Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2016.09.26.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet

a lőterekről, a lőfegyverek, lőszerek hatósági tárolásáról, a fegyvertartáshoz szükséges elméleti és jártassági követelményekről

A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 22. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a következőket rendelem el:

A lőterekre vonatkozó szabályok

1. § *  E rendelet alkalmazásában:

1. lőtér: az a terület (építmény), amelyen kis- és nagykaliberű golyós, marok vagy sörétes lőfegyverekkel (futóvad, korongvadász, trap, skeet) kiképző-, edző- és versenyszerű lövészetet lehet végrehajtani;

2. veszélyességi terület: az a terület, amely felől a lövők a lövéseiket leadják;

3. lőállás (tüzelőállás): ahonnan a lövő lövéseit leadja;

4. bírói terület: a versenyek időtartamára a versenybírók és a versenyen közreműködők részére, a lőállások mögött biztosított megfelelő terület;

5. nézőtér: a bírói terület mögött a nézők rendelkezésére kijelölt hely.

1/A. § *  (1) A polgári rendeltetésű lőtér (a továbbiakban: lőtér) lehet:

a) ideiglenes jellegű tereplőtér,

b) állandó jellegű tereplőtér, vagy

c) épített lőtér.

(2) A lőtér részei:

a) a veszélyességi terület,

b) a lőállás (tüzelőállás),

c) a jelzőállás,

d) a bírói terület, valamint

e) a nézőtér.

(3) A veszélyességi terület határa megegyezik a lövedék röptávolságával, amelyet a szükséghez mérten zászlókkal, figyelmeztető táblákkal kell megjelölni. Ha a veszélyességi területet utak, ösvények szelik át, vagy az bármilyen módon megközelíthető, a lövészet időtartamára biztonsági őröket kell felállítani. Ha a lőtér folyó vagy tó partján épült, a veszélyességi terület határát a vízen bójákkal kell megjelölni.

(4) Jelzőállás céljára minden lőtávolsághoz teljes biztonságot nyújtó fedezéket kell létesíteni. A lőtereken a lőállástól a jelzőállásig a jelzők, közreműködők részére teljes biztonságot nyújtó utat kell létesíteni, hogy a lövészet tartama alatt is veszélymentesen lehessen közlekedni.

(5) A bírói területet korláttal vagy kötélkordonnal kell elválasztani a nézőtértől.

1/B. § *  (1) *  Lőtér üzemeltetése a Magyarországon nyilvántartásba vett, illetve bejegyzett sportegyesületnek, gazdálkodó szervezetnek, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező vállalkozás fióktelepének engedélyezhető.

(2) A lőtér helye szerint illetékes rendőrkapitányság, Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: BRFK)

a) engedélyezi a lőtér üzemeltetését, valamint

b) jóváhagyja a lőtérszabályzatot.

(3) A (2) bekezdés szerinti hatóság a lőtér-üzemeltetési engedélyt (a továbbiakban: üzemeltetési engedély), valamint a hitelesített lőtérnaplót (a továbbiakban: lőtérnapló) akkor adja ki, ha a kérelmező a lőtér üzemeltetéséhez szükséges jogszabályokban előírt követelményeket teljesítette, lőtérszabályzattal rendelkezik, és a lőtér üzemeltetésére - mint veszélyes üzemre - felelősségbiztosítást kötött.

(4) A (2) bekezdés szerinti hatóság az üzemeltetési engedély tárgyában hozott határozatot közli

a) *  az érintett rendvédelmi feladatokat ellátó szervvel (a továbbiakban: rendvédelmi szerv), ha a lőtér rendvédelmi szerv lőterétől számított 10 km távolságon belül létesül;

b) a légiközlekedési hatósággal, valamint a katonai légügyi hatósággal, ha a lőtér repülőtértől számított 2 km távolságon belül létesül.

(5) Védett természeti területen lőtér üzemeltetése nem engedélyezhető.

2. § *  A lőtér üzemeltetésére jogosító engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező természetes személyazonosító adatait és lakcímét,

b) a lőtér használatát kérelmező szerv megnevezését,

c) a lőtér 1/A. § (1) bekezdés szerinti meghatározását,

d) a lőtér fekvését (elhelyezését), pontos címét, a lőtér alaprajzát, a szomszédos földrészleteket tartalmazó helyszínrajzot,

e) ideiglenes tereplőtér esetén az érintett terület tulajdonosának hozzájárulását tartalmazó nyilatkozatot,

f) annak megjelölését, hogy a lőtéren milyen jellegű, kaliberjelű és kategóriába tartozó lőfegyvert vagy muzeális fegyvert, és milyen célra (futóvad, korongvadász, skeet, trap lövészet) kívánnak használni.

3. § (1) *  A lőtér veszélyességi területét igazságügyi fegyverszakértő szakvéleménye alapján a lőtérszabályzatban kell meghatározni. Igazságügyi fegyverszakértő szakvéleménye alapján a lőtér veszélyességi területét ismételten meg kell határozni, ha a lőtérszabályzat módosítására a lőtéren használt fegyverek jellegének, kaliberének, illetve tűzfegyver esetében kategóriájának megváltozása miatt kerül sor.

(2) A lőtérszabályzatnak a 3. számú mellékletben foglaltakat kell tartalmaznia.

(3) A lőtér üzemeltetése nem sértheti, illetve nem veszélyeztetheti

a) az emberek és állatok életét, testi épségét, egészségét,

b) az emberek vagyonát,

c) a természeti és az épített környezetet.

