Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2017.06.23.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

2007. évi LX. törvény

az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről * 

A törvény hatálya

1. § *  A törvény hatálya az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, nyelőkkel való eltávolításával, valamint az alkalmazkodással összefüggő tevékenységekre terjed ki.

Alapfogalmak

2. § E törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában: * 

1. Keretegyezmény: az 1995. évi LXXXII. törvénnyel kihirdetett ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény;

2. Jegyzőkönyv: a 2007. évi IV. törvénnyel kihirdetett Kiotói Jegyzőkönyv;

3. részes fél: a Keretegyezmény I. mellékletében felsorolt azon részes állam, amely a Jegyzőkönyvet megerősítette;

4. *  üvegházhatású gáz: a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4), a dinitrogén-oxid (N2O), a fluortartalmú üvegházhatású gázok, a perfluorkarbonok (PFC-k), a kén-hexafluorid (SF6) és a nitrogén-trifluorid (NF3);

5. széndioxid-egyenérték: egy tonna szén-dioxid vagy azzal megegyező globális éghajlat-módosító potenciálnak (GWP) megfelelő mennyiségű üvegházhatású gáz;

6. nyelő: azon létesítmény, valamint maga a biomassza, amely valamilyen üvegházhatású gázt, aeroszol részecskét vagy azok képződését előidéző anyagot képes megkötni a légkörből;

7. nemzetközi rugalmassági mechanizmusok: a részes felek által a Jegyzőkönyvben vállalt üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentés elérését szolgáló kiegészítő eszközök, így különösen a nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projekttevékenységek, és a nemzetközi kibocsátás-kereskedelem;

8. nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projekttevékenységek: az együttes végrehajtás és a tiszta fejlesztési mechanizmus;

9. együttes végrehajtás: olyan nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projekttevékenység, amelynek során az egyik részes fél (befektető ország) beruházása, egy másik részes fél (fogadó ország) területén, a Keretegyezménynek, illetve a Jegyzőkönyv alapján hozott határozatoknak megfelelően jóváhagyott üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkenését vagy nyelők általi eltávolításának növelését eredményezi;

10. tiszta fejlesztési mechanizmus: olyan nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projekttevékenység, amelynek során a részes fél (befektető ország) beruházása, egy, a Keretegyezmény I. mellékletében nem szereplő részes fél (fogadó ország) területén, a Keretegyezménynek, illetve a Jegyzőkönyv alapján hozott határozatoknak megfelelően jóváhagyott üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkenését vagy nyelők általi eltávolításának növelését eredményezi;

11. nemzetközi kibocsátás-kereskedelem: a kiotói egységek átruházása a Keretegyezménynek, illetve a Jegyzőkönyv alapján hozott határozatoknak megfelelően;

12. *  kibocsátható mennyiség: az üvegházhatású gázok emberi tevékenységből származó, összesített kibocsátás mennyisége, szén-dioxid egyenértékben kifejezve egy meghatározott kötelezettségvállalási időszakra, a Jegyzőkönyv, illetve az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről szóló, 2012. június 21-i 601/2012/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 601/2012/EU bizottsági rendelet) vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően;

13. kiotói egység: a kibocsátható mennyiségi egység (AAU), a kibocsátás-csökkentési egység (ERU), az igazolt kibocsátás-csökkentési egység (CER) és az eltávolítási egység (RMU);

14. kibocsátható mennyiségi egység (AAU): a kibocsátható mennyiség alapján megállapított és kiadott vagyoni értékű jog, amely egy szén-dioxid-egyenérték kibocsátására jogosít fel;

15. kibocsátás-csökkentési egység (ERU): az együttes végrehajtás eredményeként megállapított és kiadott vagyoni értékű jog, amely egy szén-dioxid-egyenérték kibocsátására jogosít fel;

16. kötelezettségvállalási időszak: a Jegyzőkönyv 3. cikk (1) bekezdése alapján meghatározott időszak;

17. igazolt kibocsátás-csökkentési egység (CER): a tiszta fejlesztési mechanizmus eredményeként megállapított és kiadott vagyoni értékű jog, amely egy szén-dioxid egyenérték kibocsátására jogosít fel;

18. eltávolítási egység (RMU): az első kötelezettségvállalási időszakban (2008-2012) az üvegházhatású gázoknak a légkörből nyelő által történő eltávolítása esetében megállapított és kiadott vagyoni értékű jog, amely egy szén-dioxid-egyenérték kibocsátására jogosít fel;

19. *  forgalmi jegyzék: a 389/2013/EU bizottsági rendelet 2. fejezet 4. cikke szerinti forgalmi jegyzék;

20. *  akkreditált független hitelesítő: a Kiotói Jegyzőkönyvben részes felek találkozójául szolgáló Felek Konferenciája első ülésszakán elfogadott, a Kiotói Jegyzőkönyv 6. cikkének végrehajtásáról szóló 9/CMP.1 határozatban (a továbbiakban: együttes végrehajtás határozat) felállított, az Együttes Végrehajtás Felügyeleti Bizottság által az együttes végrehajtás határozat rendelkezéseinek megfelelően akkreditált független hitelesítő;

21. *  más EGT-államban feljogosított hitelesítő: az együttes végrehajtásban résztvevő, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam (a továbbiakban: EGT-állam) területén az együttes végrehajtással kapcsolatos hitelesítői tevékenység végzésére az adott EGT-állam által feljogosított független hitelesítő;

22. *  kibocsátási jogosultság: a kiotói egység, valamint az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvény szerinti ÜHG-egység és ESD-egység;

23. *  alkalmazkodás: olyan átfogó intézkedések összessége, amelynek célja az éghajlatváltozás káros hatásainak megelőzése, csökkentése, terjedésének korlátozása, a környezeti egyensúly helyreállítása, valamint az éghajlatváltozásból eredő előnyös hatások kiaknázása;

24. *  kitettség: olyan állapotleírás, amely azt mutatja meg, hogy a vizsgált földrajzi területre a földrajzi adottságaiból eredően milyen mértékben gyakorol hatást az egyes éghajlati tényezők változása, valamint a veszélyforrások.

2/A. § *  Az e törvényben nem meghatározott, a fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozó fogalmak esetében az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkében és a rendelet végrehajtására kiadott uniós jogi normákban meghatározottak az irányadóak.

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia * 

3. § *  (1) *  Az Országgyűlés az éghajlatváltozással kapcsolatos célok, eszközök, prioritások, így különösen az éghajlatváltozással, az azt kiváltó folyamatokkal és a hatásokkal kapcsolatos hazai kutatásokkal, az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásainak csökkentésével és az alkalmazkodással, valamint a hazai hatásokra való felkészüléssel kapcsolatos feladatok, és ezen célok végrehajtásához szükséges eszközök meghatározása érdekében Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (a továbbiakban: Éghajlatváltozási Stratégia) fogad el.

(2) *  Az Éghajlatváltozási Stratégiát első alkalommal a 2008-2025-ig tartó időszakra kell kidolgozni a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak megfelelően. A Kormány az Éghajlatváltozási Stratégiát a Keretegyezményből fakadó 2018. évi döntésekre tekintettel 2019-ben, majd a nemzetközi döntésekben meghatározott ütemezés szerint, de legkésőbb ötévente felülvizsgálja. A felülvizsgálat előkészítéséről az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik. A felülvizsgált Éghajlatváltozási Stratégiát az Országgyűlés fogadja el. Az Éghajlatváltozási Stratégia különösen az alábbiakat tartalmazza:

a) az éghajlatváltozás várható magyarországi hatásainak, természeti és társadalmi-gazdasági következményeinek, valamint az ökoszisztémák és az ágazatok éghajlati sérülékenységének értékelését;

b) az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésének céljait, prioritásait és cselekvési irányait tartalmazó hazai dekarbonizációs útitervet az alacsony karbontartalmú, versenyképes gazdaságra történő, 2050-ig tartó átmenetről, figyelembe véve az Európai Bizottság hasonló időtávú stratégiai dokumentumait;

c) *  a nemzeti alkalmazkodás stratégiai keretrendszerét, különös tekintettel az éghajlatváltozással és a klímabiztonsággal összefüggő kockázatok megelőzésére és károk mérséklésére, valamint a kitettségre; a stratégiai keretrendszer támogatásául a nemzeti alkalmazkodási térinformatikai rendszer és az arra épülő területi és ágazati éghajlati sérülékenység vizsgálatok eredményei szolgálnak;

d) *  az éghajlatváltozás megelőzését, valamint az éghajlatváltozásra való felkészülést és az alkalmazkodást szolgáló szemléletformálási tevékenységek célrendszerét.

(3) A miniszter az Éghajlatváltozási Stratégia elfogadását követően annak végrehajtásáról szükség szerint, de legalább háromévente beszámol a Kormánynak, valamint az Országgyűlés hatáskörrel rendelkező szakbizottságának.

(4) *  A (2) bekezdés c) pontja szerinti nemzeti alkalmazkodási térinformatikai rendszer felállításáról és működtetéséről, a szükséges adatgyűjtésről, valamint a területi és ágazati éghajlati sérülékenység vizsgálatok elvégzéséről a miniszter gondoskodik.

(5) *  A téradatot létrehozó, kezelő, rendszeresen frissítő és a téradat birtokában lévő, valamint a téradattal kapcsolatos állami vagy önkormányzati, továbbá jogszabályban meghatározott közfeladatot ellátó, illetve közszolgáltatást nyújtó szerv vagy személy, valamint ezek ellenőrzése alatt álló természetes vagy jogi személy - a döntéselőkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosításáról szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel - a nemzeti alkalmazkodási térinformatikai rendszer működéséhez és a területi és ágazati éghajlati sérülékenység vizsgálatok elvégzéséhez szükséges adatokat az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott eljárási rendben a miniszter számára díj- és költségtérítés megállapítása nélkül biztosítja.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának nyilvántartása, adatszolgáltatás

4. § (1) *  A környezetvédelemért felelős miniszter egyetértésben a miniszterrel, valamint az erdőgazdálkodásért felelős miniszterrel az üvegházhatású gázok emberi tevékenységből származó hazai kibocsátásának, illetve a nyelők általi eltávolításának figyelemmel kísérésére, adatok gyűjtésére, nyilvántartására évenként leltárt (a továbbiakban: Nemzeti Kibocsátási Leltár) készít, az adatok feldolgozására, elemzésére, valamint előrejelzések készítésére a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak megfelelően nyilvántartási rendszert (a továbbiakban: Nemzeti Nyilvántartási Rendszer) létesít és működtet. A Nemzeti Kibocsátási Leltár a Nemzeti Nyilvántartási Rendszer részét képezi.

(2) A Nemzeti Nyilvántartási Rendszer működtetéséhez szükséges adatokkal rendelkező állami szervek és az évi 100 tonna széndioxid-egyenértéket vagy azt meghaladó mennyiségű üvegházhatású gázt kibocsátó szervezetek kötelesek ezen adatokat a Nemzeti Nyilvántartási Rendszer rendelkezésére bocsátani a külön jogszabályban meghatározottak szerint.

(3) Az ország üvegházhatású gáz kibocsátásának pontosabb előrejelzése érdekében az üvegházhatású gázokat jelentős mennyiségben kibocsátó, illetve nyelő, a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek megkezdése előtt a beruházó a tevékenység létrejöttéhez kapcsolódó és a tevékenység következtében létrejövő teljes üvegházhatású gáz kibocsátásra vonatkozó előrejelzést köteles készíteni és erről a Nemzeti Nyilvántartási Rendszert üzemeltető intézményt írásban tájékoztatni.

(4) *  Az állami meteorológiai szolgálat e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértékű bírság megfizetésére kötelezheti a (2) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatásra kötelezett szervezetet, amennyiben az a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget. A bírság összegét az állami meteorológiai szolgálat az eset összes körülményére - így különösen a jogsértés súlyára, céljára, időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel határozza meg.

(5) *  A (2) bekezdésben meghatározott, a nemzetközi adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges adatokat abban az esetben is kötelező a Nemzeti Nyilvántartási Rendszer rendelkezésére bocsátani, amennyiben azok a hivatalos statisztikát szabályozó törvény vonatkozó rendelkezései szerint egyedi adatnak minősülnek.

Forgalmi jegyzék * 

5. § *  (1) *  A kiotói egységek kiadásának, átruházásának és törlésének nyilvántartása közhiteles és nyilvános forgalmi jegyzékben történik, amelynek kezelője a klímavédelemért felelős hatóság.

(2) *  A kincstári vagyonba tartozó kiotói egységeket a forgalmi jegyzékben külön számlán kell nyilvántartani. A számla fölött a rendelkezési jogot az államháztartásért felelős miniszter - a miniszterrel együttműködésben - gyakorolja.

(3) A kiotói egységek átruházásához a forgalmi jegyzékben vezetett számlán történő nyilvántartásba vétel is szükséges.

(4) A forgalmi jegyzékben számlával rendelkezők az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott számlavezetési díjat kötelesek fizetni.

(5) *  A számlanyitást kérelmező köteles legalább két meghatalmazott képviselőt megnevezni. A meghatalmazott képviselő olyan személy lehet, aki büntetlen előéletű és nem áll a közügyektől eltiltás hatálya alatt. A kérelmező köteles hatósági bizonyítvánnyal igazolni, hogy a meghatalmazott képviselőként megnevezett személy e feltételeknek megfelel, vagy csatolni e személy hozzájáruló nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a klímavédelemért felelős hatóság részére - annak a számlanyitási kérelem vizsgálata céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.

Az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos adatok nyilvánossága

6. § Az üvegházhatású gázok kibocsátásával, illetve nyelőkkel történő eltávolításával kapcsolatos adatok, így különösen az Éghajlatváltozási Stratégiára, az Éghajlatváltozási Programra, a Nemzeti Nyilvántartási Rendszerre, a nemzetközi rugalmassági mechanizmusokra vonatkozó adatok környezeti információnak minősülnek.

Nemzeti jelentéstétel

7. § *  Az üvegházhatású gázok kibocsátásával, illetve nyelőkkel történő eltávolításával, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információra vonatkozó jelentéstételt a miniszter teljesíti az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről szóló, 2009. április 23-i 2009/406/EK európai parlamenti és tanácsi határozat rendelkezéseinek, valamint a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően.

A kiotói egységek létrejötte és megszűnése

8. § (1) *  A Jegyzőkönyv alapján keletkező kiotói egységek a kincstári vagyonba tartozó, külön jogszabály szerint korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jogok.

(2) *  A kiotói egység a forgalmi jegyzékbe való bejegyzéssel jön létre és a jegyzékből való törléssel szűnik meg. Az államháztartásért felelős miniszter a miniszterrel együttműködésben az adott elszámolási időszak végén - a jegyzékkezelő útján - gondoskodik az adott kötelezettségvállalási időszakra vonatkozóan kibocsátott a kibocsátott üvegházhatású gáz mennyiségnek megfelelő kiotói egység törléséről.

(3) A kiotói egység csak az e törvény és külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően szerezhető meg, illetve ruházható át.

A kibocsátási jogosultságokkal való gazdálkodás * 

9. § (1) *  A nemzeti vagyon részét képező kibocsátási jogosultságok értékesítési eljárása során az állami vagyonról szóló törvény (a továbbiakban: Vtv.), a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvény, valamint e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) *  A nemzeti vagyon részét képező kibocsátási jogosultságok tekintetében a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az államháztartásért felelős miniszter a miniszterrel együttműködésben gyakorolja, illetve teljesíti.

(3) *  A kiotói egységet megterhelni, annak tulajdonjogát ingyenesen átengedni nem lehet.

