Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2016.08.29.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet

az állami vagyonnal való gazdálkodásról

A Kormány az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 71. § (1) bekezdésének a)-f) pontjában foglaltak alapján a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) *  E rendelet hatálya a Vtv. hatálya alá tartozó állami vagyonra, az állami vagyonnal kapcsolatos eljárásokra, jogügyletekre, jogviszonyokra, valamint az azokban részt vevő személyekre terjed ki.

(2) *  A rendelet hatálya alá tartozó polgári jogi jogviszonyokra az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv előírásai irányadók.

(3) A rendeletnek a tulajdonjogra és annak tárgyaira vonatkozó rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a Vtv. hatálya alá tartozó további állami vagyonra, így a társasági részesedésekre és más vagyoni értékű jogokra is.

(4) A költségvetési szervek egyes típusai - ideértve a honvédelmi, rendvédelmi szerveket és a nemzetbiztonsági szolgálatokat - állami vagyonnal való speciális gazdálkodási feladataira a rendeletben foglalt szabályokat a Vtv. 71. § (1) bekezdésének h) pontja alapján kiadott kormányrendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(5) A rendelet előírásainak megsértésével kötött szerződés semmis.

(6) Állami vagyon hasznosítására, értékesítésére irányuló eljárásokban a kiíró valamennyi résztvevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és az alkalmazott versenyfeltételek tekintetében.

(7) *  A rendelet alkalmazásában:

a) *  állami vagyon használója: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely törvény vagy szerződés alapján, bármely jogcímen (bérlet, haszonbérlet, használat stb.) állami vagyont birtokol, használ, szedi annak hasznait, hasznosít, ide nem értve a haszonélvezőt, a b) pont szerinti vagyonkezelőt és a c) pont szerinti tulajdonosi jogok gyakorlóját;

b) *  vagyonkezelő: a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (a továbbiakban: Nvtv.) vagyonkezelőként meghatározott azon személy, amellyel az állami vagyon vagyonkezelésére a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.), valamint annak jogelődje, vagy az állami vagyon tulajdonosi joggyakorlója vagyonkezelési szerződést kötött, továbbá akit törvény vagyonkezelőnek kijelöl;

c) * 

d) értékesítés: állami vagyon tulajdonjogának bármely jogcímen történő, visszterhes átruházása;

e) *  hasznosítás: az állami vagyon bármely - a tulajdonjog átruházását nem eredményező - módon, jogcímen történő átadása, átengedése, ide nem értve a haszonélvezeti jog létesítését, valamint a vagyonkezelésbe adást;

f) *  ellenérték: az állami vagyon értékesítésére, hasznosítására, haszonélvezeti jog létesítésére, vagyonkezelésére irányuló szerződésben megállapított, az állami vagyon tulajdonjoga, birtoklása, használata, hasznainak szedése, hasznosítása, haszonélvezete, vagyonkezelése fejében fizetendő pénzösszeg vagy pénzben kifejezett értékű tevékenység, vagy más ellenszolgáltatás;

g) piaci érték: az ügylet tárgyát képező állami vagyon feletti valamely jog - az adott feltételek és körülmények figyelembevételével történő - átengedéséért a szabad piacon, független felek között elérhető reális ellenérték;

h) * 

i) *  személy: a természetes személy, a jogi személy és a jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezet;

j) ajánlattevő (pályázó): a pályázati felhívás alapján ajánlatot tevő személy, illetve az együttes pályázati ajánlattétel céljából alapított - a pályázati eljárás és a szerződéskötés során egyetemleges felelősségű - ajánlattevői közösség vagy más alkalmi egyesülés (konzorcium);

k) *  elszámolási kötelezettséggel kapott külső forrás: a vagyonkezelő számára juttatott:

ka) a közvetlenül vagy közvetve költségvetésből származó forrás, ideértve különösen a tulajdonosi joggyakorló által juttatott - tőkeemelésnek vagy támogatásnak nem minősülő - forrásokat is, amelyek kifejezetten valamely állami vagyonelem (eszköz) létrehozása, felújítása vagy azzal kapcsolatos értéknövelő beruházás érdekében, előfinanszírozási céllal vagy pályázati önrész biztosítása céljából kerültek folyósításra,

kb) a jogszabályban biztosított kizárólagos jog gyakorlásából közvetlen vagy közvetett módon származó bevétel, ideértve azt az esetet is, ha e bevételt a kedvezményezett szerződéses vagy más jogcím alapján engedi át a vagyonkezelő javára,

kc) azon támogatás, amely után a támogató a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezményét vette igénybe;

l) *  költségvetés: az államháztartás központi alrendszerének költségvetése, a külföldi állam vagy nemzetközi szervezet által vagy nevében kezelt költségvetés, valamint az Európai Unió által vagy nevében kezelt költségvetés, pénzalap;

m) *  kiíró: állami vagyon pályáztatás vagy árverés útján történő értékesítése esetén az MNV Zrt., a tulajdonosi joggyakorló vagy az általuk az értékesítés lefolytatásával megbízott személy, állami vagyon versenyeztetés útján történő hasznosítása esetén a tulajdonosi joggyakorló vagy a vagyonkezelő;

n) *  kikiáltási ár: legalább az árverés útján értékesítésre kerülő vagyontárgy vagyonértékelésen alapuló, hirdetményben közzétett becsült forgalmi értéke (a továbbiakban: becsérték) vagy - ha e rendelet ezt lehetővé teszi - annak árengedménnyel csökkentett összege;

o) *  árverési biztosíték: a kiíró által megállapított pénzösszeg, melyet az árverésen való részvétel feltételeként az árverezőnek a kiíró által megjelölt letéti számlára, az árverési hirdetményben meghatározott időpontig kell átutalnia, vagy a kiírási feltételek szerinti más módon a kiíró részére megfizetnie.

II. Fejezet

ÁLLAMI VAGYON KELETKEZÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK

2. § *  (1) *  A tulajdonjognak az állam javára történő megszerzésére irányuló jogügylet megkötésére, az állam javára vételi jog szerződéssel történő alapítására a tulajdonosi joggyakorló előzetes egyetértését követően kerülhet sor. Nem vonatkozik ez a rendelkezés azon esetekre, amikor az államot megillető elővásárlási jog gyakorlásának, illetve a tulajdonszerzést eredményező jogügylet megkötésének jogosultját vagy kötelezettjét jogszabály állapítja meg, továbbá ha a tulajdonjog megszerzésére törvényben előírt kötelezettség áll fenn, vagy arra - a 2/A-2/C. § szerinti kivétellel - közgyűjteményben történő elhelyezés céljából kerül sor.

(2) *  Az (1) bekezdésre figyelemmel a döntést az erre vonatkozó megkeresésnek a tulajdonosi joggyakorlóhoz történő beérkezését követő harminc napon belül kell meghozni és a kérelmező részére kiadni. A határidőbe nem számít bele a kérelmezőhöz intézett hiánypótlási felhívás kiadása (kiegészítő tájékoztatás kérése) és annak teljesítése között eltelt idő.

(3) *  Amennyiben központi költségvetési szerv vagy más személy jogügylete a Vtv. 1. § (2) bekezdése szerinti állami vagyon létrejöttét eredményezte, a jogügyletben szerző félként részt vevő személy (a továbbiakban: bejelentő) a 14. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatás során tájékoztatni köteles a tulajdonosi joggyakorlót az állami vagyon keletkezéséről. Amennyiben az érintett vagyon ingatlan, a jogügyletről az abban eljáró személy harminc napon belül köteles a tulajdonosi joggyakorlót tájékoztatni, az állam tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követően pedig az erről szóló jogerős határozat másolatát a tulajdonosi joggyakorlónak haladéktalanul megküldeni.

(4) *  A bejelentő a bejelentésben kezdeményezheti az adott vagyonra vonatkozóan haszonélvezeti jogot alapító szerződés, a Vtv. 27. § (1) bekezdés szerinti vagyonkezelési vagy a vagyon Vtv. 24. § (1) bekezdés szerinti használatát más jogcímen biztosító szerződés megkötését. Amennyiben a vagyonkezelési vagy a haszonélvezeti jogot alapító szerződés kezdeményezésével a tulajdonosi joggyakorló egyetért, a bejelentést követő hatvan napon belül megköti - meglévő szerződés esetén módosítja - a szerződést a bejelentővel. Amennyiben az állami vagyon használatát más jogcímen biztosító szerződés kezdeményezésével a tulajdonosi joggyakorló egyetért, és a Vtv. 24. § (2) bekezdése szerinti feltétel teljesül, a bejelentést követő hatvan napon belül versenyeztetés mellőzésével megköti - meglévő szerződés esetén módosítja - a vagyon hasznosítására irányuló szerződést a bejelentővel. Amennyiben a versenyeztetés mellőzésének törvényi feltételei nem állnak fenn, erről a tulajdonosi joggyakorló a bejelentést követő hatvan napon belül a bejelentőt értesíti, egyúttal a 4. § (1) bekezdésnek megfelelően kiírja az állami vagyon hasznosítására irányuló pályázati felhívást. A haszonélvezeti jogot alapító, a vagyonkezelési, vagy más jogcímen a vagyon használatát biztosító szerződés megkötése nem tagadható meg, ha a bejelentő központi költségvetési szervnek a tulajdonszerzést eredményező jogügylet megkötését, vagy a vagyon bejelentőnek történő átengedését jogszabály írja elő, vagy a jogügyletet a bejelentő valamely jogszabályi rendelkezésen alapuló elővásárlási joga alapján kötötte.

(5) A (4) bekezdés szerinti szerződés megkötéséig a vagyon nyilvántartásáról, állagmegóvásáról, őrzéséről, valamint védelméről a bejelentő gondoskodik, azt birtokolhatja és használhatja, viseli továbbá a vagyontárggyal kapcsolatos közterheket.

(6) A (3)-(5) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell akkor is, ha az állami tulajdonjog nem átruházás útján keletkezik.

(7) *  E szakasz (1) és (2) bekezdését az Nvtv. 11. § (6) bekezdésében megjelölt vagyon vonatkozásában - a 2/A-2/C. § szerinti kivétellel - nem kell alkalmazni.

2/A. § *  Ha a tulajdonjognak az állam javára történő megszerzésére irányuló jogügylet tárgyát képező dolog a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerinti kulturális javak körébe tartozó képzőművészeti alkotás (a továbbiakban: műkincs) a tulajdonosi joggyakorló 2. § (1) bekezdés szerinti előzetes egyetértésének megadását kezdeményező kérelem benyújtását megelőzően a műkincs értékét a 2/B. § és 2/C. § szerinti eljárás szerint kell megállapítani, kivéve a jogszabályon alapuló elővásárlási jog gyakorlását, az árverésen történő vételt, továbbá a közgyűjtemény költségvetéséből a fenntartó által jóváhagyott vásárlási szabályzat alapján történő beszerzéseket.

2/B. § *  (1) *  A kérelmező a műkincs értékbecslésének elvégeztetését az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszternél (a továbbiakban: miniszter) kezdeményezi.

(2) Ha egyazon jogügylet több műkincset is érintene, az azonos típusú műkincsekre vonatkozóan (különösen az alkotó azonos művészeti ágban alkotott több műve) a megkeresésben kezdeményezni lehet, hogy azok értékbecslésére egy értékbecslés keretében kerüljön sor.

2/C. § *  (1) *  Az értékbecslés elvégeztetésére a miniszter 5 munkanapon belül kijelöli azt az állami muzeális intézményt, amelynek gyűjtőköre kiterjed a magyar és egyetemes képzőművészet körébe tartozó alkotásokra, és az ilyen jellegű kulturális javakra vonatkozóan szakmai adatbázisokkal is rendelkezik. A kijelölt muzeális intézmény az értékbecslés elvégeztetésével összefüggő közreműködői feladatokat ellenérték nélkül végzi, feladatának ellátására háromtagú bizottságot (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: bizottság) jelöl ki.

(2) Az értékbecslés elvégzésére legalább három szakértői véleményt kell elkészíttetni. A szakértői vélemény elkészítésére a bizottság választja ki a szakértőket. Legalább két szakvélemény elkészítésére olyan igazságügyi szakértőt vagy a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 95/A. §-a szerinti kulturális névjegyzékbe felvett kulturális szakértőt kell kiválasztani, aki az adott feladatra - a hatósági nyilvántartás adatai szerint - szakterületi és értékbecslési ismerettel rendelkezik. Indokolt esetben a harmadik értékbecslés elkészítésére a nemzetközi műkincskereskedelem területén tevékenykedő, a székhelye szerinti állam nyilvántartásába felvett aukciós ház is kiválasztható.

(3) A három szakértői értékbecslés elkészítésére az eladótól, a vevőtől és egymástól független személyt, illetve szervezetet kell kiválasztani, ezek a személyek - szervezet esetében a vezető tisztségviselők - nem lehetnek egymás Polgári Törvénykönyvben meghatározottak szerinti hozzátartozói, nem lehetnek tulajdonostársak ugyanabban a gazdasági társaságban, továbbá nem állhatnak egymással alá-fölérendeltséget eredményező foglalkoztatási jogviszonyban.

(4) *  A bizottság által kiválasztott szakértőkkel az értékbecslés elkészítésére vonatkozó megbízási szerződést a miniszter köti meg.

(5) A három szakértői értékbecslést egymástól függetlenül, az eladó árajánlatának pénznemében - ilyen ajánlat hiányában forintban - kell elkészíteni.

(6) Ha a három értékbecslést tartalmazó szakvéleményen belül vagy a szakvélemények között a műkincs becsült értékeként megjelölt legalacsonyabb és legmagasabb összeg közötti eltérés 50%-os vagy azt meghaladó mértékű, a bizottság a szakértői vélemény kiegészítésére kéri fel a szakértőket, ennek eredménytelensége esetén egy újabb - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő - szakértő megbízására tesz javaslatot.

(7) A műkincs értékének megállapítása a szakértői szakvéleményekben a műkincs becsült értékeként meghatározott összegek számtani átlagának kiszámításával történik.

(8) *  A bizottság a szakértői véleményeket, valamint a műkincs értékének a (7) bekezdés szerinti módon megállapított összegéről szóló tájékoztatást megküldi a miniszternek, aki ezeket a dokumentumokat megküldi az értékbecslés elvégeztetését kezdeményező részére.

(9) A műkincs állam javára történő megszerzésére irányuló jogügylet megkötése előtt a 2. § (1) bekezdése szerinti előzetes egyetértés kezdeményezésekor a kérelmező az állami tulajdonosi joggyakorló részére a (8) bekezdés szerinti dokumentumokat is csatolja. Ha az előzetes egyetértés egyéb feltételei is fennállnak, a tulajdonosi joggyakorló az előzetes egyetértést tartalmazó nyilatkozatában szerepeltetni köteles a műkincs értékének a (7) bekezdés szerint megállapított összegét, valamint az arra vonatkozó utalást, hogy a műkincs tulajdonjogának az állam javára történő megszerzésére legfeljebb ilyen összegű ellenérték fejében kerülhet sor.

III. Fejezet

AZ ÁLLAMI VAGYON HASZNOSÍTÁSÁNAK, VAGYONKEZELÉSÉNEK ÉS HASZONÉLVEZETÉNEK SZABÁLYAI * 

Állami vagyon hasznosítására vonatkozó szerződések

3. § (1) *  Az állami vagyon vagyonkezelésére, haszonélvezeti jog alapítására, valamint hasznosítására kötött szerződés tartalmát úgy kell meghatározni, hogy az biztosítsa a Vtv. 2. § (1) bekezdésében meghatározott tulajdonosi joggyakorlás és vagyongazdálkodási feladatok szabályozott és átlátható módon történő végrehajtását, beleértve a vagyon használatának ellenőrzését.

(2) Állami vagyonra vonatkozó vételi, elővásárlási, visszavásárlási jogot szerződéssel kizárólag az MNV Zrt. alapíthat.

(3) Az állami vagyonba tartozó vagyontárgyhoz kapcsolódó, de önállóan is forgalomképes vagyoni értékű jogok indokolt esetben az adott vagyontárgytól függetlenül is hasznosíthatók.

4. § (1) Az állami vagyon hasznosítására irányuló, a Vtv. 24. §-ának (1) bekezdése szerinti versenyeztetési eljárásban a pályázati felhívás tartalmát a kiíró a vagyontárgy jellegétől és a tervezett hasznosítás egyéb körülményeitől függően állapítja meg, tartalmaznia kell azonban legalább a következőket:

a) az érintett vagyonelem megjelölését,

b) a pályázat elbírálása során a pályázatok rangsorolásakor alkalmazandó értékelési szempontokat,

c) *  a megkötendő szerződés típusát, a hasznosításra vonatkozó fontosabb feltételeket, a vagyon használatáért járó ellenérték teljesítésére vonatkozó előírásokat,

d) a pályázati ajánlatok benyújtásának helyét, módját és határidejét,

e) a pályázati ajánlatok elbírálási időpontját és az ajánlattevők értesítésének módját,

f) a pályázati ajánlat érvényességének feltételeit.

