Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2016.09.29.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet

a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 36. §-ában, valamint 110. §-ának (7) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvénnyel összhangban - a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet célja

1. § A rendelet célja a vizek védelme a mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szemben, továbbá a vizek meglévő nitrátszennyezettségének csökkentése.

A rendelet hatálya

2. § A rendelet hatálya a mezőgazdasági tevékenységet folytatókra, valamint azokra a mezőgazdasági tevékenységekre terjed ki, amelyek a felszíni és felszín alatti vízre (a továbbiakban együttesen: víz) hatással vannak, illetőleg lehetnek.

Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában

a) állatállomány: minden saját felhasználásra vagy jövedelem-, illetve vagyonszerzési célból tartott haszonállat;

b) állattartó telep: a külön jogszabály szerint a magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó mértékű állattartásra szolgáló létesítmény;

c) eutrofizáció: algák és magasabb rendű vízinövények szaporodásának felgyorsulása, amihez hozzájárul a nitrogénvegyületek vízben történő feldúsulása, és amelynek következtében kedvezőtlen változások jelentkeznek a vízi élővilágban és a víz minőségében;

d) érintett nyilvánosság: a nyilvánosság azon része,

da) amelyre a 7. § szerinti cselekvési programról való döntés kihat vagy kihathat, valamint

db) amely a döntésben érdekelt, különösen az olyan környezetvédelmi vagy más civil szervezet, amelynek tevékenységi körét a cselekvési programról való döntés érinti;

e) *  helyes mezőgazdasági gyakorlat: a vizek nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében a mezőgazdasági tevékenység folytatására vonatkozó előírások összessége, amelyek kiterjednek különösen az állattartó telepek trágyatárolására és a trágya mezőgazdasági felhasználására, valamint egyéb agrotechnikai műveletek vízvédelmi szabályaira;

f) műtrágya: iparilag előállított trágya;

g) nitrátszennyezés: mezőgazdasági eredetű nitrogénvegyületek vizekbe, illetve környezetükbe történő közvetlen vagy közvetett bejutása, illetve bejuttatása, aminek következtében veszélybe kerül az emberi egészség, az élővilág, a vízi ökoszisztéma és a vizek rendeltetésszerű felhasználása, romlik a vizek esztétikai értéke;

h) nitrátszennyezéssel szemben érzékeny víz (a továbbiakban: érzékeny víz):

ha) az a felszíni víz, melyben

haa) a nitráttartalom az 50 mg/l értéket, ivóvíz célú használat esetén a 25 mg/l értéket meghaladja,

hab) a nitrogénvegyületek jelenléte hozzájárul az eutrofizáció kialakulásához,

hb) az a felszín alatti víz, amelynek nitráttartalma meghaladja az 50 mg/l értéket,

hc) az a víz, amelyben a nitráttartalom meghaladhatja a ha) és hb) pontok szerinti határértékeket, illetve a ha) pont esetén eutrofizáció léphet fel, ha a mezőgazdasági tevékenység során nem a helyes mezőgazdasági gyakorlatot folytatják;

i) nitrogénvegyület: minden nitrogéntartalmú anyag, a gáz halmazállapotú molekuláris nitrogén kivételével;

j) szervestrágya: az állatállomány által ürített trágya, illetve a trágya és az alom keveréke, feldolgozott formában is, idetartozik különösen a hígtrágya, az istállótrágya;

k) trágya: minden olyan nitrogénvegyületet, illetve egyéb olyan összetevőket tartalmazó anyag, amely a termesztett növények tápanyagellátását szolgálja, szolgálhatja;

l) trágyázás: a trágya kijuttatása a talajba vagy a talajra.

Nitrátérzékeny területek kijelölése

4. § (1) A nitrátszennyezés szempontjából érzékeny területeket (a továbbiakban: nitrátérzékeny terület) elsődlegesen a vizek nitrátszennyezéssel szembeni érzékenysége alapján kell kijelölni, amelyet legalább négyévente felül kell vizsgálni a (2) bekezdésben meghatározottak, valamint a 12. § szerinti vizsgálati eredmények alapján.

(2) A nitrátérzékeny területek kijelölésénél a (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően figyelembe kell venni

a) a vizek és a talaj jellemzőit és környezeti adottságait;

b) a nitrogénvegyületek viselkedését a környezetben;

c) az e rendeletben foglaltaknak megfelelően készített cselekvési program hatásait;

d) *  azon mezőgazdasági tevékenységeket, amelyek folytatása során az e rendelet 3. § h) pontjában foglalt vizekre hatással lehetnek;

e) *  a felszíni vizek eutrofizációs állapotát.

Nitrátérzékeny területek

5. § (1) Nitrátérzékeny terület:

a) *  a felszíni vizek tekintetében

aa) a Balaton, a Velencei-tó, a Fertő tó és vízgyűjtőterületeik,

ab) valamennyi ivóvíz-ellátási célt szolgáló tározó és vízgyűjtőterülete,

ac) az aa) és ab) alpontban nem szereplő olyan tavak és vízfolyások vízgyűjtőterületei, amelyek állapota eutróf, illetve amelyek a helyes mezőgazdasági gyakorlat alkalmazása nélkül eutróf állapotba kerülhetnek,

ad) annak a felszíni víztestnek a közvetlen vízgyűjtőterülete, amelyben a nitráttartalom ivóvíz célú használat esetén meghaladja, illetve a helyes mezőgazdasági gyakorlat alkalmazása nélkül meghaladhatja a 25 mg/l értéket,

ae) annak a felszíni víztestnek a közvetlen vízgyűjtőterülete, amelyben a nitráttartalom meghaladja, illetve a helyes mezőgazdasági gyakorlat alkalmazása nélkül meghaladhatja az 50 mg/l értéket;

b) a felszín alatti vizek tekintetében minden

ba) karsztos terület, ahol a felszínen vagy 10 m-en belül a felszín alatt mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók,

bb) üzemelő és távlati ivóvízbázis, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivétel külön jogszabály szerint kijelölt vagy lehatárolt védőterülete,

bc) a ba) és bb) pontba nem tartozó karsztos terület, ahol a felszín alatt 100 m-en belül mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók, kivéve, ha lokális vizsgálat azt bizonyítja, hogy nitrogéntartalmú anyag a felszínről 100 év alatt sem érheti el a nevezett képződményeket,

bd) olyan terület, ahol a fő porózus-vízadó összlet teteje a felszíntől számítva 50 m-nél kisebb mélységben van,

be) belterület, kivéve, ha a felszín alatti víz nitráttartalma bizonyítottan nem haladja meg az 50 mg/l értéket, és ahol a települési rendezési terv alapján állattartás folytatható,

bf) *  olyan terület, amely esetében a felszín alatti víz nitrátkoncentrációja meghaladja, illetve a helyes mezőgazdasági gyakorlat alkalmazása nélkül meghaladhatja az 50 mg/l értéket;

c) a bányatavak 300 méteres parti sávja;

d) *  a külön jogszabály *  szerint egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alá tartozó állattartó telepek, valamint az állattartó telephez tartozó trágyatárolók területe;

e) *  a külön jogszabály *  szerinti nagy létszámú állattartó telepek, valamint az állattartó telephez tartozó trágyatárolók területe, illetve

f) *  a külön jogszabály szerinti trágyafeldolgozás területe.

(2) *  Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott nitrátérzékeny területeket - amelyek a MePAR rendszer tematikus fedvényeként a blokkok szintjén, blokkazonosítók által kerülnek meghatározásra - a Kvt. 110. § (14) bekezdésében foglaltak alapján az agrárpolitikáért felelős miniszter a vízvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben teszi közzé. Nitrátérzékeny területnek kell tekinteni az (1) bekezdésben meghatározottakon túl azokat a területeket is, amelyeket önkormányzati rendelet vagy hatósági határozat a közzétételt követően nyilvánított az (1) bekezdés bb), bc) pontban meghatározott területté. Ezen területek MePAR rendszer szerinti meghatározását a MePAR évenkénti felülvizsgálata során kell közzétenni.

(3) * 

(4) Az (1) bekezdés be) pontjában a felszín alatti víz nitráttartalmára vonatkozó bizonyítási kötelezettség a mezőgazdasági tevékenységet folytatót, azt folytatni kívánót terheli.

6. § A nitrátérzékeny területeken mezőgazdasági tevékenységet folytatónak mezőgazdasági tevékenységét a cselekvési program, valamint a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak a cselekvési programban meghatározott kötelező előírásai szerint kell végeznie.

Cselekvési program

7. § (1) *  Az országosan egységes, összehangolt cselekvési programot, amely tartalmazza a helyes mezőgazdasági gyakorlat kötelező elemeit, az agrárpolitikáért felelős miniszter a vízvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben, jogszabályban hirdeti ki. A cselekvési program négyéves szakaszokra tagolódik. A cselekvési program készítése és értékelése során figyelembe kell venni a környezeti feltételeket, a hozzáférhető tudományos és műszaki adatokat, főként a mezőgazdasági és egyéb eredetű nitrogénterhelés vonatkozásában, valamint az intézkedések hatékonyságát és költségeit.

(2) A Kormány négyévente értékeli a cselekvési program végrehajtását, hatásait.

(3) A cselekvési program elkészítése során az érintett nyilvánosság részvételét a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell biztosítani.

A vizek nitrátszennyezéssel szembeni védelmét szolgáló általános szabályok

8. § (1) Tilos hígtrágya, trágyalé, továbbá a trágyatárolók csurgalékvizeinek bevezetése a vizekbe.

(2) Állattartó telep nem létesíthető, meglévő nem bővíthető:

a) külön jogszabály szerint hullámtéren, illetve a fakadó vizes területen,

b) vízbázisok védőterületén külön jogszabályban rögzítettek szerint,

c) külön jogszabály szerint árvízi tározó területén, illetve külön jogszabály szerinti parti és védősáv területen.

(3) Állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető:

a) külön jogszabály szerinti vízjárta területeken,

b) felszíni víztől, valamint jogszabály által nem szabályozott, ivóvízkivételt szolgáló felszín alatti vízkivételtől számított 100 méteren belül,

c) bányatavak 300 méteres parti sávjában.

(4) *  A vízvédelmi hatóság a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a helyi adottságok alapján kisebb védőtávolságot is megállapíthat.

(5) Állattartó telep és annak szervestrágya tárolója e rendelet és a külön jogszabály előírásainak figyelembevételével létesíthető és üzemeltethető.

Tájékoztatás, adatszolgáltatás

9. § (1) *  A mezőgazdasági tevékenységet folytatók részére a tájékoztatásról, így különösen a helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályairól, az azt segítő műszaki, illetve agrotechnikai megoldásokról, támogatási lehetőségekről az agrárpolitikáért felelős miniszter a vízvédelemért felelős miniszter bevonásával gondoskodik.

(2) A mezőgazdasági tevékenységet folytató a külön jogszabály szerint folyamatos nyilvántartásra és adatszolgáltatásra köteles.

Hatósági intézkedések

10. § (1) *  A 6-8. §-ban és a 15-17. §-ban foglalt előírások végrehajtását, megtartását a vizek nitrátszennyezésének veszélyével járó tevékenységek esetében az állattartó telepen a vízvédelmi hatóság, termőföldön a talajvédelmi hatóság ellenőrzi. A 9. § (2) bekezdésében foglalt, a külön jogszabály szerinti adatszolgáltatást és nyilvántartást a talajvédelmi hatóság ellenőrzi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hatóságok - a 9. § (2) bekezdés kivételével - az (1) bekezdésben foglalt előírásokat megsértő tevékenységet a kötelezettségszegés és az előidézett veszély súlyától függően határozatban

a) felfüggesztik,

b) korlátozzák,

c) megtiltják.

11. § (1) A mezőgazdasági tevékenység folytatója a 6-8. §-ban, a 9. § (2) bekezdésében, valamint a 15-17. §-ban foglalt előírások nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén bírságot köteles fizetni.

(2) A mezőgazdasági tevékenység folytatóját, az (1) bekezdéssel összhangban,

a) *  állattartó telepen a vízvédelmi hatóság, termőföldön a talajvédelmi hatóság a 6-8. §-ban, valamint a 15-17. §-ban meghatározott esetekben nitrátszennyezési bírság,

b) a talajvédelmi hatóság a 9. § (2) bekezdése alapján a külön jogszabály szerinti adatszolgáltatás és nyilvántartás esetében nitrát adatszolgáltatási bírság megfizetésére kötelezi.

(3) A nitrátszennyezési bírság mértéke a mulasztás, illetve az előírások megszegésének mértékétől függően 50 000-500 000 forint közötti összeg.

(4) A nitrát adatszolgáltatási bírság mértéke a mulasztás, illetve az előírások megszegésének mértékétől függően 10 000-100 000 forint közötti összeg.

(5) A (2) bekezdés alapján kiadott határozatban megállapított határidő letelte után - a kötelezettség teljesítéséig - ismételhető a (2) bekezdésben meghatározott bírság.

(6) *  A vízvédelmi hatóság, illetőleg a talajvédelmi hatóság a bírságot elrendelő hatósági határozatban a bírság megfizetésére legfeljebb 30 napos határidőt állapít meg.

(7) A (2) bekezdés szerinti bírságot az azt kiszabó hatóság által meghatározott számlára kell befizetni.

Az országos monitoring működtetése

12. § (1) A vizekben a nitrátszennyezettséget, továbbá a felszíni vizek eutrofizációs állapotát - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott gyakorisággal ellenőrizni kell.

(2) Az ellenőrzést 2008-ban kell elvégezni, majd azt követően négyévente, egy éven keresztül tartó méréssorozattal.

(3) A nitráttartalom ellenőrzéséhez felszíni vízből legalább havonta, nagyvízi időszak esetén ennél gyakrabban szükséges a mintavétel. A mintavételi helyeknek jellemzőeknek kell lenni a felszíni vízre, és az ivóvízellátásra igénybe vett vizek esetében vizsgálni kell a külön jogszabály szerinti mintavételi helyeket is.

(4) Felszín alatti víz vizsgálatához a vízkészlet szempontjából jellemző helyeket kell kiválasztani, és a mintavételeket szabályos időközönként kell végezni. Gyakoriságukat a hidrogeológiai adottságoktól és a vízkivétel mennyiségétől függően kell megállapítani.

(5) *  Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott ellenőrzési feladatokról - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a környezet állapotértékeléséhez szükséges monitoring rendszert működtető környezetvédelmi igazgatási szerv gondoskodik, amely az ellenőrzés eredményéről tájékoztatja a vízvédelmi hatóságot.

(6) A mintavételt és a laboratóriumi vizsgálatot arra akkreditált laboratóriumok az EK-műtrágyák, az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni vizek, valamint a felszín alatti vizek vizsgálatára a külön jogszabályban meghatározott referenciamódszerek alkalmazásával végezhetik.

Tájékoztatás az Európai Unió számára

13. § (1) *  Az Európai Bizottság részére a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló, 1991. december 12-i 91/676/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: tanácsi irányelv) 3. cikk (4) bekezdése, 4. cikk (2) bekezdése, 5. cikk (7) bekezdése, valamint 10. cikke szerinti tájékoztatásról az agrárpolitikáért felelős miniszter a vízvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben gondoskodik.

(2) A tanácsi irányelv 10. cikke szerinti tájékoztatás során meg kell adni:

a) a helyes mezőgazdasági gyakorlat előírásait,

b) térképen feltüntetve az érzékeny területeket és azok változását, megjelölve a kijelölés és felülvizsgálat szempontjait,

c) a 12. § szerinti ellenőrzés eredményeit,

d) a cselekvési programról szóló összefoglalót, amely tartalmazza a 6-11. §, valamint a 15-18. § szerinti előírások alkalmazását,

e) a vizek állapotának - a cselekvési program intézkedéseinek hatására kialakuló - várható változását.

Záró és átmeneti rendelkezések

14. § (1) *  E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) * 

15. § (1) E rendelet hatálybalépésekor már üzemelő, vagy engedéllyel rendelkező, a külön jogszabálynak nem megfelelő állattartó telepek trágyatárolóit a 16-17. § szerinti határidők lejárta után

a) nem lehet használni, és

b) legkésőbb egy évvel fel kell számolni.

(2)-(3) * 

16. § *  (1) Nitrátérzékeny területeken üzemelő vagy engedéllyel rendelkező állattartó telepek trágyatároló, feldolgozó műtárgyainak kialakítására a cselekvési programban meghatározott helyes mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó követelmények végrehajtásának határideje:

a) az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek esetében a külön jogszabályban *  előírt határidő,

b) *  az a) pont hatálya alá nem tartozó esetekben a 2011. december 31-i határidőt elmulasztók részére 2014. december 31.

(2) Az (1) bekezdés szerinti állattartó telepek trágyatárolóira vonatkozóan az (1) bekezdés szerinti határidőkön kívül figyelembe kell venni az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK rendeletben foglaltakat is, amennyiben a szükséges beruházások támogatására vonatkozó kérelmet befogadták.

16/A. § *  (1) A 2013. szeptember 1-jétől kijelölt nitrátérzékeny területeken üzemelő vagy engedéllyel rendelkező állattartó telepek trágyatároló, feldolgozó műtárgyai kialakításának határideje:

a) az állattartó telepek hígtrágyatárolóira legkésőbb 2014. december 31.,

b) az állattartó telepek istállótrágya-tárolóira legkésőbb 2015. december 22.

(2) A 2013. szeptember 1-jétől kijelölt nitrátérzékeny területeken a cselekvési programot, valamint a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak a cselekvési programban meghatározott kötelező előírásait - az (1) bekezdésben meghatározottak kivételével - 2014. szeptember 1-jétől kell végrehajtani.

17. § *  Nem nitrátérzékeny területeken fekvő, a 16. § (1) bekezdésének a) pontja alá nem tartozó állattartó telepek trágyatároló, feldolgozó műtárgyait a leghatékonyabb megoldást kielégítő műszaki védelemmel kell ellátni:

a) *  az állattartó telepek hígtrágyatárolóira legkésőbb 2014. december 31-ig,

b) az állattartó telepek istállótrágya-tárolóira legkésőbb 2015. december 22-ig.

18. § Az állattartó telepek trágyatárolóinak e rendelet szerinti kialakításának ösztönzése érdekében az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat a 16. és a 17. §-ban foglalt határidők sorrendjére figyelemmel kell meghirdetni.

19. § *  (1) *  A hígtrágya hasznosítására szolgáló, valamint öntözött területek felszín alatti vizeinek minőségére vonatkozó, a hatósági eljárásokat megalapozó talajtani szakvéleményekben szereplő vízvizsgálati adatokat a talajvédelmi hatóság évente megküldi a tevékenység helye szerint illetékes vízvédelmi hatóság részére a tárgyévet követő év április 30-ig.

(2)-(3) * 

20. § * 

21. § E rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 91/676/EGK irányelve (1991. december 12.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről,

b) az Európai Parlament és a Tanács 2003/35/EK irányelve (2003. május 26.) a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvételéről, valamint a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog tekintetében a 85/337/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról, 2. cikk.

Melléklet a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelethez *