Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.X.21.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.

 

2004. évi CXXIII. törvény

a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról1

A munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű egyes társadalmi csoportok és a munkaerőpiactól tartósan távollévők foglalkoztatása, munkaerő-piaci versenyképességük kiegyenlítése, a munkáltatóknak ezen csoportok foglalkoztatására való hajlandósága növelése, továbbá a pályakezdő fiatalok gyakorlati munkatapasztalat-szerzésének megkönnyítése, az oktatás és a munka világa közötti átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.

1. § (1) E törvény hatálya kiterjed

a) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) hatálya alá tartozó munkaadóra,

b)2 a (2) bekezdés 1. pontjában meghatározott munkaerőpiactól tartósan távollévő személyre,

c) a kedvezmény érvényesítése során eljáró hatóságra,

d) az ösztöndíjas foglalkoztatottra, valamint az őt foglalkoztatóra,

e)3 a 8/B. § (1) bekezdésében meghatározott munkavállalókra,

f)4 a 16/A. § (1) bekezdése szerinti megváltozott munkaképességű személyre.

(2) E törvény alkalmazásában

1. munkaerőpiactól tartósan távollévő személy:

a) a pályakezdő fiatal,

b)5 az a személy, aki a gyermekgondozási segély (a továbbiakban: gyes), a gyermekgondozási díj (a továbbiakban: gyed), a gyermeknevelési támogatás (a továbbiakban: gyet), valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő egy éven (365 napon) belül kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, vagy aki a gyermek egyéves korának betöltését követően, e gyermek után igénybe vett gyes folyósítása mellett kíván munkát vállalni, feltéve, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem áll,

c)6 a tartósan álláskereső,

d)7 a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult álláskereső;

2.8 pályakezdő fiatal: a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét - be nem töltött, foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel és érvényes START-kártyával rendelkező személy;

3.9 foglalkoztatásra irányuló jogviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a hivatásos nevelő szülői jogviszony, a fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonya;

4. ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony: az e törvény szerinti, szakmai készségek megszerzése céljából munkatapasztalat-szerzés biztosítására és ennek keretében az egyéni szakmai programban foglalt feladatok ellátására létrejött jogviszony;

5. négy órát elérő részmunkaidő: a napi négy órát, illetve - munkaidőkeret megállapítása esetén a munkaidőkeret átlagában - a heti húsz órát elérő munkaidő;

6.10 ösztöndíjas foglalkoztatott: az a személy, aki az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjában

- a 30. életévét még nem töltötte be,

- akinek a diplomája a jogviszony létesítését megelőző két éven belül került kiadásra, és

- munkaviszonyban - ide nem értve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény szerinti jogviszonyt és az adórendszeren kívüli foglalkoztatásnak minősülő háztartási munkára irányuló munkaviszonyt -, közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban együtt: munkaviszony) nem áll;

7.11 foglalkoztató: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 1. § e) pontja és 2. §-a, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és egyéni cég;

8.12 munkaügyi törvény: az Mt., a Kttv., és a Kjt.;

9.13 tartósan álláskereső: az a személy, akit az állami foglalkoztatási szerv a START PLUSZ kártya - külön jogszabályban meghatározott módon történő - igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig - az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének k) pontjában meghatározott pályakezdő álláskereső esetében 8 hónapon belül legalább 6 hónapig - álláskeresőként nyilvántartott;

10.14 öregségi nyugdíjra jogosult személy: az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének i) pontjában meghatározott személy;

11.15 rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskereső: az a személy, akit a START EXTRA kártya - külön jogszabályban meghatározott módon történő - igénylésének időpontjában az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart, és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül.

(3)16 Az álláskeresőként történő nyilvántartásnak a (2) bekezdés 9. pontjában meghatározott időtartamába a külön jogszabályban meghatározott rendszeres szociális segélyben részesülő személy esetében be kell számítani azt az időtartamot is, amely alatt a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a települési önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködött.

(4)17

I. Fejezet

A pályakezdő fiatalok, valamint a gyermek gondozását, illetve családtag ápolását követően, továbbá a gyermek gondozása mellett munkát keresők és a tartósan álláskeresők foglalkoztatásának kedvezménye18

2. § Kedvezmény illeti meg a munkaadót a munkaerőpiactól tartósan távollévő, e törvény 1. §-a (2) bekezdésének 1. pontjában meghatározott személynek e törvény 3-4. §-a szerint történő foglalkoztatása esetén.

Pályakezdő fiatal foglalkoztatásának kedvezménye

3. §19 (1) A munkaadót a pályakezdő fiatal foglalkoztatásának időtartamára a START-kártya érvényességi idején belül illeti meg a 4/A. §-ban meghatározott kedvezmény, függetlenül a foglalkoztatás időtartamától, határozatlan vagy határozott idejű jellegétől.

(2)20

(3)21 A (2) bekezdés c) pontjában a foglalkoztatásra irányuló jogviszony első ízben történő létesítésének megítélése szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a tanulói és a hallgatói jogviszony mellett fennálló, illetve az iskolai szünet időtartama alatt létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokat, továbbá a tanulói és a hallgatói jogviszony megszűnése után alkalmi munkavállalói könyvvel, valamint 2010. április 1-jét követően az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó alkalmi munkára létesített jogviszonyt.

