Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.X.23.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.

 

2011. évi CLVI. törvény

egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról1

Az Országgyűlés a pénzügyi stabilitás és a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, a gazdaság versenyképességének helyreállítása és az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT, A TÁRSASÁGI ADÓT ÉS AZ EGYSZERŰSÍTETT KÖZTEHERVISELÉSI HOZZÁJÁRULÁST ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

1-9. §2

10. § (1)-(2)3

(3)4

(4)-(5)5

11-21. §6

22. §7

23-29. §8

30. §9

2.10

31-46. §11

3. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény módosítása

47-50. §12

51-52. §13

53. § Az Ekho tv.

1-4.14

5.15

6.16

54. §17

II. Fejezet

A REGISZTRÁCIÓS ADÓT ÉS A KÖZVETETT ADÓKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

4.18

55-66. §19

5. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása

67-71. §20

72. § (1)21

(2)22

(3)23

73-75. §24

76. §25

77. § (1)26

(2)27

(3)28

78. §29

79. § (1)30

(2)31

80. §32

81. §33

82. §34

83. §35

84. §36

85-95. §37

96. §38

97. § (1)-(2)39

(3)40

98. §41

99. § (1)42

(2)-(3)43

100. §44

101. §45

102. §46

103-105. §47

106-108. §48

109. § (1)49

(2)50

(3)51

(4)52

(5)53

110. § (1)54

(2)55

6. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

111. §56

7. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

112. §57

113. §58

114-130. §59

1.60

2.61

3-21.62

132-133. §63

III. Fejezet

A KÖZÖSSÉGI VÁMJOG VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ 2003. ÉVI CXXVI. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

134-147. §64

IV. Fejezet

AZ ILLETÉKEKET, A HELYI ADÓKAT, A GÉPJÁRMŰADÓT, A CÉGAUTÓADÓT ÉS A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

8. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

148-151. §65

152. § (1)66

(2)67

153. §68

154. § (1)69

(2)70

(3)71

(4)-(5)72

(6)73

155-165. §74

166. §75

167-169. §76

9-11.77

170. §78

171-178. §79

179. §80

180-186. §81

12. A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény módosításáról

187-195. §82

196. §83

197. §84

V. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

13. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

198. §85

199-207. §86

208. §87

209-210. §88

211. §89

212. § (1)90

(2)91

(3)92

(4)93

213. §94

214. §95

215. §96

216. §97

217. § (1)98

(2)99

218. § (1)100

(2)101

219. §102

14-15.103

220-226. §104

VI. Fejezet

A SZÁMVITELT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

16. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

227-230. §105

231. §106

232-249. §107

250. §108

251-254. §109

255. § (1)110

(2)111

(3)112

256-257. §113

17. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása

258-259. §114

260. §115

261-263. §116

264-265. §117

266. §118

267. §119

268. §120

269. §121

270. §122

18.123

271-274. §124

19. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása

275. § (1)125

(2)-(4)126

276. §127

20. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása

277-278. §128

21.129

279. §130

22. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása

280. §131

281. §132

VII. Fejezet

AZ ADÓZÁS RENDJÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYT ÉS MÁS ELJÁRÁSI SZABÁLYOZÁST TARTALMAZÓ TÖRVÉNYEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

23. Az adózás rendjéről szóló törvény módosítása

282-295. §133

296. § (1)-(5)134

(6)135

„31/B. § (1) Az általános forgalmi adó alanya termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén azon számlákról, amelyekben az áthárított általános forgalmi adó összege a 2 000 000 forintot eléri vagy meghaladja, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő általános forgalmiadó bevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számla alapján adólevonási jogot gyakorol, számlánként nyilatkozni köteles:

a) a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó általános forgalmiadó-alany - ideértve az egyszerűsített vállalkozói adóalanyt is - adószámának, csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről,

b) a nevére szóló számlában feltüntetett általános forgalmi adó alapjáról és áthárított általános forgalmi adó összegéről, a számla sorszámáról, valamint

c) a számlában az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 169. § g) pontja szerint feltüntetett időpontról, ennek hiányában a számla kibocsátásának keltéről.

(2) Az általános forgalmi adó alanya termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetén azon számlákról, amelyekben egy másik, belföldön nyilvántartásba vett általános forgalmi adó alanyra áthárított általános forgalmi adó összege a 2 000 000 forintot eléri vagy meghaladja, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő általános forgalmiadó bevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számlában feltüntetett adót meg kell állapítania, számlánként nyilatkozni köteles:

a) a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő általános forgalmiadó-alany adószámának, csoportos általános forgalmi adóalanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről,

b) a kibocsátott számlában feltüntetett általános forgalmi adó alapjáról és áthárított általános forgalmi adó összegéről, a számla sorszámáról, valamint

c) a számlában az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 169. § g) pontja szerint feltüntetett időpontról, ennek hiányában a számla kibocsátásának keltéről.

(3) Amennyiben az általános forgalmi adó alanya ugyanabban az adómegállapítási időszakban ugyanazon termékértékesítő vagy szolgáltatást nyújtó által kibocsátott több számlában - ideértve a számlával egy tekintet alá eső okiratot is - áthárított adó tekintetében gyakorol összesen 2 000 000 forintot elérő vagy ezt meghaladó összegben adólevonási jogot, úgy az erről az adómegállapítási időszakról benyújtott általános forgalmiadó bevallásában nyilatkozik:

a) a termékértékesítő vagy szolgáltatást nyújtó általános forgalmiadó-alany - ideértve az egyszerűsített vállalkozói adó alanyát is - adószámának, csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről, és

b) ezen számlákban feltüntetett, áthárított általános forgalmi adó összegéről.

(4) Számla módosítása esetén a számlát módosító okiratot kiállító és az azt befogadó általános forgalmiadó-alany abban a bevallásban, amelyben a módosítás hatását figyelembe veszi, akkor köteles a módosított számlát érintően az (1)-(2) bekezdés szerint nyilatkozni, ha a számlában áthárított általános forgalmi adó akár a módosítást megelőzően, akár azt követően vagy a módosítást megelőzően és azt követően is eléri vagy meghaladja a 2 000 000 forintot. Ebben az esetben az általános forgalmi adó alanya nyilatkozik annak a számlának az (1)-(2) bekezdésben meghatározott adatairól, amelyet a módosítás érint, a módosítás számszaki hatásáról az általános forgalmiadó alap és áthárított általános forgalmi adó tekintetében, valamint a számlát módosító okirat sorszámáról.

(5) Számla érvénytelenítése esetén a számlát érvénytelenítő okiratot kiállító és az azt befogadó általános forgalmiadó-alany, amennyiben az érvénytelenített számlában - ideértve a módosított számlát is - áthárított általános forgalmi adó összege elérte vagy meghaladta a 2 000 000 forintot, abban a bevallásban, amelyben az érvénytelenítés hatását figyelembe veszi, köteles a számlát érintően az (1)-(2) bekezdés szerinti adatokról, valamint a számlát érvénytelenítő okirat sorszámáról nyilatkozni.

(6) Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya az általa kibocsátott számlák tekintetében a (2) és (4)-(5) bekezdésnek megfelelően, arról az adóévről benyújtott egyszerűsített vállalkozói adó bevallásban - az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 11. § (5) bekezdés alkalmazása esetén a becslésre irányuló adóhatósági eljárás során - nyilatkozik, amelyben a számlát kiállította.

(7) A 34. § és a 172. § alkalmazásában az (1)-(6) bekezdés szerinti nyilatkozatra (általános forgalmi adó összesítő jelentés) a bevallásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”

297-352. §136

353. §137

354. § (1)-(3)138

(4)139

(5)140

355-359. §141

360. § (1) Az Art.

1-27.142

28.143

29-75.144

(2) Az Art.

1-4.145

5.146

6-18.147

(3)148

(4)149

361-362. §150

24-26.151

363-372. §152

27. Egyéb eljárásjogot érintő és más törvények módosítása

373-381. §153

382. §154

383-384. §155

VIII. Fejezet

28-30.156

385-392. §157

31. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

393-395. §158

396. §159

397. §160

32. Az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvény módosítása

398. § Nem lép hatályba az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvénynek a szerencsejáték szervezésről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 13. § (3) bekezdését megállapító rendelkezése.

399. § Nem lép hatályba:

1. az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvény 19. § (1) bekezdése,

2. az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvény 22. § (1) bekezdése,

400. § Nem lép hatályba az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvénynek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 1. § (1) bekezdés i) pontját megállapító rendelkezése.

33-35.161

401-413. §162

36. A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosítása

414. §163

37. Az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló 2010. évi XCIV. törvény módosítása

415. §164

416. §165

38. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítása és eltérő szöveggel történő hatályba léptetése

417-418. §166

419-420. §167

421. §168

422. §169

423. §170

424. §171

425. §172

426. §173

427-428. §174

429. §175

430. §176

431-433. §177

434. §178

435-438. §179

439-441. §180

442. §181

443. § (1)-(4)182

(5)-(6)183

444. § A Ktdt. 1., 2. és 3. melléklete e törvény 15., 16. és 17. melléklete szerinti szöveggel lép hatályba.

445. § (1) A Ktdt.

1. 8. § (3) bekezdésében „a Ket.-nek a kérelemre indult eljárásban” szövegrész a „az Art.-nek a 42. § (2) bekezdését, a Ket.-nek a kérelemre indult eljárásban” szöveggel,

2. 13. § b) pontjában a „rendeletekben” szövegrész a „rendeletben” szöveggel,

3. 3. § (1) bekezdésben, 4. § (2) bekezdésben, 6. § (1)-(4) bekezdéseiben, 14. § (1) bekezdésében a „termékdíj-fizetési kötelezettség” szövegrész a „termékdíj-kötelezettség” szöveggel,

4. 25. § (2) bekezdésében az „átadás-átvételének tényét vagy a hasznosítás tényét” szövegrész az „átadás-átvételének tényét és a hasznosítás tényét” szöveggel,

5. 31. § (2) bekezdés c) pontjában a „tárgyévre előírt” szövegrész a „bevallott” szöveggel,

6. 31. § (2) bekezdés b) és c) pontjaiban az „1. melléklet” szövegrész a „2. melléklet” szöveggel

7. 31. § (3) bekezdésében a „csomagolás” szövegrészek a „csomagolószer” szöveggel

8. 33. § (3) bekezdés zárójelben lévő „a továbbiakban: termék” szövegrész „a továbbiakban együtt: termék” szöveggel,

9. a 3. §-t megelőző címben, a 3. § (1) bekezdésében, a 4. § (2) bekezdésében, az 5. §-t megelőző címben, a 6. § (1)-(4) bekezdéseiben, a 9. § (2) bekezdésében, a III. fejezet címében, illetve az azt követő címben, a 14. § (1)-(4) bekezdéseiben, a 15. § (1) bekezdésében, a 16. § előtti címben a „termékdíj-fizetési kötelezettség” szövegrész helyébe a „termékdíj-kötelezettség” szöveggel

lép hatályba.

(2) A Ktdt. a 40. § (7) bekezdésében a „termékdíj-fizetési kötelezettség” szövegrész helyébe a „termékdíj-kötelezettség” szöveg lép.

(3) Nem lép hatályba a Ktdt.

1. 7. § (1) bekezdéséből az „- ideértve a belföldi előállítású csomagolást alkotó csomagolóeszközt -” szövegrész,

2. a 8. § (6) bekezdése,

3. a 14. § (3) bekezdése,

4. a 14. § (6) és (7) bekezdései,

5. a 15. § (2) bekezdéséből az „és kis” szövegrész,

6. a 15. § (3) bekezdéséből „a kis mennyiségű csomagolást forgalomba hozó kötelezett termékdíjátalánya 60 000 Ft/év” szövegrész,

7. a 15. § (6) bekezdése,

8. a 19. § (4) bekezdése,

9. a 42. § és az azt megelőző cím.

(4)184

39. Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvényt érintő módosítások

446. § (1) Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: T.) 1. §-a nem lép hatályba.

(2)185

(3) A T. 4. §-a nem lép hatályba.

(4)186

(5) A Met. - a T. 5. §-ával megállapított - 9/A. §-a az „indult eljárásokban” szövegrész helyett az „indult ügyekben” szöveggel lép hatályba.

(6)187

40.188

447-448. §189

41. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLI. törvény módosítása

449. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLI. törvény

a) 41. §-a a „82/A. § a) pontja” szövegrész helyett a „82/A. § (1) bekezdés a) pontja” szöveggel,

b) 45. § 5. pontja a „81. § c) pontja” szövegrész helyett a „81. § (1) bekezdés c) pontja” szöveggel,

c) 66. §-a a „4. § (1) bekezdés d) pontja” szövegrész helyett a „4. § d) pontja” szöveggel

lép hatályba.

42. Az Európai Rendőrségi Hivatallal, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységgel, a lőfegyverrel és a pirotechnikával kapcsolatos törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2011. évi XXIV. törvény módosítása

450. § Nem lép hatályba az Európai Rendőrségi Hivatallal, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységgel, a lőfegyverrel és a pirotechnikával kapcsolatos törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2011. évi XXIV. törvény 42. § a) pontjában a „2. §-ban,” szövegrész, az „és 16. § (2)” szövegrész, és a „42. § f) pontja.”

43. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény módosításáról

451. § (1) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Szht.) 2. § (5) bekezdése nem lép hatályba.

(2)190

(3) Az Szht. 3. § b) pontja nem lép hatályba.

(4)191

(5) Az Szht. 4. §-a nem lép hatályba.

(6)192

44.193

452. §194

IX. Fejezet

A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓRÓL

Az adó

453. § (1) A szociális hozzájárulási adó (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: az adó) a kifizetőt természetes személlyel fennálló egyes jogviszonyaira, az egyéni vállalkozót, a mezőgazdasági őstermelőt e jogállására tekintettel (saját maga után), más személyt e fejezet külön rendelkezése alapján, a társadalmi közös szükségletek fedezetéhez való hozzájárulás kötelezettségének megfelelően terhelő, százalékos mértékű fizetési kötelezettség.

(2) A szociális biztonsághoz, valamint a testi és lelki egészséghez való jog érvényesítését szolgáló egyes szociális ellátások fedezetéhez, továbbá az egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásához szükséges államháztartási források biztosítása céljából az adóból származó államháztartási bevétel a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott arányok szerint megoszlik a társadalombiztosítás egyes pénzügyi alapjai és a törvényben meghatározott elkülönített állami pénzalap költségvetése között.

(3) Az adóval összefüggő hatósági ügyben az eljárás az állami adóhatóság hatáskörébe tartozik.

(4) Az adó megfizetése államháztartási forrásból fedezett ellátásra (ideértve különösen a társadalombiztosítási ellátást és az álláskeresési ellátást), vagy államháztartási forrásból folyósított támogatás igénybevételére való jogot nem keletkeztet, valamint az adó alapja és összege az ilyen ellátás, illetőleg támogatás összegét nem befolyásolja.

Az adó alanya

454. § (1) Az adó alanya:

a) a kifizető;

b) az egyéni vállalkozó;

c) a mezőgazdasági őstermelő.

(2)195 Kifizető a természetes személlyel e Fejezet rendelkezése alapján adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló másik személy. Adóalanynak minősül a belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel nem rendelkező kifizető (a továbbiakban: külföldi kifizető) is, ha a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló, magyar szociális biztonsági jogszabályok hatálya alá tartozó természetes személy a munkát Magyarországon, vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállamban végzi.

(3)196 Ha a külföldi kifizető az e Fejezetben meghatározott kötelezettségei teljesítését elmulasztja, azokat a (2) bekezdés szerinti természetes személyre is alkalmazni kell azzal, hogy kifizető alatt a (2) bekezdés szerinti természetes személyt kell érteni.

(4)197 Az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban elrendelt kirendelés alapján foglalkoztatott természetes személlyel fennálló jogviszonyra tekintettel fizetendő adó alanya a kirendelést elrendelő kifizető. A természetes személyt a kirendelés alapján foglalkoztató személy minősül azonban (kifizetőként) az adó alanyának, ha a kirendelést elrendelő kifizetővel megállapodott arról, hogy a természetes személy foglalkoztatásához kapcsolódó munkabér és közterhek őt terhelik.

(5)198 Az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony alapján munkaerő-kölcsönzés keretében kölcsönbe adott munkavállalóval fennálló jogviszonyra tekintettel fizetendő adó alanya a kölcsönbe adó kifizető. Ha a kölcsönbe adó külföldi kifizető, az adó alanyának a munkavállalót kölcsönbe vevő személy minősül.

(5a)199 Több munkáltatóval létesített munkaviszony (Mt. 195. §) esetén kifizető az adózás rendjéről szóló törvény szerint meghatározott munkáltató.

(6) Az adónak nem alanya:

a) a saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó;

b) az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan egyéni vállalkozó, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte;

c) a mezőgazdasági őstermelő abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján mezőgazdasági kistermelőnek minősült, kivéve, ha külön törvény rendelkezése alapján az adóévre magasabb járulékalap választásáról tesz nyilatkozatot;

d) a mezőgazdasági őstermelő, akinek a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény alapján nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége.

A kifizető által fizetendő adó alapja

455. § (1) A kifizetőt terhelő adó alapja:

a)200 a kifizető által a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló természetes személy részére juttatott, kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső, nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével;

b)201 a kifizető által a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló természetes személy részére juttatott, kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem;

c)202 a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj;

d)203

e)204 az a)-b) pont hatálya alá tartozó juttatás hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér vagy - ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban végzik - a szerződésben meghatározott díjazás; külföldi kiküldetés esetén e pont alkalmazásában alapbér: az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől, ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén vagy az alkalmazott bérformán alapuló, a munkaszerződés alapján ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér (a statisztikai elszámolások szerinti törzsbér) havi átlagos összege, ennek hiányában a tárgyhavi alapbér.

(1a)205 Ha a kifizető a természetes személlyel fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonya alapján ugyanazon adó-megállapítási időszakra Magyarországon adóztatható és Magyarországon nem adóztatható jövedelmet is kifizet (juttat), az adóalap megállapításánál az (1) bekezdés a)-b) és e) pontját együttesen kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az (1) bekezdés e) pontjának alkalmazásakor az alapbér vagy más díjazás azon időszakra (naptári napokra) vonatkozó arányos részét kell figyelembe venni, amelyben a jövedelem külföldön adóztatható.

(1b)206 Az adóalap megállapításánál az (1) bekezdésben meghatározott jövedelmet akkor is számításba kell venni, ha annak kifizetésére az adófizetési kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kerül sor.

(1c)207 Az adókötelezettséget megalapozó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján jutatott (kifizetett) adólapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna sor.

(2) Adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony:

a) a munkaviszony;

b) a szövetkezet és természetes személy tagja között fennálló, a tag részére munkavégzési kötelezettséget eredményező vállalkozási és megbízási jogviszony, kivéve az iskolaszövetkezet és a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja között fennálló ilyen jogviszonyt;

c) a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda és természetes személy tagja között fennálló, a tagnak a jogi személy, az egyéb szervezet tevékenységében való személyes közreműködési kötelezettséget eredményező tagi jogviszony (ideértve a nem munkaviszony keretében ellátott vezető tisztségviselői jogviszonyt is);

d) az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég és természetes személy tagja között fennálló tagi jogviszony;

e) a gazdálkodó szervezet és a tanuló között tanulószerződés alapján fennálló jogviszony;

f)208 az egyházi jogi személy és az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy között fennálló jogviszony;

g)209

h)210 a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti nem önálló tevékenység vagy önálló tevékenység (ide nem értve a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény hatálya alá tartozó közérdekű önkéntes tevékenységet, az egyéni vállalkozói tevékenységet, a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet, a bérbeadói tevékenységet és az európai parlamenti képviselő e tevékenységét) végzésének alapjául szolgáló, az a)-f) pont hatálya alá nem tartozó olyan jogviszony, amely alapján a tevékenységet Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam területén végzik.

(3) Nem eredményez adófizetési kötelezettséget

a)211 a (2) bekezdés c)-d), f) pontjában meghatározott jogviszony, ha a jogi személy, az egyéb szervezet tagja (ideértve az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyt is) saját jogú nyugdíjas természetes személy, vagy özvegyi nyugdíjban részesülő olyan - a c)-d) pontban meghatározott jogviszonyban álló - természetes személy, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte;

b) az iskolaszövetkezetnek a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló (hallgató) tagjával fennálló jogviszony;

c)212 a szociális szövetkezetnek a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagjával fennálló jogviszonya,

d)213 a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszony.

(4) A kifizetőt terhelő adónak nem alapja:

a) a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja részére kifizetett, juttatott bevétel;

b) a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja által munkaviszony keretében háztartási alkalmazottként foglalkoztatott külföldi állampolgár részére kizárólag e jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben kifizetett, juttatott bevétel;

c) a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselője, alkalmazottja részére kifizetett, juttatott bevétel;

d)214 a külföldi kifizető által Magyarországon kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében munkaviszonyban foglalkoztatott olyan - bevándorolt vagy letelepedett jogállással nem rendelkező - magánszemély részére kifizetett, juttatott bevétel (ideértve a munkaszerződésben meghatározott alapbért is), aki harmadik állam állampolgára, feltéve, hogy a foglalkoztatás időtartama nem haladja meg a két évet, valamint az említett feltételek szerinti korábbi foglalkoztatásától számítva a foglalkoztatás ismételt megkezdéséig legalább három év már eltelt;

e) a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint az általa folyósított szociális ellátásból a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény szerint nem a kifizetőt terhelő rész;

f) a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj;

g) a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat;

h)215 az olyan személynek juttatott bevétel, akire a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény 11. §-a és 13. §-a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki,

i) az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem.

A kifizetőnek nem minősülő személy által fizetendő adó alapja

456. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja - figyelemmel az adóalap megállapításának különös szabályaira is - a vállalkozói kivét, az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az átalányban megállapított jövedelem.

(2) Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozót, valamint a mezőgazdasági őstermelőt saját maga után havonta terhelő adó alapja:

a) a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében külön törvény rendelkezése szerint az adóévre, vagy az adóévnek a munkaviszonya vagy tanulói (hallgatói) jogviszonya megszűnését követő hátralévő részére tett nyilatkozat esetében a nyilatkozat szerinti összeg;

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben az adóalap megállapításának egyéni vállalkozóra, illetve őstermelőre irányadó különös szabályai szerint meghatározott összeg.

(3)216 Ha az egyéni vállalkozó egyszerűsített vállalkozói adóalanyisága év közben megszűnik, a (2) bekezdés a) pont szerinti adóalapot törthónap esetén az egyszerűsített vállalkozói adóalanyisága megszűnésének hónapjában napi arányosítással állapítja meg.

(4)217 Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 4 százaléka, ha

a) az adóalap megállapításának különös szabályai alkalmazása alól legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára, közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányaira tekintettel mentesül, vagy

b) tagként a kifizetővel az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó jogviszonyban áll.

Az adóalap megállapításának különös szabályai

457. § (1) A közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja legalább az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján.

(2)218 Az egyházi jogi személyt az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személlyel fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyra tekintettel havonta terhelő adó alapja a minimálbér. Az adó alapja az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér harmincad része, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján.

(3) Az egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja az egyéni vállalkozói jogállás fennállása minden napjára számítva legalább a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a természetes személy e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján.

(4) A mezőgazdasági őstermelőt saját maga után havonta terhelő adó alapja a minimálbér. Az adó alapja a mezőgazdasági őstermelői jogállás fennállása minden napjára számítva a minimálbér harmincad része, ha a természetes személy e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján, vagy más okból nem minősül az adó alanyának a hónap minden napján.

(5)219 Az (1)-(4) bekezdés alkalmazásakor az egy hónapra fizetendő adó alapjának megállapításkor a kifizető, valamint az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára, illetőleg egyéni vállalkozói, mezőgazdasági őstermelői jogállására tekintettel e fejezet külön rendelkezése alapján mentesül az adófizetés különös szabályainak alkalmazása alól. Ilyen esetben az adó alapja a hónap többi napjára számítva egyházi jogi személy, valamint mezőgazdasági őstermelő esetében a minimálbér harmincad része, más kifizető és egyéni vállalkozó esetében legalább minimálbér 112,5 százalékának harmincad része.

Mentesülés a különös szabályok alkalmazása alól

458. § (1) A kifizető a tagjával (ideértve az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre a tagja, illetőleg maga az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő220

a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesül;

b)221 gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozási segély, ápolási díj folyósítása alatt a tag személyes közreműködését, az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy egyházi szolgálatát, illetőleg az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységét személyesen folytatja.

(2)222 A kifizető a tagjával (ideértve az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre a tagja, illetőleg maga az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő

a) önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít;

b) fogvatartott.

(3)223 Az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság, a közjegyzői iroda a tagjával fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben - az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően - nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja ügyvédi tevékenysége, szabadalmi ügyvivői kamarai, illetve közjegyzői kamarai tagsága szünetel. Az ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, közjegyzői vagy állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben - az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően - nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen ügyvédi tevékenysége, szabadalmi ügyvivői kamarai, közjegyzői kamarai tagsága, vagy állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége szünetel.

(4) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerint vezetett nyilvántartásban szereplő egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben - az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően - nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti.

(5)224 A kifizető a tagjával (ideértve az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának, a nem eva adóalany egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben - az (1)-(4) bekezdésben meghatározottakon túlmenően - nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja, illetőleg az egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. Az egyidejűleg fennálló több munkaviszony esetében az egyes munkaviszonyokban előírt munkaidőt a heti legalább 36 órás foglalkoztatás megállapításánál össze kell adni.

(6)225 A kifizető a tagjával (ideértve az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben - az (1)-(5) bekezdésben meghatározottakon túlmenően - nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja más kifizetővel is az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban áll, vagy egyéni vállalkozóként az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alatt áll, feltéve, hogy a másik kifizető e napot a taggal fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó, illetve az egyéni vállalkozó e napot a saját maga után fizetendő adó alapjának megállapításkor számításba veszi.

(7) Az (5)-(6) bekezdésben foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy a kifizető részére a természetes személy nyilatkozatot tesz a legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya fennállásáról, tanulmányai folytatásáról, illetőleg a más kifizetővel fennálló, az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó jogviszonyáról. A természetes személy az olyan változásról, amely az (5)-(6) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazását érinti, haladéktalanul újabb nyilatkozatot tesz a kifizető részére. A nyilatkozat tartalmazza a természetes személy természetes személyazonosító adatait, valamint adóazonosító jelét, ennek hiányában a személyazonosító okmánya típusának megjelölését és számát, valamint lakcímét. Az újabb nyilatkozat megtételének elmulasztása miatt keletkezett adóhiány és jogkövetkezményei megtérítését a kifizető a nyilatkozatot elmulasztó természetes személytől igényelheti. Ha az újabb nyilatkozat megtételének elmulasztása miatt keletkezett adóhiányt a kifizetőtől nem lehet behajtani, az adóhiány és jogkövetkezményei megfizetésére az állami adóhatóság a nyilatkozatot elmulasztó természetes személyt határozattal kötelezheti.

