Jogszabálykereső

A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

2009. évi LXXII. törvény

a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról * 

Az Országgyűlés az élethez, testi épséghez és méltósághoz minden embert megillető alapvető emberi jogok védelmében, összhangban a nemzetközi egyezményekkel és az Alaptörvénnyel, a hozzátartozók közötti erőszak visszaszorítása érdekében az alábbi törvényt alkotja: * 

I. Fejezet

Értelmező rendelkezések

1. § (1) Hozzátartozók közötti erőszaknak minősül

a) a bántalmazó által a bántalmazott sérelmére megvalósított, a méltóságot, az életet, a szexuális önrendelkezéshez való jogot, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető tevékenység,

b) a bántalmazó által a bántalmazott sérelmére megvalósított, a méltóságot, az életet, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető mulasztás (a továbbiakban együtt: hozzátartozók közötti erőszak).

(2) Bántalmazott az a hozzátartozó, akinek a sérelmére a hozzátartozók közötti erőszakot megvalósítják.

(3) Bántalmazó az a cselekvőképes hozzátartozó, aki a hozzátartozók közötti erőszakot megvalósítja, vagy akire tekintettel a hozzátartozók közötti erőszakot más megvalósítja, feltéve, hogy ezzel a bántalmazó egyetért.

(3a) *  Az Európai Unió valamely tagállamában elrendelt védelmi intézkedésnek a polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismeréséről szóló, 2013. június 12-i 606/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 606/2013/EU rendelet) alapján Magyarországon történő elismerése és végrehajtása iránti eljárásban a (2) bekezdésben foglalt bántalmazotton a 606/2013/EU rendelet szerinti védett személyt, a (3) bekezdés szerinti bántalmazón a 606/2013/EU rendelet szerinti veszélyeztető személyt is érteni kell.

(4) *  E törvény alkalmazásában gyermeknek kell tekinteni a Polgári Törvénykönyvben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott kiskorút.

(5) *  E törvény alkalmazásában hozzátartozónak kell tekinteni a Ptk.-ban meghatározott közeli hozzátartozókat és hozzátartozókat, valamint a volt házastársat, a volt élettársat, a bejegyzett élettársat, a volt bejegyzett élettársat, a gondnokot, a gondnokoltat, a gyámot, a gyámoltat.

(6) E törvény alkalmazásában a napokban megállapított határidő folyamatosságot jelent.

II. Fejezet

A hozzátartozók közötti erőszak megelőzését szolgáló intézményrendszer és a jelzési kötelezettség

2. § (1) A hozzátartozók közötti erőszak megelőzéséhez kapcsolódó feladatot látnak el a törvényben meghatározott alaptevékenységük keretében

a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos,

b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ, gyermekjóléti szolgálat, gyermekjóléti központ, gyermekek vagy családok átmeneti otthona,

c) a közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmény, a nevelési tanácsadó,

d) a gyámhatóság,

e) a rendőrség,

f) az ügyészség,

g) a bíróság,

h) a pártfogó felügyelői szolgálat,

i) az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek,

j) a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása,

k) *  az egyesületek, alapítványok.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézmények és személyek kötelesek jelezni a családvédelmi koordinációért felelős szervnek, ha hozzátartozók közötti erőszak veszélyét észlelik.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott intézményeken túl más is tehet a (2) bekezdésben meghatározott jelzést.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott intézmények, illetőleg a családvédelmi koordinációért felelős szerv a hozzátartozók közötti erőszak megelőzése és a bekövetkezett, hozzátartozók közötti erőszak ártalmainak csökkentése érdekében kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni. Amennyiben a (3) bekezdésben írt más személy tesz jelzést, vagy kezdeményez eljárását, az (1)-(2) bekezdésben meghatározott intézmények, illetőleg a családvédelmi koordinációért felelős szerv kötelezettsége e más személy irányában az eljárás megindítására vonatkozó visszajelzésre vonatkozóan áll fenn.

(5) A családvédelmi koordinációért felelős szerv kezdeményezi az (1) bekezdés a)-j) pontjai szerinti személynek, illetve szerv alkalmazottjának fegyelmi felelősségre vonását, ha a (2) és (4) bekezdésben foglalt jelzési és együttműködési kötelezettségnek nem tesz eleget.

