Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2016.06.28.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

2007. évi I. törvény

a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról * 

Az Országgyűlés az Európai Közösséget létrehozó szerződésben biztosított szabad mozgás és tartózkodás joga gyakorlásának biztosítása, valamint a magyar állampolgárok magyar állampolgársággal nem rendelkező családtagjai tekintetében az egyenlő bánásmód megteremtése érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) *  Magyarország az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a szabad mozgás és tartózkodás jogának gyakorlását

a) a magyar állampolgár kivételével az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgárának, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású személynek (a továbbiakban: EGT-állampolgár),

b) az EGT-állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező, az EGT-állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagjának (a továbbiakban: az EGT-állampolgár családtagja),

c) a magyar állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező, a magyar állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagjának (a továbbiakban: a magyar állampolgár családtagja), valamint

d) annak az EGT-állampolgárt vagy a magyar állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó személynek, aki

da) a magyar állampolgár eltartottja, vagy vele legalább egy éve egy háztartásban él, illetve akiről súlyos egészségügyi okból a magyar állampolgár személyesen gondoskodik,

db) *  - abban az országban, ahonnan érkeznek - az EGT-állampolgár eltartottja volt, vagy vele egy háztartásban élt, illetve akiről súlyos egészségügyi okból az EGT-állampolgár személyesen gondoskodik,

és a hatóság családtagként való beutazását és tartózkodását engedélyezi.

(2) E törvényt a diplomáciai vagy egyéb személyes mentességet élvező, illetve nemzetközi szerződés alapján beutazó EGT-állampolgárra akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik.

(3) Ez a törvény nem alkalmazható a külön törvény alapján a magyar menekültügyi hatóság által menekültként elismert, illetve ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített személyre.

2. § E törvény alkalmazásában

a) harmadik ország állampolgárságával rendelkező személy: a magyar állampolgár kivételével minden olyan személy, aki nem EGT-állampolgár, ideértve a hontalant is;

b) családtag:

ba) az EGT-állampolgár házastársa,

bb) a magyar állampolgár házastársa,

bc) az EGT-állampolgár vagy házastársa 21. életévet be nem töltött vagy eltartott leszármazója,

bd) a magyar állampolgár vagy házastársa 21. életévet be nem töltött vagy eltartott leszármazója,

be) - ha e törvény másként nem rendelkezik - az EGT-állampolgár vagy házastársa eltartott felmenője, valamint

bf) a magyar állampolgár vagy házastársa felmenője,

bg) a kiskorú magyar állampolgár felett szülői felügyeleti joggal rendelkező személy,

bh) akinek az eljáró hatóság családtagként való beutazását és tartózkodását engedélyezi,

bi) *  az EGT-állampolgár harmadik országbeli állampolgár élettársa, amennyiben magyar hatóság vagy az Európai Unió más tagállamának hatósága előtt regisztrált élettársi kapcsolatot létesített,

bj) *  a magyar állampolgár harmadik országbeli állampolgár élettársa, amennyiben magyar hatóság vagy az Európai Unió más tagállamának hatósága előtt regisztrált élettársi kapcsolatot létesített;

c) keresőtevékenységet folytat:

ca) aki jogszabályban meghatározott foglalkoztatási jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére és vele alá-fölérendeltségi kapcsolatban végez munkát,

cb) akinek a tevékenysége jogszabály szerint önállóan végezhető és ellenérték fejében történik, ha az egészségbiztosítási, illetve a nyugdíjbiztosítási szolgáltatások fedezetéről a jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodik, vagy

cc) a cb) pont hatálya alá nem tartozó személy, aki gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb - jövedelemszerzési céllal létrejött - jogi személy tulajdonosaként, ügyvezetőjeként, vezetői, képviseleti vagy felügyeleti szerve tagjaként végzi tevékenységét;

d) *  úti okmány: Magyarország által az államhatárának átlépésére jogosító okmányként elismert útlevél, igazolvány vagy irat, amely birtokosának személyazonosságát és állampolgárságát (hontalanságát) igazolja;

e) schengeni állam: az Európai Unióról szóló szerződéshez, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv (a továbbiakban: Schengeni Jegyzőkönyv) 1. cikkében, illetve az 1999/435/EK tanácsi határozatban meghatározott schengeni vívmányokat, valamint az Európai Unió intézményei által az ezek hatálya alá tartozó területen hozott további intézkedéseket teljeskörűen alkalmazó európai uniós tagállam és a Schengeni Jegyzőkönyv 6. cikke alapján az Európai Unió Tanácsával kötött, a schengeni vívmányok végrehajtásában, alkalmazásában és fejlesztésében való részvételéről szóló megállapodásban részes más állam;

f) *  három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum: a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Vízumkódex) 2. cikk 2. pontjában meghatározott engedély.

II. Fejezet

A BEUTAZÁS, VALAMINT A TARTÓZKODÁS JOGA

A beutazás, valamint a száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodás joga * 

3. § (1) *  Az EGT-állampolgár érvényes úti okmánnyal vagy személyazonosító igazolvánnyal, továbbá nemzetközi szerződés által meghatározott körben lejárt érvényességű úti okmánnyal, lejárt érvényességű személyazonosító igazolvánnyal vagy beutazás céljából elismert egyéb okmánnyal jogosult beutazni Magyarország területére.

(2) *  Az EGT-állampolgárt, illetve a magyar állampolgárt kísérő vagy Magyarország területén tartózkodó EGT-állampolgárhoz, illetve magyar állampolgárhoz csatlakozó harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag olyan érvényes úti okmánnyal, amelynek érvényessége legalább három hónappal meghaladja a tervezett távozása időpontját és a megelőző tíz éven belül bocsátották ki, valamint - amennyiben közvetlenül alkalmazandó európai közösségi jogi aktus vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - érvényes száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett (a továbbiakban: kilencven napot meg nem haladó, tervezett) tartózkodásra jogosító vízummal jogosult beutazni Magyarország területére.

(3) *  Olyan érvényes úti okmánnyal, amelynek érvényessége legalább három hónappal meghaladja a tervezett távozása időpontját és a megelőző tíz éven belül bocsátották ki, valamint - amennyiben közvetlenül alkalmazandó európai közösségi jogi aktus vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - érvényes kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízummal családtagként jogosult beutazni Magyarország területére az a harmadik ország állampolgárságával rendelkező személy is, aki * 

a) a magyar állampolgár eltartottja, vagy vele legalább egy éve egy háztartásban él, illetve akiről súlyos egészségügyi okból a magyar állampolgár személyesen gondoskodik, vagy

b) *  - abban az országban, ahonnan érkeznek - az EGT-állampolgár eltartottja volt, vagy vele egy háztartásban élt, illetve akiről súlyos egészségügyi okból az EGT-állampolgár személyesen gondoskodik.

(4) *  A (2) és (3) bekezdésben meghatározott személy vízum nélkül utazhat be Magyarország területére, ha rendelkezik az e törvényben meghatározott tartózkodási jogot igazoló okmánnyal, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam által az EGT-állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja részére kiadott tartózkodási kártyával.

(5) A beutazásra a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: Schengeni határ-ellenőrzési kódex) foglalt szabályokat is alkalmazni kell.

(6) *  Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter által - a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme érdekében - meghatározott esetekben a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum csak a központi vízumhatóság hozzájárulásával adható ki.

(7) *  A központi vízumhatóság a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum kiadásához való hozzájárulás megadása előtt köteles egyeztetni azon schengeni államok központi hatóságaival, amelyek az egyeztetést kérik.

4. § *  (1) A kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízumot a Vízumkódexben foglalt eljárások és feltételek szerint kell kiadni.

(1a) *  Amennyiben a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízumot kérelmező a családi kapcsolatot a beutazás engedélyezése érdekében létesítette, az e törvényben, illetve e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott kedvezmények a kérelmezőre nem alkalmazhatóak.

(2) A kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagot többszöri beutazásra és az első beutazás napjától számított bármely hat hónapos időszakban három hónapos tartózkodásra jogosítja.

5. § *  A beutazástól számított kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodás joga az EGT-állampolgárt érvényes úti okmány vagy személyazonosító igazolvány, továbbá nemzetközi szerződés által meghatározott körben lejárt érvényességű úti okmány, lejárt érvényességű személyazonosító igazolvány vagy beutazás céljából elismert egyéb okmány; a harmadik ország állampolgárságával rendelkező, jogszerűen beutazó családtagot érvényes úti okmány birtokában megilleti mindaddig, amíg tartózkodása nem jelent indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátórendszerére.

A száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodás joga * 

6. § (1) *  A száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodásra az az EGT-állampolgár jogosult,

a) akinek tartózkodási célja keresőtevékenység folytatása,

b) *  aki a tartózkodás teljes időtartamára elegendő forrással rendelkezik önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátórendszerére, és külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetéről a jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodik, vagy

c) *  aki tanulmányok - ideértve a szakképzést, továbbá a felnőttképzést, ha annak képzési programja akkreditált - folytatása céljából felvételt nyert a nemzeti köznevelésről szóló törvény, illetve a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó oktatási intézménybe, és tartózkodása teljes időtartama során elegendő forrással rendelkezik önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátórendszerére, valamint külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetéről a jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodik.

(2) Ha az EGT-állampolgár teljesíti az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott feltételeket, családtagja tartózkodásra jogosult.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételeket teljesítő EGT-állampolgárnak a házastársa, valamint eltartott gyermeke jogosult tartózkodásra.

7. § (1) *  A keresőtevékenységet folytató magyar állampolgárnak a családtagja jogosult a száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodásra.

(2) *  A magyar állampolgárnak az a családtagja is jogosult a száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodásra, aki vagy akire nézve a magyar állampolgár

a) *  elegendő forrással rendelkezik ahhoz, hogy tartózkodása ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátórendszerére, és

b) külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetéről a jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodik.

(3) *  A kiskorú magyar állampolgár felett szülői felügyeleti joggal rendelkező személy részére a száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodás a (2) bekezdésben megállapított feltételek hiányában is engedélyezhető.

8. § (1) Az eljáró hatóság engedélyezheti annak a személynek a családtagként történő tartózkodását, aki

a) a magyar állampolgár eltartottja, vagy vele legalább egy éve egy háztartásban él, illetve akiről súlyos egészségügyi okból a magyar állampolgár személyesen gondoskodik,

b) *  - abban az országban, ahonnan érkeznek - a 6. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő EGT-állampolgár eltartottja volt, vagy vele egy háztartásban élt, illetve akiről súlyos egészségügyi okból az EGT-állampolgár személyesen gondoskodik.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt személy tartózkodási joga megszűnik, ha az életközösség már nem áll fenn.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személy jogszerű tartózkodása alatt a családtag jogállásával rendelkezik, azzal a kivétellel, hogy tartózkodási jogát e jogcímen nem tartja meg

a) a magyar állampolgár halála vagy állampolgárságának megszűnése esetén,

b) az EGT-állampolgár halála, tartózkodási jogának megszűnése esetén, vagy ha az EGT-állampolgár a tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott.

8/A. § *  Az eljáró hatóság a gyámhatóság kezdeményezésére hivatalból engedélyezi annak a magyar állampolgár által eltartott, vele egy háztartásban élő kiskorú gyermeknek a családtagként való tartózkodását, aki Magyarországon született, állampolgársága ismeretlen és nincs olyan szülője, aki a gyermek felett szülői felügyeleti joggal rendelkezett.

9. § *  (1) Az EGT-állampolgár a 2. § c) pontjában meghatározott keresőtevékenysége megszűnése esetén a 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tartózkodási jogát megtartja, ha

a) balesettel vagy egészségkárosodással összefüggő és gyógykezelést igénylő állapota miatt keresőképtelen,

b) keresőtevékenysége megszűnését követően külön törvényben meghatározott álláskeresővé vált, vagy

c) szakmai tevékenysége gyakorlásához szakképzésben vesz részt, feltéve, hogy a szakképzéshez előírt gyakorlatot a keresőtevékenységével összefüggésben szerezte.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott EGT-állampolgár a keresőtevékenységén alapuló tartózkodási jogát, amennyiben a keresőtevékenység időtartama az egy évet meghaladta, korlátlan ideig tartja meg.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott EGT-állampolgár a keresőtevékenységén alapuló tartózkodási jogát, amennyiben a keresőtevékenység időtartama az egy évet nem haladta meg, a külön törvényben meghatározott álláskeresési támogatás folyósításának időtartamára, de legalább hat hónapig tartja meg.

10. § (1) A 6. § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesítése esetén az ott meghatározott jogcímen fennmarad a tartózkodási joga a családtagként tartózkodó EGT-állampolgárnak, ha az az EGT-állampolgár, akinek a családtagjaként tartózkodott,

a) meghalt vagy

b) tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott.

(2) A magyar állampolgár családtagjaként tartózkodó EGT-állampolgár tartózkodási joga az (1) bekezdés szerint, az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben marad fenn.

(3) Az EGT-állampolgár házastárs tartózkodási joga az (1) bekezdés szerint fennmarad, ha a házasságot a bíróság felbontotta vagy érvénytelenítette.

(4) Az EGT-állampolgár tartózkodási joga családtagként marad fenn, ha magyar állampolgár családtagja vagy olyan EGT-állampolgár családtagja, aki a 6. § (1) bekezdésében foglalt feltételeket teljesíti.

11. § (1) A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag tartózkodási joga az EGT-állampolgár vagy a magyar állampolgár halála esetén családtagként fennmarad, amennyiben

a) keresőtevékenységet folytat,

b) *  elegendő forrással rendelkezik önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátórendszerére, és külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetéről a jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodik, vagy

c) olyan személy családtagjaként gyakorolja tovább a tartózkodási jogát, aki az a) vagy b) pontban foglalt feltételeket teljesíti.

(2) A harmadik ország állampolgárságával rendelkező házastárs tartózkodási joga a házasság felbontása vagy érvénytelenítése esetén családtagként marad fenn, ha

a) *  a házasság jogerős felbontását vagy érvénytelenítését megelőzően a házasság legalább két évig fennállt, és a volt házastárs a házasság fennállása alatt legalább egy évig Magyarország területén tartózkodott az EGT-állampolgár vagy a magyar állampolgár családtagjaként,

b) *  bírósági döntés szerint a volt házastárs is gyakorolja a szülői felügyeleti jogot az EGT-állampolgár - Magyarország területén tartózkodó - gyermeke felett, vagy megegyezés alapján felelős a kiskorú felügyeletéért,

c) azt rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények indokolják, különösen ha sérelmére az EGT-állampolgár vagy a magyar állampolgár házastárs a házasság fennállása alatt szándékos bűncselekményt követett el, vagy a házasságkötés előtt letelepedett jogállással rendelkezett, vagy

d) *  megegyezés vagy bírósági döntés alapján a volt házastárs rendelkezik a kiskorú gyermek láthatásának jogával, feltéve, hogy a megegyezés vagy a bíróság rendelkezése szerint a láthatásra Magyarország területén kerül sor.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag tartózkodási joga fennmaradásának további feltétele, hogy teljesítse az (1) bekezdés a), b) vagy c) pontjában meghatározott követelményt.

(4) Az (1) és a (3) bekezdéstől eltérően a magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező házastársának tartózkodási joga minden feltétel nélkül fennmarad, ha a házasságból született gyermek feletti szülői felügyeleti jogot a házastárs is gyakorolja.

12. § Ha az EGT-állampolgár meghal, tartózkodási joga megszűnik, vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagy, gyermeke tartózkodási joga - életkorától függetlenül - a tanulmányainak befejezéséig fennmarad, ha tanulmányait már megkezdte és megszakítás nélkül folytatja. A gyermek felett szülői felügyeleti jogot gyakorló másik szülő tartózkodási joga a kiskorú gyermek tanulmányainak befejezéséig marad fenn.

13. § (1) *  Az eljáró hatóság határozatban megállapítja, hogy az EGT-állampolgár vagy a családtag Magyarország területén tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, ha az állandó tartózkodási jog megszerzéséig egy éven belül több mint hat hónapra elhagyta Magyarország területét.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak, ha a távollét oka

a) kötelező katonai szolgálat vagy

b) egyszeri, legfeljebb tizenkét hónapig folyamatosan fennálló fontos ok, különösen terhesség, szülés, súlyos betegség, tanulmányok folytatása, szakképzés vagy kiküldetés.

14. § (1) *  Az EGT-állampolgár vagy a családtag tartózkodási joga megszűnik, ha

a) a tartózkodási jog gyakorlásának feltételeit már nem teljesíti,

b) a tartózkodási jogot igazoló okmány megszerzése érdekében olyan hamis adatot, valótlan tényt közölt, amelyre vonatkozóan a büntetőjogi felelősségét jogerős bírósági ítélet megállapította, vagy

c) beutazási és tartózkodási tilalom elrendelése esetén.

(2) *  A harmadik országbeli állampolgár családtag tartózkodási joga megszűnik akkor is, ha a családi kapcsolat létesítése a tartózkodási jog megszerzése érdekében történt.

(3) A harmadik ország állampolgárságával rendelkező, szülői felügyeleti joggal rendelkező személy tartózkodási joga megszűnik, ha a szülői felügyelet joga megszűnik, és más jogcímen e személy további tartózkodásra nem jogosult.

15. § (1) *  Az eljáró hatóság a 14. §-ban meghatározott esetekben a tartózkodási jog megszűnését megállapító határozatot hoz.

(2) *  A tartózkodási jog megszűnése esetén az EGT-állampolgár köteles Magyarország területét elhagyni.

(3) *  A tartózkodási jog megszűnése esetén a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag köteles Magyarország területét elhagyni, kivéve, ha külön törvény alapján tartózkodásra jogosító engedélyt kap.

(4) *  Az ország elhagyására irányuló kötelezettséget a határozat jogerőre emelkedését követő harmadik hónap utolsó napjáig kell teljesíteni.

Az állandó tartózkodás joga

16. § (1) Állandó tartózkodásra jogosult

a) *  az az EGT-állampolgár, aki öt éven át megszakítás nélkül, jogszerűen Magyarország területén tartózkodott,

b) *  az a családtag, aki öt éven át megszakítás nélkül, jogszerűen Magyarország területén tartózkodott,

c) *  az a személy, aki az EGT-állampolgárra vagy a magyar állampolgárra tekintettel fennmaradó tartózkodási joggal rendelkezik, és öt éven át megszakítás nélkül, jogszerűen Magyarország területén tartózkodott, valamint

d) *  az állandó tartózkodásra jogosult szülőnek Magyarország területén született gyermeke.

(2) Állandó tartózkodásra jogosult

a) a magyar állampolgár családtagja - a házastárs kivételével -, ha megszakítás nélkül legalább egy éve magyar állampolgárral családi életközösségben él,

b) a magyar állampolgár házastársa, feltéve, hogy a házasságot a kérelem benyújtását megelőzően legalább két éve megkötötték, és azóta életközösségük folyamatosan fennáll.

(3) *  Ha az EGT-állampolgár vagy a családtag Magyarország területén tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, és Magyarország területére száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó időre visszatér, az állandó tartózkodási jog megszerzéséhez szükséges időtartam újrakezdődik.

17. § (1) *  Az ellenkező bizonyításáig a Magyarország területén való megszakítás nélküli tartózkodás első napja a tartózkodás 21. § szerinti bejelentésének vagy a 22. § szerinti tartózkodási kártya kiadása iránti kérelem benyújtásának napja.

(2) Nem minősül a tartózkodás megszakításának

a) *  az évente legfeljebb hat hónapig tartó, Magyarország területén kívüli tartózkodás,

b) a kötelező katonai szolgálat miatti távollét,

c) az egyszeri, legfeljebb tizenkét hónapig folyamatosan fennálló fontos ok, különösen a terhesség, szülés, súlyos betegség, tanulmányok folytatása, szakképzés vagy kiküldetés miatti távollét.

(3) *  A tartózkodás megszakításának minősül, ha az EGT-állampolgár vagy a családtag felhagy tartózkodási jogának gyakorlásával Magyarország területén.

18. § (1) *  A Magyarország területén keresőtevékenység folytatása céljából tartózkodó EGT-állampolgár a 16. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ötéves tartózkodási idő letelte előtt állandó tartózkodásra jogosult, ha

a) *  beutazásától számított több mint három évig megszakítás nélkül Magyarország területén tartózkodott, és keresőtevékenysége befejezésekor elérte az öregségi nyugdíjjogosultságra megállapított életkort, vagy keresőtevékenységét azért szüntette meg, hogy korengedményes nyugdíjba vonuljon, feltéve, hogy legalább az öregségi vagy korengedményes nyugdíjba vonulást megelőző tizenkét hónapban Magyarországon végzett keresőtevékenységet;

b) *  beutazásától számított több mint két éven át megszakítás nélkül keresőtevékenység folytatása céljából tartózkodott Magyarország területén, és keresőtevékenységével balesettel vagy egészségkárosodással összefüggő és gyógykezelést igénylő állapota következtében hagyott fel;

c) keresőképtelensége olyan munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következménye, amely alapján külön jogszabályban meghatározott ellátásra jogosult; vagy

d) *  legalább három évig megszakítás nélkül folytatta keresőtevékenységét Magyarország területén, ezt követően keresőtevékenységet folytat egy másik, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam területén, de megtartja Magyarország területén lévő lakóhelyét.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a keresőtevékenység folytatásának időtartamába beszámít az az időszak is, amely alatt az EGT-állampolgár

a) külön törvényben meghatározottak szerint álláskeresőnek minősül, vagy

b) betegség vagy baleset következtében nem folytat keresőtevékenységet,

c) *  rajta kívül álló ok miatt nem folytat keresőtevékenységet.

(2a) *  Az (1) bekezdés a) és b) pontja alkalmazásában a keresőtevékenység folytatásának időtartamába beleszámít az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes tagállam területén folytatott keresőtevékenység időtartama is.

(3) Ha a keresőtevékenység folytatása céljából tartózkodó EGT-állampolgár házastársa magyar állampolgár, az EGT-állampolgár az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt tartózkodási, illetve keresőtevékenység folytatásával kapcsolatos időtartamra vonatkozó feltételek hiányában is állandó tartózkodásra jogosult, ha

a) öregségi vagy korengedményes nyugdíjra szerzett jogosultságot, vagy

b) keresőtevékenységével balesettel vagy egészségkárosodással összefüggő és gyógykezelést igénylő állapota következtében hagyott fel.

