Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2016.08.28.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

2010. évi CXXII. törvény

a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról * 

Az állami adóhatósági és vámhatósági feladatoknak a minőségileg új, hatékonyabb, átláthatóbb és költségtakarékosabb ellátása, és az azokhoz szükséges információáramlás korszerű biztosítása, valamint egységes elvek alapján felépülő és egységes irányítású szervezet kialakítása alapján a költségvetési bevételek integrált szervezet általi biztosítása, továbbá a pénzügyi és egyes más bűncselekményeket hatékonyan és eredményesen felderítő bűnügyi szervezetrendszer kialakítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL JOGÁLLÁSA, SZERVEZETE, FELÜGYELETE, SZERVEN BELÜLI VEZETŐI IRÁNYÍTÁSA ÉS FELADATAI

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogállása és szervezeti keretei

1. § (1) *  A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat ellátó, a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörében kiadott rendeletében kijelölt miniszter (a továbbiakban: kijelölt miniszter) által irányított, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv.

(2) *  A NAV a központi költségvetésben önálló fejezetet képez.

(3) A NAV a részére a tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott költségvetési támogatáson felül további - személyi juttatásokra, munkaadókat terhelő járulékokra és felhalmozási kiadásokra fordítható - támogatásra jogosult a költségvetési törvényben rögzített bevételi tervek teljesítésével összefüggésben. A bevételi követelményeket, a felhasználható forrás mértékét, jogcímét és ütemezését a költségvetési törvényben kell meghatározni.

2. § * 

3. § *  A NAV a feladatait központi szervei és területi szervei útján látja el.

4. § *  (1) A NAV központi szerve a Központi Irányítás és a Bűnügyi Főigazgatóság.

(2) A NAV területi szervei

a) a megyei (fővárosi) adó- és vámigazgatóságok (a továbbiakban: megyei igazgatóságok),

b) a Fellebbviteli Igazgatóság,

c) a NAV nyomozóhatósági feladatait ellátó területi szervei és

d) a Kormány rendeletében meghatározott igazgatóságok, illetve intézetek.

(3) A NAV nyomozóhatósági feladatait a Bűnügyi Főigazgatóság és a NAV nyomozó hatósági feladatait ellátó területi szervei látják el.

(4) A megyei igazgatóságok kirendeltségeket működtethetnek.

5. § * 

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetői

6. § *  (1) A NAV vezetőjének feladat- és hatáskörét a kijelölt miniszter irányítása alá tartozó, a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében kijelölt államtitkár (a továbbiakban: állami adó- és vámhatóság vezetője) gyakorolja. Az állami adó- és vámhatóság vezetője képviseli a NAV-ot, közvetlenül vezeti a Központi Irányítást, továbbá ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a NAV vezetőjének feladat- és hatáskörébe utal.

(2) Az állami adó- és vámhatóság vezetőjének szakmai helyettesei a kijelölt miniszter által irányított minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározott, az állami adó-és vámhatóság vezetője által irányított helyettes államtitkárok.

(3) Az állami adó- és vámhatóság vezetője és szakmai helyettesei szolgálati elöljárója a NAV hivatásos állományú tagjainak.

7. § *  (1) A NAV gazdasági vezetője a Központi Irányítás főigazgatója, akinek a munkáját főigazgató-helyettes segíti.

(2) Az állami adó- és vámhatóság vezetője és szakmai helyettesei szakmai tevékenységének támogatására, vezetőnként legfeljebb két szakfőigazgató nevezhető ki.

8. § *  (1) A Bűnügyi Főigazgatóságot az állami adó- és vámhatóság vezetője által kinevezett főigazgató vezeti. A Bűnügyi Főigazgatóság vezetésében az állami adó- és vámhatóság vezetője által kinevezett főigazgató-helyettes vesz részt.

(2) A Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatója, valamint főigazgató-helyettese felett a munkáltatói jogokat az állami adó- és vámhatóság vezetője gyakorolja.

9. § *  (1) A NAV területi szervét az állami adó- és vámhatóság vezetője által kinevezett igazgató vezeti. A NAV területi szervének vezetésében az állami adó- és vámhatóság vezetője által kinevezett igazgatóhelyettes (igazgatóhelyettesek) vehet (vehetnek) részt.

(2) A megyei igazgatóságok kirendeltségének operatív vezetését főosztályvezető látja el, aki a kirendeltséghez telepített feladat- és hatáskör gyakorlója.

10. § *  (1) A Központi Irányítás főigazgatója felett a kinevezési és felmentési jogkör kivételével a munkáltatói jogkört az állami adó- és vámhatóság vezetője gyakorolja.

(2) A Központi Irányítás főigazgató-helyettesei felett a munkáltatói jogkört az állami adó- és vámhatóság vezetője gyakorolja.

(3) Az állami adó- és vámhatóság vezetőjének szakmai tevékenységét támogató szakfőigazgató felett a munkáltatói jogkört az állami adó- és vámhatóság vezetője gyakorolja. Az állami adó- és vámhatóság vezetője szakmai helyettesének szakmai tevékenységét támogató szakfőigazgatót - a szakmai helyettes javaslatára - az állami adó- és vámhatóság vezetője nevezi ki és menti fel, az egyéb munkáltatói jogokat az állami adó- és vámhatóság vezetőjének szakmai helyettese gyakorolja.

(4) Az igazgató felett a munkáltatói jogkört az állami adó- és vámhatóság vezetője gyakorolja.

(5) Az igazgatóhelyettes felett a kinevezési és felmentési jogkört az állami adó- és vámhatóság vezetője, az egyéb munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja.

(6) A központi szerveknél és a területi szerveknél a munkáltatói jogkört a szerv vezetője gyakorolja.

11. § *  (1) Az állami adó- és vámhatóság vezetője, illetve a NAV egyéb munkáltatói jogokat gyakorló vezetője a munkáltatói jogok gyakorlását írásban átruházhatja az általa kijelölt, irányítása alá tartozó vezetői munkakört betöltő személyre. Az átruházott munkáltatói jogok nem ruházhatóak tovább.

(2) A pénzügyőrök tekintetében a kijelölt miniszter vagy az állami adó- és vámhatóság vezetője hatáskörébe utalt kiemelt munkáltatói jogköröket a 7. számú melléklet tartalmazza. Az állami adó- és vámhatóság vezetője a hatáskörébe tartozó kiemelt munkáltatói jogkörének gyakorlását írásban átruházhatja az általa kijelölt vezetőre. Az átruházott kiemelt munkáltatói jogkör nem ruházható tovább.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerveinek irányítása és felügyelete

12. § *  (1) A területi szerv felettes szerve - a (2) és (3) bekezdésben meghatározottak kivételével - a Központi Irányítás.

(2) A NAV nyomozóhatósági feladatait ellátó területi szervének felettes szerve a Bűnügyi Főigazgatóság.

(3) A Kormány rendeletében megjelölt területi szervek által első fokon hozott döntésekkel (intézkedésekkel) szemben induló jogorvoslati eljárásokban felettes szervként a Fellebbviteli Igazgatóság jár el.

(4) A Központi Irányítás felettes szerve a kijelölt miniszter.

(5) A Bűnügyi Főigazgatóság felettes szerve - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - a Központi Irányítás.

(6) A Bűnügyi Főigazgatóság - a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti - felettes szerve az állami adó- és vámhatóság vezetőjének a NAV bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatai ellátásáért felelős szakmai helyettese.

(7) A kijelölt miniszter és az állami adó- és vámhatóság vezetője az állami adó- és vámhatóság vezetőjének a NAV bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatainak ellátásáért felelős szakmai helyettesét, valamint a kijelölt miniszter, az állami adó- és vámhatóság vezetője és az állami adó- és vámhatóság vezetőjének a NAV bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatainak ellátásáért felelős szakmai helyettese a Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatóját a NAV bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatainak ellátása körében, egyedi ügyben nem utasíthatja.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladatai

12/A. § *  A NAV - mint állami adó- és vámhatóság - látja el

a) az állami adóhatóság és

b) a vámhatóság

jogszabályban meghatározott feladatait.

13. § (1) A NAV feladata:

a) a részben vagy egészben a központi költségvetés, a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap vagy az elkülönített állami pénzalap javára teljesítendő kötelező befizetés,

b) a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap terhére juttatott támogatás, adó-visszaigénylés vagy adó-visszatérítés,

c) *  az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény hatálya alá tartozó kötelező befizetések

megállapítása, beszedése, nyilvántartása, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása és ellenőrzése, feltéve, ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik.

(2) A NAV

a) ellátja az államháztartásról szóló törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban a pénzellátással kapcsolatban számára meghatározott feladatokat,

b) végzi az adó-, vám- és pénzforgalmi adatoknak, az ellenőrzések megállapításainak összegezését, feldolgozását és ezekről a kormányzati gazdaságpolitika kialakításában részt vevő állami szervek részére információk szolgáltatását,

c) feldolgozza az államháztartás működéséhez szükséges és rendelkezésre álló adatokat és az adópolitikáért felelős miniszternek átadja,

d) *  Központi Irányítása és a feladat- és hatáskörrel rendelkező területi szerve összegyűjti és tárolja az (1) bekezdésben megadott feladatokkal, különösen a befizetési kötelezettséggel, a kapcsolódó eljárással, valamint a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó hatósági felügyeleti tevékenységgel kapcsolatos eljárással összefüggő adatokat, amelyekről a NAV a gazdasági célú elemzésekhez - az e feladatokat ellátó állami szervek részére - adatfeldolgozásokat végez és adatszolgáltatásokat teljesít,

e) *  előterjeszti a hatáskörébe tartozó kötelező befizetésekkel vagy költségvetési támogatással kapcsolatban elkövetett bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránt az állam nevében a polgári jogi igényt,

f) *  lefolytatja az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti központosított ellenőrzést, valamint az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) szerinti központosított utólagos ellenőrzést,

g) a kormánytisztviselői, a kormányzati ügykezelői, a hivatásos állományú tagjai és munkavállalói részére egészségmegőrzési, egészségügyi, szociális és kulturális feladatokat lát el,

h) a kormánytisztviselői, a kormányzati ügykezelői, a hivatásos állományú tagjai részére ellátja a munkavégzésükhöz szükséges képzés, továbbképzés megszervezését és lebonyolítását,

i) *  az informatikai rendszerek és az elektronikus ügyintézés fejlesztése érdekében gazdasági társaságot működtet, amelynél a tulajdonosi jogokat az állami adó- és vámhatóság vezetője gyakorolja,

j) *  végzi a szerencsejáték-szervezéssel, valamint a játékautomatával és ajándéksorsolással kapcsolatos engedélyezési, nyilvántartási, továbbá az engedélyben foglaltak és a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény rendelkezései betartásával kapcsolatos ellenőrzési, hatósági felügyeleti feladatokat,

k) *  együttműködik a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetséggel a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény 46. § (1) bekezdésben meghatározott, a kiskereskedelmi és végfelhasználói töltőállomásokon a forgalmazott üzemanyagok ellenőrző jelölésének meglétével kapcsolatos feladat végrehajtásában.

(3) A NAV

a) *  végzi az európai uniós és a külön jogszabályok alapján a feladatkörébe tartozó ügyekben az informatikai rendszerek működtetéséből, alkalmazásából adódó tagállami feladatokat,

b) *  végzi az európai uniós és nemzeti jogszabályokban meghatározott nemzetközi együttműködésből adódó feladatokat, - ideértve a hatóságok közötti kölcsönös adminisztratív segítségnyújtást is - valamint részt vesz további két-, illetve többoldalú megállapodások előkészítésében, jogszabályi felhatalmazás alapján ellátja Magyarország képviseletét a NAV szakterületét érintő ügyekkel foglalkozó uniós és nemzetközi szervezetekben,

c) végzi a hatáskörébe tartozó uniós, illetve más nemzetközi forrásból finanszírozott projektek szervezését, irányítását, lebonyolítását,

d) végzi az Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF) történő együttműködéssel és koordinációval kapcsolatban a külön törvényben meghatározott feladatokat.

(4) A NAV adóigazgatási jogkörében

a) *  eljáró szervei - feladataik ellátása során - együttműködnek az illetékességi területükön lévő helyi, illetve helyi nemzetiségi önkormányzatokkal,

b) *  a helyi, illetve helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetését érintő, szükséges és rendelkezésre álló bevételi adatokról a feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve útján évente tájékoztatást ad az önkormányzat részére; az adatszolgáltatás tartalmát a helyi önkormányzatokért felelős miniszter bevonásával az adópolitikáért felelős miniszter határozza meg,

c) ellátja az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásával kapcsolatos, illetve az egyéb kötelező befizetésekkel kapcsolatos, az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe utalt feladatokat,

d) ellátja az állami garancia (kezesség) kiutalásával, visszakövetelésével, a garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzéssel kapcsolatos, az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe utalt feladatokat,

e) lefolytatja a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárást, vezeti az ezzel kapcsolatos nyilvántartást, végzi az eljárás díjának beszedését és visszatérítését, megküldi az adópolitikáért felelős miniszternek a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárások eredményeképpen kiadmányozott jogerős határozatok másolatát, illetve a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárásért beszedett díjakról és az eljárás során szerzett tapasztalatokról évente beszámolót készít az adópolitikáért felelős miniszternek,

f) * 

g) ellátja a munkáltatók és kifizetők által foglalkoztatott biztosítottak adatainak nyilvántartásával, továbbá az adatoknak az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartása és a munkaügyi hatóság részére történő átadásával kapcsolatos, jogszabályban az állami adó- és vámhatóság feladataként meghatározott feladatokat,

h) *  jogszabályban meghatározottak szerint elvégzi az illetékek zárási összesítését és végzi az azzal kapcsolatos, az adópolitikáért felelős miniszter részére teljesítendő adatszolgáltatást,

i) *  ellátja a csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolásban, a kényszertörlési eljárásban, a vagyonrendezési és adósságrendezési eljárásban a NAV hatáskörébe tartozó követelések tekintetében a hitelezői feladatokat, és jogszabályban meghatározott esetben és módon egyéb hitelezők képviseletét; a végrehajtási eljárásban ellátja a végrehajtás foganatosítójaként a törvény által meghatározott feladatokat.

(5) A NAV vámigazgatási jogkörében végzi

a) *  az európai uniós vámjog alapján az áruk vámeljárás alá vonását,

b) *  a vámhatáron át lebonyolódó áru- és utasforgalom vámellenőrzését, a vámtartozások és a vámeljáráshoz kapcsolódó egyéb terhek kiszabását és beszedését,

c) közvetlenül vagy közvetve - meghatározott körben - az áruk azonosságának (adózási szempontból történő besorolásának és egyéb jogszabály által meghatározott követelményeknek) a vizsgálatát, illetve a vizsgálat megtörténtének ellenőrzését,

d) *  a vámokmányok, illetve a vámeljárások adatainak vám- és statisztikai célú ellenőrzését, javíttatását, nyilvántartását, összesítését, feldolgozását és átadását,

e) a vám-, az adó- és egyéb jogszabályokban meghatározott adóztatási, ellenőrzési és utólagos ellenőrzési feladatokat,

f) az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) finanszírozott kifizetésekhez kapcsolódó utólagos ellenőrzéseket.

(6) A NAV jövedéki igazgatási jogkörében végzi

a) a jövedéki jogszabályokban meghatározott jövedéki adóztatással, ellenőrzéssel,

b) a jövedéki jogszabályokban meghatározott jövedéki ügyekkel

kapcsolatos feladatokat.

(7) *  A NAV a bűnüldözési és nyomozóhatósági jogkörében végzi a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) által hatáskörébe utalt bűncselekmények megelőzését, felderítését, megszakítását és nyomozását, valamint nem nyomozóhatósági jogkörében eljárva ellátja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény által hatáskörébe utalt feladatokat a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, a bíróság, továbbá a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szerv törvényben meghatározott feladatai elősegítése érdekében.

(8) A NAV rendészeti és igazgatási jogkörében

a) végzi a külön jogszabály által hatáskörébe utalt szabálysértések felderítését és elbírálását,

b) ellátja a NAV nyomozó hatósága által elrendelt személyi védelmet a vonatkozó jogszabályok keretei között,

c) végzi meghatározott körben anyagi javak, értékek őrzését, kísérését,

d) végzi az elfogott, előállított, őrizetbe vett, valamint fogva tartott személyek őrzését, kísérését,

e) *  jogszabályban meghatározott ellenőrzési kötelezettségeinek és jogosultságainak végrehajtása egyik formájaként mozgó egységekkel végzi Magyarország területén - az EU külső határán működő határátkelőhelyek kivételével - a mélységi ellenőrzési tevékenységet,

f) * 

g) a külön jogszabályban meghatározott rendvédelmi, igazgatási feladatokat.

(9) A NAV végzi továbbá

a) külön jogszabályban szabályozott, nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmának ellenőrzését,

b) a nemesfémforgalommal és fémjelzéssel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat,

c) a vám-, a jövedéki, a szabálysértési és egyéb eljárások során keletkezett, a feladat- és hatáskörébe tartozó adatok kezelését,

d) a fémkereskedelmi hatósági feladatokat,

e) az energiaadóval, a környezetvédelmi termékdíjjal, a regisztrációs adóval kapcsolatos adóztatási és ellenőrzési feladatokat.

(10) A NAV ellátja továbbá a jogszabály által a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

14. § A NAV nyomozó hatósága és a Rendőrség illetékes szervei hatáskörükben eljárva kötelesek együttműködni, és kötelesek egymást a bűnmegelőző és felderítő tevékenység gyakorlása során támogatni.

II. FEJEZET

A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA

Általános rendelkezések

15. § (1) A NAV személyi állománya

a) kormánytisztviselőkből,

b) *  hivatásos szolgálati jogviszonyban álló, hivatásos állományú tagokból (a továbbiakban: pénzügyőr),

c) kormányzati ügykezelőkből (a továbbiakban: ügykezelő) és

d) munkavállalókból

áll.

(1a) *  Az (1) bekezdés a)-d) pontjaiba tartozó személyek a továbbiakban együtt foglalkoztatottak.

(2) A NAV személyi állományába tartozó

a) *  kormánytisztviselőkre és ügykezelőkre a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.),

b) *  pénzügyőrökre a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.),

c) *  munkavállalókra a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)

rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

15/A. § *  (1) Az e törvény hatálya alá tartozók személyiségi jogainak kormányzati szolgálati jogviszonnyal, hivatásos szolgálati jogviszonnyal, munkaviszonnyal összefüggő megsértése esetén jogkövetkezményként a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.)

a) 2:51. § (1) bekezdését, 2:52. § (1) bekezdését kell alkalmazni, továbbá

b) 2:52. § (2) és (3) bekezdését, valamint 2:53. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy e rendelkezések alkalmazásakor e törvény kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai az irányadók azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges.

(2) Ha a foglalkoztatott jogviszonya megszűnik, a munkáltató a foglalkoztatott, illetve a foglalkoztatott a munkáltató sérelemdíj megfizetésére kötelezése érdekében közvetlenül bírósághoz fordulhat.

15/B. § *  (1) A kormánytisztviselő, az ügykezelő a munkaidején kívül, a pénzügyőr a szolgálaton kívül sem tanúsíthat olyan, a közszolgálati tisztviselőhöz, illetve hivatásos állomány tagjához méltatlan magatartást, amely - különösen a munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján - közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója helytelen megítélésére, az általa betöltött munkakör tekintélyének, a munkáltató jó hírnevének, a közszolgálatba vetett bizalomnak, valamint a NAV céljának veszélyeztetésére.

(2) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő köteles megtartani a feladatai ellátásával összefüggésben tudomására jutott törvény által védett titkot, minősített adatot. Ezen túlmenően illetéktelen személynek és szervnek nem adhat tájékoztatást olyan tényekről, amelyek tevékenysége során jutottak tudomására és kiszolgáltatásuk az állam, a NAV, a NAV foglalkoztatottja vagy más természetes személy számára hátrányos vagy jogellenesen előnyös következményekkel járna.

15/C. § *  (1) A kormányzati szolgálati jogviszonnyal és a hivatásos szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni és teljesíteni. Tilos a joggal való visszaélés. E törvény alkalmazásában joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet.

(2) Ha a joggal való visszaélés a szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll és ez a magatartás kormánytisztviselő, ügykezelő esetében a közszolgálat nyomós érdekét, pénzügyőr esetében a szolgálati érdeket sérti vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, a bíróság a jognyilatkozatot ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.

15/D. § *  (1) A kormányzati szolgálati jogviszonnyal és a hivatásos szolgálati jogviszonnyal kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E követelmény megsértésének orvoslása nem járhat más kormánytisztviselő, pénzügyőr, illetve ügykezelő jogának megsértésével vagy csorbításával.

(2) A NAV megkülönböztetés nélkül, kizárólag a szakmai képességek, képzettségek, a gyakorlat és a teljesítmény, továbbá a kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonyban eltöltött idő alapján biztosítja a kormánytisztviselők, pénzügyőrök részére az e törvény szerinti előmeneteli lehetőséget.

(3) A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget kell figyelembe venni.

15/E. § *  (1) A kölcsönös együttműködési kötelezettség keretében a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban bejelenteni, ha vele szemben közvádra üldözendő bűntett megalapozott gyanúját közölték.

(2) A kötelezett a megalapozott gyanú közlését követő 15 napon belül köteles az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének eleget tenni. A határidő elmulasztása esetén a kötelezett igazolással élhet.

(3) Igazolásnak nincs helye akkor, ha a büntetőeljárásról a munkáltató tudomást szerzett, kivéve, ha a kötelezett a tájékoztatási kötelezettségének önhibáján kívül nem tudott eleget tenni. Ilyen esetben a (2) bekezdésben foglalt határidőt az akadály elhárultát követő naptól kell számítani.

(4) Fegyelmi vétségnek minősül, ha a kötelezett az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét elmulasztja, mulasztása miatt igazolással nem élt, és a munkáltatói jogkör gyakorlója tudomására jut, hogy a kötelezett ellen büntetőeljárás indult és a megalapozott gyanú közlése is megtörtént.

(5) Az (1) bekezdés, illetve a (4) bekezdés szerinti esetben nincs helye a Kttv. 83. § (3) bekezdése, illetve a Hszt. 297. § (3) bekezdése szerinti etikai eljárás lefolytatásának.

(6) Ha a munkáltató a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 63/A. § (2a) bekezdése alapján tájékoztatást kap arról, hogy a kormánytisztviselővel, pénzügyőrrel, ügykezelővel szemben büntetőeljárás indult, a tájékoztatás során tudomására jutott természetes személyazonosító adatot, valamint az (1) bekezdés szerinti bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás megindításának tényéről szóló adatot a tájékoztatást követő 15 napig, ha a tájékoztatás alapján munkáltatói intézkedésre kerül sor, az intézkedés meghozataláig, illetve ha a méltatlanság megállapításra kerül, vagy fegyelmi eljárás kerül lefolytatásra, az ezen eljárások eredményeképpen hozott munkáltatói intézkedés jogerőre emelkedéséig, per esetén a per jogerős lezárásáig jogosult kezelni. Ezt követően az adatokat törölni kell.

(7) A munkáltató az (1) bekezdés szerinti bejelentés során tudomására jutott személyes adatot a bejelentést követő 15 napig, ha a bejelentés alapján munkáltatói intézkedésre kerül sor, az intézkedés meghozataláig, illetve ha a méltatlanság megállapításra kerül, vagy fegyelmi eljárás kerül lefolytatásra, az ezen eljárások eredményeképpen hozott munkáltatói intézkedés jogerőre emelkedéséig, per esetén a per jogerős lezárásáig jogosult kezelni. Ezt követően az adatokat törölni kell.

16. § *  A NAV teljes személyi állománya tekintetében a NAV által bevezetett - az állami adó- és vámhatóság vezetője által meghatározott - teljesítményértékelési rendszert kell alkalmazni.

16/A. § *  (1) *  A munkáltatói jogkör gyakorlójának (a továbbiakban: pályázatot kiíró) döntése alapján meghatározott munkakör betöltése, illetve vezetői munkakör betöltése pályázat alapján is történhet. A megpályáztatott munkakörre kinevezni csak olyan személyt lehet, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt.

(2) A pályázatot kiíró szerv által meghirdetett pályázatban megjelölt benyújtási határidőt a pályázatot kiíró szerv által történő közzétételtől kell számítani. A pályázat benyújtására meghatározott idő a pályázati felhívásnak a pályázatot kiíró szerv által történő közzétételétől számított tíz napnál nem lehet rövidebb.

(3) *  Pályázat betöltött állásra is kiírható, feltéve, hogy legkésőbb a pályázat elbírálását követő 60. naptól az állás betölthető, és az állást betöltő személyt a pályázat kiírásáról azt megelőzően legalább 8 nappal korábban írásban tájékoztatják.

(4) A kormánytisztviselői állásra meghirdetett pályázatot kiíró szerv a pályázati kiírást az egységes hozzáférést biztosító informatikai rendszeren keresztül elektronikus úton megküldi a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv részére, amely azt közzéteszi. A közzététel napjától a pályázatot kiíró szerv a pályázati kiírást egyéb módon is közzéteheti.

(5) *  A pályázati eljárás lefolytatásának részletes szabályait a NAV foglalkoztatási szabályzata (a továbbiakban: foglalkoztatási szabályzat) határozza meg.

A kormányzati és a hivatásos szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatok * 

Az egyoldalú jognyilatkozat, a nyilatkozat, a megállapodás, a feltétel, a tájékoztatás * 

16/B. § *  (1) *  Egyoldalú jognyilatkozatból csak az e törvényben, illetve a Kttv.-ben vagy a Hszt.-ben, vagy az e törvények felhatalmazása alapján más jogszabályban, illetve a foglalkoztatási szabályzatban meghatározott esetben származhatnak jogok vagy kötelezettségek.

(2) Az egyoldalú jognyilatkozat a címzettel való közléssel válik hatályossá, és - e törvény, vagy a Kttv., illetve Hszt. eltérő rendelkezésének hiányában - csak a címzett hozzájárulásával módosítható, vagy vonható vissza.

(3) A jogról lemondó vagy abból engedő jognyilatkozatot nem lehet kiterjesztően értelmezni.

(4) Az egyoldalú jognyilatkozatra a megállapodásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(5) A nyilatkozat tekintetében a 16/E-16/G. § és 16/L. §-ban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(6) Nem minősül a kormányzati szolgálati jogviszonnyal, hivatásos szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatnak a feladatok végrehajtására vonatkozó utasítás, parancs vagy intézkedés.

16/C. § *  (1) A felek a megállapodás létrejöttét, módosítását vagy megszűnését jövőbeli, bizonytalan eseménytől (feltétel) is függővé tehetik. Nem köthető ki olyan feltétel, amelynek alapján a kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő hátrányára módosulna, vagy annak megszűnését eredményezné.

(2) Az ellentmondó, lehetetlen vagy értelmezhetetlen feltétel semmis. A megállapodást ilyen esetben úgy kell elbírálni, mintha a felek az adott feltételt nem kötötték volna ki.

(3) A felek, amíg a feltétel bekövetkezése függőben van, kötelesek tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a másik fél feltételhez kötött jogát csorbítaná. A feltétel bekövetkezésére vagy meghiúsulására nem hivatkozhat a fél, ha azt vétkesen maga okozta.

16/D. § *  (1) *  Ha szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabály valamely fél számára tájékoztatási kötelezettséget ír elő, azt olyan időben és módon kell megtenni, hogy az lehetővé tegye a jog gyakorlását és a kötelezettség teljesítését.

(2) *  Amennyiben a munkáltató szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabály alapján vagy egyéb okból a személyi állomány egészének vagy egy részének szóló (általános) tájékoztatást ad, a tájékoztatást közöltnek kell tekinteni, ha azt a helyben szokásos és a személyi állomány által ismert módon (ideértve az elektronikus közlést is) közzéteszik.

(3) *  A (2) bekezdés az irányadó a 28/C. § szerinti, az érintett részére elektronikus úton hozzáférhetővé tett illetményről vagy egyéb járandóságról való elszámolásra is.

A képviselet * 

16/E. § *  (1) A munkáltató képviseletében jognyilatkozat tételére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult.

(2) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő a kinevezés, illetve a hivatásos állományba való felvétel elfogadásával, a kinevezés, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony módosításával, a kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony megszűnésével, megszüntetésével, megállapodás megkötésével, módosításával, megszüntetésével, és a munkavégzéssel összefüggő jognyilatkozatát csak személyesen teheti meg.

(3) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő egyéb jognyilatkozatot meghatalmazott képviselője útján is tehet, illetve a (2) bekezdésben meghatározott körbe nem eső munkáltatói jognyilatkozatot képviselője útján is átvehet. Az erre irányuló meghatalmazást írásba kell foglalni. A meghatalmazás visszavonásig, vagy - határozott időre szóló meghatalmazás esetén - a határozott idő elteltéig érvényes. A meghatalmazás visszavonása jóhiszemű harmadik személy irányában csak akkor hatályos, ha azt vele közölték. A visszavonás jogáról érvényesen nem lehet lemondani.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott meghatalmazás hiányában is eljárhat a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő képviseletében a vele együtt élő közeli hozzátartozója vagy élettársa, amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott körbe nem eső jognyilatkozat megtételében vagy a munkáltatói jognyilatkozat átvételében az érintett akadályozva van. Vita esetén az akadályoztatás tényét igazolnia kell.

(5) A munkáltatónak a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő személyesen tett jognyilatkozatát kell figyelembe vennie, ha az érintett és a (3)-(4) bekezdésben említett képviselő jognyilatkozatai eltérnek.

(6) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő - kivéve, ha a képviselet tartalma egyértelműen korlátozott - nem hivatkozhat arra, hogy képviselője jogkörét túllépve járt el.

(7) A fegyelmi eljárás, illetve a kártérítési eljárás során igénybe vehető képviselő személyére a 33/S. § előírásai az irányadók.

Az alaki kötöttség * 

16/F. § *  (1) *  A kormányzati szolgálati jogviszonyt, hivatásos szolgálati jogviszonyt érintő minden lényeges jognyilatkozatot és megállapodást írásba kell foglalni. A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő kérésére a munkáltatónak a jognyilatkozatát akkor is írásba kell foglalnia, ha az egyébként nem kötelező.

(2) Amennyiben a jognyilatkozatot, megállapodást írásba kellett foglalni, úgy a jognyilatkozatot módosítani vagy visszavonni, illetve a megállapodást módosítani vagy megszüntetni is csak írásban lehet.

(3) *  A megállapodás írásba foglalásáról és egy példányának az érintettnek való átadásáról a munkáltató köteles gondoskodni.

(4) Az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat - ha e törvény, vagy a Kttv., illetve a Hszt. eltérően nem rendelkezik - semmis. Az érvénytelenség jogkövetkezménye nem alkalmazható, ha a jognyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment, és az nem jár a közérdek sérelmével.

(5) *  A munkáltató az egyoldalú jognyilatkozatát az e törvényben, vagy a Kttv.-ben, illetve a Hszt.-ben meghatározott esetben köteles írásban indokolni, valamint az igény érvényesítésének módjáról - és ha az az elévülési időnél rövidebb -, annak határidejéről a kormánytisztviselőt, a pénzügyőrt, az ügykezelőt kioktatni. A kioktatás elmulasztása esetén 6 hónap elteltével az igény nem érvényesíthető.

A jognyilatkozat közlése * 

16/G. § *  (1) Az írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a jognyilatkozat címzettjének vagy a 16/E. § (3)-(4) bekezdés szerint átvételre jogosult képviselőnek átadják. A közlés a megtagadás, illetve akadályozás napjával akkor is hatályos, ha a jognyilatkozat címzettje vagy az átvételre jogosult képviselője az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot

a) ha a postai küldemény címzettje [a jognyilatkozat címzettje vagy a 16/E. § (3)-(4) bekezdés szerinti képviselője] a küldemény átvételét megtagadta, vagy

b) *  a postai szolgáltatásokra vonatkozó jogszabály szerint a címzett küldeményeinek átvételére feljogosított meghatalmazottja a küldemény átvételét megtagadta,

c) * 

a küldemény átvételének megtagadása napján közöltnek kell tekinteni.

(3) Közöltnek kell tekinteni a jognyilatkozatot

a) ha a (2) bekezdés a) pont szerinti címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult, a kézbesítés megkísérlésének napján,

b) egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet miatt a postai szolgáltatásokra vonatkozó jogszabály szerinti értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon.

(4) Ha a postai szolgáltatásokra vonatkozó jogszabály szerint a címzett küldeményeinek átvételére jogosult, de a (2) bekezdésbe nem tartozó személy tagadta meg az átvételt, a jognyilatkozatot nem lehet közöltnek tekinteni.

(5) Az olyan jognyilatkozattal kapcsolatban, amely tekintetében e törvény alapján bírósági eljárásnak van helye, a (2)-(3) bekezdésben szabályozott kézbesítési vélelem megdöntése iránt az eljárás kezdeményezésével egyidejűleg, a kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzéstől számított 15 napon, de legkésőbb a vélelem beálltától számított 6 hónapon belül terjeszthető elő kérelem a bíróságnál. A kézbesítési vélelem megdöntésére egyebekben a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A vélelem megdöntése esetén a bírósági eljárás kezdeményezésére előírt határidőt megtartottnak kell tekinteni.

(6) Vita esetén a jognyilatkozatot tevő felet terheli annak bizonyítása, hogy a közlés szabályszerűen megtörtént.

(7) Azokat a munkáltatói intézkedéseket, amelyek a személyi állomány egészét vagy egy részét érintően szervezetirányítási jogkörben kerülnek kiadásra, akkor is közöltnek kell tekinteni, ha azt a helyben szokásos és a személyi állomány által ismert módon (ideértve az elektronikus közlést is) közzéteszik.

A semmisség, a megtámadhatóság és azok jogkövetkezménye * 

16/H. § *  (1) *  Semmis az a megállapodás, amely jogszabályba vagy jóerkölcsbe ütközik, valamint amely jogszabály megkerülésével jött létre.

(2) A színlelt megállapodás semmis, ha pedig más megállapodást leplez, azt a leplezett megállapodás alapján kell megítélni.

(3) A semmis megállapodás érvénytelen, kivéve, ha ahhoz a rendelkezést megállapító jogszabály más jogkövetkezményt fűz. A semmisségre az érdekelt határidő nélkül hivatkozhat, a megállapodás semmisségét a bíróság hivatalból észleli.

16/I. § *  (1) *  A megállapodás megtámadható, ha a fél annak megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve, hogy a tévedését a másik fél okozta vagy azt felismerhette, vagy ha a felek a megállapodás megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben ugyanabban a téves feltevésben voltak, vagy ha a megállapodás megkötésére a felet megtévesztéssel vagy jogellenes fenyegetéssel vették rá.

(2) *  Az (1) bekezdés alkalmazásában lényeges tényre vagy körülményre vonatkozik a tévedés, illetve téves feltevés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a megállapodást.

(3) *  A megállapodást megtámadhatja, aki a megállapodás megkötésekor tévedésben vagy téves feltevésben volt.

(3a) *  A megtévesztés hatására kötött megállapodást megtámadhatja, akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart.

(3b) *  A megállapodást megtámadhatja, akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a megállapodás megkötésére.

(3c) *  A (3a) és (3b) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni, ha a megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről történt és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett.

(4) *  A megtámadás határideje 30 nap, amely a tévedés, megtévesztés, téves feltevés felismerésétől, vagy jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy 6 hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható.

(5) A megtámadásra irányuló jognyilatkozatot a (4) bekezdésben meghatározott határidőn belül írásban kell a másik féllel közölni.

(6) A megtámadás eredménytelen, ha a másik fél annak közlésétől számított 15 napon belül nem válaszol, vagy azt nem fogadja el.

(7) A sikeresen megtámadott megállapodás érvénytelen.

(8) *  A fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka a megállapodás érvényességét nem érinti.

16/J. § *  (1) Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket úgy kell tekinteni, mintha azok érvényes megállapodás alapján állnának fenn. Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt - ha e törvény, vagy a Kttv., illetve a Hszt. eltérően nem rendelkezik - a munkáltató köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni, feltéve, hogy az érvénytelenség okát a felek a közérdek sérelme nélkül rövid időn belül nem hárítják el.

(2) A munkáltató köteles a kormánytisztviselőnek, pénzügyőrnek, ügykezelőnek annyi időre járó illetményt megfizetni, amennyi a munkáltató részéről történő felmentés esetén járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is, ha a kinevezés, illetve a hivatásos állományba vétel a munkáltató oldalán felmerült okból érvénytelen, és azt az (1) bekezdés alapján meg kell szüntetni.

(3) Ha a megállapodás valamely része érvénytelen, helyette az arra irányadó jogszabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg.

(4) Az egyoldalú jognyilatkozat érvénytelensége esetén a jognyilatkozatból jogok és kötelezettségek nem származnak.

(5) A kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat érvénytelensége esetén - a munkáltató saját jognyilatkozatának sikeres megtámadását kivéve - a 34/X. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(6) A megállapodás érvénytelenségéből származó kár megtérítésére az e törvény szerinti kártérítési felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A kormányzati és a hivatásos szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos igény elévülése * 

16/K. § *  (1) A kormányzati szolgálati jogviszonnyal, hivatásos szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos igény - ha törvény eltérően nem rendelkezik - 3 év alatt évül el.

(2) A bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére irányuló igény 5 év alatt, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.

(2a) *  A bűncselekménnyel okozott személyiségi jogi sérelem miatt fizetendő sérelemdíj iránti igény 5 év, ha a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.

(3) A kártérítés - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes.

(3a) *  A sérelemdíj - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a személyiségi jogi sérelem bekövetkezésekor nyomban esedékes.

(4) Az igény elévülése az igény érvényesítésének esedékessé válásától kezdődik. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni.

(5) *  Az elévült igényt bírósági úton érvényesíteni nem lehet, azonban az elévült követelés beszámítható, ha az elévülés az ellenkövetelés keletkezésekor még nem következett be. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén visszakövetelni nem lehet.

(6) Ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudta érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított 6 hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból 6 hónapnál kevesebb van hátra.

(7) Az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás, az igénynek a bíróság előtti érvényesítése, a külön törvény szerinti közvetítő vagy békéltető igénybevételének kezdeményezése, az igény megegyezéssel történő módosítása, az egyezségkötés, valamint a kötelezett elismerése az elévülést megszakítja. Az elévülés megszakadása, illetve az elévülés megszakítását előidéző eljárás jogerős befejezése után az elévülési idő újra kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

A kormányzati és a hivatásos szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos határidő és időtartam számítása * 

16/L. § *  (1) A határidő számítására a (2)-(6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha jogszabály vagy a felek megállapodása valamely jognyilatkozat megtételére vagy egyéb magatartás tanúsítására határidőt ír elő.

(2) *  Napon - ha szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabály eltérően nem rendelkezik - naptári napot kell érteni.

(3) A határidő számítása a határidő megkezdésére okot adó intézkedést (eseményt) követő napon kezdődik.

(4) A hetekben megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a kezdő napnak megfelel. Hónapokban vagy években megállapított határidő lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdő napnak megfelel; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja.

(5) A határidő az utolsó napjának végén jár le. A határidő az általános munkarend szerinti következő munkanap végén jár le, ha az utolsó nap az általános munkarend szerint heti pihenőnap vagy munkaszüneti nap.

(6) *  A határidőt - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - akkor kell megtartottnak tekinteni, ha a lejárat napjának végéig a jognyilatkozatot közlik, vagy postára adják, vagy ezen időpontig az egyéb magatartás tanúsítása megtörténik.

(7) A határidő elmulasztása akkor menthető ki, ha a határidőt megállapító jogszabály ezt kifejezetten megengedi.

(8) *  A jogszabályban vagy a felek megállapodásában meghatározott, határidőnek nem minősülő időtartam számítására a (3)-(7) bekezdés nem alkalmazható, az ilyen időtartam számításánál a naptár az irányadó.

Eltérés a Hszt.-től * 

17. § *  (1) *  E törvény alkalmazása során a Hszt. 2. § 1-4., 6-8., 11-16., 18-21., 23-25., 28., 30-31. pontja , 4-12. §-a , 13. § (3)-(7) bekezdése, 15. § (1) bekezdése, 17. § (2) és (5) bekezdése, 31. § (2)-(3) bekezdése, 33. § (7) bekezdése, 38. § (8) bekezdése, 40. §-a, 45. § (1) bekezdése, 46. § (1)-(3) bekezdése, 47. §-a, 49. § (1) és (4) bekezdése, 50. §-a, 52-53. §-a, 55-61. §-a, 66. § (3) és (4) bekezdése, 71-72. §-a, 74. § (3) bekezdése, 77. § (1) bekezdés h) pontja és (7) bekezdése, 86. § (2) bekezdés e) pontja és (5)-(7) bekezdése, 90. § (2) bekezdése, 100. §-a, 102. § (2) bekezdése, 108-116. §-a, 117. § (1)-(5) bekezdése, 118-122. §-a, 124-126. §-a, 128-129. §-a, 130. § (4) bekezdése, 131. § (2) bekezdése, 132-133. §-a, 134. § (4) bekezdése, 135. § (5) bekezdése, 137. § (3) bekezdése, 139-146. §-a, 149-164. §-a, 165. § (1) bekezdés a) és f) pontja, továbbá a szolgálati viszony megszüntetés fegyelmi fenyítésre vonatkozó rendelkezése, 166-167. §-a, 168. § (2) bekezdése, 169-174. §-a, 176-221. §-a, 224. § (3)-(4) bekezdése, 225-256. §-a, 257. § (3)-(6) bekezdése, 264. §-a, 267. § (2)-(3) bekezdése, 269-271. §-a, 277-279. §-a, 290. §-a, 340. § 1-2., 12. és 17. pontja, 341. § (1) és (4) bekezdése, 344. § (5) bekezdése, 346. §-a, 348. § (1)-(5) és (8)-(9) bekezdése, 349. § (2)-(3) bekezdése, 350-361. §-a, 362. § (1) bekezdése, továbbá a 9-10. melléklete nem alkalmazható.

(2) *  A kijelölt miniszter rendeletben határozza meg azokat a munkaköröket, amelyeket az ellátandó feladatok szolgálati jellegére tekintettel kizárólag pénzügyőr tölthet be (hivatásos munkakör). A NAV-nál egyéb munkakörök ellátására pénzügyőr kizárólag egyedi, az állami adó- és vámhatóság vezetője által adott engedély alapján, kivételesen indokolt esetben foglalkoztatható. A munkakör szolgálati jellegének megszűnése az abban a munkakörben foglalkoztatott pénzügyőr e munkakörben való további foglalkoztatását, hivatásos szolgálati jogviszonyát és előmenetelét nem érinti.

(3) Nem minősül a szolgálati jogviszony jellegét meghatározó, a Hszt. 13. § (1)-(2) bekezdése szerinti sajátos szolgálati körülmények között végzett, az élet és a testi épség kockáztatásával járó szolgálati tevékenységnek különösen:

a) a szervezet működését szolgáló, így különösen a gazdálkodással, a humánszolgálati, személyügyi, munkaügyi és egészségügyi tevékenységgel összefüggő, továbbá jogi és igazgatási, illetve

b) a szervezet működéséhez kapcsolódó, így különösen tájékoztatási, szociális és közművelődési, ügyviteli, informatikai, üzemeltetési munkaköri feladat.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott munkaköri feladatok ellátására hivatásos szolgálati jogviszony nem létesíthető.

(5) A pénzügyőr a szolgálati jogviszony létesítésekor vállalja, hogy az e törvényben, illetve a Hszt.-ben meghatározott feltételekkel, a szolgálati érdekeknek megfelelően a NAV bármely szervénél kötelezhető szolgálatteljesítésre, vagy - beleegyezésével - a Hszt.-ben meghatározott más szervezetnél történő szolgálatteljesítésre. A szolgálatteljesítési hely meghatározásakor a hivatásos állomány tagjának méltányolható érdekeit lehetőség szerint figyelembe kell venni.

(6) A hivatásos állományba történő kinevezésről készült okmány egy példányát a pénzügyőrnek át kell adni. A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a szolgálati jogviszonyra vonatkozó minden lényeges adatot, így különösen

a) a munkáltató megnevezését, székhelyét,

b) a szolgálati jogviszony kezdetét,

c) a pénzügyőr szolgálatteljesítési helyét,

d) a pénzügyőr munkakörét,

e) a pénzügyőr besorolását,

f) a pénzügyőr rendfokozatát,

g) a pénzügyőr illetményét,

h) próbaidő kikötésénél a próbaidő tartamát, és

i) ha szükséges, a képzettségek megszerzésére vonatkozó kötelezést.

17/A. § *  (1) *  A NAV hivatásos állományába felvett személy részére a NAV jellegének megfelelő rendészeti végzettségnek minősülő - jogszabályban meghatározott - tanfolyam elvégzése kötelező a felvétel napjától számított 1 éven belül. Az alapfokú szaktanfolyam elvégzése a felvétel napjától számított 2 éven belül kötelező. A tiszti vagy főtiszti állománycsoportba tartozók részére a középfokú szaktanfolyam elvégzése is kötelező a felvétel, illetve a tiszti, főtiszti kinevezés napjától számított 3 éven belül. Ha a pénzügyőr az alapfokú, illetve a középfokú szaktanfolyamot a munkáltató kötelezése ellenére önhibájából a meghatározott idő alatt nem kezdte meg, vagy önhibájából nem fejezte be, illetve a vizsgát nem tette le, a hivatásos szolgálati jogviszonya megszűnik. Az alap- és középfokú szaktanfolyami végzettség megszerzésére nyitva álló határidőbe nem számít bele a 30 napot meghaladó illetmény nélküli szabadság vagy keresőképtelenség, továbbá a 30 napot meghaladó kiküldetés időtartama.

(1a) *  A kijelölt miniszter rendeletben határozza meg azokat a szakképzettségeket, amelyeket az alap- és középfokú szaktanfolyami végzettséggel egyenértékűnek kell tekinteni, valamint azon munkaköröket, amelyek tekintetében a szaktanfolyam elvégzésének kötelezettsége nem áll fenn.

(2) *  A hivatásos állományba való felvétellel egyidejűleg a befejezett tanulmányainak megfelelően a hivatásos állomány pályakezdő tagját hadnaggyá, zászlóssá vagy őrmesterré kell kinevezni. A tanulmányait a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán vám- és jövedékigazgatási vagy pénzügyi nyomozó szakirányon kiváló vagy annak megfelelő minősítésű oklevéllel végzett pályakezdő - a kinevezésre jogosult döntése esetén - eggyel magasabb rendfokozatba is kinevezhető, amennyiben az érintettnek a tanulmányai során elért tanulmányi eredménye a foglalkoztatási szabályzatban meghatározott szempontoknak megfelel.

(3) A NAV hivatásos állományába legalább középiskolai végzettségű személy vehető fel.

17/B. § *  (1) A Hszt. 18. § (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pénzügyőr szolgálati igazolványa nem tartalmazza a pénzügyőr társadalombiztosítási azonosító jelét és aláírását.

(2) A Hszt. 29. § b) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pénzügyőr más keresőfoglalkozást e törvénynek az összeférhetetlenségről szóló 33/B-33/F. §-a figyelembevételével folytathat.

(3) Hivatásos állományba visszavétel esetén a pénzügyőrt a 20. §-nak megfelelően kell besorolni.

(4) A hivatásos szolgálati jogviszony létesítésekor 12 hónap próbaidőt kell kikötni, ami nem hosszabbítható meg.

(5) A Hszt. 35. §-át és 95. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az érintetteket a NAV-nál megüresedő munkakör betöltésénél abban az esetben kell előnyben részesíteni, amennyiben

a) az érintett az e törvényben, illetve a végrehajtására kiadott jogszabályban a munkakör betöltéséhez előírt képesítési feltételeknek megfelel, valamint

b) a munkakör az e törvény szerinti előmenetel alapján a NAV-val kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy hivatásos szolgálati jogviszonyban állóval nem tölthető be.

(6) * 

(7) *  A Hszt. 63. § (3) bekezdés d) pontját és (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pénzügyőr az e törvény szerinti közszolgálati pótlékra jogosult.

(8) meghatározott szervhez hivatásos munkakör betöltésére vezényelt pénzügyőr illetményére és illetményjellegű juttatásaira, teljesítményértékelésére, minősítésére, pihenőidejére, a fegyelmi felelősségre vonásra, a kártérítésre, a személyiségi jogi jogsértésének jogkövetkezményeire, elismerések elnyerésére és viselésére, képzésére, továbbképzésére és előmenetelére e törvény szabályait kell alkalmazni.

(9) A Hszt. 68. § (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre vezényelt pénzügyőr az e törvény szerinti illetményre, pótlékokra, juttatásokra, támogatásokra és költségtérítésre jogosult. Egyebekben a Hszt. 68. § (3) bekezdése az irányadó.

(10) *  A Hszt. 69. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pénzügyőrt - tábornok kivételével - az állami adó- és vámhatóság vezetője vezényli a külföldi szolgálati tevékenység időtartamára.

(11) A Hszt. 82. § (1) bekezdés a) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hivatásos szolgálati jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik, ha a pénzügyőr e törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott, a hivatásos szolgálati jogviszony fenntartásához szükséges, és a munkáltató által részére előírt képzési és vizsgakötelezettség teljesítését önhibájából elmulasztotta.

(12) A Hszt. 105. § (1) bekezdés b) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pénzügyőr esetenként 2 munkanapra a hozzátartozója halálakor mentesül a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól.

(13) A Hszt. 107. § (7) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a szolgálati jogviszony létesítésére nem kerül sor, a szolgálati jogviszony létesítését célzó alkalmassági vizsgálat során az egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozóan keletkezett vizsgálati adatot vagy egészségügyi adatot a vizsgálattól számított 1 éven belül meg kell semmisíteni.

(14) *  A NAV tekintetében az állami adó- és vámhatóság vezetője a foglalkoztatási szabályzatban határozza meg

a) az alkalmazható szolgálati időrendszereket és azok kereteit,

b) a tartalékos-nyilvántartás kezelésével kapcsolatos részletszabályokat.

(15) A Hszt. 147. § (7) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a rendelkezés azon pénzügyőr tekintetében alkalmazandó, akit az állásából e törvény rendelkezései alapján felfüggesztettek.

(16) *  A Hszt. 168. § (1) bekezdés alkalmazásában rendszeres illetménypótlék az idegennyelv-tudási pótlék.

(17) A Hszt. 168. § (1) bekezdés alkalmazásában rendszeres illetménypótlék a vezetői pótlék, az idegennyelv-tudási pótlék és a veszélyességi pótlék.

(18) *  A Hszt. 123. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a NAV tv. 20. §-ában meghatározott feltételek teljesülése ellenére sem léptethető elő a pénzügyőr a Hszt. 123. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben.

17/C. § *  (1) *  A Hszt. 86. § (2) bekezdés a) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pénzügyőr hivatásos szolgálati jogviszonyát - az a) pont tekintetében az (1a) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével - felmentéssel meg kell szüntetni, ha

a) egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota alapján

aa) a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált, vagy

ab) a munkaköre ellátására alkalmatlanná vált,

és részére megfelelő munkakör nem biztosítható;

b) *  minősítése „elfogadhatatlan” fokozata alapján a munkaköre ellátására alkalmatlanná vált.

(1a) *  Ha a pénzügyőr egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota alapján - nem önhibájából - a hivatásos szolgálatra vagy munkaköre ellátására alkalmatlanná vált, a munkáltató köteles a pénzügyőr részére az állapotának, végzettségének megfelelő másik, elsősorban hivatásos munkakört, betölthető hivatásos munkakör hiányában nem hivatásos munkakört felajánlani. Ha a munkáltatónál nincs megfelelő betöltetlen munkakör, úgy számára - a szerv vezetőjének hozzájárulásával - a NAV más szervénél is felajánlható az állapotának, végzettségének megfelelő másik hivatásos, illetve nem hivatásos munkakör. A pénzügyőrt az (1) bekezdés a) pontja alapján akkor lehet felmenteni nem önhibából bekövetkezett egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság esetén, ha

a) az állapotának megfelelő betöltetlen hivatásos, illetve nem hivatásos munkakör a munkáltatónál, illetve a NAV más szervénél nincs, és rendelkezési állományba sem helyezhető,

b) a felajánlott másik, állapotának megfelelő hivatásos, illetve nem hivatásos munkakört a pénzügyőr méltányolható okból nem fogadta el, vagy

c) a megváltozott munkaképességű személyek ellátására jogosultságot szerzett.

(1b) *  A hivatásos szolgálati jogviszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a pénzügyőr az (1a) bekezdés szerint felajánlott hivatásos, illetve nem hivatásos munkakört nem méltányolható okból nem fogadja el.

(2) A pénzügyőr a részére felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított 5 munkanapon belül köteles írásban nyilatkozni. A nyilatkozat elmulasztását úgy kell tekintetni, mintha a felajánlott munkakört elutasította volna.

(3) Amennyiben a pénzügyőr a részére felajánlott nem hivatásos munkakört elfogadja, hivatásos szolgálati jogviszonya kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul.

17/D. § *  (1) A pénzügyőr a szolgálat érdekében eredeti munkakörében való meghagyása mellett a NAV bármely szervéhez és bármely helységbe meghatározott szolgálati feladat teljesítésére vezényelhető.

(2) A pénzügyőr 3 évenként összesen 6 hónapra beleegyezése nélkül vezényelhető. A 6 hónapot meghaladó időtartamú vezényléshez, valamint a vezénylés időtartamának befejezésétől számított 6 hónapon belüli újabb vezényléséhez a pénzügyőr beleegyezése szükséges.

(3) Ha a pénzügyőrnek a 6 hónapon túli vezényléséhez vagy a vezénylést követő 6 hónapon belüli újabb vezényléséhez a beleegyező nyilatkozata hiányzik, akkor a vezénylését meg kell szüntetni. Ezt követően 6 hónapon belül más szolgálati helyre beleegyezése nélkül nem vezényelhető.

(4) *  NAV-on belüli vezénylés esetén a vezénylés időtartama alatt a munkáltatói jogkört a vezénylés helye szerinti szerv munkáltatói jogkör gyakorlója gyakorolja azzal, hogy a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetésére, módosítására, valamint - amennyiben az nem a kijelölt miniszter hatáskörébe tartozik - a méltatlansági eljárás megindítására és lefolytatására az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult, továbbá a vezénylés helye szerinti munkáltatói jogkör gyakorlója a fegyelmi jogkört csak az e törvény szerinti korlátozással, a kártérítési jogkört csak az e törvény szerinti esetben gyakorolja.

(5) * 

(6) *  NAV-on belüli vezénylés esetén a vezénylés időtartamára járó illetményt és egyéb járandóságot az a szerv biztosítja, amelytől a vezénylés történt.

(7) *  A NAV állományából külföldre vezényelt pénzügyőr a vezénylés időtartama alatt a más szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó szabályok szerint jogosult szabadságra.

(8) * 

17/E. § *  (1)-(2) * 

(3) * 

(4) *  Amennyiben a pénzügyőr hivatásos szolgálati jogviszonya a Hszt. 74. §-a alapján szünetelt, a szünetelés megszűnését követően részére a NAV valamely szervénél a végzettségének megfelelő munkakört kell felajánlani. Amennyiben nincs a pénzügyőr végzettségének megfelelő felajánlható munkakör, illetve a felajánlott munkakört nem fogadja el - a Hszt. 88. §-ában meghatározott felmentési védelem esetén a felmentési védelem megszűnését követően -, az érintett hivatásos szolgálati jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.

(5) *  Akinek a hivatásos szolgálati jogviszonyát a (4) bekezdés alapján felmentéssel meg kellene szüntetni, de felmentésére a Hszt. 88. §-ában meghatározott okok miatt nem kerülhet sor, legfeljebb a felmentési védelem megszűnéséig rendelkezési állományba kell helyezni. Ilyen esetben a pénzügyőrt a 19/G-19/H. §-nak megfelelően kell besorolni és részére a besorolásnak megfelelő, pótlékok nélküli illetményt kell folyósítani.

17/F. § *  (1) *  A méltatlansági eljárás során a Hszt. 222-224. §-a alkalmazásában állományilletékes parancsnokon a munkáltatói jogkör gyakorlóját kell érteni, azzal, hogy e törvény 33/J. § (4) bekezdését és (6) bekezdés a)-c) pontját megfelelően alkalmazni kell, a (6) bekezdés d) pontja, továbbá a 17/M. § (3) bekezdése szerinti esetben pedig az eljárni jogosult a az állami adó- és vámhatóság vezetője. A vezénylés tartama alatt a 17/D. § (4) bekezdése az irányadó.

(2) *  A Hszt. 223. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a vizsgálatra e törvény

a) 33/N. § (1)-(2) bekezdésének,

b) 33/O. § (3) bekezdésének, (4) bekezdés a)-b) és d) pontjának, (6) bekezdésének,

c) 33/S. § (1)-(3) bekezdésének,

d) 33/T. § (1) bekezdés második mondatának, valamint a (2)-(3) és (5)-(9) bekezdésének,

e) 33/V. § (1)-(6) bekezdésének,

f) 33/W. §-ának,

g) 33/X. § (1) és (3)-(4) bekezdésének, és

h) 33/Y. § (2) bekezdésének

rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A vizsgáló személyére vonatkozó, a 33/T. § megjelölt rendelkezései azzal alkalmazandók, hogy a vizsgáló csak pénzügyőr lehet.

(3) *  A Hszt. 224. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozat meghozatala során e törvény 33/N. § (3) bekezdését is megfelelően alkalmazni kell.

(4) *  A Hszt. 224. § (2) bekezdése szerinti döntéssel szemben önálló jogorvoslatnak nincs helye, a pénzügyőr az annak végrehajtásáról rendelkező határozatot a közléstől számított 30 napon belül bíróság előtt keresettel támadhatja meg.

17/G. § *  (1) *  Nincs helye szolgálati panasznak/panasznak a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetésére vonatkozó, a jogviszony egyoldalú módosításáról szóló munkáltatói intézkedéssel, a minősítés és a teljesítményértékelés megállapításaival, az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítással szemben, a megállapodás eredménytelen megtámadása miatt, továbbá a fegyelmi ügyben hozott határozattal, a pénzügyőr kártérítési felelősségét megállapító határozattal, a kártérítési ügyben önálló határozattal elbírált méltányossági, illetve fizetési könnyítési kérelem tárgyában hozott döntéssel, a fizetési felszólítással, a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozattal, illetve a 34/E. §-on alapuló állásból felfüggesztést elrendelő határozattal szemben.

(2) *  Nincs helye szolgálati panasznak a munkáltatói kártérítési felelősség, illetve a munkáltató által fizetendő sérelemdíj tárgyában adott munkáltatói nyilatkozat és az azon alapuló intézkedés, illetve a nyilatkozat elmulasztása ellen.

(3) *  A Hszt. 267. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy szolgálati panasznak azokban az esetekben sincs helye, amelyekben e törvény azt kizárja.

(4) *  Azokban az esetekben, amelyekben a Hszt. alapján - és e törvény előírásaira is figyelemmel - helye van szolgálati panasz benyújtásának, azt az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési időn belül lehet előterjeszteni.

(5) *  A Hszt. 267. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a sérelmezett intézkedést hozó vagy mulasztó vezető a szolgálati panasznak nem ad helyt, úgy azt a közvetlen feletteséhez terjeszti fel elbírálásra. Ha a sérelmezett intézkedést hozó vagy mulasztó vezető az állami adó- és vámhatóság vezetője, illetve a NAV feladat- és hatáskörrel rendelkező szervének vezetője, akkor - ha a szolgálati panasznak nem ad helyt - az ügyet a 10. § szerinti munkáltatói jogkör gyakorlójához, illetve az állami adó- és vámhatóság vezetője esetén a kijelölt miniszterhez kell felterjeszteni.

(6) *  A Hszt. 268. § (1)-(2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy elöljáró parancsnokon azt a vezetőt kell érteni, akihez az (5) bekezdés értelmében a sérelmezett intézkedést hozó vagy mulasztó vezetőnek fel kell terjesztenie a szolgálati panaszt, amennyiben annak nem ad helyt.

17/H. § *  (1) A Hszt. 106. § (4)-(5) bekezdését a NAV hivatásos állománya tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a pénzügyőr az előírt egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek nem felel meg, úgy a Hszt. 106. § (4) bekezdése szerinti ismételt ellenőrzés mellőzésével a 17/C. § szerint kell eljárni.

(2) A Hszt. 32. § (1)-(2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) az ott említett fegyelmi fenyítéseken a rendfokozatban való visszavetés, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése fenyítést kell érteni,

b) *  az a) pont szerinti fegyelmi fenyítést eredményező - a kijelölt miniszter javaslatát megelőző - fegyelmi eljárást az állami adó- és vámhatóság vezetője által vezetett fegyelmi tanács folytatja le.

(3) *  A Hszt. 134. § (2) bekezdése alkalmazásában folyamatos ügyeleti szolgálatnak minősül a NAV Központi Irányításánál, Bűnügyi Főigazgatóságnál és a NAV területi szerveinél, továbbá az állandó ügyeletet ellátó szerveknél a váltószolgálat. A szolgálatteljesítési időt e szerveknél negyedéves keretekben kell meghatározni.

(4) Az Mt.-ben meghatározott munkaszüneti napokon túl a pénzügyőrök tekintetében munkaszüneti nap január 26-a, a nemzetközi vámnap, a NAV hivatásos állományú tagjainak ünnepnapja.

(5) A munkaszüneti napok körüli munkarendre a hivatásos állomány vonatkozásában az Mt. 102. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban foglaltakat kell alkalmazni.

(6) A pénzügyőrt megillető pótszabadság tekintetében a Hszt. 280. § (4) bekezdés a) pontja nem alkalmazható.

17/I. § *  A pénzügyőrt az alap- és pótszabadság, illetve a gyermek születése esetén járó pótszabadság címén távolléti díj illeti meg.

17/J. § *  (1) A bűnözés elleni eredményes fellépés céljából a hivatásos állományú pénzügyi nyomozó hivatásos szolgálati jogviszonyának fenntartása mellett - szolgálati feladatként, a NAV-hoz tartozás leplezésével - más foglalkoztatási jogviszony létesítésével vagy egyéb jövedelemszerző tevékenység folytatásával bízható meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feladat ellátása alatt a pénzügyi nyomozó társadalombiztosítási ellátására, járandóságaira a hivatásos állományra vonatkozó szabályok szerint jogosult.

(3) Az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatásra vonatkozó speciális szabályokat a kijelölt miniszter állapítja meg, továbbá - a költségvetési és társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítése és a járandóságok tekintetében - az érintett szervezetekkel kötött megállapodás tartalmazza.

17/K. § *  A Hszt. 276. § (3)-(4) bekezdését a 17/J. § szerinti állomány tekintetében is alkalmazni kell.

17/L. § *  A NAV-val tisztjelölti szolgálati jogviszonyban álló tisztjelölt (a továbbiakban: tisztjelölt) vonatkozásában

a) a Hszt. 286. § (6) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a tisztjelölti jogviszony a tisztjelöltnek felróható okból szűnik meg, a képzés költségeit a foglalkoztatási szabályzatban meghatározottaknak megfelelően köteles megtéríteni;

b) a Hszt. 288. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tisztjelöltet - a Hszt. 288. § (2) bekezdése szerinti korlátozás figyelembevételével - az e törvény alapján a pénzügyőrt megillető járandóságok illetik meg;

c) a Hszt. 288. § (6) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tisztjelölt a foglalkoztatási szabályzatban meghatározottak szerint jogosult kollégiumi elhelyezésre, térítésmentes élelmezési, ruházati ellátásra, tanszertámogatásra, továbbá egyes költségtérítésekre és szociális juttatásokra.

17/M. § *  (1) A Hszt. 289. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tisztjelölttel szemben

a) a 33/G. § (3) bekezdés a) pontja szerinti megrovás,

b) a (2) bekezdés szerinti korlátozás figyelembevételével a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 55. § (2) bekezdés c) pont szerinti, a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott kedvezmények és juttatások - legfeljebb 6 hónap időtartamra szóló - csökkentése, illetve megvonása,

c) az Nftv. 55. § (2) bekezdés e) pontja szerinti kizárás fegyelmi büntetés szabható ki.

(2) Az Nftv. 55. § (2) bekezdés c) pontja szerinti fegyelmi büntetés azzal szabható ki, hogy az ösztöndíj legfeljebb 5 hónapra 10-50%-kal csökkenthető.

(3) A tisztjelölt esetében a fegyelmi jogkör gyakorlója a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Vám- és Pénzügyőri Tanszékének tanszékvezetője, aki, illetve a vezetése alatt álló fegyelmi tanács csak az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti fegyelmi büntetést szabhatja ki. Ha a fegyelmi tanács szerint az (1) bekezdés c) pontja szerinti kizárás fegyelmi büntetés lenne indokolt, a fegyelmi jogkör gyakorlója az állami adó- és vámhatóság vezetője. Ilyen esetben a fegyelmi ügyet 8 napon belül fel kell terjeszteni az állami adó- és vámhatóság vezetőjéhez, aki - újabb fegyelmi tanács felállítása nélkül - 30 napon belül dönt az ügyben. Ilyen esetben akkor is az állami adó- és vámhatóság vezetője dönt az ügyben, ha álláspontja szerint nem a javasolt fegyelmi büntetés indokolt.

(4) Ha a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Vám- és Pénzügyőri Tanszékének tanszékvezetőjével szemben a 33/Z. § (9) bekezdés szerinti valamely összeférhetetlenségi ok áll fenn, a fegyelmi jogkör gyakorlójaként az állami adó- és vámhatóság vezetője által kijelölt, a Központi Irányítás állományába tartozó, vezetői munkakört betöltő pénzügyőr jár el.

(5) A 33/Y. § (3) bekezdés a) pontját tisztjelölt esetében az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti fegyelmi büntetés tekintetében kell alkalmazni.

(6) A 33/Y. § (4) bekezdését tisztjelölt esetében akkor kell alkalmazni, ha a fegyelmi jogkör gyakorlója szerint az (1) bekezdés c) pontja szerinti kizárás fegyelmi büntetés lenne indokolt.

(7) A 34/C. § (3) és (4) bekezdésében említett, 33/J. § (6) bekezdés d) pontja szerinti vezető, illetve eljárás alatt a (3) bekezdés szerinti vezetőt, illetve eljárást kell érteni.

(8) A Hszt. 289. § (4) bekezdését a fegyelmi eljárás során azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fegyelmi eljárásra az (1)-(7) bekezdés szerinti eltéréssel az e törvény szerinti szabályok az irányadók. A törvényben nem szabályozott kérdésekben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fegyelmi és kártérítési szabályzatának rendelkezéseit kell alkalmazni.

17/N. § *  (1) A tisztjelölt esetében a kártérítési jogkör gyakorlója a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Vám- és Pénzügyőri Tanszékének tanszékvezetője.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a tisztjelölt által a NAV-nál teljesített szakmai gyakorlaton vagy a NAV-nál elrendelt szolgálati tevékenység során a NAV-nak okozott kárral összefüggésben a kártérítési jogkör gyakorlója az állami adó- és vámhatóság vezetője.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően a tisztjelölt által a NAV-nál teljesített szakmai gyakorlaton vagy a NAV-nál elrendelt szolgálati tevékenység során a tisztjelöltnek a NAV által okozott kár tekintetében a 34/T. § alkalmazásában munkáltató alatt azt a NAV szervet kell érteni, amelynél a tisztjelölt a szakmai gyakorlatot, illetve az elrendelt szolgálati feladatot ellátta.

(4) A Hszt. 289. § (4) bekezdését a kártérítési eljárás során azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kártérítési eljárásra az (1)-(3) bekezdés szerinti eltéréssel az e törvény szerinti szabályok az irányadók. Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fegyelmi és kártérítési szabályzatának rendelkezéseit kell alkalmazni.

Eltérés a Kttv.-től * 

18. § *  (1) *  E törvény alkalmazása során a Kttv. 6. § 11. és 20a. pontja, 10. §-a, 11. § (4)-(6) bekezdése, 13-25. §-a, 40. §-a, 41/A-41/B. §-a, 45. § (1) bekezdése, 48. §-a, 52. §-a, 54. §-a, 63. § (2) bekezdés h) pontja, 64/A. §-a, 65. §-a, 68. § (4) bekezdésnek az összeférhetetlenségi szabály nem alkalmazhatóságára vonatkozó rendelkezése, 69. § (2) bekezdése, 80-82. §-a, 83/A. §-a, 84-87. §-a, 96-98. §-a, 100-108. §-a, 110-117. §-a, 118. § (1)-(2) és (11) bekezdése, 119-121. §-a, 122. § (1) és (5)-(6) bekezdése, 123. §-a, 126-143. §-a, 145-149/A. §-a, 150. § (1)-(2) és (4) bekezdése, 151. §-a, 152. § (1)-(3) és (7) bekezdése, 153. §-a, 154. § (1) bekezdése, 155-175. §-a, 183/C. §-a, 190. §-a, 192-194. §-a, 207. § (6) bekezdése, 208. § (2) bekezdése, 209. §-a, 259. § (1) bekezdés 4. és 5. pontja, 6. pont a)-b), d) és f) alpontja, 7. pontja, 10. pont c) alpontja, 11. pontja, 17. pont c) alpontja, (5) bekezdés b) és c) pontja, valamint 1. melléklete nem alkalmazható.

(2) A Kttv. 50. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatott kormánytisztviselő írásbeli kérelmére a munkáltató akkor köteles a kinevezésben heti húszórás részmunkaidőt kikötni, ha a kormánytisztviselő a kérelem benyújtásakor a 32/U. § (1) bekezdésében foglalt illetmény nélküli szabadságot vesz igénybe.

(3) A Kttv. 79. § g) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kormánytisztviselő a 32/Z. §, valamint a 33. § szerinti képzésben való részvételhez szükséges időre mentesül a rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól.

(4) *  A Kttv.-ben meghatározottakon túl határozott időre létesíthető kormányzati szolgálati jogviszony

a) nem hivatásos munkakört betöltő tartósan távol levő pénzügyőr helyettesítése céljából,

b) hivatásos munkakört betöltő tartósan távol levő pénzügyőr nem szolgálati jellegű munkaköri feladatainak ellátására.

(5) *  Munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett kormánytisztviselőt a teljesített munkavégzés időtartama kétszeresének megfelelő mértékű szabadidő illeti meg. A szabadidőt a munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzés teljesítését követően legkésőbb harminc napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges, meg kell váltani. A megváltás mértéke a kormánytisztviselő kifizetéskori illetményének a szabadidőre járó arányos összege.

(6) *  A Kttv. 63. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában a kormánytisztviselő munkavégzése akkor nem megfelelő, ha a minősítése „elfogadhatatlan” fokozatú.

(7) *  A Kttv. 63. § (2) bekezdés d) pontját a kormánytisztviselő, illetve az ügykezelő Kttv. 58. § (6) bekezdése szerinti kérelme, illetve az e törvény 18/B. § (7) bekezdése szerinti kérelme tekintetében kell alkalmazni.

(8) *  A Kttv. 118. § (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az I. besorolási osztályba tartozó pályakezdőnek 1 éven belül, a II. besorolási osztályba tartozó pályakezdőnek 2 éven belül kell közigazgatási alapvizsgát tennie.

(9) *  A Kttv. 118. § (5) bekezdését a pályakezdő kormánytisztviselők tekintetében kell alkalmazni.

(10) *  A Kttv. 118. § (7) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pályakezdőként kinevezett I. besorolási osztályba tartozó kormánytisztviselőnek a 3. fizetési fokozatba soroláshoz közigazgatási szakvizsgát kell tennie. Közigazgatási szakvizsga hiányában a kormánytisztviselő nem sorolható a 3. fizetési fokozatba.

(11) *  A Kttv. 122. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a NAV-hoz nem pályakezdőként kinevezett, illetve áthelyezett I. besorolási osztályba tartozó kormánytisztviselőnek 1 éven belül, a II. besorolási osztályba tartozó kormánytisztviselőnek 2 éven belül kell közigazgatási alapvizsgát tennie. Ha e kötelezettségének a kormánytisztviselő nem tesz eleget, kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnik.

(12) *  A Kttv. 122. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Kttv. 122. § (3) bekezdésében meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően a kormánytisztviselő a közigazgatási szakvizsga teljesítéséig magasabb fizetési fokozatba nem sorolható. A közigazgatási szakvizsga teljesítése után a 19/G-19/H. § és a 20/A. § (1)-(3) bekezdés rendelkezésének megfelelően kell besorolni és illetményét megállapítani.

(13) *  A Kttv. 122. § (7) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az érintett előmenetelére e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

18/A. § *  (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kijelölt miniszter rendeletében meghatározott szempontok figyelembevételével a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését pszichikai alkalmassághoz kötheti.

(2) *  A kormánytisztviselő - a kijelölt miniszter rendeletében meghatározottak szerint - soron kívüli pszichikai alkalmassági vizsgálatra kötelezhető.

(3) Amennyiben a kormánytisztviselő

a) a (2) bekezdés szerinti vizsgálat alapján feladatai ellátására alkalmatlan,

b) a (2) bekezdés szerinti vizsgálaton önhibájából nem vesz részt,

kormányzati szolgálati jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.

(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott okból bekövetkező alkalmatlanság esetén a kormánytisztviselő akkor menthető fel, ha a munkáltatónál a végzettségének és állapotának megfelelő betöltetlen munkakör nincs, vagy ha a felajánlott ilyen munkakört nem fogadja el.

(5) A pszichikai alkalmassági vizsgálat rendjét a kijelölt miniszter rendeletben határozza meg.

(6) *  A pszichikai állapotra vonatkozó vizsgálati adatokat, a vizsgálatok teljes egészségügyi dokumentációját kizárólag az alkalmasság megállapításában részt vevő pszichológus, a vizsgálat lefolytatásában részt vevő asszisztens, az alkalmassági vizsgálatot végző szerv vezetője, valamint orvosi bizottság kezelheti, illetve kizárólag részére továbbítható.

(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója és a személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szervezeti egység részére kizárólag a pszichikai alkalmassági vizsgálat minősítése továbbítható a kormányzati szolgálati jogviszony létesítése, illetve fenntartása feltételeinek megállapítása érdekében.

A kinevezés és a hivatásos szolgálati jogviszony módosítása * 

18/B. § *  (1) A kinevezést, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonyt módosítani csak a munkáltató és az érintett közös megegyezésével lehet. A kinevezés tartalmának módosítására a kinevezésre és az annak elfogadására, a hivatásos szolgálati jogviszony módosítására a hivatásos állományba való felvételre és az annak elfogadására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell az érintett beleegyezése

a) *  a fizetési fokozatban történő előresorolásakor, illetményének e törvény szerinti megállapításakor, valamint a pénzügyőr rendfokozatban történő előléptetésekor,

b) az érintett előmeneteléhez előírt vizsgakötelezettség törvény szerinti megállapításakor,

c) a kormánytisztviselő, ügykezelő munkavégzési helyének kizárólag a település területén belüli megváltoztatásakor,

d) *  azonos besorolású más munkakörbe helyezéskor, kivéve, ha a nem hivatásos munkakörbe helyezés a pénzügyőr hivatásos szolgálati jogviszonyának kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakulásával járna,

e) *  az érintettnek a NAV más szervéhez történő belső áthelyezéséhez, szervezeti egység váltásához, vagy alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezéséhez, kormánytisztviselő tekintetében a munkavégzési hely kizárólag a település területén belüli megváltoztatása mellett, ha az érintett minősítése - az általa betöltött munkakör alapján - „átlag alatti” fokozatú.

f) *  a kinevezés, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony módosításához a NAV-on belüli átszervezés, illetve létszámcsökkentés esetén a jogviszony jellegének változatlanul hagyása mellett, azzal, hogy a kormánytisztviselő, illetve az ügykezelő tekintetében a munkavégzési hely kizárólag a település területén belül változtatható meg,

g) *  a kormánytisztviselő, illetve az ügykezelő tekintetében a kinevezési okirat szerinti szervezeti egység megváltoztatása esetén, amennyiben a munkáltató személye nem változik, és amennyiben a munkavégzési hely legfeljebb a település területén belül változik meg,

h) *  törvényben meghatározott esetekben.

(2a) *  A kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr magasabb besorolású munkakörbe csak a beleegyezésével helyezhető, feltéve, hogy a tervezett munkakör ellátásához szükséges képesítési és alkalmassági feltételeknek megfelel.

(2b) *  A minősítésre alapozott alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezéskor az érintettet a munkavégzési hely, illetve a szolgálatteljesítési hely megváltoztatása nélkül alacsonyabb besorolású munkakörben kell tovább foglalkoztatni. Ha ilyen munkakör a munkavégzési hely, illetve a szolgálatteljesítési hely megváltoztatása nélkül nem biztosítható, a (4) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével a munkavégzési hely, illetve a szolgálatteljesítési hely is megváltoztatható, továbbá az érintett a NAV más szervéhez áthelyezhető.

(3) *  A pénzügyőr a szolgálat érdekében azonos besorolású munkakör ellátására beleegyezése nélkül áthelyezhető a NAV más szervéhez. A kinevezés módosításától számított öt éven belül - a létszámcsökkentés és az átszervezés indokát kivéve - e rendelkezés alkalmazásának nincs helye.

(4) *  A (2) bekezdés c) és e)-g) pontjában meghatározott okból a kormánytisztviselő, az ügykezelő kinevezését, illetve a pénzügyőr hivatásos szolgálati jogviszonyát abban az esetben módosíthatja a munkáltató az érintett belegyezése nélkül, ha az új munkavégzési hely, illetve szolgálatteljesítési hely és a tartózkodási hely között - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje naponta a 2 órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő kormánytisztviselő, pénzügyőr, illetve ügykezelő esetében a másfél órát nem haladja meg.

(5) *  A (2) bekezdés d)-f) pontjában meghatározott okból a kinevezést, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonyt abban az esetben módosíthatja a munkáltató az érintett belegyezése nélkül, ha az új munkakör megfelel az érintett iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának, és az érintett megfelel az új munkakörre előírt alkalmassági feltételeknek.

(6) *  A (2) bekezdés c)-g) pontjában, valamint a (3) bekezdésben meghatározott okból a kinevezést, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonyt abban az esetben módosíthatja a munkáltató az érintett belegyezése nélkül, ha az érintettre nézve - különösen egészségi állapotára vagy családi körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem jár.

(7) *  A (2) bekezdés c)-f) pontjában, a (2b) és a (3) bekezdésben meghatározott okból történő kinevezés módosításról, illetve hivatásos szolgálati jogviszony módosításról szóló okirat közlésétől számított 5 munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére - a nyilatkozattétel időpontjától kezdődően - az érintett jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni. Felmentés esetén a kinevezés, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony módosítását megelőzően betöltött korábbi munkakörben megállapított illetményt kell alapul venni a felmentési időre járó illetménynek, a végkielégítés összegének, valamint az egyéb kifizetések összegének meghatározásakor.

(8) A (6)-(7) bekezdés vezetőre nem alkalmazható.

Kiküldetés * 

18/C. § *  (1) A munkáltató a szervezetszerű működési területén kívüli munkavégzésre kötelezheti a kormánytisztviselőt, pénzügyőrt, ügykezelőt (kiküldetés). Ennek feltétele, hogy az érintett a kiküldetés időtartama alatt is a munkáltató irányítása és utasítása alapján végezze a munkát.

(2) Amennyiben a munkáltató szervezetszerű működési területe a főváros vagy annak egyes kerületei, illetve Pest megye területére terjed ki, kiküldetésnek - az (1) bekezdés második mondatában foglalt feltétel megvalósulása esetén - az minősül, ha a kormánytisztviselőt, a pénzügyőrt, az ügykezelőt a munkáltató a közép-magyarországi régió közigazgatási határain kívüli munkavégzésre kötelezi.

(3) *  Amennyiben a munkáltató szervezetszerű működési területe az ország egész területére kiterjed, kiküldetésnek - az (1) bekezdés második mondatában foglalt feltétel megvalósulása esetén - az minősül, ha a kormánytisztviselőt, a pénzügyőrt, az ügykezelőt a munkáltató a munkavégzési, illetve szolgálatteljesítési hely szerinti régió közigazgatási határain kívüli munkavégzésre kötelezi.

(4) A kiküldetésben lévő kormánytisztviselőnek, pénzügyőrnek, ügykezelőnek az élelmezésével kapcsolatos többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára élelmezési költségtérítés (napidíj) jár.

(5) *  A napidíj mértéke a költségvetési törvényben meghatározott, kormánytisztviselőkre vonatkozó illetményalap (a továbbiakban: illetményalap) 1 munkanapra eső összegének 25%-a. A napidíj átalányként is elszámolható, ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő havonta, rendszeresen kiküldetésben végez munkát. Az átalányt a napidíj és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni.

(6) A napidíj kiszámításánál havonta huszonegy munkanapot lehet figyelembe venni és annak összegét tíz forintra felkerekítve kell megállapítani. Nem számolható el napidíj, ha a kiküldetésben töltött idő a négy órát nem éri el. A napidíj fele számolható el, ha a kiküldetésben töltött idő a nyolc órát nem éri el.

(7) Amennyiben a kiküldetés időtartama alatt az érintett számára térítésmentes étkezés biztosított, napidíj nem, vagy csak a térítésmentesen biztosított étkezés figyelembevételével jár.

(8) Kiküldetés esetén a napidíjon túlmenően a munkáltató köteles a kormánytisztviselőnek, a pénzügyőrnek, az ügykezelőnek megfizetni a kiküldetés során felmerülő szükséges és igazolt többletköltségeit.

(9) *  A NAV humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézete tanfolyami képzésén, továbbképzésén, valamint a NAV bármely szervénél, illetve a NAV valamely szerve által szervezett külső helyszínen megtartott oktatáson, tanfolyamon, képzésen való részvétel, amennyiben arra az érintett munkáltatójának szervezetszerű működési területén kívül, illetve a (2)-(3) bekezdés szerinti régió közigazgatási határain kívül kerül sor, kiküldetésnek minősül.

(10) Az ideiglenes (három hónapot meg nem haladó) külföldi kiküldetést teljesítő pénzügyőrre a Kttv. 259. § (1) bekezdés 3. pont c) alpontja alapján kibocsátott kormányrendeletet megfelelően kell alkalmazni.

Átirányítás * 

18/D. § *  (1) Nem minősül a kinevezés, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony módosításának, ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő - a munkáltató hatékony működéséhez szükséges munkaszervezési okból, ideiglenesen - a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli utasítása, parancsa alapján eredeti munkaköre helyett vagy eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el, ideértve azt is, ha a munkáltatói utasítás, parancs alapján tartósan távol lévő kormánytisztviselőt, pénzügyőrt, ügykezelőt helyettesít, illetve részben vagy egészben többletfeladatként betöltetlen munkakört lát el (átirányítás).

(2) *  Átirányítás esetén az érintettet helyettesítési díj illeti meg, kivéve, ha az (1) bekezdésben meghatározott feladatot eredeti munkaköre helyett látja el.

(3) *  Ha az érintett eredeti munkaköre helyett átirányítással 22 munkanapot meghaladóan magasabb besorolású munkakört lát el, az átirányítás idejére az átirányítás szerinti munkakörre irányadó illetményre jogosult, kivéve, ha az kevesebb az eredeti illetményénél. Az átirányítás a pénzügyőr rendfokozatát nem érinti.

(4) *  A helyettesítési díj mértéke időarányosan a helyettesítő kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő illetményének 10-50%-áig terjedhet. A helyettesítési díj mértékét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg a foglalkoztatási szabályzatban meghatározottak figyelembevételével. A helyettesítési díj a helyettesítés első napjától jár.

(5) Nem jár helyettesítési díj, ha

a) a helyettesítés a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő munkaköri kötelezettsége,

b) a helyettesítés rendes szabadság miatt szükséges.

(6) *  Az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott tilalom nem vonatkozik arra az esetre, amikor a helyettesítésre azért van szükség, mert

a) a helyettesítésre okot adó munkakör nincs betöltve, feltéve, ha a helyettesítés időtartama a 30 napot meghaladja,

b) a helyettesítésre okot adó munkakör be van töltve, feltéve, ha a helyettesítés meghaladja az egybefüggő 3 hónapot

az ezt meghaladó helyettesítés időtartamára.

Kinevezés, hivatásos szolgálati jogviszony létesítésének feltétele * 

18/E. § *  A NAV Központi Irányításánál kormányzati szolgálati jogviszony, illetve hivatásos szolgálati jogviszony a NAV alaptevékenysége körében kizárólag szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személlyel létesíthető. A NAV alaptevékenységének a foglalkoztatási és képesítési követelmények szempontjából az a tevékenység minősül, amit jogszabály a NAV feladatkörébe utal.

Vezetői munkakörök, vezetői kinevezés, vezetői kinevezés módosítása * 

19. § (1) *  A NAV vezetői munkakörei:

a) főigazgató,

b) főigazgató-helyettes,

c) szakfőigazgató,

d) igazgató,

e) igazgatóhelyettes,

f) főosztályvezető,

g) főosztályvezető-helyettes és

h) osztályvezető.

(2) *  A vezetői munkakört betöltő személy szolgálati elöljárója az általa vezetett szervezet, szerv, szervezeti egység állományába tartozó pénzügyőrnek.

(3) *  A főosztályvezető helyettesítésére szervezeti egység vezetése nélkül egy főosztályvezető-helyettesi munkakör tölthető be.

19/A. § *  (1) *  Vezetői kinevezést csak szakirányú felsőfokú iskolai végzettségű, jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy a szakvizsga alól adott, a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium teljes körű mentesítésével, vagy kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséggel rendelkező kormánytisztviselő kaphat.

(2) *  Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a vezetői kinevezéskor a kormánytisztviselő nem rendelkezik jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, azt a kinevezéstől számított két éven belül le kell tennie. Ha szakvizsga-kötelezettségét e határidőn belül a kormánytisztviselő számára felróható okból elmulasztja, a kormánytisztviselőt a kinevezés módosításával a végzettségének megfelelő nem vezetői munkakörbe kell helyezni, ha ilyen munkakör nem biztosítható, a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni. A közigazgatási szakvizsga letételére nyitva álló határidőbe nem számít bele a harminc napot meghaladó illetmény nélküli szabadság vagy keresőképtelenség, továbbá a harminc napot meghaladó kiküldetés időtartama.

19/B. § *  (1) Vezetői kinevezést csak szakirányú felsőfokú iskolai végzettségű, legalább középfokú szaktanfolyamot végzett pénzügyőr kaphat.

(2) *  Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a vezetői kinevezéskor a pénzügyőr nem rendelkezik középfokú szaktanfolyami végzettséggel, azt a kinevezéstől számított két éven belül le kell tennie. Ha a középfokú szaktanfolyamot e határidőn belül a pénzügyőr számára felróható okból nem végzi el, a pénzügyőrt a kinevezés módosításával a végzettségének megfelelő nem vezetői munkakörbe kell helyezni, ha ilyen munkakör nem biztosítható, a pénzügyőr hivatásos szolgálati jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni. A középfokú szaktanfolyami végzettség megszerzésére nyitva álló határidőbe nem számít bele a harminc napot meghaladó illetmény nélküli szabadság vagy keresőképtelenség, továbbá a harminc napot meghaladó kiküldetés időtartama.

19/C. § *  (1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a vezetői kinevezés határozatlan időre szól.

(2) Vezetői kinevezés helyettesítés céljából határozott időre is adható. A helyettesítés céljából adott határozott idejű vezetői kinevezés meghosszabbítható.

(3) A tartós külszolgálat időtartamára - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - vezetői kinevezés határozott időre is adható.

19/D. § *  (1) *  A munkáltatói jogkör gyakorlója a vezetőt indokolás és az érintett beleegyezése nélkül a kinevezés módosításával más vezetői munkakörbe, vagy végzettségének megfelelő nem vezetői munkakörbe helyezheti.

(2) *  Az érintettet a kinevezés módosításról szóló okirat közlésétől számított 5 munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére - a nyilatkozattétel időpontjától kezdődően - fel kell menteni. Az érintett felmentése esetén a kinevezés-módosítást megelőzően betöltött korábbi munkakörében megállapított illetményét kell alapul venni a felmentési időre járó illetmény, a végkielégítés összegének, valamint az egyéb járandóságok összegének meghatározásakor. Ilyen esetben a pénzügyőr felmentési ideje - azonosan a kormánytisztviselőjével - két hónap.

(3) Ha az (1) bekezdés alkalmazása során az ott meghatározott munkakör nem biztosítható, az érintett kormányzati szolgálati jogviszonyát, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.

(4) *  A vezető a vezetői munkaköréről bármikor, indokolás nélkül lemondhat. A vezetői munkakörről való lemondási idő 30 nap. A munkáltatói jogkör gyakorlója és a vezető rövidebb időben is megállapodhatnak.

(5) *  A vezetői munkakörről történő lemondás esetén a NAV adott szervénél - feltéve, hogy felajánlható munkakör rendelkezésre áll - az érintett részére a végzettségének megfelelő alacsonyabb vezetői munkakört vagy nem vezetői munkakört kell felajánlani. Az érintett részére - kérelmére - alacsonyabb vezetői munkakör helyett nem vezetői munkakört kell felajánlani. Az érintett a felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított 5 munkanapon belül írásban nyilatkozik.

(6) *  A kormányzati szolgálati jogviszonyról, hivatásos szolgálati jogviszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha az érintett nem fogadja el a vezetői munkakörről történő lemondást követően felajánlott (5) bekezdés szerinti munkakört.

(7) *  Ha felajánlható másik munkakör nincs, az érintettet - a lemondás időpontjától kezdődően - fel kell menteni. Ilyen esetben a (2) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.

19/E. § *  Ha a 19/D. § (1) vagy (5) bekezdésén alapuló kinevezés módosítása következtében a vezető * 

a) más vezetői munkakört tölt be, alapilletményét az új vezetői munkaköre szerint,

b) *  nem vezetői munkakört tölt be, alapilletményét a 19/G-19/H. § szerinti besorolása alapján

kell megállapítani.

A munkakörök besorolása * 

19/F. § *  (1) A kormánytisztviselők, illetve a pénzügyőrök által betölthető munkakörök

a) a vezetői munkakörök,

b) I. besorolási osztályba tartozó munkakörök,

c) II. besorolási osztályba tartozó munkakörök.

(2) A vezetői munkakörök besorolási kategóriáit az 5. számú melléklet tartalmazza.

(3) Az I. besorolási osztályba tartozó munkaköröket 5, „A”, „B”, „C”, „D” és „E” jelölésű, a II. besorolási osztályba tartozó munkaköröket 4, „A”, „B”, „C”és „D” jelölésű besorolási kategóriába lehet besorolni.

(4) Az egyes munkakörök besorolását a NAV vezetője - a munkakör tartalmának meghatározott módszertanon és eljárási rendben végrehajtott értékelése alapján - a foglalkoztatási szabályzatban állapítja meg. A munkakör értékelése során a munkakör szervezeti szintjét is figyelembe kell venni.

(5) Az (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti munkakörök besorolási kategóriáihoz rendelt fizetési fokozatokat az 1. számú melléklet, hivatásos munkakörök tekintetében a munkakörök besorolási kategóriáihoz és fizetési fokozataihoz rendelt rendfokozatokat a 2. számú melléklet tartalmazza.

A kormánytisztviselő és a pénzügyőr besorolása * 

19/G. § *  (1) A tervezett munkakörbe történő kinevezés előtt a munkáltatói jogkör gyakorlója megvizsgálja, hogy az érintett rendelkezik-e a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséggel, megfelel-e az alkalmassági és a munkakör betöltéséhez előírt egyéb követelményeknek, megállapítja a fizetési fokozat meghatározásához figyelembe vehető jogviszonyban töltött idejét, továbbá pénzügyőr esetében a besorolás alapján viselhető rendfokozatot. Munkakörbe kinevezni - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - csak azt lehet, aki megfelel a munkakör betöltésére előírt feltételeknek és a munkakör besorolási osztályához rendelt követelményeknek.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkakörbe kinevezéskor az (1) bekezdésben meghatározottak alapján besorolja az érintettet, megállapítja a fizetési fokozatát és pénzügyőr esetében a rendfokozatát. Ha a pénzügyőr viselt rendfokozata alacsonyabb a besorolás szerintinél, a munkáltatói jogkör gyakorlója a pénzügyőrt a rendfokozatba kinevezi, előlépteti vagy kinevezésre, előléptetésre előterjeszti az arra jogosulthoz.

19/H. § *  A nem vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőt, illetve pénzügyőrt az 1. számú mellékletben meghatározott fizetési fokozatba a 20. § szerinti jogviszonyban eltöltött ideje alapján kell besorolni.

19/I. § *  (1) A vezetői munkakört betöltőt a 3. számú mellékletben meghatározott fizetési fokozatba a NAV-nál, illetve jogelődjeinél vezetői munkakörben eltöltött idő alapján kell besorolni.

(2) A nem vezetői munkakörből vezetői munkakörbe első alkalommal történő kinevezéskor az érintettet a vezetői munkakör 1. fizetési fokozatába kell besorolni.

(3) A vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr alacsonyabb vagy azonos vezetői munkakörbe helyezése esetén az érintett fizetési fokozata nem változik és az adott fizetési fokozatban már eltelt időtartamot továbbra is figyelembe kell venni.

(4) A vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr magasabb vezetői munkakörbe helyezése esetén az érintettet az 1. fizetési fokozatba kell besorolni és a várakozási ideje újraindul.

(5) Ha a korábban vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőt, pénzügyőrt a nem vezetői munkakörbe helyezést követően ismételten vezetői munkakörbe helyezik, illetve ha a korábban magasabb vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőt, pénzügyőrt az alacsonyabb vezetői munkakörbe helyezését követően ismételten magasabb vezetői munkakörbe helyezik, a korábban ezzel azonos vagy magasabb vezetői munkakörben töltött valamennyi időt a fizetési fokozat megállapításakor figyelembe kell venni.

19/J. § *  (1) Pályakezdőként kormányzati szolgálati jogviszony, illetve hivatásos szolgálati jogviszony kizárólag „A” besorolási kategóriába sorolt munkakör betöltésére létesíthető. A pályakezdő az „A” besorolási kategória 1. fizetési fokozatába és - pénzügyőr esetében - rendfokozatába nevezhető ki.

(2) Nem pályakezdőként történő kormányzati szolgálati jogviszony, illetve hivatásos szolgálati jogviszony létesítésekor az érintettet a betöltendő munkakör alapján kell besorolni. Fizetési fokozatát a 20. §-ban foglaltaknak megfelelően kell megállapítani. A pénzügyőr rendfokozatát a fizetési fokozata alapján kell megállapítani.

(3) Ha a (2) bekezdés szerint megállapított fizetési fokozathoz az adott besorolási kategóriában nincs szorzószám, továbbá pénzügyőr esetén nincs rendfokozat hozzárendelve, az érintettet az adott besorolási kategóriához rendszeresített legelső fizetési fokozatba kell besorolni. A pénzügyőr az adott besorolási kategóriához rendszeresített legelső fizetési fokozat szerinti rendfokozatba nevezhető ki.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott besorolás esetén a kormánytisztviselő, a pénzügyőr mindaddig nem léphet magasabb fizetési fokozatba, továbbá a pénzügyőr magasabb rendfokozatba, ameddig a jogviszonyban töltött ideje alapján arra jogosultságot nem szerez.

Előmenetel * 

20. § *  (1) A kormánytisztviselőnek, illetve a pénzügyőrnek a közszolgálati, illetve a hivatásos pályán - a törvényben meghatározott feltételek mellett - belátható, tervszerű előmeneteli lehetőséget kell biztosítani a besorolási kategórián belüli fizetési fokozatban és a pénzügyőrök tekintetében rendfokozatban, továbbá a magasabb besorolású munkakör eléréséhez.

(2) Az előmenetel általános feltételei:

a) az előírt képzési és továbbképzési kötelezettség teljesítése,

b) az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság, ha az adott munkakörben az előírásra kerül,

c) a fizetési fokozatra előírt várakozási idő kitöltése,

d) a magasabb besorolású munkakör ellátáshoz szükséges gyakorlati tapasztalat, valamint készségek és kompetenciák.

20/A. § *  (1) A fizetési fokozatba történő besorolásnál a munkaviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, bírósági szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati, ügyészségi, kedvezményes szorzó nélkül számított hivatásos (szerződéses) szolgálati jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, a Kttv. 47. §-ában meghatározott ösztöndíjas jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban töltött időt kell alapul venni azzal, hogy a munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó időtartamból hat hónapot kell beszámítani. A sor- és tartalékos katonai, valamint a polgári szolgálat, a 14 éven aluli gyermek ápolására, gondozására, illetve a tartós külszolgálatot teljesítő dolgozó házastársa által igénybe vett illetmény nélküli szabadság teljes időtartamát figyelembe kell venni.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából az 1992. július 1-jét megelőzően munkaviszonyban töltött időként jogszabály alapján elismert időtartamból - tekintet nélkül arra, hogy annak ideje alatt munkavégzésre irányuló jogviszony fennállt-e vagy ilyen jogviszony fennállása esetén érvényesült-e munkavégzési kötelezettség - hat hónapot be kell számítani.

(3) E § alkalmazása során munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak tekintendő különösen a bedolgozói munkaviszony és a munkavégzési kötelezettséget magában foglaló szövetkezeti tagsági viszony, a szakcsoporti tagsági viszony, a vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló, valamint a személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági vagy egyéni cég tagjaként végzett tevékenység, valamint az ügyvédi és az egyéni vállalkozói tevékenység.

(4) A kormánytisztviselőt, illetve a pénzügyőrt fizetési fokozatban előre kell sorolni, ha

a) a várakozási idő eltelt, és

b) az előírt továbbképzési kötelezettségét teljesítette, és

c) a legutolsó teljesítményértékelés eredménye legalább „átlagos”.

(5) A pénzügyőrt a (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén magasabb rendfokozatba is elő kell léptetni, ha az új fizetési fokozathoz a viselt rendfokozatánál magasabb rendfokozat tartozik.

(6) Ha az érintett a (4) bekezdésben meghatározott valamely feltételt nem teljesítette, magasabb fizetési fokozatba nem sorolható, továbbá a pénzügyőr magasabb rendfokozatba nem léptethető elő.

(7) Ha a (6) bekezdés alkalmazására a (4) bekezdés b) pontja szerinti feltétel nem teljesülése miatt került sor, az érintettet a feltétel teljesülését követő hónap első napjával előre kell sorolni, illetve a pénzügyőrt - az (5) bekezdés szerinti esetben - magasabb rendfokozatba elő kell léptetni.

(8) Ha a (6) bekezdés alkalmazására a (4) bekezdés c) pontja szerinti feltétel nem teljesülése miatt került sor, az érintettet a 32/Y. § (1) bekezdése szerinti soron következő, legalább „átlagos” eredményű teljesítményértékelését követő hónap első napjával előre kell sorolni, illetve a pénzügyőrt - az (5) bekezdés szerinti esetben - magasabb rendfokozatba elő kell léptetni.

(9) Ha az érintett a (4) bekezdés b) és c) pontjában foglalt feltétel egyikét sem teljesítette, úgy az időben később teljesült feltétel tekintetében alkalmazható a (7), illetve a (8) bekezdés.

(10) A kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr a 32/D. § (1) bekezdés d) pont alkalmazásával eggyel magasabb fizetési fokozatba előre sorolható, ha az utolsó teljesítményértékelés eredménye „kivételes”.

20/B. § *  (1) A magasabb besorolású munkakörbe a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr akkor nevezhető ki, ha rendelkezik annak ellátásához előírt képzettségi és alkalmassági feltételekkel, valamint az utolsó minősítése eredménye legalább „jó”.

(2) Ha a magasabb besorolású munkakörbe kinevezett kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr megállapított fizetési fokozatához a magasabb besorolású munkakör besorolási kategóriájában nincs szorzószám hozzárendelve, az érintettet az adott besorolási kategóriához rendszeresített legelső fizetési fokozatba kell besorolni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott besorolás esetén a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr mindaddig nem léphet magasabb fizetési fokozatba, ameddig a jogviszonyban töltött ideje, illetve a munkáltatói intézkedés alapján arra jogosultságot nem szerez.

20/C. § *  (1) A pénzügyőr soron kívül eggyel magasabb rendfokozatba kinevezhető, előléptethető, ha a rendfokozatban történő előléptetés, kinevezés legfeljebb egy fizetési fokozatban történő előresorolással jár együtt, és a magasabb rendfokozathoz szükséges képzettséggel rendelkezik, továbbá az utolsó teljesítményértékelés eredménye „kivételes”.

(2) Az (1) bekezdés szerinti magasabb rendfokozatba kinevezésre, előléptetésre a besorolási kategórián belül egy alkalommal kerülhet sor.

(3) A kijelölt miniszter az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nélkül is soron kívül eggyel magasabb rendfokozatba és ezzel együtt magasabb fizetési fokozatba léptetheti elő a pénzügyőrt, ha a szolgálat teljesítésében kimagasló helytállást tanúsított.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a pénzügyőrt az adott rendfokozathoz tartozó legalacsonyabb fizetési fokozatba kell sorolni.

(5) Az (1) és (3) bekezdés szerinti esetben a pénzügyőr mindaddig nem léphet magasabb fizetési fokozatba, illetve egyidejűleg magasabb rendfokozatba, ameddig a jogviszonyban töltött ideje, vagy a munkáltatói intézkedés alapján arra jogosultságot nem szerez.

(6) Ha a pénzügyőrt alacsonyabb besorolású munkakörbe nevezik ki, és az új munkakör besorolási kategóriájához rendelt fizetési fokozata szerinti rendfokozata alacsonyabb a viselt rendfokozatánál, a pénzügyőr továbbra is a magasabb rendfokozat viselésére jogosult.

Illetmény, díjazás * 

20/D. § *  (1) A kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő jogviszonya alapján havonta illetményre jogosult. Az illetményt száz forintra kerekítve kell megállapítani. A kerekítés nem minősül munkáltatói intézkedésen alapuló, az általánostól eltérő illetmény-megállapításnak.

(2) A kormánytisztviselő, pénzügyőr illetménye a 21. § (1) bekezdése szerint megállapított alapilletményből, időpótlékból, közszolgálati pótlékból és - az e törvényben meghatározott feltételek esetén - egyéb illetménypótlékból áll. Az illetménypótlék mértékét az illetményalap százalékában kell meghatározni.

(3) Az alapilletmény, az időpótlék és a közszolgálati pótlék együttes összegének legalább a Kormány által meghatározott, garantált bérminimum összegét el kell érnie.

(4) Havi illetmény esetén az egy órára járó illetmény meghatározása során a havi illetmény összegét osztani kell

a) általános teljes napi munkaidő esetén: 174 órával,

b) általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidő esetén: 174 óra időarányos részével.

(5) A felsőfokú iskolai végzettséget igénylő munkakört betöltő, szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező kormánytisztviselőt, valamint pénzügyőrt az I., a felsőfokú iskolai végzettséget nem igénylő munkakört betöltő kormánytisztviselőt, valamint pénzügyőrt a II. besorolási osztályba kell besorolni (a továbbiakban együtt: besorolási osztály).

21. § *  (1) Az alapilletmény a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr besorolása alapján megállapított fizetési fokozathoz tartozó illetményszorzó és az illetményalap szorzata.

(2) Az alapilletmény megállapításához szükséges illetményszorzókat az 1. számú melléklet, a vezetői munkakört betöltők tekintetében a 3. számú melléklet határozza meg.

22. § *  (1) Az időpótlék a köz szolgálatában eltöltött, a (2) bekezdésben meghatározott jogviszonyban (e § alkalmazásában a továbbiakban: szolgálati jogviszony) eltöltött 10. évtől kezdődően a kormánytisztviselőt, illetve a pénzügyőrt megillető, a szolgálati jogviszonyban eltöltött további 5 évenként növekvő mértékű, az illetményalap meghatározott százalékában megállapított illetményelem. Az időpótlék mértékét a 4. számú melléklet tartalmazza.

(2) E § alkalmazásában szolgálati jogviszonyban eltöltött időnek kell tekinteni:

a) a NAV-nál és jogelődeinél kormányzati szolgálati, hivatásos szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban és munkaviszonyban töltött időt,

b) más költségvetési szervnél kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, továbbá közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti, bírói vagy ügyészi szolgálati viszonyban töltött időt, ha a NAV-nál a kormányzati szolgálati jogviszony vagy a hivatásos szolgálati jogviszony e jogviszonyok valamelyikéből áthelyezéssel vagy közvetlen kinevezéssel jött létre.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül szolgálati jogviszonyban eltöltött időnek az állásból történő felfüggesztésnek, a jogviszony szünetelésének időtartama, illetve az illetmény nélküli szabadságnak a 3 évet meghaladó időtartama.

23. § *  (1) A közszolgálati pótlék a kormánytisztviselőnek, illetve a pénzügyőrnek a jogviszony létesítésével vállalt többletkötelezettségek, továbbá a pénzügyőrök tekintetében a hivatásos munkakörrel járó többlet-igénybevétel és -terhelés ellentételezését szolgálja. Mértékét e törvény végrehajtási rendelete az illetményalap 50-650%-a közötti mértékben állapítja meg.

(2) A közszolgálati pótlék mértékének megállapításánál

a) a feladatellátás sajátosságaiból adódó valós és rendszeresen jelentkező kockázatot, ide értve akár az életet, testi épséget, egészséget érintő kockázatot is,

b) a munkavégzés külső körülményeit,

c) a feladat ellátásához kapcsolódó belső körülményeket, a belső eljárási szabályok szigorúságát, kötöttségét,

d) a szakmai irányításból adódó többletfelelősséget, magasabb szakmai követelményeket,

e) pénzügyőrök tekintetében az a)-d) pontokon túl a fegyverrel való szolgálatteljesítés, fegyverhasználattal vagy annak lehetőségével járó helyzetek gyakoriságát, továbbá a más kényszerítőeszközök alkalmazásának lehetőségével járó helyzetek gyakoriságát

kell figyelembe venni.

24-25. § * 

26. § *  (1) *  Az állami adó- és vámhatóság vezetőjének előzetes jóváhagyásával a munkáltatói jogkör gyakorlója át nem ruházható hatáskörében, illetve a Központi Irányításban az állami adó- és vámhatóság vezetője által átruházott hatáskörben munkáltatói jogkört gyakorló vezető a kimagasló teljesítményt nyújtó, és a szervezet működése szempontjából kiemelten fontos munkakört betöltő kormánytisztviselőnek, pénzügyőrnek az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő, személyi illetményt állapíthat meg.

(2) *  A személyi illetményt egy összegben kell megállapítani és visszavonásig érvényes. A visszavonáshoz - ide nem értve a 33/G. § (3) bekezdés e) pont szerinti esetet - az állami adó- és vámhatóság vezetőjének előzetes jóváhagyása szükséges. A visszavonást követően a kormánytisztviselőt, pénzügyőrt az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályok szerint, az általa betöltött munkakör alapján kell besorolni és illetményét megállapítani.

(2a) *  A személyi illetményben részesülők illetményét évente - január 31-ig - felül kell vizsgálni.

(3) A személyi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.

26/A. § *  (1) Ha a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr olyan munkakört tölt be, amelyben idegen nyelv használata szükséges, idegennyelv-tudási pótlékra jogosult.

(2) Az idegennyelv-tudást az államilag elismert nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni.

(3) *  Az idegennyelv-tudási pótlékra jogosító nyelveket és munkaköröket az állami adó- és vámhatóság vezetője állapítja meg.

(4) A pótlék mértéke nyelvvizsgánként

a) felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsga esetében az illetményalap 50%-a, a szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsga esetében 25-25%-a;

b) középfokú (B2) komplex nyelvvizsga esetében az illetményalap 30%-a, a szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsga esetében 15-15%-a.

(5) *  A (3)-(4) bekezdéstől eltérően az angol, francia, német, arab, kínai és orosz nyelvek tekintetében a pótlék alanyi jogon jár, amelynek mértéke nyelvvizsgánként

a) felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsga esetében az illetményalap 100%-a,

b) középfokú (B2) komplex nyelvvizsga esetében az illetményalap 60%-a,

c) alapfokú (B1) komplex nyelvvizsga esetében az illetményalap 15%-a.

(6) Ha a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr az (5) bekezdésben meghatározott idegen nyelvekből szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsgával rendelkezik, a (4) bekezdésben foglalt komplex nyelvvizsgára meghatározott mérték szerint jogosult a nyelvpótlékra.

(7) Ha a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző fokozatú, illetve különböző típusú és különböző fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, a magasabb mértékű pótlékra jogosult.

(8) Ha a NAV - kivéve a felsőfokú (C1) szaknyelvi vizsgát - tanulmányi szerződés alapján pénzügyi támogatást nyújt a nyelvvizsga megszerzéséhez, a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr az (5) bekezdésben meghatározott idegennyelv-tudási pótlékra mindaddig nem jogosult, amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzügyi támogatás mértékét.

26/B. § *  (1) Éjszakai pótlékra az jogosult, aki a munkaidő beosztása alapján, illetve vezényléses vagy váltásos szolgálati időrendszerben 22.00 és 6.00 óra között végez munkát. A pótlék mértéke óránként az illetményalap 0,5%-a. Amennyiben a munkaidő-beosztás szerinti munkavégzés legalább 50%-a 22.00 és 6.00 közé esik, a pótlék a munkaidő teljes időtartamára jár. Amennyiben a hivatkozott mérték az 50%-ot nem éri el, úgy az éjszakai pótlék időarányosan jár.

(2) *  A kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr egészségügyi pótlékra jogosult, ha a munkavégzésre munkaideje nagyobb részében egészségkárosító kockázatok között kerül sor, vagy egészségének védelme csak olyan egyéni védőeszköz állandó vagy tartós használatával valósítható meg, amely az érintett számára fokozott megterhelést jelent. A pótlék mértéke az illetményalap 45%-a.

(3)-(4) * 

(5) *  A (2) bekezdés szerinti pótlékra jogosító munkaköröket az állami adó- és vámhatóság vezetője határozza meg.

(6) *  A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő a napi munkaidőn túl teljesített készenlét esetén a készenlét időtartamára készenléti pótlékra jogosult. A készenléti pótlék mértéke teljesített óránként az illetményalap 0,25%-a.

(7) *  A készenlét időtartama alatt munkavégzéssel töltött időtartamra az érintett nem jogosult a (6) bekezdés szerinti díjazásra, ezen időtartamra a túlmunkára vonatkozó rendelkezések szerint jogosult ellentételezésre.

(8) *  Az osztályvezető kivételével a vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőt, pénzügyőrt készenlét teljesítése esetén nem illeti meg szabadidő, illetve díjazás.

27. § *  Az illetményelemek - ide nem értve a 26/A-26/B. § szerinti illetménypótlékokat - változása esetén, így különösen az illetményalap emelkedése, a fizetési fokozat változása során, alacsonyabb vagy magasabb besorolású munkakörbe kinevezés esetén a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr illetményét újra meg kell állapítani.

28. § *  (1) *  A kormánytisztviselőt, pénzügyőrt, ügykezelőt az e törvény alapján megillető illetmény kifizetése az érintett által választott fizetési számlára történő átutalással, fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján történik. A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő egyidejűleg csak egy fizetési számlát jelölhet meg választott fizetési számlaként, illetve csak egy kézbesítési címre kérheti az illetmény kifizetését.

(2) *  A fizetési számlához kapcsolódóan a kormánytisztviselő, a pénzügyőr és az ügykezelő részére legfeljebb havonta a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható.

(2a) *  A munkáltató viseli az illetmény fizetési számlára történő átutalásának vagy készpénzben történő kifizetésének a költségét.

(3) Az illetményt havonta utólag, egy alkalommal kell elszámolni és kifizetni. Ha a jogviszony egy hónapnál rövidebb ideig tart, az illetményt a jogviszony végén kell elszámolni és kifizetni.

(4) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkáltató az érintett illetményét a 20/D. § (4) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával számolja el és fizeti ki.

(5) *  Az illetményt a tárgyhónapot követő ötödik napig (bérfizetési nap) ki kell fizetni.

(6) *  Az illetmény bankszámlára utalással történő kifizetése esetén a munkáltatónak úgy kell eljárnia, hogy az érintett az illetményével a bérfizetési napon rendelkezhessen, készpénzkifizetés kézbesítése útján történő kifizetése esetén pedig úgy kell eljárnia, hogy legkésőbb ugyanezen napon megtörténjen a készpénz feladása.

(7) *  Az illetményt a kormánytisztviselőnek, pénzügyőrnek, ügykezelőnek kell kifizetni, kivéve, ha erre mást felhatalmaz, illetőleg bírósági vagy más hatósági határozat ebben korlátozza. A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő elhalálozása esetén az illetményt a jogerős hagyatékátadó végzésben vagy öröklési bizonyítványban megjelölt örökös (örökösök) részére kell kifizetni.

(8) *  Ha a bérfizetési nap heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) vagy munkaszüneti napra esik, az illetmény bankszámlára utalással történő kifizetése esetén a munkáltatónak úgy kell eljárnia, hogy az érintett az illetményével legkésőbb az ezt megelőző munkanapon rendelkezhessen, készpénzkifizetés kézbesítése útján történő kifizetése esetén pedig úgy kell eljárnia, hogy legkésőbb ugyanezen napon megtörténjen a készpénz feladása.

(9) *  A munkáltatónak a jubileumi jutalom kifizetése iránt az arra való jogosultság megszerzésének a napján [31. § (1) bekezdés], ha pedig az heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) vagy munkaszüneti napra esik, az azt követő első munkanapon kell intézkednie.

28/A. § *  A késedelem idejére a késedelembe esés időpontjától kezdve a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot kell fizetni. A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.

28/B. § *  (1) Az illetményt - külföldön történő munkavégzés vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a magyar törvényes pénznemben kell megállapítani és kifizetni.

(2) Az illetményt utalvány vagy fizetőeszköz helyettesítésére szolgáló más formában kifizetni nem lehet.

28/C. § *  A kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő részére az illetményéről részletes írásbeli elszámolást kell adni. Az elszámolásnak olyannak kell lennie, hogy az érintett a kifizetés (és egyes elemeinek) jogcímét, a kiszámítás helyességét, valamint a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja.

28/D. § *  (1) *  Az illetményből való levonásnak - a levonásmentes illetményrészig - jogszabály, végrehajtható határozat alapján van helye. A levonásmentes illetményrész a bírósági végrehajtásról szóló jogszabály alapján teljesíthető levonások után fennmaradó illetményrész.

(2) A munkáltató a követelését az érintett hozzájárulása alapján, illetve, ha az előlegnyújtásból ered - a levonásmentes illetményrészig - az illetményből levonhatja.

(3) Egyebekben az illetményből való levonásra a bírósági végrehajtási jogszabályok az irányadók.

(4) E rendelkezések irányadók a szakszervezeti tagdíj levonására is.

(5) Az illetménnyel szemben beszámításnak nincs helye.

(6) *  A jogalap nélkül kifizetett illetmény hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha az érintettnek a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie vagy azt maga idézte elő. E bekezdés alkalmazásában a kifizetés napjának az számít, amikor a NAV számláját a kincstár megterhelte, készpénzkifizetés kézbesítése útján történő kifizetése esetén pedig az a nap, amikor a készpénz feladása megtörtént.

(7) A munkáltató a kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő jogviszonnyal összefüggő tartozásainak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással érvényesítheti.

(8) A kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő az illetményére vonatkozó igényéről - az egyezséget kivéve - előre nem mondhat le.

(9) *  Engedményezésnek pénzkövetelés esetén van helye. A levonásmentes illetményrész nem engedményezhető.

(10) *  Tartozásátvállalásnak pénzkövetelés esetén van helye. Munkáltatói tartozást a kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő nem vállalhat át.

(11) *  A kormánytisztviselő és a munkáltató, a pénzügyőr és a munkáltató, illetve az ügykezelő és a munkáltató megállapodása alapján pénztartozás után kamat köthető ki, feltéve, hogy annak mértéke nem haladja meg a Ptk. 6:47. §-a szerinti mértéket.

28/E. § *  A 28-28/D. §-t a munkavállalók munkabére tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

28/F. § *  A 28/C. §, a 28/D. § (5) és (8)-(9) bekezdése alkalmazásában illetmény alatt, illetve a 28/E. § alkalmazásában munkabér alatt az egyéb járandóságot is, a 28. § (1), (2a) és (7) bekezdése, a 28/B. §, valamint a 28/D. § (1)-(3) és (6) bekezdése alkalmazásában illetmény alatt a pénzben kifizetendő egyéb járandóságot is érteni kell.

29. § (1)-(3) * 

(4) * 

(5) * 

(6) * 

(7) * 

30. § *  Az illetmény-megállapítás rendjével kapcsolatos részletszabályokat a foglalkoztatási szabályzat állapítja meg.

Jubileumi jutalom * 

31. § (1) *  A kormánytisztviselő és a pénzügyőr a kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött idő után jubileumi jutalomra jogosult. A jubileumi jutalomra az érintett a (2) bekezdésben megjelölt kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének a napján szerez jogosultságot.

(2) A jubileumi jutalom mértéke: * 

a) *  25 év kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött idő esetén 2 havi,

b) *  30 év kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött idő esetén 3 havi,

c) *  35 év kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött idő esetén 5 havi,

d) *  40 és ezt követő minden 5 év kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött idő esetén 7 havi illetménynek megfelelő összeg. * 

(3) A kormányzati szolgálati jogviszony, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony megszűnése, és ezzel egyidejűleg a kormánytisztviselő, pénzügyőr nyugdíjba vonulása, illetve elhalálozása esetén ki kell fizetni: * 

a) *  a nyugdíjazás, illetve az elhalálozás évében esedékessé váló jubileumi jutalmat,

b) *  a 30 év kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött idő után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító idejéből 1 év vagy ennél kevesebb van hátra,

c) *  a 35 év kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött idő után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító idejéből 2 év vagy ennél kevesebb van hátra,

d) *  a 40 év és az ezt követő minden 5 év kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött idő után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító idejéből 3 év vagy ennél kevesebb van hátra.

(3a) * 

(3b) *  A kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr nem jogosult jubileumi jutalomra, ha másik foglalkoztatási jogviszonyban azt már megkapta.

(4) *  Az (1)-(3b) bekezdés rendelkezéseit az ügykezelőkre és a munkavállalókra is megfelelően alkalmazni kell.

Szakmai címek * 

31/A. § *  (1) *  Az állami adó- és vámhatóság vezetője szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címet adományozhat a (2) bekezdésben foglalt feltételekkel rendelkező kormánytisztviselőnek és pénzügyőrnek. Az adományozható szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címek számát a foglalkoztatási szabályzatban kell meghatározni. Az adományozható kétféle cím együttesen nem haladhatja meg a NAV felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselői és pénzügyőri létszámának 10%-t.

(2) *  Szakmai tanácsadói cím annak az I. besorolási osztályba tartozó, legalább ötéves szakmai gyakorlattal és - kormánytisztviselő esetén - közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséggel vagy kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséggel, illetve teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező kormánytisztviselőnek, illetve pénzügyőrnek; szakmai főtanácsadói cím annak az I. besorolási osztályba tartozó, legalább tízéves szakmai gyakorlattal és - kormánytisztviselő esetén - közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséggel vagy kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséggel, illetve teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező kormánytisztviselőnek, illetve pénzügyőrnek adományozható, aki „kivételes” minősítésű.

(3) *  A szakmai tanácsadó, illetve a szakmai főtanácsadó az első fizetési fokozat szerinti főosztályvezető-helyettesi, illetve főosztályvezetői illetmény

a) 80%-ára jogosult a területi szervnél,

b) 75%-ára jogosult a központi szervnél.

A szakmai tanácsadói, szakmai főtanácsadói címmel rendelkező és vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr a vezetői illetményre jogosult, ha az magasabb, mint a címe alapján számított illetménye.

(4) *  A szakmai (fő)tanácsadói címet „átlagos” vagy azt el nem érő” minősítés esetén vissza kell vonni, ebben az esetben a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr a címmel járó illetmény helyett a besorolása szerinti illetményére jogosult.

Végkielégítés * 

31/B. § *  (1) A végkielégítés összege, ha a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött ideje legalább

a) három év: egyhavi,

b) öt év: kéthavi,

c) nyolc év: háromhavi,

d) tíz év: négyhavi,

e) tizenhárom év: öthavi,

f) tizenhat év: hathavi,

g) húsz év: nyolchavi,

h) huszonöt év: kilenchavi,

i) harminc év: tízhavi

illetményének megfelelő összeg.

(2) A végkielégítés mértéke négyhavi illetmény összegével emelkedik, ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya, illetve a pénzügyőr hivatásos szolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a kormánytisztviselőt, illetve a pénzügyőrt, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült. A kifizetett végkielégítés összegét fel kell tüntetni a közszolgálati igazoláson.

(3) E § alkalmazásában a pénzügyőrök tekintetében a Hszt. szerinti hivatásos szolgálati időt kell figyelembe venni.

(4) A végkielégítésre egyebekben a Kttv., illetve a Hszt. végkielégítésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

Cafetéria * 

32. § *  (1) A NAV teljes személyi állománya cafetéria-juttatásként - választása szerint, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvényre is figyelemmel - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdés a)-f) pontjában és (3) bekezdésében meghatározott juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel jogosult. A cafetéria-juttatás éves összege nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötszörösénél. A cafetéria-juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is.

(2) Nem jogosult cafetéria-juttatásra a tartós külszolgálaton lévő, nemzeti szakértői tevékenységet ellátó kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr, továbbá a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő és a munkavállaló azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre, munkabérre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot. A harminc napot meghaladó távollét esetében a jogosultat a távollét első napjától kezdve nem illeti meg a juttatás. A távollétek időtartamát - a jogosultság szempontjából - nem lehet összeszámítani.

(3) Ha a jogviszony év közben keletkezik, a jogosult a keretösszeg időarányos részére jogosult. A keretösszeget ezer forintra kerekítve kell megállapítani. A jogosultsági idő számításakor az adott év naptári napjainak számát kell figyelembe venni.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott esetben, illetve ha a jogosult kormányzati szolgálati jogviszonya, hivatásos szolgálati jogviszonya, illetve munkaviszonya a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét a (2) bekezdés szerinti távollét vége utáni első munkanapon, illetve a jogviszony megszűnésekor vissza kell fizetni, illetve - az érintett választása szerint, ha a juttatás természete ezt lehetővé teszi - vissza kell adni. Nem kell visszafizetni (visszaadni) a cafetéria-juttatás értékét, ha a jogviszony a jogosult halála miatt szűnik meg.

(5) *  Az állami adó- és vámhatóság vezetője foglalkoztatási szabályzatban rendelkezik a cafetéria-juttatás igénybevételének részletes szabályairól, elszámolásának rendjéről és visszatérítésének szabályairól.

Költségtérítések és egyéb juttatások * 

32/A. § *  (1) Meg kell téríteni azokat a költségeket, amelyek

a) a kormányzati szolgálati jogviszonyból, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonyból fakadó feladat ellátásával kapcsolatban,

b) a munkaszüneti és a pihenőnapról történő visszarendeléssel összefüggően,

c) *  a pénzügyőr szolgálati érdekből történő belső áthelyezésével vagy vezénylésével kapcsolatosan, valamint az átköltözés folytán

indokoltan merültek fel.

(2) A pénzügyőr nem jogosult az (1) bekezdés c) pontja alapján költségtérítésre, ha a NAV olyan szervéhez kerül vezénylésre, amelynek székhelye ugyanazon a településen van, mint annak a NAV szervnek a székhelye, amelytől vezényelték.

(3) Az (1) bekezdés alapján a kormánytisztviselőt, pénzügyőrt, ügykezelőt megillető költségtérítések fajtáit, mértékét, a költségtérítés feltételeit, elszámolásának rendjét a foglalkoztatási szabályzat állapítja meg.

32/B. § *  (1) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő részére visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő szociális jóléti, kulturális, egészségügyi juttatás biztosítható. Ilyen juttatás lehet különösen:

a) lakhatási támogatás,

b) lakásépítési és -vásárlási támogatás,

c) szociális támogatás,

d) illetményelőleg,

e) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési, nyelvtanulási támogatás.

(2) *  Az (1) bekezdésben foglalt juttatás mértékét, feltételeit, az elbírálás és elszámolás rendjét, valamint a visszatérítés szabályait az állami adó- és vámhatóság vezetője állapítja meg.

32/C. § *  (1) Ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt állami kamattámogatású kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát, a különbözetre az állam készfizető kezességet vállal. A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő az állami kezességvállalást - az erre az állammal szerződésben kötelezettséget vállaló - hitelintézeten keresztül veheti igénybe.

(2) Az állam készfizető kezességet az (1) bekezdésben foglalt esetben annál vállalhat, aki:

a) kormánytisztviselőként, ügykezelőként határozatlan időre létesített kormányzati szolgálati jogviszonyt,

b) legalább hároméves közigazgatási gyakorlattal rendelkezik, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött ideje meghaladta a három évet,

c) felmentési vagy lemondási idejét nem tölti, illetve akinek nincs folyamatban a hivatásos szolgálati jogviszonyának megszüntetése,

d) ellen nem folyik fegyelmi eljárás, vagy

e) nem áll - a magánindítvány vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás kivételével - büntetőeljárás hatálya alatt, és

f) az (1) bekezdés szerinti kezességvállalással biztosított hitelrészt a hitelintézetnek kiegyenlítette, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettárs - az igénylés időpontjában - állami kezességvállalással biztosított lakáscélú hitel törlesztésére nem kötelezett.

(3) A (2) bekezdés a)-d) pontjában foglalt feltételek teljesülését, valamint a kezességvállalás alapjául szolgáló kormányzati szolgálati jogviszony, illetve hivatásos szolgálati jogviszony fennállását a munkáltató igazolja.

(4) A (2) bekezdés e) pontjában foglalt feltételt az érintett hatósági bizonyítvánnyal igazolja, a (2) bekezdés f) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről az érintett a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.

(5) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő a munkáltatójának köteles bejelenteni a hitelszerződés megkötését követő 5 munkanapon belül

a) a hitelszerződést kötő pénzintézet nevét, székhelyét, címét;

b) az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát;

c) a hitel lejártának időpontját.

A fenti adatokban bekövetkezett változásokról az érintett haladéktalanul köteles tájékoztatni a munkáltatóját.

(6) Amennyiben az érintett

a) *  kormányzati szolgálati jogviszonya a Kttv. 39. § (4a) bekezdése,, 60. § (1) bekezdés c), i) pontja, (2) bekezdés c) pontja, 63. § (2) bekezdés a)-b) pontja, illetve e törvény 33/F. § (1) bekezdése alapján,

b) *  hivatásos szolgálati jogviszonya a Hszt. 80. § (1) bekezdés f)-g) pontja, (2) bekezdés b) vagy h) pontja, a 86. § (2) bekezdés a) pontja alapján - ez esetben az egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota miatti megszűnés kivételével -, továbbá a 86. § (2) bekezdés b)-d) pontja, illetve e törvény 17/A. § (1) bekezdése vagy 33/F. § (1) bekezdése alapján

szűnik meg, a még fennálló állami kezességvállalás után a központi költségvetés javára - a hitelintézet útján - egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének 2%-a.

(6a) *  Amennyiben a kormányzati szolgálati jogviszony a Kttv. 60. § (2) bekezdés a) pontja, a hivatásos szolgálati jogviszony a Hszt. 80. § (2) bekezdés a) pontja alapján szűnik meg, a (6) bekezdés szerinti kezességvállalási díjat nem kell megfizetni, ha a munkáltató és a kormánytisztviselő, a munkáltató és a pénzügyőr, vagy a munkáltató és az ügykezelő erről írásban megállapodnak.

(7) *  A munkáltató a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő jogviszonyának (6) bekezdés szerinti, illetve eltérő megállapodás hiányában a (6a) bekezdés szerinti megszűnése esetén erről 8 napon belül értesíti az érintett által az (5) bekezdés alapján bejelentett hitelintézetet.

(8) A hitelintézet megállapítja és 8 napon belül írásban közli a kormánytisztviselővel, a pénzügyőrrel, az ügykezelővel a (6) bekezdés szerint megfizetendő kezességvállalási díj összegét, melyet az érintett a hitelintézeti értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a folyósító hitelintézet részére köteles megfizetni.

(9) Ha az érintett a (6) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet erről, valamint az érintett adatairól 8 napon belül értesíti az állami adóhatóságot.

(10) A hitelintézet a negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a kincstárt a kormánytisztviselőnek, a pénzügyőrnek, az ügykezelőnek nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról, továbbá e kölcsönök számáról. Az adatgyűjtés és adatszolgáltatás egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet.

(11) Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő helyett a kezességvállalással biztosított - a hitelintézetnek meg nem térülő - összeget kifizette, illetve a (6) bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj megfizetését a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő elmulasztotta, akkor az érintett ezen tartozásai a Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az állami adóhatóság adók módjára hajt be.

(12) A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettség teljesítésének módját a Kormány rendeletben állapítja meg.

32/D. § *  (1) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő az adott feladat kiemelkedő teljesítéséért, illetve feladatainak hosszabb időn át történő eredményes végzéséért a következő elismerésekben részesíthető:

a) pénzjutalommal járó dicséret,

b) pénz- és tárgyjutalom,

c) fizetési fokozatban eltöltendő várakozási időnek egy évvel történő csökkentése,

d) *  fizetési fokozatban egy fokozattal történő előresorolás,

e) *  eggyel magasabb rendfokozatba soron kívüli előléptetés,

f) Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló törvénnyel alapított kitüntetés, illetve a törvényben kapott felhatalmazás alapján alapított kitüntető cím, díj, oklevél, plakett vagy más elismerés.

(2) A Kttv. szerinti célfeladat végrehajtásában a Kttv.-ben és végrehajtására kiadott rendeletben foglalt feltételekkel és korlátozásokkal a pénzügyőrök is részt vehetnek, és a kormánytisztviselőkkel azonos feltételek szerint a célfeladat eredményes végrehajtásáért céljuttatásra lehetnek jogosultak.

32/E. § *  (1) Az elhunyt kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő temetési költségeihez a NAV az alábbiak szerint járulhat hozzá:

a) ha az érintettet a NAV saját halottjává, illetve a kormánytisztviselőt, az ügykezelőt a közszolgálat halottjává, a pénzügyőrt hősi halottá, a szolgálat halottjává nyilvánították, a temetésének költségeit részben vagy egészben a NAV viseli,

b) az a) pontba nem tartozó esetben az elhunyt kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő temetésének költségeit, illetve annak egy részét a hozzátartozó kérelmére, méltányosságból a NAV átvállalhatja.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a NAV nyugállományú kormánytisztviselői, pénzügyőrei és ügykezelői tekintetében is alkalmazni kell.

(3) A temetési költségekhez való hozzájárulás megállapításának és kifizetésének eljárási rendjét a foglalkoztatási szabályzat állapítja meg.

Rendkívüli munkaidő, túlmunka * 

32/F. § *  (1) Rendkívüli munkaidő

a) a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő,

b) a munkaidőkereten felüli munkaidő, továbbá

c) a készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig - ha az érintettnek több helyen kell munkát végeznie, az első helyre érkezéstől az utolsó helyen történő munkavégzés befejezéséig - terjedő időtartam.

(2) *  A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő rendkívüli esetben, valamint a pénzügyőr a szolgálat érdekében kötelezhető arra, hogy a munkaidő-beosztáson felüli, vagy az (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti időben munkát végezzen (túlmunka).

(3) Nem minősül túlmunkának, ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza.

(4) *  A túlmunkát a munkáltatónak írásban kell elrendelnie. A túlmunka elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának rendjét az állami adó- és vámhatóság vezetője határozza meg.

(5) *  Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként háromszáz óra túlmunka rendelhető el. Az elrendelhető túlmunka mértékét az állami adó- és vámhatóság vezetője a NAV alaptevékenysége zavartalanságának biztosítása érdekében a kormánytisztviselők, az ügykezelők tekintetében legfeljebb 20%-kal, a pénzügyőrök tekintetében pedig legfeljebb 50%-kal növelheti.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltakat arányosan kell alkalmazni, ha a kormányzati szolgálati jogviszony, a hivatásos szolgálati jogviszony

a) év közben kezdődött,

b) határozott időre, illetve

c) részmunkaidőre jött létre.

(7) Az (5) bekezdés szerinti korlátozás nem alkalmazható, ha a túlmunka elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása, illetve következményeinek felszámolása érdekében szükséges.

(8) A túlmunka elrendelése nem veszélyeztetheti a kormánytisztviselő, ügykezelő testi épségét, egészségét, illetve nem jelenthet személyi, családi és egyéb körülményeire tekintettel aránytalan terhet.

(9) A NAV-nál ügyelet elrendelésére nem kerülhet sor. Ez a rendelkezés nem érinti a NAV-nál szervezett ügyeleti szolgálat ellátását, amely rendes munkaidőnek minősül.

32/G. § *  (1) *  A túlmunka teljesítéséért a kormánytisztviselőt, a pénzügyőrt, az ügykezelőt

a) évi 150 óráig terjedő túlmunka teljesítéséért szabadidő,

b) évi 150 órát meghaladó túlmunkáért - az érintettnek a túlmunka teljesítésekori illetményének a teljesített túlmunka idejére járó arányos összegének megfelelő - díjazás

illeti meg. Az állami adó- és vámhatóság vezetője a 150 órát meg nem haladó túlmunka teljesítésének díjazását is engedélyezheti, ha a szabadidő kiadása a NAV alaptevékenységének ellátását veszélyeztetné.

(2) A kormánytisztviselőt, a pénzügyőrt, az ügykezelőt a túlmunka teljesítése esetén annak időtartamával azonos mértékű, a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon teljesített túlmunka esetén a munkaidő időtartama kétszeresének megfelelő mértékű szabadidő, illetve díjazás illeti meg.

(3) Nem jogosult a túlmunka teljesítése esetén szabadidőre, illetve díjazásra

a) az osztályvezető kivételével a vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr,

b) a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő a NAV-on belüli szakmai értekezleten, konferencián történt részvétel, illetve a rendezvényre történő oda- és visszautazás, valamint az egészségügyi és ruházati ellátásával kapcsolatos oda- és visszautazás időtartamára.

(4) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a szabadidőt a túlmunka teljesítését követően legkésőbb 60 napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges, a 60 nap elteltétől számított 30 napon belül meg kell váltani. A megváltás az érintettnek a túlmunka teljesítésekori illetményének a szabadidőre járó arányos összege.

(5) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a túlmunka elvégzésért járó díjazást legkésőbb a tárgyhónapot követő második hónapban kell kifizetni.

Készenlét * 

32/H. § *  (1) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő rendkívüli esetben, valamint a pénzügyőr a szolgálat érdekében a beosztás szerinti munkaidején, illetve szolgálatteljesítési idején felül is köteles meghatározott ideig a munkavégzésre rendelkezésre állni. A készenlét alatt a tartózkodási helyét az érintett határozza meg oly módon, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre tudjon állni (készenlét).

(2) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő a készenlét tartama alatt köteles munkára képes állapotát megőrizni.

(3) *  A készenlétet a munkáltatónak írásban kell elrendelnie. A készenlét elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának rendjét az állami adó- és vámhatóság vezetője határozza meg.

(4) A készenlét időtartamát legalább egy héttel korábban, egy hónapra előre közölni kell. Ettől a munkáltató - különösen indokolt esetben - eltérhet. Az eltérés során az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeire figyelemmel kell lenni.

(5) A készenlét havi időtartama csak az érintett beleegyezése esetén haladhatja meg a százhatvannyolc órát, amelyet munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni.

(6) Amennyiben az elrendelést megelőző százhatvannyolc órás időszakban az érintett a heti pihenőnapján készenlétet teljesített, a készenlét a heti pihenőnap (heti pihenőidő) időtartama alatt csak az érintett hozzájárulásával rendelhető el.

(7) A készenlét ellentételezésére a 26/B. § (6)-(8) bekezdése az irányadó.

A szabadság * 

32/I. § *  A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő alap-, pót-, szülési és illetmény nélküli szabadságra, továbbá gyermek születése esetén járó pótszabadságra jogosult, emellett a kormánytisztviselő és az ügykezelő betegszabadságra, a pénzügyőr egészségügyi szabadságra jogosult.

32/J. § *  (1) A kormánytisztviselőt, a pénzügyőrt és az ügykezelőt minden naptári évben a munkában töltött idő alapján szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl szabadságra jogosító időnek minősül

a) a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés időtartama,

b) a szabadság időtartama,

c) a szülési szabadság időtartama,

d) a gyermek gondozása céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság [32/U. §; 32/V. § (1) bekezdés a) pont] első 6 hónapja,

e) a hozzátartozó ápolása miatt kapott, 30 napot meg nem haladó illetmény nélküli szabadság időtartama,

f) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés 3 hónapot meg nem haladó időtartama,

g) a keresőképtelenség időtartama, egészségügyi szabadság időtartama,

h) a külön jogszabály szerint emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés időtartama,

i) önkéntes, illetve létesítményi tűzoltói szolgálat ellátásának időtartama,

j) hozzátartozó halálakor 2 munkanap,

k) kötelező orvosi vizsgálat időtartama,

l) a véradáshoz szükséges időtartam, legalább négy óra,

m) * 

n) a 32/Z. § (1) bekezdése szerinti továbbképzésben, valamint a 33. §-ban foglaltak szerint a képzésben való részvételhez szükséges idő,

o) bíróság vagy hatóság felhívására vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartam,

p) ha e törvény, illetve a Kttv. vagy a Hszt. munkavégzés nélkül illetmény fizetését annak mértéke meghatározása nélkül írja elő, annak időtartama,

q) a munkaszüneti nap miatt kiesett idő,

r) a külön méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét időtartama,

s) az állásból való felfüggesztés időtartama, amennyiben a fegyelmi eljárást a 34/B. § (1) bekezdés b)-f) pontjában, a büntetőeljárást a 34/E. § (2) bekezdésben meghatározott okból szüntették meg, illetve felmentéssel zárult.

(3) *  Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl szabadságra jogosító időnek minősül továbbá a szoptató anya részére biztosított következő időtartam: a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1 óra, ezt követően a kilencedik hónap végéig naponta 1 óra, ikrek esetében pedig az óraszám - az előzőek figyelembevételével - az ikrek számához igazodik.

(4) *  A (3) bekezdés pénzügyőr esetében nem alkalmazható arra az időszakra, amire a Hszt. 148. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi szabadságot vesz igénybe.

Alap- és pótszabadság * 

32/K. § *  (1) A NAV személyi állománya alapszabadságának mértéke évente 25 munkanap.

(2) *  Az I. besorolási osztályba tartozó kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr esetében a pótszabadság mértéke évente:

a) 2 évig terjedő jogviszonyban töltött idő után 3 munkanap,

b) 3-8 év jogviszonyban töltött idő után 5 munkanap,

c) 9-16 év jogviszonyban töltött idő után 7 munkanap,

d) 17-24 év jogviszonyban töltött idő után 9 munkanap,

e) 25-31 év jogviszonyban töltött idő után 11 munkanap,

f) 32-39 év jogviszonyban töltött idő után 12 munkanap,

g) 40 év és annál hosszabb jogviszonyban töltött idő után 13 munkanap.

(3) *  A II. besorolási osztályba tartozó kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr esetében a pótszabadság mértéke évente:

a) 2-12 éves jogviszonyban töltött idő után 5 munkanap,

b) 13-28 éves jogviszonyban töltött idő után 8 munkanap,

c) 29 év és annál hosszabb jogviszonyban töltött idő után 10 munkanap.

(4) Ügykezelő és munkavállaló esetében a pótszabadság mértéke évente:

a) 2-10 éves jogviszony esetén 2 munkanap,

b) *  11-20 éves jogviszony esetén 3 munkanap,

c) *  21-30 éves jogviszony esetén 4 munkanap,

d) 30 éves jogviszony felett 5 munkanap.

(4a) *  A (4) bekezdés alkalmazásában az ügykezelő és a munkavállaló jogviszonyban eltöltött idejét a 20. §-ban foglaltak alkalmazásával kell megállapítani.

(5) *  Figyelemmel a 32/Q. § (3) bekezdésben foglaltakra is, a hosszabb tartamú pótszabadság az érintettnek abban az évben jár először, amelyben a (2)-(4) bekezdésben meghatározott időtartamú jogviszonyt betölti.

(6) *  A vezetői pótszabadság mértéke évente

a) az osztályvezető és a területi szerv főosztályvezető-helyettese esetében 12 munkanap,

b) az igazgatóhelyettes, a központi szerv főosztályvezető-helyettese és a területi szerv főosztályvezetője esetében 13 munkanap,

c) az igazgató, a központi szerv főosztályvezetője és a Bűnügyi Főigazgatóság főigazgató-helyettese esetében 14 munkanap,

d) a szakfőigazgató, a Központi Irányítás főigazgató-helyettese és a Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatója esetében 15 munkanap,

e) a Központi Irányítás főigazgatója esetében 16 munkanap.

32/L. § *  (1) A kormánytisztviselőt, a pénzügyőrt, az ügykezelőt a tizenhat évesnél fiatalabb

a) egy gyermeke után 2 munkanap,

b) két gyermeke után 4 munkanap,

c) kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap

pótszabadság illeti meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság fogyatékos gyermekenként 2 munkanappal nő.

(3) A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

(4) E § vonatkozásában a gyermek, a fogyatékos gyermek és a szülő fogalmára a Kttv. értelmező rendelkezéseit kell alkalmazni.

32/M. § *  (1) A nagyfrekvenciás, illetve ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozó, illetve mérgezésnek, valamint biológiai anyag feldolgozása közben fertőzés veszélyének kitett munkahelyen dolgozó kormánytisztviselőt, pénzügyőrt, ügykezelőt, amennyiben naponta legalább 3 órán keresztül tevékenységét ionizáló sugárzásnak kitett munkakörülmények között illetve mérgezésnek, valamint biológiai anyag feldolgozása közben fertőzés veszélyének kitett munkakörülmények között végzi, évenként 10 munkanap pótszabadság illeti meg.

(2) *  A rehabilitációs szakértői szerv által megállapított legalább ötvenszázalékos mértékű egészségkárosodás esetén a kormánytisztviselőnek, az ügykezelőnek évenként 5 munkanap pótszabadság jár, illetve 5 munkanap pótszabadság jár a fogyatékossági támogatásra vagy a vakok személyi járadékára jogosult kormánytisztviselőnek, ügykezelőnek.

A szabadság kiadása, megváltása * 

32/N. § *  (1) A szabadság engedélyezésére a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy az általa kijelölt vezető jogosult.

(2) A kormányzati szolgálati jogviszony, a hivatásos szolgálati jogviszony első három hónapját kivéve az alap- és pótszabadság együttes időtartamának legalább 25%-át, de legalább 10 napot a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő által megjelölt időben és időtartamban kell kiadni úgy, hogy az a munkáltató működőképességét ne veszélyeztesse.

(3) A szabadságot kettőnél több részletben csak a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő kérésére lehet kiadni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti vezető az általa meghatározott szabadság kezdő napját legalább 60 nappal előbb köteles közölni a kormánytisztviselővel, a pénzügyőrrel, illetve az ügykezelővel. Ennek meghatározása során figyelemmel kell lennie arra, hogy a szabadság kiadása a munkáltató működőképességét ne veszélyeztesse.

(5) Indokolt esetben - figyelemmel a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeire is - a (4) bekezdésben meghatározott időtartamnál rövidebb idővel is közölhető a szabadság kezdő napja az érintettel.

(6) Az (1) bekezdés szerinti vezető előre nem látható, kivételesen fontos ok, körülmény miatt a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő

a) részére a (4) bekezdés szerint meghatározott szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja,

b) a már megkezdett szabadságát megszakíthatja.

(7) A kormánytisztviselőnek, a pénzügyőrnek, az ügykezelőnek a kiadás időpontjának módosításával vagy a szabadság megszakításával összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. A szabadság megszakítása esetén a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, illetve a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be.

(8) *  Nem rendelhető vissza a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő, ha a visszarendelés az alapjául szolgáló okkal, körülménnyel arányban nem álló jog- vagy érdeksérelmet okozna.

32/O. § *  (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A 32/N. § (1) bekezdés szerinti vezető a szabadságot

a) a kormánytisztviselők, a pénzügyőrök, az ügykezelők vonatkozásában szolgálati érdek esetén legkésőbb a tárgyévet követő év március 31-ig adja ki, ha az esedékesség éve eltelt,

b) a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül adja ki, ha az esedékesség éve eltelt,

c) *  ha a kormányzati szolgálati jogviszony, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony október 1-jén vagy azt követően kezdődött, az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szolgálati érdeknek minősül különösen

a) ha a szabadság kiadása miatt nem biztosítható a munkáltató alapfeladatainak folyamatos ellátása,

b) ha a szabadság kiadása miatt nem biztosítható az előre nem tervezhető, rendkívüli feladatok határidőre történő ellátása,

c) *  a NAV működési körében fellépő veszélyhelyzet (baleset, elemi csapás, súlyos kár).

(4) A tárgyévet követő hónap végéig a 32/N. § (1) bekezdés szerinti vezető megállapítja a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő tárgyévben igénybe vett, illetve ki nem adott szabadságának mértékét. A tárgyévben ki nem adott szabadságot a következő évben járó szabadság mértékéhez kell hozzászámítani.

(5) A 16/K. §-ban foglaltaktól eltérően

a) a szabadság kiadására vonatkozó igény a kormányzati szolgálati jogviszony, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony fennállása alatt nem évül el;

b) a szabadság megváltásával kapcsolatos igény elévülése a kormányzati szolgálati jogviszony, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony megszűnésének napján kezdődik.

(6) *  A gyermek gondozása céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság után az érintettnek az illetmény nélküli szabadság lejártáig terjedő időre járó szabadságát egybefüggően, az illetmény nélküli szabadság leteltét követő naptól kezdődően kell kiadni.

(7) *  A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő méltányos érdekére tekintettel a szabadság kiadása a (6) bekezdésben meghatározottól eltérően későbbi kezdőnappal is kiadható azzal, hogy legkésőbb az illetmény nélküli szabadság leteltétől számított 60 napon belül meg kell kezdeni a szabadság letöltését.

32/P. § *  (1) A szabadság kiadásánál a munkarend (munkaidő-beosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni.

(2) A heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot.

(3) Annak a kormánytisztviselőnek, pénzügyőrnek, ügykezelőnek, akinek a munkaidő-beosztása nem biztosít hetenként két pihenőnapot, úgy kell számítani a szabadságát, hogy azonos naptári időszakra (hétre) mentesüljön a munkavégzés alól, mint az ötnapos munkahéttel dolgozók.

32/Q. § *  (1) *  A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő részére, ha a kormányzati szolgálati jogviszonya, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, az alap- és a 32/K-32/M. § szerinti pótszabadság arányos része jár.

(2) A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít.

(3) Ha a szabadság mértékét érintő változásra év közben kerül sor, akkor a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő számára a szabadság arányos része jár.

32/R. § *  (1) A szabadságot - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - megváltani nem lehet.

(2) A kormányzati szolgálati jogviszony, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani.

(3) *  Pénzügyőr Hszt. szerinti rendvédelmi szervhez történő végleges áthelyezése esetén a ki nem adott szabadság megváltása tekintetében úgy kell eljárni, mintha az érintett hivatásos szolgálati jogviszonya megszűnt volna.

(4) Belső áthelyezés esetén a (2) és a (7) bekezdés nem alkalmazható. Az érintett részére a ki nem adott szabadságot annál a szervnél kell kiadni, amelyhez az érintettet áthelyezték.

(5) *  A NAV-on belüli vezénylés esetén, valamint a kijelölt miniszter által vezetett minisztériumba vagy a kijelölt miniszter által irányított szervhez vezénylés esetén a vezénylés időtartama alatt a pénzügyőr részére a vezénylés helye szerinti szervnél kell kiadni a szabadságot. Más vezénylés esetén a ki nem adott időarányos tárgyévi szabadság megváltását illetően úgy kell eljárni, mintha az érintett szolgálati jogviszonya megszűnt volna.

(6) A gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott illetmény nélküli szabadság megszűnését követően, ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő a gyermek ápolása, gondozása miatt kapott illetmény nélküli szabadság első 6 hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása alapján pénzben is meg lehet váltani.

(7) *  Ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő a kormányzati szolgálati jogviszonya, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a NAV-nál töltött időre megilletné, a kormánytisztviselő, az ügykezelő a különbözetre kifizetett illetményt, illetve a pénzügyőr a különbözetre kifizetett távolléti díjat köteles visszafizetni.

(8) Nem követelhető vissza a túlfizetés, ha a kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő nyugdíjasnak minősülése, vagy halála miatt szűnt meg.

(9) Ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő az esedékesség évében a részére járó szabadságnál több szabadságban részesült, akkor a következő évben arányosan kevesebb szabadságra jogosult.

Szülési szabadság * 

32/S. § *  (1) *  Az anya egybefüggő huszonnégy hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni.

(2) A szülési szabadság annak a nőnek is jár, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette.

(3) A szülési szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy legfeljebb 4 hét a szülés várható időpontja elé essen.

(4) A szülési szabadság igénybe nem vett részét, ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülést követő egy év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.

(5) A szülési szabadság időtartamát, a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve, munkában töltött időnek kell tekinteni.

(6) A szülési szabadság megszűnik

a) a gyermek halva születése esetén, a szülést követő 6. hét elteltével,

b) ha a gyermek meghal, a halált követő tizenötödik napon,

c) ha a gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá 30 napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezését követő napon,

azzal, hogy a szülési szabadság időtartama a szülést követően 6 hétnél a b)-c) pont szerinti esetekben sem lehet rövidebb.

Gyermek születése esetén járó pótszabadság * 

32/T. § *  (1) *  Gyermeke születése esetén 5 munkanap, ikergyermek születése esetén 7 munkanap pótszabadság illeti meg az apát, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

(2) *  Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság abban az esetben is megilleti az apát, ha gyermeke halva születik, vagy meghal.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során apa alatt a szülői felügyeleti jogot gyakorló vér szerinti vagy örökbe fogadó apát kell érteni.

(4) * 

Illetmény nélküli szabadság * 

32/U. § *  (1) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő - a gyermek gondozása céljából - a gyermek harmadik életéve betöltéséig illetmény nélküli szabadságra jogosult, amelyet a kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

(2) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő nem jogosult az (1) bekezdés, illetve a 32/V. § (1) bekezdés a) pontja szerinti illetmény nélküli szabadságra a 32/S. § (6) bekezdés c) pontja szerinti esetben mindaddig, amíg a gyermek ideiglenes hatállyal másnál, illetve máshol van elhelyezve, illetve amíg átmeneti vagy tartós nevelésben van, továbbá amíg - 30 napot meghaladóan - bentlakásos szociális intézményben van.

32/V. § *  (1) A kormánytisztviselőnek, a pénzügyőrnek, az ügykezelőnek - a 32/U. §-ban foglaltakon túl - kérelmére illetmény nélküli szabadság jár

a) *  gyermeke személyes gondozása érdekében a gyermek legfeljebb tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának időtartama alatt,

b) hozzátartozója tartós - előreláthatólag 30 napot meghaladó - személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre,

c) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés időtartamára,

d) a külszolgálat időtartamára, ha házastársa vagy élettársa külszolgálatot teljesít.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.

(3) *  A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő kérelmére a munkáltatói jogkör gyakorlója - mérlegelési jogkörében eljárva - illetmény nélküli szabadságot engedélyezhet méltányolható egyéni indokok alapján, így különösen:

a) nemzetközi szervezetek által kiírt pályázatok elnyerése esetén, ha az a munkáltató érdekével nem esik egybe,

b) magánerőből saját lakás építése esetén egy vagy több részletben, de legfeljebb összesen 1 évig,

c) külföldön folytatandó idegen nyelvi képzés időtartamára.

32/W. § *  (1) Az illetmény nélküli szabadság igénybevételét legalább 15 nappal korábban írásban be kell jelenteni.

(2) Az illetmény nélküli szabadság a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.

(3) Az (1) és (2) bekezdés határidőre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni a 32/V. § (1) bekezdése c) pontja szerinti illetmény nélküli szabadságra.

A munka- és pihenőidő nyilvántartása * 

32/X. § *  (1) A munkáltató köteles nyilvántartani

a) a rendes és rendkívüli munkaidő,

b) a készenlét,

c) a szabadság, valamint

d) az egyéb munkaidő-kedvezmények

időtartamát.

(2) A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartás - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető.

Teljesítményértékelés, minősítés * 

32/Y. § *  (1) A kormánytisztviselő és a pénzügyőr munkateljesítményét a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelési jogkörében eljárva évente egyszer, a tárgyév végéig írásban értékeli (teljesítményértékelés).

(1a) *  Az értékelést tárgyév február 15-ig meghatározott teljesítménykövetelmény alapján kell elvégezni. Az értékelés eredményeként a teljesítmény „kivételes”, „jó”, „átlagos”, „átlag alatti”, illetve „elfogadhatatlan” fokozatú lehet. Az érintett a teljesítményértékelésre észrevételt tehet.

(1b) *  Az (1) bekezdéstől eltérően év közben is teljesítményértékelést kell végezni belső áthelyezés, illetve szervezeti egység váltás esetén, valamint akkor is, ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr munkaköre év közben megváltozik. Ilyen esetben a tárgyév hátralévő részére új egyéni teljesítménykövetelményt kell kitűzni és a tárgyévi teljesítményértékelés során az évközi teljesítményértékelés eredményét figyelembe kell venni. Nem kell új teljesítménykövetelményt kitűzni, ha a szervezeti egység váltás nem jár a munkakör megváltozásával.

(1c) *  Az (1b) bekezdéstől eltérően nem lehet a tárgyév hátralévő részére új egyéni teljesítménykövetelményt kitűzni és tárgyévi teljesítményértékelést készíteni, ha a belső áthelyezéstől, illetve a szervezeti egység váltástól vagy a munkakör év közbeni változásától számítva az év végéig 3 hónapnál kevesebb idő van hátra. Ilyen esetben az évközi teljesítményértékelés minősül tárgyévi teljesítményértékelésnek.

(1d) *  Az (1) bekezdéstől eltérően a munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelése alapján - ha az érintettnek a tárgyévben az értékelést közvetlenül megelőző legalább 3 egybefüggő hónap teljesítménye értékelhető - év közben is végezhető teljesítményértékelés, ha a munkakörre való alkalmatlanság merül fel. Ilyen esetben a tárgyévi teljesítményértékelés során az évközi teljesítményértékelés eredményét figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy a kinevezés, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony módosítására sor kerül-e, ide nem értve az (1e) bekezdés szerinti esetet.

(1e) *  Ha az (1d) bekezdés szerinti eljárás következtében a (4) bekezdés szerinti minősítés alapján a 18/B. § (2) bekezdés e) pontja szerinti belső áthelyezésre, alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezésre vagy szervezeti egységváltásra kerül sor, úgy a tárgyév hátralévő része tekintetében az (1b) és (1c) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell eljárni.

(2) *  A kormánytisztviselőt és a pénzügyőrt - a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző 5 év kivételével - legalább 5 évente, valamint minden magasabb besorolású munkakörbe helyezés előtt, illetve a 31/A. § szerinti szakmai cím adományozása előtt a szakmai teljesítmények, az azt befolyásoló ismeretek, képességek, személyiségjegyek értékelése alapján - „kivételes”, „jó”, „átlagos”, „átlag alatti”, illetve „elfogadhatatlan” fokozatba - minősíteni kell, továbbá a kormánytisztviselőt, illetve a pénzügyőrt írásbeli kérelmére akkor is minősíteni kell, ha az utolsó minősítése óta 2 év már eltelt és az érintett már legalább 1 éve a minősítő irányítása alatt dolgozott. A minősítés kötelező elemeit a 11. számú melléklet tartalmazza, de a minősítő az adott munkakörhöz kapcsolódó követelményekhez igazodó további szempontokat is értékelhet a minősítés során.

(2a) *  Az ötévente esedékes minősítésre akkor kerülhet sor, ha az érintett már legalább 6 hónapja a minősítő irányítása alatt dolgozik. Ennek hiányában a minősítést el kell halasztani addig, amíg az érintett már 6 hónapja a minősítő irányítása alatt dolgozik.

(3) *  A minősítés során figyelembe kell venni a legutolsó minősítés óta készült teljesítményértékeléseket, azok együttes eredményétől eltérni csak indokolt esetben lehet. Minősíteni az első teljesítményértékeléstől számított egy évet követően lehet, kivéve, ha a minősítésre magasabb besorolású munkakörbe történő kinevezés miatt, illetve a (4) bekezdésben előírtak miatt van szükség.

(4) *  A kormánytisztviselőt és a pénzügyőrt soron kívül minősíteni kell, ha a teljesítményértékelés eredménye „átlag alatti” vagy „elfogadhatatlan”.

(5) *  A minősítés a munkáltatói jogkör gyakorlójának a feladata.

(6) A minősítésben csak kellően alátámasztott, tényeken alapuló megállapítások szerepelhetnek. A minősített alkalmasságának megítélését írásban indokolni kell.

(7) A kormánytisztviselő és a pénzügyőr kérésére lehetővé kell tenni, hogy az adott szervnél működő érdekképviseleti szerv tisztségviselője a minősítésben foglalt megállapításokra a minősítési lapon észrevételeit rögzíthesse.

(8) A minősítettel a minősítést ismertetni kell, aki arra írásban észrevételt tehet. A megismerés és a minősítés egy példánya átvételének tényét a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr a minősítésen aláírásával igazolja.

(9) * 

(10) A teljesítményértékelés, minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítése iránt a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr bírósághoz fordulhat.

A kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő képzése, továbbképzése * 

32/Z. § *  (1) *  A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő jogosult az előmenetelhez előírt, illetve köteles a központilag vagy munkáltató által előírt képzésben, továbbképzésben - ideértve a szaktanfolyami képzést is -, vagy átképzésben (a továbbiakban együtt: továbbképzés) részt venni.

(2) A továbbképzést - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a NAV humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézete biztosítja.

(3) Az érintett számára előírt továbbképzés és az ezzel összefüggő beszámolási vagy vizsgakötelezettség teljesítése miatt kieső munkaidőre járó illetményét a munkáltató köteles megtéríteni.

(4) A kormánytisztviselőt, a pénzügyőrt, az ügykezelőt megtérítési kötelezettség terheli a jogszabályban előírt továbbképzés, illetve munkáltató által előírt (5) bekezdés szerinti továbbképzés munkáltató által megtérített költségei tekintetében, ha

a) a továbbképzést önhibájából elmulasztja, illetve az előírt követelményeket nem teljesíti, vagy

aa) *  kormányzati szolgálati jogviszonya a Kttv. 39. § (4a) bekezdése, 60. § (1) bekezdés i) pontja, (2) bekezdés c) pontja, 63. § (2) bekezdés a) pontja, 118. § (5) bekezdése, 122. § (2) bekezdése, 210. § (1) bekezdése, illetve e törvény 33/F. § (1) bekezdése alapján,

ab) *  hivatásos szolgálati jogviszonya a Hszt. 80. § (1) bekezdés f)-g) pontja, (2) bekezdés b) pontja, 86. § (2) bekezdés b)-d) pontja, illetve e törvény 17/A. § (1) bekezdése vagy 33/F. § (1) bekezdése alapján

a továbbképzés befejezésétől számított 2 éven belül, vagy a kormányzati szolgálati jogviszony, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony NAV-val történt létesítésétől számított 6 éven belül megszűnik. A 4 évet meghaladó NAV-val fennálló jogviszony esetén a költségeknek a le nem töltött évekre eső hányadát kell megfizetni.

(5) A (4) bekezdés alapján a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő köteles megtéríteni a munkáltató által előírt

a) nyelvi képzés, valamint

b) nem a NAV állományába tartozó oktató igénybevételével biztosított képzés

költségeit.

(5a) *  Az (5) bekezdés b) pontja szerinti költséget akkor kell megtéríteni, ha a képzés költségei meghaladják az állami adó- és vámhatóság vezetője által a foglalkoztatási szabályzatban meghatározott összeget.

(6) A (4) bekezdés szerinti megtérítési kötelezettség alapja:

a) *  a NAV által szervezett nyelvi továbbképzés esetén a képzésnek a NAV humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézete által az érintettel megkötött képzési szerződésben megállapított költségei,

b) egyéb esetben az az összeg, amelyet a NAV a továbbképzésért megfizetett.

33. § *  (1) Ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő saját elhatározása alapján képzésben vesz részt és ez érinti a munkaidejét, köteles ezt engedélyeztetni a munkáltatójával. A munkáltató engedélye alapján az érintett a (2)-(4) bekezdésben foglaltak szerint mentesül a tanulmányok folytatásához szükséges időre a munkavégzési kötelezettsége alól, amelynek időtartamára illetményre nem jogosult. Ebben az esetben a tanulmányi célú mentesítés időtartama illetmény nélküli távollétnek minősül. A munkáltató és az érintett megállapodása alapján a tanulmányok folytatását azzal a feltétellel is engedélyezheti a munkáltató, hogy az érintett a tanulmányi célú mentesítés időtartamát köteles ledolgozni. Ebben az esetben a tanulmányi célú mentesítés időtartamára az érintett illetményre jogosult.

(2) A mentesítés mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl a munkáltató vizsgánként - ha egy vizsganapon az érintettnek több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként - a vizsga napját is beszámítva négy munkanapra köteles az érintettet mentesíteni a munkavégzési kötelezettsége alól. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül.

(4) A diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez a munkáltató tíz munkanapra köteles az érintettet mentesíteni a munkavégzési kötelezettsége alól.

(5) A munkáltató az érintettet - kérésének megfelelően, a tanulmányi év folyamán - köteles a (3)-(4) bekezdés szerint mentesíteni munkavégzési kötelezettsége alól.

Tanulmányi szerződés * 

33/A. § *  (1) *  A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a végzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn - de legfeljebb öt éven - keresztül kormányzati szolgálati jogviszonyát, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyát lemondással nem szünteti meg. A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni.

(2) Nem köthető tanulmányi szerződés

a) jogszabály vagy a foglalkoztatási szabályzat alapján járó kedvezmények biztosítására, továbbá,

b) ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a kormánytisztviselőt, a pénzügyőrt, az ügykezelőt.

(3) A tanulmányi szerződésben meg kell határozni a munkáltatót terhelő támogatás formáját és mértékét, a tanulmányok befejezése után a munkáltatónál kötelezően kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban eltöltendő idő tartamát, továbbá a támogatásban részesülőnek a munkáltatót terhelő támogatás pénzben kiszámított összegére vonatkozó (7) és (10) bekezdés szerinti megtérítési kötelezettségét.

(4) A munkáltatónál jogviszonyban töltendő idő tartamába - a tanulmányi szerződés ellenkező kikötése hiányában - nem számít be az az időtartam, amelyre az érintettet szabadság nem illeti meg.

(5) A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a tanulmányi szerződésből származó jogok és kötelezettségek az átvevő munkáltatóra átszállnak.

(6) Amennyiben a munkáltató a támogatást nem biztosítja, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő mentesül a szerződésből folyó kötelezettségei alól, és a szerződésszegésből eredő esetleges kárát érvényesítheti.

(7) *  Amennyiben a támogatásban részesülő a tanulmányi szerződésbe foglalt tanulmányi kötelezettségeit nem teljesíti, illetve a meghatározott időtartamot nem tölti le vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a munkáltató követelheti a ténylegesen nyújtott támogatásnak megfelelő összeg megtérítését.

(8) Amennyiben a támogatásban részesülő a szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége ezzel arányos.

(9) A tanulmányi szerződést mindkét fél felmondhatja, ha körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy annak teljesítése aránytalan sérelemmel járna.

(10) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő lemondása esetén a munkáltató az általa nyújtott támogatást visszakövetelheti. A munkáltató a támogatást arányosan követelheti vissza, ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő a szerződésben kikötött tartamnak csak egy részét tölti le. A támogatás nem követelhető vissza, amennyiben a támogatásban részesülő jogviszonyát a munkáltató felmentéssel megszünteti.

Összeférhetetlenség * 

33/B. § *  (1) *  A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő

a) nem tölthet be olyan munkakört, amelyben a hozzátartozójával az adott szerven belül irányítási (felügyeleti), szolgálati elöljárói-alárendelti viszonyba, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne;

b) *  nem láthat el olyan feladatot, amelynek révén olyan gazdálkodó szervezettel kerül elszámolási viszonyba, amelyben a hozzátartozójának a Ptk. szerinti többségi befolyása van, vagy a hozzátartozó az elszámolási viszonyra befolyással bíró tisztséget (munkakört) lát el.

(2) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő nem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely hivatalához, illetve a hivatásos szolgálathoz méltatlan, vagy amely a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét, illetve a NAV tekintélyét veszélyeztetné.

(3) *  A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében - az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltként való részvételt kivéve - közszereplést nem vállalhat, a munkáltatójánál vagy munkavégzés, szolgálati feladat teljesítése közben politikai tevékenységet nem folytathat.

(3a) *  A (3) bekezdés alkalmazásában politikai tevékenységnek kell tekinteni minden olyan, a NAV-on belül szélesebb munkahelyi nyilvánosság előtt tett megnyilvánulást, illetve munkavégzés, szolgálati feladat teljesítése közben nem a NAV foglalkoztatottjai előtt tett megnyilvánulást, amely kifejezetten valamely párt- vagy politikai mozgalom céljának megvalósulása érdekében a párt- vagy politikai mozgalom segítésére vagy támogatására szólít fel.

(4) *  A kormánytisztviselő, a pénzügyőr nem lehet

a) * 

b) helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese,

c) országos nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese, továbbá

d) nemzetiségi önkormányzat képviselője.

(5) *  A kormánytisztviselő nem lehet helyi önkormányzati képviselő vagy a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja annál az önkormányzatnál, amely a NAV őt alkalmazó szerve szervezetszerű működési területén működik.

(6) * 

(6a) *  A pénzügyőr nem lehet helyi önkormányzati képviselő vagy a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja.

(7) *  A pénzügyőr a (4) és (6a) bekezdésben meghatározottakon túl nem tölthet be a Hszt. 82. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott egyéb tisztséget sem.

(8) *  Nem keletkeztet összeférhetetlenséget a Magyar Kormánytisztviselői Karban, a Magyar Rendvédelmi Kar NAV Tagozatában, illetve a munkavállalói érdek-képviseleti szervben betöltött tisztség.

33/C. § *  (1) *  A tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony (a továbbiakban együtt: gyakorolható tevékenység), továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő munkavégzésre irányuló további jogviszonyt [20/A. § (1) bekezdés], illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt [20/A. § (3) bekezdése, ideértve a (2a) bekezdés a) és c)-h) pontját is], valamint gazdasági társaságnál cégvezetői, képviseleti tevékenységet - ide nem értve a vezető tisztségviselői, illetve felügyelő bizottsági tagsági tevékenységet -, továbbá mezőgazdasági őstermelői tevékenységet csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével létesíthet, illetve folytathat.

(1a) *  Az (1) bekezdéstől eltérően a kormánytisztviselő állami projektértékelői jogviszonyt a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélye nélkül létesíthet, illetve folytathat.

(2) *  Vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr - a (2a) bekezdés szerinti tevékenységek kivételével és a (3) bekezdés szerinti kivételesen folytatható tevékenység kivételével - további, illetve egyéb jogviszonyt csak az (1) bekezdés szerinti gyakorolható tevékenységre vonatkozóan létesíthet, továbbá az (1) bekezdésben külön említett engedélyköteles tevékenységet nem végezhet, illetve arra irányuló jogviszonyt nem létesíthet.

(2a) *  Vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr a munkáltatói jogkör gyakorlójának az előzetes engedélye alapján

a) *  viselhet egyesületben, a 33/B. § (8) bekezdésben említett szervezetek kivételével érdek-képviseleti szervezetben, valamint szövetkezetben tisztséget,

b) folytathat közérdekű önkéntes tevékenységet,

c) lehet alapítvány, közalapítvány kezelő szervezetének tagja, illetve elnöke,

d) elláthat edzői, versenybírói, játékvezetői tevékenységet,

e) igazságügyi szakértői tevékenységet végezhet a foglalkoztatási szabályzatban meghatározottak szerint,

f) * 

g) folytathat tanszékvezetői tevékenységet,

h) lehet felsőoktatási intézmény oktatási feladatokat is ellátó belső szervezeti egységének vezetője.

(2b) *  A (2) és a (2a) bekezdéstől eltérően a vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő állami projektértékelői jogviszonyt a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélye nélkül létesíthet, illetve folytathat.

(3) *  A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő - ideértve a vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőt is - az állami adó- és vámhatóság vezetőjének előzetes engedélyével gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag lehet, feltéve, ha

a) a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban van,

b) a gazdasági társaság állami alapító vagy az általa létrehozott szervezet által önállóan, vagy más állami alapítóval, állami alapító által létrehozott szervezettel vagy államháztartáson kívüli szervezettel közösen alapított (köz)alapítvány közvetlen vagy közvetett tulajdonában van,

c) a gazdasági társaság tartósan állami tulajdonban van,

d) a gazdasági társaságba az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, vagy

e) a gazdasági társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke - a tőkepiacról szóló törvény rendelkezései alapján számítva - legalább 50 százalék.

(4) *  Az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt, illetve az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a közérdekű önkéntes tevékenység folytatására irányuló jogviszonyt annak létesítését megelőzően a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban be kell jelenteni, ha e jogviszony keretében végzett tevékenység a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő munkaköri feladataival közvetlenül összefügg.

(5) *  Az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a gyakorolható tevékenység, illetve az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a közérdekű önkéntes tevékenység folytatására irányuló jogviszony kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélye alapján létesíthető, ha a munkavégzés időtartama részben azonos a kormánytisztviselő, az ügykezelő beosztás szerinti munkaidejével, illetve a pénzügyőr esetében a hivatásos szolgálati jogviszony keretében történő rendszeres munkavégzés idejével.

(6) Az (1)-(5) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi szabály nem alkalmazható a felmentési idő során a munkavégzési kötelezettség alól, a szolgálati kötelezettség teljesítése alól mentesített kormánytisztviselővel, pénzügyőrrel, illetve ügykezelővel szemben.

33/D. § *  (1) A 33/C. § alkalmazása során nem engedélyezhető a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő részére a 33/C. § szerinti engedélyköteles jogviszony létesítése, illetve tevékenység folytatása, különösen ha * 

a) az a 33/B. § (2) bekezdésébe ütközik,

b) az a NAV-ra vonatkozó, jogszabályban meghatározott feladatokhoz kapcsolódik, illetve azokkal ellentétes vagy azok végrehajtását veszélyezteti, akadályozza,

c) a tevékenység a NAV-nál használt, hozzáférhető nyilvántartások felhasználásával történne, vagy olyan ügyintézésre vonatkozik, amelyben a NAV mint hatóság jár el,

d) a végzendő tevékenység harmadik személyről információ gyűjtésére irányul,

e) a tevékenység folytán a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő, illetve a tevékenységet biztosító szervezet a NAV-val kerülne gazdasági, pénzügyi elszámolási viszonyba,

f) a tevékenység a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő munkaköri kötelességéből fakadó feladata, szolgálati feladata,

g) *  az engedélyezni kért tevékenység (jogviszony) folytatása a kormánytisztviselő, az ügykezelő beosztás szerinti munkaidejébe, illetve a pénzügyőr esetében a hivatásos szolgálati jogviszony keretében történő rendszeres munkavégzés idejébe esik, ide nem értve a 33/C. § (2a)-(3) bekezdés szerinti tevékenységek (jogviszonyok) engedélyezésének esetét, ha az az e törvény szerint engedélykötelesnek minősül, valamint ide nem értve a 33/C. § (5) bekezdése szerinti esetet,

h) az a kormánytisztviselő, az ügykezelő kormányzati szolgálati jogviszonyából, illetve a pénzügyőr hivatásos szolgálati jogviszonyából fakadó és a munkakörével járó kötelezettségei, feladatai, szolgálati feladatai maradéktalan ellátását veszélyezteti.

(2) Az (1) bekezdés h) pontja alkalmazásában a kormányzati szolgálati jogviszonyból, hivatásos szolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségek maradéktalan teljesítésének sérelme akkor állapítható meg, ha az engedélyezni kért jogviszony, illetve tevékenysége miatt a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő a munkaköre szerinti feladatát nem tudja a vele szemben támasztható elvárásoknak megfelelően ellátni, vagy ha emiatt egyes feladatok, szolgálati feladatok ellátásával - pénzügyőrök esetén ideértve a túlmunkát és a készenlétet is - rendszeresen nem lehet megbízni.

33/E. § *  (1) *  A 33/C. § szerinti engedélyköteles jogviszony létesítésére, módosítására, illetve tevékenység folytatására vonatkozó kérelmet írásban, pénzügyőr esetében szolgálati úton kell benyújtani a 33/C. § szerinti engedélyezőhöz. Az engedély megszerzéséig az engedélyezni kért jogviszony nem létesíthető, arra irányuló tevékenység nem folytatható.

(2) *  A kérelem tárgyában az engedélyező 30 napon belül dönt.

(3) Az engedélyezésről, illetve a kérelem elutasításáról írásban kell rendelkezni. Az elutasító döntést indokolni kell. Az engedélyezés határozott vagy határozatlan időtartamra történhet.

(4) Az engedélyhez kötött jogviszony megszűnését vagy lényeges, utóbb bekövetkező változását a 33/C. § szerinti engedélyezőhöz írásban, pénzügyőr esetében szolgálati úton haladéktalanul be kell jelenteni.

(5) *  A kérelem kötelező minimális tartalmi elemeit, továbbá az összeférhetetlenséggel kapcsolatos iratok kezelésének szabályait a foglalkoztatási szabályzat határozza meg.

33/F. § *  (1) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merült fel, illetve ha kormányzati szolgálati jogviszonyának, hivatásos szolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe került. A munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles felszólítani a kormánytisztviselőt, a pénzügyőrt, illetve az ügykezelőt az összeférhetetlenség megszüntetésére. Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója - a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő bejelentésének hiánya ellenére - tudomást szerez arról, hogy a kormánytisztviselővel, a pénzügyőrrel, az ügykezelővel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn, ugyancsak köteles felszólítani az érintettet az összeférhetetlenség megszüntetésére. Amennyiben a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő az összeférhetetlenséget a felszólítás közlésétől számított 30 napon belül nem szüntette meg, kormányzati szolgálati jogviszonya, hivatásos szolgálati jogviszonya megszűnik.

(2) Ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő az összeférhetetlenségi okot 30 napon belül megszüntette, azt írásban köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni.

(3) Ha a 33/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti összeférhetetlenség a kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony fennállása alatt keletkezik, akkor az érintettek megegyezése hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlója dönti el, hogy melyik kormánytisztviselőnek, pénzügyőrnek, illetve ügykezelőnek szűnik meg a kormányzati szolgálati jogviszonya, hivatásos szolgálati jogviszonya.

Fegyelmi felelősség * 

A fegyelmi felelősség általános szabályai * 

33/G. § *  (1) *  Fegyelmi vétséget követ el a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő, ha a kormányzati, illetve hivatásos szolgálati tevékenysége során a kormányzati szolgálati jogviszonyából, hivatásos szolgálati jogviszonyából eredő kötelezettségét vétkesen megszegi. A fegyelmi vétséget elkövető kormánytisztviselőt, pénzügyőrt, ügykezelőt - a 33/P. § (5)-(8c) bekezdés szerinti eset kivételével - fegyelmi eljárás keretében felelősségre kell vonni.

(2) A fegyelmi vétséget elkövető kormánytisztviselővel, ügykezelővel szemben fegyelmi büntetés, pénzügyőrrel szemben fenyítés (a továbbiakban: fegyelmi büntetés) alkalmazható.

(2a) *  A fegyelmi büntetést különösen a fegyelmi vétség tárgyi súlyának, a fegyelemre gyakorolt hatásának, az elkövető vétkességének, a személyi körülményeinek, valamint a munkájában a fegyelmi vétség elkövetése előtt tanúsított magatartásának mérlegelésével kell kiszabni.

(2b) *  A (4)-(5) bekezdés kivételével ugyanazon fegyelmi vétségért több fegyelmi büntetés nem szabható ki, illetve ha több fegyelmi vétséget egy eljárásban bírálnak el, csak egy fegyelmi büntetés szabható ki.

(3) *  A fegyelmi vétséget elkövetővel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:

a) megrovás,

b) *  a fizetési fokozatban való előlépés várakozási idejének meghosszabbítása 6 hónaptól 2 évig terjedő időre,

c) * 

d) *  visszavetés egy fizetési fokozattal 1 évtől 2 évig terjedő időre,

e) személyi illetménnyel rendelkező esetében a személyi illetmény visszavonása,

f) kizárólag pénzügyőr esetében eggyel alacsonyabb rendfokozatba 6 hónaptól 2 évig történő visszavetés,

g) címtől való megfosztás,

h) *  kizárólag nem vezetői munkakört betöltő fegyelmi eljárás alá vont esetében eggyel alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezés 1 évtől 2 évig terjedő időre,

i) * 

j) vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe helyezés,

k) kizárólag kormánytisztviselő, illetve ügykezelő esetében hivatalvesztés,

l) kizárólag pénzügyőr esetében a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése,

m) * 

(3a) *  A fegyelmi büntetések (3) bekezdésben meghatározott sorrendje kifejezi a fegyelmi büntetés súlyosságát.

(3b) *  Az eggyel alacsonyabb rendfokozatba 6 hónaptól 2 évig terjedő időtartamra történő visszavetés fegyelmi büntetéssel nem jár együtt fizetési fokozatban történő visszasorolás.

(4) *  Nem vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr esetén a (3) bekezdés g) pont szerinti fegyelmi büntetés mellett * 

a) * 

b) személyi illetménnyel rendelkező esetében az e) pont szerinti fegyelmi büntetés

is kiszabható, ha a körülmények alapján súlyosabb büntetés indokolt, de a k)-l) pont szerinti fegyelmi büntetés kiszabása nem indokolt. * 

(5) *  Vezető esetén a (3) bekezdés j) pont szerinti fegyelmi büntetés mellett a g) pont szerinti fegyelmi büntetés is kiszabható, ha a körülmények alapján súlyosabb büntetés indokolt, de a k)-l) pont szerinti fegyelmi büntetés kiszabása nem indokolt.

(6) *  A hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése fegyelmi büntetés alkalmazásával a pénzügyőr elveszíti a rendfokozatát is.

(7) *  A visszavetés egy fizetési fokozattal fegyelmi büntetéssel sújtottnak az új illetményét a visszavetett fokozatban, illetve a megállapított idő eltelte után a 19/G-19/I. § szerinti besorolás alapján kell megállapítani.

(7a) *  Ha a visszavetés egy fizetési fokozattal fegyelmi büntetéssel sújtott rendelkezik 2016. július 1-jei hatállyal megállapított korrekciós díjjal, a (7) bekezdés alkalmazása nem érinti az érintett részére megállapított és a fegyelmi büntetés kiszabásakor nyilvántartott korrekciós díjat.

(8) *  A személyi illetmény visszavonása fegyelmi büntetéssel sújtott új illetményét a 19/G-19/I. §-a szerinti besorolás alapján kell megállapítani.

(8a) *  Az eggyel alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezés fegyelmi büntetés alkalmazása során az új munkakörnek meg kell felelnie az érintett iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának és az érintettnek meg kell felelnie - ha van - az új munkakörre előírt alkalmassági feltételeknek.

(8b) *  Az eggyel alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezés fegyelmi büntetés alkalmazásakor az érintettet - a munkavégzési hely, szolgálatteljesítési hely megváltoztatása nélkül vagy kizárólag a település területén belüli megváltoztatásával - a szervezeti egységen belüli - ha a szervezeti egysége főosztályon belül működő osztály, úgy a főosztályon belüli - üres vagy átmenetileg be nem töltött, a büntetés kiszabásakor betöltött munkakörnél egy besorolási kategóriával alacsonyabb besorolási kategóriájú munkakörben kell a büntetésnek megfelelő időtartamban foglalkoztatni. Ilyen munkakör hiányában az érintett eredeti munkakörét kell ideiglenesen, a büntetésnek megfelelő időtartamban - az állománytáblázat módosítása nélkül - egy besorolási kategóriával alacsonyabb besorolású kategóriájúnak minősíteni, és az érintett számára az ideiglenes besorolási kategóriának megfelelő illetményt kell folyósítani.

(8c) *  Az eggyel alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezés fegyelmi büntetés alkalmazásakor a pénzügyőr továbbra is az eredeti munkaköréhez és fizetési fokozatához rendszeresített rendfokozatot viseli tovább.

(9) Amennyiben a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása is indokolatlan, a fegyelmi vétség megállapítása mellett a fegyelmi büntetés mellőzhető [33/Q. § (1) bekezdés, 33/Y. § (3) bekezdés b) pont, 34/A. § (4) bekezdés] az eljárás valamennyi szakaszában.

33/H. § *  (1) *  A kormánytisztviselővel, a pénzügyőrrel, az ügykezelővel szemben nem szabható ki fegyelmi büntetés, ha a fegyelmi vétséget felettese, szolgálati elöljárója utasítására, parancsára követte el. Ha azonban tudta, hogy a kapott utasítás, parancs teljesítésével fegyelmi vétséget követ el, és azt a Kttv. 78. § (4) bekezdésében, illetve a Hszt. 103. § (2) bekezdésében előírtak mellőzésével végrehajtotta, a felelősségét meg kell állapítani.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl nem szabható ki fegyelmi büntetés, ha a fegyelmi vétséget a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő

a) kóros elmeállapotban,

b) kényszer vagy fenyegetés hatása alatt,

c) tévedésből,

d) jogos védelmi helyzetben,

e) végszükségben

követte el. Az a)-e) pont szerinti kizáró okok értelmezésére a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

33/I. § *  (1) A fegyelmi büntetés hatálya az az időtartam, amely alatt a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő a jogszabályban meghatározott joghátrányokat viseli.

(2) *  A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől a fegyelmi büntetés végrehajtásáig, továbbá az a)-g) pont szerinti ideig, illetve ha a fegyelmi büntetést a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése előtt végrehajtották [34/D. § (2), illetve (4) bekezdés], a végrehajtástól az a)-g) pont szerinti ideig:

a) a 33/G. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott büntetésnél a várakozási idő meghosszabbításának ideje alatt;

b) a 33/G. § (3) bekezdés d) és f) pontjában meghatározott büntetésnél a visszavetés időtartamának elteltéig;

c) a 33/G. § (3) bekezdés e), g) és j) pontjában meghatározott büntetésnél 2 évig;

d) a 33/G. § (3) bekezdés h) pontjában meghatározott büntetésnél az alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezés időtartamának elteltéig,

e) a 33/G. § (4) és (5) bekezdésben meghatározott büntetésnél 2 évig;

f) a 33/G. § (3) bekezdés k) pontjában meghatározott büntetésnél 3 évig;

g) a 33/G. § (3) bekezdés l) pontjában meghatározott büntetésnél 5 évig.

(3) Ha a kormányzati szolgálati jogviszony hivatalvesztés miatt szűnt meg, a volt kormánytisztviselő, ügykezelő államigazgatási szervnél három évig nem alkalmazható.

(4) *  Ha a hivatásos szolgálati jogviszony hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése alapján szűnt meg, a volt pénzügyőrrel nem létesíthető hivatásos szolgálati jogviszony a Hszt.-ben meghatározott ideig, illetve a volt pénzügyőr államigazgatási szervnél három évig nem alkalmazható.

33/J. § *  (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója - ha e törvény másként nem rendelkezik - a munkáltatói jogkör gyakorlója. Amennyiben a fegyelmi jogkör gyakorlója nem a munkáltatói jogkör gyakorlója, a fegyelmi eljárás megindításáról, illetve - az eljárás során keletkezett iratok megküldésével - a befejezéséről a fegyelmi jogkör gyakorlója tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját.

(2) A fegyelmi jogkör gyakorlása - a 33/K. § (1)-(4) bekezdésében és a 33/M. §-ban foglalt kivétellel - vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőre, pénzügyőrre írásban átruházható. Az átruházott fegyelmi jogkör nem ruházható tovább.

(3) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a fegyelmi eljárás tárgyalási szakaszában és az érdemi döntés meghozatala során a fegyelmi jogkör gyakorlójának vezetése alatt álló fegyelmi tanács jár el.

(4) Ha a fegyelmi jogkör gyakorlója a munkáltatói jogkör gyakorlója, de a fegyelmi vétség elkövetőjét a fegyelmi eljárás megindítását követően a NAV szervei között áthelyezik, az adott ügyben a fegyelmi jogkör gyakorlója továbbra is az a személy, aki a fegyelmi eljárás megindításának időpontjában a munkáltatói jogkör gyakorlója volt.

(5) *  A vezénylés tartama alatt a vezényelt pénzügyőr felett a vezénylés helye szerinti munkáltatói jogkör gyakorlója gyakorolja a fegyelmi jogkört, de ő, illetve a vezetése alatt álló fegyelmi tanács csak a 33/G. § (3) bekezdés a) pontja szerinti fegyelmi büntetést szabhat ki. Ha a fegyelmi tanács szerint ennél súlyosabb fegyelmi büntetés lenne indokolt, a fegyelmi ügyet 8 napon belül át kell tenni az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlójához, aki - újabb fegyelmi tanács felállítása nélkül -15 napon belül dönt az ügyben akkor is, ha álláspontja szerint nem a javasolt fegyelmi büntetés indokolt, vagy ha az álláspontja szerint olyan fegyelmi büntetés válik szükségessé, ami a hatáskörét meghaladja, 15 napon belül az állami adó- és vámhatóság vezetőjéhez terjeszti fel az ügyet, aki a 33/K. § (5) bekezdésének megfelelően jár el.

(6) A rendelkezési állományba tartozó pénzügyőrrel szemben a fegyelmi jogkör gyakorlója

a) *  ha

aa) a pénzügyőr a szolgálatát a kijelölt miniszter által vezetett minisztériumban vagy az irányítása alatt álló költségvetési szervnél teljesíti, a kijelölt miniszter által meghatározott vezető;

ab) *  a pénzügyőr a szolgálatát az aa) alponton kívüli más szervnél teljesíti, az állami adó- és vámhatóság vezetője;

b) *  ha a rendelkezési állományba helyezés - ide nem értve a d) pont szerinti esetet -,

ba) a Hszt. 77. § (1) bekezdés b)-c), e)-f) pontja alapján történt, annak a NAV szervnek a munkáltatói jogkör gyakorlója, amelynek rendelkezési állományába a pénzügyőr tartozik;

bb) *  a Hszt. 77. § (1) bekezdés g), i)-k) pontja alapján történt, az állami adó- és vámhatóság vezetője;

c) *  a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán vám- és jövedékigazgatási vagy pénzügyi nyomozó szakirányon szolgálatot teljesítő oktatói állomány tekintetében az állami adó- és vámhatóság vezetője;

d) *  a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán vám- és jövedékigazgatási vagy pénzügyi nyomozó szakirány nappali tagozatán tanulmányokat folytató hallgatók tekintetében a Vám- és Pénzügyőri Tanszék tanszékvezetője, de ő, illetve a vezetése alatt álló fegyelmi tanács csak a 33/G. § (3) bekezdés a) pontja szerinti fegyelmi büntetést szabhatja ki. Ha a fegyelmi tanács szerint ennél súlyosabb fegyelmi büntetés lenne indokolt, a fegyelmi jogkör gyakorlója az állami adó- és vámhatóság vezetője. Ilyen esetben a fegyelmi ügyet 8 napon belül fel kell terjeszteni az állami adó- és vámhatóság vezetőjéhez, aki - újabb fegyelmi tanács felállítása nélkül - 30 napon belül dönt az ügyben. Ilyen esetben akkor is az állami adó- és vámhatóság vezetője dönt az ügyben, ha álláspontja szerint nem a javasolt fegyelmi büntetés indokolt.

(7) *  Ha a fegyelmi vétséget többen követték el, és az érintettek fegyelmi jogkör gyakorlója nem ugyanaz a vezető, a fegyelmi jogkör gyakorlója az, akinek a fegyelmi jogköre valamennyi elkövetőre kiterjed. A fegyelmi jogkör gyakorlója ilyen esetben a 33/L. § (1)-(2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával jár el.

33/K. § *  (1) *  A 33/J. §-tól eltérően tábornok esetében a fegyelmi jogkör gyakorlója az állami adó- és vámhatóság vezetője, de a vezetése alatt álló fegyelmi tanács rendfokozatban visszavetés, illetve hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése fegyelmi büntetést nem szabhat ki.

(2) *  Tábornok esetében rendfokozatban visszavetés, illetve hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése fegyelmi büntetés kiszabására az (1) bekezdés szerinti fegyelmi tanács javaslatot tesz a kijelölt miniszternek.

(3) *  A (2) bekezdés szerinti javaslat alapján a kijelölt miniszter tesz javaslatot a köztársasági elnöknek rendfokozatban visszavetés, illetve hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése fegyelmi büntetés kiszabására.

(3a) *  Ha a kijelölt miniszter a javaslattal egyetért, a Hszt. 32. § (2)-(5) bekezdését kell alkalmazni.

(4) Ha a kijelölt miniszter szerint egyik javasolt fegyelmi büntetés sem indokolt, az ügyet visszaküldi az (1) bekezdés szerinti fegyelmi tanács vezetőjének az eljárás folytatására, vagy - újabb fegyelmi tanács felállítása nélkül - 30 napon belül maga dönt az ügyben.

(5) *  Főtiszt, tiszt esetében rendfokozatban visszavetés, illetve hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése fegyelmi büntetés kiszabására - ide nem értve, ha a fegyelmi tanács az állami adó- és vámhatóság vezetőjének vezetésével jár el - a 33/J. § alapján eljáró fegyelmi tanács javaslatára, illetve a 33/J. § (5) bekezdés szerinti esetben az eredeti munkáltatói jogkör gyakorló javaslatára, az állami adó- és vámhatóság vezetője jogosult. Ha az állami adó- és vámhatóság vezetője szerint a javasolt fegyelmi büntetés nem indokolt, a (6) bekezdés szerinti eset kivételével az ügyet visszaküldi a felterjesztőnek az eljárás folytatására, vagy - újabb fegyelmi tanács felállítása nélkül - 30 napon belül maga dönt az ügyben.

(6) *  Ha az (5) bekezdés szerinti esetben a felterjesztő a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Vám- és Pénzügyőri Tanszék tanszékvezetője vezetésével eljáró fegyelmi tanács, az állami adó- és vámhatóság vezetője a 33/J. § (6) bekezdés d) pontjának megfelelően jár el.

33/L. § *  (1) * 

(2) *  Az állami adó- és vámhatóság vezetője a NAV állományába tartozó bármely kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő fegyelmi ügyében magához vonhatja a fegyelmi jogkör gyakorlását.

33/M. § *  Ha a 33/J-33/L. § szerinti fegyelmi jogkör gyakorlójával szemben áll fenn a 33/Z. § (9) bekezdés szerinti valamely összeférhetetlenségi ok, a felettes szerv vezetője a felettes szerv állományába tartozó, vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőt, pénzügyőrt jelöl ki a fegyelmi jogkör gyakorlójaként; ha az összeférhetetlenségi ok az állami adó- és vámhatóság vezetőjével szemben áll fenn, a kijelölt miniszter a minisztérium állományába tartozó, vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőt jelöl ki a fegyelmi jogkör gyakorlójaként. Ha a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Vám- és Pénzügyőri Tanszékének a tanszékvezetőjével szemben áll fenn a 33/Z. § (9) bekezdés szerinti valamely összeférhetetlenségi ok, a fegyelmi jogkör gyakorlójaként az állami adó- és vámhatóság vezetője által kijelölt, a Központi Irányítás állományába tartozó vezetői munkakört betöltő pénzügyőr jár el.

33/N. § *  (1) A fegyelmi eljárás lefolytatásával összefüggő költségeket mindenki maga előlegezi, de - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a NAV viseli.

(2) *  Amennyiben a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő fegyelmi felelősségét jogerősen megállapították [ideértve a 33/Y. § (3) bekezdés b) pont és a 34/A. § (4) bekezdés szerinti esetet is], ő viseli az általa indítványozott eljárási cselekmények, illetve a részéről igénybe vett jogi képviselő költségeit, valamint az egyéb saját költségeit.

(3) *  Az eljárás alá vontat terhelő, illetve az általa vagy - költségigény előterjesztése esetén - a részére megtérítendő költségekről a fegyelmi határozatban (ideértve a 34/B. § szerinti megszüntető határozatot is) rendelkezni kell. Az eljárás alá vont a költségeinek a megtérítésére az eljárással kapcsolatban felmerült és számlával igazolt költségigény előterjesztése alapján tarthat igényt. A költségigény előterjesztésére az eljárás alá vont személyt a fegyelmi tárgyalásról szóló értesítésben fel kell hívni azzal, hogy a költségigény a fegyelmi tárgyaláson terjeszthető elő, illetve a 33/Y. § (3) bekezdés, valamint a 34/B. § (1) bekezdés a) pont szerinti esetben a határozat meghozatala előtt kell a felhívást kibocsátani. Az eljárás alá vont részére a fegyelmi határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kell megtéríteni az igazolt költségeket.

(4) Ha a fegyelmi eljárás során a vizsgálóbiztos, illetve a fegyelmi tanács tagja (tagjai) tekintetében személycsere válik szükségessé, a fegyelmi jogkör gyakorlójának e törvény szabályainak megfelelő alkalmazásával kell az új személyeket kijelölnie.

(5) *  A fegyelmi eljárás során hozott döntéseket írásba kell foglalni, de azokról - kivéve az ügyet lezáró érdemi döntést, megszüntető határozatot (fegyelmi határozat) - nem kell alakszerű határozatot hozni; ezek ellen külön panasznak, egyéb jogorvoslatnak - a 33/W. § (9b) bekezdés szerinti kifogás kivételével - nincs helye.

33/O. § *  (1) Indokolt esetben, figyelemmel a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére

a) *  a vizsgálóbiztos kijelölésére [33/T. § (1) bekezdés], a vizsgálóbiztos felettes szerv állományából való kijelölésére [a 33/T. § (5) bekezdés], a vizsgálóbiztos személye elleni kifogás elbírálására [33/V. § (4) bekezdés], a NAV állományába tartozó tanú adatai zárt kezelésére vonatkozó kérelem elutasítása elleni kifogás elbírálására [33/W. § (9b) bekezdés] vonatkozó határidő egy alkalommal 3-3 munkanappal,

b) a vizsgálat lefolytatására [33/V. § (1) bekezdés] vonatkozó határidő - a körülményektől függően egy vagy több alkalommal - legfeljebb összesen 45 nappal,

c) a vizsgálóbiztosi jelentés megküldésére [a 33/Y. § (2) bekezdés], az első tárgyalás tartására [a 34. § (1) bekezdés] vonatkozó határidő egy alkalommal 8-8 nappal meghosszabbítható.

A meghosszabbításról a fegyelmi jogkör gyakorlója dönt, a 33/V. § (1) bekezdés és a 33/Y. § (2) bekezdése szerinti esetekben a vizsgálóbiztos javaslatára.

(2) *  Az (1) bekezdés b) pontja szerinti határidő hosszabbítás, illetve hosszabbítások idejét úgy kell meghatározni, hogy - figyelemmel az (1) bekezdés a) pont harmadik és negyedik fordulata szerinti esetleges határidő hosszabbításra is - a 33/Y. § (1) bekezdés szerinti 60 napos határidőt a vizsgálat időtartama ne haladja meg.

(3) Amennyiben az eljárás alá vont 8 napot meghaladó távolléte miatt meghallgatása - vagy a vizsgálóbiztos által szükségesnek tartott ismételt meghallgatása - nem lehetséges, úgy a fegyelmi jogkör gyakorlójának a fegyelmi eljárást - a vizsgálóbiztos javaslatára - az akadály megszűnéséig fel kell függesztenie.

(4) A fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás vizsgálati szakaszában - a vizsgálóbiztos javaslatára - a fegyelmi eljárást felfüggesztheti

a) ha szakértői vizsgálat szükséges, a szakvélemény elkészítéséig;

b) ha az eljárás alá vont külföldön tartózkodik, a 33/P. § (4) bekezdésben meghatározott időpontig;

c) ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult - legfeljebb az eljárás jogerős befejezéséig;

d) *  ha a cselekmény elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, amelynek eldöntése bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, annak a jogerős döntéséig.

Ha a felfüggesztés indoka megszűnik, a vizsgálóbiztos javaslatára a fegyelmi jogkör gyakorlója haladéktalanul elrendeli az eljárás folytatását.

(5) A fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi eljárás tárgyalási szakaszában a fegyelmi eljárást felfüggesztheti

a) az akadályoztatás okának megszűnéséig, ha az eljárás alá vont tartós akadályoztatása miatt önhibáján kívül nem tud részt venni a tárgyaláson,

b) a szakvélemény elkészítéséig, ha a fegyelmi tanács a tényállás tisztázása céljából szakértőt vesz igénybe, vagy a vizsgálat során elkészített szakvélemény kiegészítését vagy más szakértő igénybevételét tartja indokoltnak;

c) a (4) bekezdés b)-d) pont szerinti ok miatt és ideig.

Ha a felfüggesztés indoka megszűnik, a fegyelmi tanács elnöke haladéktalanul elrendeli az eljárás folytatását.

(6) A fegyelmi eljárás felfüggesztésének ideje nem számít be a fegyelmi eljárás lefolytatására nyitva álló időtartamba.

Fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi eljárás megindítása nélkül alkalmazható fegyelmi büntetés * 

33/P. § *  (1) Fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén - ide nem értve a méltatlanság, illetve a bizalomvesztés miatti felmentést, valamint a hivatásetikai elvek megsértését - a fegyelmi jogkör gyakorlója - a 33/Q. § szerinti esetet kivéve - köteles az eljárást megindítani. Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a kötelezettségszegés felfedezése óta 3 hónap, illetve a fegyelmi vétség elkövetése óta 3 év eltelt.

(2) Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult és az anélkül fejeződött be, hogy megállapították volna a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő felelősségét, a 3 hónapos határidőt az eljárás jogerős befejezéséről való NAV általi tudomásszerzést követő naptól, a 3 éves határidőt az eljárás jogerős befejezésétől kell számítani.

(3) A 3 éves határidő kezdő napja:

a) a kötelezettségszegő magatartás elkövetésének napja;

b) ha a fegyelemi vétséget valamely kötelezettség elmulasztása vagy nem teljesítése valósítja meg, az a nap, amikor a kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló határidő eltelt;

c) ha a kötelezettségszegés valamely jogellenes állapot fenntartásában valósul meg, az a nap, amikor ez a jogellenes állapot megszűnik.

(4) Külföldön elkövetett kötelezettségszegés esetén - amennyiben a külföldi munkavégzési helyen, illetve szolgálatteljesítési helyen fegyelmi felelősségre vonásra nincs lehetőség - a határidőket a belföldre történő visszaérkezés után a munkáltatónál történő jelentkezés, illetve ennek elmulasztása esetén a jelentkezés elmulasztása megállapításának időpontjától kell számítani.

(5) *  Amennyiben a kormánytisztviselővel, a pénzügyőrrel, az ügykezelővel szemben a kormányzati szolgálati jogviszonyból, hivatásos szolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségeivel összefüggő bűncselekmény miatt büntetőeljárás indult, de a cselekmény miatt fegyelmi eljárás még nem indult meg, és a rendelkezésre álló adatok az érintett méltatlanná válásának a megállapítását megalapozzák, a kormánytisztviselő, az ügykezelő Kttv. 63. § (2) bekezdés a) pontja szerinti méltatlanná válását, a pénzügyőr Hszt. 86. § (2) bekezdés d) pontja szerinti méltatlanná válását fegyelmi eljárás megindítása nélkül, a Kttv., illetve a Hszt. méltatlanságra vonatkozó szabályai szerint, a büntetőeljárás jogerős befejezése előtt is meg lehet állapítani.

(6) *  Az (5) bekezdés szerinti eljárást az okról való tudomásszerzést követően haladéktalanul meg kell indítani.

(7) *  Az (5) bekezdés szerinti esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója az érintettet - amennyiben az a bűncselekmény, amely miatt az érintett ellen a büntetőeljárás indult, az érintett által betöltött munkakör tekintélyét, illetve a NAV tekintélyét, jó hírnevét, a működésébe vetett közbizalmat súlyosan veszélyezteti, vagy az eljárás miatt az érintettnek a munkahelytől való távoltartása indokolt - az állásából az eljárás befejezéséig felfüggesztheti. A munkáltatói jogkör gyakorlója a felfüggesztésről határozatban rendelkezik. Az érintett a határozat felülvizsgálata iránt közvetlenül bírósághoz fordulhat.

(8) *  A felfüggesztés idejére illetmény jár, ennek azonban 50%-át a felfüggesztés megszüntetéséig vissza kell tartani, kivéve, ha az így folyósítandó összeg nem érné el a mindenkori minimálbért. Ilyen esetben a visszatartást úgy kell alkalmazni, hogy a folyósított összeg nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbér összegénél. A visszatartott illetményt a visszatartás időpontjától számított, Ptk. szerinti kamatával növelten utólag ki kell fizetni, ha a méltatlanság nem állapítható meg. A kifizetést az erről szóló döntés közlését követő 15 napon belül kell teljesíteni.

(8a) *  A 33/U. § (7) bekezdését azzal szemben is alkalmazni kell, aki az (5) bekezdés szerinti eljárásban állásból felfüggesztés hatálya alatt áll.

(8b) *  A méltatlansági eljárás célja annak megállapítása, hogy a tanúsított magatartás alkalmas-e arra, hogy az érintett által betöltött munkakör tekintélyét, illetve a NAV tekintélyét, jó hírnevét, a működésébe vetett közbizalmat súlyosan veszélyeztesse. Önmagában az a tény, hogy büntetőeljárás van folyamatban, nem alapozza meg a méltatlanság megállapítását.

(8c) *  Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a méltatlansági eljárás eredményeképpen azt állapítja meg, hogy a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő hivatalára méltatlan, de a méltatlanság alapjául szolgáló magatartás nem indokolja a jogviszony megszüntetését, akkor - az állásból való felfüggesztés megszüntetése mellett - intézkedhet az érintett más, azonos vagy alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezéséről. E munkáltatói intézkedés során az egyoldalú kinevezés-módosítás szabályai irányadók azzal, hogy ebben az esetben a 18/B. § (6)-(7) bekezdése nem alkalmazható.

(9) *  Amennyiben a méltatlanság nem állapítható meg, de a munkáltatói jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás lefolytatását indokoltnak tartja, a méltatlansági eljárás befejezését követő 15 napon belül fegyelmi eljárást indíthat.

33/Q. § *  (1) A fegyelmi vétséget elkövető személyes meghallgatása alapján a fegyelmi jogkör gyakorlója - amennyiben a tényállás megítélése egyszerű és a kötelezettségszegést az érintett a meghallgatásakor elismeri - fegyelmi eljárás megindítása, illetve vizsgálóbiztos kijelölése nélkül (egyszerűsített eljárásban) megrovás fegyelmi büntetést is kiszabhat, illetve - a fegyelmi vétség megállapítása mellett - a fegyelmi büntetést mellőzheti is, ha a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása is indokolatlan.

(2) Az (1) bekezdés szerinti döntést 8 napon belül határozatba kell foglalni. A határozat fegyelmi ügyben hozott határozatnak minősül, függetlenül attól, hogy a fegyelmi eljárás nem került a 33/R. §-nak megfelelően megindításra.

(3) Amennyiben az érintett a személyes meghallgatásakor a kötelezettségszegést nem ismeri el, illetve az egyszerűsített eljárást nem fogadja el, a fegyelmi jogkör gyakorlója a meghallgatás befejezésével megindítja a fegyelmi eljárást, amit a 33/R. § megfelelő alkalmazásával a meghallgatásról felvett jegyzőkönyvbe foglal.

33/R. § *  A kormánytisztviselőt, a pénzügyőrt, az ügykezelőt - a 33/Q. § (1) bekezdés szerinti esetet kivéve - a fegyelmi eljárás megindításáról a fegyelmi jogkör gyakorlója írásban értesíti. Az írásbeli értesítésnek tartalmaznia kell, hogy az érintettet mely kötelezettségszegéssel gyanúsítják. A fegyelmi eljárás az értesítés kiadmányozásának napját követő naptól indul.

Képviselet * 

33/S. § *  (1) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő a fegyelmi eljárás megindításától jogi képviselőt vehet igénybe. A jogi képviselő mellett vagy helyett a kormánytisztviselő, az ügykezelő kérelmére a Magyar Kormánytisztviselői Kar képviselőjének (a továbbiakban: MKK képviselő), illetve a pénzügyőr kérelmére a Magyar Rendvédelmi Kar NAV Tagozata képviselőjének (a továbbiakban: MRK képviselő) a részvételét, képviseleti jogának gyakorlását lehetővé kell tenni a fegyelmi eljárás során. A jogi képviselő mellett vagy helyett - ha MKK, illetve MRK képviselő nem jár el az ügyben - a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő kérelmére a NAV-nál működő munkavállalói érdek-képviseleti szervnek a részvételét, képviseleti jogának gyakorlását lehetővé kell tenni a fegyelmi eljárás során.

(2) A vizsgálat során a fegyelmi eljárás alá vont meghallgatását úgy kell kitűzni, hogy azon - a jogi képviselő személyének bejelentését követően - jogi képviselője, illetve - a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő ilyen irányú kérését követően - az MKK, az MRK, vagy a NAV-nál működő munkavállalói érdekképviseleti szerv képviselője is jelen lehessen.

(3) Nem lehet képviselő, akit az ügyben tanúként vagy szakértőként hallgatnak meg, nem lehet jogi képviselő a NAV-nál alkalmazásban álló személy, nem lehet az (1) bekezdésben említett egyéb képviselő a fegyelmi eljárás alá vont felettese.

(4) *  Ha az eljárás alá vont egyidejűleg több képviselővel jár el, az eljárás alá vontat a képviselők bármelyike képviselheti. Ha a képviselők nyilatkozatai vagy cselekményei egymástól eltérnek, ezt úgy kell elbírálni, mintha magának az eljárás alá vontnak a nyilatkozatai vagy cselekményei lennének eltérőek.

A vizsgálat, a póteljárás, a tárgyalás nélkül alkalmazható fegyelmi büntetés * 

33/T. § *  (1) *  A vizsgálat a fegyelmi eljárás első szakasza, amelynek lefolytatására a fegyelmi jogkör gyakorlója az eljárás megindításától számított 3 munkanapon belül írásban vizsgálóbiztost jelöl ki. A vizsgálóbiztos személye a fegyelmi eljárás alá vont személynek a fegyelmi eljárás megindításának időpontjában betöltött munkaköréhez (vezetői munkakör, illetve nem vezetői munkakör) és besorolásához, nem vezetői munkakört betöltő pénzügyőr esetében emellett - ha a vizsgálóbiztos nem vezetői munkakört betöltő pénzügyőr - a fegyelmi eljárás megindításának időpontja szerinti rendfokozatához igazodik.

(2) Vizsgálóbiztosként

a) a fegyelmi eljárás alá vont nem vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselővel legalább azonos besorolású kormánytisztviselő, pénzügyőr, illetve

b) a fegyelmi eljárás alá vont nem vezetői munkakört betöltő pénzügyőrrel legalább azonos besorolású kormánytisztviselő, illetve legalább azonos besorolású és rendfokozatú pénzügyőr, vagy

c) vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr

jelölhető ki.

(3) Az (1)-(2) bekezdés munkakörre, besorolásra és rendfokozatra vonatkozó rendelkezése nem vonatkozik azokra a - vizsgálóbiztosnak kijelölt - személyekre, akiknek munkakörükből eredő feladatuk a fegyelmi ügyekben eljárni.

(4) *  Ügykezelő esetében kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr jelölhető ki vizsgálóbiztosként.

(5) *  Vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr esetén a NAV adott szervének a fegyelmi eljárás alá vont személlyel legalább azonos vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselői, pénzügyőrei közül kell kijelölni a vizsgálóbiztost. Ilyen személy hiányában a felettes szerv vezetője a fegyelmi eljárás elrendelésétől számított 6 munkanapon belül a felettes szerv állományába tartozó kormánytisztviselők, pénzügyőrök közül legalább főosztályvezető-helyettesi munkakört betöltő vezetőt jelöl ki a vizsgálóbiztosi feladatok ellátására, függetlenül az eljárás alá vont vezető vezetői munkakörének szintjétől.

(6) * 

(7) *  Az (5) bekezdéstől eltérően a főigazgató és a szakfőigazgató esetében az állami adó- és vámhatóság vezetője a központi szerv legalább főosztályvezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőjét, pénzügyőrét jelöli ki vizsgálóbiztosnak. Ugyanígy jár el az állami adó-és vámhatóság vezetője, ha a központi szervek vagy a területi szervek vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselője, pénzügyőre tekintetében a 33/L. § (2) bekezdése alapján magához vonja a fegyelmi jogkört, függetlenül az eljárás alá vont vezető vezetői munkakörének szintjétől. A nem vezetői munkakört betöltő fegyelmi eljárás alá vont személy esetében a (2)-(4) bekezdést kell alkalmazni.

(8) Nem lehet vizsgálóbiztos az, akivel szemben a 33/Z. § (9) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn.

(9) A vizsgálóbiztosnak a vizsgálóbiztosi feladatai ellátásáért külön díjazás nem jár.

33/U. § *  (1) *  A fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás alá vont kormánytisztviselőt, pénzügyőrt, ügykezelőt

a) legfeljebb a fegyelmi határozat kihirdetéséig, illetve ha az eljárás alá vont és - ha a fegyelmi eljárás tárgyalási szakaszában képviselővel járt el - képviselője a tárgyaláson nem jelent meg, a fegyelmi határozat közléséig (16/G. §),

b) azokban az esetekben, amelyekben a törvény szerint nem a fegyelmi tanács hozza meg az érdemi döntést, legfeljebb a fegyelmi határozat közléséig

az állásából felfüggesztheti, ha jelenléte a tényállás tisztázását gátolná vagy a kötelezettségszegés súlya és jellege a munkahelytől való távoltartást indokolja. A hivatalvesztés, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése fegyelmi büntetéssel - az erről szóló határozat kihirdetésétől, illetve ennek hiányában a közlésétől kezdve, annak végrehajtásáig - a felfüggesztés együtt jár; erről a fegyelmi határozatban rendelkezni kell. * 

(2) Haladéktalanul meg kell szüntetni a felfüggesztést, ha annak indoka már nem áll fenn.

(3) Ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő tartósan nem tud munkavégzésre rendelkezésre állni, illetve munkavégzési kötelezettségét teljesíteni, az ok megszűnéséig nem lehet a kormánytisztviselőt, a pénzügyőrt, az ügykezelőt az állásából felfüggeszteni.

(4) *  A felfüggesztés idejére illetmény jár, ennek azonban 50%-át a felfüggesztés megszüntetéséig vissza kell tartani, kivéve, ha az így folyósítandó összeg nem érné el a mindenkori minimálbért. Ilyen esetben a visszatartást úgy kell alkalmazni, hogy a folyósított összeg nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbér összegénél.

(5) *  A visszatartott összeget a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül ki kell fizetni, kivéve a hivatalvesztést, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetését kimondó határozat esetét. A visszatartott összeget a visszatartás időpontjától számított Ptk. szerinti kamatával növelten kell visszafizetni, ha az eljárást a 34/B. § (1) bekezdés b)-f) pontjában meghatározott okból szüntették meg.

(6) *  A teljes illetményt vissza kell tartani a hivatalvesztést, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetését kimondó fegyelmi határozat kihirdetésétől, illetve ennek hiányában a közlésétől kezdve, annak végrehajtásáig.

(7) Aki az állásából felfüggesztés hatálya alatt áll, a felfüggesztés napjától hatósági jogkörét, vezetői, szolgálati elöljárói/felettesi jogait nem gyakorolhatja, szolgálati igazolványát, emellett a pénzügyőr a szolgálati jelvényét és fegyverét beszolgáltatni köteles, továbbá a munkavégzési helyére, szolgálatteljesítési helyére csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével léphet be.

(8) *  Ha az eljárás alá vont képviselővel, vagy jogi képviselő mellett egyidejűleg MKK, MRK képviselőjével vagy a NAV-nál működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv képviselőjével járt el, az (1) és a (6) bekezdés alkalmazásában a közlés időpontja tekintetében az eljárás alá vonttal, illetve képviselőjével, képviselőivel való közlés időpontjai közül a legkorábbi közlés időpontja az irányadó.

33/V. § *  (1) A vizsgálóbiztos a kijelölésétől számított 15 napon belül köteles a vizsgálatot lefolytatni, a tényállást tisztázni.

(2) A tényállás tisztázása keretében be kell szerezni az ügy szempontjából jelentőséggel bíró bizonyítékokat. Az eljárás alá vont javára és terhére szóló körülményeket egyaránt fel kell deríteni.

(3) A vizsgálat során a vizsgálóbiztos köteles az eljárás alá vont személyt meghallgatni. Az eljárás alá vont a nyilatkozattételt megtagadhatja.

(4) A meghallgatás kezdetén nyilatkoztatni kell az eljárás alá vont személyt, hogy a vizsgálóbiztos személyét elfogadja-e. Ha az eljárás alá vont a vizsgálóbiztos személyét nem fogadja el, kifogásait a fegyelmi jogkör gyakorlója - vagy akadályoztatása esetén a helyettesítésére feljogosított vezető - az arra vonatkozó indokok közlése mellett elutasítja, vagy új vizsgálóbiztost jelöl ki. A kifogást 3 munkanapon belül kell elbírálni.

(5) Ha a vizsgálóbiztos személyét az eljárás alá vont elfogadta (vagy a kifogása elutasításra került), a meghallgatás kezdetén az eljárás alá vont személyt ki kell oktatni a jogaira - beleértve a képviselő igénybevételére vonatkozó jogosultságot is, függetlenül a 33/W. § (1) bekezdés szerinti tájékoztatástól -, továbbá figyelmeztetni kell a hamis vád jogkövetkezményeire is. Amennyiben az eljárás alá vont személyt a vizsgálóbiztos több alkalommal is meghallgatja, elégséges az első meghallgatáskor a kioktatási kötelezettségnek eleget tenni.

(6) A vizsgálóbiztos a tényállás tisztázása céljából tanúkat hallgathat meg, iratokat egyéb bizonyítékot szerezhet be, szakértőt vehet igénybe, szemlét tarthat, egyéb bizonyítást folytathat. Bizonyítékként felhasználható más hatósági, illetve bírósági eljárásban keletkezett irat vagy egyéb bizonyíték is.

(7) Ha a fegyelmi vétséget többen követték el, a vizsgálóbiztos - az egyes fegyelmi ügyekben tartott meghallgatásokat követően - a szembesítés érdekében közös meghallgatást is tarthat. Ha kettőnél több eljárás alá vont személyt kell szembesíteni, az az eljárás alá vont, akit még nem szembesítettek valamennyi eljárás alá vont személlyel, nem lehet jelen a más eljárás alá vont személyek szembesítésén.

33/W. § *  (1) A vizsgálóbiztos az eljárás alá vont személyt, a tanút, a szakértőt a meghallgatása idejéről értesíti. Az eljárás alá vont személyt az első meghallgatásáról szóló értesítésben tájékoztatni kell arról, hogy a fegyelmi eljárás során a 33/S. §-nak megfelelő képviselőt vehet igénybe.

(2) *  Ha a tanú, a (3) bekezdés szerinti személy, illetve a szakértő meghallgatásának időpontja nem azonos az eljárás alá vont meghallgatásának időpontjával, a vizsgálóbiztos az eljárás alá vont személyt azzal értesíti az eljárási cselekményről, hogy távolléte az eljárási cselekmény lefolytatását nem akadályozza. A vizsgálóbiztos ugyanígy jár el a szemle időpontjáról és helyéről való értesítés során is.

(3) *  A NAV állományába nem tartozó olyan személy (a továbbiakban: a NAV állományába nem tartozó tanú), akitől a fegyelmi vétségre vonatkozó, bizonyítékként értékelhető információ várható, a meghallgatása végett - a fegyelmi jogkör gyakorlója által kiadott értesítés alapján - a hivatali helyiségbe való megjelenésre felkérhető, vagy az általa javasolt, előzetesen egyeztetett időpontban és helyen felkereshető. A NAV állományába nem tartozó tanú nem köteles rendelkezésre állni és tanúvallomást tenni. Ha azonban rendelkezésre áll és tanúvallomást tesz, terheli az igazmondási kötelezettség és a hamis tanúzás jogkövetkezménye. Az ilyen személy meghallgatása esetén is megfelelően alkalmazni kell a (7)-(10) bekezdés és a 33/X. § (1) és (3) bekezdés rendelkezéseit.

(4) *  A vizsgálóbiztos az (1)-(3) és (5) bekezdés szerinti eljárási cselekményekről a képviselőt azzal értesíti, hogy távolléte az eljárási cselekmény lefolytatását nem akadályozza.

(5) *  Ha a körülmények indokolják, az eljárás alá vont személyt és képviselőjét a meghallgatásáról - az első meghallgatása kivételével - a vizsgálóbiztos telefonon is értesítheti, azonban ha az eljárás alá vont nem jelenik meg, újabb meghallgatást kell kitűzni. Ha a körülmények indokolják, a NAV állományába tartozó tanú, továbbá a szakértő a meghallgatásáról, illetve a (2) bekezdés szerinti esetben az eljárás alá vont személy és képviselője a tanú, illetve a szakértő meghallgatásáról, a szemle megtartásáról telefonon is értesíthető. A telefonon történt értesítésről minden esetben feljegyzést kell felvenni.

(6) A NAV állományába tartozó tanú köteles a meghallgatása végett megjelenni és tanúvallomást tenni. Megtagadhatja a tanúvallomást, ha az eljárás alá vont a hozzátartozója, vagy ha a vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná.

(7) *  A meghallgatás kezdetén meg kell állapítani a tanú személyazonosságát. A NAV állományába tartozó tanú azonosítása során csak a nevét, a munkáltatója megnevezését, a munkakörét, a munkahelyi azonosító számát, továbbá pénzügyőr esetén a rendfokozatát kell rögzíteni. A NAV állományába nem tartozó tanú esetében a természetes személyazonosító adatait és a lakcímét kell rögzíteni.

(8) A tanúnak nyilatkoznia kell arról, hogy az eljárás alá vont személlyel milyen viszonyban van, nem elfogult-e. A tanú esetleges elfogultságát megalapozó tényt a nyilatkozat alapján a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A tanút figyelmeztetni kell jogaira, kötelességeire és a hamis tanúzás jogkövetkezményeire.

(9) *  A fegyelmi eljárás során a tanú kérheti a személyi adatai zártan kezelését. E jogosultságáról már a meghallgatására vonatkozó értesítésben tájékoztatni kell a tanút.

(9a) *  A NAV állományába nem tartozó tanú kérésére a személyi adatok zárt kezelését a vizsgálóbiztos írásban elrendeli.

(9b) *  A NAV állományába tartozó tanú esetében a vizsgálóbiztos erre irányuló indokolt kérelem esetén rendeli el a tanú személyi adatainak zártan kezelését, ha a tanú a kérelmében valószínűsíti, hogy őt az eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. Ha a vizsgálóbiztos a kérelemnek nem ad helyt, a tanú a döntés közlését követő 3 munkanapon belül kifogást terjeszthet elő. A kifogás tárgyában a fegyelmi jogkör gyakorlója 3 munkanapon belül dönt.

(9c) *  A (9a)-(9b) bekezdés szerinti döntés kizárólag a kérelmezővel közölhető. Amennyiben az eljárás során sor került a tanú személyi adatai zártan kezelésének elrendelésére, az eljárás alá vontat és képviselőjét a vizsgálóbiztos kizárólag arról a tényről értesíti, hogy az eljárásban részt vesz olyan tanú, akinek a személyi adatai zártan való kezelése került elrendelésre.

(9d) *  A tanú személyi adatai zárt kezelésének elrendelésétől kezdve a fegyelmi eljárás alá vont és képviselője, illetve a szakértő a tanú személyi adatait nem tartalmazó iratokba tekinthet be, illetve részükre csak a tanú személyi adatait nem tartalmazó másolat vagy kivonat adható.

(10) A tanú meghallgatásán nem lehet jelen az eljárás alá vont és képviselője, továbbá az eljárás egyéb résztvevője, ha elrendelték a tanú személyi adatainak zárt kezelését.

33/X. § *  (1) Az eljárás alá vont, a tanú, a szakértő meghallgatásáról, továbbá a szemléről jegyzőkönyvet kell felvenni, valamint jegyzőkönyvet kell felvenni, ha az eljárás alá vont valamely eljárási cselekményen nem jelenik meg.

(2) A vizsgálat időtartama alatt a fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás tárgyát képező eredeti kötelezettségszegés mellett - az eredeti kötelezettségszegéssel összefüggő - egyéb kötelezettségszegésre is kiterjesztheti a fegyelmi eljárást. A kötelezettségszegést írásban kell közölni az eljárás alá vont személlyel. Ebben az esetben az (1) és a (3)-(4) bekezdés, valamint a 33/V. § (2) bekezdés, a 33/V. § (3) és (6)-(7) bekezdés, a 33/W. § és a 33/Y. § (6) bekezdés megfelelően alkalmazandó.

(3) A vizsgálat során az eljárás alá vont személlyel közölni kell a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait. Módot kell részére adni, hogy védekezését előterjeszthesse, a megállapításokra és a bizonyítékokra, illetve az eljárással összefüggésben észrevételt tehessen, illetve bizonyítási indítvánnyal élhessen. Lehetővé kell tenni, hogy a fegyelmi eljárás során az eljárás alá vont és képviselője a fegyelmi ügy irataiba [beleértve a 33/V. § (7) bekezdés szerinti közös meghallgatás teljes jegyzőkönyvét is] betekinthessen, azokról másolatot kérhessen.

(3a) *  A fegyelmi eljárás alá vont és képviselője, illetve ha egyidejűleg több képviselővel jár el, képviselői (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: képviselő) jogosultak megismerni azt a minősített adatot, amelyet a fegyelmi eljárás során e törvény szerint általuk megtekinthető irat tartalmaz, az iratról azonban másolatot nem kaphatnak. A minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott minősítő vagy minősített adatot kezelő szerv biztosítja, hogy a fegyelmi eljárás alá vont és képviselője a fegyelmi eljárás során általuk megismerhető minősített adatot személyi biztonsági tanúsítvány és felhasználói engedély nélkül is megismerhessék. Ebben az esetben figyelmeztetni kell őket arra, hogy a minősített adatot kötelesek megtartani. A figyelmeztetés kiterjed a minősített adattal visszaélés büntetőjogi következményeire is. A figyelmeztetést és a minősített adatot tartalmazó irat megtekintésének megtörténtét, továbbá a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti titoktartási nyilatkozatot jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(4) Nem akadálya a fegyelmi eljárás lefolytatásának, ha az eljárás alá vont - a szabályszerűen közölt értesítés ellenére - nem jelenik meg a (3) bekezdés, illetve a 33/V. § (3) és (6)-(7) bekezdés szerinti eljárási cselekményen.

33/Y. § *  (1) A vizsgálatot - a 33/O. § (3)-(4) bekezdésben foglalt eseteket kivéve - a vizsgálóbiztos kijelölésétől számított 60 napon belül be kell fejezni.

(2) A vizsgálóbiztos a vizsgálat befejezését követően jelentésben foglalja össze az ügy tényállását, a bizonyítékokat, a tett megállapításokat, illetve a levont következtetéseit, az eljárás alá vont és képviselője bizonyítási indítványával kapcsolatban tett intézkedéseit, illetve észrevételeivel kapcsolatos véleményét, továbbá az ügy lezárására vonatkozó javaslatát. A vizsgálóbiztos az ügy összes iratát és a jelentését a vizsgálat befejezésétől számított 8 napon belül köteles megküldeni fegyelmi jogkör gyakorlójának.

(3) Amennyiben az eljárás alá vont a kötelezettségszegést a vizsgálat során elismerte és lemondott a tárgyalásról, továbbá a tényállás megítélése egyszerű, a fegyelmi jogkör gyakorlója a vizsgálóbiztos előterjesztésétől számított 8 napon belül meghozott határozattal, tárgyalás nélkül

a) *  a 33/G. § (3) bekezdés a)-j) pontjai, illetve a 33/G. § (4) bekezdés vagy a 33/G. § (5) bekezdés szerinti fegyelmi büntetést is kiszabhat, illetve

b) a fegyelmi vétség megállapítása mellett a fegyelmi büntetés kiszabását mellőzheti, ha a legenyhébb fegyelmi büntetés is indokolatlan.

(3a) *  A határozatot az eljárás alá vont személlyel és képviselőjével közölni kell. Ha az eljárás alá vont képviselőt vett igénybe a fegyelmi eljárás során, a határozat bíróság előtti megtámadásának határidejét a határozatnak a képviselővel való közlés időpontjától kell számítani. Ha az eljárás alá vont jogi képviselő mellett egyidejűleg MKK, MRK képviselőjével vagy a NAV-nál működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv képviselőjével járt el, a képviselővel való közlés időpontja tekintetében a korábbi közlés időpontja az irányadó.

(4) A (3) bekezdés nem alkalmazható, ha a 33/J. § (5) bekezdés, 33/J. § (6) bekezdés d) pontja, illetve a 33/K. §-a alapján az adott fegyelmi büntetést a fegyelmi jogkör gyakorlójának vezetésével eljáró fegyelmi tanács sem szabhatná ki. Ilyen esetben a fegyelmi tanács tagjait ki kell jelölni és a tárgyalásra vonatkozó szabályokat alkalmazni kell.

(5) Ha a tényállás nincs kellően felderítve, vagy a vizsgálat során olyan eljárási szabályszegés történt, amely az ügy érdemi elbírálását lényegesen befolyásolja, a fegyelmi jogkör gyakorlója a vizsgálóbiztos előterjesztésétől számított 8 napon belül póteljárást rendel el. A póteljárás elrendeléséről az eljárás alá vont személyt és képviselőjét értesíteni kell. A póteljárás elrendelésének nem akadálya, ha a fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi tanács tagjait már kijelölte. A vizsgálóbiztos által lefolytatandó póteljárás tartama nem haladhatja meg a 10 napot. A vizsgálóbiztos a póteljárás során a vizsgálatra vonatkozó szabályok szerint jár el és a póteljárás befejezését követő 3 munkanapon belül a póteljárás során keletkezett iratokat és a kiegészítő jelentését köteles megküldeni fegyelmi jogkör gyakorlójának. Az e bekezdés szerinti határidők nem hosszabbíthatók meg.

(6) *  A vizsgálat során még át nem adott iratokat - ide nem értve a 33/X. § (3a) bekezdés szerinti iratot -, továbbá a (2) bekezdés szerinti vizsgálóbiztosi jelentést, illetve az (5) bekezdés szerinti kiegészítő jelentést a fegyelmi tárgyalásról szóló értesítéssel együtt, illetve a (3) bekezdés alkalmazása esetén a határozattal együtt közölni kell az eljárás alá vont személlyel és képviselőjével. Nem lehet közölni az eljárás alá vont személlyel és képviselőjével a vizsgálóbiztosi jelentésnek, illetve a kiegészítő jelentésnek az ügy lezárására vonatkozó vizsgálóbiztosi javaslatot tartalmazó részét.

A tárgyalás, az eljárás megszüntetése, a fegyelmi tanács hatáskörét meghaladó fegyelmi büntetés * 

33/Z. § *  (1) A tárgyalás a fegyelmi eljárás második szakasza, amely során - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az ügy érdeméről háromtagú fegyelmi tanács határoz.

(2) A fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi jogkör gyakorlója.

(3) A fegyelmi tanács elnöke - a 33/Y. § (3) bekezdés szerinti esetet kivéve - a vizsgálóbiztos előterjesztésétől számított 3 munkanapon belül írásban kijelöli a tanács tagjait.

(4) *  A fegyelmi tanács tagjainak személye a fegyelmi eljárás alá vont személynek a fegyelmi eljárás megindításának időpontjában betöltött munkaköréhez (vezetői munkakör, illetve nem vezetői munkakör) és besorolásához, nem vezetői munkakört betöltő pénzügyőr esetében emellett - ha a fegyelmi tanács tagja nem vezetői munkakört betöltő pénzügyőr - a fegyelmi eljárás megindításának időpontja szerinti rendfokozatához igazodik.

(5) Nem vezetői munkakört betöltő eljárás alá vont esetén a fegyelmi tanács tagjainak kijelölése során a 33/T. § (2)-(4) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(6) Vezetői munkakört betöltő eljárás alá vont esetén a fegyelmi tanács tagjainak kijelölése során a 33/T. § (5) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(7) * 

(8) *  A (6) bekezdéstől eltérően a főigazgató és a szakfőigazgató esetében az állami adó- és vámhatóság vezetője a központi szerv legalább főosztályvezető-helyettesi munkakört betöltő kormánytisztviselőjét, pénzügyőrét jelöli ki a fegyelmi tanács tagjaként. Ugyanígy jár el az állami adó- és vámhatóság vezetője, ha a központi szervek vagy a területi szervek vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselője, pénzügyőre tekintetében a 33/L. § (2) bekezdése alapján magához vonja a fegyelmi jogkört, függetlenül az eljárás alá vont vezető vezetői munkakörének szintjétől. A nem vezetői munkakört betöltő fegyelmi eljárás alá vont személy esetében pedig a 33/T. § (2)-(4) bekezdését kell alkalmazni.

(9) A fegyelmi tanács eljárásában és döntéshozatalában elnökként, tagként, illetve jegyzőkönyvvezetőként összeférhetetlenség miatt nem vehet részt:

a) az ügyben vizsgálatot folytatott vizsgálóbiztos, illetve annak hozzátartozója,

b) az eljárás alá vont kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő hozzátartozója,

c) akit a vizsgálat során, mint tanút vagy szakértőt meghallgattak, illetve meghallgatása szükséges, valamint

d) akitől egyébként az ügy elfogulatlan elbírálása nem várható el.

(10) Ha a 33/J-33/L. § szerinti fegyelmi jogkör gyakorlójával szemben áll fenn a (9) bekezdés szerinti valamely összeférhetetlenségi ok, a fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi jogkör 33/M. § szerint kijelölt gyakorlója.

34. § *  (1) A fegyelmi tanács a tanács kijelölésétől számított 10 napon belül tárgyalást tart. A tárgyalásról - beleértve a 34/A. § (1) bekezdés szerinti zárt ülést is - jegyzőkönyvet kell vezetni.

(2) A fegyelmi tanács tárgyalását úgy kell kitűzni, hogy arról az eljárás alá vont, illetve képviselője az értesítést és a 33/Y. § (6) bekezdés szerinti iratokat a tárgyalás előtt legalább 3 munkanappal korábban megkapja.

(3) A tárgyaláson a NAV-ot az ügy vizsgálóbiztosa képviseli. Az eljárás alá vont jogi képviselőt is igénybe vehet, illetve kérelmére a NAV-nál működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv, illetve az MKK, MRK képviselőjének a részvételét, illetve képviseleti jogának gyakorlását lehetővé kell tenni. A képviselő személyére vonatkozó korlátozás tekintetében a 33/S. § (3) bekezdést alkalmazni kell.

(4) Ha az eljárás alá vont vagy képviselője a tárgyaláson nem jelenik meg, tárgyalást tartani és az ügyet érdemben elbírálni csak akkor lehet, ha az eljárás alá vont személyt vagy képviselőjét szabályszerűen értesítették. Az eljárás akkor is lefolytatható, ha az eljárás alá vont vagy képviselője előzetesen bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni.

(5) *  A fegyelmi tanács a tényállás tisztázása céljából tanúkat hallgathat meg, iratokat szerezhet be, szakértőt vehet igénybe, szemlét tarthat, egyéb bizonyítást folytathat. Az eljárási cselekményekről készült iratokat az eljárás alá vont személlyel és képviselőjével közölni kell. Amennyiben valamely irat minősített adatot tartalmaz, arra a 33/X. § (3a) bekezdése az irányadó.

(6) Amennyiben az ügy a tárgyaláson nem volt tisztázható, újabb tárgyalást/tárgyalásokat kell tartani.

34/A. § *  (1) A fegyelmi tanács - kivéve, ha a fegyelmi eljárás felfüggesztésre került - az első tárgyalástól számított legkésőbb 30 napon belül, zárt ülésen, szótöbbséggel határoz. Nem hoz érdemi döntést a fegyelmi tanács a zárt ülésén a 34/C. § (1) bekezdés szerinti esetben.

(2)-(3) * 

(4) A fegyelmi vétséget megállapító határozatot kell hozni, de nem kell a határozatban fegyelmi büntetést kiszabni, ha a körülményekre tekintettel a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása is indokolatlan.

(5) *  A fegyelmi tanács a döntését a tárgyaláson az eljárás alá vont, illetve képviselője előtt - rövid indokolással - kihirdeti. A fegyelmi tanács a döntést a kihirdetést, vagy ha a kihirdetés az eljárás alá vont és képviselője távolléte miatt nem volt lehetséges, a döntés meghozatalát követő 8 napon belül megindokolt határozatba foglalja. A határozatot és a tárgyalási jegyzőkönyvet - kivéve a zárt ülésen elhangzottakról szóló részt - az eljárás alá vont személlyel és képviselőjével közölni kell. Ha az eljárás alá vont képviselőt vett igénybe a fegyelmi eljárás tárgyalási szakaszában, a határozat bíróság előtti megtámadásának határidejét a határozatnak a képviselővel való közlése időpontjától kell számítani. Ha az eljárás alá vont jogi képviselő mellett egyidejűleg MKK, MRK képviselőjével vagy a NAV-nál működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv képviselőjével járt el, a képviselővel való közlés időpontja tekintetében a korábbi közlés időpontja az irányadó.

(6) *  Ha a fegyelmi ügyben hozott határozat minősített adatot tartalmaz, az eljárás alá vont személyt és képviselőjét (képviselőit) arról kell értesíteni, hogy hol tekinthetik meg a minősített adatot tartalmazó határozatot. A határozat rendelkező részéről készített kivonatot azonban ebben az esetben is kézbesíteni kell e törvény előírásainak megfelelően.

34/B. § *  (1) Meg kell szüntetni a fegyelmi eljárást, ha

a) annak tartama alatt az eljárás alá vont kormányzati szolgálati jogviszonya, hivatásos szolgálati jogviszonya megszűnt;

b) a fegyelmi eljárás megindítására - figyelemmel a 33/P. § (3)-(4) bekezdésben foglaltakra - a 33/P. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott határidő után került sor;

c) a cselekmény nem fegyelmi vétség;

d) az eljárás alá vont a terhére rótt fegyelmi vétséget nem követte el, vagy annak elkövetése nem bizonyítható;

e) a fegyelmi vétséget nem az eljárás alá vont követte el;

f) a cselekményt fegyelmi eljárásban már elbírálták;

g) a 33/H. § szerinti felelősségre vonást kizáró ok áll fenn.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a teljes fegyelmi eljárás során a fegyelmi jogkör gyakorlója, az (1) bekezdés b)-g) pont szerinti esetekben a fegyelmi tanács eljárást megszüntető határozatot hoz.

34/C. § *  (1) *  Ha a fegyelmi tanács zárt ülésen szótöbbséggel olyan fegyelmi büntetést tart indokoltnak, melynek kiszabására a törvény szerint nem jogosult, érdemi döntés helyett a hatáskörét meghaladó fegyelmi büntetésre vonatkozó, a 33/G. § (2a)-(2b) bekezdés figyelembevételével kialakított javaslat előterjesztéséről dönt.

(2) A fegyelmi tanács a tárgyaláson az eljárás alá vont személyt, illetve képviselőjét - rövid indoklással - arról tájékoztatja, hogy mivel a hatáskörét meghaladó fegyelmi büntetést tart indokoltnak, ezért az ügy iratait döntéshozatalra a (3) bekezdés szerinti, hatáskörrel rendelkező vezetőnek (illetve a kijelölt miniszternek) küldi meg.

(3) *  A fegyelmi tanács a javaslatát 8 napon belül - indokolással ellátva - írásba foglalja, és a fegyelmi eljárás során addig keletkezett iratokkal együtt megküldi a 33/J. § (5) bekezdés, vagy a 33/J. § (6) bekezdés d) pont, vagy a 33/K. § (5) bekezdés szerinti vezetőnek. A 33/K. § (2) bekezdés szerinti esetben a fegyelmi tanács javaslatát az állami adó- és vámhatóság vezetője küldi meg a kijelölt miniszternek. A fegyelmi tanács a javaslatot és a tárgyalási jegyzőkönyvet - kivéve a jegyzőkönyvnek a zárt ülésen elhangzottakról szóló részét és a javaslatnak a fegyelmi büntetésre vonatkozó indítványát -, az eljárás alá vont személlyel és képviselőjével is közli. Amennyiben az eljárás alá vont és a képviselője a tárgyaláson nem volt jelen, a fegyelmi tanács az iratok megküldése mellett a (2) bekezdés szerinti tájékoztatást is megadja.

(4) A hatáskörrel rendelkező vezető a 33/J. § (5) bekezdésnek, illetve a 33/J. § (6) bekezdés d) pontnak, a 33/K. § (5) bekezdésnek megfelelően, a kijelölt miniszter a 33/K. § (3)-(4) bekezdésnek megfelelően jár el.

(5) *  A kijelölt miniszter által hozott 33/K. § (4) bekezdés szerinti érdemi döntést az állami adó- és vámhatóság vezetője, a jelen § (4) bekezdése szerinti egyéb esetben az érdemi döntést meghozó vezető kézbesíti az eljárás alá vont és a képviselője részére. A kézbesítés joghatályára a 34/A. § (5) bekezdés az irányadó. Az érdemi döntést tájékoztatásul meg kell küldeni az ügyben eljárt fegyelmi tanács vezetőjének, illetve ha a 33/J. § (5) bekezdés szerinti esetben az állami adó- és vámhatóság vezetője hozta meg az érdemi döntést, úgy az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlójának is.

(6) *  Ha a kijelölt miniszter a 33/K. § (4) bekezdésének megfelelően, illetve az állami adó- és vámhatóság vezetője a 33/K. § (5) bekezdésének megfelelően az ügyet az eljárás folytatására visszaküldi a fegyelmi tanácsnak, illetve a 33/J. § (5) bekezdés szerinti esetben az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlójának, az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlója 15 napon belül érdemi döntést hoz az ügyben, illetve a fegyelmi tanács 15 napon belül újabb tárgyalás keretében hoz érdemi döntést az ügyben, de az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlója, illetve a fegyelmi tanács ez esetben sem szabhat ki a törvény szerint a hatáskörét meghaladó fegyelmi büntetést.

(7) *  Ha az e § alapján hozott határozat minősített adatot tartalmaz, a 34/A. § (6) bekezdésének figyelembevételével kell eljárni.

A fegyelmi büntetés végrehajtása * 

34/D. § *  (1) A fegyelmi határozat jogerős, ha

a) azt keresettel nem támadták meg, a kereset előterjesztésére nyitva álló határidő lejártát követő napon,

b) a keresetet visszavonták, a visszavonás napjával, vagy ha a per szünetelés folytán szűnt meg, a per megszűnésének napjával,

c) a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül jogerősen elutasította, vagy a pert jogerősen megszüntette, vagy jogerős ítéletet hozott, a bíróság határozatának a jogerőre emelkedése napjával.

A jogerős határozatot - a (2)-(5) bekezdés szerinti eltérésekkel - a jogerőre emelkedésről való, NAV általi tudomásszerzést követő 15 napon belül végre kell hajtani.

(2) A fegyelmi határozat a jogerőre emelkedéséig - a (4)-(5) bekezdés kivételével - nem végrehajtható. Ha azonban a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő a határozat jogerőre emelkedése előtt a kormányzati szolgálati jogviszonyát, hivatásos szolgálati jogviszonyát megszünteti, a határozat azonnal végrehajthatóvá válik.

(3) *  Ha a kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony a 33/G. § (3) bekezdés b)-j) pontjában, illetve 33/G. § (4) vagy (5) bekezdésben meghatározott jogerősen kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtása előtt vagy annak végrehajtása közben megszűnik, a büntetést vagy annak hátralévő időtartamát államigazgatási szervnél, illetve a Hszt. szerinti rendvédelmi szervnél kell végrehajtani, feltéve, hogy a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő a büntetés végrehajthatóságától számított 3 éven belül ismételten kormányzati szolgálati jogviszonyt, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyt létesít.

(4) *  A hivatalvesztés, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése fegyelmi büntetést a fegyelmi határozatnak az eljárás alá vont személlyel, illetve ha képviselővel járt el, a képviselővel való szabályszerű közlést követő 15 napon belül végre kell hajtani.

(5) *  A 33/N. § (3) bekezdés szerinti, NAV-ot terhelő megtérítési kötelezettség, illetve a 33/U. § (5) bekezdés szerinti, a visszatartott összeg kifizetésére vonatkozó kötelezettség szempontjából a fegyelmi határozatot az eljárás alá vont személlyel, illetve ha képviselővel járt el, a képviselővel való szabályszerű közlés napjával kell jogerősnek tekinteni.

(6) *  Ha az eljárás alá vont jogi képviselő mellett egyidejűleg MKK, MRK képviselőjével vagy a NAV-nál működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv képviselőjével járt el, a (4)-(5) bekezdés alkalmazásában a képviselővel való közlés időpontja tekintetében a korábbi közlés időpontja az irányadó.

Eljárás a kormányzati szolgálati jogviszonnyal, hivatásos szolgálati jogviszonnyal össze nem függő bűncselekmény esetén * 

34/E. § *  (1) Amennyiben a kormánytisztviselővel, a pénzügyőrrel, az ügykezelővel szemben a kormányzati szolgálati jogviszonyból, hivatásos szolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségeivel össze nem függő bűncselekmény miatt büntetőeljárás indul, a munkáltatói jogkör gyakorlója - fegyelmi eljárás megindítása nélkül - az érintettet az állásából az eljárás befejezéséig felfüggesztheti. A munkáltatói jogkör gyakorlója a felfüggesztésről határozatban rendelkezik. Az érintett a határozat felülvizsgálata iránt közvetlenül bírósághoz fordulhat.

(2) *  A felfüggesztés idejére illetmény jár, ennek azonban 50%-át a felfüggesztés megszüntetéséig vissza kell tartani, kivéve, ha az így folyósítandó összeg nem érné el a mindenkori minimálbért. Ilyen esetben a visszatartást úgy kell alkalmazni, hogy a folyósított összeg nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbér összegénél. A visszatartott illetményt a visszatartás időpontjától számított, a Ptk. szerinti kamatával növelten utólag ki kell fizetni, ha a büntetőeljárás jogerősen felmentéssel, illetve a büntetőeljárás bármely szakaszában megszüntetéssel zárul. A kifizetést a jogerős felmentést, illetve a büntetőeljárás jogerős megszüntetését tartalmazó irat NAV általi tudomásszerzését követő 15 napon belül kell teljesíteni.

(3) *  Az (1) bekezdés szerinti felfüggesztésnek akkor van helye, ha az a bűncselekmény, amely miatt az érintett ellen a büntetőeljárás indult, az érintett által betöltött munkakör, illetve a NAV tekintélyét, jó hírnevét, a működésébe vetett közbizalmat súlyosan veszélyezteti, vagy a büntetőeljárás miatt az érintettnek a munkahelytől való távoltartása indokolt.

(4) *  Ha az (5) bekezdés körébe nem tartozó bűncselekmény tekintetében a rendelkezésre álló adatok az érintett méltatlanná válásának a megállapítását megalapozzák, a kormánytisztviselő, az ügykezelő Kttv. 63. § (2) bekezdés a) pontja szerinti méltatlanná válását, a pénzügyőr Hszt. 86. § (2) bekezdés d) pontja szerinti méltatlanná válását a büntetőeljárás jogerős befejezése előtt is meg lehet állapítani.

(5) *  Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő 15/E. § (1) bekezdése szerinti bejelentése alapján értesült arról, hogy vele szemben közvádra üldözendő - a kormányzati szolgálati jogviszonyból, hivatásos szolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségeivel össze nem függő - bűntett megalapozott gyanúját közölték, akkor köteles méltatlansági eljárást indítani.

(6) *  A 15/E. § (4) bekezdés szerinti esetben méltatlansági eljárás helyett fegyelmi eljárást kell indítani.

(7) *  A (4)-(5) bekezdés szerinti esetben a 33/P. § (7)-(8c) bekezdés alkalmazásának helye van.

Kártérítési felelősség * 

A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő és a munkavállaló kártérítési felelőssége * 

34/F. § *  (1) Ha a foglalkoztatott nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a kormányzati szolgálati jogviszonyából, a hivatásos szolgálati jogviszonyából, illetve a munkaviszonyából eredő kötelezettség megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállását, a kár bekövetkeztét és mértékét, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania.

(3) A kártérítés mértéke - a (4)-(6) bekezdés kivételével - nem haladhatja meg a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő egyhavi illetményét, illetve a munkavállaló egyhavi távolléti díjának összegét, vagy a tartósan külföldön foglalkoztatott kormánytisztviselő, pénzügyőr, illetve ügykezelő egyhavi ellátmányát.

(4) A károkozó kormánytisztviselő, pénzügyőr, illetve ügykezelő háromhavi illetménye (ellátmánya) erejéig felel, ha

a) a NAV gazdálkodására, az anyagi-technikai eszközök kezelésére vonatkozó szabályok súlyos megsértésével,

b) az ellenőrzési kötelezettsége elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével,

c) hatósági jogkörben eljárva a jogszabályok megsértésével

okozta a kárt, vagy

d) a kár olyan - jogszabályba ütköző - utasítás, parancs, teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított előzőleg a figyelmet felhívta.

(5) A károkozó munkavállaló a (4) bekezdés a)-b) pont szerinti esetben háromhavi távolléti díjának (ellátmányának) összege erejéig felel.

(5a) *  A (3)-(5) bekezdés alkalmazásában illetmény, távolléti díj, ellátmány alatt a károkozónak a károkozás hónapja szerinti besorolása, illetve munkavállaló esetében a károkozás hónapjára érvényes munkaszerződése szerinti, teljes hónapra számított illetményének, távolléti díjának, ellátmányának az azt terhelő adókkal és járulékokkal csökkentett összegét kell érteni.

(6) Szándékos károkozás esetén a károkozó a teljes kárt köteles megtéríteni.

(7) Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején a károkozó által nem volt előre látható vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

(8) *  A munkáltató vétkes magatartásának kell különösen tekinteni, ha a kár olyan jogszabálysértő utasítás, parancs, rendelkezés kormánytisztviselő, pénzügyőr, illetve ügykezelő általi teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított az utasítást, parancsot, rendelkezést adó figyelmét - a Kttv. 78. § (4) bekezdésében, illetve a Hszt. 103. § (2) bekezdésében meghatározott módon - előzőleg felhívta. Ilyen esetben a bekövetkező kárért az utasítást, parancsot, rendelkezést kiadó felel.

(9) A munkáltató vétkes magatartásának kell különösen tekinteni, ha a kár munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütköző utasítás munkavállaló általi teljesítéséből keletkezett.

34/G. § *  (1) A foglalkoztatott vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel, illetve a bekövetkezett kár mértékéig felel az ilyen dolgok megrongálódása folytán keletkezett kárért.

(2) A foglalkoztatottat az (1) bekezdés szerinti teljes anyagi felelősség csak akkor terheli, ha a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján aláírásával igazoltan vette át. A dolog több személy részére megőrzés céljából történő átadásánál a jegyzéket vagy elismervényt valamennyi átvevőnek alá kell írnia. Ilyenkor az érintett meghatalmazhatja az átvevőt, hogy a dolgot helyette és nevében átvegye.

(3) A pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt a (2) bekezdés szerinti jegyzék vagy elismervény nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében.

(4) Mentesül a foglalkoztatott a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította.

(5) Ha a megőrzésre átadott dologban megrongálódása folytán keletkezett kár, a foglalkoztatott mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

(6) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, a kár (hiány) bekövetkeztét és mértékét a munkáltatónak kell bizonyítania.

34/H. § *  (1) *  Leltárhiány a raktárkezelésre szabályszerűen átadott és átvett vagyontárgyban (tárgyi eszköz és készlet, a továbbiakban: raktári leltárkészlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenéssel és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány. A raktári leltárkészletek azon körét, amelyek után természetes mennyiségi csökkenés, kezeléssel járó veszteség nem számolható el, valamint a csökkenés és a veszteség alsó és felső határát az állami adó- és vámhatóság vezetője határozza meg. Egy leltári időszakra a természetes mennyiségi csökkenés, illetve a kezeléssel járó veszteség változó mértékben is megállapítható.

(2) Az a kormánytisztviselő, pénzügyőr, illetve ügykezelő, akinek a munkaköri leírásában rögzített munkaköri feladatai közé tartozik a részére szabályszerűen átadott és átvett raktári leltárkészlet raktárkezelése, illetve az a munkavállaló, aki a munkáltatóval kötött leltárfelelősségi megállapodás alapján köteles a részére szabályszerűen átadott és átvett raktári leltárkészlet raktárkezelésére, a keletkezett leltárhiányért vétkességére való tekintet nélkül felel.

(3) A leltárhiány miatt való felelősséget csak abban az esetben lehet érvényesíteni, ha

a) a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő munkaköri leírása tartalmazza a leltárhiányért való felelősség megnevezését és mértékét;

b) a munkavállaló esetében a leltáridőszakra vonatkozó leltárfelelősségi megállapodást kötöttek a felek;

c) a raktári leltárkészlet szabályszerű átadása és átvétele megtörtént;

d) a leltárhiányt a NAV által meghatározott leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel során állapítják meg.

(4) A leltárhiányért a (2) bekezdés szerinti okiratok alapján felelős személy/ek, valamint a raktári leltárkészletet kezelő más személy/ek a leltárhiányért illetményük arányában felelnek.

(5) Ha a leltárhiányért a (2) bekezdés szerinti okirat alapján felelős személy olyan munkakörben, illetve olyan munkahelyen dolgozik, ahol az átvett raktári leltárkészletet állandóan egyedül kezeli, a leltárhiány teljes összegéért felel.

(6) Leltározásnál az érintett személy, illetve akadályoztatása esetén képviselője jelenlétének a lehetőségét biztosítani kell. Ha az érintett a képviseletéről nem gondoskodik, akkor a munkáltatói jogkör gyakorlója e feladat ellátására szakmailag alkalmas, pártatlan képviselőt köteles kijelölni.

(7) Az érintett, illetve akadályoztatása esetén képviselője a leltárfelvétel során, illetve a leltárfelvétel után a leltározással kapcsolatban észrevételt tehet.

34/I. § *  (1) Ha a kárt többen együttesen okozták, úgy azt vétkességük arányában, ha ez nem állapítható meg, közrehatásuk arányában viselik. A kárt a foglalkoztatottak egyenlő arányban viselik, ha a vétkesség vagy a közrehatás arányát nem lehet megállapítani.

(2) A megőrzésre átadott dolgokban bekövetkezett hiány esetén - ide nem értve a 34/H. § szerinti leltárhiányt - a foglalkoztatottak illetményük arányában felelnek.

(3) Amennyiben a kárt többen szándékosan okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye.

34/J. § *  (1) *  Kártérítés címén a károkozó foglalkoztatott - a 34/F. § figyelembevételével - köteles megtéríteni

a) a munkáltató vagyonában beállott értékcsökkenést,

b) az elmaradt vagyoni előnyt, és

c) a munkáltatót ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket.

(2) A kárt pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják.

(3) A vagyoni kár összegének meghatározásánál:

a) a megrongált dolog kijavítására fordított kiadást - ideértve az üzemviteli költséget is - és a kijavítás ellenére még fennmaradó esetleges értékcsökkenés mértékét;

b) ha a dolog megsemmisült vagy használhatatlanná vált, illetve, ha nincs meg, a károkozás időpontjában érvényes fogyasztói árat kell - az avulásra is tekintettel - figyelembe venni.

(4) *  Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely a megrongálódott dolog értékesítéséből, hasznosításából vagy biztosítási jogviszonyból eredően megtérült.

34/K. § *  (1) *  A kártérítési jogkör gyakorlója - a 34/V. § (1) bekezdése kivételével és az (1a) bekezdés szerinti eltéréssel - a munkáltatói jogkör gyakorlója.

(1a) *  Pénzügyőr vezénylése esetén a vezénylés időtartama alatt bekövetkezett kár esetében a kártérítési jogkör gyakorlója a vezénylés helye szerinti szerv munkáltatói jogkör gyakorlója, kivéve, ha a kár a vezénylő szervnél keletkezett.

(2) A kártérítési felelősség megállapítására a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy

a) az eljárás megindítására az elévülésre vonatkozó rendelkezések (16/K. §) az irányadók,

b) nem alkalmazhatók a fegyelmi jogkör gyakorlójának személyére vonatkozó rendelkezések (33/J-33/L. §), ide nem értve az összeférhetetlensége esetére vonatkozó rendelkezéseket (33/M. §),

c) ha a kár összegének megállapítására

ca) szakértő igénybevételével kerül sor, illetve

cb) ha a 34/J. § (3) bekezdés a) pontja alapján kerül sor

és a szakértő eljárásának vagy a megrongált dolog kijavításának az időtartama a vizsgálóbiztos (meghosszabbított) vizsgálati határidejét meghaladja, a vizsgálóbiztosnak a vizsgálatot a kár összegének megállapítását követő 8 napon belül kell befejeznie;

d) nem alkalmazhatók a fegyelmi eljárásnak az egyszerűsített eljárásra, a fegyelmi tanácsra és a tárgyalás tartására, a póteljárásra vonatkozó rendelkezései.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a vizsgálóbiztos előterjesztésétől számított 30 napon belül határozattal érdemben dönt a kártérítési ügyben, vagy - ha a feltételei fennállnak - a kártérítési eljárást megszüntető határozatot hoz.

(4) Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a tényállás további tisztázását tartja indokoltnak, úgy kártérítési póteljárást rendel el, amiről a vizsgálóbiztost és a károkozót értesíti. A vizsgálóbiztos a kártérítési póteljárás során a vizsgálatra vonatkozó szabályok szerint jár el, és az annak befejezését követő 3 munkanapon belül a kártérítési póteljárás során keletkezett iratokat és a kiegészítő jelentését köteles megküldeni a munkáltatói jogkör gyakorlójának és a károkozónak. Kártérítési póteljárás esetén a határozat meghozatalára nyitva álló határidő 30 nappal meghosszabbodik.

(5) *  A leltárhiányért fennálló felelősség megállapítására a (2)-(4) bekezdésben foglaltak azzal az eltéréssel irányadók, hogy a felelősséget a leltárfelvétel befejezését követő 60 napon belül el kell bírálni. Büntetőeljárás esetén e határidő a nyomozóhatóság, illetve az ügyész eljárást befejező érdemi határozatáról vagy a bíróság jogerős határozatáról való, NAV általi tudomásszerzést követő nappal kezdődik. A határidő eltelte után a leltárhiányért a 34/H. § (2) bekezdés szerinti okirat alapján felelőst kártérítésre nem lehet kötelezni.

(6) A (2)-(5) bekezdéstől eltérően, ha a foglalkoztatott kormányzati szolgálati jogviszonya, hivatásos szolgálati jogviszonya, munkaviszonya megszűnik vagy megszüntetésre kerül, a munkáltató a kártérítési felelősség megállapítása érdekében közvetlenül bírósághoz fordulhat. A leltárhiányért fennálló felelősség megállapítása érdekében ilyenkor az (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül lehet bírósághoz fordulni.

(7) *  A (2)-(4) bekezdéstől eltérően, ha a tényállás megítélése egyszerű, és a kár összege ismert, a munkáltatói jogkör gyakorlója, vagy az általa felhatalmazott vezető értesíti a kártérítési eljárás megindításáról a károkozót. Ilyen esetben az értesítésben - az adott károkozás meghatározása és a kártérítés összegének közlése mellett - a károkozót fizetésre kell felszólítani. Amennyiben a károkozó az értesítés közlésétől (16/G. §) számított 8 munkanapon belül a kártérítési felelősségét, annak mértékét és a kártérítés összegét írásban elismeri, az ügyben nem kell vizsgálóbiztost kijelölni és nem kell határozatot hozni, továbbá ilyen esetben - amennyiben a (10) bekezdés szerinti tájékoztatás szabályszerűen megtörtént - a kártérítési ügy (ideértve a fizetési felszólítást is) bírósági felülvizsgálata kizárt.

(8) *  Ha a (7) bekezdés szerinti esetben a károkozó az értesítésben meghatározott határidőig nem teljesít, a károkozó (7) bekezdés szerinti nyilatkozata egyúttal a 28/D. § (2) bekezdés szerinti, illetve az Mt. 161. § (2) bekezdés a) pontja szerinti hozzájárulásnak minősül, és a munkáltató az értesítésben megjelölt határidőtől számított, a Ptk. szerinti kamattal növelt követelését - a 28/D. § (2) bekezdésben, illetve az Mt. 161. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott módon - a károkozó illetményéből, munkabéréből, pénzben kifizetendő egyéb járandóságából levonhatja. Amennyiben a károkozó kormányzati szolgálati jogviszonya, hivatásos szolgálati jogviszonya, munkaviszonya a követelés teljes megtérítése előtt megszűnik vagy megszüntetésre kerül, a munkáltató a (7) bekezdés szerinti fizetési felszólítás és a károkozó (7) bekezdés szerinti nyilatkozata alapján bírósági végrehajtást kezdeményezhet.

(9) Ha a károkozó a (7) bekezdés szerinti értesítésre nem nyilatkozik, vagy a kártérítési felelősségét, annak mértékét illetve a kártérítés összegét az írásbeli nyilatkozatában nem ismeri el, a kártérítési eljárást - az annak megindulásáról szóló újabb értesítés nélkül - az általános szabályok szerint kell lefolytatni.

(10) A (7) bekezdés szerinti értesítésben a károkozót a (7)-(9) bekezdésben foglaltakról tájékoztatni kell.

(11) *  A károkozó a (7) bekezdés szerinti esetben is kérheti a munkáltatói jogkör gyakorlójától, illetve a 34/M. § szerinti esetben az állami adó- és vámhatóság vezetőjétől a 34/L. § szerinti méltányosság gyakorlását, fizetési könnyítés engedélyezését. Ilyen esetben a kérelem elbírálására a 34/L. § (5)-(7) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

(12) Nem alkalmazható a (7)-(11) bekezdés, ha a kárt többen együttesen okozták, vagy ha a kártérítési felelősség leltárhiány alapján áll fenn.

34/L. § *  (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kártérítést megállapító határozatban kérelemre a foglalkoztatottat rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben vagy egészben mentesítheti (méltányosság). Ennek során különösen a károkozó cselekménnyel összefüggő feladatvégrehajtás sürgősségét, valamint egyéb sajátos körülményeit, a kérelmező jövedelmi, vagyoni helyzetét, valamint egyéb körülményeit, a jogsértés súlyát, a károkozás mértékét, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli.

(2) Méltánylást érdemlő személyi körülményekre tekintettel a munkáltatói jogkör gyakorlója a kártérítést megállapító határozatban kérelemre a kártérítés levonását elhalaszthatja, illetve részletfizetést engedélyezhet (fizetési könnyítés).

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti kérelem előterjesztésének lehetőségére a vizsgálóbiztos a vizsgálat során köteles felhívni a foglalkoztatott figyelmét.

(4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti kérelem tárgyában hozott döntés ellen az érintett közvetlenül bírósághoz fordulhat; a döntés bírósági felülvizsgálatát a kártérítési felelősségét megállapító határozat elleni keresetében kérheti.

(5) Az érintett a körülményeiben bekövetkezett lényeges változásra tekintettel - a kártérítés összegének megfizetéséig - utólag is előterjesztheti az (1)-(2) bekezdés szerinti kérelmet. A kérelem tárgyában a munkáltatói jogkör gyakorlója 15 napon belül önálló határozattal dönt, kivéve, ha a foglalkoztatott a kártérítést megállapító határozat bírósági felülvizsgálatát kérte, és a bíróság az ügyben még nem hozott jogerős döntést. Ilyen esetben a kérelmet a jogerős bírósági döntésnek a munkáltatói jogkör gyakorlójához történt kézbesítéstől számított 15 napon belül kell elbírálni.

(6) *  Ha az (5) bekezdés szerinti kérelem elbírálásához a tényállás kiegészítése szükséges, az elbírálásra rendelkezésre álló határidő legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. A kérelem előterjesztésétől a döntés közléséig a kérelmező fizetési kötelezettsége, illetve a munkáltató 28/D. § szerinti levonási joga szünetel.

(7) A foglalkoztatott az (5) bekezdés szerinti kérelem tárgyában hozott döntés felülvizsgálata iránt közvetlenül bírósághoz fordulhat.

(8) *  Amennyiben a foglalkoztatott az esedékes részletet 15 napot meghaladóan sem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben, a nem teljesített részlet esedékességétől számított, Ptk. szerinti kamattal növelten esedékessé válik, illetve a munkáltató a követelését a 28/D. § szerinti levonás útján érvényesítheti. Ugyanígy kell eljárni, ha a foglalkoztatott a fizetési halasztásra engedélyezett határidőt követően 15 napot meghaladóan sem teljesít. Erre a határozat rendelkező részében fel kell hívni a foglalkozatott figyelmét.

34/M. § *  A foglalkoztatott kártérítési felelősségének megállapítására, illetve - a 34/L. §-tól eltérően - a kártérítés alóli mentesítésre, továbbá fizetési könnyítés engedélyezésére egymillió forintot meghaladó kár esetén az állami adó- és vámhatóság vezetője jogosult. Egyebekben a 34/F-34/L. § rendelkezései az irányadók.

A munkáltató kártérítési felelőssége * 

34/N. § *  (1) A munkáltató a foglalkoztatottnak a kormányzati szolgálati jogviszonyával, hivatásos szolgálati jogviszonyával, munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékében felel.

(2) Mentesül a munkáltató a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy

a) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa, vagy

b) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

(3) Ha a foglalkoztatott a tevékenységét rendeltetésszerűen a munkavégzési helyén, illetve a szolgálatteljesítési helyén kívül is ellátja, az e körben történt károsodásának okát ellenőrzési körön belül esőnek kell tekinteni.

(4) Nem kell megtéríteni

a) azt a kárt, amellyel kapcsolatban a munkáltató bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható,

b) a kárnak azt a részét, amelyet a károsult vétkes magatartása idézett elő, vagy amely abból származott, hogy a károsult a kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

(5) *  A foglalkoztatottnak kell bizonyítania a kár bekövetkeztét és mértékét, valamint azt, hogy a károkozás a kormányzati szolgálati jogviszonyával, hivatásos szolgálati jogviszonyával, munkaviszonyával okozati összefüggésben következett be.

(6) A kár megtérítésére a 34/J. § (1)-(2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(7) *  Kormánytisztviselő, ügykezelő kirendelése (Kttv. 53. §), kormányzati érdekből történő kirendelése (Kttv. 55. §) vagy határozott idejű áthelyezése (Kttv. 56. §) esetén a munkáltatók felelőssége egyetemleges.

34/O. § *  (1) A munkáltatót a 34/N. § szerint terheli a felelősség a foglalkoztatott munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért.

(2) A munkáltató előírhatja a munkahelyre bevitt dolgok megőrzőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. A munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez nem szükséges dolgok csak a munkáltató engedélyével vihetők be. E szabályok megsértése esetén a munkáltató a bekövetkezett kárért csak szándékos károkozása esetén felel.

34/P. § *  (1) Kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony, munkaviszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál az elmaradt illetményt, munkabért, valamint azon rendszeres juttatások pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyekre a károsult a kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony, munkaviszony alapján az illetményén, munkabérén felül jogosult, feltéve, ha azokat a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette.

(2) *  A kormányzati szolgálati jogviszonyon, hivatásos szolgálati jogviszonyon, munkaviszonyon kívül elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres, jogszerűen megszerzett, és az összeférhetetlenségi szabályok figyelembe vételével elismerhető jövedelmet kell megtéríteni.

(3) *  Meg kell téríteni a dologi kárt, továbbá azt a kárt is, amelyet a foglalkoztatott a sérelemből eredő jelentős fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárít el, továbbá a sérelemmel, illetve ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit.

(4) *  Nem kell megtéríteni azon juttatások értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak munkavégzés esetén járnak, továbbá a költségtérítés címén juttatható összeget.

(5) A természetbeni juttatások értékét, valamint a dologi kár összegét a kártérítés megállapításakor érvényes fogyasztói ár alapján kell meghatározni.

(6) A dologi kár összegét az avulás figyelembevételével kell kiszámítani. Ha a dologban okozott kár az érték csökkenése nélkül kijavítható, kárként a javítási költséget kell figyelembe venni.

(7) A munkáltató köteles megtéríteni a foglalkoztatott hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárát is.

(8) Amennyiben a foglalkoztatott meghal, az eltartott hozzátartozó a (7) bekezdésben foglaltakon túlmenően olyan összegű tartást pótló kártérítést is igényelhet, amely szükségletének - a tényleges vagy az elvárhatóan elérhető illetményét, munkabérét, jövedelmét is figyelembe véve - a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja.

34/Q. § *  A kártérítés összegének kiszámításánál le kell vonni

a) az elmaradt jövedelemre eső mindazon járulékot, amely a társadalombiztosítási szabályok szerint - mint jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék) - nem képez járulékalapot;

b) az állami egészségügyi és társadalombiztosítás keretében járó ellátás ellenértékét;

c) amit a foglalkoztatott megkeresett vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna;

d) amihez a foglalkoztatott (hozzátartozója) a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott;

e) amihez a jogosult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott hozzá;

f) azt a pénzösszeget, amely biztosítási jogviszony keretében megtérült.

34/R. § *  (1) Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a károsult vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását vagy tartásának kiegészítését hivatott szolgálni.

(2) Amennyiben a kár vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki, a munkáltató olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. Általános kártérítés járadékként is megállapítható.

34/S. § *  (1) Amennyiben a kártérítés megállapítása után a körülményekben lényeges változás következik be, a megállapított kártérítés módosítását kérheti a károsult, a munkáltató, vagy felelősségbiztosítás alapján nyújtott kártérítés esetén a biztosító.

(2) A kártérítés módosításának alapjául szolgáló illetményváltozás - az f) pont esetében munkabérváltozás - mértékének meghatározásánál figyelembe kell venni

a) az illetmény-összetevők mértékét befolyásoló jogszabályváltozás nyomán a munkáltatónál a károsulttal azonos besorolású (valamint pénzügyőr tekintetében azonos rendfokozatú) kormánytisztviselőt, pénzügyőrt, ügykezelőt megillető illetmény-változás mértékét,

b) a rendszeres illetménypótlékra való jogosultságot érintő jogszabályváltozás, illetve NAV szabályzat változása nyomán a munkáltatónál a károsulttal azonos munkakört betöltő kormánytisztviselőt, pénzügyőrt megillető illetménypótlék változás mértékét,

c) a károsulttal azonos besorolású (valamint pénzügyőr tekintetében azonos rendfokozatú) kormánytisztviselőt, pénzügyőrt a törvény szerinti előmenetel alapján megillető illetményváltozás mértékét,

d) a munkáltatónál az ügykezelők tekintetében ténylegesen megvalósult átlagos éves illetményváltozás mértékét, amennyiben a károsult a sérelem bekövetkezésekor ügykezelő besorolású volt,

e) a munkáltatónál személyi illetményben részesülők tekintetében ténylegesen megvalósult átlagos éves illetményváltozás mértékét, amennyiben a károsult a sérelem bekövetkezésekor személyi illetményben részesült,

f) a munkáltatónál a munkavállalók tekintetében ténylegesen megvalósult átlagos éves munkabérváltozás mértékét, amennyiben a károsult a sérelem bekövetkezésekor munkaviszonyban állt.

(3) A munkáltató és a biztosító a szükséghez képest a foglalkoztatottól, illetve közeli hozzátartozójától, hozzátartozójától a munkavégzésből származó jövedelméről, jövedelmi viszonyairól évente igazolást kérhet.

(4) A (2) bekezdés szerinti változásokról a munkáltató a károsultat 15 napon belül értesíti.

34/T. § *  (1) *  A munkáltató - kormánytisztviselő, ügykezelő kirendelése (Kttv. 53. §), kormányzati érdekből történő kirendelése (Kttv. 55. §), határozott idejű áthelyezése (Kttv. 56. §) esetén az a munkáltató, akinél a kár bekövetkezett - a károkozásról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles a károsultat felhívni kárigénye előterjesztésére. A munkáltató a kárigény bejelentésére 15 napon belül - indokai közlése mellett - írásban nyilatkozik. Munkáltatók egyetemleges felelőssége esetén, ha a károsult a kárigényét nem ahhoz a munkáltatóhoz terjeszti elő, akinél a kár bekövetkezett, a kárigényre 30 napon belül kell nyilatkozni.

(2) Pénzügyőr vezénylése esetén a vezénylés időtartama alatt bekövetkezett kár esetében az (1) bekezdés szerinti felhívást és nyilatkozatot az a szerv teszi meg, illetve a kárigényt ahhoz a szervhez kell benyújtani, amelynél a kár keletkezett.

(3) Munkáltatók egyetemleges felelőssége esetén a munkáltatók haladéktalanul tájékoztatják egymást a károkozásról, annak mértékéről, körülményeiről és a kártérítési igénnyel kapcsolatos álláspontjukról.

(4) *  A foglalkoztatott írásban bejelentett sérelemdíj iránti igényére a munkáltató 15 napon belül - indokai közlése mellett - írásban nyilatkozik.

34/U. § *  (1) Az elévülés (16/K. §) szempontjából önállónak kell tekinteni

a) az illetmény és a táppénz,

b) az illetmény, illetve a betegség idejére járó távolléti díj és a sérelem folytán csökkent kereset, valamint

c) az illetmény, illetve a betegség idejére járó távolléti díj és a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás

különbözetének megtérítése iránti igényt. E bekezdés alkalmazásában az illetmény alatt a munkavállalók tekintetében az elmaradt jövedelmet kell érteni.

(2) Ha a sérelemmel összefüggésben több és egymástól eltérő időpontban esedékes újabb elkülönülő kárigény származik, ezek elévülési idejét egymástól függetlenül, az egyes igények esedékessé válásától kezdődően, külön-külön kell számítani.

(3) Az elévülési idő az (1) bekezdésben foglalt megkülönböztetéssel

a) a táppénz, illetve a betegség idejére járó távolléti díj első fizetésének napjától,

b) attól az időponttól, amikor a sérelem folytán bekövetkezett munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás első ízben vezetett jövedelemkiesésben megmutatkozó károsodásra,

c) a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás folyósításának időpontjától kezdődik.

(4) Járadékigény hat hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli, illetve a munkáltató a 34/T. §-ban meghatározott kötelezettségét elmulasztotta. Három évnél régebbi időre visszamenőleg járadékigény nem érvényesíthető.

A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő és a munkavállaló kártérítési felelősségének, illetve a munkáltató kártérítési felelősségének közös szabályai * 

34/V. § *  (1) *  Az állami adó- és vámhatóság vezetője bármely foglalkoztatott kártérítési felelősségét érintő ügyében, illetve bármely munkáltatói kártérítési felelősség tárgyát érintő ügyben magához vonhatja a kártérítési jogkör gyakorlását.

(2) A munkavállalóra az Mt.-nek a munkáltató kártérítési felelősségére vonatkozó XIII. fejezetét és a munkavállaló kártérítési felelősségére vonatkozó XIV. fejezetét - a (3) bekezdés kivételével - nem kell alkalmazni.

(3) A munkavállalóval kötött leltárfelelősségi megállapodásra az Mt. 184. §-át - a csoportos leltárfelelősségi megállapodásra vonatkozó rendelkezések kivételével - alkalmazni kell.

(4) *  A foglalkoztatottak kártérítési felelősségével, illetve a munkáltató kártérítési felelősségével kapcsolatos eljárások, az ahhoz kapcsolódó méltányossági és fizetési könnyítési eljárások részletes szabályait az állami adó- és vámhatóság vezetője állapítja meg.

A bírósági eljárás * 

34/W. § *  (1) *  A kormánytisztviselő, az ügykezelő a kormányzati szolgálati jogviszonyból származó igényének érvényesítése érdekében, ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a (4) bekezdés a)-j) pontjaiban és (6) bekezdésben meghatározott esetek kivételével az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési időn belül - közvetlenül bírósághoz fordulhat.

(2) *  A pénzügyőr a hivatásos szolgálati jogviszonyából származó igényének érvényesítése érdekében a (4) bekezdés a)-j) pontjaiban, az (5) és a (6) bekezdésben meghatározott esetekben közvetlenül, a (4) bekezdés k)-l) pontjaiban meghatározott esetekben az ott meghatározott döntést követően bírósághoz fordulhat.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelési jogkörébe tartozó döntése ellen a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő bírósághoz akkor fordulhat, ha e törvény vagy a Kttv., illetve a Hszt. megengedi.

(4) A keresetet a sérelmezett munkáltatói intézkedésről szóló irat közlésétől számított 30 napon belül lehet a bírósághoz benyújtani

a) a kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetésével;

b) a kinevezés, a hivatásos szolgálati jogviszony egyoldalú módosításával;

c) az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítással;

d) a minősítés és a teljesítményértékelés megállapításaival;

e) a fizetési felszólítással kapcsolatos ügyben, kivéve, ha azt e törvény kizárja;

f) *  a fegyelmi ügyben hozott határozattal;

g) *  a kártérítési ügyben hozott határozattal;

h) a kártérítési felelősséget megállapító határozattal vagy önálló határozattal elbírált méltányossági, illetve fizetési könnyítési kérelem tárgyában hozott döntéssel;

i) *  a 33/P. § (7) bekezdésén és a 34/E. §-on alapuló állásból való felfüggesztéssel

kapcsolatos ügyekben, továbbá

j) *  a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozattal kapcsolatos ügyekben, továbbá

k) *  ha a pénzügyőr szolgálati panaszát elutasították;

l) *  ha a pénzügyőr ügyében a sérelmezett döntést a kijelölt miniszter hozta. A kijelölt miniszter fegyelmi ügyben hozott határozata az f) pont alapján támadható meg a bíróságnál.

(5) *  A munkáltatói kártérítési felelősség tárgyában a pénzügyőr kártérítési igényére adott, illetve a pénzügyőr sérelemdíj igényére adott munkáltatói nyilatkozat és az azon alapuló intézkedés ellen, továbbá a nyilatkozat elmulasztása esetén a kártérítési igény, illetve a sérelemdíj érvényesítése érdekében a pénzügyőr az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési időn belül közvetlenül a bírósághoz fordulhat.

(6) Megállapodás megtámadása esetén a keresetlevelet a megtámadás eredménytelenségének megállapításától [16/I. § (6) bekezdés] számított 30 napon belül lehet előterjeszteni.

(7) A munkavállaló a határozat közlésétől számított 30 napon belül fordulhat keresettel a bírósághoz

a) *  a kártérítési ügyben hozott határozattal, illetve

b) a kártérítési felelősséget megállapító határozattal vagy önálló határozattal elbírált méltányossági, illetve fizetési könnyítési kérelem tárgyában hozott döntéssel,

c) *  a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozattal kapcsolatos ügyben.

szemben.

(8) A kormánytisztviselőnek, a pénzügyőrnek, az ügykezelőnek, a munkavállalónak a pert akkor is a munkáltató ellen kell megindítania, ha a keresettel megtámadott döntést nem a munkáltatói jogkör gyakorlója hozta.

(9) A keresetlevél beadására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a bírósághoz intézett keresetlevelet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták. Ha a fél a keresetlevél beadására megállapított határidőt elmulasztja, igazolással élhet.

(10) *  A (4) bekezdés b)-g) és j)-l) pontjában foglalt esetekben a sérelmezett intézkedés a bíróság jogerős döntéséig nem hajtható végre, ide nem értve

a) a 34/D. § (2) bekezdés utolsó mondata, és a (4)-(5) bekezdése szerinti esetet,

b) a (4) bekezdés b) pontja szerinti esetet akkor,

ba) ha az érintett munkavégzési helye, szolgálatteljesítési helye megszűnése miatt kerül sor a 18/B. § (2) bekezdés f) pont alkalmazására, illetve

bb) *  ha a kinevezés, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony egyoldalú módosítása a 18/B. § (2) bekezdés e) pontján, a 18/B. § (3) bekezdésén vagy a 19/D. § (1) bekezdésén alapul,

c) * 

d) *  a (4) bekezdés d) pontja alapján megtámadott minősítésen alapuló intézkedést, ide nem értve, ha az intézkedés a (4) bekezdés a) pontja szerinti esettel egyezik meg.

(10a) *  Ha a minősítés megállapításainak felülvizsgálata iránti perben hozott jogerős ítélet alapján az állapítható meg, hogy - a (10) bekezdés d) pontja alapján a bíróság jogerős döntése előtt is végrehajtható - minősítésen alapuló intézkedésre nem kerülhetett volna sor, az eredeti állapotot - a (10b) bekezdés kivételével - 30 napon belül helyre kell állítani.

(10b) *  Ha a végrehajtott intézkedés miatt az érintettet jövedelemkiesés is érte, a különbözetet az intézkedés végrehajtásának időpontjától számítva, a Ptk. szerinti kamattal növelt összegben, 15 napon belül ki kell fizetni.

(11) *  A (7) bekezdés a) és c) pontjában foglalt esetben a sérelmezett határozat a bíróság jogerős döntéséig nem hajtható végre.

(12) Az érdekképviseleti szerv, valamint a munkáltató az e törvényből, vagy a Kttv.-ből, illetve a Hszt.-ből származó igényét - a munkáltató esetében kivéve, ha e törvény, vagy a Kttv. illetve a Hszt. eltérően rendelkezik - bíróság előtt érvényesítheti.

34/X. § *  (1) Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő kormányzati szolgálati jogviszonyát, hivatásos szolgálati jogviszonyát jogellenesen szüntette meg, a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő abban az esetben kérheti az eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatását, ha

a) *  a megszüntetés a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe [15/C. §], illetve felmentési védelembe (Kttv. 70-71. §, Hszt. 88-89. §) ütközik, vagy a munkáltató megszegi a felmentési korlátozásokra vonatkozó egyéb rendelkezéseket [Kttv. 57. § (4) bekezdés és 63. § (4) bekezdés, Hszt. 70. § (1) bekezdés, illetve e törvény 17/C. § (1) bekezdés], vagy

b) *  a munkáltató a választott szakszervezeti tisztségviselő kormányzati szolgálati jogviszonyát, hivatásos szolgálati jogviszonyát a Kttv. 201. § (1) bekezdésébe, illetve a Hszt. 314. § (1) bekezdésébe ütköző módon szüntette meg, vagy

c) *  a fegyelmi felelősség nem áll fenn, vagy annak megállapítása esetén a hivatalvesztés, illetve hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése fegyelmi büntetés nem áll arányban az elkövetett fegyelmi vétség súlyával, vagy

d) a jogviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe ütközött, vagy

e) a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy erre irányuló saját jognyilatkozatát sikerrel támadta meg.

(2) A munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, feltéve, ha az érintett továbbfoglalkoztatása a munkáltatótól nem várható el. Ilyennek minősül különösen, ha

a) a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő munkaköre megszűnt,

b) a munkakörét betöltötték,

c) a munkáltatónál létszámcsökkentés van folyamatban az ítélet jogerőssé válásakor,

d) a munkáltatónál nincs üres álláshely.

(3) Ha a felmentés azért jogellenes, mert e törvényben, vagy a Kttv.-ben, illetve a Hszt.-ben előírtnál rövidebb felmentési időt állapítottak meg, ez a felmentést nem teszi érvénytelenné, de ilyen esetben a kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony a szabályos felmentés utolsó napjáig tart.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt esetben meg kell téríteni a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő elmaradt illetményét (egyéb járandóságait), továbbá a jogviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben felmerült kárát is. Nem kell megtéríteni az illetménynek (egyéb járandóságnak), illetve a kárnak azt a részét, amely máshonnan megtérült vagy kellő gondosság mellett megtérülhetett volna. A kellő gondosság elmulasztásának különösen azt kell tekinteni, ha az érintett az állami foglalkoztatási szervvel nem működik együtt a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése érdekében, nem köt álláskeresési megállapodást, illetve az e szerv által felajánlott - a foglalkoztatás elősegítéséről szóló jogszabályban foglalt feltételekre tekintettel - megfelelő munkahelyet elutasítja, továbbá maga nem keres aktívan munkahelyet. A bíróság a kellő gondosság elmulasztásának az elmaradt illetmény, egyéb járandóságok, illetve az érintett felmerült kárának a megtérítésével kapcsolatos következményét az eset összes körülményének mérlegelése alapján állapítja meg.

(5) Ha a kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony az (1) bekezdésben foglalt módon történő jogellenes megszüntetése esetén a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő az eredeti munkakörébe való visszahelyezést nem kéri vagy a bíróság mellőzi az érintett eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, a kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Ekkor - a (4) bekezdésben foglaltakon felül - a bíróság a munkáltatót az eset összes körülményének, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével, a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő legalább két-, legfeljebb tizenkét havi illetményének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi.

(6) Ha a kormányzati szolgálati jogviszonyt, hivatásos szolgálati jogviszonyt nem az (1) bekezdésben foglalt módon szüntették meg jogellenesen, a kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony - a (3) bekezdés kivételével - a megszüntetésről szóló jognyilatkozat szerinti időpontban megszűnik, de az érintett részére - az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelése alapján - legalább két, legfeljebb huszonnégy havi illetményének megfelelő átalánykártérítést kell fizetni.

(7) A bíróság a kártérítés mértékének megítélésekor figyelembe veszi, hogy a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő mennyiben tett eleget a (4) bekezdésben foglalt kötelezettségének (kárenyhítés).

(8) E § rendelkezéseit a munkavállalóra is megfelelően alkalmazni kell.

Értelmező rendelkezések * 

34/Y. § *  (1) E fejezet, valamint a NAV személyi állományának jogviszonyát szabályozó más jogszabályok alkalmazásában:

a) *  állományilletékes parancsnok: a központi szerv vezetője és a területi szerv igazgatója;

b) áthelyezés: a (2) bekezdés b) pontja szerinti külső áthelyezés;

c) munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró: a munkáltatói jogkört gyakorló vezető;

d) pályakezdő: az a kormánytisztviselő, pénzügyőr, aki a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettségének megszerzését követően egy éven belül első foglalkoztatási jogviszonyként kormányzati szolgálati jogviszonyt, hivatásos szolgálati jogviszonyt létesít;

e) * 

f) munkavégzési hely/szolgálatteljesítési hely: a munkáltató székhelye, illetve azon telephelye (kihelyezett szervezeti egység, ügyfélkapcsolati hely/ügyfélszolgálat, kirendeltség), ahol az érintett munkáját szokásosan végzi, ha pedig a munkáját szokásosan a munkáltató székhelyén, telephelyén kívül végzi, ahol közvetlen vezetője felé beszámolási kötelezettségét teljesíti;

g) a munkáltató szervezetszerű működési területe: az a földrajzilag körülhatárolt területrész, ahol az adott NAV szerv a hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabály alapján a hatáskörébe utalt feladatokat jogosult, illetve köteles ellátni, és ahol a szerv állományába tartozó kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő a munkaköri kötelezettségét köteles ellátni;

h) *  munkáltató: a NAV-nak az a központi szerve, illetve az a területi szerve, amelynek állományába a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő, munkavállaló tartozik;

i) szervezeti egység: a szerv azon szervezeti eleme, amelyet osztályvezető (ideértve az osztályt vezető főosztályvezető-helyettest is), illetve főosztályvezető vezet, valamint a kirendeltség;

j) *  kormányzati szolgálati jogviszonyra, hivatásos szolgálati jogviszonyra (együtt: szolgálati jogviszonyra) vonatkozó szabály: az e törvényben, a Kttv.-ben, a Hszt.-ben, valamint az ezen törvények végrehajtására kiadott rendeletben, továbbá az e törvényben meghatározott tárgykörökben a foglalkoztatási szabályzatban meghatározott rendelkezés;

k) *  állománytáblázat: a NAV szerveinek szervezeti egységeit, az adott szervnél betölthető munkaköröket, azok besorolását, továbbá a hivatásos munkakörök tekintetében az azokban rendszeresített rendfokozatokat meghatározó dokumentum;

l) *  szervezeti állománytáblázat: a NAV egészére vonatkozó, a NAV valamennyi szervének állománytáblázatát magában foglaló összesített állománytáblázat;

m) *  alacsonyabb vezetői munkakör: az a vezetői munkakör, amely a betöltött vezetői munkakörhöz képest alacsonyabb besorolási kategóriába tartozik;

n) *  alacsonyabb besorolású munkakör: az a munkakör, amely a betöltött munkakörnél alacsonyabb besorolási osztályba vagy besorolási kategóriába tartozik, továbbá a vezetői munkakört betöltők esetében a nem vezetői munkakör vagy az alacsonyabb vezetői munkakör is;

o) *  azonos vezetői munkakör: az a vezetői munkakör, amelynek besorolási kategóriája megegyezik a betöltött munkakör besorolási kategóriájával;

p) *  azonos besorolású munkakör: az a munkakör, amely a betöltött munkakörrel azonos besorolási osztályba és besorolási kategóriába tartozik;

q) *  magasabb vezetői munkakör: az a vezetői munkakör, amely a betöltött vezetői munkakör besorolási kategóriájánál magasabb besorolási kategóriába tartozik;

r) *  magasabb besorolású munkakör: az a munkakör, amely a betöltött munkakörnél magasabb besorolási osztályba vagy magasabb besorolási kategóriába tartozik vagy magasabb vezetői munkakörnek minősül, továbbá a nem vezetői munkakört betöltők esetében a vezetői munkakör is.

(1a) *  E törvény, valamint a NAV személyi állományának jogviszonyát szabályozó más jogszabályok alkalmazásában pénzügyi nyomozó:

a) az a pénzügyőr, aki a NAV bűnmegelőzési, bűnüldözési, bűnfelderítési és nyomozati feladatait látja el,

b) a NAV állományában lévő azon személy, aki az a) pont szerinti feladatokat kormánytisztviselőként látja el.

(2) E törvény alkalmazásában:

a) belső áthelyezés: a NAV szervei közötti áthelyezés; a belső áthelyezés nem eredményezi a kormányzati szolgálati jogviszony, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony megszűnését;

b) *  külső áthelyezés: a kormánytisztviselők, ügykezelők tekintetében a közigazgatási szervek közötti áthelyezés, a hivatásos állományúak tekintetében az állami adó- és vámhatóság vezetője és az érintett miniszter megállapodása alapján a NAV és a Hszt. szerinti valamely rendvédelmi szerv között történő áthelyezés, továbbá kormányzati szolgálati jogviszonyba, közszolgálati jogviszonyba, közalkalmazotti jogviszonyba, illetve azokból hivatásos szolgálati jogviszonyba helyezés.

(3) A belső áthelyezés esetén követendő eljárás rendjét a foglalkoztatási szabályzat állapítja meg.

(4) *  Az országos parancsnok részére biztosított jogköröket a NAV tekintetében az állami adó- és vámhatóság vezetője gyakorolja.

(4a) *  A Hszt.-ben és a Hszt. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben a miniszter részére biztosított jogköröket a NAV tekintetében a kijelölt miniszter gyakorolja.

(5) Ahol a Hszt.

a) *  országos parancsnokságot említ, azon a NAV tekintetében a Központi Irányítást;

b) *  szervezeti egységet említ, azon a NAV tekintetében a központi szerveket, illetve a területi szerveket;

c) beosztási illetményt említ, azon a NAV tekintetében az e törvény szerinti alapilletményt;

d) *  alapilletményt említ, azon a NAV tekintetében az e törvény szerinti alapilletmény, közszolgálati pótlék és időpótlék együttes összegét;

e) *  szolgálati beosztást említ, azon a NAV tekintetében munkakört;

f) *  rendvédelmi oktatási intézményt említ, azon a NAV tekintetében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karát

kell érteni.

(5a) *  Ahol a Hszt. szolgálati helyet említ, azon a NAV tekintetében azt a NAV szervet kell érteni, amelynek állományába a pénzügyőr tartozik.

(6) A 31. § (2)-(3) bekezdés alkalmazásában kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő alatt a Kttv. 150. § (3) bekezdése alapján, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött idő alatt a Hszt. szolgálati idő számítására vonatkozó rendelkezései alapján megállapított jubileumi jutalomra jogosító jogviszonyban töltött időt kell érteni.

(6a) *  A 31. § (4) bekezdés alkalmazásában az ügykezelők, illetve a munkavállalók tekintetében a jubileumi jutalom meghatározása során figyelembe vehető jogviszonyban töltött idő alatt a Kttv. 150. § (3) bekezdése alapján megállapított jubileumi jutalomra jogosító jogviszonyban töltött időt kell érteni.

(7) E törvény alkalmazásában közeli hozzátartozó alatt a Ptk. szerinti közeli hozzátartozót, hozzátartozó alatt a Ptk. szerinti közeli hozzátartozót és hozzátartozót kell érteni.

(7a) *  Ahol a Kttv., illetve a Hszt. közeli hozzátartozóról vagy hozzátartozóról rendelkezik, azon a NAV kormánytisztviselőjének, kormányzati ügykezelőjének, illetve a pénzügyőrnek a (7) bekezdés szerinti közeli hozzátartozóját, illetve hozzátartozóját kell érteni.

(8) *  Illetmény alatt az alapilletmény, az időpótlék, a közszolgálati pótlék, továbbá az idegennyelv-tudási pótlék, valamint a korrekciós díj együttes összegét kell érteni:

a) az érvénytelenség jogkövetkezményeire,

b) a kinevezés és a hivatásos szolgálati jogviszony módosítására,

c) az átirányításra,

d) a jubileumi jutalom mértékére,

e) a túlmunkára,

f) a tanulmányi célú mentesítésre,

g) a fegyelmi és a kártérítési felelősségre,

h) a kormányzati szolgálati jogviszonnyal, hivatásos szolgálati jogviszonnyal össze nem függő bűncselekménnyel kapcsolatos eljárás keretében való állásból való felfüggesztésre,

i) a jogviszony jogellenes megszüntetésére,

j) a végkielégítésre

vonatkozó rendelkezések alkalmazásában.

(9) *  A 22. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában közvetlen kinevezés, ha az érintett jogviszonya a NAV-nál a 22. § (2) bekezdés b) pontban meghatározott szervnél fennálló jogviszonyának megszűnését követő első munkanapon jön létre.

III. FEJEZET

A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÚ TAGJÁNAK INTÉZKEDÉSI ÉS SZOLGÁLATI FELLÉPÉSI JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI, VALAMINT AZ ÁLTALA ALKALMAZHATÓ KÉNYSZERÍTŐ ESZKÖZÖK

Általános rendelkezések

35. § *  (1) A NAV-nak a határátkelőhelyeken végzett feladatait ellátó, a bűnüldözési, bűnmegelőzési, felderítési és nyomozási, a szabálysértési, a vám- és jövedéki ellenőrzési, mélységi ellenőrzési, az őrzésvédelmi, a hatósági, a végrehajtási eljárási feladatai ellátását végző, valamint mindezen tevékenységek irányítását, felügyeletét és ellenőrzését ellátó pénzügyőrök rendvédelmi tevékenységet folytatnak, egyenruha és szolgálati fegyver viselésére jogosultak.

(2) *  A pénzügyőr az (1) bekezdés szerinti feladatának (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: szolgálati feladat) teljesítése során - a vámhatóság, illetve a NAV nyomozó hatóságának feladatait meghatározó jogszabályokban meghatározott intézkedéseken, eljárásokon túl - jogosult a 36-37/B. §-ban meghatározott pénzügyőri intézkedéseket (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: intézkedés) foganatosítani, illetve kényszerítő eszközöket alkalmazni. A kényszerítő eszközök alkalmazásának célja az e fejezet szerinti jogszerű intézkedés biztosítása. Az NAV-nál alkalmazásra kerülő kényszerítő eszközöket a kijelölt miniszter rendszeresíti.

(3) Az e fejezet szerinti intézkedés célja a pénzügyőr szolgálati feladatai végrehajtásának elősegítése. Az e fejezet szerinti intézkedés a szolgálati feladat ellátása során és - a törvény eltérő rendelkezésének hiányában - azzal összefüggésben gyakorolható.

(4) * 

35/A. § *  (1) A pénzügyőrt az intézkedés során

a) az egyenruhája és az azon elhelyezett azonosító száma, vagy

b) ha nem visel egyenruhát, szolgálati igazolványa és szolgálati jelvénye igazolja.

(2) A pénzügyőr az intézkedés megkezdése előtt - ha az az intézkedés eredményességét veszélyezteti, az intézkedés befejezésekor - köteles az intézkedés tényét és célját szóban közölni. Az e fejezetben foglalt intézkedések, illetve kényszerítő eszközök alkalmazását követően a pénzügyőr köteles az intézkedés alá vont személyt tájékoztatni az e törvény szerinti panasz lehetőségéről és előterjesztésére nyitva álló határidőről, továbbá kérésre köteles a nevét, rendfokozatát és azonosító számát közölni, illetve a szolgálati igazolványát és szolgálati jelvényét bemutatni.

(3) Ha a pénzügyőr nem visel egyenruhát, az intézkedés megkezdése előtt köteles pénzügyőri mivoltát szóban közölni, és - ha az intézkedés eredményét nem veszélyezteti - magát a szolgálati igazolvánnyal és a szolgálati jelvénnyel igazolni. Ha a pénzügyőr szolgálati igazolványának és szolgálati jelvényének felmutatása az intézkedés megkezdése előtt veszélyeztetné az intézkedés eredményességét, úgy azt az intézkedés befejezésekor köteles felmutatni. Egyebekben a (2) bekezdésben foglaltak irányadók.

35/B. § *  (1) A pénzügyőr köteles a törvény rendelkezésének megfelelően, részrehajlás nélkül intézkedni.

(2) Az intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával.

(3) Több lehetséges és alkalmas intézkedés, illetve kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.

(4) Ha a pénzügyőrt az intézkedés megtételében, kényszerítő eszköz alkalmazásában tárgy, élő állat akadályozza, azt eltávolíthatja, vagy az akadályt más módon elháríthatja; az ezzel okozott kárért a NAV-nak az intézkedés alapjául szolgáló cselekményben vétlen károsultat kártalanítania kell.

35/C. § *  (1) A jogszabályi előírások végrehajtását szolgáló intézkedésnek - ha törvény vagy nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik - mindenki köteles magát alávetni, és a pénzügyőr utasításának engedelmeskedni. Az intézkedés során annak jogszerűsége nem vonható kétségbe, kivéve, ha a jogszerűtlenség mérlegelés nélkül, kétséget kizáróan megállapítható.

(2) A pénzügyőr jogszerű intézkedésének való ellenszegülés esetén az e törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazhatók.

35/D. § *  (1) A pénzügyőr kényszerítő eszközt csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, az arányosság elvének figyelemben tartásával alkalmazhat úgy, hogy az nem okozhat aránytalan sérelmet az intézkedés alá vontnak. Nincs helye a kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört, és az intézkedés eredményessége enélkül is biztosítható.

(2) A NAV-nál alkalmazható kényszerítő eszköz rendszeresítésének szabályait, továbbá a NAV-nál rendszeresíthető kényszerítő eszközök típusát, fajtáját a kijelölt miniszter - a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg. A NAV-nál csak olyan kényszerítő eszköz rendszeresíthető, amelynek szabályszerű használata a törvényes intézkedés céljának elérésére alkalmas, megfelel a vonatkozó élet-, egészség- és balesetvédelmi előírásoknak.

35/E. § *  (1) Az intézkedés során és a kényszerítő eszköz alkalmazása esetén lehetőleg kerülni kell a sérülés okozását, az emberi élet kioltását. Az intézkedés során, illetve kényszerítő eszköz alkalmazása folytán megsérült személy részére - amint ez lehetséges - segítséget kell nyújtani, szükség esetén a pénzügyőr gondoskodik arról, hogy a sérültet orvos elláthassa, kórházi elhelyezése esetén a hozzátartozó vagy más, a sérülttel kapcsolatban álló személy erről értesüljön.

(2) A pénzügyőr nem alkalmazhat kínzást, kényszervallatást, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot, az erre vonatkozó utasítást köteles megtagadni. A pénzügyőr az ilyen magatartás tanúsítójával szemben, annak megakadályozása érdekében, a munkakörére, a rendfokozatára, a személyére tekintet nélkül köteles fellépni.

35/F. § *  (1) *  Akinek az e fejezetben - a 36/J. §, 36/M. §, a 37/A-37/B. § kivételével - meghatározott intézkedés vagy kényszerítő eszköz alkalmazása (jelen § alkalmazásában az intézkedés és a kényszerítő eszköz a továbbiakban együtt: intézkedés) jogát vagy jogos érdekét sértette - a 36/C. § (3) bekezdés, a 36/F. § (3) bekezdés, a 36/G. § (3) bekezdés és a 36/L. § (4) bekezdés szerinti eltéréssel és a 36/N. § (4) bekezdés szerinti korlátozással -, panasszal fordulhat a NAV intézkedést foganatosító szervéhez, illetve nyomozó szervéhez. A panasznak nincs halasztó hatálya.

(2) Az intézkedést foganatosító szerv vezetője a panaszt közigazgatási hatósági eljárásban bírálja el. Az eljárás során a jelen §-ban nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) *  A panaszt az intézkedést követő 8 napon belül az intézkedést foganatosító szervnél, illetve nyomozó szervnél lehet előterjeszteni.

(4) *  A panaszt a beérkezéstől számított 15 napon belül az intézkedést foganatosító szerv vezetője, illetve nyomozó szerv vezetője indokolással ellátott határozattal bírálja el, amely ellen a közléstől számított 8 napon belül a határozatot hozó szervnél, illetve nyomozó szervnél benyújtandó, de az elbírálásra jogosult felettes szervhez címzett fellebbezéssel lehet élni.

(5) *  A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított 8 napon belül kell felterjeszteni, kivéve, ha a panaszt elbíráló határozatot hozó szerv, illetve nyomozó szerv a határozatát visszavonja, vagy a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti.

(6) *  A felettes szerv a fellebbezés beérkezésétől számított 15 napon belül, indokolással ellátott határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Ha az érdemi határozat meghozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, a felettes szerv maga intézkedik a tényállás kiegészítése iránt, vagy a határozat megsemmisítése mellett az elsőfokú határozatot hozó szervet, illetve nyomozó szervet új eljárásra utasíthatja.

(7) *  A felettes szerv határozatát írásban, a panaszt elbíráló határozatot hozó szerv, illetve nyomozó szerv útján kell közölni a fellebbezővel.

(8) A felettes szerv határozata közigazgatási határozat, amelynek bírósági felülvizsgálatát - a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint - kérheti az, aki az (1) bekezdés szerint panasz előterjesztésére jogosult.

35/G. § *  E fejezet alkalmazásában magánlakásnak a lakás (üdülő, nyaraló vagy a lakás céljára használt egyéb helyiség, létesítmény, tárgy), az ahhoz tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség, létesítmény, bekerített terület minősül.

Felvilágosításkérés * 

36. § *  A pénzügyőr a szolgálati feladatának ellátása során bárkihez kérdést intézhet, felvilágosítást kérhet, ha alaposan feltehető, hogy a megkérdezett olyan közlést tehet, amely a szolgálati feladatok teljesítéséhez szükséges. A felvilágosítás kérésének idejére a kérdezett személy feltartóztatható. Akitől a pénzügyőr felvilágosítást kér - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az általa ismert tényekkel, adatokkal kapcsolatos válaszadást nem tagadhatja meg.

Igazoltatás * 

36/A. § *  (1) A pénzügyőr igazoltathatja azt, akinek a személyazonosságát a szolgálati feladatok végrehajtása érdekében kell megállapítani. Az igazoltatás során a pénzügyőr

a) az igazoltatott személy személyazonosító adatainak igazolására,

b) az igazoltatott személyt lakcímének, tartózkodási helyének - az igazoltatott választása szerint - a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal vagy más alkalmas dokumentummal történő igazolására, vagy a lakcímre, tartózkodási helyre vonatkozó nyilatkozattételre

kérheti fel.

(2) Az igazoltatott köteles a személyazonosító adatait hitelt érdemlően igazolni. A személyazonosságot - a személyazonosító igazolványon túl - minden olyan hatósági igazolvány igazolja, amely tartalmazza a személyazonosításhoz szükséges adatokat. Az igazoltatott kizárólag ezen okmányok egyikének bemutatására kötelezhető. A pénzügyőr más jelen lévő, ismert személyazonosságú személy közlését is elfogadhatja igazolásként.

(3) Ha további intézkedéshez, eljáráshoz szükséges vagy egyéb körülmények ezt indokolják, az igazoltatás során rögzíteni kell az igazoltatott személyazonosító adatait, az igazolvány sorozatát és számát, az igazoltatás helyét, idejét és okát, valamint - kivéve az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nyilatkozattételre vonatkozó felkérés teljesítése megtagadásának esetét - az igazoltatott személy lakóhelyét, tartózkodási helyét.

(4) A személyazonosság igazolásának megtagadása esetén az igazoltatott a személyazonosság megállapítása céljából feltartóztatható, a személyazonosság megállapításának sikertelensége esetén a rendőrséghez, magyar állampolgársággal nem rendelkező külföldi személy esetében az idegenrendészeti hatósághoz előállítható.

(5) Az igazoltatás vagy a személyazonosság megállapításának sikertelensége esetén az előállítás csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat.

(6) E § alkalmazásában személyazonosító adaton az érintett személy nevét, születési helyét, születési idejét és anyja születési családi és utónevét kell érteni.

Ruházat, csomag és jármű átvizsgálása * 

36/B. § *  (1) Akivel szemben személyi szabadságot korlátozó intézkedést foganatosítanak - ideértve a 36/D. § (7) bekezdés szerinti esetet is -, annak ruházatát, járművét a pénzügyőr a támadásra vagy az önveszély okozására alkalmas tárgy, illetve tárgyi bizonyíték előtalálása végett, előzetes figyelmeztetés után átvizsgálhatja.

(2) A pénzügyőr a 36/A. § szerinti igazoltatás során az igazoltatott személy ruházatát, járművét átvizsgálhatja, ha azt a személyazonosság megállapítása vagy bűncselekmény elkövetésének gyanúja szükségessé teszi.

(3) A pénzügyőr a (2) bekezdésen alapuló átvizsgálást abban az esetben is alkalmazhatja, ha az átvizsgálást nem a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésének gyanúja teszi szükségessé.

(4) A ruházat átvizsgálását - halaszthatatlan eset kivételével - az intézkedés alá vonttal azonos nemű személy végezheti. Az intézkedés nem történhet szeméremsértő módon.

(5) Az (1)-(4) bekezdés alkalmazásában ruházat: az intézkedéssel érintett személy testén viselt, illetve az intézkedés helyszínén nála lévő vagy a közvetlen felügyelete alatt, illetve rendelkezésére álló ruházat, csomag és tárgy.

(6) A jármű átvizsgálása során a pénzügyőr póráz és szájkosár nélküli szolgálati keresőkutyát is alkalmazhat. A vizsgálat során a keresőkutya alkalmazására azt követően kerülhet sor, amikor a jármű vezetője és az utasok a járművet elhagyták.

36/C. § *  (1) A pénzügyőr a szolgálati feladatok ellátása céljából

a) *  a vám- és jövedéki jogszabályok, továbbá a NAV szerveinek feladatát meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének felderítése érdekében átvizsgálhatja a 36/J. § alapján megállított járművet,

b) átvizsgálhatja a vasúti és autóbusz-pályaudvarokon, hajóállomásokon, repülőtereken tartózkodó, illetve vasúton, hajón, személyszállító közforgalmú gépjárművön szállított utasok csomagjait a szállítóeszközön tartózkodás ideje alatt, menet közben vagy az állomásokon.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsgálat során a pénzügyőr póráz és szájkosár nélküli szolgálati keresőkutyát, az (1) bekezdés b) pont szerinti vizsgálat során pórázon vezetve szájkosár nélküli szolgálati keresőkutyát is alkalmazhat. Az (1) bekezdés a) pont szerinti vizsgálat során a keresőkutya alkalmazására azt követően kerülhet sor, miután a jármű vezetője és az utasok a járművet elhagyták.

(3) *  A NAV hatáskörébe tartozó szabálysértés esetén a pénzügyőr ruházat, csomag és jármű átvizsgálást a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) szerint alkalmazhat. Az átvizsgálás ellen a Szabs. tv. szerinti panasznak van helye.

Elfogás és előállítás * 

36/D. § *  (1) A pénzügyőr a további intézkedés megtétele céljából elfogja és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság elé állítja azt,

a) akit szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten értek,

b) aki ellen elfogatóparancsot, nemzetközi elfogatóparancsot, illetve európai elfogatóparancsot adtak ki,

c) akinek őrizetbe vételét rendelték el,

d) aki az őrizetbe vétel végrehajtása során megszökött.

(2) A pénzügyőr a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság elé állíthatja azt,

a) aki a pénzügyőri felszólításra nem tudja a személyazonosságát hitelt érdemlően igazolni, vagy annak igazolását megtagadja,

b) aki a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható.

(3) A pénzügyőr jogosult a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti körözött személyek nyilvántartásában szereplő, a körözés alapján előállítandó személyt az intézkedés helye szerint illetékes rendőrkapitányságra előállítani. Az előállított személy átszállításáról, az intézkedést elrendelő vagy az intézkedésben megjelölt hatóság elé állításáról az előállítást elrendelő hatóság gondoskodik.

(4) *  Az előállítással a személyi szabadság csak a szükséges ideig, de legfeljebb 8 órán át korlátozható. Ha az előállítás célja még nem valósult meg, indokolt esetben ezt az időtartamot a NAV előállítást foganatosító szervének, illetve nyomozó szervének vezetője egy alkalommal 4 órával meghosszabbíthatja. Az előállítás időtartamát az intézkedés kezdetétől kell számítani.

(5) Az előállítottat szóban vagy írásban az előállítás okáról tájékoztatni kell, és az előállítás időtartamáról részére igazolást kell kiállítani.

(6) Nemzetközi szerződés rendelkezése alapján elfogott, illetve előállított külföldi személy személyi szabadsága legfeljebb az abban meghatározott időtartamig korlátozható.

(7) Az (1) és (3) bekezdésen alapuló elfogást, előállítást a pénzügyőr abban az esetben is alkalmazhatja, ha a szolgálati feladata végrehajtása során észleli, hogy az elfogás, előállítás feltételei olyan személlyel szemben állnak fenn, akivel szemben az elfogás, előállítás nem a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt szükséges.

(8) Ha az elfogást követően az előállítás a NAV nyomozó hatósága elé történik, a NAV nyomozó hatóságának kell biztosítania azt a lehetőséget, hogy az előállított egy hozzátartozóját vagy más személyt értesítsen, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az intézkedés célját. Ha az előállított nincs abban a helyzetben, hogy e jogával élhessen, az értesítési kötelezettség a NAV nyomozó hatóságát terheli. Ha az előállított fiatalkorú vagy gondnokság alá helyezett, haladéktalanul értesíteni kell törvényes képviselőjét vagy gondnokát. Ha az elfogást követően az előállítás a rendőrséghez történik, a rendőrség a rá vonatkozó szabályok szerint jár el.

Intézkedés magánlakásban és közterületnek nem minősülő egyéb helyen * 

36/E. § *  (1) A pénzügyőr magánlakásba bebocsátás vagy hatósági döntés nélkül nem léphet be, illetve nem hatolhat be, kivéve

a) a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésének megakadályozása, megszakítása vagy a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás terheltjének elfogása és előállítása céljából;

b) a Be.-n, illetve a Szabs. tv.-en alapuló, a NAV hatáskörébe tartozó esetekben az elővezetés végrehajtása érdekében;

c) ha az előállítás e törvényben meghatározott egyéb okból szükséges.

(2) *  Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában pénzügyőr alatt a Be.-n alapuló elővezetés végrehajtása körébe a NAV nyomozó hatósága állományában álló, a 34/Y. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti pénzügyi nyomozót, a Szabs. tv.-en alapuló elővezetés végrehajtása körében a NAV állományában álló pénzügyőrt kell érteni.

(3) A NAV kormányrendeletben meghatározott szerve állományába tartozó pénzügyőr az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott intézkedés foganatosítására - a hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság felkérése alapján - más nyomozó hatóság hatáskörébe tartozó bűncselekmény esetén is jogosult.

36/F. § *  (1) *  A pénzügyőr a NAV feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve vezetőjének hatósági döntése alapján - a jogsértés felderítése és a hatáskörébe tartozó eljárások lefolytatása érdekében - beléphet, illetve az ott tartózkodók akarata ellenére behatolhat olyan magánlakásba, ahol azonosított és ellenőrzött forrásból származó adatok alapján valószínűsíthetően a vámhatóság hatáskörébe tartozó jogsértő tevékenységet folytatnak.

(2) A belépést (behatolást) és a magánlakásban folytatott eljárást az érintett személy kíméletével, lehetőleg 6 és 20 óra között kell végrehajtani, továbbá az intézkedésről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(3) Ha a jelen §-on alapuló intézkedést a vámhatóság hatáskörébe tartozó egyéb hatósági eljárás követi, a magánlakásba való belépés (behatolás) ellen panasznak nincs helye, az, és az intézkedés során tanúsított pénzügyőri tevékenység az adott hatósági eljárásban biztosított, az ügy érdemét érintő jogorvoslati kérelemben támadható.

36/G. § *  (1) A pénzügyőr a 36/E. § és 36/F. § (1) bekezdés szerinti esetben és célból - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - magánlakásnak nem minősülő egyéb helyre, helyiségbe is beléphet, illetve - az ott tartózkodók akarata ellenére, továbbá a birtokos távollétében is - behatolhat.

(2) Ha a pénzügyőr a magánlakásnak nem minősülő egyéb helyre, illetve helyiségbe a 36/F. § (1) bekezdés szerinti esetben és célból lép be vagy hatol be, az intézkedésről jegyzőkönyvet kell felvenni, ha pedig a birtokos távollétében hatol be, az intézkedésnél két hatósági tanúnak is jelen kell lennie.

(3) Ha a magánlakásnak nem minősülő egyéb helyre, helyiségbe való belépésre, illetve behatolásra a 36/F. § (1) bekezdés szerinti esetben és célból került sor, és az intézkedést a vámhatóság hatáskörébe tartozó egyéb hatósági eljárás követi, a belépés, behatolás ellen panasznak nincs helye, az, és az intézkedés során tanúsított pénzügyőri tevékenység az adott hatósági eljárásban biztosított, az ügy érdemét érintő jogorvoslati kérelemben támadható.

36/H. § *  (1) A 36/E. §-on vagy a 36/G. §-on alapuló, a birtokos távollétében történt behatolást követően a NAV köteles a birtokost tájékoztatni, és a vagyonvédelem érdekében szükséges intézkedést megtenni.

(2) A 36/E-36/G. §-on alapuló magánlakásban, illetve egyéb helyen, helyiségben való tartózkodás csak a feladat végrehajtásához szükséges ideig tarthat.

A helyszín biztosítása * 

36/I. § *  (1) A pénzügyőr a szolgálati feladata ellátása során jogosult megtiltani, illetve megakadályozni, hogy bűncselekmény, szabálysértés helyszínét megváltoztassák.

(2) *  Az (1) bekezdést a pénzügyőr abban az esetben is alkalmazhatja, ha a szolgálati feladata végrehajtása során észleli, hogy nem a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekményt, illetve nem a NAV hatáskörébe tartozó szabálysértést követtek el, továbbá akkor is, ha baleset helyszínének biztosítása szükséges. E bekezdés alkalmazásakor a helyszín biztosítására a pénzügyőr a rendőrség megérkezéséig jogosult.

Egyéb pénzügyőri intézkedések * 

36/J. § *  A pénzügyőr a szolgálati feladatok ellátása céljából közutakon, közforgalom számára megnyitott területen személyeket, járműveket - a közúti közlekedés rendjéről szóló jogszabályban meghatározott jelzések alkalmazásával - megállíthat.

36/K. § *  (1) *  A pénzügyőr a vám- és jövedéki jogszabályok, továbbá a NAV szerveinek feladatát meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének észlelése, gyanúja esetén elrendelheti az ellenőrzés tárgyát képező áru hivatalos helyre történő azonnali beszállítását, amennyiben az ellenőrzés biztonságos és eredményes lefolytatásához az ellenőrzés helyszínén a feltételek nem adottak, vagy az ellenőrzés végrehajtása mások személyi, illetve vagyonbiztonságát veszélyezteti.

(2) Az áru birtokosa köteles az elrendelésnek eleget tenni, és amennyiben vele szemben az eljárás során jogsértést nem állapítanak meg, kérheti igazolt költségeinek megtérítését.

36/L. § *  (1) Bűncselekmény gyanúja esetén a pénzügyőr jogosult halaszthatatlan nyomozási cselekményként lefoglalás foganatosítására és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóság felé a szükséges intézkedések megtételére.

(2) A (1) bekezdést a pénzügyőr abban az esetben is alkalmazhatja, ha a szolgálati feladata végrehajtása során nem a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény gyanúját észleli.

(3) A NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény gyanúja esetén az (1) bekezdés szerinti jogosultság és kötelezettség a szolgálaton kívül levő pénzügyőrre is vonatkozik akkor, ha a szolgálatban levő pénzügyőrt az intézkedésben segíteni kell, feltéve, hogy az intézkedés szükségességének időpontjában a szolgálaton kívül lévő pénzügyőr intézkedésre alkalmas állapotban van.

(4) *  A NAV hatáskörébe tartozó szabálysértés esetén a pénzügyőr lefoglalást a Szabs. tv. szerint alkalmazhat. A lefoglalás ellen a Szabs. tv. szerinti panasznak van helye.

36/M. § *  (1) A pénzügyőr eljárása során megvizsgálhatja, hogy az ellenőrzés alá vont áru tulajdonosának van-e az állami adó- és vámhatóság felé meg nem fizetett, végrehajtható adó- vagy vámtartozása, illetve végrehajtás alá vont adó módjára behajtandó köztartozása, továbbá e vizsgálat eredményeként jogosult a végrehajtás alá vonható ingó vagyontárgyak lefoglalására.

(2) *  Az (1) bekezdés szerinti foglalás ellen az Art. szerinti végrehajtási kifogásnak van helye, amelyet a NAV-nak az áru tulajdonosának székhelye szerint illetékes szervéhez kell benyújtani.

(3) Ingófoglalás céljából, továbbá - ha azt jogszabály lehetővé teszi - a végrehajtásban való pénzügyőri közreműködés céljából a pénzügyőr magánlakásba, és magánlakásnak nem minősülő egyéb helyre beléphet.

36/N. § *  (1) Ha gyanú merül fel arra, hogy az ellenőrzés alá vont személy testében, testüregében kábítószert vagy kábítószernek minősülő anyagot szállít, a pénzügyőr jogosult az ilyen személy beleegyezésével vizeletvétel és orvosi vizsgálat elrendelésére.

(2) *  A beleegyezés megtagadása esetén a NAV feladat- és hatáskörrel rendelkező szervének vezetője felhatalmazó kérelmet terjeszt elő az illetékes ügyészséghez. Ilyen esetben a vizeletvétel és az orvosi vizsgálat csak az ügyész felhatalmazásával rendelhető el.

(3) A feltartóztatás és az orvosi vizsgálat időtartama a 8 órát nem haladhatja meg.

(4) Az intézkedés alkalmazása ellen csak amiatt van helye a 35/F. § szerinti panasznak, ha az érintett beleegyezése megtagadása ellenére ügyészi felhatalmazás nélkül rendelték el a vizeletvételt és az orvosi vizsgálatot, illetve akkor, ha a feltartóztatás és az orvosi vizsgálat időtartama a 8 órát meghaladta.

Képfelvétel, hangfelvétel, kép- és hangfelvétel készítése * 

36/O. § *  (1) A pénzügyőr az intézkedéssel, illetve az ellátott szolgálati feladattal összefüggésben az intézkedéssel érintett személyről, a környezetéről, továbbá az intézkedés, illetve az ellátott szolgálati feladat szempontjából lényeges körülményről, tárgyról képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt (a továbbiakban együtt: felvétel) készíthet.

(2) A jelen § alkalmazásában intézkedés alatt az e fejezet szerinti intézkedéseken és kényszerítő eszközök alkalmazásán túl a vámhatóság feladatait meghatározó jogszabályok szerinti intézkedéseket, helyszíni eljárásokat is érteni kell.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel, illetve az abban szereplő személyes adat kizárólag

a) a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény, szabálysértés, továbbá a vámhatóság feladatait meghatározó jogszabályok vagy a közlekedés szabályainak megsértése miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági eljárás során, vagy

b) körözött személy vagy tárgy azonosítása céljából, vagy

c) az intézkedés, illetve kényszerítő eszköz alkalmazása jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából, vagy

d) az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében

használható fel.

(4) Ha a (3) bekezdésben megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott egyéb célból azokra nincs szükség, az (1) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő 30 nap elteltével törölni kell.

(5) Ha a felvétel felhasználására a (3) bekezdés szerinti eljárásokban kerül sor, az adatok kezelésére az alapul szolgáló eljárás szabályait kell alkalmazni.

36/P. § *  (1) A 36/O. § (4) bekezdésében meghatározott határidőn belül a 36/O. § (1) bekezdése szerint rögzített felvételből - jogszabályban meghatározott szabálysértési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási, valamint nemzetbiztonsági feladatok ellátása céljából - a nyomozó hatóságok, a szabálysértési hatóságok, az ügyészség, a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség terrorizmust elhárító szerve, a közlekedés szabályainak megsértése miatt közigazgatási hatósági eljárást folytató hatóság, nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság, jogainak gyakorlása érdekében az érintett, valamint a jogszabály alapján eljárás kezdeményezésére irányuló jogának gyakorlása érdekében harmadik személy igényelhet adatot.

(2) A NAV a felvétel kezelése során köteles megtenni az ahhoz szükséges szervezési, technikai és egyéb adatbiztonsági intézkedéseket, hogy az érintett személy személyes adatait, így különösen magántitkait és magánéletének körülményeit illetéktelen személy tudomására jutásától megóvja.

(3) Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétel rögzítése érinti, a 36/O. § (3) bekezdésében megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott egyéb cél érdekében kérheti, hogy az adatot annak kezelője az adat továbbításáig, de legfeljebb 30 napig ne törölje.

(4) A (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtására a felvétel rögzítésétől számított, a 36/O. § (4) bekezdésében meghatározottak szerinti 30 napon belül, a jog vagy jogos érdek valószínűsítésével van lehetőség.

(5) Bíróság vagy más hatóság megkeresésére a rögzített felvételt haladéktalanul meg kell küldeni. Ha a (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtásától számított 30 napon belül nem kerül sor megkeresésre, a rögzített felvételt haladéktalanul törölni kell.

37. § * 

Rejtett ellenőrzés elrendelése * 

37/A. § *  A NAV nyomozó hatósága a 13. § (7) bekezdésében meghatározott célból rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezését rendelheti el a Schengeni Információs Rendszerben

a) arra a személyre, akiről

aa) megalapozottan feltehető, hogy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 1. melléklete által meghatározott súlyos bűncselekményt fog elkövetni (készít elő),

ab) okkal feltételezhető, hogy az a) pont aa) alpontjában meghatározott bűncselekményt követ el a Schengeni Információs Rendszert alkalmazó állam területén, különös tekintettel az általa elkövetett múltbeli bűncselekményekre,

b) az a) pontban meghatározott személlyel kapcsolatba hozható a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 10. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott tárgyakra.

A Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtása * 

37/B. § *  (1) *  Ha a pénzügyőr az intézkedés során megállapítja, hogy az intézkedéssel érintett személy vagy tárgy azonos a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés szerinti személlyel vagy tárggyal, a rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtása során a 36/A-36/H. §-ban, illetve a 36/N. §-ban meghatározott intézkedéseket foganatosíthatja.

(2) A pénzügyőr a rejtett ellenőrzésre történő utalás és a rejtett ellenőrzés céljának veszélyeztetése nélkül - kizárólag annak az intézkedésnek a tényét és célját közölheti, amelynek során a rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtására sor kerül.

(3) A pénzügyőr a rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtásakor az intézkedése során rögzítendő adatokon túl - ha ez a rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtásának célját nem veszélyezteti - az alábbi adatokat rögzítheti, és továbbíthatja a jogszabályban meghatározott szerven keresztül az adott rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzést kibocsátó hatóságnak:

a) az intézkedéssel érintett személy vagy jármű megtalálásának ténye, körülményei,

b) az intézkedés helye, ideje, indoka,

c) az utazás útvonala és az úti cél,

d) az intézkedéssel érintett személyt kísérő, illetve az intézkedéssel érintett járműben utazó személyek természetes személyazonosító adatai,

e) a használt jármű azonosításához szükséges adatok,

f) a szállított tárgyakra vonatkozó adatok.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott adatok megszerzése érdekében kényszerítő eszköz nem alkalmazható.

Közös szabályok a kényszerítő eszközökre

38. § (1) * 

(2) * 

(3)-(4) * 

(5) A kényszerítő eszköz alkalmazása előtt az ellenszegülőt - ha a körülmények ezt lehetővé teszik - fel kell szólítani az ellenszegülés megszüntetésére, és figyelmeztetni kell arra, hogy kényszerítő eszköz alkalmazására kerül sor.

39. § (1) *  Testi kényszer és bilincs kivételével kényszerítő eszköz nem alkalmazható - a jogos védelem esetét kivéve - a láthatóan terhes nővel és a gyermekkorúval szemben.

(2) A kényszerítő eszköz alkalmazásáról a pénzügyőr a szolgálati elöljárójának jelentést tesz.

(3) A pénzügyőr kényszerítő eszközt saját elhatározásából vagy utasításra használhat.

(4) *  Ha a rendszeresített kényszerítő eszköz nem áll rendelkezésre, vagy a használatára nincs lehetőség, a pénzügyőr a bilincs, a rendőrbot vagy az útzár helyett más eszközt is igénybe vehet, ha a helyettesített eszköz alkalmazásának törvényi feltételei fennállnak és az igénybe vett eszköz az elérni kívánt törvényes cél megvalósítására alkalmas.

(5)-(6) * 

Testi kényszer

40. § (1) A pénzügyőr - intézkedése során - az ellenszegülés megtörésére testi erővel cselekvésre vagy a cselekvés abbahagyására kényszerítést (testi kényszert) alkalmazhat.

(2) A testi kényszer alkalmazása során a pénzügyőr felhasználhatja az önvédelmi fogásokat is.

Bilincs alkalmazása * 

41. § *  (1) A pénzügyőr bilincset alkalmazhat a személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy korlátozott személy:

a) támadásának megakadályozására,

b) ellenszegülésének megtörésére,

c) szökésének megakadályozására,

d) önkárosításának megakadályozására.

(2) A bilincs használata alkalmával kerülni kell a testi sérülés és egészségromlás okozását. A bilincs használatáról készült jelentésben utalni kell arra, hogy a bilincs alkalmazására milyen okból került sor, és a bilincselés következtében történt-e sérülés. Ha a megbilincseltet más hatóságnak átadják, a jelentés egy példányát e hatóságnak meg kell küldeni.

Vegyi eszköz, sokkoló eszköz, rendőrbot, illetve más eszköz alkalmazása * 

42. § *  (1) A pénzügyőr a szolgálatban kényszerítő eszközként rendszeresített vegyi eszközt, sokkoló eszközt, illetve rendőrbotot alkalmazhat:

a) a mások vagy a saját életét, testi épségét, illetve az őrzésére bízott vagyon biztonságát közvetlenül veszélyeztető támadás elhárítására,

b) a jogszerű intézkedéssel szembeni ellenszegülés megtörésére.

(2) A pénzügyőr rendszeresített pirotechnikai eszközt alkalmazhat a mások vagy saját élete, testi épsége közvetlen veszélyeztetésének elhárítására, illetve a szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten ért személy elfogása alkalmával, vagy ha a lőfegyverhasználat feltételei fennállnak.

Szolgálati kutya alkalmazása * 

43. § *  (1) A pénzügyőr szájkosárral ellátott szolgálati kutyát - pórázon vagy anélkül - kényszerítő eszközként alkalmazhat, ha a testi kényszer alkalmazásának feltételei fennállnak.

(2) A pénzügyőr szájkosár nélküli szolgálati kutyát pórázon vezetve alkalmazhat az intézkedés elleni tevőleges ellenállás leküzdéséhez.

(3) A pénzügyőr szájkosár és póráz nélküli szolgálati kutyát alkalmazhat

a) súlyos sérüléssel fenyegető támadás elhárítására,

b) a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó, súlyos bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy elfogására,

c) a személye ellen intézett támadás vagy az életét, testi épségét közvetlenül fenyegető magatartás elhárítására.

(4) A (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásában súlyos bűncselekmény az a NAV nyomozóhatósági hatáskörébe tartozó bűntett, amelyet a törvény ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyeget.

Útzár telepítése, megállásra kényszerítés * 

44. § *  (1) *  A NAV - autópálya, autóút és gyorsút kivételével - közút vagy közforgalom elől el nem zárt magánút forgalmának korlátozását vagy lezárását rendelheti el a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, valamint a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetőjének elfogására, ennek során - a közlekedés biztonságát is figyelembe véve, külön jogszabályban meghatározott feltételekkel - útzárat telepíthet.

(2) Útzár alkalmazása során a NAV járművek áthaladását torlaszszerűen vagy más módon lassító, megakadályozó építményt, technikai berendezést vagy ezek hiányában bármilyen eszközt telepíthet, amellyel az intézkedés foganatosítása elől járművel menekülő személyek feltartóztatása, elfogása elérhető.

(3) *  A NAV az (1) bekezdésben meghatározott célból autópályán, autóúton és gyorsúton útzár telepítését az illetékes rendőrhatóságtól kérheti.

(4) A NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, illetve a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetőjének elfogása érdekében - ha járművel menekül - a pénzügyőr mások személyét és biztonságát nem veszélyeztetve a járművet követheti és - a NAV-nál rendszeresített technikai eszköz felhasználásával is - megállásra kényszerítheti.

Lőfegyverhasználat

45. § (1) *  A pénzügyőrt a lőfegyver-használati jog - a jogos védelem és a végszükség esetein kívül - az e törvényben meghatározottak szerint illeti meg.

(2) *  Ha e törvény szerint a lőfegyverhasználat feltétele fennáll, a pénzügyőr bármely dolgot fegyverként használhat. A lőfegyver használatára vonatkozó szabályokat ebben az esetben is értelemszerűen alkalmazni kell.

(3) * 

(4) Lőfegyverhasználatnak csak a szándékosan, személyre leadott lövés minősül. Nem lőfegyverhasználat a véletlenül bekövetkezett, állatra, tárgyra leadott vagy a figyelmeztető lövés.

(5) A pénzügyőr a lőfegyverét saját elhatározásából vagy utasításra használja.

(6) *  Tilos a szolgálati fegyvert elővenni, bárkire ráfogni, tüzelési készenlétbe helyezni vagy valakivel szemben a fegyverhasználatot kilátásba helyezni, ha a lőfegyverhasználatnak az e törvényben meghatározott feltételei nem valósultak meg, kivéve

a) NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy elfogásakor,

b) a 36/E. § (3) bekezdés szerinti esetben.

(7) A jogosulatlan lőfegyverhasználat büntetőjogi és fegyelmi eljárást von maga után.

46. § *  (1) A pénzügyőr - szolgálatának jogszerű teljesítése közben - lőfegyverhasználatra jogosult:

a) az élet elleni közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítására,

b) a testi épséget súlyosan veszélyeztető közvetlen támadás elhárítására,

c) a Be. által a NAV nyomozóhatósági hatáskörébe utalt bűncselekmény lőfegyverrel, robbanóanyaggal vagy az élet kioltására alkalmas más eszközzel való elkövetésének megakadályozására,

d) lőfegyver, illetve robbanóanyag jogosulatlan, erőszakos megszerzésére irányuló cselekmény megakadályozására,

e) az emberi élet kioltását szándékosan elkövető elfogására, szökésének megakadályozására,

f) azzal szemben, aki a nála lévő fegyver vagy élet kioltására alkalmas más eszköz letételére irányuló pénzügyőri felszólításnak nem tesz eleget, és magatartása a fegyver vagy a más, az élet kioltására alkalmas eszköz ember elleni közvetlen felhasználására utal,

g) a NAV által elfogott, bűncselekmény elkövetése miatt őrizetbe vett, vagy bírói döntés alapján fogva tartott személy erőszakos kiszabadításának megakadályozására, az azt megkísérlővel szemben,

h) a saját élete, testi épsége, személyes szabadsága ellen intézett támadás elhárítására.

(2) Nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa alapján más állam területén szolgálatot ellátó pénzügyőr nemzetközi szerződésben vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott esetekben és módon használhat lőfegyvert.

(3) Pénzügyi nyomozói vagy vámhatósági feladatokat ellátó külföldi szerv tagja Magyarország területén a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvényben, nemzetközi szerződésben vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa alapján meghatározott esetben és módon használhat lőfegyvert.

47. § Nincs helye lőfegyverhasználatnak, ha

a) az olyan személy életét, testi épségét veszélyezteti, akivel szemben a fegyverhasználat feltételei nem állnak fenn,

b) a lőfegyverhasználat célja tárgyra vagy állatra leadott lövéssel is elérhető.

48. § (1) A lőfegyverhasználatot a következő sorrendben meg kell előznie:

a) *  felhívásnak, hogy a felhívott az intézkedésnek engedelmeskedjen,

b) más kényszerítő eszköz alkalmazásának,

c) figyelmeztetésnek, hogy lőfegyverhasználat következik,

d) figyelmeztető lövésnek.

(2) A lőfegyverhasználatot megelőző figyelmeztetést érthetően, határozottan, „a törvény nevében fegyvert használok” szavakkal kell megtenni.

(3) A figyelmeztető lövést olyan irányban kell leadni, hogy az senkit se veszélyeztessen és lehetőleg kárt se okozzon.

49. § (1) A lőfegyverhasználatot megelőző intézkedések részben vagy teljesen mellőzhetők, ha az eset összes körülményeire tekintettel a megelőző intézkedésekre már nincs idő, és a késedelem a saját vagy más személy életét, testi épségét közvetlenül veszélyezteti.

(2) Ha a lőfegyverhasználatot megelőző intézkedések valamelyikével a támadást elhárították, lőfegyverhasználatra nem kerülhet sor.

50. § (1) A lőfegyverhasználatról a pénzügyőr haladéktalanul jelentést tesz közvetlen elöljárójának, illetve haladéktalanul értesíti a közvetlen vezetőjét, és annak megérkezéséig a helyszínt biztosítja.

(2) A lőfegyverhasználat jogszerűségét és szakszerűségét az érintett szerv vezetője vizsgálja.

IV. FEJEZET

TITKOS INFORMÁCIÓGYŰJTÉS

Általános rendelkezések

51. § (1) *  A NAV bűnügyi főigazgatósága és a bűnügyi főigazgatóság középfokú szervei (a továbbiakban: felhatalmazott szervek) - e törvény keretei között - a Be. által a NAV nyomozóhatósági hatáskörébe utalt bűncselekmény elkövetésének megelőzésére, megakadályozására, felderítésére, megszakítására, az elkövető kilétének megállapítására, elfogására, tartózkodási helyének megállapítására, bizonyítékok megszerzésére, büntetőeljárás alól magát kivonni kívánó terhelt büntetőeljárásban történő részvételének biztosítására, továbbá a büntetőeljárásban részt vevők és az eljárást folytató hatóság tagjainak, a fedett nyomozók és fedőintézmények, a titkosan együttműködő személyek védelme, valamint a titkosan együttműködő személyek bevonása, ellenőrzése érdekében titokban információt gyűjthetnek. A titkosan együttműködő személyek bevonása, ellenőrzése céljából bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés végezhető.

(2) Az (1) bekezdés alapján tett intézkedések, az abban érintett természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek adatai nem hozhatók nyilvánosságra.

(3) A felhatalmazott szervek, valamint a beszerzett adat és az információgyűjtés ténye tekintetében az ügyész és a bíró a titkos információgyűjtés során - külön engedély nélkül - megismerhetik a minősített adat tartalmát.

52. § E fejezet alkalmazásában:

1. álvásárlás: a fedett nyomozó színlelt vételi szándékán alapuló, a bűncselekmény elkövetőjének elfogása, továbbá a bűncselekmény tárgyi bizonyítékának biztosítása érdekében e dolog vételére irányuló leplezett megállapodás, és annak teljesítése;

2. bizalmi vásárlás: a fedett nyomozónak jogellenes kereskedelmi ügyletként megjelenő olyan leplezett tevékenysége, amelynek során a bűncselekmény tárgyi bizonyítási eszközét képező dolgot vásárol az eladó bizalmának erősítése, a későbbi álvásárlás elősegítése érdekében;

3. ellenőrzött szállítás: a felhatalmazott szervek olyan leplezett tevékenysége, amelynek során - a nemzetközi együttműködés keretében, folyamatos és fokozott ellenőrzés mellett - lehetővé teszik a megfigyelés alatt álló elkövető számára az általa birtokolt, a bűncselekménye tárgyi bizonyítási eszközét képező dolognak az ország területére történő behozatalát, más ország területére irányuló kivitelét, az ország területén történő átszállítását annak érdekében, hogy a bűncselekmény elkövetői a lehető legszélesebb körben felderíthetők legyenek, a nemzetközi bűncselekmény tényállása megállapíthatóvá váljék;

4. fedett nyomozó: a titkos információgyűjtés keretében eljáró - kilétét leplező - pénzügyi nyomozó;

5. mintavásárlás: az informátor, a bizalmi személy, a felhatalmazott szervekkel titkosan együttműködő más személy vagy a fedett nyomozó által végrehajtott olyan leplezett ügylet, amelynek célja, hogy a bűncselekmény felderítése érdekében a bűncselekménnyel összefüggésbe hozható anyagok, tárgyak, eszközök vagy ezek mintái, alkatrészei további vizsgálat céljából a felhatalmazott szervek birtokába kerüljenek, illetve a bűncselekmény történeti tényállása megismerhető legyen;

6. *  súlyos bűncselekmény: az a NAV nyomozóhatósági hatáskörébe tartozó bűntett, amelyet a törvény ötévi, vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyeget.

Bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés

53. § (1) A felhatalmazott szervek a bűnmegelőzési, bűnüldözési, felderítési és nyomozási (a továbbiakban: bűnüldözési) feladataik teljesítése érdekében

a) informátort, bizalmi személyt vagy a NAV-val titkosan együttműködő más személyt vehetnek igénybe,

b) az eljárás céljának leplezésével (puhatolás) vagy a kilétét leplező fedett nyomozó igénybevételével információt gyűjthetnek, adatot ellenőrizhetnek,

c) saját személyi állományuk, valamint a velük együttműködő személy és a pénzügyi nyomozói jelleg leplezésére, védelmére fedőokiratot állíthatnak ki, használhatnak fel, fedőintézményt hozhatnak létre, és tarthatnak fenn,

d) a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható és vele kapcsolatban lévő személyt, valamint a bűncselekménnyel kapcsolatba hozható helyiséget, épületet és más objektumot, terep- és útvonalszakaszt, járművet, eseményt megfigyelhetnek, arról információt gyűjthetnek, az észlelteket hang, kép, egyéb jel vagy nyom rögzítésére szolgáló technikai eszközzel (a továbbiakban: technikai eszköz) rögzíthetik,

e) a bűncselekmény elkövetőjének leleplezésére vagy a bizonyítás érdekében, indokolt esetben - sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó - csapdát alkalmazhatnak,

f) mintavásárlás végzése érdekében informátort, bizalmi személyt, a felhatalmazott szervekkel titkosan együttműködő más személyt vagy fedett nyomozót, továbbá - az ügyész engedélyével - álvásárlás, bizalmi vásárlás, bűnszervezetbe való beépülés, illetve - a 37. § rendelkezéseinek figyelembevételével - ellenőrzött szállítás folytatása érdekében fedett nyomozót alkalmazhatnak,

g) *  ha a bűncselekmény megelőzésére, megakadályozására, felderítésére, az elkövető elfogására, kilétének megállapítására nincs más lehetőség, a sértettet szerepkörében - életének, testi épségének megóvása érdekében - pénzügyi nyomozó - ide nem értve a nem hivatásos pénzügyi nyomozót - igénybevételével helyettesíthetik,

h) *  hírközlési rendszerekből és egyéb adattároló eszközökből információt gyűjthetnek.

(2) *  Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésére a NAV a természetes személyekkel, a jogi személyekkel vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel titkos együttműködési megállapodást köthet. Ennek keretében a NAV kezdeményezheti a bűnüldözés szempontjából különleges fontosságú ilyen szervezetek munkatársával hivatásos szolgálati, kormányzati szolgálati jogviszony, állami szolgálati jogviszony, közszolgálati jogviszony, illetve munkaviszony létesítését.

(3) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében a NAV - külön megállapodás alapján meghatározott időtartamra - a (2) bekezdés szerinti jogviszony létesítését kezdeményezheti a (2) bekezdés hatálya alá tartozó szervezeteknél.

(4) *  A NAV nem kezdeményezheti a (2) bekezdés szerinti jogviszony létesítését bíróságnál, ügyészségnél, az Alkotmánybíróságnál, az Állami Számvevőszéknél, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál, a Köztársasági Elnöki Hivatalnál és az Országgyűlés Hivatalánál.

(5) A foglalkoztatás pénzügyi nyomozói jellegével kapcsolatos speciális szabályokat - a hatályos jogszabályok keretei között - a NAV és az érintett szervezet külön megállapodása tartalmazza.

(6) Rendvédelmi szerv és nemzetbiztonsági szolgálat fedőintézményként, okmánya fedőokmányként csak az illetékes miniszter és az érintett szervezet országos vezetőjének tájékoztatásával alkalmazható.

(7) *  A felhatalmazott szervek az informátor, a bizalmi személy, a NAV-val titkosan együttműködő más személy, a fedett nyomozó, valamint a fedőokirat és a fedőintézmény védelme érdekében a közigazgatási nyilvántartásokban, így különösen a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, a személyi igazolvány nyilvántartásban, az anyakönyvben, az úti okmány nyilvántartásban, a gépjárművezetői engedély és gépjármű nyilvántartásban, az ingatlan-nyilvántartásban, a cégnyilvántartásban fedőadatokat helyezhetnek el. A fedőadatokat törölni kell, ha az elhelyezés alapjául szolgáló bűnüldözési érdek megszűnt.

(8) *  Az informátor, a bizalmi személy, a NAV-val titkosan együttműködő más személy által a titkos információgyűjtés keretében másnak okozott kár megtérítésére, valamint személyiségi jogsértés esetén a sérelemdíj érvényesítésére az 57. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Leplezett figyelés elrendelése

54-55. § * 

Az együttműködők díjazása

56. § A felhatalmazott szervek a velük együttműködők tevékenységéért indokolt mértékű anyagi ellenszolgáltatást nyújthatnak.

A feljelentés elutasításának, vagy a nyomozás megszüntetésének kilátásba helyezése

57. § (1) A felhatalmazott szervek az ügyész hozzájárulásával a Be. 175. §-ának (1) bekezdése alapján a feljelentés elutasításának, vagy a Be. 192. §-ának (1) bekezdése alapján a nyomozás megszüntetésének kilátásba helyezésével információszolgáltatásban állapodhatnak meg a bűncselekmény elkövetőjével, ha a megállapodással elérhető bűnüldözési célhoz fűződő érdek jelentősebb, mint az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdek.

(2) *  Az (1) bekezdés szerinti megállapodás létrejötte esetén a Be. 175. §-ának (3)-(4) bekezdése alapján a NAV az elkövető által a sértettnek okozott kárt megtéríti, illetve személyiségi jogsértés esetén a sérelemdíjat megfizeti, az ehhez szükséges fedőokiratot elkészítheti, illetve titoktartási megállapodás megkötését kezdeményezheti.

(3) *  Nem köthető a Be. 175. §-ának (6), valamint a 192. §-ának (3) bekezdése alapján megállapodás azzal a személlyel, aki más életének szándékos kioltásával járó bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható.

A feljelentés elutasítása vagy a nyomozás megszüntetése a fedett nyomozóval szemben

58. § (1) Bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén az ügyész a Be. 175. §-ának (2) bekezdése alapján a feljelentést határozattal elutasítja, vagy a Be. 192. §-ának (2) bekezdése alapján a nyomozást megszünteti, ha az 53. § (1) bekezdésének f) pontja szerint a fedett nyomozó által a szolgálati feladata teljesítése közben elkövetett bűncselekmény bűnüldözési érdeket szolgál, és az jelentősen meghaladja az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdeket.

(2) *  A Be. 175. §-ának (3) és (4) bekezdése alapján a fedett nyomozó által a sértettnek okozott kár megtérítésére, illetve a személyiségi jogsértésért járó sérelemdíj megfizetésére, az ehhez szükséges fedőokirat elkészítésére, illetve a titoktartási megállapodás megkötésének kezdeményezésére az 57. § (2) bekezdésében írt rendelkezést kell alkalmazni.

(3) *  A Be. 175. §-ának (6), valamint a 192. §-ának (3) bekezdése alapján az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a fedett nyomozó más életének szándékos kioltásával járó bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható.

Adatkérés

59. § (1) *  A felhatalmazott szervek vezetői az ügyész jóváhagyásával a kétévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő, szándékos bűncselekmény felderítése érdekében az üggyel összefüggő adatok szolgáltatását igényelhetik az önkormányzati adóhatóságtól, a szolgáltatást nyújtó postai szolgáltatótól, elektronikus hírközlési szolgáltatótól, az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelő szervtől, továbbá a banktitoknak, fizetési titoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak, biztosítási titoknak és egyéb üzleti titoknak minősülő adatot kezelő szervtől. A felhatalmazott szervek az adatszolgáltatás teljesítésére határidőt jelölhetnek meg. Az adatszolgáltatás ingyenes és nem tagadható meg. Az így kapott információ csak a megkeresésben megjelölt célra használható fel.

(2) A felhatalmazott szervek vezetői az (1) bekezdés szerinti bűncselekmény felderítése érdekében az ügyész jóváhagyásával vehetnek át adatot a NAV adóztatási szerveitől, illetve vámszerveitől.

(3) A „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, előzetes ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresést haladéktalanul teljesíteni kell. „Halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott megkeresés abban az esetben bocsátható ki, ha a késedelem veszéllyel jár és az ügy szervezett bűnözéssel függ össze. Az ügyész jóváhagyása iránt a megkereséssel egyidejűleg intézkedni kell. Ha az ügyész a jóváhagyását megtagadja, a felhatalmazott szervek az így beszerzett adatokat haladéktalanul megsemmisítik.

A titkos információgyűjtéssel kapcsolatos sajátos gazdálkodási szabályok

60. § (1) A NAV bűnügyi főigazgatósága a költségvetésében az alaptevékenységgel összefüggő speciális működési kiadásainak fedezésére elkülönített előirányzatot szerepeltethet. A speciális működési kiadásokat összevontan - az általános számviteli szabályoktól eltérően - egy összegben kell szerepeltetni.

(2) Speciális működési kiadásnak minősülnek a NAV titkos információgyűjtő tevékenységéhez, a titkos információgyűjtés eszközeinek és módszereinek alkalmazásához közvetlenül kötődő személyi és tárgyi vonatkozású kiadások.

(3) *  A felhatalmazott szervek fedőintézményben szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tagjának a hivatásos szolgálati jogviszonya alapján, illetve a nem hivatásos pénzügyi nyomozónak a kormányzati szolgálati jogviszonya alapján kifizetett jövedelméből az adott évi adótábla legmagasabb adókulcsa alkalmazásával kell az adót levonni és befizetni az adóhatóságnak. Az érintettnek ezt a jövedelmet nem kell az összevont adóalapjába beszámítania, azt nem kell bevallania, a kifizetőnek pedig nem kell erről személyre szólóan adatot szolgáltatnia, illetve az érintett részére igazolást kiadnia.

(4) A NAV nyomozó hatósága által az 56. §-ban meghatározott együttműködő magánszemély részére nyújtott díjazás esetén a személyi jövedelemadó-levonási és befizetési kötelezettséget a NAV bűnügyi főigazgatósága teljesíti. A kifizetett összegből 20%-os forrásadót kell levonni és befizetni az adóhatóságnak. E jövedelemnek az összevont adóalapba történő beszámítására, a jövedelem bevallására, a kifizető adatszolgáltatására, az igazolás kiadására a (3) bekezdésben foglalt rendelkezést kell alkalmazni.

61. § (1) A NAV feladatai teljesítése érdekében - a fedésül szolgáló intézmény típusára vonatkozó jogszabályok előírásai szerint - fedőintézményt hozhat létre, és tarthat fenn. Fedőintézményként költségvetési szerv nem hozható létre.

(2) A fedőintézmény létrehozása és - szükség esetén - fenntartása a NAV bűnügyi főigazgatósága költségvetéséből történik. Az ehhez szükséges kiadások speciális működési kiadásnak minősülnek. A szükséges pénzügyi eszközök forrását a titkosság megtartása mellett kell biztosítani.

(3) Ha a fedőintézmény megszűnik, vagyona a NAV bűnügyi főigazgatóságát illeti.

(4) Az államháztartásról szóló törvény rendelkezései a fedőintézményre nem vonatkoznak.

(5) A felhatalmazott szervek a 60. § (2) bekezdésében meghatározott körben külön korlátozás nélkül valutát kezelhetnek.

62. § (1) A speciális működési kiadás felhasználásának külső szerv által történő ellenőrzése kizárólag törvényességi szempontból történhet. E körben célszerűségi és eredményességi szempont szerinti ellenőrzés nem végezhető.

(2) A NAV illetve a NAV nyomozó hatósága gazdálkodásának külső szerv által történő ellenőrzése során az ellenőrzést végző szerv birtokába nem kerülhet olyan adat, amely a titkos információgyűjtés során keletkezett információra, annak forrására, illetve az alkalmazott titkos információgyűjtő módszer konkrét jellegére utal.

(3) *  A Bűnügyi Főigazgatóság a biztonsági követelmények érvényesítése érdekében a társadalombiztosítási, egészségügyi, adó-elszámolási, költségvetési, pénzügyi, statisztikai adatszolgáltatással, a maradandó értékű irat védelme érdekében végzett levéltári ellenőrzéssel, valamint a speciális működési költségek körébe tartozó valuta-felhasználással kapcsolatos eljárási szabályokat - a törvényi előírások keretei között - az illetékes szervezetekkel külön megállapodásban rögzíti.

Bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés

63. § (1) *  A felhatalmazott szervek bírói engedéllyel az 51. § (1) bekezdésében meghatározott bűnüldözési célból a súlyos bűncselekmények esetében, valamint a (3) bekezdésben meghatározott esetekben a nyomozás elrendeléséig

a) magánlakást és telephelyet titokban átkutathatnak, az észlelteket technikai eszközökkel rögzíthetik,

b) a magánlakásban és telephelyen történteket technikai eszközök segítségével megfigyelhetik és rögzíthetik,

c) postai küldeményt, valamint beazonosítható személyhez kötött zárt küldeményt felbonthatnak, ellenőrizhetik, és azok tartalmát technikai eszközökkel rögzíthetik,

d) elektronikus hírközlési szolgáltatás útján továbbított kommunikáció tartalmát megismerhetik, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik, valamint

e) számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított vagy azon tárolt adatokat megismerheti, rögzítheti és felhasználhatja.

(2) Az (1) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott eszközök alkalmazása során gyűjtött, a titkos információgyűjtés alapjául szolgáló eljárásban nyilvánvalóan nem érintett személyekre vonatkozó adatokat haladéktalanul meg kell semmisíteni, azok a továbbiakban nem kezelhetők és nem használhatók fel.

(3) A felhatalmazott szervek az (1) bekezdésben felsorolt titkos információgyűjtésre szolgáló eszközöket és módszereket (a továbbiakban: különleges eszközök) az ott meghatározottak szerint alkalmazhatják * 

a) *  az (1) bekezdésben nem említett, a NAV nyomozóhatósági hatáskörébe utalt, üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel” büntetendő bűncselekmény,

b) az (1) bekezdésben vagy az a) pontban meghatározott bűncselekmény kísérlete, illetve - ha az előkészületet a törvény büntetni rendeli - előkészülete

esetén.

(4) *  Az (1) bekezdés c)-e) pontjaiban foglaltak teljesítéséhez a hírközlési, illetve a távközlési szolgáltató, valamint a postai szervezet köteles a feladatkörébe tartozó esetben a segítséget megadni.

(4a) *  Az (1) bekezdés a)-b) pontjának alkalmazása során magánlakásnak minősül a lakás (üdülő, nyaraló vagy a lakás céljára használt egyéb helyiség, létesítmény, tárgy), az ahhoz tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség, létesítmény, bekerített terület, a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló helyen kívül minden más helyiség vagy terület, továbbá - a közösségi közlekedési eszköz kivételével - a jármű is.

(5) A NAV felhatalmazott szervei a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtő eszközök alkalmazását a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattól rendelik meg.

64. § (1) A különleges eszköz alkalmazása iránti kérelmet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező felhatalmazott szervek vezetői terjesztik elő.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a különleges eszköz alkalmazásának helyét, az alkalmazással érintett nevét, illetve az azonosításra alkalmas - rendelkezésre álló - adatot,

b) az alkalmazni kívánt különleges eszköz megnevezését,

c) az alkalmazás tervezett kezdetét és végét napban és órában meghatározva,

d) az alkalmazás törvényi feltételeinek meglétére vonatkozó indokolást.

(3) *  A különleges eszköz alkalmazását a felhatalmazott szerv székhelye szerint illetékes járásbíróságnak a törvényszék elnöke által kijelölt bírája (a továbbiakban: bíró) engedélyezi.

(4) A bíró a különleges eszköz engedélyezése iránti kérelem benyújtásától számított 72 órán belül indokolt végzéssel határoz, a kérelemnek helyt ad, vagy azt a törvényi feltételek hiánya miatt elutasítja.

(5) A bíró a különleges eszköz alkalmazását, illetve az eszköz igénybevételét esetenként legfeljebb 90 napra engedélyezheti, illetve - a (2) bekezdés szerinti kérelemre - 90 nappal ismételten meghosszabbíthatja.

65. § (1) Ha a különleges eszköz alkalmazásának engedélyezése olyan késedelemmel járna, amely az adott ügyben nyilvánvalóan sértené a bűnüldözés eredményességéhez fűződő érdeket, a felhatalmazott szervek vezetői legfeljebb a bírói döntésig engedélyezhetik a különleges eszköz alkalmazását (sürgősségi elrendelés).

(2) A sürgősségi elrendelés esetén az engedélyezés iránti kérelmet egyidejűleg be kell nyújtani. A kérelem elutasítása esetén sürgősségi elrendelésnek ugyanabból a célból, változatlan indok vagy tényállás alapján ismételten nincs helye.

(3) A felhatalmazott szerv vezetője haladéktalanul elrendeli a különleges eszköz alkalmazásának megszüntetését, ha:

a) az engedélyben meghatározott célját elérte,

b) az engedélyben megállapított határidő lejárt,

c) nyilvánvaló, hogy további alkalmazásától nem várható eredmény,

d) a sürgősséggel elrendelt alkalmazást a bíró nem engedélyezte.

(4) A (3) bekezdés d) pontja esetében a különleges eszköz alkalmazásával rögzített információt haladéktalanul meg kell semmisíteni.

(5) A különleges eszközzel végzett megfigyelés befejezését követő 8 napon belül meg kell semmisíteni a megfigyelés célja szempontjából érdektelen rögzített információt vagy az ügyben nem érintett személy adatait.

(6) A külön engedélyhez kötött titkos információgyűjtés során szerzett és rögzített adatokat az engedélyező bíró bármikor megismerheti.

V. FEJEZET

AZ ADATKEZELÉSRE, NYILVÁNTARTÁSRA, ADATSZOLGÁLTATÁSRA, ADATÁTADÁSRA ÉS ÁTVÉTELRE VONATKOZÓ EGYES SZABÁLYOK

Az adatkezelés általános szabályai

66. § (1) *  A NAV 13. § (1) bekezdésben meghatározott feladatainak, bűnüldözési feladatainak, az Art., a Vtv. és az egyéb adó- és vám jogszabályok alapján hatáskörébe tartozó feladatainak, a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó hatósági felügyeleti tevékenységgel összefüggő feladatainak, szabálysértési, valamint rendészeti és az egyéb államigazgatási feladatainak ellátásához a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítottak, a büntetőeljárás alá vontak, a sértettek és egyéb közreműködők, az adóigazgatási és vámigazgatási eljárás, az egyéb közigazgatási, rendészeti, szabálysértési eljárásban az adózók, ügyfelek, egyéb érintettek, eljárás alá vontak, egyéb közreműködők személyes adatait kezeli, továbbá más adatokat kezel.

(2) *  A bűnüldözési feladatokhoz kapcsolódó adatokat, valamint a 78. § szerint egyéb adatkezelés alá vont adatokat elkülönítetten kell kezelni, és - ha törvény eltérően nem rendelkezik - kizárólag a kezelésük alapjául szolgáló célra lehet felhasználni.

(3) *  A NAV az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kezelt adatok nyilvántartásával kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg kivéve, ha e korlátozás alól a NAV felügyeletére kijelölt miniszter előterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározott egyedi felmentést ad.

67. § (1) *  A NAV által vezetett, az Art., a Vtv. és az egyéb adó- és vámjogszabályok alapján a feladat- és hatáskörébe tartozó adókötelezettséggel, vámkötelezettséggel, adóigazgatási, vámigazgatási és a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó hatósági felügyeleti tevékenységgel összefüggő eljárással kapcsolatos nyilvántartások összekapcsolhatók. A NAV adóztatási feladatainak ellátása céljából kezelt adatokat, vámigazgatási feladatainak ellátása céljából a vámigazgatási feladatokat ellátó alkalmazott, illetve a NAV vámigazgatási feladatainak ellátása céljából kezelt adatokat, adóztatási feladatainak ellátása céljából az adóztatási feladatokat ellátó alkalmazott megismerheti, felhasználhatja, ideértve a megismert adatnak az ellenőrzésre történő kiválasztás során való felhasználását is.

(2) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a NAV hatáskörébe tartozó adókötelezettséggel, vámkötelezettséggel, adóigazgatási és vámigazgatási eljárással kapcsolatos adatok kezelésére, nyilvántartására, az adatszolgáltatásra, az adatok átvételére és átadására az Art., a Vtv. és az egyéb adó- és vám jogszabályok rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni.

68. § Amennyiben törvény előírja vagy megengedi a NAV és más szervek közötti adatszolgáltatást, illetve adatátadást - ha a technikai feltételek mindkét szervnél adottak -, az adatszolgáltatás, adatátadás, adatátvétel elektronikus úton is teljesíthető.

Bűnügyi adatkezelés

69. § (1) A NAV által bűnüldözési célból gyűjtött és tárolt adatokat, továbbá a különleges adatokat - ha törvény eltérően nem rendelkezik - csak bűnüldözési célra lehet felhasználni.

(2) *  A NAV bűnüldözési feladatainak ellátásához szükséges bűnüldözési adatokat a NAV nyomozó hatósága kezeli.

(3) A NAV (2) bekezdés szerinti szervei - a büntetett előéletre vonatkozó, a bűnüldözési tevékenység során az egyéb bűnügyi személyes adat, valamint az elkövetőnek a büntetőeljárás során figyelembe veendő egészségi állapotára vonatkozó adata kivételével - különleges adatot nem kezelhetnek, kivéve azt a különleges adatot, amelyeknek kezeléséhez az érintett megfelelő tájékoztatás után írásban hozzájárult.

70. § (1) A NAV nyomozó hatósága más szervek által kezelt személyes és egyéb adatokhoz a bűnüldözési feladatok ellátása céljából - törvényben meghatározottak szerint - hozzáférhet, de az adatot bűnüldözési céltól eltérően nem használhatja fel, és - ha törvény eltérően nem rendelkezik - nem továbbíthatja.

(2) A NAV nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok ellátásához más adatkezelési rendszerekből - törvényben meghatározott esetekben és módon - adatokat vehet át. Az adatátvétel tényét mind az adatátadó, mind az adatátvevő szervnél dokumentálni kell.

71. § (1) *  A NAV nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok, illetve a 77. § szerinti feladatok ellátásához - a NAV saját nyilvántartásain túl - különösen az alábbi forrásokból gyűjt személyes, illetve egyéb adatokat:

a) állampolgár bejelentése, kérelme, valamint feljelentés, panasz,

b) DNS- és ujjnyomat minta elemzése,

c) bíróság, ügyészség, más hatóság vagy egyéb szerv értesítése,

d) törvény alapján más szervek által vagy külföldről továbbított adatok átvétele,

e) titkos információgyűjtés,

f) a jogszerűen, nyilvánosságra hozatal céljából készített és nyilvánosságra hozott adatállományban, név- és címjegyzékben - így különösen telefonkönyv, szaknévsor, statisztikai névjegyzék - szereplő adat,

g) a természetes személy, jogi személy és egyéb szervezet által saját magáról - például írott vagy elektronikus sajtóban, internetes oldalakon - nyilvánosságra hozott, bárki által hozzáférhető adat.

(2) *  A NAV nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok, illetve a 77. § szerinti feladatok ellátása érdekében térítés nélkül kérhet adatokat az alábbi nyilvántartásokból:

1. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából,

2. a személyi igazolvány nyilvántartásból,

3. *  az anyakönyvi nyilvántartások rendszeréből,

4. az útiokmány-nyilvántartásból (külföldre utazásban korlátozott személyekre vonatkozó nyilvántartás, útlevélre vonatkozó nyilvántartás),

5. a társadalombiztosítási nyilvántartásból,

6. az önkormányzati adóhatóság által vezetett nyilvántartásból,

7. a közúti közlekedési nyilvántartásokból (az engedély-nyilvántartás, a járműnyilvántartás, a származás-ellenőrzési nyilvántartás, az okmánytár, a parkolási igazolvány nyilvántartás és az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás),

8. külön törvény szerinti bűnügyi nyilvántartási rendszer nyilvántartásaiból, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásaiból,

9. a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak nyilvántartásából,

10. a központi idegenrendészeti nyilvántartásból,

11. a menekültügyi nyilvántartásból,

12. a személyszállítást végző légifuvarozóknak a légi közlekedésről szóló törvény alapján kezelt adatokat tartalmazó adatbázisából,

13. az ügyészség büntetőeljárási szakterületének ügyviteli nyilvántartásából,

14. a bíróságok által vezetett nyilvántartásokból (cégnyilvántartás, társadalmi szervezetek és alapítványok nyilvántartása, gondnokoltak névjegyzéke),

15. a bírósági ügyviteli nyilvántartásból,

16. az ingatlan-nyilvántartásból,

17. az egyéni vállalkozók nyilvántartására kijelölt szerv nyilvántartásából,

18. *  a közjegyzői zálogjogi nyilvántartásból és a hitelbiztosítéki nyilvántartásból,

19. *  a szabálysértési nyilvántartásból.

(3) *  A NAV nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok, illetve a 77. § szerinti feladatok ellátása érdekében - a vonatkozó törvények rendelkezései szerint - a felhasználás céljának megjelölésével adatokat vehet át a banktitoknak, az értékpapírtitoknak és a pénztártitoknak, valamint más egyéb titoknak minősülő adatot törvény alapján kezelő szervtől, továbbá adótitoknak minősülő adatot, iratot vehet át az önkormányzati adóhatóságtól.

(4) *  Az általános munkarend korlátaitól függetlenül kérhető adat a (2) bekezdés 1., 4., 9., 10., 11. és 12. pontjaiban felsorolt nyilvántartásokból, a közúti közlekedési nyilvántartások közül az engedély-nyilvántartásból és a járműnyilvántartásból, valamint a bűnügyi nyilvántartások közül a bűntettesek nyilvántartásából. Az adatkéréseket hiányos és töredékadatok esetén is teljesíteni kell.

(5) A NAV nyomozó hatósága által történő adatátvétel és az adatfelhasználás jogszerűségéért az átvevő szerv vezetője tartozik felelősséggel. Az adattovábbítás tényét mind az adatátadó, mind az adatátvevő szervnél dokumentálni kell.

72. § (1) A NAV nyomozó hatósága a jogszabályban meghatározott bűnüldözési feladatainak ellátása érdekében kezelheti, illetve az e törvényben meghatározott, adatkezelésre feljogosított szervek nyilvántartásából átveheti:

a) a felderítetlenül maradt bűncselekmény kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a bűncselekmény elkövetőjének felderítéséig, vagy ennek hiányában a büntethetőség elévüléséig,

b) *  a bűncselekmény helyszínén rögzített nyomokat, anyagmaradványokat, eszközöket, szagmintákat a c) pontban meghatározott ideig,

c) a szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt kihallgatott személy adatait, ujjlenyomatát, személyleírását, fényképét, hang- és szagmintáját, valamint az elvégzett kriminalisztikai szakértői vizsgálatok adatait a bűncselekmény büntethetőségének elévülésétől, vagy elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítéstől számított húsz évig,

d) szándékos bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt kihallgatott, illetve ilyen bűncselekmény elkövetése miatt elítélt személy cselekményének kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a büntethetőség elévüléséig, vagy elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésig,

e) *  a szervezett bűnözésre utaló cselekményekben érintett, illetve a bűnözői csoportban résztvevő vagy azzal együttműködő személyek, valamint kapcsolataik adatait és kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit az érintett személyre vonatkozóan keletkezett utolsó adatot követő húsz évig,

f) olyan személyek adatait, akikkel szemben nemzetközi kötelezettségvállalás alapján nemzetközi bűnüldözési intézkedéseket kell foganatosítani, valamint e személyek kapcsolatainak adatait és kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a büntethetőség elévüléséig, vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott ideig,

g) az egyes bűncselekmények nyomozása során a felderítéssel és bizonyítással kapcsolatban keletkezett iratokban szereplő személyek és kapcsolataik adatait, illetve az eljárási helyzetükre vonatkozó adatokat, valamint a hozzájuk fűződő nyomozási adatokat az ügyben hozott jogerős ítéletig, vagy a nyomozás megszüntetése esetén a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig,

h) *  a titkos információgyűjtés alkalmazásával érintett személyek adatait és az alkalmazás eredményeként keletkezett adatokat, ha büntetőeljárás nem indul, a titkos információgyűjtés lezárását követő legfeljebb két évig, büntetőeljárás lefolytatása esetén a büntethetőség elévüléséig, elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésig, illetve legfeljebb húsz évig, együttműködők, valamint fedett nyomozók esetén az együttműködés, illetve a fedett nyomozói tevékenység megszűnésétől számított húsz évig.

(2) *  A NAV adott nyomozóhatósági eljárást lefolytató szervének vezetője az (1) bekezdés b)-h) pontjaiban meghatározott adatok tekintetében - ha bűnüldözési célból elengedhetetlen, továbbá ha az érintett vagy mások jogainak védelme érdekében szükséges - az érintett tájékoztatáshoz, helyesbítéshez, törléshez és zároláshoz való jogának gyakorlását - írásban, a bírósági jogorvoslat, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulás lehetőségére vonatkozó tájékoztatást is tartalmazó indokolással ellátva - megtagadhatja vagy korlátozhatja. Az indokolás mellőzhető, ha az a NAV bűnüldözési feladatának ellátását akadályozza, vagy mások jogainak sérelmével jár. Az indokolás mellőzése esetén a megtagadás okaként az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 19. §-ában foglalt rendelkezés mellett e §-ra kell hivatkozni. Az adat-hozzáférési, helyesbítési és törlési jog korlátozása nem érinti a büntetőeljárásban résztvevőknek a büntetőeljárásról szóló törvényben biztosított jogai gyakorlását.

73. § (1) *  A NAV nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok teljesítése érdekében az adott bűncselekmény felderítése és nyomozása során, illetve a 77. § szerinti feladatok ellátása érdekében - a (3) bekezdés szerinti eltéréssel - adótitoknak, vámtitoknak minősülő adatot, iratot vehet át az adóztatási, illetve vámigazgatási feladatainak ellátása céljából vezetett nyilvántartásból.

(2) *  A NAV nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok teljesítése érdekében az adott bűncselekmény felderítése és nyomozása során, illetve a 77. § szerinti feladatok ellátása érdekében a bűnüldözési rendszereit és a NAV egyéb rendszereit - a (4) bekezdés szerinti eltéréssel - egymással összekapcsolva egyedi adatkezelést végezhet.

(3) *  Az 59. § (2) bekezdés szerinti esetben az adóztatási, illetve vámigazgatási feladatainak ellátása céljából vezetett nyilvántartásból csak ügyészi jóváhagyással vehető át adótitoknak, vámtitoknak minősülő adat, irat.

(4) Az 59. § (2) bekezdés szerinti esetben a NAV egyéb rendszereiből csak ügyészi jóváhagyással vehető át adat illetve végezhető összekapcsolt egyedi adatkezelés.

(5) A NAV nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok teljesítése érdekében - ha az adatvédelem feltételei biztosítottak - az adott bűncselekmény felderítése, nyomozása során a bűnüldözési adatkezelési rendszereket más nyomozó hatóság adatkezelési rendszerével összekapcsolva egyedi adatkezelést végezhet.

(6) A (2) bekezdés, (4) és (5) bekezdés szerinti adatkezelés során keletkezett olyan új adatokat, amelyeket a büntetőeljárás során nem használnak fel, törölni kell.

74. § (1) A NAV az eljárásban részt vevők természetes személyazonosító és lakcímadatait, továbbá az ügy azonosító adatait ügyviteli célból, az eljárás megindításától az alapul szolgáló irat selejtezéséig kezeli.

(2) A NAV által kezelt adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon, történelmi kutatási, statisztikai vagy tudományos célra lehet felhasználni.

(3) *  A kijelölt miniszter, az állami adó- és vámhatóság vezetője, az állami adó- és vámhatóság vezetőjének a NAV bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatai ellátásáért felelős szakmai helyettese, továbbá a Bűnügyi Főigazgatóság vezetője a NAV által kezelt közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát bűnüldözési érdekből megtagadhatja.

75. § (1) *  A NAV a Vízuminformációs Rendszerhez a törvény szerint hatáskörébe tartozó, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 1. számú melléklete által meghatározott bűncselekmények megelőzése, felderítése, és nyomozása céljából, meghatározott egyedi ügyben betekintés céljából történő hozzáférést kezdeményezhet. A kezdeményezést a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az EUROPOL számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat (a továbbiakban: 2008/633/IB tanácsi határozat) szerinti kijelölt nemzeti központi hozzáférési ponthoz kell megtenni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti betekintés céljából történő hozzáférést írásban vagy elektronikus úton abban az esetben lehet kezdeményezni, ha

a) a kezdeményező rendelkezésére álló adatok alapján alaposan feltehető, hogy a betekintés céljából történő hozzáférés útján megismerhető adat nélkül az (1) bekezdésben meghatározott valamely bűncselekmény megelőzése, felderítése vagy a bűncselekmény nyomozásának eredményessége érdemben nem biztosítható, és

b) a betekintés céljából történő hozzáférésre az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmények körébe tartozó valamely bűncselekmény megelőzésére, felderítésére vagy nyomozására irányuló egyedi eljárásban van szükség.

(3) A Vízuminformációs Rendszerhez betekintés céljából történő hozzáférésre irányuló, a 2008/633/IB tanácsi határozat szerint kijelölt nemzeti központi hozzáférési pont útján történő adatszolgáltatási kezdeményezésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel igazolására vonatkozó adatok,

b) az eljáró hatóság megnevezése, az egyedi ügy ügyiratszáma, a kezdeményezésre jogosult neve és a VIS nemzeti központi hatóság által biztosított azonosító kódja,

c) a kezdeményezés alapjául szolgáló bűncselekmény minősítése, továbbá

d) a kezdeményezéssel igényelt adat megnevezése és minden egyes igényelt adat tekintetében az arra vonatkozó indokolás, hogy fennáll a (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel.

(4) A kezdeményezésben a (3) bekezdés d) pontjában foglaltak szerinti adatok megismeréséhez meg kell jelölni az alábbi adatkörök közül azt, amelyhez a betekintés útján való hozzáférés történik:

a) családi név, születéskori családi név (korábbi családi név); utónevek; nem; születési idő, hely és ország,

b) jelenlegi állampolgárság és a születéskori állampolgárság,

c) az úti okmány típusa és száma, a kiállító hatóság, valamint a kiállítás és a lejárat időpontja,

d) a fő úti cél és a tartózkodás tervezett időtartama,

e) az utazás célja,

f) az érkezés és az indulás tervezett időpontja,

g) az első belépés szerinti tervezett határ vagy tranzitútvonal,

h) a lakóhely,

i) az ujjnyomatok,

j) a vízum típusa és a vízumbélyeg száma,

k) a meghívólevelet kibocsátó, illetve a tartózkodás ideje alatt a megélhetési költségeket fedező személy adatai.

(5) A kezdeményezés alapján hozzáféréssel a Vízuminformációs Rendszerből nem vehető át és nem továbbítható adat, ha a (2)-(4) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek. Ha a kezdeményezés alapján a 2008/633/IB tanácsi határozat szerint kijelölt nemzeti központi hozzáférési pont hozzáféréssel a kezdeményezést teljesíti és a hozzáférés a Vízuminformációs Rendszerben találatot eredményez, a NAV részére a kezdeményezésben igényelt adatokon túlmenően továbbíthatók:

a) a vízumkérdőívről származó egyéb adat,

b) a fénykép és

c) bármely - korábban kiadott, elutasított, megsemmisített, visszavont vagy meghosszabbított - vízummal kapcsolatos adat.

(6) *  A betekintés céljából történő hozzáférés kezdeményezésére csak az a személy jogosult, akinek a feladatköre alapján az állami adó- és vámhatóság vezetője erre felhatalmazást adott, és erről a VIS nemzeti központi hatóságot értesítette. A (3) bekezdés b) pontja szerinti azonosító kódot az értesítést követően a VIS nemzeti központi hatóság bocsátja a kezdeményezésre jogosult személy rendelkezésére. Vissza kell vonni a felhatalmazását annak - és erről a VIS nemzeti központi hatóságot értesíteni kell -, akinek a felhatalmazás alapjául szolgáló feladatköre megszűnt.

76. § (1) A NAV bűnüldözési célú adatkezelési rendszereibe csak

a) *  az állami adó- és vámhatóság vezetőjének a NAV bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatai ellátásáért felelős szakmai helyettese,

b) *  a Központi Irányítás állományába tartozó, az állami adó- és vámhatóság vezetőjének a NAV bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatai ellátásáért felelős szakmai helyettese által erre eseti jelleggel vagy tartósan felhatalmazott személy,

c) *  a Bűnügyi Főigazgatóság és a NAV nyomozóhatósági feladatait ellátó területi szerveinek bűnüldözési feladatokat irányító vezetői,

d) *  a pénzügyi nyomozók,

e) *  a Bűnügyi Főigazgatóság és a NAV nyomozóhatósági feladatait ellátó területi szerveinek bűnüldözési feladatokat irányító vezetői által kijelölt, e szervek állományába tartozó más személy,

f) * 

g) * 

h) a NAV bűnüldözési feladatokat ellátó szerveinek működését ellenőrző szerv tagja,

i) a kijelölt miniszter által irányított minisztériumnak a miniszter által kijelölt kormánytisztviselője, szakmai vezetője,

j) *  a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, elnökhelyettese és köztisztviselője, valamint

k) a törvény által feljogosított más szerv képviselője

tekinthet be, kérhet felvilágosítást, értesítést vagy adatszolgáltatást.

(2) A NAV bűnüldözési célú adatkezelési rendszereiben szereplő adatokról az (1) bekezdésben foglaltakon kívül, törvényben meghatározott feladataik teljesítése érdekében, a cél megjelölésével adatszolgáltatást kérhet:

a) a bíróság,

b) az ügyészség,

c) más nyomozó hatóság,

d) a nemzetbiztonsági szolgálatok,

e) a külpolitikáért felelős miniszter által irányított minisztérium illetékes szerve,

f) a honvédelmi igazgatás illetékes szerve,

g) *  a NAV feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve az Art., a Vtv. és az egyéb adó- és vám jogszabályok alapján a NAV hatáskörébe tartozó adókötelezettséggel, vámkötelezettséggel, adóigazgatási és vámigazgatási eljárással kapcsolatos feladatokkal összefüggésben,

h) *  a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szerv,

i) *  a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az utasadatok kockázatelemzése céljából.

(3) Az adatszolgáltatást kérő szervek felelősek a (2) bekezdés alapján átvett adatoknak e törvény szerinti kezeléséért. Az ilyen adatfelhasználást kötelesek kimutatni, illetve nyilvántartani.

77. § *  (1) A NAV nyomozó hatósága az Európai Unió tagállamai, valamint az Európai Unió jogi aktusával létrehozott nemzetközi szervezetek és adatkezelési rendszerek részére bűnüldözési célból személyes és bűnüldözési adatokat továbbíthat vagy vehet át az Európai Unió jogi aktusa, illetve két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés alapján az ott meghatározott adatkörben és időtartamban.

(2) A NAV nyomozó hatósága által kezelt személyes és bűnüldözési adat harmadik ország, valamint az (1) bekezdésben nem említett nemzetközi szervezet részére bűnüldözési célból nemzetközi szerződés alapján az ott meghatározott adatkörben és időtartamban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén is csak akkor továbbítható, ha a harmadik ország átvevő hatósága vagy az átvevő nemzetközi szerv feladata bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása.

(3) Amennyiben utólag megállapításra kerül, hogy hibás adatokat továbbítottak vagy adatokat jogellenesen továbbítottak, erről a címzettet haladéktalanul értesíteni kell.

(4) A nemzetközi bűnügyi együttműködés keretében végzett adatátadásokról az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározottak szerint adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni.

Egyéb adatkezelés

78. § (1) A NAV feladatainak ellátása céljából - az Art., a Vtv. és az egyéb adó- és vám jogszabályok rendelkezései alapján kezelt adókötelezettséggel, vámkötelezettséggel, adóigazgatási és vámigazgatási eljárással kapcsolatos adatokon, illetve a bűnüldözési adatokon kívül - kezeli még továbbá:

a) a szabálysértésért felelősségre vont személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, az elkövetett cselekmény megjelölését, az alkalmazott büntetést vagy intézkedést, illetve az ügy számát, a szabálysértésért felelősségre vont személyek nyilvántartási rendszerében a felelősséget megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított két évig,

b) az igazoltatott személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, valamint az igazoltatásra okot adó körülmények megjelölését az igazoltatás alá vont személyek nyilvántartási rendszerében az igazoltatástól számított legfeljebb két évig,

c) az áruk szállításában, a jövedéki törvény hatálya alá tartozó termékek ellenőrzésében, valamint az utasok csomagjainak törvényben meghatározott ellenőrzésében érintett személyek természetes személyazonosító adatait, lakcímét, illetve az ellenőrzés eredményét az ellenőrzés alá vont személyek nyilvántartási rendszerében az ellenőrzéstől számított legfeljebb két évig.

(2) Az (1) bekezdés b-c) pontjának rendelkezései nem alkalmazandók az Art. 101-103. §-a alapján tett intézkedésekre.

(3) A NAV hatáskörébe tartozó szabálysértési, rendészeti és egyéb közigazgatási eljárással összefüggő személyes adatok kezelésére a külön törvények rendelkezései az irányadók.

78/A. § *  A NAV biztonsági feladatokat ellátó szervezeti egységének munkatársa célhozkötötten, az állami adó- és vámhatóság vezetője által meghatározottak szerint a NAV által kezelt adatokba - figyelemmel a 76. § (1) bekezdés b) pontjára is - betekinthet, egyedi adatkezelést végezhet.

79. § *  A NAV feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve az elektronikus úton kapcsolatot tartó ügyfél azonosítása érdekében nyilvántartja az elektronikus úton kapcsolatot tartó természetes személy (felhasználó) természetes személyazonosító adatait, lakcímét, elektronikus levélcímét, adóazonosító jelét, állampolgárságát.

80. § *  (1) Az információs technológia vámügyi alkalmazásáról szóló 2009/917/IB tanácsi határozattal összefüggésben az EU váminformációs rendszerének adataihoz való közvetlen hozzáférésre, nemzeti hatóságként a NAV jogosult.

(2) A nemzeti hatóság az EU váminformációs rendszerébe a nemzeti jogszabályok súlyos megsértésének megelőzése, kivizsgálása, az információk gyorsabb hozzáférhetőbbé tételével a büntetőeljárás lefolytatásának és a tagállamok vámigazgatási szervei közötti együttműködés és ellenőrzési eljárások hatékonysága céljából rögzíti a természetes személyek:

a) személyes adatait:

aa) családnév, leánykori név, utónevek, korábbi családnevek és felvett nevek,

ab) születési hely és idő,

ac) állampolgárság,

ad) nem,

ae) személyazonosító okmányok (útlevelek, személyazonosító igazolványok, vezetői engedélyek) száma, kiadásának helye és ideje,

af) lakcím,

b) az elkövetett jogsértés megnevezését,

c) alkalmazott szankciót.

(3) Az EU váminformációs rendszeréből a nemzeti hatóság által rögzített személyes adatokat a 72. § (1) bekezdésében meghatározott törlési határidők alapján, de legfeljebb húsz év elteltével törölni kell.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Felhatalmazások

81. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a NAV szervezeti felépítésére vonatkozó részletes szabályokat, * 

b) *  a NAV szervei hatáskörére és illetékességére vonatkozó szabályokat, továbbá egyes megyei adó- és vámigazgatóságok kijelölt kirendeltségei által ellátott feladatokat és illetékességüket, * 

c) *  a NAV állományába tartozó kormánytisztviselők, pénzügyőrök tekintetében a képesítésre vonatkozó részletes szabályokat. * 

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki

a) *  a Központi Irányítást és a területi szerveket, * 

b)-c) * 

d) *  a Bűnügyi Főigazgatóságot és a NAV nyomozóhatósági feladatait ellátó területi szerveit, * 

e) *  az Art. 7. számú melléklet 18. pontja szerinti szervet, * 

f) * 

g) *  a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló 2010. október 7-i 904/2010/EU tanácsi rendelet 2. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti központi kapcsolattartó irodát és szükség esetén e rendelet 2. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti kapcsolattartó szervet, * 

h) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti pénzügyi információs egységként működő hatóságot, * 

i) *  az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 4. § (3) bekezdés 8. pontjában meghatározott központi kapcsolattartó irodát és szükség esetén az Aktv. 4. § (3) bekezdés 7. pontjában meghatározott kapcsolattartó szervet, valamint az Aktv. 43. §-ában meghatározott illetékes hatóságot, * 

j) *  az Aktv. 4. § (4) bekezdés 6. pontjában meghatározott központi kapcsolattartó irodát és szükség esetén az Aktv. 4. § (4) bekezdés 4. és 5. pontjaiban meghatározott kapcsolattartó irodát és kapcsolattartó szervet. * 

82. § Felhatalmazást kap a kijelölt miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) *  a NAV személyi állományának képzését szolgáló továbbképzési rendszer szabályait, * 

b) a váminformációs rendszerrel kapcsolatos részletszabályokat, * 

c) *  a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben az e törvény szerinti pénzügyőri intézkedések és a kényszerítő eszközök alkalmazásának részletes eljárási szabályait,

d) a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben a NAV-nál alkalmazásra kerülő kényszerítő eszközök rendszeresítésére vonatkozó eljárási szabályokat és a NAV-nál rendszeresíthető kényszerítő eszközök típusait és fajtáit, * 

e) a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben az elfogott, előállított, őrizetbe vett és fogva tartott személyek őrzésének, kísérésének részletes eljárási szabályait,

f) *  a kormányzati szolgálati jogviszony létesítése pszichikai alkalmassághoz kötésének szempontjait, a kormánytisztviselők, ügykezelők tekintetében az egészségi, pszichikai alkalmasság követelményeit, az egészségi, pszichikai alkalmassági követelmények felmérésének szabályait, az alkalmassági vizsgálatok fajtáit, a felmérést végző szervek, szervezetek kijelölését, az alkalmassági vizsgálatok eljárási rendjét, az egészségi, pszichikai alkalmassági követelményeknek való meg nem feleléssel kapcsolatos eljárást, * 

g) a NAV bűnmegelőzési, bűnüldözési, valamint szabálysértési tevékenységével összefüggésben keletkezett adatok kezelésére jogosult szerveit és az adatok kezelésének technikai szabályait. * 

82/A. § *  (1) Felhatalmazást kap a kijelölt miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) *  azokat a munkaköröket, amelyeket az ellátandó feladatok szolgálati jellegére tekintettel kizárólag pénzügyőr tölthet be, továbbá azokat a munkaköröket, amelyek betöltéséhez a pénzügyőrnek rendészeti szakvizsgával kell rendelkeznie; * 

b) *  azon vagyontárgyak, magáncélú telekommunikációs eszközök körét, amelyekre vonatkozóan, valamint a készpénz, készpénzt helyettesítő eszköz esetében azt az értékhatárt, amelyet meghaladóan a hivatásos állomány tagja korlátozható abban, hogy azokat a szolgálatban magánál tartsa, valamint a korlátozás feltételeit, továbbá a magáncélú telekommunikációs eszközök szolgálatellátás során történő használatának korlátozására vonatkozó szabályokat;

c) a pénzügyőröket megillető ruházati ellátások rendszerét, módját, fajtáit, eljárási rendjét, az egyenruházati utánpótlási ellátmány kötelező felhasználásának mértékét, a ruházati ellátásban közreműködők és az ellátásra jogosultak feladatait, felelősségét, a ruházati ellátással, valamint az ellátásra jogosultság megszűnésével összefüggő elszámolás rendjét és okmányait, a ruházati ellátási normák kialakítását, kiadását és tartalmi követelményeit, a tervezett viselési (használati) időt és annak módosítását, az egyenruha, a rendfokozati jelzés, a kitüntetés és a szolgálati jel viselésének módját, az egyenruha és a rendfokozat viselése eltiltását a nyugállomány tagjainak esetében; * 

d) *  a pénzügyőrök tekintetében az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság követelményeit, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelmények felmérésének szabályait, az alkalmassági vizsgálatok fajtáit, a felmérést végző szervek, szervezetek kijelölését, az alkalmassági vizsgálatok eljárási rendjét, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek való meg nem feleléssel, valamint a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonásának szabályait; * 

e) *  a pénzügyőrök tekintetében az egészségügyi szabadság, a szolgálatmentesség, valamint a csökkentett napi szolgálati idő megállapításának, engedélyezésének és kiadásának szabályait, továbbá a szolgálatképtelenség igazolására vonatkozó szabályokat; * 

f) *  a NAV humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézete keretében az egészségügyi alapellátás igénybevételének módját és az igénybevevők körét; * 

g) a pénzügyőrök részére szolgálati és kiegészítő igazolványok, valamint a szolgálati azonosító jelvény rendszeresítésével összefüggő szabályokat; * 

h) *  azokat a végzettségeket, amelyeket az alap- és középfokú szaktanfolyami végzettséggel egyenértékűnek kell tekinteni, valamint azon munkaköröket, amelyek tekintetében a szaktanfolyam elvégzésének kötelezettsége nem áll fenn; * 

i) *  a rendelkezési állományba helyezettek illetményére vonatkozó szabályokat;

j) *  a szolgálatképes állapot megállapítása érdekében a befolyásoltság kiszűrése céljából elvégezhető vizsgálatok körét és a vizsgálat végrehajtásának szabályait;

k) *  a technikai ellenőrzés alkalmazásának feltételeit, az alkalmazható eszközök körét és a technikai ellenőrzés alkalmazására vonatkozó eljárási szabályokat;

l) *  a könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető munkaköröket, valamint az e körből kizárt tevékenységeket és kapcsolódó mentesítéseket;

m) *  az egyes munkakörökben a közszolgálati pótlék mértékét. * 

(2) * 

83. § A kijelölt miniszter utasításban állapítja meg a NAV felhatalmazott szervei által végzett titkos információgyűjtés eszközei, módszerei alkalmazásának szabályait.

84. § * 

Hatályba léptető rendelkezések

85. § (1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésekben foglalt eltérésekkel - a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) E törvény 88. §-a a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba.

(3) E törvény 1-74. §-ai, 76-84. §-ai, 86-87. §-ai, 89-98. §-ai, 99. § a)-d) pontjai, 100-102. §, 104-134. §-ai, 135. § (1) bekezdése, 136-138. §-ai, 140-169. §-ai, 171-172. §-ai, 174. §-a, illetve 1-10. számú mellékletei 2011. január 1-jén lépnek hatályba.

(4) E törvény 103. §-a, és 135. § (2) bekezdése 2011. január 2-án lép hatályba.

(5) A 75. § az Európai Unió Tanácsának a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az EUROPOL számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat alkalmazásának kezdetét megállapító, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett közleményében meghatározott napon lép hatályba.

(6) E törvény 99. § e) pontja, 170. §-a, 173. §-a 2011. május 27-én lép hatályba.

A jogszabály rövidítését tartalmazó rendelkezés

86. § E törvénynek a más jogszabályban alkalmazandó rövidítése: „NAV tv.”.

Átmeneti rendelkezések

86/A. § * 

86/B. § *  (1) A NAV valamely szervénél (kirendeltségénél) 2015. december 31-én folyamatban lévő hatósági ügyeket, illetve egyéb eljárásokat 2016. január 1-jétől a NAV jogszabályban kijelölt hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerve (kirendeltsége) folytatja le.

(2) Az egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakításával, valamint a költségvetési tervezéssel és gazdálkodással kapcsolatos módosításáról szóló 2015. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: NAV Mód. VI. tv.) hatálybalépésének napjától a regionális adó főigazgatóság és regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóság által indított, folyamatban lévő fegyelmi és kártérítési eljárásokban jogutódként az eljárás alá vont foglalkoztatottnak a 2016. január 1-jétől illetékes munkáltatói jogkört gyakorló vezetője jár el.

(3) A NAV Mód. VI. tv. hatálybalépésének napjától a regionális adó főigazgatóság és a regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóság által kötött polgári jogi szerződések, együttműködési megállapodások vonatkozásában jogutódként a szerződés, együttműködési megállapodás tárgya szerinti feladatkört átvevő szerv jár el, amelyről a másik Felet értesíteni kell. Ha a feladat több szervhez kerül, jogutódként a megszűnő szerv székhelye szerinti megyei igazgatóság jár el.

86/C. § *  (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága - a közfeladat eredményesebb ellátása céljából - 2016. január 1-jével, mint önálló költségvetési szerv megszűnik és beolvad a NAV-ba. A beolvadást követően a NAV mint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága általános és egyetemes jogutódja látja el a beolvadó költségvetési szerv közfeladatait.

(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága a NAV Mód. VI. tv. hatálybalépését követően az önálló költségvetési szervként történő megszűnését követő időszakra vonatkozó kötelezettséget az állami adó- és vámhatóság vezetője engedélyével vállalhat. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága megszüntető okiratát a kijelölt miniszter adja ki.

(3) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága önálló költségvetési szervként történő megszűnésével kapcsolatos gazdasági feladatokat 2016. március 31-ig kell végrehajtani.

(4) A regionális adó főigazgatóság és a regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóság gazdasági feladatai tekintetében jogutódként a Kormány rendeletében meghatározott szerv jár el.

87. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. január 1-jével az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség összeolvadásával jön létre, ezzel egyidejűleg az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség megszűnik.

(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség általános jogutódja, ideértve a megszűnő szervek valamennyi közfeladatának jövőbeni ellátását, továbbá valamennyi jogát és kötelezettségét, valamint vagyonát, vagyoni jogait és előirányzatait is.

(3) A NAV általános jogutód az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal alkalmazásában állók feletti munkáltatói jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, valamint kormánytisztviselői jogviszonyuk, illetve munkaviszonyuk fennállása tekintetében.

(4) A NAV általános jogutód a Vám- és Pénzügyőrség alkalmazásában állók feletti munkáltatói jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, valamint szolgálati jogviszonyuk, kormánytisztviselői jogviszonyuk, közalkalmazotti jogviszonyuk fennállása tekintetében.

88. § * 

89. § * 

90. § (1) Ahol jogszabály az állami adóhatóság vezetőjét vagy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökét vagy vezetőjét említi, azon 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökét kell érteni.

(2) Ahol jogszabály a vámhatóság vezetőjét vagy a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokát említi, azon 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökét kell érteni.

(3) Ahol jogszabály az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt, vagy annak valamely szervét említi, azon 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, illetve annak e törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervét kell érteni.

(4) Ahol jogszabály a Vám- és Pénzügyőrséget, vagy annak valamely szervét említi, azon 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, illetve annak e törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervét kell érteni.

(5) Ahol jogszabály állami adóhatóságot említ, azon 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal - mint állami adó- és vámhatóság - adóztatási szervét kell érteni.

(6) Ahol jogszabály vámhatóságot említ, azon - a (7) bekezdés kivételével - 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal - mint állami adó- és vámhatóság - vámszervét kell érteni.

(7) Ahol jogszabály vámhatóságot a bűnmegelőzési, bűnüldözési, bűnfelderítési, nyomozóhatósági feladatokkal összefüggésben említ, azon 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi főigazgatóságát és a bűnügyi főigazgatóság középfokú szerveit, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveinek az Európai Unió külső vámhatárán működő, nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott, e jogkörükben eljáró kirendeltségeit kell érteni.

91-93. § * 

94. § * 

95. § * 

96. § Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál, illetve a Vám- és Pénzügyőrségnél 2010. december 31-én folyamatban lévő hatósági ügyeket 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerve (kirendeltsége) folytatja le.

97. § (1) A Vám- és Pénzügyőrségnél 2010. december 31-én folyamatban lévő, a Be. e törvénnyel megállapított 36. § (2) bekezdése szerint 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe utalt bűncselekmények nyomozását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósága folytatja le.

(2) A Be. e törvénnyel megállapított 36. § (2) bekezdése alapján 2011. január 1-jétől a rendőrség hatáskörébe kerülő bűncselekmények tekintetében a rendőrség a 2010. december 31-ét követően indult büntetőügyekben végzi a nyomozást. A 2010. december 31-én a Vám- és Pénzügyőrségnél folyamatban lévő, a Be. e törvénnyel megállapított 36. § (2) bekezdése alapján 2011. január 1-jével egyébként a rendőrség hatáskörébe kerülő bűncselekmények nyomozását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósága folytatja le.

(3) A Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományú tagja, továbbá a pénzügyi nyomozó által elkövetett bármilyen bűncselekmény miatt 2011. január 1-je előtt indult büntetőeljárásban, illetve akkor is, ha a bűncselekmény elkövetési időpontja 2011. január 1-jét megelőző időpont, de a büntetőeljárás 2010. december 31-ig még nem indult meg, a Be. 29. § e) pontjának 2010. december 31-ig hatályos rendelkezését 2010. december 31-ét követően is alkalmazni kell.

(4) A Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományú tagja vonatkozásában 2010. december 31-ig elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő közélet tisztasága elleni bűncselekmények tekintetében a Be. 201. § (2) bekezdés b) pontjának 2010. december 31-ig hatályos rendelkezését 2010. december 31-ét követően is alkalmazni kell.

98. § * 

98/A-98/B. § * 

98/C. § *  (1) E törvénynek a NAV Mód. tv. 20. §-ával megállapított 26. § (2) bekezdését a 2011. december 31-én személyi illetményben részesülő kormánytisztviselők és pénzügyőrök tekintetében is alkalmazni kell.

(2)-(3) * 

(4) * 

(5) A NAV Mód. tv. nem érinti a kormánytisztviselő részére 2012. január 1-je előtt adományozott szakmai-, illetve közigazgatási tanácsadói-, főtanácsadói címeket.

98/D. § * 

98/E. § *  (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2012. évi CI. törvény (a továbbiakban: NAV Mód. II. tv.) hatálybalépésével a pénzügyőrök esetében a vezetői beosztás a törvény erejénél fogva vezetői munkakörré alakul át. Az érintetteket e tényről a NAV Mód. II. tv. hatálybalépését követő harminc napon belül a munkáltatónak tájékoztatnia kell.

(2) A 19/B. § (2) bekezdését a NAV Mód. II. tv. hatálybalépését követő vezetői kinevezésekre kell alkalmazni.

98/F-98/G. § * 

98/H. § *  A 2013. december 31-én a NAV állományába tartozó, tiszti vagy főtiszti állománycsoportba tartozó pénzügyőr a középfokú szaktanfolyamot 2015. december 31-éig köteles elvégezni. Amennyiben a pénzügyőr a középfokú szaktanfolyamot a munkáltató kötelezése ellenére önhibájából a meghatározott idő alatt nem kezdte meg, vagy önhibájából nem fejezte be, illetve a vizsgát nem tette le, a hivatásos szolgálati jogviszonya megszűnik.

98/I-98/J. § * 

98/K. § *  (1) A NAV Mód. III. tv. hatálybalépésekor folyamatban lévő fegyelmi eljárásra a 2012. december 31-én alkalmazandó rendelkezések az irányadók.

(2) A NAV Mód. III. tv. hatálybalépését megelőzően elkövetett fegyelmi vétség miatt a NAV Mód. III. tv. hatálybalépését követően megindult fegyelmi eljárás során - a fegyelmi büntetések, fenyítések kivételével - a NAV törvénynek a NAV Mód. III. tv. - 22. §-23. §-ával megállapított, a fegyelmi felelősségre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A fegyelmi büntetések, fenyítések tekintetében a fegyelmi vétség elkövetésekor alkalmazandó rendelkezések az irányadók, ideértve a fegyelmi büntetés, fenyítés hatályára vonatkozó rendelkezéseket is.

(3) A NAV Mód. III. tv. hatálybalépését megelőzően kiszabott fegyelmi büntetés, fenyítés hatálya a fegyelmi büntetés, fenyítés kiszabásakor irányadó rendelkezés szerinti időtartamig tart.

(4) A NAV Mód. III. tv. hatálybalépése előtt bekövetkezett károsodás esetén a kártérítési felelősségre a kár bekövetkezésének időpontjában alkalmazandó rendelkezések az irányadók.

98/L-98/M. § * 

98/N. § *  (1) A NAV Mód. IV. tv. módosítása nem érinti a Kttv. 207. § (6) bekezdése alapján 2014. január 1-jét megelőzően kinevezett ügykezelő osztályvezetők jogviszonyát.

(2) A 2014. január 1-jét megelőzően kinevezett ügykezelő osztályvezetőre az ügykezelőkre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pótszabadságra, a fegyelmi eljárásra, a kártérítési eljárásra, az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezések tekintetében az osztályvezetőkre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) A 2014. január 1-jét megelőzően kinevezett ügykezelő osztályvezető illetménye meg kell haladja a vezetése alá tartozó ügykezelők illetményét.

98/O. § * 

98/P. § *  Az a 2015. január 1-jén a NAV állományába tartozó pénzügyőr, aki

a) a Vám- és Pénzügyőrség állományából került a NAV állományába, és

b) olyan munkakört tölt be, amelynek betöltéséhez a pénzügyőrnek rendészeti szakvizsgával kell rendelkeznie, és

c) a középfokú szaktanfolyamot elvégezte, vagy annak elvégzése alól jogszabály alapján mentesült, és

d) legalább 3 évet töltött vezetői munkakörben, illetve vezetői beosztásban,

mentesül a rendészeti szakvizsga megszerzésének kötelezettsége alól.

98/Q. § * 

99. § *  (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 118. § (2) bekezdése alapján a pénzügyőr részére 2012. január 1-jét megelőzően adományozott tanácsosi, főtanácsosi cím viselésére a pénzügyőr 2015. július 1-jét követően is jogosult.

(2) Az (1) bekezdés alapján tanácsosi cím viselésére jogosult pénzügyőr az első fizetési fokozat szerinti főosztályvezető-helyettesi, a főtanácsosi cím viselésére jogosult pénzügyőr az első fizetési fokozat szerinti főosztályvezetői illetmény

a) 80%-ára jogosult a területi szervnél,

b) 75%-ára jogosult a központi szervnél.

A tanácsosi, illetve a főtanácsosi címmel rendelkező vezetői munkakört betöltő pénzügyőr a vezetői illetményre jogosult, ha az magasabb, mint a címe alapján számított illetménye.

(3) A pénzügyőrt az (1) bekezdés szerinti cím viselésének joga nyugállományba vonulását követően is megilleti.

(4) A tanácsosi és a főtanácsosi címet meg kell vonni, ha a pénzügyőrrel szemben a bíróság szabadságvesztést, pénzbüntetést, közérdekű munka büntetést szabott ki.

99/A. § *  (1) A NAV vezetője legkésőbb 2016. július 5-ig megállapítja az egyes NAV szervek 2016. július 1-jétől hatályos állománytáblázatát.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója 2016. július 15-ig - az (1) bekezdés szerint meghatározott állománytáblázat keretei között - megállapítja a kormánytisztviselő, pénzügyőr 2016. július 1-jétől hatályos munkakörét.

(3) A munkakör (2) bekezdés szerinti meghatározásával egyidejűleg a munkáltatói jogkör gyakorlója - e törvény 2016. július 1-jétől hatályos rendelkezéseire figyelemmel - 2016. július 1-jei hatállyal megállapítja:

a) a kormánytisztviselő, pénzügyőr által betöltött munkakör besorolási osztályát és besorolási kategóriáját,

b) az a) pont szerint megállapított munkakörben a fizetési fokozat szempontjából a 20. § szerint figyelembe vehető időt és ennek figyelembevételével az érintett fizetési fokozatát,

c) a fizetési fokozatban soron történő előrelépés lehetséges legkorábbi időpontját azzal, hogy a fizetési fokozatban előrelépés csak az e törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén lehetséges,

d) az időpótlék szempontjából a 22. § szerint figyelembe vehető időt,

e) a korábbi rendszeres díjazás, valamint a hatályos rendszeres díjazás összegét,

f) a 99/D. § (5) bekezdés szerinti korrekciós díj összegét, ha annak megállapítására sor kerül,

g) a pénzügyőr rendfokozatát.

(4) A besoroláskor meg kell állapítani azt az illetményt az illetményelemek szerinti bontásban, amelyre a kormánytisztviselő és a pénzügyőr 2016. július 1-je és 2016. december 31-e között jogosult. Az így megállapított illetmény 2016. július 1-je és 2016. december 31-e között csak abban az esetben módosítható, ha a kormánytisztviselő és a pénzügyőr munkaköre 2016. július 1-jét követően változik.

(5) Az e törvény hatálybelépésekor vezetői munkakört betöltőknek meg kell állapítani az vezetői munkakörben eltöltött ideje alapján a vezetői fizetési fokozatát, az adott fizetési fokozatban várakozási időként figyelembe vehető időt, valamint a következő fizetési fokozatba előresorolás várható időpontját.

(6) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr 2016. július 1-jétől érvényes munkaköri leírását 2016. július 31-ig kell elkészíteni.

(7) Ha a pénzügyőrnek a (3) bekezdés szerinti besorolásakor a rendfokozata alacsonyabb lenne a 2016. június 30-án viselt rendfokozatánál, akkor rendfokozata nem változik, továbbra is a korábbi rendfokozatának viselésére jogosult. A pénzügyőr rendfokozata mindaddig nem változik, amíg a besorolás szerinti rendfokozata meg nem egyezik a viselt rendfokozatával.

99/B. § *  (1) A 99/A. § szerinti munkáltatói intézkedés nem minősül a kinevezés, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony egyoldalú módosításának, illetve átszervezésnek.

(2) A 99/A. § (2)-(5) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedés ellen szolgálati panasznak nincs helye.

(3) A 99/A. § (2)-(5) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedés ellen a kormánytisztviselő, a pénzügyőr a közléstől számított 90 napon belül bírósághoz fordulhat. A keresetet kizárólag téves, a törvény előírásainak meg nem felelő munkáltatói intézkedés jogcímén lehet előterjeszteni.

(4) A keresetlevél beadására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a bírósághoz intézett keresetlevelet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták. Ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr a keresetlevél beadására megállapított határidőt elmulasztja, igazolással élhet.

99/C. § *  A 99/A. § alkalmazásában:

a) korábbi rendszeres díjazás: a kormánytisztviselő, a pénzügyőr részére e törvény 2016. június 30-án hatályos rendelkezései alapján megállapított, a 2016. június 30-án hatályos 25. § szerinti illetményeltérítéssel számított alapilletmény, illetménykiegészítés, rendszeres pótlékok (vezetői pótlék, idegennyelv-tudási pótlék, veszélyességi pótlék), a 2016. június 30-án hatályos 98/O. § szerint megállapított és nyilvántartott illetménykülönbözet, a 86/A. § szerint megállapított és nyilvántartott kompenzációs díj, a garantált bérminimumra történő kiegészítés, továbbá a pénzügyőrök tekintetében a rendfokozati illetmény együttes összege, személyi illetménnyel rendelkező kormánytisztviselő, pénzügyőr esetében a személyi illetmény 2016. június 30-án hatályos összege,

b) hatályos rendszeres díjazás: a 2016. július 1-jén a kormánytisztviselőnek, a pénzügyőrnek besorolása alapján megállapított alapilletmény, időpótlék, közszolgálati pótlék, idegennyelv-tudási pótlék együttes összege,

c) illetményemelkedés: a korábbi rendszeres díjazás és a hatályos rendszeres díjazás különbözete.

99/D. § *  (1) 2016. július 1-je és 2016. december 31-e között a kormánytisztviselő, a pénzügyőr illetményére a II. fejezetet az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) 2016. július 1-jén valamennyi kormánytisztviselő és pénzügyőr részére biztosítani kell az illetményemelkedést a (3)-(11) bekezdésben meghatározott szabályok szerint.

(3) A nem vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr esetében az illetményemelkedés 2016. július 1-jével 30%.

(4) A vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr esetében az illetményemelkedés 2016. július 1-jével 15%.

(5) Ha a hatályos rendszeres díjazás nem biztosítja a (3)-(4) bekezdés szerinti illetményemelkedést, akkor az érintett a hatályos rendszeres díjazásra jogosult azzal, hogy a 2016. július 1-jétől megállapított illetménye és a korábbi rendszeres díjazása közötti emelkedés mértéke

a) a nem vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr esetében legalább a 15%-ot,

b) a vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr esetében legalább a 10%-ot

el kell, hogy érje. Ha az így megállapított illetmény magasabb, mint a hatályos rendszeres díjazás, akkor a kettő közötti különbözetet korrekciós díjként kell nyilvántartani és folyósítani.

(6) Ha a hatályos rendszeres díjazás a nem vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr esetében 30%-ot meghaladó mértékű illetményemelkedést biztosít, akkor részére a 21. § (1) bekezdés szerinti alapilletmény helyett olyan mértékű alapilletményt kell megállapítani, ami 30%-os mértékű illetményemelkedést eredményez. Az e törvény szerinti más illetményelemekre a kormánytisztviselő, a pénzügyőr e törvény szerinti mértékben jogosult.

(7) Ha a hatályos rendszeres díjazás a vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr esetében 15%-ot meghaladó mértékű illetményemelkedést biztosít, akkor részére a 21. § (1) bekezdés szerinti alapilletmény helyett olyan mértékű alapilletményt kell megállapítani, ami 15%-os mértékű illetményemelkedést eredményez. Az e törvény szerinti más illetményelemekre a kormánytisztviselő, a pénzügyőr e törvény szerinti mértékben jogosult.

(8) Az a kormánytisztviselő, pénzügyőr, akinek kormányzati szolgálati jogviszonya, illetve hivatásos szolgálati jogviszonya 2016. július 1-jét megelőzően létesült és 2016. július 1-jét követően magasabb besorolású munkakörbe kerül kinevezésre, II. besorolási osztályból I. besorolási osztályba kerül átsorolásra, illetve részére a 31/A. § szerinti cím adományozására kerül sor, illetményét a 99/D. § alkalmazásával úgy kell megállapítani, mintha a munkáltatói intézkedésre 2016. június 30-án került volna sor.

(9) A (8) bekezdéstől eltérően, ha az érintett 2016. július 1-jét követően történt magasabb besorolású munkakörbe kinevezését, II. besorolási osztályból I. besorolási osztályba történt átsorolását, illetve a 31/A. § szerinti címadományozást megelőzően megállapított illetménye (jelen bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: megelőző illetmény) meghaladja a (8) bekezdés alapján megállapítható illetményét (jelen bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: megállapított illetmény), úgy a megelőző illetménynek a megállapított illetményt meghaladó részét külön illetményelemként, korrekciós díjként kell folyósítani.

(10) Ha az érintett illetménye a (8) bekezdés vagy a (9) bekezdés alapján került megállapításra, majd azt követően a (8) bekezdés vagy a (9) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedést megelőzően betöltött munkakörrel azonos vagy annál alacsonyabb besorolású munkakörbe nevezik ki, illetve a 31/A. § alapján adományozott címe visszavonásra kerül, illetményét a 19/G-19/I. § szerinti besorolása alapján kell megállapítani, azzal, hogy részére a továbbiakban a (5) bekezdés szerinti korrekciós díjat ismételten folyósítani kell.

(11) A (4)-(5) és (7) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azokra a nem vezetői munkakört betöltőkre, akiknek az illetményét részben a vezetőkre vonatkozó rendelkezések alapján kell megállapítani.

99/E. § *  A 2016. június 30-án személyi illetménnyel rendelkező kormánytisztviselő, pénzügyőr 2016. július 1-jétől hatályos illetménye megállapítása tekintetében a 99/A. § -99/D. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha az érintett 2016. június 30-án hatályos személyi illetménye meghaladja a hatályos rendszeres díjazást, illetményét az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: NAV Mód. VII. törvény) módosításai nem érintik.

99/F. § *  Abban az esetben, ha a kormánytisztviselő, pénzügyőr által 2016. július 1-jén betöltött munkakör besorolási kategóriájához az érintett részére megállapított fizetési fokozatban szorzószám nem került rendszeresítésre, akkor az érintettet az adott besorolási kategóriához rendszeresített legelső fizetési fokozatba kell besorolni. A kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr mindaddig nem léphet magasabb fizetési fokozatba, ameddig a jogviszonyban töltött ideje, illetve a munkáltatói intézkedés alapján arra jogosultságot nem szerez.

99/G. § *  (1) A 2016. június 30-án címzetes címmel rendelkező kormánytisztviselő, pénzügyőr fizetési fokozatát 2016. július 1-jei hatállyal az alábbiak szerint kell megállapítani:

a) a címzetes vezető-tanácsosi címmel rendelkező kormánytisztviselőt, pénzügyőrt az I. besorolási osztály 4. fizetési fokozatába,

b) a címzetes főtanácsosi címmel rendelkező kormánytisztviselőt, pénzügyőrt az I. besorolási osztály 7. fizetési fokozatába,

c) a címzetes vezető-főtanácsosi címmel rendelkező kormánytisztviselőt, pénzügyőrt az I. besorolási osztály 9. fizetési fokozatába,

d) a címzetes főmunkatársi címmel rendelkező kormánytisztviselőt, pénzügyőrt az II. besorolási osztály 9. fizetési fokozatába,

kell besorolni.

(2) Ha a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr a jogviszonyban töltött idő alapján eléri az (1) bekezdés szerinti fizetési fokozatot, további előmenetelére az általános szabályok az irányadóak.

(3) Ha a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr jogviszonya 2016. június 30-ig nyugdíjazás miatt szűnik meg, a besorolására, valamint a cím viselésére, vezetői munkakörére utaló megnevezést nyugdíjasként is viselheti.

99/H. § *  (1) A 2016. július 1-jén folyamatban lévő fegyelmi ügyekben az eljárás megindulásakor hatályos szabályok alapján kell eljárni.

(2) A 2016. július 1-jét megelőzően kiszabott, 2016. július 1-jén még hatályos fegyelmi büntetés hatálya a fegyelmi büntetés kiszabásakor irányadó rendelkezés szerinti időtartamig tart.

(3) A 2016. július 1-jét megelőzően kiszabott, 2016. július 1-jén még hatályos

a) visszavetés egy fizetési fokozattal 2 évre fegyelmi büntetés esetében a 99/A-99/D. §-ok alkalmazásával meg kell állapítani az érintettnek 2016. július 1-jével járó illetményt, és egyúttal annak összegét - a fegyelmi büntetés még hátralévő hatályának időtartamára - a fegyelmi büntetésre tekintettel a 2016. június 30-ával járó illetmény és a fegyelmi büntetés hiányában az érintettet megillető illetmény (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: elvi illetmény) közötti különbözetnek az elvi illetményhez viszonyított arányában kell csökkenteni az érintettnek 2016. július 1-jével járó illetményét;

b) egy besorolási fokozattal való visszavetés annak legmagasabb fizetési fokozatába 2 évtől 5 évig terjedő időre fegyelmi büntetés esetében az a) pont megfelelő alkalmazásával kell eljárni;

c) egy besorolási fokozattal való visszavetés annak legalacsonyabb fizetési fokozatába 2 évtől 5 évig terjedő időre fegyelmi büntetés esetében az a) pont megfelelő alkalmazásával kell eljárni.

(4) A 2016. július 1-jét megelőzően kiszabott, de a 34/D. §-ra figyelemmel 2016. július 15- e után jogerőssé váló (3) bekezdés szerinti fegyelmi büntetés esetében 2016. július 1-jétől a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedéséig a 99/A-99/D. §-ok alkalmazásával megállapított illetmény jár az érintettnek, a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedését követően pedig a (3) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell eljárni.

(5) A 2016. július 1-jét megelőzően kiszabott, 2016. július 1-jén még végre nem hajtott, de a 34/D. §-ra figyelemmel jogerős

a) a személyi illetmény visszavonása fegyelmi büntetés esetében a fegyelmi büntetés végrehajtásával egyidejűleg - ha arra még nem került sor - a 99A-99/D. §-ok alkalmazásával meg kell állapítani az érintettnek 2016. július 1-jével járó illetményét, azzal, hogy esetében a 99/C. § (1) bekezdés a) pontja szerinti korábbi rendszeres díjazás alatt a 99/E. § (2) bekezdése szerinti korábbi besorolás szerinti illetményt kell érteni.

b) címtől való megfosztás fegyelmi büntetés esetében a fegyelmi büntetés végrehajtásával egyidejűleg - ha arra még nem került sor - a 99/A-99/D. §-ok alkalmazásával - az adott címre tekintet nélkül - kell megállapítani az érintettnek 2016. július 1-jével járó illetményét.

(6) A 2016. július 1-jét megelőzően kiszabott, de a 34/D. §-ra figyelemmel 2016. július 15-e után jogerőssé váló (5) bekezdés a) pont szerinti fegyelmi büntetés esetében a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedéséig - az (5) bekezdés a) pont megfelelő alkalmazása mellett - a személyi illetményt vissza kell vonni.

(7) A 2016. július 1-jét megelőzően kiszabott, de a 34/D. §-ra figyelemmel 2016. július 15-e után jogerőssé váló (5) bekezdés b) pont szerinti fegyelmi büntetés esetében a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedéséig a 99/A-99/D. §-ok alkalmazásával - az adott címre is figyelemmel - megállapított illetmény jár az érintettnek, a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedését követően pedig a (5) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell eljárni.

(8) A 2016. július 1-jét megelőzően kiszabott és 2016. július 1-jén még hatályos, vagy 2016. július 1-jén még végre nem hajtott, de jogerős, vagy 2016. július 15-e után jogerőssé váló 33/G. § (4)-(5) bekezdés szerinti fegyelmi büntetés esetében a (3)-(7) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell eljárni.

99/I. § *  A kormánytisztviselő, pénzügyőr 2016. június 30-án hatályos 32/K. § (2)-(3) bekezdése alapján megállapított pótszabadsága nem csökkenthető, arra mindaddig jogosult, amíg a 2016. július 1-jétől hatályos 32/K. § (2)-(3) bekezdése alapján hosszabb tartamú pótszabadságra nem szerez jogosultságot.

99/J. § *  (1) E törvénynek a NAV Mód. VII. törvénnyel megállapított 31/B. §-át a rendelkezés hatálybalépését követően közölt felmentések tekintetében kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a NAV Mód. VII. törvénnyel 2016. július 1-jei hatállyal megállapított 32/O. § (6)-(7) bekezdését azokban az esetben kell először alkalmazni, amikor az illetmény nélküli szabadság 2016. július 1-jét követően telik le.

(3) E törvénynek a NAV Mód. VII. törvénnyel megállapított 32/Y. § (1a) bekezdését 2016-ban azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az értékelést a NAV Mód. VII. törvény hatálybalépése előtt meghatározott egyéni teljesítménykövetelmény alapján kell elvégezni.

99/K. § *  A 2016. július 1-jét követően létesített jogviszony esetén a kormánytisztviselő, a pénzügyőr illetményét a 99/D. § alkalmazásával úgy kell megállapítani, mintha a jogviszony létesítése 2016. június 30-án történt volna.

99/L. § *  (1) E törvény alapján a kormánytisztviselőt, pénzügyőrt fizetési fokozatban és vezetői fizetési fokozatban első alkalommal 2018. január 1-jei hatállyal lehet előresorolni, abban az esetben, ha a fizetési fokozatban és vezetői fizetési fokozatban előresoroláshoz szükséges feltételekkel rendelkezik.

(2) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr 2016. július 1-jén jogviszonyban álló azon tagjának, akinek a fizetési fokozathoz és vezetői fizetési fokozathoz meghatározott várakozási ideje az (1) bekezdésben meghatározott határidő előtt letelne, a fizetési fokozatra előírt várakozás ideje a 2018. január 1-jéig hátralévő időtartammal meghosszabbodik.

99/M. § *  (1) 2017. január 1-je és 2017. december 31-e között a kormánytisztviselő és a pénzügyőr illetményére a II. Fejezetet az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója 2017. január 15-ig megállapítja azt az illetményt az illetményelemek szerinti bontásban, amelyre a kormánytisztviselő és a pénzügyőr - amennyiben munkaköre nem változik - 2017. január 1. és 2017. december 31. között jogosult.

(3) 2017. január 1-jén a nem vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő és pénzügyőr részére az e §-ban meghatározott szabályok szerint kell az illetményt megállapítani úgy, hogy a megállapított illetmény és a korábbi rendszeres díjazás közötti emelkedés mértéke nem haladhatja meg a 35%-ot.

(4) 2017. január 1-jén a vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő és pénzügyőr részére az e §-ban meghatározott szabályok szerint kell az illetményt megállapítani úgy, hogy a megállapított illetmény és a korábbi rendszeres díjazás közötti emelkedés mértéke nem haladhatja meg a 20%-ot.

(5) Az a kormánytisztviselő és pénzügyőr, akinek a hatályos rendszeres díjazása nem éri el a részére a 99/D. § (5) bekezdése alapján megállapított illetményt, továbbra is a 99/D. § (5) bekezdése alapján megállapított illetményre jogosult. Az így megállapított illetmény és a hatályos rendszeres díjazás összege közötti különbözetet kompenzációs díjként kell folyósítani.

(6) Annak a kormánytisztviselőnek és pénzügyőrnek, akinek a hatályos rendszeres díjazása eléri vagy meghaladja a részére 2016. július 1-jei hatállyal megállapított illetményt, de az illetményemelkedése

a) nem vezetői munkakört betöltők esetében a 35%-ot,

b) vezetői munkakört betöltők esetében a 20%-ot

nem haladja meg, a hatályos rendszeres díjazás szerinti illetményt kell folyósítani.

(7) Annak a nem vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőnek és pénzügyőrnek, akinek a hatályos rendszeres díjazása 35%-ot meghaladó mértékű illetményemelkedést eredményez, a 21. § (1) bekezdés szerinti alapilletmény helyett olyan mértékű alapilletményt kell megállapítani, ami 35%-os illetményemelkedést eredményez. Az e törvény szerinti más illetményelemekre a kormánytisztviselő és a pénzügyőr e törvény szerinti mértékben jogosult.

(8) Annak a vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőnek és pénzügyőrnek, akinek a hatályos rendszeres díjazása 20%-ot meghaladó mértékű illetményemelkedést eredményez, a 21. § (1) bekezdés szerinti alapilletmény helyett olyan mértékű alapilletményt kell megállapítani, ami 20%-os illetményemelkedést eredményez. Az e törvény szerinti más illetményelemekre a kormánytisztviselő és a pénzügyőr e törvény szerinti mértékben jogosult.

(9) Az (5) bekezdés szerinti kompenzációs díjat annak a kormánytisztviselőnek és pénzügyőrnek lehet csak megállapítani, aki a 99/D. § (5) bekezdése alapján 2016. július 1. és 2016. december 31. között korrekciós díjra volt jogosult, és a kompenzációs díj mértéke nem haladhatja meg a korábbi korrekciós díj mértékét.

(10) Az (5) bekezdés szerinti kompenzációs díjra a 99/D. § (9)-(10) bekezdés szerinti szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

(11) A (4)-(6) és (8) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azokra a nem vezetői munkakört betöltőkre, akiknek illetményét részben a vezetőkre vonatkozó rendelkezések alapján kell megállapítani.

(12) Az a kormánytisztviselő, pénzügyőr, akinek kormányzati szolgálati jogviszonya, illetve hivatásos szolgálati jogviszonya 2017. január 1-jét megelőzően létesült és 2017. január 1-jét követően magasabb besorolású munkakörbe kerül kinevezésre, II. besorolási osztályból I. besorolási osztályba kerül átsorolásra, illetve részére a 31/A. § szerinti cím adományozására kerül sor, illetményét e § alkalmazásával úgy kell megállapítani, mintha a munkáltatói intézkedésre 2016. december 31-én került volna sor.

(13) A 2016. december 31-ét követően létesített kormányzati szolgálati, illetve hivatásos szolgálati jogviszony esetén az illetményt e §-ban foglalt szabályok alkalmazásával úgy kell megállapítani, mintha a kormányzati szolgálati, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony 2017. január 1-jét megelőzően jött volna létre.

(14) E § alkalmazásában

a) korábbi rendszeres díjazás: a 99/C. § a) pontja szerinti korábbi rendszeres díjazás,

b) hatályos rendszeres díjazás: 2017. január 1-jén a kormánytisztviselőnek, pénzügyőrnek besorolása alapján megállapított alapilletmény, időpótlék, közszolgálati pótlék, idegennyelv-tudási pótlék együttes összege,

c) illetményemelkedés: a korábbi rendszeres díjazás és a hatályos rendszeres díjazás különbözete.

99/N. § *  (1) A kormánytisztviselő, pénzügyőr 2018. január 1-jét követően az e törvény szerinti illetményre jogosult.

(2) A kormánytisztviselő és a pénzügyőr részére megállapított kompenzációs díj összegét 2018. január 1-jétől megfelelően csökkenteni kell

a) az illetményalap összegének megváltozása,

b) a fizetési fokozathoz tartozó illetményszorzókra, illetve a közszolgálati pótlékra vonatkozó jogszabályi rendelkezések megváltozása,

c) magasabb besorolású munkakörbe történő kinevezés,

d) 31/A. § szerinti címadományozás,

e) magasabb mértékű közszolgálati pótlékra jogosító munkakörbe történő kinevezés,

f) fizetési fokozatban történő előresorolás

esetén.

(3) Ha a kormánytisztviselő és a pénzügyőr részére 2017. január 1-jével kompenzációs díj kerül megállapításra és 2017. december 31-ét követően vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe, alacsonyabb besorolású munkakörbe kerül kinevezésre, illetve a 31/A. § alapján adományozott címe visszavonásra kerül, a 21-23. § alapján kell besorolni és az illetményét megállapítani azzal, hogy részére a (2) bekezdés c)-d) pontja szerinti munkáltatói intézkedést megelőzően nyilvántartott kompenzációs díj összegét is folyósítani kell.

100. § *  A Hszt. 348. § (6) bekezdés a) pontját a pénzügyőrök tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a vezénylés tartamára vonatkozó rendelkezéseket a Hszt. rendelkezéseinek - az e törvényben foglalt eltérésekkel való - megfelelés érdekében módosítani kell.

101. § *  (1) Ha a 2015. június 30-án a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományában álló kormánytisztviselő, pénzügyőr, illetve ügykezelő a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2015. évi LXXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: NAV Mód. V. törvény) módosított összeférhetetlenségi szabályok alapján 2015. július 1-jével összeférhetetlen helyzetbe kerül vagy engedélykérelem terheli, az összeférhetetlenségi okot köteles 2015. július 31-ig a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban bejelenteni, illetve az engedély iránti kérelmet előterjeszteni. Egyebekben - a (2) bekezdésre is figyelemmel - a 33/F. § (1)-(2) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az ott meghatározott határidő helyett az összeférhetetlenséget 90 napon belül kell megszüntetni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedélykérelem elutasítása esetén az elutasításról szóló írásbeli döntés egyúttal tartalmazza az összeférhetetlenség megszüntetésére vonatkozó felszólítást is.

102. § *  A NAV Mód. V. törvény hatálybalépése előtt kiszabott, de a NAV Mód. V. törvény hatálybalépéséig még végre nem hajtott lefokozás fegyelmi büntetés tekintetében a 2015. június 30-án alkalmazandó rendelkezések az irányadók.

103. § *  E törvénynek a NAV Mód. V. törvénnyel megállapított 15/E. § szerinti bejelentési kötelezettségre és adatkezelésre vonatkozó rendelkezése a NAV Mód. V. törvény hatálybalépése után közölt megalapozott gyanú esetében áll fenn, illetve alkalmazandó.

Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés * 

104. § *  E törvény IV. fejezete az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

Az Európai Unió jogának való megfelelés * 

105. § *  E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozat 36-37. cikkei [37/A-37/B. §],

b) a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i, 2008/633/IB tanácsi határozat 3-5. cikke [75. §],

c) a büntető ügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i, 2008/977/IB tanácsi kerethatározat 3. cikke, 5. cikke, 9. cikke, 13. cikke [72. § (1)-(2) bekezdés, 74. § (2) bekezdés, 77. §, 78. § (1) bekezdés a)-c) pontok],

d) az információs technológia vámügyi alkalmazásáról szóló, 2009. november 30-i 2009/917/IB Tanácsi határozat [80. §].

106-155. § * 

156-170. § * 

171-174. § * 

175. § * 

1. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez * 

I. BESOROLÁSI OSZTÁLY
(felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselők és pénzügyőrök)

1. Fizetési fokozat Jogviszony időtartama (év) Várakozási idő a fizetési fokozatban (év)
Besorolási kategóriák és az illetményalapra vetített szorzószámuk
2. A B C D E
3. 1 0-1 1 7,40
4. 2 1-3 2 7,50 8,80
5. 3 3-5 2 7,60 8,90 9,70 10,10
6. 4 5-9 4 7,70 9,00 9,80 10,20 10,60
7. 5 9-13 4 8,00 9,30 10,10 10,50 10,90
8. 6 13-17 4 8,30 9,60 10,40 10,80 11,20
9. 7 17-21 4 8,60 9,90 10,70 11,10 11,50
10. 8 21-25 4 8,90 10,20 11,00 11,40 11,80
11. 9 25-29 4 9,20 10,50 11,30 11,70 12,10
12. 10 29-33 4 9,50 10,80 11,60 12,00 12,40
13. 11 33-37 4 9,80 11,10 11,90 12,30 12,70
14. 12 37-40 3 10,10 11,40 12,20 12,60 13,00
15. 13 40 felett 10,40 11,70 12,50 12,90 13,30

II. BESOROLÁSI OSZTÁLY
(középiskolai végzettségű kormánytisztviselők és pénzügyőrök)

1. Fizetési
fokozat
Jogviszony időtartama
(év)
Várakozási idő a fizetési fokozatban
(év)

Besorolási kategóriák és az illetményalapra vetített szorzószámuk
2. A B C D
3. 1 0-2 2 4,70
4. 2 2-5 3 4,80 5,30 5,80
5. 3 5-9 4 4,90 5,40 5,90 6,90
6. 4 9-13 4 5,10 5,60 6,10 7,10
7. 5 13-17 4 ,5,30 5,80 6,30 7,30
8. 6 17-21 4 5,50 6,00 6,50 7,50
9. 7 21-25 4 5,70 6,20 6,70 7,70
10. 8 25-29 4 5,90 6,40 6,90 7,90
11. 9 29-33 4 6,10 6,60 7,10 8,10
12. 10 33-37 4 6,30 6,80 7,30 8,30
13. 11 37-40 3 6,50 7,00 7,50 8,50
14. 12 40-43 3 6,60 7,10 7,60 8,60
15. 13 43 felett 6,70 7,20 7,70 8,70

2. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez * 

Vezetői munkakörök fizetési fokozataihoz rendelt rendfokozatok

1. vezetői munkakör fizetési fokozat Várakozási idő a fizetési fokozatban
(év)
területi szerv központi szerv
2. Főigazgató tábornok
3. Szakfőigazgató,
főigazgató-helyettes
tábornok vagy ezredes
4. Igazgató 1. 0-5 alezredes
2. 5-10 ezredes
3. 10- ezredes
5. Igazgató-helyettes 1. 0-5 alezredes
2. 5-10 alezredes
3. 10- ezredes
6. Főosztályvezető 1. 0-5 őrnagy alezredes/ezredes
2. 5-10 őrnagy alezredes/ezredes
3. 10- alezredes ezredes/tábornok
7. Főosztályvezető-helyettes 1. 0-5 őrnagy alezredes
2. 5-10 őrnagy alezredes/ezredes
3. 10- őrnagy alezredes/ezredes
8. Osztályvezető 1. 0-5 százados őrnagy
2. 5-10 őrnagy alezredes
3. 10- őrnagy alezredes

Besorolási kategóriák fizetési fokozataihoz rendelt rendfokozatok
(felsőfokú iskolai végzettségű pénzügyőrök)

1. Fizetési fokozat Besorolási kategóriák fizetési fokozataihoz rendelt rendfokozatok
2. A B C D E
3. 1 hadnagy
4. 2 hadnagy hadnagy
5. 3 hadnagy hadnagy főhadnagy százados
6. 4 hadnagy hadnagy főhadnagy százados őrnagy
7. 5 hadnagy hadnagy főhadnagy százados őrnagy
8. 6 hadnagy főhadnagy főhadnagy százados őrnagy
9. 7 hadnagy főhadnagy százados őrnagy őrnagy
10. 8 főhadnagy főhadnagy százados őrnagy őrnagy
11. 9 főhadnagy főhadnagy százados őrnagy őrnagy
12. 10 főhadnagy százados százados őrnagy alezredes
13. 11 főhadnagy százados őrnagy alezredes alezredes
14. 12 főhadnagy százados őrnagy alezredes alezredes
15. 13 főhadnagy százados őrnagy alezredes alezredes

Besorolási kategóriák fizetési fokozataihoz rendelt rendfokozatok
(középiskolai iskolai végzettségű pénzügyőrök)

1. Fizetési fokozat Besorolási kategóriák fizetési fokozataihoz rendelt rendfokozatok
2. A B C D
3. 1. őrmester
4. 2. őrmester törzsőrmester zászlós
5. 3. őrmester törzsőrmester zászlós törzszászlós
6. 4. őrmester törzsőrmester zászlós törzszászlós
7. 5. őrmester törzsőrmester zászlós törzszászlós
8. 6. őrmester törzsőrmester zászlós törzszászlós
9. 7. törzsőrmester főtörzsőrmester törzszászlós törzszászlós
10. 8. törzsőrmester főtörzsőrmester törzszászlós főtörzszászlós
11. 9. törzsőrmester főtörzsőrmester törzszászlós főtörzszászlós
12. 10. törzsőrmester főtörzsőrmester törzszászlós főtörzszászlós
13. 11. törzsőrmester főtörzsőrmester törzszászlós főtörzszászlós
14. 12. törzsőrmester főtörzsőrmester törzszászlós főtörzszászlós
15. 13. törzsőrmester főtörzsőrmester törzszászlós főtörzszászlós

3. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez * 

Vezetői munkakörök illetménye

1. Vezetői munkakör Fizetési fokozat A munkakörben eltöltött idő
(év)
Várakozási idő a fizetési fokozatban
(év)
Területi szervnél illetményalapra vetített szorzószám Központi szervnél az illetményalapra vetített szorzó-
szám
2. Főigazgató 29,50
3. Szakfőigazgató,
Főigazgató-helyettes
24,00
4. Igazgató 1. 0-5 5 18,25
5. 2. 5-10 5 18,75
6. 3. 10- 19,25
7. Igazgató-helyettes 1. 0-5 5 17,00
8. 2. 5-10 5 17,50
9. 3. 10- 18,00
10. Főosztályvezető 1. 0-5 5 14,50 19,50
11. 2. 5-10 5 15,00 20,00
12. 3. 10- 15,50 20,50
13. Főosztályvezető-helyettes 1. 0-5 5 13,25 17,75
14. 2. 5-10 5 13,75 18,25
15. 3. 10- 14,25 18,75
16. Osztályvezető 1. 0-5 5 12,00 15,75
17. 2. 5-10 5 12,50 16,25
18. 3. 10- 13,00 16,75

4. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez * 

Az időpótlék mértéke

1. Szolgálati jogviszonyban eltöltött idő Időpótlék mértéke
2. 10-14 év 75%
3. 15-19 év 100%
4. 20-24 év 125%
5. 25-29 év 150%
6. 30-34 év 180%
7. 35-39 év 210%
8. 40-44 év 250%
9. 45 év vagy afelett 320%

5. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez * 

Vezetői munkakörök besorolási kategóriái

1. Besorolási kategória NAV központi szerve NAV területi szerve
2. 1 főigazgató
3. 2 szakfőigazgató,
főigazgató-helyettes
4. 3 főosztályvezető
5. 4 igazgató
6. 5 főosztályvezető-helyettes
7. 6 igazgató-helyettes
8. 7 osztályvezető
9. 8 főosztályvezető
10. 9 főosztályvezető-helyettes
11. 10 osztályvezető

6. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez * 

6/A. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez * 

7. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez * 

Kiemelt munkáltatói jogkörök gyakorlása

A B C D E
1 Sor- A hatáskör területe Munkáltatói jogkör megnevezése A jogkör gyakorlója
2 *  szám a kijelölt
miniszter
az állami adó-
és vámhatóság
vezetője
3 1. Hivatásos szolgálati Hivatásos állományba vétel
4 jogviszonnyal kapcsolatos tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a köztársasági elnökhöz X
5 intézkedések főtiszt, tiszt esetében X
6 Hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése
7 tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a köztársasági elnökhöz X
8 főtiszt, tiszt esetében X
9 Hivatásos szolgálati jogviszony szüneteltetése
10 tábornok esetében X X
11 főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében X
12 Hivatásos állományba visszavétel
13 tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a köztársasági elnökhöz X
14 főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében X
15 2. Rendfokozatot Első tiszti kinevezés X
16 érintő döntések Magasabb rendfokozatba történő kinevezés, előléptetés
17 tábornoki kinevezés előterjesztése a köztársasági elnökhöz X
18 ezredesi előléptetés X
19 főtiszt, tiszt soron kívüli előléptetése X X
20 3. Hivatásos szolgálati jogviszonnyal Tábornok Hszt. szerinti rendvédelmi szervhez történő áthelyezése X
21 kapcsolatos egyéb döntések Főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes Hszt. szerinti rendvédelmi szervhez történő áthelyezése X
22 4. Fegyelmi hatáskörök Tábornok esetében rendfokozatban visszavetés, illetve hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése fegyelmi büntetés kiszabására vonatkozó javaslat előterjesztése a köztársasági elnökhöz X
23 Rendfokozatban visszavetés, illetve hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése fegyelmi büntetés kiszabása főtiszt, tiszt esetében X
24 Fegyelmi eljárás lefolytatása, egyéb fegyelmi büntetések kiszabása
25 *  tábornok esetében az állami adó-
és vámhatóság
vezetője, illetve az általa vezetett fegyelmi tanács
26 5. Vezényléssel Külszolgálatra történő vezénylés
27 kapcsolatos tábornok esetében X
28 intézkedések főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében X
29 Külföldi tanintézetbe tanfolyamra történő vezénylés
30 tábornok esetében X
31 főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében X
32 Vezénylés más szervhez
33 tábornok esetében X
34 főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében X
35 Hazai tanintézet alaptagozatára, tanfolyamaira történő vezénylés
36 tábornok esetében X
37 főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében X
38 6. Egyéb döntések Tábornok egyenruha-viselési jogának megvonása X
39 Tábornok illetmény nélküli szabadságának engedélyezése X X
40 Elhunytak minősítése
41 hősi halottá, szolgálat halottjává nyilvánítás X
42 saját halottá nyilvánítás X
43 Ágazati, Tárcaközi Érdekegyeztető Fórummal történő egyeztetés X

7/A. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez * 

8. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez * 

9. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez

1. * 

2. * 

3. * 

4. * 

10. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez * 

11. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez * 

Minősítési lap

1. Személyi adatok

Név (és születési név):

Anyja neve:

Születési hely:

Születési idő:

Munkakör:

Besorolás:

Pénzügyőr esetében rendfokozat:

Vezetői munkakör:

2. Az adott pályaszakasz kezdete:

3. A minősítés időpontja:

4. Az előírtnál rövidebb vagy hosszabb várakozási idő indoka:

5. A jogszabályban előírt és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által meghatározott feltételek, feladatok:

6. A legutolsó minősítés óta (első minősítés esetén az első minősítés előtt) készült teljesítményértékelések

a) időpontjai:

b) eredményei:

7. *  Szempontok a feltételek és feladatok teljesítésének megítéléséhez [az a)-p) pontok mindegyike 1-5-ig pontozandó: 1. Kivételes, 2. Jó, 3. Átlagos, 4. Átlag alatti, 5. Elfogadhatatlan

a) szakmai ismeret és jártasság,

b) elemzőkészség,

c) ítélőképesség,

d) felelősségérzet,

e) hivatástudat,

f) szakmai pontosság,

g) hatékonyság,

h) írásbeli kifejezőkészség,

i) szóbeli kifejezőkészség,

j) kapcsolatteremtő, -fenntartó készség,

k) szorgalom, igyekezet,

továbbá pénzügyőr esetében:

l) fizikai állóképesség, terhelhetőség,

m) pszichikai állapot, tűrőképesség,

n) lőkészség (kivéve ha a pénzügyőr a feladatait csak kivételes esetben, vagy egyáltalán nem végzi hivatali helyiségen kívül).

Vezető esetében továbbá (amennyiben több kormánytisztviselőt, pénzügyőrt, ügykezelőt illetve munkavállalót irányít):

o) a vezetett szervezet/szervezeti egység munkájának színvonala, hatékonysága,

p) a munka (a szolgálat) szervezettsége.

8. A minősítő által lényegesnek tartott egyéb szempontok:

9. *  A minősített alkalmasságának megítélése (a 7-8. pontban megjelölt szempontok alapján és a 6. pont figyelembevételével):

1. Kivételes,

2. Jó,

3. Átlagos,

4. Átlag alatti,

5. Elfogadhatatlan

10. A minősítés indokolása:

A minősítést a minősítettel ismertettem.

A minősítő neve, aláírása:

Munkaköre:

A minősítés tartalmát megismertem.

Észrevételeim:

Dátum, és a minősített aláírása:

Az érdekképviseleti szerv észrevételei:

Dátum, és az érdekképviseleti szerv tisztségviselőjének neve, aláírása:

Tisztsége: