Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2016.08.24.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

79/2004. (V. 4.) FVM rendelet

a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 100. §-a (1) bekezdésének a) pontjában *  kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:

(A Vtv. 1. §-ához)

1. § *  (1) A Vtv. alkalmazásában vadászható állatfajok a következők (a továbbiakban: vad):

a) nagyvadfajok:

1. Gímszarvas (Cervus elaphus),

2. Dámszarvas (Cervus dama),

3. Őz (Capreolus capreolus),

4. Muflon (Ovis gmelini musimon),

5. Vaddisznó (Sus scrofa),

6. Szikaszarvas - Japán szika (Cervus nippon nippon),

7. Dybowski szika (Cervus nippon hortulorum),

8. * 

b) *  apróvadfajok:

ba) hasznos apróvadfajok

1. Mezei nyúl (Lepus europaeus),

2. Üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus),

3. Fácán (Phasianus colchicus),

4. Fogoly (Perdix perdix),

5. Nyári lúd (Anser anser),

6. Vetési lúd (Anser fabalis),

7. Nagy lilik (Anser albifrons albifrons),

8. Kanadai lúd (Branta canadensis),

9. Nílusi lúd (Alopochen aegyptiacus),

10. Tőkés réce (Anas platyrhynchos),

11. Szárcsa (Fulica atra),

12. Erdei szalonka (Scolopax rusticola),

13. Balkáni gerle (Streptopelia decaocto),

14. Örvös galamb (Columba palumbus),

bb) egyéb apróvadfajok:

1. Házi görény (Mustela putorius),

2. Nyest (Martes foina),

3. Borz (Meles meles),

4. Róka (Vulpes vulpes),

5. Aranysakál (Canis aureus),

6. Pézsmapocok (Ondathra zibethicus),

7. Nyestkutya (Nyctereutes procyonoides),

8. Mosómedve (Procyon lotor),

9. Dolmányos varjú (Corvus corone cornix),

10. Szarka (Pica pica),

11. Szajkó (Garrulus glandarius).

(2) *  Közösségi jelentőségű vadászható állatfajok a következők:

1. Fácán (Phasianus colchicus),

2. Fogoly (Perdix perdix),

3. Nyári lúd (Anser anser),

4. Vetési lúd (Anser fabalis),

5. Nagy lilik (Anser albifrons albifrons),

6. Kanadai lúd (Branta canadensis),

7. Tőkés réce (Anas platyrynchos),

8. Szárcsa (Fulica atra),

9. Erdei szalonka (Scolopax rusticola),

10. Örvös galamb (Columba palumbus),

11. Balkáni gerle (Streptopelia decaocto),

12. Házi görény (Mustela putorius),

13. Aranysakál (Canis aureus),

14. Dolmányos varjú (Corvus corone cornix),

15. Szarka (Pica pica),

16. Szajkó (Garrulus glandarius).

(A Vtv. 6. §-ához)

2. § *  (1) A vadászterület határának megállapításával egyidejűleg a vadászati hatóság a tulajdonosi közösséget a hozzá tartozó vadászterület azonosító kódszámának megjelölésével nyilvántartásba veszi. A tulajdonosi közösség nyilvántartásba vételekor a vadászterület azonosító kódszáma a vadászterület sorszámát és a vadászterület fekvése szerinti megye kódját tartalmazza.

(2) Megválasztását követően a tulajdonosi közösség képviselője az 1. számú mellékletben meghatározott adattartalmú és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) honlapján közzétett formanyomtatványon nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nyújt be a vadászati hatósághoz. A vadászati hatóság a tulajdonosi közösség képviselőjét az 1. számú melléklet A. pontja szerinti adattartalommal nyilvántartásba veszi.

(3) A kérelemhez mellékelni kell:

a) a Vtv. 12. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglaltakról hozott határozatok másolati példányát, valamint

b) a Vtv. 12. § (12) bekezdésében meghatározott és az e rendeletben megállapított szabályok alapján elkészített, a tulajdonosi közösség működésére vonatkozó szabályzat teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt példányát.

(4) A vadászati hatóság a tulajdonosi közösség képviselőjének nyilvántartásba vétel iránti kérelmét elutasítja, ha

a) a Vtv. 14. § (1) bekezdése szerinti hirdetmény

aa) nem felelt meg a Vtv. 14. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek,

ab) kifüggesztése nem a Vtv. 14. § (1) és (2) bekezdésében előírtak szerint történt, vagy

ac) nem tartalmazta, hogy a tulajdonosi gyűlés összehívását a vadászterület összes tulajdonosának a tulajdoni hányada arányában számított legalább egyötöde kezdeményezte, vagy

b) a képviselő személyével szemben a Vtv. 12. § (5) vagy (7) bekezdésében meghatározott kizárási ok áll fenn.

(5) A vadászati hatóság a tulajdonosi közösség képviselőjét a nyilvántartásból törli, ha annak megbízatása a Vtv. 12. § (8) bekezdés b)-g) pontja alapján megszűnik, vagy a Vtv. 12. § (8) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a tulajdonosi közösség az új képviselőt megválasztotta.

(6) A tulajdonosi közösség képviselője a (2)-(5) bekezdésben meghatározott adatokban, tényekben bekövetkezett változást a változás bekövetkezésének napjától számított tizenöt napon belül a vadászati hatóságnak írásban bejelenti.

2/A. § *  (1) A haszonbérleti szerződés megkötését követően a vadászatra jogosult az 1. számú mellékletben meghatározott adattartalommal, a NÉBIH honlapján közzétett formanyomtatványon nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nyújt be a vadászati hatósághoz. A vadászati hatóság a vadászatra jogosultat a 1. számú melléklet B. pontja szerinti adattartalommal nyilvántartásba veszi, valamint a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg a vadászterület azonosító kódszámát kiegészíti a vadászterület rendeltetését, a vadászatra jogosultság módját és a vadászatra jogosult szervezeti formáját jelölő kódszámokkal.

(2) A kérelemhez mellékelni kell:

a) a vadászatra jogosult által elfogadott, az azonosító jel használatának részletes szabályait magába foglaló, a vadászat helyi rendjét részletesen tartalmazó szabályzat (a továbbiakban: helyi szabályzat) teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt példányát, valamint

b) a vadászati jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérleti szerződést.

(3) A vadászati hatóság a vadászatra jogosult nyilvántartásba vétel iránti kérelmét elutasítja, ha

a) a haszonbérleti szerződést olyan tulajdonosi gyűlésen hozott döntés alapján kötötték meg, amelynek összehívása során a Vtv. 14. § (1) bekezdése szerinti hirdetmény

aa) nem felelt meg a Vtv. 14. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek,

ab) kifüggesztése nem a Vtv. 14. § (1) és (2) bekezdésében előírtak szerint történt, vagy

ac) nem tartalmazta, hogy a tulajdonosi gyűlés összehívását a vadászterület összes tulajdonosának a tulajdoni hányada arányában számított legalább egyötöde kezdeményezte, vagy

b) a kérelmező a Vtv. 16. § (1) és (2) bekezdésében, illetve 107. §-ában meghatározott feltételnek nem felel meg.

(4) A vadászati hatóság a Vtv.-ben meghatározott eseten túl a vadászatra jogosultat a nyilvántartásból törli, ha

a) a vadászati jog hasznosítására kötött haszonbérleti szerződés megszűnik,

b) a haszonbérlőt a haszonbérlő bejegyzésére jogosult bíróság vagy cégbíróság törli a nyilvántartásából,

c) a vadászatra jogosult felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedett.

(5) A vadászatra jogosult

a) az (1) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változást a változás bekövetkezésének napjától számított tizenöt napon belül,

b) a haszonbérleti szerződés megszűnését, valamint az ellene indított felszámolási eljárást a haszonbérleti szerződés megszűnésétől, illetve a felszámolás kezdő időpontjától számított tizenöt napon belül

a vadászati hatóságnak írásban bejelenti.

(6) Ha a vadászatra jogosult a vadászterület meghatározott részére vonatkozóan bérvadászati szerződést köt, a szerződés másolatát a megkötésétől számított tizenöt napon belül a vadászati hatóság részére megküldi.

(7) Ha a magyar állam önálló vadászati joga vagyonkezelési szerződéssel kerül hasznosításra, akkor a vagyonkezelő nyilvántartásba vételére, illetve a nyilvántartásból való törlésére az (1)-(6) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(A Vtv. 8. §-ához)

3. § *  (1) A vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni a Vtv. 8. § (2) bekezdésének b), c) és e) pontja alkalmazásában azokat a település külterületén lévő ingatlanokat, amelyek a termőföldről szóló törvény hatálybalépéséig az ingatlan-nyilvántartásban zártkertnek minősültek.

(2) A vadászati hatóság a földtulajdonos kérelmére az (1) bekezdés szerinti külterületen lévő ingatlant a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelembe vehető földterületnek minősítheti, amennyiben az vadgazdálkodásra alkalmas és az ingatlanon a vadászati tevékenység biztonságos feltételei adottak.

(3) *  A Vtv. 8. § (1) bekezdésének alkalmazásában a vadászterület szemközti határvonalainak távolsága akkor minősül háromezer méter alattinak, ha térképen - domborzattól függetlenül - mérve a szemközti vonalak távolsága több mint kétezer méter hosszan nem éri el a háromezer méter távolságot.

(4) *  A vadászterület határa a Vtv. 8. §-a és 19. § (2) bekezdése alkalmazásában olyan, tartós nyomvonalas létesítmény, vonalas jellegű természeti tereptárgy, erdőtag határvonala vagy közigazgatási határvonal lehet, amelynek nyomon követhetősége és beazonosíthatósága az üzemtervi időszak végéig fennmarad.

(A Vtv. 9. §-ához)

4. § *  A vadászati hatóság a vadászterületekről a 4. számú melléklet szerint, azonosító kódszámok alapján nyilvántartást vezet.

(A Vtv. 11. §-ához)

5. § *  (1) A Vtv. 19. § (2) bekezdés i) pontja alkalmazásában zárványterület az a földterület, amely

a) önálló vadászterületként történő kialakítása esetén - a különleges rendeltetésű vadászterület kivételével - kizárólag egy vadászterülettel lenne határos,

b) egy vadászati hatóság ajánlásának sem lenne része, vagy

c) a vadászati hatóság ajánlásához érkező módosító javaslat elfogadása esetén a vadászterület határának megállapítására vonatkozó előírások alapján önálló vadászterületként nem lenne kialakítható.

(2) Nem minősül az (1) bekezdés a) pontja szerinti zárványterületnek az a földterület, amely egy vadászterülettel és az államhatárral határos.

(3) A vadászati hatóságok az illetékességi területük határán lévő, ugyanazon vadgazdálkodási tájegységhez tartozó vadászterületeket érintő ajánlás megtétele előtt, de legkésőbb az ajánlás megtétele évének március 20. napjáig egyeztetnek egymással az illetékességi területük határán lévő vadászterületek közös határairól. Az egyeztetést a (4)-(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell lefolytatni.

(4) A vadászati hatóság az ugyanazon vadgazdálkodási tájegységen belüli, az illetékességi területén kívül eső, másik vadászati hatóság illetékességi területére átnyúló területrészt érintően - a zárványterület (6) bekezdésben meghatározott módon történő megszüntetése kivételével - csak az érintett szomszédos terület fekvése szerint illetékes vadászati hatóság hozzájárulásával teheti meg ajánlását. A szomszédos terület fekvése szerint illetékes vadászati hatóság csak akkor tagadhatja meg a hozzájárulását, ha az illetékességi területén kialakítandó, az érintett területrészt magába foglaló vadászterület kialakítására ajánlást tesz.

(5) Az ajánlásokban szereplő vadászterületek között átfedés, zárványterület nem lehet. Az ajánlás nem érinthet olyan területrészt, amely a vadgazdálkodási tájegység határán kívül helyezkedik el, továbbá nem érinthet olyan vadászterületet, amelynek üzemterve egy éven túl jár le.

(6) A vadászati hatóság az illetékességi területével határos zárványterületet - megosztva vagy egyben - az ajánlás megtételére, illetve a vadászterület határának megállapítására vonatkozó szabályok szerint a szomszédos vadászterület határára vonatkozó ajánlása részévé teszi. Ha a zárványterület több vadgazdálkodási tájegységet érint, akkor a vadászati hatóság a tájegységi határok által felosztott zárványterület részeit - megosztva vagy egyben - az ajánlás megtételére, illetve a vadászterület határának megállapítására vonatkozó szabályok szerint a szomszédos vadászterület határára vonatkozó ajánlása részévé teszi.

(7) A vadászterület határának megállapítására vonatkozó ajánlásában a vadászati hatóság a lejáró üzemtervű, különleges rendeltetésű vadászterületek határainak újbóli megállapítása tekintetében a meglévő határoktól eltérő ajánlást nem tehet, kivéve, ha a lejáró üzemtervű, különleges rendeltetésű vadászterület tulajdonosi közössége és a szomszédos, lejáró üzemtervű vadászterület tulajdonosi közössége eltérő megállapodást kötött.

(8) A vadászati hatóság a vadászterület határának megállapítására vonatkozó, a (3) bekezdésben foglaltak szerint egyeztetett és véglegesített ajánlásának tervezetét a közzétételét megelőző öt nappal korábban, de legkésőbb március 21. napjáig a vadgazdálkodásért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) részére tájékoztatás céljából megküldi.

6. § *  (1) Az ajánlást áttekintő és részletes térképen is meg kell jeleníteni. A részletes térképen legalább 1:50000 méretarányban fel kell tüntetni és jelölni kell

a) az ajánlással érintett vadászterületet és a szomszédos, egy éven belül lejáró üzemtervű vadászterületek határvonalának az ajánlással érintett vadászterülethez csatlakozó határvonalát és kódszámait, valamint

b) az ajánlás azon határvonalát, amely egyben a vadászati hatóság illetékességi területének határa is.

(2) Az ajánlásban fel kell tüntetni az ajánlással érintett vadászterület kódszámát, határleírását és hektárban kifejezett becsült méretét.

(3) Az ajánlás térképi megjelenítése és határleírása közötti eltérés esetén a határleírás tekintendő irányadónak.

(4) A Vtv. 11/A. § (4) bekezdése szerinti hirdetmény kifüggesztésének időtartamába a kifüggesztés, illetve a levétel napja nem számítható be.

7. § *  (1) A Vtv. 11/A. § (5) bekezdésében meghatározott módosító javaslatot ahhoz a vadászati hatósághoz kell benyújtani, amelyik az ajánlást tette.

(2) Ha a módosító javaslatot benyújtó tulajdonos nem személyesen tesz jognyilatkozatot, képviseletéről a Polgári Törvénykönyv képviseleti jogra vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő és a 15. számú mellékletben meghatározott adattartalommal kiállított írásbeli meghatalmazás útján gondoskodhat.

(3) A meghatalmazás a 9. § (3) bekezdésében meghatározott, a tulajdonjog igazolására elfogadható dokumentumok valamelyikével együtt érvényes.

(4) Állami tulajdonú földterület esetén a vadászati joggal kapcsolatos eljárásokban meghatalmazásnak minősül a vagyonkezelési szerződésbe foglalt, vadászati joggal összefüggő képviseletre vonatkozó meghatalmazás, amely a meghatalmazott által bemutatott, a képviselettel érintett állami földterületek listájával együtt érvényes.

(5) A módosító javaslattal érintett ingatlan esetében, ha az ingatlannak több tulajdonosa van, érvényes jognyilatkozatot csak egy személy tehet. A tulajdonostársak képviseletükről tulajdoni hányaduk arányában számított szótöbbséggel határoznak.

(6) Ha a földtulajdonos más földtulajdonossal együtt nyújt be módosító javaslatot a vadászati hatósághoz, a módosító javaslatban meg kell nevezni a módosító javaslat kapcsolattartóját (a továbbiakban: meghatalmazott kapcsolattartó).

7/A. § *  (1) A vadászati hatósághoz benyújtott módosító javaslatnak tartalmaznia kell

a) a módosító javaslatot benyújtó személy vagy a meghatalmazott kapcsolattartó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a módosító javaslat melyik ajánlásban szereplő - kódszámokkal megjelölt - vadászterületeket érinti;

b) a módosító javaslattal érintett földterület határleírását;

c) a módosító javaslattal érintett földterület legalább 1:25000 méretarányú topográfiai térképi megjelenítését, feltüntetve az ajánlással érintett vadászterület határvonalát;

d) a módosító javaslattal érintett földterületnek az ingatlanügyi hatóság által papíralapon vagy elektronikus adathordozón kiadott helyrajzi számait és annak területi kiterjedését hektárban, valamint a földtulajdonosok nevét és tulajdoni hányadát;

e) a módosító javaslatot benyújtó személy vagy a meghatalmazott kapcsolattartó nyilatkozatát arról, hogy a tulajdonában, illetve a képviselt személyek tulajdonában lévő földterület milyen százalékos arányban áll a módosító javaslattal érintett teljes földterülettel;

f) a módosító javaslatot benyújtó személy vagy a meghatalmazott kapcsolattartó nevét és elérhetőségét.

(2) A módosító javaslat térképi megjelenítése és szöveges határleírása közötti eltérés esetén a szöveges határleírás tekintendő irányadónak.

7/B. § *  (1) A vadászati hatóság a benyújtott módosító javaslatot és a rendelkezésére bocsátott dokumentumokat megvizsgálja és a módosító javaslatot elutasítja, ha

a) az nem határidőben került benyújtásra,

b) azt nem az arra jogosult személy, illetve személyek nyújtották be,

c) az nem felel meg a 7/A. § (1) bekezdésében, valamint a Vtv. 11/A. § (7) és (8) bekezdésében meghatározott feltételeknek, vagy

d) annak elfogadása esetén zárványterület, illetve olyan vadászterület keletkezne, amely nem felel meg a vadászterület kialakítására vonatkozó előírásoknak.

(2) A befogadott módosító javaslatról a 7/A. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontjában foglalt adatok megadásával a vadászati hatóság

a) a 7/A. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott személyt,

b) a módosító javaslattal érintett, hatályos vadászterület földtulajdonosi közösségének képviselőjét, valamint

c) a módosító javaslattal érintett, a 7/C. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott átfedésben lévő területrész tulajdonosait, illetve a Vtv. 11/A. § (8) bekezdése szerinti tulajdonosokat a földtulajdonosi közösségük képviselője útján

értesíti.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott személyek a vadászati hatóság döntéséről az általuk képviselt tulajdonosokat a döntés közlésétől számított öt napon belül értesítik.

(4) A vadászati hatóság a módosító javaslat befogadásáról szóló döntését az elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján közzéteszi, valamint minden érintett település önkormányzatának - az önkormányzati közzététel érdekében - megküldi.

7/C. § *  (1) A Vtv. 11/B. § (1) bekezdésében meghatározott átfedésben lévő területrésznek az a földterület minősül,

a) amelyre befogadott módosító javaslatot nyújtottak be,

b) amely több befogadott módosító javaslat elfogadása esetén zárványterületté válna, vagy amely nem képezheti az ajánlással érintett vadászterület részét a vadászterület határának megállapítására vonatkozó előírások szerint.

(2) A Vtv. 11/B. § (1) bekezdésében meghatározott egyeztetést az a vadászati hatóság hívja össze, amelyhez a módosító javaslat benyújtásra került.

(3) A vadászati hatóság

a) a 7/B. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott személyeket,

b) a 7/B. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott tulajdonosokat az ott meghatározott módon,

az egyeztetés időpontját megelőző nyolc nappal, a (4) bekezdésben meghatározott adatok megjelölésével értesíti.

