Jogszabálykereső

A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

39/2011. (XI. 15.) BM rendelet

a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének általános szabályairól

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (2) bekezdés 11. pontjában és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 81. § b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § q) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § * 

2. § (1) * 

(2) A tűzoltóság tűzoltási, műszaki mentési, tűzvizsgálati, valamint tűzmegelőzési tevékenységéről köteles rendszeresen adatokat szolgáltatni, ennek során személyes adat kezeléséhez az érintett írásbeli hozzájárulása szükséges. Az adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésének rendjét, időszakait, valamint az alkalmazandó adatlapok tartalmát a központi katasztrófavédelmi szerv vezetője (a továbbiakban: főigazgató) határozza meg.

3. § (1) A tűzoltás és műszaki mentés szabályain a tűzoltás és a műszaki mentés irányításának, szervezésének, vezetésének, előkészítésének és végrehajtásának szabályait, valamint a beavatkozásban részt vevők kötelességeit és jogait kell érteni.

(2) A Paksi Atomerőmű területén keletkezett tűzesetek, műszaki mentést igénylő esetek során az e rendeletben foglalt jelentési, adatszolgáltatási és intézkedési rendtől a főigazgató javaslata alapján, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter jóváhagyása esetén, az annak megfelelő mértékben el lehet térni.

(3) A tűzoltóság a tudomására jutott tűzesethez és a műszaki mentést igénylő esetekhez - a már eloltott és utólagosan bejelentett tűzesetek kivételével - biztosítja a feladat végrehajtásához rendelkezésre álló és szükséges erők, eszközök kirendelését, a helyszínre haladéktalanul kivonul, az életveszélyt elhárítja, a tűz továbbterjedését megakadályozza, a tüzet szakszerűen eloltja, a műszaki mentést elvégzi és a tűzvizsgálati cselekmény elvégzése érdekében szükséges feladatokat végrehajtja. A tűzoltóság a tudomására jutott utólagosan bejelentett és eloltott tűzeset helyszínén - amennyiben a bekövetkezett tűzeset eloltása és a tudomásra jutás közötti időszak a 2 órát nem haladta meg - intézkedik a helyszín biztosítása, és a szükséges tűzvizsgálati cselekmény elvégzése érdekében.

4. § Ahol a rendelet tűzoltásvezetőt említ, ott műszaki mentés esetén a mentésvezető beosztását kell érteni.

II. FEJEZET

A TŰZOLTÁS SZABÁLYAI

1. A tűzoltás vezetése és szervezete

5. § (1) A tűzoltás szervezetét a tűzoltásvezető vezeti.

(2) A tűzoltási szervezet a tűz oltásával kapcsolatos feladatok végrehajtása érdekében a tűzoltóság tagjaiból létrehozott vezetőkből és végrehajtókból áll. A tűzoltási szervezetbe - a feladatok jellegétől függően - más szervezetek és személyek is bevonhatók, akiket a helyszínen lévő vezetőjükön keresztül a tűzoltásvezető irányít.

6. § (1) A tűzoltásvezető az alábbi beosztásokat szervezheti:

a) tűzoltásvezető-helyettes,

b) háttérparancsnok,

c) háttérparancsnok-helyettes,

d) törzstiszt,

e) szakaszparancsnok,

f) rajparancsnok,

g) mentési csoport parancsnok,

h) összekötő,

i) eligazító,

j) biztonsági tiszt.

(2) A tűzoltásvezető az (1) bekezdésben felsorolt beosztásra egy időben több, vagy más - általa szükségesnek ítélt és (1) bekezdésben meg nem határozott - beosztást is szervezhet.

7. § A tűzoltásban résztvevők vezetése, irányítása a következő módon történhet:

a) alapirányítással, ha a beavatkozó erőket a tűzoltásvezető egyedül irányítja,

b) csoportirányítással, ha a tűzoltásban résztvevő erőket csak megosztva, a beavatkozás hátterének biztosításával lehet irányítani,

c) vezetési törzzsel, ha az esemény nagysága, bonyolultsága, a helyszín tagoltsága, a beavatkozó erők létszáma, vagy egyéb körülmények a feladatok szélesebb körű megosztását indokolják.

2. A tűzoltás, műszaki mentés vezetésére jogosultak köre

8. § *  Tűzoltásvezetői feladatokat az alábbi szolgálati beosztásban szolgálatot ellátó személyek láthatnak el:

a) a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 33/E. §-a szerinti együttműködési megállapodásban meghatározott személy,

b) a létesítményi tűzoltóság

ba) rajparancsnoka,

bb) szolgálatparancsnoka,

bc) tűzoltási szakterület vezetője,

bd) parancsnok-helyettese,

be) parancsnoka,

c) az önkormányzati tűzoltóság

ca) rajparancsnoka,

cb) parancsnok-helyettese,

cc) parancsnoka,

d) a hivatásos katasztrófavédelmi szervek tekintetében a főigazgató által meghatározott személyek.

9. § A tűzoltásvezetői feladatokat csak a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, a tűzoltóságoknál, valamint az ez irányú szakágazatban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szóló rendeletben meghatározott iskolai végzettséggel, érvényes foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálattal lehet ellátni.

3. A kivonulás rendje

10. § Riasztás elrendelésekor legalább egy, a 8. §-ban felsorolt beosztást betöltő személy, az eset jellegének megfelelő, rendelkezésre álló készenléti szer és az oda beosztott állomány köteles vonulni.

11. § Az államhatáron túli kivonulás

a) az országok által megkötött együttműködési megállapodásokban meghatározott esetekben, feltételekkel és övezeten belül, a kölcsönös segítségnyújtás elve alapján, a helyi hatóságok azonnali értesítésével, és

b) az országhatár átlépését követően, a fogadó, vagy tranzitország szabályai szerint megkülönböztető fény- és hangjelzés alkalmazásával

történik.

4. A tűzoltás vezetésének átadása-átvétele

12. § (1) A helyszínre érkező magasabb beosztású - tűzoltás vezetésére jogosult - személy a helyzetértékelés alapján dönt a tűzoltás vezetésének átvételéről.

(2) A tűzoltás vezetésének átvételét vagy át nem vételét, félreérthetetlen módon, a tűzoltás vezetőjének a tudomására kell hozni, és azt a működési terület szerinti híradóügyeletnek jelenteni kell, továbbá közölni kell a tűzoltás vezetésének szervezetébe bevontakkal is.

(3) A tűzoltás vezetésének átvétele nélkül sem az átvételre jogosult, sem más a tűzoltás szervezetén kívüli személy parancsot, utasítást a tűzoltásban részt vevőknek nem adhat.

13. § (1) *  A tűzoltás vezetésének átadás-átvétele a következő sorrendben történik:

a) a beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesülettől a vezetést átveszi az önkormányzati tűzoltóság, vagy a hivatásos katasztrófavédelmi szerv,

b) a nem főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságtól a vezetést átveheti az önkormányzati tűzoltóság, az önkormányzati tűzoltóságtól a vezetést átveszi a hivatásos katasztrófavédelmi szerv,

c) a főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságtól a vezetést átveheti a hivatásos katasztrófavédelmi szerv,

d) önkormányzati tűzoltóságtól a vezetést átveszi a hivatásos katasztrófavédelmi szerv.

(2) *  Az átadás-átvétel sorrendje az egyes szerveken belül a 8. § b)-d) pontjaiban felsorolt beosztások sorrendje szerint történik.

(3) *  A tűzoltás vezetésére jogosult, a 8. § a)-d) bekezdéseiben felsorolt beosztások sorrendje szerinti személy, a helyzetértékelést követően a tűzoltás vezetésének átvétele nélkül is felelős mindazért, ami az esemény felszámolásával kapcsolatban a helyszínen történik, kivéve a főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság működési területén.

(4) A tűzoltás vezetője a tűzoltás vezetését, helyzetértékelése alapján az arra jogosultnak visszaadhatja.

14. § (1) A hivatásos tűzoltóság a működési területén felelős a tűzoltás vezetéséért.