(4) START-kártya kiváltására egy alkalommal van lehetőség, ide nem értve a START-kártya elvesztése és megsemmisülése miatti új igénylését, valamint megrongálódása miatti cseréjét.

(5) A pályakezdő fiatal foglalkoztatására tekintettel kedvezményt e törvény szerint érvényesítő munkáltató a kedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles a START-kártyát megőrizni, és a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésekor a pályakezdő fiatal részére visszaszolgáltatni.22

Gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, valamint ápolási díj folyósításának megszűnését követő foglalkoztatás, a gyermekgondozási segély folyósítása melletti foglalkoztatás, valamint a tartósan álláskeresők foglalkoztatásának kedvezménye23

4. §24 (1)25 2011. december 31-éig az 1. § (2) bekezdése 1. pontjának b)-c) alpontjában meghatározott személy - az 1. § (2) bekezdése 1. pontjának c) alpontjában szereplő személyek vonatkozásában a 6. §-ban meghatározott kivétellel - az Art. szerinti START PLUSZ kártya kiváltására jogosult.

(2) A munkaadót az 1. § (2) bekezdése 1. pontjának b)-c) alpontjaiban meghatározott személy foglalkoztatásának időtartamára a START PLUSZ kártya érvényességi idején belül illeti meg az 5. §-ban meghatározott kedvezmény abban az esetben is, ha a foglalkoztatás időtartama azt meghaladja.

(3) A START PLUSZ kártya a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási díj, a gyermeknevelési támogatás, valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő foglalkoztatáshoz - e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - annyiszor váltható ki, ahányszor különböző személyekre tekintettel az ellátás megállapítására sor került.

(4) A gyermekgondozási segély melletti foglalkoztatáshoz igénybe vett START PLUSZ kártya érvényességi idejének lejártát követően a gyermekgondozási segély folyósításának megszűnését követő foglalkoztatáshoz újabb START PLUSZ kártya nem váltható ki.

(5) Ha a START PLUSZ kártya érvényességi ideje alatt újabb gyermek születik, a következő kártya kiváltására a legfiatalabb gyermekre tekintettel kerülhet sor.

(6)26 Az 1. § (2) bekezdése 1. pontjának b)-c) alpontjában meghatározott személy az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzéséig jogosult START PLUSZ kártya kiváltására. Ebben az esetben a START PLUSZ kártya - törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - több alkalommal is kiváltható.

(7) A START PLUSZ kártyával rendelkező személyt foglalkoztató és e törvény szerint kedvezményt érvényesítő munkáltató a kedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles a START PLUSZ kártyát megőrizni és a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésekor a kártya tulajdonosa részére átadni.

I/A. Fejezet27

A kedvezményre vonatkozó részletes szabályok28

A pályakezdő fiatal foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezmény szabályai29

4/A. §30 (1)31 Az érvényes START-kártyával rendelkező személy foglalkoztatása után a munkaadót a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény illeti meg legfeljebb 2014. december 31-ig a következők szerint:

a) alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a részkedvezmény egyenlő az érvényes START-kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér másfélszeresének tizenhét százalékával a foglalkoztatás első évében, illetve hét százalékával a foglalkoztatás második évében, továbbá

b) felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a részkedvezmény egyenlő az érvényes START-kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének tizenhét százalékával a foglalkoztatás első kilenc hónapjában, illetve hét százalékával a foglalkoztatás azt követő három hónapjában.

(2) A munkaadó által az (1) bekezdés alapján befizetett összeget az állami adóhatóság a költségvetési törvényben meghatározott arányban utalja át Nemzeti Foglalkoztatási Alap, a Nyugdíjbiztosítási Alap, illetve az Egészségbiztosítási Alap javára.

(3)32 Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a pályakezdő a munkába lépést megelőző napon rendelkezik START-kártyával vagy azt helyettesítő igazolással.

(4) Az (1) bekezdésben említett részkedvezményként érvényesített összeget meg kell téríteni az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap számára. A különbözet fedezetét a Nemzeti Foglalkoztatási Alap költségvetésének „Aktív támogatások” cím, „Szociális hozzájárulási adókedvezmény megtérítése” alcíme tartalmazza.

Gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, valamint ápolási díj folyósításának megszűnését követő foglalkoztatás, a gyermekgondozási segély folyósítása melletti foglalkoztatás, valamint a tartósan álláskeresők foglalkoztatása kedvezményének szabályai33

5. §34 (1) Az érvényes START PLUSZ kártyával rendelkező személy foglalkoztatása után a munkaadót - a 6. §-ban meghatározott kivétellel - szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény legfeljebb 2013. december 31-ig a következők szerint illeti meg:

a részkedvezmény egyenlő az érvényes START PLUSZ kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének tizenhét százalékával a foglalkoztatás első évében, illetve hét százalékával a foglalkoztatás második évében.

(2) A munkaadó az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a harminc napot meghaladja és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri.

(3) Ha a START PLUSZ kártya érvényességének időtartama két évnél rövidebb, az érvényességi időtartam első tizenkét hónapjára az (1) bekezdésben a foglalkoztatás első évében meghatározott részkedvezmény vehető igénybe.

