Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2016.08.28.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

52/2005. (XI. 18.) EüM rendelet

az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek forgalomba hozataláról

Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 32. §-a (5) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el:

A rendelet alkalmazási köre

1. § (1) E rendelet rendelkezéseit - a magisztrális, valamint a (2)-(3) bekezdésben meghatározott gyógyszerek kivételével - a Gytv. 1. §-ának 1. pontjában meghatározott valamennyi, Magyarországon emberi felhasználásra kerülő gyógyszer forgalomba hozatala, forgalmazása és felhasználása során kell alkalmazni.

(2) E rendelet rendelkezéseit nem kell alkalmazni azoknak az izotópoknak az izotópot tartalmazó gyógyszerrel történő forgalomba hozatalánál, amelyet - közvetlenül a felhasználás előtt - forgalomba hozatalra engedélyezett izotópgenerátor, radioaktív készlet vagy radioaktív-prekurzor alkalmazásával a gyártó használati utasítása szerint állítanak elő.

(3) *  A Gytv. 7. § szerinti forgalomba hozatali engedély kiadása során az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (a továbbiakban: OGYÉI) eltérhet az e rendeletben foglaltaktól.

(4) *  Az OGYÉI a (3) bekezdés szerinti forgalomba hozatali engedély kiadásáról és visszavonásáról azzal egyidejűleg a 2. § (1) bekezdésének 10. pontja szerinti Bizottságot értesíti.

(5) *  E rendeletet a gyermekgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerkészítményekről, valamint az 1768/92/EGK rendelet, a 2001/20/EK irányelv, a 2001/83/EK irányelv és a 726/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december 12-i 1901/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, továbbá a fejlett terápiás gyógyszerkészítményekről, valamint a 2001/83/EK irányelv és a 726/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2007. november 13-i 1394/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet figyelembevételével kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

2. § (1) E rendelet alkalmazásában

1. * 

2. segédanyag: a gyógyszer gyártása során a gyógyszerforma kialakításához és alkalmazásához szükséges megfelelő minőségű anyag;

3. gyógyszerforma: a gyógyszer meghatározott alkalmazási módjának, az adagolási egységnek megfelelő kialakítása;

4-7. * 

8. gyógyszerekkel való visszaélés: a gyógyszer alkalomszerű vagy rendszeres, szükségtelen vagy kóros mértékben, illetve gyakoriságban való fogyasztása, amely káros fizikai vagy pszichés hatásokkal jár vagy járhat;

9. tagállam: az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) tagállama, illetve az Európai Közösséggel megkötött nemzetközi szerződés alapján az EGT tagállamával azonos jogállást élvező állam;

10. Bizottság: az Európai Unió Bizottsága;

11. Ügynökség: a Gytv. 1. § 24. pontja szerinti Európai Gyógyszerügynökség;

12. Ügynökség bizottsága: az Ügynökség emberi felhasználásra kerülő gyógyszereket értékelő bizottsága;

13. Állandó Bizottság: a Bizottság tanácsadó testülete, amely azt - a gyógyszerek területén - az irányelveknek a tudományos ismeretek szerinti módosítása és az áruk szabad áramlásának akadályai megszüntetésének tekintetében segíti;

14. Ügynökség Koordinációs Csoportja: a 2004/27/EK irányelv által a kölcsönös elismerési eljárások és a decentralizált eljárások koordinálására létrehozott csoport;

15. értékelő jelentés: a kérelmező által az 1. számú melléklet szerint benyújtott dokumentáció alapján a referencia-tagállam hatósága által készített szakmai értékelés;

16. referencia-tagállam: az a tagállam, amelynek a megfelelő hatáskörrel rendelkező hatósága a kölcsönös elismerési és decentralizált eljárás alapjául szolgáló értékelő jelentést vagy annak tervezetét elkészíti;

17. orvosi rendelvény: a gyógyszer rendelésére jogosult személy által kiállított, gyógyszer kiadását elrendelő űrlap;

18. hatáserősség: egy adagolási egységre, vagy térfogat- vagy tömegegységre vonatkoztatott hatóanyag-tartalom;

19. referencia-gyógyszer: a valamely tagállam által már forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszer;

20. generikus gyógyszer: a referencia-gyógyszerrel a hatóanyagok tekintetében azonos minőségi és mennyiségi összetételű, illetve azonos gyógyszerformájú gyógyszer, amelynek a referencia-gyógyszerrel való bioegyenértékűségét megfelelő biohasznosulási vizsgálatokkal igazolták. Valamely hatóanyag különböző sóit, észtereit, étereit, izomerjeit, izomerkeverékeit, komplexeit vagy származékait egyazon hatóanyagnak kell tekinteni, kivéve, ha tulajdonságaik jelentősen különböznek a biztonságosság, illetve hatásosság tekintetében. A generikus gyógyszerré minősülés szempontjából a különböző azonnali hatóanyagleadású orális gyógyszerformák egy és ugyanazon gyógyszerformának tekintendők;

21. növényi anyag: minden egész, darabokra tört vagy vágott növény, növényi rész, feldolgozatlan formában, általában szárítva vagy frissen. Bizonyos váladékokat, melyeken nem végeztek különleges kezelést, szintén növényi anyagnak kell tekinteni. A növényi anyagok pontos meghatározását a felhasznált növényi rész és a binomiális rendszernek megfelelő növénytani elnevezés (nemzetség, faj, fajta és szerző) adja meg;

22. növényi készítmény: növényi anyagokon végzett kezelések, például extrakció, desztilláció, sajtolás, frakcionálás, tisztítás, koncentrálás vagy fermentálás révén nyert készítmények. Ezek közé tartoznak a növényekből származó aprított vagy porított anyagok, tinktúrák, kivonatok, illóolajok, kisajtolt levek szuperkritikus kivonatok, olajok és feldolgozott váladékok;

23. referencia növényi gyógyszer: az olyan termék, ami a kérelem alapjául szolgáló hagyományos növényi gyógyszerrel megegyező hatóanyagokat tartalmaz és a felhasznált segédanyagok nem módosítják az aktív összetevők hatását, szándékolt felhasználása is megegyezik vagy hasonló, hatáserőssége és adagolása egyenértékű, és alkalmazási módja ugyanaz vagy hasonló;

24. *  gyógyszeranyag: eredetétől függetlenül bármely gyógyszerben előforduló anyag, amely lehet

a) emberi eredetű, így különösen emberi vér és vérkészítmény,

b) állati eredetű anyag, így különösen mikroorganizmus, egész állat, állatok szervrésze, állati váladék, méreganyag, kivonat, vérkészítmény,

c) növényi eredetű anyag, így különösen mikroorganizmusok, növény, növény részei, növényi váladék, kivonat, vagy

d) vegyi eredetű anyag, így különösen elemek, természetes körülmények között előforduló vegyi anyag és kémiai reakciókkal, illetve szintézissel előállított vegyi anyag;

25. *  nem jelentős manipuláció: az 1394/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklete szerinti manipulációk.

(2) A gyógyszer - összetétele és felhasználása alapján - az alábbi típusokba sorolható:

1. homeopátiás gyógyszer: a Gytv. 1. § 3. pont szerinti gyógyszer;

2. allopátiás gyógyszer: minden homeopátiásnak nem minősülő gyógyszer;

3. immunológiai gyógyszer: bármilyen vakcinát, toxint, szérumot - így különösen aktív immunitás kialakítására használt szert, a védettség állapotának ellenőrzésére alkalmas szert, passzív immunitás kialakítására használt szert - továbbá allergént tartalmazó gyógyszer;

4. allergén: az a gyógyszer, amely az allergiát kiváltó anyagokkal szembeni immunválasz specifikusan szerzett megváltozásának azonosítására vagy kiváltására szolgál;

5. radioaktív gyógyszer: minden olyan gyógyszer, amely emberi felhasználásra kész formájában egy vagy több radioizotópot tartalmaz;

6. izotópgenerátor: olyan kötött anyaizotópot tartalmazó rendszer, amelyből radioaktív bomlás során olyan leányizotóp keletkezik, amely leoldással vagy más elválasztási módszerrel kinyerhető, és gyógyszerként vagy más anyagok radioaktív jelzésére felhasználható;

7. radioaktív készlet (kit): olyan gyógyszer, amely - általában közvetlenül felhasználás előtt - radioizotóppal történő jelzéssel radioaktív gyógyszer készítésére alkalmas;

8. radioizotóp-prekurzor: olyan radioizotóp, amellyel más anyagokat jeleznek felhasználásuk előtt;

9. *  orvosi gáz: normál légköri nyomás és hőmérsékleti viszonyok között légnemű halmazállapotú gyógyszerhatóanyagot és - amennyiben szükséges - segédanyagot tartalmazó készítmény a megfelelő, biztonságos (nyomásálló) tároló- és adagolószerkezettel együtt;

10. stabil vérkészítmény: emberi vér valamely alkotóelemét tartalmazó gyógyszer, amelyet emberi vérből vagy vérplazmából iparilag állítanak elő (pl. albumin, véralvadási faktorok és immunglobulinok), ide nem értve a teljes emberi vért, a vérplazmát és a vértestek koncentrátumát;

11. növényi gyógyszer: olyan gyógyszer, amely hatóanyagként kizárólag egy vagy több növényi anyagot, illetve növényi készítményt vagy ezek kombinációját tartalmazza;

12. hagyományos növényi gyógyszer: olyan növényi gyógyszer vagy annak kombinációja, amely

a) a kizárólag az adott hatáserősségre és adagolásra jóváhagyott javallat alapján orvosi diagnózis, felügyelet és rendelvény nélkül alkalmazható,

b) szájon át, külsőleg, illetve belélegezve használandó,

c) irodalmi adatok vagy szakértői jelentések alapján megállapítható, hogy a kérelem alapjául szolgáló termék vagy a megfelelő referencia növényi gyógyszer a kérelem időpontját megelőzően legalább 30 éves időtartamon keresztül gyógyászati használatban volt, ebből legalább 15 évig az EGT területén;

13. *  fejlett terápiás gyógyszer: a fejlett terápiás gyógyszerkészítményekről, valamint a 2001/83/EK irányelv és a 726/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2007. november 13-i 1394/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkében meghatározott készítmény;

14. *  biológiai gyógyszer: az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló 2004. március 31-i 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet mellékletének 1. pontjában meghatározott biotechnológiai gyógyszer, a 13. pont szerinti fejlett terápiás gyógyszer, az immunológiai gyógyszer, a stabil vérkészítmény, valamint az olyan egyéb gyógyszer, amelyet, vagy amely hatóanyagát mikrobiológiai kultúrák segítségével, vagy emberi, illetve állati szövetből történő extrakcióval állítanak elő, így különösen a hormonok, citokinek, enzimek és egyéb fermentációval előállított komplex fehérjetermészetű szerek;

15. *  hasonló biológiai gyógyszer: a 7. § (8) bekezdésében meghatározott módon értékelt és engedélyezett gyógyszer;

16. *  génterápiás gyógyszer: a fertőző betegségek elleni oltóanyagok kivételével az olyan biológiai gyógyszerkészítmény, amelynek hatóanyaga rekombináns nukleinsavból áll vagy azt tartalmaz, és egy adott génszekvencia szabályozása, kijavítása, helyettesítése, hozzáadása vagy törlése céljából emberi szervezetben kerül felhasználásra vagy emberi szervezetbe kerül bejuttatásra, továbbá terápiás, megelőző vagy diagnosztikai hatása közvetlenül a benne található nukleinsav-szekvenciához vagy a szekvencia által kifejezett termékhez kötődik;

17. *  szomatikus sejtterápiás gyógyszer: biológiai gyógyszerkészítmény, amely olyan sejtekből vagy szövetekből áll, vagy olyan sejteket vagy szöveteket tartalmaz, amelyeknek a klinikai használat szempontjából releváns biológiai sajátosságai, fiziológiai funkciói vagy szerkezeti tulajdonságai jelentős manipulálás következtében megváltoztak, vagy amelyeket a recipiensben és a donorban nem ugyanazon alapvető funkció/funkciók betöltésére szánnak, továbbá sejtjei vagy szövetei farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus hatása révén betegség kezelésére, megelőzésére vagy diagnosztizálására alkalmas, vagy ebből a célból emberi szervezetben kerül felhasználásra vagy emberi szervezetbe kerül bejuttatásra.

A gyógyszer forgalomba hozatalával kapcsolatos általános szabályok

3. § * 

A forgalomba hozatali engedély iránti kérelem

4. § A gyógyszer forgalomba hozatali engedély kiadását megelőző értékelése szempontjából

a) új gyógyszernek minősül

aa) az olyan gyógyszer, amelyet Magyarországon embergyógyászati felhasználásra még nem engedélyeztek,

ab) az olyan gyógyszer, amely alkalmazásának módja, gyógyszerformája, hatáserőssége, előállításához használt segédanyagai - a terápiás alkalmazást befolyásoló módon - a már engedélyezettől eltérnek,

ac) az új gyógyszer-kombináció;

b) *  új gyógyszernek minősülhet az olyan gyógyszer is, amelynek adagolása, javallata vagy gyártásának módja a már engedélyezettől eltér.

5. § (1) A gyógyszer forgalomba hozatalának engedélyezése - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - kérelemre indul.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemnek az - 1. számú mellékletben foglaltak alapján - tartalmaznia kell:

a) *  a kérelmező számlázási és levelezési címét;

b) a gyógyszer nevét;

c) a gyógyszer összetevőinek megnevezését, ideértve a nemzetközi szabadnevét, ha ilyen név létezik, minőségi és mennyiségi adatait gyógyszerforma-egységenként, illetve tömeg vagy térfogat egységre vonatkoztatva;

d) a gyógyszer jelentette potenciális környezeti veszélyekre vonatkozó, megfelelő vizsgálatra alapozott értékelést, a veszély csökkentésére esetlegesen megteendő intézkedéseket;

e) a terápiás javallatokat, ellenjavallatokat és mellékhatásokat;

f) az adagolást és a gyógyszerformát, valamint az alkalmazás módját és az alkalmazással kapcsolatos tudnivalókat;

g) a felhasználhatóság javasolt időtartamát és a tárolás körülményeit;

h) a készítmény tárolásánál, alkalmazásánál, valamint az ártalmatlanításánál betartandó elővigyázatossági és biztonsági intézkedéseket, valamint a készítmény környezetre gyakorolt bármely lehetséges kockázatának feltüntetését;

i) a gyártási eljárás leírását;

j) a gyártó által alkalmazott minőség-ellenőrző eljárások leírását;

k) a készítmény alábbi vizsgálatainak eredményeit:

ka) gyógyszerészeti (fizikai-kémiai, biológiai vagy mikrobiológiai) vizsgálatokat,

kb) a farmakológiai, toxikológiai és más preklinikai vizsgálatokat,

kc) klinikai vizsgálatokat;

l) *  a farmakovigilanciával kapcsolatban:

la) a farmakovigilancia-rendszerének összefoglalását, amely az alábbi elemeket tartalmazza:

1. igazolás arról, hogy a kérelmezőnél folyamatosan rendelkezésre áll legalább egy, a farmakovigilanciáért felelős, megfelelően képesített személy (a továbbiakban: farmakovigilanciáért felelős személy),

2. a farmakovigilanciáért felelős személy lakóhelyeként és a tevékenység végzésének helyéül szolgáló EGT-tagállamok felsorolása,

3. a farmakovigilanciáért felelős személy elérhetősége,

4. a kérelmező által aláírt nyilatkozat arról, hogy rendelkezik a farmakovigilanciával kapcsolatos feladatok és felelősségek teljesítéséhez szükséges eszközökkel,

5. a gyógyszer farmakovigilanciarendszer-törzsdokumentációja elérhetőségének helye;

lb) a kérelmező által az érintett gyógyszer vonatkozásában bevezetendő, a Gytv. 1. § 33. pontjában foglalt, a gyógyszer felismert, illetve lehetséges kockázatait, valamint az engedélyezés utáni gyógyszerbiztonsági adatok iránti szükségletet figyelembe vevő kockázatkezelési tervet és annak összefoglalóját;

m) nyilatkozatot arról, hogy az EGT-n kívül végzett klinikai vizsgálatok megfelelnek az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekkel végzett klinikai vizsgálatok során alkalmazandó helyes klinikai gyakorlat bevezetésére vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről a 2001/20/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv etikai követelményeinek;

n) a 2. számú mellékletnek megfelelően az alkalmazási előírás tervezetét, valamint a gyógyszer külső csomagolásának, közvetlen csomagolásának és betegtájékoztatójának tervezetét az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek címkéjéről és betegtájékoztatójáról szóló rendeletnek megfelelően;

o) * 

p) a tervezett csomagolás mintadarabját vagy annak (színes csomagolás esetén színes) grafikáját;

q) *  írásos nyilatkozatot arról, hogy a gyógyszer gyártója az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek gyártásának személyi és tárgyi feltételeiről miniszteri rendeletben foglaltakkal összhangban elvégzett ellenőrzések során meggyőződött arról, hogy a hatóanyag gyártója eleget tett a helyes gyártási gyakorlatra vonatkozó elveknek és iránymutatásoknak, valamint az ellenőrzés napjára való utalást, és annak kifejezett rögzítését, hogy az ellenőrzés eredménye megerősíti, hogy a gyártás megfelel a helyes gyártási gyakorlatra vonatkozó elveknek és iránymutatásoknak;

r) a 15. § (2) bekezdése szerinti dokumentumot;

s) *  Magyarországon kívül kiadott forgalomba hozatali engedélyt, az időszakos gyógyszerbiztonsági jelentésekben és a feltételezett mellékhatásokra vonatkozó jelentésekben szereplő, rendelkezésre álló biztonsági adatok összefoglalását, valamint azon EGT-tagállamok jegyzékét, ahol a 2001/83/EK irányelvnek megfelelően benyújtott engedély iránti kérelem elbírálás alatt áll;

t) *  a kérelmező által a más EGT-tagállamban javasolt, illetve más EGT-tagállam illetékes hatósága által jóváhagyott alkalmazási előírás összefoglalását és a betegtájékoztatót;

u) *  a más országban hozott elutasító döntés részleteit és az elutasítás indokait.

(3) A k) pont szerinti gyógyszerészeti, preklinikai és klinikai vizsgálatok eredményeivel kapcsolatos dokumentumokhoz és információkhoz az 1. számú melléklettel összhangban részletes szakértői összefoglalót kell csatolni. A szakértői összefoglalókat megfelelő szakmai képzettséggel rendelkező szakértőnek kell összeállítani. Az összefoglalóhoz csatolni kell a szakértő rövid szakmai önéletrajzát is. A szakértőnek meg kell indokolnia a tudományos irodalom felhasználását az 1. számú melléklettel összhangban.

(4) *  A (2)-(3) bekezdésben foglaltak változását a kérelmező a tudomására jutást követő harminc napon belül közli az OGYÉI-vel.

(5) A (2) bekezdés b) pontja szerinti gyógyszernév nem lehet azonos más, már forgalomba hozatalra engedélyezett készítmény nevével, és nem hasonlíthat más, már forgalomba hozatalra engedélyezett készítmény nevéhez oly mértékben, hogy azzal összetéveszthető legyen.

(6) *  Az (1) bekezdés szerinti kérelemre indult eljárás során a kérelmezőnek az OGYÉI felhívására be kell nyújtania a készítmény és a hatóanyag, hatóanyagok minősége értékeléséhez szükséges, de legalább három teljes analízisre alkalmas mennyiségű (értékelési) mintát, és ha az értékeléshez különleges, kereskedelmi forgalomban nem beszerezhető referencia anyagra is szükség van, ebből az előzőeknek megfelelő mennyiségű mintát.

6. § (1) *  A 15. § (6) bekezdés szerint kiadott engedély mellett a gyógyszer bármely további hatáserősségének, gyógyszerformájának, alkalmazási módjának, kiszerelésének, valamint minden módosításának és bővítésének vagy külön engedélyt ad az OGYÉI, vagy az első ízben kiadott forgalomba hozatali engedélyt módosítja.

(2) Az (1) bekezdés szerint kiadott forgalomba hozatali engedélyeket - különösen a 7. § (1)-(4) bekezdésének alkalmazására tekintettel - egy forgalomba hozatali engedélynek kell tekinteni.

7. § (1) *  Nem kell a kérelemhez csatolni az 5. § (2) bekezdés kb) és kc) alpontjaiban jelölt dokumentumokat, amennyiben a kérelmező bizonyítani tudja, hogy a gyógyszer valamely olyan referencia-gyógyszer generikuma,

a) amelyet valamely tagállam illetékes hatósága vagy a Bizottság legalább nyolc éve engedélyezett, vagy

b) melynek forgalomba hozatalra engedélyezése iránti kérelmet valamely tagállamban vagy a Bizottságnál 2005. október 30. napját megelőzően nyújtották be és azt valamely tagállam illetékes hatósága vagy a Bizottság legalább hat éve engedélyezte.

(2) *  Az (1) bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha a referencia-gyógyszer Magyarországon nem rendelkezik forgalomba hozatali engedéllyel. Ebben az esetben a kérelmezőnek a kérelemben meg kell jelölnie a referencia-gyógyszert engedélyező tagállam nevét.

(3) *  Az OGYÉI a referencia-gyógyszert engedélyező tagállamtól igazolást kér az engedélyezés tényéről, referenciatermék teljes összetételéről és szükség esetén más releváns dokumentumokról.

(4) *  Amennyiben más tagállam az OGYÉI-t keresi meg a (3) bekezdés szerinti igazolás kiállítása érdekében, az OGYÉI köteles a megkeresést teljesíteni.

(5) Ha valamely hatóanyag különböző sóit, észtereit, étereit, izomerjeit, izomerkeverékeit, komplexeit vagy származékait nem lehet egyazon hatóanyagnak tekinteni, mert tulajdonságaik jelentősen különböznek a biztonságosság, illetve hatásosság tekintetében, a kérelmezőnek az engedélyezett hatóanyag különböző sói, észterei vagy származékai biztonságosságára, illetve hatásosságára vonatkozó további bizonyítékokat kell benyújtania.

(6) *  Nem szükséges bizonyítani a bioegyenértékűséget biohasznosulási vizsgálatokkal, ha a kérelmező igazolni tudja, hogy a generikus gyógyszer eleget tesz a vonatkozó kritériumoknak a megfelelő részletes, az Ügynökség bizottsága által kiadott és az OGYÉI honlapján közzétett, a bioegyenértékűség vizsgálatáról szóló útmutatóban meghatározottak szerint.

(7) Abban az esetben, ha a gyógyszer nem generikus gyógyszer, vagy a bioegyenértékűsége biohasznosulási vizsgálatok útján nem igazolható, vagy megváltoztatták a hatóanyago(ka)t, a terápiás javallatokat, a hatáserősséget, a gyógyszerformát vagy az alkalmazási módot a referencia-gyógyszerhez képest, be kell nyújtani a megfelelő, az 5. § (2) bekezdésének kb) és kc) pontjai szerinti vizsgálatok eredményeit.

(8) *  Amennyiben valamely biológiai gyógyszer, amely hasonlít a referencia biológiai gyógyszerre, nem felel meg a generikus gyógyszer fogalommeghatározásában foglalt feltételeknek, elsősorban a nyersanyagokkal kapcsolatos vagy a biológiai gyógyszer és a referencia biológiai gyógyszer gyártási folyamataiban mutatkozó különbségek miatt, a hasonló biológiai gyógyszerré minősüléshez meg kell adni a megfelelő, az 5. § (2) bekezdésének kb) és kc) pontjai szerinti vizsgálatok eredményeit e feltételekre vonatkozóan, amely kiegészítő adatok típusának és mennyiségének meg kell felelnie az 1. számú mellékletben és a vonatkozó részletes, az Ügynökség bizottsága által kiadott, az OGYÉI honlapján közzétett, útmutatóban megadott feltételeknek. A referencia-gyógyszer dokumentációjából az egyéb vizsgálatok és kísérletek eredményeit nem kell megadni.

(9) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazásához szükséges tanulmányok és vizsgálatok, valamint az azokból adódó gyakorlati követelmények végrehajtása nem sérti a szabadalmi jogokat vagy a gyógyszerekre vonatkozó kiegészítő szabadalmi oltalmi tanúsítványt.

(10) A kérelmező az 5. § (2) bekezdésének kb) és kc) pontjai szerinti vizsgálatok eredményeit megfelelő tudományos szakirodalommal helyettesítheti, amennyiben bizonyítani tudja, hogy a gyógyszer hatóanyaga az 1. számú mellékletben foglaltak alapján legalább tíz éve jól megalapozott gyógyászati felhasználással rendelkezik az EGT-ben, továbbá e hatóanyag elismert hatásossággal és elfogadható biztonságossággal rendelkezik az 1. számú mellékletben felsorolt feltételek értelmében.

(11) Amennyiben a gyógyszer olyan hatóanyagokat tartalmaz, amelyek már forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszer alkotórészei, de azokat terápiás célokra még nem kombinálták egymással, akkor be kell mutatni az új kombinációval végzett 5. § (2) bekezdésének kb) és kc) pontjai szerinti vizsgálatok eredményeit, de nem szükséges az egyes hatóanyagokra vonatkozó tudományos adatok megadása.

(12) A forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszer esetén a forgalomba hozatali engedély jogosultja (a továbbiakban: jogosult) hozzájárulhat ahhoz, hogy felhasználják a gyógyszerre vonatkozó 5. § (2) bekezdésének k) pontja szerinti dokumentációt vagy annak egy részét azzal a céllal, hogy elbírálják az olyan egyéb gyógyszerekre vonatkozó későbbi kérelmeket, amelyek a hatóanyagok tekintetében azonos minőségi és mennyiségi összetétellel rendelkeznek, és azonos a gyógyszerformájuk.

7/A. § *  (1) A 7. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően, ha a 7. § (10) bekezdése alkalmazásával engedélyezett hivatkozott gyógyszer jól megalapozott gyógyászati felhasználású hatóanyaga vonatkozásában új javallatra jelentős preklinikai vagy klinikai vizsgálatok alapján valamely tagállam illetékes hatósága vagy a Bizottság engedélyt ad ki, akkor e javallat tekintetében a más, ugyanazon hatóanyagot tartalmazó gyógyszer engedélyezési eljárása során csak akkor nem kell az 5. § (2) bekezdés kb) és kc) alpontjában jelölt dokumentumokat benyújtani, ha a jól megalapozott gyógyászati felhasználású hatóanyagot tartalmazó hivatkozott gyógyszer e bekezdésben említett új javallatára kiadott legkorábbi engedély egy évnél régebbi.

(2) Az (1) bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha a hivatkozott gyógyszer Magyarországon nem rendelkezik forgalomba hozatali engedéllyel. Ebben az esetben a kérelmezőnek a kérelemben meg kell jelölnie a hivatkozott gyógyszert engedélyező tagállamot.

(3) *  Az OGYÉI a hivatkozott gyógyszert engedélyező tagállamtól igazolást kér az engedélyezés tényéről, a vonatkozó termék teljes összetételéről és szükség esetén más releváns dokumentumokról.

(4) *  Ha más tagállam az OGYÉI-t keresi meg a (3) bekezdés szerinti igazolás kiállítása érdekében, az OGYÉI köteles a megkeresést teljesíteni.

Izotóppal jelzett gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyének feltételei

8. § Az izotópgenerátor forgalomba hozatali engedélye iránti kérelemhez - az 5. §-ban rögzítetteken túl - mellékelni kell:

a) a rendszer általános leírását azon alkotó elemeinek részletes leírásával, amelyek a leányizotóp-készítmény minőségét vagy összetételét befolyásolhatják,

b) az eluátum vagy szublimátum mennyiségi és minőségi jellemzését.

Homeopátiás gyógyszerek forgalomba hozatali engedélye kiadásának egyszerűsített eljárása

9. § (1) Egyszerűsített forgalomba hozatali engedélyezési eljárás lefolytatása kérhető azon homeopátiás gyógyszerek esetében, amelyeket

a) szájon át történő vagy külsőleges terápiára szánnak, és

b) csomagolásán és bármely információs anyagában nem szerepel terápiás javallat, és

c) ártalmatlanságát a hígítás foka garantálja (azaz törzsoldattartalma legfeljebb egytizezred résznyi, illetve allopátiás gyógyszerhatóanyagot tartalmazó készítmény esetén annak mennyisége nem haladja meg annak a mennyiségnek egyszázad részét, amely hatóanyag mennyiségtől azt vénykötelessé kell minősíteni).

(2) Az egyszerűsített forgalomba hozatali engedélyezési eljárás iránti kérelem vonatkozhat ugyanazon hasonszenvi törzsoldatból álló készítmények egyazon hasonszenvi típusú hígítási sorozatára is. Ez esetben valamennyi készítményt ugyanabban az eljárásban kell elbírálni.

(3) Az egyszerűsített forgalomba hozatali engedélyezési eljárás során a kérelemnek az 5. § (2) bekezdésétől eltérően az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) *  a kérelmező számlázási és levelezési címét;

b) a gyógyszer nevét;

c) a hasonszenvi törzsoldat megnevezését és a hígítás mértékét;

d) a törzsoldatra vonatkozó minőség-ellenőrzési módszereket és adatokat

da) Gyógyszerkönyvre való hivatkozással,

db) saját előírás formájában, mellékelve ennek magyar fordítását is;

e) a törzsoldatnak legalább három teljes vizsgálathoz szükséges mintáját;

f) a törzsoldat előállításának módját bemutató és a hasonszenvi jelleget - megfelelő bibliográfia alapján - igazoló adatokat;

g) gyártási és ellenőrzési dokumentációt gyógyszerformánként, ideértve a hígítás és a potenciálás módszerének leírását;

h) a készítmény stabilitásával kapcsolatos adatokat;

i) a 15. § (2) bekezdés szerinti dokumentumot;

j) a külső és a közvetlen csomagolás tervezetét;

k) a gyógyszerforma (valamely hígítása) kiszerelésének mintáját.

Hagyományos növényi gyógyszerek forgalomba hozatali engedélye kiadásának feltételei

10. § (1) Egyszerűsített forgalomba hozatali engedélyezési eljárás kérhető azon hagyományos növényi gyógyszerek tekintetében, amelyek

a) kizárólag olyan hagyományos növényi gyógyszerekre vonatkozó javallatokat tartalmaznak, mely szereket - összetételük és céljuk szerint - az orvos felügyelete nélküli használatra szántak és terveztek diagnosztikai, terápiás céllal, illetve a terápia nyomon követésére, és

b) kizárólag meghatározott hatáserősség és adagolás szerint alkalmazhatóak, és

c) szájon át, külsőleg, illetve belélegezve alkalmazandó készítmények, és

d) a hagyományos használatnak a 11. § (1) bekezdésének f) pontjában említett időszaka letelt, és

e) a gyógyszer hagyományos használatára vonatkozó adatok elegendőek, így különösen annak bizonyítása, hogy a termék nem bizonyul ártalmasnak a meghatározott alkalmazási feltételek mellett, és a termék terápiás hatása vagy klinikai hatásossága a régóta fennálló használat és a tapasztalatok alapján oly mértékben valószínűsíthető, hogy a készítmény relatív ártalmatlansága megállapítható.

(2) Vitaminok vagy ásványi anyagok jelenléte a növényi gyógyszerben nem akadálya az (1) bekezdés szerinti forgalomba hozatali engedély kiadásának, amennyiben a biztonságosság kielégítően bizonyított, és a jelen lévő vitaminok és ásványi anyagok hatása a kérelemben megjelölt javallat tekintetében alárendelt a növényi hatóanyagok hatásához képest.

(3) *  Ha az OGYÉI úgy ítéli meg, hogy a hagyományos növényi gyógyszer megfelel az 5. § vagy a 9. § engedélyezésre vonatkozó feltételeknek, azok szerint kell a forgalomba hozatalát engedélyezni.