(2) Amennyiben a működési terület szerinti tűzoltóság egysége nincs a helyszínen, akkor a helyszínre elsőnek érkező tűzoltás vezetésére jogosult felelős a tűzoltás vezetéséért.

(3) Ha ezután alacsonyabb szintű - a 13. § rendelkezései szerint értendő - szervezettől érkezik tűzoltás vezetésére jogosult személy, akkor részére a vezetést át lehet adni.

(4) Ha a tűzoltás vezetéséért felelős tűzoltóság tűzoltás vezetésre jogosult tagja azonos vagy magasabb szintű szervezettől érkezik, akkor számára a tűzoltás vezetését át kell adni, és annak át kell vennie.

15. § (1) A tűzoltás vezetését a helyszínen lévő, 13. § szerinti tűzoltás vezetésére jogosult magasabb beosztású személy köteles átvenni, ha a tűzoltásvezető a feladatát nem tudja ellátni.

(2) Ha a tűzoltásvezetőnél magasabb beosztású tűzoltás vezetésére jogosult személy nincs a helyszínen, és a tűzoltásvezető a feladatát nem tudja ellátni, akkor a tűzoltás vezetésére jogosult alacsonyabb beosztású személynek át kell vennie a tűzoltás vezetését.

5. A tűzoltás vezetését végzők jogai és kötelességei

16. § A tűzoltásvezető a tűz oltásának egyszemélyi felelős vezetője, elöljárója a riasztott és a tűzoltásban részt vevő tűzoltóknak.

17. § A tűzoltásvezető joga

a) a tűzoltás vezetését indokolt esetben megosztani;

b) a tűzoltás szervezetében meghatározott és egyéb beosztások betöltésére a tűzoltásban résztvevők közül bárkinek parancsot adni;

c) elrendelni a szükséges erők, eszközök riasztását, valamint szükség esetén további tűzoltói erők riasztását igényelni;

d) a tűzoltás érdekében az esemény felszámolásához szükséges szervezetek kirendelését igényelni, azokat alkalmazni, tartalékba helyezni, számukra közvetlen vezetőjük útján utasítást adni;

e) *  a tűzoltáshoz természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli szervezetek közvetlen részvételét, a rendelkezésükre álló adatok közlését, valamint azok járművei, eszközei, felszerelései, anyagai rendelkezésre bocsátását igényelni;

f) a karitatív szervezetek egységeinek közreműködését kérni;

g) a tűzeset helyszínét zárt területté nyilvánítani, azok helyén és környezetében minden olyan tevékenységet vagy mozgást korlátozni, megtiltani, amely a tűzoltást akadályozza vagy hátrányosan befolyásolja, továbbá elrendelni az illetéktelen vagy veszélyeztetett személyek, állatok és anyagi javak eltávolítását, a terület kiürítését;

h) *  a tűzoltás vagy életmentés érdekében - a diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más mentesség figyelembevételével - természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli szervezetek tulajdonában, használatában, kezelésében álló területre, létesítménybe behatolást elrendelni;

i) bontást elrendelni, különösen ha azt a felderítés, az életmentés, a robbanásveszély, a tűz megközelítése (a behatolás), a tűz terjedésének megakadályozása, a füst, gáz, gőz eltávolítása, az omlásveszély megelőzése, az utómunkálat indokolja; valamint szükség szerint meghatározott felkészültségű szakember segítségét igényelni.

18. § A tűzoltás vezetését végzők a biztonsági és a munkavédelmi szabályok alapján a tűzoltásban résztvevők baleset- és életvédelméről minden helyzetben intézkednek, annak megtartásáról és megtartatásáról gondoskodnak.

19. § (1) *  A tűzoltásvezető a megállapított riasztási fokozat alapján meghatározza a vonulási útvonalat és a vonulási sorrendet.

(2) A tűzoltásvezető a tűzoltás érdekében intézkedik a rendelkezésre álló erők és eszközök szakszerű alkalmazásáról, meghatározza a tűzoltásban résztvevők számára a személyi és csapat védőfelszerelések körét és használatát.

(3) A tűzoltásvezető meghatározza

a) a tűzoltás vezetésének módját, kijelöli a vezetési pontot, és azt indokolt esetben piros színű villogó fénnyel jelölteti, intézkedéseinek, utasításainak végrehajtását folyamatosan számon kéri, ellenőrzi, vagy ellenőrizteti;

b) a tűz oltásával kapcsolatos feladatokat, s ezek végrehajtásának sorrendjét, az alkalmazandó oltóanyagot, tűzoltási módot, a lehető legbiztonságosabb és az egészséget legkevésbé veszélyeztető munkavégzés feltételeit;

c) a tűzoltás-előkészítés módozatát, ezen belül

ca) tartályról történő sugárszereléskor az oltáshoz szükséges sugár nemét, a vízsugár formáját, a habképző anyag alkalmazását;

cb) alapvezeték-szereléskor az osztó helyét;

cc) táplálás-szereléskor utasítást ad a vízforrás felderítésére;

cd) a beavatkozáshoz szükséges eszközök meghatározását, alkalmazását.

(4) A tűzoltásvezető a megfelelő tájékoztatás érdekében jelenti

a) a kiérkezés tényét, felderítés megkezdését;

b) elsődleges helyszíni felderítést követően

ba) a tűzeset helyét, kiterjedésének mértékét,

bb) mi ég,

bc) mit veszélyeztet,

bd) az esemény riasztási fokozatának minősítését,

be) a társ- és egyéb szervek értesítésének, kirendelésének szükségességét,

bf) a beavatkozás módját,

bg) az irányítási módot az alapirányítás kivételével;

c) a további visszajelzések során

ca) a tűz alakulását,

cb) a tűz körülhatárolását,

cc) a lánggal való égés megszüntetését,

cd) a tűz eloltását,

ce) az utómunkálatok megkezdését, befejezését,

cf) a bevonulás megkezdését,

cg) társ- és közreműködő szervek helyszínre érkezését,

ch) sérültek, elhunytak számát,

ci) az egyéb rendkívüli eseményeket.

(5) *  A tűzoltásvezető a helyszíni felderítést követően a Ttv.-ben foglaltak alapján - indokolt esetben - elvégezteti a terület lezárását a rendőrség, a honvédség, a katasztrófavédelmi, a létesítményi tűzvédelmi szervezet tagjai, vagy más szervezetek és a polgári személyek bevonásával. Annak indokoltsága esetén gondoskodik a biztonsági zóna határának, ellenőrző áteresztő pontok jelöléséről, a kiürítés végrehajtásáról, a biztonsági zónán belüli mozgásról.

(6) A tűzoltásvezető a beavatkozás során - a személyi állomány igénybevételétől függően - gondoskodik

a) a beosztottak pihentetéséről,

b) a tűzoltásban közvetlenül részt vevő rajok váltásáról,

c) az utómunkálatot végzők vagy felügyeletet ellátók váltásáról,

d) pihenő-, szükség esetén melegedőhely biztosításáról,

e) védőitallal, ruházattal és étellel való ellátásról.

(7) A tűzoltásvezető

a) intézkedést, javaslatot tesz anyagi, technikai, tűzvédelmi hatósági és szakfelügyeleti téren felmerült kérdések megoldására, valamint a tűzoltásban kiemelkedő munkát végzők munkájának elismerésére és a mulasztást elkövetők fegyelmi felelősségre vonására,

b) szükség estén tűzvizsgálót kér a helyszínre,

c) *  jelentést tesz a tűzeset helyszínére kiérkező - a 8. § a)-d) pontban meghatározott - elöljárónak a kialakult helyzetről, a tett intézkedésekről, a várható eseményekről,

d) azokban az esetekben, ha a keletkezett tűznek nemzetgazdasági szempontból nincs jelentősége vagy eloltása a megmentett értékkel nem jár, dönt - a gazdasági és környezetvédelmi szempontok figyelembevételével - a tűz oltásáról vagy a teljes elégés felügyeletéről úgy, hogy a tűzesettel összefüggésben járulékos kár ne keletkezzen,

e) zárt térbe történő behatolás elrendelésével egy időben intézkedik a létszám és a felszerelések ellenőrzéséről és annak nyilvántartásáról.

20. § (1) A tűzoltásvezető-helyettes a tűzoltásvezető által meghatározott területen tűzoltást szervező és vezető tűzoltó, közvetlen alárendeltje a tűzoltásvezetőnek; elöljárója a működési területén a háttérparancsnoknak, a szakaszparancsnokoknak, valamint a tűzoltásvezető által meghatározott egyéb beosztásúaknak.

(2) A tűzoltásvezető-helyettes kötelessége a tűzoltásvezető által meghatározott területen a feladatok szervezése, végrehajtása, ahol jogai és kötelességei értelemszerűen megegyeznek a tűzoltásvezetőnél meghatározottakkal.

21. § (1) A háttérparancsnok a tűzoltásvezető által meghatározottak szerint az oltás anyagi-technikai, műszaki ellátottságát szervező, vezető tűzoltó; közvetlen alárendeltje a tűzoltásvezetőnek, vezetési törzs létesítése esetén - a meghatározottak szerint - alárendeltje a tűzoltásvezető-helyettesnek.

(2) A háttérparancsnok elöljárója

a) az osztó vonala mögött működő, a tűzoltásvezető által kijelölt állománynak,

b) a vízforrásról működő és a vízforrásnál tartalékban levő gépjárművek, felszerelések kezelőinek,

c) a tartalékba helyezett rajoknak.

(3) A háttérparancsnok kötelessége

a) a tűzoltásvezető által meghatározott feladatokat a rendelkezésre álló erőkkel végrehajtani, feladatait - vezetési törzs szervezése esetén - a háttérparancsnok-helyettessel megosztani. A háttér feladatainak szakszerű ellátása érdekében javaslatot tesz az általa szükségesnek tartott további beosztások létrehozására,

b) a tűzoltás vezetésében közreműködő, hatáskörébe tartozókat kijelölni,

c) a folyamatos oltóanyag-ellátást biztosítani,

d) a gépjárműfecskendők teljesítőképességét figyelembe venni,

e) kijelölni a tömlőőröket, feladatukat meghatározni,

f) a folyamatos üzemanyag-ellátást biztosítani, a működő felszerelések hibáinak, működési zavarainak elhárítására intézkedni,

g) a háttér hírforgalmát megszervezni, ha nincs törzstiszt.

22. § (1) A háttérparancsnok-helyettes a háttérparancsnok által meghatározott működési területen az oltás anyagi-technikai, műszaki ellátottságát szervező, vezető tűzoltó, közvetlen alárendeltje a háttérparancsnoknak; működési területén elöljárója a háttérparancsnok által kijelölt állománynak.

(2) A háttérparancsnok-helyettes kötelességei - működési területe vonatkozásában - megegyeznek a háttérparancsnokéval.

23. § (1) A törzstiszt a tűzoltásvezető szervező, vezető tevékenységét segítő tűzoltó, a tűzoltásvezető közvetlen alárendeltje.

(2) A törzstiszt a tűzoltásvezetőtől kapott utasítások végrehajtása során elöljárója a riasztott és a tűzoltásban résztvevő tűzoltóknak.

(3) A törzstiszt kötelessége

a) rögzíteni a tűzoltásvezető intézkedéseit, és az összekötő közreműködésével továbbítani azokat,

b) szervezni a beavatkozás helyszíne és az irányító állomás közötti hírforgalmat,

c) tájékoztatni és eligazítani az érkező szerek parancsnokait, már a kiérkezésük előtt, az eligazító közreműködésével - a rádiókapcsolat felvételével - a várható feladatokról,

d) rögzíteni a segítségül érkező erők, eszközök kiérkezésének idejét, létszámát, azok típusát,

e) jelentést tenni a tűzeset helyszínére kiérkező elöljárónak a tűzoltásvezető tartózkodási helyéről,

f) folyamatosan kapcsolatot tartani a vezetési törzs tagjaival és azok tevékenységét elősegíteni,

g) szükség szerint tájékoztatni a sajtó képviselőit,

h) fogadni a segítségnyújtásra érkező társszervek parancsnokait, vezetőit, egységeit és azok feladatait - a tűzoltásvezető utasításai szerint - közölni.

24. § (1) A szakaszparancsnok a tűzoltásvezető, tűzoltásvezető-helyettes által meghatározott területen a tűzoltás szervezését, vezetését végző tűzoltó, közvetlen alárendeltje a tűzoltásvezetőnek, tűzoltásvezető-helyettesnek, háttérparancsnoknak, háttérparancsnok-helyettesnek.

(2) A szakaszparancsnok elöljárója működési területén, a hozzá rendelt személyi állománynak.

(3) A szakaszparancsnok kötelessége a kijelölt erőkkel, eszközökkel a számára meghatározott feladatokat végrehajtani, vagy végrehajtatni.

25. § (1) A mentési csoport parancsnok a tűzoltásvezető vagy tűzoltásvezető-helyettes által az élet, állat, tárgy mentési feladatok végrehajtására kijelölt tűzoltók parancsnoka, elöljárója a mentési csoport tagjainak, akiket elsősorban önként jelentkezők közül kell kiválasztani.

(2) A mentési csoport parancsnok önkéntes jelentkezés hiányában a tűzoltásvezető vagy tűzoltásvezető-helyettes egyetértésével jogosult a csoport tagjainak kijelölésére.

(3) A mentési csoport parancsnok kötelessége a meghatározott sorrendben, módon és útvonalon a csoporttal az élet, állat, tárgy mentést végrehajtani, a csoport tagjai részére a szükséges személyi védőfelszerelések használatát szükség szerint elrendelni.

26. § (1) A rajparancsnok az esemény helyszínén kijelölt, a hozzá beosztottakat irányító tűzoltó, alárendeltje a tűzoltásvezető, vagy vezetési törzs irányítási mód alkalmazása esetén a tűzoltásvezető által megjelölt szakaszparancsnoknak.

(2) A rajparancsnok kötelessége a működésére kijelölt területen

a) kapcsolatot tartani az általa vezetett raj tagjaival és a számára meghatározott feladatot a taktikai elveknek megfelelően végrehajtani,

b) személyesen irányítani az elrendelt bontási, megbontási munkálatokat,

c) indokolt esetben kezdeményezni beosztottai váltását,

d) jelenteni elöljárójának a tűz alakulását, a tett intézkedéseit, a tűz keletkezési okával kapcsolatos értesüléseit, megállapításait, a parancsban meghatározott feladat végrehajtását,

e) bevonulás elrendelésekor - annak megkezdése előtt - ellenőrizni a létszámot és a felszerelések meglétét,

f) külön utasítás szerint megszervezni a helyszín biztosítását.

27. § (1) Az összekötő a tűzoltásvezető vagy tűzoltásvezető-helyettes utasításait, jelentéseit, visszajelzéseit továbbító tűzoltó, közvetlen elöljárója az a parancsnok, akihez rendelték.

(2) Az összekötő kötelessége minden utasítás, jelentés, visszajelzés vétele és jelentése, azok időpontjának, tartalmának, valamint a vevő nevének, rendfokozatának, hívószámának, hívónevének feljegyzése.

28. § (1) Az eligazító a parancsnok utasításai szerint meghatározott tájékoztatási feladatot ellátó tűzoltó, közvetlen elöljárója az a parancsnok, akihez rendelték.

(2) Az eligazító kötelessége az utasítások alapján az érkező szerek, felszerelések felállítási és működési helyének kijelölése, a külső szervek tagjainak, a polgári személyeknek az eligazítása.

29. § (1) A biztonsági tiszt a tűzoltásvezető tevékenységét segítő tűzoltó, a tűzoltásvezető közvetlen alárendeltje; a tűzoltásvezetővel egyeztetett utasítások végrehajtása során elöljárója a riasztott és a tűzoltásban részt vevő tűzoltóknak, és más szervezetek helyszínen tartózkodó tagjainak.

(2) A biztonsági tiszt kötelessége

a) figyelemmel kísérni a beavatkozó állomány bevetési körülményeit,

b) ellenőrizni az állomány bevetésben eltöltött idejét, létszámát, váltását, - légzőkészülék használata esetén - levegő mennyiségüket,

c) meggyőződni a beavatkozás helyszínén történő elektromos leválasztás, gáz kiszakaszolás, technológiai vezeték lezárás végrehajtásáról, elvégezni az ezzel járó adminisztratív feladatot,

d) folyamatosan ellenőrizni, hogy a beavatkozásban résztvevők szakszerűen és hatékonyan használják egyéni védőfelszerelésüket,

e) veszélyes anyag szabadba jutásakor folyamatosan egyeztetni a veszélyes anyag beazonosítását végző szakemberrel, közösen javaslatot tenni a tűzoltásvezetőnek a biztonsági zóna határának meghatározására,

f) a tűzoltásvezetőnek jelezni, ha a tűzoltásvezető által megválasztott taktika véleménye szerint indokolatlanul nagy veszélyt jelent a beavatkozó állományra, valamint a mentendőkre.

6. A tűzoltási folyamatban közvetlenül résztvevők és a tűzoltással kapcsolatos tevékenységet végzők kötelességei

30. § A riasztott tűzoltójárműre beosztott személyi állomány:

a) a riasztási jel elhangzását követően felveszi a rendszeresített egyéni védőeszközét, a védősisakját, védőruháját, védőcsizmáját, kámzsáját, mászóövét, védőkesztyűjét, melyek alól a riasztási esemény függvényében a szer parancsnoka engedélyezhet könnyítést,

b) a riasztott tűzoltójárművön haladéktalanul elfoglalja a helyét, és felkészül a vonulásra, az eset helyszínére érkezéskor a kapott utasításnak megfelelően végrehajtja a feladatokat,

c) a kapott feladatot a legnagyobb megfontoltsággal, körültekintéssel, a legveszélytelenebb módon, a biztonsági és munkavédelmi szabályok megtartásával a szükséges egyéni védőfelszerelések alkalmazásával elvégzi; magával viszi azokat a felszereléseket, amelyek a meghatározott feladatok végrehajtásához szükségesek, munkavégzés során védi saját és társai életét, testi épségét,

d) az esemény helyszínén a kijelölt helyét csak közvetlen élet- vagy balesetveszély esetén hagyhatja el,

e) minden rendelkezésre álló eszközzel segíti társait, figyelmezteti a veszélyeztetetteket, szükség esetén intézkedik mentésükről és lehetőség szerint gondoskodik a sérültek, mérgezést szenvedettek ellátásáról,

f) minden lényeges eseményt jelent a közvetlen parancsnokának, és betartja a rádióforgalmazásra vonatkozó szabályokat.

31. § (1) A tűzoltójármű vezető, gépkezelő a közúti, vízi jármű, kismotorfecskendő, egyéb motorikus felszerelés vezetésére, kezelésére beosztott tűzoltó.

(2) A tűzoltójármű vezető, gépkezelő kötelessége

a) riasztáskor a járművet vonulásra kész állapotba helyezni,

b) vonulás során megtartani a KRESZ vonatkozó előírásait, emberélet, jármű és felszerelés veszélyeztetése nélkül a helyszínre érkezni,

c) a tűzoltás helyszínén a megkülönböztető fényjelzést működtetni,

d) törekedni arra, hogy járművével ne akadályozza a közúti forgalmat, a később érkező rajok felvonulását és bevetését, oltóanyaggal való táplálását,

e) a kiérkezést követően ellenőrizni a táplálás szerelésének megfelelőségét, előkészíteni a szivattyút a vízszállításhoz,

f) betartani a gép kezelésére vonatkozó utasításokat, az üzemzavarokat megelőzni, a bekövetkezetteket lehetőség szerint elhárítani,

g) fagypont alatti hőmérséklet esetén folyamatos vízáramoltatással megakadályozni a szivattyú és a tömlővezeték befagyását.

32. § (1) A sugárvezető a sugár kezelésével és irányításával megbízott tűzoltó.

(2) A sugárvezető kötelessége

a) a sugarat a taktikai elveknek és a kapott utasításnak megfelelően működtetni,

b) sugarával védeni a többi sugárvezetőt és a tűzoltásban résztvevőket,

c) elkerülni a baleset, életveszély és lehetőség szerint a kár okozását,

d) ügyelni arra, hogy a tűz keletkezésére utaló nyomok, tárgyak, lehetőség szerint eredeti helyükön megmaradjanak,

f) az előrehatolást és más irányba való mozgást úgy végezni, hogy visszavonulásának lehetősége mindenkor meglegyen, életveszélytől, balesettől védve legyen,

g) tűzoltáskor elsősorban azokat a szerkezeteket oltani, védeni, amelyek égés vagy hősugárzás hatására szilárdságukat elveszíthetik, és a szerkezet összeomlását idézhetik elő.

(3) A sugárvezető a nehezen megközelíthető, zárt térben egyedül nem tartózkodhat.

33. § (1) A segédsugárvezető a sugárvezető munkáját elősegítő tűzoltó, a sugárvezető alárendeltje.

(2) A segédsugárvezető kötelessége

a) segíteni a sugárvezetőt a sugár irányításában, előrehaladásában és a helyváltoztatás érdekében elhárítani az előforduló akadályokat,

b) szükség szerint végrehajtani a tömlő hosszabbítását,

c) az osztó vonalánál hátrább csak indokolt esetben tartózkodni, de akkor is figyelemmel kísérni a sugárvezetőt,

d) a sugárvezetők utasítása szerint az osztót kezelni, valamint a járművezetővel és a sugárvezetőkkel folyamatos kapcsolatot tartani.

34. § *  Az ügyeletes:

a) ellátja a készenléti jellegű szolgálattal rendelkező tűzoltóság működési területén a hozzá érkező tűzjelzés fogadásával, a riasztással kapcsolatos, valamint a jelentési és hír-összeköttetési feladatait, közreműködik az adatszolgáltatás elvégzésében,

b) *  a hozzá beérkező tűzjelzéseket haladéktalanul jelenti a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, a fővárosban a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban együtt: KI) műveletirányító ügyeletére,

c) tevékenységét az ügyelet ügyrendje szerint végzi,

d) *  végrehajtja a KI fő- és műveletirányító ügyeletének, valamint a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKF) Központi Főügyeletének utasításait a riasztások és jelentések végrehajtásával kapcsolatosan,

e) végrehajtja saját erőinek, eszközeinek riasztását,

f) jelentést tesz a tűzoltóparancsnoknak és a katasztrófavédelmi kirendeltség-vezetőnek a saját erők riasztásáról.

34/A. § *  A megyei műveletirányító ügyeletes:

a) ellátja a KI illetékességi területén lévő tűzoltóságok működési területéről beérkező tűzjelzések fogadásával, értékelésével és a riasztással kapcsolatos, valamint a jelentési és hír-összeköttetési feladatait, irányítja az adatszolgáltatás elvégzését,

b) *  intézkedik a Ttv. 7. § (2) bekezdésében meghatározott más szervek erőinek, eszközeinek igénybevételéről,

c) törekszik a jelző személy megnyugtatására, célirányos kérdéseivel elősegíti az értékelhető jelzés felvételét,

d) olvashatóan kitölti vagy számítógépen rögzíti a káreset-felvételi lapot,

e) rögzíti a tűzoltásvezető visszajelzéseit és a tűzesetekkel, műszaki mentésekkel kapcsolatos egyéb információkat,

f) amennyiben nem az illetékességi területén lévő tűzoltóságok működési területéről érkezik hozzá tűzjelzés, haladéktalanul továbbítja azt az illetékes KI műveletirányító ügyeletére,

g) tevékenységét a műveletirányítás rendje és a megyei főügyelet ügyrendje szerint végzi,

h) végrehajtja a megyei főügyelet és az OKF Központi Főügyeletének utasításait a riasztások és jelentések végrehajtásával kapcsolatosan.

7. A tűzjelzés és a riasztás

35. § (1) A tűzoltóság részére érkező tűzesetre, robbanásra vagy azok közvetlen veszélyére vonatkozó bármilyen formájú közlést (a továbbiakban: tűzjelzés) káreset-felvételi lapon írásban vagy elektronikusan rögzíteni kell.

(2) * 

36. § * 

37. § (1) A riasztás a készenléti jellegű szolgálatba beosztott személyi állomány és az általuk kezelt gépjárművek, felszerelések, oltó- és segédanyagok vonulására szóló felhívás. A riasztást az annak elrendelésére jogosult személynek a riasztólámpa működtetését követően az arra rendszeresített hang- és vizuális jelek vagy élőszó alkalmazásával kell elrendelni.

(2) Az önkormányzati, és a létesítményi tűzoltóság erőinek, eszközeinek riasztási módját az előzőekben foglaltak figyelembevételével az egység tűzoltóparancsnoka határozza meg.

(3) Az adott szer riasztásának befejezése után a legrövidebb időn belül a vonulásra fel kell készülni. Az állandó készenléti jellegű szolgálattal rendelkező katasztrófavédelmi szerv riasztott szere a riasztáskori tartózkodási helyét kettő percen belül köteles elhagyni, a vonulást megkezdeni. A csere-felépítményes gépjárművek riasztási normaideje hat perc.

(4) A késleltetett riasztás során a riasztáskori tartózkodási hely elhagyására legfeljebb hat perc áll rendelkezésre az alábbi esetekben:

a) gyakorlat végrehajtása,

b) sportfoglalkozás végrehajtása,

c) málházási tevékenység végzése,

d) rendezvényen történő részvétel,

e) szerkarbantartás végzése,

f) üzemanyag és oltóanyag utánpótlása,

g) a szerek rendeltetésüktől eltérő használata során.

(5) A tűzeset felszámolásához szükséges erőket a riasztási fokozattal kell kifejezni. A riasztandó különleges gépjárművek fajtáját és darabszámát a riasztást elrendelő határozza meg, ebben az esetben a riasztási fokozat megnevezése után a „KIEMELT” szót kell alkalmazni.

(6) A riasztási fokozatok:

a) I-es a riasztási fokozat, amelyben a beavatkozáshoz legfeljebb 2 raj, amely félrajokkal is kiadható,

b) II-es a riasztási fokozat, amelyben a beavatkozáshoz 2,5-3 raj,

c) III-as a riasztási fokozat, amelyben a beavatkozáshoz 3,5-4 raj,

d) IV-es a riasztási fokozat, amelyben a beavatkozáshoz 4,5-6 raj,

e) V-ös a riasztási fokozat, amelyben a beavatkozáshoz 6-nál több raj

riasztása szükséges.

(7) Ha a jelzésből egyértelműen megállapítható, hogy a beavatkozáshoz az I-es riasztási fokozatban tervezett erőkre, eszközökre teljes egészében nincs szükség, akkor legalább egy félraj, vagy más különleges szer - amennyiben ezeken a szereken tűzoltás vezetésére jogosult személy vonul - önálló vonultatására is lehet intézkedni, a riasztási fokozat ebben az esetben is I-es.

(8) Ha a beavatkozás a riasztott erőkkel, eszközökkel számottevő kárnövekedés nélkül nem végezhető el, úgy további erők, eszközök kirendelésére kell intézkedni.

(9) A riasztási fokozathoz tartozó, de nem vonultatható gépjármű helyett a legközelebbi tűzoltóság gépjárművét kell riasztani, a riasztási fokozat emelése nélkül.

8. A vonulás és a visszajelzési kötelezettség

38. § (1) A vonulás - a káreset-felvételi lap adatai alapján - a riasztott tűzoltó erők és eszközök riasztáskori tartózkodási helyének elhagyásától a jelzésben meghatározott esemény helyszínére érkezéséig tart.

(2) A vonulást a megkülönböztető fény- és hangjelzés egyidejű használatával, a közúti közlekedésre vonatkozó jogszabályi előírások keretei között a tűzoltásvezető által kijelölt legelőnyösebb útvonalon és a lehető leggyorsabban kell végrehajtani. A természeti csapások elhárításához, valamint a kis kiterjedésű gaz-avartüzekhez történő vonuláskor a megkülönböztető fény- és hangjelzés használata csak életveszély, vagy jelentős kárnövekedés veszélye esetén rendelhető el.

(3) A tűzjelzés alapján a szer parancsnoka a vonulás idejére az egyéni védőfelszerelések kötelező viselése alól - a vonulás időtartamának és az esemény jellegének figyelembevételével - könnyítést engedélyezhet. Tűzoltó védősisak viselése alól nem engedélyezhető könnyítés. A gépjárművezetők részére a vonulás idejére olyan rendszeresített sisakot kell biztosítani, ami a biztonságos vezetést nem akadályozza.

(4) Vízi jármű vonulásakor és működésekor a Hajózási Szabályzat előírásait kell betartani.

(5) Az azonos helyről induló járműveknek az intézkedésre jogosult parancsnok által meghatározott sorrendben és útvonalon kell vonulniuk.

(6) A vonulás során a szer parancsnoka beosztottait felkészíti a várható feladatokra.

(7) A kézzel írott vagy elektronikus formában rögzített káreset-felvételi lap egy példányát az állomáshelyéről riasztott szer parancsnoka magához veszi. Az eredeti példányt a tűzeseti és műszaki mentési adatlaphoz kell csatolni, egy másolati példányt pedig hitelesített, számozott tömbben kell tárolni.

39. § (1) *  A vonuló szer parancsnoka visszajelzést ad a vonulás közben történt akadályozó tényezőkről a megyei műveletirányító ügyeletre.

(2) A visszajelzés rövid, tömör, lényegre törő, tartalmának lehetővé kell tenni az elöljárók számára, hogy az esemény állását megismerjék, és következtetni tudjanak a várható fejleményekre.

(3) A jelzéseket, a riasztásokat, a kivonulásokat, a visszajelzéseket és a tett intézkedéseket az ügyeleten, hitelesített - kézzel írott vagy elektronikus - formában, folyamatosan, időrendi sorrendben rögzíteni kell.

(4) A visszajelzési kötelezettség a vonulás megkezdésétől a bevonulás befejezéséig tart.

9. A tűzoltás előkészítése és a felderítés

40. § (1) A tűzoltás előkészítésekor a helyszínre riasztott rajok elsődleges feladatait kell megszervezni és végrehajtani, a tűzoltás megkezdése és a folyamatos tűzoltás biztosítása érdekében.

(2) *  A tűzoltásvezetőnek a tűzjelzés - amennyiben van Tűzoltási Műszaki Mentési Terv (a továbbiakban: TMMT) annak adatai -, a helyismeret, valamint a vonulás közben szerzett információk alapján döntenie kell

a) a szükséges védőfelszerelések használatának elrendeléséről,

b) a szerek működési helyének kijelöléséről,

c) a tűzoltás-előkészítés módozatának megválasztásáról.

(3) A működési hely megválasztásánál a tűzoltásvezetőnek figyelembe kell vennie

a) a tűzoltásban részt vevő erők, eszközök biztonságát, épségének megőrzését,

b) azt, hogy a szerek helyének megváltoztatására lehetőleg ne kerüljön sor,

c) azt, hogy a később érkező szerek, felszerelések működési, felállítási helye biztosítható legyen,

d) az oltóanyag pótlásának módját, az oltóanyag helyét, alkalmasságát,

e) a romhatárt.

(4) A tűzoltás előkészítésének módozatai

a) sugárszerelés tartályról vagy gyorsbeavatkozó sugár alkalmazása,

b) alapvezeték-szerelés az osztó helyének és a táplálás módjának megjelölésével,

c) táplálásszerelés.

(5) A tűzoltás előkészítésének módozatát a tűzoltásvezetőnek kell elrendelnie

a) a sugárszerelést tartályról, ha

aa) az életmentéshez, vagy a felderítéshez szükséges,

ab) a beavatkozással robbanásveszély vagy jelentős kárnövekedés megakadályozható,

ac) a tartályvízzel a tűz eloltható,

ad) a sugár működtethetőségének ideje alatt a folyamatos oltóanyag-ellátás biztosítható;

b) az alapvezeték-szerelést - az osztóhelyének és a táplálás módjának meghatározásával -, ha az elsődleges információk alapján várhatóan több sugár működésére lesz szükség, amelyek helye pontosan nem határozható meg;

c) a táplálásszerelést, ha az elsődleges információk az előbbi módozatok alkalmazását nem teszik lehetővé és előre látható a nagy mennyiségű, folyamatos oltóanyagigény.

(6) A tűzoltás előkészítése akkor fejeződik be, amikor az (5) bekezdésben meghatározott szerelések megtörténtek és a folyamatos - a tűzoltáshoz szükséges - oltóanyag-ellátás biztosított.

41. § (1) A felderítés az életmentéssel és a tűzoltással kapcsolatos feladatok meghatározásához, azok biztonságos és hatékony végrehajtásához szükséges adatgyűjtés és tájékozódás, amely a tűzjelzéstől az utómunkálatok befejezéséig tart.

(2) A felderítésnek ki kell terjednie az élet-, robbanás- és omlásveszélyre, veszélyes anyag jelenlétének megállapítására, a tűz körülményeire, környezetére, az időjárási viszonyokra, valamint az automatikus tűzjelző berendezések jelzésének értékelésére, és az egyéb befolyásoló tényezőkre.

(3) A felderítés legyen alkalmas

a) az adott és a várható helyzet felmérésére,

b) a helyes megoldás megválasztására és a szükséges feladatok meghatározására,

c) a tűzoltás egyes szakaszai során felmerülő speciális feladatok megoldására,

d) a beavatkozók biztonsága érdekében a szükséges óvintézkedések meghozatalára.

(4) Helyszíni felderítés nélkül a beavatkozás megkezdésére nem adható parancs.

(5) A tűzeset helyszínén a felderítést lehetőleg a tűzoltásvezető és legalább 1 fő tűzoltó végezze. Amennyiben a helyszín bonyolultsága, valamint az intézkedések összetettsége indokolja, a tűzoltásvezető felderítő csoportokat jelölhet ki. A felderítő csoport minimális létszáma 2 fő. A felderítés szakszerű végrehajtása és az ennek alapján meghozott döntések felelőssége ez utóbbi esetben is a tűzoltásvezetőt terhelik.

(6) A felderítés saját munkaterületén minden tűzoltónak kötelessége. Az ennek során észlelteket közvetlen parancsnokának jelentenie kell.

(7) A speciális vagy külön meghatározott felkészültséget, hely- és szakismeretet igénylő esetekben a felderítést felelős szakember vagy arra alkalmas személy bevonásával kell elvégezni.

(8) A felderítés az adott és várható helyzet figyelembevételével, a tűzoltásvezető által meghatározott módon és a meghatározott védőfelszerelések és -eszközök alkalmazásával hajtható végre.

10. Az életmentés

42. § (1) Az életveszélybe került személyek mentését - mint az első és legfontosabb feladatot - akár anyagi károkozásával is el kell végezni.

(2) Közvetlen életveszélyben lévőnek kell tekinteni mindazokat, akik olyan helyzetben, állapotban, körülmények között vannak, amelyek alkalmasak az emberi életfunkciók megszüntetésére vagy súlyos károsítására, és ezekből saját erejüknél fogva nem képesek kimenekülni.

(3) Közvetett életveszélyben lévőnek kell tekinteni azokat, akik a közvetlen életveszélyből saját erejüknél fogva képesek menekülni, továbbá mindazokat, akik az életmentés nélkül közvetlen életveszélybe kerülhetnek.

(4) A mentési sorrendet a tűzoltásvezető dönti el. A mentési sorrend meghatározásához a helyszínen tartózkodó orvos, vagy mentőtiszt véleményét lehetőség szerint ki kell kérni. A veszélyeztetett személy mentését - annak akarata ellenére is - végre kell hajtani.

(5) Az életmentést, ha kényszerítő körülmény másként nem indokolja, legalább két személynek kell végrehajtania.

(6) A tűzoltásvezető az életmentés elrendelésekor dönt

a) a közvetlenül vagy közvetetten életveszélybe kerültek mentéséről,

b) a kiürítési és mentési útvonalak kijelöléséről, biztosításának módjáról,

c) az életmentés sorrendjéről, módjáról, eszközeiről,

d) a életmentést végrehajtók parancsnokának kijelöléséről.

(7) Az életmentés során olyan mentési módot kell választani, ami a mentendő és a életmentést végző személyekre nézve a legkisebb kockázattal jár. Életmentésre, kiürítésre mindig a legbiztonságosabb, legkedvezőbb természetes útvonalat kell választani. Ennek hiányában a tűzoltásvezető döntése alapján a tűzoltóság és más szervezet gépi eszközei, kézi létrái, kötéltechnikai és egyéb mentőeszközei is használhatók. A mentési útvonalak biztonságát az életmentés teljes ideje alatt biztosítani kell.

11. A tűzoltás

43. § (1) A tűzoltás során a szükséges erőket, eszközöket, oltóanyagokat tervszerűen kell alkalmazni. A tűz terjedését meg kell akadályozni, az égést meg kell szüntetni, az égés feltételeit ki kell zárni.

(2) A tűzoltásban résztvevőket határozott, pontos, félreérthetetlen parancsokkal kell utasítani.

(3) Az oltási módszerek közül azokat kell alkalmazni, amelyekkel a tűzoltás az emberéletet, a testi épséget a lehető legkisebb mértékben veszélyezteti, és a lehető legrövidebb idő alatt, a lehető legkisebb kárral, a lehető legkevesebb erővel, eszközzel, a lehető leggazdaságosabban végezhető el.

(4) A tűzoltás történhet támadással, védelemmel és a kettő együttes alkalmazásával. A tűzoltás alapvető formája a támadás, amely a tűz szakszerű eloltására irányul. Védelemmel kell a tűzoltást megkezdeni akkor, amikor a helyszínen rendelkezésre álló erők, eszközök, az oltóanyag mennyisége csak a tűz terjedésének megakadályozására elegendő. A támadást és a védelmet együtt kell alkalmazni, ha az oltósugarak vonala mögött a tűz fellángolásának, terjedésének lehetősége fennáll.

(5) A bevetett sugarakat úgy kell elhelyezni, hogy azok az oltás érdekében átcsoportosíthatók és élet- vagy balesetveszély esetén visszavonhatók legyenek.

(6) A tűzoltás főbb szakaszai a tűz körülhatárolása, lefeketítése és a tűz eloltása.

(7) A tüzet akkor kell körülhatárolnak tekinteni, ha annak bármilyen irányú terjedési lehetősége kizárt.

(8) A tüzet akkor kell lefeketítettnek tekinteni, amikor a felületen a parázsló égés a jellemző és az égett terület összefüggő fellángolásának lehetősége kizárt.

(9) A tűzoltás akkor fejeződik be, amikor a visszagyulladás lehetősége kizárt, az égés minden látható formája - lánggal égés, izzás, parázslás - megszűnt.

44. § (1) A tűzoltáshoz azt a vízforrást kell választani, amelyik a rendelkezésre álló erővel és eszközzel hatékonyan használható, és a tervezett vízmennyiség a működés várható ideje alatt folyamatosan biztosítható.

(2) A tartalék gépjárműfecskendők tartózkodási helyét a már működő fecskendőknél vagy újabb vízforrásoknál úgy kell kijelölni, hogy zavar esetén az üzemképtelenné vált gépjárműfecskendők a legkisebb időkieséssel pótolhatók legyenek.

(3) A vízforrásra állított működő vagy tartalékfecskendők biztonságáról, a tűz hatásaitól való védelemről gondoskodni kell.

45. § (1) A tűzoltásvezető szükség szerint dönt a biztonsági tiszti beosztás létrehozásáról.

(2) Az égő, zárt helyiségbe, területre a behatolást a tűzoltásvezető utasítása szerint kell végrehajtani, a behatolásra kijelöltekről (szolgálati hely, levegőnyomás belépéskor, várható kilépési idő) nyilvántartást kell vezetni.

(3) A zárt helyiségbe, területre a behatolás elsősorban a bejáratokon keresztül történik, és törekedni kell a lehető legkisebb károkozásra, a mozgás alacsonyan, a padozat közelében, szükség esetén kúszva történik. Ha a bejáratok igénybevételének akadálya van, a behatolást az egyéb nyílászárókon, vagy - csak különlegesen indokolt esetben - az épületszerkezeteken bontott nyílásokon is végre lehet hajtani.

(4) A behatolókat a szúróláng hatásának kivédésére fel kell készíteni, a nyílászárók felnyitása előtt szükség szerint készenléti sugarat kell szerelni, részükre a megfelelő védő- és világítóeszközöket, és a visszavonulás lehetőségét biztosítani kell, ajtónyitáskor az épület szerkezetek nyújtotta védelmet ki kell használni.

(5) Veszélyt jelző feliratú, jelzésű vagy olyan helyiségbe történő behatoláskor, amelyben veszélyhelyzet feltételezhető - ha rendelkezésre áll - a helyismerettel rendelkező szakember segítségét, közreműködését igénybe kell venni.

(6) Le- és felhatolásra elsődlegesen a természetes feljárókat kell igénybe venni. A felvonók közül csak biztonsági felvonó vehető igénybe, vagy a tűz által nem érintett tűzszakaszban lévő, ha annak működését az elektromos leválasztás, vagy egyéb körülmény nem akadályozza.

(7) Az égéstermékek, valamint a felgyülemlett hő elvezetéséről gondoskodni kell természetes vagy mesterséges szellőztetéssel (elszívásos vagy túlnyomásos ventilláció).

46. § (1) Bármilyen bontási, megbontási munkálatot csak a tűzoltásvezető utasítása szerint lehet végrehajtani.

(2) A bontási, megbontási munkálatok megkezdésekor gondoskodni kell a veszélyeztetett terület kiürítéséről, lezárásáról és a feladatot végrehajtók kijelöléséről, eligazításáról.

(3) Az épület, építmény tartószerkezetének bontása lehetőleg statikus szakember véleményének kikérésével, - a szükséges biztonsági feltételek megteremtése mellett - csak a tűzoltásvezető irányításával történhet.

12. Az állatok és anyagi javak mentése

47. § (1) Állatok, tárgyak és anyagok mentésénél emberélet és testi épség nem veszélyeztethető, csak az életmentés befejezése után végezhető. Kivételt képez az olyan anyag, ami az emberekre, az oltásban résztvevőkre közvetlen életveszélyt jelent, vagy tömegszerencsétlenséget, katasztrófát idézhet elő.

(2) Állatmentés csak abban az esetben végezhető, ha valamilyen tűzeset vagy káreset következtében vagy a tűzoltói beavatkozás elmaradásával az állatok közvetlen életveszélybe kerülnek.

13. Az utómunkálatok

48. § (1) Utómunkálat az a tűz eloltása utáni tevékenység, amely a helyszínen a nem látható, de még esetlegesen meglévő izzó gócok feltárására és eloltására, a keletkezés bizonyítékainak felderítésére, valamint annak közvetlen környezetében a további kárnövekedés megakadályozására, vagy baleset- és egyéb veszély elhárítására irányul.

(2) Az utómunkálatok végzésére csak a legszükségesebb erőt, eszközt lehet igénybe venni.

(3) Az utómunkálatok befejezését követően gondoskodni kell a helyszín vagyonvédelmi biztosításáról. A tulajdonos, használó, bérlő távollétében a rendőrséget vagy az önkormányzatot kell igénybe venni.

(4) *  Azokban az esetekben, amelyekben a tűzeset olyan területet érintett, ahol gyártottak, felhasználtak vagy tároltak veszélyes anyagokat, hulladékokat - és ezen körülményekről a tűzoltásvezető tudomással bír - a tűz eloltása utáni tevékenységek körében a környezeti károk helyszíni felmérése, nyilvántartásba vétele érdekében a tűzoltásvezető értesíti a környezetvédelmi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt.

49. § (1) A működés teljes időtartama alatt, ha az életmentést, tűzoltást nem hátráltatja, de legkésőbb az utómunkálatok idején a tűzoltásvezető a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról szóló rendeletben foglaltak szerint intézkedik a tűzvizsgálatot elősegítő adatok megszerzéséről, lehetőség szerint a helyszín eredeti állapotának biztosításáról, megőrzéséről és a tűzvizsgálatot biztosító cselekmények elvégzéséről.

(2) Törekedni kell a tűz keletkezési helyét, idejét, okát alátámasztó bizonyítékok megőrzésére.

(3) *  Bűncselekmény gyanúja esetén a Ttv.-ben meghatározottak szerint kell eljárni.

14. A bevonulás, bevonulás utáni feladatok, a készenlét visszaállítása

50. § (1) A bevonulás megkezdése előtt intézkedni kell a felhasznált felszerelések, eszközök meglétének, állapotának, működőképességének ellenőrzéséről és a víztartály feltöltéséről.

(2) Az adott szer és felszerelés végleges készenlétbe állítását az állomáshelyre érkezéskor a legrövidebb idő alatt el kell végezni. Pótolni kell az elhasznált üzem- és oltóanyagokat, át kell vizsgálni a beavatkozás során használt gépjárműveket, eszközöket, személyi felszereléseket, majd azokat meg kell tisztítani, és a szükséges karbantartást el kell végezni. Gondoskodni kell a járművek, felszerelések szükség szerinti javíttatásáról, vagy cseréjéről.

III. FEJEZET

A MŰSZAKI MENTÉS SZABÁLYAI

15. A műszaki mentés során végrehajtandó feladatok

51. § (1) E fejezet a tűzoltóság műszaki mentéssel összefüggő tevékenységét határozza meg, amely magába foglalja a műszaki mentés előkészítésével, szervezésével, vezetésével és végrehajtásával összefüggő főbb feladatokat.

(2) A műszaki mentési feladatok végrehajtása során értelemszerűen alkalmazni kell az I-II. fejezetben foglaltakat is.

(3) A műszaki mentési tevékenység során különösen

a) az épületkároknál, építménybaleseteknél,

b) a közlekedési baleseteknél,

c) a természetes vizekben bekövetkezett baleseteknél,

d) a csatornákban, kutakban és egyéb víztározókban bekövetkezett baleseteknél,

e) a közüzemi berendezések, közművek meghibásodásával összefüggő veszélyhelyzeteknél, baleseteknél,

f) a magasban, mélyben, föld alatti üregekben (barlangokban, szakadékokban) bekövetkezett baleseteknél,

g) a veszélyes anyagok szabadba jutásánál, nukleáris baleset során,

h) a természeti csapások során és minden hasonló esetben

az élet- és a vagyonmentés, valamint az alapvető élet- és vagyonbiztonság érdekében végrehajtott tűzoltói feladatokat kell érteni.

(4) Az elsődleges beavatkozás addig tart, amíg a közvetlen veszélyhelyzet meg nem szűnt, vagy az esemény felszámolásának irányítását az irányításra jogosult szervezet átvette. A tűzoltóság ezután e rendeletben foglalt feladatait az átvételre jogosult szervezet irányítása mellett végzi.

(5) A műszaki mentés során végrehajtandó főbb feladatok

a) az életmentés,

b) a közvetett és közvetlen élet- és balesetveszély elhárítása,

c) az állatok, tárgyak és anyagi javak mentése értékük, pótolhatatlanságuk, az állatjóléti szempontokra vagy funkcionális fontosságukra tekintettel,

d) az esemény által okozott további környezeti károk mérséklése,

e) a közlekedési forgalom helyreállításának elősegítése.

(6) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv radiológiai, biológiai, vegyi felderítést és mentesítést végez, amennyiben az a műszaki mentésre vonatkozó jelzés, vagy a helyszíni felderítés alapján indokolt.