(4) Az egyeztetésről szóló értesítés tartalmazza

a) az egyeztetés időpontját,

b) az egyeztetés helyszínét,

c) a módosító javaslattal érintett földterület területi kiterjedését, feltüntetve a Vtv. 11/A. § (8) bekezdése szerinti terület nagyságát.

(5) A vadászati hatóság a (4) bekezdésben meghatározott adatokat tájékoztató jelleggel az elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján közzéteszi.

7/D. § *  A vadászati hatóság a Vtv. 11/B. § (4) bekezdésében meghatározott egyezséget jóváhagyja, ha

a) az egyezség alapján kialakított vadászterület, illetve vadászterületek határa megfelel a vadászterület kialakítására vonatkozó előírásoknak,

b) zárványterület nem keletkezik, és

c) az egyezség kizárólag a 7/C. § (1) bekezdésében meghatározott földterület részére vagy egészére vonatkozóan jön létre.

7/E. § *  (1) A Vtv. 14. § (1) bekezdésében meghatározott hirdetmény a vadászati hatósághoz való beérkezés időpontjának (hónap, nap, óra, perc) a vadászati hatóság általi feltüntetésével tehető közzé a vadászati hatóság hirdetőtábláján. A Vtv. 11/C. § (1) bekezdése szerinti jogerő beálltáról a vadászati hatóság a honlapján és a Vtv. 11/A. § (4) bekezdése szerinti módon tájékoztatást tesz közzé.

(2) Ha a Vtv. 12. § (1) bekezdésében meghatározottak nyilvántartásba vételére irányuló hatósági eljárásban a döntés meghozatala előtt ugyanazon vadászterület vonatkozásában több kérelem is benyújtásra került, a vadászati hatóság a kérelmeket az (1) bekezdésben foglalt időpont szerinti sorrendben vizsgálja meg, és a sorrendben korábbi, a Vtv.-ben és e rendeletben foglaltaknak megfelelő kérelem alapján a nyilvántartásba vételt elvégzi, a további kérelmeket elutasítja.

8. § *  A Magyar Állam önálló vadászati jogának haszonbérbe adása esetén a nyilvános pályázatra vonatkozó pályázati felhívást országos napilapban is közzé kell tenni.

9. § *  (1) Társult vadászati jog esetén a tulajdonosi közösség a működési szabályait maga állapítja meg. A tulajdonosi közösség működési szabályzatának kötelező minimális adattartalmát a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) Ha a tulajdonosi gyűlés összehívása, illetve a határozathozatal alkalmával a föld tulajdonosa nem személyesen tesz jognyilatkozatot, képviseletéről a 7. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint gondoskodhat.

(3) A vadászterületnek minősülő ingatlan tulajdonjoga igazolásaként el kell fogadni:

a) az ingatlan tulajdoni lapjának hiteles másolatát;

b) az ingatlan tulajdonjogának földhivatali bejegyzéséről szóló határozat eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolati példányát;

c) az ingatlanügyi hatóság által papíralapon vagy elektronikus adathordozón kiadott földkönyvet vagy tulajdonosi adatokkal kiegészített földkönyv kivonatot;

d) az ingatlanügyi hatóság által papíralapon vagy elektronikus adathordozón kiadott, a tulajdonosok nevét, tulajdoni hányadát, a földrészletek helyrajzi számait, valamint azok területét hektárban tartalmazó összesítőt;

e) az ingatlan-nyilvántartási adatbázishoz adatátviteli vonalon való csatlakozással számítógépes hálózaton történő adatlekéréssel történő helyszíni adatbemutatást, vagy a tulajdoni lapról elektronikus formában szolgáltatott nem hiteles másolat helyszíni bemutatását.

(4) A tulajdonosi közösség tagjának tulajdonában álló föld tulajdonjogának első alkalommal történő igazolását mindaddig el kell fogadni, amíg a változást a (3) bekezdés szerinti okirattal igazolva be nem jelentették.

10. § *  (1) A tulajdonosi közösség, illetve a tulajdonosi közösség képviselője működési költségének mértékét a vadászati jog hasznosításának feltételei között, az éves költségvetésben előzetesen rögzíteni kell.

(2) A tulajdonosi közösség képviselője - a vadászati hatóságnál történő közzététel kivételével - a Vtv. 14. §-ában meghatározott módon tájékoztatást tesz közzé a földtulajdonosi kifizetések idejéről, helyéről és módjáról, továbbá - a meghozataluktól számított tizenöt napon belül - a tulajdonosi gyűlésen hozott határozatokról.

(3) A földtulajdonosok által nem igényelt haszonbérleti díj felhasználásáról a tulajdonosi közösség - az igény érvényesítésére vonatkozó elévülés szabályaira is figyelemmel - határozatban rendelkezhet.

(4) A tulajdonosi gyűlés iratait a tulajdonosi közösség képviselője legalább öt évig megőrzi.

11. § *  (1) Vadászterületnek minősülő ingatlan esetében csak egy személy tehet érvényesen jognyilatkozatot. Ha az ingatlannak több tulajdonosa van, a tulajdonostársak képviseletükről tulajdoni hányaduk arányában számított szótöbbséggel határoznak.

(2) A tulajdonosi vagy képviseleti jogosultság igazolását a kialakított vadászterületen belül, a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelembe vehető földterülettel rendelkező bármely tulajdonos kérheti.

(A Vtv. 14. §-ához)

12. § *  (1) A Vtv. 12. §-ában foglaltak szerinti szavazati arány megállapításához a vadászterület tulajdonosi közössége jegyzőkönyvbe foglalja, hogy

a) tulajdonosként, továbbá a tulajdonos képviselőjeként ki mekkora területtel vesz részt a tulajdonosi gyűlésen,

b) a kialakított vadászterület egészéhez viszonyítottan a tulajdonosi gyűlésen megjelent tulajdonosok vagy meghatalmazott képviselőik milyen arányt képviselnek, valamint

c) a képviseleti jogosultságot megalapozó meghatalmazás érvényes-e.

(2) Ha ugyanazon földterületre több meghatalmazás került kiállításra, és azok érvényességét az (1) bekezdésében előírt jegyzőkönyv felvétele során nem lehet egyértelműen meghatározni, az adott földterületre vonatkozó összes meghatalmazást érvénytelennek kell tekinteni.

(3) A tulajdonosi közösség képviselője a vadászterület földtulajdonosai részére - kérésükre - az őket érintő kérdésekben felvilágosítást ad, továbbá az iratokba az őket érintő részek tekintetében betekintést biztosít.

13. § *  Bérvadászati szerződés a jogosult által felajánlott, meghatározott mennyiségű és minőségű vad elejtésén kívül a vadászterület meghatározott részére vonatkozó vadászati tevékenységre is köthető. A bérvadászati szerződés megkötése nem érinti a jogosultnak a Vtv. II-IV. és VI. Fejezetében foglalt, a vad és élőhelyének védelmével, a vadgazdálkodással, a vadászattal és azok teljesítésével kapcsolatos törvényben előírt kötelezettségét és felelősségét.

(A Vtv. 16. §-ához)

14. § A Vtv. alkalmazásában vadgazdálkodási létesítménynek, berendezésnek minősülnek a következők: a vadászterületen mesterségesen létesített vadetető és dagonya, takarmánytároló, sózó, vaditató, épített les, vadaskerti kerítés, épített vadbefogó, vadkárelhárítást szolgáló kerítés és más műszaki létesítmény, apróvad tenyésztésére szolgáló létesítmény, amennyiben azok megfelelnek a műszaki és biztonsági követelményeknek.

14/A. § *  (1) Vadászterület megszűnése esetén a megszűnt vadászterület jogosultja - a felek eltérő megállapodásának hiányában - az okszerű gazdálkodás mértékéig az új jogosulttal szemben igényt tarthat a korábban létesített vadgazdálkodási, vadászati rendeltetésű létesítmények, berendezések, valamint a vadaskertben, vadasparkban tartott vad ellenértékére.

(2) Vadászterület megszűnése esetén, amennyiben az új jogosult a vadászterületen létesített vadaskertet tovább kívánja üzemeltetni, akkor azt az új üzemtervi ciklus megkezdéséig a vadászati hatósághoz a nyilvántartásba történő átvezetés végett be kell jelenteni. Ha az új jogosult a vadaskertet nem kívánja tovább üzemeltetni, akkor a vadgazdálkodási üzemterv benyújtásával egyidejűleg kérelmezi a vadászati hatóságnál a vadaskert létesítési engedély hatályon kívül helyezését.

(A Vtv. 17. §-ához)

15. § (1) A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződésben a vadállomány faj- és darabszámát - a felek eltérő megállapodásának hiányában - a tárgyévet megelőző két év statisztikai adatai alapján kell megbecsülni.

(2) *  Ha a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a haszonbérlő jogutód nélkül megszűnik, a Vtv. 17. §-ának (6)-(7) bekezdéseiben meghatározott átmeneti időszakban a földtulajdonosok kötelesek a vad és élőhelyének védelméről gondoskodni.

(3) *  A (2) bekezdés rendelkezései az irányadók abban az esetben is, ha a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a szerződés a felek közös megegyezésével, vagy a szerződés felmondásával szűnik meg.

(A Vtv. 19. §-ához)

16. § * 

(A Vtv. 22-24. §-aihoz)

17. § *  (1) Vadaskert, vadaspark, vadfarm létesítésének engedélyezéséről, illetve az engedélyben foglaltak felülvizsgálatáról az országos hatáskörű vadászati hatóság a Vtv.-ben előírt eljárás szerinti döntés meghozatalához a vadaspark, vadaskert, vadfarm fekvése szerint illetékes vadászati hatóság véleményét kikéri.

(2) A vadászati célú vadaskert legkisebb kiterjedése

a) vaddisznó, illetve muflon esetében 200 ha,

b) más nagyvadfajok esetében 500 ha.

(3) Ha a vad szaporítása és tartása, illetve a vadászati hasznosítás megosztott vadaskerti egységekben történik, az egybefüggő vadászati célú területrész terjedelmének meg kell felelnie a (2) bekezdésben foglaltaknak. Ez esetben a tartott vad elejtése kizárólag a vadászati célú egységben történhet. Állat-egészségügyi okból vagy a vad túlszaporodása miatt szükséges állományszabályozás céljából, kérelemre a vadászati hatóság engedélyezheti a hivatásos vadász által lőfegyverrel történő állományapasztást a nem vadászati célú területrészen is.

(4) A vadaskert létesítésének engedélyezésére irányuló kérelem tartalmi követelményeit a 3.I. számú melléklet állapítja meg.

(5) A vadfarm létesítésének engedélyezésére irányuló kérelmet az országos hatáskörrel rendelkező vadászati hatósághoz címzetten, de a kialakítandó vadfarm fekvése szerint érintett vadászati hatóságnál kell benyújtani. A kérelem tartalmazza:

a) a vadfarm létesítésének indokait és célját,

b) a létesítendő vadfarm legfontosabb adatait (terület, külső kerítéshossz, tervezett vadállomány),

c) a 3/II. számú melléklet szerinti dokumentumokat.

18. § (1) A vadaskert egészében (minden egységében) biztosítani kell a vad természetes táplálkozási, rejtőzködési és - különösen a vadászati célú egységben - kitérési, illetve menekülési lehetőségét.

(2) *  Vadaskertben történő idényen kívüli vadászat - a vad szaporodására általánosan elfogadott etikai szabályok megtartása mellett, továbbá a vadászati hatóság részére történt előzetes bejelentés alapján - kizárólag olyan vadfajok egyedére lehetséges, melyek a létesítési engedélyben szerepelnek.

19. § *  (1) A vadaskertben tartott vadállomány hasznosítását a vadászati hatóság - a létesítési engedélyben meghatározottak, továbbá az éves vadgazdálkodási terv szempontjai szerint - vadászati évenként engedélyezi. Az engedélyben meghatározza a vad vadaskertbe történő kiengedését, hasznosítását, amelyhez kizárólag vadaskerti felhasználásra, külön „Z” (zárttéri) megjelölésű azonosító jelet ad ki.

(2) Vadfarm rokon fajú állat - kereszteződés útján életképes utódok megszületésének elkerülése céljából - tartásának helyszínétől térben elkülönülten létesíthető. Az izolációs távolságot az állategészségügyi előírások szerint kell meghatározni.

(3) A vadfarm engedélyesének biztosítania kell a tartásra engedélyezett vadfaj megfelelő tartási körülményeit, rendelkeznie kell takarmánytárolóval, egyedi kezelésre alkalmas területtel, ivóvíz ellátással és karanténnal. A vadfarm üzemeltetője köteles a vadászati hatóság által hitelesített állomány-nyilvántartást vezetni, és évente, február utolsó napjával bezárólag az állományváltozásokat a vadászati hatóságnak bejelenteni.

(A Vtv. 26. §-ához)

20. § * 

(A Vtv. 27. §-ában)

21. § (1) Hatósági vadászat elrendeléséről szóló határozatban a vadászati hatóságnak meg kell határoznia a vadászat feltételeit:

a) az elejthető vadfajok körét,

b) az elejtés módját, eszközeit,

c) a hatósági vadászat rendjét,

d) a megbízott személyét vagy a kirendelés szükségességét.

(2) Hatósági vadászatra hivatásos vadász, mezőőr, erdő őrzésével megbízott szakszemélyzet, valamint természetvédelmi és vadászati hatóság tagja bízható meg, illetve rendelhető ki, ha rendelkezik a vadászat gyakorlásához szükséges feltételekkel. A mezei őrszolgálat, a természetvédelmi, valamint a vadászati hatóság tagját a vadászati hatóság megkeresésére kizárólag az érintett munkáltatója rendelheti ki.

(3) *  A hatósági vadászaton elejtett vadból származó bevételnek a hatósági vadászat költségeivel csökkentett részét a vadászati hatóság vagy megbízottja utalja a jogosult számlájára.

(4) *  Amennyiben a hatósági vadászaton elejtett vad értékesítéséből származó bevétel nem fedezi a hatósági vadászat költségét, a jogosult köteles a különbözetet a vadászati hatóság elszámolását követően haladéktalanul megfizetni a vadászati hatóság által meghatározott módon.

(A Vtv. 29-30. §-aihoz)

22. § (1) A sebzett vadat addig kell keresni, amíg megtalálására esély van. Nagyvadra leadott lövésnél akkor is utánkeresést kell folytatni, ha a helyszínen sebzésre utaló jelek nem találhatók.

(2) A vad elfogásánál kíméletesen kell eljárni, annak testi épségét és egészségét nem veszélyeztető eszközt kell alkalmazni.

(3) * 

(4) Élő vad befogása esetén az alkalmazott befogót a jogosult köteles legalább huszonnégy óránként ellenőrizni. Éjszakai működés esetén az első ellenőrzést legkésőbb napkeltekor el kell végezni. A vadat a befogóból az észleléstől számított lehető legrövidebb időn belül el kell távolítani.

(5) A vad mozgásképtelenségét okozó befogás esetén haladéktalanul gondoskodni kell annak állat-egészségügyi ellátásáról.

(A Vtv. 31. §-ához)

23. § (1) A vadászterületen egy évnél hosszabb időtartamra mesterségesen létesített vadgazdálkodási, vadászati létesítményt a tájba illő módon, természetes anyagból kell készíteni.

(2) Élő fán leskosár akkor helyezhető el, ha az nem veszélyezteti a fa életképességét.

(A Vtv. 32. §-ához)

24. § (1) A Vtv. 32. §-ának alkalmazásában a vadgazdálkodási és vadászati tevékenység során mesterséges vadtenyésztési tevékenység a vad zárttéri tartása és szaporítása.

(2) *  Vadászterületnek nem minősülő területen, valamint vadasparkban tartott nagyvad vadaskertbe történő kihelyezését a vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási tervben engedélyezi.

(3) Vadászterületnek nem minősülő területről vagy vadasparkból a vadaskertbe telepített, illetve kihelyezett nagyvadat a jogosult köteles jól felismerhetően, a vad teljes élettartamára maradandó módon megjelölni. Az ilyen vad származásáról az átvevőt, illetve a vadászt tájékoztatni kell, és ezt az állatkísérő okmányban is fel kell tüntetni.

(4) A vadászatra jogosult vadászterületnek nem minősülő területről vagy vadasparkból vadaskertbe csak a (3) bekezdésben előírtak szerint megjelölt vadat helyezhet ki.

(5) * 

(A Vtv. 37. §-ához)

25. § * 

(A Vtv. 38. §-ához)

26. § A vadászati hatóság a Vtv. 38. § (3) bekezdésének c) pontja alapján a kötelezettség megszegésével összefüggő eljárása mellett, felszólítást követően vadászati tilalmat is elrendelhet, különösen, ha a jogosult a Vtv. 16-18. §, a 22-25. §, a 28-35. §, 38-39. §, 69-71. § és a 82-83. §-okban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget.

27. § *  (1) A vadászati idényeket az 5. számú melléklet tartalmazza. A vadászati idény, ha annak kezdete vasárnapra vagy hétfőre esik, akkor kiterjed az azt megelőző egy, illetve kettő napra. Ha a vadászati idény vége péntekre vagy szombatra esik, akkor kiterjed az azt követő kettő, illetve egy napra is.

(2) A fácántyúk az adott vadászati évben 2000 példány vegyes ivarú fácánt meghaladó kibocsátás esetében vadászható a vadászati hatóság külön engedéllyel a vadászati idényben. Az engedélyben meg kell határozni a kibocsátás feltételeit és a hasznosítás mértéke, feltételei mellett a vadászat kibocsátóhelytől mért körzetét is.

(3) Fogoly a vadászati idényben azokon a vadászterületeken vadászható, ahol az adott vadászati évben legalább 500 példány fogoly kibocsátása történt, a vadászati hatóság által a vad zárttéri tartásáról és kibocsátásáról adott engedélyben foglaltak szerint. Az engedélyben meg kell határozni a kibocsátás feltételeit, a hasznosítás mértékét, mely legfeljebb negyven százalék lehet, továbbá a vadászat kibocsátóhelytől mért körzetét.

(4) Vaddisznó malacnak minősül a szaporulat 20 kg, süldőnek pedig 50 kg zsigerelt testtömegig. Vaddisznó kocának minősül az 50 kg zsigerelt súlyt elérő vagy meghaladó súlyú nőivarú vaddisznó.

(5) Gímszarvasbikát, dámbikát, őzbakot, muflonkost és szikaszarvasbikát egész évben, mezei nyulat október 1-től január 15-ig, egyéb vadfaj egyedét, továbbá suta vadat az adott vadfajra vonatkozó vadászati idényben szabad élve befogni.

(6) * 

(7) Apróvadas vadászterületeken a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó az apróvad szaporodási időszakában a vadászati hatóság külön engedélyével gyéríthető.

(8) Az elejtett nyestkutyáról, mosómedvéről fotódokumentációt kell készíteni, melyet meg kell küldeni a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetének. Az elejtett példányt a fotódokumentáció elküldését követő két munkanapig meg kell őrizni.

27/A. § *  (1) Az 5. számú melléklet II. részében felsorolt vízivad fészkelése és vonulása szempontjából nemzetközi jelentőségű és hazai kiemelt jelentőségű vízi élőhelyeken a vadászati hatóság szabályozza a vízivad vadászat rendjét. Ebben szabályozza a vízivad vadászatának helyét, módját, idejét, gyakoriságát.

(2) Nyári lúdból, vetési lúdból és nagy lilikből naponta, személyenként összesen legfeljebb hat darab ejthető el, melyből a nyári ludak száma nem lehet több kettőnél. A vetési lúd és a nagy lilik vadászati idénye Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megye teljes közigazgatási területén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye tiszántúli területén december 1-jén kezdődik és január 31-ig tart. A nyári lúd vadászati idénye Hajdú-Bihar megye teljes közigazgatási területén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye tiszántúli területén szintén december 1-jén kezdődik és december 31-éig tart.

