Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2018.01.20.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.
Megnyitom a Jogtárban Megnyitom az Optijusban

 

14/2005. (IV. 5.) NKÖM rendelet

egyes ingatlanok műemlékké, valamint műemléki jelentőségű területté nyilvánításáról, illetőleg műemléki védettségének megszüntetéséről

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 32. és 39. §-a alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Veszprém megyei Badacsonytördemic, 055/16 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 055/14, 055/15, 055/17, 055/18, 055/19, 044/42, 044/43 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 045 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a badacsonyi történelmi borvidék jellegzetes pincés présházának megőrzése.

2. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Hajdú-Bihar megyei Balmazújváros, Debreceni u. 1. szám alatti, 791 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védelem célja az 1889-1890-ben Semsey Andor által építtetett, jelenleg múzeumként használt iskola építészeti értékeinek, városképi szerepének megőrzése.

3. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Tolna megyei Báta, Fő utca 302. és 304. szám alatti, 283 helyrajzi számú, valamint a Fő utca 306. szám alatti, 256 helyrajzi számú ingatlanokat.

(2) Műemléki környezetnek a 254, 258, 259, 260, 261, 278, 279, 281, 282, 284, 446, 447, 449, 452, 453, 456 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 170, 257, 270 és 450 helyrajzi számú közterületek érintett ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a 19. században épült református templomnak és berendezésének, valamint az azzal szervesen összetartozó egykori iskola és lelkészlak épületének, s az általuk alkotott egységes arculatú épületegyüttesnek, a református faluközpontnak a megőrzése.

4. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Pest megyei Budajenő, 100/16 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 100/1, 100/5, 100/6, 100/7, 100/10, 100/11, 100/12, 100/13, 100/15, 104 és 105 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 100/8, 100/14, 100/17 és 101 helyrajzi számú közterületeket jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a 19. század elején épült háromszintes magtárépület külső és belső építészeti értékeinek megőrzése.

5. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest I. kerület, Aladár u. 1/B-3. szám alatti, 7438/1 helyrajzi számú ingatlant.

(2) *  Műemléki környezetnek a 7396/6, 7396/7, 7396/9, 7396/10, 7398, 7399/3, 7436, 7437, 7440, 7441, 7442, 7443, 7446, 7447, 7448 és 7449 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 7424 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1928-ban Hültl Dezső által épített modern stílusú egykori MOKTÁR Sportklubház külső és belső kialakításának megőrzése.

6. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest I. kerület, Czakó utca 15. szám alatti, 7392 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 7388/4 és a 7393 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a későbarokk részletekkel rendelkező lakóház építészeti értékeinek és a történeti beépítés jellegének megőrzése.

7. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest VII. kerület, Rottenbiller utca 33. szám alatti, 33414 helyrajzi számú ingatlanon álló bérház (A), valamint az új magtár (E) épületét. A műemléki védelem csak a meghatározott épületekre terjed ki.

(2) Műemléki környezetnek a 33414 helyrajzi számú ingatlan fennmaradó részét, a 33405, 33413, 33415, 33416, 33417, 33418, 33419, 33824 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 33531 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a Mauthner Ödön-féle vetőmag nagykereskedés épületegyüttese, az 1890-ben épült historizáló stílusú bérház, valamint az 1910-1911-ben Hanatschek Emil tervei szerint épült modern magtárépület építészeti értékeinek megőrzése.

8. § (1) *  Történeti kertként műemlékké nyilvánítom a Budapest X. kerület, 38440/38, 38440/39, 38440/53, 38440/54, 38442/7, 38442/12, 38442/13, 38442/14 helyrajzi számú ingatlanokat, a 38442/3, 38442/9, 38442/10, 38442/11, 38442/15 helyrajzi számú közterületeket, valamint a 38440/46 helyrajzi számú közterületnek a 38440/43, 38440/45, 38440/53, 38440/54 helyrajzi számú ingatlanokkal határolt szakaszát.

(2) *  Műemléki környezetnek a 38440/23, 38440/25, 38440/40, 38440/41, 38440/50, 38440/51, 38440/52 helyrajzi számú ingatlanokat, a 38440/27 helyrajzi számú közterületet, valamint a 38440/46 helyrajzi számú közterület fennmaradó szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanokra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.

(5) A védetté nyilvánítás célja a 19. század második felében alapított, számos kerttörténeti stílust őrző Népliget parkjának, növényállományának, valamint a parkban 1892-ben épült vízmű és víztorony, az 1932-1937 között épült Építők Sportclub építészeti értékeinek és az itt elhelyezett képzőművészeti alkotásoknak a megőrzése.

9. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest XI. kerület, Somlói út 32-40. szám alatti, 5094 helyrajzi számú ingatlant, valamint a Budapest XI. kerület, Villányi út 29-43. (Szüret u. 4.) szám alatti, 4938 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az eredetileg a Kertészeti Tanintézet számára létesített arborétum (ma a Budapesti Corvinus Egyetem Budai Arborétuma), valamint épületeinek (E, F épület, Kollégium), építményeinek, szobrászati díszeinek, továbbá az egyetemi campus épületeinek (A, C, E, F, G, K épületek, Kazánház) és kertépítészeti környezetének megőrzése.

10. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest XIV. kerület, Hermina út 45. szám alatti, 29772/1 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 29771, 29772/10, 29772/11, 29772/12, 29772/13, 29772/14, 29772/15 helyrajzi számú ingatlanokat és a 29773 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1900-ban épült Róheim-villa historizáló építészeti, valamint képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése.

11. § (1) *  Műemlékké nyilvánítom a Békés megyei Gyula, Széchenyi utca 69. és 71-76. házszám alatti, 9736/3, 9737 és 9773 helyrajzi számú ingatlanokat.

(2) *  Műemléki környezetnek a 9535, 9537, 9544, 9545, 9546, 9726, 9727, 9728, 9730/2, 9730/3, 9730/4, 9731, 9732, 9733, 9734, 9736/1, 9736/2, 9739, 9740, 9741, 9742, 9743, 9744, 9764, 9765, 9766, 9767, 9768, 9769, 9770, 9771, 9772 helyrajzi számú ingatlanokat, a 9729 helyrajzi számú közterületet, illetve a 9683/2 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a 19. század eleji Wenckheim-Almássy-kastély koraeklektikus-romantikus stílusú épületegyüttesének és parkjának megőrzése.

12. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Kaposvár, Zárda u. 8. szám alatti, 313 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 230, 231, 232/1, 232/2, 308, 314 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 307 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a 19. század második felének romantikus ízlését tükröző lakóépület építészeti értékeinek és városképi jelentőségének megőrzése.

13. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Pécs I. kerület, 44542 helyrajzi számú István-akna bányatelep épületegyüttesét. A műemléki védelem az alábbi épületekre terjed ki: aknaház, aknatorony, kompresszorház, kapcsolóház.

(2) Műemléki környezetként a 44542 helyrajzi számú ingatlan többi részét, valamint a 44543 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1925-ben, Gút Árpád és Gergely Jenő irodája tervei alapján épült István-akna épületegyüttese építészeti, ipartörténeti értékeinek védelme.

14. § * 

15. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Szeged, Fonógyári út, 26083 helyrajzi számú temetőterületen fekvő, X. kriptasor, 371-385. helyszám alatti Wagner-kriptát.

(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a Wagner-család számára 1910-ben épült kripta mozaikképekkel és Róna József által készített domborművekkel díszített, szecessziós stílusjegyeket hordozó gránit síremlékének és kovácsoltvas tartozékainak megőrzése.

16. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Szeged, Széchenyi tér 2/A. szám alatti, 3969 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a Lechner Lajos és Jiraszek Nándor tervei szerint 1883-1884-ben épült eklektikus stílusú lakóépület városképi szerepének, építészeti értékeinek, iparművészeti részleteinek, belső falfestményeinek, továbbá az 1892-ben épült, egyedülálló ipar- és kultúrtörténeti jelentőségű favázas fényképészeti műterem homlokzati, belsőépítészeti értékeinek megőrzése.

17. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Szeged, Széchenyi tér 3. szám alatti, 3968 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a Lechner Lajos és Jiraszek Nándor tervei szerint, 1883-1884-ben épült eklektikus stílusú lakóépület városképi szerepének, építészeti értékeinek, iparművészeti részleteinek, belső falfestményeinek megőrzése.

18. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Szeged, Széchenyi tér 16. szám alatti, 3863 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1873-1874-ben épült, eklektikus stílusú városi palota építészeti értékeinek, iparművészeti részleteinek és belső falfestményeinek megőrzése.

19. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Vas megyei Szentgotthárd, Május 1. út 4. szám alatti, 1579/6 helyrajzi számú Kaszagyár épületegyüttesét. A műemléki védelem az alábbi épületekre terjed ki: központi épület (irodák, műhelyek), istállóépület.

(2) Műemléki környezetnek az 1579/6 helyrajzi számú ingatlan fennmaradó részét, az 1380/2, 1575, 1576, 1578/1, 1578/2, 1579/1, 1579/3, 1579/5, 1580/1, 1580/2, 1581, 1583, 1584 helyrajzi számú ingatlanokat, az 1577 helyrajzi számú utat és az 1582 helyrajzi számú közterületet jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az egykori ciszterci majorság 18. század végén emelt istállója építészeti értékeinek, valamint a majorság helyén 1904-ben épített Kaszagyár központi gyárépülete építészeti értékeinek, gépsorainak megőrzése.

20. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszafüred, Igari út 3937 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 3942/1 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1770-es évek óta használt zsidó temető történetileg, művészettörténetileg, kőfaragás-történetileg jelentős sírköveinek és síremlékeinek, a híres rabbik sírházainak, az egykori zsinagóga áthelyezett oromdíszének megőrzése.

21. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Fejér megyei Tordas, Sport utca, 253 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. bírsági kategóriába sorolom.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.

(5) A védelem célja az egykori Sajnovics-Batthyány-Dreher-birtok egységes arculatának, a kastély és a magtár romantikus építészeti elemeinek megőrzése.

22. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Pest megyei Vác, Burgundia utca 12. szám alatti, 3644 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 3645/1 és 3645/2 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.

(5) A védetté nyilvánítás célja az egykori váci huszárlaktanyához tartozó, historizáló lovarda építészeti értékeinek és ipartörténeti jelentőségű, alátámasztás nélküli nyitott fedélszékének megőrzése.

23. § * 

24. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Pest megyei Vác, Köztársaság út 4. szám alatti, 3158 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek a 3147/2, 3155, 3156/1, 3156/2, 3157, 3159 helyrajzi számú ingatlanokat, a 3146 helyrajzi számú közterületet, valamint a 2131/2 helyrajzi számú közterület érintett ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.

(5) A védetté nyilvánítás célja az egykori váci rendőrségi épület neobarokk építészeti értékeinek és városszerkezeti szerepének megőrzése.

25. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Békés megyei Vésztő, Bartók Béla tér 6. szám alatti, 19 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek az 1, 3, 18, 20/2, 20/3, 20/4, 21 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 2 helyrajzi számú közterület érintett ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1785-ben koraklasszicista stílusban emelt református parókia építészeti értékeinek, belső falfestményeinek megőrzése.

26. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Baranya megyei Villány, 1492 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetnek az 1490, 1491, 1493, 1494, 1425, 1426, 1427, 1428 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint az 1451 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.

(5) A védetté nyilvánítás célja a német telepesek egykori jellegzetes építéstechnikájával épült, fachwerk oromzatú présház megőrzése.

27. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Pest megyei Visegrád, Salamon torony utca 3. szám alatti, 13 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Műemléki környezetet nem jelölök ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott műemléki ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.

(5) A védetté nyilvánítás célja az 1880-as években épült, késő romantikus kastély építészeti, képzőművészeti értékeinek és homlokzatalakításának megőrzése.

28. § (1) Megszüntetem a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Aggtelek, Gömöri u. 1. szám alatti, 327 helyrajzi számú ingatlan 959 törzsszámú műemléki védettségét, és az ingatlant a műemléki védettségű Aggtelek, Deák F. u. 2. szám alatti, 157/1 helyrajzi számú ingatlan műemléki környezetévé minősítem.

(2) A műemléki védelem alatt álló népi lakóépület nem felel meg a műemlék szakmai ismérveinek.

29. § (1) A Veszprém megyei Balatonfüred város területén

a) műemléki jelentőségű területté nyilvánítom a (2) bekezdésben leírt határon belül az 1. számú mellékletben felsorolt ingatlanokat,

b) műemléki környezetté nyilvánítom, mint az a) pont közvetlen környezetét, a 2. számú mellékletben felsorolt ingatlanokat.

(2) A műemléki jelentőségű terület határának kiindulópontja a 235 helyrajzi számú ingatlan északnyugati sarka, a 220 helyrajzi számú Séta utca páratlan oldalán. Innen délkelet felé halad a Séta utca páratlan oldala mentén, keresztezi a 271 helyrajzi számú Táncsics Mihály utcát, majd a Táncsics Mihály utca páratlan oldala mentén északkelet felé fordul a 332 helyrajzi számú Szabadság utcáig. Innen délkelet felé halad a Szabadság utca páratlan oldala mentén, a 328 helyrajzi számú ingatlan délkeleti határának vonaláig, mely határvonal meghosszabbításában áthalad a Szabadság utcán. Innen északkelet felé halad a 328 és 318/2 helyrajzi számú ingatlanok délkeleti telekhatára mentén a 380 helyrajzi számú Deák Ferenc utcáig. Innen délkelet felé halad a Deák Ferenc utca páratlan oldala mentén és áthalad a 377 helyrajzi számú Tagore sétányon. Innen délnyugat felé halad a Tagore sétány délkeleti határvonala mentén, majd a 378/1-es helyrajzi számú ingatlan mentén dél felé fordulva eléri a Balaton partvonalát. Innen délnyugat felé halad a Balaton partvonala mentén és végighalad a 85/1, 85/2 helyrajzi számú hajóállomás határvonalán, majd tovább követi a Balaton partvonalát délnyugati irányban egészen a 82/2 helyrajzi számú ingatlan délnyugati sarkáig. Innen északnyugat felé fordul a 82/3 helyrajzi számú ingatlan délnyugati telekhatára mentén, majd délnyugat felé fordulva halad a 81/1, 80/3, 80/4 helyrajzi számú ingatlanok északnyugati telekhatára mentén a 850/2 helyrajzi számú ingatlan északkeleti telekhatárának meghosszabbításáig, melynek vonalában északnyugat felé haladva metszi a 88 helyrajzi számú ingatlant, majd a 949 helyrajzi számú Zákonyi Ferenc utcát. Innen északkelet felé halad a 949 és 89 helyrajzi számú Zákonyi Ferenc utca határvonala mentén, majd északnyugatra fordul a 118/2 helyrajzi számú ingatlan északkeleti határa mentén és követve a telekhatárt éri el a 107 helyrajzi számú Honvéd utcát. Innen északkelet felé halad a Honvéd utca páros oldala mentén a 122 helyrajzi számú Huray István utca északkeleti telekhatárának meghosszabbításáig. Innen északnyugat felé áthalad a Honvéd utcán, és a Huray István utca páros oldala mentén halad a 132 helyrajzi számú Jókai Mór utcáig. Innen északnyugat felé halad a Jókai Mór utca páratlan oldala mentén, majd északkelet felé fordul az 590/2 helyrajzi számú Petőfi Sándor utca mentén elhelyezkedő 590/3 helyrajzi számú járda délkeleti oldala mentén a Séta utcáig. Innen a Séta utcán áthaladva éri el a kiindulási pontot.

