Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2016.09.29.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet

a területrendezési hatósági eljárásokról

A Kormány a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés d) és p) pontjában, 27. § (1) bekezdésének a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 60. § (2) bekezdésével megállapított j) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Területrendezési hatósági eljárások

1. § (1) Területrendezési hatósági eljárás kérelmezhető

a) *  településrendezési eszköz hiányában vagy a tervi elem településrendezési mélységű lehatárolása hiányában a kiemelt térségi vagy megyei területrendezési terv övezeti tervlapjain meghatározott övezeti határok és a térségi szerkezeti tervben meghatározott műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalainak és az egyedi építmények települési mélységű pontosítására (a továbbiakban: pontosítás);

b) a kivételes eltéréshez, ha

ba) a kiemelt térség vagy megye területrendezési tervének készítése során indokolt az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok tervezési területre vetített hosszának - az országos területrendezési terv szerkezeti tervében ábrázolt nyomvonalhoz viszonyított - +/-10%-nál nagyobb eltérése;

bb) *  a településrendezési eszköz készítése során indokolt az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok települési közigazgatási területre vetített hosszának - a kiemelt térségi vagy megyei területrendezési terv szerkezeti tervében ábrázolt nyomvonalhoz viszonyított - +/-5%-nál nagyobb eltérése

(a továbbiakban együtt: eltérés);

c) *  a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben nem szereplő, a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények területi elhelyezéséhez (a továbbiakban: beillesztés);

d) *  a településrendezési eszköz készítése során beépítésre szánt terület kivételes kijelölésére

da) *  a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében, a magterület övezetében és az ökológiai folyosó övezetében,

db) a kiemelt térség területrendezési tervére vonatkozó törvények hatálya alá tartozó települések közigazgatási határától számított 200 m-nél közelebbi területen,

dc) a Budapesti Agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvény hatálya alá tartozó magterület övezetében történelmi sportterületen

(a továbbiakban együtt: beépítésre szánt terület kivételes kijelölése);

e) *  az országos, a kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési tervben nem szereplő, de más rendelkezéseinek megfelelő,

ea) az energiaellátás biztonságának biztosításához szükséges atomerőműnek nem minősülő erőmű, villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemei, nemzetközi és hazai (országos) szénhidrogén- és szén-dioxid-szállítóvezeték elemei,

eb) a közlekedési infrastruktúra-hálózat elemei közül a gyorsforgalmi utak, főutak és az országos vasúti törzshálózat elemei, vagy

ec) az egyedi építmények közül a gyorsforgalmi úton, főúton és vasúti törzshálózaton lévő híd a Dunán és a Tiszán, valamint a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók

területi elhelyezéséhez (a továbbiakban együtt: országos jelentőségű elem beillesztése);

f) *  a Budapesti Agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvény hatálya alá tartozó településen a területcseréhez (a továbbiakban: területcsere);

g) *  a településrendezési eszköznek a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervvel való összhangjának megállapítására (a továbbiakban: összhang igazolása), amennyiben a területrendezési terv elfogadása előtt jogszerűen elfogadott településszerkezeti terv szerinti területfelhasználási egység nincs összhangban a területrendezési terv térségi szerkezeti tervében kijelölt térségi területfelhasználási kategóriával.

(2) *  Az országos jelentőségű elem beillesztésére irányuló kérelem esetén a szakhatóság a 3. számú mellékletben foglalt táblázat

a) 6. sora szerinti szakkérdést a (3) bekezdésben,

b) 3. sora szerinti szakkérdést a (4) bekezdésben

foglaltak alapján vizsgálja.

(3) *  Az országos jelentőségű elem beillesztése az energiaellátás biztonságának biztosításához akkor szükséges, ha

a) az országban a piaci folyamatok eredményeként rendelkezésre álló villamos energia mennyisége hosszú távon előreláthatóan nem képes kielégíteni a felhasználók várható villamosenergia-igényét,

b) *  az a villamos energiáról szóló törvény szerinti, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben szerepel,

c) *  az a földgázellátásról szóló törvény szerinti, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben vagy a szállítási rendszerüzemeltető működési engedélyében szerepel, vagy

d) az a földgázellátásról szóló törvény szerinti szállítóvezeték kivételével szénhidrogén szállítóvezeték elemének minősülő műszaki infrastruktúra-hálózat elemei és egyéb építmény területi elhelyezésére irányul.

(4) *  Az országos jelentőségű elem beillesztése a közlekedési infrastruktúra-hálózat elemei közül a gyorsforgalmi utak és főutak területi elhelyezéséhez akkor szükséges, ha a gyorsforgalmi út és a főút a gyorsforgalmi- és a főúthálózat hosszú távú fejlesztési programjáról és nagytávú tervéről szóló kormányhatározatban szerepel.

A területi (környezeti, társadalmi, gazdasági) hatásvizsgálat

2. § (1) A területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat készítésének célja a területrendezési javaslatok és döntések várható környezeti, társadalmi és gazdasági hatásainak, illetve következményeinek feltárása.

(2) *  Területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat csak a területrendezési tervezési jogosultságról és a területrendezési tervezési tevékenység felügyeletét ellátó hatóság kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott területrendezési tervezési tevékenység folytatására jogosult személy irányításával készíthető el.

(3) *  Az 1. § (1) bekezdés b)-g) pontjában foglalt területrendezési hatósági eljárások megalapozására az e rendeletben meghatározott területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálatot kell készíteni.

(4) *  A területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat során az eltérésre, a beillesztésre, a beépítésre szánt terület kivételes kijelölésére, az országos jelentőségű elem beillesztésére, a területcserére, valamint az összhang igazolására vonatkozó javaslat terület-, illetve településrendezési kihatásait össze kell vetni a hatályos területrendezési tervvel.

(5) A területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat tartalmi követelményeit az 1. számú melléklet tartalmazza.

(6) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet szerinti előzetes vizsgálatot lezáró határozat szerint elkészített környezeti hatástanulmány az 1. számú melléklet II. b) pontjában meghatározott környezeti és környezet-egészségügyi szempontú elemzésnek minősül.

A területrendezési hatósági eljárás megindítása

3. § (1) *  A területrendezési hatósági eljárás az

a) *  1. § (1) bekezdés a)-c) pontjában, az 1. § (1) bekezdés d) pont da) és db) alpontjában, valamint az 1. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt esetben a települési önkormányzat, a főváros esetében a fővárosi önkormányzat, több település érintettsége esetén a megállapodásukban kijelölt önkormányzat, a megyei önkormányzat,

b) *  1. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontjában és f) pontjában foglalt esetben a Budapesti Agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvény hatálya alá tartozó települések önkormányzata, a főváros esetében a fővárosi önkormányzat,

c) 1. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben a beruházó

kérelme alapján indul.

(2) *  Az 1. § (1) bekezdés a)-d) és g) pontjában foglalt esetben állampolgári megkeresésre az illetékes állami főépítész az eljárás megindítását javasolhatja az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt szerveknél.

(3) *  Területrendezési hatósági eljárás megindítására irányuló kérelmet „térségi területfelhasználási engedély kérelem” formában az illetékes állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalhoz kell benyújtani.

(3a) *  Ha a kérelem több állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességi területét érinti, az eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt (továbbiakban: eljáró hatóság) a területrendezésért felelős miniszter jelöli ki.

(3b) *  A (3a) bekezdés szerinti kérelem benyújtását megelőzően a területrendezésért felelős miniszternél kell kezdeményezni az eljáró hatóság kijelölését. Az eljáró hatóság kijelölésére vonatkozó kezdeményezés az 1. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben a beruházó, az 1. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esetben az (1) bekezdés a) pontja szerinti önkormányzat feladata. A területrendezésért felelős miniszter a kijelölés tárgyában nyolc napon belül dönt.

(3c) *  Amennyiben a területrendezési hatósági eljárás több állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességi területét érinti, a kijelölt eljáró hatóság az illetékességi területén kívül is végezhet eljárási cselekményt.

(4) A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem tárgyát és rövid összefoglaló indoklását, továbbá a kérelemhez csatolni kell a(az) * 

a) pontosításra irányuló kérelem esetén a területrendezési terv másolatának megfelelő részletét az azonosítandó tervi elemek megkülönböztetésével és a pontosításra vonatkozó - szükség szerint a terv méretarányához igazodó pontosságú rajzi - javaslattal;

b) eltérésre és beillesztésre irányuló kérelem esetén

ba) az érintett területrendezési terv (tervek) módosításra vagy kiegészítésre kerülő másolatának részletét az eredeti és a módosítani kívánt tervi elemek megkülönböztetésével,

bb) a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálatot;

c) *  beépítésre szánt terület kivételes kijelölésére irányuló kérelem esetén

ca) *  a hatályos településrendezési eszköz másolatának megfelelő részletét,

cb) *  a településrendezési eszköz tervezetét a beépítésre szánt területként kijelölni kívánt terület rajzi munkarészeken történő térbeli meghatározásával,

cc) a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálatot,

cd) a Budapesti Agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvény hatálya alá tartozó magterület övezetében a beépítésre szánt terület kijelölésével érintett történelmi sportterületen a ca)-cc) alpontban foglaltakon túl annak bizonyító erejű dokumentumait, hogy a terület megfelel a történelmi sportterület a Budapesti Agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvényben szereplő meghatározásának;

d) *  a területcserére vonatkozó kérelem esetén a c) pont ca) és cc) alpontjában foglaltakon túl

da) a Budapesti Agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvény mellékletét képező szerkezeti terv területcserével érintett részleteinek másolatát,

db) *  a településrendezési eszköz tervezetét a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség kiterjedése bővítésének és a mezőgazdasági térség javára történő egyidejű csökkentésének térbeli meghatározásával,

dc) annak igazoló számítását, hogy a területcsere során a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség területének nagysága a település közigazgatási területén nem változik;

e) *  országos jelentőségű elem beillesztésére vonatkozó kérelem esetén

ea) az Országos Területrendezési Tervben nem szereplő országos jelentőségű elem beillesztése esetén az Országos Területrendezési Terv, a kiemelt térség területrendezési tervében nem szereplő országos jelentőségű elem beillesztése esetén a kiemelt térség területrendezési terve, a megyei területrendezési tervben nem szereplő országos jelentőségű elem beillesztése esetén a megyei területrendezési terv másolatának részletét a beillesztendő tervi elem feltüntetésével,

eb) a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálatot;

f) *  az összhang igazolására vonatkozó kérelem esetén

fa) a településszerkezeti terv megfelelő részletének másolatát,

fb) az érintett területrendezési terv megfelelő részletének másolatát,

fc) a jogszerűen elfogadott településszerkezeti terv készítésére vagy módosítására irányuló eljárás folyamatának rövid összefoglalóját, különös tekintettel az eljárás egyeztetésében résztvevőkre és az esetlegesen fennmaradt véleménykülönbségekre, valamint

fd) a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálatot az 1. számú melléklet I. fejezetében meghatározott tartalommal;

g) *  az 1. § (1) bekezdés a)-d) és f)-g) pontja szerinti eljárások esetén a kérelem benyújtását megerősítő képviselő-testületi (közgyűlési) határozatot, több települési önkormányzat érintettsége esetén az önkormányzatok képviselő-testületi (közgyűlési) határozatát és az érintett települési önkormányzatok nevében eljáró önkormányzat kijelölésére vonatkozó települési önkormányzatok közötti megállapodást.

(4a) *  Országos jelentőségű elem beillesztése az Országos Területrendezési Tervbe, az érintett kiemelt térségi területrendezési tervbe vagy tervekbe, valamint az érintett megyei területrendezési tervbe vagy tervekbe egy területrendezési hatósági eljárás keretében is kérelmezhető.

(5) *  Amennyiben az ügyfél nem elektronikus úton tart kapcsolatot a hatósággal, akkor a kérelmet - postai úton vagy személyes átadás útján - írásban a (4) bekezdésben meghatározott tartalommal kell benyújtani tíz papíralapú példányban és egy példányban elektronikus adathordozón. Az eltérésre, a beillesztésre, a beépítésre szánt terület kivételes kijelölésére, a területcserére, az országos jelentőségű elem beillesztésére, továbbá az összhang igazolására vonatkozó tíz papíralapú példányban benyújtott kérelemnek a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat rövid összefoglalóját kell tartalmaznia. Az egyéb tartalmi elemeket teljes körűen kell benyújtani. Az eltérésre, a beillesztésre, a beépítésre szánt terület kivételes kijelölésére, a területcserére, az országos jelentőségű elem beillesztésére, továbbá az összhang igazolására vonatkozó elektronikus adathordozón benyújtott kérelemnek a (4) bekezdésben meghatározott tartalommal kell rendelkeznie, a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálatot teljes terjedelmében kell tartalmaznia. Amennyiben a papíralapú kérelem és az elektronikus adathordozón benyújtott kérelem szövege egymástól eltér, a papíralapú kérelem szövegét kell hitelesnek tekinteni.

(6) *  A területével érintett fővárosi kerületi, fővárosi, megyei jogú városi és megyei önkormányzat, valamint az illetékes, de a (3b) bekezdés alapján eljáró hatóságként nem kijelölt fővárosi és megyei kormányhivatal - az (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - a területrendezési hatósági eljárásban ügyfélnek minősül.

A területrendezési hatósági eljárás folyamata

4. § (1) *  A területrendezési hatósági eljárásban az eljáró hatóság a 2. számú mellékletben meghatározott feltételek esetén, vizsgálja az ott meghatározott szakkérdést.

(1a) *  A Kormány a területrendezési hatósági eljárásokban, a 3. számú mellékletben meghatározott feltételek fennállása esetén az ott meghatározott szakkérdés tekintetében, a 3. számú mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.

(1b) *  Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére az (1a) bekezdésben foglalt esetben - a 3. számú mellékletben foglalt táblázat 4. sora kivételével - a szakhatóságként kijelölt hatóság hat hónapig felhasználható szakhatósági állásfoglalást ad ki.

(2) *  A szakhatóságok megkeresése az ügyfél által benyújtott kérelem megküldésével történik. Az 1. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában meghatározott eljárás esetén az eljáró hatóság kikéri azon szomszédos települési önkormányzatok véleményét, amelyek közigazgatási területét az eljárás tárgyát képező műszaki infrastruktúra-hálózati elem érinti.

(3) *  Az eljáró eljáró hatóság az eljárás során vizsgálja, hogy a kérelem mellékletét képező területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálatot az arra a területrendezési tervezési jogosultságról szóló kormányrendelet alapján jogosult személy irányításával készítették el.

(4) *  Az eljáró hatóság az összhang igazolására irányuló eljárás során a területrendezési tervekkel való összhang megállapítása körében vizsgálja, hogy a településszerkezeti tervben kijelölt, az eljárás tárgyát képező területfelhasználási egység nem akadályozza vagy lehetetleníti el a területrendezési tervben meghatározott műszaki infrastruktúra-hálózat elemének vagy egyedi építménynek a kialakítását.

(5) *  Térségi területfelhasználási engedéllyel megállapított területfelhasználási kategória és övezeti határ, műszaki infrastruktúra-hálózat és egyedi építmény az alacsonyabb szintű területrendezési tervekben vagy településrendezési eszközökben a magasabb szintű terv előzetes módosítása nélkül szerepeltethető.

(6) *  A térségi területfelhasználási engedély az engedélynek megfelelő rendezési terv elkészültéig, de legfeljebb 5 évig hatályos. A engedély hatályossága kérelemre további egy évvel meghosszabbítható.

5. § *  A térségi területfelhasználási engedély iránti kérelem egy példányát meg kell küldeni, valamint a kérelem tárgyában hozott határozatot közölni kell a Dokumentációs Központtal, továbbá a megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal.

Záró rendelkezések

6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) E rendelet előírásait a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(3) * 

7. § *  E rendeletnek az építési beruházások egyszerűsítése érdekében egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 228/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mkr.) 4. §-ával megállapított 1. § (1) bekezdés e) pontját, 3. § (4) bekezdés d) pont da) alpontját, 4. § (3) bekezdését, valamint 5. § (1) bekezdés d) pontját az Mkr. hatálybalépését követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

8. § *  E rendelet 1. § (1) bekezdése a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (1) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

1. számú melléklet a 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelethez

A területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat tartalmi követelményei

I. Általános követelmények

1. A területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat során le kell határolni a hatásterületet, azt a földrajzi területet, amelyre a területrendezési hatósági eljárás tárgyát képező létesítmény vagy tevékenység környezeti, társadalmi és gazdasági hatást gyakorol, továbbá össze kell hasonlítani a területrendezési terv eredeti változatát és az attól eltérő javaslatot (új változatot), ennek során be kell mutatni:

a) az új változat leírását és annak következtében szükségessé váló változtatásokat (eltéréseket és azok mértékét) a területrendezési terv szerkezeti tervében és annak hatásait a térségi övezetekre;

b) az új változat következtében várható változásokat az érintett térség környezeti, társadalmi és gazdasági viszonyaiban;

c) a fennmaradó konfliktusokat és ezek feloldására, illetve kezelésére tett javaslatokat;

d) az új változat következtében várhatóan fellépő káros hatások elkerülését szolgáló intézkedésekre vagy azok módosítására vonatkozó javaslatokat.

2. Ha az új változat következtében a kapcsolódó műszaki infrastruktúra-hálózat vonatkozásában is felmerül a törvény által megengedett mértéket meghaladó kivételes eltérés szükségessége, akkor a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálatot a kapcsolódó hálózatra is ki kell terjeszteni.

3. A területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat egyidejűleg több eltérési javaslat egymással összefüggő elemzését is tartalmazhatja.

4. *  A területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálatot a területrendezési terv vagy településrendezési eszköz méretarányának megfelelően megkövetelhető mélységben kell elvégezni.

II. Részletes követelmények

a) A kérelemben szereplő javaslatok területrendezési szempontú elemzése során vizsgálni kell azok hatását:

- az eredeti területrendezési tervben elérni kívánt területrendezési célokra és összefüggésekre;

- a területfejlesztés céljai elérésének térbeli-fizikai feltételeire;

- az érintett települések rendezésére, térbeli fejlődési lehetőségeikre.

b) *  A kérelemben szereplő javaslatok környezeti és környezet-egészségügyi szempontú elemzése során vizsgálni kell azok hatását:

- a levegőre (levegőminőség, porszennyezés, zaj- és rezgésszint);

- a talaj minőségére, a víz- és a szélerózióra, valamint a földtani veszélyforrásokra;

- a hulladékgazdálkodás helyzetére;

- a termőföld mennyiségére;

- a földtani veszélyforrásra és ásványvagyonra;

- a vízre (árvíz és belvíz, felszíni és felszín alatti vizek mennyisége és minősége);

- az élővilágra (védett természeti területek, Natura 2000 területek, biológiailag aktív felületek aránya, ökológiai hálózat szerkezete és működése, biodiverzitás);

- az élettelen természeti értékekre (földtani feltárásokra, barlangokra, felszínformákra, forrásokra, víznyelőkre);

- az erdőre (erdők rendeltetése, természetessége, károsító hatások);

- a tájra (tájszerkezet, tájjelleg változása, tájhasználati érték növelő vagy csökkentő hatás);

- az épített környezetre (településszerkezet);

- a kulturális örökségre (műemlékvédelem, régészet).

c) A kérelemben szereplő javaslatok társadalmi szempontú elemzése során vizsgálni kell azok hatását:

- a népesség területi elhelyezkedésére (életmód, társadalmi kapcsolatok rendszere, társadalmi mobilitás);

- a foglalkoztatásra és megélhetésre;

- a szabadidő eltöltésre, a rekreáció területi feltételeire;

- a népesség életminőségére és egészségi állapotára, szociális helyzetére;

- a társadalom biztonságérzetére, veszélyeztetettségére.

d) A kérelemben szereplő javaslatok gazdasági szempontú elemzése során vizsgálni kell azok hatását:

- a településszerkezetre (területek rendeltetésének változása, vagy használatának korlátozása, területi fejlődés térbeli korlátai);

- természeti erőforrásokra (a kiaknázás lehetőségei és korlátai);

- az ipar térbeli szerkezetére;

- a mezőgazdaságra;

- az idegenforgalomra;

- a térség vagy település eltartó képességére és versenyképességére;

- a műszaki infrastruktúrára (elérési távolságok és idők, nagyberuházások kivitelezési költségeit befolyásoló tényezők mint például domborzati és geotechnikai viszonyok, műtárgyak);

- az ingatlanérték alakulására.

e) A kérelem rajzi melléklete(i) a vonatkozó területrendezési terv(ek) hitelesített másolatának, illetőleg a digitális adatbázisának felhasználásával készítendő(k) el.

2. számú melléklet a 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelethez * 

A területrendezési hatósági eljárásban az eljáró hatóság által vizsgálandó szakkérdések

A B
1. Vizsgálat feltétele Vizsgálandó kérdés
2. Minden eljárásnál A területrendezési tervekben rögzített környezetvédelemi, természetvédelmi és tájvédelmi szabályozás, továbbá a környezet, természet és táj védelmére vonatkozó jogszabályban rögzített követelmények érvényesülése.
3. Országos mellékút pontosítási, eltérési és beillesztési eljárásánál.
Térségi kerékpárút-hálózat pontosítási, eltérési és beillesztési eljárásánál.
Országos mellékúton a Dunán és a Tiszán levő híd pontosítási és beillesztési eljárásánál.
Országos mellékúton lévő határmetszés pontosítási és beillesztési eljárásánál.
Térségi logisztikai központ pontosítási és beillesztési eljárásánál.
A műszaki infrastruktúra üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére vonatkozó jogszabályokban és előírásokban rögzített követelmények érvényesülése, a megvalósíthatóság feltételeinek fennállása.
4. Minden eljárásnál. A területrendezési tervekben rögzített régészeti örökséggel és műemléki értékkel kapcsolatos szabályozás, továbbá a régészeti örökség és a műemléki érték védelme jogszabályban rögzített követelményeinek érvényesülése.
5. Minden eljárásnál. Erdő esetében a fenntartható erdőgazdálkodás és az erdők közérdekű szolgáltatásainak biztosítása.
6. Azoknál az eljárásoknál, amelyek a termőföldet érintik. A termőföld mennyiségi védelme.
7. Minden eljárásnál A szénhidrogén-szállító vezetékek esetén a szakkérdés a műszaki-biztonsági követelmények érvényesítésére vonatkozik. A nyilvántartott ásványi nyersanyag lelőhelyek figyelembevételének biztosítása, a földtani veszély megítélése (földtani veszélyforrás megléte), a felszínmozgásra utaló jellegek vizsgálata.
8. Kiserőmű pontosítási és a beillesztési eljárásánál.
A 132 kV-os elosztóhálózat pontosítási, eltérési és beillesztési eljárásánál.
A műszaki-biztonsági követelmények érvényesítése.
9. Minden eljárásnál. Környezet-egészségügyi követelmények érvényesítése.

3. számú melléklet a 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelethez * 

A területrendezési hatósági eljárásban közreműködő szakhatóságok

A B C
1. Bevonás és közreműködés feltétele Vizsgálandó szakkérdés Szakhatóság
2. A közúthálózat fő elemei - gyorsforgalmi utak, és főutak - és az országos törzshálózati vasúti pályák pontosítási és eltérési eljárásánál.
A gyorsforgalmi és főúthálózaton, valamint a vasúti törzshálózaton a Dunán és a Tiszán tervezett nagy hidak pontosítási eljárásánál. Gyorsforgalmi- és főúthálózati, valamint az országos vasúti törzshálózati határmetszés pontosítási eljárásánál.
Országos repülőterek pontosítási eljárásánál.
Országos jelentőségű kikötők, határkikötők pontosítási eljárásánál.
Nemzetközi és országos jelentőségű vízi út pontosítási eljárásánál.
Regionális és egyéb vasúti pálya pontosítási, eltérési és beillesztési eljárásánál.
Térségi kikötő, kompátkelőhely pontosítási és beillesztési eljárásánál.
Regionális és egyéb vasúti pályán a Dunán és a Tiszán levő híd pontosítási és beillesztési eljárásánál.
Polgári célú, nem nyilvános repülőtér pontosítási és beillesztési eljárásánál.
Regionális és egyéb vasúti pályán levő határmetszés pontosítási és beillesztési eljárásánál.
Országos kerékpárút-törzshálózat elemeinek pontosítási és eltérési eljárásánál.
A műszaki infrastruktúra üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére vonatkozó jogszabályokban és előírásokban rögzített követelmények érvényesülése, a megvalósíthatóság feltételeinek fennállása. Országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak és főutak, valamint a közúti határmetszések közlekedési építményei, továbbá a Dunán és a Tiszán tervezett nagy hidak, a vasúti építmények, továbbá a hajózási létesítmények esetén: Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala Repülőterek esetében: Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala
3. Az országos, a kiemelt térségi vagy a megyei tervben nem szereplő, de más rendelkezéseinek megfelelő közlekedési infrastruktúra-hálózat elemei közül a gyorsforgalmi vagy főutak vagy az országos vasúti törzshálózat elemeinek, az egyedi építmények közül a gyorsforgalmi úton és főúton, valamint a vasúti törzshálózaton a Dunán és a Tiszán tervezett nagy hidak beillesztési eljárásánál. A műszaki infrastruktúra üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére vonatkozó jogszabályokban és előírásokban rögzített követelmények érvényesülése, a megvalósíthatóság feltételeinek fennállása, valamint - gyorsforgalmi vagy főút beillesztése esetén - a gyorsforgalmi és a főúthálózat nagytávú tervéhez való illeszkedés. Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala
4. Az országos, a kiemelt térségi vagy a megyei tervben nem szereplő, de más rendelkezéseinek megfelelő Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók beillesztési eljárásánál.
Országos jelentőségű vízkár-elhárítási célú tározó pontosítási eljárásánál.
A 10 millió m3-t meghaladó térfogatú vízkár-elhárítási célú
tározási fejlesztési lehetőség pontosítási eljárásánál.
Országos jelentőségű csatorna pontosítási és eltérési eljárásánál. Az 1 millió m3-t meghaladó, de 10 millió m3-nél kisebb térfogatú vízkár-elhárítási célú tározási fejlesztési lehetőség pontosítási és beillesztési eljárásánál.
Térségi csatorna pontosítási, eltérési és beillesztési
eljárásánál.
A vízgazdálkodás jogszabályi követelményeinek érvényesülése. területi vízügyi hatóság
5. Atomerőmű pontosítási eljárásánál. A nukleáris-biztonsági követelmények érvényesítése. Országos Atomenergia Hivatal
6. Az országos, a kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési tervben nem szereplő, de más rendelkezéseinek megfelelő
a) atomerőműnek nem minősülő erőmű,
b) villamosenergia-átviteli hálózat távvezetékelemei vagy
c) nemzetközi és hazai (országos) szénhidrogén- és szén-dioxid-szállítóvezeték elemeinek beillesztési eljárásánál.
Az energiaellátás biztonságának biztosításához való szükségesség megítélése. Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
7. A 6. sor szerinti országos jelentőségű elem beillesztése esetén. A 6. sor szerinti országos jelentőségű elem beillesztése esetén a védelmi kockázat felmérése. Alkotmányvédelmi Hivatal
8. *  Azoknál az eljárásoknál, amelyek a honvédelmi és a katonai célú építmény vagy ingatlan védőterületét vagy működési területét érintik. A Magyar Honvédség nemzeti és szövetségesi védelmi feladatai biztosíthatók-e. honvédelemért felelős miniszter