(3) Tőkés récére augusztus 15-től augusztus 31-ig kizárólag húzáson és a vízparttól - azaz a vízzel borított terület és a szárazföld találkozásától - számított 50 méteren kívül szabad vadászni. Tőkés récéből és szárcsából naponta, személyenként összesen legfeljebb nyolc darab ejthető el. Tenyésztett tőkés réce tilalmi időben is napi terítékkorlátozás nélkül lőhető.

(4) Az elejtett kanadai lúdról és nílusi lúdról fotódokumentációt kell készíteni, melyet meg kell küldeni a Nyugat-Magyarországi Egyetemnek. Az elejtett példányt a fotódokumentáció elküldését követő két munkanapig meg kell őrizni.

(5) A vadállomány védelme és a vad kímélete miatt vadászati idényre való tekintet nélkül haladéktalanul el kell ejteni a súlyosan beteg és mozgásképtelen, illetve a súlyosan sérült és életképtelen vadat. Az elejtést a vadász, illetve a kísérő köteles a vadászati naplóban „beteg” megjelöléssel rögzíteni, és haladéktalanul bejelenteni a jogosultnak. A jogosult köteles az állat-egészségügyi okból elejtett vadat vizsgálatra alkalmas módon az elejtés helye szerint illetékes hatósági állatorvosnak bemutatni. A hatósági állatorvos az elejtés indokoltságáról külön jogszabály szerinti igazolást állít ki.

(A Vtv. 46. §-ához)

28. § (1) Vadgazdálkodási üzemtervet felsőfokú vadgazdálkodási képesítéssel, valamint ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező, a vadgazdálkodási tervezés szakértői névjegyzékébe felvett személy készíthet.

(2) * 

(3) A vadgazdálkodási üzemterv tartalmi követelményeit a 6. számú melléklet tartalmazza.

(A Vtv. 47. §-ához)

29. § (1) Az éves vadgazdálkodási tervet legalább középfokú vadgazdálkodási képesítéssel, valamint ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy készíthet.

(2) *  Az éves vadállománybecslést és vadgazdálkodási tervet a 7. számú melléklet szerinti adattartalommal minden év február 15. napjáig kell a vadászati hatóságnak megküldeni.

(3) * 

(4) *  Az éves vadgazdálkodási terv mezei nyúl és fácán hasznosítására vonatkozó részét a vadászati hatóság a tárgyév szeptember 30-ig hivatalból felülvizsgálja, és amennyiben a terv elkészítésekor nem ismert változás következett be a mezei nyúl és a fácán hasznosítható állományában vagy az élőhely állapotában, akkor az éves vadgazdálkodási tervet hivatalból módosítja.

30. § *  (1) *  Az éves vadgazdálkodási tervtől tíz százalékot meghaladó mértékben való eltérést a vadászati hatóság kérelemre engedélyezheti.

(2) *  Az apróvad hasznosításának tíz százalékot meghaladó mértékű elmaradása kivételével a nem engedélyezett eltérés - ideértve a trófeás vad korosztályonkénti szabályozására vonatkozó 16. számú melléklet szerinti előírásokat - a Vtv. 83. § (1) bekezdésének g) pontjában foglaltak szerint a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.

(3) Az éves vadgazdálkodási terv készítése jóváhagyása során kárveszély esetén figyelembe kell venni a nem az adott vadászterületen szaporodó, de ott megjelenő és vadkárt okozó váltóvadat is. Az éves vadgazdálkodási tervben a hasznosítható vad mennyiségének jóváhagyásakor a vadászati hatóság a trófeás vad korosztályi viszonyait és hasznosítását, valamint a tervezett törzsállomány és szaporulat mellett a váltóvad mennyiségét, illetve arányát is vizsgálja.

31. § (1) A vadgazdálkodási-vadászati képzettségek, illetve képesítések jegyzékét a 8. számú melléklet tartalmazza.

(2) Aki éves vadgazdálkodási tervet készít - az első alkalommal - köteles benyújtásakor az (1) bekezdésben meghatározottak szerinti képzettségét igazolni.

(A Vtv. 50-51. §-aihoz)

32. § (1) *  E rendelet alkalmazásában hivatásos vadásznak minősül:

a) egy vagy több vadászterület vadgazdálkodását irányító személy;

b) a vadállomány őrzési és a vadászterület vadgazdálkodási feladatainak ellátásával megbízott személy, akinek ebben a munkakörben történő foglakoztatása legalább a heti 36 órát eléri;

c) a 33. § (3) bekezdése alapján foglalkoztatott személy.

(2) A hivatásos vadász működési területe - a vadászterület vadgazdálkodásának egészét irányító munkakörű hivatásos vadász kivételével - a több jogosult által történő közös igénybevétel esetén sem haladhatja meg a háromezer hektárt.

33. § (1) *  Hivatásos vadásznak minősül a jogosultnál a 32. § (1)-(2) bekezdésekben foglaltak szerint vadgazdálkodási szakfeladatokat ellátó személy, aki e rendelet szerint legalább középfokú szakirányú képesítéssel rendelkezik vagy megfelel a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek, továbbá e minőségében hatósági esküt tett és a vadászati hatóság hivatásos vadászként nyilvántartásba veszi.

(2) *  Hivatásos vadászként alkalmazható - a vadászati hatóság engedélye alapján - az a személy is, aki 2002. szeptember 1. napjáig a középfokú szakirányú képesítést megszerezte vagy ugyanezen időpontig igazolta, hogy megszakítás nélküli, legalább ötéves hivatásos vadászi munkaviszonnyal rendelkezik.

(3) *  A hivatásos vadászokra előírt feltételek megléte esetén hivatásos vadászként foglalkoztatható az őrzés feladatát ellátó halőr, mezőőr, a természetvédelmi őr, valamint az erdő őrzésével megbízott erdészeti szakszemélyzet tagja, amennyiben a munkaköreikre megadott működési területek fekvése összefügg.

34. § *  (1) A vadászati hatóság a vadászatra jogosult kérelmére az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő hivatásos vadász jelöltet a 9. számú melléklet szerinti adattartalommal nyilvántartásba veszi. A vadászati hatóság a nyilvántartásba vett hivatásos vadász, valamint a vadászatra jogosult számára igazolást állít ki.

(2) A vadászatra jogosult az (1) bekezdés szerinti igazolás birtokában kezdeményezheti a rendőrségnél a szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény kiállítását.

(3) A hivatásos vadász a szolgálati igazolványt és szolgálati jelvényt - a kézhezvételt követő 15 napon belül - a vadászati hatóságnál köteles bemutatni. A szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény sorszámát a vadászati hatóság a 9. számú melléklet szerint köteles nyilvántartásában rögzíteni.

(4) A hivatásos vadász a vadászati hatóság előtt esküt tesz. A hivatásos vadász esküjének szövegét és az esküokmány formáját a 10. számú melléklet tartalmazza.

(5) A vadászati hatóság az eskü letételét követően a 11. számú melléklet szerinti szolgálati naplót állít ki és ad át a hivatásos vadász számára. A vadászati hatóság a szolgálati naplón feltünteti a szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény számát.

(6) A hivatásos vadász tevékenységét csak a szolgálati napló átvételét követően kezdheti meg.

(7) A vadászatra jogosult köteles a hivatásos vadász alkalmazásának megszűnését - a megszűnését követő 15 napon belül - bejelenteni a működési helye szerint illetékes vadászati hatóságnak.

(8) A vadászatra jogosult köteles a hivatásos vadász alkalmazásáról, szolgálati helyéről, továbbá alkalmazásának megszűnéséről - 15 napon belül - tájékoztatni a működési helye szerinti rendőrhatóságot, valamint a hivatásos vadász lakóhelye szerint illetékes vadászkamarát.

35. § (1) A hivatásos vadász részére a jogosult a (3)-(4) bekezdésekben meghatározott egyenruhát és felszerelést biztosít.

(2) A hivatásos vadász szolgálati feladatai ellátása során jogosult a vadász hagyományoknak megfelelő egyenruha viselésére.

(3) A hivatásos vadász kötelező egyenruhája: ünnepi öltöny, kalap, melynek kihordási ideje legfeljebb harminchat hónap, téli terepruha, nyakkendő, sapka, sál kesztyű, nadrágszíj, melyek kihordási ideje legfeljebb huszonnégy hónap, nyári terepruha, ing, esőkabát, zokni, cipő, bakancs, gumicsizma, melyek kihordási ideje legfeljebb tizenkét hónap. A hivatásos vadász ruházatán szerepel a „Hivatásos Vadász” feliratú embléma.

(4) *  A hivatásos vadász kötelező szolgálati felszerelése a következő: a vadászterület jellegének megfelelő szolgálati vadászlőfegyver tokkal, golyós lőfegyver esetén céltávcsővel, az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint az egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott vegyi eszköz, vadásztőr, táska, távcső tokkal, kézi lámpa, egyéni sebkötöző csomag, valamint a működési terület térképe.

(5) *  A hivatásos vadász szolgálati feladatai ellátása során köteles a ruházatán a 11. számú melléklet szerinti szolgálati jelvényét viselni, valamint a szolgálati igazolványát és a szolgálati naplót magánál tartani. A szolgálati napló elvesztését a vadászati hatóságnak haladéktalanul köteles bejelenteni.

(A Vtv. 53. §-ához)

36. § (1) A hivatásos vadász a szolgálati naplóba naponta köteles a szolgálati idő kezdetét és végét, valamint a vadászattal és a vadgazdálkodással kapcsolatos eseményeket bejegyezni, így különösen a vadgazdálkodás érdekeit sértő cselekményeket, a vadállományra vonatkozó megfigyeléseit, szolgálati tevékenységével összefüggésben elejtett vadat és az észlelt vadkárt. A tudomására jutott vadkárt köteles a jogosultnak haladéktalanul jelenteni. A hivatásos vadász naponta, szolgálata végén köteles bejegyzéseit aláírásával igazolni.

(2) A hivatásos vadász a szolgálati tevékenysége során elejtett vadat a vadászati napló és teríték nyilvántartásba is köteles bejegyezni.

(3) A szolgálati napló ellenőrzésére a jogosulton kívül a vadászati, valamint a rendőrhatóság jogosult.

(4) *  Erdészeti szolgálati napló vezetésére kötelezett, egy vagy több vadászterület vadgazdálkodását irányító hivatásos vadász nem köteles hivatásos vadász szolgálati naplót is vezetni. Az erdészeti szolgálati napló vezetésére kötelezett személy hivatásos vadászi feladataival kapcsolatos bejegyzéseit az erdészeti szolgálati naplóban is vezetheti, ekkor mentesül a hivatásos vadász szolgálati napló vezetési kötelezettség alól. Ez esetben a hivatásos vadász szolgálati napló ellenőrzésére jogosultak részére az erdészeti szolgálati naplóba történő betekintési és bejegyzési lehetőséget biztosítani kell.

(A Vtv. 54. §-ához)

37. § (1) A hivatásos vadász szolgálata teljesítése közben szolgálati lőfegyverét előzetes figyelmeztetés és riasztó lövés leadása után az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető támadás elhárítására - ha a támadás másként nem hárítható el - használhatja. A fegyverhasználat nem lépheti túl a jogos védelem szükséges mértékét.

(2) Ha a szolgálati lőfegyver használata következtében személyi sérülés történt, a hivatásos vadász köteles a sérültet a helyszínen elsősegélyben részesíteni, és sürgős orvosi ellátásáról gondoskodni.

(3) *  A szolgálati lőfegyver, valamint a vegyi eszköz személy elleni használatáról a hivatásos vadász köteles a rendőrhatóságnak, a vadászati hatóságnak, valamint a jogosultnak haladéktalanul jelentést tenni, valamint a használat körülményeit szolgálati naplójába bejegyezni.

(4) *  A hivatásos vadász köteles az őt ért támadásról, fenyegetésről vagy jogszerű tevékenysége akadályoztatásáról a jogosultat tájékoztatni, valamint indokolt esetben a rendelkezésre álló bizonyítékok megjelölésével a rendőrhatóságnál feljelentést tenni.

38. § * 

39. § *  A hivatásos vadász nagyvad utánkeresés során kegyelemlövéshez legalább 357 Magnum kaliberű, ötven méter távolságon legalább 8 KO értékű lövedék kilövésére alkalmas, forgótáras rendszerű szolgálati maroklőfegyvert vagy legalább öt milliméter átmérőjű sörétet használhat. Ezen kívül legalább kilenc mm parabellum kaliberű szolgálati maroklőfegyvert tarthat.

40. § (1) A jogosult köteles gondoskodni a hivatásos vadász vadászjegyének kiváltásáról, illetve érvényesítéséről, valamint a vadászati felelősségbiztosítás megkötéséről.

(2) *  A szolgálati lőfegyver műszaki-biztonsági vizsgálatáról a hivatásos vadász gondoskodik a jogosult költségére.

41. § *  (1) A hivatásos vadászt a szolgálati feladata teljesítése során elejtett, elfogott vad után lődíjként a szolgálati lőfegyvere és annak öbnagysága figyelembevételével

a) az elejtett, elfogott szarkáért, szajkóért és dolmányos varjúért tíz darab sörétes lőszer,

b) az elejtett, elfogott borzért, nyestért, aranysakálért, nyestkutyáért, mosómedvéért tizenöt darab sörétes vagy három darab 1000 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú golyós lőszer,

c) február 1.-július 31. közötti időszakban elejtett, elfogott rókáért huszonöt darab sörétes vagy öt darab golyós lőszer, augusztus 1.-január 31. közötti időszakban történt elejtése, elfogása esetén pedig tíz darab sörétes vagy kettő darab 1000 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú golyós lőszer,

d) a jogosult által előírt állományszabályozás során elejtett nagyvad után három darab golyós lőszer

illeti meg a jogosult költségére.

(2) A lődíj elszámolásának rendjét a jogosult állapítja meg, melyet köteles a vadgazdálkodási jelentéssel együtt a vadászati hatóság részére megküldeni.

42. § * 

(A Vtv. 57. §-ához)

43. § *  (1) *  Az azonosító jel a Vtv. 57. § (2) bekezdésében felsorolt nagyvadfajok megjelölésre szolgáló sorszámozott, egyszer használatos zárású, vadászati évenként eltérő színű, műanyag szalag. Nagyvad zárttéri hasznosítása során az azonosító jel sorszáma Z betűvel kezdődik. Az azonosító jeleket a vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyásakor, a vadászatra jogosult igényének megfelelő darabszámban adja ki. Az azonosító jelek kizárólag a jogosult vadászterületén és az éves vadgazdálkodási tervben hasznosításra jóváhagyott vadmennyiség mértékéig használhatók fel. A jogosult a kiadott azonosító jelek felhasználásáról a következő vadászévre szóló igényével egyidejűleg - valamint ellenőrzés során a vadászati hatóság felhívására - köteles tételesen elszámolni.

(2) Az azonosító jel dátumjelzéssel ellátott.

(3) *  Az azonosító jelet a nagyvad hátsó lábán a csánk fölött - a horgasinat (Achilles-ín) befoglalóan - a nagyvad birtokbavételét követően azonnal be kell helyezni. A behelyezéskor az elejtés, illetve a birtokbavétel hónapját és napját az azonosító jelről el kell távolítani. A vad elszállítását csak azonosító jellel történt megjelölését követően szabad megkezdeni.

(4) * 

44. § *  (1) A jogosult az azonosító jelek használatának részletes szabályait a helyi szabályzatban köteles megállapítani, és első alkalommal azt az éves vadgazdálkodási terv mellékleteként a vadászati hatósághoz be kell nyújtani.

(2) A helyi szabályzat módosítását - harminc napon belül - a vadászati hatóságnak meg kell küldeni.

(3) Társas vadászat esetén a vadászat vezetője, egyéni vadászat esetén a vadász, bérvadászat esetében a kísérővadász, legkésőbb a vadászat megkezdése előtt köteles a jogosult által rendelkezésére bocsátott azonosító jeleket átvenni, a vadászat során magánál tartani és használni.

(4) Az azonosító jelen szereplő adatokat a nagyvad felvásárlója, felhasználója vagy feldolgozója oly módon köteles a megfelelő bizonylatokba bejegyezni, hogy abból a vad vadászterületről való származása is megállapítható legyen. A behelyezett azonosító jelet a vad csánkján a vad - egésze vagy zsigerelt teste - feldolgozásáig meg kell őrizni.

44/A. § * 

45. § (1) *  A vadászható madárfajok jogszerűen elejtett, befogott egyedeit szállítani és értékesíteni, az ország területéről kivinni, az országba behozni, valamint az ország területén átszállítani úgy szabad, ha a madár legalább egyik szárnyán a vadfaj meghatározásához szükséges mértékben a tollazatot meghagyták.

(2) *  A vadászható madárfajok közül a nyári lúd, a vetési lúd, a nagy lilik, a kanadai lúd, az erdei szalonka, a szárcsa, a balkáni gerle, a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó esetében tilos azok élő vagy elpusztult, illetve elejtett egyedeinek és származékainak vagy könnyen felismerhető részeinek eladása, eladásra történő szállítása, eladásra történő tartása, valamint eladásra történő felkínálása. Ezen cselekmények az egyéb vadászható madárfajok esetében csak a jogszerűen elejtett, befogott egyedekkel végezhetők.

46. § A vadászjeggyel rendelkező vadász egyéni lőjegyzékének (zsákmányjegyzékének) mintáját a 12. számú melléklet tartalmazza. Egyéni vadászat esetén a vadász az elejtett vad birtokba vételét követően köteles az elejtés tényét az egyéni főjegyzékbe haladéktalanul bejegyezni, társas vadászat esetén a bejegyzési kötelezettség a vadászat végén esedékes.

(A Vtv. 58. §-ához)

47. § *  (1) Az egyéni, illetve a társas vadászati naplót és terítéknyilvántartást a 13. számú mellékletben foglalt minta szerint területrészenként elkülönítve kell vezetni. Minden vadászatot új sorszámon, annak megkezdése előtt kell naplózni, a vadászat várható befejezésével együtt. A bejegyzett befejezési időponton túl a vadász vadászati tevékenységet nem végezhet. Egyéni vendég- vagy bérvadászat esetében a vadászatot a kísérővadász jegyezi be, társas vadászat esetében pedig a vadászatvezető. Amennyiben a vadászaton vadelejtés, sebzés, hibázás vagy bármilyen vadászati, illetve rendkívüli esemény történt akkor a vadászat végén - egyéni vadászat esetén a vadász, társas vadászat esetén a vadászatvezető, bér- és vendégvadászat esetén pedig a kísérővadász - a vadászati napló megfelelő rovatába bejegyezni, valamint a bejegyzést aláírásával hitelesíteni köteles.

(2) A vadászjegyet, az egyéni lőjegyzéket, a hivatásos vadász szolgálati naplóját, az egyéni, illetve a társas vadászati napló és teríték-nyilvántartást és a jogosult által vezetett dokumentumokat a vadász, illetve a jogosult - az eredeti bejegyzésekkel - az utolsó bejegyzést követő legalább 5 évig köteles megőrizni. A vadász, illetve a jogosult 5 napon belül köteles bejelenteni a vadászati hatóságnak, ha a felsorolt dokumentumok közül bármelyik elveszik, megsemmisül, vagy azt tőle eltulajdonítják.

(A Vtv. 60-63. §-aihoz)

48. § (1) *  A vadászati felelősségbiztosítást a vadászjegy vagy vadászati engedély hatályának idejére kell kötni.

(2) A vadászjegy, a vadászati engedély, valamint a vadászati engedéllyel rendelkező vadász egyéni lőjegyzékének mintáját a 14. számú melléklet tartalmazza.

49. § (1) *  A vadászjegyet és az egyéni lőjegyzéket a kérelmező lakóhelye szerint illetékes vadászkamara területi szervezete állítja ki, illetve hatályosítja.

(2) A vadászjegyet és az egyéni lőjegyzéket a vadászati évre kell kiállítani, illetve érvényesíteni.

50. § (1) *  Az állami vadászjegy kiadásának és az egyéni lőjegyzék kiállításának, hatályosításának díja vadászati évenként összesen tízezer forint.

(2) *  A vadászjegy után fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj ötven százalékát a megyei vadászkamara - az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló törvény szerint - havonta, a vadászati hatósággal egyeztetett módon köteles átutalni a 10032000-01031654-00000000 számú „Vadgazdálkodási bevételek” központi kincstári számla javára.

(3) *  A vadászjegyet kérelmező és az első alkalommal vadászjegyet váltó vadászokról, hivatásos vadászokról a megyei vadászkamara a nyilvántartás változását negyedévenként köteles megküldeni a vadászati hatóságnak.

51. § * 

52. § (1) A vadászati engedélyt a bérvadászati szerződés vagy a meghívólevél alapján a tervezett első vadászat helye szerint illetékes vadászati hatóság állítja ki.

(2) *  A vadászati engedéllyel rendelkező vadász vadászatának megkezdése előtt - a vadászati engedély kérelemben fel nem sorolt vadászterület esetében - a jogosult köteles a bérvadászati szerződés, vagy vendégvadászat esetén a meghívólevél másolatát a vadászati hatóságnak benyújtani, valamint a vadászterület kódszámát bejegyezni a vadászati engedéllyel rendelkező vadász egyéni lőjegyzékébe.

(3) *  A vadászati engedéllyel rendelkező vadász vadászatát - a vadászat megkezdése előtt legalább huszonnégy órával - a jogosultnak kell bejelentenie az érintett vadászterület szerint illetékes vadászati, valamint védett természeti terület esetében a természetvédelmi hatósághoz.

(4) * 

(5) *  Ha a vadászati engedéllyel rendelkező vadász ragadozó madárral folytat vadászatot, a kérelemhez mellékelni kell az illető ország hatósága által a ragadozó madár tartására kiadott engedélyt, továbbá a behozatalára külön jogszabály által kiadott engedélyt.

(6) * 

53. § Amennyiben a vadászati engedély kiadása iránti kérelmet a vadász az ügyeivel megbízott vadászatszervező útján nyújtja be, a vadászati hatóság kérheti a szervező vadásztatási tevékenység folytatására való jogosultsága igazolását. A kérelemhez csatolni kell a bérvadászati szerződés, vagy vendégvadászat esetén a meghívólevél másolatát.

(A Vtv. 65. §-ához)

54. § (1) A vadászjegynek vagy a vadászati engedélynek a Vtv. 65. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti visszavonására irányuló eljáráshoz a vadász felelősségét jogerősen megállapító szerv köteles értesíteni a vadász lakóhelye szerinti vadászati hatóságot.

(2) A Vtv. 65. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a vadászjegyet vagy a vadászati engedélyt visszavonó határozatában a vadászati hatóság köteles rendelkezni a visszavonás időtartamáról is.

(3) *  A vadászjegy visszavonásáról rendelkező határozatban foglalt kötelezettség határidőben történő teljesítéséről, illetve annak elmaradásáról a vadászkamara területi szervezete értesíti az első fokon eljáró vadászati hatóságot.

(A Vtv. 66. §-ához)

55-57. § * 

58. § (1) *  Apróvadat sörétes vadászlőfegyverből kilőtt söréttel, nagyvadat golyós vadászlőfegyverrel szabad elejteni. A hivatásos vadász által - nagyvad utánkeresés során kegyelemlövéshez - alkalmazható vadászlőszer kivételével vadászati célra legalább 2 mm-től legfeljebb 5 mm-ig terjedő átmérőjű sörét használható.

(2) *  Az 1. § bb) pontjában felsorolt apróvadfajokra vadászlőfegyverből kilőtt söréttel és golyós vadászlőfegyverrel - ideértve az ezer joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszert és a 0,22 kaliberű golyós vadászlőfegyvert - is lehet vadászni. Vaddisznóra, rókára, borzra, aranysakálra, nyestkutyára, mosómedvére sörétes vadászlőfegyverből kilőtt golyóval is lehet vadászni.

(3) *  Működése vagy felhasználása körülményei folytán szelektív vadbefogó hálóval kizárólag a zárttéri tenyésztésből származó kibocsátott fácán, továbbá a mezei és üregi nyúl, a róka, a gímszarvas, a dámszarvas, a muflon, valamint az őz fogható be.

(4) Nagyvadat a Vtv. 67. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott vadászati eszközzel lehet elejteni.

59. § (1) *  Vizes területeken és azok védősávjában az ólomsörét használata vadászat során tilos. Amennyiben védősáv nem kerül hatósági kijelölésre, a vizes terület határterületén vízivad vadászat oly módon folytatható, hogy a tilalommal érintett területre a kilőtt ólomsörét ne hulljon vissza.

(2) *  Az (1) bekezdés szerinti vizes területnek tekintendő

a) az 5. számú melléklet III. részében felsorolt terület, és

b) az a halastó vagy egyéb olyan földterület, amelyet állandó jelleggel víz borít, és a vízimadarak rendszeres tartózkodási helyéül szolgál.

(3) *  A vadászati hatóság hivatalból, vagy a természetvédelmi hatóság kezdeményezése alapján a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott vizes területeket és azok védősávját, valamint a tilalom tényét a vadgazdálkodási üzemtervben állapítja meg.

(4) *  A vadászati hatóság indokolt esetben a vizes terület védősávjaként legfeljebb 100 méter szélességű földterületet jelölhet ki.

60. § (1) A vadászati hatóság külön engedélyével meghatározott célra tudományos kísérlet, lakott területről történő eltávolítás és egyéb humán-, illetve állat-egészségügyi célból vadbefogásra olyan kábító és bénító vegyszert, valamint lőszert lehet alkalmazni, amely a vad életét és testi épségét nem veszélyezteti. Tudományos kutatás céljából a vadászati hatóság a vadászati módok, illetve a vadászati idények alól felmentést adhat.

(2) A Vtv. 30. §-ának (2) bekezdése alapján róka, dolmányos varjú, szarka és szajkó elpusztítására védett állatot nem veszélyeztető szelektív hatású vegyszer is alkalmazható.

(3) *  Vadászterületnek minősülő állattartó telepen, illetve mezőgazdasági létesítmény területén és azok környezetében a tulajdonos vagy használó felkérése alapján a vadászatra jogosult részére a vadászati hatóság kérelemre engedélyezheti az elvadult házi galamb riasztását és gyérítését.

(4) *  A vadászati hatóság a vadászatra jogosult kérelmére a vadpulyka állományszabályozásának céljából engedélyezheti a vadpulyka gyérítését.

61. § (1) A vadászeb fajtacsoportba a vadászkutyaként elfogadott és nyilvántartott fajták közül az apróvad és nagyvad vadászatára, valamint kotorékmunkára Magyarországon jellemzően használt fajták tartoznak.

(2) *  A vadászaton jellemzően használt fajták (a továbbiakban: vadászkutyafajták) vadászati alkalmassági vizsgaszabályzatát (a továbbiakban: VAV szabályzat) a vadászkutyafajták elismert ebtenyésztő szervezetei és a vadászkamara együttes javaslata alapján a minisztérium hagyja jóvá, és a Vidékfejlesztési Értesítőben teszi közzé.

(3) *  A vadászkutyafajták vadászati alkalmassági követelményeit a VAV szabályzatban, amennyiben indokolt, fajtánként az apró- és nagyvad vadászat, továbbá a kotorékmunka során adódó feladatok szerint kell meghatározni. A VAV szabályzatnak tartalmaznia kell a minősítést végző teljesítménybíró kijelölésének szabályait, valamint a vadászkutyafajták alkalmassági vizsgájának és nyilvántartásának rendjét.

(4) *  Vadászkutyafajták vadászati alkalmassági vizsgáját a vadászkamara területi szervezetei, valamint az elismert ebtenyésztő szervezetek rendezhetik, feltéve, hogy eleget tesznek a vizsgáztatásra e rendeletben, továbbá a (2) bekezdés szerinti VAV szabályzatban előírt követelményeknek.

(5) *  A (4) bekezdés szerinti vizsgával kapcsolatos nyilvántartási feladatokat a vadászkamara látja el, ennek keretében az adott évben eredményes vizsgát tett vadászkutyákról jelentést készít, amelyről a tárgyévet követő év február 15-ig tájékoztatja a minisztériumot. A jelentés megyénként, vadászkutyafajtánként és vizsgatípusonként tartalmazza az adott évben eredményes vizsgát tett vadászkutyák számát.

(6) *  A vadászkutyafajták külön jogszabály szerinti munkavizsgájának a fajtakörnek megfelelő vadászati kiképzettség felmérésére is ki kell terjednie. Amennyiben ez a vizsga vagy vizsgarész megfelel a VAV szabályzatban foglaltaknak, az egyben igazolja az adott vadászkutya vadászati alkalmasságát is.

62. § (1) *  Vadászkutyák vadászati alkalmassági vizsgáján csak az a személy végezhet minősítést, aki teljesítménybírói igazolvánnyal és érvényes vadászjeggyel rendelkezik.

(2) *  A vadászkutyák vadászati alkalmassági vizsgáin biztosítani kell, hogy a VAV szabályzatban megadott munkateljesítmény feltételeknek megfelelő, az adott fajtakörbe tartozó egyéb fajtájú vagy fajtakeverék vadászkutyák is vizsgát tehessenek. Az eredményes vizsgát tett vadászkutya azonosítható egyedi jelöléséről a vadászkutya tulajdonosa köteles gondoskodni.

(3) *  A vadászkamara területi szervezete köteles a megfelelő vadászati kiképzettséget is tanúsító sorszámozott, vadászati alkalmassági vizsga igazolványt (a továbbiakban: VAV igazolvány) kiállítani, amelyben fel kell tüntetni a vadászkutya egyedi jelölését. Ha a vadászkutya vadászati alkalmassági vizsgáját az elismert ebtenyésztő szervezet rendezi, köteles a bírálati lap egy példányát haladéktalanul megküldeni a vadászkamara területi szervezetének, amely ez alapján kiállítja és a vadászkutya tulajdonosa részére kiadja a VAV igazolványt. A VAV igazolvány mintáját a 24. számú melléklet tartalmazza.

(4) *  A minősítést végző személyekből álló bizottság a vizsga napján összesítőt készít a 24. számú melléklet szerint. A vizsgáztatásról és a VAV igazolványokról a vadászkamara területi szervezetei nyilvántartást vezetnek, melyhez az elismert ebtenyésztő szervezet a vadászkutya alkalmassági vizsga összesítő egy példányát 8 napon belül megküldi a vadászkamara területi szervezetének.

63. § *  (1) A vadászaton - a vaddisznó hajtóvadászata kivételével - az alkalmazott vadászati módnak megfelelő, vadászati alkalmassági vizsgát igazoltan teljesített vadászkutya használható. A vadászat során a vadászkutya vezetője a VAV igazolványt, illetve az ezzel egyenértékű munkavizsga bizonyítványt köteles magánál tartani, és azt a vadászat ellenőrzésére feljogosított személy felhívására bemutatni.

(2) *  A vadászkutya vezetője köteles a vadászterületen folytatott munka közben jól látható és az állat egészségét, biztonságát nem veszélyeztető megkülönböztető jelzéssel a vadászkutyát ellátni, a kotorékeb kivételével.

(3) A jogosult köteles gondoskodni a vadászkutyát tartó és azt a vadászaton rendszeresen vezető hivatásos vadász részére a kutyatartás igazolt költségeinek legalább ötven százalékának megtérítéséről.

64. § (1) *  Vadászterületen vadászkutya vadászati alkalmassági vizsgája továbbá a külön jogszabály szerinti teljesítményvizsgálata és minősítése céljából - a képesség- és tenyészvizsga, illetve a mezei verseny kivételével - verseny, illetve vizsga augusztus 1.-február 28. között rendezhető. A február 28.- augusztus 1. közötti időszakban tartott rendezvényekhez vagy vadászeb gyakoroltatásához kizárólag tenyésztésből kihelyezett apróvad használható.

(2) A vadászterületen az (1) bekezdés szerinti rendezvények lebonyolításához, illetve a vadászeb gyakoroltatásához a jogosult előzetes hozzájárulása is szükséges. A vadászeb gyakoroltatásához a vadászterületen külön területrész is kijelölhető.

(3) Vérebversenyhez a vad szándékos sebzése tilos. Vérebverseny kizárólag előre meghatározott időpontban lefolytatott hajtó-, illetve terelővadászat után rendezhető meg.

(A Vtv. 69. §-ához)

65. § (1) A vadász a vadászat megkezdése előtt köteles a jogosultnál az előírt rendben jelentkezni. Egyéni vadászat esetén - ha ettől eltérő helyi szabályt nem állapítanak meg - a jogosultnál való jelentkezésnek minősül a vadászatnak a vadászati napló vezetésére meghatározott szabályok szerinti bejegyzése is. A vadász e rend szerinti jelentkezésével a jogosult hozzájárulása a vadászathoz megadottnak tekintendő. Egyéni vadászati módok esetén a jogosult köteles a vadászatok rendjére vonatkozó rendelkezéseit ismertetni, továbbá azt a vadászati naplóba is bejegyezni.

(2) A jogosult a vadászat részletes rendjét a vadászterületnek megfelelően, a helyi viszonyok szerint köteles megállapítani és a helyi szabályzatot a vadászati napló és teríték-nyilvántartás mellé is bejegyezni, illetve csatolni.

(3) *  A vadász köteles a helyi szabályzatban foglaltakat megtartani, valamint a jogosult által felhatalmazott vadászatvezetőnek, illetve kísérő vadásznak a vadászat rendjére vonatkozó utasításait követni. A vadászatra vonatkozó szabályok, illetve utasítások megszegőjét a vadászatvezető, egyéni vadászat esetén a jogosult vagy a hivatásos vadász figyelmezteti, súlyosabb esetben az érintett vadászatból kizárja.

66. § (1) *  Társas vadászati mód esetén a vadászatra jogosult köteles vadászatvezetőt állítani. A társasvadászatot a vadászatvezető irányítja. A társasvadászat vezetője hatályos vadászjeggyel és legalább középfokú vadgazdálkodási-vadászati szakképesítéssel rendelkező személy lehet.

(2) *  A társas vadászatok ütemtervét a jogosult köteles legkésőbb szeptember 30-áig a vadászati hatóságnak, rendőrhatóságnak, valamint - a természetvédelem alatt álló területre vonatkozóan - a természetvédelmi hatóságnak írásban megküldeni, és az esetleges változást - legkésőbb a vadászat kezdetét két nappal megelőzően - bejelenteni.

(3) *  A társas nagyvad vadászatról hajtásonként külön legalább 1:20 000 léptékű hajtástérképet kell készíteni. A hajtástérkép egy példányát a vadászat megkezdése előtt át kell adni a lőállásokban helyet foglaló valamennyi vadásznak, a vadászatvezetőnek, a hajtás- és szárnyvezetőknek, a felvezetőknek, a vadászaton gépjárművel közlekedőknek, a vadösszeszedőknek és az utánkeresőknek.

(4) *  A hajtástérképnek tartalmaznia kell:

a) valamennyi lőálláson álló vadász helyzetét (ugyanazon a lapon),

b) a lőállásra felállított vadász helyzetét a tilos lőirányok egyértelmű feltüntetésével,

c) a hajtás irányát,

d) a szükséges biztonsági rendszabályok leírását,

e) a vadászatvezető, illetve a felvezető(k) elérhetőségét.

(5) *  Amennyiben a hajtástérkép nem tartalmazza a (4) bekezdésben meghatározott tartalmi elemeket, illetve, ha a vadászati hatóság azt állapítja meg, hogy a biztonságos vadászat feltételei nem állnak fenn, a társasvadászat megrendezését megtiltja.

(6) *  A helyi szabályzatban foglalt rendelkezések megsértése esetén - amennyiben az a Vtv. alapján nem minősül jogosulatlan vadászatnak, vagy a vadászat rendje megsértésének - a vadászatra jogosult járhat el.

67. § (1) A vadászatvezető, illetőleg a kísérővadász köteles a vadászat megkezdése előtt meggyőződni arról, hogy a vadász rendelkezik-e a vadászat gyakorlásának személyi feltételeivel.

(2) *  A vadászterületen a jogosult azoknak az egyénileg vadászó személyeknek a közvetlen (együtt tartózkodó) kíséretéről köteles gondoskodni, akik a biztonságos vagy szakszerű vadászathoz szükséges helyi ismeretekkel nem rendelkezhetnek, vagy ezt kérik. Kísérőként a jogosult elsősorban a hivatásos vadászt köteles megbízni, illetve - ha a körülmények ezt nem teszik lehetővé - e feladatra alkalmas, vadászjeggyel rendelkező vadász is megbízható. Az egyénileg vadászó, meghatározott fajú és számú vad vadászatára jogosító bérvadászati szerződéssel rendelkező személy mellé - eltérő megállapodás hiányában - közvetlen kísérőszemélyt kell állítani. Társas vadászati mód esetén a kíséretről a vadászat rendjének megfelelően kell gondoskodni, amelynek során a kíséret meghatározott területrészen irányított is lehet.

(3) A vadászatvezető, illetőleg a kísérővadász a vadászat megkezdése előtt tájékoztatást ad a vadászat alatt követendő magatartásról. A vadász csak olyan fajú, ivarú, trófeaminőségű és mennyiségű vadat ejthet el, amelyre rendelkezik a jogosult hozzájárulásával, illetve arra adhat le lövést, amelynek elejtésére a vadászatvezető vagy a kísérővadász előzetesen engedélyt adott. Aki a vadászat során nem engedélyezett vadat ejt el, köteles haladéktalanul a jogosultnak, illetve társasvadászaton a vadászatvezetőnek bejelenteni.

(4) A jogosult évente legalább egy alkalommal köteles balesetvédelmi oktatást tartani a vadászatra vonatkozó szabályokról; erről jegyzőkönyvet kell felvenni. A vadászatvezető, illetve egyéni vadászat esetén a kísérő köteles a vadászat megkezdése előtt balesetvédelmi eligazítást tartani, amit a résztvevők aláírásukkal igazolnak.

68. § (1) *  A vadászterület államhatárral határos részének kivételével a vadászterület határától számított háromszáz méteren belül lesvadászatot folytatni, vadkárelhárítást szolgáló kerítés és más műszaki létesítmény kivételével vadgazdálkodási berendezést, vadbefogót, szórót létesíteni, működtetni csak a szomszédos vadászterületek jogosultjával kötött megállapodás alapján szabad.

(2) Tilos a szomszéd vadászterület vadállományának szándékos zavarása, továbbá vadnak elejtés, befogás céljából más vadászterületére való terelése, illetve hajtása.

(3) A vadászat során tilos a szomszéd vadászterületre átlőni.

(A Vtv. 70. §-ához)

69. § (1) A Vtv. 70. § (1) bekezdésének a) pontja szerint egyéni vadászatnak minősül:

a) a cserkelés,

b) a les,

c) a barkácsolás, és

d) a vízi járműből történő vadászat,

e) az egyéni apróvad vadászat,

f) a solymászat.

