Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2016.06.28.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

113/2007. (V. 24.) Korm. rendelet

a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény végrehajtásáról

A Kormány a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Tv.) 86. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában

a) EGT-állampolgár: a Tv. 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy;

b) EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;

c) schengeni állam: a Tv. 2. § e) pontjában meghatározott állam;

d) háztartás: az EGT-állampolgárral vagy magyar állampolgárral egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége.

Eljáró hatóságok

2. § A Tv.-ben szabályozott közigazgatási hatósági eljárások során a következő hatóságok járnak el:

a) * 

b) a külpolitikáért felelős miniszter;

c) a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (a továbbiakban: Hivatal);

d) a Hivatal területi szerve (a továbbiakban: regionális igazgatóság);

e) a vízumkiadásra feljogosított magyar konzuli tisztviselő (a továbbiakban: konzuli tisztviselő);

f) *  az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: Rendőrség).

A beutazás, valamint a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodás joga * 

3. § *  A Tv. 3. § (1)-(4) bekezdése szerinti feltételek fennállását a Magyarország területére történő beléptetést megelőzően a Rendőrség ellenőrzi.

A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag számára kiadott vízum

4. § *  A 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Vízumkódex) szerinti száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett (a továbbiakban: kilencven napot meg nem haladó, tervezett) tartózkodásra jogosító vízum kiadására irányuló eljárás * 

a) a külpolitikáért felelős miniszter,

b) a konzuli tisztviselő,

c) a Hivatal,

d) *  az országos illetékességgel rendelkező Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság

(a továbbiakban együtt: vízumkiadó hatóság) hatáskörébe tartozik.

5. § * 

6. § A külpolitikáért felelős miniszter bírálja el - külön jogszabály szerint - a diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más kiváltságot és mentességet élvező személyek családtagjainak vízumkérelmeit.

7. § *  (1) *  A Vízumkódex VI. fejezetében szabályozott kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmet Magyarország közúti, légi, valamint vízi határátkelőhelyén (a továbbiakban együtt: határátkelőhely) a Rendőrségnél lehet előterjeszteni.

(2) *  A határátkelőhelyen előterjesztett kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmet a Rendőrség köteles haladéktalanul - elektronikus úton - döntésre felterjeszteni az országos illetékességgel rendelkező Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósághoz (a továbbiakban Igazgatóság).

(3) *  Az Igazgatóság a kérelemről a kézhezvételt követően azonnal, de legkésőbb három órán belül határoz, és döntését - a Rendőrség útján - közli a kérelmezővel.

(4) *  A kérelemnek helyt adó döntés esetén a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízumot a Rendőrség állítja ki a kérelmező részére.

(5) *  A határátkelőhelyen előterjesztett kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem elutasítása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezést a döntés közlését követő három napon belül a határátkelőhelyen, az Igazgatóságnál, vagy a Hivatalnál lehet előterjeszteni.

(6) *  A határátkelőhelyen előterjesztett fellebbezést a Rendőrség haladéktalanul felterjeszti az Igazgatósághoz. Az Igazgatóság a fellebbezést soron kívül felterjeszti a Hivatalnak.

(7) *  A Hivatal a döntését öt napon belül hozza meg.

8. § * 

9. § *  (1) A vízumkiadó hatóság a tartózkodás teljes időtartamára, valamint a vissza- vagy továbbutazáshoz szükséges anyagi fedezet meglétét vélelmezi.

(2) *  A kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum kiadására irányuló eljárás során a családi kapcsolat valódiságát az eljáró vízumkiadó hatóság a rendelkezésre álló iratok, helyszíni szemle, az ügyfél és a családtag, valamint a tanú meghallgatása, és szakértői vélemények alapján ellenőrzi.

(3) Ha a vízumkiadó hatóság a (2) bekezdésében meghatározott bizonyítékok alapján megállapítja, hogy a kérelmező a családi kapcsolatot a beutazás engedélyezése érdekében létesítette, részére csak akkor adható vízum, ha a kérelmező a vízumkiadásnak a Vízumkódexben a harmadik országbeli állampolgárokra meghatározott más célból történő beutazási feltételeit teljesíti.

10. § * 

11. § *  A konzuli tisztviselő a vízum iránti kérelemről tizenöt napon belül dönt.

12. § *  (1) *  A kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem tárgyában hozott döntés elleni fellebbezést nyolc napon belül lehet az illetékes konzuli tisztviselőnél előterjeszteni.

(2) A fellebbezést a külpolitikáért felelős miniszter tizenöt napon belül bírálja el.

(3) *  Amennyiben a vízum elutasítására a Tv. 3. § (6) bekezdése alapján került sor, a másodfokú eljárásban a Tv. 3. § (6) bekezdése szerinti hozzájárulás érdekében a külpolitikáért felelős miniszter a Hivatalt megkeresi. A hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról a Hivatal a megkeresés megérkezésétől számított hét napon belül értesíti a külpolitikáért felelős minisztert. Amennyiben a Hivatal a másodfokú eljárásban hozzájárulást nem adja meg a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum kiadása nem engedélyezhető.

13. § * 

14. § (1) *  A külpolitikáért felelős miniszter, valamint a konzuli tisztviselő a vízum iránti kérelemről az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ véleményét kérheti.

(2) *  Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ köteles a megkeresésnek tíz napon belül eleget tenni.

15. § * 

16. § *  (1) *  A kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum megsemmisítéséről vagy visszavonásáról a Magyarország területére történő beutazást megelőzően az a vízumkiadó hatóság dönt, amely eljárása során a vízum megsemmisítésére vagy visszavonására okot adó körülményről tudomást szerez.

(2) *  Az 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a Vízumkódex 55. cikkével módosított V. melléklet A. részében foglaltak alapján a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum megsemmisítéséről vagy visszavonásáról a Rendőrség dönt.

(3) *  A Magyarország területén tartózkodó harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízumának megsemmisítéséről vagy visszavonásáról a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye szerint illetékes regionális igazgatóság dönt.

16/A. § *  (1) *  Amennyiben a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum megsemmisítéséről vagy visszavonásáról a konzuli tisztviselő döntött, a döntés elleni fellebbezést három napon belül lehet az illetékes konzuli tisztviselőnél előterjeszteni. A fellebbezést a konzuli tisztviselő haladéktalanul felterjeszti a külpolitikáért felelős miniszternek.

(2) A fellebbezést a külpolitikáért felelős miniszter öt napon belül bírálja el.

(3) Amennyiben a vízum megsemmisítése vagy visszavonása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezésnek a külpolitikáért felelős miniszter helyt ad, a harmadik országbeli állampolgár részére a konzuli tisztviselő új vízumot állít ki.

16/B. § *  (1) *  A kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum 16. § (2) bekezdése szerinti megsemmisítése vagy visszavonása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezést a döntés közlését követő három napon belül a Rendőrségnél lehet előterjeszteni.

(2) A fellebbezést a rendőrség másodfokon eljáró szerve öt napon belül bírálja el.

(3) Amennyiben a vízum 16. § (2) bekezdése szerinti megsemmisítése vagy visszavonása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezésnek a rendőrség másodfokon eljáró szerve helyt ad, a harmadik országbeli állampolgár részére új vízumot állít ki.

16/C. § *  (1) *  Amennyiben a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum megsemmisítéséről vagy visszavonásáról a regionális igazgatóság döntött, a döntés elleni fellebbezést három napon belül lehet a regionális igazgatóságnál előterjeszteni. A fellebbezést a regionális igazgatóság haladéktalanul felterjeszti a Hivatalhoz.

(2) A fellebbezést a Hivatal öt napon belül bírálja el.

(3) Amennyiben a vízum megsemmisítése vagy visszavonása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezésnek a Hivatal helyt ad, a harmadik országbeli állampolgár részére a regionális igazgatóság új vízumot állít ki.

17. § *  (1) A központi vízumhatóságnak a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: VIS rendelet), a Vízumkódexben, valamint a Tv.-ben meghatározott feladatait a Hivatal látja el.

(2) *  Ha - a Tv. 3. § (6) bekezdése alapján - a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum kiadásához a központi vízumhatóság hozzájárulása szükséges, a konzuli tisztviselő köteles a vízumkérelmet a benyújtást követően haladéktalanul felterjeszteni a központi vízumhatósághoz.

(3) A központi vízumhatóság a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum kiadásához való hozzájárulásáról vagy a hozzájárulás megtagadásáról * 

a) ha a Tv. 3. § (7) bekezdése szerinti egyeztetésre nincs szükség, vagy attól a központi vízumhatóság eltekint, vagy a Vízumkódex 8. cikke szerinti képviseleti megállapodás szerint az egyeztetést a képviselő tagállam végzi, a vízumkérelem felterjesztésétől számított hét napon belül,

b) a Tv. 3. § (7) bekezdése szerinti egyeztetés esetén, valamennyi válasz beérkezését vagy a válaszok beérkezésére nyitva álló határidő lejártát követően haladéktalanul

tájékoztatja a konzuli tisztviselőt.

