Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2016.12.09.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet

a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 36. §-ában és a 110. § (7) bekezdésének a), f) és i) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - azokra a tevékenységekre, létesítményekre terjed ki, amelyek környezeti zajt, illetve rezgést okoznak vagy okozhatnak.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya:

a) *  a kizárólag közterületen megtartott, alkalmi rendezvényekre,

b) a munkahelyi zaj és rezgés által okozott foglalkoztatási veszélyre,

c) a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenységre,

d) közlekedési járműveken belüli zajra és rezgésre,

e) az egészségügyi mentési tevékenység, a tűzoltási feladatok, a műszaki mentés és bűnüldözési tevékenység által keltett zajra és rezgésre, valamint

f) a vallási tevékenység végzésére,

g) *  a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényekre.

Fogalommeghatározások

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) védendő (védett) környezet: védendő terület és védendő épület, helyiség, amely emberi tartózkodásra, tevékenység végzésére szolgál, és ahol az emberi tevékenység zavarásának megakadályozása vagy az emberi egészség védelme érdekében a környezeti zaj, rezgés mértékét korlátozni kell;

b) környezeti zaj: a levegőnek olyan mértékű és minőségű nyomásingadozása, amely a védendő környezetben észlelhető;

c) környezeti rezgés: környezeti rezgésforrástól származó, a szilárd test olyan mértékű és minőségű ismétlődő rugalmas alakváltozása, amely a védendő környezetben levő épület szerkezetén keresztül hat az ott tartózkodó emberre;

d) környezeti zaj- vagy rezgésforrás: üzemi, építési, szabadidős, közlekedési és egyéb létesítmény, gép, berendezés, illetőleg olyan tevékenység, amely a védendő környezetben környezeti zajt vagy környezeti rezgést okoz;

e) építési zaj- vagy rezgésforrás: olyan építőipari tevékenység, amely környezeti zajt vagy rezgést okoz;

f) közlekedési zaj- vagy rezgésforrás: közlekedési útvonal (közút, közforgalom elől el nem zárt magánút, vasúti pálya, vízi út, valamint a repülőtér) üzemeltetése, kezelése;

g) környezeti zaj- és rezgésforrás üzemeltetője: a vasúti pályahálózatot és annak tartozékait, vasúti üzemi létesítményt működető vasúti társaság, a közút kezelője, a vízi út fenntartója, a repülőtér üzemben tartója, az üzemi vagy szabadidős zaj-, illetve rezgésforrást jelentő létesítményt, gépet, berendezést működtető személy;

h) szabadidős zaj- vagy rezgésforrás: környezeti zajt, rezgést előidéző kulturális, szórakoztató, vendéglátó vagy sportlétesítmény, és az előbbi célú tevékenység, valamint az előbbi célra használt berendezés, gép;

i) üzemi zaj- vagy rezgésforrás: az e), f) és h) pontokban felsorolt tevékenységek kivételével a környezeti zajt, rezgést előidéző, termelő, szolgáltató tevékenység, vagy az ilyen tevékenységhez használt, környezeti zajt, rezgést előidéző telephely, gép, berendezés, ideértve a termelő, szolgáltató tevékenységhez kapcsolódó, telephelyen belüli - közlekedési célú tevékenységnek nem minősülő - járműhasználat, járműmozgás, rakodás;

j) veszélyes mértékű környezeti zaj:

ja) olyan környezeti zaj, amely meghaladja a külön jogszabályban megállapított zajszennyezettség (a továbbiakban: zajterhelés), illetőleg zajkibocsátás megengedett határértékét,

jb) olyan szabadidős zajforrástól származó zaj, amelyre jellegéből adódóan határértéket megállapítani nem lehet, mert azonos körülmények között nem ismételhető és érzékszervi észleléssel megállapíthatóan a hatásterületen élő lakosság nyugalmát zavarja;

k) veszélyes mértékű környezeti rezgés: olyan környezeti rezgés, amely meghaladja a rezgés-szennyezettség (a továbbiakban: rezgésterhelés) megengedett határértékét;

l) háttérterhelés: a környezeti zajforrás hatásterületén a vizsgált forrás működése nélkül, de a forrás típusának megfelelő zajterhelés;

m) megfelelő passzív akusztikai védelem: az épületek védendő helyiségeire vonatkozó belsőtéri zaj határérték kielégítését biztosító épületszerkezetek kialakítása, szerkezeti elemek beépítése;

n) közlekedési vonalas létesítmény: közút, közforgalom elől el nem zárt magánút és vasúti pálya;

o) távlati forgalom: a közlekedési létesítmény tervezésének évéhez képest 15 év múlva előrebecsült forgalom nagysága;

p) védendő (védett) terület: a településrendezési terv szerinti

pa) lakó-, üdülő-, vegyes terület,

pb) különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, az egészségügyi területek és temetők területei,

pc) zöldterület (közkert, közpark),

pd) gazdasági területnek az a része, amelyen zajtól védendő épület helyezkedik el;

q) védendő (védett) épület, helyiség:

qa) kórtermek és betegszobák,

qb) tantermek és előadótermek oktatási intézményekben, foglalkoztató termek és hálóhelyiségek bölcsődékben, óvodákban,

qc) lakószobák lakóépületekben,

qd) lakószobák szállodákban és szálló jellegű épületekben,

qe) étkezőkonyha, étkezőhelyiség lakóépületekben,

qf) szállodák, szálló jellegű épületek, közösségi lakóépületek közös helyiségei,

qg) éttermek, eszpresszók,

qh) kereskedelmi, vendéglátó épület eladóterei, illetve vendéglátó helyiségei, várótermek;

r) közüzemi létesítmény: víztermelést, -kezelést, -ellátást, szennyvízgyűjtést, -kezelést, hulladékgyűjtést, -kezelést, -ártalmatlanítást, villamosenergia- és gázellátást, távhőszolgáltatást végző létesítmény;

s) védendő homlokzat: zajtól védendő épületnek az a homlokzata, amely zajtól védendő helyiséget határol;

t) csendes övezet: rendeltetése miatt zaj ellen különös védelmet igénylő létesítmények zajtól való fokozott megóvása érdekében kijelölt terület;

u) fokozottan védett terület: a szabadban eltöltött csendes pihenésre, kikapcsolódásra alkalmas közterület, amelyre fokozott zajvédelmi követelmények érvényesek;

v) *  alkalmi rendezvény: előre meghatározott alkalomból és időben tartott, legfeljebb 8 napon át tartó esemény, amely olyan helyszínen kerül megrendezésre, amely alaprendeltetése szerint nem az adott jellegű rendezvény tartására szolgál;

w) *  közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott részét;

x) *  kritikus pont: a zajforrás hatásterületének az a megítélési pontja, ahol a vizsgált zajforrás kibocsátásától eredő megítélési szint a legnagyobb;

y) *  nemzetközi licenccel rendelkező versenypálya: olyan motor- vagy autóversenyek céljára épített pálya és az ehhez tartozó létesítmények, amelyeken a Nemzetközi Motorkerékpáros Szövetség vagy az Európai Motorkerékpáros Unió által kiadott licenc alapján gyorsasági motorkerékpár-verseny vagy a Nemzetközi Automobil Szövetség által kiadott licenc alapján gyorsasági autóverseny rendezhető.

Általános rendelkezések

3. § (1) Tilos a védendő környezetben veszélyes mértékű környezeti zajt vagy rezgést okozni.

(2) A kibocsátási vagy a terhelési határértékek túllépését a zaj- és rezgésterhelési határértékekről szóló külön jogszabályban meghatározottak szerint kell jelentősnek minősíteni.