(4) A START PLUSZ kártyával rendelkező személyt foglalkoztatóra a 4/A. § (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(5) A munkaadó által az (1) bekezdés alapján befizetett összeget az állami adóhatóság a költségvetési törvényben meghatározott arányban utalja át a Munkaerőpiaci Alap, a Nyugdíjbiztosítási Alap, illetve az Egészségbiztosítási Alap javára.

(6)35 Az (1) bekezdésben említett részkedvezményként érvényesített összeget meg kell téríteni az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap számára. A különbözet fedezetét a Nemzeti Foglalkoztatási Alap költségvetése, valamint az Európai Szociális Alap forrásai biztosítják.

II. Fejezet36

A munkaerőpiacon halmozottan hátrányos helyzetben lévő álláskeresők foglalkoztatásának kedvezménye37

6. §38 (1) 2011. december 31-éig az Art. szerinti START EXTRA kártya kiváltására jogosult39

a)40 a START EXTRA kártya - külön jogszabályban meghatározott módon történő - igénylésének időpontját megelőzően legalább 3 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, ha ötvenedik életévét betöltötte, vagy életkorra való tekintet nélkül legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, vagy

b)41 a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult álláskereső.

(2) A munkaadót az (1) bekezdésben meghatározott személy foglalkoztatásának időtartamára a START EXTRA kártya érvényességi idején belül illeti meg a 7. §-ban meghatározott kedvezmény abban az esetben is, ha a foglalkoztatás időtartama azt meghaladja.

(3) Ha a START-kártya, valamint a START PLUSZ kártya tulajdonosa a kártya érvényességi idején belül START EXTRA kártyára válik jogosulttá, kérelmére az érvényességi időtartamból hátralévő időre START EXTRA kártyát kell részére biztosítani.

(4) A START EXTRA kártya kiváltására a 4. § (6) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(5)42 A START EXTRA kártyával rendelkező személyt foglalkoztató munkáltatóra a 4. § (7) bekezdésében, valamint a 4/A. § (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

7. §43 (1) Legfeljebb 2013. december 31-ig az érvényes START EXTRA kártyával rendelkező személy foglalkoztatása után a munkaadót a következők szerint illeti meg a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény:

a részkedvezmény egyenlő az érvényes START EXTRA kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének huszonhét százalékával a foglalkoztatás első évében, illetve tizenhét százalékával a foglalkoztatás második évében.

(2) A START EXTRA kártyával rendelkező személy foglalkoztatásához kapcsolódó, a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény érvényesítésére, a kedvezmény megtérítésére, valamint a munkaadó által befizetett szociális hozzájárulási adó, illetve részkedvezmény elszámolására az 5. § (3)-(6) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

7/A. §44 (1) 2012. december 31-éig az Art. szerinti START BÓNUSZ kártya kiváltására jogosult

a) a START BÓNUSZ kártya - külön jogszabályban meghatározott módon történő - igénylésének időpontját közvetlenül megelőzően legalább 3 hónapig álláskeresőként folyamatosan nyilvántartott személy, vagy

b) az 1. § (2) bekezdésének 1. b) pontjában meghatározott személy,

feltéve, hogy nem rendelkezik érvényes START, START PLUSZ vagy START EXTRA kártyával.

(2) A munkaadót az (1) bekezdésben meghatározott személy foglalkoztatásának időtartamára a START BÓNUSZ kártya érvényességi idején belül illeti meg a (4)-(6) bekezdésben meghatározott, szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény. E rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a foglalkoztatás időtartama a START BONUSZ kártya érvényességi időtartamát meghaladja.

(3) A START BÓNUSZ kártyával rendelkező személyt foglalkoztató munkaadóra a 4. § (7) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(4) A részkedvezmény egyenlő az érvényes START BÓNUSZ kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér másfélszeresének huszonhét százalékával a foglalkoztatás első évében.

(5) A START BÓNUSZ kártyával rendelkező személy foglalkoztatásához kapcsolódó részkedvezmény érvényesítésére, a részkedvezmény megtérítésére, valamint a munkaadó által befizetett szociális hozzájárulási adó elszámolására az 5. § (2), valamint (5) és (6) bekezdéseiben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(6) A (4) bekezdésben meghatározott kedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a foglalkoztatott személy a munkába lépést megelőző napon rendelkezik START BÓNUSZ kártyával vagy azt helyettesítő igazolással.

8. §45

III. Fejezet46

8/A. §47 (1)48 A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (3) bekezdésében felsorolt közfoglalkoztatót a közfoglalkoztatási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetére a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény illeti meg. A részkedvezmény egyenlő a közfoglalkoztatott természetes személyt az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a közfoglalkoztatottat terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százalékának tizenhárom és fél százalékával.

(2)49 Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmény és egyéb, törvény alapján járó foglalkoztatási célú adókedvezmény ugyanazon személy után, egyidejűleg nem vehető igénybe. Az (1) bekezdésben meghatározott szerv által történő foglalkoztatás esetén a foglalkoztató kizárólag az e §-ban szabályozott adókedvezményt érvényesítheti.