(2) Vadászterületen solymászni a jogosult hozzájárulásával lehet. A vadászmadár betanításához szükséges röpítés és műpedzés vadászati idényen kívül csak a jogosult által kijelölt területen végezhető.

(3) Nagyvadra történő egyéni vadászat alkalmával keresőtávcső használata kötelező.

(4) Vaddisznó és róka éjszakai vadászatán a vadász köteles magánál tartani és használni keresőtávcsövet, céltávcsövet, valamint kézilámpát, továbbá - ha a vadászati hatóság az eseti használatát külön engedélyezte - a fegyverlámpát.

70. § (1) *  A Vtv. 70. § (1) bekezdésének b) pontja szerint társasvadászatnak minősül a nagyvad terelő- és hajtóvadászata, az apróvad kereső-, illetve hajtóvadászata amennyiben a felsorolt vadászatokon három vagy több vadász vesz részt. Nagyvad terelővadászatának minősül a hajtóebek használata nélkül szervezett társasvadászat.

(2) Apróvad vadászatán az 1. § ba)-bb) pontjaiban felsorolt apróvadfajok ejthetőek el, az 5. számú melléklet előírásai szerint.

(3) *  Nagyvad terelővadászaton lőhető a vaddisznó, a gímtehén, -ünő, -borjú, a dámtehén, -ünő, -borjú, a muflonjuh, -jerke, -bárány, az őzsuta és -gida, továbbá az 1. § (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontja szerinti apróvadfajok (a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó kivételével).

(4) Nagyvad hajtóvadászaton lőhető a vaddisznó és az 1. § bb) pontja szerinti apróvadfajok, a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó kivételével.

(5) *  A társas nagyvad vadászaton részt vevő vadászok száma - ide nem értve a hivatásos vadászokat és a hajtást irányító vadászokat - nem haladhatja meg a 25 főt.

(6) *  Sík terepen egy vonalban kijelölt lőállások, illetve a lőálláson elhelyezkedő vadászok összelövésének lehetősége esetén kizárólag magasított lőállások használhatók.

71. § (1) *  Fácánra, fogolyra, vadrécére, vadlibára, szárcsára, erdei szalonkára, balkáni gerlére, örvös galambra röptében, mezei nyúlra futtában szabad lőni (kivéve a sebzett vagy beteg, mozgásukban korlátozott egyedeket). A vaddisznó és a sebzett nagyvad, illetve terelővadászaton a sutavad kivételével csak álló nagyvadra szabad lőni. Íjjal történő vadászat esetén a mezei nyúlra nemcsak futtában, a szárnyas vadra nemcsak röptében szabad nyilazni.

(2) A lőállásokhoz a vadászatvezető vagy a felvezető vezeti a vadászokat. A lőállás elfoglalásakor a felvezető a vadásszal ismerteti a szomszédainak helyzetét, a hajtás irányát, valamint a tilos lőirányokat. Ha a vadászat gazdasági vagy földút közelében folyik, az utakra őröket kell állítani. Tilos a hajtók között kitörő vagy a vadászok vonalán átfutó vadat célozva követni. A lőállást a hajtás, illetve a terelés befejezése előtt tilos elhagyni.

(3) *  A lőállásokon a lőállásoktól 5-15 méteres távolságban feltűnő színű (piros vagy narancssárga) szalaggal vagy festékkel - a természeti környezet megkímélése mellett - a tilos lőirányokat fel kell tüntetni. A megengedett lőirányokat úgy kell meghatározni, hogy az abba az irányba leadott lövések semmi esetre se veszélyeztessék mások életét és testi épségét.

(4) *  A vadászatra vonatkozó szabályok, illetve utasítások megszegőjét a vadászatvezető figyelmezteti, súlyosabb esetben a vadászatból kizárja. A hajtás megindítását és végét a vadászatvezető a vadászat résztvevői számára köteles egyértelműen jelezni. A hajtás lefújása után tilos lövést leadni, kivéve - a vadászatvezető előzetes eligazítása alapján - a sebzett vad terítékre hozását. A hajtás lefújása után szabálytalanul lövést leadó vadászt a vadászatvezető köteles a napi vadászatból kizárni.

(5) *  A vadászat nem kezdhető meg a biztonságos lefolytatását akadályozó körülmény esetén. A vadászat biztonságos lefolytatását akadályozó bármely körülmény fellépése esetén a vadászatot be kell szüntetni.

(6) *  Ha a vadászati hatóság megállapítja, hogy az (1)-(5) bekezdésekben meghatározott előírások valamelyikét a jogosult megszegte, a vadászatot azonnal leállítja, és ha úgy ítéli meg, hogy az a vadászat biztonságát veszélyezteti, további intézkedésig a társas nagyvad vadászatok megrendezését felfüggesztheti.

72. § (1) Lakott területen, közforgalmú járművön, valamint idegen vadászterületen történő áthaladáskor a vadászlőfegyver csak kiürítve, tokban tartható, illetve szállítható. Tilos vadászlőfegyvert őrizetlenül hagyni. A vadászlőfegyver használata előtt ellenőrizni kell, hogy nincs-e megtöltve, a csőbe nem került-e idegen anyag; külső kakasos vadászlőfegyver kakasa nincs-e felhúzva.

(2) A töltött vadászlőfegyver a vadászat során biztosítva a vállon vagy kézben tartva, a csőtorkolattal felfelé hordható. A vadászlőfegyvert megtölteni, illetőleg csőre tölteni csak akkor szabad, amikor a vadászat megkezdődött. A vadászlőfegyvert mindig úgy kell kezelni, hogy az még véletlen elsülés esetén se okozhasson személyi sérülést vagy anyagi kárt. A vadászlőfegyvert csak a lövés előtt szabad tűzkész, illetve golyós lőfegyver elsütő billentyűjét gyorsított állapotba helyezni. Ha a lövés elmarad, a vadászlőfegyvert haladéktalanul ismét biztosítani, a golyós lőfegyver gyorsítóját feszteleníteni is kell. A vadászlőfegyvert terepakadályokon történő áthaladások megkezdése előtt, magasleslétra használata előtt, a fegyver meghibásodásakor, a vadászat során tartott szünetekben, valamint a vadászat befejezésekor előbb ki kell üríteni, és a kiürített fegyvert a többi vadász számára is láthatóvá tenni.

(3) A vadászat alkalmával a leshelyet vagy lőállást az előzetesen megbeszélt időpontig vagy a vadászat befejezésének jelzéséig nem szabad elhagyni. Sötétben a vadász a megállapodás szerinti hang- és folyamatos fényjel leadásával közeledhet a másik vadász helyéhez.

73. § (1) Vízen történő vadászatra csak az a kézi erővel hajtott vízi jármű - csónak - használható, amely

a) kifogástalan műszaki állapotú,

b) a vadászlőfegyverrel való lövéshez egyensúlyt biztosít, valamint

c) rendelkezik rögzített ülőhellyel. Vízi járműből való vadászat alkalmával a járművön - a vezetőjén kívül - egy vadász vadászkutyával tartózkodhat.

(2) *  Vaddisznó vadászatánál hajtóként az a személy alkalmazható, aki legalább a 16. életévét, apróvad vadászatánál pedig a 14. életévét betöltötte. Nagyvad társasvadászata során a hajtóknak és az őket irányító mozgó vadászoknak a természeti környezet jellegétől eltérő, feltűnő színű mellényt, a vadászat többi résztvevőjének pedig a természeti környezettől eltérő feltűnő színű szalagot, vagy jelzést kell viselniük, aminek biztosítása a vadászatra jogosult kötelessége. Apróvad vadászaton töltögető feladatra csak hatályos vadászjeggyel rendelkező és erre kioktatott személyt lehet alkalmazni.

(3) Hajtásnál a hajtók közé megfelelő gyakorlattal és terepismerettel rendelkező hivatásos vagy sportvadászokat kell beosztani.

(4) Sebzett, beszorított vagy lefogott nagyvadat a hajtónak nem szabad megközelítenie. Ha a vadászat során a vad támadása miatt valakit veszély fenyeget, a szomszéd vadász köteles haladéktalanul segítségére sietni.

74. § (1) Minden vadászházban elsősegélynyújtó felszerelést kell tartani. A társas vadászat színhelyére elsősegélydobozt kell vinni. Erről, valamint az elsősegélynyújtó felszerelések szükség szerinti pótlásáról a vadászatvezető gondoskodik. Egyéni és társasvadászat során minden vadász köteles egyéni sebkötöző csomagot magánál tartani. A vadászattal kapcsolatos építményeket és egyéb berendezéseket a biztonsági követelményeknek megfelelően kell létesíteni és üzemben tartani.

(2) Személyi sérülés esetén a sérültet azonnal elsősegélyben kell részesíteni, és haladéktalanul gondoskodni kell orvosi ellátásáról. A vadászlőfegyverrel okozott személyi sérülés esetén elsősegélyt kell nyújtani, és a helyszínt biztosítani kell.

75. § (1) Ha a lőfegyverrel okozott vadászati baleset társas, vagy legalább kettő egymással kapcsolatot tartó vadász egyéni vadászatán történt, a vadászatvezető, illetőleg a balesetet észlelő vadász köteles a vadászatot azonnal leállítani. Azokat a vadászokat, akiknek a baleset előidézésében vagy körülményeinek tisztázásában szerepe lehet, vissza kell állítani arra a helyre, ahol a sérülés bekövetkezésekor tartózkodtak, illetőleg helyben maradásra kell felszólítani. Tisztázni kell a baleset alkalmával a vad mozgásának irányát, elejtése helyét, a vadászok lövés idején elfoglalt helyzetét, illetve haladásuk irányát, a lőirányokat, a lövés körülményeit, valamint azt, hogy ki adott le lövést.

(2) A vadászatvezető a baleset körülményeit írásban rögzíti, és vázrajzon szemlélteti, melyben jelölnie kell a vadászoknak a sérülés bekövetkezésekor elfoglalt helyét és egyéb - a későbbi vizsgálathoz szükséges - adatot.

(3) Azoktól a vadászoktól, akik a sérülés alkalmával a közelben tartózkodtak és a baleset helye irányába adtak le lövést, a kiürített vadászlőfegyvert és a lőszert a vadászatvezetőnek át kell vennie. A vadászlőfegyvereket és a hozzájuk tartozó lőszereket a tulajdonosa nevének megjelölésével biztonságos körülmények között kell tárolni.

(4) A rendőrhatóság megérkezése után a helyszínen bekövetkezett esetleges változásról, valamint az eredeti helyzetről a balesetet előidéző, illetőleg a helyszín biztosítását ellátó személy köteles tájékoztatást adni.

(5) *  Minden vadász- és szolgálati lőfegyverrel okozott személyi sérüléssel járó balesetet haladéktalanul be kell jelenteni a rendőr- és vadászati hatóságnak. A jelentésnek tartalmaznia kell a baleset előidézésében vagy körülményeinek tisztázásában jelen levők személyi azonosító adatait, valamint az esemény helyét, időpontját, a sérülés jellegét és a megtett, illetőleg tervezett intézkedéseket.

(A Vtv. 71. §-ához) * 

75/A. § *  (1) * 

(2) A Vtv. 71. § (2) bekezdésének e) pontja szerint nem minősül elektronikus optikai eszköznek a céltávcsőben célzás megkönnyítése céljából elektronikusan megvilágított irányzék.

(A Vtv. 73-74. §-aihoz)

76. § (1) *  A trófeabírálat megállapítja a trófea adatait és a trófea korosztály szerinti besorolását. A trófeabírálat során a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (C.I.C.) bírálati képletei az irányadók.

(2) A gímszarvas, dámszarvas, az őz és a muflon nagyvadfajok egyedeinek korosztály szerinti besorolását a 16. számú melléklet tartalmazza.

(3) *  A jogosult, illetve megbízottja a vadászjeggyel rendelkező vadász által elejtett vad trófeáját az elejtés helye szerint illetékes vadászati hatóságnál, vagy térségi trófeabírálaton is bemutathatja.

(4) *  A jogosult, illetve megbízottja a vadászati engedéllyel rendelkező vadász által elejtett vad trófeáját bármelyik vadászati hatóságnál bemutathatja. Ez esetben a trófeát elbíráló vadászati hatóság 30 napon belül hivatalból küldi meg a bírálat eredményét az elejtés helye szerint illetékes vadászati hatóságnak.

77. § (1) A vad (vaddisznót kivéve) trófeájának bemutatása megfelelően előkészített teljes nagykoponyával vagy szabályosan kiskoponyára vágva szükséges.

(2) A hivatásos vadász - a jogosult által kötött eltérő megállapodás hiányában - köteles a működési területén elejtett vad trófeáját - a jogosult rendelkezésének megfelelően - bírálatra kikészíteni és a bírálatig tárolni.

(3) A vadászati idényen kívül, hatósági engedéllyel elejtett vad trófeáját legkésőbb az elejtéstől számított harminc napon belül kell bírálatra bemutatni.

(4) Az állat-egészségügyi okból elejtett, elhullott vagy a jogosulatlan vadászat során elejtett és lefoglalt, valamint a gépjárművel való ütközés során elpusztult vad trófeáját kötelező - a (3) bekezdésben foglaltak szerint - bírálatra bemutatni. Az ilyen trófea bírálatát a vadászati hatóság díjmentesen végzi.

(5) A vadászterületen a hullott agancsot, illetve az elhullott vad trófeáját a jogosult előzetes írásbeli hozzájárulásával szabad gyűjteni.

(6) A vad származékainak a jogosult hozzájárulása nélküli gyűjtése esetén a Vtv. 84. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

78. § *  A következő nemzetközi ponthatárt elérő trófeák (a továbbiakban: C.I.C. pont):

a) gímszarvas (260 C.I.C. pont),
b) dámszarvas (220 C.I.C. pont),
c) muflonkos (240 C.I.C. pont),
d) őzbak (210 C.I.C. pont),
e) vadkan (150 C.I.C. pont)

esetében a bírálatot végző vadászati hatóság köteles - az értékelést követő 20 napon belül - a trófeát, nemzeti értékké való nyilvánítás céljából, az országos hatáskörű vadászati hatóságnak felülbírálatra bemutatni.

79. § *  (1) A vadászati hatóság az elejtő és a vadászatra jogosult részére a trófea bemutatását a 17. számú melléklet szerinti trófea bírálati lapon aláírással és bélyegzővel igazolja. A trófeabírálati lap tartalmazza a bírálatot végző hatóság megnevezését, ügyszámát, az igazolás helyét, idejét, a kiadmányozó nevét és hivatali beosztását, valamint a trófea bírálati adatait és minősítését. A vadászati hatóság az elbírált trófeán - a vaddisznóagyar és a vadászati engedéllyel elejtett vad trófeája kivételével - maradandó módon feltünteti a trófea bírálati ügyszámát.

(2) A trófea kivitelénél a trófeabírálat vadászati hatóság igazolását a vámhatóságnak, illetve a trófea származásának ellenőrzésére jogosult szerv felhívására be kell mutatni. Az elhullott vagy egyéb nem közvetlen elejtésből származó trófea, illetve hullott agancs kiviteléhez a vadászati hatóság a 18. számú melléklet II. részében foglaltak szerinti kiviteli engedélyét kell bemutatni.

(3) A vadászati hatóság a jogszerűen elejtett trófeás vad éremhatárt elérő trófeájáról az elejtő nevére kiállított oklevelet és érmet is átad.

(4) * 

80. § (1) *  Elhullott vagy állategészségügyi okból elejtett vad trófeabírálati kérelméhez az elejtett vad jelöléséről, valamint kezelésének és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai és állat-egészségügyi feltételeiről szóló jogszabály szerint kiadott igazolást kell csatolni.

(2) A gépjárművel való ütközés miatt elhullott vad trófeabírálatához a balesetről készült jegyzőkönyvet is csatolni kell.

81. § *  (1) A vadászati hatóság a Vtv. 74. § (6) bekezdése szerint nemzeti értékké nyilvánított trófea fölötti rendelkezési jogát a nemzeti értékké nyilvánító határozatban korlátozhatja.

(2) A nemzeti értékké nyilvánított trófea elhelyezéséről, kiállításon történő bemutatásáról a vadászati hatóság dönt.

(3) A trófea nemzeti értékké nyilvánítása esetén a jogosult a rendelkezési jogának korlátozása arányában kártalanítást igényelhet. Amennyiben a nemzeti értékké nyilvánított trófeát bérvadászati szerződés keretében ejtették el, a szerződésben szereplő elejtési összeg mértékéig igényelhető kártalanítás.

(A Vtv. 75-81. §-aihoz)

82. § (1) A Vtv. 75. § (1) bekezdésében foglalt vadkár öt százalékot meghaladó részét a bekövetkezett összes kár alapján kell számolni.

(2) A Vtv. 75. § (1) bekezdésének alkalmazásában mezőgazdaságban okozott vadkár a vad táplálkozása, taposása, túrása vagy törése következtében a szántóföldön, a gyümölcsösben és a szőlőben a mezőgazdasági kultúra terméskiesését előidéző károsítás. A gyümölcs-, illetve szőlőtelepítésben bekövetkezett vadkár pénzértékét a pótlás mértékének arányában kell meghatározni.

(3) Mezőgazdasági vadkárt a vadkárbecslési szabályok szerint a következő időszakokban lehet bejelenteni, igényelni:

a) őszi gabona október 1.-augusztus 15.
b) tavaszi gabona április 1.-augusztus 1.
c) kukorica április 15.-november 30.
d) burgonya április 15.-október 15.
e) napraforgó, szója április 15.-szeptember 30.
f) borsó március 1.-augusztus 30.
g) szőlő, gyümölcsös egész évben

83. § *  (1) Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kárbecslést közép- vagy felsőfokú szakirányú végzettséggel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy végezhet.

(2) A Vtv. 75. § (1) bekezdése alkalmazásában erdőgazdálkodásban okozott vadkár az erdősítésben a vad rágása, hántása, túrása, taposása, törése által a csemeték elhalását előidéző, vagy a csúcshajtás lerágásával, letörésével a csemeték fejlődését akadályozó, továbbá az erdei magok elfogyasztása által a természetes erdőfelújulás elmaradását okozó károsítás. A kár pénzértékben történő megállapításához az erdő értékét kell alapul venni.

(3) A Vtv. 81. § (3) bekezdésének alapján a települési önkormányzat jegyzője által kirendelhető szakértők névjegyzékét a vadászati hatóság állítja össze, és azt a települési önkormányzatok jegyzőinek rendelkezésére bocsátja.

84. § (1) A kárbecslésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a szakértő és a felek megnevezését, címét, a szakértő helyszíni megállapításait, az általa megállapított kár mértékét, valamint azt, hogy a károsult a kár megelőzési kötelezettségének milyen módon tett eleget, illetve a felek vadkárátalány-fizetésben megállapodtak-e. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell továbbá a felek, illetőleg képviselőik által a szakértő megállapításaira tett esetleges észrevételeit is.

(2) A mezőgazdasági (ideértve a szőlőt és gyümölcsöst is) és az erdei vadkárok becsléséhez a szakértő által alkalmazott jegyzőkönyv mintáját a 19. számú melléklet tartalmazza. A jegyzőkönyvet a szakértőnek és a jelen levő feleknek (képviselőinek) kell aláírniuk.

(3) * 

(A Vtv. 82. §-ához)

85. § * 

(A Vtv. 83-85. §-aihoz)

86. § (1) A Vtv. 84. §-ának (3) bekezdésében foglalt vadvédelmi bírságot a vad egyedének a 20. számú mellékletben foglalt vadfajok és a hullott agancs vadgazdálkodási értékének jegyzéke figyelembevételével kell megállapítani.

