Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.VII.31.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.
Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2014.X.1. )

 

2007. évi LXXXVI. törvény

a villamos energiáról1

Az Országgyűlés a hatékonyan működő villamosenergia-versenypiac kialakítása, az energiahatékonyság, az energiatakarékosság elveinek a fenntartható fejlődés érdekében történő érvényesítése, a felhasználók biztonságos, zavartalan, megfelelő minőségű és átlátható költségszerkezetű villamosenergia-ellátása, a magyar villamosenergia-piacnak az Európai Közösség egységesülő villamos energia piacaiba történő integrációja, az Európai Közösségek jogszabályainak való megfelelés, és a mindezek megvalósítását biztosító, az objektív, átlátható és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő szabályozás kialakítása érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. § E törvény célja

a) a gazdaság versenyképességének segítése a hatékonyan működő villamosenergia-versenypiac kialakításán keresztül,

b) a fenntartható fejlődés érdekében az energiahatékonyság, az energiatakarékosság elveinek érvényesítése,

c) a villamosenergia-hálózatokhoz - az objektív, átlátható és az egyenlő bánásmód követelményeinek megfelelő - hozzáférés biztosítása,

d) a felhasználók biztonságos, zavartalan, megfelelő minőségű és átlátható költségszerkezetű villamosenergia-ellátása,

e) a felhasználók érdekeinek hatékony védelme,

f)2 a magyar villamosenergia-piac integrációja az Európai Unió egységesülő villamos energia piacaiba, különös tekintettel a transz-európai hálózatok létrehozására és fejlesztésére, valamint a villamosenergia-rendszer együttműködési képességének ösztönzésére,

g) új termelő kapacitások és új hálózati infrastruktúra létesítésének, a villamosenergia-piacra új szereplőként belépők megjelenésének az elősegítése,

h) a megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia termelésének elősegítése.

A törvény alkalmazási köre

2. § (1) E törvény alkalmazási köre kiterjed

a) a villamos energia termelésére, átvitelére, elosztására, kereskedelmére, fogyasztására, továbbadására,

b)3 a villamosenergia-rendszer irányítására,

c) a villamosmű, az összekötő és a felhasználói berendezés, valamint a termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére, üzemeltetésére, használatbavételére, fennmaradására és megszüntetésére,

d)4 az e törvény szerint engedélyköteles és az e törvényben szabályozott engedély nélkül végezhető tevékenységeket végzőkre, az e törvény szerint engedélyköteles tevékenység egy részét kiszervezés alapján végzőkre, az e törvény szerinti engedély vagy hozzájárulás iránti kérelmet benyújtókra a kérelem elbírálásáig, az e törvény szerint engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül végzőkre, az integrált villamosenergia-ipari vállalkozásokra, a villamosenergia-felhasználókra, a villamosenergia-vételezőkre, a villamosenergia-ipari vállalkozásban részesedést, befolyást vagy irányítást szerezni kívánókra, amennyiben a tervezett jogügylet megvalósítását e törvény bejelentéshez vagy előzetes hivatali hozzájáruláshoz vagy jóváhagyáshoz köti, az átviteli hálózat tulajdonosára, az átviteli tevékenységhez szükséges kapacitású elektronikus hírközlő hálózati elemek, így különösen szálpárak (a továbbiakban együtt: elektronikus hírközlő hálózati elemek) tulajdonosára, az engedélyköteles tevékenység végzéséhez szükséges eszköz tulajdonosára, valamint az e törvény hatálya alá eső természetes személyek, jogi személyek közötti jogviszonyokra.

(2) Az atomerőműre e törvény rendelkezéseit az atomenergiáról szóló törvény különös szabályaival összhangban kell alkalmazni.

(3) A hőenergiával kapcsolt villamosenergia-termelésre e törvény rendelkezéseit a távhőszolgáltatásról szóló törvény különös szabályaival összhangban kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

3. § E törvény alkalmazásában

1. Átvitel: villamos energiának az átviteli hálózaton keresztül történő továbbítása, illetve az ehhez kapcsolódó minden olyan műszaki és gazdasági tevékenység, amely a villamos energia megfelelő minőségű továbbítása érdekében szükséges;

2.5 Átviteli hálózat: a villamos energia átvitelére szolgáló vezetékrendszer - beleértve a tartószerkezeteket és a határkeresztező vezetékeket is -, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel együtt;

3.6

4. Biomassza: a mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és az ehhez kapcsolódó iparágakból származó termékek, hulladékok és maradékanyagok (a növényi és állati eredetűeket is beleértve) biológiailag lebontható része, valamint az ipari és települési hulladék biológiailag lebontható része;

4a.7 Biztonsági övezet: a biztonsági övezetről szóló miniszteri rendeletben megállapított földrajzi terület, amelyre a tervezett vagy létesült villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték, vagy közvetlen vezeték számottevő hatást gyakorol;

5. Csatlakozási pont: a villamosművek, a villamosmű és a felhasználói berendezés, továbbá a villamosmű, a magánvezeték, a termelői vezeték, illetve közvetlen vezeték tulajdoni határa;

6. Csatlakozóberendezés: az átviteli vagy elosztó hálózat részét képező vezetékrendszer - a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezéssel együtt -, amely az átviteli vagy elosztó hálózat leágazási pontját a csatlakozási ponttal köti össze. A fogyasztásmérő berendezés a csatlakozóberendezés tartozéka;

7.8 Egyetemes szolgáltatás: a villamosenergia-kereskedelem körébe tartozó sajátos villamosenergia-értékesítési mód, amely Magyarország területén bárhol, meghatározott minőségben a jogosult felhasználó számára méltányos, összehasonlítható, átlátható ár ellenében igénybe vehető;

8. Elosztás: villamos energiának az elosztó hálózatokon történő továbbítása, a felhasználókhoz történő eljuttatása, illetve az ehhez kapcsolódó minden olyan műszaki és gazdasági tevékenység, amely a villamos energia megfelelő minőségű továbbítása érdekében szükséges;

9.9 Elosztó hálózat: a villamos energia elosztására és csatlakozási pontra való eljuttatása céljára szolgáló vezetékrendszer - beleértve a tartószerkezeteket is -, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel együtt;

10. Előre fizetős mérő: olyan fogyasztásmérő berendezés, amely a fogyasztást csak az ellenérték előzetes megfizetése esetén teszi lehetővé;

11.10 Elsődleges energiaforrás: azon rendelkezésre álló energiaforrások gyűjtőneve, amelyek kémiailag, fizikailag vagy nukleárisan kötött formában, megújuló vagy nem megújuló módon tartalmaznak átalakításra alkalmas energiát, azzal, hogy villamos energia felhasználásával, átalakításával nyert energiát tartalmazó energiaforrás nem tekinthető elsődleges energiaforrásnak;

11a.11 Elszámolási időszak: szerződésben megállapított, elszámolás alapjául szolgáló, két mérőleolvasás közötti időszak;

12.12 Elszámolási pont: az elszámolási mérés, vagy a mérési rendszer alapján létrehozott vagy mérésekből számítási eljárással képzett elszámolási mérési pont, amelyhez egyértelműen hozzárendelhető a menetrend, a rendszerszintű szolgáltatás, az elszámolási mérés, és amely elszámolási pont a csatlakozási ponttal egyértelműen összerendelhető;

13.13 Engedélyes: aki e törvény szerint engedélyköteles tevékenység végzésére a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által kiadott hatályos engedéllyel rendelkezik;

13a.14 Származási garancia: olyan elektronikus okirat, amely objektív, átlátható és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján igazolja a felhasználó felé, hogy az adott termelő egység által előállított villamos energia meghatározott mennyisége megújuló energiaforrásból vagy nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelésből származik;

14. Erőmű: egy telephelyen lévő olyan energia-átalakító létesítmény, amely elsődleges energiaforrás felhasználásával villamos energiát termel, engedélyezési szempontból ideértve az energia tározós erőművet is;

15. Erőművi névleges teljesítőképesség: a beépített villamosenergia-termelő egységek generátorkapcson, tervezési körülmények között mért névleges aktív (wattos) teljesítményeinek összege;

16. Felhasználási hely: egy vagy több csatlakozási ponton keresztül ellátott, összefüggő terület, ahol a felhasználó a villamos energiát felhasználja;

17.15 Felhasználó: aki villamos energiát a saját felhasználási helyén történő felhasználás céljából közcélú hálózatról vagy magánvezetéken keresztül nem továbbadás útján vételez;

18. Felhasználói berendezés: a felhasználó használatában lévő, villamos energiát termelő, átalakító és kapcsoló berendezés, vezetékhálózat és villamos energiát felhasználó berendezés a tartozékaival (készülékeivel) együtt;

19.16 Fogyatékkal élő fogyasztó: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy, a vakok személyi járadékában részesülő személy, továbbá az a személy, akinek életét vagy egészségét közvetlenül veszélyezteti a villamosenergia-szolgáltatásból való kikapcsolás vagy annak megszakadása;

20. Gazdaságilag indokolt hő- vagy hűtési igény: a hő vagy hűtés iránti igényt meg nem haladó mértékű kereslet, amelyet versenypiaci feltételek mellett, kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés hiányában, a kapcsolt energiatermeléstől eltérő egyéb energia-előállító folyamaton keresztül elégítenének ki;

20a.17 Gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet;

21.18 Határkeresztező vezeték: az átviteli hálózat részét képező, Magyarország államhatárát keresztező vezeték, beleértve a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezést;

22.19 Hálózati engedélyes: az átviteli rendszerirányító és az elosztó;

23. Hasznos hő: a kapcsoltan termelt energia előállítása során valamely, gazdaságilag indokolt hő- vagy hűtési igény kielégítése érdekében megtermelt hő;

24.20 Háztartási méretű kiserőmű: olyan, a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó kiserőmű, melynek csatlakozási teljesítménye egy csatlakozási ponton nem haladja meg az 50 kVA-t;

25.21 Horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: olyan villamosenergia-ipari vállalkozás, amely e törvény rendelkezései szerint engedélyköteles tevékenységek közül legalább egy tevékenység végzésére rendelkezik engedéllyel és más tevékenységet is folytat;

26. Hulladékból nyert energia: hulladéknak - a környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási előírások betartása mellett - tüzelőanyagként történő felhasználása során nyert energia;

26a.22 Informatikai eszköz: a hálózati engedélyes tevékenységéhez szükséges adattároló eszköz, operációs rendszerek és alkalmazások futtatását, kiszolgálását ellátó adatfeldolgozó eszköz (szerver), valamint ilyen kiszolgálást felhasználó adatfeldolgozó eszköz (kliens) ideértve az ezek működését biztosító szoftvert is;

27. Integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: vertikálisan, illetőleg horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás;

27a.23 Irányítás: a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott kapcsolat;

27b.24 Kapcsolódási pont: a magán- és a közvetlen vezeték azon pontja, amelyet a vezetéket üzemeltető és a vételező közötti szerződésben a felek tulajdoni vagy üzemeltetési határként megjelölnek;

28.25 Kapcsolt bizonyítvány: olyan forgalomképes okirat, amely igazolja a gazdaságilag indokolt hő- vagy hűtési igény kielégítésére szolgáló, nagy hatékonysággal kapcsoltan termelt villamos energia mennyiségét a kapcsoltan termelt villamos energia felhasználására előírt minimális kötelezettség teljesítésére vonatkozó támogatási rendszer esetén;

28a.26 Kapcsolt vállalkozás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (2) bekezdésének 7. pontja szerinti kapcsolt vállalkozás;

29. Kapcsoltan termelt energia: azonos technológiai folyamatban egyidejűleg termelt mechanikai, hő- és villamos energia;

30. Keresletoldali szabályozás: a villamosenergia-fogyasztás időbeli és mennyiségbeli befolyásolása átfogó vagy integrált megközelítés keretében energiahatékonyságot szolgáló beruházások és egyéb kereskedelmi, szerződéses eszközök segítségével a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságának biztosítása és az elsődleges energiaforrások felhasználásának csökkentése érdekében;

31. Kiegyenlítő energia: az átviteli rendszerirányító által a pozitív, vagy negatív irányú menetrendi eltérést kiegyenlítő szabályozás során a mérlegkör-felelősökkel elszámolt villamos energia;

32.27 Kiserőmű: 50 MW-nál kisebb névleges teljesítőképességű erőmű;

33. Kiserőművi összevont engedély: az engedélyköteles kiserőmű létesítésére és villamosenergia-termelésére vonatkozó engedély;

34. Kisfeszültségű hálózat: az 1 kV-nál nem nagyobb névleges feszültségű hálózat;

35.28 Kiszervezés: az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenység egy részének az engedélyestől eltérő más személlyel történő elvégeztetése;

36. Közcélú hálózat: olyan átviteli vagy elosztó hálózat, amely szükséges a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony működéséhez;

37.29

38.30 Közvetlen vezeték: közcélúnak, magán- és termelői vezetéknek nem minősülő, Magyarország államhatárát nem keresztező vezeték, hálózati elem vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely közcélú hálózatra csatlakozó erőművet köt össze vételezővel;

39. Közvilágítás: a külön jogszabályban meghatározott területnek a közlekedés-, köz- és vagyonbiztonság érdekében szükséges összefüggő, rendszeres, meghatározott időtartamú, villamos üzemű megvilágítása;

40. Közvilágítási berendezés: a közvilágítási célt szolgáló eszköz. Közvilágítási berendezésnek minősülnek különösen:

a) a fényforrások és lámpatestek a tartozékaikkal együtt;

b) a kizárólag a közvilágítás céljait szolgáló tartószerkezetek;

c) a kizárólag a közvilágítás villamos energia ellátását szolgáló vezetékrendszer;

d) a közvilágítás ki- és bekapcsolását, továbbá szabályozását biztosító vezérlő rendszer. Több célú vezérlési rendszer esetén azonban annak csak kizárólag a közvilágítás célját szolgáló része;

41.31 Közvilágítási elosztó hálózat: az elosztó hálózat részének nem minősülő, az elosztó tulajdonában lévő, a közvilágítás villamos energia ellátását biztosító kapcsolható, illetve szabályozható hálózat;

42.32 Lakossági fogyasztó: az a felhasználó, aki saját háztartása - egy felhasználási helyet képező, egy vagy több lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs - fogyasztása céljára vásárol villamos energiát a villamos energia vételezésére megkötött szerződés alapján, és az így vásárolt villamos energiával nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet; ha a lakóépületben a műszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben lévő önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát, a felhasználót úgy kell tekinteni, hogy saját háztartás céljára vételez és a vásárolt villamos energiával nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet;

42a.33 Leágazási pont: az átviteli vagy az elosztó hálózat azon pontja, amelyen keresztül a csatlakozóberendezés részét képező csatlakozó vezeték e hálózathoz kapcsolódik;

43. Legkisebb költség: az engedélyezett tevékenység gyakorlásához az engedélyesnél, illetve nemzetgazdasági szinten szükséges és indokoltan felmerülő ráfordítás;

44.34 Magánvezeték: közcélúnak, termelői vezetéknek vagy közvetlen vezetéknek nem minősülő, a csatlakozási pont után elhelyezkedő hálózati elem, vezeték, vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely az átviteli vagy elosztó hálózathoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó felhasználó vagy a vételező ellátására szolgál;

45. Megújuló energiaforrás: nem fosszilis és nem nukleáris energiaforrás (nap, szél, geotermikus energia, hullám-, árapály- vagy vízenergia, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energiaforrás, továbbá hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelő létesítményből származó gáz, valamint a biogáz);

45a.35 Menetrend: egy adott naptári napra a kereskedelmi szabályzatban meghatározott elszámolási mérési időegységekre vonatkozó villamos-átlagteljesítmények adatsora;

45b.36 Megújulóenergia-támogatási rendszer: jogszabállyal létrehozott olyan intézkedés, eszköz, rendszer vagy mechanizmus, amely a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználására ösztönöz ezen energia költségének csökkentésével, az eladási ár emelésével, vagy a megújuló energiaforrásokból előállított energia megvásárolt mennyiségének - a megújuló energiával kapcsolatos kötelezettség bevezetése révén vagy egyéb módon való - növelésével, ideértve a közvetlenül vagy közvetve nyújtott beruházási és működési támogatásokat, valamint a megújuló energiaforrások alkalmazását elősegítő közvetlen ártámogatásokat, adókedvezményeket, adó-visszatérítéseket, megújuló energiaforrások alkalmazására, annak kötelező átvételére vonatkozó előírásokat is;

46. Mérlegkör: a kiegyenlítő energia igénybevételének okozathelyes megállapítására és elszámolására és a kapcsolódó feladatok végrehajtására a vonatkozó felelősségi viszonyok szabályozása érdekében létrehozott, egy vagy több tagból álló elszámolási szerveződés;

47.37 Nemzeti Cselekvési Terv: a közlekedésben, a villamosenergia-fogyasztásban, a fűtésben és hűtésben felhasznált, megújuló energiaforrásokból előállított energia 2020-as részarányaira vonatkozó - az energiahatékonysággal kapcsolatos egyéb intézkedéseknek a végső energiafogyasztásra gyakorolt hatásait figyelembe vevő - Magyarországra érvényes célértékeket, és az e célértékek elérésére alkalmas, foganatosítandó intézkedéseket tartalmazó terv;

48.38 Együttműködő villamosenergia-rendszer: legalább két, egy vagy több rendszerösszekötő vezetékkel összekapcsolt villamosenergia-rendszer, melyből az egyik Magyarország területén működik;

49.39 Összekötő berendezés: több felhasználó által használt ingatlan belső vezetékhálózatának nem az elosztó tulajdonában álló, a csatlakozási pont után lévő méretlen szakasza;

49a.40 Profil: statisztikai elemzéssel készült normalizált, 1000 kWh éves fogyasztásra vonatkoztatott éves felhasználói villamosteljesítmény-igény görbe;

50.41 Rendszerhasználó: aki a közcélú hálózathoz villamos energia betáplálása, illetve vételezése céljából közvetlenül vagy közvetve csatlakozik;

51.42 Rendszerirányítás: a villamosenergia-rendszer zavartalan és biztonságos működtetését és a teljesítmény egyensúlyának biztosítását, valamint a nemzetközi összeköttetések rendelkezésre állását szolgáló célirányos tevékenységek összessége;

52. Rendszerösszekötő vezeték: az átviteli hálózat részét képező határkeresztező vezeték, amely együttműködő villamosenergia-rendszerek hálózatait köti össze;

53.43 Rendszerszintű szolgáltatás: az átviteli rendszerirányító által a villamosenergia-rendszer mindenkori egyensúlyának és az átvitel megfelelő minőségének fenntartása érdekében biztosított szolgáltatások összessége;

54. Szélerőmű: olyan erőmű, amely a villamos energiát szélenergia felhasználásával termeli;

55. Szélerőmű park: ugyanazon ügyfél vagy egy engedélyes üzemeltetésében lévő azon szélerőművek összessége, amelyek az átviteli vagy elosztó hálózathoz ugyanazon csatlakozási ponton kapcsolódnak;

56.44 Szervezett villamosenergia-piac: a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes által működtetett, a regionális villamosenergia-forgalmat elősegítő kereskedési rendszer, amelyben az energiakereskedelem és az ahhoz kapcsolódó ügyletek megkötése és lebonyolítása szabványosított formában történik;

57. Termelés: a villamos energia előállítása;

58. Termelő: aki villamos energiát termel;

59. Termelői engedélyes: aki villamos energia termelői működési engedéllyel vagy kiserőművi összevont engedéllyel rendelkezik;

60.45 Termelői vezeték: közcélúnak, magán- és közvetlen vezetéknek nem minősülő vezeték, hálózati elem, vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely az erőmű által termelt villamos energiát a közcélú hálózat csatlakozási pontjára juttatja el, és erre felhasználó nem csatlakozik vagy vételező nem kapcsolódik;

61.46 Továbbadás: a felhasználó által megvásárolt villamos energia egy felhasználási helyen belül, mért magánvezetéken keresztül történő értékesítése vételezők részére;

62. Üzemi hiba: azon nem tervezett üzemi esemény, amely a villamosenergia-termelés, -átvitel vagy -elosztás tervszerű üzemmenetében nem szándékolt változást eredményez;

63. Üzletszabályzat: az engedélyes általános szerződési feltételeit tartalmazó, a Hivatal által jóváhagyott szabályzat;

64.47

65.48 Vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: olyan villamosenergia-ipari vállalkozás vagy vállalkozások csoportja, amelynek irányítására közvetlenül vagy közvetve ugyanazon személy vagy személyek jogosultak, és ahol a villamosenergia-ipari vállalkozás vagy vállalkozások csoportja az átviteli rendszerirányítási vagy elosztási tevékenységek mellett egyidejűleg a termelési vagy kereskedelmi tevékenységek közül legalább az egyiket végzi, vagy ezek egyikére vonatkozó engedéllyel rendelkezik. A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részének minősül az említett villamosenergia-ipari vállalkozás vagy vállalkozások csoportja felett közvetlen irányítást gyakorló személy vagy személyek;

66. Védendő fogyasztó: a lakossági fogyasztók azon köre, akik (jogszabályban meghatározott szociális helyzetük, vagy valamely egyéb tulajdonságuk alapján) a villamosenergia-ellátásban megkülönböztetett feltételek szerint vehetnek részt;

66a.49 Vételezési hely: egy vagy több kapcsolódási ponton keresztül ellátott összefüggő terület, ahol a vételező a vásárolt villamos energiát teljes egészében felhasználja;

66b.50 Vételező: aki felhasználótól magánvezetéken továbbadás útján vagy termelőtől közvetlen vezetéken vásárol villamos energiát kizárólag saját felhasználás céljára, és nem minősül felhasználónak;

67. Villamosenergia-ellátási Szabályzatok: a villamosenergia-rendszer működésére vonatkozó szabályokat, eljárásokat és módszereket tartalmazó üzemi szabályzat, a kereskedelmi, elszámolási-mérési és adatforgalmi megállapodások minimális tartalmi elemeit, a nemzetközi kereskedelmi feltételeket, továbbá a rendszerszintű szolgáltatásokra és a szervezett villamosenergia-piac működésére vonatkozó főbb szabályokat tartalmazó kereskedelmi szabályzat, valamint az elosztó hálózat működésére vonatkozó elosztói szabályzat;

68.51 Villamosenergia-ipari vállalkozás: a szerinti gazdálkodó szervezet, valamint az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban bejegyzett külföldi vállalkozás és annak belföldön bejegyzett fióktelepe, amely e törvény szerint engedélyköteles tevékenységet folytat;

69. Villamosenergia-kereskedelem: az a tevékenység, amely a villamos energia és a hozzá tartozó teljesítmény üzletszerű, nem saját felhasználási célra történő vásárlásából és értékesítéséből áll;

70. Villamosenergia-rendszer: az átviteli rendszerirányító által - törvényben meghatározott körben az elosztó közreműködésével - a villamosenergia-ellátási szabályzatokban rögzített elvek szerint irányított erőművek és hálózatok összessége;

71. Villamosmű: az erőmű, az átviteli és az elosztó hálózat;

72.52 Zöld bizonyítvány: olyan forgalomképes okirat, amely igazolja a megújuló energiaforrásból nyert energiával előállított villamos energia mennyiségét a megújuló energiaforrásból nyert energiával termelt villamos energia felhasználására előírt minimális kötelezettség teljesítésére vonatkozó támogatási rendszer esetén;

74.53 Külön kezelt intézmény: központi költségvetési szerv, központi költségvetési szerv költségvetési intézménye, helyi önkormányzat, helyi önkormányzat költségvetési intézménye, valamint normatív állami támogatásban részesülő, közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézmény.

II. Fejezet

A VILLAMOS ENERGIA TERMELÉSE

Termelés

4. § (1)54 Villamos energiát termelni 50 MW vagy azt meghaladó névleges teljesítőképességű erőműben termelői működési engedély, 0,5 MW vagy annál nagyobb névleges teljesítőképességű kiserőműben kiserőművi összevont engedély birtokában lehet.

(2)55 A termelő - az (1) bekezdésben meghatározott esetben engedélye alapján -

a) a saját maga által termelt villamos energiát,

b) az átviteli rendszerirányítótól rendszerszintű szolgáltatások keretében átvett villamos energiát,

c) a kötelező átvételi rendszer keretében a 13. § (1) bekezdése szerint átvett villamos energiát értékesítheti.

(3) A felhasználók részére közvetlenül értékesítő termelőt - a villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó működési engedély kérelmezésére vonatkozó kötelezettség kivételével - úgy kell tekinteni, mint a felhasználók részére közvetlenül értékesítő villamosenergia-kereskedőt.

(4) A külön jogszabály alapján átvételi kötelezettség alá eső villamosenergia-termelés esetén a termelő csak a külön jogszabályban meghatározott módon számított önfogyasztással csökkentett, saját maga által termelt villamos energiát értékesítheti a kötelező átvételi rendszerben.

4/A. §56 A felhasználók biztonságos és zavartalan villamosenergia-ellátása kiemelt közérdek.

5. § (1) A termelői engedélyes a villamosenergia-ellátási szabályzatokban előírt rendszerszintű szolgáltatások biztosításához szükséges erőművi teljesítőképességét köteles felajánlani, azt valamint a villamosenergia-termelését indokolatlanul nem tarthatja vissza. A Hivatal különösen akkor minősíti indokolatlan visszatartásnak a termelői engedélyes eljárását, ha

a) a visszatartás nem üzemzavar vagy elsődleges energiaforrás-hiány következménye,

b)57 nem minősül a 74. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti tevékenység szüneteltetésének, vagy

c) nem a termelő berendezésre vonatkozó környezetvédelmi, hatékonysági követelmények megváltozásának a következménye.

(2) Nem minősül a termelés indokolatlan visszatartásának, ha az erőmű azért nem üzemel, mert a piaci ár termelésének fajlagos változó költségére nem nyújtana fedezetet.

(3)58 Az átviteli rendszerirányító a legkisebb költség elvének figyelembevételével bármikor igényelheti bármely üzemeltetésre alkalmas termelő berendezés hálózatra kapcsolását, amennyiben annak indítási és üzemeltetési költségeit vállalja. A költségek vállalása esetén az igény teljesítése nem tagadható meg.

(4)59 A Hivatal az indokolatlan visszatartás megállapítása esetén a 96. § (1) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott jogkövetkezményt alkalmazhatja, valamint határozatban meghatározza az erőművi teljesítőképesség felajánlandó mértékét.

(5)60 A kiserőművek esetén az (1) bekezdésben foglalt felajánlási kötelezettség az üzemi szabályzatban meghatározottak szerint közösen is teljesíthető. A részletes szabályokat a villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmazzák.

6. § (1)61 Az 50 MW és az ezt meghaladó névleges teljesítőképességű, nem megújuló energiaforrásból termelő erőmű üzemeltetője a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint köteles energiaforrás-készletet tartani.

(2)-(3)62

6/A. §63 A termelő kérelmére a Hivatal a felhasználók tájékoztatása céljából származási garanciát állít ki és gondoskodik a származási garanciák elektronikus nyilvántartásáról. A származási garanciákra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

Új termelő kapacitások létesítése

7. § (1) Saját üzleti kockázatára - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - bárki létesíthet új termelő kapacitást a jelen törvényben és a külön jogszabályokban meghatározottak szerint.

(2)64 A villamosenergia-rendszer szabályozhatósága és biztonságos működése érdekében, valamint a műszakilag korlátozott lehetőségekre való tekintettel - a háztartási méretű kiserőművek és a villamosműhöz nem csatlakozó kiserőművek kivételével - szélerőművek, illetve szélerőmű parkok létesítése a szélerőmű kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeiről, a pályázat minimális tartalmi követelményeiről, valamint a pályázati eljárás szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint meghirdetett pályázat alapján lehetséges.

(3)65

(4)66 A pályázati kiírásnak részletes leírást kell adnia a pályázati eljárásról, továbbá a pályázat értékelési szempontjairól.

(5)67 Megújuló energiaforrást hasznosító új termelőkapacitások létesítése során, valamint kiemelt európai szervezettel való kutatás-fejlesztési célú együttműködés biztosításra az állam érdekében létesített kutatási szervezet mint felhasználó esetében a hálózati engedélyesek az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban és a Hivatal határozatában meghatározott feltételek szerint és mértékben kötelesek viselni a közcélú hálózat műszaki átalakításából (különösen hálózati csatlakozások és a hálózat megerősítéséből) származó azon költségeket, amelyek az elosztó és átviteli hálózatra való csatlakozás műszaki feltételeit megteremtik. Ezen költségeknek a hálózati engedélyeseket terhelő részét a Hivatal a rendszerhasználati díjak megállapítása során indokolt mértékben figyelembe veszi.

7/A. §68 (1) Megújulóenergia-támogatási rendszer keretében támogatás kizárólag azon megújuló energiaforrást hasznosító energiatermelő berendezések létesítésére és működtetésére nyújtható, amelyek megfelelnek a megújuló energiaforrásból energiát termelő berendezések műszaki követelményeiről szóló rendeletben meghatározott feltételeknek.

(2) Az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a megújuló energiaforrások alkalmazásának és elterjesztésének elősegítéséről, a megújuló energiaforrásból származó energia használatáról és alkalmazásáról, valamint a megújulóenergia-támogatási rendszerekről elektronikus úton, havonta frissülő honlapon nyújt tájékoztatást a felhasználók, az építőipari szakemberek, a mérnökök, tervezők, valamint a megújuló energiaforrást hasznosító energiatermelő rendszerek üzembe helyezői számára.

(3) A megújulóenergia-támogatási rendszer keretében történő támogatás igénybevételéhez szükséges műszaki követelményeket, valamint a tájékoztatásra vonatkozó részletes szabályokat a miniszter e törvény végrehajtására kiadott rendeletben határozza meg.

8. § (1)69 A Hivatal - az átviteli rendszerirányító közreműködésével, a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint - erőmű létesítésére és a keresletoldali szabályozási intézkedések megvalósítására pályázatot írhat ki, amennyiben Magyarországon a piaci folyamatok eredményeként rendelkezésre álló villamos energia mennyisége hosszú távon előreláthatóan nem képes kielégíteni a felhasználók várható villamosenergia-igényét, továbbá ez a környezetvédelmi célkitűzések, illetve az új, energiafelhasználás szempontjából hatékonyabb technológiák felhasználásának támogatása érdekében szükséges.

(2)70 A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott pályázatot csak abban az esetben írhatja ki, ha az engedélyezési eljárás, befektetői kezdeményezés során létesülő termelő kapacitások, illetve megvalósuló keresletoldali szabályozási intézkedések várhatóan nem teszik lehetővé a villamosenergia-igények kielégítését.

(3)71 A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott pályázat kiírásakor figyelembe veszi az átviteli rendszerirányító által a 16. § b) pontja alapján szolgáltatott adatokat, valamint a benyújtott, erőmű elvi engedélyezésére, létesítésére, teljesítményének növelésére, bővítésére vonatkozó engedély, illetőleg villamosenergia-termelésre vonatkozó működési engedély iránti kérelmeket és a keresletoldali szabályozási intézkedések várható hatását.

(4) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott pályázat során köteles figyelembe venni a 78. §-ban meghatározott szempontokat.

(5)72 Az (1) bekezdésben meghatározott pályázati kiírásról szóló értesítést az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a Hivatal honlapján kell közzétenni, legalább hat hónappal az ajánlattétel benyújtásának határidejét megelőzően.

(6)73 A pályázati kiírásnak részletes leírást kell adnia a pályázók által követendő eljárásokról, továbbá a pályázat értékelési szempontjairól.

(7) A hálózati engedélyesek kötelesek tűrni az (1) bekezdés szerinti pályázat eredményének megfelelő hálózatfejlesztési munkák elvégzését, és kötelesek a hálózat fejlesztőjével együttműködni.

A megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia termelésének elősegítése74

9. § (1)75 A környezet és a természet védelme, a felhasználók ellátása, az elsődleges energiaforrások felhasználásának megtakarítása, valamint a felhasználható energiaforrások bővítése érdekében elő kell segíteni a megújuló energiaforrás, valamint a hulladék, mint energiaforrás felhasználását.

(2)76 A megújuló energiaforrás, valamint a hulladék, mint energiaforrás felhasználásának elősegítése érdekében e törvény és a felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabály energiaforrásokra, termelési eljárásokra, az erőművi névleges teljesítőképességre, az energiaátalakítás hatásfokára, hatékonyságára, valamint az erőmű létesítésének időpontjára tekintettel differenciált, kötelező átvételi rendszert hoz létre.

10. § (1) A 9. §-ban meghatározott kötelező átvételi rendszer részletes szabályainak kialakítása során a Kormány az alábbiakat veszi figyelembe:

a)77 a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia kötelező átvételi rendszerének biztosítania kell a szükséges hosszú távú kiszámíthatóságot és az energiapolitikai elvekkel való összhangot,

b) a kötelező átvételi rendszernek a termelők piaci versenyét fenntartva kell csökkentenie a termelt villamos energia értékesítése során jelentkező versenyhátrányt,

c)78 az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételi árának, mennyiségének és a kötelező átvétel időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni az egyes termelési eljárások átlagos megtérülési idejét, az egyes energiaforrások felhasználásának Magyarország természeti adottságaival összefüggő hatékonyságát, a felhasználók teherbíró képességét és a technológiák fejlődéséből adódó hatékonyságjavulást, valamint az adott technológiának a villamosenergia-rendszer működésére gyakorolt hatását és a technológiai sajátosságokat,

d)79

e)80 a külön jogszabályban meghatározottak szerint a stabil gazdasági és jogi környezet biztosítása érdekében a kötelező átvételnek az adott projekt villamos energia termelésének kezdetétől számítottan, a c) pont alapján meghatározott időtartamra kell vonatkoznia.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevétele mellett a villamos energiára vonatkozó kötelező átvételi rendszeren keresztül nem segíthető elő

a)-b)81

c) az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Evt.) szerinti engedély nélkül kitermelt bármely, vagy az Evt. szerint engedélyezett fakitermelésből származó fürészipari rönk, vagy annál magasabb rendű faválaszték, mint energiaforrás felhasználásával történő villamosenergia-termelés, a 171. § (6) bekezdésében foglalt kivétellel.

(3) A szélerőművek, szélerőműparkok által termelt villamos energia kötelező átvételének szabályait az (1) bekezdés sérelme nélkül, elkülönítetten, a rendszerszintű szolgáltatások korlátozott technikai lehetőségeinek figyelembevételével kell meghatározni.

(4) Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia termelői kötelesek az átviteli rendszerirányító üzletszabályzata szerinti mérlegköri szerződést megkötni, és az átviteli rendszerirányító által az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia elszámolására létrehozott mérlegkörhöz csatlakozni. Ezt a mérlegkört az átviteli rendszerirányító egyenlíti ki.

11. § (1) A 10. § szerinti szempontok alapján meghatározott kötelező átvétel történhet

a) piaci áron,

b) az e törvényben vagy külön jogszabályban meghatározott átvételi áron.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti, átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételi árát - a 171. § (3)-(4) bekezdéseivel összhangban - Ft/kWh egységben kell megállapítani.

(3)82 Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételi árát, az átvétel feltételeit és módját a Kormány rendeletben állapítja meg. Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mennyiségét és a kötelező átvétel időtartamát a jogszabályban meghatározott feltételek szerint a Hivatal állapítja meg. Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételi árát - a (2) bekezdés rendelkezéseivel összhangban - energiaforrásonként, termelési eljárásonként, valamint az erőművi teljesítőképességre való tekintettel eltérő mértékben is meg lehet állapítani.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti kötelező átvétel legfeljebb az adott beruházásnak az adott átvételi ár melletti megtérülési idejére biztosítható.

(5) Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mennyiségének, valamint a kötelező átvétel időtartamának meghatározásakor csökkentő tényezőként kell figyelembe venni az állami támogatásokat, és a környezetvédelmi termékdíjról szóló külön törvény szerinti hulladékhasznosítói szolgáltatásra vonatkozó megrendelést.

(6)83 Az (5) bekezdés szempontjából figyelembe veendő támogatások különösen a beruházási támogatások, az adókedvezmények, valamint a megújuló energiaforrások mennyiségének, illetve arányának növelésén keresztül megtakarított azon kibocsátási egységekből eredő haszon, amely kibocsátási egységekhez az érintett az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvény rendelkezései alapján térítés nélkül jutott. Nem kell figyelembe venni a 147. § (1) bekezdése szerinti szénipari szerkezetátalakítási, valamint átállási költségtámogatást.

11/A. §84 A Hivatal a Nemzeti Cselekvési Tervben foglalt, termelésre vonatkozó célok teljesülését legalább kétévente felülvizsgálja, erről nyilvános jelentést és a Kormány számára szükség szerint a 11. § (2) bekezdésben meghatározottakra kiterjedő javaslatot készít.

12. § (1)85 A megújuló energiaforrásból vagy a nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia mennyiségét az értékesítő kizárólag származási garanciával igazolhatja a felhasználó részére.

(2)86 Amennyiben a 11. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti kötelező átvétel keretében értékesítő a megújuló és nem megújuló energiaforrásokat együttesen felhasználó termelő nem a külön jogszabályban meghatározott elszámolást alkalmazza, akkor a piaci ár és a kötelező átvételi ár különbségéből adódó árbevétel-többletet köteles visszafizetni, és a Hivatal jogosult vele szemben a 96. § (1) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket alkalmazni.

(3) A Hivatal évente jelentést készít a megújuló és a kapcsolt villamosenergia-termelésről, valamint a kötelező átvételi rendszer éves alakulásáról. A Hivatal a jelentést a honlapján közzéteszi.

13. §87 (1) Minden mérlegkörfelelős köteles

a) az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia szétosztásáról szóló miniszteri rendeletben foglaltaknak megfelelően a mérlegkörébe tartozó felhasználók részére értékesített villamos energia arányában átvenni az átvételi kötelezettség alá eső és az átviteli rendszerirányító által menetrend alapján átadott villamos energiát,

b) megfizetni az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia ellenértékét az (5) bekezdés c) pontja, valamint az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia szétosztásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott részletes szabályok szerint, és

c) az a) és b) pontban foglaltakra vonatkozóan szerződést kötni az átviteli rendszerirányítóval.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti értékesített villamos energia arányába nem számít bele az a villamosenergia-mennyiség, és az (1) bekezdés b) pontja szerinti villamos energia ellenérték meghatározásakor nem kell figyelembe venni azt a villamosenergia-mennyiséget, amelyet

a) egyetemes szolgáltató értékesített, és

b) villamosenergia-kereskedő olyan egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére értékesített, aki számára

ba) a villamosenergia-kereskedelmi szolgáltatást a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló miniszteri rendelet szerinti árszabásokhoz kötötten, az adott felhasználási helyre vonatkozó egyetemes szolgáltatási díjtételeket meg nem haladó, de legalább egy díjtétel esetében alacsonyabb árakon nyújtja, és

bb) az egyetemes szolgáltatás keretében ellátott felhasználó által igénybe vehető, a villamos energiáról szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Vhr.) meghatározott szolgáltatásokat biztosítja.

(3) A (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti alacsonyabb ár díjkedvezmény nyújtásával is biztosítható.

(4) A (2) bekezdés b) pontja akkor alkalmazható, ha a villamosenergia-kereskedő az átviteli rendszerirányító részére a mentesség feltételeinek fennállásáról az (1) bekezdés szerinti miniszteri rendeletben előírt határidőig nyilatkozott. A villamosenergia-kereskedő ezzel egyidejűleg a mérlegkörfelelőst is tájékoztatja a mentesség fennállásáról. A nyilatkozatban foglaltak teljesülését a Hivatal utólag ellenőrzi, és amennyiben megállapítja, hogy az abban foglaltak nem teljesültek, a villamosenergia-kereskedőt bírsággal sújtja.

(5) Az átviteli rendszerirányító a 9. §-ban meghatározottak végrehajtása érdekében jogosult és köteles

a) az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia elszámolására létrehozott, a kereskedelmi szabályzatban meghatározott mérlegkör működtetésére, kiegyenlítésére,

b) az átvételi kötelezettség alá eső összes villamosenergia-mennyiségből jogszabályi előírásoknak megfelelően az (1)-(4) bekezdésben előírtak szerint, menetrend alapján kötelezően átveendő villamos energia mennyiségét meghatározni és szétosztani, a fennmaradó mennyiséget pedig azon a szervezett villamosenergia-piacon értékesíteni, amelyben részesedéssel rendelkezik, és

c) a menetrend alapján kötelezően átveendő villamos energia ellenértékét az (1) bekezdés szerinti miniszteri rendeletben meghatározott részletes szabályok szerint elszámolni, figyelemmel a (2)-(4) bekezdésben foglaltakra.

(6) Ha az (1) bekezdés szerinti miniszteri rendelet nem rendelkezik a mérlegkörfelelősök által kötelezően átveendő villamos energia mennyiségéről, a teljes villamosenergia-mennyiséget a szervezett villamosenergia-piacon kell értékesíteni.

(7) Az (5) bekezdés b) pontja szerinti szervezett villamosenergia-piacot működtető engedélyes közszolgáltatási kötelezettség keretében köteles az (5) bekezdés b) pontjának megfelelően meghatározott villamosenergia-mennyiség értékesítése céljából kereskedésben történő részvételre az átviteli rendszerirányítóval szerződést kötni.

(8) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes (5) bekezdés szerinti tevékenysége nem irányulhat haszonszerzésre.

(9) A háztartási méretű kiserőművek üzemeltetői által termelt villamos energiát az adott csatlakozási ponton értékesítő villamosenergia-kereskedő külön jogszabály szerint köteles átvenni.

III. Fejezet

ÁTVITELI RENDSZERIRÁNYÍTÁS, VILLAMOSENERGIA-ELOSZTÁS ÉS A HÁLÓZATI ENGEDÉLYESEKRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK

1. Cím

Az átviteli rendszerirányítás88

14. §89 Az átvitel és a rendszerirányítás együttes végzése (a továbbiakban: átviteli rendszerirányítás) keretében az átviteli rendszerirányító feladata

a) a villamosenergia-rendszer zavartalan és biztonságos működtetése, valamint egyensúlyának biztosítása,

b) az átviteli hálózat üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése,

c) a villamos energia megfelelő minőségű továbbítása, és

d) az átviteli rendszerirányításhoz szükséges eszközök üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése.

15. §90 Az átviteli rendszerirányító e törvényben és a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i, 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 714/2009/EK rendelet) meghatározott feladatait átlátható módon, befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően köteles végrehajtani.

16. §91 Az átviteli rendszerirányító feladatai a villamosenergia-ellátás biztonságával, az átviteli és elosztó hálózatok üzemével kapcsolatban

a) a villamosenergia-rendszer - a nemzetközi kapcsolatokra is kiterjedő - irányítása és a folyamatos üzemvitel biztosítása,

b)92 a villamosenergia-rendszer működéséhez, fejlesztéséhez, valamint a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátáshoz szükséges információk összegyűjtése és szolgáltatása,

c)93 Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése érdekében az átviteli rendszerirányítási engedélyes tevékenységgel összefüggő árakra vonatkozó adatok külön jogszabályban, valamint a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon történő gyűjtése és szolgáltatása a Hivatal részére,

d) a mérlegköri rendszer működtetése, a mérlegkörök és az átviteli rendszerirányító közötti elszámolás szervezése,

e)94 közreműködés az átviteli, valamint az átviteli hálózat üzemét befolyásoló, az üzemi szabályzatban meghatározott elosztó hálózat (a továbbiakban: az átvitelt befolyásoló elosztó hálózat) fejlesztése céljából a 26. §-ban és a 26/A. §-ban meghatározott pályázat kiírásában,

f) a villamosenergia-rendszer folyamatos működőképességének fenntartása érdekében a tervezett erőművi, elosztói- és átviteli hálózati karbantartási munkák, és azok időbeli ütemezésének összehangolása,

g)95 az üzemi szabályzatban meghatározott rendszerszintű szolgáltatások biztosításához szükséges kapacitások és energia-mennyiség tervezése és beszerzése, rendszerszintű szolgáltatások biztosítása, igénybevételének az üzemi és kereskedelmi szabályzatok szerinti elszámolása,

h) a szervezett villamosenergia-piacon megkötött ügyletek végrehajtásában történő közreműködés,

i) a villamosenergia-rendszer együttműködő képességének megőrzése érdekében szükséges intézkedések megtervezése, elrendelése, beleértve a villamosenergia-rendszer jelentős zavara, valamint az átvitel, az elosztás és a felhasználók ellátásának korlátozása, illetve szüneteltetése esetén szükséges intézkedéseket is,

j)96 az átviteli hálózat és az átvitelt befolyásoló elosztó hálózat üzemének tervezése és irányítása a teljesítmény-egyensúly folyamatos fenntartása mellett,

k)-l)97

m)98 az európai rendszer-együttműködésből a magyar villamosenergia-rendszerre nézve keletkező feladatok összehangolása,

n)99 az átviteli hálózathoz történő csatlakozás és hozzáférés, valamint az ezekkel kapcsolatos információk biztosítása,

o)100 a keresletoldali szabályozási intézkedéseknek a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott összehangolása,

p)101 az átviteli hálózattal kapcsolatos valamennyi díj, a 714/2009/EK rendelet 13. cikke és az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezések mechanizmusára és az átviteli díjak szabályozásának közös elveire vonatkozó iránymutatás megállapításáról szóló 2010. szeptember 23-i, 838/2010/EU európai bizottsági rendelet (a továbbiakban: 838/2010/EU rendelet) szerinti, az átviteli rendszerüzemeltetők közötti ellentételezési mechanizmus keretében előírt kifizetések teljesítése, és ennek keretében az átviteli rendszerirányítót megillető bevételek, továbbá a szűk keresztmetszetek kezeléséért felszámított díjak beszedése és elszámolása,

q)102 Vhr.-ben meghatározott pénzügyi biztosítékok meglétének folyamatos figyelemmel kísérése, és a Vhr.-ben meghatározott esetekben a Hivatal tájékoztatása.

17. § (1)103 Az átviteli rendszerirányító

a)104 részt vesz a regionális szinten vagy az együttműködő európai villamosenergia-rendszer szintjén szervezett és koordinált átviteli szűkületkezelési eljárásokban (a továbbiakban együtt: szűkületkezelési eljárások);

b) figyelembe veszi a határkeresztező kapacitások rendelkezésre bocsátása, és a rendszerösszekötő vezetékeken keletkező szűkületek kezelése során mind a regionális, mind az egységes európai villamos-energia hálózat állapotait és műszaki sajátosságait;

c) biztosítja, hogy a közcélú hálózat tervezése, fejlesztése és rendszerirányítása az európai villamos-energia rendszer műszaki előírásaival és a regionális, illetve az egységes európai villamosenergia-piac működésével összhangban történjen;

d)105 képviseli a magyar villamosenergia-rendszert a nemzetközi szervezetekben, kivéve a kormányzati vagy a szabályozó hatósági részvétellel működő nemzetközi szervezeteket;

e)106 kapcsolatot tart harmadik felekkel, a Hivatallal és az Európai Unió más tagállamaiban energiapiaci szabályozó hatóságként kijelölt külföldi szabályozó hatóságokkal (a továbbiakban: külföldi szabályozó hatóság); és

f)107 közreműködik a regionális piacok kialakításában, és jogosult az egységes villamosenergia-piac kialakításának megkönnyítése érdekében közös vállalkozás létrehozására.

(2)108 Az (1) bekezdésben meghatározott képviselet keretében az átviteli rendszerirányító a szűkületkezelési eljárásokban történő együttműködéssel kapcsolatos, valamint a villamosenergia-rendszer együttműködő képességét alapvetően befolyásoló megállapodást a Hivatal előzetes hozzájárulásával jogosult megkötni. A megkötött megállapodásról az átviteli rendszerirányító a minisztert és a Hivatalt tájékoztatja.

18. § Az átviteli rendszerirányító legalább félévente köteles a Hivatal és a miniszter részére a magyar villamosenergia-rendszer rendszerszintű teljesítmény- és energiamérlegét, primer energiaforrás felhasználását, az erőművi kapacitások különböző időtávú rendelkezésre állását, az átviteli és elosztó hálózatok fejlesztését, valamint a fogyasztás alakulását bemutató állapotjelentést küldeni.

19. §109 (1) Az átviteli rendszerirányító köteles a szerződések teljesítésének számlázása és a 16. §-ban meghatározott feladatok ellátása érdekében az ellátási szabályzatokban meghatározott képességű, országosan egységes műszaki követelmények szerint elszámolási mérőrendszert és adatforgalmi-kommunikációs rendszert üzemeltetni.

(2) Az átviteli rendszerirányító köteles elvégezni a villamos energia átviteli és elosztó hálózatokon keresztül történő továbbításának az üzemi szabályzatban meghatározott mennyiségi elszámolásait.

20. § (1) A rendszerhasználók kötelesek az átviteli rendszerirányítótól igénybe venni és megtéríteni a villamos energia vásárlásához kapcsolódó, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott rendszerszintű szolgáltatásokat.

(2)110 Az átviteli rendszerirányító a rendszerszintű szolgáltatások biztosításához, az átviteli hálózati veszteség pótlásához, valamint az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mérlegkörének kiegyenlítéséhez szükséges kapacitásokat és villamos energiát bármely hazai vagy külföldi termelő, villamosenergia-kereskedő vagy arra alkalmas berendezéssel rendelkező felhasználó által hozzáférhető módon, nyilvánosan szerzi be.

(3) A rendszerszintű szolgáltatások biztosításához és az átviteli hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energia beszerzésének feltételeit a pályázat kiírását megelőzően, külön jogszabályban meghatározott módon nyilvánosságra kell hozni.

21. § (1)111 Az átviteli rendszerirányító a 16. §-ban foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében - a számára egyértelműen megadott, tetszőleges számú elszámolási pont által meghatározott, mérlegkörök rendszerén alapuló - elszámolási rendszert működtet. Ennek részletes szabályait a kereskedelmi szabályzat tartalmazza.

(2)112 A termelő, a villamosenergia-kereskedő, az egyetemes szolgáltató, a felhasználó, az elosztó köteles mérlegkört alakítani, vagy az érintettek megállapodása esetén - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - bármely mérlegkörhöz csatlakozni. A mérlegkört az átviteli rendszerirányító irányába a mérlegkörfelelős képviseli.

(3) A szervezett villamosenergia-piac engedélyese köteles önálló mérlegkört alapítani. Az e mérlegkör által az átviteli rendszerirányító részére bejelentett, kiegyenlített és az átviteli rendszerirányító által visszaigazolt ügyletek végrehajtása csak a 36. § szerint korlátozható.

(4) Minden elszámolási pontnak tartoznia kell egy mérlegkörhöz, és egy adott elszámolási pont egyidejűleg csak egy mérlegkörhöz tartozhat. A kereskedelmi szabályzatban meghatározott határkeresztező kapacitásra vonatkozó jog gyakorlásának feltétele a mérlegkörhöz való csatlakozás.

(5)113 A mérlegkör-felelős köteles szerződést kötni az átviteli rendszerirányítóval a kereskedelmi szabályzatban és az átviteli rendszerirányító üzletszabályzatában, valamint - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a mérlegkör tagjaival a kereskedelmi szabályzatban és az üzletszabályzatában meghatározottak szerint.

(6)114 A mérlegkör felelősnek rendelkeznie kell a kormány rendeletében meghatározott pénzügyi biztosítékokkal.

(7)115 Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó a törvény erejénél fogva a vele jogviszonyban álló egyetemes szolgáltatói engedélyes vagy villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó működési engedélyes mérlegkörének tagja, és mérlegköri tagsági szerződés megkötésére nem kötelezhető. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére a mérlegköri tagság díjmentes.

22. §116 Az átviteli rendszerirányítónak a 9. § szerinti kötelező átvételi rendszer működtetése érdekében folytatott tevékenysége során befolyt pénzeszközök nem minősülnek az átviteli rendszerirányító bevételének, az átviteli rendszerirányító azokat a rendszer működtetésétől eltérő célra nem fordíthatja és köteles azokat egyéb pénzeszközeitől és egymástól is elkülönítetten kezelni. Az átviteli rendszerirányító köteles az elkülönített számlán kezelt pénzeszközöket és azok pénzkezelési költségeivel csökkentett nettó hozamát kötelezettségként kimutatni. Az átviteli rendszerirányító ezen tevékenység ellátása során a tevékenységgel összefüggő indokolt költségeit érvényesítheti. Az átviteli rendszerirányító e tevékenysége nem irányulhat kereskedelmi haszonszerzésre.

23. §117 Az átviteli rendszerirányító feladatainak részletes szabályait a működési engedély és a villamosenergia-ellátási szabályzatok határozzák meg.

2. Cím

A hálózati engedélyesekre vonatkozó közös szabályok

24. § (1) A hálózati engedélyesek a villamosenergia-rendszer együttműködése, az átviteli és elosztó hálózathoz való hozzáférés biztosítása érdekében kötelesek

a)118 az általuk üzemeltetett átviteli és elosztó hálózatot biztonságosan, hatékonyan és megbízhatóan, a környezetvédelmi követelmények, valamint az ellátásbiztonság figyelembevételével üzemeltetni, fenntartani,

b)119 a karbantartási, javítási, felújítási munkákat, fejlesztéseket időben úgy elvégezni, hogy az általuk üzemeltetett átviteli és elosztó hálózat hosszú távon alkalmas legyen a villamos energia továbbítására, valamint kötelesek gondoskodni a szükséges készletekről és tartalékokról,

c) az átviteli és elosztó hálózat üzemeltetéséhez szükséges műszaki feltételeket biztosítani.

(2)120 Az (1) bekezdés b) pontja szerinti karbantartási, javítási, felújítási munkák, valamint fejlesztések elvégzésével összefüggésben az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek a villamosenergia-rendszer együttműködését és biztonságát biztosító módon, valamint a legkisebb költség elvének érvényre juttatásával kötelesek eljárni. Természetes személy vagy gazdálkodó szervezet bevonása esetén az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek a kiválasztásra és megbízásra a Vhr.-ben, valamint a Hivatal által jóváhagyott és az engedélyes által nyilvánosságra hozott belső kiválasztási szabályzatukban meghatározott feltételeket és eljárásokat kötelesek alkalmazni. A hálózati engedélyes a jóváhagyott belső kiválasztási szabályzatát honlapján közzéteszi.

(3)121 Az átviteli hálózat üzemét nem befolyásoló elosztó hálózat, illetőleg hálózatrészek üzemének irányítását - az átviteli rendszerirányítóval együttműködve - az elosztó hálózati engedélyes végzi.

(4)122 Az átvitelt befolyásoló elosztó hálózat, illetve hálózatrészek üzemének irányítását a hálózati engedélyesek közötti megállapodás alapján az elosztó végzi. Megállapodás hiányában vagy az átviteli rendszerirányító és az elosztó közötti véleményeltérés esetén az elosztó ez irányú tevékenységét az átviteli rendszerirányító erre vonatkozó utasítása szerint végzi.

25. §123 (1) Az átviteli rendszerirányító az elosztók által készített fejlesztési tervek és ajánlatok, az aktuális és a várható villamosenergia-felhasználás, -termelés, -kereslet és -kínálat, a határkeresztező villamosenergia-forgalom, az európai villamosenergia-piac követelményei, a regionális és közösségi szintű hálózatokra vonatkozó fejlesztési tervek, valamint a Vhr.-ben meghatározott szempontok figyelembevételével az üzemi szabályzatban meghatározottak szerint évente köteles elkészíteni a villamosenergia-rendszer 132 kV-os és annál nagyobb feszültségű hálózatokra vonatkozó hálózatfejlesztési tervét.

(2) A hálózatfejlesztési tervben meg kell jelölni az átviteli hálózatnak a következő tíz évben megépítendő vagy felújítandó elemeit, a már jóváhagyott fejlesztéseket, a következő három évben megvalósítandó beruházásokat, valamint ez utóbbiak tervezett ütemezését.

(3)124 Az átviteli és az elosztó hálózat fejlesztésének tervezésekor figyelembe kell venni a keresletoldali szabályozás, a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, a kapcsoltan termelt villamos energia termelése elősegítésének energiapolitikai követelményeit, valamint a kiemelt európai szervezettel való kutatás fejlesztési célú együttműködés biztosításra az állam érdekében létesített kutatási szervezet mint felhasználó érdekeit.

(4) Az átviteli rendszerirányító által készített, (1) és (2) bekezdésben meghatározott hálózatfejlesztési tervet a Hivatal a Vhr.-ben meghatározott szempontrendszer alapján hagyja jóvá. Amennyiben az átviteli rendszerirányító a fejlesztési tervben eltér az elosztó által benyújtott fejlesztési tervtől vagy ajánlattól, köteles - az elosztóval történt egyeztetést követően - az eltérést írásban indokolni és az elosztó által készített fejlesztési tervet vagy ajánlatot mellékletként a Hivatalnak benyújtani. A Hivatal az általa közzétett eljárásrendnek megfelelően nyilvános egyeztetést tart a rendszerhasználókkal a hálózatfejlesztési tervről, és honlapján közzéteszi az annak eredményét tartalmazó emlékeztetőt.

(5) A jóváhagyás során a Hivatal megvizsgálja a hálózatfejlesztési terv összhangját a 714/2009/EK rendelet 8. cikk (4) bekezdésében meghatározott közösségi szintű tízéves hálózatfejlesztési tervvel. Amennyiben kétség merül fel az összhang meglétével kapcsolatban, a Hivatal álláspontja kialakítása céljából egyeztet az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségéről szóló, 2009. július 13-i 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikke alapján létrehozott Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségével (a továbbiakban: Ügynökség). Ha a hálózatfejlesztési terv nem áll összhangban a közösségi szintű tízéves hálózatfejlesztési tervvel, a Hivatal kötelezheti az átviteli rendszerirányítót a terv kiegészítésére, amennyiben a hálózatfejlesztési tervből hiányzó, de a közösségi szintű tízéves hálózatfejlesztési tervben szereplő fejlesztésekre fedezetet nyújt a 838/2010/EU rendelet mellékletének A. rész 4. pontja alapján meghatározott veszteségért történő ellentételezés, és e fejlesztések a magyar villamosenergia-rendszer ellátásbiztonsága érdekében indokoltak. Ha a hálózatfejlesztési terv jogszabálysértő vagy akadályozza a hatékony versenyt, a Hivatal határidő tűzésével és az okok megjelölésével kötelezi az átviteli rendszerirányítót a terv módosítására.

(6) A jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben foglalt fejlesztéseket a hálózati engedélyesek kötelesek végrehajtani. A jóváhagyott hálózatfejlesztési terv szerint megvalósított beruházások indokolt költségeit az árszabályozás során el kell ismerni. A Hivatal figyelemmel kíséri, és évente értékeli a hálózatfejlesztési terv végrehajtását.

