Jogszabálykereső

A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

215/2004. (VII. 13.) Korm. rendelet

a sportorvoslás szabályairól és a sportegészségügyi hálózatról

A Kormány a sportról szóló 2004. évi I. törvény 79. §-a (1) bekezdésének g) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a versenyzőt, a szabadidős sportolót (a továbbiakban együtt: sportoló), valamint a sportszakembert ellátó, továbbá a sportrendezvényen, szabadidősport eseményen egészségügyi szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatóra, illetve egészségügyi dolgozóra, a sportrendezvény, szabadidősport esemény szervezőjére, továbbá a sportegészségügyi ellátásban részt vevő sportolóra és sportszakemberre.

(2) A rendelet alkalmazásában sportrendezvény az országos sportági szakszövetség vagy az országos sportági szövetség (a továbbiakban együtt: sportszövetség), illetve a sportszervezet által szervezett verseny, mérkőzés.

Az országos sportegészségügyi hálózat

2. § (1) Az országos sportegészségügyi hálózat központja és működtetője az Országos Sportegészségügyi Intézet (a továbbiakban: OSEI). Az OSEI szervezetére és működésére vonatkozó részletes rendelkezéseket az OSEI Alapító Okirata tartalmazza.

(2) Az országos sportegészségügyi hálózat keretében kerül sor a versenyzők és a 13. § (1) bekezdésében meghatározott sportszakemberek sportorvosi vizsgálatára, valamint - versenyzők esetén - a sportorvosi engedélyek kiadására.

3. § (1) Az országos sportegészségügyi hálózat egészségügyi dolgozója az OSEI-vel áll munkavégzésre irányuló jogviszonyban.

(2) Az országos sportegészségügyi hálózat keretében megyei, területi, illetve fővárosi kerületi sportorvosi szakrendelések működnek.

(3) A területi sportorvosi szakrendeléseket a megyei vezető főorvos irányítja.

(4) A fővárosi kerületi sportorvosi szakrendeléseket Budapest vezető főorvosa irányítja.

4. § (1) *  A sportigazgatási szerv minden év február 28-áig a tárgyévre vonatkozó támogatási szerződést köt az OSEI-vel - a sportigazgatási szerv vezetője, a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Paralimpiai Bizottság, a Nemzeti Sportszövetség, valamint a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége által meghatározott - kiemelkedő sportteljesítményt nyújtó versenyzők speciális - (2) bekezdés szerinti - sportegészségügyi ellátása érdekében.

(2) A támogatási szerződésben foglaltak szerint az OSEI a következő ellátásokat biztosítja, feladatokat látja el:

a) több szakkonzíliumból álló emelt szintű alkalmassági vizsgálat;

b) terhelhetőséget megállapító élettani vizsgálat;

c) táplálkozási szaktanácsadás;

d) sportpszichológiai vizsgálat;

e) a nemzeti válogatottak keretorvosi hálózata szakmai tevékenységének összehangolása és működtetése;

f) edzőtáborok és az olimpiai központok sportorvosi ellátásának működtetése;

g) doppingellenőrző laboratórium működtetése.

A sportorvos feladatai

5. § A sportorvos a sportegészségügyi ellátás keretében:

a) az egyes sportágakban - az OSEI szakmai irányelvei alapján - elvégzi a versenyző és a 13. § (1) bekezdésében meghatározott sportszakember sportorvosi vizsgálatát;

b) szakmailag indokolt esetben kiegészítő vizsgálatokat végez a versenyző megbetegedésének és sérülésének megelőzése, továbbá - amennyiben az adott intézményben gyógyító-megelőző ellátás is zajlik - kezelése és rehabilitációja érdekében;

c) meghatározza a versenyző teljesítőképességét az adott sportágban;

d) a külön jogszabályokban foglaltaknak megfelelően tudományos vizsgálatokat és kutatásokat végezhet a fizikai aktivitás emberi szervezetre gyakorolt hatásával, valamint annak hiányával kapcsolatban, a túlterhelésből adódó szövődmények, illetve sérülések elkerülése érdekében; illetve ezen vizsgálatok eredményeit alkalmazza a versenyzők ellátása során;

e) ellátja a sportrendezvényeken és szabadidősport eseményeken az előforduló sérüléseket és egyéb orvosi beavatkozást igénylő panaszokat;

f) a versenyző lehető legjobb teljesítménye elérése érdekében tájékozódik a tudományosan megalapozott és bizonyítékokon alapuló megengedett teljesítményfokozó módszerekről, és tanácsot ad azok gyakorlati alkalmazására vonatkozóan; továbbá közreműködik az edzéstervek kidolgozásában;

g) a doppingellenes tevékenység keretében megelőző, felvilágosító, nevelő, ellenőrző munkát folytat;

h) szaktanácsadást végez az egészséges életmód, a táplálkozás és a megfelelő testsúly kialakítása, valamint az emberi szervezet fizikai aktivitásának növelése vonatkozásában.