11. § (1) A 10. § (1) bekezdés szerinti kérelemnek az 5. § (2) bekezdésétől eltérően a következőket kell tartalmaznia:

a) *  az 5. § (2) bekezdés a)-j), továbbá ka) és r) pontjában foglaltakat;

b) a gyógyszer külső csomagolásának, közvetlen csomagolásának, valamint betegtájékoztatójának mintáját az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek címkéjéről és betegtájékoztatójáról szóló rendeletnek megfelelően, továbbá a 2. számú mellékletnek megfelelően az alkalmazási előírás tervezetét az 5. pont kivételével;

c) *  a biztonságosságra vonatkozó adatok irodalmi áttekintését szakértői összefoglalóval együtt, valamint ha az OGYÉI azt előírja, kiegészítésként a gyógyszer biztonságosságának értékeléséhez szükséges adatokat;

d) *  amennyiben a gyógyszerre vonatkozóan Magyarországon kívül forgalomba hozatali engedélyt adtak ki, vagy ez iránti kérelmet utasítottak el, az erről szóló határozat másolatát;

e) *  több növényi anyagot, növényi készítményt tartalmazó kombináció esetében a 10. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározottakat a kombinációra magára vonatkozóan. Amennyiben a hatóanyagok nem ismertek, az OGYÉI kiegészítést kérhet az egyes hatóanyagokra vonatkozóan;

f) *  irodalmi adatokat vagy szakértői jelentéseket a (3) bekezdésre vonatkozóan. Az OGYÉI az Ügynökség növényi eredetű gyógyszerekkel foglalkozó bizottságát felkérheti arra, hogy adjon véleményt a gyógyszer vagy a termék régóta fennálló használatára vonatkozó bizonyítékok helytállóságáról.

(2) Az (1) bekezdés a), b) és e) pontjai tekintetében az 1. számú mellékletben meghatározottakat értelemszerűen kell alkalmazni.

(3) A hagyományos növényi gyógyszerként történő forgalomba hozatali engedély megadásához a szóban forgó gyógyszernek vagy terméknek az (1) bekezdés szerinti kérelem időpontját megelőzően legalább 30 éves időtartamon keresztül gyógyászati használatban kell lennie, ebből legalább 15 évig az EGT-ben.

(4) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti gyógyszernek vagy terméknek a kérelem tárgyát képező gyógyszerrel megegyező hatóanyagot kell tartalmaznia a felhasznált segédanyagoktól függetlenül, szándékolt felhasználásának megegyezőnek vagy hasonlónak, hatáserősségének és adagolásának egyenértékűnek, és alkalmazási módjának azonosnak vagy hasonlónak kell lennie.

(5) Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott 30 éven keresztül tartó gyógyászati felhasználás igazolására vonatkozó követelmény akkor is teljesül, ha a termék forgalmazása nem engedélyen alapult. Ehhez hasonlóan akkor is teljesül, ha a gyógyszer összetevőinek száma vagy mennyisége ezen időszak alatt csökkent.

(6) *  Az OGYÉI eltekint az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott 15 éves EGT-n belül történő alkalmazásra vonatkozó időkövetelmény alkalmazásától, ha a növényi gyógyszer tekintetében megadható lenne az egyszerűsített forgalomba hozatali engedély, és - megfelelő dokumentációval alátámasztott kérésre - az Ügynökség növényi eredetű gyógyszerekkel foglalkozó bizottsága megállapítja a gyógyszer vagy az ennek megfelelő termék esetében az egyéb feltételek teljesülését, vagy erről ilyen értelmű monográfiát adott ki.

(7) A kérelemben bizonyítani kell a 10. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltakat.

(8) *  Az OGYÉI az Ügynökség növényi eredetű gyógyszerekkel foglalkozó bizottsága által kiadott

a) új monográfiát negyedévente,

b) összes érvényes monográfiát évente egyszer

honlapján közzéteszi.

12. § (1) A 20. § szerinti kölcsönös elismerési eljárást a hagyományos növényi gyógyszerekre akkor kell alkalmazni, ha

a) az Ügynökség növényi eredetű gyógyszerekkel foglalkozó bizottsága közösségi gyógynövény-monográfiát készített, vagy

b) a növényi gyógyszer az Állandó Bizottság által kiadott nevesített jegyzéken szereplő növényi anyagokból, növényi készítményekből vagy ezek kombinációjából áll.

(2) *  Az OGYÉI a hagyományos növényi gyógyszerek forgalomba hozatali eljárásában figyelembe veszi a más tagállam által kiadott forgalomba hozatali engedélyeket, az (1) bekezdés a) pontja szerinti gyógynövény monográfiákat, illetve az egyéb megfelelő monográfiákat, publikációkat vagy adatokat.

13. § (1) *  Ha az OGYÉI az értékelés során megállapítja, hogy a gyógyszer megfelel a Gytv. 5. § (2) bekezdésében és az e rendeletben meghatározott feltételeknek, - a (2) bekezdés kivételével - a gyógyszer hagyományos növényi gyógyszerként történő forgalomba hozatalát engedélyezi.

(2) *  Az OGYÉI elutasítja a 10. § szerinti kérelmet ha

a) a minőségi, illetve mennyiségi összetétel nem felel meg a bejelentettnek, vagy

b) a javallatok nem felelnek meg a 10. §-ban foglaltaknak, vagy

c) a termék a szokásos alkalmazási feltételek mellett ártalmas lehet, vagy

d) a hagyományos használatra vonatkozó adatok nem elegendőek, így különösen, ha a régóta fennálló használat és a tapasztalatok alapján a farmakológiai hatás vagy a hatásosság nem valószínűsíthető, vagy

e) a megfelelő gyógyszerminőséget igazoló dokumentáció nem kielégítő.

(3) *  Az OGYÉI értesíti a Bizottságot, valamint kérésére az érintett tagállamot a hagyományos növényi gyógyszerként való forgalomba hozatali engedély iránti kérelem visszautasítására vonatkozó határozatáról.

(4) Amennyiben egy hagyományos növényi gyógyszerként való forgalomba hozatal engedélyezése iránti kérelem olyan növényi anyagra, növényi készítményre vagy ezek kombinációjára vonatkozik, amely szerepel a 12. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti jegyzékben, a 11. § (1) bekezdésének c), d) és f) pontjában meghatározott adatokat nem kell benyújtani és a (2) bekezdés c) és d) pontját nem kell alkalmazni.

(5) Amennyiben valamely növényi anyag, növényi készítmény vagy ezek kombinációja kikerül a 12. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti jegyzékből, az ilyen anyagot tartalmazó növényi gyógyszerek (4) bekezdés szerint kiadott forgalomba hozatali engedélyét vissza kell vonni, kivéve, ha a 11. § (1) bekezdésének megfelelő tartalmú kérelmet a jegyzékből történő kikerülést követően 90 napon belül benyújtják.

Az emberi vérből és vérplazmából gyártott gyógyszerek (stabil vérkészítmények) forgalomba hozatali engedélye kiadásának feltételei

14. § (1) Az emberi vérből vagy vérplazmából gyártott készítmények esetében az 1. számú mellékletben meghatározott „az alkotók mennyiségi és minőségi jellemzése” alatt a biológiai aktivitásra utaló jellemzők, a „mennyiségi és minőségi összetétel” alatt a biológiai aktivitásban kifejezett összetétel értendő.

(2) Az emberi vérből vagy vérplazmából gyártott gyógyszerek mennyiségi jellemzésénél - azok fajtájától függően - tömegegységeket, nemzetközi egységeket vagy biológiai aktivitási adatokat kell felhasználni.

(3) Az emberi vérből vagy vérplazmából gyártott gyógyszer forgalomba hozatali engedélyéhez szükséges minden dokumentációban a hatóanyag köznyelvben használt nevét vagy tudományos nevét legalább egy alkalommal rövidítés nélkül ki kell írni.

(4) Az emberi vérből vagy vérplazmából előállított gyógyszerek forgalomba hozatala iránti kérelemben be kell mutatni azokat a módszereket, amelyek a kórokozó vírusok mennyiségét csökkentik, illetve amelyek azokat teljesen eltávolítják a készítményekből.

(5) *  Az emberi vérből vagy vérplazmából készült gyógyszerek gyártóitól az OGYÉI megkövetelheti a készítmények minőségi bizonylatának folyamatos megküldését.

Értékelés és engedélyezés

15. § (1) *  A forgalomba hozatali engedély iránti kérelem értékelése során az OGYÉI elrendelheti az egyes minőségvizsgálati eljárások laboratóriumi megismétlését.

(2) *  Az (1) bekezdés szerinti értékelést megelőzően az OGYÉI-hez be kell nyújtani

a) *  amennyiben a gyógyszer gyártása a Magyarországon történik, a gyártási szándékról szóló nyilatkozatot,

b) amennyiben a gyógyszer gyártása valamelyik tagállamban történik, a gyártásra vonatkozó engedély másolatát,

c) amennyiben a gyógyszer gyártása EGT tagállamon kívül történik, abban az esetben, ha más tagállam már a gyártási tevékenységet ellenőrizte, az erről szóló igazolást,

d) *  abban az esetben, ha Magyarországgal GMP elfogadásáról kölcsönös elismerési megállapodást aláírt országban történik a gyártás, az ország illetékes hatóságának a gyártásra vonatkozó igazolás másolatát.

(3) *  Az immunológiai gyógyszerek értékelése esetében az OGYÉI a kérelem egy példányát, valamint három független analitikai ellenőrzéshez szükséges mennyiségű vizsgálati mintát az Országos Epidemiológiai Központnak (a továbbiakban: OEK) átad. Az immunológiai gyógyszereket az OGYÉI maga is értékeli, melynek keretében a gyártási feltételek értékelése - a külön jogszabályban foglaltak szerint - az OGYÉI feladata.

(4) * 

(5) *  Az OGYÉI értékelő jelentést készít az 5. § (2) bekezdése szerint kérelmezett gyógyszer gyógyszerészeti, preklinikai, valamint klinikai vizsgálatainak eredményei, kockázatkezelési rendszere és farmakovigilancia-rendszere tekintetében összeállított dokumentációról, és megjegyzésekkel látja el azt. Az értékelő jelentést - valahányszor új, a készítmény minőségét, biztonságosságát vagy hatásosságát érintő adat jut tudomására - megfelelően módosítja.

(6) *  Ha az OGYÉI az értékelés során megállapítja, hogy a gyógyszer megfelel a Gytv. 5. § (2) bekezdésében és az e rendeletben meghatározott feltételeknek, a gyógyszer forgalomba hozatalát engedélyezi. Az engedélyezési eljárás során hozott határozatot az OGYÉI elektronikus úton is közli az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (a továbbiakban: OEP), valamint - immunológiai gyógyszer esetén - az OEK-kal.

(7) Az immunológiai gyógyszer forgalomba hozatali engedélyében - a Gytv. 5. § (5) bekezdésben meghatározottakon túl - rendelkezni kell arról is, hogy a készítmény egyes gyártási tételei csak akkor kerülhetnek forgalomba, ha azokat az OEK megvizsgálta és felhasználásra alkalmasnak találta, kivéve, ha más tagállam megvizsgálta és felhasználásra alkalmasnak találta.

(8) *  Az üzleti titkok törlését követően az OGYÉI honlapján haladéktalanul közzéteszi a nyilvános értékelő jelentést az egyes javallatokra vonatkozó indoklással együtt. A nyilvános értékelő jelentés egy, a nyilvánosság számára közérthető stílusban írt, a gyógyszer felhasználásának feltételeit is külön bemutató összefoglalót is tartalmaz.

15/A. § *  (1) A gyógyszer forgalomba hozatali engedélyét egy vagy több, az alábbiakban felsorolt feltételhez kötötten is meg lehet adni:

a) a kockázatkezelési rendszerben szereplő meghatározott intézkedések végrehajtása a gyógyszer biztonságos alkalmazása érdekében;

b) engedélyezés utáni gyógyszerbiztonsági vizsgálat lefolytatása;

c) a gyógyszer biztonságos és hatásos használatát szolgáló minden egyéb feltétel vagy korlátozás;

d) megfelelő farmakovigilancia-rendszer működtetése;

e) engedélyezés utáni hatásossági vizsgálat lefolytatása abban az esetben, ha a gyógyszer hatásosságával kapcsolatban aggályok merültek fel, amelyeket csak a gyógyszer forgalomba hozatalát követően lehet megoldani.

(2) *  Az OGYÉI a forgalomba hozatali engedélyben szükség esetén meghatározza a feltételek teljesítésére vonatkozó határidőket.

16. § *  A forgalomba hozatali engedély megadását követően a jogosult tájékoztatja az OGYÉI-t a gyógyszernek a Magyarországon történő forgalomba hozatalának tényleges időpontjáról, figyelembe véve a különböző engedélyezett kiszereléseket.

16/A. § *  (1) *  A 7. § (1) bekezdés a) pontja alapján forgalomba hozatalra engedélyezett generikum a Magyarországon ténylegesen akkor hozható forgalomba, ha a 7. § (1) bekezdés a) pontjában említett referencia gyógyszer valamely tagállamban történő forgalomba hozatali engedélyének kibocsátását követően tíz év, illetve a (2) bekezdésben foglalt esetben tizenegy év eltelt.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt tízéves időtartam legfeljebb egy évvel meghosszabbodik abban az esetben, ha a referencia-gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja a 6. § szerint - a forgalomba hozatalra engedélyezést követő nyolc éven belül - engedélyt szerez egy vagy több új terápiás javallatra, amelyek jelentős klinikai előnnyel rendelkeznek a meglévő gyógykezelésekkel összehasonlítva.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak azon gyógyszerekre, amelyek forgalomba hozatala iránti kérelmet valamely tagállamban vagy a Bizottságnál 2005. október 30. napját megelőzően nyújtották be.

Alkalmazási előírás

17. § (1) Az alkalmazási előírás a forgalomba hozatali engedély része, amely a 2. számú melléklet szerinti adatokat tartalmazza.

(2) * 

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően a generikus gyógyszer alkalmazási előírása nem tartalmazhatja a referencia gyógyszer alkalmazási előírásának a 4.1. és 4.2. pontjai szerinti azon javallatait és adagolás formáit, amelyeket szabadalom véd.

(4) Radioizotópot tartalmazó gyógyszer alkalmazási előírásában az (1) bekezdés szerinti adatokon túl fel kell tüntetni

a) a belső sugárdozimetria részletes leírását,

b) további részletes előírásokat az ilyen módon felhasználandó készítmények alkalmazása előtti előállítására és minőség-ellenőrzésére,

c) azt a felhasználhatósági időtartamot - ha ez a követelmény alkalmazható -, amelyen belül bármely köztitermék (pl. az eluátum) vagy a felhasználásra kész gyógyszer megfelel a követelményeknek.

(5) *  A 726/2004/EK rendelet 23. cikkében említett jegyzékben szereplő gyógyszerek esetében az alkalmazási előírásnak tartalmaznia kell a következő figyelmeztető szöveget: „▼Ez a gyógyszer fokozott felügyelet alatt áll, mely lehetővé teszi az új gyógyszerbiztonsági információk gyors azonosítását. Az egészségügyi szakembereket arra kérjük, hogy jelentsenek bármilyen feltételezett mellékhatást. A mellékhatások jelentésének módjairól a 4.8 pontban kaphatnak további tájékoztatást.”

(6) *  Az (5) bekezdésben foglalt figyelmeztetés előtt fel kell tüntetni a 726/2004/EK rendelet 23. cikkében említett szimbólumot és egy magyarázó szöveget, amely az egészségügyi dolgozókat hívja fel a feltételezett mellékhatások kiemelt figyelemmel kísérésére.

(7) *  Az összes gyógyszer esetében fel kell feltüntetni egy szöveget, amely a feltételezett mellékhatások jelentési módjáról ad tájékoztatást.

A gyógyszerek osztályozása

18. § (1) *  Az OGYÉI a gyógyszerek osztályozását a következők szerint határozza meg:

a) I. csoport: orvosi rendelvény nélkül is kiadható gyógyszerek (VN),

b) II. csoport: kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszerek (V vagy J vagy SZ vagy I).

(2) *  Az (1) bekezdés b) pontja szerinti, kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszereket az OGYÉI a következő további alcsoportokba is besorolja, amely besorolásokat a 33. § szerinti közzétételkor feltünteti:

a) orvosi rendelvényhez kötött gyógyszerek (V);

b) *  különleges rendelési kötelezettség vagy más korlátozás alá eső gyógyszerek, melyek közé tartoznak:

ba) a külön jogszabály szerint kábítószerként és pszichotróp anyagként minősített gyógyszerek (KP),

bb) azon gyógyszerek, melyek előírástól eltérő alkalmazása visszaélés, hozzászokás kockázatával jár (H),

bc) azon gyógyszerek, melyek újszerűek, így hatásmechanizmusuk, illetve mellékhatásaik további vizsgálatot igényelhetnek (Ú);

c) a bizonyos szakterületeken való alkalmazásra fenntartott, korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött gyógyszerek, így

ca) a szakorvosi/kórházi diagnózist követő járóbeteg-ellátásban alkalmazható gyógyszerek (J),

cb) a szakorvosi/kórházi diagnózist követően folyamatos szakorvosi ellenőrzés mellett alkalmazható gyógyszerek (Sz),

cc) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. §-ának ga) pontja szerinti rendelőintézeti járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók által biztosított körülmények között alkalmazható gyógyszerek (I).

(3) *  Az OGYÉI az (2) bekezdés a) pontjába, a kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszerek osztályába sorolja be a gyógyszereket, ha

a) orvosi felügyelet nélküli alkalmazásuk esetén közvetlen vagy közvetett veszélyt jelenthetnek az emberi szervezetre (egészségre) még akkor is, ha a betegtájékoztatónak megfelelően használják őket, vagy

b) gyakran és széles körben helytelenül használják, melynek következtében közvetlen vagy közvetett veszélyt jelenthetnek az emberi szervezetre (egészségére), vagy

c) olyan anyagokat, illetve ezekből előállított olyan készítményeket tartalmaznak, amelyek hatása, illetve mellékhatásai további vizsgálatra szorulnak, vagy

d) az orvos szokásos körülmények között parenterális alkalmazásra rendeli.

(4) *  Az OGYÉI a (2) bekezdés b) pontjába, a különleges rendelvényhez kötött gyógyszerek közé sorolja be - a (2) bekezdés a) vagy c) pontjába történő besorolás mellett - a gyógyszert, ha

a) a külön jogszabály szerint kábítószerként (K1, K2) vagy pszichotróp (P2) anyagként minősített gyógyszer, vagy

b) annak helytelen alkalmazása valószínűsíthetően a gyógyszerrel való visszaélés jelentős mértékű kockázatával jár, hozzászokáshoz vezet, illegális célokra való felhasználás veszélyét veti fel,

c) olyan anyagot tartalmaz, amely - újszerűsége vagy tulajdonságai miatt - e csoportba sorolandó.

(5) *  Az OGYÉI a (2) bekezdés c) pontjába, a korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött osztályba sorolja - a 17. § (2) bekezdése alapján a gyógyszert, ha

a) azt olyan betegségek kezelésére alkalmazzák, amelyek diagnózisát kórházi környezetben vagy megfelelő diagnosztikai felszereltséggel rendelkező intézményekben kell felállítani, noha a gyógyszer alkalmazása és az utókezelés - az előzőek javaslatára - az adott intézményen kívül is végezhető, vagy

b) azt járóbetegeknek szánják, de annak alkalmazása olyan súlyos mellékhatásokkal járhat, amelyek szakorvos által előírt gyógyszer felírását igénylik, és szükségessé teszik a beteg különleges felügyeletét a kezelés teljes időtartama alatt, vagy

c) azt - gyógyszerészeti tulajdonságai vagy újszerűsége, illetve közegészségügyi jelentősége miatt - olyan kezelésre tartják fenn, amely rendelőintézeti járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók által biztosított körülmények között alkalmazható.

(6) Azok a gyógyszerek, amelyek nem felelnek meg a (3)-(5) bekezdésekben foglaltaknak, orvosi rendelvény nélkül is kiadható gyógyszereknek minősülnek.

(7) *  Az OGYÉI megállapítja a gyógyszerek (1)-(6) bekezdés szerinti osztályozását a 2. § (2) bekezdésének 1. vagy 2. pontja szerinti típusát.

(8) *  Az OGYÉI a gyógyszerek (1)-(7) bekezdés szerinti osztályozását akkor, ha új tények jutnak tudomására felülvizsgálja és szükség szerint módosítja.

(9) *  Az OGYÉI a gyógyszerek osztályozás szerinti listáját évente frissíti, figyelemmel a 33. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott közzétételi kötelezettségére.

(10) *  A sürgősségi betegellátásban az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet 2. melléklete által a sürgősségi táska tartalmaként meghatározott gyógyszerek a 18. § (2) bekezdése szerinti alcsoportba sorolástól függetlenül alkalmazhatók.

18/A. § *  Ha az EGT-ben valamely gyógyszer osztályozásának módosítását jelentős preklinikai vagy klinikai tanulmányok alapján engedélyezték, az OGYÉI, amikor más kérelmező vagy forgalomba hozatali engedély jogosultja ugyanazon hatóanyag besorolásának módosítására irányuló kérelmét vizsgálja, nem veszi figyelembe e vizsgálatok eredményeit egy éven át azt követően, hogy az első módosítást engedélyezték. E § alkalmazása során a 7. § (2)-(9) bekezdését is alkalmazni kell.

18/B. § *  Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszerként hozhatók forgalomba, illetve forgalmazhatók a G03 ATC kód alá tartozó szisztémás hatású gyógyszerek.

A forgalomba hozatali engedély nyilvántartása

19. § (1) *  A gyógyszer nyilvántartási számot kap. A nyilvántartási szám

a) OGYI-T-jelzésből,

b) sorszámból,

c) „/” (per) jelzésből, gyógyszerformánként, hatáserősségenként, csomagolási egységenként, illetve csomagolási módonként 01-essel kezdődő sorszámból áll.

(2) Az egyszerűsített eljárással forgalomba hozatalra engedélyezett homeopátiás gyógyszer nyilvántartási száma

a) OGYI-HGAL-jelzésből,

b) sorszámból,

c) a bejegyzett hasonszenvi hígítások mértékéből (konkrét hígítás mértéke),

d) „/” (per) jelzésből, gyógyszerformánként, hatáserősségenként, csomagolási egységenként, illetve csomagolási módonként 01-essel kezdődő sorszámból áll.

(3) *  A nem egyszerűsített eljárással forgalomba hozatalra engedélyezett homeopátiás gyógyszerek nyilvántartási számát az OGYÉI a (2) bekezdés szerint képezi azzal, hogy a nyilvántartási számban az „OGYI-T” megjelölés helyett az „OGYI-HG” megjelölés szerepel.

(4) A hagyományos növényi gyógyszer nyilvántartási száma

a) OGYI-TN-jelzésből,

b) sorszámból,

c) „/” (per) jelzésből, gyógyszerformánként, hatáserősségenként, csomagolási egységenként, illetve csomagolási módonként 01-essel kezdődő sorszámból áll.

Kölcsönös elismerési eljárás, decentralizált eljárás és más EGT tagállamban is engedélyezett gyógyszerek * 

20. § A gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének több tagállamban történő megadása céljából a kérelmező a kölcsönös elismerési, illetve a decentralizált eljárás megindítása érdekében az 5. § (2) bekezdésének megfelelő kérelmet nyújt be az adott tagállamokban. A benyújtott dokumentumok tartalmazzák a kérelem által érintett tagállamok jegyzékét.

21. § (1) *  Kölcsönös elismerési eljárás esetében, amennyiben a jogosult más tagállamban kívánja kezdeményezni az OGYÉI által forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének kiadását, erről a tényről az OGYÉI-t - mint a referencia-tagállam megfelelő hatáskörrel rendelkező hatóságát - előzetesen értesíti. Az értesítés tartalmazza, hogy az OGYÉI-nek korábban benyújtott dokumentációhoz képest a másik tagállamban milyen további vagy módosított dokumentációt kíván benyújtani. Az OGYÉI ilyen esetben kérheti az új vagy módosult dokumentumok benyújtását.

(2) *  Az (1) bekezdés szerinti dokumentumok benyújtásával egyidejűleg a jogosult felkéri az OGYÉI-t a gyógyszerre vonatkozó értékelő jelentés kiadására vagy frissítésére. Az OGYÉI ezt - ami az esetleges új adatokat is tartalmazza - a kérelem beérkezésétől számított 90 napon belül angol nyelven elkészíti és a jogosultnak, valamint annak a tagállamnak, amelyben a jogosult kezdeményezni kívánja az OGYÉI által forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének kiadását, megküldi.

22. § (1) Decentralizált eljárás esetén, amely esetben a gyógyszer nem rendelkezik az EGT-n belül forgalomba hozatali engedéllyel, a kérelmező a kérelmezett tagállamok közül felkér egy tagállamot, hogy mint referencia-tagállam működjön közre és készítse el a gyógyszer értékelő jelentésének tervezetét.

(2) *  Amennyiben az OGYÉI az (1) bekezdés szerinti referencia hatóság, az 5. § (2) bekezdés szerinti kérelem benyújtását követő 120 napon belül elkészíti az értékelő jelentés, az alkalmazási előírás, a címke és betegtájékoztató tervezetét, és megküldi az érintett tagállamoknak és a kérelmezőnek.

23. § (1) *  Az OGYÉI kölcsönös elismerési, illetve a decentralizált eljárás esetében, ha nem referencia hatóság, a referencia tagállam által elkészített értékelő jelentés vagy az értékelő jelentés tervezetének kézhezvételét követő 90 napon belül jóváhagyja az értékelő jelentést, az alkalmazási előírást, valamint a címkét és betegtájékoztatót vagy azok tervezetét, és erről tájékoztatja a referencia-tagállamot.

(2) *  Kölcsönös elismerési, illetve a decentralizált eljárás esetében, ha az OGYÉI a referencia hatóság, lezárja az engedélyezési folyamatot, írásban összesíti valamennyi tagország jóváhagyását a forgalomba hozatali engedély kiadására, és értesíti a kérelmezőt és az érintett tagállamokat.

(3) *  Az (1) bekezdés szerinti eljárásban az OGYÉI megkeresése esetén az OEK szakértőként jár el.

24. § (1) *  Kölcsönös elismerési eljárás esetében, amennyiben az OGYÉI a referencia hatóság, a 23. § (2) bekezdés szerinti eljárást követően 30 napon belül a korábban kiadott forgalomba hozatali engedélyt szükség esetén módosítja.

(2) *  Kölcsönös elismerési eljárás esetében, amennyiben nem az OGYÉI a referencia hatóság, a 23. § (2) bekezdés szerinti eljárás lezárása után, az értékelő jelentésnek megfelelő magyar nyelvű dokumentumok benyújtását követő 30 napon belül,

a) *  amennyiben a gyógyszer a Magyarországon nem rendelkezett forgalomba hozatali engedéllyel, azt kiadja;

b) *  amennyiben a gyógyszer a Magyarországon korábban már rendelkezett forgalomba hozatali engedéllyel, azt módosítja.

(3) *  Decentralizált eljárás esetében, amennyiben az OGYÉI a referencia hatóság, a 23. § (2) bekezdés szerinti eljárást lezárja, az értékelő jelentésnek megfelelő magyar nyelvű dokumentumok benyújtását követő 30 napon belül az OGYÉI kiadja a forgalomba hozatali engedélyt.

(4) *  Decentralizált eljárás esetében, amennyiben nem az OGYÉI a referencia hatóság, a 23. § (2) bekezdés szerinti eljárás lezárása után, az értékelő jelentésnek megfelelő magyar nyelvű dokumentumok benyújtását követő 30 napon belül az OGYÉI kiadja a forgalomba hozatali engedélyt.

25. § (1) *  Amennyiben az OGYÉI úgy ítéli meg, hogy a 23. § (1) bekezdés szerinti jóváhagyás súlyos közegészségügyi kockázattal járna, az értékelő jelentést, továbbá az alkalmazási előírást, a címkét és a betegtájékoztatót nem hagyhatja jóvá. Erről a jogosultat, a referencia-tagállamot, azokat a tagállamokat, ahol a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyét már jóváhagyták, haladéktalanul értesíti, majd az ügyet az Ügynökség Koordinációs Csoportja elé utalja. Ennek során az általa feltárt hiányosság okát és esetleges megszüntetésének módját részletesen közli.

(2) *  Az OGYÉI törekszik arra, hogy a referencia-tagállammal, az érintett tagállamokkal és a kérelmezővel a vitás kérdésben megegyezésre jusson, s ennek során a jogosult is kifejthesse álláspontját, akár szóban, akár írásban.

(3) *  Ha az (1) bekezdés szerinti véleménykülönbségnek az Ügynökség Koordinációs Csoportja elé utalását követő 60 napon belül a tagállamok egyezségre jutnak, abban az esetben, ha a referencia-tagállam hatósága az OGYÉI, írásba foglalja valamennyi fél egyetértését, lezárja az eljárást és erről határozatot hoz.

(4) Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult értesítést kap arról, hogy az Ügynökség Koordinációs Csoportja az ügyet az egyetértés hiánya miatt az Ügynökség felé utalta, az értesítést követően haladéktalanul megküldi az Ügynökségnek az 5. § (2) bekezdés szerinti dokumentációt.

(5) *  Amennyiben a (3) bekezdés szerint nem sikerül megállapodásra jutni, az OGYÉI - az (1) bekezdéstől eltérő esetben - amennyiben jóváhagyta a referencia-tagállam által kiadott értékelő jelentést, az alkalmazási előírást, valamint a címkeszöveget és a betegtájékoztatót, a kérelmező kérésére engedélyezheti a gyógyszer forgalomba hozatalát anélkül, hogy megvárná az Ügynökség bizottsága bekezdésben meghatározott eljárás kimenetelét. Ebben az esetben az engedély megadását nem érinti az Ügynökség bizottsága előtti eljárás kimenetele.

26. § (1) *  Amennyiben ugyanannak a gyógyszernek az értékelése és forgalomba hozatalának engedélyezése során a tagállamok illetékes gyógyszerhatóságai az engedély kiadását, az eljárás felfüggesztését vagy az engedély visszavonását tekintve eltérő döntéseket hoztak, az OGYÉI, a kérelmező, illetve a jogosult az Ügynökség bizottsága előtt eljárást kezdeményezhet. Ennek során a vélemények eltérését világosan kell bemutatni és minden, a kérdés megítéléséhez lényeges dokumentumot mellékelni kell.

(2) *  Az OGYÉI, a jogosult, illetve a kérelmező az engedélyezési folyamat során, azt követően, illetve a forgalomba hozatali engedély módosítása kapcsán az (1) bekezdéstől eltérő esetben is kezdeményezheti az EGT érdekében az Ügynökség előtti eljárást.

(2a) *  A (2) bekezdéstől eltérően, az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek farmakovigilanciájáról szóló miniszteri rendelet sürgős eljárásra vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül az Ügynökség farmakovigilancia-kockázatértékelési bizottságának eljárását kell kezdeményezni, ha az a farmakovigilanciával kapcsolatos adatok értékelése alapján indokolt.

(3) *  Az OGYÉI egyértelműen meghatározza az Ügynökség bizottsága elé állásfoglalásra utalt kérdést, és erről értesíti a kérelmezőt vagy a jogosultat. Ennek során a vélemények eltérését világosan kell bemutatni és mellékelni kell minden, a kérdés megítéléséhez lényeges dokumentumot.

