Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2017.08.20.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.
Megnyitom a Jogtárban Megnyitom az Optijusban

 

194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelet

az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módjáról és mértékéről

A Kormány az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli:

Általános rendelkezések

1. § A növényvédelmi, takarmány-ellenőrzési, élelmiszer-ellenőrzési és élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 59-63. §-ának figyelembevételével kell megállapítani az e rendeletben leírtak szerint.

2. § *  (1) Az adóhatóságnál a jogsértést okozó tevékenységgel kapcsolatban bejelentett jövedelemmel nem rendelkező személyeket a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozó, ötszáz millió forintot meg nem haladó éves nettó árbevétellel rendelkező ügyfélnek kell tekinteni.

(2) E rendelet alkalmazásában tétel - az Európai Unió általános hatályú közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusának kifejezetten erre vonatkozó eltérő rendelkezése hiányában - az ellenőrzött egységben található, azonos megnevezésű, kiszerelésű és jelölésű, azonos feltételek mellett előállított, az áru és az előállítás szempontjából azonos megítélésű termékegyedek összessége.

(3) E rendelet alkalmazásában a tétel értéke az adott előállító, illetve forgalmazó helyen az ellenőrzés, illetve mintavétel időpontjában alkalmazott bruttó egységár és a tétel mennyiségének szorzata.

(4) Ha a tétel értéke nem állapítható meg, vagy az eljárás során az adott tétel szokásos értékénél húsz, vagy annál több százalékkal kevesebb állapítható meg, akkor az adott tételnek a szokásos piaci árát kell figyelembe venni.

(5) E rendelet alkalmazásában azonos tényállású jogsértés alatt mind a jogszabály, mind az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa ugyanazon rendelkezésének megsértését érteni kell.

Növényvédelmi bírság

3. § A növényvédelmi bírság összegét a Tv. 59. § (3) és (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel az e rendelet 1. számú mellékletében foglaltak szerint kell megállapítani.

4. § (1) Az 1. számú melléklet A) táblázat c) pontjában foglaltak esetén a növényvédelmi bírság alapja a károsítóval fertőzött terület mérete.

(2) *  A károsítóval való fertőzöttséget a növényvédelmi tevékenységről szóló külön jogszabályban foglaltak szerint kell megállapítani. Nem állapítható meg a károsítóval való fertőzöttség, amennyiben a szántó vagy kert művelési ágban nyilvántartott és ténylegesen megművelt területen a károsító felületi borítottságának átlaga az 5%-ot nem haladja meg.

(3) Amennyiben a külterületi, károsítóval fertőzött terület károsító borítottságának átlaga

a) a 10%-ot nem haladja meg, a növényvédelmi bírság mértéke megegyezik az adott fertőzött területre, az 1. számú melléklet A) táblázat c) pont 2. alpontja szerint irányadó bírságtétel legalacsonyabb összegével;

b) az 50%-ot meghaladja, a növényvédelmi bírság mértéke megegyezik az adott fertőzött területre, az 1. számú melléklet A) táblázat c) pont 2. alpontja szerint irányadó bírságtétel legmagasabb összegével.

5. § (1) Az 1. számú melléklet B) táblázatában foglalt jogsértések esetére megállapított növényvédelmi bírság összege nem lehet kevesebb, az adott tényállásra az 1. számú melléklet C) táblázatban meghatározott legkisebb mértéknél.

(2) A növényvédelmi bírság összege a (3) bekezdésben leírtak kivételével különös méltánylást érdemlő esetben mérsékelhető, de nem lehet kevesebb a Tv. 59. § (3) bekezdésében meghatározott legkisebb összegnél.

(3) Azonos tényállású, három éven belüli ismételt jogsértés esetén a növényvédelmi bírság összegét az 1. számú melléklet irányadó bírságtétele szerint kiszabott bírság összegének felével kell növelni.

6. § *  Amennyiben a jogsértő magatartással az 1. számú melléklet A) táblázat b) pontjában, illetve a illetve a B) táblázat d) és e) pontjában szereplő esetekből több is megvalósul, a bírság mértékét a súlyosabb bírságtétellel fenyegetett jogsértésre irányadó bírságkiszabási szabályok szerint kell megállapítani.