A sportolók és a sportszakemberek sportorvosi vizsgálatáról

6. § (1) A versenyző - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a rendszeres edzések megkezdése, valamint a sportorvosi engedély - e rendelet szerinti - érvényességi idejének lejárta előtt sportorvosi vizsgálaton köteles részt venni.

(2) Versenyezni - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - csak érvényes sportorvosi engedéllyel lehet.

(3) Biliárd, bridzs, darts, golf, modellezés, sakk sportágakban, valamint a rádióamatőr sportág gyorstávírász és rádióforgalmazás szakágaiban a versenyzéshez sportorvosi engedély nem szükséges. A versenyző ezen sportágakban és szakágakban sportorvosi vizsgálaton nem köteles részt venni.

7. § (1) A sportorvosi vizsgálatot az OSEI sportegészségügyi szakrendelésének sportorvosai, valamint az országos sportegészségügyi hálózat területileg, illetve a fővárosban a kerületileg illetékes sportorvosai végzik az OSEI szakmai irányelvei alapján.

(2) A sportorvosi vizsgálatokat - lehetőség szerint mindig azonos sportorvosi rendelőben - a sportszervezet székhelye, a versenyző lakóhelye, munkahelye vagy az iskola székhelye szerint illetékes sportorvosok végzik.

(3) A sportorvosi vizsgálatot végző orvosnak sportorvosi szakképesítéssel kell rendelkeznie.

8. § (1) A nemzeti válogatott keretek tagjai és a 4. § (1) bekezdése szerint kijelölt versenyzők esetében a sportorvosi vizsgálatokat az OSEI sportegészségügyi szakrendelésének sportorvosai végzik.

(2) A nemzeti válogatott keretek orvosai (a továbbiakban: keretorvosok) az OSEI főigazgató főorvosának kijelölése alapján - az OSEI szakmai irányelvei szerint - látják el feladatukat.

(3) A keretorvosnak sportorvosi szakképesítéssel kell rendelkeznie.

9. § (1) A sportorvosi vizsgálat eredményét a sportszövetség által külön e célra - az OSEI konzultatív hátterével - készített nyomtatványon (sportorvosi engedély) kell nyilvántartani. A sportorvosi engedély sportágtól független kötelező tartalmi elemeit a melléklet tartalmazza. A sportorvosi engedély egyéb egészségügyi adatot nem tartalmazhat.

(2) A rendszeres edzések megkezdésének a feltétele - a melléklet 2. b) alpontja szerinti - „alkalmas” minősítés. Az „alkalmas” minősítés versenyzésre önmagában nem jogosít, ahhoz a külön jogszabályban, valamint a sportszövetség szabályzataiban foglalt további feltételek teljesítése is szükséges. Versenyezni csak - a melléklet 2. b) alpontja szerinti - „versenyezhet” minősítés esetén lehet.

10. § (1) A versenyzéshez szükséges sportorvosi engedély érvényességi ideje 18 éven aluli versenyző esetén 6 hónapnál, 18 éven felüli versenyző esetén 1 évnél hosszabb nem lehet.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szempontjából az életkor elbírálásánál a sportorvosi vizsgálat időpontját kell figyelembe venni.

(3) A vizsgálatot végző sportorvos a sportorvosi engedély érvényességét az (1) bekezdésben foglaltaknál rövidebb időben is megállapíthatja, ha a versenyző egészségi állapota vagy várható nagyobb terheléssel járó fokozott igénybevétele ezt indokolja.

(4) *  18. életévét be nem töltött versenyző a felsőbb korcsoportban - a birkózás, cselgáncs, karate, ökölvívás, súlyemelés, valamint a harcművészeti ágak semikontakt és kontakt ágaiban - az érintett sportágak nemzetközi szakszövetségeinek a korcsoportokra vonatkozó szabályzataiban foglaltaknak megfelelően versenyezhet. Egyéb sportágak versenyzői a sportszövetség versenykiírásának megfelelően felsőbb korcsoportban is versenyezhetnek.

(5) *  18. életévét be nem töltött versenyző a küzdősportokban és a kontakt harcművészeti ágakban csak a sportszövetség versenyszabályzatában meghatározott, a fokozott sérülésveszély megelőzésére alkalmas sport-, illetve védőfelszerelések szabályszerű használata esetén versenyezhet vagy vehet részt szervezett edzésen, bemutatón.

