Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2016.09.29.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

2010. évi I. törvény

az anyakönyvi eljárásról * 

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy

- az anyakönyvi eljárásban érvényre juttassa a szolgáltató közigazgatás követelményét,

- az anyakönyvi rendszer hagyományainak és a modern közigazgatás vívmányainak összehangolásával biztosítsa az állami alapnyilvántartás hatékony és korszerű működését, továbbá

- megteremtse az elektronikus anyakönyvet,

a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Alapvető rendelkezések * 

1. § *  (1) Anyakönyvi eljárás

a) a házasságkötési szándék bejelentésére irányuló eljárás,

b) a házasságkötés,

c) a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék bejelentésére irányuló eljárás,

d) a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése,

e) a névváltoztatási eljárás,

f) a házassági névviselési forma módosítására irányuló eljárás és

g) az anyakönyvi nyilvántartások rendszerének vezetése.

(2) Az anyakönyv és az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartása az ellenkező bizonyításáig közhitelesen tanúsítja a bejegyzett adatokat, illetve azok változását.

(3) Az anyakönyv

a) a születéssel,

b) a házassággal,

c) a bejegyzett élettársi kapcsolattal és

d) a halálesettel

kapcsolatos, e törvényben felsorolt adatokat, valamint az azokban bekövetkezett változásokat tartalmazza.

2. § *  Az 1. § (1) bekezdése szerinti eljárások közül az a), c), e) és f) pontban meghatározott eljárások, valamint az anyakönyv vezetése és az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásának vezetése közigazgatási hatósági eljárás.

2/A. § *  Ha e törvény rendelkezései alapján a hazai anyakönyvezést végző hatóság jár el, eljárására a „Hazai anyakönyvezés” alcím eltérő rendelkezése hiányában az anyakönyvvezető eljárására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

2/B. § *  Az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokban a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény 3. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók.

Értelmező rendelkezések * 

3. § *  E törvény alkalmazásában

a) anyakönyv: az elektronikus anyakönyv és a papír alapú anyakönyv,

b) anyakönyvi esemény: a születés, a házasságkötés, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése és a haláleset,

c) anyakönyv vezetése: az adatoknak az anyakönyvbe történő bejegyzése, azok módosítása, valamint törlése,

d) anyakönyvi alapirat: az anyakönyvi okirat kivételével az olyan elektronikus és papír alapú okirat, amely alapján az anyakönyvbe adatot jegyeznek be, vagy amely az anyakönyvi eljárás során keletkezik,

e) családi állapot: hajadon, nőtlen, nős, férjes, bejegyzett élettárs, özvegy, özvegy bejegyzett élettárs, elvált, elvált bejegyzett élettárs, házassága megszűnt vagy bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt,

f) egyedi elektronikus anyakönyvi azonosító: a központi nyilvántartó szerv által képzett alfanumerikus azonosító, amelynek célja az elektronikus anyakönyvben kezelt adatoknak az érintett személyhez történő hozzárendelése,

g) elektronikus anyakönyv: az anyakönyvi bejegyzéseket elektronikus formában tartalmazó központi nyilvántartás,

h) hazai anyakönyvezés: a magyar állampolgár külföldön történt anyakönyvi eseményéhez, valamint a nem magyar állampolgár anyakönyvi eseményéhez kapcsolódó, e törvényben meghatározott adatoknak az anyakönyvbe történő bejegyzése, azok módosítása és törlése,

i) munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvét, május 1., pünkösd, július 1., augusztus 20., október 23., november 1. és december 24-26.,

j) nyilvántartó anyakönyvvezető: az az anyakönyvvezető, aki a bejegyzés alapjául szolgáló anyakönyvi alapiratot őrzi,

k) személyazonosításra alkalmas adat: az érintett születési családi és utóneve, házassági neve, neme, születési helye és ideje, anyja születési családi és utóneve, az érintett személyi azonosítója, előző születési családi és utóneve vagy házassági neve, állampolgársága, előző állampolgársága, valamint lakcíme,

l) születés: az élveszületés,

m) tolmács: a tolmács és a jelbeszédben jártas személy,

n) származási hely: az anya nyilatkozata alapján az anya lakóhelye vagy tartózkodási helye, ismeretlen anya esetén a gyámhatóság által megállapított hely, hazai anyakönyvezés esetén - kérelemre - az anya lakóhelye, illetve ha az nem ismert, a gyermek születési helye,

o) *  személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény alapján személyazonosság igazolására alkalmas igazolványok,

p) *  családi név korrekciója: az 1953. január 1-jén hatályba lépett kötőjel kötelező használatával és a megkülönböztető betűjel eltörlésével kapcsolatos rendelkezések következtében kialakult névviselés rendezése,

q) *  adatbejegyzés: adat rögzítése az elektronikus nyilvántartásba,

r) *  adatmódosítás: adatváltozás bejegyzése vagy hibás adat javításának elvégzése,

s) *  adattörlés: az anyakönyvben szereplő adat vagy adatcsoport felismerhetetlenné tétele olyan módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges,

t) *  eseményazonosító: az adott anyakönyvi eseményt azonosító alfanumerikus azonosító,

u) *  ügyazonosító: az adatbejegyzéskor, adatmódosítás anyakönyvbe történő bejegyzésekor, az adattörléskor, valamint az egyéb elektronikus ügyindításkor képzett alfanumerikus azonosító.

Hatáskör * 

4. § *  (1) Az anyakönyvbe adatot

a) kormányrendeletben meghatározott képesítési feltételekkel rendelkező

aa) polgármester,

ab) jegyző vagy

ac) *  a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal (a továbbiakban együtt: képviselő-testület hivatala) anyakönyvi ügyek intézésével megbízott köztisztviselője (a továbbiakban: anyakönyvvezető),

(a továbbiakban együtt: anyakönyvvezető),

b) *  az anyakönyvvezető számára e törvény által biztosított jogokat gyakorolva és kötelezettségeket teljesítve az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által rendeletben kijelölt szerv vezetője által kijelölt, kormányrendeletben meghatározott képesítési feltételekkel rendelkező kormánytisztviselője vagy állami tisztviselője (a továbbiakban: hazai anyakönyvezést végző hatóság),

c) az (5) bekezdésben meghatározott esetekben a fővárosi és megyei kormányhivatal,

d) *  névváltoztatási ügyben a központi anyakönyvi szerv

jegyezhet be.

(1a) *  Az elektronikus anyakönyvi nyilvántartásból adatot

a) az anyakönyvvezető a saját maga által teljesített bejegyzések tekintetében,

b) a fővárosi és megyei kormányhivatal a saját maga által teljesített bejegyzések tekintetében,

c) a hazai anyakönyvezést végző hatóság a saját maga által teljesített bejegyzéssel összefüggésben,

d) a központi anyakönyvi szerv a névváltoztatási adatváltozások teljesítésével kapcsolatos adatok tekintetében

töröl.

(2) A házasság megkötésében, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésében az anyakönyvvezető közreműködik.

(3) *  A házassági névviselési forma módosítása iránti kérelemről az anyakönyvvezető, ha a házasságot külföldön kötötték, a hazai anyakönyvezést végző hatóság dönt.

(4) *  A polgármester az anyakönyvvezető által előkészített házasság megkötésében, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésében az anyakönyvvezetőre megállapított képesítési feltételek hiányában is közreműködhet, az anyakönyvbe azonban adatot nem rögzíthet.

(5) A hazai anyakönyvezés kivételével a fővárosi és megyei kormányhivatal a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel teljesíti az anyakönyvi bejegyzést, ha annak alapja nem magyar állampolgár anyától származó, Magyarországon született gyermekre vagy nem magyar állampolgár apa által tett teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat vagy külföldi okirat, kivéve, ha az anyakönyvi bejegyzés teljesítéséről való döntésre a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet az irányadó.

(5a) *  A fővárosi és megyei kormányhivatal anyakönyvezi az ismeretlen holttestet.

(6) A fővárosi és megyei kormányhivatal dönt a házasságkötéshez, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséhez szükséges külföldi okirat elfogadhatóságáról.

(7) *  Anyakönyvi okirat kiállítására az (1) bekezdésben meghatározott szervek, valamint a hivatásos konzuli tisztviselő jogosultak. A hazai anyakönyvezést végző hatóság és a fővárosi és megyei kormányhivatal az adatoknak a bejegyzésre irányuló eljárásban általa teljesített bejegyzésével összefüggésben jogosult anyakönyvi okirat kiállítására. A központi anyakönyvi szerv az adatoknak a bejegyzésre irányuló eljárásban általa teljesített bejegyzésével, valamint az 5. § (2) bekezdésében és a 89. § (4) bekezdésében foglalt feladataival összefüggésben jogosult anyakönyvi okirat kiállítására. Ha a névváltoztatás iránti kérelmet hivatásos konzuli tisztviselőnél nyújtották be, a névváltoztatási eljárással összefüggésben az anyakönyvi kivonatot a hivatásos konzuli tisztviselő állítja ki.

5. § *  (1) *  A központi anyakönyvi szerv dönt a névváltoztatási kérelemről.

(2) *  A külföldi felhasználás céljából kiadott anyakönyvi okirat diplomáciai felülhitelesítéséhez szükséges közbenső felülhitelesítését a központi anyakönyvi szerv végzi.

6. § *  A központi nyilvántartó szerv működteti az elektronikus anyakönyvi nyilvántartást és ellátja az e törvényben meghatározott adatkezelési műveleteket.

Illetékesség

7. § (1) *  A születést, a házasságkötést, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését és a halálesetet - az ismeretlen személyazonosságú holttest kivételével - az az anyakönyvvezető jegyzi be az anyakönyvbe, akinek illetékességi területén az történt.

(2) A születést - ha az mozgó járművön történt - az az anyakönyvvezető jegyzi be, akinek az illetékességi területén az anya a járművet elhagyta.

(3) Többes születéskor mindegyik gyermek születését az az anyakönyvvezető jegyzi be, akinek az illetékességi területén az utolsó gyermek született.

(4) Ismeretlen szülőktől származó gyermek születését az az anyakönyvvezető jegyzi be, akinek az illetékességi területét a gyámhatóság a határozatában születési helyként megjelölte.

8. § *  (1) *  A mozgó járművön történt halálesetet - az ismeretlen személyazonosságú holttest kivételével - az az anyakönyvvezető jegyzi be az anyakönyvbe, akinek az illetékességi területén a holttestet a járműről leemelték.

(2) *  Talált holttest esetében a haláleset bejegyzésére - az ismeretlen személyazonosságú holttest kivételével - az az anyakönyvvezető illetékes, akinek az illetékességi területén a holttestet megtalálták.

(3) A halál tényének bírósági megállapítása esetén a haláleset bejegyzésére az az anyakönyvvezető illetékes, akinek az illetékességi területén a bíróság döntése szerint a haláleset bekövetkezett.

(4) Ha a bíróság holtnak nyilvánító döntést hozott, a halálesetet a holtnak nyilvánított személy születését nyilvántartó anyakönyvvezető jegyzi be az anyakönyvbe.

9. § A házasság megkötésére, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló eljárásra, valamint a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat anyakönyvezésére az az anyakönyvvezető illetékes, aki előtt a felek a szándékukat bejelentik.

10. § A hazai anyakönyvezést végző hatóság anyakönyvezi

a) a magyar állampolgár külföldön történt születését, házasságkötését, bejegyzett élettársi kapcsolatának létesítését és halálesetét,

b) annak a nem magyar állampolgárnak külföldön történt születését, akit magyar állampolgár örökbe fogadott,

c) a magyar állampolgár halálesetét, ha a bíróság holtnak nyilvánító döntést hozott, és az érintett születési helye külföldön van vagy ismeretlen, továbbá ha a halál tényének bírói megállapítása esetén a bíróság döntése szerint a haláleset helye külföldön van,

d) annak a külföldön született nem magyar állampolgárnak a halálesetét, akit magyar bíróság nyilvánított holtnak,

e) *  a Magyarországon lakóhellyel rendelkező hontalan személy külföldön történt születését, házasságkötését, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítését, valamint halálesetét, ha a bejegyzést olyan személy kéri, akinek a magyarországi anyakönyvezéshez érdeke fűződik.

11. § *  (1) Ha nem állapítható meg, hogy az anyakönyvi esemény bekövetkezésének időpontjában melyik anyakönyvvezető lett volna illetékes, vagy az eredetileg vezetett anyakönyvek külföldön vannak, az anyakönyvi bejegyzés teljesítésére a hazai anyakönyvezést végző hatóság az illetékes.

(2) *  A házassági névviselési forma módosítására irányuló eljárás lefolytatására - amennyiben a házassági anyakönyvi bejegyzés adatai az elektronikus anyakönyvben korábban már rögzítésre kerültek - bármely anyakönyvvezető, egyéb esetben a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezető illetékes.

(3) *  A családi név korrekciójára irányuló eljárás lefolytatására bármelyik anyakönyvvezető illetékes.

12. § *  (1) Az anyakönyvbe bejegyzett vagy bejegyezhető adatról kért anyakönyvi okirat kiállítására az az anyakönyvvezető vagy hivatásos konzuli tisztviselő illetékes, akinél az anyakönyvi okirat kiállítását kérték.

(2) *  A papír alapú anyakönyvbe bejegyzett, de az elektronikus anyakönyvbe be nem jegyezhető adatról kért hatósági bizonyítvány kiállítására a nyilvántartó anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság illetékes.

(3) *  Az elektronikus anyakönyvbe még be nem jegyzett anyakönyvi bejegyzésről elektronikus úton igényelt anyakönyvi okirat kiállítására a nyilvántartó anyakönyvvezető vagy hazai anyakönyvezést végző hatóság illetékes. Az elektronikus anyakönyvben szereplő bejegyzésről elektronikus úton igényelt anyakönyvi okirat kiállítására az anyakönyvi okirat iránti kérelemben megjelölt kézbesítési cím szerinti anyakönyvvezető illetékes. Ha a kérelmező az elektronikus anyakönyvben szereplő bejegyzésről elektronikus úton igényelt anyakönyvi kivonatot személyesen kívánja átvenni, az anyakönyvi okirat kiállítására az anyakönyvi okirat kiállítása iránti kérelemben az átvétel helyeként megjelölt települési önkormányzat anyakönyvvezetője illetékes.

12/A. § *  (1) Az apai elismerő nyilatkozatot és - ha azt nem az apai elismerő nyilatkozattal együtt tették meg - az apai elismerő nyilatkozathoz szükséges hozzájáruló nyilatkozatot az az anyakönyvvezető rögzíti az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában, aki előtt a nyilatkozatot tették.

(2) A nem az anyakönyvvezető előtt tett apai elismerő nyilatkozatot és - ha azt nem az apai elismerő nyilatkozattal együtt tették meg - az apai elismerő nyilatkozathoz szükséges hozzájáruló nyilatkozatot

a) - ha a gyermek a nyilatkozattétel időpontjában még nem született meg -

aa) azon szerv székhelye szerinti anyakönyvvezető, amely előtt a nyilatkozatot megtették,

ab) *  a konzul előtt tett nyilatkozatot a központi anyakönyvi szerv,

b) - ha a gyermek a nyilatkozattétel időpontjában már megszületett - a születést nyilvántartó anyakönyvvezető, illetve a hazai anyakönyvezést végző hatóság

rögzíti az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában.

12/B. § *  (1) Amennyiben egy személyre vonatkozóan több - eltérő illetékességi területen bejegyzett - eseményt is egyidejűleg kell törölni, az eljárást az a fővárosi vagy megyei kormányhivatal folytatja le, amelynek illetékességi területén a legkorábban történt - törléssel érintett - anyakönyvi esemény bekövetkezett.

(2) Amennyiben egy személyre vonatkozóan több - eltérő illetékességi területen bejegyzett - eseményt is egyidejűleg kell törölni, amelyek között hazai anyakönyvezéssel érintett esemény is található, a törlést a hazai anyakönyvezést végző hatóság végzi.

Szakmai irányítás és felügyelet

13. § (1) *  A központi anyakönyvi szerv - e feladatok tekintetében - ellátja az anyakönyvi eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szervek szakmai irányítását.

(2) *  Az anyakönyvvezető tevékenysége felett a fővárosi és megyei kormányhivatal gyakorol felügyeletet.

(3) *  A fővárosi és megyei kormányhivatal a 4. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott döntésével szemben benyújtott fellebbezést a központi anyakönyvi szerv bírálja el.

13/A. § *  A hazai anyakönyvezési eljárásban fellebbezésnek helye nincs.

Okirat és személyes nyilatkozat

14. § (1) Az anyakönyvi eljárásban a bejegyzendő adatokat, illetve a házasság megkötésének, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének törvényes feltételeit közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell bizonyítani.

(1a) *  Az anyakönyvi eljárásban a hivatásos konzuli tisztviselő által jogszabályban meghatározott elektronikus úton az anyakönyvbe bejegyzésre jogosult részére továbbított, e törvény rendelkezéseinek megfelelő okiratot az ellenkező bizonyításáig az eredeti papír alapú okirattal mindenben megegyezőnek kell tekinteni.

(2) *  Okirat bemutatása helyett személyes nyilatkozat tehető, ha az okirat a központi anyakönyvi szerv által kiadott írásbeli nyilatkozat szerint nem szerezhető be külföldről. A központi anyakönyvi szerv a nyilatkozat megtétele előtt a külpolitikáért felelős miniszternek vagy az okiratot kiállító állam Magyarországra akkreditált külképviseletének az állásfoglalását kérheti.

(3) *  A (3a) és (3b) bekezdésben meghatározott kivétellel, valamint az (1a) bekezdésben meghatározott okirat kivételével a külföldön kiállított okirat - ha nemzetközi szerződésből, illetve viszonossági gyakorlatból más nem következik - a magyar törvény szerinti bizonyító erővel csak akkor rendelkezik, ha azt a hivatásos konzuli tisztviselő diplomáciai felülhitelesítéssel látta el.

(3a) *  Ha az okirat kiállításának helye szerinti államban nem működik magyar külképviselet, vagy a magyar külképviselet diplomáciai felülhitelesítési tevékenységet vagy az (1a) bekezdésben meghatározott tevékenységet nem végez, a külföldi okirat diplomáciai felülhitelesítés nélkül is elfogadható.

(3b) *  A külföldi állam Magyarországon működő külképviselete által kiállított anyakönyvi okirat diplomáciai felülhitelesítés nélkül is elfogadható.

(3c) *  A nem magyar nyelven kiállított okirat - ha az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik - csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el. Az (1a) bekezdésben meghatározott esetben a hivatásos konzuli tisztviselő által jogszabályban meghatározott elektronikus úton a hazai anyakönyvezést végző hatóság részére továbbított okirathoz nem szükséges fordítás, ha az okiratot az angol, a német vagy a francia nyelvek valamelyikén állították ki. Az (1a) bekezdésben meghatározott más esetben a hivatásos konzuli tisztviselő hiteles magyar fordítás helyett hivatalos, kivonatolt fordítást továbbít jogszabályban meghatározott elektronikus úton az anyakönyvbe bejegyzésre jogosult részére a külföldi okirat anyakönyvezés szempontjából lényegi tartalmáról.

(4) Ha a bemutatott okirat adatainak helyessége iránt alapos kétség merül fel, az ügyfél adatait az anyakönyvben ellenőrizni kell. Ha a bemutatott okiratokban valamely adat eltér, az anyakönyvi bejegyzés kijavításáig az anyakönyvi eljárásban az anyakönyvben szereplő adat az irányadó.

14/A. § *  (1) Ha a bejegyzés alapja külföldi bíróság vagy más hatóság házassági ügyben vagy bejegyzett élettársi kapcsolat ügyében hozott határozata, a fővárosi és megyei kormányhivatal a határozat elfogadhatóságáról az igazságügyért felelős miniszter véleményét kéri.

(2) Ha a hazai anyakönyvezést végző hatóság jár el és

a) *  a bejegyzés alapja külföldi bíróság vagy más hatóság házassági ügyben vagy bejegyzett élettársi kapcsolat ügyében hozott döntése vagy

b) nem állapítható meg, hogy a külföldön megkötött házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létrejött és érvényes,

a hazai anyakönyvezést végző hatóság az igazságügyért felelős miniszter véleményét kéri.

(3) Nem kell az igazságügyért felelős miniszter véleményét kérni, ha az anyakönyvi bejegyzés teljesítéséről való döntésre a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet az irányadó.

(4) *  A fővárosi és megyei kormányhivatal és a hazai anyakönyvezést végző hatóság az igazságügyért felelős miniszter véleményét kéri, ha

a) a kiskorú magyar állampolgárt magyar állampolgár fogadta örökbe külföldön, és az anyakönyvi bejegyzés iránti kérelem benyújtásakor az örökbefogadott gyermek már nagykorú, és a bejegyzést ő maga kéri,

b) a kiskorú magyar állampolgár nem magyar állampolgár általi örökbefogadásának anyakönyvbe történő bejegyzését a már nagykorú örökbefogadott maga kéri.

Elektronikus úton történő kapcsolattartás

15. § (1) Az anyakönyvi eljárásban - a (2) bekezdésben foglalt eseteket, valamint a tájékoztatást kivéve - a hatóság nem tart elektronikus úton kapcsolatot az ügyféllel.

(2) *  Az ügyfél az anyakönyvi okiratát és névváltozási okiratmásolatát írásbelinek minősülő elektronikus úton is kérelmezheti.

Az állampolgárság vizsgálata és anyakönyvezése

16. § (1) Az anyakönyvi eljárásban az állampolgárságot vizsgálni kell.

(2) *  Ha az ügyfél a magyar állampolgárságát nem tudja igazolni, az anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság a magyar állampolgárság megállapítása céljából megkeresi az állampolgársági ügyekben eljáró szervet.

(3) A nem magyar állampolgárság érvényes külföldi úti okmánnyal, a más állam által kiállított állampolgársági okirattal, valamint a magyar hatóság által kiállított érvényes személyazonosító igazolvánnyal vagy úti okmánnyal igazolható.

(4) *  Annak a személynek az anyakönyvi bejegyzésében, akinek az állampolgársága vagy hontalansága nem igazolt, az anyakönyvben - az ellenkező bizonyításáig - az ismeretlen állampolgárságra történő utalást kell szerepeltetni.

(5) *  Ha valakinek több állampolgársága van, és ezek közül az egyik állampolgársága magyar, ezt a személyt az anyakönyvi eljárás tekintetében magyar állampolgárnak kell tekinteni.

(6) Ha valakinek több nem magyar állampolgársága van, ezek közül csak az az állampolgársága anyakönyvezhető, amely állam területén a lakóhelye van, ha több állam területén van lakóhelye, az az állampolgárság, amely állammal a kapcsolata a legszorosabb.

Az eljárás felfüggesztése * 

16/A. § *  Ha az anyakönyvi bejegyzés teljesítése, illetve a névváltoztatási eljárásban hozott döntés olyan, különösen az adatok megállapítása, elektronikus anyakönyvben történő rögzítése, családi jogállás rendezése, szülői felügyeleti jog megvonása, korlátozása, magyar állampolgárság fennállásának megállapítása, külföldön történt anyakönyvi események hazai anyakönyvezése vonatkozásában felmerülő kérdés előzetes elbírálásától függ - amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el - a hatóság az eljárást felfüggeszti.

II. FEJEZET

A HÁZASSÁGKÖTÉS

A házasságkötési szándék bejelentése

17. § (1) A házasságkötési szándék bármely anyakönyvvezetőnél bejelenthető.

(2) *  A házasulók a házasságkötési szándékukat együttesen, személyesen jelentik be, amelyről az anyakönyvvezető az 1. melléklet szerinti adattartalmú jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet a házasulók, az anyakönyvvezető és - ha közreműködött - a tolmács aláírnak. A tolmácsról az anyakönyvvezető gondoskodik. Kérelmükre tolmácsról a házasulók is gondoskodhatnak.

(3) *  A magyarországi lakcímmel nem rendelkező házasuló vagy - ha a házasulók egyike sem rendelkezik magyarországi lakcímmel - az egyikük a házassági szándékát személyesen hivatásos konzuli tisztviselőnél is bejelentheti, amelyről a konzuli tisztviselő jegyzőkönyvet vesz fel, és azt a házasságkötés tervezett helye szerinti anyakönyvvezetőnek továbbítja.

(4) A kiskorú számára a gyámhatóság által kiadott előzetes házasságkötési engedély a kiadástól számított hat hónapig érvényes.

(5) Ha az anyakönyvvezető a házasságkötési szándék bejelentésére irányuló eljárásban megállapítja, hogy a házasságkötés törvényes feltételei fennállnak, a határozat meghozatalát mellőzi.

A házasságkötés helyszíne

18. § (1) A települési önkormányzat térítésmentesen biztosítja a házasságkötésre alkalmas hivatali helyiséget.

(2) *  A házasság hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidőn kívüli megkötésének engedélyezéséről a házasságkötési szándék bejelentésének helye szerinti jegyző a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül dönt.

(3) *  A házasság hivatali helyiségen kívüli megkötését a jegyző akkor engedélyezheti, ha a felek nyilatkoznak arról, hogy

a) a tanúk és - ha szükséges - a tolmács jelenlétét biztosítják,

b) gondoskodnak az anyakönyvvezető helyszínre és a hivatali helyiségbe való utazásáról, és

c) a hivatali helyiségen kívüli helyszínen történő lebonyolítást lehetetlenné tevő körülmények bekövetkezte esetére a házasságkötésre alkalmas helyiséget jelölnek meg.

(4) Az anyakönyvvezető kizárólag akkor működik közre a házasság hivatali helyiségen kívüli megkötésénél, ha a jegyző a (2) bekezdésben foglalt engedélyt megadta, és a felek a (3) bekezdésben foglalt feltételeket teljesítik.

(5) *  Ha a házasság hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidőn kívüli megkötését a jegyző nem engedélyezi, e határozata ellen benyújtott fellebbezés elbírálásának határideje nyolc nap.

19. § (1) *  Ha a települési önkormányzat a házasság hivatali helyiségen kívüli megkötése, továbbá munkaidőn kívül történő házasságkötés esetén a többletszolgáltatás ellentételezéseként díjat kíván megállapítani, a szolgáltatásért a települési önkormányzat rendeletében meghatározott mértékű díjat kell fizetni.

(1a) *  Az anyakönyvvezető kizárólag akkor működik közre a házasság hivatali helyiségen kívüli megkötésében, továbbá a hivatali munkaidőn kívüli házasságkötésben, ha a házasulók a többletszolgáltatás ellentételezéseként megállapított díjat megfizették.

(2) *  A hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötésben közreműködő anyakönyvvezetőt választása szerint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott szabadidő helyett az önkormányzati rendeletben meghatározott mértékű díjazás illeti meg.

A házasulók bejelentése a névviselésről

20. § A házasulók a házassági szándék bejelentésekor nyilatkozhatnak arról, hogy a házasságkötés után milyen házassági nevet kívánnak viselni. A házasság megkötéséig a korábbi nyilatkozat megváltoztatható.

Megállapodás a gyermek családi nevéről

21. § (1) Ha a szülők a házasságkötés után nem viselnek közös házassági nevet, a házasságkötést megelőző eljárás során megállapodhatnak a - házasságukból származó - születendő gyermek családi nevéről. A megállapodást a házassági anyakönyvbe be kell jegyezni.

(2) A gyermekek nevére vonatkozó megállapodás legkésőbb az első közös gyermek születésének anyakönyvezéséig módosítható.

(3) *  A felek kérelmére a megállapodást az anyakönyvből törölni kell, kivéve, ha a felek házasságából gyermek született.

A házasságkötésnél való közreműködés megtagadása

22. § (1) Házassági akadályt bárki bejelenthet.

(2) Az anyakönyvvezető a házasságkötésnél való közreműködést megtagadja, ha

a) a közreműködésre nem illetékes,

b) az eljárásból ki van zárva,

c) a házasságkötésnek jogi akadálya van,

d) a házasulók a házasságkötés törvényes feltételeit nem igazolták,

e) a házasulók a házasságkötésükhöz a jogszabályban előírt felmentést vagy engedélyt nem mutatták be,

f) *  a bíróság valamelyik házasulót cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezte vagy a házasuló a házasság megkötésekor cselekvőképtelen állapotban van,

g) *  a gyámhatóság a kiskorú házasságkötésére engedélyt nem adott vagy a 17. § (4) bekezdésében meghatározott érvényességi idő lejárt.

(3) Az anyakönyvvezető a házasulók valamelyikének közeli halállal fenyegető egészségi állapota esetén sem adhat felmentést házassági akadály alól.

(4) *  A házasságkötés helye szerint illetékes jegyző a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül dönt a házassági akadály alól a Polgári Törvénykönyv családjogi rendelkezései szerint adható felmentésről.

Nem magyar állampolgár házasságkötése

23. § (1) A nem magyar állampolgár részére a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Nmjt.) 38. § (1) bekezdése szerinti igazolás alól adott felmentés a kiállításának napjától számított hat hónapig érvényes.

(2) A felmentés megadása iránti kérelmet az együttesen személyesen megjelenő házasulók a házasság megkötésére jogosult anyakönyvvezetőnél nyújthatják be.

(3) Azonos nem magyar állampolgárságú házasulók az állampolgárságuk szerint illetékes, Magyarországra akkreditált külképviseleti hatóságnál is köthetnek házasságot, feltéve, hogy nemzetközi szerződés vagy viszonosság és a külföldi állam joga ezt lehetővé teszi.

24-26. § * 

A házasságkötés

27. § (1) Az anyakönyvvezető a házasságkötés időpontját a házasulókkal folytatott egyeztetést követően tűzi ki.

(2) Nem köthető házasság munkaszüneti napon.

(3) *  Ha a házasságkötést megelőző eljárásról készített jegyzőkönyv felvétele óta egy év eltelt, a házasságot nem kötötték meg és a házasságkötési szándék továbbra is fennáll, a házasságkötési szándék bejelentésére irányuló eljárást meg kell ismételni. Ha a házasság a házasságkötési szándék bejelentéséről szóló jegyzőkönyv felvételétől számított egy éven belül nem jött létre és a házasságkötést megelőző eljárást nem ismételték meg, a jegyzőkönyvet és az eljárás során rögzített egyéb adatokat haladéktalanul törölni kell.

28. § (1) A házasság megkötésekor az anyakönyvvezető és két tanú előtt a házasulók házasságkötésre irányuló nyilatkozatot tesznek.

(2) Az anyakönyvvezető előbb az egyik, majd a másik házasulónak külön-külön név szerint felteszi a kérdést: kijelenti-e, hogy a jelen lévő másik féllel házasságot köt?

(3) *  Ha a feltett kérdésre mindkét házasuló igennel válaszolt, az anyakönyvvezető kijelenti, hogy a házasságkötés utáni nevükön megnevezett felek a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény értelmében házastársak.

29. § (1) A házasságkötéskor a házasuló az anyanyelvét is használhatja.

(2) *  Ha a házasuló vagy a tanú a magyar nyelvet nem beszéli, és az anyakönyvvezető a házasuló vagy a tanú által beszélt idegen nyelvet nem érti, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsról a házasulók gondoskodnak.

(3) *  A házasulók kérésére a házasság valamely nemzetiség nyelvén is megköthető, ha az adott nyelvet mindkét házasuló és tanú érti és beszéli. Ha a házasság megkötésekor közreműködő anyakönyvvezető nem érti és nem beszéli az adott nemzetiség nyelvét, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsról a házasulók gondoskodnak.

30. § *  (1) *  A házastársak, a házassági tanúk, az anyakönyvvezető, továbbá - ha a házasságkötésnél közreműködik - a tolmács a házasságkötési lapot aláírják. Amennyiben a házasságot polgármester előtt kötötték meg, a polgármester és az anyakönyvvezető is aláírja a házasságkötési lapot. A házasságkötési lap anyakönyvi alapirat.

(2) Ha valamelyik házasuló a 28. § (2) bekezdése szerinti kérdésre nem igennel válaszol, a nyilatkozatot feltételhez vagy időhöz köti, a házasság nem jön létre. E tényt az anyakönyvvezető a jelenlévők előtt kijelenti.

(3) Ha a házasság a (2) bekezdés szerint nem jön létre, a jegyzőkönyvet és a házasságkötést megelőző eljárás során rögzített egyéb adatokat az anyakönyvvezető haladéktalanul törli.

(4) Ha valamelyik házasuló, a tanú vagy a tolmács a házasságkötési lap aláírását megtagadja, de a házasság a 28. §-ban foglaltaknak megfelelően létrejött, az anyakönyvvezető a házasságkötési lapra e tényt feljegyzi.

(5) Házassági tanú nagykorú és cselekvőképes személy lehet. A házassági tanúkról a házasulók gondoskodnak.

III. FEJEZET

A BEJEGYZETT ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT LÉTESÍTÉSE

A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék bejelentése

31. § (1) *  A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándékot a fővárosi kerületi, a megyei jogú városi, valamint a járási hivatal székhelye szerinti képviselő-testület hivatalának anyakönyvvezetőjénél lehet bejelenteni.

(2) *  A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándékot együttesen, személyesen kell bejelenteni, amelyről az anyakönyvvezető az 1. melléklet szerinti adattartalmú jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet a felek, az anyakönyvvezető, és - ha közreműködött - a tolmács aláírnak. A tolmácsról az anyakönyvvezető gondoskodik. Kérelmükre tolmácsról a felek is gondoskodhatnak.

(3) *  A magyarországi lakcímmel nem rendelkező fél vagy - ha a felek egyike sem rendelkezik magyarországi lakcímmel - az egyikük a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándékát személyesen hivatásos konzuli tisztviselőnél is bejelentheti, amelyről a konzuli tisztviselő jegyzőkönyvet vesz fel, és azt a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének tervezett helye szerinti anyakönyvvezetőnek továbbítja.

(4) Ha az anyakönyvvezető a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék bejelentésére irányuló eljárásban megállapítja, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének törvényes feltételei fennállnak, a határozat meghozatalát mellőzi.

A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyszíne

32. § (1) A települési önkormányzat térítésmentesen biztosítja a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére alkalmas hivatali helyiséget.

(2) *  A bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidőn kívüli létesítésének engedélyezéséről a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék bejelentésének helye szerinti jegyző a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül dönt.

(3) *  A jegyző a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen kívüli létesítését akkor engedélyezheti, ha a felek nyilatkoznak arról, hogy

a) a tanúk és - ha szükséges - a tolmács jelenlétét biztosítják,

b) gondoskodnak az anyakönyvvezető helyszínre és a hivatali helyiségbe való utazásáról, és

c) a hivatali helyiségen kívüli helyszínen történő lebonyolítást lehetetlenné tevő körülmények bekövetkezte esetére a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére alkalmas helyiséget jelölnek meg.

(4) Az anyakönyvvezető kizárólag akkor működik közre a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen kívüli létesítésénél, ha a jegyző a (2) bekezdésben foglalt engedélyt megadta, és a felek a (3) bekezdésben foglalt feltételeket teljesítik.

(5) *  Ha a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidőn kívüli létesítését a jegyző nem engedélyezi, e határozata ellen benyújtott fellebbezés elbírálásának határideje nyolc nap.

33. § (1) *  Ha a települési önkormányzat a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen kívüli, továbbá a munkaidőn kívül történő létesítése esetén a többletszolgáltatás ellentételezéseként díjat kíván megállapítani, a szolgáltatásért a települési önkormányzat rendeletében meghatározott mértékű díjat kell fizetni.

(1a) *  Az anyakönyvvezető kizárólag akkor működik közre az (1) bekezdés szerinti eljárásban, ha a többletszolgáltatás ellentételezéseként megállapított díjat megfizették.

(2) *  A hivatali munkaidőn kívül történő bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésében közreműködő anyakönyvvezetőt választása szerint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott szabadidő helyett az önkormányzat rendeletében meghatározott mértékű díjazás illeti meg.

A bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozásának megtagadása

34. § (1) A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének akadályát bárki bejelentheti.

(2) Az anyakönyvvezető a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél történő közreműködést megtagadja, ha

a) a közreműködésre nem illetékes,

b) az eljárásból ki van zárva,

c) a létesítésnek jogi akadálya van,

d) a felek a létesítés törvényes feltételeit nem igazolták,

e) a felek a létesítéshez a jogszabályban előírt felmentést, illetve engedélyt nem mutatták be, vagy

f) *  a bíróság valamelyik felet cselekvőképességét teljesen korlátozó gondnokság alá helyezte vagy a fél a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor cselekvőképtelen állapotban van.

(3) Az anyakönyvvezető a felek valamelyikének közeli halállal fenyegető egészségi állapota esetén sem adhat felmentést a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének jogi akadálya alól.

(4) *  A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye szerint illetékes jegyző a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül dönt a bejegyzett élettársi kapcsolat akadályai alóli a Polgári Törvénykönyv családjogi rendelkezései szerint adható felmentésről.

Nem magyar állampolgár bejegyzett élettársi kapcsolatának létesítése

35. § (1) A nem magyar állampolgár részére az Nmjt. 38. § (1) bekezdése szerinti igazolás alól adott felmentés a kiállításának napjától számított hat hónapig érvényes.

(2) A felmentés megadása iránti kérelmet az együttesen személyesen megjelenő felek a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozására jogosult anyakönyvvezetőnél nyújthatják be.

(3) Azonos nem magyar állampolgárságú felek az állampolgárságuk szerint illetékes, Magyarországra akkreditált külképviseleti hatóságnál is létesíthetnek bejegyzett élettársi kapcsolatot, feltéve, hogy nemzetközi szerződés vagy viszonosság és a külföldi állam joga ezt lehetővé teszi.

36-38. § * 

A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése

39. § (1) Az anyakönyvvezető a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének időpontját a felekkel folytatott egyeztetést követően tűzi ki.

(2) Nem létesíthető bejegyzett élettársi kapcsolat munkaszüneti napon.

(3) *  Ha a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozását megelőző eljárásról készített jegyzőkönyv felvétele óta egy év eltelt, a bejegyzett élettársi kapcsolat nem jött létre és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék továbbra is fennáll, az eljárást meg kell ismételni. Ha a bejegyzett élettársi kapcsolat a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentéséről szóló jegyzőkönyv felvételétől számított egy éven belül nem jött létre, és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőző eljárást nem ismételték meg, a jegyzőkönyvet és az eljárás során rögzített egyéb adatokat haladéktalanul törölni kell.

40. § (1) A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor az anyakönyvvezető és két tanú előtt a felek a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló nyilatkozatot tesznek.

(2) Az anyakönyvvezető előbb az egyik, majd a másik félnek külön-külön név szerint felteszi a kérdést: kijelenti-e, hogy a jelen lévő másik féllel bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít?

(3) *  Ha a feltett kérdésre mindkét fél igennel válaszolt, az anyakönyvvezető kijelenti, hogy a felek a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény értelmében bejegyzett élettársak.

41. § (1) A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor a fél az anyanyelvét is használhatja.

(2) *  Ha a fél vagy a tanú a magyar nyelvet nem beszéli, és az anyakönyvvezető a fél vagy a tanú által beszélt idegen nyelvet nem érti, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsról a felek gondoskodnak.

(3) *  A felek kérésére a bejegyzett élettársi kapcsolat valamely nemzetiség nyelvén is létesíthető, ha az adott nyelvet mindkét fél és tanú érti és beszéli. Ha a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor közreműködő anyakönyvvezető nem érti és nem beszéli az adott nemzetiség nyelvét, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsról a felek gondoskodnak.

42. § *  (1) *  A felek, a tanúk és az anyakönyvvezető, továbbá - ha a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél közreműködik - a tolmács a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséről szóló lapot aláírják. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséről szóló lap anyakönyvi alapirat. Amennyiben a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére a polgármester előtt került sor, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséről szóló lapot a polgármester és az anyakönyvvezető is aláírja.

(2) Ha valamelyik fél a 40. § (2) bekezdése szerinti kérdésre nem igennel válaszol, a nyilatkozatot feltételhez vagy időhöz köti, a bejegyzett élettársi kapcsolat nem jön létre. E tényt az anyakönyvvezető a jelenlévők előtt kijelenti.

(3) Ha a bejegyzett élettársi kapcsolat a (2) bekezdés szerint nem jön létre, a jegyzőkönyvet és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőző eljárás során rögzített egyéb adatokat az anyakönyvvezető haladéktalanul törli.

(4) Ha valamelyik fél, a tanú vagy a tolmács a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséről szóló lap aláírását megtagadja, de a bejegyzett élettársi kapcsolat a 40. §-ban foglaltaknak megfelelően létrejött, az anyakönyvvezető a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséről szóló lapra e tényt feljegyzi.

(5) Tanú nagykorú és cselekvőképes személy lehet. A tanúkról a felek gondoskodnak.

IV. FEJEZET

NÉVVISELÉS, NÉVVÁLTOZTATÁS

Névviselés

43. § *  (1) Hatósági eljárásban, igazolásban, igazolványban, nyilvántartásban a magyar állampolgár az anyakönyv szerint őt megillető születési vagy házassági nevet viseli.

(2) Az anyakönyvbe azt a születési és házassági nevet kell bejegyezni, amely az érintett személyt a bejegyzés alapjául szolgáló esemény időpontjában megillette.

A születési név

44. § (1) *  A születési név az a név, amely az érintettet az anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti. A magyar állampolgár születési neve családi és utónévből áll.

(2) *  A születési családi név egy- vagy kéttagú. Az a személy, akinek kéttagú családi nevét 1953. január 1-jét megelőzően kötőjel nélkül anyakönyvezték, kérheti, hogy a családi nevét a továbbiakban kötőjellel összekapcsolva viselje. Az a személy, akinek két- vagy többtagú családi nevét kötőjellel összekapcsolva anyakönyvezték, kérheti a családi név tagjait összekötő kötőjel törlését. A nyilatkozatnak megfelelően az anyakönyvi adatváltozásokat át kell vezetni.

(2a) *  Az a személy, akinek korábbi személyes joga alapján kettős családi nevét a magyar anyakönyvi szabályoktól eltérő írásmóddal anyakönyvezték, a magyar állampolgárság megszerzése után kérheti, hogy kettős családi nevét a magyar anyakönyvi szabályoknak megfelelő írásmóddal jegyezzék be az anyakönyvbe.

(3) Anyakönyvezni a szülők által meghatározott sorrendben legfeljebb két, a gyermek nemének megfelelő utónevet lehet a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) által összeállított utónévjegyzékből. Az utónévjegyzéket az MTA a honlapján teszi közzé.

(4) *  Ha a szülők által választott utónév nem szerepel az utónévjegyzékben, az MTA a központi anyakönyvi szerv megkeresésére harminc napon belül nyilatkozik a kért utónév anyakönyvezhetőségéről. Ha az MTA nyilatkozata szerint az utónév anyakönyvezhető, azt az utónévjegyzékbe haladéktalanul felveszi.

(5) *  Az ugyanattól az anyától származó, ugyanazon a napon született gyermekek nem viselhetnek megegyező utónevet.

(6) *  Élve született, de a születés anyakönyvezése előtt meghalt gyermek utóneve helyett - ha a szülők a gyermek utónevéről nem nyilatkoztak - az erre történő utalást jegyzi be az anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság.

(7) *  Ha valamelyik szülő nem magyar állampolgár, az anyakönyvvezető a szülők kérelmére a gyermek utónevét az anyakönyvbe az érintett nem magyar állampolgárra irányadó szabályok szerint is bejegyezheti. Azt a tényt, hogy az adott utónév az adott országban anyakönyvezhető, igazolni kell, kivéve ha az anyakönyvvezetőnek hivatalos tudomása van arról, hogy az adott külföldi országban bármilyen utónév anyakönyvezhető.

(8) *  A anyakönyvben és az ennek alapján kiadott okiratokban a családi név az utónevet megelőzi.

(9) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározottak nem alkalmazhatók, ha az érintett kérelmére az Nmjt. 10. §-a alapján a születés anyakönyvezése során más állam jogát kell alkalmazni.

44/A. § *  (1) Ha az érintett szülők együttes kérelmére az Nmjt. 10. §-a alapján a születés anyakönyvezése során más állam jogát kell alkalmazni, a szülők a születés bejelentésekor kérhetik a 44. § (1)−(3) bekezdésében foglaltaktól való eltérést. Az eltérésre akkor van lehetőség, ha a szülők igazolják a gyermek külföldi állampolgárságát, valamint azt a tényt, hogy az általuk megjelölt családi, illetve utónév e külföldi jognak megfelel.

(2) Amennyiben a szülők ez irányú kérelmüket a születés bejelentésekor elmulasztották vagy az igazolásokat a bejelentéstől számított 30 napon belül nem csatolták, a születés anyakönyvezésekor a magyar jog szabályait kell alkalmazni.

(3) Az anyakönyvezést követően a családi, illetve utónév tekintetében adatmódosítás kérelmezésére 60 napon belül van lehetőség, az (1) bekezdésben foglalt igazolások egyidejű benyújtásával.

45. § *  (1) *  A magyar állampolgár anyakönyvi kivonatán - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - két utónevet lehet feltüntetni. Annak a magyar állampolgárnak, akinek a születési anyakönyvi bejegyzése kettőnél több utónevet tartalmaz, a születési anyakönyvi kivonat kiállítása iránti kérelemben írásban nyilatkoznia kell, hogy melyik két utónevét kívánja viselni. A nyilatkozattal az anyakönyvi bejegyzésben szereplő utónevek sorrendje nem módosítható. A nyilatkozat alapján a születési anyakönyvben a viselni nem kívánt utónév vonatkozásában az adatváltozást át kell vezetni. Ha az érintett személy a nyilatkozatot nem teszi meg, az anyakönyvi kivonaton az anyakönyvben szereplő utónevei közül az első kettőt kell feltüntetni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a magyar állampolgár nevének viselésére a más állampolgársága szerinti jog alapján jogosult.

(3) *  Elhalt magyar állampolgár esetén, ha a születési anyakönyvi bejegyzése kettőnél több utónevet tartalmaz, az elhalt személy 1953. január 1-je után kötött házassága anyakönyvi bejegyzését, ennek hiányában a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványban szereplő utóneveket kell a viselt utónevek tekintetében alapul venni. Amennyiben az elhalt személy személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa kizárólag egy utónevet tartalmaz, a haláleset anyakönyvezésekor az elhalt személy születési anyakönyvi bejegyzésben szereplő első két utónevet kell anyakönyvezni.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a születési - és 1953. január 1. előtti házassági bejegyzés esetében a házassági - anyakönyvben az elhalt utónevének bejegyzését a halálesetet nyilvántartó anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság értesítése alapján kell elvégezni.

46. § *  (1) A nemzetiséghez tartozó személy

a) kérheti a gyermek családi nevének a nemzetiségi nyelv szabályainak megfelelő anyakönyvezését, és gyermekének az adott nemzetiségnek megfelelő utónevet adhat,

b) kérheti az anyakönyvezett utóneve helyett az annak megfelelő nemzetiségi utónév bejegyzését,

c) kérheti az anyakönyvezett családi neve helyett az adott nemzetiségi nyelv szabályai szerint képzett családi név bejegyzését, és

d) kérheti, hogy a családi és utónevét, illetve a gyermek családi és utónevét az adott nemzetiségi nyelven, vagy az adott nemzetiségi nyelven is bejegyezzék.

(2) A nemzetiségi utónév bejegyzésére irányuló kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a választott nevet mely nemzetiség használja.

(3) A választható nemzetiségi utóneveket az érintett országos nemzetiségi önkormányzatok által összeállított nemzetiségi utónévjegyzék tartalmazza.

(4) *  Nemzetiségi családi név, valamint a nemzetiségi utónévjegyzékben nem szereplő nemzetiségi utónév anyakönyvezhetőségéről az érintett országos nemzetiségi önkormányzat állásfoglalása az irányadó. Az érintett országos nemzetiségi önkormányzat állásfoglalását a megkereséstől számított 30 napon belül adja meg. Azt az utónevet, amelynek bejegyzését az érintett országos nemzetiségi önkormányzat jóváhagyta, a nemzetiségi utónévjegyzékbe fel kell venni.

A házassági név

47. § (1) *  A házassági név az a név, amely az érintettet az anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti. A házassági név a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szabályai szerint képezhető.

(2) *  A házassági név családi nevekből képzett része egy- vagy kéttagú lehet. A kéttagú házassági név családi nevekből képzett tagjait kötőjel köti össze.

(3) Ha az egyik vagy mindkét házastárs születési családi neve vagy az előző házassági nevének a családi nevekből képzett része kéttagú, a házastársaknak nyilatkozniuk kell arról, hogy melyik két családi nevet kívánják összekapcsolt házassági névként viselni.

(4) Ha a házasulók legkésőbb a házasság megkötéséig nem nyilatkoznak a házasságkötés után viselni kívánt házassági nevükről, házassági névként a házasságkötést megelőzően viselt nevüket kell bejegyezni.

(5) *  Ha a feleség a házasságkötést megelőzően olyan házassági nevet viselt, amelyet az újabb házasságkötést követően nem viselhet tovább és a házasság megkötéséig nem nyilatkozott a házasságkötés után viselni kívánt házassági nevéről, házassági névként a születési nevét kell bejegyezni.

(6) *  Ha a bíróság a volt feleséget a házasságra utaló toldást tartalmazó házassági név viselésétől jogerős ítéletében eltiltotta, és a volt feleség nem nyilatkozott a viselni kívánt házassági névről, házassági névként a születési nevét kell bejegyezni.

48. § (1) *  A házassági névviselési forma az érintett kérelmére módosítható.

(2) *  A házassági névviselési forma módosítása iránti kérelmet bármely anyakönyvvezetőnél vagy bármely hivatásos konzuli tisztviselőnél személyesen lehet előterjeszteni. A hivatásos konzuli tisztviselő köteles továbbítani a kérelmet az illetékes anyakönyvvezetőnek vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságnak. Ha a házassági névviselési forma módosítása iránti kérelem elbírálása a hazai anyakönyvezést végző hatóság hatáskörébe tartozik, az anyakönyvvezető a kérelmet haladéktalanul megküldi a hazai anyakönyvezést végző hatóságnak.

(3) *  Ha a kérelmező a házassági névviselési forma módosításával érintett házasságát külföldön kötötte, a kérelem elbírálásának feltétele a házasság hazai anyakönyvezése.

(4) * 

(5) *  Ha a bíróság a volt feleséget eltiltotta a házasságra utaló toldást tartalmazó házassági név viselésétől, a bíróság értesíti a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot. Az értesítés tartalmazza

a) a volt házastársak természetes személyazonosító adatait,

b) a házasságkötés helyét és időpontját, valamint

c) a házasságra utaló toldást tartalmazó házassági név viselésétől eltiltás tényét.

A névváltoztatás

49. § *  (1) *  Magyar állampolgár születési családi és utónevének megváltoztatását - kérelmére - a központi anyakönyvi szerv engedélyezheti.

(2) A szülő családi nevének megváltoztatása a szülők erre irányuló kérelmére kiterjed a szülő családi nevét viselő cselekvőképtelen kiskorú gyermek családi nevére is. A szülő családi nevének megváltoztatása a szülők erre irányuló kérelme és a korlátozottan cselekvőképes kiskorú hozzájárulása esetén terjed ki a korlátozottan cselekvőképes kiskorúra.

(2a) *  Amennyiben nem a névváltoztatást kérő szülő a gyermek törvényes képviselője, a névváltoztatáshoz a törvényes képviselő hozzájárulása is szükséges.

(2b) *  Kiskorú nevében a törvényes képviselője nyújthat be névváltoztatási kérelmet. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú kérelmezőnek a névváltoztatáshoz hozzá kell járulnia.

(3) *  Ha a kérelmező nevét a házastársa házassági névként viseli, a névváltoztatás hatálya rá is kiterjed.

(4) Az (5) bekezdésben foglalt esetet kivéve nem lehet engedélyezni

a) a magyar hagyományoktól eltérő hangzású, magyartalanul képzett nevet,

b) történelmi nevet,

c) régies írásmóddal írott családi nevet,

d) az előző névváltoztatás hatálybalépésétől számított 5 éven belül újabb névváltoztatást és

e) személyhez fűződő jogot sértő családi nevet.

(5) Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén engedélyezhető

a) a (4) bekezdés a)-c) pontja alá tartozó név és

b) az előző névváltoztatás hatálybalépésétől számított 5 éven belül újabb névváltoztatás.

(6) Ha a névváltoztatással érintett anyakönyvi esemény külföldön történt, a névváltoztatás engedélyezésének feltétele a hazai anyakönyvezés.

50. § *  (1) A név megváltoztatása iránti kérelmet személyesen kell benyújtani bármely anyakönyvvezetőnél. A külföldön élő magyar állampolgár a kérelmét bármely hivatásos konzuli tisztviselőnél is előterjesztheti.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelmező

aa) születési családi és utónevét,

ab) házassági nevét,

ac) születési helyét,

ad) anyja születési családi és utónevét,

ae) személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét,

af) családi állapotát,

ag) házasságkötésének, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helyét és idejét,

ah) lakóhelyét, annak hiányában tartózkodási helyét, valamint ha ilyennel rendelkezik, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti értesítési címét vagy azt a címet, amelyen a hatósággal kapcsolatot kíván tartani,

ai) személyazonosságát és magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát, számát és érvényességi idejét,

aj) *  nemét,

ak) *  állampolgárságát,

b) - ha a kérelmező családi állapota férjes vagy nős - a névváltoztatással érintett házastársa

ba) születési családi és utónevét,

bb) házassági nevét,

bc) születési helyét,

bd) anyja születési családi és utónevét,

be) személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét,

c) a kérelmező kiskorú gyermeke vagy gyermekei

ca) születési családi és utónevét,

cb) születési helyét,

cc) anyja születési családi és utónevét,

cd) személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét,

ce) a korlátozottan cselekvőképes kiskorú hozzájáruló nyilatkozatát,

d) a kérelem indokolását,

e) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a választott családi név nem sért személyhez fűződő jogot,

f) *  a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy saját, házastársa, bejegyzett élettársa, kiskorú gyermeke - születési vagy házassági - nevének megváltoztatását az anyakönyvi eljárásról szóló jogszabályokban meghatározott eljárásban korábban engedélyezték-e,

g) *  nyilatkozatot arról, hogy a kérelmezett név a Ptk. névviselésre irányadó rendelkezéseit nem sérti.

(3) A születési név megváltoztatására irányuló kérelemben meg kell jelölni azt a családi, illetve utónevet, amelyet a kérelmező új névként kíván viselni.

51. § (1) *  A névváltoztatásról a központi anyakönyvi szerv okiratot állít ki. A névváltoztatási iratok nem selejtezhetők, őrzésükről és nyilvántartásukról a központi anyakönyvi szerv gondoskodik.

(2) *  A névváltoztatást engedélyező határozat a meghozatalát követő tizenhatodik napon válik jogerőssé.

(3) *  A névváltoztatást - a (2) bekezdés szerinti időponttal - a központi anyakönyvi szerv jegyzi be az anyakönyvbe.

(4) *  A születési név megváltoztatására irányuló eljárás ügyintézési határideje negyvenöt nap.

(5) *  Ha a kérelem hiányosan érkezik, a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül kell kibocsátani.

(6) *  A névváltoztatási okiratmásolatot a központi anyakönyvi szerv állítja ki.

52. § (1) A volt házastársa nevét viselő személy házassági neve a kérelmére megváltoztatható, ha

a) a házasság megszűnt, és

b) *  személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvánnyal vagy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás alapiratával igazolható, hogy volt házastársa nevét a kért formában használta.

(2) *  Amennyiben a magyar állampolgár neve külföldön történt házasságkötés következtében a magyar névviselési szabályoktól eltérően megváltozik, a hazai anyakönyvezésekor a név bejegyzése során úgy kell eljárni, mintha a névváltoztatást a központi anyakönyvi szerv engedélyezte volna.

(3) Az (1) bekezdés szerinti névváltoztatásra a 49. § (2)-(4) bekezdése, valamint az 50. § (2) bekezdés b), c) és f) pontja kivételével a 49-51. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

Megkülönböztető betűjel és egyéb jelzés

53. § (1) Az egy családhoz tartozók vagy azonos családnevűek megkülönböztetésére szolgáló betűjelet a családi név részének kell tekinteni, az nem minősül külön tagnak.

(2) A betűjelet a családi nevet megelőzően vagy azt követően nagybetűvel kell írni, és a betűjel után pontot kell tenni.

54. § * 

55. § (1) *  Az anyakönyvbe korábban bejegyzett betűjel, a családi név részét nem képező ragadványnév és egyéb jelzés - az 53. §-ban foglaltak kivételével - nem viselhető, és azt az anyakönyvi kivonat kiállításánál, valamint az anyakönyvi kivonat adattartalmát képező adatokra vonatkozó adattovábbítás során figyelmen kívül kell hagyni.

(1a) *  A doktori cím és más tudományos fokozat, valamint az egyes címek és rangok megszüntetéséről szóló 1947. évi IV. törvény szabályaival ellentétes adatok bejegyzését meg kell tagadni.

(2) A születési anyakönyvbe 1953. január 1-je előtt bejegyzett megkülönböztető betűjelet az érintett akkor jogosult és köteles viselni, ha az erre irányuló nyilatkozatát az anyakönyv tartalmazza.

(3) *  Az 1953. január 1-je előtt született személy családi nevét viselő egyenesági leszármazó a felmenő születési anyakönyvi bejegyzése által tartalmazott megkülönböztető betűjeles névalakot akkor jogosult és köteles viselni, ha erre irányuló szándékát az anyakönyvvezetőnek bejelenti.

(4) *  A megkülönböztető betűjel megerősítésére vonatkozó nyilatkozatban csak annak a betűjeles névalaknak a viselése erősíthető meg, amelyet a kérelmező vagy a kérelmező 1953. január 1-je előtt született felmenőjének a születési bejegyzése tartalmaz.

55/A. § *  (1) A családi név korrekciója iránti kérelmet bármely anyakönyvvezetőnél vagy bármely hivatásos konzuli tisztviselőnél személyesen lehet előterjeszteni. A hivatásos konzuli tisztviselő az első diplomáciai futárral köteles megküldeni a kérelmet a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőnek vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságnak.

(2) Ha a korrekcióval érintett anyakönyvi esemény külföldön történt, az eljárás feltétele a hazai anyakönyvezés.

(3) *  Az eljárás lefolytatásához a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy a saját vagy felmenőjének születési anyakönyvi bejegyzése a betűjeles névalakot tartalmazta. Ha a kérelmező nem rendelkezik a szükséges anyakönyvi okirattal, annak beszerzéséről - az ahhoz szükséges adatok közlése esetén - az anyakönyvvezető gondoskodik.

(4) A szülő családi nevének korrekciója a szülők erre irányuló kérelmére kiterjed a szülő családi nevét viselő cselekvőképtelen kiskorú gyermek családi nevére is. A szülő családi nevének korrekciója a szülők erre irányuló kérelmére és korlátozottan cselekvőképes kiskorú hozzájárulása esetén terjed ki a szülő családi nevét viselő korlátozottan cselekvőképes kiskorú gyermek családi nevére is.

(5) Ha a családi név korrekciójával érintett házastárs nevét a másik házastárs valamilyen formában viseli, a módosítás rá is kiterjed.

V. FEJEZET

AZ ANYAKÖNYVEK VEZETÉSE

Az elektronikus és a papír alapú anyakönyv * 

56. § *  Az elektronikus anyakönyvi bejegyzés hiányában a papír alapú anyakönyvi bejegyzést kell hitelesnek tekinteni.

57. § *  (1) *  Az e törvény hatálybalépését követően bekövetkezett vagy az e törvény hatálybalépésekor az anyakönyvbe még be nem jegyzett anyakönyvi eseményekre vonatkozó bejegyzéseket az elektronikus anyakönyvbe kell teljesíteni.

(2) Az e törvény hatálybalépését megelőzően teljesített bejegyzéshez - a 60. § (1)-(3) bekezdésében foglalt kivétellel - a törvény hatálybalépését követően az első bejegyzés teljesítésekor a papír alapú anyakönyvnek az adott bejegyzésre vonatkozó adatait be kell jegyezni az elektronikus anyakönyvbe.

(3) *  A (2) bekezdésben foglalt bejegyzés teljesítését követően a nyilvántartó anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság a papír alapú anyakönyvi bejegyzést e tény feltüntetésével lezárja.

(4) *  Ha a (2) bekezdés szerinti bejegyzés házassági, bejegyzett élettársi vagy halotti anyakönyvi bejegyzést érint, a (2) bekezdés szerinti bejegyzést teljesítő anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság értesíti a házastársak, bejegyzett élettársak, valamint az elhalt és a túlélő házastársa vagy bejegyzett élettársa születését nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot a születési bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzése érdekében. A megkeresett anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság a papír alapú anyakönyvi bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéséről az értesítéstől számított százhúsz napon belül gondoskodik, és erről értesíti a megkeresőt.

57/A. § *  (1) Ha a születés anyakönyvezésekor a szülők születési és házassági anyakönyvi bejegyzésének adatai nem szerepelnek az elektronikus anyakönyvben, a születést bejegyző anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság megkeresi a szülők születését és házasságkötését nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot a születési és házassági bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzése érdekében.

(2) *  A megkeresett anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság a papír alapú anyakönyv megkereséssel érintett anyakönyvi bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéséről az értesítéstől számított százhúsz napon belül gondoskodik, és erről értesíti a megkeresőt.

58. § *  (1) A házasságkötési szándék, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék bejelentése esetén a szándékukat bejelentő felek születési anyakönyvi bejegyzésének adatait, ha azok az elektronikus anyakönyvben még nem szerepelnek, a (3) bekezdésben foglalt kivétellel legkésőbb a házasságkötés, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének időpontjáig az elektronikus anyakönyvbe be kell jegyezni.

(2) A házasságkötési szándék, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék bejelentéséről a jegyzőkönyvet felvevő anyakönyvvezető az érintett személyek születési anyakönyvi bejegyzésének az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzése érdekében megkeresi a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot. A születést nyilvántartó anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság a papír alapú anyakönyv születési anyakönyvi bejegyzése adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéséről értesíti a megkeresőt.

(3) *  Közeli halállal fenyegető állapot esetén a házasságkötést, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolatot bejegyző anyakönyvvezető a felek születési anyakönyvi bejegyzésben szereplő adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzése érdekében megkeresi a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot. A születést nyilvántartó anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság a papír alapú anyakönyv születési anyakönyvi bejegyzése adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéséről az értesítéstől számított tizenöt napon belül gondoskodik, és erről értesíti a megkeresőt.

(4) *  A házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének hazai anyakönyvezése esetén a felek születési anyakönyvi bejegyzésének adatait, ha azok az elektronikus anyakönyvben még nem szerepelnek, az elektronikus anyakönyvbe be kell jegyezni. A hazai anyakönyvezést végző hatóság a bejegyzés érdekében megkeresi a felek születését nyilvántartó anyakönyvvezetőt, aki a megkeresés kézhezvételétől számított százhúsz napon belül gondoskodik a születési anyakönyvi bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéséről, és erről értesíti a megkeresőt. Ha a felek születését a hazai anyakönyvezést végző hatóság anyakönyvezte, a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat hazai anyakönyvezésére irányuló eljárás megindulásától számított százhúsz napon belül jegyzi be a születési anyakönyvi bejegyzés adatait az elektronikus anyakönyvbe.

58/A. § *  (1) A haláleset bejegyzése esetén a halálesetet bejegyző anyakönyvvezető vagy hazai anyakönyvezést végző hatóság az elhalt születési anyakönyvi bejegyzésben szereplő adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzése érdekében megkeresi a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot. A születést nyilvántartó anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság a papír alapú anyakönyv születési anyakönyvi bejegyzése adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéséről az értesítéstől számított százhúsz napon belül gondoskodik, és erről értesíti a megkeresőt.

(2) Ha az elhaltnak halálakor házassága vagy bejegyzett élettársi kapcsolata állt fenn, a halálesetet bejegyző anyakönyvvezető vagy hazai anyakönyvezést végző hatóság az elhalt házassági vagy bejegyzett élettársi anyakönyvi bejegyzésben szereplő adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzése érdekében megkeresi a házasságot vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot. A házasságot vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot nyilvántartó anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság a papír alapú anyakönyv házassági vagy bejegyzett élettársi anyakönyvi bejegyzése adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéséről az értesítéstől számított százhúsz napon belül gondoskodik, és erről értesíti a megkeresőt.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a házasságot vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot nyilvántartó anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság az elhalt házastársa vagy bejegyzett élettársa születési anyakönyvi bejegyzésében szereplő adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzése érdekében megkeresi a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot. A születést nyilvántartó anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság a papír alapú anyakönyv születési anyakönyvi bejegyzése adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéséről az értesítéstől számított százhúsz napon belül gondoskodik, és erről értesíti a megkeresőt.

59. § *  (1) A papír alapú anyakönyv adatait azon bejegyzés esetében is be kell jegyezni az elektronikus anyakönyvbe, amelyről az anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság - a papír alapú anyakönyvbe történő betekintés engedélyezését ide nem értve - adattovábbítást végez, családi név korrekciójára irányuló eljárást folytat le vagy a hivatásos konzuli tisztviselő anyakönyvi okiratot állít ki.

(2) Az adattovábbítást teljesítő vagy családi név korrekciójára irányuló eljárást lefolytató anyakönyvvezető, hazai anyakönyvezést végző hatóság vagy az anyakönyvi okiratot kiállító hivatásos konzuli tisztviselő az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzés érdekében megkeresi az adattovábbítással, családi név korrekciójával érintett bejegyzést a papír alapú anyakönyvben nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot. A papír alapú anyakönyvet kezelő anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság 5 napon belül gondoskodik az adatoknak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéséről és erről értesíti a megkeresőt.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti, családi név korrekciójára irányuló eljárás házassági, bejegyzett élettársi vagy halotti anyakönyvi bejegyzést érint, az érintett bejegyzést a papír alapú anyakönyvben nyilvántartó anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság értesíti a házastársak, bejegyzett élettársak, valamint az elhalt és a túlélő házastársa vagy bejegyzett élettársa születését nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot a születési bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzése érdekében. A megkeresett anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság a papír alapú anyakönyvi bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéséről az értesítéstől számított 120 napon belül gondoskodik, és erről értesíti a megkeresőt.

59/A. § *  (1) *  Ha a névváltoztatási kérelmet benyújtó személy születésére, fennálló házasságára vagy bejegyzett élettársi kapcsolatára, valamint kiskorú gyermekének születésére (a továbbiakban együtt: névváltoztatással érintett esemény) vonatkozó papír alapú anyakönyvi bejegyzés az elektronikus anyakönyvben nem szerepel, a névváltoztatási kérelem benyújtásának helye szerinti anyakönyvvezető vagy - ha a névváltoztatási kérelmet a hivatásos konzuli tisztviselőnél nyújtották be - a központi anyakönyvi szerv megkeresi a névváltoztatással érintett eseményt nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot a névváltoztatással érintett eseménynek az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzése érdekében. A megkeresett anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság a papír alapú anyakönyvi bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéséről az értesítéstől számított 8 napon belül gondoskodik, és erről értesíti a megkereső szervet, ha a megkereső szerv az anyakönyvvezető volt, akkor a központi anyakönyvi szervet is.

(2) * 

(2a) *  Ha a bejegyzett élettárs a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőzően házassági névként volt férje nevét vagy családi nevét viselte a házasságra utaló toldással, és házassági nevét nem módosította másik házassági névviselési formára, ezért a születési családi nevének viselésére jogosult, és a házassági névviselési forma módosításával érintett házasságra vonatkozó anyakönyvi bejegyzés az elektronikus anyakönyvben nem szerepel, az az anyakönyvvezető, akinél a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándékot bejelentették, megkeresi a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot. A megkeresett anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság a papír alapú anyakönyv házassági anyakönyvi bejegyzése adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéséről a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének időpontjáig gondoskodik, és erről értesíti a megkeresőt. Közeli hallállal fenyegető állapot esetén a megkeresett anyakönyvvezető az 58. § (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül teljesíti a bejegyzést.

(3) *  Ha a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatban megjelölt anya és apa születési anyakönyvi bejegyzésének adatai az elektronikus anyakönyvben nem szerepelnek, a nyilatkozatot az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásába bejegyző anyakönyvvezető értesíti az anya és apa születését nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot az anyakönyvi bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe rögzítése érdekében. Az anya és apa születését nyilvántartó anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság a bejegyzés adatait az értesítéstől számított százhúsz napon belül bejegyzi az elektronikus anyakönyvbe, és erről értesíti a megkeresőt.

60. § *  (1) Az elektronikus anyakönyvbe az e törvény hatálybalépése előtt megnyitott papír alapú anyakönyv adatai közül azokat az adatokat lehet bejegyezni, amelyek e törvény szerint az elektronikus anyakönyv adattartalmát képezik.

(2) * 

(3) *  Az e törvény hatálybalépése előtt tett anyakönyvi bejegyzés adatait nem kell bejegyezni az elektronikus anyakönyvbe, ha arra kizárólag a tévesen megkezdett vagy azon bejegyzés bejegyzés törlése miatt kerülne sor, amelyet nem az eljárásra jogosult személy teljesített.

(4) Ha az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéskor a papír alapú anyakönyv nem tartalmazza a személyi azonosítót, azt a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján kell bejegyezni az anyakönyvbe.

Bejelentés

61. § (1) *  A születést és a halálesetet anyakönyvezés céljából - legkésőbb az azt követő első munkanapon - az illetékes anyakönyvvezetőnél be kell jelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg a bejelentő közli és igazolja - az anyakönyvvezető által beszerzendő okiratok kivételével - mindazokat az adatokat, amelyek az anyakönyvezéshez szükségesek. A bejelentésről az 1. melléklet szerinti adattartalommal jegyzőkönyvet kell felvenni.

(2) *  A születés tényét és időpontját szülész-nőgyógyász szakorvos, a haláleset tényét és időpontját orvos által kiállított bizonyítvány igazolja. A születés tényét tervezett intézeten kívüli szülés esetén az intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős személy igazolja.

(3) Az intézetben történt születést és halálesetet az intézet vezetője jelenti be.

(4) *  Az intézeten kívüli születést a szülő, tervezett intézeten kívüli szülés esetén az intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős személy jelenti be.

(5) Ha az anya a személyazonosságát sem a születéskor, sem annak bejelentését követő 30 napon belül nem igazolja, és a gyermeket a kórházban felügyelet nélkül hagyja, a gyermeket ismeretlen szülőktől származó talált gyermeknek kell tekinteni.

(6) *  Az intézeten kívüli halálesetet az elhalttal együtt élő vagy az elhalt hozzátartozója, illetve az jelenti be, aki a halálesetről tudomást szerzett.

(7) *  Bejelentés hiányában is be kell jegyezni az anyakönyvbe a Magyarországon történt születést és halálesetet, ha bejelentésre kötelezett nincs, vagy a kötelezett a bejelentést elmulasztotta. Ilyen esetben az anyakönyvvezető gondoskodik a szükséges adatok beszerzéséről.

(8) *  Ha az intézeten kívüli születésnél az intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős személy nem működött közre, a születés szülész-nőgyógyász szakorvos által utólagosan kiállított igazolás alapján anyakönyvezhető. Az igazolásnak tartalmaznia kell az anya személyazonosításra alkalmas adatait, a szülés, a születés tényét és annak vélelmezett idejét, valamint a gyermek nemét.

61/A. § *  (1) Ha a bíróság

a) az apasági vélelem megdöntése iránti perben az anyakönyvbe apaként bejegyzett személy apaságát megdönti,

b) az apaság megállapítása iránti perben az érintett személy apaságát megállapítja, vagy

c) az anyasági perben megállapítja, hogy a gyermek anyja nem a születési anyakönyvbe anyaként bejegyzett személy,

a bíróság értesíti a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés tartalmazza

a) az apa vagy az anya természetes személyazonosító adatait,

b) a gyermek születésének helyét és időpontját, valamint

c) az apaság vélelme megdöntésének, az apaság megállapításának vagy az anyaság negatív megállapításának a tényét.

62. § *  (1) A haláleset bejelentésekor az anyakönyvvezető részére az elhalt magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát, a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványát, továbbá - ha az a bejelentő rendelkezésére áll - az elhalt születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratot át kell adni, valamint a halottvizsgálati bizonyítványt be kell mutatni.

(2) A haláleset bejelentésekor a Magyarországon bevándoroltként, letelepedettként, menekültként vagy oltalmazottként lakóhellyel rendelkező személy személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát, a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványát, továbbá - ha az a bejelentő rendelkezésére áll - a családi állapotát tanúsító okiratát az anyakönyvvezetőnek át kell adni, valamint a halottvizsgálati bizonyítványt be kell mutatni.

(3) Az anyakönyvvezető az elhalt személy átadott személyazonosító igazolványát és a személyi azonosítóját és lakcímét igazoló hatósági igazolványát átlyukasztással - könyv formátumú személyazonosító igazolvány esetén az adatoldalakon elhelyezett érvénytelenségre utaló bélyegzőlenyomattal - érvényteleníti. Az anyakönyvvezető az általa érvénytelenített okmányokat erre irányuló kérelem esetén visszaadja az elhalt személy hozzátartozójának. Hamis vagy meghamisított okmányt visszaadni nem lehet. Az anyakönyvvezető a vissza nem igényelt érvénytelenített okmányokat, valamint a további, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványt soron kívül, de legkésőbb három napon belül továbbítja a haláleset helye szerint illetékes járási hivatalnak.

(4) Bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott jogállással nem rendelkező nem magyar állampolgár halálesetének bejelentésekor az elhalt személyazonosításra alkalmas okmányait, továbbá a halottvizsgálati bizonyítványt az anyakönyvvezetőnek be kell mutatni. Az anyakönyvvezető az elhalt úti okmányában lévő érvényes magyar vízumon, illetve a tartózkodási jogosultságra vonatkozó bejegyzésen az egyedi elektronikus anyakönyvi azonosító feltüntetésével „érvénytelen” bejegyzést tesz, és a külföldi hatóságok által kiállított okmányokat a bejelentőnek visszaadja.

62/A. § *  Az anyakönyvvezető elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban: közvetlen hozzáférés) jogosult

a) a személyazonosság és az állampolgárság ellenőrzése, valamint az elhalt személyek személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványainak, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványának bevonása céljából a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben, valamint a külföldre utazásról szóló törvényben meghatározott adatokat, valamint

b) a személyazonosság ellenőrzése, valamint az elhalt személyek személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványainak bevonása céljából a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvényben meghatározott adatokat

megismerni.

Az anyakönyvezés helye és időpontja * 

63. § *  (1) A települési önkormányzat jegyzője gondoskodik arról, hogy az anyakönyvvezetőnek tárgyalásra alkalmas helyiség álljon rendelkezésére.

(2) Az anyakönyvvezető a születést és a halálesetet a bejelentést követően azonnal, a házasságot és a bejegyzett élettársi kapcsolatot - a (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel - annak létrejöttét követően azonnal anyakönyvezi.

(2a) A házasulók vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni szándékozók kérelmére az anyakönyvvezető a megkötendő házasságot és a létesítendő bejegyzett élettársi kapcsolatot a házasságkötés, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének tervezett időpontját megelőző utolsó munkanapon előzetesen anyakönyvezi. Ha a házasság megkötésére vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére nem került sor, az anyakönyvvezető a bejegyzés adatait a házasságkötés, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének tervezett időpontját követő első munkanapon törli az anyakönyvből. Az anyakönyvvezető a kiállított anyakönyvi kivonatot csak a házasság megkötését vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését követően adhatja ki. A házasság megkötéséig, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséig a bejegyzésből nem teljesíthető adattovábbítás és az adatok közvetlen hozzáféréssel sem ismerhetőek meg.

(3) Az anyakönyvezést a meglévő adatokkal kell teljesíteni, ha az ügyintézési határidő letelt, és az anyakönyvezéshez szükséges minden adat nem áll rendelkezésre.

64. § *  Ha az anyakönyvi bejegyzést nem az eljárásra illetékes anyakönyvvezető teljesítette, az anyakönyvi alapiratokat megküldi az eljárásra illetékes anyakönyvvezetőnek.

Hazai anyakönyvezés

65. § A magyar állampolgár köteles kezdeményezni a külföldön történt házasságkötésének, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének, gyermeke külföldön történt születésének, valamint a magyar állampolgárságú házastársa, bejegyzett élettársa, gyermeke és szülője külföldön történt halálának hazai anyakönyvezését.

66. § (1) *  A magyar állampolgár születését, házasságkötését, valamint - a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény hatálybalépését követően létesített - bejegyzett élettársi kapcsolata létesítését az anyakönyv akkor is tartalmazza, ha a magyar állampolgárságot a születése, házasságkötése, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése után szerezte meg.

(2) Ha a hontalan személy lakóhelye Magyarországon van vagy volt, külföldön történt születését, házasságkötését, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítését, valamint halálesetét a hazai anyakönyvezést végző hatóság anyakönyvezi, ha a bejegyzést olyan személy kéri, akinek a magyarországi anyakönyvezéshez érdeke fűződik.

67. § (1) *  A hazai anyakönyvezés iránti kérelem bármely képviselő-testület hivatalának anyakönyvvezetőjénél vagy bármely konzuli tisztviselőnél előterjeszthető. Ha magyar állampolgár külföldön történt születéséről, házasságkötéséről, bejegyzett élettársi kapcsolata külföldi létesítéséről vagy külföldön történt halálesetéről az anyakönyvvezető vagy - a fogadó állam hatósága által megküldött anyakönyvi kivonat alapján - a konzuli tisztviselő tudomást szerez, a hazai anyakönyvezést hivatalból kezdeményezi. A magyar állampolgár külföldön bekövetkezett halálesetének hazai anyakönyvezése iránti kérelmet a hivatásos konzuli tisztviselőnél postai úton is elő lehet terjeszteni.

(1a) *  Az állampolgárság megszerzésére vagy az állampolgárság igazolására irányuló eljárás kezdeményezésekor az állampolgársági kérelem átvételére jogosult szervnél a hazai anyakönyvezés iránti kérelmet is elő kell terjeszteni.

(1b) *  Magyar állampolgár külföldön történt születésének, házasságkötésének, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének hazai anyakönyvezésére irányuló kérelemhez csatolni kell - ha a kérelmező a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szerepel - a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba vételhez szükséges iratokat. Az anyakönyvvezető vagy a hivatásos konzuli tisztviselő ellenőrzi, hogy a kérelmező a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szerepel-e.

(2) *  A hazai anyakönyvezési eljárás ügyintézési határideje 40 nap. A hazai anyakönyvezési eljárás ügyintézési határideje 8 nap, ha a szükséges okiratok hiánytalanul rendelkezésre állnak, és a 14/A. § alapján az igazságügyért felelős miniszter véleményének kérése nem szükséges, valamint

a) születés anyakönyvezése esetén mindkét szülő magyar állampolgár, a gyermek a házasságukból származik, és a szülők születésének és házasságuknak az anyakönyvezésére korábban sor került,

b) születés anyakönyvezése esetén az anya magyar állampolgár és születésének az anyakönyvezésére korábban sor került, továbbá az apa személye nem ismert,

c) házasságkötés anyakönyvezése esetén a házasuló felek magyar állampolgárok és születésüknek az anyakönyvezésére korábban sor került, vagy

d) külföldön történt haláleset hazai anyakönyvezésére kerül sor.

(3) * 

(4) *  A hazai anyakönyvezés iránti kérelemhez csatolni kell a külföldi anyakönyvi okiratot. Ha a hazai anyakönyvezést végző hatóságnak hivatalos tudomása van arról, hogy az okirat külföldről nem szerezhető be, vagy az anyakönyvezés külföldön nem történt meg, az anyakönyvi esemény tanúsítására alkalmas egyéb okiratot kell csatolni. Kétség esetén az eljáró hatóság a központi anyakönyvi szerv útján a külpolitikáért felelős miniszternek vagy az adott állam Magyarországra akkreditált külképviseletének állásfoglalását kéri arról, hogy az okirat külföldről nem szerezhető be, vagy az anyakönyvezés külföldön nem történt meg.

68. § (1) Magyar állampolgár külföldön született gyermeke születésének hazai anyakönyvezése során a gyermek utóneveként a külföldi okiratban szereplő utónevet kell bejegyezni.

(2) *  A magyar állampolgár a születésének hazai anyakönyvezése során kérheti utónevének a külföldi anyakönyvi okiratban szereplő utónévnek megfelelő magyar utónévre történő átírását.

(3) *  A honosított, visszahonosított személy születésének hazai anyakönyvezése során a külföldi okiratban szereplő valamennyi utónevet be kell jegyezni. Ha az érintett az utónevei közül csak kettőt kíván viselni, kérelmezheti utónevének az anyakönyvben történő módosítását.

VI. FEJEZET * 

AZ ANYAKÖNYVI NYILVÁNTARTÁSOK RENDSZERE * 

69. § *  (1) Az anyakönyvi nyilvántartások rendszerének része

a) az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás és

b) a papír alapú anyakönyvi nyilvántartás.

(2) Az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás része

a) az elektronikus anyakönyv,

b) az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartása,

c) az anyakönyvi és névváltoztatási okiratok nyilvántartása (a továbbiakban: okiratnyilvántartás),

d) a jogosultsági nyilvántartás és

e) a papír alapú anyakönyvek nyilvántartása.

(3) A papír alapú anyakönyvi nyilvántartás részei:

a) a papír alapú anyakönyv és

b) a papír alapú anyakönyvbe tett bejegyzések betűrendes névmutatója.

(4) *  A központi nyilvántartó szerv az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter és az e-közigazgatásért felelős miniszter jóváhagyásával államigazgatási szerv vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezet adatfeldolgozót bízhat meg egyes adatfeldolgozási műveletek, technikai feladatok elvégzésével, kivéve, ha az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter előterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározottak alapján más adatfeldolgozó megbízását engedélyezi.

Elektronikus anyakönyv * 

69/A. § *  Az elektronikus anyakönyv a személyazonosság, az anyakönyvi események bekövetkezésének, az azok alapján létrejövő családi kapcsolatoknak, valamint a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnésének igazolása céljából személyi alapnyilvántartásként határidő nélkül nyilvántartja

a) az érintett személyazonosító adatait és

b) az anyakönyvi eseményekhez kapcsolódó, a 69/C-69/H. §-ban meghatározott adatokat.

69/B. § *  (1) A személyazonosító adatok nyilvántartása tartalmazza

a) az egyedi elektronikus anyakönyvi azonosítót,

b) az érintett

ba) születési családi és utónevét,

bb) születési helyét,

bc) *  születési idejét, ennek hiányában életkorát,

bd) személyi azonosítóját,

be) nemét,

bf) anyjának születési családi és utónevét,

bg) apjának születési családi és utónevét,

bh) *  igazolt nem magyar állampolgárságát, hontalanságát vagy ismeretlen állampolgárságát, magyar állampolgárságának megszerzését vagy megszűnését, valamint a magyar állampolgárság megszűnése után megszerzett külföldi állampolgárságot, ha az érintettnek a megszűnés után Magyarországon anyakönyvi eseménye történik; hazai anyakönyvezés esetén a gyermek magyar állampolgárság megszerzésének idejét, valamint előző állampolgárságát;

bi) házassági nevét,

bj) családi állapotát,

c) annak a házassági névviselési formának a megjelölését, amelynek viselésére az érintett törvény vagy bírósági határozat alapján nem jogosult,

d) a b) pontban foglalt adatok változását,

e) az adatot bejegyző személy nevét és felhasználói azonosítóját,

f) a bejegyzés idejét,

g) a b) pont ba), bf), bg) és bi) alpontjában foglalt adatok esetén - ha azok a magyar ábécében nem szereplő betűt tartalmaznak - azoknak a magyar ábécé betűivel való átírását és

h) a b) pont ba), bf), bg) és bi) alpontjában foglalt adatok esetén a családi és utónevet az adott nemzetiségi nyelven is, ha ezt a 46. § (1) bekezdés d) pontja alapján kérték.

(1a) *  A szülő születési nevének megváltozását a kiskorú gyermek anyakönyvi bejegyzésébe akkor is rögzíteni kell, ha a szülő nem kérte a névváltoztatás hatályának a kiskorú gyermekre történő kiterjesztését, vagy a gyermek nem a névváltoztatással érintett szülő születési családi nevét viseli.

(2) *  A szülő születési családi és utónevének megváltozását vagy a családi név korrekcióját nagykorú személy esetében kizárólag a nagykorú személy kérelmére kell a saját személyazonosító adatainál adatváltozásként átvezetni és megjeleníteni.

(3) *  Nem vezethető át adatváltozásként a szülők neme adatának és ahhoz kapcsolódóan az utónevének megváltozása a gyermek személyazonosító adatainál.

(4) *  A nem megváltozásának anyakönyvbe való bejegyzését meg kell tagadni, ha az érintett személy házassága vagy bejegyzett élettársi kapcsolata fennáll.

69/C. § *  (1) Az elektronikus anyakönyv a születéssel kapcsolatban nyilvántartja

a) a szülők 69/B. § (1) bekezdés b) pont bb) és bd), annak hiányában bc), valamint bh) alpontjában foglalt adatait és az anyának a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bi) alpontjában foglalt adatát, ha a gyermek születését az apa adatai nélkül anyakönyvezik és az anya házassági nevét a Ptk. 4:27. § (1) bekezdés d) pontja vagy (3) bekezdése szerinti formában viseli,

b) a származási helyet,

c) a többes születést,

d) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti nyilatkozat esetén annak tényét és a vér szerinti szülő vagy szülők 69/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában foglalt adatát, vagy - ha a papír alapú anyakönyvbe az örökbefogadás tényét jegyezték be - az örökbefogadás tényét, valamint az örökbefogadó szülő vagy szülők 69/B. § (1) bekezdés b) pont ba) és bi) alpontjában foglalt adatait,

e) ha valamelyik vagy mindkét szülő képzelt, ennek tényét,

f) az a), d) és e) pontban foglalt adatok változását az anya házassági neve változásának kivételével,

g) az adatot bejegyző személy nevét és felhasználói azonosítóját,

h) a bejegyzés idejét, az e törvény hatálybalépését megelőzően teljesített papír alapú anyakönyvi bejegyzés folyószámát, továbbá

i) a keletkezett anyakönyvi alapiratok típusát és azonosítószámát.

(2) A Magyarországon született és a külföldön történt halálesete időpontjában nem magyar állampolgár halálesetét a születési eseménynél adatmódosításként kell anyakönyvezni.

69/D. § *  (1) Az elektronikus anyakönyv a házassággal kapcsolatban nyilvántartja

a) a házasságkötés helyét és idejét,

b) a házastárs 69/B. § (1) bekezdés b), g) és h) pontjában, valamint a 69/F. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatait,

c) a házasságkötésnél közreműködött anyakönyvezető nevét,

d) a házassági tanúk és a tolmács családi és utónevét,

e) a megállapodást a születendő gyermek születési családi nevére,

f) az érvényes házasság magyar jog szerinti kezdő időpontját,

g) *  a házasság megszűnésének, felbontásának vagy érvénytelenné nyilvánításának tényét, időpontját,

h) a b) pontban szereplő adatoknak a házasság fennállása alatt bekövetkezett változását, valamint a házasság megszűnését követően a magyar állampolgárság megszerzését, megszűnését és a házassági névviselési forma módosítását,

i) az e)-g) pontban szereplő adatok változását,

j) az adatot bejegyző személy nevét és felhasználói azonosítóját,

k) *  a bejegyzés idejét, az e törvény hatálybalépését megelőzően teljesített papír alapú anyakönyvi bejegyzés folyószámát és

l) a keletkezett anyakönyvi alapiratok típusát és azonosító számát.

(2) *  Ha a házasságkötés helye szerint illetékes anyakönyvvezető, más hatóság vagy bíróság megállapítja a házasság nem létezését, a házasságkötés helye szerint illetékes anyakönyvvezető törli az (1) bekezdésben foglalt adatokat az elektronikus anyakönyvből, az elektronikus anyakönyvbe a nem létező házasságra vonatkozó adatok törlésére utaló bejegyzést tesz az (1) bekezdés j)-l) pontja szerinti adatokkal, valamint gondoskodik a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bi) és bj) alpontjában, valamint g) és h) pontjában foglalt adatok megváltozásának bejegyzéséről.

69/E. § *  (1) Az elektronikus anyakönyv a bejegyzett élettársi kapcsolattal összefüggésben nyilvántartja

a) a létrehozás helyét és idejét,

b) a bejegyzett élettárs 69/B. § (1) bekezdés b), g) és h) pontjában, valamint a 69/F. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatait,

c) a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozásánál közreműködött anyakönyvvezető nevét,

d) a tanúk és a tolmács családi és utónevét,

e) az érvényes bejegyzett élettársi kapcsolatnak a magyar jog szerinti kezdő időpontját,

f) *  a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnésének, megszüntetésének, felbontásának vagy érvénytelenné nyilvánításának tényét, időpontját,

g) a b) pontban szereplő adatoknak a bejegyzett élettársi kapcsolat fennállása alatt bekövetkezett változását, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnését követően a magyar állampolgárság megszerzését és megszűnését,

h) az e) és f) pontban szereplő adatok változását,

i) az adatot bejegyző személy nevét és felhasználói azonosítóját,

j) *  a bejegyzés idejét, az e törvény hatálybalépését megelőzően teljesített papír alapú anyakönyvi bejegyzés folyószámát és

k) a keletkezett anyakönyvi alapiratok típusát és azonosító számát.

(2) *  Ha a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye szerint illetékes anyakönyvvezető, más hatóság vagy bíróság megállapítja a bejegyzett élettársi kapcsolat nem létezését, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye szerint illetékes anyakönyvvezető törli az (1) bekezdésben foglalt adatokat az elektronikus anyakönyvből, az elektronikus anyakönyvbe a nem létező bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó adatok törlésére utaló bejegyzést tesz az (1) bekezdés i)-k) pontja szerinti adatokkal, valamint gondoskodik a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bj) alpontjában foglalt adat megváltozásának bejegyzéséről.

69/F. § *  (1) Az elektronikus anyakönyv a halálesettel kapcsolatban nyilvántartja

a) a haláleset helyét és idejét,

b) a holtnak nyilvánítás tényét vagy a halál tényének bírósági megállapítását,

c) az a) és b) pontban foglalt adatok megváltozását,

d) az adatot bejegyző személy nevét és felhasználói azonosítóját,

e) *  a bejegyzés idejét, az e törvény hatálybalépését megelőzően teljesített papír alapú anyakönyvi bejegyzés folyószámát, a papír alapú anyakönyv azonosítóját és

f) a keletkezett anyakönyvi alapiratok típusát és azonosító számát.

(2) Ha a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat az egyik házastárs vagy bejegyzett élettárs halála miatt szűnt meg, a halálesetet az anyakönyvbe bejegyző személy gondoskodik a túlélő házastárs vagy bejegyzett élettárs 69/B. § (1) bekezdés b) pont bj) alpontjában foglalt adata megváltozásának bejegyzéséről.

69/G. § *  (1) Az elektronikus anyakönyv az ismeretlen holttest személyazonosságának megállapításáig nyilvántartja

a) az elektronikus anyakönyvi egyedi azonosítót,

b) az ismeretlen holttestnek a rendőrség feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve által megállapított adatait,

c) az értesítést küldő rendőri szerv megnevezését,

d) az ügyirat számát,

e) az adatot bejegyző személy nevét és felhasználói azonosítóját,

f) a bejegyzés idejét és

g) a keletkezett anyakönyvi alapiratok típusát és azonosító számát.

(2) *  Ha az elhalt személyazonossága ismertté válik, a halálesetnek az elektronikus anyakönyvbe való bejegyzését követően az (1) bekezdés b)-f) pontjában foglalt adatokat az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal törli, és az elektronikus anyakönyvbe az ismeretlen személyazonosságú holttestre vonatkozó adatok törlésére utaló bejegyzést tesz, az adatot bejegyző személy nevének és felhasználói azonosítójának, valamint a bejegyzés idejének feltüntetésével.

(3) *  Ha az elhalt személyazonossága ismertté válik, az (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatot akkor kell törölni, ha az elhalt személy az elektronikus anyakönyvben már szerepel.

69/H. § *  Ha az anyakönyvbe bejegyzett adatváltozás alapja bíróság vagy más hatóság határozata, az anyakönyv nyilvántartja

a) a bíróság vagy más hatóság megnevezését,

b) a határozat számát és

c) a határozat jogerőre emelkedésének időpontját.

69/I. § *  Az anyakönyvi alapiratok nem selejtezhetők, őrzésükről és nyilvántartásukról az anyakönyvvezető és a hazai anyakönyvezést végző hatóság, valamint az elektronikus anyakönyvi alapiratok tekintetében a központi nyilvántartó szerv gondoskodik.

Az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartása * 

70. § *  (1) Az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartása a gyermek családi jogállásának igazolása érdekében az apai elismerő nyilatkozat tekintetében határidő nélkül a (2) bekezdésben meghatározott adatokat tartalmazza.

(2) Az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartása tartalmazza

a) az apa

aa) születési családi és utónevét,

ab) házassági nevét,

ac) születési helyét,

ad) születési idejét,

ae) személyi azonosítóját,

af) lakcímét,

ag) személyazonosító okmányának típusát, okmányazonosítóját és érvényességi idejét,

ah) állampolgárságát,

ai) állampolgárságát igazoló okmányának típusát, okmányazonosítóját és érvényességi idejét,

aj) nyilatkozatát arról, hogy a gyermeket magáénak elismeri,

b) az anya

ba) születési családi és utónevét,

bb) házassági nevét,

bc) születési helyét,

bd) születési idejét,

be) személyi azonosítóját,

bf) lakcímét,

bg) családi állapotát,

bh) *  elvált családi állapota esetén a házasságot felbontó határozatot meghozó bíróság vagy más hatóság megnevezését, a határozat jogerőre emelkedésének időpontját és a határozat számát,

bi) az anya özvegy családi állapota esetén a haláleset időpontját, a haláleset anyakönyvezésének helyét és anyakönyvi folyószámát vagy egyedi elektronikus anyakönyvi azonosítóját,

bj) nyilatkozatát arról, hogy a nyilatkozatnak az apaként megjelölt személy általi megtételéhez hozzájárul,

bk) *  személyazonosító okmányának típusát, okmányazonosítóját és érvényességi idejét,

bl) *  állampolgárságát,

bm) *  állampolgárságát igazoló okmányának típusát, okmányazonosítóját és érvényességi idejét,

c) - ha a gyermek még nem született meg -,

ca) a magzat fogantatásának vélelmezett idejét,

cb) a szülés várható időpontját,

cc) a terhességet igazoló egészségügyi intézmény megnevezését,

cd) a terhességet igazoló szakorvos nevét,

ce) a terhességet igazoló igazolás kiállításának időpontját,

d) - ha a gyermek már megszületett - a gyermek

da) utónevét,

db) születési idejét,

dc) születési helyét,

dd) személyi azonosítóját,

de) hozzájáruló nyilatkozatát, ha a gyermek a 14. életévét betöltötte,

e) a szülői felügyeletet gyakorló szülők vagy a nagykorú gyermek nyilatkozatát a gyermek születési családi nevének viseléséről,

f) *  ha az apa jognyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges, a törvényes képviselő

g) ha az apai elismerő nyilatkozat tételében gondnok vagy gyám közreműködik,

ga) a gondnokot vagy gyámot kirendelő szerv megnevezését,

gb) a kirendelő határozat számát,

gc) a kirendelt gondnok vagy gyám nevét,

gd) a kirendelt gondnok vagy gyám nyilatkozatát,

h) az anya nyilatkozatát arról, hogy tudomása szerint apaság megállapítása iránti per van-e folyamatban, ha igen

ha) az eljáró bíróság megnevezését,

hb) a per ügyszámát,

i) a nyilatkozattal érintett nem magyar állampolgár nyilatkozatát arról, hogy a magyar nyelvet érti és beszéli,

j) ha a nyilatkozat megtételében közreműködött, a tolmács

ja) nevét,

jb) lakóhelyét,

jc) személyazonosító okmányának típusát, okmányazonosítóját és érvényességi idejét,

k) az apai elismerő nyilatkozat és a hozzájáruló nyilatkozatok megtételének és rögzítésének helyét és idejét,

l) az apai elismerő nyilatkozat azonosító számát,

m) - ha az apai elismerő nyilatkozatot vagy a hozzájáruló nyilatkozatot nem az anyakönyvvezető előtt tették - a nyilatkozatot felvevő szerv megnevezését és személy nevét,

n) az apai elismerő nyilatkozatot vagy a hozzájáruló nyilatkozatot rögzítő személy nevét és felhasználói azonosítóját, valamint

o) *  az elektronikus anyakönyv adatai alapján az a) pont aa)-ae) alpontjában és ah) alpontjában, a b) pont ba)-be) alpontjában és bg) alpontjában, továbbá a d) pont da)-dd) alpontjában foglalt adatok, valamint a szülői felügyeletet gyakorló szülők e) pont szerinti nyilatkozatának változását.

(3) *  Az apai elismerő nyilatkozattal összefüggésben nyilvántartott adatokat törölni kell, ha az apai jogállást nem az apai elismerő nyilatkozat alapján töltötték be. Az apai elismerő nyilatkozattal összefüggésben nyilvántartott adatokat az apa adatait az anyakönyvbe bejegyző személy kezdeményezésére a nevének és felhasználói azonosítójának feltüntetésével a gyermek születési helye - ennek hiányában a nyilatkozat rögzítésének helye - szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal, külföldön történt születés esetében pedig a hazai anyakönyvezést végző hatóság törli az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásából.

(4) Az anyakönyvvezető az előtte tett apai elismerő nyilatkozatot az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában rögzíti. Az apai elismerő nyilatkozatnak az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásából kinyomtatott példányát az apa, a kiskorú apa vagy anya törvényes képviselője, az anya, a tizennegyedik életévét betöltött gyermek, a kirendelt gondnok vagy gyám, a tolmács és az anyakönyvvezető aláírják. Az apai elismerő nyilatkozatot rögzítő anyakönyvvezető az apai elismerő nyilatkozat aláírt példányát megküldi a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőnek vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságnak.

(5) *  A nem az anyakönyvvezető előtt tett apai elismerő nyilatkozat a (2) bekezdésben meghatározott adatokat, valamint az apa, a kiskorú apa törvényes képviselője, az anya, a tizennegyedik életévét betöltött gyermek, a kirendelt gondnok vagy gyám, a tolmács és a nyilatkozatot felvevő személy aláírását tartalmazza. Az apai elismerő nyilatkozatot felvevő szerv a nyilatkozat aláírt példányát 3 napon belül, a hivatásos konzuli tisztviselő az első diplomáciai futárral megküldi az adatok rögzítésére illetékes anyakönyvvezetőnek, illetve hazai anyakönyvezést végző hatóságnak vagy a központi anyakönyvi szervnek. Ha az apai elismerő nyilatkozatot születendő gyermekre tették, a gyermek születésének az arra illetékes anyakönyvvezető általi anyakönyvezését követően az adatokat az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában rögzítő anyakönyvvezető vagy a központi anyakönyvi szerv az apai elismerő nyilatkozat aláírt példányát megküldi a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőnek vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságnak.

(6) *  Ha a megszületett gyermekre tett apai elismerő nyilatkozat teljes hatálya megállapítható, a rögzítő anyakönyvvezető, illetve a hazai anyakönyvezést végző hatóság az adatok apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában történő rögzítésével egyidejűleg a nyilatkozó férfi adatait az elektronikus anyakönyvbe apaként is bejegyzi.

Az okirat-nyilvántartás * 

71. § *  (1) Az anyakönyvi eljárásban fel nem használt anyakönyvi kivonatokról, az anyakönyvből kiállított anyakönyvi okiratokról, a névváltoztatási eljárásban fel nem használt és a kiállított névváltoztatási okiratokról a közhitelességet szolgáló ellenőrzés, valamint a visszaélések megakadályozása céljából nyilvántartást kell vezetni.

(2) Az okirat-nyilvántartás tartalmazza

a) a fel nem használt anyakönyvi kivonat

aa) felhasználására jogosult szerv megnevezését és azonosítóját,

ab) egyedi azonosítóját,

ac) típusát,

ad) bevételezésének helyét és idejét,

ae) tényleges tárolási helyét és

af) a selejtezésére vonatkozó adatokat,

b) az a) pont aa)-ad) alpontjában foglalt adatok mellett a kiállított anyakönyvi kivonat

ba) kiállításának idejét,

bb) tartalmát képező anyakönyvi bejegyzés egyedi elektronikus anyakönyvi azonosítóját,

bc) kiállítását kérő természetes személy ügyfél természetes személyazonosító adatait és lakcímét, illetve a nem természetes személy ügyfél nevét, székhelyét vagy telephelyét, képviselőjének nevét,

bd) kiállítását elvégző személy nevét és felhasználói azonosítóját,

c) a kiállított anyakönyvi hatósági bizonyítvány

ca) kiállításának idejét,

cb) tartalmát képező anyakönyvi bejegyzés folyószámát vagy egyedi elektronikus anyakönyvi azonosítóját, valamint az igazolt adatok körét,

cc) kiállítását kérő természetes személy ügyfél természetes személyazonosító adatait és lakcímét, illetve a nem természetes személy ügyfél nevét, székhelyét vagy telephelyét, képviselőjének nevét,

cd) kiállítását elvégző személy nevét és felhasználói azonosítóját,

d) a fel nem használt névváltoztatási okirat

da) felhasználására jogosult szerv megnevezését és azonosítóját,

db) egyedi azonosítóját,

dc) bevételezésének helyét és idejét,

dd) tényleges tárolási helyét és

de) a selejtezésére vonatkozó adatokat,

e) a d) pont da)-dc) alpontjában foglalt adatok mellett a kiállított névváltoztatási okirat esetén

ea) az okirat kiállításának idejét,

eb) a névváltoztatást kérelmező személy egyedi elektronikus anyakönyvi azonosítóját,

ec) a névváltoztatást kérelmező személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét,

ed) az okirat kiállítását elvégző személy nevét és felhasználói azonosítóját,

f) *  a kiállított névváltoztatási okiratmásolat esetén

fa) a d) pont da)-dc) alpontjában foglalt adatokat,

fb) az okirat kiállításának idejét,

fc) a névváltoztatást kérelmező személy egyedi elektronikus anyakönyvi azonosítóját,

fd) a névváltoztatást kérelmező személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét,

fe) az okirat kiállítását elvégző személy nevét és felhasználói azonosítóját,

ff) az okiratmásolat jellegére utaló megjegyzést.

(3) *  A (2) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában, c) pont ca) és cb) alpontjában, e) pont ea) és eb) alpontjában, valamint f) pont fb) és fc) alpontjában meghatározott adatokat az okirat-nyilvántartás határidő nélkül tartalmazza, a (2) bekezdés b) pont bc) és bd) alpontjában, c) pont cc) és cd) alpontjában, e) pont ec) és ed) alpontjában, valamint f) pont fd) és fe) alpontjában meghatározott adatokat az anyakönyvi kivonat kiállítását követő öt év elteltével törölni kell.

71/A. § *  Az okirat-nyilvántartás vezetéséhez - a nyilvántartott adatok és azok változásai tekintetében - az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter rendeletében meghatározott rend szerint adatszolgáltatásra kötelezett

a) az anyakönyvvezető,

b) a képviselő-testület hivatalának jegyzője,

c) a hazai anyakönyvezést végző hatóság,

d) a fővárosi és megyei kormányhivatal,

e) *  a központi anyakönyvi szerv,

f) a központi nyilvántartó szerv és

g) a külpolitikáért felelős miniszter.

A jogosultsági nyilvántartás * 

72. § *  (1) A jogosultsági nyilvántartás

a) az elektronikus anyakönyvi rendszerben adatok rögzítésére jogosult személynek az e törvényben meghatározott feladatai ellátása, valamint e feladatok ellátásának ellenőrzése céljából a (2) bekezdésben,

b) az elektronikus anyakönyvi rendszerhez közvetlen hozzáférésre jogosult személynek a személyazonosság megállapítása, a hozzáférés biztosítása és a hozzáférés ellenőrzése céljából a (3) bekezdésben

foglalt adatait tartja nyilván.

(2) A jogosultsági nyilvántartás nyilvántartja az elektronikus anyakönyvi rendszerben adatok rögzítésére jogosult személy

a) születési családi és utónevét,

b) házassági nevét,

c) személyi azonosítóját, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait,

d) kormányrendeletben meghatározott képesítési feltételeknek való megfelelését igazoló okiratának számát és a kiállító hatóság megnevezését,

e) kinevezése szerinti települési önkormányzat vagy konzuli kerület megnevezését,

f) kinevezésének kezdő és befejező időpontját,

g) tevékenysége szünetelésének

ga) tényét és

gb) időtartamát,

h) helyettesítésére kirendelt anyakönyvvezető a)-c) és e) pontban meghatározott adatait, ha az adatok rögzítésére jogosult személy az anyakönyvvezető,

i) telefon- és telefaxszámát, elektronikus levélcímét,

j) hozzáférési jogosultságot biztosító felhasználói azonosítóját,

k) hozzáférési jogosultságának időtartamát, ha az határozott idejű és

l) hozzáférési jogosultsága keletkezésének és megszűnésének időpontját.

(3) A jogosultsági nyilvántartás nyilvántartja a közvetlen hozzáférésre jogosult személy

a) születési családi és utónevét,

b) házassági nevét,

c) személyi azonosítóját, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait,

d) beosztását,

e) szervezeti egységét,

f) hozzáférési jogosultságot biztosító felhasználói azonosítóját,

g) hozzáférési jogosultsága terjedelmét, keletkezésének és megszűnésének időpontját és

h) számára közvetlen hozzáférési jogosultságot kérő szerv

ha) megnevezését,

hb) címét,

hc) telefon- és telefaxszámát, elektronikus levélcímét és

hd) hozzáférési jogosultsága terjedelmét, keletkezésének és megszűnésének időpontját.

(4) *  Az anyakönyvvezető (2) bekezdésben meghatározott adatait, valamint azok változását a fővárosi és megyei kormányhivatal, az elektronikus anyakönyvi rendszerben adatok rögzítésére jogosult egyéb személyek (2) bekezdésben meghatározott adatait, valamint azok változását, továbbá a közvetlen hozzáférésre jogosult személy (3) bekezdésben meghatározott adatait a központi nyilvántartó szerv jegyzi be a jogosultsági nyilvántartásba.

(5) Az (1) bekezdésben foglalt személyek (2) és (3) bekezdésben meghatározott adatait a jogosultsági nyilvántartás a jogosultság megszűnésétől számított öt évig tartja nyilván.

A papír alapú anyakönyvek nyilvántartása * 

72/A. § *  (1) A papír alapú anyakönyvek nyilvántartása a papír alapú anyakönyvben szereplő bejegyzések elektronikus anyakönyvben történő rögzítésének megkönnyítése, valamint a papír alapú anyakönyvekből való adattovábbítás megkönnyítése céljából anyakönyv-típusonként tartalmazza

a) a papír alapú anyakönyvet őrző település nevét,

b) annak a településnek vagy településeknek a nevét, amely, illetve amelyek anyakönyvi eseményeit az adott papír alapú anyakönyv tartalmazza,

c) a papír alapú anyakönyv

ca) típusát,

cb) okmányazonosítóját,

cc) megkülönböztető betűjelét,

d) a papír alapú anyakönyvbe tett első és utolsó bejegyzés sorszámát és

e) a papír alapú anyakönyvbe tett első és utolsó bejegyzés időpontját.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt adatokat az őrizetében levő anyakönyvek tekintetében az anyakönyvvezető, vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság jegyzi be a papír alapú anyakönyvek nyilvántartásába.

VII. FEJEZET * 

AZ ANYAKÖNYVI OKIRATOK * 

73. § *  (1) Az anyakönyvből a következő anyakönyvi okiratok állíthatók ki:

a) anyakönyvi kivonat,

b) anyakönyvi hatósági bizonyítvány.

(2) Anyakönyvi hatósági bizonyítványt a papír alapú anyakönyvből kizárólag akkor lehet kiállítani, ha az igazolni kért adatot az elektronikus anyakönyv nem tartalmazza.

(3) Az anyakönyvi okirat hatósági bizonyítvány.

(4) A 73/A. §-ban és a 74. §-ban meghatározott adatokon kívül az anyakönyvi okirat tartalmazza

a) az anyakönyvi okirat okmányazonosítóját vagy számát,

b) a kiállító szerv nevét,

c) az anyakönyvi okirat kiállításának helyét, idejét,

d) a kiállító szerv bélyegzőjének lenyomatát,

e) a kiállító nevét és aláírását,

f) *  az anyakönyvi bejegyzés egyedi elektronikus anyakönyvi azonosítóját, az elektronikus anyakönyvbe be nem jegyezhető adatról kiállított anyakönyvi okirat esetén az anyakönyvi bejegyzés folyószámát, évszámát, az anyakönyv megkülönböztető betűjelét.

(5) Az anyakönyvi okirat kiállítása iránti kérelmet bármelyik anyakönyvvezetőnél vagy hivatásos konzuli tisztviselőnél elő lehet terjeszteni. A hazai anyakönyvezést végző hatóságnál anyakönyvi okirat kiállítása iránti kérelmet a hazai anyakönyvezés során lehet előterjeszteni.

(6) Az anyakönyvi okirat adatainak kijavítása kicseréléssel történik. A hibás adattartalmú, hamis vagy meghamisított anyakönyvi okiratot be kell vonni.

(7) Az okirat kiegészítésének nincs helye.

Az anyakönyvi kivonat * 

73/A. § *  (1) Az anyakönyvi kivonat közhitelesen tanúsítja a kiállítás időpontjában az anyakönyvi eseményhez kapcsolódóan az anyakönyvben szereplő adatokat.

(2) A születési anyakönyvi kivonat tartalmazza

a) a gyermek

aa) születési családi és utónevét,

ab) nemét,

ac) születési helyét és idejét,

ad) származási helyét,

b) az apa és az anya születési családi és utónevét,

c) *  a bejegyzett személy halálának tényét, helyét és idejét,

d) *  a gyermek és a szülők igazolt nem magyar állampolgárságát, hontalanságát vagy ismeretlen állampolgárságát, magyar állampolgárságának megszűnését,

e) *  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti nyilatkozat esetén annak tényét és a vér szerinti szülő vagy szülők 69/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában foglalt adatát, vagy - ha a papír alapú anyakönyvbe az örökbefogadás tényét jegyezték be - az örökbefogadás tényét, valamint az örökbefogadó szülő vagy szülők 69/B. § (1) bekezdés b) pont ba) és bi) alpontjában foglalt adatait,

f) az örökbefogadott gyermek magyar állampolgárságát, ha nem magyar állampolgár szülők fogadták örökbe,

g) a hontalan szülők Magyarországon született gyermeke magyar állampolgárságának tényét.

(3) A házassági anyakönyvi kivonat tartalmazza

a) a házasságkötés helyét és idejét,

b) a férj és a feleség

ba) születési családi és utónevét,

bb) házassági nevét,

bc) születési helyét és idejét,

bd) *  igazolt nem magyar állampolgárságát, hontalanságát vagy ismeretlen állampolgárságát, magyar állampolgárságának megszűnését,

c) a születendő gyermek családi nevére vonatkozó megállapodást,

d) a házasság

da) *  megszűnésének tényét, idejét,

db) *  érvénytelenné nyilvánításának tényét, idejét,

e) *  a házastársak házassági neve módosításának tényét a hatálybalépés megjelölésével,

f) az érvényes házasságnak a magyar jog szerinti kezdő időpontját.

(4) A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséről kiállított anyakönyvi kivonat tartalmazza

a) a bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttének helyét és idejét,

b) a bejegyzett élettársak

ba) születési családi és utónevét,

bb) születési helyét és idejét,

bc) nemét,

bd) *  igazolt nem magyar állampolgárságát, hontalanságát vagy ismeretlen állampolgárságát, magyar állampolgárságának megszűnését,

c) a bejegyzett élettársi kapcsolat

ca) megszűnésének tényét,

cb) érvénytelensége megállapításának tényét,

d) az érvényes bejegyzett élettársi kapcsolatnak a magyar jog szerinti kezdő időpontját.

(5) A halotti anyakönyvi kivonat tartalmazza

a) az elhalt

aa) házassági nevét,

ab) születési családi és utónevét,

ac) nemét,

ad) családi állapotát,

ae) születési helyét és idejét vagy életkorát,

af) *  igazolt nem magyar állampolgárságát, hontalanságát vagy ismeretlen állampolgárságát, magyar állampolgárságának megszűnését,

b) a haláleset helyét és idejét,

c) az elhalt apjának és anyjának születési családi és utónevét,

d) az elhalt házastársának vagy bejegyzett élettársának születési családi és utónevét,

e) a halál tényének bírósági határozattal történt megállapítása esetén

ea) a bíróság megnevezését,

eb) a határozat számát,

ec) a határozat jogerőre emelkedésének időpontját,

f) a holtnak nyilvánítás esetén

fa) a határozatot hozó bíróság megnevezését,

fb) a határozat számát,

fc) a határozat jogerőre emelkedésének időpontját.

(6) A nemzetiségek jogairól szóló törvény alapján nemzetiséghez tartozó személy kérelmére, ha az anyakönyv az anyakönyvi kivonaton szereplő személy nevét a nemzetiségi nyelv szabályai szerint is tartalmazza, az anyakönyvi kivonaton a névadatot az adott nemzetiségi nyelven is fel kell tüntetni.

(7) Ha az anyakönyvbe a nemzetiségi nyelv szabályai szerint bejegyzett születési családi és utónév vagy házassági név a magyar ábécében nem szereplő betűt tartalmaz, az anyakönyvi kivonat tartalmazza a születési családi és utónévnek vagy házassági névnek a magyar ábécé betűivel való átírását.

(8) Külföldi felhasználás céljából diplomáciai felülhitelesítéshez szükséges közbenső felülhitelesítéssel, diplomáciai felülhitelesítéssel, valamint Apostille-tanúsítvánnyal a 2006. március 1-jét követően kiállított anyakönyvi kivonatot lehet ellátni.

(9) *  Amennyiben az anyakönyvi kivonatot postai úton igényelik és azt nem személyesen veszik át az anyakönyvvezetőnél, az ügyfél-azonosítás hiánya miatt azt kizárólag az igénylő bejelentett lakó- vagy tartózkodási helyére címezve, könyvelt postai küldeményként lehet feladni.

73/B. § *  (1) A központi nyilvántartó szerv elektronikus felületen keresztül, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével tájékoztatást ad a kiállított anyakönyvi kivonaton szereplő adatok tekintetében bekövetkezett változás tényéről.

(2) A tájékoztatásra irányuló, kizárólag elektronikus felületen keresztül, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével benyújtható kérelemben a kiállított anyakönyvi kivonaton szereplő, a 73. § (4) bekezdés a)-c) és f) pontjában, valamint az anyakönyvi kivonat típusának megfelelően a 73/A. § (2)-(5) bekezdésében meghatározott valamennyi adatot fel kell tüntetni.

Az anyakönyvi hatósági bizonyítvány * 

74. § *  (1) Ha az anyakönyvi kivonat adattartalmától eltérő adatkör igazolását kérik, az anyakönyvvezető, a hazai anyakönyvezést végző hatóság vagy a hivatásos konzuli tisztviselő anyakönyvi hatósági bizonyítványt állít ki.

(2) A törölt anyakönyvi bejegyzésről anyakönyvi hatósági bizonyítvány nem állítható ki.

(3) Az anyakönyvi hatósági bizonyítvány tartalmazza a kérelmező

a) által igazolni kért adatot,

b) természetes személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét, vagy - ha a kérelmező nem természetes személy - nevét, székhelyét vagy telephelyét, képviselőjének nevét.

VIII. FEJEZET

ADATTOVÁBBÍTÁS, AZ ANYAKÖNYVI ADATOK VÉDELME

76. § * 

Az adattovábbítás módja és tartalma

77. § *  Az elektronikus anyakönyvben, az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában, az okirat-nyilvántartásában, a jogosultsági nyilvántartásban nyilvántartott adatok, valamint az elektronikus anyakönyvi alapiratok tekintetében

a) a központi nyilvántartó szerv az arra jogosultnak közvetlen hozzáférést biztosít,

b) a központi nyilvántartó szerv, az anyakönyvvezető és a hazai anyakönyvezést végző hatóság törvényben meghatározott kötelező adattovábbítást végez,

c) *  az anyakönyvezető és a hazai anyakönyvezést végző hatóság az arra jogosult részére adatigénylés alapján adattovábbítást végez,

d) a 4. § (1) bekezdésében felsoroltak és a hivatásos konzuli tisztviselő az arra jogosult részére anyakönyvi okiratot állít ki, vagy

e) a központi nyilvántartó szerv, az anyakönyvvezető és a hazai anyakönyvezést végző hatóság az érintett számára teljesíti az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti tájékoztatást.

78. § *  (1) Az anyakönyvből a kizárólag a papír alapú anyakönyvben nyilvántartott adat, valamint az anyakönyvi alapirat tekintetében az anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság

a) az arra jogosult részére engedélyezi a betekintést,

b) az arra jogosult részére adatigénylés alapján adattovábbítást végez,

c) az arra jogosult kérelmére anyakönyvi hatósági bizonyítványt állít ki, vagy

d) az érintettet az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint tájékoztatja személyes adatainak kezeléséről.

(2) Az 1980. december 31-ig vezetett anyakönyv levéltár által őrzött másodpéldányában nyilvántartott adatok tekintetében az érintettet a levéltár az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint tájékoztatja személyes adatainak kezeléséről.

79. § *  Az 1980. december 31-ig vezetett anyakönyv levéltár által őrzött másodpéldányából a 78. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatás és a 93/A. § szerinti kutatás kivételével adattovábbítás nem teljesíthető és adat nem tehető megismerhetővé.

80. § *  (1) Az anyakönyvvezető és a hazai anyakönyvezést végző hatóság a statisztikáról szóló törvényben meghatározott népmozgalmi adatgyűjtéssel kapcsolatos feladatai teljesítése céljából az anyakönyvi eljárás során a népmozgalmi adatszolgáltatás teljesítéséig kezeli a népmozgalmi adatszolgáltatás körébe tartozó, a statisztikáról szóló törvényben és annak végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott adatokat. Az anyakönyvvezető és a hazai anyakönyvezést végző hatóság által kezelt, a népmozgalmi adatszolgáltatás körébe tartozó adatokból a Központi Statisztikai Hivatal részére teljesítendő adattovábbítás kivételével adattovábbítás nem teljesíthető.

(2) Az elektronikus anyakönyvben kezelt adatok közül a Központi Statisztikai Hivatal a statisztikáról szóló törvényben és annak végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott a népmozgalmi adatszolgáltatás körébe tartozó adatokat a központi nyilvántartó szervtől elektronikus formában, térítésmentesen jogosult átvenni.

A közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel és a betekintés

81. § *  Az elektronikus anyakönyvben, az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában, az okirat-nyilvántartásban és a jogosultsági nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét, valamint az elektronikus anyakönyvi alapiratot közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni, továbbá a papír alapú anyakönyvben nyilvántartott valamennyi adatot jogosult megtekinteni és átvenni, és az anyakönyvi alapiratot jogosult megtekinteni és arról másolatot kérni az e törvényben meghatározott eljárás lefolytatása céljából

a) az anyakönyvvezető,

b) a hazai anyakönyvezést végző hatóság,

c) a fővárosi és megyei kormányhivatal,

d) *  a központi anyakönyvi szerv.

81/A. § *  (1) Az elektronikus anyakönyvben, az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában, az okirat-nyilvántartásban és a jogosultsági nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét, valamint az elektronikus alapiratot közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni, továbbá a papír alapú anyakönyvben nyilvántartott valamennyi adatot jogosult megtekinteni és átvenni, valamint az anyakönyvi alapiratot jogosult megtekinteni és arról másolatot kérni a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok megadásával

a) a bíróság az előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő személyek személyazonosságának, valamint a családi kapcsolatok fennállásának megállapítása, továbbá a bemutatott okirat adattartalma valódiságának ellenőrzése céljából,

b) a nyomozó hatóság a bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,

c) az ügyészség az ügyészségről szóló törvényben meghatározott közérdekvédelmi és törvényességi felügyeleti feladatainak ellátása, valamint a bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,

d) a nemzetbiztonsági szolgálatok a törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott szervek nem ismerik az adatigényléssel érintett személynek a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatait, részükre adatigénylés alapján a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek hiányában is továbbítható adat az (1) bekezdésben foglalt nyilvántartásokból és alapiratokból.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt szervek az ott meghatározott célokból közvetlen hozzáféréssel jogosultak átvenni az okirat-nyilvántartásban és a jogosultsági nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét.

81/B. § *  (1) Az elektronikus anyakönyvben és az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában kezelt adatok teljes körét, valamint az elektronikus anyakönyvi alapiratot közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni, továbbá a papír alapú anyakönyvben nyilvántartott és e törvény szerint az elektronikus anyakönyv adattartalmát képező adatot jogosult megtekinteni és átvenni, és az anyakönyvi alapiratot jogosult megtekinteni és arról másolatot kérni a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok megadásával

a) a külpolitikáért felelős miniszter a konzuli érdekvédelem ellátása és az anyakönyvi kivonatok miniszteri felülhitelesítése céljából,

b) a hivatásos konzuli tisztviselő a konzuli érdekvédelem ellátása, anyakönyvi okirat kiállítása, az úti okmány kiadása iránti eljárásban és a névváltoztatási eljárásban a névviselés ellenőrzése, valamint a bemutatott anyakönyvi kivonat ellenőrzése céljából.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott személyek nem ismerik az adatigényléssel érintett személynek a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatait, részükre adatigénylés alapján a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek hiányában is továbbítható adat az (1) bekezdésben foglalt nyilvántartásokból.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt személyek az ott meghatározott célokból közvetlen hozzáféréssel jogosultak átvenni az okirat-nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét.

81/C. § *  (1) Az elektronikus anyakönyvben kezelt adatok teljes körét, valamint az elektronikus anyakönyvi alapiratot közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni, továbbá a papír alapú anyakönyvben nyilvántartott és e törvény szerint az elektronikus anyakönyv adattartalmát képező adatot jogosult megtekinteni és átvenni, és az anyakönyvi alapiratot jogosult megtekinteni és arról másolatot kérni a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok megadásával

a) az állampolgársági ügyekért felelős miniszter és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az állampolgársági eljárásban az érintett anyakönyvezett adatainak, névviselésének, valamint a családi kapcsolatok fennállásának megállapítása céljából,

b) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve a személyiadat- és lakcímnyilvántartás vezetése céljából,

c) a gyámhatóság a gyermek családból történő kiemelése, a családi jogállás rendezése, a származás megismeréséhez való jog biztosítása, az örökbefogadás, a kiskorú házasságkötésének előzetes engedélyezése, a szülői felügyelettel kapcsolatos ügyek, a gyám és gondnok kirendelése, valamint a bíróság vagy más hatóság előtti eljárás megindítása céljából,

d) a közjegyző a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése iránti eljárás lefolytatása, az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetése, valamint a hagyatéki eljárás lefolytatása céljából,

e) a jegyző a hagyatéki leltár elkészítése céljából.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott szervek nem ismerik az adatigényléssel érintett személynek a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatait, részükre adatigénylés alapján a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek hiányában is továbbítható adat az (1) bekezdésben foglalt nyilvántartásokból.

81/D. § *  (1) *  Az elektronikus anyakönyvből közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni, vagy a papír alapú anyakönyvből jogosult megtekinteni és átvenni az anyakönyvi kivonat adattartalmát képező adatokat a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok megadásával

a) a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványt kiállító hatóság a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadása iránti eljárás lefolytatása céljából,

b) az útlevélhatóság az úti okmány kiadására irányuló eljárás lefolytatása céljából,

c) a kincstár a hatáskörébe tartozó támogatási eljárás lefolytatása céljából,

d) az egészségbiztosítási szerv az ellátásra való jogosultság megállapítása céljából,

e) a nyugdíjbiztosítási szerv az ellátásra való jogosultság megállapítása céljából,

f) a kárpótlási hatóság az életüktől és szabadságuktól politikai okból megfosztottak kárpótlására való jogosultság megállapítása céljából.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott szervek nem ismerik az adatigényléssel érintett személynek a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatait, részükre adatigénylés alapján a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek hiányában is továbbítható adat az (1) bekezdésben foglalt nyilvántartásokból.

(3) Az okirat-nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét jogosult közvetlen hozzáféréssel átvenni a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadása iránti eljárás lefolytatása céljából a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványt kiállító hatóság.

(4) *  A személyazonosító igazolványt kiállító hatóság a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 16. § (3) bekezdése alapján kérelmezett személyazonosító igazolvány kiadása céljából, az elektronikus anyakönyvből közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a nemzetiséghez tartozó személy nevét nemzetiségi nyelven.

81/E. § *  (1) A 81/B. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott célból a külpolitikáért felelős miniszter, a 81/C. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott célokból - a hagyatéki eljárás lefolytatása kivételével - a közjegyző, és a 81/D. § (1) bekezdésében meghatározott célokból az ott felsorolt szervek az örökbefogadott személynek csak az örökbefogadás következtében változatlan, valamint az örökbefogadás tényére utaló adatok kivételével az örökbefogadás következtében megváltozott adatait ismerhetik meg.

(2) Az adatok az (1) bekezdésben meghatározott korlátozás nélkül megismerhetőek, ha

a) az örökbefogadó szülők,

b) az örökbefogadó szülők és a 14. életévét betöltött gyermek, vagy

c) a nagykorúság elérését követően az örökbefogadott gyermek

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nyilatkozatot tett.

82. § (1) Az elektronikus anyakönyvbe bejegyzett azon személyek adatairól, akik a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásának hatálya alá tartoznak, a bejegyzéskor a központi nyilvántartó szerv automatikusan értesíti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást.

(2) Ha az anyakönyv és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adattartalma eltér, az ellenkező bizonyításáig az anyakönyvet kell hitelesnek tekinteni.

(3) *  Törvény eltérő rendelkezése hiányában az anyakönyvezető és a hazai anyakönyvezést végző hatóság a papír alapú anyakönyvbe, valamint az anyakönyvi alapiratokba történő betekintésről, a papír alapú anyakönyvből történő adatátvételről, valamint a papír alapú anyakönyvi alapiratról történő másolat készítéséről hivatalos feljegyzést készít, amely tartalmazza a betekintő személy nevét, azt, hogy mely állami vagy önkormányzati szerv nevében jár el, valamint a betekintés célját és jogalapját.

(4) *  A betekintésről készített hivatalos feljegyzést az anyakönyvezető és a hazai anyakönyvezést végző hatóság öt évig köteles megőrizni.

83. § *  (1) A központi nyilvántartó szerv az elektronikus anyakönyvben, az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában, az okirat-nyilvántartásban, a jogosultsági nyilvántartásban kezelt adatokhoz, valamint az elektronikus anyakönyvi alapiratokhoz való közvetlen hozzáférést kizárólag akkor biztosíthat, ha a közvetlen hozzáférést gyakorló személy a (2) bekezdésben meghatározott felhatalmazással rendelkezik.

(2) Közvetlen hozzáféréssel csak az a személy vehet át adatokat, akinek a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv erre felhatalmazást adott.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott felhatalmazás jogosultjának a 72. § (3) bekezdésében meghatározott adatairól, valamint az azokban bekövetkezett változásról a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv a felhatalmazás kiadását, valamint az adat változását követően haladéktalanul értesíti a központi nyilvántartó szervet.

83/A. § *  Közvetlen hozzáféréssel - a 81. §-ban meghatározott kivételekkel - nem vehető át az adatátvétellel érintett személy anyakönyvi eseményével kapcsolatba hozható más személy személyi azonosítója.

Az adatigénylés alapján történő adattovábbítás feltételei

84. § *  (1) *  Az anyakönyvezető és a hazai anyakönyvezést végző hatóság adatigénylés alapján kizárólag annak az adatigénylőnek és abban a körben továbbíthat adatot, amely adatigénylő tekintetében törvény az adatok átvételét és kezelését az adatkezelés céljának és az átvehető adatok körének pontos meghatározásával előírja.

(2) Adatigénylés alapján kizárólag abban az esetben továbbítható adat, ha az adatigénylő közölte a következő adatokat:

a) annak a személynek, akire az adatigénylés vonatkozik

aa) születési családi és utónevét,

ab) - ha arra vonatkozóan információval rendelkezik - előző születési családi és utónevét, valamint házassági nevét,

ac) a születési helyét és idejét,

ad) az anyja születési családi és utónevét, továbbá, ha arra vonatkozóan információval rendelkezik, anyja előző születési családi és utónevét,

ae) * 

b) az adatigénylő pontos megnevezését és címét.

(3) *  Az anyakönyvezető és a hazai anyakönyvezést végző hatóság az anyakönyvi nyilvántartások rendszerében meghatározott adatok kezelésére feljogosított adatkezelő részére adatigénylésre az adatokat - törvény rendelkezése alapján - akkor továbbíthatja, ha az adatigénylő pontosan megjelöli az adatátvétel célját, továbbá azt az adatkört és azt a törvényi rendelkezést, amely tekintetében és amely rendelkezés szerint az igényelt adatok kezelésére törvény feljogosította.

(3a) *  A központi nyilvántartó szerv adatigénylés alapján a 81/A. § (1) bekezdés a)−d) pontjában meghatározott szervek részére, az ott meghatározott célból az okirat-nyilvántartásból és a jogosultsági nyilvántartásból adatot továbbít.

(4) Az adatigénylésre történő adattovábbítási eljárást meg kell szüntetni, ha az adatigénylés a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek nem felel meg.

84/A. § *  Az adatigénylő számára nem továbbítható az adatigényléssel érintett személy anyakönyvi eseményével kapcsolatba hozható más személy személyi azonosítója.

85-86. § * 

Értesítés

87. § *  A fővárosi és megyei kormányhivatal a 4. § (5) bekezdése szerinti anyakönyvi bejegyzés teljesítését követően az anyakönyvi alapiratot haladéktalanul megküldi a nyilvántartó anyakönyvvezetőnek.

88. § *  Az anyakönyvi bejegyzést teljesítő anyakönyvvezető értesíti a gyámhatóságot

a) a 73/A. § (2) bekezdésében foglalt adatok, valamint az anya természetes személyazonosító adatainak és lakcímének továbbításával a gyermek családi jogállásának rendezésére irányuló eljárás megindítása céljából,

b) ha a gyermeket a 61. § (5) bekezdése alapján ismeretlen szülőktől származó talált gyermeknek kell tekinteni, vagy

c) a 73/A. § (3) bekezdésében foglalt adatok továbbításával, ha kiskorú személy köt házasságot.

89. § *  (1) Az anyakönyvvezető a születés anyakönyvezésével egyidejűleg a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadása érdekében a törvényes képviselő kérelmére a törvényes képviselők nevét és telefonszámát a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt kiállító hatóság részére megküldi.

(2) *  Az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a hazai anyakönyvezést végző hatóság az 1980. december 31-ig vezetett anyakönyvben található bejegyzés lezárásáról a bejegyzés folyószámának és az anyakönyv azonosító adatainak továbbításával a Magyar Nemzeti Levéltárat az általa megjelölt formában értesíti. A levéltár az értesítés alapján a bejegyzést lezárja.

(3) Az anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság - a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó nem magyar állampolgár kivételével - a nem magyar állampolgár halálesetének anyakönyvezéséről a 69/B. § (1) bekezdés a) pontjában, b) pont ba)-bc), bf) és bh) alpontjában, valamint a 69/F. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatok továbbításával értesíti a központi idegenrendészeti nyilvántartást vezető szervet. Az anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság az idegenrendészeti hatóság által kiállított, tartózkodásra jogosító engedélyt az eljárása során bevonja, és azt az anyakönyvi értesítéshez csatolja.

