Jogszabálykereső

A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet

vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (14) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed

a) *  a nitrátérzékeny területen - a külön jogszabály szerinti magánszemélyek háztartási igényeit nem meghaladó mértékben állattartást végzőket kivéve - valamennyi mezőgazdasági tevékenységet folytatóra, továbbá

b) *  az adatszolgáltatás és nyilvántartás tekintetében nitrátérzékeny területen kívül a külön jogszabály szerinti magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó mértékben állattartást végző természetes és jogi személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre is.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. csúszócsöves (csőfüggönyös) eljárás: olyan hígtrágya kijuttató géppel, illetve szóróegységgel folytatott művelet, melynek során a kiszórandó hígtrágyát a központi elosztón keresztül egymás mellett felsorakoztatott csöveken juttatják ki közvetlenül a talaj felszínére;

2. hígtrágya: a külön jogszabály szerint meghatározott folyékony halmazállapotú, hidraulikusan szállítható szervestrágya;

3. intenzív legeltetéses állattartás: olyan legeltetéses állattartás, melynek során a külön jogszabályban meghatározott állategységben (a továbbiakban: ÁE) kifejezett állatsűrűség az 1,8 ÁE/ha értéket meghaladja;

4. istállótrágya: az állati ürülék, a bélsár és a vizelet keveréke szilárd halmazállapotú nedvszívó alomanyaggal, vagy a nélkül, nem beleértve a hígtrágyát;

5. szervestrágya: az állatállomány által ürített trágya, illetve a trágya és az alom keveréke, feldolgozott formában is, idetartozik különösen a hígtrágya, az istállótrágya;

6. talajvédelmi terv: a külön jogszabály szerint talaj- és vízvédelmi követelmények meghatározásához készített szakanyag;

7. téli legeltetés: trágyázási tilalmi időszakon belül, azaz minden év november 15. és február 15. között történő legeltetés.

Cselekvési Program

3. § A cselekvési program a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat (a továbbiakban: HMGY) e rendeletben foglalt előírásainak betartása az 1. § a) pontban meghatározott mezőgazdasági tevékenységet folytatók számára.

Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat kötelező előírásai

4. § (1) Évente mezőgazdasági területre szervestrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetés során az állatok által elhullajtott trágyát, továbbá a szennyvizekkel, szennyvíziszapokkal, valamint szennyvíziszap komposzttal kijuttatott mennyiséget is. Legeltetésből, továbbá az állattartó telepről származó kijuttatásra kerülő nitrogén hatóanyag mennyiségének meghatározásakor az 1. számú mellékletben meghatározott értékekkel kell számolni.

(2) *  Tilos kijuttatni trágyát október 31-től február 15-ig, kivéve az őszi kalászosok fejtrágyázását, ahol február 1-jétől a trágyakijuttatás a (8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével megengedett. A trágya kijuttatása során a 6. § (9) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni. Tilos kijuttatni könnyen oldódó nitrogént tartalmazó trágyát a betakarítás után, amennyiben ősszel nem kerül sor újabb kultúra vetésére.

(3) Amennyiben az állatsűrűségből származóan a kijuttatott trágya nem haladja meg éves szinten a 120 kg/ha nitrogén hatóanyag mennyiséget, úgy a téli legeltetés megengedett.

(4) *  Ültetvények esetében 15%-nál meredekebb lejtésű területeken csak a külön jogszabály szerinti talajvédelmi tervben meghatározott erózió elleni védelem biztosításával juttatható ki trágya.

(5) *  Hígtrágya nem juttatható ki 6%-os terepesés felett, kivéve csúszócsöves (csőfüggönyös) eljárással vagy injektálással, amelyeknek alkalmazása 12%-ig megengedett.

(6) *  Műtrágya 12%-nál meredekebb lejtésű terület talajára csak haladéktalan bedolgozás mellett juttatható ki, kivéve a fejtrágyázás műveletét.

(7) 17%-nál meredekebb lejtésű területre trágya nem juttatható ki.

(8) Fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra trágya nem juttatható ki.

(9) *  Az erózió megakadályozása érdekében 2%-nál meredekebb lejtésű területen olyan művelési módot kell alkalmazni, amely elősegíti a csapadékvizek talajba jutását.

5. § (1) A trágyázás során a tápanyagok közvetlenül vagy közvetve, beszivárgás vagy erózió útján sem juthatnak a felszíni vizekbe. Ennek érdekében nem juttatható ki:

a) műtrágya felszíni vizek partvonalának 2 méteres sávjában;

b) szervestrágya:

ba) tavak partvonalától mért 20 méteres sávban,

bb) egyéb felszíni vizektől mért 5 méteres sávban; a védőtávolság 3 m-re csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla 50 m-nél nem szélesebb és 1 ha-nál kisebb területű,

bc) forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól mért 25 méteres körzetben.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott védőtávolságok nem vonatkoznak a legeltetett állatok által elhullatott trágyára, amennyiben az az itatóhely megközelítése miatt következik be,

(3) Ivóvízbázis, távlati ivóvízbázis védőterületén, továbbá vízjárta területeken és a nagyvízi mederben a trágyázás során az e rendeletben meghatározott előírásokat a külön jogszabályokban foglaltakkal összhangban kell alkalmazni.

6. § (1) A mezőgazdasági területen a tápanyag-gazdálkodás tervezése során a kijuttatandó tápanyagok mennyiségének meghatározásakor figyelembe kell venni a talaj tápanyag-ellátottságát, a termesztett növénynek a termőhely adottságaihoz igazított termésszintjéhez tartozó tápanyagigényét.

(2) A kijuttatandó tápanyagok mennyiségének kiszámításánál az alkalmazott értékek nem haladhatják meg az 1-4. számú mellékleteiben szereplő értékeket.

(3) *  Hígtrágyázott területen, ahol az engedélykérelemhez készült talajvédelmi terv szerint a talajvíz a felszínhez képest 5 méteren belül van, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 49. § (1) bekezdés d) pontja alapján kiadott engedély kiadását követő harmadik évben a talajvíz szintjét és minőségét - elsősorban nitráttartalmát - az engedélyesnek meg kell vizsgáltatni, és az eredményeket a talajvédelmi hatóság részére meg kell küldeni. A talajvédelmi hatóság a talajvíz minőségére vonatkozó adatokat a külön jogszabály szerint évente egy alkalommal megküldi a vízvédelmi hatóság részére.

(4) A kijuttatott istállótrágyát haladéktalanul, egyenletesen a talajba kell dolgozni.