11. § (1) Ha a versenyző a területi, illetve a fővárosi kerületi sportorvos sportorvosi vizsgálatának eredményével nem ért egyet, akkor 8 napon belül a megyei (fővárosi) vezető főorvostól kérheti az alkalmasság másodfokon történő orvosi elbírálását. Amennyiben a versenyző a másodfokon hozott döntéssel sem ért egyet, az egészségügyi alkalmasság megállapítása iránt 15 napon belül az OSEI sportegészségügyi szakrendelésének vezetőjéhez fordulhat.

(2) Ha a 8. § (1) bekezdésében meghatározott versenyző a sportorvosi vizsgálat eredményével nem ért egyet, 8 napon belül az OSEI főigazgató főorvosához fordulhat az egészségügyi alkalmasság megállapítása iránt.

12. § (1) A szabadidős sportolók esetében az adott szabadidősport eseményen való részvétel egészségügyi elbírálását a 7. § (2) bekezdésében meghatározott sportorvosokon kívül az iskola-egészségügyi szolgálat orvosa, illetve a háziorvos végzi, amennyiben azt az adott szabadidősport esemény jellege indokolttá teszi.

(1a) *  Ha a szabadidősport eseményen való részvétel során a küzdő felek egymás testének vagy a testnek a szabadidős tevékenység során használt tárggyal való ütközése eredményeként kialakuló sérülésveszély fokozottan fennáll, 18. életévét be nem töltött szabadidős sportoló esetében az adott szabadidősport eseményen való részvétel előzetes egészségügyi elbírálása kötelező.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetekben az OSEI, illetve a területileg, a fővárosban a kerületileg illetékes sportorvos - amennyiben szükséges - a sportegészségügyi vizsgálatok elvégzéséhez konzultatív hátteret biztosít.

13. § (1) Az a sportszakember, aki feladata ellátása során fokozott fizikai erőkifejtést végez, köteles évente sportorvosi vizsgálaton részt venni.

(2) A sportszövetség szabályzatban határozza meg azokat a sportszakmai tevékenységeket, amelyek ellátása esetén a sportszakemberek részére az (1) bekezdés szerinti sportorvosi vizsgálaton való részvétel kötelező.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt vizsgálatot a 7. § (2) bekezdésében meghatározott orvosok végzik.

A sportrendezvényekkel és a szabadidősport eseményekkel kapcsolatos sportegészségügyi és sürgősségi feladatokról

14. § (1) A sportrendezvényen a szervező a sportág jellegének megfelelő sportegészségügyi ellátást köteles biztosítani.

(2) A sportrendezvényen és a szabadidősport eseményen a szervező a rendeletben foglaltak szerint köteles sürgősségi egészségügyi ellátásról gondoskodni.

15. § (1) A szervező a sportegészségügyi feladatok ellátását - a sportrendezvény előtt legalább 10 nappal - a következők szerint köteles igényelni:

a) a fővárosban és a megyeszékhelyen rendezett sportrendezvényre a fővárosi, illetve megyei vezető főorvostól;

b) egyéb helyen rendezett sportrendezvényre a sportrendezvény helye szerint illetékes sportorvostól.

(2) A sportszövetség által:

a) a fővárosban rendezett sportrendezvényre a fővárosi vezető főorvostól,

b) a megyében rendezett sportrendezvényre az illetékes megyei vezető főorvostól

igényelhető sportegészségügyi ellátás biztosítása.

(3) A rendeletben foglaltak alapján a sportszövetség versenyszabályzatában vagy a versenykiírásban a sportág, illetőleg a sportrendezvény jellegének, valamint a nemzetközi sportszövetség előírásainak figyelembevételével szabályozza, hogy a sportág sportrendezvényein milyen szintű egészségügyi ellátás szükséges.

16. § (1) *  A sportrendezvényen és a szabadidősport eseményen előforduló sérülések és balesetek ellátása érdekében a szervező a sportrendezvény és a szabadidősport esemény jellegétől függően köteles biztosítani a mentésről szóló 5/2006. (II. 7.) EüM rendelet (a továbbiakban: EüMr.) szerinti:

a) gyalogőrséget,

b) ügyeletet, vagy

c) mozgóőrséget.

(2) A szervező mozgóőrséget köteles biztosítani:

a) az autó-motor, ejtőernyős, labdarúgó első osztályú, lovas, motorcsónak, repülő sportágak sportrendezvényein;

b) olyan sportrendezvényen és szabadidősport eseményen, ahol a résztvevők száma az ötszáz főt várhatóan meghaladja, valamint azoknak a sportágaknak a sportrendezvényein és szabadidősport eseményein, melyekben fokozott a sérülésveszély.