(3) A 4. §-ban kijelölt környezetvédelmi hatóság (a továbbiakban: környezetvédelmi hatóság) a zajvédelmi követelmények ellenőrzése érdekében mérést, számítást, vizsgálatot végezhet vagy végeztethet, illetve mérés, számítás végzésére kötelezheti a zajforrás üzemeltetőjét.

Környezetvédelmi hatóság kijelölése

4. § (1) *  Zaj- és rezgésvédelmi ügyekben az elsőfokú hatósági jogkört - a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivételekkel - a települési önkormányzat jegyzője, a főváros esetében a kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző gyakorolja az alábbi esetekben:

a) az 1. számú melléklet szerinti tevékenységek; továbbá

b) a védendő épületek védendő helyiségeinek belső terére előírt zajvédelmi követelmények teljesítésére vonatkozó ügyekben; valamint

c) a védendő épületek védendő helyiségeinek belső terére előírt rezgéskövetelmények teljesítésére vonatkozó ügyekben

ca) valamennyi, az adott épületen belüli, illetve

cb) az adott épületen kívüli rezgésforrás okozta rezgésterhelés esetén az 1. számú melléklet szerinti tevékenységeknél.

(2) *  Az (1) bekezdésben foglalt ügyekben a másodfokú hatósági jogkört a környezetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal gyakorolja.

(3) *  A környezetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal gyakorolja az első fokú hatósági jogkört

a) az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó minden egyéb létesítmény, berendezés és tevékenység, továbbá az 1. számú mellékletben felsorolt és az egyéb tevékenységek ugyanazon a telephelyen történő együttes végzése esetén,

b) valamennyi előzetes vizsgálat köteles, környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedélyköteles tevékenység zaj- és rezgésvédelmi ügyében,

c) a fokozottan zajos területekkel kapcsolatos eljárásokban.

(4) *  A honvédelmi és katonai célú építmények vonatkozásában az első fokú hatósági jogkört a környezetvédelmi hatáskörében eljáró Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal gyakorolja.

Hatásterület

5. § (1) Amennyiben jogszabály hatásterület bemutatását írja elő, a hatásterületet az alábbiakban meghatározott szabályok szerint kell megállapítani.

(2) A környezeti zajforrás hatásterületét a 6. § szerinti méréssel, számítással kell meghatározni

a) előzetes vizsgálati eljárásban,

b) környezeti hatásvizsgálati eljárásban,

c) egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban,

d) környezetvédelmi felülvizsgálati eljárásban,

e) az a)-d) pontokban felsorolt eljárásokat követő létesítési, használatbavételi, illetve forgalomba helyezési eljárásokban, vagy

f) ha a környezetvédelmi hatóság előírja.

(3) A (2) bekezdésben fel nem sorolt esetekben a környezeti zajforrás vélelmezett hatásterülete a környezeti zajforrást magába foglaló telekingatlan és annak határától számított 100 méteres távolságon belüli terület.

(4) A környezetvédelmi hatóság abban az esetben írja elő a hatásterület mérés, illetve számítás szerinti meghatározását, ha a rendelkezésére álló adatok alapján valószínűsíthető, hogy a zajforrás hatásterülete nagyobb, mint a (3) bekezdésben meghatározott, vélelmezett hatásterület.

(5) Ha a (2) bekezdés c) pontjában foglalt eljárást a (2) bekezdés b) pontjában foglalt eljárás előzi meg, akkor a korábbi eljárásban megállapított hatásterületet kell figyelembe venni.

(6) A környezetvédelmi hatóságnak - a tevékenység, illetve létesítmény jellegétől függetlenül - a 6. § szerint mért, számított területet kell hatásterületnek tekinteni, ha ennek nagyságát az eljárás során a kérelmező bemutatja.

6. § (1) A létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének (a környezeti zajforrás hatásterületének) határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés:

a) 10 dB-lel kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés is legalább 10 dB-lel alacsonyabb, mint a határérték,

b) egyenlő a háttérterheléssel, ha a háttérterhelés kisebb a zajterhelési határértéknél, de ez az eltérés nem nagyobb, mint 10 dB,

c) egyenlő a zajterhelési határértékkel, ha a háttérterhelés nagyobb, mint a határérték,

d) zajtól nem védendő környezetben - gazdasági területek kivételével - egyenlő a zajforrásra vonatkozó, üdülőterületre megállapított zajterhelési határértékkel,

e) gazdasági területek zajtól nem védendő részén nappal (6:00-22:00) 55 dB, éjjel (6:00-22:00) 45 dB.

(2) A környezeti zajforrás hatásterületének megállapítása során

a) beépítetlen területen a számítást, illetve a mérést másfél méteres magasságra kell elvégezni,

b) beépített területen a számítást, illetve a mérést arra a magasságra kell elvégezni, ahol a legnagyobb hatásterület mérhető, illetve számítható, és van zajtól védendő homlokzat.

(3) A környezeti zajforrás hatásterületének lehatárolásakor azt a napszakot kell figyelembe venni, amely alapján a legnagyobb hatásterület mérhető, illetve számítható.

(4) *  Azoknál a környezeti zajforrásoknál, amelyeknél a környezeti zajforrás üzemeltetője a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló miniszteri rendelet alapján felmentést kaphatnak a környezetvédelmi hatóság által határozatban megállapított zajkibocsátási határérték betartása alól, hatásterületnek a felmentéssel nem érintett napokra vonatkozó zajterhelési határérték alapján megállapított hatásterületet kell tekinteni.

7. § (1) Új tevékenység telepítéséhez és megvalósításához szükséges szállítási tevékenység hatásterülete az a szállítási útvonalakkal szomszédos, zajtól védendő terület, amelyen a szállítási, fuvarozási tevékenység legalább 3 dB mértékű járulékos zajterhelés-változást okoz.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hatásterületet azokra a szállítási, fuvarozási tevékenységekre kell meghatározni, amelyek

a) országos közúton vagy helyi közutak közül belterületi első- és másodrendű főutakon valósulnak meg, és

b) az alaptevékenység környezeti hatásvizsgálat köteles, vagy egységes környezethasználati engedély köteles.

(3) Az (1) bekezdés szerinti hatásterület megállapításához a járulékos zajterhelést a szállítási útvonalak mentén az alaptevékenység megvalósítási helyszínétől legfeljebb 25 km távolságon belül kell vizsgálni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti hatásterületet a közútkezelő által nyilvántartott, legutolsó rendelkezésre álló, éves átlagos napi forgalmi adatok alapján és a szállítási, fuvarozási tevékenység várható legnagyobb napi forgalma alapján külön jogszabály szerinti számítással kell meghatározni.

8. § A környezeti rezgésforrás hatásterülete az a terület, ahol a forrástól származó környezeti rezgés - külön jogszabályban meghatározott - rezgésterhelés-növekedést okoz.

Létesítéssel kapcsolatos zaj és rezgés elleni védelmi követelmények

9. § (1) A környezetbe zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a védendő területen, épületben és helyiségben a zaj- vagy rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek.

(2) A védendő területeket úgy kell kijelölni, hogy a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek teljesüljenek. A védendő épületet, helyiséget úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy a külön jogszabály szerinti belső téri zajterhelési határértékek a használatbavétel időpontjára teljesüljenek.

(3) Ha a létesítmény hatásterületét e rendelet vagy hatósági határozat szerint méréssel vagy számítással kell meghatározni, akkor - a tervezés során - meg kell állapítani a tervezett állapotot megelőző háttérterhelés mértékét, és e vizsgálat eredményét csatolni kell a létesítés iránti kérelemhez.

(4) A környezetvédelmi hatóság a háttérterhelés mértékére vonatkozó, rendelkezésére álló adatokat kérelemre a létesítmény tervezőjének vagy tulajdonosának rendelkezésére bocsátja.

(5) A létesítésére irányuló engedélyezési tervben szereplő zaj- és rezgésvédelmi intézkedéseket és a rezgéscsökkentő műszaki megoldásokat a zaj- és rezgésforrás üzembe helyezésének, illetve használatbavételének időpontjára meg kell valósítani.

(6) *  Azokban a zajjal járó tevékenységekre irányuló hatósági engedélyezési eljárásokban, amelyekben a környezetvédelmi hatóság - a tevékenység környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek való megfelelősége kérdésében - szakhatóságként jár el vagy szakkérdést vizsgál, az eljáráshoz benyújtott dokumentációnak zaj elleni védelemről szóló munkarészt kell tartalmaznia. A munkarész tartalmi követelményeit a 2. számú melléklet tartalmazza.

(7) *  A környezeti hatásvizsgálat vagy egységes környezethasználati engedélyköteles tevékenységek létesítéséhez és megvalósításához kapcsolódó szállítási, fuvarozási útvonalakat úgy kell megválasztani, hogy hatásterületük a lehető legkisebb legyen. A kapcsolódó szállítás, fuvarozás zajterhelésére tekintettel a közlekedési hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal megvizsgálja a meghatározott útvonal előírásának lehetőségét.

Üzemi vagy szabadidős zajforrásra vonatkozó szabályok

10. § (1) Környezeti zajt előidéző üzemi vagy szabadidős zajforrásra vonatkozóan a tevékenység megkezdése előtt a környezeti zaj- és rezgésforrás üzemeltetője - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - köteles a környezetvédelmi hatóságtól környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, és a határérték betartásának feltételeit megteremteni.

(2) *  Ha az üzemi vagy szabadidős zajforrás üzemeltetője a környezeti zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelem benyújtását elmulasztja, a környezetvédelmi hatóság - a környezeti zajforráson belül elhelyezett egyedi zajforrások számának és a hatásterület méréssel történő megállapításának szükségessége mérlegelésével megállapított határidő tűzése mellett - felhívja annak teljesítésére.

(3) Nem kell környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, ha

a) a tervezett környezeti zajforrás hatásterületén nincs védendő terület, épület vagy helyiség, vagy

b) a tervezett környezeti zajforrás hatásterületének határvonala a számítások, illetve mérések alapján a környezeti zajforrást magába foglaló telekingatlan határvonalán belülre esik és a telekingatlant a zajforrás üzemeltetőjén kívül más személy nem használja.

(4) *  A zajkibocsátási határértékről - a zajterhelési, valamint a zajkibocsátási határértékek megállapításáról szóló miniszteri rendelet alapján - a környezetvédelmi hatóság dönt.

(5) Ha a kérelmező a zajkibocsátási határérték megállapítására vonatkozó - az (1) bekezdés szerinti - kérelmét visszavonja, a környezetvédelmi hatóság a határérték megállapítására vonatkozó eljárást hivatalból folytatja, kivéve, ha a kérelmező a létesítésre irányuló kérelmét is visszavonta.

(6) *  A kereskedelemről szóló törvény szerinti vendéglátás folytatása esetén az eljárást - amennyiben a kereskedelmi hatósági, valamint a zaj- és rezgésvédelmi ügyben nem ugyanaz a hatóság jár el, a kereskedelmi hatóság értesítése alapján - a környezetvédelmi hatóság hivatalból indítja meg, és az üzemeltetőt az eljárás lefolytatásához szükséges adatok szolgáltatására kötelezheti.

11. § (1) Amennyiben a zajforrás üzemeltetője olyan intézkedéseket hajt végre, amely miatt a 10. § (3) bekezdésében megállapított feltételek a tevékenység folytatása során már nem állnak fenn, akkor az üzemeltetőnek zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet kell benyújtania a környezetvédelmi hatósághoz.

(2) A kérelem alapján a környezetvédelmi hatóság:

a) környezeti zajkibocsátási határértéket állapít meg és előírja annak teljesítési határidejét,

b) rezgésterhelés okozója részére előírja a rezgésterhelési határérték teljesítésének határidejét.

(3) Ha a környezetvédelmi hatóság olyan tények birtokába jut, amely a kibocsátási határérték megállapítását teszi szükségessé, akkor hivatalból indult eljárás keretében megállapítja a kibocsátási határértéket, és az üzemeltetőt az eljárás lefolytatásához szükséges adatok szolgáltatására kötelezi.

(4) Ha a kérelmező a zajkibocsátási határérték megállapítására vonatkozó - az (1) bekezdés szerinti - kérelmét visszavonja, a környezetvédelmi hatóság a határérték megállapítására vonatkozó eljárást hivatalból folytatja.

(5) *  Az üzemi vagy szabadidős zajforrás üzemeltetője

a) a zajforrás területén és hatásterületén tervezett vagy bekövetkezett minden olyan változást, amely határérték-túllépést okozhat, a változás bekövetkezését követő 30 napon belül,

b) a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet [a továbbiakban: 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet] 2/A. § (3) bekezdése szerinti felmentés alkalmazásának szándékát a felmentéssel érintett rendezvény első napja előtt legalább 15 nappal

a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott tartalommal köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak.

(5a) *  A környezetvédelmi hatóság az (5) bekezdés a) pontja szerinti bejelentés alapján, amennyiben szükséges, a meglévő zajkibocsátási határértéket tartalmazó határozatot módosítja vagy visszavonja, illetve új kibocsátási határértéket állapít meg.

(6) *  Amennyiben környezeti zajt előidéző üzemi vagy szabadidős zajforrásnak minősülő tevékenység végzése bejelentés- vagy engedélyköteles, a hatóság, amely a bejelentéssel kapcsolatosan vagy az engedély kiadására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik, a tevékenység megszűnéséről történő értesülést követően haladéktalanul értesíti a környezetvédelmi hatóságot.

11/A. § *  A 11. § (5) bekezdés b) pontja szerint bejelentett felmentés időtartama alatt a környezetvédelmi hatóság a környezeti zajforrás zajkibocsátásának megfelelőségét a 6. § (4) bekezdése szerint megállapított hatásterületen a felmentés időtartamára vonatkozó zajterhelési határértékek alapján ítéli meg.

Építési zaj- és rezgésforrás működtetésével kapcsolatos előírások

12. § A kivitelező a zaj- és rezgésvédelmi követelményeket az építőipari tevékenység ideje alatt köteles betartani.

13. § (1) A kivitelező felmentést kérhet a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek betartása alól a környezetvédelmi hatóságtól

a) egyes építési időszakokra, ha a kibocsátási határérték-kérelem szerint a zajkibocsátás műszaki vagy munkaszervezési megoldással határértékre nem csökkenthető,

b) építkezés közben előforduló, előre nem tervezhető, határérték feletti zajterhelést okozó

építőipari tevékenységre.

(2) A kérelemben meg kell jelölni a határérték túllépés okát, a felmentéssel érintett időszak kezdő és végnapját, a zajcsökkentés érdekében tervezett intézkedéseket és azok várható eredményeit.

(3) A környezetvédelmi hatóság a zajterhelési határérték alóli felmentésről szóló határozatában az építőipari tevékenység napi, heti időbeosztására és a munkavégzés teljesítményére vonatkozóan is előírhat korlátozást.

(4) * 

Közlekedési vonalas létesítmény létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos előírások

14. § (1) A közlekedési vonalas létesítmény létesítésre vonatkozó engedélyezési tervének zaj- és rezgésvédelmi munkarészében igazolni kell, hogy a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek a távlati forgalom nagysága mellett teljesülnek.

(2) Ha az üzemelő közlekedési zaj- és rezgésforrás által okozott zaj jelentős mértékben meghaladja a külön jogszabály szerinti közlekedési zajtól származó határértékeket, és a létesítményre nem készült külön jogszabály *  szerinti zajvédelmi intézkedési terv vagy zajvédelmi program, akkor a környezetvédelmi hatóság

a) a közlekedési vonalas létesítmény mindenkori üzemeltetőjét zajvédelmi szempontú részleges környezetvédelmi felülvizsgálatra kötelezi,

b) * 

A csendes övezet és a zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület

15. § (1) Csendes övezet, valamint zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület kijelölésére abban az esetben kerülhet sor, ha a kijelölésre szánt terület tényleges zajterhelése megfelel a külön jogszabályban a csendes övezetre, illetve zajvédelmi szempontból fokozottan védett területre megállapított határértéknek.

(2) A kijelölését megelőzően a kijelölésre szánt területre zajtérképet kell készíteni és meg kell vizsgálni a zaj elleni védelem érdekében szükséges intézkedéseket.

(3) A kijelölés kezdeményezésére a csendes övezetek esetében a zaj elleni fokozott védelmet igénylő intézmény üzemeltetője vagy fenntartója is jogosult. Ez esetben a (2) bekezdésben foglalt kötelezettség a kijelölés kezdeményezőjét terheli.

16. § (1) A 15. § (1) bekezdés szerinti fokozott védelem érvényesítése érdekében

a) a kijelölt terület zajterhelését befolyásoló források működése - országos közúthálózatba tartozó közutak, vasutak, valamint a kijelölés időpontjában létesítési engedéllyel rendelkező létesítmények kivételével - térben, időben, gyakoriságban korlátozható, megtiltható, illetve ha valamely zajforrás működésének korlátozására, tiltására más hatóság jogosult, kezdeményezhető a szükséges intézkedések megtétele,

b) meghatározhatók a közterület felhasználásának zajvédelmi szabályai, amennyiben a kijelölésre közterületen került sor.

(2) Olyan létesítmény, amely új környezeti zajforrás keletkezésével jár, csak akkor létesíthető, ha a létesítmény és a hatásterülete a fokozottan védett területen vagy csendes területen kívül esik.

(3) *  Csendes övezet vagy zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület kijelöléséről a jegyző értesíti a környezetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalt.

Intézkedési terv

17. § (1) Ha a környezetvédelmi hatóság azt állapítja meg, hogy a szabadidős vagy üzemi zajforrás által okozott zaj a zajkibocsátási határértéket túllépi, akkor a zajforrás üzemeltetőjét intézkedési terv benyújtására kötelezi.

(2) * 

(3) Ha a környezetvédelmi hatóság az intézkedési tervet jóváhagyja, az üzemeltetőt határidő kitűzésével a benne szereplő intézkedések megvalósítására kötelezi.

(3a) *  A (3) bekezdés szerinti kötelezésben az egyes intézkedések megvalósításának határidejét a környezetvédelmi hatóság az intézkedés hatósági engedélyezéséhez, adminisztratív előkészítéséhez és műszaki végrehajtásához szükséges idő figyelembevételével állapítja meg.

(4) *  Az üzemi és szabadidős zajforrásokra az (1) bekezdés szerinti kötelezés alapján benyújtott intézkedési tervet a környezetvédelmi hatóság - a (4a) bekezdésben foglaltakra tekintettel - abban az esetben hagyja jóvá, ha az üzemeltető bemutatja, hogy az általa tervezett intézkedések biztosítják a zajkibocsátás határértékre való csökkentését.

(4a) *  A közüzemi létesítményekre vonatkozó intézkedési tervet a környezetvédelmi hatóság abban az esetben is jóváhagyja, ha az nem biztosítja a zajkibocsátási határérték betartását, de

a) a zajkibocsátás csökkentésére alkalmas intézkedéseket tartalmaz és

b) az üzemeltető bemutatja, hogy a zajkibocsátás további csökkentése a létesítmény által a lakosság számára nyújtott szolgáltatás mennyiségi vagy minőségi romlásával járna együtt.

(5) *  Az (1) bekezdés szerinti intézkedési terv tartalmazza:

a) a zajkibocsátás csökkentésére tervezett intézkedéseket,

b) a tervezett intézkedések várható eredményét,

c) az intézkedések műszaki és adminisztratív megvalósításához, valamint a hatósági engedélyek beszerzéséhez szükséges időtartamot és annak indoklását, valamint

d) a zajkibocsátási határértékre nem csökkenthető zajkibocsátású közüzemi létesítmények esetén annak részlétes indoklását, hogy a zajkibocsátás további csökkentése miért nem valósítható meg.

18. § Ha az üzemeltető az intézkedési tervet kijelölt határidőre nem vagy csak részben hajtja végre, illetve a zaj az intézkedések ellenére is túllépi az előírt határértéket - a közüzemi létesítmények, valamint a közlekedési vonalas létesítmények kivételével - a környezetvédelmi hatóság a tevékenységet:

a) 1-6 dB túllépés között korlátozza,

b) 7-10 dB túllépés között felfüggeszti,

c) 10 dB túllépés felett megtiltja.

Fokozottan zajos terület

19. § (1) Olyan közüzemi létesítményeknél, ahol a zajszint nem csökkenthető határértékre, a környezetvédelmi hatóság fokozottan zajos területet jelöl ki.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kijelölés érdekében az intézkedési tervnek (17. §) tartalmaznia kell a fokozottan zajos terület kijelöléséhez szükséges adatokat:

a) a fokozottan zajos területre vonatkozó számítások kiinduló adatait és a számítási paramétereket,

b) a számítás módszerét a vonatkozó jogszabályra való hivatkozással,

c) az alkalmazott számítástechnikai program megnevezését,

d) a pontosságot, a számítás eredményét befolyásoló tényezők, jellemzők ismertetését,

e) a számításokat végző szakértő engedélyének számát,

f) az egyes övezetekbe tartozó ingatlanok felsorolását (helyrajzi szám),

g) a számított övezeti határokat térképen ábrázolva.

(3) *  A közüzemnek biztosítania kell, hogy az érintett ingatlantulajdonosok az intézkedési terv tervezetébe - a környezetvédelmi hatóságnak történő megküldés előtt - betekinthessenek és arra észrevételt tehessenek.

(4) A környezetvédelmi hatóság az intézkedési tervet jóváhagyó határozatban fokozottan zajos területnek minősíti a védendő környezetnek azt a részét, amelyik beleesik a zajterhelést okozó közüzemi szolgáltató (közüzemi létesítmény) hatásterületének abba a részletébe, amelyen belül a zajterhelés nem csökkenthető a határérték szintjére.

(5) A fokozottan zajos területen a határérték túllépésének mértéke szerint, a 4. számú mellékletben meghatározott övezeteket kell kijelölni.

(6) A határozatnak tartalmaznia kell:

a) a fokozottan zajos terület kijelölt övezeti határait (beépített belterületen az utcavonalakkal, illetve telekhatárokkal, külterületen a zajszint görbék térképi megjelenítésével, valamint az azonosításra alkalmas méretadatokkal, koordinátákkal meghatározva),

b) az egyes övezetekbe eső ingatlanok (utca, házszám, helyrajzi szám) övezetenkénti tételes felsorolását.

20. § (1) Fokozottan zajos terület A-D jelű övezetében új lakóépületek, szállodák és szálló jellegű épületek, kórházi és egyéb egészségügyi épületek, temetők, iskolák, egyetemek és kutatóintézetek (a meteorológiai állomások és obszervatóriumok kivételével), hivatali épületek létesítése céljából nem adható ki:

a) telekalakítási engedély,

b) elvi építési és építési engedély,

c) fennmaradási engedély, amennyiben az engedélyezési eljárásra az építési engedély hiánya miatt került sor,

d) rendeltetés megváltozására irányuló engedély.

(2) Fokozottan zajos terület A-D jelű övezetében annak kijelölésekor meglévő, az (1) bekezdésben felsorolt épületek engedélyköteles bővítése akkor engedélyezhető, ha a benyújtott engedélyezési tervek tartalmazzák a megfelelő passzív akusztikai védelemre tervezett megoldást.

(3) Fokozottan zajos terület E-G jelű övezetében új kórházi és egyéb egészségügyi ellátását nyújtó épületek létesítése, a fokozottan zajos terület kijelölésekor meglévő épületek engedélyköteles bővítése, átalakítása ilyen célra akkor engedélyezhető, ha a benyújtott engedélyezési tervek tartalmazzák a megfelelő passzív akusztikai védelmet.

21. § (1) A közüzem üzemeltetője a fokozottan zajos területet kijelölő vagy újból kijelölő határozat jogerőre emelkedésétől számított 12 hónapon belül benyújtja a lakosságot érő zajterhelés csökkentése érdekében az ingatlanok zajcsökkentésével kapcsolatos intézkedések ütemezését. Az ütemezést a környezetvédelmi hatóság hagyja jóvá.

(2) A fokozottan zajos területen, az annak kijelölésekor meglévő, jogerős építési engedéllyel rendelkező védendő lakó- és üdülőépület tulajdonosának igénylése alapján a közüzemi szolgáltató (a zajforrás üzemeltetője) köteles biztosítani épületek megfelelő passzív akusztikai védelmét.

(3) A fokozottan zajos terület kijelölését követően létesített vagy bővített védendő épületek esetén az építtetőt terheli a megfelelő passzív akusztikai védelem megvalósításának kötelezettsége.

22. § A fokozottan zajos területen fekvő ingatlanok tulajdonosai a zajvédelmi intézkedésekre vonatkozó igényeket a fokozottan zajos terület kijelölésétől számított 6 hónapon belül jelenthetik be a közüzemi létesítmény üzemeltetőjének.

23. § (1) A közüzemi létesítmény üzemeltetője a fokozottan zajos terület e rendelet szerinti első kijelölése után, az övezeten belül kijelölt legnagyobb zajterhelésű övezetben az igénybejelentéstől számított három éven belül köteles gondoskodni megfelelő zajvédelmi intézkedések végrehajtásáról.

(2) Az (1) bekezdés szerinti legnagyobb zajterhelésű övezetnél kisebb zajterhelésű övezetek esetében az igénybejelentéstől számított hat éven belül kell végrehajtani a zajvédelmi intézkedéseket. Óvodák, iskolák, egészségügyi, kulturális és szociális létesítményekkel kapcsolatos zajvédelmi intézkedéseket az igénybejelentéstől számított két éven belül kell végrehajtani.

(3) A fokozottan zajos terület későbbi felülvizsgálatából, módosításából eredő új zajvédelmi igényeket a bejelentéstől számított három éven belül ki kell elégíteni.

24. § (1) Amennyiben a fokozottan zajos terület településrendezési terv szerinti besorolása megváltozik, erről a helyi települési önkormányzat jegyzője 30 napon belül tájékoztatja a környezetvédelmi hatóságot.

(2) *  Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást követően a környezetvédelmi hatóság a fokozottan zajos terület határát módosítja. A fokozottan zajos területen fekvő ingatlanok tulajdonosai a 22. § szerint nyújthatják be igényeiket.

(3) A fokozottan zajos területet kijelölő határozatot a környezetvédelmi hatóság módosítja, ha a közüzemi létesítmény kibocsátásában történt változás indokolttá teszi.

(4) A fokozottan zajos terület kijelölését a környezetvédelmi hatóság megszünteti, ha a kijelölést szükségessé tevő közüzemi létesítmény megszűnik.

A fokozottan zajos területre vonatkozó építési és terület-felhasználási általános előírások

25. § (1) A fokozottan zajos területen a külön jogszabály *  szerinti terület-felhasználási egységek és építmények az e rendeletben foglalt korlátozásokkal jelölhetők ki, illetve létesíthetők.

(2) Települések - 4. számú melléklet szerinti - fokozottan zajos területének A-D jelű övezetében nem jelölhető ki zajtól védendő terület.

(3) Települések fokozottan zajos területének E-G jelű övezetében csak olyan zajtól védendő terület jelölhető ki, amire a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek teljesülnek.

Zaj- és rezgésbírság

26. § (1) *  A környezetvédelmi hatóság a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény szerinti környezetvédelmi bírságot

a) az üzemi vagy szabadidős zajforrás által okozott

aa) zajkibocsátási határérték túllépése esetén a védendő terület jellegétől függően a 3. számú melléklet 1.1 alpontja vagy 1.2 alpontja,

ab) a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2/A. § (3) bekezdése szerinti felmentés idejére vonatkozó zajterhelési határérték túllépése esetén a 3. számú melléklet 1.4 alpontja,

b) az üzemi vagy szabadidős zajforrás által a védendő helyiségekben okozott zajterhelési határértékek túllépése esetén a 3. számú melléklet 1.3. alpontja,

c) az építési zajforrás által okozott zajterhelési határérték túllépése esetén a 3. számú melléklet 2. pontja,

d) a környezeti rezgésforrás által okozott rezgésterhelési határérték túllépése esetén a 3. számú melléklet 3. pontja,

e) a jogszabályban vagy hatósági határozatban foglalt kötelezettségek megszegése esetén a 3. számú melléklet 4. pontja

alapján állapítja meg (a továbbiakban: zaj- és rezgésbírság).

(2) Az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti bírság az intézkedési terv végrehajtásának ideje alatt nem szabható ki.

27. § A környezetvédelmi hatóság a 26. § szerinti bírságolandó magatartásról való tudomásszerzésétől számított 1 éven túl, illetve a bírságolandó magatartás tanúsításától számított öt éven túl nem szabhat ki bírságot. Ha azonban a magatartás jogszerűtlen állapot fenntartásával valósul meg, a bírságolás elévülése mindaddig nem kezdődik meg, amíg a jogszerűtlen állapot fennáll.

28. § *  (1) A 26. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti zajbírság megállapításához a (3) bekezdésben foglalt kivétellel a környezetvédelmi hatóságnak eseti zajmérést kell végeznie.

(2) A 26. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti zajbírság ismételt kiszabásához nem szükséges mérést végezni, ha

a) a zajforrás működésében vagy zajkibocsátásában az előző vizsgálat óta nem történt változás, és

b) a zajforrás hatásterületén nem történt olyan változás, ami az ismételt vizsgálatot indokolná.

(3) A zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 5/A. §-a szerinti éves adatszolgáltatásra kötelezett üzemeltetők által üzemeltetett zajforrások esetén

a) az eseti méréssel vizsgált zajforrások vonatkozásában a 26. § (1) bekezdés ab) pontja és a 3. számú melléklet 4.1. pontjának c) és d) alpontja,

b) folyamatos zajméréssel vizsgált zajforrások vonatkozásában a 26. § (1) bekezdése aa) és ab) pontja, valamint a 3. melléklet 4.1. pontjának c) és d) alpontja

szerinti jogsértések vonatkozásában a zajbírságot a környezetvédelmi hatóság az üzemeltető éves adatszolgáltatása, valamint a rendelkezésére álló egyéb bizonyítékok alapján állapítja meg.

29. § A zajbírságot a bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell megfizetni.

30. § (1) Üzemi vagy szabadidős zajforrás esetén a zajbírság összegét - ezer Ft-ra kerekítve - a 3. számú melléklet 1. pontja alapján kell meghatározni.

(2) A 26. § (1) bekezdésének b) pontja szerint meghatározott bírság a 3. számú melléklet 1. c) pontja alapján abban az esetben szabható ki, ha a zajforrás és a zajtól védendő helyiség azonos vagy közös fallal rendelkező épületben található.

(3) Az (1) bekezdés szerinti zajbírság összegét a környezetvédelmi hatóság - a zaj csökkentése érdekében tett intézkedések mérlegelésével - 0,8-tól 1,2-ig terjedő szorzók alkalmazásával módosíthatja.

(4) Az (1) bekezdés szerinti zajbírság 6 havonta ismételhető.

31. § (1) Ha a bírságolandó magatartás építésügyi tevékenység, akkor a zajbírság összegét - ezer Ft-ra kerekítve - a 3. számú melléklet 2. pontja szerinti 2. összefüggés alapján kell megállapítani, ha a zaj okozás a jogszabály szerinti zajterhelési határértéket meghaladja.

(2) Ha a legnagyobb túllépés az éjszakai (22-06 óra közötti) megítélési időben következik be, akkor az (1) bekezdés szerinti zajbírság összegét másfélszeres szorzó alkalmazásával kell megállapítani.

(3) Az (1) bekezdés alapján megállapított zajbírság havonta ismételhető, ha az ellenőrző környezetvédelmi hatóság ismételt zajvizsgálattal megállapítja, hogy a határérték túllépése továbbra is fennáll.

(4) Nem kötelezhető az (1) bekezdés szerinti bírság megfizetésére az az üzemeltető, akinek a környezetvédelmi hatóság a határérték betartása alól felmentést adott.

32. § (1) A rezgésterhelési határérték túllépése esetén a rezgésbírság összegét ezer forintra kerekítve a 3. számú melléklet 3. pontja alapján kell meghatározni.

(2) A rezgésbírságot a nappali és az éjszakai időszakra külön-külön kell kiszámítani, és a kettő közül a nagyobb összeget kell kiszabni. Az éjszakai időszakban a vizsgált helyiségek közül csak azok a helyiségek számíthatók be a bírság meghatározásakor, amelyeket rendeltetés szerint éjszaka is használnak.

(3) A rezgésbírság megállapítását megelőzően a környezetvédelmi hatóság - külön jogszabály szerint - megalapozó vizsgálatot végez.

(4) A rezgésbírság összegét a környezetvédelmi hatóság, a rezgés csökkentése érdekében tett intézkedések mérlegelésével, 0,8-tól 1,2-ig terjedő szorzók alkalmazásával módosíthatja.

(5) A rezgésbírság 6 havonként ismételhető.

(6) Ismételt rezgésbírságot megalapozó vizsgálatnál nem szükséges vizsgálatot elvégezni, ha a rezgésforrás

a) működésében az előző vizsgálat óta nem történt változás, és

b) hatásterületén nem történt olyan változás, ami az ismételt vizsgálatot indokolná.

Zaj- és rezgésvédelmi szakértő kötelező megbízása

33. § Környezeti zaj, illetve rezgés elleni védelemre jogosító szakértői engedéllyel rendelkező személyt, illetve ilyen személyt foglalkoztató szervezetet kötelező megbízni vagy alkalmazni a külön jogszabályban előírtakon túl:

a) egységes környezethasználati engedély iránti kérelem zaj védelemi munkarészének kidolgozásához,

b) *  előzetes vizsgálati dokumentáció, előzetes konzultációra irányuló kezdeményezéshez csatolt dokumentáció és környezeti hatástanulmány zajvédelmi munkarészének elkészítéséhez,

c) zaj és rezgés elleni védelemről szóló intézkedési terv készítéséhez,

d) megfelelő passzív akusztikai védelem tervezéséhez,

e) csendes terület, zajvédelmi szempontból fokozottan védett területek kijelölésének előkészítéséhez, ha a kijelölésre szánt területre nem készült külön jogszabály *  szerinti zajterhelési zajtérkép,

f) önkormányzati/helyi zajvédelmi rendelettervezet műszaki előkészítéséhez.

Jogutódlás * 

33/A. § *  A környezetvédelmi hatóság jogerős határozata alapján jogosított ügyfél helyébe annak a polgári jog szerinti jogutódja lép a 10. § (4) bekezdésében, a 11. § (2) bekezdésében, a 14. § (2) bekezdés a) pontjában, a 17. § (1) és (3) bekezdésében, a 19. § (1) bekezdésében és a 21. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben.

Átmeneti és záró rendelkezések

34. § (1) Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) Az e rendelet hatálybalépésekor működő,

a) üzemi vagy szabadidős zajforrások esetében, amelyeknek az 5. § (3) bekezdés szerinti hatásterületén olyan zajtól védendő épület vagy terület van, amelyre a környezetvédelmi hatóság korábban nem állapított meg határértéket,

b) zajkibocsátási határértékkel rendelkező üzemi és szabadidős zajforrások esetében, ahol a határértéket megállapító határozatban megadott védendő objektumok üdülőterületen, különleges területen helyezkednek el,

a 10. § (1) bekezdésben foglalt zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet a rendelet hatálybalépésétől számított 1 éven belül kell benyújtani a környezetvédelmi hatósághoz.

(3) A (2) bekezdés alapján benyújtott kérelemre megállapított zajkibocsátási határérték teljesítési határideje 2012. január 1.

(4) * 

1. számú melléklet a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelethez

A települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozó zaj- és rezgésvédelmi ügyek * 

A gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3073/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint:

41 épületek építése

42 egyéb építmények építése

43 speciális szaképítés

45 gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása

46 nagykereskedelem

47 kiskereskedelem (kivéve gépjármű, motorkerékpár)

55 szálláshely szolgáltatás

56 vendéglátás

73 reklám, piackutatás

81 építmény-üzemeltetés, zöldterület-kezelés

90 alkotó-, művészeti szórakoztató tevékenység

93 sport, szórakoztató, szabadidős tevékenység

2. számú melléklet a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelethez

Az engedélyezési terv zaj és rezgés elleni védelmi dokumentációjának tartalmi követelményei

1. Az üzemi és szabadidős zajforrás létesítésekor készítendő terv zajvédelmi dokumentációjában

1.1. ismertetni kell a létesítmény egyedi zajforrásait, működési idejét, helyüket átnézeti helyszínrajzon be kell mutatni,

1.2. ismertetni kell és térképen be kell mutatni a várható hatásterületen a zaj ellen védendő területek, épületek helyét, funkcióját, helyrajzi számát, címét, a tervezett zajforrás ezekhez viszonyított pontos helyzetét,

1.3. ismertetni kell a hatásterületen elhelyezkedő ingatlanok rendezési terv szerinti besorolását,

1.4. amennyiben a zajforrás hatásterületét e jogszabály vagy a környezetvédelmi hatóság előírása alapján méréssel, illetve számítással kell meghatározni, közölni kell a hatásterület méréssel, illetve számítással meghatározott háttérterhelés értékeit is,

1.5. meg kell adni a megítélés helyén várható zajkibocsátás értékét a nappali és - szükség esetén - az éjszakai időszakra egyaránt,

1.6. meg kell adni azokat az irányokat (területeket, épületeket), ahol zajcsökkentési intézkedések nélkül is határérték alatti zajkibocsátás várható,

1.7. meg kell jelölni azokat az irányokat (területeket, épületeket), ahol zajcsökkentés nélkül határértékeket meghaladó zajkibocsátás várható, és meg kell adni a határérték-túllépés várható mértékét,

1.8. meg kell adni a zajcsökkentésre alkalmazható módszerek (eszközök, megoldások, intézkedések) leírását, a javasolt módszerektől várható zajcsökkenés elemzését,

1.9. ki kell mutatni, hogy a tervezett zajvédelmi megoldások megvalósításával a zajkibocsátás teljesíti a védelmi követelményeket,

1.10. a 7. § szerinti közlekedési eredetű zajterhelésnél ismertetni kell a lehetséges alternatívák bemutatásával a kapcsolódó szállítás környezetre gyakorolt hatását és ezek közül meg kell adni a legkevesebb zajkibocsátással járó szállítási útvonalat.

A zajvédelmi munkarészt részletes számítással kell megalapozni.

2. Ha az engedélyezési terv készítésekor nem állnak rendelkezésre azok az adatok, amelyekből az 1.5-1.9. pont szerinti számítások, műszaki becslések elvégezhetőek, akkor az engedélyezési tervben azokat az intézkedéseket, követelményeket kell meghatározni, amelyeket a további tervezéskor (például a kiviteli terv készítésekor) kell elvégezni, illetve megtartani. Ezek lehetnek például a zajforrások egyedi zajkibocsátási követelményei, a várhatóan szükséges műszaki zajcsökkentési intézkedések (például zajvédő fal, tokozás).

3. Ha a forrás működésével összefüggésben olyan zajok keletkezésére is számítani lehet, melyekre zajterhelési határérték nem vonatkoztatható, akkor az ezek elleni hatékony védelemre is ki kell terjednie az engedélyezési tervnek vagy szakvéleménynek.

4. Közlekedési zaj- és rezgésforrás engedélyezési tervének zajvédelmi munkarészében

4.1. be kell mutatni a közlekedési létesítmény nyomvonalát, védendő épületek helyét, funkcióját, helyrajzi számát, címét, meg kell határozni a hatásterületen lévő védendő területekhez, épületekhez viszonyítva a tervezett zajforrás pontos helyzetét,

4.2. ismertetni kell a hatásterületen elhelyezkedő védendő terület zajvédelmi besorolását,

4.3. a tervezett forrás zajkibocsátásának jellemzőit a távlati (15 évvel későbbi időpontra számított) forgalom alapján kell meghatározni, közölni kell a számítás alapját képező forgalmi adatokat is,

4.4. ismertetni kell a védendő területeken a meglévő háttérterhelés és a várható zajterhelés nagyságát a nappali és az éjszakai időszakra egyaránt,

4.5. meg kell határozni azokat a zajcsökkentési intézkedéseket, amelyekkel a zajvédelmi követelmények teljesíthetők,

4.6. ha kültéri védelmi intézkedésekkel nem lehet a zajvédelmi követelmények szükséges mértékű teljesítését biztosítani, akkor meg kell adni a követelmény várható túllépésének helyét, kiterjedését (a túllépéssel érintett védendő épületek, területek pontos megnevezésével) és mértékét (épületszintenként is), a túllépéssel érintett lakások számát, az összes érintett lakásszámhoz viszonyított arányát.

5. Ha a meglévő közlekedési zajforrás okozta zajterhelés határérték feletti, akkor az útvonal vagy létesítmény korszerűsítésének, útkapacitás bővítésének engedélyezéshez a zajcsökkentés lehetőségeire vonatkozó konkrét megoldási és programozott megvalósítási tervet is készíteni kell.

6. Környezeti rezgésforrás engedélyezési tervének rezgésvédelmi munkarészében vagy a rezgésvédelmi szakvéleményben

6.1. meg kell határozni a tervezett rezgésforrás védendő épületekhez, helyiségekhez viszonyított pontos helyzetét,

6.2. ismertetni kell az érintett, védendő épületek rezgésvédelmi szempontú besorolását és a védendő helyiségeikre érvényes rezgésterhelési követelményeket,

6.3. meg kell jelölni azokat a helyiségeket, amelyekben rezgéscsökkentési intézkedés nélkül a határértéket meghaladó rezgésterhelés várható,

6.4. meg kell határozni a rezgéscsökkentésre alkalmazható módszereket, az alkalmazásuktól várható rezgéscsökkenés mértékét,

6.5. ki kell mutatni, hogy a tervezett rezgésvédelmi módszerek alkalmazásával a rezgésterhelés kielégíti a vonatkozó követelményeket,

6.6. ha a meglévő közlekedési forrástól származó rezgésterhelés határérték feletti, a bővítés, rekonstrukció engedélyezési tervében a rezgéscsökkentés lehetőségeire konkrét megoldási és programozott megvalósítási tervet is készíteni kell,

6.7. a rezgésvédelmi munkarészt szükség esetén, részletes számítással vagy összehasonlító mérés eredményének bemutatásával kell megalapozni,

6.8. a terhelési követelmények betartásához szükséges rezgésvédelmi intézkedések megvalósítására elkülönített költségvetési fejezetet kell készíteni.

7. Védendő épületben vagy azzal szomszédos épületben létesíteni tervezett zajforrás engedélyezési tervében, illetve a zajvédelmi szakvéleményben

7.1. meg kell határozni a befoglaló épületben és más szomszédos épületben a zajforrás hatása által érintett védendő helyiségeket,

7.2. a vonatkozó épületakusztikai szabvány vagy műszaki előírás felhasználásával meg kell határozni a zajforrás és a védendő helyiségek közötti épületszerkezetek szükséges hangszigetelési követelményeit,

7.3. meg kell határozni a védendő helyiségek meglévő és várható zajterhelését a nappali és az éjszakai időszakra egyaránt,

7.4. szükség esetén a zajforrás és a védendő helyiségek közötti térelválasztások hangszigetelését méréssel kell megállapítani. A mérési eredményeket akkor lehet elfogadhatónak tekinteni, ha a mérés a vonatkozó épületakusztikai szabvány vagy műszaki előírás szerinti,

7.5. ha az épületszerkezetek hangszigetelése vagy a várható zajterhelés nem felel meg a követelményeknek, akkor meg kell határozni a szükséges zajcsökkentési, illetve épületakusztikai intézkedéseket, és igazolni kell, hogy ezek végrehajtása a követelmények teljesülését eredményezi,

7.6. részletes számítással kell megalapozni a zajvédelmi munkarész vagy szakvélemény megállapításait,

7.7. alkalmazni kell e melléklet 3. pontjában foglaltakat is.

3. számú melléklet a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelethez

A zaj-, illetve rezgésvédelmi bírság kiszabására vonatkozó számítási szabályok

1. *  Az üzemi vagy szabadidős zajforrás által okozott határérték túllépés miatti zajbírság

1.1. Üzemi vagy szabadidős zajforrás által lakóterületen, vegyes területen, különleges területek közül az oktatási létesítmények területén vagy gazdasági területen a védendő homlokzatok előtt okozott zajkibocsátási határérték-túllépés esetén a zajbírságot az - 1.4. pontban foglalt kivétellel - alábbi összefüggéssel kell kiszámítani:

(1.1. összefüggés)

,ahol:

- B: az üzemi vagy szabadidős zajforrás Ft-ban kifejezett zajbírsága,

- TÜK: a zajkibocsátási határérték legnagyobb túllépésének mértékszáma dB-ben,

- N: a zajkibocsátási határérték túllépésével érintett védendő homlokzat mögött elhelyezkedő zajtól védendő helyiségek száma,

(1.2. összefüggés)

(1.3. összefüggés)

1.2. Üzemi vagy szabadidős zajforrás által temetőben, üdülőterületen, zöldterületen, különleges területek közül az egészségügyi területeken okozott zajkibocsátási határérték-túllépés esetén a zajbírságot - 1.4. pontban foglalt kivétellel - az alábbi összefüggéssel kell meghatározni:

B = 240000 x TÜK x CB

(1.4. összefüggés)

,ahol

- B: az üzemi vagy szabadidős zajforrás Ft-ban kifejezett zajbírsága,

- TÜK: a zajkibocsátási határérték legnagyobb túllépésének mértékszáma dB-ben,

- CB: az 1.3. összefüggés szerinti módosító tényező.