(2) *  A pályázati ajánlatok elbírálására vonatkozó döntést a kiíró hozza meg. Az eljárásra egyebekben a 32. § (2) bekezdés, a 34. § (1) bekezdés, a 37. § (1) bekezdés, a 41. § (1) bekezdés, a 42. § és 43. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

5. § * 

Állami tulajdonú gazdálkodó szervezetekre vonatkozó speciális szabályok

6. § *  (1) Központi költségvetési szerv az alaptevékenységébe tartozó közfeladat hatékonyabb ellátása céljából - az irányítását vagy felügyeletét ellátó szerv vezetője útján - kezdeményezheti az MNV Zrt.-nél a Vtv. 29. §-ának (1) bekezdése szerinti gazdálkodó szervezet alapítását, abban részesedés vagy további részesedés szerzését (a továbbiakban együtt: alapítás), továbbá a Vtv. 29. §-ának (3) bekezdése szerinti meghatalmazás kiadását.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezésben be kell mutatni a gazdálkodó szervezet alapításának indokait, más módon (szervezeti formában) történő feladatellátással szembeni előnyeit és azt, hogy a piacra lépés nem jár versenytorzító hatással.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezésről az MNV Zrt. az erre vonatkozó megkeresés érkezésétől számított hatvan napon belül dönt, amelybe az esetleges hiánypótlásra való felszólítás és annak teljesítése között eltelt idő nem számít bele.

(4) A gazdálkodó szervezet alapítását engedélyező döntéssel és a kezdeményező központi költségvetési szerv részére az alapítás során eljárásra jogosító meghatalmazás kiadásával egyidejűleg az MNV Zrt. dönt valamely - a kezdeményezés alapján szükséges - állami vagyonelem gazdálkodó szervezet részére történő nem pénzbeli hozzájárulásként vagy más módon történő rendelkezésére bocsátásáról (tulajdonába vagy használatba adásáról).

(5) * 

(6) Ha az állami részesedéssel működő gazdálkodó szervezetben az állam nevében tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat gyakorló személy nem központi költségvetési szerv és ezen jogait a Vtv. 29. §-ának (5) bekezdése alapján az MNV Zrt.-vel kötött szerződés alapján gyakorolja, úgy az MNV Zrt. előzetes engedélyét köteles kérni állami vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként való szolgáltatásához, vagy más módon a gazdálkodó szervezet tulajdonába adásához, a tőkeemeléshez, a nem kötelező tőkeleszállításhoz, a gazdálkodó szervezet végelszámolással történő megszüntetéséhez vagy átalakulásához, egyesüléséhez, szétválásához.

(7) * 

A vagyonkezelés szabályai

7. § (1) *  Vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelői jog - ha a szerződés másként nem rendelkezik - a szerződés megkötésével keletkezik. Ingatlanra vonatkozó, szerződésen alapuló vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 3. § (2) bekezdése értelmében az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei.

(2) *  A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről - szükség esetén az ingatlan-nyilvántartásban szereplő, de időközben megszűnt kezelő (vagyonkezelő) törlésének kezdeményezésével együtt - a vagyonkezelő köteles gondoskodni a szerződés megkötésétől számított harminc napon belül. A jogerős bejegyző határozatot a vagyonkezelő a kézhezvételt követően köteles haladéktalanul megküldeni a tulajdonosi joggyakorlónak.

(3) * 

8. § (1) *  A vagyonkezelői jog ugyanazon vagyontárgyra - meghatározott eszmei hányadok szerint - több személyt is megillethet. Ilyen esetben a vagyontárgy birtoklásának, használatának és a hasznok szedésének szabályait, az egyes vagyonkezelőket megillető jogokat és kötelezettségeket a vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell.

(2) * 

(3) Központi költségvetési szervvel az irányítását vagy felügyeletét ellátó szerv vezetőjének egyetértésével köthető vagyonkezelési szerződés.

(4) *  Műemlék, védett kulturális javak, továbbá a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyként, védett természeti területként, illetve Natura 2000 területként nyilvántartott ingatlan vagyonkezelésbe adásához a védettség jellege szerint felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges.

(5) * 

(6) *  Amennyiben a vagyonkezelői jog létrejöttéről törvény rendelkezik, a tulajdonosi joggyakorló és a vagyonkezelő e rendelet szabályainak megfelelő alkalmazásával vagyonkezelési szerződést kötnek, vagy a meglévő szerződést módosítják.

(7) *  A külföldi fekvésű ingatlanok vonatkozásában a 8. § (4) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni. Nem szükséges továbbá a 9/A. § (1) bekezdésében előírt előzetes, írásbeli engedély, ha arra nemzetközi kötelezettség teljesítése érdekében kerül sor, de ennek tényéről - a kötelezettség jogalapjának megjelölésével - a tulajdonosi joggyakorlót a beruházás, felújítás megkezdése előtt tájékoztatni kell.

A felek jogai és kötelezettségei

9. § *  (1) A vagyonkezelő a kezelt vagyont rendeltetésének, a vagyonkezelési szerződésnek, továbbá a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, az ilyen személytől elvárható gondossággal birtokolhatja, használhatja és szedheti hasznait.

(2) *  Amennyiben a vagyonkezelő a kezelt vagyon hasznosítását másnak átengedi, a használó magatartásáért, mint a sajátjáért felel.

(3) A vagyonkezelő köteles teljesíteni a jogszabályban, illetve a vagyonkezelési szerződésben előírt, az állami vagyonra vonatkozó nyilvántartási, adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettséget, köteles továbbá tűrni az (5) bekezdés szerinti ellenőrzést, illetve annak lefolytatásában közreműködni.

(4) *  A vagyonkezelő köteles a vagyont fenyegető veszélyről és a beállott kárról haladéktalanul értesíteni a tulajdonost - ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a jogainak gyakorlásában akadályozza -, köteles továbbá tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárítására, illetőleg a kár következményeinek megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtegye. A vagyonkezelő felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy adott helyzetben az állami vagyon kezelőjétől elvárható.

(5) *  A tulajdonosi joggyakorló ellenőrizheti a használatot, követelheti a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat megszüntetését, továbbá az ilyen használatból eredő kár megtérítését. Abban az esetben, ha az ilyen használat tovább folyik, vagy ha a kezelt vagyont fenyegető veszély súlyossága miatt a kifogásolt használat megszüntetésének követelése sem vezetne eredményre, a tulajdonosi joggyakorló a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja és kártérítést követelhet.

(6)-(7) * 

(8) A vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell az érintett vagyonelem esetleges védettségét, illetve Natura 2000 területnek minősítését, rendeltetését és a vagyonkezelő ehhez kapcsolódó kötelezettségeit.

(9) *  Az államháztartás alrendszereibe nem tartozó egyéb vagyonkezelő köteles továbbá:

a) *  a vagyonkezelésbe vett eszközöket a számvitelről szóló törvény előírásai szerint a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben a vagyonkezelési szerződésben rögzített értéken állományba venni,

b) ha törvény és ez alapján a vagyonkezelési szerződés másként nem rendelkezik, a számviteli politikájában meghatározott módon terv szerinti - szükség esetén terven felüli - értékcsökkenést elszámolni,

c) a vagyonkezelésbe vett eszközökről, az azokat érintő gazdasági eseményekről az e rendeletben és a vagyonkezelési szerződésben előírt módon és időben adatokat szolgáltatni,

d) ha törvény és ez alapján a vagyonkezelési szerződés másként nem rendelkezik, a vagyonkezelési szerződésben meghatározott gyakorisággal az értékcsökkenés visszapótlásával kapcsolatos elszámolást elvégezni úgy, hogy a vagyonkezelésbe vett vagyonelemek köre után előírt visszapótlási kötelezettségének teljesítése megállapítható legyen.

(10) A (9) bekezdés a)-b) pontját a kulturális örökség ingó javaira nem kell alkalmazni.

(11) Az egyéb vagyonkezelőnél a (9) bekezdés b) pontjában előírt terven felüli értékcsökkenés elszámolása és a visszapótlási kötelezettség nem áll fenn abban az esetben, ha az értékcsökkenés elszámolását előidéző ok az egyéb vagyonkezelőnek nem róható fel.

(12) *  A központi költségvetési szerv vagyonkezelő köteles harminc napon belül írásban, az érintett ingatlan pontos megjelölésével, részletes indokolással ellátva jelezni a tulajdonosi joggyakorló felé, ha az általa ellátandó állami feladathoz vagy a közvetlen intézményi elhelyezéséhez kilencven napot meghaladóan nem szükséges az ingatlan vagyonkezelése. A határidő elmulasztása a szerződés szempontjából a 12. § (4) bekezdés c) pontjában említett lényeges kötelezettségszegésnek minősül. A kötelezettség nem áll fenn, ha a használat ideiglenes szünetelése az állami feladat időszakos ellátása vagy a vagyon értékesítésének előkészítése miatt következett be.

(13) *  A tulajdonosi joggyakorló a (12) bekezdés alapján tett bejelentéstől számított kilencven napon belül megvizsgálja a vagyonkezelő kérelmét, és - a (14) bekezdésben meghatározott esetek, valamint az állami és a magánszektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási együttműködés keretében (a továbbiakban: PPP-konstrukcióban) létrehozott, felújított vagy átalakított felépítmények és az azokhoz tartozó földterületek kivételével - az érintett ingatlan tekintetében a vagyonkezelővel együtt eljár a vagyonkezelési szerződés (adott ingatlan vonatkozásában történő) megszüntetése és az ingatlan birtok-átruházása érdekében. A kilencven napos ügyintézési határidőbe nem számít bele az esetleges hiánypótlás időtartama. A tulajdonosi joggyakorló birtokba vételi késedelme esetén a vagyonkezelő az ingatlan őrzésére és állagának megóvására a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint köteles, valamint jogosult a tulajdonosi joggyakorlótól - annak késedelembe esésétől kezdődően felmerült - igazolt, indokolt költségei megtérítését követelni.

(14) *  A tulajdonosi joggyakorló nem köteles a vagyonkezelő (12) bekezdés alapján tett bejelentésére a vagyonkezelési szerződését megszüntetni és az ingatlant birtok-átruházással birtokba venni, ha

a) az ingatlan költségvetési forrásból megvalósult beruházással érintett, és a vagyonkezelőt kötelező támogatási szerződésből eredően az ingatlan fenntartási kötelezettséggel terhelt,

b) az ingatlan hasznosítási jogviszonnyal terhelt, és a hasznosítási jogviszony

ba) létesítése az Nvtv. 11. § (14) bekezdésével ellentétesen történt,

bb) fenntartása ellentétes a Vtv. 27. § (2) bekezdésében foglaltakkal, vagy

bc) rendes felmondással történő megszüntetése nem lehetséges vagy aránytalan terhet jelentene a tulajdonosi jogok gyakorlójának,

c) az ingatlan tekintetében a vagyonkezelőnek közüzemi tartozása áll fenn,

d) az ingatlan vonatkozásában az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok, feljegyzett adatok, tények valós állapotnak megfelelő rendezése szükséges, kivéve, ha az ingatlan-nyilvántartásban annak javára szóló bejegyzés szerepel, aki a jövőben az ingatlanra feladatellátásához igényt tart,

e) a vagyonkezelés időtartama alatt a vagyonkezelő tevékenysége vagy mulasztása következtében az ingatlant környezetkárosodás érte, vagy

f) a vagyonkezelő nem tett eleget jogszabályban előírt kötelezettségének.

(15) *  A vagyonkezelő a (12) bekezdés szerinti bejelentésében köteles felhívni a tulajdonosi joggyakorló figyelmét a (14) bekezdésben felsorolt valamely körülmény fennállására, illetve tájékoztatni a körülmény megszüntetése iránti intézkedéséről. A tulajdonosi joggyakorló a (14) bekezdésben meghatározott valamely körülmény fennállása esetén - a honvédelmi célt szolgáló ingatlanok tűzszerészeti mentesítését kivéve - köteles felhívni a vagyonkezelőt a körülmény megszüntetésére. A tulajdonosi joggyakorló az ingatlan helyzetének rendezését követően a vagyonkezelővel együttműködve kilencven napon belül intézkedik a vagyonkezelési szerződés megszüntetése és az ingatlan birtok-átruházása érdekében, azzal, hogy a megbízás nélküli ügyvitel szabályai nem alkalmazhatók.

(16) *  A központi költségvetési szerv a működéséhez már nem szükséges, az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet szerinti immateriális jószág, tárgyi eszköz, készlet (e bekezdésben a továbbiakban együtt: ingóság) vagyonkezelői jogának megszüntetését írásban jogosult kezdeményezni a tulajdonosi joggyakorlónál. A tulajdonosi joggyakorló - a PPP-konstrukcióban megvalósult fejlesztések során, az azokhoz kapcsolódóan létrejött vagy beszerzett ingóságok kivételével - a központi költségvetési szerv kezdeményezésétől számított kilencven napon belül megvizsgálja, hogy az ingóság közfeladat ellátása céljából más központi költségvetési szerv számára szükséges-e. Ha az ingóságot közfeladat ellátása céljából más központi költségvetési szerv igényli, akkor arról a tulajdonosi joggyakorló - az átadó központi költségvetési szerv kezdeményezésétől számított kilencven napon belül - tájékoztatja az átadó és átvételt kezdeményező szerveket. Az érintett átadó és átvevő központi költségvetési szervek ezt követően az Nvtv. 11. § (9) bekezdése szerint járnak el, azzal, hogy a tulajdonosi joggyakorló tájékoztatásának kézhezvételétől számított kilencven napon belül kötelesek a szerződés megkötésére. Ha az átvevő központi költségvetési szerv miatt nem történik meg határidőben a szerződés megkötése, a tulajdonosi joggyakorló az átadó központi költségvetési szerv ingóság feletti vagyonkezelői jogát az átadó szerv erre irányuló bejelentésétől számított kilencven napon belül megszünteti. Ha nem központi költségvetési szerv igényli az ingóságot közfeladat ellátásához, akkor a tulajdonosi joggyakorló - az átadó központi költségvetési szerv közreműködésével, a szerv kezdeményezésétől számított kilencven napon belül - intézkedik az érintett ingóság tekintetében a vagyonkezelési szerződés megszüntetéséről.

9/A. § *  (1) A vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésében lévő állami vagyonnal összefüggő terheket viselni, valamint - az Nvtv. 11. § (15) bekezdésére figyelemmel - a szükséges felújítási munkákat elvégezni, elvégeztetni. Ha jogszabály vagy a vagyonkezelési szerződés eltérően nem rendelkezik, a tulajdonosi joggyakorló előzetes, írásbeli engedélyét köteles kérni

a) a központi költségvetési szerv vagyonkezelő a vagyonkezelt eszközön elszámolt értékcsökkenését meghaladó, annak értékét növelő beruházáshoz, felújításhoz,

b) a központi költségvetési szervnek nem minősülő vagyonkezelő (a továbbiakban: egyéb vagyonkezelő) a vagyonkezelt eszközön elszámolt, bármely a számvitelről szóló törvény szerinti beruházáshoz, felújításhoz.

(2) A beruházás, felújítás értékét az egyéb vagyonkezelőnek bizonylatokkal - így különösen előzetes tételes költségtervvel, számlákkal - kell igazolnia, és arról a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal a tulajdonosi joggyakorlónak be kell számolnia. A tulajdonosi joggyakorló jogosult a beruházás helyszínén az elvégzett munkákat bármikor tételesen ellenőrizni. Az elszámolás során a 18. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(3) A tulajdonosi joggyakorló az (1) bekezdés szerinti engedélyt az erre vonatkozó kérelem beérkezését követő hatvan napon belül köteles a kérelmező részére kiadni vagy a kérelmet elutasítani. A határidőbe nem számít bele a kérelmezőhöz intézett hiánypótlási felhívás kiadása (kiegészítő tájékoztatás kérése) és annak teljesítése között eltelt idő, továbbá az (5) bekezdés szerinti eljárás ideje.

(4) Ha az egyéb vagyonkezelő a vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú vagyonelemen olyan értéknövelő beruházást, felújítást kíván végrehajtani, amelynek eredményeként 25 millió forintot meghaladó - a 18. § (3b) bekezdése szerinti beszámítás útján nem rendezhető - megtérítési igénye merülhet fel, a tulajdonosi joggyakorló (1) bekezdés szerinti engedélye kizárólag a miniszter előzetes jóváhagyásával adható ki.

(5) A miniszter a (4) bekezdés szerinti jóváhagyással kapcsolatos döntését megelőzően beszerzi az egyéb vagyonkezelő által tervezett beruházás, felújítás jellegével és hasznosításának, használatának céljával érintett miniszter hozzájárulását, valamint - 500 millió forintot meghaladó megtérítési igény esetén - az államháztartásért felelős miniszter véleményét. Az érintett miniszter a hozzájárulását vagy annak indoklással ellátott megtagadását, az államháztartásért felelős miniszter írásos véleményét a megkeresés beérkezésétől számított tizenöt napon belül küldi el a miniszternek. A miniszter döntését a tulajdonosi joggyakorló kérelmének beérkezését követő harminc napon belül közli a tulajdonosi joggyakorlóval.

(6) A (4) és (5) bekezdés szerinti eljárás lefolytatása szükséges abban az esetben is, ha a vagyonkezelési szerződés alapján a tulajdonosi joggyakorló előzetes, írásbeli engedélyét az egyéb vagyonkezelőnek nem kell beszereznie, azonban a vagyonkezelő adott beruházáshoz, felújításhoz kapcsolódó, becsült - a 18. § (3b) bekezdése szerinti beszámítás útján nem rendezhető - megtérítési igénye a 25 millió forintot meghaladja. Ebben az esetben a vagyonkezelő tulajdonosi joggyakorlóhoz benyújtott kérelmében kezdeményezi a miniszter előzetes jóváhagyását. A tulajdonosi joggyakorló a kérelem beérkezését követően haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül - a rendelkezésére álló és a döntés meghozatalához szükséges iratokat a kérelemhez mellékelve - kezdeményezi a miniszter döntését.

(7) A (4)-(6) bekezdés szerinti eljárás mellőzhető, ha az egyéb vagyonkezelő az (1) bekezdés szerinti engedélyezési kérelmében a vagyonkezelt eszközön elszámolni tervezett, a számvitelről szóló törvény szerinti beruházáshoz, felújításhoz kapcsolódó valamennyi megtérítési igényéről írásban lemond.

(8) Ha a (4) és (5) bekezdés szerinti eljárásban hozott döntés alapján az előzetes írásbeli engedély kiadására nem kerül sor, a tulajdonosi joggyakorló abban az esetben járulhat hozzá az egyéb vagyonkezelő által tervezett beruházáshoz, felújításhoz, ha az egyéb vagyonkezelő megtérítési igényéről írásban lemond.

(9) Ha a (6) bekezdés szerinti eljárásban hozott döntésében a miniszter a beruházás, felújítás megvalósítását nem támogatja, a beruházás, felújítás megvalósítására kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha az egyéb vagyonkezelő a vagyonkezelt eszközön elszámolni tervezett beruházáshoz, felújításhoz kapcsolódó valamennyi megtérítési igényéről írásban lemond.

10. § *  (1) *  A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben meghatározottak szerint - a Vtv. 27. § (2) bekezdésére figyelemmel - megfelelő ellenérték fejében vagy - az Nvtv. 11. § (13) bekezdésére figyelemmel - ingyenesen jogosult az állami vagyon birtoklására, használatára és hasznosítására. Az ellenérték megállapítása és a teljesítés módjának meghatározása során figyelembe kell venni különösen az adott vagyon rendeltetését, a közfeladat ellátásához, a társadalmi szükségletek kielégítéséhez, valamint a Kormány gazdaságpolitikája megvalósításának elősegítéséhez való szükségességét és az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket, a működtetés költségeit, továbbá a vagyon értékét, műszaki állapotát, a vagyonhoz kapcsolódó esetleges környezetvédelmi, természetvédelmi és műemlékvédelmi, örökségvédelmi, valamint az abból következő kötelezettségeket, illetve jogszabály vagy megállapodás által előírt, az államot vagy a költségvetést terhelő más kötelezettséget.

(2) *  Az (1) bekezdésre figyelemmel a felek a vagyonkezelési szerződésben megállapodhatnak abban, hogy a vagyonkezelő ellenértékként előre meghatározott pénzösszeget fizet meg. A díjfizetés gyakoriságát és összegét a vagyonkezelési szerződés tartalmazza azzal, hogy a felek a díj egyösszegű megfizetésében is megállapodhatnak. Amennyiben a vagyonkezelő a szerződés alapján díjfizetésre köteles, annak elmulasztása esetén a tulajdonosi joggyakorló - amennyiben a vagyonkezelőt harminc napos határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a hátralék megfizetésére írásban felszólította, és a vagyonkezelő e határidő elteltéig nem fizetett - a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.

(3) *  A felek megállapodhatnak abban, hogy a vagyonkezelő nem díjfizetési, hanem a szerződésben meghatározott más kötelezettséget teljesít, így például valamely előre meghatározott tevékenységet lát el, vagy más ellenszolgáltatást nyújt. A vagyon értékét növelő beruházást, felújítást valamint új - állami vagyonba tartozó - eszköz létrehozását ellenértékként nem lehet kikötni, ha azt az egyéb vagyonkezelő a vagyonkezelt vagyon értékének megőrzése érdekében az őt terhelő kötelezettségek teljesítése érdekében végzi.

(4) *  A felek megállapodhatnak abban, hogy a vagyonkezelő a fennálló visszapótlási kötelezettségének összegéig vagy ennek hiányában az általa vagyonkezelt vagyon összességére elszámolt értékcsökkenése erejéig köteles beruházást, felújítást, új eszköz létesítését elvégezni. Amennyiben a vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő a vagyon értékét növelő beruházás, felújítás vagy új - állami vagyonba tartozó - eszköz létrehozására köteles, annak a vagyonkezelési szerződésben előírt módon meghatározott és a tulajdonosi joggyakorló részére igazolt értékét a tulajdonosi joggyakorló - a vagyonkezelési szerződésben meghatározottak szerint - a vagyonkezelőt terhelő visszapótlási kötelezettséggel szemben számolhatja el.

(5) *  A (3) és (4) bekezdésben meghatározott esetekben a vagyonkezelő által teljesítendő tevékenység, szolgáltatás, beruházás, felújítás vagy kötelezettség teljesítésének elfogadása során a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint kell eljárni.

(6) *  Koncessziós pályázat nyertesével vagyonkezelési szerződés nem köthető.

11. § *  (1) * 

(2) *  Az Nvtv. 11. § (9) bekezdése szerinti esetben az átruházással a tulajdonosi joggyakorlóval kötött vagyonkezelési szerződésben az új vagyonkezelő a régi vagyonkezelő helyébe lép. Az új vagyonkezelő a jogutódlásról annak hatálybalépésétől számított tizenöt napon belül írásban értesíti a tulajdonosi joggyakorlót. A tulajdonosi joggyakorló az értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül elkészíti a vagyonkezelési szerződés módosítását.

(3)-(5) * 

(6) * 

(7) *  Amennyiben központi költségvetési szerv átalakítása, megszüntetése során a vagyoni, vagyonkezelői jogok, kötelezettségek jogutódlásáról jogszabály vagy átalakító, megszüntető okirat rendelkezik (intézményi jogutódlás), a jogutódlásról az alapítói jogok gyakorlója a jogszabály kihirdetésével, illetve az átalakító, megszüntető okirat közzétételével egyidejűleg köteles tájékoztatni a tulajdonosi joggyakorlót.

(8) * 

A vagyonkezelési szerződés megszűnése

12. § *  (1) A vagyonkezelési szerződés megszűnik:

a) a szerződésben megállapított idő elteltével,

b) a szerződésben meghatározott körülmény bekövetkeztével,

c) *  a vagyonkezelésbe adott vagyontárgy megsemmisülésével vagy az állam tulajdonából való kikerülésével az adott vagyontárgyra vonatkozóan, vagy

d) a vagyonkezelő jogutód nélküli megszűnésével (természetes személy halálával),

e) *  ha a törvényi kijelölés útján létrejött vagyonkezelői jog a vonatkozó törvényi rendelkezés hatályon kívül helyezésével megszűnik.

(2) A vagyonkezelési szerződés közös megegyezéssel, írásban, bármely esetben és időpontban megszüntethető.

(3) A felek a határozatlan időre kötött vagyonkezelési szerződést írásban felmondással is megszüntethetik (rendes felmondás). Amennyiben a felek ettől eltérően nem állapodtak meg, a felmondási idő kilencven nap. A felmondási idő alatt a feleknek el kell számolniuk egymással.

(4) A felmondás írásban, azonnali hatállyal történhet, ha

a) a vagyonkezelő a kezelt állami vagyonban kárt okoz, vagy magatartása közvetlenül károkozással fenyeget,

b) a kezelt vagyon értékében a vagyonkezelési szerződésben megállapított értékhez képest a vagyonkezelőnek felróható okból lényeges csökkenés következik be,

c) a felek valamelyike jogszabályból vagy a szerződésből eredő lényeges kötelezettségét felróható módon megszegte,

d) a Vtv. 25. §-ának (2) bekezdése szerinti esetben.

(5) A határozott időre kötött vagyonkezelési szerződés rendes felmondással a szerződésben meghatározott esetekben szüntethető meg. A (4) bekezdésben foglaltakat a határozott időre kötött vagyonkezelési szerződés esetén is alkalmazni kell.

(6) *  A vagyonkezelési szerződés megszűnése az érintett vagyonra vonatkozó vagyonkezelői jogot megszünteti.

(6a) *  A tulajdonosi joggyakorló köteles a vagyonkezelési szerződés megszűnésétől számított nyolc napon belül kezdeményezni a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál az érintett ingatlanra vonatkozóan a vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásból való törlését és a művelési ág szükség szerinti megállapítását.

(6b) *  A vagyonkezelési szerződés megszűnésével a vagyonkezelő által a vagyon használatára, valamint hasznosítására harmadik személlyel kötött szerződésben a vagyonkezelő helyébe a tulajdonosi joggyakorló lép.

(7) *  Állami feladat ellátását szolgáló vagyon esetében a tulajdonosi joggyakorló a (3)-(4) bekezdésben meghatározott felmondási jogát oly módon gyakorolhatja, hogy az adott állami feladat folyamatos ellátása biztosított legyen. A központi költségvetési szerv vagyonkezelői szerződésének rendes felmondással történő megszüntetéséhez a tulajdonosi joggyakorló köteles az adott szerv irányítását vagy felügyeletét ellátó szerv vezetőjének egyetértését kérni. A tulajdonosi joggyakorló a rendes felmondás jogát az értesítés megküldését követő harminc napon belül nem gyakorolhatja.

(8) Amennyiben a felek ugyanabban a szerződésben több állami tulajdonba tartozó vagyonelem vagyonkezeléséről rendelkeztek, a vagyonkezelési szerződés felmondása, vagy más okból történő megszűnése csak egyes vagyontárgyakra nézve, részlegesen is történhet. Ilyen esetben a szerződés a megszűnéssel (felmondással) nem érintett vagyontárgyakra nézve változatlan tartalommal hatályban marad, a 8. § (2) bekezdésének rendelkezéseit azonban ilyen esetben is alkalmazni kell.

(9) *  Amennyiben a tulajdonosi joggyakorló törvényben kijelölt vagyonkezelő vonatkozásában állapítja meg a (4) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmények fennállását, megállapításairól haladéktalanul tájékoztatja a minisztert.

IV. Fejezet

AZ ÁLLAMI VAGYON NYILVÁNTARTÁSA

13. § (1) *  Az MNV Zrt. által a Vtv. 17. § (1) bekezdés b) pontja alapján vezetett, állami vagyonra vonatkozó nyilvántartásban elkülönítve kell nyilvántartani az MNV Zrt. saját vagyonát, a rábízott vagyont, valamint a tulajdonosi joggyakorlókra rábízott állami vagyont.

(2) *  Az MNV Zrt. az (1) bekezdés szerinti állami vagyont az adott vagyontárgy sajátosságainak megfelelő, az azonosítást lehetővé tevő - a Központi Statisztikai Hivatallal egyeztetett - módon, naturáliában (mennyiségben) és - az Nvtv. 10. § (1) bekezdésében meghatározott kivétellel - értékben, a keletkezés (aktiválás) időpontját is feltüntetve tartja nyilván.

(3) *  Az (1) bekezdés szerinti egységes vagyonnyilvántartás érdekében a tulajdonosi joggyakorlók kötelesek adatot szolgáltatni az MNV Zrt. részére a rábízott állami vagyonról készített mérlegről, valamint a mérleg soraival megegyező, vagyonelemenkénti tételes adatokról. A nyilvántartás egységessége, pontossága és az adatellenőrzések biztosítása érdekében a tulajdonosi joggyakorlók kötelesek az MNV Zrt.-vel együttműködni.

(4) *  A tulajdonosi joggyakorlók a rábízott állami vagyonnal kapcsolatos könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettségüknek az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet szerint kötelesek eleget tenni.

(5) *  A tulajdonosi joggyakorlók a (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatást a rábízott vagyonuk december 31-i tárgyévi állományáról évente egyszer, a tárgyévet követő év június 30. napjáig kötelesek teljesíteni az MNV Zrt. részére.

14. § (1) *  Az állami vagyon használóját, vagyonkezelőjét és haszonélvezőjét az Nvtv. 10. § (1) bekezdése szerinti vagyonnyilvántartás hiteles vezetése és a tulajdonosi joggyakorlók beszámoló-készítési kötelezettségének megalapozottsága érdekében az állami vagyon hasznosítására, vagyonkezelésére, vagy haszonélvezeti jog alapítására kötött szerződés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség terheli. Ennek teljesítése érdekében az állami vagyon vagyonkezelője számviteli politikáját és nyilvántartásait köteles - a tulajdonosi joggyakorlóval egyeztetett módon - úgy kialakítani és vezetni, hogy azok biztosítsák az adatszolgáltatás pontosságát és ellenőrizhetőségét.

(2) *  A vagyonnyilvántartás az állami vagyonhoz fűződő jogok és törvényes érdekek védelmében, a tényleges állapotnak megfelelően tartalmazza a vagyon használóinak, vagyonkezelőinek, haszonélvezőinek azonosító adatait, a vagyonelemek azonosító adatait, a kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket, valamint a lényeges számviteli adatokat. A vagyonnyilvántartás az Nvtv. 11. § (6) bekezdése szerinti vagyonelemekről összevont - évente felülvizsgált - állományi adatokat tartalmaz.

(3) *  Az (1) bekezdés alapján szolgáltatandó adatok körére, az adatszolgáltatás gyakoriságára vonatkozó általános szabályait a melléklet tartalmazza. Az adatszolgáltatás részletes tartalmát, formáját (adatlapok tartalma, kitöltési segédlete, az adatszolgáltatás informatikai háttere stb.) a tulajdonosi joggyakorló vagyonnyilvántartási szabályzatban határozza meg. A vagyon hasznosítására, haszonélvezeti jog alapítására vagy vagyonkezelésére kötött szerződésben rögzíteni kell, hogy a szerződő partner a tulajdonosi joggyakorló vagyonnyilvántartási szabályzatát megismerte és magára nézve kötelező érvényűnek ismeri el.

(4) A különleges rendeltetésű (így különösen honvédelmi, nemzetbiztonsági célt szolgáló) vagyontárgyakkal összefüggő adatszolgáltatási kötelezettség tartalmát a felek a vagyonkezelési - vagy a vagyon hasznosítására kötött más - szerződésben, illetőleg a 8. § (6) bekezdése szerinti szerződésben állapítják meg.

(5) Az állami vagyon értékesítését a 26. § (1) bekezdése alapján lebonyolító személy - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - a vagyon értékesítését követő harminc napon belül tesz eleget az értékesítéshez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségének.

(6) *  Az állami vagyont szerződés alapján használó, haszonélvező vagy vagyonkezelő személy harminc napon belül köteles bejelenteni a tulajdonosi joggyakorlónak, ha

a) a szerződés tartama alatt az annak tárgyát képező vagyontárgy az állam tulajdonából bármely módon (hatósági határozat, jogszabályi rendelkezés, káresemény miatti megsemmisülés stb.) kikerül,

b) a szerződés tárgyát képező ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatai bármely okból (művelési ág változás, telekmegosztás, területváltozás stb.) megváltoznak.

(7) *  Az állami vagyon használója, haszonélvezője vagy vagyonkezelője a szerződés időtartama alatt haladéktalanul tájékoztatni köteles a tulajdonosi joggyakorlót a Vtv. 25. § (1) bekezdése szerinti körülmény felmerüléséről.

(8) *  Amennyiben az adatszolgáltatásra kötelezett személy az (1)-(6) bekezdés szerinti kötelezettségének az előírt határidőre nem tesz eleget, a tulajdonosi joggyakorló tizenöt napos határidő tűzésével felhívja a kötelezettség teljesítésére. E határidő elmulasztása a szerződés szempontjából a 12. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott lényeges kötelezettségszegésnek minősül.

(9) *  Központi költségvetési szerv esetén a tulajdonosi joggyakorló a (8) bekezdés szerinti mulasztást jelzi az irányítást vagy felügyeletet ellátó szerv vezetőjének. Az irányító (felügyeleti) szerv vezetője a jelzés nyomán tett intézkedéseiről a tulajdonosi joggyakorlót tájékoztatni köteles.

(10) *  A kormányhivatalok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Magyar Államkincstár, a Földmérési és Távérzékelési Intézet, a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat, valamint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet kötelesek együttműködni az MNV Zrt.-vel és részére - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában térítésmentesen - az MNV Zrt. nyilvántartásainak hiteles adattartalmát alátámasztó adatot szolgáltatni. A kizárólagos állami tulajdonban lévő vagyonelemek adatait kezelő szervek - így különösen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, valamint a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ - kötelesek együttműködni az MNV Zrt.-vel és részére - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában térítésmentesen - adatot szolgáltatni.

15. § * 

V. Fejezet

ELSZÁMOLÁS AZ ÁLLAMI VAGYONNAL

16. § *  Az állami vagyon használója, haszonélvezője vagy vagyonkezelője az erre irányuló szerződéses jogviszony megszűnésekor, valamint jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott esetben köteles az állami vagyon értékének az átvételkor fennálló állapothoz viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) elszámolni. A szerződő felek a jogviszony megszűnéséről rendelkező megállapodásban megállapíthatják az elszámolás időpontját is, azzal, hogy azt a jogviszony megszűnésétől számított egy éven belül el kell végezni.

