Az Országgyűlés
a nemzetközi szerződések jogáról szóló többoldalú nemzetközi egyezmények, valamint a nemzetközi jog általánosan elismert elveinek és szabályainak figyelembevételével, abból a célból, hogy Magyarország nemzetközi szerződéseinek megkötésére nézve egységes, korszerű, Magyarország külpolitikai érdekeinek és törekvéseinek érvényesítését, a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját eredményesen előmozdító szabályokat állapítson meg, *
a következő törvényt alkotja:
1. § * E törvény hatálya kiterjed Magyarország két- vagy többoldalú nemzetközi szerződéseinek előkészítésére, létrehozására, szövegük végleges megállapítására, a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazásra, a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére, módosítására, ideiglenes alkalmazására, valamint megszüntetésére, felmondására, az abból való kilépésre, alkalmazása felfüggesztésére, a szerződésekkel kapcsolatos fenntartásokra, kifogásokra és nyilatkozatokra, valamint a nemzetközi szerződés által létrehozott szerv döntéseire.
2. § E törvény alkalmazásában
a) * nemzetközi szerződés: más állammal vagy a nemzetközi jog szerződéskötési képességgel bíró egyéb alanyával kötött, Magyarország számára nemzetközi jogi jogokat és kötelezettségeket létesítő, módosító vagy megszüntető, a nemzetközi jog által szabályozott, bármilyen elnevezéssel vagy címmel rendelkező írásbeli megállapodás, tekintet nélkül arra, hogy egyetlen, kettő vagy több egymással összefüggő okmányba foglalták-e;
b) nemzetközi szerződés előkészítése: a szerződés tárgya szerint hatáskörrel rendelkező szervnek a szerződéssel kapcsolatos magyar álláspont kialakítására, valamint a szerződés koncepciójának, tervezetének kidolgozására irányuló tevékenysége, valamint a magyar fél szerződéskötési szándékának a másik (többi) szerződő féllel való közlése, így különösen a szerződés koncepciójának vagy tervezetének átadása, javaslattétel tárgyalások folytatására, illetőleg a másik (többi) fél hasonló kezdeményezésének elfogadása;
c) * nemzetközi szerződés létrehozása: az erre felhatalmazott szerveknek vagy személyeknek az a tevékenysége, amellyel a szerződés tartalmát a másik (többi) féllel folytatandó két- vagy többoldalú tárgyalások útján vagy más megfelelő módon megállapítják, ideértve a megkötendő szerződés szövegének vagy az aláírásra megnyíló szerződés szövegét tartalmazó záróokmánynak kézjegyükkel történő ellátását (parafálást);
d) * nemzetközi szerződés szövegének végleges megállapítása: az erre felhatalmazott szerveknek vagy személyeknek az a tevékenysége, amelynek során a szerződés szövegét aláírással vagy egyéb, a leendő szerződés tartalmára vonatkozó közös akaratuk rögzítésére alkalmas eszközzel véglegesen elfogadják, anélkül, hogy ez a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerését jelentené;
e) * felhatalmazás nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére: az Országgyűlésnek az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés d) pontja szerinti, valamint az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe nem tartozó nemzetközi szerződés esetében a Kormánynak azon belső jogi cselekménye, amellyel az Országgyűlés felhatalmazza a köztársasági elnököt, illetve amellyel a Kormány felhatalmazza a köztársasági elnököt, a miniszterelnököt vagy a külpolitikáért felelős minisztert arra, hogy a nemzetközi szerződést Magyarországra nézve kötelezőnek ismerje el;
f) * nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerése: a köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek és a külpolitikáért felelős miniszternek azon nemzetközi jogi cselekménye, amellyel az e) pont szerinti felhatalmazás alapján nemzetközi síkon a nemzetközi szerződést Magyarországra nézve kötelezőnek ismeri el;
g) * nemzetközi szerződés módosítása: olyan nemzetközi szerződés tartalmának megváltoztatása, hatályának kiterjesztése vagy korlátozása, amelyet Magyarország magára nézve kötelezőnek ismert el;
h) * nemzetközi szerződés melléklete: az a nemzetközi szerződéshez kapcsolódó, annak főszövegétől elkülöníthető dokumentum, amely az elnevezésétől függetlenül a nemzetközi szerződés szerves részét képezi.