(8) Az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben az egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor - az (1)-(5) bekezdésben meghatározottakon túlmenően - nem veszi számításba azt az időszakot, amelyen kifizetővel - a kifizető részére a tárgyév január 31-éig, az adóév egészére tett nyilatkozata alapján - az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban áll, feltéve, hogy a kifizető ezen időszakot az egyéni vállalkozónak minősülő természetes személlyel fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításkor számításba veszi.

Az adó mértéke és fizetendő összege

459. § (1) A számított adó az adóalap 27 százaléka. A fizetendő adó a számított adó, csökkentve az adó fizetésére kötelezettet törvény rendelkezése alapján megillető adókedvezmények összegével.

(2) A fizetendő adó megállapításánál a számított adót - e törvény külön rendelkezése alapján akár a számított adót meghaladó mértékben - a következő adókedvezmények csökkentik:

a) a munkabérek értékének megőrzését célzó adókedvezmény;

b) a Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény;

c)226 a munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű társadalmi csoportok és a munkaerő-piacról tartósan távollévők foglalkoztatása, munkaerő-piaci versenyképességük kiegyenlítése, valamint a pályakezdő fiatalok gyakorlati munkatapasztalat-szerzésének megkönnyítése céljából más törvényben meghatározott, annak rendelkezése szerint az adóból érvényesíthető adókedvezmény;

d) a szakképzettséget nem igénylő munkakörökhöz kapcsolódó adókedvezmény.

Adókedvezmények

460. §227

460/A. §228

A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény229

461. §230 (1) A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről szóló, 2012. január 1-jén hatályos KSH közlemény (FEOR-08) 9. főcsoportjába tartozó foglalkozás szerinti munkakörben (a továbbiakban: szakképzettséget nem igénylő munkakör), adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban természetes személyt foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.

(2) Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával.

(3) Ha a kifizető a foglalkoztatottat az adómegállapítási időszak egy részében nem, vagy nem kizárólag szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatta, a munkaviszony alapján ezen adómegállapítási időszakra vonatkozóan részkedvezményt nem érvényesíthet.

(4) A (2) bekezdésben foglalt részkedvezmény az egész hónap tekintetében megilleti a kifizetőt.

A Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény

462. § (1) A Karrier Híd Program megvalósítása érdekében a (2) bekezdés szerint kiadott hatósági bizonyítvánnyal rendelkező természetes személyt adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztató, költségvetési szervnek nem minősülő kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a természetes személy legkésőbb a munkába lépését megelőző napon rendelkezzen a kérelmére a (2) bekezedés szerint kiállított hatósági bizonyítvánnyal, és hogy annak eredeti példányát átadja a kifizető részére.

(2) Az (1) bekezdésben hivatkozott hatósági bizonyítványt az állami foglalkoztatási szerv a Karrier Híd Programban való részvételre jogosult természetes személy által 2012. október 31-éig benyújtott kérelem alapján állítja ki. A Karrier Híd Programban a felmentését (felmondását) közvetlenül megelőzően kormánytisztviselői jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban vagy költségvetési szervnél munkaviszonyban foglalkoztatott személy vehet részt. Törvény, kormányrendelet, valamint az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott miniszteri rendelet a Karrier Híd Programban való részvételre további feltételeket is megállapíthat, valamint törvény az e törvényben meghatározottakhoz képest bővítheti a részvételre jogosultak körét. Az állami foglalkoztatási szerv - törvény, kormányrendelet, vagy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott miniszteri rendelet eltérő rendelkezése hiányában - a hatósági bizonyítványt ugyanazon ügyfél kérelmére egy alkalommal állítja ki, valamint annak egyetlen eredeti példányát adja át az ügyfél részére. A hatósági bizonyítvány a kiállításának napjától a kiállításának hónapját követő tizenkettedik hónap utolsó napjáig érvényes. Az állami foglalkoztatási szerv a hatósági bizonyítványon feltünteti érvényességi idejének kezdő és utolsó napját.231

(3) Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az (1) bekezdésben meghatározott természetes személlyel az adott hónapban fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő az (1) bekezdésben meghatározott természetes személyt (munkavállalót) a hatósági bizonyítványa érvényességi idején belül eső adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 13,5 százalékával. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján létesített munkaviszony szerinti munkabért az adókedvezmény összegének kiszámításánál nem lehet figyelembe venni.

(4)232 Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy

a) a Karrier Híd Programban való részvétel további, e törvényben meg nem határozott feltételeit,

b) a Karrier Híd Programban való részvételre jogosult, e törvényben meg nem határozott személyek körét,

c) a Karrier Híd Programba történő belépésre vonatkozó eljárási szabályokat,

d) a Karrier Híd Programban való részvétel megszűnésének eseteit, továbbá

e) a Karrier Híd Program megvalósítását szolgáló adókedvezmény igénybevételének alapjául szolgáló hatósági bizonyítvány kibocsátására vonatkozó eljárási szabályokat

az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg.

A megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető adókedvezmény233

462/A. §234 (1) A szociális hozzájárulási adóból részkedvezmény illeti meg

a) az egyéni vállalkozót a saját maga után fizetendő adóból,

b) a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel terhelő adóból,

ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag 2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű.

(2) A részkedvezmény egyenlő az adómegállapítási időszakra az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított, illetve a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének huszonhét százalékával.

A huszonöt év alatti és az ötvenöt év feletti foglalkoztatott munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény235

462/B. §236 (1) A huszonöt év alatti vagy ötvenöt év feletti természetes személyt adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.

(2) A legfeljebb 180 nap - biztosítási kötelezettséggel járó - munkaviszonnyal rendelkező, huszonöt év alatti, pályakezdő munkavállaló esetében a részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében.

(3) A (2) bekezdésben foglalt feltétellel nem rendelkező huszonöt év alatti, valamint az ötvenöt év feletti munkavállaló estén a részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával.

(4) Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg.

(5) Azon hónapra vonatkozóan, amelyben a munkavállaló a 25. vagy 55. évét betölti, vagy amelyben a (2) bekezdés szerinti 2 éves időtartam véget ér, a részkedvezmény az egész hónap tekintetében megilleti a kifizetőt.

(6) A (2) bekezdésben meghatározott kedvezmény érvényesítéséhez szükséges, hogy a munkavállaló az állami adóhatóság által kiállított, 15 napnál nem régebbi igazolással (egy alkalommal) a munkáltató részére igazolja, hogy legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik.

(7) A (2) bekezdésben meghatározott kedvezmény az ott meghatározott feltételek fennállása esetén a 2012. december 31-én már fennálló munkaviszony esetén is alkalmazható, azzal, hogy a kedvezményezett foglalkoztatás kezdő időpontjának 2013. január 1-jét kell tekinteni.

A tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető adókedvezmény237

462/C. §238 (1) A tartósan álláskereső természetes személyt adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.

(2) Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében.

(3)239 E § alkalmazásában tartósan álláskereső az, akit az állami foglalkoztatási szerv a kedvezményezett foglalkoztatást megelőző 275 napon belül legalább 183 napig álláskeresőként nyilvántartott. A 275 nap és a 183 nap számítása során a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.

(4) A kedvezményt a munkáltató a feltételek fennállását igazoló, az állami foglalkoztatási szerv által, az álláskereső személy kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti.

(5) A (2) bekezdésben foglalt részkedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve véget ér.

A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény240

462/D. §241 (1) A gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: anyasági ellátás) folyósítása alatt vagy folyósításának megszűnését követően adókötelezettséget eredményező munkaviszonyban álló személyt foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.

(2) Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott - gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesülő - természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében és 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a részkedvezmény egyenlő a természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első három évében és 14,5 százalékával a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében, ha a foglalkoztatott

a) a családok támogatásáról szóló törvény szerint legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesül, vagy

b) gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül.

(4) A kedvezményt a kifizető az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap, a (3) bekezdés alapján 69. hónap végéig, de legfeljebb 3 évig, a (3) bekezdés alapján 5 évig érvényesítheti. A folyósítás megszűnésének hónapja az a hónap, amelyre utoljára az anyasági ellátások valamelyike a foglalkoztatott személyt megillette. Ha a munkavállalót az anyasági ellátások közül több is megillette, a határidőt a legutolsó anyasági ellátás folyósításának megszűnésétől kell számítani.

(5) A kedvezményt a munkáltató a feltételek fennállását igazoló, az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely, kincstár, családtámogatási kifizetőhely, a társadalombiztosítási vagy családtámogatási kifizetőhely megszűnése esetén az egészségbiztosítási szerv, illetve a kincstár által az ellátásban részesülő kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti.

(6) A (3) bekezdés szerinti kedvezmény igénybevételéhez gyermekgondozási díj és gyermekgondozási segély esetén - az (5) bekezdésben foglaltakon túl - szükséges a legalább három gyermek után a szülőnek járó családi pótlékra való jogosultságról szóló, kincstár által kiadott igazolás.

(7) A részkedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve, a (3) bekezdés szerinti kedvezmény esetén a foglalkoztatás harmadik, illetve ötödik éve véget ér.

(8) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában a foglalkoztatás kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor az anyasági ellátás folyósítása melletti vagy az anyasági ellátás folyósításának megszűnését követő foglalkoztatás vagy továbbfoglalkoztatás megkezdődik.

(9) A (2) bekezdésben meghatározott kedvezmény érvényesítését - a jogosultsági feltételek fennállása esetén - nem zárja ki, ha az anyasági ellátás folyósítása alatti vagy folyósításának megszűnését követő foglalkoztatás 2013. január 1-jét, a (3) bekezdés szerinti kedvezmény esetén 2014. január 1-jét megelőzően kezdődött.

A szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye242

462/E. §243 (1) A szabad vállalkozási zóna területén belül működő kifizető (ide nem értve a munkaerő-kölcsönzést folytató munkáltatót) az őt az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.

(2) Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló kedvezménnyel érintett munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő az új munkavállalóval létesített, adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszony alapján a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében.

(3) A részkedvezményre való jogosultság feltétele, hogy

a) a kifizető a létszámát az új munkavállalóval létesített munkaviszony kezdetét megelőző hónap - Központi Statisztikai Hivatal által a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutató szerinti - átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli, és a megemelt létszámot az új munkavállaló foglalkoztatása alatt, de legalább a (2) bekezdésben meghatározott kedvezményezett időszakban nem csökkenti, és

b)244 a kedvezménnyel érintett munkavállaló tényleges munkavégzési helye abban a szabad vállalkozási zónában található, amelyben a kifizető működik, és

c)245 a kedvezménnyel érintett munkavállaló bejelentett lakóhelye legalább hat hónapja a b) pont szerinti szabad vállalkozási zónában vagy e szabad vállalkozási zóna közigazgatási határától - közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton számított - legfeljebb 20 km-re levő szabad vállalkozási zónában található, vagy ugyanabban a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti területfejlesztési-statisztikai kistérségben van, mint a b) pont szerinti szabad vállalkozási zóna.

(4) Nem minősül az állományi létszám csökkentésének, ha a létszám olyan munkavállalóval csökken, aki helyett a kifizető a munkaviszony megszűnését követő hónap utolsó napjáig másik munkavállalóval létesít munkaviszonyt; e másik munkavállaló után a kedvezmény a (2) bekezdésben meghatározott kedvezményezett időszak fennmaradó részére érvényesíthető.

(5) A részkedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve véget ér.

(6) E § alkalmazásában új munkavállaló az,

a) akivel a kifizető a (3) bekezdés a) pontja szerinti létszámát növeli,

b) akinek a munkaviszonya nem a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból folyósított, új munkahely létesítése feltételével adott támogatás igénybevételével jött létre, és

c) aki a kedvezményezett foglalkoztatása kezdetét megelőző egy évben a kifizetőnél vagy a kifizető - a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti - kapcsolt vállalkozásnak minősülő vállalkozásánál nem tartozott az átlagos statisztikai állományi létszámba.

Kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény246

462/F. §247 (1) Adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban

a) doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő, vagy

b) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt

munkavállalót foglalkoztató - vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő - kifizető, az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.

(2) Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő

a) az (1) bekezdés a) pont szerinti munkavállaló esetében a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint 27 százalékával,

b) az (1) bekezdés b) pont szerinti munkavállaló esetében a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 200 ezer forint 14,5 százalékával.

(3) Ha a kifizető a foglalkoztatottat az adómegállapítási időszak egy részében nem, vagy nem kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységnek megfelelő munkakörben foglalkoztatta, a munkaviszony alapján ezen adómegállapítási időszakra vonatkozóan részkedvezményt nem érvényesíthet.

(4) Azon hónapra vonatkozóan, amelyben a munkavállaló munkaviszonya kezdődik vagy véget ér, a részkedvezmény az egész hónap tekintetében megilleti a kifizetőt.

(5) E § alkalmazásában

a) kutatóhely: a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Innovációs tv.) 4. § 4. a) pontja szerinti kutatóhely,

b) kutató, fejlesztő: az Innovációs tv. 4. § 4. d) pontja szerinti kutató, fejlesztő.

A foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény korlátozása

463. § (1) A kifizető az ugyanazzal a természetes személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel csak e fejezet, vagy az adókedvezményt megállapító törvény külön rendelkezése alapján vehet egyidejűleg igénybe több olyan adókedvezményt, amelynek igénybevételére egyébként jogosult. A több adókedvezmény egyidejű igénybevételét lehetővé tévő külön rendelkezés hiányában az adókedvezmények közötti választás joga a kifizetőt illeti meg.