A vagyonkezelésre vonatkozó elszámolási szabályok

17. § (1) *  A saját vagyonnal rendelkező vagyonkezelő a rábízott állami vagyonról olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza ezen eszközök könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés összegét és az értékben bekövetkezett egyéb változásokat.

(2) Amennyiben az egyéb vagyonkezelő legalább százmillió forint bruttó nyilvántartási értékű állami vagyont kezel, az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatát, az abban foglaltak valódiságának és jogszabályszerűségének ellenőrzését köteles független könyvvizsgálóval elvégeztetni. E rendelkezés nem vonatkozik arra az egyéb vagyonkezelőre, amely a számviteli jogszabályok alapján egyébként is könyvvizsgálatra kötelezett.

(3) *  Az egyéb vagyonkezelő a vagyonkezelői jog egy összegben megfizetett ellenértékét vagyoni értékű jogként mutatja ki, amely után a számviteli előírásoknak megfelelően - a tulajdonosi joggyakorló által elfogadott számviteli politikájában meghatározott módon - értékcsökkenést számol el.

(4)-(6) * 

18. § (1) *  Az egyéb vagyonkezelővel kötött vagyonkezelési szerződést a vagyonnövekedés számviteli szabályok szerinti elszámolása érdekében módosítani kell, ha a vagyonkezelő a vagyonkezelésében lévő állami vagyonon - a tulajdonosi joggyakorló előzetes hozzájárulásával - értéknövelő beruházást, felújítást hajt végre, illetve új - állami vagyonba tartozó - eszközt hoz létre

a) saját pénzeszközei, az általa igénybe vett kölcsön, hitel, vagy ezek körébe sorolható más külső forrás felhasználásával;

b) a vagyonkezelésbe vett állami vagyonba tartozó eszköz elszámolt értékcsökkenési leírásának visszaforgatásával;

c) elszámolási kötelezettséggel kapott külső forrásból.

(2) A vagyonkezelési szerződés módosításához a ténylegesen megvalósított értéknövelő beruházásra, felújításra, illetve új eszköz létrehozására fordított összegeket (azok bekerülési értékét) eszközönként, továbbá az (1) bekezdés a)-c) pontjában megjelölt pénzügyi forrásonként részletezni kell.

(3) *  A vagyonkezelési szerződés módosítását megelőzően a megvalósított értéknövelő beruházás, felújítás, valamint a létrehozott új eszköz értékét a vagyonkezelő a tulajdonosi joggyakorló által meghatározott módon és gyakorisággal adatszolgáltatás keretében igazolja a tulajdonosi joggyakorló felé. Az adatszolgáltatás módját és gyakoriságát, annak rendjét és tartalmát a vagyonkezelési szerződésben kell rögzíteni.

(3a) *  Amennyiben a vagyonkezelő a 17. § (2) bekezdése hatálya alá tartozik, a megvalósított értéknövelő beruházás, felújítás, valamint a létrehozott új eszköz értékére vonatkozó elszámolást minden esetben független könyvvizsgálóval kell ellenjegyeztetnie.

(3b) *  A felek megállapodhatnak abban, hogy a tulajdonosi joggyakorló vagy megfizeti a megvalósított értéknövelő beruházásnak, felújításnak, illetve létrehozott új eszköznek a vagyonkezelőnél a vagyonkezelés alatt keletkező visszapótlási kötelezettségének összegét meghaladó értékét, vagy azt a vagyonkezelőnek a tulajdonosi joggyakorlóval szemben a vagyonkezelői jogviszony időtartama alatt fennálló visszapótlási kötelezettségén kívüli kötelezettségének csökkentésével vagy a vagyonkezelői díj megfizetésének kötelezettségéből származó követelés beszámításával rendezi.

(3c) *  Az Nvtv. 11. § (6a) bekezdésére figyelemmel azokban az esetekben, ahol a felújítás, beruházás eredményére a meglévő vagyon részeként a vagyonkezelői jog a törvény erejénél fogva kiterjed, nincs szükség a vagyonkezelési szerződés módosítására. Ez esetben a számviteli szabályok szerinti elszámolásra a vagyonkezelő (3) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatásának a tulajdonosi joggyakorló írásbeli elfogadása alapján kerül sor.

(4) *  A vagyonkezelő által vagyonkezelt állami vagyonon végzett értéknövelő beruházás, felújítás, valamint a létrehozott új eszköz tulajdonosi joggyakorló felé igazolt értékéből az (1) bekezdés c) pontja szerinti elszámolási kötelezettséggel kapott külső forrásnak megfelelő összegű követelést a tulajdonosi joggyakorló nem téríti meg, ezen követelést a vagyonkezelő az e célra, elszámolási kötelezettséggel kapott külső forrás miatt fennálló kötelezettségével szemben számolja el.

(5) * 

(6) *  A Vtv. 2. § (2) bekezdésére is figyelemmel, a központi költségvetési szerv által teljesített értéknövelő beruházás, felújítás megvalósításának, új eszköz létrehozatalának, vagy beszerzésének elszámolásakor a feleknek egymással szembeni megtérítési kötelezettsége nem keletkezik. Az állami vagyon növekedésének a tulajdonosi joggyakorló által vezetett vagyon - nyilvántartásban történő elszámolása a központi költségvetési szervek 14. §-ban foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével következik be.

19. § (1) *  A vagyonkezelési szerződés lejárat előtti megszűnésekor a tulajdonosi joggyakorló a vagyonkezelési szerződésben rögzített módon megtéríti az egyéb vagyonkezelőnek a 17. § (3) bekezdése alapján kimutatott vagyonkezelői jog még le nem írt összegét és - szükség esetén - a 18. § (3b) bekezdése szerinti követelések összegét.

(2) * 

VI. Fejezet

AZ ÁLLAMI VAGYONNAL VALÓ GAZDÁLKODÁS TULAJDONOSI ELLENŐRZÉSE

20. § (1) *  Az állami vagyon használóját, vagyonkezelőjét és haszonélvezőjét megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, a kötelezettségek teljesítését, valamint a vagyon rendeltetése szerinti célszerűségét a tulajdonosi joggyakorló rendszeresen ellenőrzi. Ennek érdekében a vagyonkezelésre, haszonélvezeti jog alapítására vagy a vagyon hasznosítására kötött szerződésben rögzíteni kell, hogy a tulajdonosi ellenőrzés eljárásrendjét, a felek jogait, kötelezettségeit a felek a szerződés részének tekintik.

(2) *  A tulajdonosi ellenőrzés célja az állami vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében a rendeltetésellenes, jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve a költségvetést hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása, továbbá a vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása.

(3) *  Az MNV Zrt. stratégiai és éves ellenőrzési tervet készít, amelyeket jóváhagyásra a miniszter elé terjeszt minden év február 15-ig. Az éves ellenőrzési tapasztalatokról, az azok nyomán tett intézkedésekről az MNV Zrt. vezérigazgatója a tárgyévet követő év május 31-ig jelentést készít a miniszter részére.

(4) *  A szerződésben foglalt kötelezettségek ellenőrzése során a tulajdonosi joggyakorló az ellenőrzésre feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóságok közreműködését szükség szerint igénybe veheti, együttműködik továbbá az érintett vagyontárgy védettsége vagy más jellemzője miatt érintett miniszterrel.

21. § (1) *  A tulajdonosi joggyakorló megbízásából tulajdonosi ellenőrzést végző személy jogosult:

a) az ellenőrzött helyiségeibe, ingatlanaiba belépni,

b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba - a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával - betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíttetni,

c) az ellenőrzött vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, tájékoztatást, információt, nyilatkozatot kérni,

d) szükség esetén az ellenőrzött vizsgálatát előzetes értesítés nélkül is - a megbízólevele bemutatásával - megkezdeni.

(2) *  A tulajdonosi joggyakorló megbízásából tulajdonosi ellenőrzést végző személy köteles:

a) jogait oly módon gyakorolni, hogy az ellenőrzött szervezet tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,

b) tevékenységének megkezdéséről - az (1) bekezdés d) pontjában foglalt kivétellel - az ellenőrzött vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább nyolc nappal tájékoztatni, és megbízólevelét az ellenőrzés megkezdésekor bemutatni,

c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet, valamint a végleges - az el nem fogadott észrevételek indokait is tartalmazó - jelentést az ellenőrzött vezetőjének megküldeni.

(3) *  A honvédelmi szervek, rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a nemzetbiztonsági szolgálatok ellenőrzését tevékenységük sajátosságainak és a külön törvényekben foglaltaknak megfelelően kell végrehajtani. Az ellenőrzés nem terjedhet ki e szervek titkos információgyűjtéssel, adatnyilvántartással, minősített adatokkal kapcsolatos dokumentumaira, informatikai rendszereire és tevékenységére.

22. § (1) Az ellenőrzött szerv vezetője, illetve dolgozója jogosult:

a) az ellenőr személyazonosságának bizonyítására alkalmas okiratot, illetve megbízólevelének bemutatását kérni, ennek hiányában az együttműködést megtagadni,

b) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,

c) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre - a megküldéstől számított tizenöt napon belül - észrevételt tenni.

(2) Az ellenőrzött szerv vezetője, illetve dolgozója köteles:

a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,

b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy - az ellenőrzést végző kérésére - írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,

c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,

d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,

e) *  az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről a tulajdonosi joggyakorlót tájékoztatni.

(3) *  A (2) bekezdés e) pontjában említett intézkedések végrehajtását, az ellenőrzés során tett megállapítások, javaslatok hasznosulását a tulajdonosi joggyakorló szükség esetén utóellenőrzés keretében megvizsgálja.

23. § *  A tulajdonosi ellenőrzés nyomán a tulajdonosi joggyakorló kezdeményezheti az ingatlan-nyilvántartási (vagyonnyilvántartási) állapot rendezését, illetőleg más intézkedés megtételét.

VII. Fejezet

ÁLLAMI VAGYON ÉRTÉKESÍTÉSE

24. § (1) *  Állami vagyont - törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott kivétellel - versenyeztetés útján, a Vtv. 34. §-a szerinti eljárással lehet értékesíteni, ideértve az elektronikus árverést is.

(2) Az MNV Zrt. az állami vagyon elidegenítése előtt köteles megvizsgálni, hogy az adott vagyontárgyra szüksége van-e valamely központi költségvetési szervnek állami feladatai ellátásához. Ennek során az MNV Zrt. a Vtv. 28. §-ának (1) bekezdése alapján közölt igényeket áttekinti, szükség szerint a potenciálisan érintett központi költségvetési szerveket megkeresi.

(3) *  A (2) bekezdést nem kell alkalmazni a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény hatálya alá tartozó lakott állami ingatlan értékesítése esetén.

Az értékesítés engedélyezése

25. § (1) *  Az állami vagyon értékesítésére - ha törvény másként nem rendelkezik - a tulajdonosi joggyakorló vagy a 26. § (2) bekezdése szerinti vagyon vonatkozásában, az ott meghatározott, a tulajdonosi joggyakorlóval kötött hatályos megbízási szerződéssel rendelkező személy döntése alapján kerülhet sor.

(2) *  Az állami vagyon értékesítésére a vagyonkezelő központi költségvetési szerv javaslatot tehet.

(3) *  A vagyonkezelő központi költségvetési szerv és az irányítását vagy felügyeletét ellátó szerv vezetőjének írásbeli előzetes egyetértése szükséges az állami vagyon értékesítése esetén, kivéve, ha az értékesítés a vagyonkezelő javaslata alapján történik.

(4) * 

(5) *  Műemlék, védett kulturális javak tulajdonjogának átruházásához, továbbá a védetté nyilvánított régészeti lelőhely, védett természeti területként, illetve Natura 2000 területként nyilvántartott ingatlan tulajdonjogának átruházásához a védettség jellege szerint felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges. A felelős miniszter egyetértését a Vtv. 34. § (2) bekezdés a) és b) pontja alapján lefolytatott versenyeztetési eljárás során annak megkezdését, a Vtv. 34. § (2) bekezdés c) pontja esetében pedig a szerződés megkötését engedélyező döntés előtt be kell szerezni.

(6) *  Az értékesítésre vonatkozó döntés megalapozásához független szakértővel el kell végeztetni - a tőzsdén jegyzett részvény, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény szerinti kibocsátási jogosultságok, továbbá a nettó 5 millió forint egyedi könyv szerinti érték alatti, valamint jogszabályban rögzített árral, értékkel rendelkező vagyonelemek kivételével - az érintett vagyonelem forgalmi értékbecslését (vagyonértékelését). Az értékesítési eljárás megindítására vonatkozó döntés a szakvéleményben rögzített érvényességi időn belül hozható meg.

(7) * 

Az értékesítés lebonyolítása

26. § (1) *  Állami vagyont - törvényben, valamint a (2) bekezdésében meghatározott kivétellel - a tulajdonosi joggyakorló, illetve az általa megbízott olyan személy értékesítheti, aki az értékesítés lebonyolítására kiírt közbeszerzési pályázatot elnyeri.

(2) *  Az értékesítés lebonyolítására vonatkozó pályázat kiírása nélkül is értékesíthet a tulajdonosi joggyakorló megbízása alapján, az e rendeletben foglalt szabályok alkalmazásával

a) az a központi költségvetési szerv, amely az értékesítésre szánt vagyonnak vagyonkezelője,

b) *  a kizárólagos állami tulajdon vagyonkezelését is ellátó egyéb vagyonkezelő a vagyonkezelésében lévő olyan vagyontárgyakat, amelyek az országos közúti és vasúti közlekedési hálózathoz kapcsolódnak, de nem minősülnek kizárólagos állami tulajdonnak,

c) *  az MNV Zrt., a 47/A. § (4) bekezdése alapján kizárólagos joggal végzett elektronikus árverési szolgáltatás nyújtása esetén.

(3) *  A tulajdonosi joggyakorló és az értékesítő a vagyon értékesítésére vonatkozóan külön megállapodást köt, amely tartalmazza az értékesítési eljárás formáját, illetve az értékesítés lebonyolításáról és eredményéről történő beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettséget.

(4) Az értékesítést megelőzően az értékesítendő vagyonelemre vonatkozó vagyonkezelési szerződést meg kell szüntetni és a feleknek egymással a V. fejezet szabályai szerint el kell számolniuk.

27. § *  (1) *  Ha törvény eltérően nem rendelkezik, állami vagyont - a Vtv. 34. § (3) bekezdés a) és c) pontjában megjelölt, közvetett értékesítési módokat kivéve - nem lehet értékesíteni olyan személy részére, aki vagy amely

a) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 20. pontja szerinti, lejárt esedékességű köztartozással rendelkezik, vagy

b) a tulajdonosi joggyakorlóval szemben fennálló, lejárt tartozással rendelkezik.

(2) *  Az (1) bekezdés a) pontja szerinti kizáró ok fennállásának hiányát - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az érintett személy a szerződéskötés időpontját megelőző 30 napnál nem régebben kiállított közokirattal igazolja vagy nyilatkozik arról, hogy szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

(2a) *  Az (1) bekezdés szerinti kizáró okok fennállásának hiányát a tulajdonosi joggyakorló, illetve az értékesítést lebonyolító megbízott eredményes értékesítés esetén legkésőbb a szerződéskötéskor vizsgálni köteles.

(3) *  A százezer forint egyedi bruttó forgalmi érték alatti vagyontárgy értékesítése esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti feltételnek való megfelelésről az ajánlattevő személy írásban nyilatkozhat.

Az értékesítési eljárás formái

Pályázat

28. § *  (1) Az állami vagyon értékesítésére irányuló pályáztatást a kiírónak - a 29. §-ban meghatározott kivételektől eltekintve - nyilvános eljárással kell lebonyolítani.

(2) Állami vagyon értékesítésére irányuló pályázatnak minősül az építési beruházásra, árubeszerzésre, illetve szolgáltatás megrendelésére irányuló közbeszerzési, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 198. § (1) bekezdés 18. pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott kormányrendeletben szabályozott beszerzési eljárás (a továbbiakban együtt: közbeszerzési eljárás), valamint a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Vbt.) hatálya alá tartozó beszerzési eljárás (a továbbiakban: Vbt. szerinti beszerzési eljárás) is, amelyben a megrendelendő beruházás, áru, illetve szolgáltatás ellenértékét részben vagy egészben állami vagyonba tartozó - a beruházással, árubeszerzéssel, illetve szolgáltatásnyújtással egyébként nem érintett - ingó vagy ingatlan vagyonelem tulajdonjogának átruházása képezi.

(3) A közbeszerzési eljárás vagy a Vbt. szerinti beszerzési eljárás megindítására akkor van lehetőség, ha az érintett állami vagyonelem értékesítéséről az arra jogosult a döntést meghozta. A közbeszerzési eljárás vagy a Vbt. szerinti beszerzési eljárás indítására a tulajdonosi joggyakorló vagy az a szerv jogosult, amely a 26. § (2) bekezdése szerinti megbízással rendelkezik.

(4) A közbeszerzési eljárást, illetve a Vbt. szerinti beszerzési eljárást megindító hirdetményben rögzíteni kell, hogy az ajánlattevő ajánlatában köteles megjelölni

a) az építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatásnyújtás ellenszolgáltatásának teljes értékét, valamint

b) azt az összeget, amellyel az a) pontban szereplő értéket - az állami vagyonba tartozó vagyonelem tulajdonjogának átruházása miatt - csökkenti (beszámítási érték).

(5) A közbeszerzési eljárás során benyújtott ajánlatok a Kbt. 76. § (2) bekezdés a), b) vagy c) pontja szerinti értékelési szempont vagy a Vbt. szerinti beszerzési eljárás során benyújtott ajánlatok a Vbt. 61. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti értékelési szempont alapján történő értékelése során az ellenszolgáltatás meghatározása a (4) bekezdés a) és b) pontjában szereplő értékek egyenlegét alapul véve történik. A nyertes ajánlattevővel kötött szerződésnek biztosítania kell, hogy az állami vagyonba tartozó vagyonelem tulajdonjoga a nyertes ajánlattevőre csak akkor száll át, ha a közbeszerzési eljárás vagy a Vbt. szerinti beszerzési eljárás eredményeként létrejött épület, szállított áru birtokba adása és az épület tulajdonjogának az állam javára való jogerős bejegyzése, valamint a szolgáltatás szerződésszerű teljesítése megtörtént.

29. § Zártkörű pályázat kiírására csak kivételesen, indokolt esetben kerülhet sor, így különösen akkor, ha a vagyontárgy nyilvános pályáztatásának reális, tervezett költségei meghaladnák a vagyontárgy forgalmi értékét, vagy a korábbi nyilvános pályázat - érdeklődés hiányában - két alkalommal eredménytelenül zárult.

30. § (1) A pályázatot kettő vagy annál több fordulóban is meg lehet hirdetni. Ebben az esetben a második és azt követő fordulókban a megelőző fordulóban érvényes ajánlatot tett és a kiíró által - előre meghatározott és közzétett szempontok alapján - kiválasztott ajánlattevők vehetnek részt.

(2) Többfordulós pályázat esetén a részletes tájékoztatónak tartalmaznia kell a pályázat egészére vonatkozó szabályokat.

(3) Az első fordulóban érvényes ajánlatot tett és a második fordulóban való részvételre jogot szerzett pályázók - amennyiben a pályázati kiírás erre lehetőséget ad - a második fordulóban közösen is nyújthatnak be ajánlatot (ajánlatok egyesítése). Az ily módon létrejövő konzorciumban - amennyiben erre a pályázati kiírás lehetőséget ad - részt vehet az a pályázó is, aki az első fordulóban érvényes ajánlatot tett, de a második fordulóban való részvételre nem szerzett jogot.

(4) Előminősítési eljárás esetén a kiíró olyan két- vagy többfordulós pályázatot ír ki, amelynek első fordulójában az ajánlattevők teljesítőképességét, szakismeretét, alkalmasságát, illetve pénzügyi megbízhatóságát méri fel. A kiíró az első forduló eredménye alapján határozza meg a második fordulóra részvételt nyert pályázók körét, akik a részletes pályázati kiírásban foglalt feltételek szerint vehetnek részt a pályázat további részében. Az előminősítési eljárásban hozott döntést részletesen indokolni kell.

31. § * 

A pályázat kiírása

32. § (1) *  A pályázati felhívást és kiírást a tulajdonosi joggyakorló hagyja jóvá.

(2) *  A nyilvános pályázati felhívást a kiíró köteles minden esetben közzétenni hivatalos honlapján, valamint országosan és a vagyontárgy megtekintésének helyén megjelentetni oly módon, hogy az a lehetséges érdeklődők minél szélesebb köréhez juthasson el. A nyilvános pályázati felhívást a kiíró mérlegelése alapján napi- vagy hetilapban, hirdetési lapban, internetes hirdetési adatbázisban vagy hazai és külföldi pénzügyi-gazdasági szaklapban is megjelentetheti.

(3) * 

(4) *  A pályázat meghirdetési időpontjának a kiíró hivatalos honlapján való közzététel napját kell tekinteni.

(5) * 

(6) Zártkörű pályázat esetén a kiíró köteles egyidejűleg, közvetlenül és azonos módon - a részletes pályázati kiírás megküldésével - legalább három, egymástól független érdekeltet írásban felhívni az ajánlattételre. Zártkörű pályázat esetén csak az ajánlatkérés tényét kell a - (3) bekezdésben meghatározott módon - nyilvánosságra hozni.

(7) A pályázati felhívás tartalmát a kiíró a vagyontárgy jellegétől és az értékesítés egyéb körülményeitől függően állapítja meg, tartalmaznia kell azonban legalább a következőket:

a) az értékesítendő vagyontárgy megjelölését, szükség szerint annak értékét,

b) *  a kiíró megnevezését, székhelyét, ha a pályázat kiírására a tulajdonosi joggyakorló megbízásából kerül sor, az erre való utalást,

c) a pályázat célját, típusát (nyilvános vagy zártkörű), a fordulók számát,

d) az értékesítésre vonatkozó feltételeket, a fizetés módjára, valamint a pályázati biztosítékokra vonatkozó előírásokat,

e) szükség esetén a részletes tájékoztató rendelkezésre bocsátásának helyét, idejét és költségét,

f) a pályázati ajánlatok benyújtásának helyét, módját és határidejét,

g) az ajánlati kötöttség időtartamát, illetve az annak esetleges meghosszabbítására vonatkozó előírásokat,

h) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot a 41. § (6) bekezdésében megjelölt okból eredménytelennek nyilvánítsa,

i) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése vagy a 41. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezése esetén a pályázat soron következő helyezettjével szerződést kössön,

j) a pályázati ajánlat érvényességének feltételeit.

(8) A pályázati felhívás a kiíró mérlegelésétől függően tartalmazhatja a részletes tájékoztató adatait is.

33. § (1) A részletes tájékoztató a pályázati felhívásban foglalt adatokon kívül tartalmazza a pályázati kiírást és az eljárás szabályait, így különösen

a) az értékesítendő vagyonelemmel kapcsolatos lényeges információkat, az ahhoz kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket;

b) társasági részesedés, értékpapír esetén a névértéket vagy az árfolyamot;

c) szükség esetén a kiíró által elfogadhatónak tartott legalacsonyabb összegű ellenértéket (minimálárat);

d) a pályázat hivatalos nyelvének megjelölését;

e) a pályázati biztosíték megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját, valamint a főkötelezettséget biztosító mellékkötelezettség főbb tartalmi kellékeit;

f) szükség esetén a pályázat teljesítése során a személyes közreműködés kötelezettségét;

g) a pályázati ajánlatok bontási eljárásának helyét, időpontját, amennyiben a pályázatok bontása nyilvánosan történik, az erre való utalást;

h) a pályázatok elbírálására jogosult személy vagy testület megnevezését;

i) a pályázat elbírálása során alkalmazandó értékelési szempontokat és a - kiíró döntésétől függő - pontozásos vagy egyéb értékelési rendszert;

j) a pályázati ajánlatok elbírálási időpontját vagy határidejét;

k) az eredményhirdetés módját, helyét és várható idejét;

l) az ajánlattevők értesítésének módját és határidejét.

(2) Gazdasági társaság állami részesedésének értékesítése esetén a részletes kiírás tartalmazza a társaság bemutatását, ezen belül

a) a cégnevet, székhelyet, tevékenységi kört;

b) az alapítás időpontját, a működési időtartamot, az alapítókat megillető esetleges jogokat;

c) a jegyzett, illetve saját tőke összegét;

d) *  az állam tulajdoni részesedését a társaságban;

e) átlagos statisztikai létszámot;

f) a vezető tisztségviselők és a magasabb vezető állású dolgozókra vonatkozó adatokat, a személyes adatok kivételével;

g) a cég üzleti tevékenységének az átfogó értékelést lehetővé tevő leírását, így különösen a termelési, értékesítési, kutatás-fejlesztési, beruházási információkat;

h) a könyvvizsgáló által hitelesített utolsó éves beszámoló szerinti mérleget és eredménykimutatást;

i) a társaságnál működő szakszervezetek ismertetését, tájékoztatást a hatályos kollektív szerződésről;

j) a társaságot érintő kötelező hatósági előírásokat;

k) a kulturális örökségvédelemmel, környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos információkat.

(3) A kiíró a pályázati kiírásban előírhatja, hogy az ajánlatok benyújtásakor az ajánlattevő ajánlati garanciát és szerződéstervezetet is csatoljon, vagy a kiíró által megküldött szerződéstervezet elfogadásáról nyilatkozzon.

(4) A részletes tájékoztató az ajánlattevőnek csak titoktartási nyilatkozat aláírása után adható ki.

(5) A pályázónak a részletes tájékoztatóban foglaltakon túl is adható információ, illetve biztosítható a helyszíni szemle lehetősége, oly módon és tartalommal, amely nem sérti a pályázók esélyegyenlőségét, az ajánlatok kezelésére vonatkozó előírásokat és az üzleti titkot. A felvilágosításról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet mind az ajánlattevőnek, mind a felvilágosítást nyújtónak alá kell írnia.

(6) A kiíró a pályázók bármelyikének biztosított információt, adatot és egyéb szolgáltatást köteles a többi pályázó számára is ugyanolyan módon biztosítani.

34. § (1) A kiíró nyilvános pályázat esetében az ajánlatok benyújtására vonatkozó határidőt (a továbbiakban: ajánlattételi határidő) nem határozhatja meg a pályázati felhívás közzétételétől számított harminc napnál, zártkörű pályázat esetében a felhívás kézhezvételétől számított tizenöt napnál rövidebb időtartamban.

(2) A pályázati felhívásban foglalt feltételek csak kivételesen, indokolt esetben módosíthatók, legkésőbb a pályázat beadási határidejét megelőző tizedik napig. A módosítás közzétételére a 32. § (2)-(5) bekezdésének rendelkezései irányadók.

(3) A kiíró jogosult a pályázati felhívást az ajánlattételi határidő letelte előtt visszavonni. Erről a pályázati felhívás közlésével megegyező helyeken és módon az ajánlattételi határidő lejárta előtt köteles hirdetményt megjelentetni, zártkörű pályázat esetén a visszavonásról az érdekelt pályázókat értesíteni. A felhívás visszavonása esetén - amennyiben a részletes dokumentációt a pályázó ellenérték fejében kapta meg - a kiíró köteles a részletes dokumentáció visszaszolgáltatása ellenében a dokumentáció ellenértékét visszafizetni.

(4) Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja vagy visszavonhatja pályázati ajánlatát.

(5) Az ajánlattevő a pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelően, illetve a kiíró felhívására köteles a pályázatában foglaltakat igazolni.

35. § (1) A pályázaton való részvétel pályázati biztosíték adásához köthető, melyet a kiíró által megjelölt letéti számlára, a pályázati tájékoztatóban meghatározott időpontig és módon kell átutalni, illetve a kiírási feltételek szerinti más módon a kiíró rendelkezésére bocsátani.

(2) A kiíró a pályázati biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az eljárás eredménytelenségének megállapítása esetén, továbbá - az ajánlatok elbírálását követően - a nem nyertes ajánlattevők részére köteles nyolc napon belül visszafizetni. A határidőt a visszavonásról szóló hirdetmény közzétételének, illetve az eredmény vagy eredménytelenség kihirdetésének napjától kell számítani.

(3) Nem jár vissza a pályázati biztosíték, ha a pályázó ajánlatát az ajánlati kötöttség időtartama alatt visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható, vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.

(4) A nyertes ajánlattevő esetében a pályázati biztosíték - amennyiben a beszámításra alkalmas - a vételárba beszámít.

A pályázati ajánlat, az ajánlati kötöttség

36. § (1) Az ajánlattevők ajánlataikat cégjelzés nélküli, zárt borítékban, legalább öt példányban - ebből egy példányt minden oldalon eredetiben cégszerű aláírással, magánszemélyeknél eredeti aláírással, illetve a meghatalmazott aláírásával ellátva - kötelesek az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidőben, a megadott helyen, az adott pályázatra utaló jelzéssel, személyesen vagy meghatalmazott útján benyújtani.

(2) Az ajánlattevő meghatalmazottja köteles közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal - ingatlan adásvételére vonatkozó meghatalmazás esetén közokirattal vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirattal - igazolni képviseleti jogosultságát, illetve annak mértékét.

(3) Ha a kiírás másként nem rendelkezik, egy ajánlattevő csak egy ajánlatot tehet, illetve egy pályázaton csak egy ajánlattételben vehet részt akár önállóan, akár konzorcium tagjaként. Zártkörű pályázat esetén e rendelkezéstől a kiírás sem térhet el.

(4) Az ajánlatnak tartalmazni kell az ajánlattevő nyilatkozatát különösen:

a) a pályázati kiírásban foglalt feltételek elfogadására,

b) az általa vállalt szolgáltatásokra és kötelezettségekre,

c) a vételár vagy ellenszolgáltatás összegére vonatkozóan.

(5) Ha a pályázati kiírás biztosítékadási kötelezettséget tartalmaz, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot az ott meghatározott formában és módon rendelkezésre bocsátotta.

(6) A pályázó ajánlati kötöttsége - ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik - akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.

(7) A pályázó ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított hatvan napig kötve van, kivéve, ha a kiíró ezen időponton belül a pályázatot megnyert ajánlattevővel szerződést köt, a pályázati felhívást a 34. § (3) bekezdése szerint visszavonja vagy a pályázatot eredménytelennek minősíti.

(8) Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a pályázati kiírásban és a jogszabályokban foglaltaknak. Az érvénytelen pályázatot benyújtó ajánlattevő a pályázati eljárásban, illetve annak további szakaszában nem vehet részt.

(9) Az ajánlattevő nem igényelhet térítést a kiírótól ajánlata kidolgozásáért. A pályázat elkészítésével és a pályázaton való részvétellel kapcsolatos költségek - az ajánlat érvényességétől, illetve eredményességétől függetlenül - az ajánlattevőt terhelik.

A pályázati ajánlatok felbontása és értékelése

37. § (1) *  A pályázatok beérkezése során a kiíró képviselője az átvétel pontos időpontját rávezeti a pályázatot tartalmazó zárt borítékra, s egyúttal igazolja az átvétel tényét. Az ajánlati dokumentumokat bírálati sorszámmal kell ellátni. Amennyiben a pályázatok érkeztetésére meghatározott időpontban kerül sor, azt közjegyző részvételével kell lebonyolítani, aki az eljárásról jegyzőkönyvet készít.

(2) *  A határidőben beérkezett pályázati ajánlatokat tartalmazó zárt borítékokat a kiíró a pályázati felhívásban megjelölt időpontban, közjegyző jelenlétében bontja fel. A bontáson a tulajdonosi joggyakorló képviselője is jelen lehet. Amennyiben a pályázati felhívás értelmében a bontás nyilvánosan történik, a kiíró és a tulajdonosi joggyakorló által meghívott személyek, valamint az ajánlattevők és meghatalmazottaik is jelen lehetnek.

(3) Az ajánlatok nyilvános felbontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét), az ajánlatokkal kapcsolatos további részletek azonban nem hozhatók nyilvánosságra.

(4) *  A pályázati ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről a közjegyző jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza az alábbiakat is:

a) az ajánlatok darabszámát és azoknak a kiíró képviselője által adott bírálati sorszámát,

b) * 

c) a pályázatok felbontásakor, illetve ismertetésekor bejelentett esetleges kifogásokat, észrevételeket.

(5) *  A kiíró a pályázat anyagának egy példányát megőrzés céljából átadhatja a közjegyzőnek.

38. § (1) *  A benyújtott ajánlatokat a kiíró által kijelölt Értékelő Bizottság véleményezi, és az elbírálásra vonatkozó javaslatát indokolással együtt a tulajdonosi joggyakorlónak - vagy ha a tulajdonosi joggyakorló által értékesítéssel megbízott személyt a tulajdonosi joggyakorló a döntésre is feljogosította, e személynek - döntésre előterjeszti.

(2) Az Értékelő Bizottság az ajánlatok felbontása után felvilágosítást kérhet a pályázóktól annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, illetve összehasonlítása elvégezhető legyen. Az Értékelő Bizottság kérdéseit, illetve azokra az érintett pályázó által adott válaszokat írásban kell rögzíteni.

(3) Az Értékelő Bizottság és a kiíró köteles a pályázati kiírásban meghatározott szempontok szerint megvizsgálni az ajánlattevők alkalmasságát a szerződés teljesítésére, ennek során a csatolt dokumentumok eredetiségét ellenőrizheti.

(4) Az Értékelő Bizottság a pályázatok összehasonlítását a pályázati kiírásban meghatározott szempontok és súlyozás alapján végzi. Az Értékelő Bizottság speciális szakkérdés eldöntése érdekében független szakértőt kérhet fel a közreműködésre, véleményadásra.

(5) A pályázatok értékeléséről jegyzőkönyvet (a továbbiakban: értékelési jegyzőkönyv) kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell különösen:

a) pályázati eljárás rövid ismertetését, a beérkezett ajánlatok számát,

b) a beérkezett ajánlatoknak a pályázati felhívásban közzétett szempontok szerinti részletes értékelését,

c) az Értékelő Bizottságnak a legjobb ajánlatra vonatkozó javaslata indokait,

d) a vételár, illetve az ajánlat egésze értékelésének szempontjait (ideértve a vételárat befolyásoló kötelezettségvállalásokat is),

e) a pályázók által ajánlott biztosítékok értékelését,

f) a pályázati eljárás összefoglaló értékelését, a pályázók rangsorolására vonatkozó javaslatot.