(7) Az elosztó hálózati engedélyesek által készített fejlesztési tervekben, illetve ajánlatokban nem szereplő, de új üzleti igények miatt szükséges vezetékek létesítését az átviteli rendszerirányítónak be kell jelenteni.

25/A. §125 A Hivatal dönt a 132 kV-os és annál nagyobb feszültségű vezeték vagy berendezés közcélúságáról. A vezeték vagy berendezés közcélúvá minősítése, valamint átminősítése iránti eljárás kérelemre vagy hivatalból a Vhr.-ben foglaltak szerint történik.

26. § (1) Amennyiben az engedélyesek nem tesznek eleget a 25. § (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségeiknek, a Hivatal - az átviteli rendszerirányító, valamint az érintett elosztó hálózati engedélyes közreműködésével, a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint - az átviteli, valamint az átvitelt befolyásoló elosztó hálózatok fejlesztésére pályázatot írhat ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott pályázatot a Hivatal honlapján kell közzétenni, legalább hat hónappal az ajánlattétel benyújtásának határidejét megelőzően.

(3) A hálózati engedélyesek kötelesek tűrni az (1) bekezdés szerinti pályázat eredményének megfelelő hálózatfejlesztési munkák elvégzését, és kötelesek a hálózat fejlesztőjével együttműködni.

26/A. §126 (1) Ha az átviteli rendszerirányító neki felróható okból a hálózatfejlesztési tervben meghatározott ütemterv szerint nem kezd meg vagy nem valósít meg egy, a hálózatfejlesztési terv alapján a következő három évben megvalósítandó beruházást, a Hivatal - amennyiben az érintett beruházás megvalósítása a legutóbbi hálózatfejlesztési terv alapján továbbra is indokolt - köteles az érintett beruházás megvalósítására a Vhr.-ben meghatározott feltételek szerint pályázatot kiírni.

(2) A Hivatal a pályázat eredményétől függően az átviteli rendszerirányítót kötelezheti az alábbiak közül egy vagy több lehetőség elfogadására:

a) az érintett beruházás harmadik fél általi finanszírozása,

b) az érintett beruházás harmadik fél általi kivitelezése,

c) az érintett új eszközök általa történő megépítése, vagy

d) a 99. § (1a) és (1b) bekezdése szerint kijelölt átviteli rendszerüzemeltető esetén az érintett új eszközök általa történő üzemeltetése.

(3) A pályázatot a Hivatal honlapján kell közzétenni, legalább hat hónappal az ajánlattétel benyújtásának határidejét megelőzően.

(4) Az átviteli rendszerirányító a (2) bekezdés a) és b) pontja esetében köteles biztosítani a harmadik fél számára a beruházás megvalósításához szükséges információkat, hozzákapcsolni az új eszközöket a közcélú hálózathoz, és mindent megtenni a beruházás megvalósításának megkönnyítése érdekében.

(5) A (2) bekezdésben előírtak megvalósításához szükséges pénzügyi megállapodáshoz a Hivatal előzetes jóváhagyása szükséges.

27. § (1) Az átviteli rendszerirányító és a csatlakozás biztosítására jogosult elosztó hálózati engedélyes köteles a rendszerhasználói igény kielégítésének műszaki, gazdasági feltételeiről tájékoztatást adni, és a legkedvezőbb vételezési vagy betáplálási mód meghatározásában a rendszerhasználóval együttműködni.

(2) A hálózati engedélyesek az átviteli és az elosztó hálózathoz való csatlakozást egy adott csatlakozási pontra a hálózat műszaki jellemzőire tekintettel megtagadhatják.

(3)127 A hálózati engedélyesnek az átviteli vagy elosztó hálózathoz való csatlakozás megtagadásakor meg kell határoznia azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a csatlakozás biztosítható, és a műszaki lehetőségek fennállása vagy megteremthetősége esetén köteles egy másik csatlakozási pontot kijelölni.

(3a)128 Az átviteli rendszerirányító nem tagadhatja meg erőmű átviteli hálózathoz való csatlakozását

a) a hálózati kapacitások esetleges jövőbeni korlátaira hivatkozva, vagy

b) az új csatlakozási pont miatt szükséges, csatlakozási pont közelében történő hálózat fejlesztés járulékos költségei miatt.

(3b)129 Felhasználó az átviteli hálózatra csak 132 kV-nál nagyobb feszültségszinten csatlakozhat.

(4)130 A Hivatal a rendszerhasználó kérelmére felülvizsgálja a csatlakozás megtagadásának jogszerűségét. Amennyiben a csatlakozás megtagadása nem a (2)-(3) bekezdésben meghatározott jogszabályi előírásoknak megfelelően történt, a Hivatal az érintett hálózati engedélyest határozatban kötelezi az átviteli, illetve elosztó hálózathoz való csatlakozás biztosítására.

(5)131 A (4) bekezdés szerinti határozatnak megfelelő csatlakozás esetén a rendszerhasználó a Hivatal elnökének rendeletében megállapított mértékű csatlakozási díjat fizet.

28. § Az összekötő berendezéssel csatlakoztatott felhasználók ellátásának biztonsága érdekében az összekötő berendezés üzemeltetésére és az üzemzavar elhárítására az elosztó hálózati engedélyesek az összekötő berendezés üzemeltetőjének kezdeményezésére kötelesek az üzletszabályzatban meghatározott feltételek szerint szerződést kötni.

3. Cím

Villamosenergia-elosztás

29. §132 (1) Az elosztás keretében az elosztó feladata

a) a működési engedélyében meghatározott hálózat zavartalan és biztonságos működtetése,

b) a piaci szereplők versenysemleges kiszolgálása,

c) a villamos energia továbbítása a felhasználókhoz,

d) az adott terület elosztóhálózatának üzemeltetése, karbantartása, valamint szükség esetén annak fejlesztése.

(2) Az elosztó az (1) bekezdésben foglaltakon kívül felelős továbbá azért, hogy az elosztó hálózat hosszú távon alkalmas legyen a villamos energia elosztásával kapcsolatos, indokolt igények kielégítésére.

(3) Az elosztó tulajdonában kell állnia a tevékenység folytatásához szükséges - a működési engedélyben meghatározott - hálózati, rendszer- és üzemirányítási, mérés-elszámolási és informatikai eszközöknek.

30. §133 Az elosztó hálózati engedélyes az e törvényben meghatározott feladatait, különösen a hálózatokhoz történő csatlakozás és a hozzáférés biztosítását - a 7. § (5) bekezdésének rendelkezéseire figyelemmel - átlátható módon, befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően köteles végrehajtani.

31. § Az elosztó hálózati engedélyes feladatai a villamosenergia-ellátás biztonságával és az elosztó hálózatok üzemével kapcsolatban különösen

a) a működési engedélyben meghatározott elosztó hálózat irányítása és üzemvitele biztonságának biztosítása,

b)134 a villamos energia elosztó hálózatokon keresztül történő továbbítása, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott mennyiségi elszámolásainak elkészítése,

c)135 évente hálózat fejlesztési terv készítése és az átviteli rendszerirányító részére, az üzemi szabályzatban meghatározott módon történő benyújtása,

d) a működési engedélyben meghatározott elosztó hálózat működéséhez, valamint a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátáshoz szükséges, az üzemi és elosztói szabályzatban meghatározott információk összegyűjtése és szolgáltatása az átviteli rendszerirányítóval együttműködve,

e) a háztartási méretű kiserőművekről a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartás vezetése,

f) az e törvény alapján védendő felhasználókkal kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatok ellátása,

g) a mérési, leolvasási és számlázási rendszerek fejlesztéséről a működési engedélyben meghatározott időszakonként beszámoló készítése, illetve a számlázási rendszer lényeges megváltoztatása előtt a Hivatallal történő egyeztetés,

h)136 állandó ügyfélszolgálati irodák működtetése telefonos és elektronikus eléréssel, valamint az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben a működési területén lévő megyeszékhelyen és megyei jogú városban, vagy, ha a működési területén ilyen város nincs, az ellátotti települések közül a legtöbb felhasználóval rendelkező településen, és

i)137 az elosztó hálózathoz történő csatlakozás és hozzáférés, valamint az ezekkel kapcsolatos információk biztosítása a rendszerhasználók részére.

32. § (1)138 Az elosztó hálózati engedélyes köteles az elosztó hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energiát bármely hazai vagy külföldi termelő vagy kereskedő számára hozzáférhető módon, nyilvánosan beszerezni.

(2) Az elosztó hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energia beszerzésének feltételeit a pályázat kiírását megelőzően, külön jogszabályban meghatározott módon nyilvánosságra kell hozni.

(3)139 Az elosztó jogosult az elosztó hálózati veszteség pótlásához beszerzett, a tényleges veszteség mértékét meghaladó villamos energiát a szervezett villamosenergia-piacon értékesíteni. Az értékesítésből származó árbevételt az elosztó könyvvezetésében köteles külön kimutatni. Az így keletkezett bevételt a Hivatal a rendszerhasználati díjak meghatározásakor díjcsökkentő tételként veszi figyelembe.

(4)140 Az elosztó (3) bekezdés szerinti tevékenysége nem minősül kereskedelemnek.

33. §141 Az elosztó feladatainak részletes szabályait a működési engedély és a villamosenergia-ellátási szabályzatok határozzák meg.

33/A. §142 (1)143 Az elosztó a felhasználási helyre való bejutás érdekében a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalához (a továbbiakban: járási hivatal) fordulhat, amennyiben a rendszerhasználó akadályozza vagy meghiúsítja:

a) a fogyasztásmérő leolvasását, ellenőrzését vagy cseréjét,

b) szerződésszegés vagy szerződés nélküli vételezés esetén az ellátásból történő kikapcsolást vagy

c) a felhasználói berendezés ellenőrzését.

(2)144 A járási hivatal határozatában

a) a fogyasztásmérő leolvasásának, ellenőrzésének vagy cseréjének,

b) az ellátásból történő kikapcsolásnak vagy

c) a felhasználói berendezés ellenőrzésének

tűrésére, és ennek érdekében az elosztóval történő együttműködésre vonatkozó kötelezettséget állapíthat meg.

33/B. §145 A rendszerhasználó hozzájáruló nyilatkozatával rendelkező villamosenergia-kereskedő részére az elosztó köteles a rendszerhasználó mérési adatait átadni.

Közvilágítás

34. § (1)146 A külön törvényben közvilágításról való gondoskodásra kötelezett (a továbbiakban: közvilágításra kötelezett), továbbá az e kötelezettséget átvállaló személy jogosult közvilágítási berendezést az elosztóhálózat tartószerkezetén és létesítményeiben elhelyezni és üzemben tartani. Az elosztó köteles ezt tűrni és együttműködni. Az elosztó az e rendelkezés szerinti tűrésért és együttműködésért a közvilágítási elosztási díjon felül külön ellenszolgáltatásra nem jogosult.

(2)147 A közvilágítási elosztó hálózat használata után közvilágítási elosztási díjat kell fizetni, amely fedezetet nyújt az elosztónak a közvilágítási elosztó hálózattal összefüggésben keletkezett költségeire.

(3)148 A közvilágítással összefüggésben fizetendő rendszerhasználati díjak számítása tekintetében a települési önkormányzat területét a csatlakozási és elszámolási pontok számától függetlenül egy csatlakozási ponton keresztül ellátott felhasználási helynek kell tekinteni.

(4)149 A közvilágítási berendezéseknek az elosztó hálózat tartószerkezetein és létesítményeiben történő elhelyezésével, üzemeltetésével összefüggő kérdéseket az elosztó hálózati engedélyes és a külön jogszabályban közvilágításra kötelezett vagy az e kötelezettséget átvállaló személy között létrejött szerződésben kell rendezni. Az elosztó hálózati engedélyes a szerződés lényeges tartalmi elemeinek meghatározása során nem alkalmazhat megkülönböztető szerződéses feltételeket aszerint, hogy a közvilágításra kötelezett melyik kereskedelmi engedélyestől vásárolja a villamos energiát.

(5)150 Az (1) bekezdés szerinti, az elosztó tulajdonába nem kerülő közvilágítási berendezések elhelyezésével és üzemben tartásával kapcsolatosan a tűrésen és az együttműködésen kívül - a felek eltérő megállapodása hiányában - az elosztó más tevékenységet nem végezhet.

(5a)151 Az elosztó feladata a közvilágítási elosztó hálózat üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése azzal, hogy e tevékenységekért az elosztó a közvilágítási elosztási díjon felül további díjat nem kérhet.

(6) A (4) bekezdés szerinti szerződés minimális tartalmi követelményeit, valamint a közvilágításra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

34/A. §152 Ha a közvilágítási berendezést nem a közvilágításra kötelezett üzemelteti, akkor annak üzemeltetéséhez - a közvilágítási elosztó hálózat közvilágítási berendezéseinek kivételével - közvilágítási üzemeltetési engedély szükséges.

34/B. §153 (1) Az elosztó a közvilágítási elosztó hálózat közvilágítási berendezéseiről, a közvilágítási üzemeltetési engedélyes az általa üzemeltetett közvilágítási berendezésekről köteles naprakész nyilvántartást (a továbbiakban: közvilágítási leltár) vezetni.

(2) A közvilágítási leltárból az elosztó és a közvilágítási engedélyes az önkormányzatok és az állami szervek kérelmére köteles térítésmentesen adatot szolgáltatni.

IV. Fejezet

HÁLÓZATOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS

35. § (1) A hálózati engedélyesek üzemeltetésében álló átviteli és elosztó hálózatot a hálózati engedélyesek a 142. § szerint megállapított rendszerhasználati díjak ellenében, szerződéskötési kötelezettség terhe mellett bocsátják rendelkezésre villamosenergia-továbbítás céljából a rendszerhasználók részére.

(2) Az átviteli és elosztó hálózathoz való hozzáférés feltételeinek biztosítaniuk kell az egyenlő bánásmódot, a hozzáférés feltételei nem adhatnak alapot visszaélésre, nem tartalmazhatnak indokolatlan korlátozásokat, valamint nem veszélyeztethetik az ellátás biztonságát és a szolgáltatás előírt minőségét. A (3) bekezdés szerinti előny biztosítása nem jelenti az egyenlő bánásmód elvének megsértését.

(3) A hálózati engedélyesek, külön jogszabályban foglalt feltételek szerint, a hálózatok üzemeltetése, és a hálózatokhoz való hozzáférés biztosítása során előnyben részesítik a széndioxidkibocsátás-mentes technológiával, továbbá a megújuló energiaforrásokból, hulladékból, illetve kapcsoltan villamos energiát termelőket.

(4)154 Az elosztó a csatlakozási és hálózathasználati szerződés megkötése során - a háztartási méretű kiserőmű hálózathoz való csatlakozásának gyorsított biztosítása érdekében - a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről szóló jogszabályban meghatározott teljesítményhatárig a Vhr. felhasználókra vonatkozó előírásai szerint jár el.

(5)155 Háztartási méretű kiserőmű felhasználási helyenként csak egy csatlakozási pontra létesíthető.

(6)156 A hálózathoz való hozzáférés részletes műszaki és egyéb szabályairól, valamint a rendelkezésre álló szabad hálózati kapacitások közzétételének rendjéről a villamosenergia-ellátási szabályzatok rendelkeznek, a 714/2009/EK rendelet 8. cikk (6) és (7) bekezdésében meghatározott szabályzatok műszaki követelményrendszerére figyelemmel.

36. § (1) Az átviteli rendszerirányító az átviteli és az átviteli hálózat üzemét befolyásoló elosztó hálózathoz való hozzáférést objektív, átlátható módon, az egyenlő bánásmód követelményének sérelme nélkül, a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint tagadhatja meg, illetve a már lekötött szállításokat korlátozhatja, csökkentheti, szüneteltetheti. A korlátozásra, csökkentésre vagy szüneteltetésre előzetesen, illetve a villamosenergia-rendszer üzeme közben is sor kerülhet az alábbi esetekben:

a) rendkívüli hálózati állapotok,

b) az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetése,

c) a szükséges hálózati kapacitások, az erőművi teljesítmények, illetőleg a határon keresztül szállított villamos energia hiánya,

d)157 az együttműködő villamosenergia-rendszer, illetve a villamosenergia-rendszer üzemzavara,

e) a rendszerszintű szolgáltatások biztosításának vagy a rendszer szabályozhatóságának veszélybe kerülése,

f)158 a határon keresztül szállított villamos energia beszállításra olyan létesítményekből kerül sor, amelyek üzemeltetése a Magyarország területén tartózkodó személyekre, vagyontárgyaikra, a természetre vagy a környezetre közvetett vagy közvetlen veszéllyel jár, illetve járhat,

g) a villamos energia beszállítása a megújuló energiaforrások, a hulladékból nyert energia, illetve a kapcsolt villamos energia termelését vagy felhasználását hátrányosan érinti,

h) más módon el nem végezhető karbantartási és felújítási munkák, valamint kapcsolások érdekében.

(2)159 Az elosztó hálózati engedélyes a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint az átviteli hálózat üzemét nem befolyásoló elosztó hálózathoz való hozzáférést objektív, átlátható módon, az egyenlő bánásmód követelményének sérelme nélkül a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint megtagadhatja, illetve a már lekötött szállításokat korlátozhatja, csökkentheti, vagy szüneteltetheti. A megtagadásra, korlátozásra, csökkentésre, és szünetelésre előzetesen, illetve a villamosenergia-rendszer üzeme közben is sor kerülhet az alábbi esetekben:

a) rendkívüli hálózati állapotok,

b) a szükséges hálózati kapacitások hiánya,

c) az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetése,

d) a villamosenergia-rendszer üzemzavara esetén,

e) más módon el nem végezhető munkák és kapcsolások érdekében,

f)160 hálózati csatlakozási, hálózathasználati vagy villamosenergia-vásárlási szerződés nélküli vételezés esetén,

g)161 szerződésszegő vételezés esetén az üzletszabályzatban meghatározott előzetes egyeztetést követően, azzal, hogy lakossági fogyasztó villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolására, valamint a tartozását rendező lakossági fogyasztó ellátásba történő ismételt bekapcsolására a kikapcsolás és ismételt bekapcsolás villamosenergia-kereskedő általi kezdeményezésére vonatkozóan a 47. § (7)-(9) bekezdéseinek előírásai az elosztó hálózati engedélyes eljárására megfelelően alkalmazandók, vagy

h)162 felhasználó a közcélú hálózat használatával egyidejűleg közvetlen vezetékről villamos energiát vételez.

(3) Az elosztó hálózati engedélyesek az elosztó hálózat üzemét az átviteli rendszerirányító utasítása, illetve előzetes hozzájárulása alapján korlátozhatják, szüneteltethetik a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott eljárásrend alapján.

(4) A hálózati engedélyesek kötelesek a hozzáférés előre tervezhető karbantartási, felújítási munkálatok miatti szüneteltetésének kezdő időpontjáról és várható időtartamáról az érintett felhasználókat és engedélyeseket a külön jogszabályban meghatározott módon előzetesen, írásban értesíteni.

(5) Az átviteli és az elosztó hálózathoz való hozzáférés megtagadásáról, a már lekötött szállítások korlátozását, csökkentését, vagy a (4) bekezdés szerinti esetektől eltérő szüneteltetését jelentő döntésekről az érintetteket az ellátási szabályzatokban meghatározott módon és időpontig tájékoztatni kell.

(6) A villamosenergia-értékesítési szerződéseket az átviteli rendszerirányító (1) bekezdésben meghatározott döntésének megfelelően lehet teljesíteni.

(7) Az átviteli és az elosztó hálózathoz való hozzáférés megtagadásának, illetve az átvitel és az elosztás korlátozásának, szüneteltetésének részletes szabályait a villamosenergia-ellátási szabályzatok határozzák meg.

(8)163 A Hivatal a rendszerhasználó kérelmére felülvizsgálja, hogy a megtagadás (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételei fennálltak-e. Amennyiben a Hivatal a megtagadás feltételeinek hiányát állapítja meg, az érintett hálózati engedélyest határozatban kötelezi az átviteli vagy elosztó hálózathoz való hozzáférés biztosítására.

Mentesítés a hozzáférési szabályok alkalmazása alól

37. § (1)164 A beruházó új rendszerösszekötő vezeték létesítése esetén a 36. §-ban meghatározott szabályok alkalmazása alól való mentesítés érdekében kérelmet nyújthat be a Hivatalhoz. A Hivatal a mentességet a 714/2009/EK rendelet 17. cikkében foglalt feltételek fennállása esetén határozott időre az új rendszerösszekötő vezeték egészére vagy annak egy részére engedélyezheti.

(2)165 A 714/2009/EK rendelet 17. cikk (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott feltétel nem teljesül különösen abban az esetben, ha a kérelmező olyan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás tagja, amelynek valamely tagját a Hivatal jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesként azonosította.

V. Fejezet166

KÖZVETLEN VEZETÉK, MAGÁNVEZETÉK167

38. §168 (1) Saját üzleti kockázatára bárki létesíthet közvetlen vezetéket saját maga vagy kapcsolt vállalkozásainak villamos energia ellátása céljából, köteles azonban előzetesen az e törvényben meghatározott engedélyt megszerezni. A közvetlen vezeték üzemeltetője üzemzavar vagy válsághelyzet esetén köteles az engedélyesekkel együttműködni, és a hálózati engedélyes utasításait végrehajtani.

(2) A vételező a közvetlen vezetékről és a közcélú hálózatról egyidejűleg villamosenergia-vételezésre nem jogosult.

(3) Ha a vételező a közcélú hálózathoz az erőművi közvetett csatlakozáson kívül közvetlenül is csatlakozik, a hálózathasználati szerződés aláírását megelőzően köteles megállapodni a hálózati engedélyessel és a közvetlen vezeték üzemeltetőjével

a) a közvetlen vezeték használatáról a közcélú hálózat használatára vagy

b) a közcélú hálózat használatáról a közvetlen vezeték használatára való áttérés feltételeiről.

39. §169 (1) Magánvezetéket a közcélú hálózatra közvetlenül csatlakozó felhasználó létesíthet a felhasználási helyén belül

a) saját maga villamosenergia-ellátása céljából,

b) kapcsolt vállalkozásai villamosenergia-ellátása céljából, vagy

c) olyan vételezők vagy más felhasználók villamosenergia-ellátása céljából, amelyek tevékenységei vagy termelési folyamatai egymás tevékenységeivel vagy termelési folyamataival műszaki és biztonsági okokból összefüggenek.

(2) A magánvezetéken háztartási célra villamos energiát kizárólag az vételezhet, aki a magánvezeték tulajdonosával munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.

(3) Amennyiben a magánvezetékhez felhasználó vagy vételező kapcsolódik, a magánvezeték engedélyesének a magánvezeték létesítését a hálózati engedélyesnek Vhr.-ben meghatározott feltételek szerint be kell jelentenie.

(4) A magánvezeték engedélyese a magánvezetékről ellátott vételezőkkel és felhasználókkal köteles a magánvezeték használatára vonatkozó jogokat és kötelezettségeket tartalmazó szerződést kötni.

(5) A magánvezeték engedélyese a magánvezeték üzemeltetésével jogosult más személyt megbízni, akinek a tevékenységéért úgy felel, mintha az üzemeltetést saját maga végezné.

39/A. §170 (1) A magánvezeték engedélyese köteles

a) a magánvezetéket biztonságosan, a környezetvédelmi előírások és műszaki követelmények figyelembevételével üzemeltetni, fenntartani,

b) a karbantartási, javítási, felújítási munkákat időben elvégezni, és

c) a villamos energiát a csatlakozási ponttól a vételezőkhöz és a felhasználókhoz a magánvezetéken eljuttatni.

(2) A magánvezeték engedélyese köteles a vezetékhez csatlakozó vételezők, felhasználók és termelők számára megkülönböztetéstől mentes díj ellenében hozzáférést biztosítani. A magánvezeték engedélyese által

a) a vételezők, a felhasználók és a termelők részére a magánvezetékhez történő hozzáférés tekintetében biztosított feltételei, továbbá

b) a magánvezetéken keresztül vételező felhasználóknak és vételezőknek a villamosenergia-ellátásuk tekintetében biztosított feltételei

a magánvezeték engedélyese számára nem adhatnak alapot visszaélésre.

(3) A magánvezeték engedélyese a hálózati engedélyessel kötött hálózathasználati szerződése alapján a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjat haszonszerzés nélkül, a Vhr.-ben meghatározott elvek szerint háríthatja át az általa üzemeltetett magánvezetékről ellátott felhasználókra és vételezőkre.

(4) A hálózati engedélyes felelőssége a magánvezetékre kapcsolódó felhasználókkal és vételezőkkel szemben a villamos energiának a közcélú hálózat csatlakozási pontjáig történő továbbítására és a magánvezetékre kapcsolódó felhasználók 41. § (4) bekezdése szerinti mérésére terjed ki.

39/B. §171 Amennyiben a vételező a magánvezetéken felhasználóként kíván villamos energiát vásárolni az 56. § (2) bekezdése szerint, köteles a hálózati engedélyessel hálózathasználati szerződést kötni a magánvezeték és a közcélú hálózat csatlakozási pontjára, a magánvezeték engedélyesével pedig vezetékhasználati szerződést kötni vagy a meglévő szerződését megfelelően módosítani. A magánvezeték engedélyese a hálózati engedélyessel és a vételezővel a vezetékhasználati szerződés létrehozása vagy módosítása céljából köteles együttműködni, a mérőhely kialakítását és a mérést a hálózati engedélyes számára lehetővé tenni. A vételező és a magánvezeték engedélyese közötti továbbadói jogviszony a hálózathasználati szerződés hatálybalépésével egyidejűleg megszűnik. A vételező a fenti szándékát köteles a magánvezeték üzemeltetőjével a Vhr.-ben meghatározott szabályok szerint megfelelő időben közölni.

39/C. §172 Ha a vételező vagy a felhasználó a közcélú hálózathoz közvetlenül kíván csatlakozni, a magánvezeték engedélyese köteles a közcélú hálózatra csatlakozásig a magánvezetékhez való hozzáférést biztosítani, valamint a közcélú hálózathoz való csatlakozás érdekében a hálózati engedélyessel együttműködni.

39/D. §173 (1) A hálózati engedélyes és a villamosenergia-kereskedő a vele szerződéses kapcsolatban álló magánvezetékre kapcsolódó felhasználó villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolását fizetési késedelem esetén e törvény 47. § (7)-(10) bekezdésében és 47/A. §-ában meghatározott rendelkezések megfelelő alkalmazásával kezdeményezheti a magánvezeték engedélyesénél, aki a kikapcsolásról haladéktalanul értesíti a hálózati engedélyest és a villamosenergia-kereskedőt.

(2) A vételezők kikapcsolásáról a magánvezeték engedélyese és a vételező közötti vezetékhasználati szerződésben kell megállapodni.

(3) A magánvezeték engedélyesének mint felhasználónak a villamosenergia-ellátásból történő - 66/A. § (2)-(4) bekezdése szerinti - kikapcsolása esetén a magánvezeték engedélyese köteles a magánvezeték üzemeltetését folyamatosan biztosítani és a magánvezeték engedélyesére e törvényben előírt rendelkezéseknek megfelelni.

39/E. §174 (1) A Hivatal a magánvezetéket a magánvezetékről ellátott vételezők és felhasználók közös kérelme esetén, a magánvezeték engedélyesének kérelme esetén vagy hivatalból a Vhr.-ben foglalt szabályok megfelelő alkalmazásával - a 96. §-ban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása mellett - közcélúvá nyilváníthatja, amennyiben a magánvezeték engedélyese a 39. § (3)-(5) bekezdésében és a 39/A. § (1)-(3) bekezdésben foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget.

(2) A Hivatal átmenetileg kijelölheti az érintett elosztót, amelynek hálózatához a magánvezeték csatlakozik a magánvezeték üzemeltetésére, amennyiben a magánvezeték engedélyese a 39. § (3)-(5) bekezdésében és a 39/A. § (1)-(3) bekezdésben foglalt kötelezettségeit nem teljesíti és a 96. § (1) bekezdés a)-b) pontjában foglaltak alkalmazása nem vezetett eredményre, valamint a kijelölés a magánvezetékre kapcsolódó felhasználók és vételezők biztonságos villamosenergia-ellátása érdekében indokolt. Az elosztó kijelölésére a 99. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A magánvezeték engedélyesének felelősségére a kijelölés ideje alatt a 39. § (5) bekezdése az irányadó. A kijelölés időtartama alatt a magánvezeték üzemeltetése szempontjából az elosztó a magánvezeték engedélyesének nevében jár el, és őt a magánvezeték engedélyesének a magánvezetékre kapcsolódó felhasználókkal és vételezőkkel kötött vezetékhasználati megállapodásokban meghatározott kötelezettségei terhelik, és jogai illetik meg.

39/F. §175 Arra a felhasználóra, aki a 39. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott célokból magánvezetéket egy épületen belül létesít, a 39. §-39/D. § magánvezeték engedélyesére vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadóak.

VI. Fejezet

MÉRÉS, LEOLVASÁS

40. § (1)176 A szerződések teljesítésének számlázása érdekében, az ellátási szabályzatokban meghatározott módon a mérések hiteles elvégzéséről

a) az engedélyesek egymás közötti szerződései esetén az átviteli rendszerirányító az elosztó hálózati engedélyesek bevonásával,

b)177 az elosztó hálózathoz csatlakozó vagy a magánvezetékhez kapcsolódó felhasználók és az engedélyesek közötti szerződések esetén az elosztó,

c) az átviteli hálózathoz csatlakozó felhasználók és az engedélyesek közötti szerződések esetén az átviteli rendszerirányító,

d) a villamos energia határon keresztül történő szállítása esetén az átviteli rendszerirányító gondoskodik.

(2) Az 5 MW-ot nem meghaladó teljesítőképességű erőmű esetén az (1) bekezdésben meghatározott mérések elvégzése az elosztó hálózati engedélyes feladata.

(3) Az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek elvégzik a mérőberendezések leolvasását, az elosztó hálózati engedélyesek továbbítják a mérési adatokat az átviteli rendszerirányítónak.

(4)178 A (3) bekezdésben meghatározott mérőberendezések leolvasását profil alapú elszámolás esetén - a hálózathasználati szerződés eltérő rendelkezése vagy az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó (4a) bekezdés szerinti kérésének hiányában - legalább éves gyakorisággal, egyéb esetben a Vhr.-ben előírtak alapján a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon és határidőre kell biztosítani. A hálózathasználati szerződés egy évnél hosszabb leolvasási időszakot nem állapíthat meg.

(4a)179 Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó kérésére a (3) bekezdésben meghatározott mérőberendezések leolvasását profil alapú elszámolás esetén a hálózati engedélyes negyedévente biztosítja.

(4b)180 A hálózati engedélyes - profil alapú elszámolás esetén - köteles legalább 5 napos időtartam megjelölésével a felhasználó figyelmét felhívni a leolvasás várható idejéről a leolvasás előtti utolsó számlában, számla mellékletében vagy egyéb módon. A (4) bekezdés szerinti leolvasás sikertelensége esetén a hálózati engedélyes köteles értesítést hagyni a felhasználó felhasználási helyen, - amennyiben rendelkezésre áll - a levélszekrényben. Az értesítésben a hálózati engedélyes felhívja a felhasználó figyelmét a leolvasás második megkísérlésének idejére, annak nem-megfelelősége esetén az időpont-egyeztetés lehetőségére - azzal, hogy a leolvasásra legalább munkanapon 20 óráig lehetőséget biztosít -, a hálózati engedélyes időpont-egyeztetésre alkalmas elérhetőségére és a leolvasás legkésőbbi időpontjára. A leolvasás időpontja tekintetében a hálózati engedélyes és a felhasználó köteles megegyezni.

(5)181 A (3) bekezdésben meghatározott mérési adatokat - természetes személy esetén az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései szerint - az érintett rendszerhasználó részére külön díjfizetés nélkül hozzáférhetővé kell tenni.

(5a)182 A (3) bekezdés szerinti mérőberendezések éves gyakorisággal történő leolvasása esetén az adott naptári évben történő leolvasás legkésőbbi időpontja az adott naptári évet megelőző évben történt leolvasás napjának megfelelő nap. Nem minősül e bekezdés megsértésének, ha a leolvasás

a) a megadott határnapig a felhasználó önhibájából nem valósul meg,

b) időpontjában a felhasználó és az átviteli rendszerirányító, illetve az elosztó eltérően állapodott meg, vagy

c) határidejének utolsó napja munkaszüneti nap, és ezért a leolvasásra a határidő lejártát követő első munkanapon került sor.

(6)183 A közvilágítás céljára vételezett villamos energia fogyasztásmérés nélküli elszámolását az elosztó a fényforrások előtétekkel növelt beépített teljesítményeinek összege és a közvilágítási égésidő szorzataként végzi.

(7)184 Amennyiben az elosztó vagy a közvilágításra kötelezett a közvilágítási célra vételezett villamos energia elszámolását fogyasztásmérés adatai alapján kívánja elvégezni, az elosztó köteles a közvilágításra kötelezett teljes területén a leolvasásokat azonos napon elvégezni, a fogyasztási adatokat összegezni és az összegzett adatokat továbbítani, illetve a rendszerhasználati díjakat az összegzett adatok alapján számlázni.

41. § (1)185 A hálózati engedélyesek kötelesek gondoskodni a felhasználók és az erőművek átviteli vagy elosztó hálózathoz történő csatlakozásához - azon belül a méréshez - szükséges, az üzemi és az elosztói szabályzatokban meghatározott csatlakozó-, kapcsoló- és átalakítóberendezés, valamint az elszámolási mérésre alkalmas mérőberendezés felszereléséről, hitelesítéséről és karbantartásáról, kivéve a felhasználó tulajdonában álló kapcsolóberendezés beépített elemeit.

(2) A berendezések felszerelésének, hitelesítésének és karbantartásának költségei erőmű esetén a termelőt, illetve az üzemeltetőt, felhasználó esetén az átviteli rendszerirányítót vagy az elosztó hálózati engedélyeseket terhelik.

(3) Az elosztó hálózati engedélyes köteles a külön jogszabály és az elosztói szabályzat alapján a háztartási méretű kiserőművek méréséről gondoskodni.

(4)186 Az elosztó az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabályok szerint köteles gondoskodni a magánvezetékre kapcsolódó felhasználók méréséről. A felhasználó a magánvezeték engedélyesével együttműködve gondoskodik a mérőhely kialakításáról és a mérés lehetővé tételéről, a kapcsolódási ponthoz tartozó kapcsoló és átalakító berendezések, valamint a kapcsolódási pont kiépítésének kivételével.

42. §187 A hálózati engedélyesek és a termelői engedélyesek tevékenységük ellátása, az átviteli és az elosztó hálózatok zavartalan, megbízható működtetése, a villamosenergia-igények folyamatos kielégítése, az üzemzavarok gyors, biztonságos elhárítása, valamint mérési adatok továbbítása érdekében nem nyilvános elektronikus hírközlő hálózatot létesíthetnek, tarthatnak fenn.

43. §188 (1) A hálózati engedélyes köteles gondoskodni a villamosenergia-fogyasztásra vonatkozó számlázás alapjául szolgáló mérési adatok - beleértve a fogyasztásmérő berendezés kezdő és záró mérőállását - gyűjtéséről, számításáról és a villamosenergia-vásárlási szerződésben részes villamosenergia-kereskedőnek történő továbbításáról a 40. § (4) bekezdése szerinti ütemezésben, valamint a 47/B. § (5) bekezdésben meghatározott esetben. A felhasználók részére a hálózati engedélyesnek elszámolási időszakonként a Vhr.-ben meghatározott módon biztosítani kell a mérőállások különbségének és az elszámolás alapját képező mennyiségnek az egyezőségét.

(2) A hálózati engedélyes a felhasználó részére a rendszerhasználati díjakat tételesen is tartalmazó, részletes számlát állít ki, kivéve, ha a felhasználó hálózathasználati szerződését a 63. § (1) bekezdése alapján a villamosenergia-kereskedő kezeli és a felhasználó hálózathasználati szerződésében a rendszerhasználati díjak fizetőjeként a villamosenergia-kereskedő van feltüntetve.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott számla elektronikus és nyomtatott másolatának egyszeri kiadását a hálózati engedélyes és a villamosenergia-kereskedő külön díj fizetéséhez nem kötheti.

(4)189 Számla kiállítására csak olyan informatikai rendszer felhasználásával kerülhet sor, amely biztosítja a díjak hibátlan kiszámítását és megakadályozza a számlázási rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, és a számlázási információk észrevétlen módosítását. A számlázási rendszernek meg kell felelni az általános információbiztonsági zártsági követelményeknek. Ennek érdekében a szolgáltatónak adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítani kell az általános információbiztonsági zártsági követelmények teljesülését.

(5)190 A (4) bekezdésben meghatározott követelmények való megfelelést tanúsító szervezet által történő, a számlázási rendszerre vonatkozó tanúsítással kell igazolni. A számlázási rendszerre vonatkozó követelmények teljesülése kizárólag informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftver termékek és rendszerek tanúsítására akkreditált tanúsító szervezet által kiállított tanúsítvánnyal igazolható.

(6)191 Az (5) bekezdés szerinti tanúsítást - két egymást követő naptári évben - nem végezheti ugyanaz a szervezet.

44. §192 Ha jogszabály vagy a hálózathasználati szerződés ettől eltérően nem rendelkezik a villamosenergia-kereskedő a szerződésben meghatározott időszakban, a hálózati engedélyes tulajdonában lévő hiteles fogyasztásmérő berendezés adatai alapján a 40. § (4) bekezdésében meghatározott leolvasási gyakorisággal egyezően számolja el az értékesített villamosenergia-mennyiséget. Az elszámolás során tájékoztatni kell a felhasználót az adott elszámolási időszakra vonatkozóan a fogyasztásmérő berendezés által tárolt kezdő és záró mérőállásról.

45. §193

VII. Fejezet

VILLAMOSENERGIA-KERESKEDELEM

46. § (1) A villamosenergia-kereskedelmi engedélyes (a továbbiakban: villamosenergia-kereskedő) a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint jogosult kereskedelemre.

(2)194 Amennyiben jelen törvény ettől eltérően nem rendelkezik, akkor az egyetemes szolgáltatói engedélyest (a továbbiakban: egyetemes szolgáltató) a jelen törvényben és a külön jogszabályban a villamosenergia-kereskedőre vonatkozóan meghatározott jogok illetik és kötelezettségek terhelik.

47. § (1)195 A villamosenergia-kereskedő a felhasználók bejelentéseinek intézésére, panaszainak kivizsgálására és orvoslására, valamint a felhasználók tájékoztatása céljából székhelyén vagy üzletszabályzatában meghatározott egyéb helyen köteles biztosítani a felhasználói kapcsolattartás szervezetét és működtetését személyes ügyintézési lehetőséggel, valamint az írásban, telefonon és elektronikus úton történő ügyintézés lehetőségét.

(2)196 Az (1) bekezdésen túlmenően az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó villamosenergia-kereskedő az e törvényben és a Vhr.-ben meghatározottak szerint ügyfélszolgálatot működtet állandó ügyfélszolgálati irodában vagy ügyfélszolgálati fiókirodában (a továbbiakban együtt: ügyfélszolgálat), és biztosítja a felhasználók részére az írásban, telefonon és elektronikus úton történő ügyintézés lehetőségét. Az ügyfélszolgálatok típusára, elhelyezésére és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat a Vhr. és a villamosenergia-kereskedő üzletszabályzata tartalmazza.

(3)197 A felhasználói kapcsolattartás szervezetének és az ügyfélszolgálatnak a működési rendjét, a félfogadási idejét a villamosenergia-kereskedő úgy köteles megállapítani, és a működésének feltételeiről oly módon köteles gondoskodni, hogy az lehetővé tegye a felhasználók jogainak megfelelő érvényesítését. Ezen kötelezettség keretein belül az egyetemes szolgáltatásra jogosultakat ellátó villamosenergia-kereskedő köteles

a) állandó ügyfélszolgálati irodáit a hét legalább egy napján 20 óráig nyitva tartani,

b) ügyfélszolgálati fiókirodáit a hét legalább egy napján 18 óráig nyitva tartani, és

c) elektronikusan és telefonon keresztül is lehetővé tenni a felhasználók számára a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalását.

(4)198 Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó villamosenergia-kereskedő legalább egy ügyfélszolgálatot működtet abban a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti régióban (a továbbiakban: régió), ahol az általa ellátott egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók száma meghaladja a 15 000-et. Abban a régióban, amelyben a villamosenergia-kereskedő által ellátott egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók száma meghaladja a 45 000-et, a villamosenergia-kereskedő legalább két ügyfélszolgálatot működtet, különböző településeken.

(5)199 Ha a felhasználó hálózathasználati szerződését a villamosenergia-kereskedő a 63. § (1) bekezdésének megfelelően megbízottként kezeli, az (1) bekezdés szerinti felhasználói kapcsolattartás szervezetén keresztül, valamint a (2) bekezdésben, a (4) bekezdésben és az 50/A. § (2) bekezdésében meghatározott ügyfélszolgálatokon biztosítja a hálózathasználattal kapcsolatos ügyintézést is.

(6) A villamosenergia-kereskedő ellátja az e törvény alapján védendő fogyasztókkal kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatokat.

(7)200 A villamosenergia-kereskedő a lakossági fogyasztók villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolását fizetési késedelem esetén kizárólag az alábbi feltételek együttes fennállása esetén jogosult kezdeményezni az érintett elosztónál, ha:

a) a lakossági fogyasztó fizetési kötelezettségével 60 napot meghaladó késedelembe esett,

b) a lakossági fogyasztó által a fizetési haladék adásáról vagy részletfizetési lehetőségről kezdeményezett egyeztetés esetén az egyeztetés a villamosenergia-kereskedővel nem vezetett eredményre, és

c) a villamosenergia-kereskedő a tartozásról és a kikapcsolás lehetőségéről a lakossági fogyasztót legalább kétszer írásban értesítette, és az első értesítésben a lakossági fogyasztó figyelmét felhívta a szociálisan rászoruló fogyasztókat az e törvény és a Vhr. alapján megillető kedvezményekre, valamint az előrefizetős mérő felszerelésének a lehetőségére.

(7a)201 A (7) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a lakossági fogyasztó első értesítése postai vagy - a lakossági fogyasztó előzetes hozzájárulása esetén - elektronikus úton történik, a kikapcsolás lehetőségére és az azzal járó szolgáltatásszüneteltetésre vonatkozó második értesítése tértivevényes levélben vagy a lakossági fogyasztó általi átvétel igazolására alkalmas más módon történik.

(7b)202 Ha a (7) bekezdés a) pontja szerinti fizetési kötelezettség nem vagy nem kizárólag számlatartozásból ered, a villamosenergia-kereskedő a lakossági fogyasztók villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolását a nem számlatartozásból eredő fizetési kötelezettség vonatkozásában akkor kezdeményezheti, ha annak polgári peres vagy fizetési meghagyásos eljárás útján történő érvényesítését igazolható módon megindította.

(8) A lakossági fogyasztó kikapcsolására nem kerülhet sor:

a) munkaszüneti napon,

b) ünnepnapon,

c) munkaszüneti napot vagy ünnepnapot közvetlenül megelőző munkanapon,

d) külön jogszabályban meghatározott pihenőnapon.

(9)203 Amennyiben a villamosenergia-ellátásból kikapcsolt lakossági fogyasztó rendezi valamennyi lejárt tartozását, és a villamosenergia-elosztó és egyetemes szolgáltató által külön díj ellenében végezhető, valamint ingyenesen biztosítandó szolgáltatásokról szóló jogszabályban meghatározott külön díjat is megfizeti, a villamosenergia-kereskedő annak tudomására jutását követően 24 órán belül köteles kezdeményezni a lakossági fogyasztónak az ellátásba történő ismételt bekapcsolását.

(10)204 Az elosztó a (7) és a (9) bekezdés szerinti kezdeményezésnek köteles 24 órán belül eleget tenni.

47/A. §205 (1) Ha az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó fizetési kötelezettségének teljesítésével 30 napot meghaladó késedelembe esik, a villamosenergia-kereskedő kezdeményezheti az elosztónál a felhasználási hely kikapcsolását.

(2) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználóval a kikapcsolásra és az azzal járó szolgáltatásszüneteltetésre vonatkozó értesítést tértivevényes levélben vagy az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó általi átvétel igazolására alkalmas más módon kell közölni.

(3)206 Amennyiben a villamosenergia-ellátásból kikapcsolt, egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó rendezi valamennyi lejárt tartozását, és a villamosenergia-elosztó és egyetemes szolgáltató által külön díj ellenében végezhető, valamint ingyenesen biztosítandó szolgáltatásokról szóló jogszabályban meghatározott díjat is megfizeti, a villamosenergia-kereskedő annak tudomására jutását követően 24 órán belül köteles kezdeményezni az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó ellátásba történő ismételt bekapcsolását.

(4)207 Az elosztó az (1) és (3) bekezdés szerinti kezdeményezésnek legkésőbb annak kézhezvételét követő munkanapon köteles eleget tenni.

Kereskedőváltás208

47/B. §209 (1) Ha a felhasználó villamosenergia-kereskedőt kíván váltani, annak lebonyolítását az érintett engedélyesek térítésmentesen végzik, és azzal összefüggésben az érintett villamosenergia-kereskedő és hálózati engedélyes a felhasználónak díjat nem számíthat fel. A kereskedőváltás lebonyolítása céljából a felhasználó megbízása alapján az a villamosenergia-kereskedő is eljárhat, akivel a felhasználó villamosenergia-vásárlási szerződést köt.

(2) A felhasználó villamosenergia-vásárlási szerződését az abban meghatározott feltételek szerint, egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó esetén a 62. § (4) bekezdésében foglaltakkal összhangban írásban mondhatja fel. A felhasználó villamosenergia-vásárlási szerződésének kereskedőváltás miatti felmondása a hálózathasználati szerződés hatályát nem érinti.

(3) A villamosenergia-kereskedő köteles a felhasználó és - amennyiben a felhasználó megbízásából az új villamosenergia-kereskedő jár el - az új villamosenergia-kereskedő részére a felmondás kézhezvételtől számított 5 napon belül írásban értesítést küldeni

a) a felmondás visszaigazolásáról, az elszámolási pont egyedi azonosítójának és a villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnésének időpontja feltüntetésével, vagy

b) a felmondás benyújtásakor nem teljesített szerződéses feltételekről.

(4)210 A felhasználó, amennyiben önállóan jár el, köteles a (3) bekezdés a) pontja szerinti értesítést a korábbi kereskedő által kibocsátott utolsó számla másolatával együtt az új villamosenergia-kereskedőnek a kézhezvételt követően úgy időben eljuttatni, hogy az új villamosenergia-kereskedő a (6) bekezdésben meghatározott kötelezettségeinek eleget tudjon tenni.

(5)211 A (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a villamosenergia-kereskedő a feltételek teljesítése érdekében határidőt biztosít. A felhasználó felmondása a megjelölt szerződési feltételek teljesülésével hatályosul.

(6) A korábbi villamosenergia-kereskedő a (3) bekezdés a) pontja szerinti visszaigazolással egyidejűleg köteles a hálózati engedélyesnél bejelenteni a Vhr.-ben meghatározottak szerint a kereskedőváltás tényét, és a villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnésének időpontját. Az új villamosenergia-kereskedő a (3) bekezdés a) pontja szerinti visszaigazolás kézhezvételét követően haladéktalanul, de a villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnésének időpontját legalább 21 nappal megelőzően a hálózati engedélyes részére bejelenti az új villamosenergia-vásárlási szerződés hatálybalépésének időpontját.

47/C. §212 (1) A hálózati engedélyes köteles a Vhr.-ben a kereskedőváltással kapcsolatban meghatározott feladatait a villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnésének időpontjáig teljesíteni. A villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnésétől számított 20 napon belül a korábbi villamosenergia-kereskedő a felhasználóval és az új villamosenergia-kereskedővel egyeztetve köteles végszámlát kibocsátani. A kereskedőváltással érintett villamosenergia-kereskedők és a felhasználó kötelesek egymással és a hálózati engedélyessel együttműködni.

(2) A felhasználó és a villamosenergia-kereskedő az e törvényben, a Vhr.-ben, valamint a kereskedő üzletszabályzatában rögzített feltételek betartásával a felmondás feltételeiben megállapodhat, amennyiben az nem érinti a hálózati engedélyes Vhr.-ben meghatározott kereskedőváltással kapcsolatos kötelezettségeit.

(3) A határozott időtartamú villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnése esetén, amennyiben a felhasználó a megszűnés napját követő napi hatállyal másik villamosenergia-kereskedővel villamosenergia-vásárlási szerződést köt, akkor a kereskedőváltásnak a határozott idejű szerződés megszűnését követő nappal történő végrehajtása érdekében az új szerződés megkötését legalább a határozott idejű szerződés megszűnését 30 nappal megelőzően köteles a villamosenergia-kereskedőnek bejelenteni. Ebben az esetben a 47/B. § (1) bekezdésben, 47/B. § (3) bekezdés a) pontjában, a 47/B. § (6) bekezdésében, valamint a 47/C. § (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a 47/B. § (3) bekezdés a) pontjában a felmondás alatt az e bekezdés szerinti bejelentést kell érteni.

(4) Amennyiben a felhasználó a (3) bekezdés szerinti határidőt elmulasztja, a villamosenergia-kereskedő és a hálózati engedélyes - a 47/B-47/C. § szerinti határidők betartása esetén - nem felel azért, hogy a kereskedőváltás a határozott idejű villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnését követő nappal nem kerül végrehajtásra.

Az egyetemes szolgáltatás

48. §213 Az egyetemes szolgáltatót e törvény szerinti feltételekkel az egyetemes szolgáltatás vonatkozásában villamosenergia-értékesítési és szerződéskötési kötelezettség terheli, az erre jogosult felhasználó tekintetében a felhasználó külön jogszabályban meghatározott módon bejelentett szándéka esetén. E bekezdés alkalmazásában jogosult felhasználónak az olyan, az 50. § (3) bekezdése szerinti felhasználót kell tekinteni, aki (amely) az egyetemes szolgáltatónak az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyében meghatározott szolgáltatási területen elhelyezkedő felhasználási hely tekintetében igényli az egyetemes szolgáltatást.

49. §214 Az egyetemes szolgáltató által kötött villamosenergia-vásárlási szerződés alapján az egyetemes szolgáltatás keretébe tartozik a villamosenergia-piaci egyetemes szolgáltatás árképzéséről, valamint az egyetemes szolgáltatás keretében nyújtandó termékcsomagokról szóló miniszteri rendeletben (a továbbiakban: ESZ rendelet) meghatározott típusú termékcsomagok és árszabások alapján szolgáltatott villamos energia értékesítése.

50. § (1) Az egyetemes szolgáltató - a 90. § szerinti egyetemes szolgáltatói engedély alapján - az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználóknak nem értékesíthet villamos energiát.

(2) Az egyetemes szolgáltatót az üzletszabályzatban meghatározott általános szerződési feltételekkel, határozatlan tartamú szerződés megkötésére irányuló szerződéskötési kötelezettség terheli.

(3)215 A lakossági fogyasztók, valamint a kisfeszültségen vételező, összes felhasználási helyük tekintetében együttesen 3*63 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményű felhasználók jogosultak egyetemes szolgáltatás keretében villamos energiát vásárolni.

(4)216 A külön jogszabály szerinti költségvetési szerv és közfeladatot ellátó intézménye, a helyi önkormányzat és közfeladatot ellátó költségvetési intézménye, az egyházi jogi személy az általa ellátott közfeladathoz kapcsolódóan, valamint a közfeladatot ellátó alapítványi fenntartású intézmény - az egyetemes szolgáltatóhoz tett igénybejelentése esetén - közszolgáltatási kötelezettség keretében az egyetemes szolgáltatóra vonatkozó 48. §, valamint e § (2) bekezdése szerinti szerződéskötési kötelezettség kedvezményezettjeként, az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó árképzési szabályoknak megfelelő áron jogosult az egyetemes szolgáltatóval villamosenergia-vásárlási szerződést kötni, jogosult továbbá a végső menedékes jogintézménye keretében biztosított ellátásra.

(5)217 Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó szerződés tartalmát és megszűnésének eseteit a Kormány rendeletben határozza meg.

50/A. §218 (1) Az egyetemes szolgáltató által működtetett ügyfélszolgálatokra a fogyasztóvédelmi törvényben foglalt rendelkezéseket az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)219 Az egyetemes szolgáltató az ügyfélszolgálatok fenntartása tekintetében - a 47. § (2)-(5) bekezdésében foglaltakon felül - köteles a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló kormányrendeletben felsorolt járásonként legalább egy ügyfélszolgálatot működtetni. A főváros területén a lakossági fogyasztók arányában létesítendő ügyfélszolgálatok típusát, minimális számát a Vhr., az ügyfélszolgálatok elhelyezésére és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat a Vhr. és az egyetemes szolgáltató üzletszabályzata tartalmazza. Az egyetemes szolgáltató e kötelezettségének olyan, az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben is eleget tehet, amelyet más szolgáltatóval, közszolgáltatóval vagy közfeladatot ellátó jogi személlyel együttműködve tart fenn.

50/B. §220 Az egyetemes szolgáltató az 5000 főt meghaladó lakosságú, az egyetemes szolgáltató által fenntartott ügyfélszolgálattal nem rendelkező településen köteles munkanapokon az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben a panaszfelvétel lehetőségét, továbbá tájékoztató anyagok, formanyomtatványok, valamint az üzletszabályzat elérhetőségét biztosítani. Az egyetemes szolgáltató e kötelezettségének olyan, az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben is eleget tehet, amelyet más szolgáltatóval, közszolgáltatóval vagy közfeladatot ellátó jogi személlyel együttműködve tart fenn.

Végső menedékes kijelölési eljárása

51. § (1)221 Abban az esetben, ha az egyetemes szolgáltatásra jogosultak részére villamos energiát értékesítő engedélyes gazdasági-pénzügyi ellehetetlenülése, fizetésképtelensége következik be, vagy az engedélyes által nyújtott villamosenergia-ellátás fenntartásához szükséges villamos energia beszerzése ellehetetlenül, illetve amennyiben a Hivatal az engedélyes engedélyét a 96. § (1) bekezdés c)-d) pontjai alapján visszavonta, és ezáltal az érintett egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók villamos energiával történő ellátása veszélybe kerül, az érintett egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátásának biztosítására a Hivatal végső menedékest jelöl ki.

(2) A végső menedékest a Hivatal az ezen tevékenység ellátására önkéntes kötelezettséget vállaló egyetemes szolgáltatók és kereskedők közül jelöli ki. Amennyiben végső menedékes szolgáltatás nyújtására egyetemes szolgáltató vagy kereskedő kötelezettséget nem vállal, úgy a Hivatal saját hatáskörben jogosult erre bármelyik egyetemes szolgáltatót, illetve kereskedőt kijelölni.

(3) A végső menedékesre vonatkozó részletes rendelkezéseket, valamint a kijelölési eljárás szabályait a Kormány - a csődeljárásról és felszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.) rendelkezéseivel összhangban - rendeletben szabályozza.

(4) A végső menedékes engedélyes tevékenységére, eltérő rendelkezés hiányában az egyetemes szolgáltatásra és a kereskedelemre vonatkozó rendelkezések megfelelően alkalmazandók.

52. § (1) A végső menedékes jogintézményének alkalmazhatósága érdekében a villamos energiát értékesítő engedélyesek esetében a Csődtv.-t az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)222 A villamos energiát értékesítő engedélyes gazdálkodó szervezet a csődeljárás vagy felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmének bírósághoz történő benyújtásával egyidejűleg, illetve a hitelező által kezdeményezett felszámolási eljárás esetén a bíróság által küldött értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul tájékoztatja a Hivatalt.

(3) A bíróság a villamos energiát értékesítő engedélyes adóssal szembeni felszámolási eljárásnak a Csődtv. 22. §-ának (2) bekezdése szerinti hivatalból történő megindítása esetén az eljárás megindításával egyidejűleg tájékoztatja a Hivatalt.

(4) A bíróság a villamos energiát értékesítő engedélyes adós felszámolásának elrendeléséről a Csődtv. 29. §-ában felsoroltakon túlmenően értesíti a Hivatalt.

(5) A felszámoló nem gyakorolhatja a Csődtv. 47. §-ának (1) bekezdésében meghatározott azonnali hatályú felmondás, illetőleg elállás jogát a villamos energiát értékesítő engedélyes adós egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókkal kötött villamosenergia-értékesítési szerződései, valamint az azok szerződésszerű teljesítéséhez szükséges szerződések (különösen a villamosenergia-beszerzési szerződések) tekintetében. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókkal kötött villamosenergia-értékesítési szerződések, valamint az azok szerződésszerű teljesítéséhez szükséges szerződések felmondására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(6) A felszámoló a villamos energiát értékesítő engedélyes adós vagyonának a Csődtv. 48. §-a szerint nem pénzbeli betétként történő rendelkezésre bocsátására, valamint a Csődtv. 49. § szerinti értékesítésére vonatkozó jogait annyiban gyakorolhatja, amennyiben az nem veszélyezteti az engedélyessel jogviszonyban álló egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók villamosenergia-ellátását, vagy az ahhoz szükséges eszközrendszer és villamos energia rendelkezésre állását.

(7) A villamos energiát értékesítő engedélyes adós egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókkal kötött villamosenergia-értékesítési szerződéseinek teljesítéséhez szükséges szerződésekből eredő költségek a Csődtv. értelmében az adós gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével kapcsolatos költségnek tekintendők.

VIII. Fejezet

SZERVEZETT VILLAMOSENERGIA-PIAC

53. §223 (1)224 A szervezett villamosenergia-piacon

a) a felhasználó, az átviteli hálózati veszteség pótlásához szükséges beszerzések tekintetében az átviteli rendszerirányító, valamint az elosztó hálózati veszteség pótlásához szükséges beszerzések tekintetében az elosztó vételre irányuló,

b)225 a termelő, a 13. § (5) bekezdés b) pontja szerinti villamos energia vonatkozásában az átviteli rendszerirányító, valamint a 32. § (3) bekezdésében foglaltak esetén az elosztó eladásra irányuló, és

c)226 a villamosenergia-kereskedő, valamint a rendszerszintű szolgáltatások és az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mérlegköre kiegyenlítésének biztosítása vonatkozásában, valamint a szűkületkezelési eljárásokban történő együttműködés keretében az átviteli rendszerirányító vételre és eladásra irányuló

ügyleteket köthet, amennyiben megfelel a szervezett villamosenergia-piaci szabályzatban előírt feltételeknek, továbbá a szervezett villamosenergia-piaci engedélyessel a kereskedésben történő részvételre, az ügyletek elszámolására pedig szükség esetén az elszámolást végző szervezettel szerződést kötött.

(2)227 A szervezett villamosenergia-piacon a kereskedésben résztvevők száma nem korlátozható. Abban az esetben, ha a kereskedésben részt venni kívánó piaci szereplő a jogszabályban, a kereskedelmi szabályzatban és a szervezett villamosenergia-piaci szabályzatban előírt feltételeket teljesíti, a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes a részvételre irányuló szerződéskötést nem tagadhatja meg.

(3) A szervezett villamosenergia-piacon forgalmazott termék, ügylettípus vagy kereskedési módszer bevezetésére, megváltoztatására, kivezetésére a szervezett villamosenergia-piaci szabályzat rendelkezései irányadók.

(4) A szervezett villamosenergia-piacon végezhető származékos ügyletekre, továbbá más energiahordózónak, az energiaellátáshoz kapcsolódó egyéb terméktípusnak vagy vagyoni értékű jognak a szervezett villamosenergia-piacra történő bevezetésére, valamint az azokkal való kereskedelemre vonatkozó rendelkezéseket - az e törvényben meghatározottakkal összhangban - külön jogszabály tartalmazza.

(5) Külön jogszabály meghatározott mértékű és feltételek szerinti értékesítési kötelezettséget írhat elő a szervezett villamosenergia-piacon.

54. § (1) A szervezett villamosenergia-piacot működtető részvénytársaságban - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - egyetlen részvényes tulajdoni hányada, illetve szavazatainak száma nem haladhatja meg a társaság alaptőkéjének, illetve a leadható szavazatok számának 25%-át.

(2)228 Az (1) bekezdésben előírt tulajdonosi korlátokat az átviteli rendszerirányítóra és az átviteli rendszerirányító számviteli törvény szerint meghatározott leányvállalatára nem kell alkalmazni.

(3) Az (1)-(2) bekezdés számítása során a részvényes tulajdoni hányadának, illetve szavazati arányának a részvényes és kapcsolt vállalkozásai tulajdoni hányadainak, illetve szavazatainak összegét kell tekinteni. Tulajdoni hányad a tulajdonolt részvények névértéke összegének a társaság alaptőkéjéhez viszonyított százalékos formában kifejezett aránya.

55. §229 (1) A szervezett villamosenergia-piac engedélyese a kereskedelmi szabályzat hatálya alá tartozik, köteles annak rendelkezéseit betartani, és az ügyletek teljesítése és elszámolása során köteles az átviteli rendszerirányítóval együttműködni. Az együttműködés részletes feltételeit külön jogszabály és a kereskedelmi szabályzat határozzák meg.

(2) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes a kereskedelmi szabályzat rendelkezéseivel összhangban köteles elkészíteni a szervezett villamosenergia-piacon folyó kereskedés szabályait tartalmazó szervezett villamosenergia-piaci szabályzatot. A szervezett villamosenergia-piaci szabályzatot és annak módosításait a Hivatal hagyja jóvá, elkészítésének, közzétételének szabályait külön jogszabály tartalmazza.

(3) A szervezett villamosenergia-piaci szabályzat rendelkezései a szervezett villamosenergia-piacon történő részvétel tekintetében és a kereskedés során kötelezően alkalmazandók. A szervezett villamosenergia-piaci szabályzatot úgy kell kialakítani, hogy biztosítsa a biztonságos és átlátható kereskedést, valamint segítse elő a regionális villamosenergia-piacok kialakítását és összekapcsolását. Amennyiben a biztonságos és átlátható kereskedés a piaci folyamatok kedvezőtlen alakulása miatt nem biztosítható, a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes jogosult a kereskedés időleges felfüggesztésére. A felfüggesztés részletes szabályait - a villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén alkalmazandó jogszabályi rendelkezésekkel összhangban - a szervezett villamosenergia-piaci szabályzat tartalmazza.

(4) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes kötelező adatszolgáltatására és az adatok, információk közzétételére vonatkozó szabályokat külön jogszabály és a működési engedély tartalmazza.

(5)230 A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes vagy a szervezett villamosenergia-piaci engedélyesnek szolgáltatást nyújtó harmadik személy 74. § (1) bekezdés a)-b) és d)-f) pontja szerint, valamint a harmadik személy a 74. § (1) bekezdés g) pontja szerinti engedélyköteles tevékenységet nem folytathat.

IX. Fejezet

A FELHASZNÁLÓK JOGAI ÉS A VÉDENDŐ FOGYASZTÓK

Felhasználók

56. § (1) Minden felhasználó jogosult az e törvényben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, az üzletszabályzatokban, valamint a Hivatal által kiadott határozatokban előírt minőségben, átlátható, összehasonlítható, ésszerű, a felhasználó által igénybe vett vételezési módhoz igazodó pénzügyi és műszaki feltételek szerint csatlakozási és hálózathasználati szerződés alapján az átviteli és az elosztó hálózathoz hozzáférni.

(2) A felhasználó a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint, villamosenergia-értékesítési szerződés alapján

a) a villamosenergia-kereskedőtől,

b) a termelőtől,

c) a szervezett villamosenergia-piacon,

d) villamos energia határon keresztül történő beszállítása útján

vásárolhat villamos energiát.

A felhasználók tájékoztatása231

56/A. §232 (1) Az engedélyes köteles a Hivatal által a 72. § rendelkezései szerint jóváhagyott üzletszabályzatot - a mindenkor hatályos, egységes szerkezetbe fogalt szöveggel - az ügyfélszolgálatán, illetve a honlapján a felhasználók részére hozzáférhetővé tenni.

(2) A felhasználót megilleti az a jog, hogy fogyasztási adataira vonatkozóan térítésmentesen tájékoztatást kapjon az őt ellátó egyetemes szolgáltatótól, villamosenergia-kereskedőtől.

(3) A villamos energia felhasználók részére történő értékesítéséhez kapcsolódóan a felhasználókat tájékoztatni kell az előző naptári évben értékesített villamos energia előállításához felhasznált energiaforrások részarányáról és környezeti hatásairól. A tájékoztatás módjára és tartalmára vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben határozza meg.

(4) A Hivatal honlapján folyamatos tájékoztatást nyújt a felhasználók részére a villamos energia hatékony felhasználására, az energiatakarékos eszközök használatával járó előnyökre vonatkozó ismeretekről, adatokról. A tájékoztatás módjára és tartalmára vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben határozza meg.

(5)233 Az Európai Bizottság által létrehozott, a felhasználói jogokról tájékoztatást nyújtó energiafogyasztói ellenőrző listát a fogyasztóvédelmi hatóság szükség szerint frissíti a Hivatallal és az engedélyesekkel együttműködve. Az energiafogyasztói ellenőrző listát a fogyasztóvédelmi hatóság megküldi a villamosenergia-kereskedőnek, aki azt honlapján és az ügyfélszolgálatán közzéteszi.

Eljárás a lakossági fogyasztókkal szembeni jogsértésekkel kapcsolatban234

57. §235 (1)236 Az elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint a villamosenergia-ellátásból történő, fizetési késedelem miatt végrehajtott felfüggesztésre vagy kikapcsolásra, illetve a tartozás rendezését követően a felhasználó ellátásba történő ismételt bekapcsolására vonatkozó rendelkezések, beleértve az engedélyesek üzletszabályzatában foglaltak lakossági fogyasztókkal szembeni megsértése esetén - a Hivatal 159. § (5) bekezdés szerinti hatásköreinek tiszteletben tartása mellett - a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására a fogyasztóvédelemről szóló törvényt kell alkalmazni, azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági fogyasztó a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.

(2)237 Az 56/A. § (3) bekezdésében, a 62. § (2), (3) és (7) bekezdésében, a 73. § (4) bekezdésében, valamint a 143/A. § (2) és (3) bekezdésében foglalt, tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezések lakossági fogyasztókkal szembeni megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jogosult. Az eljáró hatóság eljárására az Fttv.-ben meghatározott szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági fogyasztó az Fttv. alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

(4)238 A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során a fogyasztóvédelemről szóló törvényben foglalt jogkövetkezményeken kívül - jogsértés megállapítása esetén - az alábbi jogkövetkezményeket is alkalmazhatja:

a) az engedélyes üzletszabályzatában foglaltak betartására kötelezés;

b)239 az engedélyes olyan jogsértése esetén, amelyhez jogszabály vagy üzletszabályzat jogkövetkezményt rendel, a jogkövetkezmény megállapítása és teljesítésének előírása vagy a jogkövetkezmény alkalmazásának megtiltása;

c) amennyiben a felhasználót visszatérítés illeti meg, az annak teljesítésére való kötelezés.

(4a)240 Az 57. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a lakossági fogyasztók elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint a villamosenergia-ellátásból történő fizetési késedelem miatt végrehajtott felfüggesztésre vagy kikapcsolásra, illetve a tartozás rendezését követően a felhasználó ellátásba történő ismételt bekapcsolására vonatkozó rendelkezések megsértése esetén is a Hivatal jár el, ha azok szerződés nélküli vételezéssel, szabálytalan vételezéssel vagy ezek jogkövetkezményeivel is kapcsolatosak.

(5)241 Az engedélyesekkel szemben felmerülő panaszok ügyében - az (1) bekezdésben foglaltak kivételével - a Hivatal jár el. A Hivatal eljárása során a (4) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket is alkalmazhatja.

(6)242 A felhasználó a hatósági eljárást megelőzően köteles panaszával - igazolható módon - az engedélyeshez fordulni.

57/A. §243 (1) A Hivatal határozatban az engedélyesek tevékenységének minimális minőségi követelményeire és elvárt színvonalára vonatkozó minőségi mutatókat állapít meg.

(2) A minőségi mutatók köre az alábbiakra terjed ki:

a) az ellátás megbízhatósága,

b) az ellátás folyamatossága,

c) az üzembiztonság,

d) a felhasználókkal történő kapcsolattartás,

e) a villamosenergia-minőség mérhető és ellenőrizhető jellemzői, és

f) az egyes engedélyesek által végzett alaptevékenységhez kapcsolódó egyéb jellemző szolgáltatások ellátásának minősége.

(3) A Hivatal jogosult a felhasználók teljes körére vonatkozó, valamint az egyedi felhasználókkal szemben teljesítendő követelményeket külön-külön, továbbá a követelmények elmulasztása esetén alkalmazandó szankciókat meghatározni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti határozat tartalmazza

a) az engedélyesek adatszolgáltatásának kötelező határidejét, valamint az adatok tartalmára és megbízhatóságára vonatkozó követelményeket,

b) a követelmények be nem tartása esetén alkalmazható jogkövetkezményeket,

c) a szankcionálható és a nem szankcionálható mutatókat.

(5) Az egyedi felhasználókat érintő mutatók be nem tartása az érintett felhasználókkal szemben szerződésszegésnek minősül, amelynek jogkövetkezményét a Hivatal állapítja meg.

(6) Az (1) bekezdés szerinti határozatok kiadására irányuló, hivatalból induló hatósági eljárásban ügyfélként kizárólag az egyes engedélyesek vesznek részt.

A hálózati csatlakozási és a hálózathasználati szerződés

58. § (1)244 A hálózati engedélyes a külön jogszabályban és az üzletszabályzatában meghatározott feltételek és eljárás szerint írásban hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerződést köt a rendszerhasználóval.

(2)245 A hálózathasználatra vonatkozóan a hálózati engedélyest engedélye hatályával egyező tartamú szerződés megkötésére irányuló szerződéskötési kötelezettség terheli. Az engedély meghosszabbítása esetén a hálózathasználati szerződés tartama egyező mértékben a törvény erejénél fogva meghosszabbodik.

(3) A hálózati csatlakozási szerződés tartalmi elemeit a Kormány rendeletben állapítja meg.

(4) A hálózati engedélyes az átviteli és az elosztó hálózathoz való csatlakozás megtagadásakor a 27. §-ban meghatározottak szerint jár el.

59. § (1) A felhasználók villamosenergia-vételezésének elszámolási mérését az ellátási szabályzatokban meghatározottak szerint a hálózati engedélyesek végzik.

(2) A rendszerhasználati díjfizetési kötelezettséget - a kötelezettel való megállapodás, vagy jelen törvény alapján, a jogosult elosztói, vagy átviteli rendszerirányítói engedélyes egyidejű tájékoztatása mellett - harmadik személy is átvállalhatja.

(3) A hálózati engedélyes a hálózathasználati szerződéseket a következő esetekben mondhatja fel:

a) a védendő fogyasztók szerződéseinek kivételével - a polgári jog szerinti szerződésszegés esetén;

b) a védendő fogyasztók külön jogszabályban meghatározott szerződésszegése esetén;

c) ha a vele szerződéses viszonyban álló felhasználó a villamosenergia-vételezését a felhasználási helyen megszüntette.

(4) A hálózati engedélyes részéről szerződésszegésnek minősül különösen, ha

a)246 a villamos energiát nem a hálózathasználati szerződésben, illetve az ellátási szabályzatokban vagy a működési engedélyében meghatározott módon továbbítja, valamint ha a továbbítás minőségi követelményeit megsérti,

b) a már lekötött szállítások szüneteltetését követően a felhasználónak a szüneteltetési ok megszüntetésére vonatkozó írásbeli értesítése kézhezvételét követő munkanapon a már lekötött szállítások teljesítését nem kezdi meg,

c) nem értesíti előre a felhasználót az üzletszabályzatban, illetve a szerződésben meghatározott módon az előre tervezhető karbantartási, felújítási munkálatok miatti szünetelés időpontjáról és várható időtartamáról,

d) olyan fogyasztásmérő berendezést alkalmaz, amely érvényes hitelesítéssel nem rendelkezik.

(4a)247 Nem minősül a hálózati engedélyes szerződésszegésének a (4) bekezdés d) pontja szerinti eset, amennyiben a rendszerhasználó jegyzőkönyvvel igazoltan meghiúsította a fogyasztásmérő ellenőrzését vagy cseréjét.

(5) A hálózati engedélyes köteles a felhasználó részére

a) kötbért fizetni a (4) bekezdés a)-c) pontjában,

b) egyszeri kötbért fizetni a (4) bekezdés d) pontjában

meghatározott szerződésszegés esetén.

(6)248 A hálózati csatlakozási és a hálózathasználati szerződés érvénytelensége, illetve a szerződések vonatkozásában fennálló felelősség tekintetében, amennyiben jelen törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni. A szavatossági igények körében azonban a hálózati engedélyest terheli annak bizonyítása, hogy az előírt minőségű és biztonságos energia ellátás érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható volt.

(7)249 A felek - a szerződés teljesítése során - kötelesek egymást megfelelően tájékoztatni, beleértve a szerződés lényeges tartalmát érintő, 3 hónapon belül általuk tervezett változtatásokat is.

(8)250

60. § (1) A hálózati engedélyes a hálózathasználati szerződés lényeges tartalmi elemeinek meghatározása során nem alkalmazhat megkülönböztető szerződéses feltételeket aszerint, hogy a felhasználó melyik villamosenergia-kereskedőtől vásárolja a villamos energiát.

(2) A hálózati csatlakozási szerződésbe foglalt, a rendszerhasználó által megszerzett jogok a felhasználási hellyel együtt átruházhatók, vagy a hálózati engedélyes által visszavásárolhatók.

(3)251 A hálózathasználati szerződésből eredő igények két év alatt évülnek el.

Villamosenergia-vásárlási szerződés

61. § (1)252 A felhasználó a külön jogszabályban és a vele szerződő engedélyes üzletszabályzatában meghatározott feltételek szerint villamosenergia-kereskedővel, termelővel, illetve a villamos energia határon keresztül történő beszállítása útján, valamint a szervezett villamosenergia-piacon írásban villamos energia vásárlási szerződést köthet.

(2)253

(3) A villamosenergia-kereskedő a vele szerződő egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználóknak díjmentesen biztosítja a mérlegköri tagságot.

62. § (1)254 Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználónak a villamosenergia-kereskedővel kötendő villamosenergia-vásárlási szerződésének legalább a következőket kell tartalmaznia:

a)255 a szerződő felek megnevezése, természetes személy esetén a nevének, lakcímének, jogi személy vagy a Ptk. általános szabályai szerint létrehozott jogalany esetén a székhelyének, cégjegyzékszámának vagy azzal egyenértékű azonosítójának és adószámának feltüntetésével,

b) a szolgáltatás igénybevételének kezdő időpontja,

c) a nyújtott szolgáltatások megnevezése, azoknak a jogszabályban foglalt rendelkezésekkel összhangban felajánlott minőségi színvonala, valamint az ettől eltérő színvonalú szolgáltatás jogkövetkezménye, ideértve az arra való hivatkozást is, hogy az eltérő színvonalú szolgáltatás miatt fizetendő kötbér megfizetése nem mentesít az okozott kár megtérítése alól,

d)256 a szolgáltatásnak a szerződés megkötésekor érvényes ára,

e)257 a villamosenergia-kereskedő ügyfélszolgálatának elérhetősége,

f)258 a szerződés időtartama, a szerződés feltételei, valamint az igénybe vett szolgáltatások, illetőleg a szerződés meghosszabbításának, megszüntetésének, felmondásának feltételei,

g)259 a szerződésszegés esetei és jogkövetkezményei, különös tekintettel a szolgáltatásból való kikapcsolás részletes feltételeire,

h)260 a felhasználói, illetve lakossági fogyasztói panasz benyújtásának és ügyintézésének lehetőségéről és módjáról való tájékoztatás, valamint a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott fogyasztói jogvita egyezségen alapuló rendezésének megkísérlésére, továbbá ennek eredménytelensége esetén az ügy eldöntésére irányuló eljárások kezdeményezésének módja és feltételei,

i)261 a külön díj ellenében nyújtott szolgáltatások megnevezése és feltételei, ha az egyetemes szolgáltató, illetve a kereskedő ilyet biztosít,

j)262 annak a hálózati engedélyesnek a megnevezése, székhelye, amely hálózatához a felhasználó közvetve vagy közvetlenül csatlakozik,

k)263 a felhasználási hely, valamint elszámolási pont megjelölése,

l)264 az igénybe venni kívánt, szerződött villamos energia mennyisége vagy a szolgáltatás teljes ellátást biztosító jellege, és

m)265 az elszámolási és számlázási időszakok, továbbá a számlázás és a számla kiegyenlítésének módja és feltételei.

(1a)266 Az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználó esetén a villamosenergia-kereskedővel kötendő villamosenergia-vásárlási szerződésnek legalább az (1) bekezdés a), d), f), g) és j)-m) pontja szerinti - lényeges tartalmi elemeknek minősülő - feltételeket kell tartalmaznia.

(2) Az egyetemes szolgáltató és az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználói vonatkozásában a villamosenergia-kereskedő köteles a villamosenergia-vásárlási szerződés üzletszabályzatban meghatározott, általa egyoldalúan változtatható feltételeinek várható módosítása esetén, azok hatálybalépése előtt legalább 30 nappal

a)267

b)268 a módosítást az ügyfélszolgálati irodákban és a honlapján közzétenni, és

c) az érintett felhasználókat a tervezett módosítás tartalmáról, valamint a szerződés felmondásának lehetőségéről írásban értesíteni.

(3)269 Az árváltozás felhasználóknak történő bejelentésére a 143/A. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak irányadók az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókkal szemben, akkor is, ha nem egyetemes szolgáltatótól, hanem villamosenergia-kereskedőtől vásárolnak villamos energiát.

(4)270 Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó a nem határozott időtartamra kötött villamosenergia-vásárlási szerződést 30 napos felmondási idővel, írásban felmondhatja. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó felmondási jogát időben korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés semmis.

(4a)271 Amennyiben az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó villamosenergia-kereskedővel kötött villamosenergia-vásárlási szerződése megszűnését követően ismét egyetemes szolgáltatást kíván igénybe venni, az egyetemes szolgáltató jogosult a felhasználótól a villamosenergia-kereskedő arra vonatkozó igazolását kérni, hogy az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó villamosenergia-vásárlási szerződése nem a nemfizetésből eredő kikapcsolás miatt szűnt meg.

(4b)272 A villamosenergia-kereskedő köteles a feltételek fennállása esetén a (4a) bekezdés szerinti igazolást az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó kérésére kiadni.

(4c)273 Amennyiben a villamosenergia-kereskedő az igazolást azért nem adta ki, mert az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó kötött szerződése nemfizetésből eredő kikapcsolás miatt szűnt meg, az egyetemes szolgáltató jogosult a villamosenergia-vásárlási szerződés megkötésének feltételeként pénzügyi biztosítékot kérni, amelynek összegét a Vhr. tartalmazza.

(5)-(6)274

(7)275 A felek a villamosenergia-vásárlási szerződés teljesítése során kötelesek egymást minden lényeges körülményről megfelelő időben és módon tájékoztatni, beleértve a szerződés lényeges tartalmát érintő, 3 hónapon belül általa tervezett változtatásokat is.

(8) A villamosenergia-vásárlási szerződésre - amennyiben a jelen törvény és a termékfelelősségre vonatkozó külön törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz - a Ptk. rendelkezései irányadók. A szavatossági igények körében a bizonyítás az engedélyest terheli.

63. § (1)276 A villamosenergia-kereskedő a felhasználóval történő közös megegyezés esetén, az egyetemes szolgáltató a felhasználó igénye esetén köteles a felhasználó hálózati csatlakozási, hálózathasználati és villamosenergia-vásárlási szerződéseinek megbízottként történő, összevont kezelésére.

(2) A kereskedő és az elosztó hálózati engedélyes az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése érdekében az üzletszabályzatukban meghatározott feltételek szerint megállapodást kötnek.

(3)277 A villamosenergia-kereskedő és felhasználó közötti villamosenergia-vásárlási szerződésből eredő polgári jogi igények két év alatt évülnek el. Az elévülés a követelés esedékességének napján kezdődik.

A villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolás alóli mentesség278

63/A. §279 (1) Kormányrendeletben meghatározott állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi vagy közoktatási intézmény (a továbbiakban: közintézményi felhasználó) kezdeményezheti a villamosenergia-kereskedőnél és az elosztónál a villamosenergia-ellátásból fizetési késedelem miatt történő kikapcsolás alóli mentesség (a továbbiakban: moratórium) biztosítását.

(2) A moratórium a közintézményi felhasználó kezdeményezése szerinti időszakra, de legfeljebb az adott év október 15. és az azt követő év április 15. közötti időszakra terjed ki.

(3) Ha a közintézményi felhasználó az e törvényben és az (1) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelel, a villamosenergia-kereskedő és az elosztó köteles a moratóriumot a közintézményi felhasználó kezdeményezésében meghatározott időszakra biztosítani.

(4) Ha a közintézményi felhasználó az e törvényben és az (1) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott kötelezettségeknek eleget tesz, a közintézményi felhasználó fizetési késedelem miatti villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolása a moratórium alatt nem kezdeményezhető, amely azonban nem érinti a villamosenergia-kereskedő és az elosztó azon jogát, hogy követelését bírósági vagy egyéb törvényes úton érvényesíthesse.

(5) A közintézményi felhasználó akkor kezdeményezheti ismételten a moratórium biztosítását, ha a korábbi fizetési késedelemből eredő fizetési és a korábbi moratóriumból származó kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.

(6) A moratóriumot biztosító villamosenergia-kereskedő és elosztó a moratórium következtében felmerülő költségét nem háríthatja át más felhasználókra. E költségek a villamosenergia-kereskedő és az elosztó által nyújtott termék vagy szolgáltatás árába közvetlenül vagy közvetve semmilyen formában nem számíthatók be, illetve külön nem számlázhatók ki. E költségek terhét - a közintézményi felhasználó számára teljesített, a közintézményi felhasználó által fizetendő termékértékesítés, szolgáltatás díja és kamata kivételével - a villamosenergia-kereskedő és az elosztó viseli.

(7) Ha a közintézményi felhasználó a moratórium biztosítását e törvénynek és az (1) bekezdésben meghatározott kormányrendeletnek megfelelően kezdeményezte, a villamosenergia-kereskedő vagy az elosztó a közintézményi felhasználóval kötött szerződést fizetési késedelemre történő hivatkozással nem mondhatja fel.

(8)280 Moratórium esetén a közintézményi felhasználó fenntartója a közintézményi felhasználónak a moratórium alatt keletkezett tartozásaiért a Ptk. 6:419. §-a szerint egyszerű kezesként felel.

(9) A moratórium részletes feltételeit, a moratóriummal érintett felek jogait és kötelezettségeit a Kormány rendeletben állapítja meg.

63/B. §281 (1) Fizetési késedelem miatt történő kikapcsolás esetén a közös képviselő kérelme alapján a társasház közös tulajdonban lévő helyiségeiben a Vhr.-ben meghatározott minimális villamosenergia-szolgáltatást biztosítani kell, ha a társasház megfelel a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti minimális szolgáltatás igénybevételének joga megilleti

a) a négynél több szintes társasházat, ha abban az ingatlan tulajdonosaként fogyatékkal élő fogyasztó lakik, vagy

b) azt a társasházat, amely a közösköltség-tartozást felhalmozó tulajdonostárssal szemben a fizetési meghagyásos eljárást a társasház közös képviselője által igazoltan megindította

feltéve, hogy az a) vagy b) pontban meghatározott feltételeket a társasház a fizetési késedelem miatti kikapcsolási eljárás megindítása előtt megfelelően igazolta a villamosenergia-kereskedő és az elosztó felé, valamint a késedelmes fizetési kötelezettségének részletekben történő teljesítéséről a Vhr.-ben meghatározott feltételek szerint megállapodott az érintett engedélyesekkel.

Védendő fogyasztók

64. § (1)282 A védendő fogyasztók a védelemre jogosító, külön jogszabályban meghatározott tulajdonságuk alapján szociálisan rászoruló vagy fogyatékkal élő fogyasztóként részesülhetnek a villamosenergia-kereskedő és az elosztó hálózati engedélyesek által nyújtott külön jogszabályban részletesen meghatározott kedvezményben.

(2) A szociálisan rászoruló fogyasztót különösen az alábbi kedvezmények illetik meg:

a) részletfizetéshez, fizetési haladékhoz,

b) előre fizető mérőhöz

való jog.

(3)283 A szociálisan rászoruló fogyasztók körét, a védendő fogyasztói körbe tartozás igazolásának módját, valamint a részletfizetés, fizetési haladék, az előre fizető mérőhöz jutás, az előre fizető mérő felszerelésének kötelező felajánlása, illetve az egyéb kedvezmények igénybevételének feltételeit a Kormány rendeletben határozza meg.

(4)284 A fogyatékkal élő fogyasztókat különösen a méréssel, leolvasással, számlázással, díjfizetési módokkal kapcsolatosan igényeiknek megfelelő, különleges bánásmódban kell részesíteni. Az olyan jellegű fogyatékkal élő fogyasztókat, akiknek az egészségét vagy az életét veszélyezteti a villamosenergia-szolgáltatásból való kikapcsolás, vagy annak megszakadása, fizetési késedelem vagy nemfizetés esetén nem lehet kikapcsolni.

(5)285 A szociálisan rászoruló fogyasztó fizetési késedelem esetén a (2) bekezdésben meghatározott kedvezményeket veheti igénybe. Amennyiben a szociálisan rászoruló fogyasztó a részletfizetési lehetőség, a kapott fizetési haladék ellenére sem rendezi a tartozását, vagy a részletfizetésről, vagy halasztott fizetésről szóló megállapodásban foglaltakat nem tartja be, a további vételezést a villamosenergia-kereskedő előre fizetős mérő felszereléséhez kötheti. Amennyiben a szociálisan rászoruló fogyasztó az előre fizetős mérő felszerelésébe nem egyezik bele, vagy annak felszerelését, üzembe helyezését akadályozza vagy meghiúsítja, az ellátásból a 47. § (7) és (8) bekezdésének megfelelően kikapcsolható. Az előre fizetős mérő használatával vételezett villamos energia ára nem haladhatja meg azt az árat, amelyet a szociálisan rászoruló fogyasztó a villamosenergia-vásárlási szerződése alapján, nem előre fizetős mérő esetén fizetne.

(6)286 Az a fogyasztó, aki a (3) és (4) bekezdésben foglaltaknak egyaránt megfelel, egyidejűleg jogosult igénybe venni a (2) és (4)-(5) bekezdés szerinti kedvezményeket.

(7)287 Az (5) bekezdés szerinti esetben az előre fizető mérő felszerelésének és a fogyasztásmérő bekötéséhez szükséges mérőhely-átalakítás költsége az elosztó hálózati engedélyest terhelik. Az előre fizető mérő feltöltési rendszerének üzemeltetéséhez és a feltöltés biztosításához kapcsolódó költségek a villamosenergia-kereskedőt terhelik. Az előre fizető mérő tulajdonjogára a fogyasztásmérőre vonatkozó általános szabályok irányadók.

(8)288 Az előre fizető mérő feltöltése a szociálisan rászoruló fogyasztó feladata. A feltöltést a felhasználási hely megjelölésével a szociálisan rászoruló fogyasztó javára más is teljesítheti. A feltöltés elmaradása vagy a feltöltött összeg elhasználása miatti szolgáltatási szünet nem minősül az engedélyes által történő kikapcsolásnak.

65. §289 (1) Az elosztó hálózati engedélyes a kedvezmények biztosítása érdekében a védendő fogyasztókról nyilvántartást vezet, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy a fogyasztó a kedvezmények melyik körére [64. § (2) és (4)-(5) bekezdés] jogosult, és ezek közül mely kedvezmények igénybevételét kérte.

(2) A védendő fogyasztói körbe tartozás igazolására - a 64. § (3) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel - a védendő fogyasztói státuszra jogosító ellátást megállapító szerv a védendő fogyasztó kérelmére igazolást ad ki arról, hogy a kérelem benyújtásakor a védendő fogyasztó részesül az adott ellátásban.

(3) Az ellátást megállapító szerv az igazoláson köteles feltüntetni, hogy az igazolás mely felhasználási helyen történő felhasználásra került kiadásra. Ugyanazon fogyasztónak egyidejűleg csak egy felhasználási hely tekintetében adható ki igazolás.

(4) A nyilvántartásba történő felvételt a fogyasztónak kell kérnie. A kérelemben meg kell jelölnie, hogy milyen e törvényben, valamint a 64. § (3) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott különleges bánásmód, vagy kedvezmény illeti meg, és azok közül melyikre tart igényt. A kérelemhez csatolnia kell a védendő fogyasztói körbe tartozás igazolására szolgáló - a (2) bekezdésben, valamint 64. § (3) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott - iratokat. A nyilvántartásba történt felvételről a fogyasztót 8 napon belül írásban tájékoztatni kell.

(5)290 A nyilvántartásban kizárólag az érintett fogyasztó neve, felhasználási helyének címe, ügyfélazonosítója, a 64. § (3) illetve (4) bekezdésére történő utalás, a (2), (4)-(5) bekezdés szerinti különleges bánásmód esetén annak formája, valamint a fogyasztó által igénybe vehető kedvezmények szerepelhetnek.

(6)291 A nyilvántartásba történt felvételt követően a védendő fogyasztó minden év március 31-ig köteles a megfelelő irattal igazolni, hogy védettsége továbbra is fennáll. Nem kell évenkénti igazolást benyújtania azon fogyatékkal élő fogyasztónak, akinek állapotában - szakorvosi véleményen alapuló, a Vhr. szerinti igazolás alapján - nem várható jelentős javulás. Ha a védettségét megalapozó körülmények megváltozása folytán a lakossági fogyasztó már nem jogosult a 64. § (2), illetve (4)-(5) bekezdésében foglalt kedvezményekre, adatait a nyilvántartásból törölni kell, azoknak azonban a rögzítéstől számított 5 évig utólag is megállapíthatónak kell maradniuk. Az adatkezelő a nyilvántartásból törölt fogyasztót a törlésről 8 napon belül írásban értesíti.

A villamos energia továbbadása292

66. §293 (1) A felhasználó a villamos energiát magánvezetéken keresztül adhatja tovább a vételező részére, amennyiben a magánvezeték létesítésére engedéllyel rendelkezik, vagy a magánvezeték egy épületen belül helyezkedik el. Arra a felhasználóra nézve, aki a 39. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott célokból magánvezetéket egy épületen belül létesít, villamos energia továbbadása szempontjából a 66. § (2)-(7) bekezdésének és a 66/A. §-ának magánvezeték engedélyesére vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadóak.

(2) A magánvezeték engedélyese és a vételező közötti jogviszonyt a magánvezeték engedélyese csak akkor szüntetheti meg, ha a vételező a szerződésben vállalt kötelezettségét megszegi, vagy ha a magánvezeték engedélyese és a hálózati engedélyes közötti jogviszony megszűnik. Amennyiben a magánvezeték engedélyese és a vételező között a szerződésszegés tényét illetően jogvita áll fenn, és a felek a vételező ellátása tekintetében megállapodni nem tudnak, úgy a jogvita jogerős eldöntéséig a továbbadást a szerződésben meghatározott feltételekkel folytatni kell.

(3) Ha a vételező úgy dönt, hogy villamos energiát nem továbbadás útján, hanem kizárólag az 56. § (2) bekezdése szerint vásárol, köteles a 39/B. § szerint eljárni.

(4) A továbbadás nem minősül kereskedelemnek, ha az így továbbadott villamosenergia-mennyiség átlagára nem haladja meg a magánvezeték engedélyese által ugyanazon üzleti évben beszerzett villamosenergia-mennyiség átlagárát. A magánvezeték engedélyese e bekezdésben foglaltakat igazoló iratai tekintetében a 168. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(5) A (4) bekezdés szempontjából

a) a beszerzett villamos energia átlagára a magánvezeték engedélyese által az adott üzleti évben vásárolt teljes villamos energia mennyiség bekerülési költségének - beleértve a kiegyenlítő energia költségét is - és a megvásárolt mennyiségnek a hányadosa alapján számítandó, és

b) a továbbadott villamos energia átlagára az adott üzleti évben továbbadott teljes villamosenergia-mennyiségből származó árbevételnek és a továbbadott mennyiségnek a hányadosa alapján számítandó.

(6) Amennyiben a magánvezeték engedélyese kereskedelmi engedélyt kap, a továbbiakban nem jogosult továbbadásra. Ebben az esetben a vételezők a 39/B. §-ban meghatározottak szerint felhasználóvá válnak. A kereskedelmi engedéllyel is rendelkező magánvezeték engedélyese köteles a vételezőket a Vhr.-ben meghatározott szabályok szerint a kereskedelmi engedély megszerzéséről, valamint annak joghatásáról értesíteni.

(7) A továbbadó felhasználó az (5) bekezdés a) pontja szerinti beszerzési átlagáron felül számlájában elkülönítve érvényesítheti az általa fizetett átlagos rendszerhasználati díjat (közvetített szolgáltatás díjaként), a 147. § szerinti pénzeszközöket és az adókat, valamint - a magánvezeték hálózati veszteségének költségét is beleértve - a magánvezeték üzemeltetési költségeinek az összes továbbadott villamosenergia-mennyiséggel elosztott értékét.

66/A. §294 (1) A magánvezeték engedélyese, aki vételezőknek villamos energiát továbbad, köteles a vele szerződésben álló villamosenergia-kereskedőnek a Vhr.-ben meghatározott feltételek szerint a továbbadási tevékenységét bejelenteni.

(2) A villamosenergia-kereskedő a magánvezeték engedélyesének a villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolását fizetési késedelem esetén kizárólag az alábbi feltételek együttes fennállása esetén jogosult kezdeményezni a hálózati engedélyesnél:

a) a magánvezeték engedélyese legalább 60 napos fizetési késedelembe esett,

b) a magánvezeték engedélyese által a villamosenergia-kereskedővel fizetési haladék adásáról vagy részletfizetési lehetőségről kezdeményezett egyeztetés esetén az egyeztetés nem vezetett eredményre, és

c) a villamosenergia-kereskedő a tartozásról és a kikapcsolás lehetőségéről a magánvezeték engedélyesét legalább kétszer, írásban értesítette, valamint a tartozás fennállásáról és a kikapcsolás lehetőségéről a felhasználási helyen, a magánvezetékre kapcsolódó vételezők számára jól látható módon értesítést helyezett ki.

(3) Amennyiben a villamosenergia-ellátásból kikapcsolt magánvezeték engedélyese rendezi a villamosenergia-kereskedővel szemben felhalmozott tartozását, a villamosenergia-kereskedő 24 órán belül köteles kezdeményezni a magánvezeték engedélyesének az ellátásba történő ismételt bekapcsolását.

(4) A hálózati engedélyes a (2) és a (3) bekezdés szerinti kezdeményezésnek köteles haladéktalanul eleget tenni.

X. Fejezet

SZABÁLYZATOK

67. § Az átviteli rendszerirányító az engedélyesekkel és reprezentatív érdekképviseletük útján a felhasználókkal egyeztetve kidolgozza

a) a villamosenergia-rendszer és az átviteli hálózat technikai működésére vonatkozó szabályokat, eljárásokat és módszereket tartalmazó üzemi szabályzatot,

b)295 a villamosenergia-kereskedelemre, az elszámolási-mérési adatok gyűjtésének, feldolgozásának és szolgáltatásának minimális tartalmi elemeire, a villamos energia határon keresztül történő szállítására, a rendszerszintű szolgáltatásokra vonatkozó főbb szabályokat tartalmazó kereskedelmi szabályzatot.

68. § Az engedélyesek, valamint a villamosenergia-rendszerhez kapcsolódó nem engedélyköteles erőművek üzemeltetői jelen törvény és az annak felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályok, valamint a Hivatal által jóváhagyott villamosenergia-ellátási szabályzatok rendelkezései szerint együttműködnek.

69. §296 Az elosztók az engedélyesekkel és érdekképviseletük útján a felhasználókkal egyeztetve kidolgozzák az elosztó hálózat működésére vonatkozó elosztói szabályzatot.

70. § (1) A villamosenergia-ellátási szabályzatokat az ellátás biztonságának és minőségi követelményeinek, az egyenlő bánásmód, az átviteli és elosztó hálózathoz való szabad hozzáférés, valamint a legkisebb költség elvének figyelembevételével kell kidolgozni.

(2) A villamosenergia-ellátási szabályzatok kidolgozásával és mindenkori felülvizsgálatával kapcsolatos egyeztetést az engedélyesek és a reprezentatív felhasználói érdekképviseletek képviselőiből - külön jogszabály szerint - létrehozott és működtetett szabályzati bizottságoknak kell ellátnia.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott egyeztetés eljárási szabályai a villamosenergia-ellátási szabályzatok részét képezik.

(4) A villamosenergia-ellátási szabályzatokat és azok módosításait a Hivatal hagyja jóvá, valamint a jóváhagyást feltételhez kötheti, vagy megtagadhatja.

(5)297

(6)298 A Hivatal az engedélyesekkel és a rendszerhasználókkal történő egyeztetés eredménytelensége esetén a villamosenergia-ellátási szabályzatot határozattal hivatalból módosíthatja, ha a szabályzat akadályozza a hatékony versenyt, az árszabályozásra vonatkozó rendelkezések érvényesülését, vagy indokolatlan megkülönböztetések alkalmazását teszi lehetővé.

(7)299 A villamosenergia-ellátási szabályzatokat és azok módosításait a Hivatal jóváhagyó határozatával együtt az elkészítésükért felelős engedélyesek a honlapjukon - mindenkor hatályos egységes szerkezetbe foglalt szöveggel - közzéteszik.

(8) A villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmára vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg.

71. § Az engedélyesek egymásnak és az átviteli rendszerirányítónak a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott adatokat és információt, az ott meghatározott módon és időben szolgáltatják a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony üzemeltetése érdekében.

72. § (1) Az átviteli rendszerirányító, az elosztó hálózati engedélyes és a szervezett villamosenergia-piac engedélyese, valamint - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - a villamosenergia-kereskedő és a termelői engedélyes üzletszabályzatot dolgoz ki.

(1a)300 Az üzletszabályzat készítésére kötelezett engedélyes honlapot tart fenn.

(2) Az üzletszabályzat tartalmazza az engedélyesek által nyújtott szolgáltatások általános műszaki, kereskedelmi, elszámolási és fizetési szerződési feltételeit.

(3)301 A (4a) bekezdésben foglaltak szerinti eltéréssel a felhasználókkal reprezentatív érdekképviseleteik útján egyeztetett, az engedélyes által kidolgozott üzletszabályzatot a fogyasztóvédelmi hatóság előzetes véleményének kikérését követően a Hivatal hagyja jóvá. A Hivatal megtagadja az üzletszabályzatnak vagy az üzletszabályzat részének a jóváhagyását, ha az jogszabályba, villamosenergia-ellátási szabályzatba ütközik, vagy lényeges jogos érdeket sért.

(4)302 A Hivatal az engedélyesekkel és a rendszerhasználókkal történő egyeztetés mellett, annak eredménytelensége esetén határozattal hivatalból kötelezheti az érintett engedélyeseket az üzletszabályzatuk módosítására az e törvényben, valamint az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak érvényre juttatása érdekében.

(4a)303 Az átviteli rendszerirányító üzletszabályzatának tervezetét annak az elosztók, a villamosenergia-kereskedők, valamint a termelői engedélyesek általi véleményeztetését követően a Hivatal hagyja jóvá. Az átviteli rendszerirányító üzletszabályzatának tervezetét a beérkezett véleményekkel együtt terjeszti be jóváhagyásra a Hivatalhoz.

(5)304 A Hivatal kérelemre mentesítheti az üzletszabályzat készítésének kötelezettsége alól a jelen törvény szerint engedélyköteles termelőt és villamosenergia-kereskedőt, amennyiben kizárólag engedélyesnek, vagy egy felhasználónak értékesít villamos energiát, és a felhasználóval, vagy az engedélyessel kötött szerződés megfelel az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, valamint a Hivatal határozataiban foglalt feltételeknek.

(6) Az üzletszabályzat készítése alól mentesített engedélyes az (5) bekezdésben meghatározottaktól eltérő esetben villamos energiát csak abban az esetben értékesíthet, amennyiben az általa benyújtott üzletszabályzatot az értékesítés megkezdése előtt a Hivatal jóváhagyja.

(7) Az üzletszabályzatok kötelező tartalmi elemeit, a kötelező rendelkezéseket és a felépítésére vonatkozó általános előírásokat, a társadalmi egyeztetésre vonatkozó előírásokat, az üzletszabályzat benyújtásának formai követelményeit külön jogszabály szabályozza.

A hálózathasználati szerződés és a villamosenergia-értékesítési szerződés egyoldalú módosítása

73. § (1) Az üzletszabályzat általános szerződési feltételei lehetővé tehetik a hálózathasználati és a villamosenergia-értékesítési szerződések (2) bekezdés szerinti egyoldalú módosítását.

(2)305 Az átviteli rendszerirányító, az elosztói engedélyes, az egyetemes szolgáltató és az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat érintően a villamosenergia-kereskedő a hálózathasználati szerződést vagy a villamosenergia-értékesítési szerződést csak az alábbi esetekben jogosult a Hivatal előzetes hozzájárulását követően egyoldalúan módosítani:

a)306 a hálózathasználati és a villamosenergia-értékesítési szerződések vagy általános szerződési feltételekben foglalt feltételek bekövetkezése esetén azzal, hogy - a 62. § (2) bekezdésében, a 141. § (7) bekezdésében, valamint 143/A. § (2)-(3) bekezdésében, valamint a külön jogszabályban foglaltak kivételével - a módosítás nem eredményezheti a szerződés feltételeinek a felhasználók hátrányára történő lényeges módosítását;

b) jogszabályváltozás vagy a Hivatal döntése indokolja.

(3) Lényeges módosításnak minősül különösen a szolgáltatás igénybevételének feltételeire, időtartamára vagy minőségi célértékeire, a felmondási jogra, továbbá a villamos energia értékesítésére vonatkozó szerződés esetén a szolgáltatás ellenértékére vonatkozó módosítás.

(4)307 Ha az egyetemes szolgáltató a villamosenergia-értékesítési szerződést az általános szerződési feltételekben meghatározott esetekben jogosult egyoldalúan módosítani, köteles a módosításról annak hatálybalépését megelőzően legalább 30 nappal a felhasználókat jelen törvényben foglaltak szerint értesíteni, a felhasználókat megillető felmondás feltételeiről szóló tájékoztatással együtt.

(5)308 A (4) bekezdés szerinti esetben a felhasználó jogosult - a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel - a módosítás tárgyában megküldött értesítést követő 30 napon belül a szerződést a 62. § (4) bekezdése szerint felmondani.

(6)309 Amennyiben a módosítás a felhasználó számára hátrányos rendelkezéseket tartalmaz, a felhasználó az értesítéstől számított 45 naptári napon belül további jogkövetkezmények nélkül jogosult felmondani a villamosenergia-értékesítési szerződést a 62. § (4) bekezdése szerint.

(7)310 Nem kell alkalmazni a (4) bekezdésben foglalt értesítési határidőt az általános szerződési feltételek azon módosítására, amely új szolgáltatás bevezetése miatt válik szükségessé, és a módosítás a már nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó általános szerződési feltételeket nem érinti, vagy a módosítással kizárólag valamely díj csökken.

(8)311 Az üzletszabályzat módosításának részletes feltételeit az egyetemes szolgáltató külön jogszabály alapján határozza meg.

(9)312 A (4)-(8) bekezdésekben foglalt kötelezettségek a villamosenergia-kereskedőt is terhelik az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználóival szemben.

XI. Fejezet

A VILLAMOSENERGIA-IPARI TEVÉKENYSÉGEK VÉGZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

Az engedélyezés általános szabályai

74. § (1)313 Az alábbi tevékenységeket a Hivatal által kiadott engedélyek alapján lehet gyakorolni:

a)314 a 0,5 MW és az ezt meghaladó névleges teljesítőképességű kiserőmű létesítése, villamosenergia-termelése, valamint a villamos energia termelésének megszüntetése,

b)315 az 50 MW és az ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőmű létesítése, villamosenergia-termelése, valamint az erőmű jogszabályban meghatározott módon történő bővítése, névleges teljesítőképességének növelése, illetve csökkentése, villamosenergia-termelésének szüneteltetése, megszüntetése, továbbá ha a kiserőmű bővítését vagy névleges teljesítőképességének növelését követően az erőművi névleges teljesítőképesség eléri, vagy meghaladja az 50 MW-ot, a kiserőmű bővítése, a névleges teljesítőképesség növelése és a termelői működési engedéllyel való villamosenergia-termelése,

c)316 az átviteli rendszerirányítás,

d) a villamos energia elosztása,

e) a villamosenergia-kereskedelem,

f) az egyetemes szolgáltatás,

g) a szervezett villamosenergia-piac működtetése,

h)317 a 39. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti magánvezeték létesítése, bővítése és megszüntetése, az egy épületen belül elhelyezkedő magánvezeték létesítése, bővítése és megszüntetése kivételével,

i)318 a közvetlen vezeték létesítése és megszüntetése, az erőmű telephelyén lévő vételezőket ellátó közvetlen vezeték kivételével,

j)319 közvilágítási berendezések üzemeltetése a közvilágítási elosztó hálózat közvilágítási berendezései kivételével.

(2)320

(3)321 A távhőszolgáltatásról szóló törvény (a továbbiakban: Tszt.) szerint engedélyköteles tevékenységre vonatkozó határozatlan időre szóló engedély, valamint az e törvény szerint határozott időre szóló engedélyek egy engedélyben történő kiadása esetén az e törvény szerinti engedély meghosszabbítására irányuló eljárás az engedély Tszt. szerinti tevékenységre vonatkozó részeinek hatályát nem érinti.

75. § (1) A Hivatal az engedélyt köteles kiadni, ha az engedély iránti kérelem a jogszabályokban meghatározott követelményeknek megfelel.

(2)322

(3) A Hivatal az engedély kiadását megtagadja, ha

a) a jogszabályi előírások nem teljesülnek, jogszabályi feltételek hiányoznak, illetőleg a kérelmező nem rendelkezik a külön jogszabályokban meghatározott engedélyekkel,

b) a kérelemben foglaltak nem állnak összhangban az új termelői kapacitások, illetve az erőművek létesítésére vonatkozó jogszabályi, illetve energiapolitikai követelményekkel, különös tekintettel a 78. §-ban meghatározott szempontokra, valamint az elsődleges energiaforrások 79. § szerinti jogszabályban történő korlátozására,

c) a kérelemben szereplő tevékenység folyamatos, hosszú távú ellátásához a kérelmező nem rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott pénzügyi-gazdasági, műszaki feltételekkel és eszközökkel, szakszemélyzettel, illetőleg nem felel meg az energiahatékonysági követelményeknek,

d) a kérelmező csőd- vagy felszámolási eljárás alatt áll,

e)323 a kérelmező, vagy jogelődje 74. § (1) bekezdés b)-i) pontja szerinti engedélyét az engedély iránti kérelem benyújtásának időpontját megelőző tíz éven belül hivatalból visszavonták,

f) a kérelmező megtévesztő vagy valótlan adatot közölt.

(4)324 A működési engedély meghosszabbítására az engedély megadására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A kiserőművi összevont engedély és a termelői működési engedély időbeli hatályát legkorábban az engedély lejárta előtt két évvel - atomerőmű és széntüzelésű erőmű esetén öt évvel - korábban lehet meghosszabbítani.

76. § (1) A működési engedély kizárólagos jogot biztosít és kötelezettséget jelent

a)325 az átviteli rendszerirányítónak az átviteli rendszerirányítási tevékenységre,

b) az elosztói engedélyeseknek az engedélyben meghatározott település, településrész, valamint felhasználási hely tekintetében elosztói tevékenység végzésére,

c)326 a szervezett villamosenergia-piaci engedélyesnek a szervezett villamosenergia-piac működtetésére.

(2) Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély kötelezettséget jelent az engedélyben meghatározott szolgáltatási területen az egyetemes szolgáltatás nyújtására.

77. § (1) Az engedélyezés részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

(2) A jelen törvény által szabályozott engedélyek nem érintik a más jogszabályokban meghatározott engedélyeket és engedélyezési eljárásokat.

78. § Új termelői kapacitások engedélyezése során átlátható módon, az egyenlő bánásmód követelményét betartva, a következő szempontok érvényesítésével kell eljárni:

a) a villamosenergia-rendszer és elemeinek biztonsága;

b) a közegészség és a közbiztonság védelme;

c) a környezet és természet védelme;

d) helykiválasztás;

e) energiahatékonyság javítása;

f) megújuló energiaforrások elsőbbsége;

g) fejlett műszaki megoldások alkalmazása;

h) a villamosenergia-ellátás biztonsága;

i) a felhasználók védelme.

79. §327 Magyarország villamosenergia-ellátási egyensúlyának, egyes energiaforrásokkal való biztonságos ellátásának veszélyeztetése esetén, valamint az energiapolitika, ezen belül a célul tűzött elsődleges energiaforrás összetétel érvényesítése érdekében - figyelembe véve különösen a Hivatal által a földgázellátásról szóló törvény (a továbbiakban: Get.) alapján benyújtott középtávú, rendszerszintű kereslet-kínálati mérleget - a miniszter a Hivatal javaslata alapján külön jogszabályban elrendelheti valamely elsődleges energiaforrás felhasználásának az új termelő kapacitások engedélyezése során történő korlátozását, és meghatározza annak mértékét és időtartamát.

Kiserőművi összevont engedély

80. § (1)328 A 0,5 MW és az ezt meghaladó névleges teljesítőképesség kiserőmű esetén, a 74. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetekben egyszerűsített engedélyezési eljárást kell lefolytatni.

(2) A Hivatal a kiserőmű létesítésére és villamosenergia-termelésére vonatkozó engedélyt egy eljárásban (egyszerűsített engedélyezési eljárás), összevontan adja ki.

(3)329 A 0,5 MW és az ezt meghaladó névleges teljesítőképességű kiserőműnek az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 39. §-a szerinti kivitelezése (a továbbiakban: kivitelezés) csak a jogerős kiserőművi összevont engedély közlését követően kezdhető meg. A kivitelezés határidejét a kérelmező által szolgáltatott adatok alapján a Hivatal a kiserőművi összevont engedélyben határozza meg.

(4)330 A 0,5 MW és az ezt meghaladó névleges teljesítőképességű kiserőmű esetén az engedélyes köteles a Hivatalt és az átviteli rendszerirányítót a kiserőmű

a) üzembe helyezésének és a kereskedelmi üzem megkezdésének tervezett időpontjáról 60 nappal előre és

b) az üzembe helyezés és a kereskedelmi üzembe helyezés megtörténtéről 30 napon belül

tájékoztatni.

(5)331 A kiserőművi összevont engedély a kérelem alapján a Hivatal által megállapított, határozott időtartamra szól és meghosszabbítható.

(6) A Hivatal a (3) bekezdés szerinti kivitelezési határidőt - az engedélyes kérelmére - meghosszabbíthatja. A kivitelezési határidőt legfeljebb az eredeti kivitelezési határidőtől számított összesen három évvel lehet meghosszabbítani.

(7)332 Ha a kiserőművi összevont kérelem tárgya szerinti kiserőmű vonatkozásában az előző rendelkezésre jogosult a 7. § (2) bekezdése szerint szélerőmű kapacitásra jogosult volt, és kiserőművi összevont engedélyt kapott, az új kiserőművi összevont engedélyt kérelmező mentesül a 7. § (2) bekezdése szerinti követelmények teljesítése alól.

(8)333 Amennyiben az ügyfél a Hivatal hatáskörébe tartozó, a Tszt. szerint engedélyköteles tevékenységet is folytatni kíván, akkor a kiserőművi összevont engedély iránti kérelmével egyidejűleg köteles kérelmezni a Tszt. szerinti engedélyeket is.

(9)334 A (8) bekezdés szerinti esetben a Hivatal a kiserőművi összevont engedélyt és a Tszt. szerinti engedélyeket egy engedélyben adja ki.

A villamosenergia-rendszer üzemét lényegesen befolyásoló erőmű elvi engedélye335

80/A. §336 (1) Ha az erőmű önállóan villamosenergia-termelésre alkalmas egységének (a továbbiakban: gépegység) a névleges teljesítőképessége

a) a létesítésekor eléri vagy meghaladja az 500 MW-ot, a gépegység létesítését megelőzően, vagy

b) a bővítést vagy a névleges teljesítőképesség növelést követően eléri vagy meghaladja az 500 MW-ot, a gépegység bővítését, névleges teljesítőképességének növelését megelőzően

a Hivatalhoz elvi engedély iránti kérelmet kell benyújtani.

(2) Az 500 MW és ezt meghaladó névleges teljesítőképességű gépegység létesítésével, bővítésével, névleges teljesítőképességének növelésével kapcsolatos

a) nukleáris létesítési,

b) e törvény szerinti létesítési, bővítési vagy névleges teljesítőképesség növelési, továbbá

c) az építésügyi

engedélyezési eljárásokat az elvi engedély közlését követően, valamint az e törvény szerinti erőmű létesítési, bővítési vagy névleges teljesítőképesség növelési eljárást az elvi engedélyben foglaltak alapján lehet kezdeményezni.

(3) Atomerőmű esetén a kérelmet az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 7. § (2) bekezdésében meghatározott - a kérelem benyújtásakor hatályos - előzetes, elvi hozzájárulást tartalmazó országgyűlési határozat közzétételét követően lehet benyújtani a Hivatalhoz.

(4) Az elvi engedély megadása nem mentesít a 74. § (1) bekezdés b) pontja szerinti engedélyezési eljárások lefolytatása alól.

(5) Az elvi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az 500 MW és ezt meghaladó névleges teljesítőképességű gépegység működésének várható hatásait bemutató tanulmányt a Vhr.-ben meghatározott formai és tartalmi követelmények szerint. A hatástanulmányban - figyelemmel a kérelem benyújtásáig más kérelmezők részére már kiadott e törvény szerinti elvi és létesítési engedélyekre - ki kell térni a villamosenergia-rendszer üzembiztonságára, az ellátásbiztonságra, az átviteli és elosztó hálózati fejlesztési igényekre, a rendszerszintű szolgáltatásokra és az átviteli hálózati veszteségre, valamint a villamosenergia-rendszerek együttműködésére vonatkozó hatásokra.

(6) Az elvi engedélyben a Hivatal meghatározza azokat a műszaki követelményeket, amelyeket a kérelmezőnek a villamosenergia-rendszer zavartalan és biztonságos működtetése, egyensúlyának biztosítása érdekében teljesítenie kell, továbbá azokat a feltételeket, amelyeknek a 74. § (1) bekezdés b) pontja szerinti engedélyek kiadásakor az üzembiztonság és az ellátásbiztonság érdekében fenn kell állniuk. A hatástanulmányban foglalt megállapításoktól a Hivatal az általa elvégzett vagy elvégeztetett vizsgálatok alapján az elvi engedély meghozatala során eltérhet.

(7) Az elvi engedély 3 évre szól és 3 éves időtartamokra meghosszabbítható. Az elvi engedély meghosszabbítására a megadására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az (5) bekezdés szerinti hatástanulmány módosítása csak akkor szükséges, ha a hálózatfejlesztési tervben foglalt elkövetkezendő 3 éves időtartamban megvalósítandó beruházások - az engedély megadásakor hatályos hálózatfejlesztési tervben meghatározottakhoz képest - az elvi engedélyt megalapozó adatok tekintetében módosultak.

(8) Nem szükséges elvi engedély akkor, ha az 500 MW és ezt meghaladó névleges teljesítőképességű gépegység létesítésére a 8. § (1) bekezdésében foglalt pályázati felhívás alapján kerül sor.

50 MW, és ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőmű létesítésére vonatkozó engedély337

81. § (1)338 Az 50 MW, és ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőmű létesítéséhez a Hivatalhoz engedély iránti kérelmet kell benyújtani, a létesítés csak az engedély közlését követően kezdhető meg.

(2) Az erőmű létesítési engedély kiadásának feltételei körében az elsődleges energiaforrás megválasztására vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabály állapítja meg.

(3)339 Az erőműlétesítési-engedély határozott ideig hatályos. A Hivatal az engedélyt - kérelemre - egyszer, a létesítési engedéllyel azonos időtartamra, de legfeljebb további három évre meghosszabbíthatja.

(4) A Hivatal az erőműlétesítési-engedélyt - kérelemre - módosíthatja.

(5)340 Amennyiben az ügyfél a Hivatal hatáskörébe tartozó a Tszt. szerint engedélyköteles tevékenységet is folytatni kíván, akkor a létesítési engedély iránti kérelmével egyidejűleg köteles kérelmezni a Tszt. szerinti távhőtermelői létesítési engedélyt is.

(6)341 Az (5) bekezdés szerinti esetben a Hivatal a létesítési engedélyt és a Tszt. szerinti távhőtermelői létesítési engedélyt egy engedélyben adja ki.

