Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz megköveteli, hogy az Országgyűlés megalkossa az Európai Parlamentben Magyarország képviselői részére fenntartott parlamenti helyek betöltésének szabályait, amelyek biztosítják a választójogot az Európai Unió más tagállamainak Magyarországon lakóhellyel rendelkező állampolgárai részére az Európai Parlament tagjainak választásán. Ezért az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: *
1. § * Ezt a törvényt kell alkalmazni az Európai Parlamentben Magyarország részére fenntartott képviselői helyek betöltésére.
2. § (1) A választás arányos választási rendszerben, listás szavazással történik.
(2) * A választáson Magyarország területe egy választókerületet alkot.
2/A. § * (1) Az Európai Parlament tagjainak választásán az választó és választható, aki Magyarországon lakóhellyel rendelkezik.
(1a) * Az Európai Parlament tagjainak választásán az a magyar állampolgár is választó, aki
a) Magyarországon élő, lakcímmel nem rendelkező választópolgár,
b) az Európai Unió területén kívüli lakóhellyel rendelkezik.
(2) Az Európai Parlament tagjainak választásán nem választható, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti.
3. § (1) A választójog gyakorlása a választópolgár szabad elhatározásán alapul.
(2) A választópolgár az Európai Uniónak csak egy tagállamában gyakorolhatja választójogát.
4. § Magyarországon az Európai Parlament tagjainak választásán a választójogát gyakorolhatja *
a) minden magyar választópolgár, ha nem jelezte valamely másik uniós tagállamban, hogy választójogát ott kívánja gyakorolni, valamint
b) * az Európai Unió más tagállamainak minden választópolgára, ha nyilatkozatot tesz arról, hogy választójogát Magyarországon kívánja gyakorolni,
és magyarországi lakóhellyel való rendelkezését igazolja.
5. § (1) Listát a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény szerint bejegyzett pártok állíthatnak. Két vagy több párt közös listát is állíthat. Ugyanaz a párt csak egy – önálló vagy közös – listát állíthat. A listán a jelöltek a párt (pártok) által bejelentett sorrendben szerepelnek.
(2) A listaállításhoz legalább 20 000 választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges.
(3) *
6. § A választópolgár csak egy listán szerepelhet jelöltként.
7. § A választópolgár egy listára szavazhat.
8. § (1) * A megszerezhető mandátumok száma megegyezik az Európai Parlamentben Magyarország számára fenntartott képviselői helyek számával. *
(2) A mandátumkiosztásban csak azok a listák vehetnek részt és szerezhetnek mandátumot, amelyek több szavazatot kaptak, mint az összes listára leadott összes érvényes szavazat 5%-a.
(3) A mandátumok kiosztásához össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden, a (2) bekezdés szerint mandátumszerzésre jogosult lista neve alatt képezni kell egy számoszlopot. A számoszlop első száma az adott lista szavazatainak száma, a második szám az adott lista szavazatai számának fele, a következő szám a harmada, negyede, ötöde stb. Minden lista számoszlopában legfeljebb annyi szám szerepelhet, mint a listán állított jelöltek száma.
(4) Meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot; amelyik lista számoszlopában található, az a lista kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot; amelyik lista oszlopában található, az a lista kap egy mandátumot. Ezt az eljárást addig kell folytatni, míg az összes mandátumot ki nem osztották.
(5) Ha két vagy több lista számoszlopában a soron következő szám azonos, és ezzel a számmal mandátumhoz jutnának, de a megszerezhető mandátumok száma kevesebb, mint az érintett listák száma, akkor a listák sorszáma szerinti sorrendben kell elosztani a mandátumokat.
9. § A listáról a jelöltek a párt által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz. *
10. § (1) A mandátumhoz jutott képviselő megbízatásának megszűnése esetén a mandátumot – a listán eredetileg is szereplő jelöltek közül – a párt által megnevezett, ennek hiányában a listán soron következő jelölt szerzi meg.
(2) Ha a listán nincs több jelölt, a mandátumot az a lista szerzi meg, amely a mandátumkiosztás során a 8. § (4) és (5) bekezdése szerinti eljárás folytatásával a következő mandátumot megszerezte volna. A listáról az (1) bekezdés szerinti jelölt jut mandátumhoz.
11–14. § *
15. § *
16. § *
17. § *
18–23. § *
24-26. § *
27–28. § *
29-31. § *
32–35. § *
36-42. § *
43. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2)-(3) *
(4)–(5) *
44. § Az európai parlamenti választások előkészítése során azon államoknak az állampolgárait, amelyek az Európai Uniónak még nem tagjai, de csatlakozásukra tekintettel már részt vehetnek az európai parlamenti választásokon, úgy kell tekinteni, mintha az Európai Unió tagállamainak állampolgárai lennének.
45. § *
46–50. § *
50/A. § * A 2/A. § az Alaptörvény XXIII. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
51. § * (1) Ez a törvény a Tanács az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának az európai parlamenti választások során történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 1993. december 6-i 93/109/EK irányelvének valamint az azt módosító 2013/1/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a törvény az 1976. szeptember 20-i 76/787/ESZAK, EGK, Euratom tanácsi határozathoz csatolt, az Európai Parlament tagjainak közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány módosításáról szóló 2018. július 13-i (EU, Euratom) 2018/994 tanácsi határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