27. § (1) * 

(2) *  A 26. § szerinti eljárás eredményéről a Bizottság által hozott, az OGYÉI-nek megküldött határozattervezettel kapcsolatban az OGYÉI

a) annak kézhezvételétől számított 22 napon belül írásbeli észrevételt tehet, illetve

b) részletes indokolással írásban kérheti, hogy a kérdést az Állandó Bizottság plenáris ülésén vitassa meg.

(3) *  A 26. § szerinti eljárásban a Bizottság által hozott döntéssel kapcsolatos intézkedést (a forgalomba hozatali engedély kiadása, visszavonása vagy módosítása) az OGYÉI a végleges döntés kézhezvételétől számított, az értékelő jelentésnek megfelelő magyar nyelvű dokumentumok benyújtását követő 30 napon belül meghozza és erről a jogosultat, a kérelmezőt, a Bizottságot és az Ügynökséget értesíti.

28. § Az egyszerűsített forgalomba hozatali eljárással engedélyezett homeopátiás gyógyszerek esetében nem lehet a 26. § szerinti eljárásokat alkalmazni.

29. § (1) *  Amennyiben az OGYÉI tudomására jut, hogy egy, az 5. § (2) bekezdés szerint az OGYÉI-hez benyújtott kérelem olyan gyógyszerre vonatkozik, amely forgalomba hozatali engedélyének kiadása egy másik tagállamban már folyamatban van, az OGYÉI az eljárást megszünteti és tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy kölcsönös elismerési eljárásnak van helye.

(2) *  Amennyiben az OGYÉI tudomására jut, hogy egy, az 5. § (2) bekezdés szerint az OGYÉI-hez benyújtott kérelem - ha azt nem a kölcsönös elismerési eljárásnak megfelelően nyújtották be - olyan gyógyszerre vonatkozik, amelyet egy másik tagállamban már engedélyeztek, az OGYÉI az eljárást megszünteti és tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy kölcsönös elismerési eljárásnak van helye.

Módosítás

30. § (1) *  A jogosult a gyógyszer gyártásával, minőségével, annak ellenőrzésével, valamint a készítmény alkalmazásával kapcsolatban - a tudomány és a technika új eredményei felhasználásának útján - a tudomására jutott új tényt vagy adatot köteles az OGYÉI-nek haladéktalanul bejelenteni.

(2) *  Ha a jogosultnak olyan adat jut tudomására, amely nem felel meg a forgalomba hozatali engedély alapjául szolgáló dokumentációban foglaltaknak, arról tájékoztatnia kell az OGYÉI-t és kérelmeznie kell a forgalomba hozatali engedély módosítását. A tájékoztatás körében értesíteni kell az OGYÉI-t bármely olyan tilalomról vagy korlátozásról is, amelyet olyan tagállam rendelt el, ahol a gyógyszert forgalmazzák, valamint bármilyen olyan új információról, amely esetleg befolyásolhatja az előny/kockázat arány értékelését. Abból a célból, hogy az előny/kockázat arányt folyamatosan lehessen értékelni, az OGYÉI bármikor felszólíthatja a jogosultat, hogy mutasson be olyan adatokat, amelyek igazolják, hogy az előny/kockázat arány továbbra is kedvező. A felszólításnak a jogosult haladéktalanul és teljes mértékben köteles eleget tenni.

(2a) *  A (2) bekezdésben foglalt tájékoztatásnak ki kell terjednie a klinikai és egyéb vizsgálatok mind pozitív, mind negatív eredményeire valamennyi javallat és betegcsoport vonatkozásában, függetlenül attól, hogy a forgalomba hozatali engedély tartalmazza-e azokat, valamint ki kell terjednie a gyógyszer alkalmazására vonatkozó adatokra akkor is, ha az alkalmazás kívül esik a forgalomba hozatali engedélyben foglaltakon.

(2b) *  A forgalomba hozatali engedély jogosultja gondoskodik az alkalmazási előírás, a betegtájékoztató és a címkeszöveg naprakészen tartásáról, figyelembe véve a legújabb tudományos ismereteket, ideértve a 726/2004/EK rendelet 26. cikkével összhangban létrehozott európai internetes gyógyszerportálon nyilvánosságra hozott értékelések következtetéseit és az ajánlásokat.

(3) A módosítási kérelemhez mellékelni kell a módosítás szükségességét igazoló adatokat, vizsgálati eredményeket, valamint - szükség esetén - a vizsgálatokhoz szükséges gyógyszermintát.

(4) Egyazon módosítási kérelem - az (5) bekezdés kivételével - nem vonatkozhat egynél több módosítására. Amennyiben a kérelmező több módosítást kezdeményez ugyanazon forgalomba hozatali engedéllyel kapcsolatban, úgy külön kérelmet kell benyújtani minden egyes módosításra, és hivatkozást kell tartalmaznia a másik módosítási kérelemre.

(5) Nem kell alkalmazni a (4) bekezdésben meghatározottakat, ha a módosítás egy vagy több módosítást von maga után. Ebben az esetben egy kérelemben kell előterjeszteni valamennyi módosítási kérelmet. A kérelemben fel kell tüntetni a módosítások közötti okozati kapcsolatot.

(6) * 

(7) A Gytv. 5. § (9) bekezdés szerinti változás esetén a változás bejegyzése, illetve a forgalomba hozatali engedély módosítása iránti kérelemhez mellékelni kell a jogosultság megváltozását igazoló nyilatkozatok, illetve egyéb okiratok másolatát is.

(8) *  Amennyiben gyógyszer Magyarországon történő forgalomba hozatalának engedélyezése kölcsönös elismerési vagy decentralizált eljárás alapján történt, a jogosult minden módosítási kérelmet először a referencia-tagállamhoz nyújt be, s az így jóváhagyott módosítás jóváhagyását kell - az erre vonatkozó, a referencia-tagállam által készített értékelő jelentéssel azonos dokumentáció benyújtásával - az OGYÉI-től kérni.

Megújítás

31. § (1) A forgalomba hozatali engedély Gytv. 5. § (7) bekezdése szerinti megújítását - a jogosult - a szükséges aktualizált dokumentáció benyújtásával kérelmezi, vagy nyilatkozik, hogy az engedélyt nem kívánja megújítani.

(2) *  A Gytv. 5. § (7) bekezdése alkalmazása során a kérelmező az alábbi dokumentumokat nyújtja be:

a) a minőségre, biztonságosságra és hatásosságra vonatkozó dokumentáció egységes szerkezetbe foglalt változatát, beleértve az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek farmakovigilanciájáról szóló miniszteri rendelet alapján benyújtott, feltételezett mellékhatásokra vonatkozó jelentések és időszakos gyógyszerbiztonsági jelentések adatainak értékelését,

b) a forgalomba hozatali engedély megadása után végrehajtott valamennyi módosítást.

(3) *  A forgalomba hozatali engedély akkor újítható meg, ha az OGYÉI újraértékelte a gyógyszer minőségére, hatásosságára és relatív ártalmatlanságára, kockázat/előny arányára, valamint a bejelentett mellékhatásokra vonatkozó legújabb adatokat. Az OGYÉI a forgalomba hozatali engedély megújítását - kivételesen indokolt esetben - további vizsgálatok elvégzéséhez kötheti.

(4) *  A megújítás iránti kérelmet az OGYÉI honlapján megtalálható adatlapnak megfelelően kell benyújtani.

Visszavonás

32. § (1) *  A Gytv.-ben említetteken túl a jogosult is kérheti az OGYÉI-től a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének visszavonását.

(2) * 

A forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerekre vonatkozó egyéb rendelkezések

33. § (1) *  Az OGYÉI honlapján közzéteszi:

a) a forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszerek teljes körét, azok nyilvántartási számának, nevének, valamint a jogosult nevének, a hatóanyag nevének és ATC kódjának, és a 18. § szerinti osztályozásának feltüntetésével, és

b) azoknak a gyógyszereknek a körét, amelyek forgalomba hozatali engedélye visszavonásra került vagy nem került megújításra, az a) pontban meghatározott adattartalommal és a visszavonás évének feltüntetésével.

(2) *  Az OGYÉI honlapján haladéktalanul hozzáférhetővé teszi a kiadott forgalomba hozatali engedélyeket a betegtájékoztatóval, az alkalmazási előírással és a 15/A. §, a Gytv. 7. § (3)-(4) bekezdése és 7/A. §-a alapján a forgalomba hozatal feltételeként meghatározott valamennyi feltétellel, valamint a feltételek teljesítésére meghatározott határidőkkel együtt. A centralizált eljárással forgalomba hozatalra engedélyezett készítmények esetében a vonatkozó adatok elérhetőségét kell közzétenni.

(3) *  Az OGYÉI az (1) bekezdésben meghatározottakon túl honlapján közzéteszi az általa forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerek alkalmazási előírásának naprakész gyűjteményét, és közzéteszi a centralizált eljárással forgalomba hozatalra engedélyezett készítményekre vonatkozó adatok elérhetőségét.

(4) *  Az OGYÉI az egyenértékűeknek és egymással helyettesíthetőnek minősített készítmények listáját a honlapján megjelenteti. Ha új tények jutnak a tudomására, az OGYÉI a közzétett listát felülvizsgálja és haladéktalanul módosítja a honlapon megjelenő közleményt.

(4a) * 

(5) A (4) bekezdés szerinti közlemény hatóanyagonként tartalmazza az egymással helyettesíthető gyógyszerek nyilvántartási számát, nevét, gyógyszerformáját és hatáserősségét.

(6) *  Az (1) bekezdés a) pontja szerinti listát az OGYÉI a közzététellel egyidejűleg megküldi a Bizottságnak, az Ügynökségnek és a tagállamoknak.

(7) *  A jogosult a gyógyszer kereskedelmi forgalomba hozatalát megelőzően köteles a gyógyszer - első forgalomba hozatalra szánt gyártási tételéből származó - végleges mintáját vagy mintájának fényképét az OGYÉI részére megküldeni. Az OGYÉI a végleges mintát - az átvételétől számított 8 napon belül - megvizsgálja. Ha a vizsgálat eredményeként az OGYÉI azt állapítja meg, hogy a minta nem felel meg a forgalomba hozatali engedélyben meghatározott követelményeknek, a gyógyszer nem hozható forgalomba.

(8) *  Az OGYÉI értesíti az Ügynökséget azokról a forgalomba hozatali engedélyekről, amelyeket a 15/A. §, a Gytv. 7. § (3)-(4) bekezdése, 7/A. §-a alapján feltételekhez kötve adott meg.

34. § (1) Az immunológiai gyógyszerek esetében az

a) élő vakcinát tartalmazó,

b) *  gyermekek, veszélyeztetett csoportok primer immunizálására szolgáló,

c) közegészségügyi immunizációs programok során használt,

d) új vagy az adott gyártónál új,

e) új vagy megváltoztatott technológiával gyártott

immunológiai gyógyszerek gyártási tételei csak akkor kerülhetnek kereskedelmi forgalomba, ha azokat az OEK a beküldött minták és jegyzőkönyvek alapján megfelelőnek találta, és erről hatósági bizonyítványt állít ki.

(2) *  Eltekint az OEK az (1) bekezdésben meghatározott gyártási tételellenőrzéstől, ha a jogosult az OEK felé bejelenti az adott forgalmazni kívánt gyártási tétel mennyiségét, és benyújtja a gyártói minőségi bizonylatot, amely hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a gyártási tételt az EGT-n belül működő vagy a hazai vizsgálati követelményeknek megfelelő más külföldi hatósági laboratórium már ellenőrizte és megfelelőnek találta.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzéshez szükséges mintát és dokumentációt a jogosult közvetlenül az OEK-hez juttatja el. Az ellenőrzés eredményéről vagy a (2) bekezdés szerinti esetben a dokumentum elfogadásáról szóló hatósági bizonyítványt az OEK a minta kézhezvételétől számított 8 napon belül adja ki.

(4) A gyártási tételek (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzéséhez szükséges benyújtandó dokumentumokat és a minták mennyiségét az országos tiszti főorvos módszertani levélben teszi közzé.

(5) Az OEK a tételenkénti ellenőrzés során előírhatja az immunológiai gyógyszer valamennyi - a minőségbiztosító személy által aláírt - minőségi bizonylata másolatban történő benyújtását.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott hatósági bizonyítvány tartalmazza az immunológiai gyógyszer

a) nevét;

b) a forgalomba hozatali engedélyének számát;

c) hatóanyaga megnevezését;

d) gyártási számát;

e) felhasználhatósági határidejét;

f) végső kiszerelési egységeinek számát;

g) a végső kiszerelésben lévő adagok hatóanyag-tartalmát;

h) gyártójának nevét;

i) a jogosult nevét (cégnevét) és lakóhelyét (székhelyét);

j) a kérelemhez csatolt dokumentáció és vizsgálati minta körét.

Eltérés a forgalomba hozatali engedélytől

35. § (1) A jogosult felelős azért, hogy a gyógyszer a forgalomba hozatali engedélyben meghatározott előírásoknak megfeleljen.

(2) *  A forgalomba hozatali engedélyben meghatározottaktól való eltérést - egyes gyártási tételekre vonatkozóan - az OGYÉI

a) a gyártási tételnek a forgalomba hozatali engedélytől való eltérését részletesen megjelölő kérelem benyújtását,

b) a Gytv. 1. számú mellékletében meghatározott díj megfizetését igazoló bizonylat benyújtását,

c) a hivatkozott gyártási tételből származó gyógyszerminta benyújtását,

d) a gyógyszer késztermék felszabadítását igazoló bizonylat benyújtását, és

e) amennyiben a forgalomba hozatali engedélyben meghatározottaktól való eltérés engedélyezése a készítmény átcsomagolását eredményezi, az átcsomagolást végző gyártó hely Helyes Gyógyszergyártási Gyakorlat (GMP)-tanúsítványának a benyújtását

követően akkor engedélyezi, ha meggyőződött róla, hogy az a gyógyszer biztonságos alkalmazását nem veszélyezteti.

(2a) *  A (2) bekezdés c) pontja szerinti minta benyújtásától - amennyiben az eltérés jellege azt nem indokolja - az OGYÉI eltekinthet.

(3) A forgalomba hozatali engedélyben meghatározott felhasználhatósági határidőn túl a gyógyszer - erre vonatkozó külön engedély nélkül - nem használható.

(4) *  A jogosult kérelmére az OGYÉI egyes gyártási tételek felhasználhatósági időtartamát legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja. A kérelemhez mellékelni kell a gyógyszer megfelelő minőséget bizonyító vizsgálati dokumentációt. Kétség esetén az OGYÉI a vizsgálatokat megismételtetheti, illetve azokat maga is elvégezheti. A kérelemben indokolni kell, hogy milyen előny várható a meghosszabbítástól.

(5) *  A lejárati idő meghosszabbításáról szóló határozatot az OGYÉI a honlapján közzéteszi. A közzététel nem érinti a jogosultnak - a készítmény forgalmazásában, alkalmazásában résztvevők tekintetében fennálló - külön jogszabályban meghatározott tájékoztatási kötelezettségét. A felhasználhatósági határidő meghosszabbítását a gyógyszer csomagolásán is fel kell tüntetni.

(6) * 

Kivonás

36. § (1) *  Az OGYÉI a Gytv. 17-18. §-a szerinti, valamint az Ügynökségtől vagy valamelyik tagállamtól származó, forgalomból történő kivonásról, visszahívásról vagy a forgalmazás felfüggesztéséről szóló döntés rendelkező részét a honlapján is közzéteszi, továbbá annak tartalmáról

a) *  az OEP-et,

b) *  a gyógyszer kis- és nagykereskedelmi forgalmazásra engedéllyel rendelkezőket, a gyógyszerközvetítőket és

c) az intézeti gyógyszertárakat

elektronikus levélben tájékoztatja.

(2) *  Az OGYÉI a Gytv. 17-18. §-a szerinti forgalomból történő kivonásról, visszahívásról vagy a forgalmazás felfüggesztéséről szóló döntéséről az Ügynökség erre vonatkozó iránymutatása szerint, haladéktalanul elektronikus levélben tájékoztatja a tagállamokat és az Ügynökséget is.

(3) *  Amennyiben az feltételezhető, hogy a súlyos közegészségügyi kockázatot jelentő minőségi hibával érintett vagy feltételezhetően hamisított gyógyszer a lakossághoz is eljutott, a gyógyszerészeti államigazgatási szerv a tudomásszerzést követő 24 órán belül nyilvános felhívást tesz közzé e gyógyszerek gyógyszertárak részére történő átadása érdekében.

(4) *  A gyógyszerészeti államigazgatási szerv az (1) bekezdés végrehajtása során tájékoztatja a gyógyszertárakat a (3) bekezdés szerint átadott gyógyszerekkel kapcsolatos további intézkedésekről.

37-38. § * 

A gyógyszerek gyógyszertáron kívüli forgalmazására vonatkozó különleges rendelkezések * 

39. § *  (1) *  Az OGYÉI a 18. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti orvosi rendelvény nélkül is kiadható gyógyszereket (VN) a (2)-(3) bekezdésben foglaltak alapján a gyógyszertáron kívül is forgalmazható gyógyszerek alcsoportjába besorolhatja, amely besorolásokat a forgalomba hozatali engedélyben és a 33. § szerinti közzétételkor is feltünteti. * 

(2) *  Az (1) bekezdés szerinti, a gyógyszertáron kívül is forgalmazható gyógyszerek besorolását az OGYÉI a 4. számú mellékletben megjelölt terápiás szakmai feltételek alapján végzi el.

(3) *  Az OGYÉI a (2) bekezdésben meghatározottak fennállása esetén is eltekinthet a (2) bekezdés alkalmazásától, azaz az adott gyógyszer gyógyszertáron kívül is forgalmazható gyógyszerek alcsoportjába történő besorolásától, ha ezt a hatóanyag, a maximális egyszeri adag, a maximális napi adag, a hatáserősség, a gyógyszerforma, bizonyos csomagolási típusok, a kiszerelés, az alkalmazási mód, a javallat vagy az alkalmazási körülmények indokolják.

(4) *  Az OGYÉI a gyógyszerek (1) bekezdés szerinti, a gyógyszertáron kívül is forgalmazható gyógyszerek besorolását - amennyiben új tények jutnak tudomására - felülvizsgálja, és szükség szerint módosítja.

(5) *  Az (1)-(4) bekezdés alapján megállapított gyógyszertáron kívül is forgalmazható gyógyszerek körét az OGYÉI a honlapján közzéteszi. A honlapon megjelenő közleményt az OGYÉI havonta aktualizálja a frissítés utolsó dátumának megjelölésével. * 

(6) *  Az OGYÉI a 18. § (9) bekezdése alapján megállapított, a gyógyszerek osztályozás szerinti listájának évente történő frissítése és a 33. § (1) bekezdésének a) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott közzétételi kötelezettségének teljesítése során az (1) bekezdés szerinti besorolásra is figyelemmel jár el.

39/A. § *  (1) A gyógyszer-kiskereskedelmi tevékenységet végző a 40-43. §-ban, továbbá a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 68-69. §-ában foglalt, a működési engedély megszerzését érintő feltételekben bekövetkező változásokat az egészségügyi államigazgatási szerv felé haladéktalanul, de legkésőbb azok bekövetkeztének napján köteles bejelenteni.

(2) *  Gyógyszertáron kívül az a gyógyszer forgalmazható, amelyet az OGYÉI a 39. § (1)-(6) bekezdése szerint az orvosi rendelvény nélkül is kiadható és gyógyszertáron kívül is forgalmazható gyógyszerek alcsoportjába sorolt.

40. § *  (1) A gyógyszerek gyógyszertáron kívüli forgalmazása során

a) biztosítani kell a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyében meghatározott, a különleges tárolásra vonatkozó előírásokat;

b) rendszeresen ellenőrizni kell a felhasználhatósági időtartamot;

c) *  dokumentációval alátámasztva gondoskodni kell a lejárt felhasználhatósági idejű vagy a forgalomból kivont gyógyszerek elkülönített tárolásáról és megsemmisítéséről.

(2) *  A gyógyszertáron kívüli gyógyszer forgalmazására engedéllyel rendelkező üzletnek, több üzletet működtető üzletlánc esetén a központnak internetes kapcsolattal és elektronikus levelezési címmel kell rendelkeznie. Az üzlet elektronikus levelezési címét a működés megkezdésekor a szakmai felügyeletet ellátó egészségügyi államigazgatási szervnek és a gyógyszerészeti államigazgatási szervnek bejelenti.

(3) *  Gyógyszertáron kívül is forgalmazható gyógyszer az üzlet jellegét, kialakítását figyelembe véve az egyéb termékektől elkülönítve, vagy az üzlethelyiség erre a célra elkülönített részén hozható kereskedelmi forgalomba. Az elkülönített helyen vagy elkülönített üzletrészben jól látható módon jelezni kell, hogy ezen az elkülönített területen gyógyszert forgalmaznak, továbbá, hogy gyógyszer csak 14. életévét betöltött személy számára értékesíthető. Olyan felirat vagy jelzés nem alkalmazható, amely alkalmas lehet az üzlet gyógyszertárral, a gyógyszerforgalmazó tevékenység gyógyszertári tevékenységgel való összetévesztésére.

(4) *  A gyógyszer tárolására szolgáló zárható szekrényben más termék nem helyezhető el. Az értékesítési és raktározási helynek száraznak, fűthetőnek és szellőztethetőnek, résmentes padozatúnak, a polcoknak lemoshatónak, fertőtlenítőszeres tisztításra, vegyszeres kezelésre alkalmasnak kell lennie.

41. § *  Az üzletnek a fogyasztók számára nyitva álló helyiségében a gyógyszereket - a tea formájú növényi gyógyszereket és a tea formájú hagyományos növényi gyógyszereket kivéve - úgy kell elhelyezni, hogy az a fogyasztó számára ne legyen közvetlenül hozzáférhető, ahhoz a zárható szekrényből a fogyasztó csak a gyógyszer-kiskereskedelmi tevékenységet folytató feladatkörében eljáró személy közreműködésével férhessen hozzá. A gyógyszer forgalomba hozatali engedélyében a gyógyszer tárolására az OGYÉI az üzletre is vonatkozó különleges tárolási feltételeket határozhat meg.

42. § *  (1) A gyógyszer-kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzletnek a gyógyszerkészletéről olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelyből a gyógyszerek aktuális készlet- és forgalmi adatai megállapíthatók.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásnak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) a gyógyszer

aa) nyilvántartási számát,

ab) nevét,

ac) gyártási számát,

ad) felhasználhatósági időtartamát,

ag) kiszerelési egységét;

b) a gyógyszerkészlet és forgalmi adatok követhetőségéhez szükséges adatokat;

c) a gyógyszert kiszállító nagykereskedő megnevezését.

(3) Gyógyszertáron kívül is forgalmazható gyógyszer ajándékként, mintaként, vásárlásra jogosító utalvány ellenében és egyéb természetbeni rabattként sem közvetlenül, sem közvetett formában a betegnek, fogyasztónak nem forgalmazható, nem adható és nem ajánlható fel.

43. § *  (1) *  A gyógyszerek biztonságos alkalmazásához szükséges tájékoztatást nyújtó elektronikus információs rendszereket az OGYÉI az üzletnek a Gyftv. 68. § (1) bekezdése szerinti engedélyezési eljárása során szakvélemény keretében minősíti.

(2) *  Az OGYÉI az (1) bekezdés szerinti szakvélemény adása során figyelembe veszi, hogy az (1) bekezdés szerinti elektronikus információs rendszer a gyógyszertáron kívül is forgalmazható gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyezési eljárása során jóváhagyott - az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek címkéjéről és betegtájékoztatójáról szóló 30/2005. (VIII. 2.) EüM rendeletben meghatározottak szerinti - betegtájékoztatóban szereplő információkkal azonos tartalmú tájékoztatást biztosít-e a gyógyszer alkalmazásával, különböző gyógyszerekkel való kölcsönhatásával és más gyógyszerekkel való esetleges együttes alkalmazásával kapcsolatosan.

(3) Az üzletben kinyomtatott formában elhelyezett tájékozatónak jól olvashatónak és könnyen kezelhetőnek kell lennie, továbbá külső megjelenésében alkalmasnak arra, hogy a fogyasztók a többszöri igénybevételt követően is hozzáférhessenek az abban szereplő információkhoz.

(4) A gyógyszer-kiskereskedelmi tevékenységet folytató a gyógyszerhulladék lakosságtól történő begyűjtésében a nyitvatartási ideje alatt a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 8. §-a szerinti engedély birtokában részt vesz. A humán gyógyszerek és csomagolásuk hulladékainak kezeléséről szóló 20/2005. (VI. 10.) EüM rendelet 4-5. §-ában foglaltakat a gyógyszer-kiskereskedelmi tevékenységet folytató tekintetében értelemszerűen alkalmazni kell.

43/A. § * 

43/B. § *  (1) A gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazásra engedéllyel rendelkező üzletből gyógyszer csomagküldő szolgálat, internetes kereskedelem és házhozszállítás útján nem értékesíthető.

(2) Gyógyszer kizárólag az üzlet belső, zárt értékesítési helyén árusítható. Nem árusítható gyógyszer az üzlet homlokzatával érintkező közterületen sem ideiglenes, sem idényjelleggel.

Vegyes és átmeneti rendelkezések

44. § *  A készítmény külső csomagolása ábrát, rajzot, reklám jellegű grafikát - a gyártó azonosító szimbóluma (logo) és az alkalmazásra utaló piktogramm kivételével - nem tartalmazhat, illetőleg nem hasonlíthat olyan mértékben más, már forgalomban lévő gyógyszer csomagolásához, hogy azzal összetéveszthető legyen. A gyógyszer színezésére felhasználható anyagok megnevezését a 3. számú melléklet tartalmazza. Gyógyszerek esetén nem szükséges különbséget tenni a teljes, illetve felületi színezésre egyaránt használt színezőanyagok és a csak felületi színezésre használt színezőanyagok között.

45. § *  (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) * 

(3) A 19. §-t e rendelet hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni azzal, hogy a jogosultnak legkésőbb 2010. december 31-ig kell kérnie a 19. § szerinti nyilvántartási szám kiadását. A 6. § szerinti bővítés esetében a kérelmező nyilatkozik arról, hogy a továbbiakban melyik korábbi nyilvántartási számot kívánja használni.

(4)-(7) * 

(8) *  Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) *  az Európai Parlament és a Tanács 2009/35/EK irányelve (2009. április 23.) a gyógyszerekhez hozzáadható színezőanyagokról;

b) az Európai Parlament és a Tanács 94/36/EK irányelve (1994. június 30.) az élelmiszerekben felhasználandó színezékekről;

c) az Európai Parlament és a Tanács 2001/83/EK irányelve (2001. november 6.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről, 6-39. cikk, 101-108. cikk;

d) az Európai Parlament és a Tanács 2004/24/EK irányelve (2004. március 31.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK irányelvnek a hagyományos növényi gyógyszerek tekintetében történő módosításáról;

e) az Európai Parlament és a Tanács 2004/27/EK irányelve (2004. március 31.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK irányelv módosításáról, 1. cikk 5-31. pont, 73-76. pont;

f) *  a fejlett terápiás gyógyszerkészítmények tekintetében az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló 2009. szeptember 14-i 2009/120/EK bizottsági irányelv;

g) *  a gyógyszerek forgalombahozatali engedélye feltételeinek módosítása tekintetében a 2001/82/EK és a 2001/83/EK irányelvek módosításáról szóló 2009. június 18-i 2009/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv;

h) *  az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a farmakovigilancia tekintetében történő módosításáról szóló 2010. december 15-i 2010/84/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv;

i) *  az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK irányelvnek a hamisított gyógyszerek jogszerű ellátási láncba való bekerülésének megakadályozása tekintetében történő módosításáról szóló 2011. június 8-i 2011/62/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 1. pontja, 3. pontja és 24. pontja.

(9) *  Ez a rendelet a gyermekgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerkészítményekről, valamint az 1768/92/EGK rendelet, a 2001/20/EK irányelv, a 2001/83/EK irányelv és a 726/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december 12-i 1901/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(10) *  Ez a rendelet a fejlett terápiás gyógyszerkészítményekről, valamint a 2001/83/EK irányelv és a 726/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2007. november 13-i 1394/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(11) *  Ez a rendelet az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerkészítmények forgalomba hozatali engedélyére vonatkozó feltételek módosításainak vizsgálatáról szóló 2008. november 24-i 1234/2008/EK bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(12) *  Ez a rendelet az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló 726/2004/EK rendeletnek és a fejlett terápiás gyógyszerkészítményekről szóló 1394/2007/EK rendeletnek az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekkel összefüggésben követendő farmakovigilancia tekintetében történő módosításáról szóló 2010. december 15-i 1235/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

46. § * 

1. számú melléklet az 52/2005. (XI. 18.) EüM rendelethez

A forgalomba hozatali engedély iránti kérelem formai és tartalmi követelményei: analitikai, farmako-toxikológiai és klinikai követelmények és eljárások a gyógyszerek vizsgálatára

BEVEZETÉS ÉS ÁLTALÁNOS ALAPELVEK

(1) Az 5. § (2) bekezdésének megfelelően benyújtott forgalomba hozatali engedély iránti kérelmet kísérő dokumentumokat és adatokat, a jelen mellékletben megállapított követelményeknek megfelelően kell benyújtani.

(2) Az adatokat és dokumentumokat öt fejezetben kell bemutatni: az 1. fejezet az adminisztratív adatokat tartalmazza, a 2. fejezet a minőségi, nem klinikai és klinikai összefoglalókat, a 3. fejezet a kémiai, gyógyszerészeti és biológiai információkat, a 4. fejezet a nem klinikai jelentéseket, az 5. fejezet a klinikai vizsgálati jelentéseket. Ez a szerkezet megfelel a Nemzetközi Egységesítési Konferencia (International Conference on Harmonisation of Technical Requirements for Registration of Pharmaceuticals for Human Use, ICH) régiók (Európai Közösség, Amerikai Egyesült Államok, Japán) Közös Műszaki Dokumentáció (Common Technical Document, CTD) formátumának.

(3) Az Európai Közösségek CTD-alakisága alkalmazandó valamennyi forgalomba hozatali engedély iránti kérelem esetében, függetlenül a kérelmezett eljárás típusától (azaz központi, kölcsönös elismerés vagy nemzeti). Ugyancsak alkalmazandó minden típusú terméknél, beleértve az új kémiai entitásokat (NCE), a radioaktív gyógyászati szereket, a plazma származékokat, vakcinákat, gyógynövény eredetű gyógyszereket stb.

(4) A forgalomba hozatali engedély iránti kérelem dossziéjának összeállításánál a kérelmezőknek figyelembe kell venni, az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek minőségére, biztonságára és hatásosságára vonatkozó tudományos útmutatókat, melyeket az Ügynökség bizottsága elfogadott és az Ügynökség adott ki, továbbá a Bizottság által kiadott egyéb közösségi útmutatókat.

(5) A dosszié minőséggel kapcsolatos részeit illetően (kémiai, gyógyszerészeti és biológiai), az Európai Gyógyszerkönyv minden cikkelye, beleértve az általános cikkelyeket és az általános fejezeteket is, alkalmazható.

(6) A gyártási folyamatnak eleget kell tennie a vonatkozó külön jogszabály követelményeinek, mely meghatározza az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek Helyes Gyártási Gyakorlatának (GMP) alapelveit és útmutatóit.

(7) A kérelemnek minden, a szóban forgó gyógyszer értékelésére vonatkozó információt tartalmaznia kell, függetlenül attól, hogy ezek kedvezőek vagy kedvezőtlenek a termékre nézve. Különösen a gyógyszerre vonatkozó nem teljes vagy elhagyott farmako-toxikológiai vagy klinikai vizsgálatok, illetve a kérelem által nem érintett terápiás indikációkra vonatkozó elvégzett vizsgálatokról kell minden információt megadni.

(8) Minden elvégzett klinikai vizsgálatnak meg kell felelnie a vonatkozó külön jogszabály követelményeinek és a Helyes Klinikai Gyakorlatnak (GCP). Az olyan kérelmek, klinikai vizsgálatok elbírálásánál, melyeket az EGT-n kívül végeztek el, de amelyek olyan gyógyszerekre vonatkoznak, melyeket az EGT-ben terveznek alkalmazni, meg kell tervezni, alkalmazni és jelenteni, hogy milyen helyes klinikai gyakorlatot és etikai alapelveket alkalmaztak, az alapelvek alapján meg kell határozni, hogy melyek egyeznek meg a vonatkozó jogszabály előírásaival. Ezeket elfogadott (pl. Helsinki Nyilatkozat) etikai alapelvek szerint kell elvégezni.

(9) A nem klinikai (farmako-toxikológiai) vizsgálatokat a vonatkozó más jogszabályban rögzített Helyes Laboratóriumi Gyakorlatra (GLP) vonatkozó előírásoknak megfelelően kell elvégezni.

(10) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az állatokon elvégzett vizsgálatok a kísérleti és tudományos célokra felhasznált állatok védelmére vonatkozó jogszabályoknak megfelelnek.

(11) *  A előny/kockázat arány kiértékelésének ellenőrzésére minden új információt, melyet az eredeti kérelem nem tartalmazott, valamint minden gyógyszer-mellékhatásra vonatkozó információt az OGYÉI-hez be kell nyújtani. Miután a készítmény engedélyezésre került, a dosszié adataiban bekövetkező minden erre vonatkozó változást be kell az OGYÉI-hez jelenteni.

Ez a melléklet négy különböző részre tagolódik:

- Az 1. rész leírja a kérelem formáját, az alkalmazási előírást, a címkézést, a betegtájékoztatót, és a szokásos kérelmek alaki követelményeit (1-5. fejezet).

- A 2. rész a „különleges kérelmekre” vonatkozó korlátozásokat írja le, ezek a következők: a megalapozott és elfogadott gyógyászati alkalmazás, alapvetően hasonló gyógyszerek, fix kombinációk, hasonló biológiai termékek, kivételes körülmények, és vegyes kérelmek (részben saját vizsgálatok, részben irodalmi adatok).

- A 3. rész a biológiai gyógyszerekre (plazma-alapadatok: Plazma Master File, vakcina-antigén-alapadatok: Vakcina Antigen Master File), radioaktív gyógyszerekre, homeopátiás gyógyszerekre, növényi eredetű gyógyszerekre és a ritka betegségek gyógyszereire vonatkozó kérelemmel kapcsolatos különleges követelményekkel foglalkozik.

- A 4. rész a „Fejlett terápiás gyógyszerekkel” foglalkozik, és a génterápiás gyógyszerekre (humán autológ vagy allogenikus rendszert, vagy xenogenikus rendszert használók) és mind az emberi, mind az állati eredetű sejtterápiás gyógyszerekre, valamint a xenogenikus transzplantációs gyógyszerekre vonatkozó sajátos követelményeket írja le.

1. RÉSZ

A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY IRÁNTI KÉRELEM EGYSÉGESÍTETT FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

1. FEJEZET: ADMINISZTRATÍV ADATOK

1.1. Tartalomjegyzék

A forgalomba hozatali engedély iránti kérelemhez csatolandó, egy az 1-től az 5-ös fejezetig mindent magában foglaló tartalomjegyzék.

1.2. *  Engedély iránti kérelem

A kérelem tárgyát képező gyógyszert a következő adatok azonosítják:

A készítmény neve, a hatóanyag/hatóanyagok neve/nevei, gyógyszerformája, beadásának (alkalmazásának) módja, hatáserőssége, végső megjelenési formája, beleértve a csomagolást is.

A kérelmezőnek meg kell adnia a saját, a gyártó, illetve a gyártás minden folyamatában résztvevő/résztvevők - ideértve a végtermék és a hatóanyag gyártóját is - helyét és címét, valamint ahol ez szükséges, az importőr nevét és címét is.

A kérelmezőnek meg kell jelölnie a kérelem típusát, továbbá, hogy milyen mintákat nyújtott be, ha vannak ilyenek.

Az adminisztratív adatokhoz mellékelendő a gyógyszergyártási engedély, azoknak az országoknak a listájával, amelyek ezt elfogadták, az alkalmazási előírások másolata, ahogy azt a tagállamok elfogadták, valamint azoknak az országoknak a listája, ahová a kérelmet benyújtották.

1.3. Az alkalmazási előírás, a címkeszöveg és betegtájékoztató

1.3.1. Az alkalmazási előírás

A kérelmezőnek javaslatot kell tennie az alkalmazási előírás szövegére, azaz a készítmény jellemző tulajdonságainak összefoglalására, e rendelet 2. számú mellékletének értelmében.

1.3.2. Címkeszöveg és a betegtájékoztató

Be kell nyújtani a címkére javasolt feliratokat, mind a közvetlen, mind a külső csomagolás tekintetében, valamint a javasolt betegtájékoztató szövegét. Ennek összhangban kell lennie az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek címkéjéről és a betegtájékoztatóról szóló rendeletben és a Gytv.-ben szabályozott, valamint az alkalmazási előírásáról (2. számú melléklet) megjelölt kötelező elemekkel.

1.3.3. Modellek és minták

A kérelmezőnek kiegészítésül mintát, illetve színes nyomdai tervet kell mellékelnie a készítmény közvetlen és külső csomagolásáról, az azon lévő jelölésekről és az abban elhelyezett betegtájékoztatóról.

1.3.4. A tagországokban már elfogadott alkalmazási előírások

A kérelem adminisztratív részéhez csatolni kell az alkalmazási előírás(ok) másolatait, ahogyan az(oka)t a tagországokban elfogadták, ha van ilyen, valamint azoknak az országoknak a listáját, ahol a kérelmet benyújtották.

1.4. Szakértői jelentések

Az 5. § (3) bekezdés szerinti szakértői jelentéseknek részletesen tartalmaznia kell a megfigyeléseket mind a forgalomba hozatali engedélyhez szükséges dokumentumokkal, mind más részletekkel kapcsolatosan, különös tekintettel a 3., 4., 5. számú fejezetre (kémiai, gyógyszerészi és biológiai dokumentáció, valamint a nem klinikai és klinikai vizsgálatokat illetően is). A szakértői jelentésnek ki kell emelnie a készítmény minőségére vonatkozó, valamint az állatokon és embereken végzett vizsgálatok kritikus pontjait és az értékelés szempontjából legfontosabb adatokat.

A fent említett követelményeket kell figyelembe venni az átfogó minőségi összefoglalásnál, valamint a nem klinikai (állatkísérletes vizsgálatok adatai) és klinikai vizsgálatok eredményeinek összefoglalásánál, aminek a forgalomba hozatali engedély iránti kérelem 2. fejezetében kell elhelyezkednie. Az 1. fejezetnek tartalmaznia kell a szakértő szakképzettségét, szakmai gyakorlatát és továbbképzéseit igazoló okiratokat, melyeket a szakértőnek alá kell írnia. Szakértői jelentést csak megfelelően képzett és tapasztalt személy készíthet. A szakértő és a kérelmező szakmai kapcsolatáról is nyilatkozni kell.

1.5. A különböző típusú kérelmek különleges követelményei

A különböző típusú kérelmek ilyen követelményeit jelen melléklet 2. része tartalmazza.

1.6. A környezetre gyakorolt hatás értékelése

Amennyiben lehetséges, a forgalomba hozatali engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell egy áttekintést is a készítmény környezetre gyakorolt hatásáról, melyben a gyógyszer használatából, illetve a hulladékba kerüléséből származó veszélyeket kell felmérni és javaslatokat tenni a megfelelő figyelmeztető (feliratozási) intézkedésekről. Azok a gyógyszerek, melyek GMO-t, azaz genetikailag módosított szervezetet tartalmaznak, vagy abból állnak, meg kell felelniük a vonatkozó külön jogszabályok előírásainak.

A környezeti hatásokra vonatkozó információkat az 1. fejezet függelékeként kell csatolni.

Az információnak a következő részekből kell állnia:

- bevezetés;

- az írásos beleegyezés(ek) másolata, amely engedélyezi a genetikailag módosított szervezetek körültekintő környezetbe való kerülését kutatási és fejlesztési célokra;

- információk, amelyeket a vonatkozó jogszabályok előírnak, továbbá a felismerési és azonosítási eljárások, így különösen a GMO genetikailag módosított szervezet egyedi kódját, valamint minden további információ a GMO-ról vagy a készítményről, ami a környezeti hatás értékelésében fontos lehet;

- környezeti hatás értékelési jelentés, amelyet a vonatkozó jogszabályok alapján készítettek;

- összegzés, mely a fenti információk és a jelentés figyelembevételével készült és megfelelő kockázatkezelési stratégiát tartalmaz az adott GMO-ra és a készítményre nézve, tartalmaz továbbá egy forgalomba hozatal utáni felügyeleti tervet, illetve minden olyan speciális körülményt, melynek meg kell jelennie az alkalmazási előírásban, a címkézésben és a betegtájékoztatóban;

- a megfelelő intézkedések a nyilvánosság tájékoztatása céljából.

Csatolandó a szakértő (kibocsátó) aláírása (keltezve), a szakképzettségét, szakmai gyakorlatát és továbbképzését igazoló dokumentumok, valamint fel kell tüntetni a szakértő és a kérelmező szakmai kapcsolatát is.

2. FEJEZET: ÖSSZEFOGLALÁSOK

A fejezet célja, hogy összefoglalja a kémiai, gyógyszerészi és biológiai adatokat, a nem klinikai és klinikai adatokat, amelyeket a forgalomba hozatali engedély iránti kérelem 3., 4. és 5. fejezetei tartalmaznak.

A kritikus pontokat ki kell emelni és elemezni kell. Az adatokat táblázatos formában kell tartalmaznia. Ezeknek a jelentéseknek kereszthivatkozásokat kell tartalmaznia a táblázatokra, vagy a fő dokumentáció 3. (kémiai, gyógyszerészi és biológiai dokumentáció), 4. (nem klinikai dokumentáció) és 5. (klinikai dokumentáció) fejezetére.

Az áttekintéseknek és összefoglalóknak az alább bemutatott alapelveket és követelményeket kell kielégíteniük:

2.1. Átfogó tartalomjegyzék

A 2. fejezetnek tartalmaznia kell egy tartalomjegyzéket, amely a 2. fejezettől az 5. fejezetig átfogja a tudományos dokumentációt.

2.2. Bevezetés

Tartalmaznia kell az engedélyezésre benyújtott gyógyszer hatástani besorolását, a hatásmódját és a gyógyszer javasolt klinikai felhasználását.

2.3. Átfogó minőségi összefoglalás

Az átfogó minőségi összefoglalásnak kell tartalmaznia a kémiai, gyógyszerészi és biológiai adatok áttekintését.

A minőségre vonatkozó kritikus kulcsparamétereket és kérdéseket, valamint az előírásoktól való eltérések indoklását ki kell hangsúlyozni. Ennek a dokumentumnak tartalmilag és formailag követnie kell a kapcsolódó részletes adatokat, melyek a 3. fejezetben szerepelnek.

2.4. Nem klinikai vizsgálatok (toxikológia és hatástani)

Egységes és kritikai elemzés szükséges a gyógyszer nem klinikai (in vitro és állatkísérletes) vizsgálatainak eredményeiről. A vizsgálati stratégia és az általánosan elfogadott útmutatóktól való eltérés magyarázatát és indoklását is tartalmaznia kell.

A biológiai gyógyszerek kivételével - minden szennyeződésre és bomlástermékre vonatkozó, ezek potenciális farmakológiai és toxikológiai hatásait is bemutató - elemzést kell csatolni. Ki kell mutatni, ha van bármilyen különbség a kiralitásban, a kémiai formában, vagy a szennyeződési profilban a nem klinikai vizsgálatok során használt anyag és a forgalomba kerülő hatóanyag között.

Biológiai gyógyszerek esetén az összehasonlíthatóság kiértékelése szükséges a nem klinikai vizsgálatokban, a klinikai vizsgálatokban szereplő anyagok és a forgalomba kerülő hatóanyag között.

Minden új segédanyag alkalmazása esetén egy specifikus biztonsági értékelés szükséges.

Meg kell határozni a gyógyszernek azokat a sajátosságait, melyek a nem klinikai vizsgálatok alapján megállapíthatók, és elemezni kell ezek vonatkozásait a gyógyszer biztonságosságával kapcsolatban a későbbi humán klinikai használat tükrében.

2.5. Klinikai vizsgálatok

A klinikai áttekintés feladata, hogy kritikus szemmel elemezze a klinikai összefoglalóban és az 5. fejezetben feltüntetett adatokat. Be kell nyújtani a gyógyszer klinikai fejlesztésének elveit, beleértve a kritikus vizsgálat tervezését, a vizsgálatokkal kapcsolatos döntéseket és a vizsgálatok kivitelezését.

Tartalmaznia kell egy rövid áttekintést a klinikai vizsgálatok eredményeiről, magában foglalva fontos korlátozásokat úgy, mint az előny/kockázat arány kiértékelését a klinikai vizsgálatok alapján. Szükséges annak magyarázata, hogy a hatékonysági és biztonsági adatok hogyan támasztják alá a használandó dózisokat és indikációs területeket, továbbá szükséges egy kiértékelés arról is, hogy a készítmény jellemző tulajdonságainak összefoglalása és más megközelítések hogyan optimalizálják az előnyöket és kezelik a kockázatokat.

Ki kell emelni a hatékonysági és biztonsági kérdések ütközését, melyek a fejlesztés során felmerültek, továbbá az eldöntetlen kérdéseket meg kell magyarázni.

2.6. Nem klinikai összefoglalás

A farmakológiai, farmakokinetikai, és toxikológiai állatkísérletes, vagy in vitro vizsgálatok eredményeit tényszerűen, írásos és táblázatos formában kell bemutatni a következő sorrendben:

- Bevezetés

- Farmakológiai írásos Összefoglaló

- Farmakológiai Táblázatos Összefoglaló

- Farmakokinetikai Írásos Összefoglaló

- Farmakokinetikai Táblázatos Összefoglaló

- Toxikológiai Írásos Összefoglaló

- Toxikológiai Táblázatos Összefoglaló

2.7. Klinikai összefoglalás

Szükséges az 5. fejezetben szereplő, a gyógyszerre vonatkozó klinikai információk részletes és tényszerű összefoglalása. Ennek tartalmaznia kell minden biofarmáciai, klinikai farmakológiai és klinikai hatékonysági és biztonsági vizsgálat eredményét. Az egyes vizsgálatok összefoglalása is szükséges.

A klinikai információk összefoglalása a következő sorrendben történjen:

- A biofarmáciai és a kapcsolódó analitikai eljárások összefoglalása

- A klinikai farmakológiai vizsgálatok összefoglalása

- A klinikai hatékonyság összefoglalása

- A klinikai biztonság összefoglalása

- Az egyes vizsgálatok összefoglalása

3. FEJEZET: KÉMIAI, GYÓGYSZERÉSZETI ÉS BIOLÓGIAI INFORMÁCIÓ A KÉMIAI, ILLETVE BIOLÓGIAI HATÓANYAGOT TARTALMAZÓ GYÓGYSZEREKRŐL

3.1. Forma és megjelenés

A 3. fejezet általános formája a következő:

Tartalomjegyzék

Részletes adatok

- Hatóanyag

Általános információ

- Nómenklatúra

- Szerkezet

- Általános tulajdonságok

- Gyártás

- Gyártó(k)

- A gyártási folyamat és ellenőrzésének leírása

- A kiindulási anyagok ellenőrzése

- A kritikus lépések és köztes termékek ellenőrzése

- A gyártási folyamatok validálása és értékelése

- A gyártási folyamat fejlesztése

- Jellemzés

- A szerkezet és más jellemzők magyarázata

- Szennyezések

- A hatóanyag ellenőrzése

- Követelmény együttes

- Analitikai eljárások

- Az analitikai eljárások validálása

- A gyártási tételek analízise

- A követelmény együttes indoklása

- A referenciastandardok vagy -anyagok

- A tárolóedény és záró rendszere

- Stabilitás

- A stabilitási vizsgálatok összefoglalása és következtetések

- Az elfogadás utáni stabilitási vizsgálatok terve és a stabilitásra vonatkozó kötelezettségvállalás

- Stabilitási adatok

- A késztermék

A gyógyszer leírása és összetevői

Gyógyszerészeti fejlesztés

- A gyógyszer összetétele

- Hatóanyag

- Segédanyagok

- A gyógyszer

- A gyógyszer összetételének és formájának kifejlesztése

- Rámérések

- Fizikai-kémiai és biológiai tulajdonságok

- A gyártási folyamat fejlesztése

- A tárolóedény zárási rendszere

- Mikrobiológiai jellemzők

- Kompatibilitás

Gyártás

- Gyártó(k)

- A gyártási tétel előírása

- A gyártási folyamat és ellenőrzésének leírása

- A kritikus lépések és köztes termékek ellenőrzése

- A gyártási folyamatok validálása, illetve kiértékelése

A segédanyagok ellenőrzése

- Követelmény együttes

- Analitikai eljárások

- Az analitikai eljárások validálása

- A követelmény együttes indokolása

- Emberi vagy állati eredetű segédanyagok

- Új segédanyagok

A késztermék ellenőrzése

- Meghatározás(ok)

- Analitikai eljárások

- Analitikai eljárások validálása

- A gyártási tételek analízise

- A szennyeződések meghatározása

- A meghatározási eljárás igazolása

Referenciastandardok vagy -anyagok

A tároló edény és záró rendszere

Stabilitás

- A stabilitási vizsgálatok összefoglalása és következtetések

- A forgalomba hozatal utáni stabilitási vizsgálatok terve és a stabilitásra vonatkozó kötelezettségvállalás

- Stabilitási adatok

- Függelékek

- Berendezések és helyiségek (csak biológiai gyógyszereknél)

- Véletlenül bekerülő anyagok biztonsági értékelése

- Segédanyagok

- További információk

- A gyógyszer gyártási eljárásának validálási vázlata

- Orvostechnikai eszközök

- Megfelelőségi tanúsítvány(ok)

- Emberi vagy állati eredetű anyagokat tartalmazó, vagy emberi vagy állati eredetű anyagokból készülő gyógyszerek (TSE eljárás)

Irodalmi hivatkozások

3.2. Tartalom: alapelvek és követelmények

(1) A hatóanyagról és a késztermékről benyújtott kémiai, gyógyszerészeti és biológiai adatoknak minden lényeges információt tartalmaznia kell: a fejlesztésről, a gyártási folyamatról, a meghatározásról és a jellemzőkről, a minőségellenőrzési műveletekről és követelményekről, a stabilitásról, valamint leírást kell tartalmazniuk a készítmény külső megjelenéséről és összetételéről.

(2) Az információknak két fő részből kell állnia, egyik a hatóanyaggal foglalkozzon, a másik pedig a készítménnyel (késztermékkel).

(3) Ennek a fejezetnek részletes információt kell továbbá tartalmaznia a hatóanyag gyártása során felhasznált kiindulási és nyersanyagokról, és a késztermék formulálása során felhasznált segédanyagokról.

(4) Minden a hatóanyagra és a késztermékre vonatkozó vizsgálati és gyártási eljárást olyan részletességgel kell leírni, hogy az illetékes hatóság kérésére az ellenőrző vizsgálatok elvégezhetőek legyenek. Minden vizsgálati eljárás meg kell, hogy feleljen a tudomány adott szintjének. Bizonyítani kell a módszerek kívánt célra való alkalmasságát is, az erre vonatkozó vizsgálatokat is be kell nyújtani. Abban az esetben, ha az adott eljárás szerepel az Európai Gyógyszerkönyvben, ezt a leírást helyettesíti a megfelelő részletes hivatkozás az általános fejezet(ek)re és cikkely(ek)re.

(5) *  Minden anyagra, műveletre és gyógyszerformára alkalmazhatónak kell lennie az Európai Gyógyszerkönyv cikkelyeinek. Más anyagokra vonatkozóan, minden tagállam követelheti nemzeti gyógyszerkönyve előírásainak betartását.

Ha egy anyag olyan eljárással készült, mely szerepel ugyan az Európai Gyógyszerkönyvben vagy egy tagállam nemzeti gyógyszerkönyvében, de az eljárás során keletkezhetnek olyan szennyeződések, melyekre a fenti gyógyszerkönyvek nem ellenőriztetnek, abban az esetben meg kell határozni ezen szennyeződések maximális toleranciaküszöbét és le kell írni a megfelelő vizsgálati eljárást. Abban az esetben, ha az Európai Gyógyszerkönyv, vagy a tagállamok nemzeti gyógyszerkönyvei cikkelyeiben szereplő meghatározások nem elégségesek az anyag minőségének biztosításához, akkor az OGYÉI pontosabb meghatározásokat kérhet a jogosulttól. Ebben az esetben az OGYÉI értesíti a kérdéses gyógyszerkönyv szerkesztőit. A jogosultnak ekkor közölnie kell a kérdéssel kapcsolatos álláspontját és az alkalmazott kiegészítő meghatározásokat az adott gyógyszerkönyv szerkesztőinek. Abban az esetben, ha ez a hiányosság egy, az Európai Gyógyszerkönyvben szereplő analitikai eljárással kapcsolatban merül fel, ezt a leírást ki kell cserélni minden vonatkozó szakaszban a cikkelyekre és általános fejezet(ek)re vonatkozó megfelelő részletes hivatkozással.

(6) Abban az esetben, ha a kiindulási anyag, a nyersanyag, a hatóanyag vagy a segédanyag sem az Európai Gyógyszerkönyvben, sem a tagországok gyógyszerkönyveiben nem szerepel, egy harmadik ország gyógyszerkönyvének cikkelyével történő egyezés elfogadható. Ilyen esetekben a kérelmezőnek elő kell terjesztenie a cikkely másolatát, csatolva a cikkelyben szereplő analitikai eljárások validálását, és fordítást, ahol ez szükséges.

(7) Ha a hatóanyag, a nyersanyag, a kiindulási anyag, vagy a segédanyagok szerepelnek az Európai Gyógyszerkönyvben, akkor a kérelmező kérheti a megfelelőségi tanúsítványt a Gyógyszerminőségi Európai Igazgatóságtól (EDQM). Amennyiben ezt megkapja, azt e fejezet megfelelő részében kell feltüntetni. Ezek az Európai Gyógyszerkönyv cikkelyeire vonatkozó megfelelőségi tanúsítványok pótolják a fejezet megfelelő részeiben leírt vonatkozó adatokat. A gyártónak írásban kell nyilatkoznia a kérelmező számára arról, hogy a gyártási folyamaton nem változtattak azóta, hogy a megfelelőségi tanúsítványt megszerezték a Gyógyszerminőségi Európai Igazgatóságtól.

(8) A hatóanyag pontos meghatározásához a hatóanyag gyártójának vagy a kérelmezőnek el kell készítenie:

(i) a gyártási folyamat részletes leírását,

(ii) a gyártás közbeni minőségellenőrzés leírását,

(iii) a gyártási folyamat validálását,

és a hatóanyag gyártójának külön dokumentumban kell benyújtania az illetékes hatóságokhoz, mint hatóanyagra vonatkozó alapadatokat (Active Substance Master File). Ebben az esetben a hatóanyag gyártójának a kérelmező rendelkezésére kell bocsátania minden adatot, mely ahhoz szükséges, hogy a kérelmező felelősséget vállalhasson a gyógyszerért. A gyártónak írásban kell nyilatkoznia a kérelmező felé arról, hogy biztosítja a tételről tételre való állandóságot, és nem változtat a gyártási eljáráson és a meghatározásokon a kérelmező értesítése nélkül. Változtatás esetén a változtatást alátámasztó adatokat és dokumentumokat el kell juttatni az illetékes hatóságokhoz, valamint a kérelmezőhöz, ha azok a Master File nyilvános részét képezik.

(9) Kérődzőkből származó anyagok esetében az állati szivacsos encephalopathiák terjedésének megelőzésére tett specifikus intézkedéseket a gyártás minden fokán el kell végezni, továbbá a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy az anyagok mindenben megfelelnek a Bizottság által kiadott Európai Unió Hivatalos Közlönyében megjelent „Útmutató az állati szivacsos encephalopathiák gyógyszereken keresztüli terjedésének minimalizálására” kiadványban foglaltaknak, illetve ezen Útmutató mindenkori frissítéseiben foglaltaknak. A fenti Útmutatónak való megfelelőség bizonyítására vagy a Gyógyszerminőségi Európai Igazgatóság által elfogadott, az Európai Gyógyszerkönyv megfelelő cikkelyével való egyezést biztosító megfelelőségi tanúsítvány nyújtandó be, vagy ezt tudományos adatokkal kell igazolni.

(10) Véletlenül bekerülő anyagok esetén be kell nyújtani a véletlenül bekerülő anyagokkal való fertőzés lehetséges kockázatának felmérését a virális és nem virális esetekre is, a vonatkozó útmutatókban, valamint az Európai Gyógyszerkönyv vonatkozó általános cikkelyeiben és általános fejezeteiben leírtak szerint.

(11) Bármilyen speciális készülék vagy felszerelés esetén, amelyet a gyártási folyamat bármely pontján és a gyógyszer vizsgálata során használtak, a készülék megfelelően részletes leírása benyújtandó.

(12) Ahol alkalmazható, ha szükséges, be kell nyújtani az orvostechnikai eszközökre kötelező CE jelzést is.

3.2.1. Hatóanyag(ok)

3.2.1.1. A kiindulási és nyersanyagokra vonatkozó információk

a) A hatóanyag nevezéktanára vonatkozó információt biztosítani kell, ennek tartalmaznia kell a javasolt nemzetközi szabad nevet, amennyiben van, az Európai Gyógyszerkönyvi hivatalos nevet és a kémiai nev(ek)et. Be kell nyújtani a szerkezeti képletet, mely tartalmazza a relatív és abszolút sztereokémiai adatokat, a molekulaképletet és a relatív molekulatömeget. Biotechnológiai termékek esetén, amennyiben van, akkor a sematikus aminosav-sorrendet és a relatív molekulatömeget kell megadni. Listát kell továbbá benyújtani, melyen a hatóanyag fizikai-kémiai és más tulajdonságai vannak feltüntetve, biológiai gyógyszerek esetén a biológiai aktivitás is.

b) E melléklet alkalmazásában kiindulási anyagokon minden olyan anyagot értünk, melyből a hatóanyag készült, vagy amiből kivonták. Biológiai gyógyszerek esetében kiindulási anyagokon minden biológiai eredetű anyagot értünk, így különösen növényi vagy állati eredetű mikroorganizmusokat, szerveket, szöveteket, emberi vagy állati eredetű sejteket vagy folyadékokat (beleértve vér vagy plazma), biotechnológiai sejtszerkezeteket (rekombináns vagy nem rekombináns sejtszubsztrátok, a primer sejteket is beleértve). Biológiai gyógyszernek nevezünk minden olyan terméket, melynek hatóanyaga biológiai anyag. Biológiai anyag az az anyag, mely biológiai forrásból készült vagy abból vonták ki, és minőségének meghatározásához a fizikai-kémiai és biológiai módszerek kombinációjára van szükség, csakúgy mint a gyártásához és a gyártás ellenőrzéséhez. Biológiai gyógyszerek az immunológiai gyógyszerek, az emberi vérből és emberi plazmából származó gyógyszerek, a 2309/93/EGK rendelet melléklete „A”-részében meghatározott gyógyszerek; és a jelen melléklet 4. részében meghatározott fejlett terápiás gyógyszerek. Minden egyéb anyagot, melyet a hatóanyag gyártása vagy kivonása során használtak fel, de a hatóanyag nem közvetlenül belőle származik, úgy mint: reagensek, tenyésztő közegek, foetalis borjú szérum, adalékanyagok, kromatográfiához használatos pufferek stb., nyersanyagnak nevezünk.

3.2.1.2. A hatóanyag(ok) gyártási eljárásának leírása

a) A hatóanyag gyártási folyamatának leírása kifejezi a kérelmező kötelezettségét a hatóanyag gyártására. A gyártási folyamat és a gyártás ellenőrzésének megfelelő leírása az Ügynökség által kiadott útmutatók szerint kell, hogy történjen.

b) Minden, a hatóanyag gyártása során felhasznált anyagot fel kell tüntetni, pontosan megjelölve, hogy melyik anyag a gyártási folyamat mely pontján kerül felhasználásra. A felhasznált anyagok minőségére és ellenőrzésére vonatkozó adatokat is csatolni kell. Csatolni kell továbbá azon adatokat is, melyek igazolják, hogy a felhasznált anyagok megfelelnek a felhasználásukra előírt standardoknak. A nyersanyagokat fel kell sorolni és a minőségre és ellenőrzésre vonatkozó adatokat is dokumentálni kell.

Be kell nyújtani a gyártók nevét, címét és felelősségvállalását - a szerződéseseket is beleértve - továbbá az összes javasolt gyártási és ellenőrzési hely adatait is.

c) Biológiai gyógyszerek esetén a következő kiegészítő követelményeket kell alkalmazni:

- Le kell írni és dokumentálni kell a kiindulási anyagok eredetét és történetét.

- Az állati szivacsos encephalopathiák terjedésének megelőzésére szolgáló mérésekre vonatkozóan a kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy a hatóanyag mindenben megfelel az „Útmutató az állati szivacsos encephalopathiák gyógyszereken keresztüli terjedésének minimalizálására” kiadványban, illetve ezen Útmutató mindenkori frissítéseiben foglaltaknak.

- Sejtbankok használata esetén bizonyítani kell, hogy a sejtek tulajdonságai változatlanok maradnak annyi átoltás után is, amire a gyártás folyamán és azután kerül sor.

- Oltócsíra-anyagokat, sejtbankokat, gyűjtött és egyesített szérum- vagy plazmakészleteket, továbbá minden más biológiai eredetű anyagot, és amikor csak lehetséges azokat az anyagokat melyekből ezek származnak, a velük véletlenül átvihető anyagokat célzó ellenőrző vizsgálatoknak kell alávetni.

- Ha a potenciálisan patogén, véletlenszerűen bekerülő és átvihető anyagok jelenléte elkerülhetetlen, az anyagot csak akkor szabad használni, ha a további feldolgozási lépések biztosítják ezek kiküszöbölését, illetve inaktiválását, és ezt bizonyítani (validálni) is kell.

- Amikor csak lehetséges, a vakcinatermelést oltócsíra-alapanyagrendszerre és elfogadott sejtbankokra kell alapozni. Baktériumokból, vagy vírusokból származó vakcinák esetében a fertőző ágens jellemzőit az oltócsírán demonstrálni kell. Élő ágenst tartalmazó vakcinák esetében ezenkívül az oltócsírán be kell mutatni a gyengítő jellemzők stabilitását. Ha ez a bizonyíték nem elégséges, a gyengítő jellemzőket a gyártási eljárásban is részletezni kell.

- Emberi vérből vagy plazmából származó gyógyszereknél az eredetet, valamint a kiindulási anyag gyűjtési, szállítási, tárolási kritériumait és eljárásokat kell leírni és dokumentálni, ezen melléklet 3. részében lefektetett rendelkezések szerint.

Le kell írni a gyártási helyet és felszerelést is.

d) A teszteket és elfogadhatósági kritériumokat minden kritikus lépésnél ellenőrizni kell, valamint a minőségre, a köztitermékek ellenőrzésére, a gyártási folyamat validálására, illetve a kiértékelési tanulmányokra vonatkozó adatokat a megfelelő formában be kell nyújtani.

e) Ha a potenciálisan patogén, véletlenszerűen bekerülő és átvihető anyagok jelenléte elkerülhetetlen, az anyagot csak akkor szabad használni, ha a további feldolgozási lépések biztosítják ezek kiküszöbölését, illetve inaktiválását, és ezt bizonyítani (validálni) is kell azon részlegben, mely a virális biztonsági kiértékeléssel foglalkozik.

f) A fejlesztés során, a gyártás menetében, vagy a hatóanyag gyártási helyében bekövetkezett változásokat le kell írni és magyarázni.

3.2.1.3. A hatóanyag leírása

Be kell nyújtani azokat az adatokat, melyek kihangsúlyozzák a hatóanyag szerkezetét és jellemző vonásait.

Csatolni kell továbbá a hatóanyag szerkezetének fizikai-kémiai, immunokémiai, illetve biológiai eljárásokkal történő megerősítését, valamint a szennyeződésekre vonatkozó információkat is.

3.2.1.4. A hatóanyag ellenőrzése

A hatóanyag rutin-ellenőrzései során használt meghatározásokra vonatkozó részletes információkat, ezen meghatározások igazolását, az analitikai eljárásokat és azok validálását is be kell nyújtani.

Fel kell tüntetni a fejlesztés során legyártott egyedi tételeken elvégzett vizsgálatok eredményeit is.

3.2.1.5. A referenciastandardok vagy -anyagok

A referenciakészítményeket és -standardokat azonosítani kell és részletesen le kell írni. Ahol lehet, az Európai Gyógyszerkönyv kémiai és biológiai referenciaanyagát kell használni.

3.2.1.6. A hatóanyag tárolóedénye és zárórendszere

Benyújtandó a tárolóedény és a zárórendszer leírása, valamint ezek megfelelőségének vizsgálata.

3.2.1.7. A hatóanyag stabilitásának vizsgálata

a) Összefoglalást kell benyújtani az elvégzett vizsgálatokról, az alkalmazott vizsgálati tervről és a vizsgálatok eredményeiről.

b) A megfelelő formában csatolni kell a stabilitási vizsgálatok részletes eredményeit, beleértve az analitikai eljárásokra vonatkozó információkat és ezen eljárások validálását is.

c) Biztosítani kell a forgalomba hozatal engedélyezése utáni időszakra vonatkozó stabilitási tervet és az ilyen stabilitási vizsgálatok végzésére vonatkozó kötelezettségvállalást is.

3.2.2. A késztermék

3.2.2.1. A késztermék és összetételének leírása

A késztermék és összetevőinek leírását mellékelni kell. Az információnak tartalmaznia kell a gyógyszerforma leírását, a késztermék alkotóinak összetételét, ezek mennyiségét egységalapon, a következő anyagok összetevőinek funkcióit:

- hatóanyagok;

- a segédanyagok összetevői, bármilyen mennyiségben és minőségben is kerültek felhasználásra, idetartoznak a színezőanyagok, a tartósítóanyagok, adjuvánsok, stabilizálóanyagok, sűrítőanyagok, emulgensek, ízesítőanyagok, aromaanyagok stb.;

- a betegek által bevételre, vagy szervezetükbe más módon bevitelre kerülő összetevők, ilyenek például a készítmény külsejét bevonó vagy magukba foglaló anyagok, mint kapszulák, zselatinkapszulák, végbélkapszulák, bevont tabletták, filmtabletták stb.;

- ezen adatokat ki kell egészíteni a készítmény tárolóedényére, és ha szükséges, ennek záróelemére vonatkozó fontosabb információkkal, ideértve azokat - a készítmény beadását segítő - eszközöket is, melyek a készítménnyel együtt kerülnek kiszerelésre.

A gyógyszerek összetevőinek leírására használt „szokásos terminológiát” kell használni, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a következőket sem:

- azon anyagok tekintetében, melyek szerepelnek az Európai Gyógyszerkönyvben, vagy valamelyik tagállam nemzeti gyógyszerkönyvében, az érintett cikkely főcíme a vonatkozó gyógyszerkönyvi hivatkozással;

- egyéb anyagok tekintetében a WHO által javasolt nemzetközi szabad név, melyet más nem védett nevek kísérhetnek, vagy ha ilyen nincs, a pontos tudományos leírás. Olyan anyagok tekintetében, melyeknek nincs sem védett nevük, sem pontos tudományos leírásuk, nyilatkozni kell arról, hogyan és miből készültek, kiegészítve minden egyéb szükséges információval;

- színezékek tekintetében az „E” kódot kell feltüntetni és figyelembe kell venni e rendelet 3. számú mellékletében foglaltakat;

- a gyógyszerek hatóanyagai mennyiségi adataihoz meg kell adni - a szóban forgó gyógyszerforma szerint - minden hatóanyag tömegét vagy biológiai aktivitását egységekben (egy dózisra vagy egy tömegegységre jutó egységszámban). Meg kell adni a hatóanyagok (akár vegyületeik vagy a származékaik formájában jelenlévő hatóanyagok) „tiszta” (a vegyület vagy származék nem hatásos részét figyelembe nem vevő) össztömegét, valamint - ha ez szükséges vagy fontos - az egyes aktív vegyületek, vagy a teljes molekulákban kifejezett anyagok tömegét.

Ha a gyógyszer olyan hatóanyagot tartalmaz, amely bármely tagállamban először szerepel forgalomba hozatali engedély iránti kérelem alanyaként, a só vagy hidrát formájában előforduló hatóanyag mennyiségét rendszeresen a biológiailag aktív hatóanyagcsoport(ok) mennyiségével kell kifejezni. Ezt követően minden ugyanilyen hatóanyagot tartalmazó engedélyezett gyógyszer mennyiségi adatait ugyanilyen módon kell kifejezni az összes tagállamban.

Az egységben kifejezett biológiai aktivitást kémiailag nem definiálható anyagokra kell alkalmazni. Ha a biológiai aktivitás Nemzetközi Egységét a WHO megállapította, ezt kell használni. Ha Nemzetközi Egység még nem került megállapításra, a biológiai aktivitás egységét úgy kell megadni, hogy az anyag hatása egyértelműen azonosítható legyen, és lehetőleg az Európai Gyógyszerkönyv egységeit kell használni.

3.2.2.2. Gyógyszerészeti fejlesztés

Ennek a fejezetnek azon fejlesztési eljárások leírását kell tartalmaznia, melyeket abból a célból végeztek el, hogy megállapítsák, hogy az adagolási forma, a készítmény formulálása, a gyártási folyamat, a tárolóedény zárórendszere, a mikrobiológiai jellemzők és a használati utasítások megfelelnek-e a forgalomba hozatali engedély iránti kérelem dossziéjában foglaltaknak.

Az ebben a fejezetben leírt tanulmányok különböznek az előírások szerinti rutinellenőrző tesztektől. A formulálás kritikus paramétereit és a gyártási eljárás azon sajátosságait kell meghatározni és leírni, melyek befolyásolhatják a gyártási tételek állandóságát és a gyógyszer minőségét. A kiegészítő alátámasztó adatokat, ahol szükséges, vonatkoztatni kell a forgalomba hozatali engedély iránti kérelem dossziéja 4. és 5. fejezeteinek megfelelő részeire.

a) A hatóanyag kompatibilitását a segédanyagokkal, valamint a hatóanyagnak azon fontos fizikai-kémiai tulajdonságait, melyek a késztermék minőségét befolyásolják, vagy a különböző hatóanyagok egymással szembeni kompatibilitását kombinált készítmények esetén dokumentálni kell.

b) A segédanyagok kiválasztását, különös tekintettel a funkciójukra és koncentrációjukra dokumentálni kell.

c) A késztermék fejlesztésének leírását mellékelni kell, figyelembe véve a tervezett beviteli módot és használatot.

d) A készítményben minden rámérést indokolni kell.

e) Ami a fizikai-kémiai és biológiai tulajdonságokat illeti, minden, a késztermék minőségére nézve fontos paramétert meg kell nevezni és dokumentálni kell.

f) A gyártási folyamat kiválasztását és optimalizálását, valamint a klinikai tesztekre használt tételek és a tervezett késztermék gyártása közti különbségeket is be kell nyújtani.

g) A tárolóedény és a zárórendszer tárolásra, szállításra és használatra való alkalmasságát is dokumentálni kell. Mérlegelni kell a tárolóedény és a gyógyszer közötti esetleges interakciókat is.

h) Az adagolási forma mikrobiológiai tulajdonságainak megfelelően dokumentáltnak kell lennie és meg kell felelnie az Európai Gyógyszerkönyv steril és nem steril készítményekre vonatkozó előírásainak.

i) Azért, hogy a feliratozáshoz a megfelelő és alátámasztó információk rendelkezésre álljanak, a helyreállító oldószer(ek) vagy az adagoló szerkezetek kompatibilitását dokumentálni kell.

3.2.2.3. A késztermék gyártási folyamata

a) A forgalomba hozatal engedélyezés iránti kérelemhez csatolni kell a gyártási módszerek leírását oly módon, hogy összefoglalót adjon az elvégzett műveletek jellegéről. A módszerek leírásának legalább a következőket kell tartalmaznia:

- a gyártás különböző lépéseinek, a gyártásközi ellenőrző eljárások, valamint az elfogadhatósági kritériumok bemutatását oly módon, hogy megítélhető legyen, hogy a gyógyszerforma előállítása során alkalmazott eljárások vezethettek volna-e az összetevőket károsan befolyásoló változásokhoz;

- folyamatos gyártás esetén teljes részletességgel a végtermék homogenitását biztosító és megelőző jellegű rendszabályokat;

- a gyártási eljárás igazolására (validálására) szolgáló kísérletes tanulmányokat (hol használnak nem szokványos gyártási eljárást, vagy hol kritikus ez a végtermék szempontjából);

- steril készítmények esetében a sterilizálás módszerét, illetve az aszeptikus eljárást részletesen kell ismertetni:

- részletes gyártási képlet.

Be kell nyújtani a gyártók nevét, címét és felelősségvállalását - a szerződéseseket is beleértve -, továbbá az összes javasolt gyártási és ellenőrzési hely adatait is.

b) Csatolni kell azon gyártásközi ellenőrző vizsgálatokra vonatkozó adatokat is, melyeket a gyártási folyamat állandóságának fenntartása céljából végeznek el. Ezek a vizsgálatok a gyógyszernek a formulával való egyezésének ellenőrzése szempontjából fontosak abban az esetben, ha kivételesen a kérelmező a késztermék ellenőrzésére egy olyan analitikai eljárást javasol, mely nem tartalmazza az összes hatóanyag meghatározását (vagy minden olyan segédanyagra, melyre a hatóanyaggal megegyező követelmények vonatkoznak).

Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha a késztermék minőség-ellenőrzése függ a gyártásközi ellenőrző vizsgálatoktól, különösen, ha a gyógyszert nagyban befolyásolja a gyártás módja.

c) Mellékelni kell a gyártás során előforduló kritikus lépések, illetve a gyártás során használt kritikus meghatározási módszerek validálási vizsgálatainak leírását, dokumentációját és eredményeit.

3.2.2.4. A segédanyagok ellenőrzése

a) Minden, a segédanyag(ok) gyártása során felhasznált anyagot egy listában kell feltüntetni, pontosan megjelölve, hogy melyik anyag a gyártási folyamat mely pontján kerül felhasználásra. A felhasznált anyagok minőségére és ellenőrzésére vonatkozó adatokat is csatolni kell. Csatolni kell továbbá azon adatokat is, melyek igazolják, hogy a felhasznált anyagok megfelelnek a felhasználásukra előírt standardoknak.

A színezőanyagoknak minden esetben meg kell felelniük a 3. számú mellékletben foglaltaknak. Minden segédanyag esetében a meghatározást és annak igazolását is részletezni kell. Az analitikai eljárásokat részletesen le kell írni és megfelelően validálni kell.

b) Külön figyelmet kell fordítani az emberi vagy állati eredetű segédanyagokra.

Az állati szivacsos encephalopathiák terjedésének megelőzésére szolgáló mérésekre vonatkozóan a kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy a segédanyag mindenben megfelel az „Útmutató az állati szivacsos encephalopathiák gyógyszereken keresztüli terjedésének minimalizálására” kiadványban, illetve ezen Útmutató mindenkori frissítéseiben foglaltaknak. Ennek az Útmutatónak való megfelelőséget bizonyítani lehet egyrészt az Európai Gyógyszerkönyv Fertőző Szivacsos Encephalopathiákról szóló cikkelyének való megfelelés igazolásával, vagy olyan tudományos adatok bemutatásával, melyek igazolják a kritériumoknak való megfelelést.

c) Új segédanyagok esetén a dokumentáció a következőket tartalmazza:

Azon segédanyagok esetében, melyek először kerülnek felhasználásra egy gyógyszerben, vagy egy új beviteli móddal kerülnek a szervezetbe, a gyártást, a meghatározást, az ellenőrző vizsgálatokat, a biztonsági adatokat alátámasztó keresztreferenciákat, mind a nem klinikai, mind a klinikai adatokat olyan formában kell benyújtani, mint ahogy az a korábbiakban a hatóanyag leírásánál szerepelt.

Be kell nyújtani egy, a részletes kémiai, biológiai és gyógyszerészeti információkat tartalmazó dokumentumot. Ezeket az információkat olyan formában kell benyújtani, ahogy az a 3. fejezetben a hatóanyag leírásánál is szerepel.

Az új segédanyag(ok)ra vonatkozó információkat különálló dokumentumként, az előző bekezdésekben leírtak alapján kell csatolni. Ha a kérelmező nem azonos az új segédanyag gyártójával, a fent említett különálló dokumentumot elérhetővé kell tenni a kérelmező számára, hogy azt az illetékes hatóságoknak bemutassa.

Az új segédanyagra vonatkozó további toxikológiai vizsgálati adatokat a dosszié 4. fejezetében kell feltüntetni.

A klinikai vizsgálatokat az 5. fejezetnek kell tartalmaznia.

3.2.2.5. A késztermék ellenőrzése

A készítmény ellenőrzése céljából egy gyártási tételnek minősül a gyógyszerforma minden olyan mennyiségegysége, amely ugyanazon kiindulási anyagmennyiségből készült, ugyanabban a gyártási, illetve sterilizálási folyamatban, vagy - folyamatos gyártás esetén - a gyógyszerformának egy adott időtartamon belül gyártott mennyiségi egysége.

Ha nincs megfelelő indok ettől eltérő határérték alkalmazására, a késztermék hatóanyag-tartalmának maximálisan elfogadható eltérése nem haladhatja meg a +5%-ot a gyártás időpontjában.

Mellékelni kell a részletes ellenőrző vizsgálatokat (felszabadítás és megengedett tárolási idő), a választás indoklását, az analitikai eljárások és validálásuk részletes leírását.

3.2.2.6. Referenciastandardok vagy -anyagok

Be kell nyújtani a késztermékvizsgálatokhoz használt referenciastandardok vagy -anyagok azonosítását és részletes leírását, amennyiben ez a hatóanyagra vonatkozó fejezetben nem történt volna meg.

3.2.2.7. A késztermék tárolóedénye és zárórendszere

Mellékelendő a tárolóedény és a zárórendszer leírása, a köztes csomagolóanyagok azonosítása, jellemzésükkel együtt. A jellemzésnek a leírást és az azonosítást kell tartalmaznia. A nem gyógyszerkönyvi eljárásokat (validálással együtt) is tartalmaznia kell, ahol szükséges.

A nem funkcionális külső csomagolóanyagokról csak egy rövid leírást kell csatolni. A funkcionális külső csomagolóanyagokról kiegészítő információkat is mellékelni kell.

3.2.2.8. A késztermék stabilitása

a) Az elvégzett vizsgálatokat, az ehhez használt vizsgálati tervet és a vizsgálatok eredményeit össze kell foglalni.

b) A stabilitási vizsgálatok részletes eredményeit, az adatok előállításához használt analitikai eljárásokra vonatkozó információkat, az eljárások validálását a megfelelő formátumban kell benyújtani, vakcinák esetében a kumulatív stabilitásra vonatkozó információkat kell feltüntetni, ahol szükséges.

c) A forgalomba hozatal engedélyezése utáni stabilitási vizsgálatok tervét és a stabilitás állandósága iránti kötelezettségvállalást is csatolni kell.

4. FEJEZET: NEM KLINIKAI JELENTÉSEK

4.1. Forma és megjelenés

A 4. fejezet általános formája a következő:

Tartalomjegyzék

Vizsgálati jelentések

- Farmakológia

- Elsődleges farmakodinámia

- Másodlagos farmakodinámia

- Biztonsági farmakológia

- Farmakodinámiai interakciók

- Farmakokinetika

- Analitikai eljárások és validációs jelentések

- Abszorpció

- Disztribúció

- Metabolizmus

- Exkréció

- Fannakokinetikai interakciók (nem klinikai)

- Egyéb farmakokinetikai vizsgálatok

- Toxikológia

- Egyszeri-dózis toxicitása

- Ismételt dózisok toxicitása

- Genotoxicitás

- In vitro

- In vivo (tartalmazza az alátámasztó toxikokinetikai értékeléseket)

- Carcinogenitás

- Hosszú távú vizsgálatok

- Rövid- vagy középtávú vizsgálatok

- Egyéb vizsgálatok

- Reproduktív és fejlődési toxicitás

- Termékenység és kora embrionális fejlődés

- Embrio-foetális fejlődés

- Prenatális és postnatális fejlődés

- Vizsgálatok, melyekben az utódokat (fiatal állatok) tovább dozírozták, illetve értékelték

- Helyi tolerancia

- Egyéb toxikológiai vizsgálatok

- Antigenitás

- Immunotoxicitás

- Mechanizmusra vonatkozó vizsgálatok

- Függőség

- Metabolitok

- Szennyezések

- Egyéb

Irodalmi hivatkozások

4.2. Tartalom: alapelvek és követelmények

A következő elemekre külön figyelmet kell fordítani:

(1) A toxikológiai és farmakológiai vizsgálatoknak bizonyítaniuk kell a következőket:

a) a gyógyszer esetleges toxicitását, valamint bármely veszélyes vagy nem kívánatos mérgező hatását, mely emberekben a termék megfelelő alkalmazása esetén fölléphet, ezeket a vizsgálatokat a kialakult patológiás állapot szempontjából kell kiértékelni;

b) a gyógyszer hatástani (farmakológiai) tulajdonságait, a javasolt emberi alkalmazásnak mind mennyiségi, mind minőségi összefüggéseiben. Minden eredmény megbízható és általánosan felhasználható kell legyen, matematikai és statisztikai módszereket kell alkalmazni a kísérleti módszerek tervezéséhez és az eredmények kiértékeléséhez.

Kiegészítésül szükséges a klinikusok számára felvilágosítást nyújtani a gyógyszer alkalmazásának terápiás lehetőségeiről és toxikológiai tulajdonságairól.

(2) Biológiai gyógyszerek, mint az immunológiai és az emberi vérből vagy plazmából származó gyógyszerek esetében az ebben a fejezetben szereplő követelményeket a termékek szerint értelemszerűen kell alkalmazni (adaptálni), ennélfogva az elvégzett vizsgálati programot a kérelmezőnek indokolnia kell.

A vizsgálati program összeállításakor a következőket kell figyelembe venni:

- minden olyan vizsgálatot, ahol a készítmény ismételt adása szükséges úgy kell tervezni, hogy számításba kell venni az ellenanyagok képződését vagy kölcsönhatását ellenanyagokkal;

- a szaporodási folyamatok, az embrió vagy magzat, illetve szülés körüli időre kifejtett toxicitás, mutagenitás, a rákkeltő hatás vizsgálatának szükségességét. Amennyiben nem a hatóanyag, hanem valamely más komponens (segédanyag) ilyen hatása tételezhető fel, ennek a komponensnek a kihagyása és ennek elfogadható igazolása helyettesítheti a vizsgálatot.

(3) Olyan segédanyagot, melyet első ízben alkalmaznak a gyógyszerészet területén, toxikológiai és farmakokinetikai vizsgálatnak kell alávetni.

(4) Ha a gyógyszer tárolása során jelentős fokú bomlás következhet be, meg kell fontolni a bomlástermék toxikológiai vizsgálatát.

4.2.1. Farmakológia

A farmakológiai vizsgálatoknak két jól megkülönböztethető megközelítési módja van:

- Először: a későbbi terápiás használatnak megfelelő hatásokat kell feltárni és leírni. Ahol lehetséges, elismert és validált in vivo és in vitro eljárásokat kell használni. Az új kísérleti technikákat olyan részletességgel kell leírni, hogy azok reprodukálhatóak legyenek. Az eredményeket kvantitatív kifejezésekkel kell leírni, például dózis-hatás görbékkel, idő-hatás görbékkel stb. Ahol csak lehetséges, az adatokat össze kell hasonlítani hasonló terápiás hatású anyag(ok)éval.

- Másodszor: a kérelmezőnek meg kell vizsgálnia az anyag élettani funkciókra kifejtett potenciális nemkívánatos farmakodinámiai hatásait is. Ezeket a vizsgálatokat az anyag tervezett terápiás tartományának megfelelő, illetve a fölötti expozícióval kell elvégezni. A kísérleti technikákat, hacsak ezek nem standard eljárások, olyan részletességgel kell leírni, hogy azok reprodukálhatóak legyenek és a vizsgáló megállapíthassa azok érvényességét. Ki kell vizsgálni a hatóanyag ismételt beadásából származó bárminemű hatásváltozást.

A hatóanyagok együttes adásának vizsgálatát megkönnyíthetik a már ismert hatástani adatok, vagy a tervezett terápiás indikációs területek. Az első esetben a hatástani vizsgálatoknak ki kell mutatniuk azokat a kölcsönhatásokat, melyek értékessé teszik a kombináció terápiás alkalmazását. A második esetben, amikor egy kombináció tudományos indokoltságát klinikai terápiás vizsgálatok sugallják, a vizsgálatoknak ki kell deríteniük, hogy a várt hatás kimutatható-e állatkísérletekben és a párhuzamos (kísérő) hatások jelentőségét is meg kell vizsgálni.

4.2.2. Farmakokinetika

A farmakokinetika a hatóanyagnak és metabolitjainak a szervezeten belüli sorsát vizsgálja, és kiterjed a hatóanyag felszívódásának, megoszlásának, biológiai átalakulásának (biotranszformációjának) és kiválasztásának a vizsgálatára.

Ezeknek a különböző fázisoknak a vizsgálata mind fizikai, kémiai és biológiai módszerekkel, mind az anyag megfelelő farmakodinámiás hatásának követésével is végezhető.

A megoszlásra és eliminációra vonatkozó információk minden olyan esetben szükségesek, amikor ezek az adatok nélkülözhetetlenek az emberi dózis meghatározása céljából, valamint kemoterápiás hatású (antibiotikumok stb.) és olyan anyagok esetében, melyek alkalmazása azok nem farmakodinámiás hatásaival függ össze (pl. számos diagnosztikum stb.).

Az in vitro vizsgálatokat előnyösebb elvégezni humán szöveteken összehasonlítva állati szövetekkel (pl. fehérjekötés, metabolizmus, gyógyszer-gyógyszer kölcsönhatások).

Minden farmakológiailag hatásos anyaggal el kell végezni a farmakokinetikai vizsgálatokat. Ismert hatóanyagok új kombinációjával - ha ezeket az anyagokat a jelen Irányelv előírásai szerint egyedileg vizsgálták - nem szükséges farmakokinetikai vizsgálatok elvégzése, hacsak a toxicitási vizsgálatok és terápiás kísérletek ezt nem indokolják.

A farmakokinetikai programot úgy kell megtervezni, hogy az állati és emberi eredetű adatok összehasonlíthatóak és extrapolálhatóak legyenek.

4.2.3. Toxikológia

a) Egyszeri dózis toxicitása (akut toxicitás)

Az akut vizsgálat azon toxikus reakciók minőségi és mennyiségi vizsgálata, melyek a hatóanyag vagy hatóanyagok - az adott készítményben, az ott jelen lévő arányban és fizikai-kémiai állapotban tartalmazott - egyszeri beadása következményeként jelentkeznek.

Az akut toxicitási vizsgálatokat az Ügynökség által kiadott vonatkozó útmutatókkal összhangban kell elvégezni.

b) Ismételt kezeléssel végzett toxicitási vizsgálatok (szubakut vagy krónikus toxicitás)

Az ismételt kezeléssel végzett toxicitási vizsgálatoknak célja a vizsgált hatóanyag, vagy hatóanyag-kombináció élettani, kórtani szervrendszeri hatásainak, ezek dózisfüggésének megismerése.

Általában két vizsgálat elvégzése szükséges: az egyik rövidebb ideig, 2-4 hétig, a másik a klinikai használattól függően hosszabb ideig tart. Célja a potenciális mellékhatások leírása, melyekre a klinikai használat során figyelmet kell fordítani. A vizsgálatok időtartamát az Ügynökség által kiadott vonatkozó útmutatók határozzák meg.

c) Genotoxicitás

A mutagén és clastogén hatások feltárásának célja, hogy feltárjuk azokat a változásokat, melyeket az egyének vagy a sejtek genetikai állományában okozhat az anyag. A mutagén anyagok veszélyesek az egészségre, mivel a velük történő expozíció során fennáll a veszélye az ivarsejtek mutációjának, mely öröklött rendellenességek kialakulásához vezethet, valamint a testi sejtek mutációja is előfordulhat, mely rákos megbetegedések kialakulásához vezethet. Ezek a vizsgálatok kötelezőek minden új vegyületre.

d) Karcinogén hatás

A karcinogén hatás kimutatására szolgáló vizsgálatokat általában a következő esetekben kell elvégezni:

1. olyan anyagok esetében, melyek várható klinikai használata a beteg életének hosszabb időszakára terjed ki, ez lehet folyamatos használat, vagy ismételt, intermittáló kezelés is;

2. olyan anyagok esetén, melyekkel kapcsolatban felmerült a karcinogenitás veszélye, pl. az azonos csoportba tartozó vagy hasonló szerkezetű anyagnál tapasztalt karcinogenitás, vagy a hosszú időtartamú toxicitási vizsgálat során merült fel erre vonatkozó bizonyíték;

3. egyértelműen genotoxikus anyagok esetén karcinogenitási vizsgálatok nem szükségesek, mert eleve trans-species karcinogénnek tekintjük őket, mely magában foglalja, hogy emberre is veszélyt jelentenek. Ha egy ilyen gyógyszert embereken hosszabb ideig szándékoznak alkalmazni, akkor egy krónikus vizsgálatra is szükség van, a korai tumorkeltő hatások felderítéséhez.

e) Reproduktív és fejlődési toxicitás

A hím vagy női reprodukciós funkciókra és utódokra kifejtett káros hatásokat megfelelő vizsgálati rendszerekben vizsgálni kell.

Ezeknek a vizsgálati rendszereknek magukban kell foglalni a felnőtt férfi és női reproduktív funkciókra való hatások vizsgálatát a fejlődés minden fázisában - a fogamzástól a szexuális érettségig - a toxikus és teratogén hatások vizsgálatát, valamint foglalkozniuk kell a látens hatások vizsgálatával is, amikor a nők a gyógyszert a terhesség folyamán is kapják.

Ezeknek a vizsgálatoknak az elhagyását megfelelően indokolni kell.

A gyógyszer felhasználásától függően további, a fejlődésre vonatkozó vizsgálatok elvégzését is garantálni kell, melyek során a gyógyszert az utódok is kapják.

Az embrió vagy magzati toxicitási vizsgálatokat általában két emlős állatfajon kell elvégezni, melyek közül az egyik nem rágcsáló. A szülés körüli időszakra kifejtett toxikus hatások vizsgálatát legalább egy állatfajon kell elvégezni. Ha ismert, hogy a gyógyszer metabolizmusa bizonyos állatfajban hasonló az emberéhez, kívánatos, hogy ezt a fajt vonjuk be a vizsgálatokba. Kívánatosnak látszik továbbá az is, hogy legalább az egyik faj azonos legyen az ismételt dózisú toxicitási vizsgálatban alkalmazott fajjal.

A vizsgálatok tervezése a tudományos ismereteknek arra az időpontra jellemző színvonalának feleljen meg, amikor a kérelmet benyújtják.

f) Lokális tolerancia

A helyi alkalmazás tűrésének célja annak megállapítása, hogy a gyógyszerek (mind a hatóanyagok, mind a segédanyagok) tolerálhatók-e a test azon területén, amely a klinikai alkalmazáskor kontaktusba kerülhet a termékkel. A vizsgálatot úgy kell tervezni, hogy megkülönböztethetők legyenek az alkalmazással járó valamely mechanikai, vagy a terméknek csupán fizikai-kémiai hatásai a toxikológiai vagy farmakológiai jellegű hatásoktól.

A helyi tűrőképesség-vizsgálatokat a humán használatra kifejlesztett gyógyszerrel kell elvégezni, úgy hogy a vivőanyaggal, illetve a segédanyaggal kezelik a kontrollcsoportokat. Ahol szükséges, pozitív kontrollt vagy referenciaanyagokat kell használni.

A helyi tűrőképesség-vizsgálatok tervezése (fajok kiválasztása, időtartam, az alkalmazás módja és gyakorisága) függ a vizsgálandó problémától és a tervezett klinikai alkalmazástól is. A helyi sérülések reverzibilitását is meg kell vizsgálni, ahol ez fontos.

Az állatkísérletek helyettesíthetők validált in vitro tesztekkel abban az esetben, ha a tesztek eredményei minőségileg összehasonlíthatóak és használhatóak biztonsági kiértékelés céljára.

Bőrön alkalmazott készítmények esetén (pl. dermális, rektális, vaginális gyógyszerformák), az érzékenyítő hatást is vizsgálni kell, legalább egy jelenleg elérhető kísérleti rendszerben (tengerimalac-vizsgálat vagy lokális nyirokcsomó-vizsgálat).

5. FEJEZET: KLINIKAI DOKUMENTÁCIÓ

5.1. Forma és megjelenés

Az 5. fejezet általános formája a következő:

A klinikai vizsgálatok eredményeinek tartalomjegyzéke

A klinikai vizsgálatok táblázatos feltüntetése

Klinikai vizsgálati jelentések

- A biofarmáciai vizsgálati jelentések

- A biológiai hasznosulási vizsgálati jelentések

- Az összehasonlító biológiai hasznosulási és a bioekvivalenciai vizsgálati jelentések

- In vitro - in vivo korrelációs jelentések

- A bioanalitikai és analitikai eljárásokról szóló jelentések

- Humánbiológiai anyagok felhasználásával készült farmakokinetikai vizsgálati jelentések

- Plazma-fehérjekötődési vizsgálatok

- Májmetabolizációs és interakciós vizsgálatok

- Egyéb humánbiológiai anyagok felhasználásával végzett vizsgálatok

- A humán farmakokinetikai vizsgálatok jelentései

- Egészséges alanyokon végzett farmakokinetikai és kezdeti elviselhetőségi vizsgálati jelentések

- Betegeken végzett farmakokinetikai és kezdeti elviselhetőségi vizsgálati jelentések

- Intrinsic faktor farmakokinetikai vizsgálatok jelentései

- Extrinsic faktor farmakokinetikai vizsgálatok jelentései

- Populációs farmakokinetikai vizsgálatok jelentései

- Humán farmakodinámiai vizsgálati jelentések

- Egészséges alanyokon végzett farmakodinámiai és farmakokinetikai/farmakodinámiai vizsgálati jelentések

- Betegeken végzett farmakodinámiai és farmakokinetikai/farmakodinámiai vizsgálati jelentések

- A hatásossági és biztonsági vizsgálatok jelentései

- A kérvényezett indikációval foglalkozó kontrollált klinikai vizsgálatok jelentései

- A kontroll nélkül zajló klinikai vizsgálati jelentések

- Jelentések a több mint egy vizsgálatból származó adatok formális, integrált analíziséről, metaanalíziséről és áthidaló (bridging) analíziséről

- Egyéb vizsgálati jelentések

- A forgalomba kerülés utáni tapasztalatokról szóló jelentések

Irodalmi hivatkozások

5.2. Tartalom: alapelvek és követelmények

A következő elemekre külön figyelmet kell fordítani:

a) Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek közösségi kódexéről szóló Európai Parlament és a Tanács 2004/27/EK irányelvével módosított 2001/83/EK irányelv (2001. november 6.) 8. cikkelye (3) (i) pontjának és a 10. cikkelye (1) pontjának megfelelően benyújtott klinikai eredmények lehetővé kell hogy tegyék tudományosan megalapozott, indokolt vélemény kialakítását arról, hogy a vizsgálati készítmény kielégíti-e a forgalomba hozatali engedély kiadásához szükséges követelményeket. Alapvető követelmény, hogy minden klinikai kipróbálás eredményét közölni kell, akár kedvező, akár kedvezőtlen.

b) A klinikai kipróbálást mindig meg kell, hogy előzzék a megfelelő hatástani és toxikológiai vizsgálatok, amelyeket a jelen melléklet 4. fejezetének követelményei alapján végeztek el. A klinikai vizsgálatokat végzőknek először meg kell ismerkedniük a hatástani és toxikológiai vizsgálatokból levont következtetésekkel. Az ilyen vizsgálatot kérelmezőnek erről „vizsgálói kézikönyvet” kell csatolnia, amely a klinikai kipróbálás megkezdése előtt rendelkezésre álló minden fontosabb adatot tartalmaz, beleértve a kémiai, hatástani és biológiai adatokat, toxikológiai, farmakokinetikai és farmakodinámiás vizsgálatok állatokon kapott eredményeit, továbbá a korábbi klinikai kipróbálási fázisok eredményeit, megfelelő adatokkal ellátva, melyek igazolják a tervezett klinikai vizsgálat jellegét, kiterjedését és tartamát. A teljes hatástani és toxikológiai jelentést csak külön kérésre kell bemutatni. Emberi vagy állati eredetű anyagok esetében - a klinikai vizsgálat megkezdése előtt - minden lehetséges intézkedést meg kell hozni a fertőző ágensek átvitelének megelőzésére.

c) A jogosultnak gondoskodnia kell arról, hogy az adatok tulajdonosai megtartsák a fontos klinikai vizsgálati dokumentumokat (beleértve a betegkövető lapokat is), az alany többi orvosi iratát is:

- legalább 15 évig a vizsgálat véghezvitele vagy megszakítása után;

- vagy legalább 2 évig azután, hogy az EGT-ben forgalomba hozatali engedélyt nyert, és nincs függőben vagy tervben forgalomba hozatali engedély iránti kérelem az EGT-ben;

- vagy legalább két évig azután, hogy hivatalosan is megszakadt a vizsgált készítmény klinikai fejlesztése.

Az alany orvosi iratait meg kell őrizni a megfelelő jogi szabályozás szerint és a kórház, intézet vagy a magánpraxis által megengedett leghosszabb ideig.

A dokumentumok azonban - erre vonatkozó előírás esetén - hosszabb ideig is megőrizhetőek, s akkor is, ha a megbízó beleegyezését adja. A megbízó felelőssége, hogy informálja a kórházat, az intézetet vagy a praxist, hogy ezeket az adatokat meddig kell megőrizni.

A megbízónak vagy az adatok más tulajdonosának meg kell őrizni minden, a vizsgálatra vonatkozó adatot, amíg az engedélyezési eljárás tart. Ennek a dokumentációnak tartalmaznia kell: a vizsgálati tervet a magyarázattal együtt, a vizsgálat célkitűzéseit, a statisztikai eljárások tervezését és módszertanát a kivitelezés és a levezetés körülményeivel együtt, továbbá a vizsgált készítmény és a használt referenciakészítmény vagy placebo leírását, a standard műveleti eljárásokat, minden írásos véleményt a protokollról és az eljárásról, a „vizsgálói kézikönyvet”, a vizsgálat minden alanyának betegkövető lapját, a végső jelentést, a minőségbiztosítási helyszíni szemlék jegyzőkönyveit, ha hozzáférhetők. A végső jelentést a megbízónak vagy a későbbi tulajdonosnak 5 évig meg kell őriznie, az utolsó engedélyezési eljárástól számítva.

Továbbá, az EGT-ben végzett vizsgálatoknál a forgalomba hozatali engedély tulajdonosának a dokumentáció archiválásával kapcsolatban minden intézkedést meg kell tennie, melyet a vonatkozó más jogszabály előírásai és a kiegészítő részletes útmutatók előírnak.

Az adatok tulajdonosi jogainak bármilyen változását dokumentálni kell.

Minden adatot és dokumentumot kérésre az illetékes hatóságok rendelkezésére kell bocsátani.

d) Minden egyes, az alábbiakban felsorolt és a klinikai kipróbálás során kapott adatot megfelelő részletességgel kell bemutatni ahhoz, hogy azt tárgyilagosan el lehessen bírálni. Így:

- a vizsgálati tervet és ennek indoklását, a vizsgálat célkitűzéseit, statisztikai tervezését és módszertanát, azokat a körülményeket, melyek között a vizsgálat és annak irányítása végbemegy, végül részletes információt a vizsgálati készítményről;

- a minőségbiztosítási helyszíni szemlék jegyzőkönyveit (ha hozzáférhetők);

- a vizsgálók felsorolását. A vizsgáló személy meg kell, hogy adja nevét, címét, munkahelyét, besorolását, képesítését és klinikai feladatkörét, a klinikai kipróbálás helyét, a vizsgálatba bevont minden egyes személyről gyűjtött összes információt, beleértve minden, a vizsgálatba bevont személy betegkövető lapját is;

- a vizsgálat vezetője vagy - több intézményben egyidejűleg folyó (multicentrikus) klinikai vizsgálat esetében - valamennyi vizsgálatvezető, vagy ezek munkájának összehangolásáért felelős (legfőbb) vizsgálatvezető által aláírt végső zárójelentést.

e) A klinikai kipróbálás fentiekben részletezett adatait a kérelemhez csatoltan el kell juttatni az illetékes hatóságokhoz. Az illetékes hatóságok beleegyezésével a kérelmező kihagyhatja ezen információk egy részét, de kérésre azonnal be kell mutatnia a teljes dokumentációt.

A kísérletes bizonyítékok birtokában a vizsgálónak ki kell fejteni véleményét a vizsgálati készítmény relatív ártalmatlanságáról a szokásos alkalmazási körülmények között, az összeférhetőségéről (kompatibilitásáról), a hatásosságáról és minden olyan hasznos információról, melyek a javallatokkal, ellenjavallatokkal, az adagolás, a kezelés átlagos tartamával, végül a kezelés alatti szükséges elővigyázatossággal és a túladagolás tüneteivel kapcsolatosak. Egy több vizsgálóhelyen egyidejűleg végzett (multicentrikus) klinikai vizsgálat eredményeinek jelentésekor a vizsgálatok legfőbb irányítója következtetéseiben véleményt kell, hogy adjon a vizsgálati készítmény ártalmatlanságáról és hatásosságáról a vizsgálatba bevont minden intézmény nevében.

f) A klinikai megfigyeléseket vizsgálatonként az alábbi szempontok szerint kell összefoglalni:

(1) a kezelt betegek száma és neme;

(2) a betegek csoportjainak kiválasztása és kor szerinti megoszlása, valamint az összehasonlító tesztek;

(3) a vizsgálatból, annak befejezése előtt kivont betegek száma és kivonásuk oka;

(4) ha kontrollált vizsgálatokat végeztek a fenti körülmények között, annak bemutatása, hogy a kontrollcsoport

- nem kapott kezelést,

- placebokezelést kapott,

- egy másik, már ismert hatású gyógyszert kapott,

- nem gyógyszeres terápiás kezelésben részesült;

(5) megfigyelt mellékhatások gyakorisága;

(6) részletesebb információ azokról a betegekről, akik fokozottabb kockázatnak vannak kitéve, például idősebb emberek, gyermekek, terhes vagy menstruáló asszonyok, vagy akiknek a fiziológiai vagy kóros állapota különös figyelmet igényel;

(7) a kiértékelés szempontjai, a hatásosság kritériumai, és az eredmények e két paraméter szemszögéből megítélve;

(8) az eredmények statisztikai értékelése, ha ezt a vizsgálati elrendezés és a kiértékelendő változó faktorok megkívánják.

g) A vizsgálatok vezetőjének közölnie kell megfigyeléseit a következő kérdésekben:

(1) a hozzászokás, szenvedély, leszokási nehézségek bármilyen jele,

(2) bármely kölcsönhatás az együtt adott más gyógyszerekkel,

(3) azok a feltételek, melyek alapján egyes betegeket kizártak a vizsgálatokból,

(4) bármilyen haláleset, mely a kipróbálási periódusban, vagy az azt követő kezelésmentes megfigyelési időszakban fordult elő.

h) Gyógyszeranyagok új kombinációjára vonatkozó adatok azonosak kell, hogy legyenek az új vizsgálati készítményekre előírtakkal, és bizonyítaniuk kell a kombináció ártalmatlanságát és hatásosságát.

i) Valamely adat teljes vagy részleges elhagyását meg kell indokolni. Ha váratlan eredmény jelentkezik a klinikai vizsgálat során, további nem klinikai, toxikológiai és hatástani vizsgálatokat kell végezni, és azokat ki kell értékelni.

j) Ha a gyógyszer hosszú ideig történő alkalmazását tervezik, adatokkal kell szolgálni a hatás ismételt adagolásra bekövetkező esetleges módosulásáról, valamint a hosszú időn keresztül adandó adagolás kialakításáról.

5.2.1. A biofarmáciai vizsgálati jelentések

Be kell nyújtani a biológiai hasznosulási vizsgálati jelentéseket, az összehasonlító biohasznosulási, a biológiai egyenértékűségi jelentéseket, az in vitro - in vivo korrelációs vizsgálatok eredményeit, valamint a bioanalitikai és analitikai eljárások leírását is.

Ezen felül el kell végezni a biológiai hasznosulás kiértékelését is, ahol szükséges bizonyítani a gyógyszerek biohasznosulását.

5.2.2. Humánbiológiai anyagok felhasználásával készült farmakokinetikai vizsgálati jelentések

Ezen melléklet humánbiológiai anyagnak tekint minden fehérjét, sejtet, szövetet és ezekből származó anyagot, mely emberi eredetű és a gyógyszeranyag farmakokinetikai tulajdonságainak felmérésére in vitro vagy ex vivo felhasználtak.

Ennek megfelelően a plazmafehérje-kötési vizsgálatok, a májmetabolizációs és hatóanyag interakciós vizsgálatok, valamint minden egyéb humánbiológiai anyaggal elvégzett vizsgálat eredményeit be kell nyújtani.

5.2.3. A humán farmakokinetikai vizsgálatok jelentései

a) A következő farmakokinetikai jellemzőket kell leírni:

- Felszívódás (sebessége és mértéke)

- Megoszlás

- Metabolizáció

- Kiválasztás

Le kell írni a klinikailag jelentős megfigyeléseket, beleértve a kinetikai adatok felhasználását az adagolás megállapításában, különös tekintettel a nagyobb kockázatnak kitett betegekre, továbbá a különbségeket az ember és a preklinikai vizsgálatokban felhasznált állatfajok között.

A standard többmintás farmakokinetikai vizsgálatokon felül a klinikai vizsgálatok során a ritkább mintavételre alapozott populációs farmakokinetikai vizsgálatok kérdéseket vetnek fel az extrinsic és intrinsic faktorok szerepéről a dózis és a farmakokinetikai válasz összefüggéseinek változékonyságával kapcsolatban. Be kell nyújtani az egészséges alanyokon és betegeken végzett farmakokinetikai és kezdeti elviselhetőségi vizsgálati jelentéseket, az extrinsic és intrinsic faktorok hatásait értékelő jelentéseket, valamint a populációs farmakokinetikai jelentéseket.

b) Ha egy gyógyszert rendszeresen más gyógyszerekkel együtt kívánnak alkalmazni, adatokat kell benyújtani arról, hogy az együttes alkalmazás vizsgálata megtörtént-e, és a hatások esetleges módosulását megállapították-e.

A hatóanyag és más gyógyszerek vagy anyagok közötti farmakokinetikai interakciókat ki kell vizsgálni.

5.2.4. Humán farmakodinámiai vizsgálati jelentések

a) A hatásossággal kapcsolatos farmakodinámiás vizsgálatoknak a következőket kell kimutatni:

- a dózis-hatás összefüggést és ennek időfüggését,

- a kiválasztott dózis és a beadás körülményeinek indoklása,

- ha lehetséges, a hatásmód.

A hatásossággal kapcsolatban nem álló farmakodinámiás hatásokat le kell írni.

Emberen farmakodinámiás hatások kimutatása önmagában nem elégséges bármilyen feltételezhető terápiás hatásra vonatkozó következtetések bizonyítására.

b) Ha egy gyógyszert rendszeresen más gyógyszerekkel együtt kívánnak alkalmazni, adatokat kell benyújtani arról, hogy az együttes alkalmazás vizsgálata megtörtént-e, s a hatások esetleges módosulását megállapították-e.

A hatóanyag és más gyógyszerek vagy anyagok közötti farmakodinámiás interakciókat ki kell vizsgálni.

5.2.5. A hatásossági és biztonsági vizsgálatok jelentései

5.2.5.1. A kérvényezett indikációval foglalkozó kontrollált klinikai vizsgálatok jelentései

A klinikai vizsgálat lehetőleg kontrollált és randomizált legyen, továbbá a klinikai vizsgálatokat placeboval és egy bizonyított terápiás értékű, elfogadott gyógyszerkészítménnyel összehasonlítva is el kell végezni. Minden ettől eltérő vizsgálat tervezését indokolni kell. A kontrollcsoportba került betegek kezelése függ betegségük természetétől, illetőleg etikai megfontolásoktól is, ez azt jelenti, hogy lehet, hogy helyesebb bizonyos esetekben egy új gyógyszer hatásosságát összehasonlítani egy már alkalmazott, ismert hatású gyógyszerrel, mint placeboval (hatóanyagot nem tartalmazó készítménnyel).

(1) Amennyire csak lehetséges, különösen azoknál a vizsgálatoknál, amikor a vizsgálati készítmény hatása objektív módon nem mérhető le, törekedni kell az aszimmetriák elkerülésére, randomizációval és „vak” kísérleti elrendezéssel.

(2) A klinikai kipróbálás tervezetének tartalmaznia kell az alkalmazásra kerülő statisztikai módszerek alapos leírását, a vizsgálatba bevont személyek számát és indokoltságát, beleértve a vizsgálat erősségének mutatóit, a statisztikai megbízhatóság tervezett mértékét és a statisztikai egység meghatározását. A hibák elkerülésére hozott intézkedéseket, különösen a randomizáció módszereit dokumentálni kell. Nagyszámú beteg bevonása a klinikai kipróbálásba nem helyettesítheti a megfelelően vezetett és ellenőrzött vizsgálatot.

Át kell tekinteni a biztonsági adatokat, figyelembe kell venni a Bizottság által kiadott útmutatókat, különös figyelmet kell fordítani azokra az eseményekre, melyek a dózis változtatásához, vagy kiegészítő gyógyszerelés szükségességéhez vezettek, figyelembe kell venni továbbá a súlyos mellékhatásokat, azokat az eseményeket, melyek a gyógyszer megvonásához vezettek, illetve a halálozásokat. Meg kell határozni a fokozott rizikójú beteg(ek)et vagy betegcsoportokat, külön figyelmet kell fordítani a sebezhető betegekre, akik kis számban lehetnek jelen a vizsgálatban, pl. gyerekek, terhes nők, gyenge öregek jelentős metabolizációs vagy exkréciós abnormalitással rendelkező emberek stb. Le kell írni a biztonsági értékelések vonatkozását a gyógyszer lehetséges felhasználására is.

5.2.5.2. A kontroll nélkül zajló klinikai vizsgálatokról, valamint a több mint egy vizsgálatból származó adatok analíziséről szóló és egyéb vizsgálati jelentések

Ezeket a jelentéseket is csatolni kell.

5.2.6. A forgalomba kerülés utáni tapasztalatokról szóló jelentések

Ha a gyógyszer már engedélyezésre került egy harmadik országban, az érintett gyógyszerkészítménnyel kapcsolatos mellékhatásokról információt kell nyújtani, valamint az azonos hatóanyago(ka)t tartalmazó gyógyszerekről is, lehetőleg a kezelés mértékéhez viszonyítva.

5.2.7. Betegkövető lap és egyedi beteg adatlap

Az Ügynökség által kiadott vonatkozó útmutató szerint a betegkövető lapokat és az egyedi beteg adatlapokat a klinikai vizsgálati jelentésekkel megegyező rendben kell feltüntetni és benyújtani és a tanulmány tartalomjegyzékébe is fel kell venni.

2. RÉSZ

KÜLÖNLEGES FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY IRÁNTI KÉRELMEK ÉS KÖVETELMÉNYEIK

Néhány gyógyszer olyan különleges tulajdonságokkal rendelkezik, hogy a forgalomba hozatali engedély iránti kérelemre vonatkozó, jelen melléklet 1. részében lefektetett követelményeket hozzájuk kell illeszteni. Ezeknek a különleges helyzeteknek a figyelembevételével a kérelmezőnek egy, a készítménynek megfelelő felépítésű dossziét kell benyújtania.

1. Megalapozott és elfogadott gyógyászati felhasználás

Azokra a gyógyszerekre, melyek „megalapozott és elfogadott gyógyászati felhasználású”-nak minősülnek a 7. § (10) bekezdésének megfelelően, elismert hatásúak, valamint elfogadható biztonságúak, a következő különleges szabályokat kell alkalmazni.

A kérelmezőnek be kell nyújtania a jelen melléklet 1. részének 1., 2. és 3. fejezetében leírt adatokat.

A 4. és 5. fejezetben egy részletes tudományos irodalomjegyzéket kell benyújtani a nem klinikai és klinikai jellemzők leírására.

A következő különleges szabályokat kell alkalmazni a megalapozott és elfogadott gyógyászati felhasználás alátámasztására:

a) Azok a tényezők, melyeket figyelembe kell venni a gyógyszerek összetevőinek megalapozott és elfogadott gyógyászati felhasználásának megállapításakor:

- azt az időtartamot, amióta a hatóanyagot használják;

- az anyag használatának mennyiségi szempontjait;

- az anyag használata iránti tudományos érdeklődés mértékét (a megjelent tudományos irodalom alapján);

- a tudományos értékelések egybehangzóságát.

Különböző időszakok szükségesek ahhoz, hogy a különböző anyagokkal kapcsolatban a megalapozott és elfogadott gyógyászati felhasználás megállapítható legyen. Azonban bármilyen esetben, egy gyógyszer összetevőjével kapcsolatban a megalapozott és elfogadott gyógyászati felhasználás megállapításához szükséges idő nem lehet kevesebb, mint egy évtized az anyag a Közösségben történő gyógyszerként való első rendszeres és dokumentált felhasználása óta.

b) A kérelmező által beadott dokumentációnak ki kell térnie a biztonsági és hatásossági értékelések minden pontjára, és tartalmaznia vagy utalnia kell a vonatkozó irodalom áttekintésére. Figyelembe kell vennie a piacra kerülés előtti és utáni vizsgálatokat, valamint az epidemiológiai, különösen az összehasonlító epidemiológiai vizsgálatok tapasztalataival foglalkozó publikált tudományos irodalmat. Mind a kedvező, mind a kedvezőtlen eredményeket csatolni kell. A „megalapozott és elfogadott gyógyászati felhasználás”-sal kapcsolatos előírásokra vonatkozóan különösen fontos tisztázni, hogy az „irodalmi hivatkozások” más tényforrásokkal (piacra kerülés utáni vizsgálatok, epidemiológiai vizsgálatok stb.) is bizonyíthatja egy termék hatásosságát és biztonságosságát és nem csak a klinikai vizsgálatokból származó adatokkal, amennyiben egy kérelemben ezen információforrások felhasználását kielégítően megmagyarázzák és indokolják.

c) Különös figyelmet kell fordítani azokra az esetekre, ha valamilyen információ hiányzik, ilyenkor indokolni kell, hogy miért fogadhatóak el mégis a biztonsági és hatásossági adatok annak ellenére, hogy néhány vizsgálat hiányzik.

d) A nem klinikai és klinikai áttekintéseknek meg kell magyarázni minden olyan adat helytállóságát, amelyek a forgalomba hozatalra szánt terméktől különböző termékre vonatkoznak. Döntést kell hozni arról, hogy a vizsgált termék hasonlónak tekinthető-e a hivatkozott készítmény(ek)hez, és hogy milyen forgalomba hozatali kérelem került benyújtásra a fennálló különbségek ellenére.

e) A forgalomba kerülés utáni tapasztalatok más azonos összetevőket tartalmazó termékekkel kapcsolatban különleges fontosságúak, a kérelmezőknek külön hangsúlyt kell fektetni erre a kérdésre.

2. Alapvetően hasonló termékek

a) A 7. § (12) bekezdése szerint beadott kérelmeknek tartalmazniuk kell a melléklet 1., 2. és 3. fejezetében meghatározott adatokat, és be kell nyújtania az eredeti forgalomba hozatali engedély tulajdonosának beleegyezését, hogy kereszthivatkozással élhet a 4. és 5. fejezetének tartalmát illetően.

b) *  A 7. § (1) bekezdése (alapvetően hasonló termékek, azaz generikumok) alapján beadott kérelmeknek tartalmazniuk kell a melléklet 1., 2. és 3. fejezetében meghatározott adatokat, valamint csatolnia kell azokat az adatokat, melyek igazolják a biológiai hasznosulást és a biológiai egyenértékűséget az eredeti gyógyszerkészítménnyel, feltéve, hogy az utóbbi nem egy biológiai gyógyszer (lásd 2. rész, 4. pont Hasonló biológiai gyógyszerek).

Ezen termékek esetében a nem klinikai/klinikai áttekintéseknek/összefoglalóknak a következő elemekre kell különösen koncentrálniuk:

- Az alapvető hasonlóság igénylésének alapjaira.

- A hatóanyag és késztermék gyártási tételeiben előforduló szennyeződések összefoglalására (és ahol szükséges a tárolás során bekövetkező bomlásból származó anyagokra is).

- A bio-egyenértékűségi vizsgálatok kiértékelésére vagy az indoklásra, hogy ezek a vizsgálatok miért nem kerültek kivitelezésre széles körűen elfogadott útmutató alapján.

- Az anyagra és az adott kérelemre vonatkozó publikált irodalom korszerűsítésére. Elfogadható a lektorált („peer review”) folyóiratokban megjelent cikkek jegyzéke erre a célra.

- Minden olyan állítást az alkalmazási előírásban, amely nem ismert, vagy nem következik a gyógyszer tulajdonságaiból, illetve a terápiás csoportjából, meg kell tárgyalni a nem klinikai/klinikai áttekintésekben/összefoglalókban és igazolni kell a publikált irodalommal, illetve kiegészítő vizsgálatokkal.

- Ha a kérelmező az alapvető hasonlóságra hivatkozik, akkor kiegészítő adatokat kell benyújtania, melyekben igazolja egy engedélyezett hatóanyag különböző sóinak, észtereinek vagy származékainak biztonsági és hatásossági egyenértékűségét.

3. A különleges helyzetekben szükséges kiegészítő adatok

Ha egy alapvetően hasonló gyógyszer hatóanyaga ugyanazt a terápiás részt tartalmazza, mint az eredetileg engedélyezett termék, csak egy másik sóhoz/észter komplexhez/származékhoz csatoltan, bizonyítani kell, hogy a készítmény farmakokinetikájában, farmakodinámiájában, illetve toxicitásában nincs különbség, mely változást eredményezne a biztonsági/hatásossági profilban. Ha ez nem teljesül, akkor ezt a kapcsolatot új hatóanyagnak kell tekinteni.

Ha a gyógyszert más terápiás célra akarják felhasználni, vagy más gyógyszerformában van jelen, vagy más úton kerül a szervezetbe, vagy más dózisokban, vagy más gyógyszeradagolásban, abban az esetben a megfelelő toxikológiai és farmakológiai vizsgálatokat, illetve klinikai vizsgálatokat el kell végezni.

4. Hasonló biológiai gyógyszerek

A 7. § (12) bekezdés előírásai nem elegendőek biológiai gyógyszerek esetén. Ha az alapvetően hasonló gyógyszerek (generikumok) esetén benyújtandó információk nem elegendőek két biológiai gyógyszer hasonló természetének megállapítására, akkor kiegészítő adatokat, különösen a toxikológiai és klinikai profilra vonatkozókat kell benyújtani.

Ha egy, a jelen melléklet 1. rész 3.2. bekezdésében definiált biológiai gyógyszer hivatkozik egy, a Közösségben már engedélyezett eredeti gyógyszerre és a független kérelmező az adatvédelmi időszak lejárta után adta be a forgalomba hozatali engedély iránti kérelmet, akkor a következő megközelítést kell alkalmazni.

- Nemcsak az 1., 2. és 3. fejezetre (gyógyszerészi, kémiai és biológiai adatok) vonatkozó információkat kell benyújtani, hanem a bio-egyenértékűségi és biológiai hasznosulási adatokat is. A kiegészítő adatok típusát és mennyiségét (azaz a toxikológiai és az egyéb nem klinikai és klinikai adatok), esetenként kell meghatározni, a vonatkozó tudományos útmutatók alapján.

- A biológiai gyógyszerek sokfélesége miatt, az illetékes hatóságnak meg kell követelnie a 4. és 5. fejezetben leírt vizsgálatokat, figyelembe véve az egyes gyógyszerek sajátos jellemzőit.

Az alkalmazandó általános alapelvek a szóban forgó biológiai gyógyszer sajátos jellemzőinek figyelembevételére vonatkozóan, az Ügynökség által kiadott útmutatóban lefektetésre kerültek. Abban az esetben, ha az eredeti gyógyszer több indikációval is rendelkezik, a hasonlónak bejelentett gyógyszer hatásosságát és biztonságát indokolni kell, vagy ha szükséges minden egyes tervezett indikációra külön bizonyítani.

5. Fix kombinációjú gyógyszerek

A 7. § (10) bekezdés alapján beadott kérelmeknek olyan új készítményre kell vonatkozni, mely legalább két, fix kombinációban még nem engedélyezett hatóanyagot tartalmaz.

Ezeknél a kérelmeknél a fix kombinációjú készítményt illetően teljes dossziét (1-5. fejezet) kell benyújtani. Ahol lehetséges a gyártási helyekre és a véletlenül bekerülő anyagokra vonatkozó információkat, valamint a biztonsági értékelést be kell nyújtani.

6. A kivételes körülmények között benyújtott kérelmek dokumentációja

Ahogy arról a Gytv. 7. §-a rendelkezik, ha a kérelmező bizonyítani tudja, hogy átlagos körülmények között nem tud minden részletre kiterjedő adatokkal szolgálni a hatásosságról és a biztonságról, mert:

- a kérdéses termék tervezett indikációi olyan ritkán fordulnak elő, hogy a kérelmezőtől nem várható el, hogy mindenre kiterjedő adatokkal szolgáljon, vagy

- a tudomány jelen állapota szerint nem lehet kielégítő információval szolgálni, vagy

- ellentétes lenne az általánosan elfogadott orvosi etikai alapelvekkel ilyen információ gyűjtése,

a forgalomba hozatali engedély kiadható, bizonyos sajátos kötelezettségekkel.

Ezek a kötelezettségek a következőket tartalmazzák:

- a kérelmezőnek el kell végeznie egy meghatározott vizsgálati programot az illetékes hatóság által megállapított időn belül, és be kell nyújtania azokat az eredményeket, melyek az előny/kockázat arány újraértékelésének alapját képezhetik;

- a kérdéses gyógyszer csak orvosi rendelésre legyen elérhető, és bizonyos esetekben csak szigorú orvosi felügyelet mellett legyen beadható, lehetőleg egy kórházban, és radioaktív gyógyszerek esetében csak egy arra jogosult személy által;

- a betegtájékoztatónak és minden orvosi információnak fel kell hívni az orvosok figyelmét a tényre, hogy a szóban forgó készítményre vonatkozó adatok még bizonyos szempontból elégtelenek.

7. Vegyes forgalomba hozatali engedély iránti kérelmek

A vegyes forgalomba hozatali engedély iránti kérelmek esetén a forgalomba hozatali engedély iránti kérelem dossziéjában a 4. fejezet, illetve az 5. fejezet, a kérelmező által elvégzett nem klinikai, illetve klinikai korlátozott vizsgálati jelentések és irodalmi hivatkozások kombinációjából épül fel. Minden más fejezetet jelen melléklet 1. részében leírtak szerint kell benyújtani. Az illetékes hatóság a kérelmező által benyújtott tervezett formát esetenként bírálja el.

3. RÉSZ

KÜLÖNLEGES GYÓGYSZEREK

Ezen rész a különleges gyógyszerek természetének megfelelő speciális követelményeket írja le.

1. BIOLÓGIAI GYÓGYSZEREK

1.1. *  Plazma eredetű gyógyszerek

Az emberi vérből vagy plazmából készült gyógyszerek esetében, a 3. fejezet „A kiindulási és nyersanyagokra vonatkozó információk” című bekezdésében említettek az emberi vérből vagy plazmából származó kiindulási anyagokra nem vonatkoznak, azokat a plazma alapadatok (Plasma Master File) helyettesítik, melyet jelen rész előírásai szerint kell elkészíteni.

a) *  Alapelvek

- A plazma alapadatoknak különálló dokumentumnak kell lennie, melyet a forgalomba hozatali engedély iránti kérelem dossziéjától külön kell benyújtani. Ez minden fontos információt tartalmaz a teljes emberi plazmáról, melyet kiindulási vagy nyersanyagként használtak fel a köztes frakciók, segédanyagok és a hatóanyag összetevőjeként, és amely anyagok a 2. § (2) bekezdés 10. pont szerinti gyógyszerben kerülnek felhasználásra.

- Minden az emberi plazmát frakcionáló/feldolgozó centrumnak vagy létesítménynek, a plazma alapadatokban előírt részletes információkat össze kell gyűjteni és folyamatosan frissíteni.

- A plazma alapadatokat az OGYÉI-hez kell benyújtania a kérelmezőnek vagy a jogosultnak. Abban az esetben, ha a kérelmező vagy a forgalomba hozatali engedély tulajdonosa nem egyezik meg a plazma alapadatok birtokosával, akkor a plazma alapadatok birtokosának azt a kérelmező vagy a forgalomba hozatali engedély tulajdonosának rendelkezésére kell bocsátani, hogy az benyújtható legyen. Minden esetben a kérelmező vagy a jogosult felelős a gyógyszerért.

- Amennyiben az Ügynökség döntése szükséges a kérdésben, az OGYÉI-nek ezt meg kell várnia a kérelem elfogadása, vagy elutasítása előtt.

- Minden forgalomba hozatali engedély iránti kérelem dossziéjának, melyben emberi plazma eredetű komponens van, hivatkoznia kell a plazma alapadatokra, mely a kiindulási vagy nyersanyagként felhasznált plazmára vonatkozik.

b) Tartalom

A kiindulási vagy nyersanyagként felhasznált emberi plazmára vonatkozó plazma alapadatoknak a következő információkat kell tartalmaznia:

(1) A plazma eredete

(i) Információ azokról a centrumokról vagy létesítményekről, amelyekben a vér/plazma gyűjtését végzik, beleértve az ellenőrzést és jóváhagyást, valamint a vérrel terjedő fertőzésekről szóló epidemiológiai adatokat.

(ii) Információ azokról a centrumokról vagy létesítményekről, amelyekben a donációk ellenőrzését és a plazmák egyesítését végzik, beleértve az ellenőrzési és jóváhagyási státust is.

(iii) A vér/plazma donorok kiválasztásának és kizárásának kritériuma.

(iv) Annak a helyi rendszernek a leírása, mely lehetővé teszi, hogy minden donáció nyomon követhető legyen a vér/plazma begyűjtésétől kezdve egészen a késztermékig és viszont.

(2) A plazma minősége és biztonsága

(i) Az Európai Gyógyszerkönyv cikkelyeinek való megfelelőség.

(ii) A vér/plazma donációk és gyűjtők fertőző ágensekre való ellenőrzése, a vizsgálati eljárásokra vonatkozó információk, és plazmagyűjtők esetében a használt ellenőrzés validációs adatai.

(iii) A vér és plazma gyűjtésére használt zsákok technikai adatai, beleértve a felhasznált antikoagulációs oldatokra vonatkozó adatokat is.

(iv) A plazma tárolásának és szállításának körülményei.

(v) Bármilyen leltári tárolásra, illetve a karantén időszakára vonatkozó eljárások.

(vi) A plazmagyűjtők leírása.

(3) Szükség van olyan helyi megállapodásra, egyrészt a plazma eredetű gyógyszer gyártója, illetve a plazma frakcionálója/feldolgozója között, másrészt a vér/plazma gyűjtője és az ellenőrző centrumok vagy létesítmények között, melyben meghatározzák együttműködésük körülményeit és a kölcsönösen megállapított követelményeket.

(4) A plazma alapadatoknak tartalmaznia kell egy listát azokról a gyógyszerekről, melyekre a „plazma alapadatok” érvényes, akár rendelkezik a gyógyszer forgalomba hozatali engedéllyel, akár engedélyezési eljárás alatt áll, beleértve klinikai vizsgálati kérelmeket is.

c) *  Értékelés és tanúsítás

- A még nem engedélyezett gyógyszerek esetében a forgalomba hozatali engedélyt kérelmezőnek egy teljes dossziét kell benyújtania az illetékes hatóságnak, amihez tartoznia kell a különálló plazma alapadatoknak, ha az még nem létezik.

- A plazma alapadatokat évente kell frissíteni és újra elfogadtatni.

- Az OGYÉI-nek figyelembe kell vennie a szóban forgó gyógyszer(ek) plazma alapadatainak az Ügynökség általi tanúsítását, újra tanúsítását vagy változtatását.

- Jelen pont második bekezdésének (értékelés és tanúsítás) korlátozásai szerint, abban az esetben, ha a plazma alapadatok olyan vér/plazma eredetű gyógyszerre vonatkozik, mely csak Magyarországon áll forgalomba hozatali engedélyezési eljárás alatt, akkor a fent említett plazma alapadatok tudományos és szakmai értékelését az OGYÉI-nek kell elvégeznie.

1.2. *  Vakcinák

Emberi használatra szánt vakcinák esetében, a 3. fejezetben a „Hatóanyag(ok)” című bekezdésben említettek nem alkalmazhatóak, hanem a vakcina-antigén-alapadatok rendszer használatára alapozott következő előírások vonatkoznak.

Vakcinák esetében, kivéve a humán influenzavakcina, a forgalomba hozatali engedély iránti kérelem dossziéjának vakcina-antigén-alapadatokat kell tartalmaznia minden egyes vakcina antigénre vonatkozóan, melyet a vakcina hatóanyagként tartalmaz.

a) Alapelvek

- A vakcina-antigén-alapadatok (Vaccine Antigen Master File) különálló dokumentum, melyet a forgalomba hozatali engedély iránti kérelem dossziéjától külön kell benyújtani, és amely tartalmaz minden fontos biológiai, gyógyszerészeti és kémiai információt azokról a hatóanyagokról, melyek a gyógyszer részét képezik. A különálló rész lehet közös egy vagy több monovalens, illetve kombinált vakcina esetén, ha a forgalomba hozatali engedély kérelmezője vagy jogosultja ugyanaz.

- Egy vakcina egy vagy több különböző vakcina antigént is tartalmazhat. Egy vakcinán belül annyiféle hatóanyag van, ahányféle vakcina antigén.

- Egy kombinált vakcina legalább két különböző vakcina antigént tartalmaz, egy vagy több fertőző betegség megelőzése céljából.

- A monovalens vakcina egy olyan vakcina, mely egy vakcina antigént tartalmaz, egy fertőző betegség megelőzése céljából.

b) Tartalom

A vakcina-antigén-alapadatoknak e melléklet 1. részében vázoltak alapján, a Minőségi adatokat tartalmazó 3. Hatóanyag című részében leírt, következő információkat kell tartalmaznia.

Hatóanyag

1. Általános információk, beleértve az Európai Gyógyszerkönyv vonatkozó cikkelyeinek való megfelelőséget is.

2. A hatóanyag gyártásáról szóló információk: ennek a fejezetnek kell foglalkoznia a gyártási folyamattal, a kiindulási és nyersanyagokra vonatkozó információkkal, a TSE-re (Transmissible Spongiform Encephalopathia) vonatkozó specifikus intézkedésekkel, a véletlenül átvihető anyagokra vonatkozó biztonsági értékelésekkel, a helyiségekkel és felszerelésekkel.

3. A hatóanyag jellemzése.

4. A hatóanyag minőségi ellenőrzése.

5. Referenciastandardok és -anyagok.

6. A hatóanyag tárolóedénye és zárórendszere.

7. A hatóanyag stabilitása.

c) *  Értékelés és tanúsítás

- Új vakcinák esetében, melyek új vakcina antigént tartalmaznak, a kérelmezőnek egy teljes forgalomba hozatali engedély iránti kérelmi dossziét kell benyújtania, mely tartalmazza az új vakcinában lévő összes vakcina antigén vakcina-antigén-alapadatait, kivéve azon vakcina antigéneket, melyek már rendelkeznek ilyen alapadatokkal. Az Ügynökség az összes vakcina-antigén-alapadat tudományos és szakmai értékelését elvégzi. Pozitív értékelés esetén egy tanúsítvány kerül kibocsátásra, mely igazolja, hogy a vakcina-antigén-alapadatok megfelelnek a Közösség jogszabályainak, ezt az értékelési jelentés követi. A kiállított igazolás érvényes az egész Közösségben.

- Az első bekezdés előírásait kell alkalmazni minden olyan vakcinára, mely vakcina antigének új kombinációjából áll, függetlenül attól, hogy a vakcinában lévő antigének közül egy vagy több, már része más, a Közösségben engedélyezett vakcinának.

- Jelen pont első, második és harmadik bekezdésének (értékelés és tanúsítvány) előírásai szerint, abban az esetben, ha egy vakcina-antigén-alapadat összeállítás olyan vakcinára vonatkozik, mely Magyarországon nem közösségi forgalomba hozatali engedélyezési eljárás alatt áll, és ha a vakcina olyan antigéneket tartalmaz, melyeket nem értékeltek a Közösség eljárása szerint, akkor a vakcina-antigén-alapadatok és későbbi változásainak tudományos és szakmai értékelését az OGYÉI végzi el az OEK bevonásával.

- Az előírások első, második, harmadik és negyedik bekezdésével kapcsolatban, az OGYÉI-nek figyelembe kell vennie a szóban forgó gyógyszer(ek) vakcina-antigén-alapadatainak tanúsítását és újratanúsítását vagy változtatását.

2. RADIOAKTÍV GYÓGYSZEREK ÉS PREKURZOROK

2.1. Radioaktív gyógyszerek

Ezen fejezet értelmében, a 8. § alapján beadott kérvények esetén teljes dokumentációt kell benyújtani, melynek a következő sajátos részleteket kell tartalmaznia:

3. fejezet

a) Radioaktív készlet esetében - amelynek a radiojelzése a felhasználás előtt, nem pedig a gyártás során történik - hatóanyagon az összetevők azon részét értjük, amely hordozza, vagy megköti a radioaktív izotópot. Radioaktív készletek esetében a gyártás leírásának tartalmaznia kell a készlet gyártásának módját és a radiojelzés részletes leírását. Az izotópra vonatkozó szükséges jellemzőket is be kell nyújtani, lehetőleg az Európai Gyógyszerkönyv általános és egyedi cikkelyeivel összhangban. Továbbá le kell írni minden, a radioizotópos jelzéshez felhasznált anyagot. A radioizotóppal jelzett vegyület szerkezetét is ismertetni kell. Radioizotópok esetében tárgyalni kell a végbemenő magreakciót. Az izotópgenerátorokban anya- és az ebből képződő leányelem hatóanyagnak számít.

b) Meg kell adni a radioizotóp jellegét, az izotóp azonosságát, várható szennyezőit, a hordozót, az alkalmazást és a fajlagos aktivitást.

c) A besugárzás célanyagai is kiindulási anyagnak számítanak.

d) Ismertetni kell a kémiai és radiokémiai tisztaságra vonatkozó megfontolásokat és azt, hogy ez mennyiben befolyásolja a biológiai megoszlást.

e) A radioizotópos tisztaságot, a radiokémiai tisztaságot és a fajlagos aktivitást meg kell adni.

f) Az izotópgenerátorok esetében mind az anyaelem mind a leányelem vizsgálatait meg kell adni. A generátoreluátumokra vonatkozóan az anyaelem és a generátor egyéb komponenseinek vizsgálatára vonatkozó részletes adatokat szintén le kell írni.

g) Az a követelmény, hogy a hatóanyagok mennyiségét - a hatást valójában hordozó alkotórészek tömegével - jellemezzük, csak radioaktív készletek esetén alkalmazható. A radioizotópok adott napra, és ha szükséges, órára vagy percre vonatkozó radioaktivitását Becquerel-ben kell kifejezni. Az időpont megadásánál az időzónára is hivatkozni kell. A sugárzás fajtáját is jelezni kell.

h) Készletek esetében a végtermék minőségi követelményeinek tartalmaznia kell a termék jelzés utáni hatékonyságára vonatkozó vizsgálatokat. Le kell írni a radioaktív izotóppal jelzett termék radiokémiai és radioizotópos tisztaságára vonatkozó megfelelő ellenőrző módszereket. A radioaktív jelzés szempontjából lényeges valamennyi anyagot azonosítani kell és tartalmát meg kell határozni.

i) Radioizotóppal jelzett gyógyszerek esetében a stabilitásra vonatkozóan információt kell adni az izotópgenerátorokról, a radioaktív észletekről és a radioaktív izotóppal jelzett termékekről. Ha a kiszerelés úgy történt, hogy egy üveg több adagot tartalmaz, az alkalmazás tartama alatti stabilitást dokumentálni kell.

4. fejezet

Izotóppal jelzett gyógyszerek esetében elfogadható közelítés, hogy a toxicitás a sugárdózisból ered. Diagnosztikumok esetében ez az izotóppal jelzett gyógyszer alkalmazásának a következménye, míg terápiás célból történő alkalmazáskor ez maga a kívánt hatás. Ezért az izotóppal jelzett gyógyszerek ártalmatlanságának és hatásosságának értékelésekor mind a gyógyszerre, mind a sugárzásra (dozimetriai) vonatkozó szempontokat figyelembe kell venni. A szervek és szövetek sugárzásnak való kitételét dokumentálni kell. A becsült elnyelt sugárdózis mennyiségét részleteiben bemutatott, a gyógyszerbeviteli módra vonatkozó, nemzetközileg elfogadott módszerrel kell kiszámítani.

5. fejezet

A klinikai vizsgálatok eredményeit, ahol lehet, be kell nyújtani, eltérő esetben hiányukat a klinikai áttekintésekben kell megindokolni.

2.2. Jelzés céljára használt radioaktív prekurzorok

Abban a különleges esetben, ha a radioaktív prekurzort kizárólag jelzési célra akarják felhasználni, az első számú cél, hogy adatokat szolgáltassanak arról, mik a várható következményei, ha a jelzés hatékonysága alacsony, vagy ha az izotóppal jelzett konjugátum in vivo disszociál, azaz milyen hatásai lesznek a szabad radioizotópnak a beteg szervezetére nézve. Továbbá ki kell térni a foglalkozási veszélyekre vonatkozó információkra is, mint a kórházi személyzet és a környezet sugárzásexpozíciója.

Különösen a következő információkat kell benyújtani, ha ez lehetséges:

3. fejezet

Ahol lehetséges, a 3. fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni a radioaktív prekurzorok regisztrációja során, ahogy fent [a)-i) bekezdések] leírásra került.

4. fejezet

Az egyszeri és krónikus toxicitási vizsgálatokra vonatkozóan a vizsgálatokat a külön jogszabályban meghatározott helyes laboratóriumi gyakorlat követelményeinek megfelelően kell elvégezni vagy másképpen igazolni.

Ebben az egyedi esetben a radioizotópra vonatkozó mutagenitási vizsgálatok nem tekinthetők hasznosaknak.

A „hideg” nuklid kémiai toxicitása és természete is kerüljön bemutatásra.

5. fejezet

Azok a klinikai információk, melyek a prekurzor önmagában való használatára vonatkoznak, nem tekinthetők lényegesnek abban az esetben, ha a radioaktív prekurzort csak jelzési célokra tervezik felhasználni.

Be kell mutatni azonban azokat az információkat, melyek a prekurzor klinikai hasznosságát bizonyítják, ha hozzákapcsolódik a szállító („carrier”) molekulához.

3. HOMEOPÁTIÁS GYÓGYSZEREK

Ez a pont felsorolja azokat a különleges rendelkezéseket a 3. és 4. fejezet alkalmazásával kapcsolatban, melyeket a homeopátiás gyógyszereknél kell alkalmazni.

3. fejezet

A 3. fejezet rendelkezései alkalmazandók a 9. § (1) bekezdés szerint benyújtott dokumentumokra, a homeopátiás gyógyszerek egyszerűsített eljárására, valamint a 9. § (2) bekezdés által szabályozott egyéb homeopátiás gyógyszerek engedélyezésével kapcsolatos dokumentumokra, a következő módosításokkal.

a) Terminológia

A forgalomba hozatali engedély iránti kérelem dossziéjában leírt hasonszenvi törzsoldat latin nevének összhangban kell lennie az Európai Gyógyszerkönyv latin címeivel, vagy ennek hiányában egy tagállam hivatalos gyógyszerkönyvével. Ahol fontos, az egyes tagállamokban használt hagyományos neve(ke)t is fel kell tüntetni.

b) A kiindulási anyagok ellenőrzése

A kiindulási anyagokra - azaz minden felhasznált anyagra a nyersanyagoktól kezdve, a köztitermékeken át a végső hígításig, mely belekerül a késztermékbe - vonatkozó adatokat és dokumentumokat, melyeket a kérelemhez csatoltak, ki kell egészíteni a hasonszenvi törzsoldatra vonatkozó adatokkal.

Az általános minőségi követelményeket kell alkalmazni minden kiindulási és nyersanyagra csakúgy, mint a gyártási folyamat köztes lépéseire, egészen a végső hígításig, mely belekerül a késztermékbe. Ha lehetséges, tartalmi meghatározást kell végezni, ha toxikus összetevő van jelen a készítményben és a nagyfokú hígítás miatt a végső hígítás minőségének ellenőrzése nem lehetséges. A gyártási folyamat minden lépését a kiindulási anyagoktól a késztermékbe kerülő végső hígításig részletesen le kell írni.

Abban az esetben, ha hígításokat is alkalmaztak, a hígítási lépéseket az Európai Gyógyszerkönyvben, vagy ennek hiányában egy tagállam hivatalos nemzeti gyógyszerkönyvében található, megfelelő cikkelyei szerint kell elvégezni.

c) A készterméken végzett ellenőrző vizsgálatok

Az általános minőségi követelmények vonatkoznak a homeopátiás késztermékekre is, bármilyen kivételt a kérelmezőnek megfelelően igazolnia kell.

Minden toxikológiailag fontos alkotórész azonosítását és vizsgálatát el kell végezni. Ha igazolható, hogy minden toxikológiailag fontos alkotórész azonosítása és vizsgálata nem végezhető el pl. a késztermékben előforduló nagy hígítás miatt, akkor a minőséget a gyártási és hígítási eljárás teljes validálásával kell igazolni.

d) Stabilitási vizsgálatok

Igazolni kell a késztermék stabilitását. A hasonszenvi törzsoldatok stabilitási adatai általában átvihetőek a belőlük készült dilúciókra/triturációkra. Ha a hatóanyagra vonatkozóan sem azonosítás, sem vizsgálat nem végezhető el a hígítási fok miatt, akkor a gyógyszerforma stabilitási adatait kell figyelembe venni.

4. fejezet

A 4. fejezet előírásait kell alkalmazni a homeopátiás gyógyszerek egyszerűsített eljárása során a 9. § (1) bekezdés értelmében, a következő feltételekkel:

Minden hiányzó információt indokolni kell, például indokolni kell, hogy néhány vizsgálat hiánya ellenére miért állapítható meg mégis a megfelelő biztonsági szint.

4. NÖVÉNYI EREDETŰ GYÓGYSZEREK

A növényi eredetű gyógyszerek kérelmeinél teljes dossziét kell benyújtani a következő sajátos részletekkel együtt.

3. fejezet

Növényi eredetű gyógyszerek engedélyezésénél a 3. fejezet előírásai alkalmazandók, beleértve az Európai Gyógyszerkönyv cikkelyeinek való megfelelést is. Figyelembe kell venni a kérelem benyújtásának idejében rendelkezésre álló legfrissebb tudományos ismereteket.

Növényi eredetű gyógyszerek esetén a következő sajátos szempontokat kell figyelembe venni:

(1) Növényi drogok és növényi készítmények

A jelen mellékletben szereplő „növényi drogok és növényi készítmények” kifejezéseket azonosnak kell tekinteni az Európai Gyógyszerkönyvben szereplő „növényi drogok és növényi drogkészítmények” kifejezésekkel.

A növényi drogok nómenklatúrája: be kell nyújtani a növény kettős nevezéktani tudományos nevét (nemzetség, faj, variáns, leíró szerző neve) és kemotípusát (ha lehetséges), a növény mely részét/részeit használják, a növényi drog definícióját, egyéb elnevezéseit (más gyógyszerkönyvek által használt szinonimákat) és a laboratóriumi kódot.

A növényi készítmény nómenklatúrája: be kell nyújtani a növény kettős nevezéktani tudományos nevét (nemzetség, faj, variáns, leíró szerző neve) és kemotípusát (ha lehetséges), a növény mely részét/részeit használják, a növényi készítmény definícióját, a növényi drog arányát a növényi készítményben, a kivonáshoz használt oldószer(eke)t az egyéb neveket (más gyógyszerkönyvek által használt szinonimákat) és a laboratóriumi kódot.

A növényi drog és készítmény szerkezete alfejezet dokumentálásához be kell nyújtani, ahol lehetséges, a fizikai formát, az ismert terápiás hatással rendelkező alkotórészek vagy marker vegyületek (molekulaképlet, relatív molekulatömeg, szerkezeti képlet, ideértve a relatív és abszolút sztereokémiát), valamint a többi összetevőre vonatkozó adatokat.

A növényi drog előállítója alfejezet dokumentálásához be kell nyújtani a beszállítók (a szerződés alapján foglalkoztatottakat is beleértve) nevét, címét, feladatkörét, a növényi drog előállítására, begyűjtésére és vizsgálatára javasolt telephelyeket.

A növényi készítmény gyártójának dokumentálásához be kell nyújtani az előállítók (a szerződés alapján foglalkoztatottak is beleértve) nevét, címét, feladatkörét minden a növényi készítmény gyártásában és ellenőrzésében részt vevő tervezett gyártóhelyet.

A növényi drog gyártási folyamatát és a gyártási folyamat ellenőrzését illetően kielégítően le kell írni a növénytermesztés és begyűjtés körülményeit, beleértve a növény földrajzi termőhelyét, a termesztés, begyűjtés, szárítás és tárolás körülményeit.

A növényi készítmény gyártási folyamatát és a gyártási folyamat ellenőrzését illetően kielégítően le kell írni a növényi készítmény gyártási folyamatát, beleértve a feldolgozás, az oldószerek és reagensek, a tisztítási lépések és a standardizáció leírását is.

A gyártási folyamat fejlesztésével kapcsolatban, ahol lehetséges a növényi drog(ok) és a növényi készítmény(ek) fejlesztéséről egy rövid összefoglalót kell benyújtani, figyelembe véve a tervezett beviteli módot és felhasználást. Ahol lehetséges be kell mutatni a kérelmezett termékek és az irodalmi adatok alátámasztására szolgáló termékek fitokémiai összetételét összehasonlító eredményeket.

A növényi drog szerkezetének és egyéb jellemzőinek tisztázását illetően be kell nyújtani a botanikai, makroszkópos, mikroszkópos és fitokémiai jellemzőket, valamint a biológiai aktivitásra vonatkozó információkat, ha szükséges.

A növényi készítmény szerkezetének és egyéb jellemzőinek tisztázását illetően be kell nyújtani a fito- és fizikokémiai jellemzőket, valamint a biológiai aktivitásra vonatkozó információkat, ha szükséges.

Be kell nyújtani a növényi anyag és a növényi készítmény jellemzőinek részletes leírását is, ahol lehetséges.

A növényi drog és a növényi készítmény vizsgálatára használt analitikai eljárások leírását is mellékelni kell, ahol ez lehetséges.

Az analitikai eljárások validálását illetően be kell nyújtani az analitikai validálási információkat, beleértve a növényi drog(ok) és a növényi készítmény(ek) vizsgálatára használt analitikai eljárások kísérleti adatait is, ahol lehetséges.

A gyártási tételek analízisére vonatkozóan be kell nyújtani a gyártási tételek leírását, a növényi drog(ok) és növényi készítmény(ek) gyártási tételeinek ellenőrzési eredményeit a gyógyszerkönyvi anyagok esetében is.

A növényi drog és a növényi készítmény specifikációjának indoklását is csatolni kell, amennyiben lehetséges.

A növényi drog és a növényi készítmény ellenőrzésére használt referenciastandardokra vagy -anyagokra vonatkozó információkat is be kell nyújtani, ahol lehetséges.

Abban az esetben, ha a növényi drog vagy a növényi készítmény gyógyszerkönyvi cikkellyel rendelkezik, akkor a kérelmező kérhet egy megfelelőségi tanúsítványt a Gyógyszerminőségi Európai Igazgatóságtól.

(2) Növényi eredetű gyógyszerek

A gyógyszerforma fejlesztését illetően, ahol lehetséges, a növényi eredetű gyógyszer(ek) fejlesztéséről egy rövid összefoglalót kell benyújtani, figyelembe véve a tervezett beviteli módot és felhasználást. Be kell mutatni a kérelmezett termék és az irodalmi adatok alátámasztására szolgáló termékek fitokémiai összetételét összehasonlító eredményeket.

5. Ritka betegségek gyógyszerei (orphan drugs)

- Ritka betegségek gyógyszerei esetében a 2. rész 6. fejezet általános előírásai (kivételes körülmények) alkalmazhatóak. A kérelmezőnek bizonyítania kell a nem klinikai és klinikai összefoglalásokban, hogy miért nem lehetséges a teljes dokumentáció benyújtása, illetve igazolnia kell a szóban forgó gyógyszert illetően az előny/kockázat arányt.

- Ha egy kérelmező egy ritka betegség gyógyszerének engedélyezése során hivatkozik a 7. § (1) bekezdésére és jelen melléklet 2. részének 1. fejezetére (megalapozott és elfogadott gyógyászati felhasználás), a hivatkozott anyag rendszeres és dokumentált használata vonatkozhat - mint korlátozási mód - ezen anyag használatára.

4. RÉSZ * 

FEJLETT (ÚJSZERŰ) TERÁPIÁS GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK * 

1. BEVEZETÉS

Az 1394/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott fejlett (újszerű) terápiás gyógyszerkészítmények forgalomba hozatali engedélyére irányuló kérelmek az 1. részben leírt formai követelményeket (1., 2., 3., 4. és 5. fejezet) követik.

A biológiai gyógyszerkészítményekre az 1. rész 3., 4. és 5. fejezetében foglalt szakmai követelmények is alkalmazandók. A 3., 4. és 5. cím rendelkezik arról, hogy a fejlett (újszerű) terápiás gyógyszerkészítményekre az 1. részben foglalt követelmények hogyan alkalmazandók. A fejlett (újszerű) terápiás gyógyszerkészítmények sajátosságaira tekintettel további követelmények is megállapításra kerültek.

A fejlett (újszerű) terápiás készítmények sajátossága miatt kockázat alapú megközelítés alkalmazható a forgalomba hozatali kérelemben benyújtandó minőségi, nem-klinikai és klinikai adatok mennyiségére, összhangban a „Bevezetés és általános elvek” cím (4) bekezdésében említett gyógyszerkészítmények minőségével, biztonságával és hatékonyságával kapcsolatos tudományos iránymutatásokkal.

A kockázatelemzés a fejlesztés teljes folyamatára kiterjedhet. A figyelembe vehető kockázati tényezők a következők: a sejtek származása (autológ, allogén, xenogén), szaporodó- és/vagy differenciálódóképessége, immunválasz kiváltó képessége, a sejtmanipuláció szintje, a sejtek bioaktív molekulákkal vagy szerkezeti anyagokkal való kombinációja, a génterápiás gyógyszerek természete, az in vivo használt vírusok vagy mikroorganizmusok szaporodóképessége, a nukleinsav-szekvenciák vagy gének genomba való beépülésének szintje, a hosszú távú működőképesség, az onkogenitás kockázata és az alkalmazás vagy adagolás módja.

A kockázatelemzésben figyelembe vehetőek a más kapcsolódó fejlett (újszerű) terápiás gyógyszerkészítmények esetében rendelkezésre álló releváns, nem-klinikai és klinikai adatok vagy tapasztalatok is.

Az e melléklet követelményeitől való bármilyen eltérést a kérelmezési dokumentáció 2. fejezetében tudományosan meg kell indokolni. Ha a fent leírt kockázatelemzést alkalmazzák, azt szintén a 2. fejezetben kell leírni. Ebben az esetben az alkalmazott módszert, a felismert kockázatok természetét és a kockázatalapú megközelítés fejlesztési és értékelési programra vetített esetleges következményeit meg kell vitatni, és a kockázatelemzésből eredő bármely, e melléklet követelményeitől való eltérést le kell írni.

2. AZ 1. RÉSZ 3. FEJEZETÉVEL KAPCSOLATOS KÜLÖNLEGES KÖVETELMÉNYEK

2.1. A fejlett (újszerű) terápiás gyógyszerkészítmények mindegyikére vonatkozó különleges követelmények

Nyomonkövetési rendszert kell kialakítani és működtetni annak érdekében, hogy az adott készítmény és annak alapanyagai, illetve nyersanyagai - beleértve minden olyan anyagot, amellyel a benne fellelhető szövetek és sejtek érintkezésbe kerülnek - nyomon követhetőek legyenek a beszerzés, a gyártás, a csomagolás, a tárolás, a szállítás és a készítmény felhasználási helye szerinti egészségügyi szolgáltatónak történő átadása során.

E rendelkezést a vérsejteken kívüli emberi sejtek és szövetek tekintetében az emberi szövetek és sejtek adományozására, gyűjtésére, vizsgálatára, feldolgozására, megőrzésére, tárolására és elosztására vonatkozó minőségi és biztonsági előírások megállapításáról szóló 2004. március 31-i 2004/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, az emberi vérsejtek tekintetében pedig az emberi vér és vérkomponensek gyűjtésére, vizsgálatára, feldolgozására, tárolására és elosztására vonatkozó minőségi és biztonsági előírások megállapításáról, valamint a 2001/83/EK irányelv módosításáról szóló 2003. január 27-i 2002/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv követhetőségre vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.

2.2. A génterápiás gyógyszerekre vonatkozó különleges követelmények

2.2.1. Bevezetés: késztermék, hatóanyag és alapanyagok

2.2.1.1. Rekombináns nukleinsav-szekvenciát/nukleinsav-szekvenciákat vagy genetikailag módosított mikroorganizmust/mikroorganizmusokat vagy vírust/vírusokat tartalmazó génterápiás gyógyszer

A kész gyógyszerkészítmény a tervezett gyógyászati felhasználásra szolgáló végleges elsődleges tartályba csomagolt formulált termék, amely nukleinsav-szekvenciát/nukleinsav-szekvenciákat vagy genetikailag módosított mikroorganizmust/mikroorganizmusokat vagy vírust/vírusokat tartalmaz. A kész gyógyszerkészítmény orvostechnikai eszközzel vagy aktív implantátummal kombinálható.

A hatóanyag rekombináns nukleinsav-szekvenciából/nukleinsav-szekvenciákból vagy genetikailag módosított mikroorganizmusból/mikroorganizmusokból vagy vírusból/vírusokból áll.

2.2.1.2. Genetikailag módosított sejteket tartalmazó génterápiás gyógyszer

A kész gyógyszerkészítmény a tervezett gyógyászati felhasználásra szolgáló végleges elsődleges tartályba csomagolt formulált genetikailag módosított sejteket tartalmaz. A kész gyógyszerkészítmény orvostechnikai eszközzel vagy aktív implantátummal kombinálható.

A hatóanyag a 2.2.1.1. alpontban leírt genetikailag módosított sejtekből álló készítmények egyike.

2.2.1.3. A vírusokból vagy vírusvektorokból álló készítmények esetében az alapanyagok azok a komponensek, amelyekből a vírusvektor származik, azaz a vírusvektor-törzstenyészet vagy a pakoló sejtvonal transzfektálására használt plazmidok és a pakoló sejtvonal törzsállománya.

2.2.1.4. A plazmidokból, nem vírusvektorokból és vírusokon vagy vírusvektorokon kívüli genetikailag módosított mikroorganizmusból/mikroorganizmusokból álló készítmények esetében az alapanyagok a termelő sejt előállítására használt komponensek, azaz a plazmid, a befogadó baktériumok és a rekombináns mikrobiális sejtek törzsállománya.

2.2.1.5. A genetikailag módosított sejtek esetében az alapanyagok a genetikailag módosított sejtek létrehozásához használt komponensek, azaz a vektor előállításához használt alapanyagok, a vektor és az emberi vagy állati sejtek. A vektor előállításához használt sejtbank rendszertől kezdődően mindvégig a helyes gyártási gyakorlat elvei alkalmazandók.

2.2.2. Különleges követelmények

Az 1. rész 3.2.1. és 3.2.2. alpontjában előírt követelményeken túl

a) a dokumentációban le kell írni:

aa) a hatóanyag gyártásához felhasznált valamennyi alapanyagot, ideértve az emberi vagy állati sejtek genetikai módosításához szükséges készítményeket, és a genetikailag módosított sejtek ezt követő szaporítását és tárolását, számításba véve a tisztítási lépések esetleges elmaradását,

ab) mikroorganizmust vagy vírust tartalmazó készítmények esetében a genetikai módosítást, a szekvencia-analízist, a virulencia csökkentést, egyes szövetek és sejttípusok tropizmusát, a mikroorganizmus vagy vírus sejtciklus-függését, a patogenitást és a szülői törzs tulajdonságait,

ac) az eljárással és a termékkel kapcsolatos szennyeződéseket, különösen a szaporodóképes vírusszennyeződést, ha a vektort szaporodásképtelenre tervezték;

b) a plazmidok esetében a készítmény felhasználhatósági ideje alatt meg kell határozni a különböző plazmid formák mennyiségét;

c) a genetikailag módosított sejtek esetében meg kell vizsgálni a sejtek jellemzőit a genetikai módosítás előtt és után, valamint bármilyen későbbi fagyasztási/tárolási eljárás előtt és után is.

A genetikailag módosított sejtek esetében a génterápiás gyógyszerekre vonatkozó különleges követelményeken túl a szomatikus sejtterápiás gyógyszerekre és a módosított szövet alapú készítményekre vonatkozó minőségi követelmények (lásd a 3.3. alpontot) is alkalmazandók.

2.3. A szomatikus sejtterápiás gyógyszerekre és a módosított szövet alapú készítményekre vonatkozó különleges követelmények

2.3.1. Bevezetés: késztermék, hatóanyag és alapanyagok

A kész gyógyszer a tervezett gyógyászati felhasználásra szolgáló végleges elsődleges tartályba csomagolt formulált hatóanyag, illetve kombinált fejlett (újszerű) terápiás gyógyszerkészítmény esetén annak végleges kombinációja.

A hatóanyag módosított sejtekből és/vagy szövetekből áll.

A manipulált sejtekhez kapcsolódó és egyben szerves részüket képező többi anyag (például vázfehérjék, mátrixfehérjék, eszközök, bioanyagok, biomolekulák és/vagy egyéb komponensek) akkor is alapanyagnak tekintendő, ha nem biológiai eredetű.

A hatóanyag gyártása során használt anyagok (például táptalajok, növekedési faktorok) nem képezik a hatóanyag részét, nyersanyagoknak tekintendők.

2.3.2. Különleges követelmények

Az 1. rész 3.2.1. és 3.2.2. alpontjában előírt követelményeken túl a következő követelmények alkalmazandók:

2.3.2.1. Alapanyagok:

a) A 2004/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban az alapanyagként felhasznált emberi szövetek és sejtek adományozásáról, gyűjtéséről és vizsgálatáról összefoglaló tájékoztatást kell nyújtani. Ha alapanyagként nem egészséges sejteket vagy szöveteket (például rákos szövetet) használnak, használatukat meg kell indokolni.

b) Allogén sejtpopuláció gyűjtése esetén le kell írni a gyűjtés módját és szempontjait, továbbá a nyomonkövethetőséget biztosító intézkedéseket.

c) Az emberi vagy állati szövetek és sejtek potenciális variabilitását figyelembe kell venni a gyártási eljárás validálásánál, a hatóanyag és a késztermék jellemzésénél, a vizsgálati eljárások fejlesztésénél, a minőségi határértékek és a stabilitás meghatározásánál.

d) A xenogén sejt alapú készítmények esetében tájékoztatást kell nyújtani az állatok származásáról (például földrajzi származás, állattenyésztés, kor), az átvételi kritériumokról, a forrás/donor állatokban előforduló fertőzések megelőzésére és figyelemmel kísérésére alkalmazott intézkedésekről, az állatok fertőző ágensek tekintetében végzett vizsgálatáról, ideértve a vertikálisan terjedő mikroorganizmusokat és vírusokat is, valamint az állattartó létesítmények alkalmasságának igazolását.

e) A genetikailag módosított állatokból származó sejtalapú készítmények esetében le kell írni a genetikai módosításban érintett sejtek speciális jellemzőit. Részletesen ki kell térni a transzgénikus állat jellemzésére, illetve annak létrehozási módjára.

f) A sejtek genetikai módosításához a 3.2. alpontban előírt szakmai követelmények alkalmazandók.

g) Le kell írni és igazolni kell minden, a módosított sejtekhez kapcsolódó és azok szerves részét képező további anyag (vázfehérjék, mátrixfehérjék, eszközök, bioanyagok, biomolekulák vagy egyéb komponensek) vizsgálati sémáját.

h) Olyan vázfehérjék, mátrixfehérjék és eszközök esetében, amelyek megfelelnek az orvostechnikai eszköz vagy aktív implantátum fogalom meghatározásának, meg kell adni a kombinált fejlett (újszerű) terápiás gyógyszerkészítmény értékeléséhez a 3.4. alpontban előírt információkat.

2.3.2.2. Gyártási folyamat:

a) A gyártási folyamatot validálni kell annak érdekében, hogy biztosított legyen a gyártási tételek és az eljárások állandósága, a sejtek funkcionális integritása és megfelelő differenciáltsági állapota a teljes gyártási folyamat során, valamint a szállítás ideje alatt egészen az alkalmazás vagy a bevitel megkezdésének pillanatáig.

b) Ha a sejtek közvetlenül mátrixfehérjében, vázfehérjében vagy eszközben/eszközön növekednek, információt kell szolgáltatni a sejttenyésztési folyamat validálásáról a sejtnövekedés, a funkció és a kombináció integritása tekintetében.

2.3.2.3. Jellemzés és ellenőrzési stratégia

a) A jellemzésnek releváns információt kell tartalmaznia a sejtpopuláció vagy a sejtkeverék tulajdonságairól, úgymint azonosság, tisztaság, életképesség, aktivitás, kromoszómavizsgálat, tumorigenitás és a tervezett gyógyászati alkalmazásra való alkalmasság. Bizonyítani kell a sejtek genetikai stabilitását.

b) Minőségi és lehetőség szerint mennyiségi információkat kell nyújtani a termékkel vagy eljárással kapcsolatos szennyeződésekről, valamint minden olyan anyagról, amely az előállítás során bomlástermékeket eredményezhet. A szennyezés-meghatározás körét, részletességét meg kell indokolni.

c) Indololni kell, ha bizonyos felszabadítási vizsgálatokat a hatóanyagok vagy a kész termék helyett csak a kulcsfontosságú köztes anyagokon és/vagy gyártásközi vizsgálat keretében lehet elvégezni.

d) Ha a sejtalapú készítmény egyik komponenseként biológiailag aktív molekulák (például növekedési faktorok, citokinek) vannak jelen, jellemezni kell hatásukat és a hatóanyag más komponenseivel való kölcsönhatásukat.

e) Ha a háromdimenziós szerkezet a tervezett funkció része, a sejtalapú készítmények jellemzésének részeként meg kell adni a differenciálódási állapotot, a sejtek szerkezeti és funkcionális felépítését és adott esetben a létrehozott extracelluláris mátrixot. Szükség esetén a fizikai-kémiai jellemzést nem-klinikai vizsgálatokkal kell kiegészíteni.

2.3.2.4. Segédanyagok

Ha a sejt vagy szövet alapú gyógyszerkészítményben segédanyagot/segédanyagokat (például a szállító közeg komponensei) alkalmaznak, ezekre az 1. részben meghatározott, az új segédanyagokkal szemben támasztott követelmények alkalmazandók, kivéve, ha adatok állnak rendelkezésre a sejtek vagy szövetek és a segédanyagok közötti kölcsönhatásról.

2.3.2.5. Fejlesztési vizsgálatok

A fejlesztési program leírásának ki kell térnie az anyagok és eljárások kiválasztására. A végleges összetételben külön hangsúlyt kell fektetni a sejtpopuláció integritására.

2.3.2.6. Referenciaanyagok

A dokumentációban fel kell tüntetni és jellemezni kell a hatóanyag és/vagy a késztermék szempontjából releváns és specifikus referencia standardot.

2.4. Az eszközöket tartalmazó fejlett (újszerű) terápiás gyógyszerkészítményekre vonatkozó különleges követelmények

2.4.1. Az 1394/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikke szerinti eszközöket tartalmazó fejlett (újszerű) terápiás gyógyszerkészítmények

Le kell írni a készítmény fizikai jellemzőit és működését, valamint a készítmény tervezési módszereit.

Le kell írni a gének, sejtek és/vagy szövetek, valamint a szerkezeti komponensek közötti kölcsönhatást és összeférhetőséget.

2.4.2. Az 1394/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kombinált fejlett (újszerű) terápiás gyógyszerkészítmények

A kombinált fejlett (újszerű) terápiás gyógyszerkészítmény sejtes vagy szöveti része esetében a szomatikus sejtterápiás gyógyszerekre és a módosított szövet alapú készítményekre a 2.3. alpontban meghatározott különleges követelmények, valamint a genetikailag módosított sejtek esetében a génterápiás gyógyszerekre a 2.2. alpontban meghatározott különleges követelmények alkalmazandók.

Ha a késztermék gyártása, alkalmazása vagy bevitele során az orvostechnikai eszköz vagy az aktív implantátum a sejtekhez kapcsolódik, a késztermék szerves részének kell őket tekinteni.

Meg kell adni a hatóanyag vagy a késztermék szerves részét képező orvostechnikai eszközzel vagy az aktív implantátummal kapcsolatos olyan információkat, amelyek relevánsak a kombinált fejlett (újszerű) terápiás gyógyszerkészítmény értékelése szempontjából. Ezek az információk a következők:

a) információk a választott orvostechnikai eszközről vagy implantátumról és tervezett funkciójukról, valamint annak bizonyítása, hogy az eszköz összeférhető a készítmény más komponenseivel;

b) bizonyíték arra, hogy az orvostechnikai eszköz rész megfelel az orvostechnikai eszközökről szóló 1993. június 14-i 93/42/EGK tanácsi irányelv I. mellékletében előírt alapvető követelményeknek, az aktív implantátum rész pedig megfelel az aktív beültethető orvostechnikai eszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 1990. június 20-i 90/385/EGK tanácsi irányelv I. mellékletében előírt alapvető követelményeknek;

c) szükség esetén bizonyíték arra, hogy az orvostechnikai eszköz vagy az implantátum megfelel a 93/42/EGK tanácsi irányelvben az állati eredetű szövet felhasználásával gyártott orvostechnikai eszközökre vonatkozóan előírt követelmények tekintetében részletes előírások megállapításáról szóló 2003. április 23-i 2003/32/EK bizottsági irányelvben előírt BSE/TSE-követelményeknek;

d) szükség esetén az orvostechnikai eszköz részen vagy az aktív implantátum részen a kijelölt szervezet által a 93/42/EGK tanácsi irányelvvel vagy a 90/385/EGK tanácsi irányelvvel összhangban végzett bármely értékelés eredményei.

A kijelölt szervezet, amely a d) pontban említett értékelést végezte, a 93/42/EGK tanácsi irányelvvel vagy a 90/385/EGK tanácsi irányelvvel összhangban a kérelmet értékelő illetékes hatóság kérésére rendelkezésre bocsát minden olyan információt, amely az értékeléshez kapcsolódik. Ezek tartalmazhatják az érintett megfelelőség-értékelési kérelemben található információkat és dokumentumokat, ha szükségesek a kombinált fejlett (újszerű) terápiás gyógyszerkészítmény egészének értékeléséhez.

3. AZ 1. RÉSZ 4. FEJEZETÉVEL KAPCSOLATOS KÜLÖNLEGES KÖVETELMÉNYEK

3.1. A fejlett (újszerű) terápiás gyógyszerkészítmények mindegyikére vonatkozó különleges követelmények

Az 1. rész 4. fejezetének a gyógyszerkészítmények farmakológiai és toxikológiai vizsgálatáról szóló követelményei nem mindig megfelelőek a fejlett (újszerű) terápiás gyógyszerkészítmények egyedülálló és sokféle szerkezeti és biológiai tulajdonságai miatt. A 3.1., 3.2. és 3.3. alpontban szereplő szakmai követelmények leírják, hogy az 1. rész 1. fejezetének követelményei hogyan alkalmazandók a fejlett (újszerű) terápiás gyógyszerkészítményekre. Figyelembe véve a fejlett (újszerű) terápiás gyógyszerkészítmények sajátosságait, további követelmények állapíthatók meg.

A nem-klinikai fejlesztés ésszerűségét és a releváns fajok és modellek (in vitro vagy in vivo) kiválasztásához használt kritériumokat a nem-klinikai áttekintésben kell megvitatni és indokolni. A kiválasztott állatkísérleti modell/modellek károsodott immunrendszerű, génkiütéses, humanizált vagy transzgénikus állatok is lehet/lehetnek. Az immunogenitási és immunotoxicitási vizsgálatok elvégzéséhez különösen ajánlott homológ modellek (például egérben vizsgált egérsejtek) vagy betegségutánzó modellek alkalmazása.

Az 1. rész 1. fejezet követelményein túl igazolni kell a késztermékekben előforduló összes szerkezeti komponens (például mátrixok, vázfehérjék és eszközök) és bármely más további anyag (például sejtkészítmények, biomolekulák és kémiai anyagok) biztonságosságát, alkalmasságát és biokompatibilitását. Figyelembe kell venni a fizikai, mechanikai, kémiai és biológiai tulajdonságaikat is.

3.2. A génterápiás gyógyszerekre vonatkozó különleges követelmények

A nem-klinikai biztonsági adatok megfelelő szintjének meghatározására végzett nem-klinikai vizsgálatok mértékének és típusának megállapításához figyelembe kell venni a génterápiás gyógyszer tervezését és típusát.

3.2.1. Farmakológia

a) A javasolt terápiás alkalmazással kapcsolatos hatásokra vonatkozóan in vitro és in vivo vizsgálatokat (azaz farmakodinámiai „koncepcióhatékonysági” vizsgálatokat) kell végezni olyan modellek és releváns állatfajok felhasználásával, amelyek igazolják, hogy a nukleinsav-szekvencia eléri a tervezett célt (célszervet vagy -sejtet), és biztosítja a tervezett funkciót (expressziós szintet és funkcionális aktivitást). A klinikai vizsgálatokban meg kell adni a nukleinsav-szekvencia működésének időtartamát és a javasolt adagolási sémát.

b) A cél szelektivitása: ha a génterápiás gyógyszert úgy tervezik, hogy szelektív vagy korlátozott célú funkciója legyen, vizsgálatokkal kell igazolni a specifikusságot és a célsejtekben és -szövetekben a funkció és aktivitás időtartamát.

3.2.2. Farmakokinetika

a) A biodisztribúciós vizsgálatoknak ki kell terjedniük a perzisztencia, a kiürülés és a mobilizáció vizsgálatára, továbbá a csírasejtvonal-transzmisszió kockázatára.

b) A szóródással és a harmadik félnek való átadás kockázatával kapcsolatos vizsgálatokat a környezeti kockázatbecsléssel együtt kell benyújtani, hacsak nincs megfelelő indokolás a kérelemben ezek elhagyhatóságáról az érintett készítmény típusa okán.

3.2.3. Toxikológia

a) Értékelni kell a kész génterápiás készítmény toxicitását. Ezen túlmenően a készítmény típusától függően fontolóra kell venni a hatóanyag és a segédanyagok külön vizsgálatát, és értékelni kell az olyan expresszálódott nukleinsav-szekvenciával kapcsolatos termékek in vivo hatását, amelyeket nem fiziológiai funkciók betöltésére terveztek.

b) Az egyszeri alkalmazás esetén fellépő toxicitás vizsgálattal együtt biztonsági farmakológiai és farmakokinetikai vizsgálatok is végzhetők például a perzisztencia megállapítása céljából.

c) Több adagosra tervezett készítmény esetén vizsgálni kell az ismételt adag alkalmazása során fellépő toxicitást is. Az alkalmazás módjának és rendszerének ismertetésében megfelelően ki kell térni a tervezett klinikai adagolásra. Olyan esetekben, amikor az egyszeri adagolás az emberekben a nukleinsav-szekvenciák hosszabb időtartamú működését eredményezi, fontolóra kell venni az ismételt toxicitási vizsgálat elvégzését. A génterápiás gyógyszer perzisztenciájától és a várható potenciális kockázatoktól függően a vizsgálatok időtartama hosszabb lehet, mint a standard toxicitási vizsgálatoké. Az időtartamot indokolni kell.

d) Meg kell vizsgálni a genotoxicitást. Standard genotoxicitási vizsgálatokat csak akkor kell végezni, ha az egy adott szennyeződést vagy a célba juttató rendszer egy komponensét hivatott vizsgálni.

e) Meg kell vizsgálni a karcinogenitást. Nincs szükség a rágcsálók standard, egész életen át tartó karcinogenitási vizsgálatára. A készítmény típusától függően azonban a releváns in vivo/in vitro modellekben értékelni kell a tumorgenikus potenciált.

f) Reprodukciós és fejlődési toxicitás: vizsgálatot kell végezni a termékenységi és általános reprodukciós funkcióra kifejtett hatásról. Embrio-fötális és perinatális toxicitási és csírasejtvonal-transzmissziós vizsgálatokat kell végezni, ha más megfelelő indoklás nincs a kérelemben az érintett készítmény típusa alapján.

g) További toxicitási vizsgálatok:

ga) Integrációs vizsgálatok: integrációs vizsgálatot kell végezni mindegyik génterápiás gyógyszeren, hacsak nem indokolt e vizsgálat mellőzése, például mert a nukleinsav-szekvenciák nem lépnek be a sejtmagba. Olyan génterápiás gyógyszerek esetében, amelyek várhatóan nem képesek integrálódni, de a biodisztribúciós adatok csírasejtvonal-transzmisszió kockázatát tárják fel, integrációs vizsgálatot kell végezni.

gb) Immunogenicitás és immunotoxicitás: a potenciális immunogenikus és immunotoxikus hatásokat meg kell vizsgálni.

3.3. A szomatikus sejtterápiás gyógyszerekre és a módosított szövet alapú készítményekre vonatkozó különleges követelmények

3.3.1. Farmakológia

a) Az elsődleges farmakológiai vizsgálatoknak igazolniuk kell a terápiás koncepció hatékonyságát. A sejtalapú készítmények esetében meg kell vizsgálni a környező szövettel való kölcsönhatását.

b) Meg kell határozni a készítmény hatékony dózisát, valamint a készítmény típusától függően az adagolás gyakoriságát.

c) A másodlagos farmakológiai vizsgálatok eredményét olyan potenciális fiziológiai hatás értékeléséhez kell számításba venni, amely nem kapcsolódik a szomatikus sejtterápiás gyógyszer, a módosított szövet alapú készítmény vagy a további anyagok alkalmazásával elérni kívánt terápiás hatásához, mivel a szóban forgó fehérjén/fehérjéken kívüli biológiailag aktív molekulák kiválasztódhatnak, vagy a szóban forgó fehérjének nem kívánt célhelyei lehetnek.

3.3.2. Farmakokinetika

a) Nem szükséges elvégezni az abszorpció, a disztribúció, a metabolizmus és a kiválasztódás vizsgálatára irányuló hagyományos farmakokinetikai vizsgálatokat. Az olyan paramétereket azonban, mint például az életképesség, az élettartam, a disztribúció, a növekedés, a differenciálódás és vándorlás, meg kell vizsgálni, ha más megfelelő indoklás nincs a kérelemben az érintett készítmény típusa alapján.

b) Szisztémásan aktív biomolekulákat előállító szomatikus sejtterápiás gyógyszerek és módosított szövet alapú készítmények esetében meg kell vizsgálni a molekulák disztribúcióját, expressziójuk időtartamát és mennyiségét.

3.3.3. Toxikológia

a) Értékelni kell a kész gyógyszer toxicitását. Meg kell fontolni a hatóanyag/hatóanyagok, segédanyagok, további anyagok és az eljárással kapcsolatos bármilyen szennyeződés egyedi vizsgálatát.

b) A megfigyelések időtartama hosszabb lehet, mint a standard toxicitási vizsgálatok esetében, és figyelembe kell venni a gyógyszerkészítmény várható élettartamát, farmakodinámiai és farmakokinetikai adottságaival együtt. Az időtartamot igazolni kell.

c) A készítmény tumorgenikus potenciálja tekintetében szükséges elvégezni a hagyományos karcinogenitási és genotoxicitási vizsgálatokat.

d) Meg kell vizsgálni a potenciális immunogenikus és immunotoxikus hatásokat.

e) Állati sejteket tartalmazó sejtalapú készítmények esetében meg kell vizsgálni a velük járó különleges biztonsági aggályokat, mint például a xenogén kórokozók emberre való átterjedését.

4. AZ 1. RÉSZ 5. FEJEZETÉVEL KAPCSOLATOS KÜLÖNLEGES KÖVETELMÉNYEK

4.1. A fejlett (újszerű) terápiás gyógyszerkészítmények mindegyikére vonatkozó különleges követelmények

4.1.1. A 4. rész e címének különleges követelményei az 1. rész 5. fejezetében meghatározott követelményeket egészítik ki.

4.1.2. Ha a fejlett (újszerű) terápiás gyógyszerkészítmény klinikai alkalmazása különleges kísérő terápiát és sebészeti beavatkozásokat igényel, meg kell vizsgálni és le kell írni a teljes terápiás eljárást. A klinikai fejlesztés alatt ismertetni kell ezen eljárások standardizálását és optimalizálását is.

A sebészeti beavatkozás során tájékoztatást kell nyújtani a fejlett (újszerű) terápiás gyógyszerkészítmény alkalmazásához, beültetéséhez vagy beviteléhez használt azon orvostechnikai eszközökről, amelyek befolyásolhatják a fejlett (újszerű) terápiás készítmény hatékonyságát vagy biztonságát.

Meg kell határozni az alkalmazáshoz, a beültetéshez, a bevitelhez vagy a nyomonkövetési tevékenységekhez szükséges különleges szakértelmet. Adott esetben rendelkezésre kell bocsátani az egészségügyi szakembereknek a készítmények használatáról, alkalmazásáról, beültetéséről vagy beviteli eljárásairól szóló képzési tervét is.

4.1.3. Mivel a fejlett (újszerű) terápiás gyógyszerkészítmények természetéből adódóan előállítási folyamatuk a klinikai fejlesztés során változhat, az összehasonlíthatóságról további vizsgálatok válhatnak szükségessé.

4.1.4. A klinikai fejlesztés során meg kell vizsgálni a potenciálisan fertőző ágensekből vagy az állati forrásokból származó anyagok használatából adódó kockázatokat és a csökkentésükre hozott intézkedéseket.

4.1.5. A dózis és az alkalmazás gyakoriságának meghatározására dózis-hatás vizsgálatokat kell végezni.

4.1.6. A feltételezett indikációkban való hatékonyságot a klinikai vizsgálatok releváns eredményeivel kell alátámasztani a tervezett alkalmazásra klinikailag releváns végpontok felhasználásával. Bizonyos klinikai helyzetekben a hosszú távú hatékonyságot is be kell bizonyítani. Meg kell adni a hosszú távú hatékonyság értékelésének stratégiáját.

4.1.7. A kockázatkezelési tervbe be kell építeni a biztonság és a hatékonyság hosszú távú nyomon követésének stratégiáját.

4.1.8. A kombinált fejlett (újszerű) terápiás gyógyszerkészítmények esetében a biztonsági és hatékonysági vizsgálatokat a kombinált készítmények egészére kell tervezni és azokon kell elvégezni.

4.2. A génterápiás gyógyszerekre vonatkozó különleges követelmények

4.2.1. Humán farmakokinetikai vizsgálatok

A humán farmakokinetikai vizsgálatoknak a következő szempontokat kell figyelembe venniük:

a) szóródási vizsgálatok a génterápiás gyógyszerek kiválasztódásának vizsgálatára;

b) biodisztribúciós vizsgálatok;

c) a gyógyszerkészítmény és a génexpressziós termékek (például kifejeződő fehérjék vagy genomikus szignatúra) farmakokinetikai vizsgálatai.

4.2.2. Humán farmakodinámiai vizsgálatok

A humán farmakodinámiai vizsgálatok a génterápiás gyógyszer bevitele után a nukleinsav-szekvencia expressziójával és funkciójával foglalkoznak.

4.2.3. Biztonsági vizsgálatok

A biztonsági vizsgálatok szempontjai:

a) szaporodóképes vektor megjelenése;

b) új törzsek megjelenése;

c) a meglévő genomikus szekvenciák átrendeződése;

d) az inszerciós mutagenezisből adódó daganatsejt-proliferáció.

4.3. A szomatikus sejtterápiás gyógyszerekre vonatkozó különleges követelmények

4.3.1. Aktív biomolekula/biomolekulák előállításán alapuló szomatikus sejtterápiás gyógyszerek

Lehetőség szerint meg kell adni a biomolekula/biomolekulák farmakokinetikai tulajdonságait (különösen a disztribúciót, az expresszió időtartamát és mennyiségét).

4.3.2. A szomatikus sejtterápiás gyógyszerek komponenseinek biodisztribúciója, perzisztenciája és hosszú távon sikeres beültetése

A szomatikus sejtterápiás gyógyszerek komponenseinek biodisztribúciójával, perzisztenciájával és hosszú távon sikeres beültetésével a klinikai fejlesztés során kell foglalkozni.

4.3.3. Biztonsági vizsgálatok

A biztonsági vizsgálatok szempontjai:

a) a bevitel utáni disztribúció és sikeres beültetés;

b) ektopikus beültetés;

c) onkogenikus transzformáció és sejt-/szövetvonal megtartása.

4.4. A módosított szövet alapú készítményekre vonatkozó különös követelmények

4.4.1. Farmakokinetikai vizsgálatok

Ha a hagyományos farmakokinetikai vizsgálatok a módosított szövet alapú készítmények szempontjából nem relevánsak, a módosított szövet alapú készítmény komponenseinek biodisztribúciójával, perzisztenciájával és bomlásával a klinikai fejlesztés során kell foglalkozni.

4.4.2. Farmakodinámiai vizsgálatok

A farmakodinámiai vizsgálatokat a módosított szövet alapú készítmények sajátosságaihoz kell igazítani. Igazolni kell az elérni kívánt regeneráció, helyreállítás vagy helyettesítési koncepció hatékonyságát és a készítmény kinetikáját. Figyelembe kell venni a tervezett funkcióval/funkciókkal és a szerkezettel kapcsolatos megfelelő farmakodinámiai markereket.

4.4.3. Biztonsági vizsgálatok

A 4.3.3. alpontot kell alkalmazni.

2. számú melléklet az 52/2005. (XI. 18.) EüM rendelethez

Alkalmazási előírás

1. A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

3. GYÓGYSZERFORMA

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1. Terápiás javallatok

4.2. Adagolás és alkalmazás

4.3. Ellenjavallatok

4.4. Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

4.5. Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

4.6. Terhesség és szoptatás

4.7. A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és gépek üzemeltetéséhez szükséges képességekre

4.8. Nemkívánatos hatások, mellékhatások

4.9. Túladagolás

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1. Farmakodinámiás tulajdonságok

5.2. Farmakokinetikai tulajdonságok

5.3. A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1. Segédanyagok felsorolása

6.2. Inkompatibilitások

6.3. Felhasználhatósági időtartam

6.4. Különleges tárolási előírások

6.5. Csomagolás típusa és kiszerelése

6.6. A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

11. VÁRHATÓ SUGÁRTERHELÉS

12. RADIOAKTÍV GYÓGYSZEREK ELKÉSZÍTÉSÉRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÁSOK

3. számú melléklet az 52/2005. (XI. 18.) EüM rendelethez * 

A gyógyszerek színezésére felhasználható anyagok

Megjegyzés: Az e mellékletben felsorolt színezékekből készült alumíniumlakkok használata engedélyezett.

EK szám Általános elnevezés A színindexszám
vagy leírás
E 100 Kurkumin 75 300
E 101 i. Riboflavin
ii. Riboflavin-5’-foszfát
E 102 Tartrazin 19 140
E 104 Kinolinsárga 47 005
E 110 Narancssárga, Sunset Yellow FCF Narancssárga S, Gelborange S 15 985
E 120 Kosnil, kárminsav, kárminok 75 470
E 122 Azorubin, karmazsin 14 720
E 123 Amaranth 16 185
E 124 Ponceau 4R, Kosnil vörös A 16 255
E 127 Eritrozin 45 430
E 129 Alluravörös AC 16 035
E 131 Patentkék V 42 051
E 132 Indigókármin, Indigotin 73 015
E 133 Brillantkék FCF 42 090
E 140 Klorofillok és 75 810
klorofillinek 75 815
i. Klorofillok
ii. Klorofillinek
E 141 A klorofillok és klorofillinek rézkomplexei 75 815
i. A klorofillok rézkomplexei
ii. A klorofillinek rézkomplexei
E 142 Zöld S 44 090
E 150a Karamell
E 150b Szulfitos karamell
E 150c Ammóniás karamell
E 150d Szulfitos-ammóniás karamell
E 151 Brillantfekete BN, Fekete PN 28 440
E 153 Növényi szén
E 154 Barna FK
E 155 Barna HT 20 285
E 160a Karotinok:
i. vegyes karotinok 75 130
ii. béta-karotin 40 800
E 160b Annatto, bixin, norbixin 75 120
E 160c Paprikakivonat, kapszantin, kapszorubin
E 160d Likopin
E 160e Béta-apo-8’-karotinal (C 30) 40 820
E 160f A béta-apo-8’-karotinsav etilésztere (C 30) 40 825
E 161b Lutein
E 161g Kantaxantin
E 162 Céklavörös, betanin
E 163 Antociánok Gyümölcsökből
és zöldségekből fizikai
eljárással készített
E 170 Kalcium-karbonát 77 220
E 171 Titán-dioxid 77 891
E 172 Vas-oxidok és -hidroxidok 77 491
77 492
77 499
E 173 Alumínium
E 174 Ezüst
E 175 Arany
E 180 Litolrubin BK

4. számú melléklet az 52/2005. (XI. 18.) EüM rendelethez * 

Gyógyszertáron kívül is forgalmazható gyógyszerek

1. Gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményekből gyógyszerré átminősített gyógyszerek

2. Hagyományos növényi gyógyszerek

3. Savkötők

4. A bélműködés funkcionális zavaraira ható szerek

5. Ozmotikusan ható hashajtók

6. Béladszorbensek

7. Aszkorbinsav

8. Vitaminok és ásványi anyagok kombinációi

9. Kalcium-karbonát készítmények

10. Magnézium-citrát készítmények

11. Roboráló szerek

12. Aranyér elleni lokális szerek

13. Kapilláris-stabilizáló külsőleges szerek

14. Gombásodás elleni lokális tolnaftát-készítmények

15. Bőrlágyító- és védőanyagok

16. Hámosító készítmények

17. Viszketés elleni lokális antihisztaminok

18. Külsőleges jódtartalmú fertőtlenítők

19. Hidrogén-peroxid és klórtartalmú fertőtlenítő tabletták

20. Szemölcs és tyúkszem elleni készítmények

21. Ibuprofen tartalmú nemszteroid gyulladásgátló készítmények, legfeljebb 400 mg hatáserősségben és legfeljebb 10x kiszerelésben

22. Ibuprofen tartalmú szuszpenziók

23. Ibuprofen tartalmú végbélkúpok legfeljebb 5x kiszerelésben

24. Ízületi és izomfájdalmak ibuprofen tartalmú lokális készítményei

25. Ízületi és izomfájdalmak szalicilsav származékot tartalmazó lokális készítményei

26. Felnőtteknek fájdalom- és lázcsillapításra szánt acetil-szalicilsav orális készítmények, legfeljebb 500 mg-os és legfeljebb 12x kiszerelésben

27. Paracetamol tabletták legfeljebb 500 mg-os hatáserősségben és 6x kiszerelésben

28. Paracetamol tartalmú szirupok, kombináltak is

29. Melatonin tartalmú készítmények, legfeljebb 3 mg-os hatáserősségben

30. Gégészeti antiszeptikumok

31. A köptetők közül az illóolajat vagy növényi kivonatot tartalmazók

32. Xylometazolin orrcsepp és orrspray, legfeljebb 0,05%-os töménységű

33. Nátrium-kromoglikátot tartalmazó orrcsepp és orrspray, legfeljebb 2%-os töménységű és 10 ml mennyiségű, adagolt gyógyszerforma esetén legfeljebb 3 mg/adag

34. Homeopátiás komplex gyógyszerek

35. Paracetamol tartalmú végbélkúpok 125 mg, 250 mg, 500 mg hatáserősségben, legfeljebb 6x kiszerelésben