(3) A műemléki jelentőségű terület kijelölésének célja a magyar fürdőélet két évszázadon át tartó változásait bemutató építészeti együttes elemeinek, beépítési struktúrájának, angolkertjének, zöldfelületeinek megőrzése.

30. § (1) A Csongrád megyei Csongrád város területén a korábban védetté nyilvánított műemléki jelentőségű területet az alábbiak szerint módosítom:

a) az Á/16/1976. ÉVM és 20108/1976. VII. KM sz. együttes határozattal kijelölt műemléki jelentőségű területet a 3. számú mellékletben felsorolt helyrajzi számú ingatlanokkal bővítem. A fentiek szerint bővített műemléki jelentőségű terület határát a (2) bekezdésben foglaltak szerint jelölöm ki;

b) a kibővített műemléki jelentőségű terület műemléki környezetévé nyilvánítom, mint az a) pont környezetét, a 4. számú mellékletben felsorolt ingatlanokat.

(2) A bővített műemléki jelentőségű terület határa az 5538 helyrajzi számú ingatlan nyugati telekhatárán indul dél felé, majd az 5411 helyrajzi számú utat ennek vonalában keresztezve az 5663, 5664, 5665 és 5666 helyrajzi számú ingatlanok nyugati határán folytatódik. Innen a terület határa az 5660 helyrajzi számú út (Bökény sor) belterület felé eső határa, az út vonalát követve, egészen az 5875/1 helyrajzi számú ingatlan sarkáig terjedően. A terület határa itt nyugat felé folytatódik, és a 0737 helyrajzi számú töltés, majd az 5744 helyrajzi számú Baross Gábor rakpart belterület felé eső határának mentén visszaér a kiindulópontba.

(3) Csongrád-Belváros műemléki jelentőségű terület bővítésének célja a jelenleg védett területtel szerves egységet alkotó településrész, s ily módon az egykori Csongrád-Belváros teljes területének megőrzése, különös tekintettel a településszerkezetre, utcahálózatra valamint a telekosztásokra.

31. § (1) A Somogy megyei Fonyód város területén

a) műemléki jelentőségű területté nyilvánítom a (2) bekezdésben leírt határon belül az 5. számú mellékletben felsorolt ingatlanokat,

b) műemléki környezetté nyilvánítom, mint az a) pont közvetlen környezetét, a 6703/2 helyrajzi számú ingatlant.

(2) A műemléki jelentőségű terület határa a 6031/1 helyrajzi számú ingatlan délkeleti sarkánál, a 6031/2 helyrajzi számú út és a 6055 helyrajzi számú út kereszteződésében indul, ahonnan a 6031/1 helyrajzi számú ingatlan keleti oldalán észak felé halad, keresztezve a 6055 helyrajzi számú utcát a 6414, majd a 6413 helyrajzi számú ingatlan déli oldalán kelet felé halad, majd az ingatlan végénél észak felé fordul, elhalad a 6412 és a 6411 helyrajzi számú ingatlanok keleti oldalán, majd keresztezve a 6124 helyrajzi számú utcát, a 6407 és 6406 helyrajzi számú ingatlanok déli határán északkelet felé halad, az utóbbi ingatlan végénél észak felé fordul, a 6408 helyrajzi számú ingatlan északi határán nyugat felé halad, míg elérve a 6409 helyrajzi számú utcát keresztezi azt, és annak nyugati oldalán észak-északkelet felé halad, míg eléri a 8443 helyrajzi számú utcát, annak északi oldalán északkelet felé halad tovább, a 6442 helyrajzi számú ingatlan keleti sarkánál északnyugat felé fordul, keresztezi a 6695 helyrajzi számú utcát, tovább halad a 6699 helyrajzi számú ingatlan északkeleti határán, annak északi sarkánál befordulva a 6700 helyrajzi számú ingatlan északnyugati határán délnyugat felé halad, míg a 6702 helyrajzi számú utat elérve annak nyugati oldalán halad tovább délnyugat felé, az 5956 helyrajzi számú ingatlan nyugati oldalán tovább haladva az 5998 helyrajzi számú, majd a 6025 helyrajzi számú utak keleti oldalán dél felé haladva eléri a 6022 helyrajzi számú ingatlant, azt határain nyugati irányban megkerülve újra keresztezve a 6025 helyrajzi számú utat, a 6031/1 helyrajzi számú ingatlant határai mentén dél felől megkerülve a terület határa bezárul.

(3) A műemléki jelentőségű terület kijelölésének célja az 1900 körül épült villák, a parkosított sétány és a területileg szervesen hozzá tartozó szállodák alkotta együttes építészeti, képzőművészeti és természeti értékeinek megőrzése.

32. § (1) Győr megyei jogú város területén

a) műemléki jelentőségű területté nyilvánítom a (2) bekezdésben leírt határon belül a 6. számú mellékletben felsorolt ingatlanokat,

b) műemléki környezetet nem jelölök ki.

(2) A műemléki jelentőségű terület határának kiindulópontja keleten a Ráth Mátyás tér Rába-híd felé eső sarka, ahonnan dél felé a Péterfy Sándor utca nyugati oldala mentén halad tovább a határ, majd kívülről érinti a Petőfi teret, s onnan a Rába utca északi oldala mentén halad tovább, a 7595 helyrajzi számnál elválik a Rába utca vonalától és a 7595, 7595-7600 helyrajzi számú ingatlanokat a déli oldalon megkerülve a helyrajzi számnál északnak fordul. Innen a 7600, 76001 helyrajzi számú ingatlanok mentén, majd a Velence köz keleti határán halad, metszi a Bálint Mihály utcát, elhalad a 7734 helyrajzi számú ingatlan nyugati oldalán, metszi a Sütő utcát, tovább halad a 7736, 7738 helyrajzi számú ingatlanok nyugati határán, metszi a Kálvinista utcát, majd a 7783 helyrajzi számú ingatlan nyugati oldalán haladva elérkezik a Kossuth utcáig, ahol annak északi oldalán halad tovább, egészen a Lencse közig. A Lencse köznél ismét északnyugatnak fordul és a Lencse köz keleti oldalán haladva a 8003 helyrajzi számú ingatlan északi sarkán befordul, a 7944 helyrajzi számú ingatlant délről érinti, majd a Festő utcát elérve, annak déli oldalán halad tovább. A Birkás köznél ismét északnak fordul, majd a Bercsényi ligetnél kelet felé halad tovább a liget végéig, s onnan a 8140 helyrajzi számú ingatlan nyugati oldalán ismét északnak fordul. Elérve a 8140 helyrajzi számú utcát, annak keleti oldalán halad, a 8139 helyrajzi számú ingatlannál keletnek fordulva metszi a Híd utcát, majd elhalad a 8124 helyrajzi számú ingatlan északi oldalán, az Imaház utcánál délnek fordul, a 8130/2 helyrajzi számú ingatlant kívülről körülöleli, majd a 8109 helyrajzi számú ingatlant megkerülve visszaér a kiindulópontig.

(3) A műemléki jelentőségű terület kijelölésének célja, hogy megőrizze a döntően a 18. században kialakult, Győr belvárosához hasonló méretű és jelentőségű mezővárosi jellegű városrész beépítési karakterét, városképi megjelenését.

33. § Az e rendeletben műemléki védettség alá helyezett építmények fenntartásáról, jó karban tartásáról a műemlék tulajdonosa, vagyonkezelője, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója, továbbá jogszabályban meghatározott esetekben ingyenes használója a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szerint köteles gondoskodni.

34. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) * 

1. számú melléklet a 14/2005. (IV. 5.) NKÖM rendelethez

82/3,4

83-84

85/1,2

86

89

91-95

96/1,2

97-105

123/1,2

124-130

132-146

147/1,2

149-150

151/1,2

152-157

158/1,2

159-163

164/1,2

165-171

172/1,2

173

175-184

186-191

192/1,2

193

205-208

210

217

218/2,3,4

219

324

333/3,4

337

341-342

343/1,2

344-351

352/1,2,3

353-355

357

358/1,2

360/1,2

361-367

368/1,2

370

371/1,2

372/1,2

373/1,2

374-375

376/1,2

377

helyrajzi számú ingatlanok, valamint a 88, 107, 220, 271, 332, 949 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanokkal érintkező szakasza.

2. számú melléklet a 14/2005. (IV. 5.) NKÖM rendelethez * 

80/3,4

81/1,2

107

109-110

112-116

117/2,3,4

119-122

221-230

231/1,2

233-235

318/1,2

328

378/1,2

382-383

384/1,2

390/1

391

523-527

590/1

624

629

631/2

633/1,2

634/1

638-644

645/1,2

646/1,2

647-648

649

650

653/1,2

655-657

665/1,2

666-667

849/3,4

0200/15

helyrajzi számú ingatlanok, valamint a 118/2, 241, 271, 317, 380, 387, 393/2, 590/2, 590/3, 625, 664, 668/2 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanokkal határos szakaszai.

3. számú melléklet a 14/2005. (IV. 5.) NKÖM rendelethez

5538-52

5661-77

5679-91

5693-728

5730-31

5733-44

5768-72

5829

5832-33

5836-50

5851/1,2

5852-74

5875/1,2

helyrajzi számú ingatlanok.

4. számú melléklet a 14/2005. (IV. 5.) NKÖM rendelethez

5553

5650-60

5877-78

07/3,5,6,7,8,10,11

0752

0754-55

0746/1-15

0747/1-47

0748

0749/1-46

0750

0751/1-59

0752-53

0755-58

0759/1-55

0760

0761/5-40

0762

0763/1-34

0764

0765/1-6

0766

helyrajzi számú ingatlanok.

5. számú melléklet a 14/2005. (IV. 5.) NKÖM rendelethez

5956

6022

6026-30

6031/1

6406-08

6410-28

6429/1,2,3

6430/1,2,3

6431-35

6436/1,2

6437-42

6695

6699-702

helyrajzi számú ingatlanok, valamint a 6025, 6409 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanokkal határos szakaszai.

6. számú melléklet a 14/2005. (IV. 5.) NKÖM rendelethez

7499

7502-05

7509-25

7526/1,2

7527-31

7533

7534/1,2

7535-50

7551/1,2

7552/1,2

7553-61

7562/1,2

7563-73

7574/1,2

7576

7579/1,2

7580-90

7591/1,2

7592

7593/1,2

7595-604

7734

7736-38

7783-88

7789/1,2

7790

7791/1,2

7792-807

7809-13

7814/1,2

7815-39

7841-65

7866/1,3,4

7867-69

7870/1,2

7871

7872/3,5

7873-74

7875/2

7876-95

7896/3

7897-903

7904/1,2

7905-27

7945-98

7999/1,2

8000/2

8001-05

8104-09

8124-26

8128/1,2

8129

8130/1,2

8133-39

helyrajzi számú ingatlanok, valamint a 7594, 7655, 7715, 7735, 7761, 7944, 8131 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanokkal határos szakaszai.