(4) *  Ha a központi vízumhatóság a vízumkérelem felterjesztését követően megállapítja, hogy a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmet el kell utasítani, akkor a Tv. 3. § (7) bekezdése szerinti egyeztetéstől eltekint.

(5) *  Ha a központi vízumhatóság úgy ítéli meg, hogy a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem elutasítására okot adó körülmény nem áll fenn, a vízumkérelem felterjesztését követően megkeresi az egyeztetést kérő schengeni államok központi hatóságait, nyilatkozzanak arra nézve, hogy a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum kiadásához hozzájárulnak-e.

18. § *  (1) *  A központi vízumhatóság a Tv. 3. § (6) bekezdésében meghatározott hozzájárulás megadása, valamint a Tv. 86. § (6) bekezdés b) pontja szerinti egyeztetés során történő válaszadás előtt köteles a vízumkérelemről az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ véleményét kérni.

(2) *  Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ köteles a központi vízumhatóság megkeresésében foglaltaknak hat napon belül eleget tenni.

A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag számára kiadott kishatárforgalmi engedély * 

18/A. § *  (1) A tagállamok külső szárazföldi határain való kishatárforgalom szabályainak meghatározásáról, valamint a Schengeni Egyezmény rendelkezéseinek módosításáról szóló, 2006. december 20-i, 1931/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott, külön nemzetközi szerződés szerinti kishatárforgalmi engedély (a továbbiakban: kishatárforgalmi engedély) kiadására irányuló közigazgatási hatósági eljárás a nemzetközi szerződésben meghatározott konzuli szolgálat konzuli tisztviselőjének a hatáskörébe tartozik.

(2) *  A kishatárforgalmi engedélyt a hatóságnak a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet szerint kártya formátumban kell kiállítani.

18/B. § *  (1) A kishatárforgalmi engedély iránti kérelmet a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon kell előterjeszteni.

(2) *  A kishatárforgalmi engedély iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmezőnek be kell mutatnia érvényes úti okmányát. Az úti okmány érvényességi ideje nem lehet kevesebb a kérelem benyújtását követő harmincadik naptól számított egy évnél.

(3) A kishatárforgalmi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) egy darab arcfényképet;

b) a külön nemzetközi szerződésben meghatározott, a határ menti területen fekvő állandó lakóhely igazolására szolgáló okiratot.

18/C. § *  (1) A kishatárforgalmi engedély kiadását meg kell tagadni, illetve a kiadott kishatárforgalmi engedélyt vissza kell vonni, ha a kérelmező vagy a kiadott kishatárforgalmi engedély jogosultja

a) a kishatárforgalmi engedély kiadási feltételeit nem teljesíti;

b) a kishatárforgalmi engedély megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt;

c) a beutazás és tartózkodás célja tekintetében az eljáró hatóság megtévesztésére törekedett.

(1a) *  A kishatárforgalmi engedély visszavonásáról a kishatárforgalmi engedélyt kiállító hatóság, a Magyarország területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár esetében a harmadik országbeli állampolgár szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság dönt.

(2) A kishatárforgalmi engedély érvénytelen, ha

a) a kishatárforgalmi engedélyt jogerősen visszavonták;

b) a benne foglalt adatok igazolására alkalmatlanná vált;

c) hamis adatot tartalmaz, vagy meghamisították;

d) jogosultja meghalt;

e) *  jogosultja magyar állampolgárságot szerzett.

(3) *  A kishatárforgalmi engedély tárgyában hozott döntés elleni fellebbezést az illetékes konzuli tisztviselőnél lehet előterjeszteni.

(4) *  A fellebbezést a konzuli tisztviselő haladéktalanul felterjeszti a külpolitikáért felelős miniszternek.

(5) *  A fellebbezést a külpolitikáért felelős miniszter bírálja el.

A száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodás feltételeinek igazolása * 

19. § (1) Az EGT-állampolgár a Tv.-ben meghatározott feltételeket a tartózkodás jogcímének megfelelően okirattal vagy más irattal igazolhatja.

(2) *  A Tv. alkalmazásában az eljáró hatóság a kérelmező által benyújtott, külföldön kiállított közokiratot diplomáciai felülhitelesítés és hiteles magyar fordítás hiányában is elfogadhatja.

20. § (1) Ha a tartózkodás célja keresőtevékenység folytatása, azt a kérelmező különösen a következő módon igazolhatja:

a) munkavégzésre irányuló jogviszony keletkezését igazoló okirattal;

b) *  ha a kérelmező gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb - jövedelemszerzési céllal létrejött - jogi személy tulajdonosaként, ügyvezetőjeként, vezetői, képviseleti vagy felügyeleti szerve tagjaként végzi tevékenységét, érvényes szerződéssel vagy a cégjegyzékbe bejegyzett cég nevét, cégjegyzékszámát és adószámát tartalmazó nyilatkozattal;

c) *  érvényes vállalkozói igazolvánnyal vagy azzal egyenértékű - más tagállam hatósága által kiállított - vállalkozási tevékenység folytatására jogosító engedéllyel, egyéni vállalkozói igazolvány hiányában egyéni vállalkozói nyilvántartási számmal;

d) munkát kereső személy esetén olyan dokumentumokkal, amelyek alátámasztják, hogy munkát keres, és a keresőtevékenység megkezdése valószínű, vagy

e) egyéb hitelt érdemlő módon.

(1a) *  Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a cégkivonatot a Tv. alkalmazásában eljáró hatóság a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.

(2) *  Azon EGT-állampolgárok esetében, akiket Magyarország más elbánásban részesít, mint amit a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló, 1968. október 25-i 1612/68/EGK tanácsi rendelet 1-6. cikke előír, a munkavállalási engedély csatolása is szükséges.

21. § (1) *  Elegendő forrással rendelkezik a kérelmező, ha a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. Nem rendelkezik elegendő forrással az a személy, aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.)

a) 32/B. §-ának (1) bekezdése alapján időskorúak járadékában,

b) *  33. §-a alapján aktív korúak ellátásában,

c) 43/B. §-a alapján ápolási díjban

három hónapnál hosszabb ideig részesül.

(2) *  Ha a kérelmező háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot, az eljáró hatóság a kérelmező jövedelmi, vagyoni helyzetének vizsgálata után megállapítja, hogy a kérelmező elegendő forrással rendelkezik-e önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátórendszerére.

(3) *  Ha a tartózkodás célja tanulmányok folytatása, az eljáró hatóság az elegendő forrás meglétét a (2) bekezdésben foglalt vizsgálat lefolytatása nélkül megállapítja, ha a kérelmező nyilatkozik arról, hogy elegendő forrással rendelkezik önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátórendszerére.

(4) A (2) bekezdésben foglalt vizsgálat során különösen az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

a) az egy háztartásban jövedelemmel vagy vagyonnal rendelkezők száma;

b) az egy háztartásban eltartottak száma;

c) a kérelmező a saját és családtagjai lakhatását szolgáló ingatlan tulajdonosa, haszonélvezője vagy használója-e.

(5) A kérelmező az elegendő forrás meglétét különösen a megélhetését biztosító vagyonával vagy olyan jövedelmével igazolhatja, amely

a) EGT-állam társadalombiztosítása vagy egyéb szociális ellátórendszere alapján jár;

b) tagdíjfizetésen vagy rendszeres befizetésen alapuló részesedésből vagy ellátásból származik;

c) EGT-államban vezetett névre szóló betét vagy betétszerződés vagy más banki, illetve befektetési eszköz, EGT-állam hitelintézete által vállalt bankgarancia vagy EGT-állam székhelyén működő jogi személy által vállalt készfizető kezesség alapján garantált;

d) tartásdíj esetén az erről szóló közokiraton alapul.

(6) Nem lehet az (5) bekezdésben meghatározott vagyonnak tekinteni különösen

a) a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakat;

b) az EGT-állampolgár olyan ingatlanát, amely saját és az általa eltartottak lakhatását szolgálja;

c) a mozgáskorlátozott személy gépjárművét, és

d) azokat a vagyontárgyakat, amelyek az EGT-állampolgár jövedelmének megszerzéséhez szükségesek.

(7) A havi jövedelem kiszámításakor

a) rendszeres jövedelem esetén a tartózkodás bejelentését megelőző három hónap,

b) nem rendszeres jövedelem esetén a tartózkodás bejelentését megelőző tizenkét hónap alatt kapott összeg egy havi átlagát kell együttesen figyelembe venni.

(8) *  E rendelet alkalmazásában jövedelemnek, illetve vagyonnak minősül az Szt. 4. § (1) bekezdés a), illetve b) pontjában meghatározott jövedelem, illetve vagyon.