(3) A kedvezmény jogosulatlan érvényesítése esetén a szociális hozzájárulási adó megállapítására, befizetésére és bevallására, a mulasztási bírság, pótlék megállapítására az Art. alapján kerül sor.

A részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmény50

8/B. §51 (1)52 A munkaadót a (2)-(6) bekezdésben meghatározottak szerint szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény illeti meg, ha a gyermekgondozási szabadságról [Mt. 128. §] visszatérő munkavállaló munkakörét - feltéve, hogy e munkavállaló annak időtartama alatt terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesült - közvetlenül a visszatérését követően

a) a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló és emellett

b) az a) pontban meghatározott munkavállaló gyermekgondozási szabadságának

ba) időtartama alatt e munkavállaló munkakörének ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló, vagy

bb) lejártát követően vele azonos vagy hasonló munkakör ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló

heti 20-20 órás részmunkaidős munkaviszony keretében látják el.

(2) A részkedvezmény egyenlő az (1) bekezdésben meghatározott két természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének hét százalékával.(3) Ugyanabban a munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után részkedvezmény csak abban az esetben jár, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló munkába állását követően legalább 1 évig fennállnak. A kedvezmény az (1)-(4) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása alatt, legfeljebb azonban 3 évig jár.

(3) Az adókedvezmény a munkaadót csak abban az esetben illeti meg, ha a létszámát a részmunkaidős foglalkoztatás kezdetét megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli, és azt a részmunkaidős foglalkoztatás időtartama alatt nem csökkenti.

(4) Nem minősül az állományi létszám csökkentésének, ha a létszám olyan munkavállalóval csökken, aki

a) a statisztikai előírások szerint nem tartozik az átlagos statisztikai állományi létszámba, vagy

b)53 munkaviszonyát felmondással vagy azonnali hatályú felmondással szüntette meg.

(5) Ez a részkedvezmény és egyéb, törvény alapján járó foglalkoztatási célú adókedvezmény ugyanazon személy után egyidejűleg nem vehető igénybe.

(6) A részkedvezmény jogosulatlan érvényesítése esetén azaz adó, befizetésére és bevallására, a bírság és pótlék megállapítására az Art. szabályai alapján kerül sor.

(7) A részkedvezmény megtérítésére az 4/A. § (4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

III/A. Fejezet54

Az ösztöndíjas foglalkoztatás

9. § (1) Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony az 1. § (2) bekezdés 7. pontjában meghatározott foglalkoztatónál ösztöndíjas foglalkoztatottal létesíthető.

(2) Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt az ösztöndíjas foglalkoztatott a felsőfokú végzettség megszerzését követően egy alkalommal legalább kilenc hónapig, legfeljebb egy évig terjedő határozott időre létesíthet.

(3) Az ösztöndíjas foglalkoztatás szerződéssel jön létre.

(4) Az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződés alapján

a) az ösztöndíjas foglalkoztatott ösztöndíj ellenében köteles a foglalkoztató által kiadott feladatokat a jogszabályok, a felek megállapodása, a foglalkoztató belső szabályzatai, valamint a foglalkoztató utasításai alapján ellátni, valamint a foglalkoztató által munkatapasztalat céljából előírt szakmai megbeszéléseken, képzésben, egyéb programokon részt venni;

b) a foglalkoztató köteles az ösztöndíjas foglalkoztatottat a jogszabályok, a felek megállapodása, a foglalkoztató belső szabályzatai, valamint az egyéni programban foglaltak szerint munkatapasztalat-szerzés céljából feladatokkal ellátni, biztosítani a szakmai készségek megszerzésének és begyakorlásának lehetőségét. A foglalkoztató köteles továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatott számára ösztöndíjat fizetni, valamint a biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani.

(5) Az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a felek nevét, illetve megnevezését és az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony szempontjából lényeges adatait,

b) ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony keletkezésének és megszűnésének napját,

c) az ösztöndíjat és annak kifizetése időpontját, módját,

d) a munkavégzés helyét, feltételeit,

e) a munkatapasztalat-szerzés egyéni programját,

f) a munkatapasztalat-szerzést segítő, a foglalkoztató által alkalmazottai közül kijelölt szakmai segítő megjelölését, valamint az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggő jogait és kötelezettségeit.

(6)55 Az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződést írásba kell foglalni. Az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződés írásba foglalásáról a foglalkoztató köteles gondoskodni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a szerződés érvénytelenségére csak az ösztöndíjas foglalkoztatott - legkésőbb a jogviszony létesítését követő harminc napon belül - hivatkozhat.

(7) Az ösztöndíjas foglalkoztatott a jogviszony létesítésekor köteles jognyilatkozatot tenni, melyben vállalja, hogy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában

a) az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony fennállása alatt tartózkodik olyan magatartás tanúsításától, amely veszélyeztetheti a foglalkoztató jogos gazdasági érdekeit,

b)56 a tevékenysége során tudomására jutó minősített adatot külön jogszabály rendelkezései szerint megőrzi.

(8) Az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződést a foglalkoztató és az ösztöndíjas foglalkoztatott csak közös megegyezéssel módosíthatja. Erre a (6) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.