1.3. Üzemi vagy szabadidős zajforrás által a védendő helyiségekben okozott határérték-túllépés esetén a zajbírság összegét az alábbi összefüggéssel kell meghatározni:

(1.5. összefüggés)

,ahol:

- B: az üzemi vagy szabadidős zajforrás Ft-ban kifejezett zajbírsága,

- TÜK: a zajterhelési határérték legnagyobb túllépésének mértékszáma dB-ben,

- N: a zajterhelési határérték túllépésével érintett védendő helyiségek száma,

- CA: az 1.2. összefüggés szerinti módosító tényező,

- CB: az 1.3 összefüggés szerinti módosító tényező.

1.4. A 28. § (3) bekezdésében felsorolt jogsértések vonatkozásában a környezetvédelmi hatóság a zajbírságot egész évre egy összegben szabja ki. A zajbírság megállapításának módját az 1.4.1.-1.4.3. alpont tartalmazza.

1.4.1. A környezetvédelmi hatóság valamennyi határérték túllépéssel érintett napra külön meghatározza a határérték túllépés miatti zajbírság összeget.

1.4.1.1. Az eseti méréssel vizsgált zajforrásoknál a zajkibocsátási határérték alóli felmentés idejére vonatkozó zajterhelési határérték túllépése miatt fizetendő zajbírságot a védendő terület jellegétől függően az 1.1. vagy az 1.2. pont alapján kell megállapítani az alábbi eltérések figyelembe vételével:

a) „TÜK” alatt a zajkibocsátási határérték alóli felmentés idejére vonatkozó zajterhelési határérték 1.4.1.3. alpont szerint megállapított legnagyobb túllépésének dB-ben meghatározott mértékszámát,

b) „N” alatt a zajkibocsátási határérték alóli felmentés idejére vonatkozó zajterhelési határérték túllépésével érintett védendő homlokzat mögött elhelyezkedő zajtól védendő helyiségek számát (db)

kell érteni.

1.4.1.2 A folyamatos méréssel vizsgált zajforrások napi zajbírságát az alábbi összefüggéssel kell meghatározni:

B = 240000 x TÜK x CB

(1.6 összefüggés)

,ahol

- B: az üzemi vagy szabadidős zajforrás napi zajbírsága (Ft/nap),

- TÜK: a megállapított zajkibocsátási határérték, vagy a zajkibocsátási határérték alóli felmentéssel érintett napokon a felmentés idejére vonatkozó zajterhelési határérték 1.4.1.3. alpont szerint megállapított legnagyobb túllépésének mértékszáma az adott napon dB-ben,

- CB: az 1.3. összefüggés szerinti módosító tényező.

1.4.1.3 A zajkibocsátási határérték alóli felmentéssel érintett napokon a felmentés idejére vonatkozó zajterhelési határérték legnagyobb túllépésének mértékszámát az alábbiak szerint kell megállapítani:

A B C D
1. zajtól védendő terület TÜK értéke (dB) a vizsgált év első tíz olyan napjára, amelyen a kritikus ponton mért megítélési szint (LAM) meghaladta a 70 dB - az üdülőterületek vonatkozásában a 60 dB - értéket TÜK értéke (dB) a vizsgált évben időbeli sorrendben a 11.-től 30.-ig terjedő olyan napra, amelyen a kritikus ponton mért megítélési szint (LAM) meghaladta a 65 dB - az üdülőterületek vonatkozásában az 55 dB - értéket TÜK értéke (dB) a vizsgált évben időbeli sorrendben a 31.-től a 40.-ig terjedő olyan nap napra, amelyen a kritikus ponton mért megítélési szint (LAM) meghaladta a 60 dB - az üdülőterületek vonatkozásában az 55 dB - értéket
2 Üdülőterület LAM - 60 LAM - 55 LAM - 55
3 Lakóterület (kisvárosias, kert városias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, temetők, zöldterületek LAM -70 LAM - 65 LAM - 60
4 Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület LAM -70 LAM - 65 -
5 Gazdasági terület LAM -70 - -

1.4.2. Valamennyi olyan napra, amelyen az üzemeltető a 4.1. pont c) vagy d) pontja szerinti jogsértést követi el, a környezetvédelmi hatóság külön meghatározza a 4.1 pont c) vagy d) pontja szerinti bírság összegét.

1.4.3. Az éves zajbírság megállapításához a környezetvédelmi hatóság a tárgyévre vonatkozóan összeadja az 1.4.1. pont és az 1.4.2. pont szerint meghatározott bírságok összegét.

2. pont

Építési zajforrás által okozott zajterhelési határértéktúllépés esetén a bírság összegét az alábbi összefüggéssel kell meghatározni:

B = 50.000 x TÉP x CB,

(2. összefüggés)

ahol

- B: az építési zajforrás zajbírságának Ft-ban megállapított összege,

- TÉP: a zajterhelési határérték legnagyobb túllépésének mértéke dB-ben,

- CB: az 1.3. összefüggés szerinti módosító tényező.

3. pont

Környezeti rezgésforrás által okozott rezgésterhelési határértéket túllépés esetén, a bírság összegét az alábbi összefüggéssel kell kiszámítani:

B = 80.000 x k x √N,

(3. összefüggés)

ahol

- B: a rezgésbírság Ft-ban megállapított összege,

- k: napszaktól függő tényező:

nappal megállapított túllépés esetén: k=1,

éjszaka megállapított túllépés esetén: k =2

- N: azon védendő helyiségek száma, ahol a rezgésterhelési határérték nem teljesül.

4. *  Jogszabályban vagy hatósági határozatban foglalt kötelezettség megszegése esetén fizetendő bírság

4.1. A környezeti zajforrás üzemeltetője:

a) a jogszabályban, vagy a hatósági határozatban foglalt kötelezettség - ide nem értve a b)-d) pont szerinti kötelezettséget és a zajterhelési vagy a zajkibocsátási határérték betartására vonatkozó kötelezettséget - teljesítésnek elmulasztása esetén 100 000 Ft összegű,

b) a zaj vagy rezgés elleni védelemmel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség vagy az adatszolgáltatással összefüggő hiánypótlás teljesítésének elmulasztása esetén: 50 000 Ft összegű,

c) a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendelet 2/A. § (2) bekezdés c) pontja, (6) bekezdés c) pontja vagy (7) bekezdése szerinti tilalom megszegése esetén 100 000 Ft/nap összegű,

d) a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 4. § (1a) vagy (1d) bekezdése szerinti mérési kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén: 100 000 Ft/nap összegű

bírság megfizetésére köteles.

4. számú melléklet a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelethez

Fokozottan zajos területek övezeti besorolása

Övezet LAM mértékadó A-hangnyomásszint
Nappal (06-22 h) Éjszaka (22-06 h)
A jelű övezet LAM>75 LAM>65
B jelű övezet 75≥LAM>70 65≥LAM>60
C jelű övezet 70≥LAM>65 60≥LAM>55
D jelű Övezet 65≥LAM>60 55≥LAM>50
E jelű övezet 60≥LAM>55 50≥LAM>45
F* jelű övezet 55≥LAM>50 45≥LAM>40
G* jelű övezet 50≥LAM>45 40≥LAM>35