(4) A lőtéren csak olyan lőfegyverrel és lőszerrel szabad lőni, illetve a lőfegyvert olyan célra szabad használni, amelyet a lőtérszabályzat megenged. A lőtérszabályzatban a lövészet időtartama korlátozható, a lövészetre használható lőfegyver jellegét, kategóriáját és a lőszer fajtáját, típusát a természeti és az épített környezetre tekintettel kell megállapítani.

(5) *  Az üzemeltetési engedély visszavonásig hatályos.

4. § Az üzemeltetési engedéllyel rendelkező köteles

a) *  az üzemeltetési engedélyt és a lőtérszabályzatot jól látható helyen kifüggeszteni, a tereplőtéren a lövészet időtartama alatt, az épített lőtéren állandóan;

b) a lőtér használatakor a lőtérszabályzatban foglaltakat betartani és betartatni;

c) a lőtér karbantartásáról gondoskodni;

d) *  az üzemeltetési engedélyben szereplő adatok megváltozását 3 munkanapon belül bejelenteni az engedélyező hatóságnak;

e) *  3 munkanappal a lövészet megkezdését megelőzően a lőtér helye szerint illetékes határrendészeti kirendeltség, ennek hiányában a lőtér helye szerint illetékes rendőrkapitányság részére bejelenteni az államhatártól számított tíz kilométeren belül lévő lőtéren rendezett éleslövészet időpontját.

5. § (1) *  Lövészetet olyan személy vezethet, aki lövészetvezetői vizsgát tett, vagy első osztályú minősítéssel rendelkező versenyző, vagy lövészedzői, lövész-szakedzői képesítése, vagy lövészverseny-bírói minősítése van.

(2) Lövészetvezetői vizsga az országos sportlövő szakszövetség által kijelölt versenybírói bizottság előtt tehető.

(3)-(5) * 

6. § (1) *  Az üzemeltetési engedéllyel rendelkező köteles lőtérnaplót vezetni a lövészetek időpontjáról, időtartamáról, a használt fegyverek fajtájáról, típusáról, jellegéről, valamint tűzfegyver esetében kategóriájának betűjeléről is. A lőtérnaplót az utolsó bejegyzés napjától számított 5 évig meg kell őrizni.

(2) *  A lőtérnapló megsemmisülését vagy eltűnését az üzemeltetési engedéllyel rendelkező haladéktalanul köteles bejelenteni az azt kiadó hatóságnál. Az újonnan kiadott lőtérnaplót az 1/B. § (2) bekezdése szerinti hatóság a kiadást megelőzően hitelesíti.

7. § (1) *  Lőfegyverrel tartott lövészeten - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában, illetve a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - csak lőfegyver tartására jogosuIt

a) személy, vagy

b) szervezet tagja, alkalmazottja

vehet részt.

(2) *  A lőfegyver megszerzéséhez szükséges tanfolyam, illetve lőgyakorlatot is magába foglaló szakképzés keretében tartott lövészet (a továbbiakban együtt: gyakorlólövészet) során kizárólag az üzemeltetési engedéllyel rendelkező által tartott lőfegyver használható.

(3) A lőfegyver forgalmazására engedéllyel rendelkező személy jogosult lövészeten a készletében lévő lőfegyverrel próbalövést leadni, a lőfegyvert belőni.

(4) *  Az üzemeltetési engedéllyel rendelkező a gyakorlólövészet tartásáról 3 munkanappal korábban írásban tájékoztatja a lőtér helye szerint illetékes rendőrkapitányságot, Budapesten a BRFK-t. A tájékoztatás tartalmazza:

a) a gyakorlólövészet helyét és időpontját, valamint

b) a gyakorlólövészet során használni tervezett lőfegyver 6. § (1) bekezdésében meghatározott adatait.

(5) *  A gyakorlólövészet során nem használható olyan lőfegyver, amely a (4) bekezdés szerinti tájékoztatásban nem szerepel.

(6) *  E rendelet lövészetre vonatkozó előírásait a gyakorlólövészetre is alkalmazni kell.

8. § *  A lőtereken a jogszabályban és a lőtérszabályzatban meghatározott kötelezettségek betartását a lőtér üzemeltetését engedélyező hatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi.

9. § Az életet, testi épséget, egészséget, illetve vagyonbiztonságot sértő vagy veszélyeztető lövészet megkezdését, folytatását a Rendőrség megtiltja.

A fegyvertartáshoz, illetve a házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez szükséges elméleti és jártassági követelmények * 

10. § *  (1) A fegyvertartáshoz, illetve a házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez előírt vizsgára a megyei rendőr-főkapitányságon - Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányságon - írásban kell jelentkezni.

(2) A fegyvertartáshoz előírt vizsgára történő jelentkezéskor a jelentkező köteles megjelölni, hogy milyen jellegű lőfegyverre (lőfegyverekre) kíván vizsgát tenni. A vizsgára jelentkezésnek nem feltétele a lőfegyver tartására irányuló kérelem benyújtása.

(3) A házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez előírt vizsgára történő jelentkezésnek nem feltétele a lőfegyver tartására jogosító engedély megléte.

(4) A fegyvertartáshoz, illetve a házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez előírt vizsgára jelentkezőt tájékoztatni kell a vizsga helyéről, időpontjáról, továbbá biztosítani kell számára a vizsgadíj befizetéséhez szükséges készpénz-átutalási megbízást.

