Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.XI.22.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.

 

245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet

az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (1) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § E rendelet rendelkezéseit - a sajátos építményfajtákra vonatkozó külön szabályozás hiányában - az építményekkel kapcsolatos építésügyi bírság megállapítására és megfizetésére kell alkalmazni.

Az építésügyi bírság kiszabásának esetei

2. §1 Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság a jogszerűtlen, vagy szakszerűtlen építési tevékenység esetében építésügyi bírsággal (a továbbiakban: bírság) sújtja az építtetőt vagy az ingatlan tulajdonosát.

2/A. §2 A műemléki védelem alatt álló építményt érintő építési és bontási tevékenység esetén az építésügyi bírság mértékét az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet mérlegelési szempontrendszere szerint, annak megfelelő módon és mértékben kell megállapítani.

A bírság mértéke és számítása

3. §3 (1) A bírság mértéke az alapbírság és a számított építményérték (4) bekezdés és a 2. melléklet figyelembevételével meghatározott értékének az összege. A bírság mértékét a 3. melléklet szerint - a kerekítés szabályai alkalmazva - 10 000 forintra való kerekítéssel kell megállapítani.

(2) Az alapbírság mértéke

a) műemléki területen álló, nem védett építményen jogszerűtlenül végzett építési tevékenység esetén: 300 000 forint,

b) helyi védelem alatt álló építményen jogszerűtlenül végzett építési tevékenység esetén: 250 000 forint,

c) építési engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően végzett építési tevékenység esetén: 200 000 forint,

d) engedélytől eltérően meg nem épült építményrész esetén, ha annak hiányában a megvalósult építmény anyagi jogi jogszabályt sért: 100 000 forint,

e) az építési engedély jogerőre emelkedése előtt megkezdett, vagy az építési engedély végrehajthatóságának felfüggesztése alatt végzett építési tevékenység esetén, ha az építtető az engedélyezett tervtől nem tért el: 50 000 forint,

f) kezdés bejelentés nélkül végzett bontási tevékenység esetén: 50 000 forint,

g) építési engedély nélkül végezhető, de anyagi jogi jogszabályt sértő módon végzett építési tevékenység esetén: 50 000 forint.

(3) A számított építményérték az elkészült, kivitelezés alatt álló, vagy elbontott

a) építményhez, építményrészhez, megmozgatott földmennyiséghez hozzárendelt, az 1. melléklet szerinti egységár, valamint

b) az építmény, építményrész, - építésügyi hatósági engedély, építészeti-műszaki tervdokumentáció vagy felmérés alapján számított - nettó alapterületének, bruttó (határoló szerkezetekkel együtt mért) térfogatának, felületének, hosszának vagy darabszámának, a megmozgatott földmennyiség tervdokumentáció vagy felmérés alapján számított térfogatának szorzata, több különböző mértékegységű vagy egységáru építményrész esetében e szorzatok összege.

(4) A bírság meghatározásakor a (3) bekezdés szerinti számított építményértéknek az alábbi százalékos értékét kell figyelembe venni:

a) engedély nélküli építés esetén 50%,

b) engedélytől eltérő építés esetén 40%,

c) engedély nélkül végzett bontás esetén 30%,

d) kezdés bejelentés nélkül végzett bontás esetén 20%,

e) helyi védelem alatt álló épületen végzett jogszerűtlen építési tevékenység esetén 70%, ha a szabálytalanság a védettség elrendelésének alapjául szolgáló építményt (építményrészt) érinti,

f) világörökségi területen és műemléki védelem alatt álló ingatlanon meglévő, nem védett építményen történő jogszerűtlen építési tevékenység esetén 80%.

(5) Amennyiben a számított építményérték (4) bekezdés szerinti összege nem éri el a (2) bekezdés szerinti alapbírság értékét, úgy a bírság mértéke a (2) bekezdés szerinti alapbírság összegével egyezik meg.

(6) A bírság mértékének meghatározásánál nem kell figyelembe venni a számított építményértéket a (2) bekezdés d), e) és g) pontja esetében. Ez esetben a bírság mértéke a (2) bekezdés szerinti alapbírság összegével egyezik meg.

(7) A jogszerűtlenül végzett bontást követően új építmény jogszerűtlen vagy szakszerűtlen létesítése esetén a bírságot a bontásra és az építésre külön ki kell szabni.

(8) A fizetendő bírság összege az (1) bekezdés szerint megállapított bírságérték

a) 150%-a, ha kiszabására olyan személlyel vagy szervezettel szemben kerül sor, akit 3 éven belül egy alkalommal,

b) 200%-a, ha kiszabására olyan személlyel vagy szervezettel szemben kerül sor, akit 3 éven belül legalább két alkalommal

jogerősen építésügyi bírsággal sújtottak.

A bírság kiszabásának eljárási szabályai

4. § (1) Az építésügyi hatóság a fennmaradási engedélyt megadó, illetőleg a lebontást tudomásul vevő határozatában állapítja meg a bírságot.

(2)-(3)4

5. § (1) A bírság megfizetésének határideje legfeljebb 60 nap.

(2)5 A határidő kezdő napja a bírságot kiszabó határozat jogerőssé válásának napja.

(3)6 A teljesítési határidő előtt benyújtott kérelemre halasztás egy alkalommal engedélyezhető legfeljebb 60 napra.

(4)7

6. § (1)8 A bírságot az azt megállapító jogerős határozatban előírt határidőn belül - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a Magyar Államkincstár által vezetett 10032000-00294896-51000008 számú célelszámolási számlára, készpénzátutalási megbízással, átutalási megbízással, bankkártyás átutalással vagy - amennyiben a feltételei fennállnak - elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül kell megfizetni.

(2)9 A sajátos építményfajtákra kiszabott bírságot az építményfajta szerint feladatkörrel rendelkező miniszter által meghatározott előirányzat számlájára kell befizetni.

(3) A befizetési csekken vagy banki átutalás során fel kell tüntetni

a)10 a határozat számát, egyedi bírság-azonosító kódját,

b) a bírság megnevezését,

c) a kötelezett nevét (megnevezését).

(4)11 A befizetés megtörténtét a befizetést követő nyolc napon belül az építtető köteles a bírságot megállapító elsőfokú építésügyi hatóság részére igazolni.

7. §12 (1)13

(2)14 A bírság kiszabásáról szóló jogerős és végrehajtható határozat, valamint a befizetési határidő hosszabbításáról, illetve a részletfizetésről szóló végzés jogerős záradékkal ellátott 1-1 példányát az építésügyi hatóság nyolc napon belül köteles közölni15

a)16 a kötelezettel a fizetési határidő pontos megjelölésével,

b)17 ha nem azonos a kötelezettel, az érintett ingatlan tulajdonosával,

c)18

(3)19 Az építésügyi hatóság a befizetési határidő lejártától számított tíz napon belül a végrehajtást végzésben elrendeli az illetékes adóhatóság felé és erről a (4) bekezdés szerint tájékoztatja a felügyeleti szervet.

(4)20 Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság a bírság kiszabásával kapcsolatos minden döntését és intézkedését az - az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló kormányrendelet szerinti - elektronikus építésügyi bírságnyilvántartó (e-bírság) alkalmazásban rögzíti.

(5)21

8. §22

Záró rendelkezések

9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2)23

10. §24 E rendeletnek - az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárásokkal összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 177/2010. (V. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 6. § (1) bekezdésével megállapított - 4. § (2) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontját a Kr. hatálybalépését követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

11. §25 E rendeletnek az építésüggyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit a 2013. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

1. melléklet a 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelethez26

Építmény egységára


A szabálytalan építmény
(építési tevékenység)
A számított építményérték számításakor figyelembe veendő méret és/vagy mértékegysége Egységár
ezer forint /
mértékegység

1. Lakó, üdülő, kulturális, nevelési, oktatási, hitéleti, egészségügyi, szociális, igazgatási rendeltetésre szolgáló épület, épületrész nettó alapterület /m2 140

2. Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, közösségi szórakoztató, sport, szállás, iroda, ipari rendeltetésre szolgáló, és egyéb közhasználatú épület, épületrész nettó alapterület/m2 190

3. mezőgazdasági munkavégzésre, tárolásra, raktározásra szolgáló épület, épületrész nettó alapterület /m2 100

4. Terepszint alatti építmény, építményrész nettó alapterület/m2 10

5. Egyéb - az 1-4. sorba nem sorolható - helyiséget tartalmazó építmény, építményrész nettó alapterület/m2 100

6. Felületben mért építmények, építményrészek, tartószerkezeti elemek a felület területe/m2 40

7. Homlokzati felületképzés, színezés a felület területe/m2 5

8. Hosszban mért építmények, építményrészek:

8.1. tartószerkezeti elemek, pillér, áthidaló, koszorú, zászlótartó oszlop /fm 90

8.2. nyomvonal jellegű építmények, /fm 15

8.3. égéstermék elvezető, közmű-, híradástechnikai vezeték /fm 5

9. Fólia sátor nettó alapterület/m2 5

10. Nyílászáró -/db 20

11. Egyéb - az 1-10. és a 13-14. sorba nem sorolt - építmények -/db 300

12. Terepkialakítás megmozgatott földmennyiség
bruttó térfogata /m3
13

13. A honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági építmények esetén:

13.1. Az építmények beépített berendezései (tűzjelző, őrzés-védelmi, üzemi technológiai) -/db 500

13.2. Az építményekhez kapcsolódó nyomvonal jellegű építmények:

13.2.1. út, repülőtéri felszállópálya és gurulóút, térburkolat /m2 15

13.2.2. vasúti építmények /fm 40

13.2.3. közmű, híradástechnikai vezeték /fm 10

13.3. A nyomvonal jellegű építmények részeként megvalósuló műtárgyak

13.3.1. hosszban mérhető műtárgy (áteresz, alagút) /fm 25

13.3.2. egyedi műtárgy (homlok- és oldalrakodó, vasúti és közúti üzemanyag lefejtő) -/db 1000

13.3.3. híd útpálya felület területe /m2 200

13.3.4. egyéb tartozékok -/db 10

13.4. A katonai vízi-közlekedési építmények (stégek, kikötők) -/db 1000

13.5. Üzemanyagtöltő állomás -/db 5000

13.6. Telepített konténerek (híradástechnikai, üzemanyagtöltő, speciális katonai célú, szociális, gépészeti) -/db 750

13.7. Katonai lőtér (a lőtéri épületek nélkül) /m2 5

13.8. Katonai kiképzés technikai eszközök:

13.8.1. gyakorló- és akadálypályák elemei -/db 350

13.8.2. Trenazsőr, szimulátor -/db 750

14. Környezetvédelmi építmények

14.1. szennyvíz egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény, egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, szennyvízkezelő, egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény, egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, egyedi zárt szennyvíztároló /m3 20

14.2. hulladék, hulladéklerakó, szemétégető mű, hulladékégető mű (égetőmű), hulladék együttégető mű (együttégető mű) /m2 100

2. melléklet a 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelethez27

A bírság számításhoz alkalmazandó szorzószámok az épület (épületrész) készültségi állapotától függően

A B

1. Megkezdett munkanem (készültség) Egyszintes építmény esetében

2. Alapozási földmunka és alapozás 0,1

3. Felmenő teherhordó szerkezeti fal, függőleges tartószerkezet 0,2

4. Födémépítés 0,4

5. Tetőszerkezet 0,6

6. Válaszfalak 0,7

7. Vakolás 0,9

8. Burkolás 1,0

1. A táblázatban megjelölt szorzókat attól függően kell alkalmazni, hogy ténylegesen az építmény, építményrész milyen készültségi fokon van. Amennyiben a meghatározott munkanem építését megkezdték, mindaddig az annak megfelelő sorába tartozó szorzóval kell számolni, amíg a következő megjelölt munkanem építését meg nem kezdik.

2. Az előírt készültségi szorzó a 3.1. és a 3.2. pontok kivételével nem módosítható, ha valamely előző szerkezet munkafázisa nem készült (pl. födém nélküli ipari csarnok, nyitott szín válaszfal, vakolás és burkolás nélkül).

3. Többszintes építmény esetén a készültségi fokot szintenként kell meghatározni. E tekintetben külön szintnek számít a pinceszint és a beépített tetőtér is.

3.1. A közbenső szinteknél az alapozásra vonatkozó készültségi fokot ki kell vonni az adott szint ténylegesen megállapított készültségi mérőszámából (pl. I. emelet feletti födém megkezdésekor annak készültségi foka: 0,4-0,1=0,3 lesz).

3.2. Az építmény legfelső építményszintjének készültségi fokát az egyszintes építménynek megfelelően kell kiszámolni az alapozásra vonatkozó mérőszám levonásával (pl. magastető építésének megkezdésekor a legfelső építményszint készültségi foka: 0,6-0,1=0,5 lesz).

4. Meglévő építmény bővítése esetén is a fentiek szerinti számítási módot kell alkalmazni.

5. Meglévő tetőtér beépítése, valamint meglévő lapostetős építmény utólagos tetőtér beépítéssel történő bővítése esetén a kivitelezés megkezdésekor 0,5-ös, a burkolás megkezdésekor 1,0-es készültséggel kell számolni.

3. melléklet a 245/2006. (XII. 25.) Korm. rendelethez28

Az építésügyi bírság kiszámításának módja

1. Meg kell állapítani az elkövetett jogsértésnek megfelelő alapbírság összegét, a 3. § (2) bekezdése szerint.

2. Meg kell határozni a számított építményértéket, az alábbiak szerint:

2.1. Az építésügyi hatósági engedély, illetve a felmérési terv alapján meg kell határozni a jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül megmozgatott földmennyiség, vagy elkészült építmény, építményrész jellemző méretét és mennyiségét, ami lehet nettó alapterület, bruttó térfogat, felületét, hossz (magasság) vagy darabszám. Az e pont szerinti mennyiség meghatározáskor:

a) az alapozással, vagy terepszint alatti építéssel összefüggő földmunka mennyiségét figyelmen kívül kell hagyni;

b) a szabálytalanul elbontott építmény, építményrész térfogatát, felületét, alapterületét mindig a ténylegesen megsemmisült méretekből kell kiszámolni;

c) ha az engedélyezettnél kisebb vagy nagyobb mennyiségű, méretű a szabálytalanul megvalósult építmény (vagy tereprendezés), akkor a számítás alapja az engedélyezett és a ténylegesen elkészült mennyiség különbsége;

d) ha az engedélyezett és a létrehozott építmény (vagy tereprendezés) mérete, mennyisége megegyező, de kialakításában, vagy elhelyezésében tér el, akkor a számítás alapja:

da) az engedélytől eltérő részek alapterületének, felületének vagy térfogatának, vagy hosszának összege, vagy

db) az eredetileg engedélyezett befoglaló méreten, helyen kívül eső építményrész térfogata, alapterülete, felülete, illetve hossza;

e) ha az épület vegyes rendeltetésű és az 1. melléklet 1. és 3. sora szerinti - különböző egységár besorolás alá eső - rendeltetéseket tartalmaz, akkor a nettó alapterületet az azonos egységár és készültségi fok besorolás alá eső rendeltetésenként összegezve kell meghatározni.

2.2. Az 1. mellékletből ki kell választani az épület, épületrész rendeltetéséhez vagy az építmény, építményrész előírt méretéhez rendelt egységárat, melynek meghatározásakor:

a) ha a jogszerűtlen építési tevékenységgel, vegyes rendeltetésű épületben található önálló rendeltetési egység érintett, akkor az egységárat az érintett rendeltetési egység rendeltetésének megfelelően kell meghatározni;

b) ha a jogszerűtlen építési tevékenységgel létrejött építmény, építményrész 1. melléklet szerinti egységár besorolása több sorba is lehetséges, akkor a magasabb egységárral kell számolni.

2.3. Be kell szorozni a 2.1. pont szerint kiszámított mennyiséget, a hozzátartozó 2.2. pont szerinti egységárral.

2.4. A fennmaradási engedély tárgyát képező több építményre, építményrészre a 2.3. pont szerint kiszámított szorzatok összege adja a számított építményértéket.

3. A számított építmény értéket az 1. melléklet 1-3. és 5. sora esetében be kell szorozni a 2. melléklet szerinti készültségi fok mértékével.

4. Ki kell számítani a 2-3. pont szerinti összeg 3. § (4) bekezdése szerinti százalékát.

5. Az 1. pont szerinti alapbírság és 4. pont szerinti érték összege adja az építésügyi bírság mértékét, a 3. § (1) bekezdése előírása szerinti 10.000 forintra kerekítéssel.

6. Az 5. pont szerinti építésügyi bírság összeget - ismételt szabálytalanság esetén - a 3. § (8) bekezdése szerinti mértékben kell növelni.

4. melléklet a 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelethez29



1  Megállapította: 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 12. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


2  Beiktatta: 134/2012. (VI. 28.) Korm. rendelet 1. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től. Módosította: 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 17. § a).


3  Megállapította: 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 13. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


4  Hatályon kívül helyezte: 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 18. § b). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


5  Módosította: 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 62. § (11) b).


6  Megállapította: 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 57. §. Módosította: 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 18. § a).


7  Hatályon kívül helyezte: 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 61. § (8) b). Hatálytalan: 2009. X. 1-től.


8  Megállapította: 149/2013. (V. 16.) Korm. rendelet 7. §. Módosította: 280/2014. (XI. 14.) Korm. rendelet 2. §.


9  Módosította: 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 62. § (11) d).


10  Módosította: 177/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 7. § a).


11  Módosította: 289/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 3. § (82).


12  A korábbi alcímet hatályon kívül helyezte: 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 18. § d). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


13  Hatályon kívül helyezte: 311/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 24. § (2) a). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


14  Módosította: 289/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 3. § (82), 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 17. § b).


15  Módosította: 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 62. § (11) f).


16  Módosította: 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 62. § (11) g).


17  Módosította: 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 62. § (11) h).


18  Hatályon kívül helyezte: 311/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 24. § (2) b). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


19  Megállapította: 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 58. §. Módosította: 177/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 7. § b), 289/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 3. § (82), 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 18. § e).


20  Megállapította: 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 14. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


21  Hatályon kívül helyezte: 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 18. § f). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


22  Hatályon kívül helyezte: 311/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 24. § (2) c). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.


23  Hatályon kívül helyezte: 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 244. Hatálytalan: 2008. V. 16-tól.


24  Beiktatta: 177/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 6. § (3). Hatályos: 2010. V. 28-tól.


25  Beiktatta: 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 15. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


26  Megállapítva: 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 16. § a), 3. melléklet alapján. Hatályos: 2013. I. 1-től.


27  Megállapítva: 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 16. § b), 4. melléklet alapján. Hatályos: 2013. I. 1-től.


28  Megállapítva: 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 16. § c), 5. melléklet alapján. Hatályos: 2013. I. 1-től.


29  Hatályon kívül helyezte: 311/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 24. § (2) d). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!