Az erőmű bővítésére, névleges teljesítőképességének növelésére, villamosenergia-termelés szüneteltetésére, valamint megszüntetésére vonatkozó engedély342

82. § (1)343 Erőmű külön jogszabályban meghatározott módon történő, vagy mértékű bővítésére, névleges teljesítőképességének növelésére, elsődleges energiaforrásának megváltoztatására, valamint a villamosenergia-termelés szüneteltetésére, megszüntetésére az erőmű létesítésére vonatkozó előírásokat a külön jogszabály rendelkezései szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)344 Ha a kiserőmű bővítése, névleges teljesítőképességének növelése esetén az erőművi névleges teljesítőképesség a bővítést, illetve a névleges teljesítőképesség növelést követően eléri, vagy meghaladja az 50 MW-ot a bővítésre, a névleges teljesítőképesség növelésre, illetve a működésre az üzemeltető köteles a Hivatalhoz engedély iránti kérelmet benyújtani.

(3)345 Amennyiben az ügyfél az erőmű külön jogszabályban meghatározott módon történő vagy mértékű bővítésének, névleges teljesítőképessége növelésének, elsődleges energiaforrása megváltoztatásának vagy a villamosenergia-termelése szüneteltetésének, megszüntetésének engedélyezését kéri és ugyanazon okból a Hivatal hatáskörébe tartozó, Tszt. szerinti engedélyek módosítása is indokolt, akkor ezt egyidejűleg köteles kérelmezni a Hivataltól.

(4)346 A (3) bekezdés szerinti esetben a Hivatal az e törvény szerinti engedélymódosítást és a Tszt. szerinti engedélyek módosítását egy engedélyben adja ki.

50 MW, és ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőműre vonatkozó működési engedély347

83. § (1)348 A termelői engedélyes a működési engedély alapján jogosult villamos energiát termelni és értékesíteni.

(2)349 A termelői működési engedély a kérelem alapján a Hivatal által megállapított határozott időtartamra szól, és meghosszabbítható.

(3)350 Amennyiben az ügyfél a Hivatal hatáskörébe tartozó a Tszt. szerint engedélyköteles tevékenységet is folytatni kíván, akkor a működési engedély iránti kérelmével egyidejűleg köteles kérelmezni a Tszt. szerinti távhőtermelői működési engedélyt is.

(4)351 A (3) bekezdés szerinti esetben a Hivatal a működési engedélyt és a Tszt. szerinti távhőtermelői működési engedélyt egy engedélyben adja ki.

A villamos energia elosztására vonatkozó működési engedély

84. § (1) Az elosztó részvénytársasági, vagy korlátolt felelősségű társasági formában működő gazdasági társaság.

(2) A villamos energia elosztására vonatkozó működési engedély huszonöt évre szól és meghosszabbítható.

Közvilágítási üzemeltetési engedély352

84/A. §353 A közvilágítási üzemeltetési engedélyt a Hivatal az engedélyes kérelmére visszavonja, ha a közvilágítási üzemeltetési engedélyes és a közvilágításra kötelezett a közvilágítási berendezések üzemeltetésére kötött szerződés megszűnik.

Magánvezeték engedélyezése

85. § (1)354

(2)355

(3)356

(4)357 A Hivatal a magánvezeték engedélyesével szemben e törvényben, a végrehajtására kiadott jogszabályokban, illetőleg a magánvezeték létesítési engedélyben meghatározott kötelezettségeinek megszegése esetén kérelemre vagy hivatalból a 96. §-ban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja, illetve a vezetéket a 159. § (1) bekezdés 9. pontjában, valamint a külön jogszabályban foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával közcélúvá nyilváníthatja.

Közvetlen vezeték engedélyezése

86. § (1)358

(2)359 A Hivatal a közvetlen vezeték létesítése tárgyában lefolytatott eljárása során köteles beszerezni a hálózati engedélyes nyilatkozatát arról, hogy a vételező csatlakozik-e közvetlenül a közcélú hálózathoz, továbbá közcélú hálózati csatlakozás esetén a 38. § (3) bekezdése szerinti megállapodást. A már engedélyezett közvetlen vezeték esetén a vételező köteles a közcélú hálózatra csatlakozását a Hivatalnál bejelenteni, és a 38. § (3) bekezdése szerinti megállapodást a Hivatalhoz a csatlakozást követően haladéktalanul benyújtani.

(3)360 A Hivatal a közvetlen vezeték megszüntetése tárgyában lefolytatott eljárása során köteles beszerezni az átviteli rendszerirányító vagy a csatlakozás biztosítására jogosult elosztó hálózati engedélyes nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a közvetlen vezetékről vételezők közcélú hálózatról történő ellátása milyen pénzügyi és műszaki feltételek alapján lehetséges.

(4)361 A közvetlen vezeték létesítésének, illetve megszüntetésének szándékát a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon be kell jelenteni az átviteli rendszerirányítónak és a csatlakozás biztosítására jogosult elosztónak.

(5)362 A Hivatal a közvetlen vezetéket a 159. § (1) bekezdés 9. pontjában, valamint az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával közcélúvá nyilváníthatja,

a) ha a közvetlen vezetéken keresztül ellátott vételezővel megkötött megállapodás megszűnik anélkül, hogy új megállapodás jött volna létre, és a vételező villamosenergia-ellátása más módon nem biztosítható,

b)363 ha a közvetlen vezeték engedélyese a Hivatalnak a közvetlen vezeték megszüntetését jelenti be, és a közvetlen vezetéken keresztül ellátott vételező villamosenergia-ellátása más módon nem biztosítható.

c)364

(6)365 A közvetlen vezeték létesítésének és üzemeltetésének további szabályait kormányrendelet határozza meg.

Az átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési engedély

87. § (1) Az átviteli rendszerirányító részvénytársasági formában működő gazdasági társaság.

(2) Az átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési engedély huszonöt évre szól és meghosszabbítható.

(3)366 Az átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési engedély iránti kérelem benyújtásának feltétele, hogy a Hivatal tanúsítási eljárásban megállapítsa, hogy a kérelmező megfelel az átviteli rendszerirányítóra vagy az átviteli rendszerüzemeltetőre vonatkozó szétválasztási szabályoknak.

(4)367 Az átviteli rendszerirányító és az átviteli rendszerüzemeltető kijelölése a Hivatal által kiadott átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési engedéllyel történik. Az engedély tartalmát, attól függően, hogy átviteli rendszerirányító vagy átviteli rendszerüzemeltető részére kerül kiadásra, az átviteli rendszerirányítóra és az átviteli rendszerüzemeltetőre e törvényben és a Vhr.-ben meghatározott rendelkezések alapján a Hivatal állapítja meg. Az engedély kiadásáról a Hivatal köteles az Európai Bizottságot értesíteni, valamint azt az Európai Bizottság részére az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele érdekében megküldeni.

A villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó működési engedély

88. § (1)368

(2)369 Teljes körű, a felhasználók közvetlen ellátására is jogosító villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó működési engedélyt gazdasági társaság, vagy az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe kaphat.

(3)370 Korlátozott, a felhasználók ellátására közvetlenül nem jogosító villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó működési engedélyt kap az az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban gazdasági társaságként bejegyzett, ott ténylegesen és jogszerűen villamosenergia-kereskedelmi tevékenységet folytató külföldi gazdálkodó szervezet, amely megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott feltételeknek, valamint a feltételek fennállását hitelt érdemlően igazolja, és Magyarország területén irodát tart fenn, amelynek elérhetőségét a Hivatal részére folyamatosan biztosítja.

a)-b)371

c)372

d)373

(4)374

A szervezett villamosenergia-piac működtetésére vonatkozó engedély

89. §375 (1) A szervezett villamosenergia-piac működtetése a jelen törvény szerint engedélyköteles tevékenység.

(2)376 Szervezett villamosenergia-piaci működési engedélyt részvénytársaság, vagy az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe kaphat.

(2a)377 A szervezett villamosenergia-piaci működési engedély kiadását a Hivatal a 75. § (3) bekezdésében meghatározottakon túlmenően akkor is megtagadja, ha a kérelmező nem teljesíti az 55. § (5) bekezdésében előírt szabályokat.

(3)378 A szervezett villamosenergia-piaci tevékenység fióktelep formájában történő végzése esetén a működési engedély kiadását a Hivatal - (2a) bekezdésben meghatározottakon túlmenően - megtagadhatja, ha

a) nincs érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás a Hivatal és a kérelmező székhelye szerinti felügyeleti hatóság között,

b) a kérelmező nem nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért,

c) a kérelmező nem nyújtja be a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét,

d)379

e) a kérelmező központi ügyintézésének helye nem a székhelye szerinti országban van.

(4) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes fizikai energiakereskedelemmel összefüggő feladatait, jogait és kötelezettségeit külön jogszabály, valamint annak keretei között a működési engedély és a kereskedelmi szabályzat tartalmazza.

(5)380

Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély

90. § (1)381 Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyt a Hivatal az engedély iránti kérelemben megjelölt szolgáltatási területre adja ki. Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyek kiadása során a Hivatal biztosítja, hogy Magyarország teljes területe egyetemes szolgáltatással lefedett legyen.

(2)382 A Hivatal egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyt kizárólag a 88. § (2) bekezdése szerinti villamosenergia-kereskedőnek adhat. Az egyetemes szolgáltató villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó engedély alapján folytatott tevékenysége az egyetemes szolgáltatás ellátását nem veszélyeztetheti.

(3)383

(4)384 Ha az egyetemes szolgáltatás bármely okból nem biztosított Magyarország teljes területén, a Hivatal - az (1) bekezdésre figyelemmel - kötelezheti a kiskereskedelmi piacon jelentős piaci erővel rendelkező villamosenergia-kereskedőket, hogy nyújtsanak be kérelmet az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyek megszerzése érdekében.

Az engedély módosítása

91. § (1) Az engedélyben foglaltakat - a körülmények jelentős megváltozása esetén - az engedélyes kérelmére módosítani lehet.

(2) A Hivatal az engedélyt hivatalból módosíthatja jogszabályváltozás esetén a jogszabállyal való összhang megteremtése érdekében.

(3) Az engedély módosítása nem befolyásolhatja hátrányosan a felhasználók ellátásának biztonságát, minőségét és árát.

(4) A Hivatal az engedélyt az engedélyes kérelmére visszavonhatja.

(5)385 Ha az engedélyköteles tevékenységet új rendelkezésre jogosult kívánja gyakorolni, az engedélyköteles tevékenység kizárólag az új rendelkezésre jogosult részére kiadott új engedély alapján gyakorolható.

Egyes cégjogi eseményekre vonatkozó közös szabályok

92. § (1)386 Az engedélyes vállalkozásnak Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő szétválásához (különváláshoz, kiváláshoz), más vállalkozással történő egyesüléséhez (beolvadáshoz, összeolvadáshoz), jogutód nélküli megszűnéséhez, alaptőkéjének, illetve törzstőkéjének legalább egynegyed résszel történő leszállításához (a továbbiakban együttesen: cégjogi esemény) a Hivatal hozzájáruló határozata is szükséges. A cégjegyzékbe való bejegyzésre (változásbejegyzésére) irányuló kérelmet a cégbírósághoz a Hivatal határozatával együtt lehet benyújtani. A Hivatal nem tagadhatja meg az alaptőke, illetve törzstőke leszállításához való hozzájárulást, ha azt az engedélyes számára külön jogszabály kötelezővé teszi.

(2)387 Az (1) bekezdés szerinti egyesülés (beolvadás, összeolvadás) esetén a Hivatal által kiadott engedélyek vonatkozásában a Ptk. 3:39. § (1) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók.

(3)388 Az (1) bekezdés szerinti cégjogi esemény nem igényli a Hivatal (1) bekezdés szerinti hozzájáruló határozatát

a) kiserőművi összevont engedélyes esetében,

b)389 magánvezeték engedélyese esetében vagy

c) közvetlen vezeték engedélyese esetében.

(4)390 Az átviteli rendszerirányítói, elosztó hálózati, egyetemes szolgáltatói, szervezett villamosenergia-piaci engedélyes esetében a Ptk. 3:49. § (1) bekezdésében és 3:50. §-ában meghatározott uralmi szerződés nem köthető, és az ilyen szerződés semmis, továbbá ezen engedélyesekre nem alkalmazható a Ptk. 3:62. §-a.

93. §391 (1)392 A szerző fél köteles a Hivatalnak haladéktalanul bejelenteni, ha bármely villamosenergia-ipari vállalkozásban a közvetlenül és közvetve birtokolt, szavazati jogot biztosító részvényének, üzletrészének, szavazati jogának vagy közvetlen és közvetett befolyásának aránya eléri vagy meghaladja a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 61. § (3) bekezdésében meghatározott mértéket. A Hivatal köteles a bejelentés tudomásulvételét a bejelentést, információ kérés esetén pedig a Hivatal által kért információk megérkezését követő naptól számított negyven napon belül visszaigazolni. A szavazati jogra, a közvetett befolyásra, a befolyásszerzésre, azok mértékére, az összehangoltan eljáró személyekre és a bejelentés tartalmára vonatkozóan a Tpt. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) Bármely villamosenergia-ipari vállalkozásban a szavazatok 25%-át, 50%-át vagy 75%-át meghaladó szavazati jog vagy befolyás szerzéséhez és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához a Hivatal előzetes hozzájárulása is szükséges.

(2a)393 Nem kell a Hivatal előzetes hozzájárulása a (2) bekezdésben foglaltak szerint jóváhagyott mértékek elérését követően mindaddig, amíg az újabb befolyásszerzéssel a befolyást szerző el nem éri a Hivatal előzetes hozzájárulásához kötött (2) bekezdés szerinti következő mértéket. Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség alól a befolyást szerző azonban nem mentesül.

(3)394 Az (1)-(2a) bekezdésében meghatározottak vonatkoznak az e törvény hatálya alá tartozó villamosenergia-ipari vállalkozások és a Get. hatálya alá tartozó földgázipari vállalkozások közötti befolyásszerzésre is.

(4)395 Az (1) bekezdés szerinti bejelentés nem alkalmazandó a közvetlen vezeték és magánvezeték engedélyesére, továbbá a (2) bekezdés szerinti befolyásszerzés nem igényli a Hivatal előzetes hozzájárulását a következő esetekben:

a) kiserőművi összevont engedélyes esetében,

b)396 magánvezeték engedélyese esetében,

c)397 közvetlen vezeték engedélyese esetében.

(5)398 Villamos energia termelésével, földgáz kitermelésével vagy villamos energia vagy földgáz kereskedelmével foglalkozó vállalkozás, valamint az ilyen vállalkozásokban irányítást gyakorló részvényes az átviteli rendszerirányítóban vagy annak irányító részvényesében sem közvetlenül, sem közvetetten nem szerezhet irányítást biztosító részesedést. Az átviteli rendszerirányítóban, illetve annak irányító részvényesében irányítást biztosító részesedésszerzéshez a Hivatal előzetes hozzájárulása is szükséges. E rendelkezés nem érinti a 102. § (1) bekezdésében rögzített rendelkezést.

(6)399 A Hivatal előzetes hozzájáruló határozata szükséges az olyan jogügylet megvalósításához, amely azt eredményezné, hogy harmadik országból származó személy vagy személyek gyakorolnak irányítást az átviteli rendszerirányító vagy annak irányító részvényese felett.

94. §400 (1) A Hivatal előzetes jóváhagyó határozata szükséges az engedélyes e törvény szerinti engedélyköteles tevékenysége Vhr.-ben meghatározott jelentős részének kiszervezéséhez, a Hivatal előzetes tájékoztatása szükséges az engedélyes e törvény szerinti engedélyköteles tevékenysége Vhr.-ben meghatározott egyéb részének kiszervezéséhez. A kiszervezés nem eredményezheti azt, hogy az e törvény 74. §-a szerint engedélyköteles tevékenységet teljes egészében más személy végzi.

(2) Kiszervezés esetén az engedélyes úgy felel jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott kötelezettségei teljesítéséért, mintha az adott tevékenységet maga végezné.

(3) Nem igényli a Hivatal (1) bekezdés szerinti előzetes hozzájáruló határozatát vagy előzetes tájékoztatását a kiszervezés

a) termelői engedélyes,

b) egyetemes szolgáltatói engedélyes kivételével villamosenergia-kereskedő,

c) magánvezeték engedélyese vagy

d) közvetlen vezeték engedélyese

esetében.

(4) A Hivatal előzetes hozzájáruló határozata szükséges az engedélyes működési engedélyében meghatározott alapvető eszközöknek és vagyoni értékű jogoknak más személy részére történő átruházásához, átengedéséhez, lízingbe adásához vagy egyéb módon tartós használatba adásához, megterheléséhez vagy biztosítékul való lekötéséhez (a továbbiakban együtt: alapvető eszközökkel való rendelkezés).

(5) Nem igényli a Hivatal (4) bekezdés szerinti előzetes hozzájáruló határozatát az alapvető eszközökkel való rendelkezés

a) kiserőművi összevont engedélyes,

b) egyetemes szolgáltatói engedélyes kivételével villamosenergia-kereskedő,

c) magánvezeték engedélyese vagy

d) közvetlen vezeték engedélyese

esetében.

95. §401 (1) A Hivatal a 92-94. §-ban meghatározott ügyletekhez történő hozzájárulást megtagadhatja, illetőleg feltételhez kötheti, ha azok végrehajtása a villamosenergia-ellátás biztonságát, a közbiztonságot, az energiapolitikai célkitűzések érvényesülését vagy az engedélyköteles tevékenység ellátását veszélyezteti, illetőleg az átviteli rendszerirányítási, az elosztási, az egyetemes szolgáltatói tevékenység árának vagy a szolgáltatás minőségének meghatározására vonatkozó szabályozást, valamint a legkisebb költség elvének érvényesülését veszélyezteti.

(2)402 A Hivatal a 92-94. § szerinti ügyletekhez történő hozzájárulást megtagadja, ha az ügylet eredményeképpen az engedélyes nem tud megfelelni a 75. § (3) bekezdés c) pontja szerinti követelményeknek.

(2a)403 A Hivatal megtagadja a 93. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott jogügylet jóváhagyását, ha a tanúsítási eljárásban azt állapította meg, hogy a jogügylet végrehajtása eredményeként az átviteli rendszerirányító nem felelne meg a rá vonatkozó szétválasztási szabályoknak, vagy azt, hogy a jogügylet megvalósítása veszélyeztetné az ország vagy az Európai Unió más tagállam energiaellátásának biztonságát.

(3)404 A 93. § (1) bekezdése szerinti részesedésszerzés bejelentésének elmulasztása vagy tudomásulvételt kimondó visszaigazolás hiánya esetén, a 92. § (1) bekezdésben, valamint a 93. § (2), (5) és (6) bekezdésében meghatározott hozzájáruló határozat hiányában a szerző fél a részesedései tekintetében a társasággal szemben - az osztalékra való jogosultságot kivéve - jogot nem gyakorolhat, a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, vagy a tagjegyzékben nem tüntethető fel. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe, valamint a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a Hivatal visszaigazolását vagy hozzájárulását igazoló dokumentummal együtt lehet benyújtani.

(4)405

Az engedély megszegése

96. § (1)406 A Hivatal az engedélyes jelen törvényben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, a 714/2009/EK rendeletben, az Európai Bizottság által a 714/2009/EK rendelet alapján kiadott általános hatályú közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban, uniós jogi rendelkezésben, az Ügynökség az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségéről szóló, 2009. július 13-i 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 713/2009/EK rendelet) alapján kiadott kötelező erejű határozatában, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, valamint az üzletszabályzatában, vagy a Hivatal által kiadott határozatokban meghatározott kötelezettségeinek megszegése esetén

a)407 a jogkövetkezményekre való utalás mellett írásban felszólítja az engedélyest a kötelezettségei betartására,

b)408 a kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szabhat ki, a jogsértés tárgyi súlyára tekintettel egyedi ügyekben is,

c) az engedélyt módosíthatja, vagy visszavonhatja, ha az engedélyes az a) pont szerinti felszólítás és a b) pont szerinti bírság kiszabása ellenére nem szünteti meg a jogsértést, vagy nem teljesíti kötelezettségét,

d) köteles visszavonni az engedélyt, ha:

da) az engedélyes a kötelezettségeinek nem képes eleget tenni, illetőleg a villamosművet az ellátás biztonságát, az élet-, egészség-, üzem- és vagyonbiztonságot, illetve a környezetet súlyosan veszélyeztető módon üzemelteti,

db) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azok megfelelő határidőn belül nem pótolhatók,

dc) a fióktelep alapítójának az adott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta,

dd) az engedélyt megtévesztéssel, valótlan adatok szolgáltatásával, vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg,

de)409 a kiserőmű kivitelezése az engedélyben meghatározott, de legkésőbb a Hivatal által meghosszabbított kivitelezési határidőn belül nem történt meg, vagy a kivitelezést követő három éven belül a kiserőmű üzembe helyezésére nem került sor.

(2)410 A Hivatal a jelen törvény szerint nem engedélyköteles kiserőmű üzemeltetőjével és a 2011. október 1-je előtt létesített nem engedélyköteles magánvezetéken és a 39. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott célokból egy épületen belül létesített magánvezetéken villamos energiát továbbadó felhasználóval szemben a jogszabályban foglalt kötelezettségének megsértése esetén az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja, illetőleg a tevékenység végzőjét azonnali hatállyal eltilthatja a tevékenység folytatásától.

(3)411 A Hivatal az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás e törvény szerint nem engedélyköteles tagjával, továbbá az elektronikus hírközlő hálózati elemek tulajdonosával szemben az e törvényben vagy a felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban foglalt kötelezettségeinek megszegése esetén az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(3a)412 A Hivatal az átviteli hálózat tulajdonosával szemben az (1) bekezdésben meghatározott jogszabályokban és uniós jogi aktusokban, valamint a Hivatal által kiadott határozatokban foglalt kötelezettségeinek megszegése esetén az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(4) A folyamatos és biztonságos ellátás érdekében, az (1)-(3) bekezdésekben foglalt eljárás, illetve a felszámolás vagy a végelszámolás befejezéséig a működési engedélyben foglalt tevékenységet folyamatosan fenn kell tartani.

Engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végzése

97. §413 Az e törvény szerint engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végzése esetén a Hivatal a tevékenység végzőjével szemben a 96. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja, vagy a tevékenység végzőjét azonnali hatállyal eltiltja a tevékenység folytatásától.

A bírság kiszabása

98. § (1) A 96-97. §-ban meghatározott esetekben a bírság kiszabásakor a Hivatal mérlegeli a jogsértés körülményeit, különös tekintettel a következőkre:

a) a jogsértés súlya (a villamosenergia-ellátás veszélyeztetésének mértéke, a magánérdekek sérelmének köre, kiterjedtsége);

b) a jogsértő állapot fennállásának időtartama;

c) a jogsértéssel okozott vagyoni hátrány mértéke, illetve a jogsértéssel elért vagyoni előny mértéke;

d) a jogsértő piaci helyzete, befolyása;

e) a jogsértésnek villamos-energia piaci viszonyokra gyakorolt káros hatása;

f) a magatartás felróhatósága;

g) korábbi jogsértő magatartás;

h) a jogsértő állapot megszüntetésére hozott intézkedéseket segítő magatartás;

i) a jogsértő állapot megszüntetése érdekében tett, a Hivatal eljárását megelőző, attól független tevékenység.

(2) A bírság az árképzésnél költségnövelő tényezőként nem vehető figyelembe.

Engedélyes kijelölése a folyamatos ellátás biztosítása érdekében

99. § (1) A Hivatal a folyamatos ellátás biztosítása érdekében külön jogszabályban meghatározott eljárás keretében más engedélyest is kijelölhet, ha az engedélyben foglalt tevékenységet nem jogszabályi előírásoknak megfelelően folytatják, és ez közvetlenül veszélyezteti a biztonságos villamosenergia-ellátást, illetőleg közvetlenül a villamosenergia-rendszer jelentős zavarát idézheti elő.

(1a)414 A Hivatal elrendelheti az átviteli rendszerirányító valamennyi vagy egyes feladatainak átruházását a 160. § (1) bekezdés e) pontja alapján tanúsított és a Hivatal által kijelölt személyre (a továbbiakban: átviteli rendszerüzemeltető), amennyiben

a) az átviteli rendszerirányító nem tesz eleget a 96. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályokban és uniós jogi aktusokban meghatározott kötelezettségeinek,

b) a 96. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti jogkövetkezmények alkalmazása nem vezetett eredményre, és

c) a 96. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti jogkövetkezmények alapjául szolgáló határozat bírósági felülvizsgálata esetén a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a Hivatal határozatát helybenhagyta, vagy Hivatal határozatának megtámadására rendelkezésre álló idő eredménytelenül telt el.

(1b)415 Az átviteli rendszerüzemeltető (1a) bekezdés szerinti kijelölése esetén a Hivatal kötelezi az átviteli hálózat tulajdonosát a 104. § (2)-(4) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítésére, valamint a 87. § (4) bekezdésben meghatározott engedély kiadásával az átviteli rendszerüzemeltetőt feladatai ellátására.

(2)416 A Hivatal más engedélyes kijelölése esetén az engedélyest vagy - ha az engedélyes nem azonos az engedélyköteles tevékenység végzéséhez szükséges eszköz tulajdonosával - az engedélyköteles tevékenység végzéséhez szükséges eszköz tulajdonosát kötelezheti arra, hogy költségalapú díj ellenében a Hivatal által meghatározott, a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátáshoz és -termeléshez, átvitelhez, elosztáshoz, szolgáltatáshoz, kereskedelemhez, rendszerirányításhoz szükséges eszközeit a kijelölt engedélyesnek üzemeltetésre adja át, és a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásokat, adatokat bocsássa rendelkezésre.

(3)417 Az üzemeltetési tevékenységet a Hivatalnak a más engedélyest kijelölő határozatában (a továbbiakban: kijelölő határozat) foglaltak szerint kell végezni mindaddig, amíg a kijelölő határozat visszavonásra nem kerül. A Hivatal más engedélyes kijelölése esetén a korábbi engedélyes jogainak és kötelezettségeinek gyakorlását a (2) bekezdés szerinti eszközök üzemeltetéséhez szükséges és arányos mértékben a kijelölő határozatban korlátozza.

(4)418 Más engedélyes kijelölése esetén a (2) bekezdés szerinti eszköz tulajdonosa köteles a kijelölő határozat végrehajtásában együttműködni, az eszköz más engedélyes általi üzemeltetését tűrni és a más engedélyes általi üzemeltetést elősegíteni. A (2) bekezdés szerinti eszköz tulajdonosának e kötelezettsége megszegése esetén a Hivatal

a) felszólítja az eszköz tulajdonosát a kötelezettsége teljesítésére,

b) az a) pont eredménytelensége esetén az eszköz tulajdonosára bírságot szab ki.

(5)419 A Hivatal az üzemeltetési tevékenység ellátására a más engedélyest - az (1a) bekezdésben foglaltak kivételével - az azonos működési engedéllyel rendelkezők közül önkéntesen kötelezettséget vállalók közül jelöli ki. Az (1a) bekezdésben foglaltak kivételével, ha az üzemeltetési tevékenység nyújtására az azonos működési engedéllyel rendelkezők közül önként nem vállalnak kötelezettséget, akkor a Hivatal jogosult az üzemeltetési tevékenység végzésére az azonos működési engedéllyel rendelkezők közül engedélyest kijelölni.

(6)420 A kijelölt más engedélyes a kijelölését követően köteles a (2) bekezdés szerint átadott eszköz üzemeltetéséről és az üzemeltetés feltételeiről a korábbi engedélyessel és - ha az engedélyes nem azonos az eszköz tulajdonosával - az eszköz tulajdonosával megállapodni. A kijelölt más engedélyes, a korábbi engedélyes, valamint - ha az engedélyes nem azonos az eszköz tulajdonosával - az eszköz tulajdonosával együttesen a megállapodással való összhang megteremtése érdekében kezdeményezheti a Hivatalnál a kijelölő határozat módosítását. Az üzemeltetéssel kapcsolatos teljes körű megállapodás esetén a Hivatal a kijelölő határozatot visszavonja, és szükség esetén hivatalból intézkedik az engedély módosításáról.

(7)421 Más engedélyes kijelölése esetén a Hivatal a kijelölő határozatban rendelkezik a kijelölt más engedélyes és a korábbi engedélyes közötti elszámolás szabályairól is. Az elszámolásnak költségalapúnak kell lennie.

(8)422 A Hivatal a kijelelő határozatban szükség esetén a (2) bekezdés szerinti nyilvántartások, adatok rendelkezésre bocsátása körében a szerzői joggal és iparjogvédelemmel érintett nyilvántartásokról és adatokról is rendelkezik.

99/A. §423 (1) A Hivatal a közbiztonság érdekében, ha a közvilágítási üzemeltetési engedélyes vagy a közvilágítási elosztó hálózat üzemeltetése tekintetében az elosztó az e törvényben, a végrehajtására kiadott jogszabályokban vagy a Hivatal által kiadott határozatokban foglalt, közvilágítással kapcsolatos kötelezettségét megszegi, és ezzel veszélyezteti a közvilágítás folyamatos biztosítását, akkor a közvilágítási berendezések üzemeltetésére más közvilágítási engedélyest vagy elosztót (a továbbiakban együtt e § alkalmazásában: más közvilágítási üzemeltetési engedélyes) jelölhet ki. A más közvilágítási üzemeltetési engedélyes kijelölésére a 99. § (2)-(8) bekezdésében foglaltakat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A más közvilágítási üzemeltetési engedélyes kijelölése esetén a 99. § (5) bekezdése szerinti, azonos működési engedéllyel rendelkezők alatt a közvilágítási üzemeltetési engedélyeseket és az elosztókat kell érteni.

(3) A kijelölést követően a más közvilágítási üzemeltetési engedélyes köteles

a) a közvilágításra kötelezettel és - ha a közvilágításra kötelezett nem azonos a közvilágítási berendezések tulajdonosával - a közvilágítási berendezés tulajdonosával a közvilágítási berendezések üzemeltetéséről és az üzemeltetés feltételeiről, valamint

b) szükség esetén a közvilágítási berendezés tartószerkezeteken és létesítményekben történő elhelyezéséről azok tulajdonosával

megállapodni.

XII. Fejezet424

A TEVÉKENYSÉGEK SZÉTVÁLASZTÁSA425

A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozásokra vonatkozó közös szétválasztási szabályok426

100. §427 (1)428 A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás hálózati engedélyes tagjai vonatkozásában a tevékenységek szétválasztására, a jogi személyiség szerinti, szervezeti és döntéshozatali függetlenség biztosításának követelményére tekintettel a Ptk. szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás keretében végzett átviteli rendszerirányítás vagy elosztás esetén biztosítani kell az átviteli rendszerirányítás, elosztás jogi személyiség szerinti, szervezeti és döntéshozatali függetlenségét a nem átviteli rendszerirányítással, illetve elosztással kapcsolatos tevékenységektől.

(3) A (2) bekezdésben megfogalmazott függetlenség biztosítása érdekében legalább a következő követelmények teljesítése szükséges:

a)429 a hálózati engedélyes a közvilágítási üzemeltetési tevékenység kivételével e törvény szerint engedélyköteles más tevékenységet nem folytathat;

b) a hálózati engedélyes - a szervezett villamosenergia-piaci engedélyest és más hálózati engedélyest kivéve - nem szerezhet részesedést más engedélyesben;

c) a hálózati engedélyes vezető tisztségviselője, cégvezetője, vezető állású munkavállalója, felügyelőbizottságának - elosztó esetén ügydöntő felügyelőbizottságának - tagja, valamint az engedélyesi tevékenységet ellátó szervezeti egységének vezetője (a továbbiakban: szervezeti egység vezető) a munkaszerződésben, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt szabályozó szerződésben vagy a kinevezési okiratban (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: munkaszerződés) foglalt jogait és kötelezettségeit, a munkabérét, az egyéb juttatásait vagy díjazását, valamint a munkavégzésének feltételeit, hatásköreit és beszámolási kötelezettségeit oly módon kell kialakítani és rögzíteni, hogy a hálózati engedélyes működését befolyásoló független döntéshozatal, és annak során a befolyásmentes és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő eljárás biztosított legyen;

d)430 a c) pontban meghatározott munkaszerződéssel rendelkező személynek - kivéve, ha e törvény eltérően rendelkezik - nem lehet társasági részesedése a hálózati engedélyest kivéve más engedélyesben, annak kapcsolt vállalkozásában, nem lehet annak vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági - elosztó esetén ügydöntő felügyelőbizottsági - tagja, cégvezetője, továbbá nem létesíthet azzal munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt;

e) a c) pontban meghatározott cégvezetőt, vezető állású munkavállalót és szervezeti egység vezetőt az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás más tagjához nem lehet kirendelni;

f)431 a c) pontban meghatározott vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági - elosztó esetén ügydöntő felügyelőbizottsági - tag, cégvezető és vezető állású munkavállaló a munkaviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy a kinevezés (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: munkaviszony) megszűnését követő egy éven belül csak a Hivatal jóváhagyásával lehet más engedélyes vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője vagy vezető állású munkavállalója, mely nem érinti a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerinti munkaviszony megszűnését követő kötelezettség fejében járó ellenértéket.

(4) A (3) bekezdés d) pontjában foglaltakat a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes és az átviteli rendszerirányító között nem kell alkalmazni, amennyiben az átviteli rendszerirányító e szervezett villamosenergia-piacot működtető részvénytársaságban részesedéssel rendelkezik.

(5) A harmadik személyektől igénybe vett, e törvény szerint nem engedélyköteles tevékenység (a továbbiakban: támogató tevékenység) esetén a hálózati engedélyes úgy felel jogszabályban, a hatósági hozzájáruló határozatban és a működési engedélyében meghatározott kötelezettségei teljesítéséért, mintha az adott tevékenységet maga végezné.

Az elosztó taggal rendelkező vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozásra vonatkozó szétválasztási szabályok432

101. §433 (1) A 100. § (2) bekezdésében megfogalmazott függetlenség biztosításához a 100. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl elosztó esetén legalább a következő követelmények teljesítése szükséges:

a) az elosztó vezető tisztségviselője, cégvezetője, ügydöntő felügyelőbizottságának tagja és vezető állású munkavállalója díjazását vagy munkabérét, valamint egyéb juttatásait nem lehet a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás nem elosztói tevékenységének eredményességétől függően meghatározni;

b) e törvényben foglalt rendelkezések figyelembevételével az elosztó befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően jogosult meghozni az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységének végzéséhez szükséges tárgyi, pénzügyi és személyi döntéseket, beleértve az éves üzleti terv keretein belül a napi üzemvitellel, a támogató tevékenységek igénybevételével, tevékenységek kiszervezésével, valamint az elosztó vezetékek létesítésével, karbantartásával és felújításával kapcsolatos egyedi döntéseket is. Ettől függetlenül az elosztó anyavállalata jogosult jóváhagyni az elosztó éves üzleti tervét, és általános korlátokat szabni a leányvállalat eladósodásának mértékére vonatkozóan azzal, hogy az elosztó éves üzleti tervének végrehajtása során a napi üzemvitellel, az elosztó vezeték létesítésével, karbantartásával, vagy felújításával összefüggésben az elosztó részére egyedi utasítást nem adhat;

c) az elosztó az üzleti éven belüli pénzforgalmának önálló bonyolításáról vagy a vállalkozáscsoport által működtetett közös pénzforgalmi rendszerhez történő csatlakozásáról befolyásmentesen dönt;

d) az elosztónak rendelkeznie kell az elosztói tevékenység végzéséhez szükséges személyi és pénzügyi erőforrásokkal, valamint tárgyi és műszaki eszközökkel;

e) az elosztó kommunikációjában és márkajelzés alkalmazása esetén a márkajelzésében köteles megkülönböztetni magát a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól; és

f) az elosztó megfelelési programot dolgoz ki, amelyben bemutatja azokat az intézkedéseket és feltételeket, amelyek biztosítják a megkülönböztetés-mentes, független működést. A megfelelési program megvalósításáról, a feltárt eredményekről és a hiányosságokról az elosztó évente megfelelési jelentést készít.

(2) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti megfelelési programot a Hivatal hagyja jóvá.

(3) A megfelelési program végrehajtásának figyelemmel kíséréséért, valamint a megfelelési jelentés elkészítéséért az elosztó által kijelölt, független megfelelési ellenőr felel. A megfelelési ellenőr jogszabályban meghatározott feladatai elvégzéséhez szükséges mértékig az elosztó és kapcsolt vállalkozása valamennyi információjához hozzáférhet. A megfelelési jelentést jóváhagyásra be kell nyújtani a Hivatalhoz, majd a jóváhagyást követően az elosztó azt a honlapján közzéteszi.

(4) A megfelelési ellenőr jogi személy vagy büntetlen előéletű természetes személy lehet, és rá - a függetlenség biztosítása érdekében - a 102/A. § (3) bekezdés a) pontját és a 102/B. § (1) és (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

Az átviteli rendszerirányító taggal rendelkező vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozásra vonatkozó szétválasztási szabályok434

102. §435 (1) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás termeléssel vagy kereskedelemmel foglalkozó leányvállalata nem rendelkezhet sem közvetlen, sem közvetett részesedéssel az átviteli rendszerirányítóban. Az átviteli rendszerirányító nem rendelkezhet sem közvetlen, sem közvetett részesedéssel a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás termeléssel vagy kereskedelemmel foglalkozó leányvállalatában.

(2)436 Az átviteli rendszerirányító köteles felügyelőbizottságot létrehozni, és e törvényben foglalt feladatai ellátásához szükséges jogosítványokat biztosítani. A felügyelőbizottság a Ptk. szerinti jogkörein túlmenően dönt

a) a részvényesek vagyonának értékére valószínűsíthetően jelentős hatást gyakorló kérdésekben,

b) a 102/A. § (1) bekezdésében meghatározott kérdésekben és

c) a 102/E. § szerinti megfelelési ellenőr kinevezéséről és megbízatásának megszüntetéséről.

(3) A (2) bekezdés a) pontja keretében kell az átviteli rendszerirányító éves és hosszú távú pénzügyi tervét, a részvényeseknek kifizethető osztalék összegét, továbbá átviteli rendszerirányító eladósodási szintjét érintő határozatot meghozni.

(4) Nem tartozhatnak a felügyelőbizottság hatáskörébe az átviteli rendszerirányító mindennapi működésével, az átviteli hálózat mindennapi üzemeltetésével, valamint a hálózatfejlesztési terv előkészítésével kapcsolatos döntések.

(5) A felügyelőbizottság tagjai közül a tagok felénél egy fővel kevesebb személyre alkalmazni kell a 102/A. § (2)-(3) bekezdése, a 102/A. § (4) bekezdés a) pontja, 102/A. § (6) bekezdése, valamint a 102/B. § (1)-(2) bekezdése szerinti rendelkezéseket, azzal, hogy a 102/A. § (2) bekezdés b) pontja a felügyelőbizottság valamennyi tagjára alkalmazandó.

(6)437 A felügyelőbizottság a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozást, a harmadik személy részvényeseket, valamint a Ptk. 3:124. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint a munkavállalókat képviselő tagokból áll. A Ptk.-ban előírt arányoktól eltérően a felügyelőbizottság tagjainak 1/9-ed része, de legalább 1 fő a munkavállalók képviselője.

102/A. §438 (1) Az átviteli rendszerirányító vezető tisztségviselője, cégvezetője, vezető állású munkavállalója, szervezeti egység vezetője (a továbbiakban együtt: operatív irányítást ellátó személy) munkaviszonyának létesítéséről, a munkaviszonyának meghosszabbításáról, munkafeltételeiről - ideértve a díjazását is -, valamint a munkaviszony megszüntetéséről a felügyelőbizottság dönt.

(2) Az operatív irányítást ellátó személy munkaviszonyának létesítéséről a munkaviszonyát, annak idejét, valamint megszűnését szabályozó feltételekről, továbbá a munkaviszonya megszüntetésére vonatkozó javaslat indokairól a döntést megelőzően értesíteni kell a Hivatalt. A döntés kizárólag abban az esetben válik hatályossá, ha a Hivatal 20 napon belül nem emel ellene kifogást. A Hivatal kifogást emelhet a döntés ellen, ha kétség merül fel

a) a jelölt személy szakmai függetlenségével vagy

b) a munkaviszony idő előtti megszüntetésének indokaival

kapcsolatban.

(3) Az operatív irányítást ellátó személy a Hivatalnál hatósági ellenőrzést kezdeményezhet munkaviszonya idő előtti megszüntetése esetén. Ha a Hivatal megállapítja, hogy a döntés az e fejezet tevékenységek szétválasztására vonatkozó előírásaiba (a továbbiakban: szétválasztási szabályok) vagy a Hivatal határozatába ütközik, jogosult a 96. § szerinti jogkövetkezmények alkalmazására. A (2) és e bekezdés rendelkezései nem érintik az operatív irányítást ellátó személy jogorvoslati jogosultságait.

(4) Az operatív irányítást ellátó személyek

a) többsége a munkaviszonya létesítését megelőző három évben nem állhatott munkaviszonyban - az átviteli rendszerirányító kivételével - a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozással, továbbá abban nem rendelkezett sem közvetlen, sem közvetett érdekeltséggel és

b) kisebb része a munkaviszonya létesítését megelőző 6 hónapban nem lehetett a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozásnál operatív irányítását ellátó személy.

(5) Amennyiben az átviteli rendszerirányítónál az operatív irányítást nem testület látja el, az operatív irányítást ellátó személyre az (4) bekezdés a) pontja szerinti követelményeket kell alkalmazni.

(6) Az operatív irányítást ellátó személy a munkaviszonya megszűnését követően négy évig nem állhat munkaviszonyban - az átviteli rendszerirányító kivételével - a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozással, továbbá abban nem rendelkezhet sem közvetlen, sem közvetett érdekeltséggel.

(7) Az operatív irányítást ellátó személynek közvetlenül beosztott, az átviteli hálózat üzemeltetésével, karbantartásával vagy fejlesztésével kapcsolatos feladatot ellátó személyekre alkalmazni kell a (3) bekezdést, a (4) bekezdés a) pontját, a (6) bekezdést, valamint a 102/B. § (1) és (2) bekezdését.

102/B. §439 (1) Az átviteli rendszerirányítóval munkaviszonyban álló személy nem állhat munkaviszonyban - az átviteli rendszerirányító kivételével - a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozással, továbbá abban nem rendelkezhet sem közvetlen, sem közvetett érdekeltséggel.

(2) Az átviteli rendszerirányítóval munkaviszonyban álló személy munkabérét, egyéb juttatásait vagy díjazását nem lehet a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás nem átviteli rendszerirányítási tevékenységének eredményességétől függően meghatározni, továbbá nem részesülhet e vállalkozásoktól pénzbeli juttatásban.

(3) Az átviteli rendszerirányítónak rendelkeznie kell

a) tevékenysége gyakorlásához, valamint e törvény szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges műszaki és tárgyi eszközökkel, valamint személyi és pénzügyi erőforrásokkal,

b)440 az átviteli hálózat, a napi átviteli tevékenység végzéséhez szükséges eszközök, a rendszer- és üzemirányításhoz, a méréselszámoláshoz szükséges eszközök és a tevékenységhez szükséges informatikai eszközök tulajdonjogával, valamint az elektronikus hírközlő hálózati elemekkel, és

c) a napi átviteli rendszerirányítási tevékenység ellátásához és a vállalati jogi, könyvvezetési, valamint informatikai szolgáltatások biztosításához szükséges, saját alkalmazásában álló személyzettel.

(4)441 Az elektronikus hírközlő hálózati elemek tulajdonosa az elektronikus hírközlő hálózati elemekre vonatkozóan - a (3) bekezdés b) pontjában foglaltakra figyelemmel - az átviteli rendszerirányítóval a Vhr.-ben meghatározottak szerint szerződést köt.

(5) Tilos a munkaerő-kölcsönzés az átviteli rendszerirányító és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás között.

102/C. §442 (1) Az átviteli rendszerirányító nem részesülhet pénzbeli juttatásban a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó leányvállalatától.

(2) Az átviteli rendszerirányító - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - nem vehet igénybe szolgáltatást a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól. Az átviteli rendszerirányító a Hivatal által jóváhagyott feltételek alapján jogosult szolgáltatást nyújtani a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás számára, amennyiben e szolgáltatás hátrányos megkülönböztetés nélkül, azonos feltételekkel bármely rendszerhasználó számára elérhető, és nem korlátozza a versenyt a termelés és a villamosenergia-kereskedelem terén.

(3) Az átviteli rendszerirányító és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás közötti pénzügyi és kereskedelmi kapcsolatoknak - így az átviteli rendszerirányító által a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részére nyújtandó hitel vagy kölcsön feltételeinek - meg kell felelniük a piaci feltételeknek. Az átviteli rendszerirányító e kapcsolatokról részletes nyilvántartást vezet, és azt kérés esetén a Hivatal rendelkezésére bocsátja.

(4) Az átviteli rendszerirányító és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás közötti pénzügyi és kereskedelmi megállapodáshoz a Hivatal előzetes hozzájárulása szükséges. A pénzügyi és kereskedelmi megállapodást a Hivatalhoz az átviteli rendszerirányító nyújtja be. A Hivatal jóváhagyja azt, amennyiben az átviteli rendszerirányító igazolta, hogy az abban foglaltak legalább a piaci feltételeknek megfelelnek.

(5) Az átviteli rendszerirányító a vállalati megjelenésében, kommunikációjában, márkajelzésében, valamint a székhelyén és telephelyein köteles megkülönböztetni magát a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól.

(6) Az átviteli rendszerirányító nem köthet szerződést a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozáséval azonos tanácsadókkal vagy szállítókkal az informatikai rendszerek vagy berendezések, vagy biztonsági hozzáférési rendszerek vonatkozásában, nem oszthat meg a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozással informatikai rendszert vagy berendezést, tevékenységének végzéséhez szükséges helyiséget vagy épületet, vagy biztonsági hozzáférési rendszert, továbbá nem vehet igénybe könyvvizsgálói tevékenység végzésére a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozáséval azonos könyvvizsgálót.

102/D. §443 (1) Az átviteli rendszerirányító a felügyelőbizottsága határozatainak sérelme nélkül jogosult dönteni

a) az átviteli hálózat üzemeltetéséhez, karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges eszközökről önállóan és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól függetlenül, és

b) hitel-, valamint kölcsönfelvételről, tőkeemelésről és minden további finanszírozási forrásról.

(2) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás sem közvetlenül, sem közvetve nem határozhatja meg az átviteli rendszerirányító napi tevékenységére, a hálózatüzemeltetésre és a hálózatfejlesztési terv előkészítésére vonatkozó magatartását.

(3) Az átviteli rendszerirányító általános irányítási struktúráját és alapszabályát, belső szabályzatait és megállapodásait úgy kell kialakítani, hogy azok biztosítsák az átviteli rendszerirányító e törvényben előírtaknak megfelelő tényleges függetlenségét.

(4) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás köteles az átviteli rendszerirányító kérelmére kellő időben rendelkezésre bocsátani a jövőbeli beruházások megvalósításához, és a meglévő eszközök lecseréléséhez szükséges pénzügyi forrásokat. E kötelezettsége teljesítése során a felügyelőbizottság által hozott döntésektől az átviteli rendszerirányító hátrányára nem térhet el. Az átviteli rendszerirányító köteles e forrásokról tájékoztatni a Hivatalt.

(5) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás tartózkodni köteles minden olyan tevékenységtől, amely az átviteli rendszerirányítót akadályozza az e törvényből fakadó kötelezettségei teljesítésében, továbbá nem követelheti meg az átviteli rendszerirányítótól, hogy e kötelezettségek teljesítéséhez a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól engedélyt kérjen.

(6) Az átviteli rendszerirányító jogosult a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól függetlenül és önállóan dönteni a támogató tevékenység igénybevételéről és a kiszervezésről.

102/E. §444 (1) Az átviteli rendszerirányító megfelelési programot köteles kidolgozni, azt a Hivatalhoz jóváhagyásra benyújtani és a jóváhagyott megfelelési programot végrehajtani. A megfelelési programban be kell mutatni azokat az intézkedéseket és feltételeket, amelyek biztosítják a megkülönböztetés-mentes, független működést. Az átviteli rendszerirányítónál a megfelelési program végrehajtásának ellenőrzését - a Hivatal hatáskörének sérelme nélkül - a felügyelőbizottság által kinevezett, független megfelelési ellenőr végzi.

(2) A megfelelési ellenőr megbízatása vagy alkalmazása feltételeinek és időtartamának meghatározásához, valamint kinevezéséhez a Hivatal előzetes jóváhagyása szükséges. Az átviteli rendszerirányítónak biztosítania kell a megfelelési ellenőr függetlenségét és feladatai ellátásához szükséges forrásokat. A Hivatal a jóváhagyást kizárólag a megfelelési ellenőr függetlenségének vagy szakmai alkalmasságának hiánya esetén tagadhatja meg.

(3) A megfelelési ellenőr jogi személy vagy büntetlen előéletű természetes személy lehet, és rá a 102/A. § (3) bekezdését, a 102/A. § (4) bekezdés a) pontját, a 102/A. § (6) és (7) bekezdését, valamint a 102/B. § (1) és (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(4) A megfelelési ellenőr megbízatását a felügyelőbizottság a Hivatal előzetes jóváhagyásával jogosult megszüntetni. A felügyelőbizottság köteles azonnali hatállyal megszüntetni a megfelelési ellenőr megbízatását, amennyiben a Hivatal a megfelelési ellenőr függetlenségének vagy szakmai alkalmasságának hiányát állapítja meg.

(5) A megfelelési ellenőr e törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából megismerhet valamennyi releváns adatot, előzetes értesítés nélkül is beléphet az átviteli rendszerirányító irodáiba és hozzáférhet valamennyi egyéb szükséges információhoz. Az átviteli rendszerirányítóval munkaviszonyban álló személyek személyes adatait a megfelelési ellenőr a 151. § (1a) bekezdésben foglaltak szerint az e törvényben és a Vhr.-ben meghatározott feladatai ellátása érdekében az adatvédelmi jogszabályokkal összhangban kezelheti.

(6) A megfelelési ellenőr a megfelelési program végrehajtásáról, az annak érdekében hozott intézkedésekről, a feltárt eredményekről és a megfelelési program végrehajtása során tapasztalt jelentős hiányosságokról évente megfelelési jelentést készít, és azt benyújtja a Hivatalhoz jóváhagyás céljából. A jóváhagyást követően az átviteli rendszerirányító a megfelelési jelentést honlapján közzéteszi.

Az átviteli rendszerirányítóra vonatkozó szabályok teljes tulajdonosi szétválasztás esetén445

103. §446 (1) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás bármikor jogosult az átviteli rendszerirányító teljes tulajdonosi szétválasztása mellett dönteni. A tanúsítást követően a teljes tulajdonosi szétválasztás eredményeképpen létrejött átviteli rendszerirányítónak meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:

a)447 az átviteli rendszerirányítónak rendelkeznie kell az átviteli hálózat és az átviteli tevékenység végzéséhez szükséges valamennyi eszköz tulajdonjogával, valamint az elektronikus hírközlő hálózati elemekkel,

b) ugyanazon személy vagy személyek nem jogosultak

ba) közvetlenül vagy közvetve irányítást gyakorolni termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás felett, és közvetlenül vagy közvetve irányítást vagy bármely jogot gyakorolni átviteli rendszerirányító vagy átviteli hálózat felett, és

bb) közvetlenül vagy közvetve irányítást gyakorolni átviteli rendszerirányító vagy átviteli hálózat felett és közvetlenül vagy közvetve irányítást vagy bármely jogot gyakorolni termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás felett,

c) ugyanazon személy nem jogosult az átviteli rendszerirányítóban felügyelőbizottsági tag vagy operatív irányítását végző személy kinevezésére, valamint közvetlenül vagy közvetve irányítást vagy bármely jogot gyakorolni termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás felett,

d) ugyanazon személy nem lehet egyfelől termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás, másfelől átviteli rendszerirányító vagy átviteli rendszerirányítóban részesedéssel rendelkező vállalkozás operatív irányítását végző személy vagy ezek felügyelőbizottsági tagja, és

e) termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás nem gyakorolhat sem közvetlen sem közvetett irányítást vagy bármely jogot az átviteli rendszerirányító felett.

(2) Az(1) bekezdés b), c) és e) pontjában meghatározott bármelyjog alatt az alábbiak értendőek:

a) bármely szavazati jog gyakorlása,

b) a felügyelőbizottság tagjai, az operatív irányítást végző személy kinevezése, vagy

c)448 a Ptk. 8:2. § szerinti többségi befolyás.

(3)449 Az (1) bekezdés b), c) és d) pontjában meghatározott feltétel teljesül abban az esetben is, ha egyrészt az átviteli rendszerirányító vagy az átviteli hálózat, másrészt a termelői engedélyes vagy a kereskedő felett az irányítást Magyarország nevében, törvényben meghatározott gazdálkodó szervezetek vagy más állami szervek gyakorolják.

(4) Azokat az üzleti titkokat, amelyek a korábban vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részét képező átviteli rendszerirányító birtokában voltak, az átviteli rendszerirányító nem hozhatja a termeléssel vagy a villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás tudomására, továbbá az ilyen átviteli rendszerirányító alkalmazásában álló a 102/A. § (6) és (7) bekezdés szerinti személyeket munkaviszonyuk alatt és munkaviszonyuk megszűnését követő 4 évig, az átviteli rendszerirányítóval munkaviszonyukban álló egyéb személyeket 1 évig a termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás nem alkalmazhatja.

(4a)450 Az elektronikus hírközlő hálózati elemek tulajdonosa az elektronikus hírközlő hálózati elemekre vonatkozóan - az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra figyelemmel - az átviteli rendszerirányítóval a Vhr.-ben meghatározottak szerint szerződést köt.

(5) Amennyiben a Hivatal a tanúsítási eljárás eredményeképpen megállapítja, hogy az átviteli rendszerirányító megfelel az e §-ban foglaltaknak, a Hivatal határozatának jogerőre emelkedését követően a 99. § (1a) és (1b) bekezdése, a 102. §-102/E. § és 104. § nem alkalmazható.

(6) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában

a) a termeléssel foglalkozó vállalkozásra vonatkozó rendelkezések a Get. szerinti földgáztermelőre,

b) a villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásra vonatkozó rendelkezések a Get. szerinti földgáz kereskedelmi engedélyesre,

c) az átviteli rendszerirányítóra vonatkozó rendelkezések a Get. szerinti szállítási rendszerüzemeltetőre, és

d) az átviteli hálózatra vonatkozó rendelkezések pedig a Get.-ben meghatározott szállítási rendszerre

megfelelően irányadóak, azzal, hogy az a)-c) pontokat a megjelölt vállalkozások felett közvetlen irányítást gyakorló személyre vagy személyekre is alkalmazni kell.

(7) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában a termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni arra a termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásra, aki - az irányított villamosenergia-ipari vállalkozások által termelt villamos energiából való részesedését is beleértve - éves átlagban nettó villamosenergia-felhasználónak minősül, és az általa értékesített villamos energiából származó árbevétel az egyéb üzleti tevékenységeiből származó árbevételhez képest elenyésző függetlenül attól, hogy termelést vagy villamosenergia-kereskedelmet közvetlenül vagy az általa irányított vállalkozásokon keresztül végzi.

Az átviteli rendszerüzemeltetőre vonatkozó szétválasztási szabályok451

104. §452 (1) Az átviteli rendszerüzemeltetőnek az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:

a) teljesítenie kell a 103. § (1) bekezdés b), c) és d) pontjában foglalt követelményeket;

b)453 rendelkeznie kell a feladatok ellátásához szükséges pénzügyi és személyi erőforrásokkal, valamint műszaki és tárgyi eszközökkel, ideértve az elektronikus hírközlő hálózati elemeket is;

c) meg kell felelnie a Hivatal által jóváhagyott hálózatfejlesztési tervnek;

d) a kizárólag adminisztratív és informatikai szolgáltatások kivételével nem vehet igénybe harmadik személyektől olyan szolgáltatásokat, amelyeket a harmadik személyek az átviteli hálózat tulajdonosa számára is nyújtanak; és

e) alkalmas a 714/2009/EK rendeletben az átviteli rendszerüzemeltetőkre előírt kötelezettségek teljesítésére.

(1a)454 Az elektronikus hírközlő hálózati elemek tulajdonosa az elektronikus hírközlő hálózati elemekre vonatkozóan - az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra figyelemmel - az átviteli rendszerüzemeltetővel a Vhr.-ben meghatározottak szerint szerződést köt.

(2) Az átviteli hálózat tulajdonosa köteles

a) az átviteli rendszerüzemeltető részére a feladatai elvégzéséhez szükséges együttműködést, támogatást és információt biztosítani,

b) finanszírozni az átviteli rendszerüzemeltető által elhatározott és a Hivatal által jóváhagyott beruházásokat, vagy beleegyezni bármely érdekelt fél - akár az átviteli rendszerüzemeltető - általi finanszírozásba,

c) fedezetet biztosítani az átviteli hálózati vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségekre, kivéve az átviteli rendszerüzemeltető feladataihoz kapcsolódó kötelezettségeket,

d) biztosítékot nyújtani az átviteli hálózati fejlesztések finanszírozásának megkönnyítése érdekében, kivéve azon beruházásokat, amelyek esetében a b) ponttal összhangban beleegyezését adta bármely érdekelt fél - akár az átviteli rendszerüzemeltető - általi finanszírozáshoz, és

e) a tulajdonában lévő átviteli hálózatot és az átviteli tevékenység végzéséhez szükséges valamennyi eszközt az átviteli rendszerüzemeltető kizárólagos használatába adni.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott pénzügyi megállapodásokhoz a Hivatal előzetes jóváhagyása szükséges. A jóváhagyást megelőzően a Hivatal konzultációt folytat az átviteli hálózat tulajdonosával és a többi érdekelt féllel.

(4) Az átviteli hálózat tulajdonosának felelőssége nem terjed ki a 25. §-ban foglalt fejlesztések tervezésére és a 35. § szerinti hálózati hozzáférések biztosítására.

(5) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részét képező átviteli hálózat tulajdonosának jogi személyiség, szervezet és döntéshozatal szempontjából függetlennek kell lennie a nem átviteli rendszerirányítással kapcsolatos tevékenységektől legalább az alábbiak szerint:

a) az átviteli hálózat tulajdonosában operatív irányítást végző személy nem vehet részt az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás azon szervezetében, amely termelés, elosztás vagy villamosenergia-kereskedelem napi üzemviteléért közvetlenül vagy közvetve felelős;

b) az átviteli hálózat tulajdonosában operatív irányítást végző személy munkaszerződésében foglalt jogokat és kötelezettségeket, munkabérét és egyéb juttatásait, munkavégzésének feltételeit és szakmai érdekeit úgy kell meghatározni, hogy feladatai ellátása során biztosítsa számunkra a független cselekvés lehetőségét, és

c) az átviteli hálózat tulajdonosának megfelelési programot és megfelelési jelentést kell készítenie, amelyekre a 101. § (1) bekezdés f) pontjának és a 101. § (2)-(4) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(6) Az átviteli rendszerüzemeltetőre az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban az átviteli rendszerirányítóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy átviteli rendszerirányító alatt az átviteli rendszerüzemeltetőt kell érteni, kivéve a 99. § (1a) és (1b) bekezdés, valamint a 102. §-102/E. § rendelkezéseit.