(4) *  Egy adott kötelezettségvállalási időszakban a forgalmi jegyzékben a kibocsátható mennyiségi egységek száma nem lehet kevesebb a Keretegyezmény, továbbá a Jegyzőkönyv által előírt tartalék mennyiségnél.

(5) A kibocsátható mennyiségi egységek korlátozás nélkül, a kibocsátás-csökkentési egységek, valamint az igazolt kibocsátás-csökkentési egységek az adott kötelezettségvállalási időszak kibocsátható mennyiségének 2,5%-áig a következő kötelezettségvállalási időszakba átvihetők.

(6) A kibocsátható mennyiséget, illetve a kibocsátható mennyiségi egységeknek a Jegyzőkönyvnek és az azt követő döntéseknek megfelelően megállapított számát, megállapításukat követően a miniszter közleményben teszi közzé.

(7) *  A kibocsátható mennyiségi egységek kincstári vagyonkörbe való kerülésének tényéről és azok teljes mennyiségéről a forgalmi jegyzékbe való bejegyzésüket követő 21 napon belül az államháztartásért felelős miniszter tájékoztatja a minisztert és a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervet.

(8) *  A kibocsátható mennyiségi egységek kincstári vagyonkörből történő kikerüléséről és törléséről az államháztartásért felelős miniszter évente tájékoztatja a minisztert és a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervet.

10. § (1) *  A kibocsátási jogosultságok a következő módokon használhatók fel a Jegyzőkönyvvel és az azt követő döntésekkel összhangban:

a) *  Magyarországnak a Jegyzőkönyv alapján vállalt kibocsátás csökkentési céljaival összhangban Magyarország területén történt üvegházhatású gáz kibocsátások ellentételezésére, visszavonás által;

b) *  Magyarország mint fogadó ország területén megvalósuló együttes végrehajtási projektek keretében elért kibocsátás csökkentésnek megfelelő mennyiségű kibocsátás-csökkentési egység létrehozására. Az így keletkezett kibocsátás-csökkentési egységek teljes mennyisége vagy része az együttes végrehajtási projekt befektető országának kerül átutalásra.

(2) *  A nemzetközi és európai kibocsátás-kereskedelem keretében az államháztartásért felelős miniszter az állam nevében kibocsátási jogosultságokat értékesíthet és vehet e törvény céljának hatékonyabb elérése céljából. Az értékesítés a Vtv. és az értékesítés részletszabályait meghatározó jogszabály rendelkezéseinek megfelelően, árverésen, versenyeztetés mellőzésével vagy közvetetten végezhető.

(3) *  A kiotói egységek átruházásából származó bevételt az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásának csökkentését célzó tevékenységek, intézkedések támogatására, nyelők általi eltávolításának növelésére, az alkalmazkodásra kell fordítani külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően.

(4) *  A (3) bekezdés szerinti kiotói egységek átruházásából 2015. január 1-jét követően keletkezett bevétel

a) 50%-ának felhasználásáról a miniszter a Zöld Beruházási Rendszer keretében,

b) 50%-ának felhasználásáról az államháztartásért felelős miniszter a Gazdasági Zöldítési Rendszer keretében

az Éghajlatváltozási Stratégiával összhangban gondoskodik.

(4a) * 

(5) *  A bevételek felhasználásáról a Kormány a bevétel keletkezését követő évben beszámol az Országgyűlésnek.

A fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozó általános szabályok * 

10/A. § *  (1) Valamennyi fluortartalmú üvegházhatású gázzal kapcsolatos tevékenység végzése során törekedni kell a fluortartalmú üvegházhatású gázok minél hatékonyabban történő használatára és a fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyiségének csökkentésére.

(2) Valamennyi fluortartalmú üvegházhatású gázzal kapcsolatos tevékenység végzése során törekedni kell megfelelő alternatív megoldások alkalmazására, amennyiben azok rendelkezésre állnak, műszakilag és biztonságilag alkalmazhatóak és alkalmazásuk nem jár aránytalan költségekkel.

(3) A fluortartalmú üvegházhatású gázok minél nagyobb mennyiségben történő újrahasznosítása, ártalmatlanítása érdekében törekedni kell a fluortartalmú üvegházhatású gáz, továbbá az azt tartalmazó termék és berendezés lehető legnagyobb arányú újrahasznosításra való előkészítésére, újrafeldolgozására, valamint a fluortartalmú üvegházhatású gáz és az azt tartalmazó termék és berendezés alternatív megoldással történő helyettesítésére.

(4) A fluortartalmú üvegházhatású gázok gyártóinak meg kell tenniük minden olyan intézkedést, amely alkalmas a fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyiségének lehető legnagyobb arányú csökkentésére.

A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységek és az ahhoz kapcsolódó kötelezettségek * 

10/B. § *  (1) *  Vállalkozások - ideértve az egyéni vállalkozót is - az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel csak a klímavédelemért felelős hatóság által kiadott képesítési igazolás birtokában jogosultak bármilyen, az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet végezni. A képesítési igazolás a vállalkozásnak a klímavédelemért felelős hatóság által vezetett adatbázisban történő regisztrációját és a vállalkozó által a klímavédelemért felelős hatósághoz benyújtott megfelelési nyilatkozat elfogadását követően kerül kiállításra.

(1a) *  Vállalkozások - ideértve az egyéni vállalkozókat is - csak a klímavédelemért felelős hatóság által kiadott jogerős engedély birtokában, a jogerős engedély keretei között jogosultak a fluortartalmú üvegházhatású gázok 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben nem szabályozott felhasználása céljából, különösen kutatási, fejlesztési, gyógyászati célból fluortartalmú üvegházhatású gázzal kapcsolatos tevékenységet - felügyeleti díjfizetési kötelezettség nélkül - végezni, kötelesek továbbá

a) a klímavédelemért felelős hatóság által üzemeltetett adatbázisban regisztrálni; valamint

b) az adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének eleget tenni - a 10/G. §-ban és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalommal és módon.

(2) *  Természetes személy kizárólag az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikk (4) és (7) bekezdése szerinti képesítéssel, a képesítésének megfelelő kategóriájú képesített vállalkozás alkalmazottjaként végezheti a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint F-ÜHG-t tartalmazó és azzal üzemelő, a HR szektor berendezéseinek és az MR szektor hűtőegységeinek telepítését, beüzemelését, szervizelését, karbantartását, javítását vagy használaton kívül helyezését, szivárgásvizsgálatát, valamint F-ÜHG visszanyerését a HR szektor berendezései tekintetében, az MR szektor hűtőegységei tekintetében.

(3) *  A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal összefüggő tevékenységet végzőkkel kapcsolatos képzési, képesítési és vizsgáztatási feladatok ellátásáról a klímavédelemért felelős hatóság gondoskodik. A hatósági képzésért, a képzést lezáró vizsgáért és a képesítést igazoló okirat kiállításáért képzési és vizsgáztatási díjat kell fizetni. A képzési és vizsgáztatási díjat a klímavédelemért felelős hatóság a képzési, képesítési és vizsgáztatási tevékenységével összefüggő feladatainak ellátására fordítja.

(4) *  A klímavédelemért felelős hatóság e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti hatósági eljárás keretében elismeri az Európai Unió más tagállamában kiadott képesítéseket. A képesítés elismerése érdekében a képesített személy, valamint a képesített vállalkozás köteles benyújtani a kiállított képesítési, képzési igazolást. A klímavédelemért felelős hatóság az elismerési eljárást soron kívül, 8 munkanapon belül folytatja le, amelynek eredményéről a képesített személyt, valamint a képesített vállalkozást haladéktalanul értesíti.

10/C. § *  (1) *  A fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó vagy azzal működtetett termékeknek, berendezéseknek és létesítményeknek az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott tulajdonosai, üzemeltetői, valamint az e gázokkal tevékenységet folytató vállalkozások az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, az e törvény, valamint e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti nyilvántartásokat vezetik.

(2) *  Minden olyan vállalkozás, amely fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos, az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó gázt tartalmazó hűtőkört, terméket, berendezést gyárt, az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó gázt gyárt, ártalmatlanít, regenerál, valamint az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti egyéb tevékenységet végez, köteles

a) a klímavédelemért felelős hatóság által üzemeltetett adatbázisban regisztrálni,

b) adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének eleget tenni - a 10/G. §-ban és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalommal és módon -, valamint

c) éves klímavédelmi felügyeleti díjat fizetni.

(3) *  A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott HR szektorban és MR szektorban az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) és (2) bekezdése szerint szivárgásvizsgálatra kötelezett alkalmazások, valamint üvegházhatású gázokkal töltött elektromos kapcsolóberendezések üzemeltetői és tulajdonosai kötelesek

a) a klímavédelemért felelős hatóság által üzemeltetett adatbázisban regisztrálni és

b) éves klímavédelmi felügyeleti díjat fizetni.

(4) Minden olyan képesített vállalkozás, amely végfelhasználó számára az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikk (5) bekezdése, valamint a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint nem hermetikusan zárt, hűtőköri szerelést igénylő, F-ÜHG-val előtöltött vagy azzal üzemelő, HR szektorba tartozó termék vagy berendezés, valamint az MR szektorba tartozó hűtőegység telepítését végzi, köteles a tanúsítvány kiadásával egyidejűleg a tanúsítványban rögzített alkalmazást a klímavédelemért felelős hatóság által működtetett adatbázisban a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint regisztrálni.

(4a) *  Minden olyan vállalkozás, amely a gépjárművek légkondicionáló rendszereiből eredő kibocsátásokról és a 70/156/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2016. május 17-i 2006/40/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá nem tartozó mobil légkondicionáló berendezés tulajdonosa vagy üzemeltetője, és amelynek a hivatkozott berendezések vonatkozásában a (4) bekezdés szerinti adatbázisban regisztrációs kötelezettsége nem áll fenn, köteles dokumentálni az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkében foglalt követelmények betartása érdekében megtett intézkedéseket oly módon, hogy az alkalmas legyen a hivatkozott uniós jogi rendelkezésben foglaltak hiteles tanúsítására. A dokumentációt a klímavédelemért felelős hatóság kérésére a vállalkozás köteles átadni.

(4b) *  A dokumentációnak tartalmaznia kell különösen, az esetlegesen elvégzett szivárgásvizsgálatot; a szivárgásvizsgálatot végző képesített személy adatait; a rátöltés, betöltés, lefejtés tényét, a rátöltött, betöltött, lefejtett gáz mennyiségét; az elvégzett javítást, karbantartást, szervizelést; a szivárgás tényét, az elszivárgott gáz mennyiségét.

(5) A (2) és (3) bekezdés szerinti felügyeleti díj éves mértéke a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott

a) *  HR-I, NK hűtőközeg, NK berendezés, E-I képesített természetes személy alkalmazottal rendelkező vállalkozás és T kategória esetén 31 000 forint,

b) *  HR-IV, MR-I és VE hűtőközeg, VE berendezés esetén 26 000 forint,

c) HR-II és MR-II kategória esetén 21 000 forint

d) *  HR-III és MR-III kategória, gyártó, ártalmatlanító, regeneráló esetén 16 000 forint, valamint

e) *  tulajdonos és üzemeltető esetében hűtőkörönként 30 Ft/F-ÜHG tCO2 egyenérték, de legalább 2 000 forint.

(6) *  A felügyeleti díj megfizetésére kötelezettek a felügyeleti díjat két egyenlő részletben, utólag, minden év július 31. napjáig és január 31. napjáig kötelesek megfizetni. A január 1. és június 30., valamint július 1. és december 31. közötti időszakra vonatkozó felügyeleti díj összegéről az energiapolitikáért felelős miniszter felügyelete alatt álló klímavédelemért felelős hatóság az adatbázison keresztül, egyenlegértesítő megküldése útján, június 30. és december 31. napját követő 5 munkanapon belül tájékoztatja a felügyeleti díj megfizetésére kötelezetteket. A tevékenység tárgyév január 1. és június 30. napja vagy július 1. és december 31. napja között történő megkezdése esetén a felügyeleti díjat a tevékenység megkezdésétől időarányosan kell megfizetni. A (3) bekezdés szerinti kötelezettek az (5) bekezdés e) pontja szerinti felügyeleti díjat a hűtőkörben megtalálható F-ÜHG töltet tCO2 egyenértéke után az üzemeltetés időszakára vonatkozóan időarányosan fizetik meg.

(7) A klímavédelemért felelős hatóság a (2) és (3) bekezdés szerinti díjakat az adatbázis üzemeltetésére és fejlesztésére, valamint a működésére fordítja.

(8) * 

(9) *  A felügyeleti díj határidőben történő megfizetésének elmulasztása esetén, a klímavédelemért felelős hatóság a határidő lejártát követő 15 napon belül fizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztását megállapító és a felügyeleti díj megfizetésére kötelező határozatot hoz. A jogerős határozatban megállapított teljesítési határidő eredménytelen elteltét követően a klímavédelemért felelős hatóság a felügyeleti díj behajtása érdekében soron kívül megkeresi az illetékes adóhatóságot. A felügyeleti díj megfizetéséig a klímavédelemért felelős hatóság az adatbázison keresztül korlátozza a vállalkozás tevékenységét oly módon, hogy a vállalkozás az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint képesített személy által végezhető tevékenység tekintetében új megbízást nem fogadhat el. A klímavédelemért felelős hatóság a fizetési kötelezettség teljesítését követően haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül intézkedik a korlátozás adatbázison keresztül történő megszüntetése iránt.

(10) *  A meg nem fizetett felügyeleti díj adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

(11) *  Felügyeleti díj, valamint klímavédelmi bírság megfizetésének elmulasztása esetén késedelmi pótlék felszámításának nincs helye.

10/D. § *  (1) *  A gyártók és importőrök fluortartalmú üvegházhatású gázokat csak az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak szerint hozhatnak forgalomba Magyarország területén.

(2) Magyarország területén az uniós jogi aktusban meghatározott termékeket és berendezéseket az ott rögzítettek szerint lehet forgalomba bocsátani és az ott meghatározott adattartalommal rendelkező címkével kell ellátni.

(3) Az uniós jogi aktusban rögzített tilalmak alá eső termékek és berendezések esetében a klímavédelemért felelős hatóság útján az Európai Bizottság felé forgalombahozatali mentességi kérelem nyújtható be. A kérelem benyújtásának részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet határozza meg.

(4)-(5) * 

10/E. § *  (1) A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal töltött termékek és berendezések Magyarország területén való gyártása és Magyarország területére történő behozatala során a gyártóknak és az importőröknek az uniós jogi aktusban előírtak szerint kell eljárniuk azzal, hogy a klímavédelemért felelős hatóság által üzemeltetett adatbázisban regisztrációs, adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségüknek kötelesek eleget tenni a 10/G. §-ban és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalommal és módon.

(2) * 

10/F. § *  (1) A fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó berendezések általános szivárgás-ellenőrzési követelményeit, annak gyakoriságát, a szivárgásészlelő rendszerekre vonatkozó feltételeket az uniós jogi aktusban és az általános szivárgás-ellenőrzési követelmények megállapításáról szóló európai uniós rendeletben meghatározottak szerint kell teljesíteni.

(2) Fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó berendezések szivárgásvizsgálatát kizárólag az uniós jogi aktusban meghatározott képesítéssel rendelkező vállalkozás folytathat.

(3) Szivárgásvizsgálat esetén az uniós jogi aktusban és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint és módon kell eljárni. A szivárgásvizsgálatról a klímavédelemért felelős hatóság részére a 10/G. §-ban és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalommal és módon kell jelentést tenni.

(4) *  Magyarország területén fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó termékekben és berendezésekben lévő gázok visszanyerése, újrahasznosítása és regenerálása során kizárólag az uniós jogi aktusban meghatározott képesítéssel és képzettséggel rendelkező vállalkozások járhatnak el. A visszanyerés, újrahasznosítás és regenerálás során az ezen tevékenységet végző vállalkozásoknak, üzemeltetőknek és tulajdonosoknak az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint kell eljárni. A visszanyerésről, újrahasznosításról és regenerálásról a klímavédelemért felelős hatóság részére a 10/G. §-ban és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalommal és módon kell jelentést és adatszolgáltatást tenni.

(5) * 

A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos egyes hatósági tevékenységek * 

10/G. § *  (1) *  A kormányrendeletben kijelölt klímavédelemért felelős hatóság a kormányrendeletben meghatározott tevékenységet végző vállalkozásokról - vállalkozásonként F-Gáz ügyfélazonosító alkalmazásával - a (2) bekezdésben meghatározott adatokkal nyilvántartást vezet a végzett tevékenység megszűnésének, megszüntetésének időpontjáig az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adatbázis részeként az alábbi célok érdekében:

a) a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal végzett tevékenységekre vonatkozó jogok és kötelezettségek teljesülésének ellenőrzése,

b) regisztrációs, nyilvántartási, képesítési, valamint adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségek teljesítése,

c) a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal végzett tevékenységgel kapcsolatos fizetési kötelezettségek megállapítása, ellenőrzése.

(1a) *  Bizonyítási eszközök - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben meghatározottakon túl - különösen a próbavásárlás, a fel nem fedett próbavásárlás, a helyszíni leltározás, valamint a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal tevékenységet végző más ügyfélnél elrendelt ellenőrzés (a továbbiakban: kapcsolódó vizsgálat) megállapításai.

(1b) *  A klímavédelemért felelős hatóság ellenőrzésre jogosult alkalmazottja (a továbbiakban: ellenőr) az ellenőrzés során

a) átvizsgálhatja az ellenőrzés alá vont ügyfél által fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenység végzéséhez használt járművet, jármű rakományát, a tevékenység végzésének helyszínét,

b) felhívhatja a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységben résztvevőket személyazonosságuk igazolására,

c) próbavásárlást, fel nem fedett próbavásárlást, leltárfelvételt végezhet,

d) kapcsolódó vizsgálatot végezhet az ellenőrzés alá vont ügyféllel kapcsolatban álló más fluortartalmú üvegházhatású gázokkal tevékenységet folytatónál, valamint

e) mintavételre jogosult.

(1c) *  Próbavásárlás esetén az ellenőrzési jogosultságot a próbavásárlás befejezésekor kell igazolni. Ezzel egyidejűleg az eladó a vételárat köteles visszatéríteni, ennek megtörténte után a klímavédelemért felelős hatóság a terméket visszaszolgáltatja. Ha az eladó a termék visszavételét és a vételár visszafizetését megtagadja, a vételár eljárási költségnek minősül, amelyet az eladó visel. A terméket a klímavédelemért felelős hatóság a végrehajtás szabályai szerint értékesíti, ennek meghiúsulása esetén megsemmisíti.

(1d) *  Ha a próbavásárlással lefolytatott hatósági ellenőrzés során a termék károsodik, részben vagy egészben megsemmisül, a vételár eljárási költségnek minősül, amelyet az eljáró klímavédelemért felelős hatóság visel, és a terméket a forgalmazónak nem kell visszavennie.

(1e) *  Ha a próbavásárlásra elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó vagy egyéb, megrendelésen alapuló termékértékesítést végző fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet folytatónál kerül sor, és a kiszállított termékhez az értékesítéshez kapcsolódó bizonylatot nem mellékelték, az ellenőr jogosult annak csomagolását megbontani és meggyőződni arról, hogy a bizonylatot az eladó a csomagoláson belül elhelyezte-e.

(1f) *  Szolgáltatás próbavásárlása esetén a szolgáltatás díja egyéb eljárási költségnek minősül.

(1g) *  A próbavásárláshoz a klímavédelemért felelős hatóság közreműködő személyt vehet igénybe. A klímavédelemért felelős hatóság a közreműködő személlyel megbízási szerződést köt, amely alapján a közreműködő személy megbízási díjra jogosult. A közreműködő személyre az ügyintézőre vonatkozó kizárási szabályokat kell alkalmazni. A közreműködő személy részére a közreműködést igénybe vevő klímavédelemért felelős hatóság megbízólevelet állít ki.

(1h) *  A megbízólevél az erre utaló megnevezés mellett a következőket tartalmazza:

a) a közreműködő személy személyazonosító igazolványának vagy más személyazonosításra alkalmas igazolványának számát;

b) az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi vagy egyéb felhatalmazásra történő hivatkozást;

c) a megbízólevél érvényességi idejét;

d) a kiállítás keltét;

e) a kiállításra jogosult aláírását, bélyegzőlenyomatát, továbbá

f) azt a tényt, hogy a közreműködő személy mely ellenőrzés alá vont ügyfélnél, ügyfélcsoportnál milyen típusú ellenőrzésben vehet részt.

(1i) *  A megbízólevél hatálya kiterjed a benne szereplő ellenőrzés alá vont ügyfél ellenőrzésével kapcsolatban a klímavédelemért felelős hatóság által elrendelt kapcsolódó vizsgálatban való részvételre is. A közreműködő személy a megbízólevél birtokában próbavásárlást, fel nem fedett próbavásárlást önállóan is végezhet, egyéb ellenőrzési tevékenységben kizárólag az ellenőr jelenlétében vehet részt.

(1j) *  Fel nem fedett próbavásárlás esetén - ha az ellenőr jogsértést nem állapít meg - az ellenőrzési jogosultságot a próbavásárlás befejezésekor nem kell igazolni, azt a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet folytató részére kézbesített jegyzőkönyv tanúsítja. Egyebekben az e törvény próbavásárlásra vonatkozó rendelkezéseit - a fel nem fedett próbavásárlás sajátosságaira tekintettel - kell alkalmazni.

(1k) *  Ha a klímavédelemért felelős hatóság az ellenőrzés alá vont ügyfél ellenőrzése során indokoltnak tartja, akkor a tényállás tisztázása érdekében kapcsolódó vizsgálatot rendel el. A kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá esik az ügyfélnél vagy a vele kapcsolatban állt vagy álló ügyfélnél már folyamatban lévő ellenőrzés is, ha annak eredménye a tényállás tisztázásához szükséges.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra az F-Gáz ügyfélazonosító alatt az adatbázisban nyilvántartható:

a) természetes személy esetében:

aa) név,

ab) születési hely, idő, állampolgárság,

ac) anyja neve,

ad) személyi azonosító,

ae) lakcím és értesítési cím,

af) telefonszám, e-mail cím;

b) gazdasági társaság, egyéni vállalkozás, valamint egyéni cég esetében a cég vagy egyéni vállalkozó

ba) neve,

bb) székhelye,

bc) cégjegyzékszáma,

bd) adószáma,

be) statisztikai számjele, ennek hiányában az egyéni vállalkozói nyilvántartási szám,

bf) foglalkoztatottak száma,

bg) a cég nevében nyilatkozattételre jogosult személy megnevezése,

bh) telefonszáma, e-mail címe;

c) az a) és b) pontokhoz kapcsolódóan a klímavédelemért felelős hatóság döntéseinek rendelkezései, valamint a jogszabályban meghatározott képesítési, adatszolgáltatási adatok:

ca) hatósági döntés iktatószáma,

cb) jogerősen kiszabott bírság összege, megfizetésének ténye, behajtás állapota,

cc) a bírság kiszabása mellőzésének ténye, figyelmeztetés ténye,

cd) a regisztrációs és felügyeleti díj összege és megfizetésének ténye, behajtás állapota,

ce) *  a természetes személy képesítését, képzettségét igazoló tanúsítvány száma, kiállítás dátuma, vállalkozás esetében megfelelő képesítéssel rendelkező munkatársnak az a) pontban rögzített adatai és képesítést, képzettséget igazoló tanúsítvány száma,

cf) természetes személy esetében legmagasabb iskolai végzettség, OKJ-bizonyítvány száma, OKJ-végzettség kódja,

cg) természetes személy esetében munkakör,

ch) természetes személy esetében szakmai gyakorlati idő, gyakorlat megszerzésének helye,

ci) bármely, fluortartalmú üvegházhatású gáz érintettségével járó tevékenység esetében a gáz mennyisége tömegben és szén-dioxid-egyenértékben kifejezve, fajtája, ipari megnevezése, annak hiányában kémiai neve,

cj) a fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó terméket, berendezést és létesítményt érintő telepítés, karbantartás, szivárgásvizsgálat címe, jármű esetén forgalmi rendszám és üzemben tartó megnevezése, az intézkedéssel érintett berendezés vagy létesítmény megnevezése, funkciója, típusszáma,

ck) minden egyéb olyan adat, amelynek jelentésére és nyilvántartására az F-Gáz ügyfélazonosítóval rendelkező vállalkozás az uniós jogi aktus rendelkezései folytán köteles.

(2a) *  A klímavédelemért felelős hatóság által vezetett adatbázis az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos jogosultságokra vonatkozó adatokat közhitelesen tartalmazza, ezen adatok tekintetében az adatbázis közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(2b) *  A nyilvántartásban szereplők az adataikban bekövetkezett változást kötelesek a klímavédelemért felelős hatóságnak a változást követő 8 munkanapon belül bejelenteni. A változásbejelentési kötelezettségeket a klímavédelemért felelős hatóság által az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni.

(2c) *  A nyilvántartásban szereplők

a) személyazonosító és lakcímadatai tekintetében a személy- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatok,

b) a 10/G. § (2) bekezdés b) pontja szerinti adatai tekintetében a cégnyilvántartás és az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatok

az irányadók.

(2d) *  A klímavédelemért felelős hatóság a lakcímre is kiterjedő adatfelhasználás esetén a nyilvántartásba bejegyzett lakcímadatot - az adatfelhasználást megelőzően - összeveti a személy- és lakcímnyilvántartásban szereplő adattal. Ha a nyilvántartásba bejegyzett lakcímadat nem egyezik meg a személy- és lakcímnyilvántartásban szereplő adattal, a klímavédelemért felelős hatóság a személy- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatot használja fel, és az adatváltozást az adatbázisban hivatalból átvezeti.

(2e) *  A klímavédelemért felelős hatóság a cégadatokra is kiterjedő adatfelhasználás esetén a nyilvántartásba bejegyzett cégadatot - az adatfelhasználást megelőzően - összeveti a cégnyilvántartásban - egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozók nyilvántartásában - szereplő adattal. Ha a nyilvántartásba bejegyzett cégadat nem egyezik meg a cégnyilvántartásban - egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozók nyilvántartásában - szereplő adattal, a klímavédelemért felelős hatóság a cégnyilvántartásban - egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozók nyilvántartásban - szereplő adatot használja fel, és az adatváltozást az adatbázisban hivatalból átvezeti.

(3) A (2) bekezdés szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók.

(3a) *  A (2) bekezdés szerinti adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére - a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben - statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

(4) A klímavédelemért felelős hatóság az F-Gáz ügyfélazonosítóval rendelkező ügyfelek számára biztosítja az elektronikus kapcsolattartást és ügyintézést, amelynek részletes szabályait miniszteri rendelet állapítja meg.

(5) *  Az adatbázisban tárolt, F-Gáz ügyfélazonosítóhoz tartozó személyes adatokat a tevékenység megszűnését vagy megszüntetését követő 5 év elteltével törölni kell.

(5a) *  A klímavédelemért felelős hatóság hivatalból törli azokat az F-Gáz azonosítóhoz tartozó adatokat, amelyek a cégnyilvántartás - egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozók nyilvántartása - szerint jogutód nélkül megszűnt vállalkozáshoz vagy a személy- és lakcímnyilvántartást vezető hatóság nyilvántartása szerint elhunyt személyhez tartoztak.

(6) *  Az energiapolitikáért felelős miniszter felügyelete alatt álló klímavédelemért felelős hatóság döntése ellen fellebbezésnek helye nincs.

10/H. § *  (1) *  Aki tevékenységével vagy mulasztásával a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos jogszabály, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa vagy a klímavédelemért felelős hatóság határozatában foglalt előírásait megsérti, az azokban foglalt kötelezettségeit nem vagy nem megfelelően teljesíti, vagy a tevékenységet nyilvántartásba vétel nélkül vagy attól eltérően végzi, azt a klímavédelemért felelős hatóság klímavédelmi bírság megfizetésére kötelezi.

(2)-(3) * 

(4) A klímavédelmi bírság összegét a klímavédelemért felelős hatóság az eset összes körülményeire - így különösen a jogsértés súlyára, időtartamára, a mulasztás körülményeire, a kötelezettségszegés időtartamára és ismétlődésére, a jogsértő magatartás konkrét veszélyességére vagy károsító hatására, a jogsértéssel szerzett előnyre, továbbá a termékekben és berendezésekben használt fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyiségére és annak a klímavédelemmel összefüggésben kitűzött célok megvalósítására való veszélyességére - tekintettel határozza meg.

(5) *  Ha a jogsértés a tevékenység vagy mulasztás súlyára, az elkövetés vagy kötelezettségszegés következményeire tekintettel annyira csekély, hogy bírság alkalmazása szükségtelen, a klímavédelemért felelős hatóság mérlegelési jogkörben eljárva dönthet a klímavédelmi bírság kiszabásának mellőzéséről, egyidejűleg figyelmeztetve a jogsértőt az ismételt jogsértés jogkövetkezményeire.

(6) *  A klímavédelemért felelős hatóság - figyelemmel az eset összes körülményére - méltányosságból, ha a klímavédelmi bírság célja csökkentett összeggel is elérhető, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott bírság mértékénél alacsonyabb összegű klímavédelmi bírság kiszabásáról is dönthet, egyidejűleg figyelmeztetve a jogsértőt az ismételt jogsértés jogkövetkezményeire.

(7) Ismételt jogsértés esetén az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint kell a klímavédelmi bírság összegét megállapítani.

10/I. § *  (1) A klímavédelmi bírság a központi költségvetés bevétele.

(2) *  A klímavédelmi bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 45 napon belül kell átutalás vagy postai befizetés útján megfizetni. A klímavédelmi bírság kiszabásáról szóló határozatban rendelkezni kell arról a számlaszámról is, amelyre a klímavédelmi bírságot meg kell fizetni.

(2a) *  A klímavédelemért felelős hatóság a természetes személy részére a klímavédelmi bírság megfizetésére, a megfizetésre nyitva álló határidőben előterjesztett kérelemre, egy alkalommal legfeljebb hathavi fizetési halasztást adhat vagy engedélyezheti a klímavédelmi bírság legfeljebb hat hónapon keresztül, részletekben történő megfizetését. A kérelem benyújtására irányadó határidő jogvesztő, a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.

(2b) *  A fizetési halasztás és részletfizetés a 10/H. § (4) bekezdésében foglalt szempontok figyelembevétele mellett abban az esetben engedélyezhető, ha

a) a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható,

b) a fizetési nehézség átmeneti jellegű, tehát a bírság későbbi megfizetése valószínűsíthető, valamint

c) a kérelmezőn kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést.

(2c) *  A fizetési halasztás határidejének elmulasztása esetén a jogerősen kiszabott klímavédelmi bírságot, illetve meg nem fizetett részét az e törvényben foglaltak szerint kell végrehajtani. Részletfizetés engedélyezése esetén bármely részlet megfizetésének elmulasztásakor a jogerősen kiszabott klímavédelmi bírság teljes összege, illetve az abból még fennmaradó összeg egésze azonnal esedékes.

(3) A jogerősen kiszabott klímavédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás.

(4) *  Ha a jogsértő a klímavédelmi bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedését követő 45 napon belül nem tesz eleget a határozat rendelkezésének, ismételt bírság kiszabásának van helye.

(5) A klímavédelmi bírság kiszabásával egyidejűleg a klímavédelemért felelős hatóság kezdeményezheti a hatáskörrel rendelkező engedélyező hatóságnál a jogszabálysértő tevékenysége folytatásának felülvizsgálatát.

(6) A klímavédelmi bírság jogerős kiszabása nem mentesít a büntetőjogi, polgári jogi és közigazgatási jogi felelősség alól.

Részvétel nemzetközi rugalmassági mechanizmusokban és klímapolitikai célkitűzések végrehajtásában * 

11. § (1) *  Magyarország területén megvalósítandó együttes végrehajtásban jogi személyek a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban, külön jogszabályban meghatározottak szerint a miniszter jóváhagyása alapján vehetnek részt.

(2) *  Magyarország területén a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak, és a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően megvalósított együttes végrehajtás teljesítése után a miniszter kibocsátás-csökkentési egységeket állapít meg és ad át az együttes végrehajtásban résztvevő befektető országnak, illetve a befektető ország meghatalmazásával rendelkező szervezetnek.

12. § *  Magyarország területén kívül megvalósítandó együttes végrehajtásban vagy tiszta fejlesztési mechanizmusban magyarországi székhellyel rendelkező jogi személyek a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban, külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén a miniszter jóváhagyása alapján vehetnek részt.

13. § (1) *  Magyarország területén megvalósítandó együttes végrehajtásban részt vevő jogi személyek a miniszteri jóváhagyás kézhezvételétől számított 30 napon belül egyszeri felügyeleti díjat kötelesek fizetni. A miniszter a felügyeleti díjat a Nemzeti Nyilvántartási Rendszer működtetésével kapcsolatos tevékenységének fedezetére fordítja.

(2) A felügyeleti díj mértékét az adott évre vonatkozó költségvetési törvény határozza meg. * 

13/A. § *  Az együttes végrehajtási projekt tervdokumentumát és a projekt megvalósításáról és működtetéséről készített éves jelentést a kibocsátáscsökkentési tevékenység végrehajtója a Kormány rendeletében meghatározott módon, együttes végrehajtás hitelesítővel hitelesítteti.

13/B. § *  (1) *  Együttes végrehajtás hitelesítőként a klímavédelemért felelős hatóság engedélyével rendelkező szervezet, akkreditált független hitelesítő vagy más EGT-államban feljogosított hitelesítő vehető igénybe.

(2) *  Együttes végrehajtás-hitelesítői tevékenység folytatását a klímavédelemért felelős hatóság annak a szervezetnek engedélyezi, amely

a) munkavállalóként vagy egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében legalább három, a (3) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő személyt foglalkoztat, és

b) rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott biztosítékkal, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(3) *  Az együttes végrehajtás-hitelesítő szervezet hitelesítő tevékenységét csak legalább három olyan személy útján folytathatja, aki büntetlen előéletű, nem áll az együttes végrehajtás-hitelesítő szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek (a továbbiakban: együttes végrehajtás-hitelesítő szakértő).

(4) *  A (2) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell az együttes végrehajtás-hitelesítő által foglalkoztatott legalább három együttes végrehajtás-hitelesítő szakértő nevét, levelezési címét, telefonszámát, faxszámát, elektronikus levelezési címét. A kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy az általa foglalkoztatottak büntetlen előéletűek, és nem állnak az együttes végrehajtás-hitelesítő szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy mellékeli arra vonatkozó nyilatkozatukat, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a klímavédelemért felelős hatóság részére - annak az együttes végrehajtás-hitelesítői tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a klímavédelemért felelős hatóság az (5) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(5) *  A klímavédelemért felelős hatóság az együttes végrehajtás-hitelesítői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az együttes végrehajtás-hitelesítő szakértők büntetlen előéletűek-e, és nem állnak-e az együttes végrehajtás-hitelesítő szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a klímavédelemért felelős hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az együttes végrehajtás-hitelesítő szakértők büntetlen előéletűek-e, valamint, hogy az együttes végrehajtás-hitelesítő szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt állnak-e.

(6) *  A (4) és (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a klímavédelemért felelős hatóság

a) az együttes végrehajtás-hitelesítői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,

b) az együttes végrehajtás-hitelesítői tevékenység engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.

13/C. § *  (1) *  Együttes végrehajtás-hitelesítői tevékenység folytatását a klímavédelemért felelős hatóság annak az akkreditált független hitelesítőnek engedélyezi, amely

a) a hitelesítői tevékenység végzésére az Együttes Végrehajtás Felügyeleti Bizottság akkreditációja folytán jogosult,

b) rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott biztosítékkal, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) *  A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező, más EGT-államban feljogosított hitelesítő a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében külön engedély nélkül folytathatja tevékenységét, köteles azonban az együttes végrehajtás hitelesítői tevékenység folytatására irányuló szándékát a klímavédelemért felelős hatóságnak bejelenteni.

13/D. § *  A klímavédelemért felelős hatóság a 13/B. § és a 13/C. § (1) bekezdése szerinti együttes végrehajtás hitelesítői tevékenységre engedéllyel rendelkezőkről, illetve együttes végrehajtás hitelesítői tevékenységre jogosult, a 13/C. § (2) bekezdése szerinti bejelentést tevőkről nyilvántartást vezet, amely a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl, a 13/B. § szerinti esetben tartalmazza az együttes végrehajtás hitelesítő szervezet által foglalkoztatott együttes végrehajtás hitelesítő szakértők nevét, levelezési címét, telefonszámát, faxszámát és elektronikus levelezési címét. A nyilvántartásból kizárólag a hitelesítői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

13/E. § *  A klímavédelemért felelős hatóság 13/B. §-13/C. § szerinti engedélyezési eljárásáért és a 13/C. § szerinti bejelentésért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

13/F. § *  (1) *  A miniszter a Keretegyezményből fakadó nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összefüggésben ellátja a nemzetközi klímavédelmi erőfeszítéseket támogató multi- és bilaterális szervezetekben a hazai képviseletet és koordinálja a részvételt. Ennek keretében a külpolitikáért felelős miniszter egyetértésével, az államháztartásért felelős miniszter tájékoztatásával egyidejűleg a Zöld Klíma Alap (GCF) döntéshozó testülete esetében kijelöli a szervezethez akkreditált nemzeti képviselőt.

(2) A miniszter a Keretegyezményből fakadó nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összefüggésben ellátja a Klímatechnológiai Központ és Hálózat (CTCN) döntéshozó testületeiben a magyar tagsággal összefüggő feladatokat.

(3) *  A miniszter a Keretegyezményből fakadó nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összefüggésben a külpolitikáért felelős miniszterrel és az államháztartásért felelős miniszterrel együttműködésben előkészíti a nemzetközi klímafinanszírozással kapcsolatos döntéseket, illetve javaslatot tesz a Kormánynak a vállalás végrehajtására.

(4) Magyarország nemzetközi klímafinanszírozási vállalásának forrását az üvegházhatású gázok európai kibocsátási egységeinek értékesítéséből származó bevételekből kell biztosítani.

(5) *  A Montreali Jegyzőkönyvvel kapcsolatos nemzetközi és hazai feladatok ellátásáról a miniszter gondoskodik, együttműködésben a környezetvédelemért felelős miniszterrel.

(6) *  A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos nemzetközi és hazai feladatok ellátásáról a miniszter gondoskodik.

Záró rendelkezések

14. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) E törvény 4. §-ának (4) bekezdése és a 13. §-a 2008. január 1. napján lép hatályba.

(3) Az e törvény hatálybalépését megelőzően a környezetvédelemért felelős miniszter által jóváhagyott együttes végrehajtási projekttevékenységek e törvény szerint jóváhagyottnak minősülnek.

(4) * 

(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) *  az Éghajlatváltozási Stratégia felülvizsgálatához szükséges nemzeti alkalmazkodási térinformatikai rendszer működésének részletes szabályait, különös tekintettel az abban kezelt adatok körére, az adatszolgáltatás rendjére, az adatok nemzeti alkalmazkodási térinformatikai rendszer keretében történő felhasználásának részletes szabályaira; * 

b) *  a kibocsátási jogosultságokkal és az abból származó bevételekkel való gazdálkodás, valamint az árveréssel, a versenyeztetés mellőzésével vagy közvetetten történő értékesítési eljárás részletes szabályait;

c) a nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projekttevékenységek és a nemzetközi kibocsátás-kereskedelemben való részvétel szabályait, illetve díjait; * 

d) *  a forgalmi jegyzék működésének szabályait; * 

e) *  a forgalmi jegyzékhez kapcsolódó számlavezetési díj mértékét és fizetésének szabályait; * 

f) a nemzetközi jelentések tartalmának és elkészítésének módját; * 

g) *  az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó nyilvántartási rendszer működésének, valamint a nyilvántartási rendszerrel kapcsolatos adatszolgáltatásnak a rendjét, a nyilvántartási rendszerhez szükséges adatok körét a személyes adatok kivételével; * 

h) a nyilvántartási rendszerrel kapcsolatos adatszolgáltatási, illetve előrejelzési kötelezettség megszegése esetén fizetendő bírság összegét; * 

i) az Európai Közösség kibocsátási egységkereskedelmi rendszerében részt vevő személyek tekintetében a nemzetközi kibocsátás-kereskedelemben való részvételi szabályokat; * 

j) az üvegházhatású gázok jelentős mértékű kibocsátásával, illetve elnyelés általi eltávolításával járó, a tevékenység megkezdése előtt a kibocsátás, illetve elnyelés előrejelzésre kötelezett tevékenységek körét;

k) *  a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó vagy azzal működtetett termékek, berendezések és létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek végzéséhez szükséges képzési, képesítési és vizsgáztatási rendszer, valamint az ezzel kapcsolatos felelősségi rendszerek részletes szabályait; * 

l) *  a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal végzett tevékenység esetében a vállalkozások, üzemeltetők és tulajdonosok regisztrációs, adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének, valamint az ezzel kapcsolatos felelősségi rendszereknek a részletes szabályait; * 

m) *  a fluortartalmú üvegházhatású gázok Magyarország területén való forgalomba hozatalára, export, import kereskedelmi tevékenységre, a forgalombahozatali mentességi kérelemre, a címkézésre vonatkozó szabályokat, valamint ezen tevékenységek esetében a regisztrációs, adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségek, valamint az ezzel kapcsolatos felelősségi rendszerek részletes szabályait; * 

n) *  a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó termékek és berendezések szivárgásvizsgálatára, visszanyerésére, újrahasznosítására és regenerálására vonatkozó szabályokat, valamint ezen tevékenységek végzése esetében a regisztrációs, adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségek, valamint az ezzel kapcsolatos felelősségi rendszerek részletes szabályait; * 

o) *  a klímavédelmi bírság mértékét; * 

p) *  a klímavédelemért felelős hatóság kijelölését.

(6) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) *  az együttes végrehajtás-hitelesítői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a tevékenységre jogosító engedély kiadásának és a 13/C. § (2) bekezdése szerinti bejelentésnek a részletes szabályait, az együttes végrehajtás hitelesítő tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá az együttes végrehajtás hitelesítői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket; * 

b) *  a Magyarország területén megvalósuló együttes végrehajtási projekttevékenységek felügyeleti díj megfizetésének részletes szabályait; * 

c) *  a klímavédelemért felelős hatósággal való elektronikus kapcsolattartás szabályait;

d) *  a klímavédelmi felügyeleti díj megfizetésének részletes szabályait;

e) *  a fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozó adatbázis részét képező, 10/G. § szerinti nyilvántartás részére történő adatközlés formájának és módjának, tartalmának, kezelésének, üzemeltetésének és fenntartásának, felügyeletének, valamint az adatközlés és adatszolgáltatás rendjének részletes szabályait;

f) *  a fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozó adatbázis F-Gáz ügyfélazonosítóval rendelkező ügyfelek általi igénybevételének és használatának, az abban való regisztrációnak és nyilvántartásba vételnek a részletes szabályait;

g) *  az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységeket végző természetes személyek képzésére, képesítésére és vizsgáztatására, a vonatkozó tananyagra, szakmai és vizsgakövetelményekre, a szerzett tudás elismerésére, a vizsgáztatás és képesítés rendjére, a vállalkozások képesítési rendszerére, a képesítések nyilvántartására, az igazolás kiadására, az ahhoz fűződő formai és tartalmi követelmények meghatározásának rendjére vonatkozó részletes szabályokat; * 

h) *  a 10/B. § (3) bekezdése szerinti képzési, képesítési és vizsgáztatási díj mértékét és megfizetésének részletes szabályait; * 

i) *  a fluortartalmú üvegházhatású gázok 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben nem szabályozott felhasználási céljából a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozások részére az e tevékenység végzésére jogosító engedély kiadásának részletes szabályait. * 

(7) *  Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az együttes végrehajtási hitelesítői névjegyzékbe és a külföldi együttes végrehajtási hitelesítői névjegyzékbe történő bejegyzésért, továbbá a hitelesítői jogosultság felfüggesztésének megszüntetéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és megfizetésének részletes szabályait az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg.

(8) * 

15. § (1)  * 

(2) * 

(3) * 

(4) * 

16. § *  (1) *  A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozások a 10/C. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott regisztrációs kötelezettségüknek 2015. március 31-ig kötelesek eleget tenni. E kötelezettség megsértése esetén a klímavédelemért felelős hatóság nem alkalmazhatja a 10/H. § szerinti rendelkezéseket, ha a kötelezett 2015. június 1-jéig eleget tesz a 10/C. § (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak.

(2) 2015. január 31. napjáig az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekről szóló kormányrendelet szerinti nyilvántartási, regisztrációs és jelentések kezelésével kapcsolatos feladatok elvégzésére kijelölt szervezeteknek a rendelkezésükre álló adatokat, adatbázist, valamint a környezetvédelemért felelős miniszternek az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerben a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatban rendelkezésre álló valamennyi adatot át kell adni a miniszter részére.

(3) Az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló, 2006. május 17-i 842/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 842/2006/EK rendelet) szerint a vállalkozások számára előírt jelentéstételi kötelezettséget a 2014. évre vonatkozóan a 842/2006/EK rendeletben előírtak szerint kell teljesíteni az Európai Bizottság és a klímavédelemért felelős hatóság részére.

(4) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény és az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2014. évi LXXXIX. törvény hatálybalépése előtt a 10. § (2) bekezdése szerint értékesítés céljából megkötött szerződések módosítása a miniszter kizárólagos hatáskörébe tartozik.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

17. § *  (1) E törvény - a végrehajtására kiadott jogszabályokkal együtt -

a) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelvnek a Kiotói Jegyzőkönyv projektmechanizmusára tekintettel történő módosításáról szóló, 2004. október 27-i 2004/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és

c) a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) *  E törvény - a végrehajtására kiadott jogszabályokkal együtt -

a) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 280/2004/EK és a 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék létrehozásáról, továbbá a 920/2010/EU és az 1193/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. május 2-i 389/2013/EU bizottsági rendelet, és

b) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről, valamint a 280/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. május 21-i 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

c) *  a fluortartalmú üvegházhatású gázokról és a 842/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

d) *  az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, helyhez kötött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések, valamint a hűtőkamionok és -pótkocsik fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó hűtőegységei tekintetében a természetes személyek képesítésére, valamint a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, helyhez kötött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések tekintetében a vállalatok képesítésére vonatkozó minimumkövetelmények és kölcsönös elismerési feltételek meghatározásáról, 2015. november 17-ei 2015/2067 bizottsági végrehajtási rendelet,

e) *  az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.