(5) A fegyvertartáshoz, illetve a házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez előírt vizsgát a jelentkezés helye szerinti megyei rendőr-főkapitányságon - Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányságon - kell letenni.

(6) A fegyvertartáshoz, illetve a házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez előírt vizsgára az a jelentkező bocsátható, aki a vizsgadíjat befizette és a vizsga megkezdése előtt, a vizsga helyszínén a vizsgadíj befizetését igazoló szelvényt bemutatta.

11. § *  (1) A fegyvertartáshoz, illetve a házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez előírt vizsga elméleti és gyakorlati részvizsgából áll. Az elméleti részvizsga írásbeli tesztből és szóbeli vizsgarészből tevődik össze. Gyakorlati részvizsgára csak olyan vizsgázó bocsátható, aki eredményes elméleti részvizsgát tett.

(2) A fegyvertartáshoz, illetve a házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez előírt vizsga akkor tekinthető sikeresnek, hogy ha a vizsgázó valamennyi részvizsga minden vizsgarészét eredményesen teljesítette.

(3) Sikertelen vizsga esetén a vizsgázó számára - a vizsgadíj ismételt befizetése esetén - a sikertelen vizsga napjától számított 1 éven belül biztosítani kell a vizsga megismétlésének lehetőségét. A vizsga megismétlésére a sikertelen vizsga napján nem kerülhet sor. Az eredményes részvizsgákat, illetve vizsgarészeket nem kell megismételni.

(4) A vizsgákról hitelesített nyilvántartókönyvet kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni

a) a vizsgázó természetes személyazonosító adatait,

b) a vizsga időpontját,

c) a vizsga típusát (huzagolatlan vagy huzagolt csövű hosszú lőfegyver, rövid lőfegyver, vagy házilagos lőszerszerelés és -újratöltés),

d) a vizsga eredményét,

e) a vizsgabizonyítvány sorszámát, valamint

f) a vizsgázónak a vizsgabizonyítvány átvételét igazoló aláírását és a vizsgabizottság elnökének aláírását.

(5) A fegyvertartáshoz előírt vizsga elméleti részvizsgájának kérdéseit az 1. számú melléklet határozza meg.

(6) A házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez előírt vizsga elméleti részvizsgájának kérdéseit a 2. számú melléklet határozza meg.

11/A. § *  (1) A fegyvertartáshoz előírt vizsga

a) elméleti és gyakorlati ismereteit igazoltnak kell tekinteni, ha a kérelmező igazságügyi fegyverszakértő, valamint

b) *  gyakorlati ismereteit igazoltnak kell tekinteni, ha

ba) a kérelmező puskaművesi képesítéssel, fegyvermesteri szakvizsgával, illetve fegyverműszerész szakképesítéssel rendelkezik, vagy

bb) a sörétes vadászlőfegyver tartását kérelmező érvényes mezőőri igazolvánnyal rendelkezik.

(2) A fegyvertartáshoz előírt vizsga során az elméleti ismereteket igazoltnak kell tekinteni, ha a kérelmező katonai középfokú tanintézet fegyverzeti tagozatán vagy katonai felsőoktatási intézmény fegyverzeti szakán szerzett végzettséget.

(3) A fegyvertartáshoz előírt vizsga gyakorlati részvizsgájának keretében a vizsgázónak lőgyakorlatot kell végrehajtania. A gyakorlati részvizsga akkor minősíthető megfelelőnek, ha a vizsgázó a lőfegyver kezelésének és használatának szabályait a gyakorlatban helyesen és biztonságosan alkalmazza. A lőgyakorlat végrehajtására csak üzemeltetési engedéllyel rendelkező lőtéren kerülhet sor.

11/B. § *  A házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez előírt vizsga gyakorlati részvizsgájának keretében a vizsgázónak a lőszerszerelés és -újratöltés műveleti sorrendjének ismeretéről, a tevékenységhez szükséges eszközök készségszintű használatáról, valamint a tevékenység biztonságos végzéséről kell számot adnia. A gyakorlati részvizsga akkor minősíthető megfelelőnek, ha a vizsgázó e feltételeket a gyakorlatban helyesen és biztonságosan alkalmazza. A gyakorlati részvizsgára kizárólag olyan helyen kerülhet sor, ahol rendelkezésre állnak a vizsgakérdésekben szereplő részfeladatokhoz, illetve a lőszerszereléshez (pisztoly-, golyós, illetve sörétes lőszer) és -újratöltéshez szükséges szerszámok, mérőeszközök.

A lőfegyverek hatósági tárolásának, bevonásának, értékesítésének, megsemmisítésének szabályai

12. § (1) *  A lőfegyvertartási engedély - ideértve az európai lőfegyvertartási engedélyt is - visszavonása esetén az engedéllyel együtt 3 munkanapon belül, azonnali végrehajtás esetén haladéktalanul át kell adni az engedély szerinti lőfegyvert és a hozzá tartozó lőszert (töltényt) az engedély visszavonását elrendelő hatóságnak.

(2) *  A lőfegyvertartási engedélyt visszavonó hatóság az átvett lőfegyver, lőszer (töltény) hatósági tárolására 5 munkanapon belül köteles intézkedni.

(3) A lőfegyver, lőszer (töltény) hatósági tárolásának díját a lőfegyver, lőszer (töltény) tulajdonosának (a továbbiakban: tulajdonos) a lőfegyvertartási engedély visszavonását elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjától kell megfizetnie.

13. § *  A lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személy halála vagy a szervezet megszűnése esetén a lőfegyvert, lőszert (töltényt) az azokat birtokoló személy köteles a Rendőrséghez haladéktalanul bejelenteni, és az őrzésről a Rendőrség kiérkezéséig gondoskodni. A bejelentett lőfegyver, lőszer (töltény) átvételére és tárolására jegyzőkönyv kiállításával a Rendőrség intézkedik.

14. § (1) A tulajdonos az engedély visszavonásától számított 180 napon belül - az addig felmerült tárolási és karbantartási díj megfizetése mellett - kérheti a lőfegyver, lőszer (töltény) lőfegyver-kereskedőnél történő értékesítését, vagy megszerzési engedéllyel rendelkező személynek, szervezetnek történő elidegenítését, kezdeményezheti annak hatástalanítását, megsemmisítését vagy érték nélküli leadását.

(2) Ha a rendőrségi tárolás megkezdésétől számított 180 nap alatt a tulajdonos nem élt az (1) bekezdésben meghatározott lehetőséggel, a Rendőrség a tárolt lőfegyvert, lőszert (töltényt) megsemmisítheti, vagy kereskedelmi szakértői értékbecslést követően lőfegyver-kereskedőnek átadhatja értékesítésre. A fegyver, lőszer (töltény) értékesítéséből származó összeget - a felmerült költségek levonása után - a tulajdonos részére ki kell fizetni.

(3) *  A lőfegyver, lőszer (töltény) értékesítésének elrendeléséről a rendőrség dönt.

15. § (1) A talált lőfegyvert, lőszert (töltényt) a Rendőrségnél haladéktalanul be kell jelenteni. A lőfegyver, lőszer (töltény) átvételéről a Rendőrség jegyzőkönyvet vesz fel. A Rendőrség a lőfegyver azonosító adatai alapján az országos lőfegyver-nyilvántartásban és a körözési nyilvántartásban végzett ellenőrzés eredményétől függően megteszi a szükséges intézkedést.

(2) *  A lőfegyver, lőszer (töltény) hatósági tárolására 5 munkanapon belül intézkedni kell.

(3) Ha a rendőrségi tárolás megkezdésétől számított 180 nap eltelt, és az arra jogosult a lőfegyvert, lőszert (töltényt) a Rendőrségtől nem vette át, a 14. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.

16. § (1) *  A lőfegyver, lőszer (töltény) megsemmisítésének elrendeléséről a rendőrség dönt. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A megsemmisítést fegyvermester hajtja végre.

(2) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a rendőrségi tárolás, a szakértői értékbecslés és a megsemmisítés költségeit a tulajdonos viseli.

17. § (1) Az egyedi azonosításra alkalmas gyártási számmal nem rendelkező tűzfegyver tartására irányuló kérelem benyújtása esetén a kérelemmel együtt át kell adni a tűzfegyvert az engedély kiadására jogosult hatóságnak.

(2) *  Az (1) bekezdésben említett tűzfegyvert a Polgári Kézilőfegyver- és Lőszervizsgáló Kft. (a továbbiakban: Vizsgáló) azonosítási számmal látja el.

(3) Az engedélyt kiadó hatóságnak az (1) bekezdésben meghatározottak szerint átadott tűzfegyver tárolásáért, a Vizsgálóhoz történő szállításáért, illetőleg a Vizsgálótól a hatósághoz történő szállításáért a tűzfegyver tulajdonosát díjfizetési kötelezettség nem terheli.

18. § (1) A lőfegyver-kereskedő engedélyének visszavonása, vagy a lőfegyver-kereskedő halálának, illetőleg szervezet esetén a megszűnés bejelentését követően az engedélyt kiadó hatóság haladéktalanul intézkedik a fegyver, lőszer (töltény) helyszínen történő zárolására.

(2) A zárolás költségét a visszavont engedélyben feltüntetett lőfegyver-kereskedő vagy annak jogutódja, örököse köteles megfizetni.

(3) A zárolás megkezdésétől számított 180 napon belül az engedély visszavonása esetén a lőfegyver, lőszer (töltény) tulajdonosa, a lőfegyver-kereskedő halála, illetőleg szervezet megszűnése esetén az örökös, illetve a jogutód kérheti a lőfegyver, lőszer (töltény) lőfegyver-kereskedőnél történő értékesítését vagy megszerzési engedéllyel rendelkező személynek, szervezetnek történő elidegenítését; kezdeményezheti annak hatástalanítását, megsemmisítését vagy érték nélküli leadását.

(4) Ha a zárolás megkezdésétől számított 180 nap alatt a jogosult nem élt a (3) bekezdésben meghatározott lehetőséggel, a 14. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

19. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba, rendelkezéseit az elsőfokú határozattal el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.