22. § A Tv. hatálya alá tartozó személy jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, ha a magyarországi tartózkodás teljes időtartamára

a) részére a magyar biztosítottakkal azonos feltételek mellett nyújtott szolgáltatások finanszírozása közvetlenül alkalmazandó európai közösségi jogi aktus, nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján rendezett; ennek hiányában

b) külön törvényben meghatározottak szerint jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére.

23. § Ha a tartózkodás célja tanulmányok folytatása, azt a kérelmező különösen

a) a közoktatásról vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó oktatási intézmény felvételi igazolásával,

b) tanulói vagy hallgatói jogviszonyt igazoló okirattal, vagy

c) egyéb hitelt érdemlő módon

igazolhatja.

24. § (1) A családtag családtagi jogállását a családi kapcsolat fennállását igazoló okirattal, így különösen

a) születési anyakönyvi kivonattal,

b) házassági anyakönyvi kivonattal,

c) örökbefogadásról szóló okirattal, vagy

d) egyéb hitelt érdemlő módon

igazolhatja.

(2) *  Ahol e rendelet anyakönyvi kivonatot említ, azon a külföldi hatóság által kiállított, ezzel egyenértékű okiratot is érteni kell. A magyar állampolgár harmadik országbeli családtagja által benyújtott házassági anyakönyvi kivonat a hazai anyakönyvezést követően fogadható el.

25. § (1) A (2) bekezdésben foglalt kivétellel az EGT-állampolgár és a magyar állampolgár külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon (a továbbiakban: eltartási nyilatkozat) nyilatkozik arról, hogy a családtag eltartására kötelezettséget vállal.

(2) Eltartási nyilatkozat tételére nincs szükség, ha az EGT-állampolgár vagy a magyar állampolgár keresőtevékenységet folytat.

(3) Az eltartási nyilatkozatot az EGT-állampolgár családtag tartózkodásának bejelentésekor, illetve a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag tartózkodási kártya kiállítására irányuló kérelmével egyidejűleg csatolni kell.

26. § (1) Az EGT-állampolgár családtagjának - kivéve, ha az EGT-állampolgár regisztrációs igazolással vagy állandó tartózkodási kártyával rendelkezik - igazolnia kell, hogy az az EGT-állampolgár, akit kísér, vagy akihez csatlakozik, teljesíti a Tv. 6. § (1) bekezdés a), b) vagy c) pontjában meghatározott feltételeket.

(2) *  A magyar állampolgár családtagjának igazolnia kell, hogy ő maga vagy az a magyar állampolgár, akinek jogán kíván Magyarország területén tartózkodni, megfelel a Tv. 7. §-ában meghatározott feltételeknek.

27. § (1) Aki a Tv. 8. § (1) bekezdése alapján kéri a tartózkodás engedélyezését,

a) okirattal köteles igazolni, hogy tartási vagy életjáradéki szerződés, illetve külön törvényben meghatározott tartási kötelezettség vagy a 25. § (1) bekezdése szerinti eltartási nyilatkozat alapján magyar állampolgár eltartottja, illetőleg jogszabály vagy szerződés alapján az EGT-állampolgár a tartására köteles;

b) a kezelőorvos által kiállított igazolással köteles igazolni, hogy súlyos egészségügyi okból az EGT-állampolgár, illetve a magyar állampolgár személyes ápolására szorul;

c) *  arra hivatkozva, hogy - abban az országban ahonnan érkeznek - az EGT-állampolgárral egy háztartásban élt, köteles ezt okirattal - különösen az erről kiállított hatósági bizonyítvánnyal - vagy egyéb hitelt érdemlő módon igazolni.

(2) A regionális igazgatóság a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból adatot igényel arra vonatkozóan, hogy a kérelmezőnek legalább egy éve a magyar állampolgár lakóhelyével vagy a tartózkodási helyével azonos-e a lakóhelye vagy a tartózkodási helye.

28. § (1) A keresőtevékenység megszűnésére vonatkozó - különösen a munkáltató bejelentéséből származó - adat felmerülése esetén az EGT-állampolgár a lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóság felhívására köteles a tartózkodás feltételeinek fennállását igazolni.

(2) Ha az EGT-állampolgár a Tv. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tartózkodási jogát a Tv. 9. §-a alapján tartja meg, a tartózkodás feltételeinek fennállását az alábbiakkal igazolhatja:

a) a keresőképtelenséget az orvosszakértői szerv szakvéleményével, illetve az orvosszakértői szerv szakvéleményére alapozott egyéb olyan okirattal, amelyből a munkaképesség-változás mértéke megállapítható;

b) *  az álláskeresővé vált EGT-állampolgár az álláskeresési támogatás folyósítását a regionális igazgatóság felhívására az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal erre vonatkozó igazolásával;

c) a szakképzésben részt vevő EGT-állampolgár a beiratkozást és a képzés várható időtartamát az erről kiállított igazolással.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott igazolásnak tartalmaznia kell az álláskeresési támogatás folyósítása lejártának várható időpontját.

29. § (1) A harmadik ország állampolgárságával rendelkező házastárs a Tv. 11. § (2) bekezdése alapján családtagként fennmaradó tartózkodási jogát az alábbiakkal igazolhatja:

a) a házasság legalább kétéves fennállását házassági anyakönyvi kivonattal;

b) a szülői felügyeleti jogot az azt megalapozó bírósági döntéssel vagy okiratba foglalt megállapodással;

c) a rendkívüli méltánylást érdemlő körülményt annak hitelt érdemlő bizonyításával;

d) a kiskorú gyermek láthatásának jogát az azt megalapozó bírósági döntéssel vagy okiratba foglalt megállapodással.

(2) *  A regionális igazgatóság a Tv. 75. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján vezetett résznyilvántartásból ellenőrzi, hogy a volt házastárs legalább egy évig Magyarország területén tartózkodott az EGT-állampolgár vagy a magyar állampolgár családtagjaként.

(3) Ha a harmadik ország állampolgárságával rendelkező házastárs a Tv. 11. § (2) bekezdése alapján családtagként fennmaradó tartózkodási jogát a volt házastársa által a sérelmére elkövetett szándékos bűncselekményre alapítja, erre nézve a regionális igazgatóság a Tv. 82. § (1) bekezdés b) pontja alapján adatot igényel a bűntettesek nyilvántartásából.

(4) Ha a harmadik ország állampolgárságával rendelkező házastárs a Tv. 11. § (2) bekezdése alapján családtagként fennmaradó tartózkodási jogát a házasságkötés előtt fennálló letelepedett jogállására alapítja, azt a regionális igazgatóság a letelepedett jogállással rendelkezők nyilvántartásában ellenőrzi.

30. § (1) Ha az EGT-állampolgár gyermekének a Tv. 12. §-a alapján marad fenn a tartózkodási joga, a gyermek vagy törvényes képviselője köteles minden tanulmányi félévben az oktatási intézmény által kiállított igazolással a tanulmányok folytatását, valamint a tanulmányok befejezésének várható időpontját igazolni.

(2) Az igazolást a gyermek vagy törvényes képviselője köteles legkésőbb az adott tanulmányi félév első napját követő harmincadik napon a gyermek regisztrációs igazolását vagy tartózkodási kártyáját kiállító regionális igazgatóságnál bemutatni.

31. § (1) *  A Tv. 13. § (1) bekezdése, valamint 15. § (1) bekezdése alkalmazásában az eljáró hatóság az EGT állampolgár vagy családtag lakóhelye szerinti regionális igazgatóság.

(2) *  A Tv. 19. § (2) bekezdése alkalmazásában eljáró hatóság az EGT állampolgár vagy családtag lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóság.

32. § * 

33. § (1) A Tv. 16. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel igazolására a születési anyakönyvi kivonat szolgál.

(2) A regionális igazgatóság a Tv. 16. § (2) bekezdése alkalmazásában - az életközösség Tv.-ben meghatározott feltételeknek megfelelő fennállásának ellenőrzése céljából - a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból adatot igényel a magyar állampolgár és családtagja lakóhelyéről vagy tartózkodási helyéről.

(3) A magyar állampolgár házastársa házassági anyakönyvi kivonattal igazolja, hogy a házasságot a kérelem benyújtását megelőzően legalább két éve megkötötték.

33/A. § *  Az eljáró hatóság a Magyarország területén való megszakítás nélküli tartózkodásnak a Tv. 17. §-a szerinti első napját megelőző azon tartózkodási időtartamot is figyelembe veszi az állandó tartózkodásra való jogosultság megállapításánál, amely során az EGT-állampolgár vagy családtag a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezett, feltéve, hogy ezen időtartam alatt is megfelelt a Tv. által a száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodás jogára vonatkozóan megállapított feltételeknek.