10. § (1) A munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusának megválasztása nem irányulhat az ösztöndíjas foglalkoztatott jogos érdekeinek védelmét biztosító rendelkezések érvényesülésének korlátozására, illetve csorbítására.

(2)57 Az (1) bekezdés alapján az ösztöndíjas foglalkoztatott csak olyan feladatokat láthat el, amelyek a munkatapasztalat-szerzést szolgálják, s amelyek közvetlenül kapcsolódnak az egyéni programjában foglaltakhoz. Az ösztöndíjas foglalkoztatott önálló munkakör ellátásával nem bízható meg. A Kttv. hatálya alá tartozó foglalkoztató által létesített ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony keretében hatósági, igazgatási tevékenység nem látható el.

(3) A munkatapasztalat-szerzés egyéni programját a törvény melléklete alapján kell meghatározni.

11. § A szakmai segítő

a) kapcsolatot tart a foglalkoztató és az ösztöndíjas foglalkoztatott között, a foglalkoztató nevében utasítást ad,

b) az ösztöndíjas foglalkoztatott számára szakmai támogatást nyújt,

c) folyamatosan irányítja és értékeli az ösztöndíjas foglalkoztatott tevékenységét,

d) elkészíti az ösztöndíjas foglalkoztatott egyéni programját és ajánlólevelét.

12. §58 A foglalkoztatási ösztöndíj mértéke havonta - az Mt. 92. § (1) bekezdésében meghatározott teljes munkaidő esetén - nem lehet kevesebb a mindenkori legkisebb kötelező munkabérnél.

13. § Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján nem kerülhet sor a munkaügyi törvények szerinti próbaidő kikötésére, az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződéstől eltérően való foglalkoztatásra, munkakörbe történő átirányításra, helyettesítésre, más munkáltatóhoz való kirendelésre, rendkívüli munkavégzésre, ügyeletre és készenlétre.

14. § (1) Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszűnik:

a) az ösztöndíjas foglalkoztatott halálával,

b) a foglalkoztató jogutód nélküli megszűnésével,

c) az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződésben meghatározott időpontban.

(2) Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszüntethető:

a) a felek közös megegyezésével,

b) azonnali hatályú felmondással, ha a másik fél a jogviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A foglalkoztató az ösztöndíjas foglalkoztatott azonnali hatályú felmondása esetén a szerződés megszűnéséig még hátralévő időre járó ösztöndíjat egy összegben megfizeti.

(3) Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve nyilatkozatokat írásba kell foglalni.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet.

(5) Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszűnésekor a foglalkoztató az ösztöndíjas foglalkoztatott részére

a) kifizeti foglalkoztatási ösztöndíját, esetleges egyéb járandóságait,

b) a (6) bekezdésben meghatározott tartalmú igazolást, továbbá

c) a (7) bekezdésben meghatározott ajánlólevelet

ad ki.

(6) Az igazolás tartalmazza:

a) az ösztöndíjas foglalkoztatott személyi adatait (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap);

b) az ösztöndíjas foglalkoztatott TAJ számát;

c) a foglalkoztatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban töltött idő tartamát;

d) a foglalkoztatási ösztöndíjból jogerős határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást, illetve ennek jogosultságát vagy azt, hogy az ösztöndíjat tartozás nem terheli;

e)59 az ösztöndíjas foglalkoztatott pénztártag által választott magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét, pénzforgalmi számlaszámát. Ha a tagságra kötelezett ösztöndíjas foglalkoztatott nem választott pénztárat, ezt a tényt jelezni kell, és meg kell jelölni az illetékes területi pénztár megnevezését, címét.

(7) Az ajánlólevél tartalmazza:

a) az egyéni programban kitűzött, valamint az ösztöndíjas foglalkoztatott által ellátott feladatok leírását,

b) az ösztöndíjas foglalkoztatott kérésére tevékenységének értékelését,

c) a foglalkoztató döntésétől függően az ösztöndíjas foglalkoztatott munkavégzésre való ajánlását más munkáltatók részére.

15. §60 Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyra

a) megfelelően alkalmazni kell az Mt. 6. §-át, 7. §-át, 8. § (4) bekezdését, 9. §-át, 10. § (1)-(2) bekezdését, 12. § (1) bekezdését, 14. §-át, 15. §-át, 17-18. §-át, 21. § (1)-(3) bekezdését, 22-30. §-át, 31. §-át, 33. §-át, 36-37. §-át, 38. § (1) bekezdését, 39-40. §-át, 45. § (3)-(4) bekezdését, 46. § (1)-(2) bekezdését, 48-49. §-át, 51. §-át, 52. § (1) bekezdését, 54-55. §-át, 60. §-át, 61. § (1)-(2) bekezdését, 80. §-át, 86. § (1) bekezdését, 90. § a) pontját, 92. § (1) és (4)-(5) bekezdését, 93. §-át, 94. § (1) bekezdését, 96. § (1) bekezdését, 97. § (1) és (3)-(4) bekezdését, 99. § (1) és (4) bekezdését, továbbá (2) bekezdés a) pontját, 100. §-át, 101. § (1)-(3) bekezdését, 102. §-át, 103. § (1) és (3), továbbá (4)-(6) bekezdését, 104. § (1) bekezdését és (2) bekezdés a) pontját, 105-106. §-át, 113. § (2)-(4) bekezdését, 115-116. §-át, 117. § (1) bekezdés a)-b) pontját és (2) bekezdését, 118. §-át, 119. § (2) bekezdését, 120-122. §-át, 123. § (1) és (3) bekezdését, 123. § (5) és (7) bekezdését, 124-125. §-át, 127-131. §-át, 133. §-át, 134. § (1) bekezdés a) pontjából a rendes munkaidő nyilvántartására vonatkozó, valamint a b) és c) pontjában foglalt szabályokat, 146. § (3) bekezdését, 154. § (1)-(2) bekezdését, 155. § (1)-(4) bekezdését, 156. §-át, 157. § (1) bekezdését, 158. §-át, 159. § (1)-(4) bekezdését, 160. §-át, 161. §-át, 163-164. §-át, 166-177. §-át, 179-180. §-át, 190. §-át, 192. § (3) bekezdését, 196-197. §-át, 229. §-át, 285. § (1) bekezdését, 286. §-át,