(6) *  Az értékelési jegyzőkönyvet az Értékelő Bizottság minden tagja aláírásával hitelesíti, és azt a pályázatok bontásától, illetve szükség esetén a hiánypótlásra rendelkezésre álló idő lejártától számított tizenöt napon belül megküldi a tulajdonosi joggyakorló - vagy ha a tulajdonosi joggyakorló által értékesítéssel megbízott személyt a tulajdonosi joggyakorló a döntésre is feljogosította, e személy - részére. Az értékelési jegyzőkönyvhöz csatolni kell a pályázati felhívást, a részletes dokumentációt, valamint a pályázatok bontásáról készült jegyzőkönyv és a beérkezett ajánlatok egy-egy eredeti példányát, továbbá az Értékelő Bizottság tagjának esetleges különvéleményét.

A pályázati ajánlatok elbírálása

39. § (1) Ha a kiíró megállapítása szerint a pályázó az ajánlata lényegét nem érintő, formai okból hibás (hiányos) ajánlatot nyújtott be, önként vagy a kiíró felhívására legfeljebb öt napon belül pótolhatja a hiányokat. Az ajánlat lényegét nem érintő formai okokat, a pótolható hiányokat, valamint a hiánypótlás határidejét a pályázat kiírásnak kell tartalmaznia. Az ajánlat érvényességét a kiíró a hiánypótlásra rendelkezésre álló idő leteltét követően állapítja meg.

(2) Az ajánlatok felbontását követően, a pályázat lezárása előtt a kiíró döntése alapján lehetőség van ártárgyalás tartására, amelyre minden érvényes pályázatot benyújtó ajánlattevőt meg kell hívni. Amennyiben csak egy érvényes ajánlat érkezett, ártárgyalás helyett az ajánlattevő felhívható ajánlata módosítására.

(3) Az ártárgyalás során a pályázók ajánlataikat módosíthatják azzal, hogy a korábban megajánlott vételár nem csökkenthető, és a módosított ajánlatnak is meg kell felelnie a pályázati felhívásban meghatározott valamennyi feltételnek. A tárgyalás lezárását követően a kiíró ismételten elvégzi az ajánlatok rangsorolását.

40. § (1) *  A pályázati ajánlatok elbírálásáról az Értékelő Bizottság javaslatának mérlegelésével a tulajdonosi joggyakorló - vagy ha a tulajdonosi joggyakorló által értékesítéssel megbízott személyt a tulajdonosi joggyakorló a döntésre is feljogosította, e személy - dönt. Az ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni. A pályázati felhívásban közölt bírálati szempontokkal ellentétes döntés nem hozható.

(2) *  Amennyiben az értékesítésre irányuló pályázat lefolytatására valamely koncessziós pályázattal együtt kerül sor, az ajánlatokról - figyelemmel a koncessziós törvényben foglaltakra - az (1) bekezdéstől eltérően a koncessziós pályázat kiírója dönt a tulajdonosi joggyakorlóval egyetértésben.

(3) Ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik, az ajánlatokat a benyújtási határidő lejártától számított harminc napon belül kell elbírálni.

(4) Az elbírálási határidőt a kiíró egy alkalommal legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja, melyről az érintetteket tájékoztatni kell. A pályázati kiírásban a (3) bekezdéstől eltérően megállapított elbírálási határidő sem haladhatja meg - annak meghosszabbítása esetén sem - a kilencven napot.

41. § (1) *  A kiíró a pályázat eredményét az elbírálást követő nyolc napon belül írásban közli valamennyi ajánlattevővel. Koncessziós pályázathoz kapcsolódóan kiírt értékesítési pályázat esetében a két pályázat eredményét a koncessziós pályázatot kiíró közli valamennyi ajánlattevővel. A kiíró a pályázat eredményét a 32. § (2) bekezdésében megjelölt módon közzéteszi.

(2) A kiíró a szerződést a pályázat nyertesével köti meg. Koncesszióköteles tevékenységet végző társaság értékesítésekor a pályázat nyertese az, aki a koncessziós és az értékesítési pályázat feltételeinek megfelel, és egyben mindkét pályázatra összességében a legkedvezőbb ajánlatot tette.

(3) A szerződést a pályázat elbírálásáról történt értesítést követően a lehető legrövidebb időn, de legfeljebb hatvan napon belül kell megkötni.

(4) Ha a pályázat nyertesével a szerződéskötés meghiúsul, vagy a szerződés aláírása után a nyertes a szerződést nem teljesíti és ezért a kiíró a szerződéstől elállt, vagy a felek megszüntették vagy felbontották azt, úgy a kiíró - korábbi döntése alapján - jogosult a soron következő ajánlattevővel szerződést kötni vagy az ajánlati kötöttség lejárta után új pályázatot kiírni.

(5) * 

(6) Eredménytelen a pályázati eljárás, ha

a) nem érkezett érvényes pályázati ajánlat,

b) a benyújtott pályázatok egyike sem felelt meg a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek,

c) a kiíró a 42. § (4) bekezdésében megjelölt okból az eljárás érvénytelenítéséről döntött,

d) a legjobb érvényes ajánlat elfogadása jelentős vagyonvesztéssel járna.

(6a) *  A becsült forgalmi érték és a legjobb érvényes ajánlat ismeretében - az értékesítésre szánt vagyonelem jellemző tulajdonságaira is tekintettel - a jelentős vagyonvesztés vizsgálata körében értékelendő szempontok:

a) az értékesítésre szánt vagyonelem tárolásának, állagmegőrzésének, értékmegőrzésének, őrzés-védelmének, működtetésének költségei,

b) az esetleges újabb értékesítési eljárás költségei,

c) az állagromlásból eredő értékcsökkenés,

d) a fennálló piaci keresleti viszonyok.

(6b) *  Az Értékelő Bizottság a jelentős vagyonvesztés lehetőségére figyelemmel javasolhatja a tulajdonosi joggyakorló - vagy ha a tulajdonosi joggyakorló által értékesítéssel megbízott személyt a tulajdonosi joggyakorló a döntésre is feljogosította, e személy - részére a legjobb ajánlat elfogadását és a pályázat eredményessé nyilvánítását. Az Értékelő Bizottságnak a javaslatát a (6a) bekezdés a)-d) pontja szerinti szempontokra kiterjedő részletes gazdaságossági számításokkal kell alátámasztania.

(6c) *  A (6b) bekezdés szerinti javaslatról szóló döntéshez a miniszter előzetes egyetértése szükséges.

(7) A kiíró a pályázati eljárás során készített jegyzőkönyveket, dokumentumokat köteles öt évig megőrizni.

Összeférhetetlenségi és titokvédelmi szabályok

42. § (1) A pályázatok értékelésében és elbírálásában nem vehet részt

a) a pályázatot benyújtó természetes személy és annak képviselője, alkalmazottja, foglalkoztatottja, alkalmazója és foglalkoztatója,

b) *  a pályázatot benyújtó gazdálkodó szervezet képviselője, tulajdonosa, tagja, vezető tisztségviselője, alkalmazottja vagy más szerződéses jogviszony alapján foglalkoztatottja,

c) *  annak a gazdálkodó szervezetnek a képviselője, vezető tisztségviselője, alkalmazottja (foglalkoztatottja), amelyben a pályázó közvetlen vagy közvetett befolyással rendelkezik, illetőleg amelynek a pályázó tulajdonosa, tagja,

d) *  az a)-c) pontban megjelölt személyek közeli hozzátartozója,

e) akitől bármely oknál fogva nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése (elfogultság).

(2) A pályázat elbírálásában részt vevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármilyen összeférhetetlenségi ok áll fenn.

(3) *  Összeférhetetlenségi kérdésben vita esetén az a személy vagy testület dönt, aki, illetve amely a pályázat kiírásáról döntött. Ha az összeférhetetlenségi ok a kiíró szerv vezetőjének személyére nézve áll fenn, akkor a vitában a kiíró szerv vezetőjének felettese, a vagyon értékesítésével megbízott személy esetében pedig a tulajdonosi joggyakorló dönt. Ha az összeférhetetlenségi ok a tulajdonosi joggyakorló mint kiíró Igazgatóságának tagjára, vagy a vezérigazgató személyére nézve áll fenn, akkor a vitában a miniszter dönt.

(4) Érvénytelen és ezáltal eredménytelen a pályázati eljárás, ha a pályázat elbírálásakor az összeférhetetlenségi szabályokat megsértették, illetve ha valamelyik ajánlattevő az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekményt követett el.

43. § (1) Az ajánlattevő a szerződéskötésig - illetőleg a 39. § (2)-(3) bekezdésében megjelölt tárgyalás megkezdéséig - köteles titokban tartani ajánlata tartalmát, köteles továbbá a pályázati eljárás befejezését követően is bizalmasan kezelni a kiíró által a rendelkezésére bocsátott minden tényt, információt, adatot, azokról harmadik személynek tájékoztatást nem adhat. Ez a tilalom nem zárja ki a finanszírozó bankokkal, konzorcionális ajánlat esetén a konzorciumi résztvevőkkel, valamint az ajánlattevő meghatalmazott jogi képviselőjével, illetve az ajánlat elkészítéséhez az ajánlattevő által igénybe vett, felhatalmazással rendelkező egyéb szakértővel való kapcsolattartást, a titoktartási kötelezettség azonban e személyekre is kiterjed.

(2) Ha az ajánlattevő vagy az érdekkörébe tartozó más személy a pályázat titkosságát megsértette, a kiíró az ajánlatot érvénytelennek nyilváníthatja.

(3) A kiíró a pályázók számát a pályázatok bontásáig, az ajánlatok tartalmát a döntéshozatalig -, illetve a 39. § (2)-(3) bekezdésében megjelölt tárgyalás megkezdéséig - köteles titkosan kezelni, arról felvilágosítást sem kívülállóknak, sem a pályázaton részt vevőknek nem adhat.

Árverés

44. § (1) *  Az árverési eljárás során az árverésre bocsátott vagyontárgy tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó szerződés megkötésére licitálás útján, a legmagasabb vételárat felajánló árverező szerez jogot. Az árverést mindaddig folytatni kell, amíg az árverezők újabb ajánlatot tesznek.

(2) Ingó dolog árverése során - lehetőség szerint - biztosítani kell annak az árverés helyszínén való bemutatását.

(3) Amennyiben a kikiáltási áron érvényes vételi ajánlatot nem tettek, az árverést eredménytelennek kell nyilvánítani.

(4) * 

(5) A nyertes árverező esetében az árverési biztosíték a vételárba beszámításra kerül, a nem nyertes árverezők részére az árverés napján vissza kell fizetni.

45. § (1) *  Az árverési hirdetmény közzétételének - ide nem értve az elektronikus árverési hirdetményt - legalább tizenöt nappal meg kell előznie a hirdetményben megjelölt árverési időpontot. A hirdetményt - az elektronikus árverési hirdetmények kivételével - a 32. § (2) bekezdésében megjelölt módon, valamint az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában kell közzétenni, továbbá az árverés helyszínén, ingatlan esetében - a felépítmény nélküli ingatlan kivételével - az ingatlanon is ki kell függeszteni. Valamennyi árverési hirdetmény közzététele időpontjának az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzététel napját kell tekinteni.

(2) A hirdetményben fel kell tüntetni

a) az árverést kiíró megnevezését;

b) az árverés helyét és idejét;

c) az árverésre kerülő vagyontárgyak megnevezését és kikiáltási árukat, valamint a vagyontárgyakra vonatkozó esetleges korlátozásokat (pl. elővásárlási jog);

d) a vételár megfizetésének határidejét és módját;

e) az árverési biztosíték összegét és letétbe helyezésének módját, határidejét;

f) az árverésen történő részvétel feltételeit;

g) az árverésre jelentkezés helyét, módját és idejét;

h) szükséges esetén az arra vonatkozó információt, hogy az árverésre kerülő vagyontárgyakat hol és mikor lehet megtekinteni, illetve azokról hogyan lehet további információhoz jutni;

i) mindazon további információt, amit az árverés kiírója szükségesnek tart.

(3) *  A kiíró az árverés időpontjáról és a kikiáltási árról az árverési hirdetmény megjelenésével egyidejűleg köteles értesíteni az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett

a) haszonélvezeti, használati, földhasználati, telki szolgalmi jog,

b) tartási és életjáradéki jog,

c) elővásárlási jog,

d) vagyonkezelői jog,

e) jelzálogjog

jogosultjait.

46. § (1) *  Az árverés nyilvános és azt közjegyző jelenlétében kell megtartani. Az árverést a kiíró alkalmazottja vagy megbízottja folytatja le. Az árverésről a közjegyző - a licitálásban kialakult végső sorrendet is tartalmazó - jegyzőkönyvet készít.

(2) Árverésen részt venni és vételi ajánlatot tenni személyesen vagy meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba - ingatlan adásvételére vonatkozó meghatalmazást közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba - kell foglalni.

(3) Az árverésen - az egyéb feltételeknek való megfelelés esetén - az vehet részt, aki a hirdetményben meghatározott árverési biztosítékot a hirdetményben megjelölt módon és időben letétbe helyezte.

(4) *  Az árverés megkezdésekor az árverezőkkel közölni kell az árverésre kerülő vagyontárgy kikiáltási árát, és fel kell hívni őket ajánlatuk megtételére.

(5) Az árverést addig kell folytatni, amíg az ajánlattevők ajánlatot tesznek. Ha nincs további ajánlat, a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltását követően ki kell jelenteni, hogy a vagyontárgyat a legmagasabb vételárat ajánló veheti meg.

(6) *  Amennyiben a 44. § (3) bekezdés szerinti, eredménytelennek nyilvánított árverésen legalább három vételi ajánlatot tettek, úgy az árverés ugyanazon a napon és helyszínen megismételhető (megismételt árverés), ha e tényről - és a megismételt árverés pontos időpontjáról - az árverés eredménytelenné nyilvánításával egy időben az árverés lefolytatója tájékoztatja az ajánlattevőket. A (4) bekezdés szerinti kikiáltási árnál alacsonyabb, de az eredménytelennek nyilvánított árverésen felajánlott legmagasabb vételárat elérő vételi ajánlat esetén is eredményessé nyilvánítható a megismételt árverés, amennyiben a 41. § (6a) bekezdésében foglalt szempontok vizsgálatát követően megállapítható, hogy annak elfogadása nem járna jelentős vagyonvesztéssel. A megismételt árverés során egyebekben az árverés lefolytatására vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak.

(7) Az árverési vevő az árverésre bocsátott vagyontárgyon - az egyéb jogszabályi feltételek fennállása esetén - a vételár megfizetésével szerezhet tulajdonjogot.

47. § (1) Amennyiben a nyertes árverező a hirdetményben előírt határidő alatt a szerződést neki felróható okból nem köti meg vagy a teljes vételárat nem fizeti meg, úgy kell tekinteni, hogy a jogügylettől visszalépett. Ilyen esetben a befizetett árverési biztosítékot elveszti és felelős a szerződéskötés meghiúsulásából az árvereztetőt ért károkért, továbbá viselni köteles az árvereztető ebből fakadó költségeit.

(2) *  Az árverésen történő értékesítésre a 32. § (1) bekezdésében, a 34. § (3) bekezdésében, a 41. § (6) bekezdésében, a 42. §-ban és a 43. § (1) és (2) bekezdésében meghatározottakat alkalmazni kell. Az összeférhetetlenségi szabályokat a tulajdonosi joggyakorló vagy a megbízott árvereztető részéről az árverés lebonyolítását végző személyek és az árverező személyek viszonyában kell alkalmazni.

Elektronikus árverés * 

Az elektronikus aukciós rendszer működésének általános szabályai * 

47/A. § *  (1) A Vtv. hatálya alá tartozó állami vagyont - a 24. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - az MNV Zrt. elektronikus árverés keretében is értékesítheti.

(2) Az elektronikus árverés során nem alkalmazandó a 44. § (2)-(5) bekezdése, a 45. § (2) bekezdése és a 46. § (1)-(6) bekezdése.

(3) Az árverési hirdetmények elektronikus úton történő közzétételére és a vételi ajánlatok elektronikus úton történő megtételére az MNV Zrt. által működtetett, a világhálón elérhető informatikai rendszer, az elektronikus aukciós rendszer (a továbbiakban: EAR) szolgál.

(4) A Vtv. hatálya alá tartozó állami vagyon elektronikus árverésére kizárólag az EAR igénybevételével - az MNV Zrt.-vel kötött megállapodás alapján - kerülhet sor.

(5) A Vtv. hatálya alá tartozó állami ingatlan értékesítésére - ha törvény eltérően nem rendelkezik - kizárólag az EAR útján kerülhet sor.

(6) Az EAR működtetésének felügyeletét a miniszter látja el.

47/B. § *  (1) Az EAR-nak alkalmasnak kell lennie a Vtv. hatálya alá tartozó állami vagyon licitlépcsővel való értékesítésére, valamint az árverési biztosítékok kezelésére.

(2) Az EAR-nak nyilvános felülettel kell rendelkeznie az elektronikus árverési hirdetmények közzétételére és az árverezők részére a vételi ajánlat megtételére.

(3) Az EAR-ban végrehajtott minden műveletet - ide nem értve a hirdetmények nyilvános felületen való megtekintését és az azokban való keresését - naplózni kell, biztosítva a műveletet végrehajtó személy azonosítását.

(4) Az EAR-t a működtetőnek auditáltatnia kell annak igazolására, hogy az megfelel a jogszabályban és a működtetéssel kapcsolatos szabályzatokban meghatározott feltételeknek, továbbá a rendszer megbízhatóan, ellenőrizhetően működik.

(5) Az EAR üzemeltetése során biztosítani kell az EAR adatainak megőrzését és biztonságos kezelését, a nem nyilvános adatok védelmét, a titokvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítését. Az üzemeltetési feladatot, valamint az elektronikus árverések előkészítését ellátó személyeknek az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell az EAR-ban nyilvántartott adatokat kezelniük. A feladataik ellátása során megismert adatokat kizárólag a feladat ellátásának időtartama alatt, a célhoz kötöttség elvének figyelembevételével jogosultak kezelni.

(6) Az EAR fejlesztésével és az informatikai alkalmazás üzemeltetésével megbízottak az e tevékenységük végzése során tudomásukra jutott, az informatikai alkalmazással és az értékesítésekkel kapcsolatos adatok tekintetében titoktartásra kötelesek. A titoktartási kötelezettség nem érinti az ellenőrzésre jogosított, az auditáló szervezetekkel és jogszabályban meghatározott más szervekkel szemben fennálló együttműködési és tájékoztatási, továbbá a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságával kapcsolatos kötelezettséget. A titoktartási kötelezettség az említett tevékenységgel összefüggő jogviszony megszűnését követően is fennmarad.

(7) Az EAR működtetése során biztonságcentrikus rendszerüzemeltetési feltételeket kell kialakítani és folyamatosan biztosítani, a biztonsági kockázatot jelentő üzemeltetési hibákat haladéktalanul ki kell javítani, az üzemeltetési hibából adódó károkat fel kell mérni, valamint gondoskodni kell a jogszerű állapot helyreállításáról.

(8) *  Az EAR üzemeltetése során az üzemeltetés vezetője (annak helyettese) és az informatikai biztonságért felelős nem lehet ugyanaz a személy, és nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói.

(9) Az informatikai rendszer tervezett karbantartási idejéről, valamint az esetleges üzemzavarról az üzemeltető az EAR honlapján tájékoztatást ad. Ezekről az eseményekről elektronikus eseménynaplót vezet, amely tartalmazza az esemény leírását, időpontját, időtartamát és a megtett intézkedéseket.

47/C. § *  (1) *  Az EAR-hoz árverezőként csatlakozhat az a személy, aki vagy amelynek képviselője ügyfélkapus regisztrációval rendelkezik, azonosítható, a személyes adatok kezelésére vonatkozó hozzájárulást megadja és az árverési felhasználási szabályzatban, valamint az adatkezelési szabályzatban foglaltakat elfogadja.

(2) Az EAR-ban nem lehet árverező, aki

a) az árverés eredménye alapján keletkező szerződéskötési vagy vételár fizetési kötelezettségét elmulasztotta, az erre okot adó körülmény megállapításának napjától számított egy évig,

b) az árverés útján megszerzett vagyontárgy átvételét, illetve az átvétel elmulasztásával kapcsolatban felmerült költséget nem térítette meg, az erre okot adó körülmény megállapításának napjától számított egy évig,

c) az MNV Zrt. részére az árverezők elektronikus nyilvántartásának vezetése vagy az elektronikus árverés során hamis adatot szolgáltatott, az erre okot adó körülmény megállapításának napjától számított két évig, vagy

d) az MNV Zrt. felé az árverezők elektronikus nyilvántartásának vezetése vagy az elektronikus árverés során hamis nyilatkozatot tett, az erre okot adó körülmény megállapításának napjától számított két évig.

47/D. § *  (1) Az elektronikus árverés jogszabályban nem szabályozott előírásait tartalmazó árverési felhasználási szabályzatban rendelkezni kell:

a) az árverezői regisztráció feltételeiről és módjáról,

b) az EAR árverezőként történő használatának feltételeiről és módjáról,

c) a licitnapló tartalmáról és megtekinthetőségéről,

d) az üzemzavar esetére irányadó szabályokról,

e) a felvilágosítás igénylésének és a panasz bejelentésének lehetőségéről, a panasszal kapcsolatos eljárásra vonatkozó szabályokról.

(2) Az EAR nyilvános felületén bárki számára ingyenesen elérhető tájékoztatást kell közzétenni az árverési felhasználási szabályzatról, valamint az elektronikus árverezésre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről.

(3) Az árverési felhasználási szabályzatot az MNV Zrt. Igazgatósága fogadja el és a miniszter hagyja jóvá.

47/E. § *  (1) Az árverési biztosíték összege - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az árverési tétel kikiáltási árának legalább 5%-a, de legfeljebb 25%-a.

(2) Ingóság árverése esetén, ha az árverési tétel kikiáltási ára nem éri el az 1 millió forintot, árverési biztosíték kikötése nem kötelező.

(3) Az árverező az árverési biztosíték megfizetésének MNV Zrt. általi visszaigazolását követően jogosult a vagyontárgyra vételi ajánlatot tenni az elektronikus árverés során.

(4) Az eredményes árverés lezárását követően az árverési biztosíték a szerződést kötő árverező esetében a vételárba beszámításra, a további árverezőknek pedig az az ajánlati kötöttség lejártától számított tizenöt napon belül visszafizetésre kerül.

(5) Nem jár vissza az árverési biztosíték, ha a szerződés megkötése az árverezőnek felróható, vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.

Az elektronikus aukciós rendszer részei * 

47/F. § *  Az EAR az alábbi főbb részekből épül fel:

a) az árverezők elektronikus nyilvántartása,

b) az árverési hirdetmények nyilvántartása,

c) az árverési licitnaplók nyilvántartása.

47/G. § *  (1) *  Az MNV Zrt. elektronikus nyilvántartást vezet mindazon természetes személyekről, akik a saját nevükben vagy más személy képviselőjeként eljárva elektronikus árverésen kívánnak részt venni (a továbbiakban: az árverezők elektronikus nyilvántartása). A nyilvántartás arra is kiterjed, hogy a természetes személy mely személy képviseletében jár el.

(2) *  Az árverezők elektronikus nyilvántartásába az a személy jegyezhető be, aki az e rendeletben előírt adatait, valamint - személyes adatok tekintetében - az azok kezelésére vonatkozó hozzájárulást megadta, elfogadta az árverési felhasználási szabályzatot és az adatkezelési szabályzatot, nem áll a 47/C. § (2) bekezdése szerinti kizárás hatálya alatt, továbbá - jogi személy esetén - átlátható szervezetnek minősül.

(3) Az árverezők elektronikus nyilvántartásába bejegyzett személy köteles a nyilvántartott adataiban bekövetkezett változást haladéktalanul bejelenteni. Ha a nyilvántartásba bejegyzett személy árverésen vesz részt, akkor ezt arra vonatkozó nyilatkozatnak kell tekinteni, hogy a bejegyzéshez vagy az árverési részvételét megelőző állapothoz képest változás nem történt.

(4) Az árverező az árverésen személyesen vagy törvényes képviselője, illetve a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti meghatalmazottja útján vehet részt.

(5) Ha a nyilvántartásba vételi kérelemben megadott adatokkal kapcsolatban kétség merül fel, vagy az nem felel meg (2)-(4) bekezdésben előírt feltételeknek, az MNV Zrt. a bejegyzést megtagadja.

(6) Az MNV Zrt. kérelemre törli a regisztrált árverezőt a nyilvántartásból.

(7) Az árverezők elektronikus nyilvántartásának adatai nem nyilvánosak.

47/H. § *  A regisztrált árverező hozzájárulásával az alábbi adatai kezelhetők:

a) a természetes személy természetes személyazonosító adatai, lakóhelye, állampolgársága, adóazonosító jele,

b) a jogi személy elnevezése, székhelye, adószáma, valamint a képviselőjének neve, lakóhelye, adóazonosító jele,

c) az EAR árverezőként történő használatához szükséges azonosítója,

d) az árveréssel kapcsolatos iratok kézbesítésére szolgáló elektronikus elérhetősége,

e) az elektronikus árverésből való kizárás alapjául szolgáló magatartás és az eltiltás hatálya.

47/I. § *  (1) Az árverési hirdetmények nyilvántartása az EAR-on kerül közzétételre.

(2) Az elektronikus árverési hirdetményben fel kell tüntetni:

a) az árverésre kerülő vagyontárgy jellegét, jellemzőit és a rendelkezésre álló adatok szerinti leírását,

b) ingatlan esetében az ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait, így különösen az ingatlan címét, helyrajzi számát, méretét, megnevezését,

c) az árverésre kerülő vagyontárgyon fennálló jogok és terhek, így különösen az elővásárlási jog tényét,

d) az árverésre kerülő vagyontárgy vagyonkezelőjének megnevezését,

e) ha a vagyontárgy jellege lehetővé teszi, az arról készült képfelvétel(eke)t,

f) ha a vagyontárgy megtekinthető, a megtekintés helyét és időpontját,

g) az árverés szabályaira vonatkozó legfontosabb információkat, így különösen

ga) a kikiáltási ár, a licitlépcső összegét,

gb) az árverési biztosíték összegét és a befizetésére szolgáló letéti számla számát,

gc) az árverés kezdetének, valamint lezárásának (a licitnapló lezárásának) időpontját,

gd) az árverezőket terhelő ajánlati kötöttségre vonatkozó tájékoztatást,

ge) az árverési biztosítékon felüli vételár befizetésére szolgáló fizetési számlaszámot.

(3) Az elektronikus árverési hirdetményben az MNV Zrt. felhívja a figyelmet arra, hogy az árverésre kerülő vagyontárgyra kizárólag elektronikus úton lehetséges árverezni, továbbá tájékoztatja az árverezőket arról, hogy az MNV Zrt. jogosult az árverést érvényes vételi ajánlat esetén is eredménytelenné nyilvánítani.

(4) Az elektronikus árverési hirdetmény közzétételének legalább tíz munkanappal meg kell előznie az árverés befejezésének a hirdetményben megjelölt időpontját.

(5) Az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartása nyilvános, bárki számára regisztráció nélkül megtekinthető.

47/J. § *  (1) Az EAR nyilvános licitnaplót rögzít. A licitnapló tartalmazza a licit megnyitásának és lezárásának időpontját, valamint az összes érvényes vételi ajánlatot.

(2) A licitnapló az érkezés sorrendjében a következő adatokkal tartalmazza az érvényes vételi ajánlatokat:

a) a vételi ajánlat összege,

b) az árverező azonosítója,

c) a vételi ajánlat közzétételének időpontja.

(3) Az EAR a licitnapló lezárását követően automatikusan archiválja az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában az árverési hirdetményt és a hozzá tartozó licitnaplót.

Az elektronikus árverés eljárási szabályai * 

47/K. § *  (1) *  Az árverezők elektronikus nyilvántartásába bejegyzett árverező az árveréshez tartozó licitnapló megnyitásától annak lezárásáig azonosítójának, valamint a vételi ajánlat összegének megadásával elektronikus úton vételi ajánlatot tehet az értékesíteni szánt vagyontárgyra. Az elektronikus árverés licitálási szakaszának időtartama legalább 48 óra.

(2) Az árverés során tett vételi ajánlat nem vonható vissza, az árverező ajánlati kötöttsége az elektronikus árverési hirdetményben megjelölt időpontig vagy az árverés eredménytelenné nyilvánításáig áll fenn.

(3) Az elektronikus árverésen az árverezők elektronikus nyilvántartásába bejegyzett (regisztrált), a 47/G. § (2) bekezdésében felsorolt feltételeknek megfelelő személy vehet részt.

47/L. § *  (1) Az árverés során tett vételi ajánlatot az EAR rögzíti, és egyidejűleg automatikusan közzéteszi az árveréshez tartozó licitnaplóban. Nem rögzíti a vételi ajánlatot a rendszer, ha az nem éri el a kikiáltási ár összegét, vagy legalább a licitlépcső összegével nem haladja meg a kikiáltási árat vagy a megelőzően közzétett vételi ajánlatot.

(2) A licitálásnál ezer forintra kerekítve kell az ajánlatokat megtenni. Az aktuális legmagasabb ajánlatnál csak magasabb összegű ajánlatot lehet tenni, a (3) bekezdésben meghatározott licitlépcső szabályai szerint.

(3) A licitálható vételárösszeget az EAR a megadott licitlépcső szerint automatikusan emeli. A licitlépcső legkisebb és legnagyobb értéke

a) 1 millió forintot el nem érő kikiáltási ár esetén legalább 1 ezer, de legfeljebb 30 ezer forint,

b) 1 millió forint és 5 millió forint közötti kikiáltási ár esetén legalább 20 ezer, de legfeljebb 50 ezer forint,

c) 5 millió forint és 20 millió forint közötti kikiáltási ár esetén legalább 50 ezer, de legfeljebb 200 ezer forint,

d) 20 millió forint és 200 millió forint közötti kikiáltási ár esetén legalább 200 ezer, de legfeljebb 500 ezer forint,

e) 200 millió forint és 1 milliárd forint közötti kikiáltási ár esetén legalább 500 ezer, de legfeljebb 2 millió forint,

f) 1 milliárd forint vagy afeletti kikiáltási ár esetén legalább 2 millió, de legfeljebb 10 millió forint.

(4) Minden önálló elektronikus árverési eljárásban a licitlépcsőt - a (3) bekezdésben meghatározott keretek között - az EAR-ban állítja be a rendszert működtető.

(5) Meghosszabbodik a licitálásra rendelkezésre álló idő az üzemzavar, illetve rendszerkarbantartás időtartamával, oly módon, hogy ha annak időtartama több mint 1 óra vagy az üzemzavar a licitálás határidejének lezárását megelőző 1 órán belül keletkezik, akkor 24 óra a meghosszabbítás időtartama.

(6) Ha az árverés lezárásának időpontja előtti öt percben érkezik érvényes vételi ajánlat, az árverés időtartama automatikusan öt perccel meghosszabbodik, ezt az árverés lezárásának újabb időpontjaira is alkalmazni kell.

(7) Ha azonos időpontban legmagasabb összegű vételi ajánlatként azonos összegű kézi és automatikus ajánlat érkezik, a kézi ajánlat minősül nyertes ajánlatnak. Ha legmagasabb összegű vételi ajánlatként azonos időpontban több azonos összegű automatikus ajánlat érkezik, nyertes ajánlatnak az EAR-ban az automatikus licitajánlatot leghamarabb elindító árverező ajánlata minősül.

(8) Az árverés befejezésekor az EAR a licitnaplót automatikusan lezárja és közzéteszi abban a lezárás időpontját.

(9) Az árverező a licitnapló lezárását követően eredményes árverés esetén elektronikus értesítést kap az árverés eredményéről és a szerződéskötéshez kapcsolódó egyéb releváns információkról.

47/M. § *  (1) Az árverésre kerülő vagyontárgy árverési vevője a lezárt licitnapló szerint a legmagasabb vételi ajánlatot tevő árverező, ha pedig képviselőként árverezett, az a személy, akinek a képviseletében ajánlatot tett. Ha a legmagasabb vételi ajánlatot tevő árverező a szerződéskötési kötelezettségét bármely okból nem teljesíti, akkor az MNV Zrt. jogosult a licitnapló szerinti második legmagasabb vételi ajánlatot tevő árverezővel - illetve a második legmagasabb ajánlatot tevő árverezővel való szerződéskötés meghiúsulása esetén a harmadik legmagasabb vételi ajánlatot tevő árverezővel - megkötni az adásvételi szerződést.

(2) Az MNV Zrt. az árverés befejezését követően felhívja az árverési vevőt, hogy a szerződéskötés érdekében a megadott időpontban és helyszínen jelenjen meg, valamint a vételárnak az árverési biztosítékon felüli részét az MNV Zrt.-nek az árverési hirdetményben foglaltak szerint teljesítse.

(3) Az árverés eredménytelen, ha

a) nem érkezett érvényes vételi ajánlat,

b) nem került sor határidőben a szerződés megkötésére, vagy

c) az árverést az MNV Zrt. az a) és b) pont szerintitől eltérő egyéb okból eredménytelennek nyilvánította.

(4) Eredménytelen árverést követően a 47/N. §-ban és 47/O. §-ban meghatározottak szerinti megismételt árverést kell tartani. Ha az árverést az MNV Zrt. azért nyilvánította eredménytelennek, mert a vagyonelem központi költségvetési szerv feladatellátásához vagy elhelyezéséhez vált szükségessé, megismételt árverést nem kell tartani.

(5) A (4) bekezdés szerinti megismételt elektronikus árverések során - e rendelet eltérő rendelkezése hiányában - az első árverésre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

(6) A szerződéskötést vagy a vételárfizetést elmulasztó árverező a megismételt árverésekben nem vehet részt.