(7) Amennyiben a Hivatal a tanúsítási eljárás eredményeképpen megállapítja, hogy az átviteli rendszerüzemeltető megfelel az e §-ban foglaltaknak, a Hivatal határozatának jogerőre emelkedését követően a 102. §-102/E. § nem alkalmazható.

Számviteli szétválasztás455

105. §456 (1) A villamosenergia-ipari vállalkozások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre az Szt. rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás és a több engedéllyel rendelkező vállalkozás köteles olyan számviteli szétválasztási szabályokat kidolgozni, és az egyes tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezetni, amely biztosítja az egyes tevékenységek átláthatóságát és a diszkriminációmentességet, kizárja a keresztfinanszírozást és a versenytorzítást.

(3) A horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás számviteli éves beszámolója kiegészítő mellékletében köteles az engedélyes tevékenységet oly módon bemutatni, mintha azt önálló vállalkozás keretében végezték volna, amelynek esetében az engedélyes tevékenység elkülönült bemutatása legalább önálló mérleget és eredménykimutatást jelent. A több engedéllyel rendelkező villamosenergia-ipari vállalkozás számviteli éves beszámolója kiegészítő mellékletében köteles az egyes engedélyes tevékenységeket oly módon bemutatni, mintha azokat önálló vállalkozások keretében végezték volna, amelynek esetében az engedélyes tevékenységek elkülönült bemutatása legalább az eszközök, kötelezettségek, időbeli elhatárolások szétválasztott bemutatását és önálló eredménykimutatást jelent.

(4) Amennyiben a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás az Szt. szerinti összevont (konszolidált) számviteli éves beszámoló készítésére kötelezett, az összevont (konszolidált) számviteli éves beszámolója kiegészítő mellékletében köteles az egyes engedélyes tevékenységeket önállóan is bemutatni. Az engedélyes tevékenységek elkülönült bemutatása halmozott önálló mérleget és halmozott eredménykimutatást jelent.

(5) A villamosenergia-ipari vállalkozások kötelesek biztosítani a Hivatal számára, hogy a Hivatal munkatársai a társaság pénzügyi-számviteli kimutatásait, és az ahhoz kapcsolódó bizonylatokat és információkat megismerhessék, azokba betekinthessenek. A Hivatalnak indokolnia kell, hogy az adott információra mely feladata ellátásához van szükség.

(6)457 A 66. § (4)-(5) bekezdésében foglaltak ellenőrzésének biztosítására a (2) és (5) bekezdést megfelelően alkalmazni kell a 2011. október 1-je előtt létesített nem engedélyköteles magánvezeték üzemeltetőjére.

105/A. §458 (1) Az integrált, valamint a több engedéllyel rendelkező villamosenergia-ipari vállalkozás könyvvizsgálója az éves beszámolóhoz, illetve az összevont (konszolidált) éves beszámolóhoz kiadott független könyvvizsgálói jelentésben köteles igazolni, hogy a vállalkozás által kidolgozott és alkalmazott számviteli szétválasztási szabályok, valamint az egyes tevékenységek közötti tranzakciók árazása biztosítják a vállalkozás üzletágai közötti keresztfinanszírozás-mentességet.

(2) Minden engedélyes villamosenergia-ipari vállalkozás - a kiserőművi összevont engedélyes kivételével - köteles az auditált számviteli éves beszámolóját a tárgyévre készített üzleti jelentéssel, és a könyvvizsgálói jelentéssel együtt a Hivatalnak az Szt. szerinti letétbe helyezéssel egyidejűleg megküldeni.

(3) A több engedéllyel rendelkező villamosenergia-ipari vállalkozás esetén a tevékenységi beszámolókat is tartalmazó számviteli éves beszámolót csak egy példányban kell a Hivatalnak benyújtani. A villamosenergia-ipari vállalkozás ebben az esetben köteles nyilatkozni, hogy mely engedélyekre vonatkozóan nyújtotta be a számviteli éves beszámolót.

(4) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás összevont (konszolidált) számviteli beszámolóját a vállalkozás konszolidációra kötelezett tagja küldi meg a Hivatalnak.

XIII. Fejezet459

A VILLAMOSENERGIA-PIACI VERSENY ELŐSEGÍTÉSE460

106. §461 A Hivatal vizsgálja a villamosenergia-nagykereskedelmi piacon kialakuló ajánlati és ügyleti árakat, és elemzi ezen árak kialakulásának okait. A vizsgálat lefolytatása érdekében a Hivatal tájékoztatást kérhet az e törvény szerinti engedélyesektől a villamosenergia-nagykereskedelmi ügyleteikben, ajánlataikban érvényesülő árakról, ezen árak kialakítására alapot adó információkról, körülményekről, összefüggésekről. A megküldött adatokat a Hivatal - az üzleti titoknak minősülő adatok bizalmas kezelése mellett - kizárólag a nagykereskedelmi piac működéséről és aktuális helyzetéről készített elemzéshez használhatja fel.

107. §462 (1) A Hivatal a hatásos piaci verseny elősegítése, a piaci erőfölénnyel való visszaélés egyes formáinak megelőzése, valamint a felhasználók érdekeinek a védelme céljából piacelemzést végez

1. a villamos energia nagykereskedelem piacain,

2. a villamos energia kiskereskedelem piacain,

3.463 a rendszerszintű szolgáltatások nyújtását biztosítani hivatott teljesítmény és energia piacain.

(2) Amennyiben a piacelemzés alapján az azonosított valamely piacon a verseny nem kellően hatékony, a Hivatal jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesként azonosíthatja azt az engedélyest, amelyik egyedül vagy más piaci szereplővel közösen piaci erőfölényben, azaz olyan piaci helyzetben van, amely lehetővé teszi, hogy tevékenységét a versenytársaitól, valamint a felhasználóktól nagymértékben függetlenül folytassa.

(3) A jelentős piaci erő megállapítása során a Hivatal figyelembe veszi:

a) az engedélyesnek az adott piac földrajzi területén, illetve a kapcsolódó piacokon való jelenlétét, amennyiben az adott érintett piac és a kapcsolódó piac közötti kapcsolatból eredően az engedélyes az egyik piacon fennálló gazdasági erejét átviheti a másik piacra, és ezzel gazdasági erejét erősítheti,

b) az engedélyes méretét és piaci részesedését az adott piacon,

c) az engedélyes és az általa a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szerint irányított vállalatok, vagy az őt irányító vállalat, illetőleg az engedélyest irányító vállalat által irányított vállalatok tevékenységi körét, a vertikális integrációt és az azonosított piacok kapcsolódási sajátosságait, a termékdiverzifikációt, valamint a csomagban értékesíthető termékek, szolgáltatások körét,

d) a piacralépési korlátokat és a növekedési és terjeszkedési korlátokat,

e) a kiegyenlítő vásárlóerő hiányát vagy alacsony szintjét,

f) a lehetséges verseny hiányát,

g) a méret- és tevékenység-gazdaságosságot,

h) a kereslet és kínálat viszonyát.

(4) A piacok területi meghatározására, valamint a piaci verseny hatékonyságának elemzésére, a nem kellően hatékony piacokon a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesek azonosítására és a 110-111. §-ok szerinti kötelezettségek tartalmára, alkalmazási feltételeire vonatkozó előírásokat külön jogszabály tartalmazza.

(5) E fejezet alkalmazásában:

a) villamos energia nagykereskedelem az olyan kereskedelem, amelynek során villamos energiát nem közvetlenül a felhasználónak értékesítenek,

b) villamos energia kiskereskedelem az olyan kereskedelem, amelynek során villamos energiát közvetlenül a felhasználónak értékesítenek,

c)464 a rendszerszintű szolgáltatások nyújtását biztosítani hivatott teljesítmény és energia piaca az olyan kereskedelem, amelynek során teljesítőképességet, illetve villamos energiát közvetlenül az átviteli rendszerirányítónak értékesítenek.

108. §465 A Hivatal az azonosított jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesekre a 110-111. §-ok és a külön jogszabály rendelkezései szerint meghatározott kötelezettségek közül az adott piacon a kellően hatásos és fenntartható verseny kialakulásának elősegítéséhez és a felhasználói érdekek védelméhez igazodó, indokolt és arányos mértékű kötelezettséget vagy kötelezettségeket ír elő.

109. §466 (1) A Hivatal a piacelemzést az érintett piacokon szükség szerint, de legalább az előző piacelemzési eljárás befejezését követő három éven belül ismételten elvégzi.

(2) Amennyiben valamely érintett piacon fennálló verseny megítélése szempontjából jelentős körülmény jut tudomására, a Hivatal a piacelemzést haladéktalanul lefolytatja.

(3) A piacelemzés lefolytatását az adott érintett piacon engedéllyel rendelkező piaci szereplő is kérelmezheti, amennyiben az adott piacon a verseny körülményei a legutolsó piacelemzés óta lényegesen és alapvetően megváltoztak, valamint a Hivatal legutolsó vonatkozó határozatának meghozatala óta legalább egy év eltelt.

(4)467 A (3) bekezdésben foglalt kérelem elbírálásakor a Hivatal értékeli a piacelemzés lefolytatásának szükségességét, valamint erre vonatkozóan véleményt kér a Gazdasági Versenyhivataltól.

110. §468 (1) A Hivatal a 107. § (1) bekezdés szerinti piacokon a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes számára a hatékony és a fenntartható verseny előmozdítása, valamint a felhasználói érdekek védelme érvényesítéséhez szükséges mértékben

a) átlátható működést biztosító kötelezettségeket írhat elő, amely meghatározott információk, így különösen számviteli és műszaki információk, értékesítési szerződések meghatározott adatai, a szolgáltatás nyújtásának és igénybevételének feltételei, valamint az árak nyilvánosságra hozatalára vonatkozik,

b) az engedélyes azonos jellegű ügyletei tekintetében, az egyenlő elbánás biztosítására vonatkozó kötelezettségeket írhat elő, különösen a szerződések lényeges tartalmi elemei körében alkalmazott indokolatlan megkülönböztetéstől való tartózkodást, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben, valamint a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tételét, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához,

c) amennyiben a hatékony verseny hiánya azt eredményezheti, hogy az érintett engedélyes indokolatlanul magas vagy alacsony díjakat alkalmazhat, árkorlátok vagy költségalapú árképzés alkalmazására vonatkozó kötelezettséget írhat elő, melynek során költségszámítási és díjképzési módszer alkalmazását, illetve a díjak ellenőrizhetőségének feltételeit is meghatározhatja. A költségalapú árképzés alkalmazására vonatkozó kötelezettségek kezdeményezésénél és meghatározásánál figyelembe kell venni az engedélyesi tevékenység végzésével összefüggésben felmerült indokolt költségeket, befektetéseket, és biztosítani kell ezek méltányos megtérülését. A 111. § (5) bekezdése szerinti ajánlattételi kötelezettség kivételével árkorlát vagy költségalapú árképzés alkalmazására vonatkozó kötelezettséget a Hivatal termelői engedélyesnek nem írhat elő.

(2)469 Az (1) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettség esetén a kötelezett engedélyes a Hivatal határidő kitűzésével tett felhívására köteles tájékoztatást adni az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kötelezettségeinek teljesítésére vonatkozó adatokról.

111. §470 (1) A 107. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes számára a Hivatal megszabott időközönként megtartandó nyilvános aukció megtartását írhatja elő. Az aukció gyakoriságát és az értékesítésre kerülő kapacitás, illetve energia mennyiségét a Hivatal határozza meg. A Hivatal előírhatja továbbá a szervezett villamosenergia-piacon keresztül történő értékesítést.

(2)471 A Hivatal a 107. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesnek előírja az átláthatóság biztosítása érdekében a határozatában foglaltaknak megfelelő bontású és részletezettségű - így különösen a szolgáltatási árat, a fizetési formákat, valamint adott esetben a szolgáltató-váltáshoz kapcsolódó ügyintézési kötelezettségeket tartalmazó - mintaajánlat készítését. A mintaajánlat készítésére köteles engedélyes a jogszabályban meghatározott, illetve a piacelemzést követően a Hivatal által meghatározott feltételekkel közzétett mintaajánlatához annak hatálya alatt kötve van, attól a másik szerződő fél beleegyezésével sem térhet el.

(3) A Hivatal a 107. § (1) bekezdés 1. és 2. pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes számára a 110. § (1) bekezdés c) pontjának megfelelően előírt kötelezettség céljának elérése érdekében megtilthatja

a) az engedélyesnek az Szt. törvény szerinti kapcsolt vállalkozása versenyhelyzetének javítása érdekében a kapcsolt vállalkozás versenytársaival szemben indokolatlanul magas árak alkalmazását,

b) a versenytársak piacra lépését vagy a versenyt akadályozó, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló, indokolatlanul alacsony árak alkalmazását,

c) az egyes felhasználók indokolatlan megkülönböztetését, vagy

d) az indokolatlan árukapcsolás alkalmazását.

(4) A 107. § (1) bekezdés 1. és 2. pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesnek, amennyiben az engedélyes vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás tagja, a 101. § szerinti szétválasztási kötelezettségeken túl a Hivatal előírhatja az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás olyan belső átszervezését, hogy az engedélyesnek ne legyen részesedése átviteli rendszerirányítóban, illetve elosztóban.

(5)472 A Hivatal a 107. § (1) bekezdés 3. pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesnek az átviteli rendszerirányító ezirányú felhívása esetére vonatkozó költségalapú árképzés melletti ajánlattételi kötelezettséget ír elő.

112. §473 (1) A 107. § szerinti piacelemzés elvégzésével kapcsolatban a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesek azonosításával és a rájuk vonatkozó kötelezettségek előírásával kapcsolatos eljárások során a Hivatal a versenyhatósággal együttműködik, szakmai álláspontját tartalmazó véleményét figyelembe veszi, ha attól eltér, annak indokait a határozat indokolásában megjelöli.

(2) A 107-111. §-ban és a 107. § (4) bekezdése szerinti külön jogszabályban foglaltak alkalmazásáról a Hivatal a versenyhatósággal együttműködve a piacelemzés elvégzését legalább 2 hónappal megelőzően minden alkalommal módszertani útmutatót ad ki. Ha az ismételt piacelemzés elvvégzésére a 109. § (3) bekezdése szerinti kérelem alapján kerül sor, a Hivatal a módszertani útmutatót indokolt esetben a piacelemzés megkezdésével egyidejűleg is kiadhatja.

113. §474 (1)-(2)475

(3)476 A bíróságnak a Hivatal által az e fejezet szerinti ügyben hozott határozat felülvizsgálata iránti kereset alapján indult eljárására a Polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

114. §477 (1)478 A keresetlevelet a határozat közlésétől számított 15 napon belül kell benyújtani a Hivatalhoz. A keresetlevélben nyilatkozni kell arról is, hogy a felperes kéri-e tárgyalás tartását.

(2) A Hivatal a keresetlevelet - az ügy irataival és a Pp. 330. §-ának (2) bekezdése szerinti nyilatkozatával együtt - a keresetlevél beérkezésétől számított 5 napon belül továbbítja a bíróságnak. A Hivatalnak a nyilatkozatban közölnie kell, kéri-e tárgyalás tartását.

(3) A bíróság a keresetlevél kézbesítésével egyidejűleg

a)479

b) határidő tűzésével felhívja nyilatkozattételre és tájékoztatja a beavatkozás lehetőségéről a jogorvoslati eljárásban szerepelt azon érdekelteket, akikre nézve a Hivatal határozata rendelkezést tartalmaz.

XIII/A. Fejezet480

A NAGYKERESKEDELMI ENERGIAPIACOK INTEGRITÁSÁVAL ÉS ÁTLÁTHATÓSÁGÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK481

Általános szabályok482

114/A. §483 (1) E fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni minden olyan, az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti nagykereskedelmi energiatermékkel összefüggő, az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben szabályozott cselekményre, amely

a) Magyarország területén valósul meg, vagy

b) külföldön valósul meg, de hatása Magyarország területén érvényesülhet.

(2) Az e fejezetben használt fogalmakat a 3. §, az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján kiadott általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusok, európai uniós jogi rendelkezések és az Ügynökség által kiadott kötelező erejű rendelkezések szerint kell értelmezni.

(3) Az e fejezet alapján lefolytatott eljárások nem érintik az e törvény szerinti engedély megszegésével, illetve az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végzésével kapcsolatos egyéb eljárásokat.

114/B. §484 (1) A Hivatal a 114/E. § szerinti ellenőrzési eljárás és a 114/F-114/H. § szerinti nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárás keretében ellenőrzi az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3-5. és 15. cikke szerinti kötelezettség teljesítését.

(2) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti eljárás során jogosult bármilyen adathordozóról fizikai tükörmásolatot készíteni és a tükörmásolat felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni.

(3) A Hivatal - a 114/A. § (1) bekezdésében meghatározott cselekmény ellenőrzési vagy nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárás során történő vizsgálata, valamint a 114/A. § (1) bekezdésében meghatározott cselekménnyel összefüggő vagy ezt megalapozó cselekmények vizsgálata céljából - jogosult a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szerinti védett adat megismerésére és a cselekménnyel szorosan összefüggő személyes adat kezelésére.

(4) A Hivatal a személyes adatot az (5) bekezdésben meghatározott időtartam elteltéig, az eljárás megindítása esetén az eljárás jogerős lezárásától számított 5 évig kezeli.

(5) A Hivatal e fejezetben szabályozott eljárása a tilalom megszegésétől, illetve a kötelezettség elmulasztásától számított 5 éven belül indítható meg.

114/C. §485 (1) Ha az e fejezetben szabályozott eljárás során a Hivatal azt állapítja meg, hogy az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján kötelezett az előírásoknak nem vagy nem megfelelően tesz eleget,

a) a jogkövetkezményre való utalás mellett felszólítja az előírások betartására, illetve

b)486 ha az a) pont szerinti felszólításnak a kötelezett határidőben nem tett eleget, a Vhr.-ben meghatározott mértékű bírságot szab ki.487

(2) Bírság kiszabása esetén a 98. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

A bennfentes információkra vonatkozó közzétételi kötelezettség488

114/D. §489 (1) Az a piaci szereplő, amelyet az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikk (1) bekezdése alapján a Hivatal vesz nyilvántartásba, az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdése szerinti kötelezettségének a bennfentes információ - szervezett villamosenergia-piaci engedélyes által működtetett - honlapra (a továbbiakban: közzétételi honlap) történő feltöltésével tesz eleget.

(2) Az (1) bekezdés szerinti piaci szereplő a közzétételi kötelezettségét az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (4)-(7) bekezdésére is figyelemmel teljesíti.

(3) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes a Hivatal részére a közzétételi honlaphoz folyamatos hozzáférést biztosít.

(4) Az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (3) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítése tekintetében az (1)-(2) bekezdés alkalmazandó.

(5) A Hivatal az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (4) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettségének a bennfentes információ közzétételi honlapra történő feltöltésével tesz eleget.

(6) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes a közzétett bennfentes információ tartalmáért nem felel.

(7) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes a közzétett bennfentes információ módosítására nem jogosult.

(8) A bennfentes információ közzétételének részletszabályait miniszteri rendelet határozza meg.

(9) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes a közzétételi honlap működtetése érdekében szabályzatot készít. A szabályzatot a Hivatal hagyja jóvá.

(10) A (9) bekezdés szerinti szabályzat legalább

a) a kidolgozásának, egyeztetésének, módosításának rendjét;

b) a közzétételi honlap igénybevételéhez szükséges regisztráció rendjét;

c) az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikk (1) bekezdése alapján a Hivatalnál történő nyilvántartásba vételre kötelezett piaci szereplő által a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes részére fizetendő, a közzétételi honlap fejlesztésével és működtetésével kapcsolatban felmerült költségeknek megfelelő mértékű hozzájárulás legmagasabb összegét és megfizetésének módját;

d) a közzétételi honlap működtetése során alkalmazandó, adatkezelésre, adatbiztonságra vonatkozó rendelkezéseket;

e) a közzétételi honlappal kapcsolatos műszaki, funkcionális követelményeket

tartalmazza.

Az ellenőrzési eljárás490

114/E. §491 (1) A Hivatal ellenőrzi az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (4) bekezdés b) pontja szerinti jelentéstételi és 15. cikke szerinti értesítési kötelezettség teljesítését.

(2) Ha a Hivatal az ellenőrzési eljárás hatálya alá tartozó előírás megsértését a 114/F-114/H. § szerinti nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárása során észleli, az eljárás lefolytatására és az alkalmazható intézkedésekre az ellenőrzési eljárás szabályai irányadóak.

(3) Ha a piaci szereplő az ellenőrzési eljárás hatálya alá tartozó kötelezettségét a bírság kiszabása ellenére továbbra sem teljesíti, a bírság ismételten kiszabható. Bírság ismételt kiszabása esetén a 114/C. § (2) bekezdése alkalmazandó.

A nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárás492

114/F. §493 (1) A Hivatal nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárás keretében vizsgálja az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet

a) 3. cikke szerinti bennfentes kereskedelemre vonatkozó tilalom,

b) 4. cikke szerinti bennfentes információ közzétételére vonatkozó kötelezettség és

c) 5. cikke szerinti, a piaci manipulációra és a piaci manipuláció megkísérlésére vonatkozó tilalom

megsértését.

(2) A Hivatal a 114/A. § (1) bekezdése szerinti cselekmények vizsgálata céljából jogosult az (1) bekezdés szerinti nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárása során az ügyfélre vonatkozó,

a) a számlaforgalommal, a terhelendő és a jóváírandó számla számával, tulajdonosával, a terhelés, a jóváírás jogcímével és az átutalás pénzforgalmi azonosító kódjával,

b) az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott előfizetői állomás számával vagy egyéb azonosítójával, a hívó és a hívott előfizetői számokkal, valamint a hívás és egyéb szolgáltatás dátumával és kezdő időpontjával

kapcsolatos adatok megismerésére és kezelésére.

(3) A Hivatal feladatának ellátása érdekében jogosult a (2) bekezdés alapján felmerült, a nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárás szempontjából valószínűsíthetően további bizonyítékokkal rendelkező természetes személy beazonosításához szükséges családi- és utónév, születési név és lakcím megismerésére és kezelésére.

(4) A (2)-(3) bekezdésben meghatározott adat igénylésekor a Hivatal köteles valószínűsíteni, hogy a tényállás maradéktalan tisztázása érdekében az adat megismerése szükséges.

(5) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adat megismeréséhez az ügyész előzetes jóváhagyása szükséges. A jóváhagyást az ügyész abban az esetben tagadja meg, ha a Hivatal a (4) bekezdésben foglaltakat nem valószínűsíti vagy az adatkezelés egyéb törvényi feltételei nem állnak fenn.

(6) A Hivatalnak az elektronikusan vezetett ingatlan-nyilvántartás adatbázisából történő, a nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárás lefolytatásához szükséges lekérdezése tekintetében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 70. § (1) bekezdése nem alkalmazható.

114/G. §494 Ha a Hivatal a 114/F. § (1) bekezdése szerinti rendelkezések megsértését ellenőrzési eljárás során észleli, az eljárás lefolytatására és az alkalmazható intézkedésekre a nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárás szabályai irányadóak.

114/H. §495 Ha az ellenőrzési eljárás keretében megállapított tényállás alapján a 114/F. § (1) bekezdése szerinti rendelkezések megsértése is megvalósult, a Hivatal valamennyi jogsértésre egységes intézkedést is alkalmazhat.

XIV. Fejezet

VILLAMOSENERGIA-IPARI ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK

115. § E törvény alkalmazásában építésügyi hatósági engedélyezési eljárások fajtái:

a) építési engedélyezési eljárás,

b) üzemeltetési engedélyezési eljárás,

c) használatbavételi engedélyezési eljárás,

d) fennmaradási engedélyezési eljárás,

e) megszüntetési eljárás.

116. § (1)496 A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építéséhez, üzemeltetéséhez, használatbavételéhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez az építésügyi hatóság (e fejezetben a továbbiakban: Hatóság), mint sajátos építményfajtát engedélyező építésügyi hatóság e törvényben előírt engedélye szükséges.

(2) A 115. §-ban meghatározott engedélyezési eljárásoknál a Hatóság külön jogszabályban meghatározott esetekben egyszerűsített engedélyezési eljárást folytathat le.

(3)497 Nem kell a Hatóság 115. §-ban meghatározott engedélyét kérni

a)498 a háztartási méretű kiserőmű építéséhez,

b)499 a védett természeti terület és Natura 2000 terület kivételével a legfeljebb 0,5 MW névleges teljesítőképességű kiserőmű építéséhez, ha az nem csatlakozik villamosműhöz,

c) a magánvezetékre, ha a teljes magánvezeték egy épületen belül helyezkedik el,

d)500 a kisfeszültségű csatlakozó berendezésre, amennyiben az kizárólag olyan ingatlanon kerül megépítésre, amelynek tulajdonosa az építéshez hozzájárult,

e)501 a védett természeti terület és Natura 2000 terület kivételével a kisfeszültségű magánvezetékre, amennyiben az kizárólag olyan ingatlanon kerül megépítésre, amelynek tulajdonosa az építéshez hozzájárult.

117. § (1)502

(2)503 A Hatóság eljárása során az ügyintézés határideje két hónap.

(3)504 Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban a villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték, a közvetlen vezeték, valamint ezek biztonsági övezetében lévő ingatlan ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa ügyfélnek minősül.

(4)505 A kérelmező vagy képviselője az engedélyezési eljárás megindítása előtt előzetes szakhatósági állásfoglalást kérhet. A Hatóság az engedélyezési eljárás során akkor fogadja el az előzetes szakhatósági állásfoglalást, ha az 1 évnél nem régebbi, és a szakhatóság által véleményezett műszaki tervdokumentáció 1 eredeti példányát keltezéssel, aláírással és bélyegző lenyomattal ellátva nyújtják be az engedélyezési eljárás megindításakor a Hatósághoz.

(5) A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére, üzemeltetésére, használatbavételére, fennmaradására és megszüntetésére vonatkozó hatósági határozatban foglalt jogosultságot vagy kötelezettséget - indokolt esetben - a határozat közlésétől számított két éven belül kérelemre vagy hivatalból módosítani lehet.

(6)506 A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére adott engedély hatálya megszűnik, ha az építményeket az építésre kiadott engedély jogerőre emelkedésétől számított két éven belül nem építi meg, vagy az említett építményeket véglegesen eltávolítja. A Hatóság a villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére adott engedély hatályát az engedélyes által a hatály lejárta előtt benyújtott kérelem alapján, külön jogszabályban meghatározott módon, két alkalommal legfeljebb két-két évvel meghosszabbíthatja, amennyiben az engedély a meghosszabbítás idején hatályban lévő jogszabályi előírásoknak megfelel.

(7)507 A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére kiadott építési engedély hatályának megszűnésével a hatósági határozattal alapított vezetékjog is megszűnik.

117/A. §508 A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére adott engedély engedélyesének helyébe jogutódlás esetén az engedélyes jogutódja lép. A jogutód a Hatóságot a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül a jogerős cégbírósági bejegyző határozat másolatának megküldésével értesíti. Az engedélyes a jogutódlásra vonatkozó szabály szerint értesíti Hatóságot nevének megváltozása esetén is.

118. §509 A villamosmű, a termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték a miniszter - a közlekedésért felelős miniszterrel, a vízgazdálkodásért felelős miniszterrel, a területfejlesztésért felelős miniszter és a területrendezésért felelős miniszter egyetértésével kiadott kiadott - rendeletében meghatározott módon nyomvonalas létesítményt, folyót, vízfolyást, tavat, csatornát és építményt megközelíthet, illetve keresztezhet.

119. §510 (1) A rendszerhasználónak vagy annak kérésére, akinek a közcélú hálózat, a közcélú hálózat tartószerkezete, a csatlakozó berendezés vagy csatlakozási pont elhelyezése jogát vagy jogos érdekét érinti (e § alkalmazásában a továbbiakban: egyéb érdekelt) a hálózati engedélyes a csatlakozó berendezést, vagy a csatlakozási pontot áthelyezi, vagy átalakítja, ha

a) az áthelyezés, vagy az átalakítás más rendszerhasználó jogos érdekeit nem sérti,

b) a közcélú hálózat üzemeltetésében jelentős hátrányt nem okoz,

c) műszaki feltételei adottak és

d) a rendszerhasználó - vagy az egyéb érdekelt által kért áthelyezés, vagy átalakítás esetén az egyéb érdekelt - vállalja az átalakítással vagy az áthelyezéssel kapcsolatban felmerülő költségek viselését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti átalakítás vagy áthelyezés esetén a közcélú hálózatra vonatkozó építési engedélyezési eljárásokat kell alkalmazni.

(3) A hálózati engedélyes tulajdonában álló hálózati eszközöknek az (1) bekezdés szerinti átalakítása vagy áthelyezése esetén a rendszerhasználó vagy egyéb érdekelt költségviselése mellett létesülő, a korábbi hálózati eszköz helyébe lépő hálózati eszköz - a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - külön térítés nélkül marad a hálózati engedélyes tulajdonában lévő közcélú hálózat része.

(4) Ha az államháztartás valamely alrendszeréből vagy európai uniós forrásokból vagy más hasonló nemzetközi forrásokból fedezett (1) bekezdés szerinti átalakítás vagy áthelyezés esetén - a támogatásra vonatkozó jogszabályok alapján - a hálózati engedélyes tulajdonszerzésére nem kerülhet sor, a bontás költségét és az elbontott hálózat elbontáskori könyv szerinti értékét a hálózati engedélyes részére az új hálózati eszköz beruházójának legkésőbb a bontás befejezését követő 30 napon belül meg kell térítenie.

(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a hálózati eszköz beruházója köteles a hálózati eszközt üzemeltetés céljából a hálózati engedélyes használatába adni, a hálózati engedélyes köteles az átadott hálózati eszközt saját költségén üzemeltetni. A hálózati eszköz beruházója az elidegenítési tilalom lejártát követő 30 napon belül köteles a hálózati eszközt a hálózati eszköznek a támogatás részarányának megfelelően csökkentett könyv szerinti nettó értékének megfelelő áron a hálózati engedélyes részére értékesíteni.

(6)511 A hálózati eszköz beruházója és a hálózati engedélyes köteles együttműködni, ennek keretén belül a hálózati engedélyest érintő kérdésekben részletesen megállapodni, különös tekintettel a hálózati elem elhelyezésére, a költségviselésre és a kivitelező kiválasztására.

119/A. §512 (1) A hálózati engedélyes a helyi önkormányzat kérésére a 119. § (1) bekezdés szerinti átalakítást vagy áthelyezést a 119. § (1) bekezdésétől eltérően saját költségén végzi, ha a helyi önkormányzat a működési területe szerinti belterületen lévő hálózati elem 119. § (1) bekezdés szerinti átalakítását vagy áthelyezését azt megelőző két évben kérte, mint ahogy a hálózati elem könyv szerinti értéke nullára csökken.

(2) A hálózati engedélyes a helyi önkormányzatot annak kérésére évente tájékoztatja a helyi önkormányzat működési területén lévő belterületi közcélú hálózat, a közcélú hálózat tartószerkezetei és a csatlakozó berendezések műszaki állapotáról, tervezett cseréjének idejéről, valamint arról, hogy e hálózati elemek könyv szerinti értéke mikor csökken nullára.

119/B. §513 (1) A helyi önkormányzat a működési területéhez tartozó belterületen lévő közintézményi felhasználó és a sportról szóló 2004. évi I. törvény szerinti sportlétesítmény esetében, továbbá a műemlék tulajdonosa a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) szerinti műemlék felújítása esetében a Vhr.-ben meghatározott feltételek szerint jogosult az elosztótól a 132 kV-nál kisebb névleges feszültségű szabadvezetékek földkábelre történő cseréjét, valamint e cserével összefüggésben a csatlakozó-, kapcsoló- és átalakítóberendezések indokolt átalakítását vagy cseréjét kezdeményezni (a továbbiakban együtt: kábelcsere).

(2) Az elosztó az (1) bekezdés szerinti kezdeményezéseknek köteles eleget tenni. Közintézményi felhasználó és sportlétesítmény esetében az elosztó az (1) bekezdés szerinti kezdeményezések alapján - a Vhr.-ben meghatározott szempontok figyelembevételével - kábelcsere-ütemezési tervet készít. Az elosztó a kábelcsere-ütemezési tervet a Hivatalhoz jóváhagyás céljából benyújtja. A kábelcsere-ütemezési tervet a Hivatal hagyja jóvá és évente felülvizsgálja.

(3) A kábelcsere során a szabadvezeték földkábelre történő cseréjét, illetve a csatlakozó-, kapcsoló- és átalakítóberendezések cseréjét vagy átalakítását a műszakilag indokolt mértékben kell elvégezni úgy, hogy az az ellátásbiztonságot ne veszélyeztesse.

(4) A kábelcsere során a szabadvezeték lebontásával, a földkábel beszerzésével, lefektetésével, valamint befedésével közvetlenül érintett, az eredeti állapot helyreállításához szükséges indokolt költségeket az elosztó viseli.

(5) A kábelcsere kezdeményezésére, a kábelcsere-ütemezési terv elkészítésére és elkészítésének szempontjaira, a kábelcserét kezdeményezőnek és az elosztónak a kábelcserével összefüggő jogaira és kötelezettségeire, valamint a kábelcsere-ütemezési terv Hivatal általi jóváhagyására és felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK SAJÁT INGATLANON

120. §514 Villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és közvetlen vezeték saját ingatlanon - az e törvény szerinti kivételekkel - a Hatóság építési engedélye alapján építhető.

ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK IDEGEN INGATLANON

Közcélú hálózat építése idegen ingatlanon

121. § (1) A hálózati engedélyes közcélú hálózat idegen ingatlanon történő építése céljából

a) előmunkálati jogot,

b) vezetékjogot,

c) használati jogot

d)515

kérhet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogok gyakorlása során

a) a jelek elhelyezésével, mérésekkel, vizsgálatokkal,

b) a létesítmények elhelyezésével, vagy azok megközelítésével, azokon való munkavégzéssel,

c) az ingatlan használatának akadályozásával vagy korlátozásával okozott kárt az engedélyes az ingatlan tulajdonosának vagy használójának (a továbbiakban együtt: tulajdonos) köteles megtéríteni.

(3)516 Az építtető az 50 MW vagy ezt meghaladó névleges teljesítményű erőmű és a megújuló energiaforrást hasznosító erőmű termelői vezetékének idegen ingatlanon történő elhelyezése céljából

a) előmunkálati jogot,

b) vezetékjogot

kérhet.

Előmunkálati jog

122. § (1)517 A közcélú hálózat létesítésével kapcsolatban a hálózati engedélyes előmunkálati jog engedélyezése iránti kérelmet nyújthat be.

(2) Az előmunkálati jog alapján az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni, hogy ingatlanán a szükséges jeleket elhelyezzék, a méréseket és a talajvizsgálatot elvégezzék. A munkálatok megkezdése előtt az ingatlan tulajdonosát értesíteni kell.

Vezetékjog

123. §518 (1) A közcélú hálózat nyomvonalát úgy kell kijelölni és megtervezni, hogy az lehetőleg közterületen haladjon és a lehető legkisebb mértékben érintsen termőföldet vagy egyéb nem köztulajdonban lévő ingatlant.

(2) Közcélú hálózat részét képező kisfeszültségű csatlakozó berendezés az építésére szolgáló ingatlan tulajdonosának hozzájárulása alapján is építhető. Amennyiben az építés termőföldet érint, ahhoz a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat szükséges.

(3) A közcélú hálózat idegen ingatlanon történő elhelyezésére a hálózati engedélyes javára a Hatóság vezetékjogot engedélyezhet, ha az a közcélú hálózat szükséges fejlesztése érdekében indokolt, és az ingatlan használatát lényegesen nem akadályozza.

(3a)519 Közterületen elhelyezendő közcélú hálózatra és ennek közterületet érintő biztonsági övezetére nem kell vezetékjogot alapítani. Az ilyen terület igénybevételére az érintetteknek megállapodást kell kötni.

(4) A kisfeszültségű csatlakozóberendezés építésére szolgáló ingatlan tulajdonosának hozzájárulása az e törvény szerint a vezetékjog alapján fennálló jogokkal és kötelezettségekkel azonos - az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. § e) pontja szerint bejegyzendő - jogokat és kötelezettségeket keletkeztet. A tulajdonosi hozzájárulás nem vonható vissza.

(5) A rendszerhasználónak a hálózati engedélyes részére a hálózati csatlakozásra vonatkozóan tett igénybejelentését a rendszerhasználó tulajdonában lévő ingatlan esetén a csatlakozó berendezés építésére vonatkozó hozzájárulásnak kell tekinteni.

124. §520 (1) A hálózati engedélyes a vezetékjog alapján az idegen ingatlanon

a) föld alatti és feletti vezetéket építhet, valamint ahhoz tartozó távközlési összeköttetést helyezhet el,

b) tartószerkezetet és azon elhelyezett átalakító- és kapcsolóberendezést helyezhet el,

c) nem tartószerkezeten elhelyezett elosztóberendezést, külön jogszabályban meghatározott átalakító- és kapcsolóberendezést helyezhet el,

d) az építés során a biztonsági övezetet sértő növényzetet eltávolíthatja.

(2) A hálózati engedélyes a vezetékjog vagy a jogerős üzemeltetési engedély alapján az építményeket üzemeltetheti, karbantarthatja, kijavíthatja és átalakíthatja, felújíthatja, továbbá a közcélú hálózat, termelői vezeték, magánvezeték vagy a közvetlen vezeték mentén lévő, a biztonsági övezetet sértő növényzetet eltávolíthatja, a felsorolt tevékenységek elvégzése céljából a vezetékjoggal érintett ingatlanra beléphet.

125. § (1) A Hatóság a jogerős határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. Amennyiben a vezetékjog nem az egész földrészletet érinti, akkor a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is. A vezetékjog a jogerős határozat alapján a bejegyzés előtt is gyakorolható.

(2)521

126. § (1)522 A vezetékjog megszűnését az engedélyes az azt követő 30 napon belül köteles bejelenteni a Hatóságnak, ennek hiányában azt a tulajdonos kérelmére, vagy egyéb módon történő tudomásszerzése esetén hivatalból a Hatóság határozatban állapítja meg.

(2)523

(3) A vezetékjog megszűnése esetén a Hatóság a vezetékjog megszűnését megállapító jogerős határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásból történő törlése iránt.

Használati jog

127. § (1) A hálózati engedélyes idegen ingatlanon közcélú hálózathoz tartozó, nem tartószerkezeten elhelyezett, külön jogszabályban meghatározott átalakító- és kapcsolóberendezés építésére a használati jog birtokában kérheti a Hatóságtól az építési engedély megadását.

(2) A használati jog az idegen ingatlan tulajdonosával kötött megállapodás alapján keletkezik. A használati jog alapítására egyebekben a Ptk. rendelkezései az irányadók.

(3) Abban az esetben, ha megállapodás hiányában használati jogot alapítani nem lehet, a hálózati engedélyes az ingatlan használatára vonatkozó használati jog megállapítását a Hatóságtól kérheti. A Hatóság használati jogot engedélyezhet, ha az a közcélú hálózat szükséges fejlesztése érdekében indokolt, és az ingatlan használatát lényegesen nem akadályozza.

(4)524 Közterületen elhelyezett, az (1) bekezdés szerinti átalakító- és kapcsolóberendezésre használati jogot nem kell alapítani. Az ilyen terület igénybevételére az érintetteknek megállapodást kell kötni.

128. § (1) A megállapodáson alapuló használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését a megállapodás alapján a hálózati engedélyes köteles kérni. Határozaton alapuló használati jog esetén a Hatóság a jogerős határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. Amennyiben a használati jog nem az egész földrészletet érinti, akkor a kérelemhez, illetőleg a jogerős hatósági határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is. A megállapodáson alapuló használati jog bejegyzésének késedelme a jog gyakorlását nem érinti. A hatósági határozaton alapuló használati jog a jogerős közigazgatási határozat alapján a bejegyzés előtt is gyakorolható.

(2)525 A hatósági határozaton alapuló használati jog a mindenkori engedélyest illeti meg, az engedélyes névváltozása, jogutódlás vagy az engedélyes személyében bekövetkezett változás esetén az engedélyes a Hatóságot a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül értesíti.

129. § (1) A használati jog - a (2) bekezdés szerinti eltéréssel - megszűnik, ha a hálózati engedélyes a használati joggal terhelt ingatlanon az átalakító- és kapcsolóberendezést a jog keletkezésétől számított két éven belül nem építi meg, vagy azt véglegesen eltávolítja. Megszűnik a használati jog a felek megállapodásával is. A megállapodáson alapuló használati jog kivételével a használati jog megszűnését az engedélyes az azt követő 30 napon belül a Hatóságnak köteles bejelenteni, ennek hiányában azt a tulajdonos kérelmére, vagy egyéb módon történő tudomásszerzése esetén hivatalból a Hatóság határozatban állapítja meg.

(2)526 A Hatóság az építési engedély hatályát a hálózati engedélyes által a hatály lejárta előtt benyújtott kérelem alapján, külön jogszabályban meghatározott esetben, legfeljebb két évvel meghosszabbíthatja, amennyiben az engedély a meghosszabbítás idején hatályban lévő jogszabályi előírásoknak megfelel.

(3) A megállapodáson alapuló használati jog ingatlan-nyilvántartásból való törlését az engedélyes a megállapodás benyújtásával egyidejűleg köteles kérni. A határozaton alapuló használati jog esetén a Hatóság a használati jog megszűnését megállapító jogerős határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a használati jog törlése iránt.

130. §527

Erőművek építése idegen ingatlanon

131. § (1)528 Az építtető idegen ingatlanon erőmű építésére abban az esetben kérheti a Hatóságtól az építési engedély megadását, ha az erőmű elhelyezésére szolgáló ingatlanra vonatkozó építési jogosultságát hitelt érdemlő módon külön jogszabályban meghatározott okirattal igazolja.

(2)529 A külön törvényben meghatározottak szerint a termelői engedélyes vagy az építtető szolgalmi jog alapítását kérheti az erőmű céljára szolgáló függőpálya (függősín, sodronykötélpálya) és tartószerkezeteinek, közvetlen vezeték, valamint a bányától, a szénhidrogénmezőtől továbbá a megújuló energiaforrástól a termelői engedélyeshez elsődleges energiaforrást szállító szállítószalag, szénhidrogén szállítóvezeték idegen ingatlanon történő elhelyezéséhez és üzemeltetéséhez.

(3)530

Termelői, magán- és közvetlen vezeték építése idegen ingatlanon

132. §531 (1)532 Az 50 MW feletti teljesítményű erőművek és a megújuló energiaforrást hasznosító erőművek termelői vezetékeinek idegen ingatlanon történő elhelyezésére az építtető vagy a termelői vezeték engedélyese javára a Hatóság előmunkálati- és vezetékjogot engedélyezhet, ha az ingatlan használatát az lényegesen nem akadályozza. Az építtető vagy a termelői vezeték engedélyese az előmunkálati jog alapján a 122. § (2) bekezdésében és vezetékjogi engedély alapján a 124-126. §-ban foglalt jogokkal bír és az ezekben a rendelkezésekben meghatározott kötelezettségek terhelik.

(2)533 Az (1) bekezdésben említett vezetékek kivételével az építtető, illetve a termelői, magán- vagy közvetlen vezeték engedélyese, magánvezeték vagy közvetlen vezeték idegen ingatlanon történő elhelyezésére az idegen ingatlan tulajdonosával a Ptk. rendelkezései szerint kötött megállapodás birtokában kérheti a Hatóságtól az építési engedély megadását.

ÜZEMELTETÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK

133. § (1) A közcélú hálózat, termelői vezeték, magánvezeték, a közvetlen vezeték, és a tartószerkezeten, valamint nem tartószerkezeten elhelyezett külön jogszabályban meghatározott átalakító- és kapcsolóberendezés megépítését követően a műszaki biztonsági követelményekre vonatkozó külön jogszabályban meghatározott eljárás lefolytatását követően üzembe helyezhető.

(2)534 Az üzembe helyezést követően az üzemeltető az (1) bekezdésben felsorolt építmények üzemeltetésére a Hatósághoz 90 napon belül üzemeltetési engedély iránti kérelmet köteles benyújtani.

(3) Az üzemeltető a jogerős üzemeltetési engedély alapján az építményeket üzemeltetheti, karbantarthatja, kijavíthatja és átalakíthatja, felújíthatja, továbbá a közcélú hálózat, termelői vezeték, magánvezeték vagy a közvetlen vezeték mentén lévő, a biztonsági övezetet sértő növényzetet eltávolíthatja.

HASZNÁLATBAVÉTELI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK

134. §535 A termelői engedélyes az erőmű, a hálózati engedélyes a külön jogszabályban meghatározott átalakító- és kapcsolóberendezés megépítését követő 90 napon belül azok használatbavételére a Hatósághoz használatbavételi engedély iránti kérelmet köteles benyújtani.

FENNMARADÁSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK

135. § (1)536 Fennmaradási engedélyt a Hatóság kizárólag az e törvény hatálybalépését megelőzően, a jogszabályi előírásoktól eltérően, szabálytalanul épített villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték vagy közvetlen vezeték tekintetében és csak abban az esetben adhat, ha a berendezés megfelel, vagy megfeleltethető a fennmaradási eljárás idején érvényes követelményeknek.

(2) Amennyiben az e törvény hatálybalépését követően a jogszabályi előírásoktól eltérően, szabálytalanul épített villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték vagy közvetlen vezeték bontási munkálatainak elvégzését az építtető vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult nem vállalja, a Hatóság az építmény bontását elrendeli.

MEGSZÜNTETÉSI ELJÁRÁSOK

136. § (1) A megszüntetési eljárás az ügyfél kérelmére, vagy hivatalból indul.

(2)537 A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték megszüntetésére a Hatóság engedélye, vagy kötelezése alapján kerülhet sor.

(3) A 121. § (1) bekezdésének a)-c) pontja szerinti jogok megszűnése esetén az előmunkálati jog, illetve a bejegyzett jog jogosultja köteles az ingatlan eredeti állapotát, vagy ha ez nem megállapítható, művelési ágának megfelelő állapotát helyreállítani, illetve ha ez utóbbi sem lehetséges, kártalanítást nyújtani.

BIZTONSÁGI ÖVEZET

137. §538 A villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték, a közvetlen vezeték és a csatlakozó berendezés, valamint az azt körülvevő környezet kölcsönös védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni. A biztonsági övezet terjedelmét, továbbá a biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmakat és korlátozásokat külön jogszabály állapítja meg.

XV. Fejezet

A VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS ZAVARA

138. § (1) A villamosenergia-rendszer jelentős zavarának minősül a 139. §-ban meghatározott villamosenergia-ellátási válsághelyzetet el nem érő mértékű üzemi hiba, amelynek során a villamosenergia-rendszer erőműveiben vagy közcélú hálózatain olyan, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott esemény következik be, amely a villamos energia termelését, termelési készségét, átvitelét, elosztását, szolgáltatását vagy felhasználását jelentősen korlátozza vagy megszünteti, illetőleg a villamosenergia-rendszer üzembiztonságát, szabályozhatóságát vagy együttműködő képességét súlyosan veszélyezteti.

(2) A rendszerhasználók az általuk megkötött szerződésekben foglalt jogoktól és kötelezettségektől függetlenül a villamosenergia-rendszer jelentős zavara esetén kötelesek az átviteli rendszerirányító, és az elosztó hálózati engedélyes utasításait végrehajtani és az ebből fakadó terheket a külön jogszabályban meghatározott módon viselni.

139. § (1) Villamosenergia-ellátási válsághelyzetnek (a továbbiakban: válsághelyzet) minősül a külön törvényben meghatározott szükséghelyzetet, illetve veszélyhelyzetet el nem érő mértékű, a személyeket, vagyontárgyaikat, a természetet, a környezetet, illetőleg a felhasználók jelentős részének ellátását közvetlenül veszélyeztető villamosenergia-ellátási zavar. Válsághelyzetet különösen a következő események válthatnak ki:

a) tartós erőművi, illetőleg a határon keresztül beszállított villamos energia hiánya,

b) tartós elsődleges energiaforrás hiány,

c)539 Magyarország teljes területén vagy egy részén a villamosenergia-ellátásban több napon át hiányt okozó környezetszennyezés, illetőleg vezetékek üzemszünete,

d) a felhasználók ellátásának zavara.

(2) Válsághelyzet esetén, annak fennállásáig a Kormány rendeletben szabályozza

a) a felhasználók ellátására kötött szerződések teljesítése felfüggesztésének rendjét,

b) a felhasználók villamosenergia-ellátásának korlátozását,

c) az engedélyesek kötelezettségeit és jogait,

d) a villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó, a hatósági és nem hatósági árak körébe tartozó valamennyi termék és szolgáltatás legmagasabb árát.

(3) A (2) bekezdés szerinti intézkedésekből származó károkért az engedélyeseket - a tőlük elvárható magatartás tanúsítása esetén - kártalanítási kötelezettség nem terheli.

(4) A (2) bekezdés szerinti intézkedéseket a piac működésének lehető legkisebb mértékű zavarásával, a lehető legrövidebb időtartam alatt kell megvalósítani.

XVI. Fejezet

ÁRSZABÁLYOZÁS

140. § (1)540 A felhasználó megfizeti a villamosenergia-vásárlási szerződés feltételei szerint a villamos energia árát és a hálózathasználati szerződés feltételei szerint a 142. § szerinti, a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjakat.

(2)541 A villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjakat az e törvény és a felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet keretei között a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg. A villamosenergia-kereskedő által a felhasználónak értékesített villamos energia eladási árát a felek megállapodása, vagy a villamosenergia-kereskedő üzletszabályzata tartalmazza, az egyetemes szolgáltatás keretében értékesített villamos energia árát a miniszter rendeletben állapítja meg.

(3)542 Ha a felhasználó hálózathasználati szerződését a villamosenergia-kereskedő a 63. § (1) bekezdésének megfelelően megbízottként kezeli, és a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjat a villamosenergia-kereskedő érvényesíti a felhasználó felé, akkor a villamosenergia-kereskedő köteles a villamosenergia-vásárlási szerződéshez kapcsolódó díjtételt külön és a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjakat a számlán egyértelműen - egyetemes szolgáltató esetén az egyetemes szolgáltatók által alkalmazható számlaképről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint - legalább két összevont tételben külön feltüntetni.

(4)543 E törvény szerinti engedélyes és a magánvezeték engedélyese a pénzforgalmi számlájának vezetésével kapcsolatos, a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény szerint pénzügyi tranzakciós illeték fizetésére kötelezett által tranzakciós illetékkel összefüggésben felszámított díjat (a továbbiakban: tranzakciós díj) nem háríthatja át a vele szerződésben állóra. Ebből következően a tranzakciós díj az engedélyes, a magánvezeték engedélyese által nyújtott termék vagy szolgáltatás árába közvetlenül vagy közvetve semmilyen formában nem számítható be, illetve külön nem számlázható ki, azt az engedélyes, a magánvezeték engedélyese önállóan viseli.

(5)544 A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény, valamint a közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban együtt: Különadó törvények) szerint külön jövedelemadó, illetve közművezetékek után fizetendő adó (a továbbiakban együtt: különadó) fizetésére kötelezett e törvény szerinti engedélyes a különadót nem háríthatja át a vele szerződésben állóra. Ebből következően a különadó az engedélyes által nyújtott termék vagy szolgáltatás árába közvetlenül vagy közvetve semmilyen formában nem számítható be, illetve külön nem számlázható ki. Az adókötelezettség terhét a Különadó törvények szerinti adóalany önállóan viseli.

141. § (1)-(2)545

(3) A hatósági ár megállapítása történhet tételesen, vagy a hatósági ár kiszámítására vonatkozó előírásokkal.

(4)546 A hatósági árat alkalmazási feltételeivel együtt kell megállapítani.

(5) A hatósági ár megállapítása hivatalból történik.

(6)547 A hatósági ár megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy a hatósági ár mikor lép hatályba, e rendelkezésnek visszamenőleges hatálya nem lehet.

(7) A legmagasabb hatósági árnak a szerződés megkötését követően bekövetkező változása esetén a felek eltérő rendelkezése hiányában a megváltozott hatósági ár az érvényes szerződés részévé válik.

(8)548 A legmagasabb hatósági árnál magasabb árat a szerződésben érvényesen kikötni nem lehet. Ha a felek az árban nem állapodtak meg, és a termékre vagy szolgáltatásra hatósági ár van érvényben, az utóbbi az irányadó. A hatósági ár az irányadó akkor is, ha a felek a hatósági árat megállapító jogszabály megsértésével más árban állapodtak meg.

(9)549 E fejezet alkalmazásában hatósági ár a 142. § (1) bekezdése szerinti rendszerhasználati díj, a 144. § (1) bekezdése szerinti csatlakozási díj, az elosztó hálózati engedélyes, vagy az egyetemes szolgáltató által a felhasználók igénye alapján végzett egyes szolgáltatások 142/B. § (1) bekezdése és 143. § (6) bekezdése szerinti díja, valamint az egyetemes szolgáltatás 143. § (3)-(3a) bekezdése szerinti ára.

142. §550 (1) A villamosenergia-rendszer használatért a rendszerhasználók

a) átviteli-rendszerirányítási díjat,

b) rendszerszintű szolgáltatások díját,

c) elosztási díjat,

d) közvilágítási elosztási díjat

(a továbbiakban együtt: rendszerhasználati díjak) fizetnek. Az egyes rendszerhasználati díjak a díj alapjául szolgáló költségszerkezetnek megfelelő díjelemekből állhatnak.

(2)551 A rendszerhasználati díjak meghatározására és szabályozására vonatkozó keretszabályokat a Hivatal előterjesztése alapján a miniszter rendeletben állapítja meg.

(3)552 A rendszerhasználati díjak mértékét és alkalmazásuk szabályait a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg. A rendelet kihirdetése és hatálybalépése között legalább 15 napnak el kell telnie.

(4) A rendszerhasználati díjak mértéke és alkalmazásuk feltételei országosan egységesek.

(5) A rendszerhasználati díjaknak meg kell felelniük az átláthatóság, a nyilvánosság és az arányosság elvének és azokat objektív módon megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni.

(6) A rendszerhasználati díjakat a hatékonyan működő engedélyes vállalkozás indokolt működési és tőkeköltsége, illetve összehasonlító elemzések alapján a legkisebb költség elvének érvényre juttatásával a (2) bekezdés szerinti miniszteri rendelettel összhangban úgy kell meghatározni, hogy az érintett engedélyeseket rövid és hosszú távon gazdálkodásuk hatékonyságának, és az általuk nyújtott szolgáltatás minőségének folyamatos javítására és az ellátásbiztonság növelésére ösztönözze.

142/A. §553 (1)554 A rendszerhasználati díjak szabályozása négyéves árszabályozási ciklusok keretében, az árszabályozási cikluson belül időszakonkénti ármegállapítással történik. A Hivatal az árszabályozási ciklus indulását megelőzően költség-felülvizsgálatot végez. Az árszabályozási ciklusra érvényes szabályokat az árszabályozási ciklus indulását megelőzően a miniszter a 142. § (2) bekezdés szerinti rendeletben állapítja meg.

(2)555 Az elosztási díjból és a közvilágítási elosztási díjból származó árbevételt az elosztók között az indokolt költségek arányában kell megosztani. Ennek érdekében az engedélyesek között szükség esetén a rendszerhasználati díjakkal együtt meghatározott kiegyenlítő fizetéseket kell végrehajtani. A kiegyenlítő fizetések mértékét a Hivatal elnöke a rendszerhasználati díjakról kiadott rendeletében állapítja meg.

(3)556 A hálózati engedélyesek a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott rendszerhasználati díjakat és áralkalmazási feltételeket kötelesek - a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - alkalmazni és a honlapjukon közzétenni.

(4)557 A Hivatal a 142. § (2) bekezdésében meghatározott miniszteri rendelet előkészítése során kikéri az érintett engedélyesek és a felhasználók reprezentatív érdekképviseleteinek véleményét.

(4a)558 A Hivatal a költség-felülvizsgálatra vonatkozó tájékoztatását a következő árszabályozási ciklus kezdetét megelőző év május 15-éig a honlapján nyilvánosságra hozza. A Hivatal a rendszerhasználati díjak megállapításának részletes keretszabályaira vonatkozó javaslatát a következő árszabályozási ciklus kezdetét megelőző év augusztus 31-ig a honlapján nyilvánosságra hozza, és ezzel egyidejűleg kezdeményezi a miniszternél rendelettel történő kihirdetését.

(4b)559 A (4a) bekezdésben nem szabályozott esetekben a Hivatal a miniszteri rendeletre vonatkozó előterjesztését a miniszteri rendelet tervezett hatálybalépését megelőzően legalább 40 nappal köteles megküldeni a miniszter részére.

(5) A miniszter a Hivatal előterjesztését a benyújtást követő 30 napon belül elfogadja vagy elutasítja. Az előterjesztés

a)560 elfogadása esetén a miniszter a rendszerhasználati díjak meghatározására és szabályozására vonatkozó keretszabályokat és a díjak alkalmazásának általános szabályait a Hivatal előterjesztésének elfogadását követő 30 napon belül rendelettel hirdeti ki, vagy

b) elutasítása esetén a miniszter az elutasítás tényét és indokolását az elutasító döntés meghozatalát követő 15 napon belül nyilvánosságra hozza.

(6)561 A Hivatal elnökének rendeletében meghatározott rendszerhasználati díjakat legmagasabb áraknak kell tekinteni. A legmagasabb ártól lefelé megkülönböztetésmentesen, előre nyilvánosságra hozott módon lehet eltérni.

142/B. §562 (1)563 A miniszter rendeletben állapítja meg az elosztó és az egyetemes szolgáltató által

a) a felhasználók vagy az engedélyes igénye alapján külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körét és azok díjait,

b) a felhasználók vagy az engedélyes igénye alapján ingyenesen biztosítandó szolgáltatások legszűkebb körét,

c) a felhasználó szerződésszegése esetén külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körét és azok díjait.