(5) A trágyát a termesztett növénynek és a termőhely adottságainak megfelelő adagokban, egyenletesen, az alábbi szempontok figyelembevételével kell kijuttatni úgy, hogy az átfedések elkerülhetők legyenek. A talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaira gyakorolt kedvező hatás elérése érdekében:

a) olyan trágyaszóró gépeket kell alkalmazni, amelyek egyenletes keresztirányú szórásképet mutatnak,

b) a hígtrágya kijuttatását olyan gépekkel kell elvégezni, melyek közvetlenül a talajra vagy a talajba juttatják ki a hígtrágyát és egymenetben talajtakarást is végeznek,

c) a kijuttatás során biztosítani kell a fogásonkénti pontos csatlakozásokat annak érdekében, hogy a terület egészén egyenletes legyen a trágyaszórás,

d) a trágyakijuttatást csak rendszeresen karbantartott munkagépekkel lehet elvégezni, ezért a szakszerű ellenőrzésről évente legalább egyszer gondoskodni kell.

(6) Forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező műtrágya, engedélyköteles szerves trágya, ásványi trágya, illetve letermett termesztő közeg az e rendeletben és a külön jogszabályban előírtak szerint használható fel.

(7) A kijuttatandó műtrágya hatóanyag mennyiséget az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, talajvizsgálatokra alapozottan kell meghatározni. A szükséges talajvizsgálatokhoz a külön jogszabályban foglaltak szerint kell talajmintát venni.

(8) Intenzív legeltetéses állattartás esetén szakaszos vagy pásztoroló legeltetést kell alkalmazni kivéve, ha az állattartó telepen az állománysűrűség meghatározásánál a figyelembe veendő állatok száma nem több mint 15 ÁE.

(9) Adott területen betakarítás után a megfelelő talajfedettséget biztosító növény alá csak abban az esetben juttatható ki könnyen oldódó nitrogéntrágya, így különösen hígtrágya, trágyalé, ammónium- és nitráttartalmú műtrágya, ha a trágyázás és vetés közötti időszak a 15 napot nem haladja meg. A kijuttatott hatóanyag nem haladhatja meg a csírázáshoz és az őszi-téli növekedéshez szükséges mennyiséget. Ezen kívül betakarítás után nitrogéntrágyát a szármaradványok lebomlásának elősegítéséhez lehet alkalmazni, legfeljebb a 3. számú melléklet C) pontjában meghatározott mennyiség figyelembevételével.

7. § *  Az öntözött terület talaját, valamint - amennyiben a talajvízszint 5 méteren belül elérhető - a talajvíz szintjét és minőségét 5 évente az öntözéshez a külön jogszabály szerinti vízjogi engedéllyel rendelkezőnek ellenőriztetni kell a külön jogszabályban meghatározott követelmények szerint. A talajvédelmi terv részeként a talajvédelmi hatóság részére beérkező, a talajvíz minőségére vonatkozó adatokat, vízvizsgálati eredményeket évente megküldi a vízvédelmi hatóság részére.

8. § (1) *  Állattartó telepen képződött trágyát a (2)-(11) bekezdések szerint kialakított trágyatárolóban kell gyűjteni a külön jogszabályban meghatározott időpontot követően. A (2)-(11) bekezdésekben foglalt előírásoktól eltérni abban az esetben lehet, ha az állattartó a tartási hely szerint illetékes vízvédelmi hatóságnak bejelenti és igazolja, és ezt e rendelet szerinti adatszolgáltatása során jelenti, hogy a trágya közvetlen termőföldön történő felhasználását továbbiakban nitrátérzékeny területen nem folytatja, azaz a keletkező trágya meghatározott időközönként felhasználásra vagy feldolgozásra kerül, így különösen komposzt, fermentálási vagy biogázüzem alapanyagként. Ez esetben olyan méretű, vízzáróan szigetelt trágyatárolót kell kiépíteni, amely biztosítja az elszállításig a trágya biztonságos tárolását.

(2) *  Trágyatároló műtárgyak méretezésekor figyelembe kell venni azt a többlettárolási igényt, ami a kijuttatásra használt területen fennálló, előre nem látható, szélsőséges vízjárási viszonyokból - különösen belvíz, valamint fakadó és szivárgó vizekből származó elöntés - adódhat. A trágyatárolók méretének, illetve minőségének meghatározásakor, az állattartónak legalább az 5. számú melléklet 1. és 2. pontjaiban szereplő értékeket és előírásokat kell figyelembe vennie.

(3) Hígtrágya, trágyalé kizárólag műszaki védelemmel ellátott tartályban vagy medencében tárolható. A tárolótartály, medence anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon, élettartama legalább 20 év legyen.

(4) *  A (3) bekezdésben meghatározott követelményeket csak e célnak megfelelő építési termékekkel lehet megvalósítani, melyek alkalmasságát az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának szabályairól szóló külön jogszabályban foglaltak szerint kell megállapítani. A szivárgásmentességet és korrózióállóságot a trágyával érintkező felülettel, az ezt alkotó anyaggal kell biztosítania. A tervezés során figyelembe veendő előírásokat e rendelet 5. számú mellékletének 5.2. pontja tartalmazza.

(5) A hígtrágyatároló kapacitását a külön jogszabályban meghatározott időpontig 6 havi hígtrágya befogadására kell alkalmassá tenni.

(6) Istállótrágyát szivárgásmentes, szigetelt alapú, a trágyalé összegyűjtésére is alkalmas gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatárolóban kell tárolni. A trágyalé a hígtrágyával azonos módon használható fel, vagy az istállótrágyára visszaöntözhető.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott szivárgásmentesség biztosításához az 5. számú melléklet 2. pontjában foglaltakat kell figyelembe venni.

(8) Az istállótrágya-tároló kapacitásának elegendőnek kell lennie legalább 6 havi istállótrágya tárolására. A trágyatároló kapacitása az (1), illetve a (11) bekezdésben foglaltak szerint csökkenthető.

(9) *  Ha a mélyalmos tartás esetén, valamint az extenzív legeltetéses állattartás ideiglenes szálláshelyein képződött trágya, illetve a karámföld az e rendeletben meghatározott szabályok szerint közvetlenül termőföldre kerül, akkor trágyatároló építése nem szükséges abban az esetben, ha a trágya felhalmozódása az istállóban vagy az ideiglenes szálláshelyen legalább 6 hónapig biztosított. Az alkalmazott technológiának biztosítania kell, hogy ne történjen kijuttatás az e rendelet előírásai szerint tiltott vagy trágyázásra nem alkalmas időszakban.

(10) A silótereket szigetelt aljzattal kell készíteni. Az érlelés során keletkező silólevet szivárgásmentes, szigetelt aknában kell gyűjteni. A silólé a trágyalével azonos módon használható fel.

(11) Legeltetéses állattartás esetén az istállótrágya-tároló kapacitását az istállózott időszak hossza alapján kell megállapítani.

(12) Műtrágya, illetve egyéb termésnövelő anyag a külön jogszabályban foglaltak szerint tárolható.

(13) Vízbázisvédelmi területen trágyatároló nem létesíthető.

9. § (1) Elszivárgás elleni védelem nélküli ideiglenes trágyakazal nem létesíthető és nem tartható fenn:

a) vízjárta, pangóvizes területen, valamint alagcsövezett táblán,

b) *  október 31. és február 15. között mezőgazdasági művelés alatt álló táblán, valamint fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajon.

(2) *  Az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével ideiglenes trágyakazal mezőgazdasági táblán csak abban az esetben létesíthető, ha:

a) felszíni víz nincs 100 m távolságon belül,

b) a talajvíz legmagasabb szintje a külön jogszabály szerinti mezőgazdasági parcella azonosító rendszer (a továbbiakban: MePAR) szerint 1,5 méter alatt van, illetve

c) a talajvíz legmagasabb szintje a MePAR szerinti egységben 1,5 méter felett van ugyan, de a tárolt trágyakazal közvetlen környezetében a talajvíz szintje 1,5 méter alatt van.

(3) Az adott évben felhasználandó mennyiségnél több istállótrágya ideiglenes trágyakazalban a mezőgazdasági művelés alatt álló táblán nem tárolható.

(4) Az ideiglenes trágyakazlat minden évben más helyszínen kell kialakítani.

(5) Ideiglenes trágyakazalban a trágya maximum 2 hónapig tárolható.

Adatszolgáltatás és nyilvántartási kötelezettségek

10. § (1) *  Az 1. §-ban meghatározott tevékenységet folytatónak a naptári évre vonatkozóan az adatszolgáltatást megalapozó folyamatos nyilvántartást kell vezetnie a külön jogszabály szerinti Gazdálkodási Napló tápanyag-gazdálkodásra, trágyázásra, parcella művelési adatokra, valamint állattartásra vonatkozó lapjain, vagy ennek megfelelő adattartalommal.

(2) *  Az 1. §-ban meghatározott tevékenységet folytató a 6. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező elektronikus adatlapon köteles adatot szolgáltatni a naptári évet követő év március 31-ig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (a továbbiakban: NÉBIH). Az adatlap kitöltési útmutatóját az agrárpolitikáért felelős miniszter közzéteszi az általa vezetett minisztérium honlapján.

(3) A szervestrágya hasznosítási módjában bekövetkezett változást 30 napon belül be kell jelenteni a talajvédelmi hatóság részére.

(4) *  A NÉBIH a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint beérkezett adatokat feldolgozza a termőföld használatra vonatkozó kötelező előírások teljes körű adminisztratív ellenőrzése mellett. A NÉBIH az adatokból évenként összesítést készít.

(5) *  A NÉBIH a (2) bekezdés szerinti adatlapok trágyatárolásra vonatkozó adatait a vízvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére 60 napon belül elektronikus úton megküldi. Az országosan egységes elektronikus adatszolgáltatás formátumát az agrárpolitikáért felelős miniszter a vízvédelemért felelős miniszterrel egyezteti.

(6) Az 1. §-ban meghatározott tevékenységet folytatónak a nyilvántartást, a (2) bekezdés szerint beküldött adatlap másolatát, valamint a talajvédelmi terveket 5 évig meg kell őriznie.

(7) *  A (2) bekezdés alapján beérkező adatok országos feldolgozásáról és az ezzel összefüggő feladatok ellátásáról az agrárpolitikáért felelős miniszter gondoskodik.

Záró és átmeneti rendelkezések

11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(2) A 2008. évre vonatkozó adatszolgáltatást e rendelet 6. számú mellékletében szereplő adatlapon kell benyújtani a 2008. január 1. és december 31. közötti időszakra a tárgyévet követő február 28-ig a tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatósághoz. A trágya átadás és átvételre vonatkozó adatoknak e jogszabály hatálybalépését követően kell a nyilvántartásban szerepelni. E rendelet 10. § (1)-(2) bekezdésében foglalt nyilvántartás és adatszolgáltatás első tárgyidőszaka 2008. szeptember 1.-2009. augusztus 31. közötti gazdálkodási év.

(3) *  A 2016. évre vonatkozó adatszolgáltatást a 2015. szeptember 1. és 2016. december 31. közötti időszakra kell teljesíteni.

11/A. § *  A cselekvési programot a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) szerint 2013. szeptember 1-jétől kijelölt nitrátérzékeny területeken a Kr.-ben meghatározott határidők szerint kell végrehajtani.

12. § E rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 1991. december 12-i 91/676/EGK tanácsi irányelv 5. cikkének (1), (2), (4), és (6) bekezdésével, valamint II. és III. mellékletének való megfelelést szolgálja.

1. számú melléklet az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelethez * 

Trágyák átlagos beltartalmi értékei keletkezéskor és kijuttatáskor

Trágyák átlagos beltartalmi értékei keletkezéskor és kijuttatáskor
A B C D E F
1. Állatfaj, csoport A friss Tápanyagtartalom kijuttatáskor [kg/t]
2. (állatkategória) trágya (1)
N-tartalma [kg/év]
Hígtrágya*
N
Istállótrágya N Mélyalom (2)
N
P2O5
3. 1. Szarvasmarha
1.1. Tejelő tehén 650 kg 125 6,0 6,1 7,8 2,1
1.2. Borjú (0-6 hónapig) 12 - 3,8 - 2,4
1.3. Üsző (6-12 hónapig) 22 - - 3,6 2,1
1.4. Üsző (12-24 hónapig) 42 - - 4,2 1,8
1.5. Hízómarha (6-12 hónapig) 25 - - 3,8 1,9
1.6. Hízómarha (12-24 hónapig) 45 - - 5,3 2,0
1.7. Hízómarha, anyatehén
(> 24 hónap)
51 - - 3,5 1,7
4. 2. Sertés
2.1. Koca (10 malaccal, 9 kg-ig) 26,5 4,2 3,57 - 2,2
2.2. Utónevelt malac (8-35 kg-ig) 3,4 2,35 2,4 - 1,9
2.3. Hízó sertések, fiatal koca 12 3,8 5,0 6,8 2,4
5. 3. Baromfi
3.1. 1000 db tojótyúk 740 19,0** - - 7,2
3.2. 1000 db brojler 383 - - 23,0 6,8
3.3. 1000 db pulyka (14 kg-ig) 1650 - - 30,6 12,9
6. 4.1. Juhok (anyajuh 50 kg + szaporulat) 14,8 - - 9,2 1,9
4.2. Juhok (anyajuh 70 kg + szaporulat) 16,7 - - 7,3 1,7
4.3. Kecskék (anyakecske 50 kg + szaporulat) 13,6 - - 8,2 1,85
4.4. Kecskék (anyakecske 80 kg + szaporulat) 15,5 - - 5,8 1,6
4.5. Anyanyúl + szaporulat 5,5 12,0 8,6
4.6. Lovak (600 kg) 55 - 11,4 - 2,8
* Talajvédelmi terv alapján meghatározandó kijuttatáskor.
** Tojók ketreces tartásánál keletkező trágya hígítatlan (félszilárd) ürülék
(1) Bélsár és vizelet keletkezéskor
(2) Mélyalmos tartástechnológia során keletkező istállótrágya

2. számú melléklet az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelethez * 

Szerves trágyák tápanyagtartalmának hasznosulási értékei a kijuttatás évében

Szerves trágyák tápanyagtartalmának hasznosulási értékei a kijuttatás évében
A B C
1. 1. N % P2O5%
2. 1.1. Istállótrágya 40 33
3. 1.2. Hígtrágya 50 70

3. számú melléklet az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelethez

Nitrátérzékeny területen a tápanyag-gazdálkodási számításoknál a főbb növények esetében figyelembe vehető maximális értékek

A) *  A tenyészidőszak alatt maximálisan kijuttatható N hatóanyag (kg/ha) főbb szántóföldi növények esetén termőhelyenként a talaj tápanyag-ellátottságának függvényében, átlagos termőhelyenkénti átlagtermésre számolva

A B C D
1. Őszi búza
1. termőhelyi kategória gyenge közepes
N ellátottságú talajon
2. I. mezőségi talajok (csernozjomok) 190 170 130
3. II. barna erdőtalajok 170 155 125
4. III. réti és öntés talajok 170 155 135
5. IV. laza és homoktalajok 130 120 110
A B C D
2. Kukorica
1. termőhelyi kategória gyenge közepes
N ellátottságú talajon
2. I. mezőségi talajok (csernozjomok) 190 170 150
3. II. barna erdőtalajok 190 160 150
4. III. réti és öntés talajok 180 160 140
5. IV. laza és homoktalajok 150 130 120
A B C D
3. Őszi árpa
1. termőhelyi kategória gyenge közepes
N ellátottságú talajon
2. I. mezőségi talajok (csernozjomok) 160 140 100
3. II. barna erdőtalajok 150 125 90
4. III. réti és öntés talajok 135 110 90
5. IV. laza és homoktalajok 110 100 80
A B C D
4. Napraforgó
1. termőhelyi kategória gyenge közepes
N ellátottságú talajon
2. I. mezőségi talajok (csernozjomok) 110 100 80
3. II. barna erdőtalajok 100 85 70
4. III. réti és öntés talajok 90 75 50
5. IV. laza és homoktalajok 75 70 60
A B C D
5. Burgonya
1. termőhelyi kategória gyenge közepes
N ellátottságú talajon
2. I. mezőségi talajok (csernozjomok) 180 170 160
3. II. barna erdőtalajok 190 160 150
4. IV. laza és homoktalajok 180 150 140
A B C D
6. Repce
1. termőhelyi kategória gyenge közepes
N ellátottságú talajon
2. I. mezőségi talajok (csernozjomok) 190 180 160
3. II. barna erdőtalajok 180 170 150
4. III. réti és öntés talajok 170 160 140
A B C D
7. Cukorrépa
1. termőhelyi kategória gyenge közepes
N ellátottságú talajon
2. I. mezőségi talajok (csernozjomok) 165 150 120
3. II. barna erdőtalajok 150 130 110
4. III. réti és öntés talajok 150 130 110
A B C D
8. Borsó
1. termőhelyi kategória gyenge közepes
N ellátottságú talajon
2. I. mezőségi talajok (csernozjomok) 120 100 80
3. II. barna erdőtalajok 110 90 70
4. III. réti és öntés talajok 110 90 70
A B C D
9. Szója
1. termőhelyi kategória gyenge közepes
N ellátottságú talajon
2. I. mezőségi talajok (csernozjomok) 110 100 80
3. II. barna erdőtalajok 100 90 75
4. III. réti és öntés talajok 100 90 80
A B C D
10. Silókukorica
1. termőhelyi kategória gyenge közepes
N ellátottságú talajon
2. I. mezőségi talajok (csernozjomok) 165 145 125
3. II. barna erdőtalajok 175 155 135
4. III. réti és öntés talajok 165 145 125
5. IV. laza és homoktalajok 145 125 105
A B C D
11. Lucernaszéna
1. termőhelyi kategória gyenge közepes
N ellátottságú talajon
2. I. mezőségi talajok (csernozjomok) 120 100 70
3. II. barna erdőtalajok 100 85 70
4. III. réti és öntés talajok 80 70 60
5. IV. laza és homoktalajok 80 60 50
A B C D
12. Tavaszi árpa
1. termőhelyi kategória gyenge közepes
N ellátottságú
2. I. mezőségi talajok (csernozjomok) 110 90 80
3. II. barna erdőtalajok 110 90 80
4. III. réti és öntés talajok 100 80 70
A B C D
13. Tritikále
1. termőhelyi kategória gyenge közepes
N ellátottságú
2. I. mezőségi talajok (csernozjomok) 130 110 100
3. II. barna erdőtalajok 120 100 90
4. III. réti és öntés talajok 120 100 90
5. IV. laza és homoktalajok 120 100 90
A B C D
14. Zab
1. termőhelyi kategória gyenge közepes
N ellátottságú
2. I. mezőségi talajok (csernozjomok) 190 160 150
3. II. barna erdőtalajok 180 150 140
4. III. réti és öntés talajok 160 140 130
5. IV. laza és homoktalajok 130 110 100
A B C D
15. Cirok
1. termőhelyi kategória gyenge közepes
N ellátottságú
2. I. mezőségi talajok (csernozjomok) 250 220 200
3. II. barna erdőtalajok 160 140 130
4. III. réti és öntés talajok 190 160 150
5. IV. laza és homoktalajok 190 160 150
A B C D
16. Rozs
1. termőhelyi kategória gyenge közepes
N ellátottságú
2. IV. laza és homoktalajok 100 90 80
A B C D
17. Vöröshere
1. termőhelyi kategória gyenge közepes
N ellátottságú
2. II. barna erdőtalajok 100 80 60
A B C D
18. Dohány
1. termőhelyi kategória gyenge közepes
N ellátottságú
2. I. mezőségi talajok (csernozjomok) 140 120 110
3. II. barna erdőtalajok 130 110 100
4. III. réti és öntés talajok 130 110 100
5. IV. laza és homoktalajok 120 100 90
A B C D
19. Fűszerpaprika
1. termőhelyi kategória gyenge közepes
N ellátottságú
2. I. mezőségi talajok (csernozjomok) 260 230 220
3. II. barna erdőtalajok 260 230 220
4. III. réti és öntés talajok 270 240 230
5. IV. laza és homoktalajok 240 220 200
A B C D
20. Energiafű
1. termőhelyi kategória gyenge közepes
N ellátottságú
2. I. mezőségi talajok (csernozjomok) 240 210 200
3. II. barna erdőtalajok 230 200 190
4. III. réti és öntés talajok 230 200 190
5. IV. laza és homoktalajok 190 160 150
A B C D
21. Karfiol
1. termőhelyi kategória gyenge közepes
N ellátottságú
2. I. mezőségi talajok (csernozjomok) 270 230 210
3. II. barna erdőtalajok 250 210 190
4. III. réti és öntés talajok 220 180 170
5. IV. laza és homoktalajok 180 150 140
A B C D
22. Káposzta
1. termőhelyi kategória gyenge közepes
N ellátottságú
2. I. mezőségi talajok (csernozjomok) 240 190 170
3. II. barna erdőtalajok 210 170 150
4. III. réti és öntés talajok 200 160 140
5. IV. laza és homoktalajok 200 160 140
A B C D
23. Spárga
1. termőhelyi kategória gyenge közepes
N ellátottságú
2. I. mezőségi talajok (csernozjomok) 270 250 240
3. II. barna erdőtalajok 250 230 220
4. III. réti és öntés talajok 250 230 220
5. IV. laza és homoktalajok 220 200 190
A B C D
24. Paradicsom
1. termőhelyi kategória gyenge közepes
N ellátottságú
2. I. mezőségi talajok (csernozjomok) 280 250 230
3. II. barna erdőtalajok 230 200 190
4. III. réti és öntés talajok 250 220 200
5. IV. laza és homoktalajok 230 200 190
A B C D
25. Uborka
1. termőhelyi kategória gyenge közepes
N ellátottságú
2. I. mezőségi talajok (csernozjomok) 250 240 230
3. II. barna erdőtalajok 250 240 230
4. III. réti és öntés talajok 230 220 210
5. IV. laza és homoktalajok 200 190 190
A B C D
26. Görögdinnye
1. termőhelyi kategória gyenge közepes
N ellátottságú
2. I. mezőségi talajok (csernozjomok) 290 270 260
3. II. barna erdőtalajok 280 270 260
4. III. réti és öntés talajok 280 270 260
5. IV. laza és homoktalajok 260 250 240
A B C D
27. Paprika
1. termőhelyi kategória gyenge közepes
N ellátottságú
2. I. mezőségi talajok (csernozjomok) 240 220 210
3. II. barna erdőtalajok 230 210 200
4. III. réti és öntés talajok 200 180 180
5. IV. laza és homoktalajok 230 210 200
A B C D
28. Sárgarépa
1. termőhelyi kategória gyenge közepes
N ellátottságú
2. I. mezőségi talajok (csernozjomok) 200 170 160
3. II. barna erdőtalajok 170 150 140
4. III. réti és öntés talajok 170 150 140
5. IV. laza és homoktalajok 170 150 140
A B C D
29. Hagyma
1. termőhelyi kategória gyenge közepes
N ellátottságú
2. I. mezőségi talajok (csernozjomok) 180 170 160
3. II. barna erdőtalajok 130 120 110
4. III. réti és öntés talajok 130 120 110
5. IV. laza és homoktalajok 160 140 130
A B C D
30. Zöldborsó
1. termőhelyi kategória gyenge közepes
N ellátottságú
2. I. mezőségi talajok (csernozjomok) 150 120 110
3. II. barna erdőtalajok 140 110 100
4. III. réti és öntés talajok 120 100 90
5. IV. laza és homoktalajok 100 90 80
A B C D
31. Zöldbab
1. termőhelyi kategória gyenge közepes
N ellátottságú
2. I. mezőségi talajok (csernozjomok) 170 150 140
3. II. barna erdőtalajok 150 120 110
4. III. réti és öntés talajok 150 120 110
5. IV. laza és homoktalajok 130 110 100
A B C D
32. Csemege kukorica
1. termőhelyi kategória gyenge közepes
N ellátottságú
2. I. mezőségi talajok (csernozjomok) 270 260 250
3. II. barna erdőtalajok 260 240 230
4. III. réti és öntés talajok 260 240 230
5. IV. laza és homoktalajok 240 230 220

B) Irányszámok a szántóföldi termőhelyek nitrogénellátottságának meghatározásához

Szántóföldi termőhely KA Humusz%
gyenge közepes
I. >42 <2,4 2,4-3 >3
<42 <1,9 1,91-2,5 >2,5
II. >38 <1,9 1,9-2,5 >2,5
<38 <1,5 1,5-2 >2
III. >50 <2,5 2,5-3,3 >3,3
<50 <2 2-2,8 >2,8
IV. 30-38 <1 1-1,5 >1,5
<30 <0,7 0,7-1,2 >1,2

C) *  A számított N hatóanyag korrekciója

A B
A korrekció megnevezése Módosítás
1. Egyéves pillangós után az első évben -30 kg/ha
2. Kissé gyomos egyéves pillangós után az első évben -15 kg/ha
3. Gyomos egyéves pillangós után 0 kg/ha
4. Évelő pillangós után az első évben -50 kg/ha
5. Gyomos évelő pillangós után az első évben -20 kg/ha*
6. Évelő pillangós után a második évben (I., II., III. termőhelyen) -30 kg/ha
7. Gyomos évelő pillangós után a második évben 0 kg/ha
8. Nagytömegű kukoricaszár, napraforgószár és tarlómaradványok időbeni lebontásához és a talaj biológiai feltáró folyamatainak elősegítéséhez a IV., V.(1), VI.(2) szántóföldi termőhelyen 100 kg szárazanyaghoz további 0,8 kg N-t kell adni
(1) V. szántóföldi termőhely: szikes talajok
(2) VI. szántóföldi termőhely: sekély termőrétegű, erodált talajok

4. számú melléklet az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelethez

Irányszámok szántóföldi növények, zöldségfélék, illetve ültetvények átlagos fajlagos tápanyagigényének meghatározásához

A) *  A szántóföldön termesztett növények főtermésének és a hozzá tartozó melléktermés N-, P-, K tartalma kg/t

Növény N P2O5 K2O
Őszi búza 27 11 18
Rozs 27 12 26
Őszi árpa 27 10 26
Tavaszi árpa 23 9 21
Zab 28 12 29
Rizs 22 10 20
Kukorica 25 13 22
Szemes cirok 29 10 31
Szudánifű 4,5 1,2 3,5
Cukorcirok 4,2 1,4 3,2
Silókukorica 3,5 1,5 4,0
Cukorrépa 3,5 1,5 5,5
Burgonya 5 2 9
Borsó 50 17 35
Zöldborsó 19 5,6 15,2
Szója 62 37 51
Bab 55 25 40
Zöldbab 13 2,8 11,9
Lóbab 52 23 46
Fehér virágú csillagfürt 70 28 37
Sárga virágú csillagfürt 77 21 45
Lucernaszéna 27 7 15
Vöröshere 23 5 20
Napraforgó 41 30 70
Repce 55 35 43
Olajlen 40 13 50
Rostlen 12 6 12
Kender 9 8 16
Seprűcirok 33 37 25
Egynyári szálas zöldtakarmány 2,5 1,2 3,5
Füveshere széna 18 5 20
Egyéb pillangós széna 20 5 15
Rét 17 6 18
Legelő 20 7 22
Lucerna magfogás 55 14,6 12,5
Mustármag 42 22 48
Mustár (fehér, sárga, zöldtakarmány) 4,5 1,4 4,7
Tönkölybúza 21 08 4
Szudánifű (zöld) 4,5 1,2 3,5
Silócirok 4,2 1,4 3,2
Cukorcirok szemes 29 10 31
Vöröshere mag 55 14,6 12,5
Vöröshere (zöld) 5,5 1,3 6
Bíborhere (széna) 17,6-23 3,6-7 11,7-18
Facélia zöld 3,5 1,1 4,5
Vöröscsenkesz mag 18,7-29,2 5,3-7,5 3,4-5,8
Angolperje mag 18,4-24,6 5,1-5,5 6-6,8
Angolperje zöld 4,8 1,6 6,5
Magyar rozsnok mag 3,3 9 1,2
Rétiperje mag 15,8-28,7 5,3-6,9 2,4-3,7
Olaszperje mag 20 10 3
Réti komócsin 23,3 9 11,2
Olajtök 30 37,5 90
Olajretek mag 55 30 48
Olajretek zöld 3,5 1,1 4,5
Köles (fehér, piros, sárga) 16,4 6,5 3,3
Fénymag 22 8 23
Pohánka (hajdina) mag 34 16 40
Szöszösbükköny (őszi) mag 36 11 14
Tavaszbükköny 22 6 20
Lencse (mag) 36 11 14
Szegletes lednek 40 25 45
Csicsóka gumó 2,6 1,4 6,2
Mák 32,3 19,2 8,7
Baltacim (széna) 23-25 4,6-9 13-17
Szeradella zöld 4,5 1,4 4,7
Szeradella mag 35 14,6 12,5
Somkóró (széna) 22 10 22
Borsós csalamádé 5 1,5 6
Csillagfürt (zöld) 5 1,4 4,7
Csillagfürt (mag) 48-70 11-28 14-37
Dohány 30 4 54,5
Tarlórépa 2,5 0,9-1,3 4-6

B) Különböző gyümölcsfajok tápanyagkivonása a terméshez tartozó fanövedék és levélzet beszámításával

Gyümölcsfajok 100 kg termés a talajból kivon
N-t kg P2O5-ot kg K2O-ot kg
Alma 0,2 0,06 0,3
Körte 0,2 0,06 0,3
Kajszi 0,4 0,13 0,6
Őszibarack 0,3 0,16 0,9
Szilva 0,4 0,15 0,7
Cseresznye 0,5 0,14 0,6
Dió 1,1 0,27 1,7
Mandula 1,5 0,2 2,2
Gesztenye 1,4 0,21 0,8

C) *  A zöldségnövények főtermésének és a hozzá tartozó melléktermés N-, P-, K tartalma kg/t

Növényfaj
N P2O5 K2O
1. Fejes saláta 4.0 1.8 5.0
2. Spenót 5.0 1.6 7.0
3. Sóska (4 évre) 4.8 1.5 6.8
4.a. Fejes káposzta - korai 3.15 1.2 3.9
4.b. Fejes káposzta - középkorai 3.5 1.3 4.3
4.c. Fejes káposzta - kései 3.85 1.4 4.7
5.a. Vöröskáposzta - középkorai 6.0 1.7 7.0
5.b. Vöröskáposzta - kései 6.6 1.9 7.7
6.a. Kelkáposzta - korai 3.6 1.8 4.5
6.b. Kelkáposzta - középkorai 4.0 2.0 5.0
6.c. Kelkáposzta - kései 4.4 2.2 5.5
7.a. Karfiol - korai 4.0 1.6 5.0
7.b. Karfiol - középkorai 4.0 1.6 5.0
7.c. Karfiol - kései 4.0 1.6 5.0
8. Brokkoli 4.1 1.6 6.0
9.a. Karalábé - korai 5.0 4.0 8.0
9.b. Karalábé - középkorai 5.0 4.0 8.0
9.c. Karalábé - kései 5.5 4.4 8.8
10. Bimbós kel 3.3 1.0 3.4
11. Étkezési paprika 2.4 0.9 3.5
12. Paradicsom 2.4 1.0 4.5
13. Csemege kukorica (csőtermés) 10.0 4.0 11.0
14. Gumós édeskömény 2.9 1.3 9.7
15. Uborka 3.0 1.5 4.0
16. Sárgadinnye 3.3 1.2 6.0
17. Görögdinnye 2.4 1.1 5.6
18. Spárgatök 3.7 0.9 4.0
19. Sütőtök 4.2 1.0 6.6
20. Spárga-halványító (15 évre) 30.0 12 36
21. Fűszerpaprika (friss tömegre) 4.8 1.6 6.5
22. Cékla 4.3 1.5 8.0
23. Sárgarépa 4.3 1.8 6.0
24. Petrezselyem 5.0 2.4 6.0
25. Pasztinák 3.8 1.5 5.5
26. Zeller 6.5 2.5 8.0
27. Téli retek 6.0 3.0 5.0
28. Hónapos retek 5.0 2.0 5.0
29. Torma 6.0 2.4 10.2
30. Dughagyma 3.4 1.3 4.0
31. Vöröshagyma (dughagymáról) 3.8 1.2 4.2
32. Vöröshagyma (magról) 3.4 0.9 3.5
33. Fokhagyma 4.3 1.6 4.2
34. Póréhagyma 3.2 0.9 3.8
35. Korai burgonya 5.9 2.2 8.0
36. Zöldbab 12.0 4.0 13.0
37. Zöldborsó 16.0 5.6 15.2

5. számú melléklet az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelethez * 

5.1. Irányszámok az állattartótelepek trágyatároló kapacitásának méretezéséhez

A) *  Irányszámok a sertéstartó telepek trágyatároló kapacitásának méretezéséhez

Sertés Trágyatermelés [kg/állatkategória/hét]
Trágyatípus
Állatkategória Testtömeg Kövér
hígtrágya(1)
Közepes
hígtrágya
(2)
Sovány
hígtrágya
(3)
Istálló-
trágya
(4)
Megjegyzés
Koca + szaporulata 200 kg és max. 9 kg 76 152 228 98 Koca és szaporulata
(10 db szopósmalac)
Utónevelt malac 8-35 kg 18 36 54 21 Átlagosan 30-90 napig
Hízó 35-110 kg 32 64 96 35,5 Átlagosan 90-220 napig
Komplex telepre vonatkoztatott adatok
Trágyatermelés [kg/kocaférőhely/hét]
Technológia Víztakarékos technológiák Moderált vízfelhasználású technológiák Vízpazarló technológia Almos tartás esetén mintegy
10% trágyalé tárolókapacitást is figyelembe kell venni
Telep a kocaneveléstől a fiaztatáson át a véghízlalásig
630 1260 1890 344
(1) Minimális ürülék hígulás (maximum 1-szeres);
(2) 2-szeres hígulás;
(3) 3-szoros hígulás;
(4) Átlagos 1 kg/nap (0,5-1,5 kg/nap) alomfelhasználással számolva férőhelyenként.

B) *  Irányszámok a szarvasmarhatartó telepek trágyatároló kapacitásának méretezéséhez

Szarvasmarha Trágyatermelés [kg/állatkategória/hét]
Állatkategória Testtömeg Trágyatípus Megjegyzés
Istállótrágya(1) Hígtrágya
Borjú (0-6 hónap) 40-130 kg 55 - Egyedi, illetve csoportos borjúbokszokban
Üsző (6-12 hónap) 130-310 kg 140 - Almozott istállóban
Üsző (12-24 hónap) 310-450 kg 230 - Almozott istállóban
Hízómarha
(6-12 hónapig)
180-300 kg 150 Almozott istállóban
Hízómarha
(12-24 hónapig)
300-420 kg 200 Almozott istállóban
Hízómarha, anyatehén (>24 hónap) 550 kg 340 - Almozott istállóban
Tejelő tehén
(24 hónapnál idősebb)
650 kg 370 140(2) Almozott istálló + fejőház
Tejelő tehén
(24 hónapnál idősebb)
650 kg 340(3) + 140(2) Kevésalmos istálló + fejőház
Komplex telepre vonatkoztatott fajlagos adatok [kg/tehénférőhely/hét]
Tehénférőhely - 480 140(2) Teljes, utánpótlást is nevelő telepeknél
(1) Istállótrágya tárolásakor mintegy 2-5%-nyi térfogatú elfolyó trágyalé tárolót is szükséges építeni.
(2) Fejőházi trágyatermelés (ennek tárolását a hígtrágya tárolás szabályaival megegyezően kell megoldani)
- a napi ürülék 8-10%-a, (napi ürülék 40-60 kg/nap/tehén) 3-6 kg/nap/tehén,
- fejőházi víz (amennyiben nem tartalmaz a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2003. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti veszélyes anyagot) (tőgymosó-víz, felmosó-víz/elővárakozó, utóvárakozó, fejőterem/fejőberendezés mosóvize, tejhűtés mosóvize, tisztításhoz használt víz együttesen víztakarékos technológiával 15 liter/nap/tehén,
- fejőházi csurgalékvíz (napi ürülék + fejőházi víz) átlagosan 19 kg/nap/tehén értékkel számolva.
(3) Istállói kövér hígtrágya (>10% SZA)

C) *  Irányszámok egyes állattartótelepek trágyatároló kapacitásának méretezéséhez

Egyéb állatok Trágyatermelés
[kg/állatkategória/hét](2)

Megjegyzés
Állatkategória Testtömeg Trágyatípus
Istállótrágya Hígtrágya
1000 tojótyúk 2,2 kg/állat - 805(1) Ketreces tartás, csak ürülék (21% SZA)
1000 brojler 2 kg/állat 218 - Mélyalmos tartásnál, a kitermelt trágyamennyiség alapján
1000 pulykabak 14 kg/állat 790 - Mélyalmos tartásnál, a kitermelt trágyamennyiség alapján
1000 pulykatojó 5 kg/állat 330 - Mélyalmos tartásnál, a kitermelt trágyamennyiség alapján
1000 kacsa 3,5 kg/állat 1200 - Mélyalmos tartásnál, a kitermelt trágyamennyiség alapján
1000 liba 5 kg/állat 1500 - Mélyalmos tartásnál, a kitermelt trágyamennyiség alapján
Juh (vegyes korcsoport) 50 kg-os anyajuh 30 Anyajuhra vetítve (anyajuh + szaporulat) mélyalmos tartásnál
Juh (vegyes korcsoport) 70 kg-os anyajuh 42 Anyajuhra vetítve (anyajuh + szaporulat) mélyalmos tartásnál
Kecske (vegyes korcsoport) 50 kg-os anyakecske 30 Anyakecskére vetítve (anyakecske + szaporulat)
mélyalmos tartásnál
Kecske (vegyes korcsoport) 80 kg-os anyakecske 50 Anyakecskére vetítve (anyakecske + szaporulat)
mélyalmos tartásnál
Anyanyúl + szaporulata 4 kg 8,4 Ketreces tartás, trágyagyűjtő aknával
600 kg 94 Almozott tartás
(1) Trágyaszárításos technológia esetén a trágyamennyiséget a szárazanyag-növekedés arányában korrigálni szükséges (pl. 40% SZA esetén a trágyatermelés értéke 402 kg/1000 állat/hét).
(2) A táblázatban szereplő adatokat az életkor és testtömeg figyelembevételével korrigálni szükséges.

D) *  A trágyatároló szükséges térfogatának kiszámításához:

1. A trágyatároló szükséges térfogatának kiszámításához az A)-C) pontok szerint kilogrammban megadott trágyatermelési értékeket a tényleges térfogattömeg alapján m3-re kell átszámítani.

2. Amennyiben a termelt trágyáról saját mérési eredmény nem áll rendelkezésre az átszámításhoz az alábbi irányszámokat lehet alkalmazni:

A B
Megnevezés Érték [kg/m3]
1. Hígtrágya <10% SZA tartalom alatt 1000
2. Hígtrágya > 10% SZA tartalom felett 950
3. Istállótrágya 550
4. Mélyalom 800

5.2. Alapkövetelmény a trágyatárolók minimális műszaki paramétereihez

I) Fóliabéléses tározók vagy műanyag bevonattal ellátott tározófelületek:

A tározó bélelésére alkalmazott fóliának

- teljesen vízzárónak,

- a hígtrágya kémiai hatásával szemben ellenállónak,

- egyenletes falvastagságúnak és szilárdságúnak,

- hajlékonynak, a terhelés hatására deformálódónak,

- a kötéseknél is magas szakítószilárdságúnak,

- és kimagasló UV sugárzásállónak kell lennie.

Trágyatárolók bélelésére ezért csak olyan Építésügyi Műszaki Engedéllyel (ÉME) vagy tanúsítvánnyal rendelkező fóliák, műanyagok, illetve gumi használhatók fel, amelyeknek az állattartó telepek fém vagy földmedencés hígtrágya tárolóiban való alkalmazhatósága, a 20 évet meghaladó elvárt élettartama, UV állósága igazolt. A fóliának „kiváló” osztályú besorolásúnak kell lennie.

II) Beton trágyatárolók (híg- és istállótrágya tározóknál egyaránt)

Betontároló csak

- vízzáró,

- tervezői méretezéssel kiszámított szilárdságú (vastagságú és minőségű),

- szulfátálló

betonból készíthető.

Amennyiben a betontároló előre gyártott elemekből készül, ezen elemekre vonatkozóan rendelkeznie kell az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának szabályairól szóló külön jogszabályban szereplő Megfelelőségi Tanúsítvánnyal vagy Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozattal. Ezek hiányában a külön jogszabály szerint az elemek trágyatárolásra való alkalmasságát ÉME vagy ETA (Európai Műszaki Engedély) is igazolhatja.

III) Fém vázszerkezetű, szerelt hígtrágya tárolók

Fém trágyatároló tartályok esetében kiemelt jelentősége van a korrózió elleni védelemnek, az előírt 20 év élettartam biztosításának. A gyártmányhoz felhasznált fém, tartályfal szerkezeti elemek megfelelőségét

- vagy az anyag minősége önmagában,

- vagy a bevonata biztosítja.

A korrózióálló anyagból készített fém tartálylemezek mind a szilárdsági, mind a korrózióállósági feltételt kielégítik. A korrózióálló fémek tulajdonságait a nemzeti és nemzetközi szabványok rögzítik. Nem korrózióálló fémek korrózióállóságát külön felületi műanyag bevonattal kell biztosítani. A felületi műanyag bevonatról, illetve a felhordás technikájáról, a szerkezeti elemek közötti tömítések megfelelőségéről Minőségi Tanúsítvány kiállítása szükséges.

Azon trágyatárolóra, melyek típustervek alapján, különböző méretekben készülő ipari gyártmányok, a gyártóknak a teljes hígtrágya tárolóra, mint késztermékre kell Megfelelőségi Nyilatkozatot biztosítania. Ehhez a gyártónak rendelkeznie kell az összes, szabványokban foglalt tulajdonságoknak való megfelelőséget igazoló dokumentumokkal, a megfelelőséget igazoló akkreditált vizsgálati eredményekkel.

6. számú melléklet az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelethez * 

ADATLAP
az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet szerint, a mezőgazdasági tevékenységet folytatók kötelező adatszolgáltatásához

Adatszolgáltatási időszak: _ _ _ _ . _ _ . _ _ - _ _ _ _ . _ _ . _

1. A mezőgazdasági tevékenységet folytató adata

Gazdálkodó neve
KÜJ
(Környezetvédelmi
Ügyfél Jel)
_ _ _ _ _ _ _ _ _ Regisztrációs szám _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
KSH statisztikai
számjel
_ _ _ _ _ _ _ _-_ _ _ _-_ _ _-_ _ vagy Adóazonosító jel _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
Adószám _ _ _ _ _ _ _ _-_-_ _
Székhelye
Irányítószám Település Közterület neve Közterület jellege
(pl. utca, tér)
Házszám Hrsz.
Kapcsolattartó neve* Telefonszáma
Melléklet összesen (db)
* Kitöltése nem kötelező.

2.1. Az állattartó telep adatai

......... oldal
Állattartó telep megnevezése
Irányítószám Település Közterület neve Közterület jellege
(pl. utca, tér)
Házszám Helyrajzi szám
_ _ _ _
TH KTJ: _ _ _ _ _ _ _ _ _ MePAR
blokkazonosító
_ _ _ _ _-_-_ _

2.2. *  Az állatállomány éves átlagos létszáma és az év folyamán keletkezett trágya mennyisége a tárgyévben

Állatfaj Állattartás módja Állatok létszáma Keletkezett trágya
Megnevezés Kód Megnevezés Kód (darab) Hígtrágya
(m3/év)
Istálló-
trágya
(t/év)
1. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
2. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
3. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
4. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
5. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
6. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
7. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
8. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
9. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
10. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
11. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

2.3. *  A trágyatároló kapacitása és a tárgyév utolsó napján tárolt szervestrágya mennyisége

........ oldal
TH KTJ _ _ _ _ _ _ _ _ _
Hígtrágya
Tároló adatai
EH-KTJ MePAR blokkazonosító EOV koordináta pár
(X; Y)
Kapacitás (m3) Tárolás
módja (kód)
Tárolt hígtrágya
mennyisége (m3)
1. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _-_ - _ _ _ _ _ _ _ _;_ _ _ _ _ _ _ _
2. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _-_ - _ _ _ _ _ _ _ _;_ _ _ _ _ _ _ _
3. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _-_ - _ _ _ _ _ _ _ _;_ _ _ _ _ _ _ _
4. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _-_ - _ _ _ _ _ _ _ _;_ _ _ _ _ _ _ _
5. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _-_ - _ _ _ _ _ _ _ _;_ _ _ _ _ _ _ _
6. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _-_ - _ _ _ _ _ _ _ _;_ _ _ _ _ _ _ _
7. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _-_ - _ _ _ _ _ _ _ _;_ _ _ _ _ _ _ _
Istállótrágya
Tároló adatai
EH-KTJ MePAR blokkazonosító EOV koordináta pár
(X; Y)
Kapacitás (tonna) Tárolás
módja (kód)
Tárolt istállótrágya
mennyisége (tonna)
1. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _-_ - _ _ _ _ _ _ _ _;_ _ _ _ _ _ _ _
2. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _-_ - _ _ _ _ _ _ _ _;_ _ _ _ _ _ _ _
3. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _-_ - _ _ _ _ _ _ _ _;_ _ _ _ _ _ _ _
4. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _-_ - _ _ _ _ _ _ _ _;_ _ _ _ _ _ _ _
5. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _-_ - _ _ _ _ _ _ _ _;_ _ _ _ _ _ _ _
6. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _-_ - _ _ _ _ _ _ _ _;_ _ _ _ _ _ _ _
7. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _-_ - _ _ _ _ _ _ _ _;_ _ _ _ _ _ _ _

3.1. *  Legeltetéssel hasznosított terület

Település Helyrajzi szám MePAR
blokkazonosító
Legeltetett terület (ha)
1. _ _ _ _ _-_-_ _
2. _ _ _ _ _-_-_ _
3. _ _ _ _ _-_-_ _
4. _ _ _ _ _-_-_ _
5. _ _ _ _ _-_-_ _
6. _ _ _ _ _-_-_ _

3.1.1. Legelő állatok

Állatfaj kódja Legeltetett állatok száma Legelőn töltött napok száma
_ _
_ _
_ _
_ _
_ _

3.2. *  A trágyakijuttatás adatai a tárgyévben

Kijuttatott szervestrágya Szerves-

Település

Helyrajzi szám

MePAR blokk-azonosító
Termesztett növény Termés
t/ha
Trágyázott terület
(ha)
Szerves trágya típusa
(kód)
Hígtrágya
(m3/ha)
Istállótrágya
(t/ha)
trágyával kijuttatott N hatóanyag
kg/ha
N műtrágya hatóanyag (kg/ha)
1. _ _ _ _ _-_-_ _ _ _ _ _
2. _ _ _ _ _-_-_ _ _ _ _ _
3. _ _ _ _ _-_-_ _ _ _ _ _
4. _ _ _ _ _-_-_ _ _ _ _ _
5. _ _ _ _ _-_-_ _ _ _ _ _
6. _ _ _ _ _-_-_ _ _ _ _ _
7. _ _ _ _ _-_-_ _ _ _ _ _
8. _ _ _ _ _-_-_ _ _ _ _ _
9. _ _ _ _ _-_-_ _ _ _ _ _
10. _ _ _ _ _-_-_ _ _ _ _ _
11. _ _ _ _ _-_-_ _ _ _ _ _

3.3. *  Nyilatkozat a más gazdálkodónak átadott vagy más gazdálkodótól átvett trágyáról



Átadott


Átvett
Szervestrágya mennyisége Átadó/átvevő adatai
Híg- Istálló- Szerves- Címe
trágya (m3) trágya (t) trágya típusa (kód) Neve Irányítószám Település Közterület neve, jellege Házsz. Regisztrációs szám
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

.....................................

aláírás

Függelék az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet 6. számú mellékletéhez *