b) az Mt. 20. §-át az e törvény 11. §-ában foglalt eltéréssel kell alkalmazni,

c) az ösztöndíjas foglalkoztatottra a foglalkoztatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés hatálya nem terjed ki,

d) ahol az Mt. távolléti díjat említ, azon ösztöndíjat kell érteni.

16. §61 Az ösztöndíjas foglalkoztatott foglalkoztatóját az ösztöndíjas START-kártyájának érvényességi ideje alatt megilleti a 4/A. §-ban meghatározott kedvezmény.

III/B. Fejezet62

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása63

16/A. §64 (1) Rehabilitációs kártyára az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, akinek a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerint

a) foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy

b) tartós foglalkozási rehabilitációt igényel.

(2) Rehabilitációs kártyára az a személy is jogosult, aki

a) 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült, vagy

b) rehabilitációs járadékban részesül.

(3) A rehabilitációs kártyára való jogosultság megszűnik, ha a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy az (1) bekezdés vagy a (2) bekezdés b) pontja szerinti feltétel nem teljesül.

(4) A jogosult kérelmére a rehabilitációs hatóság gondoskodik a Rehabilitációs kártya igénylésével kapcsolatos eljárás megindításáról, ennek keretében adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a rehabilitációs kártyára való jogosultság fennállásáról.

(5) A jogosult közli a rehabilitációs hatósággal az adóazonosító jelét, melyet a rehabilitációs hatóság kezelhet a Rehabilitációs kártyára való jogosultság fennállásával és megszűnésével kapcsolatos, az állami adóhatóság felé történő adatszolgáltatás céljából.

(6) A Rehabilitációs kártya érvényességének

a) kezdő időpontja az a nap, amikor az állami adóhatóság a kártyát kiállította,

b) záró időpontja a kártya visszavonásának napja.

(7) A rehabilitációs hatóság a Rehabilitációs kártyára való jogosultság megszűnése esetén gondoskodik a Rehabilitációs kártya visszavonásával kapcsolatos eljárás megindításáról, ennek keretében adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a jogosultság megszűnéséről, valamint a Rehabilitációs kártyát letétbe helyező munkaadó nevéről, adószámáról, székhelyéről, telephelyéről.

(8) Az állami adóhatóság a Rehabilitációs kártyára való jogosultság megszűnése esetén a kártyát visszavonja. A Rehabilitációs kártyával rendelkező személy a visszavont kártyát az állami adóhatóságnak visszaszolgáltatja.

(9) A Rehabilitációs kártyával kapcsolatos eljárások során az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit e törvény rendelkezései figyelembevételével kell alkalmazni.

16/B. §65 (1) A munkaadó az őt az érvényes Rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű személlyel fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő számított adóból adókedvezményt vehet igénybe, melynek mértéke az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 százaléka.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kedvezményre egy megváltozott munkaképességű személy után egyszerre csak egy munkaadó jogosult, és csak arra az időszakra, amelyben a Rehabilitációs kártyát letétben tartotta.

(3) Ha az állami adóhatóság a Rehabilitációs kártyát visszavonja, erről értesíti a Rehabilitációs kártyát letétben tartó munkaadót. A munkaadó az értesítés átvételét követő naptól nem jogosult az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményre.”

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

17. § (1) E törvény 2005. január 1-jén lép hatályba.

(2)66 Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy

a)67 az állami adóhatóság és Nemzeti Foglalkoztatási Alap, a Nyugdíjbiztosítási Alap, valamint az Egészségbiztosítási Alap közötti elszámolás tartalmát és részletes szabályait,68

b) a START kártya, a START PLUSZ kártya, a START EXTRA kártya és a START BÓNUSZ kártya felhasználásának és - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - az azokhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási kedvezmény érvényesítésének részletes szabályait a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben megállapítsa.69

(3)70

(4)71 Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, valamint a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy a 8/A. §-ban meghatározott adókedvezmény érvényesítésének és ellenőrzésének részletes feltételeit és szabályait, valamint az érvényesítés során elkövetett szabálytalanság jogkövetkezményeit rendeletben megállapítsa.

(5)72 Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy a társadalmi felzárkózásért felelős miniszterrel, a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszterrel és az egészségbiztosítási járulék-fizetés szabályozásáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a Rehabilitációs kártya igénylésének, kibocsátásának, felhasználásának, kicserélésének, visszavonásának és a hozzá kapcsolódó kedvezmény érvényesítésének részletes szabályait.73

(6)-(8)74

Átmeneti rendelkezések75

17/A. §76 (1) A 8. §-ban meghatározott foglalkoztatási kedvezmény igénybevételéhez a munkaügyi központtal 2011. január 1-jét megelőzően megállapodást kötött munkaadó a megállapodás érvényességi idejének lejártáig jogosult a járulékkedvezmény igénybevételére e törvény 2010. december 31-én hatályos rendelkezései szerint.

(2) A 7. §-ban meghatározott foglalkoztatási kedvezmény igénybevételéhez e törvény 2010. december 31-én hatályos rendelkezései szerint kell eljárni, ha a START EXTRA kártya kiváltásra jogosult személy a kártya iránti igényét 2010. december 31-éig benyújtja az állami adóhatósághoz.

(3) A 8/B. §-ban meghatározott járulékkedvezmény a 2010. december 31-ét követően gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállalók esetén alkalmazható.

(4)77 Ha a Kttv. 1. § a)-d) pontja szerinti szerv az ösztöndíjas foglalkoztatottal 2012. július 1-jét megelőzően létesített ösztöndíjas foglalkoztatatási jogviszonyt, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyra e törvény 2012. június 30-án hatályos, az ösztöndíjas foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezéseit kell a jogviszony fennállásáig alkalmazni.

1. számú melléklet a 2004. évi CXXIII. törvényhez78

A munkatapasztalat-szerzés egyéni programja

Az ösztöndíjas foglalkoztatott neve:

Az ösztöndíjas foglalkoztatott születési helye és ideje:

Az ösztöndíjas foglalkoztatott legmagasabb iskolai végzettsége:

Az ösztöndíjas foglalkoztatott szakképzettsége:

A felsőfokú végzettséget igazoló oklevél száma:

A felsőfokú végzettséget kibocsátó felsőoktatási intézmény:

A legmagasabb iskolai végzettség megszerzésének időpontja:

Szakképzettség megszerzésének időpontja:

A munkatapasztalat-szerzést biztosító munkaadó:

A munkaadónak a munkatapasztalat-szerzés során érintett szervezeti egységei:

Szakmai segítő neve:

I. Az egyéni program célkitűzései

A munkatapasztalat-szerzés általános célja:

A munkatapasztalat-szerzés részletes céljai:

Az ösztöndíjas foglalkoztatott kialakítandó, fejlesztendő képességei:

Az ösztöndíjas foglalkoztatott által tanulmányozásra és gyakorlásra javasolt munkafolyamatok:

II. Az egyéni program végrehajtásának értékelése

A gyakorlat értékelése:

Az ösztöndíjas foglalkoztatott képességeinek, ismereteinek, valamint azok gyakorlat alatti fejlődésének értékelése:

Szakmai segítő véleménye:

Munkaadó ajánlása:

Dátum

Munkaadó (cégszerű) aláírása

2. számú melléklet a 2004. évi CXXIII. törvényhez79



1  Kihirdetve: 2004. XII. 21. Lásd: 2005. évi LXX. törvény 19. § (8).


2  Módosította: 2007. évi XIV. törvény 9. § (1).


3  Beiktatta: 2010. évi CXXIII. törvény 180. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.


4  Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 115. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


5  Megállapította: 2007. évi XIV. törvény 1. § (1). Hatályos: 2007. VII. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 9. § (2)-(3).


6  Beiktatta: 2007. évi XIV. törvény 1. § (1). Hatályos: 2007. VII. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 9. § (2)-(3).


7  Beiktatta: 2008. évi CVII. törvény 41. § (1). Módosította: 2011. évi CVI. törvény 57. § (3) a).


8  Megállapította: 2005. évi LXXIII. törvény 1. §. Hatályos: 2005. X. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 10. § (2)-(3).


9  Megállapította: 2012. évi V. törvény 27. § (1). Hatályos: 2012. III. 1-től.


10  Megállapította: 2012. évi LXXXVI. törvény 57. § (1). Hatályos: 2012. VII. 1-től.


11  Megállapította: 2012. évi LXXXVI. törvény 57. § (1). Hatályos: 2012. VII. 1-től.


12  Megállapította: 2012. évi V. törvény 27. § (2). Hatályos: 2012. III. 1-től.


13  Beiktatta: 2007. évi XIV. törvény 1. § (2). Módosította: 2010. évi CXXIII. törvény 185. § a).


14  Beiktatta: 2007. évi XIV. törvény 1. § (2). Hatályos: 2007. VII. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 9. § (2)-(3).


15  Beiktatta: 2008. évi CVII. törvény 41. § (2). Módosította: 2011. évi CVI. törvény 57. § (3) b).


16  Beiktatta: 2008. évi CVII. törvény 41. § (3). Hatályos: 2009. I. 1-től.


17  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLVI. törvény 452. § (12). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


18  Megállapította: 2007. évi XIV. törvény 2. § (1). Hatályos: 2007. VII. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 9. § (2)-(3).