20. § *  Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i, 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. számú melléklet a 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelethez * 

Fegyverismereti vizsgakérdése

1. A lőfegyverismeret fontossága és a fegyvertartási engedély érvényességének ideje.

2. A tűzfegyver fogalma és a fegyvertartási engedély érvényességének ideje.

3. A lőszer fogalma. Milyen lőfegyvert nem lehet forgalmazni és tartani?

4. A lőfegyver megszerzésére és tartására ki kaphat engedélyt?

5. Hol, hogyan kell a lőfegyvert és a lőszert tárolni?

6. Sorolja fel a tűzfegyver fődarabokat. Mi a szemrevételezési és vizsgálati tanúsítvány?

7. Mikor nem lehet a lőfegyvert szállítani, viselni, használni?

8. A lőfegyverek szállításának szabályai.

9. Mi a teendője, ha lőfegyverét - megszerzésére jogosultnak vagy forgalmazónak - eladta?

10. A lőfegyver használata esetén milyen okmányokat kell az engedélyesnek magánál tartani?

11. Hatósági ellenőrzéskor mi a kötelessége a lőfegyver tulajdonosának?

12. Kinek adható és kinek engedhető át a lőfegyver?

13. Mikor kell a lőfegyvert a vizsgálatra kijelölt szervezetnek bemutatni?

14. Mi a teendője, ha lőfegyverét vagy fegyvertartási engedélyét elvesztette?

15. Milyen adatok megváltozását kell a rendőrhatóságnak bejelenteni?

Huzagolatlan csövű hosszú (sörétes) lőfegyverismeret:

16. A sörétes lőfegyvert milyen célra szabad használni?

17. Sörétes lőfegyverek csoportosítása rendszerük és csőelrendezésük szerint.

18. Sorolja fel a leggyakrabban használatos sörétes kalibereket. Mi a kaliber?

19. Sörétes lőfegyver fő részei és rendeltetésük.

20. A sörétes lőfegyver hatásos lőtávolsága és a sörétméret közötti összefüggés.

21. A sörétes lőfegyver használatának biztonsági távolsága. Befolyásolja-e a kaliber?

22. A sörétes lőszerek csoportosítása. Mit jelent a 16/70, 12/76 és 20/65 kaliberjel?

23. A sörétes lőszer részei és azok rendeltetése. Mi a gyöngygolyó és mire használható?

24. Mikor szabad a sörétes lőfegyvert megtölteni és mikor köteles üríteni?

25. Hogyan kell a sörétes lőfegyvert tűzkész állapotba hozni, üríteni?

26. A sörétes lőfegyver hordmódja. A cserélhető csövű lőfegyvereket milyen egyedi azonosítóval kell ellátni?

27. A sörétes lőfegyverből milyen szögben szabad lövéseket leadni? Mit jelent a léniázás, illetve a zsákolás?

28. Mikor kell megkülönböztetett figyelemmel lenni a lövés leadására?

29. A lőfegyver meghibásodása esetén mi a teendő, kinek adható át javítás céljára?

30. Lőfegyver használatából eredő baleset esetén mi a teendő, mely szerveket kell értesíteni?

31. Sörétes lőfegyver jellemzői (szerkezet, lövedék, hatótávolság).

A huzagolt csövű hosszú (golyós) lőfegyverismeret:

32. A golyós lőfegyvert milyen célra szabad használni?

33. A golyós lőfegyverek csoportosítása cső és töltési rendszerük szerint.

34. Milyen töltési rendszerű golyós lőfegyvereket ismer?

35. A golyós lőfegyverek tárrendszerei. A golyós lőfegyver csövének jellemzése.

36. A golyós lőfegyverek fő részei, az elsütő és biztosító szerkezet rendeltetése, működése.

37. A golyós lőfegyverek hatásos lőtávolsága. Milyen messzire repülhet el a lövedék?

38. A golyós lőfegyverek csoportosítása, hüvelyük és lövedéktípusuk szerint.

39. A golyós lőszer részei. Van-e tiltott lövedéktípus?

40. Mit jelöl a 8x57JS, a 7x64, a 30-06, illetve a 22 Hornet meghatározás?

41. Mit jelent a huzagemelkedés és a csavarzathossz? Mivel foglalkozik a célballisztika?

42. A golyós lőfegyverből történő lövés leadásának szabályai. Mi a külballisztika?

43. Hogyan kell a golyós lőfegyvert tűzkész állapotba hozni? Mi a gyorsító szerepe?

44. A lőfegyverek karbantartásának szabályai, eszközei. Mi a belballisztika?

Marok (rövid) lőfegyverismeret:

45. Ismertesse az öntöltő maroklőfegyver működési elvét, hatásadatait.

46. Ismertesse a pisztolylőszerek részeit.

47. Ismertesse az öntöltő maroklőfegyver fő részeit, azok rendeltetését.

48. Ismertesse a maroklőfegyver töltésének, ürítésének szabályait.

49. Ismertesse a lőfegyver töltetlenség-ellenőrzésének módját.

50. Ismertesse az öntöltő maroklőfegyver hatásos lőtávolságát, hatásmódját.

51. Sorolja fel a maroklőfegyverek használata során előforduló leggyakoribb akadályokat és azok elhárításának módját.

52. Ismertesse az öntöltő maroklőfegyver karbantartásának szabályait, a karbantartás eszközeit és módját.

53. Ismertesse az önvédelmi lőfegyver viselésére vonatkozó szabályokat.

54. Ismertesse az önvédelmi lőfegyver és lőszer tárolására vonatkozó szabályokat.

55. Az öntöltő maroklőfegyver részleges szét- és összeszerelésének végrehajtása.

56. A maroklőfegyver töltésének és ürítésének végrehajtása.

57. Mi a jogos védelem? Ismertesse gyakorlati példával.

58. Mi a végszükség? Használható-e az önvédelmi lőfegyver végszükségben?

A fegyverismereti és jártassági vizsgán a vizsgabizottság tagjai a fentieken kívül további olyan jogszabály- és fegyverismereti kérdéseket is feltehetnek, amelynek ismerete a vizsgázótól elvárható.

2. számú melléklet a 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelethez * 

A házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez előírt vizsga vizsgakérdései

Jogszabályi ismeretek

1. Mely jogszabályok rendelkeznek a lőszerek házilagos szerelésének szabályairól?

2. Milyen tevékenységet nevezünk házilagos lőszerszerelésnek?

3. Ki végezhet házilagos lőszerszerelést?

4. Ki szerezhet meg lőszer házilagos szereléséhez csappantyút és lőport?

5. Milyen előírások vonatkoznak a csappantyú és a lőpor házilagos tárolására?

6. Milyen kaliberjelű lőszer szerelhető házilagosan?

7. Mi a lőszer meghatározása?

8. Melyek a lőszerelemek (lőszeralkatrészek)?

9. Melyek a polgári célra tiltott lövedékfajták?

10. Átadható-e a házilag szerelt lőszer azonos kaliberjelű fegyverrel rendelkező engedélyes számára felhasználás céljából?

11. Melyik magyar jogszabály, illetve szabvány táblázatai tartalmazzák a lőszerek maximális méret és gáznyomás adatait?

12. Mit jelent a magyar szabvány szerinti L3 érték?

13. Mit jelent a magyar szabvány szerinti G1 érték?

14. Mit jelent a magyar szabvány szerinti Pmaxem érték?

Biztonságtechnikai ismeretek

15. Melyek a csappantyú és a lőpor házilagos tárolásának biztonságtechnikai követelményei?

16. Miért kell a csappantyúkat eredeti gyári csomagolódobozukban tárolni?

17. Miért kell a lőport eredeti gyári csomagolódobozában tárolni?

18. Milyen tevékenységek végzése tilos a csappantyúkkal, lőporral való foglalatosság és a házilagos lőszer összeszerelés során?

19. A csappantyúkkal, lőporral való foglalatosság, illetve a házilagos lőszer összeszerelés során szükség van-e védőszemüveg használatára és miért?

20. Milyen helységet célszerű választani a házilagos lőszerszerelés céljára?

21. Miért van kiemelt fontossága annak, hogy a házilagos lőszerszerelés helyszínén rendet tartsunk?

22. Szabad-e egy adott lőszerfajta szerelése során egyszerre több fajta lőport tartani a szerelés helyén?

23. Szabad-e egy adott lőszerfajta szerelése során egyszerre több fajta csappantyút tartani a szerelés helyén?

24. Az azonosnak látszó, de különböző gyártmányú, típusjelzésű lőporok egymással megegyező ballisztikai tulajdonságokkal rendelkeznek-e? Véletlen felcserélésük milyen következményekkel járhat?

25. Szabad-e házilagos lőszerszerelésre olyan lőport használni, amelynek típusa, eredete, fajtája ismeretlen?

26. Szabad-e házilagos lőszerszerelésre olyan lőport felhasználni, amelynek szemcséi összetöredezettek vagy egymáshoz tapadtak?

27. Felhasználható-e olyan lőpor házilagos lőszerszerelésre, amely két lőporfajta házi keveréke?

28. Miért szükséges mindig megkülönböztetett figyelmet fordítani arra, hogy a töltési adatok milyen mértékegység rendszerben vannak megadva?

29. Egy korábban általunk nem töltött lőszer szerelésekor első kísérletre miért csak a szakkönyvekben megadott kezdő, vagy minimum lőportöltetekkel készítsünk töltényeket?

30. Miért nem szabad, hogy a töltetsúly meghaladja a házilagos lőszerszereléshez készült szakkönyvekben megadott maximum értéket?

31. Miért nem szabad, hogy a töltetsúly kevesebb legyen a házilagos lőszerszereléshez készült szakkönyvekben megadott minimum értéknél?

32. Miért kell maroklőfegyverekhez készített töltényeknél megkülönböztetett figyelemmel lenni a betöltött lőpor mennyiségére?

33. Milyen módon lehet biztonságosan megsemmisíteni a lőport, mely valamilyen okból nem felhasználható?

34. Milyen módon lehet biztonságosan megsemmisíteni a csappantyút, mely valamilyen okból nem felhasználható?

35. Miért nem szabad olyan lőszert készíteni, amelynél a hüvely hossza meghaladja az adott lőszerre vonatkozó szabvány szerinti maximális méretet?

36. Amennyiben eltérünk a felhasznált lövedék, a hüvely vagy a csappantyú tekintetében a házilagos lőszerszereléshez készült szakkönyvben megadott gyártmánytól, kell-e számítani arra, hogy a lőszer gáznyomása megnő?

37. Melyek azok az elsütött töltényhüvely megszemlélésével is megfigyelhető jelek, melyek arra utalnak, hogy a töltény gáznyomása túlságosan nagy?

38. Szabad-e csőtáras (pl. előágytáras Winchester) puskához hegyes lövedékcsúcsú lőszert szerelni? Miért?

39. Melyek azok a jelek, amelyek arra utalnak, hogy egy töltényhüvely elérte élettartama végét?

40. Szabad-e készre szerelt lőszert vibrációs, vagy forgódobos polírozó készülékben tisztítani?

41. Melyek a sörétes töltényhüvely elhasználódására utaló jelek?

42. Mire kell különösen ügyelni sörétes lőszer acélsöréttel való szerelésekor?

43. Ólomlövedék öntésekor milyen védőeszközök használata célszerű?

44. Miért célszerű az ólomlövedék öntéséhez jól szellőző helyet választani?

Elméleti ismeretek

45. Melyek a legjellemzőbb különbségek a fekete (füstös) lőpor és a füstnélküli lőporok között?

46. A különböző gyártmányú és relatív égési-sebességű lőporok táblázatát mire tudják használni az újratöltők? Mit jelent a relatív égési-sebesség (élénkség) fogalma?

47. Milyen tulajdonságait határozza meg a lőpornak a szemcseméret és a szemcsealak?

48. A lőporgyártás során hogyan befolyásolják annak égési tulajdonságait?

49. Milyen célból vonják be a lőporok többségét?

50. Miért szükséges, hogy a lőpor csomagolódoboza légcsere mentesen zárható legyen?

51. Mely lőszertípushoz milyen NC-lőpor használható, figyelembevéve annak égési tulajdonságait (offenzív, progresszív)?

52. Mi az alapvető különbség a Berdan és a Boxer csappantyú között?

53. Melyek a Boxer csappantyú részei?

54. Miért a Boxer csappantyút alkalmazzák elsősorban házilagos lőszerszereléshez?

55. Berdan csappantyúhoz készült töltényhüvelyt lehet-e Boxer csappantyúval szerelni, miért?

56. A csappantyúk milyen külső behatásokra különösen érzékenyek?

57. Mi az alapvető különbség az ugyanolyan méretű normál és a „Magnum” megkülönböztető jelzéssel ellátott csappantyúk között?

58. Használható-e tetszőleges tömegű lövedék, ha annak átmérője megegyezik a tölteni kívánt lőszer kaliberével?

59. Melyek a töltényhüvely fő részei?

60. Melyek az alapvető hüvelyformák?

61. Melyek a legelterjedtebb hüvelyperem kialakítások?

62. Mit nevezünk szabadon repülésnek, miért törekszünk a csökkentésére?

63. Melyek a töltényhüvely funkciói?

64. Milyen anyagú töltényhüvelyek a leginkább alkalmasak a házilagos lőszerszerelésre?

65. Milyen okokból használódik el egy töltényhüvely az ismételt használat és újratöltések során?

66. Miért nem célszerű ólomlövedékkel a 300-350 m/s, illetve a réz lövedéksaruval ellátott ólomlövedékkel a 4-500 m/s kezdősebességet meghaladó lőszert szerelni?

67. Miért célszerű az öntőformából kikerült „nyers” ólomlövedéket kaliberezni?

68. Miért szükséges az ólomlövedék felületét, vagy annak hornyait kenőanyaggal ellátni?

69. Miért jellemző, hogy a palackalakú hüvelyes lőszerek szereléséhez általában 2 db matricát tartalmazó szerszámkészlet, míg egyenes falú hüvelyes lőszerek szereléséhez általában 3 db matricát tartalmazó szerszámkészlet tartozik?

70. Melyek egy elsütött töltényhüvely házilagos újratöltése során a legalapvetőbb munkafolyamatok?

71. Miért kell a házilagos lőszerszereléshez használt töltényhüvelyeket egyenként megvizsgálni?

72. Miért célszerű, hogy a házilagosan szerelt lőszerek egy-egy tételén (gyártási sorozatán) belül ugyanabból a gyártási sorozatból származó töltényhüvelyt használjunk?

73. Miért célszerű a töltényhüvelyeket a házilagos lőszerszerelést megelőzően megtisztítani?

74. Miért célszerű a használt töltényhüvely csappantyúfészkét és gyúlyukát az újracsappantyúzás előtt megtisztítani?

75. Miért szükséges a töltényhüvelyt a méret-visszaállítást megelőzően megfelelő kenőanyaggal áttörölni?

76. Milyen következményei lehetnek, ha a töltényhüvelyt nem kenjük, vagy túl nagy mennyiségű kenőanyaggal kenjük be a méret-visszaállítást megelőzően?

77. Miért célszerű, hogy az egy tételben szerelt lőszerek hüvelyhosszai megegyezzenek egymással?

78. Milyen fegyverekhez készített lőszereknél van arra különösen szükség, hogy a beszerelt lövedék hornyába a hüvelyszájat beperemezzük?

79. Milyen hüvelykialakítású lőszereknél kell arra különösen figyelni, hogy a hüvelyt ne peremezzük rá túlságosan a lövedékre?

80. Miért célszerű a hüvelyszájat sorjátlanítani a lövedék beszerelését megelőzően?

81. Melyek azok a tényezők, melyek befolyással vannak arra, hogy milyen mélyre célszerű a lövedéket hüvelybe szerelni?

82. A lőport térfogata alapján adagoló berendezésekkel kimért lőportöltetek tömegét kell-e időközönként mérleggel ellenőrizni?

83. Miért szükséges, hogy a lőport térfogata alapján adagoló berendezéseket lehetőség szerint ugyanazzal a mozdulattal, mozdulatsorral üzemeltessük a teljes lőszertétel (sorozat) tölteteinek kimérése során?

84. Melyek azok a tényezők, melyek legnagyobb befolyással vannak a lövéskor létrejövő gáznyomásra?

85. Általában a maximális töltetű lőszerek képesek a legnagyobb pontosságra?

86. Lehetséges-e, hogy egy lőszer amely bevált egy konkrét fegyverhez, egy másik fegyverben nem fog kielégítő pontosságot produkálni? Miért?

87. Melyek lehetnek az előnyei a házilagosan szerelt lőszernek a gyári szerelésű lőszerekkel szemben?

88. Célszerű-e a házilag szerelt lőszer gáznyomását valamely arra felkészült bevizsgáló laboratóriummal megméretni?

Gyakorlati ismeretek

89. A mellékelt táblázat és számológép segítségével váltsa át a vizsgáztató által SI mértékegység rendszerben megadott értékeket angolszász megfelelőjükre!

90. A mellékelt táblázat és számológép segítségével váltsa át a vizsgáztató által angolszász mértékegység rendszerben megadott értékeket SI mértékegység szerinti megfelelőjükre!

91. Vizsgálja meg a mellékelt táblázatnak és a tolómérőnek a segítségével, hogy a vizsgáztató által adott töltényhüvely hüvelyhossza meghaladja-e a magyar szabványban megadott maximum értéket!

92. Vizsgálja meg a vizsgáztató által átadott töltényhüvelyt, hogy azon láthatók-e elhasználódására utaló nyomok?

93. Vizsgálja meg a vizsgáztató által átadott töltényhüvelyt, hogy azon találhatók-e túlságosan nagy gáznyomásra utaló elváltozások?

94. A rendelkezésére bocsátott szerszámokkal végezze el a mellékelt töltényhüvely méret-visszaállítását!

95. A rendelkezésére bocsátott szerszámokkal szereljen be csappantyút a mellékelt töltényhüvelybe!

96. A rendelkezésére bocsátott karos mérleget állítsa alapállapotba, majd mérje ki vele a vizsgáztató által megadott tömegű lőport!

97. A rendelkezésére bocsátott szerszámokkal szerelje be a mellékelt lövedéket a töltényhüvelybe úgy, hogy a lövedéken lévő horony egybeessen a hüvelyszájjal!

98. A rendelkezésére bocsátott szerszámokkal peremezze be a hüvelyszájat a mellékelt töltény lövedékének hornyába!

A házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez előírt vizsgán a vizsgabizottság tagjai a fentieken kívül további olyan, a jogi szabályozással, illetve a lőszerekkel és a lőszerszereléssel kapcsolatos kérdéseket is feltehetnek, amelynek ismerete a vizsgázótól elvárható.

3. számú melléklet a 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelethez

Lőtérszabályzat

1. A lőtéren kizárólag ............................................................. jellegű, ...................... kaliberjelű és ....................................... kategóriájú lőfegyverrel, lőszerrel, illetve muzeális fegyverrel folytatható lövészet.

2. A lőtéren ...................................... lőállás használható.

3. Tereplőtereken a lövészet ideje alatt a golyófogókon (koronglövő lőtereken a veszélyességi terület határán) piros zászlót (bóját) kell elhelyezni, ezenkívül a veszélyeztetett területeken biztonsági őröket kell felállítani.

4. Lövészetet csak lövészetvezető jelenlétében szabad végrehajtani.

5. A lőtéren tartózkodók a lövészetvezető (lőtérvezető) utasításait kötelesek betartani.

6. Lőtérre lőfegyvert csak nyitott zárdugattyúval (billenőcsövű lőfegyvert megtörve) ürített állapotban szabad bevinni.

7. Lőfegyvert csak a kijelölt helyen (puskaállványon, asztalon) szabad tartani. Lőfegyvert, lőszert másnak átadni vagy lőállásban őrizetlenül hagyni tilos!

8. A lőállásban csak a lövők és a lövészetvezető (versenybírók) tartózkodhatnak.

9. Lőtéren kizárólag a kihelyezett célra vagy céltáblára, illetve fegyverpróba esetén a mögötte lévő golyófogóba szabad lőni.

10. Meghibásodott vagy eldugult lőfegyverből lövést leadni tilos! Töltési, ürítési vagy egyéb akadályt azonnal jelenteni kell a lövészetvezetőnek. Meghibásodott lőfegyvert csak a lövészetvezetőnek (versenybírónak) szabad átadni. Az átadásnál közölni kell a lőfegyver töltött vagy töltetlen állapotát.

11. A lőállások elé menni csak lövészetvezető előzetes engedélyével szabad!

12. A jelzőállásban kizárólag a lövészetvezető által kijelölt személyek tartózkodhatnak.

13. A lőtéren kizárólag a kijelölt úton szabad közlekedni.

14. A jelzőállásból csak a lövészetvezető utasítására, jelzésére szabad kijönni, a lőfegyvert vagy lőszert a célhoz kivinni tilos!

15. A lőfegyver karbantartását csak a kijelölt helyen szabad végezni. Helyszíni javítást (alkatrészek cseréje stb.) csak az arra jogosult végezhet.

16. A lövészetvezető azokat a lövőket, akik a biztonsági szabályokat nem tartják be, köteles kizárni a lövészetből. A lőtéren nem tartózkodhat olyan személy, aki szeszes italtól befolyásolt állapotú, illetve szervezetében kábítószer vagy pszichotróp anyag van.

17. Lövészetek alkalmával a lőtéren elsősegély készletet kell tartani. A lőfegyverrel okozott balesetet a baleset helye szerint illetékes rendőrkapitánysághoz haladéktalanul be kell jelenteni.

18. Az elhasznált lőszer mennyiségéről kimutatást kell vezetni.

A lőtér üzemben tartójának neve: ................................................................

4. számú melléklet a 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelethez *