Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2017.05.25.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet

a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

A Kormány a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdésének 1-8., 10-18., 20-21., 25-29., 31-34., 36-37., valamint 39-40. pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján - az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva - a VET egyes rendelkezéseinek végrehajtására a következőket rendeli el:

1. § (1) E rendelet alkalmazásában:

1. *  elszámoló számla: olyan a hálózathasználati vagy a villamosenergia-vásárlási szerződés időtartama alatt kiállított, az adott elszámolási időszakra vonatkozó számla, amely az elszámolást az elszámolási időszak kezdő és záró mérőállása közötti tényleges fogyasztás és az egyes zónaidőkre, illetve időszakos árszabás szerinti egy árszabási időszakra vonatkozó díjtétel szorzataként tartalmazza;

2. *  erőműegység: villamos hálózati csatlakozással rendelkező, elsődleges energiaforrás felhasználásával villamos energia, illetve hővel kapcsolt villamos energia termelésére alkalmas technológiailag önálló egységet képező, műszakilag független berendezés (kazán, erőgép és generátor, illetve erőgép és generátor a továbbiakban együtt: főberendezés) vagy berendezéscsoport;

2a. *  fizető: aki fizetési megállapodásban vállalja a felhasználási helyen felhasznált villamos energia ellenértékének, valamint a rendszerhasználati díjnak és a járulékos költségeknek a megfizetését;

2b. *  fogyasztásmérő-berendezés: a villamosenergia-fogyasztás mérésére szolgáló mérőberendezés, a kiegészítő készülékekkel együtt;

2c. *  kiindulási pont: a meglévő közcélú hálózat azon pontja, amelytől a csatlakozást igénylő kijelölt leágazási pontjáig új közcélú villamos hálózatot kell kiépíteni;

3. *  középfeszültség: 1 kV-nál nagyobb és legfeljebb 35 kV névleges feszültség;

4-5. * 

6. lekötött teljesítmény: az a kW mértékegységben kifejezett hatásos teljesítmény, amely a hálózati engedélyes és a rendszerhasználó között, a létrejött hálózathasználati szerződésben a csatlakozási pontra vonatkozóan rögzítésre került;

7-8. * 

9. *  mérlegkör felelős: olyan engedélyes, nem engedélyköteles kiserőmű üzemeltetője vagy felhasználó, aki a Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott mérlegköri feladatokat ellátja;

10. mért magánvezeték: a magánvezeték hálózati engedélyes által mért szakasza;

10a. *  nagyfeszültség: 35 kV-nál nagyobb névleges feszültség;

11. *  próbaüzem: az üzembe helyezés utolsó szakasza, amelynek célja annak igazolása, hogy az erőműegység a jogszabályokban, a hatósági határozatokban és a villamosenergia-ellátási szabályzatokban foglalt, folyamatos és rendeltetésszerű üzemeltetésre vonatkozó követelményeknek üzemelés közben megfelel;

12. profil elszámolású felhasználó: olyan felhasználó, akinek az ellátása a kisfeszültségű hálózatról történik és nem rendelkezik terhelési görbe regisztrálására alkalmas távlehívható fogyasztásmérő készülékkel;

13. * 

14. *  rendelkezésre álló teljesítmény: az a kVA mértékegységben kifejezetett látszólagos teljesítőképesség-érték, amelynek mértékéig a hálózati engedélyes a hálózati teljesítőképességet az adott csatlakozási pontra biztosítja;

14a. *  részszámla: a felhasználó részére az elszámolási időszakon belül rendszeres időközönként kiállított, statisztikai elemzés vagy adatszolgáltatás alapján megállapított villamosenergia-mennyiségen alapuló számla;

15. termelői engedély: a villamosenergia-termelői működési engedély és a kiserőművi összevont engedély;

16. üzemi esemény: a villamosenergia-rendszer üzemében bekövetkező állapotváltozás vagy beavatkozás;

16a. *  végszámla: a felhasználó részére a hálózathasználati vagy a villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnését követően kiállított, az adott időszak alatti mérőállás szerinti fogyasztáson és a zónaidőkhöz rendelt tarifák szorzatán alapuló számla;

17. * 

18. *  energetikai auditálás: olyan eljárás, amelynek révén megfelelő ismereteket gyűjtenek valamely épület vagy épületcsoport, ipari művelet vagy létesítmény, magán- vagy közszolgáltatás aktuális energiafogyasztási profiljára vonatkozóan, továbbá amely meghatározza és számszerűsíti a költséghatékony energia-megtakarítási lehetőségeket, és rögzíti azok eredményeit;

19. *  energiahatékonyság: az energia kihozatal és a bevitt energia hányadosa;

20. *  energiahatékonyságot javító intézkedések: minden olyan intézkedés, amely az energiahatékonyság igazolható, mérhető vagy megbecsülhető növekedéséhez vezet;

21. *  energiahatékonyságot javító programok: a felhasználók egyes csoportjaira vonatkozó energiahatékonyságot javító intézkedések összessége.

(2) Az (1) bekezdésben nem szereplő fogalmakat a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 3. §-a szerint kell értelmezni.

(A VET 10. §-ához)

A megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia termelésének elősegítése

2. § *  A VET 10. § (1) bekezdésében meghatározottak végrehajtása érdekében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) bekérheti a berendezések gyártási dokumentumait. Használtnak minősül az a berendezés melynek gyártási éve öt évnél régebbi, mint az engedély iránti kérelem benyújtásának éve.

(A VET 11. §-ához)

Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvétele és megfizetése alóli mentesség * 

3. § *  Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvétele és megfizetése alóli mentesség céljából a villamosenergia-kereskedő által az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére biztosítandó többletszolgáltatásokat a 26. számú melléklet tartalmazza.

(A VET 13. §-ához)

Háztartási méretű kiserőmű hálózatra csatlakoztatásának és hálózat használatának különös szabályai

4. § A háztartási méretű kiserőmű üzemeltetője által termelt villamos energiát az üzemeltető kérésére az adott csatlakozási ponton értékesítő villamosenergia-kereskedő vagy egyetemes szolgáltató köteles átvenni.

5. § (1) A háztartási méretű kiserőmű rendelkezésre állási teljesítménye alatt a kVA mértékegységben kifejezett erőművi teljesítőképességet kell érteni.

(2) Egy adott csatlakozási ponton háztartási méretű kiserőművet létesíteni, illetve üzemeltetni a felhasználóként ugyanazon csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítmény határáig a csatlakozási szerződés módosítása nélkül, a rendelkezésre álló teljesítményt meghaladó, de legfeljebb a VET 3. § 24. pontjában meghatározott teljesítményig a csatlakozási szerződés megfelelő módosítása mellett, a hálózathoz való csatlakozásra vonatkozó külön jogszabály, továbbá az elosztói szabályzatban, és az elosztó üzletszabályzatában meghatározott részletes szabályok szerint lehet.

(3) A felhasználó a háztartási kiserőmű üzembe helyezésére vonatkozó szándékáról a háztartási méretű kiserőmű alapvető műszaki adatait tartalmazó írásbeli vagy elektronikus igénybejelentésben tájékoztatja a vele jogviszonyban álló elosztót.

(4) A felhasználó a háztartási méretű kiserőmű létesítésére, illetve üzemeltetésére vonatkozó igénybejelentésében köteles nyilatkozni arról, hogy kíván-e villamos energiát betáplálni a közcélú hálózatba, vagy kizárólag saját villamos energia fogyasztásának kielégítése érdekében kíván villamos energiát termelni. A hálózati csatlakozás műszaki jellemzőit ezen nyilatkozat figyelembevételével kell kialakítani.

(5) Ha a háztartási méretű kiserőmű a csatlakozási ponton a közcélú hálózatba villamos energiát betáplál, akkor a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetőjével, mint felhasználóval jogviszonyban álló villamosenergia-kereskedő, illetve egyetemes szolgáltató elszámolási időszakonként a hálózatba összesen betáplált és vételezett villamos energia vonatkozásában a felek megállapodása szerint havi, féléves vagy éves szaldó elszámolást alkalmaz.

(6) *  Amennyiben az elszámolási időszak során a vételezett és betáplált villamosenergia-mennyiségek szaldója alapján az elosztó hálózatba történő villamos energia betáplálás áll fenn, a betáplált villamosenergia-teljesítményt a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetőjével jogviszonyban álló villamosenergia-kereskedő által a részére - mint felhasználó részére - a villamosenergia-vásárlási szerződés alapján értékesített villamos energia átlagos termékárán kell elszámolni.

(7) A fogyasztásmérő berendezés költségeinek viselésére 3 x 16 A teljesítmény határig a felhasználókra, a felett az erőművekre vonatkozó szabályok alkalmazandók.

(8) A háztartási kiserőművek csatlakoztatásával és üzemeltetésével kapcsolatos további szabályokat az ellátási szabályzatok és a hálózati engedélyesek üzletszabályzatai, a villamos energia értékesítés elszámolásával kapcsolatos további szabályokat a kereskedők üzletszabályzatai tartalmazzák.

(A VET 16. §-ához)

Pénzügyi biztosíték

6. § (1) *  A mérlegköri rendszer működtetése, a mérlegkör-felelősök és az átviteli rendszerirányító közötti elszámolás szervezésének pénzügyi - hitelezési és ár - kockázatainak csökkentése érdekében az átviteli rendszerirányító köteles olyan pénzügyi biztosítéki rendszert működtetni, amely kezeli az adott mérlegkör-felelős pénzügyi pozícióinak - teljesítési - kockázatát a Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott elszámolási ciklus alatt.

(1a) *  Az átviteli rendszerirányító a kötelező átvételi rendszer működtetése, valamint a VET 13. § (1) bekezdése szerint az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia finanszírozására kötelezett és az átviteli rendszerirányító közötti elszámolás szervezésének pénzügyi - hitelezési és ár - kockázatainak csökkentése érdekében olyan pénzügyi biztosíték rendszert működtet, amely kezeli a finanszírozásra kötelezett, illetve az értékesítési jogosultsággal rendelkező termelő pénzügyi pozícióinak teljesítési kockázatát jogszabályban meghatározott elszámolási ciklus alatt.

(2) *  Az átviteli rendszerirányító köteles olyan módon kialakítani a pénzügyi kockázatkezelő rendszerét, hogy az számlapénzen kívül más, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerinti likvid eszközök befogadására is alkalmas legyen, elősegítse az átviteli rendszerirányító likviditását és csökkentse a pénzügyi biztosíték nyújtására kötelezett ez irányú költségeit, valamint a pénzügyi biztosíték nyújtására kötelezett nem teljesítése esetén minimalizálja a pénzügyi biztosíték nyilvántartott és valós piaci értéke közötti különbségből adódó pénzügyi kockázatot.

(3) Az átviteli rendszerirányító a pénzügyi biztosítékok befogadásának részletes szabályait az üzletszabályzatában határozza meg.

(A VET 18. és 20. §-ához)

7. § (1) *  Az átviteli rendszerirányító a VET 18. §-ában meghatározott állapotjelentésében külön köteles kitérni a keresletoldali szabályozás összehangolása érdekében tett intézkedéseire és annak eredményére.

(2) *  Az átviteli rendszerirányító a rendszerszintű szolgáltatások biztosításához, az átviteli hálózati veszteség pótlásához, az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mérlegkörének kiegyenlítéséhez szükséges kapacitások és energia beszerzésére vonatkozó ajánlati felhívását honlapján közzéteszi, továbbá az érintett termelői engedélyesnek, felhasználónak és termelői engedélyessel rendszerszintű szolgáltatás biztosításához szükséges szabályozási képesség lekötésére vagy felhasználóval keresletoldali szabályozási képesség lekötésére irányuló megállapodással rendelkező villamosenergia-kereskedőnek (a továbbiakban e §-ban: megállapodással rendelkező villamosenergia-kereskedő) elektronikusan közvetlenül is megküldi.

(3) *  Az átviteli rendszerirányító ajánlati felhívása a Kereskedelmi Szabályzatban rögzített időtávra vonatkozhat.

(4) Az ajánlati felhívásban meg kell határozni az ajánlattétel határidejét, valamint azon követelményeket és műszaki feltételeket, amelyeket az ajánlattevőnek teljesítenie kell.

(5) *  Az átviteli rendszerirányító ajánlati felhívása során az ajánlattételi határidő lejáratát, valamint a pályázat eredményhirdetésének időpontját a felhívással érintett időszak kezdő időpontjának figyelembevételével határozza meg.

(6) *  Amennyiben a termelői engedélyes, a felhasználó, illetve a megállapodással rendelkező villamosenergia-kereskedő az ajánlati felhívásban meghatározott feltételeknek megfelel, akkor köteles az átviteli rendszerirányító részére ajánlatot tenni.

(6a) * 

(7) *  Amennyiben az ajánlattételre kötelezettek a (6) bekezdés szerinti kötelezettségüknek nem tesznek eleget, az átviteli rendszerirányító a Hivatalnak bejelentést tesz. A Hivatal a jogszabályi kötelezettség megszegésének megállapítása esetén a VET 96. §-ának (1) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza.

(8) *  Az átviteli rendszerirányító az ajánlatokat a Kereskedelmi Szabályzatban, illetve az ajánlati felhívásban közzétett szempontok szerint bírálja el. Az átviteli rendszerirányító a nyertes - hazai vagy külföldi - ajánlattevőkkel az üzletszabályzatában meghatározott szerződésminta alapján szerződést köt.

(A VET 24. §-ához)

Hálózat üzemeltetés

8. § (1) *  A hálózati engedélyes a működési engedélyében meghatározott területen a közcélú hálózat tulajdonjogától függetlenül köteles gondoskodni a működési engedélye hatálya alá tartozó a közcélú hálózat üzemeltetéséről, karbantartásáról, fenntartásáról, javításáról, felújításáról és fejlesztéséről. A fejlesztésére vonatkozó kötelezettségének oly módon köteles eleget tenni, hogy a működési engedélyében meghatározott területen valamennyi rendszerhasználó közcélú hálózathoz való hozzáférése biztosítható legyen. A munkák elvégzését a hálózati elem tulajdonosa, valamint a hálózati elemnek helyt adó ingatlan tulajdonosa köteles tűrni és a hálózati engedélyessel együttműködni.

(2) *  Az átviteli rendszerüzemeltető és az elosztó a hálózati elem tulajdonosával kötött megállapodásnak megfelelően az igénybevétellel arányos díjat fizet, ha a felhasználók ellátása érdekében a saját tulajdonú eszközök mellett idegen tulajdonban lévő hálózati elemet is igénybe vesz. Ezen összeget a rendszerhasználati díjakban történő elismerése érdekében a hálózati engedélyes által benyújtott kérelem alapján a Hivatal, mint indokolt költségként elismerhető összeget, a rendszerhasználati díjak szabályozása során figyelembe veszi. A villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmazzák azon kötelező tartalmi elemeket, amelyekben a hálózati engedélyes és a hálózati elem tulajdonosa, valamint a hálózatnak helyt adó ingatlan tulajdonosa kötelesek megállapodni.

(3) A hálózati engedélyes a hálózathoz való hozzáférést befolyásoló tervezett karbantartási, javítási, felújítási munkákról vagy fejlesztésekről az érintett hálózati szakaszra csatlakozott termelői engedélyessel egyeztet.

(4) *  Az elosztó évente jelentést küld a Hivatalnak, a hálózatára csatlakozott nem engedélyköteles kiserőművek számáról (a háztartási méretű kiserőműveket elkülönítve), fajtájáról, beépített névleges teljesítőképességéről, a hálózatra adott és az onnan vételezett villamos energia mennyiségéről.

(A VET 25. §-ához)

Hálózatfejlesztési terv * 

9. § *  (1) Az átviteli rendszerirányító a villamosenergia-rendszer 132 kV-os és annál nagyobb feszültségű hálózatokra vonatkozó hálózatfejlesztési terv (a továbbiakban: hálózatfejlesztési terv) megalapozása érdekében a fogyasztói igények előrejelzéséről és a villamosenergia-rendszer közép- és hosszú távú forrásoldali kapacitásfejlesztéséről külön-külön elemzést készít.

(2) Az átviteli rendszerirányító az (1) bekezdés szerinti elemzésekben dokumentálja

a) az előző elemzési ciklusban készített változatok értékelését,

b) az adott elemzési ciklus során figyelembe veendő szempontokat és az ezek alapján kidolgozandó elemzések változatait, és

c) a kidolgozott változatokat.

(3) Az átviteli rendszerirányító a hálózatfejlesztési tervben dokumentálja

a) az előző tervezési ciklusban készített változatok értékelését,

b) az adott tervezési ciklus során figyelembe veendő szempontokat és a hálózatfejlesztési terv ezek alapján kidolgozandó változatait, és

c) az egyes, részletesen kidolgozott - műszakilag egyenértékű - hálózatfejlesztési változatokat, ennek keretében a 132 kV-os és annál nagyobb feszültségű hálózat állapotát, továbbá a megvalósítandó változatra vonatkozó javaslatot.

(A VET 27. §-ához) * 

A csatlakozó berendezés és a csatlakozási pont átalakítása vagy áthelyezése * 

9/A. § *  (1) A csatlakozó berendezést, vagy a csatlakozási pontot a hálózati engedélyes a hálózati viszonyoknak, valamint a műszaki, gazdasági és biztonsági követelményeknek megfelelően, a felhasználók villamosenergia-ellátásának és a csatlakozó berendezés vagy csatlakozási pont megváltoztatásával érintett egyéb érdekeltek jogos érdekeinek sérelme nélkül, a rendszerhasználó beleegyezése esetén, saját költségén jogosult megváltoztatni.

(2) A rendszerhasználónak vagy annak kérésére, akinek a csatlakozó berendezés vagy csatlakozási pont áthelyezése, átalakítása jogát vagy jogos érdekét érinti (a továbbiakban e §-ban: egyéb érdekelt) a hálózati engedélyes a csatlakozó berendezést, vagy a csatlakozási pontot áthelyezheti, vagy átalakíthatja, ha az áthelyezés, vagy az átalakítás más rendszerhasználó jogos érdekeit nem sérti, annak műszaki feltételei adottak és a rendszerhasználó - vagy az egyéb érdekelt által kért áthelyezés, vagy átalakítás esetén az egyéb érdekelt - vállalja az átalakítással vagy az áthelyezéssel kapcsolatban felmerülő költségek viselését.

(A VET 32. §-ához)

Az elosztó hálózati veszteség beszerzése * 

10. § (1) *  Az elosztó az elosztó hálózati veszteség pótlásához szükséges energia beszerzésére vonatkozó ajánlati felhívását a honlapján, és az Elosztói Szabályzatban meghatározattak szerint közzé teszi.

(2) Az ajánlati felhívásban meg kell határozni az ajánlattétel határidejét, az ajánlatok értékelésének szempontjait, valamint azon követelményeket és műszaki feltételeket, amelyeket az ajánlattevőnek teljesítenie kell.

(A VET 34. §-ához)

Közvilágítás

11. § *  (1) A közvilágítási berendezéseknek az elosztó hálózat tartószerkezetein és létesítményeiben történő elhelyezésével, üzemeltetésével összefüggő kérdéseket rendező szerződés (a továbbiakban: közcélú közvilágítási használati szerződés) kötelező tartalmi elemeit a 3. számú melléklet tartalmazza.

(2) Ha az elosztó üzletszabályzata alapján a közvilágítási célra vételezett villamos energia elszámolása kizárólag a mért fogyasztás alapján történhet, a 14. § (7) bekezdésében foglaltaktól eltérően a mérőhely kialakításának költségét az elosztó viseli.

Mentesítés a hozzáférési szabályok alkalmazása alól * 

11/A. § *  A Hivatal által a VET 37. § (1) bekezdése szerinti hatáskörben folytatott eljárás során - a rendszerösszekötő vezetékre vonatkozó mentesítési kérelem elbírálásának elősegítése céljából - az átviteli rendszerirányító köteles a Hivatal részére a közcélú hálózattal kapcsolatosan véleményt adni. Az átviteli rendszerirányító véleményéről a Hivatalt annak megkeresésétől számított 30 napon belül tájékoztatja.

(A VET 38-39. §-ához és 66. §-ához)

Közvetlen vezeték * 

12. § *  (1) A közvetlen vezeték üzemeltetője felelős a közvetlen vezeték zavartalan és biztonságos működtetéséért, üzemeltetéséért, karbantartásáért és a villamos energia vételezőhöz történő továbbításáért.

(2) A közvetlen vezeték üzemeltetője az erőmű és a közcélú hálózat csatlakozási pontjára vonatkozóan a hálózati engedélyessel hálózathasználati szerződést köthet, amely alapján a hálózati engedélyes az erőmű és a közcélú hálózat csatlakozási pontján a közvetlen vezeték üzemeltetője rendelkezésére áll.

(3) A közvetlen vezeték üzemeltetője a közcélú hálózat használatáért a (2) bekezdés szerinti hálózathasználati szerződés alapján a hálózati engedélyesnek rendszerhasználati díjat fizet. A közvetlen vezeték üzemeltetője és a hálózati engedélyes közötti elszámolás az erőművi vételezést mérő fogyasztásmérő berendezés, továbbá az erőmű és a közvetlen vezeték csatlakozási pontján felszerelt mérőberendezés adatai alapján történik.

(4) A termelő, a hálózati engedélyes és a közvetlen vezeték üzemeltetője a villamosenergia-ellátási szabályzatokban előírtak szerint együttműködik a villamosenergia-rendszer üzembiztos működése, az előírt hiteles mérés és elszámolás megvalósítása és a közvetlen vezetékről ellátott vételezők ellátása céljából.

(5) Az erőmű üzemszünete esetén követendő szabályokról és eljárásrendről rendelkezni kell

a) a közvetlen vezeték üzemeltetője és a hálózati engedélyes közötti (2) bekezdés szerinti hálózathasználati szerződésében,

b) a közvetlen vezeték üzemeltetője és a termelő közötti szerződésben, valamint

c) a közvetlen vezeték üzemeltetője és a közvetlen vezetékről ellátott vételező közötti, a közvetlen vezeték használatára vonatkozó jogokat és kötelezettségeket tartalmazó szerződésben (a továbbiakban: közvetlen vezeték használati szerződés).

12/A. § *  (1) A közvetlen vezeték használati szerződésnek a közvetlen vezetékre kapcsolódó vételező vonatkozásában tartalmaznia kell a 13/D. §-ban meghatározott rendelkezéseket azzal, hogy a magánvezeték alatt közvetlen vezeték értendő, valamint a felhasználóra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni. A vételező, a hálózati engedélyes, a termelő és a közvetlen vezeték üzemeltetője megállapodik a VET 38. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak betartását biztosító eljárásrendről, amelyet a VET 38. § (3) bekezdésében foglalt megállapodáshoz csatolni kell.

(2) A közvetlen vezeték üzemeltetőjének felelőssége a vételezővel szemben - figyelemmel a 12. § (5) bekezdésének erőmű üzemszünetére vonatkozó rendelkezésére is - a villamos energiának az erőmű csatlakozási pontjától a közvetlen vezetékre kapcsolódó vételező kapcsolódási pontjáig történő szállítására terjed ki.

(3) A közvetlen vezeték üzemeltetője a közvetlen vezeték használati szerződés szerinti ütemezésben gondoskodik a vételező villamosenergia-fogyasztására vonatkozó, a számlázás alapjául szolgáló hiteles mérési adatok gyűjtéséről és számításáról.

(4) A közvetlen vezetékhez való hozzáférés feltételei nem adhatnak alapot visszaélésre, nem tartalmazhatnak indokolatlan korlátozásokat, valamint nem veszélyeztethetik a közvetlen vezeték használati szerződésben rögzített ellátásbiztonságot és a szolgáltatásminőséget, továbbá biztosítaniuk kell az egyenlő bánásmódot.

(5) A közvetlen vezeték üzemeltetője üzemviteli naplót vezet a 13. § (2)-(4) bekezdésében foglaltak szerint, valamint köteles a vezetékes szolgáltatás díját illetően a 13. § (5) bekezdésében - a felhasználóra vonatkozó rendelkezések kivételével - a magánvezetékes szolgáltatás díjára vonatkozó szabályokat alkalmazni.

(6) Ha a vételező a közcélú hálózathoz kizárólag közvetlenül kíván csatlakozni, a közvetlen vezeték engedélyese biztosítja a közcélú hálózatra csatlakozásig a közvetlen vezetékhez való hozzáférést, valamint a közcélú hálózathoz való csatlakozás érdekében a hálózati engedélyessel együttműködik.

Magánvezeték * 

13. § *  (1) A magánvezeték engedélyese köteles a magánvezetéket a VET, e rendelet és a vonatkozó más jogszabályok rendelkezései szerint folyamatosan, a jogszabályokban, a hatósági előírásokban és a szabványokban rögzített minőségi és üzembiztonsági elvárásoknak megfelelő módon üzemeltetni.

(2) A magánvezeték engedélyese üzemviteli naplót vezet a magánvezetékről ellátott vételezőt és felhasználót érintő üzemszünetről, hálózati kiesésről, üzemzavarról és feszültségingadozásról, továbbá a magánvezetékről ellátott vételezővel vagy felhasználóval a magánvezetékes szolgáltatással kapcsolatos levelezéséről.

(3) A hálózati engedélyes, a vételező és a felhasználó az üzemviteli napló rá vonatkozó adatot tartalmazó részeibe betekinthet, és arról számára - kérése esetén - másolatot vagy kivonatot kell biztosítani, valamint a (2) bekezdésben meghatározott eseményekkel kapcsolatosan tájékoztatást kell nyújtani. A hálózati engedélyes, a vételező és a felhasználó az üzemviteli naplóban észrevételeit feltüntetheti.

(4) A magánvezeték engedélyese az üzemviteli naplót és a magánvezetékről ellátott vételezővel vagy felhasználóval folytatott levelezését két évre visszamenőleg megőrzi.

(5) A magánvezeték engedélyese a magánvezetékes szolgáltatást a vételező, a felhasználó és a termelő részére szerződéses megállapodásban foglalt, költségalapú díj ellenében nyújtja. A díj alapját a vezetékes szolgáltatás igazolt költségei képezhetik, ideértve a magánvezeték üzemeltetési és hálózati veszteségi költségeit, valamint - figyelemmel a Hivatal honlapján közzétett villamos energia rendszerhasználati módszertanra - az üzemeltetett vezeték eszközértékére alkalmazott tőkeköltséget.

(6) A magánvezeték engedélyese a magánvezetékes szolgáltatási és a továbbadási tevékenységéről köteles olyan elkülönült nyilvántartást vezetni, amely biztosítja a tevékenységenkénti átláthatóságot, a diszkrimináció-mentességet, és - az egyéb tevékenységeivel szemben is - kizárja a keresztfinanszírozást.

13/A. § *  (1) A magánvezeték engedélyese naptári évente, az adott üzleti évet követően kiértékeli az engedélyköteles tevékenységével kapcsolatos működését az üzemviteli naplóban foglaltak és a 13. § (6) bekezdés szerinti adatok alapján.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kiértékelésben éves összefoglaló adatokkal külön be kell mutatni, hogy

a) a továbbadott villamosenergia-mennyiség átlagára meghaladta-e az adott üzleti évre vonatkozóan beszerzett villamos energia átlagárát,

b) a hálózati engedélyessel kötött hálózathasználati szerződése alapján a villamosenergia-rendszer használatáért fizetett rendszerhasználati díjakat haszonszerzés nélkül hárította-e át az általa üzemeltetett magánvezetékről ellátott vételezőkre, és

c) a magánvezetékes szolgáltatási tevékenysége során miként alkalmazta a 13. § (5) bekezdés igazolt költségalapú díjra vonatkozó meghatározását.

(3) A kiértékeléshez a vételezők és a (2) bekezdés c) pontja esetén felhasználók részére hozzáférési jogot kell biztosítani.

13/B. § *  (1) Ha a magánvezeték engedélyese a magánvezetékre kapcsolódó vételezőnek továbbadással villamos energiát értékesít, és magánvezetékes szolgáltatást nyújt, a kiállított számlán elkülönítve, külön-külön tünteti fel a VET 66. § (5) bekezdés a) pont szerinti villamosenergia-beszerzési átlagárat, valamint a VET 66. § (7) bekezdése alapján érvényesített díjakat, egyéb pénzeszközöket és az adókat.

(2) Ha a magánvezeték engedélyese a magánvezetékre kapcsolódó felhasználónak magánvezetékes szolgáltatást nyújt, a kapcsolódási ponton a hálózati engedélyes által mért - a felhasználó által felhasznált - villamosenergia-mennyiség után a közcélú hálózatra csatlakozás feszültségszintjéhez igazodó rendszerhasználati díjakat a hálózati engedélyes részére a felhasználó fizeti meg.

13/C. § *  (1) Amennyiben a magánvezeték engedélyese villamosenergia-kereskedelmi engedély iránti kérelmet nyújt be a Hivatalhoz, erről a vételezőt a kérelem benyújtásával egyidejűleg írásban tájékoztatja, valamint felhívja a vételező figyelmét arra, hogy a vételezőnek történő továbbadásra a villamosenergia-kereskedelmi engedélye hatálybalépését követően nem jogosult.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak tartalmaznia kell a hálózati engedélyes nevét és ügyfélszolgálati irodájának címét, továbbá a magánvezeték használatára irányuló jogokat és kötelezettségeket tartalmazó szerződés (a továbbiakban: magánvezeték-használati szerződés) megkötésének vagy módosításának részletes feltételeit, valamint a villamosenergia-értékesítésre vonatkozó ajánlatot.

(3) Amennyiben a vételező a továbbadás megszűnését követően felhasználóként a magánvezetéken keresztül kíván villamos energiát vételezni, a VET 39/B. §-a alapján legkésőbb a továbbadás megszűnéséig

a) a hálózati engedélyessel hálózathasználati szerződést,

b) a magánvezeték engedélyesével magánvezeték-használati szerződést köt, vagy meglévő szerződését módosítja, valamint

c) villamosenergia-kereskedővel villamosenergia-vásárlási szerződést köt.

(4) A hálózathasználati szerződés megkötéséhez az új vagy módosított magánvezeték-használati szerződésben a magánvezeték és a közcélú hálózat csatlakozási pontjának a felhasználóra vonatkoztatott rendelkezésre állás feltételeiről a felek megállapodnak.

(5) Amennyiben a vételező a közcélú hálózatra közvetlenül kíván csatlakozni, legkésőbb a továbbadás megszűnéséig a hálózati engedélyessel hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerződést, továbbá villamosenergia-kereskedővel villamosenergia-vásárlási szerződést köt.

(6) A magánvezeték engedélyese 8 napon belül írásban tájékoztatja a vételezőt, amennyiben a villamosenergia-kereskedelmi engedély részére kiadásra került. A magánvezeték engedélyese a felhasználóvá vált vételező folyamatos ellátásának megvalósulásáig, de legfeljebb a villamosenergia-kereskedelmi engedélyének megszerzését követő 60 napig köteles a továbbadást változatlan feltételek mellett folytatni.

(7) A hálózati engedélyes, a magánvezeték engedélyese és a magánvezetékre kapcsolódó felhasználó a villamosenergia-ellátási szabályzatokban előírtak szerint együttműködik a villamosenergia-rendszer üzembiztos működése, az előírt hiteles mérés és elszámolás megvalósítása céljából.

13/D. § *  (1) A vételezővel vagy felhasználóval kötött, a magánvezetékhez történő kapcsolódásra, a magánvezetékes hálózati szolgáltatásra, valamint a vételező esetében a továbbadásra vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell

a) a kapcsolódási pont helyét;

b) a kapcsolódási pont kapacitását (kVA) és műszaki jellemzőit;

c) vételező esetében a kapcsolódási ponton használt teljesítményt (kVA), annak megjelölésével, hogy a használt vagy a rendelkezésre álló teljesítmény ideiglenesen vagy véglegesen kerül-e a vételezőnek átadásra, felhasználó esetében a csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítményt (kVA);

d) a vételezői vagy felhasználói berendezés műszaki jellemzőit;

e) szükség esetén a vételezői vagy felhasználói berendezés hálózati visszahatásának megengedett legnagyobb mértékét és a visszahatás csökkentésére szolgáló műszaki megoldásokat;

f) a magánvezetékhez történő csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeit, a bekapcsolás szabályait;

g) a szolgáltatott villamos energia műszaki jellemzőit;

h) az üzembiztonság, a műszaki követelmények, a karbantartás, az üzemzavar-elhárítás, fejlesztés terén nyújtott szolgáltatásokat;

i) vételező esetében a villamos energia mérésére vonatkozó rendelkezéseket, ennek keretében a méréssel kapcsolatos üzemeltetői és vételezői kötelezettségeket, a mérési helyet, a mérőberendezések kiépítésének általános feltételeit, a mérési időszakok meghatározását, valamint a mérők tulajdonjogának, elhelyezésének, felszerelésének, karbantartásának és cseréjének szabályait;

j) a számlázás és a számlakifogás szabályait;

k) a díjfizetés részletes szabályait, ideértve a magánvezeték használatához kapcsolódó szolgáltatásokért fizetendő díjak fizetésének szabályait is;

l) a vételezővel vagy a felhasználóval történő kapcsolattartás, a 13. § (2) bekezdés szerinti üzemviteli naplóhoz és a 13/A. § (1) bekezdés szerinti kiértékeléshez történő hozzáférés módját, valamint a magánvezeték engedélyesének a hálózati engedélyessel vagy a villamosenergia-kereskedővel szembeni fizetési késedelembe eséséről szóló tájékoztató közzétételének módját;

m) a vételezői, illetve felhasználói panaszok kezelésének és ügyintézésének rendjét, valamint helyét;

n) a vételezőből felhasználóvá válás általános feltételeit, kiterjedve

na) az eljárásrendre,

nb) a közvetett rendelkezésre állás feltételeire, valamint

nc) az elszámolás kialakítása céljából a hálózati engedélyessel történő együttműködés szabályozására;

o) az előre tervezhető éves rendes karbantartási, felújítási munkálatokat, az ezzel kapcsolatos szüneteltetés kezdő időpontját és várható időtartamáról történő előzetes értesítés módját, továbbá eseti üzemzavar vagy egyéb üzemi esemény bekövetkezése esetén alkalmazandó korlátozás és értesítés szabályait;

p) a szerződésszegés eseteit és jogkövetkezményeit, különös tekintettel a vételezőnek és a felhasználónak a magánvezetékes szolgáltatásból fizetési késedelem miatt vagy egyéb okból történő ideiglenes vagy végleges kikapcsolásának eseteire és eljárásrendjére; és

q) a jogorvoslatra vonatkozó rendelkezéseket.

(2) Az (1) bekezdés n) pont nb) alpontja szerinti közvetett rendelkezésre állás biztosítása, valamint az (1) bekezdés p) pontja szerinti kikapcsolásra vonatkozó tartalmi elemekről a magánvezeték engedélyese a hálózati engedélyessel egyeztet, és a hálózati engedélyes észrevételeit az (1) bekezdés szerinti szerződések tartalmának kialakításához figyelembe veszi. Az egyeztetésről a magánvezeték engedélyese írásos emlékeztetőt készít.

13/E. § *  Arra a felhasználóra, aki a VET 39. § (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott célokból magánvezetéket egy épületen belül létesít, a 13-13/D. § magánvezeték engedélyesére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a magánvezeték engedélyese alatt a felhasználót kell érteni.

(A VET 40-43. §-ához)

Mérés, leolvasás

14. § (1) * 

(2) *  Nem profil alapú elszámolású rendszerhasználók esetén a hálózati engedélyes terhelési görbe regisztrálására alkalmas távlehívható fogyasztásmérő készülékkel biztosítja a mérést és legalább naponta elvégzi a mérési adatok távlehívását.

(3) *  A villamosenergia-ellátási szabályzatok szerint meghatározott mérési adatokat a Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott adatformátumban és időpontig kell megküldeni az átviteli rendszerirányító részére. Ezen túlmenően a hálózati engedélyes a számlázás alapjául szolgáló adatokat azok rendelkezésre állásától számított 3 napon belül köteles továbbítani az érintett felhasználóval jogviszonyban álló kereskedő és egyetemes szolgáltató részére, a Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott feltételek szerint, az ott meghatározott feldolgozásban.

(4) *  A rendszerszintű, ezen belül különösen az elszámoláshoz szükséges együttműködés érdekében valamennyi engedélyes - a magánvezeték engedélyese és a közvetlen vezeték engedélyese kivételével - az átviteli rendszerirányító által összehangolt adatforgalmi-kommunikációs rendszert működtet. A kommunikációs rendszerrel kapcsolatos alapkövetelményeket a villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmazzák.

(5) Az átviteli rendszerirányító és az elosztók kötelesek az általuk összesített hiteles mérési, elszámolási adatokat, valamint a fogyasztásmérő berendezés hitelességére vonatkozó dokumentumokat - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hálózathasználati szerződésből eredő igények elévüléséig megőrizni és az érintett rendszerhasználó rendelkezésére bocsátani a Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott módon és adatformátumban.

(6) Az adatforgalom biztosításához szükséges modemről, a távlehívható fogyasztásmérőről, elszámolást szolgáló áramkorlátozó és időprogram kapcsoló készülékekről, azok felszereléséről és karbantartásáról a hálózati engedélyes saját költségén gondoskodik.

(7) A fogyasztásmérő berendezés elhelyezésére szolgáló mérőhelyet az elosztói szabályzatban meghatározott minimális követelmények és szabályok betartásával kell kialakítani. A mérőhelyet a felhasználó saját költségén alakítja ki.

(8) A távlehívható fogyasztásmérő távleolvasását lehetővé tevő adatátviteli kapcsolat felhasználási helyen belül történő kiépítésének költsége és az adatátviteli kapcsolat folyamatos biztosításának kötelezettsége és azok költségei, beleértve az előfizetési díjat is, a felhasználót terhelik.

(9) *  A hálózati engedélyes - ha az épületen az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendelet szerinti jelentős felújítást végeznek, és a felhasználó nem rendelkezik fogyasztásmérő-berendezéssel - a felújítást követően köteles gondoskodni fogyasztásmérő-berendezés felszereléséről.

14/A. § *  (1) *  A Kormány a szükséges feltételek fennállása esetén, a Hivatal javaslata alapján dönt az elektronikus fogyasztásmérési-rendszer bevezetéséről. A bevezetés időpontjának megállapításakor és a javaslat benyújtásakor figyelembe kell venni:

a) a kor technikai-technológiai lehetőségeihez mérten az energia rendszer hatékonyságát szolgáló, rendelkezésre álló, egységesen elfogadott és kiforrott műszaki megoldásokat,

b) a rendelkezésre álló technikai megoldások pénzügyileg ésszerű és a potenciális energia-megtakarításhoz képest arányos mértékű hazai bevezetési költségét,

c) a rendszer nemzetközi tapasztalatait.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakról a Hivatal évente tájékoztatja a Kormányt.

15. § (1) Az átviteli hálózatra csatlakozó felhasználó villamosenergia-felhasználása a VET 40. §-ának (1) bekezdés c) pontja szerint az átviteli rendszerirányító feladatkörébe tartozó, és tulajdonában lévő fogyasztásmérő berendezés alapján számolható el.

(2) * 

16. § (1) *  Az elosztók a teljesítménymutató és tároló fogyasztásmérő készülékkel nem rendelkező felhasználók villamosenergia-felhasználás mérése és számlázása érdekében - egymással együttműködésben kialakított egységes módszertan alapján - a különböző felhasználói csoportok felhasználási szokásairól profilokat készítenek.

(2) Az elosztó - a (3) bekezdés szerinti eltéréssel - a felhasználó kérésére a 14. § (6)-(8) bekezdés szerinti költségviselési rendelkezések alkalmazásával távlehívható fogyasztásmérő készüléket szerel fel.

(3) Nem kötelezhető terhelési görbe regisztrálására alkalmas távlehívható fogyasztásmérő készülék felszerelésére az elosztó azon, a kisfeszültségű hálózatról ellátott felhasználók tekintetében, akik (amelyek)

a) *  profilon alapuló elszámolás alapján vételezik a villamos energiát,

b) közvilágítás vagy egyéb, a közvilágítási elosztó hálózatról ellátott vagy azzal együtt vezérelt világítás (telefonfülke, közlekedési jelzőtábla, reklámvilágítás stb.) céljára vételeznek.

17. § *  Az elosztó a profilokat köteles a Hivatal megkeresésére, de legalább kétévente külön megkeresés nélkül is felülvizsgálni, a vizsgálat lezárását követő 30 napon belül a vizsgálat eredményéről a Hivatalt írásban tájékoztatni és amennyiben szükséges, a profilok módosítását kérelmezni.

18. § (1) *  A profil elszámolású felhasználót a felhasználási hely szerinti területen működési engedéllyel rendelkező elosztó köteles a profilok alapján besorolni. Az elosztó a besorolást objektív módon, az elosztói szabályzatban és az üzletszabályzatában foglaltak szerint köteles végrehajtani.

(2) *  A 16. § (3) bekezdés b) pontja szerint vételező felhasználók profilját a fényforrásoknak az előtétekkel és egyéb tartozékokkal együtt számított hatásos névleges teljesítményfelvétele, a közvilágítási naptár vagy a tényleges kapcsolások alapján meghatározott világítási időtartam szerint kell meghatározni.

19. § *  A profil elszámolású felhasználó által fizetett rendszerhasználati díjak tartalmazzák a menetrend kiegyensúlyozásának költségeit is a Hivatal határozatában meghatározottak szerint.

20. § *  A profil elszámolású felhasználóval az adott időszakra vonatkozó mért fogyasztás és az ugyanezen időszakra statisztikai elemzéssel előre megbecsült fogyasztás különbségét a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, az elosztó és a kereskedő üzletszabályzatában, valamint a hálózat használati és villamosenergia-vásárlási szerződésekben meghatározottak szerint kell - a hálózathasználati szerződés eltérő rendelkezése hiányában - legalább éves gyakorisággal elszámolni.

20/A. § *  (1) Ha a VET 40. § (4b) bekezdése szerinti ismételt leolvasás és az időpont- egyeztetés is eredménytelen, a hálózati engedélyes köteles a becsült mérőállást megállapítani, valamint 5 napos időtartam megjelölésével tértivevényes levélben vagy egyéb igazolható módon a felhasználó figyelmét felhívni a leolvasás legfeljebb két hónapon belüli ismételt elvégzésének várható idejére. Az értesítésben megjelölt, az időpont-egyeztetési lehetőség során választható leolvasási időpontnak legalább két napon 7 órától 20 óráig tartó időtartamot is kell tartalmaznia. Az értesítésnek tartalmaznia kell a hálózati engedélyes időpontegyeztetésre alkalmas elérhetőségét is. Az értesítésnek legalább 8 nappal a megjelölt legkorábbi leolvasási időpont előtt a felhasználó rendelkezésére kell állnia.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti értesítés ellenére a felhasználó nem él az időpont-egyeztetés lehetőségével vagy nem biztosítja a leolvasás elvégzését, a hálózati engedélyest a leolvasás elmaradásáért nem terheli felelősség.

21. § *  (1) A felhasználói típuscsoportokra kidolgozott profilokat az elosztói szabályzat tartalmazza.

(2) A mérlegkörök elszámolásához szükséges elszámolási mérési adatok képzését és továbbítását a villamosenergia-ellátási szabályzatok határozzák meg.

(3) A profilozási és felhasználói elszámolási eljárás, az engedélyesek egymás közötti elszámolásának részletes szabályait, valamint a mérés kialakításának követelményeit a villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmazzák.

21/A. § *  (1) Az engedélyes biztosítja, hogy a számlázás és az elszámolás a tényleges energiafogyasztás és az egyes zónaidőkre, illetve időszakos árszabás szerinti egy árszabási időszakra vonatkozó díjtétel szorzatán alapuljon, valamint a számla megjelenítése világos és érthető legyen.

(2) Távlehívható fogyasztásmérővel végzett mérés esetén az elszámolás alapját képező mennyiség megállapítására vonatkozó módszertant az elosztói szabályzatban úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa a kezdő és záró mérőállások különbségével való egyezést, valamint a tényleges energiafogyasztás és az egyes zónaidőkre, illetve időszakos árszabás szerinti egy árszabási időszakra vonatkozó díjtétel szorzatán alapuljon.

(3) A villamos energia tényleges, aktuálisan alkalmazott értékesítési árát, valamint a fogyasztási időszakra vonatkozó elszámolt energiafogyasztást minden alkalommal fel kell tüntetni a számlán. Elszámoló számla vagy végszámla esetén a villamos energia tényleges, aktuálisan alkalmazott - évközi árváltozás esetén az évközi időszakos - értékesítési árát, valamint a kezdő és a záró fogyasztásmérő-állásokkal együtt az elszámolási időszakra vonatkozó tényleges energiafogyasztást fel kell tüntetni.

(4) A profil alapú felhasználó esetén a részszámla akkor alapulhat az elosztó általi statisztikai elemzéssel (becsléssel) megállapított villamosenergia-mennyiségen, ha az adott időszakra vonatkozóan nem kerül sor

a) a fogyasztásmérő-berendezés elosztó általi leolvasására, vagy

b) az a) pont hiányában a felhasználó adatszolgáltatása keretében a fogyasztásmérő-berendezés mérőállásának bejelentésére az elosztónál.

(5) A villamosenergia-kereskedőnek és - a fogyasztási adatok, valamint a c) pont tekintetében - az elosztónak az elszámoló számlán vagy a számlához csatoltan tájékoztatásul fel kell tüntetni

a) a felhasználó az elszámolt energiafogyasztásának a megelőző elszámolási időszak azonos időszakában mért fogyasztással való összehasonlítását, ha ez az adat ugyanazon szerződés alapján rendelkezésre áll,

b) a lakossági fogyasztók részére az átlagos villamosenergia-fogyasztással történő összehasonlítást vagy az összehasonlítási lehetőség elérhetőségét, és

c) a 23/A. § (6) és (7) bekezdésében megjelölt elérhetőségeket.

(6) Az (5) bekezdés szerinti adatokat és információkat

a) az elszámoló számla mellett legalább egy részszámlán vagy ahhoz csatoltan fel kell tüntetni, ha a profil alapú felhasználó az elosztóval előzetesen statisztikai elemzéssel (becsléssel) megállapított részszámlázásban állapodott meg, vagy

b) legalább negyedévente - az elszámoló számlán, valamint a részszámlákon vagy azokhoz csatoltan - fel kell tüntetni, ha a profil alapú felhasználó az elosztóval előzetesen statisztikai elemzéssel (becsléssel) megállapított részszámlázásban állapodott meg, és ezt kéri vagy elektronikus számlázást választott.

(7) Az engedélyes a felhasználó számára a távleolvasott adatokhoz honlapján hozzáférést biztosít az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek megfelelően és az üzletszabályzatában meghatározott módon.

21/B. § *  (1) A villamosenergia-kereskedő és az elosztó a felhasználó kérésére a részszámlát, valamint az elszámoló számlát elektronikus úton bocsátja ki. A villamosenergia-kereskedő és az elosztó az elektronikus számlázás lehetőségét térítésmentesen biztosítja.

(2) Elektronikus számlázás esetén a számla tartalma és fogyasztási adatokról való tájékoztatási kötelezettség - jogszabályban eltérő rendelkezése hiányában - megegyezik a nyomtatott számla tartalmával és a nyomtatott számla esetében előírt tájékoztatási kötelezettséggel.

(A VET 46. §-ához)

Villamosenergia-kereskedelem * 

22. § *  (1) A villamosenergia-kereskedő a működési engedélye alapján jogosuIt a villamos energia határon keresztül történő be- és kiszállítására is.

(2) Villamosenergia-vásárlási szerződés megkötését a felhasználó és a villamosenergia-kereskedő is kezdeményezheti. Ha a villamosenergia-kereskedő ajánlatot tesz a felhasználó részére, annak minden lényeges körülményt, de legalább az alábbiakat tartalmaznia kell:

a) az ajánlat hivatkozásra alkalmas azonosító számát,

b) a villamosenergia-kereskedő főbb adatait (társaság neve, székhelye, a villamosenergia-kereskedelmi engedély száma, honlapjának címe, ügyfélszolgálatának címe és nyitvatartási ideje és üzletszabályzatának internetes elérési útvonala),

c) azt az időpontot, amelytől kezdődően a közölt feltételek teljesítése esetén a szolgáltatás nyújtása megkezdhető,

d) a villamos energia árát vagy az ár meghatározására vonatkozó módszertant,

e) az ajánlati kötöttség időtartamát,

f) a létrejövő jogviszony minden lényeges elemére kiterjedő tájékoztatást,

g) a villamosenergia-vásárlási szerződés tervezetét, és

h) a szerződés megszüntetésének vagy felbontásának egyes eseteit és feltételeit.

22/A. § *  (1) *  Ha a villamosenergia-kereskedő vagy a felhasználási helyen a felhasználó személye megváltozik, a felek a változást legkésőbb - az (1e) bekezdésben foglalt kivétellel - a változástól számított 15 napon belül kötelesek a másik szerződő félnek az üzletszabályzatban foglaltak szerint bejelenteni és annak rendelkezései szerint eljárni.

(1a) *  A felhasználó az (1) bekezdés szerinti bejelentés keretében a villamosenergia-vásárlási szerződését is felmondja.

(1b) *  A felhasználó (1) bekezdés szerinti bejelentésének kizárólag a következőket kell tartalmaznia:

a) a felhasználási helyre vonatkozóan

aa) a felhasználási hely címe és egyedi azonosítója,

ab) a fogyasztásmérő berendezés gyári száma és

ac) a fogyasztásmérő berendezés mérőállása, valamint a mérőállás megállapításának dátuma,

b) a felhasználó

ba) *  neve, születési neve, anyja neve, születési helye és ideje természetes személy esetében, neve, cégjegyzékszáma vagy azzal egyenértékű azonosítója és adószáma jogi személy vagy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) általános szabályai szerint létrehozott jogalany esetében,

bb) új lakóhelyének vagy székhelyének címe, tartózkodási helyének címe vagy értesítési címe,

bc) telefonos elérhetősége és

bd) villamosenergia-kereskedőnél nyilvántartott felhasználói azonosító száma,

c) a felhasználó nyilatkozata, hogy a villamosenergia-vásárlási szerződését felmondja,

d) a felhasználó személyében bekövetkezett változás jogcíme,

e) az új felhasználó esetében az új felhasználó

ea) neve, születési neve, anyja neve, születési helye és ideje természetes személy esetében, neve, székhelye, cégjegyzékszáma vagy azzal egyenértékű azonosítója és adószáma jogi személy vagy a Ptk. általános szabályai szerint létrehozott jogalany esetében,

eb) lakóhelyének címe, tartózkodási helyének címe vagy értesítési címe és

ec) telefonos elérhetősége,

f) a bejelentés kelte és

g) a felhasználó vagy az (1e) bekezdés esetében a bejelentő - és új felhasználó esetében az új felhasználó - aláírása.

(1c) *  Az új felhasználó az (1) bekezdés szerinti bejelentéshez csatolhatja a villamosenergia-vásárlási szerződés megkötésére - valamint ha az új felhasználó a hálózathasználati szerződés villamosenergia-kereskedő által történő kezelését kéri, az arra vonatkozó nyilatkozatot és a hálózathasználati szerződés megkötésére - vonatkozó felhasználói igénybejelentést.

(1d) *  Az (1) bekezdés szerinti bejelentés formanyomtatványon is megtehető. A villamosenergia-kereskedő az ügyfélszolgálatán formanyomtatványt tesz hozzáférhetővé az (1b) bekezdés szerinti adattartalommal, honlapján elektronikusan letölthető formátumban közzéteszi, valamint azt kérés esetén a felhasználó és az új felhasználó számára postai úton is megküldi. A formanyomtatványt a villamosenergia-kereskedő üzletszabályzata tartalmazza.

(1e) *  A felhasználó elhalálozása esetén az elhalálozás tényét legkésőbb annak napjától számított hat hónapon belül kell a villamosenergia-kereskedő számára bejelenteni. A bejelentésnek legalább az (1b) bekezdés a) pontja, b) pont ba) alpontja, valamint d)-g) pontja szerinti adatokat kell tartalmaznia.

(1f) *  Ha a felhasználó hálózathasználati szerződését a villamosenergia-kereskedő kezeli megbízottként, a felhasználó az (1) bekezdés szerinti bejelentés keretében a hálózathasználati szerződésének felmondásáról is nyilatkozik.

(2) *  A 2. számú melléklet 13.1. pontjától eltérően, ha a felhasználó hálózathasználati szerződését megbízottként a villamosenergia-kereskedő kezeli,

a) a felhasználó (1) bekezdés szerinti bejelentésének tartalmaznia kell a 2. számú melléklet 13.1. pontja szerinti nyilatkozatot, és

b) a villamosenergia-kereskedő köteles a bejelentés kézhezvételétől számított 3 napon belül a hálózati engedélyest a változásról értesíteni, a mérőhely-ellenőrzést megrendelni, továbbá a villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnésének napjára a hálózathasználati szerződés hálózati engedélyesnél történő felmondásáról intézkedni.

(3) Ha a felhasználó az (1) bekezdés szerinti bejelentést

a) elmulasztja, vagy

b) a hálózati engedélyes helyszíni ellenőrzését megakadályozza,

és a felhasználó a felhasználási helyen a villamos energia felhasználásával felhagy, a felhasználási hely tekintetében mindaddig a felhasználó felel a villamosenergia-kereskedővel szemben a villamosenergia-vásárlási szerződésben foglaltak alapján fennálló fizetési kötelezettségek teljesítéséért, valamint a szerződésszegő vételezés jogkövetkezményeiért, amíg a hálózati engedélyes a felhasználási hely ellenőrzését a felhasználó bevonásával nem végezte el. A bejelentés megtételének bizonyítása a felhasználót terheli.

(4) Ha a villamosenergia-kereskedő a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesíti, a hálózati engedélyes értesítése és a mérőhely-ellenőrzés megrendelése elmulasztásának jogkövetkezményeiért a villamosenergia-kereskedő felel.

22/B. § *  (1) A villamosenergia-kereskedő az elszámolási időszak utolsó napjára elszámoló számlát, valamint a villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnése esetén a szerződés megszűnésének napjára végszámlát bocsát ki, és a felhasználóval az elszámolási időszakra vonatkozóan teljes körűen elszámol, amely magában foglalja a tételes pénzügyi elszámolást is. Az elszámolás részletes szabályait a villamosenergia-kereskedő üzletszabályzata tartalmazza.

(2) Amennyiben a felhasználó külön hálózathasználati szerződéssel nem rendelkezik vagy azt megbízottként a villamosenergia-kereskedő kezeli, az elszámolást a felek a hálózathasználati jogviszony tekintetében is elvégzik. Az elszámolás eredményeként esetlegesen megállapított visszafizetendő összeget a villamosenergia-kereskedő az elszámolást követő 8 napon belül visszafizeti a felhasználónak az üzletszabályzatában foglaltak szerint.

22/C. § *  (1) Ha a villamosenergia-kereskedő a villamosenergia-ellátásból kikapcsolt, de valamennyi lejárt tartozását, valamint a villamos energia elosztó hálózati engedélyesek és az egyetemes szolgáltató által külön díj ellenében végezhető szolgáltatásról szóló rendeletben meghatározott egyéb költségeket is megfizető fogyasztó ellátásba történő ismételt bekapcsolásának elosztó felé történő kezdeményezési kötelezettségének a fizetés tudomására jutását követő 24 órán belül nem tesz eleget, köteles a fogyasztónak kötbért fizetni.

(2) A kötbér mértéke a villamos energia elosztó hálózati engedélyesek és az egyetemes szolgáltató által külön díj ellenében végezhető szolgáltatásról szóló rendeletben meghatározott, a fogyasztónak a villamosenergia-ellátásból való jogszerű kikapcsolása utáni visszakapcsolásáért kért külön díj

a) 50%-a, amennyiben az egyetemes szolgáltató érdekkörében felmerült okból a visszakapcsolásra a fogyasztó tartozásának rendezését követő 48 óránál később, de 72 órán belül kerül sor,

b) 100%-a, amennyiben az egyetemes szolgáltató érdekkörében felmerült okból a visszakapcsolásra a fogyasztó tartozásának rendezését követő 72 óránál később kerül sor.

22/D. § *  A 12 hónapnál nem hosszabb időre kötött villamosenergia-vásárlási szerződés egy alkalommal, 12 hónapnál nem hosszabb időtartamra meghosszabbítható.

(A VET 47. és 57. §-ához)

Ügyfélszolgálat * 

23. § *  (1) Az állandó ügyfélszolgálati iroda a hét minden munkanapján legalább napi 6 órás, és - 5 munkanapos hetet alapul véve - legalább heti 36 órás nyitvatartással üzemel. Az állandó ügyfélszolgálati irodán kötelező az elektronikus ügyfélhívó rendszer alkalmazása, bankkártyás fizetési lehetőség biztosítása, valamint készpénz-átutalási megbízás rendelkezésre tartása.

(2) *  Az ügyfélszolgálati fiókiroda legalább heti két munkanapon, összesen legalább heti 8 órás nyitva tartással üzemel. Az ügyfélszolgálati fiókiroda köteles a helyben rendelkezésre álló információk alapján az üzletszabályzatban meghatározott ügytípusokba tartozó ügyeket helyben elintézni, az e körbe nem tartozó ügy nyilvántartásba vételéről igazolást kiállítani, bankkártya használatával történő fizetési lehetőséget biztosítani, készpénz-átutalási megbízást rendelkezésre tartani. Az ügyfélszolgálati fiókiroda elektronikus ügyfélhívó rendszer alkalmazására nem köteles.

(2a) *  Az 5-nél kevesebb munkanapból álló hét esetében az ügyfélszolgálatok nyitva tartásának a VET 47. § (3) bekezdés a) és b) pontjának, valamint a (2) bekezdésnek való megfelelés érdekében történő módosítását az engedélyes köteles legalább 30 nappal az adott munkahét kezdete előtt a Hivatal számára bejelenteni és a honlapján, valamint az ügyfélszolgálatán közzétenni. Az e bekezdés szerinti eltérő nyitva tartást az üzletszabályzatban nem kell feltüntetni.

(3) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználót ellátó villamosenergia-kereskedő

a) abban a régióban, amelyben az általa ellátott egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók száma meghaladja a 15 000-et, állandó ügyfélszolgálati irodát működtet azon a településen, ahol a legtöbb egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználót látja el, és

b) abban a régióban, amelyben az általa ellátott egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók száma meghaladja a 45 000-et - az a) pont szerinti állandó ügyfélszolgálati iroda mellett - ügyfélszolgálati fiókirodát működtet azon a településen, ahol a második legtöbb egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználót látja el.

(4) *  Az egyetemes szolgáltató a VET 50/A. § (2) bekezdése szerint az olyan járásban, ahol megyei jogú város található, a megyei jogú városban, valamint a fővárosban állandó ügyfélszolgálati irodát működtet. Minden más járásban az egyetemes szolgáltató fiókirodát működtet azon a településen, ahol a legtöbb egyetemes szolgáltatásra jogosultat látja el.

(4a) *  Az ügyfélszolgálatok VET 50/A. § (2) bekezdése szerinti összevont kezelése akkor lehetséges, ha az adott járás területén az egyetemes szolgáltató által ellátott felhasználók száma nem haladja meg a 2500-at.

(5) Ha a településen - a főváros kivételével - jogszabály állandó ügyfélszolgálati iroda és ügyfélszolgálati fiókiroda működtetését is előírja, az egyetemes szolgáltató kizárólag az állandó ügyfélszolgálati irodát köteles működtetni.

(6) A fővárosban egy állandó ügyfélszolgálati irodára legfeljebb 100 000 egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó juthat.

(7) Az ügyfélszolgálati fiókiroda működési területén lévő felhasználási hellyel rendelkező egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó jogosult az állandó ügyfélszolgálati irodában történő ügyintézésre is.

(8) *  Ha az egyetemes szolgáltató új szolgáltatási területre kap engedélyt, ügyfélszolgálatot akkor kell létesítenie, ha az általa ellátott felhasználók száma az új szolgáltatási területen a 2500-at meghaladja.

23/A. § *  (1) Az ügyfélszolgálatokon kötelezően végzendő tevékenységek körét, a nyitvatartási időre és a tevékenységek végzésére vonatkozó részletes minőségi követelményeket, a szolgáltatás elvárt színvonalát a Hivatal - az üzletszabályzatok keretei között - állapítja meg.

(2) *  A Hivatal az árszabályozás során kizárólag a kötelezően létesítendő ügyfélszolgálati iroda, továbbá ügyfélszolgálati fiókiroda költségeit ismeri el.

(3) Az ügyfélforgalmi adatokat az egyetemes szolgáltató köteles rögzíteni.

(4) A felek megállapodása esetén az elosztó hálózati, a villamosenergia-kereskedelmi ügyfélszolgálat az egyetemes szolgáltatói ügyfélszolgálattal egy közös helyiségben is működtethető.

(5) Közös helyiségben működtetett ügyfélszolgálat esetében az ügyfelek számára az egyes jogviszonyokkal összefüggő önálló ügyintézés lehetőségét külön-külön biztosítani kell.

(6) *  A villamosenergia-kereskedő és az elosztó köteles a felhasználót szerződéskötés és szerződésmódosítás során tájékoztatni a szolgáltatási területén működő, az épületek energetikai jellemzőinek tanúsítását végző energetikai tanúsítók, valamint az energetikai auditálást végző személyek és szervezetek elérhetőségéről, továbbá az energiahatékonyság javítását célzó intézkedések, programok hozzáférhetőségéről, valamint ezen információkat a honlapján közzétenni és ügyfélszolgálatán térítésmentesen a felhasználók rendelkezésére bocsátani.

(7) *  A villamosenergia-kereskedő és az elosztó köteles a felhasználót szerződéskötés és szerződésmódosítás során tájékoztatni a szolgáltatási területén működő, energetikai fogyasztói tanácsadó vagy érdekvédelmi szervezetek elérhetőségéről (beleértve internetes honlapjuk elérhetőségét), amelyek tájékoztatást nyújthatnak energiahatékonyságot javító intézkedésekről és programokról, az energiafogyasztásra vonatkozó referenciaértékekről, valamint a villamos energiával működő berendezések fogyasztáscsökkentésével kapcsolatos leírásokról. A villamosenergia-kereskedő és az elosztó köteles továbbá ezen információkat a honlapján közzétenni és ügyfélszolgálatán térítésmentesen a felhasználók rendelkezésére bocsátani.

(8) *  Ha a felhasználó hálózathasználati szerződését a villamosenergia-kereskedő megbízottként kezeli, a (6) és a (7) bekezdés szerinti szerződéskötéshez és szerződésmódosításhoz kötődő tájékoztatási kötelezettségnek a villamosenergia-kereskedő és az elosztó együttesen is eleget tehet.

23/B. § *  A VET 50/B. §-a szerinti ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiség nyitva tartása tekintetében az ügyfélszolgálati fiókirodákra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha a VET 50/B. §-a szerinti ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiséget az egyetemes szolgáltató más szolgáltatóval, közszolgáltatóval vagy közfeladatot ellátó jogi személlyel együttműködve tartja fenn és ennek nyitvatartási ideje hosszabb, a VET 50/B. §-a szerinti ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiséget a hosszabb nyitva tartás szerint kell üzemeltetni.

23/C. § *  A VET. 47. §-a alapján ügyfélszolgálat működtetésére nem kötelezett engedélyesre az ügyfélszolgálaton történő tájékoztatási kötelezettségekkel összefüggő rendelkezések nem alkalmazandók.

Lakossági fogyasztók villamosenergia-ellátásból történő ki- és visszakapcsolás rendje

24. § *  (1) *  A VET 47. § (7)-(7b) bekezdésében meghatározott feltételek fennállását vita esetén a villamosenergia-kereskedő köteles bizonyítani.

(2) *  Amennyiben a védendő fogyasztók nyilvántartásában szociálisan rászoruló fogyasztóként nem szereplő lakossági fogyasztó a tartozását nem fizette meg, a villamosenergia-kereskedő a kikapcsolást megelőző, a VET 47. § (7) bekezdés c) pontja szerinti első írásbeli értesítés megküldésével egyidejűleg írásban, közérthető módon és áttekinthető formában tájékoztatja a lakossági fogyasztót a szociálisan rászoruló fogyasztókat megillető kedvezményekről, a védendő fogyasztók nyilvántartásába történő felvétel kérelmezésének módjáról, valamint megküldi részére a 23/a. számú melléklet szerinti, kérelemként használható adatlapot.

(3) *  Ha a lakossági fogyasztó kezdeményezte az elosztónál a védendő fogyasztók nyilvántartásába történő felvételét, a nyilvántartásba történő felvételig vagy annak megtagadásáig a kikapcsolási folyamatot az elosztó felfüggeszti. Kikapcsolásra csak a nyilvántartásba való felvétel megtagadását követően kerülhet sor.

(3a) *  A VET 47. § (7) bekezdése szerinti kezdeményezést a villamosenergia-kereskedő legkorábban a fizetési kötelezettség határidejének lejártát követő 63. napon teheti meg az elosztó felé. A kezdeményezés tartalmazza, hogy a lakossági fogyasztó nem rendezte a tartozását és a kikapcsolás végrehajtható.

(4)-(8) * 

(9) *  Ha a VET 47. § (7) bekezdés c) pontja szerinti értesítés az érintett engedélyeshez nem kereste jelzéssel érkezik vissza, az iratot - az ellenkező bizonyításig - a postai kézbesítés megkísérlésének napját követő 10. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

(10) A villamosenergia-értékesítési szerződés szerinti szolgáltatások szüneteltetésének időtartama legfeljebb 30 nap. Amennyiben a lakossági fogyasztó számlatartozását ezen időszak alatt nem egyenlíti ki, a villamosenergia-kereskedő a 30. napon a szerződést azonnali hatállyal felmondja. A szüneteltetésről szóló értesítésben az azonnali hatályú felmondásra és annak határidejére a lakossági fogyasztó figyelmét fel kell hívni.

(11) * 

(12) *  A (2) bekezdés szerinti tájékoztatást a villamosenergia-kereskedő naptári évenként egyszer köteles teljesíteni. Ezt követően - kivéve, ha a védendő fogyasztó szociálisan rászorulóként való nyilvántartásba vételének jogszabályi feltételei az utolsó tájékoztatás óta változtak - a (2) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségét a villamosenergia-kereskedő a naptári éven belül a védendő fogyasztói nyilvántartásba történő felvétel lehetőségére vonatkozó emlékeztető megküldésével is teljesítheti.

24/B. § *  A VET 47. § (7b) bekezdése esetén a VET 47. § (7) bekezdés c) pontja szerinti értesítésnek tartalmaznia kell a polgári peres vagy fizetési meghagyásos eljárás megindításának lehetőségéről szóló tájékoztatást.

24/C. § *  A VET. 47. § (7a) bekezdése és a VET. 47/A. § (2) bekezdése szerinti, a kikapcsolás lehetőségére és az azzal járó szolgáltatásszüneteltetésre vonatkozó tértivevényes levélnek vagy az átvétel igazolására alkalmas más módon történő értesítésnek tartalmaznia kell a felhasználó azonosító számát, a felhasználó nevét, a felhasználó címét, a felhasználási hely címét, a lejárt tartozással érintett számla sorszámát és esedékességét, a lejárt esedékességű tartozás összegét.

25. § (1) *  A lakossági fogyasztónak a villamosenergia-kereskedő által kezdeményezett kikapcsolására csak olyan időpontban kerülhet sor, amelyről az elosztó a lakossági fogyasztót - legkorábban a VET 47. § (7a) bekezdése szerinti második értesítéssel egyidejűleg - előre értesítette. Az értesítésben az elosztó köteles meghatározni azt az 5 munkanapot, amely időszakon belül a kikapcsolást a villamosenergia-kereskedő 24. § (3a) bekezdése szerinti kezdeményezése esetén végre kívánja hajtani. Az értesítésnek - a villamosenergia-kereskedő által szolgáltatott adatok alapján - tételesen tartalmaznia kell a lakossági fogyasztóval szemben fennálló teljes követelést jogcímenként összegszerűen, azok eredeti fizetési határidejével együtt, továbbá - nem vagy nem kizárólag számlatartozásból eredő követelés esetében - a polgári peres vagy fizetési meghagyásos eljárás megindításának időpontját. Az értesítést az elosztó a villamosenergia-kereskedővel együttműködve is teljesítheti.

(1a) *  A lakossági fogyasztó elosztó általi (1) bekezdés szerinti értesítése tértivevényes levélben vagy a lakossági fogyasztó általi átvétel igazolására alkalmas más módon történik. Ha az értesítés nem kereste jelzéssel érkezik vissza, az iratot - ellenkező bizonyításig - a postai kézbesítés megkísérlésének napját követő 10. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

(1b) *  Ha a felhasználóval szemben az elosztónak van követelése, a VET 47. § (7)-(9) bekezdése, 47/A. §-a, valamint az (1) bekezdés szerinti rendelkezések az elosztó eljárására megfelelően alkalmazandók.

(2) Amennyiben az elosztó a kikapcsolást a villamosenergia-kereskedő értesítésének kézhezvételétől számított 30 napon belül nem tudja végrehajtani, köteles erről a villamosenergia-kereskedőt értesíteni. A villamosenergia-kereskedő a kikapcsolás meghiúsulásáról szóló értesítést követően az elosztó egyidejű tájékoztatása mellett a villamosenergia-értékesítési szerződést felmondhatja.

(3) * 

(4) A lakossági fogyasztó - amennyiben a villamos energia szolgáltatásra igényt tart - tartozásának rendezését a villamosenergia-kereskedő felé igazolni köteles.

(5) * 

Kereskedőváltás * 

26. § *  (1) Ha a villamosenergia-kereskedő a VET 47/B. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értesítést küld a felhasználónak, a villamosenergia-kereskedő részletes tájékoztatást ad a felhasználónak a nem teljesített szerződéses feltételekről - így különösen a lejárt tartozásról -, és azok teljesítésének módjáról.

(2) Ha a felhasználó a felmondáshoz szükséges szerződési feltételeket teljesítette, a villamosenergia-kereskedő a teljesítésről való tudomásszerzést követően haladéktalanul írásban visszaigazolást küld a VET 47/B. § (3) bekezdés a) pontja szerint, és ezzel egyidejűleg teljesíti a VET 47/B. § (6) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét.

(3) A VET 47/B. § (6) bekezdése szerinti bejelentéseket írásban az elosztói szabályzat szerinti részletes adattartalommal és formátumban kell teljesíteni a hálózati engedélyes felé.

(4) *  A korábbi villamosenergia-kereskedő, az új villamosenergia-kereskedő és a felhasználó megegyezhetnek a záró mérőállásról. Megegyezés esetében a korábbi villamosenergia-kereskedő a hálózati engedélyest a megegyezés tényéről és a záró mérőállásról a kereskedőváltás hálózati engedélyesnél történő bejelentésével egyidejűleg értesíti. Ennek hiányában a hálózati engedélyes kereskedőváltással kapcsolatos feladatai körében a villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnéséig gondoskodik a mérőállás leolvasásáról. A hálózati engedélyes az elszámoláshoz szükséges adatokat a leolvasást követő 3 napon belül a korábbi és az új villamosenergia-kereskedővel is közli. A hálózati engedélyes a nem távleolvasható mérővel rendelkező felhasználó esetében a záró mérőállást a leolvasás alapján arányosítással határozza meg.

(5) A korábbi villamosenergia-kereskedő által kiállított végszámlán szereplő záró mérőállásnak az új villamosenergia-kereskedő által kiállított első számla kezdő mérőállásával azonosnak kell lennie.

(6) A VET 62. § (4c) bekezdésében meghatározott pénzügyi biztosíték összege a felhasználó előző évi fogyasztási adatai alapján kiszámított egyhavi átlagfogyasztásának a szerződés megkötésekor érvényes, a villamosenergia-kereskedő által alkalmazott áron számított ellenértéke. A fogyasztási adatokat az elosztó a felhasználó felhatalmazása alapján köteles a villamosenergia-kereskedőnek átadni.

(7) Ha a felhasználó kereskedőváltással kapcsolatos kötelezettségeit - így különösen a VET 47/B. § (3) bekezdés b) pontja szerinti szerződési feltételeket - teljesítette, de valamely érintett villamosenergia-kereskedő vagy a hálózati engedélyes nem teljesíti a kereskedőváltással kapcsolatos kötelezettségeit, és emiatt a kereskedőváltás nem jön létre, a felhasználó korábbi villamosenergia-vásárlási szerződése változatlan feltételekkel hatályban marad.

(8) A kereskedőváltással kapcsolatos kötelezettségeket nem teljesítő villamosenergia-kereskedő vagy hálózati engedélyes a kereskedőváltás meghiúsulása miatt köteles az érintettek kárát és költségét kamatokkal együtt megtéríteni.

(A VET 50. §-ához) * 

Közszolgáltatási kötelezettség keretében villamosenergia-vételezésre jogosult szervezetek köre * 

26/A. § *  (1) Az egyetemes szolgáltatóhoz tett igénybejelentés esetén közszolgáltatási kötelezettség keretében az egyetemes szolgáltatóra vonatkozó VET 48. §-a, valamint a VET 50. § (2) bekezdése szerinti szerződéskötési kötelezettség kedvezményezettjeként, az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó árképzési szabályoknak megfelelő áron a következő szervezetek jogosultak az egyetemes szolgáltatóval villamosenergia-vásárlási szerződést kötni, ha a VET 50. § (3) bekezdése alapján egyébként nem jogosultak egyetemes szolgáltatásra:

a) *  a Magyar Államkincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett költségvetési szervek, kisebbségi önkormányzatok, a helyi önkormányzatok, a települési és területi kisebbségi önkormányzatok társulásai, a települési önkormányzatok társulása,;

b) a (2) bekezdés szerinti fenntartó által működtetett alábbi közfeladatot ellátó intézmények:

ba) a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet szerint ágazati azonosítóval rendelkező szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények,

bb) az Oktatási Hivatal által vezetett köz- és felsőoktatási információs rendszerben szereplő köz-, és felsőoktatási intézmények,

bc) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény szerinti muzeális intézmények, nyilvános könyvtárak, közművelődési intézmények és a Magyar Országos Levéltár által nyilvántartott közlevéltárak,

bd) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 30. § (1)-(2) bekezdése szerinti szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltatók.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti fenntartónak minősül:

a) *  a központi költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok intézményi társulása,, az országos kisebbségi önkormányzat, a települési kisebbségi önkormányzat és a területi kisebbségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: állami fenntartó);

b) *  az egyházi jogi személy;

c) az alapítvány, a közalapítvány és annak alapító okiratban jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek - az egyetemes szolgáltatóhoz tett, egyetemes szolgáltatásra vonatkozó árképzési szabályoknak megfelelő árat tartalmazó szerződés megkötésére irányuló igénybejelentésük esetén kötelesek az egyetemes szolgáltató felé nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy e rendeletnek megfelelően jogosultak villamosenergia-vásárlási szerződés megkötésére, továbbá kötelesek megjelölni a jogosultságot igazoló nyilvántartási számot (például: törzskönyvi nyilvántartási szám, ágazati azonosító, OM azonosító, OEP szerződésszám). Ha jogszabály alapján ilyen nyilvántartás nem létezik, vagy a fenntartó személye abból nem állapítható meg, az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek kötelesek benyújtani a létesítő okirat, vagy egyéb, a jogosultságot igazoló dokumentum másolatát.

(4) Az egyetemes szolgáltatóval megkötésre kerülő villamosenergia-vásárlási szerződésre egyebekben az általános rendelkezések alkalmazandóak azzal, hogy az e §-ban meghatározott jogosultakat az egyetemes szolgáltatással járó ellátási kötelezettségen, az áralkalmazáson, és a végső menedékes jogintézménye keretében biztosított ellátási jogosultságon kívül egyéb kedvezmény nem illeti meg.

(A VET 53. §-ához)

27. § *  A szervezett villamosenergia-piacon azonnali és határidős ügylet, illetve ezek kombinációja köthető.

A felhasználók tájékoztatása * 

27/A. § *  (1) Az egyetemes szolgáltató az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó villamosenergia-fogyasztásával összefüggő, az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó által fizetendő éves költségek tájékoztató jellegű kiszámítására szolgáló számolási táblát vagy kalkulátort tesz közzé honlapján.

(2) Az elosztó az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó által fizetendő éves villamosenergia-elosztási költségek tájékoztató jellegű kiszámítására szolgáló számolási táblát vagy kalkulátort tesz közzé honlapján.

27/B. § *  A villamosenergia-kereskedő és az elosztó köteles a felhasználó kérésére, a felhasználó által megjelölt, a felhasználó adataira vonatkozó rendelkezésre álló számlázási és fogyasztási adatokat - a felhasználói tájékoztatás keretében - a felhasználó által megjelölt energiahatékonysági szolgáltató számára 15 napon belül megadni.

(A VET 57. §-ához)

A felhasználói beadványok engedélyes általi kezelésére és a felhasználók, illetve a lakossági fogyasztók általi benyújtására vonatkozó eljárási szabályok

28. § (1) Az engedélyes a felhasználói beadványok kezelése során a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározottakon túlmenően az alábbi rendelkezések szerint jár el.

(2) *  Az engedélyes az ügyfélszolgálaton írásban benyújtott beadványokat igazolás ellenében veszi át. Az érintett engedélyes a felhasználó valamennyi beadványát köteles az elévülési határidő végéig, visszakereshetően megőrizni.

(3) A beadvány beérkezésétől számított 8 napon belül az engedélyesek kötelesek egymás között tisztázni, melyikük joga, illetve kötelessége az adott ügyben eljárni. Ennek megtörténtéről a felhasználót haladéktalanul, írásban tájékoztatni kell.

(4) Ha a beadvány a villamosenergia-értékesítéssel és a hálózati szolgáltatással egyaránt összefügg és ennek következtében több engedélyest érint, az engedélyesek kötelesek egymás között a beadvány beérkezésétől számított 15 napon belül az intézkedési hatáskörök tisztázásához és a megfelelő intézkedés megtételéhez szükséges egyeztetéseket lefolytatni.

(5) *  A beadványok intézése során az engedélyesnek 15 napos határidőn belül érdemben írásban választ kell adnia a felhasználó részére. A 15 napos válaszadási határidő a (3) bekezdés szerinti eljárási illetékesség megállapításának, illetve a (4) bekezdés szerinti egyeztetéseknek az időtartamával meghosszabbodhat, ha ezen eljárások lefolytatásának helye van. A válaszadási határidőbe nem számít bele a felhasználóval történő időpont egyeztetéstől a beadvánnyal kapcsolatos helyszíni vizsgálat elvégzéséig eltelt idő.

(6) *  Az engedélyes a telefonon történő ügyintézés esetében egyedi ügyszámmal biztosítja az ügyintézés dokumentálhatóságát. Az engedélyes az egyedi ügyszámot a telefonon történő ügyintézés során ismerteti a felhasználóval. A korábbi, érdemben megválaszolt beadvány tartalmával azonos tartalmú, ugyanazon felhasználó által tett, ismételt, új információt nem tartalmazó beadvány, valamint a névtelen felhasználói beadvány kivizsgálását az engedélyes mellőzheti.

(7) *  Üzletszabályzat a védendő fogyasztókra kedvezőbb szabályokat állapíthat meg.

(8) *  Az engedélyesnek a felhasználó részéről nem elfogadható minőségben adott válasza, illetve érdemi válasz hiánya miatt a felhasználó által a fogyasztóvédelmi hatóság, vagy a Hivatal részére benyújtott kérelemnek (a továbbiakban: panasz) a következőket kell tartalmaznia:

a) *  a kérelmező telefonos elérhetősége, elektronikus levélcíme, az érintett felhasználási hely,

b) *  a kérelem tárgyának rövid leírása a rendelkezésre álló dokumentumokkal alátámasztva, ideértve különösen az engedélyesnek a felhasználó megkeresésére adott válaszlevelét, a felhasználói megkeresést igazoló dokumentumot, így a (2) bekezdés szerinti igazolást, a (6) bekezdés szerinti egyedi ügyszámot vagy postai úton benyújtott panasz esetében a feladás igazolását szolgáló dokumentumot, valamint a kérelmező aláírását,

c) a kért intézkedés megjelölése.

29. § *  (1) Az engedélyes üzletszabályzatában köteles a felhasználói beadványok kezelésére, valamint a felhasználók panaszai benyújtására vonatkozó részletes szabályokat feltüntetni.

(2) A 28. § (3)-(4) bekezdéseiben foglaltakat nem lehet alkalmazni, ha az elosztó és a kereskedő ügyfélszolgálati tevékenységét azonos szervezeti egység vagy szervezet látja el.

A villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolás alóli mentességre vonatkozó részletes szabályok * 

29/A. § *  A VET és e rendelet alkalmazásában közintézményi felhasználó

a) a közoktatásról szóló törvény szerinti óvoda, általános iskola, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvoda vagy iskola, és az ezekhez tartozó kollégium, ha

aa) állami vagy önkormányzati fenntartású, vagy

ab) állami vagy önkormányzati feladatok ellátására hatályos közoktatási megállapodással rendelkezik,

b) a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény szerinti ápolást, gondozást nyújtó intézmény, rehabilitációs intézmény, lakóotthon, átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, valamint a hajléktalan személyek nappali ellátását biztosító szociális intézmény, ha

ba) állami vagy önkormányzati fenntartású, vagy

bb) állami vagy önkormányzati feladatok ellátására hatályos ellátási szerződéssel rendelkezik,

c) *  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti bölcsődei ellátást nyújtó intézmény és szolgáltató, napközbeni gyermekfelügyelet, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon, lakásotthon, utógondozói otthon és javítóintézet, ha

ca) állami vagy önkormányzati fenntartású, vagy

cb) állami vagy önkormányzati feladatok ellátására hatályos ellátási szerződéssel rendelkezik,

d) az egészségügyről szóló törvény szerinti fekvőbeteg-szakellátást biztosító egészségügyi intézmény, ha

da) állami vagy önkormányzati fenntartású, vagy

db) egészségügyi közszolgáltatás biztosítására vonatkozó hatályos szerződéssel rendelkezik.

29/B. § *  (1) A közintézményi felhasználó a VET 63/A. §-a szerinti moratórium (a továbbiakban: moratórium) biztosítását a moratóriummal érintett időszakot (a továbbiakban: moratóriumi időszak) legalább 15 nappal megelőzően kezdeményezi a villamosenergia-kereskedőnél és az elosztónál.

(2) A közintézményi felhasználó a moratórium biztosításának kezdeményezésével egyidejűleg az alábbi dokumentumokkal igazolja, hogy a VET 63/A. §-ában és e rendelet 29/A. §-ában meghatározott feltételeknek megfelel:

a) a 29/A. § a) pont aa) alpontja szerinti közintézményi felhasználó alapító okirattal vagy működési engedéllyel,

b) a 29/A. § a) pont ab) alpontja szerinti közintézményi felhasználó alapító okirattal vagy működési engedéllyel és hatályos közoktatási megállapodással,

c) a 29/A. § b) pont ba) alpontja szerinti közintézményi felhasználó alapító okirattal vagy működési engedéllyel,

d) a 29/A. § b) pont bb) alpontja szerinti közintézményi felhasználó alapító okirattal vagy működési engedéllyel és hatályos ellátási szerződéssel,

e) a javítóintézet kivételével a 29/A. § c) pont ca) alpontja szerinti közintézményi felhasználó alapító okirattal vagy működési engedéllyel,

f) a javítóintézet kivételével a 29/A. § c) pont cb) alpontja szerinti közintézményi felhasználó alapító okirattal vagy működési engedéllyel és hatályos ellátási szerződéssel,

g) a javítóintézet alapító okirattal, és

h) a 29/A. § d) pontja szerinti közintézményi felhasználó hatályos közfinanszírozási szerződéssel.

29/C. § *  (1) A villamosenergia-kereskedő és az elosztó - az egymással történő egyeztetést követően - a moratórium biztosítására irányuló kezdeményezés beérkezésétől számított 5 napon belül közösen értesítik a közintézményi felhasználót, hogy a 29/B. § (2) bekezdésében hivatkozott feltételeknek

a) megfelel, valamint arról, hogy a moratóriumot a közintézményi felhasználó kezdeményezésében foglalt időszakra biztosítja vagy

b) nem felel meg, és tájékoztatást ad ennek indokáról is.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti elutasítás nem akadálya a moratórium ismételt kezdeményezésének.

29/D. § *  (1) A villamosenergia-kereskedő és az elosztó a közintézményi felhasználó moratóriumi időszak alatti fogyasztásából eredő fizetési kötelezettségéről a moratóriumi időszakot követő 10 napon belül tájékoztatja a közintézményi felhasználót.

(2) A közintézményi felhasználó az (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségét egyenlő részletekben minden hónap utolsó napjáig, legkésőbb a moratóriumi időszakot követő december 31-éig teljesíti. A villamosenergia-kereskedő és az elosztó a közintézményi felhasználóval ettől eltérően is megállapodhat, azonban a moratórium biztosítását nem teheti függővé e megállapodás megkötésétől.

29/E. § *  (1) A VET 63/B. §-a, valamint e rendelet 29/E-29/H. §-a és 128/B. §-a alkalmazásában minimális szolgáltatás:

a) a társasház személyfelvonóinak működőképességéhez szükséges villamosenergia-ellátás és

b) a társasházi lépcsőházak, valamint az azokhoz tartozó közlekedők világításához szükséges villamosenergia-ellátás biztosítása.

(2) A minimális szolgáltatás biztosítása a társasház kezdeményezése szerinti egybefüggő időszakra, de legfeljebb a kikapcsolás tervezett időpontjától számított 6 hónapos időtartamra terjed ki.

(3) A VET 63/B. § (2) bekezdése szerinti társasház a villamosenergia-kereskedőnél és az elosztónál a minimális szolgáltatás biztosítását a társasház közös tulajdonában lévő helyiségei villamosenergia-ellátásból fizetési késedelem miatt történő kikapcsolásra és az azzal járó szolgáltatásszüneteltetésre vonatkozó VET 47/A. §-a szerinti közlés kézhezvételétől számított 10. napig kezdeményezheti.

(4) A társasház a minimális szolgáltatás igénybevételére vonatkozó kezdeményezésével egyidejűleg igazolja, hogy a VET 63/B. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek megfelel:

a) a VET 63/B. § (2) bekezdés a) pontja szerinti társasház esetében

aa) a társasházban lakó fogyatékkal élő fogyasztó arra vonatkozó nyilatkozatával, amely szerint a védendő fogyasztók nyilvántartásában szerepel, vagy

ab) a társasházban lakó fogyatékkal élő fogyasztó a 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja, bb) alpontja vagy bc) alpontja szerinti határozattal vagy igazolással,

b) a VET 63/B. § (2) bekezdés b) pontja szerinti társasház esetében a fizetési meghagyásos eljárás megindítását tanúsító dokumentummal.

(5) A VET 63/B. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a minimális szolgáltatást egyidejűleg csak egy társasház veheti igénybe ugyanarra a fogyatékkal élő fogyasztóra tekintettel.

29/F. § *  (1) Ha a társasház a VET 63/B. §-ában meghatározott feltételeknek megfelel, a villamosenergia-kereskedő és az elosztó köteles a minimális szolgáltatást a társasház kezdeményezésében meghatározott időszakra biztosítani.

(2) A villamosenergia-kereskedő és az elosztó - az egymással történő egyeztetést követően - a minimális szolgáltatás igénybevételére irányuló kezdeményezés beérkezésétől számított 5 napon belül közösen értesítik a társasházat, hogy a VET 63/B. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek

a) megfelel, valamint arról, hogy a VET 63/B. § (1) bekezdése szerinti minimális szolgáltatást a társasház közös képviselőjének kezdeményezésében foglalt időszakra biztosítja vagy

b) nem felel meg és tájékoztatást ad ennek indokáról.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti elutasítás nem akadálya a minimális szolgáltatás igénybevétele ismételt kezdeményezésének.

29/G. § *  (1) A társasház az elosztóval és a villamosenergia-kereskedővel a minimális szolgáltatás biztosítására vonatkozóan megállapodást köt. A megállapodásban a társasház vállalja, hogy a társasház közös tulajdonban lévő helyiségei villamosenergia-ellátásával kapcsolatos - a minimális szolgáltatás igénybevételének kezdeményezésékor - lejárt tartozását a minimális szolgáltatás kezdő napjától egyenlő részletekben minden hónap utolsó napjáig a minimális szolgáltatási időszakot követő legfeljebb 6. hónap végéig teljesíti.

(2) A villamosenergia-kereskedő és az elosztó a társasházzal az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapodhat, azonban a minimális szolgáltatás biztosítását nem teheti függővé ezen eltérő megállapodás megkötésétől.

(3) A társasház akkor kezdeményezheti ismételten a minimális szolgáltatás biztosítását, ha a korábbi fizetési késedelemből eredő fizetési és a korábbi minimális szolgáltatásból származó kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.

29/H. § *  (1) A minimális szolgáltatást biztosító villamosenergia-kereskedő és elosztó a minimális szolgáltatás következtében felmerülő költségét nem háríthatja át más felhasználóra. E költségek a villamosenergia-kereskedő és az elosztó által nyújtott termék vagy szolgáltatás árába közvetlenül vagy közvetve semmilyen formában nem számíthatók be, illetve külön nem számlázhatók ki. E költségek terhét - a társasház számára teljesített, a társasház által fizetendő termékértékesítés, villamosenergia-szolgáltatás díja és kamata kivételével - a villamosenergia-kereskedő és az elosztó viseli.

(2) Ha a társasház a minimális szolgáltatás biztosítását a VET-ben és az e rendeletben meghatározottnak megfelelően eredményesen kezdeményezte, a villamosenergia-kereskedő vagy az elosztó a társasházzal kötött szerződést fizetési késedelemre történő hivatkozással nem mondhatja fel.

(A VET 64-65. §-ához)

Védendő fogyasztókra vonatkozó részletes szabályok

30. § *  (1) A VET és e rendelet alkalmazásában szociálisan rászoruló fogyasztónak azt a természetes személyt kell tekinteni, aki, vagy akinek a háztartásában élő személy:

a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 32/B. §-a szerinti időskorúak járadékában részesül,

b) a Szoctv. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult,

c) *  a Szoctv. 45. § (1) bekezdés a) pontja szerint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásban részesül,

d) a Szoctv. 40-44. §-a szerinti ápolási díjban részesül,

e) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. §-a szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,

f) a Gyvt. 25. §-a szerinti otthonteremtési támogatásban részesült, a támogatás megállapításától számított 3 éven keresztül, vagy

g) a Gyvt. 54. §-a szerinti nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő, aki saját háztartásában neveli a gondozásába helyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket,

h) *  a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján a Nemzeti Eszközkezelővel bérleti jogviszonyban áll.

(2) E cím alkalmazásában a háztartás fogalmát a Szoctv. 4. § (1) bekezdés f) pontja szerint kell értelmezni.

(3) A szociálisan rászoruló fogyasztó a védettséggel járó jogait csak egy felhasználási helyen gyakorolhatja. Ha a szociálisan rászoruló fogyasztó a vele egy háztartásban élő személyre tekintettel kéri felvételét a VET 65. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásba, e személy sem jogosult egy másik felhasználási hely tekintetében nyilvántartásba vételét kérni.

(4) A szociálisan rászoruló fogyasztó az (1) bekezdésnek való megfelelését az elosztó felé

a) a 23/a. számú melléklet szerinti, 30 napnál nem régebbi, kitöltött és aláírt nyomtatvány, vagy

b) a szociálisan rászoruló fogyasztói státuszra jogosító ellátást, tényt megállapító szerv által kiadott, a jogosultság fennállását igazoló, 30 napnál nem régebbi igazolás, illetve határozat eredeti példányának bemutatásával igazolhatja. Az elosztó az igazolás céljára bemutatott iratok másolatát a jogosultság megszűnését követő 5 évig megőrzi.

(5) Az elosztó köteles a szociálisan rászoruló fogyasztót a rászorultság igazolását követő 8 napon belül nyilvántartásba venni, és a nyilvántartásba vételről a fogyasztóval jogviszonyban álló villamosenergia-kereskedőt a fogyasztóval egyidejűleg értesíteni.

(6) * 

(7) Ha a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló körülmény határozott ideig áll fenn, és annak meghosszabbítását a védendő fogyasztó - a véghatáridő lejártát 30 nappal megelőzően az elosztó által a részére megküldött írásbeli figyelemfelhívás ellenére - nem igazolja, az igazoló iratban meghatározott véghatáridő lejártát követő 8 napon belül az elosztó az érintett védendő fogyasztót törli a nyilvántartásból. A nyilvántartásból való törlésről az érintett védendő fogyasztót az elosztó értesíti. A fogyasztó adatainak megállapíthatósága tekintetében a VET 65. § (4) bekezdésében foglaltak ebben az esetben is irányadók.

(8) Az elosztó a védendő fogyasztókról vezetett nyilvántartásában tárgyév február 15-én szociálisan rászoruló személyként szereplő, a VET 65. § (4) bekezdése szerint jogosultságának ismételt igazolására köteles fogyasztót tárgyév március 1-jéig e kötelezettségéről közérthetően, írásban tájékoztatja, és egyúttal megküldi részére a 23/a. számú melléklet szerinti adatlapot. Az elosztó a védendő fogyasztók nyilvántartásából törli azt a jogosultságának ismételt igazolására köteles fogyasztót, aki e kötelezettségének tárgyév március 31-ig nem tesz eleget. A fogyasztó adatainak megállapíthatósága tekintetében a VET 65. § (4) bekezdésében foglaltak ebben az esetben is irányadók.

(9) Jogosultságának a VET 65. § (4) bekezdése szerinti ismételt igazolására a szociálisan rászoruló fogyasztó első ízben a nyilvántartásba történő felvételét követő naptári évben köteles.

31. § (1) *  A szociálisan rászoruló fogyasztó a második fizetési felszólítás kézhezvételét követő 5 napon belül kérheti részletfizetési kedvezmény vagy fizetési haladék alkalmazását. A fizetési felszólításban erre a szociálisan rászoruló fogyasztó figyelmét fel kell hívni. A villamosenergia-kereskedő a fogyasztó fizetési kedvezményre vonatkozó kérelmét 15 napon belül érdemben köteles megválaszolni.

(2) Részletfizetési kedvezmény és fizetési haladék csak olyan szociálisan rászoruló fogyasztót illet meg, aki vállalja, hogy a részletfizetés, fizetési haladék igénybevételének időtartama alatt elfogyasztott villamos energia ellenértékét, a tartozás részösszegeit, illetve a tartozás halasztott összegét határidőben kiegyenlíti. Részletfizetési kedvezmény, illetve fizetési haladék 12 naptári hónapon belül egy alkalommal illeti meg a fogyasztót.

(3) *  Amennyiben a szociálisan rászoruló fogyasztó a részletfizetési, illetve fizetési haladékra vonatkozó megállapodás feltételeit megszegi, a villamosenergia-kereskedő jogosult a részletfizetésre, illetve fizetési haladékra vonatkozó megállapodás azonnali hatályú felmondására. A részletfizetés, fizetési haladék időtartama alatt a kedvezménnyel érintett díjfizetési kötelezettség vonatkozásában a fogyasztót kamatfizetési kötelezettség nem terhelheti.

(4) A részletfizetés időtartama nem lehet kevesebb mint az igénylést megelőző 12 hónapban számlázott fogyasztásból számított

a) egy havi átlagfogyasztás ellenértékét meg nem haladó tartozás esetén két hónap,

b) 3 havi átlagfogyasztás ellenértékét meg nem haladó tartozás esetén öt hónap,

c) 3 havi átlagfogyasztást meghaladó tartozás esetén hat hónap.

(5) A fizetési haladék időtartama legfeljebb 30 nap.

(6) *  A részletfizetés, fizetési haladék tekintetében e rendelkezésektől csak a szociálisan rászoruló fogyasztó javára lehet eltérni.

(7) *  A részletfizetés, illetve a fizetési kedvezmény biztosítása mellett a villamosenergia-kereskedőnek - az elosztóval történő egyeztetés mellett - figyelemfelkeltő módon fel kell ajánlania az előre fizető mérő felszerelésének lehetőségét. Amennyiben a fogyasztó részletfizetési kedvezményben vagy fizetési haladékban részesült és annak feltételeit nem teljesíti, a villamosenergia-kereskedő a további fogyasztást előre fizető mérő felszereléséhez kötheti, amelyre a szociálisan rászoruló fogyasztó figyelmét a részletfizetési kedvezmény vagy fizetési haladék megadásáról szóló értesítésben fel kell hívni.

(8) Amennyiben a szociálisan rászoruló fogyasztó a nyilvántartásba vételt követően kereskedőt, illetve egyetemes szolgáltatót vált, a korábbi villamosenergia-értékesítési szerződés megszűnésekor a korábbi kereskedő, illetve egyetemes szolgáltató köteles igazolást adni arról, hogy a fogyasztó a megelőző 12 naptári hónap alatt részesült-e fizetési haladékban vagy részletfizetési kedvezményben és megállapodásait teljesítette-e.

(9) *  Ha a szociálisan rászoruló fogyasztó részletfizetési kedvezményre vagy fizetési haladékra vonatkozó kérelmét a villamosenergia-kereskedő elutasítja, vagy a szociálisan rászoruló fogyasztó a részletfizetési kedvezmény vagy fizetési haladék feltételeit nem teljesíti, a villamosenergia-kereskedő kezdeményezésére az elosztó az előre fizető mérő felszereléséről a szociálisan rászoruló fogyasztót értesíti.

32. § (1) * 

(2) *  Előre fizetős mérőt kell biztosítani minden olyan szociálisan rászoruló fogyasztó számára, aki ezt igényli.

(3) *  A villamosenergia-kereskedő - az elosztóval együttműködve - gondoskodik az előre fizető mérők működtetésének (feltöltésének) az ügyfélszolgálatain és elektronikus úton történő biztosításáról.

(4) Az elosztó köteles az előre fizető mérő felszerelésével egyidejűleg a szociálisan rászoruló fogyasztót írásban tájékoztatni az előre fizető mérő használatával kapcsolatos tudnivalókról, illetve az erre vonatkozó szerződési feltételekről.

(5) * 

(6) *  Az előre fizető mérő felszerelésével egyidejűleg a mérő felszereléséig felhalmozódott és fennálló tartozások kiegyenlítéséről a villamosenergia-kereskedő és a szociálisan rászoruló fogyasztó köteles megállapodni. A részletfizetés időtartama nem lehet kevesebb, mint a megállapodást megelőző 12 hónapban számlázott fogyasztásból számított

a) az előző év azonos időszakra vonatkoztatott 1 havi fogyasztásának ellenértékét meg nem haladó tartozás esetén 4 hónap,

b) az előző év azonos időszakra vonatkoztatott 1 havi fogyasztásának ellenértékét meghaladó, de 3 havi fogyasztásának ellenértékét meg nem haladó tartozás esetén 10 hónap, vagy

c) az előző év azonos időszakra vonatkoztatott 3 havi fogyasztásának ellenértékét meghaladó tartozás esetén 12 hónap.

A részletfizetés időtartama alatt a kedvezménnyel érintett díjfizetési kötelezettség vonatkozásában a fogyasztót kamatfizetési kötelezettség nem terhelheti.

(7) *  Amennyiben a lakossági fogyasztó szociálisan rászorulóként a díjtartozás miatti kikapcsolás időtartama alatt vagy a díjtartozás miatti kikapcsolást követően kezdeményezi a védendő fogyasztók nyilvántartásába történő felvételét, akkor ezzel egyidejűleg - a nyilvántartásba történő felvételének esetére - kérheti az előre fizető mérő felszerelését a (6) bekezdésben foglalt feltételekkel.

(8) *  Az előre fizető mérő felszerelése során minden esetben a legkisebb költség elvének figyelembevételével kell eljárni.

(9) *  A (6) bekezdés szerinti megállapodásban a felek kötelesek rögzíteni, hogy ha a szociálisan rászoruló fogyasztó a teljesítéssel késedelembe esik, az előre fizető mérő feltöltésekor

a) 75 000 forintnál kisebb összegű tartozás esetén a szociálisan rászoruló fogyasztó által befizetett összeg 25%-át, vagy

b) 75 000 forint vagy annál nagyobb összegű tartozás esetén a szociálisan rászoruló fogyasztó által befizetett összeg 50%-át

a kereskedő a fennálló tartozás csökkentésére fordíthatja, feltéve, hogy az előre fizető mérő felszerelésével kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének a VET-ben, valamint e rendeletben foglaltaknak megfelelően eleget tett.

33. § *  (1) A fogyatékkal élő lakossági fogyasztó a védendő fogyasztók nyilvántartásába történő felvételére való jogosultságát

a) a 23/b. számú melléklet A) része szerinti, 30 napnál nem régebbi, kitöltött és aláírt nyomtatvány benyújtásával, és

b) amennyiben

ba) vakok személyi járadékában részesül, a juttatást megállapító vagy folyósító szerv által kiadott, a jogosultság fennállását igazoló, 30 napnál nem régebbi határozat vagy igazolás eredeti példányának bemutatásával, vagy a 23/b. számú melléklet B) része szerinti, 30 napnál nem régebbi, kitöltött és aláírt nyomtatvány benyújtásával;

bb) fogyatékossági támogatásban részesül, a juttatást megállapító vagy folyósító szerv által kiadott, a jogosultság fennállását igazoló, 30 napnál nem régebbi határozat vagy igazolás eredeti példányának bemutatásával, vagy a 23/b. számú melléklet B)-C) része szerinti, 30 napnál nem régebbi, kitöltött és aláírt nyomtatvány benyújtásával; vagy

bc) a villamosenergia-szolgáltatásból való kikapcsolás vagy a villamosenergia-szolgáltatás megszakadása a lakossági fogyasztó vagy a vele közös háztartásban élő személy életét vagy egészségét közvetlenül veszélyezteti, a 23/b. számú melléklet C) része szerinti, 30 napnál nem régebbi, kitöltött és aláírt nyomtatvány benyújtásával igazolhatja.

(2) A benyújtott iratokat és a bemutatott iratok másolatát az elosztó a jogosultság megszűnését követő 2 évig köteles megőrizni.

(3) *  A fogyatékosság jellegét - amely a fogyatékkal élő fogyasztót alkalmatlanná teszi a mérő leolvasására, a mérőállás közlésére, a számlaolvasásra, vagy a számla felhasználási helyen kívüli, készpénzes fizetéstől eltérő kiegyenlítésére - vagy az (1) bekezdés b) pont bc) alpontjának való megfelelést a kezelőorvos, ennek hiányában a háziorvos igazolja a 23/b. számú melléklet C) része szerinti nyomtatvány kitöltésével a jogszabályok és az engedélyes üzletszabályzata szerinti különleges bánásmód jellegének és tartalmának engedélyes általi azonosítása céljából. Ha a rehabilitációs szakértői szerv az érintett személy egészségi állapotát, egészségkárosodását, fogyatékosságát vizsgálta, a kezelőorvos és a háziorvos a 23/b. számú melléklet C) része szerinti nyomtatványt e szerv szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása vagy határozata alapján tölti ki.

34. § (1) *  A vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesülő személyt mint fogyatékkal élő fogyasztót nem kell személyes körülményeinek megfelelő, különleges bánásmódban részesíteni, amennyiben háztartásában van olyan nagykorú személy, aki nem fogyatékkal élő fogyasztó.

(2) A fogyatékkal élő fogyasztó a védettséggel járó jogait csak egy felhasználási helyen gyakorolhatja.

(3) *  A 33. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti körbe tartozó, a fogyasztóval egy háztartásban élő fogyatékkal élő személyre tekintettel a fogyatékkal élő személyek nyilvántartásába történő felvételét fogyatékkal élőnek nem minősülő fogyasztó is kérheti, de ugyanazon fogyatékkal élő személyre tekintettel csak egy fogyasztó egy fogyasztási helye szerepelhet a nyilvántartásban védelemre jogosultként.

(4) *  A 33. § (1) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja szerinti körbe tartozó fogyatékkal élő fogyasztót megillető különleges bánásmód lehet:

a) havi (időközi) mérőleolvasás a felhasználási helyen,

b) készpénzben történő számlakiegyenlítés a felhasználási helyen,

c) az általánostól eltérő, de a műszaki-biztonsági előírásoknak megfelelő mérőhely-kialakítás,

d) a számla értelmezéséhez az érintett engedélyes üzletszabályzata szerint nyújtott egyedi segítség, így például nagyobb betűmérettel nyomtatott számla, helyszíni számla magyarázat, számlafordíttatás, és

e) az érintett engedélyes üzletszabályzatában meghatározott, a fogyatékkal élők villamosenergia-ellátásban való részvételét megkönnyítő egyéb szolgáltatás.

(5) *  A lakossági fogyasztó a fogyatékkal élő fogyasztók nyilvántartásába történő felvétel iránti igény bejelentésekor nyilatkozik arról, hogy a (4) bekezdésben meghatározott vagy az érintett engedélyesek által nyújtott egyéb szolgáltatások közül melyekre tart igényt. Az igényelt szolgáltatást a nyilvántartásba vételt követő legkésőbb 30. naptól kell biztosítani. Nem vehető nyilvántartásba az, aki felhívás ellenére sem nyilatkozik az igénybe venni kívánt különleges bánásmód szerinti szolgáltatásról.

(6) *  A fogyatékkal élő fogyasztók nyilvántartásában szereplő személy olyan igényét, amelyet a benyújtott iratok nem támasztanak alá, az érintett engedélyes nem köteles teljesíteni.

35. § (1) *  A 23/b. számú melléklet C) része szerint kiállított igazolás tartalmazza azon értesítendő személy elérhetőségét, akit a 33. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti körbe tartozó fogyatékkal élő személy vonatkozásában a villamosenergia-ellátás kikapcsolásának, szüneteltetésének vagy szünetelésének esetén értesíteni kell. A szolgáltatás szünetelése vagy a tervezett szüneteltetés esetén az értesítés időpontjára a lakossági fogyasztókra vonatkozó tervezett szüneteltetés miatti kiértesítési szabályok az irányadók.

(2) *  A tervezett üzemszünet idejére a 33. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti körbe tartozó fogyatékkal élő fogyasztó, az e körbe tartozó fogyatékkal élő személyre tekintettel a fogyatékkal élő fogyasztók nyilvántartásában szereplő fogyasztó, vagy az értesítendő személy kérésére legkésőbb a tervezett üzemszünet kezdetét megelőző naptól a fogyatékkal élő személy gyógykezeléséhez, életfunkciói fenntartásához szükséges gép, berendezés energiaellátásához szükséges teljesítményű szükségáramforrást köteles biztosítani az elosztó.

(3) *  Váratlan üzemzavar következményeinek megelőzése céljából, a nyilvántartásba vételt követő legkésőbb 30. naptól az elosztó köteles a 33. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti körbe tartozó fogyatékkal élő fogyasztóval, az e körbe tartozó fogyatékkal élő személyre tekintettel a fogyatékkal élő fogyasztók nyilvántartásában szereplő fogyasztóval, az értesítendő személlyel, illetve szükség esetén az egészségügyi ellátást biztosító szervezettel egyeztetett feltételeknek megfelelő, a fogyatékkal élő személy gyógykezeléséhez, életfunkciói fenntartásához szükséges gép, berendezés energiaellátásához szükséges teljesítményű szünetmentes áramforrást időben kihelyezni az igénylésben megadott felhasználási helyen.

(4) Az elosztó nem felel a szükségáramforrás, illetve szünetmentes áramforrás általa fel nem ismerhető, rejtett hibájából adódó következményekért, nem köteles továbbá a szükségáramforrás, szünetmentes áramforrás üzemeltetésére, karbantartására és javítására.

(5) *  Az elosztó a szükségáramforrás, illetve szünetmentes áramforrás kihelyezésekor köteles átadás-átvételi jegyzőkönyvet felvenni és aláíratni a fogyatékkal élő fogyasztók nyilvántartásában szereplő fogyasztóval vagy képviselőjével. A jegyzőkönyvnek az elosztó üzletszabályzatában meghatározott keretek között - a legkisebb költség elvével összhangban - rendelkeznie kell a kihelyezésre, üzemeltetésre, karbantartásra és javításra vonatkozó részletes megállapodásról.

(6) *  Az elosztó a védendő fogyasztókról vezetett nyilvántartásában tárgyév február 15-én fogyatékkal élő fogyasztóként szereplő, a VET 65. § (4) bekezdése szerint jogosultságának ismételt igazolására köteles fogyasztót tárgyév március 1-jéig e kötelezettségéről közérthetően, írásban tájékoztatja, és egyúttal megküldi részére a 23/b. számú melléklet szerinti adatlapot. Az elosztó a védendő fogyasztók nyilvántartásából törli azt a jogosultságának ismételt igazolására köteles fogyasztót, aki e kötelezettségének tárgyév március 31-ig nem tesz eleget. A fogyasztó adatainak megállapíthatósága tekintetében a VET 65. § (4) bekezdésében foglaltak ebben az esetben is irányadók.

(7) *  Jogosultságának a VET 65. § (4) bekezdése szerinti ismételt igazolására a fogyatékkal élő fogyasztó első ízben a nyilvántartásba történő felvételét követő naptári évben köteles.

36. § *  (1) A fogyatékkal élő fogyasztók nyilvántartásában szereplő fogyasztó a 34. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozatát évente legfeljebb két alkalommal módosíthatja. Ha a fogyasztó korábbi nyilatkozatát módosítja, az igénybe venni kívánt szolgáltatást a módosítási igény beérkezését követő legkésőbb 30. naptól biztosítani kell a fogyasztó számára. A módosítást a nyilvántartásban fel kell tüntetni.

(2) Az engedélyes által nyújtott kedvezményért és különleges bánásmódért ellenérték kikötése semmis.

37. § *  (1) A védendő fogyasztó köteles a védelemre jogosultságot adó körülmény megváltozását vagy megszűnését 15 napon belül írásban bejelenteni az érintett engedélyesnél. Az elosztó köteles a jogosultságot megalapozó körülmény megváltozásának bejelentését követő 8 napon belül a változást a nyilvántartáson átvezetni, vagy a jogosultságot megalapozó körülmény megszűnése esetén a védendő fogyasztót a nyilvántartásból - a fogyasztó adatainak megállapíthatóságára vonatkozóan a VET 65. § (4) bekezdésében előírt kötelezettség sérelme nélkül - törölni.