Az elektronikus árverésre kerülő vagyontárgyak kikiáltási árai * 

47/N. § *  (1) Ha az árverésre kerülő ingatlan árverési tétel kikiáltási ára nem éri el az ötszázmillió forintot,

a) az első és második árverés során a kikiáltási ár legalább az árverési tétel becsértéke,

b) a harmadik árverés során a kikiáltási ár az első és második árverés során alkalmazott kikiáltási ár 90%-a,

c) a negyedik árverés során a kikiáltási ár az első és második árverés során alkalmazott kikiáltási ár 80%-a.

(2) Ha az árverésre kerülő ingatlan árverési tétel kikiáltási ára eléri vagy meghaladja az ötszázmillió forintot,

a) az első és második árverés során a kikiáltási ár legalább az árverési tétel becsértéke,

b) a harmadik árverés során a kikiáltási ár - a miniszter előzetes egyetértésével - az első és második árverés során alkalmazott kikiáltási ár 80-100%-a közötti összegben kerül megállapításra.

47/O. § *  (1) Ingóság elektronikus árverése esetén - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - * 

a) az első és második árverés során a kikiáltási ár legalább az árverési tétel becsértéke,

b) a harmadik árverés során a kikiáltási ár az első és második árverés során alkalmazott kikiáltási ár 80%-a.

(2) Értékpapír, üzletrész, gépjármű, nemesfém és műalkotás elektronikus árverése esetén a kikiáltási ár legalább az árverési tétel becsértéke.

(3) *  Ha - a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - az ingóság ingatlannal együtt, egy árverési tételként kerül árverésre, akkor az árverési tétel értékét az ingó és ingatlan vagyonelemek értékének összeszámításával kell megállapítani és az árverést a 47/N. §-ban meghatározottak szerint kell lefolytatni.

Versenyeztetés nélküli értékesítés

48. § *  (1) A versenyeztetés nélküli értékesítés a Vtv. 35. § (2) bekezdése szerinti esetekben alkalmazható kivételes értékesítési eljárás, amelynek során a tulajdonosi joggyakorló vagy az általa az értékesítéssel megbízott személy az állami vagyonba tartozó vagyontárgyat - törvény eltérő rendelkezése hiányában - legalább a becsült forgalmi értéken, a versenyeztetési eljárás mellőzésével kiválasztott személy javára idegeníti el. A forgalmi érték megállapítására erre jogosult, független szakértőt kell felkérni, és a szakvéleményt az eljárás irataihoz kell csatolni.

(2) A Vtv. 35. § (2) bekezdés m) pontja szerinti vagyonelemek versenyeztetés nélküli értékesítésére - a miniszter előzetes engedélyével - a becsült forgalmi értéket el nem érő vételi ajánlati ár elfogadásával is sor kerülhet, amennyiben az ajánlat elfogadása nem jár jelentős vagyonvesztéssel.

49. § *  A Vtv. 28. § (4) és (5) bekezdése és 33. § (2) bekezdése alapján történő értékesítésre e fejezet 24. § (2) bekezdését, 25. §-át, 26. §-át, 28. § (1) bekezdését, 32. § (1) és (7) bekezdését, 33. § (1), (2) és (4) bekezdését, valamint 37. §-át nem kell alkalmazni. Ilyen esetben a 44. § (4) bekezdésében és a 45. § (3) bekezdésében foglaltak során a tulajdonosi joggyakorló helyett az értékesítő központi költségvetési szerv jár el.

VIII. Fejezet

ÁLLAMI VAGYON INGYENES ÁTRUHÁZÁSÁNAK SZABÁLYAI

50. § (1) *  A Vtv. 36. § (2) bekezdés a)-e) pontja szerinti tulajdonba adásra vonatkozó kezdeményezést

- az (1a) bekezdésben foglaltak kivételével - az MNV Zrt.-hez, a Vtv. 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tulajdonosi joggyakorlóhoz, vagy az érintett vagyonelem vagyonkezelőjéhez kell benyújtani. A Vtv. 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tulajdonosi joggyakorló és a vagyonkezelő a hozzá benyújtott kérelmet véleményével, javaslatával együtt

- a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül - megküldi az MNV Zrt.-nek az 51. § (1) bekezdése szerinti vizsgálat és az 51. § (5)-(7) bekezdése szerinti eljárás lefolytatása érdekében.

(1a) *  Ha állami vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházását a vagyonkezelő központi költségvetési szerv a Vtv. 36. § (2) bekezdés a), b) vagy e) pontja alapján maga kezdeményezi, akkor az ingyenes átruházásra vonatkozó előterjesztést a vagyonkezelő központi költségvetési szerv irányítását vagy felügyeletét ellátó miniszter - a miniszter egyetértésével - terjeszti a Kormány elé. * 

(1b) *  Ha az (1a) bekezdés szerint előterjesztett javaslat alapján a Kormány az állami vagyon tulajdonjogának átruházásáról dönt, a vagyonkezelő központi költségvetési szerv köteles a tulajdonba adás érdekében szükséges eljárások lefolytatására, valamint jogosult - az állam nevében - a tulajdonjog átruházására irányuló megállapodás megkötésére, amelyről a tulajdonba adás megtörténtét tanúsító okiratok 60 napon belül történő megküldésével tájékoztatja az MNV Zrt.-t. * 

(2) *  A benyújtott dokumentumoknak tartalmazniuk kell, illetve azokhoz csatolni szükséges:

a) a tulajdonba adásra vonatkozó igényt, megjelölve a felhasználási célt, valamint a segítendő feladatot és az azt előíró jogszabályi rendelkezést,

b) a kezdeményező nyilatkozatát arról, hogy vállalja a tulajdonba adás érdekében felmerülő költségek - ideértve a művelési ág szükséges megváltoztatásának költségét - megtérítését,

c) *  helyi önkormányzat kezdeményezése esetén a képviselő-testület (közgyűlés) határozatát, amely az állami vagyon igényléséről hozott döntést tartalmazza,

d) védettség (örökségvédelmi, természetvédelmi, illetve Natura 2000) fennállása esetén annak megjelölését, valamint az ahhoz kapcsolódó kötelezettségek vállalását.

51. § (1) *  Az 50. § (1) bekezdés szerinti kezdeményezés beérkezését követően az MNV Zrt. megvizsgálja, hogy az igénylés megfelel-e a törvényi feltételeknek. Ennek keretében

a) ellenőrzi annak alaki megfelelőségét, az előírt mellékletek meglétét,

b) megvizsgálja, hogy az igényelt vagyonelem a Vtv. hatálya szerinti állami tulajdonba tartozik-e,

c) ingatlan esetében megvizsgálja, hogy tulajdoni és vagyonkezelői viszonyai rendezettek-e, és azt az ingatlan-nyilvántartás a valóságos helyzetnek megfelelően tünteti-e fel,

d) megvizsgálja, hogy az igényelt ingatlan nem szükséges-e valamely állami vagy közfeladat ellátására, illetve központi költségvetési szerv elhelyezésére,

e) megvizsgálja a kezdeményezésben megjelölt feladat, illetve célkitűzés jogszabályokkal való összhangját,

f) megvizsgálja, hogy nem áll-e fenn valamely a tulajdonjog átruházását, vagy a kérelmező általi megszerzését kizáró, vagy korlátozó feltétel.

(2) Nem adható ingyenesen tulajdonba az olyan vagyonelem, amely valamely állami feladat ellátásához vagy - értékesítése esetén - a feladat finanszírozási forrásának biztosításához, illetve a költségvetési bevételi előirányzatok teljesítéséhez szükséges.

(3) * 

(4) * 

(5) *  Amennyiben a kért ingatlan tulajdonjoga valamely jogszabályi feltétel hiánya miatt - ideértve a (2)-(3) bekezdésben foglaltakat is - nem ruházható át, az MNV Zrt. erről az igénylőt legkésőbb a kezdeményezés megérkezését követő hatvan napon belül értesíti.

(6) Amennyiben a kezdeményezés hiányossága orvosolható, az MNV Zrt. annak kiegészítésére hívja fel az igénylőt.

(7) *  Az MNV Zrt. az igényelt „tulajdonba adni javasolt”, illetve „a tulajdonba adás valamely okból nem teljesíthető” minősítéssel ellátott vagyonelemeket tartalmazó - a Vtv. 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tulajdonosi joggyakorló kezdeményezése esetén a tulajdonosi joggyakorló javaslatát, a felhasználási célra vonatkozó véleményét is tartalmazó - előterjesztését negyedévente összesítve, az adott negyedév utolsó napjáig küldi meg a miniszternek. Az aktuális előterjesztésben azon vagyonelemek szerepeltethetők, amelyekre vonatkozóan a kérelem - a (6) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve - a negyedév utolsó napját legalább hatvan nappal megelőzően az MNV Zrt.-hez megérkezett. Ezen eljárás alól kivételt képez, ha az ingyenes vagyonátruházásra a Vtv. 36. § (2) bekezdés b) pontja alapján kerül sor. Ebben az esetben az MNV Zrt. az ingyenes vagyonátruházásról szóló előterjesztését soron kívül küldi meg a miniszternek.

(8) *  Az állami vagyonba tartozó régészeti leletek ingyenes átruházásának jogát - jogszabályban meghatározott módon - a kulturális örökség védelméért felelős miniszter a kultúráért felelős miniszterrel egyetértésben gyakorolja.

(9) *  A Vtv. 36. § (6) bekezdése szerinti esetben az MNV Zrt. Igazgatósága a kezdeményezés beérkezését követő hatvan napon belül - a Vtv. 36. § (2) bekezdésének c) pontjában foglalt esetben haladéktalanul - döntést hoz. Az MNV Zrt. a döntésről az igénylőt értesíti.

IX. Fejezet

KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ELHELYEZÉSE

52. § (1) A központi költségvetési szervek elhelyezésének biztosítása és koordinálása az MNV Zrt. feladata.

(2) *  A kormányzati elhelyezés megszervezése érdekében a központi költségvetési szervek által használt ingatlanok használatának, hasznosításának, haszonélvezetének, vagyonkezelésének gazdaságosságát, célszerűségét az MNV Zrt. jogosult ellenőrizni.

53. § (1) *  Központi költségvetési szerv az 52. § (1) bekezdésében meghatározott körben - elhelyezési céllal - kizárólag az MNV Zrt. előzetes egyetértése alapján

a) indíthat ingatlan tulajdonjogának az állam javára történő megszerzésére irányuló közbeszerzési vagy más eljárást,

b) köthet ingatlanra vonatkozó olyan jogügyletet, amely az állam tulajdonszerzését eredményezi,

c) indíthat ingatlanra vonatkozó használati jogosultság bármely jogcímen történő megszerzésére irányuló eljárást,

d) köthet saját maga vagy más központi költségvetési szerv javára ingatlanra vonatkozó használati jogosultságot eredményező megállapodást.

(2) Az (1) bekezdés c)-d) pontjaiban foglaltakat nem kell alkalmazni, amennyiben

a) a használati jogosultság hatvan napot meg nem haladó időtartamra szól, vagy

b) az ingatlan egyedi bruttó nyilvántartási értéke az ötmillió forintot nem haladja meg, vagy

c) önálló ingatlanonként legfeljebb 25 m2-t meg nem haladó területrészre vonatkozik, vagy

d) a jogügyletben várható, illetve meghatározott - egyszeri vagy időszakonként megállapított díj esetén az egy évre vonatkozó - ellenszolgáltatás értéke a bruttó egymillió forintot nem haladja meg, vagy

e) a jogügylet külföldön lévő ingatlanra vonatkozik.

(3) *  A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazása esetén a megkötött szerződést meghosszabbítani, vagy ugyanazon szerződő féllel újabb használati jogosultságra vonatkozó szerződést kötni kizárólag az MNV Zrt. előzetes egyetértésével lehet.

(4) *  A központi költségvetési szerv az MNV Zrt. (1) és (3) bekezdés szerinti előzetes egyetértése iránti kérelmét - amennyiben az előzetesen ismert - az ingatlan vagy ingatlanrész és a jogcím pontos megjelölésével, részletes indokolással az irányítást vagy felügyeletet gyakorló szerv vezetője útján, annak egyetértésével terjesztheti elő. Az MNV Zrt. harminc napon belül dönt a kérelemről, amely határidőbe az esetleges hiánypótlás időtartama nem számít bele.

X. Fejezet

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

54. § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2)-(3) * 

(4) * 

(5) * 

(6) * 

(7) *  A 2012. január 1-jét megelőzően létrejött vagyonkezelési szerződésre, valamint a vagyonkezelési szerződés szerinti vagyonkezelőre e rendeletnek a vagyonkezelési szerződésre és a vagyonkezelőre vonatkozó szabályait kell alkalmazni abban az esetben is, ha a vagyonkezelő személye nem felel meg az 1. § (7) bekezdés b) pontjában meghatározottaknak.

(8) *  Az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 457/2013. (XI. 29.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Rendelet1) megállapított 10. § (1) bekezdését, 10. § (3)-(5) bekezdését, 18. § (3), (3a)-(3c), (4) bekezdését a Rendelet1 hatálybalépésekor hatályos vagyonkezelési jogviszonyokban a felek a Rendelet1 hatálybalépéséig meg nem történt elszámolásokra is alkalmazhatják.

(9) *  Az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 178/2014. (VII. 18.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Rendelet2) módosított 2. § (1) és (7) bekezdését, valamint a Rendelet2-vel megállapított 2/A-2/C. §-át a Rendelet2 hatálybalépésekor folyamatban lévő vásárlásokra is alkalmazni kell, ha még nem került sor a tulajdonosi joggyakorló előzetes egyetértésének kezdeményezésére.

(10) *  Az a központi költségvetési szerv muzeális intézmény, amelynek képzőművészeti alkotások gyűjteménygondozása és gyarapítása a gyűjtőkörébe tartozik, vásárlási szabályzatot köteles készíteni, és azt jóváhagyásra a fenntartónak bemutatni. A vásárlási szabályzatban szabályozni kell az értékbecslés megállapításával összefüggő eljárásrendelet is. A Rendelet2 hatálybalépésekor működő központi költségvetési szerv muzeális intézmény 2014. október 1-jéig készíti el és mutatja be jóváhagyásra a fenntartónak a vásárlási szabályzatot.

(11) *  Az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 244/2015. (IX. 8.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Rendelet3.) megállapított 1. § (7) bekezdés k) pontjában és 9/A. §-ában foglaltakat a Rendelet3. hatálybalépését követően benyújtott előzetes írásbeli engedély kiadása iránti kérelmek elbírálása, valamint az azok alapján történő elszámolások során kell először alkalmazni.

(12) *  Az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 411/2015. (XII. 16.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Rendelet4.) megállapított rendelkezéseket a Rendelet4. hatálybalépését követően megindított pályázati, árverési eljárások során kell először alkalmazni.

Melléklet a 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelethez

I. A 14. § (1) bekezdése alapján szolgáltatandó adatok köre

1. Az adatszolgáltatás során vagyonelemenként, tételesen kell jelenteni az adott vagyonelemre vonatkozó adatokat földterület, épület, lakás és egyéb helyiség, gazdálkodó szervezetben fennálló részesedés és közgyűjteményeken kívül elhelyezett, védelem alá eső műtárgyak és alkotások esetében.

2. *  Tételesen kell jelenteni az 1. pontban meghatározottakon túl a tulajdonosi joggyakorló vagyon-nyilvántartási szabályzatában megjelölt értékhatárt meghaladó immateriális javakra, építményekre, gépekre, eszközökre, berendezésekre, felszerelésekre, járművekre és tenyészállatokra vonatkozó adatokat.

3. Az 1. és 2. pontban nem szereplő vagyoncsoportokra vonatkozó adatokat összevontan kell jelenteni.

II. Adatszolgáltatási határidők

A 14. § (1) bekezdésében megjelölt adatszolgáltatást rendszeresen, az alábbi határidőkig kell teljesíteni:

1. *  az állami vagyon tárgyév december 31-ei állományáról évente egyszer, a tárgyévet követő év május 31-ig;

2. *  azon vagyonelemek esetében, ahol a vagyonkezelő, a haszonélvező vagy a használó külön jogszabály előírása miatt az 1. pontban megjelölt határidőig tényadatot nem tud szolgáltatni, a tárgyévet követő év szeptember 30-ig;

3. az I. pont szerint tételesen nyilvántartott vagyonelem állami vagyonba kerüléséről (beruházás, beszerzés, esetleges fellelés stb.), kikerüléséről (értékesítés, káresemény miatti megsemmisülés, selejtezés, térítés nélküli tulajdonba adás stb.), vagyonkezelői jogának átruházásáról, valamint a vagyon nyilvántartott adataiban bekövetkezett változásról harminc napon belül;

4. a vagyonelem értékbecslése esetén a forgalmi értékről haladéktalanul;

5. *  új vagyonkezelői, haszonélvezeti jogot alapító vagy a vagyon hasznosítására kötött jogviszony létesítésekor a szerződés megkötésétől számított harminc napon belül;

6. az 5. pontban megjelölt jogviszony megszűnése esetén haladéktalanul;

7. *  a vagyon vagyonkezelőjének, haszonélvezőjének, használójának törzsadataiban bekövetkezett változásról nyolc napon belül;

8. *  a vagyonkezelési szerződésben - a tulajdonosi joggyakorló beszámoló készítési kötelezettségéhez igazodóan - előírt időpontokban kell teljesíteni.

Az I. pont szerint összevontan nyilvántartott vagyonelemek adatait az 1-4. pontban meghatározott határidőig összesítve kell jelenteni.