19  Megállapította: 2005. évi LXXIII. törvény 2. §. Hatályos: 2005. X. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 10. § (2)-(3).


20  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CCXVI. törvény 14. § (3). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


21  Megállapította: 2010. évi LXXV. törvény 22. §. Hatályos: 2010. VIII. 1-től.


22  Helyesbítette: Magyar Közlöny 2005/100.


23  Megállapította: 2007. évi XIV. törvény 3. §. Hatályos: 2007. VII. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 9. § (2)-(3).


24  Megállapította: 2007. évi XIV. törvény 3. §. Hatályos: 2007. VII. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 9. § (2)-(3).


25  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 452. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.


26  Módosította: 2007. évi CXXVI. törvény 412. §.


27  Beiktatta: 2005. évi LXXIII. törvény 4. §. Hatályos: 2005. X. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 10. § (2)-(4).


28  Beiktatta: 2005. évi LXXIII. törvény 4. §. Hatályos: 2005. X. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 10. § (2)-(4).


29  Beiktatta: 2005. évi LXXIII. törvény 4. §. Hatályos: 2005. X. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 10. § (2)-(4).


30  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 452. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.


31  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 14. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


32  Végre nem hajtható módosítására lásd: 2011. évi CLXVI. törvény 88. § (4).


33  Megállapította: 2007. évi XIV. törvény 5. §. Hatályos: 2007. VII. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 9. § (2)-(3).


34  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 452. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től. Végre nem hajtható módosítására lásd: 2011. évi CLXVI. törvény 88. § (4).


35  Végre nem hajtható módosítására lásd: 2011. évi CLXVI. törvény 88. § (4).


36  Megállapította: 2007. évi XIV. törvény 6. §. Hatályos: 2007. VII. 1-től.


37  Megállapította: 2007. évi XIV. törvény 6. §. Hatályos: 2007. VII. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 9. § (2)-(3).


38  Megállapította: 2007. évi XIV. törvény 6. §. Hatályos: 2007. VII. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 9. § (2)-(3).


39  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 452. § (4). Hatályos: 2012. I. 1-től.


40  Megállapította: 2010. évi CXXIII. törvény 181. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


41  Módosította: 2011. évi CVI. törvény 57. § (3) a).


42  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 452. § (5). Hatályos: 2012. I. 1-től.


43  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 452. § (6). Hatályos: 2012. I. 1-től.


44  Beiktatta: 2011. évi CLVI. törvény 452. § (7). Hatályos: 2012. I. 1-től.


45  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CXXIII. törvény 185. § d). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


46  Beiktatta: 2008. évi CVII. törvény 45. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.


47  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 452. § (8). Hatályos: 2012. I. 1-től.


48  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 14. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


49  Megállapította: 2012. évi CCXVI. törvény 14. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


50  Beiktatta: 2010. évi CXXIII. törvény 182. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


51  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 452. § (9). Hatályos: 2012. I. 1-től.


52  Módosította: 2012. évi LXXXVI. törvény 57. § (5) a).


53  Módosította: 2012. évi LXXXVI. törvény 57. § (5) b).


54  Számozását módosította: 2008. évi CVII. törvény 45. §.


55  Megállapította: 2005. évi LXXIII. törvény 6. §. Hatályos: 2005. X. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 10. § (2)-(3).


56  Módosította: 2009. évi CLV. törvény 42. § (35).


57  Módosította: 2010. évi CXXIII. törvény 184. § b). Módosítva: 2012. évi V. törvény 57. § (2) alapján.


58  Módosította: 2012. évi LXXXVI. törvény 57. § (5) c).


59  Módosította: 2009. évi LXXXV. törvény 139. §.


60  Megállapította: 2012. évi LXXXVI. törvény 57. § (3). Hatályos: 2013. I. 1-től.


61  Megállapította: 2005. évi LXXIII. törvény 8. §. Hatályos: 2005. X. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 10. § (2)-(3).


62  Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 116. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


63  Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 116. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


64  Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 116. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


65  Beiktatta: 2011. évi CXCI. törvény 116. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


66  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 452. § (10). Hatályos: 2012. I. 1-től.


67  Végre nem hajtható módosítására lásd: 2011. évi CLXVI. törvény 88. § (4).


68  Lásd: 55/2011. (XII. 30.) NGM rendelet.


69  Lásd: 55/2011. (XII. 30.) NGM rendelet.


70  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CCX. törvény 58. § e). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


71  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 452. § (11). Hatályos: 2012. I. 1-től.


72  Megállapította: 2012. évi LXXVI. törvény 57. §. Módosította: 2014. évi XXXV. törvény 42. §.


73  Lásd: 33/2012. (XII. 5.) NGM rendelet.


74  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 732. Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.


75  Beiktatta: 2010. évi CXXIII. törvény 183. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


76  Beiktatta: 2010. évi CXXIII. törvény 183. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


77  Beiktatta: 2012. évi LXXXVI. törvény 57. § (4). Hatályos: 2012. VII. 1-től.


78  Számozását módosította: 2008. évi CVII. törvény 46. §.


79  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CXXIII. törvény 185. § d). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!