(2)564 Az elosztó és az egyetemes szolgáltató az (1) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatásokat ingyenesen köteles biztosítani. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti ingyenesen biztosítandó szolgáltatások költsége az árszabályozás során indokolt költségként nem vehető figyelembe.

(3) A rendszerhasználati díjakra vonatkozó előírások betartását a Hivatal ellenőrzi.

(4)565 Az Szt. általános szabályaitól eltérően a 142. § (3) bekezdés szerinti rendeletben rögzített, éves ármegállapítás alapján keletkező, az átviteli rendszerirányítónak járó, a következő évek díjaiban elismerendő különbözeteket az átviteli rendszerirányító köteles az éves beszámolójának mérlegében aktív időbeli elhatárolásként szerepeltetni. Köteles továbbá az átviteli rendszerirányító az éves beszámolójának mérlegében az átviteli rendszerirányítótól a következő évek díjaiban elvonandó különbözeteket a határkeresztező aukcióból származó tárgyévi bevételeivel együtt passzív időbeli elhatárolásként szerepeltetni. Az ebben a bekezdésben foglaltak alapján elkészített beszámoló a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 1. § (5) bekezdése alkalmazásában az Szt. rendelkezéseire figyelemmel megállapítottnak, azokkal összhangban állónak minősül.

(5)566 Az átviteli rendszerirányító átviteli rendszerirányítási díjból származó bevételének - a 142/A. § (2) bekezdés szerinti kiegyenlítő fizetések végrehajtása érdekében - az elosztók között megosztott, 142. § (3) bekezdés szerinti rendeletben meghatározott része árengedménynek minősül. A megosztott részre az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 71. § (1) bekezdésében és 77. § (3) bekezdésében meghatározottakat kell alkalmazni.

(6) A rendszerszintű szolgáltatás keretében az átviteli rendszerirányító által lekötött kapacitások, valamint a rendszerszintű szolgáltatás szempontjából annak elválaszthatatlan részét képező, igénybevett villamos energia számviteli szempontból a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 40. pontja szerinti közvetített szolgáltatásnak minősül.

143. §567 (1) Az egyetemes szolgáltatást méltányos, könnyen és tisztán összehasonlítható, átlátható árszabások alkalmazásával, külön jogszabályban meghatározott típusú termékcsomagok biztosításával kell megvalósítani.

(2)568 Az egyetemes szolgáltatás árát a villamosenergia-piaci árak, továbbá a hatékonyan működő engedélyes gazdálkodó szervezetek indokolt működési és tőkeköltsége, valamint összehasonlító elemzések alapján kell meghatározni úgy, hogy a legkisebb költség elvének érvényre juttatása érdekében a szabályozás által érintett engedélyeseket gazdálkodásuk hatékonyságának, és az általuk nyújtott szolgáltatás minőségének folyamatos javítására ösztönözze.

(3)569 Az egyetemes szolgáltató által az (1) bekezdés szerint kötelezően nyújtott termékcsomagokat, a kötelezően nyújtott egyetemes szolgáltatás árát, az áralkalmazási feltételeket, valamint az árszabályozás kereteit - a 143/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - a Hivatal javaslata alapján a miniszter rendeletben állapítja meg. A Hivatal a javaslatát a rendelet tervezett hatálybalépését megelőzően legalább 40 nappal megküldi a miniszternek.

(3a)570 Az (1) bekezdés szerinti jogszabályban megállapított termékcsomagokon belül, az Esz. rendeletben nem megállapított, az egyes egyetemes szolgáltatók által a jelen bekezdés hatálybalépésekor jogszerűen alkalmazott árszabások árát és áralkalmazási feltételeit az egyetemes szolgáltató kérelmére a Hivatal hagyja jóvá.

(4)571

(5) A kihirdetett egyetemes szolgáltatói árakat legmagasabb áraknak kell tekinteni. A legmagasabb ártól lefelé megkülönböztetés-mentesen, előre nyilvánosságra hozott módon el lehet térni.

(6)572

143/A. §573 (1) Az árképzés és az áralkalmazás részletes szabályait, valamint az árszabályozás kereteire vonatkozó részletes szabályokat a Hivatal készíti elő. A Hivatal előkészítő tevékenysége során kikéri az érintett engedélyesek véleményét.

(2)574 A kihirdetett árakat az egyetemes szolgáltató a kihirdetést követő 3 munkanapon belül a honlapján és az ügyfélszolgálaton közzéteszi. A közzétételnek a felhasználókat megillető felmondási jogra, valamint a felmondás határidejére vonatkozó tájékoztatást is tartalmaznia kell.

(3)575 Az egyetemes szolgáltató által kibocsátott számlán szereplő egységárak bármely változása esetén az egyetemes szolgáltató legkésőbb az új árakat tartalmazó számla kibocsátásakor a felhasználókat külön is egyértelműen, személyre szólóan tájékoztatja. A tájékoztatásnak a felhasználókat megillető felmondási jogra is ki kell terjednie.

(4) Az egyetemes szolgáltatás árára vonatkozó előírások teljesülését a Hivatal ellenőrzi.

(5) Az engedélyesek kötelesek a 143. § (1)-(2) bekezdésével összhangban a Hivatal 143. § (3) bekezdés szerinti előkészítő tevékenységének elősegítése érdekében az általuk alkalmazandó egyetemes szolgáltatási árakra javaslatot tenni, és azt a Hivatalhoz benyújtani.

(6) Az egyetemes szolgáltató köteles

a) a legkisebb költség elvét betartani, és az ezt igazoló adatokat a Hivatal számára hozzáférhetővé tenni,

b) a Hivatalnak megadni minden olyan tájékoztatást, amely az árfelügyeleti és hatósági árelőkészítő tevékenységhez szükséges,

c) a költség és árbevétel struktúra átláthatóságát nyilvántartási és elszámolási rendszerében biztosítani.

144. § (1)576 A közcélú hálózathoz történő csatlakozással összefüggésben csatlakozási díjat kell fizetni. A csatlakozási díjak meghatározásának szempontjait, a csatlakozási díjak elemeit a Hivatal előterjesztése alapján a miniszter rendeletben állapítja meg.

(1a)577 A csatlakozási díjak mértékét és alkalmazásának szabályait a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg. A rendelet kihirdetése és hatálybalépése között legalább 15 napnak el kell telnie.

(2)578 A csatlakozási díjat úgy kell megállapítani, hogy az igények befolyásolásán keresztül segítse elő a legkisebb költség elvének érvényesülését, valamint figyelembe vegye a hálózatra később csatlakozott rendszerhasználók csatlakozásának hatásaiból származó előnyöket. A csatlakozási díj nem haladhatja meg a hálózati engedélyes által a csatlakozás érdekében közvetlenül hálózati beruházásra fordított összeg nagyságát.

(3) A csatlakozási díjból származó bevételt a hálózathoz történő csatlakozáshoz szükséges beruházásokra kell fordítani.

(4)579 A csatlakozási díjat tételesen kell megállapítani. Az erőművek és a 132 kV, vagy annál magasabb feszültségszintre csatlakozó felhasználók esetében a csatlakozási díj a kiszámítására vonatkozó módszer előírásával is megállapítható. A rendszerhasználók és a hálózatra csatlakozni kívánók kötelesek a Hivatal által megállapított csatlakozási díjat megfizetni. A hálózati engedélyesek kötelesek a Hivatal által megállapított áralkalmazási feltételeket alkalmazni.

(5)580 A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott miniszteri rendelet előkészítése során kikéri az érintett engedélyesek és a felhasználók reprezentatív érdekképviseleti szerveinek véleményét. A Hivatal a rendeletre vonatkozó előterjesztését a honlapján közzéteszi és kezdeményezi a miniszternél a rendelet kihirdetését. A miniszter a Hivatal előterjesztését a benyújtást követő 30 napon belül elfogadja vagy elutasítja. Az előterjesztés

a)581 elfogadása esetén a miniszter a csatlakozási díjak meghatározásának szempontjait, elemeit, alkalmazásának általános szabályait az előterjesztés elfogadását követő 30 napon belül rendelettel hirdeti ki,

b) elutasítása esetén a miniszter az elutasítás tényét és indokolását az elutasító döntés meghozatalát követő 15 napon belül nyilvánosságra hozza.

(6) A csatlakozási díjból származó bevételből finanszírozott beruházást a rendszerhasználati díjak meghatározásával összefüggésben a tőkeköltség számításánál figyelmen kívül kell hagyni.

(7) A csatlakozási díjra vonatkozó rendelkezések betartását a Hivatal ellenőrzi.

144/A. §582 Az 500 MW-ot meghaladó névleges teljesítőképességű gépegységgel rendelkező erőmű közcélú hálózathoz történő csatlakozása esetén a villamosenergia-rendszer szabályozási költségei növekedésének kompenzálására a gépegység névleges teljesítőképességének 500 MW-ot meghaladó része után MW-onként az átviteli rendszerirányító részére a külön jogszabályban meghatározott módon és mértékben rendszerszabályozási hozzájárulást fizet. Ezen díjfizetés kötelezettség nem érinti a 144. § alapján teljesítendő díjfizetési kötelezettséget. A rendszerszabályozási hozzájárulás meghatározásakor figyelembe kell venni a hálózatra később csatlakozott, 500 MW-ot meghaladó névleges teljesítőképességű gépegységgel rendelkező erőmű csatlakozásának hatásait.

145. §583 A 142-144. §-okban foglalt rendelkezések megsértése esetén a Hivatal határozattal

a) megtiltja a jogszabályt sértő ár, illetve díj további alkalmazását és kötelezi az engedélyest a jogszerű ellenérték alkalmazására,

b)584 kötelezi az engedélyest a 142-144. §-okban foglalt rendelkezések megsértésével elért többletbevétel jegybanki alapkamat tárgyévi éves átlagával növelt összegének a sérelmet szenvedett fél részére történő visszatérítésére, ha pedig ennek személye nem állapítható meg, az engedélyes által ellátott valamennyi felhasználó, felhasználó hiányában az engedélyessel jogviszonyban álló rendszerhasználók részére történő visszatérítésére, és

c) bírságot szabhat ki.

145/A. §585 A 170. § (2) bekezdésnek a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény, valamint a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló 2010. évi LV. törvény 17. §-ával megállapított 1. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott rendelet hatálybalépéséig a Hivatal által a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény, valamint a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló 2010. évi LV. törvény hatálybalépését megelőzően utoljára jóváhagyott árakat kell alkalmazni a Hivatal határozatában meghatározott időponttól.

146. § (1) Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételi árait a 9. § szerinti kötelező átvételi rendszer részletes szabályait meghatározó külön jogszabály tartalmazza.

(2) Az átviteli rendszerirányító által a kötelező átvétel keretében befogadott villamos energiának az érintett piaci szereplőkre történő szétosztása során alkalmazandó árak meghatározásának módját a 13. § (1) bekezdése alapján kiadott külön jogszabály tartalmazza.

XVII. Fejezet

EGYÉB PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

147. § (1) Az átviteli rendszerirányító által az e célból létrehozott elkülönített számláján kezelt, kötelező befizetésből származó pénzeszközökből kell biztosítani

a) a szénipari szerkezetátalakítási támogatás,586

b) a külön jogszabályban meghatározott személyi kör részére a villamosenergia-iparban fennálló, vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben külön jogszabálynak megfelelően biztosított kedvezményes árú villamosenergia-ellátás támogatása,587

c)588 a kapcsolt termelésszerkezet-átalakítás támogatása

finanszírozásához szükséges pénzügyi forrásokat.

(2)589 Az (1) bekezdésben meghatározott pénzeszközöket havonta az átviteli rendszerirányítónak fizeti meg

a) a rendszerhasználó részére villamos energiát értékesítő egyetemes szolgáltató, villamosenergia-kereskedő és termelői engedélyes a nem lakossági fogyasztó részére közvetlenül értékesített villamos energia mennyiség tekintetében azzal, hogy azokat továbbhárítja a nem lakossági fogyasztó rendszerhasználó felé, valamint

b) a közvetlenül a szervezett villamosenergia-piacról vagy külföldről villamos energiát vásárló, nem lakossági fogyasztó rendszerhasználó.

(3)590 Az (1) bekezdésben meghatározott célok érdekében az átviteli rendszerirányító által beszedett pénzeszközök nem minősülnek az átviteli rendszerirányító bevételének, és az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 71. § (1) bekezdés c) pontja szerint nem tartoznak bele az általános forgalmi adó alapjába az átviteli rendszerirányító azokat más célra nem fordíthatja és köteles azokat egyéb pénzeszközeitől és egymástól is elkülönítetten kezelni. Az átviteli rendszerirányító köteles az elkülönített számlán kezelt pénzeszközöket és azok pénzkezelési költségeivel csökkentett nettó hozamát kötelezettségként kimutatni.

(4)591 A (2) bekezdés szerint megfizetett (fizetendő) pénzeszközöket az egyetemes szolgáltató, a kereskedő és a termelői engedélyes köteles a nem lakossági fogyasztó rendszerhasználók részére kiállított számlán külön feltüntetni.

(5)592 A (2) bekezdés szerint megfizetett (fizetendő), a rendszerhasználó részére kiállított számlán a (4) bekezdésben meghatározott módon külön feltüntetett pénzeszközök nem minősülnek az egyetemes szolgáltató, a kereskedő és a termelői engedélyes bevételének, azokat kötelesek egyéb pénzeszközeiktől és egymástól is elkülönítetten kezelni. Az egyetemes szolgáltató, a kereskedő és a termelői engedélyes köteles ezeket az elkülönítetten kezelt pénzeszközöket és azok pénzkezelési költségeivel csökkentett nettó hozamát az átviteli rendszerirányítóval szembeni kötelezettségként kimutatni.

148. § (1) A 147. § (2) bekezdése szerinti fizetés alapját

a) a 147. § (2) bekezdés a) pontjának megfelelően értékesített, illetve

b) a 147. § (2) bekezdés b) pontjának megfelelően vásárolt

villamos energia képezi.

(2)593 A 147. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás mértéke 0,17 Ft/kWh.

(3)594 A 147. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás mértéke 0,20 Ft/kWh.

(4)595 A 147. § (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatás mértéke 1,71 Ft/kWh.

(5)596 A 147. § (1) bekezdése szerinti pénzeszközök mértékét a következő évre várható finanszírozási igény és az elkülönített számla várható tárgyévi egyenlege alapján kell megállapítani.

149. §597

XVIII. Fejezet

ADATSZOLGÁLTATÁS, BIZALMAS INFORMÁCIÓ KEZELÉSE, TITOKVÉDELEM598

150. § (1)599 A rendszerhasználók és az engedélyesek kötelesek a villamosenergia-rendszer, valamint a villamosenergia-piac zavartalan működését biztosító, külön jogszabályban, valamint a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott, személyes adatot nem tartalmazó adatokat, információkat a külön jogszabályban előírt ideig megőrizni, továbbá abban - és azzal összhangban a villamosenergia-ellátási szabályzatokban - meghatározottak részére az előírt módon, időben és csoportosításban megadni.

(2) Az átadott adatokat az adatkezelő kizárólag a villamosenergia-rendszer és a villamosenergia-piac működésével kapcsolatos - engedélyes - tevékenysége ellátásával összefüggésben használhatja.

(3) A villamosenergia-piac működésével összefüggő, a kereskedelmi szabályzatban meghatározott adatokat az átviteli rendszerirányító köteles honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozni.

151. § (1)600 Az átviteli rendszerirányító, az elosztó hálózati engedélyesek, az egyetemes szolgáltató, a 177/A. § (1) bekezdése szerinti projekttársaság, a felhasználónak közvetlenül értékesítő termelői engedélyes és a villamosenergia-kereskedő engedélyköteles tevékenységének végzése, valamint az ehhez szükséges műszaki berendezések létesítésére, üzemeltetésére vonatkozó szerződés megkötése, tartalmának meghatározása, módosítása, a teljesítésének figyelemmel kísérése, a szerződésben meghatározott díjak számlázása, továbbá a szerződésből eredő egyéb követelések érvényesítése, valamint a ellátási szabályzatokban foglalt együttműködési és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése céljából kezelheti a felhasználó, valamint a külön jogszabályban meghatározott fizető azonosításához szükséges és elégséges, jelen törvény vagy a végrehajtására kiadott külön jogszabály szerint a szerződés tartalmát képező személyes adatot. A felhasználó azonosításához a természetes személy felhasználó esetén neve, lakcíme, anyja neve, születésének helye és ideje, nem természetes személy felhasználó esetén elnevezése, székhelye, adószáma, cégjegyzékszáma (egyéb nyilvántartási száma) szükséges.

(1a)601 A megfelelési ellenőr az e törvényben és a Vhr.-ben meghatározott szétválasztási szabályoknak való megfelelés ellenőrzésével, valamint a megfelelési program végrehajtásával kapcsolatos feladatai elvégzése céljából az ahhoz szükséges mértékben kezelheti a tevékenysége során tudomására jutott a megfelelési ellenőrt foglalkoztató hálózati engedélyes üzleti titkait, valamint a hálózati engedélyesnél foglalkoztatott személyek személyes adatait, így nevüket, lakcímüket, születési helyüket és idejüket, anyjuk nevét, valamint munkakörükre és végzettségükre vonatkozó adataikat.

(1b)602 Az elosztó a védendő fogyasztókat megillető kedvezmény biztosítása céljából kezelheti a védendő fogyasztók nyilvántartásának vezetéséhez szükséges személyes és különleges személyes adatokat, így a védendő fogyasztó nevét, lakcímét, születési helyét és idejét, anyja nevét, valamint a védendő fogyasztói státuszt megalapozó adatokat.

(2)603 A hálózati engedélyes, a felhasználónak közvetlenül értékesítő termelői engedélyes, a villamosenergia-kereskedő és a megfelelési ellenőr (a továbbiakban együtt: adatkezelő) a kezelt személyes adatot haladéktalanul törli, ha nem az (1)-(1b) bekezdésben meghatározott célból történt az adatkezelés, vagy az (1)-(1b) bekezdésben meghatározott adatkezelési cél megszűnt, különösen az engedélyesi tevékenység keretében létrejött jogviszony megszűnik, vagy az ahhoz kapcsolódó követelések érvényesítése megtörtént, illetve a követelés érvényesíthetősége megszűnt.

(3)604 A felhasználó, valamint a külön jogszabályban meghatározott fizető adatkezelővel történő szerződéskötése nem tehető függővé valamely, az (1)-(1b) bekezdésben nem szabályozott célból történő adatkezeléshez való hozzájárulástól.

(4)605 Az (1)-(1b) bekezdésben meghatározott adatok közül az adatkezelés céljához szükséges adatok átadhatóak

a) az adatkezelő megbízása alapján a szerződés megkötését, a leolvasást, a számlázást, a kézbesítést, a díjfizetések és követelések kezelését, a forgalmazás kezelését, a felhasználási helyek műszaki kivitelezését, felülvizsgálatát, ellenőrzését, kikapcsolását, illetőleg az ügyfélszolgálati tevékenységet végző természetes személynek és gazdálkodó szervezetnek,

b) a számlázási és forgalmazási jogviták rendezésére jogszabály alapján jogosult szervezetek részére,

c) a Hivatalnak,

d) a nemzetbiztonság, a honvédelem és a közbiztonság védelme, a közvádas bűncselekmények üldözése céljából az arra hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szerveknek, nyomozó hatóságoknak, az ügyésznek, valamint a bíróságnak,

e) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény előírásai szerint a bírósági végrehajtónak,

f)606 a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak,

g)607 a védendő fogyasztó esetében az egy felhasználási helyen való igénybevételének ellenőrzése céljából az elosztónak és a védendő fogyasztót megillető kedvezménynek vagy különleges bánásmódnak a biztosítása érdekében a villamosenergia-kereskedőnek, és

h)608 a villamosenergia-iparban fennálló, vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben az egyetemes szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott kedvezményes villamosenergia-áron történő vásárlásra jogosult személyeket illetően, a kedvezményes villamosenergia-áron történő vásárlás elszámolása céljából az átviteli rendszerirányítónak.

(5)609 Az átadott adatokkal kapcsolatban a (4) bekezdés a)-c) és f)-h) pontjában meghatározott adatokat átvevőket az engedélyessel azonos titoktartási kötelezettség terheli. Az adatkezelő köteles a (4) bekezdés a)-c), valamint e)-h) pontja esetén az adatátadással egyidejűleg az érintettet értesíteni.

152. §610 (1)611 Az engedélyesek, az e törvény szerint nem engedélyköteles kiserőművek, a 2011. október 1-je előtt létesített nem engedélyköteles magánvezeték üzemeltetője, az integrált villamosenergia-ipari vállalkozások és az engedélyesek által a 94. § alapján kiszervezett tevékenységet végző személyek kötelesek a miniszter és a Hivatal részére megadni e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározott és a feladatai ellátásához szükséges információkat. Az adatszolgáltatás tartalmát és formáját jogszabály és a Hivatal határozza meg.

(2) Az átviteli rendszerirányító, a termelő és a villamosenergia-kereskedő köteles az Európai Bizottság és az Ügynökség rendelkezésére bocsátani az átviteli rendszerirányító szétválasztási szabályoknak való megfelelésével kapcsolatban kért információkat.

153. §612 (1) Az átviteli rendszerirányító biztosítja az üzleti titoknak minősülő információk bizalmas kezelését.

(2) Az elosztó és az átviteli rendszerirányító az információ közreadására vonatkozó jogi kötelezettség sérelme nélkül köteles megőrizni azoknak a gazdasági szempontból érzékeny információknak a titkosságát, amelyekhez e törvény szerinti engedélyesi tevékenysége során hozzájut, továbbá megakadályozni, hogy a saját tevékenységével kapcsolatos - üzleti szempontból előnyös - információ megkülönböztető módon kerüljön nyilvánosságra.

154. § Az átviteli rendszerirányító a jelen törvényben szabályozott feladata ellátása során a nemzetközi együttműködés keretében az ellátási szabályzatokban meghatározott adatokat továbbíthatja az együttműködő nemzetközi szervezeteknek.

155. § (1) A Hivatal a jelen törvényben szabályozott feladata ellátásához az adatvédelmi jogszabályokkal összhangban adatot kezelhet.

(2) A Hivatal az átvett adatokat más részére jogszabályi feltételek fennállása és megkeresés esetén átadhatja.

(2a)613 A Hivatal a Ket. szerinti törvény által védett titoknak minősülő adatot a 162-162/B. §-ban meghatározott hatóságoknak az e törvényben meghatározott együttműködés keretében átadhatja.

(3) A Hivatal gondoskodik az adatkezelés körében a jogosulatlan hozzáférés, közlés, megváltoztatás vagy törlés megelőzéséről, illetőleg megakadályozását biztosító technikai és logikai védelemről.

(4) A Hivatal - a külön jogszabályban meghatározott adatok körére vonatkozóan - adatokat köteles honlapján közzétenni.

(5)614 A Hivatal köztisztviselői kötelesek megőrizni a feladatkörük ellátása során tudomásukra jutott, a Ket. szerinti védett adatot. Ez a kötelezettség a köztisztviselői jogviszony megszűnését követően is fennmarad.

156. § A Hivatal a tagállamok felügyeleti hatóságainak kérésére jogosult rendelkezésre bocsátani a villamosenergia-rendszer és a villamosenergia-piac működésével kapcsolatos adatokat. Ha a Hivatal nem tudja átadni a kért információkat, ennek okairól értesíti a megkereső hatáskörrel rendelkező hatóságot.

157. § A 150. § (3) és a 155. § (4) bekezdés szerint közzétételre kerülő információk közérdekből nyilvánosak.

157/A. §615 (1) Az elosztó az elosztó hálózat elemeiről és berendezéseiről köteles naprakész nyilvántartást vezetni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból az elosztó az önkormányzatok és az állami szervek kérelmére köteles térítésmentesen adatot szolgáltatni.

XIX. Fejezet

A HIVATAL616

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal feladata és hatásköre617

158. § (1)618

(2) A Hivatal tevékenységének célja

a) az e törvény és felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok által engedélykötelesnek minősített tevékenységet folytató vállalkozások és a vezetékes energiaellátási piac jogszabályoknak és hatósági előírásoknak megfelelő működésének biztosítása,

b) a hatékony és fenntartható villamosenergia-piaci verseny előmozdítása,

c) a hatékonysági követelmények és a legkisebb költség elvének érvényesítése,

d) az ellátás biztonságának megőrzése és növelése,

e)619 az energiapolitikai célkitűzések, valamint a fenntartható fejlődés követelményeinek érvényesítése,

f) a nyilvánosság tájékoztatása,

g) a felhasználók és az engedélyesek érdekeinek védelme, valamint

h) a technológiai monopolhelyzettel való visszaélés, a versenykorlátozás megakadályozása a piaci résztvevők tevékenységének és az áraknak a szabályozásával kapcsolatos hatáskörök gyakorlása révén, az Európai Unió követelményeinek megfelelően,

i)620 a védendő fogyasztók védelmének elősegítése,

j)621 a kereskedőváltás megkönnyítésének elősegítése,

k)622 versenyképes, biztonságos és fenntartható belső villamosenergia-piac kialakításának és a tényleges piacnyitásnak elősegítése a Európai Unión belül, valamint ennek érdekében részvétel versenyképes és megfelelően működő regionális piacok kialakításában,

l)623 annak elősegítése, hogy az átviteli rendszerirányító és a rendszerhasználók megfelelő ösztönzőket kapjanak a villamosenergia-rendszer hatékonyságának növelésére és a piaci integráció elősegítésére.

159. §624 (1) A Hivatal a villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a villamosenergia-piac hatékony működésének felügyeletével kapcsolatos feladatai körében:

1. kiadja, jogszabályban meghatározott esetekben módosítja, illetve visszavonja az e törvény szerint engedélyköteles tevékenységek gyakorlásához szükséges engedélyeket,

2.625 jóváhagyja az engedélyesek által kidolgozott üzletszabályzatokat és belső kiválasztási szabályzatokat, valamint azok módosítását, illetve e törvényben meghatározott esetekben hivatalból módosítja, vagy visszavonja azokat,

3. jóváhagyja a villamosenergia-ellátási szabályzatokat, a szervezett villamosenergia-piaci szabályzatot, valamint azok módosítását, illetve e törvényben meghatározott esetekben hivatalból módosítja, vagy visszavonja azokat,

4. ellenőrzi az e törvényben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, 714/2009/EK rendeletben, a Hivatal által kiadott határozatokban, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, valamint az üzletszabályzatokban meghatározott kötelezettségek betartását,

5. javaslatot tesz a rendszerhasználati díjak meghatározására és szabályozására vonatkozó keretszabályokra,

6.626 rendeletben határozza meg a rendszerhasználati és a csatlakozási díjakat, valamint az egyes díjak alkalmazásának feltételeit,

7. előkészíti az egyetemes szolgáltatás árképzésére vonatkozó szabályokat,

8.627 javaslatot tesz az elosztó és az egyetemes szolgáltató által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körére és díjaira, az ingyenesen biztosítandó szolgáltatások legszűkebb körére, valamint a felhasználó szerződésszegése esetén külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körére és díjaira,

9. dönt a közcélúvá, ezen belül átviteli vagy elosztó hálózati elemmé történő minősítésről vagy átminősítésről,

10. a 37. §-ban meghatározott szabályok szerint dönt a rendszerösszekötő vezeték tekintetében benyújtott mentesítési kérelemről,

11. a Vhr.-ben meghatározott szempontrendszer alapján jóváhagyja az átviteli rendszerirányító által készített hálózatfejlesztési tervet, figyelemmel kíséri annak megvalósítását és évente értékeli azt,

12. a 8. § (1) bekezdésének rendelkezései szerint erőmű létesítésére, illetve keresletoldali szabályozási intézkedésekre, a 26. § (1) bekezdése szerint a hálózat fejlesztésére pályázatot írhat ki, a 26/A. § (1) bekezdése szerint az átviteli hálózat fejlesztésére pályázatot ír ki, és elbírálja azokat,

13. az egyes engedélyesekre - a jogszabályban meghatározott keretek között - hivatalból határozatban állapítja meg az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenység folytatásának minimális minőségi követelményeit, valamint elvárt színvonalát, a felhasználókkal való kapcsolattartás módjára vonatkozó minimális követelményeket, a lakossági fogyasztónak nem minősülő felhasználók tájékoztatásának részletes szabályait, továbbá a hálózati engedélyesek vonatkozásában a hálózat biztonságos üzemeltetésére vonatkozó minimális követelményeket,

14. a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátás fenntartása érdekében kivizsgálja az erőművek teljesítőképességében beálló változásokat, indokolatlan termelés-visszatartás esetén megállapítja az erőművi teljesítőképesség felajánlandó mértékét,

15.628 e törvény szerint jóváhagyja az engedélyes Ptk szerinti átalakulását, egyesülését, illetve szétválását, jogutód nélküli megszűnését, a jegyzett tőke értékének csökkentését, az engedélyesekben történő részesedés- és befolyásszerzést, az olyan jogügyletek végrehajtását, amelyek eredményeként harmadik országból származó személy vagy személyek gyakorolnának irányítást az átviteli rendszerirányító vagy annak irányító részvényese felett, az engedélyes működési engedélyében felsorolt engedélyhez kötött tevékenységeinek más személy általi végzését, valamint a működési engedélyben meghatározott alapvető eszközeinek és vagyoni értékű jogainak más személy részére történő átruházását, átengedését, lízingbe adását, illetve egyéb módon tartós használatba adását, megterhelését vagy biztosítékul lekötését,

16. felülvizsgálja a szénipari szerkezetátalakítási támogatásra jogosult bányavállalkozó szénipari szerkezetátalakítási támogatásának kifizetésére vonatkozó kérelmét, és javaslatot tesz a miniszternek a kifizethető szénipari szerkezetátalakítási támogatás mértékére, és

17. végrehajtja a 714/2009/EK rendelet 19. cikkében meghatározott feladatokat.

(2) A Hivatal az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével kapcsolatos feladatai körében meghatározza a rendszerhasználók közcélú hálózathoz való hozzáférésének általános szabályait.

(3) A Hivatal a hatékony verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében:

1. ellenőrzi a villamos energia határon keresztül történő szállításának végrehajtását,

2. ellenőrzi az átláthatósági követelmények betartását,

3. piacfelügyeleti tevékenysége során figyelemmel kíséri a villamosenergia-piaci verseny jellemzőit, piacelemzést és hatósági ellenőrzést végez,

4. ellátja a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes azonosításával, illetve az ilyen jellegű piac szabályozásával kapcsolatos, e törvény által hatáskörébe utalt teendőket,

5. ellenőrzi a rendszerhasználati díjakra és a csatlakozási díjakra, valamint az egyetemes szolgáltatás áraira vonatkozó előírások betartását,

6. vizsgálja az öt évet meghaladó időtartamú szerződéseket a tekintetben, hogy megfelelnek-e a 96. § (1) bekezdésében felsorolt jogszabályokban és uniós jogi aktusokban meghatározott kötelezettségeinek, kivéve, ha ennek vizsgálatára a versenyhatóság rendelkezik hatáskörrel, és

7. meghatározza az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mennyiségét és a kötelező átvétel időtartamát,

8.629 ellátja a villamosenergia-piacot érintően az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott, a nemzeti szabályozó hatóságra vonatkozó feladatokat, illetve ezzel összefüggésben ellenőrzési-, nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárást végez.

(4) A Hivatal a szétválasztási szabályok teljesítésével kapcsolatos feladatai körében:

1. jóváhagyja az átviteli rendszerirányító és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás közötti pénzügyi és kereskedelmi megállapodásokat, az átviteli rendszerirányító által a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részére nyújtható szolgáltatás feltételeit, továbbá a 26/A. § (5) bekezdése szerinti megállapodásokat,

2. jóváhagyja a hálózati engedélyesek által benyújtott megfelelési programokat, azok módosításait, jóváhagyja a megfelelési jelentést, továbbá jóváhagyja az átviteli rendszerirányító megfelelési ellenőrének kinevezését, megbízatásának feltételeit, időtartamát, valamint megbízatásának megszüntetését,

3. ellenőrzi a tevékenységek szétválasztásának teljesítésére és ennek keretében a keresztfinanszírozás-mentes működés érvényesülésére vonatkozó szabályokat,

4. figyelemmel kíséri továbbá az átviteli rendszerirányító és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás közötti kommunikációt, kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatokat,

5. tanúsítási eljárást folytat le,

6. dönt a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás és annak átviteli rendszerirányító tagja, valamint az átviteli rendszerüzemeltető és az átviteli hálózat tulajdonosa közötti panaszok ügyében, és

7. kifogásolhatja az operatív irányítást ellátó személy, továbbá a felügyelőbizottság tagja kinevezését, kinevezése megújítását, munkafeltételeit, megbízatása megszüntetését, ellenőrzi az operatív irányítást ellátó személy munkaviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának idő előtti megszüntetését, továbbá kezdeményezheti a megfelelési ellenőr megbízatásának megszüntetését.

(5) A Hivatal a felhasználók védelmével kapcsolatos feladatai körében:

1.630 ellenőrzi a csatlakozással, a hálózathoz való hozzáféréssel, illetve a rendszer megfelelő minőségben való rendelkezésre állásával kapcsolatos felhasználói igények hálózati engedélyes általi kielégítését, ellenőrzi a felhasználók által a közcélú hálózathoz való csatlakozás érdekében befizetett csatlakozási díj felhasználását, bírságot szab ki,

2.631 dönt az engedélyesekkel szemben felmerülő panaszok - ideértve a szerződés nélküli vételezéssel, a szabálytalan vételezéssel, valamint ezek jogkövetkezményeivel kapcsolatos panaszok - ügyében, kivéve az 57. § (1) bekezdése szerinti lakossági fogyasztói panaszokat, és

3. dönt a rendszerhasználó által a hálózati engedélyessel szemben, továbbá a vételező és a felhasználó által a magánvezeték üzemeltetőjével szemben e törvényben meghatározott kötelezettségek megsértésével kapcsolatban benyújtott beadványokról.

(6) A Hivatal az adatszolgáltatással és adatvédelemmel kapcsolatos feladatai körében:

1. eleget tesz a személyes adatok gyűjtésére vonatkozó, törvényben előírt, valamint a Vhr.-ben meghatározott egyéb adatgyűjtési, adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének,

2. végrehajtja a 714/2009/EK rendelet 20. cikkében meghatározott feladatokat, és

3. éves jelentést készít az Ügynökség és az Európai Bizottság részére saját tevékenységéről és feladatai végrehajtásáról.

(7)632 A Hivatal egyéb feladatai körében ellátja az energiapolitikáért felelős miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelőségértékelő szervezetek kijelölésével kapcsolatos feladatokat.

Tanúsítási eljárás633

160. §634 (1) A Hivatal köteles ellenőrizni, hogy az átviteli rendszerirányító folyamatosan megfelel-e a szétválasztási szabályoknak. A Hivatal a megfelelés biztosítása érdekében e § szerint tanúsítási eljárást folytat le az alábbi esetekben:

a) az átviteli rendszerirányítási engedély kiadására vagy meghosszabbítására irányuló kérelem benyújtását megelőzően az ügyfél kérelmére,

b) az átviteli rendszerirányító (4) bekezdés szerinti bejelentése alapján,

c) ha a Hivatal az átviteli rendszerirányító vagy az átviteli hálózat tulajdonosa feletti irányítást és befolyást érintő olyan tervezett változásról szerez tudomást, amely a szétválasztási szabályok megsértéséhez vezethet, vagy amennyiben okkal feltételezi a szétválasztási szabályok megsértését,

d) az Európai Bizottság indokolással ellátott kezdeményezésére, vagy

e) ha a 99. § (1a) bekezdése értelmében átviteli rendszerüzemeltető kijelölése válik szükségessé, a kijelölést megelőzően.

(2) A Hivatal a tanúsítási eljárás során megállapítja a szétválasztási szabályoknak való megfelelést, amennyiben az átviteli rendszerirányítási engedély kérelmezője, az átviteli rendszerirányító vagy az átviteli rendszerüzemeltetővé kijelölendő személy megfelel a 102-102/E. §-ában, a 103. §-ában vagy a 104. §-ában foglalt rá vonatkozó rendelkezéseknek. Amennyiben a tanúsítási eljárás során a Hivatal megállapítja, hogy az átviteli rendszerirányító vagy átviteli rendszerüzemeltetővé kijelölendő személy nem felel meg a 102-102/E. §-ában, a 103. §-ában vagy a 104. §-ában foglalt, rá vonatkozó szétválasztási szabályoknak, átviteli rendszerirányító esetén a 96. §-ban foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza, átviteli rendszerüzemeltetővé kijelölendő személy esetén pedig nem jelöli ki átviteli rendszerüzemeltetővé.

(3)635 A Hivatal a szétválasztási szabályoknak való megfelelés tárgyában a 168. § (4) bekezdés e) pontjában meghatározott határidőn belül határozatot hoz, amelyet - az eljárás egyidejű felfüggesztése mellett - az adott döntésre vonatkozó összes információval együtt, a 714/2009/EK rendelet 3. cikkében meghatározott eljárás lefolytatása céljából haladéktalanul megküld az Európai Bizottságnak. Az Európai Bizottság eljárását követően a Hivatal az eljárás felfüggesztését megszünteti, és a 714/2009/EK rendelet 3. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(4) Az átviteli rendszerirányító köteles bejelenteni a Hivatalnak minden olyan tervezett jogügyletet, amely a szétválasztási szabályoknak való megfelelés ismételt vizsgálatát teheti szükségessé.

(5)636 Amennyiben a Hivatal az (1) bekezdés a) pontja alapján a 104. §-ban meghatározott szétválasztási szabályoknak való megfelelést tanúsította, és a 104. § (6) bekezdése figyelembevételével átviteli rendszerüzemeltetésre vonatkozó működési engedélyt ad ki, azt követően az átviteli rendszerirányítónak a 102. §-102/E. §-ban foglalt szétválasztási szabályoknak való megfelelés tanúsítása iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

160/A. §637 (1) A Hivatal a 160. § szerinti tanúsítási eljárástól eltérően az e § szerinti harmadik országokkal kapcsolatos tanúsítási eljárást folytatja le az alábbi esetekben:

a) az átviteli rendszerirányító (2) bekezdés szerinti bejelentése alapján,

b) a (3) bekezdés a) pontja szerinti kérelem alapján, vagy

c) ha a Hivatal a (3) bekezdés b) pontja szerinti jogügyletről szerez tudomást.

(2) Az átviteli rendszerirányító köteles bejelenteni a Hivatalnak minden olyan tervezett jogügyletet, amely azt eredményezné, hogy harmadik országból vagy harmadik országokból származó személy vagy személyek szereznének irányítást az átviteli rendszerirányító vagy az átviteli hálózat tulajdonosa felett.

(3) A Hivatal köteles haladéktalanul értesíteni az Európai Bizottságot

a) amennyiben olyan átviteli rendszerirányító vagy átviteli hálózat tulajdonos kéri a 160. § szerinti tanúsítási eljárás lefolytatását, amely felett harmadik országból vagy harmadik országokból származó személy vagy személyek gyakorolnak irányítást, vagy

b) minden olyan jogügyletről, amelynek következtében harmadik országból vagy harmadik országokból származó személy vagy személyek szereznének irányítást az átviteli rendszerirányító vagy az átviteli hálózat tulajdonosa felett.

(4) A Hivatal a harmadik országokkal kapcsolatos tanúsítási eljárás során a szétválasztási szabályoknak való megfelelést nem tanúsítja, amennyiben az irányítást szerző nem bizonyította, hogy

a) az átviteli rendszerirányító megfelel az e törvény 102-102/E. §-ában, a 103. §-ában vagy a 104. §-ában foglalt rá vonatkozó rendelkezéseknek, és

b) a tanúsítás megadása nem veszélyezteti a villamosenergia-ellátás biztonságát - beleértve az Európai Unió villamosenergia-ellátásának biztonságát -, melynek vizsgálatakor a Hivatal

ba) az Európai Uniónak a nemzetközi jogból eredő, különösen az ellátásbiztonság tárgyában kötött, két vagy többoldalú megállapodások szerinti jogait és kötelezettségeit,

bb) a Magyar Köztársaság harmadik országgal vagy országokkal kötött nemzetközi megállapodásaiból eredő és az adott harmadik országgal vagy országokkal szemben fennálló, az Európai Unió jogával összeegyeztethető jogait és kötelezettségeit, és

bc) az adott esetre és az érintett harmadik országra vonatkozó egyéb tényeket és körülményeket veszi figyelembe.

(5) A Hivatal a tanúsítás megadása tárgyában a 168. § (4) bekezdésének h) pontjában meghatározott határidőn belül határozatot hoz, amelyet - az eljárás egyidejű felfüggesztése mellett - az adott döntésre vonatkozó összes információval együtt haladéktalanul megküld az Európai Bizottságnak, és egyúttal megkéri véleményét arra vonatkozóan, hogy

a) az átviteli rendszerirányító megfelel-e a 2009/72/EK irányelv 9. cikkében foglalt követelményeknek, és

b) a tanúsítás megadása nem veszélyezteti-e az Európai Unió villamosenergia-ellátásának biztonságát.

(6) Ha az Európai Bizottság a (4) bekezdés szerinti határozattal egyetért, vagy arra a kérelem kézhezvételétől számított 2 hónapon belül - az Ügynökség vagy az érintett felek véleményének kikérése esetén, 4 hónapon belül - nem nyilvánít véleményt, a Hivatal az eljárás felfüggesztését 2 hónapon belül megszünteti, és határozatát az Európai Bizottság véleményével együtt honlapján közzéteszi. Ha az Európai Bizottság a Hivatal határozatával nem ért egyet, a Hivatal az eljárás felfüggesztését 2 hónapon belül megszünteti, és módosítja határozatát. A Hivatal minden esetben jogosult a tanúsítást megtagadni, ha a tanúsítás megadása veszélyeztetné az ország vagy az Európai Unió más tagállama villamosenergia-ellátásának biztonságát, ez utóbbi esetekben a Hivatal határozatát az Európai Bizottság véleményével és az Európai Bizottság véleményétől való eltérés indokolásával együtt teszi közzé honlapján.

A Hivatal gazdálkodása

161. § (1)-(2)638

(3)639 A Hivatal részére felügyeleti tevékenységéért az engedélyesek felügyeleti díjat kötelesek fizetni, amelynek mértéke az engedélyes tevékenysége előző évi nettó árbevételének 0,06%-a. Ha a tárgyévet megelőző évben az engedélyesnek nem volt nettó árbevétele, vagy nem volt teljes évre vonatkozó nettó árbevétele, akkor éves felügyeleti díj előleget kell fizetni, amelynek mértéke a tárgyévre vonatkozó üzleti tervben az engedélyköteles tevékenységből elérni tervezett nettó árbevétel 0,06%-a. Amennyiben a tárgyév tényleges nettó árbevétele nem azonos az üzleti tervben tervezettel, a különbözet 0,06%-ával a tárgyévet követő évben a fizetendő felügyeleti díj mértékét megfelelően módosítani kell.

(4)-(5)640

(6)-(7)641

A HIVATAL KAPCSOLATA MÁS SZERVEKKEL, NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS KAPCSOLAT AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEIVEL

Együttműködés a Gazdasági Versenyhivatallal

162. § (1)642 A Hivatal és a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: versenyhatóság) a villamosenergia-piaci versenyt érintő kérdésekben a verseny védelmének következetes érvényre juttatása, az egységes jogalkalmazás előmozdítása, valamint a piacok 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikke szerinti nyomon követése érdekében együttműködik.

(2)643 A 110-111. § alkalmazása során a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesek azonosításával és a rájuk vonatkozó kötelezettségek előírásával kapcsolatos eljárásokban a Hivatal megfelelő határidő biztosításával a versenyhatóság szakmai álláspontját tartalmazó véleményét figyelembe veszi, amennyiben attól eltér, annak indokait a határozat indokolásában megjelöli.

(3)644 A Hivatal és a versenyhatóság az együttműködés során köteles biztosítani, hogy eljárásaik az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokkal összhangban legyenek, beleértve az esetlegesen más hatóságnak történő adattovábbítás esetét is, valamint azt, hogy a Ket. szerinti törvény által védett titokhoz fűződő érdekek ne sérüljenek.

(4) A Hivatal és a versenyhatóság az együttműködésük részletes szabályait megállapodásban rögzítik, és azt a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik.

Együttműködés a Magyar Nemzeti Bankkal645

162/A. §646 (1)647 A Hivatal és a - pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró - Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet)

a) a szervezett villamosenergia-piac prudens működése, az ott megkötött, lebonyolított és elszámolt ügyletek hatékony hatósági felügyelete, valamint az információáramlás és az egységes jogalkalmazás biztosítása érdekében, továbbá

b) az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben a nemzeti szabályozó hatóság és a hatáskörrel rendelkező pénzügyi hatóság közötti együttműködés területeként meghatározott kérdésekben

együttműködik. A Hivatal és a Felügyelet az együttműködésük részletes szabályait megállapodásban rögzítik és azt közzéteszik.

(2)648 A Hivatal és a Felügyelet az együttműködés során köteles biztosítani, hogy eljárásaik az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokkal összhangban legyenek, beleértve az esetlegesen más hatóságnak történő adattovábbítás esetét is, valamint azt, hogy a Ket. szerinti törvény által védett titokhoz fűződő érdekek ne sérüljenek.

Együttműködés a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal649

162/B. §650 (1) A Hivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal együttműködik a határon keresztül történő villamos energia ki- és beszállítást végző engedélyesek, valamint a villamosenergia-kereskedők vonatkozásában fennálló hatósági feladataik ellátása érdekében. A Hivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az együttműködésük részletes szabályait megállapodásban rögzítik, és azt közzéteszi.

(2) Az együttműködés keretében a Hivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kölcsönösen adatszolgáltatást nyújt egymásnak az (1) bekezdésben meghatározott engedélyesek által határon keresztül ki- és beszállított, valamint belföldön vásárolt és értékesített villamos energia mennyiségéről.

(3)651 A Hivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az együttműködés során köteles biztosítani, hogy eljárásaik az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokkal összhangban legyenek, beleértve az esetlegesen más hatóságnak történő adattovábbítás esetét is, valamint azt, hogy a Ket. szerinti törvény által védett titokhoz fűződő érdekek ne sérüljenek.

Kapcsolat a fogyasztóvédelmi hatósággal és a felhasználói érdekképviseletekkel

163. § (1) A Hivatal a lakossági fogyasztók érdekeinek érvényesítése érdekében a vezetékes energetikai rendszerekre vonatkozó jogszabályok alkalmazása, illetve feladatai ellátása során a fogyasztóvédelmi hatósággal együttműködik.

(2)652 A Hivatal és a fogyasztóvédelmi hatóság az együttműködésük részletes szabályaira vonatkozóan - a két hatóság együttműködését érintő jogszabályváltozás esetén, de legalább évente felülvizsgálatra kerülő - megállapodást köt. A megállapodást a Hivatal és a fogyasztóvédelmi hatóság a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.

(3) A Hivatal együttműködik a felhasználói érdekek képviseletét ellátó egyesületekkel,653

a)654 szervezi és működteti a felhasználói érdekek képviseletét ellátó egyesületek és a szolgáltatók közötti érdekegyeztetést, dönt az érdekegyeztetés után fennmaradt vitás ügyekben,

b)655 átadja a felhasználói érdekek képviseletét ellátó egyesületeknek és a fogyasztóvédelmi hatóságnak a külön jogszabályban meghatározott mindazon adatokat és információkat, melyek az engedélyes engedélyhez kötött tevékenységével és a felhasználói, illetve lakossági fogyasztói érdek érvényesítésével egyaránt kapcsolatosak.

(4) A Hivatal működteti az Energetikai Érdekegyeztető Tanácsot.

Nemzetközi együttműködés és kapcsolat az Európai Unió szerveivel

164. § (1)656 A Hivatal külföldi szabályozó hatóságokkal, és szakmai szervezetekkel - a hatályos jogszabályok előírásainak figyelembevételével - együttműködési megállapodást köthet, információkat cserélhet és tagként ilyen szakmai szervezetekbe beléphet.

(2)657 A nemzetközi együttműködés során a külföldi szabályozó hatóságoktól kapott adatokat, információkat a Hivatal az alábbi célokra használja fel, illetőleg külföldi szabályozó hatóságoknak az alábbi célokra adhat át személyes adatnak nem minősülő adatokat:

a) az engedélyköteles tevékenységet folytató energiaipari vállalkozások működésének engedélyezésére vonatkozó kérelmek elbírálásához, illetve az engedélyben foglaltak ellenőrzéséhez,

b) a Hivatal által hozott határozatok (különösen döntések, intézkedések, szankciók) megalapozásához.

(3)658 A Hivatal az Európai Bizottságnak, az Ügynökségnek vagy az Energia Közösség Szabályozó Testületének kérésére jogosult rendelkezésre bocsátani a villamosenergia-rendszer és a villamosenergia-piac működésével kapcsolatos információkat, adatokat.

(4)659 A Hivatal az Ügynökség és a külföldi szabályozó hatóság kérésére, a 2009/72/EK irányelv szerinti feladataik ellátásához szükséges, személyes adatnak nem minősülő adatokat jogosult rendelkezésre bocsátani, és ezektől a szervezetektől a feladatai ellátásához szükséges adatokat, információkat kérhet.

165. §660 (1)661 A vezetékes energiarendszerekre vonatkozó jogszabályok alapján, kizárólag Magyarország határait keresztező vezetékes energiaellátási rendszerekhez való hozzáféréssel kapcsolatosan, a vezetékes energiarendszerekre vonatkozó jogszabályokban meghatározott esetekben a Hivatal hatáskörében eljárhatnak:

a) az Európai Bizottság,

b) az Energia Közösség Szabályozó Testülete és

c) az Ügynökség.

(2) Amennyiben az Ügynökség a 713/2009/EK rendelet 7. cikk (1) bekezdésében, 8. cikkében vagy 9. cikk (1) bekezdésében meghatározott esetben a Hivatal hatáskörében jár el, úgy az Ügynökség határozatának végrehajtásáról a Hivatal gondoskodik.

(3) A Hivatal az Ügynökség minden - a Hivatalra vonatkozó 713/2009/EK rendelet szerinti - kötelező erejű határozatát végrehajtja.

(4) A Hivatal együttműködik és szükség esetén információt cserél külföldi szabályozó hatósággal és az Ügynökséggel

a) a határokon átnyúló ügyekben vagy

b) a nemzeti piacok regionális szinten történő integrálása céljából.

(5) A Hivatal (4) bekezdés szerinti együttműködése a külföldi szabályozó hatóságokkal az alábbi célokra irányulhat:

a) a hálózat optimális üzemeltetését biztosító megállapodások kidolgozásának elősegítése,

b) a határkeresztező kapacitásallokáció és a közös szervezett villamosenergia-piacok létrehozása és támogatása,

c) a régión belüli és a régiók közötti tényleges verseny kialakulásához és az ellátásbiztonságának fokozásához szükséges megfelelő rendszerösszekötő kapacitás minimális szintje biztosításának előmozdítása, többek között új összekapcsolások révén, a tagállamok villamosenergia-kereskedőinek megkülönböztetése nélkül,

d) az átviteli rendszerirányítókra és az egyéb piaci szereplőkre vonatkozó valamennyi, 714/2009/EK rendelet 8. cikkének (5)-(6) bekezdésében meghatározott szabályzat kidolgozásának összehangolása,

e) a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó szabályok átviteli rendszerirányítók általi kidolgozásának összehangolása,

f) a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott regionális együttműködéshez kapcsolódó információcsere összehangolása.

165/A. §662 (1) A Hivatal az Ügynökség véleményét kérheti arra vonatkozólag, hogy egy külföldi szabályozó hatóság határozata megfelel-e a 2009/72/EK irányelv vagy a 714/2009/EK rendelet alapján kiadott iránymutatásoknak (a továbbiakban: iránymutatások).

(2) A Hivatal, ha úgy ítéli meg, hogy egy külföldi szabályozó hatóság villamos energia határon keresztül történő ki- és beszállítására vonatkozó határozata nem felel meg az iránymutatásoknak, a határozat keltétől számított 2 hónapon belül tájékoztathatja erről az Európai Bizottságot.

(3) Abban az esetben, ha külföldi szabályozó hatóság vagy az Európai Bizottság az Ügynökség véleményét kéri arra vonatkozólag, hogy a Hivatal villamos energia határon keresztül történő ki- és beszállítására vonatkozó vagy más határozata megfelel-e iránymutatásoknak, és az Ügynökség véleményében megállapítja, hogy a Hivatal határozata nem felel meg azoknak, a Hivatal az Ügynökség véleményében foglaltakat annak kézhezvételétől számított 4 hónapon belül köteles végrehajtani.

(4) Ha az Európai Bizottság a hivatali határozat iránymutatásoknak való megfelelésének további kivizsgálása tárgyában indított eljárásában megállapítja, hogy a Hivatal határozata nem felel meg az iránymutatásoknak, és ezért határozata visszavonására kötelezi, a Hivatal köteles a határozatát 2 hónapon belül visszavonni, továbbá erről az Európai Bizottságot tájékoztatni. Ha az Európai Bizottság nem indít eljárást, vagy az eljárás megindításáról szóló határozatának keltétől számított 4 hónapon belül nem hoz határozatot, úgy kell tekinteni, hogy nem emelt kifogást a Hivatal határozatával szemben.

(5) A Hivatal és a Hivatal eljárásában résztvevő ügyfelek az Európai Bizottságnak a hivatali határozat iránymutatásoknak való megfelelésének további kivizsgálása tárgyában indított eljárása során az Európai Bizottság felhívására jogosultak észrevételeket benyújtani.

165/B. §663 (1) A Hivatal az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (2) bekezdésében és 16. cikkében meghatározott együttműködés keretében jogosult együttműködési megállapodást kötni az Ügynökséggel és más tagállam nemzeti szabályozó hatóságával.

(2) A Hivatal az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti feladatainak végrehajtása érdekében az Ügynökség, illetve más tagállam nemzeti szabályozó hatósága felé adatot továbbíthat, valamint az Ügynökségtől és más tagállam nemzeti szabályozó hatóságától adat továbbítását kérheti. A Hivatal a részére továbbított adatokat az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti feladatainak teljesítése érdekében jogosult kezelni.

166. §664

167. §665

A Hivatal eljárására vonatkozó általános szabályok

168. § (1)666

(2)667 A Hivatal helyszíni ellenőrzést tarthat az e törvény hatálya alá tartozó vállalkozás székhelyén, telephelyén, illetve minden olyan helyen, ahol e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységet folytatnak, továbbá ahol engedélyben meghatározott eszközök vannak, az átviteli rendszerirányítónál és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozásnál, valamint az átviteli rendszerüzemeltetőnél és az átviteli hálózat tulajdonosánál a Hivatal előzetes bejelentés nélkül is tarthat helyszíni ellenőrzést. A helyszíni ellenőrzést végző személy részére a Hivatal megbízólevelet állít ki, amelyet az engedélyes képviselőjének, alkalmazottjának, illetve meghatalmazottjának, kérésére át kell adni. Az üzemi berendezéseket érintő helyszíni ellenőrzést a munkavédelmi és műszaki-biztonsági előírások megtartásával kell lefolytatni.

(3)668 A Hivatal jogosult az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységgel - beleértve a horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozások elsődleges energiaforrás-ellátáshoz kapcsolódó tevékenységét is - kapcsolatos iratokba betekinteni, ideértve az üzleti titkot tartalmazó iratokat is, továbbá jogosult az iratokról másolatot, kivonatot készíteni, feladatai ellátásához az engedélyestől eseti és rendszeres információt kérni.

(4)669 A Hivatal eljárása során az ügyintézés határideje

a)670 amennyiben e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, három hónap,

b)671 amennyiben a Hivatal

ba) a hálózati engedélyessel szemben e törvényben foglalt kötelezettségeinek megsértése miatt benyújtott panaszügyben jár el,

bb) a hálózati engedélyestől eltérő engedélyessel szemben felmerülő, felhasználó által kezdeményezett panaszügyben jár el, vagy

bc) a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás és annak átviteli rendszerirányító tagja, vagy az átviteli rendszerüzemeltető és az átviteli hálózat tulajdonosa közötti panaszügyben jár el 2 hónap,

c)672 a korlátozott villamosenergia-kereskedelmi engedélyezési ügyekben 30 nap,

d)673 amennyiben a Hivatal piacelemzés alapján jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes azonosítása vagy kötelezettség előírására irányuló eljárásban jár el, hat hónap, amely egy alkalommal három hónappal meghosszabbítható,

e)674

e)675 a 160. § szerinti tanúsítási eljárásban a határozat meghozatalára és azzal egyidejűleg az eljárás felfüggesztésére 4 hónap, az Európai Bizottság véleményének kézhezvételét követően vagy az Európai Bizottság 714/2009/EK rendelet 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott eljárási határidejének letelte után az eljárás felfüggesztésének megszüntetésére és határozat közzétételére vagy annak módosítására a 714/2009/EK rendelet 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott időtartam,

f)676 amennyiben a Hivatal a 39/E. § (2) bekezdése alapján jár el, 30 nap, és

g)677 a XIII/A. Fejezetben szabályozott eljárások esetében tizenkét hónap, amely egy alkalommal három hónappal meghosszabbítható,

h)678 a harmadik országokkal kapcsolatos 160/A. § szerinti tanúsítási eljárásban a határozat meghozatalára és azzal egyidejűleg az eljárás felfüggesztésére 4 hónap, az eljárás felfüggesztésére és a határozat közzétételére vagy módosítására az Európai Bizottság véleményének kézhezvételét vagy az Európai Bizottság 2009/72/EK rendelet 11. cikk (6) bekezdése szerinti eljárási határidejének lejártát követő 2 hónap,

i)679 a kábelcsere-ütemezési tervvel kapcsolatos ügyekben 45 nap.

(4a)680 Az elnök a Hivatal (4) bekezdés ba) és bc) pontja szerinti ügyintézési határidejét annak lejárta előtt indokolt esetben - a Ket. általános eljárásjogi szabályaitól eltérően - egy alkalommal 2 hónappal, valamint a panaszt benyújtó ügyfél beleegyezésével további 2 hónappal meghosszabbíthatja.

(5)681 A Hivatal az ügyfél kérelmére hatósági ellenőrzést folytathat le.

(6)682 Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a Hivatal a kérelem beérkezését követő naptól számított harminc napon belül hiánypótlásra hívja fel.

(7) Ellenérdekű ügyfél hiányában a Hivatal eljárása során részben, vagy egészben eltekinthet a magyar nyelv kötelező használatától, valamint az iratok magyar nyelven történő benyújtásától. Ebben az esetben az iratokról magyar nyelvű összefoglalót kell benyújtani a Hivatalhoz.

(8)683

(9)684 A Hivatal köteles határozatait nyilvánosan közzétenni.

(10)685 A közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a Hivatal határozatának bírósági felülvizsgálata során - a villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekről szóló kormányrendelet alapján meghozott döntés, valamint a tanúsítási eljárás eredményeképpen hozott határozat, a más engedélyes kijelölési eljárás során hozott határozat kivételével - a határozatot jogosult megváltoztatni.

(11)686 A Hivatal jogerős határozatával lezárt ügyben nem nyújtható be újrafelvételi kérelem.

(12) A Hivatallal szemben - hatósági jogkörben hozott határozatai miatt - kártérítési igény csak akkor érvényesíthető, ha a Hivatal határozata, vagy mulasztása törvénysértő és a bekövetkezett kárt közvetlenül ez idézte elő.

(13)687 A Hivatal döntéseit felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet.

(14)688

(15)689

(15a)690 Bírósági felülvizsgálat iránti kérelem esetén nincs helye a végrehajtás felfüggesztésének, ha a határozat

a)691

b) a kiegyenlítő energia meghatározásának módját és elszámolásának feltételeit hagyja jóvá,

c)692 a rendszerösszekötő vezetékhez való hozzáférés feltételeit, beleértve a kapacitásallokálás és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó eljárások jóváhagyását.

d)693 a magánvezeték üzemeltetésére átmenetileg elosztót jelöl ki,

e)694 a folyamatos ellátás vagy a folyamatos közvilágítás biztosítása érdekében más engedélyest jelöl ki,

f)695 a más engedélyes kijelölése érdekében a korábbi engedélyes vagy az eszköz tulajdonosának jogait, kötelezettségeit korlátozza.

(16)696 A Hivatal engedélyezési eljárásai során hirdetményt tesz közzé az eljárás megindításáról.

(17)697 A Hivatal eljárásai során a panaszok és a közérdekű bejelentések tekintetében a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló törvény rendelkezései alapján jár el azzal az eltéréssel, hogy az elbírálási határidő három hónap.

168/A. §698

Energetikai Állandó Választottbíróság

169. § (1) A Hivatal megalapítja az Energetikai Állandó Választottbíróságot.

(2) Az Energetikai Állandó Választottbíróság hatáskörére, eljárására a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Vbt.) rendelkezéseit a (3)-(6) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Az Energetikai Állandó Választottbíróság eljárásának van helye az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységet folytató engedélyesek közötti, e törvény hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó jogszabályban, vagy az alapján kötött szerződésben foglalt jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos jogvitában, ha a felek a választottbírósági eljárást választottbírósági szerződésben kikötötték és az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek.

(4) Az Energetikai Állandó Választottbíróság eljárásának e § szerinti kikötése nem érinti a jelen törvény hatálybalépése előtt megkötött egyedi szerződésben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság hatáskörének kikötésére vonatkozó esetleges előírás érvényességét. Az ilyen kikötések alapján a jogvita választottbírósági rendezésére továbbra is - a felek eltérő rendelkezése hiányában - a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróságnak van hatásköre.

(5) Az Energetikai Állandó Választottbíróság választottbírói testületének tagjait a Hivatal elnöke jelöli ki meghatározott időre. Nem lehet az Energetikai Állandó Választottbíróság választottbírói testületének tagja a Hivatal elnöke, illetve a Hivatal egyéb alkalmazottja.

(6) Az Energetikai Állandó Választottbíróság jogi személy. Székhelye Budapest.

(7)699 Az Energetikai Állandó Választottbíróság jogi személyiségét alapító okiratának a Hivatalos Értesítőben történő közzététele napjával nyeri el. A közzétételt a miniszter rendeli el az Energetikai Állandó Választottbíróság bejelentése alapján. A bejelentéshez mellékelni kell az alapító okiratot.

(8) Az Energetikai Állandó Választottbíróság egyeztető eljárás lefolytatására is jogosult a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény szabályainak megfelelően.

(9) Az Energetikai Állandó Választottbíróság alapító okiratában meg kell határozni:

a) a választottbíróság szervezeti rendjét,

b) az elnökség tagjai kijelölésének szabályait,

c) a választottbíróság képviseletének rendjét,

d) az elnökség feladatait, jogkörét,

e) az alapítói hozzájárulás összegét.

(10) Az Energetikai Állandó Választottbíróság működésének forrásai:

a) alapítói hozzájárulások,

b) választottbírósági díjak,

c) a vagyon hozama,

d) egyéb bevételek.

(11) Az Energetikai Állandó Választottbíróság szervezete a választottbírói testületből, a testület tagjai közül kijelölt legalább három, legfeljebb öttagú elnökségből és a Gazdasági Hivatalból áll.

(12) Az elnökség az Energetikai Állandó Választottbíróság általános irányító szerve. Az elnökség kijelölésének és működésének szabályait az alapító okirat és az Energetikai Állandó Választottbíróság szabályzatai tartalmazzák.

(13) Az Energetikai Állandó Választottbíróságot harmadik személlyel szemben, bíróság és hatóságok előtt az elnökség tagjai, illetve az általuk arra felhatalmazott személyek képviselik az Energetikai Állandó Választottbíróság szabályzataiban meghatározott módon.

XX. Fejezet

FELHATALMAZÓ RENDELKEZÉSEK

170. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

1.700 az e törvény alapján a Hivatal által kiszabható bírság mértékét,701

2. a panaszok engedélyes általi kezelésére és a felhasználók, illetve lakossági fogyasztók általi benyújtására vonatkozó eljárási szabályokat,702

3. a villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmára vonatkozó részletes szabályokat,703

4. a szabályzati bizottságok létrehozására és működtetésére vonatkozó szabályokat,704

5. az üzletszabályzatok kötelező tartalmi elemeit, az azokban kötelezően szerepeltetendő rendelkezéseket, az üzletszabályzatok felépítésére vonatkozó általános előírásokat, a társadalmi egyeztetésre vonatkozó előírásokat és az üzletszabályzat benyújtásának formai követelményeit,705

6. az egyetemes szolgáltató és az egyetemes szolgáltatás igénybevételére jogosult felhasználó közötti jogviszony és az egyetemes szolgáltatás igénybevételére irányuló szándék bejelentésének részletes szabályait, valamint az egyetemes szolgáltatás keretében történő villamosenergia-vásárlásra vonatkozó szerződés tartalmi és formai követelményeit, megszűnésének eseteit,706

7.707 az engedélyezés, a tanúsítási eljárás, valamint az elektronikus ügyintézés részletes szabályait, a kérelem formai és tartalmi, továbbá az engedély tartalmi követelményeit, az engedélyköteles tevékenységek folytatásának, az engedély kiadásának, a működési engedély módosításának, meghosszabbításának és visszavonásának, az engedélyes tevékenység folytatásának feltételei, továbbá az engedélyesek jogait és kötelezettségeit, valamint a jóváhagyásra irányuló eljárás részletes szabályait,

8. a szélerőmű kivételével az új termelő kapacitások létesítésére vonatkozó részletes szabályokat, ideértve a tározós erőmű villamosenergia-rendszerben betöltött szerepével, valamint a villamosenergia-rendszerbe történő illesztésével kapcsolatos rendelkezéseket is, valamint az erőmű létesítéséhez szükséges megvalósíthatósági tanulmány, üzleti terv és független szaktanácsadói jelentés tartalmi elemeit, továbbá az erőmű bővítés engedélyköteles eseteit és a bővítés feltételeit,708

9. az erőmű létesítésére és a keresletoldali szabályozási intézkedések megvalósítására, valamint a hálózat fejlesztésére vonatkozó pályázat kiírásának feltételeit, a pályázat minimális tartalmi követelményeit, valamint a pályáztatási eljárás szabályait,

10. az átviteli és elosztó hálózat karbantartási, javítási, felújítási munkáival, valamint fejlesztésével összefüggésben kiválasztott és megbízott természetes személy vagy gazdálkodó szervezet kiválasztására és megbízására vonatkozó feltételeket és eljárásokat,709

11.710 a kereskedőváltásra vonatkozó részletes szabályokat,

12.711 a magánvezeték és a közvetlen vezeték létesítésére és üzemeltetésére, valamint a villamos energia továbbadására vonatkozó részletes szabályokat,

13. a felhasználó villamos energia vásárlásának és értékesítésének feltételeit,712

14. a villamosenergia-kereskedő villamos energia értékesítésére vonatkozó szerződése megkötésének feltételeit, kötelező tartalmi és formai elemeit,713

15.714 a közvetlen vezeték, a termelői vezeték vagy a magánvezeték átminősítésének vagy közcélúvá nyilvánításának szabályait,

16. az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélykérelemben feltüntethető legkisebb szolgáltatási terület szabályait, valamint az egyetemes szolgáltatás bármely villamosenergia-kereskedő általi végzését lehetővé tevő részletes szabályokat,715

17.716 a folyamatos ellátás, a folyamatos közvilágítás biztosítása érdekében, valamint az átviteli rendszerirányító ismételt súlyos kötelezettségszegése esetén más engedélyes kijelölésére, a más engedélyes jogaira és kötelezettségeire vonatkozó részletes szabályokat, valamint a korábbi engedélyes működési engedélyében meghatározott jogai és kötelezettségeinek gyakorlásának korlátozására vonatkozó részletes szabályokat,

18.717 a jelentős piaci erő megállapítása szempontjából releváns piacok területi meghatározására, a piaci verseny hatékonyságának elemzésére, a nem kellően hatékony piacokon a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesek azonosítására és a 110-111. §-ok szerinti kötelezettségek tartalmára, alkalmazási feltételeire,

19.718 az okos mérés bevezetésével kapcsolatos mintaprojektek megvalósításával összefüggő szabályokat, ennek keretében az okos mérőkre és felszerelésükre, a mintaprojektben résztvevők jogaira és kötelezettségeire, az adatkezeléssel és adatfeldolgozással kapcsolatos előírásokra, a mintaprojekttel összefüggő, és azok eredményeiről való adatszolgáltatásra, tájékoztatásra vonatkozó szabályokat,

20.719 a szervezett villamosenergia-piac működésére, engedélyezésére, a szervezett villamosenergia-piaci engedélyesnek az energiakereskedelem fizikai teljesítésű ügyleteivel összefüggő feladataira, jogaira és kötelezettségeire vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a szervezett villamosenergia-piaci szabályzat elkészítésének, közzétételének rendjét, a szervezett villamosenergia-piac engedélyese és az átviteli rendszerirányító együttműködésének szabályait,

21.720 az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek, valamint a rendszerhasználók közötti jogviszony részletes szabályait, a hálózati csatlakozási szerződés tartalmi elemeit és rendelkezéseit, hálózathasználati szerződés, a kapcsolt mérlegkör tagsági szerződés és a kereskedési szerződés minimális tartalmi és formai követelményeit, valamint a szerződésszegés eseteit és jogkövetkezményeit,

22. a szénipari szerkezetátalakítási támogatás meghatározásának és kezelésének részletes szabályait,721

23. a villamosenergia-ellátási válsághelyzet és a villamosenergia-rendszer jelentős zavarának részletes szabályait, a válsághelyzet és a jelentős zavar esetén alkalmazandó korlátozások szabályait, elveit, valamint a rendszerhasználók jogait és kötelezettségeit, a teherviselés részletes szabályait, a felhasználók ellátására kötött szerződések teljesítése felfüggesztésének rendjét, a villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó, a hatósági és nem hatósági árak körébe tartozó valamennyi termék és szolgáltatás legmagasabb árát,722

24.723 a megújuló energiaforrásból és a nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelésből származó energia eredetét igazoló származási garanciára, annak kiadására, nyilvántartására, átruházására, az ilyen módon termelt energiát értékesítő termelők beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségére vonatkozó részletes szabályokat,724

25.725 a Hivatal határozatainak közzétételére vonatkozó részletes szabályokat,726

26.727 Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásán alapuló, valamint az Európai Bizottság felé teljesítendő jelentéstételi és adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó részletes szabályokat,728

27. az e törvény szerinti hatósági árakra vonatkozó rendelkezések végrehajtásának ellenőrzésére vonatkozó eljárás, valamint az alkalmazandó jogkövetkezmények végrehajtásának részletes szabályait,729

28.730 az e törvény 147. § (1) bekezdésében meghatározott pénzeszköz kezelésének és a 147. § (1) bekezdés a) pontja esetében felhasználása és kifizetése szabályait,731

29.732 a megújuló energiaforrásból, valamint a hulladékból nyert energiával, továbbá a jogszabályban meghatározott egyéb módon termelt villamos energia felhasználását elősegítő kötelező átvételi rendszer részletes szabályait - különösen az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételi árát, valamint piaci ára meghatározásának szempontjait - a kötelező átvételi rendszer keretében végrehajtandó elszámolások részletes szabályait, az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia befogadásának és kötelező átvételének részletes szabályait, valamint az egyes termelési eljárások, különösen a biomasszával termelt villamos energia kötelező átvételéhez szükséges minimális hatásfokot,

30. a villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték és a közvetlen vezeték építésének, üzemeltetésének, használatbavételének, fennmaradásának és megszüntetésének engedélyezésével, az engedélyek meghosszabbításával, az egyszerűsített engedéllyel, valamint az idegen ingatlanra vonatkozó jogok alapításával, tartalmával, engedélyezésével, megszűnésével, az építési jogosultság igazolására alkalmas okiratokkal és a kártalanítással kapcsolatos részletes szabályokat,733

31.734 az átviteli rendszerirányító részére nyújtandó pénzügyi biztosíték nyújtásának feltételeit, módját, az alkalmazandó mértéket megalapozó feltételeket, valamint az átviteli rendszerirányító pénzügyi biztosítékkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségét,

32. a rendszerszintű szolgáltatások biztosításához, az átviteli vagy elosztó hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energia beszerzésére vonatkozó pályázat minimális tartalmi követelményeit, valamint nyilvánosságra hozatalának módját,735

33.736 az elosztó hálózati engedélyesnek háztartási kiserőművek hálózatra csatlakoztatásával, hálózathasználatával, elszámolásával, valamint nyilvántartásával kapcsolatos feladatait, valamint az elosztó hálózati engedélyes, a villamosenergia-kereskedő, és az egyetemes szolgáltató védendő fogyasztókkal kapcsolatos feladatait, jogait és kötelezettségeit, a védendő fogyasztó szerződésszegése esetén alkalmazható jogkövetkezményeket,737

34. a védendő fogyasztók, valamint az őket az e törvényben meghatározottakon túlmenően megillető kedvezmények körét, biztosításuk és igénybevételük részletes szabályait, továbbá a fogyatékkal élő fogyasztókat megillető különleges bánásmód részletes szabályait, a védendő fogyasztói körbe tartozás igazolására alkalmas okiratok körét, tartalmi és formai követelményeit,738

35. a hálózathoz való hozzáférés korlátozásának, megtagadásának, szüneteltetésének, csökkentésének, az ilyen esetekben követendő eljárások, valamint a megújuló energiaforrásokból, hulladékból, illetve kapcsoltan termelt villamos energia ilyen esetekben történő előnyben részesítésének részletes szabályait,739

36. a főváros területén a lakossági fogyasztók arányában létesítendő ügyfélszolgálatok minimális számát, továbbá az ügyfélszolgálatok elhelyezésére és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat,740

37. a közvilágításra vonatkozó részletes szabályokat, valamint a közvilágítási berendezéseknek az elosztó hálózat tartószerkezetein és létesítményeiben történő elhelyezésével, üzemeltetésével összefüggő kérdéseket rendező, az elosztó hálózati engedélyes és a közvilágításra kötelezett közötti szerződés minimális tartalmi és formai követelményeit,741

38. a végső menedékes kijelölésére, tevékenységére, jogaira és kötelezettségeire, valamint feladatai ellátására vonatkozó részletes szabályokat,

39.742 a hálózati engedélyesek által készítendő megfelelési program és megfelelési jelentés részletes szabályait, valamint az átviteli rendszerirányítónál működő megfelelési ellenőr szakmai alkalmasságára vonatkozó feltételeket, jogköreire és feladataira vonatkozó részletes szabályokat,

40.743 a szétválasztási szabályokra, valamint a számviteli szétválasztásra vonatkozó részletes szabályokat,

41.744 a műszaki-biztonsági hatóságok kijelölését,

42.745 az egyetemes szolgáltatás keretében történő villamosenergia-vásárláshoz való jogosultság szempontjából az egyetemes szolgáltatóhoz tett igénybejelentésük esetén közszolgáltatásra jogosult központi költségvetési szervek és közfeladatot ellátó intézmények, helyi önkormányzatok közfeladatot ellátó költségvetési intézményei, közfeladatot ellátó egyházi jogi személyek, valamint közfeladatot ellátó alapítványi fenntartású intézmények körét,

43.746 a hálózatfejlesztési tervre vonatkozó szempontrendszert,

44.747 a villamosenergia-rendszer tekintetében az európai és a nemzeti kritikus infrastruktúrák azonosításának kritériumrendszere, kijelölése, az érzékeny információ védelme, a kapcsolattartás és a jelentéstételi kötelezettségek, valamint európai kritikus infrastruktúra kijelölése esetén annak védelme, ellenőrzésének rendje, az előírások megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezmények szabályait,

45.748 a villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolás alkalmazása alóli mentesítésre jogosult, közintézményi felhasználók körét, a mentesítés feltételeit, a moratórium részletes szabályait, valamint a moratóriummal érintett felek jogait és kötelezettségeit,

46.749 a kábelcsere kezdeményezésére, a kábelcsere-ütemezési terv elkészítésére és elkészítésének szempontjaira, a kábelcserét kezdeményezőnek és az elosztónak a kábelcserével összefüggő jogaira és kötelezettségeire, valamint a kábelcsere-ütemezési terv Hivatal általi jóváhagyására és felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat,

47.750 a zöld bizonyítványra és a kapcsolt bizonyítványra vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a zöld bizonyítvány-rendszer és a kapcsolt bizonyítvány-rendszer bevezetésének időpontját,

48.751 a villamosenergia-kereskedő által az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvétele és megfizetése alóli mentesség céljából az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére biztosítandó szolgáltatásokat

rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

1.752 az egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árakat, áralkalmazási feltételeket, az árszabályozás kereteit, az egyetemes szolgáltatás keretében nyújtandó termékcsomagokat és az azokhoz kapcsolódó árszabásokat, valamint az egyetemes szolgáltató által benyújtott árváltoztatási javaslatot megelőzően alkalmazandó induló tételes árszabásokat,753

2.754 az elosztó és az egyetemes szolgáltató által a felhasználók vagy az engedélyes igénye alapján külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körét és annak díjait, a felhasználók vagy az engedélyes igénye alapján ingyenesen biztosítandó szolgáltatások legszűkebb körét, a felhasználó szerződésszegése esetén külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körét és azok díjait,755

3.756 a Hivatal miniszter részére történő adatszolgáltatási és javaslattételi kötelezettségének rendjére, módjára, tartalmára, formájára és időpontjára vonatkozó részletes szabályokat,

4.757 az 50 MW, és azt meghaladó névleges teljesítőképességű erőművek energiaforrás-készletének legkisebb mértékét,

5.758 a villamos energiának a felhasználók részére történő értékesítése során, a felhasználók - az előző naptári évben értékesített villamos energia előállításához felhasznált energiaforrások részarányáról és környezeti hatásairól történő - tájékoztatásának, valamint a Hivatal által a honlapján közzéteendő - a villamos energia hatékony felhasználására, az energiatakarékos eszközök használatával járó előnyökre vonatkozó ismeretekről, adatokról szóló - tájékoztatás módjára és tartalmára vonatkozó részletes szabályokat,759

6.760 a kapcsoltan termelt villamos energia mennyisége megállapításának számítási módját, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia mennyiségének igazolására vonatkozó eljárás részletes szabályait,

7.761 az engedélyesek e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységével, különösen az átviteli rendszerirányító rendszerirányítási tevékenységével összefüggő árakkal, és a villamosenergia-fogyasztással kapcsolatos adatszolgáltatás módszertani szabályait, a szolgáltatási kötelezettség alá eső - személyes adatot nem tartalmazó - adatokat, az adatszolgáltatásra kötelezettek és az adatokhoz való hozzáférésre jogosultak körét, a Hivatal által a felhasználói érdekek képviseletét ellátó egyesületek, illetőleg más szervezetek részére nyújtott adatszolgáltatás körét és rendjét, a Hivatal honlapján közzétételre kerülő adatok körét, továbbá az üzleti titoknak [Ptk. 2:47. § (1) bekezdés] minősülő tények, információk, megoldások és adatok (a továbbiakban: üzleti titok) védelmére vonatkozó részletes szabályokat, valamint a felhasználótól eltérő fizető megállapítására vonatkozó szabályokat,762

8.763 a felhasználók mérési adataihoz történő hozzáférés szabályait, az adatok formátumát, a mérési adatok felhasználók, valamint a villamosenergia-kereskedők részére történő átadásával kapcsolatos eljárás rendjét,

9.764 a megújuló energiaforrásokból nyert energiával termelt energiára vonatkozó származási garanciára figyelemmel a megújuló energiaforrásokból előállított vagy felhasznált energia meghatározására és részarányának számítására vonatkozó eljárás szabályait, valamint a megújuló energiaforrásokból előállított vagy felhasznált energia mennyiségének számítási módját energiaforrásonként és felhasználási módonként,765

10.766 a megújuló energiaforrásból történő energiatermelő berendezések és rendszerek beszerzéséhez és működtetéséhez szükséges támogatások nyújtásának feltételét képező műszaki előírásokat, valamint a megújuló energiaforrásból származó energia felhasználásáról, alkalmazásáról, a felhasználás támogatásáról szóló tájékoztatás szabályait,

11.767 rendszerhasználati díjak képzésének alapelveit, árszabályozásának kereteit, valamint csatlakozási díjak meghatározásának szempontjait és a díjak elemeit,768

12.769

13. az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiának az átviteli rendszerirányító által történő szétosztási szabályait és a szétosztás során alkalmazható árak meghatározásának módját,770

14.771

15.772 a villamosenergia-iparban fennálló, vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben a villamosenergia-kereskedő üzletszabályzatában meghatározott kedvezményes villamosenergia-áron történő vásárlásra jogosult személyek körét, a kedvezményes villamosenergia-árat, valamint a kedvezmény biztosításával összefüggő eljárási, elszámolási szabályokat és igazolási kötelezettségeket,773

16.774 a szélerőmű létesítésére irányuló pályázat kiíróját, kiírásának feltételeit, a pályázati kiírás közzétételének szabályait, minimális tartalmi követelményeit, valamint a pályázati eljárás szabályait,

17. a hálózathoz való csatlakozás lényeges feltételeit,775

18.776 az elsődleges energiaforrás választásának és felhasználásának az új termelő kapacitások engedélyezése során történő korlátozásának részletes szabályait,

19.

a) a környezetvédelemért felelős miniszterrel együttműködve az erőművek által teljesítendő, az elsődleges energiaforrás típustól függően eltérő minimális energetikai hatásfok körülményeket,

b)777

c)778 a közlekedésért felelős miniszterrel, a vízgazdálkodásért felelős miniszterrel, a területfejlesztésért felelős miniszterrel és a területrendezésért felelős miniszterrel egyetértésben a nyomvonalas létesítmény, folyó, vízfolyás, tó, csatorna és építmény hálózati engedélyesek által, a vezetékjog alapján történő megközelítésének, keresztezésének szabályait

d)779

20.780 az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikkében meghatározott nemzeti nyilvántartás létrehozásával és működtetésével kapcsolatos részletes szabályokat,

21.781 az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti bennfentes információk közzétételével kapcsolatos részletszabályokat,782

22.783 az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (5) bekezdése szerinti a Hivatal részére teljesítendő adatszolgáltatás formai követelményeit

rendeletben állapítsa meg.

(3)784 Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy

1. a csatlakozó-, összekötő és felhasználói berendezések, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezések és védelmi rendszerek műszaki-biztonsági minősítésének, megfelelőségértékelésének, forgalomba hozatalának, valamint üzembe helyezésének a szabályait,

2. a műszaki-biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítést és gyakorlatot,

3. a villamosmű, termelői, felhasználói vagy közvetlen vezeték műszaki-biztonsági követelményeit,

4.785 az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a műszaki biztonsági hatóság eljárásáért fizetendő díj - ideértve a jogorvoslati díjat is - mértékét, valamint a beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat,786

5. a villamosművet, termelői, magán- vagy közvetlen vezetéket körülvevő biztonsági övezetre vonatkozó szabályokat, az ott érvényesítendő tilalmakat és korlátozásokat, a vezetékjog alapján építhető átalakító- és kapcsolóberendezések körét787

rendeletben állapítsa meg.

(4)788

(5)789 Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg

1. a rendszerhasználati díjakat és alkalmazásuk szabályait,790

2. a csatlakozási díjakat és alkalmazásuk szabályait,

3. az elosztók közötti kiegyenlítő fizetések mértékét.791

XXI. Fejezet

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

171. § (1)792 A termelői engedélyesek, amennyiben a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény előírásainak megfelelően kiadott engedélyüket a jelen törvény hatálybalépésekor üzemelő erőmű vonatkozásában az érvényességi idő lejáratának esedékességekor meg kívánják hosszabbítani, 2015. január l-jétől kötelesek teljesíteni a külön jogszabályban előírt, az elsődleges energiaforrás típustól függően eltérő minimális energetikai hatásfok követelményeket. A Hivatal a külön jogszabály előírásainak figyelembevételével és az ellátásbiztonság veszélyeztetésére tekintettel az előírt minimális energetikai hatásfok követelményeket nem teljesítő erőművek működési engedélyének meghosszabbításához is hozzájárulhat az ellátásbiztonság veszélyeztetettségének előrelátható időtartamára.

(2) Az e törvény 9. §-a szerinti kötelező átvételi rendszer bevezetése nem érinti a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény, valamint az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételéről szóló külön jogszabály alapján keletkezett támogatási jogosultságokat, valamint a Hivatal által kiadott határozatokban meghatározott kötelezően átveendő villamos energia mennyiséget, az átvétel időtartamát, valamint az e határozatok alapján kötelezően átveendő villamos energiára vonatkozó, a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvényben szabályozott és a (3)-(4) bekezdés szerint meghatározott legmagasabb átvételi árnak megfelelő átvételi árat.

(3) A 11. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, átvételi kötelezettség alá eső megújuló energiaforrásból előállított villamos energia legmagasabb induló átvételi ára k*24,71 Ft/kWh.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott „k” tényező értéke 2008. január l-jétől a Központi Statisztikai Hivatal által 2007-ben utoljára közzétett, 2006 azonos időszakához viszonyított aktuális (utolsó) éves fogyasztói árindex értéke. Az ezt követő naptári években a k értéke minden év első napjától a tárgyév január 1-jét megelőzően a Központi Statisztikai Hivatal által utoljára közzétett, az előző év azonos időszakához viszonyított aktuális (utolsó) éves fogyasztói árindex értékének és a k tárgyévet megelőző évi értékének szorzata.

(5)-(5c)793

(5d)794

(5e)795

(5f)796 Az (5) bekezdés alapján kiadott határozatok 2011. július 1-jén hatályukat vesztik.

(5g)797 E törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 171. § (5a) bekezdését annak hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(5h)798 E törvények az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 11. § (3) bekezdésének hatálybalépését megelőzően hatályos 11. § (3) bekezdése alapján, valamint e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló külön jogszabály alapján a hővel kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvétel keretében történő értékesítésére vonatkozó, az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mennyiségét és a kötelező átvétel időtartamát meghatározó hatósági határozattal szabályozott értékesítési jogosultságok - a megújuló energiaforrásból vagy a hulladék, mint energiaforrásból kapcsoltan termelt villamos energiával esetét kivéve - 2011. július 1-jétől megszűnnek.

(6)799 A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXXIX. törvény hatálybalépését megelőzően a Hivatal által első alkalommal engedélyezett biomassza elsődleges energiaforrást hasznosító erőmű engedélyese által termelt villamos energia kötelező átvétel keretében történő értékesítésére vonatkozó - az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mennyiségét és a kötelező átvétel időtartamát meghatározó hatósági határozattal nem szabályozott - értékesítési jogosultságok 2010. december 31-én megszűnnek. Az e bekezdés szerinti engedélyes kérelmére a Hivatal megvizsgálja a beruházás megtérülését. Amennyiben a beruházás nem térült meg, a Hivatal - az átvétel egyéb feltételeinek megtartásával - a kötelező átvétel időtartamát legfeljebb a beruházás megtérüléséig meghosszabbíthatja. A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXXIX. törvény hatálybalépését megelőzően a Hivatal által első alkalommal engedélyezett biomassza elsődleges energiaforrást hasznosító, 50 MW beépített teljesítőképességet el nem érő teljesítőképességgel rendelkező, legalább 90%-ban biomassza elsődleges energiaforrást hasznosító villamosenergia-termelő kérelmére a Hivatal az átvétel időtartamát a kereskedelmi üzem kezdetétől számított legalább 15 éves időtartamra meghosszabbítja. Az átvétel időtartamának e bekezdés szerinti meghosszabbítása esetén legkésőbb 2010. április 30-ig a termelő és az átviteli rendszerirányító a kötelező átvételről a Hivatal által meghatározott meghosszabbítás időtartamára, a határozatban és az e törvényben, valamint a külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő szerződést kötnek.

(7)800

(8)801 A Kormány a szükséges feltételek fennállása esetén dönt a 9. § szerinti kötelező átvételi rendszert felváltó, külön jogszabályban meghatározott zöld bizonyítvány-rendszer bevezetéséről. A Kormány e bekezdés szerinti, zöld bizonyítvány-rendszer bevezetésével kapcsolatos döntése nem érinti a döntés meghozatalát megelőzően a Hivatal által kiadott határozatokban meghatározott átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mennyiséget, az átvétel időtartamát, az e határozatok alapján átvételi kötelezettség alá eső villamos energiának az e törvény, illetve a felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabály szerint meghatározott átvételi árát és a (6) bekezdés szerinti szerződések érvényességét.

(9)802 A bevezetés időpontjának megállapításakor figyelembe kell venni

a) a megújuló energiaforrást és a hulladékból nyert energiát felhasználó erőművek teljesítőképességét annak érdekében, hogy az általuk kibocsátott zöld bizonyítványok megfelelő kínálatot biztosítsanak a villamosenergia-vásárlók részére, és

b) a zöld bizonyítvány-rendszer nemzetközi tapasztalatait.

(10) A (9) bekezdésben foglaltakról a Hivatal kétévente tájékoztatja a Kormányt.

(11)803 A 9. § szerinti kötelező átvételi rendszer mellett a Kormány a Hivatal javaslatára dönt a külön jogszabályban meghatározott kapcsolt bizonyítvány-rendszer bevezetéséről. A kapcsolt bizonyítvány-rendszer szabályozására a Hivatal 2011. szeptember 1-jéig javaslatot tesz a Kormány számára. A Kormány e bekezdés szerinti, kapcsolt bizonyítvány-rendszer bevezetésével kapcsolatos döntése nem érintheti a döntés meghozatalát megelőzően a Hivatal által kiadott határozatokban meghatározott átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mennyiséget, az átvétel időtartamát és az (5) bekezdés szerinti szerződések érvényességét.

(12) A zöld, illetve kapcsolt bizonyítvány-rendszer bevezetése esetén a villamosenergia-kereskedő, a felhasználónak közvetlenül értékesítő termelői engedélyes, valamint a villamos energiát importáló felhasználó köteles a külön jogszabályban meghatározott mértékű villamosenergia-termelésnek megfelelő zöld és kapcsolt bizonyítványt beszerezni.

(13)804 Az Európai Bizottság adott bányavállalkozó esetében történt jóváhagyását követően, az adott bányavállalkozó esetében jóváhagyott mértékben 2018. december 31-éig szénipari szerkezetátalakítási támogatást lehet téríteni.

(14)805 A (13) bekezdés szerint kifizethető szénipari szerkezetátalakítási támogatást - a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló, 2010. december 10-i 2010/787/EU európai tanácsi határozattal összhangban - külön jogszabályban kell megállapítani.

(15) E törvény hatálybalépését megelőzően kötött uralmi szerződést a 92. § (4) bekezdésben meghatározott engedélyesek 2008. június 30-ig kötelesek megszüntetni, ennek hiányában az érintett felek az uralmi szerződésből fakadó jogokat, illetve kötelezettségeket érvényesen nem gyakorolhatnak, illetve nem teljesíthetnek.

171/A. §806

172. § (1)807 A hálózati engedélyes a kérelem benyújtását megelőzően legalább tíz évvel korábban idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett közcélú átviteli és elosztó vezeték, tartószerkezet és azon elhelyezett átalakító- és kapcsolóberendezés tekintetében, amennyiben azok elhelyezésére vonatkozó vezetékjog alapítása nem történt meg, vagy a vezetékjogi engedély nem lelhető fel, illetve a vezetékjog az ingatlan-nyilvántartásba nem került bejegyzésre, a 116. § szerinti Hatóságtól e törvény hatálybalépésétől számított hat éven belül kérheti a vezetékjog megállapítását, vagy a vezetékjog bejegyzésére alkalmas határozat kiadását. A vezetékjog fennállását és keletkezésének időpontját a határozatban kell megállapítani. A vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére a 116. § szerinti Hatóság jogerős határozata alapján kerülhet sor.

(2) A Hatóság a jogerős határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. Amennyiben a vezetékjog nem az egész földrészletet érinti, akkor a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is.

(3) A vezetékjog megállapítása, illetve annak utólagos bejegyzése az ingatlannal kapcsolatban többlet jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztethet, így nem teremt jogalapot kártalanítási igény érvényesítésére sem.

173. § (1)808 A hálózati engedélyes a kérelem benyújtását megelőzően legalább tíz éven belül idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett, vezetékjoggal rendelkező közcélú átviteli és elosztó vezeték, tartószerkezet és azon elhelyezett átalakító- és kapcsolóberendezés tekintetében, amennyiben a vezetékjog az ingatlan-nyilvántartásba nem került bejegyzésre, a 116. § szerinti Hatósághoz e törvény hatálybalépésétől számított öt éven belül egyszerűsített üzemeltetési engedély iránti kérelmet nyújthat be. A vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére a 116. § szerinti Hatóság jogerős egyszerűsített engedélye alapján kerülhet sor.

(2) A jogerős egyszerűsített üzemeltetési engedéllyel a Hatóság megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. Amennyiben a vezetékjog nem az egész földrészletet érinti, akkor a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is.

(3) Az egyszerűsített üzemeltetési engedély, illetve a vezetékjog utólagos bejegyzése az ingatlannal kapcsolatban többlet jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztethet, így nem teremt jogalapot kártalanítási igény érvényesítésére sem.

(4)809 A hálózati engedélyes a 124. § (2) bekezdés szerinti jogokat érvényesítheti 2011. október 1-jét megelőzően kiadott jogerős vezetékjoga, vagy jogerős üzemeltetési engedélye alapján.

174. § (1)810 E törvény 116. § (3) bekezdésének az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított d) pontjának hatálybalépést megelőzően épült csatlakozó berendezések jogszerűen fennmaradnak azzal, hogy ezen csatlakozó berendezésekre

a) amennyiben az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított d) pontjának hatálybalépését megelőző 90 napon belül épült meg, akkor az üzemeltetési engedélyezési eljárás, és

b) amennyiben az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított d) pontjának hatálybalépését megelőző 90 napon megelőzően épült meg, akkor

e törvény, valamint a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló kormányrendelet szabályait alkalmazni kell.

(2)811 Az átviteli rendszerirányító az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 25. § (4) bekezdése szerinti hálózatfejlesztési tervet első alkalommal 2011. október 1-jéig nyújtja be jóváhagyásra a Hivatalhoz. A Hivatal az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 25. § (6) bekezdése szerinti értékelését első alkalommal 2012. június 30-ig készíti el.

(3)812 A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 98. § (1) bekezdése szerinti, a rendszerirányítási díj részeként az átállási költségek térítése céljából beszedett pénzeszköz kezelésére az átviteli rendszerirányító által létrehozott elkülönített számla e törvény hatálybalépésének napjára vonatkozó egyenlegét az átviteli rendszerirányító bevételként számolhatja el. Ezt a bevételt az átviteli rendszerirányítási díj szabályozásánál csökkentő tételként figyelembe kell venni.

(4)813 A 147. § (1) bekezdése szerinti pénzeszközök mértékét, vagy annak módosítását a 148. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével - a költségvetési törvényben kell megállapítani.

175. § (1)814 A Hivatal a 11/A. § (1) bekezdés szerinti felülvizsgálatot első alkalommal 2013. június 30-ig készíti el.

(2) A Hivatal a jelen törvény 107-112. §-ai szerint elvégzett piacelemzési és piacszabályozási eljárásokban hozott határozatokat követő második évben, de legkésőbb 2010. december 31. napjáig elemzést készít a villamosenergia-piac helyzetéről, különös tekintettel a lefolytatott piacszabályozási eljárásokra, az eljárások eredményére és a kiszabott kötelezettségekre, valamint azoknak a piaci versenyre gyakorolt hatására. A Hivatal a lefolytatott vizsgálat eredményeit jelentésében összefoglalva megküldi a Kormány számára, amely alapján a Kormány megvizsgálja a villamosenergia-piacon a hatékony verseny megteremtéséhez szükséges további jogalkotási feladatokat.

176. § (1) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók közüzemi szerződéseiben a közüzemi szolgáltató helyébe a 178. § (1) bekezdése c) pontjának megfelelően beadott kérelmek alapján - az e törvény 90. §-a szerinti egyetemes szolgáltatói engedély megszerzésének feltételével - a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény szerinti közüzemi szolgáltatói engedélyes működési engedélyében meghatározott szolgáltatási területével azonos területen történő egyetemes szolgáltatás nyújtására köteles egyetemes szolgáltató lép.

(2) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény szerinti közüzemi szolgáltatásra jogosult, de az e törvény szerinti egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználók közüzemi szerződéseiben a közüzemi szolgáltató helyébe a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény szerinti közüzemi szolgáltatói engedélyes működési engedélyében meghatározott szolgáltatási területével azonos területen villamos energiát értékesítő villamosenergia-kereskedő lép, amennyiben

a) az ugyanezen területen egyetemes szolgáltatás nyújtására köteles egyetemes szolgáltatóval egy gazdasági társaság,

b) az egyetemes szolgáltatói engedélyen felül villamos energia kereskedelemre vonatkozó működési engedéllyel is rendelkezik.

(3)815

(3a)816

(4)817 Amennyiben e törvény hatálybalépését követően érvényben lévő közüzemi szerződések egyes rendelkezései a jelen törvény rendelkezéseivel ellentétesek, úgy a közüzemi szerződés ezzel érintett rendelkezései helyett a jelen törvény és kapcsolódó jogszabályai, a villamosenergia-ellátási szabályzatok és az érintett engedélyesek üzletszabályzatainak rendelkezései megfelelően alkalmazandók.

(5) E § alkalmazásában közüzemi szerződés a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény szerinti közüzemi szolgáltatásra jogosult, valamint a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény szerinti közüzemi szolgáltatói engedélyes közötti, a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény szerint közüzemi szolgáltatásnak minősülő villamosenergia-szolgáltatásra vonatkozó szerződés.

(6)818

176/A. §819 A hálózati engedélyes az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel módosított 43. § (1) bekezdése szerinti, a villamosenergia-fogyasztásra vonatkozó számlázás alapjául szolgáló mérési adatok gyűjtésének és az elszámolás alapját képező mennyiségek egyezőségének, valamint az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel módosított 44. § szerinti kezdő és záró mérőállásra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségének legkésőbb 2011. október 1-jétől köteles eleget tenni.

177. §820 (1)821 Ha a felhasználó az átviteli rendszerre 2011. október 1-jét megelőzően csatlakozott, az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 27. § (3b) bekezdés szerinti feszültségszint-korlátozás a csatlakozási pont tekintetében nem alkalmazható.

(2) Amennyiben a lakossági fogyasztó az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 47. § (7) bekezdés a) pontjának hatálybalépésekor fizetési kötelezettsége teljesítésével késedelemben van, kikapcsolására az e törvénynek a fizetési kötelezettség esedékességekor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Amennyiben a védendő fogyasztó kikapcsolásának az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 64. § (5) bekezdés hatálybalépésekor az abban meghatározott feltételek fennállnak, kikapcsolására az e törvénynek a fizetési kötelezettség esedékességekor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) E törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 63. § (3) bekezdését annak hatálybalépése után kezdődő elévülésekre kell alkalmazni.

177/A. §822 (1)823 Az okos mérési rendszerek bevezetése érdekében a hálózati engedélyesek és a Get. szerinti rendszerüzemeltetők okos mérésre vonatkozó mintaprojekteket folytathatnak. A mintaprojekt erre a célra létrehozott gazdasági társaság útján (a továbbiakban: projekttársaság) is végezhető akkor, ha a gazdasági társaságban külön-külön vagy együttesen a hálózati engedélyesek, illetve a Get. szerinti rendszerüzemeltetők többségi befolyással rendelkeznek. A 177/A. § (2)-(6) bekezdésének előírásait a projekttársaság által végzett mintaprojektekre is alkalmazni kell.

(2)824 A rendszerhasználók az (1) bekezdés szerinti mintaprojektek végrehajtásában kötelesek együttműködni, és a mintaprojekt műszaki előfeltételeit biztosító mérő felszerelését tűrni. Az együttműködés keretében a hálózati engedélyesek az érintett rendszerhasználók részére a mintaprojektekről tájékoztatást nyújtanak.

(3)825 A hálózati engedélyes a mintaprojekt végrehajtásával a rendszerhasználóknak költséget és kárt nem okozhat, azzal összefüggésben díjat nem számolhat fel, a rendszerhasználó villamosenergia-vásárlási szerződéséből eredő jogait és kötelezettségeit a rendszerhasználóra nézve hátrányosan nem befolyásolhatja.

(4)826 A rendszerhasználó (2) bekezdés szerinti kötelezettségének megszegése esetén a hálózati engedélyes a 33/A. §-ban meghatározott előírások szerint jár el.

(5) A hálózati engedélyes a mintaprojektet az okos mérésről szóló jogszabály alapján a Hivatal felügyeletével folytatja. A hálózati engedélyes a mintaprojekt megkezdése előtt a Hivatalt a mintaprojekt leírásának bemutatásával, a mintaprojekt lezárását követően a mintaprojekt eredményeit és az azok alapján tett megállapításokat tartalmazó dokumentum átadásával tájékoztatja.

(6)827 Az engedélyesek és a projekttársaság a mintaprojektek végrehajtása és az azzal kapcsolatos tevékenységük során jogosultak a rendszerhasználó, valamint a jogszabályban meghatározott fizető személyes adatainak kezelésére. A mintaprojektek végrehajtása során a projekttársaságot a fogyasztásmérő-berendezéssel összefüggésben az elosztó jogai és kötelezettségei illetik meg, azzal, hogy a tevékenységét nem szervezheti ki.

178. § (1)828

(2)829 A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény rendelkezései szerint kiadott kiserőművi összevont engedélyek, villamos energia termelésére vonatkozó működési engedélyek, az elosztó hálózati engedélyek, valamint a villamos energia kereskedelemre vonatkozó működési engedélyek hatályát e törvény hatálybalépése nem érinti.

(3)830 A 2011. október 1-jét megelőzően indult engedélyezési eljárásokat e törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított rendelkezései szerint kell lefolytatni, azzal, hogy a Hivatal nem kérheti a már rendelkezésére álló iratok ismételten történő benyújtását.

(4)-(5)831

(6) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 43. § (2) bekezdése alapján a közüzemi szolgáltató és közüzemi nagykereskedő engedélyesek között létrejött, valamint a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 43. § (5) bekezdése és 45. § (4) bekezdése alapján az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia lekötéséről és átvételéről kötött megállapodások - amennyiben e törvény hatálybalépését megelőzően a szerződő felek nem állapodtak meg eltérően - megszűnnek.

(7)832

178/A. §833 (1) A 2009. szeptember 3-án átviteli rendszerirányítási engedéllyel rendelkező engedélyes legkésőbb 2011. május 31-ig köteles kérelmezni a Hivatalnál a tanúsítási eljárás megindítását.

(2) A kérelemben a kérelmező részletesen igazolja és bemutatja, hogy legkésőbb 2012. március 3-ától miként felel meg az átviteli rendszerirányítóra ezen időponttól kezdődően vonatkozó szétválasztási szabályoknak.

(3) Az átviteli rendszerirányító az eredményes tanúsítást kimondó határozat közlésétől számított 30 napon belül köteles új átviteli rendszerirányítási engedély iránti kérelmet benyújtani, és azzal egyidejűleg a megfelelési programját, valamint üzletszabályzatát jóváhagyásra benyújtani.

(4) Az (1) és (3) bekezdésben foglaltak végrehajtása során a kérelmező nem mentesül az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettsége alól, azzal, hogy a tanúsítási eljárás lefolytatása iránti kérelem elbírálásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megegyezik az átviteli rendszerirányítási működési engedély iránti kérelem elbírálásáért fizetendő díjjal.

(5) Az átviteli rendszerirányító az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény hatálybalépésekor hatályos átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési engedélye az e törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel módosított rendelkezései alapján kiadott működési engedélyének közléséig vagy a Hivatal annak visszavonására irányuló határozatának jogerőre emelkedéséig hatályban marad. Eddig az időpontig az átviteli rendszerirányító az átviteli rendszerirányítóra vonatkozó szabályoknak tekintetében az átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési engedélyének és az annak kiadása alapjául szolgáló jogszabályoknak a szabályokra vonatkozó rendelkezései irányadóak.

178/B. §834 (1) A Hivatal a rendszerhasználati és a csatlakozási díjakat, valamint alkalmazásuk feltételeit első alkalommal 2012. január 1-jei hatállyal állapítja meg az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény hatálybalépését megelőzően a Hivatal által a 2009-2012. közötti időszakra vonatkozóan a villamos energia rendszerhasználati díjak szabályozásáról kiadott módszertani útmutató alapján.

(2)835 A Hivatal az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 142/A. § (1) bekezdés szerinti költség-felülvizsgálatot első alkalommal 2012. december 31-ig folytatja le.

(3)-(7)836

178/C. §837 A Hivatal e törvény rendelkezései alapján hozott - a kötelező átvétel mennyiségét és időtartamát meghatározó - határozataira, amennyiben azok jogerőre emelkedését követően a határozatokban megjelölt kereskedelmi üzembe helyezési időponttól a termelő kereskedelmi üzemét nem kezdte meg, e törvény 91. § (1) és (4) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik e törvény 171. § (6) bekezdése alapján hozott, kötelező átvétel időtartamának meghosszabbítására vonatkozó határozatokra.

178/D. §838

178/E. §839 (1) A 2011. október 1-jét megelőzően létesített magánvezetékek üzemeltetésére e törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit kell alkalmazni. Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 74. § (1) bekezdés h) pontjának hatálybalépését megelőzően magánvezeték létesítésére, működtetésére, a vezeték kapacitásának megváltoztatására, valamint működésének szüneteltetésére kiadott engedélyek és a 88. § (4) bekezdésének az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított hatályon kívül helyezését megelőzően kiadott egyszerűsített villamosenergia-kereskedelmi engedélyek az engedélyekben meghatározott ideig hatályban maradnak.

(2) Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 39. § (3) bekezdésében és a 66/A. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségnek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény hatálybalépését megelőzően létesített magánvezeték tulajdonosa legkésőbb 2011. december 31-ig köteles eleget tenni.

(3) A 2011. október 1-jén fennálló, az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 66-66/A. § hatálybalépését megelőzően nem engedélyköteles magánvezetéken történő villamos energia továbbadásra és vételezésre való jogosultság továbbra is jogszerűen fennmarad azzal, hogy a továbbadás, vagy vételezés feltételei vonatkozásában e törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A 2011. október 1-jét megelőzően létesített, közvetlen vezetéknek minősülő vezetékek üzemeltetésére e törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a 2011. október 1-jét megelőzően e törvény 74. § (1) bekezdés i) pontja alapján közvetlen vezeték létesítésére kiadott engedélyek továbbra is hatályban maradnak.

(5) A közvetlen vezeték engedélyese, aki 2011. október 1-jét megelőzően e törvény 74. § (1) bekezdésének i) pontja szerint közvetlen vezetéket létesített, amennyiben a közvetlen vezetékre kapcsolódó vételező a közcélú hálózathoz közvetlenül is csatlakozik, köteles a hálózati engedélyessel e törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel megállapított 38. § (3) bekezdésében foglaltak szerint megállapodni és a megállapodást a Hivatalhoz legkésőbb 2011. december 31-ig benyújtani.

178/F. §840 (1) E törvény 76. § (1) bekezdés c) pontjának hatálybalépését követően - a kiadott és hatályos engedélyek visszavonásáig - további, szervezett villamosenergia-piaci működési engedély nem adható ki.

(2) E törvénynek a szervezett villamosenergia-piacra, a szervezett villamosenergia-piaci működési engedélyre és a szervezett villamosenergia-piaci engedélyesre vonatkozó, a 76. § (1) bekezdés c) pontjának hatálybalépésével egyidejűleg hatályba lépő rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

178/G. §841 E törvénynek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi XLVII. törvény 40. § (1) bekezdésével megállapított 57. § (4) bekezdés b) pontját, a 40. § (2) bekezdésével megállapított 57. § (4a) bekezdését, a 40. § (3) bekezdésével megállapított 57. § (5) bekezdését, valamint a 41. § (1) bekezdésével megállapított 159. § (5) bekezdés 1. és 2. pontját a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

178/H. §842 (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény és a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosításáról szóló 2013. évi XII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 140. § (4) és (5) bekezdését a folyamatban lévő bírósági és hatósági eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) A Módtv.-vel megállapított 168/A. § (4) bekezdését a folyamatban lévő elsőfokú bírósági és felülvizsgálati eljárásokban is alkalmazni kell, amelyekben a bíróság a Hivatal határozatának hatályon kívül helyezéséről dönt.

178/I. §843 Az elosztó kivételével a közvilágítási berendezés üzemeltetésére a közvilágításra kötelezettel a szociális közműszolgáltatás kialakítása érdekében egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Mód. 2. törvény) hatálybalépését megelőzően megállapodást kötött személyek kötelesek a Mód. 2. törvény hatálybalépésétől számított 90 napon belül közvilágítási üzemeltetési engedély iránti kérelmet benyújtani a Hivatalhoz.

178/J. §844 (1)845 A Mód. 2. törvény hatálybelépést követően újonnan 132 kV-nál kisebb feszültségű elosztó hálózati és közvilágítási elosztó hálózati vezeték belterületen kizárólag földkábellel létesíthető. A földkábellel létesített elosztó hálózati és közvilágítási elosztó hálózati vezeték létesítésének költségét - a 144. § alkalmazása mellett, a 119. §-ban foglaltak kivételével - az elosztó viseli.

(2) Az (1) bekezdést az annak hatálybalépését követően indult építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban kell alkalmazni.

(3)846 Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak

a) a szabadvezetékes elosztó hálózati vagy közvilágítási elosztó hálózati vezeték

aa) egyes szakaszainak más nyomvonalra történő áthelyezésére,

ab) átalakítására vagy

ac) felújítására,

b) kisfeszültségű elosztó hálózati vagy közvilágítási elosztó hálózati vezeték meghosszabbítására,

c) meglévő kisfeszültségű szabadvezetékes elosztó hálózathoz történő csatlakozás érdekében létesítendő csatlakozóvezetékekre, valamint

d) meglévő csatlakozó vezeték újraüzemelésére.

(4)847 A (3) bekezdés szerinti felújítást a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 8. pontja szerint, az átalakítást az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet rendelkezései szerint kell értelmezni.

178/K. §848 (1) A helyi önkormányzat, valamint a Kötv. szerinti műemlék tulajdonosa a 119/B. § (1) bekezdés szerinti kábelcserét első alkalommal a Mód. 2. törvény hatálybalépését követő 45. napig kezdeményezheti.

(2) Az elosztó a 119/B. § (2) bekezdés szerinti kábelcsere-ütemezési tervet első alkalommal a Mód. 2. törvény hatálybalépését követő 90. napig állítja össze. A kábelcsere-ütemezési terv jóváhagyásával kapcsolatos 119/B. § (2) bekezdés szerinti határozatát a Hivatal első alkalommal a Mód. 2. törvény hatálybalépését követő 135. napig hozza meg.

(3) Az elosztó a kábelcsere-ütemezési terv első alkalommal történő, Hivatal általi 119/B. § (2) bekezdés szerinti felülvizsgálata érdekében a felülvizsgálat tárgyát képező kábelcsere-ütemezési tervet legkésőbb 2014. március 31-ig benyújtja a Hivatalhoz.

178/L. §849 (1) A Mód. 2. törvény hatálybalépését követően az elosztó és az egyetemes szolgáltató a tevékenységüket a Vhr.-ben meghatározott tevékenységek kivételével nem szervezhetik ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedélyesek Mód. 2. törvény hatálybalépésekor hatályos kiszervezési tárgyú szerződései - a Vhr.-ben meghatározott, kiszervezési tilalom alá nem eső tevékenységekre irányuló szerződések kivételével - nem hosszabbíthatók meg. A szerződő felek ezzel ellentétes megállapodása semmis.

(3)850 Az (1) bekezdés szerinti engedélyesek - a Vhr.-ben meghatározott, kiszervezési tilalom alá nem eső tevékenységekre irányuló szerződéseik kivételével - kötelesek a Hivatal által az engedélyköteles tevékenységek elemeivel, valamint a kiszervezéssel összefüggésben az engedélyek felülvizsgálata érdekében indított eljárás jogerős lezárásától számított hat hónapon belül megszüntetni azokat a kiszervezési tárgyú szerződéseiket, amelyeket kapcsolt vállalkozásaikkal kötöttek. A Hivatal által az engedélyköteles tevékenységek elemeivel, valamint a kiszervezéssel összefüggésben az engedélyek felülvizsgálata érdekében indított eljárás jogerős lezárásától számított 6. hónapot követően az (1) bekezdés szerinti engedélyeseknek a kapcsolt vállalkozásaikhoz kiszervezett tevékenységeikkel kapcsolatos költségei az árszabályozás során nem vehetők figyelembe.

178/M. §851 E törvény Mód. 2. törvénnyel megállapított 40. § (4) és (4a) bekezdése szerinti, profil alapú elszámolás esetén a felhasználó kérésére biztosítandó negyedévente történő mérőberendezés-leolvasást - az e törvény 177/A. § (1) bekezdés szerinti mintaprojektek kivételével - az okos mérésre alkalmas mérőberendezéssel történő leolvasás nem váltja ki.

178/N. §852 (1) E törvénynek a Mód. 2. törvénnyel megállapított 50/A. § (2) bekezdésében foglaltaknak az engedélyeseknek a Mód. 2. törvény hatálybalépését követő 6 hónapon belül eleget kell tenniük. Az engedélyeseknek a Mód. 2. törvény hatálybelépésekor működtetett azon ügyfélszolgálataikat, amelyeket a Mód. 2. törvény 50/A. § (2) bekezdése alapján más ügyfélszolgálattal kell felváltaniuk, az e törvénynek a Mód. 2. törvénnyel megállapított 50/A. § (2) bekezdése szerinti ügyfélszolgálataik megnyitásáig fenn kell tartaniuk.

(2) E törvénynek a Mód. 2. törvénnyel megállapított 50/B. §-ában foglaltaknak az engedélyeseknek a Mód. 2. törvény hatálybalépését követő 6 hónapon belül eleget kell tenniük.

178/O. §853 A Mód. 2. törvénnyel az engedélyesekre megállapított új kötelezettségek engedélyesek általi teljesítésével kapcsolatosan felmerülő költségeket a Hivatal az árszabályozás során nem veszi figyelembe.

178/P. §854 E törvénynek az egyes törvényeknek a közigazgatási hatósági eljárásokkal, az egyes közhiteles hatósági nyilvántartásokkal összefüggő, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXXIV. törvény 67. §-ával megállapított 116. § (3) bekezdés e) pontját e rendelkezés hatálybalépését követően indult, illetve a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

178/Q. §855 A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes az e törvénynek a villamos energiával, valamint a földgázellátással összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CXLV. törvény 3. §-ával megállapított 114/D. § (1) bekezdése, valamint 17. §-ával megállapított, a Get. 61/E. § (1) bekezdése szerinti szabályzatot 2013. október 1-jéig küldi meg a Hivatal részére jóváhagyásra.

HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

179. § (1) E törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltéréssel - 2007. október 15-én lép hatályba.

(2) E törvény 182. §-a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(3) E törvény 1-105. §-a, 107-177. §-a, 178. §-ának (4) és (6) bekezdése, 181. §-a, valamint 183. §-a 2008. január 1-jén lép hatályba.

XXII. Fejezet

MÓDOSULÓ JOGSZABÁLYOK

180. §856

181. § (1)857

(2)858

(3)-(4)859

182. § (1)860

(2)861

XXIV. Fejezet

HATÁLYUKAT VESZTŐ JOGSZABÁLYOK

183. §862

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁNAK VALÓ MEGFELELÉS

184. §863 (1) E törvény a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény 3. § 28. pontja, 3. § 30. pontja és 3. § 40. pontja a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról és a 92/42/EGK irányelv módosításáról szóló 2004. február 11-i 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk b)-d) pontjának való megfelelést szolgálja.

(3)864 A 3. § 4. pontja, a 3. § 13a. pontja, a 3. § 45b. pontja és a 3. § 47. pontja, valamint a 6/A. §, a 7/A. §, a 12. § (1) bekezdése, a 170. § (1) bekezdés 24. pontja, a 170. § (2) bekezdés 9. és 10. pontja a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk e), j), k) pontjának, 4. cikk (1) bekezdésének, 13. cikk (2) és (6) bekezdésének, 14. cikk (1), (2), (5) és (6) bekezdésének, valamint 15. cikkének való megfelelést szolgálja.

(3a)865 A 3. § 13a. pontja, a 6/A. §, a 170. § (1) bekezdése az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 14. cikk (10) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

(4) Ez a törvény

a) a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i, 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) 16. § p) pontja az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezések mechanizmusára és az átviteli díjak szabályozásának közös elveire vonatkozó iránymutatás megállapításáról szóló 2010. szeptember 23-i, 838/2010/EU európai bizottsági rendelet,

c) az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségéről szóló, 2009. július 13-i, 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, és

d) 170. § (1) bekezdés 26. pontja

da) az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek a Bizottság részére való bejelentéséről és a 736/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. június 24-i, 617/2010/EU, Euratom európai tanácsi rendelet és

db) az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek a Bizottság részére való bejelentéséről szóló 617/2010/EU, Euratom tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2010. szeptember 21-i, 833/2010/EU, Euratom európai bizottsági rendelet,

e)866 a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló, 2011. október 25-i 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.



1  Kihirdetve: 2007. VII. 2.


2  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (1).


3  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (1).


4  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 21. §. Módosította: 2011. évi CLXXXV. törvény 9. § (3), 2013. évi CCXXVII. törvény 12. § a), 2013. évi CCLII. törvény 35. § (5) a).


5  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (1).


6  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XXIX. törvény 126. § (1). Hatálytalan: 2011. VI. 30-tól.


7  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 22. § (1). Módosította: 2012. évi CCXVII. törvény 108. § 1.


8  Módosította: 2011. évi CLXXXII. törvény 39. § (3) a).


9  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (1).


10  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 22. § (2). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


11  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 22. § (2). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


12  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (1).


13  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 375. §, 2013. évi XXII. törvény 28. § (10) 1.


14  Megállapította: 2013. évi CI. törvény 31. § (1). Hatályos: 2013. VI. 22-től.


15  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 22. § (4). Hatályos: 2011. X. 1-től.


16  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 22. § (5). Hatályos: 2011. X. 1-től.


17  Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 35. § (1). Hatályos: 2014. III. 15-től.


18  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (1), 2011. évi CLXXXII. törvény 39. § (3) b).


19  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 22. § (6). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


20  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (1).


21  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (1).


22  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 22. § (7). Hatályos: 2011. IV. 15-től.


23  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 22. § (8). Hatályos: 2011. IV. 15-től.


24  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 22. § (9). Hatályos: 2011. X. 1-től.


25  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 22. § (10). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


26  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 22. § (10). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


27  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (1).


28  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 22. § (11). Hatályos: 2011. IV. 15-től.


29  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XXIX. törvény 126. § (1). Hatálytalan: 2011. VI. 30-tól.


30  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 22. § (12). Hatályos: 2011. X. 1-től. Módosította: 2011. évi CLXXXII. törvény 39. § (3) c).


31  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (1).


32  Megállapította: 2013. évi CCXXXI. törvény 8. §. Hatályos: 2013. XII. 31-től.


33  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 22. § (13). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


34  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 22. § (14). Hatályos: 2011. X. 1-től.


35  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 22. § (15). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


36  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 31. § (2). Hatályos: 2013. VI. 22-től.


37  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 22. § (16). Hatályos: 2011. VII. 1-től. Módosította: 2011. évi CLXXXII. törvény 39. § (3) d).


38  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 22. § (16). Hatályos: 2011. VII. 1-től. Módosította: 2011. évi CLXXXII. törvény 39. § (3) e).


39  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 22. § (16). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


40  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 22. § (16). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


41  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 22. § (16). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


42  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 22. § (16). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


43  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (1).


44  Megállapította: 2008. évi XL. törvény 152. § (1). Hatályos: 2008. VI. 26-tól.


45  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 22. § (17). Hatályos: 2011. X. 1-től.


46  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (1).


47  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XXIX. törvény 126. § (1). Hatálytalan: 2011. VI. 30-tól.


48  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 22. § (18). Hatályos: 2011. IV. 15-től.


49  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 22. § (19). Hatályos: 2011. X. 1-től.


50  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 22. § (19). Hatályos: 2011. X. 1-től.


51  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 22. § (20). Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 35. § (5) b).


52  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 22. § (21). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


53  Beiktatta: 2010. évi VII. törvény 7. § (2). Hatályos: 2010. I. 29-től.


54  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (2).


55  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (2).


56  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 23. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


57  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (2).


58  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (2).


59  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (2).


60  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 24. §. Hatályos: 2011. X. 1-től.


61  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (2).


62  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XXIX. törvény 126. § (1). Hatálytalan: 2011. VI. 30-tól.


63  Megállapította: 2013. évi CI. törvény 32. §. Hatályos: 2013. VI. 22-től.


64  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 375. §. Módosítva: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (20) alapján.


65  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XXIX. törvény 126. § (1). Hatálytalan: 2011. VI. 30-tól.


66  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 26. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


67  Megállapította: 2012. évi CCXVII. törvény 91. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


68  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 33. §. Hatályos: 2013. VI. 22-től.


69  Módosította: 2011. évi CLXXXII. törvény 39. § (3) f).


70  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (2).


71  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (2).


72  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (2).


73  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (2).


74  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (3).


75  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (2).


76  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (2).


77  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 126. § (1).


78  Módosította: 2011. évi CLXXXII. törvény 39. § (3) g).


79  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XXIX. törvény 126. § (1). Hatálytalan: 2011. VI. 30-tól.


80  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 375. §.


81  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XXIX. törvény 126. § (1). Hatálytalan: 2011. VI. 30-tól.


82  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 126. § (1).


83  Megállapította: 2008. évi XL. törvény 152. § (2). Hatályos: 2008. VI. 26-tól.


84  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 29. § (2). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


85  Megállapította: 2013. évi CI. törvény 34. §. Hatályos: 2013. VI. 22-től.


86  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 126. § (1).


87  Megállapította: 2013. évi CXLV. törvény 2. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.


88  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (3).


89  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 32. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


90  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 32. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


91  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (4).


92  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (4).


93  Módosította: 2011. évi CLXXXII. törvény 39. § (3) g).


94  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (4).


95  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (4).


96  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 33. § (1). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


97  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XXIX. törvény 126. § (1). Hatálytalan: 2011. VI. 30-tól.


98  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 33. § (2). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


99  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 33. § (2). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


100  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (4).


101  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 33. § (3). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


102  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 33. § (4). Módosította: 2013. évi CXLV. törvény 14. § (1) a).


103  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (4).


104  Megállapította: 2012. évi CCXVII. törvény 93. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


105  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 34. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


106  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 34. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


107  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 34. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


108  Megállapította: 2012. évi CCXVII. törvény 93. § (2). Módosította: 2013. évi CI. törvény 37. §.


109  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (4).


110  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 35. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


111  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (4).


112  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 36. § (1). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


113  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 36. § (2). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


114  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 36. § (2). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


115  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 36. § (2). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


116  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (4).


117  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (4).


118  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (5).


119  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 37. § (1). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


120  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 37. § (2). Hatályos: 2011. VII. 1-től. Módosította: 2011. évi CLXXXII. törvény 20. § (1).


121  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (5).


122  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 37. § (3). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


123  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 38. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


124  Megállapította: 2012. évi CCXVII. törvény 94. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


125  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 38. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


126  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 39. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


127  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 40. §. Hatályos: 2011. X. 1-től.


128  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 40. §. Hatályos: 2011. X. 1-től.


129  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 40. §. Hatályos: 2011. X. 1-től.


130  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 375. §, 376. §. A korábbi utolsó mondatot hatályon kívül helyezte: 2011. évi XXIX. törvény 126. § (1). Hatálytalan: 2011. VI. 30-tól.


131  Megállapította: 2013. évi XXII. törvény 28. § (1). Hatályos: 2013. IV. 4-től.


132  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 41. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


133  Megállapította: 2012. évi CCXVII. törvény 94. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


134  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (6).


135  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (6).


136  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 42. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


137  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 42. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


138  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (6).


139  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 43. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


140  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 43. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


141  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (6).


142  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 44. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


143  Módosította: 2012. évi XCIII. törvény 68. §.


144  Módosította: 2012. évi XCIII. törvény 68. §.


145  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 44. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


146  Megállapította: 2013. évi XXIV. törvény 2. § (1). Módosította: 2013. évi CCXXVII. törvény 12. § b).


147  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 45. § (1). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


148  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 45. § (1). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


149  Módosította: 2013. évi XXIV. törvény 22. § a).


150  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 45. § (2). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


151  Megállapította: 2013. évi XXIV. törvény 2. § (2). Hatályos: 2013. IV. 11-től.


152  Beiktatta: 2013. évi XXIV. törvény 3. §. Hatályos: 2013. IV. 11-től.


153  Beiktatta: 2013. évi XXIV. törvény 3. §. Hatályos: 2013. IV. 11-től.


154  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 46. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


155  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 46. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


156  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 46. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


157  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (7).


158  Módosította: 2011. évi CLXXXII. törvény 39. § (3) h).


159  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (7).


160  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 47. § (1). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


161  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (7).


162  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 47. § (2). Hatályos: 2011. X. 1-től.


163  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 375. §. Módosítva: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (7) alapján.


164  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (7).


165  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (7).


166  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 48. §. Hatályos: 2011. X. 1-től.


167  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 48. §. Hatályos: 2011. X. 1-től.


168  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 48. §. Hatályos: 2011. X. 1-től.


169  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 48. §. Hatályos: 2011. X. 1-től.


170  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 48. §. Hatályos: 2011. X. 1-től.


171  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 48. §. Hatályos: 2011. X. 1-től.


172  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 48. §. Hatályos: 2011. X. 1-től.


173  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 48. §. Hatályos: 2011. X. 1-től.


174  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 48. §. Hatályos: 2011. X. 1-től.


175  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 48. §. Hatályos: 2011. X. 1-től.


176  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (8).


177  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 49. § (1). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


178  Megállapította: 2013. évi XXIV. törvény 4. §. Hatályos: 2013. IV. 11-től.


179  Beiktatta: 2013. évi XXIV. törvény 4. §. Hatályos: 2013. IV. 11-től.


180  Beiktatta: 2013. évi XXIV. törvény 4. §. Hatályos: 2013. IV. 11-től.


181  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (8), 2011. évi CXII. törvény 83. § (22).


182  Megállapította: 2013. évi CCXXVII. törvény 11. § (1). Hatályos: 2014. I. 1-től.


183  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 49. § (3). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


184  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (8).


185  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (8).


186  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 50. §. Hatályos: 2011. X. 1-től.


187  Megállapította: 2011. évi CLXXXV. törvény 1. §. Hatályos: 2011. XII. 28-tól.


188  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 52. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


189  Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 35. § (2). Hatályos: 2014. V. 1-től.


190  Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 35. § (2). Hatályos: 2014. V. 1-től.


191  Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 35. § (2). Hatályos: 2014. V. 1-től.


192  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 52. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


193  Hatályon kívül helyezte: 2008. évi XLVII. törvény 54. § q). Hatálytalan: 2008. IX. 1-től.


194  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (9).


195  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 53. § (1). Hatályos: 2011. X. 1-től.


196  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 53. § (1). Hatályos: 2011. X. 1-től.


197  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 53. § (1). Hatályos: 2011. X. 1-től.


198  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 53. § (1). Hatályos: 2011. X. 1-től.


199  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 53. § (1). Hatályos: 2011. X. 1-től.


200  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 53. § (2). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


201  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 53. § (2). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


202  Beiktatta: 2013. évi XXIV. törvény 5. § (1). Hatályos: 2013. IV. 11-től.


203  Megállapította: 2013. évi XXIV. törvény 5. § (2). Hatályos: 2013. IV. 11-től.


204  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (9).


205  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 54. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


206  Megállapította: 2013. évi XXIV. törvény 6. §. Hatályos: 2013. IV. 11-től.


207  Beiktatta: 2012. évi CCXVII. törvény 95. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


208  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 55. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


209  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 55. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


210  Megállapította: 2013. évi XXIV. törvény 7. §. Hatályos: 2013. IV. 11-től.


211  Megállapította: 2012. évi CCXVII. törvény 96. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


212  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 55. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


213  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (9).


214  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 56. § (1). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


215  Megállapította: 2008. évi XL. törvény 152. § (4). Hatályos: 2009. I. 1-től.


216  Megállapította: 2008. évi XL. törvény 152. § (4). Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 108. §.


217  Beiktatta: 2008. évi XL. törvény 152. § (4). Hatályos: 2009. I. 1-től.


218  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 56. § (2). Hatályos: 2011. X. 1-től.


219  Megállapította: 2013. évi XXIV. törvény 8. §. Hatályos: 2013. IV. 11-től.


220  Beiktatta: 2013. évi XXIV. törvény 9. §. Hatályos: 2013. IV. 11-től.


221  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (9).


222  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (9).


223  Megállapította: 2008. évi XL. törvény 152. § (5). Hatályos: 2008. VI. 26-tól.


224  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 57. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


225  Módosította: 2013. évi CXLV. törvény 14. § (4).


226  Megállapította: 2012. évi CCXVII. törvény 97. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


227  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 57. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


228  Megállapította: 2012. évi CCXVII. törvény 98. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


229  Megállapította: 2008. évi XL. törvény 152. § (6). Hatályos: 2008. VI. 26-tól.


230  Megállapította: 2011. évi LIX. törvény 4. § (1). Hatályos: 2011. VI. 11-től.


231  Beiktatta: 2008. évi XLVII. törvény 49. § (1). Hatályos: 2008. IX. 1-től.


232  Beiktatta: 2008. évi XLVII. törvény 49. § (1). Hatályos: 2008. IX. 1-től.


233  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 60. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


234  Beiktatta: 2008. évi XLVII. törvény 49. § (2). Hatályos: 2008. IX. 1-től.


235  Megállapította: 2008. évi XLVII. törvény 49. § (2). Hatályos: 2008. IX. 1-től. Ezt követően indított eljárásokban kell alkalmazni.


236  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (10), 2013. évi XXIV. törvény 22. § c).


237  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (10).


238  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 61. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


239  Megállapította: 2012. évi XLVII. törvény 40. § (1). Hatályos: 2012. V. 30-tól.


240  Beiktatta: 2012. évi XLVII. törvény 40. § (2). Hatályos: 2012. V. 30-tól.


241  Megállapította: 2012. évi XLVII. törvény 40. § (3). Hatályos: 2012. V. 30-tól.


242  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 61. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


243  Beiktatta: 2013. évi XXIV. törvény 10. §. Hatályos: 2013. IV. 11-től.


244  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (24).


245  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 375. §.


246  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (24).


247  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 62. § (2). Hatályos: 2011. X. 1-től.


248  Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 35. § (4) a).


249  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (24).


250  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XXIX. törvény 126. § (1). Hatálytalan: 2011. VI. 30-tól.


251  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 63. §. Hatályos: 2011. X. 1-től.


252  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (24).


253  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XXIX. törvény 126. § (6). Hatálytalan: 2011. IX. 30-tól.


254  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (24).


255  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 64. § (1). Hatályos: 2011. X. 1-től.


256  Megállapította: 2008. évi XLVII. törvény 49. § (3). Hatályos: 2008. IX. 1-től. Ezt követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.


257  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 64. § (2). Hatályos: 2011. X. 1-től.


258  Jelölését módosította: 2008. évi XLVII. törvény 49. § (3). Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (24).


259  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 64. § (3). Hatályos: 2011. X. 1-től.


260  Jelölését módosította: 2008. évi XLVII. törvény 49. § (3).


261  Beiktatta: 2008. évi XLVII. törvény 49. § (4). Módosította: 2013. évi XXIV. törvény 22. § b).


262  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 64. § (4). Hatályos: 2011. X. 1-től.


263  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 64. § (4). Hatályos: 2011. X. 1-től.


264  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 64. § (4). Hatályos: 2011. X. 1-től.


265  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 64. § (4). Hatályos: 2011. X. 1-től.


266  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 64. § (5). Hatályos: 2011. X. 1-től.


267  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XXIX. törvény 126. § (6). Hatálytalan: 2011. IX. 30-tól.


268  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (24).


269  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (10).


270  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 64. § (6). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


271  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 64. § (6). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


272  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 64. § (6). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


273  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 64. § (6). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


274  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XXIX. törvény 126. § (6). Hatálytalan: 2011. IX. 30-tól.


275  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (24).


276  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 65. § (1). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


277  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 65. § (2). Hatályos: 2011. X. 1-től.


278  Beiktatta: 2011. évi CLXXXV. törvény 2. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


279  Beiktatta: 2011. évi CLXXXV. törvény 2. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


280  Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 35. § (4) b).


281  Beiktatta: 2013. évi XXIV. törvény 11. §. Hatályos: 2013. IV. 11-től.


282  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (24).


283  Megállapította: 2008. évi LXXXII. törvény 27. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től.


284  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 66. §. Hatályos: 2011. X. 1-től.


285  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 66. §. Hatályos: 2011. X. 1-től.


286  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (24).


287  Beiktatta: 2008. évi LXXXII. törvény 27. § (3). Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (24).


288  Beiktatta: 2008. évi LXXXII. törvény 27. § (3). Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (24).


289  Megállapította: 2008. évi XL. törvény 152. § (7). Hatályos: 2009. VII. 1-től.


290  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (24).


291  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (24).


292  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 67. §. Hatályos: 2011. X. 1-től.


293  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 67. §. Hatályos: 2011. X. 1-től.


294  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 67. §. Hatályos: 2011. X. 1-től.


295  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (24). Módosítva: 2011. évi XXIX. törvény 126. § (6) alapján.


296  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 126. § (6).


297  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XXIX. törvény 126. § (6). Hatálytalan: 2011. IX. 30-tól.


298  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 126. § (6).


299  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 375. §.


300  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 68. § (1). Hatályos: 2011. X. 1-től.


301  Megállapította: 2008. évi XLVII. törvény 49. § (5). Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (24).


302  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 375. §, 376. §.


303  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 68. § (2). Hatályos: 2011. X. 1-től.


304  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (24).


305  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (10).


306  Módosítva: 2008. évi XLVII. törvény 49. § (14) b) alapján. Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (10).


307  Megállapította: 2008. évi XLVII. törvény 49. § (6). Hatályos: 2008. IX. 1-től.


308  Megállapította: 2008. évi XLVII. törvény 49. § (6). Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (10).


309  Megállapította: 2008. évi XLVII. törvény 49. § (6). Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (10).


310  Megállapította: 2008. évi XLVII. törvény 49. § (6). Hatályos: 2008. IX. 1-től.


311  Megállapította: 2008. évi XLVII. törvény 49. § (6). Hatályos: 2008. IX. 1-től.


312  Beiktatta: 2008. évi XLVII. törvény 49. § (6). Hatályos: 2008. IX. 1-től.


313  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (24).


314  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 126. § (6), 2012. évi CCXVII. törvény 107. § 1.


315  Megállapította: 2012. évi CCXVII. törvény 99. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


316  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 69. § (1). Hatályos: 2011. X. 1-től.


317  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 69. § (2). Hatályos: 2011. X. 1-től.


318  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 375. §.


319  Beiktatta: 2013. évi XXIV. törvény 12. §. Hatályos: 2013. IV. 11-től.


320  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XXIX. törvény 126. § (6). Hatálytalan: 2011. IX. 30-tól.


321  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 69. § (3). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


322  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 376. §. Hatálytalan: 2009. VII. 1-től.


323  Módosította: 2011. évi CLXXXII. törvény 20. § (1), 2012. évi CCXVII. törvény 107. § 2.


324  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 71. §. Hatályos: 2011. X. 1-től.


325  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 72. §. Hatályos: 2011. X. 1-től.


326  Beiktatta: 2011. évi LIX. törvény 4. § (2). Hatályos: 2011. VI. 11-től.


327  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (24), 2011. évi CLXXXII. törvény 39. § (3) i).


328  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (24).


329  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 375. §, 2011. évi XXIX. törvény 125. § (24).


330  Megállapította: 2012. évi CCXVII. törvény 99. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


331  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 73. § (1). Hatályos: 2011. X. 1-től.


332  Megállapította: 2012. évi CCXVII. törvény 99. § (3). Hatályos: 2013. I. 1-től.


333  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 73. § (2). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


334  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 73. § (2). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


335  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 74. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


336  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 74. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


337  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (11).


338  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 375. §, 2011. évi XXIX. törvény 125. § (12).


339  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 375. §, 2011. évi XXIX. törvény 125. § (12).


340  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 75. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


341  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 75. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


342  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (13).


343  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (14).


344  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 375. §, 2011. évi XXIX. törvény 125. § (14).


345  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 76. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


346  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 76. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


347  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (15).


348  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (25).


349  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 77. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


350  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 77. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


351  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 77. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


352  Beiktatta: 2013. évi XXIV. törvény 13. §. Hatályos: 2013. IV. 11-től.


353  Beiktatta: 2013. évi XXIV. törvény 13. §. Hatályos: 2013. IV. 11-től.


354  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XXIX. törvény 126. § (6). Hatálytalan: 2011. IX. 30-tól.


355  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 376. §. Hatálytalan: 2009. VII. 1-től.


356  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XXIX. törvény 126. § (6). Hatálytalan: 2011. IX. 30-tól.


357  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 375. §, 376. §, 2011. évi XXIX. törvény 125. § (16), (25).


358  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XXIX. törvény 126. § (6). Hatálytalan: 2011. IX. 30-tól.


359  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 78. § (1). Hatályos: 2011. X. 1-től.


360  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 78. § (1). Hatályos: 2011. X. 1-től.


361  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (25).


362  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 375. §, 2011. évi XXIX. törvény 125. § (16), 126. § (6).


363  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (25).


364  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XXIX. törvény 126. § (6). Hatálytalan: 2011. IX. 30-tól.


365  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 78. § (2). Hatályos: 2011. X. 1-től.


366  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 79. §. Hatályos: 2011. IV. 15-től.


367  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 79. §. Hatályos: 2011. IV. 15-től.


368  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 376. §. Hatálytalan: 2009. VII. 1-től.


369  Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 35. § (5) c).


370  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 375. §, 2011. évi XXIX. törvény 125. § (25), 2011. évi CLXXXII. törvény 39. § (3) j).


371  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XXIX. törvény 126. § (6). Hatálytalan: 2011. IX. 30-tól.


372  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 376. §. Hatálytalan: 2009. VII. 1-től.


373  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XXIX. törvény 126. § (6). Hatálytalan: 2011. IX. 30-tól.


374  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XXIX. törvény 126. § (6). Hatálytalan: 2011. IX. 30-tól.


375  Megállapította: 2008. évi XL. törvény 152. § (8). Hatályos: 2008. VI. 26-tól.


376  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (16).


377  Beiktatta: 2011. évi LIX. törvény 4. § (3). Hatályos: 2011. VI. 11-től.


378  Módosította: 2011. évi LIX. törvény 4. § (15).


379  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XXIX. törvény 126. § (1). Hatálytalan: 2011. VI. 30-tól.


380  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 376. §. Hatálytalan: 2009. VII. 1-től.


381  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 376. §, 2011. évi CLXXXII. törvény 39. § (3) k).


382  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 126. § (6).


383  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 376. §. Hatálytalan: 2009. VII. 1-től.


384  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 80. §. Hatályos: 2011. X. 1-től. Módosította: 2011. évi CLXXXII. törvény 39. § (3) k).


385  Beiktatta: 2012. évi CCXVII. törvény 99. § (4). Hatályos: 2013. I. 1-től.


386  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (16), 2013. évi CCLII. törvény 35. § (4) c).


387  Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 35. § (4) d).


388  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 374. § (4). Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (16), 126. § (1).


389  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 81. §. Hatályos: 2011. X. 1-től.


390  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 35. § (3). Hatályos: 2014. III. 15-től.


391  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 374. § (5). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


392  Módosította: 2010. évi CLII. törvény 2. § (78).


393  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 82. § (1). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


394  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (16).


395  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (16).


396  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 82. § (2). Hatályos: 2011. X. 1-től.


397  Megállapította: 2011. évi CLXXXII. törvény 19. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


398  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 82. § (3). Hatályos: 2011. IV. 15-től.


399  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 82. § (3). Hatályos: 2011. IV. 15-től.


400  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 83. §. Hatályos: 2011. IV. 15-től.


401  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 374. § (6). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


402  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (16).


403  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 237. § (2). Hatályos: 2013. III. 3-tól.


404  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 84. § (2). Hatályos: 2011. VII. 1-től. Módosította: 2011. évi LXXXVII. törvény 33. § (2).


405  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi LXXXVII. törvény 33. § (4). Hatálytalan: 2011. VII. 5-től.


406  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (16).


407  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 376. §.


408  Módosította: 2011. évi CLXVI. törvény 24. § (3).


409  Beiktatta: 2012. évi CCXVII. törvény 99. § (5). Hatályos: 2013. I. 1-től.


410  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 375. §, 2011. évi XXIX. törvény 125. § (25).


411  Módosította: 2011. évi CLXXXV. törvény 9. § (3).


412  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 85. §. Hatályos: 2011. IV. 15-től.


413  Módosította: 2012. évi CCXVII. törvény 107. § 3.


414  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 86. §. Hatályos: 2011. IV. 15-től.


415  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 86. §. Hatályos: 2011. IV. 15-től.


416  Megállapította: 2013. évi CCXXVII. törvény 11. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.


417  Beiktatta: 2013. évi CCXXVII. törvény 11. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.


418  Beiktatta: 2013. évi CCXXVII. törvény 11. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.


419  Beiktatta: 2013. évi CCXXVII. törvény 11. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.


420  Beiktatta: 2013. évi CCXXVII. törvény 11. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.


421  Beiktatta: 2013. évi CCXXVII. törvény 11. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.


422  Beiktatta: 2013. évi CCXXVII. törvény 11. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.


423  Beiktatta: 2013. évi CCXXVII. törvény 11. § (3). Hatályos: 2014. I. 1-től.


424  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 87. §. Hatályos: 2011. IV. 15-től.


425  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 87. §. Hatályos: 2011. IV. 15-től.


426  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 87. §. Hatályos: 2011. IV. 15-től.


427  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 87. §. Hatályos: 2011. IV. 15-től.


428  Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 35. § (4) e).


429  Módosította: 2013. évi CCXXVII. törvény 12. § c).


430  Módosította: 2013. évi CXLV. törvény 14. § (1) b).


431  Módosította: 2012. évi LXXXVI. törvény 63. § (2) a).


432  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 87. §. Hatályos: 2011. IV. 15-től.


433  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 87. §. Hatályos: 2011. IV. 15-től.


434  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 87. §. Hatályos: 2011. IV. 15-től.


435  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 87. §. Hatályos: 2011. IV. 15-től.


436  Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 35. § (4) e).


437  Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 35. § (4) f), g).


438  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 87. §. Hatályos: 2011. IV. 15-től.


439  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 87. §. Hatályos: 2011. IV. 15-től.


440  Megállapította: 2011. évi CLXXXV. törvény 3. § (1). Hatályos: 2011. XII. 28-tól.


441  Megállapította: 2011. évi CLXXXV. törvény 3. § (2). Hatályos: 2011. XII. 28-tól.


442  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 87. §. Hatályos: 2011. IV. 15-től.


443  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 87. §. Hatályos: 2011. IV. 15-től.


444  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 87. §. Hatályos: 2011. IV. 15-től.


445  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 87. §. Hatályos: 2011. IV. 15-től.


446  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 87. §. Hatályos: 2011. IV. 15-től.


447  Megállapította: 2011. évi CLXXXV. törvény 4. § (1). Hatályos: 2011. XII. 28-tól.


448  Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 35. § (4) h).


449  Módosította: 2011. évi CLXXXII. törvény 39. § (3) l).


450  Beiktatta: 2011. évi CLXXXV. törvény 4. § (2). Hatályos: 2011. XII. 28-tól.


451  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 87. §. Hatályos: 2011. IV. 15-től.


452  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 87. §. Hatályos: 2011. IV. 15-től.


453  Megállapította: 2011. évi CLXXXV. törvény 5. § (1). Hatályos: 2011. XII. 28-tól.


454  Beiktatta: 2011. évi CLXXXV. törvény 5. § (2). Hatályos: 2011. XII. 28-tól.


455  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 87. §. Hatályos: 2011. IV. 15-től.


456  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 87. §. Hatályos: 2011. IV. 15-től.


457  Módosította: 2011. évi LIX. törvény 4. § (15).


458  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 87. §. Hatályos: 2011. IV. 15-től.


459  Megállapította: 2008. évi XL. törvény 152. § (11). Hatályos: 2008. IX. 1-től.


460  Megállapította: 2008. évi XL. törvény 152. § (11). Hatályos: 2008. IX. 1-től.


461  Megállapította: 2012. évi CCXVII. törvény 100. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


462  Megállapította: 2008. évi XL. törvény 152. § (11). Hatályos: 2008. IX. 1-től.


463  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 376. §.


464  Módosítva: 2009. évi LVI. törvény 376. § alapján.


465  Megállapította: 2008. évi XL. törvény 152. § (11). Hatályos: 2008. IX. 1-től.


466  Megállapította: 2008. évi XL. törvény 152. § (11). Hatályos: 2008. IX. 1-től.


467  Az első mondat szövegét módosította: 2009. évi LVI. törvény 375. §. A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 376. §. Hatálytalan: 2009. VII. 1-től.


468  Megállapította: 2008. évi XL. törvény 152. § (11). Hatályos: 2008. IX. 1-től.


469  A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 376. §. Hatálytalan: 2009. VII. 1-től.


470  Megállapította: 2008. évi XL. törvény 152. § (11). Hatályos: 2008. IX. 1-től.


471  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 376. §.


472  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 376. §.


473  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 374. § (7). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


474  Megállapította: 2008. évi XL. törvény 152. § (11). Hatályos: 2008. IX. 1-től.


475  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 376. §. Hatálytalan: 2009. VII. 1-től.


476  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 375. §.


477  Megállapította: 2008. évi XL. törvény 152. § (11). Hatályos: 2008. IX. 1-től.


478  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 375. §.


479  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 376. §. Hatálytalan: 2009. VII. 1-től.


480  Beiktatta: 2013. évi CXLV. törvény 3. §. Hatályos: 2013. X. 1-től.


481  Beiktatta: 2013. évi CXLV. törvény 3. §. Hatályos: 2013. X. 1-től.


482  Beiktatta: 2013. évi CXLV. törvény 3. §. Hatályos: 2013. X. 1-től.


483  Beiktatta: 2013. évi CXLV. törvény 3. §. Hatályos: 2013. X. 1-től.


484  Beiktatta: 2013. évi CXLV. törvény 3. §. Hatályos: 2013. X. 1-től.


485  Beiktatta: 2013. évi CXLV. törvény 3. §. Hatályos: 2013. X. 1-től.


486  Módosította: 2013. évi CCXXVII. törvény 12. § d).


487  Lásd: 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet.


488  Beiktatta: 2013. évi CXLV. törvény 3. §. Hatályos: 2013. X. 1-től.


489  Megállapította: 2013. évi CXLV. törvény 4. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


490  Beiktatta: 2013. évi CXLV. törvény 3. §. Hatályos: 2013. X. 1-től.


491  Beiktatta: 2013. évi CXLV. törvény 3. §. Hatályos: 2013. X. 1-től.


492  Beiktatta: 2013. évi CXLV. törvény 3. §. Hatályos: 2013. X. 1-től.


493  Beiktatta: 2013. évi CXLV. törvény 3. §. Hatályos: 2013. X. 1-től.


494  Beiktatta: 2013. évi CXLV. törvény 3. §. Hatályos: 2013. X. 1-től.


495  Beiktatta: 2013. évi CXLV. törvény 3. §. Hatályos: 2013. X. 1-től.


496  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 88. § (1). Hatályos: 2011. X. 1-től.


497  Megállapította: 2008. évi XL. törvény 152. § (12). Hatályos: 2008. VI. 26-tól. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.


498  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 88. § (2). Hatályos: 2011. X. 1-től.


499  Megállapította: 2013. évi LXXXIV. törvény 67. § (1). Hatályos: 2013. VII. 1-től. Módosította: 2013. évi CCXXVII. törvény 12. § e).


500  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 88. § (3). Hatályos: 2011. X. 1-től.


501  Beiktatta: 2013. évi LXXXIV. törvény 67. § (2). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


502  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 376. §. Hatálytalan: 2009. VII. 1-től.


503  Módosította: 2010. évi CLII. törvény 2. § (78).


504  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 89. § (1). Hatályos: 2011. X. 1-től.


505  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 89. § (1). Hatályos: 2011. X. 1-től.


506  Megállapította: 2012. évi CCXVII. törvény 101. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


507  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 89. § (2). Hatályos: 2011. X. 1-től.


508  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 90. §. Hatályos: 2011. X. 1-től.


509  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 222. § (1).


510  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 91. §. Hatályos: 2011. X. 1-től.


511  Beiktatta: 2013. évi XXIV. törvény 14. §. Hatályos: 2013. IV. 11-től.


512  Beiktatta: 2013. évi XXIV. törvény 15. §. Hatályos: 2013. IV. 11-től.


513  Beiktatta: 2013. évi XXIV. törvény 15. §. Hatályos: 2013. IV. 11-től.


514  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 92. §. Hatályos: 2011. X. 1-től.


515  Hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXIII. törvény 42. § (1) g). Hatálytalan: 2008. I. 1-től.


516  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 93. §. Hatályos: 2011. X. 1-től.


517  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 375. §.


518  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 94. §. Hatályos: 2011. X. 1-től.


519  Beiktatta: 2012. évi CCXVII. törvény 102. § (1). Módosította: 2013. évi CCXXVII. törvény 12. § f).


520  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 94. §. Hatályos: 2011. X. 1-től.


521  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XXIX. törvény 126. § (6). Hatálytalan: 2011. IX. 30-tól.


522  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 95. §. Hatályos: 2011. X. 1-től.


523  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XXIX. törvény 126. § (6). Hatálytalan: 2011. IX. 30-tól.


524  Beiktatta: 2012. évi CCXVII. törvény 102. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


525  A korábbi utolsó mondatot hatályon kívül helyezte: 2011. évi XXIX. törvény 126. § (6). Hatálytalan: 2011. IX. 30-tól.


526  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 375. §.


527  A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXIII. törvény 42. § (1) g). Hatálytalan: 2008. I. 1-től.


528  Megállapította: 2008. évi XL. törvény 152. § (13). Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (17).


529  Megállapította: 2008. évi XL. törvény 152. § (13). Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (17).


530  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XXIX. törvény 126. § (6). Hatálytalan: 2011. IX. 30-tól.


531  Megállapította: 2008. évi XL. törvény 152. § (14). Hatályos: 2008. VI. 26-tól.


532  Módosítva: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (17) alapján.


533  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 126. § (6), 125. § (17).


534  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 375. §.


535  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 375. §.


536  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 96. §.Hatályos: 2011. X. 1-től.


537  A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 376. §. Hatálytalan: 2009. VII. 1-től.


538  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (17).


539  Módosította: 2011. évi CLXXXII. törvény 39. § (3) m).


540  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 97. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


541  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 97. §. Módosította: 2013. évi XXII. törvény 28. § (10) 2.


542  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 97. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


543  Megállapította: 2013. évi XII. törvény 1. §. Hatályos: 2013. III. 14-től.


544  Megállapította: 2013. évi XII. törvény 1. §. Hatályos: 2013. III. 14-től.


545  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XXIX. törvény 126. § (1). Hatálytalan: 2011. VI. 30-tól.


546  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 98. § (1). Módosította: 2013. évi XXII. törvény 43. § (1) a).


547  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 98. § (2). Hatályos: 2011. VII. 15-től.


548  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (17), 2013. évi XXII. törvény 43. § (1) b).


549  Módosította: 2010. évi LV. törvény 18. §, 2011. évi XXIX. törvény 125. § (17).


550  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 99. §. Hatályos: 2011. VII. 15-től.


551  Módosította: 2013. évi XXII. törvény 43. § (1) c).


552  Megállapította: 2013. évi XXII. törvény 28. § (2). Hatályos: 2013. IV. 4-től.


553  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 99. §. Hatályos: 2011. VII. 15-től.


554  Módosította: 2013. évi CLXVII. törvény 2. § a).


555  Módosította: 2013. évi XXII. törvény 28. § (10) 3.


556  Módosította: 2013. évi XXII. törvény 28. § (10) 4.


557  Megállapította: 2012. évi CCXVII. törvény 103. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


558  Beiktatta: 2012. évi CCXVII. törvény 103. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


559  Beiktatta: 2012. évi CCXVII. törvény 103. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


560  Módosította: 2011. évi CLXXXII. törvény 20. § (1).


561  Módosította: 2013. évi XXII. törvény 28. § (10) 4.


562  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 99. §. Hatályos: 2011. VII. 15-től.


563  Megállapította: 2013. évi XXIV. törvény 16. §. Hatályos: 2013. IV. 11-től.


564  Megállapította: 2013. évi XXIV. törvény 16. §. Hatályos: 2013. IV. 11-től.


565  Módosította: 2013. évi XXII. törvény 28. § (10) 5.


566  Módosította: 2013. évi XXII. törvény 28. § (10) 5.


567  Megállapította: 2010. évi LV. törvény 13. §. Hatályos: 2010. VI. 21-től.


568  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (17).


569  Megállapította: 2012. évi CCXVII. törvény 103. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


570  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 100. § (1). Hatályos: 2011. VII. 15-től.


571  Hatályon kívül helyezte: 2010. évi XC. törvény 150. § (3). Hatálytalan: 2010. VIII. 16-tól.


572  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi XXIV. törvény 23. §. Hatálytalan: 2013. IV. 11-től.


573  Beiktatta: 2010. évi LV. törvény 14. §. Hatályos: 2010. VI. 21-től.


574  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 100. § (3). Hatályos: 2011. VII. 15-től.


575  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 126. § (1).


576  Megállapította: 2013. évi XXII. törvény 28. § (3). Hatályos: 2013. IV. 4-től.


577  Beiktatta: 2013. évi XXII. törvény 28. § (3). Hatályos: 2013. IV. 4-től.


578  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 101. § (1). Hatályos: 2011. VII. 15-től.


579  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 101. § (2). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


580  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 101. § (2). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


581  Módosította: 2012. évi CCXVII. törvény 107. § 4.


582  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 101. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től.


583  Megállapította: 2008. évi XLVII. törvény 49. § (8). Hatályos: 2008. IX. 1-től. Ezt követően indított eljárásokban kell alkalmazni.


584  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 375. §.


585  Megállapította: 2010. évi LV. törvény 15. §. Hatályos: 2010. VI. 21-től.


586  Lásd: 2007. évi CLXIX. törvény 66. § (7), 2008. évi CII. törvény 63. § (7), 2009. évi CXXX. törvény 80. § (4), 2010. évi CLXIX. törvény 67. § (3), 2011. évi CLXXXVIII. törvény 64. § (3), 2012. évi CCIV. törvény 61. § (2).


587  Lásd: 2007. évi CLXIX. törvény 66. § (8), 2008. évi CII. törvény 63. § (8), 2009. évi CXXX. törvény 80. § (5), 2010. évi CLXIX. törvény 67. § (4), 2011. évi CLXXXVIII. törvény 64. § (4), 2012. évi CCIV. törvény 56. § (3).


588  Megállapította: 2011. évi LIX. törvény 4. § (4). Hatályos: 2011. VII. 1-től. Módosította: 2011. évi CLXXXII. törvény 20. § (1).


589  Megállapította: 2013. évi CLXVII. törvény 1. §. Hatályos: 2013. XI. 1-től.


590  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (18).


591  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (18), 2013. évi CLXVII. törvény 2. § b).


592  Végre nem hajtható módosítására lásd: 2013. évi CLXVII. törvény 2. § b).


593  Megállapította: 2013. évi XXII. törvény 28. § (4). Módosította: 2013. évi CLXVII. törvény 2. § c).


594  Megállapította: 2013. évi XXII. törvény 28. § (4). Módosította: 2013. évi CLXVII. törvény 2. § d).


595  Megállapította: 2013. évi XXII. törvény 28. § (4). Módosította: 2013. évi CLXVII. törvény 2. § e).


596  Beiktatta: 2013. évi XXII. törvény 28. § (4). Hatályos: 2013. IV. 4-től.


597  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXXXII. törvény 20. § (2). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


598  Megállapította: 2008. évi XLVII. törvény 49. § (9). Hatályos: 2008. IX. 1-től.


599  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (18).


600  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 126. § (1), 2012. évi CCXVII. törvény 107. § 5.


601  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 102. §. Hatályos: 2011. IV. 15-től.


602  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 103. § (1). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


603  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (18).


604  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (18).


605  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (18).


606  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 103. § (2). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


607  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 103. § (2). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


608  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 103. § (2). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


609  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (18).


610  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 104. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


611  Módosította: 2011. évi LXXXVII. törvény 33. § (3), 2012. évi CCXVII. törvény 107. § 6.


612  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 104. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


613  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 105. §. Módosította: 2013. évi CXLV. törvény 14. § (1) c).


614  Beiktatta: 2013. évi CXLV. törvény 6. §. Hatályos: 2013. X. 1-től.


615  Beiktatta: 2013. évi XXIV. törvény 17. §. Hatályos: 2013. IV. 11-től.


616  A cím szövegét megállapította: 2013. évi XXII. törvény 28. § (5). Hatályos: 2013. IV. 4-től.


617  Módosította: 2013. évi XXII. törvény 28. § (10) 1.


618  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi XXII. törvény 43. § (1) d). Hatálytalan: 2013. IV. 4-től.


619  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 374. § (10). Hatályos: 2009. VII. 1-től. Ezt követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


620  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 106. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


621  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 106. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


622  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 106. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


623  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 106. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


624  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 107. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


625  Módosította: 2011. évi CLXXXII. törvény 20. § (1).


626  Megállapította: 2013. évi XXII. törvény 28. § (6). Hatályos: 2013. IV. 4-től.


627  Megállapította: 2013. évi XXIV. törvény 18. §. Hatályos: 2013. IV. 11-től.


628  Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 35. § (4) i).


629  Beiktatta: 2013. évi CXLV. törvény 7. §. Hatályos: 2013. X. 1-től.


630  Megállapította: 2012. évi XLVII. törvény 41. § (1). Hatályos: 2012. V. 30-tól.


631  Megállapította: 2012. évi XLVII. törvény 41. § (1). Hatályos: 2012. V. 30-tól.


632  Beiktatta: 2012. évi XLVII. törvény 41. § (2). Hatályos: 2012. V. 30-tól.


633  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 108. § (1). Hatályos: 2011. IV. 15-től.


634  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 108. § (1). Hatályos: 2011. IV. 15-től.


635  Módosította: 2011. évi CLXXXII. törvény 20. § (1).


636  Módosította: 2011. évi CLXXXII. törvény 20. § (1).


637  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 108. § (2). Hatályos: 2013. III. 3-tól.


638  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi XXII. törvény 43. § (1) e). Hatálytalan: 2013. IV. 4-től.


639  Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 65. §. Hatályos: 2012. I. 8-tól.


640  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi XXII. törvény 43. § (1) e). Hatálytalan: 2013. IV. 4-től.


641  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 376. §. Hatálytalan: 2009. VII. 1-től.


642  Módosította: 2013. évi CXLV. törvény 14. § (1) d).


643  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 375. §.


644  Módosította: 2013. évi CXLV. törvény 14. § (1) e).


645  Megállapította: 2013. évi CXLV. törvény 8. § (1). Hatályos: 2013. X. 1-től.


646  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 109. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


647  Megállapította: 2013. évi CXLV. törvény 8. § (2). Hatályos: 2013. X. 1-től.


648  Módosította: 2013. évi CXLV. törvény 14. § (1) e).


649  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 109. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


650  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 109. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


651  Módosította: 2013. évi CXLV. törvény 14. § (1) e).


652  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (18).


653  Módosította: 2011. évi CLXXV. törvény 173. § a).


654  Módosította: 2011. évi CLXXV. törvény 173. § b).


655  Módosította: 2011. évi CLXXV. törvény 173. § c).


656  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 110. § (1). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


657  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (18).


658  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (18).


659  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 110. § (2). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


660  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 111. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


661  Módosította: 2011. évi CLXXXII. törvény 39. § (3) j).


662  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 111. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


663  Beiktatta: 2013. évi CXLV. törvény 9. §. Hatályos: 2013. X. 1-től.


664  A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2013. évi XXII. törvény 43. § (1) f). Hatálytalan: 2013. IV. 4-től.


665  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi XXII. törvény 43. § (1) f). Hatálytalan: 2013. IV. 4-től.


666  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 376. §. Hatálytalan: 2009. VII. 1-től.


667  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 112. § (1). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


668  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 376. §.


669  Megállapította: 2008. évi XL. törvény 152. § (17). Hatályos: 2008. IX. 1-től.


670  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 112. § (2). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


671  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 112. § (2). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


672  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 112. § (2). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


673  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 112. § (2). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


674  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXXXII. törvény 20. § (2). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


675  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 112. § (3). Hatályos: 2011. IV. 15-től.


676  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 112. § (4). Hatályos: 2011. X. 1-től.


677  Megállapította: 2013. évi CXLV. törvény 10. §. Hatályos: 2013. X. 1-től.


678  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 237. § (1). Hatályos: 2013. III. 3-tól.


679  Beiktatta: 2013. évi XXIV. törvény 19. §. Hatályos: 2013. IV. 11-től.


680  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 112. § (2). Módosította: 2013. évi CXLV. törvény 14. § (1) f).


681  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 374. § (11). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


682  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 376. §, 2010. évi CLII. törvény 2. § (78).


683  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 376. §. Hatálytalan: 2009. VII. 1-től.


684  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 376. §.


685  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 374. § (12). Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (18), 2013. évi XXII. törvény 43. § (1) h), 2013. évi CCXXVII. törvény 12. § g).


686  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 376. §.


687  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 374. § (13). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.


688  Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 376. §. Hatálytalan: 2009. VII. 1-től.


689  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi XXII. törvény 43. § (1) g). Hatálytalan: 2013. IV. 4-től.


690  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 112. § (5). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


691  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi XXII. törvény 43. § (1) g). Hatálytalan: 2013. IV. 4-től.


692  Módosította: 2011. évi LXXXVII. törvény 33. § (3). Végre nem hajtható módosítására lásd: 2011. évi LIX. törvény 4. § (16).


693  Beiktatta: 2011. évi LIX. törvény 4. § (8). Hatályos: 2011. X. 1-től.


694  Beiktatta: 2013. évi CCXXVII. törvény 11. § (4). Hatályos: 2014. I. 1-től.


695  Beiktatta: 2013. évi CCXXVII. törvény 11. § (4). Hatályos: 2014. I. 1-től.


696  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 376. §.


697  Megállapította: 2013. évi CLXV. törvény 24. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


698  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi XXII. törvény 43. § (1) i). Hatálytalan: 2013. IV. 4-től.


699  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (18).


700  Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 24. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.


701  Lásd: 309/2013. (VIII. 16.) Korm. rendelet 13. §.


702  Lásd: 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet.


703  Lásd: 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet.


704  Lásd: 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet.


705  Lásd: 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet.


706  Lásd: 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet.


707  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 114. § (1). Hatályos: 2011. IV. 15-től.


708  Lásd: 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet.


709  Lásd: 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet.


710  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 114. § (2). Hatályos: 2011. IV. 15-től.


711  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 114. § (2). Hatályos: 2011. IV. 15-től.


712  Lásd: 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet.


713  Lásd: 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet.


714  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 114. § (3). Hatályos: 2011. IV. 15-től.


715  Lásd: 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet.


716  Megállapította: 2013. évi CCXXVII. törvény 11. § (5). Hatályos: 2014. I. 1-től.


717  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 114. § (4). Hatályos: 2011. IV. 15-től.


718  Megállapította: 2012. évi CCXVII. törvény 105. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


719  Megállapította: 2008. évi XL. törvény 152. § (19). Hatályos: 2008. VI. 26-tól.


720  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 114. § (5). Hatályos: 2011. IV. 15-től. Módosította: 2011. évi LIX. törvény 4. § (9).


721  Lásd: 278/2007. (X. 20.) Korm. rendelet.


722  Lásd: 285/2007. (X. 29.) Korm. rendelet.


723  Megállapította: 2013. évi CI. törvény 35. § (1). Hatályos: 2013. VI. 22-től.


724  Lásd: 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet, 309/2013. (VIII. 16.) Korm. rendelet.


725  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 126. § (2).


726  Lásd: 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet.


727  Módosította: 2011. évi CLXXXII. törvény 39. § (3) n).


728  Lásd: 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet, 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet.


729  Lásd: 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet, 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet.


730  Módosította: 2011. évi CLXXXII. törvény 20. § (1).


731  Lásd: 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet.


732  Megállapította: 2007. évi CXXXIII. törvény 23. § b). Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 126. § (1), 2012. évi CCXVII. törvény 107. § 8.


733  Lásd: 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet.


734  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 114. § (7). Hatályos: 2011. IV. 15-től.


735  Lásd: 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet.


736  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (19).


737  Lásd: 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet.


738  Lásd: 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet.


739  Lásd: 15/2009. (I. 30.) Korm. rendelet.


740  Lásd: 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet.


741  Lásd: 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet.


742  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 114. § (8). Hatályos: 2011. IV. 15-től.


743  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 114. § (8). Hatályos: 2011. IV. 15-től.


744  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 114. § (9). Hatályos: 2011. IV. 15-től.


745  Megállapítva: 2011. évi XXIX. törvény 114. § (9) alapján. Hatályos: 2011. IV. 15-től.


746  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 114. § (10). Hatályos: 2011. IV. 15-től.


747  Beiktatta: 2011. évi CXXVIII. törvény 169. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


748  Beiktatta: 2011. évi CLXXXV. törvény 6. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


749  Beiktatta: 2013. évi XXIV. törvény 20. § (1). Hatályos: 2013. IV. 11-től.


750  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 35. § (2). Hatályos: 2013. VI. 22-től.


751  Beiktatta: 2013. évi CXLV. törvény 11. § (1). Hatályos: 2013. X. 1-től.


752  Megállapította: 2010. évi LV. törvény 17. §. Hatályos: 2010. VI. 21-től.


753  Lásd: 4/2011. (I. 31.) NFM rendelet.


754  Megállapította: 2013. évi XXIV. törvény 20. § (2). Hatályos: 2013. IV. 11-től.


755  Lásd: 52/2013. (IX. 13.) NFM rendelet.


756  Megállapította: 2013. évi XXII. törvény 28. § (7). Hatályos: 2013. IV. 4-től.


757  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (19).


758  Megállapította: 2008. évi XLVII. törvény 49. § (12). Hatályos: 2008. IX. 1-től.


759  Lásd: 6/2008. (VI. 18.) KHEM rendelet.


760  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 114. § (12). Hatályos: 2011. IV. 15-től.


761  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (19), 2011. évi CLXXV. törvény 173. § b), 2013. évi CCLII. törvény 35. § (4) j).


762  Lásd: 6/2008. (VI. 18.) KHEM rendelet.


763  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 114. § (13). Hatályos: 2011. IV. 15-től.


764  Megállapította: 2013. évi CI. törvény 35. § (3). Hatályos: 2013. VI. 22-től.


765  Lásd: 1/2012. (I. 20.) NFM rendelet.


766  Megállapította: 2013. évi CI. törvény 35. § (3). Hatályos: 2013. VI. 22-től.


767  Megállapította: 2013. évi XXII. törvény 28. § (8). Hatályos: 2013. IV. 4-től.


768  Lásd: 64/2013. (X. 30.) NFM rendelet.


769  Hatályon kívül helyezte: 2008. évi XL. törvény 152. § (22). Hatálytalan: 2008. VI. 26-tól. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.


770  Lásd: 109/2007. (XII. 23.) GKM rendelet, 63/2013. (X. 29.) NFM rendelet.


771  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XXIX. törvény 126. § (2). Hatálytalan: 2011. IV. 15-től.


772  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (19).


773  Lásd: 116/2007. (XII. 29.) GKM rendelet.


774  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 114. § (15). Hatályos: 2011. IV. 15-től.


775  Lásd: 117/2007. (XII. 29.) GKM rendelet, 33/2009. (VI. 30.) KHEM rendelet, 76/2011. (XII. 21.) NFM rendelet.


776  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 114. § (16). Hatályos: 2011. IV. 15-től.


777  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi XXII. törvény 43. § (1) j). Hatálytalan: 2013. IV. 4-től.


778  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 222. § (2).


779  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi XXII. törvény 43. § (1) j). Hatálytalan: 2013. IV. 4-től.


780  Beiktatta: 2013. évi CXLV. törvény 11. § (2). Hatályos: 2013. X. 1-től.


781  Beiktatta: 2013. évi CXLV. törvény 11. § (2). Hatályos: 2013. X. 1-től.


782  Lásd: 57/2013. (IX. 27.) NFM rendelet.


783  Beiktatta: 2013. évi CXLV. törvény 11. § (2). Hatályos: 2013. X. 1-től.


784  Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 374. § (14). Hatályos: 2009. X. 1-től.


785  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 223. § (3).


786  Lásd: 20/2010. (XII. 31.) NGM rendelet.


787  Lásd: 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet.


788  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CLXXXVIII. törvény 18. § (1) a). Hatálytalan: 2014. I. 1-től.


789  Beiktatta: 2013. évi XXII. törvény 28. § (9). Hatályos: 2013. IV. 4-től.


790  Lásd: 4/2013. (X. 16.) MEKH rendelet.


791  Lásd: 4/2013. (X. 16.) MEKH rendelet.


792  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (18).


793  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XXIX. törvény 126. § (4). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


794  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XXIX. törvény 126. § (5). Hatálytalan: 2011. III. 30-tól.


795  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XXIX. törvény 126. § (4). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


796  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 115. § (1). Hatályos: 2011. III. 30-tól.


797  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 115. § (2). Hatályos: 2011. III. 30-tól.


798  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 115. § (3). Hatályos: 2011. III. 30-tól.


799  Megállapította: 2010. évi VII. törvény 25. § (2). Hatályos: 2010. I. 29-től. Lásd: 2010. évi VII. törvény 51. § (8).


800  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XXIX. törvény 126. § (1). Hatálytalan: 2011. VI. 30-tól.


801  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 375. §, 376. §, 2010. évi CLXXXI. törvény 9. §.


802  Megállapította: 2010. évi CLXXXI. törvény 8. § (2). Hatályos: 2010. XII. 31-től.


803  Megállapította: 2010. évi CLXXXI. törvény 8. § (3). Hatályos: 2010. XII. 31-től.


804  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (22).


805  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 376. §, 2011. évi XXIX. törvény 125. § (20).


806  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CXLV. törvény 16. § (2). Hatálytalan: 2014. I. 1-től.


807  Módosította: 2011. évi XXIX. törvény 125. § (18), 2012. évi CCXVII. törvény 107. § 9.


808  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 375. §, 2011. évi XXIX. törvény 125. § (18).


809  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 116. §. Hatályos: 2011. X. 1-től.


810  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 117. § (1). Hatályos: 2011. X. 1-től.


811  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 117. § (1). Hatályos: 2011. X. 1-től.


812  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 117. § (2). Hatályos: 2011. III. 30-tól.


813  Módosította: 2011. évi LIX. törvény 4. § (10).


814  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 118. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


815  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CCXVII. törvény 108. § 2. Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


816  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CCXVII. törvény 108. § 2. Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


817  Módosította: 2011. évi CLXXXII. törvény 20. § (1), 2012. évi CCXVII. törvény 108. § 3.


818  Hatályon kívül helyezte: 2008. évi XL. törvény 152. § (24). Hatálytalan: 2009. I. 1-től.


819  Beiktatta: 2011. évi LXXXVII. törvény 33. § (1). Hatályos: 2011. VII. 5-től.


820  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 120. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


821  Megállapította: 2011. évi LIX. törvény 4. § (11). Hatályos: 2011. X. 1-től.


822  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 121. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


823  Megállapította: 2012. évi CCXVII. törvény 106. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


824  Módosította: 2012. évi CCXVII. törvény 107. § 10.


825  Módosította: 2012. évi CCXVII. törvény 107. § 11.


826  Módosította: 2012. évi CCXVII. törvény 107. § 12.


827  Beiktatta: 2012. évi CCXVII. törvény 106. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


828  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XXIX. törvény 126. § (6). Hatálytalan: 2011. IX. 30-tól.


829  Módosította: 2009. évi LVI. törvény 375. §.


830  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 122. §. Hatályos: 2011. X. 1-től.


831  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XXIX. törvény 126. § (6). Hatálytalan: 2011. IX. 30-tól.


832  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XXIX. törvény 126. § (6). Hatálytalan: 2011. IX. 30-tól.


833  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 123. § (1). Hatályos: 2011. IV. 15-től.


834  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 123. § (2). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


835  Módosította: 2011. évi CLXXXII. törvény 20. § (1).


836  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi LXXXVII. törvény 33. § (4). Hatálytalan: 2011. VII. 5-től.


837  Beiktatta: 2011. évi XXIX. törvény 123. § (2). Hatályos: 2011. VII. 1-től.


838  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CXLV. törvény 16. § (1) b). Hatálytalan: 2013. X. 1-től.


839  Beiktatta: 2011. évi LIX. törvény 4. § (13). Hatályos: 2011. X. 1-től.


840  Beiktatta: 2011. évi LIX. törvény 4. § (14). Hatályos: 2011. VI. 11-től.


841  Beiktatta: 2012. évi XLVII. törvény 42. §. Hatályos: 2012. V. 30-tól.


842  Beiktatta: 2013. évi XII. törvény 3. §. Hatályos: 2013. III. 14-től.


843  Beiktatta: 2013. évi XXIV. törvény 21. §. Hatályos: 2013. IV. 11-től.


844  Beiktatta: 2013. évi XXIV. törvény 21. §. Hatályos: 2013. IV. 11-től.


845  Módosította: 2013. évi CCXXVII. törvény 12. § h).


846  Beiktatta: 2013. évi CCXXVII. törvény 11. § (6). Hatályos: 2014. I. 1-től.


847  Beiktatta: 2013. évi CCXXVII. törvény 11. § (6). Hatályos: 2014. I. 1-től.


848  Beiktatta: 2013. évi XXIV. törvény 21. §. Hatályos: 2013. IV. 11-től.


849  Beiktatta: 2013. évi XXIV. törvény 21. §. Hatályos: 2013. IV. 11-től.


850  Megállapította: 2013. évi CXLV. törvény 13. § (1). Hatályos: 2013. X. 1-től.


851  Beiktatta: 2013. évi XXIV. törvény 21. §. Hatályos: 2013. IV. 11-től.


852  Beiktatta: 2013. évi XXIV. törvény 21. §. Hatályos: 2013. IV. 11-től.


853  Beiktatta: 2013. évi XXIV. törvény 21. §. Hatályos: 2013. IV. 11-től.


854  Beiktatta: 2013. évi LXXXIV. törvény 67. § (3). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


855  Beiktatta: 2013. évi CXLV. törvény 13. § (2). Hatályos: 2013. X. 1-től.


856  Beépítve: 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 8.28.


857  Beépítve: 1990. évi LXXXVII. törvény 1. § (2) e).


858  Beépítve: 1990. évi LXXXVII. törvény 17. § (4).


859  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XXIX. törvény 126. § (1). Hatálytalan: 2011. VI. 30-tól.


860  Beépítve: 2003. évi XLII. törvény 52. § (3). Hatályos: 2007. VII. 10-től.


861  Beépítve: 2003. évi XLII. törvény 52. § (7). Hatályos: 2007. VII. 10-től.


862  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi XXIX. törvény 126. § (1). Hatálytalan: 2011. VI. 30-tól.


863  Megállapította: 2011. évi XXIX. törvény 124. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.


864  Megállapította: 2013. évi CI. törvény 36. §. Hatályos: 2013. VI. 22-től.


865  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 36. §. Hatályos: 2013. VI. 22-től.


866  Beiktatta: 2013. évi CXLV. törvény 15. §. Hatályos: 2013. X. 1-től.



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!