(4) Ha az EGT-állampolgár az (1) bekezdés alapján megszerezte az állandó tartózkodás jogát, a családtagjaként tartózkodási joggal rendelkező személy is állandó tartózkodásra jogosult.

(5) Ha a Magyarországon keresőtevékenységet folytató EGT-állampolgár azt megelőzően meghal, hogy az állandó tartózkodás jogát az (1) bekezdés alapján megszerezte volna, a családtagjaként tartózkodási joggal rendelkező személy állandó tartózkodásra jogosult, ha * 

a) *  az EGT-állampolgár a halálát megelőzően két évig megszakítás nélkül Magyarország területén tartózkodott, vagy

b) az EGT-állampolgár halála munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következménye.

19. § (1) *  Az EGT-állampolgárnak vagy harmadik országbeli állampolgár családtagjának az állandó tartózkodási joga megszűnik két év folyamatos távolléttel.

(1a) *  A magyar állampolgár harmadik országbeli családtagjának az állandó tartózkodási joga megszűnik

a) két év folyamatos távolléttel;

b) beutazási és tartózkodási tilalom elrendelése esetén;

c) ha a családi kapcsolat létesítése a tartózkodási jog megszerzése érdekében történt, vagy

d) ha az állandó tartózkodási jogot igazoló okmány megszerzése érdekében olyan hamis adatot, valótlan tényt közölt, amelyre vonatkozóan a büntetőjogi felelősségét jogerős bírósági ítélet megállapította.

(2) *  Az (1) és az (1a) bekezdésben foglalt esetekben az állandó tartózkodási jog megszűnését az eljáró hatóság határozattal állapítja meg.

III. Fejezet

BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGEK ÉS A TARTÓZKODÁSI JOGOT IGAZOLÓ OKMÁNYOK

A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag számára kiadott vízum

20. § *  (1) *  A kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelemnek helyt adó döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(1a) *  A kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem elutasítása, a vízum megsemmisítése, valamint a vízum visszavonása tárgyában hozott döntés ellen fellebbezésnek van helye.

(1b) *  A fellebbezés tárgyában hozott elutasító döntéssel szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye.

(1c) *  (1e) Az (1a) bekezdés szerinti döntés bírósági felülvizsgálata iránti kérelmet a fellebbezés tárgyában hozott elutasító döntés közlésétől számított három napon belül az elsőfokú hatóságnál kell benyújtani. A hatóság a kérelmet az ügy irataival és ellenkérelmével együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.

(1d) *  A bíróság az (1c) bekezdés szerinti kérelemről - annak beérkezésétől számított - nyolc napon belül, nemperes eljárásban határoz, az eljárásra a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

(1e) *  A bíróság eljárására - ha az eljárás nemperes jellegéből más nem következik - a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A vízumeljárásban az eljáró hatóság meghallgathatja a korlátozottan cselekvőképes vagy a cselekvőképtelen kiskorú kérelmezőt is. A meghallgatás során a kérelmező törvényes képviselőjének, illetve a törvényes képviselő által adott meghatalmazással rendelkező, nagykorú cselekvőképes személynek is jelen kell lennie.

(3) *  A kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum kiadására irányuló eljárás tárgyi költségmentes.

Az EGT-állampolgár száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodásának bejelentése és a bejelentést igazoló okmány * 

21. § (1) *  Az EGT-állampolgár száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodás esetén - legkésőbb a beutazástól számított kilencvenharmadik napon - köteles a tartózkodását személyes adatainak közlésével bejelenteni. A tartózkodás bejelentésekor be kell mutatni, illetve csatolni kell a tartózkodási feltételek fennállását igazoló - külön jogszabályban meghatározott - okiratokat.

(2) Az e törvényben foglalt feltételek igazolása esetén a tartózkodás bejelentéséről szóló igazolást (a továbbiakban: regisztrációs igazolás) az eljáró hatóság azonnal kiállítja.

(3) A regisztrációs igazolás a bejelentkezés tényét és időpontját tanúsítja.

(4) A regisztrációs igazolás érvénytelen, ha a tartózkodási jog megszűnt.

A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodási jogát igazoló okmány * 

22. § (1) *  A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodási jogát az eljáró hatóság által kiállított okmány (a továbbiakban: tartózkodási kártya) tanúsítja, amelynek kiadását legkésőbb a beutazástól vagy a tartózkodási jogot megalapozó tény keletkezésétől számított kilencvenharmadik napon kell kérelmezni. A kérelem benyújtásakor be kell mutatni, illetve csatolni kell a tartózkodási feltételek fennállását igazoló - külön jogszabályban meghatározott - okiratokat.

(2) *  Az eljáró hatóság a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolást ad ki, amely tanúsítja a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag tartózkodási jogát. A 8. § (1) bekezdés alkalmazása esetén az eljáró hatóság a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolást ad ki, amely tanúsítja, hogy a harmadik ország állampolgárságával rendelkező személy tartózkodási jogot igazoló okmány kiállítása iránti kérelmet nyújtott be. Az igazolást három hónapos érvényességgel kell kiállítani, amely a kérelem jogerős elbírálásáig alkalmanként legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.

(2a) *  Az eljáró hatóság a magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja tartózkodási kártya kiadása iránti kérelme benyújtásakor a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelete, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet alapján jár el.

(3) A tartózkodási kártya kiadása iránti kérelmet az eljáró hatóság a tartózkodási kártya kiadásával teljesíti, vagy azt határozattal utasítja el.

(4) *  A tartózkodási kártya iránti kérelem tárgyában indult eljárásban az eljáró hatóság az érdemi döntést a kérelem benyújtásától számított hetven napon belül hozza meg.

(5) A tartózkodási kártya az érvényességi ideje alatt igazolja a tartózkodási jog fennállását.

23. § (1) Az EGT-állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja tartózkodási kártyájának érvényességi ideje a tartózkodási joggal rendelkező EGT-állampolgár tartózkodásának időtartamához igazodik. A tartózkodási kártyát legfeljebb ötéves érvényességgel kell kiállítani.

(2) A magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja tartózkodási kártyájának érvényességi ideje öt év.

(3) *  A tartózkodási kártya érvénytelen, ha birtokosa Magyarország területén a tartózkodási joga gyakorlásával felhagyott, vagy a tartózkodási joga megszűnt.

Az EGT-állampolgár és a családtag állandó tartózkodási jogát igazoló okmány

24. § (1) Az EGT-állampolgár és a családtag állandó tartózkodási jogát az eljáró hatóság által kiállított okmány (a továbbiakban: állandó tartózkodási kártya) tanúsítja.

(2) Az állandó tartózkodási kártya kiadása iránti kérelmet az eljáró hatóság az állandó tartózkodási kártya kiadásával teljesíti, vagy azt határozattal utasítja el.

(3) *  Az állandó tartózkodási kártya iránti kérelem tárgyában indult eljárásban az eljáró hatóság az érdemi döntést a kérelem benyújtásától számított hetven napon belül hozza meg.

25. § (1) A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag köteles az állandó tartózkodási kártya kiállítása iránti kérelmet a tartózkodási kártya érvényességének lejárta előtt benyújtani. Ha a kérelmező a tartózkodási kártya érvényességének lejárta után nyújtja be a kérelmet, és magát kimenteni nem tudja, az állandó tartózkodás jogának fennállását igazolnia kell.

(2) Az eljáró hatóság a kérelem benyújtásáról a benyújtással egyidejűleg igazolást ad ki, amely az állandó tartózkodási kártya kiállításáig tanúsítja a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag tartózkodási jogát.

26. § Az állandó tartózkodási kártya érvénytelen, ha az állandó tartózkodási jog megszűnt.

Bejelentési kötelezettségek

27. § (1) *  Az EGT-állampolgár, valamint a családtag Magyarország területén lévő első lakóhelyét, korábbi szokásos tartózkodási hely szerinti országát a regisztrációs igazolás, illetve a tartózkodási kártya kiállításával kapcsolatos eljárásban jelenti be a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően.

(2) *  Az eljáró hatóság a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadása céljából az EGT-állampolgár, valamint a családtag nyilvántartott személyazonosító adatairól és lakcím adatairól, valamint regisztrációs igazolásának vagy tartózkodási kártyájának adatairól értesíti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervet.

(3) *  A regisztrációs igazolás, illetve a tartózkodási kártya érvénytelenségéről az eljáró hatóság értesíti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervet.

28. § (1) Az EGT-állampolgár, valamint a családtag úti okmányának, személyazonosító igazolványának, illetve a tartózkodási jogát igazoló okmányának eltulajdonítását, megsemmisülését, elvesztését, továbbá az elveszettnek hitt és bejelentett okmány megtalálását köteles bejelenteni.

(2) * 

(3) A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült vagy lejárt úti okmány helyett - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - köteles új úti okmányt beszerezni. A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag az új úti okmány és az (1) bekezdés alapján kiadott - bejelentésről szóló - igazolás birtokában hagyhatja el az ország területét.

(4) Az EGT-állampolgár az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült vagy lejárt úti okmánya helyett akkor köteles új úti okmányt beszerezni, ha érvényes személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkezik.

29. § *  A száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodási jogát gyakorló EGT-állampolgár vagy családtag a személyes adatok közlésével köteles bejelenteni

a) a vele együtt tartózkodó családtagjának a halálát,

b) a névváltoztatást,

ha a haláleset vagy a névváltoztatást eredményező tény Magyarország területén kívül következett be. * 

30. § *  Ha az EGT-állampolgár vagy a családtag felhagy tartózkodási jogának gyakorlásával, vagy Magyarország területét végleg elhagyja, ennek tényét, valamint a következő szokásos tartózkodási hely szerinti országát az eljáró hatóságnak bejelentheti, és a tartózkodási jogot igazoló okmányát leadhatja.

31. § (1) A tartózkodási jogcímben a 10. § és a 11. §-ban foglalt okból bekövetkezett változást a családtag köteles bejelenteni és a további tartózkodás feltételeit igazolni.

(2) A családtag köteles bejelenteni, ha a 8. § (1) bekezdése szerinti tartózkodási jog alapjául szolgáló életközösség megszűnt.

32. § (1) Az EGT-állampolgár, valamint a családtag a személyazonosság, illetve a tartózkodás jogszerűségének ellenőrzésére feljogosított hatóság felhívására a tartózkodási jogot igazoló okmányát köteles bemutatni.

(2) Az EGT-állampolgár, valamint a családtag a tartózkodás jogát az e fejezetben meghatározott okmányokon kívül bármely más, hitelt érdemlő módon is igazolhatja.

IV. Fejezet

A SZABAD MOZGÁS ÉS TARTÓZKODÁS JOGÁNAK KÖZRENDI, KÖZBIZTONSÁGI VAGY KÖZEGÉSZSÉGÜGYI OKBÓL TÖRTÉNŐ KORLÁTOZÁSA

33. § *  Az e törvény hatálya alá tartozó személyek beutazáshoz és tartózkodáshoz való joga az arányosság elvének betartásával és az érintettnek kizárólag olyan személyes magatartása alapján korlátozható, amely valódi, közvetlen és súlyos veszélyt jelent a közrendre, a közbiztonságra, a nemzetbiztonságra vagy a közegészségügyre.

34. § (1) *  A visszairányítás, illetve a kiutasítás nem rendelhető el és nem hajtható végre olyan ország területére, amely az érintett tekintetében nem minősül biztonságos származási vagy biztonságos harmadik országnak, így különösen, ahol faji, vallási, nemzeti hovatartozása, egy meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikai véleménye miatt üldöztetés veszélyének lenne kitéve, továbbá olyan állam területére vagy olyan terület határára sem, ahol nyomós oknál fogva tartani lehet attól, hogy a visszairányított, illetve a kiutasított személy az Alaptörvény XIV. cikk (2) bekezdésében meghatározott magatartásnak lenne kitéve (non-refoulement).

(2) Ha az érintett menekültügyi eljárás alatt áll, a visszairányítás és a kiutasítás csak a menekültügyi hatóság kérelmet elutasító jogerős és végrehajtható határozata alapján hajtható végre.

35. § *  (1) Az e törvényben foglalt tartózkodási feltételek fennállását, valamint a bejelentési kötelezettségek teljesítését az eljáró hatóság ellenőrizheti, amennyiben adat merül fel arra nézve, hogy e feltételek nem állnak fenn, vagy az érintett a bejelentési kötelezettségének nem tett eleget.

(2) A biometrikus adatokat tartalmazó tartózkodásra jogosító okmány tároló elemének a harmadik ország állampolgárságával rendelkező személy valamely fizikai tulajdonságának (arcképmás, ujjnyomat) rögzítésével előállított személyes adatait az eljáró hatóság a személyes adatnak a tároló elemből történő olvasásával kezelheti a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet 1. cikk 4. pontjában meghatározott célból.

(3) Az eljáró hatóság a (2) bekezdésben meghatározott célból rögzített ujjnyomatadatot kizárólag a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet 1. cikk 4. pontjában foglaltak megállapítása céljából, annak befejezéséig kezelheti, ezt követően haladéktalanul törli.

A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag ellenőrzése a Vízuminformációs Rendszerben * 

35/A. § *  (1) Az eljáró hatóság a 2004/512/EK tanácsi határozattal létrehozott vízuminformációs rendszerben (a továbbiakban: Vízuminformációs Rendszer) tárolt adatokkal történő összevetés céljából a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló 2008. július 9-i 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: VIS rendelet) 19., illetve 20. cikke alapján történő ellenőrzés céljából a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag ujjnyomatát rögzítheti.

(2) Az eljáró hatóság az (1) bekezdésben meghatározott célból rögzített ujjnyomat-adatot kizárólag a VIS rendelet 19., illetve 20. cikke szerinti keresés elvégzéséhez, annak befejezéséig kezelheti, ezt követően haladéktalanul törli.

A beléptetés megtagadása és a visszairányítás

36. § (1) A határforgalmat ellenőrző hatóság a beutazni kívánó EGT-állampolgár, illetve a családtag államhatáron történő beléptetését megtagadhatja, ha nem felel meg a 3. §-ban meghatározott beutazási feltételeknek, vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt áll.

(2) A beléptetés megtagadása esetén az EGT-állampolgárt, illetve a családtagot vissza kell irányítani

a) annak az országnak a területére, ahonnan érkezett,

b) annak az országnak a területére, amely visszafogadni köteles,

c) annak az országnak a területére, ahol szokásos tartózkodási helye van, vagy

d) bármely más államba, ahova beutazhat.

(3) A visszairányítást indokolt határozattal kell elrendelni, és - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a közléssel egyidejűleg intézkedni kell a végrehajtás iránt. A visszairányítást elrendelő határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

(4) Ha a beléptetés megtagadására a 3. §-ban meghatározott beutazási feltételek hiánya miatt kerül sor, a határforgalmat ellenőrző hatóság - kérelemre - biztosítja az EGT-állampolgár, illetve a családtag számára annak a lehetőségét, hogy a visszairányítás elrendelésétől számított hetvenkét órán belül a szükséges dokumentumokat megszerezze, vagy más módon bizonyítsa a beutazáshoz való jogának fennállását.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni arra a személyre is, aki valószínűsíti személyazonosságát, valamint azt, hogy EGT-állampolgár.

37. § (1) Visszairányítás elrendelése esetén a visszairányított személy - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - köteles a tovább- vagy visszainduló járművön tartózkodni vagy a visszaszállítására köteles szállító vállalat egy másik induló járatára átszállni.

(2) *  A visszairányított személy a visszairányítás végrehajtásáig, de legfeljebb hetvenkét óráig köteles a határforgalmat ellenőrző hatóság rendelkezése szerint Magyarország határterületén kijelölt helyen tartózkodni, ha

a) a visszairányítás az (1) bekezdés szerint nem hajtható végre, vagy

b) a visszairányított személy a 36. § (4) bekezdés szerinti kérelmet terjesztett elő.

(3) Ha a visszairányított személy a visszairányítás elrendelésétől számított hetvenkét órán belül a szükséges dokumentumokat megszerzi, vagy más módon bizonyítja a beutazáshoz való jogának fennállását, a visszairányítást elrendelő határozat érvényét veszti.

(4) Ha a visszairányítást a (2) bekezdésben meghatározott időtartamon belül nem lehet végrehajtani, a beléptetést követően a visszairányított személyt az eljáró hatóság kiutasíthatja.

A beutazási és tartózkodási tilalom

38. § (1) Beutazási és tartózkodási tilalmat kell elrendelni azzal szemben,

a) *  akinek a beutazására és tartózkodására vonatkozó tilalom érvényesítésére Magyarország nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt, vagy

b) akinek a beutazására és tartózkodására vonatkozó tilalom érvényesítéséről az Európai Unió Tanácsa döntött.

(2) *  A beutazási és tartózkodási tilalmat az ismeretlen helyen, illetve nem Magyarország területén tartózkodó személlyel szemben az eljáró hatóság határozattal rendeli el.

(3) Az idegenrendészeti kiutasítással együtt elrendelendő beutazási és tartózkodási tilalmat az eljáró hatóság a kiutasításról rendelkező határozatában rendeli el.

(4) A beutazási és tartózkodási tilalom elrendeléséről az e törvény szerinti adatkezelő szervet értesíteni kell.

(5) Ha a kiutasítást a bíróság rendelte el, a beutazási és tartózkodási tilalom nyilvántartásba vételéről a kiutasítást végrehajtó hatóság gondoskodik.

39. § (1) A 38. § (1) bekezdése alapján elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát az elrendelő hatóság határozza meg, amely első alkalommal legfeljebb három év lehet, majd alkalmanként legfeljebb további három évvel meghosszabbítható, amennyiben annak feltételei a beutazási és tartózkodási tilalom lejártakor továbbra is fennállnak.

(2) A beutazási és tartózkodási tilalmat meg kell szüntetni, ha elrendelésének oka megszűnt.

(3) *  A 38. § (1) bekezdése alapján elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Az idegenrendészeti kiutasítás

40. § (1) Az eljáró hatóság - a közegészségügyi hatóság kezdeményezésére - közegészségügyi okból kiutasíthatja azt az EGT-állampolgárt vagy azt a családtagot, aki külön jogszabályban meghatározott közegészséget veszélyeztető betegségben szenved, fertőzőképes, illetve kórokozó hordozó állapotban van, és ezekre tekintettel nem veti alá magát kötelező ellátásnak, kivéve, ha a beutazást követő három hónap elteltével válik beteggé vagy fertőzőképessé, illetve alakul ki kórokozó hordozó állapot.

(2) Az eljáró hatóság kiutasíthatja azt az EGT-állampolgárt vagy azt a családtagot,

a) *  aki Magyarország területének elhagyására vonatkozó kötelezettségének az előírt határidőn belül nem tett eleget,

b) akinek a beutazási vagy a tartózkodási joga nem áll fenn, de aki ennek ellenére a beutazási vagy a tartózkodási joga igazolása céljából az eljáró hatóság előtt hamis adatra vagy valótlan tényre hivatkozott,

c) *  akinek beutazása vagy tartózkodása valódi, közvetlen és súlyos veszélyt jelent Magyarország nemzetbiztonságára.

(3) *  Az idegenrendészeti kiutasítást a (2) bekezdés c) pontjában foglalt okból törvényben meghatározott érdek védelmével kapcsolatos feladatuk ellátása céljából a kormányrendeletben meghatározott rendvédelmi szervek is kezdeményezhetik. Ha az idegenrendészeti kiutasítást a (2) bekezdés c) pontjában foglalt okból rendelik el, a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamára - a feladat- és hatáskörüket érintő esetben - a kormányrendeletben meghatározott rendvédelmi szervek javaslatot tesznek.

(4) *  Büntetőeljárás során hozott jogerős ítélet önmagában nem képezheti a (2) bekezdés c) pontja alapján elrendelt kiutasító döntés meghozatalának alapját.

(5) *  Az állandó tartózkodási joggal rendelkező EGT-állampolgár vagy családtag - a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott eset kivételével - nem utasítható ki Magyarország területéről.

41. § (1) *  Az idegenrendészeti kiutasítás elrendelésével együtt - a 40. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a 40. § (5) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - egytől öt évig terjedő időtartamú beutazási és tartózkodási tilalmat kell elrendelni. A 40. § (2) bekezdés a) és b) pontja alapján elrendelt idegenrendészeti kiutasítással együtt az EGT-állampolgár vagy családtag részére meg kell állapítani az ország elhagyására vonatkozó kötelezettséget.

(2) Ha a kiutasítást közegészségügyi okból rendelik el, a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamára a közegészségügyi hatóság javaslatot tesz.

(2a) *  Ha a kiutasítást a 40. § (2) bekezdés c) pontja alapján rendeli el az eljáró hatóság, a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamára az elrendelést kezdeményező rendvédelmi szerv javaslatot tesz.

(3) Az e törvény szerinti kiutasítással együtt elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát a kiutasítás végrehajtásának napjától kell számítani.

(4) A kiutasítással együtt elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom indokoltságát a kiutasítás végrehajtásának napjától számított két év elteltével kérelemre felül kell vizsgálni.

(5) A beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésének nincs helye, ha

a) a kiutasításra azért kerül sor, mert a visszairányítást - a visszairányított személynek fel nem róható okból - nem lehetett végrehajtani, vagy

b) a kiutasítást kiskorúval szemben rendelték el.

42. § (1) Az idegenrendészeti kiutasítás nem rendelhető el azzal az EGT-állampolgárral, illetve azzal a családtaggal szemben, aki

a) *  több mint tíz éve jogszerűen tartózkodik Magyarország területén, vagy

b) kiskorú, kivéve, ha a kiutasítás a kiskorú érdekében történik.

(2) A kiutasításról az e törvény szerinti adatkezelő szervet értesíteni kell.

43. § Az idegenrendészeti kiutasítás nem alkalmazható olyan bűncselekmény elkövetése miatt, amelynek elbírálása során a bíróság nem rendelt el kiutasítást.

44. § A 40. § (2) bekezdésben meghatározott esetben a kiutasítást elrendelő határozat meghozatala előtt a következő szempontokat kell mérlegelni:

a) az elkövetett cselekmény jellege és súlya,

b) az érintett személy életkora, egészségi állapota,

c) az érintett személy családi körülményei, a családi kapcsolat fennállásának időtartama,

d) az érintett személy gyermekeinek száma és életkora, a velük való kapcsolattartás módja és gyakorisága,

e) amennyiben van olyan másik állam, ahol a családi együttélés folytatása nem ütközik jogi akadályba, azoknak a nehézségeknek a számbavétele, amelyekkel a családtagoknak kellene szembenézniük, ha annak az államnak a területén kényszerülnének letelepedni,

f) az érintett személy gazdasági helyzete,

g) az érintett személy magyarországi tartózkodásának időtartama,

h) az érintett személy társadalmi és kulturális integrációja, illetve a származási országgal fennálló kapcsolatainak szorossága.

45. § (1) *  Az önállóan elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló EGT-állampolgár vagy családtag kizárólag az elrendelő hatóságnak a bíróság kezdeményezésére kiadott hozzájárulásával utazhat be Magyarország területére.

(2) Az eljáró hatóság a kiutasítással együtt elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló EGT-állampolgár vagy családtag beutazását a kiutasítást elrendelő határozat bírósági felülvizsgálata során a bíróság előtt történő megjelenés céljából engedélyezi, ha a bíróság az érintettet megjelenésre kötelezi, vagy azt lehetővé teszi.

46. § (1) A kiutasítást, valamint a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

(2) Bírósági felülvizsgálat esetén a bíróság a keresetet a keresetlevél beérkezésétől számított nyolc napon belül bírálja el. A tárgyaláson az EGT-állampolgárt vagy a családtagot - erre irányuló kérelem esetén - személyesen is meg kell hallgatni. A személyes meghallgatás mellőzhető, ha az EGT-állampolgár vagy a családtag a megadott lakcímről nem idézhető, illetve ismeretlen helyre távozott.

(3) * 

47. § (1) *  Az idegenrendészeti kiutasítással együtt elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló EGT-állampolgár vagy családtag a kiutasítás végrehajtásától számított egy év elteltével kérheti a beutazási és tartózkodási tilalom törlését az egészségi állapotában vagy családi körülményeiben bekövetkezett olyan változásra hivatkozva, amely Magyarország területén való tartózkodását indokolja.

(2) A kérelemről az eljáró hatóság három hónapon belül határoz. Ha az eljáró hatóság a beutazási és tartózkodási tilalom hatályát megszünteti, intézkedik a beutazási és tartózkodási tilalom törlése iránt.

47/A. § *  Az idegenrendészeti kiutasítás végrehajtásának biztosítása érdekében az eljáró hatóság az EGT-állampolgár, illetve a családtag úti okmányát elveheti, amely intézkedéssel szemben külön jogorvoslatnak nincs helye.

47/B. § *  A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény alapján harmadik országbeli állampolgárokkal szemben elrendelt idegenrendészeti kiutasításokat és a kiutasító határozatok alapján a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett, beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzéseket (a továbbiakban: figyelmeztető jelzés) a harmadik országbeli családtag kiutasítása végrehajtása előtt vagy a tartózkodási jogot igazoló okmány kiállítása iránti eljárásban - a 33. §-ban foglaltakra is figyelemmel - felül kell vizsgálni. Ha a kiutasítás és a beutazási és tartózkodási tilalom, valamint a figyelmeztető jelzés fenntartása aránytalan érdeksérelemmel jár, az idegenrendészeti kiutasítás elrendeléséről hozott határozatot az eljáró hatóság törli. Az eljáró hatóság az eljárást húsz nap alatt folytatja le és határozattal dönt.

A kiutasítás végrehajtása

48. § (1) *  A bíróság által elrendelt kiutasítást az eljáró hatóság végzéssel hajtja végre, amellyel szemben végrehajtási kifogás terjeszthető elő.

(2) Ha a kiutasítás végrehajtásának a 34. §-ban meghatározott akadálya van, azt a bíróság által elrendelt kiutasítás végrehajtásakor is figyelembe kell venni. A végrehajtási akadály fennállását ebben az esetben a büntetés-végrehajtási bíró állapítja meg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a kiutasított közvetlenül kérelemmel fordulhat a büntetés-végrehajtási bíróhoz a kiutasítási akadály megállapítása érdekében. Ha a kiutasított a büntetés-végrehajtási bíróhoz címzett kérelmét az idegenrendészeti hatósághoz nyújtja be, azt - az idegenrendészeti hatóság véleményével kiegészítve - haladéktalanul meg kell küldeni a büntetés-végrehajtási bírónak.

(4) A büntetés-végrehajtási bíró eljárásának a kiutasítás végrehajtására halasztó hatálya van.

48/A. § *  A bíróság által elrendelt kiutasítás végrehajtásának biztosítása érdekében az eljáró hatóság az EGT-állampolgár, illetve a családtag úti okmányát elveheti, amely intézkedéssel szemben külön jogorvoslatnak nincs helye.

49. § (1) Ha a kiutasítást elrendelő bírósági ítélet végrehajtásáig - a szabadságvesztés büntetés kivételével - az ítélet meghozatalától számított több mint két év telt el, az eljáró hatóság kezdeményezi a kiutasítást elrendelő bíróságnál az ítélet felülvizsgálatát.

(2) A bíróság megvizsgálja, hogy a kiutasítás elrendelése óta történt-e jelentős változás a kiutasított körülményeiben, illetve, hogy az érintett személy jelentős és tényleges veszélyt jelent-e a közrendre és közbiztonságra, és dönt a kiutasítás fenntartásáról vagy törléséről.

A kitoloncolás

50. § (1) *  A bírósági kiutasítást - a 34. §-ban meghatározott tilalom figyelembevételével - a kiutasított személy hatósági kíséretével (a továbbiakban: kitoloncolás) kell végrehajtani, ha vele szemben a bíróság a szabad mozgás és tartózkodás jogának hiányában végleges hatályú kiutasítást alkalmazhatna.

(1a) *  A bírósági és az idegenrendészeti kiutasítás - a 34. §-ban meghatározott tilalom figyelembevételével - kitoloncolással hajtható végre, ha a kiutasított személy:

a) szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés büntetésből szabadult, vagy

b) vele szemben a 40. § (2) bekezdés a)-c) pontja alapján rendeltek el idegenrendészeti kiutasítást és a 61/A. §-ban foglaltaknak nem tett eleget.

(2) *  A kitoloncolásról az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő határozatban vagy önálló határozatban kell rendelkezni. Bírósági kiutasítás esetén a kitoloncolást a bírósági kiutasítás végrehajtásáról hozott végzésben vagy önálló végzésben kell elrendelni, amellyel szemben - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - jogorvoslatnak nincs helye.

(3) *  A kitoloncolást elrendelő határozat vagy végzés végrehajtásának felfüggesztése nem kérelmezhető.

(4) A kitoloncolás foganatosításának módja ellen az érintett végrehajtási kifogást terjeszthet elő.

(5) A kitoloncolást félbe kell szakítani, ha

a) a kitoloncolt célországba történő beutazása meghiúsult, vagy

b) a kitoloncolt sürgős orvosi beavatkozást igénylő állapota miatt nem hajtható végre.

(6) Az eljáró hatóság a légi úton történő kiutasítás céljából történő átszállítás eseteiben biztosított segítségnyújtásról szóló, 2003. november 25-i 2003/110/EK tanácsi irányelv rendelkezéseinek alkalmazására köteles állam által elrendelt kiutasítás végrehajtásában közreműködhet.

A kitoloncolási őrizet

51. § *  (1) Az eljáró hatóság a kitoloncolás végrehajtásának biztosítása érdekében őrizetbe (a továbbiakban: kitoloncolási őrizet) veszi azt az EGT-állampolgárt, illetve a családtagot, akinek kitoloncolását az 50. § (1) bekezdése alapján rendelte el. Kiskorút nem lehet kitoloncolási őrizetbe venni.

(2) Ha a kitoloncolás elrendelésére az 50. § (1a) bekezdése alapján került sor, az EGT-állampolgárt, illetve a családtagot az eljáró hatóság kitoloncolási őrizetbe veheti.

(3) *  A kitoloncolási őrizetet az eljáró hatóság legfeljebb hetvenkét órára rendelheti el, amelyet a kitoloncolási őrizet helye szerint illetékes járásbíróság a kitoloncolás végrehajtásáig, de alkalmanként legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthat.

(4) A kitoloncolási őrizetet határozattal kell elrendelni, és a közléssel egyidejűleg végre kell hajtani. A kitoloncolási őrizetet azonnal meg kell szüntetni, ha

a) elrendelésének oka megszűnt,

b) nyilvánvalóvá válik, hogy a kiutasítást nem lehet végrehajtani, vagy

c) az elrendeléstől számított három hónap eltelt.

A kifogás

52. § (1) Az EGT-állampolgár vagy a családtag a kitoloncolási őrizet elrendelésére irányuló eljárás felfüggesztését nem kérheti. A kitoloncolási őrizetet elrendelő határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

(2) A kitoloncolási őrizetet elrendelő határozat bírósági felülvizsgálata iránt az őrizetbe vett személy az elrendeléstől számított hetvenkét órán belül kifogást nyújthat be.

(3) A kitoloncolási őrizetbe vett személy kifogással élhet, amennyiben az idegenrendészeti hatóság az 58-59. §-ban meghatározott kötelezettségét elmulasztotta.

(4) *  A kifogást a kitoloncolási őrizet helye szerint illetékes járásbíróság bírálja el.

(5) A bíróság

a) a (2) bekezdés szerinti kifogást haladéktalanul, de legkésőbb a kitoloncolási őrizet hetvenkét órán túli meghosszabbításával egyidejűleg,

b) a (3) bekezdés szerinti kifogást nyolc napon belül

bírálja el.

53. § (1) A bíróság döntése alapján

a) a törvénysértő kitoloncolási őrizetet azonnal meg kell szüntetni,

b) az elmulasztott intézkedést pótolni kell, illetve a jogsértő állapotot meg kell szüntetni.

(2) A kifogás elbírálásával egyidejűleg az eljáró hatóság indítványára a bíróság dönt a kitoloncolási őrizet hetvenkét órán túli meghosszabbításáról.

A kitoloncolási őrizet bírósági meghosszabbítása

54. § (1) *  A kitoloncolási őrizetbe vételt elrendelő hatóság az őrizet hetvenkét órán túli meghosszabbítását az elrendeléstől számított huszonnégy órán belül indítványozza a járásbíróságnál.

(2) Az eljáró hatóság az indítványt megindokolja.

(3) *  A bíróság a kitoloncolási őrizetet alkalmanként legfeljebb harminc nappal hosszabbíthatja meg. A kitoloncolási őrizet további harminc nappal történő meghosszabbítását az eljáró hatóság indítványozhatja a bíróságnál úgy, hogy az indítvány a meghosszabbítás esedékességének napját megelőző nyolc munkanapon belül a bírósághoz megérkezzen. A bíróság a kitoloncolási őrizet meghosszabbítására irányuló indítványról haladéktalanul határoz.

A bírósági eljárás közös szabályai

55. § (1) A bíróság a kifogás elbírálásával, valamint a kitoloncolási őrizet meghosszabbításával kapcsolatos eljárásában egyesbíróként jár el, és végzéssel határoz.

(2) Ha a bíró a kifogást vagy az indítványt elutasította, ugyanazon alapon újabb kifogás vagy indítvány előterjesztésének nincs helye.

56. § (1) A bíróság az EGT-állampolgár, illetve a családtag számára ügygondnokot rendel ki, ha az EGT-állampolgár vagy a családtag a magyar nyelvet nem ismeri, és képviseletéről meghatalmazott útján nem tud gondoskodni.

(2) A kitoloncolási őrizet hetvenkét órán túli bírói meghosszabbításakor minden esetben, a kifogással és az őrizet további meghosszabbításával kapcsolatos eljárásban az őrizetbe vett kérelmére személyes meghallgatást kell tartani.

(3) A meghallgatást a kitoloncolási őrizet helyén és a jogi képviselő távollétében is meg lehet tartani.

(4) A meghallgatást a bíróság mellőzheti, ha a kitoloncolási őrizetbe vett személy megjelenésre fekvőbeteg-gyógyintézetben történő ápolása miatt képtelen, illetve ha a kifogás vagy az indítvány nem a jogosulttól származik.

(5) A meghallgatáson az EGT-állampolgár vagy a családtag, illetve az idegenrendészeti hatóság a bizonyítékait írásban előterjesztheti vagy szóban előadhatja. A jelenlévőknek módot kell adni arra, hogy a bizonyítékokat megismerjék. Ha az EGT-állampolgár vagy a családtag, illetve az indítványozó hatóság képviselője nem jelent meg, de az észrevételét írásban benyújtotta, azt a bíró ismerteti.

57. § (1) A bíróság határozatát az érintett EGT-állampolgárral vagy családtaggal és az idegenrendészeti hatósággal kell közölni. Ha az EGT-állampolgárnak vagy a családtagnak meghatalmazott jogi képviselője van, vagy számára ügygondnokot jelöltek ki, a határozatot vele is közölni kell. A határozatot kihirdetés útján kell közölni, és az írásba foglalást követően nyomban kézbesíteni kell.

(2) A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

(3) A bírósági eljárás tárgyi költségmentes.

A kitoloncolási őrizet végrehajtása

58. § (1) A kitoloncolási őrizetben lévő személyt - befogadásakor - jogairól és kötelezettségeiről anyanyelvén vagy az általa ismert más nyelven tájékoztatni kell.

(2) A kitoloncolási őrizetet elrendelő hatóság az őrizetben lévő személy kérelmére, vagy ha kétoldalú konzuli egyezmény ezt kötelezővé teszi, az őrizetbe vételről, illetve az őrizet időtartamának meghosszabbításáról köteles késedelem nélkül értesíteni az őrizetbe vett személy magyarországi konzuli vagy diplomáciai képviseletét ellátó szervet.

(3) A kitoloncolási őrizetbe vételt elrendelő hatóságnak ideiglenes intézkedésként haladéktalanul gondoskodnia kell az őrizetbe vett személy felügyelet nélkül maradó, illetve eltartott családtagja elhelyezéséről, valamint őrizetlenül hagyott értéktárgyai biztonságba helyezéséről.

59. § (1) A kitoloncolási őrizetet az eljáró hatóság az erre a célra kijelölt helyen foganatosítja.

(2) A kitoloncolási őrizet végrehajtása során a férfiakat a nőktől el kell különíteni.

(3) A kitoloncolási őrizetben lévő személy jogosult:

a) elhelyezésre, élelmezésre, saját ruházat viselésére - szükség esetén az évszaknak megfelelő ruházatra -, valamint egészségügyi sürgősségi és alapellátásra,

b) képviselőjével, illetve a konzuli képviseletet ellátó szerv tagjával ellenőrzés nélküli, valamint hozzátartozójával ellenőrzés melletti kapcsolattartásra,

c) a külön jogszabályban meghatározottak szerint csomag átvételére és küldésére, levelezés folytatására és látogató fogadására,

d) az élelmezésének saját költségén történő kiegészítésére,

e) a külön jogszabályban meghatározottak szerint vallásának gyakorlására,

f) a rendelkezésre álló közművelődési lehetőségek igénybevételére,

g) kifogás, kérés, panasz, közérdekű bejelentés megtételére,

h) napi legalább egy óra időtartamú szabad levegőn tartózkodásra.

(4) A kitoloncolási őrizetben lévő személy köteles:

a) a kitoloncolási őrizet végrehajtására szolgáló létesítmény rendjét megtartani, az ezzel összefüggő utasításoknak eleget tenni,

b) olyan magatartást tanúsítani, amely a többi kitoloncolási őrizetben lévő személy jogait nem sérti, nyugalmát nem zavarja,

c) az általa használt helyiségek tisztán tartásában díjazás nélkül közreműködni,

d) a személyét érintő vizsgálatoknak magát alávetni, ruházata átvizsgálását és a birtokában nem tartható személyes tárgyak elvételét tűrni.

Arcképmás és ujjnyomat rögzítése

60. § (1) A beutazási és tartózkodási tilalom betartásának ellenőrzése céljából az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő vagy a bírósági kiutasítást végrehajtó hatóság rögzíti annak a személynek az arcképmását, valamint ujjnyomatát, akit a bíróság kiutasított, vagy akivel szemben az eljáró hatóság a kiutasítással együtt beutazási és tartózkodási tilalmat rendelt el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy az arcképmása, valamint ujjnyomata rögzítését tűrni köteles.

A tartózkodási jog korlátozásának közös szabályai

61. § A kiutasítást, illetve a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő határozatnak tartalmaznia kell:

a) a 44. § alapján mérlegelt szempontokat,

b) a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát,

c) annak az államnak a megnevezését, ahová a kiutasítás végrehajtása történik,

d) az ország elhagyására előírt kötelezettség teljesítésének határnapját,

e) a határátlépés helyét,

f) beutazási és tartózkodási tilalom elrendelése esetén az arcképmás, valamint az ujjnyomat rögzítésének tűrésére vonatkozó kötelezettség előírását.

61/A. § *  Az ország elhagyására irányuló kötelezettséget a kiutasítást elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő első hónap utolsó napjáig kell teljesíteni.

62. § A kiutasítás kapcsán felmerülő költséget a kiutasított vagy - családtag esetén anyagi fedezet hiányában - az EGT-állampolgár vagy a magyar állampolgár viseli. Ha a kiutazási kötelezettség azért nem teljesíthető, mert a költségek viselésére kötelezett személy nem rendelkezik megfelelő anyagi fedezettel, a kiutaztatás költségét az eljáró hatóság megelőlegezi.

A személykörözés elrendelése

63. § (1) Az eljáró hatóság körözését rendelheti el annak az ismeretlen helyen tartózkodó EGT-állampolgárnak vagy családtagnak, aki

a) a kitoloncolási őrizetből megszökött, vagy

b) a 37. § (2) bekezdés alapján kijelölt tartózkodási helyről ismeretlen helyre távozott.

(2) *  A körözést határozattal kell elrendelni.

(3) *  A körözést vissza kell vonni, ha elrendelésének oka megszűnt.

Külföldre utazási korlátozás * 

64. § *  (1) Az eljáró hatóság külföldre utazási korlátozást rendel el azzal az EGT-állampolgárral vagy családtaggal szemben, akinek úti okmánya visszatartása érdekében a bíróság, illetve az ügyész az eljáró hatóságot a külföldre utazásról szóló törvény alapján értesítette.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés alapján az eljáró hatóság külföldre utazási korlátozást elrendelő határozatában az EGT-állampolgár vagy családtag úti okmányát visszatartja.

(3) A határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(4) Az eljáró hatóság a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság külföldre utazási korlátozás feloldása érdekében megküldött értesítése alapján a külföldre utazási korlátozást haladéktalanul törli és az EGT-állampolgár vagy családtag visszatartott úti okmányát visszaadja.

Felelősségi szabályok

65. § (1) *  A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagot légi vagy vízi úton, illetve menetrend szerint közlekedő járattal közúton Magyarország területére, illetve területén át más célállamba szállító természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, aki vagy amely gazdasági célú személyszállítási tevékenység végzésére jogosult (a továbbiakban: fuvarozó), köteles a szállítást megelőzően megbizonyosodni arról, hogy a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag rendelkezik-e a beutazáshoz vagy átutazáshoz érvényes úti okmánnyal, illetve kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízummal.

(2) A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagot légi vagy vízi úton, közúton, illetve vasúton szállító fuvarozó köteles gondoskodni a haladéktalan visszaszállításról abba az országba, ahonnan utasát hozta, vagy amely köteles őt befogadni, ha

a) *  az általa szállított utasnak Magyarország területére történő beléptetését a törvényben meghatározott valamely feltétel hiánya miatt tagadták meg,

b) *  az általa szállított átutazó utast más célállamba történő beléptetésének megtagadása miatt Magyarország területére visszairányították, vagy

c) a más célállamba történő szállítást vállaló fuvarozó megtagadja az utasnak a járműre történő felvételét.

(3) Ha a visszaszállítás azonnal nem hajtható végre, a visszaszállításig a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag tartózkodásával összefüggésben felmerülő költségeket a fuvarozó viseli.

(4) Ha a fuvarozó vitatja a visszaszállítási, illetve költségviselési kötelezettsége fennállását, az eljáró hatóság a visszaszállítási kötelezettség teljesítésére és a költségviselésre határozattal kötelezi.

(5) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét nem teljesítő fuvarozót - külön jogszabályban meghatározott - közrendvédelmi bírsággal kell sújtani.

(6) A közrendvédelmi bírság megfizetésének kötelezettsége alól a fuvarozó akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy az (1) bekezdésben foglalt ellenőrzési kötelezettségének a tőle elvárható gondossággal eleget tett.

66. § (1) *  A légi fuvarozót a határforgalmat ellenőrző hatóság kezdeményezésére az eljáró hatóság közrendvédelmi bírsággal sújtja, amennyiben a légi fuvarozó - a külön jogszabályban meghatározottak szerinti kötelezettségét megszegve - nem szolgáltat adatot azokról az utasokról, akiket nem az Európai Unió valamely tagállamának vagy valamely schengeni államnak a területéről szállít Magyarország területére.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a légi fuvarozó hiányos adatokat vagy - az elvárható gondosság tanúsítása hiányában - valótlan adatot továbbít.

67. § (1) A munkáltató az EGT-állampolgár vagy a családtag magyarországi munkavállalásának meghiúsulását, valamint foglalkoztatásának megszüntetését három munkanapon belül köteles bejelenteni az eljáró hatóságnak.

(2) Az eljáró hatóság az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségét elmulasztó munkáltatót közrendvédelmi bírsággal sújthatja.

68. § A fuvarozó és a munkáltató a felelősségének megállapítására irányuló eljárás felfüggesztését nem kérheti.

V. Fejezet

AZ ELJÁRÁS KÖZÖS SZABÁLYAI

69. § Az eljáró hatóság köteles az ügyfelet az e törvényben biztosított jogairól és kötelezettségeiről, különösen jogorvoslati jogáról, kártalanítási igényéről, valamint jogai érvényesítésének módjáról az általa értett nyelven tájékoztatni.

