Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2017.06.29.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

49/2002. (V. 24.) FVM rendelet

a szalmonellózis és a baromfitífusz elleni védekezésről és a mentesség megtartásáról

Az állat-egészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 45. §-ának 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § *  E rendelet hatálya a baromfitífusz kórokozói (Salmonella Gallinarum és Salmonella Pullorum) elleni védekezésre terjed ki.

Fogalommeghatározások

2. § E rendelet alkalmazásában

1. üzem: mezőgazdasági létesítmény, amelyben baromfit tenyésztenek, száznál több házityúkot tartanak, keltetnek, tojást csomagolnak vagy elosztanak,

2. állomány: az adott üzemen belül, egy épületben/légtérben tartott állatok összessége,

3-4. * 

3-11. § * 

BAROMFITÍFUSZ ELLENI VÉDEKEZÉS

12. § (1) A házityúkban, pulykában, fácánban és gyöngytyúkban (a továbbiakban: baromfi) előforduló, Salmonella gallinarum, Salmonella pullorum okozta, a csibékben vérfertőzéssel járó, felnőtt állatokban idült formában jelentkező betegség (a továbbiakban: baromfitífusz) ellen a védekezés minden tenyészállományban és keltetőüzemben kötelező.

(2) *  A mentesítést a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága (a továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság) irányítja és felügyeli.

13. § (1) Baromfitífuszban beteg az a baromfi, amely a betegségre utaló klinikai tüneteket, vagy kórbonctani elváltozásokat jellegzetesen mutatja, vagy amelyből a laboratórium a kórokozót (Salmonella gallinarum, Salmonella pullorum) kimutatta.

(2) Baromfitífusszal fertőzött az a baromfi,

a) amelynek vérsavójából a kórokozóval szembeni ellenanyagot kétséget kizáróan kimutatták, vagy

b) az elhullott, levágott egyed szerveiben a betegségre jellemző, vagy arra gyanút keltő elváltozások vannak, és bakteriológiai vizsgálat a kórokozót kimutatta, vagy

c) amelyből, illetve váladékaiból, függetlenül a kórbonctani elváltozásoktól, a kórokozó kimutatható volt.

(3) Baromfitífusszal fertőzött az a tojás, amelyből a baromfitífusz kórokozóját izolálták.

(4) Baromfitífusszal fertőzött az a - szalmonellózis ellen nem vakcinázott - tenyészállomány, melynek bármelyik vérvizsgálatakor a pozitív eredményt adó egyedek száma meghaladja a három százalékot, vagy az állományban beteg állatokat találtak.

(5) Baromfitífusz fertőzöttségre gyanús az a - szalmonellózis ellen nem vakcinázott - tenyészállomány, amelynek bármelyik vérvizsgálatakor a pozitív eredményt adó egyedek száma meghaladja törzs- és nagyszülőpár állományok esetében a fél, szülőpár állományok esetében az egy százalékot.

14. § *  (1) *  A baromfitífusz elleni védekezésben való részvételre írásban kell, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságnál bejelentkezni.

(2) Az üzemnek - külön jogszabály szerint kapott kódszám alapján - azonosíthatónak kell lenni. E kódszám alkalmazása biztosítja, hogy a vizsgálatra küldött anyag az állatok tartási helyéig azonosítható legyen.

(3) *  A vizsgálatokhoz szükséges minták vételének időpontját a hatósági főállatorvosnak előzetesen be kell jelenteni. A minták vételét az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által erre feljogosított állatorvos végzi.

15. § (1) A fertőzöttség felderítése bakteriológiai és vérvizsgálatok segítségével történik.

(2) A laboratóriumi vizsgálatok díjkötelesek. A vizsgálatok díja a tulajdonost terheli, mértékéről külön jogszabály rendelkezik.

16. § (1) Vérvizsgálatokat kell végezni a tenyésztojást termelő állományokban:

a) először a tojásrakás megkezdése előtt három héttel,

b) másodszor akkor, amikor az állomány kb. 20-25%-a már megkezdte a tojástermelést.

(2) Azokban az állományokban, ahol a szalmonellózis elleni védekezés érdekében az állományt vakcinázni kívánják és ezért szerológiai áthangolódásra lehet számítani:

a) a vérvizsgálatokat, vagy a vakcinázás előtt kell elvégezni, vagy bakteriológiai vizsgálattal (befulladt tojások és az élet első öt napja alatt elhullott csibék) kell helyettesíteni,

b) *  legalább húsz, a baromfitífusz vérvizsgálatokban pozitívnak bizonyuló állat vérsavójából a Salmonella gallinarum fertőzöttség kizárására irányuló, laboratóriumi szerológiai vizsgálatot kell végeztetni.

(3) A nem vakcinázott állományokban az első alkalommal az állomány tíz százalékát kell vizsgálat alá vonni, ha nincs pozitív reakció, ugyanennyit kell vizsgálni a második alkalommal is. Pozitív reakció esetén a vizsgálatot mindkét alkalommal az egész állományra ki kell terjeszteni.

(4) *  Ha valamely nem vakcinázott tenyészállomány bármely vérvizsgálata során a pozitív reakciót adó egyedek száma meghaladja a három százalékot, a pozitív állatokat el kell különíteni és maradandóan, jól azonosítható módon meg kell jelölni. Valamennyi pozitív állatból vért kell venni és azt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriumaiba kell küldeni további, a Salmonella gallinarum fertőzöttség kizárására irányuló, szerológiai vizsgálatok céljára. A vizsgáló laboratóriummal közölni kell a Salmonella gallinarum pozitív egyedek százalékarányát. További kételyek esetén a pozitív állatok laboratóriumi, bakteriológiai vizsgálatát is el kell végezni.

(5) Ha a nem vakcinázott tenyészállományban három százaléknál nagyobb a pozitív állatok aránya, a velük egy légtérben tartott állományt is fertőzöttnek kell tekinteni.

(6) Ha az állományból származó, a kelés során befulladt tojásokból, vagy a nevelés első öt napjában elhullott csibékből a bakteriológiai vizsgálat a baromfitífusz kórokozóját kimutatta, az állományt fertőzöttnek kell minősíteni.

(7) Baromfiállományokból származó tenyésztojásokat gépi keltetésre felhasználni, vagy forgalomba hozni csak a baromfitífusz-mentesség igazolása mellett szabad. A tenyésztojásokat darabonként, külön jogszabály szerint kapott kódszám alapján maradandóan meg kell jelölni, hogy a keltetőben eredetük a származási állományukig visszavezethető legyen.

(8) A napos tenyészbaromfit fogadó üzemben az ellátó magánállatorvos köteles a naposbaromfi-állomány baromfitífusz szempontjából történő ellenőrzése céljából, a nevelés első öt napjában elhullott egyedek közül legalább egy alkalommal a következő számú hullát vizsgáló laboratóriumba küldeni: * 

a) napi tíz hulláig valamennyit,

b) napi tizenegy-ötven hulláig legalább tízet,

c) napi ötvenegy hullán felül minden ötödik, de egy időben legfeljebb ötven hullát.

A baromfi tenyészállományok minősítése

17. § (1) A baromfi tenyészállományokat baromfitífusz szempontjából minősíteni kell.

(2) Mentesnek számít az állomány, ha

a) a baromfi-törzstenyésztő (pedigré vagy nagyszülőpárokat tartó) telepeken a tenyésztésbevétel előtt elvégzett két vizsgálat során a pozitív reakciót adó egyedek száma együttvéve nem haladja meg az állomány fél százalékát, és a pozitív reakciót adó egyedeket azonnal eltávolították;

b) a szülőpárokat tartó és a keltetőtojás-termelő telepekről származó tenyésztojás baromfitífusztól mentes állománytól származik, és nem vakcinázott állomány esetén, a tenyésztésbevétel előtt elvégzett két vizsgálat során a pozitív reakciót adó egyedek száma együttvéve nem haladta meg az állomány egy százalékát, és a pozitív állatokat azonnal eltávolították;

c) az a) és b) pontban foglaltakon túl az állományból származó keltetett, befulladt tojásokban, illetve a kikeltetett baromfiak életének első öt napjában végzett bakteriológiai vizsgálatok Salmonella gallinarumra, Salmonella pullorumra negatív eredményre vezettek.

(3) *  Baromfitífusz mentesség esetében a járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal vezetője (a továbbiakban: járási főállatorvos) az 5. számú melléklet szerinti igazolást állítja ki.

Az élelmiszerlánc- felügyeleti szerv feladatai * 

18. § (1) *  A baromfitífusz elleni védekezést a járási főállatorvos felügyeli. Nyilvántartást vezet az illetékességi területén található tenyészbaromfi és keltetőüzemekről, valamint nyomon követi az állami állat-egészségügyi feladatokkal megbízott állatorvos által végzett vizsgálatok eredményei alapján az állományok minősítését.

(2) *  A nyilvántartásba vett keltetőüzemek rendszeres ellenőrzéséről a járási főállatorvos az állami állat-egészségügyi feladatokkal megbízott állatorvos útján gondoskodik. Az ellenőrzésről készült feljegyzésnek a következőket kell tartalmaznia:

a) adatokat a keltetőüzemek higiéniai állapotáról (a tojások és a keltetőüzem keltetés előtti és utáni fertőtlenítéséről),

b) azt, hogy a tojások jelzettek-e, és a jelzésekből a tojások és a kiszállított naposcsibék származási helye egyértelműen megállapítható-e,

c) *  a keltetőüzem eleget tesz-e a befulladt tojások előírás szerinti vizsgálatának (a tenyészállomány egy termelési ciklusa alatt legalább kétszer - kistermelők esetében három havonta - kell a befulladt tojásokat laboratóriumban mikrobiológiailag megvizsgáltatni; száz egyednél kisebb törzsállomány esetén húsz, száz-háromszáz közötti törzsállomány esetén ötven, háromszáz feletti törzsállomány esetén száz tojást kell vizsgálatra küldeni),

d) kellő gondossággal válogatják-e ki a kelésgyenge vagy az előírt súlyon aluli csibéket.

(3) A tojások keltetésre való gyűjtését és gépbe való berakását

a) meg kell tiltani, ha a tenyészállomány baromfitífusszal fertőzött, vagy nem minősített,

b) fel kell függeszteni, ha a tenyészállomány fertőzöttségre gyanús.

(4) *  Fertőzöttségre gyanús állomány esetén újra el kell rendelni az állomány vizsgálatát, a pozitív vérvizsgálati eredményt adó állatok laboratóriumi bakteriológiai vizsgálatát; az eredményektől függően az állományt újra kell minősíteni és a tojások keltetését engedélyezni, vagy megtiltani.

(5) *  Ha a hatósági ellenőrző vizsgálat eredménye meghaladja a három százalékos pozitivitást, vagy a pozitív eredményt adó tyúkokból a laboratóriumban kimutatták a baromfitífusz kórokozóját, értesíteni kell az érintett keltetőüzem helye szerint illetékes járási főállatorvost, aki elrendeli a fertőzött, még keltetés alatt nem álló tojások étkezési célra történő értékesítését.

(6) *  Ha a laboratórium a befulladt tojások vagy naposbaromfi-hullák vizsgálata során baromfitífuszt állapít meg, köteles értesíteni a járási főállatorvost, aki gondoskodik az ilyen állomány tenyésztésből történő kizárásáról. Ha a tojások megjelölésének hiányában a pozitív eredményt adó befulladt tojások, illetve naposcsibehullák származási helye egyértelműen nem állapítható meg, a keltetőüzem költségére kell mindazon tenyészállományokat újraminősíteni, amelyek tojásait a fertőzöttnek minősült mintákkal együtt keltették.

Eljárás a beteg, fertőzött vagy fertőzöttségre gyanús állattal és állománnyal

19. § (1) Brojler és árutojás-termelő állomány esetében a beteg vagy fertőzött egyedek megsemmisítése után az állományt gyógyszeres kezelésnek kell alávetni.

(2) Tenyészállomány esetében a három százaléknál magasabb szeropozitivitás, vagy bakteriológiai vizsgálattal megállapított betegség esetén a kérdéses állomány tojásai keltetésre alkalmatlanok.

(3) Tenyészállománynak szánt állomány esetében, ha a befulladt tojásból vagy naposbaromfiból kimutatták a betegség kórokozóját, a fertőzött törzstől származó, kikelt, és a még keltetés alatt álló tojásokból kikelő csirkék szállítása esetén, a keltetést végző köteles írásban értesíteni a fogadót a tojóállomány fertőzöttségéről. A leendő tulajdonos az ilyen származású csibék átvételét megtagadhatja, vagy ha átveszi azokat, köteles az átvett állományt haladéktalanul gyógykezelni. Ebben az esetben a keltetést végző írásban köteles a tulajdonossal közölni, hogy az ilyen állomány húsra értékesíthető, vagy árutojás-termelésre használható.

19/A. § * 

Tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettség

20. § *  A védekezés helyzetéről az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságok félévente jelentést küldenek a minisztériumnak.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. számú mellékletének 617-619. §-a és az azt megelőző cím, valamint 653. §-a és az azt megelőző cím hatályát veszti.

(2) *  Ez a rendelet szabályozási körében az élelmiszerből származó fertőzések és mérgezések megelőzése érdekében az állatokban és állati eredetű termékekben előforduló meghatározott zoonózisok és meghatározott zoonózis-kórokozók elleni védekezési intézkedésekről szóló, 1992. december 17-i 92/117/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1-4. számú melléklet a 49/2002. (V. 24.) FVM rendelethez * 

5. számú melléklet a 49/2002. (V. 24.) FVM rendelethez * 

ÁLLATORVOSI IGAZOLÁS

Igazolom, hogy ..................................................................................................... nevű és ................................................................................................................. című tulajdonos ................................................... korú, ...................................... fajtájú, .......... db tyúkból és ...................................... db kakasból, összesen ................................ db baromfiból álló állományát megvizsgáltam.

Az állomány szeropozitivitását baromfitífusz szempontjából

....... év ........................ hó ........ napján ...................................................................%-ban

....... év ........................ hó ........ napján ...................................................................%-ban

állapítottam meg.

A vizsgálatok eredménye alapján az állomány tojásait baromfitífusz szempontjából keltetésre alkalmasnak találtam.

....................., .............. év ..................... hónap ......... nap

...........................................

járási főállatorvos

Magyarázat az 5. számú melléklethez:

A függelék szerinti „Állatorvosi Igazolást” négy példányban kell kiállítani:

- a tőpéldányt a járási főállatorvos iktatja,

- egy példány szolgálati úton az az illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósághoz küldendő,

- két példány az állattartónál marad, és ebből egy példányt a tojásszállítmánnyal a keltetőnek vagy a forgalmazónak kell küldeni.