(2)248

(2a)249

(3)250

(4)251 A szociális hozzájárulási adóból törvény alapján érvényesíthető kedvezmény kiszámításánál a munkavállalót a munkaviszonyára tekintettel megillető (bruttó) munkabért a számviteli törvényben foglaltak alkalmazásával kell meghatározni.

(5)252 Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a 461. §-ban, 462/B-462/E. §-ban meghatározott kedvezmény legfeljebb 100 ezer forintnak, a 462/F. §-ban meghatározott kedvezmény legfeljebb 500 ezer forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után illeti meg a munkáltatót. E bekezdés alkalmazásában részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.

Eljárási szabályok

464. § (1) Az adót az adóalany az Art. 31. § (2) bekezdése szerint havonta megállapítja, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallja és megfizeti. Az adó összegét természetes személy részére kiállított igazoláson nem tünteti fel. Amennyiben az adóalany természetes személy foglalkoztatására tekintettel kedvezményt vagy támogatást vesz igénybe, az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallási kötelezettségét úgy kell teljesítenie, hogy a bevallás adataiból a kedvezmény vagy támogatás jogcíme, alapja és a kedvezmény vagy támogatás összege személyenként megállapítható legyen.

(2) Az egyéni vállalkozó az adót az Art. 31. § (2) bekezdése szerint havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg.

(3) Az egyéni vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adó alapja figyelembevételével fizetett adót az Art. 31. § (2) bekezdése szerint havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg. Ettől eltérően a legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkező, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató eva adózó egyéni vállalkozó az adót negyedévente állapítja meg, és a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg.

(4)253 A külföldi kifizető az adóval összefüggő adókötelezettséget az Art. 8. §-ában és 9. §-ában meghatározott képviselő útján, ennek hiányában közvetlenül személyesen teljesíti. A külföldi kifizető az adókötelezettségeit személyesen csak akkor teljesítheti, ha bejelentkezése alapján az állami adóhatóság adózóként nyilvántartásba vette.

(5)254 Ha a külföldi kifizető az adókötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik Art. szerinti képviselővel, és a (4) bekezdésben foglalt bejelentkezést is elmulasztja, az adóval összefüggő adókötelezettségek teljesítésére a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló természetes személy kötelezett, és ő viseli az adókötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket (ide nem értve a mulasztási bírságot és az adóbírságot).

(6) A (4)-(5) bekezdés szerinti kötelezett az Art. 31. § (2) bekezdése szerint bevallási kötelezettségét havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig elektronikus úton teljesíti az állami adóhatóság részére. A bevallásban közölni kell:

a) a külföldi vállalkozás nevét, székhelyét, adóazonosító számát,

b) a foglalkoztatott természetes személyazonosító adatait, nemét, állampolgárságát,

c) a foglalkoztatott taj-számát, adóazonosító jelét,

d) az adó alapjára és összegére vonatkozó adatot,

e) a külföldi vállalkozásnak az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát, ha az adókötelezettséget a kifizető helyett a természetes személy teljesíti.

(7) A mezőgazdasági őstermelő az adót negyedévente állapítja meg, és az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti adattartalommal, a negyedévet követő hónap 12-éig elektronikus úton vallja be és fizeti meg.

(8) A kincstár számfejtési körébe tartozó költségvetési szervek képviselőjeként az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére - figyelemmel az Art. 176. § (11)-(12) bekezdéseire is - a kincstár kötelezett.

(9) Az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett adózó olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelynek alapján az adó alapja és összege, valamint az annak megállapításánál figyelembe vett mentesség és kedvezmény összege, továbbá az adó megfizetésének napja ellenőrizhető. E nyilvántartási kötelezettségét a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó kifizető a számvitelről szóló törvény szerinti nyilvántartása (könyvvezetése) megfelelő részletezésével, más kifizető a személyi jövedelemadóról szóló törvény vagy az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény rendelkezése alapján vezetett külön nyilvántartás révén teljesíti.

(10)255 A Munka Törvénykönyve szerinti munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a 462/C. § szerinti kedvezményt az átvevő munkáltató tovább érvényesítheti a kedvezménnyel érintett időszak fennmaradó részére.

464/A. §256 (1) A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény jogosulatlan igénybevételével összefüggésben az állami adóhatóság nem állapít meg adókülönbözetet abban az esetben, ha az adott hónapban

a) a kedvezmény igénybevétele kizárólag a 460. § (1) bekezdésben meghatározott elvárt béremelés teljesítésének elmaradása miatt jogosulatlan, és

b)257 az elvárt béremelést a kedvezmény igénybevevője a folyamatosan foglalkoztatott, elvárt béremeléssel érintett munkavállalói legalább 90%-ára vonatkozóan teljes mértékben teljesítette, és

c)258 az elvárt béremelés és a végrehajtott béremelés különbsége összesen nem haladja meg az adott hónapban folyamatosan foglalkoztatottnak minősülő, elvárt béremeléssel érintett valamennyi munkavállaló létszámának és 300 forintnak a szorzatát, és

d) a kedvezmény igénybevevője legkésőbb az ellenőrzés megállapításairól hozott határozat jogerőre emelkedéséig bizonyítja, hogy az elvárt béremelést az ellenőrzéssel érintett időszak vonatkozásában visszamenőleg valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója tekintetében teljesítette.

(2) Ha a kedvezményt igénybevevő olyan, a vizsgált időszakban folyamatosan foglalkoztatottnak minősülő munkavállalója tekintetében nem teljesítette a 460. § (1) bekezdésben meghatározott elvárt béremelést, aki az ellenőrzés megkezdésének időpontjában már nem munkavállalója, úgy a munkavállalót az (1) bekezdés d) pontja alkalmazása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

464/B. §259 A 460/A. §-tól eltérően a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény igénybevevőjének nem kell bevallását önellenőrzéssel helyesbítenie, ha a kedvezmény jogosulatlan igénybevételét állapítja meg, de a 464/A. § szerint a kedvezmény jogosulatlan igénybevételével összefüggésben adókülönbözet megállapításának nem lenne helye.

464/C. §260 (1) Az a kölcsönvevő, aki a munkavállalót e § hatálybalépésének időpontjában hatályos munkaerő-kölcsönzési szerződés alapján foglalkoztatja, a 460. § (2c) bekezdésében meghatározott nyilatkozatot a munkaerő-kölcsönzési tevékenységet jogszerűen folytató munkáltató részére, az erre irányuló kérelem kézhezvételét követő 10 munkanapon belül teszi meg. E § hatálybalépését követően létrejött munkaerő-kölcsönzési szerződés alapján történő foglalkoztatás esetén, a munkaerő-kölcsönzési tevékenységet jogszerűen folytató munkáltató kérelmére a kölcsönvevő a foglalkoztatás megkezdése előtt nyilatkozik.

(2) A kölcsönvevő nyilatkozata a következőket tartalmazza:

a) ha a 460. § szerinti adókedvezmény érvényesítéséhez a kölcsönvevő esetében kapcsolódott feltétel, akkor a feltétel szerinti elvárt béremelést megvalósította-e, és ha igen, mikor,

b)261 saját munkavállalóknak a kölcsönzött munkavállalókéhoz hasonló vagy azonos munkakörben történő foglalkoztatása esetén, az ilyen saját munkavállalót az elvárt béremelés végrehajtását követően megillető alapbér.

(3) Az adóhatóság az adóhiányt, az adóhiány után az adóbírságot, valamint a késedelmi pótlékot a munkavállalót kölcsönvevő munkáltató terhére állapítja meg, ha a 460. § (1) bekezdésben meghatározott kedvezménynek a munkaerő-kölcsönzési tevékenységet jogszerűen folytató munkáltató által történő igénybevétele a munkavállalót kölcsönvevő munkáltató nem jogszerű nyilatkozata, vagy a nyilatkozattétel elmulasztása miatt jogszerűtlen. Nem minősül a nyilatkozattétel elmulasztásának, ha a nyilatkozattételre való felszólításnak a kölcsönvevő munkáltató részére való igazolt kézbesítése és a 460. § (1) bekezdésben meghatározott kedvezmény igénybevétele között kevesebb, mint 15 nap telt el.

464/D. §262 A tanulmányokat folytató tanuló, hallgató jogviszonyát

a) a köznevelési intézmény által kiállított tanulói jogviszony-igazolás,

b) a felsőoktatási intézmény által kiállított hallgatói jogviszony-igazolás,

c) az oktatási igazolványokról szóló kormányrendelet szerint a közreműködő intézmény által a tárgyidőszakra kiadott, érvényesítő matricával ellátott, nappali típusú diákigazolvány,

d) a közreműködő intézmény által kiadott, a c) pont szerinti diákigazolványra való jogosultságról szóló igazolás,

e) az oktatási igazolványokról szóló kormányrendelet szerint a tanköteles kor felső határát az adott tanévben betöltő tanuló esetén az érvényesítő matrica nélküli diákigazolvány

tanúsítja, az a)-d) pont szerinti esetben az igazolás vagy a diákigazolvány érvényességi idején belül, az e) pont szerinti esetben a tanévet követő október 31-éig.

Más jogszabályok alkalmazása

465. § (1) Az adózó az adóval összefüggő adókötelezettségei teljesítése során az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit e fejezet rendelkezéseit figyelembe véve alkalmazza.

(2) Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony esetében az adózó az adóval összefüggő adókötelezettségeit az érintett törvény rendelkezéseit figyelembe véve teljesíti.

(3) Az Európai Unió kötelező jogi aktusának vagy a nemzetközi szerződésnek a rendelkezését kell alkalmazni, amennyiben az adóra kiterjedő hatályú jogi aktus, illetőleg nemzetközi szerződés e fejezettől eltérő rendelkezést tartalmaz.

465/A. §263 (1) A 462/A. § alapján nyújtott támogatások csekély összegű támogatásnak minősülnek, amelyeket kizárólag az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkelyének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379/5. 2006.12.28.) (a továbbiakban: 1998/2006/EK bizottsági rendelet) szabályai alapján lehet nyújtani.

(2) A 462/A. § alapján nem nyújtható csekély összegű (de minimis) támogatás az 1998/2006/EK bizottsági rendelet 1. cikkében meghatározottakra.

(3) A csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik arról, hogy az előző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalma nem haladja meg a 200 000 eurónak, közúti szállítási ágazatban a 100 000 eurónak megfelelő forint összeget.

(4) Az 1998/2006/EK bizottsági rendelet 3. cikk 1. pontja szerinti kötelezettséget, a támogatást nyújtó köteles teljesíteni.

(5) Azonos elszámolható költségek tekintetében a csekély összegű (de minimis) támogatás nem kumulálható állami támogatással, ha az ilyen jellegű kumuláció olyan támogatási intenzitást eredményezne, amely túllépi a Bizottság 800/2008/EK általános csoportmentességi rendeletében vagy az Európai Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített támogatási intenzitást.

465/B. §264 E törvény 462/E. §-a a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 2008. augusztus 6-ai 800/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 214., 2008. 08. 09., 3-47. o.) hatálya alá tartozó regionális beruházási támogatási programnak minősül.

Értelmező rendelkezések

466. § E fejezet alkalmazásában:

1. álláskeresési ellátás: az álláskeresési járadék, a keresetpótló juttatás, a vállalkozói járadék, valamint a munkanélküli-járadék, az álláskeresést ösztönző juttatás és nyugdíj előtti álláskeresési segély;

2. egyéni vállalkozó: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint egyéni vállalkozónak minősülő természetes személy (az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy akkor is, ha a nyilvántartásban rögzített tevékenysége ingatlan-bérbeadás vagy egyéb szálláshely-szolgáltatás), valamint a gyógyszerészeti magántevékenységet, falugondnoki tevékenységet, tanyagondnoki tevékenységet végző természetes személy, a szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező természetes személy;

3.265 fogvatartott: az őrizetbe vett, házi őrizetbe rendelt, előzetesen letartóztatott, elzárásra utalt, szabadságvesztés vagy elzárás büntetést töltő személy, a kényszergyógykezelés, ideiglenes kényszergyógykezelés alatt álló személy;

4. harmadik állam: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényben ilyenként meghatározott állam;

5. mezőgazdasági őstermelő: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mezőgazdasági őstermelőnek minősülő természetes személy;

6. minimálbér: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényben ilyenként meghatározott összeg;

7.266 munkaviszony:

a) a Munka Törvénykönyvében meghatározott munkaviszony,

b) a közalkalmazotti jogviszony,

c) a közszolgálati jogviszony, a kormányzati szolgálati viszony,

d) a bírósági jogviszony,

e) az igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony,

f) az ügyészségi szolgálati jogviszony,

g) a hivatásos nevelőszülői jogviszony,

h) az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony,

i) a közfoglalkoztatási jogviszony,

j) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjának e jogviszonya,

k) a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagjának e jogviszonya,

l) a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona e jogviszonya,

m) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott hallgatói munkaszerződés alapján létrejött munkaviszony,

n) az a)-m) alpont szerinti jogviszonynak megfelelő, külföldi jog alapján fennálló jogviszony, amely alapján a munkát Magyarország vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam területén végzik;

8. saját jogú nyugdíjas: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint saját jogú nyugdíjasnak minősülő természetes személy;

9.267 tanulmányokat folytató tanuló, hallgató: az a személy, aki

a) nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tanulói jogviszonnyal rendelkezik,

b) nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti nem szünetelő (aktív) hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, vagy

c) az a) vagy b) pont szerinti jogviszonya megszűnését követően diákigazolványra jogosult, a diákigazolványra való jogosultsága lejártáig.

Átmeneti rendelkezések

467. § (1) Ahol jogszabály - e fejezet kivételével -

a) a társadalombiztosítási járulékra,

b) a társadalombiztosítási járulék részét képező egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékra (természetbeni egészségbiztosítási járulékra, pénzbeli egészségbiztosítási járulékra, munkaerő-piaci járulékra),

c) a társadalombiztosítási járulék részét képező munkáltatói nyugdíj-hozzájárulásra (nyugdíj-biztosítási járulékra)

irányadó rendelkezést tartalmaz, azon - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az e fejezetben meghatározott adót kell érteni.

(2) A 2011. december 31-ét követően kifizetett, juttatott, vagy megszerzett olyan jövedelem, amely után a kifizető, illetőleg e jogállására tekintettel az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő a társadalombiztosítási ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint társadalombiztosítási járulék vagy egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, nem képezi az adó alapját.

(3)268 A 2012. január 1-jétől kezdődő adómegállapítási időszakra e törvény az elvárt béremelés végrehajtásával és a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXI. törvénnyel megállapított 460. § (2a)-(2f), (5a), (6a) és (6b) bekezdését, 460/A. §-át, 464/A. § (1) bekezdés b) és c) pontját, valamint 464/B. §-át alkalmazni kell.

467/A. §269 E törvény - egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított - 455. § (2) bekezdés h) pontja és 466. § 7. pont m) alpontja visszamenőlegesen 2012. január 1-jétől alkalmazható.

467/B. §270 Ha a kifizető a 2013. július 1-jét megelőző adó-megállapítási időszakban a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezményét érvényesítette, az adókedvezményt a 462/E. § 2013. június 30-án hatályos rendelkezései alapján - választás szerint - továbbra is alkalmazhatja.

467/C. §271 Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 464/D. § és 466. § 9. pontja visszamenőlegesen 2013. augusztus 29-étől alkalmazható.

X. Fejezet

KULTURÁLIS ADÓ

Értelmező rendelkezés

468. § E fejezet, illetve a 18. melléklet alkalmazásában:

a) pornográf tartalomnak minősül az olyan tartalom, amelynek elsődleges célja a szexuális ingerkeltés, és amely a nemi aktust vagy egyéb szexuális cselekményeket nyíltan, kendőzetlenül ábrázolja,

b) erotikus tartalmú telefonszolgáltatás: olyan, távbeszélő útján nyújtott szolgáltatás, amelynek elsődleges célja a szexuális ingerkeltés, különösen amely nemi aktus vagy egyéb szexuális cselekmény hanghatásait közvetíti vagy imitálja,

c) belföld: Magyarország területe,

d) teljesítési hely: az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) szerinti teljesítési hely.

Adókötelezettség

469. § Adóköteles

a) a 18. mellékletben felsorolt pornográf tartalmú termékek első olyan értékesítése, amelynek a teljesítési helye belföld,

b) a 18. mellékletben felsorolt pornográf tartalmú szolgáltatások nyújtása,

c) az erotikus tartalmú telefonszolgáltatás nyújtása,

(a továbbiakban az a)-c) együtt: adóköteles tevékenység).

Az adó alanya

470. § Az adó alanya az adóköteles tevékenységet folytató személy, szervezet.

Az adó alapja és mértéke

471. § (1) Az adó alapja az adóköteles tevékenységből származó számviteli törvény szerint elszámolt árbevétel.

(2) A személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó adófizetésre kötelezett egyéni vállalkozó, valamint önálló tevékenységet végző magánszemély esetében az adóköteles tevékenységnek a személyi jövedelemadó alapjába beszámító bevétele.

(3) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a kulturális adó alapja az adóköteles tevékenységnek az egyszerűsített vállalkozói adó alapjába számító bevétele.

472. § Az adó mértéke az adóalap 25%-a.

Az adó megállapítása, nyilvántartás-vezetési kötelezettség

473. § Az adó alanya az adót önadózással állapítja meg.

474. § Az adóalanynak olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelyből a kulturális adó alapjának, mértékének számítása egyértelműen megállapítható.

Eljárási rendelkezések

475. § (1) Az adó alanya bevallási kötelezettségét - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a rá irányadó általános forgalmi adó bevallási időszak szerint teljesíti, az általános forgalmi adó bevallására előírt határidőig az e célra rendszeresített nyomtatványon az állami adóhatósághoz.

(2) Az általános forgalmi adóban alanyi mentességben részesülő adóalany vagy a bevallás benyújtására nem kötelezett általános forgalmi adó alanya, továbbá az általános forgalmi adó alanyának nem minősülő adóalany bevallási kötelezettségét az adóévet követő év második hónapjának 25. napjáig teljesíti az e célra rendszeresített nyomtatványon a hatósághoz.

(3) Az adóalany adófizetési kötelezettségét a bevallás benyújtására előírt határnapig teljesíti.

(4) Az e törvényben nem szabályozott eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

476. § A kulturális adóból származó bevétel a Nemzeti Kulturális Alap bevételét képezi.

XI. Fejezet

HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

477. § (1) E törvény - a (2)-(10) bekezdésekben foglalt kivétellel - a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) A 84. §, 96. §, 109. § (5) bekezdése, 198. §, 208. §, 217. § (1) bekezdése, 218. § (1) bekezdés, 414. § 2011. december 1-jén lép hatályba.

(3) A 446. § (1) és (3) bekezdése, 449-450. § 2011. december 31. napjával lép hatályba.

(4) Az 1-9. §, 10. § (1), (2), (4) és (5) bekezdése, 11-21. §, 23-29. §, 31-71. §, 72. § (1) és (3) bekezdése, 73-75. §, 77. § (2) bekezdése, 79. § (1) bekezdés, 81. §, 83. §, 85-95. §, 97. § (1) és (2) bekezdése, 98. §, 99. § (2)-(3) bekezdése, 101. §, 103-105. §, 109. § (1) bekezdése, a 110. § (1) bekezdése, 112. §, 114-154. § (1) bekezdése, 154. § (3) bekezdése, 196. §, 199-203. §, 204. §, 205-207. §, 209. §, 210. §, 212. § (1)-(3) bekezdése, 213. §, 215-216. §, 217. § (2) bekezdés, 218. § (2) bekezdés, 220. §, 221-230. §, 232-249. §, 251-254. §, 256-259. §, 261-263. §, 266. §, 268. §, 270-274. §, 276, 279. §, 281-295. §, 296. § (1)-(5) bekezdése, 297-352. §, 354. § (1)-(3) és (5) bekezdés, 355-359. §, 360. § (1) bekezdés, (2) bekezdés, 361-381. §, 383-392. §, 401-410. §, 411. §, 412-413. §, 416-429. §, 434-441. §, 444-445. §, 446. § (2), (4) és (6) bekezdése, 447-448. §, 451. § (2), (4) és (6) bekezdése, 452-460. §, 462-476. §, valamint az 1. melléklet 2. és 4-7. pontja, a 2-18. mellékletei 2012. január 1-jén lép hatályba.272

(5) A 396. § 2012. január 2-án lép hatályba.

(6) A 211. § 2012. február 1-jén lép hatályba.

(7) A 109. § (3) bekezdése 2012. május 1-jén lép hatályba.

(8) A 72. § (2) bekezdése, 76. §, 77. § (1) bekezdése, 80. §, 82. §, 97. § (3) bekezdése és 99. § (1) bekezdése, 100. §, 102. §, 109. § (4) bekezdése és 110. § (2) bekezdése 2012. július 1-jén lép hatályba.

(9) A 250. §, 255. § (1) bekezdése, 275. § (1) bekezdése, 277-278. §, 296. § (6) bekezdése, 353. §, 354. § (4) bekezdése, 360. § (3) bekezdése, 461. § 2013. január 1-jén lép hatályba.

(10) A 231. § és 255. § (3) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba.

(11) E törvény 414. §-a az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatás-megrendelésre irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról szóló 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

478. §273 E törvény 417-445. §-aiban foglalt rendelkezéseinek

1. a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló, 1994. december 20-i 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikk (1) és (2) bekezdése,

2. a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel, továbbá a 2006/96/EK tanácsi irányelvvel módosított, a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikke, és

3. a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése

szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

1. melléklet a 2011. évi CLVI. törvényhez

1.274

2.275

3.276

4-7.277

2-14. melléklet a 2011. évi CLVI. törvényhez278

15. melléklet a 2011. évi CLVI. törvényhez

1. melléklet a 2011. évi LXXXV. törvényhez

Termékdíjköteles termékek, anyagok köre

Termékdíjköteles egy termék, ha az alábbi táblázatban meghatározott vámtarifaszámok alá tartozik és az adott termékdíjköteles termékcsoport e törvényben meghatározott fogalmának is megfelel.

A B C

Vámtarifaszám

Megnevezés Vámtarifaszám és
HR alszám
KN alszám

1. Gumiabroncsok

1.1. Új gumi légabroncs, kivéve a 4011 50 00 alá tartozó termékeket ex. 4011

1.2. Újrafutózott vagy használt gumi légabroncs; tömör vagy kisnyomású gumiabroncs, kivéve a 4012 90 30; 4012 90 90 alá tartozó termékeket ex. 4012

2. Akkumulátorok

2.1. Elektromos akkumulátorok a 8507 80 20 a 8507 80 30 és a 8507 90 kivételével ex. 8507

3. Egyéb kőolajtermékek

3.1. Kenőolaj

3.1.1. Motorolaj, kompresszor-kenőolaj, turbina-kenőolaj 2710 19 81

3.1.2. Hidraulikus célú folyadék 2710 19 83

3.1.3. Fehérolaj, folyékony paraffin 2710 19 85

3.1.4. Differenciálolaj és reduktorolaj 2710 19 87

3.1.5. Keverék fémmegmunkáláshoz, formaleválasztó olaj, korróziógátló olaj 2710 19 91

3.1.6. Villamosszigetelési olaj 2710 19 93

3.1.7. Más kenőolaj és más olaj, kivéve kenőzsírok ex. 2710 19 99

3.2. Textil, bőr, szőrme és más anyagok kezelésére használt készítmények 3403 11 00

3.3. Legalább 70 tömegszázalék kőolaj- vagy bitumenes ásványokból előállított olajtartalommal, de nem fő alkotóként 3403 19 10

3.4. Más, kivéve kenőzsírok ex. 3403 19 90

3.5. Hidraulikusfék-folyadék és más elkészített folyadék hidraulikus hajtóműhöz, amely kőolajat vagy bitumenes ásványokból nyert olajat 70 tömegszázaléknál kisebb arányban tartalmaz ex. 3819 00 00

4. Reklámhordozó papírok

4.1. Papír és karton; papíripari rostanyagból, papírból vagy kartonból készült áruk ex. 48

4.2. Könyvek, újságok, képek és más nyomdaipari termékek ex. 49

5. Elektromos, elektronikai berendezések

5.1. Háztartási nagygépek

5.1.1. Lég- vagy vákuumszivattyú, lég- vagy más gázkompresszor és ventilátor; elszívó vagy visszavezető kürtő beépített ventilátorral, szűrővel is ex. 8414

5.1.2. Légkondicionáló berendezés motormeghajtású ventilátorral, hőmérséklet- és nedvességszabályozó szerkezettel, beleértve az olyan berendezést is, amelyben a nedvesség külön nem szabályozható: ex. 8415

5.1.3. Hűtőgép, fagyasztógép és egyéb hűtő- vagy fagyasztókészülék, elektromos működésű; hőszivattyú a 8415 kód alá tartozó légkondicionáló berendezés kivételével:

5.1.3.1. - Más kombinált hűtő-fagyasztó gép 8418 10 80

5.1.3.2. - Kompresszoros típusú háztartási hűtőgép: 8418 21

5.1.3.3 - Abszorpciós típusú hűtőgép 8418 22 00

5.1.3.4. - Más háztartási hűtőgép 8418 29

5.1.3.5. - Fagyasztóláda, legfeljebb 400 liter űrtartalommal 8418 30 20

5.1.3.6. - Fagyasztószekrény, legfeljebb 250 liter űrtartalommal 8418 40 20

5.1.4. Centrifuga, beleértve a centrifugális szárítót is:

5.1.4.1. - Ruhaszárító 8421 12 00

5.1.4.2. - Más centrifuga 8421 19 70

5.1.5. Mosogatógép:

5.1.5.1. - Háztartási 8422 11 00

5.1.6. Háztartásban használatos mosógép, beleértve az olyan gépet is, amely mos és szárít is, kivéve a 8450 20 00, valamint a 8450 90 00 alá tartozó termékek ex. 8450

5.1.7. Szárítógép, legfeljebb 10 kg szárazruha-kapacitású gép 8451 21 00

5.1.8. Hőtárolós radiátor 8516 21 00

5.1.9. Helyiségek fűtésére szolgáló más elektromos készülék ex. 8516 29

5.1.10. Mikrohullámú sütő 8516 50 00

5.1.11. Sütő; tűzhely, tűzhelylap, forralógyűrű, grillsütő és sütőrostély, kivéve a 8516 60 59 és a 8516 60 90 alá tartozó termékek ex. 8516 60

5.2. Háztartási kisgépek

5.2.1. Személymérleg, csecsemőmérleg is; háztartási mérleg, kivéve a nem elektromos eszközöket ex. 8423 10

5.2.2. Síkkötő gép, hurkológép, kivéve az ipari méretű alkalmazásokat ex. 8447 20

5.2.3. Háztartási varrógép 8452 10

5.2.4. Legfeljebb 1500 W teljesítményű és legfeljebb 20 literes porzsákkal vagy más tartálykapacitással rendelkező beépített elektromotoros porszívó 8508 11 00

5.2.5. Porszívók beépített elektromotorral a 8508 11 alá tartozók kivételével 8508 19

5.2.6. Elektromechanikus háztartási készülék, beépített elektromotorral, a 8508 alá tartozó porszívók kivételével, kivéve továbbá 8509 90 alá tartozó alkatrészeket ex. 8509

5.2.7. Villanyborotva, -hajnyíró gép és szőreltávolító készülék beépített elektromotorral, kivéve 8510 90 00 alá tartozó alkatrészeket ex. 8510

5.2.8. Elektromos átfolyásos vízmelegítő és merülőforraló 8516 10 11

5.2.9. Hajszárító 8516 31

5.2.10. Villanyvasaló 8516 40

5.2.11. Kávé- vagy teafőző 8516 71 00

5.2.12. Kenyérpirító 8516 72 00

5.2.13. Olajsütő 8516 79 20

5.2.14. Más elektrotermikus háztartási készülék 8516 79 70

5.2.15. Karóra, zsebóra és más óra, beleértve a stopperórát is, nemesfémből vagy nemesfémmel plattírozott fémből készült tokkal, kivéve a nem elektromosan működőket ex. 9101

5.2.16. Karóra, zsebóra és más óra, beleértve a stopperórát is a 9101 kód alá tartozó kivételével, kivéve továbbá a nem elektromosan működőket ex. 9102

5.2.17. Óra „kisóraszerkezettel”, a 9104 alá tartozó kivételével ex. 9103

5.2.18. Műszerfalba beépítésre alkalmas és hasonló típusú óra gépjárműhöz, légi-, űr- és vízi járműhöz ex. 9104 00 00

5.2.19. Más óra, kivéve a nem elektromosan működőket ex. 9105

5.3. Információs (IT) és távközlési berendezések (kivéve a mobil és a rádiótelefon készülék)

5.3.1 A nyomtatási, másolási vagy faxtovábbító funkciókból legalább kettővel rendelkező, automatikus adatfeldolgozó géphez vagy hálózathoz való kapcsolódásra alkalmas készülék (melynek súlya legfeljebb 200 kg) ex. 8443 31

5.3.2. Más, automatikus adatfeldolgozó géphez vagy hálózathoz való kapcsolódásra alkalmas készülék (melynek súlya legfeljebb 200 kg) ex. 8443 32

5.3.3. Más (melynek súlya legfeljebb 200 kg) ex. 8443 39

5.3.4. Írógépek a 8471 alá tartozó nyomtató kivételével; szövegszerkesztő gép:

5.3.4.1. - Elektromos írógép 8469 00 91

5.3.5. Számológép és számoló funkcióval ellátott zsebméretű adatrögzítő-, előhívó- és megjelenítőgép; könyvelőgép, postai bérmentesítőgép, jegykiadó gép és hasonló gép számolószerkezettel; pénztárgép:

5.3.5.1. - Elektronikus számológép, külső elektromos áramforrás nélkül működő és számoló funkcióval ellátott zsebméretű adatrögzítő-, előhívó- és megjelenítő gép 8470 10 00

5.3.5.2. Más elektronikus számológép nyomtató szerkezettel 8470 21 00

5.3.5.3. - Más elektronikus számológép 8470 29 00

5.3.6. Automatikus adatfeldolgozó gép és egységei; mágneses és optikai leolvasó, adatátíró gép a kódolt adat adathordozóra történő átírására, másutt nem említett gépi adatfeldolgozáshoz: ex. 8471

5.3.7. Kizárólag, vagy elsősorban a 8471 alá tartozó automatikus adatfeldolgozó rendszerben használatos katódsugárcsöves monitor 8528 41 00

5.3.8. Kizárólag, vagy elsősorban a 8471 alá tartozó automatikus adatfeldolgozó rendszerben használatos más monitor 8528 51 00

5.3.9. Kizárólag, vagy elsősorban a 8471 alá tartozó automatikus adatfeldolgozó rendszerben használatos projektor 8528 61 00

5.3.10. Automatikus adatfeldolgozó gép által létrehozott digitális információ megjelenítésére alkalmas, síkpanel megjelenítő (pl. folyadékkristályos eszköz) segítségével működő projektor 8528 69 10

5.3.11. Más irodai gép (pl. stencil- vagy más sokszorosítógép, címíró gép, automata bankjegykiadó gép, érmeválogató, érmeszámláló vagy érmecsomagoló gép, ceruzahegyező, lyukasztó- vagy fűzőgép), kivéve a 8472 90 30 alá tartozó termékek ex. 8472

5.3.12. Távbeszélő készülékek, beleértve a mobiltelefon-hálózatokhoz vagy más vezeték nélküli hálózatokhoz való készülékeket; hang, képek vagy más adatok továbbítására vagy vételére szolgáló más készülékek; beleértve a vezetékes vagy vezeték nélküli hálózatok (helyi vagy nagy kiterjedésű hálózat) távközlési berendezéseit a 8443, 8525, 8527 vagy 8528 alá tartozó, továbbításra vagy vételre szolgáló készülékek kivételével

5.3.12.1. - Zsinór nélküli telefonkagylóval ellátott vezetékes távbeszélő 8517 11 00

5.3.12.2. - Más 8517 18 00

5.3.12.3. - Hang, képek vagy más adatok vételére, átalakítására és továbbítására vagy helyreállítására szolgáló gépek, beleértve a kapcsoló- és útvonalválasztó berendezéseket 8517 62 00

5.3.12.4. - Videotelefon 8517 69 10

5.3.12.5. - Kaputelefon 8517 69 20

5.3.13. Hangszóró, amelynek frekvenciatartománya 300 Hz-3,4 kHz közötti, átmérője legfeljebb 50 mm, a telekommunikációban alkalmazott típus 8518 29 30

5.3.14. Vezetékes telefon kézibeszélője 8518 30 20

5.3.15. Hangfelvevő- vagy hanglejátszó készülék

5.3.15.1. Szövegismétlő készülék telefonhoz 8519 81 11

5.3.15.2. Diktafon, amely csak külső áramforrással működik 8519 81 51

5.3.15.3. Telefon üzenetrögzítő készülék 8519 50 00

5.3.16. Elektronikus fordítógép vagy szótár 8543 70 10

5.3.17. Radarkészülék, rádiónavigációs segédkészülék és rádiós távirányító készülék a 8526 92 00 alá tartozó játék működtetésére szolgáló rádiós távirányító készülék kivételével ex. 8526

5.4. Szórakoztató elektronikai cikkek

5.4.1. Mikrofon és tartószerkezete; hangszóró, dobozba szerelve is, fejhallgató és fülhallgató, mikrofonnal összeépítve is, valamint egy mikrofonból és egy vagy több hangszóróból álló egység; hangfrekvenciás elektromos erősítő; elektromos hangerősítő egység a 8518 29 30, a 8518 30 20 és a 8518 90 00 alá tartozó termékek kivételével ex. 8518

5.4.2. Hangfelvevő- vagy hanglejátszó készülék a 8519 50 00, a 8519 81 11 és a 8519 81 51 alá tartozó termékek kivételével ex. 8519

5.4.3. Videofelvevő és -lejátszókészülék, videotunerrel egybeépítve is 8521

5.4.4. Televíziós kamerák (felvevők), digitális fényképezőgépek és videokamera-felvevők a 8525 80 11 kivételével ex. 8525 80

5.4.5. Rádióműsor-vevőkészülék, hangfelvevő vagy -lejátszó készülékkel vagy órával közös házban is 8527

5.4.6. Monitorok és kivetítők, beépített televízióvevő-készülék nélkül; televíziós adás vételére alkalmas készülék, rádióműsor-vevőkészüléket vagy hang- vagy képfelvevő vagy -lejátszó készüléket magában foglaló is, a 8528 41 00, a 8528 51 00, a 8528 61 00 és a 8528 69 10 alá tartozó termékek kivételével ex. 8528

5.4.7. Fényképezőgép (a mozgófényképészeti kamera kivételével); fényképészeti villanófény-készülék és villanókörte, a 8539 KN-kód alá tartozó kisülési cső kivételével, kivéve továbbá a nem elektromos eszközök, továbbá 9006 10 00, 9006 30 00, 9006 61 00, 9006 69 00 alá tartozó termékek, továbbá azok 9006 91 alá tartozó alkatrészei és 90 06 99 alá tartozó tartozékai ex. 9006

5.4.8. Mozgókép-felvevő (kamera) és vetítő, hangfelvevő és hanglejátszó készülékkel vagy anélkül, kivéve a nem elektromos eszközök és 9007 91 00, 9007 92 00 alá tartozó alkatrészek és tartozékok ex. 9007

5.4.9. Diavetítő 9008 10 00

5.4.10. Hangszer, amelyben a hangot elektromos úton keltik vagy erősítik (pl. orgona, gitár, tangóharmonika) 9207

5.5. Elektromos, elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a nagyméretű, helyhez kötött ipari szerszámok

5.5.1. Folyadékszivattyú egyfokozatú - búvárszivattyú 8413 70 21

5.5.2. Fűkaszáló motoros körforgó vízszintes vágószerkezettel - elektromos 8433 11 10

5.5.3. Kézi használatú szerszám beépített elektromos motorral működő ex. 8467

5.5.4. Forrasztópáka és -pisztoly 8515 11 00

5.6. Játékok, szabadidős és sportfelszerelések

5.6.1. Rádiós távirányító készülék játék működtetésére ex. 8526 92 00

5.6.2. Pénzérmékkel, bankjegyekkel, bankkártyákkal, zsetonokkal vagy más fizetőeszközökkel működő más játék, a tekepálya-felszerelés kivételével ex. 9504 30

5.6.3. Villanyvonat, vágány, jelzőlámpa és más tartozékai; csökkentett méretű „méretarányos” összeszerelhető modell készletben, működő is ex. 9503 00 30

5.6.4. Beépített motorral működő más játék és modell műanyagból 9503 00 75

5.6.5. Beépített motorral működő más játék és modell más anyagból 9503 00 79

5.6.6. Tévéhez kapcsolható videojáték 9504 10 00

5.6.7. Elektromos autóverseny-készlet, verseny jellegű 9504 90 10

5.7. Ellenőrző és vezérlő eszközök

5.7.1. Mérleg, vizsgáló és ellenőrző mérleg is (az 50 mg vagy ennél nagyobb érzékenységű mérleg kivételével) beleértve a súllyal működtetett számláló vagy ellenőrző mérleget is; ex. 8423

súly mindenfajta mérleghez (valamint a 8423 10 alá tartozó termékek kivételével)

5.7.2. Gépjárműhöz használt riasztóberendezés 8512 30 10

5.7.3. Elektromos, akusztikus vagy vizuális jelzőberendezés (pl. csengő, sziréna jelzőtábla, betörést vagy tüzet jelző riasztókészülék), a 8512 vagy a 8530 alá tartozó kivételével ex. 8531

5.8. Adagoló automaták

5.8.1. Bankjegykiadó automata 8472 90 30

5.8.2. Automata elárusítógép (így különösen postai bélyeg, cigaretta, étel vagy ital árusítására), beleértve a pénzváltó gépet is:

5.8.2.1 Automata italárusító gép beépített melegítő- vagy hűtőkészülékkel 8476 21 00

5.8.2.2. Más elárusító automata beépített melegítő-, hűtőkészülékkel 8476 81 00

5.9. Rádiótelefon készülék

5.9.1. Mobiltelefon-hálózathoz vagy más vezeték nélküli hálózatokhoz való távbeszélők 8517 12 00

5.9.2. Rádiótelefon- vagy rádiótávíró-vevőkészülék

5.9.2.1. Hordozható személyi hívó 8517 69 31

5.9.2.2. Más rádiótelefon- vagy rádiótávíró-vevőkészülék 8517 69 39”

16. melléklet a 2011. évi CLVI. törvényhez

2. melléklet a 2011. évi LXXXV. törvényhez

Az egyes termékdíjköteles termékek termékdíjtételei

a) Gumiabroncs

Termékáram Termékdíjtétel
(Ft/kg)

Gumiabroncs 52

b) Csomagolószer

ba) Csomagolószer (kivéve kereskedelmi csomagolószer)

Anyagáram Termékdíjtétel
(Ft/kg)

Műanyag 42

Társított (kivéve társított rétegzett italkarton) 50

Társított rétegzett italkarton 28

Fém 20

Papír, fa, természetes alapú textil 20

Üveg 17

Egyéb 50

bb) Kereskedelmi csomagolószer

Anyagáram Termékdíjtétel
(Ft/kg)

Műanyag (kivéve műanyag bevásárló-reklám táska) 60

Műanyag bevásárló-reklám táska 1800

Üveg 17

Társított (kivéve társított rétegzett italkarton) 300

Társított rétegzett italkarton 130

Fém 300

Egyéb anyagok 300

c) Egyéb kőolajtermék

Termékáram Termékdíjtétel
(Ft/kg)

Kenőolaj 112

d) Akkumulátor

Termékáram Termékdíjtétel
(Ft/kg)

Elektrolittal feltöltött akkumulátor 60

Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor 80

e) Reklámhordozó papír

Termékáram Termékdíjtétel
(Ft/kg)

Reklámhordozó papír 64

f) Elektromos, elektronikai berendezés

Termékáram Termékdíjtétel
(Ft/kg)

Háztartási nagygépek 50

Háztartási kisgépek 50

Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon készülék 50

Szórakoztató elektronikai cikkek 100

Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, 50

nagyméretű ipari szerszámok

Játékok, szabadidős és sportfelszerelések 50

Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök 50

Adagoló automaták 100

Rádiótelefon készülék 500”

17. melléklet a 2011. évi CLVI. törvényhez279

3. melléklet a 2011. évi LXXXV. törvényhez

Az egyéni hulladékkezelést teljesítőkre vonatkozó egyes termék- és anyagáramok termékdíj tételeinek meghatározása

Egy termékdíjköteles termék- és anyagáramban az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett teljesítési hányada qe, az OHÜ országos átlagos teljesítési hányada qOHÜ, az adott termék- és anyagáramra jellemző felső hasznosítási arány pedig qf.

A qf és qOHÜ értékeket 2012. évtől az alábbi táblázat tartalmazza:

a) Gumiabroncs

Termékáram qf felső hasznosítási arány qOHÜ OHÜ országos átlagos teljesítési hányad

Gumiabroncs 0,75 0,75

b) Csomagolószer

ba) Csomagolószer (kivéve kereskedelmi csomagolószer)

Anyagáram qf felső hasznosítási arány qOHÜ OHÜ országos átlagos teljesítési hányad

Műanyag 0,65 0,25

Társított [kivéve társított rétegzett italkarton] 0,65 0,25

Társított rétegzett italkarton 0,65 0,40

Fém 0,65 0,60

Papír 0,65 0,65

Fa, természetes alapú textil 0,65 0,20

Üveg 0,65 0,60

Egyéb 0,65 0,25

bb) Kereskedelmi csomagolószer

Anyagáram qf felső hasznosítási arány qOHÜ OHÜ országos átlagos teljesítési hányad

Műanyag [kivéve műanyag bevásárló-reklám táska] 0,65 0,30

Műanyag bevásárló-reklám táska 0,65 0,15

Üveg 0,65 0,32

Társított [kivéve társított rétegzett italkarton] 0,65 0,16

Társított rétegzett italkarton 0,65 0,16

Fém 0,65 0,17

Egyéb anyagok 0,65 0,30

c) Akkumulátor

Termékáram qf felső hasznosítási arány qOHÜ OHÜ országos átlagos teljesítési hányad

Elektrolittal feltöltött akkumulátor 0,85 0,85

Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor 0,85 0,85

d) Elektromos, elektronikai berendezés

Termékáram qf felső hasznosítási arány qOHÜ OHÜ országos átlagos teljesítési hányad

Háztartási nagygépek 0,65 0,33

Háztartási kisgépek 0,65 0,18

Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon készülék 0,65 0,33

Szórakoztató elektronikai cikkek 0,65 0,30

Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok 0,65 0,05

Játékok, szabadidős és sportfelszerelések 0,65 0,05

Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök 0,65 0,05

Adagoló automaták 0,65 0,05

Rádiótelefon készülék 0,65 0,20

Az egyéni teljesítő által az adott termék- és anyagáram esetén fizetendő termékdíjat az alábbi általános formula határozza meg:

T=R+E1+K1

ahol

T a megfizetendő fajlagos termékdíj,

R a megfizetendő fajlagos rendszerirányítási alapköltség,

E1 a megfizetendő fajlagos externális költség,

K1 pedig a megfizetendő fajlagos kezelési költség.

A megfizetendő fajlagos rendszerirányítási alapköltség (R) mértékét a különféle termékdíjköteles termék- és anyagáramok esetén az alábbi táblázat tartalmazza:

a) Gumiabroncs

Termékáram Fajlagos rendszerirányítási alapköltség
(Ft/kg)

Gumiabroncs 30

b) Csomagolószer

ba) Csomagolószer (kivéve kereskedelmi csomagolószer)

Anyagáram Fajlagos rendszerirányítási alapköltség
(Ft/kg)

Műanyag 24

Társított [kivéve társított rétegzett italkarton] 26

Társított rétegzett italkarton 17

Fém 12

Papír, fa, természetes alapú textil 12

Üveg 10

Egyéb 26

bb) Kereskedelmi csomagolószer

Anyagáram Fajlagos rendszerirányítási alapköltség
(Ft/kg)

Műanyag [kivéve műanyag bevásárló-reklám táska] 36

Műanyag bevásárló-reklám táska 1100

Üveg 10

Társított [kivéve társított rétegzett italkarton] 150

Társított rétegzett italkarton 78

Fém 150

Egyéb anyagok 150

c) Akkumulátor

Termékáram Fajlagos rendszerirányítási alapköltség
(Ft/kg)

Elektrolittal feltöltött akkumulátor 36

Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor 48

d) Elektromos, elektronikai berendezés

Termékáram Fajlagos rendszerirányítási alapköltség
(Ft/kg)

Háztartási nagygépek 30

Háztartási kisgépek 30

Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon készülék 30

Szórakoztató elektronikai cikkek 60

Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok 30

Játékok, szabadidős és sportfelszerelések 30

Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök 30

Adagoló automaták 60

Rádiótelefon készülék 300

A megfizetendő externális költség (E1) számítása a qe<qf esetben az

képlet szerint történik, minden más esetben E1 = 0. A képletben szereplő E fajlagos externális alapköltség értékét a különféle termékdíjköteles termék- és anyagáramok esetén az alábbi táblázat tartalmazza:

a) Gumiabroncs

Termékáram Fajlagos externális alapköltség
(Ft/kg)

Gumiabroncs 30

b) Csomagolószer

ba) Csomagolószer (kivéve kereskedelmi csomagolószer)

Anyagáram Fajlagos externális alapköltség
(Ft/kg)

Műanyag 16

Társított [kivéve társított rétegzett italkarton] 17

Társított rétegzett italkarton 11

Fém 8

Papír, fa, természetes alapú textil 8

Üveg 7

Egyéb 17

bb) Kereskedelmi csomagolószer

Anyagáram Fajlagos externális alapköltség
(Ft/kg)

Műanyag [kivéve műanyag bevásárló-reklám táska] 24

Műanyag bevásárló-reklám táska 700

Üveg 7

Társított [kivéve társított rétegzett italkarton] 120

Társított rétegzett italkarton 52

Fém 120

Egyéb anyagok 120

c) Akkumulátor

Termékáram Fajlagos externális alapköltség
(Ft/kg)

Elektrolittal feltöltött akkumulátor 24

Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor 32

d) Elektromos, elektronikai berendezés

Termékáram Fajlagos externális alapköltség
(Ft/kg)

Háztartási nagygépek 20

Háztartási kisgépek 20

Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon készülék 20

Szórakoztató elektronikai cikkek 40

Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok 20

Játékok, szabadidős és sportfelszerelések 20

Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök 20

Adagoló automaták 40

Rádiótelefon készülék 200

A megfizetendő kezelési költség (K1) számítása a qe<qOHÜ<qf esetben a

Képlettel történik, a qe<qOHÜ és qOHÜ≥qf esetben a

minden más esetben K1=0. A képletben szereplő K fajlagos kezelési alapköltség értékét a különféle termékdíjköteles termék- és anyagáramok esetén az alábbi táblázat tartalmazza:

a) Gumiabroncs

Termékáram Fajlagos kezelési alapköltség
(Ft/kg)

Gumiabroncs 22

b) Csomagolószer

ba) Csomagolószer (kivéve kereskedelmi csomagolószer)

Anyagáram Fajlagos kezelési alapköltség
(Ft/kg)

Műanyag 20

Társított [kivéve társított rétegzett italkarton] 20

Társított rétegzett italkarton 10

Fém 10

Papír, fa, természetes alapú textil 10

Üveg 10

Egyéb 20

bb) Kereskedelmi csomagolószer

Anyagáram Fajlagos kezelési alapköltség
(Ft/kg)

Műanyag [kivéve műanyag bevásárló-reklám táska] 40

Műanyag bevásárló-reklám táska 400

Üveg 10

Társított [kivéve társított rétegzett italkarton] 100

Társított rétegzett italkarton 100

Fém 100

Egyéb anyagok 100

c) Akkumulátor

Termékáram Fajlagos kezelési alapköltség
(Ft/kg)

Elektrolittal feltöltött akkumulátor 20

Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor 20

d) Elektromos, elektronikai berendezés

Termékáram Fajlagos kezelési alapköltség
(Ft/kg)

Háztartási nagygépek 20

Háztartási kisgépek 20

Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon készülék 20

Szórakoztató elektronikai cikkek 20

Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok 20

Játékok, szabadidős és sportfelszerelések 20

Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök 20

Adagoló automaták 70

Rádiótelefon készülék 20”

18. melléklet a 2011. évi CLVI. törvényhez280

I. TERMÉKEK

TESZOR Termékkör

58.11.19-ból Egyéb pornográf tartalmú nyomtatott könyv, brosúra, röplap, katalógus

58.11.20-ból Pornográf tartalmú könyv lemezen, kazettán, más fizikai hordozón

58.11.41-ből Pornográf tartalmú hirdetési hely nyomtatott könyvben

58.11.42-ből Pornográf tartalmú hirdetési hely elektronikus könyvben

58.13.10-ből Pornográf tartalmú nyomtatott napilap

58.13.31-ből Pornográf tartalmú hirdetési hely nyomtatott napilapban

58.13.32-ből Pornográf tartalmú hirdetési hely elektronikus napilapban

58.14.19-ből Pornográf tartalmú egyéb nyomtatott folyóirat, időszaki kiadvány

58.14.31-ből Pornográf tartalmú hirdetési hely nyomtatott folyóiratban, időszaki kiadványban

58.14.32-ből Pornográf tartalmú hirdetési hely elektronikus folyóiratban, időszaki kiadványban

58.19.11-ből Pornográf tartalmú nyomtatott képeslap, üdvözlő- és más hasonló kártya

58.19.12-ből Pornográf tartalmú nyomtatott kép, minta, fénykép

58.19.13-ból Pornográf tartalmú nyomtatott öntapadó papír (matrica), naptár

58.19.15-ből Pornográf tartalmú nyomtatott üzleti reklámanyag, katalógus, prospektus, reklámposzter és hasonlók

58.19.19-ből Egyéb pornográf tartalmú nyomtatott anyag

59.11.23-ból Pornográf tartalmú film, videó lemezen, kazettán, más fizikai hordozón

59.11.30-ból Pornográf tartalmú hirdetési hely, idő értékesítése filmben, videó- és televízió-műsorban

59.20.34-ből Pornográf tartalmú egyéb hanglemez, szalag

58.21.10-ből Pornográf tartalmú csomagolt számítógépes játékszoftver

60.10.12-ből Pornográf tartalmú eredeti rádióműsor

60.10.20-ból Pornográf tartalmú rádióműsor-összeállítás

60.10.30-ból Pornográf tartalmú rádiós reklámidő

60.20.20-ból Pornográf tartalmú eredeti televízió-műsor

60.20.31-ből Pornográf tartalmú televízióműsor-összeállítás az előfizetéses televízió kivételével

60.20.32-ből Pornográf tartalmú előfizetéses televízióműsor-összeállítás

60.20.40-ből Pornográf tartalmú televíziós reklámidő

26.40.60-ból Pornográf tartalmú videojáték-berendezés (televízió-vevőkészülékhez kapcsolható, vagy beépített képernyővel rendelkező), egyéb játékok elektronikus kivetítővel

63.11.30-ból Pornográf tartalmú internetes reklámhely, -idő

90.03.12-ből Szerzők, zeneszerzők és egyéb művészek pornográf tartalmú eredeti alkotásai, kivéve: előadóművészeké, festőké, grafikusoké, szobrászoké

90.03.13-ból Festők, grafikusok, szobrászok pornográf tartalmú eredeti alkotásai

II. SZOLGÁLTATÁSOK

59.11.11-ből Pornográf tartalmú film gyártása

59.13.12-ből Pornográf tartalmú film-, videó- és televízió-műsor terjesztése

59.14.10-ből Pornográf tartalmú film vetítése

60.20.12-ből Egyéb pornográf tartalmú televízió-műsor összeállítása és közvetítése az előfizetéses műsor kivételével

60.20.14-ből Pornográf tartalmú egyéb előfizetéses televízió-műsor összeállítása és közvetítése

59.20.11-ből Pornográf tartalmú hangfelvétel készítése

59.20.12-ből Pornográf tartalmú élőhangfelvétel-készítés

59.20.21-ből Pornográf tartalmú rádióműsor-készítés

60.10.11-ből Pornográf tartalmú rádióműsor-összeállítás készítése, terjesztése

61.10.51-ből Pornográf tartalmú csatorna hozzáférhetővé tétele az előfizetők részére

61.10.52-ből Pornográf tartalmú csatorna hozzáférhetővé tétele az előfizetők részére

61.10.53-ból Pornográf tartalmú csatorna hozzáférhetővé tétele az előfizetők részére

61.20.50-ből Pornográf tartalmú csatorna hozzáférhetővé tétele az előfizetők részére

61.30.20-ból Pornográf tartalmú csatorna hozzáférhetővé tétele az előfizetők részére

77.22.10-ből Pornográf tartalmú videokazetta és lemez kölcsönzése

73.12.11-ből Reklámfelület értékesítése nyomtatott médiában díjazásért vagy szerződéses alapon pornográf tartalom számára

73.12.12-ből Reklámfelület értékesítése televízióban és rádióban díjazásért vagy szerződéses alapon pornográf tartalom számára

73.12.13-ból Reklámfelület értékesítése az interneten díjazásért vagy szerződéses alapon pornográf tartalom számára

73.12.14-ből Sporteseményhez kapcsolódó reklám értékesítése pornográf tartalom számára

73.12.19-ből Reklámfelület értékesítése egyéb helyen díjazásért vagy szerződéses alapon pornográf tartalom számára

90.01.10-ből Előadóművészek pornográf tartalmú tevékenysége, előadása

90.02.12-ből Pornográf tartalmú előadó-művészeti események hírverése, szervezése

90.03.11-ből Szerzők, zeneszerzők, szobrászok és egyéb művészek pornográf tartalmú tevékenysége, kivéve előadóművészeké



1  Kihirdetve: 2011. XI. 29.


2  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


3  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


4  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. XII. 1-től.


5  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


6  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


7  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. XII. 1-től.


8  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


9  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. XII. 1-től.


10  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


11  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


12  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


13  Nem lép hatályba a 2011. évi CXCIV. törvény 51. § (9) alapján.


14  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


15  Nem lép hatályba a 2011. évi CXCIV. törvény 51. § (2) alapján.


16  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


17  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


18  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


19  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


20  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


21  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


22  Nem lép hatályba a 2012. évi LXIX. törvény 73. § alapján.


23  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


24  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


25  Nem lép hatályba a 2012. évi LXIX. törvény 73. § alapján.


26  Nem lép hatályba a 2012. évi LXIX. törvény 73. § alapján.


27  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


28  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. XII. 1-től.


29  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. XII. 1-től.


30  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


31  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. XII. 1-től.


32  Nem lép hatályba a 2012. évi LXIX. törvény 73. § alapján.


33  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


34  Nem lép hatályba a 2012. évi LXIX. törvény 73. § alapján.


35  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


36  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. XII. 2-től.


37  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


38  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. XII. 2-től.


39  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


40  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. VII. 2-től.


41  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


42  Nem lép hatályba a 2012. évi LXIX. törvény 73. § alapján.


43  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


44  Nem lép hatályba a 2012. évi LXIX. törvény 73. § alapján.


45  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


46  Nem lép hatályba a 2012. évi LXIX. törvény 73. § alapján.


47  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


48  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. XII. 1-től.


49  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


50  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. XII. 1-től.


51  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. V. 2-től.


52  Nem lép hatályba a 2012. évi LXIX. törvény 73. § alapján.


53  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. XII. 2-től.


54  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


55  Nem lép hatályba a 2012. évi LXIX. törvény 73. § alapján.


56  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. XII. 1-től.


57  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


58  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. XII. 1-től.


59  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


60  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


61  Nem lép hatályba a 2011. évi CLXVI. törvény 86. § f) alapján.


62  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


63  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


64  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


65  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


66  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


67  Nem lép hatályba a 2011. évi CLXVI. törvény 79. § (4) alapján.


68  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


69  Nem lép hatályba a 2011. évi CLXVI. törvény 79. § (4) alapján.


70  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. XII. 1-től.


71  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


72  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. XII. 1-től.


73  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. XII. 1-től. Végre nem hajtható módosítására lásd: 2011. évi CLXVI. törvény 79. § (4). A hatálybalépés vonatkozásában a Magyar Közlöny 2011/141. számának 33999. oldalán megjelent helyesbítéshez nem fűződik joghatás. Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 28. § (1).


74  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. XII. 1-től.


75  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. XII. 1-től. Végre nem hajtható módosítására lásd: 2011. évi CLXVI. törvény 79. § (5). A hatálybalépés vonatkozásában a Magyar Közlöny 2011/141. számának 33999. oldalán megjelent helyesbítéshez nem fűződik joghatás. Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 28. § (1).


76  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. XII. 1-től.


77  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. XII. 1-től.


78  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. XII. 1-től. Végre nem hajtható módosítására lásd: 2011. évi CLXXV. törvény 189. § (10). A hatálybalépés vonatkozásában a Magyar Közlöny 2011/141. számának 33999. oldalán megjelent helyesbítéshez nem fűződik joghatás. Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 28. § (1).


79  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. XII. 1-től.


80  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. XII. 1-től. Végre nem hajtható módosítására lásd: 2011. évi CCI. törvény 424. § (1).


81  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. XII. 1-től.


82  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. XII. 1-től.


83  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


84  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. XII. 1-től.


85  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. XII. 2-től.


86  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


87  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. XII. 2-től.


88  Nem lép hatályba a 2011. évi CXCIV. törvény 51. § (9) alapján.


89  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. II. 2-től.


90  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


91  Nem lép hatályba a 2011. évi CXCIV. törvény 51. § (9) alapján.


92  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


93  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. XII. 1-től.


94  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


95  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. XII. 1-től.


96  Nem lép hatályba a 2011. évi CXCIV. törvény 51. § (9) alapján.


97  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


98  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. XII. 2-től.


99  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


100  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. XII. 2-től.


101  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


102  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. XII. 1-től.


103  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


104  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


105  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


106  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2014. I. 2-től.


107  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


108  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2013. I. 2-től.


109  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


110  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2013. I. 2-től.


111  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. XII. 1-től.


112  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2014. I. 2-től.


113  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


114  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


115  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. XII. 1-től.


116  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


117  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. XII. 1-től.


118  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


119  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. XII. 1-től.


120  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


121  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. XII. 1-től.


122  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


123  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


124  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


125  Nem lép hatályba a 2012. évi CLXXVIII. törvény 374. §-a alapján.


126  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. XII. 1-től.


127  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


128  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2013. I. 2-től.


129  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


130  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


131  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. XII. 1-től.


132  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


133  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


134  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


135  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2013. I. 2-től.


136  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


137  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2013. I. 2-től.


138  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


139  Nem lép hatályba a 2012. évi LXIX. törvény 73. § alapján.


140  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


141  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


142  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


143  Nem lép hatályba a 2011. évi CLXVI. törvény 86. § f) alapján.


144  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


145  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


146  Nem lép hatályba a 2011. évi CLXVI. törvény 86. § f) alapján.


147  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


148  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2013. I. 2-től.


149  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. XII. 11-től.


150  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


151  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


152  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


153  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


154  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. XII. 1-től.


155  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


156  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


157  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


158  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. XII. 1-től.


159  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 3-tól.


160  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. XII. 1-től.


161  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


162  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


163  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. XII. 2-től.


164  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. XII. 1-től.


165  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


166  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


167  Nem lép hatályba a 2011. évi CLXVI. törvény 86. § f) alapján.


168  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


169  Nem lép hatályba a 2011. évi CLXVI. törvény 86. § f) alapján.


170  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


171  Nem lép hatályba a 2011. évi CLXVI. törvény 86. § f) alapján.


172  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


173  Nem lép hatályba a 2011. évi CLXVI. törvény 86. § f) alapján.


174  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


175  Nem lép hatályba a 2011. évi CLXVI. törvény 86. § f) alapján.


176  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXVI. törvény 84. § 60. Hatálytalan: 2011. XII. 10-től.


177  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. XII. 1-től.


178  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


179  Nem lép hatályba a 2011. évi CLXVI. törvény 86. § f) alapján.


180  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


181  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. XII. 1-től.


182  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. XII. 1-től.


183  Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXVI. törvény 84. § 60. Hatálytalan: 2011. XII. 10-től.


184  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


185  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


186  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


187  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


188  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


189  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


190  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


191  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


192  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


193  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


194  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


195  A 2011. évi CCI. törvény 424. § (2) szerinti szöveggel lép hatályba.


196  A 2011. évi CCI. törvény 424. § (2) szerinti szöveggel lép hatályba.


197  A 2011. évi CLXXXI. törvény 121. § (6) szerinti szöveggel lép hatályba.


198  A 2011. évi CCI. törvény 424. § (3) szerinti szöveggel lép hatályba.


199  Beiktatta: 2012. évi LXXXVI. törvény 77. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től.


200  A 2011. évi CCI. törvény 424. § (4) szerinti szöveggel lép hatályba.


201  A 2011. évi CCI. törvény 424. § (4) szerinti szöveggel lép hatályba.


202  Megállapította: 2013. évi CC. törvény 207. § (1). Hatályos: 2014. I. 1-től.


203  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCV. törvény 69. §. Hatálytalan: 2014. I. 1-től.


204  Megállapította: 2013. évi CC. törvény 207. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.


205  Beiktatta: 2012. évi CLXXVIII. törvény 366. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


206  Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 207. § (3). Hatályos: 2014. I. 1-től.


207  Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 207. § (3). Hatályos: 2014. I. 1-től.


208  Megállapította: 2013. évi CXXXIII. törvény 123. §. Hatályos: 2013. VIII. 1-től.


209  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CLXXVIII. törvény 372. § (2) 1. Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


210  Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 372. § (1) 3.


211  Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 372. § (1) 4., 2013. évi CXXXIII. törvény 124. § a).


212  Megállapítva: 2013. évi CCLII. törvény 182. § alapján. A módosított törvény címe tévesen jelent meg. Hatályos: 2014. III. 15-től.


213  Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 207. § (4). Hatályos: 2014. I. 1-től.


214  A 2011. évi CCI. törvény 424. § (5) szerinti szöveggel lép hatályba. Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 372. § (1) 5.


215  A 2011. évi CLXXXI. törvény 121. § (8) szerinti szöveggel lép hatályba.


216  Megállapította: 2013. évi CC. törvény 208. § (1). Hatályos: 2014. I. 1-től.


217  Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 208. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.


218  Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 372. § (2) 2., 2013. évi CXXXIII. törvény 124. § b).


219  Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 372. § (2) 3., 2013. évi CXXXIII. törvény 124. § c).


220  Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 124. § a).


221  Módosította: 2013. évi XXXVII. törvény 59. §, 2013. évi CXXXIII. törvény 124. § d).


222  Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 124. § a).


223  Megállapította: 2013. évi CC. törvény 209. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


224  Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 124. § a).


225  A 2011. évi CLXXXI. törvény 121. § (9) szerinti szöveggel lép hatályba. Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 124. § a).


226  A 2011. évi CLXXXI. törvény 121. § (10) szerint módosított szöveggel lép hatályba.


227  A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2013. évi CC. törvény 217. § a). Hatálytalan: 2014. I. 1-től.


228  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CC. törvény 217. § b). Hatálytalan: 2014. I. 1-től.


229  Megállapította: 2012. évi CXLVI. törvény 2. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


230  A 2012. évi CXLVI. törvény 3. §-a szerinti szöveggel lép hatályba.


231  Lásd: 2/2012. (II. 7.) NGM rendelet.


232  Beiktatta: 2012. évi XXI. törvény 18. §. Hatályos: 2012. IV. 7-től.


233  Beiktatta: 2012. évi LXIX. törvény 72. § (1). Hatályos: 2012. VII. 1-től.


234  Beiktatta: 2012. évi LXIX. törvény 72. § (1). Hatályos: 2012. VII. 1-től.


235  Beiktatta: 2012. évi CXLVI. törvény 4. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


236  Beiktatta: 2012. évi CXLVI. törvény 4. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


237  Beiktatta: 2012. évi CXLVI. törvény 4. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


238  Beiktatta: 2012. évi CXLVI. törvény 4. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


239  Módosította: 2013. évi CC. törvény 216. §.


240  Megállapította: 2013. évi CCXXIV. törvény 28. § (1). Hatályos: 2014. I. 1-től.


241  Megállapította: 2013. évi CCXXIV. törvény 28. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.


242  Beiktatta: 2012. évi CLXXVIII. törvény 368. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


243  Megállapította: 2013. évi CIII. törvény 32. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.


244  Megállapította: 2013. évi CC. törvény 210. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


245  Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 210. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


246  Beiktatta: 2012. évi CLXXVIII. törvény 368. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


247  Megállapította: 2013. évi CC. törvény 211. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


248  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CC. törvény 217. § c). Hatálytalan: 2014. I. 1-től.


249  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CC. törvény 217. § c). Hatálytalan: 2014. I. 1-től.


250  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CC. törvény 217. § c). Hatálytalan: 2014. I. 1-től.


251  Beiktatta: 2012. évi XXI. törvény 19. §. Hatályos: 2012. IV. 7-től.


252  Beiktatta: 2012. évi CXLVI. törvény 5. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től. A 2012. évi CLXXVIII. törvény 369. § (2) szerinti szöveggel lép hatályba.


253  A 2011. évi CLXXXI. törvény 121. § (15) szerinti szöveggel lép hatályba.


254  A 2011. évi CLXXXI. törvény 121. § (15) szerinti szöveggel lép hatályba.


255  Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 212. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.


256  A 2011. évi CLXXXI. törvény 121. § (16) szerinti szöveggel lép hatályba.


257  Megállapította: 2012. évi XXI. törvény 20. §. Hatályos: 2012. IV. 7-től.


258  Megállapította: 2012. évi XXI. törvény 20. §. Hatályos: 2012. IV. 7-től.


259  Megállapította: 2012. évi XXI. törvény 21. §. Hatályos: 2012. IV. 7-től.


260  Beiktatta: 2012. évi XXI. törvény 22. §. Hatályos: 2012. IV. 7-től.


261  Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 372. § (1) 7.


262  Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 213. §. Hatályos: 2013. XI. 30-tól.


263  Beiktatta: 2012. évi LXIX. törvény 72. § (2). Hatályos: 2012. VII. 1-től.


264  Beiktatta: 2012. évi CLXXVIII. törvény 370. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


265  Megállapította: 2013. évi CC. törvény 214. § (1). Hatályos: 2014. I. 1-től.


266  Megállapította: 2013. évi CC. törvény 214. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.


267  Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 214. § (3). Hatályos: 2013. XI. 30-tól.


268  Beiktatta: 2012. évi XXI. törvény 23. §. Hatályos: 2012. IV. 7-től.


269  Beiktatta: 2012. évi CLXXVIII. törvény 371. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


270  Beiktatta: 2013. évi CIII. törvény 33. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.


271  Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 215. §. Hatályos: 2013. XI. 30-tól.


272  A hatálybalépés vonatkozásában a Magyar Közlöny 2011/141. számának 33999. oldalán megjelent helyesbítéshez nem fűződik joghatás. Lásd: 2010. évi CXXX. törvény 28. § (1).


273  Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 81. §. Hatályos: 2011. XII. 10-től.


274  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. XII. 1-től.


275  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


276  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2011. XII. 1-től.


277  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


278  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


279  Helyesbítette: Magyar Közlöny 2011/147.


280  A 2011. évi CLXVI. törvény 79. § (14), 4. melléklet szerinti szöveggel lép hatályba. Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 373. §, 13. melléklet.



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!