(2) Vadgazdálkodással, vadászattal összefüggő szabálysértési vagy büntetőügyben indult eljárásról az eljáró szerv, továbbá az érintett vadászatra jogosult köteles a cselekmény helye szerint illetékes vadászati hatóságot írásban tájékoztatni.

(3) *  A vadászjegy elvesztésével, megsemmisülésével, vagy eltulajdonításával kapcsolatos 5 napon belüli bejelentési kötelezettséget a vadászjegy elvesztéséről, megsemmisüléséről, vagy eltulajdonításáról történő tudomásszerzéstől kell számítani.

87. § *  A vadgazdálkodási és a vadvédelmi bírság összegét a 10032000-01031654-00000000 számú „Vadgazdálkodási bevételek” központi kincstári számla javára, a vadászati hatóság határozatában meghatározott módon készpénzátutalási megbízáson vagy átutalással kell teljesíteni.

(A Vtv. 87-89. §-aihoz)

88. § (1) * 

(2) A vadászati hatósági feladatot ellátó személy a munkavégzés során köteles a hivatalos személyre utalást kifejező szolgálati jelvényt viselni, illetve felhívásra köteles magát a szolgálati igazolvánnyal és jelvénnyel is igazolni. A vadászati hatósági feladatokat ellátó személyek okmányainak mintáját a 21. számú melléklet tartalmazza.

89. § (1) *  A vadászati, az erdészeti, valamint a természetvédelmi hatósági feladatokat ellátó kormánytisztviselő nem járhat el olyan vadászatra jogosult hatósági ügyében, ahol az eljárás kezdetét megelőzően, egy éven belül a vadászatra jogosult által meghívott vendégvadászként vagy tagként vadászott.

(2)-(4) * 

90. § * 

(A Vtv. 90. §-ához)

91. § Az Országos Vadgazdálkodási Adattárból történő adatszolgáltatás módját és a fizetendő díjtételeket a 23. számú melléklet tartalmazza.

92. § * 

(A Vtv. 91. §-ához)

93. § A vad, vadhús kereskedelmi felvásárlója a tevékenységét köteles bejelenteni a telephelye és a begyűjtő helye szerint illetékes vadászati hatóságnak. A bejelentésnek tartalmaznia kell a cég tevékenységét igazoló okiratok másolatait, vadfajonként a vad beszállításának jellemző térségét és körét, a vadhús tárolására, feldolgozására vagy felhasználására vonatkozó adatokat (darabszám és tömeg), valamint nyilatkozatot arról, hogy a felvásárló biztosítja az ellenőrzés lehetőségét a vadászati hatóság részére.

(A Vtv.93-94-aihoz)

94. § * 

(A Vtv. 95. §-ához)

95. § * 

Átmeneti és záró rendelkezések

96. § (1) *  Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) E rendeletben foglaltakat a hatálybalépésének napját követően indult vadászati hatósági eljárások során kell alkalmazni.

(3) *  A 27. § (2) bekezdésének a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet, a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet és a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosításáról szóló 72/2012. (VII. 24.) VM rendelet által megállapított szövegét 2013. vadászati évben kell először alkalmazni.

(3a) *  E rendeletnek a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosításáról szóló 14/2016. (III. 2.) FM rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos 2. §-át a vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXIII. törvény hatálybalépése előtt kialakított vadászterületek tekintetében 2017. március 1-ig alkalmazni kell.

(3b) *  A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosításáról szóló 41/2016. (VI. 22.) FM rendelettel [a továbbiakban: 41/2016. (VI. 22.) FM rendelet] megállapított rendelkezéseket a 41/2016. (VI. 22.) FM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(4) *  Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről, 6-9. cikk, II. melléklet, V. melléklet;

b) a Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő növény- és állatvilág védelméről, 14-15. cikk.

1. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez * 

A. A tulajdonosi közösség közös képviselőjének nyilvántartásba vétele iránti kérelem kötelező adattartalma

1. A közös képviselő neve:

2. A közös képviselő lakcíme/székhelye:

3. A közös képviselő adóazonosító jele/adószáma:

4. A közös képviselő telefonszáma:

5. A közös képviselő e-mail címe:

6. A vadászterület határát megállapító határozat száma:

7. A vadászterület kódszáma (megyekódja és a vadászterület sorszáma):

8. Keltezés, a kérelmező aláírása (bélyegzője):

B. A vadászatra jogosult nyilvántartásba vétele iránti kérelem kötelező adattartalma

1. A vadászatra jogosult neve:

2. A vadászatra jogosult címe/székhelye:

3. A vadászatra jogosult adóazonosító jele/adószáma:

3.1. A vadászatra jogosult bírósági bejegyzés száma:

4. A vadászterület határát megállapító határozat száma:

5. A vadászati jog formája:

6. A vadászati jog hasznosításának módja:

7. Keltezés, a kérelmező aláírása (bélyegzője):

2. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez * 

A TULAJDONOSI KÖZÖSSÉG VADÁSZATI JOG HASZNOSÍTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN KÉSZÍTETT MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK MINIMÁLIS ADATTARTALMA

1. A tulajdonosi közösség képviselőjének (közös képviselő)

1.1. neve:

1.2. lakhelye/székhelye:

1.3. elérhetősége:

2. A közös képviselő megbízási díjának forintban meghatározott összege;

3. A vadászati jog hasznosításának módja és feltételei;

4. A haszonbérleti díj elszámolásának rendje;

5. A vadászatra jogosult

5.1. neve:

5.2. székhelye:

5.3. címe:

5.4. a bírósági nyilvántartásba vétel/cégbírósági bejegyzés adatai (dátuma, bejegyző bíróság, végzés száma);

6. A tulajdonosi közösség pénzügyi elszámolási rendje

6.1. a közös képviselő beszámolási, illetve a bevételek és kiadások elszámolási rendje (az elszámolás adott időszakról írásban összeállított részletes szöveges és pénzügyi beszámolóból, valamint a további döntésekhez előkészített javaslatokból áll);

6.2. a földtulajdonosokat a vadászati joggal kapcsolatban megillető járandóságok közös képviselő általi kifizetésének rendje;

7. A közös képviselő által a vadászati joggal összefüggésben nyitott bankszámla

7.1. száma:

7.2. a számlavezető bank neve:

7.3. a számlavezető bank címe:

8. A működési szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvben foglaltak irányadók.

9. Dátum, a közös képviselő és két tanú aláírása

3.I. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez * 

A VADASKERT LÉTESÍTÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELEM
TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

A vadaskert létesítésének engedélyezésére irányuló kérelmet az országos hatáskörű vadászati hatósághoz címzetten, de a vadászterülethez tartozó vadaskert fekvése szerint érintett vadászati hatóságnál kell benyújtani. *  A kérelem tartalmazza:

- a vadaskert(ek) létesítésének indokait és célját (röviden);

- a létesítendő vadaskert(ek) legfontosabb adatait (terület, külső kerítéshossz, tervezett vadállomány stb.), az alább megadottak szerint;

- a mellékleteket.

A kérelemhez mellékletként csatolni kell:

1. A bekerítésre tervezett földterületek ingatlan-nyilvántartás szerinti (helyrajzi számok szerint) tételes felsorolását, a földterület tulajdonosának, használójának megnevezését és előzetes hozzájárulását a vadaskert létesítéséhez;

2. A vadaskert létesítésének tervdokumentációját a következők szerint:

a) a vadaskert létesítésének célja,

b) a természeti adottságok, a terület leírása,

c) a tervezett létesítmények, berendezések,

d) a vadászati évenként tervezett: vadaskerti törzsállomány, szaporulat és/vagy vadászatra behelyezett állomány, állományhasznosítás (előbbiek kor és ivar bontásban) és vadászati módok,

e) a kert működési feltételei (takarmányozási technológia, takarmányféleségek),

f) vadaskerti nyilvántartások (vadaskerti napló, állományváltozási napló, elhullási napló, takarmányozási napló),

g) állat-egészségügyi irányelvek (leggyakoribb állat-egészségügyi problémák, személy- és járműforgalom),

h) a vadászterület és a tervezett vadaskert térképi megjelenítése, különös tekintettel a külső, esetleg belső kerítések nyomvonalára, valamint az erdőre, a védett természeti területre, továbbá az érintett erdőterületre vonatkozó erdészeti üzemterv kivonata,

i) ábrák, táblázatok;

3. *  Az állategészségügyért felelős hatóság véleményét.

4. A védett természeti terület esetében a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságnál külön jogszabály szerint kezdeményezett környezeti hatásvizsgálat eredményeként kiadott környezetvédelmi engedélyt.

3.II. számú melléklet a 79/2004. (V. 4) FVM rendelethez * 

A VADFARM LÉTESÍTÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELEM TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

E rendelet 17. § (5) bekezdése szerinti kérelemhez mellékletként csatolni kell:

1. A bekerítésre tervezett földterületek ingatlan-nyilvántartás szerinti (helyrajzi számok szerint) tételes felsorolását, a földterület tulajdonosának, használójának megnevezését és előzetes hozzájárulását a vadfarm létesítéséhez;

2. A vadfarm létesítésének tervdokumentációját a következők szerint:

a) vadfarm létesítésének célja,

b) a természeti adottságok, a terület leírása,

c) a tervezett létesítmények, berendezések,

d) a vadfarm törzsállomány, szaporulat, állományhasznosítás (előbbiek kor és ivar szerinti bontásban),

e) a vadfarm működési feltételei (takarmányozási technológia, takarmányféleségek),

f) vadfarm nyilvántartások (állományváltozási napló, elhullási napló, takarmányozási napló),

g) állat-egészségügyi irányelvek (leggyakoribb állat-egészségügyi problémák, személy- és járműforgalom),

h) a vadfarm térképi megjelenítése, különös tekintettel a külső, esetleg belső kerítések nyomvonalára, valamint az erdőre, a védett természeti területre,

i) az érintett erdőterületre vonatkozó erdészeti üzemterv kivonata,

j) ábrák, táblázatok,

l) belterület esetén az illetékes jegyző nyilatkozata, hogy a helyi állattartási rendeletben foglaltakkal nem ütközik.

4. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez * 

MINTA

...................MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

I. A VADÁSZTERÜLETEK NYILVÁNTARTÁSA

Vadászterület
azonosító száma
(kódszám)

Neve, helye
Rendeltetése
(megnevezve)

Terület nagysága
Vadgazdálkodási
körzet száma

II. A VADÁSZTERÜLETEK 11 SZÁMKARAKTERŰ AZONOSÍTÓ KÓDSZÁMA TARTALMA


Megye

Vadászterület sorszáma
Rendel-
tetése
Jogo-
sultság
módja
Szer-
vezeti
formája
- - - -

Megye: a vadászterület elhelyezkedése megyék szerint, 2-20-ig a KSH sorszámoknak megfelelően.

Vadászterület számjele (4+2 karakter): országosan és megyénként észak-déli irányban, nyugatról kelet felé haladva egyesével és emelkedő sorrendben számozott.

A vadászterület számjelét kiegészítő két karakter 00-09-ig felhasználható tartalék kódszám, a vadászterület esetleges megosztása esetére.

Megye
kódszáma
Megye
megnevezése
Vadászterület számjele
kezdőértéke
02 Baranya 5001
03 Bács-Kiskun 6001
04 Békés 9501
05 Borsod-Abaúj-Zemplén 6501
06 Csongrád 8001
07 Fejér 4001
08 Győr-Moson-Sopron 1001
09 Hajdú-Bihar 9001
10 Heves 7001
11 Komárom-Esztergom 2501
12 Nógrád 5501
13 Pest 5701
14 Somogy 3501
15 Szabolcs-Szatmár-Bereg 8501
16 Jász-Nagykun-Szolnok 7501
17 Tolna 4501
18 Vas 1501
19 Veszprém 3001
20 Zala 2001

Vadászterület rendeltetésének jelölése: „1”-es kódszámmal a vadgazdálkodási rendeltetést; „2”-es kódszámmal a vad génállománya megőrzését; „3”-as kódszámmal az oktatási-kutatási rendeltetést; „4”-es kódszámmal a természetvédelmi rendeltetést kell jelölni.

Jogosultság módjának jelölése: az önálló, illetve társult vadászati jog gyakorlása vagy haszonbérbe adása lehetőségeinek megfelelően. „1”-es kódszámmal az önálló vadászati jogát gyakorló; „2”-es kódszámmal az önálló vadászati jogát haszonbérbe adó; „3”-as kódszámmal a társult vadászati jogát gyakorló; „4”-es kódszámmal a társult vadászati jogát haszonbérbe adó vadászatra jogosultat kell jelölni.

A vadászatra jogosult szervezeti formájának jelölése: „1”-es kódszámmal a vadásztársaság; „2”-es kódszámmal a vadásztársaságok érdek-képviseleti szervezete; „3”-as kódszámmal a mezőgazdasági részvénytársaság; „4”-es kódszámmal az erdészeti részvénytársaság; „5”-ös kódszámmal a közhasznú társaság; „6”-os kódszámmal a szövetkezet; „7”-es kódszámmal az erdőbirtokossági társulat; „8”-as kódszámmal a korlátolt felelősségű társaság; „0” kódszámmal egyéb szervezeti forma jelölendő. E kódszámokat értelemszerűen egyaránt alkalmazni kell a vadászati jog gyakorlása vagy haszonbérbe adása esetében.

5. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez * 

I. *  VADÁSZATI IDÉNYEK

a) Nagyvadfajok
gímszarvasbika
- érett bika
- tehén, -ünő
- borjú
szeptember 1-január 31.
szeptember 1-október 31.
szeptember 1-január 31.
szeptember 1-február utolsó napja
dámbika
- érett bika
- tehén, -ünő
- borjú
október 1-február utolsó napja
október 1-november 30.
október 1-január 31.
október 1-február utolsó napja
őzbak
- suta, gida
április 15-szeptember 30.
október 1-február utolsó napja
muflonkos
- juh, -jerke
- bárány
szeptember 1-február utolsó napja
szeptember 1-január 31.
szeptember 1-február utolsó napja
vaddisznó egész évben
szikaszarvas egész évben
b) Apróvadfajok
mezei nyúl október 1-december 31.
üregi nyúl egész évben
fácánkakas október 1-február utolsó napja
- fácántyúk október 1-január 31.
fogoly október 1-december 31.
nyári lúd október 1-december 31.
vetési lúd, nagy lilik, kanadai lúd, nílusi lúd október 1-január 31.
tőkés réce augusztus 15-január 31.
szárcsa szeptember 1-január 31.
erdei szalonka vadászati idény nélkül
örvös galamb, balkáni gerle augusztus 15-január 31.
c) Egyéb apróvadfajok
róka, aranysakál, nyest, pézsmapocok, nyestkutya, mosómedve egész évben
borz, házi görény, dolmányos varjú, szarka, szajkó július 1-február utolsó napja

Az a), b) és c) pontokban meghatározott vadászati idények alkalmazása során az egyes vadfajoknál a 27. és 27/A. §-ban foglalt rendelkezéseket is figyelembe kell venni.

II.

VÍZIVAD FÉSZKELÉSI ÉS VONULÁSI SZEMPONTBÓL NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGŰ VÍZI ÉLŐHELYEK

1. Fertő-Hanság Nemzeti Park területéből a Fertő tavi rész

2. Tatai Öreg-tó Ramsari terület és bővítése

3. Velencei Madárrezervátum TT és a Dinnyési Fertő TT

4. Pacsmagi-tavak TT

5. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területéből a Kisbalaton régi és új tározók

6. Balaton

7. Duna-Dráva Nemzeti Park területéből a Gemenci és a Béda-karapancsai rész

8. Ócsai TK

9. Kiskunsági Nemzeti Park területéből a Kiskunsági szikes tavak, az Izsáki Kolon-tó, az Orgoványi rétek és a Tiszaalpári rét

10. Pusztaszeri TK-ból a szegedi Fehér-tó, a Tisza labodári és saséri területe, a Csaj-tó, a Baksi nagylegelő és a Büdösszék-tó, Mártély

11. A Körös-Maros Nemzeti Park területéből a Kardoskúti Fehér-tó, a Biharugai- és Begécsi-halastavak és a Sző-rét

12. Hortobágyi Nemzeti Park

13. Csondrádbokrosi Sós-tó

14. Szaporcai Ó-Dráva meder TT

15. Felső-Tisza (a Tisza hullámtere Tokajtól az országhatárig)

16. Tokaj-Bodrogzugi TK

17. Rétszilas

18. Ipoly-völgy

19. Böddi-szék

20. Felső-Kiskunsági szikes puszták Ramsari terület

21. Nyirkai-Hany Ramsari terület

22. Montág-puszta Ramsari terület

VÍZIVAD FÉSZKELÉSI ÉS VONULÁSI SZEMPONTBÓL HAZAI KIEMELT JELENTŐSÉGŰ VÍZI ÉLŐHELYEK

1. Sárvíz-völgye TK

2. Péter-tavi Madárrezervátum TT

3. Rácalmástól az országhatárig valamennyi Duna-zátony területe

4. Vértesi TK-ból a Csíkvarsai-rét

5. Pellérdi-halastavak

6. Sumonyi-halastavak

7. Baláta-tó TT

8. Boronka-melléki TK

9. Borsodi-Mezőség TK

10. Gátéri Fehér-tó

11. Hevesi Füves Puszták TK

12. Kecskeri puszta TT

13. Kesznyéteni TK

14. Körös-Maros Nemzeti Park területéből a cserebökényi-puszták a pitvarosi-puszták, szabadkígyósi-puszták

15. Közép-tiszai TK

16. Nagybereki Fehér-víz TT

17. Sárosfői-halastavak TT

18. Sárréti TK

19. Szatmár-Beregi TK

20. Szigetközi TK

21. Tiszatelek-Tiszaberceli Ártér TT

22. Tiszavasvári Fehér-szik TT

23. Tiszadorogmai Göbe-erdő TT

24. Virágoskúti-halastórendszer

III. AZ ÓLOMSÖRÉT HASZNÁLATA SZEMPONTJÁBÓL TILTOTT VÍZI ÉLŐHELYEK

1. Sárvíz-völgye TK [26/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet a Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet létesítéséről];

2. Kiskunsági Nemzeti Park területéből a Tiszaalpári rét, a Miklapusztai területegység Bába-szék elnevezésű területe, valamint a Felső-Kiskunsági szikes puszta területegységből a Dömsödi árapasztó, XXX-csatorna, Apaj-Ürbő közti műút és a KNP határa által közbezárt területe [1800/1974. OTvH határozattal létesített Kiskunsági Nemzeti Park; 22/1996. (X. 9.) KTM rendelet a Kiskunsági Nemzeti Park bővítéséről];

3. Péteri-tavi Madárrezervátum TT és 100 méteres védőzónája (az OTvH elnökének 3/1976. határozatával létrehozott Péteritavi Madárrezervátum Természetvédelmi Terület);

4. Baláta tó TT (a földmívelésügyi miniszter 505510/41 számú határozata a Baláta tó védetté nyilvánításáról);

5. Borsodi-Mezőség TK területéből a Montaj-tó [9/1989. (VIII. 24.) KVM rendelet tájvédelmi körzetek létesítéséről];

6. Kecskeri puszta TT Dudás-fertő nevű része [2/1990. (VI. 13.) KöM rendelet a Hajósi-kaszáló és löszpartok, valamint a Kecskeri-puszta természeti területek védetté nyilvánításáról, a Tiszatelek-tiszaberceli ártér Természetvédelmi Terület bővítéséről és természetvédelmi kezelők megnevezéséről];