(2) Ha a védendő fogyasztó vagy a védelemre jogosító ellátásban részesülő, a fogyasztó háztartásában élő személy másik felhasználási helyre költözik, a változást a fogyasztó személyében beállt változásra vonatkozó szabályok szerint kell bejelenteni, és az új felhasználási helyen megkötött szerződés alapján új igénylés nyújtható be.

(3) Ha az új felhasználási hely a korábbi felhasználási hellyel azonos elosztó működési területén van, a változás-bejelentés alapján a védendő fogyasztót a nyilvántartásból nem kell törölni, hanem az érintett engedélyes a nyilvántartásban a bejelentés szerinti változásokat átvezeti.

(4) *  A (2) bekezdés szerinti szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a védendő fogyasztó villamosenergia-kereskedőt vált. Az elosztó a védelem fennállásáról és a védendő fogyasztók nyilvántartásában szereplő adatokról tájékoztatja az új villamosenergia-kereskedőt.

(A VET 66. §-ához)

A villamos energia továbbadása * 

38. § *  (1) A VET 66. § (7) bekezdésében a továbbadó felhasználó által fizetett, a vételező felé érvényesíthető átlagos rendszerhasználati díjon a továbbadó felhasználó rendszerhasználati díjakra vonatkozó legutolsó számlájában szereplő, adók nélküli díjösszeg és a számla forgalmi típusú díjainak alapjául szolgáló kWh-mennyiség hányadosát kell érteni. Amennyiben a vételező és a továbbadó felhasználó egységnyi lekötött teljesítményre eső villamos energia vételezése eltér, akkor ennek hatása figyelembe vehető az átlagárszámítás során.

(2) A továbbadó felhasználó és a vételező az adott üzleti év lezárása után a továbbadásra vonatkozó számlákban érvényesített villamos energia és rendszerhasználati díjösszegek, valamint az adott üzleti évre kiszámított tényleges villamos energia beszerzési átlagárral és átlag rendszerhasználati díjjal számított díjösszegek különbségével egymással 30 napon belül elszámol.

(3) A felhasználó a vásárolt villamos energiát a felhasználási helyen kívüli más személy részére nem adhatja tovább.

39. § *  (1) A magánvezeték engedélyese a VET 66/A. § (1) bekezdése szerinti bejelentésében a villamosenergia-kereskedővel közli a továbbadás keretében ellátott vételezők számát, valamint vételezőnkénti bontásban a becsült éves villamos energia igényét.

(2) Amennyiben a magánvezeték engedélyese a vételezőt arról tájékoztatja, hogy villamosenergia-kereskedelmi engedély iránti kérelmet nyújtott be a Hivatalhoz és ezzel a továbbadás megszűnik, a vételező folyamatos villamosenergia-ellátásának biztosítása érdekében a 13/C. § (5) bekezdésének rendelkezései szerint köteles eljárni.

(3) A vételező a VET 66. § (3) bekezdése szerinti döntése esetén a továbbadásra vonatkozó szerződést legalább 60 napos felmondási idővel mondhatja fel.

(4) A VET 66/A. § (1) bekezdése szerinti bejelentés elmulasztása esetén a villamosenergia-kereskedő a továbbadó magánvezeték engedélyesével szemben a VET 66/A. § (2) bekezdésében előírt szabályok helyett a felhasználók kikapcsolására vonatkozó általános szabályokat alkalmazhatja.

(A VET 66., 85. és 86. §-ához)

Közcélúvá nyilvánítás * 

40. § *  (1) A Hivatal vezeték vagy berendezés (a 40-45. § alkalmazásában a továbbiakban együtt: hálózati elem) közcélúvá minősítésére vagy átminősítésére irányuló eljárás során a hálózati elem közcélúságát - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - egyedileg vizsgálja.

(2) A kis- és középfeszültségű hálózati elem, amely a VET 24. § (1)-(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelőn létesül, és amelyen az elosztó tulajdonjogot szerez, közcélú elosztó hálózati elemnek minősül.

(3) Kizárólag az átviteli rendszerirányító tulajdonát képező hálózati elem minősülhet az átviteli hálózat részének.

(4) Átviteli rendszerüzemeltető esetében a (3) bekezdés szerinti rendelkezést nem kell alkalmazni.

41. § *  (1) A közcélúvá minősítési, valamint az átminősítési kérelemhez mellékelni kell:

a) a hálózati elem üzemi vagy elosztói szabályzatban meghatározottak szerinti megnevezését,

b) a hálózati elem névleges feszültségének megjelölését,

c) a hálózati elem villamosenergia-rendszerben betöltött szerepének ismertetését,

d) a csatlakozó felhasználók számának és felhasználásuk mértékének ismertetését, és

e) nagyfeszültségű hálózati elem esetében az átviteli rendszerirányító véleményét.

(2) A közvetlen vezeték, a termelői vezeték vagy a magánvezeték esetében a kérelemhez - az (1) bekezdésben meghatározott adatokon túlmenően - mellékelni kell:

a) a hálózati elem műszaki állapotának leírását,

b) a hálózati engedélyes nyilatkozatát a közcélú hálózat kiépítésének becsült költségeiről és időigényéről a vezetéken keresztül ellátott vagy ellátni kívánt vételező, felhasználó ellátása céljából,

c) a hálózati engedélyes nyilatkozatát a vezeték közcélúvá minősítése esetén a hálózati engedélyes által a jogszabályoknak megfelelően történő üzemeltetésnek az előre látható költségeiről és a vezetéknek a hálózati engedélyes által szükségesnek tartott fejlesztéséről, annak becsült költségeiről,

d) a közvetlen vezetéken vagy a magánvezetéken keresztül ellátott villamosenergia-vételező nyilatkozatát arról, hogy a vezeték közcélúvá nyilvánítását követően villamos energia vásárlására vonatkozó érvényes szerződéssel vagy előszerződéssel rendelkezik,

e) a közvetlen vezeték vagy a magánvezeték engedélyesének, a hálózati engedélyessel kötött szerződését vagy előszerződését, amelyben a felek a közcélúvá nyilvánítás időpontjától kezdődő hatállyal rendezik a közcélúvá minősített vezeték tulajdonjogi, vezetékjogi helyzetét, illetve üzemeltetésének szabályait, és

f) a közvetlen vezetékre vagy magánvezetékre kapcsolódó felhasználók és vételezők számának és felhasználásuk mértékének ismertetését.

42. § *  (1) A közcélú hálózati elem átviteli vagy elosztó hálózati elemmé történő átminősítése iránti eljárás az érintett hálózati engedélyes kérelemére vagy a villamosenergia-rendszer üzembiztonsága biztosítása érdekében hivatalból indul.

(2) A termelői vezeték vagy a közvetlen vezeték közcélúvá - ezen belül átviteli vagy elosztó hálózati elemmé - minősítése iránti eljárás a vezeték tulajdonosa vagy üzemeltetője kérelmére, valamint a VET 86. § (5) bekezdésében meghatározott esetekben hivatalból indulhat.

(3) Hálózati elem közcélúvá minősítésére, valamint átminősítésére vonatkozó kérelem esetében a Hivatal megkeresheti véleményadás céljából a hálózati engedélyest. A hálózati engedélyes a kérelemmel kapcsolatos véleményéről a Hivatalt annak megkeresésétől számított 30 napon belül tájékoztatja.

(4) Nagyfeszültségű hálózati elem közcélúvá minősítése, valamint átminősítése vonatkozásában a Hivatal kikéri az átviteli rendszerirányító véleményét. Az átviteli rendszerirányító véleményéről a Hivatalt annak megkeresésétől számított 30 napon belül tájékoztatja.

43. § *  Közcélúnak nyilvánított hálózati elem átminősítésére csak a 41. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontjában meghatározottak és a hálózati elem átviteli-elosztói jellegének megváltozása esetén kerülhet sor.

44. § *  (1) Hivatalból indult eljárás esetében a Hivatal a 41. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakról, a közcélúvá minősítésről, valamint átminősítésről beszerzi a közvetlen vezeték, a termelői vezeték vagy a magánvezeték engedélyese, továbbá a hálózati engedélyes nyilatkozatát.

(2) A hálózati engedélyes a közvetlen vezeték, a termelői vezeték és a magánvezeték engedélyesével a közcélúvá minősítési eljárás során együttműködik.

(3) A Hivatal felhívja a feleket a 41. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt szerződés megkötése érdekében a hálózati engedélyes és a közvetlen vezeték vagy a magánvezeték engedélyese közötti egyezség létrehozására. Ennek eredménytelensége esetén a Hivatal az (1) bekezdés szerint felhívja az érintett feleket nyilatkozattételre, és határozatban rendelkezik a közcélúvá nyilvánított vezetékre jutó arányos elosztói díjról, valamint az üzemeltetés költségeinek a hálózati engedélyes és a hálózati elem engedélyese közötti elszámolásáról.

45. § *  (1) A Hivatal a hálózati elem közcélúvá minősítéséről, valamint átminősítéséről a villamosenergia-rendszer együttműködése, az ellátásbiztonság, a hatékony és folyamatos villamosenergia-ellátás, az adott hálózati elemhez csatlakozó felhasználók vagy kapcsolódó vételezők száma és azok felhasználásának vagy vételezésének mértéke, a VET 25. § szerinti hálózatfejlesztési terv, valamint az adott esetben jelentős egyéb körülmények alapján dönt.

(2) A Hivatal nem tagadhatja meg a hálózati elem közcélúvá minősítését vagy átminősítését, ha az szerepel a Hivatal által jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben. A Hivatal a közcélúvá minősítő határozatát visszavonja, ha a hálózati elem még nem valósult meg, de már nem szerepel a jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben.

(3) A Hivatal a közvetlen vezeték, a termelői vezeték vagy a magánvezeték közcélúvá minősítésével egyidejűleg hivatalból módosítja a hálózati engedélyes működési engedélyét.

(4) A közvetlen vezeték vagy a magánvezeték közcélúvá minősítése esetén a hálózati engedélyes a közvetlen vezetéken vagy a magánvezetéken keresztül ellátott vételezővel, annak kezdeményezése esetén hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerződést köt. Amennyiben a meglévő magánvezetékhez vagy közvetlen vezetékhez való kapcsolódás a műszaki feltételekben és a rendelkezésre álló teljesítmény mértékében nem igényel módosítást, a magánvezetéken vagy a közvetlen vezetéken keresztül ellátott vételezőt külön díjfizetési és költségtérítési kötelezettség nélkül megilleti a csatlakozási jog azon a kapcsolódási ponton, amelyen a hálózati elem közcélúvá nyilvánítását megelőzően a magánvezetékhez vagy közvetlen vezetékhez vételezőként kapcsolódott.

(5) A közvetlen vezeték vagy a magánvezeték közcélúvá minősítésének megtagadása esetén a Hivatal határidő megállapítása mellett kötelezheti a hálózati engedélyest közcélú hálózat kiépítésére a közvetlen vezetéken vagy a magánvezetéken keresztül ellátott vételező vagy felhasználó villamos energia ellátása céljából.

(6) A közvetlen vezeték engedélyese a közcélú hálózatra kapcsolásig a közvetlen vezetékhez való hozzáférést változatlan feltételekkel biztosítja, továbbá a közvetlen vezetéket a VET, az e rendelet és a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint üzemelteti és fenntartja.

(A VET 67-72. §-ához)

Villamosenergia-ellátási szabályzatok

46. § (1) A villamosenergia-ellátási szabályzatok - a hatékonyan működő villamosenergia-versenypiac működése, a piaci szereplők megfelelő tájékoztatása érdekében - különösen az alábbi alapvető tárgyköröket szabályozzák:

a) a villamosenergia-ellátási szabályzatok tárgyát és azok hatályát,

b) az alkalmazásra előírt szabványok esetén annak azonosítási adatait,

c) a szabályzatban használt egyedi fogalmi meghatározások felsorolását,

d) a minőségre, minőségbiztosításra vonatkozó általános szabályokat,

e) az engedélyesek és a villamosenergia-ellátási szabályzat hatálya alá nem tartozó rendszerhasználók kapcsolatára vonatkozó azon ajánlásokat, amelyeket az engedélyesek üzletszabályzatainak kell tartalmaznia,

f) a villamosenergia-ellátási szabályzat alanyai közötti kapcsolattartás, információcsere rendszerét, szabályait, az egyeztetési mechanizmust,

g) a villamosenergia-ellátási szabályzatokban foglalt előírásokkal kapcsolatos felszólamlási lehetőségeket, a módosítási igények egyeztetésének, a Hivatal számára való előterjesztésének módját,

h) a mellékletek, irányelvek jegyzékét, a változásregisztert.

(2) A felhasználók biztonságos, zavartalan és megfelelő minőségű ellátása érdekében a villamosenergia-ellátási szabályzatok az alapvető tárgykörökön belül rendelkeznek különösen az alábbiakról:

a) a villamosenergia-rendszer engedélyeseire és a kiserőművek üzemeltetőire - a rendszerhez csatlakozottakra és a csatlakozásra kötelezettekre vagy csatlakozni szándékozókra - vonatkozó előírásokról,

b) az együttműködő villamosenergia-rendszer szakterületenként kidolgozott alapkövetelményeiről,

c) a szervezeti, irányítási jogosultságokról és e kapcsolatoknak a bemutatásáról,

d) jogszabályban nem meghatározott fogalmakról és azok alkalmazásáról,

e) mérés-elszámolás keretében:

ea) elvégzendő mérésekről, a szerződések teljesítése hiteles számlázásának részleteiről, a mérési adatok összesítéséről, az átviteli rendszerirányítónak történő továbbításáról,

eb) a villamos energia forgalom és termelés elszámolási mérésre alkalmas készülékeinek műszaki meghatározásáról,

f) hálózathoz való hozzáférés keretében:

fa) a közcélú hálózathoz való szabad hozzáférés részletes technikai-műszaki szabályairól, a rendelkezésre álló szabad hálózati kapacitás közzétételének rendjéről,

fb) a közcélú hálózathoz való hozzáférés szabályainak alkalmazása során szükséges tevékenységek ütemezéséről,

fc) a közcélú hálózathoz való hozzáférés megtagadásának, az átvitel és elosztás korlátozásának, szünetelésének részletes szabályairól,

fd) a felhasználói termelő berendezések hálózattal való összekapcsolásának feltételeiről,

g) az engedélyköteles magánvezeték közcélú hálózathoz való csatlakozásának általános műszaki feltételeiről,

h) átviteli és elosztó hálózatok üzeme, valamint azok fejlesztése keretében:

ha) az átviteli hálózat üzemét nem befolyásoló elosztó hálózat üzemirányításának szabályairól,

hb) a hálózatfejlesztési tervben, illetve ajánlatban nem szereplő, de bejelentés kötelezett vezetékek létesítésének, közlésének rendjéről,

hc) közvetlen vezetékek, hálózati elemek létesítésének az átviteli rendszerirányító részére történő bejelentése módjáról,

hd) az átviteli hálózat és az annak üzemét befolyásoló elosztó hálózat üzemirányításának részletes szabályairól,

he) azon tárgykörökről, amelyekben a hálózati engedélyes és az idegen tulajdonú hálózati elem tulajdonosa, valamint a hálózatnak helyt adó ingatlan tulajdonosa kötelesek megállapodni,

i) adatszolgáltatások és tájékoztatások keretében:

ia) a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony üzemeltetését elősegítő, a hálózati engedélyeseknek egymás között és az átviteli rendszerirányítónak szolgáltatandó adatok és információk szolgáltatásának rendjéről,

ib) a felhasználóknak és engedélyeseknek az előre tervezhető karbantartási, felújítási munkálatok miatti szünetelés időpontjáról és várható időtartamáról történő tájékoztatása módjáról,

ic) a rendszerszintű teljesítmény és villamos energia mérleg elkészítésének rendjéről, továbbá az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) és a Hivatal tájékoztatásának módjáról a mérleg, az erőművi teljesítmény, a közcélú hálózatok, valamint a fogyasztás várható jövőbeli alakulásáról,

id) *  az átviteli rendszerirányító részére a VET 152. §-a szerinti személyek és a felhasználók által kötelezően szolgáltatott következő adatokról:

1. a menetrendek bejelentése,

2. a napon belüli menetrend módosítások bejelentése,

3. a határmetszéki átviteli kapacitásra vonatkozó ajánlatok,

4. a határon keresztül történő szállítások és a magyar szabályozási zónán történő átszállításra vonatkozó megállapodások műszaki adatai,

5. a rendszerszintű szolgáltatások biztosításához szükséges tevékenységekre vonatkozó ajánlatok bejelentése,

6. az elosztó hálózati mérési adatok eljuttatása,

7. a karbantartások ütemezése,

8. a VET 16. §-ában meghatározott átviteli rendszerirányítói feladatok teljesítéséhez szükséges adatok,

9. a VET 40. §-ának (3) bekezdése szerinti leolvasások alapján meghatározott mérési és hitelesítési adatok,

10. a hálózatfejlesztési, hálózattervezési alapadatok,

ie) *  az átviteli rendszerirányító által a vele kapcsolatban álló VET 152. §-a szerinti személyek és a felhasználók részére szolgáltatott következő adatokról:

1. az id) alpont szerinti adatok beérkezésének visszaigazolása,

2. a naplózott rendelkezésre állási adatok,

3. a megszerzett átviteli kapacitás jogosultság korlátozásáról, vagy visszavonásáról szóló értesítés,

4. a VET 40. §-a alapján az átviteli rendszerirányító és az elosztók által elvégzett mérések, és a VET 41. §-a alapján elvégzett mennyiségi elszámolások adatai, a számlák kiállításához szükséges formában,

5. az import, az export és a magyar szabályozási zónán történő átszállítás végrehajtására vonatkozó tételes visszaigazolás,

6. a menetrend módosításra, vagy az eltérésre vonatkozó engedélyek,

7. a villamosenergia-rendszer üzemzavara esetén az üzemzavarra vonatkozó mennyiségi és időbeli adatok, valamint az üzemzavar helyreállítására vonatkozó utasítás,

8. az adatok a rendszerszintű szolgáltatások biztosításához szükséges tevékenységek piacára beérkezett ajánlatokból kiválasztott ajánlatokra vonatkozóan,

if) *  az átviteli rendszerirányító által a vele kapcsolatban nem álló VET 152. §-a szerinti személyek és a felhasználók részére szolgáltatott következő adatokról:

1. a határmetszéken rendelkezésre álló átviteli kapacitási adatok megadása,

2. a határmetszéki átviteli kapacitásaukcióra beérkezett ajánlatok és a kialakult elszámoló árak közzététele,

3. a lekötni kívánt tartalékok mértéke,

4. az előzetes, összesített adatok a tervezett üzemszünetekről és az utólagos, összesített adatok a 100 MW-nál nagyobb termelőegységek előző napi tervezett, vagy nem tervezett üzemszünetéről,

5. a rendszerszinten biztosított kiegyenlítő energia mennyiségére és elszámoló áraira vonatkozó adatok,

j) üzemzavarok és korlátozások keretében:

ja) a villamosenergia-rendszer üzemzavara, ellátás szüneteltetése, korlátozása esetén szükséges rendelkezésekről,

jb) a villamos energia válsághelyzetet el nem érő ellátási zavar során szükséges teendőkről,

k) *  a termelő berendezés - átviteli rendszerirányító által a VET 5. § (3) bekezdés szerinti - igénybevétele esetén felmerülő indítási és üzemeltetési költségek meghatározásának módjáról, valamint szabályairól, és

l) *  a keresletoldali szabályozási intézkedések összehangolására vonatkozó eljárásrendről, valamint az átviteli rendszerirányító ezzel kapcsolatos feladatairól.

(3) * 

(4) *  Az Üzemi és a Kereskedelmi Szabályzatot az átviteli rendszerirányító, a villamosenergia-elosztói szabályzatot az elosztók 5 évre visszamenőleg, továbbá a mindenkor hatályos változatot - egységes szerkezetbe foglalt szöveggel, az érvényességi időszakok megjelölésével - a Hivatal jóváhagyó határozataival együtt, közvetlenül elérhető, tárolható, nyomtatható és kereshető formában teszik közzé saját honlapjukon. Az elosztók kötelesek a Hivatal által jóváhagyott villamosenergia-elosztói szabályzatot ügyfélszolgálataikon a felhasználók részére hozzáférhetővé tenni. A jóváhagyott szabályzatot az engedélyes elektronikus formában a Hivatalnak megküldi, ezt követően a szabályzatot a Hivatal is közzéteszi honlapján.

(5) *  Az ie) és if) alpontokban meghatározott adatok az i) pont alkalmazásában nem képeznek üzleti titkot.

47. § (1) Az Üzemi Szabályzat előírásai a 46. §-ban meghatározottakkal összhangban legalább az alábbiakra terjednek ki:

a) a villamosenergia-rendszer együttműködésében részt vevő termelők és az átviteli rendszerirányító technikai és műszaki működésére, ennek fogalmi megalapozására, tervezésére,

b) a rendszerszintű szolgáltatások körének meghatározására,

c) az átviteli hálózat üzemirányítására, üzemzavarainak kezelésére,

d) az üzemi események nyilvántartására,

e) az üzemzavarokkal, üzemi eseményekkel összefüggő adat- és információszolgáltatás rendjére,

f) a villamosenergia szolgáltatásának mennyiségi elszámolására, beleértve a működéshez szükséges infrastrukturális rendszereket is,

g) *  az átviteli rendszerirányító által készítendő, a fogyasztói igények előrejelzéséről és a villamosenergia-rendszer közép- és hosszú távú forrásoldali kapacitásfejlesztéséről szóló dokumentumok, valamint a hálózati engedélyesek által készítendő hálózatfejlesztési tervek formájára, kötelező tartalmi elemeire, vizsgálati szempontjaira, valamint

h) a villamosenergia-rendszer hálózatfejlesztési tervének készítése során a hálózati engedélyesek együttműködésének szabályaira.

(2) A Kereskedelmi Szabályzat előírásai a 46. §-ban meghatározottakkal összhangban legalább az alábbiakra terjednek ki:

a) *  a villamosenergia-kereskedelemhez kapcsolódó szabályokra,

b) * 

c) a mérlegköri elszámolás részletes szabályaira,

d) *  a rendszerszintű szolgáltatások biztosításához szükséges kapacitások beszerzési rendjére és igénybevételére,

e) * 

f) *  a kiegyenlítő energia meghatározásának módjára, ármeghatározásának szabályaira és elszámolására,

g) *  a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes és az átviteli rendszerirányító kapcsolatára, és

h) a villamos energia határt keresztező be- vagy kiszállítására vonatkozó szabályokra, beleértve a határt keresztező szállításokkal kapcsolatos - egyes határokat érintő - megállapodásokat.

(3) Az Elosztói Szabályzat előírásai a 46. §-ban meghatározottakkal összhangban legalább az alábbiakra terjednek ki:

a) az elosztó technikai és műszaki működésére,

b) *  az elosztó hálózathoz csatlakozó erőművek csatlakozási feltételeire, beleértve a megvalósíthatósági tanulmány és a csatlakozási terv szükségességének eseteit, valamint ezek általános tartalmi elemeit, és

c) a profilos fogyasztás és elszámolás szabályaira.

(4) A villamosenergia ellátási szabályzatokat egymással összhangban kell elkészíteni.

A villamosenergia-ellátási szabályzatok kidolgozásának általános szabályai

48. § (1) A villamosenergia-ellátási szabályzatok kidolgozásával, karbantartásával és mindenkori felülvizsgálatával kapcsolatos egyeztetést az e rendelet 49-50. §-ai szerint létrehozandó szabályzati bizottságoknak kell ellátnia.

(2) Az átviteli rendszerirányító köteles az Üzemi és a Kereskedelmi Szabályzat, az elosztók az Elosztói Szabályzat kidolgozásáról oly módon gondoskodni, hogy az ellátás biztonságát és minőségi követelményeit, a versenysemlegességet, a közcélú hálózathoz való szabad hozzáférést, valamint a legkisebb költség elvének figyelembevételét biztosítsa.

(3) A villamosenergia-ellátási szabályzatok módosításának, felülvizsgálatának rendjét, valamint a szabályzati bizottságok működésének és összetételének részletes szabályait e rendelet keretei között a vonatkozó villamosenergia-ellátási szabályzat tartalmazza.

(4) *  Az átviteli rendszerirányító, illetve az elosztók kötelesek az eredményes egyeztetési eljáráshoz szükséges minden információt és dokumentumot megfelelő, az érdemi állásfoglalás kialakítását lehetővé tevő időben a szabályzati bizottságok tagjainak rendelkezésére bocsátani, a szabályzati bizottságokkal együttműködni, tagjaikkal igény szerint konzultálni.

(5) Az engedélyesek és rendszerhasználók közötti - a villamosenergia-rendszer zavartalan üzemeltetéséhez szükséges - külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatások részletes tartalma a villamosenergia-ellátási szabályzatokban kerül meghatározásra.

Szabályzati bizottságok * 

49. § *  (1) Az átviteli rendszerirányító az üzemi szabályzat és a kereskedelmi szabályzat kidolgozásával, módosításával és felülvizsgálatával kapcsolatos egyeztetés céljából külön-külön szabályzati bizottságot hoz létre és működtet.

(2) Az átviteli rendszerirányító - a szabályzati bizottság bevonásával - köteles olyan előkészítő munkát végezni, amely lehetővé teszi, hogy a jogszabályi változás kihirdetését követő 90 napon belül a szükséges módosítások az üzemi szabályzatba, valamint a kereskedelmi szabályzatba átvezetésre, és a Hivatalhoz jóváhagyás céljából benyújtásra kerüljenek.

(3) A szabályzati bizottságban az érintett villamosenergia-ellátási szabályzatban meghatározottak szerint az átviteli rendszerirányítón kívül

a) az érintett engedélyesi körök az általuk választott képviselőik és

b) a felhasználók reprezentatív érdekképviseleti szervezetei az általuk választott képviselőjük

útján vesznek részt szavazati joggal.

(4) Az egyes engedélyesi körök és a felhasználók reprezentatív érdekképviseleti szervezetei saját ügyrendjük szerint működnek, amely alapján megválasztják képviselőjüket. Képviselő hiányában az érintett engedélyesek és felhasználók az átviteli rendszerirányítónak közvetlenül küldhetik meg észrevételeiket.

(5) Az átviteli rendszerirányító a honlapján a szabályzati bizottság ülését megelőzően legalább 7 nappal közzéteszi az ülés időpontját, napirendjét és a napirendi pontok közül azok tartalmát, amelyek az üzemi szabályzat vagy a kereskedelmi szabályzat módosítását érintik.

(6) Az egyes engedélyesi és rendszerhasználói körök kidolgozzák a saját tevékenységükre vonatkozó rendelkezésekre, szabályokra, valamint azok módosításaira vonatkozó javaslatukat és azt az átviteli rendszerirányító részére az üzemi szabályzat, valamint a kereskedelmi szabályzat kidolgozása, módosítása és felülvizsgálata során megküldik.

(7) A szabályzati bizottság a tervezetről indokolással ellátott állásfoglalást alakít ki, amely tartalmazza a tagok esetlegesen elutasított javaslatait és észrevételeit is az elutasítás indokával együtt.

(8) A szabályzati bizottság ügyrend szerinti tevékenységéért az átviteli rendszerirányító felel. Az átviteli rendszerirányító az üzemi szabályzat, valamint a kereskedelmi szabályzat tervezetét és a szabályzati bizottsági ülés jegyzőkönyvét indokolásokkal együtt az ülést követő 7 napon belül megküldi a Hivatal részére.

(9) A szabályzati bizottság összehívását bármely érintett - képviselőjén keresztül - kezdeményezheti az átviteli rendszerirányítónál.

50. § *  (1) Az elosztók az elosztói szabályzat kidolgozásával, módosításával és felülvizsgálatával kapcsolatos egyeztetés céljából szabályzati bizottságot hoznak létre és működtetnek.

(2) Az elosztók - a szabályzati bizottság bevonásával - kötelesek olyan előkészítő munkát végezni, amely lehetővé teszi, hogy a jogszabályi változás kihirdetését követő 90 napon belül a szükséges módosítások az elosztói szabályzatba átvezetésre, és a Hivatalhoz jóváhagyás céljából benyújtásra kerüljenek.

(3) A szabályzati bizottságban az elosztói szabályzatban meghatározottak szerint az elosztókon kívül

a) az érintett engedélyesi körök, és

b) a nem engedélyköteles kiserőművek üzemeltetői, valamint a felhasználók reprezentatív érdekképviseleti szervezetei

az általuk kijelölt képviselőik útján vesznek részt szavazati joggal.

(4) Az egyes engedélyesi és rendszerhasználói körök saját ügyrendjük szerint működnek, amely alapján megválasztják képviselőjüket. Képviselő hiányában az érintett engedélyesek, nem engedélyköteles kiserőmű üzemeltetői és felhasználók az elosztóknak közvetlenül küldhetik meg észrevételeiket.

(5) Az elosztók a honlapjukon a szabályzati bizottság ülését megelőzően legalább 7 nappal közzéteszi az ülés időpontját, napirendjét és a napirendi pontok közül azok tartalmát, amelyek az elosztói szabályzat módosítását érintik.

(6) Az egyes engedélyesi és rendszerhasználói körök kidolgozzák a saját tevékenységükre vonatkozó rendelkezésekre, szabályokra, valamint azok módosításaira vonatkozó javaslatukat és azt az elosztók részére az elosztói szabályzat kidolgozása, módosítása és felülvizsgálata során megküldik.

(7) A szabályzati bizottság a tervezetről indokolással ellátott állásfoglalást alakít ki, amely tartalmazza a tagok esetlegesen elutasított javaslatait és észrevételeit is az elutasítás indokával együtt.

(8) A szabályzati bizottság ügyrend szerinti tevékenységéért az elosztók felelnek. Az elosztók az elosztói szabályzat tervezetét, a szabályzati bizottsági ülés jegyzőkönyvét indokolásokkal együtt az ülést követő 7 napon belül közösen küldik meg a Hivatal részére.

(9) A szabályzati bizottság összehívását bármely érintett - képviselőjén keresztül - kezdeményezheti az elosztóknál.

50/A. § *  (1) A szervezett villamosenergia-piaci szabályzat célja a szervezett villamosenergia-piac hátrányos megkülönböztetéstől mentes működésének biztosítása, és legalább az alábbi alapvető tárgyköröket szabályozza:

a) a szervezett villamosenergia-piacon forgalmazott termékek körét,

b) a végrehajtható ügyletek körét, az ajánlattétel részletes szabályait, így az ajánlattétel és ajánlat visszavonás tartalmi és formai követelményeit és az ajánlati kötöttség szabályait,

c) a kereskedési módszert és a kereskedési időszakot,

d) az a)-c) pontban foglaltak bevezetésének, kivezetésének és megváltoztatásának szabályait,

e) a szervezett villamosenergia-piaci tagság tartalmát, feltételeit, így a tagság keletkezésének, felfüggesztésének, korlátozásának és megszűnésének részletes szabályait,

f) a kereskedési jog tartalmát, feltételeit, így a kereskedési jog keletkezésének, felfüggesztésének, korlátozásának és megszűnésének részletes szabályait,

g) a kereskedés, az ügyletek végrehajtása és a pénzügyi elszámolás részletes szabályait,

h) a kereskedés felfüggesztésének szabályait,

i) a tag és a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes közötti tájékoztatási, adatszolgáltatási és közzétételi kötelezettségek tartalmát, helyét, rendjét, idejét és részletes szabályait,

j) az adatkezelés részletes szabályait,

k) az általános szerződési feltételeket, beleértve a szerződésszegés eseteit és jogkövetkezményeit,

l) a szervezett villamosenergia-piacon történő kapcsolattartás részletes szabályait, és

m) a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséhez szükséges nyilvántartás legfontosabb tartalmi és formai követelményeit.

(2) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes gondoskodik a szervezett villamosenergia-piaci szabályzati bizottság felállításáról. A szervezett villamosenergia-piaci szabályzati bizottság a szervezett villamosenergia-piac tagjainak képviselőiből áll, és véleményező valamint tanácsadó feladatot lát el a szervezett villamosenergia-piaci szabályzat rendelkezései módosítása tekintetében.

(3) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes a Hivatalhoz jóváhagyásra benyújtott szervezett villamosenergia-piaci szabályzat tervezetét, továbbá a Hivatal által jóváhagyott szervezett villamosenergia-piaci szabályzatát a honlapján közzéteszi.

(4) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes a szervezett villamosenergia-piaci szabályzatot és az üzletszabályzatát egy dokumentumban összevontan is elkészítheti, amelynek esetén köteles gondoskodni azok megfelelő tagolásáról és az egyes tárgykörök világos elkülönítéséről.

(A VET 72. §-ához)

Üzletszabályzat * 

51. § *  (1) Az engedélyes üzletszabályzata tervezetét honlapján közzéteszi. Az átviteli rendszerirányító az üzletszabályzat tervezetének közzétételéről az érintett engedélyeseket tájékoztatja.

(2) *  Az üzletszabályzat tervezetének a VET. 72. § (3) bekezdése szerinti egyeztetése során az engedélyes - az átviteli rendszerirányító kivételével - a tervezetet az érintett energetikai felhasználói érdekképviseletekkel közvetlenül egyezteti, és a beérkezett észrevételekkel együtt nyújtja be a Hivatal részére jóváhagyásra.

(3) Az engedélyesek az észrevételek megtételére legalább 20 napos határidőt biztosítanak. A beérkezett véleményeket és az egyeztetés eredményét rögzíteni kell. Amennyiben az érdekképviselet vagy az engedélyes véleménye az üzletszabályzatba nem kerül beépítésre és a felek közötti érdekellentét feloldhatatlan, vagy az észrevételt tevő ezt kéri, a Hivatalhoz az üzletszabályzat jóváhagyására irányuló kérelem mellékleteként be kell nyújtani az észrevételt tevő véleményét is.

(4) A Hivatal a jóváhagyási eljárás keretében a (3) bekezdés szerinti, fennmaradt vitás kérdésekben dönt, és az üzletszabályzatot jóváhagyja, a jóváhagyást feltételekhez köti vagy a jóváhagyást megtagadja.

(5) Az üzletszabályzat készítése alól a VET 72. § (5) bekezdése alapján történő felmentésre vonatkozó kérelemhez mellékelni kell az engedélyes által alkalmazandó szerződésmintát.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltakat az átviteli kötelezettség alá eső villamos energia elszámolására létrehozott mérlegkörben és a kapcsolt mérlegkörben történő értékesítés esetében nem kell alkalmazni.

(7) *  Az engedélyes az üzletszabályzatát legalább félévente felülvizsgálja. Az üzletszabályzat felülvizsgálatának ki kell terjednie a jogszabályok és a kapcsolódó szabályzatok változására és az engedélyes által alkalmazott működési gyakorlatból eredő változásokra és szerződéses rendszerekre. Ha az engedélyes a felülvizsgálat során megállapítja, hogy a változás a jóváhagyott üzletszabályzat tartalmát érinti, a módosítást átvezeti, és a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt üzletszabályzat tervezetét haladéktalanul benyújtja a Hivatalhoz jóváhagyásra.

(A VET 74-75. §-ához)

Az engedélyezés általános szabályai

52. § (1) *  A Hivatal a VET 74. §-ában meghatározott engedélyköteles tevékenységek folytatásának feltételeit - a 84. § (1) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - az engedélyben állapítja meg, a feltételek nem teljesülése esetén a VET 96. §-ában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza.

(2) * 

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott engedély, a Hivatal egyéb határozatai és a határozatokban foglalt egyéb jogosultságok sem egészben, sem részben nem ruházhatók át.

53. § (1) *  Az engedély, illetve jóváhagyás iránti kérelmet az e rendeletben előírt tartalommal és a Hivatal által honlapján meghatározott formában elektronikusan kell benyújtani.

(2) *  Az engedélyért folyamodó kérelmezőnek kérelmében az e rendeletnek az adott kérelemre vonatkozó melléklete szerinti dokumentumokkal és adatokkal alá kell támasztania az engedélyköteles tevékenység végzésére való alkalmasságát.

(3) * 

(4) * 

54. § *  (1) A VET 74. § (1) bekezdésében meghatározott valamennyi engedély iránti kérelemhez az e rendelet egyes engedélytípusokra vonatkozó mellékleteiben meghatározottakon kívül - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a következő dokumentumokat kell csatolni:

a) az engedély iránt folyamodó gazdasági társaság társasági szerződését, alapító okiratát vagy alapszabályát (a továbbiakban: társasági szerződés),

b) *  ha változás van folyamatban, a változás alapjául szolgáló okiratot és a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti elektronikus tanúsítványt, illetve igazolást, valamint

c) *  a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj Hivatal részére történő befizetésének igazolását.

(2) *  A VET 74. § (1) bekezdés b)-d) és f)-j) pontjában meghatározott (kivéve a villamosenergia-termelés megszüntetésére vonatkozó) engedély iránti kérelemhez - az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - csatolni kell a megfelelő létszámú és megfelelően szakképzett személyzet rendelkezésre állásának bemutatását, illetve az ezt biztosító terveket is.

(3) *  Ha a kérelmező cégjegyzékben nyilvántartott cég, annak cégkivonatát a Hivatal a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg. Ha a kérelmező a változás alapjául szolgáló okiratot és a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti elektronikus tanúsítványt, illetve igazolást nem csatolja, a Hivatal - az ügy elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránt - megkeresi a cégnyilvántartást vezető szervet.

55. § *  A VET 74. § (1) bekezdés a) és h)-j) pontjában meghatározott engedélyköteles tevékenységet csak a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, a VET 74. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott engedélyköteles tevékenységet belföldi székhellyel rendelkező korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság végezhet, ha megfelel a VET-ben, e rendeletben és a vonatkozó egyéb jogszabályokban meghatározott feltételeknek.

56. § *  (1) *  Az átviteli rendszerüzemeltető, valamint - az átviteli rendszerirányító teljes tulajdonosi szétválasztása esetén - az átviteli rendszerirányító a VET szerinti engedélyköteles tevékenysége vonatkozásában köteles saját alkalmazásban lévő munkavállalókkal folyamatosan eleget tenni legalább az alábbi kötelezettségeinek az engedélyében meghatározottak szerint:

a) a villamosenergia-rendszer üzemelőkészítése, operatív üzemirányítása, üzemeltetése és üzemértékelése,

b) a rendszerszintű mérleg elkészítése,

c) a villamosenergia-értékesítések végrehajtásának összehangolása,

d) a rendszerszintű szolgáltatások tervezése, valamint az igénybevételükhöz kapcsolódó elszámolás,

e) a szervezett villamosenergia-piacon megkötött ügyletek végrehajtásában történő közreműködés és

f) a villamosenergia-rendszer együttműködő képességének megőrzése érdekében szükséges intézkedések elrendelése.

(2) A VET 102-102/E. §-a szerinti átviteli rendszerirányító az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a VET szerinti engedélyköteles tevékenysége vonatkozásban köteles saját alkalmazásban lévő munkavállalókkal folyamatosan eleget tenni a VET 102/B. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltaknak.

57. § *  A határozott időre szóló engedély időbeli hatályának meghosszabbítására irányuló eljárásra az engedélyezés szabályai az irányadók.

(A VET 80-83. §-ához)

Az erőművi engedélyezés közös szabályai

58. § *  Az erőművi engedélyezés szempontjából - kivéve a szélerőmű parkok esetét - a 0,5 MW-os, illetve az 50 MW-os erőművi teljesítményhatárt az erőművi névleges teljesítőképesség nagyság megállapítása során úgy kell alkalmazni, hogy az engedélyt kérelmező tulajdonában lévő, egy telephelyen üzemeltetett valamennyi erőműegységet, amely villamos energia előállítására alkalmas, együttesen kell figyelembe venni. E bekezdés alkalmazásában telephely alatt a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-ának 33. pontjában meghatározott telephelyet kell érteni. A szélerőmű-park az engedélyezés szempontjából egy erőműnek tekintendő.

59. § (1) Az erőművekkel kapcsolatos engedélyezés során a Hivatalnak a következő energetikai szempontokat kell érvényesítenie:

a) az elsődleges energiaforrás-felhasználás mérséklése érdekében a legjobb elérhető technológiának megfelelő hatásfokot elérő erőművek létesüljenek,

b) a decentralizált villamosenergia-termelés elősegítése,

c) a villamosenergia-termelés megszüntetése oly módon legyen ütemezve, hogy ne veszélyeztesse a villamosenergia-versenypiac működését, egyes területek villamosenergia-ellátását,

d) a VET 79. §-a alapján kiadott miniszteri rendelet előírásait,

e) az elsődleges energiaforrás összetételére kitűzött energiapolitikai célokat,

f) *  a Megújuló Nemzeti Cselekvési Tervben meghatározott célértékeket.

(2) *  Az 50 MW és azt meghaladó névleges teljesítőképességű új földgáztüzelésű erőműre termelői működési engedély, vagy 50 MW és azt meghaladó névleges teljesítőképességű erőműre bővítési engedély akkor adható, ha az erőmű földgázellátását alternatív energiahordozó [fűtőolaj, gázturbina olaj, pb-gáz, folyékony (föld)gáz stb.] tüzeléssel a VET 170. § (2) bekezdésének 4. pontja alapján kiadott, az 50 MW és azt meghaladó névleges teljesítőképességű erőművek energiahordozó-készletének legkisebb mértékéről és a készletezés rendjéről szóló miniszteri rendelet által előírt mértékben és eszközökkel ki tudja váltani.

60. § *  A kiserőművi összevont engedély, vagy az 50 MW vagy az azt meghaladó névleges teljesítőképességű erőmű létesítési engedélyének kiadása tárgyában, továbbá termelői engedélyesek közigazgatási hatósági ügyeiben folytatott eljárás során a Hivatal a rendszerirányítással összefüggő kérdésekre vonatkozóan jogosult kikérni az átviteli rendszerirányító véleményét, amelyet az 30 napon belül köteles megadni.

61. § (1) A Hivatal az atomerőműre vonatkozó engedélyeit az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvényben előírt engedélyek megléte esetén adja ki.

(2) * 

(A VET 80. §-ához)

Kiserőművi összevont engedély

62. § (1) Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a 4. számú mellékletben előírtakat.

(2) A kiserőművi összevont engedélyt a Hivatal abban az esetben adhatja meg, ha a kiserőmű megfelel a külön jogszabályban meghatározott energetikai hatásfokra vonatkozó minimális követelményeknek.

A villamosenergia-rendszer üzemét lényegesen befolyásoló erőmű elvi engedélye * 

62/A. § *  Az elvi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a 4/A. számú mellékletben előírt dokumentumokat.

(A VET 81. §-ához)

50 MW vagy ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőmű létesítésére vonatkozó engedély * 

63. § (1) Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az 5. számú mellékletben előírtakat.

(2) A Hivatal a létesítési engedélyben meghatározza az erőmű elsődleges energiaforrását a 7. számú mellékletnek megfelelően.

(3) *  Az 50 MW vagy ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőmű létesítésére vonatkozó működési engedélyt a Hivatal abban az esetben adhatja meg, ha az erőmű megfelel a külön jogszabályban meghatározott minimális energetikai hatásfokra vonatkozó követelményeknek.

(A VET 82. §-ához)

Az erőmű-bővítési engedély

64. § (1) Erőmű bővítésének minősül a működési engedélyben meghatározott erőművi névleges teljesítőképesség további új főberendezéssel történő legalább 10%-os növelése. Erőmű bővítésének minősül a kiserőmű névleges teljesítőképességének új berendezéssel történő növelése is, ha a kiserőmű névleges teljesítőképessége a bővítéssel együtt eléri, vagy meghaladja az 50 MW-t.

(2) A bővítendő erőmű meg kell feleljen a külön jogszabályban meghatározott minimális energetikai hatásfokra vonatkozó követelményeknek.

(3) Az erőmű bővítési engedély iránti kérelemhez e rendelet 5. számú mellékletében meghatározott iratokat és adatokat kell benyújtani.

(4) A bővítés megvalósulása után a próbaüzem záró jegyzőkönyvének keltét követő 30 napon belül az engedélyes köteles kérelmezni a működési engedélye módosítását, vagy kiserőmű esetében a villamosenergia-termelésre vonatkozó működési engedély kiadását.

Erőmű névleges teljesítőképességének növelésére vonatkozó engedély * 

65. § *  (1) Erőmű névleges teljesítőképessége növelésének minősül a működési engedélyben meghatározott erőművi névleges teljesítőképesség vagy a kiserőmű névleges teljesítőképességének átalakítással, javítással történő növelése, ha bármelyik meglévő berendezés (erőműegység vagy turbógépcsoport) vagy azok együttes névleges teljesítőképességének növekménye meghaladja a működési engedélyben meghatározott névleges teljesítőképesség 10%-át, vagy kiserőmű esetében annak névleges teljesítőképessége a növeléssel együtt eléri vagy meghaladja az 50 MW-ot.

(2) Az erőmű névleges teljesítőképességének növelésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez az 5. számú mellékletben meghatározott iratokat és adatokat kell benyújtani.

(3) A névleges teljesítőképesség növelés megvalósulása után az engedélyes a próbaüzem záró jegyzőkönyvének keltét követő 30 napon belül köteles kérelmezni a működési engedélye módosítását, vagy kiserőmű esetében a villamosenergia-termelésre vonatkozó működési engedély kiadását.

50 MW vagy ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőművek névleges teljesítőképességének csökkentésére vonatkozó engedély * 

66. § *  (1) Az erőmű névleges teljesítőképessége csökkentésének minősül a működési engedélyben meghatározott erőművi névleges teljesítőképesség több mint 10%-kal vagy 10 MW-tal (minden esetben a magasabb értéket kell figyelembe venni) történő csökkentése, akár egy alkalommal, akár több csökkentés eredményeként összességében, amennyiben a csökkentés időtartama az 1 évet meghaladja.

(2) Az erőmű névleges teljesítőképességének csökkentésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez az 5. számú mellékletben meghatározott iratokat és adatokat kell benyújtani.

(3) Névleges teljesítőképesség csökkentésnek kell tekinteni az erőmű működési engedélyben meghatározott erőművi névleges teljesítőképesség több mint 10%-kal vagy 10 MW-tal (minden esetben a magasabb értéket kell figyelembe venni) történő, nem tervezett, 1 évet meghaladó csökkentését is.

(4) A névleges teljesítőképesség csökkentés megvalósulása után az engedélyes a próbaüzem záró jegyzőkönyvének keltét követő 30 napon belül köteles kérelmezni a működési engedélye módosítását, vagy kiserőmű esetében a kiserőművi összevont engedély kiadását.

(A VET 83. §-ához)

50 MW vagy ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőmű villamosenergia-termelésére vonatkozó működési engedély * 

67. § (1) *  A Hivatal 50 MW vagy ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőmű villamosenergia-termelésére vonatkozó működési engedélyt (a továbbiakban: termelői működési engedély) ad ki erőműlétesítési, illetve kiserőmű esetén teljesítménynövelési vagy bővítési engedély alapján, ha

a) az eredményes üzembe helyezési eljárást követően az erőmű megfelel a létesítési (teljesítménynövelési, bővítési) engedélyben meghatározott műszaki adatoknak,

b) a kérelmező rendelkezik a tevékenység folytatásához szükséges alapvető eszközökkel, valamint

c) megfelel a vonatkozó jogszabályi feltételeknek.

(2) A kérelmezőnek a termelői működési engedély iránti kérelemhez e rendelet 6. számú mellékletében meghatározott iratokat és adatokat kell benyújtani.

(3) *  A működési engedély időbeli hatályának meghosszabbítását kérelmezőnek a benyújtott engedély iránti kérelemmel együtt az e rendelet 6. számú mellékletében előírt iratokat és adatokat kell benyújtania.

(4) A Hivatal a termelői működési engedélyben meghatározza az engedélyes alapvető eszközeinek a körét, amelyek az engedélyezett tevékenység végzéséhez elengedhetetlenül szükségesek.

(5) * 

50 MW vagy ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőmű villamosenergia-termelésének szüneteltetésére vonatkozó engedély és a termelő tevékenység újbóli folytatásának feltételei * 

68. § *  Az engedélyes írásbeli kérelmére a Hivatal engedélyezheti az engedélyes villamosenergia-termelési tevékenységének határozott időtartamra való szüneteltetését, amennyiben az a villamosenergia-rendszer működését és az ellátás biztonságát nem veszélyezteti. Az engedélyes kérelmét a tervezett szüneteltetés kezdő időpontja előtt legkésőbb 90 nappal köteles a Hivatalhoz benyújtani.

69. § (1) Szüneteltetés jóváhagyása iránti kérelemhez az e rendelet 8. számú mellékletében meghatározott iratokat kell benyújtani.

(2) A szüneteltetés időtartama nem lehet rövidebb harminc napnál és meghosszabbítás esetén sem haladhatja meg a három évet.

70. § *  Amennyiben az engedélyes a szüneteltetett tevékenységet folytatni kívánja, köteles erre vonatkozóan a Hivatal jóváhagyását kérni és kérelméhez a rendelet 9. számú mellékletében meghatározott dokumentumokat benyújtani. A szüneteltetés időtartamának figyelembevételével a Hivatal egyes dokumentumok benyújtásától eltekinthet.

Villamosenergia-termelés megszüntetésére vonatkozó engedély

71. § Villamosenergia-termelés megszüntetésére vonatkozó engedély alapján a termelői engedélyes köteles a villamosenergia-termelést a Hivatal által az engedélyben meghatározott feltételekkel megszüntetni. A Hivatal a villamosenergia-termelés megszüntetésére vonatkozó engedélyt akkor adhatja meg, ha az a villamosenergia-rendszer működését és az ellátás biztonságát nem veszélyezteti.

72. § (1) A termelői engedélyesnek a következő esetekben kell a villamos energia termelés megszüntetésére engedélyt kérnie:

a) *  a termelői engedély hatálya lejártáig 180 nap van hátra, és nem kérelmezte az engedély meghosszabbítását,

b) az engedélyezett tevékenység folytatására a termelői engedélyével összhangban nem képes,

c) *  a termelői engedélyes az engedély időbeli hatálya alatt a termelést meg kívánja szüntetni,

d) amennyiben a villamosenergia-termelés szüneteltetésének Hivatal által jóváhagyott időtartama lejár, és az engedélyes nem kéri a termelő tevékenység folytatásának jóváhagyását, vagy a szünetelés maximális jóváhagyható időtartamát elérte.

(2) A villamosenergia-termelés megszüntetésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez e rendelet 10. számú mellékletében meghatározott iratokat kell benyújtani.

(3) Ha a termelői engedélyes a villamosenergia-termelést úgy szünteti meg, hogy ehhez a Hivataltól engedélyt nem kér, a Hivatal a VET 96. §-ában meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza.

(A VET 84. §-ához)

Villamos energia elosztására vonatkozó működési engedély

73. § (1) Az elosztó működési területét a Hivatal a villamos energia elosztására vonatkozó működési engedélyben (a továbbiakban: elosztói engedély) állapítja meg úgy, hogy az ország területének elosztó hálózattal való lefedettsége biztosított legyen.

(2) A Hivatal a működési területet úgy állapítja meg, hogy az ellátás biztonságának, a szolgáltatás színvonalának és az elszámolás mérési lehetőségeinek szempontjai érvényesüljenek. Az elbírálásnál a Hivatal kikérheti az átviteli rendszerirányító véleményét.

(3) A kérelmezőnek rendelkeznie kell:

a) a működési területen a felhasználók jogszabályokban és szabványokban meghatározott üzembiztonságú és minőségű villamos energia ellátására alkalmas elosztó hálózattal, beleértve a szükséges vezetékeket, kapcsoló és transzformátorállomásokat, valamint a hálózat üzemben tartásához és a hálózatra csatlakozó felhasználók kiszolgálásához szükséges kiszolgáló berendezésekkel, létesítményekkel és szakszemélyzettel;

b) az elosztó hálózatról ellátandó felhasználók villamos teljesítményigényének ellátásához szükséges kapacitású betáplálási pontokkal és a betáplálási pontokon rendelkezésre álló hálózati kapacitásra vonatkozó és egyéb kapcsolódó szerződésekkel.

(4) A nagyfeszültségű elosztó vezeték létesítését, átalakítását, megszüntetését megelőzően az engedélyes köteles a Hivatalnál kérelmezni működési engedélye módosítását.

(5) Az elosztói engedély iránti kérelemhez e rendelet 11. számú mellékletében meghatározott iratokat kell benyújtani.

Közvilágítási üzemeltetési engedély * 

73/A. § *  (1) A közvilágítási üzemeltetési engedély kérelmezőjének rendelkeznie kell a tervezett működési területen a közvilágítási berendezések üzemeltetéséhez és közvilágítási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges kiszolgáló berendezésekkel, létesítményekkel és szakszemélyzettel.

(2) A közvilágítási üzemeltetési engedély iránti kérelemhez a 25. számú mellékletben meghatározott iratokat kell benyújtani.

(A VET 85. §-ához)

Magánvezeték engedélyezése * 

74. § *  (1) A VET 74. § (1) bekezdés h) pontja szerinti engedély iránti kérelmet a felhasználó nyújthatja be.

(2) Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a 13. számú mellékletben előírtakat.

75. § *  A VET 74. § (1) bekezdés h) pontja szerinti engedélyezés szempontjából bővítésnek minősül a magánvezeték és a közcélú hálózat csatlakozási pontján rendelkezésre álló teljesítmény növelése.

76. § *  (1) A 2011. október 1-je előtt létesített és a VET 39. § (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti magánvezeték megszüntetésére vonatkozó engedély akkor adható ki, ha

a) a magánvezetékre vételező vagy felhasználó nem kapcsolódik,

b) a magánvezetékre kapcsolódó vételező vagy felhasználó közcélú hálózatról történő közvetlen ellátása a megszüntetés után biztosított, vagy

c) a felhasználási hely vagy a magánvezeték átruházásra került, és az új felhasználó a VET 74. § (1) bekezdés h) pontja szerinti engedélyt megkapta.

(2) Ha a magánvezeték megszüntetésére irányuló kérelem esetében az (1) bekezdés szerinti feltételek nem teljesülnek, a Hivatal a magánvezeték engedélyesével szemben a VET 39/E. §-ában foglaltak szerint járhat el.

(A VET 86. §-ához)

Közvetlen vezeték engedélyezése * 

77. § *  (1) Ha a termelő szüneteltetni kívánja vagy meg kívánja szüntetni azon erőműve termelését, amely közvetlen vezetéken keresztül vételező részére villamosenergia-ellátást biztosít, valamint a közvetlen vezeték engedélyesével és a vételezőkkel megállapodott abban, hogy a közvetlen vezetékes ellátást magánvezetékes ellátási formává alakítják, akkor a villamosenergia-termelés szüneteltetésére vagy megszüntetésére irányuló kérelemmel egyidejűleg a közvetlen vezeték megszüntetése iránti kérelmet és magánvezeték létesítése iránti kérelmet is be kell nyújtani.

(2) A közvetlen vezeték létesítésére vagy megszüntetésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a 14. számú mellékletben előírtakat.

(A VET 87. §-ához) * 

Az átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési engedély * 

78. § *  (1) Az átviteli rendszerirányításra vonatkozó engedély iránti kérelem a tanúsításról rendelkező határozat közlését követő naptól számított 30 napon belül nyújtható be.

(2) A VET 104. §-a szerinti szétválasztási szabályok figyelembevételével tanúsított kérelmezőnek legalább használati joggal kell rendelkeznie:

a) a VET-ben, az e rendeletben és a villamosenergia-ellátási szabályzatokban előírt, az átviteli rendszerirányítási tevékenység folytatásához szükséges eszközökre, ideértve a hálózati, rendszer- és üzemirányítási, mérés-elszámolási és informatikai eszközöket, és

b) a jogszabályokban, valamint szabványokban meghatározott üzembiztonságú és minőségű villamos energia továbbítására alkalmas átviteli hálózatra és hálózati elemekre.

78/A. § *  (1) Átviteli rendszerirányításra vonatkozó engedélyt közvetlen vagy közvetett állami irányítás alatt álló részvénytársaság kaphat, ha

a) megfelel a VET-ben és az e rendeletben meghatározott feltételeknek, és

b) a jegyzett tőkéje legalább 100 milliárd - a VET 104. §-ában foglalt szétválasztási szabályok figyelembevételével tanúsított átviteli rendszerüzemeltető esetén legalább 10 milliárd - forint, amelyet teljes egészében befizettek vagy rendelkezésre bocsátottak.

(2) Az átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési engedély iránti kérelemhez a 12/a. számú mellékletben meghatározott iratokat kell csatolni.

78/B. § *  Az átviteli rendszerüzemeltetőre e rendeletnek az átviteli rendszerirányítóra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az átviteli rendszerirányító alatt - a 99-99/B. § rendelkezéseit kivéve - az átviteli rendszerüzemeltetőt kell érteni.

(A VET 88. §-ához)

A villamosenergia-kereskedelemre és a korlátozott villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó működési engedély * 

79. § (1) *  A villamosenergia-kereskedelemre és a korlátozott villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó engedély iránti kérelemhez a 15. számú mellékletben előírtakat kell csatolni.

(1a) *  A VET 88. § (2) bekezdése szerinti fióktelep működésére vonatkozó kérelmet az anyavállalat nyújtja be.

(2) *  A VET 88. § (3) bekezdésében előírt, iroda fenntartására és elérhetőségére vonatkozó feltételeknek a külföldi gazdálkodó szervezet bármely magyarországi irodája vagy jogi képviselője útján is eleget tehet. A kérelmező és a magyarországi iroda, illetve jogi képviselő közötti jogviszonyt, valamint a jogszerű irodahasználatot a kérelem benyújtásakor hitelt érdemlően igazolni kell.

(3) *  Az 54. § (1) bekezdés b) pontjától eltérve, a kérelemhez a kérelmező külföldi vállalkozás létrejöttére irányadó jog szerinti nyilvántartásba vételért felelős hatóság a vállalkozás nyilvántartásba vételéről és a nyilvántartott adatokról kiállított igazolását kell csatolni.

(4) *  Ha a kérelmező nem csatolja a (3) bekezdés szerinti igazolást, vagy nem igazolja, hogy a letelepedésének helye szerinti államban a villamosenergia-kereskedelmi tevékenységet jogszabályoknak megfelelően végzi, a Hivatal - az ügy elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránt - megkeresi a külföldi vállalkozás nyilvántartását vezető hatóságot, illetve a vállalkozás letelepedésének helye szerinti állam villamosenergia-kereskedelmet felügyelő hatóságát.

(A VET 89. §-ához)

A szervezett villamosenergia-piac működtetésére vonatkozó engedély

80. § (1) A szervezett villamosenergia-piac működésére vonatkozó kérelemhez a 16. számú mellékletben előírtakat kell csatolni.

(2) *  A VET 89. § (2) bekezdése szerinti fióktelep működésére vonatkozó kérelmet az anyavállalat nyújtja be.

(3) *  Fióktelepként működő szervezett villamosenergia-piaci engedélyes esetében a VET 54. § (1) bekezdés szerinti korlátozást a fióktelepet létrehozó külföldi vállalkozásra kell alkalmazni.

(A VET 90. §-ához)

Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély

81. § (1) *  Az egyetemes szolgáltató engedély iránti kérelmében feltüntethető legkisebb szolgáltatási terület a megye, az adott megyébe beleértve a területén fekvő megyei jogú várost is.

(2) Az egyetemes szolgáltató a működési engedélye alapján jogosult a villamos energia határon keresztül történő be-, illetve kiszállítására is.

(3) Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a 17. számú mellékletben előírtakat.

(A VET 90/B. §-ához) * 

Elektromos gépjármű töltésére vonatkozó engedély * 

81/A. § *  (1) Az elektromos gépjármű töltésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a 27. számú mellékletben előírtakat.

(2) A Hivatal a kérelem elbírálása során vizsgálja a töltőállomás szabványoknak való megfelelését, valamint - figyelembe véve a földrajzi elhelyezkedését és a már telepített töltőállomásokat - a hálózatfejlesztésre gyakorolt esetleges hosszú távú hatásait.

(3) A töltőállomás-üzemeltető az engedélye alapján jogosult töltőállomás létesítésére.

(4) Az engedélyes a töltőberendezés üzembe helyezéséről 30 napon belül a Vhr. 27. számú melléklet 1. pontjában meghatározott adatok megadásával tájékoztatja a Hivatalt.

(5) Ha az engedélyes a tevékenység gyakorlásával felhagy, köteles azt a Hivatal részére haladéktalanul bejelenteni és az engedélye visszavonását kérelmezni.

(6) A 27. számú melléklet szerint benyújtandó adatokat elektronikusan, szerkeszthető módon, táblázatos formában is meg kell küldeni a Hivatal részére.

(A VET 91. §-ához)

Az engedély módosítása

82. § (1) Az engedélyes az engedély módosítására okot adó körülmények - különösen az engedély mellékleteinek tartalmában bekövetkezett változások - bekövetkezése esetén köteles a Hivatalt a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül értesíteni és az engedély módosítását kérelmezni.

(2) Az engedély módosítására az engedély kiadására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(A VET 92-95. §-ához)

Egyes cégjogi eseményekre vonatkozó közös szabályok

83. § (1) A VET 92. § (1) bekezdésében meghatározott cégjogi események esetén a kérelmet a cégjogi eseménnyel érintett engedélyes (több érintett engedélyes esetén egyenként) köteles benyújtani a Hivatalhoz.

(2) *  A VET 93. § (2) bekezdésében meghatározott befolyásszerzés esetén a kérelmet a közvetlen módon befolyást szerezni kívánó köteles a Hivatalnak benyújtani.

(3) *  A kérelmet a VET 94. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott ügyletek esetén az érintett engedélyes, átviteli rendszerüzemeltető esetén az átviteli hálózat vagy az átviteli tevékenység végzéséhez szükséges eszközök tulajdonosa köteles benyújtani a Hivatalhoz.

(4) *  Az (1)-(3) bekezdés szerinti kérelemhez - a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - mellékelni kell:

a) *  ha a kérelmet nem az engedélyes nyújtja be, a - változással, kérelemmel - érintett engedélyes megnevezése (teljes cégnév), képviselőjének megnevezése, elérhetősége,

b) * 

c) annak igazolása, hogy az e rendeletben előírt vagyoni-működési feltételek továbbra is fennállnak,

d) az engedélyes nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy VET 75. §-ának (3) bekezdésének c)-e) pontjaiban meghatározott kizáró okok vele szemben nem állnak fenn,

e) a hatósági jóváhagyásra irányuló kérelem megnevezése, a hatósági jóváhagyást igénylő ügylet részletes bemutatása,

f) az eljárási díj befizetését tanúsító dokumentum (kérelmezőnként),

g) * 

h) *  mindazon személyek közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldánya vagy ügyvéd által cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban való közreműködés során ellenjegyzett aláírás-mintája, illetve annak hiteles másolata, akik a kérelemhez - a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - csatolt iratokat aláírták.

(5) *  A (2) bekezdés szerinti kérelemhez - a (4) bekezdésben meghatározottakon túlmenően, a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - mellékelni kell továbbá:

a) *  a befolyást szerezni kívánó kérelmező telefonos elérhetősége, elektronikus levélcíme,

b) *  külföldi vállalkozás esetén a vállalkozás létrejöttére irányadó jog szerinti nyilvántartásba vételért felelős hatóság által kiállított igazolás a vállalkozás nyilvántartásba vételéről és a nyilvántartott adatokról,

c) a befolyást szerezni kívánó kérelmező és kapcsolt vállalkozásai magyarországi energiaipari befektetéseinek és részesedéseinek bemutatása a VET és a földgázellátásról szóló törvény hatálya alá tartozó engedélyesekben,

d) a befolyást szerezni kívánó kérelmező teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy hozzájárul a kérelemhez mellékelt irat(ok)ban foglaltak valódiságának a Hivatal által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez,

e) a befolyásszerzésre irányuló ügyletet megelőző, valamint az ügylet zárása után kialakuló társasági (engedélyesi) struktúrát mutató ábra, feltüntetve a közvetlen és közvetett tulajdoni és irányítási viszonyokat.

(6) *  Ha a kérelmező - és amennyiben a kérelmet nem az engedélyes nyújtja be, az engedélyes - cégjegyzékben nyilvántartott cég, annak cégkivonatát a Hivatal a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg. Ha a kérelmező - kivéve, ha az az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban bejegyzett külföldi gazdálkodó szervezeten kívüli külföldi vállalkozás - a kérelemhez az (5) bekezdés b) pontjában előírtakat nem csatolja, a Hivatal - az ügy elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránt - megkeresi a cégnyilvántartást vezető szervet, illetve a külföldi vállalkozás nyilvántartását vezető hatóságot. Ha a befolyást szerezni kívánó kérelmező képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját a cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, a Hivatal az iratot a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.

Engedélyköteles tevékenységek más személy általi végzésére vonatkozó szabályok * 

84. § *  (1) *  A VET 102-102/E. §-a szerinti átviteli rendszerirányító a napi átviteli rendszerirányítási tevékenységek teljes körébe, a VET 103. §-a szerinti átviteli rendszerirányító, az átviteli rendszerüzemeltető az 56. § alá tartozó tevékenységek tekintetében kiszervezésre nem jogosult.

(2) Az engedélyköteles tevékenység jelentős részének minősülnek az engedélyben felsoroltakon kívül azok a tevékenységek, amelyek nélkül az engedélyes nem lenne képes biztonságos, zavartalan és megfelelő színvonalú engedélyköteles tevékenységet végezni, függetlenül attól, hogy a tevékenységről egy vagy több jogügylettel rendelkezik vagy kíván rendelkezni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott engedélyes

a) a VET szerinti engedélyköteles tevékenysége (2) bekezdés szerinti jelentős részének kiszervezésére a Hivatal előzetes jóváhagyása alapján,

b) a VET szerinti engedélyköteles tevékenysége (2) bekezdés szerinti jelentős részének nem minősülő részének kiszervezésére a Hivatal előzetes tájékoztatását követően jogosult.

(4) Ha a Hivatal a (3) bekezdés a) pont szerinti eljárásban a tevékenység kiszervezéséhez hozzájárul, és a tevékenységet a működési engedély nem tartalmazza, az engedélyes köteles a Hivataltól a jóváhagyó határozat közlésétől számított 30 napon belül működési engedélye módosítását kérni.

(5) A (3) bekezdés a) pontja szerinti, a 83. § (3)-(4) bekezdése szerinti kérelem alapján induló eljárás során a Hivatal a VET 95. § (1) bekezdése alapján részletesen vizsgálja a legkisebb költség elvének való megfelelést. A jóváhagyáshoz az engedélyesnek igazolnia kell, hogy a tevékenység kiszervezett formában történő végzése a pénzügyi feltételek mellett, annak időtartamán belül inkább megfelel a legkisebb költség elvének, valamint a felhasználók érdekének, mint ha azt saját maga végezné.

84/A. § *  (1) Az elosztó a VET 178/L. §-a alapján a Hivatal előzetes jóváhagyásával szervezheti ki az elosztóhálózat építését, valamint az ügyfélszolgálati tevékenységét, ideértve a rendszerhasználókkal való kapcsolattartással, a számlakibocsátással és a számla ellenértékének beszedésével kapcsolatos tevékenységeket.

(2) Az elosztó nem kapcsolt vállalkozásához történő kiszervezés esetében - az (1) bekezdésben foglaltakon felül - a VET 178/L. §-a alapján a Hivatal előzetes jóváhagyásával az alábbi tevékenységeket szervezheti ki:

a) elosztóhálózat tervezése és azon tevékenységek, amelyek költségei a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Szt.) szerint a beruházás értékében aktiválandók,

b) építészeti műszaki ellenőri tevékenység, ide nem értve a villamos műszaki ellenőri tevékenységet,

c) környezetvédelmi szakértői szolgáltatások,

d) gallyazás és nyiladéktisztítás,

e) műszaki és térképi nyilvántartási rendszer üzemeltetése,

f) korrózióvédelemmel összefüggő karbantartási feladatok,

g) a hálózati, távfelügyeleti, üzemi célú távközlési és alállomási eszközökkel kapcsolatos diagnosztikai és karbantartási szolgáltatás,

h) üzemeltetés és üzemzavar elhárítása céljából gépek, berendezések, járművek és szaktudás igénybevétele,

i) csatlakozó berendezés és fogyasztásmérő-berendezés létesítése, ellenőrzése, cseréje, leszerelése és javítása, ki- és visszakapcsolása, valamint

j) rendszeres és rendkívüli mérőleolvasás.

(3) *  Az elosztó az (1) és a (2) bekezdésben foglalt tevékenységek mellett

a) más elosztótól vagy a földgázellátásról szóló törvény szerinti földgázelosztótól, a Hivatal által előzetesen jóváhagyott szerződés alapján, engedélyköteles tevékenységi körébe tartozó szolgáltatásokat,

b) az (1) bekezdés szerinti, elosztóhálózat építését végző kapcsolt vállalkozásától üzemzavar-elhárítási szolgáltatást igénybe vehet.

84/B. § *  (1) A VET 178/L. §-a alapján az egyetemes szolgáltató a Hivatal előzetes jóváhagyása alapján kiszervezheti az ügyfélszolgálati tevékenységét, ideértve a rendszerhasználókkal való kapcsolattartással, a számlakibocsátással és a számla ellenértékének beszedésével kapcsolatos tevékenységeket.

(2) Az egyetemes szolgáltató az (1) bekezdésben foglalt tevékenység mellett a Hivatal előzetes jóváhagyásával más egyetemes szolgáltatótól, illetve a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltatótól szerződés alapján, engedélyköteles tevékenységi körébe tartozó szolgáltatásokat igénybe vehet.

84/C. § *  (1) Ha a Hivatal a 84/A. § és a 84/B. § szerinti eljárásban a tevékenység kiszervezéséhez hozzájárul, és a tevékenységet a működési engedély nem tartalmazza, az engedélyes köteles a Hivataltól a jóváhagyó határozat közlésétől számított 30 napon belül működési engedélye módosítását kérni.

(2) A 84/A. § és a 84/B. § szerinti - a 83. § (3)-(4) bekezdése szerinti kérelem alapján induló - eljárás során a Hivatal a VET 95. § (1) bekezdése alapján részletesen vizsgálja a legkisebb költség elvének való megfelelést. A jóváhagyáshoz az engedélyes igazolja, hogy a tevékenység kiszervezett formában történő végzése a pénzügyi feltételek mellett, annak időtartamán belül inkább megfelel a legkisebb költség elvének és a felhasználók érdekének, mintha azt saját maga végezné.

84/D. § *  Az elosztó és az egyetemes szolgáltató a 84/A. §-ban és a 84/B. §-ban felsorolt tevékenységeken túlmenően további tevékenységet nem szervezhet ki.

85. § *  (1) Az engedélyes köteles biztosítani, hogy a kiszervezés a VET és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok, az engedélye, a Hivatal engedélyesre vonatkozó határozatai, az üzletszabályzata, valamint a villamosenergia-ellátási szabályzatok rendelkezéseivel összhangban történjen.

(2) *  Az engedélyköteles tevékenység egyes elemeit végző más személy (a továbbiakban: közreműködő) köteles az (1) bekezdésben foglaltak betartására. A közreműködő köteles a Hivatal részére a felügyeleti és az árszabályozási feladatai ellátásához szükséges, a villamosenergia-rendszer irányításával, működésével és használatával összefüggő adatszolgáltatásokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott adatokat megadni. Ha a közreműködő az (1) és a (2) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget, a Hivatal

a) az engedélyessel szemben a VET 96. §-ában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza, és

b) a jogsértés súlyára tekintettel visszavonhatja a kiszervezést jóváhagyó határozatát, és kötelezi az engedélyest

ba) a határozattal érintett tevékenység vagy annak egy részének saját személyzettel vagy eszközökkel történő végzésére, vagy

bb) a közreműködő személyének újrapályáztatására.

86. § *  A 84. § (3) bekezdés a) pontja szerinti, valamint a 84/A. § és a 84/B. § szerinti előzetes jóváhagyáshoz az engedélyes köteles benyújtani a kiszervezésre vonatkozó szerződést vagy annak tervezetét, amelynek minden kiszervezett tevékenység esetében tartalmaznia kell legalább a következőket:

a) a tevékenység tartalmát, ideértve annak végzésének helyét és idejét,

b) a szolgáltatás színvonalának mérésére szolgáló paramétereket,

c) a paraméterek elvárt értékeit,

d) a szolgáltatási színvonal be nem tartásának következményeit,

e) a költségelszámolás módját,

f) az üzemzavarok elhárítása, mint kiemelt fontosságú szolgáltatás vonatkozásában az adatáramlást tartalmazó előírásokat, az üzemzavar-elhárítás időtartamára megállapított normatívák és a tényadatok archiválásának rendszerét valamint

g) a szerződés felmondásának feltételeit, módját és jogkövetkezményeit.

87. § *  (1) Ha a közreműködő az engedélyes kapcsolt vállalkozása, a kiszervezett tevékenység végzésére - sem részben, sem egészben - nem jogosíthat fel más vállalkozást.

(2) A közreműködő a tevékenység végzéséhez az engedélyes kapcsolt vállalkozását alvállalkozóként nem vonhatja be.

88. § *  (1) A hálózati engedélyes a közreműködő kiválasztása és megbízása során - ha az nem tartozik a közbeszerzésekről szóló törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá - a VET 24. § (2) bekezdésében meghatározott belső kiválasztási szabályzatában foglaltak szerint jár el.

(2) A hálózati engedélyes az (1) bekezdés szerinti belső kiválasztási szabályzatban szabályozza a kiválasztással és megbízással történő szolgáltatás beszerzésére - és a Hivatal hozzájáruló határozata alapján kiszervezett formában ellátott tevékenységekre - vonatkozó pályáztatási vagy versenyeztetési feltételeket. A kiválasztási szabályzat legalább az alábbiakat tartalmazza:

a) azon szempontok meghatározását, amelyek alapján az engedélyes a hálózat karbantartási, javítási, felújítási munkáival és fejlesztésével, valamint az ügyfélszolgálati tevékenységével összefüggésbe hozható beszerzések esetén a Kbt. előírásait tartja irányadónak, vagy ha az engedélyesnek ilyen beszerzései nem lesznek, akkor ennek a rögzítését;

b) azon szempontok meghatározását, amelyek alapján az engedélyes a hálózat karbantartási, javítási, felújítási munkáival és fejlesztésével, valamint az ügyfélszolgálati tevékenységével összefüggésbe hozható beszerzések esetén a saját belső kiválasztási szabályzatában meghatározott feltételeit és eljárásait tartja irányadónak;

c) a pályáztatási vagy versenyeztetési eljárásrendet, valamint az ezek során alkalmazott szabályrendszer ismertetését;

d) azon eljárásrendet és a feltételeket, amelyek szerint természetes személy vagy gazdálkodó szervezet a kiválasztásra és megbízásra vonatkozó pályázatot nyújthat be.

(3) A belső kiválasztási szabályzatot a Hivatal hagyja jóvá. A belső kiválasztási szabályzat módosításainak jóváhagyását az engedélyes a módosítás bevezetését megelőzően, a VET 168. §-ában meghatározott eljárási határidőben köteles kérelmezni.

(4) A hálózati engedélyes köteles a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, számozással ellátott belső kiválasztási szabályzatot időrendi sorrendben honlapján közzétenni.

(5) *  A hálózati engedélyes a 84. § (3) bekezdés a) pontja és a 84/A. § szerint kiszervezett tevékenységek vonatkozásában köteles a VET 24. § (2) bekezdésben meghatározott kiválasztási eljárást legalább három évenként megismételni.

89. § *  (1) Ha a hálózati engedélyes a kiválasztási eljárásban történő részvételt a kiszervezendő tevékenység végzésére való alkalmasság szempontjából előzetes minősítéshez köti (a továbbiakban: minősítési eljárás), belső minősítési szabályzatban köteles rögzíteni a jelentkezés feltételeit, az eljárási szabályokat és a jelentkezők elbírálásának szempontjait. A belső minősítési szabályzatot és ennek módosításait a hálózati engedélyes honlapján közzéteszi.

(2) Az (1) bekezdés esetén a minősítési eljárást a hálózati engedélyes legalább évente egy alkalommal lefolytatja, és annak kezdő időpontját - legalább három hónappal a minősítési eljárás megkezdését megelőzően - honlapján közzéteszi.

Alapvető eszközökkel való rendelkezés szabályai * 

90. § *  (1) A Hivatal - a VET szerinti engedélyköteles tevékenység al- és résztevékenységeinek figyelembevételével - az átviteli rendszerüzemeltető, az elosztó és az egyetemes szolgáltató engedélyében meghatározza az engedélyköteles tevékenység végzéséhez szükséges alapvető eszközök és vagyoni értékű jogok azon körét, amelyekkel való rendelkezéshez a Hivatal hozzájárulása szükséges, valamint meghatározza az ezekkel az eszközökkel való rendelkezés feltételeit.

(2) Az átviteli rendszerüzemeltető, az elosztó és az egyetemes szolgáltató köteles saját tulajdonban lévő eszközökkel végezni engedélyköteles tevékenysége engedélyben meghatározott elemeit. Az átviteli rendszerüzemeltető, az elosztó és az egyetemes szolgáltató tulajdonában kell állnia legalább az alábbi eszközöknek:

a) átviteli rendszerüzemeltető esetén a rendszer- és üzemirányítási, üzemeltetési valamint a rendszerirányításhoz, a méréshez és az elszámoláshoz szükséges informatikai és egyéb eszközök,

b) *  elosztó esetében

ba) a nagyfeszültségű, a közép- és kisfeszültségű elosztóhálózat,

bb) a fogyasztásmérő-berendezések és az elszámoláshoz szükséges mérési adatgyűjtő rendszerek,

bc) az üzemirányítási eszközök, ideértve az üzemirányításhoz szükséges távközlési eszközöket, valamint a teljesítményszabályozó eszközöket és

bd) a bb) alpont szerinti rendszerek adatfeldolgozásához és számlázásához, valamint az üzemirányításhoz szükséges informatikai eszközök, valamint

be) a felhasználók azonosításához szükséges adatok, a felhasználási helyre vonatkozó adatok, valamint a mérés és a fogyasztásmérők adatainak tárolására, védelmére vonatkozó információtechnológia és egyéb kapcsolódó tárgyi eszközök,

c) *  egyetemes szolgáltató esetében

ca) az elszámoláshoz szükséges eszközök és

cb) a felhasználók azonosításához szükséges adatok, a felhasználási helyre vonatkozó adatok, valamint a mérés és a fogyasztásmérők adatainak tárolására, védelmére vonatkozó információtechnológia és egyéb kapcsolódó tárgyi eszközök.

(3) A VET 102-102/E. §-a vagy 103. §-a szerinti átviteli rendszerirányító esetén az alapvető eszközökkel való rendelkezéshez való hozzájárulás feltétele a VET 160. § (4) bekezdésére tekintettel indított eljárás eredményeképpen hozott tanúsításról rendelkező határozat.

(4) *  Kapcsolt vállalkozások esetében a (2) bekezdés b) pont be) alpontja és (2) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti tulajdonjoggal elegendő egy engedélyesnek rendelkeznie.

(A VET 96-98. §-ához)

Az engedély megszegése, bírság kiszabása

91. § (1) A Hivatal a VET 96. §-ának (1) bekezdése a) és b) pontjaiban foglalt jogkövetkezményeket együttesen is alkalmazhatja.

(2) *  A VET 96-97. §-a szerint kiszabható bírság felső határa a következő összegek közül a magasabb:

a) az engedélyes engedélyköteles tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évi nettó árbevételének 1%-a,

b) százmillió forint,

c) átviteli rendszerirányító esetén a tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző éves forgalmának 10%-a vagy

d) vertikálisan integrált vállalkozás esetén a tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző éves forgalmának 10%-a.

(3) A bírság ismételten is kiszabható.

(4) *  A bírságot készpénzátutalási megbízással vagy a Hivatal - a bírságot kiszabó határozatban megjelölt - pénzforgalmi számlájára történő átutalással lehet megfizetni.

(A VET 100. §-ához) * 

A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozásokra vonatkozó közös szétválasztási szabályok * 

92. § *  A hálózati engedélyes vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának - elosztó esetén ügydöntő felügyelőbizottságának - tagja, cégvezetője, vezető állású munkavállalója és engedélyesi tevékenységet ellátó szervezeti egységének vezetője (a továbbiakban: szervezeti egység vezető) a munkaviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy a kinevezés (a továbbiakban együtt: munkaviszony) megszűnését követően köteles üzleti titokként kezelni a hálózati engedélyesnél tudomására jutott mindazon információkat, amelyek a piaci szereplők számára nyilvánosan nem hozzáférhetők.

93. § *  (1) A hálózati engedélyes köteles olyan szervezeti egységről és ahhoz tartozó személyzetről gondoskodni, amely képes meghozni a 84. § (3) bekezdése szerint kiszervezett tevékenységre vonatkozó önálló döntéseket a 84-89. § rendelkezéseivel összhangban.

(2) A Hivatal által a kiszervezett tevékenység tárgyában küldött irat kézbesítése a hálózati engedélyes engedélyében meghatározott elérhetőségekre történik.

94. § *  (1) A megfelelési programot a hálózati engedélyes legalább négyévenként aktualizálja, és az aktualizált megfelelési programmal érintett időszakot megelőző év szeptember 30-áig jóváhagyásra benyújtja a Hivatalnak.

(2) A jóváhagyott megfelelési programot, valamint a Hivatal jóváhagyó határozatát a hálózati engedélyes a honlapján közzéteszi.

(3) A megfelelési program kötelező tartalmi elemei:

1. a hálózati engedélyes belső és külső üzleti folyamatainak tevékenység szintű bemutatása, amely biztosítja az engedélyes önálló, a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás többi tagjától független működését és önálló döntéshozatali lehetőségeit, a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás többi tagjának a hálózati engedélyes működését érintő hatáskörének bemutatásával;

2. a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás szervezeti felépítéséből, valamint a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás tagvállalatainak alapító okirataiból következő, különböző vezetői szintekhez kapcsolódó hatáskörök, információáramlási és beszámolási útvonalak;

3. a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás valamennyi tagja fő döntéshozó szerveinek összetétele;

4. a VET szerinti engedélyköteles tevékenység független végzéséhez szükséges erőforrások - személyi, tárgyi és pénzügyi - biztosítottsága;

5. a vezető tisztségviselő, a cégvezető, a felügyelőbizottsági - elosztó esetén az ügydöntő felügyelőbizottsági - tag, a vezető állású munkavállaló és a szervezeti egység vezető munkaviszonya megszüntetésének lehetséges indokai;

6. a vezető tisztségviselő, a cégvezető, a felügyelőbizottsági - elosztó esetén az ügydöntő felügyelőbizottsági tag, a vezető állású munkavállaló és a szervezeti egység vezető díjazásának elemei, továbbá premizálásuk és jutalmazásuk rendje;

7. az ügyfélkapcsolat-kezelés folyamatainak ismertetése;

8. a hálózati engedélyessel munkaviszonyban álló személyekre vonatkozó, az egyenlő bánásmódot biztosító részletes magatartási szabályok;

9. a hálózati engedélyessel munkaviszonyban álló személyek kötelezettségei a megfelelési program végrehajtása érdekében;

10. a hálózati engedélyessel munkaviszonyban álló személyekre vonatkozó, a tevékenységek szétválasztását bemutató oktatási rendszer és annak tematikája;

11. adatkezelési eljárások és azok megvalósítása az informatikai rendszerekben, ideértve a különböző adattípusok kategorizálását és a bizalmas információk kezelését;

12. a kiszervezés esetén előírt adatkezelési szabályok és eljárások;

13. a tevékenységek szétválasztására vonatkozó szabályok alkalmazásának felügyelete és ellenőrzése;

14. a tevékenységek szétválasztására vonatkozó szabályok megsértése esetén alkalmazandó szankciók rendszere;

15. az átviteli rendszerirányítási és az elosztó hálózati engedélyes tevékenységhez tartozó kiszervezett tevékenységek végzésének körülményei, szerződéses feltételei, részletezve az árazásra és a szolgáltatás minőségi elemeire vonatkozó feltételeket;

16. a támogató tevékenységek végzésének körülményei, szerződési feltételei, részletezve az árazásra és szolgáltatás minőségi elemeire vonatkozó feltételeket;

17. a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozáson belül a hálózati tevékenység fizikai elkülönítésére, valamint az önálló arculat kialakítására vonatkozó intézkedések, továbbá annak bemutatása, hogy a hálózati engedélyes hogyan és milyen eszközökkel különbözteti meg magát a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás többi tagjától kommunikációjában és márkajelzésében;

18. a megfelelési programban lefektetett előírások megvalósításának időbeli ütemezése, az elért eredmények és állapot mellett a jövőbeli elvárások bemutatása és

19. a megfelelési program összeállításáért felelős, a hálózati engedélyesnél található szervezeti egység kijelölése.

95. § *  (1) A megfelelési ellenőr a megfelelési jelentést naptári évenként készíti el, és azt az adott naptári évet követő év március 1-jéig jóváhagyásra benyújtja a Hivatalnak.

(2) A megfelelési jelentés a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozáson belül nem képezheti jóváhagyás tárgyát.

(3) A megfelelési jelentés kötelező tartalmi elemei:

a) a tevékenységek szétválasztására vonatkozó megfelelési program végrehajtásának éves tapasztalatai és értékelése a megfelelési program kötelezően előírt és egyéb tartalmi elemeit követve;

b) a jóváhagyott megfelelési programhoz képest bekövetkezett változások leírása és indokolása, kiemelve az üzleti folyamatokat, a szervezeti felépítést, a hatásköröket, valamint az információáramlási és beszámolási útvonalakat;

c) a hálózati engedélyes vezetésében bekövetkezett változások és azok indoklása;

d) a megfelelési program alapján végrehajtott oktatások;

e) a megfelelési program alapján végrehajtott informatikai és ügyvitel-szervezési változások;

f) a következő naptári évre tervezett, a tevékenységek szétválasztásával kapcsolatos intézkedések;

g) a megfelelési programtól való eltérés és annak indokolása;

h) a tevékenységek szétválasztásához kapcsolódó peres és egyéb vitás ügyek bemutatása, részletezve a hálózathoz való hozzáférés és az információkezelés vitás eseteit;

i) a támogató és a kiszervezett tevékenységek végzésének részletes értékelése, kiemelve a piaci alapú árazás kialakítását, valamint a minőségi követelmények felügyeletét és

j) az önálló vállalati arculat, a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól független kommunikáció és márkajelzések, valamint a függetlenség folyamatos biztosítására tett intézkedések.

(4) Megtévesztő vagy valótlan információk közlése esetén a Hivatal a megfelelési jelentés jóváhagyását elutasítja és a hálózati engedélyessel szemben a VET 96. § (1) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza.

96. § *  Bizalmas információk esetén a megfelelési program és a megfelelési jelentés Hivatalhoz történő benyújtása során a hálózati engedélyes vagy a megfelelési ellenőr kérheti a megfelelési program és a megfelelési jelentés egyes részeinek bizalmas kezelését. A Hivatal egyetértése esetén a jóváhagyó határozatban bizalmasnak minősített részeket nem kell a hálózati engedélyes honlapján közzétenni.

97. § *  (1) Az átviteli rendszerirányító és az elosztó az éves megfelelési jelentés benyújtásával egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy nincs tulajdonosi részesedése más engedélyesben, ide nem értve más hálózati engedélyest és a szervezett villamosenergia-piaci engedélyest.

(2) A hálózati engedélyes évente egyszer, a megfelelési jelentés benyújtásával egyidejűleg tájékoztatja a Hivatalt, hogy a VET 100. § (3) bekezdés c) pontja szerinti személy szerzett-e részesedést a hálózati engedélyesen kívül más, VET szerinti engedélyesben vagy annak kapcsolt vállalkozásában, vezető tisztségviselője-e ilyen engedélyesnek, vagy létesített-e munkaviszonyt ilyen engedélyessel.

(3) A VET 100. § (3) bekezdés c) pontja szerinti személy köteles minden szükséges információt a vele munkaviszonyban álló hálózati engedélyes rendelkezésére bocsátani a hálózati engedélyes (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének teljesítése érdekében.

(A VET 101. §-ához) * 

Az elosztó taggal rendelkező vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozásokra vonatkozó szétválasztási szabályok * 

98. § *  (1) A munkaszerződésben, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt szabályozó szerződésben vagy a kinevezési okiratban (a továbbiakban együtt: munkaszerződés) rögzíteni kell az elosztó vezető tisztségviselőjének, cégvezetőjének, ügydöntő felügyelőbizottsági tagjának, vezető állású munkavállalójának, valamint szervezeti egység vezetőjének a jogaira és kötelezettségeire, a munkabérére, az egyéb juttatásaira vagy díjazására, a munkavégzésének feltételeire, hatáskörére és beszámolási kötelezettségére, valamint a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó szabályokat. E személyek vonatkozásában a felmondásról, a felmondás indokairól és körülményeiről az elosztó a felmondást követően haladéktalanul tájékoztatja a Hivatalt.

(2) Az elosztó saját éves üzleti tervére és az eladósodás mértékére javaslatot tesz az anyavállalatnak. Ha az anyavállalat az elosztó javaslatát nem hagyja jóvá, az elutasítás vagy módosítás tényéről, indokairól és körülményeiről az elosztó tájékoztatja a Hivatalt.

(3) Ha az elosztó tulajdonrésszel rendelkezik a szervezett villamosenergia-piaci engedélyesben, a 97. § (1) bekezdésben meghatározott határidőig köteles nyilatkozni a VET 54. §-ában meghatározott tulajdoni korlátok betartásáról.

(A VET 102-102/E. §-ához) * 

Az átviteli rendszerirányító taggal rendelkező vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozásokra vonatkozó szétválasztási szabályok * 

99. § *  (1) Az átviteli rendszerirányító operatív irányítását ellátó személy munkaszerződésében rögzíteni kell a jogaira és kötelezettségeire, a munkabérére, az egyéb juttatásaira vagy díjazására, a munkavégzésének feltételeire, hatáskörére és beszámolási kötelezettségére, a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó szabályokat, valamint az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy munkaviszonyának idő előtti megszüntetése esetén a Hivatalnál jogorvoslati jogosultságát nem érintő hatósági ellenőrzést kezdeményezhet.

(2) Az átviteli rendszerirányító arra jogosult szerve éves üzleti tervére és az eladósodás mértékére javaslatot tesz a felügyelőbizottság részére. Ha a felügyelőbizottság az éves üzleti tervre és az eladósodás mértékére tett javaslatot nem hagyja jóvá, az elutasítás vagy módosítás tényéről, indokairól és körülményeiről a megfelelési ellenőr tájékoztatja a Hivatalt.

99/A. § *  (1) A 94. § (3) bekezdésében foglaltakon túl az átviteli rendszerirányító megfelelési programjának tartalmaznia kell:

a) az operatív irányítást ellátó személyek és az átviteli rendszerirányítóval munkaviszonyban álló személyek függetlenségét biztosító intézkedéseket;

b) az átviteli rendszerirányító és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás többi tagja közötti szolgáltatásnyújtás, kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok eljárásrendjét;

c) az informatikai rendszerek és berendezések, valamint az azokkal kapcsolatos tanácsadási szolgáltatások beszerzésére vonatkozó eljárásrendet, amely biztosítja, hogy az átviteli rendszerirányító nem köt szerződést a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás többi tagjával azonos tanácsadókkal és szállítókkal;

d) a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás többi tagjától eltérő könyvvizsgáló kiválasztására vonatkozó előírásokat, valamint

e) a felügyelőbizottsági tagja díjazásának elemeit és módját, továbbá a felügyelőbizottságból történő visszahívásának lehetséges indokait.

(2) Az átviteli rendszerirányító esetén a megfelelési jelentésben ki kell térni a 95. § (3) bekezdésében foglaltakon túl az (1) bekezdésben előírtak teljesítésére.

(3) A 97. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatban az átviteli rendszerirányítónak nyilatkoznia kell arról, hogy rendelkezik-e közvetlen vagy közvetett részesedéssel a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás termeléssel vagy kereskedelemmel foglalkozó leányvállalatában.

99/B. § *  (1) A megfelelési ellenőr

a) figyelemmel kíséri és ellenőrzi a megfelelési program végrehajtását;

b) beszámol tevékenységéről a felügyelőbizottságnak, valamint ajánlást készít a következő naptári évre vonatkozó megfelelési programról és annak végrehajtásáról;

c) a 99. § (2) bekezdése szerint tájékoztatja a Hivatalt, ha a felügyelőbizottság az átviteli rendszerirányító éves üzleti tervére és az eladósodás mértékére tett javaslatot nem hagyja jóvá, az elutasítás vagy módosítás tényéről, indokairól és körülményeiről;

d) tájékoztatja a Hivatalt a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás többi tagja és az átviteli rendszerirányító közötti kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatokról;

e) benyújtja a Hivatalnak az átviteli rendszerirányító átviteli hálózatra vonatkozó beruházási tervre vagy egyedi beruházásra vonatkozó határozati javaslatát, legkésőbb annak az átviteli rendszerirányító arra jogosult szerve által a felügyelőbizottsághoz történő benyújtásakor;

f) tájékoztatja a Hivatalt, ha a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás a legfőbb szervén vagy az általa a felügyelőbizottságba jelölt tagok szavazatán keresztül olyan határozat meghozatalát akadályozza, amely a hálózatfejlesztési terv alapján három éven belül végrehajtandó beruházás akadályozását vagy késleltetését eredményezi;

g) a feladatai ellátása során a megfelelési program végrehajtását érintő tapasztaltakról negyedévente, írásban tájékoztatja a Hivatalt, valamint a b) pontban foglaltakon túl további tájékoztatást nyújthat a felügyelőbizottságnak;

h) jogosult részt venni az átviteli rendszerirányító ügyvezető testülete, legfőbb szerve és egyéb társasági szerve valamennyi ülésén azzal, hogy az alábbi témákkal foglalkozó üléseken köteles részt venni:

ha) a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározottak szerinti hálózathoz való hozzáférés feltételei;

hb) az átviteli hálózat üzemeltetésével, karbantartásával és fejlesztésével kapcsolatos projektek, ideértve a csatlakozással kapcsolatos beruházásokat is, és

hc) a VET 20. § (2) bekezdésében meghatározottak beszerzése;

i) a 95. § (1) bekezdésében foglaltak szerint gondoskodik a megfelelési jelentés Hivatalnak történő benyújtásáról; valamint

j) figyelemmel kíséri, hogy az átviteli rendszerirányító megfelel-e a VET-ben és az e rendeletben foglalt titoktartásra vonatkozó rendelkezéseknek.

(2) Megfelelési ellenőr az lehet, aki

a) mesterképzésben szerzett vagy egyetemi szintű

aa) közgazdász,

ab) villamosmérnök vagy

ac) jogi

végzettséggel - és jogi végzettség esetén jogi szakvizsgával - rendelkezik,

b) legalább 5 éves szakmai gyakorlatot szerzett

ba) a VET hatálya alá tartozó tevékenységet vagy földgázipari tevékenységet végző társaságnál vagy

bb) az államigazgatás energetikai, pénzügyi vagy gazdasági területén,

c) nem volt olyan villamosenergia-ipari vállalkozásnak vagy jogelődjének vezető tisztségviselője, amelynek a VET 74. § (1) bekezdése szerinti bármely engedélyét a megfelelési ellenőrré való kinevezés előzetes jóváhagyására irányuló kérelem benyújtásának időpontját megelőző tíz éven belül visszavonták, és

d) a megfelelési ellenőrré való kinevezés előzetes jóváhagyására irányuló kérelem benyújtását megelőző tíz éven belül megbízatása másik fél általi azonnali hatállyal történő megszüntetésére nem került sor.

(3) A megfelelési ellenőr megbízatása alatt nem állhat olyan munkaviszonyban, amelynek ellátása korlátozhatja feladatainak ellátását.

(4) A jogi személy megfelelési ellenőr legalább egy vezető tisztségviselőjének, továbbá az ellenőrzési tevékenység irányításáért közvetlenül felelős vezetőnek vagy az ellenőrzési tevékenységet közvetlenül végző legalább egy személynek meg kell felelnie a (2)-(3) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(5) A Hivatal a megfelelési ellenőr szakmai alkalmasságának hiányát állapítja meg, ha a megfelelési ellenőr feladatainak ellátása körében a megfelelési program végrehajtása és ellenőrzése szempontjából megtévesztő vagy valótlan adatot közöl, vagy a VET-ben vagy az e rendeletben előírt kötelezettségének megsértését jogerős hatósági határozat megállapította.

(A VET 104. §-ához) * 

A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részét képező átviteli hálózat tulajdonosára vonatkozó szétválasztási szabályok * 

100. § *  (1) Az átviteli hálózat tulajdonosa által készített megfelelési programra és megfelelési jelentésre - a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás tagjaira vonatkozó rendelkezések kivételével - a 94. § (1)-(2) bekezdését és a 95-97. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a hálózati engedélyes alatt az átviteli hálózat tulajdonosát kell érteni.

(2) Az átviteli hálózat tulajdonosa által készített megfelelési programnak tartalmaznia kell a 94. § (3) bekezdés 1-3., 5-6., 8-16. és 18-19. pontjában foglaltakat azzal, hogy a hálózati engedélyes alatt az átviteli hálózat tulajdonosát kell érteni.

(3) A VET 104. § (5) bekezdés c) pontja szerinti megfelelési jelentés kötelező tartalmi eleme:

a) a szétválasztáshoz kapcsolódó peres és egyéb vitás ügyek bemutatása és

b) a 95. § (3) bekezdés a)-g) pontjában foglaltak azzal, hogy hálózati engedélyes alatt az átviteli hálózat tulajdonosát kell érteni.

(4) *  Átviteli rendszerüzemeltető esetén a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részét képező átviteli hálózat tulajdonosa köteles a VET 153. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelni.

Az elektronikus hírközlő hálózati elemekre vonatkozó szerződés * 

100/A. § *  (1) Az átviteli rendszeri rá nyitó és az elektronikus hírközlő hálózati elemek tulajdonosa közötti, az elektronikus hírközlő hálózati elemekre vonatkozó, a VET 102/B. § (4) bekezdése, a VET 103. § (4a) bekezdése és a VET 104. § (1a) bekezdése szerinti szerződéshez (a 100/A-100/C. § alkalmazásában a továbbiakban együtt: szerződés), annak módosításához vagy megszüntetéséhez a Hivatal jóváhagyása szükséges.

(2) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti jóváhagyás során vizsgálja, hogy a szerződésben foglaltak, a szerződés módosítása vagy megszüntetése megfelel-e a villamosenergia-rendszer folyamatos és biztonságos működésére, valamint a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátásra vonatkozó jogszabályi követelményeknek.

(3) A szerződés legalább a következőket tartalmazza:

a) az átviteli rendszerirányítási tevékenységhez szükséges, az átviteli rendszerirányító kizárólagos használatába adott elektronikus hírközlő hálózati elemek meghatározását, valamint a használatba adás feltételeit és határidejét;

b) az elektronikus hírközlő hálózati elemek minőségi jellemzőit az üzemi szabályzatban foglaltakkal összhangban;

c) az a) pont szerinti eszközök használatáért fizetendő díj mértékét, fizetésének feltételeit és felülvizsgálatának módjára, gyakoriságára vonatkozó rendelkezéseket;

d) a szerződés időbeli hatályát és megszűnésének eseteit;

e) az elektronikus hírközlő hálózati elemek tulajdonosának

ea) az elektronikus hírközlő hálózati elemek átviteli rendszerirányításhoz szükséges állapotának az üzemi szabályzatban foglaltak szerinti fenntartására,

eb) az elektronikus hírközlési kapcsolat rendelkezésre állásának ellenőrzésére,

ec) az elektronikus hírközlő hálózati elemek üzemeltetésére, karbantartására és fejlesztésére

vonatkozó kötelezettsége részletszabályait;

f) az átviteli rendszerirányító kötelezettségeit

fa) az elektronikus hírközlő hálózati elemekre csatlakoztatható végberendezésekkel,

fb) a folyamatos és biztonságos átviteli rendszerirányításhoz szükséges elektronikus hírközlő hálózati elemek kapacitásfejlesztésének kezdeményezésével, és

fc) az elektronikus hírközlő hálózati elemek tulajdonosával való együttműködéssel

kapcsolatban;

g) kölcsönös adatszolgáltatási kötelezettségeket az üzemeltetési, a karbantartási és a fejlesztési kérdésekben;

h) az átviteli rendszerirányító részére elővásárlási jog kikötését az elektronikus hírközlő hálózati elemekre vonatkozóan;

i) az elektronikus hírközlő hálózati elemek tulajdonosa jogutód nélküli megszűnése esetére vételi jog kikötését az átviteli rendszerirányító részére az elektronikus hírközlő hálózati elemek vonatkozásában;

j) adatvédelmi rendelkezéseket; és

k) a szerződésszegés eseteit és jogkövetkezményeit.

(4) Az átviteli rendszerirányító a használati díj összegének módosítása nélkül jogosult

a) az elektronikus hírközlési hálózati elemek kizárólagos használatára,

b) az elektronikus hálózati elemeken belül a ténylegesen használt áramkörök meghatározására,

c) az átviteli rendszerirányítás mindenkori igénye szerint az elektronikus hálózati elemeken belül általa használt áramkörök számának bővítésére és csökkentésére, valamint

d) az elektronikus hálózati elemek átkonfigurálásáról, lebontásáról és hálózatmenedzseléséről az átviteli rendszerirányítás igényeinek kielégítése céljából intézkedni.

100/B. § *  Az átviteli rendszerirányító és az elektronikus hírközlési hálózati elem tulajdonosa a szerződést legalább 12 hónapos felmondási idővel mondhatja fel.

100/C. § *  Az átviteli rendszerirányító szerződésszegése esetén az elektronikus hírközlő hálózati elemek tulajdonosa által a szerződés alapján nyújtott szolgáltatások kizárólag a biztonságos átviteli rendszerirányításhoz szükséges mértéket meghaladó részükben és kizárólag a Hivatal jóváhagyása esetén szüneteltethetők az átviteli rendszerirányító szerződésszegő magatartásának megszűnéséig.

(A VET 103-105. §-ához) * 

Számviteli szétválasztás * 

101. § *  A horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás, amennyiben éves árbevételének legfeljebb 1%-a származik a VET szerinti nem engedélyköteles tevékenységekből, e tevékenységekre nem köteles önálló mérleget és eredménykimutatást készíteni. 1% felett a VET szerinti nem engedélyköteles tevékenységekből származó bevételeket és ráfordításokat, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó eszközöket a számviteli éves beszámoló kiegészítő mellékletében részletezni kell.

102. § *  (1) Az Szt. szerinti összevont (konszolidált) számviteli éves beszámoló készítésére kötelezett vertikálisan integrált vállalkozás az összevont (konszolidált) számviteli éves beszámolója kiegészítő mellékletében köteles az összevont (konszolidált) számviteli éves beszámoló készítésére kötelezett vállalkozás keretében végzett, VET szerinti engedélyköteles tevékenység elkülönített bemutatására.

(2) Az elkülönített bemutatás legalább önálló mérleget és eredménykimutatást jelent.

103. § *  (1) Ha az egyetemes szolgáltató villamosenergia-kereskedelmi engedéllyel is rendelkezik, akkor az egyetemes szolgáltatóként és villamosenergia-kereskedőként vásárolni kívánt villamos energia elkülönített elszámolására és nyilvántartására általa kidolgozott részletes szabályokat előzetes jóváhagyásra be kell nyújtania a Hivatalhoz.

(2) Az engedélyes tevékenységek önálló bemutatására kötelezett horizontálisan és vertikálisan integrált vállalkozás a tevékenységek önálló bemutatása során köteles az önálló mérleg és eredménykimutatásban feltüntetett adatok hátterére vonatkozó írásbeli szöveges magyarázatot adni.

(3) A Hivatal feladatainak ellátásához az engedélyes köteles információt beszerezni és szolgáltatni a nem általa végzett támogató és kiszervezett tevékenységek ráfordításairól és költségeiről.

103/A. § *  A számviteli szétválasztásra vonatkozó részletes szabályokat a 20. számú melléklet tartalmazza.

(A VET 107-114. §-ához)

A villamosenergia-piaci verseny elősegítése

104. § *  (1) A VET 107. § (1) bekezdésében meghatározott piacokon belül a Hivatal termék vagy szolgáltatási részpiacokat azonosíthat. A Hivatal a termék vagy szolgáltatási részpiacok azonosítását, a piaci verseny hatékonyságának elemzését, a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesek azonosítását, valamint a rájuk vonatkozó kötelezettségek előírását a versenyjog vonatkozó szabályaival összhangban és a magyar villamos-energiapiac sajátosságainak figyelembevételével végzi el.

(2) A Hivatal meghatározott, keresleti és kínálati helyettesíthetőséggel jellemezhető, területileg elhatárolható termék vagy szolgáltatási részpiacokon elemzi a verseny hatékonyságát, és megvizsgálja az engedélyesek piaci erejét.

(3) A termék vagy szolgáltatási részpiacok meghatározása során a Hivatal figyelembe veszi

a) a villamos energia beszerzésének, illetve értékesítésének lehetőségeit, korlátait, figyelemmel a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 14. § (3) bekezdésében foglalt szempontokra,

b) a hálózati szűk keresztmetszeteket, az egyes földrajzi területeken érvényesülő szabályozási gyakorlatban megnyilvánuló különbségeket,

c) egyéb, a piaci versenyfeltételek homogenitását befolyásoló tényezőket.

105. § *  A piaci verseny hatékonyságának elemzésekor a Hivatal figyelembe veszi:

a) a VET 107. § (1) bekezdés 1. és 2. pontja szerinti piacokon belül meghatározott termék vagy szolgáltatási részpiacokon működő engedélyesek piaci részesedését, alkalmazva a 106. § a) pontjában az engedélyes piaci erejének megítélésére vonatkozó szabályokat,

b) a termék vagy szolgáltatási részpiacok likviditását, azaz az áruk és szolgáltatások gyors és alacsony költségek melletti értékesíthetőségét és beszerezhetőségét,

c) a termék vagy szolgáltatási részpiacokon értékesített áruk és szolgáltatások árának alakulását és a piacon tevékenykedő vállalkozások költségeit és árképzési gyakorlatát, és

d) a VET 107. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti piacokon a felhasználók kereskedőváltásának mértékét, azaz a vizsgált időszakban bekövetkezett összes kereskedőváltásnak a felhasználókkal kötött összes villamosenergia-vásárlási szerződésen belüli arányát.

106. § A jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes azonosítása során a Hivatal a következők szerint jár el:

a) az engedélyes, illetve az általa a Tpvt. szerint irányított vállalatok, valamint az őt irányító vállalat, illetőleg az engedélyest irányító vállalat által irányított vállalatok piaci részesedését az engedélyes piaci erejének megítélésekor az azonos termékpiacok tekintetében együtt kezeli, a kapcsolódó piacok tekintetében pedig fokozottan figyelembe veszi,

b) *  a piaci részesedések számításakor a termelési- vagy kapacitásértékeket, az árbevételt és egyéb gazdasági mutatókat vagy a vonatkozó piac minőségét alapvetően befolyásoló számszerűsíthető jellemzőket veszi figyelembe, amennyiben a termék vagy szolgáltatási részpiacok sajátosságai ezt indokolttá teszik, és

c) amennyiben két vagy több engedélyes az érintett piac sajátosságaiból kifolyólag képes piaci magatartásának összehangolására, a Hivatal a két vagy több engedélyest külön-külön jelentős piaci erővel rendelkezőnek azonosíthatja.

107. § (1) A piaci verseny előmozdítása érdekében szükséges átláthatóság biztosítása érdekében a Hivatal különösen az alábbi információknak legalább az engedélyes honlapján történő nyilvánosságra hozatalára kötelezheti a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyest:

a) a lekötött, illetve tulajdonolt erőművi kapacitások és az erőműből átvett, illetve az erőműből az érintett részére értékesített energia nagysága erőműegységenként, illetve erőművenként,

b) a lekötött, illetve tulajdonolt kapacitások főbb műszaki és gazdasági jellemzői, a kapacitáslekötési vagy értékesítési szerződések lejárata erőműegységenként vagy erőművenként,

c) az 50 MW feletti érintett blokkok és az összes lekötött erőművi, illetve tulajdonolt erőművi kapacitások rendelkezésre állási, illetve értékesítési mennyiségének közzététele az értékesítés napját követően legalább napi, amennyiben lehetséges órás bontásban,

d) az érintett erőműegységek, illetve erőművek tervezett karbantartásainak és a karbantartások időpontjának bejelentése legalább két hónappal a tervezett megelőző karbantartás megkezdését megelőzően, az egyéb leállások azonnali közzététele, továbbá a kényszerkiesések, illetve a nem tervezett kiesések okainak mielőbbi feltárása és részletes bemutatása, a kiesés várható időtartama,

e) határkeresztező kapacitások feletti rendelkezések nagysága, illetve azok kihasználtságára vonatkozó információ határkeresztező metszékenként,

f) a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes adott piaci szegmensben alkalmazott értékesítési szerződéseinek mintapéldánya vagy értékesítési szerződéseinek kondíciós listája, különös tekintettel a szerződés időtartamára, a szerződő felek jogaira és kötelezettségeire, a szerződés tárgyát képező termékek és szolgáltatás tartalmának és árának meghatározására.

(2) A Hivatal honlapján közzéteszi a nyilvánosságra hozatalra kötelezett engedélyesek listáját, az engedélyesekre vonatkozóan előírt kötelezettséget, valamint az engedélyes honlapjának elérhetőségét.

(3) Amennyiben a Hivatal az (1) bekezdés szerinti nyilvánosságra hozatalra kötelezi a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyest, úgy az engedélyes a közzétett információkban bekövetkezett változást is - a változás bekövetkeztét követően haladéktalanul - köteles nyilvánosságra hozni.

108. § *  A Hivatal az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében előírhatja a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes számára, hogy az e kötelezettséggel érintett villamosenergia-beszerzési vagy értékesítési szerződéseit azok megkötését követő 8 napon belül nyújtsa be a Hivatal részére. A Hivatal megvizsgálja, hogy a benyújtott szerződések megfelelnek-e az egyenlő bánásmód elvének. Amennyiben az érintett - teljesedésbe még nem ment - szerződéseket a Hivatal az egyes szerződő feleket indokolatlanul megkülönböztetőnek ítéli, az engedélyest kötelezi a szóban forgó szerződések olyan irányú módosítására, hogy azok megfeleljenek az egyenlő bánásmód elvének. A Hivatal az engedélyes részére előírhat továbbá olyan, egyenlő bánásmódra vonatkozó kötelezettségeket, amelyeket az engedélyes villamosenergia-beszerzési vagy -értékesítési szerződéseinek megkötésekor köteles alkalmazni.

109. § Az árkorlát, vagy a költségalapú árképzésre vonatkozó kötelezettség kiszabása esetén az engedélyesi tevékenység végzésével összefüggésben felmerült költségek indokoltságát a Hivatal vizsgálja meg, és az engedélyestől bekért gazdasági és műszaki adatok, összehasonlító (benchmark) adatok, valamint piaci modellezés alapján megállapítja, hogy a felmerült költségek mennyiben ismerhetők el indokolt költségnek. A méltányos megtérülés az engedélyesi tevékenység végzésével felmerült indokolt költségek, illetve befektetések alapján határozható meg. Árkorlát az indokolt költségek, illetve az indokolt költségek és befektetések méltányos megtérülése, valamint az érintett piacon várható piaci árak figyelembevételével alkalmazható.

110. § *  (1) A VET 107. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti piacokon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes (e § alkalmazásában a továbbiakban: engedélyes) a VET 111. § (1) bekezdésében meghatározott értékesítési formákat együttesen is alkalmazhatja.

(2) A Hivatal által meghatározott, értékesítésre kerülő villamos energia mennyisége naptári évekre vonatkoztatva nem lehet alacsonyabb annál, mint ami ahhoz szükséges, hogy az engedélyesnek a VET 111. § (1) bekezdés szerinti értékesítési kötelezettsége (e § alkalmazásában a továbbiakban: értékesítési kötelezettség) keretében értékesített villamos energia nélkül számított piaci részesedése a Hivatal által meghatározott mérték, de legalább 40% alá csökkenjen. Az értékesítési kötelezettség meghatározása során a Hivatal figyelembe veszi az adott piac sajátosságait.

(3) Az engedélyes a szervezett villamosenergia-piacon való értékesítési kötelezettsége keretében történő értékesítés tényét és formáját, valamint az értékesített villamos energia mennyiségét a tárgyévet követő év február 1-jéig bejelenti a Hivatal számára.

(4) Aukción történő értékesítésre kizárólag az engedélyes által jóváhagyásra benyújtott és a Hivatal által jóváhagyott, aukció lebonyolítására vonatkozó szabályzat alapján kerülhet sor.

(5) Az engedélyes az aukciós értékesítési kötelezettsége keretében történő értékesítés időpontját, valamint az értékesíteni tervezett villamos energia mennyiségét az értékesítés előtt 10 munkanappal bejelenti a Hivatal számára.

(6) Az aukció lebonyolítására vonatkozó szabályzat rendelkezéseit úgy kell megállapítani, hogy az aukció feltételei és lebonyolítása minden szereplő számára átlátható legyen, a nyertes ajánlat megállapítása egyértelmű feltételek alapján történjen, továbbá biztosítani kell az indulás során az esélyegyenlőséget. Az aukción értékesített termékek mennyiségét és az aukción kialakuló termékenkénti átlagárat az engedélyes az aukció lezárását követő 3 munkanapon belül nyilvánosságra hozza.

(7) Az engedélyes értékesítési kötelezettsége addig áll fenn, amíg a VET 109. §-a szerinti újabb piacelemzési eljárásban a Hivatal új határozatot nem hoz.

(8) Az értékesítési kötelezettség alapján történő villamosenergia-értékesítés nem nyújt jogalapot állami támogatás vagy kompenzáció igénybevételére.

111. § A Hivatal előírhatja, hogy a kiskereskedelmi piacokon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók részére értékesített szolgáltatási csomagjaira vonatkozó szerződéses kondíciókat a Hivatal határozata szerinti bontásban és részletezettségben, üzletszabályzatában és honlapján tegye közzé. A közzétett szerződéses kondíciók az engedélyest minden egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó irányában kötik, azoktól egyetlen szolgáltatási csomag esetén sem térhet el.

112. § A rendszerszintű szolgáltatások érdekében beszerzett teljesítmények és energia piacán jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes által az ajánlatban érvényesített költségek indokoltságát a Hivatal vizsgálja meg, és az engedélyestől bekért gazdasági és műszaki adatok, összehasonlító (benchmark) adatok, valamint piaci modellezés alapján megállapítja, hogy a felmerült költségek mennyiben ismerhetők el indokolt költségnek. A költségek indokoltsági vizsgálatánál a Hivatal figyelembe veszi a felajánlott szolgáltatáshoz egyértelműen kapcsolódó közvetett költségeket, a felajánlott szolgáltatáshoz kapcsolódó költségek okozathelyes érvényesítését, továbbá a méltányos megtérülést.

(A VET XIV. Fejezetéhez) * 

112/A. § *  A VET 119/A. § (2) bekezdése szerinti műszaki állapotot ötfokozatú skálán kell megadni.

112/B. § *  (1) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szerinti műemlék tulajdonosa a VET 119/B. §-a szerinti, a műemlék felújítása esetén kezdeményezhető kábelcserét a kábelcsere tervezett időpontját legalább 12 hónappal megelőzően írásban bejelenti az elosztó számára.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a kábelcserével érintett szabadvezetékek, csatlakozó-, kapcsoló- és átalakító-berendezések, valamint a létesítendő kábel műszaki rajzát és terveit, valamint

b) a műemlék felújítási ütemtervét, és ezzel összefüggésben

a kábelcsere tervezett időpontját.

(3) A VET 119/B. § (1) bekezdése szerinti közintézmény vagy sportlétesítmény esetében az elosztó részére történő kezdeményezésnek tartalmaznia kell annak a közintézménynek vagy sportlétesítménynek a megnevezését, címét és helyrajzi számát, amelyre tekintettel a kábelcserét kezdeményezik.

112/C. § *  (1) A VET 119/B. §-a szerinti kábelcsere az érintett épületet magában foglaló telek homlokvonalától számított legfeljebb 15 méterig elhelyezkedő VET 3. § 9. pontja szerinti - 132 kV-nál kisebb névleges feszültségű - elosztó hálózatra terjedhet ki.

(2) Az elosztót és a kábelcserét kezdeményező

a) helyi önkormányzatot vagy

b) műemlék tulajdonosát

a kábelcserével összefüggésben együttműködési kötelezettség terheli.

112/D. § *  (1) Az elosztó a VET 119/B. § (2) bekezdése szerinti kábelcsere-ütemezési tervet az alábbi szempontok alapján állítja össze:

a) a kábelcserével érintett szabadvezetékek műszaki állapota, beleértve az azon keletkezett, nem tervezett üzemi események számát a kábelcsere-ütemezési terv benyújtása előtti három évben,

b) az egyes kábelcserékkel érintett területek műszaki vagy földrajzi összefüggősége, beleértve az áramkörök, teljes transzformátorkörzetek összefüggőségét,

c) a kábelcsere-beruházásoknak értékcsökkenéshez viszonyított aránya, és

d) a kábelcserétől az ellátás-minőségi mutatóknak a várható javulása.

(2) A kábelcsere-ütemezési tervet az elosztó az adott naptári év március 31-éig a VET 119/B. § (2) bekezdése szerinti jóváhagyás és felülvizsgálat céljából benyújtja a Hivatalhoz.

(3) A Hivatal a kábelcsere-ütemezési tervet az (1) bekezdés szerinti, valamint ellátás-biztonsági szempontok figyelembevételével vizsgálja. A Hivatal a kábelcsere-ütemezési tervet

a) jóváhagyja

b) átrangsorolja vagy

c) elutasítja.

(A VET XIII/A. Fejezetéhez) * 

112/E. § *  Az ellenőrzési eljárás során kiszabható bírság mértéke százezer forinttól tízmillió forintig terjedhet.

112/F. § *  (1) A nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárás során kiszabható bírság mértéke

a) a bennfentes kereskedelemre, a piaci manipulációra és a piaci manipuláció megkísérlésére vonatkozó tilalom megsértése esetén százezer forinttól ötszázmillió forintig,

b) a bennfentes információ közzétételére vonatkozó kötelezettség megsértése esetén százezer forinttól tízmillió forintig

terjedhet.

(2) A kiszabható bírság felső határa az (1) bekezdés a) pontjától eltérően az elért árfolyamnyereség vagy elkerült árfolyamveszteség négyszáz százaléka, ha az árfolyam-különbözet mértéke tételesen kimutatható és az magasabb, mint az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott bírságtétel felső határa.

(A VET 143-145. §-ához) * 

Árszabályozás * 

113. § *  (1) *  Az egyetemes szolgáltató a külön jogszabály szerinti egyetemes szolgáltatási árakra vonatkozó javaslatához a (2) bekezdésben meghatározott dokumentumokat köteles mellékelni.

(2) *  Az egyetemes szolgáltatónak az általa az (1) bekezdés szerint benyújtott javaslatban - az egyetemes szolgáltatási ár átlagára vonatkozó számításokon kívül - árszabásonként is be kell mutatnia az alkalmazni kívánt díjtételeket, valamint az azokat megalapozó számításokat. A javaslathoz mellékelni kell a villamos energia beszerzés költségeire vonatkozó dokumentumokat, különösen

a) a piaci alapú villamos energia beszerzés mennyiségére, áraira vonatkozó részletes dokumentumokat;

b) a kötelező átvétel keretében történő villamos energia beszerzés mennyiségére, áraira vonatkozó részletes dokumentumokat.

(3) *  A Hivatal az egyetemes szolgáltató által alkalmazni javasolt árakat előzetesen a (2) bekezdés szerint benyújtott dokumentumok figyelembevételével vizsgálja meg.

113/A. § *  (1) A Hivatal az árakra vonatkozó rendelkezések betartását - a (2)-(4) bekezdésekben foglalt eltérésekkel - kérelemre vagy hivatalból megvizsgálja, és szükség esetén hatósági ellenőrzést tart.

(2) Amennyiben a Hivatal a hatósági ellenőrzés eredményeként jogsértést állapít meg, a VET 98. §-ában, valamint 145. §-ában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza.

(3) Az egyetemes szolgáltatás ára tekintetében a Hivatal évente március 31-ig megvizsgálja az egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló külön jogszabály rendelkezéseinek a vizsgálatot megelőző naptári év (a továbbiakban: tárgyév) egészére vonatkozó teljesülését.

(4) * 

(A VET 147-149. §-ához)

Egyéb pénzügyi rendelkezések

114. § (1) *  A rendszerhasználó részére villamos energiát értékesítő egyetemes szolgáltató, kereskedő, termelői engedélyes, valamint a közvetlenül szervezett piacról vagy külföldről villamos energiát vásárló nem lakossági fogyasztó rendszerhasználó köteles havonta, a tárgyhónap 7. munkanapjáig az átviteli rendszerirányító részére közvetlenül átadni a tárgyhónapot megelőző hónapra vonatkozóan a VET 147. § (2) bekezdés a) pontja szerint értékesített vagy a VET 147. § (2) bekezdés b) pontja alapján vásárolt villamos energia mennyiségre vonatkozó adatokat a VET 147. § (1) bekezdésében meghatározott kötelező befizetések számlázása céljából.

(1a) *  Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség mérlegkör felelős útján is teljesíthető, ha a kötelezett arra vonatkozóan a mérlegkör felelőssel megállapodott és a megállapodásról az átviteli rendszerirányítót tájékoztatta.

(1b) *  Ha a villamos energia mennyiségre vonatkozó adatokat a rendszerhasználó részére villamos energiát értékesítő egyetemes szolgáltató, kereskedő, termelői engedélyes, valamint a közvetlenül szervezett piacról vagy külföldről villamos energiát vásárló nem lakossági fogyasztó rendszerhasználó és a mérlegkör felelős is bejelenti, akkor az átviteli rendszerirányító a VET 147. § (2) bekezdése szerinti fizetésre közvetlenül kötelezettek által bejelentett mennyiség alapján állítja ki a (2) bekezdés szerinti számlát.

(2) *  Az átviteli rendszerirányító havonta számlát állít ki, és nyújt be a VET 147. §-ának (2) bekezdése szerinti kötelezettek felé.

(3) * 

(4) *  A számla a tárgyhónapra vonatkozó hiteles adatokon alapul. A számla tartalmazza a kötelezett teljes tárgyhavi fizetési kötelezettségét, a VET 147. § (1) bekezdésében előírt jogcímek szerinti részletezésben.

(4a) *  A szervezett villamosenergia-piac tagja köteles a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes részére - a szervezett villamosenergia-piaci szabályzatban meghatározott módon és határidőig - nyilatkozni arról, hogy nem lakossági fogyasztónak minősülő rendszerhasználó-e.

(4b) *  A hiteles adatokon alapuló számlázás érdekében az átviteli rendszerirányító kérése esetén a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes köteles részére átadni a (4a) bekezdés szerinti nyilatkozatok alapján nem lakossági fogyasztónak minősülő tagok névsorát és havi összegzésben a VET 147. § (2) bekezdés b) pontja alapján általuk a szervezett villamosenergia-piacról vásárolt villamos energia mennyiségekre vonatkozó adatokat.

(4c) *  Ha a szervezett villamosenergia-piacról vásárló, nem lakossági fogyasztónak minősülő rendszerhasználó és a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes által bejelentett mennyiségi adatok egymástól eltérnek, akkor az átviteli rendszerirányító a szervezett villamosenergia-piacról vásárló, nem lakossági fogyasztónak minősülő rendszerhasználó által bejelentett villamos energia mennyiség alapján állítja ki a (2) bekezdés szerinti számlát.

(5) *  Az átviteli rendszerirányító a számlát úgy állítja ki, hogy a kötelezett a számlában feltüntetett esedékesség időpontját legalább öt munkanappal megelőzően kézhez vehesse. A fizetés esedékessége a számla kézhezvételétől számított 5. munkanap.

(5a) *  A (2) bekezdés szerinti számla kötelezettje - az (5b) bekezdésben foglalt kivétellel - közvetlenül köteles teljesíteni fizetési kötelezettségét.

(5b) *  Az (5a) bekezdés szerinti kötelezettség mérlegkör felelős útján is teljesíthető, ha a kötelezett arra vonatkozóan a mérlegkör felelőssel megállapodott és a megállapodásról az átviteli rendszerirányítót tájékoztatta.

(5c) *  A mérlegkör felelős köteles havonta, a tárgyhónap 7. munkanapjáig az átviteli rendszerirányító részére a tárgyhónapot megelőző hónapra vonatkozóan tájékoztatást adni azon tagokról, amelyek nevében az átviteli rendszerirányító felé a VET 147. § (1) bekezdésén alapuló fizetési kötelezettséget teljesített. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell tagonkénti bontásban a fizetési kötelezettség jogcímét és a kötelezettség alapjául szolgáló villamosenergia-mennyiséget.

(6) *  A fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos számlára vonatkozó kifogásokat a számla kézhezvételétől számított 4 munkanapon belül lehet a jogosulttal közölni. A számlára vonatkozó kifogás esetén a nem vitatott részek esedékessége nem változik.

115. § (1) A VET 147. § (1) bekezdés a) pontja szerinti célra kifizetést teljesíteni kizárólag a szénipari szerkezetátalakítási támogatásról szóló kormányrendelet alapján kiadott határozat alapján lehetséges.

(2) A VET 147. § (1) bekezdés b) pontja szerinti célra kifizetést teljesíteni az egyetemes szolgáltató által a villamosenergia-iparban eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben nyújtott kedvezményes villamos energia ellátásról szóló külön jogszabály szerint nyújtott kedvezmény összegének megfelelő mértékben, havi rendszerességgel az egyetemes szolgáltató által kiállított, bizonylatolt számla alapján lehet. Ezen kifizetésekről az átviteli rendszerirányító köteles a Hivatalt tájékoztatni.

(3) *  A VET 147. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott díjból az átviteli rendszerirányító kizárólag a távhőszolgáltatási támogatásról szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerint teljesíthet kifizetést.

(A VET 154-155. §-ához és 164. §-ához)

Nemzetközi együttműködés és kapcsolat az Európai Unió szerveivel

116. § (1) *  A Hivatal az Európai Szabályozó Hatóságok Szövetsége tagjainak a nemzetközi együttműködés keretében feladataik ellátásához szükséges, személyes adatnak nem minősülő adatot adhat át, és ezektől a szervezetektől a feladatai ellátásához szükséges adatokat, információkat kérhet.

(2) *  A villamos energia piac regionális és európai szintű harmonizációja érdekében a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján évente benyújtandó nemzeti jelentést a Hivatal készíti.

(3) Az Európai Bizottság részére teljesítendő, az egyes energetikai tárgyú közösségi jogi aktusokban meghatározott jelentéstételi és adatszolgáltatási kötelezettségeket az e rendelet 24. számú mellékletében megjelölt szervezet teljesíti az e rendelet 24. számú mellékletében meghatározott határidők betartásával.

116/A. § *  (1) A miniszter megküldi az Európai Bizottság részére a belső energiapiac működésével vagy az Európai Unió energiaellátásának biztonságával kapcsolatos, harmadik országgal kötött kormányközi megállapodásokat és azok módosítását.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti kormányközi megállapodás egyéb, a belső energiapiac működésére vagy az Európai Unió energiaellátásnak biztonságával kapcsolatos dokumentumra hivatkozik, a miniszter - a (3) és (4) bekezdésre is figyelemmel - gondoskodik a dokumentum Európai Bizottság részére történő megküldéséről.

(3) A miniszter a (2) bekezdés szerinti dokumentumot bizalmassá minősítheti, ha a dokumentum nyilvánosságra hozatala hátrányosan érintheti az érintett felek tevékenységét. Ebben az esetben a miniszter a dokumentumot - a tagállamok felé továbbítható, bizalmas adatokat nem tartalmazó - összefoglalóval együtt küldi meg az Európai Bizottság részére.

(4) A (3) bekezdés szerinti összefoglaló

a) a dokumentum tárgyát,

b) a dokumentum célját,

c) a dokumentum hatályát,

d) a szerződő feleket,

e) a dokumentum időtartamát, és

f) a főbb elemekre vonatkozó információkat

tartalmazza.

116/B. § *  A miniszter a belső energiapiac működésével vagy az Európai Unió energiaellátásának biztonságával kapcsolatos kormányközi megállapodásról vagy e tárgykörben kötött kormányközi megállapodás módosításáról harmadik országgal folytatott tárgyalás előtt vagy során tájékoztathatja az Európai Bizottságot a tárgyalás céljáról, tartalmáról és gondoskodhat a releváns információk megküldéséről. Ha a miniszter tájékoztatja az Európai Bizottságot, részére a tárgyalás előrehaladásáról rendszeresen beszámolni köteles.

116/C. § *  A miniszter felkérheti az Európai Bizottság képviselőjét a belső energiapiac működésével vagy az Európai Unió energiaellátásának biztonságával kapcsolatos tárgyalásokon megfigyelőként történő részvételre.

(A VET 159. §-ához)

117. § *  (1) A Hivatal észrevételezés céljából honlapján 30 napos időtartamra közzéteszi a minőségi mutatók megállapítására vonatkozó, hazai és nemzetközi tapasztalatokat figyelembe vevő ajánlását (a továbbiakban: szabályozási irányok).

(2) A szabályozási irányokra vonatkozóan érkezett észrevétel esetében vagy szükség szerint a Hivatal - a minőségi mutatókat megállapító határozatok kiadását megelőzően - egyeztetést kezdeményez az engedélyesekkel és azon energetikai felhasználói érdekképviseleti szervezetekkel, amelyek az Energetikai Érdekegyeztető Tanácsnál regisztráltatták magukat.

117/A. § *  A Kormány a VET hatálya alá tartozó szolgáltatási tevékenységek tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a Hivatalt jelöli ki.

(A VET 160. §-ához) * 

117/B. § *  (1) A tanúsítási eljárás lefolytatása iránti kérelemhez a 12. számú mellékletben meghatározott iratokat kell csatolni.

(1a) *  Ha a kérelmező cégjegyzékben nyilvántartott cég és képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját a cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, ebben az esetben a Hivatal az iratot a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.

(2) A Hivatal a 12. számú melléklet I. d) és e) pontja alapján benyújtott dokumentumok jóváhagyásáról az átviteli rendszerirányítási működési engedély iránti kérelem elbírálásával egyidejűleg dönt.

(A VET 168. §-hoz)

A Hivatal eljárására vonatkozó általános szabályok

118. § (1) * 

(2) *  A Hivatal határozatainak közzététele során a az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény, valamint a minősített adat védelméről szóló törvény rendelkezéseinek figyelembevételével jár el.

(A VET 176. §-ához)

119. § * 

Átmeneti rendelkezések

120. § *  A Hivatal az egyes energetikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 300/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mód. 2. rendelet) hatálybalépését követően köteles az engedélyköteles tevékenységek elemeivel, valamint a kiszervezéssel összefüggésben az engedélyeket felülvizsgálni, és szükség esetén azt módosítani vagy visszavonni. A Hivatal eljárásának ügyintézési határideje a Mód. 2. rendelet hatálybalépésének napját követő naptól számított három hónap.

120/A. § *  E rendeletnek az egyes kormányrendeletek energiahatékonysággal összefüggő módosításáról szóló 123/2015. (V. 26.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 123/2015. (V. 26.) Korm. rendelet] 9. §-ával megállapított 14. § (9) bekezdését a 123/2015. (V. 26.) Korm. rendelet hatálybalépésének napját megelőzően meghirdetett energiahatékonysági pályázatok keretében megvalósuló jelentős felújítások esetében nem kell alkalmazni.

121. § *  A VET 178/E. § (3) bekezdése szerint továbbadásra jogosultra a VET és az e rendelet magánvezeték engedélyesére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

122. § *  Nem köthető 7. § (8) bekezdése szerinti szerződés olyan villamosenergia-kereskedővel, aki a 7. § (6a) bekezdésében foglaltaknak nem felel meg.

123. § *  Az üzletszabályzat készítésére kötelezett engedélyes köteles üzletszabályzatát a VET, valamint e rendeletnek a villamosenergia-ellátással, a földgázellátással és a távhőszolgáltatással összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 378/2011. (XII. 31.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseinek megfelelően átdolgozni, és azt a Hivatalhoz 2012. február 29-éig jóváhagyásra benyújtani.

124-126. § * 

126/A. § *  A hálózati engedélyes az e rendeletnek az egyes energetikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 75/2011. (V. 2.) Korm. rendelettel megállapított 88. § (5) bekezdése szerinti kiválasztási eljárást lefolytatni, és a kiszervezés előzetes jóváhagyására irányuló kérelmét a Hivatalhoz benyújtani első alkalommal 2014. április 4-ig köteles.

127. § *  E rendeletnek a Mód. 2. rendelettel megállapított 84/A-84/D. §-ában, valamint 90. § (2) bekezdés b) pont be) alpontjában és c) pont cb) alpontjában megállapított kötelezettségek esetében a 120. § alapján lefolytatott eljárás jogerős lezárásától számított hat hónapig nem alkalmazható a VET 96. §-a, ha az engedélyes a 120. § alapján lefolytatott eljárás jogerős lezárását követően minden hónap 15. napjáig részletes ütemtervet nyújt be a Hivatalhoz a Mód. 2. rendelettel megállapított 84/A-84/D. §-ában, valamint 90. § (2) bekezdés b) pont be) alpontjában és c) pont cb) alpontjában foglalt kötelezettségek teljesítésének állásáról.

127/A. § *  Az elosztó az e rendeletnek az egyes energetikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 75/2011. (V. 2.) Korm. rendelettel megállapított 94. § (1) bekezdése szerinti aktualizált megfelelési programot első alkalommal 2015. szeptember 30-ig nyújtja be jóváhagyásra a Hivatalhoz.

128. § *  E rendeletnek - az egyes energetikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 116/2010. (IV. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 6. §-ával megállapított - 28. § (5) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell azzal, hogy a 15 napos határidőt az R. 6. §-ának hatálybalépésétől kell számítani.

128/A. § *  Ha a villamosenergia-, földgáz- és távhőellátással, víziközmű-szolgáltatással, valamint hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjszabályozásának előkészítésével kapcsolatos feladatokat ellátó, önálló szabályozó szervet (a továbbiakban: önálló szabályozó szerv) létrehozó törvény hatálybalépését követő napon az önálló szabályozó szerv vezetőjének és a helyettesítésére jogosult személynek a tisztsége nincs betöltve, az önálló szabályozó szerv vezetőjének kinevezéséig - de legfeljebb kilencven napig - a vezetői hatáskörök teljes körének ellátására és gyakorlására az önálló szabályozó szerv általános és egyetemes jogelődjének utolsó volt vezetője jogosult.

128/B. § *  Az a társasház, amelynek a közös tulajdonában lévő helyiségei a szociális közműszolgáltatás kialakítása érdekében egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 119/2013. (IV. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mód. rendelet) hatálybalépését megelőzően a villamosenergia-ellátásból fizetési késedelem miatt kikapcsolásra kerültek, a VET 63/B. §-a szerinti feltételek fennállása esetén a Mód. rendelet hatálybalépését követő 20. napig kezdeményezheti a villamosenergia-kereskedőnél és az elosztónál a minimális szolgáltatás igénybevételét.

128/C. § *  Ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, ebben az esetben 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e kormányrendelet 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

Záró rendelkezések

129. § (1) E rendelet - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel 2008. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet 23. §-ának (12) bekezdése 2008. május 1-jén lép hatályba.

Az Európai Unió jogának való megfelelés * 

130. § *  (1) E rendelet

a) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) a villamosenergia-ellátás biztonságát és az infrastrukturális beruházások védelmét célzó intézkedésekről szóló, 2006. január 18-i 2005/89/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek,

c) *  14. § (5) és (9) bekezdése, 21/A. § (1)-(4) és (7) bekezdése, 23/A. § (6) és (7) bekezdése, 27/B. §-a, 28. § (5) bekezdése az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 9-11. cikkének, valamint VII. mellékletének,

d) 24. számú melléklet VI. alcíme az ipari végfelhasználók által fizetendő gáz- és villamosenergia-árak átláthatóságának javítását célzó közösségi eljárásról szóló, 2008. október 22-i 2008/92/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1-3. cikkének, I. és II. mellékletének,

e) 24. számú melléklet III. alcíme a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (2)-(4) bekezdésének, 5. cikk (2) bekezdésének, 6-8. cikkének, 9. cikk (4) bekezdésének, 10. cikk (1)-(2) bekezdésének, 11. cikk (1) bekezdésének, 19. cikk (2) bekezdésének, 22. cikkének és 27. cikk (2) bekezdésének,

f) * 

g) * 

h) 24. számú melléklet VIII. alcíme a tagállamok minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről szóló, 2006. július 24-i 2006/67/EK tanácsi irányelv 4. cikk (1) bekezdésének, 7. cikk (1)-(2) bekezdésének, 10. cikk (3) bekezdésének,

i) 24. számú melléklet IX. alcíme a kőolaj beszerzési költségeivel és a kőolajtermékek fogyasztói árával kapcsolatos információcsere és konzultáció közösségi eljárásáról szóló, 1999. április 22-i 1999/280/EK tanácsi határozat 1. és 3. cikkének és

j) 24. számú melléklet XI. alcíme a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló, 1994. május 30-i 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikk (1) bekezdésének, valamint 9. és 14. cikkének való megfelelést szolgálja.

(2) E rendelet

a) a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) 24. számú melléklet IV-V. alcíme

ba) az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek a Bizottság részére való bejelentéséről és a 736/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. június 24-i 617/2010/EU, Euratom európai tanácsi rendelet, és

bb) *  a 256/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. és 5. cikke szerinti adatközlés formájáról és egyéb technikai részleteiről, valamint a 2386/96/EK és a 833/2010/EU, Euratom bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. október 16-i, 1113/2014/EU európai bizottsági végrehajtási rendelet, és

c) 24. számú melléklet X. alcíme a kőolaj importja és szállítása közösségi nyilvántartásának bevezetéséről szóló, 1995. december 20-i 2964/95/EK európai tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(3) *  Ez a rendelet a tagállamok és harmadik országok között kötött kormányközi energiaügyi megállapodásokra vonatkozó információcsere-mechanizmus létrehozásáról szóló, 2012. október 25-i 994/2012/EU európai parlamenti és tanácsi határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

1. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez * 

Egyetemes Szolgáltatási Szabályzat

1. Általános rendelkezések

1. Az Egyetemes Szolgáltatási Szabályzat az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó (e melléklet alkalmazásában a továbbiakban: felhasználó) és a részére szolgáltatást nyújtó egyetemes szolgáltató közötti jogviszony részletes szabályait, valamint az egyetemes szolgáltató és a felhasználó közötti villamosenergia-vásárlási szerződés kötelező tartalmi elemeit és formai követelményeit tartalmazza.

2. Felhasználói igénybejelentés és egyetemes szolgáltatói tájékoztatás

2.1. A VET 176. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel a felhasználó, amennyiben egyetemes szolgáltatást kíván igénybe venni, köteles írásban felhasználói igénybejelentést tenni a választása szerinti, olyan egyetemes szolgáltatónál, amelynek a működési engedélyében meghatározott szolgáltatási területe az ellátni kívánt felhasználási helyet tartalmazza. Az igénybejelentésben a felhasználónak nyilatkoznia kell, hogy a hálózati csatlakozási és a hálózathasználati szerződése vonatkozásában megbízza-e az egyetemes szolgáltatót azok megbízottként történő kezelésére.

2.2. A felhasználó az igénybejelentést formanyomtatványon is megteheti. Ennek érdekében - az egyetemes szolgáltató - az igénybejelentésre ügyfélszolgálatán formanyomtatványt tesz hozzáférhetővé, továbbá a honlapján elektronikusan letölthető formátumban közzéteszi.

2.3. Az igénybejelentés kézhezvétele után az egyetemes szolgáltató köteles a felhasználót az igénybejelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó jogviszony minden lényeges eleméről tájékoztatni, és ennek részeként az egyetemes szolgáltatásra ajánlatot tenni. Abban az esetben, ha az igénybejelentés hiányos vagy az ajánlat elkészítésére nem alkalmas, az egyetemes szolgáltató az igénybejelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a felhasználót hiánypótlásra felhívni a hiányok pontos megjelölésével. Ebben az esetben az ajánlattételre rendelkezésre álló határidőt a hiánypótlás teljesítésétől kell számítani.

2.4. Amennyiben a felhasználó az igénybejelentésben a hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerződés megbízottként történő kezelését nem kéri, a tájékoztatásnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a tájékoztató egyedi azonosító száma;

b) az egyetemes szolgáltató neve, székhelye, honlapjának címe, ügyfélszolgálatának címe és nyitvatartási ideje, az egyetemes szolgáltató üzletszabályzatának internetes elérési útvonala;

c) a közölt feltételek teljesítése esetén az egyetemes szolgáltatás megkezdésének időpontja;

d) az egyetemes szolgáltatás keretében nyújtott szolgáltatás ára;

e) az egyetemes szolgáltatónak a tájékoztatóban foglalt ajánlati kötöttsége és annak időtartama; és

f) az egyetemes szolgáltatás keretében nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó teljes körű ajánlat, valamint a villamosenergia-vásárlási szerződés tervezetének egyetemes szolgáltató által aláírt példányai.

2.5. Amennyiben a felhasználó az igénybejelentésben a hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerződés megbízottként történő kezelését kéri, a tájékoztatásnak a 2.4. pont a)-f) alpontjain túlmenően tartalmaznia kell az elosztó által megadott, a 2. számú melléklet 2.8. pontjában foglaltakat, valamint a megbízásnak az egyetemes szolgáltató mint meghatalmazott által aláírt példányait is. A megbízással a felhasználó hozzájárul a hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerződés megkötéséhez szükséges személyes adatainak az elosztó részére történő átadásához.

2.6. A felhasználói igénybejelentés intézése során az egyetemes szolgáltató és a felhasználási helyre hatályos működési engedéllyel rendelkező elosztó köteles együttműködni. Ennek keretében kötelesek a hozzájuk beérkezett felhasználói igényt egymással közölni, a felhasználó bekapcsolásához és a szolgáltatás megkezdéséhez szükséges információkat egymásnak átadni.

3. A villamosenergia-vásárlási szerződés előkészítése, létrejötte és hatálya

3.1. Ha a felhasználó az egyetemes szolgáltató tájékoztatójában foglalt ajánlatot elfogadja és - az egyetemes szolgáltató által vállalt ajánlati kötöttség időtartama alatt - a megküldött villamosenergia-vásárlási szerződéstervezetet az egyetemes szolgáltatónak aláírva visszaküldi, a villamosenergia-vásárlási szerződés az egyetemes szolgáltató által történő kézhezvételének napján létrejön.

3.2. Ha a felhasználó új ajánlatot tesz, a szerződés nem jön létre, csak a véleményeltérésben foglaltakban történő eredményes megállapodás, és az egyező álláspont kialakítását követően.

3.3. Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó szerződés hatálybalépésének feltétele a felhasználási hely elosztóhálózathoz történő csatlakozása, valamint, hogy a felhasználó érvényes hálózathasználati szerződéssel rendelkezzen.

3.4. Ha az egyetemes szolgáltató a felhasználó hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerződését megbízottként kezeli, az egyetemes szolgáltató az aláírt hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerződés egy példányát a szerződő felek által történő aláírástól számított 30 napon belül köteles a felhasználónak megküldeni.

3.5. Eltérő megállapodás hiányában minden felhasználási helyre külön villamosenergia-vásárlási szerződést kell kötni.

4. Elszámolás

4.1. A villamos energia árváltozása esetén, amennyiben az árváltozás időpontjára a fogyasztásmérő-berendezés leolvasása vagy adatrögzítés nem történik, az egyetemes szolgáltatásért fizetendő árat az egyetemes szolgáltató kezdeményezésére történt felhasználói adatközlés, vagy ennek hiányában a felhasználás időarányos megosztásával kell megállapítani és számlázni.

4.2. *  Ha az elszámolási időszak időtartama az egy hónapot meghaladja - a felek eltérő megállapodásának hiányában - az egyetemes szolgáltató az elszámolási időszak hónapjainak számánál eggyel kevesebb számú részszámlát jogosult kibocsátani azzal, hogy egyes részszámlák a Hivatal előzetes jóváhagyásával megállapított összeghatárig összevonhatók.

4.3. Az egyetemes szolgáltató az elszámolási időszak utolsó napjára köteles elszámoló számlát, a villamosenergia-vásárlási szerződés - és amennyiben a hálózathasználati szerződést megbízottként kezeli, a hálózathasználati szerződés - megszűnése esetén a szerződés megszűnésének napjára végszámlát kibocsátani, és a felhasználóval az elszámolási időszakra vonatkozóan teljes körűen elszámolni, amely magában foglalja a tételes pénzügyi elszámolást is.

4.4. Ha az elszámolás eredményeként a felhasználó folyószámláján túlfizetés mutatkozik, a felhasználó eltérő kérésének hiányában, az egyetemes szolgáltató

a) *  3000 forintot meg nem haladó összeg esetében a felhasználót megillető összeget a felhasználó vagy a fizető következő számlájában számolja el,

b) *  3000 forintot meghaladó összeg esetében a felhasználó fizetési módja szerinti módon az elszámoló számla kibocsátásától számított 8 napon belül köteles azt a felhasználónak vagy a fizetőnek visszafizetni.

4.5. A villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnésekor keletkező visszautalandó összeget az egyetemes szolgáltató köteles 8 napon belül visszafizetni a felhasználónak vagy a fizetőnek.

4.6. Ha az egyetemes szolgáltató és a felhasználó a villamosenergia-vásárlási szerződésben fizetési határidőben nem állapodtak meg, a felhasználó köteles a számlában feltüntetett összeget a számlán feltüntetett fizetési határidő napjáig kifizetni.

4.7. Az egyetemes szolgáltató köteles a számla felhasználó részére történő eljuttatásáról oly módon gondoskodni, hogy a számla kiegyenlítésére a felhasználónak vagy a fizetőnek a kézhezvételtől legalább 8 nap rendelkezésére álljon.

4.8. * 

5. Kifogás a számla ellen

5.1. A felhasználó a számla ellen az egyetemes szolgáltatónál kifogást emelhet. A kifogás bejelentésének a számla kiegyenlítésére akkor van halasztó hatálya, ha a számlán feltüntetett mennyiség az előző év azonos időszakában elszámolt mennyiség 150%-át meghaladja.

5.2. Az egyetemes szolgáltató köteles a kifogást megvizsgálni, és annak eredményéről a felhasználót a kifogás kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban értesíteni.

5.3. Ha a felhasználót a kifogás alapján visszatérítés illeti meg, az egyetemes szolgáltató a felhasználóval a 4.4. pontjában foglaltak szerint számol el.

5.4. Ha a téves vagy elmaradt elszámolás miatt az egyetemes szolgáltatót termék ár, díj vagy árkülönbözet, díjkülönbözet illeti meg, a felhasználó azt a téves vagy elmaradt számlázás időtartamával azonos időn belül egyenlő részletekben jogosult kiegyenlíteni. Ez esetben késedelmi kamat nem számítható fel.

5.5. A 4.4. és a 4.5. pontjában, valamint az 5.3. és 5.4. pontjában előírtakon túli teljesítés késedelmes fizetésnek minősül. Ha az egyetemes szolgáltató vagy a felhasználó a fentiek szerint meghatározott időpontig fizetési kötelezettségét nem teljesíti, köteles a kamatokat, valamint az igazolt költségeket a másik félnek megtéríteni.

6. Szerződésszegés

6.1. Az egyetemes szolgáltató szerződésszegésének minősül:

a) a Hivatal garantált szolgáltatásra vonatkozó határozatában előírtakat nem vagy nem megfelelően nyújtja,

b) a szolgáltatás minőségi követelményeit megsérti,

c) védendő fogyasztóval kapcsolatos feladatát nem látja el, vagy

d) az üzletszabályzatában vagy a villamosenergia-vásárlási szerződésben foglalt kötelezettségeit egyéb módon megszegi.

6.2. A 6.1. pont b) alpontja szerinti szerződésszegésnek minősül, ha az egyetemes szolgáltató

a) a felhasználási hellyel vagy a felhasználó személyével kapcsolatos, a villamosenergia-vásárlási szerződésből eredő jogok gyakorlásához, valamint kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatot megváltozásának bejelentését követően a nyilvántartási rendszerben 15 napot meghaladóan vezeti át, vagy az átvezetést elmulasztja, vagy

b) a számlázással kapcsolatos kötelezettségeit önhibájából megsérti.

6.3. A felhasználó szerződésszegésének minősül:

a) az egyetemes szolgáltatóval szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem vagy nem a villamosenergia-vásárlási szerződésben meghatározott határidőben tesz eleget, vagy

b) az egyetemes szolgáltató üzletszabályzatában vagy a villamosenergia-vásárlási szerződésben foglalt kötelezettségeit egyéb módon megszegi.

2. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez * 

Villamos hálózati csatlakozási és hálózathasználati szabályzat

1. Általános rendelkezések

A Villamos Energia Hálózati Csatlakozási és Használati Szabályzat a hálózati engedélyes és a rendszerhasználók közötti jogviszony részletes szabályait, valamint a hálózati csatlakozási szerződés és a hálózathasználati szerződés minimális tartalmi és formai követelményeit, valamint a szerződésszegés következtében történő felmondás eseteit tartalmazza.

2. Rendszerhasználói igénybejelentés és a hálózati engedélyes által adott tájékoztatás

2.1. Rendszerhasználói igénybejelentést tesz

a) aki a közcélú hálózathoz csatlakozni kíván vagy azt - a VET 176. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével - rendszerhasználóként igénybe kívánja venni, vagy

b) aki a már kiépített hálózati kapacitás bővítését igényli,

c) az a vételező, aki

ca) a VET szerinti közvetlen vezetékes ellátásban részesül, de az erőművi közvetett csatlakozáson kívül közvetlenül is csatlakozni kíván a közcélú hálózathoz,

cb) a VET szerinti magánvezetékre kapcsolódva továbbadás keretében részesül villamos energia ellátásban, és a VET 39/B. §-a alapján felhasználóvá kíván válni,

cc) a VET 39/C. § -a alapján a közcélú hálózathoz közvetlenül kíván csatlakozni, vagy

cd) e rendelet 13/C. §-a alapján a magánvezeték engedélyesétől tájékoztatást kap arról, hogy az a Hivatalhoz villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó működési engedély iránti kérelmet nyújtott be,

d) az a termelő, aki közvetlen vezetéket létesít, és az általa megtermelt villamos energiát vagy annak egy részét közvetlen vezetéken keresztül vételezőknek kívánja értékesíteni, vagy

e) közvetlen vezeték létesítése esetén a közvetlen vezeték létesítője.

2.3. Az igénybejelentés formanyomtatványon is megtehető. Az elosztó az igénybejelentésre ügyfélszolgálatán formanyomtatványt tesz hozzáférhetővé, továbbá honlapján elektronikusan letölthető formátumban közzéteszi.

2.4. A rendszerhasználói igénybejelentésnek csatlakozási pontonként legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) az igénybejelentő megnevezését - természetes személy esetében nevének, lakcímének, anyja nevének, születési idejének és helyének, jogi személy vagy a Ptk. általános szabályai szerint létrehozott jogalany esetében székhelyének, cégjegyzékszámának vagy azzal egyenértékű azonosítójának és adószámának feltüntetésével -, továbbá a kapcsolattartáshoz szükséges adatokat;

b) a tervezett felhasználási hely vagy erőművi telephely egyedi azonosító adatait;

c) az igényelt rendelkezésre álló teljesítményt vagy többletteljesítményt, annak feltüntetésével, hogy az igényelt teljesítmény betáplálásra vagy felhasználásra vonatkozik;

d) amennyiben ismert, a hálózathasználat során igénybe venni kívánt lekötött teljesítményt;

e) a felhasználás és a betáplálás jellemző, villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott adatait;

f) a közcélú hálózatra kapcsolni kívánt erőmű működésére jellemző, villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott adatokat;

g) kiserőmű létesítésére vonatkozó szándék esetében

ga) a villamosenergia-kereskedőnek küldött bejelentés másolatát arról, hogy az igénybejelentő vagy felhasználó az új vagy a meglévő felhasználási helyen kiserőművet kíván létesíteni és üzemeltetni,

gb) az elosztói üzletszabályzatban meghatározott adatokat, és

gc) a közcélú hálózatba történő villamosenergia-betáplálásra vonatkozó nyilatkozatot,

h) magánvezeték vagy közvetlen vezeték létesítési igény kapcsán

ha) annak a területnek a - vázrajzi térképekkel alátámasztott és az ingatlan-nyilvántartás szerinti helyrajzi számokkal megjelölt - leírását, amely területen az igénybejelentő vételezőket kíván ellátni, és

hb) a területen létesíteni kívánt vételezési helyeket ellátó kapcsolódási pontok ellátását biztosító - mérnök kamarai tervezői jogosultsággal rendelkező tervező által elkészített - magánvezeték vagy közvetlen vezeték egyvonalas villamos kapcsolási rajzát, valamint ezek egyenkénti kapcsolódási teljesítményét (kVA), továbbá

i) a csatlakozás igénybevételének kívánt időpontját.

2.5. A hálózati engedélyes köteles az üzletszabályzatában rögzített, helyszíni felülvizsgálatot nem igénylő csatlakozási igények esetében az igénybejelentőt 8 napon belül tájékoztatni a hálózati csatlakozási és a hálózathasználati jogviszony minden lényeges eleméről, és ennek részeként a hálózati csatlakozásra és hálózathasználatra ajánlatot tenni.

2.6. Ha az igénybejelentés hiányos és ajánlat elkészítésére nem alkalmas, a hálózati engedélyes az igénybejelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a rendszerhasználót hiánypótlásra felhívni a hiányok pontos megjelölésével. Az ajánlattételre meghatározott határidő a hiánypótlás hálózati engedélyes általi kézhezvételétől számítandó.

2.7. Ha az igénybejelentés alapján vagy hiánypótlási felszólítás esetén a hiánypótlás alapján sem egyértelmű, hogy az igény megvalósításához szükséges-e csatlakozóvezeték vagy közcélú vezeték létesítése vagy bővítése, a hálózati engedélyes helyszíni felülvizsgálatot tart. Ha a helyszíni felülvizsgálat eredményeképpen a hálózati engedélyes azt állapította meg, hogy

a) a csatlakozási igény teljesítése csatlakozóvezeték vagy közcélú vezeték létesítését vagy bővítését nem igényli, akkor az ajánlatát és a tájékoztatót az igénybejelentőnek 15 napon belül küldi meg,

b) a csatlakozási igény teljesítése csatlakozóvezeték vagy közcélú vezeték létesítését vagy bővítését igényli, akkor az ajánlatát és a tájékoztatót az igénybejelentőnek 30 napon belül küldi meg.

2.8. A tájékoztatónak legalább az alábbiakat tartalmaznia kell:

a) a tájékoztató egyedi azonosító számát;

b) az elosztó nevét, székhelyét, honlapjának címét, ügyfélszolgálatának címét és nyitvatartási idejét, valamint az elosztói szabályzat és az üzletszabályzata internetes elérési útvonalát;

c) *  a kiindulási pont és a csatlakozási pont megjelölését, amelyen a hálózati engedélyes a rendelkezésre álló teljesítményt a közcélú hálózatból történő vételezés és abba való betáplálás céljából biztosítja;

d) új csatlakozási pont esetében az igénybejelentésre biztosított rendelkezésre álló teljesítményt;

e) meglévő csatlakozási pont esetén a már rendelkezésre álló teljesítményt, és az igénybejelentésre biztosított többletteljesítményt annak feltüntetésével, hogy a teljesítmény betáplálásra vagy vételezésre vonatkozik;

f) *  a hálózatra csatlakozás és bekapcsolás műszaki feltételeit, elkülönítve a csatlakozó berendezés létesítésére vonatkozó adatokat a közcélú hálózat egyéb érintett részeinek adataitól;

g) *  a csatlakozási díjak elemeit, az egyes díjelemeknek megfelelően fizetendő összegeket és ezek számítási módját, a pénzügyi teljesítés módját és határidejét;

h) a mérőhely kialakítására, annak ajánlott módjára és a fogyasztásmérő berendezés elhelyezésére vonatkozó követelményeket;

i) a 2.11. pont szerint a hálózati engedélyes feladatainak ellátásához szükséges és benyújtandó dokumentumok felsorolását;

j) az alkalmazandó érintésvédelmi módot és az érintésvédelmi kioldó paramétereket;

k) más rendszerhasználó villamosenergia-felhasználását vagy betáplálását esetlegesen befolyásoló hálózati zavarokat okozó felhasználói berendezés alkalmazása esetén a hálózati zavarok korlátozására vagy megelőzésére vonatkozó előírásokat, ajánlásokat;

l) a hálózati csatlakozáshoz és a hálózathasználathoz szükséges engedélyek felsorolását;

m) a közcélú hálózat rendelkezésre állásának tervezett időpontját;

n) a hálózatra történő bekapcsolás tervezett időpontját;

o) a rendszerhasználati díjszabást és megfizetésének módját;

p) a hálózati engedélyesnek a tájékoztatóban foglalt ajánlati kötöttségét és annak időtartamát;

q) a hálózati csatlakozásra vonatkozó ajánlatot vagy a hálózati csatlakozási szerződéstervezet hálózati engedélyes által aláírt példányait, valamint a hálózathasználatra vonatkozó ajánlatot;

r) tájékoztatást arról, hogy a csatlakozási pontra a hálózathasználati szerződés megkötése kapcsán az elosztói szabályzat szerint szükség van-e üzemviteli megállapodás megkötésére.

2.9. Ha a csatlakoztatni kívánt felhasználói berendezés, mérőhely kiépítés, közvetlen vezeték, magánvezeték, összekötő berendezés, termelői vezeték csatlakoztatásának műszaki terveit nem a hálózati engedélyes készíti el, akkor köteles térítésmentesen az érintett rendszerhasználó rendelkezésére bocsátani minden az üzemi szabályzatban vagy az elosztói szabályzatban meghatározott, a hálózat tervezéséhez szükséges adatot.

2.10. Ha a hálózati engedélyes az igénybejelentőt előzetesen értesítette, jogosult a 2.9. pontban meghatározott műszaki terv kivitelezés megkezdése előtti felülvizsgálatára, amely esetben a tervet a hálózati engedélyeshez be kell nyújtani. A hálózati engedélyes a műszaki terveket a kézhezvételtől számított 15 napon belül köteles felülvizsgálni, és a közcélú hálózat üzembiztonsága érdekében jogosult azok módosítását előírni. A hálózati engedélyes köteles az előírt módosításokat indokolni, az igénybejelentő köteles az előírt módosításokat elvégezni.

2.11. Az elosztó a háztartási méretű kiserőművek csatlakoztatásával összefüggő és a felhasználói berendezések kialakítására vonatkozó elvi egyvonalas kapcsolási típusterveket és technológiai előírásokat tartalmazó műszaki kézikönyvet köteles kidolgozni és honlapján közzétenni.

2.12. Ha a hálózatra történő csatlakozás idegen ingatlant érint, akkor

a) a közcélú hálózati elemek elhelyezése tekintetében a hálózati engedélyes,

b) a felhasználói berendezés tekintetében az igénybejelentő

köteles a jogszabályokban előírt tulajdonosi hozzájárulásokat beszerezni.

3. A hálózathoz való csatlakozás

3.1. Közcélú hálózathoz történő csatlakozási igény esetében a hálózati engedélyes - amennyiben az igénybejelentő a hálózati csatlakozási szerződést megkötötte, és a csatlakozási díjat megfizette - a hálózati csatlakozási szerződés rendelkezései szerint köteles az adott felhasználási helyen lévő csatlakozási pontra a hálózati csatlakozást kiépíteni.

3.2. A rendelkezésre álló teljesítményt felhasználási helyenként és azon belül csatlakozási pontonként a hálózati csatlakozási szerződésben kell rögzíteni. A rendelkezésre álló teljesítményt erőmű esetében - ide nem értve a háztartási méretű kiserőművet - a betáplálás vagy a vételezés külön megjelölésével telephelyenként és azon belül csatlakozási pontonként kell a hálózati csatlakozási szerződésben rögzíteni. A háztartási méretű kiserőműre a felhasználókra vonatkozó rendelkezést kell alkalmazni.

3.3. A felhasználó és a hálózati engedélyes eltérő megállapodása hiányában összefüggő területnek kell tekinteni a felhasználási hely szempontjából

a) azokat a felhasználó tulajdonában vagy használatában álló, egymással nem határos területeket is, amelyek ugyanazon közút, vasút ellentétes oldalán, egymással szemben helyezkednek el,

b) amelyen a felhasználó a 2011. október 1-jét megelőzően nem engedélyköteles magánvezetéken történő villamos energia továbbadásra jogosult volt,

c) amelyen 2011. október 1-jét megelőzően a magánvezeték engedélyese magánvezeték létesítésére, működtetésére, a vezeték kapacitásának megváltoztatására, valamint működésének szüneteltetésére engedélye alapján jogosult volt,

d) *  az épület közös használatú helyiségeit és szabadtereit (területrészeit) is,

e) *  azt a területet is, amelyet mért magánvezeték lát el, vagy

f) *  a hálózati engedélyes ellátási területén, ideiglenes biztonsági határzár technikai megerősítését szolgáló infrastrukturális fejlesztések megvalósításával összefüggően, a Magyarország területének a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének létrehozásáról szóló 562/2006/EK rendelet 2. cikk 2. pontjának megfelelő külső határ szerinti határvonaltól, illetve a határjeltől számított 60 méteres sávját.

3.4. A felhasználó és a hálózati engedélyes eltérő megállapodása hiányában külön felhasználási helynek kell tekinteni egy ingatlan vagy épület összefüggő területén belül

a) minden egyes felhasználó tulajdonában vagy használatában álló és önálló csatlakozási ponttal rendelkező területrészt, vagy

b) a közös tulajdonban álló ingatlanon a tulajdonostársak kizárólagos használatában lévő és önálló csatlakozási ponttal rendelkező területrészt.

3.5. A hálózati engedélyes a hálózathoz való csatlakozást egy adott csatlakozási pontra a VET 27. § (2)-(3) bekezdésében szabályozott esetekben tagadhatja meg.

3.6. *  A csatlakozási pontot és a kiindulási pontot a hálózati engedélyes jelöli ki az igénybejelentő érdekeinek figyelembevételével úgy, hogy a kijelölés az igénybejelentőnél és a hálózati engedélyesnél összességében a legkisebb költség elvének megfelelően történjen.

3.7. *  Az ideiglenes csatlakozást kérő és a hálózati engedélyes a csatlakozási pontot - a hálózati csatlakozásra vonatkozó szabályok szerint - a meglévő közcélú hálózaton jelöli ki.

3.8. *  Ha a csatlakozás beruházást igényel a közcélú hálózaton,

a) a villamos energia hálózati csatlakozási díjak meghatározásának szempontjairól, a díjak elemeiről, mértékéről és alkalmazásuk szabályairól szóló rendelet szerinti csatlakozási díjak megfizetése ellenében a hálózati engedélyes által vagy

b) az igénybejelentő és a hálózati engedélyes közötti megállapodás alapján az igénybejelentő saját beruházásában a hálózati leágazási ponttól a csatlakozási pontig megépített és üzembe helyezett vezetékek, átalakító és kapcsoló berendezések a hálózati engedélyes tulajdonában lévő közcélú hálózat részét képezik.

3.9. *  Az ideiglenes csatlakozást kérő feladata a csatlakozási ponton túli - nem közcélú - vezetékek létesítése és bontása, ezek költségeit az ideiglenes csatlakozást kérő viseli.

4. A hálózati csatlakozási szerződés előkészítése, létrejötte

4.1. Ha az igénybejelentő a hálózati engedélyes tájékoztatójában foglalt ajánlatot elfogadja és - a hálózati engedélyes által vállalt ajánlati kötöttség időtartama alatt - a megküldött hálózati csatlakozási szerződéstervezetet a hálózati engedélyesnek aláírva visszaküldi, a hálózati csatlakozási szerződés annak a hálózati engedélyes által történő kézhezvételének napján lép hatályba. A visszaküldés tényének igazolása az igénybejelentőt terheli.

4.2. Ha az igénybejelentő a hálózati csatlakozási szerződéstervezetet véleményeltéréssel írja alá, és küldi meg a hálózati engedélyesnek, a szerződés csak akkor jön létre, ha a felek - egyeztetés alapján - a szerződés tartalmában megállapodtak. Ebben az esetben a hálózati engedélyes köteles 15 napon belül az igénybejelentővel egyeztetést kezdeményezni. A szerződés a felek által megállapított napon lép hatályba.

4.3. A hálózati engedélyes a 4.2. pont szerinti az egyeztetésekről jegyzőkönyvet vesz fel, amely minden, a hálózati csatlakozási szerződés szempontjából lényeges tényt és nyilatkozatot tartalmaz. A jegyzőkönyv felek által aláírt egy példányát a hálózati engedélyes átadja az igénybejelentőnek.

4.4. A hálózati csatlakozási szerződést az igénybejelentő által megjelölt felhasználási helyre - eltérő megállapodás hiányában - csatlakozási pontonként kell megkötni.