(4) *  Az anyakönyvvezető a nem magyar állampolgár anyakönyvi eseményéről értesíti a központi anyakönyvi szervet. Az értesítés tartalmazza a nem magyar állampolgár - gyermek születésének anyakönyvezése esetén a szülők - természetes személyazonosító adatait, menekült vagy oltalmazott jogállását, valamint - ha rendelkezésre áll - az állampolgárságát igazoló okmányának megnevezését, okmányazonosítóját és érvényességi idejét. A központi anyakönyvi szerv a nem magyar állampolgár anyakönyvi eseményéről - nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján - az anyakönyvi kivonat és az anyakönyvvezető által küldött értesítésben szereplő adatok továbbításával értesíti az érintett állampolgársága szerinti állam Magyarországra akkreditált külképviseletét, annak hiányában a külpolitikáért felelős minisztert.

90. § *  A központi anyakönyvi szerv a névváltoztatás bejegyzését követően haladéktalanul értesíti a bűnügyi nyilvántartó szervet a névváltoztatással érintett, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás aktív nyilvántartásában nem szereplő személynek a névváltoztatást megelőző és megváltozott születési családi és utónevéről, a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bb), bc) és bf) alpontjában, valamint g) pontjában foglalt adatairól.

91. § *  Az anyakönyvezető a személyazonosító igazolvány, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány érvénytelenítésének tényéről és időpontjáról az elhalt halálesetének anyakönyvezését követően haladéktalanul elektronikus úton értesíti a személyazonosító igazolvány nyilvántartását és a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szervet.

91/A. § *  A hazai anyakönyvezést végző hatóság a személyiadat- és lakcímnyilvántartás aktív nyilvántartásában nem szereplő személynek a halálesetéről értesíti az útiokmány-nyilvántartást az okmánynak a nyilvántartásban történő érvénytelenítése céljából, amennyiben az elhalt érvényes úti okmánnyal rendelkezett.

Adattovábbítási nyilvántartás

92. § *  (1) Az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartásokból teljesített adattovábbításokról az adattovábbítás jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából a központi nyilvántartó szerv adattovábbítási nyilvántartást vezet.

(2) Az adattovábbítási nyilvántartás az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti adatokon kívül tartalmazza

a) az adattovábbítás alanyának természetes személyazonosító adatait,

b) az ügyszámot, anyakönyvi folyószámot vagy egyedi elektronikus anyakönyvi azonosítót.

(3) Az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartásokból teljesített adattovábbítások (2) bekezdésben foglalt adatait az adattovábbítástól számított öt évig meg kell őrizni. Ha az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartásokból teljesített adattovábbítás különleges adatokat is tartalmaz, az adattovábbítás (2) bekezdésben foglalt adatait az adattovábbítástól számított húsz évig meg kell őrizni.

93. § (1) Az adattovábbítási nyilvántartásból adatokat igényelhet

a) *  az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából a fővárosi és megyei kormányhivatal és a központi anyakönyvi szerv,

b) *  az érintettnek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti tájékoztatása céljából az anyakönyvvezető és a hazai anyakönyvezést végző hatóság,

c) az adatokkal való visszaélésre utaló bűncselekmények megelőzése, felderítése, valamint büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, továbbá

d) külön törvény szerinti felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból a nemzetbiztonsági szolgálatok.

(2) *  A központi nyilvántartó szerv az érintettet az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti, az adatai továbbítására vonatkozó tájékoztatását mellőzi, ha az e törvény szerint az adatok átvételére jogosult az adatok átvételével egyidejűleg jelzi, hogy az adattovábbításra vonatkozó adatok közlésének teljesítése

a) a bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, a büntetőeljárás lefolytatásának, büntetés és intézkedés végrehajtásának eredményességét veszélyezteti vagy e tevékenységek folytatását akadályozza,

b) nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési feladatok ellátását, azok eredményességét veszélyezteti.

Az anyakönyv kutathatósága * 

93/A. § *  (1) Az anyakönyvbe bejegyzett adatok

a) az érintett halálozási évét követő harminc év,

b) ha a halálozás éve nem ismert, az érintett születésétől számított száz év, vagy - ha az későbbi - a bejegyzés keletkezésétől számított hetvenöt év,

c) ha sem a születés, sem a halálozás időpontja nem ismert, a bejegyzés keletkezésétől számított hetvenöt év után

válnak bárki számára kutathatóvá.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott védelmi idő lejárta előtt is kutatható az anyakönyv, ha

a) a kutatáshoz saját bejegyzése tekintetében az érintett, az érintett halálát követően leszármazója, leszármazó hiányában bármely, a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója, hozzátartozó hiányában más örököse a kutató kérésére hozzájárult,

b) a kutató a hozzájárulás megadására az a) pont szerint jogosult személy, vagy

c) a kutatás - a kérelmező költségére - anonimizált másolattal is megvalósítható.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hozzájárulás megadásakor a hozzájáruló személy írásban nyilatkozik a kutató által megismerhető személyes adat - kutatás célja szerinti - felhasználásának elfogadásáról, valamint a személyes adatot tartalmazó iratok másolhatóságáról.

(4) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti különleges adatok az anyakönyv kutatása során személyazonosításra alkalmas módon nem rögzíthetők és nem használhatók fel, kivéve, ha az érintett vagy az érintett halálát követően leszármazója ahhoz hozzájárult, vagy a kutatást ő végzi.

(5) Ha a kutató a kutatást tudományos célból végzi, a kutatás a bejegyzés keletkezését követő harminc év elteltével az (1) bekezdésben meghatározott védelmi időn belül is lefolytatható, feltéve, hogy a kutatás a közlevéltárakról szóló törvényben meghatározott, a kutatási tervre és az arra jogosult intézmény támogató állásfoglalására, továbbá a személyes adatok kezelésére vonatkozó előírásoknak és a (4) bekezdésben foglaltaknak megfelel.

93/B. § *  (1) A kutatási kérelmet az 1980. december 31-ig vezetett anyakönyvek esetén a levéltárnál kell benyújtani.

(2) A kutatási kérelem elbírálásának határideje a kérelem benyújtásától számított harminc nap. A kutatási kérelem részleges vagy teljes megtagadását írásban indokolni kell.

(3) A kutatási kérelem részleges vagy teljes megtagadása esetén a kérelmező bírósághoz fordulhat. A per megindítására és az eljárás lefolytatására az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek a közérdekű adat megismerése iránti igény elutasítása esetén megindítható perre vonatkozó szabályai az irányadóak.

IX. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Felhatalmazások

94. § *  Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben

a) *  jelölje ki a központi nyilvántartó szervet és a központi anyakönyvi szervet,

b) határozza meg az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételeket. * 

95. § (1) *  Felhatalmazást kap az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter, hogy

a) az anyakönyvi nyilvántartások rendszere vezetésének, * 

b) a névviselés, a névváltoztatás, * 

c) a házasságkötési, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló eljárás, * 

d) az anyakönyvi szakvizsga,

e) az anyakönyvi nyilvántartások rendszeréből teljesítendő adattovábbítás * 

részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter, hogy rendeletben jelölje ki a hazai anyakönyvezést végző hatóságot. * 

(3) * 

96. § Felhatalmazást kap a települési önkormányzat, hogy

a) rendeletben határozza meg a hivatali helyiségen kívüli, valamint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése engedélyezésének szabályait,

b) *  rendeletben állapíthassa meg a hivatali helyiségen kívüli, valamint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése esetén a többletszolgáltatás ellentételezéseként az önkormányzat részére, valamint az anyakönyvvezető részére fizetendő díj mértékét.

Hatálybalépés

97. § * 

Átmeneti rendelkezések * 

98. § *  E törvény hatálybalépését követő, de 2014. november 1-jét megelőző házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat ezen időszakban történő létesítése esetén az 58. § (1)-(3) bekezdésétől eltérően a házasságkötést, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolatot bejegyző anyakönyvvezető a felek születési anyakönyvi bejegyzésben szereplő adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzése érdekében megkeresi a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot. A születést nyilvántartó anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság a papír alapú anyakönyv születési anyakönyvi bejegyzése adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéséről az értesítéstől számított százhúsz napon belül gondoskodik, és erről értesíti a megkeresőt.

99. § *  A bejegyzett élettársi kapcsolat az e törvény hatálybalépését követő, de 2014. november 1-jét megelőző létesítése esetén az 59/A. § (2a) bekezdésétől eltérően a megkeresett anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság a papír alapú anyakönyv házassági anyakönyvi bejegyzése adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéséről a megkereséstől számított százhúsz napon belül gondoskodik, és erről értesíti a megkeresőt.

100. § *  Az 59/A. § (1) és (2) bekezdését az e törvény hatálybalépését követően benyújtott névváltoztatási kérelemre kell alkalmazni.

101. § *  E törvénynek a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VIII. törvénnyel módosított rendelkezéseit a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VIII. törvény hatálybalépése előtt indult, folyamatban lévő hazai anyakönyvezési ügyekben is alkalmazni kell.

Az Európai Unió jogának való megfelelés * 

102. § *  A 80. § az európai demográfiai statisztikákról szóló, 2013. november 20-i 1260/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezést tartalmaz.

1. melléklet a 2010. évi I. törvényhez * 

a) Jegyzőkönyv a születés bejelentéséről

1. A szervet megjelölő azonosító.

2. A születés eseményazonosítója.

3. A gyermek

3.1. 69/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja és g) vagy h) pontja,

3.2. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja,

3.3. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja,

3.4. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontja,

3.5. 69/B. § (1) bekezdés b) pont be) alpontja,

3.6. magyar állampolgársága vagy a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bh) alpontja,

3.7. 69/C. § b) pontja

szerinti adata.

4. Az apa és az anya

4.1. 69/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja és g) vagy h) pontja,

4.2. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bi) alpontja,

4.3. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja,

4.4. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontja, annak hiányában 69/B. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja

szerinti adata,

4.5. lakóhelye,

4.6. magyar állampolgársága vagy a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bh) alpontja szerinti adata,

4.7. menekült vagy oltalmazott jogállása,

4.8. nyilatkozata arról, hogy a 46. § (1) bekezdés d) pontja alapján kérik a gyermek születési családi és utónevének nemzetiségi nyelven is történő bejegyzését.

5. Az anya 69/B. § (1) bekezdés b) pont bj) alpontja szerinti adata.

6. A szülők 69/D. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adata.

7. Ha az anya özvegy, a volt férj

7.1. 69/F. § (1) bekezdés a) pontja és

7.2. 69/B. § (1) bekezdés a) pontja

szerinti adata.

8. Ha az anya elvált, a jogerős határozat 69/H. § szerinti adatai.

9. Az egyes vagy ikerszülés ténye, ha ikerszülés, a gyermek hányadikként született.

10. Megjegyzés a titkolt terhesség tényéről.

11. A jegyzőkönyvet felvevő anyakönyvvezető aláírása.

12. A szülő vagy a szülők aláírása.

13. A kiállítás kelte.

14. A születést bejelentő intézmény neve és címe, képviselőjének neve és aláírása, az intézmény bélyegzőlenyomata.

15. Magánszemély bejelentő neve, aláírása, lakcíme, személyazonosító okmányának típusa, okmányazonosítója, érvényességi ideje, kiállító hatósága.

b) Jegyzőkönyv a házasságkötési szándék bejelentéséről

1. A szervet megjelölő azonosító.

2. A házasságkötés eseményazonosítója.

3. A 69/D. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adat.

4. A házastársak

4.1. 69/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja és g) vagy h) pontja,

4.2. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja,

4.3. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontja, annak hiányában 69/B. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja,

4.4. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bi) alpontja és g) vagy h) pontja,

4.5. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bj) alpontja,

4.6. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bf) alpontja és g) vagy h) pontja,

4.7. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bg) alpontja és g) vagy h) pontja,

4.8. 69/B. § (1) bekezdés a) pontja,

4.9. magyar állampolgársága vagy a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bh) alpontja

szerinti adata,

4.10. lakóhelye,

4.11. menekült vagy oltalmazott jogállása,

4.12. előző állampolgársága,

4.13. előző lakóhelye.

5. A bemutatott okiratok tekintetében

5.1. a személyazonosság igazolására szolgáló okmány típusa, okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése, az okmány érvényességi ideje,

5.2. a születési anyakönyvi kivonat okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése, az egyedi elektronikus anyakönyvi azonosító vagy a folyószám,

5.3. a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány száma,

5.4. a családi állapot igazolására bemutatott okirat és a kiállító hatóság megnevezése,

5.5. a házassági engedély, felmentés, a kiállító hatóság megnevezése, az engedély, felmentés érvényességi ideje,

5.6. az állampolgárságot igazoló okirat típusa, száma, a kiállító hatóság megnevezése, az okirat érvényességi ideje.

6. Megjegyzés

6.1. a termen kívüli házasságkötés tényéről,

6.2. az egyik fél közeli halállal fenyegető állapotáról.

7. A házassági akadályok elhallgatásának következményeire való figyelmeztetés után a menyasszony és a vőlegény nyilatkozata arról, hogy egymással házasságot kívánnak kötni és legjobb tudomásuk szerint házasságkötésüknek törvényi akadálya nincs.

8. A menyasszony és a vőlegény nyilatkozata a születendő közös gyermekeik családi nevéről.

9. A házasság hivatali helyiségen kívüli vagy hivatali munkaidőn kívüli megkötése iránti kérelem és a nyilatkozatok.

10. A 30 napos várakozási idő alóli felmentés iránti kérelem és indokolása.

11. A tanúsítvány bemutatása alóli felmentés iránti kérelem és indokolása.

12. A jegyzőkönyvet felvevő anyakönyvvezető aláírása.

13. A menyasszony aláírása.

14. A vőlegény aláírása.

15. A tolmács aláírása.

16. A házasságkötésnél közreműködő anyakönyvvezető családi és utóneve.

17. A tanúk és a tolmács

17.1. családi és utóneve,

17.2. lakcíme,

17.3. bemutatott személyazonosságot igazoló okmányának típusa, okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése, az okmány érvényességi ideje,

17.4. aláírása.

18. Megjegyzés a nemzetiségi nyelven történő házasságkötésről.

19. A kiállítás kelte.

c) Jegyzőkönyv bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentéséről

1. A szervet megjelölő azonosító.

2. A bejegyzett élettársi kapcsolat eseményazonosítója.

3. A 69/E. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adat.

4. A bejegyzett élettársak

4.1. 69/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja és g) vagy h) pontja,

4.2. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja,

4.3. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontja, annak hiányában bc) alpontja,

4.4. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja,

4.5. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bj) alpontja,

4.6. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bf) alpontja és g) vagy h) pontja,

4.7. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bg) alpontja és g) vagy h) pontja,

4.8. 69/B. § (1) bekezdés a) pontja,

4.9. magyar állampolgársága vagy a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bh) alpontja

szerinti adata,

4.10. lakóhelye,

4.11. menekült vagy oltalmazott jogállása,

4.12. előző állampolgársága,

4.13. előző lakóhelye.

5. A bemutatott okiratok tekintetében

5.1. a személyazonosság igazolására szolgáló okmány típusa, okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése, az okmány érvényességi ideje,

5.2. a születési anyakönyvi kivonat okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése, az egyedi elektronikus anyakönyvi azonosító vagy a folyószám,

5.3. a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány száma,

5.4. a családi állapot igazolására bemutatott okirat és a kiállító hatóság megnevezése,

5.5. a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére vonatkozó engedély, felmentés, a kiállító hatóság megnevezése, az engedély, felmentés érvényességi ideje,

5.6. az állampolgárságot igazoló okirat típusa, száma, a kiállító hatóság megnevezése, az okirat érvényességi ideje.

6. Megjegyzés

6.1. a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatalos helyiségen kívüli létesítésének tényéről,

6.2. az egyik fél közeli halállal fenyegető állapotáról.

7. A bejegyzett élettársi kapcsolat létrejötte akadályai elhallgatásának következményeire való figyelmeztetés után a felek nyilatkozata arról, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kívánnak létesíteni és legjobb tudomásuk szerint ennek törvényi akadálya nincs.

8. A bejegyzett élettársi kapcsolat hivatalos helyiségen vagy hivatali munkaidőn kívüli létesítése iránti kérelem és a nyilatkozatok.

9. A tanúsítvány alóli felmentés iránti kérelem és indokolása.

10. A jegyzőkönyvet felvevő anyakönyvvezető aláírása.

11. A felek aláírása.

12. A tolmács aláírása.

13. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél közreműködő anyakönyvvezető családi és utóneve.

14. A tanúk és a tolmács

14.1. születési családi és utóneve,

14.2. lakcíme,

14.3. bemutatott személyazonosságot igazoló okmányának típusa, okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése, az okmány érvényességi ideje,

14.4. aláírása.

15. Megjegyzés a nemzetiségi nyelven történő bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséről.

16. A kiállítás kelte.

d) Jegyzőkönyv a haláleset bejelentéséről

1. A szervet megjelölő azonosító.

2. A haláleset eseményazonosítója.

3. A 69/F. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adat.

4. Az elhalt hozzátartozójának nyilatkozata az elhalt eltemetésének, az urna elhelyezésének helyéről.

5. Az elhalt

5.1. 69/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja és g) vagy h) pontja,

5.2. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bi) alpontja és g) vagy h) pontja,

5.3. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja,

5.4. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontja, annak hiányában 69/B. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja,

5.5. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bf) alpontja és g) vagy h) pontja,

5.6. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bg) alpontja és g) vagy h) pontja,

5.7. 69/B. § (1) bekezdés b) pont be) alpontja,

5.8. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bj) alpontja,

5.9. magyar állampolgársága vagy a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bh) alpontja

szerinti adata,

5.10. lakóhelye,

5.11. menekült vagy oltalmazott jogállása.

6. A túlélő házastárs vagy bejegyzett élettárs

6.1. 69/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja és g) vagy h) pontja,

6.2. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontja, annak hiányában 69/B. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja,

6.3. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bi) alpontja

szerinti adata.

7. Ha az elhalt családi állapota házas vagy bejegyzett élettárs volt, házasságkötésének vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének a 69/D. § (1) bekezdés a) pontja vagy a 69/E. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adata.

8. Az elhalt állampolgárságát igazoló okiratának típusa, száma, a kiállító hatóság megnevezése, az okirat érvényességi ideje.

9. Az elhalt személyazonosságát igazoló okmányának típusa, okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése, az okmány érvényességi ideje.

10. Az elhalt személyi azonosítóját és lakcímét igazoló hatósági igazolvány száma.

11. A magánszemély bejelentő

11.1. családi és utóneve, születési családi és utóneve,

11.2. minősége, amelyben a bejelentést tette,

11.3. lakcíme,

11.4. személyazonosságát igazoló okmányának típusa, okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése, az okmány érvényességi ideje,

11.5. nyilatkozata arról, hogy a jegyzőkönyvbe bejegyzett adatok a valóságnak megfelelnek,

11.6. aláírása.

12. A jegyzőkönyvet felvevő személy neve és aláírása.

13. Ha a jegyzőkönyvet nem az anyakönyvvezető vette fel, az anyakönyvvezető neve és aláírása.

14. A kiállítás kelte.

15. A halálesetet bejelentő intézmény neve és címe, képviselőjének neve és aláírása, az intézmény bélyegzőjének lenyomata.