Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.IV.25.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.

 

2009. évi CLV. törvény

a minősített adat védelméről1

Az Országgyűlés az állami és a közfeladatok ellátásának biztosítása érdekében, a közérdekű adatok megismerésének alkotmányos jogából, illetve e jog kizárólag szükséges és arányos mértékű korlátozásának lehetőségéből kiindulva, a minősített adat védelméről a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. §2 E törvény célja, hogy az alapvető jogok tiszteletben tartása, Magyarország érdekeinek védelme és az állam nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése érdekében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénnyel összhangban meghatározza a minősített adat létrejöttével és kezelésével kapcsolatos alapvető rendelkezéseket, a minősítési eljárás és a nemzeti minősített adat felülvizsgálatának rendjét, a minősített adat védelmének általános szabályait, a nemzeti iparbiztonság rendszerének főbb elemeit, és rendelkezzen a minősített adat védelmét ellátó szervekről és személyekről.

Alapelvek

2. § (1) Szükségesség és arányosság elve: a közérdekű adat nyilvánosságához fűződő jogot minősítéssel korlátozni csak az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, a védelemhez szükséges minősítési szinttel és a feltétlenül szükséges ideig lehet.

(2) Szükséges ismeret elve: minősített adatot csak az ismerhet meg, akinek az állami vagy közfeladata ellátásához feltétlenül szükséges.

(3) Bizalmasság elve: minősített adat illetéktelen személy számára nem válhat hozzáférhetővé vagy megismerhetővé.

(4) Sérthetetlenség elve: a minősített adatot kizárólag az arra jogosult személy módosíthatja vagy semmisítheti meg.

(5) Rendelkezésre állás elve: annak biztosítása, hogy a minősített adat az arra jogosult személy számára szükség szerint elérhető és felhasználható legyen.

Értelmező rendelkezések

3. § E törvény alkalmazásában

1. minősített adat:

a) nemzeti minősített adat: a minősítéssel védhető közérdekek körébe tartozó, a minősítési jelölést az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott formai követelményeknek megfelelően tartalmazó olyan adat, amelyről - a megjelenési formájától függetlenül - a minősítő a minősítési eljárás során megállapította, hogy az érvényességi időn belüli nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele a minősítéssel védhető közérdekek közül bármelyiket közvetlenül sérti vagy veszélyezteti (a továbbiakban együtt: károsítja), és tartalmára tekintettel annak nyilvánosságát és megismerhetőségét a minősítés keretében korlátozza;

b) külföldi minősített adat: az Európai Unió valamennyi intézménye és szerve, továbbá az Európai Unió képviseletében eljáró tagállam, a külföldi részes fél vagy nemzetközi szervezet által készített és törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján átadott olyan adat, amelyhez történő hozzáférést az Európai Unió intézményei és szervei, az Európai Unió képviseletében eljáró tagállam, más állam vagy külföldi részes fél, illetve nemzetközi szervezet minősítés keretében korlátozza;

2. érvényességi idő: az az év, hó, nap, szükség esetén óra, perc szerint feltüntetett időpont, ameddig a nemzeti minősített adat nyilvánosságra hozatalát, illetve az arra feljogosítotton kívüli minden megismerhetőségét a minősítő korlátozza;

3. minősítő: feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult személy;

4. minősített adatot kezelő szerv: állami vagy közfeladat ellátása érdekében minősített adat kezelését végző szerv, szervezet vagy szervezeti egység, továbbá a gazdálkodó szervezet;

5. felhasználó: az a személy, akinek állami vagy közfeladat végrehajtása céljából a felhasználói engedély kiadására jogosult vezető a minősített adatra vonatkozóan a felhasználói engedélyben rendelkezési jogosultságokat biztosít;

6. közreműködő: az a természetes személy, aki az állami vagy közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben segítséget nyújt, és ehhez minősített adat felhasználása is szükséges;

7. felhasználás: állami vagy közfeladat végrehajtása érdekében a felhasználói engedély kiadására jogosult vezető által, a felhasználói engedélyben meghatározott, a minősített adatra vonatkozó rendelkezési jogosultságok gyakorlása;

8. felhasználói engedély: állami vagy közfeladat végrehajtása érdekében a minősítő, illetve a felhasználói engedély kiadására jogosult vezető által, a minősített adat felhasználására jogosult személy részére írásban adott felhatalmazás, a minősített adattal kapcsolatos egyes rendelkezési jogosultságok meghatározásával;

9. megismerési engedély: a minősítő által a jogosult személyazonosító adatainak feltüntetésével, a nemzeti minősített adattal kapcsolatos rendelkezési jogosultságok megjelölésével, a nemzeti minősített adat megismerésére írásban adott felhatalmazás;

10. titoktartási nyilatkozat: a minősített adatot felhasználó vagy megismerő személy nyilatkozata arról, hogy a minősített adat védelmére vonatkozó szabályokat megismerte, és az őt terhelő titoktartási kötelezettséget tudomásul vette;

11. személyi biztonsági tanúsítvány: az a tanúsítvány, amely érvényességi idejének lejártáig meghatározza, hogy valamely természetes személy milyen legmagasabb minősítési szintű adat felhasználására kaphat felhasználói engedélyt;

12. elektronikus adatkezelő rendszer: minősített adat elektronikus, elektromagnetikus vagy optikai úton történő kezelésére alkalmas berendezés, módszer és eljárás együttese;

13.3 rendvédelmi szerv: a rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási szervezet;

14. gazdálkodó szervezet: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § c) pontjában felsoroltak;

15. telephely biztonsági tanúsítvány: az a tanúsítvány, amely meghatározza, hogy a gazdálkodó szervezet milyen legmagasabb minősítési szintű minősített adat kezelésére alkalmas;

16. ügyészség vezetője: a fellebbviteli főügyész, a főügyész, a fellebbviteli vezető ügyész, a vezető ügyész.

II. FEJEZET

A MINŐSÍTŐK ÉS A MINŐSÍTÉSI ELJÁRÁS SZABÁLYAI

A minősítők

4. § (1)4 Feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult

a) a köztársasági elnök,

b) az Országgyűlés elnöke,

c) az országgyűlési bizottság elnöke,

d) az Alkotmánybíróság elnöke,

e) a Kúria elnöke,

f) a bíróság elnöke,

g) az Országos Bírósági Hivatal elnöke,

h) a legfőbb ügyész,

i) az ügyészség vezetője,

j) az alapvető jogok biztosa,

k) a Magyar Nemzeti Bank elnöke,

l) a Kormány tagja, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár,

m) a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos,

n) a Kormány ügyrendje szerint működő testület vezetője,

o) az autonóm államigazgatási szerv vezetője, az önálló szabályozó szerv vezetője, a kormányhivatal vezetője,

p) a rendvédelmi szerv központi szerve, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat vezetője,

q) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott

qa) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vezetője,

qb) belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője,

qc) terrorizmust elhárító szerv vezetője,

r) az Országgyűlési Őrség parancsnoka,

s) az idegenrendészeti hatóság vezetője, a menekültügyi hatóság vezetője,

t) a Nemzeti Biztonsági Felügyelet vezetője,

u) Magyarország külképviseletének vezetője, valamint a nemzetközi szerződésben meghatározott kötelezettségvállalás teljesítése érdekében más államhoz, nemzetközi szervezethez vagy regionális együttműködés központjába delegált önálló képviseleti hatáskörrel rendelkező személy, és

v) törvény által minősítésre feljogosított személy.

(2) Az (1) bekezdés szerinti minősítők minősítői jogkörüket írásban

a)5 „Szigorúan titkos!” minősítési szintű adat esetén a helyettesükre, valamint a Kormány tagja a közigazgatási államtitkárra, az államtitkárra és a helyettes államtitkárra, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a helyettes államtitkárra,

b) „Titkos!”, „Bizalmas!” és „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szintű adat vonatkozásában az irányításuk alatt álló, közhatalmi jogosítványokkal felruházott szervben vezetői megbízással rendelkezőkre, illetve vezetői beosztásba kinevezettekre

átruházhatják.

(3)6 A honvédelemért felelős miniszter, a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, valamint az (1) bekezdés p)-s) pontjában meghatározott vezető a honvédelmi, a nemzetbiztonsági, a külügyi és a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő, a minősített adat védelmének szakmai felügyeletével kapcsolatos, továbbá a bűnüldözési feladatok körében minősítési jogkörét belső szabályzatban az alárendeltségébe tartozó, vezetői megbízással rendelkező, illetve vezetői beosztásba kinevezett más személyre és a minősített adat felülvizsgálatába bevont felülvizsgálati szakértőre írásban átruházhatja. A bűnüldözési feladatok körében ez a jogosítvány a legfőbb ügyészt és az ügyészség vezetőjét is megilleti.

A minősítés

5. § (1)7 Minősítéssel védhető közérdek Magyarország

a) szuverenitása, területi integritása,

b) alkotmányos rendje,

c) honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési és bűnmegelőzési tevékenysége,

d) igazságszolgáltatási, központi pénzügyi, gazdasági tevékenysége,

e) külügyi vagy nemzetközi kapcsolatai,

f) állami szerve illetéktelen külső befolyástól mentes, zavartalan működésének biztosítása.

(2) Az adat minősítéssel csak akkor védhető, ha

a) a keletkezett adat az (1) bekezdésben meghatározott minősítéssel védhető közérdekek körébe tartozik,

b) az adat nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele károsítja a minősítéssel védhető közérdeket, és

c) az adat nyilvánosságát és arra feljogosított személyen kívüli megismerhetőségét meghatározott ideig korlátozni szükséges.

(3) Az adat minősítéssel csak valamennyi törvényi feltétel fennállása esetén és csak a legszükségesebb ideig védhető.

(4) Amennyiben az adat nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele

a) rendkívül súlyosan károsítja a minősítéssel védhető közérdeket, akkor „Szigorúan titkos!”,

b) súlyosan károsítja a minősítéssel védhető közérdeket, akkor „Titkos!”,

c) károsítja a minősítéssel védhető közérdeket, akkor „Bizalmas!”,

d) hátrányosan érinti a minősítéssel védhető közérdeket, akkor „Korlátozott terjesztésű!”

minősítési szintű.

(5) A kármérték meghatározásához irányadó szempontokat az 1. számú melléklet tartalmazza.

(6) Az érvényességi idő:

a) „Szigorúan titkos!” és „Titkos!” minősítési szintű adat esetén legfeljebb 30 év,

b) „Bizalmas!” minősítési szintű adat esetén legfeljebb 20 év,

c) „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szintű adat esetén legfeljebb 10 év

lehet.

(7)8 A „Titkos!” vagy annál magasabb minősítési szintű adat minősítésének érvényességi ideje új minősítési eljárás lefolytatásával rendkívül indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott időtartammal, illetve Magyarország - magánszemély jogos érdekével szorosan összefüggő - honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy igazságszolgáltatási érdekére tekintettel két alkalommal, legfeljebb a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott időtartammal meghosszabbítható. A „Bizalmas!” vagy „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szintű adat minősítésének érvényességi ideje új minősítési eljárás lefolytatásával rendkívül indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 5 évvel, illetve Magyarország - magánszemély jogos érdekével szorosan összefüggő - honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy igazságszolgáltatási érdekére tekintettel két alkalommal, legfeljebb a (6) bekezdés b) pontjában meghatározott időtartammal meghosszabbítható. Az új minősítési eljárást az érvényességi idő lejárta előtt le kell folytatni. Az érvényességi idő elteltével az adat minősített jellege megszűnik. A minősítés megszűnése után az adat újból nem minősíthető.

(8) A minősített adat kezelése során mindig egyértelműen felismerhetőnek kell lennie az adat minősített jellegének. A nemzeti minősített adat hordozóján vagy - ha arra nincs lehetőség - külön kísérőlapon fel kell tüntetni a minősítési szintet, az érvényességi időt, a minősítő nevét és beosztását (a továbbiakban együtt: minősítési jelölés).

(9) Nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján készített nemzeti minősítést igénylő adat minősítése az (1)-(8) bekezdésekben meghatározottak szerint történik. Ilyen adat külföldre történő továbbítása előtt a minősítési szintet magyarul, valamint a nemzetközi szerződésben vagy megállapodásban meghatározott nyelven - az Európai Unió intézményei és szervei tekintetében angolul vagy franciául - is fel kell tüntetni.

(10) Ha több minősített adat el nem különíthető módon, csak együttesen kezelhető, akkor azokat az alkalmazott legmagasabb minősítési szintnek megfelelően kell kezelni.

6. § (1) A minősítést az köteles kezdeményezni, akinél az állami vagy közfeladata ellátása során a minősítési feltételeknek megfelelő adat keletkezik.

(2) A minősítendő adat minősítéséhez a kezdeményező indokolással ellátott minősítési javaslatot készít.

(3) A minősítési javaslatban fel kell tüntetni a minősítéssel védhető valamely közérdekre történő hivatkozást, a minősítési szintet és a minősítés érvényességi idejét. A minősítési javaslat indokolásának tartalmaznia kell azokat a tényeket és körülményeket, amelyek a minősítést szükségessé teszik.

(4) A minősítési eljárás alatt álló, minősíthető adatot tartalmazó adathordozót a kezdeményező minősítés céljából a minősítési javaslattal együtt haladéktalanul felterjeszti a minősítőhöz. A minősítő a felterjesztés kézhezvételét követő 30 napon belül dönt az adat minősítéséről. Ha a minősítő a határidő lejártáig az adat minősítéséről nem dönt, a nemzeti minősített adat nem jön létre.

(5) Ha az (1) bekezdésben meghatározott adat a minősítőnél keletkezik, döntését a (3) bekezdésben meghatározott minősítési javaslat tartalmával megegyező módon köteles írásba foglalni és az adatot minősíteni.

(6) A minősítési eljárás alatt álló adatot a minősítő döntéséig a kezdeményezett minősítési szintre vonatkozó személyi, fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonsági szabályok szerint kell kezelni.

(7) A nemzeti minősített adat a minősítő által történő minősítéssel jön létre. A nemzeti minősített adat létrejöttéhez a minősítési jelölés formai követelményeit is be kell tartani.

(8)9 A minősítő a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság megkeresésére írásban köteles részletesen megindokolni az adat minősítését.

A minősítési jelölés megismétlése

7. § (1)10 Nem kell új minősítési eljárást lefolytatni, ha a készített adatba saját vagy más minősítő által korábban készített minősített adatot is belefoglalnak, és ennek során további, saját minősítést igénylő adat nem keletkezik. Ebben az esetben a korábban készített minősített adat minősítési jelölését meg kell ismételni, kivéve ha azt a megismételni kívánt adat minősítője megtiltotta. A minősítési jelölés megismétlése esetén biztosítani kell a megismételt minősített adat azonosíthatóságát és elkülöníthetőségét.

(2) Ha a megismételt minősítésű jelölésű adat mellett további, saját minősítést igénylő adat is keletkezik, akkor arra az adatra a minősítési eljárást le kell folytatni.

A nemzeti minősített adat felülvizsgálata, felülbírálata

8. § (1) A minősítő - ha törvény rövidebb határidőt nem állapít meg - köteles legkésőbb 5 évenként felülvizsgálni az általa vagy a jogelődje által készített és a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzeti minősített adatot. A minősítő a felülvizsgálatba szakértőt vonhat be.

(2) A felülvizsgálat eredményeként a minősítő, illetve jogutódja a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzeti minősített adat

a) minősítését fenntartja, ha annak minősítési feltételei továbbra is fennállnak,

b) minősítési szintjét csökkenti, illetve a minősítés érvényességi idejét módosítja, ha a minősítés feltételeiben változás történt,

c) minősítését megszünteti, ha minősítésének feltételei a továbbiakban nem állnak fenn.

(3) A minősítés megszüntetéséről, illetve a minősítési szint vagy az érvényességi idő módosításáról minden olyan címzettet értesíteni kell, akinek a nemzeti minősített adatot továbbították.

(4) A minősítésre jogosult személy az általa minősítői jogkörrel felruházott személyek minősítését a minősítés felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint felülbírálhatja, ennek eredményeként megszüntetheti a minősítést, módosíthatja a minősítési szintet, illetve a minősítés érvényességi idejét.

(5)11 A legfőbb ügyész az ügyészség vezetője, a miniszterelnök a miniszterelnöki biztos, a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter a kormánybiztos, a Kormány tagja - felügyeleti jogkörében - a kormányhivatal vezetője minősítését a minősítés felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint felülbírálhatja, ennek eredményeként megszüntetheti a minősítést, módosíthatja a minősítési szintet, illetve a minősítés érvényességi idejét.

(6) A felülvizsgálat és a felülbírálat során a minősítési eljárás szabályai szerint kell eljárni.

III. FEJEZET

KÜLFÖLDI MINŐSÍTETT ADAT

9. § (1) Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (a továbbiakban: NATO), a Nyugat-európai Unió (a továbbiakban: NYEU), valamint az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az Európai Atomenergia Közösség (a továbbiakban: EURATOM), az Európai Rendőrségi Hivatal (a továbbiakban: EUROPOL), az Európai Igazságügyi Együttműködési Egység (a továbbiakban: EUROJUST) által használt minősítési szinteket és azok nemzeti minősítési szintű megfelelőit a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2)12 A Magyarország által kötött nemzetközi szerződésben meghatározott minősítési szintet, illetve annak nemzeti minősítési szintű megfelelőjét a nemzetközi szerződés tartalmazza.

(3) A külföldi minősített adat érvényességi ideje a minősítő rendelkezése szerinti ideig tart, ennek hiányában a minősítőnek az adat felülvizsgálata tárgyában hozott döntéséig minősített adatként kell kezelni.

(4) Ha nemzeti adat minősítésére és külföldi minősített adat kezelésére jogosult szervnél külföldi minősített adat keletkezik, az adat minősítésére az érintett nemzetközi szervezet biztonsági szabályai az irányadók.

(5) A felhasználó a nála keletkezett adat esetében, ha az külföldi minősített adatot is tartalmaz, a külföldi minősített adat minősítési szintjénél alacsonyabb minősítési szintet és - amennyiben az érvényességi idő is fel van tüntetve - rövidebb érvényességi időt nem alkalmazhat.

(6) Ha a felhasználó a nála keletkezett nemzeti minősített adatba külföldi minősített adatot is belefoglal, a nemzeti adat minősítése az 5-6. §-ban foglaltak szerint történik, a külföldi minősített adat minősítési jelölésének megismétlését a 7. §-ban előírt szabályok szerint kell végrehajtani. A keletkező adat esetében mindkét minősítési szintet fel kell tüntetni, és meg kell jelölni a külföldi és a nemzeti minősítési szintű adatok pontos helyét.

(7) A külföldi minősített adatot, amennyiben az Európai Unió jogi aktusa, nemzetközi szerződés vagy megállapodás másként nem rendelkezik, e törvény szerint kell kezelni.

IV. FEJEZET

A MINŐSÍTETT ADAT BIZTONSÁGÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

A biztonsági feltételek megteremtése

10. § (1) Minősített adatot kezelni csak a Nemzeti Biztonsági Felügyelet által kiadott engedély alapján lehet, akkor, ha az állami vagy közfeladat ellátásához nélkülözhetetlen.

(2) A minősített adathoz - az e törvényben meghatározott kivételekkel - kizárólag személyi biztonsági tanúsítvánnyal és titoktartási nyilatkozattal rendelkező jogosult felhasználó a felhasználói engedélyben meghatározott rendelkezési jogosultságokkal férhet hozzá.

(3)13 A személyi biztonsági tanúsítvány kiadásához az érintett - a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott - nemzetbiztonsági ellenőrzésének (a továbbiakban: nemzetbiztonsági ellenőrzés) lefolytatása szükséges. A minősített adat felhasználásához szükséges személyi biztonsági tanúsítvány nem adható ki, illetve a már kiadott tanúsítványt vissza kell vonni, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés kockázati tényezőt tár fel. A személyi biztonsági tanúsítvány a kiállításától számított 5 évig érvényes.

(4)14 Minden olyan szervnél, ahol minősített adatot kezelnek, meg kell teremteni a minősített adat védelméhez szükséges, az adat minősítési szintjének megfelelő,

a) az e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott személyi, fizikai és adminisztratív, valamint

b) ha a szerv a minősített adatot elektronikus információs rendszeren kezeli, az e törvényben és az elektronikus információbiztonságról szóló törvényben és végrehajtásukra kiadott jogszabályokban meghatározott elektronikus biztonsági feltételeket.

(5) Minden olyan helyiséget, épületet, építményt, ahol minősített adatot kezelnek, fizikai biztonsági intézkedésekkel kell védeni az arra nem jogosult személyeknek a minősített adathoz történő hozzáférése ellen.

(6) Az adminisztratív biztonsági intézkedésekkel gondoskodni kell a minősített adat nyomon követhetőségéről, bizalmasságáról, sérthetetlenségéről, rendelkezésre állásáról.

(7) Elektronikus biztonsági intézkedéseket kell tenni az elektronikus rendszeren kezelt minősített adat és az elektronikus rendszer bizalmassága, sérthetetlensége és rendelkezésre állása érdekében.

(8) A biztonsági feltételek tervezése során figyelembe kell venni:

a) a kezelt minősített adat minősítési szintjét,

b) a minősített adat mennyiségét és megjelenési formáját,

c) a helyszín és a szerv, illetve az elektronikus rendszer veszélyeztetettségi szintjét és sebezhetőségét, valamint

d) a nemzetbiztonsági kockázatokat.

A minősített adat megismerése

11. § (1) Az érintett a minősítő által kiadott megismerési engedély alapján, személyi biztonsági tanúsítvány nélkül jogosult megismerni nemzeti minősítésű személyes adatát. Az érintett köteles a nemzeti minősített adat megismerése előtt írásban titoktartási nyilatkozatot tenni és a nemzeti minősített adat védelmére vonatkozó szabályokat betartani.

(2) A megismerési engedély kiadásáról az érintett kérelmére a minősítő 15 napon belül határoz. A megismerési engedély kiadását a minősítő megtagadja, ha az adat megismerése a minősítés alapjául szolgáló közérdek sérelméhez vezet. A megismerési engedély megtagadását a minősítőnek indokolnia kell.

(3)15 A megismerési engedély megtagadása esetén az érintett a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordulhat. Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, a minősítőt a megismerési engedély kiadására kötelezi. A bíróság eljárására a polgári perrendtartás közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a bíróság az ügyben zárt tárgyaláson, soron kívül jár el. A perben csak olyan bíró járhat el, akinek a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti legmagasabb szintű nemzetbiztonsági ellenőrzését elvégezték. A felperes, a felperes oldalán beavatkozó személy és ezek képviselője a minősített adatot az eljárás során nem ismerheti meg. A perben résztvevő egyéb személyek, valamint azok képviselői a minősített adatot csak akkor ismerhetik meg, ha a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti legmagasabb szintű nemzetbiztonsági ellenőrzésüket elvégezték.

12. § (1)16 A minősített adat kezelője az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény alapján az érintettet megillető tájékoztatást megtagadhatja, ha a minősítés alapjául szolgáló közérdeket az érintettnek a személyes adatainak kezelésére vonatkozó tájékoztatása veszélyeztetné.

(2)17 Az érintett jogaival kapcsolatban egyebekben az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy bíróság előtti jogérvényesítés során az eljáró bíróságra és a minősített adatok megismerésére a 11. § (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

Minősített adat felhasználása

13. § (1) Minősített adatot csak az a személy használhat fel, akinek ez állami vagy közfeladat ellátása érdekében indokolt, és aki - törvényben meghatározott kivétellel - rendelkezik

a) érvényes és a felhasználni kívánt adat minősítési szintjének megfelelő személyi biztonsági tanúsítvánnyal,

b) titoktartási nyilatkozattal, valamint

c) felhasználói engedéllyel.

(2) A „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szintű minősített adat állami vagy közfeladat ellátásához szükséges felhasználása esetén a felhasználó titoktartási nyilatkozatot tesz, és felhasználói engedéllyel kell rendelkeznie.

(3) Állami vagy közfeladata ellátásához

a) a köztársasági elnök,

b) a miniszterelnök,

c) az Alkotmánybíróság tagjai,

d) az Országgyűlés elnöke,

e)18 a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke,

f) a legfőbb ügyész,

g)19 az alapvető jogok biztosa,

h)20 a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke,

i)21 az Állami Számvevőszék elnöke

nemzetbiztonsági ellenőrzés, személyi biztonsági tanúsítvány, valamint titoktartási nyilatkozat és felhasználói engedély nélkül jogosultak a feladat- és hatáskörükbe tartozó minősített adatra vonatkozó - a 18. § (2) bekezdés a), illetve b) pontjában meghatározott - rendelkezési jogosultságok gyakorlására.

(4)22 A minősített adatot kezelő szerv vezetője, valamint a biztonsági vezető felhasználói engedély nélkül jogosult a feladat- és hatáskörébe tartozó minősített adatra vonatkozó - a 18. §-ban meghatározott - rendelkezési jogosultságok gyakorlására.

(5) A bírót - ha törvény másként nem rendelkezik - nemzetbiztonsági ellenőrzés, személyi biztonsági tanúsítvány, valamint titoktartási nyilatkozat és felhasználói engedély nélkül megilleti az ügyelosztási rend szerint kiosztott ügyek elbírálásához szükséges rendelkezési jogosultságok gyakorlása.

(6) Állami vagy közfeladat ellátása során külön engedély nélkül jogosult a minősített adat felhasználására az, akit erre törvény kifejezetten felhatalmaz.

(7) Minősített adatnak az állami vagy közfeladat ellátásához szükséges felhasználása esetén a minősített adatot kezelő szerv vezetője határozza meg a szerven belül azokat a vezetői beosztásokat, amelyet betöltő személyek felhasználói engedély kiadására jogosultak. Részükre a felhasználói engedélyt a minősített adatot kezelő szerv vezetője adja ki.

14. § (1) Nemzeti minősített adatnak büntetőeljárásban történő felhasználására a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A büntetőeljárás során - ha törvény másként nem rendelkezik - az eljárást folytató, illetve az eljárásban részt vevő ügyész, a büntetőeljárásban kirendelt vagy bevont igazságügyi szakértő nemzetbiztonsági ellenőrzés, személyi biztonsági tanúsítvány, valamint titoktartási nyilatkozat és felhasználói engedély nélkül használhatja fel a rendelkezésére bocsátott nemzeti minősített adatot.

(3) A büntetőeljárásban fel nem használt nemzeti minősített adat felhasználására a minősítő adhat felhasználói engedélyt.

(4)23 Közigazgatási, - a büntetőeljárást kivéve - bírósági, szabálysértési vagy egyéb hatósági eljárásban a nemzeti minősített adathoz történő hozzáférést a minősítő engedélyezheti. Az ügyészi törvényességi ellenőrzési eljárásban, valamint az ügyész által közérdekből indítható polgári peres eljárásban a nemzeti minősített adat felhasználására vonatkozó engedély kiadása nem tagadható meg.

(5) Ha közigazgatási, bírósági, szabálysértési vagy egyéb hatósági eljárásban a titoktartásra kötelezettnek nemzeti minősített adatról kell nyilatkoznia, a titoktartási kötelezettség alól az adatot minősítő személy adhat felmentést.

Minősített adat átadása

15. § (1) Ha a minősített adatot kezelő szerv közreműködő segítségét veszi igénybe, és ehhez a közreműködőnek minősített adatot kell felhasználnia, - a minősítő eltérő rendelkezésének hiányában - a közreműködő részére a minősített adatot kezelő szerv vezetője adja ki a felhasználói engedélyt.

(2) A felhasználói engedély megadása előtt a minősített adatot kezelő szerv köteles ellenőrizni, hogy a közreműködőnél megteremtették-e a minősített adat védelméhez előírt feltételeket.

(3) A közreműködőre az őt igénybe vevő minősített adatot kezelő szerv részére meghatározott személyi, fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonságra vonatkozó feltételek vonatkoznak.

(4) A felhasználói engedély nem adható ki, ha a közreműködő nem felel meg a személyi biztonsági feltételeknek.

(5) A közreműködő kizárólag a minősített adatot kezelő szervnél férhet hozzá a minősített adathoz, ha a minősített adatot kezelő szerv az ellenőrzése során megállapítja, hogy a közreműködőnél hiányoznak

a) a fizikai biztonságra,

b) az adminisztratív biztonságra vagy

c) az elektronikus biztonságra

vonatkozó feltételek.

16. § (1)24 Gazdálkodó szervezet

a) a „Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű adat felhasználásával járó, és

b) a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti, a minősített adatot, illetőleg az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő

beszerzési eljáráson csak akkor vehet részt, ha az iparbiztonsági ellenőrzését végrehajtották és a Nemzeti Biztonsági Felügyelet a megfelelő szintű telephely biztonsági tanúsítványt részére kiállította. Az iparbiztonsági ellenőrzés végrehajtását a minősített adatot kezelő szerv vagy a gazdálkodó szervezet a Nemzeti Biztonsági Felügyeletnél kezdeményezi.

(2) Az iparbiztonsági ellenőrzés

a) a gazdálkodó szervezet cégellenőrzéséből és a minősített adatot felhasználó személyek nemzetbiztonsági ellenőrzéséből, illetve

b) a minősített adat személyi, fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonsági feltételei meglétének ellenőrzéséből

áll.

(3) Ha az iparbiztonsági ellenőrzés során a Nemzeti Biztonsági Felügyelet nem állapít meg kockázati tényezőt, akkor a gazdálkodó szervezet részére telephely biztonsági tanúsítványt ad ki.

(4) „Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű adat kizárólag érvényes telephely biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező gazdálkodó szervezet részére adható át.

(5)25 „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szintű adat gazdálkodó szervezetnek történő átadását a minősített adatot kezelő szerv vezetője akkor engedélyezheti, ha meggyőződött arról, hogy a gazdálkodó szervezet a minősített adat személyi, fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonsági feltételeinek megfelel.

Személyi biztonsági tanúsítvány kiadása

17. § (1) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet adja ki a 9. § (1) bekezdésében meghatározott külföldi minősített adat felhasználói, továbbá a minősített adatot kezelő gazdálkodó szervezetek felhasználói részére a személyi biztonsági tanúsítványt. A Nemzeti Biztonsági Felügyelet a szükséges biztonsági feltételek hiánya vagy megszűnése esetén a személyi biztonsági tanúsítvány kiállítását megtagadja, illetve a már kiadott tanúsítványt visszavonja.

(2) A biztonsági vezető

a) adja ki a szerven belül a nemzeti minősített adatot felhasználók, valamint a szervvel közreműködők személyi biztonsági tanúsítványát,

b) a szükséges biztonsági feltételek hiánya vagy megszűnése esetén a személyi biztonsági tanúsítvány kiállítását megtagadja, illetve a már kiadott tanúsítványt visszavonja.

Felhasználói engedély

18. § (1) A felhasználói engedélyben meg kell határozni, hogy a rendelkezési jogosultságok közül melyek illetik meg a felhasználót.

(2) A minősített adatra vonatkozó rendelkezési jogosultságok:

a) állami vagy közfeladat végrehajtása érdekében történő ügyintézés, feldolgozás,

b) minősített adat nyilvántartásával kapcsolatos valamennyi tevékenység,

c) minősített adat birtokban tartása,

d) minősítési jelölés megismétlése, illetve a megismétlés megtiltása,

e) minősített adat másolása, sokszorosítása,

f) minősített adat fordítása,

g) kivonat készítése,

h) szerven belüli átadás,

i) szerven kívülre továbbítás, szállítás,

j) selejtezés, illetve megsemmisítés,

k) felhasználói engedély kiadása,

l) megismerési engedély kiadása,

m) nemzeti minősített adat felülvizsgálata,

n) minősített adat külföldi személy vagy külföldi szerv részére hozzáférhetővé tételének engedélyezése,

o) minősített adat külföldre vitelének vagy külföldről való behozatalának engedélyezése,

p) titoktartási kötelezettség alóli felmentés.

(3) A felhasználót

a) az általa minősített adat esetén a rendelkezési jogosultságok teljes körűen illetik meg,

b) a más minősítő által minősített adat esetén a (2) bekezdés a)-k) pontjában foglalt rendelkezési jogosultságok

illethetik meg.

Egyéb védelmi kötelezettségek

19. § (1) Ha valakinek olyan külföldi minősített adat kerül a birtokába, amelynek felhasználására nem jogosult, illetve ismeretlen helyről származó, olyan nemzeti minősített adat került a birtokába, amelynek minősítője nem azonosítható, köteles azt a Nemzeti Biztonsági Felügyeletnek haladéktalanul átadni. A fellelés körülményeiről és az adathordozó átadásáról jegyzőkönyvet kell készíteni. Ha az ismeretlen helyről származó nemzeti minősített adat minősítője ismert, az adatot a minősítőnek kell haladéktalanul átadni.

(2) Ha a felhasználó tudomására jut, hogy a minősített adat védelmére vonatkozó szabályokat megsértették, erről a biztonsági vezetőt haladéktalanul tájékoztatja. Ha e törvényt vagy a végrehajtásáról szóló rendelkezéseket olyan módon sértették meg, hogy a „Szigorúan titkos!”, a „Titkos!”, valamint a „Bizalmas!” minősítési szintű adat ezáltal illetéktelen személy részére hozzáférhetővé válhatott, vagy ennek veszélye fennáll, a minősített adatot kezelő szerv vezetője a minősítőt és a Nemzeti Biztonsági Felügyeletet köteles erről tájékoztatni.

V. FEJEZET

A MINŐSÍTETT ADAT VÉDELMÉT ELLÁTÓ SZERVEZETEK ÉS SZEMÉLYEK

A Nemzeti Biztonsági Felügyelet

20. § (1)26 A Nemzeti Biztonsági Felügyelet feladata a minősített adat védelmének hatósági felügyelete, a minősített adatok kezelésének hatósági engedélyezése és felügyelete, valamint a nemzeti iparbiztonsági hatósági feladatok ellátása. A Nemzeti Biztonsági Felügyelet a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszter irányítása alatt álló, a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezeti keretében önálló feladattal és hatósági jogkörrel rendelkező szervezet.

(2) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet

a) a minősített adatot kezelő szervnél engedélyezi a minősített adatok kezelését, jogosult a kiadott engedély módosítására vagy visszavonására,

b) engedélyezi a minősített adatok kezelésére szolgáló elektronikus rendszerek használatba vételét, jogosult a kiadott engedély módosítására vagy visszavonására,

c) nyilvántartja az a) és b) pontban meghatározott engedéllyel rendelkező minősített adatot kezelő szerveket nevük és székhelyük feltüntetésével,

d)27 a minősített adatot kezelő rendszerek elemeire vonatkozóan követelményeket határoz meg, és megfelelőségükről - vizsgálatok, megfelelőségi igazolások alapján - tanúsítványt, illetve ajánlást ad ki,

e) ellátja a rejtjeltevékenység hatósági engedélyezését és felügyeletét,

f)28 egyetértési jogot gyakorol a minősített adatot kezelő szervek biztonsági vezetőinek kinevezésével kapcsolatban,

g) ellenőrzi a minősítők minősítési gyakorlatát, ennek eredményeként egyedi vagy általános ajánlást bocsáthat ki az egységes minősítési gyakorlat kialakítása érdekében, illetve kezdeményezheti a minősítés felülvizsgálatát,

h) ellátja a minősített adatot kezelő szervnél a minősített adat kezelésének hatósági felügyeletét, ellenőrzi a minősített adat védelmére vonatkozó jogszabályok, valamint a személyi, fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonsági szabályok betartását,

i)29 az arra jogosult gazdálkodó szervezetek részére telephely biztonsági tanúsítványt ad ki, jogosult a telephely biztonsági tanúsítvány módosítására vagy a már kiadott tanúsítvány visszavonására,

j) kivizsgálja a minősített adatok védelmét érintő bejelentéseket,

k) a minősített adatot kezelő szervnél kivizsgálja a minősített adatok elvesztésével, illetéktelen személy tudomására jutásával, valamint a biztonság megsértésével kapcsolatos eseményeket,

l) gondoskodik a jogutód nélkül megszűnt szervek által keletkeztetett minősített adatok felülvizsgálatának elvégzéséről,

m) ellátja az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az EURATOM, az EUROPOL, az EUROJUST (a továbbiakban együtt: EU), a NATO, a NYEU, valamint vonatkozó szabályzataiban és a minősített adatok védelme tárgyában kötött nemzetközi szerződésekben a nemzeti biztonsági hatóságok számára előírt feladatokat,

n) kapcsolatot tart a NATO, a NYEU, az EU és a tagállamok illetékes szervezeteivel, és tevékenységéről - a szükséges mértékben - tájékoztatja azokat,

o) ellátja a nemzeti érdekérvényesítést a minősített adatok védelmét érintő nemzetközi bizottságokban és munkacsoportokban,

p) részt vesz a minősített adatok cseréjével járó két- vagy többoldalú biztonsági megállapodások, továbbá valamennyi olyan nemzetközi szerződés előkészítésében, amely minősített adatokat is érint,

q) gondoskodik a biztonsági vezetők részére tartandó képzésről és továbbképzésről,

r)30 együttműködik a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alkotmányos jog tiszteletben tartása és az információszabadság érvényesülése érdekében,

s)31 végzi az elektronikus adatkezelő rendszerek vagy azok elemeinek elektromágneses kompromittáló kisugárzásának méréseit és ezek alapján meghatározza azok zónabesorolását,

t)32 végzi a helyiségek elektromágneses kompromittáló kisugárzásának védelmével összefüggő méréseket, ezek alapján meghatározza azok zónabesorolását,

u)33 elvégzi az elektronikus információbiztonságról szóló jogszabályokban számára meghatározott feladatokat.

(3)34 A Nemzeti Biztonsági Felügyelet eljárásáért, ha azt a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszter az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben megállapítja, igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

21. § (1)35 A Nemzeti Biztonsági Felügyelet közigazgatási hatósági eljárásban hozott döntése ellen fellebbezésnek nincs helye, a döntés bírósági felülvizsgálatát annak közlésétől számított tizenöt napon belül lehet kezdeményezni.

(2) A minősített adat védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszter az ezzel kapcsolatos tevékenységéről szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja az Országgyűlés nemzetbiztonsági, valamint honvédelmi és rendészeti ügyekkel foglalkozó bizottságát.

A Nemzeti Biztonsági Felügyelet adatkezelése

22. § (1) A nemzeti biztonsági felügyelet a személyi biztonsági tanúsítvány kiadásához a következő adatokat kezeli:

a) az érintett személy

aa) természetes személyazonosító adatai,

ab) állampolgársága,

ac) úti okmányának okmányazonosítója,

ad) minősített adat felhasználásához kötődő munkahelye, beosztása és feladatköre,

ae)36 nemzetbiztonsági ellenőrzése során kitöltött biztonsági kérdő ívben és a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző szerv hozzájárulásában foglalt adatai,

b) a kiadott személyi biztonsági tanúsítvány száma, kelte, érvényességi ideje és szintje.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a Nemzeti Biztonsági Felügyelet az érintett személy részére kiadott utolsó személyi biztonsági tanúsítvány érvényességi idejének lejártát vagy visszavonását követően a minősített adattal visszaélés bűncselekményére a büntető törvénykönyvben meghatározott büntetési tétel felső határának megfelelő ideig kezeli.

(3) Ha az érintett személy részére személyi biztonsági tanúsítvány kiadására nem kerül sor, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat az eljárás befejezését követően köteles törölni.

(4) A nyomozó hatóságok, a bíróság, az ügyészség és a nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresésére - a rájuk vonatkozó törvényben meghatározott feladataik ellátásához, az ott meghatározott körben - a Nemzeti Biztonsági Felügyelet adatot szolgáltat.

(5) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet az (1) bekezdés a) pont aa)-ad) alpontjában és b) pontjában szereplő adatokat - a nemzetközi kötelezettségvállalások alapján - továbbíthatja a külföldi adatkezelők részére.

A biztonsági vezető és a helyi biztonsági felügyelet

23. § (1) A minősített adat védelmi feltételeinek kialakításáért a minősített adatot kezelő szerv vezetője felelős.

(2) A minősített adatot kezelő szervnél a minősített adat védelmével kapcsolatos feladatok végrehajtását és koordinálását a minősített adatot kezelő szerv vezetője által kinevezett biztonsági vezető végzi.

(3) Amennyiben a minősített adatok mennyisége indokolja, az ezek védelmével kapcsolatos feladatok ellátására külön szervezeti egységként helyi biztonsági felügyelet is kijelölhető. Ebben az esetben a helyi biztonsági felügyeletet a biztonsági vezető vezeti.

(4)37 A biztonsági vezető és a helyi biztonsági felügyelet a személyi biztonsági tanúsítvány kiadásával összefüggésben a 22. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat kezelheti a 22. § (2)-(3) bekezdésében előírt ideig.

(5) A biztonsági vezető és a helyi biztonsági felügyelet a 22. § (1) bekezdés a) pont aa)-ad) alpontjában és b) pontjában szereplő adatokat - a nemzetközi kötelezettségvállalások alapján - továbbíthatja a külföldi adatkezelők részére. A gazdálkodó szervezetek esetében ezen adatok továbbítására a minősített adatot átadó szerv biztonsági vezetője jogosult.

VI. FEJEZET

MÓDOSULÓ RENDELKEZÉSEK

Egyszerű többséget igénylő rendelkezések

24. § (1)38

(2)39

(3)40

(4)41

(5)42

(6)43

25. §44

26. §45

27. §46

28. §47

29. §48

30. §49

31. §50

Minősített többséget igénylő módosító rendelkezések

32. §51

33. §52

34. § (1)53

(2)54

(3)55

(4)56

(5)57

(6)58

35. § (1)59

(2)60

(3)61

(4)62

(5)63

(6)64

(7)65

(8)66

(9)67

(10)68

(11)69

(12)70

(13)71

(14)72

(15)73

36. §74

VII. FEJEZET

FELHATALMAZÁS

37. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel állapítsa meg

a) a Nemzeti Biztonsági Felügyelet részletes feladatait, eljárását és működési rendjét,75

b) a minősített adat kezelésének rendjét, ennek részeként76

ba) a személyi biztonsági tanúsítvány kiadásának és visszavonásának részletes eljárási szabályait,

bb) a minősített adat fizikai és adminisztratív biztonságának részletes szabályait,77

bc) a minősített adat kezelésének engedélyezésével kapcsolatos részletes szabályokat,

c) a minősített adat elektronikus biztonságának részletes szabályait, a minősített adatok kezelésére szolgáló elektronikus rendszerek használatba vételének engedélyezésével és a megfelelőséget igazoló tanúsítványok kiadásával kapcsolatos részletes szabályokat,78

d) a rejtjeltevékenység engedélyezésének rendjét és a hatósági felügyelet részletes szabályait,79

e) az iparbiztonsági ellenőrzés és a telephely biztonsági tanúsítvány kiadásának részletes szabályait.80

37/A. §81 Felhatalmazást kap a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a Nemzeti Biztonsági Felügyelet azon eljárásait, amelyekért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, a fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, az igazgatási szolgáltatási díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével, felhasználásával kapcsolatos szabályokat.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

38. § E törvény 2010. április 1-jén lép hatályba.

Átmeneti rendelkezések

39. § (1) A minősítő a kezelésében lévő, a már levéltárba adott, vagy más szervnél fellelhető saját készítésű vagy jogelődje által készített, a jelenlegi feladat- és hatáskörébe tartozó nemzeti minősített adatok közül az e törvény hatálybalépéséig terjedő időszakban keletkezett állam- vagy szolgálati titkot képező adatokat legkésőbb 2013. június 30-ig köteles e törvény szerint felülvizsgálni és a felülvizsgálat eredményéről a címzetteket értesíteni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő elteltével a felül nem vizsgált nemzeti minősített adatok minősítése megszűnik.

(3) A levéltár, illetve a gazdálkodó szervezet az általa kezelt, és e törvény hatálybalépéséig még felül nem vizsgált, vagy korábbi felülvizsgálat eredményeként minősítésében fenntartott, módosított minősítésű szintű vagy érvényességi idejű valamely minősítő felülvizsgálati hatáskörébe tartozó nemzeti minősített adatokat, valamint a jogutód nélkül megszűnt szervek által e törvény hatálybalépéséig terjedő időszakban keletkeztetett nemzeti minősített adatokat legkésőbb 2011. december 31-ig köteles a felülvizsgálatra jogosult minősítő, illetve a jogutód nélkül megszűnt szervek adatai esetén a Nemzeti Biztonsági Felügyelet részére jegyzékbe foglalni és a felülvizsgálatot kezdeményezni.

(4) Megkeresésre a Nemzeti Biztonsági Felügyelet gondoskodik a felülvizsgálat elvégzéséről

a) az e törvény hatálybalépése előtt jogutód nélkül megszűnt szervek által keletkeztetett nemzeti minősített adatok esetében az (1) bekezdésben megjelölt határidőig,

b) az e törvény hatálybalépése után jogutód nélkül megszűnő szervek által keletkeztetett nemzeti minősített adatok esetében, illetve

c) ha a nemzeti minősített adat felülvizsgálatára jogosult minősítő valamilyen okból nem állapítható meg.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény (a továbbiakban: ÁSZTLtv.) 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjának hatálya alá tartozó adatokra.

(6) Az (1)-(4) bekezdésben előírt felülvizsgálat során a felülvizsgálatra jogosult minősítő, illetve a Nemzeti Biztonsági Felügyelet a 8. §-ban előírtak szerint jár el.

(7) Az (1)-(4) bekezdés szerinti felülvizsgálat elvégzéséig, illetve az ÁSZTLtv. hatálya alá tartozó nemzeti minősített adatok felülvizsgálatának elvégzéséig az e törvény hatálybalépése előtt minősített adatok közül

a) az államtitokká minősített és „Szigorúan titkos!”, illetve „Szigorúan titkos!” minősítési jelöléssel és „Különösen fontos!” különleges kezelési utasítással ellátott adat „Szigorúan titkos!” minősítési szintű adatnak,

b) a szolgálati titokká minősített és „Titkos!” minősítési jelöléssel ellátott adat „Titkos!” minősítési szintű adatnak,

c) a szolgálati titokká minősített és „Bizalmas!”, illetve „Korlátozott terjesztésű!” minősítési jelöléssel ellátott adat „Bizalmas!”, illetve „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szintű adatnak,

d) az 1995. július 1-je előtt keletkezett „Szigorúan bizalmas!” jelöléssel ellátott adat „Titkos!” minősítési szintű adatnak, a „TÜK iratként kezelendő!”, „Bizalmas!” jelöléssel ellátott adat „Bizalmas!” minősítési szintű adatnak, a „Szolgálati használatra!” jelöléssel ellátott adat „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szintű adatnak minősül.

40. § (1) Az e törvény hatálybalépése előtt kiadott személyi biztonsági tanúsítvány és telephely biztonsági tanúsítvány az abban feltüntetett időpontig, a külföldi minősített adat kezelésére, illetve a rendszer működésére vonatkozó engedély visszavonásig érvényes.

(2) A személyi biztonsági tanúsítványt 2011. december 31-ig kell beszerezni azon felhasználók részére, akik az államtitokra és szolgálati titokra vonatkozó jogszabályok alapján e törvény hatálybalépésének időpontjában már betekintési engedéllyel rendelkeztek.

(3)82 Az e törvény hatálybalépésének időpontjában nemzeti minősített adatot kezelő szervnek vagy jogutódjának a nemzeti minősített adat kezelésére vonatkozó engedélyt, továbbá a nemzeti minősített adat kezelésére szolgáló elektronikus rendszerek használatba vételére vonatkozó engedélyt 2015. december 31-éig kell beszereznie.

(4)83 A nemzeti minősített adat védelmére vonatkozó fizikai és elektronikus biztonsági feltételeket 2015. december 31-ig kell megteremteni.

40/A. §84 Ez a törvény az EUROPOL-információk titoktartási szabályzatának elfogadásáról szóló 2009. november 30-i 2009/968/IB tanácsi határozat 10. cikk (4) bekezdésének a végrehajtáshoz szükséges rendelkezéseket állapít meg.

41-42. §85

43. §86

1. számú melléklet a 2009. évi CLV. törvényhez

A minősítési szint meghatározásához szükséges kármérték

1.87 Rendkívül súlyos kárnak minősül és „Szigorúan titkos!” minősítési szint alkalmazása indokolt, ha az adat érvényességi időn belüli nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele közvetlenül és tartósan sérti vagy veszélyezteti Magyarország szuverenitását, területi integritását, törvényes rendjét, belső stabilitását. Visszafordíthatatlanul jelentős károkat okoz az ország honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési, igazságszolgáltatási, központi pénzügyi és gazdasági érdekeiben, külügyi és nemzetközi kapcsolataiban, a szövetséges tagállamokkal közös biztonsági érdekeiben.

Rendkívül súlyosnak minősülhet a kár akkor is, ha annak elkerülhetetlen enyhítése nagyszámú emberi élet közvetlen veszélyeztetésével, vagy az ország gazdasági helyzetének egészére hátrányosan kiható ellenintézkedésekkel érhető el.

Rendkívül súlyos a kár többek között, ha tartósan gyengíti az ország honvédelmi képességeit, különösen a hadműveleti tervek és fegyverrendszerek hatékonyságát, jelentősen gyengíti az ország hírszerző és elhárító képességeinek folyamatos hatékonyságát, felfedi a nemzeti rejtjeltevékenység titkosítási rendszereit, nagyszámú embert érintő közvetlen életveszéllyel jár, jelentősen veszélyezteti a nemzetközi biztonságot, előmozdítja a nukleáris, vegyi és biológiai fegyverek elterjedését, lényegesen veszélyezteti a nukleáris és vegyi létesítmények biztonsági rendszereit.

2.88 Súlyos kárnak minősül és „Titkos!” minősítési szint alkalmazása indokolt, ha az adat érvényességi időn belüli nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele által az 1. pontban okozott sérelem nem küszöbölhető ki, de enyhíthető, továbbá, ha ellehetetleníti vagy lényegesen akadályozza az állami vagy közfeladatot ellátó szerv rendeltetésszerű működését és ezáltal közvetlenül Magyarország törvényben meghatározott érdekeit sérti, az állampolgárok biztonságának és alkotmányos jogainak komoly sérelmével jár, közvetlen életveszélyt okoz, jelentősen hátráltatja a honvédelmi és nemzetbiztonsági tevékenység folyamatos hatékonyságát, feszültséget okoz Magyarország más országokkal fennálló kapcsolataiban, a szövetséges tagállamokkal közös biztonsági érdekeiben, Magyarország pénzügyi és gazdasági érdekeinek sérelmével számottevő vagyoni kárt okoz.

3.89 Kárnak minősül és „Bizalmas!” minősítési szint alkalmazása indokolt, ha az adat érvényességi időn belüli nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele okozta érdeksérelem vagy veszélyeztetés ellenintézkedésekkel lényegesen enyhíthető, és az nem jár jelentős anyagi, pénzügyi ráfordításokkal. Továbbá, ha az állam érdekérvényesítő képességeit hátráltatja, vagy jelentősen zavarja, a diplomáciai kapcsolatok tényleges sérelmét eredményezi, aminek következménye hivatalos tiltakozás vagy enyhébb szankció lehet, sérti az állampolgárok biztonságát és alkotmányos jogait, jelentősen sérti a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdasági szervezet működését, hátráltatja a honvédelem és a nemzetbiztonsági tevékenység, illetve a szövetséges tagállamokkal közös biztonsági érdekek védelmének hatékonyságát, gátolja valamely legalább öt évi szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény felderítését vagy elősegíti valamely ilyen bűncselekmény elkövetését, megzavarja az állami vagy közfeladatot ellátó szerv működési rendjét, feladat- és hatáskörének gyakorlását és ezáltal közvetve Magyarország törvényben meghatározott érdekeit sérti.

4.90 Hátrányosan érinti az állam érdekeit és „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szint alkalmazása indokolt, ha az adat érvényességi időn belüli nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele megzavarja az állami vagy közfeladatot ellátó szerv működési rendjét, feladat- és hatáskörének gyakorlását és ezáltal közvetve Magyarország törvényben meghatározott érdekeit hátrányosan érinti, a hátrány azonban az elhárítására tett intézkedésekkel lényegesen enyhíthető vagy kiküszöbölhető. Az államnak az 1-3. pontba nem tartozó pénzügyi veszteséget okoz, továbbá, ha az állampolgárok vagy a gazdálkodó szervezetek részére jogtalan nyereséget vagy előnyszerzést tesz lehetővé.

2. számú melléklet a 2009. évi CLV. törvényhez

A NATO, a NYEU és az EU által használt minősítési szint és annak nemzeti minősítési szintű megfelelője

1. A NATO által használt minősítési szint és annak nemzeti minősítési szintű megfelelője:

a) „COSMIC TOP SECRET” - „Szigorúan titkos!”;

b) „NATO SECRET” - „Titkos!”;

c) „NATO CONFIDENTIAL” - „Bizalmas!”;

d) „NATO RESTRICTED” - „Korlátozott terjesztésű!”.

2. A NYEU által használt minősítési szint és annak nemzeti minősítési szintű megfelelője:

a) „FOCAL TOP SECRET” - „Szigorúan titkos!”;

b) „WEU SECRET” - „Titkos!”;

c) „WEU CONFIDENTIAL” - „Bizalmas!”;

d) „WEU RESTRICTED” - „Korlátozott terjesztésű!”.

3. Az Európai Unió Tanácsa által alkalmazott minősítési szint és annak nemzeti minősítési szintű megfelelője:

a) „TRES SECRET UE/EU TOP SECRET” - „Szigorúan titkos!”;

b) „SECRET UE” - „Titkos!”;

c) „CONFIDENTIEL UE” - „Bizalmas!”;

d) „RESTREINT UE” - „Korlátozott terjesztésű!”.

4. Az Európai Bizottság által alkalmazott minősítési szint és annak nemzeti minősítési szintű megfelelője:

a) „TRES SECRET UE/EU TOP SECRET” - „Szigorúan titkos!”;

b) „SECRET UE” - „Titkos!”;

c) „CONFIDENTIEL UE” - „Bizalmas!”;

d) „RESTREINT UE” - „Korlátozott terjesztésű!”.

5. Az EURATOM által alkalmazott minősítési szint és annak nemzeti minősítési szintű megfelelője:

a) „EURA-TOP SECRET” - „Szigorúan titkos!”;

b) „EURA-SECRET” - „Titkos!”;

c) „EURA-CONFIDENTIAL” - „Bizalmas!”;

d) „EURA-RESTRICTED” - „Korlátozott terjesztésű!”.

6.91 Az EUROPOL által alkalmazott minősítési szint és annak nemzeti minősítési szintű megfelelője:

a) „TRÈS SECRET UE/EU TOP SECRET” - „Szigorúan titkos!”;

b) „SECRET UE/EU SECRET” - „Titkos!”;

c) „CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL” - „Bizalmas!”;

d) „RESTREINT UE/EU RESTRICTED” - „Korlátozott terjesztésű!”.

7. AZ EUROJUST által alkalmazott minősítési szint és annak nemzeti minősítési szintű megfelelője:

a) „EUROJUST TOP SECRET” - „Szigorúan titkos!”;

b) „EUROJUST SECRET” - „Titkos!”;

c) „EUROJUST CONFIDENTIAL” - „Bizalmas!”;

d) „EUROJUST RESTRICTED” - „Korlátozott terjesztésű!”.



1  Kihirdetve: 2009. XII. 29.


2  Módosította: 2011. évi CXII. törvény 83. § (27), 2011. évi CCI. törvény 348. § a).


3  Megállapította: 2011. évi CXXVIII. törvény 171. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.


4  Megállapította: 2013. évi LXXII. törvény 26. § (1). Hatályos: 2013. VI. 4-től.


5  Megállapította: 2013. évi LXXII. törvény 26. § (2). Módosította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 127. § (1).


6  Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 71. § (1). Módosította: 2013. évi LXXII. törvény 26. § (5).


7  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 348. § a).


8  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 348. § f).


9  Módosította: 2011. évi CXII. törvény 81. § (17).


10  Módosította: 2011. évi CLXXIV. törvény 71. §.


11  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 256. § (3).


12  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 348. § g).


13  Megállapította: 2013. évi LXXII. törvény 26. § (3). Hatályos: 2013. VIII. 1-től.


14  Megállapította: 2013. évi L. törvény 27. § (1). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


15  Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 62. §.


16  Módosította: 2011. évi CXII. törvény 83. § (27).


17  Módosította: 2011. évi CXII. törvény 83. § (27).


18  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 348. § i).


19  Módosította: 2011. évi CXI. törvény 48. § (15) b).


20  Beiktatta: 2011. évi CXII. törvény 80. § (6). Hatályos: 2012. I. 1-től.


21  Beiktatta: 2013. évi CCXXXVI. törvény 127. § (2). Hatályos: 2013. XII. 26-tól.


22  Megállapította: 2011. évi CLXXIV. törvény 70. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.


23  Megállapította: 2011. évi CLXXIV. törvény 70. § (2). Módosította: 2012. évi CXVII. törvény 75. §.


24  Megállapította: 2010. évi CXLVIII. törvény 255. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.


25  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 256. § (5).


26  Megállapította: 2011. évi CLXXIV. törvény 70. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től.


27  Megállapította: 2011. évi CLXXIV. törvény 70. § (4). Hatályos: 2012. I. 1-től.


28  Módosította: 2010. évi CXLVIII. törvény 256. § (7).


29  Módosította: 2011. évi CLXXIV. törvény 71. §.


30  Módosította: 2011. évi CXII. törvény 81. § (17).


31  Beiktatta: 2010. évi CXLVIII. törvény 255. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.


32  Beiktatta: 2010. évi CXLVIII. törvény 255. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.


33  Beiktatta: 2013. évi L. törvény 27. § (2). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


34  Beiktatta: 2010. évi CXLVIII. törvény 255. § (3). Hatályos: 2011. I. 1-től.


35  Megállapította: 2011. évi CLXXIV. törvény 70. § (5). Hatályos: 2012. I. 1-től.


36  Megállapította: 2013. évi LXXII. törvény 26. § (4). Hatályos: 2013. VIII. 1-től.


37  Módosította: 2011. évi CLXXIV. törvény 71. §.


38  Beépítve: 1978. évi IV. törvény XV. Fejezet III. Cím.


39  Beépítve: 1978. évi IV. törvény 221. §.


40  Beépítve: 1978. évi IV. törvény 222. §.


41  Beépítve: 1978. évi IV. törvény 222/A. §.


42  Beépítve: 1978. évi IV. törvény 223. §.


43  Beépítve: 1978. évi IV. törvény 224. §.


44  Beépítve: 1991. évi XLIX. törvény 53. § (1) b).


45  Beépítve: 1999. évi LIV. törvény 10. § (2).


46  Beépítve: 1999. évi LXXV. törvény 4/H. § (2).


47  Beépítve: 2003. évi C. törvény 155. § (6).


48  Beépítve: 2004. évi LVII. törvény 17/A. §.


49  Beépítve: 2005. évi CLXXIV. törvény 18/B. §.


50  Beépítve: 2009. évi LX. törvény 3. § (3).


51  Beépítve: 1999. évi LV. törvény 8. § (2)-(5).


52  Beépítve: 1992. évi LXIII. törvény 26. § (4)-(5).


53  Beépítve: 1993. évi LIX. törvény 18. § (5)-(11).


54  Beépítve: 1993. évi LIX. törvény 26. § (3).


55  Beépítve: 1993. évi LIX. törvény 27. § (3).


56  Beépítve: 1993. évi LIX. törvény Melléklet II. 7.


57  Beépítve: 1993. évi LIX. törvény Melléklet III.


58  Beépítve: 1993. évi LIX. törvény Melléklet VIII.


59  Beépítve: 1995. évi CXXV. törvény 4. § h).


60  Beépítve: 1995. évi CXXV. törvény 5. § j).


61  Beépítve: 1995. évi CXXV. törvény 36. § (1) c).


62  Beépítve: 1995. évi CXXV. törvény 62. §.


63  Beépítve: 1995. évi CXXV. törvény 68. § (4)-(6).


64  Beépítve: 1995. évi CXXV. törvény 69. § (2) a).


65  Beépítve: 1995. évi CXXV. törvény 69. § (4) i).


66  Beépítve: 1995. évi CXXV. törvény 69. § (10)-(14).


67  Beépítve: 1995. évi CXXV. törvény 71. § (2)-(8).


68  Beépítve: 1995. évi CXXV. törvény 74. § f).


69  Beépítve: 1995. évi CXXV. törvény 2. melléklet 15-16.


70  Beépítve: 1995. évi CXXV. törvény 2. melléklet 18.


71  Beépítve: 1995. évi CXXV. törvény 2. melléklet 18/A.


72  Beépítve: 1995. évi CXXV. törvény 2. melléklet 19.


73  Beépítve: 1995. évi CXXV. törvény 3. melléklet.


74  Beépítve: 2004. évi CV. törvény 43. § (3).


75  Lásd: 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet.


76  Lásd: 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet, 102/2010. (IV. 2.) Korm. rendelet, 161/2010. (V. 6.) Korm. rendelet.


77  Lásd: 92/2010. (III. 31.) Korm. rendelet.


78  Lásd: 161/2010. (V. 6.) Korm. rendelet.


79  Lásd: 161/2010. (V. 6.) Korm. rendelet.


80  Lásd: 92/2010. (III. 31.) Korm. rendelet.


81  Beiktatta: 2010. évi CXLVIII. törvény 255. § (4). Hatályos: 2011. I. 1-től.


82  Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 71. § (2). Módosította: 2013. évi CCIII. törvény 23. § a).


83  Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 71. § (2). Módosította: 2013. évi CCIII. törvény 23. § b).


84  Beiktatta: 2010. évi CXLVIII. törvény 255. § (5). Hatályos: 2011. I. 1-től.


85  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXII. törvény 86. § (21). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


86  A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXII. törvény 86. § (21). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


87  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 348. § a), j).


88  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 348. § f).


89  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 348. § a).


90  Módosította: 2011. évi CCI. törvény 348. § a).


91  Megállapította: 2010. évi CXLVIII. törvény 255. § (6). Hatályos: 2011. I. 1-től.



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!