34. § (1) A Tv. 18. § (1) bekezdése alkalmazásában az állandó tartózkodás joga az alábbi módon igazolható:

a) *  az öregségi vagy korengedményes nyugdíj folyósítását megállapító határozattal, valamint az azt igazoló okirattal vagy más irattal, hogy a nyugellátás iránti igény bejelentését megelőző tizenkét hónapban Magyarország területén folytatott keresőtevékenységet;

b) a balesettel vagy egészségkárosodással összefüggő és gyógykezelést igénylő állapot az orvosszakértői szerv szakvéleményével, illetve az orvosszakértői szerv szakvéleményére alapozott egyéb olyan okirattal, melyből a munkaképesség-változás mértéke megállapítható;

c) a munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés eredményeként bekövetkezett keresőképtelenség a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósítását megállapító határozattal;

d) a valamely EGT-állam területén folytatott keresőtevékenység az azt igazoló okirattal vagy más irattal.

(1a) *  A Tv. 18. § (2a) bekezdése alkalmazásában az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes tagállamban folytatott keresőtevékenységet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező külföldi hatóság által kiállított okirattal vagy más irattal kell igazolni.

(2) A Tv. 18. § (3) bekezdése alkalmazásában az állandó tartózkodás joga

a) az öregségi vagy korengedményes nyugdíj folyósítását megállapító határozattal, vagy

b) a balesettel vagy egészségkárosodással összefüggő és gyógykezelést igénylő állapotról az orvosszakértői szerv által kiállított szakvéleménnyel, illetve az orvosszakértői szerv szakvéleményére alapozott - a munkaképesség-változás mértékét megállapító - egyéb okirattal

igazolható.

(3) A Tv. 18. § (5) bekezdése alkalmazásában az állandó tartózkodás joga az EGT-állampolgár halálának körülményeit megállapító munkabaleseti jegyzőkönyvvel igazolható.

35. § (1) *  Indokolatlan terhet jelent Magyarország szociális ellátórendszerére az az EGT-állampolgár vagy családtag, aki az Szt.

a) 32/B. §-ának (1) bekezdése alapján időskorúak járadékában,

b) *  33. §-a alapján aktív korúak ellátásában,

c) 43/B. §-a alapján ápolási díjban

három hónapnál hosszabb ideig részesül.

(2) * 

(3) *  Az indokolatlan teher megállapításánál az eljáró hatóság figyelembe veszi az EGT-állampolgár vagy a családtag egyéb személyes körülményeit is, így különösen az ellátás igénylését megelőzően a Magyarország területén való tartózkodás időtartamát, az ellátás folyósításának időtartamát, valamint az anyagi nehézség átmeneti vagy tartós jellegét.

35/A. § *  Ha a regionális igazgatóság a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag részére tartózkodási kártya kiadására vagy hosszabbítására, vagy állandó tartózkodási kártya kiadására irányuló eljárás során a tartózkodási kártya kiadását vagy hosszabbítását vagy az állandó tartózkodási kártya kiadását mérlegeli és a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag más schengeni állam által elrendelt beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS jelzés hatálya alatt áll, a regionális igazgatóság a SIRENE Irodán keresztül haladéktalanul egyeztetést kezdeményez a jelzést kibocsátó tagállammal a szükséges intézkedések megtétele érdekében.

Az EGT-állampolgár száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodásának bejelentése és a bejelentést igazoló okmány * 

36. § (1) *  Az EGT-állampolgár a száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodását a jövőbeni lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóságnál jelenti be.

(2) A bejelentéskor az érvényes úti okmányt vagy személyazonosító igazolványt be kell mutatni. Csatolni kell a tartózkodási feltételek fennállását igazoló - e rendeletben meghatározott - okiratokat vagy más iratokat.

(3) A regisztrációs igazolás - érvényes úti okmánnyal vagy személyi igazolvánnyal - határozatlan ideig érvényes.

A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodási jogát igazoló okmány * 

37. § (1) A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag a tartózkodási kártya kiállítása iránti kérelmét a jövőbeni lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóságnál nyújtja be.

(2) *  A kérelem benyújtásakor az érvényes úti okmányt és - ha a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízumot külön lapon adták ki - a külön lapot be kell mutatni, valamint csatolni kell az e rendeletben meghatározott, a családi kapcsolat és a tartózkodási jog egyéb feltételeinek fennállását igazoló okiratokat vagy más iratokat.

(3) Ha a tartózkodási kártyát nem ötéves érvényességgel állították ki, a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag kérelmezheti a tartózkodási kártya meghosszabbítását.

(4) A meghosszabbítás iránti kérelmet legkésőbb a tartózkodási kártya érvényességi idejének lejártát megelőző harmincadik napon kell benyújtani a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóságnál.

(5) A meghosszabbításra irányuló eljárásban a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a külön lap bemutatása nem szükséges.

Az EGT-állampolgár és a családtag állandó tartózkodási jogát igazoló okmány

38. § (1) Az EGT-állampolgár és a családtag az állandó tartózkodási kártya kiállítása iránti kérelmét a lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóságnál nyújthatja be.

(2) A kérelem benyújtásakor az érvényes úti okmányt vagy személyazonosító igazolványt be kell mutatni, illetve csatolni kell a megszakítás nélküli és jogszerű tartózkodást igazoló, e rendeletben meghatározott okiratokat vagy más iratokat.

(3) A regionális igazgatóság az állandó tartózkodási kártya kiállítására irányuló eljárása során ellenőrzi a tartózkodás jogszerűségét, tartamát és folyamatosságát.

(4) *  A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag részére kiadott állandó tartózkodási kártyát a lakóhely szerint illetékes regionális igazgatóság tízévente a feltételek vizsgálata nélkül megújítja.

(5) *  Az EGT-állampolgár részére kiadott állandó tartózkodási kártya - érvényes úti okmánnyal vagy személyi igazolvánnyal - határozatlan ideig érvényes.

A tartózkodási jogot igazoló okmányokra vonatkozó közös rendelkezések

39. § (1) *  A tartózkodási jogot igazoló okmány érvénytelen, ha az EGT-állampolgár vagy a családtag Magyarország területén tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, továbbá, ha a tartózkodási jog, illetve az állandó tartózkodási jog megszűnt.

(2) A tartózkodási jogot igazoló okmány akkor is érvénytelen, ha

a) - a lakcím kivételével - az okmányban foglalt adatok megváltoztak;

b) az okmány érvényességi ideje lejárt;

c) az okmány megrongálódott, és a benne foglalt adatok igazolására alkalmatlanná vált;

d) hamis adatokat tartalmaz vagy meghamisították;

e) tulajdonosa meghalt;

f) az érintett magyar állampolgárságot szerzett;

g) *  a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag EK letelepedési engedélyt szerzett;

h) *  az okmány elveszett, vagy az okmányt eltulajdonították;

i) *  az EGT-állampolgár vagy családtag a tartózkodásra jogosító okmányát, Magyarország területének végleges elhagyási szándéka miatt a regionális igazgatóságon leadta.

(3) Érvénytelen a regisztrációs igazolás és a tartózkodási kártya, ha jogosultja részére állandó tartózkodási jogot igazoló okmány kerül kiállításra.

(4) *  Az okmányt kiállító hatóság az érvénytelen tartózkodási jogot igazoló okmányt - a (2) bekezdés b), e), f) és i) pontjában meghatározott esetek kivételével - visszavonja. A visszavonásról az érvénytelenséget megállapító határozatban rendelkezik.

(5) Az okmányt visszavonó regionális igazgatóság gondoskodik az okmány érvénytelenítéséről, valamint a visszavonás tényének, okának és időpontjának a Tv. 75. § (1) bekezdésében meghatározott megfelelő résznyilvántartásba történő bejegyzéséről, továbbá a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott esetekben az új okmány kiadásáról.

40. § A külpolitikáért felelős miniszter bírálja el - külön jogszabály szerint - a diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más kiváltságot és mentességet élvező személyek családtagjainak tartózkodási jogot igazoló okmány iránt kérelmeit.

Bejelentési kötelezettségek

41. § *  A Tv. 27. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott értesítést a regionális igazgatóság közvetlenül, elektronikus úton teljesíti.

42. § *  (1) A regionális igazgatóság és a Rendőrség az úti okmányának, személyazonosító igazolványának, illetve tartózkodási jogát igazoló okmányának eltulajdonítását, vagy elvesztését bejelentő EGT-állampolgárnak vagy családtagnak - az állampolgárság valószínűsítése esetén - díjmentesen igazolást állít ki a bejelentés tényéről.

(2) Ha az elveszettnek hitt okmányt a tulajdonosa megtalálja, és részére új úti okmányt vagy tartózkodási jogot igazoló okmányt még nem adtak ki, a tartózkodási jogot ideiglenesen igazoló igazolást köteles a kiállító hatóságnak leadni.

(3) Ha az elveszettnek hitt okmányt a tulajdonosa megtalálja, de idő közben részére új okmányt adtak ki, a megtalált okmányt köteles a kiállító hatóságnak leadni.