3. § (1) A családvédelmi koordinációért felelős szerv a bántalmazottat kérelmére személyesen meghallgatja. Ebben az esetben a bántalmazó meghallgatására is sor kerül azzal, hogy a bántalmazott kérelmére a bántalmazót és a bántalmazottat külön-külön kell meghallgatni. A bántalmazott kérelmére arról is megfelelően gondoskodni kell, hogy a bántalmazó a személyes meghallgatást közvetlenül megelőző és azt közvetlenül követő időben se léphessen kapcsolatba bántalmazottal.

(2) A családvédelmi koordinációért felelős szerv a hozzátartozók közötti erőszak, vagy annak veszélye miatt tett jelzés fogadását követően - figyelemmel a hozzátartozók közötti erőszak kiemelkedő súlyára - a bántalmazottat és a bántalmazót személyes meghallgatás érdekében történő megjelenésre hívhatja fel. A bántalmazó és a bántalmazott köteles a családvédelmi koordinációért felelős szerv felhívásában megjelölt helyen és időpontban megjelenni. A bántalmazott védelmére az (1) bekezdésben írt szabályok a személyes meghallgatásra történő megjelenésre felhívás esetén megfelelően irányadóak.

(3) A családvédelmi koordinációért felelős szerv tájékoztatást ad a bántalmazottnak a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható intézkedésekről, a bántalmazottat megillető jogosultságokról, a család és a gyermekek védelmét szolgáló szociális intézményrendszerről és szolgáltatásokról, valamint arról, hogy a hozzátartozók közötti erőszak miatt helye van-e büntető- vagy szabálysértési eljárás megindításának, továbbá a hamis vád következményeiről. A bántalmazott kérelmére a családvédelmi koordinációért felelős szerv gondoskodik arról, hogy a bántalmazott jogi, egészségügyi, pszichológiai és mentálhigiénés segítséget kapjon.

(4) A családvédelmi koordinációért felelős szerv tájékoztatást ad a bántalmazónak a hozzátartozók közötti erőszak folytatásának következményeiről.

(5) A családvédelmi koordinációért felelős szerv tájékoztatja a bántalmazottat és a bántalmazót az igénybe vehető terápiás kezelésekről és más segítségnyújtási, konfliktuskezelő lehetőségekről. Ezek eléréséhez igény szerint segítséget ad.

(6) A családvédelmi koordinációért felelős szerv a személyes meghallgatáson elhangzottakat jegyzőkönyvbe foglalja és - a bántalmazott akaratának figyelembevételével - megteszi a szükséges intézkedéseket a hozzátartozók közötti erőszak megelőzése vagy megszakítása érdekében.

(7) A családvédelmi koordinációért felelős szerv az eljárásáról és a feltárt tényekről haladéktalanul tájékoztatja a rendőrséget.

4. § (1) A családvédelmi koordinációért felelős szerv a bántalmazóra és a bántalmazottra vonatkozó következő személyes adatokat kezelheti:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) lakcím, tartózkodási hely címe, értesítési (levelezési) cím, szálláshely címe,

c) a hozzátartozók közötti erőszakra, illetőleg annak veszélyére vonatkozó tények, adatok.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a családvédelmi koordinációért felelős szerv a hozzátartozók közötti erőszak miatt kezdeményezett eljárás megindításáig kezelheti.

(3) Ha nem kerül sor eljárás megindítására, az (1) bekezdésben meghatározott adatok legfeljebb három hónapig kezelhetők.

III. Fejezet

IDEIGLENES MEGELŐZŐ ÉS MEGELŐZŐ TÁVOLTARTÁS

Általános rendelkezések

5. § (1) Az ideiglenes megelőző távoltartás, valamint a megelőző távoltartás átmenetileg korlátozza a bántalmazó tartózkodási szabadságát, a tartózkodási hely szabad megválasztásának jogát, szülői felügyeleti jogát, valamint gyermekével való kapcsolattartási jogát.