Takarmány-ellenőrzési bírság

7. § (1) A takarmány-ellenőrzési bírság alapösszegének mértéke:

a) az előírt mennyiségtől eltérő mértékben vagy módon, illetve meg nem engedett állatgyógyászati készítményt, takarmány-adalékanyagot vagy az előírt legmagasabb értéket meghaladó mennyiségű nemkívánatos anyagot, mikroorganizmust, tiltott anyagot, nem engedélyezett állati fehérjét tartalmazó takarmány esetén: a tétel értékének háromszorosa,

b) minőségében az állat egészségét veszélyeztető mértékben károsodott takarmány esetén: a tétel értékének kettő és félszerese,

c) ha a takarmány beltartalmi értéke a Tv. végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottnál nagyobb mértékben tér el a gyártmánylapban vagy a kísérő okmányon feltüntetett garantált beltartalmi értéktől: a tétel értékének kétszerese,

d) a takarmányjelölési előírásoknak való meg nem felelés esetén: a tétel értékének kétszerese,

e) az előírt gyártmánylappal nem rendelkező takarmány esetén: a tétel értékének másfélszerese,

f) a b) pontban említettől kisebb mértékben minőségében károsodott takarmány esetén: a tétel értékének másfélszerese,

g) egyéb, a Tv. végrehajtására kiadott jogszabályi előírásoknak való meg nem felelés esetén: a tétel értékének másfélszerese,

de legalább a 2. számú melléklet A) táblázata szerinti minimumösszeg.

(2) Ha a jogsértő magatartással egyidejűleg több, az (1) bekezdésben szereplő eset is megvalósul, a bírság alapösszegét a súlyosabb bírságtétellel fenyegetett jogsértésre irányadó bírságkiszabási szabályok szerint kell megállapítani.

8. § (1) A bírság mértékének megállapítása során a bírság 7. § szerint megállapított alapösszegét meg kell szorozni

a) a 2. számú melléklet B) táblázatában szereplő súlyosbító körülmények fennállása esetén az ott meghatározott szorzókkal, illetve

b) *  a Tv. 14/A. § (1) bekezdésének, illetve a 23. § (1) és (2) bekezdésének megsértése esetén a 3. számú mellékletben meghatározott szorzókkal.

(2) *  Az (1) bekezdés a) pontja szerinti több súlyosbító körülmény, illetve ilyen súlyosbító körülmény és az (1) bekezdés b) pontja szerinti eset együttes fennállása esetén valamennyi vonatkozó szorzót összeszorozva kell a bírság mértékét megállapítani.

Élelmiszer-ellenőrzési bírság

9. § (1) Az élelmiszer-ellenőrzési bírság alapösszegének mértéke:

a) az élelmiszer-biztonsági követelmények megsértése esetén: a tétel értékének háromszorosa;

b) fogyaszthatósági határidő lejárta utáni forgalomba hozatal esetén: a tétel értékének kettő és félszerese;

c) a Magyar Élelmiszerkönyvi megnevezéseket jogellenesen használó élelmiszer forgalomba hozatala esetén: a tétel értékének kettő és félszerese;

d) *  jogszabályban vagy az Európai Unió általános hatályú közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusaiban szabályozott élelmiszerminőségi előírásoknak való meg nem felelés esetén: a tétel értékének kétszerese;

e) amennyiben az előállító nem rendelkezik a Tv. 22. § (2) bekezdése szerinti írásos dokumentációval, vagy annak megléte esetén a dokumentációban feltüntetett élelmiszerminőségi előírásoknak az élelmiszer nem felel meg: a tétel értékének másfélszerese;

f) minőségmegőrzési határidő lejárta utáni forgalomba hozatal esetén: a tétel értékének másfélszerese;

g) egyéb, az a)-f) pont alá nem tartozó élelmiszer-jelölési előírásoknak való meg nem felelés esetén: a tétel értéke.

(2) Ha az (1) bekezdés szerint számított összeg kevesebb, mint a 4. számú melléklet A) táblázata szerint meghatározott minimumösszeg - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az ott meghatározott összeget kell a bírság alapösszegeként figyelembe venni.

(3) A (2) bekezdés nem alkalmazható a zöldség-gyümölcs ellenőrzés során kiszabott bírságok esetén.

(4) *  Ha ugyanazon tételre vonatkozóan a jogsértő magatartással egyidejűleg több, az (1) bekezdésben szereplő eset is megvalósul, a bírság alapösszegét a súlyosabb bírságtétellel fenyegetett jogsértésre irányadó bírságkiszabási szabályok szerint kell megállapítani.

(5) *  Különböző tételeket érintő, az (1) bekezdés b), illetve f) pontjában foglalt jogsértés esetén az ellenőrzött létesítményben található tételek értékét a bírság alapösszegének megállapításakor össze kell adni.

10. § (1) A bírság mértékének megállapítása során a bírság 9. § szerint megállapított alapösszegét meg kell szorozni

a) a 4. számú melléklet B) táblázatában szereplő súlyosbító körülmények fennállása esetén az ott meghatározott szorzókkal, illetve

b) *  a Tv. 14/A. § (1) bekezdésének, illetve a 23. § (1) és (2) bekezdésének megsértése esetén a 3. számú mellékletben meghatározott szorzókkal.

(2) *  Az (1) bekezdés a) pontja szerinti több súlyosbító körülmény, illetve ilyen súlyosbító körülmény és az (1) bekezdés b) pontja szerinti eset együttes fennállása esetén valamennyi vonatkozó szorzót összeszorozva kell a bírság mértékét megállapítani.

Élelmiszerlánc-felügyeleti bírság

11. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti bírság alapösszege tizenötezer forint.

(2) Az élelmiszerlánc-felügyeleti bírság mértékének megállapításához a bírság alapösszegét a jogsértés körülményeitől függően meg kell szorozni az 5. számú mellékletben meghatározott szorzókkal.

(3) Több tényállás együttes fennállása esetén valamennyi vonatkozó szorzót összeszorozva kell az élelmiszerlánc-felügyeleti bírság mértékét megállapítani.

(4) Ha a jogsértést okozó cselekményt szándékosan követték el, az adott tényálláshoz tartozó legalacsonyabb szorzó nem alkalmazható.

12. § (1) A 11. §-ban foglaltaktól eltérően, ha az élelmiszerlánc-felügyeleti bírság a Tv. 63. § (1) bekezdés d) pontja alapján kerül kiszabásra,

a) a takarmány-vállalkozóval szemben kiszabásra kerülő élelmiszerlánc-felügyeleti bírság összege, ha a takarmány-vállalkozó

aa) - bár azt megtehette volna - nem gondoskodott megfelelő módon a jogsértés megelőzéséről: ötvenezer forint;

ab) utasítására követték el a jogsértést: százezer forint;

b) az élelmiszer-vállalkozóval szemben kiszabásra kerülő élelmiszerlánc-felügyeleti bírság összege, ha az élelmiszer-vállalkozó

ba) - bár azt megtehette volna - nem gondoskodott megfelelő módon a jogsértés megelőzéséről: százezer forint;

bb) utasítására követték el a jogsértést: ötszázezer forint.

(2) A 11. §-ban foglaltaktól eltérően, ha élelmiszerlánc-felügyeleti bírság a nyomonkövethetőségi szabályok megsértése miatt kerül kiszabásra, annyiszor ötvenezer forint összegű élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot kell kiszabni, ahány tételt a jogsértés érintett.

(3) * 

Záró rendelkezések

13. § (1) Ez a rendelet 2008. szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése után elkövetett jogsértések esetén kell alkalmazni.

(2) * 

1. számú melléklet a 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelethez * 

A növényvédelmi bírság tételes mértéke

A) A növényvédelmi bírság mértéke a Tv. 60. § (1) bekezdésének az alább felsorolt pontjában foglalt tényállások szerint:

a) A zárlati károsítóval való fertőzés azonnali felszámolására vonatkozó kötelezettség megszegése, zárlati károsító terjesztése vagy a terjedés elősegítése, a zárlati intézkedés megszegése
1. a növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet 1. és 2. számú mellékletében „A” listán felsorolt károsítok esetén: 500 000-100 000 000 Ft
2. a növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet 1. és 2. számú mellékletében „B” listán felsorolt károsítok esetén: 200 000-50 000 000 Ft
b) Engedélyköteles termékkel olyan cselekmény megvalósítása, amely
1. az ember vagy állat egészségét veszélyezteti: 50 000-100 000 000 Ft
2. az élelmiszer- vagy takarmánybiztonságot veszélyezteti: 50 000-100 000 000 Ft
3. a környezetet veszélyezteti: 50 000-50 000 000 Ft
c) A Tv. 17. § (1), illetve (4) bekezdésében előírt védekezési kötelezettség elmulasztása
1. belterületen: kevesebb, mint 50 m2 15 000 Ft
50 m2, vagy nagyobb, de 200 m2-nél kevesebb 15 000-50 000 Ft
200 m2, vagy nagyobb, de 1000 m2-nél kevesebb 50 000-100 000 Ft
1000 m2, vagy nagyobb, de 1 ha-nál kevesebb 100 000-750 000 Ft
1 ha, vagy nagyobb 750 000-5 000 000 Ft
2. külterületen: kevesebb, mint 1 ha 15 000-50 000 Ft
1 ha, vagy nagyobb, de kevesebb, mint
5 ha
50 000-150 000 Ft
5 ha, vagy nagyobb, de kevesebb, mint
10 ha
150 000-225 000 Ft
10 ha, vagy nagyobb, de kevesebb, mint
30 ha
225 000-1 000 000 Ft
30 ha, vagy nagyobb, de kevesebb, mint
50 ha
1 000 000-2 000 000 Ft
50 ha, vagy nagyobb, de kevesebb, mint
100 ha
2 000 000-3 750 000 Ft
100 ha, vagy nagyobb 3 750 000-5 000 000 Ft
g) A méhészetek növényvédelmi szempontból elrendelt vándoroltatási tilalmának megszegése: 2 000 000 Ft
i) Az alábbi kötelezettség elmulasztása, illetve megszegése esetén
1. Forgalomba hozatali engedéllyel (típusminősítés) nem rendelkező növényvédelmi gép forgalmazása: a forgalmazott tétel forgalmi adót is tartalmazó értékének 20%-a, de legalább 200 000 Ft
2. Forgalomba hozatali engedéllyel (típusminősítés) nem rendelkező növényvédelmi gép, vagy időszakos felülvizsgálaton részt nem vett, illetve meg nem felelt növényvédelmi gép üzemeltetése vagy használata: gépenként 50 000 Ft
j) A zárlati károsítóval való fertőzés bejelentésére vonatkozó kötelezettség megszegése: 15 000 Ft
k) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által elrendelt vegyszeres növényvédelmi munkavégzés akadályozása: 15 000-200 000 Ft
l) A növényvédelmi hatósági tevékenység akadályozása, a hatóság intézkedésének figyelmen kívül hagyása, az állami vagy közérdekű védekezés végrehajtásának akadályozása: 100 000-50 000 000 Ft
n) Az előírt vagy elrendelt növény-egészségügyi korlátozások megszegése: 100 000-50 000 000 Ft
o) A jogszabályban előírt adatszolgáltatási, nyilvántartási, nyilvántartásba vételi kötelezettség elmulasztása: 15 000-1 000 000 Ft
p) Engedélyköteles termék, műszakilag alkalmatlannak minősített vagy érvényes műszaki engedéllyel nem rendelkező géppel, illetve berendezéssel árutermelő gazdaságban történő kijuttatása: gépenként 100 000 Ft

B) A növényvédelmi bírság mértéke a Tv. 60. § (1) bekezdésének az alább felsorolt pontjában foglalt tényállások esetén:

d) engedélyköteles termék engedély nélkül vagy engedélytől eltérő módon, illetve a tevékenységhez előírt képesítés és azt igazoló hatályos hatósági engedély nélkül történő
1. forgalmazása: a forgalmazott tétel forgalmi adót is tartalmazó értékének 40%-a,
2. hirdetése, vagy nyilvánosság számára történő ajánlása: legfeljebb 100 000 000 Ft, a nyilvánosság nagyságától függően
3. felhasználása: legfeljebb 150 000 000 Ft,
a felhasználásból eredő kockázattól függően
e) Engedélyköteles termék csomagolására vonatkozó előírások megsértése: a tétel forgalmi adót is tartalmazó értékének 50%-a,
f) Az adott évi analitikailag tiszta hatóanyag benyújtására vonatkozó kötelezettség elmulasztása: az éves forgalmazott tétel forgalmi adót is tartalmazó értékének 1%-a
h) A műtrágyákról szóló, 2003. október 13-i 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet jelölésre, csomagolásra, a Közösségen belüli letelepedésre, nyilvántartásra, tápanyagtartalomra, valamint az egyes műtrágyatípusokra vonatkozó előírásainak megsértése: a tétel forgalmi adót is tartalmazó értékének 40%-a,
m) A növényvédelemmel kapcsolatban előírt vagy elrendelt növény-egészségügyi, kísérleti, termelési, megsemmisítési, előállítási, formálási, kiszerelési, csomagolási, jelölési, raktározási, szállítási, felhasználási, forgalomba hozatali rendelkezések megszegése: legfeljebb a hatósági intézkedéssel érintett tétel forgalmi adót is tartalmazó értékének 40%-a,
r) A növényvédő szer belföldi forgalmára vonatkozó, a Tv. 17. § (5)-(6) bekezdése szerinti jelentési kötelezettség elmulasztása: az éves forgalmazott tétel forgalmi adót is tartalmazó értékének 0,5%-a,

C) A B) táblázatában feltüntetett növényvédelmi bírság összegek megállapításánál alkalmazandó alapbírságok ezer forintban:

A B) táblázat szerinti
jogsértés
Az Szt. hatálya alá nem tartozó eljárás alá vont személy Az Szt. hatálya alá tartozó, 500 millió forintot meg nem haladó éves nettó árbevétellel rendelkező eljárás alá vont személy Az Szt. hatálya alá tartozó, 500 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező eljárás alá vont személy
d) 1. pont 100 300 500
d) 2. pont 100 200 400
d) 3. pont 100 300 500
e) pont 200 300 500
f) pont 100 150 200
h) pont 200 300 500
m) pont 15 50 100
r) pont 100 300 500

2. számú melléklet a 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelethez

A takarmány-ellenőrzési bírság tételes mértékének megállapítása során alkalmazandó minimumbírságok és szorzók

A) A takarmány-ellenőrzési bírság összegének megállapításánál alkalmazandó minimum bírságok ezer forintban:

Jogsértés, a Tv. 61. § (1) bekezdésének Az Szt. hatálya alá nem tartozó eljárás alá vont személy Az Szt. hatálya alá tartozó, 500 millió forintot meg nem haladó éves nettó árbevétellel rendelkező eljárás alá vont személy Az Szt. hatálya alá tartozó, 500 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező eljárás alá vont személy
a) pontja 50 100 200
b) pontja 30 50 100
c) pontja 20 30 50
d) pontja 20 30 50
e) pontja 15 20 30
f) pontja 15 20 30
g) pontja 15 20 30

B) Súlyosbító tényező fennállása esetén alkalmazandó szorzók:

Súlyosbító körülmény: Alkalmazandó szorzó
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés állatok egészségét veszélyezteti, vagy károsítja - a Tv. 61. §-a (1) bekezdésének c) pontjában leírt tényállás kivételével -, a cselekmény súlyától függően: 2-4
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés emberek egészségét veszélyezteti, vagy károsítja, a cselekmény súlyától függően: 3-5
A bírság kiszabására okot adó jogsértéssel érintett, illetve potenciálisan érintett állatok, emberek, illetve vállalkozások számától függően: 1-3
Azonos tényállású jogsértés miatt a megelőző három évben történő bírság kiszabása esetén a cselekmény súlyától függően: 1,5-3

3. számú melléklet a 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelethez * 

A Tv. 14/A. § (1) bekezdésének, illetve a 23. § (1) és (2) bekezdésének megsértése esetén alkalmazandó szorzók

Jogsértés Az Szt. hatálya alá nem tartozó eljárás alá vont személy Az Szt. hatálya alá tartozó, 500 millió forintot meg nem haladó éves nettó árbevétellel rendelkező eljárás alá vont személy Az Szt. hatálya alá tartozó, 500 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező eljárás alá vont személy
A Tv. 14/A. § (1) bekezdésének megsértése 5 8 15
A Tv. 23. § (1)-(2) bekezdésének megsértése Bejelentés 2,5 3 4
Engedélyezés 3 5 10

4. számú melléklet a 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelethez

Az élelmiszer-ellenőrzési bírság tételes mértékének megállapítása során alkalmazandó minimumbírságok és szorzók

A) Az élelmiszer-ellenőrzési bírság összegének megállapításánál alkalmazandó minimumbírságok ezer forintban:

Az Szt. hatálya alá nem tartozó eljárás alá vont személy Az Szt. hatálya alá tartozó, 500 millió forintot meg nem haladó éves nettó árbevétellel rendelkező eljárás alá vont személy Az Szt. hatálya alá tartozó, 500 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező eljárás alá vont személy
a 9. § (1) bekezdés a) pontja esetén 100 200 300
a 9. § (1) bekezdés b) pontja esetén 50 150 250
a 9. § (1) bekezdés c) pontja esetén 50 100 200
a 9. § (1) bekezdés d) pontja esetén 50 100 200
a 9. § (1) bekezdés e) pontja esetén 30 50 100
a 9. § (1) bekezdés f) pontja esetén 30 50 100
a 9. § (1) bekezdés g) pontja esetén 15 30 50

B) *  Súlyosbító tényező fennállása esetén alkalmazandó szorzók

Súlyosbító körülmény: Alkalmazandó szorzó
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés emberek egészségét veszélyezteti, a cselekmény súlyától függően: 5-9
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés emberek egészségét károsítja (megbetegedést okoz): 10
A bírság kiszabására okot adó jogsértéssel érintett vagy potenciálisan érintett emberek, illetve vállalkozások számától függően: 1-5
Azonos tényállású jogsértés miatt a megelőző három évben történő bírság kiszabása esetén a cselekmény súlyától függően: 1,5-5

5. számú melléklet a 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelethez * 

Az élelmiszerlánc-felügyeleti bírság tételes mértékének megállapítása során alkalmazandó szorzók

A) Az élelmiszerlánc-felügyeleti bírság kiszabása esetén alkalmazandó szorzók

Tényállás: Alkalmazandó szorzó
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 63. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjába ütközik, a cselekmény súlyától függően: 2-8
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 63. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjába ütközik, a cselekmény súlyától függően: 4-10
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 63. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjába ütközik, a cselekmény súlyától függően: 2-7
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 63. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjába ütközik, a cselekmény súlyától függően: 1-7
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 63. § (1) bekezdés a) pont ae) alpontjába ütközik, a cselekmény súlyától függően: 1-10
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 63. § (1) bekezdés a) pont af) alpontjába ütközik, a cselekmény súlyától függően: 2-15
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 63. § (1) bekezdés a) pont ag) alpontjába ütközik, a cselekmény súlyától függően: 5-15
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 63. § (1) bekezdés a) pont ah) alpontjába ütközik, a cselekmény súlyától függően: 1-10
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 63. § (1) bekezdés a) pont ai) alpontjába ütközik, a cselekmény súlyától függően: 2-10
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 63. § (1) bekezdés a) pont aj) alpontjába ütközik, a cselekmény súlyától függően: 2-10
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 63. § (1) bekezdés a) pont ak) alpontjába ütközik, a cselekmény súlyától függően: 2-10
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 63. § (1) bekezdés a) pont al) alpontjába ütközik, a cselekmény súlyától függően: 2-10
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 63. § (1) bekezdés a) pont am) alpontjába ütközik, a cselekmény súlyától függően: 1-5
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 63. § (1) bekezdés a) pont an) alpontjába ütközik, a cselekmény súlyától függően: 1-5
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 63. § (1) bekezdés a) pont ao) alpontjába ütközik, a cselekmény súlyától függően: 1-5
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 63. § (1) bekezdés a) pont ap) alpontjába ütközik, a cselekmény súlyától függően: 5-20
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 63. § (1) bekezdés a) pont aq) alpontjába ütközik, a cselekmény súlyától függően: 5-20
Ha a bírság kiszabására a Tv. 63. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben kerül sor, a cselekmény súlyától függően: 4-10
Ha a bírság kiszabására a Tv. 63. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esetben kerül sor, a cselekmény súlyától függően: 2-10
Ha a bírság kiszabására a Tv. 63. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben kerül sor, a cselekmény súlyától függően: 2-10

B) Súlyosbító tényező fennállása esetén alkalmazandó szorzók

Súlyosbító tényező: Alkalmazandó szorzó
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 23. § (1) bekezdésében szereplő engedély nélkül végzett tevékenységgel kapcsolatos, a cselekmény súlyától függően: 10-30
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 23. § (2) bekezdésében szereplő bejelentés nélkül végzett tevékenységgel kapcsolatos, a cselekmény súlyától függően: 2-10
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 23. § (1) bekezdésében szereplő engedélytől eltérően végzett tevékenységgel kapcsolatos, a cselekmény súlyától függően: 2-10
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 14/A. § (1) bekezdésének megsértésével kapcsolatos, a cselekmény súlyától függően: 10-30
A bírság kiszabására okot adó jogsértéssel érintett vagy potenciálisan érintett állatok, emberek, illetve vállalkozások számától függően: 1-5
A bírság kiszabására okot adó jogsértés állatok, illetve emberek egészségét veszélyezteti vagy károsítja a cselekmény súlyától függően: 5-15
Azonos tényállású jogsértés miatt a megelőző három évben történő bírság kiszabása esetén a cselekmény súlyától függően: 1,5-5