(4) Az a hatóság, amely talált úti okmányt vagy személyazonosító igazolványt, tartózkodásra jogosító okmányt átvett, köteles azt a Hivatalnak megküldeni.

(5) A Hivatal gondoskodik a talált úti okmánynak a kiállítás helye szerint joghatósággal rendelkező állam Magyarországra akkreditált külképviseletére történő eljuttatásáról.

(6) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott úti okmányokról, személyazonosító igazolványokról, valamint tartózkodási jogot igazoló okmányokról, továbbá a Tv.-ben meghatározott eljárások során kiadható, kitöltetlen tartózkodási jogot igazoló okmányokról külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza az úti okmány, személyazonosító igazolvány, valamint tartózkodási jogot igazoló okmány típusát, azonosító adatait, számát, sorozatszámát és érvényességi idejét.

(7) Ha a Tv.-ben meghatározott eljárások során kiadott okmánynak a Hivatal általi körözése indokolt, annak a nyilvántartásba történő bejegyzéséről az okmányt kiállító regionális igazgatóság gondoskodik.

43. § (1) *  A családtag a tartózkodási jogcímnek a Tv. 10. és 11. §-ban foglalt okból bekövetkezett változását köteles az annak alapjául szolgáló tény bekövetkeztétől számított harminc napon belül a lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóságnál az okiratok egyidejű csatolásával bejelenteni.

(2) *  Az EGT-állampolgár vagy a családtag a tartózkodási jog gyakorlásával való felhagyás bejelentésével egyidejűleg a tartózkodási jogot igazoló okmányát és a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványát a lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóságnál leadhatja. A személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt a regionális igazgatóság a személyi adat és lakcímnyilvántartás központi szerve részére megküldi.

Az EGT-állampolgár és családtag ellenőrzése * 

43/A. § *  Az ellenőrzés során az EGT-állampolgárnál vagy a családtagnál talált, más személy részére kiállított és jogtalanul birtokban tartott úti okmányt az eljáró hatóság lefoglalja, és - ha bűncselekmény gyanúja nem merül fel - továbbítja az azt kiállító állam Magyarországra akkreditált külképviseletének.

Az arányosság elvének betartása * 

43/B. § *  Az eljáró hatóság a Tv. 44. §-ában meghatározott szempontokat a Tv. hatálya alá tartozó személyek beutazáshoz és tartózkodáshoz való jogának közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okból történő bármely korlátozása során mérlegeli.

A tartózkodás közegészségügyi szabályai

44. § (1) Az EGT-állampolgár a tartózkodás bejelentésekor, illetve a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag a tartózkodási kártya kiadása iránti kérelem benyújtásakor köteles nyilatkozni arról, hogy külön jogszabályban meghatározott közegészséget veszélyeztető betegségben szenved-e, fertőzőképes, illetve kórokozó hordozó állapotban van-e, illetve ezekre tekintettel részesül-e kötelező és rendszeres ellátásban.

(2) *  Ha az EGT-állampolgár vagy a családtag nyilatkozata szerint az (1) bekezdés szerinti egészségügyi állapot fennáll, a regionális igazgatóság értesíti az egészségügyi államigazgatási szervnek az EGT-állampolgár vagy a családtag lakóhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal).

(3) *  A járási hivatal az EGT-állampolgárt vagy a családtagot kötelezheti arra, hogy a szükséges orvosi vizsgálatoknak alávesse magát.

(4) Amennyiben a járási hivatal megállapítja, hogy az EGT-állampolgár vagy a családtag közegészséget veszélyeztető betegségben szenved, és a gondozásba vételére, illetve gyógykezelésére irányadó magatartási szabályokat, hatósági rendelkezéseket vagy jogszabályokat megsérti, a járási hivatal * 

a) megteszi a szükséges járványügyi intézkedéseket, vagy

b) a Tv. 40. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel - egyidejűleg javaslatot téve a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamára - az EGT-állampolgár vagy a családtag kiutasítását kezdeményezi.

A visszairányítás és a kiutasítás elrendelésére, illetve végrehajtására vonatkozó tilalom

45. § (1) Az eljáró hatóságnak az EGT-állampolgár vagy a családtag visszairányítására vonatkozó hatósági intézkedés, az idegenrendészeti kiutasítás elrendelése és végrehajtása, illetve a bírósági határozattal elrendelt kiutasítás végrehajtása előtt vizsgálnia kell a Tv. 34. § (1) bekezdésében foglalt tilalom fennállását. Ennek során az eljáró hatóság a menekültügyi hatóságtól véleményt kér, amely a megkeresést soron kívül teljesíti.

(2) Nem kell vizsgálni a Tv. 34. § (1) bekezdésében foglalt tilalom fennállását, ha a visszairányítás vagy a kiutasítás EGT-állam területére történik.

(3) Ha az EGT-állampolgár, illetve a családtag származási országa vagy az az ország, amely őt visszafogadni köteles, nem felel meg a biztonságos származási vagy a biztonságos harmadik országokra vonatkozó követelményeknek, az (1) bekezdésben foglalt kényszerintézkedések nem rendelhetők el, illetve nem hajthatók végre.

(4) A visszaküldési tilalom vizsgálata az EGT-állampolgárral, illetve a családtaggal szemben elrendelt kitoloncolási őrizet végrehajtását, illetve a kijelölt helyen való tartózkodás kötelezettségét nem érinti.

(5) *  Az eljáró hatóság a határozat végrehajtását felfüggeszti és kezdeményezi a humanitárius tartózkodási engedély kiállítását, ha a menekültügyi hatóság véleménye alapján az eljárásában megállapítja a Tv. 34. § (1) bekezdésében foglalt tilalom fennállását.

(6) A Tv. 34. § (1) bekezdése szerinti tilalom fennállását nem alapozhatja meg az a körülmény, hogy az EGT-állampolgár vagy a családtag részére a származási államának külképviselete nem állítja ki a hazatérésre szolgáló úti okmányt.

(7) *  Az eljáró hatóság az (1) bekezdésben foglaltak szerint a visszaküldés akadályának fennállását folyamatosan, de legalább évente felülvizsgálja. A visszaküldés akadályának megszűnése esetén az eljáró hatóság a határozat végrehajtását folytatja.

A beléptetés megtagadása és a visszairányítás

46. § (1) A visszairányításról rendelkező határozatnak tartalmaznia kell a visszaküldési tilalom vizsgálatának eredményét, annak az országnak a megjelölését, ahová a visszairányítás történik, valamint a visszairányítás biztosítása érdekében alkalmazott intézkedéseket.

(2) A Tv. 37. § (2) bekezdésében foglalt határidőt a beléptetés megtagadásának időpontjától kell számítani.

(3) Ha a Rendőrség az EGT-állampolgárt vagy családtagot a Tv. 37. § (2) bekezdése alapján a határterület vagy a repülőtér meghatározott részén való tartózkodásra kötelezi, részére a repülőtéri tranzitterületen vagy a határterületen e célra kialakított helyiségében * 

a) elhelyezést,

b) napi háromszori étkezést, valamint

c) személyi felszerelést

köteles biztosítani.

(4) *  A Tv. 37. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a Rendőrség az érintett EGT-állampolgárt vagy a családtagot a határátlépés helye szerint illetékes regionális igazgatósághoz állítja elő.

A beutazási és tartózkodási tilalom és az idegenrendészeti kiutasítás

47. § (1) *  A beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló EGT-állampolgár vagy családtag részére kivételes méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő hatóság - a tilalom fenntartása mellett - engedélyezheti a Magyarországra történő egyszeri, kilencven napot meg nem haladó, tervezett időtartamú beutazást.

(2) A beutazási engedély iránti kérelmet a konzuli tisztviselőnél kell előterjeszteni.

(3) *  A beutazási engedély alapján az EGT-állampolgár vagy a családtag a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra vonatkozó szabályok szerint utazhat be Magyarország területére.

(4) *  Amennyiben a családtag beutazásához vízum szükséges, a beutazás (1) bekezdés szerinti engedélyezése esetén a konzuli tisztviselő a családtag részére kiadott vízumban a külön engedély számát is feltünteti.

(5) *  Amennyiben a családtag kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodás céljából vízummentes beutazásra jogosult, a Rendőrség a beléptetését csak a beutazási kérelmet engedélyező döntés felmutatása esetén engedélyezheti.

48. § (1) A Tv. 38. § (1) bekezdés szerinti önálló beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésének szükségességéről a külpolitikáért felelős miniszter tájékoztatja a Hivatalt.

(2) *  Az önálló beutazási és tartózkodási tilalom, valamint az idegenrendészeti kiutasítás elrendelésére - a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel - a regionális igazgatóság jogosult.

(2a) *  A Tv. 38. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az önálló beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére a Hivatal jogosult.

(3) Idegenrendészeti kiutasítás a Tv. 40. § (1) bekezdése alapján kizárólag a közegészségügyi hatóság kezdeményezésére rendelhető el.

(3a) *  Idegenrendészeti kiutasítás a Tv. 40. § (2) bekezdés c) pontja alapján az Alkotmányvédelmi Hivatal vagy a Terrorelhárítási Központ kezdeményezésére is elrendelhető.

(4) *  Az idegenrendészeti kiutasítás végrehajtását követő harminc napon belül a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt a személy- és lakcímnyilvántartás központi szervének kell megküldeni.

49. § (1) Az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő határozatnak tartalmaznia kell a végrehajtás időpontját, valamint azt az államot, ahová a kitoloncolás történik.

(2) A kiutasító határozatban fel kell tüntetni a Tv. 34. § (1) bekezdésében foglalt tilalom vizsgálatának eredményét.

(3) *  Idegenrendészeti kiutasítás elrendelése esetén a regionális igazgatóság intézkedik

a) a kiutasítás ténye, végrehajtásának időpontja, valamint - ha beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltek el - a beutazási és tartózkodási tilalom nyilvántartásba vétele,

b) a tartózkodási jogot igazoló okmány visszavonása

iránt.

50. § *  A Tv. 42. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kiutasítási akadály felmerülése esetén a regionális igazgatóság a kísérő nélküli kiskorú elhelyezése érdekében megkeresi a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalát.

51. § A beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát években kell meghatározni.

51/A. § *  (1) Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár családtaggal szemben korábban beutazási és tartózkodási tilalom került elrendelésre és tartózkodásra jogosító okmány kiállítása iránti kérelmet terjeszt elő, a regionális igazgatóság a kérelem előterjesztéséről soron kívül értesíti az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő idegenrendészeti hatóságot a Tv. 47/B. §-ában meghatározott felülvizsgálat lefolytatása érdekében.

(2) Az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő idegenrendészeti hatóság a Tv. 47/B. §-ában meghatározott eljárást az (1) bekezdésben foglalt értesítéstől, vagy amennyiben a korábban elrendelt idegenrendészeti kiutasítás végrehajtása során tudomására jut, hogy a harmadik országbeli állampolgár magyar állampolgárt vagy EGT-állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagja, a tudomásra jutástól számított húsz napon belül folytatja le.

(3) Az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő hatóság a Tv. 47/B. §-ában meghatározott felülvizsgálati eljárás során hozott döntését a harmadik országbeli állampolgár családtag tartózkodásra jogosító okmány kiállítása iránti kérelmét elbíráló hatósággal soron kívül közli.

(4) A Tv. 47/B. §-ában meghatározott aránytalan érdeksérelem különösen akkor áll fenn, ha az idegenrendészeti kiutasítás fenntartása a kiskorú gyermek mindenekfelett álló érdekét, vagy a család egységét sérti.

A kiutasítás végrehajtása

52. § (1) *  A jogerős bírósági ítélettel elrendelt kiutasítás végrehajtását a kiutasítást elrendelő bíróság székhelye szerint illetékes regionális igazgatóság rendeli el. A végzés tartalmazza az ország elhagyásának határidejét, a határátlépés helyét, az EGT-állampolgár vagy a családtag arcképmásának és ujjnyomatának rögzítésére való kötelezést, valamint a kitoloncolásról való rendelkezést.

(2) A büntetés-végrehajtási intézet a szabadságvesztés-büntetést töltő EGT-állampolgár vagy családtag kiutasításának végrehajtásához szükséges feltételek biztosítása érdekében a várható szabadulást hat hónappal megelőzően értesíti a büntetés-végrehajtási intézet székhelye szerint illetékes regionális igazgatóságot.

(3) *  A bíróság által elrendelt kiutasítás végrehajtása esetén a regionális igazgatóság intézkedik

a) a kiutasítás ténye, végrehajtásának időpontja, valamint ha beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltek el a beutazási és tartózkodási tilalom nyilvántartásba vétele,

b) a tartózkodási jogot igazoló okmány visszavonása

iránt.

Kitoloncolás

53. § *  (1) A kitoloncolás feltételeinek megteremtéséről - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a Rendőrség intézkedik.

(2) Ha a kitoloncolás a kiutasítás végrehajtása érdekében légi úton történik, a kitoloncolás feltételeinek megteremtésére a Hivatal intézkedik.

(3) A kitoloncolást a Rendőrség foganatosítja.

54. § (1) *  A kitoloncolást Magyarország államhatáráig, ha a kitoloncolt személy kíséret nélküli utazása a repülés biztonságára veszélyt jelentene, vagy azt nemzetközi szerződés (visszafogadási egyezmény) kötelezően előírja, az EGT-állampolgár, illetve családtag származási államáig vagy más visszafogadásra köteles államig kell elrendelni.

(2) Az érintettet a kitoloncolás módjáról, körülményeiről (a továbbiakban: végrehajtás), továbbá a végrehajtási kifogás benyújtásának lehetőségéről az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven tájékoztatni kell. A tájékoztatásnak ki kell terjednie

a) a végrehajtás időpontjára, amelyet légi úton történő toloncolás esetén a végrehajtás megkezdését megelőzően legalább harminchat órával kell közölni,

b) a célállomás megjelölésére,

c) arra, hogy a végrehajtás milyen járművön, továbbá arra, hogy kísérettel történik.

(3) Külön jogszabályban meghatározott esetben pszichológus vagy szakorvos közreműködését kell igénybe venni, ha a kitoloncolással járó megterhelést az érintett mentális vagy egészségi állapota következtében átmenetileg nem vagy csak különleges feltételek mellett képes elviselni.

(4) *  A kitoloncolás végrehajtását csak az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő határozat vagy a jogerős bírósági ítélettel elrendelt kiutasítás végrehajtását elrendelő végzés birtokában, az abban foglaltak szerint lehet megkezdeni.

(5) A végrehajtás megkezdésekor és befejezésekor meg kell állapítani, hogy az EGT-állampolgáron, illetve a családtagon vannak-e látható külsérelmi nyomok, és azok dokumentálásáról gondoskodni kell.

55. § (1) *  Az érintett a végrehajtás módja ellen végrehajtási kifogással élhet, amelyet a végrehajtás befejezését követő nyolc napon belül írásban, postai úton kell előterjeszteni.

(2) *  A végrehajtást foganatosító szervnek a kifogás tárgyában hozott végzése ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a közléstől számított nyolc napon belül a kifogást elbíráló szervnél lehet előterjeszteni.

(3) *  A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a fellebbezésről tizenöt napon belül dönt.

56. § (1) A célországba történő beutazást meghiúsultnak kell tekintetni, és a kitoloncolás végrehajtását félbe kell szakítani, ha

a) a légi jármű parancsnoka megtagadja a toloncolt EGT-állampolgár, illetve családtag felvételét a légi járműre;

b) a toloncolt EGT-állampolgáron, illetve családtagon nem dokumentált külsérelmi nyomok vannak, vagy ha az EGT-állampolgár, illetve a családtag olyan fokú ellenállást tanúsít, amelyet törvényes eszközökkel és az EGT-állampolgár, illetve a családtag életének, testi épségének, egészségének károsítása vagy veszélyeztetése nélkül nem lehet elhárítani.

(2) A kitoloncolás a kitoloncolt sürgős orvosi beavatkozást igénylő állapota miatt nem hajtható végre, ha a végrehajtás során a toloncolt EGT-állampolgár, illetve családtag egészségi vagy pszichés állapotában olyan változás következik be, amely miatt a kitoloncolás csak a toloncolt életének, testi épségének veszélyeztetésével lenne végrehajtható.

(3) A félbeszakított kitoloncolást tovább kell folytatni, ha a Tv. 50. § (5) bekezdésben meghatározott okok elhárultak.

(4) A végrehajtást határozattal meg kell szüntetni, ha nyilvánvaló, hogy a toloncolást nem lehet végrehajtani. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. A végrehajtási akadály megszűnésekor a kitoloncolást ismételten el kell rendelni.

(5) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt esetben a Tv. 37. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazásával kell eljárni, és az EGT-állampolgárt, illetve a családtagot - a további intézkedésig - légi úton történő kitoloncolás esetén a repülőtér, vízi úton, vasúton vagy közúton történő kitoloncolás esetén a határterület kijelölt részén kell elhelyezni.

(6) A (2) bekezdés szerinti egészségi vagy pszichés állapotváltozást szakorvos, illetve pszichológus állapítja meg.

(7) A kitoloncolás végrehajtásának módját és körülményeit külön jogszabály állapítja meg.

A kitoloncolási őrizet

57. § (1) Az őrizetbe vételt elrendelő határozatnak tartalmaznia kell az őrizet kezdő és befejező időpontját, a végrehajtás helyét, valamint az ideiglenes intézkedést vagy azt, hogy ideiglenes intézkedésnek nincs helye.

(2) Az őrizet időtartamát - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - órákban kell számítani.