7. Körös-Maros Nemzeti Park területéből a szabadkígyósi puszták, a pitvarosi-puszták, a cserebökényi puszták; [3/1997. (I. 8.) KTM rendelet a Körös-Maros Nemzeti Park létesítéséről - a tájvédelmi körzeteket védetté nyilvánító rendeletekben foglalt hrsz.-ek szerint -, Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 7/1977. OTvH határozata a Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet létesítéséről, Pitvarosi puszták Tájvédelmi Körzet a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter 3/1989. (II. 22.) KVM rendelete egyes természetvédelmi területek védetté nyilvánításáról és tájvédelmi körzetek létesítéséről, Cserebökényi puszták Tájvédelmi Körzet a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 18/1991. (XII. 24.) KTM rendelete a Cserebökényi puszták Tájvédelmi Körzet létesítéséről];

8. Nagybereki Fehér-víz TT (Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 12/1977. OKTvH számú határozata a Nagybereki Fehérvíz természetvédelmi területté való nyilvánításáról);

9. Sárréti TK [3/1986. (III. 9.) OKTH rendelkezés a Sárréti Tájvédelmi Körzet létesítéséről];

10. Tiszavasvári Fehér-szik TT és 100 méteres védőzónája (az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 4/1977. OKTvH számú határozata a Tiszavasvári „Fehérszik” természetvédelmi területté való nyilvánításáról);

11. Dabasi Turjános TT [6/1987. (VII. 10.) OKTH rendelkezés a Dabasi Turjános Természetvédelmi Terület fokozottan védetté nyilvánításáról és bővítéséről];

12. a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkból a lesencei Nádas-mező - a Balatonederics-Szigliget közút, Tapolca-patak, Raposka-Balatonederics vasútvonal által határolt terület - [31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről];

13. a Csaba-rét Soltszentimre 0224/1 hrsz. alatti ex lege védett területe és 100 méteres védőzónája;

14. Kiskunsági Nemzeti Park nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Kiskunsági szikes tavak és Izsáki Kolon-tó területei;

15. Fertő-Hanság Nemzeti Park területéből a Fertő tó nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett teljes hazai területe;

16. a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Tatai Öreg-tó TT;

17. a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Velencei Madárrezervátum TT és a Dinnyési Fertő TT és 100 méteres védőzónájuk;

18. a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Pacsmagi-tavak TT;

19. a Balaton-felvidéki Nemzeti Park nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Kis-Balaton területe;

20. a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Balaton;

21. a Duna-Dráva Nemzeti Park területéből a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Gemenc, valamint a Béda-Karapancsa Duna-menti területei és holtágai;

22. Ócsai TK;

23. a Pusztaszeri TK-ból nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett szegedi Fehér-tó, a Tisza labodári és saséri területe, a Csaj-tó, a Baksi nagylegelő és a pusztaszeri Büdösszék-tó fokozottan védett területe és 100 méteres védőzónájuk;

24. a Körös-Maros Nemzeti Park nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett területei: a Kardoskúti Fehér-tó, a Biharugrai- és Begécsi-halastavak, az Ugrai-rét, a Csillaglaposai-legelő és a Sző-rét és 100 méteres védőzónájuk;

25. a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Csongrádbokrosi Sós-tó;

26. a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Szaporcai Ó-Dráva-meder TT;

27. a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Mártélyi TK;

28. a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Rétszilasi-tavak TT és 100 méteres védőzónája;

29. az Ipoly-völgy nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett területe;

30. a Felső-Tisza nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett területe;

31. a Hortobágyi Nemzeti Park nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett részei és azok 100 méteres védőzónája: Zám, Pentezug és Angyalháza puszták”, a Hortobágyi-halastó, a Kiskörei-víztározó északi része (Tiszafüredi Madárrezervátum), a Kiskörei-víztározó középső része (Poroszlói-medence) és az Egyek-pusztakócsi mocsarak területéből a Hagymáslapos, a Jusztus-mocsár és a Fekete-rét;

32. a Tokaj-Bodrogzugi TK-ból a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Bodrogzug terület;

33. a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Böddi-szék és Sóséri-puszta és 100 méteres védőzónája.

6. számú melléklet 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez

A VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

1. oldal

Címlap: a vadgazdálkodási egység neve, telephelye, 11 jegyű kódszáma, a tervkészítő és a vadászatra jogosult aláírása.

2. oldal

Vadászati hatóság jóváhagyása: a vadgazdálkodási terv érvényességi idejére és feltételeire vonatkozó hatósági jóváhagyás szövege, valamint a jóváhagyó aláírása.

1. A vadgazdálkodási egység alapadatai

1.1. A vadgazdálkodási egység alapadatai: név, telephely, azonosító (kódszám), a vadászati jog hasznosítási formája, a vadgazdálkodási egység típusa, a vadászterület rendeltetése, a vadgazdálkodási egység levelezési címe.

1.2. A vadgazdálkodási egység elhelyezkedése: a vadászterület földrajzi elhelyezkedését mutató térkép, a vadászterület részletes határleírása, a vadászterület közigazgatási jellemzői, a vadászterület birtokviszonyainak jellemzői.

2. A vadgazdálkodási adottságok jellemzése

2.1. A vadgazdálkodási körzet szerinti besorolás: a vadgazdálkodási körzet száma és neve, a vadgazdálkodási körzet jellemzése.

2.2. Ökológiai adottságok: éghajlati, talaj és vízrajzi adottságok (domborzati viszonyok, talajtípusok és vadgazdálkodási hatásuk, éghajlati adottságok, fontosabb folyó- és állóvizek, hidrológiai adottságok), mezőgazdasági adottságok, erdészeti jellemzők (erdőgazdasági tájak és a vadászterületen található erdők jellemzése az előforduló erdőtársulások, az erdők fafaj- és korosztályviszonyai, a vad számára táplálékként figyelembe vehető cserjeszint jellemzése alapján, az erdők tervezési időszakra prognosztizált változásai, az erdőgazdasági feltételek hatása a vadgazdálkodásra).

2.3. Vadgazdálkodási adottságok jellemzése: a vadállomány jellemzői nagyvad, az apróvadfajok, valamint a szőrmés és szárnyas kártevők korábbi adatai alapján értékelve, a vadállomány pillanatnyi helyzetének értékelése, a vadászterületen található vadföldek, csenderesek és vadgazdálkodási berendezések értékelése. Természetvédelmi szempontból kiemelt területek és előírások ismertetése. Az üzemterv elfogadásakor meglévő vadaskertek adatai.

3. Vadgazdálkodási terv (10 éves terv a körzeti vadgazdálkodási terv alapján)

3.1. *  Nagyvadállományok kezelése: a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a muflon és a vaddisznó javasolt tervezési módszerei és szempontjai (az állomány minőségi besorolása, a golyóérettség kora). A nagyvad szempontjából javasolt élőhelyi beavatkozások és vadgazdálkodási fejlesztések. Zárttéri vadtenyésztés és vadaskerti vadtartás szempontjai.

3.2. *  Apróvadállományok kezelése: a mezei nyúl, a fácán, a fogoly és a vízivad tervezési szempontjai és módszerei (az állomány állapota), az élőhely védelem és javítás szempontjai. Természetvédelmi jellemzők és gazdálkodási hatásaik (a vadgazdálkodást és vadászatot különösen érintő védett területek, a vadgazdálkodást érintő természetvédelmi előírások).

3.3. A vadászterület különleges rendeltetéséből adódó feladatok és előírások.

3.4. Kutatási programban való részvétel.

4. Nyilvántartások

4.1. Vadállomány-becslési jelentések.

4.2. Jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervek.

4.3. Vadgazdálkodási jelentések.

4.4. Trófeabírálati adatok.

4.5. Egyéb, a vadgazdálkodással kapcsolatos dokumentumok: a hivatásos vadászok adatai, az évente felhasznált egyedi azonosító jelek sorszámainak nyilvántartása, egyéb dokumentumok.

5. A vadgazdálkodási egység kijelölésére vonatkozó dokumentumok: a vadászterület kialakítására vonatkozó tulajdonosi határozat, a vadgazdálkodási egység kijelöléséről hozott határozat, a vadgazdálkodási egység 1:100 000 méretarányú térképen, a vadgazdálkodási határainak koordináta jegyzéke. Saját jogon való vadgazdálkodás esetén a tulajdonosi közösség képviselőjének adatai és a tulajdonosi közösség működési szabályzata. Haszonbérbe adás esetén: a haszonbérlő adatai és a jóváhagyott haszonbérleti szerződés.

6. Tervezési mellékletek

6.1. Vadgazdálkodási módszertani leírások.

6.2. *  A tervben felhasznált adatok és szakirodalom forrásai.

A vadászatra jogosultak a vadgazdálkodási hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal által elkészíttetett vadgazdálkodási üzemtervek tartalmi és formai előírásait kötelesek követni.

7. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez

A VADÁLLOMÁNYBECSLÉS ÉS AZ ÉVES VADGAZDÁLKODÁSI TERV TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

Vadgazdálkodási egység azonosító adatai:

Adatszolgáltató neve, telephelye, kódszáma, levelezési címe, adatszolgáltatói számjele.

A) TÁBLA Becsült vadállomány

Vadállomány, (gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon, vaddisznó, mezei nyúl, fácán, fogoly) szabad területen, zárt kertben, összesen.

B) TÁBLA Egyéb fajok állománya

Megnevezés (szarka, dolmányos varjú, vetési varjú, holló, barna rétihéja, egerészölyv, héja, róka, borz, nyest, görény, nyuszt, menyét, arany sakál) és létszám.

C) TÁBLA Állományszabályozás, vadtelepítés és értékesítés

Megnevezés, állományszabályozás (lelövés, befogás összesen) szabad területi és zárt területi bontásban. Vadtelepítés és kibocsátás. Értékesítés, illetve felhasználás. Élő vad értékesítés.

D) TÁBLA Mesterséges vadtenyésztés

Megnevezés, (tervezett zárt téri törzsállomány, tervezett értékesítés, tervezett vásárlás, vadászatra történő tervezett kihelyezés, tervezett kihelyezés természetes állomány pótlására, zárttéri törzsállománynak tovább tartva) fácán, fogoly és vadkacsa esetében

E) TÁBLA Vadföldek és vadtakarmányozás

Megnevezés, (művelésre tervezett vadföld, művelésre tervezett vadlegelő) tervezett takarmány felhasználás (szálas, szemes, lédús és táp bontásban).

F) TÁBLA Tervezett vadgazdálkodási berendezések, a vadállomány létszámára és összetételére vonatkozó közlések, egyéb megjegyzések

A vadászatra jogosultak a minisztérium által elkészíttetett éves vadgazdálkodási terv nyomtatvány tartalmi és formai előírásait kötelesek betartani.

8. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez * 

VADGAZDÁLKODÁSI-VADÁSZATI KÉPZETTSÉGEK, KÉPESÍTÉSEK JEGYZÉKE

I. Felsőfokú vadgazdálkodási-vadászati szakképesítés igazolására el kell fogadni:

a) A vadgazdálkodási és vadbiológiai témakörben szerzett tudományos fokozatot (egyetemi doktori oklevél, a tudomány doktora vagy kandidátusa oklevél, PhD oklevél),

a vadgazdálkodási szakmérnöki,

a vadgazdálkodási üzemmérnöki,

a vadgazda mérnöki,

agrár képzési szakterületen osztatlan képzésben vagy mesterképzésben szerzett oklevelet, amennyiben a differenciált szakmai képzésben a b) pontban előírt tárgyköröket a vadgazdálkodási képzés tananyaga tartalmazta és a szakmai képzés összesen legalább a 24 tanegység (kredit) mennyiséget elérte.

a vadgazdálkodási felsőfokú szakirányú továbbképzés során szerzett szakirányú képzettséget igazoló

oklevelet.

b) Felsőfokú vadgazdálkodási képzettségnek minősül az 1998. január 1. és 2013. június 30. között megszerzett

okleveles agrármérnöki,

okleveles erdőmérnöki,

állatorvos doktori,

okleveles környezetgazdálkodási agrármérnöki,

okleveles gazdasági agrármérnöki,

mezőgazdasági mérnöki

diploma, amennyiben a differenciált szakmai képzés keretében elsajátított vadgazdálkodási szakmai tananyag a képzési idő legalább hat százalékát vagy a megszerezhető összes tanegység (kredit) legalább hat százalékát elérte. A képzettség megszerzését (a vadgazdálkodási szak vagy szakirány elvégzését) az oktatási intézmény az oklevélben vagy ahhoz tartozó betétlappal igazolja. Felsőfokú szakirányú képzettségnek minősülhet a diploma abban az esetben is, ha a differenciált vadgazdálkodási képzés követelményeit a hallgató áthallgatás formájában teljesítette, és azt az ilyen képzést folytató intézmény külön igazolja.

A differenciált vadgazdálkodási képzés tananyaga a következő kötelezően előírt tárgyköröket tartalmazza:

Vadászati állattan és ökológia

Vadgazdálkodási és állomány-hasznosítási ismeretek

Vadászati jog és igazgatás

Fegyverismeret [elméleti és gyakorlati tanegység (kredit) igazolásával]

Trófeabírálat

Vadegészségtan

Intenzív vadgazdálkodás (Apróvad és nagyvad).

c) Az 1998. előtt megszerzett képesítés esetén a képesítést a vadgazdálkodás tananyagú tárgyból tett eredményes vizsga igazolja

a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán szerzett,

az Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi, Állattenyésztési Karán szerzett,

az Állatorvostudományi Egyetemen szerzett,

a Mezőgazdasági Főiskolán szerzett,

az Erdészeti és Faipari Egyetemen a MAVOSZ által szervezett, felsőfokú vadgazdálkodási tanfolyamon szerzett oklevél esetében.

d) Az 1996-1998. évek között megszerzett képesítés esetén a képzést folytató felsőfokú oktatási intézmény a vadgazdálkodási szakirány elvégzését az oklevéllel (diplomával) vagy az oklevél számát is tartalmazó bizonyítvánnyal, illetve betétlappal is igazolja.

II. Középfokú vadgazdálkodási-vadászati szakképesítés igazolására el kell fogadni:

a vadgazdálkodási technikusi szakképesítést,

a vadász-vadtenyésztő szakmunkás-bizonyítvány mellé szerzett érettségi bizonyítványt vagy ilyen szakképesítéshez kapcsolódó érettségi-képesítő bizonyítványt,

vadgazdálkodási technológus felsőfokú szakképzésben szerzett bizonyítványt,

az erdész-technikusi szakképesítést,

az erdészeti szakmunkás-bizonyítvány - az erdőgazdasági gépkezelői és erdészeti faipari kivételével - mellé szerzett érettségi bizonyítványt vagy ilyen szakképesítéshez kapcsolódó érettségi-képesítő bizonyítványt.

III. Alapfokú vadgazdálkodási-vadászati szakképesítés igazolására el kell fogadni:

a vadász-vadtenyésztő szakmunkás-bizonyítványt.

9. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez * 

I. *  A hivatásos vadászok nyilvántartása

HIVATÁSOS VADÁSZOK HATÓSÁGI NYILVÁNTARTÁSA

A FOGLALKOZTATÓ VADÁSZATRA JOGOSULTAK SZERINT

MINTA

VADGAZDÁLKODÁSI HATÁSKÖRÉBEN ELJÁRÓ MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

.........................................................................................................

A vadászatra jogosult neve: ........................................................................................... székhelye, címe: ................................................................., telefonja: ............................. vadászterülete kódszáma: ..................................., nagysága: ......................................... ha

Hivatásos vadász alkalmazási kötelezettség (fő):

- vadászterület nagysága szerint: ....................................................................................

- hatósági intézkedés szerint: .........................................................................................

- irányító munkakörben: ................................................................................................ Összesen: ........................................................................................................................

Az esküt tett hivatásos vadász
sorszám családi név utónév anyja családi neve anyja utóneve születési hely, idő lakcím szakké-
pesítése, okirat száma/ kibo-
csátója
fegyver-
tartási engedély száma
eskü-
okmány száma
szol-
gálati igazol-
ványa/ jelvénye száma
intéz-
kedés, a határozat száma

10. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez * 

I. A hivatásos vadász esküjének szövege

Én, ....................... hivatásos vadász, esküszöm, hogy a gondjaimra bízott vadállományra, vadászterületre és a vadászati berendezésekre lelkiismeretesen vigyázok. Feladataimat a jogszabályok rendelkezéseinek, a kapott utasításoknak és a szakmai szabályoknak megfelelően teljesítem. A vadgazdálkodás érdekeit sértő cselekmények megelőzésére a szükséges intézkedéseket megteszem. Mindazokkal a személyekkel szemben - a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően - eljárok, akik a vadgazdálkodás, a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, a természetvédelem és általában a tulajdon érdekeit sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsítanak.

II. *  A hivatásos vadász esküokmánya

MINTA

........................................... MEGYEI

VADÁSZATI HATÓSÁG

ESKÜOKMÁNY

Igazolom, hogy ................................................................................... születési hely, idő: ........................................................ lakos a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 51. § (1) bekezdésében foglaltak szerint előírt szolgálati esküt a mai napon előttem letette.

Ennek alapján az „esküt tett hivatásos vadászok nyilvántartásá”-ba, .................................... sorszám alatt bevezettem.

Kelt, ............ év .......................................... hó ...... nap

.............................................
vadászati hatóság

11. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez * 

I. *  A hivatásos vadász szolgálati igazolvány

A rendészeti feladatokat ellátók szolgálati igazolványa az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 10. § (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal rendelkező

1. Az ISO 7810 (1995) vagy azzal egyenértékű szabványnak megfelelő, ID-1 méretű, többrétegű, melegen laminált, műanyag kártya, amely megfelel az „A” okmányvédelmi kategóriának.

2. Az alapanyagba integrált arckép méretének legalább 30x24 mm-nek kell lenni. Az arcképmezőn belül az áll és a fejtető közötti résznek a teljes képmagasság 70-80%-a közöttinek kell lenni.

II. A hivatásos vadász szolgálati jelvénye

1. A szolgálati azonosító jelvény 80 mm magas, 60 mm széles ovális, felül „RENDÉSZETI FELADATELLÁTÁS” felirat, alul hat számjegyből álló sorszám található. A középső síkban, 45 mm átmérőjű egyedi logó kap helyet, melynek alsó széle az alapjelvény aljától 10 mm-re van.

2. A szolgálati azonosító jelvény fekete bőralátéten rögzített, mely gombolásos kivitelű. A bőralátét 2 mm-rel szélesebb a fémjelvénynél, felül a gombolás céljára lyukasztott és hasított.

3. Egyedi logó:

45 mm átmérőjű, zöld alapszínű jelvény, közepén jobbra néző gímszarvas bika fejalakjával, amelyet jobbról és balról félkört alkotó négy-négy darab tölgyfalevél díszít. Az alsó részén „HIVATÁSOS VADÁSZ” felirat látható.