(7) Különös figyelemmel és körültekintéssel kell eljárni a személyek felkutatásánál, mentésénél, figyelembe kell venni az orvos, vagy a mentők véleményét. Tömeges balesetnél az egészségügyi kárhely parancsnok javaslata alapján gondoskodni kell a balesetet szenvedettek segítségnyújtási, ellátási helyének kijelöléséről.

16. A műszaki mentés vezetése és szervezete

52. § (1) A tűzoltóság a műszaki mentési tevékenységet végezheti

a) önállóan saját állományával és technikai eszközeivel,

b) együttműködve más szervekkel, szervezetekkel mellérendeltségi viszonyban,

c) együttműködve más szervekkel, szervezetekkel, tűzoltói irányítással.

(2) A tűzoltóság önállóan hajtja végre a feladatokat a beavatkozás helyszínére történő érkezésekor, ha

a) más beavatkozó szerv még nincs a helyszínen és a késedelmes beavatkozás emberi életet veszélyeztetne,

b) jelentős kárnövekedés következne be, vagy

c) eszközei, személyi állománya alkalmas a feladat elvégzésére.

(3) A tűzoltóság más szervvel, szervezettel együttműködve, de önálló feladatként, részfeladatként végzi a műszaki mentési tevékenységet, ha

a) a műszaki mentési tevékenység irányítása, vezetése más szerv, szervezet feladata, vagy

b) a műszaki mentéshez további személyi és tárgyi feltételekre is szükség van.

(4) A tűzoltóság együttműködve más szervekkel, szervezetekkel, tűzoltói irányítással végzi a feladatát, ha annak végrehajtásához más személyekre és eszközökre is szükség van, de a szakmai feladat tűzoltói irányítást igényel.

(5) A műszaki mentés vezetője a mentésvezető, aki felelős a feladatok gyors és szakszerű végrehajtásáért, a hozzá beosztott személyi állomány és technikai eszközök balesetmentes működéséért.

(6) Ha indokolt, meg kell alakítani a vezetési törzset. A műszaki mentésnél szervezhető beosztások mentésvezető és mentésvezető-helyettes, a többi beosztás megegyezik a 6. §-ban foglaltakkal.

(7) A mentésvezető az esemény jellegétől függően, vagy a beavatkozás helyszínén a feladatokkal összhangban további beosztásokat is szervezhet, vagy a részfeladatok alapján a szervezetet szükséges mértékben csökkentheti.

(8) A helyszínen a tűzoltó egységek, valamint a tűzoltó egységekhez beosztott külső személyek közvetlen irányítását (vezetését) csak a tűzoltó egység parancsnoka végezheti.

17. A műszaki mentéssel kapcsolatos feladatok

53. § (1) A felderítés során végrehajtandó feladatok

a) az életveszély megállapítása,

b) a veszély jellegének meghatározása,

c) a veszélyeztetett terület nagyságának, határának, a biztonsági zónájának megállapítása,

d) döntés a feladatok végrehajtási sorrendjéről, egyidejűségéről, szükséges erők, technikai eszközök biztosításának módjáról, kirendeléséről,

e) az egészségre, testi épségre legkevésbé veszélyes munkafeltételek lehetőségének felderítése.

(2) A beavatkozásnál végrehajtandó feladatok az alábbiak:

a) a feladat-végrehajtás műveleteinek, a kapcsolattartás formáinak meghatározása,

b) a műszaki mentési feladatot az életveszély-elhárítás kivételével csak úgy hajtható végre, hogy az a műszaki mentésben résztvevők testi épségét ne veszélyeztesse,

c) beosztott személyi állomány tagjai csak akkor hajthatnak végre önálló elhatározással feladatot, ha életük, testi épségük veszélybe kerül,

d) a feladat végrehajtás során védeni kell a saját és egymás testi épségét,

e) az élet vagy testi épség előre látható veszélyeztetése esetén a feladatot önkéntes jelentkezés alapján kell végrehajtani, ha erre lehetőség nincs a mentésvezető dönt a kijelölésről,

f) az élet, testi épség kockáztatásával járó feladat végrehajtását a mentésvezető lehetőleg személyesen irányítja,

g) ha a feladat végrehajtása során akadályozó körülmény merül fel, azt haladéktalanul jelenteni kell a közvetlen irányító parancsnoknak,

h) a műszaki mentés addig tart, amíg az élet- és vagyonbiztonsági intézkedésekkel az előre látható életveszély, a kárnövekedés bekövetkezése csak a tűzoltóság eszközeivel, valamint szaktudásával hárítható el.

18. Tűzoltási Műszaki Mentési Terv

54. § A TMMT a tűzoltáshoz és műszaki mentéshez szükséges tűzoltói erő, eszköz szükségletet tartalmazó, tűzoltást és műszaki mentést segítő terv, mely az adott létesítmény, terület mentő-tűzvédelmi szempontból legfontosabb adatait tartalmazza, rajzzal, szöveggel kiegészített formában.

55. § (1) A tűzvédelmi szempontból kiemelt fontosságú létesítményekre, területekre, valamint - a veszélyes katonai objektumokkal kapcsolatos hatósági eljárás rendjéről szóló Korm. rendeletben meghatározott - veszélyes katonai objektumokra az emberi élet és a vagyon védelme érdekében TMMT-t kell készíteni.

(2) A TMMT készítésére történő kijelölésnél a hivatásos tűzoltóságnak

a) mélyépítési létesítmények esetén a talajszint alatti helységek számát és azok befogadó képességét,

b) lakóépületek esetén az épületben életvitel szerűen élők számát,

c) közösségi épületek esetén az épület nemzetgazdasági, kulturális jellegét és befogadó képességét,

d) ipari épületek, területek esetén azok veszélyességi besorolását, a gyártott, felhasznált, tárolt anyagok veszélyességét és mennyiségét,

e) honvédségi építmények esetén azok speciális jellegét, a honvédelem rendszerében betöltött kiemelt szerepét,

f) tárolási épületek, területek esetén a tárolt anyagok veszélyességi besorolását és mennyiségét

kell figyelembe venni.

(3) A TMMT-re kötelezett létesítmények, területek körét és a TMMT részletes tartalmi, formai követelményeit a főigazgató határozza meg.

56. § (1) A TMMT elkészítéséhez szükséges adatszolgáltatás hatóság által meghatározott időpontig történő teljesítéséért a kötelezett létesítmény, terület vezetője a felelős. A TMMT készítéséért a működési terület szerinti hivatásos tűzoltóság felelős.

(2) Az elkészített TMMT-t a működési terület szerinti hivatásos tűzoltóság parancsnokának javaslatára az illetékességi terület szerinti KI igazgatója hagyja jóvá.

(3) *  A szomszédos megye közigazgatási területén elhelyezkedő településeken található létesítményekre készített TMMT csak az érintett település szerinti KI igazgatója egyetértésével hagyható jóvá.

(4) A TMMT készítője a jóváhagyott TMMT-t, a jóváhagyást követően 8 munkanapon belül megküldi az érintett katasztrófavédelmi szerv, valamint az érintett tűzoltóságok részére.

(5) *  A TMMT-k naprakészen tartásához szükséges adatok biztosítása a TMMT készítésére kötelezett létesítmény vezetőjének feladata. A TMMT-t érintő adatokban bekövetkezett változásokat a létesítmény vezetője a Ttv.-ben meghatározottak szerint köteles bejelenteni a hivatásos tűzoltóságnak.

57. § (1) A jóváhagyott TMMT alapján a működési terület szerinti hivatásos tűzoltóság egyszerűsített TMMT-t készít, melyet a parancsnok hagy jóvá.

(2) Az érintett tűzoltóság az egyszerűsített TMMT egy-egy példányát a tűzoltóság gépjárműfecskendőin helyezi el.

58. § (1) A hatályos TMMT-k jegyzékét a létesítmény megnevezésével, címével és a tervezett riasztási fokozattal a KI igazgatója felterjeszti a főigazgató részére.

(2) A felterjesztő az adatokban történt változást, a változást követő 15 munkanapon belül írásban jelenti a főigazgatónak.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

59. § (1) Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.

(2) *