3. § *
4. § (1) * A nemzetközi szerződés előkészítéséről a szerződés tárgya szerint hatáskörrel rendelkező miniszter (a továbbiakban: miniszter) az Országgyűlés és a Kormány által meghatározott külpolitikai elvek figyelembevételével, a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben dönt. A miniszter az előkészítésbe érdekképviseleteket, szakmai szervezeteket és egyesületeket, valamint más intézményeket is bevonhat.
(2) * A miniszternek és a központi államigazgatási szervnek az általa külföldi állami szervvel vagy nemzetközi szervezettel kötött, a 2. § a) pontja értelmében nemzetközi szerződésnek nem minősülő, megállapodás tervezetét a megállapodás tárgyalásának megkezdése és aláírása előtt a külpolitikáért felelős miniszter részére meg kell küldenie. Ha a megállapodás tervezete alapján a külpolitikáért felelős miniszter azt állapítja meg, hogy a megállapodás nemzetközi szerződésnek minősül, a továbbiakban a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárást kell követni.
(3) * A nemzetközi szerződés előkészítésétől kezdődően folyamatosan vizsgálni kell, hogy a szerződés az Alaptörvénnyel, a jogszabályokkal, az európai uniós jogi, és az egyéb nemzetközi jogi kötelezettségekkel összhangban áll-e. Az összhang megteremtését a szerződés tartalmának megfelelő alakításával, a jogszabályok módosításával vagy hatályon kívül helyezésével, illetve az európai uniós jogi és az egyéb nemzetközi jogi kötelezettségek lehetőség szerinti módosításával vagy megszüntetésével biztosítani kell.
(4) * A nemzetközi szerződés előkészítésétől kezdődően – a szerződésből fakadó közvetlen jogi és politikai következmények értékelésén túl – figyelembe kell venni azokat a hatásokat, amelyeket a jogszabályok előzetes hatásvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint vizsgálni kell.
5. § (1) * A miniszterelnök a miniszternek a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben tett előterjesztése alapján ad felhatalmazást nemzetközi szerződés létrehozására, továbbá a tárgyalásokkal megbízott személy kijelölésére. *
(2) * A Kormány – kivételesen indokolt esetben, a Kormány két ülése között a miniszterelnök – a miniszternek a külpolitikáért felelős miniszterrel és az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben tett előterjesztése alapján, a létrehozott nemzetközi szerződés szövegének vagy ennek hiányában a szerződés részletes tartalmi elemeinek ismeretében ad felhatalmazást a nemzetközi szerződés szövegének végleges megállapítására, továbbá az ennek során eljáró személy kijelölésére, valamint határoz a szerződés és a belső jog összhangjának megteremtéséhez szükséges feladatokról. *
(2a) * A 4. § (4) bekezdés szerinti előzetes hatásvizsgálat eredményéről az (1) és (2) bekezdés szerinti előterjesztésben tájékoztatni kell a miniszterelnököt, illetve a Kormányt.
(3) * Ha a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlés adhat felhatalmazást, az Országgyűlés a szerződés tárgya szerint feladatkörrel rendelkező bizottságának a miniszter megküldi a szerződés szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról szóló határozatot, valamint a szerződés rendelkezésre álló szövegét.
(4) * Magyarország képviselője által valamely nemzetközi szervezet vagy valamely nemzetközi szerződésben részes államok konferenciája keretében tárgyalt nemzetközi szerződés létrehozására irányuló cselekmények elvégzéséhez külön felhatalmazás nem szükséges, ha a képviselő a nemzetközi szervezetben vagy a részes államok konferenciáján való részvételre megfelelő felhatalmazásal rendelkezik.
6. § (1) * A nemzetközi szerződés létrehozása, illetve a szerződés szövegének végleges megállapítása során eljáró személy meghatalmazását a külpolitikáért felelős miniszter okirattal tanúsítja.
(2) Nincs szüksége meghatalmazási okiratra
a) * a köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek és a külpolitikáért felelős miniszternek a nemzetközi szerződés létrehozására, továbbá a szerződés szövegének végleges megállapítására irányuló, valamint a szerződés kötelező hatályának elismerésével összefüggő cselekmények elvégzéséhez;
b) * Magyarország diplomáciai képviselete vezetőjének a fogadó állammal, illetve a nemzetközi szervezethez akkreditált állandó képviselőjének a nemzetközi szervezet keretében tárgyalt nemzetközi szerződés létrehozására irányuló cselekmények elvégzéséhez.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem érintik a nemzetközi szerződés létrehozásához és szövegének végleges megállapításához szükséges előzetes felhatalmazás megszerzésének kötelezettségét.
7. § (1) A nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére akkor kerülhet sor, ha a szerződés szövegének ismeretében
a) * az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés esetében az Országgyűlés,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó nemzetközi szerződés esetében a Kormány
erre felhatalmazást ad.
(2) A nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazást a nemzetközi szerződést kihirdető törvény vagy kormányrendelet (a továbbiakban: kihirdető jogszabály) tartalmazza.
(3) * A nemzetközi szerződés az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik, ha
a) az az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdése szerinti nemzetközi szerződés,
b) olyan tárgykört szabályoz, amelyről törvény rendelkezik, vagy amelyről az Alaptörvény szerint sarkalatos vagy egyéb törvénynek kell rendelkeznie, vagy
c) egyéb, az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a)–c) és e)–k) pontja alapján az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdést érint.
(4) Ha a nemzetközi szerződés úgy rendelkezik, hogy kötelező hatályának elismerésére kötelezettséget elhárító nyilatkozat mellőzésével kerül sor, a mellőzésről az (1)–(3) bekezdések megfelelő alkalmazásával az Országgyűlés, illetve a Kormány dönt.
8. § (1) * A nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére a külpolitikáért felelős miniszter – a kihirdető jogszabály elfogadását követően haladéktalanul – előterjesztést tesz a köztársasági elnöknek, ha a kötelező hatály elismerésére az Országgyűlés adott felhatalmazást, vagy ha a szerződésből következően az államfőnek kell elismernie, hogy a szerződés a részes államokra nézve kötelező hatállyal bír.
(1a) * Ha a 9. § (2) bekezdése szerinti esetben a nemzetközi szerződést kihirdető törvény felhatalmazása alapján a szerződés mellékletét kormányrendelet hirdeti ki, a külpolitikáért felelős miniszter – az (1) bekezdés szerinti előterjesztéssel egyidejűleg – megküldi a köztársasági elnöknek a szerződés mellékletét.
(2) * A köztársasági elnök az (1) bekezdés szerinti előterjesztés kézhezvételétől számított öt napon belül, illetve ha a nemzetközi szerződést törvény hirdeti ki, annak aláírásával egyidejűleg a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismeréséről okiratot állít ki, amelynek kicseréléséről vagy letétbe helyezéséről a külpolitikáért felelős miniszter útján haladéktalanul gondoskodik. Ha a nemzetközi szerződés értelmében a kötelező hatály elismerése nem az okirat kicserélése vagy letétbe helyezése útján történik, a köztársasági elnök a kötelező hatály elismeréséről kiállított okiratban foglaltakról a külpolitikáért felelős miniszter útján tájékoztatja a másik (többi) részes felet.
(3) * Ha a köztársasági elnök a (2) bekezdés szerinti okirat kiállítását megelőzően – az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint – kezdeményezi az Alkotmánybíróságnál az (1) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés vagy annak valamely rendelkezése Alaptörvénnyel való összhangjának előzetes vizsgálatát, akkor a (2) bekezdés szerinti okiratot az Alkotmánybíróság – a nemzetközi szerződés alaptörvény-ellenességét meg nem állapító – határozatának kézhezvételétől számított öt napon belül, illetve ha a nemzetközi szerződést törvény hirdeti ki, annak aláírásával egyidejűleg állítja ki.
(4) * Az (1) bekezdésben nem említett nemzetközi szerződések kötelező hatályát okirat kiállításával és annak kicserélésével vagy letétbe helyezésével, illetve a szerződésben meghatározott más módon a külpolitikáért felelős miniszter ismeri el. Ha a szerződésből következően a kormányfőnek kell elismernie, hogy a szerződés a részes államokra nézve kötelező hatállyal bír, az okiratot a miniszterelnök állítja ki, annak kicseréléséről vagy letétbe helyezéséről a külpolitikáért felelős miniszter útján haladéktalanul gondoskodik.
(5) * A külpolitikáért felelős miniszter veszi át a nemzetközi szerződésben részes másik (többi) szerződő félnek a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésével kapcsolatos okiratait vagy értesítéseit.