(3) *  Ha a járásbíróság az őrizetet meghosszabbítja, azt napokban kell számítani. Az őrizet tartamába minden megkezdett nap beszámít.

58. § *  Az EGT-állampolgár vagy családtag által szóban vagy írásban előterjesztett kifogást

a) a Tv. 58. § (2)-(3) bekezdésében foglalt kötelezettség elmulasztása esetén az őrizetet elrendelő regionális igazgatóság,

b) a Tv. 58. § (1) bekezdésében, illetve a Tv. 59. §-ában foglalt kötelezettségek elmulasztása esetén az őrizetet foganatosító szerv

haladéktalanul továbbítja a kitoloncolási őrizet helye szerint illetékes járásbíróságnak.

59. § (1) Az őrizetet elrendelő regionális igazgatóság az őrizet időtartamát az eljárás lefolytatásához szükséges legrövidebb időtartamban határozza meg.

(2) Az őrizetet elrendelő hatóságnak az őrizet meghosszabbítására irányuló indítványa tartalmazza az EGT-állampolgár, illetve a családtag kiutaztatására tett intézkedésekre vonatkozó tájékoztatást is. Az indítványt az EGT-állampolgár, illetve a családtag jogi képviselőjének is meg kell küldeni.

(3) Ha az őrizet időtartamát a bíróság meghosszabbította, de az elrendelés oka már nem áll fenn, az őrizetet elrendelő hatóság az őrizetet a bíróság egyidejű értesítése mellett megszünteti.

Az őrizet végrehajtására szolgáló intézmény létesítésének feltételei

60. § (1) Őrzött szállás olyan épületben vagy épületrészben létesíthető, ahol

a) az őrizetben lévő személyek elhelyezésére szolgáló helyiségekben személyenként legalább 15 m3 légtér és 5 m2 mozgástér,

b) az étkezés, a szabadidő eltöltésére és a látogatók fogadására alkalmas külön közösségi helyiségek,

c) az engedélyezett férőhelyek számának megfelelő számú, nemenként elkülönített, hideg-meleg folyóvízzel ellátott mosdó és zuhanyozó, valamint WC helyiség,

d) háziorvosi minimum feltételeknek megfelelő orvosi rendelő,

e) orvosi vizsgálat céljára szolgáló helyiség és egészségügyi elkülönítő helyiség,

f) szabadlevegőn való tartózkodásra alkalmas terület,

g) az országos településrendezési és építési követelmények és a hatósági előírások szerinti megvilágítás,

h) az intézmény szünetmentes áramellátása,

i) látogatók fogadására szolgáló külön helyiség,

j) telefonhasználati lehetőség,

k) az őrizetben lévő személyek és a személyzet elhelyezésére szolgáló helyiségekben, az orvosi szobában, a látogatók fogadására szolgáló helyiségekben, az élelmezést ellátó helyiségekben, valamint a közösségi célú helyiségekben ablak és természetes szellőzés biztosítható.

(2) Őrzött szállás rendőrségi fogda vagy büntetés-végrehajtási intézet területén nem létesíthető.

(3) Az őrizetben lévő férfiakat és nőket külön épületrészben kell elhelyezni.

Az őrizetben lévők egészségügyi ellátása

61. § (1) Ha az őrizetbe vett EGT-állampolgár vagy családtag nem áll biztosítási jogviszonyban, betegsége esetén térítésmentesen jogosult az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 142. § (2) bekezdésében és (3) bekezdés e) és i) pontjaiban meghatározott ellátásokra.

(2) Az elhelyezett EGT-állampolgár vagy családtag jogosult a külön jogszabályban meghatározott kötelező védőoltásra.

62. § (1) Az EGT-állampolgár vagy a családtag háziorvosi ellátása az őrzött szálláson történik.

(2) Az egészségügyi szakellátást a területi ellátási kötelezettséggel működő egészségügyi szolgáltatónál lehet igénybe venni.

(3) A külön jogszabályban meghatározott gyógyszerrendelésre jogosító bélyegzővel rendelkező orvos által kiállított vény alapján kiadott gyógyászati segédeszköz, gyógyszer teljes árát az őrzött szállást fenntartó hatóság megtéríti.

63. § (1) *  Az őrzött szállást fenntartó hatóság a 61. § hatálya alá nem tartozó egészségbiztosítási szolgáltatások díját az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak megtéríti, ha annak megfizetését nemzetközi egyezményben Magyarország nem vállalta.

(2) *  Az egészségbiztosítási szolgáltatások ellátási igazolvánnyal vehetők igénybe.

(3) *  Az egészségügyi szolgáltató az elvégzett szolgáltatást - az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló jogszabály által - az adott ellátás jelentésére és elszámolására előírt nyomtatványon az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) jelenti az OEP részére. A jelentések alapján történő elszámolást - az egészségügyi szolgáltatások szerinti részletezésben - az OEP küldi meg havonta az őrzött szállást fenntartó hatóságnak.

(4) *  Az egészségügyi szolgáltató az elvégzett szolgáltatás költségét - vényköteles készítmények esetében - az EGT-állampolgár, illetve a családtag tartózkodási jogát igazoló okmányának számát feltüntető vény, valamint a gyógyszerkészítmény megnevezését, árát és mennyiségét tartalmazó, az őrzött szállást fenntartó hatóság mint vevő részére kiállított összesített számla bemutatásával igényelheti vissza. A vényt és a számlát az egészségügyi szolgáltató az OEP-hez továbbítja.

64. § (1) Az őrizet végrehajtási helyének kijelölése ellen külön jogorvoslatnak nincs helye.

(2) Az őrizet végrehajtásának részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.

Arcképmás és ujjnyomat rögzítése

65. § A Tv. 60. § (1) bekezdése alapján az arcképmás és ujjnyomat adatokat a regionális igazgatóság rögzíti.

66. § (1) A kiutasítás végrehajtása során törekedni kell arra, hogy az a kiutasítottnak a lehető legkevesebb költséget okozza.

(2) *  A Tv. 62. §-ában meghatározott megtérítési kötelezettséget a kiutasítást végrehajtó hatóság végzésben rendeli el. A kötelezettséget az elrendeléstől számított három hónapon belül kell teljesíteni.

A személykörözés elrendelése

67. § Körözés elrendelésére

a) a Tv. 63. § (1) bekezdés a) pontja alapján az őrizetet elrendelő,

b) a Tv. 63. § (1) bekezdés b) pontja alapján a kijelölt helyen való tartózkodást elrendelő

hatóság jogosult.

68. § *  A Tv. 64. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott értesítést és úti okmányt az EGT-állampolgárral vagy a családtaggal szembeni büntetőjogi büntetés vagy intézkedés, büntetőeljárási kényszerintézkedés illetve egyéb korlátozás elrendelésének helye szerint illetékes regionális igazgatóságnak kell megküldeni, amely intézkedik

a) a külföldre utazási tilalom nyilvántartásba történő bejegyzése, illetve törlése, valamint

b) az úti okmány visszatartása, illetve visszaadása

érdekében.

Felelősségi szabályok

69. § (1) *  A Tv. 65. §-ában foglaltak során a fuvarozót terhelő közrendvédelmi bírságot, továbbá a visszaszállítási, illetve a költségviselési kötelezettség teljesítését a Rendőrség állapítja meg, illetve rendeli el.

(2) *  Ha a fuvarozó a Tv. 37. § (2) bekezdésében foglalt határidőn belül nem tesz eleget visszaszállítási kötelezettségének, a Rendőrség megelőlegezi a költségeket, és más fuvarozó gondoskodik a visszairányítás végrehajtásáról.

(3) *  Ha a fuvarozó a megelőlegezett költségek viselésére vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, a Rendőrség a költségek megtérítését a polgári jog szabályai szerint követelheti.

(4) A fuvarozót nem terheli visszaszállítási kötelezettség, ha a szállított harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag menekültkénti elismerését kéri, illetve ha ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kér.

70. § (1) A Tv. 65. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzési kötelezettségét nem teljesítő fuvarozót személyenként legalább 3000, legfeljebb 5000 euróig terjedő, forintban meghatározott közrendvédelmi bírsággal kell sújtani.

(2) *  A bírságot a Rendőrségnek a Magyarország területére történő belépés megkísérlésének helye szerint illetékes szerve állapítja meg.

71. § (1) A Tv. 66. §-a szerinti közrendvédelmi bírság mértéke legalább 3000, legfeljebb 5000 euró, amelyet forintban kell meghatározni. A bírság többszörös jogsértés esetén - minden olyan útra vonatkozóan, amellyel kapcsolatban az utasok adatait nem vagy helytelenül közölték - halmozottan is kiszabható.

(2) *  A bírságot az adatszolgáltatási kötelezettségét megszegő légi fuvarozóval szemben a Rendőrségnek a Magyarország területére történő belépés helye szerint illetékes szerve állapítja meg.

72. § (1) A regionális igazgatóság a Tv. 67. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségét elmulasztó munkáltatót foglalkoztatottanként ötszázezer forintig terjedő közrendvédelmi bírsággal sújthatja.

(2) A bírság kiszabására a regionális igazgatóságnak az (1) bekezdésben meghatározott cselekményről való tudomásszerzésétől számított egy éven túl nincs lehetősége.

73. § (1) A 70-72. §-ban meghatározott bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsértés ismételt jellegére - tekintettel kell meghatározni.

(2) * 

(3) *  A 70-71. § szerinti bírságot kiszabó határozat elleni fellebbezést az Országos Rendőr-főkapitányság, a 72. § szerinti bírságot kiszabó határozat elleni fellebbezést a Hivatal bírálja el.

Adatkezelés

74. § A központi idegenrendészeti nyilvántartás adatkezelő szerve a Hivatal (a továbbiakban: központi adatkezelő szerv).

75. § *  (1) A regionális igazgatóság a Tv. 76. §-ában meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja.

(2) A vízumkiadó hatóság és a kishatárforgalmi engedélyt kiadó konzuli tisztviselő a Tv. 76/B. §-ában, a Rendőrség a Tv. 76/B. § (1) bekezdés n) pontjában, a regionális igazgatóság a Tv. 76/B. § (1) bekezdés o) pontjában meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja.

76. § (1) A regionális igazgatóság a Tv. 78. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja.

(2) A Tv. 60. § (1) bekezdése alapján rögzített arcképmás és ujjnyomat adatok tekintetében az adatfeldolgozó az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott szerv.

(3) *  A Tv. 76/A. § (1) bekezdése, valamint 76/D. §-a alapján rögzített arcképmás és ujjnyomat adatok tekintetében az adatfeldolgozó a központi adatkezelő szerv.

77. § A regionális igazgatóság

a) a nyomozó hatóság vagy igazságszolgáltatási szerv tájékoztatása alapján a Tv. 79. § (1) bekezdés a)-b) pontjaiban,

b) a Rendőrség tájékoztatása alapján a Tv. 79. § (1) bekezdés a) és c)-e) pontjaiban

meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja.

78. § A regionális igazgatóság a Tv. 80. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja.

A Vízuminformációs Rendszerhez hozzáféréssel rendelkező idegenrendészeti hatóságok * 

78/A. § *  A VIS rendelet alapján a 2004/512/EK tanácsi határozattal létrehozott vízuminformációs rendszerben tárolt adatokhoz történő hozzáférés szempontjából:

a) a VIS rendelet 15. cikke szerinti vízumhatóság a 4. §-ban meghatározott hatóság, a Rendőrség pedig a 7. § (4) bekezdés és a 16. § (2) bekezdés szerinti eljárásában;

b) a VIS rendelet 16. cikke szerinti központi vízumhatóság a Hivatal;

c) a VIS rendelet 17. cikke szerinti vízumhatóság a 4. §-ban meghatározott hatóság;

d) a VIS rendelet 19. és 20. cikke szerinti ellenőrző hatóság a Rendőrség, a Hivatal és a regionális igazgatóság.

Biometrikus adatkezelés szabályai * 

78/B. § *  (1) A kishatárforgalmi engedély kiadása iránti kérelem benyújtása során a Tv. 76/D. §-ban meghatározott biometrikus azonosítókat a konzuli tisztviselő rögzíti.

(2) A magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja tartózkodási kártya iránti kérelmének benyújtása során a Tv. 76/A. § (1) bekezdésében meghatározott biometrikus azonosítókat a regionális igazgatóság rögzíti.

(3) A Kormány a nemzeti dokumentum-aláíró hatósági és az országos aláíró hitelesítő hatósági feladatok, az országos ellenőrző-hitelesítő hatósági, valamint a nemzeti dokumentumellenőrző-hitelesítő hatósági feladatok ellátására a Hivatalt jelöli ki.

(4) A kishatárforgalmi engedély, valamint magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja részére kiadott tartózkodási kártya okmány kiadásával összefüggésben a Hivatal

a) végzi a kishatárforgalmi engedély okmány, valamint a tartózkodási kártya okmány megszemélyesítését és a biometrikus azonosítót tartalmazó tároló elem (a továbbiakban: tároló elem) adatokkal történő feltöltését;

b) ellátja a nemzeti dokumentum-aláíró hatósági és az országos aláíró hitelesítő hatósági feladatokat;

c) ellátja az országos ellenőrző-hitelesítő hatósági, valamint a nemzeti dokumentumellenőrző-hitelesítő hatósági feladatokat.

(5) A Hivatal nemzeti dokumentum-aláíró hatóságként létrehozza a dokumentum-aláíró tanúsítványt és elhelyezi azt a tároló elemben.

(6) A Hivatal aláíró hitelesítő hatóságként

a) kiadja a (5) bekezdés szerinti tanúsítványt,

b) létrehozza és kezeli - a biometrikus azonosítót tartalmazó tároló elemmel ellátott kishatárforgalmi engedély okmányok és magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja részére kiadott tartózkodási kártya okmányok ellenőrzése céljából - a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (a továbbiakban: ICAO) összes tagországa nemzeti dokumentum-aláíró hatóságának tanúsítványait és visszavonási listáit tartalmazó tanúsítványt és visszavonási listatárat,

c) az általa kibocsátott tanúsítványokat, valamint az azokhoz kapcsolódó visszavonási listákat elektronikus dokumentum formájában a Hivatal a külpolitikáért felelős miniszter útján eljuttatja a többi ICAO tagország országos aláíró hitelesítő hatóságához.

(7) A Hivatal országos ellenőrző-hitelesítő hatóságként

a) tanúsítványt bocsát ki a nemzeti dokumentumellenőrző-hitelesítő hatóság számára,

b) tanúsítványt ad ki a bővített hozzáférés-ellenőrzéssel védett adatok kiolvasására feljogosított külföldi hatóságok ellenőrző eszközei számára tanúsítványt kibocsátó külföldi dokumentumellenőrző-hitelesítő hatóságok számára.

(8) A Hivatal nemzeti dokumentumellenőrző-hitelesítő hatóságként biztosítja a kishatárforgalmi engedélyben, valamint a magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja részére kiadott tartózkodási kártya okmányban elektronikusan tárolt, bővített hozzáférés-ellenőrzéssel védett adatok kiolvasására jogosult magyar hatóságok ellenőrző eszközei számára a hozzáféréshez szükséges tanúsítványok kiállítását.

(9) A kishatárforgalmi engedéllyel, valamint magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagjaként tartózkodási kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár a biometrikus adatokat tartalmazó tároló elem adatainak ellenőrzését az okmány érvényességi ideje alatt bármikor kérheti a regionális igazgatóságon.

Hatálybalépés

79. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2007. július 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet

a) 16. § (2) bekezdése,

b) 17. és 18. §-a

a Magyar Köztársaságot a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazására felhatalmazó tanácsi határozatban meghatározott napon lép hatályba. * 

(3)-(4) * 

Átmeneti rendelkezések * 

79/A. § *  (1) Az egyes migrációs tárgyú és velük összefüggésben egyes további kormányrendeletek módosításáról szóló 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr1.) megállapított 45. § (5) és (7) bekezdését a Módr1. hatálybalépését követően megindult ügyekben kell alkalmazni.

(2) E rendeletnek a Módr1.-gyel megállapított rendelkezéseit - az (1) bekezdésben meghatározott kivétellel - a 2016. július 1-jét követően megindult ügyekben kell alkalmazni.

Jogharmonizációs záradék

80. § (1) E rendelet a Tv.-vel együtt az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) *  E rendelet

a) 70. §-a a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségéről szóló, 2004. április 29-i 2004/82/EK tanácsi irányelvnek;

b) 35/A. §-a a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény (Schengeni Végrehajtási Egyezmény) 25. cikkének;

c) *  a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1683/95/EK tanácsi rendelet, a 539/2001/EK tanácsi rendelet, valamint a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i, 610/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek

a végrehajtását szolgálja.

(3) *  Ez a rendelet

1. a 18/A-C. §-ban a tagállamok külső szárazföldi határain való kishatárforgalom szabályainak meghatározásáról, valamint a Schengeni Egyezmény rendelkezéseinek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1931/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

2. a 16. § (2) bekezdésében a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

3. a 17. § (1) bekezdésében és a 78/A. §-ban a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

4. *  a 18/A. §-ban és a 78/B. §-ban a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet és a módosításáról szóló 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet,

5. *  a 4. §-ban, a 7. §-ban, a 12. §-ban, a 16. §-ban, 16/A.-16/C. §-ban, a 17. §-ban és 18. §-ban a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (Vízumkódex) szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1-2. melléklet a 113/2007. (V. 24.) Korm. rendelethez * 

3. melléklet a 113/2007. (V. 24.) Korm. rendelethez *