III. A hivatásos vadász szolgálati naplója

12. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez

EGYÉNI LŐJEGYZÉK VADÁSZJEGGYEL RENDELKEZŐ VADÁSZOK RÉSZÉRE

105 x 103 mm

Kivonat a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 19961. évi LV. törvényből

A vadász a jogosult által rendelkezésére bocsátott azonosító jellel köteles a gímszarvast, a dámszarvast, a muflont, a vaddisznót és az őzet - a vad elejtését, elfogását követően haladéktalanul - megjelölni. A jogosult az azonosítóval ellátott vad feletti rendelkezési jogot csak azt követően szerzi meg, ha a vadász az elejtett vad azonosítójának sorszámát, fácán és nyúl esetében az elejtett vad darabszámát az egyéni lőjegyzékbe, ragadozó madárral vadászó az egyéni zsákmányjegyzékbe (a továbbiakban együtt: egyéni lőjegyzék) is bevezeti.” [Vtv. 57. § (2) bekezdése]

13. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez

I. *  TÁRSASVADÁSZATI NAPLÓ ÉS TERÍTÉK-NYILVÁNTARTÁS TARTALMA

................................................ MEGYEI
VADÁSZATI HATÓSÁG
Nyilvántartási szám: ................................................
Vadászatra jogosult neve: ..............................................................................
kódja: □□-□□□□□□-□-□-□
TÁRSASVADÁSZATI NAPLÓ
ÉS TERÍTÉK-NYILVÁNTARTÁS
(Érvényes visszavonásig!)
Ezen napló 100 számozott lapot tartalmaz.
Kelt: ................................................ 20 ..... év ................................................ hó ..... nap
P. H.
................................................
vadászati hatóság

Társasvadászati napló és teríték-nyilvántartás vezetésre jogosultak

Név Érvényesség Megbízó Aláírás
VADÁSZAT HELYE: ........................................
IDEJE: .................................................................
Társasvadászaton részt vevő vadászok
vadász neve jegy/engedély száma balesetvédelmi oktatás elismerése,
aláírás
Elejtett vad
apróvad nagyvad
faj db faj db azonosító jel*
fácán vaddisznó
- kakas - kan
- tyúk - koca
- süldő
mezei nyúl - malac
Összesen:
vadréce gímszarvas
- tehén
- ünő
- borjú
Összesen:
dámszarvas
- tehén
vadlúd - ünő
- borjú
Összesen:
muflon
- juh
- jerke
- bárány
Összesen:
őz
- suta
- gida
Összesen:
egyéb
Megjegyzés: * (további krotáliák)
Vadászatvezető: .......................................................

II. EGYÉNI VADÁSZATI NAPLÓ ÉS TERÍTÉK-NYILVÁNTARTÁS TARTALMA

................................................ MEGYEI Nyilvántartási szám: ................................................
VADÁSZATI HATÓSÁG
Vadászatra jogosult neve: ..............................................................................
Kódja: - - - -
EGYÉNI VADÁSZATI NAPLÓ
ÉS TERÍTÉKNYILVÁNTARTÁS
Ezen napló 100 számozott lapot tartalmaz.
Kelt, ................................................ 20 ..... év ................................................ hó ..... nap
P. H.
................................................
vadászati hatóság

Kivonat a ...../2004. (... ...) FVM rendeletből:

Egyéni vadászati módok esetén a jogosult köteles a vadászatok rendjére vonatkozó rendelkezéseket ismertetni, továbbá azt a vadászati naplóba is bejegyezni.

Vadászat helyi szabályzata:
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
........................................................................................................................................................................
................................................
vadászatra jogosult

Vadásztársasági tagok és hivatásos vadászok vadászjegy nyilvántartója

Név Vadászjegy száma
Bejegy- VADÁSZAT
zés
sorszáma
kezdete
(dátum, idő)
biztonsági körzet (terület) vagy les megnevezése, vadászati mód vadászaton résztvevők neve, vadász vendég vadászjegy/engedély száma vége
(dátum, idő)
ZSÁKMÁNY Megjegyzés
faja ivara db azonosítójel
száma
(hibázás, sebzés, áeü. októl történt elejtés,
a vaddal kapcsolatos intézkedés stb.)
Aláírás

14. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez

I. *  ÁLLAMI VADÁSZJEGY

MINTA külső és hátsó fedőlapja

Szigorú számadású nyomtatvány

Minta első és második oldala

II. *  ÁLLAMI VADÁSZATI ENGEDÉLY

MINTA külső fedőlapja

Szigorú számadású nyomtatvány

MINTA 1. oldala

III. EGYÉNI LŐJEGYZÉK VADÁSZATI ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐ VADÁSZ RÉSZÉRE

Vadászterület Elejtés Vad
A vadászatra jogosult által megbízott kísérő köteles vezetni
a jogosult
meg-
nevezése
kódszáma helye ideje faj
meg-
nevezése
ivar db azonosító-
jel
egyéb

15. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez * 

A FÖLDTULAJDONOST MEGILLETŐ VADÁSZATI JOGGAL KAPCSOLATOS MEGHATALMAZÁS KÖTELEZŐ ADATTARTALMA

1. A meghatalmazó adatai:

1.1. A meghatalmazó neve (név, születési név)/cégneve:

1.2. A meghatalmazó születési helye, ideje:

1.3. A meghatalmazó személyazonosságát igazoló okmányának típusa és száma, jogi személy esetén adószáma:

1.4. A meghatalmazó anyja neve:

1.5. A meghatalmazó lakcíme, jogi személy esetén székhelye:

2. A meghatalmazott személyes adatai:

2.1. A meghatalmazott neve (név, születési név)/cégneve:

2.2. A meghatalmazott születési helye, ideje:

2.3. A meghatalmazott személyazonosságát igazoló okmányának típusa és száma, jogi személy esetén adószáma:

2.4. A meghatalmazott anyja neve:

2.5. A meghatalmazott lakcíme/jogi személy esetén székhelye:

3. A meghatalmazással érintett ingatlan(ok)ra vonatkozó adatok:

3.1. Település:

3.2. Helyrajzi szám:

3.3. Művelési ág:

3.4. Terület nagysága hektárban:

3.5. Tulajdoni hányad:

3.6. Tulajdoni hányadra eső terület hektárban:

4. *  A meghatalmazás tárgya, valamint a meghatalmazó nyilatkozata, hogy a meghatalmazás aláírásával valamennyi, azonos tárgykörben korábban adott meghatalmazását visszavonja.

5. Keltezés, a meghatalmazó aláírása

6. Tanúk

6.1. neve:

6.2. lakcíme:

6.3. aláírása:

16. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez

TRÓFEÁS VAD KOROSZTÁLY BESOROLÁSA

Gímszarvas Dámszarvas Őz Muflon
Első agancsú - 24 hónapos kor alatt
Fiatal 2-5 év 2-4 év 2-3 év 2-3 év
Középkorú 6-10 év 5-9 év 4-5 év 4-6 év
Öreg 11 évtől 10 évtől 6 évtől 7 évtől

17. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez * 

TRÓFEA BÍRÁLATI LAP

Vadfaj:

MINTA

Vadászati hatóság neve:

Ügyszám:

Vadgazdálkodási egység neve:

Ügyintéző neve:

Vadazonosító szám:

Elejtő neve:

Vadászjegy vagy vadászati engedély száma:

Elejtés ideje:

Trófea bírálati adatai:

Minősítés:

Mellékletként csatolt egyéb igazolások felsorolása (jegyzőkönyv elhullásról, gázolásról, állat-egészségügyi elejtésről stb.):

Kelt: ............... év ..... hó ..... napján

P. H.

................................................

kiadmányozó

18. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez * 

I. * 

II. *  TRÓFEAKIVITELI ENGEDÉLY

...............MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

Sorszám: ...../év)/.....

Megnevezés Mennyiség Megjelölés azonosító jel,
kísérőokmány száma

A kiállított igazolásom felsorolásában megnevezett elhullott vagy nem közvetlenül elejtésből származó trófea, illetve hullott agancs az országból kiszállítható.

Kiállítva: ....., ..... év ..... hó ..... napján

P. H.

................................................

vadászati hatóság

19. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez

I.

MEZŐGAZDASÁGI VADKÁROK ELŐZETES BECSLÉSE

(Jegyzőkönyv)

Készült:

(károsult) .................................................................................................................... vadkár ügyében.

Jelen vannak alulírottak:

1. Vadkárral érintett területek

a) a ............. fekvő ............-val bevetett ..... ha ..... m2 területű ingatlanból ..... ha ..... m2 területen,

b) a ............. fekvő ............-val bevetett ..... ha ..... m2 területű ingatlanból ..... ha ..... m2 területen,

c) ........................................................................................................................................................

2. A kárbecslő megállapítása szerint a terméseredményt a következő tényezők befolyásolják:

a) alatti esetben ............................................................... ......%-ban
.................................................................................. .....%-ban
vadkár .....%-ban
b) alatti esetben ............................................................... .....%-ban
.................................................................................. .....%-ban
vadkár .....%-ban
c) ......................................................................................

3. A vadkárt ................................................ vad okozta.

4. A károsult a szakértő megállapítása szerint a következő vadkárelhárító intézkedéseket tette: ........

............................................................................................................................................................

5. A vadászatra jogosult a szakértő megállapítása szerint a következő vadkárelhárító intézkedéseket tette: ...................................................................................................................................................

............................................................................................................................................................

6. Mikor következett be a vadkár: ...............................................................................................

...................................................................................................................................................

7. A vadgazdálkodó egység megnevezése: .................................... kódszáma: ....................................

Kelt: ..............., ..... év ..... hó ..... napján

................................................

kárbecslő

A felek a jelenlévő képviselőinek a szakértő fenti megállapításaira tett esetleges észrevételei:

................................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................

Kelt: ..............., ..... év ..... hó ..... napján

................................................ képviseletében

................................................

aláírás

................................................ képviseletében

................................................

aláírás

MEZŐGAZDASÁGI VADKÁROK VÉGLEGES BECSLÉSE

(Jegyzőkönyv)

Készült:

(károsult) .................................................................................................................... vadkár ügyében.

Jelen vannak alulírottak:

1. A vadkárral érintett területek

a) a ....... dűlőben fekvő .....-val bevetett ..... ha ..... m2 területű ingatlanból ..... ha ..... m2 területen,

b) a ....... dűlőben fekvő .....-val bevetett ..... ha ..... m2 területű ingatlanból ..... ha ..... m2 területen,

c) ........................................................................................................................................................

2. Az állapotminősítési átlag termésére vonatkozó adatok alapján a vadkár mértéke (árutőzsdei átlagár, illetve ennek hiányában a becsült értékesítési ár - levonva a termény betakarítási, tisztítási, tárolási és szállítási költségét): * 

a) alatti esetben .....% ..... t ..... kg, ..... Ft,

értéke

b) alatti esetben .....% ..... t ..... kg, ..... Ft,

értéke

c) ..........................................................

Összesen: ..... Ft

3. A kárbecslő véleménye szerint az összes kárigény (levonva a termelő esetleg felróható magatartása következtében előállott kár) ................................................ Ft.

Kelt: ....., ..... év ..... hó ..... napján

................................................

kárbecslő

II. ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN OKOZOTT VADKÁROK ELŐZETES BECSLÉSE

(Jegyzőkönyv)

Készült:

(károsult) .................................................................................................................... vadkár ügyében.

Jelen vannak alulírottak:

1. Vadgazdálkodó egység megnevezése:

kódszáma:

2. Erdőgazdálkodó megnevezése:

3. Községhatár megnevezése:

4. Erdőtag száma:

erdőrészlet megnevezése:

területe: ............... ha

5. Az erdősítés eredete

a) természetes mageredetű:

b) természetes sarjeredetű:

c) mesterséges erdőfelújítás:

6. Sikeresen erdősült terület:

7. Elszámolható célállomány típus:

8. Az erdősítés készültségi foka:

9. A károsítást okozó vadfaj megnevezése:

10. A károsítás időpontja:

11. A károsítás mértéke: .....%

12. Károsult redukált terület: ..... ha

(sikeresen erdősült terület x károsítási %)

13. A károsult a szakértő megállapítása szerint a következő vadkárelhárító intézkedést tette:

14. A vadászatra jogosult a szakértő megállapítása szerint a következő vadkárelhárító intézkedéseket tette:

Kelt: ..............., ..... év ..... hó ..... napján

................................................

kárbecslő

A felek jelenlévő képviselőinek a szakértő fenti megállapításaira tett esetleges észrevételei:

Kelt: ..............., ..... év ..... hó ..... napján

................................................ képviseletében

................................................

aláírás

................................................ képviseletében

................................................

aláírás

III. *  ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN OKOZOTT VADKÁROK VÉGLEGES BECSLÉSE

(Jegyzőkönyv)

Készült:

(károsult) ......................................................... vadkár ügyében.

Jelen vannak alulírottak:

1. Vadgazdálkodó egység megnevezése: .....................................................................................

kódszáma: ............................................................................................................................

2. Erdőgazdálkodó megnevezése: ...............................................................................................

3. Községhatár megnevezése: .....................................................................................................

4. Erdőtag száma: ......................................................................................................................

erdőrészlet megnevezése: ......................................................................................................

területe: ........................................................................................................................... ha

5. Az erdősítés eredete

a) természetes mageredetű: ....................................................................................................

b) természetes sarjeredetű: ....................................................................................................

c) mesterséges erdőfelújítás: .................................................................................................

6. Sikeresen erdősült terület: .....................................................................................................

7. Elszámolható célállomány típus: ............................................................................................

8. Az erdősítés készültségi foka: ...............................................................................................

9. A károsítást okozó vadfaj megnevezése: ................................................................................

10. A károsítás időpontja: ........................................................................................................

11. A károsítás mértéke: ...................................................................................................... %

12. Károsult redukált terület: ............................................................................................... ha

(sikeresen erdősült terület x károsítási %)

13. A kárérték megállapításánál figyelembe vett károsított erdő értéke: .............................. Ft/ha

14. Az erdőrészletben keletkezett kár értéke: ......................................................................... Ft

(károsult redukált terület/ha x erdő értéke Ft/ha)

15. A kárbecslő véleménye szerint az összes kárigény: .......................................................... Ft

Kelt: ...................., .......... év ............ hó ............ napján

...................................

kárbecslő

20. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez * 

A VADÁSZHATÓ ÁLLATOK ÉS A HULLOTT AGANCS VADGAZDÁLKODÁSI ÉRTÉKE

Faj Érték
(ezer Ft/egyed)
gímszarvas
bika (trófea szerint)
5,00 kg-ig 600
5,01-10,00 kg-ig 1000
10,01 kg-tól 3750
tar fejű és agancsfejlesztő (barkás) 1000
tehén, ünő 200
borjú 100
dámszarvas, szikaszarvas
bika (trófea szerint)
3,00 kg-ig 400
3,01 kg-tól 850
tar fejű és agancsfejlesztő (barkás) 600
tehén, ünő 150
borjú 100
őz
bak (trófea szerint)
350 g-ig 200
351 g-tól 600
tar fejű és agancsfejlesztő (barkás) 350
suta 100
gida 50
muflon
kos (trófea szerint)
70 cm-ig 350
70,01 cm-től 600
juh, jerke 100
bárány 50
vaddisznó
kan (trófea szerint)
12-18 cm-ig 250
18,01 cm-től 600
koca
50 kg-tól 250
süldő 100
malac (20 kg-ig) 50
(zsigerelt testtömeg szerint)
mezei nyúl 20
üregi nyúl 10
fácán
- kakas 10
- tyúk 20
fogoly 50
nyári lúd 20
vetési lúd 20
nagy lilik 20
tőkés réce 10
szárcsa 10
erdei szalonka 10
örvös galamb 10
balkáni gerle 10
egyéb vadászható állatfajok 5
hullott agancs (kg-ja) 5

21. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez

A VADÁSZATI HATÓSÁG OKMÁNYAI ÉS JELVÉNYE

I. *  VADÁSZATI HATÓSÁGI IGAZOLVÁNY

MINTA külső oldala
Szigorú számadású nyomtatvány
A) B)
MEGYEI VADÁSZATI HATÓSÁG ORSZÁGOS VADÁSZATI HATÓSÁG
................................................ ................................................
fénykép helye fénykép helye
NÉV NÉV
BEOSZTÁS BEOSZTÁS
................................................ ................................................
saját kezű aláírás saját kezű aláírás
P. H. P. H.
................................................ ................................................
vadászati hatóság vezetője vadászati hatóság vezetője

Az igazolvány visszavonásig érvényes.

Kiállítva: ................................................ Nyilv. sz.: ................................................

II. A VADÁSZATI HATÓSÁGI FELADATOKAT ELLÁTÓ SZEMÉLYEK JELVÉNYE * 

A szolgálati igazolványba fűzött 43 mm átmérőjű, bronz alapszínű fémérme, melyet alulról Magyarország színes címere, jobbról, valamint balról félkör alakban futó tölgyfalevél koszorú díszít. Közepén gímszarvas bika fejalak, a felső részén „VADÁSZATI HATÓSÁG” felirat látható. Hátulsó oldalán a sorszám szerepel.

III. A VADÁSZATI HATÓSÁGI FELADATOKAT ELLÁTÓ SZEMÉLYEK KITŰZŐ JELVÉNYE * 

18 mm átmérőjű, bronz alapszínű fémjelvény, melyet alulról Magyarország címere és mellette jobbról és balról kiindulva, félkör alakban futó tölgyfalevél koszorú díszít. Közepén gímszarvas bika fejalak, a felső részén „VADÁSZATI HATÓSÁG” felirat látható.

22. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez * 

23. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez

AZ ORSZÁGOS VADGAZDÁLKODÁSI ADATTÁR ADATSZOLGÁLTATÁS DÍJAI

1. Vadgazdálkodási adatok kiadása (állománybecslés, vadgazdálkodási jelentés és trófeabírálati adatok):

- Egy évre és egy vadászterületre vonatkozó teljes körű adatkiadás: 4 000 Ft
- Több évre és egy vadászterületre vonatkozó teljes körű adatkiadás, minden további évre vonatkozóan: 1 300 Ft
- Összesítő statisztikai adatok megyei és vadgazdálkodási körzetre vonatkozóan: 1 300 Ft

2. Térképi adatok kiadása

- Egy vadászterület 1:100 000 méretarányú papírtérképe: 2 500 Ft
- Egy vadászterület 1:50 000 méretarányú papírtérképe: 2 500 Ft
- Vadgazdálkodási táj, körzet vagy megyei vadgazdálkodási térkép - részletek számától függően - A1 méretű laponként: 20 000 Ft
- Vadászterület digitális térkép alapján való felmérése, a települési közigazgatási területek közötti megoszlása, a vadászterületen belül vadászterületnek nem minősülő földrészletek térképi meghatározása, vadászterületenként: 6 000 Ft

3. Egyéb adatszolgáltatás

- Vadászterületek egységes, országos kódjegyzéke: 12 000 Ft
- Egyéb jegyzékek és külön igényeknek megfelelő adatszolgáltatás: 6 000 Ft/óra

4. Oktatási és tudományos kutatási célú adatszolgáltatás

- Oktatási célú felhasználásra (diploma vagy szakdolgozat, tudományos diákköri dolgozat) történő adatszolgáltatás: díjmentes
- Szakirányú kutatási célra történő adatszolgáltatás: 90% kedvezmény
- Körzeti vadgazdálkodási terv papír adathordozón: 30 000 Ft/db/körzet
- Körzeti vadgazdálkodási terv kompaktlemezen (CD-ROM): 10 000 Ft/db/körzet

Az adatszolgáltatást írásban kell kérelmezni, melyhez az esetleges díjkedvezményre való jogosultságot is igazolni szükséges.

24. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez * 

I. VADÁSZKUTYA VADÁSZATI ALKALMASSÁGI VIZSGA IGAZOLVÁNYA

MINTA külső fedőlapja és hátoldala

MINTA belső oldalai

II. VADÁSZKUTYA ALKALMASSÁGI VIZSGA ÖSSZESÍTŐ

megye
Vizsga helye: Időpontja: Jellege:
Rendező szerv:
Vezető bíró: Bírók:
KUTYA TULAJDONOS
Fajta Név Ivar Törzs-
könyv
vagy regiszt-
rációs
szám
Igazolvány-
szám
Vizsga-
minősítés
Név Cím Vadász-
jegy száma
Vadászatra
jogosult