A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 162. §-a (2) bekezdésének e) és i) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § * A rendelet hatálya kiterjed az átmeneti gondozás keretében ideiglenes ellátást biztosító helyettes szülőre, az otthont nyújtó ellátást biztosító nevelőszülőre, valamint a gyermeket örökbe fogadni szándékozó, Magyarország területén szokásos tartózkodási hellyel rendelkező személyre.
2. § (1) * Helyettes szülők, nevelőszülők (a továbbiakban együtt: befogadó szülők) számára döntés-előkészítő programot, helyettes szülői tanfolyamot, nevelőszülői tanfolyamot, valamint örökbefogadók számára tanfolyamot és tanácsadást (a továbbiakban együtt: tanfolyam) a gyermekvédelem területén működő intézmények szervezhetnek (a továbbiakban: tanfolyamot szervező).
(2) * A tanfolyamot szervező
a) * a helyettes szülői és a nevelőszülői tanfolyamot megelőző döntés-előkészítő program, valamint a helyettes szülői és a nevelőszülői tanfolyam elindítását a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak,
b) * az örökbefogadás előtti tanácsadás, valamint az örökbefogadói tanfolyam elindítását a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter)
írásban bejelenti.
(2a) * A (2) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell
a) a tanfolyam típusát, helyét és tárgyi feltételeit,
b) a tanfolyamon várhatóan résztvevők számát,
c) a tanfolyam szakmai felelőseit,
d) az oktatók nevét, képesítését és
e) a felhasználni kívánt szakmai tananyagot.
(3) * Ha a (2a) bekezdésben foglaltak tekintetében változás következik be, a tanfolyamot szervezőnek a változást is be kell jelentenie.
3. § (1) A tanfolyamok - az örökbefogadás előtti tanácsadás kivételével - térítéskötelesek.
(2) Ha a résztvevő hiányzásainak száma meghaladja az e rendeletben meghatározott óraszámot, és emiatt nem kaphat tanúsítványt, a résztvevő ugyanannál a szervezőnél a tanfolyami díj ismételt befizetése nélkül vehet részt a következő tanfolyamon.
(3) * A tanfolyam során csak olyan szakmai tananyagot lehet használni, amit - a 2. § (2) bekezdése szerinti bejelentési rendhez igazodóan - a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság vagy a miniszter jóváhagyott.
(4) * A tanfolyamon való részvételről kiadott igazolás és tanúsítvány másolatát a tanfolyamot szervező - a 2. § (2) bekezdése szerinti bejelentési rendhez igazodóan - megküldi a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak vagy a miniszternek. A tanúsítványokat a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság vagy a miniszter nyilvántartásba veszi és sorszámmal látja el.
4. § (1) * A helyettes szülői és a nevelőszülői tanfolyamot megelőzően a jelentkezők döntés-előkészítő programon vesznek részt.
(2) * A döntés-előkészítő program célja a nem vér szerinti családban nevelkedő gyermekekre és a befogadó szülőkre vonatkozó alapvető ismeretek átadása, valamint annak eldöntése, hogy a jelentkező alkalmas-e befogadó szülőnek.
5. § (1) * A döntés-előkészítő programra a tanfolyamot szervezőnél az a cselekvőképességet érintő gondnokság alatt nem álló, nagykorú személy jelentkezhet írásban, akivel szemben nem áll fenn a Gyvt. 15. §-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok.
(2) A döntés-előkészítő program 28 órás csoportos foglalkozásból és a 3., 6., valamint a 9. foglalkozást követően megtartott, egyenként 1,5 óra időtartamú egyéni családértékelő megbeszélésből áll. A csoport létszáma a 15 főt nem haladhatja meg.
(3) A döntés-előkészítő program minimális időtartama 7 hét, maximális időtartama - a családértékelő megbeszélésekkel együtt - 12 hét.
(4) Döntés-előkészítő program vezetésére az a személy jogosult, aki csoportvezetéshez szükséges képzésen igazoltan részt vett, és legalább 3 év, a gyermekvédelem területén szerzett gyakorlattal rendelkezik.
(5) A döntés-előkészítő program részletes tematikáját az 1. számú melléklet tartalmazza.
6. § (1) A döntés-előkészítő program egy szóbeli, egyéni vagy csoportos összegző beszélgetéssel zárul.
(2) A döntés-előkészítő programon való részvételről a tanfolyamot szervező igazolást ad ki. Nem állítható ki igazolás annak, aki a döntés-előkészítő program során több, mint 4 óráról hiányzott.
(3) * A döntés-előkészítő programot követően a résztvevő és az oktatók együtt döntenek arról, hogy a résztvevő jelentkezzen-e a helyettes szülői vagy a nevelőszülői tanfolyamra. Ha a jelentkezés mellett döntenek, akkor ezzel egyidejűleg arról is határoznak, hogy a résztvevő a helyettes szülői vagy a nevelőszülői tanfolyamot végezze el. Ha a résztvevő mindkét tanfolyam elvégzését vállalja, felmentést kap azon előadások látogatása alól, amelyeket a másik tanfolyamon való részvétele során már látogatott.
(4) * Ha az oktatók a döntés-előkészítő program és a családértékelő megbeszélések alapján nem tudnak egyértelmű döntést hozni, illetve a döntés-előkészítő programban részt vevő személyt nem tartják alkalmasnak befogadó szülőnek, - a résztvevő kérelmére - az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság által felkért két pszichológus ismételt vizsgálatot végez.
7. § (1) A helyettes szülői tanfolyam célja a résztvevők felkészítése a családban élő gyermekek saját háztartásban történő átmeneti gondozására.
(2) A helyettes szülői tanfolyam időtartama 22 óra, ami a képzést lezáró, a tanfolyam elvégzését minősítő összegző beszélgetés 1 órás időtartamát is magában foglalja. Nem vehet részt az összegző beszélgetésen az, aki a tanfolyam során több, mint 3 óráról hiányzott.
(3) A helyettes szülői tanfolyam részletes tematikáját a 2. számú melléklet tartalmazza.
(4) A helyettes szülői tanfolyamon résztvevők a tanfolyam sikeres elvégzéséről a tanfolyamot szervező által kiadott tanúsítványt kapnak. A tanúsítványban szereplő tanfolyami képzettség megnevezése: helyettes szülő.
8. § * (1) A nevelőszülői tanfolyam során a résztvevők felkészülnek az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermek, valamint az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt saját háztartásban történő, teljes körű ellátására.
(2) A nevelőszülői tanfolyam időtartama 32 óra, ami a képzést lezáró, a tanfolyam elvégzését minősítő összegző beszélgetés 2 órás időtartamát is magában foglalja. Nem vehet részt az összegző beszélgetésen az, aki a tanfolyam során több mint 5 óráról hiányzott.
(3) A nevelőszülői tanfolyam részletes tematikáját a 3. számú melléklet tartalmazza.
(4) A nevelőszülői tanfolyamon résztvevők a tanfolyam sikeres elvégzéséről a tanfolyamot szervező által kiadott tanúsítványt kapnak. A tanúsítványban szereplő tanfolyami képzettség megnevezése: nevelőszülő.
8/A. § * (1) A nevelőszülők részére szervezett Központi Oktatási Program (a továbbiakban: KOP) célja a nevelőszülői tevékenységhez szükséges alkalmasság és kompetenciák - a nevelőszülő gyakorlati tevékenységébe ágyazottan történő - fejlesztése.
(2) * A KOP-ot a miniszter adja ki és az általa vezetett minisztérium honlapján és a Szociális Ágazati Portálon teszi közzé.
(3) * A KOP alapján történő nevelőszülői képzés (a továbbiakban: KOP-képzés) szakmai felügyeletét a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: KOP-képzésért felelős szerv) végzi.
(4) A KOP-képzés időtartama 240 óra, maximális csoportlétszáma 24 fő. A KOP-képzés témaköreit, óraszámait, elméleti és gyakorlati óraszámainak arányát a 8. számú melléklet tartalmazza.
8/B. § * (1) KOP-képzést és vizsgáztatást a KOP-képzésért felelős szerv, továbbá a miniszter által pályázati úton kijelölt szervezet (a továbbiakban: képző szervezet) végezhet.
(2) * Az (1) bekezdés szerinti pályázati kiírást a KOP-képzésért felelős szerv honlapján, valamint a Szociális Ágazati Portálon kell közzétenni. A pályázattal kapcsolatos döntés-előkészítő és adminisztratív feladatokat a KOP-képzésért felelős szerv látja el.
(3) Képző szervezet pályázatonként legfeljebb öt évig terjedő időtartamra jelölhető ki.
8/C. § * (1) A képző szervezet köteles az általa tervezett képzést - legalább 45 nappal annak megkezdése előtt - írásban bejelenteni a KOP-képzésért felelős szervnek. A bejelentésnek tartalmaznia kell a képzés megkezdésének időpontját, szakmai felelőseinek nevét és elérhetőségét, továbbá a képzésben részt vevők tervezett létszámát. A bejelentéssel egyidejűleg a képző szervezetnek a KOP alapján készített helyi képzési programot is meg kell küldenie a KOP-képzésért felelős szerv részére.
(2) A képző szervezet az (1) bekezdésben foglaltak tekintetében bekövetkező bármely változást köteles haladéktalanul bejelenteni a KOP-képzésért felelős szervnek.
(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentéshez csatolt helyi képzési programot a KOP-képzésért felelős szerv 30 napon belül értékeli. A képző szervezet KOP-képzést a helyi képzési programjának a KOP-képzésért felelős szerv által történő írásbeli jóváhagyását követően indíthat.
(4) Ha a képzés megvalósítása a jóváhagyott helyi képzési programtól eltér, a KOP-képzésért felelős szerv határidő tűzése mellett felhívja a képző szervezetet a helyi képzési programnak megfelelő képzési tevékenység folytatására.
(5) Ha a képző szervezet a (4) bekezdés szerinti felhívásnak határidőben nem tesz eleget, és a képzés nem a jóváhagyott helyi képzési programban meghatározott
a) tananyag felhasználásával,
b) óraszámban,
c) tematika oktatásával vagy
d) képesítésű oktató részvételével
történik, a KOP-képzésért felelős szerv a folyamatban lévő képzést felfüggeszti és kezdeményezi a miniszteri kijelölés visszavonását.
8/D. § * (1) A KOP-képzésben az vehet részt, aki
a) a 4-6. § szerinti döntés-előkészítő programot és a 8. § szerinti nevelőszülői tanfolyamot eredményesen elvégezte vagy
b) az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképesítés 10557-12 számú, „Befogadott gyermek ellátásának alapfeladatai” elnevezésű követelménymoduljának záróvizsgáját sikeresen letette.
(2) A KOP-képzés során az oktató a résztvevő munkáját a 8. számú melléklet 2. pontjában foglalt táblázat A:1, C:1 és D:1 mezőjében meghatározott témakörök tekintetében értékeli. A témakörök lezárásának értékelése
a) „kiválóan megfelelt”,
b) „jól megfelelt”,
c) „megfelelt” vagy
d) „nem felelt meg”
lehet.
(3) A KOP-képzés végén a képzésben részt vevő záróvizsgát tesz.
(4) Záróvizsgára az jelentkezhet, aki
a) a képzési órák legalább 85%-án részt vett,
b) a 8. számú melléklet 2. pontjában foglalt táblázat A:1, C:1 és D:1 mezőjében meghatározott témakörök teljesítésére vonatkozó értékelésekben a (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti minősítést kapott,
c) a 8. számú melléklet 2. táblázat B:1, E:1 és F:1 mezőjében meghatározott témakörök foglalkozásain igazoltan részt vett, továbbá
d) elkészített és a záróvizsga napját legalább 30 nappal megelőzően a KOP-képzésért felelős szerv, vagy - ha a képzésben képző szervezetnél vesz részt - a képző szervezet részére egy legalább 5, legfeljebb 10 oldalas esetelemzést megküldött.
8/E. § * (1) A záróvizsgát a képző szervezet által, illetve, ha a képzést a KOP-képzésért felelős szerv végzi, az általa - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint - létrehozott vizsgabizottság (a továbbiakban: vizsgabizottság) előtt kell letenni.
(2) A vizsgabizottság tagjai: a vizsgabizottság elnöke és a képzésben részt vett két oktató.
(3) A vizsgabizottság elnökét a KOP-képzésért felelős szerv javaslatára a miniszter kéri fel az Országos Szakmai Vizsgaelnöki Névjegyzéken szereplő, a szociális szolgáltatások szakmacsoportba tartozó szakképesítések között, a 32 761 01 azonosító számú nevelőszülő szakképesítés területén szakmai vizsgaelnöki teendők ellátásával megbízható személyek közül.
8/F. § * (1) A záróvizsga
a) a 8/D. § (4) bekezdés d) pontja szerinti esetelemzés értékeléséből és
b) az esetelemzéshez kapcsolódóan megszerzett további ismeretekre vonatkozó - a vizsgázónak a záróvizsga napját legalább 15 nappal megelőzően írásban eljuttatott - két kérdésre adott szóbeli válaszokból áll.
(2) Az esetelemzést és a szóbeli válaszokat a vizsgabizottság minden tagja értékeli (a továbbiakban: részértékelés). A záróvizsga értékelését a vizsgabizottság tagjai közösen alakítják ki. A záróvizsga közös értékelése során felmerült egyet nem értés esetén a vizsgabizottság elnöke dönt.
(3) A záróvizsga értékelése
a) „kiválóan megfelelt”,
b) „jól megfelelt”,
c) „megfelelt” vagy
d) „nem felelt meg”
lehet.
(4) A záróvizsgáról jegyzőkönyv készül, melyet a képző szervezet megküld a KOP-képzésért felelős szervnek.
(5) A záróvizsgáról készült jegyzőkönyv alapján - sikeres vizsga esetén - a KOP-képzésért felelős szerv a képesítés megszerzéséről a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 21 napon belül tanúsítványt állít ki. A tanúsítványban szereplő képzettség megnevezése: képesített nevelőszülő. A tanúsítvány formai és tartalmi követelményeit a 9. számú melléklet tartalmazza.
(6) A KOP-képzésért felelős szerv az általa kiadott, (5) bekezdés szerinti tanúsítványokról nyilvántartást vezet.
9-12. § *
13. § * (1) Az örökbe fogadni szándékozó személy az örökbefogadói tanfolyamot megelőzően örökbefogadás előtti tanácsadáson vesz részt, melyet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 38. § (2)-(2b) bekezdése szerint illetékes területi gyermekvédelmi szakszolgálat pszichológusa (a továbbiakban: szakértő) a 6. számú mellékletben meghatározott szakmai irányelvek alapján végez. A tanácsadás célja, hogy az örökbe fogadni szándékozó személy - a személyisége és családstruktúrája alapján - a szakértővel együtt megalapozott döntést tudjon hozni arról, alkalmas-e örökbefogadónak.
(2) Ha az örökbe fogadni szándékozó személy házasságban vagy élettársi kapcsolatban él, házastársa, illetve élettársa is részt vesz a tanácsadáson. Ha a szakértő indokoltnak tartja, a tanácsadáson jelen lehet az örökbe fogadni szándékozó személy saját gyermeke, valamint házastárs, rokon által történő örökbefogadás esetén az örökbe fogadandó gyermek.
14. § * (1) Az örökbefogadói tanfolyam során a résztvevők megismerkednek az örökbefogadás társadalmi és jogi hátterével, az örökbe fogadható gyermekek speciális helyzetével és az örökbefogadással együtt járó konfliktusok kezelésének módjaival.
(2) Az örökbefogadói tanfolyam időtartama 40 óra, amely a tanfolyamot lezáró, a tanfolyam elvégzését minősítő összegző beszélgetés 1 órás időtartamát is magába foglalja. Nem vehet részt az összegző beszélgetésen az, aki a tanfolyam során több, mint 4 óráról hiányzott.
(3) A tanfolyamot vezető képzőkre az 5. § (4) bekezdésében foglaltak az irányadók.
(4) Az örökbefogadói tanfolyam célját, tematikáját és az ismeretek ellenőrzési rendszerét a 7. számú melléklet tartalmazza. A tematikához tartozó óraszámok az Egységes Képzési Programban (a továbbiakban: EKP) kerülnek meghatározásra.
(5) Az örökbefogadói tanfolyamon részt vevők a tanfolyam sikeres elvégzéséről a tanfolyamot szervező által kiállított tanúsítványt kapnak.
14/A. § * (1) Az örökbefogadói tanfolyamot a miniszter szervezi pályázat keretében bevont tanfolyamszervezőn keresztül. A tanfolyamszervező egyedi azonosító számot kap.
(2) A képzésbe bevont tanfolyamszervező az lehet,
a) akinek a képzési program kidolgozásában közreműködő munkatársa vagy megbízottja részt vesz az EKP képzésen, és azt eredményesen elsajátítja,
b) aki a tanfolyam helyét és annak képzési programjában meghatározott tárgyi feltételeit biztosítani képes,
c) akinek az e rendeletben és az EKP-ban rögzítetteknek megfelelően elkészített képzési programját, szakmai anyagait és oktatási segédanyagait a miniszter jóváhagyja,
d) aki a tanfolyamon oktatók képzési programban meghatározott képesítése és a felhasználni kívánt képzési program, szakmai anyagok és oktatási segédanyagok minősége alapján a tanfolyam megfelelő színvonalát képes biztosítani, és
e) aki biztosítja a tanfolyamon oktatók részvételét a miniszter által évente szervezett szakmai konzultáción.
(3) A tanfolyamszervező a tanfolyam megvalósítása során kizárólag a miniszter által jóváhagyott képzési program alapján képezhet.
(4) A tanfolyamszervező köteles a tanfolyam indítását írásban bejelenteni a miniszternek a tanfolyam indítását megelőzően legalább 30 nappal.
(5) A (4) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a tanfolyamszervező egyedi azonosító számát,
b) a tanfolyam típusát, helyét és tárgyi feltételeit,
c) a tanfolyamon várhatóan részt vevők számát,
d) a tanfolyam szakmai felelőseit,
e) az oktatók nevét, a végzettséget igazoló okirat másolatát,
f) az oktatók nyilatkozatát arról, hogy az e) pont szerinti, valamint az elérhetőségükre vonatkozó (levelezési cím, telefonszám, elektronikus levelezési cím) személyes adataiknak a tanfolyamszervező és a miniszter által a képzés szervezése, lebonyolítása, ellenőrzése céljából történő kezeléséhez hozzájárulnak, valamint
g) a felhasználni kívánt képzési programot, szakmai anyagokat és oktatási segédanyagokat.
(6) Amennyiben az (5) bekezdésben foglaltak tekintetében változás következik be, a tanfolyamszervező köteles azt a változást követő 15 munkanapon belül bejelenteni a miniszternek.
14/B. § * A pályázaton nyertes tanfolyamszervező köteles a tanfolyam indítása előtt legalább 60 nappal a saját honlapján közzétenni a meghirdetett tanfolyam jelentkezési feltételeit.
14/C. § * A tanfolyamon való részvételről kiadott tanúsítvány másolatát a tanfolyamot szervező a tanfolyam befejezését követő 30 napon belül megküldi a miniszternek.
14/D. § * (1) A tanfolyamokat a miniszter folyamatosan ellenőrzi annak érdekében, hogy azok megfeleljenek a képzési programban, illetve az e rendeletben foglaltaknak.
(2) Ha a tanfolyam megvalósítása eltér a jóváhagyott képzési programtól, vagy az ellenőrzés során szabálytalanság merül fel, a miniszter - határidő kitűzése mellett - felhívja a tanfolyamszervezőt a képzési programban foglaltaknak megfelelő képzési tevékenység folytatására és a felmerült szabálytalanság megszüntetésére.
(3) Amennyiben a tanfolyamszervező a (2) bekezdésben foglalt felhívásnak határidőben nem tesz eleget, és a képzés nem a jóváhagyott képzési programban meghatározott
a) tananyag felhasználásával,
b) óraszámban,
c) tematika oktatásával vagy
d) képesítésű oktató részvételével
történik, a miniszter a folyamatban lévő képzést azonnali hatállyal felfüggeszti, új tanfolyam megkezdését nem hagyja jóvá, és a tanfolyamszervezési egyedi azonosító számot visszavonja.
15. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése után indult tanfolyamok során kell alkalmazni.
(2) * Mindazokat, akik e rendelet hatálybalépése előtt eredményesen vettek részt helyettes szülők, nevelőszülők részére szervezett tanfolyamokon, úgy kell tekinteni, hogy eleget tettek a jogszabályban előírt tanfolyami kötelezettségüknek.
(3) Örökbefogadói tanácsadáson és tanfolyamon azoknak az örökbe fogadni szándékozó személyeknek kell részt venniük, akik e rendelet hatálybalépésekor nem rendelkeznek jogerős gyámhatósági határozattal arra vonatkozóan, hogy az örökbefogadásra alkalmasak.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott személyekkel esnek egy tekintet alá azok az örökbe fogadni szándékozó személyek, akik az alkalmasságukat megállapító jogerős határozat érvényességi idejének meghosszabbítása iránt nyújtanak be kérelmet.
(5) * A 2018. január 1-jét megelőzően hatályos 14. § szerinti örökbefogadói tanfolyam tekintetében az egyes miniszteri rendeleteknek a gyermekek napközbeni ellátásával, valamint az örökbefogadásra való felkészítéssel kapcsolatos módosításáról szóló 19/2017. (IX. 18.) EMMI rendelet hatálybalépését követően új szakmai tananyag nem nyújtható be a miniszter számára.
1. A tanfolyam célja, hogy a résztvevők
1.1. megszerezzék a helyettes szülői és a nevelőszülői munkára vonatkozó alapvető ismereteket,
1.2. megismerjék a saját, vér szerinti családjukban nem nevelkedhető gyermekek sajátos helyzetét,
1.3. megismerjék a helyettes szülői és a nevelőszülői munka során felmerülő tipikus problémákat és ezek megoldási lehetőségeit,
1.4. a képzést követően - a képzővel együtt - megalapozott döntést tudjanak hozni arról, hogy alkalmasak-e befogadó szülőnek,
1.5. a képzést követően - a képzővel együtt - megalapozott döntést tudjanak hozni arról, hogy a továbbiakban a helyettes szülői vagy a nevelőszülői képzésen vegyenek-e részt.
2. A csoportos foglalkozás tematikája
2.1. Mit jelent befogadó szülőnek lenni?
2.1.1. Miben különbözik egymástól a helyettes szülői és a nevelőszülői munka?
2.1.2. A képzés és az értékelés célja, menete.
3 óra (ea.)
2.2. A családi kapcsolatok jelentősége a gyermek életében
2.2.1. A gyermek azonosságtudata, kultúrája, önbecsülése és a család.
2.2.2. Az állandóság jelentősége a gyermek életében.
2.2.3. Mi a befogadó szülő és a többi szakember feladata a fentiek biztosításában?
3 óra (ea.)
2.3. A kötődés szerepe a gyermek életében
2.3.1. A gyermek fejlődésének alapfeltételei.
2.3.2. A mély és tartós kötődés fogalma, jelentősége.
2.3.3. Hogyan hat a gyermek fejlődésére az, ha befogadó szülőhöz kerül?
2.3.4. Mi a befogadó szülő és a többi szakember feladata a fentiek biztosításában?
3 óra (ea.)
2.4. A veszteség a gyermek életében
2.4.1. A saját, vér szerinti családjukban nem nevelkedhető gyermekek által átélt veszteségek típusai.
2.4.2. A befogadó szülőhöz kerülés hatása a veszteségélményre.
2.4.3. A veszteség feldolgozásának módjai, a befogadó szülő szerepe a veszteség feldolgozásában.
2.4.4. A befogadó szülő saját veszteségélménye és annak feldolgozása a gyermek szempontjából.
3 óra (ea.)
2.5. A gyermek családi kapcsolatainak erősítése
2.5.1. A gyermek életében jelentős kapcsolatok, ezek hatása a gyermek önbecsülésére, azonosságtudatára.
2.5.2. Hogyan változnak a saját, vér szerinti családjukban nem nevelkedhető gyermekek kapcsolatai?
2.5.3. Hogyan gondozható haza szüleihez vagy gyám gondozásába?
2.5.4. A befogadó szülők szerepe a gyermek kapcsolatainak erősítésében.
3 óra (ea.)
2.6. A gyermek viselkedése és kezelése
2.6.1. A saját, vér szerinti családjukban nem nevelkedhető gyermekek viselkedésének jellemzői.
2.6.2. A fegyelmezés és büntetés.
2.6.3. A hatékony fegyelmezéshez szükséges ismeretek, készségek, eszközök.
3 óra (ea.)
2.7. Életre szóló kapcsolatok a gyermek életében
2.7.1. Az állandóság-érzet biztosításának eszközei ideiglenes elhelyezés esetében.
2.7.2. Életre szóló kapcsolatok kialakítása azoknál a gyermekeknél, akik nem helyezhetőek vissza saját, vér szerinti családjukba.
2.7.3. A gyermek átgondozása örökbefogadó családba.
3 óra (ea.)
2.8. A befogadó szülő, család életében várható változások a gyermek odakerülését követően
2.8.1. Mire lehet számítani a gyermek érkezését követő napokban, hetekben?
2.8.2. Milyen hosszú távú változásokkal kell számolnia a befogadó szülőnek, családnak?
2.8.3. Milyen hatással lehet a befogadó szülő családtagjaira a gyermek érkezése?
2.8.4. A gyermek egyes életszakaszaiban várható nehézségek.
3 óra (ea.)
2.9. Ki miben segíthet?
2.9.1. A gyermekvédelem rendszerének rövid bemutatása, a szakemberek információ- és támogatásnyújtása.
2.9.2. Kihez lehet fordulni a befogadó szülőnél, családban, illetőleg a szűkebb-tágabb környezetben felmerülő problémák esetén?
4 óra (ea.)
3. A családértékelő megbeszélések témái
3.1. A befogadó szülő, család lehetőségei, tudása, tapasztalata. Várhatóan mennyiben lesznek képesek kielégíteni a hozzájuk kerülő gyermek szükségleteit? Mely területeken van a befogadó szülőnek, családnak további fejlődésre, segítségre szüksége ahhoz, hogy a hozzá kerülő gyermek szükségleteit ki tudja elégíteni?
3.2. Hogyan biztosítható a befogadó szülő, család további fejlődése? Milyen támogatásra van szüksége a befogadó szülőnek, családnak, hogyan fogja ezt megkapni?
3.3. Hogyan látja a befogadó szülő, család a saját elvárásait, képességeit, szükségleteit a gyermek - képzés során megismert - szükségletei fényében? Hogyan befolyásolja ez befogadó szülői szándékát, döntését?
4. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
4.1. Egyéni vagy csoportos összegző beszélgetés.
I. A tanfolyam célja
A tanfolyam célja, hogy a résztvevők
- megtanulják úgy ellátni tevékenységüket, hogy terveiket a hozzájuk kerülő gyermek vér szerinti szülőjének átmeneti távollétére alapozzák, és a gyermek várakozásait is ehhez igazítsák,
- megszerezzék a gyermek átmeneti gondozásához szükséges gyermekellátási gyakorlatot,
- továbbfejlesszék a gyermek átmeneti gondozásához szükséges empátiás készségüket,
- megismerjék és a gyakorlatban tartsák tiszteletben a szülői jogokat,
- megismerjék a gyermekvédelmi rendszer felépítését, a veszélyeztetett gyermekekkel foglalkozó szakemberek feladatát és segítségük igénybevételének módjait,
- megismerjék és munkájuk során alkalmazzák a szociális munka etikai kódexét.
II. A tanfolyam tematikája
1. Jogi ismeretek
- A gyermekvédelmi gondoskodás rendszere.
- A helyettes szülőkre és a gyermek ellátására vonatkozó jogi szabályozás.
2 óra (ea.)
2. A szülő-gyermek kapcsolat ébrentartásának feltételei
- Miként szolgálja a szülővel kötött megállapodás a gyermek visszakerülését a szülőhöz?
- Az elválás folyamatának lépései.
- A szülővel történő találkozások (érintkezési pontok) megtervezése.
- A családgondozó szerepe a kapcsolat megőrzésében.
1 óra (ea.)
3. A veszteségkezelés életkori sajátosságai
- Csecsemőkor.
- Óvodás kor.
- Kisiskolás kor.
- Kamaszkor.
1 óra (ea.)
4. Konfliktus és konfliktuskezelés
- A nehéz helyzetek kezelése.
- A helyettes szülői munkával együtt járó feszültség.
- Tipikus konfliktushelyzetek a gyermek nevelése során.
- Hatékony konfliktuskezelés, feszültségoldás.
2 óra (irányított beszélgetés)
5. Pedagógiai, pszichológiai ismeretek
- Gyermekek életkori szükségletei, ezek kielégítése.
- Egyéni eltérések, sajátosságok.
- A gyermek egyéniségének, személyiségének elfogadása, tiszteletben tartása.
- Az állandóság (szokások) és a változás jelentősége a gyermek életében.
- A gyermek magánszférája, szabadsága.
- A kortárs kapcsolatok jelentősége.
- Fegyelmezés, korlátozás.
- A játék szerepe és jellemzői életkoronként.
- A tanulási készség fejlődése, tanulási nehézségek, segítségnyújtás.
8 óra (ea. + irányított beszélgetés)
6. Egészségügyi ismeretek
- A gyermek és környezetének higiénéje.
- Egészséges életmód, táplálkozás, környezettudatosság.
- A gyermek esetleges speciális egészségügyi szükségletei.
- Addiktológiai alapismeretek (a kábítószerekkel kapcsolatos alapismeretek, a szenvedélybetegek segítése, a család szerepe, a pszichoszociális fejlődés, az ellátórendszer).
- Baleset-megelőzés, elsősegélynyújtás.
4 óra (ea. + irányított beszélgetés)
7. Esetelemzések
- Konkrét esetek megbeszélése szakirodalom („Helyettes szülői kézikönyv” példatára) alapján.
- A helyettes szülői munkával kapcsolatos kihívások, aktuális problémák bemutatása.
1 óra (ea.)
8. Találkozás gyakorló helyettes szülői családdal
- Kérdésekre válaszol a gyakorló helyettes szülő.
- Hospitálás a helyettes szülő otthonában.
2 óra (gyakorlat)
III. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
- Ismereteket összegző beszélgetés
1 óra
1. A tanfolyam célja, hogy a résztvevők
1.1. tudatosan felkészüljenek a nevelőszülői feladatok ellátására,
1.2. megszerezzék azokat az ismereteket, amelyek révén a nevelt gyermek számára - annak képességeihez igazodóan - biztosítani tudják a gondozás, nevelés feltételeit, a gyermek fejlődéséhez szükséges családi szocializációs színteret,
1.3. elsajátítsák azokat a készségeket, melyek révén elő tudják segíteni a gyermek felkészülését az önálló életre, a családi és társadalmi normák elfogadására és betartására,
1.4. alkalmassá váljanak arra, hogy a gyermek érdekeinek megfelelően elősegítsék a gyermek kapcsolattartását a vér szerinti családdal, visszatérését a vér szerinti családba, illetve beilleszkedését az örökbefogadó családba,
1.5. megismerjék az általános szakmai szabályokat (szakmai etika, gyermeki jogok stb.).
2. A tanfolyam tematikája
2.1. Jogi ismeretek
2.1.1. A gyermekvédelmi gondoskodás rendszere, a nevelőszülők ebben elfoglalt helye.
2.1.2. A kapcsolódó intézményhálózatok jellemzői.
2.1.3. A nevelőszülői szerepre és a gyermek ellátására vonatkozó jogi szabályozás.
2.1.4. A nevelőszülők alkalmazásának feltételei, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony.
2.1.5. A nevelőszülőkre vonatkozó szabályozás.
2.1.6. A nevelőszülőknek járó juttatások.
2.1.7. A gyermekvédelmi gyámság, osztott gyámság a nevelőszülővel.
2.1.8. A gyámként kirendelt nevelőszülő által ellátandó feladatok.
8 óra (ea.)
2.2. Társadalomismeret
2.2.1. A társadalom és a család főbb jellemzői.
2.2.2. A nevelőszülők helye a társadalomban.
2.2.3. Szociálpolitika és szociális munka.
2.2.4. A családtámogatási rendszer.
4 óra (ea. + irányított beszélgetés)
2.3. Élettörténeti munka
2.3.1. Gyakorlati eszközök alkalmazása a gyermek élete folytonosságának biztosítására.
2 óra (ea. + irányított beszélgetés)
2.4. Konfliktus és konfliktuskezelés
2.4.1. A nehéz helyzetek kezelése.
2.4.2. A nevelőszülői munkával együtt járó feszültség.
2.4.3. Tipikus konfliktushelyzetek a gyermek nevelése során.
2.4.4. Hatékony konfliktuskezelés, feszültségoldás.
2 óra (irányított beszélgetés)
2.5. Pedagógiai, pszichológiai ismeretek
2.5.1. Gyermekek életkori szükségletei, ezek kielégítése.
2.5.2. Egyéni eltérések, sajátosságok.
2.5.3. A gyermek egyéniségének, személyiségének elfogadása, tiszteletben tartása.
2.5.4. Az állandóság (szokások) és a változás jelentősége a gyermek életében.
2.5.5. A gyermek magánszférája, szabadsága.
2.5.6. A kortárs kapcsolatok jelentősége.
2.5.7. Fegyelmezés, korlátozás.
2.5.8. A játék szerepe és jellemzői életkoronként.
2.5.9. A tanulási készség fejlődése, tanulási nehézségek, segítségnyújtás.
7 óra (ea. + irányított beszélgetés)
2.6. Egészségügyi ismeretek
2.6.1. A gyermek és környezetének higiénéje.
2.6.2. Egészséges életmód, táplálkozás, környezettudatosság.
2.6.3. A gyermek esetleges speciális egészségügyi szükségletei.
2.6.4. Addiktológiai alapismeretek (a kábítószerekkel kapcsolatos alapismeretek, a szenvedélybetegek segítése, a család szerepe, a pszichoszociális fejlődés, az ellátórendszer).
2.6.5. A tartósan beteg és fogyatékkal élő gyermekek gondozásának, nevelésének sajátosságai.
2.6.6. Baleset-megelőzés, elsősegélynyújtás.
7 óra (ea. + irányított beszélgetés)
3. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
3.1. ismereteket összegző beszélgetés
2 óra
I. A tanácsadás célja
A tanácsadás célja, hogy
a) * az örökbe fogadni szándékozó személy
aa) megismerje azokat a nehézségeket, amelyekkel a személyisége, motivációi, családstruktúrája alapján az örökbefogadás során várhatóan szembesülni fog,
ab) felmérje, hogy a családjában, környezetében feltehetően milyen konfliktusokat fog okozni a gyermek odakerülése, és hogy ezeket miként lehet kezelni, illetőleg probléma esetén kihez lehet fordulni;
b) a tanácsadást végző szakember
ba) megismerje az örökbe fogadni szándékozó motivációit, valamint jelenlegi és virtuális családstruktúráját,
bb) * megalapozott döntést tudjon hozni arról, hogy alkalmas-e az örökbe fogadni szándékozó személy az örökbefogadásra.
II. * A tanácsadás szakmai irányelvei
A tanácsadást végző szakember a következő témaköröket beszéli meg az örökbe fogadni szándékozó személlyel, és ennek alapján készíti el az örökbe fogadni szándékozó személy alkalmasságára vonatkozó megállapításait:
1. Motiváció
- Az örökbe fogadni szándékozók hogyan jutottak el a döntésig, hogy gyermeket fogadnak örökbe?
- A családban ki gondolt az örökbefogadásra először?
- Ki nem értett egyet a családban az örökbefogadással?
- A családban kinek milyen fenntartásai voltak/vannak az örökbefogadással kapcsolatban?
2. Jelenlegi családstruktúra
- Milyen az örökbe fogadni szándékozó család tagjainak egymáshoz való viszonya?
- Milyen együttműködési formák élnek az örökbe fogadni szándékozó családban?
3. Virtuális családstruktúra
- Milyen változások várhatóak a jövőben az örökbe fogadni szándékozó család életében?
- Hogyan oldana meg bizonyos helyzeteket, konfliktusokat az örökbe fogadni szándékozó család?
I. A tanfolyam célja
A tanfolyam célja, hogy a résztvevők
1. felkészüljenek az örökbefogadásra, információszerzéssel és saját élményű tapasztalatokon keresztül támpontokat kapjanak döntésükhöz, vállalják-e és milyen feltételek mellett az örökbefogadást;
2. megismerjék az örökbefogadás jogi és társadalmi hátterét;
3. szembesüljenek azokkal a tipikus nehézségekkel, amelyek az örökbefogadási eljárás és az örökbefogadott gyermek nevelése során felmerülhetnek;
4. elsajátítsák a konfliktusok kezelésének és az örökbefogadással együtt járó feszültségek, nevelési kihívások kezelésének módjait;
5. érzékenyebbek, elfogadóbbak legyenek nagyobb életkorú, különböző származású és egészségi állapotú gyermekek örökbefogadására.
II. A tanfolyam módszere: Tematikusan irányított interaktív csoportos tanácsadás saját élményű elemekkel
III. A tanfolyam tematikája
1. Az örökbefogadás és a gyermekvédelem rendszere Magyarországon
1.1. A magyar gyermekvédelmi rendszer felépítése, működése.
1.2. Az örökbefogadás mint gyermekvédelmi sorsrendezés - a gyermeki jogok érvényesülésének és érvényesítésének színtere.
1.3. Az örökbefogadás jogi szabályozása, az örökbefogadási eljárás folyamata.
1.4. Titkos és nyílt örökbefogadás.
1.5. Megyén belüli, más megyéből történő örökbefogadás.
1.6. Külföldre, külföldről történő örökbefogadás.
1.7. Az örökbefogadhatóság, örökbefogadhatóvá nyilvánítás feltételei.
1.8. Az örökbefogadás jogkövetkezményei.
1.9. Az örökbefogadóknak járó juttatások, ellátások, szolgáltatások.
1.10. Az utánkövetés jogi szabályozása.
2. A sikeres örökbefogadás feltételei, az örökbefogadás nehézségei
2.1. Az örökbefogadásra való alkalmasság összetevői.
2.2. Az örökbefogadásra alkalmatlan élethelyzetek meghatározása.
2.3. Az örökbefogadás sikerességét elősegítő, illetve hátráltató tényezők.
3. Az örökbe fogadható gyermekek nevelésének speciális nehézségei
3.1. Az örökbe fogadható gyermekek életközösségének feltárása.
3.2. A gyermekvédelmi gondoskodásban történő nevelkedés hatása a gyermekre.
3.3. A gyermek örökbefogadásig átélt negatív élményeinek kezelése.
3.4. Az örökbefogadás vállalásának nehézségei.
3.5. Együttélés a „mássággal”.
3.6. Örökbefogadott gyermekek a különböző közösségekben.
4. A gyermek magával hozott tulajdonságai és a környezet szerepe a gyermek fejlődésében
4.1. Örökletes és hozott adottságok, képességek.
4.2. Környezeti ártalmak a magzati életben, a gyermek születése és a fejlődése során.
4.3. A szocializáció és a nevelés lehetőségei, szerepe és hatása.
5. A veszteség szerepe az örökbefogadásban
5.1. A gyermek veszteségei: a vér szerinti családjában nem nevelkedhető gyermekek által átélt veszteségek típusai. A korábbi gondozóktól való elválás veszteségei. Az örökbefogadó szülőhöz kerülés hatása a veszteségélményre.
5.2. Az örökbefogadó szülők veszteségei: a meg nem született vérszerinti gyermekkel kapcsolatos érzések feldolgozása; korábbi vetélések, elhúzódó gyász; a meddőségi kezelések hatásának, kudarcainak feldolgozása. Az örökbefogadó szülő saját veszteségélményének feldolgozása a gyermek szempontjából. A meddőségi kezelések folytatásának problémái.
5.3. A vérszerinti szülők veszteségei, a vérszerinti szülők elfogadásának szerepe a gyermek életében.
5.4. Érzékenyítés a gyermek és a vérszerinti szülők veszteségeinek megértésére.
5.5. A veszteség feldolgozásának módjai, az örökbefogadó szülő szerepe az örökbefogadott gyermek veszteségeinek feldolgozásában.
6. A kötődés szerepe a gyermek életében
6.1. A gyermek fejlődésének alapfeltételei.
6.2. A mély és tartós kötődés fogalma, jelentősége.
6.3. A korai biztonságos kötődés sérülése és korrigálásának lehetőségei.
6.4. A gyermek fejlődésére ható tényezők meghatározása az örökbefogadó szülőhöz kerülés után.
6.5. Az örökbefogadó szülő feladatai a kötődés kialakításában.
7. Egymásra találás
7.1. Szempontok a gyermek számára legmegfelelőbb örökbefogadó szülők kiválasztásához.
7.2. Nyílt örökbefogadásnál a vér szerinti anyával való találkozás.
7.3. Nevelőszülőtől történő örökbefogadás.
7.4. Gyermekotthonból történő örökbefogadás.
7.5. A gyermekkel való első találkozás élménye.
7.6. Az örökbe fogadni szándékozó családban élő gyermek felkészítése az örökbefogadásra.
7.7. Újszülött gyermek örökbefogadása esetén a szülői hozzájárulás visszavonásának kockázata a gyermek hathetes koráig, az erre az időszakra történő felkészülés.
7.8. Az örökbe fogadni szándékozó döntését befolyásoló tényezők.
7.9. A gyermek visszautasításának hatásai.
7.10. A barátkozás jelentősége, folyamata.
7.11. Sikeres és sikertelen „barátkozások”.
7.12. A gyermek beilleszkedésének segítése, a kötelező gondozási idő célja.
8. Konfliktus és konfliktuskezelés
8.1. Az örökbe fogadni szándékozókat érő negatív hatások (gyermekvállalási próbálkozások, sikertelen kezelések, erőfeszítések az örökbefogadásra, családi, társadalmi elvárások, önbizalomvesztés, elbizonytalanodás, szorongás, feszültségek).
8.2. Az örökbefogadással együtt járó nehézségek okozta feszültség.
8.3. A „másságból” adódó lehetséges konfliktusok.
8.4. Tipikus konfliktushelyzetek az örökbefogadott gyermek nevelése során.
8.5. Hatékony konfliktuskezelés, feszültségoldás.
8.6. Segítség a családban, illetve a szűkebb-tágabb környezetben felmerülő problémák esetén.
9. A családi kapcsolatok jelentősége a gyermek életében
9.1. A gyermek azonosságtudata, kultúrája, önbecsülése és a család.
9.2. Az állandóság jelentősége a gyermek életében.
9.3. Az állandóságérzet biztosításának eszközei.
9.4. A múlt emlékeinek ápolása.
9.5. Életre szóló kapcsolatok kialakítása.
10. Az örökbefogadással kapcsolatos speciális szülői feladatok
10.1. Az örökbefogadás utáni első napok, hetek történései, sajátosságai.
10.2. Testvérkérdés (vérszerinti gyermek mellé örökbefogadás; örökbefogadott gyermek mellé örökbefogadás).
10.3. Normatív krízisek az örökbefogadásban.
10.4. A titok szerepe az örökbefogadásban.
10.5. A gyermekkel az örökbefogadottságának közlése.
10.6. A környezet bevonása örökbefogadás esetén.
10.7. A szűkebb-tágabb környezet viszonyulása az örökbefogadáshoz.
10.8. A közösségbe kerülés problémái. Az örökbefogadás kommunikációja a közösségben.
10.9. Az örökbefogadott gyermek tipikus kérdései különböző életkorokban.
10.10. A kamaszkor és az identitás jellegzetességei örökbefogadott gyermekeknél.
10.11. A gyermek vérségi származás megismeréséhez fűződő jogának támogatása.
11. Érzékenyítés a speciális adottságú örökbefogadható gyermekek örökbefogadására
11.1. A gyermek származásának kérdései - érzékenyítés különböző származású gyermekek elfogadására
11.1.1. A gyermek származásának ismerete.
11.1.2. Előítéletek kezelése a családban és a tágabb környezetben.
11.1.3. Különböző származású gyermekek elfogadásának elősegítése.
11.1.4. Érzékenyítés a másságra, együttélés a mássággal.
11.1.5. Különböző származású gyermekek identitása örökbefogadó családokban.
11.1.6. A származás kérdései, elfogadtatása a tágabb családban és a környezetben.
11.2. Nagyobb életkorú gyermekek örökbefogadása
11.2.1. Fejlődési sajátosságok nagyobb életkorban örökbefogadott gyermekeknél.
11.2.2. A gyermek testi, értelmi és mozgásfejlődése, ezek esetleges eltérései.
11.2.3. Érzelemszabályozási problémák kezelése.
11.2.4. Az örökbefogadott gyermek múltja.
11.2.5. A gyermek örökbefogadás előtti élményeinek, emlékeinek megőrzése.
11.2.6. Az elvárások és a realitás közelítése.
11.3. Egészségi problémával küzdő gyermekek örökbefogadása
11.3.1. Különböző egészségügyi állapotok, betegségek és lehetséges következményeik, kezelhetőségük, korrigálhatóságuk ismertetése.
11.3.2. A vér szerinti családban előforduló betegségek lehetséges hatásai a gyermekre.
11.3.3. Az egységes örökbefogadási nyilvántartás „A gyermek egészségi állapotára vonatkozó elvárások” adatlapjának megbeszélése.
11.3.4. Egészségügyi kockázattal kapcsolatos kérdések, félelmek, tapasztalatok.
11.4. Testvérek örökbefogadása
11.4.1. Testvérek örökbefogadásának sajátosságai.
11.4.2. Különböző gondozási helyen nevelkedő testvérek örökbefogadása.
11.4.3. Örökbefogadás után örökbefogadhatóvá vált vérszerinti testvérek örökbefogadása.
12. Az örökbefogadás utánkövetése, az utánkövetésbe nem tartozó szolgáltatások
12.1. Az utánkövetés célja, haszna az örökbefogadó család számára.
12.2. A kötelező utánkövetés.
12.3. Az önkéntes utánkövetés lehetőségei.
12.4. Közösségi, alapítványi, egyesületi programok.
12.5. Más örökbefogadott gyermekekkel, örökbefogadó családokkal való találkozás jelentősége.
IV. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Ismereteket összegző beszélgetés.
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | ||
| 1 | A gondozási és nevelési tevékenységhez szükséges alapvető szakmai ismeretek | Szociálisan hatékony attitűd (orientációs tréning) | Gyermekvédelmi intervenció (szociális érzékenyítés) | Nevelőszülői tevékenység | Esetmegbeszélés | Összefüggő gyakorlat | Összes Óraszám | Százalékos arány (%) | ||
| 2 | 38 | 30 | 46 | 114 | 47,5 | Elmélet/ elméletigényes gyakorlat | ||||
| 3 | 54 | 30 | 42 | 126 | 52,5 | Gyakorlat |
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | ||
| 1 | A gondozási és nevelési tevékenységhez szükséges alapvető szakmai ismeretek | Szociálisan hatékony attitűd (orientációs tréning) | Gyermekvédelmi intervenció (szociális érzékenyítés) | Nevelőszülői tevékenység | Esetmegbeszélés | Összefüggő gyakorlat | Összes Óraszám | Százalékos arány (%) | ||
| 2 | 34 | 26 | 38 | 98 | 41 | Elmélet | ||||
| 3 | 4 | 54 | 4 | 8 | 30 | 42 | 142 | 59 | Gyakorlat/ elméletigényes gyakorlat | |
(A KOP-képzésért felelős szerv neve, székhelye, postacíme, telefon és e-mail elérhetősége)
| Sorszám: | ||
| TANÚSÍTVÁNY | ||
| Név: .......................................................................................................................................................................................................... Születési név: ........................................................................................................................................................................................... Születési hely: ........................................................................................................................................................................................... Születési idő: ........................................ év ............................................................ hó .................... nap Anyja születési neve: ............................................................................................................................................................................... | ||
| tanulmányait és vizsgakötelezettségét az alábbi KOP-képzést és vizsgáztatást végző szervezetnél | ||
| szervezet neve: ......................................................................................................................................................................................... székhelye: ................................................................................................................................................................................................ postacíme: ................................................................................................................................................................................................. | ||
| teljesítette. | ||
| A záróvizsga eredménye: ......................................................................................................................................................................... | ||
| Ez a tanúsítvány a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 54. § (1) bekezdés f) pont fb) alpont 2. pontja szerinti, a nevelőszülők számára szervezett Központi Oktatási Program eredményes elvégzését igazolja. | ||
| A képzettség megnevezése: képesített nevelőszülő | ||
| Kelt ............................................................, .............................. év, .................................................. hó, .................... nap. | ||
| ...................................................................... vizsgabizottság elnöke | ...................................................................... képző szervezet | |
| P. H. | ||
| ...................................................................... | ||
| KOP-képzésért felelős szerv | ||
| P. H. | ||