5. Az erőművek hálózati csatlakozási szerződésének előkészítésére, létrejöttére vonatkozó különös szabályok

5.1. Ha az üzemi szabályzat vagy az elosztói szabályzat erőmű közcélú hálózatra történő csatlakoztatása esetén megvalósíthatósági tanulmány vagy csatlakozási terv benyújtását írja elő, a hálózati engedélyes erről az igénybejelentőt tájékoztatja.

5.2. A megvalósíthatósági tanulmány és a csatlakozási terv általános tartalmi elemeit az üzemi szabályzat vagy az elosztói szabályzat, a megvalósíthatósági tanulmány csatlakozástól függő, egyedi feltételeit a hálózati engedélyes tájékoztatója tartalmazza.

5.3. Ha a hálózati engedélyes megvalósíthatósági tanulmány vagy csatlakozási terv elkészítését írja elő, a hálózati csatlakozási szerződés azt követően jön létre, hogy - az igénybejelentő a 2.8. pont szerinti tájékoztatóban foglaltak teljesítését követően - a hálózati engedélyes a megvalósíthatósági tanulmányt és a csatlakozási tervet jóváhagyta.

5.4. A hálózati engedélyes a megvalósíthatósági tanulmányt és a csatlakozási tervet a benyújtást követően az alábbiak szerint bírálja el:

a) elosztó esetében az elosztói szabályzatban meghatározott esetben és eljárásrend szerint:

aa) megvalósíthatósági tanulmány esetében, valamint csatlakozási terv esetében 132 kV feszültségszintig a benyújtást követően 30 munkanapon belül,

ab) csatlakozási terv esetében 132 kV feszültségszinten az átviteli rendszerirányító előzetes elbírálását megelőzően, de legfeljebb a benyújtást követő 45 munkanapon belül, amelyből az átviteli rendszerirányítónak legfeljebb 15 munkanap áll a rendelkezésére,

b) átviteli rendszerirányító esetében az üzemi szabályzatban meghatározott esetben és eljárásrend szerint:

ba) megvalósíthatóság tanulmány esetében 30 munkanapon belül,

bb) csatlakozási terv esetében 30 munkanapon belül.

5.5. A hálózati engedélyes a megvalósíthatósági tanulmány jóváhagyásakor köteles közölni az igénybejelentővel a csatlakozási terv 5.2. pontban foglaltakon felüli, a csatlakozástól függő egyedi feltételeit.

5.6. Ha a kiserőmű csatlakoztatásához az elosztó eljárása során ki kell kérni az átviteli rendszerirányító véleményét, az üzemi szabályzat szerint előírt dokumentumokat az elosztóhoz kell benyújtani, aki azokat köteles az átviteli rendszerirányítóhoz továbbítani.

5.7. Ha a hálózati engedélyeshez - az elbírálási határidőn belül - az igénybejelentéssel összefüggő újabb igénybejelentés érkezik, az elbírálási határidő legfeljebb 60 munkanapra meghosszabbíthatja, és erről az érintett igénybejelentőket tájékoztatja.

5.8. Ha a megvalósíthatósági tanulmány vagy a csatlakozási terv elbírálása kapcsán a hálózati engedélyes és az igénybejelentő között véleményeltérés alakul ki, a 4.2. pontban foglaltakat kell alkalmazni.

6. A hálózati csatlakozási szerződés tartalma

6.1. A rendszerhasználóval kötött hálózati csatlakozási szerződésnek a következőket kell tartalmaznia:

a) a hálózati engedélyes és a rendszerhasználó azonosító megnevezését, természetes személy esetében nevének, lakcímének, anyja nevének, születési idejének és helyének, jogi személy vagy a Ptk. általános szabályai szerint létrehozott jogalany esetében székhelyének, cégjegyzékszámának vagy azzal egyenértékű azonosítójának és adószámának feltüntetésével -, továbbá a hálózati engedélyes ügyfélszolgálati irodájának címét és 2.8. pont b) alpontja szerinti elérhetőségeit;

b) a hálózati csatlakozási szerződés egyedi azonosító számát;

c) a hálózati engedélyes által kiadott tájékoztató egyedi azonosító adatait;

d) a felhasználási hely vagy erőművi telephely megjelölését, ezen belül a nem összefüggő területek meghatározását;

e) csatlakozási pont helyének műszaki meghatározását és EOV koordinátáit, a csatlakozás módjának meghatározását, valamint a csatlakozási pont kiépítésére vonatkozó határidőket, részletes műszaki és egyéb rendelkezéseket;

f) csatlakozási pontonként a betáplálásra és felhasználásra rendelkezésre álló teljesítményt;

g) a rendelkezésre álló teljesítmény hálózati engedélyesre történő átszállásának eseteit és feltételeit;

h) a csatlakozási díj mértékét, teljesítésének módját és határidejét, a hálózati engedélyes pénzforgalmi jelzőszámát;

i) a közcélú hálózat rendelkezésre állásának időpontját;

j) a szerződésszegés eseteit és jogkövetkezményeit;

k) a hálózati csatlakozási szerződés megszűnésére, megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket.

6.2. Ha a meglévő csatlakozás műszaki vagy gazdasági feltételeiben változás következik be, a rendszerhasználóval új hálózati csatlakozási szerződést kell kötni, amelyben fel kell tüntetni az előző hálózati csatlakozási szerződés egyedi azonosító számát is, vagy a meglévő hálózati csatlakozási szerződést módosítani kell.

6.3. A hálózati csatlakozási szerződést érintő, az üzletszabályzatban foglalt általános szerződési feltételek megváltoztatása esetén, a változás hatálybalépése előtt legalább 30 nappal a változásról az érintett rendszerhasználókat a hálózati engedélyes köteles írásban értesíteni, és az értesítést az ügyfélszolgálati helyiségekben kifüggeszteni.

7. A hálózathasználati szerződés előkészítése, létrejötte

7.1. Ha a rendszerhasználó a hálózati engedélyessel a hálózati csatlakozási szerződést megkötötte, a csatlakozás kiépült, és a rendszerhasználó a bekapcsolás feltételeit teljesítette, a bekapcsolást megelőzően a rendszerhasználó jogosult kezdeményezni a hálózati engedélyesnél a hálózathasználati szerződés megkötését. A hálózati engedélyes a rendszerhasználó szerződéskötésre irányuló szándékának kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles megküldeni a rendszerhasználó részére a hálózathasználati szerződés általa aláírt példányait. A hálózathasználati szerződés aláírására, érvényességére, a véleményeltérés kezelési módjára a 4. alcím rendelkezései irányadók.

7.2. A hálózathasználati szerződést a rendszerhasználó által megjelölt felhasználási helyre - eltérő megállapodás hiányában - csatlakozási pontonként kell megkötni.

7.3. A hálózathasználati szerződés alapján a hálózati engedélyes

a) a felhasználási hely vagy erőmű bekapcsolására,

b) a rendszerhasználó által lekötött teljesítménynek megfelelő villamos energia - felhasználás esetében csatlakozási pontra, betáplálás esetében csatlakozási pontról történő - folyamatos szállítására,

c) a fogyasztásmérő-berendezés felhasználási helyen vagy erőművi telephelyen történő felszerelésére,

d) a mérőberendezés egyes elemeinek felszerelésére, valamint

e) a mérőberendezés üzembe helyezésére, a hálózathasználati szerződésben meghatározott gyakoriságú leolvasására és ellenőrzésére

köteles.

8. A hálózathasználati szerződés tartalma

8.1. A hálózathasználati szerződésnek legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) a hálózati engedélyes és a rendszerhasználó azonosító adatait (természetes személy esetében a nevének, lakcímének, anyja nevének, születési helyének, születési idejének; gazdálkodó szervezet esetén a székhelyének és a cégjegyzékszámának feltüntetésével; a hálózati engedélyes ügyfélszolgálati irodája megnevezését, címét, telefonszámát);

b) a hálózathasználati szerződés egyedi azonosító számát;

c) a magánvezeték engedélyesének vagy a VET 178/E. § (5) bekezdés szerinti jogosultnak a nyilatkozatát arról, hogy a magánvezetéken ellátott felhasználónak a közcélú hálózat csatlakozási pontján a vezetékhasználati szerződés alapján mekkora teljesítmény áll rendelkezésére;

d) a felhasználási hely vagy az erőművi telephely megjelölését, ezen belül a nem összefüggő területek meghatározását;

e) csatlakozási pont azonosító adatait;

f) a csatlakozási ponthoz rendelt elszámolási pont és a mérési pont adatait;

g) csatlakozási pontonként a betáplálásra vagy felhasználásra rendelkezésre álló teljesítményt, továbbá felhasználás esetén a lekötött teljesítményt, a szolgáltatott villamos energia műszaki jellemzőit, a nyújtott szolgáltatás minőségi jellemzőit;

h) a szerződéskötés időpontjában hatályos rendszerhasználati díjak mértékét, megfizetésének módját és feltételeit, a hálózati engedélyes pénzforgalmi jelzőszámát, a rendszerhasználati díjfizetéssel kapcsolatos elszámolás szabályait;

i) a felhasználási helyen felszerelt, elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérő-berendezés részletes leírását, ellenőrzésének rendjét, valamint a fogyasztásmérő-berendezés hitelességére vonatkozó nyilatkozatot;

j) a leolvasási időpontot, az adatrögzítések időpontját, az elszámolási szabályokat;

k) a hálózatba történő bekapcsolás időpontját;

l) a szerződésszegés eseteit és ennek jogkövetkezményeit;

m) a hálózathasználati szerződés megszűnésére, megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket;

n) betáplálás esetén a rendszerhasználó erőműve által a hálózat felé átadásra kerülő (tervezett) hatásos és meddő villamos energia mennyiségét és teljesítményét, a villamos energia megvásárlójának megnevezését;

o) a meddő villamosenergia-forgalom mérési vagy számítási módját;

p) a rendszerhasználó üzemének jellegéből adódó, a villamosmű üzembiztonságát zavaró vagy veszélyeztető hatások megszüntetésének módját;

q) profil elszámolású rendszerhasználó által a mérlegkör-felelős felé való elszámoláshoz alkalmazandó profil meghatározását.

8.2. A lekötött teljesítmény értéke az adott csatlakozási ponton nem lehet nagyobb, mint a felszerelt kismegszakító, késes olvadóbiztosító, egyéb biztosító betét névleges árama vagy az állítható túláramvédelem beállítási értéke alapján meghatározott névleges csatlakozási teljesítmény értéke.

8.3. Meglévő csatlakozási pont vonatkozásában új rendszerhasználóval kötött hálózathasználati szerződés esetén a szerződésen fel kell tüntetni a hálózati csatlakozási szerződés egyedi azonosító számát.

8.4. A hálózathasználati szerződést érintő, az üzletszabályzatban foglalt általános szerződési feltételek megváltoztatása esetén, a változás hatálybalépése előtt legalább 30 nappal a változásról az érintett rendszerhasználókat a hálózati engedélyes köteles írásban értesíteni, és az értesítést az ügyfélszolgálatán kifüggeszteni.

8.5. A 12 hónapnál nem hosszabb időre kötött hálózathasználati szerződés egy alkalommal, 12 hónapnál nem hosszabb időtartamra meghosszabbítható.

8.6. *  Ideiglenes csatlakozás olyan felhasználási hely esetében igényelhető, ahol nincs kiépített közcélú hálózati csatlakozás, vagy a kiépített csatlakozási ponton az igényelt ideiglenes villamos energia igény a meglévő csatlakozási pont műszaki jellemzői miatt nem biztosítható.

8.7. *  Ideiglenes csatlakozás kiépítésére az elosztó csak akkor köteles, ha a felhasználónak nincs csatlakozási díjjal, rendszerhasználati díjjal vagy a villamos energia árával kapcsolatos, lejárt esedékességű tartozása.

9. Hálózathoz való hozzáférés

9.1. A hálózati engedélyes köteles gondoskodni arról, hogy a felhasználási helyen vagy az erőművi telephelyen a hálózathasználati szerződés hatálybalépésétől és a mérőhely megfelelő kialakításától, valamint - a 9.2. és 9.3. pont szerinti esetben, ha a hálózati engedélyes hibát állapított meg - a hibák kijavításának elfogadásától számított 8 napon belül a fogyasztásmérő-berendezést felszereljék és zárópecséttel ellássák. Továbbá köteles gondoskodni arról, hogy a hálózathasználati szerződésben meghatározott időpontban a rendszerhasználó hálózatba történő bekapcsolása, valamint hálózathasználata megkezdődhessen.

9.2. A 2.9. pont szerint csatlakoztatni kívánt felhasználói berendezés, közvetlen vezeték, magánvezeték, összekötő berendezés, termelői vezeték tervezését és kiépítését végző személy vagy társaság a bekapcsolás előtt köteles írásban nyilatkozatot adni a hálózati engedélyesnek, hogy a csatlakoztatni kívánt vezeték, berendezés, valamint a mérőhely kialakítása az előírásoknak, valamint a hálózati engedélyes által a rendszerhasználói igénybejelentésre adott tájékoztatóban meghatározott műszaki jellemzőknek megfelelően készült el.

9.3. A hálózati engedélyes jogosult a műszaki jellemzőket a bekapcsolás előtt ellenőrizni, és ha megállapítja, hogy azok nem felelnek meg a műszaki, a műszaki biztonsági, az érintésvédelmi előírásoknak, a bekapcsolást a hiba kijavításáig - az észlelt hibák megjelölésével - írásban megtagadhatja. A hibák kijavításáról az igénybejelentő írásban értesíti a hálózati engedélyest.

10. A rendszerhasználók értesítése

10.1. Az előrelátható szüneteltetés időpontjáról és várható időtartamáról a hálózati engedélyes az egyes érintett rendszerhasználókat közvetlenül, írásban köteles értesíteni. A hálózati engedélyes az értesítésben köteles megadni a szüneteltetés kezdő időpontját és a szüneteltetés várható időtartamát. Az alábbi rendszerhasználói csoportokat a fentieknek megfelelően, a következők szerint kell értesíteni:

a) 200 kVA rendelkezésre álló teljesítmény alatt a rendszerhasználót a felhasználási helyre vagy erőművi telephelyre eljuttatott szórólap és a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetmény útján, vagy a rendszerhasználóval történt előzetes megállapodás esetében elektronikus úton vagy ezzel egyenértékű más módon,

b) 200 kVA rendelkezésre álló teljesítmény vagy ezt meghaladó teljesítmény esetén a rendszerhasználót - eltérő megállapodás hiányában - névre és felhasználási helyre vagy erőművi telephelyre szóló levélben.

10.2. A fogyasztásmérő-berendezés hitelességi idejének lejárta miatti cseréje esetén szükséges munkavégzés, a fogyasztásmérő-berendezés ellenőrző leolvasása, vagy a felhasználási helyhez tartozó mérőhelyen történő munkavégzés időpontjáról a hálózati engedélyes írásban köteles a rendszerhasználót értesíteni. Amennyiben a rendszerhasználó számára az értesítésben megadott időpont nem megfelelő, a hálózati engedélyes köteles a rendszerhasználóval egyeztetni a megfelelő időpont kijelölése érdekében. A rendszerhasználó köteles a hálózati engedélyes által megküldött értesítésben megjelölt, vagy a közös megegyezéssel kijelölt időpontban a hálózati engedélyes munkavégzését lehetővé tenni.

10.3. Nem alkalmazható a felhasználóval szemben a 10.2. pontban meghatározottak megsértése esetén hátrányos következmény, ha

a) a hálózati engedélyes a rendszerhasználó részére az értesítést nem tértivevényes ajánlott levélben vagy egyéb igazolható módon küldte el;

b) a rendszerhasználó a hálózati engedélyes tértivevényes ajánlott levélben megküldött értesítését önhibáján kívül nem vette át;

c) a rendszerhasználó önhibáján kívül nem biztosította a hálózati engedélyesnek a megjelölt időpontban a mérőhelyre való bejutását, feltéve, hogy erről a hálózati engedélyest megfelelő határidőben, igazolható módon értesítette.

10.4. Eltérő - nem az üzletszabályzatban rögzített - megállapodás hiányában a munkavégzés megkezdése előtt

a) a 200 kVA rendelkezésre álló teljesítmény alatti rendszerhasználók esetében 15 nappal korábban;

b) a 200 kVA rendelkezésre álló teljesítmény feletti rendszerhasználók esetében 30 nappal korábban

kell a munkavégzésről szóló értesítést közölni.

11. Hálózathoz való hozzáférés megtagadása, a szállítások korlátozása, csökkentése, szüneteltetése

11.1. A hálózathoz való hozzáférés megtagadásával a hálózati csatlakozással rendelkező rendszerhasználó esetében a hálózathoz való hozzáférés megszűnik.

11.2. A szállítások VET 36. § (1)-(2) bekezdése szerinti korlátozása, csökkentése, szüneteltetése az azt megalapozó ok vagy körülmény megszűnéséig vagy megszüntetéséig tartható fenn.

11.3. A VET 36. § (2) bekezdés e) pontja szerinti szüneteltetés időtartama nem haladhatja meg:

a) március 1. és november 30. között egynapos munka esetén a 12 órát, többnapos munka esetén a napi 8 órát és összesen a heti 3 napot, valamint a havi 5 napot, és

b) december 1. és február 29. között egynapos munka esetén a 8 órát, többnapos munka esetén a napi 6 órát és összesen a heti 3 napot, valamint a havi 5 napot.

11.4. Nem lakossági fogyasztó esetén a felek a 11.3. pontban foglaltaktól eltérően is megállapodhatnak.

12. Felhasználás és betáplálás

12.1. A rendszerhasználó a hálózati csatlakozási és a hálózathasználati szerződésben meghatározottak szerint jogosult villamos energiát a közcélú hálózatból felhasználni vagy oda betáplálni.

12.2. Ha a felhasználó szerződése szerint a villamos energiát fogyasztásmérő felszerelése nélkül használja fel, akkor kizárólag a szerződésben megjelölt felhasználói berendezéseket üzemeltetheti.

12.3. A hálózati engedélyes jogosult a terhelést, a fogyasztásmérő berendezést, a mérőhelyet, a magánvezetéket, a felhasználói berendezést, valamint az erőművet, a termelői vezetéket, a közvetlen vezetéket a közcélú hálózat biztonsága és a többi felhasználó vagy erőmű biztonságos energiaellátása vagy betáplálása érdekében ellenőrizni.

12.4. A hálózati engedélyes jogosult a villamosenergia-ellátás és felhasználás folyamatosságához szükséges munkákat előzetes értesítés után - eltérő, nem az üzletszabályzatban rögzített megállapodás hiányában - munkanapokon 7-20 óra között elvégezni.

12.5. *  Ha felmerül annak lehetősége, hogy a rendszerhasználó a biztonságos szolgáltatásra vagy betáplálásra vonatkozó előírásokat nem tartja be, és az e miatt megkísérelt ellenőrzést meggátolja, a hálózati engedélyes a felhasználási helyre vagy erőműbe való bejutásig és a biztonsági ellenőrzés lefolytatásáig a hálózathoz való hozzáférést a csatlakozási ponton kívüli beavatkozással szüneteltetheti a mérőhelyre való bejutás járásbíróságnál való kezdeményezését követően.

12.6. Ha a szabálytalanságra utaló körülmények kivizsgálása eredményeképpen megállapításra került, hogy a rendszerhasználó részéről szabálytalanság nem történt, az ellenőrzés során felmerült költségek a rendszerhasználóra nem háríthatók át, valamint a rendszerhasználónak okozott kárt meg kell téríteni.

13. Változás a felhasználó személyében

13.1. *  Ha a felhasználási helyen a felhasználó személye megváltozik, a felhasználó a bekövetkező változást legkésőbb - a 13.6. pontban foglalt kivétellel - a változástól számított 15 napon belül köteles a hálózati engedélyesnek az üzletszabályzatban foglaltak szerint bejelenteni és annak rendelkezései szerint eljárni. A felhasználó a bejelentés keretében a hálózathasználati szerződést is felmondja. A bejelentésnek - a 13.6. pontban foglalt kivétellel - tartalmaznia kell legalább a 22/A. § (1b) bekezdés a), b) és d)-g) pontjában foglaltakat és a felhasználó hálózathasználati szerződés felmondására irányuló nyilatkozatát.

13.2. *  A felhasználási helyen a felhasználó személyében bekövetkező változásra vonatkozó bejelentés esetében a hálózati engedélyes a bejelentés kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles a csatlakozó- és mérőberendezés állapotának helyszíni ellenőrzésére és az ellenőrzés eredményének - ideértve a mérőállást is - jegyzőkönyvben történő rögzítésére. Az ellenőrzéssel, annak körülményeivel és eredményével kapcsolatos állásfoglalását a felhasználó vagy az új felhasználó jogosult a jegyzőkönyvben feltüntetni. A jegyzőkönyv felek által aláírt egy-egy példányát a hálózati engedélyes köteles a felhasználónak és új felhasználó esetében az új felhasználónak átadni vagy postán megküldeni, további egy példányát megőrizni. Egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó esetében a helyszíni ellenőrzés térítésmentes.

13.3. *  Ha a hálózati engedélyes a helyszíni ellenőrzési kötelezettségének a bejelentés kézhezvételétől számított 8 napon belül nem tesz eleget, nem hivatkozhat hibás mérésre vagy szabálytalan vételezésre, és ilyen alapon nem érvényesíthet igényt a felhasználóval szemben. A felhasználó mentesül a 17.4. pontban és a 19.13. pontban meghatározott jogkövetkezmények alól, és a bejelentés napjától az új felhasználót terheli a felelősség, ha a hálózati engedélyes a felhasználási helyen vételező új felhasználó magatartása miatt, írásbeli felszólítás ellenére nem tudja végrehajtani a helyszíni ellenőrzést a bejelentés kézhezvételét követő 20 napon belül.

13.4. A bejelentés megtételének bizonyítása a felhasználót, a helyszíni ellenőrzés akadályoztatásának bizonyítása a hálózati engedélyest terheli.

13.5. *  Új felhasználó esetében az új felhasználó a bejelentéshez csatolhatja a hálózathasználati szerződés megkötésére vonatkozó felhasználói igénybejelentést.

13.6. *  A felhasználó elhalálozása esetén az elhalálozás tényét legkésőbb annak napjától számított hat hónapon belül kell az elosztó számára bejelenteni. A bejelentésnek legalább a 22/A. § (1b) bekezdés a) pontja, b) pont ba) alpontja, valamint d)-g) pontja szerinti adatokat kell tartalmaznia.

13.7. *  A 13.1. pont szerinti bejelentés formanyomtatványon is megtehető. A hálózati engedélyes az ügyfélszolgálatán formanyomtatványt tesz hozzáférhetővé a 13.1. pont szerinti adattartalommal, honlapján elektronikusan letölthető formátumban közzéteszi, valamint azt kérés esetén a felhasználó számára postai úton is megküldi. A formanyomtatványt a hálózati engedélyes üzletszabályzata tartalmazza.

14. Mérés

14.1. A rendszerhasználó által elfogyasztott, valamint a hálózatba betáplált villamos energia mennyiséget hiteles fogyasztásmérő-berendezéssel kell mérni.

14.2. A rendszerhasználó jogosult saját költségén ellenőrző fogyasztásmérő-berendezést felszereltetni. A hálózati engedélyes fogyasztásmérő-berendezésével azonos mérőtranszformátorokra ellenőrző fogyasztásmérő-berendezés abban az esetben szerelhető, ha ez a hálózati engedélyes mérésének pontosságát nem veszélyezteti, és a hálózati engedélyes a felszereléshez előzetesen írásban hozzájárult. Az ellenőrző fogyasztásmérő-berendezés mérési adata a szolgáltatott villamos energia és teljesítmény elszámolására alapul nem szolgálhat.

14.3. Ha a rendszerhasználó a fogyasztásmérő-berendezés hibáját észleli, köteles azt a hálózati engedélyesnek haladéktalanul bejelenteni. A hálózati engedélyes a rendszerhasználó bejelentésének kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a kifogásolt fogyasztásmérő-berendezés működését hitelesített vagy kalibrált ellenőrző eszközzel ellenőrizni. Ha az ellenőrzött fogyasztásmérő-berendezés mérési hibája a jogszabályi hibahatárt túllépi, vagy a hálózati engedélyes megállapítja, hogy a fogyasztásmérő-berendezés hibás, köteles azt kicserélni.

14.4. A hálózati engedélyes a rendszerhasználó kérésére köteles a fogyasztásmérő-berendezést vagy annak valamelyik elemét a mérésügyi hatósággal vagy a mérésügyi hatóság által akkreditált laboratóriumban bevizsgáltatni, a vizsgálatról és annak eredményéről a rendszerhasználót értesíteni, és a vizsgálat eredményétől függően a fogyasztásmérő berendezést kicserélni.

14.5. Ha a fogyasztásmérő-berendezés mérési hibája a jogszabályi hibahatárt túllépi, a 14.3. és 14.4. pont szerinti helyszíni ellenőrzés, vizsgálat vagy csere költségei - a hálózathasználati szerződés felhasználó általi szerződésszegésének kivételével - a hálózati engedélyest terhelik, egyéb esetben a költségeket a rendszerhasználó köteles megtéríteni.

14.6. *  A fogyasztásmérő-berendezés cseréje esetén a hálózati engedélyes köteles gondoskodni arról, hogy

a) ha a fogyasztásmérő-berendezés cseréjére nem a 14.3. vagy 14.4. pont szerint, azonnali beavatkozással kerül sor, a csere időpontjáról a felhasználó a 10. alcímben foglaltak szerint értesítést kapjon, és

b) a régi fogyasztásmérő-berendezés utolsó és az új fogyasztásmérő-berendezés induló állásának leolvasása a rendszerhasználó jelenlétében történjen,

c) a fogyasztásmérő-berendezés műszaki adatai a mérő állásával együtt jegyzőkönyvben kerüljenek rögzítésre, és annak egy példánya a rendszerhasználó részére átadásra kerüljön.

14.7. *  A leszerelt fogyasztásmérő-berendezés mérőállását és állapotát a hálózati engedélyes jogosult fotótechnikai vagy elektronikus felvétellel a leszerelés előtt rögzíteni. A leszerelést követő első elszámoló számlára vonatkozó elévülési idő végéig - elszámoló számlára vonatkozó felhasználói panasz vagy jogvita esetében a jogvita jogerős lezárásáig - a hálózati engedélyes köteles a fotótechnikai vagy elektronikus felvételeket, ezek hiányában a fogyasztásmérő-berendezést változatlan állapotban megőrizni. A felhasználói panasz vagy jogvita fennállásáról és annak jogerős lezárásáról a felhasználót ellátó villamosenergia-kereskedő a hálózati engedélyest tájékoztatja.

14.8. Az elosztó a profil elszámolású rendszerhasználó kérése esetén annak költségére az adott felhasználási helyen - a legkisebb költség elvével összhangban kiválasztott - terhelési görbe regisztrálására alkalmas távlehívható fogyasztásmérő készüléket szerel fel, és a mért adatok alapján számol el.

14.9. Fogyasztásmérő-berendezés nélkül történő villamosenergia-felhasználás - kizárólag műszaki vagy gazdasági szempontok által indokolt esetben - a felhasználó és a hálózati engedélyes, illetve a villamosenergia-kereskedő megállapodása alapján történhet. A szolgáltatott villamos energia mennyiségét a felszerelt első túláramvédelmi elem névleges teljesítménye és a megállapodásban meghatározott felhasználási rendelkezésre állás időtartama alapján kell megállapítani.

15. Rendszerhasználati díjfizetéssel kapcsolatos elszámolás

15.1. A hálózati engedélyes a rendszerhasználati díjat és az egyéb szolgáltatások díjait az elszámolási időszakra állapítja meg, és arról számlát állít ki.

15.2. Ha az elszámolási időszak időtartama a két hónapot meghaladja, a hálózati engedélyes jogosult részszámlát kibocsátani. A részszámla alapja - ha a felek eltérően nem állapodtak meg - az előző elszámolási időszakban történt fogyasztás és az elszámolási időszakra vonatkozó lekötött teljesítmény.

15.3. Árváltozás esetében a díjat két hónapnál ritkább leolvasás és számlázás esetében az adatrögzítés, ha erre nem került sor, rendszerhasználói önbevallás, ennek elmaradása esetén a fogyasztás vagy a teljesítményváltozás időarányos megosztásával kell megállapítani és számlázni.

15.4. A hálózati engedélyes köteles a számla rendszerhasználó részére történő eljuttatásáról oly módon gondoskodni, hogy a számla kiegyenlítésére a rendszerhasználónak a kézhezvételtől legalább 8 nap rendelkezésére álljon.

15.5. A hálózati engedélyes köteles az elszámolási időszak utolsó napjára elszámoló számlát, a hálózathasználati vagy villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnése esetén a szerződés megszűnése napjára végszámlát kibocsátani, és a rendszerhasználóval elszámolni, mely magában foglalja a tételes pénzügyi elszámolást is.

16. Számlakifogás

16.1. A rendszerhasználó a számla ellen a hálózati engedélyesnél kifogást emelhet. A kifogás bejelentésének a számla kiegyenlítésére halasztó hatálya nincs, kivéve, ha a számlán feltüntetett mennyiség az előző év azonos időszakában elszámolt mennyiség 150%-át meghaladja.

16.2. A hálózati engedélyes köteles a kifogást megvizsgálni, és ennek eredményéről a rendszerhasználót legkésőbb a kifogás vételétől számított 15 napon belül írásban értesíteni.

16.3. Ha a rendszerhasználót visszatérítés illeti meg, a hálózati engedélyes azt az esedékességtől számított 8 napon belül köteles a rendszerhasználó részére kifizetni. A felek erre vonatkozó megállapodása alapján a hálózati engedélyes jogosult a visszatérítést a felhasználót terhelő számlatartozás összegébe beszámítani.

16.4. Ha a téves vagy elmaradt elszámolás miatt a hálózati engedélyest díj vagy díjkülönbözet illeti meg, a rendszerhasználó azt a téves vagy elmaradt számlázás időtartamával azonos időn belül egyenlő részletekben jogosult kiegyenlíteni. Ez esetben késedelmi kamat nem számítható fel.

16.5. A 16.3. és 16.4. pontban előírt, valamint a rendszerhasználó általi határidőn túli teljesítés késedelmes fizetésnek minősül. Ha a hálózati engedélyes vagy a rendszerhasználó eddig az időpontig fizetési kötelezettségét nem teljesíti, köteles a kamatokat, valamint az igazolt költségeket a másik félnek megtéríteni.

17. Elszámolás hibás mérés esetén

17.1. Ha a fogyasztásmérő-berendezés hibásan mér, vagy nem mér (a továbbiakban: hibás mérés), vagy hitelesítési ideje lejárt, a fogyasztásmérő-berendezés adatai a számlázás alapjául nem szolgálhatnak.

17.2. A hibás mérés időtartama

a) ha a meghibásodás tényleges időpontja megállapítható, a meghibásodás időpontjától az új fogyasztásmérő-berendezés felszerelésének időpontjáig terjedő időtartam,

b) ha a meghibásodás tényleges időpontja nem állapítható meg, a felek által közösen, becsléssel megállapított időtartam, vagy

c) a b) pont szerinti megállapodás hiányában egy év.

17.3. A hibás mérés időtartamának megállapítását követően az ezen időszak alatt történt elszámolásokat helyesbíteni kell a fogyasztásmérő-berendezés mérésügyi hatóság vagy mérésügyi hatóság által akkreditált laboratórium által megállapított hibaszázalékával.

17.4. Ha a mérésügyi hatóság vagy mérésügyi hatóság által akkreditált laboratórium nem tudja megállapítani a fogyasztásmérő-berendezés hibaszázalékát, vagy a fogyasztásmérő nem mért, akkor a hibás méréssel érintett időszakban felhasznált villamos energia mennyiséget az utolsó hiba nélküli elszámolási időszak vagy a felek által hiba nélkülinek elfogadott elszámolási időszak és a hibás mérést követő elszámolási időszak - de legalább négy hónap - adatainak átlagolása alapján kell megállapítani.

17.5. A hibás mérést megelőző időszakra vonatkozó adatok hiányában vagy a felhasználásban lényeges változás bekövetkezése esetében, a hibás mérés elszámolása a hibás mérést követő egy év felhasználási adatai alapján történik.

17.6. A felek az adatok 17.2-17.5. pont szerinti meghatározását követő 15 napon belül kötelesek egymással elszámolni.

17.7. *  Lejárt hitelességű fogyasztásmérő-berendezés esetében a hálózati engedélyes szabálytalan vételezésre kizárólag abban az esetben hivatkozhat, ha bizonyítja, hogy a fogyasztásmérő-berendezés megfelelő időben történő hitelesítése, cseréje a felhasználó érdekkörében fennálló okból nem vezetett eredményre, és ennek érdekében a mérőhelyre való bejutást a járásbíróságnál kezdeményezte.

17.8. Lejárt hitelességű fogyasztásmérő-berendezés esetén az elszámolásra a 17.2 pont a) alpont és a 17.4-17.6. pont rendelkezéseit kell alkalmazni.

18. Elszámolás szerződés nélküli fogyasztás esetén

18.1. Aki hálózathasználati szerződés vagy villamosenergia-vásárlási szerződés nélkül a hálózati engedélyes hálózatára csatlakozik, és onnan villamos energiát használ fel, köteles megfizetni a hálózati engedélyesnek a felhasznált villamos energia árát a hálózati engedélyes adott évre közzétett, hálózati veszteség beszerzési átlagárán. Ezen túlmenően a rendszerhasználó a jogosulatlan rendszerhasználatért köteles a rendszerhasználati díj 120%-át megfizetni. A hálózati engedélyes a szerződés nélküli hálózathasználatot a közcélú hálózaton történő beavatkozással megszüntetheti.

18.2. Szerződés nélküli rendszerhasználat esetében a felhasznált villamosenergia-mennyiséget a hálózati engedélyes hálózatához való csatlakozást biztosító eszköz átvivő-képessége (keresztmetszete) alapján becsléssel kell megállapítani akként, hogy a becsült felhasznált villamosenergia-mennyiség legmagasabb értéke nem haladhatja meg az évi 1200 óra felhasználási időre vonatkozó értéket.

19. Szerződésszegés

19.1. A felhasználási helyen végzett ellenőrzés során annak eredményét minden esetben írásbeli dokumentumban kell rögzíteni.

19.2. A felhasználási helyen végzett ellenőrzés csak a felhasználó, a felhasználó képviselője, meghatalmazottja vagy független tanú jelenlétében folytatható le.

19.3. Az ellenőrzést végzőknek az ellenőrzés megkezdésekor egyértelműen közölni kell a 19.2. pont szerinti személlyel az eljárás célját.

19.4. Az ellenőrzést végzőknek fel kell kérni a 19.2. pont szerinti személyt, hogy az ellenőrzés teljes időtartama alatt tartózkodjon az ellenőrzés helyszínen. Amennyiben a felkért személy ennek a kérésnek nem tesz eleget, ennek tényét az írásbeli dokumentumban rögzíteni kell.

19.5. A 19.2. pont szerinti személy az ellenőrzés során az ellenőrzést végzőkkel köteles együttműködni, így a felhasználási helyre történő bejutást és az ellenőrzést lehetővé tenni, annak teljes időtartama alatt a helyszínen tartózkodni, a felvett írásbeli dokumentumot aláírni. Az ellenőrzéssel, annak körülményeivel és eredményével kapcsolatos állásfoglalását a 19.2. pont szerinti személy jogosult a jegyzőkönyvben feltüntetni.

19.6. Ha az ellenőrzés során az ellenőrzést végzők szerződésszegést állapítanak meg, arról a bizonyítás érdekében fényképet vagy felvételt kell készíteni. A fogyasztásmérő berendezés vagy annak bármely része leszerelése esetén a leszerelést megelőzően a fogyasztásmérő-berendezésről és annak részeiről, valamint azok becsomagolt állapotáról fényképet vagy felvételt kell készíteni, és annak egy példányát meg kell küldeni vagy át kell adni a felhasználó számára.

19.7. A hálózati engedélyes részéről a hálózathasználati szerződés megszegésének minősül, ha

a) nem értesíti az érintett felhasználót az üzletszabályzatban vagy a hálózathasználati szerződésben meghatározott időben és módon a közcélú hálózaton elvégzendő tervezhető karbantartási, felújítási, fejlesztési munkák miatti szünetelés időpontjáról és várható időtartamáról,

b) a hálózathasználat biztosítását a hálózathasználati szerződés szerinti időpontban nem kezdi meg, nem jogszerűen szakítja meg, vagy azt a jogszabályokban foglaltakon túlmenően szünetelteti,

c) az átvitel vagy az elosztás minőségi és szolgáltatási színvonala a jogszabályokban, az engedélyében vagy az üzletszabályzatában előírtaknak nem felel meg,

d) olyan fogyasztásmérő-berendezést üzemeltet, amely érvényes hitelesítéssel nem rendelkezik, és annak hitelesítésére jogszabály vagy megállapodás a hálózati engedélyest kötelezi, vagy

e) a szerződésben rögzített adatszolgáltatási kötelezettségeinek nem vagy késedelmesen tesz eleget.

19.8. Ha az elosztó a villamosenergia-kereskedő villamosenergia-ellátásból kikapcsolt lakossági fogyasztó ellátásba történő ismételt bekapcsolására vonatkozó kezdeményezésének 24 órán belül nem tesz eleget, köteles a lakossági fogyasztónak kötbért fizetni. Ennek mértéke a villamos energia elosztó hálózati engedélyesek és az egyetemes szolgáltató által a felhasználó igénye alapján külön díj ellenében végezhető szolgáltatások köréről és díjairól szóló rendeletben meghatározott, a felhasználónak a villamosenergia-ellátásból való jogszerű kizárása (kikapcsolása) utáni visszakapcsolásáért kért külön díj

a) 50%-a, amennyiben az elosztó érdekkörében felmerült okból a visszakapcsolásra a lakossági fogyasztó tartozásának rendezését követő 48 óránál később, de 72 órán belül kerül sor,

b) 100%-a, amennyiben az elosztó érdekkörében felmerült okból a visszakapcsolásra a lakossági fogyasztó tartozásának rendezését követő 72 óránál később kerül sor.

19.9. A felhasználó részéről a hálózathasználati szerződés megszegésének minősül, ha:

a) a szerződésben meghatározott rendelkezésre álló vagy lekötött teljesítményt egy adott csatlakozási pont vonatkozásában túllépi,

b) a hálózati engedélyessel szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem vagy késedelmesen tesz eleget,

c) a szerződésben meghatározott felhasználási helyen a magánvezeték létesítésére, üzemeltetésére vagy a továbbadásra vonatkozó szabályokat megszegi,

d) a szerződésben foglalt adatváltozás bejelentési kötelezettségének nem vagy késedelmesen tesz eleget,

e) szabálytalanul vételez, így

ea) a fogyasztásmérő-berendezés, a túláramvédelmi berendezés vagy a fogyasztásmérő-berendezésen vagy túláramvédelmi berendezésen elhelyezett nyomóbélyegzővel lezárt zárópecsét vagy egyéb jogi zár (a továbbiakban együtt: plomba) sérülését nem jelentette be,

eb) a fogyasztásmérő-berendezésen vagy túláramvédelmi berendezésen elhelyezett plomba vagy a fogyasztásmérő-berendezés megrongálásával méretlen villamosenergia-vételezést tesz lehetővé,

ec) a fogyasztásmérő-berendezés megrongálásával méretlen villamos energiát vételez,

ed) a fogyasztásmérő-berendezés megkerülésével méretlen villamosenergia-vételezést tesz lehetővé,

ee) a fogyasztásmérő-berendezés megkerülésével méretlen villamos energiát vételez, vagy

ef) önkényes visszakapcsolással vételez,

f) a fogyasztásmérő-berendezés, a mérési rendszer, a túláramvédelmi berendezés ellenőrzését, a hibás fogyasztásmérő-berendezés, a mérési rendszer, a túláramvédelmi berendezés javítását, hitelesítési vagy egyéb cseréjét, vagy a fogyasztásmérő-berendezés leolvasását a hálózathasználati szerződésben előírtak szerint a hálózati engedélyes részére nem teszi lehetővé, vagy - ha erre megállapodás a felhasználót kötelezi - ezek javításáról vagy a cseréjéről nem gondoskodik,

g) a felhasználási helyen olyan fogyasztásmérő-berendezés üzemel, amely érvényes hitelesítéssel nem rendelkezik, és megállapodás vagy jogszabály alapján annak hitelesítésére a felhasználó köteles,

h) a műszaki-biztonsági követelményeknek nem megfelelő csatlakozóvezetéket, felhasználói berendezést használ, vagy azokat az életre, a testi épségre, az egészségre vagy a vagyonbiztonságra veszélyes módon használja, vagy

i) a hálózathasználati szerződésben vagy az elosztó üzletszabályzatában foglalt kötelezettségét megsérti.

19.10. A plomba sérülésére a hálózati engedélyes kizárólag abban az esetben hivatkozhat, ha azt a felhasználó dokumentáltan, azonosítható módon, sérülésmentes állapotban vette át tőle. A plombák számáról, azonosítójáról és sérülésmentes külsejéről a fogyasztásmérő-berendezés vagy túláramvédelmi berendezés felszerelésekor, továbbá a felhasználási helyen végzett ellenőrzéskor a felhasználót írásban tájékoztatni kell.

19.11. Ha a felhasználó a szabálytalan vételezés tényét vitatja, a hálózati engedélyes köteles a fogyasztásmérő-berendezés kötelező szakértői vizsgálatát igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő szakértővel elvégeztetni.

19.12. A felhasználó szerződésszegését a hálózati engedélyes köteles bizonyítani.

19.13. Szabálytalan vételezés esetén a hálózati engedélyes által alkalmazható jogkövetkezmények:

a) a 19.9. pont e) alpont ea) alrendelkezése esetére kártérítési igény érvényesítése, továbbá a szolgáltatást felfüggesztése, ha a hiteles mérés feltételei a helyszínen nem állíthatók helyre,

b) a 19.9. pont e) alpont eb)-ef) alrendelkezése esetére kötbér érvényesítése, továbbá a szolgáltatást felfüggesztése, ha a hiteles mérés feltételei a helyszínen nem biztosíthatók.

19.14. Nem hivatkozhat a hálózati engedélyes a felhasználónak a fogyasztásmérő-berendezés állagmegóvásával kapcsolatos kötelezettsége megszegésére, ha a fogyasztásmérő-berendezés nem a felhasználó kizárólagos őrizetében van vagy annak felszerelése, felhasználó részére történt átadása során nem a jogszabályokban és az üzletszabályzatban foglaltak szerint jártak el.

3. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez

A közcélú közvilágítási használati szerződés kötelező tartalmi elemei:

- Szerződő felek

- Területi hatály

- Tulajdonjogok, üzemeltetési határok

- Létesítési eljárás

- Üzembe helyezési feltételek

- Üzemeltetési feltételek:

= Üzemvitel

= Károkozás másik félnek

= Feszültségmentesítés

= Karbantartás

- Hálózatok átépítése, megszüntetése

- Nyilvántartás

- Káresetek, balesetek kezelése

- Jogosultságok, oktatás

- Munkabiztonsági előírások

- Kapcsolattartók

- Alvállalkozókra vonatkozó előírások

- Műszaki előírások a létesítendő berendezésekre

- Vitás kérdések rendezése

- Egyéb rendelkezések

4. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez

A kiserőművi összevont engedély iránti kérelemhez benyújtandó dokumentumok

1. Az e rendelet 54. §-ában meghatározott adatok,

2. A hálózati engedélyessel kötött hálózati csatlakozási szerződés eredeti vagy annak hiteles másolati példánya,

3. A telephely adatai,

4. Az erőmű élettartamának időtartamára szóló független szaktanácsadó által ellenőrzött üzleti terv,

5. *  A létesítés kezdetének várható időpontja és a kivitelezés tervezett határideje.

6. Az üzembe helyezés várható időpontja,

7. Kereskedelmi üzem kezdetének tervezett időpontja,

8. *  A tevékenység gyakorlásához szükséges, a kérelmező nevére szóló jogerős környezetvédelmi és építési engedély másolata vagy a környezetvédelmi hatóság nyilatkozata arról, hogy környezetvédelmi engedély nem szükséges.

9. *  Műszaki adatok:

9.1. Egyvonalas villamos kapcsolási rajz,

9.2. hőséma,

9.3. az erőmű főberendezéseinek műszaki adatai e rendelet 22. számú melléklete szerint,

9.4. a felhasználni kívánt elsődleges energiahordozó fűtőértéke (az alkalmazandó technológiától függően), valamint annak mennyisége éves bontásban (TJ/év), az első 5 évre,

9.5. a tervezett éves villamosenergia- és hőtermelés, valamint -értékesítés mennyiségi adatai az első 5 évre,

9.6. energetikai hatásfok,

9.7. csatlakozási pontok megnevezése, és

9.8. a légszennyező pontforrás névleges teljesítőképességhez tartozó szén-monoxid, szén-dioxid, nitrogén-oxid, nitrogén-dioxid és kén dioxid kibocsátása (mg/m3).

4a. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez * 

A villamosenergia-rendszer üzemét lényegesen befolyásoló erőmű elvi engedélye iránti kérelemhez benyújtandó dokumentumok

1. Az e rendelet 54. §-ában meghatározott dokumentumok.

2. Atomerőmű esetében az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 7. § (2) bekezdésében meghatározott - a kérelem benyújtásakor hatályos - előzetes elvi hozzájárulást tartalmazó országgyűlési határozat megjelölése.

3. A VET 80/A. § (5) bekezdésében meghatározott hatástanulmány, amely az alábbi tartalmi elemeket foglalja magában, ha annak vizsgálata és az arról való döntés más hatóság feladat- és hatáskörébe nem tartozik:

3.1. a tanulmány összefoglalása,

3.2. *  a kiválasztott telephely ismertetése és földrajzi elhelyezkedésének bemutatása,

3.3. a tervezett technológia indokolása, a vizsgálatok eredményeinek értékelése (előnyök, hátrányok),

3.4. a tervezett gépegység vagy gépegység-bővítés főbb adatainak bemutatása

a) a beépítendő névleges teljesítőképesség MW-ban,

b) energetikai hatásfok,

c) a légszennyező pontforrás maximális teljesítményhez tartozó szén-monoxid, szén-dioxid, nitrogén-oxid, nitrogén-dioxid és kén dioxid kibocsátása (mg/m3),

d) * 

e) tervezett kihasználtság,

f) feszültség és meddőteljesítmény szabályozó képesség,

g) terhelésváltoztatási képesség,

h) hálózathoz való csatlakozás helye és módja,

i) tulajdoni határok és a tulajdonjogok csatlakozási pontonként,

3.5. *  a tervezett technológiai berendezések bemutatása villamosenergia-rendszerbe, illetve földgáztüzelésű erőmű esetében együttműködő földgázrendszerbe illeszthetőség szempontjából,

3.6. a hálózat üzemi szabályzat nagyfeszültségű hálózatok tervezésére vonatkozó előírásai szerinti vizsgálata,

3.7. a hálózat más részén szükségessé váló új létesítmények és létesítmény-bővítések bemutatása:

a) a tervezett gépegység csatlakoztatása miatt szükséges új alállomások, alállomásbővítések és -átalakítások műszaki leírása a tulajdoni határok feltüntetésével,

b) a hálózat bármely más részén a hálózatvizsgálat alapján szükségessé váló hálózati és erőművi létesítmények és létesítmény-bővítések részletes műszaki adatai a tulajdoni határok feltüntetésével,

3.8. a villamosenergia-rendszerben szükségessé váló tartalékok rendelkezésre állásának vizsgálata:

a) a tervezett gépegység műszaki jellemzőinek hatása a magyar villamosenergia-rendszerben szükséges tartalékok mértékére, figyelembe véve a regionális vagy európai rendszerszinten szervezett és koordinált átviteli szűkületkezelési eljárásokat, valamint a villamosenergia-rendszer együttműködő képességét alapvetően befolyásoló megállapodásokat,

b) *  a tervezett gépegység adott rendszerszintű szolgáltatás nyújtásában képes-e részt venni, figyelemmel az üzemi szabályzatban az egyes rendszerszintű szolgáltatásokra előírt akkreditáció műszaki követelményeire,

3.9. a megvalósítás tervezett ütemterve.

5. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez

Az 50 MW vagy azt meghaladó névleges teljesítőképességű erőmű létesítési, névleges teljesítőképességének növelésére vonatkozó és bővítési, valamint névleges teljesítőképességének csökkentésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez benyújtandó dokumentumok * 

1. Az e rendelet 54. §-ában meghatározott adatok,

2. A hálózati engedélyessel kötött hálózati csatlakozási szerződés eredeti vagy annak hiteles másolati példánya,

3. A telephely adatai,

4. Tíz évre szóló független szaktanácsadó által ellenőrzött üzleti terv (az e rendelet 18. számú melléklete szerint),

5. A beruházás finanszírozásának bemutatása,

6. Megvalósíthatósági tanulmány (az e rendelet 19. számú melléklete szerint),

7. *  A tevékenység gyakorlásához szükséges, a kérelmező nevére szóló jogerős környezetvédelmi és építési engedély másolata vagy a környezetvédelmi hatóság nyilatkozata arról, hogy környezetvédelmi engedély nem szükséges,

8. *  A létesítés kezdetének várható időpontja, a kivitelezés tervezett határideje,

9. Az üzembe helyezés várható időpontja,

10. Kereskedelmi üzem kezdetének tervezett időpontja,

11. Utolsó három üzleti év beszámolója (amennyiben a kérelmező más, a VET hatálya alá tartozó engedéllyel nem rendelkezik),

12. Amennyiben a gazdasági társaság cégbejegyzésének időpontja nem teszi lehetővé három üzleti év beszámolójának benyújtását, akkor az előtársasági időszakról összeállított beszámolót is mellékelni kell,

13. Az e rendelet 59. § (2) bekezdésében meghatározott energiahordozó készletezést igazoló dokumentumok,

14. *  Műszaki adatok (bővítés esetén a bővítés utáni állapot szerint):

14.1. egyvonalas villamos kapcsolási rajz,

14.2. hőséma,

14.3. az erőmű főberendezéseinek műszaki adatai a 22. számú melléklet szerint,

14.4. tartalék tüzelőanyag tárolási képesség (az alkalmazandó technológiától függően) mennyiségi jellemzői,

14.5. a felhasználni kívánt elsődleges energiahordozó fűtőértéke (az alkalmazandó technológiától függően), valamint annak mennyisége éves bontásban (TJ/év), az első 5 évre,

14.6. a tervezett éves villamosenergia- és hőtermelés, valamint -értékesítés mennyiségi adatai, az első 5 évre,

14.7. energetikai hatásfok,

14.8. csatlakozási pontok megnevezése és

14.9. a légszennyező pontforrás névleges teljesítőképességhez tartozó szén-monoxid, szén-dioxid, nitrogén-oxid, nitrogén-dioxid és kén dioxid kibocsátása (mg/m3).

6. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez

Az 50 MW vagy azt meghaladó névleges teljesítőképességű erőmű működési engedély iránti kéreleméhez benyújtandó dokumentumok * 

1. Az e rendelet 54. §-ában meghatározott adatok,

2. Az e rendelet 67. § (1) bekezdés a) és b) pontjának teljesítését igazoló dokumentumok,

3. Nyilatkozat arról, hogy a kérelmező rendelkezik környezeti károk megtérítését biztosító felelősségbiztosítással,

4. *  Jogerős egységes környezethasználati engedély és jogerős építési engedély,

5. A hálózati engedélyessel kötött hálózati csatlakozási szerződés eredeti vagy annak hiteles másolati példánya,

6. A telephely adatai,

7. Tíz évre szóló független szaktanácsadó által ellenőrzött üzleti terv (az e rendelet 18. számú melléklete szerint),

8. A beruházás finanszírozásának bemutatása,

9. Próbaüzem záró jegyzőkönyve,

10. Kereskedelmi üzem kezdetének tervezett időpontja,

11. Utolsó három üzleti év beszámolója (amennyiben a kérelmező más, a VET hatálya alá tartozó működési engedéllyel nem rendelkezik),

12. Amennyiben a gazdasági társaság cégbejegyzésének időpontja nem teszi lehetővé három üzleti év beszámolójának benyújtását, akkor az előtársasági időszakról összeállított beszámolót is mellékelni kell,

13. Az alkalmazni kívánt üzletszabályzat tervezetének szövege,

14. Ellenőrzött minőségbiztosítási rendszer bevezetésének ütemterve és határideje,

15. *  Műszaki adatok:

15.1. egyvonalas villamos kapcsolási rajz,

15.2. hőséma,

15.3. az erőmű főberendezéseinek műszaki adatai e rendelet 22. számú melléklete szerint,

15.4. tartalék tüzelőanyag tárolási képesség (az alkalmazandó technológiától függően) mennyiségi jellemzői,

15.5. a felhasználni kívánt elsődleges energiahordozó fűtőértéke (az alkalmazandó technológiától függően), valamint annak mennyisége éves bontásban (TJ/év), az első 5 évre,

15.6. a tervezett éves villamosenergia- és hőtermelés, valamint -értékesítés mennyiségi adatai, az első 5 évre,

15.7. energetikai hatásfok,

15.8. csatlakozási pontok megnevezése,

15.9. a légszennyező pontforrás névleges teljesítőképességhez tartozó szén-monoxid, szén-dioxid, nitrogén-oxid, nitrogén-dioxid és kén dioxid kibocsátása (mg/m3) és

15.10. az erőmű(rész) tervezett maradó élettartama.

7. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez

Elsődleges energiaforrások az erőművi engedélyezés szempontjából

Elsődleges energiaforrások különösen:

a) megújuló energiaforrás

aa) nap,

ab) szél,

ac) geotermikus energia,

ad) vízenergia,

ae) biomassza

1. növényi eredetű,

2. állati eredetű,

af) biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energiaforrás,

ag) *  biogáz,

ah) *  hulladéklerakóból származó gáz,

ai) *  szennyvízkezelő létesítményből származó gáz;

b) hulladékból nyert energia

ba) hulladék gáz,

bb) folyékony hulladék,

bc) szilárd hulladék;

c) szén (szénféleségek)

ca) lignitek,

cb) barnaszenek,

cc) feketeszenek,

cd) tőzeg;

d) olaj (olajtermékek)

da) kőolajszármazékok,

db) kőszénkátrány-származékok;

e) gáz

ea) földgáz (megszakítható vagy folyamatos),

eb) mesterséges gáznemű tüzelőanyagok (szénlepárlással vagy elgázosítással előállított);

f) nukleáris fűtőanyag.

8. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez

Az 50 MW vagy azt meghaladó névleges teljesítőképességű erőmű villamosenergia-termelés szüneteltetésére vonatkozó engedély iránti kéreleméhez benyújtandó dokumentumok * 

1. Az engedély száma, lejártának dátuma (erőmű maradék élettartama),

2. Az e rendelet 54. §-ában meghatározott adatok,

3. A telephely adatai,

4. Ha az engedélyes távhőtermelői engedéllyel is rendelkezik, úgy a távhőtermelés fenntartására vonatkozó nyilatkozat, vagy a távhőtermelés megszüntetésére vonatkozó megállapodás, illetve a távhőellátásban részesülő lemondó nyilatkozata,

5. Villamosenergia-termelés szüneteltetésére vonatkozó műszaki gazdasági terv az alábbi bontásban:

- Összefoglalás,

- Erőművi villamosenergia-termelés szüneteltetésének indokolása,

- Meglévő berendezések, környezet ismertetése,

- Berendezések állagmegóvására tervezett intézkedések,

- Ütemterv,

- Költségterv,

- Megállapítások, következtetések.

9. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez

Az 50 MW vagy azt meghaladó névleges teljesítőképességű erőmű szüneteltetett tevékenységének folytatására vonatkozó engedély iránti kérelméhez benyújtandó dokumentumok * 

1. A szüneteltetési engedély száma, lejártának dátuma,

2. Az e rendelet 54. §-ában meghatározott adatok,

3. A telephely adatai,

4. Az erőmű élettartamának időtartamára szóló független szaktanácsadó által ellenőrzött üzleti terv,

5. *  Műszaki adatok (amennyiben az engedélyezéshez benyújtottól eltér):

5.1. egyvonalas villamos kapcsolási rajz,

5.2. hőséma,

5.3. az erőmű főberendezéseinek műszaki adatai a 22. számú melléklet szerint,

5.4. tartalék tüzelőanyag tárolási képesség (az alkalmazandó technológiától függően) mennyiségi jellemzői,

5.5. felhasználni kívánt elsődleges energiahordozó fűtőértéke (az alkalmazandó technológiától függően), valamint annak mennyisége éves bontásban (TJ/év), az első 5 évre,

5.6. tervezett éves villamosenergia- és hőtermelés, valamint -értékesítés mennyiségi adatai, az első 5 évre,

5.7. energetikai hatásfok,

5.8. csatlakozási pontok megnevezése és

5.9. légszennyező pontforrás névleges teljesítőképességhez tartozó szén-monoxid, szén-dioxid, nitrogén-oxid, nitrogén-dioxid és kén dioxid kibocsátása (mg/m3).

10. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez

Villamosenergia-termelés megszüntetésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez benyújtandó dokumentumok

1. A működési engedély száma, lejártának dátuma (erőmű maradék élettartama),

2. Az e rendelet 54. §-ában meghatározott adatok,

3. Erőmű megszüntetési (működés felhagyási) tanulmány az alábbiak szerint:

- Összefoglalás,

- Erőművi villamosenergia-termelés megszüntetésének indokolása,

- Meglévő környezet ismertetése,

- Környezetvédelmi és rekultivációs kötelezettségek, illetve tervek,

- Ütemterv,

- Költségterv,

- Megállapítások, következtetések,

4. Megvalósítás és a környezet helyreállításának pénzügyi forrásai,

5. Ha az engedélyes távhőtermelői engedéllyel is rendelkezik, úgy a távhőtermelés fenntartására vonatkozó nyilatkozat, vagy a távhőtermelés megszüntetésére vonatkozó engedély.

11. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez

Villamosenergia-elosztásra vonatkozó működési engedély kérelemhez benyújtandó dokumentumok

1. Az e rendelet 54. §-ában meghatározott adatok,

2. Az e rendelet 73. § (3) bekezdésében meghatározottakkal történő rendelkezést igazoló dokumentumok,

3. Nyilatkozat arról, hogy a kérelmező rendelkezik a tevékenység gyakorlásához szükséges, más jogszabályokban meghatározott, nevére szóló hatósági engedélyekkel,

4. Négy évre szóló független szaktanácsadó által ellenőrzött üzleti terv,

5. Utolsó három üzleti év beszámolója,

6. Amennyiben a gazdasági társaság cégbejegyzésének időpontja nem teszi lehetővé három üzleti év beszámolójának benyújtását, akkor az előtársasági időszakról összeállított beszámoló,

7. Az alkalmazni kívánt üzletszabályzat tervezetének szövege,

8. Ellenőrzött minőségbiztosítási rendszer bevezetésének ütemterve és határideje,

9. Annak a területnek a leírása [a közigazgatási területegységek (települések) felsorolásával, szükség esetén térképekkel, a kivételek megjelölésével], amely területre vonatkozóan a kérelmező az engedélyt kéri,

10. Az elosztó hálózat, a nagyfeszültségű, illetve nagy-/középfeszültségű transzformátorállomások nevének, a területi üzemirányító szolgálatok székhelyének felsorolása,

11. A 10. pontban meghatározott, de más engedélyes által üzemeltetett elemek,

12. Az elosztó hálózatba betápláló átviteli hálózat és a működési engedéllyel rendelkező erőművek betáplálási mérési pontok helyeinek felsorolása (mérésponti azonosító).

12. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez * 

Tanúsítási eljárás lefolytatására irányuló kérelemhez benyújtandó dokumentumok

I. Valamennyi tanúsítási eljáráshoz benyújtandó adatok és dokumentumok:

a) az e rendelet 54. §-ában meghatározott dokumentumok,

b) a kérelmező szervezetét, társasági tulajdonosi és irányítási struktúráját bemutató ábra - feltüntetve a társaság által és a társaságban gyakorolt közvetlen és közvetett tulajdoni és irányítási viszonyokat - a tulajdonosok fentiek valódiságára vonatkozó nyilatkozatával együtt,

c) a kérelmező Szervezeti és Működési Szabályzata,

d) a kérelmező megfelelési programjának tervezete, a III. pont szerinti eljárás kivételével,

e) a kérelmező VET 24. § (2) bekezdésében meghatározott belső szabályzatának tervezete,

f) a kérelmező teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy hozzájárul a kérelemhez mellékelt iratokban foglaltak valódiságának a Hivatal által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez és

g) mindazon személyeknek, akik a tanúsítási eljárás lefolytatására irányuló kérelemhez csatolt iratokat aláírták

ga) közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányuk,

gb) ügyvéd, közjegyző vagy a gazdasági társaság jogtanácsosa által cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban való közreműködésük során ellenjegyzett aláírási címpéldányuk vagy

gc) *  a ga) és gb) szerinti dokumentumok hiteles másolata, a 117/B. § (1a) bekezdésben foglaltak kivételével.

II. A VET 102-102/E. §-ában meghatározott szétválasztási szabályoknak való megfelelés tanúsítása iránti kérelemhez az I. pontban foglaltakon túl benyújtandó adatok és dokumentumok:

1. A kérelmező nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy

a) rendelkezik-e közvetlen vagy közvetett részesedéssel a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás termeléssel vagy kereskedelemmel foglalkozó leányvállalatában,

b) miként biztosítja a felügyelőbizottság részére a VET és a Gt. által meghatározott feladatai elvégzéséhez szükséges jogosítványokat,

c) miként biztosítja, hogy a vele munkaviszonyban álló személy ne álljon munkaviszonyban vagy közvetlen vagy közvetett más szerződéses jogviszonyban - az átviteli rendszerirányító kivételével - a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozással, továbbá hogy abban ne rendelkezzen sem közvetlen, sem közvetett érdekeltséggel,

d) a vele munkaviszonyban álló személy munkabére, egyéb juttatásai vagy díjazása nem a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás nem átviteli rendszerirányítási tevékenységének eredményességétől függően van-e meghatározva, valamint részesül-e e vállalkozásoktól pénzbeli juttatásban, továbbá a dolgozók premizálásának és jutalmazásának rendjét meghatározó belső szabályzatainak vagy más dokumentumoknak a bemutatása,

e) rendelkezik-e a VET és a felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályok szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges műszaki és tárgyi eszközökkel, valamint személyi és pénzügyi erőforrásokkal, továbbá ezen eszközök és erőforrások bemutatása,

f) rendelkezik-e az átviteli hálózat és a napi átviteli tevékenység végzéséhez szükséges valamennyi eszköz tulajdonjogával, a rendszer- és üzemirányítási, mérés-elszámolási és informatikai eszközökkel, továbbá az átviteli hálózat vezetékeinek, transzformátorállomásainak, kapcsoló és egyéb átalakító berendezéseinek bemutatása és térképi megjelenítése,

g) rendelkezik-e a napi átviteli rendszerirányítási tevékenység ellátásához és a vállalati jogi, könyvvezetési, valamint informatikai szolgáltatásainak biztosításához szükséges, saját alkalmazásában álló személyzettel, továbbá a személyzet bemutatása (név, beosztás, végzettség, szakmai tapasztalat),

h) az átviteli rendszerirányító és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás között munkaerő kölcsönzés történik-e,

i) részesül-e pénzbeli juttatásban a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó leányvállalatától,

j) igénybe vesz-e szolgáltatást a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól, a VET 102/C. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével,

k) a közte és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás közötti pénzügyi és kereskedelmi megállapodások - beleértve a kérelmező által a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részére nyújtandó hiteleket és kölcsönöket is -, és azok tartalma megfelel-e a piaci feltételeknek, továbbá a piaci megfelelést biztosító eljárásrend bemutatása,

l) vállalati megjelenésében, kommunikációjában, márkajelzésében, valamint a székhelyén és telephelyein megkülönbözteti-e magát a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól, továbbá a megkülönböztetés módjának és eszközeinek részletes bemutatása,

m) igénybe vesz-e a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozáséval azonos tanácsadót és szállítót informatikai rendszerek, berendezések vagy biztonsági hozzáférési rendszerek vonatkozásában, továbbá a vele szerződéses kapcsolatban lévő tanácsadók és szállítók bemutatása (cégnév és székhely),

n) megoszt-e informatikai rendszert vagy berendezést, tevékenységének végzéséhez szükséges helyiséget vagy épületet, vagy biztonsági hozzáférési rendszert a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozással,

o) igénybe vesz-e könyvvizsgálói tevékenység végzésére a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozáséval azonos könyvvizsgálót, továbbá a könyvvizsgáló megnevezése (cégnév, székhely, könyvvizsgáló neve),

p) rendelkezik-e mindazon belső szabályzatokkal és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozással kötött megállapodással, amelyek a VET 102/D. § (3) bekezdése szerinti függetlenséget biztosítják a kérelmező részére, továbbá ezen belső szabályzatok és megállapodások, vagy azok tervezeteinek bemutatása, valamint

q) a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól függetlenül és önállóan dönt-e a támogató tevékenység igénybevételéről és a kiszervezésről, továbbá a kiválasztási szabályzat tervezetének bemutatása.

2. A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás érintett tagvállalatának nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy

a) termeléssel vagy kereskedelemmel foglalkozó leányvállalata rendelkezik-e közvetlen vagy közvetett részesedéssel a kérelmezőben,

b) termeléssel vagy kereskedelemmel foglalkozó leányvállalata közvetlenül vagy közvetve meghatározza-e a kérelmező napi tevékenységére, a hálózatüzemeltetésre és a hálózatfejlesztési terv előkészítésére vonatkozó magatartását,

c) a kérelmező kérése esetén kellő időben rendelkezésre bocsátja a kérelmező által megvalósítandó jövőbeli beruházásokhoz és a meglévő eszközök lecseréléséhez szükséges pénzügyi forrásokat,

d) tartózkodik minden olyan tevékenységtől, amely az átviteli rendszerirányítót akadályozza a VET-ből és felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályokból fakadó kötelezettségei teljesítésében, továbbá nem utasítja az átviteli rendszerirányítót e kötelezettségek teljesítése során,

e) igénybe vesz-e az átviteli rendszerirányítóéval azonos tanácsadót és szállítót informatikai rendszerek, berendezések, vagy biztonsági hozzáférési rendszerek vonatkozásában, továbbá a vele szerződéses kapcsolatban lévő tanácsadók és szállítók bemutatása (cégnév és székhely), valamint annak bemutatása, hogy milyen eljárással biztosítja mindezek fenntartását,

f) megoszt-e informatikai rendszert vagy berendezést, tevékenységének végzéséhez szükséges helyiséget vagy épületet, vagy biztonsági hozzáférési rendszert az átviteli rendszerirányítóval, továbbá annak bemutatása, hogy milyen eljárással biztosítja ezek fenntartását, és

g) igénybe vesz-e könyvvizsgálói tevékenység végzésére az átviteli rendszerirányítóéval azonos könyvvizsgálót, továbbá a könyvvizsgáló megnevezése (cégnév, székhely, könyvvizsgáló neve).

III. A VET 103. §-ában meghatározott szétválasztási szabályoknak való megfelelés tanúsítása iránti kérelemhez az I. pontban foglaltakon túl benyújtandó adatok és dokumentumok:

1. A kérelmező nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy

a) rendelkezik-e az átviteli hálózat és az átviteli tevékenység végzéséhez szükséges valamennyi eszköz tulajdonjogával, a rendszer- és üzemirányítási, mérés-elszámolási és informatikai eszközökkel, és a nyilatkozat alátámasztásaként az átviteli hálózat vezetékeinek, transzformátorállomásainak, kapcsoló és egyéb átalakító berendezéseinek bemutatása és térképi megjelenítése,

b) része-e vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozásnak vagy a földgázellátásról szóló törvény szerinti vertikálisan integrált földgázipari vállalkozásnak, továbbá a kérelmező és kapcsolt vállalkozásai termelőben vagy villamosenergia-kereskedőben, illetve a földgázellátásról szóló törvény szerinti földgáztermelőben vagy kereskedőben lévő befektetéseinek és részesedéseinek bemutatása,

c) a kérelmezőben vagy a kérelmezőben részesedéssel rendelkező vállalkozásban felügyelőbizottsági tag vagy operatív irányítást ellátó személy betölt-e felügyelőbizottsági tagságot vagy operatív irányítást ellátó személynek minősül termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó társaságnál és

d) a kérelmezőben operatív irányítást ellátó személy munkaviszonyban áll-e termelővel vagy villamosenergia-kereskedővel.

2. A kérelmezőben felügyelőbizottsági tag vagy operatív irányítást ellátó személy kinevezésére jogosult személy nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy gyakorol-e közvetlen vagy közvetett irányítási vagy a VET 103. § (2) bekezdés szerinti bármely más jogot termelő vagy villamosenergia-kereskedő felett.

3. A kérelmezőben vagy az átviteli hálózatban közvetlen vagy közvetett tulajdoni hányaddal rendelkező személy nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a VET 103. § (6) bekezdése szerint termeléssel és villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás felett gyakorol-e közvetlenül vagy közvetve irányítást vagy a VET 103. § (2) bekezdése szerinti bármely más jogot.

IV. A VET 104. §-ában meghatározott szétválasztási szabályoknak való megfelelés tanúsítása iránti kérelemhez benyújtandó adatok és dokumentumok:

1. A kérelmező nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy

a) része-e vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozásnak, illetve a földgázellátásról szóló törvény szerinti vertikálisan integrált földgázipari vállalkozásnak, továbbá a kérelmező és kapcsolt vállalkozásai termelőben vagy villamosenergia-kereskedőben vagy a földgázellátásról szóló törvény szerinti földgáztermelőben vagy kereskedőben lévő befektetéseinek és részesedéseinek bemutatása,

b) a kérelmezőben vagy a kérelmezőben részesedéssel rendelkező vállalkozásban felügyelőbizottsági tag vagy operatív irányítást ellátó személy betölt-e felügyelőbizottsági tagságot vagy operatív irányítást ellátó személynek minősül termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó társaságnál,

c) rendelkezik-e a VET és a felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályok szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges műszaki és tárgyi eszközökkel, valamint személyi és pénzügyi erőforrásokkal, továbbá ezen eszközök és erőforrások bemutatása,

d) rendelkezik-e az átviteli hálózat és a napi átviteli tevékenység végzéséhez szükséges valamennyi eszköz használati jogával, a rendszer- és üzemirányítási, mérés-elszámolási és informatikai eszközökkel, és az átviteli hálózat vezetékeinek, transzformátorállomásainak, kapcsoló és egyéb átalakító berendezéseinek bemutatása az eszközök tulajdonosainak megjelölésével és az eszközök térképi megjelenítése; továbbá mellékelni kell az átviteli hálózat tulajdonosával erre vonatkozólag kötött megállapodás másolatát, és

e) az adminisztratív és informatikai szolgáltatások kivételével igénybe vesz-e további szolgáltatásokat olyan harmadik személyektől, akik az átviteli hálózat tulajdonosa számára is nyújtanak szolgáltatást, továbbá mellékelni kell a harmadik személyektől igénybevett adminisztratív és informatikai szolgáltatások felsorolását a szolgáltatás tárgya, ellenértéke, a szolgáltató neve és címe megjelölésével.

2. A kérelmezőben felügyelőbizottsági tag vagy operatív irányítást ellátó személy kinevezésére jogosult személy nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy gyakorol-e közvetlen vagy közvetett irányítási vagy a VET 103. § (2) bekezdése szerinti bármely más jogot termelő vagy villamosenergia-kereskedő felett.

3. A kérelmezőben és az átviteli hálózatban közvetlen vagy közvetett tulajdoni hányaddal rendelkező személy nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a VET 103. § (6) bekezdése szerint termeléssel és villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás felett gyakorol-e közvetlenül vagy közvetve irányítást vagy a VET 103. § (2) bekezdése szerinti bármely más jogot.

4. Az átviteli hálózat tulajdonosának nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy

a) a kérelmező részére biztosítja-e a feladatai elvégzéséhez szükséges együttműködést, támogatást és információt,

b) finanszírozza-e a kérelmező által elhatározott és a Hivatal által a hálózatfejlesztési tervben jóváhagyott beruházásokat, ha nem, beleegyezik-e bármely érdekelt fél - akár a kérelmező - általi finanszírozásba,

c) fedezetet biztosít-e az átviteli hálózati vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségekre, kivéve a kérelmező feladataihoz kapcsolódó kötelezettségeket,

d) biztosítékot nyújt-e az átviteli hálózati fejlesztések finanszírozásának megkönnyítése érdekében, kivéve azon beruházásokat, amelyek esetében a VET 104. § (2) bekezdés b) pontjával összhangban beleegyezését adta bármely érdekelt fél - akár a kérelmező - általi finanszírozáshoz.

5. Amennyiben az átviteli hálózat tulajdonosa vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás része, az átviteli hálózat tulajdonosának nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy

a) az átviteli hálózat tulajdonosában operatív irányítást ellátó személy részt vesz-e az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás azon szervezetében, amely termelés, elosztás vagy villamosenergia-kereskedelem napi üzemviteléért közvetlenül vagy közvetve felelős és

b) az átviteli hálózat tulajdonosában operatív irányítást ellátó személy munkaszerződésében vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyát szabályozó szerződésében meghatározott jogai és kötelezettségei, munkabére és egyéb juttatásai, munkavégzésének feltételei és szakmai érdekei oly módon kerültek-e megállapításra, hogy feladatai ellátása során biztosítsák számára a független cselekvés lehetőségét.

12/a. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez * 

Átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési engedély kérelemhez benyújtandó dokumentumok

1. az e rendelet 54. §-ában meghatározott adatok,

2. arra vonatkozó nyilatkozat, hogy a tanúsításról rendelkező határozatban foglaltakhoz képest történt-e változás,

3. négy évre szóló független könyvvizsgáló által ellenőrzött üzleti terv,

4. utolsó három üzleti év beszámolója, amennyiben a gazdasági társaság cégbejegyzésének időpontja nem teszi lehetővé három üzleti év beszámolójának benyújtását, akkor az előtársasági időszakról összeállított beszámoló,

5. az alkalmazni kívánt üzletszabályzat tervezetének szövege,

6. a megfelelési program és a VET 24. § (2) bekezdése szerinti belső szabályzat jóváhagyására irányuló kérelem,

7. villamos energia átadási-átvételi és mérési pontok:

a) az átviteli hálózat és az erőművek és külföldi hálózatok között, valamint

b) az átviteli hálózat és az elosztók hálózatai között,

8. a mérési, elszámolási rendszer bemutató leírása és

9. a kérelmező és a villamosenergia-rendszer azon résztvevői közötti szerződések, üzemviteli megállapodások, akik az átviteli rendszerirányító utasításait a villamosenergia-ellátási szabályzatnak megfelelően kötelesek végrehajtani.

13. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez * 

Magánvezeték létesítése, bővítése és megszüntetése iránti engedély kérelemhez benyújtandó dokumentumok

I. Magánvezeték létesítése iránti engedélykérelemhez az alábbi dokumentumokat kell benyújtani:

1. Az e rendelet 54. §-ában meghatározott dokumentumokat.

2. A VET 39. § (1) bekezdés b) pontja esetén az azt igazoló dokumentumot, hogy a vételező a kérelmezőnek kapcsolt vállalkozása.

3. A VET 39. § (1) bekezdés c) pontja esetén az azt bemutató dokumentumot, hogy a magánvezetékhez kapcsolódó vételezők tevékenységei vagy termelési folyamatai műszaki és biztonsági okokból összefüggenek.

4. Nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező rendelkezik a tevékenység gyakorlásához szükséges, egyéb jogszabályokban meghatározott, nevére szóló hatósági engedélyekkel.

5. Nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező rendelkezik általa foglalkoztatott, a magánvezeték üzemeltetéséhez szükséges megfelelő létszámú és megfelelő képzettségű személyzettel, vagy amennyiben a VET 39. § (5) bekezdése szerint megbízási szerződést kötött, nyilatkozat arról, hogy azt az e rendelet 54. § (2) bekezdés szerinti szempontoknak megfelelő üzemeltetővel kötötte meg, valamint arról, hogy magánvezeték üzemeltetéséről e engedélyköteles tevékenysége során folyamatosan gondoskodik.

6. Annak a területnek a leírását, szükség esetén térképekkel - az ingatlan-nyilvántartás szerinti helyrajzi számok megjelölésével -, amely területre vonatkozóan a kérelmező az engedélyt kéri, valamint a tervezett magánvezeték tervezői jogosultsággal rendelkező tervező által elkészített egyvonalas kapcsolási rajza a kapcsolódási pontok és a kapcsolódási pontok kapcsolódási teljesítménye (kVA) feltüntetésével.

7. A kérelmező és a hálózati engedélyes által aláírt hálózati csatlakozási szerződés másolatát.

8. A magánvezetékre kapcsolni tervezett felhasználók, vételezők kapcsolódási pontjainak számát, és ezek - kapcsolódási pontonként felhasználókra és vételezőkre egyenként elkülönített - kapcsolódási teljesítményét (kVA).

9. Nyilatkozatot arról, hogy a magánvezetékről háztartási célra villamosenergia-vételezés nem történik, vagy háztartási célra történő vételezés esetén annak igazolása, hogy a vételező a kérelmezővel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.

10. Nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező - a hálózati engedélyes által a magánvezeték létesítésére vonatkozó engedélyezési eljárásban adott hozzájárulásában meghatározott - a magánvezeték közcélú hálózathoz való csatlakozásának műszaki feltételeit betartja.

II. Magánvezeték bővítése iránti engedélykérelemhez az I. pont szerinti dokumentumok közül azon dokumentumokat kell benyújtani, amelyek tartalmában a magánvezeték létesítési engedély kiadását vagy legutolsó módosítását követően változás történt.

III. Magánvezeték megszüntetése iránti engedélykérelemhez az e rendelet 76. § (2) bekezdésében foglaltak teljesülését igazoló dokumentumok kell benyújtani.

14. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez * 

Közvetlen vezeték létesítésére és megszüntetésére vonatkozó engedély kérelemhez benyújtandó dokumentumok

I. Közvetlen vezeték létesítése iránti engedélykérelemhez az alábbi dokumentumokat kell benyújtani:

1. Az e rendelet 54. §-ában meghatározott dokumentumok.

2. Amennyiben a kérelmező a közvetlen vezetéken kapcsolt vállalkozását kívánja ellátni, annak igazolása, hogy a vételező a kérelmezőnek kapcsolt vállalkozása.

3. Nyilatkozat arról, hogy a kérelmező rendelkezik a tevékenység gyakorlásához szükséges, más jogszabályokban meghatározott, nevére szóló hatósági engedélyekkel.

4. A létesíteni kívánt közvetlen vezeték azonosításához szükséges műszaki, csatlakozási, és helyszínrajzi dokumentációk.

5. A kérelmező és a közcélú hálózatra csatlakozó termelő közötti szerződés másolata, amennyiben a közvetlen vezeték létesítője nem a termelő.

6. A közvetlen vezeték és az erőmű kapcsolódási pontján rendelkezésre álló teljesítmény.

7. Annak a területnek a leírása, szükség esetén térképekkel - az ingatlan-nyilvántartás szerinti helyrajzi számok megjelölésével -, amely területre vonatkozóan a kérelmező az engedélyt kéri. A közvetlen vezeték közcélú hálózat csatlakozási pontjáig kiegészített - tervezői jogosultsággal rendelkező tervező által készített - egyvonalas kapcsolási rajza a kapcsolódási pontok és azok kapcsolódási teljesítményének (kVA) feltüntetésével.

8. A közvetlen vezetékre kapcsolni tervezett vételezők kapcsolódási pontjainak száma, és ezek - kapcsolódási pontonként vételezőkre egyenként elkülönített - kapcsolódási teljesítménye (kVA).

9. A kérelmező és a hálózati engedélyes között létrejött e rendelet 12. § (2) bekezdése szerinti szerződések másolata.

10. Ha a vételező a közcélú hálózathoz közvetlenül is csatlakozik, a VET 38. § (3) bekezdése szerinti megállapodások másolata.

II. Közvetlen vezeték megszüntetése iránti engedélykérelemhez az alábbi dokumentumokat kell benyújtani:

1. Nyilatkozat arról, hogy csatlakozik-e vételező a közvetlen vezetékre vagy nem.

2. Ha a közvetlen vezetékre a megszüntetésre vonatkozó kérelem benyújtásának idején a közvetlen vezetékre vételező kapcsolódik, akkor a kérelmező és a vételező együttes nyilatkozata arról, hogy a megszüntetés után a vételező ellátása

a) a VET 38. § (3) bekezdése szerinti meglévő vagy a kiépítendő közcélú csatlakozási ponton keresztül,

b) a 77. § szerinti magánvezetékes ellátási formára történő áttéréssel, vagy

c) a VET 86. § (5) bekezdése szerinti közcélúvá nyilvánítással kerül biztosításra.

15. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez * 

Villamosenergia-kereskedelmi engedély kérelemhez benyújtandó dokumentumok

1. Az e rendelet 54. §-ában meghatározott dokumentumok.

2. Az adott és a következő naptári vagy üzleti évre szóló, független könyvvizsgáló által ellenőrzött üzleti terv.

3. Az alkalmazni kívánt üzletszabályzat tervezetének szövege vagy a VET 72. § (5) bekezdése szerinti üzletszabályzat készítés alóli felmentésre irányuló kérelem.

Korlátozott villamosenergia-kereskedelmi engedély kérelemhez benyújtandó dokumentumok

1. Az e rendelet 54. §-ában meghatározott dokumentumok.

2. Az adott és a következő naptári vagy üzleti évre szóló, független könyvvizsgáló által ellenőrzött üzleti terv.

3. Nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a kérelmező bejegyzésének helye szerinti országban milyen jogosultság vagy engedély alapján végzi villamosenergia-kereskedelmi tevékenységét, valamint engedély esetén annak hiteles másolata.

4. Az e rendelet 79. § (3) bekezdésében foglalt igazolás.

5. A VET 88. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek teljesítését igazoló okiratok, valamint a képviselő megnevezése, képviseleti jogának igazolása és az iroda elérhetőségét lehetővé tevő adatok (cím, telefon, fax, e-mail).

16. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez

A szervezett villamosenergia-piac működtetésére vonatkozó engedély

1. Az e rendelet 54. §-ában meghatározott adatok,

2. * 

3. Négy évre szóló független könyvvizsgáló által ellenőrzött üzleti terv,

4. Utolsó három üzleti év beszámolója,

5. Amennyiben a gazdasági társaság cégbejegyzésének időpontja nem teszi lehetővé három üzleti év beszámolójának benyújtását, akkor az előtársasági időszakról összeállított beszámoló,

6. Az átviteli rendszerirányítóval megkötött mérlegköri (elő)szerződés,

7. Az alkalmazni kívánt üzletszabályzat tervezetének szövege,

8. * 

9. Az alkalmazni kívánt kereskedési szabályzat tervezetének szövege, amely tartalmazza különösen a termékek felsorolását, az ügylettípusokat, a kereskedési és elszámolási technikákat, módszereket, az adatrögzítési, adatvédelmi megoldásokat,

10. Az alkalmazni kívánt informatikai rendszer részletes bemutatása,

11. * 

17. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez

Egyetemes szolgáltatói engedély kérelemhez benyújtandó dokumentumok

1. Az e rendelet 15. számú mellékletében (villamosenergia-kereskedelmi engedély kérelemhez benyújtandó dokumentumok) meghatározott adatok, dokumentumok,

2. Annak a területnek a leírása [a közigazgatási területegységek (települések) felsorolásával, szükség esetén térképekkel, a kivételek megjelölésével], amely területre vonatkozóan a kérelmező az engedélyt kéri,

3. *  A villamosenergia-kereskedőkkel, illetve termelőkkel villamos energia vásárlására kötött érvényes kereskedelmi szerződések (rövid, közép- és hosszú távú),

4. Az átviteli rendszerirányítóval és az elosztóval (elosztókkal) kötött együttműködési szerződések.

18. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez

Erőművi üzleti terv független szaktanácsadók által történő vizsgálata

A VIZSGÁLAT KÖTELEZŐ TARTAMI ELEMEI

I. Általános rész

A szaktanácsadónak a következőkben ismertetett szempontoknak megfelelően kell vizsgálnia a benyújtott üzleti tervet. Különösen az alábbi szempontokra kell nagy figyelmet fordítani:

- Az üzleti tervnél alkalmazott, illetve az üzleti tervhez készített számítógépes modellek ellenőrzése.

- Feltételezések; különös tekintettel az előrejelzések realitását illetően.

- Következetesség; a tervet ellenőrizni kell abból a szempontból, hogy ha van a vevő által adott szándéknyilatkozat, az abban ismertetett díj- és árszerkezetek követésében következetesek-e.

- Az elvégzett érzékenységi tesztek; különös tekintettel arra, hogy a megfelelő tesztek kerültek-e elvégzésre, és azokat megfelelően alkalmazták-e, illetve értelmezték-e a tervben.

- A modellben használt makrogazdasági feltételezések és mutatók; infláció, kamatlábak, gazdasági növekedés és egyéb jelentősebb, a modellben hivatkozott mutatók helyessége.

II. Finanszírozási struktúra és költségek

A szaktanácsadónak vizsgálnia és ellenőriznie kell, hogy az előirányzott finanszírozási struktúrát megfelelően foglalták-e bele a modellbe és az üzleti tervbe. A kamatfizetésekre és a tőketörlesztésekre vonatkozó számításokat abból a szempontból kell vizsgálni, hogy helyesek-e és összhangban vannak-e a közölt feltételezésekkel.

A projektfejlesztési költségeket az alábbiak szempontjából kell ellenőrizni:

- az összes szükséges és lehetséges költségtétel szerepel-e;

- hogyan indexelték a költségeket az inflációs rátával és a berendezések hány százalékát fogják importálni;

- a kezdeti beruházási költségek 5%-át kitevő vagy azt meghaladó összes berendezésköltséget szerepeltették-e.

Az üzemeltetési költségek vonatkozásában a fix és változó üzemeltetési és karbantartási költségek megfelelő szétválasztását, és az ezen költségek besorolásához alkalmazott módszert kell vizsgálni.

Az elsődleges energiaforrás költségeket különösen részletesen kell vizsgálni abból a szempontból, hogy az egyes előre jelzett évekre feltételezett árszerkezet és mennyiség, valamint a fizetési feltételek megfelelően kimutatásra kerültek-e a későbbi cash-flow-kban.

A finanszírozási költségeket vizsgálni kell abból a szempontból, hogy megalapozottak-e, ilyen finanszírozás megvalósítható-e, az összes finanszírozással kapcsolatos tételt megfelelően szerepeltették-e, ideértve a devizahitelekhez kapcsolódó árfolyam-különbözeteket, az összes egyéb bankköltséget teljeskörűen szerepeltették-e.

A feltüntetett adótételeknél vizsgálni kell, hogy a magyar adózási jogszabályok és rendelkezések szempontjából azok helyesek-e.

A tőkeráfordításokra vonatkozó terveket abból a szempontból kell vizsgálni, hogy következetesek-e, különös tekintettel az összes projektköltség 5%-át kitevő vagy azt meghaladó berendezésekre vonatkozó adatok mennyiségét illetően. Külön táblázatot kell biztosítani az importált és belföldről beszerzett berendezésekre vonatkozóan, és ennek a táblázatnak a devizahiteleket tartalmazó résszel való egyezőségét abból a szempontból kell vizsgálni, hogy megalapozott-e és következetes-e.

III. Cash-flow-k és várható megtérülések

A szaktanácsadónak meg kell győződnie arról, hogy a nettó jelenérték és a belső megtérülési számítások helyesek-e, és hogy a vonatkozó végkövetkeztetések a projekt egészét tekintve ésszerűek-e.

A cash-flow-kat ellenőrizni kell abból a szempontból, hogy az alkalmazott módszertan helyes és elfogadható-e, és az összes vonatkozó tételt szerepeltették-e.

IV. A szaktanácsadói jelentés

A szaktanácsadónak a fentiek alapján jelentést kell kibocsátania, amely részletesen ismerteti az üzleti terv megalapozottságát és a fentiekben említett összes kérdéskörre kiterjed. A jelentésnek ismertetnie kell és el kell magyaráznia a szaktanácsadó által végzett munkát, a vizsgálat mélységét, és bizonyosságot kell adnia az üzleti terv megalapozottságáról vagy nem megfelelő voltáról. A jelentésnek alá kell támasztania a modellben és az üzleti tervben alkalmazott módszertant és le kell írnia, hogy az alkalmazott pénzügyi technikák megfeleltek-e.

A vásárló által adott szándéknyilatkozat (ha van).

Annak érdekében, hogy a befektető megfelelő előzetes üzleti tervet tudjon készíteni, a szándéknyilatkozat(ok)nak lehetőleg az alábbiakban felsorolt pontokat kell tartalmazni, de mindenképpen meg kell felelnie az Üzemi Szabályzat 4.10-es mellékletében részletezett előírásoknak.

- Időhorizont; az energiatermelés várhatóan szükséges időtartama és a szóban forgó időszak alatt várhatóan igényelt energiamennyiség.

- Opcionális időtartam; az energiavásárlási megállapodásban szerepeltetendő előirányzott lehetőségek az erőmű működésének meghosszabbítását illetően.

- Díj- és árszerkezetek; azon előirányzott alapelvek nagy vonalakban történő ismertetése, amelyek a jövőbeni energiavásárlási megállapodásban szereplő díjszerkezetre érvényesek lesznek.

- Fizetési és szállítási/átvételi kikötések és feltételek; a várható fizetési feltételek nagy vonalakban történő ismertetése és a tartalék vagy további termelési igények esetében alkalmazandó és várható feltételek.

- Az energiaigény a tervek szerint leszerződendő években, különös tekintettel a jövőbeni energiavásárlási megállapodásokban előirányzott időtartam alatt várható változásokra.

Általánosságban, minél részletesebb a szándéknyilatkozat, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a befektetők megbízható módon fogják tudni megtervezni a projekteket.

19. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez

Erőmű létesítésére, bővítésére és névleges teljesítőképességének növelésére irányuló kérelemhez csatolandó megvalósíthatósági tanulmány kötelező tartalmi elemei * 

1. A tanulmány összefoglalása.

2. Meglévő környezet ismertetése:

- a kiválasztott telephely és jellemzése (települési környezet, közlekedési kapcsolatok, infrastruktúra, topográfia, hidrológia, meteorológia), a kiválasztás indokai,

- meglévő élő környezet és az erőműépítés által érintett területen lévő létesítmények.

3. Választott technológia indokolása, a vizsgálatok eredményei (előnyök, hátrányok).

4. Tervezett technológiai berendezések, építészeti megoldások:

- energiaátalakítás kapcsolási rajza (hőséma, blokkséma stb.),

- főberendezések adatai, leírása,

- a termelt villamos energia (hőenergia) elszállítása,

- segédüzemi-háziüzemi rendszerek sémája, leírása

= elsődleges energiaforrás-ellátás,

= hűtővízrendszer,

= villamos háziüzem,

= irányítástechnika,

= vízelőkészítő rendszer,

= hírközlés, telemechanika, tűzvédelem,

- erőművi hulladékanyagok, melléktermékek szállítása, kezelése, elhelyezése,

- fő- és segédépületek kialakítása,

- belső út, vasút, egyéb vonalas létesítmények,

- az építési terület előkészítése, bontások, kiváltások, áttelepítések,

- általános építési és szerelési organizáció.

5. Az új létesítmény kapcsolódása a környezethez:

- külső út, vasút, egyéb nyomvonalas létesítmények,

- elsődleges energiaforrás-ellátás, beszállítás, vízbeszerzés, a hulladékvizek kezelése, elvezetése,

- fontosabb segédanyagok beszerzése, beszállítása,

- régi és új erőműrész technológiai kapcsolata (ha van ilyen),

- erőmű kerítésén kívül lévő egyéb létesítmények,

- ha az erőmű építéséhez bánya létesítése is tartozik, úgy be kell mutatni a bánya

= technológiai rendszerét,

= víztelenítési és vízvédelmi rendszerét,

= geotechnikai vizsgálati eredményét,

= villamosenergia-ellátását,

= a bánya vonalas és külszíni létesítményeit,

= a bánya által okozott károkat,

= a bányaművelés felhagyásának módját és a tájrendezést.

6. A környezeti és az örökségvédelmi hatásvizsgálat adatai:

- a részletes környezeti, illetve örökségvédelmi hatástanulmány elkészítéséhez szükséges, a létesítmény technológiájából származó adatok rendszerezett összefoglalása.

7. Üzemeltetési stratégia és energetikai alapadatok:

- az erőmű tervezett élettartama,

- az erőmű kapacitás adatai,

- az erőmű megbízhatósága, a karbantartás koncepciója,

- a szolgáltatható villamos energia és hőenergia mennyisége, elkülönítve a kényszer menetrendben és a szabadon kiadható villamos energia mennyiségét,

- az erőmű tervezett szabályozhatósága, üzemviteli jellemzői (pl. indítás, leállítás időszükséglete, szabályozási tartomány, fel-, illetve leterhelés sebessége).

8. Hatásfok:

- számítás bemutatása.

9. Megvalósítási ütemterv:

- az ütemtervnek fel kell ölelni az engedélyezés, az előkészítés, a kivitelezés, valamint az üzembe helyezés főbb fázisait és azok időigényét fő egységekre.

10. Beruházási, üzemeltetési költségek:

- az üzleti terv megalapozásához szükséges mélységben.

11. A berendezések beszerzésének koncepciója:

- a berendezések ismertetése,

- a berendezések szállítói kiválasztásának módszere,

- hazai beszállítási lehetőségek.

12. A beruházás és üzemeltetés szervezése:

- a beruházás irányításának szervezeti rendje,

- üzemeltetés létszámigénye,

- szakképzettségi előírások teljesítése.

13. Minőségbiztosítás:

- koncepció,

- előzetes ismertetést kell adni az előkészítésben, megvalósításban, üzemeltetésben, karbantartásban részt vevő szervek minősítési eljárásáról.

14. Megállapítások, következtetések:

- a tanulmányban foglaltak rövid összefoglalása a fejezetek szerinti sorrendben,

- a további előkészítési fázisokban különös figyelmet érdemlő területek felsorolása.

20. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez * 

A tevékenységek számviteli szétválasztásának alapelvei, a szétválasztással szemben támasztott követelmények és a szétválasztási módszer kötelező tartalmi elemei

Általános rendelkezések

Az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás tevékenységeinek számviteli szétválasztásával megbízható és valós képet kell kapni a vállalkozás engedélyköteles tevékenységeinek (üzletágainak) vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. Az Szt. szerinti éves beszámoló, illetve összevont (konszolidált) éves beszámoló (a továbbiakban együtt: éves beszámoló) kiegészítő mellékletének alá kell támasztania, hogy a tevékenységek között keresztfinanszírozás nem történt, és hogy a vállalkozás nem engedélyes tevékenysége nem veszélyezteti az engedélyköteles tevékenység végzését.

A tevékenységek számviteli szétválasztása során alkalmazott módszereket és vetítési alapokat a társaság számviteli politikájának keretében elkészített számviteli szétválasztási szabályzatban kell részletesen meghatározni. Az éves beszámoló kiegészítő mellékletében a számviteli szétválasztási szabályzat ezen előírásaira is hivatkozni kell. Az engedélyesnek a számviteli szétválasztási szabályzatát a Hivatal bármikor ellenőrizheti.

Integrált villamosenergia-ipari vállalkozások esetében az engedélyes tevékenység(ek) beszámolási időszak alatti megszűnése esetén is tartalmaznia kell a tárgyévi kiegészítő mellékletnek az adott tevékenység(ek) mérlegeit és eredménykimutatásait.

I. A tevékenységek szétválasztásának alapelvei

1. Teljeskörűség elve: a tevékenységek számviteli szétválasztása során - közvetlen hozzárendelés vagy valamilyen felosztási módszer alapján - minden eszköz, forrás, bevétel és ráfordítás felosztásra kerül a vállalkozás tevékenységei között, kivéve ahol a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, illetve e rendelet felmentés ad.

2. Áttekinthetőség és egyszerűség elve: a tevékenységek szétválasztása a vonatkozó törvényeknek megfelelően, lehetőleg egyszerű és átlátható szabályok szerint, nyomon követhető módon történjen.

3. Állandóság elve: a számviteli szétválasztás során alkalmazott szabályrendszer megváltoztatására csak a Hivatal megfelelő idejű és tartalmú tájékoztatása mellett van lehetőség. A szabályrendszer megváltoztatását az engedélyes számviteli szabályzatában rögzíteni kell, és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében is be kell mutatni.

4. Folytonosság elve: a szétválasztott engedélyesek részére a folyamatos működéshez szükséges eszközöket és pénzforrásokat biztosítani kell.

II. *  A tevékenységek szétválasztásával szemben támasztott követelmények

1. *  Az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás engedélyköteles tevékenységeinek bemutatása érdekében az éves beszámoló kiegészítő mellékletének részeként tevékenységi beszámolót kell készíteni. A tevékenységi beszámoló az Szt. 1. számú mellékletében található „A” változatú mérleget és az Szt. 2. számú mellékletében szereplő, összköltségi-eljárással készülő „A” változatú eredménykimutatást tartalmazza a mérleg és az eredménykimutatás értelmezéséhez szükséges kiegészítéssel együtt. A kimutatások tagolására és a tételek tartalmára az Szt. vonatkozó előírásait kell alkalmazni. A hatósági árszabályozás alá eső engedélyes esetében a Hivatal ettől eltérő tagolást is előírhat.

2. *  Az eszközöket, forrásokat, bevételeket és ráfordításokat közvetlenül - vagy amennyiben közvetlenül egyes tevékenységhez nem rendelhetők - az engedélyes számviteli szétválasztási szabályzatában meghatározott módszerek és vetítési alapok alapján kell felosztani. Az eszközökhöz, illetve forrásokhoz kapcsolódó bevételek és ráfordítások tevékenységek közötti megosztását egymással összhangban kell megtenni.

3. *  A több engedélyest kiszolgáló engedélyköteles és támogató tevékenység esetében kiemelten fontos az adott tevékenységet igénybe vevők közötti költségfelosztás bemutatása és indokolása.

4. *  A hatósági árszabályozás alá eső tevékenységet végző engedélyes villamosenergia-ipari vállalkozás köteles a kapcsolt vállalkozásaival kötött szerződéseit, valamint azok alapján felmerült költségeit és bevételeit naprakészen nyilvántartania. Az éves beszámoló Hivatal részére történő benyújtásával egyidejűleg - külön adatszolgáltatásként - valamennyi kapcsolt vállalkozáshoz tartozó forgalmat vállalkozásonként és jogcímenként be kell mutatni.

5. *  A könyvvizsgáló az éves beszámoló vizsgálata keretében köteles megvizsgálni, hogy a tevékenységek szétválasztásának szabályai megfelelően vannak-e dokumentálva, és hogy a szétválasztás a számviteli szétválasztási szabályzatnak megfelelően történt-e. Az éves beszámolónak alá kell támasztania, hogy a tevékenységek között keresztfinanszírozás nem lépett fel és a tevékenységek egyértelműen átláthatók.

III. A szétválasztási módszer kötelező tartalmi elemei

1. Közvetlenül az engedélyes tevékenységhez rendelhető eszközök, források, bevételek és ráfordítások körének fogalmi és tartalmi meghatározása.

2. Közvetlenül az engedélyes tevékenységhez nem rendelhető eszközök, források, bevételek és ráfordítások megosztásának szabályai, legalább mérleg- és eredménykimutatás, illetve a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény és e rendelet szerint meghatározott tételenként.

3. A több engedélyest kiszolgáló támogató és engedélyköteles tevékenységek költségeinek engedélyesenkénti felosztása, az alkalmazott árak kialakításának szabályai.

IV. *  Speciális szabályok

Amennyiben az engedélyes egyidejűleg a Tszt. hatálya alá tartozó, Hivatal hatáskörében kiadott engedéllyel is rendelkezik, köteles e tevékenységére vonatkozóan is önálló tevékenységi beszámolót készíteni.

21. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez

A benyújtandó üzletszabályzat formátumára vonatkozó előírások * 

Az üzletszabályzatot elektronikus úton, szerkeszthető formában kell jóváhagyásra benyújtani. Az üzletszabályzat módosításának kérelmezése esetében szükséges korrektúrás változat benyújtása is, melyből egyértelműen megállapíthatók (például színeltéréssel) a módosítások. Az üzletszabályzatokat a kötelező tartalmi követelményeknek megfelelő tartalomjegyzékkel kell elkészíteni, az oldalakat folyamatos számozással kell ellátni. A mellékletek és a függelékek minden lapján fel kell tüntetni, hányas számú melléklet vagy függelék lapjáról van szó. Az üzletszabályzat, a mellékletek és a függelékek minden oldalán fel kell tüntetni, melyik engedélyes szabályzatáról van szó. A benyújtott üzletszabályzathoz mellékelni szükséges a jóváhagyásra vonatkozó kérelmet és az igazgatási szolgáltatási díj átutalását igazoló dokumentumot. Ha az üzletszabályzat mérete a megjelölt méretkorlátot meghaladja, elektronikus a kapcsolattartás akkor is, ha az engedélyes a nyilatkozatát tartós adathordozón nyújtja be. Az eljárás során véglegezett, jóváhagyásra kerülő üzletszabályzatot két, cégszerű aláírással ellátott példányban papír alapon is be kell nyújtani a Hivatal számára.

Az üzletszabályzatokkal kapcsolatos egyeztetések dokumentálása * 

Az üzletszabályzatok jóváhagyásra történő benyújtása során az átviteli rendszerirányító az elosztókkal, a villamosenergia-kereskedőkkel és a termelői engedélyesekkel, a többi engedélyes az energetikai felhasználói érdekképviseletével történt egyeztetések eredményeit tanúsító iratokat csatolja a kérelemhez. Amennyiben az egyetértés megvan, azt elegendő röviden jelezni. Amennyiben az egyetértés hiányzik, a kifogásokat egy összegző táblázatban a kifogást tevő megjelölésével és az elutasítás indokolásával megjelölve, össze kell gyűjteni és a jóváhagyásra beterjesztett kérelem mellékleteként csatolni. A csatolt dokumentumot az abban érintett érdekelt felek aláírásukkal hitelesítik.

Az üzletszabályzatok kötelező tartalmi követelményei

Az átviteli rendszerirányító, az elosztó hálózati engedélyes, a szervezett villamosenergia-piac engedélyese, valamint - a VET 72. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel - a villamosenergia-kereskedő és a termelői engedélyes köteles üzletszabályzatot kidolgozni és azt szerződéses kapcsolataiban alkalmazni. Az engedélyes köteles üzletszabályzatában az általa nyújtott szolgáltatások általános műszaki, kereskedelmi, elszámolási és fizetési szerződési feltételeit feltüntetni. Az üzletszabályzatoknak ennek alapján különösen a következőket kell tartalmazniuk.

I. Általános rendelkezések

1. Az üzletszabályzat hatálya, fogalommeghatározások, az engedélyesre vonatkozó adatok, tevékenység bemutatása.

2. Az üzletszabályzattól - mint általános szerződési feltételrendszertől - történő eltérés lehetőségei, egyedi feltételek kialakításának lehetősége. Egyedi feltételek alkalmazása esetén az engedélyes köteles az egyedi feltételeket nyilvánosságra hozni, és azokat minden, a feltételeket teljesítő szerződő fél részére biztosítani. E rendelkezést az üzletszabályzatban fel kell tüntetni, a nyilvánosságra hozatal helyének megjelölésével együtt.

3. Az engedélyes által nyújtott szolgáltatás részletes bemutatása, ehhez kapcsolódóan:

a) a szolgáltatást igénybe venni kívánó rendszerhasználó szerződéskötési igényének kezelése (folyamat a szerződéskötésig, a szerződéskötést megelőzően a felek által teljesítendő feltételek)

aa) igénybejelentés rendje

ab) *  tájékoztatás az igénybejelentésre az engedélyes részéről, annak megjelölésével, hogy más engedélyeseknél történő eljárást megbízási szerződés alapján ellát-e, ha igen, mely engedélyeseknél és milyen feltételek szerint,

ac) a szerződéskötéshez szükséges adatok, iratok biztosításának rendje;

b) a szerződéskötésre vonatkozó szabályok

ba) a létrejövő szerződést - annak teljes tartalmával - írásba kell foglalni

bb) a szerződés hatálybalépéséhez szükséges esetleges további feltételek (igazolások, nyilatkozatok más engedélyesektől, ezek beszerzésének rendje, határideje);

c) a szerződés teljesítésére vonatkozó rendelkezések

ca) *  az engedélyes által nyújtott szolgáltatás minőségi paraméterei

cb) elszámolás, elszámolási időszakok

cc) mérés, elszámolás hibás mérés esetén

cd) mérlegkörre vonatkozó információk

ce) fizetési módok és határidők;

d) a szerződés teljesítésében részt vevő harmadik személyek és a velük fennálló kapcsolatok bemutatása;

e) eljárás üzemzavar, korlátozás esetén

ea) kölcsönös tájékoztatási kötelezettség

eb) a tájékoztatás elmulasztásának következményei

ec) együttműködés a helyreállítás érdekében;

f) a szerződés megszűnésének esetei

fa) a szerződés időtartamának meghatározása

fb) rendes felmondás szabályai - a rendes felmondás joga nem korlátozható

fc) azonnali hatályú felmondás - az azonnali felmondáshoz vezető súlyos szerződésszegések meghatározása

fd) a szerződés megszűnésének egyéb esetei

fe) elszámolás a szerződés megszűnése esetén;

g) a szerződésszegés kezelése

ga) a szerződésszerű teljesítés ellenőrzésének módja, eljárásrendje

gb) a szerződésszegés bizonyítására vonatkozó szabályok

gc) az azonnali felmondást nem eredményező szerződésszegések következményei;

h) adatvédelem

ha) a szerződő fél kezelt személyes adatainak köre

hb) azon személyek megjelölése, akik számára a kezelt adatok vagy azok meghatározott részei átadhatók

hc) eljárásrend a személyes adatokhoz fűződő jogok megsértése esetén;

i) panaszügyintézésre vonatkozó rendelkezések

ia) a beérkező panaszok rögzítése, archiválása

ib) a szükséges egyeztetések végrehajtásának dokumentálása

ic) érdemi válaszadási határidő

id) a válaszadási határidő elmulasztásának következménye;

j) ügyfélszolgálatok, fogyasztói irodák, egyéb elérhetőségek

ja) állandó ügyfélszolgálati irodák felsorolása, azok nyitvatartási idejével együtt, az ott ellátott feladatok megjelölésével

jb) ügyfélszolgálati fiókirodák felsorolása, azok nyitvatartási idejével együtt, az ott ellátott feladatok megjelölésével

jc) telefonszámok, postacímek, azok megjelölésével együtt, hogy mely telefonszámon milyen ügyeket lehet elintézni, illetve mely postacímen milyen bejelentés tehető;

k) vitarendezés, értesítések

ka) irányadó jogszabályok megjelölése

kb) bírósági kikötések

kc) kölcsönös értesítések rendje, határideje, módja.

4. *  Az engedélyes által a felhasználói körben alkalmazott szerződésminták.

5. *  Ha az engedélyes mérlegkör-felelős, az általa alkalmazott mérlegkör tagsági szerződés minta.

II. Az egyes engedélyesekre vonatkozó további rendelkezések

1. Az átviteli rendszerirányító köteles az 1. pontban előírtakon felül üzletszabályzatában szabályozni, illetve feltüntetni:

a) a villamosenergia-rendszer működéséhez, valamint a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátáshoz szükséges információk részletes körét, ezen információk átadásának rendjét;

b) *  a mérésre és elszámolásra vonatkozó szabályokat, eljárásrendet;

c) a rendszerszintű szolgáltatások beszerzésének rendjét, a beszerzések feltételeinek nyilvánosságra hozatala módját;

d) * 

e) a folyamatos és biztonságos szolgáltatásra vonatkozó, üzleti titok körébe nem tartozó főbb műszaki paramétereket;

f) *  pénzügyi biztosítékok rendszerét;

g)-h) * 

i) az üzemzavar, korlátozás és szüneteltetés esetén alkalmazandó szabályokat;

j) *  a villamosenergia-piac résztvevőivel való együttműködés körét és eljárásrendjét;

k) az átviteli hálózathoz történő hozzáférés műszaki feltételeit;

l) * 

m) a mérőberendezések felszerelésének, hitelesítésének és karbantartásának rendjét;

n) az idegen ingatlanok tulajdon- és használati jogának korlátozására vonatkozó eljárások rendjét;

o) az üzemi szabályzatban meghatározott adatok és információk szolgáltatásának rendjét;

p) * 

q) a minőségre, megbízhatóságra vonatkozó követelményeket;

r) *  a villamosenergia-piac résztvevőivel kötendő szerződésmintákat; és

s) *  az átviteli hálózathoz történő csatlakozásra és a csatlakozási költség megfizetésére vonatkozó szabályokat.

t) * 

2. Az elosztó hálózati engedélyesek kötelesek az I. pontban előírtakon felül üzletszabályzatukban szabályozni, illetve feltüntetni:

a) a folyamatos és biztonságos szolgáltatásra vonatkozó, üzleti titok körébe nem tartozó főbb műszaki paramétereket;

b) a környezetvédelmi előírások betartásának garanciális feltételeit;

c) a vásárlók/felhasználók biztonságos ellátására vonatkozó garanciákat, az üzemzavarok elhárítására vonatkozó rendelkezéseket;

d) a fejlesztési tervek végrehajtásának rendjét;

e) az üzemzavar és korlátozás esetén alkalmazandó szabályokat;

f) a villamosenergia-piac más résztvevőivel való együttműködés műszaki feltételeit;

g) a közcélú hálózathoz történő hozzáférés műszaki feltételeit;

h) az idegen ingatlanok tulajdon- és használati jogának korlátozására vonatkozó eljárások rendjét;

i) a hálózaton végzendő, előre tervezhető karbantartási-felújítási munkálatok végzéséről történő értesítés rendjét;

j) a mérőberendezések felszerelésének, hitelesítésének és karbantartásának rendjét;

k) az összekötő berendezések üzemeltetésére és az üzemzavar elhárítására vonatkozó szerződések feltételeit;

l) a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott adatok és információk szolgáltatásának rendjét;

m) a felhasználói igény kielégítésének műszaki-gazdasági feltételeinek közlésére vonatkozó határidőket;

n) a csatlakozási költség megfizetésére vonatkozó szabályokat;

o) a közvilágítás céljait szolgáló berendezések közcélú hálózat tartószerkezetein történő elhelyezésére és üzemeltetésére vonatkozó szabályokat, valamint szerződési feltételeket;

p) a szolgáltatás minőségére vonatkozó követelményeket;

r) a kereskedővel kötött szerződések felhasználókat is érintő rendelkezéseit;

s) * 

t) *  az igénybejelentésre szolgáló nyomtatvány, a csatlakozási szerződés és a hálózathasználati szerződés felhasználókra, erőművekre (ezen belül külön a háztartási méretű kiserőművekre) vonatkozó mintáit;

u) *  a szerződés nélkül villamos energiát vételező személyekkel szembeni eljárás rendjét, az ellátásban való részvétel jogszerűvé tételének módját, a villamosenergia-vásárlási szerződés nélküli vételezés időtartama alatt felhasznált villamosenergia-mennyisége és elszámolási ára meghatározásának módját, valamint az elszámolás szabályait;

v) *  az alaptevékenységen kívül végzett tevékenységek bemutatását, így különösen

va) az engedélyes által végzett, az alaptevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások felsorolását, és

vb) az engedélyes által a felhasználók igénye alapján külön díj ellenében végezhető, alapszolgáltatáson túli kiegészítő szolgáltatások körét és díját;

w) *  a fogyasztásmérő-berendezés kötelező szakértői vizsgálatának igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő szakértővel történő lebonyolításának és a vizsgálat megrendelésének módját;

x) *  a helyszíni felülvizsgálat nélkül megválaszolható csatlakozási igények esetei.

3. A szervezett villamosenergia-piac engedélyese üzletszabályzatában az I. pontban foglaltakon túl köteles szabályozni, illetve feltüntetni:

a) a szervezett villamosenergia-piacon történő kereskedés feltételeit;

b) a szervezett villamosenergia-piaci tagság feltételeit.

4. A villamosenergia-kereskedő az I. pontban meghatározott feltételeken túl üzletszabályzatában köteles szabályozni, illetve feltüntetni:

a) a villamos energia értékesítésére vonatkozó általános szerződési feltételeinek mintáját;

b) az általa alkalmazott áralkalmazási feltételeket és az árakat;

c) az árak megváltoztatásának feltételeit, árváltozás esetén alkalmazandó eljárást;

d) a védendő fogyasztók részére nyújtott különleges bánásmód részletes szabályait;

e) * 

f) az egyetemes szolgáltatásba történő visszatérés feltételeit;

g) *  a felhasználóval VET 63. § (1) bekezdés alapján kötendő megbízási szerződés mintáját;

h) az egyedi közvilágítási szerződési feltételeket.

5. Az egyetemes szolgáltató az I. pontban, illetve a II.4. pontban meghatározottakon felül üzletszabályzatában köteles szabályozni, illetve feltüntetni:

a) az igénybejelentésre szolgáló nyomtatvány mintáját;

b) az igénybejelentéssel kapcsolatosan a hálózati engedélyessel történő egyeztetés határidejét;

c) a felhasználó személyében bekövetkező változás esetén a helyszíni ellenőrzésről szóló, a felhasználó részére küldött értesítés mintáját, amelynek tartalmaznia kell a felhasználó időpont-egyeztetésre vonatkozó jogára történő figyelmeztetést is;

d) az egyetemes szolgáltatási körből történő kilépés rendjét.

6. A termelő az I. pontban meghatározott feltételeken túl üzletszabályzatában köteles szabályozni, illetve feltüntetni:

a) a folyamatos és biztonságos szolgáltatásra vonatkozó, üzleti titok körébe nem tartozó főbb műszaki paramétereket;

b) a környezetvédelmi előírások betartásának garanciális feltételeit;

c) a vásárlók/felhasználók biztonságos ellátására vonatkozó garanciákat, az üzemzavarok elhárítására vonatkozó rendelkezéseket;

d) a fejlesztési tervek végrehajtásának rendjét;

e) az üzemzavar és korlátozás esetén alkalmazandó szabályokat;

f) a villamosenergia-piac más résztvevőivel való együttműködés műszaki feltételeit.

22. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez * 

Az erőművi főberendezések adatai

A 4-6. és 9. számú mellékletben meghatározott adatszolgáltatás esetén, az erőművi főberendezések adatait - az alkalmazott technológiától függő módon - a Hivatal honlapján meghatározott formátumban az alábbi adatok megadásával kell összeállítani.

1. Az alkalmazott berendezésektől függetlenül

1.1. típus,

1.2. gyártó,

1.3. gyári szám,

1.4. gyártási év,

1.5. üzembe helyezési időpont,

1.6. maradó élettartam (a napelemtáblát és az invertert nem beleértve).

2. A beépített berendezések száma (db).

3. Kazán vagy füstgáz hőhasznosító kazán (hőcserélő) esetében

3.1. névleges teljesítőképesség (MWth),

3.2. póttüzelés esetében

a) maximális hőteljesítmény (MWth),

b) tüzelőanyag,

3.3. forró víz kazán esetében

a) forró víz névleges vízáram (t/h),

b) névleges belépő hőmérséklet (°C),

c) névleges kilépő hőmérséklet (°C),

3.4. gőzkazán esetében

a) névleges gőztermelés (t/h),

b) frissgőz hőmérséklet (°C),

c) frissgőz nyomás (bar).

4. Gázturbina esetében

4.1. névleges teljesítőképesség (MW),

4.2. tüzelőanyag,

4.3. tüzelőanyag mennyiség (Nm3/h; kg/h).

5. Kondenzációs gőzturbina esetében

5.1. névleges teljesítőképesség (MW),

5.2. névleges gőznyelés (t/h),

5.3. frissgőz hőmérséklete (°C),

5.4. frissgőz nyomás (bar).

6. Elvételes kondenzációs gőzturbina esetében

6.1. névleges teljesítőképesség (MW),

6.2. névleges gőznyelés (t/h),

6.3. frissgőz hőmérséklet (°C),

6.4. frissgőz nyomás (bar),

6.5. gőzelvétel tömegárama (t/h),

6.6. gőzelvétel nyomása (bar),

6.7. gőzelvétel hőmérséklete (°C).

7. Ellennyomású gőzturbina esetében

7.1. névleges teljesítőképesség (MW),

7.2. névleges gőznyelés (t/h),

7.3. frissgőz hőmérséklet (°C),

7.4. frissgőz nyomása (bar),

7.5. ellennyomás hőmérséklet (°C).

8. Elvételes ellennyomású gőzturbina esetében

8.1. névleges teljesítőképesség (MW),

8.2. névleges gőznyelés (t/h),

8.3. frissgőz hőmérséklete (°C),

8.4. frissgőz nyomása (bar),

8.5. kondenzátor nyomás (bar),

8.6. gőzelvétel tömegárama (t/h),

8.7. gőzelvétel nyomása (bar),

8.8. gőzelvétel hőmérséklete (°C),

8.9. ellennyomás (bar),

8.10. ellennyomás hőmérséklete (°C).

9. Gázmotor esetében

9.1. névleges villamos teljesítőképesség (MW),

9.2. névleges hő teljesítőképesség (MW),

9.3. hőcserélő névleges teljesítőképessége (MW)

a) keverék hűtő,

b) olaj hűtő,

c) motor hűtő,

d) kipufogógáz hűtő,

9.4. összes kinyerhető teljesítmény (MW),

9.5. villamos hatásfok névleges teljesítménynél (%),

9.6. termikus hatásfok névleges teljesítménynél (%),

9.7. eredő hatásfok névleges teljesítménynél (%),

9.8. kilépő víz hőmérséklet (°C),

9.9. átáramló vízmennyiség (m3/h).

10. Szélerőmű esetében

10.1. tengelymagasság (m),

10.2. rotor átmérő (m),

10.3. rotor fordulatszám (1/perc),

10.4. lapátok száma (db),

10.5. lapátok hossza (m),

10.6. lapátok anyaga,

10.7. indító szélsebesség (m/s),

10.8. névleges szélsebesség (m/s),

10.9. leállító szélsebesség (m/s),

10.10. túlélő szélsebesség (m/s),

10.11. generátor névleges teljesítőképessége (MW),

10.12. generátor névleges kapocsfeszültsége (V),

10.13. toronyból kiadott névleges feszültség (V),

10.14. helyrajzi szám,

10.15. EOV koordináta.

11. Napelemtábla esetében

11.1. az alkalmazott napelemtábla típusa (gyártási szabvány),

11.2. a telepítés módja (fix vagy napkövető),

11.3. a napelemtábla névleges teljesítőképessége (W),

11.4. a napelemtábla felülete (m2).

12. Villamos forgógép esetében

12.1. névleges teljesítőképesség (MW),

12.2. névleges kapocsfeszültség (kV).

13. Energiatároló esetében

13.1. névleges teljesítőképesség (MW),

13.2. energiatárolási kapacitás (MWh),

13.3. töltési idő (óra),

13.4. kisütési idő (óra),

13.5. energiaátalakítási hatásfok (%),

13.6. az energiatárolás módja.

14. Inverter esetében

14.1. egység névleges teljesítőképessége (kW),

14.2. a hálózati csatlakozás névleges feszültsége (kV).

15. Transzformátor esetében

15.1. névleges teljesítőképesség (MVA),

15.2. primer oldali névleges feszültség (kV),

15.3. szekunder oldali névleges feszültség (kV),

15.4. tercier oldali névleges feszültség (kV).

23/a. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez * 

Kérelem szociálisan rászoruló személyként a védendő fogyasztók nyilvántartásába történő felvétel / nyilvántartásába vétel meghosszabbítása iránt

A) A FOGYASZTÓ TÖLTI KI

A villamosenergia-kereskedő (a lakossági fogyasztót ellátó kereskedő vagy az egyetemes szolgáltató) által kiállított számlán megjelölt felhasználási hely

a) egyértelmű meghatározására alkalmas, az elosztónál nyilvántartott azonosító:

b) címe (irányítószám, település, utca/út/tér, házszám, lépcsőház, emelet, ajtó):

A villamosenergia-kereskedő által kiállított számlán fogyasztóként megjelölt személy

a) családi és utóneve:

b) születési neve:

c) anyja neve:

d) születési helye és ideje:

e) lakóhelye (irányítószám, település, utca/út/tér, házszám, lépcsőház, emelet, ajtó):

f) tartózkodási helye (irányítószám, település, utca/út/tér, házszám, lépcsőház, emelet, ajtó):

Ha a villamosenergia-kereskedő által kiállított számlán megjelölt személy nem saját jogán, hanem a vele egy háztartásban élő személyre tekintettel kéri védendő fogyasztóként történő nyilvántartásba vételét (nyilvántartásba vételének meghosszabbítását), e személy

a) családi és utóneve:

b) születési neve:

c) anyja neve:

d) születési helye és ideje:

e) lakóhelye (irányítószám, település, utca/út/tér, házszám, lépcsőház, emelet, ajtó):

f) tartózkodási helye (irányítószám, település, utca/út/tér, házszám, lépcsőház, emelet, ajtó):

Az alábbi igazolás alapján kérem az elosztó

a) *  nyilvántartásába szociálisan rászoruló (védendő) fogyasztóként történő felvételem,

b) *  nyilvántartásában szociálisan rászoruló (védendő) fogyasztóként történő nyilvántartásom meghosszabbítását.

Kelt:

............................................................
fogyasztó aláírása

B) *  AZ IGAZGATÁSI SZERV TÖLTI KI

Eljáró igazgatási szerv megnevezése:

Székhelye:

Igazolom, hogy

(név):

(születési név):

(anyja neve):

(születési helye és ideje):

(lakóhelye):

(tartózkodási helye):

fogyasztó

a) *  saját jogán

b) *  vele egy háztartásban élő

(név):

(születési név):

(anyja neve):

(születési helye és ideje):

(lakóhelye):

(tartózkodási helye):

személyre tekintettel

a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdésében foglaltak alapján szociálisan rászoruló fogyasztónak minősül.

A fogyasztó *  / a vele közös háztartásban élő személy * 

a) *  a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 32/B. §-a szerinti időskorúak járadékában részesül,

b) *  a Szoctv. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult,

c) *  a Szoctv. 38. §-a szerinti lakásfenntartási támogatásban vagy a Szoctv. 45. § (1) bekezdés a) pontja szerint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásban részesül,

d) *  a Szoctv. 40-44. §-a szerinti ápolási díjban részesül,

e) *  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. §-a szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult,

f) *  a Gyvt. 25. §-a szerinti otthonteremtési támogatásban részesült, a támogatás megállapításától számított 3 éven keresztül, vagy

g) *  a Gyvt. 54. §-a szerinti nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő, aki saját háztartásában neveli a gondozásába helyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket.

A fogyasztó szociális rászorultságának fennállását a(z) ........... számú határozat alapján igazolom.

A fogyasztó szociális rászorultságát a fentiek szerint megalapozó körülmény

a) *  határozatlan ideig,

b) *  határozott ideig: ............... -ig

áll fenn.

Ugyanazon fogyasztónak egyidejűleg csak egy felhasználási hely tekintetében adható ki igazolás!

Kelt:

P. H.

......................................................................
eljáró igazgatási szerv

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

Az űrlapot géppel vagy tollal, nyomtatott betűkkel kell kitölteni.

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 64. § (1) bekezdése alapján a védendő fogyasztók nyilvántartásába történő felvétel

a) szociálisan rászoruló fogyasztóként és/vagy

b) fogyatékkal élő fogyasztóként

kérelmezhető.

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése alapján szociálisan rászoruló fogyasztónak azt a természetes személyt kell tekinteni, aki, vagy akinek háztartásában élő személy:

a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 32/B. §-a szerinti időskorúak járadékában részesül,

b) a Szoctv. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult,

c) a Szoctv. 38. §-a szerinti lakásfenntartási támogatásban vagy a Szoctv. 45. § (1) bekezdés a) pontja szerint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásban részesül,

d) a Szoctv. 40-44. §-a szerinti ápolási díjban részesül,

e) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. §-a szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,

f) a Gyvt. 25. §-a szerinti otthonteremtési támogatásban részesült, a támogatás megállapításától számított 3 éven keresztül, vagy

g) a Gyvt. 54. §-a szerinti nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő, aki saját háztartásában neveli a gondozásába helyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket.

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. § 19. pontja szerint fogyatékkal élő fogyasztó:

a) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy,

b) a vakok személyi járadékában részesülő személy, továbbá

c) *  az a személy, akinek életét vagy egészségét közvetlenül veszélyezteti a villamosenergia-szolgáltatásból való kikapcsolás vagy a villamosenergia-szolgáltatás megszakadása.

Az az igénylő, aki egyidejűleg mind szociálisan rászoruló fogyasztónak, mind fogyatékkal élő fogyasztónak minősül, mindkét jogcímen történő nyilvántartásba vételét kezdeményezheti, és egyaránt jogosulttá válhat a szociálisan rászoruló fogyasztóknak nyújtott kedvezményekre, valamint a fogyatékkal élőket megillető különleges bánásmódra. Ebben az esetben külön-külön igazolni kell, hogy a fogyasztó szociálisan rászoruló fogyasztónak, illetve fogyatékkal élő fogyasztónak minősül. A fogyatékkal élő fogyasztóként történő nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez a 23/b. számú melléklet szerinti adatlapot kell benyújtani.

Az A) részben szereplő adatokat a fogyasztó tölti ki, és az adatok valódiságát aláírásával igazolja.

A B) részben szereplő adatokat az a szerv tölti ki, amelyik a szociális rászorultságot megalapozó jogosultságot, ellátást, tényt megállapította.

Tekintettel arra, hogy a védendő fogyasztó a védettséggel járó jogait csak egy felhasználási helyen gyakorolhatja, ugyanazon igénylőnek, fogyasztónak egyidejűleg csak egy felhasználási hely tekintetében adható ki igazolás.

Az igazolást a lakossági fogyasztónak kell benyújtania az elosztóhoz az igazolás kiállításától számított 30 napon belül, a nyilvántartásba történő felvétel iránti igény bejelentésekor. A 30 nap elteltét követően az igénylőnek új igazolást kell kérnie.

A nyilvántartásba történő felvételt követő évtől a szociálisan rászoruló fogyasztó minden év március 31-ig köteles igazolni, hogy védettsége továbbra is fennáll.

23/b. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez * 

Kérelem fogyatékkal élő személyként a védendő fogyasztók nyilvántartásába történő felvétel / nyilvántartásába vétel meghosszabbítása iránt

A) A FOGYASZTÓ TÖLTI KI

A villamosenergia-kereskedő (a lakossági fogyasztót ellátó kereskedő vagy az egyetemes szolgáltató) által kiállított számlán megjelölt felhasználási hely

a) egyértelmű meghatározására alkalmas, az elosztónál nyilvántartott azonosító:

b) címe (irányítószám, település, utca/út/tér, házszám, lépcsőház, emelet, ajtó):

A villamosenergia-kereskedő által kiállított számlán fogyasztóként megjelölt személy

a) családi és utóneve:

b) születési neve:

c) anyja neve:

d) születési helye és ideje:

e) lakóhelye (irányítószám, település, utca/út/tér, házszám, lépcsőház, emelet, ajtó):

f) tartózkodási helye (irányítószám, település, utca/út/tér, házszám, lépcsőház, emelet, ajtó):

g) ellátási szünet esetén értesítendő személy családi és utóneve, értesítési címe (irányítószám, település, utca/út/tér, házszám, lépcsőház, emelet, ajtó), telefonszáma:

Ha a villamosenergia-kereskedő által kiállított számlán megjelölt személy nem saját jogán, hanem a vele egy háztartásban élő személyre tekintettel kéri védendő fogyasztóként történő nyilvántartásba vételét (nyilvántartásba vételének meghosszabbítását), e személy

a) családi és utóneve:

b) születési neve:

c) anyja neve:

d) születési helye és ideje:

e) lakóhelye (irányítószám, település, utca/út/tér, házszám, lépcsőház, emelet, ajtó):

f) tartózkodási helye (irányítószám, település, utca/út/tér, házszám, lépcsőház, emelet, ajtó):

Az alábbi igazolások alapján kérem az elosztó

a) nyilvántartásába fogyatékkal élő (védendő) fogyasztóként történő felvételem,

b) nyilvántartásában fogyatékkal élő (védendő) fogyasztóként történő nyilvántartásom meghosszabbítását.

Nyilatkozom, hogy a fogyasztóként megjelölt személy háztartásában

a) van,

b) nincs

olyan személy, aki nem minősül fogyatékkal élőnek.

Kelt:

..........................................

fogyasztó / eltartó aláírása

B) AZ IGAZGATÁSI SZERV TÖLTI KI

Eljáró igazgatási szerv megnevezése:

Székhelye:

A(z) ........... számú határozat alapján igazolom, hogy

a) (név):

(születési név):

(anyja neve):

(születési helye és ideje):

(lakóhelye):

(tartózkodási helye):

fogyasztó

b) a fenti fogyasztóval egy háztartásban lakó

(név):

(születési név):

(anyja neve):

(születési helye és ideje):

(lakóhelye):

(tartózkodási helye):

személy

(i) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesül,

(ii) a vakok személyi járadékában részesül.

Ugyanazon fogyasztónak egyidejűleg csak egy felhasználási hely tekintetében adható ki igazolás!

Kelt:

P. H.

................................................

eljáró igazgatási szerv

C) A KEZELŐORVOS - ENNEK HIÁNYÁBAN A HÁZIORVOS - TÖLTI KI

Orvos neve (egészségügyi szolgáltató megnevezése):

Orvos címe (egészségügyi szolgáltató székhelye):

Orvos pecsétszáma (egészségügyi szolgáltató működési engedélyének száma):

Igazolom, hogy a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 33. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az igénylő vagy a vele közös háztartásban élő személy adatai és fogyatékosságának jellege a következő:

Név (születési név) Születési hely és idő Lakóhely (tartózkodási hely) Korlátozottság jellege [Rendelet 33. § (1) bekezdés b) pont bb) vagy bc) alpontja]*
* Az orvos tölti ki!

A táblázatban fel kell tüntetni az igénylőt, akit a fogyatékossága okán a Rendelet 33. § (1) bekezdése szerinti eseteknek megfelelően különleges bánásmódban kell részesíteni a villamos energia felhasználása során. A fogyatékosság jellegénél a korlátozottság jellegének megfelelő betűjelet vagy betűjeleket kell megadni.

A Rendelet 33. § (1) bekezdés b) pontja szerinti fogyatékosság esetén annak jellege alapján álláspontom szerint a fogyasztó tekintetében az alábbi típusú különleges bánásmód (bánásmódok) alkalmazása lehet indokolt:

a) havi (időközi) mérőleolvasás a felhasználási helyen,

b) készpénzben történő számlakiegyenlítés a felhasználási helyen,

c) az általánostól eltérő, de a műszaki-biztonsági előírásoknak megfelelő mérőhely-kialakítás,

d) a számla értelmezéséhez az engedélyes üzletszabályzata szerint nyújtott egyedi segítség, különösen nagyobb betűmérettel nyomtatott számla, helyszíni számla magyarázat, számlafordíttatás,

e) egyéb szolgáltatás, éspedig:

A 33. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti körbe tartozó fogyatékkal élő személy vonatkozásában a villamosenergia-ellátás kikapcsolásának, szüneteltetésének vagy szünetelésének esetén értesítendő személy vagy szervezet neve, telefonszáma: .................................................

Alulírott ....................... mint a fent megjelölt személy orvosi ellátását végző orvos, a Rendelet 33. § (1) bekezdésében foglaltak alapján kijelentem, hogy a fent megjelölt fogyatékossági állapotra vonatkozó adatok a valóságnak megfelelnek.

Kelt:

P. H.

..................................

orvos aláírása

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

Az űrlapot géppel vagy tollal, nyomtatott betűkkel kell kitölteni.

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 64. § (1) bekezdése alapján a védendő fogyasztók nyilvántartásába történő felvétel

a) fogyatékkal élő fogyasztóként és/vagy

b) szociálisan rászoruló fogyasztóként

kérelmezhető.

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. § 19. pontja szerint fogyatékkal élő fogyasztó:

a) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy,

b) a vakok személyi járadékában részesülő személy, továbbá

c) az a személy, akinek életét vagy egészségét közvetlenül veszélyezteti a villamosenergia-szolgáltatásból való kikapcsolás vagy a villamosenergia-szolgáltatás megszakadása.

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 30. § (1) bekezdése alapján szociálisan rászoruló fogyasztónak azt a természetes személyt kell tekinteni, aki, vagy akinek háztartásában élő személy:

a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 32/B. §-a szerinti időskorúak járadékában részesül,

b) a Szoctv. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult,

c) *  a Szoctv. 38. §-a szerinti lakásfenntartási támogatásban vagy a Szoctv. 45. § (1) bekezdés a) pontja szerint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásban részesül,

d) a Szoctv. 40-44. §-a szerinti ápolási díjban részesül,

e) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. §-a szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,

f) a Gyvt. 25. §-a szerinti otthonteremtési támogatásban részesült, a támogatás megállapításától számított 3 éven keresztül, vagy

g) a Gyvt. 54. §-a szerinti nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő, aki saját háztartásában neveli a gondozásába helyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket.

Az az igénylő, aki egyidejűleg mind fogyatékkal élő fogyasztónak, mind szociálisan rászoruló fogyasztónak minősül, mindkét jogcímen történő nyilvántartásba vételét kezdeményezheti, és egyaránt jogosulttá válhat a fogyatékkal élőket megillető különleges bánásmódra, valamint a szociálisan rászoruló fogyasztóknak nyújtott kedvezményekre. Ebben az esetben külön-külön igazolni kell, hogy a fogyasztó fogyatékkal élő fogyasztónak, illetve szociálisan rászoruló fogyasztónak minősül. A szociálisan rászoruló fogyasztóként történő nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez a 23/a. számú melléklet szerinti adatlapot kell benyújtani.

Tekintettel arra, hogy a védendő fogyasztó a védettséggel járó jogait csak egy felhasználási helyen gyakorolhatja, ugyanazon igénylőnek, fogyasztónak egyidejűleg csak egy felhasználási hely tekintetében adható ki igazolás.

Az A) részben szereplő adatokat az igénylő vagy eltartója tölti ki, és az adatok valódiságát aláírásával igazolja.

A B) részben szereplő adatokat a fogyatékkal élő személyt megillető fenti támogatásokat megállapító vagy folyósító szerv tölti ki.

A C) részt a fogyatékkal élő személyt kezelő orvos - ennek hiányában a háziorvos - tölti ki a következők szerint:

a) a Rendelet 33. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontját kell megjelölni, ha a fogyatékkel élő személy fogyatékossági támogatásban részesül,

b) a Rendelet 33. § (1) bekezdése b) pont bc) alpontját kell megjelölni, ha a villamosenergia-szolgáltatásból való kikapcsolás vagy a villamosenergia-szolgáltatás megszakadása a lakossági fogyasztó vagy a vele közös háztartásban élő személy életét vagy egészségét közvetlenül veszélyezteti.

Az orvos által a fogyatékosság jellege alapján javasolt különleges bánásmódot az engedélyes az üzletszabályzatában meghatározottakkal összhangban biztosítja.

Az értesítendő személy vagy szervezet neve, telefonszáma mezőbe annak az értesítendőnek a nevét, telefonszámát kell beírni, aki a szolgáltatás kikapcsolása, szüneteltetése vagy szünetelése esetén érdemben tud egyeztetni az érintett engedélyessel a szükséges intézkedések megtételéről.

Az egészségi állapotra vonatkozó besorolás valódiságát az orvos aláírásával igazolja.

A fogyatékosság jellegét igazoló orvos részére be kell mutatni a fogyatékkal élő személy fogyatékossága tekintetében a rehabilitációs szakértői szerv által kiállított szakvéleményt, szakhatósági állásfoglalást, határozatot, amennyiben ilyen készült.

Az igazolást az igénylőnek kell benyújtania az elosztóhoz az igazolás kiállításától számított 30 napon belül, a nyilvántartásba történő felvétel iránti igény bejelentésekor. A 30 nap elteltét követően az igénylőnek új igazolást kell kérnie.

A nyilvántartásba történő felvételt követő évtől a védendő fogyasztó minden év március 31-ig köteles igazolni, hogy védettsége továbbra is fennáll. Nem kell évenkénti igazolást benyújtania a fogyatékkal élő fogyasztók nyilvántartásában szereplő személynek, ha az állapotában, illetve a háztartásában lakó fogyatékkal élő személy állapotában - orvosi szakvéleménnyel igazolhatóan - nem várható jelentős javulás.

24. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez * 

Az Európai Unió szervei felé teljesítendő jelentéstétel és adatszolgáltatás rendje

A B C D E F
1. 24. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez
2. Az Európai Unió felé teljesítendő adatszolgáltatás rendje
3. EU jogszabály címe Jogszabályi hely Adatszolgáltatási, jelentéstételi kötelezettség Határidő A jelentéstételért felelős államigazgatási szerv
4. *  I. Az Európai Parlament és a Tanács 714/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről 17. cikk (7) bekezdés Minden egyes, a 17. cikk (1), (2) és (3) bekezdése szerinti mentességhez kapcsolódó mentességi kérelem egy példányát haladéktalanul el kell juttatni az Ügynökségnek és a Bizottságnak; a 17. cikk (1), (2) és (3) bekezdése szerinti mentességről szóló határozatot a helyzettől függően az érintett szabályozó hatóság vagy az Ügynökség haladéktalanul megküldi a Bizottságnak a határozat szempontjából minden egyéb lényeges információval együtt. amikor kérelem érkezik azonnal; amikor ilyen döntés születik azonnal Hivatal
5. *  20. cikk (1) és (2) bekezdés TSO-k közötti kompenzációs mechanizmus. 2004. július 1-től rendszeresen Hivatal
6. *  22. cikk (1) bekezdés 2004. július 1-ig értesíteni kell a Bizottságot az 1228/2003/EK rendeletben meghatározott rendelkezéseknek megfelelő szabályokról, valamint haladéktalanul be kell jelenteni minden későbbi, ezeket érintő módosítást; 2011. március 3-ig értesíteni kell a Bizottságot az 1228/2003/EK rendeletben meghatározott rendelkezéseknek nem megfelelő szabályokról, valamint haladéktalanul be kell jelenteni minden későbbi, ezeket érintő módosítást. 2004. július 1.,
2011. március 3., valamint minden későbbi, ezeket érintő módosítás esetén
Hivatal
7. *  II. Az Európai Parlament és a Tanács 2009/72/EK irányelve (2009. július 13.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről 3. cikk (15) bekezdés Tájékoztatni kell a Bizottságot minden olyan intézkedésről, amelyet az egyetemes szolgáltatási és közszolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében hoztak - beleértve a fogyasztóvédelmet és a környezetvédelmet is -, valamint azok belföldi és nemzetközi versenyre gyakorolt lehetséges hatásairól. kétévente Hivatal, fogyasztóvédelemért felelős miniszter, Földművelésügyi Minisztérium
8. *  4. cikk Az ellátás biztonságának figyelemmel kísérése eredményeképpen tett megállapításokat, és az azoknak megfelelően meghozott vagy tervezett intézkedéseket körvonalazó jelentést haladéktalanul továbbítani kell a Bizottságnak. A jelentés kiterjed a belföldi piac kínálat/kereslet egyensúlyára, a várható jövőbeli kereslet szintjére és a tervezett, vagy építés alatt álló többletkapacitásokra, a hálózatok karbantartásának minőségére és szintjére, a csúcsigények kielégítésére hozott intézkedésekre, továbbá egy vagy több kereskedő esetleges üzemkiesésének kezelésére. kétévente, július 31-ig Hivatal
9. *  37. cikk (1) bekezdés e) pont Jelentést kell készíteni az Ügynökségnek és a Bizottságnak a szabályozó hatóság saját tevékenységéről és feladatainak végrehajtásáról. Az ilyen jelentéseknek a 37. cikkben felsorolt minden egyes feladat tekintetében be kell számolniuk a megtett lépésekről és az elért eredményekről. évente Hivatal
10. 42. cikk Az energiapiacon fellépő hirtelen válság esetén, vagy amikor személyek biztonsága és testi épsége, készülékek berendezések biztonsága vagy a rendszer integritása kerül veszélybe, a tagállamok ideiglenesen megtehetik a szükséges biztonsági intézkedéseket, amelyekről haladéktalanul értesíteni kell a Bizottságot és a többi tagállamot. ilyen esemény bekövetkeztekor azonnal Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
11. 43. cikk (2) bekezdés A Bizottságot értesíteni kell mindazon intézkedések meghozatalakor, amelyeket a tagállamok az egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében ezen irányelv alapján hoztak ilyen intézkedés megtételekor Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
12. 49. cikk (1) bekezdés A Bizottságot haladéktalanul értesíteni kell, amint a tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2011. március 3-ig megfeleljenek. A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el. az irányelv átültetésekor Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
13. III. Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről 4. cikk (2) és (3) bekezdés A tagállamoknak 2010. június 30-ig be kell jelenteniük a Bizottságnak a megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti cselekvési tervüket. A tagállamoknak hat hónappal a megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti cselekvési tervek esedékessége előtt előrejelzési dokumentumot kell közzétenni és megküldeni a Bizottság részére, amelyben feltüntetik a következőket:
a) 2020-ig terjedő időszak vonatkozásában a tagállamnak a 6-11. cikkel összhangban más tagállamokra átruházható, megújuló energiaforrásokból előállított energia-többlettermelésének becsült mértéke az ütemterv-előirányzathoz képest, valamint a közös projektekkel kapcsolatos becsült potenciálja,
b) és a 2020-ig terjedő időszak vonatkozásában a tagállam megújuló energiaforrásokból előállított energiaszükséglete azon arányának becsült értéke, amelyet a hazai termelés nem tud kielégíteni. Ez a tájékoztatás a költségekre és a haszonra, valamint a finanszírozásra vonatkozó adatokat is tartalmazhat. A tagállamok által készített jelentésekben szereplő ezen előrejelzést a 22. cikk (1) bekezdés l) és m) pontjában megállapítottaknak megfelelően frissíteni kell.
2010. június 30-ig;
2010. január 1-ig
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
14. 4. cikk (4) bekezdés Az a tagállam, amelyben a megújuló energiaforrásokból előállított energia részaránya az 1. melléklet B. részében lefektetett, a közvetlenül megelőző kétéves időszakban az ütemterv-előirányzatban megállapított részaránynál kevesebb, legkésőbb a következő év június 30-ig módosított megújuló energiaforrásokra vonatkozó cselekvési tervet nyújt be a Bizottsághoz, és ebben megfelelő és arányos intézkedéseket állapít meg, amelyeket ésszerű időn belül csatolni kell az 1. melléklet B. részében szereplő ütemterv-előirányzathoz. 2011. június 30-ig amennyiben szükséges Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
15. 5. cikk (2) bekezdés A lehető leghamarabb értesíteni kell a Bizottságot, ha egy tagállam úgy véli, hogy vis maior következtében nem képes a megújuló energiaforrásokból előállított energiának az 1. mellékletben szereplő táblázat harmadik oszlopában a teljes bruttó energiafogyasztás tekintetében megállapított 2020-as részarányát teljesíteni. ilyen esemény bekövetkeztekor a lehető leghamarabb Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
16. 6. cikk A tagállamok megállapodásokat köthetnek megújuló energiaforrásokból előállított, meghatározott mennyiségű energia valamely tagállamból egy másik tagállamba történő statisztikai átruházásáról. Ezen megállapodások hatálya egy vagy több évre terjedhet ki. A Bizottságot legkésőbb a megállapodások minden hatályos évének végét követően három hónappal tájékoztatni kell a megállapodásokról. A Bizottsághoz eljuttatott információnak tartalmaznia kell a szóban forgó energia mennyiségét és árát. amennyiben ilyen megállapodás születik, úgy a megállapodás minden hatályos évének végét követő három hónapon belül Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
17. 7. cikk A tagállamok közlik a Bizottsággal az ezen irányelv hatálybalépésének időpontját követően indult közös projektek keretében vagy 2009. június 25-ét követően felújított, megnövelt kapacitású létesítményekben a területükön termelt, megújuló villamos energia, fűtőenergia vagy hűtőenergia azon részarányát vagy mennyiségét, amely az ezen irányelv követelményeinek való megfelelés mérésekor úgy tekintendő, hogy egy másik tagállam összesített nemzeti célértékébe számít bele. az irányelv hatálybalépését követően ilyen projektek indítása esetén Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
18. 8. cikk A 8. cikk szerinti értesítést kibocsátó tagállam a 7. cikk (3) bekezdés d) pontjában meghatározott időszak alatti minden egyes évvégét megelőző három hónapon belül értesítő levelet bocsát ki, amelyet megküld a Bizottságnak és annak a tagállamnak, amelynek javára a bejelentést tették a 7. cikk (3) bekezdés d) pontjában meghatározott időszak alatti minden egyes év végét megelőző három hónapon belül Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
19. 9. cikk (4) bekezdés Értesíteni kell a Bizottságot a harmadik országok területén lévő létesítményekben termelt villamos energia azon részarányáról vagy mennyiségéről, amelyet a 3. cikknek való megfelelés mérése céljából úgy kell tekinteni, hogy az egy vagy két tagállam teljes nemzeti célkitűzésébe beszámít. Amennyiben egynél több tagállam érintett, e részarány vagy mennyiség tagállamok közötti eloszlásáról tájékoztatni kell a Bizottságot. A bejelentést minden olyan tagállamnak meg kell tennie, amelynek teljes nemzeti célkitűzésébe a villamos energia adott részaránya vagy mennyisége beszámítandó. ilyen esetekben a lehető leghamarabb Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
20. 10. cikk (1)-(2) bekezdés A 9. cikk szerinti értesítést kibocsátó tagállam a 9. cikk (5) bekezdés c) pontjában meghatározott időszak alatt minden egyes év végétől számított három hónapon belül értesítő levelet bocsát ki, amelyet megküld a 9. cikk (5) bekezdésének d) pontja szerint elismerő harmadik országnak és a Bizottságnak a 9. cikk (5) bekezdés c) pontjában meghatározott időszak alatt minden egyes év végétől számított három hónapon belül Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
21. 11. cikk (1) bekezdés A tagállamok a 3. cikk szerinti kötelezettségeinek sérelme nélkül, két vagy több tagállam határozhat úgy, hogy önkéntes alapon egyesíti vagy részben összehangolja nemzeti támogatási rendszereit. Ilyen esetben az egyik részt vevő tagállam területén megújuló energiaforrásokból előállított energia egy meghatározott mennyisége beszámíthat egy másik részt vevő tagállam összesített nemzeti célértékébe, ha az érintett tagállam:
a) megújuló energiaforrásból előállított energia egy meghatározott mennyiségét statisztikai átruházás keretében egy másik tagállamra ruházza a 6. cikkel összhangban; vagy
b) a részt vevő tagállamok beleegyezésével olyan elosztási szabályt állapít meg, amely alapján az érintett tagállamok között elosztható a megújuló energiaforrásokból előállított energiamennyiség. A Bizottságot e szabályról legkésőbb a hatálybalépése első évének végét követő három hónappal tájékoztatni kell.
legkésőbb a szabály hatálybalépése első évének végét követő három hónapon belül Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
22. 18. cikk (3) bekezdés A tagállamok intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy a gazdasági szereplők megbízható információkat nyújtsanak be a bioüzemanyagokra és egyéb bio-
energiahordozókra vonatkozó fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelés ellenőrzése során, és hogy kérésre bocsássák a többi tagállam rendelkezésére az információk előállításához felhasznált adatokat. A tagállamok előírják a gazdasági szereplők számára, hogy az általuk benyújtott információk tekintetében dolgozzák ki a független audit megfelelő normáit, és mellékeljék az audit elvégzésével kapcsolatos bizonyítékokat. Az audit során meg kell vizsgálni, hogy a gazdasági szereplők által használt rendszerek a pontosság, a megbízhatóság és a csalásbiztonság tekintetében megfelelnek-e az előírásoknak. Értékelni kell továbbá a mintavétel gyakoriságát, módszerét és az adatok megbízhatóságát. Ezeket az adatokat a tagállamok összesített formában benyújtják a Bizottság részére.
az összesítés elkészülte után a lehető leghamarabb Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
23. 19. cikk (2) bekezdés 2010. március 31-ig a tagállamok jelentést nyújtanak be a Bizottságnak, amely tartalmazza a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló, 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájában 2. szintű vagy annál részletesebb felbontású NUTS-szinthez tartozó, területükön található azon földterületek listáját, amelyek esetében a mezőgazdasági nyersanyag termeléséből származó, jellemző üvegházhatású gázkibocsátás várhatóan alacsonyabb lesz az ezen irányelv V. melléklete D. részének „A termelésre vonatkozó diszaggregált értékek” címe alatt bejelentett kibocsátásoknál vagy megegyezik azzal; a jelentést a lista összeállításához alkalmazott módszer és adatok leírása kíséri. 2010. március 31-ig Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
24. 22. cikk Minden tagállam 2011. december 31-ig, majd ezt követően kétévente a megújuló energiaforrásokból előállított energia előmozdítása és használata terén elért előrehaladásról szóló jelentést küld a Bizottságnak. A hatodik, 2021. december 31-ig benyújtott jelentés lesz az utolsó. A jelentésnek részleteznie kell a 22. cikk (1) bekezdésében foglaltakat, míg a legelső jelentésben a tagállamnak külön ki kell térni a 22. cikk (3) bekezdésében foglaltakra is. 2011. december 31-ig, majd ezt követően kétévente egészen
2021. december 31-ig
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
25. *  IV. A Tanács 617/2010/EU, EURATOM rendelete (2010. június 24.) az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek a Bizottság részére való bejelentéséről és a 736/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről 1. cikk Beruházási projektek bejelentése a Bizottság felé az 1. cikkben foglalt tartalmi követelményekre figyelemmel. 2011. június 1-jéig összegyűjteni az adatokat, 2011. július 31.
napjáig kiküldeni, majd ezt követően kétévente küldeni
Adatgyűjtés
- villamos energia és földgáz esetében: Hivatal;
- kőolaj esetében a Hivatal;
- bioüzemanyag esetében: Nemzeti Adó- és Vámhivatal összegyűjti és a Hivatal részére továbbítja;
- szén-dioxid esetében: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal összegyűjti és a Hivatal részére továbbítja Kiküldi: Hivatal
26. *  V. A Bizottság (EU) 1113/2014/EU
végrehajtási rendelete
a 256/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. és 5. cikke szerinti adatközlés formájáról
és egyéb technikai részleteiről, valamint
a 2386/96/EK és
a 833/2010/EU, Euratom bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről
1. cikk Az 1113/2014 végrehajtási rendelet 1. cikkében említett értesítések formai követelményeit határozza meg. Az első jelentéstételi évben 2015. július 31. napjáig, majd ezt követően kétévente közlik. - Adatgyűjtés villamos energia, kőolaj és földgáz esetében: Hivatal; Adatgyűjtés bioüzemanyag esetében: Nemzeti Adó- és Vámhivatal összegyűjti, és a Hivatal részére továbbítja;
- Adatgyűjtés szén-dioxid esetében: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal összegyűjti, és a Hivatal részére továbbítja
- Az összegyűjtött adatokat a Hivatal megküldi a Bizottság részére
27. *  VI. Az Európai Parlament és a Tanács 2008/92/EK irányelve (2008. október 22.) az ipari végfelhasználók által fizetendő gáz- és villamosenergia-árak átláthatóságának javítását célzó közösségi eljárásról 1-2-3. cikk és II. melléklet A tagállamok egy független statisztikai szerve minden év január 1-jével és július 1-jével összegyűjti az ipari végfelhasználóknak villamos energiát és földgázt értékesítő vállalkozásoktól az árakra, értékesítési feltételekre, használatos árrendszerre, felhasználók megoszlására, mennyiségekre, felhasználókra kategóriánként vonatkozó adatokat, majd két hónapon belül megküldi jelentését az Eurostatnak az I. melléklet l) és m), valamint a II. melléklet l), m) és n) pontjai szerint évente január 1-jén, az I. melléklet k), valamint a II. melléklet k) pontjai szerint kétévente január 1-jén Hivatal
28. * 
29. * 
30. * 
31. *  VIII. A Tanács 2006/67/EK irányelve (2006. július 24.) a tagállamok minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről 4. cikk (1) bekezdés A tagállamok kötelesek havonta, a hónap végén meglévő készleteket bemutató, az 5. cikk (2) és (3) bekezdésének valamint a 6. cikknek megfelelően elkészített és a készletek által kifejezett megelőző évi átlagos fogyasztás napjainak számát feltüntető statisztikai összesítést küldeni a Bizottságnak havonta, legkésőbb a tárgyhót követő második hónap 25. napjáig Hivatal
32. *  7. cikk (1)-(2) bekezdés Ennek az irányelvnek a végrehajtása céljából a kormányok közötti megállapodások alapján valamely tagállam területén egy másik tagállamban alapított vállalkozások, szervezetek vagy testületek számlájára készletek létesíthetők. Az a tagállam, amelynek nevében a készleteket tartják, szerepeltetheti azokat statisztikai összesítésében. A statisztikai összesítéssel együtt minden tagállam jelentést köteles küldeni a Bizottságnak a területén másik tagállam javára fenntartott, valamint a saját javára más tagállamokban fenntartott készletekről. Az (1) bekezdés első albekezdésében említett megállapodások tervezetét meg kell küldeni a Bizottságnak. A megkötött megállapodásokról értesíteni kell a Bizottságot. az ilyen megállapodások tervezetének létrejöttekor, a megállapodások megszületésekor, továbbá a statisztikai összesítő elkészültekor Hivatal
33. *  10. cikk (3) bekezdés A tagállamok kötelesek tájékoztatni a Bizottságot tartalék-készleteik bármely felhasználásáról, és amint lehet közölni a következőket:
a) dátum, amikor a készletek a kötelező minimum alá csökkentek;
b) az ilyen felhasználás okai;
c) a készletek feltöltésére tett esetleges intézkedések;
d) ha lehetséges, a helyzet várható alakulásának becslése a készletek vonatkozásában, amíg azok a kötelező minimum alatt maradnak
ilyen esemény bekövetkeztekor, amint lehetséges Hivatal
34. *  IX. A Tanács 1999/280/EK határozata (1999. április 22.) a kőolaj beszerzési költségeivel és a kőolajtermékek fogyasztói árával kapcsolatos információcsere és konzultáció közösségi eljárásáról 1. cikk és 3. cikk A tagállamok a 3. cikkben meghatározott módon közlik a Bizottsággal a kőolaj CIF beszerzési költségeivel és a kőolajtermékek fogyasztói áraival kapcsolatos információkat, azaz;
a) havi kőolaj beszerzési CIF-költségeket, a tárgyhónap végét követő hónapban;
b) a kőolajtermékek vám- és adómentes, valamint minden adót magában foglaló, minden hónap 15. napján érvényes fogyasztói árát, a tárgyhónap 15. napját követő harminc napon belül.
A jelenlegi adatgyűjtési rendszer alapján a tagállamok továbbra is közlik a Bizottsággal a kőolajtermékek vám- és adómentes, minden hétfőn érvényes fogyasztói árát, legkésőbb a következő napon déli 12 óráig.
Hivatal
35. *  X. A Tanács 2964/95/EK rendelete (1995. december 20.) a kőolaj importja és szállítása közösségi nyilvántartásának bevezetéséről 2. cikk A tagállamok kötelesek az 1. cikkben említett információk alapján - kőolaj importjára vagy kőolaj szállítmány fogadására vonatkozó adatok - a Bizottság számára rendszeresen továbbítani ezeket az információkat. rendszeres időközönként Hivatal
36. *  XI. Az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelve (2004. február 11.) a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról és a 92/42/EGK irányelv módosításáról 10. cikk (2) bekezdés A tagállamok legkésőbb 2007. február 21-ig, majd ezt követően négyévente - a Bizottságnak az esedékes időpontot legalább hat hónappal megelőző kérésére - egy jelentést tesznek közzé az irányelv 6. cikk (3) bekezdésében említett értékelés eredményeiről. első alkalommal
2007. február 21-ig, majd ezt követően négyévente, február 21-ig
Hivatal
37. *  10. cikk (3) bekezdés A tagállamok első ízben a 2003. évi adatokkal legkésőbb 2004. december végéig, majd ezt követően évente egy statisztikai jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz, amely a kapcsolt energiatermelésből származó hő-, valamint villamosenergia-termelés adatait tartalmazza a II. mellékletben megadott módszer szerint. Továbbá éves statisztikai jelentést nyújtanak be a kapcsolt energiatermelési kapacitásokról és a kapcsolt termelésre felhasznált tüzelőanyagokról is. A tagállamok statisztikai jelentést küldhetnek be a kapcsolt energiatermeléssel a III. mellékletben ismertetett módszer szerint elért primerenergia-megtakarításról is. első alkalommal 2004. december 31-ig, majd ezt követően évente, december 31-ig Hivatal
38. XII. Az Európai Parlament és a Tanács 94/22/EK irányelve (1994. május 30.) a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről 8. cikk
(1) bekezdés
A tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot mindazokról az általános jellegű nehézségekről, amelyekkel a vállalkozások de jure vagy de facto szemben találják magukat harmadik országokban szénhidrogének kutatásához, feltárásához és kitermeléséhez való hozzájárulás vagy ilyen tevékenységük gyakorlása során, és amelyekre felhívták a figyelmüket. 2005. szeptember 1-jétől rendszeresen Magyar Bányászati és Földtani Hivatal
39. 9. cikk Valamennyi tagállam közzétesz és a Bizottságnak is megküld egy éves jelentést, amely a kutatásra, feltárásra és kitermelésre szabaddá tett földrajzi területekről, a megadott engedélyekről, az engedélyesekről és azok összetételéről, valamint a tagállam területén található becsült tartalékokról tartalmaz adatokat. 2005. szeptember 1-jétől évente Magyar Bányászati és Földtani Hivatal
40. *  XIII. A Tanács 2010. december 10-i 2010/787/EU határozata a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról 7. cikk (4) bekezdés Be kell jelenteni minden olyan támogatást, amelyet az üzleti év során a határozat alapján Magyarország a szénipar számára kíván nyújtani. Az előrelátható termelési költségek kiszámítására, és e költségeknek a Bizottságnak bejelentett bezárási tervekkel való kapcsolatára vonatkozó minden lényeges részletet be kell nyújtani a Bizottság számára. tárgyévet megelőző év november 30. napjáig európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter
41. *  7. cikk (5) bekezdés Tájékoztatni kell a Bizottságot az üzleti év alatt ténylegesen kifizetett támogatás összegéről és annak kiszámításáról. tárgyévet követő év június 15. napjáig európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter

25. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez * 

Közvilágítási üzemeltetési engedély iránti kérelemhez benyújtandó dokumentumok

1. Az 54. §-ban meghatározott adatok.

2. A 73/A. § (1) bekezdésében meghatározottakkal történő rendelkezést igazoló dokumentumok.

3. Nyilatkozat arról, hogy a kérelmező rendelkezik a tevékenység gyakorlásához esetlegesen szükséges, más jogszabályokban meghatározott, nevére szóló hatósági engedélyekkel.

4. A karbantartásra és az üzemvitelre vonatkozó szabályzat.

5. Minőségbiztosítási rendszer vagy annak bevezetésének ütemterve.

6. Annak a területnek a leírása [a közigazgatási területegységek (települések) felsorolásával, szükség esetén térképekkel, a kivételek megjelölésével], amely területre vonatkozóan a kérelmező az engedélyt kéri.

7. A kérelmező és a közvilágításra kötelezett közötti szerződések másolata a mellékletekkel együtt.

8. A kérelmező által üzemeltetni tervezett közvilágítás leltára a tulajdonviszonyok bemutatásával, ha a 7. pont szerinti szerződések vagy azok mellékletei azt nem tartalmazzák.

9. A kérelmező adott és a következő naptári vagy üzleti évre szóló üzleti terve.

26. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez * 

A villamosenergia-kereskedő által az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvétele és megfizetése alóli mentesség céljából az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére biztosítandó többletszolgáltatások

A B
Szolgáltatás Jogszabályi hivatkozás
1. Határozatlan időre köthető szerződés lehetőségének biztosítása. VET 50. § (2) bekezdése
2. A VET 50/A. §-a és a VET 50/B. §-a szerinti előírásoknak megfelelő ügyfélszolgálatok működtetése az alábbiak szerinti eltéréssel.

A járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló kormányrendeletben felsorolt járásonként ügyfélszolgálatot akkor működtet, ha az általa ellátott egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók száma eléri vagy meghaladja az adott település egyetemes szolgáltatásra jogosult, csatlakozási szerződéssel rendelkező felhasználóinak 30%-át.

Az 5 000 főt meghaladó lakosságú, ügyfélszolgálattal nem rendelkező településeken munkanapokon az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben a panaszfelvétel lehetőségét, továbbá tájékoztató anyagok, formanyomtatványok, valamint az üzletszabályzat elérhetőségét akkor biztosítja, ha az általa ellátott egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók száma eléri vagy meghaladja az adott település egyetemes szolgáltatásra jogosult, csatlakozási szerződéssel rendelkező felhasználóinak 30%-át.
23. § (1)-(3) és (5)-(8) bekezdése, 23/A-23/B. §, VET 50/A-50/B. §-a
3. A határozatlan időre kötött szerződés esetében a felhasználó részére 30 napos felmondási idő biztosítása. VET 62. § (4) bekezdése
4. A felhasználó kérése esetén a felhasználó hálózati csatlakozási, hálózathasználati és villamosenergia-vásárlási szerződéseinek megbízottként történő, összevont kezelése. VET 63. § (1) bekezdése
5. Árváltozás esetén az új áraknak a villamosenergia-kereskedő honlapján és az ügyfélszolgálatán az árváltozást követő 3 munkanapon belül történő közzététele. VET 143/A. § (2) bekezdése
6. A számlán szereplő árak bármely változása esetén a felhasználók egyértelmű, személyre szóló tájékoztatása legkésőbb az új árakat tartalmazó számla kibocsátásakor. A tájékoztatásnak a felhasználókat megillető felmondási jogra is ki kell terjednie. VET 143/A. § (3) bekezdése
7. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó villamosenergia-fogyasztásával összefüggő, az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó által fizetendő éves költségek tájékoztató jellegű kiszámítására szolgáló számolási táblának vagy kalkulátornak a villamosenergia-kereskedő honlapján történő közzététele. 27/A. § (1) bekezdése
8. Az 1. számú melléklet 4. pontja szerinti elszámolási szabályok alkalmazása. 1. számú melléklet 4. pontja
9. Az 1. számú melléklet 5. pontja szerinti, a számlakifogásra vonatkozó szabályok alkalmazása. 1. számú melléklet 5. pontja
10. A villamos energia elosztó és egyetemes szolgáltató által külön díj ellenében végezhető, valamint ingyenesen biztosítandó szolgáltatásokról szóló miniszteri rendeletben
a) az egyetemes szolgáltató által ingyenesen biztosítandó szolgáltatások villamosenergia-kereskedő által történő ingyenes biztosítása, és
b) az egyetemes szolgáltatók által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások esetében a miniszteri rendeletben meghatározott díjtételek alkalmazása.
A villamos energia elosztó és egyetemes szolgáltató által külön díj ellenében végezhető, valamint ingyenesen biztosítandó szolgáltatásokról szóló jogszabály

27. számú melléklet a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelethez * 

Elektromos gépjármű töltésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez benyújtandó dokumentumok

1. *  Töltőállomásonként a töltőberendezések

a) száma,

b) típusa,

c) teljesítménye,

d) telepítésének helye és

e) a töltőberendezések hálózati csatlakozási pontján igényelt csatlakozási teljesítmény.

2. Nyilatkozat arról, hogy a kérelmező a kérelemben foglalt számú, típusú, a vonatkozó műszaki és biztonsági előírásoknak megfelelő, az elektromos gépjármű töltésére használt villamos energia töltésenként történő hiteles mérésére alkalmas töltőberendezéssel, valamint a kérelemben foglalt számú, típusú, a műszaki, biztonsági előírásoknak megfelelő akkumulátorral rendelkezik.

3. Nyilatkozat arról, hogy - a vezeték nélküli és az indukciós töltőberendezés kivételével -

a) a váltakozó áramú, legfeljebb 22 kW teljesítményű (normál teljesítményű) töltőberendezés legalább az EN62196-2 szabvány szerinti dugaszoló aljzattal vagy az EN62196-2 szabvány szerinti 2. típusú gépjármű-csatlakozóval rendelkezik;

b) a váltakozó áramú, 22 kW-nál nagyobb teljesítményű (nagy teljesítményű) töltőberendezés legalább az EN62196-2 szabvány szerinti 2. típusú csatlakozóval rendelkezik;

c) az egyenáramú töltőberendezés legalább az EN62196-3 szabvány szerinti kombinált töltőrendszerű Combo 2 típusú csatlakozóval rendelkezik.

4. Nyilatkozat arról, hogy a kérelmező rendelkezik a tevékenység gyakorlásához esetlegesen szükséges, más jogszabályokban meghatározott, nevére szóló hatósági engedélyekkel.