(6) * A nemzetközi szerződés hatálybalépését követően a külpolitikáért felelős miniszter – a másik (többi) féllel egyeztetett módon – haladéktalanul gondoskodik az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 102. Cikke szerinti nyilvántartásba vételről.
(7) * Ha többoldalú nemzetközi szerződés Magyarország Kormányát jelöli ki letéteményesnek, az ezzel összefüggő feladatokat a külpolitikáért felelős miniszter látja el.
(8) * A külpolitikáért felelős miniszter a (2) és a (4)–(7) bekezdés alapján végzett cselekményeiről tájékoztatja a minisztert.
9. § * (1) Az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződést – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – törvényben kell kihirdetni. Egyéb esetben a nemzetközi szerződést kormányrendeletben kell kihirdetni. *
(2) Kormányrendeletben kell kihirdetni a nemzetközi szerződésnek a 7. § (3) bekezdésében foglaltakat nem szabályozó mellékletét, ha a nemzetközi szerződést kihirdető törvény a Kormány számára felhatalmazást ad arra, hogy a mellékletet rendeletben hirdesse ki.
10. § (1) A kihirdető jogszabály tartalmazza
a) a szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazást;
b) a szerződés hiteles szövegét;
c) * a szerződés Magyarország tekintetében történő hatálybalépésének, módosításának és megszűnésének időpontját, amennyiben ez a kihirdető jogszabály elfogadásának időpontjában ismert;
d) * a szerződéshez Magyarország részéről fűzött fenntartásokat és nyilatkozatokat;
e) szükség szerint a szerződés ideiglenes alkalmazásának jóváhagyását;
f) a szerződés végrehajtásáért felelős szerv megjelölését; valamint
g) szükség esetén a szerződés és a belső jog összhangjának megteremtéséhez szükséges jogszabályváltozásokat és egyéb intézkedéseket.
(2) * Ha a szerződés hiteles szövege, illetve a szerződéshez fűzött, az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott fenntartások vagy nyilatkozatok hiteles szövege kizárólag idegen nyelvű, a kihirdető jogszabály azok szövegét egyrészt az egyik hiteles – lehetőség szerint angol – nyelven, másrészt pedig hivatalos magyar nyelvű fordításban tartalmazza.
(3) * A kihirdető jogszabálynak a szerződés kihirdetéséről rendelkező és annak szövegét tartalmazó rendelkezései hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy az azonos legyen a szerződés Magyarország tekintetében történő hatálybalépésének, a szerződés ideiglenes alkalmazása esetében a Magyarország tekintetében való ideiglenes alkalmazás kezdetének időpontjával.
(4) * Ha a szerződés hatálybalépésének, illetve ideiglenes alkalmazása kezdetének naptári napja a szerződés kihirdetésekor nem ismert, a kihirdető jogszabály a (3) bekezdés szerinti rendelkezések tekintetében a szerződés hatálybalépésének, illetve ideiglenes alkalmazásának feltételeire utal azzal, hogy a szerződés hatálybalépésének, illetve ideiglenes alkalmazása kezdetének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.
(5) * A kihirdető jogszabálynak az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott rendelkezései hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy azok legkésőbb a (3) bekezdés szerinti időpontban hatályba lépjenek.
(6) *
11. § (1) A nemzetközi szerződést vagy annak meghatározott részét – a szerződés rendelkezéseinek megfelelően, annak hatálybalépéséig – ideiglenesen alkalmazni lehet, ha a szerződés kötelező hatályának elismerésére felhatalmazást adó szerv a szerződés ideiglenes alkalmazását a kihirdető jogszabályban jóváhagyja.
(2) *
(3)–(4) *
12. § * A 4–10. § rendelkezéseit a nemzetközi szerződés módosítására, felfüggesztésére, megszüntetésére, felmondására, az abból való kilépésre, valamint az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdése szerinti nemzetközi szerződésben foglaltak sérelme nélkül a nemzetközi szerződés által létrehozott szerv – Magyarország számára nemzetközi jogi jogokat és kötelezettségeket létesítő, módosító vagy megszüntető, a szerződés felhatalmazása alapján hozott – döntéseire megfelelően kell alkalmazni.