17. § (1) *  A szervező az EüMr.-ben foglaltak figyelembevételével köteles megszervezni a szükséges egészségügyi ellátást, ha a várhatóan tömeges részvétellel és fokozott fizikai igénybevétellel járó szabadidősport eseményen, vagy a szabadidősport eseményen való részvétel során a küzdő felek egymás testének vagy a testnek a szabadidős tevékenység során használt tárggyal való ütközése eredményeként kialakuló sérülésveszély fokozottan fennáll.

(2) A szervező az (1) bekezdésben foglalt szabadidősport esemény megtartásának időpontja előtt legalább 30 nappal köteles a területileg, fővárosban a kerületileg illetékes sportorvost, valamint az OSEI-t tájékoztatni a szabadidősport esemény jellegéről, valamint az általa szükségesnek tartott egészségügyi ellátásról.

18. § A szervező minden sportrendezvényen és szabadidősport eseményen köteles biztosítani az elsősegélynyújtásra alkalmas helyiséget és a sportág sajátosságainak megfelelő elsősegélynyújtó eszközöket. Amennyiben a sportrendezvény és szabadidősport esemény jellege nem teszi lehetővé az elsősegélynyújtásra alkalmas helyiség biztosítását, a beteg fektetésére, vizsgálatára és ellátására alkalmas egyéb helyet kell biztosítani.

19. § (1) *  A sportrendezvény és szabadidősport esemény egészségügyi biztosításának e rendeletben nem szabályozott kérdései tekintetében az EüMr. 2. mellékletének a rendelkezései szerint kell eljárni.

(2) A sportrendezvényen és szabadidősport eseményen az egészségügyi feladatok ellátására egyebekben az OSEI - a mentőszolgálat tekintetében az Országos Mentőszolgálattal együttesen - módszertani levélben ad szakmai útmutatót.

(3) *  Az OSEI a módszertani levélben meghatározott egyes sportágakban - a sportágra jellemző szabályszerű sporttevékenység során jelentkező test-test elleni küzdelem vagy test-tárgy közötti érintkezéssel együtt járó fokozott sérülésveszély bekövetkezésének lehetőségére figyelemmel - rendelkezik arról, hogy az „alkalmas” és a „versenyezhet” minősítés igazolására legkorábban milyen életkor betöltését követően kerülhet sor.

20. § (1) A sportrendezvényen, szabadidősport eseményen egészségügyi ellátást nyújtó szolgáltató, illetve egészségügyi dolgozó díjazásáról - az egészségügyi szolgáltatóval, illetve egészségügyi dolgozóval történő megállapodás alapján - a szervező gondoskodik.

(2) *  Az (1) bekezdés szerinti díj legkisebb összege az orvos esetében minden megkezdett óra után a tárgyévre vonatkozó központi költségvetésről szóló törvény vonatkozó melléklete szerinti A fizetési osztály 1. fizetési fokozatában megjelölt összeg 6%-a. Az egészségügyi szakdolgozó esetében a díj legkisebb összege az orvos részére megállapított összeg 50%-a.

(3) Az egészségügyi dolgozó részére a szervező a munkaviszonyban álló dolgozókra vonatkozó szabályok szerint köteles megtéríteni a kiküldetéssel kapcsolatban felmerülő költségeket.

(4) Amennyiben a sportrendezvény, szabadidősport esemény elmarad, a szervező köteles a (3) bekezdésnek megfelelő összeget, valamint - a (2) bekezdés szerinti - 1 órára járó díjat az egészségügyi ellátást végző részére megtéríteni.

21. § (1) *  A rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) * 

(3) A 9. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő sportorvosi engedélyeket a rendelet kihirdetését követő 120. naptól kell alkalmazni.

Melléklet a 215/2004. (VII. 13.) Korm. rendelethez

SPORTORVOSI ENGEDÉLY

1. *  A versenyző

a) neve:

b) születési helye és ideje:

c) anyja neve:

d) lakcíme:

e) fényképe:

f) sportág:

g) sportolói jogállása (amatőr, hivatásos):

2. A sportorvosi vizsgálat

a) elvégzésének időpontja:

b) eredménye * :

alkalmas versenyezhet nem alkalmas nem versenyezhet

3. A sportorvosi engedély érvényességi időtartama:

4. Doppingvizsgálat:

a) doppingellenőr neve és nyilvántartási száma:

b) mintavétel időpontja, helye és módja:

c) mintavételi edény azonosító száma:

d) doppingellenőr aláírása: