Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.IX.2.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.
Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2014.XII.31. )

 

2006. évi LIX. törvény

az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról1

A költségvetés egyensúlyának javítása érdekében az általános adófizetési kötelezettséget meghaladó közteherviselésre képes adófizetők szolidaritására alapozva, a különadó- és járadékfizetési kötelezettségről az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.

Általános rendelkezések

1. §2 (1) A 4. §-ban meghatározott személy járadék fizetésére, a 4/A. §-ban meghatározott személy különadó fizetésére kötelezett.

(2) A járadékból és a különadóból származó bevétel a központi költségvetést illeti meg.

(3) Az (1) bekezdésben említett járadék és különadó adónak minősül. Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései az irányadók.

A magánszemély adókötelezettsége

2. §3

A társas vállalkozás adókötelezettsége

3. §4

A hitelintézetek járadéka5

4. §6 (1)7 A hitelintézet az állami kamattámogatással, kamatkiegyenlítéssel közvetlenül vagy közvetetten érintett hitelállománya alapján az adóévben kamat és kamatjellegű bevételként (ideértve a külön jogszabály szerint jelzálog-levéllel finanszírozott hitelek kamattámogatását is) elszámolt - az állami kamattámogatással, kamatkiegyenlítéssel közvetlenül vagy közvetetten érintett hitelállomány alapján, külön jogszabály előírása szerint a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások között elszámolt, az állammal szembeni kamatkülönbözet fizetési kötelezettséggel csökkentett - összeg után 5 százalékos mértékkel járadékot állapít meg és fizet.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a jelzálog-hitelintézetnél bevételként elszámolt állami kamattámogatás után a járadékot a finanszírozásban részesülő hitelintézet köteles megfizetni, ha a jelzálog-hitelintézet annak összegéről a hitelintézetet írásban tájékoztatja.

(3) A hitelintézet az (1) bekezdés szerinti kötelezettség megállapításához elkülönített nyilvántartást vezet.

(4) A hitelintézet a járadékelőleget negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig, az utolsó negyedévi adóelőleget az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig fizeti meg az adott negyedévben kamat és kamatjellegű bevétel címén elszámolt összeg után.

(5)8 A pénzügyi intézmény a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Gyűjtőszámlahitel tv.) 2/A. § (1) bekezdése alapján az állam által 2014-re megtérített összeg 50%-ával megegyező összegű járadékot állapít meg és fizet a Gyűjtőszámlahitel tv. alapján megtérített mentesített követelésrész után. A pénzügyi intézmény a járadékot negyedévente, az államot a negyedévre terhelő megtérítési kötelezettség teljesítésére jogszabályban előírt határidőt követő hó utolsó napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg. Az állam által a Gyűjtőszámlahitel tv. alapján megtérített mentesített követelésrészre és az államnak a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt felmerült, a legmagasabb árfolyamot meghaladó törlesztési kötelezettségére tekintettel a gyűjtőszámlahitelek és az azok alapjául szolgáló devizakölcsönök az (1)-(4) bekezdés értelmében nem minősülnek állami kamattámogatással, kamatkiegyenlítéssel közvetlenül érintett hitelállománynak.

(6)9 A Gyűjtőszámlahitel tv. 2/A. §-a alapján az állam által az üzleti évre (az adóévre) megtérített összeget a pénzügyi intézménynél az üzleti év (ár)bevétele alapulvétele alapján fizetendő adó és más hasonló fizetési kötelezettség megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni, továbbá a Gyűjtőszámlahitel tv. 2/A. § (2) bekezdése alapján az állam által 2014-re megtérített összeg mentes az (1)-(4) bekezdésben meghatározott járadék alól.

(7)10 Az állam által a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítését érintő megtérítésről és a közszférában dolgozók támogatásáról szóló 57/2012. (III. 30.) Korm. rendelet alapján nyújtott támogatásra, továbbá az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján nyújtott támogatásra tekintettel a támogatással érintett kölcsönök az (1)-(4) bekezdés értelmében nem minősülnek állami kamattámogatással, kamatkiegyenlítéssel közvetlenül érintett hitelállománynak.

Pénzügyi szervezetek különadója11

4/A. §12 (1)13 A pénzügyi szervezet 2014-ben különadó megállapítására, bevallására és fizetésére kötelezett.

(2)14 A pénzügyi szervezet a különadót 2014. március 10-éig megállapítja és az esedékességének megfelelő részletezésben külön nyomtatványon bevallja, valamint negyedévenként, a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig négy egyenlő részletben megfizeti.

(3)15 A 2010-2013. között jogelőd nélkül létrejött pénzügyi szervezet, valamint a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózó a különadót az utolsó rendelkezésre álló beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján 2014. szeptember 10-éig megállapítja, az esedékességének megfelelő részletezésben külön nyomtatványon bevallja, valamint két egyenlő részletben - szeptember 10-éig és december 10-éig - megfizeti.

(4) A különadó alapja

1. hitelintézetnél a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint készített 2009. évi éves beszámoló adataiból számított módosított mérlegfőösszeg;

2.16

3. egyéb pénzügyi szervezetnél:

a)17 pénzügyi vállalkozásnál a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint készített 2009. évi éves beszámoló adataiból előjelhelyesen számított

aa) kamateredmény, valamint

ab) díj- és jutalékeredmény

összevont összege;

b) befektetési vállalkozásnál a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint készített 2009. évi éves beszámoló adataiból számított korrigált nettó árbevétel,

c) tőzsdénél a tőzsdék és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetek éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint készített 2009. évi éves beszámoló adataiból számított korrigált nettó árbevétel,

d) árutőzsdei szolgáltatónál, kockázati tőkealap-kezelőnél a 2009. évi éves beszámoló adataiból számított korrigált nettó árbevétel,

e) befektetési alapkezelőnél az általa kezelt alapok 2009. december 31-i nettó eszközértékének, valamint az általa kezelt pénztári illetőleg egyéb portfólió vagyon 2009. december 31-i értékének együttes összege.

(5)18

(6) A különadó mértéke

a)19 hitelintézet esetén az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék, az e feletti összegre 0,53 százalék,

b)20

c) egyéb pénzügyi szervezet esetén:

ca)21 pénzügyi vállalkozásnál a (4) bekezdés 3. pont a) pontjában meghatározott összeg 6,5 százaléka,

cb) befektetési vállalkozásnál 5,6 százalék,

cc) tőzsdénél 5,6 százalék,

cd) árutőzsdei szolgáltatónál, kockázati tőkealap-kezelőnél 5,6 százalék,

ce) befektetési alapkezelőnél 0,028 százalék.

(7)22 A hitelintézet által az üzleti évre (adóévre) fizetendő különadónak a (6) bekezdés a) pontja szerint, a (11)-(37) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kiszámított összegét, legfeljebb annak mértékéig csökkenti az általa az üzleti évre (adóévre) hitelintézetek különadója címén fizetett (fizetendő) összeg.

(8)23 A jogutód a jogutódlással 2011. január 1-jét követően megszűnő adózó - a jogutódlással történő megszűnés adóévében hatályos rendelkezések szerint megállapított - különadó fizetési kötelezettségét - első ízben a jogutódlást követő adóévben - március 10-éig megállapítja és az esedékességének megfelelő részletezésben külön nyomtatványon bevallja, valamint negyedévenként, a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig négy egyenlő részletben megfizeti.

(9)24 A megszűnő, vagy a különadó hatálya alól bármely más okból kikerülő pénzügyi szervezet a különadóval összefüggő minden olyan adókötelezettségét, amelynek teljesítésére előírt határidő korábban nem telt le, a megszűnését, illetőleg a különadó hatálya alól történő kikerülését követő 30. napig teljesíti.

(10) A különadó bevallás mellékleteként nyújtja be az adóhatósághoz:

a) a hitelintézet az adóalap meghatározásakor számításba vett, a beszámoló adataiból számított módosított mérlegfőösszeget tartalmazó kimutatást,

b) a pénzügyi vállalkozás az adóalap meghatározásakor számításba vett, a beszámoló adataiból számított kamateredményt, valamint díj- és jutalékeredményt tartalmazó kimutatást,

c) a befektetési alapkezelő az adóalap meghatározásakor számításba vett, általa kezelt alapok megnevezését és nettó eszközértékét, valamint az általa kezelt pénztári illetőleg egyéb portfólió vagyon értékének összegét,

d) az árutőzsdei szolgáltatást nem kizárólagosan végző árutőzsdei szolgáltató az éves beszámolóban szereplő értékesítés nettó árbevételéből az árutőzsdei szolgáltatásból származó árbevételt tartalmazó kimutatást,

e)25

(11)26 A hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás (a továbbiakban együtt: pénzügyi intézmény) által 2011-re fizetendő különadó megállapításánál a (6) bekezdés szerint kiszámított különadót adó-visszatérítés címén csökkenti a fogyasztóval kötött deviza alapú kölcsönszerződés alapján teljesített előtörlesztés miatt, valamint a fogyasztóval kötött deviza alapú pénzügyi lízingszerződés alapján fennálló követelése teljesítése (ideértve különösen a finanszírozási összeg és maradványérték megfizetését) következtében

a) a pénzügyi intézmény által az előtörlesztés, illetőleg a teljesítés során törvény rendelkezése alapján kötelezően alkalmazott devizaárfolyam, valamint

b) a pénzügyi intézmény által a kölcsönszerződésből, illetőleg a pénzügyi lízingszerződésből eredő követelése könyveiben történő nyilvántartása során a számvitelről szóló törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály rendelkezésének megfelelően alkalmazott devizaárfolyam

eltérése következtében a pénzügyi intézmény által az adózás előtti eredmény terhére bármely adóévben elszámolt ráfordítások összegének (a számított veszteségnek) 30 százaléka.

(12)27 Ha a pénzügyi intézményt a (11) bekezdés rendelkezése szerint megillető adó-visszatérítés meghaladja a 2011-re fizetendő különadója megállapításánál a (6) bekezdés szerint kiszámított különadót, különbözetüket a 2011. naptári év valamely napján a pénzügyi intézmény kapcsolt vállalkozásának minősülő (egy vagy több) másik pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás vagy alapkezelő (a továbbiakban együttesen: visszaigénylésre jogosult társaság) érvényesítheti (igényelheti vissza) a 2011-re fizetendő különadója megállapításánál. Ha a különbözetet egynél több visszaigénylésre jogosult társaság érvényesíti a fizetendő különadója megállapításánál, a visszaigénylésre jogosult társaságokat e jogcímen külön-külön megillető adó-visszatérítések összege nem haladhatja meg a különbözetet. Az e rendelkezések alapján a visszaigénylésre jogosult társaság által érvényesített (visszaigényelt) összeg nem haladhatja meg a (6) bekezdés szerint kiszámított különadójából az ugyanezt a visszaigénylésre jogosult társaságot a (11) bekezdés rendelkezései szerint megillető adó-visszatérítést meghaladó részt.

(13)28 A pénzügyi intézményt a (11) bekezdésben, a visszaigénylésre jogosult társaságot a (12) bekezdésben foglaltak alapján megillető adó-visszatérítés(ek) összege nem haladhatja meg 2011-re fizetendő különadója megállapításánál a (6) bekezdés szerint kiszámított különadót.

(14)29 A (11)-(13) bekezdés szerint meghatározott adó-visszatérítés teljesítését a pénzügyi intézmény és a visszaigénylésre jogosult társaság a 2011-re vonatkozó különadó-bevallása módosítása révén, az igény (a módosítást tartalmazó különadó-bevallás) benyújtásának napjától, de legkorábban 2012. január 31-étől jogosult az állami adóhatóságnál igényelni.

(15)30 A (11)-(14) bekezdésben foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy a pénzügyi intézmény, valamint a visszaigénylésre jogosult társaság a (11) bekezdés szerinti számított veszteségét a számvitelről szóló törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály rendelkezéseinek megfelelően vezetett nyilvántartásai alapján megállapítja, valamint cégneve és adószáma feltüntetésével írásban rögzíti.

(16)31 A (12) bekezdésben foglaltak alkalmazásának - a (15) bekezdésben foglaltak mellett - további feltétele, hogy az érintett pénzügyi intézmény, valamint a visszaigénylésre jogosult társaságok valamennyiük cégneve és adószáma feltüntetésével írásban közösen rögzítik:

a) az egyedi különadó-alapjukra a (6) bekezdés szerint kiszámított különadókat és ezek összegét;

b) egyedi számított veszteségeiket és ezek összegét;

c) egyedi számított veszteségeik 30 százalékát és ezek összegét;

d) a pénzügyi intézményt, valamint a visszaigénylésre jogosult társaságokat a (11)-(13) bekezdés rendelkezéseinek figyelembe vételével egyedileg megillető adó-visszatérítéseket és ezek összegét.

(17)32 A (15)-(16) bekezdésben meghatározott iratokat az adózó az általa 2011-re fizetendő különadó bevallásának, illetőleg (függetlenül attól, hogy továbbra is egymás kapcsolt vállalkozásainak minősülnek-e) az érintett adózók a bármelyikük által 2011-re fizetendő különadó bevallásának önellenőrzése vagy utólagos ellenőrzése alapján, az önellenőrzés, illetőleg az utólagos ellenőrzés megállapítását figyelembe véve írásban módosíthatják. Ha az iratok módosítása érinti az adózót, illetőleg bármely adózót a (11)-(13) bekezdés szerint megillető adó-visszatérítés összegét, az adó megállapításához való jog elévüléséig az érintett adózó adóbevallását a változásnak megfelelő önellenőrzés révén ismételten módosíthatja, vagy - ha önellenőrzésre már nem jogosult - ismételt ellenőrzés megkezdése iránti kérelem előterjesztésével kezdeményezheti fizetendő adójának módosítását. A (15)-(16) bekezdésben meghatározott iratokat, valamint azok módosítását az adózó, illetőleg valamennyi érintett adózó az adó megállapításához való jog elévüléséig köteles megőrizni.

(18)33 Az állami adóhatóság az igény (a módosítás) benyújtására olyan adóbevallási nyomtatványt is rendszeresíthet, amelyben az adózó a nyomtatvány rendszeresítésének napjától kezdve köteles a (15)-(17) bekezdésben meghatározott adatokat vagy azok egy részét feltüntetni.

(19)34 Az állami adóhatóság az adózót megillető adó-visszatérítést vagy annak egy részét teljesítheti olyan állampapírnak az adózó értékpapír-számlájára (az adózó tulajdonába adása érdekében) történő továbbítása révén is, amely állampapír által megtestesített valamennyi kötelezettség teljesítése legkésőbb az állampapír továbbításának napját követő 366. napon esedékessé válik. Az adózó értékpapír-számlája számát a bevallásban, vagy az állami adóhatóság felszólítására közli az állami adóhatósággal. Ha az adó-visszatérítést az állami adóhatóság részben vagy egészben állampapírnak az adózó értékpapír-számlájára történő továbbítása révén teljesíti, kiutalás napjának az állampapír továbbításának értéknapja számít. Az adó-visszatérítés teljesítése során az adózó részére továbbítandó állampapír-mennyiséget az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) által az elsődleges forgalmazók árjegyzési kötelezettsége alapján kereskedési naponként az érintett állampapír-sorozatokra vonatkozóan számított, az adózó értékpapírszámlájára történő továbbítás értéknapját kettővel megelőző kereskedési napon közzétett legjobb vételi és eladási bruttó árfolyamok számtani átlaga alapján kell meghatározni, valamint - szükség szerint - a Magyar Nemzeti Bank által ugyanerre a napra vonatkozóan közzétett hivatalos devizaárfolyam az irányadó; kétség esetén az állami adóhatóság köteles bizonyítani, hogy az adó-visszatérítés teljesítése e törvény rendelkezései szerint megtörtént. Az állami adóhatóság az állampapír továbbításával történő adó-visszatérítést az ÁKK Zrt. útján teljesíti, és az adóhatóság ennek érdekében jogosult arra, hogy az ÁKK Zrt.-t tájékoztassa az adózó cégnevéről, adószámáról, értékpapír-számlájának azonosító adatairól és az adózót megillető adó-visszatérítés összegéről; az így átadott adatokra az adózás rendjéről szóló törvénynek az adótitokra vonatkozó rendelkezései az irányadók.

(20)35 A (11)-(13) bekezdésben meghatározott adó-visszatérítésre az adózás rendjéről szóló törvénynek az adó-visszatérítésre, az adó-visszaigénylésre irányadó rendelkezéseit, a (14) bekezdésben meghatározott adóbevallás-módosításra az adózás rendjéről szóló törvénynek az önellenőrzésre irányadó rendelkezéseit a (11)-(19) bekezdésben foglalt eltérések figyelembe vételével kell alkalmazni.

(21)36 A Magyarország területén lévő lakóingatlanon alapított zálogjog fedezete, vagy a Magyarország 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 44. §-a alapján vállalt állami készfizető kezesség fedezete mellett fogyasztóval kötött deviza alapú kölcsönszerződésből, vagy a fogyasztóval kötött deviza alapú, Magyarország területén lévő lakóingatlanra vonatkozó lízingszerződésből eredő követelésnek a fogyasztóval történő megállapodás vagy a Gyűjtőszámlahitel tv. 10/A. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott nyilatkozat alapján történő részleges elengedése esetén a követelésből (ideértve különösen a már esedékessé vált kamatot, késedelmi kamatot és költséget is) elengedett résznek (a számított veszteségnek) 30 százaléka a pénzügyi intézmény által 2012-re fizetendő különadó megállapításánál a (6) bekezdés szerint, a (36) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével kiszámított különadót adóvisszatérítés címén csökkenti, feltéve, hogy

a) a pénzügyi intézmény, amennyiben a követelés forintra történő átváltására korábban még nem került sor, a kölcsönszerződés alapján fennálló vagy az abból eredő teljes követelést, még fel nem mondott pénzügyi lízingszerződés esetén a teljes fennálló finanszírozási összeget és maradványértéket, már felmondott pénzügyi lízingszerződés esetén a pénzügyi lízingszerződésből eredő teljes követelést a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett, 2012. május 15. és 2012. június 15. között irányadó középárfolyamok átlagán forintban fennálló követelésre átváltja,

b) a kölcsönszerződés megkötésekor a fedezetül szolgáló (a kölcsönszerződés alapján jelzáloggal terhelt), a pénzügyi lízingszerződés megkötésekor a pénzügyi lízingszerződés tárgyát képező ingatlan, több ingatlan esetén az ingatlanok együttes értéke nem haladta meg a 20 millió forintot,

c) a követelésből legalább 78 ezer forint összegű esedékessé vált rész tekintetében az adós késedelme 2011. szeptember 30-án már meghaladta a kilencven napot, és azóta is folyamatosan fennáll,

d) a kölcsönszerződés vagy a pénzügyi lízingszerződés alapján fennálló vagy az abból eredő követelésnek a forintra történő átváltása, valamint a követelés részleges elengedése legkésőbb 2012. szeptember 15-én hatályossá válik és

e) a követelés részleges elengedése - legkorábban a kölcsönszerződés vagy a pénzügyi lízingszerződés alapján fennálló vagy az abból eredő követelés forintra történő átváltásának napján a követelésnek a forintra történő átváltása szerinti árfolyamnak megfelelő, az értékvesztés, illetve céltartalék figyelembe vétele nélkül megállapított könyv szerinti (nyilvántartás szerinti) értéke 25 százalékáig terjedő mértékben megtörténik.

(22)37 Ha a pénzügyi intézményt a (21) bekezdés rendelkezése szerint megillető adóvisszatérítések összege meghaladja a 2012-re fizetendő különadója megállapításánál a (6) bekezdés szerint, a (35) bekezdés figyelembe vételével kiszámított különadót, különbözetüket a 2012-ben visszaigénylésre jogosult társaság érvényesítheti (vonhatja le) a 2012-re fizetendő különadója megállapításánál. Ha a különbözetet egynél több visszaigénylésre jogosult társaság érvényesíti fizetendő különadója megállapításánál, az egyes visszaigénylésre jogosult társaságokat e jogcímen külön-külön megillető adóvisszatérítések összege nem haladhatja meg a különbözetet. Az e rendelkezések alapján a visszaigénylésre jogosult társaság által érvényesített (levont) összeg nem haladhatja meg a (6) bekezdés szerint, a (36) bekezdés figyelembe vételével kiszámított különadójából az ugyanezt a visszaigénylésre jogosult társaságot a (21) bekezdés rendelkezései szerint megillető adóvisszatérítés összegét meghaladó részt.

(23)38 A pénzügyi intézményt a (21) bekezdésben, a visszaigénylésre jogosult társaságot a (22) bekezdésben foglaltak alapján megillető adóvisszatérítések összege nem haladhatja meg 2012-re fizetendő különadója megállapításánál a (6) bekezdés szerint kiszámított különadót.

(24)39 A (21)-(23) bekezdés szerint meghatározott adó-visszatérítés teljesítését a pénzügyi intézmény vagy a visszaigénylésre jogosult társaság a 2012-re vonatkozó különadó-bevallása módosítása révén, az igény (a módosítást tartalmazó különadó-bevallás) benyújtásának napjától, de legkorábban 2012. május 31-étől jogosult az állami adóhatóságnál igényelni.

(25)40 A (21)-(24) bekezdésben foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy a pénzügyi intézmény a (21) bekezdés szerinti számított veszteségét a számvitelről szóló törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály rendelkezéseinek megfelelően vezetett nyilvántartásai alapján megállapítja, valamint cégneve és adószáma feltüntetésével írásban rögzíti.

(26)41 A (22) bekezdésben foglaltak alkalmazásának - a (25) bekezdésben foglaltak mellett - további feltétele, hogy a pénzügyi intézmény, valamint a visszaigénylésre jogosult társaságok valamennyiük cégneve és adószáma feltüntetésével írásban közösen rögzítik:

a) az egyedi különadó-alapjukra a (6) bekezdés szerint kiszámított különadókat és ezek összegét;

b) egyedi számított veszteségeiket és ezek összegét;

c) egyedi számított veszteségeik 30 százalékát és ezek összegét;

d)42 az egyes pénzügyi intézményt, valamint a visszaigénylésre jogosult társaságokat a (21)-(23) bekezdés rendelkezéseinek figyelembe vételével egyedileg megillető adóvisszatérítéseket és ezek összegét.

(27)43 A (25)-(26) bekezdésben meghatározott iratokat az adózó az általa 2012-re fizetendő különadó bevallásának, illetőleg (függetlenül attól, hogy továbbra is egymás kapcsolt vállalkozásainak minősülnek-e) az érintett adózók a bármelyikük által 2012-re fizetendő különadó bevallásának önellenőrzése vagy utólagos ellenőrzése alapján, az önellenőrzés, illetőleg az utólagos ellenőrzés megállapítását figyelembe véve írásban módosíthatják. Ha az iratok módosítása érinti az adózót, illetőleg bármely adózót a (21)-(23) bekezdés szerint megillető adóvisszatérítés összegét, az adó megállapításához való jog elévüléséig az érintett adózó adóbevallását a változásnak megfelelő önellenőrzés révén ismételten módosíthatja, vagy - ha önellenőrzésre már nem jogosult - ismételt ellenőrzés megkezdése iránti kérelem előterjesztésével kezdeményezheti fizetendő adójának módosítását. A (25)-(26) bekezdésben meghatározott iratokat, valamint azok módosítását az adózó, illetőleg valamennyi érintett adózó az adó megállapításához való jog elévüléséig köteles megőrizni.

(28)44 Az állami adóhatóság az adóbevallás módosításának benyújtására olyan adóbevallási nyomtatványt is rendszeresíthet, amelyben az adózó a nyomtatvány rendszeresítésének napjától kezdve köteles a (25)-(26) bekezdésben meghatározott adatokat vagy azok egy részét feltüntetni.

(29)45 A (24) bekezdésben meghatározott adóbevallás-módosításra az adózás rendjéről szóló törvénynek az önellenőrzésre irányadó rendelkezéseit a (21)-(28) bekezdésben foglalt eltérések figyelembe vételével kell alkalmazni.”

(30)46 A pénzügyi intézmény által 2012-re a (4) bekezdés szerint megállapított különadó alapját csökkenti pénzügyi intézmény esetében a 2012. szeptember 30-án fennálló - 2011. szeptember 30-ai árfolyamon meghatározott - kkv-hitelállományának a 2011. szeptember 30-án fennálló ugyanilyen hitelállománya 95 százalékát meghaladó része.

(31)47 A pénzügyi intézmény által 2012-re a (4) bekezdés, a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózó esetén a (3) bekezdés szerint megállapított különadó alapját csökkenti az uniós pályázatokhoz az önerő kiegészítése céljából nyújtott, 2012. december 31-én fennálló - 2011. december 31-ei árfolyamon meghatározott - hitelállományának a 2011. december 31-én fennálló ugyanilyen hitelállományát meghaladó része, valamint az uniós pályázatok előfinanszírozásához nyújtott hitelrészen felüli hitelrészek 2012. december 31-én fennálló - 2011. december 31-ei árfolyamon meghatározott - állományának a 2011. december 31-én fennálló ugyanilyen hitelrészek állományát meghaladó része.

(32)48 A (30) és a (31) bekezdés alkalmazásában a figyelembe vehető állomány egyenlő az adott napon fennálló követelések együttes, forintban kifejezett könyv szerinti értékével, növelve az e követelésekre ugyanazon a napra nyilvántartott értékvesztések állománya együttes, forintban kifejezett könyv szerinti értékével.

(33)49 A pénzügyi intézmény által 2012-re a (4) bekezdés szerint, a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózó esetén a (3) bekezdés szerint megállapított különadó alapját csökkenti

a) a fogyasztóval kötött, Magyarország területén lévő lakóingatlanon alapított zálogjog fedezete mellett (egészben vagy részben) az adóévben folyósított kölcsön alapján, vagy

b) a fogyasztóval kötött, Magyarország területén lévő lakóingatlanra vonatkozó, az adóévben teljesített lízingszerződés alapján

2013. február 28-án kimutatott - 2012. február 28-ai árfolyamon meghatározott - állománynak a 2012. február 28-án fennálló ugyanilyen hitelrészek állományát meghaladó része.

(34)50 A pénzügyi intézmény a (30)-(33) bekezdések alapján meghatározott különadóalap-csökkentést a 2012-re vonatkozó különadó-bevallása módosítása révén, legkorábban 2013. március 1-jétől jogosult érvényesíteni.

(35)51 A (30)-(34) bekezdések alapján meghatározott különadóalap-csökkentésre az adózás rendjéről szóló törvénynek az önellenőrzésre irányadó rendelkezéseit a (30)-(34) bekezdésben foglalt eltérés figyelembe vételével kell alkalmazni.

(36)52 A (30)-(33) bekezdések alapján meghatározott különadóalap-csökkentést - külön-külön és együttesen - a különadó alapjának megállapításánál a pénzügyi intézmény legfeljebb olyan mértékig veheti figyelembe, hogy az általa fizetendő különadó ezt követően is elérje a (6) bekezdés szerint kiszámított különadó 70 százalékát.

(37)53 A (21) bekezdés szerinti adóvisszatérítést az előzőek szerint csökkentett adó terhére veheti igénybe a pénzügyi intézmény.

(38)54 A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (a továbbiakban: Hpt.) szerinti önkéntes intézményvédelmi alaphoz csatlakozott hitelintézet csökkentheti az (1)-(7) bekezdés szerint fizetendő különadó összegét az önkéntes intézményvédelmi alapba az adóévben befizetett összeggel, ha az önkéntes intézményvédelmi alap és tagjai együttesen megfelelnek a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet) 113. cikk (7) bekezdése szerinti követelményeknek. A különadó megfizetése alól e bekezdés szerint mentesülő összeg kizárólag az önkéntes intézményvédelmi alap létesítő okiratában meghatározott intézményvédelmi célokra használható fel.

(39)55 A 575/2013/EU rendelet 400. cikk (2) bekezdés d) pontjában meghatározott, készpénz-elszámolási műveletekért felelős hitelintézet csökkentheti a különadó alapját képező módosított mérlegfőösszeg összegét az általa, mint levelező tartalékköteles hitelintézet által a Magyar Nemzeti Banknál vezetett forint pénzforgalmi számláján elhelyezett levelezett tartalékköteles hitelintézetek kötelező jegybanki tartalékával.

A hitelintézetek különadója56

4/B. §57 (1)58 A hitelintézet a 2014-ben kezdődő üzleti évére (adóévére) vonatkozóan különadó megállapítására, bevallására és fizetésére kötelezett.

(2)59 A különadó alapja az üzleti év (adóév) adózás előtti eredménye, növelve az annak terhére a pénzügyi szervezetek különadója címén fizetett (fizetendő) összegének megfelelően ráfordításként elszámolt összegével.

(3) A különadó mértéke 30 százalék, de a hitelintézet által e § alapján az adóévre fizetendő különadó összege nem haladja meg a hitelintézetet pénzügyi szervezetek különadója címén az adóévre terhelő, a 4/A. § (7) bekezdésében foglaltak figyelmen kívül hagyásával kiszámított összeget.

(4) A hitelintézet a különadót a társasági adóra vonatkozó bevallás benyújtásának határidejéig megállapítja, külön nyomtatványon bevallja és megfizeti.

(5) A hitelintézet a (4) bekezdés rendelkezései szerinti bevallásában rendelkezik a pénzügyi szervezetek különadójára vonatkozóan benyújtott adóbevallásának a 4/A. § (7) bekezdésének megfelelő módosításáról, valamint az e módosítás következtében a módosító adóbevallás benyújtásának napjával, de legkorábban a (4) bekezdés szerint a módosító adóbevalláshoz kapcsolódó fizetési kötelezettsége esedékességének napjával keletkezett adótúlfizetésének az állami adóhatóság által az e § szerinti különadóról vezetett adószámla javára ugyanezzel a nappal történő átvezetéséről.

(6)60 Ha az adózó a pénzügyi intézmények különadójára vonatkozóan benyújtott adóbevallását a különadóra vonatkozó bevallásának benyújtását követően módosítja, az adó megállapításához való jog elévüléséig köteles a már benyújtott különadó-bevallását is módosítani, vagy - ha önellenőrzésre már nem jogosult - ismételt ellenőrzés megindítása iránti kérelem előterjesztésével kezdeményezni fizetendő különadójának módosítását is.

(7)61 Az állami adóhatóság a pénzügyi intézmények különadójára vonatkozóan utólagos adómegállapítás tárgyában hozott határozatában, ha az a pénzügyi intézmények különadója fizetendő összegét módosítja, rendelkezik a különadónak a (2)-(3) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő módosításáról is. A jogkövetkezmények megállapításánál az egyik különadóra vonatkozóan megfizetett összeget a másik különadóra megfizetett összegként kell figyelembe venni.

Hitelintézeti hozzájárulás62

4/C. §63 (1) A hitelintézetnek a 2013. adóévre a Hpt. alapján a már megképzett és 2013. december 31-ei fordulónappal az eredménytartalékba átvezetett általános kockázati céltartalékra tekintettel egyszeri fizetési kötelezettsége keletkezik.

(2) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott fizetési kötelezettségét azáltal teljesíti, hogy az általános kockázati céltartalékból az eredménytartalékba - a 2013. december 31-ei fordulónappal - átvezetett összeggel az e fordulónappal lezáruló adóév társasági adóalapja megállapítása során

a) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao törvény) 6. § (5) bekezdés b) pontjának alkalmazása esetén a jövedelem-(nyereség-) minimumot,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben az adózás előtti eredményét

megnöveli.

(3) Az (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségre tekintettel a 2013. december 31-ei fordulónappal lezáruló adóévben a hitelintézet társasági adóalapja a Tao törvény 6. § (1)-(2), (5)-(10) bekezdése szerint megállapított, a (2) bekezdés szerint módosított összeg, de legalább az általános kockázati céltartalék csökkenéseként elszámolt összeg. A hitelintézet a 2013. december 31-ei fordulónappal lezáruló adóév elhatárolt veszteségét a (2) bekezdés szerint növelő tételként elszámolt összeg figyelembe vétele nélkül állapítja meg.

(4) Az általános kockázati céltartalékra tekintettel keletkezett adóalaprész után a hitelintézet 19 százalékkal állapítja meg a társasági adót.

(5) A hitelintézet a társasági adóalapjából a (2)-(3) bekezdés szerinti rész tekintetében a 2013-ban kezdődő adóévre vonatkozó adóelőleg-kiegészítési kötelezettségét azzal teljesíti, hogy a (2) és (3) bekezdés szerint meghatározott fizetési kötelezettséget 2014. március 10-éig megállapítja, az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon, elektronikus úton bevallja és egy összegben (társasági adófizetési kötelezettségként) megfizeti.

(6) Az (5) bekezdés szerinti kötelezettség elmulasztása a jogkövetkezmények szempontjából az adófizetési kötelezettség elmulasztásával esik egy tekintet alá, amelynek alapján adóbírság és késedelmi pótlék kiszabásának van helye.

Vegyes rendelkezések

5. § (1)64

(2)65 A 4. § alapján megállapított járadékot az adózás előtti eredmény terhére kell elszámolni. A 4/A. § alapján megállapított és bevallott különadót az adózás előtti eredmény terhére kell elszámolni, azzal, hogy a felügyeleti adatszolgáltatás céljából évközi főkönyvi zárásra és főkönyvi kivonat készítésére kötelezett pénzügyi szervezetnek az éves különadót időarányosan kell az évközi eredményben bemutatnia. A 4/B. § alapján megállapított és bevallott hitelintézeti különadó üzleti évre (adóévre) fizetett (fizetendő) összegét a társasági adó számviteli elszámolására vonatkozó szabályok szerint kell kimutatni. A hitelintézet által az adóévre (üzleti évre) fizetendő társasági adó alapjának megállapításánál az adózás előtti eredményt csökkenti a hitelintézetek különadója adóévre (üzleti évre) fizetett (fizetendő) összege.

(3)66 A pénzügyi intézményt, valamint a visszaigénylésre jogosult társaságot a 4/A. § (11)-(30) bekezdése alapján az adóévre megillető különadó-visszatérítés vagy adójóváírás összegét a pénzügyi intézmény, valamint a visszaigénylésre jogosult társaság a Tao törvény 26. §-ának (10) bekezdésében meghatározott adóelőleg-kiegészítési kötelezettségének teljesítésekor az adóévi várható fizetendő társasági adójának alapját képező számított adóalap megállapításánál nem köteles figyelembe venni.

(4)67 A magánszemély (a fogyasztó) és a pénzügyi intézmény által a 4/A. §-ban meghatározott különadóalap-csökkentés vagy adóvisszatérítés alapjául szolgáló tartozás-elengedés, szerződésmódosítás

a) révén megszerzett vagy juttatott vagyoni érték (bevétel) mentes minden adó, hozzájárulás, járulék, illeték és más közteher (ideértve különösen a személyi jövedelemadót, a nyugdíjjárulékot, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, a szociális hozzájárulási adót, az egészségügyi hozzájárulást, a szakképzési hozzájárulást, valamint a vagyonszerzési illetéket) alól,

b) következtében a pénzügyi intézmény által az üzleti év (adóév) adózás előtti eredménye terhére elszámolt ráfordítás a társasági adó szempontjából a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak minősül, valamint az elszámolt bevételeket a pénzügyi intézménynél az üzleti év (ár)bevételén alapuló adó megállapításánál és más hasonló fizetési kötelezettség meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni,

azzal, hogy amennyiben a pénzügyi intézmény által elengedett összeg meghaladja a követelés 25%-át, akkor a jelen bekezdés rendelkezései a különadóalap-csökkentés vagy az adóvisszatérítés alapjául nem szolgáló elengedett összegre is vonatkoznak.

6. § (1)-(2)68

(3)69 Az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig a hitelintézetnek a 4. § szerinti járadék várható összegének a már megfizetett járadékelőleggel csökkentett különbözetét meg kell fizetnie. E rendelkezés nem vonatkozik arra a hitelintézetre, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot.

(4)70 A 4. § szerinti járadékot az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben a társasági adóra előírt határidőben - az adóévben a Hpt. hatálya alól kikerülő hitelintézet esetében a 4. § szerinti járadékot a kikerülést követő 90. napig - kell megállapítani, bevallani és megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

(5)-(6)71

(7)72

(8)73

Fogalmak

7. §74 E törvény alkalmazásában

1.75 közvetlenül érintett hitelállomány: azon kölcsönügyletek összessége, amelyek tekintetében a hitelintézet a kölcsönügylet adósa részére kedvezményes ügyleti kamat- és díjmértéket érvényesít és ezen ügyletek tekintetében az állami kamattámogatást a hitelintézet közvetlen módon az állammal elszámolja;

2. közvetetten érintett hitelállomány: azon kölcsönügyletek összessége, amelyek tekintetében a hitelintézet a finanszírozó forrást jelzálog-hitelintézettől önálló jelzálogjog eladása és egyidejű visszavásárlása útján biztosítja, és erre tekintettel a kölcsönügylet adósa részére kedvezményes ügyleti kamat- és díjmértéket érvényesít;

3.76 pénzügyi szervezet: a hitelintézet és az egyéb pénzügyi szervezet, ideértve a fióktelep formában működő pénzügyi szervezeteket is;

4.77 hitelintézet: a Hpt. szerinti hitelintézet;

5-6.78

7. egyéb pénzügyi szervezet: a pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás, tőzsde, árutőzsdei szolgáltató, kockázati tőkealap-kezelő, befektetési alapkezelő;

8.79 pénzügyi vállalkozás: a Hpt. szerinti pénzügyi vállalkozás, ide nem értve a Tanács 1083/2006/EK rendeletének 44. cikk b) pont (ii) alpontja alapján felmerülő feladatok ellátására létrejött pénzügyi vállalkozást, továbbá a kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozást;

9. befektetési vállalkozás: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény (Bszt.) szerinti befektetési vállalkozás;

10. tőzsde: a tőkepiacról szóló törvény (a továbbiakban: Tpt.) szerinti tőzsde;

11. árutőzsdei szolgáltató: a Bszt. szerinti árutőzsdei szolgáltató;

12.80 kockázati tőkealap-kezelő: a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény szerinti kockázati tőkealap-kezelő;

13. befektetési alapkezelő: a Tpt. szerinti befektetési alapkezelő;

14.81 módosított mérlegfőösszeg: az éves beszámoló mérlegében szereplő eszközök értékének együttes összege (a mérlegfőösszeg), csökkentve

a) a bankközi hitelből eredő, belföldön székhellyel rendelkező adóssal szemben, vagy belföldön fiókteleppel rendelkező adóssal szemben e fióktelep útján fennálló követeléssel,

b) a belföldön székhellyel rendelkező hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által kibocsátott, valamint a belföldön fiókteleppel rendelkező hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által e fióktelep útján kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírral,

c) a belföldön székhellyel rendelkező más hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által kibocsátott részvénnyel,

d) a nyújtott hitelből, alárendelt kölcsöntőkéből és kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből eredő, belföldön székhellyel rendelkező pénzügyi vállalkozással, befektetési vállalkozással szemben, vagy belföldön fiókteleppel rendelkező pénzügyi vállalkozással, befektetési vállalkozással szemben e fióktelep útján fennálló követeléssel (ideértve a velük kötött valódi penziós, óvadéki repó és sajátos szállításos repó ügyletből eredő követelést is),

e) a bankközi hitelből eredő, az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező adóssal szemben, vagy az Európai Unió más tagállamában fiókteleppel rendelkező adóssal szemben e fióktelep útján fennálló követeléssel,

f) az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által kibocsátott, valamint az Európai Unió más tagállamában fiókteleppel rendelkező hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által e fióktelep útján kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírral,

g) az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező más hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által kibocsátott részvénnyel,

h) a nyújtott hitelből, alárendelt kölcsöntőkéből és kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből eredő, az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező pénzügyi vállalkozással, befektetési vállalkozással szemben, vagy az Európai Unió más tagállamában fiókteleppel rendelkező pénzügyi vállalkozással, befektetési vállalkozással szemben e fióktelep útján fennálló követeléssel (bármely esetben ideértve a velük kötött valódi penziós, óvadéki repó és sajátos szállításos repó ügyletből eredő követelést is),

figyelembe véve, hogy

i) az e)-h) pontok alapján az adóalany a mérlegfőösszeget csak akkor csökkentheti, ha rendelkezik az e)-h) pontban említett adós, illetőleg hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által az adóbevallás benyújtására előírt határidő letelte előtt írásban megtett, a j)-k) pont szerint meghatározott nyilatkozattal,

j) az i) pont szerinti nyilatkozat tartalmazza a nyilatkozattevő megnevezését, székelyét (ideértve a nyilatkozattévő fióktelepet is), cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) és a cégjegyzékét (nyilvántartását) vezető bíróság, hatóság megnevezését, valamint a nyilatkozattevő k) pontban meghatározott eszközeinek az adóalany beszámolója mérlegfordulónapján fennálló együttes értékét (akkor is, ha az nulla),

k) a j) pont szerinti eszközök a következők:

ka) a bankközi hitelből eredő, az Európai Unió tagállamának nem minősülő államban (a továbbiakban: harmadik államban) székhellyel rendelkező adóssal szemben fennálló követelések, valamint a bankközi hitelből eredő, harmadik államban fiókteleppel rendelkező adóssal szemben e fióktelep útján fennálló követelések,

kb) a harmadik államban székhellyel rendelkező hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint a harmadik államban fiókteleppel rendelkező hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által e fióktelep útján kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok,

kc) a harmadik államban székhellyel rendelkező hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által kibocsátott részvények,

kd) a nyújtott hitelből, alárendelt kölcsöntőkéből és kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből eredő, harmadik államban székhellyel rendelkező pénzügyi vállalkozással, befektetési vállalkozással szemben fennálló követelések, valamint a nyújtott hitelből, alárendelt kölcsöntőkéből és kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből eredő, harmadik államban fiókteleppel rendelkező pénzügyi vállalkozással, befektetési vállalkozással szemben e fióktelep útján fennálló követelések (bármely esetben ideértve a velük kötött valódi penziós, óvadéki repó és sajátos szállításos repó ügyletből eredő követelést is),

l) a k) pontban meghatározott eszközöknek a j) pont szerinti nyilatkozatban foglalt értéke - de legfeljebb a nyilatkozattevővel szemben fennálló követelések és a nyilatkozattévő által kibocsátott értékpapírok, részvények alapján az e)-h) pontok szerint a mérlegfőösszeg csökkentéseként elszámolt összeg - a módosított mérlegfőösszeg megállapításakor a mérlegfőösszeget növeli,

m) ha a j) pont szerinti nyilatkozat az eszközök értékét devizában tartalmazza, akkor ennek átszámítása az adóalany által a mérlegfőösszeg meghatározott árfolyamnak megfelelően történik,

n) a j) pont szerinti nyilatkozat hibájából eredő adóhiány és az ahhoz kapcsolódó minden jogkövetkezmény az adóalanyt terheli;

15. mérlegfőösszeg: az éves beszámoló mérlegében szereplő eszközök értékének együttes összege;

16-18.82

19. korrigált nettó árbevétel:

a) befektetési vállalkozásoknál: a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei csökkentve a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításaival;

b) tőzsdénél: a tőzsdei tevékenység bevételei növelve az egyéb bevételekkel;

c) az árutőzsdei szolgáltatást kizárólagosan végző árutőzsdei szolgáltatónál, kockázati tőkealap-kezelőnél: az értékesítés nettó árbevétele;

d) az árutőzsdei szolgáltatást nem kizárólagosan végző árutőzsdei szolgáltatónál az e tevékenységekből származó nettó árbevétel.

20. nettó eszközérték: a befektetési alap portfóliójában szereplő eszközök - ideértve a kölcsönbe adásból származó követeléseket is - értéke, csökkentve a portfóliót terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is;

21. belföldi bankközi hitel: a más belföldi hitelintézetnek nyújtott hitel, alárendelt kölcsöntőke és kiegészítő alárendelt kölcsöntőke, a más belföldi hitelintézetnél elhelyezett betét, valamint a más belföldi hitelintézettel szemben valódi penziós, óvadéki repó és sajátos szállításos repó ügyletből fennálló követelés együttes összege;

22. árbevétel: a Tao. tv. 4. § 4. pontjában meghatározott fogalom;

23.83 Kkv-hitelállomány: a hitel-, pénzügyi lízing-, vagy kölcsönszerződés alapján, a szerződés megkötésének időpontjában a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényben meghatározott mikro-, kis- vagy középvállalkozással (ide nem értve a pénzügyi intézményt) szemben fennálló vagy abból eredő követelések együttes, forintban kifejezett könyv szerinti értéke, növelve az e követelésekre az adott napra nyilvántartott értékvesztések és céltartalékok állománya együttes, forintban kifejezett könyv szerinti értékével, azzal, hogy ha e törvény az adóalap csökkentő összeg meghatározásakor két különböző napon fennálló hitelállomány, hitelrész-állomány megállapítását írja elő, akkor ezen állományok megállapításánál az azokba tartozó minden külföldi pénzértékre szóló követelés, értékvesztés és céltartalék e külföldi pénzértékben kifejezett nyilvántartás szerinti értékét azonos devizaárfolyamon (a korábbi, azaz a viszonyítási napra vonatkozó, a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint a pénzügyi intézmény által alkalmazott árfolyamon) kell forintra átszámítani;

24.84 Uniós pályázat: az Európai Unió költségvetésének terhére folyósított támogatással érintett pályázat;

25.85 Lakóingatlan: a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóépület, lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy az ingatlan-nyilvántartásban széljegyen lévő ilyenként feltüntetésre váró épület, amely építési engedéllyel épült, használatba vételi engedéllyel rendelkező lakóépület, lakóház vagy lakás, valamint az ingatlan-nyilvántartásban tanyahelyként, tanyaként feltüntetett lakás céljára szolgáló épület.

7/A. §86

Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

8. § (1) E törvény - a (2)-(8) bekezdés figyelembevételével - 2006. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 2. §-a (1) bekezdése és (2) bekezdésének a) pontja, továbbá (5) bekezdése, 4. §-a, 7. §-ának 1-2., 4. és 7-8. pontja, valamint az 5. §-a (2)-(3) bekezdésének, a 6. §-a (3)-(4) bekezdésének a 4. §-a szerinti járadékot érintő rendelkezései 2007. január 1-jén lépnek hatályba.

(3)-(8)87

(9)88

9. §89 Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosításáról szóló 2012. évi VIII. törvénnyel (e § alkalmazásában: törvény) módosított 4/A. § (19) bekezdését a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

10. §90 (1) E törvénynek az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvény 53. § 2. és 3. pontjával megállapított rendelkezéseit a 2011. évi adókötelezettségre is lehet alkalmazni.

(2) E törvénynek az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvény 48-51. §-ával, 53. §-a 1., és 4-6. pontjával megállapított rendelkezéseit a 2012. évi adókötelezettségre lehet alkalmazni.

(3) A pénzügyi intézmény a 2012-re fizetendő különadó megállapításánál a 4/A. § (6) bekezdés szerint kiszámított különadót - a (4) bekezdésben foglalt feltételekre figyelemmel - csökkenti a 4/A. § (11) bekezdése szerint meghatározott különadó kedvezménynek a 2011-re fizetendő különadót meghaladó összegével.

(4) A pénzügyi intézmény a (3) bekezdés szerint meghatározott összeget késedelmi pótlékkal növelten köteles megfizetni, ha a 2012. december 31-én fennálló - 2011. december 31-ei árfolyamon meghatározott - kkv-hitelállomány összege kisebb, mint a 2011. december 31-én fennálló kkv-hitelállomány és a (2) bekezdés szerint meghatározott összeg együttes összege.

11. §91 E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 4/C. §-a 2014. december 31-én hatályát veszti.



1  Kihirdetve: 2006. VII. 17.


2  Megállapította: 2010. évi XC. törvény 115. §. Hatályos: 2010. IX. 27-től.


3  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXVII. törvény 189. § b). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


4  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXVII. törvény 189. § c). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


5  Megállapította: 2010. évi CXXIII. törvény 140. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


6  Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 63. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. Ekkortól megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni. A 2007. adóévi adóbevallásnál is lehet alkalmazni.


7  Módosította: 2012. évi LXIX. törvény 53. § 1.


8  Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 66. §. Módosította: 2013. évi CC. törvény 40. § a).


9  Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 66. §. Módosította: 2013. évi CC. törvény 40. § a).


10  Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 66. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


11  Beiktatta: 2010. évi XC. törvény 116. §. Hatályos: 2010. IX. 27-től.


12  Beiktatta: 2010. évi XC. törvény 116. §. Hatályos: 2010. IX. 27-től.


13  Megállapította: 2010. évi CXXIII. törvény 141. § (1). Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 68. § a), 2013. évi CC. törvény 40. § b).


14  Megállapította: 2010. évi CXXIII. törvény 141. § (1). Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 68. § b), 2013. évi CC. törvény 40. § c).


15  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 390. § (1). Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 68. § c), 2013. évi CC. törvény 40. § d).


16  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CII. törvény 9. § a). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


17  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 390. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.


18  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CXXIII. törvény 145. §. Hatálytalan: 2011. I. 1-től.


19  Megállapította: 2010. évi CXXIII. törvény 141. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.


20  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CII. törvény 9. § a). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


21  Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 390. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től.


22  Megállapította: 2011. évi CXCIII. törvény 185. § (1). Módosította: 2012. évi LXIX. törvény 53. § 2.


23  Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 67. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


24  Megállapította: 2010. évi CXXIII. törvény 141. § (4). Hatályos: 2011. I. 1-től.


25  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CII. törvény 9. § a). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


26  Beiktatta: 2011. évi CXCIII. törvény 185. § (2). Módosította: 2012. évi LXIX. törvény 53. § 3.


27  Beiktatta: 2011. évi CXCIII. törvény 185. § (2). Módosította: 2012. évi LXIX. törvény 53. § 2.


28  Beiktatta: 2011. évi CXCIII. törvény 185. § (2). Hatályos: 2011. XII. 29-től. Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 7. § (1)-(2).


29  Beiktatta: 2011. évi CXCIII. törvény 185. § (2). Hatályos: 2011. XII. 29-től. Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 7. § (1)-(2).


30  Beiktatta: 2011. évi CXCIII. törvény 185. § (2). Hatályos: 2011. XII. 29-től. Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 7. § (1)-(2).


31  Beiktatta: 2011. évi CXCIII. törvény 185. § (2). Hatályos: 2011. XII. 29-től. Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 7. § (1)-(2).


32  Beiktatta: 2011. évi CXCIII. törvény 185. § (2). Hatályos: 2011. XII. 29-től. Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 7. § (1)-(2).


33  Beiktatta: 2011. évi CXCIII. törvény 185. § (2). Hatályos: 2011. XII. 29-től. Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 7. § (1)-(2).


34  Megállapította: 2012. évi VIII. törvény 1. §. Hatályos: 2012. III. 1-től.


35  Beiktatta: 2011. évi CXCIII. törvény 185. § (2). Hatályos: 2011. XII. 29-től. Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 7. § (1)-(2).


36  Megállapította: 2012. évi LXIX. törvény 49. § (1). Hatályos: 2012. VI. 20-tól.


37  Megállapította: 2012. évi LXIX. törvény 49. § (1). Hatályos: 2012. VI. 20-tól.


38  Beiktatta: 2011. évi CXCIII. törvény 185. § (3). Módosította: 2012. évi LXIX. törvény 53. § 4.


39  Beiktatta: 2011. évi CXCIII. törvény 185. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től.


40  Beiktatta: 2011. évi CXCIII. törvény 185. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től.


41  Beiktatta: 2011. évi CXCIII. törvény 185. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től.


42  Módosította: 2012. évi LXIX. törvény 53. § 5.


43  Beiktatta: 2011. évi CXCIII. törvény 185. § (3). Módosította: 2012. évi LXIX. törvény 53. § 6.


44  Beiktatta: 2011. évi CXCIII. törvény 185. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től.


45  Beiktatta: 2011. évi CXCIII. törvény 185. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től.


46  Beiktatta: 2012. évi LXIX. törvény 49. § (2). Hatályos: 2012. VI. 20-tól.


47  Beiktatta: 2012. évi LXIX. törvény 49. § (2). Hatályos: 2012. VI. 20-tól.


48  Beiktatta: 2012. évi LXIX. törvény 49. § (2). Hatályos: 2012. VI. 20-tól.


49  Beiktatta: 2012. évi LXIX. törvény 49. § (2). Hatályos: 2012. VI. 20-tól.


50  Beiktatta: 2012. évi LXIX. törvény 49. § (2). Hatályos: 2012. VI. 20-tól.


51  Beiktatta: 2012. évi LXIX. törvény 49. § (2). Hatályos: 2012. VI. 20-tól.


52  Beiktatta: 2012. évi LXIX. törvény 49. § (2). Hatályos: 2012. VI. 20-tól.


53  Beiktatta: 2012. évi LXIX. törvény 49. § (2). Hatályos: 2012. VI. 20-tól.


54  Beiktatta: 2012. évi CCVIII. törvény 47. §. Módosította: 2013. évi CC. törvény 40. § e), 2013. évi CCXXXVI. törvény 70. § a).


55  Beiktatta: 2012. évi CCVIII. törvény 47. §. Módosította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 70. § b).


56  Beiktatta: 2010. évi CXXIII. törvény 142. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


57  Beiktatta: 2010. évi CXXIII. törvény 142. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


58  Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 68. § d), 2013. évi CC. törvény 40. § f).


59  A 2010. évi CLIII. törvény 77. § (2) szerinti szöveggel lép hatályba.


60  Beiktatta: 2011. évi CXCIII. törvény 186. §. Hatályos: 2011. XII. 29-től. Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 7. § (1)-(2).


61  Beiktatta: 2011. évi CXCIII. törvény 186. §. Hatályos: 2011. XII. 29-től. Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 7. § (1)-(2).


62  Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 38. §. Hatályos: 2013. XII. 29-től.


63  Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 38. §. Hatályos: 2013. XII. 29-től.


64  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXVII. törvény 189. § d). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


65  Megállapította: 2010. évi CXXIII. törvény 143. §. Hatályos: 2011. I. 1-től. A 2010. évi CLIII. törvény 77. § (3) szerinti szöveggel lép hatályba. A negyedik mondat szövegét megállapította: 2011. évi CXCIII. törvény 187. § (1). Hatályos: 2011. XII. 29-től. Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 7. § (1)-(2).


66  Megállapította: 2011. évi CXCIII. törvény 187. § (2). Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 7. § (1)-(2). Módosította: 2011. évi CXCIII. törvény 188. §, 2013. évi CC. törvény 40. § g).


67  Megállapította: 2012. évi LXIX. törvény 50. §. Hatályos: 2012. VI. 20-tól.


68  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXVII. törvény 189. § e). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


69  Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 64. § (1). Módosította: 2009. évi LXXVII. törvény 189. § e).


70  Megállapította: 2006. évi CXXXI. törvény 22. §. Módosította: 2009. évi LXXVII. törvény 189. § e), 2013. évi CC. törvény 40. § h).


71  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXVII. törvény 189. § e). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


72  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLVI. törvény 392. §. Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


73  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLVI. törvény 392. §. Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


74  Megállapította: 2010. évi XC. törvény 119. §. Hatályos: 2010. IX. 27-től.


75  Módosította: 2012. évi LXIX. törvény 53. § 1.


76  Módosította: 2012. évi CII. törvény 9. § b).


77  Módosította: 2013. évi CC. törvény 40. § i).


78  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CII. törvény 9. § a). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


79  Megállapította: 2010. évi CLIII. törvény 53. §. Módosította: 2013. évi CC. törvény 40. § j).


80  Módosította: 2014. évi XVI. törvény 275. §.


81  Megállapította: 2010. évi CXXIII. törvény 144. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.


82  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CII. törvény 9. § a). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


83  Beiktatta: 2012. évi LXIX. törvény 51. §. Hatályos: 2012. VI. 20-tól.


84  Beiktatta: 2012. évi LXIX. törvény 51. §. Hatályos: 2012. VI. 20-tól.


85  Beiktatta: 2012. évi LXIX. törvény 51. §. Hatályos: 2012. VI. 20-tól.


86  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXVII. törvény 189. § f). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


87  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXVII. törvény 189. § g). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


88  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLVI. törvény 392. §. Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


89  Beiktatta: 2012. évi VIII. törvény 2. §. Hatályos: 2012. III. 1-től.


90  Beiktatta: 2012. évi LXIX. törvény 52. §. Hatályos: 2012. VI. 20-tól.


91  Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 39. §. Hatályos: 2013. XII. 29-től.



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!