70. § (1) Az e törvényben szabályozott kérelemre indult eljárásokban az ügyfélnek kérelme előterjesztésekor, valamint a regisztrációs igazolás kiadása érdekében az eljáró hatóság előtt személyesen meg kell jelennie. A személyes megjelenési kötelezettség teljesítésétől az eljáró hatóság eltekinthet, ha a kérelmező a megjelenésre egészségi állapota miatt képtelen.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott eljárásokban az ügyfél a kérelmét hiányosan nyújtotta be, a hiánypótlási felhívást részére az eljáró hatóság azonnal átadja.

(3) *  Azokban az eljárási cselekményekben, ahol az ügyfél személyes megjelenése kötelező, az ügyfél nem jogosult elektronikus kapcsolatot tartani a hatósággal.

(4) *  Az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.

(5) *  Ha az ügy érdemi eldöntése olyan, az EGT-állampolgár vagy a családtag magyarországi tartózkodási jogosultsága vonatkozásában felmerülő kérdés előzetes elbírálásától függ, amely eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül magalapozottan nem dönthető el, az eljáró idegenrendészeti hatóság az eljárást felfüggesztheti.

(6) *  Ha az eljáró hatóság döntésével szemben e törvény alapján fellebbezésnek van helye és a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az első fokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, a másodfokú döntést hozó hatóság a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt.

71. § (1) Az e törvényben szabályozott eljárásokban hozott döntéseket - a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kézbesítés útján kell közölni.

(2) A jelen levő ügyféllel anyanyelvén vagy az általa értett más idegen nyelven szóban is közölni kell

a) a határozatot,

b) a bíróságnak a határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárásban hozott határozatát,

c) a kitoloncolási őrizet törvényességének bírósági felülvizsgálata és meghosszabbítása tárgyában hozott bírósági határozatot.

(3) A közlés tényét és időpontját jegyzőkönyvbe kell foglalni, és azt az ügyféllel alá kell íratni.

(4) Ha az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik - az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel -, a határozat és a végzés közlése hirdetményi úton történik. Kézbesítési ügygondnok kirendelésének nincs helye.

(5) *  Ha a beutazási és tartózkodási tilalmat a 38. § (1) bekezdése alapján rendelték el, a határozat rendelkező részét jogszabályban meghatározott honlapon kell közzétenni. A közzététel napján a határozatot közöltnek kell tekinteni.

72. § (1) *  Ha e törvény a határozattal szembeni fellebbezést kizárja, újrafelvételi eljárásnak sincs helye.

(2) Az e törvényben szabályozott eljárásokban a másodfokon eljáró hatóság által hozott elsőfokú végzésekkel szemben nincs helye fellebbezésnek.

73. § (1) *  A kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum kiadására irányuló eljárásban a fordítási és tolmácsolási költséget, továbbá a jeltolmácsolás költségét (a továbbiakban: az anyanyelv használatával kapcsolatos költség) a kérelmező viseli.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az e törvényben szabályozott kérelemre indult eljárásokban a döntés közlésével felmerülő, az anyanyelv használatával kapcsolatos költségeket az eljáró hatóság viseli, az egyéb eljárási cselekmények elvégzésével felmerülő, az anyanyelv használatával kapcsolatos költséget a kérelmező viseli.

(3) Az e törvényben szabályozott hivatalból indult eljárásokban az anyanyelv használatával kapcsolatos költséget az eljáró hatóság viseli.

74. § Az e törvényben szabályozott hivatalból indult eljárás során - halaszthatatlan esetben - az eljáró hatóság kirendelő végzés hiányában is igénybe vehet tolmácsot a hatóság és a tolmács között létrejött szerződés alapján.

VI. Fejezet

ADATKEZELÉS

75. § (1) A tartózkodás jogszerűségének nyomon követése érdekében az idegenrendészeti hatóság a központi idegenrendészeti nyilvántartás elkülönített részeként az EGT-állampolgárok és a családtagok adatairól a következő résznyilvántartásokat vezeti:

a) a regisztrációs igazolással ellátott EGT-állampolgárok nyilvántartása,

b) a tartózkodási kártyával rendelkezők nyilvántartása,

c) az állandó tartózkodási kártyával rendelkezők nyilvántartása,

d) a kiutasított vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló EGT-állampolgárok és családtagok nyilvántartása,

e) a személyes szabadságukban korlátozott EGT-állampolgárok és családtagok nyilvántartása,

f) *  az úti okmány, a személyazonosító igazolvány vagy a tartózkodásra jogosító okmány elvesztését, eltulajdonítását bejelentő EGT-állampolgárok és családtagok nyilvántartása,

g) *  a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgár családtagok nyilvántartása.

(2) A központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szerv a regisztrációs igazolással, valamint a tartózkodási kártyával rendelkezők személyi azonosítóját a személyi adat- és lakcímnyilvántartással való kapcsolattartás, valamint a bűnüldöző hatóságok részére történő adatszolgáltatás céljából kezelheti.

(3) *  Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartások - a természetes személyazonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősülnek.

76. § A tartózkodási jogot igazoló okmányokkal kapcsolatos, a 75. § (1) bekezdésének a)-c) pontja szerinti résznyilvántartások az érintettek tartózkodási jogot igazoló okmányával kapcsolatos következő adatokat tartalmazzák:

a) *  a születési és házassági nevet, a személyi azonosítót és a regisztrációs igazoláson szereplő lakcímet, korábbi szokásos tartózkodási hely szerinti országát,

b) a regisztráció időpontját, illetve a tartózkodási kártya kiadása iránti kérelem benyújtásának időpontját,

c) az úti okmány vagy a személyazonosító igazolvány adatait,

d) a regisztrációt, illetve a tartózkodási jogot igazoló okmány számát, típusát, érvényességét, meghosszabbításának időtartamát,

e) a regisztrációt, illetve a tartózkodási jogot igazoló okmány visszavonásának tényét, okát, időpontját,

f) *  a regisztrációt, illetve a tartózkodási jogot igazoló okmány leadásának tényét, időpontját, a következő szokásos tartózkodási hely szerinti országát,

g) a regisztrációt, illetve a tartózkodási jogot igazoló okmány cseréjének, pótlásának, az okmány elvesztésének, megsemmisülésének, a talált okmány visszaadásának tényét,

h) az EGT-állampolgár családi állapotát, amennyiben ez más személy tartózkodási jogát alapozza meg.

76/A. § *  (1) A 75. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti résznyilvántartás a magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagjának arcképmását és ujjnyomatát is tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az eljáró hatóság a magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja tartózkodási jogát igazoló okmány kiadása iránti kérelem tárgyában hozott jogerős és végrehajtható döntésig kezelheti, azt követően haladéktalanul törölni kell.

76/B. § *  (1) *  Az eljáró hatóság a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem és a kiadott vízum, illetve vízumot helyettesítő engedély (a továbbiakban e §-ban együtt: vízum) alapján a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag következő adatait kezeli:

a) családi és utónév (nevek);

b) születési családi és utónév (nevek);

c) előző családi és utónév (nevek);

d) születési hely és idő;

e) nem;

f) anyja születési családi és utóneve (utónevei);

g) állampolgárság (állampolgárságok) vagy hontalan státusz;

h) az arcképmás;

i) az úti okmány azonosító adatai;

j) a beutazás célja és a tartózkodás tervezett időtartama;

k) a beutazásához és tartózkodásához szükséges feltételeket igazoló okiratokban szereplő adatok;

l) a vízum kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelem elutasításának, valamint a vízum visszavonásának ténye és azok indoka;

m) a kiadott (meghosszabbított) vízum száma, érvényességi ideje, valamint a területi érvényességére vonatkozó adat;

n) a be- és kiutazás ideje, a határátlépés helye;

o) a szálláshely címe.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság vízumkérelem elutasítása esetén annak időpontjától, a kiadott vízum esetén annak érvényességi ideje lejártát, illetve visszavonását követő öt évig kezeli.

76/C. § * 

76/D. § *  A kishatárforgalmi engedély kiadásához rögzített, a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet szerinti arcképmás és ujjnyomat adatot az eljáró hatóság a kishatárforgalmi engedély iránti kérelem tárgyában hozott jogerős és végrehajtható döntésig kezelheti, azt követően haladéktalanul törölni kell.

77. § A tartózkodási jogot igazoló okmányokról vezetett résznyilvántartásokban az adatok a tartózkodási jog megszűnésétől vagy a tartózkodási jog gyakorlásával való felhagyás megállapításától számított öt évig kezelhetők.

77/A. § *  (1) *  A Vízumkódex VI. fejezete alapján Magyarország közúti, légi vagy vízi határátkelőhelyén előterjesztett vízumkérelem esetén a kérelmező ujjnyomatát rögzítő idegenrendészeti hatóság az ujjnyomat-adatot a vízumkérelem elbírálásáért felelős idegenrendészeti hatóságnak továbbítja abból a célból, hogy a vízumkérelem elbírálásáért felelős idegenrendészeti hatóság azt - a VIS rendelet 9. cikke alapján - a Vízuminformációs Rendszerbe bevigye.

(2) Az ujjnyomat-adatot a kérelmező ujjnyomatát rögzítő idegenrendészeti hatóság kizárólag az ujjnyomat-adatnak a vízumkérelem elbírálásáért felelős idegenrendészeti hatóságnak történő továbbításáig kezelheti. Az ujjnyomat-adatot ezt követően haladéktalanul törölni kell.

(3) Az ujjnyomat-adatot a vízumkérelem elbírálásáért felelős idegenrendészeti hatóság kizárólag az ujjnyomat-adatnak a Vízuminformációs Rendszerbe történő beviteléig kezelheti. Az ujjnyomat-adatot ezt követően haladéktalanul törölni kell.

78. § (1) A kiutasítás, illetve a beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt állók nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:

a) az EGT-állampolgár és a családtag nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát, személyazonosító jelét,

b) a kiutasítás, illetve a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésének jogalapját, időtartamát,

c) az intézkedés időpontját,

d) az elrendelő szerv megnevezését,

e) a kilépés helyét, idejét,

f) az EGT-állampolgár és a családtag arcképmását, ujjnyomatát.

(2) A beutazási és tartózkodási tilalom alatt álló személyt - kérelmére - a nyilvántartott adatairól tájékoztatni kell. A tájékoztatást - nemzetbiztonsági és bűnüldözési érdekből - az idegenrendészeti hatóság korlátozhatja vagy megtagadhatja. A döntést indokolni kell.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az idegenrendészeti hatóság a tilalom megszűnését követő öt évig kezeli.

(4) Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott adatokat az eljáró hatóság a beutazási és tartózkodási tilalom időtartama alatt kezeli.

79. § (1) A konzuli védelem biztosítása érdekében a nemzetközi szerződésekben meghatározott értesítési kötelezettség teljesítésének biztosítása céljából a személyes szabadságukban korlátozott, továbbá rendkívüli eseményekben (haláleset, baleset) érintettek nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:

a) az EGT-állampolgár és a családtag nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát, személyazonosító jelét,

b) a büntetőeljárás adatait (a bűncselekmény törvényi minősítését és megnevezését, az elkövetés idejét, a bírósági döntés időpontját), ügyszámát,

c) a rendkívüli esemény adatait, ügyszámát,

d) az eljáró szerv megnevezését,

e) az intézkedés időpontját.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a tájékoztatási kötelezettség teljesítését vagy a szabadságkorlátozás megszűnését követő három évig kezelhetők.

80. § (1) Az úti okmányuk, személyazonosító és tartózkodásra jogosító okmányuk elvesztését, eltulajdonítását bejelentő EGT-állampolgárok és családtagok nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza: * 

a) az EGT-állampolgár és a családtag nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát, személyazonosító jelét,

b) *  az elveszettként, eltulajdonítottként bejelentett úti okmány, személyazonosító és tartózkodásra jogosító okmány típusát, azonosító adatait, valamint a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett figyelmeztető jelzés tényét,

c) a bejelentés időpontját,

d) a bejelentést felvevő szerv megnevezését,

e) a tartózkodási jogot igazoló okmány típusát, számát, érvényességét és a kiállító hatóság megnevezését,

f) az új úti okmány vagy személyazonosító igazolvány típusát, számát és érvényességét.

(2) *  Az idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az okmány megtalálásáig, ennek hiányában az adatrögzítéstől számított legfeljebb 10 évig kezeli.

81. § (1) *  Az eljáró hatóság a törvényben meghatározott feladata ellátása céljából és adatkörben a 75. § (1) bekezdésében meghatározott résznyilvántartásokból - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az igazságszolgáltatási és a bűnüldöző szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az adóhatóság, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, az állampolgársági ügyekért felelős miniszter, a menekültügyi hatóság, a munkaügyi hatóság, a 75. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt résznyilvántartásokból a szabálysértési hatóság, a szabálysértési előkészítő eljárást folytató hatóság a szabálysértési eljárás alá vont személy személyazonosságának ellenőrzéséhez, valamint a 75. § (1) bekezdés a)-c) és g) pontjában foglalt résznyilvántartásokból a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv, a helyi önkormányzat hatósági feladatot ellátó szerve, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére az adatszolgáltatás céljának és jogalapjának megjelölése mellett szolgáltathat adatot.

(2) *  A munkaügyi hatóság csak arra a személyre vonatkozó adatot igényelhet a 75. § (1) bekezdés a)-c) és g) pontjában foglalt résznyilvántartásokból, akit Magyarország más elbánásban részesít, mint amit a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK rendelet 1-6. cikke előír.

(2a) *  Az eljáró hatóság a 75. § (1) bekezdésében meghatározott résznyilvántartásokból a szervezett bűnözés elleni koordinációs központnak az utasadatok kockázatelemzéséhez szolgáltathat adatot.

(2b) *  Az eljáró hatóság a kegyelmi eljárás során a legfőbb ügyész, illetve az igazságügyért felelős miniszter részére a 75. § (1) bekezdés d) és e) pontjában foglalt résznyilvántartásokból szolgáltathat adatot.

(2c) *  Az eljáró hatóság a 75. § (1) bekezdésében meghatározott résznyilvántartásokból a büntetés-végrehajtási intézetnek a befogadás során az elítélt személyazonosságának ellenőrzése érdekében szolgáltathat adatot.

(3) Nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó európai közösségi jogi aktusa alapján az abban meghatározott adatátvételre jogosult szerv részére szolgáltatható adat.

(4) *  Az e törvény alapján kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és azokról személyazonosításra alkalmatlan módon a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szerv statisztikai célra adatokat szolgáltathat. A 75. § (1) bekezdés a)-c) és g) pontjában foglalt adatokból a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célú adatkezelés érdekében az adatok személyazonosításra alkalmas módon is átadhatók.

(5) *  A Vízuminformációs Rendszerhez a VIS rendelet 15-20. cikke szerinti célokból a külön jogszabályban meghatározott idegenrendészeti hatóságok rendelkeznek hozzáféréssel.

82. § (1) Az eljáró hatóság - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az EGT-állampolgár, valamint a családtag tartózkodási joga fennállásának ellenőrzése céljából adatot igényelhet:

a) a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból,

b) a bűntettesek nyilvántartásából,

c) a körözési nyilvántartásból,

d) a munkavállalási engedéllyel rendelkezők nyilvántartásából,

e) a cégnyilvántartásból,

f) *  az egyéni vállalkozók nyilvántartásából,

g) az ingatlan-nyilvántartásból.

(2) *  Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott nyilvántartásból az eljáró hatóság csak akkor igényelhet adatot, ha az EGT-állampolgárt vagy a családtagot Magyarország más elbánásban részesíti, mint amit a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK rendelet 1-6. cikke előír.

83. § (1) *  A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv értesíti a központi adatkezelő szervet az EGT-állampolgár és a családtag

a) Magyarországon bekövetkezett haláláról, nevének megváltoztatásáról,

b) bejelentett lakóhelyének megszűnéséről,

c) adatai nyilvántartásának megszüntetéséről.

(2) *  Az eljáró hatóság tájékoztatja a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervet

a) a tartózkodási jog megszűnéséről és a tartózkodási jog gyakorlásával való felhagyás megállapításáról,

b) az EGT-állampolgár és a családtag külföldön bekövetkezett haláláról, nevének megváltozásáról.

84. § (1) A 75. § (1) bekezdésében meghatározott résznyilvántartásokból teljesített adatszolgáltatásról adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni.

(2) Az adattovábbítási nyilvántartást a nyilvántartás kezelője vezeti.

85. § (1) Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmazza:

a) az EGT-állampolgár és a családtag nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát, személyazonosító jelét,

b) az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját,

c) az adattovábbítás időpontját,

d) az adattovábbítás célját, jogalapját és a továbbított adatkört,

e) az adatigénylő nevét vagy megnevezését.

(2) Az adattovábbítási nyilvántartásból - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az érintett jogosult megismerni, hogy adatszolgáltatás alanya volt-e.

(3) *  Az adattovábbítási nyilvántartásba az eljáró hatóság, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság tekinthet be.

(4) Az adattovábbítási nyilvántartást az adattovábbítástól számított öt évig meg kell őrizni.

VII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Felhatalmazó rendelkezések

86. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza: * 

a) az EGT-állampolgár és a családtag tartózkodásával összefüggő ügyekben eljáró hatóságokat, ezek illetékességét, valamint az eljárás rendjét; * 

b) a tartózkodás bejelentésével, valamint a tartózkodási kártya kiadásával kapcsolatos eljárás, valamint az EGT-állampolgár és a családtag e törvény alapján kezelt adataival kapcsolatos eljárás részletes rendjét; * 

c) a vízumkiadó hatóságok feladatát, hatáskörét és illetékességét, a vízumkiadás részletes szabályait, valamint a vízum formáját;

d) a fuvarozóval, valamint a munkáltatóval szemben e törvény alapján kiszabható bírság mértékét és kiszabásának rendjét;

e) a kötelező tartózkodási hely kijelölésével kapcsolatos szabályokat;

f) a kitoloncolási őrizetbe vett, valamint a kijelölt helyen tartózkodásra kötelezett személy ellátásának és támogatásának szabályait;

g) a kijelölt helyen tartózkodásra kötelezett személyre vonatkozó kötelező magatartási szabályokat;

h) *  az EGT-állampolgár és a családtag egészségügyi ellátását, az egészségügyi ellátás anyagi fedezetének mértékét és igazolását;

i) *  az idegenrendészeti kiutasítás kezdeményezésére, valamint a beutazási és tartózkodási tilalom időtartama tekintetében javaslattételre jogosult rendvédelmi szerveket.

(1a) *  Felhatalmazást kap a Kormány, hogy kijelölje a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet alapján kiállított tartózkodásra jogosító okmány biometrikus adatait tartalmazó tároló elemek hitelesítését végző hatóságokat.

(2) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg

a) az e törvény szerinti okmányok adattartalmát, érvényességi idejét, formáját, * 

b) a kitoloncolási őrizet végrehajtásának szabályait, * 

c) a kitoloncolás végrehajtásának szabályait, és * 

d) * 

(3) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg az e törvény hatálya alá tartozó eljárások díját. * 

(4) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy - az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszterrel egyetértésben - a közegészségügyet veszélyeztető betegségeket rendeletben állapítsa meg. * 

(5) Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszterrel egyetértésben a diplomáciai vagy egyéb mentességet élvező személyek beutazásának és tartózkodásának egyes szabályait rendeletben állapítsa meg.

(6) *  Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy a külpolitikáért felelős miniszterrel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg azokat az eseteket, amikor - a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme érdekében -

a) *  a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum csak a központi vízumhatóság hozzájárulásával adható ki, és * 

b) *  más schengeni állam vízumkiadó hatósága a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum kiadását megelőzően a központi vízumhatósággal egyeztet. * 

(7) *  Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy a külpolitikáért felelős miniszterrel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg azokat a harmadik országokat, amelyek állampolgárai részére kiadott vízumokról a Vízumkódex 31. cikk (1) bekezdése szerint a központi vízumhatóság tájékoztatást kér.

Hatálybalépés

87. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2007. július 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 3. § (6) bekezdése, valamint 86. § (6) bekezdése a Magyar Köztársaságot a schengeni vívmányok teljeskörű alkalmazására felhatalmazó tanácsi határozatban meghatározott napon lép hatályba. * 

(3) * 

Átmeneti rendelkezések

88. § (1) Az EGT-állampolgárt a részére e törvény hatálybalépését megelőzően kiadott tartózkodási vízum, tartózkodási engedély vagy EGT tartózkodási engedély érvényességi idejének lejártáig megilletik a regisztrációs igazolással rendelkezők jogai.

(2) A családtag részére e törvény hatálybalépését megelőzően kiadott tartózkodási vízum, tartózkodási engedély, bevándorlási és letelepedési engedély az érvényességi idejének lejártáig a fenti engedélyek által tanúsított jogállás szerinti tartózkodásra jogosít.

(3) A tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező EGT-állampolgár vagy családtag kérelmére az eljáró hatóság - az (1) és (2) bekezdésben foglalt szerzett jogok sérelme nélkül - az engedély érvényességi ideje alatt az e törvényben meghatározott tartózkodási jogot igazoló okmányt állít ki.

(4) A letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező EGT-állampolgár vagy családtag kérelmére - a feltételek vizsgálata nélkül - állandó tartózkodási jogot igazoló okmányt kell kiállítani.

(5) Az EGT-állampolgár és a családtag által e törvény hatálybalépése előtt benyújtott, elsőfokú határozattal még el nem bírált tartózkodási vagy letelepedési engedély iránti kérelmekkel kapcsolatos eljárásban e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6)-(8) * 

89. § *  (1) * 

(2) * 

90. § (1) * 

(2) * 

91. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

92. § (1) * 

(2) * 

93. § * 

94-126. § * 

127. § (1) * 

(2) * 

128. § (1) * 

(2)-(3) * 

Jogharmonizációs záradék

129. § (1) Ez a törvény a felhatalmazása alapján kiadott végrehajtási rendeletekkel együtt az Európai Parlament és a Tanács az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2004/38/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) *  Ez a törvény

a) a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. és 13. cikkének [3. §; 36. §];

b) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK rendelet 6., 9., illetve 19-20. cikkének [35/A. §, 77/A. §];

c) a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [2. §; 4. §; 20. §; 86. §];

d) *  a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet (22. §, 35. §, 76/A. §, 86. §);

e) *  a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról szóló 862/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;

f) *  a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i, 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 20-30. cikkének, valamint

g) *  a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozat 38-39. cikkének;

h) *  a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (továbbiakban: Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1683/95/EK tanácsi rendelet, az 539/2001/EK tanácsi rendelet, valamint a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 610/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.