(2) Akivel szemben ideiglenes megelőző távoltartást, illetve megelőző távoltartást rendeltek el, a távoltartás hatálya alatt köteles

a) magát távol tartani a bántalmazottól,

b) magát távol tartani a bántalmazott életvitelszerű tartózkodására szolgáló ingatlantól,

c) magát távol tartani az ideiglenes megelőző távoltartó határozatban, illetve a megelőző távoltartó határozatban megjelölt más személytől, és

d) tartózkodni attól, hogy a bántalmazottal közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe lépjen.

(3) Ha a bántalmazott az életvitelszerű tartózkodására szolgáló ingatlant - a használat jogcímétől függetlenül - a bántalmazóval közösen használja, a bántalmazó akkor köteles magát távol tartani a bántalmazott életvitelszerű tartózkodására szolgáló ingatlantól, ha a bántalmazott az ingatlan használatára a szívességi lakáshasználaton kívül egyéb jogcímmel rendelkezik, vagy a bántalmazóval közös gyermekét neveli.

(4) Az ideiglenes megelőző távoltartó határozat, illetve megelőző távoltartó határozat a bántalmazó más jogszabály vagy szerződés alapján fennálló tartási, valamint a bántalmazottal közösen használt ingatlan fenntartására vonatkozó fizetési kötelezettségeit nem érinti.

(5) Ugyanazon bántalmazóval szemben ugyanaz a bántalmazott csak akkor kérheti újból ideiglenes megelőző távoltartás, illetve megelőző távoltartás elrendelését, ha elrendelésük e törvényben meghatározott feltételei ismételten megvalósulnak.

(6) *  Az ideiglenes megelőző távoltartó határozat, illetve megelőző távoltartó határozat meghozatalakor a rendőrség, illetve a bíróság tájékoztatja a bántalmazót a lakóhelyén és környékén igénybe vehető éjszakai szállást nyújtó intézmények helyéről, címéről és az igénybevétel feltételeiről, valamint a bántalmazottat a 606/2013/EU rendelet szerinti tanúsítvány kiállításának lehetőségéről és feltételeiről.

(7) Az ideiglenes megelőző távoltartás, illetve a megelőző távoltartás a hatályát veszti, ha a bántalmazó ellen indított büntetőeljárásban a bíróság távoltartást rendel el.

Ideiglenes megelőző távoltartás

6. § (1) A hozzátartozók közötti erőszak miatti ideiglenes megelőző távoltartással összefüggő eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A rendőrség az ideiglenes megelőző távoltartást

a) helyszíni intézkedése során észlelt hozzátartozók közötti erőszakra vonatkozó tények alapján hivatalból,

b) *  a bántalmazott, illetve a bántalmazottnak a Ptk.-ban meghatározott közeli hozzátartozója és hozzátartozója, valamint bejegyzett élettársa bejelentése,

c) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott munkakörben foglalkoztatott személynek a - feladatai ellátása során tudomására jutott, a hozzátartozók közötti erőszakra vonatkozó tények miatt tett - bejelentése,

d) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó egészségügyi szolgáltatást nyújtónak, személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatónak, közoktatási intézménynek a - gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében törvényben meghatározott feladatai ellátása során tudomására jutott, a hozzátartozók közötti erőszakra vonatkozó tények miatt tett - bejelentése

alapján rendelheti el.

(3) A rendőrség az ideiglenes megelőző távoltartást akkor rendeli el, ha az eset összes körülményéből, így különösen a bántalmazó és a bántalmazott által előadott tényekből, a hozzátartozók közötti erőszak helyszínéből, a hozzátartozók közötti erőszakra utaló jelekből, a bántalmazó és a bántalmazott magatartásából és egymáshoz való viszonyából a hozzátartozók közötti erőszak elkövetésére megalapozottan lehet következtetni.

(4) Az ideiglenes megelőző távoltartást a (3) bekezdésben foglalt esetben a rendőrség 72 órára rendeli el.

(5) *  A rendőrség a bántalmazott kérelmére a 606/2013/EU rendelet 5. cikke szerinti tanúsítványt (a továbbiakban: védelmi tanúsítvány) állít ki.

Az elintézési határidő

7. § (1) A rendőrség az ideiglenes megelőző távoltartó határozatot haladéktalanul, a helyszínen köteles meghozni. Ha a rendőrség az eljárása során a bántalmazóval szemben az előállítás rendőri intézkedést alkalmazza, a rendőrség a határozatot legkésőbb az előállítás időtartamának lejártáig hozza meg.

(1a) *  A rendőrség a védelmi tanúsítványt helyszíni intézkedés esetén a helyszínen, vagy ha annak feltételei nem adottak, a helyszíni eljárás időpontjától számított legkésőbb 12 órán belül állítja ki. Ha a rendőrség az eljárása során a bántalmazóval szemben az előállítás rendőri intézkedést alkalmazza, a rendőrség a védelmi tanúsítványt az ideiglenes megelőző távoltartásról szóló határozat meghozatalával egyidejűleg állítja ki.

(2) *  A rendőrség az ideiglenes megelőző távoltartás elrendelésével egyidejűleg az ideiglenes megelőző távoltartó határozat, illetve a védelmi tanúsítvány egyidejű megküldésével, az arra illetékes járásbíróságnál kezdeményezi a megelőző távoltartás elrendelését.

Az ideiglenes megelőző távoltartó határozat

8. § Az ideiglenes megelőző távoltartó határozat rendelkező részének a Ket. 72. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakon kívül tartalmaznia kell:

a) a rendőrség döntését arról, hogy

aa) a bántalmazó köteles a bántalmazott életvitelszerű tartózkodására szolgáló ingatlant elhagyni, és oda az ideiglenes megelőző távoltartó határozat hatálya alatt nem térhet vissza, vagy

ab) a bántalmazóra az 5. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettség az ideiglenes megelőző távoltartás hatálya alatt - az 5. § (3) bekezdése alapján - nem vonatkozik,

b) a bántalmazott életvitelszerű tartózkodására szolgáló ingatlan címét,

c) a rendőrség döntését arról, hogy a bántalmazó köteles magát távol tartani a bántalmazottól, illetve a határozatban megjelölt más személytől,

d) a rendőrség döntését arról, hogy a bántalmazónak tilos közvetve vagy közvetlenül a bántalmazottal, illetve rá tekintettel más személlyel, így különösen az ideiglenes megelőző távoltartást elrendelő határozatban megjelölt egyéb személlyel kapcsolatba lépni,

e) annak megállapítását, hogy a bántalmazó szülő szülői felügyeleti joga, illetve a kiskorú gyermekével való kapcsolattartási joga szünetel,

f) rendelkezést a határozat azonnali végrehajthatóságáról, a végrehajtás módjáról, a foganatosítás rendjéről,

g) figyelmeztetést arról, hogy az ideiglenes megelőző távoltartó határozat a bántalmazó más jogszabály vagy szerződés szerinti kötelezettség alapján fennálló tartási, valamint a bántalmazottal közösen használt ingatlan fenntartására vonatkozó kötelezettségeit nem érinti,

h) figyelmeztetést arról, hogy az ideiglenes megelőző távoltartó határozatban előírt kötelezettségek megszegése szabálysértést valósít meg.

Az ideiglenes megelőző távoltartó határozat és a védelmi tanúsítvány közlése * 

9. § (1) Az ideiglenes megelőző távoltartást elrendelő határozatot a bántalmazóval és a bántalmazottal közölni kell, és azt részükre át kell adni, illetőleg a lehető legrövidebb úton kézbesíteni kell. Megjelölt cím hiányában a határozat a rendőrségen átvehető.

(2) Ha a bántalmazó a határozatot a rendőrségen nem veszi át, a határozatot a meghozatalát követő harmadik napon közöltnek kell tekinteni. E határidő elmulasztása ellen a Ket.-ben meghatározottak szerint igazolásnak van helye.

(2a) *  A rendőrség a bántalmazottal a védelmi tanúsítványt, a bántalmazóval a védelmi tanúsítványról szóló, a 606/2013/EU rendelet 8. cikkének (1) bekezdése szerinti értesítést az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint közli.

(3) *  A rendőrség a bántalmazott kérésére, illetve beleegyezésével a határozatot megküldi az illetékes családsegítő szolgálatnak, a gyermekjóléti szolgálatnak abban az esetben, ha a bántalmazott háztartásában kiskorú él. Ha a bántalmazott gyámság vagy gondnokság alá tartozó személy, a rendőrség a határozatot a gyámolt vagy a gondnokolt állandó lakóhelye szerinti gyámhatóságnak is megküldi.

(4) A rendőrség értesítése alapján a távoltartó határozat meghozatalát követő huszonnégy órán belül a családsegítő szolgálat, együtt élő kiskorú hozzátartozó esetében a gyermekjóléti szolgálat köteles a bántalmazottat és a bántalmazót felkeresni és velük segítő kapcsolatot kezdeményezni, illetve a kiskorút veszélyeztető helyzet megszüntetése érdekében intézkedni.

Fellebbezés

10. § A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. a rendőrség határozatának bírói felülvizsgálatára közigazgatási nemperes eljárásban kerül sor.

Felvilágosítás

11. § *  A rendőrség a Ket. 5. §-ának (2) bekezdésében írt rendelkezésen túl az eljárás megindításakor köteles a bántalmazott részére felvilágosítást adni az áldozatsegítő, a szociális és jogi segítségnyújtó szervekről, szervezetekről és intézményekről, a civil segítő szervezetekről, valamint a rendelkezésre álló pénzbeli segítségnyújtási lehetőségekről, továbbá a bántalmazott kérelmére segítséget nyújtani a védelmi tanúsítvány más tagállamban történő felhasználásával összefüggésben.

Az ideiglenes megelőző távoltartó határozat bírósági felülvizsgálata

12. § (1) A határozat bírói felülvizsgálatára a közigazgatási nemperes eljárásokra vonatkozó általános szabályokat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) *  A határozat bírósági felülvizsgálatát a határozat kézbesítésétől számított három napon belül lehet kérni. A kérelem elbírálására a bántalmazott életvitelszerű tartózkodási helye szerinti járásbíróság jogosult.

(3) A kérelem benyújtásának a távoltartó határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, azonban a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

(4) A bíróság a kérelemről annak beérkezésétől számított három munkanapon belül határoz.

(5) A bíróság a közigazgatási határozatot megváltoztathatja.

(6) Amennyiben a bíróság tudomást szerez arról, hogy ugyanazon hozzátartozók közötti erőszak miatt ideiglenes megelőző távoltartó határozat bírói felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárás és a megelőző távoltartás elrendelésére irányuló nemperes eljárás is folyamatban van, ezen eljárásokat a megelőző távoltartás elrendelésére irányuló nemperes eljárást folytató bíróságon kell egyesíteni.

(7) *  Ha a bántalmazott részére a rendőrség az ideiglenes megelőző távoltartásról szóló határozata alapján védelmi tanúsítványt állított ki, a bántalmazott, vagy a bántalmazó erre irányuló kérelmére

a) a védelmi tanúsítvány saját hatáskörben való kijavítása, kiegészítése vagy visszavonása esetén ennek tényéről,

b) a (3) bekezdésben foglalt esetben a végrehajtás felfüggesztésének tényéről,

c) az (5) bekezdésben foglalt esetben az ideiglenes megelőző távoltartás megváltozásáról,

d) a 16. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott esetben az ideiglenes megelőző távoltartás hatályának megszűnéséről

a 606/2013/EU rendelet 14. cikke szerinti tanúsítványt állít ki.

(8) *  A (7) bekezdés szerinti tanúsítványt szóban előterjesztett kérelem esetén azonnal, írásbeli kérelem esetén a kérelem beérkezésétől számított 12 órán belül kell kiállítani.

Megelőző távoltartás

13. § (1) A megelőző távoltartás elrendeléséről a bíróság nemperes eljárásban dönt.

(2) A megelőző távoltartás elrendelésére irányuló nemperes eljárásra a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait - az e törvényben foglalt eltérésekkel - megfelelően alkalmazni kell.

(3) *  Az eljárásra a bántalmazott életvitelszerű tartózkodási helye szerinti járásbíróság illetékes.

(4) A Pp. kizárásra irányuló szabályait azzal kell alkalmazni, hogy nem járhat el bíróként és ügyészként az ideiglenes megelőző távoltartás során eljáró rendőr, valamint annak Pp. szerinti hozzátartozója sem.

(5) Az ügyész a megelőző távoltartás bírói elrendelésére irányuló eljárásban felléphet, az eljáró bíróság haladéktalanul értesíti az ügyészt az eljárás megindításáról.

(6) Az eljárásban nem járhat el bírósági titkár.

14. § (1) *  A megelőző távoltartás elrendelésére irányuló bírósági nemperes eljárást a rendőrség hivatalból kezdeményezi, ha ideiglenes megelőző távoltartást rendelt el. Megelőző távoltartás elrendelésére irányuló bírósági nemperes eljárás megindítását a bántalmazott, illetve a bántalmazottnak a Ptk.-ban meghatározott közeli hozzátartozója és hozzátartozója, valamint bejegyzett élettársa is kérelmezheti.

(2) Hivatalból indított eljárásban a rendőrség, a megelőző távoltartás elrendelésére irányuló bírósági nemperes eljárás kezdeményezése esetén a családvédelmi koordinációért felelős szerv, valamennyi rendelkezésére álló iratot, dokumentumot a bíróság rendelkezésére bocsátja.

(3) Kérelemre induló eljárásban a kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az eljárás lefolytatására irányuló kérelmet,

b) a kérelem előterjesztésének indokait,

c) a rövid tényállást és az előzményeket,

d) *  a kérelmező nevét, lakóhelyét,

e) a bántalmazó azonosítására és elérhetőségére vonatkozó, rendelkezésére álló adatokat.

(3a) *  Ha a bántalmazott védelmi tanúsítvány kiállítását is kéri, a (3) bekezdés szerinti kérelemben erről nyilatkozni kell.

(4) A kérelmet írásban lehet előterjeszteni, vagy az illetékes bíróságon jegyzőkönyvbe lehet mondani.

15. § (1) *  Az eljárás során a bíróság a felek személyes meghallgatását legalább egyszer köteles megkísérelni. A személyes meghallgatásra szóló idézés kézbesítése iránt a bíróság - szükség esetén faxon vagy elektronikus úton - a rendőrséget is megkeresheti. Szabályszerű az idézés, ha a fél a meghallgatásról igazolhatóan értesült.

(2) Hivatalból indult eljárásban a döntéshozatalnak nem akadálya, ha a meghallgatáson személyesen egyik fél sem jelenik meg.

(3) Kérelemre indult eljárásban, ha a bántalmazott kérelmező személyesen nem jelenik meg és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, továbbá ha a kérelem nem tartalmazza a 14. § (3) bekezdésében meghatározottakat, a bíróság az eljárást megszünteti. Kérelemre indult eljárásban nem akadálya a döntés meghozatalának az, ha a bántalmazó nem jelenik meg személyesen a meghallgatáson.

(3a) *  A (2) és (3) bekezdésben foglaltakra a feleket a személyes meghallgatásra szóló idézésben figyelmeztetni kell.

(4) Az eljárásban hiánypótlásnak csak kérelemre indult eljárásban, rendkívül indokolt esetben, a kérelem hiányossága esetén van helye. Ebben az esetben a bíróság a kérelem beérkezésétől számított egy napon belül felhívja a feleket hiánypótlásra.

(5) Az eljárásban felfüggesztésnek és szünetelésnek nincs helye.

(6) Az eljárást hivatalból indult eljárás esetén a rendőrség által elrendelt ideiglenes megelőző távoltartás kezdő időpontjától számított három napon belül, kérelemre indult eljárás esetén a kérelem beérkezésétől számított három munkanapon belül le kell folytatni.

(7) *  A személyes meghallgatáson a bíróság - a rendőrségi iratokban vagy a kérelemben foglaltakra, így különösen a hozzátartozók közötti erőszak módjára, rendszerességére, a bántalmazott kiszolgáltatott helyzetére figyelemmel - a bántalmazott és a bántalmazó egymás jelenlétében való meghallgatását részben vagy teljes egészében mellőzheti. Indokolt esetben a bíróság gondoskodik annak megakadályozásáról is, hogy a bántalmazott és a bántalmazó a bíróság épületében személyesen találkozzon. A határozat közlésére ez esetben is a 16. § (3) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

16. § (1) A megelőző távoltartást a bíróság akkor rendeli el, ha az eset összes körülményéből, így különösen a bántalmazó és a bántalmazott által előadott tényekből, a hozzátartozók közötti erőszakra utaló jelekből, a bántalmazó és a bántalmazott magatartásából és viszonyából a hozzátartozók közötti erőszak elkövetésére megalapozottan lehet következtetni.

(2) *  A megelőző távoltartást a bíróság legfeljebb hatvan napra rendelheti el.

(2a) *  A bíróság határozata előzetesen végrehajtható. A bíróság határozatában arra is figyelmezteti a bántalmazót, hogy a távoltartó határozat szabályainak megszegése elzárással is büntethető szabálysértést valósít meg.

(2b) *  A megelőző távoltartás elrendelésével egyidejűleg - a bántalmazott erre irányuló kérelmére - a bíróság védelmi tanúsítványt állít ki.

(3) *  A bíróság a határozatát a meghallgatás alkalmával közli a felekkel, azt nekik átadja. Ha a meghallgatáson a bántalmazó nem jelent meg, a bíróság - szükség esetén faxon vagy elektronikus úton - a rendőrség útján intézkedik a kézbesítésről. A rendőrség köteles a határozat kézbesítéséről gondoskodni és a kézbesítés megtörténtéről a bíróságot haladéktalanul tájékoztatni.

(3a) *  A bíróság a bántalmazottal a védelmi tanúsítványt, a bántalmazóval a védelmi tanúsítványról szóló, a 606/2013/EU rendelet 8. cikkének (1) bekezdése szerinti értesítést a (3) bekezdésben foglaltak szerint közli.

(4) A rendőrség által elrendelt ideiglenes megelőző távoltartás hatálya a bíróság által elrendelt megelőző távoltartás hatályának beálltával megszűnik.

(5) A rendőrség által elrendelt ideiglenes megelőző távoltartás hatálya akkor is megszűnik, ha a bíróság nem rendeli el a megelőző távoltartást.

(6) A határozatban foglaltak nemteljesítése esetén bírósági végrehajtásnak nincs helye.

(7) *  A bíróság határozata ellen a közléstől számított három munkanapon belül van helye fellebbezésnek. A fellebbezést az arra jogosult a személyes meghallgatáson szóban is bejelentheti.

(8) *  Fellebbezés bejelentése esetében az elsőfokú bíróság - ha a fellebbezési határidő valamennyi fellebbezésre jogosultra letelt - az iratokat haladéktalanul felterjeszti a másodfokú bírósághoz. A felek a fellebbezésre észrevételeiket az iratok felterjesztéséig az elsőfokú bíróságnál, az iratok felterjesztését követően a másodfokú bíróságnál tehetik meg. Ha a fél a fellebbezésre vonatkozó észrevételét az iratok felterjesztését követően az elsőfokú bírósághoz nyújtja be, az elsőfokú bíróság azt haladéktalanul továbbítja a másodfokú bírósághoz.

(9) *  A másodfokú bíróság a fellebbezést az iratok alapján 3 munkanapon belül bírálja el. Az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezésének a Pp. 252. § (2) és (3) bekezdése alapján nincs helye. A másodfokú bíróság határozatát a rendőrség útján közli a felekkel.

(10) *  Ha a bántalmazott részére az elsőfokú bíróság a megelőző távoltartás elrendelése mellett védelmi tanúsítványt állított ki, a bántalmazott, illetve a bántalmazó erre irányuló kérelmére

a) a védelmi tanúsítvány saját hatáskörben való kijavítása, kiegészítése vagy visszavonása esetén ennek tényéről,

b) ha a fellebbezés folytán a másodfokú bíróság a megelőző távoltartást elrendelő határozatot megváltoztatta vagy hatályon kívül helyezte, ennek tényéről

a védelmi tanúsítványt kiállító elsőfokú bíróság a 606/2013/EU rendelet 14. cikke szerinti tanúsítványt állít ki.

17. § Ha polgári perben ideiglenes megelőző távoltartásra okot adó körülményt észlel a bíróság, az e tényre vonatkozó adatokat - soron kívül - közli a rendőrséggel.

A más tagállamban elrendelt védelmi intézkedés alapján előterjesztett megkeresésekkel kapcsolatos eljárás * 

17/A. § *  (1) A más tagállamban elrendelt védelmi intézkedésnek a 606/2013/EU rendelet 4. cikke alapján Magyarországon kezdeményezett elismerésére és végrehajtására a megelőző távoltartás szabályait kell megfelelően alkalmazni az e §-ban foglalt eltérésekkel azzal, hogy kérelemnek a rendelet 4. cikke szerinti megkeresést (a továbbiakban e § alkalmazásában: megkeresés) kell tekinteni.

(2) A megkeresést a bíróság megvizsgálja és 3 munkanapon belül

a) hiánypótlásra hívja fel a bántalmazottat, ha a megkeresés nem felel meg a 606/2013/EU rendeletben előírtaknak,

b) a megkeresés alapjául szolgáló védelmi intézkedésnek a 606/2013/EU rendelet 11. cikke szerinti megváltoztatásával megelőző távoltartást rendel el,

c) a megkeresés alapjául szolgáló védelmi intézkedés tartalmával egyezően megelőző távoltartást rendel el, vagy

d) a megkeresést a bántalmazó erre irányuló kérelmére a 606/2013/EU rendelet 13. cikkének (1) bekezdése alapján elutasítja.

(3) Ha a bántalmazott a (2) bekezdés a) pontjában foglalt felhívásnak nem tesz eleget, a bíróság a megkeresést elutasítja. Az elutasított megkeresés ismételten előterjeszthető.

(4) A bíróság a (2) bekezdés a) és c) pontjában foglalt esetben nem, a (2) bekezdés b) és d) pontjában foglalt esetben csak szükség szerint kísérli meg a felek személyes meghallgatását.

(5) A bíróság a megelőző távoltartást a megkeresés alapjául szolgáló védelmi intézkedésben meghatározott időre, de legfeljebb 12 hónapra rendeli el.

(6) A bántalmazott és a bántalmazó a bíróság (2) bekezdés d) pontja és (3) bekezdése szerinti döntésével, valamint a (2) bekezdés b) pontja szerinti határozatának a megkeresés alapjául szolgáló védelmi intézkedést megváltoztató részével szemben fellebbezéssel élhet.

17/B. § *  (1) A 606/2013/EU rendelet 14. cikkének (2) bekezdése szerinti tanúsítványt (a továbbiakban e § alkalmazásában: tanúsítvány) a tanúsítvány alapjául szolgáló védelmi intézkedés alapján a 17/A. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti megelőző távoltartást elrendelő bírósághoz kell benyújtani.

(2) A bíróság a tanúsítvány benyújtását követő 3 munkanapon belül a megelőző távoltartást

a) elrendelő határozatát megváltoztatja, ha a tanúsítvány értelmében a megelőző távoltartás alapjául szolgáló védelmi intézkedést vagy annak végrehajtását az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban módosították,

b) felfüggeszti, ha a tanúsítvány értelmében a megelőző távoltartás alapjául szolgáló védelmi intézkedést vagy annak végrehajtását az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban felfüggesztették, vagy

c) elrendelő határozatát hatályon kívül helyezi, ha a tanúsítvány értelmében a megelőző távoltartás alapjául szolgáló védelmi intézkedést vagy az annak alapján a 606/2013/EU rendelet 5. cikke szerint kiállított tanúsítványt az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban visszavonták.

(3) A bíróság (2) bekezdésben foglalt döntésével szemben fellebbezésnek nincs helye.

IV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Felhatalmazás

18. § (1) Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben kijelölje a családvédelmi koordinációért felelős szervet.

(2) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy az ideiglenes megelőző távoltartó határozat meghozatalának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg. * 

18/A. § *  E törvény 1. § (3a) bekezdése, 6. § (5) bekezdése, 7. § (1a) bekezdése, 9. § (2a) bekezdése, 12. § (7) és (8) bekezdése, 14. § (3a) bekezdése, 16. § (2b), (3a) és (10) bekezdése, valamint 17/A. és 17/B. §-a a polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismeréséről szóló, 2013. június 12-i 606/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Módosuló jogszabályok

19. § (1) * 

(2) * 

20. § (1) * 

(2) * 

21. § (1) * 

(2) * 

22. § (1) * 

(2) * 

23. § (1) * 

(2) * 

Hatálybalépés

24. § Ez a törvény 2009. október 1-jén lép hatályba.