12/A. § * (1) Ha a kormányrendeletben kihirdetett nemzetközi szerződést módosító nemzetközi szerződés az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik, a nemzetközi szerződés módosításának törvényben történő kihirdetése mellett a nemzetközi szerződést is törvényben újra ki kell hirdetni, és rendelkezni kell a kihirdető kormányrendelet hatályon kívül helyezéséről.
(2) Ha a nemzetközi szerződés módosítását kihirdető jogszabály rendelkezik a nemzetközi szerződés módosításokkal egységes szerkezetben történő közzétételéről, a miniszter által – a külpolitikáért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével – elkészített egységes szerkezetű szöveget közzé kell tenni a Nemzeti Jogszabálytárban.
12/B. § * (1) Ha a nemzetközi szerződéssel létrehozott szerv által hozott – Magyarország számára nemzetközi jogi jogokat és kötelezettségeket létesítő, módosító vagy megszüntető – döntés vagy a nemzetközi szerződés módosítása a nemzetközi szerződés rendelkezései alapján abban az esetben is kötelezi Magyarországot, ha a döntés, illetve a módosítás kötelező hatályát Magyarország nem ismerte el, a döntést, illetve a módosítást a Magyarország tekintetében történő hatálybalépését megelőzően – a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésével kapcsolatos eljárási cselekmények mellőzésével – a 9. és 10. § megfelelő alkalmazásával ki kell hirdetni.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti döntés a nemzetközi szerződéssel létrehozott szerv általi elfogadásával egyidejűleg lép hatályba Magyarország tekintetében, vagy az elfogadása és a Magyarország tekintetében történő hatálybalépése közötti idő rövidsége miatt egyébként nem lehetséges a döntésnek a Magyarország tekintetében történő hatálybalépését megelőző kihirdetése, a döntést a hatálybalépését követően kell a 9. és 10. § megfelelő alkalmazásával haladéktalanul kihirdetni, azzal, hogy a kihirdető jogszabály hatálybalépésének időpontja nem előzheti meg a kihirdetés időpontját.
12/C. § * (1) A nemzetközi szerződéshez Magyarország részéről tett fenntartásról és nyilatkozatról a 8. § (1)–(4) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell okiratot kiállítani, illetve az abban foglaltakról tájékoztatni a másik (többi) részes felet.
(2) A nemzetközi szerződéshez Magyarország részéről a kötelező hatály elismerését követően tett nyilatkozatot a megtétele előtt a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabályt módosító jogszabályban, illetve a (3) bekezdés szerinti esetben kormányrendeletben ki kell hirdetni.
(3) A nemzetközi szerződést kihirdető törvény felhatalmazást adhat a Kormány számára, hogy rendeletben hirdesse ki a szerződéshez fűzött, a 7. § (3) bekezdésében foglaltakat nem érintő nyilatkozatokat.
(4) A nemzetközi szerződéshez fűzött fenntartáshoz Magyarország részéről tett kifogás megtételéről a miniszter a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben dönt, és a döntésnek megfelelő kifogást a külpolitikáért felelős miniszter teszi meg.
(5) Ha a nemzetközi szerződés úgy rendelkezik, hogy kötelező hatályának elismerésére kötelezettséget elhárító nyilatkozat mellőzésével kerül sor, a szerződési kötelezettséget elhárító nyilatkozat megtételéről a miniszter a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben dönt, és a döntésnek megfelelő kötelezettséget elhárító nyilatkozatot a külpolitikáért felelős miniszter teszi meg. Ha a nemzetközi szerződési kötelezettséget elhárító nyilatkozat 7. § (4) bekezdése szerinti mellőzését az Országgyűlés, illetve a Kormány elutasította, a külpolitikáért felelős miniszter haladéktalanul megteszi a kötelezettséget elhárító nyilatkozatot.
13. § (1) * A nemzetközi szerződés értelmezése során az adott nemzetközi szerződéssel kapcsolatos jogviták eldöntésére joghatósággal rendelkező szerv döntéseit is figyelembe kell venni.
(2) * A nemzetközi szerződés értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban Magyarország és a nemzetközi jog más alanya között felmerült vitát elsősorban az érintettek közötti közvetlen tárgyalások útján kell rendezni. A magyar fél álláspontját a miniszter a külpolitikáért felelős miniszter véleményének figyelembevételével alakítja ki.
(3) Ha a vita közvetlen tárgyalások útján ésszerű időn belül nem rendezhető, a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére felhatalmazást adni jogosult szerv dönt arról, hogy szükséges-e a vitát a szerződés rendelkezéseinek, illetve a nemzetközi jog szabályainak figyelembevételével harmadik fél – különösen az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Bírósága, választott bíróság vagy békéltető bizottság – elé terjeszteni.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott harmadik fél döntése kötelező és végrehajtandó, ha a vitát rendező szerv alapszabálya vagy a vita tárgyát képező szerződés így rendelkezik, avagy a felek így állapodnak meg. A döntést – a nemzetközi szerződések kihirdetésére vonatkozó rendelkezések értelemszerű alkalmazásával – a Magyar Közlönyben ki kell hirdetni.
14. § (1) * A nemzetközi szerződések eredeti példányait a külpolitikáért felelős miniszter őrzi. A külpolitikáért felelős miniszter gondoskodik a többoldalú nemzetközi szerződések letéteményes által hitelesített másolatainak megőrzéséről is.
(2) * A külpolitikáért felelős miniszter Magyarország nemzetközi szerződéseiről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás az egyes nemzetközi szerződések tekintetében tartalmazza
a) a szerződés szövege végleges megállapításának helyét és idejét,
b) * a szerződés tárgyát és címét,
c) a szerződés kötelező hatályának elismeréséről szóló okirat vagy értesítés letétbe helyezésének, illetve kézbesítésének helyét és idejét,
d) a szerződésnek az egyes részes államok tekintetében történő hatálybalépésének időpontját,
e) a szerződés kihirdetésének időpontját,
f) a kihirdető jogszabály számát,
g) a szerződés ideiglenes alkalmazása esetén az ideiglenes alkalmazás kezdetének és megszűnésének időpontját, továbbá
h) a szerződés módosítására, megszüntetésére, felmondására vagy az abból való kilépésre vonatkozó, a c)–g) pontok szerinti adatokat.
(3) * A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza továbbá – a 10. § (2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával – az egyes nemzetközi szerződésekhez fűzött, Magyarország vonatkozásában joghatást kifejtő fenntartások, kifogások és nyilatkozatok szövegét, valamint ezek megtételének és visszavonásának időpontját.
(4) * A nyilvántartást a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni.
15. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben a szerződéskötéssel összefüggésben még el nem végzett cselekmények tekintetében is alkalmazni kell.
(2) E törvény 14. § (4) bekezdése a kihirdetését követő tizenkettedik hónap első napján lép hatályba.
(3) * Ha a nemzetközi szerződést az e törvény hatálybalépése előtt hatályos szabályok szerint közzétették, de jogszabályban történő kihirdetésére nem került sor, a szerződést – feltéve, hogy nemzetközi jogi szempontból még hatályos – a 9. és 10. § megfelelő alkalmazásával haladéktalanul ki kell hirdetni.
(4) * Ha a nemzetközi szerződés kötelező hatályának Magyarország tekintetében való beálltára vagy ideiglenes alkalmazására a szerződés kihirdetését megelőzően került sor, az adott nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály nem tartalmazza a kötelező hatály elismerésére adott felhatalmazást, illetve az ideiglenes alkalmazás jóváhagyását. Ha a kihirdető jogszabály vagy az azt hatályon kívül helyező jogszabály kihirdetését megelőzően az érintett nemzetközi szerződéssel összefüggésben Magyarország tekintetében már keletkezett vagy megszűnt nemzetközi jogi kötelezettség, a nemzetközi jogi kötelezettség keletkezése vagy megszűnése időpontját a jogszabály címe alatt zárójelben fel kell tüntetni.
(5) * Ha a nemzetközi szerződést kihirdető, 2012. január 1-jét megelőzően kihirdetett jogszabály a 10. § (4) bekezdése szerinti feltételek körében a külpolitikáért felelős miniszternek a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett határozatára utal, és a határozat közzététele 2011. december 31-ig nem történt meg, a külpolitikáért felelős miniszter a 10. § (4) bekezdése szerinti feltételek fennállását – azok ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.
(6) * Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárással összefüggő jogszabályok, közlemények, valamint az 5. § (1) és (2) bekezdés szerinti kormányhatározat, illetve miniszterelnöki határozat szerkesztésére vonatkozó, továbbá a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárással összefüggő okiratok kiállításával és a nemzetközi szerződések nyilvántartásával összefüggő részletszabályokat – a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítsa meg.
