Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.IV.17.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.
Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2015.I.1. )

 

2011. évi CXCIV. törvény

Magyarország gazdasági stabilitásáról1

Az Országgyűlés az ország gazdasági stabilitása és a költségvetési fenntarthatóságának biztosítása érdekében, a központi költségvetésről szóló törvény megalapozottságának független vizsgálata, valamint az államadósság csökkentésének elősegítése céljából az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény XXX. cikke, 34. cikk (5) bekezdése, 37. cikk (6) bekezdése, 40. cikke és 44. cikk (5) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja:2

I. Fejezet

Értelmező rendelkezések

1. § E törvény alkalmazásában

a) fejlesztés: olyan - alapvetően felhalmozási kiadásokban megtestesülő - tevékenység, amely új, vagy a korábbinál műszaki, technikai szempontból korszerűbb tárgyi eszközök létrehozására, vagy meglevő tárgyi eszközök műszaki, technikai paramétereinek javítására irányul,

b) kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet: az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 2. § (1) bekezdés l) pontja szerinti szervezet,

c)3 likvid hitel: a naptári éven belül lejáró futamidejű hitel.

II. Fejezet

Az államadósság csökkentése

1. Az államadósság fogalma, számítása

2. § (1) Az Alaptörvény 36. cikk (4) és (5) bekezdésében, valamint 37. cikk (2) és (3) bekezdésében foglaltak végrehajtása során figyelembe veendő mindenkori államadósság mutatója (a továbbiakban: államadósság-mutató) olyan százalékban kifejezett, egy tizedesig kerekített hányados, amely

a) számlálójában az államháztartás központi alrendszerének, az államháztartás önkormányzati alrendszerének, és a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek egymással szembeni kötelezettségek kiszűrésével számított (konszolidált) adósságának (a továbbiakban együtt: államadósság),4

b) nevezőjében a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló tanácsi rendeletben meghatározottak szerint számított bruttó hazai terméknek5

e törvény szerinti értéke szerepel.

(2) Az államháztartás központi alrendszerének adóssága az államháztartás központi alrendszerébe tartozó jogi személyek által vállalt adósságot keletkeztető ügyletek konszolidált értéke a számbavétel fordulónapján.

(3) Az államháztartás önkormányzati alrendszerének adóssága a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti térségi fejlesztési tanácsok, a többcélú kistérségi társulások és az egyéb, jogi személyiséggel rendelkező társulások (a továbbiakban együtt: önkormányzat) által vállalt adósságot keletkeztető ügyletek konszolidált értéke a számbavétel fordulónapján.

(4) A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek adóssága az általuk, saját nevükben vállalt adósságot keletkeztető ügyletek konszolidált értéke a számbavétel fordulónapján.

3. § (1) Adósságot keletkeztető ügylet és annak értéke:

a)6 hitel, kölcsön felvétele, átvállalása a folyósítás, átvállalás napjától a végtörlesztés napjáig, és annak aktuális tőketartozása,

b) a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala a forgalomba hozatal napjától a beváltás napjáig, kamatozó értékpapír esetén annak névértéke, egyéb értékpapír esetén annak vételára,

c) váltó kibocsátása a kibocsátás napjától a beváltás napjáig, és annak a váltóval kiváltott kötelezettséggel megegyező, kamatot nem tartalmazó értéke,

d) az Szt. szerint pénzügyi lízing lízingbevevői félként történő megkötése a lízing futamideje alatt, és a lízingszerződésben kikötött tőkerész hátralévő összege,

e) a visszavásárlási kötelezettség kikötésével megkötött adásvételi szerződés eladói félként történő megkötése - ideértve az Szt. szerinti valódi penziós és óvadéki repóügyleteket is - a visszavásárlásig, és a kikötött visszavásárlási ár,

f) a szerződésben kapott, legalább háromszázhatvanöt nap időtartamú halasztott fizetés, részletfizetés, és a még ki nem fizetett ellenérték,

g)7 hitelintézetek által, származékos műveletek különbözeteként az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nél (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) elhelyezett fedezeti betétek, és azok összege.

(2)8 Az (1) bekezdés szerinti adósságot keletkeztető ügyletként nem kell figyelembe venni a költségvetési év első hat hónapjában lejáró adósság előző költségvetési évben történő előfinanszírozását, amelynek összege nem haladja meg a költségvetési év első hat hónapja során várható törlesztések összegét.

2. Az adósságcsökkentés

4. § (1)9 A központi költségvetésről szóló törvényben összegszerűen meg kell határozni az államháztartás központi alrendszerének, az államháztartás önkormányzati alrendszerének és a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek adósságának a költségvetési év utolsó napjára - az Alaptörvény 36. cikk (4) és (5) bekezdésének megfelelően - tervezett értékét.10

(2)11

(3) A központi költségvetésről szóló törvény előkészítése során a viszonyítási év államadósság-mutatóját a viszonyítási év utolsó napján várható államadósság és a viszonyítási év várható bruttó hazai terméke, a költségvetési év államadósság-mutatóját a költségvetési év utolsó napján várható államadóság és a költségvetési év várható bruttó hazai terméke alapján kell számításba venni.

(3a)12 A központi költségvetésről szóló törvény végrehajtása során az Alaptörvény 37. cikk (2)-(3) bekezdése szerinti kölcsön felvételekor, pénzügyi kötelezettség vállalásakor a költségvetési év várható bruttó hazai terméke és az államadóság költségvetési év utolsó napjára tervezett, az (1) bekezdés szerint meghatározott értékét kell számításba venni.

(3b)13 Nem érinti az Alaptörvény 37. cikk (3) bekezdése szerinti kölcsön felvételére, pénzügyi kötelezettség vállalására irányuló szerződés érvényességét, ha a kölcsön felvételekor, a pénzügyi kötelezettség vállalásakor nem ismert okból a költségvetési év utolsó napján az államadósság-mutató meghaladja a viszonyítási év mutatójának értékét.

(4) Az (1) bekezdés által érintett szervezetek kötelesek a törvényben foglaltak végrehajtásához szükséges adatokat az államháztartásért felelős miniszter rendelkezésére bocsátani.

5. § (1)14 A Kormány a féléves adatok alapján felülvizsgálja az adósság-szabály érvényesülését, melynek eredményéről tájékoztatja az Országgyűlés illetékes bizottságát és a Költségvetési Tanácsot. A felülvizsgálat eredményeként a Kormány a központi költségvetésről szóló törvény módosítására törvényjavaslatot nyújt be az Országgyűlésnek, ha

a) a viszonyítási év utolsó napján fennálló államadósság, illetve a viszonyítási év bruttó hazai termék előzetes tényadatai, vagy

b) az államháztartási, makrogazdasági folyamatok alapján a költségvetési év utolsó napján várható államadósság, illetve a költségvetési év bruttó hazai termék várható adata

olyan irányban tér el a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott adatoktól, amely az államadósság-mutató növekedését eredményezné.

(2) Ha a nemzetgazdaság az Alaptörvény 36. cikk (6) bekezdése szerinti tartós és jelentős visszaesése a költségvetési év során következik be, a központi költségvetésről szóló törvény módosítása a 4. § (1) bekezdése alapján a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott értékek teljesítési kötelezettségének felfüggesztésére irányul.

6. § (1)15 Az államadósság-mutató számításakor a külföldi pénznemben fennálló adósságot keletkeztető ügyleteket azonos, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott árfolyamon kell figyelembe venni.

(2) A 44. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kölcsönnyújtás, illetve annak visszafizetése miatt kialakuló többletfinanszírozási igény, illetve finanszírozási igény csökkenés következtében történő államadósságmutató-változást nem kell figyelembe venni az államadósság-mutató számításakor.

7. § Az Alaptörvény 36. cikk (6) bekezdésében foglalt nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaeséseként kell értelmezni minden olyan esetet, amikor az éves bruttó hazai termék reál értéke csökken.

3. Az államadósság keletkezését és növekedését korlátozó szabályok

8. § Az állam nevében adósságot keletkeztető ügylet érvényesen csak törvény felhatalmazása alapján köthető.

8/A. §16 Mindaddig, amíg az államadósság a bruttó hazai termék felét meghaladja, ha az államot terhelő olyan mértékű közvetlen kiadás keletkezik, amelynek teljesítésére a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított, a Kormány irányítása alá tartozó fejezetekben rendelkezésre álló előirányzatok nem elegendők, a Kormány jogosult az Áht.-ban foglalt egyes intézkedések megtételére, vagy javaslatot tehet az ilyen kiadások teljesítéséhez szükséges, a 28. § szerinti fizetési kötelezettség törvényben történő megállapítására.

9. § (1) A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet adósságot keletkeztető ügyletet érvényesen az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulásával köthet. E rendelkezést nem kell alkalmazni a likvid hitel igénybevételére, valamint az olyan adósságot keletkeztető ügyletre, amelyben valamennyi fél az államháztartás valamely alrendszerébe tartozó jogi személy, illetve kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet.

(2) Az államháztartásért felelős miniszter a hozzájárulást abban az esetben adja meg, ha

a) annak megadása - az engedélyt kérőtől függően - a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek adósságának a központi költségvetésről szóló törvényben előírt mértéke teljesítését nem veszélyezteti,

b) az adósságot keletkeztető ügylet a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet jogszabályban meghatározott kötelező feladata ellátásához szükséges fejlesztéshez vagy működési költséghez szükséges, és

c) a hitel felhasználásával megvalósítandó fejlesztés esetében a fejlesztés kiadásainak megtérülése valószínűsíti a hitel visszafizetését, és a hitel felhasználásának átfogó közgazdasági elemzése a hitel visszafizetése szempontjából megnyugtató eredményre vezet.

10. § (1)17 A (2) bekezdésben foglaltak és a jogszabályon alapuló, kötelező kezesség-, illetve garanciavállalás kivételével az önkormányzat érvényesen kizárólag a Kormány előzetes hozzájárulásával vállalhat az Áht. szerinti önkormányzati kezességet és garanciát, valamint köthet adósságot keletkeztető ügyletet.18

(1a)19 Települési önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet - a (2) bekezdés szerinti kormányzati engedély nélkül megköthető ügyletek és a (10) bekezdés szerinti adósságmegújító ügylet kivételével - csak abban az esetben köthet, ha a hatályos helyi adó rendelete alapján a helyi iparűzési adót vagy a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti vagyoni típusú adók közül legalább az egyiket vagy a magánszemélyek kommunális adóját bevezette.

(2)20 Nincs szükség a Kormány hozzájárulására

a) a (7a) bekezdés szerinti ügyletek kivételével a központi költségvetésből nyújtott, európai uniós vagy más nemzetközi szervezettől az önkormányzat által megnyert pályázat önrészének és az így megnyert támogatás előfinanszírozásának biztosítására szolgáló,

b) az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett reorganizációs hitelre vonatkozó,

c) a likvid hitelre vonatkozó,

d) a (7a) bekezdés szerinti ügyletek kivételével, a fővárosi önkormányzat és megyei jogú város önkormányzata esetében a 100 millió forintot, országos nemzetiségi önkormányzat esetében a 20 millió forintot, egyéb önkormányzat esetében az adott évi saját bevételeinek 20%-át meg nem haladó, de legfeljebb 10 millió forint összegű fejlesztési célú

adósságot keletkeztető ügylet megkötéséhez, továbbá

e) a d) pont szerinti önkormányzat-kategóriákba tartozó önkormányzatok ott leírtak szerinti értékhatárokat meg nem haladó összegű, továbbá az a)-b) pont szerinti, valamint bármely jogi személy által megkötött c) pont szerinti ügyletekhez nyújtott, Áht. szerinti önkormányzati kezesség- és garanciavállalásaihoz.

(2a)21 A (2) bekezdés d) pontjának alkalmazásakor az ugyanazon fejlesztési cél megvalósítását szolgáló fejlesztésekhez kapcsolódó ügyletek értékét egybe kell számítani.

(2b)22 A (2) bekezdés e) pontjának alkalmazásakor az ugyanazon adósnak nyújtott kezesség- és garanciavállalások értékét egybe kell számítani.

(3) Az önkormányzat 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi összes fizetési kötelezettsége az adósságot keletkeztető ügylet futamidejének végéig egyik évben sem haladja meg az önkormányzat adott évi saját bevételeinek 50%-át.

(4)23 Az önkormányzat működési célra a (4a) és (4b) bekezdés szerinti ügyletek kivételével csak likvid hitelt vehet fel.

(4a)24 Az önkormányzat a 2012. december 31-e előtt kötött eredeti, illetve ennek megújítását szolgáló, működési célú ügyleteit egyszeri alkalommal, a Kormány előzetes hozzájárulásával, naptári éven túli futamidejű, új adósságmegújító ügylettel vagy ügyletekkel kiválthatja vagy szerződésmódosítással naptári éven túli futamidejű ügyletté alakíthatja. Ezen ügyletek együttes összege nem lehet nagyobb, mint az eredeti ügyletekből 2012. december 31-én fennálló adósság, és ezek hitelkerete nem lehet újra lehívható (rulírozó) jellegű. A Kormány az előzetes hozzájárulást abban az esetben adja meg, ha teljesül a (3) bekezdés szerinti feltétel. Kivételes vagy az önkormányzat működőképességét veszélyeztető esetben a Kormány a (3) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazásától eltekinthet.

(4b)25 Az önkormányzat jogerős és végrehajtható bírósági határozatban foglalt fizetési kötelezettségének teljesítésére a Kormány előzetes hozzájárulásával éven túli futamidejű működési célú hitelt vehet fel. A Kormány az ehhez szükséges előzetes hozzájárulást a (10) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén adja meg.

(5) A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása és az önkormányzatok egyéb, jogi személyiséggel rendelkező társulása adósságot keletkeztető ügylethez kapcsolódó kötelezettségeinek teljesítését a társulásban résztvevő önkormányzatok kezességvállalása biztosítja.

(6)26

(7)27 Az önkormányzat a tárgyévre vonatkozó költségvetési rendeletében, határozatában szerepeltetett adósságkeletkeztetési szándékáról, az adósságot keletkeztető ügyletéhez - kivéve a likvid, az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett reorganizációs és a (10) bekezdés szerinti adósságmegújító hiteleket - kapcsolódó fejlesztési céljáról és az ügylet várható értékéről a Kormányt előzetesen tájékoztatja.

(7a)28 Az önkormányzat (7) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettséggel terhelt, de a (7) bekezdés szerinti adatszolgáltatásában nem szereplő vagy az ott feltüntetettnél nagyobb értékű adósságkeletkeztetéssel járó ügylete esetén is szükséges a Kormány előzetes hozzájárulása az ügylet megkötéséhez.

(8)29 Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletéhez a Kormány a következő feltételek együttes fennállása esetén járulhat hozzá:

a) az adósságot keletkeztető ügylet - a (7) bekezdés szerinti adatszolgáltatást is figyelembe véve - az államháztartás önkormányzati alrendszere adósságának a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértéke teljesítését nem veszélyezteti,

b) az adósságot keletkeztető ügylet az önkormányzat törvényben meghatározott feladatának ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi, azzal, hogy a működési kiadások folyamatos teljesítése biztosított, és

c) ha teljesül az (1a) és a (3) bekezdés szerinti feltétel.

(8a)30 Az önkormányzat kezesség-, illetve garanciavállalásához a Kormány abban az esetben járul hozzá, ha teljesül a (3) bekezdés szerinti feltétel, azzal, hogy e feltétel alkalmazása során az adósságot keletkeztető ügylet futamidejének vége alatt a kezesség, illetve garancia érvényesíthetőségét kell érteni.

(8b)31 A Kormány a (8), (8a) és (10) bekezdés szerinti hozzájárulást megtagadhatja, ha az ügylet nem kötelező önkormányzati feladat ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi.

(9)32 Az önkormányzat az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás iránti kérelméhez

a) hitel felvételének szándéka esetén a hitelt folyósító pénzügyi szolgáltató és az önkormányzat közötti hitelszerződés tervezetét,

b)33 kötvény nyilvános kibocsátásának szándéka esetén a Magyar Nemzeti Bank, illetve a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénnyel összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2013. évi CXLIII. törvény hatálybalépése előtt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére jóváhagyásra benyújtandó tájékoztatót, illetve a jóváhagyott engedélyt,

c) kötvény zártkörű kibocsátásának szándéka esetén a befektető és az önkormányzat közötti, a kötvény lejegyzéséről vagy megvásárlásáról szóló megállapodás tervezetét,

d) kezesség-, illetve garanciavállalás esetén a kezesi szerződés, illetve a garanciaszerződés és a kezességgel, illetve garanciával biztosított ügyletről szóló szerződés tervezetét és az adósnak az ügylet futamidejének végéig tartó időszakra vonatkozó pénzügyi információit,

e) egyéb adósságot keletkeztető ügylet esetén az ügyletet alátámasztó dokumentumokat

mellékeli.

(10) A Kormány az önkormányzat olyan adósságot keletkeztető ügyletéhez, amelynek célja azzal megegyező összegű meglévő adósság visszafizetése, abban az esetben járul hozzá, amennyiben teljesül a (3) bekezdés szerinti feltétel. Kivételes vagy az önkormányzat működését veszélyeztető esetben a Kormány a (3) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazásától eltekinthet.34

(11)35 A (3) bekezdés szerint megállapítandó fizetési kötelezettség mértékébe nem számítandó bele a likvid hitelből, az európai uniós vagy nemzetközi szervezettől elnyert támogatás előfinanszírozásának biztosítására szolgáló adósságot keletkeztető ügyletből, a víziközmű-társulattól annak megszűnése miatt átvett hitelből, és az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett reorganizációs hitelből származó fizetési kötelezettségek összege, de beleszámítandó a kezesség-, illetve garanciavállalásból eredő, jogosult által érvényesített fizetési kötelezettségek összege.

(12) Az önkormányzat - az Európai Unió kötelező jogi aktusából következő vagy nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettségből eredő fejlesztést kivéve - nem indíthat új fejlesztést, ha adósságot keletkeztető ügyletéhez kapcsolódó tárgyévi összes fizetési kötelezettsége eléri vagy meghaladja a (3) bekezdés szerinti mértéket.

(13)36 A megkötött adósságot keletkeztető ügyletekre, valamint a kezesség-, illetve garanciavállalásra vonatkozó szerződésmódosításokhoz a Kormány engedélyét kell kérni, ha

a) a szerződésmódosítást követően előálló kondíciók mellett kötött ügylet a szerződésmódosítás időpontjában engedélykötelesnek minősül, és

b) a módosított szerződés az eredetihez képest hosszabb futamidejű vagy nagyobb ügyletértékű, vagy az önkormányzatot terhelő fizetési kötelezettség az új futamidő lejártáig valamely évben meghaladja az eredeti szerződés szerinti értéket, vagy a kezesség, illetve garancia összege nő.

(14)37 A szerződésmódosításra vonatkozó, a (13) bekezdés szerinti ügyletekre a (10) bekezdés szerinti ügyletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

III. Fejezet

Az Államadósság Kezelő Központ

4. Az Államadósság Kezelő Központ jogállása

11. § (1) Az államháztartás központi alrendszere finanszírozási igényének teljesítése és a 3. § (1) bekezdés a), b), e) és g) pontja szerinti adósságának kezelése érdekében végzett pénzügyi műveletekről az államháztartásért felelős miniszter az ÁKK Zrt. útján gondoskodik.

(2) Az ÁKK Zrt. egyszemélyes zártkörűen működő részvénytársaság, részvényei névre szólók és forgalomképtelenek.

(3) Az ÁKK Zrt. tulajdonosa az állam, amelynek nevében az alapításhoz és a tulajdonosi jogok gyakorlásához kapcsolódó jogokat az államháztartásért felelős miniszter gyakorolja azzal, hogy az igazgatóság jogkörét nem vonhatja el.

(4)38 Az ÁKK Zrt. működésére - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a Polgári Törvénykönyv gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényben meghatározott állami vezetők az ÁKK Zrt. igazgatóságában és felügyelő bizottságában tisztséget viselhetnek.

(6) Az ÁKK Zrt. felügyelő bizottságának hatásköre nem terjed ki az államháztartás központi alrendszere adósságának kezelési stratégiája, az ezzel kapcsolatos teljesítménymutatók és a finanszírozási tervek véleményezésére.

12. § (1) Az ÁKK Zrt. vagyonával a jogszabályok, alapítói határozatok, valamint az igazgatósági határozatok keretein belül önállóan gazdálkodik.

(2) Az ÁKK Zrt. bevételei:

a) az államháztartás központi alrendszere adósságának a 3. § (1) bekezdés a), b), e) és g) pontja szerinti adósságot keletkeztető ügyletből származó része kezelésével összefüggésben a központi költségvetésről szóló törvényben e célra megállapított előirányzat, amelyet havi egyenlő részletekben kell az ÁKK Zrt. rendelkezésére bocsátani,

b) egyéb bevételek.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti bevételhez kapcsolódó kamatot, jutalékot, díjat, egyéb költséget az ÁKK Zrt. a központi költségvetésről szóló törvénynek az államháztartás központi alrendszere adóssága kezelésének költségvetési bevételeit és kiadásait tartalmazó fejezete terhére számolhat el és fizethet ki.

(4) Az ÁKK Zrt. működése körében a Magyar Nemzeti Banknál pénzforgalmi számlát vezet.

(5) Az ÁKK Zrt. a feladatai ellátásához a Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt.-nél értékpapír letéti- és értékpapírszámlát, a Magyar Nemzeti Banknál vagy hitelintézetnél devizaszámlát vezethet.

13. § (1) A központi költségvetés költségvetési hiányának finanszírozása érdekében az államháztartásért felelős miniszter az ÁKK Zrt. útján

a)39 a központi költségvetésről szóló törvény felhatalmazása alapján szervezi az államháztartás központi alrendszere adósságának a 3. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adósságot keletkeztető ügyletből származó része terhére elszámolandó állampapír-kibocsátást, hitelfelvételt és adósság-átvállalást,

b) elkészíti a központi költségvetés éves és középtávú finanszírozási tervét, kidolgozza az a) pont szerinti adósság finanszírozási stratégiáját,

c)40 gondoskodik az államháztartás központi alrendszere adósságának a 3. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adósságot keletkeztető ügyletből származó része terheinek kifizetéséről,

d) a központi költségvetésről szóló törvény felhatalmazása alapján az Áht. 76. § (1) bekezdés b) pontja szerinti előrejelzés figyelembevételével gondoskodik a központi költségvetés fizetőképességének fenntartásáról, valamint az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezeléséről,

e) szervezi a másodlagos állampapír-piacot,

f) a másodlagos állampapír-piacon sajátszámlás kereskedést, értékpapír kölcsönzést, repó és fordított repó műveleteket végez, valamint azonnali, határidős, fedezeti, csere és származtatott ügyleteket köt, továbbá letétkezelési és letéti őrzési feladatokat lát el,

g) elemzi az a) pont szerinti adósságszolgálat és az állampapírpiac folyamatait,

h)41 közreműködik az államadósság számításában, tájékoztatást ad az államháztartás központi alrendszere adósságának a 3. § (1) bekezdés a), b), e) és g) pontja szerinti adósságot keletkeztető ügyletből származó része alakulásáról, az állampapírpiac folyamatairól,

i) véleményezi az egyedi állami kezességvállalás, garanciavállalás mellett nyújtott hitelek és kibocsátott kötvények feltételeit,

j) hitel-betét műveleteket végez,

k) közreműködik az állami kezesség, garancia melletti hitel- és kölcsönfelvétellel, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátással kapcsolatos feladatok ellátásában.

(2) Az ÁKK Zrt. az (1) bekezdés i) pontja szerinti közreműködésért a központi költségvetés terhére az alapügyben szereplő tőke összege legfeljebb 0,025 százalékának megfelelő díjazásban részesül. Az ÁKK Zrt. e feladatának és díjazásának részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

(3) Az ÁKK Zrt. a 12. § (5) bekezdésében meghatározott értékpapírszámla elkülönített alszámláin - forgalomba hozatal és mögöttes pénzkövetelés nélkül - olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-állományt hozhat létre, amely az (1) bekezdés f) pontja szerinti ügyletek tárgya lehet.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokon túl az ÁKK Zrt.

a) jogszabály felhatalmazása alapján állami kezességgel, állami garanciával biztosított, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok forgalomba hozatalát szervezheti, ezzel kapcsolatos tanácsadási feladatokat láthat el,

b) a (2) bekezdésben meghatározott mértékű díj ellenében közreműködhet az állam, az önkormányzat, valamint ezek többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezete hitelfelvételével, kölcsönfelvételével, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjának kibocsátásával kapcsolatos feladatok - ideértve az üzleti stratégiával kapcsolatos tanácsadást is - ellátásában,

c)42 közreműködhet az Országos Betétbiztosítási Alap szabad pénzeszközeinek kezelésében, valamint annak hitelfelvételével, kölcsönfelvételével, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjának kibocsátásával kapcsolatos feladatok - ideértve az üzleti stratégiával kapcsolatos tanácsadást is - ellátásában,

d) közreműködik a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap eszközeinek kezelésében és értékesítésében,

e)43 közreműködhet a Befektető-védelmi Alap pénzeszközeinek kezelésében.

(5) Az ÁKK Zrt. (1) bekezdés szerinti tevékenysége körében az állam által kibocsátott, vagy állami kezességgel, állami garanciával biztosított, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, továbbá a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 6. § a)-d), h), i), j) és k) pontjában meghatározott pénzügyi eszközök tekintetében a Bszt. 5. § (1) bekezdésében meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet, valamint a Bszt. 5. § (2) bekezdés a), b), d), g) és h) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást végezhet.

(6) Az ÁKK Zrt. (1) bekezdés, (4) bekezdés d) pontja és az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében végzett (5) bekezdés szerinti tevékenysége államadósság-kezelésnek minősül. Az ÁKK Zrt. államadósság-kezelésen kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységére és befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatására a Bszt. rendelkezéseit kell alkalmazni.

14. § (1) Az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezeléséről az államháztartásért felelős miniszter az ÁKK Zrt. útján gondoskodik. E feladatkörében az ÁKK Zrt. jogosult a 13. § (1) bekezdése szerinti műveletek végzésére. Az e tevékenységből származó kamatokat a központi költségvetés javára kell elszámolni.

(2) Az államadósság-kezeléssel kapcsolatos polgári jogi jogviszonyban az államot az államháztartásért felelős miniszter képviseli, ezt a képviseleti jogát az államháztartásért felelős miniszter az ÁKK Zrt. útján is gyakorolhatja vagy írásban az ÁKK Zrt.-re átruházhatja.

(3) Az ÁKK Zrt. által az államadósság-kezelés körében megkötött ügylet az állam javára, illetve terhére megkötött ügyletnek minősül.

IV. Fejezet

A Költségvetési Tanács

5. A Költségvetési Tanács tagjai

15. § (1) A Költségvetési Tanács (a továbbiakban: Tanács) testületként eljárva vesz részt a központi költségvetésről szóló törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) előkészítésében és az államadósság mértékére vonatkozó előírások betartásának ellenőrzésében.

(2) A Tanács kizárólag az Alaptörvénynek és a törvényeknek alárendelve végzi tevékenységét.

(3) A Tanács tagjai önállóan alakítják ki véleményüket, álláspontjuk képviseletében egymástól függetlenek.

(4) Az Állami Számvevőszék elnökének és a Magyar Nemzeti Bank elnökének a Tanács munkájában végzett tevékenysége nem érinti e szervezetek törvényben meghatározott feladatait. A Tanács és annak tagjaként eljáró személy által képviselt álláspont, meghozott döntés az Állami Számvevőszék elnökét és a Magyar Nemzeti Bank elnökét elnöki feladatainak ellátása során nem köti.

16. § A Tanács elnöke a költségvetési törvény és a költségvetési törvény módosításának tárgyalásakor jogosult részt venni az Országgyűlés és annak bizottságai ülésén, ott felszólalhat, véleményét kifejtheti.

17. §44 A Tanács elnöke kivételével a Tanács tagja az e törvényben foglalt feladata ellátásáért illetményre és egyéb juttatásra nem jogosult.

18. § (1) A Tanács elnökének büntetlen előéletű, magyar állampolgárságú, kiemelkedő szakmai ismeretekkel, illetve tapasztalattal rendelkező közgazdász nevezhető ki.

(2)45 A kinevezni tervezett személy a kinevezését megelőzően hatósági bizonyítvánnyal igazolja a köztársasági elnök részére azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A kinevezni tervezett személy a kinevezése előtt a köztársasági elnöknek a magyar állampolgárságát igazoló irat, a felsőfokú közgazdász végzettségét igazoló oklevél és a szakmai életútját bemutató önéletrajz benyújtásával igazolja az (1) bekezdés szerinti feltételek teljesítését.

(3) A Tanács elnöke a kinevezését követően a köztársasági elnök előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt tesz.

(4)46 A Tanács elnöke az elődje megbízatásának megszűnésekor, illetve ha elődje megbízatásának megszűnését követően nevezték ki, a kinevezésével lép hivatalba.

(5)47 A Tanács elnöke más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a tudományos, az oktatói, a művészeti, a lektori, a szerzői jogi védelem alá eső, továbbá a lektori és szerkesztői tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el.

(6)48 A Tanács elnöke feladatai ellátásáért illetményre és más juttatásokra jogosult. A Tanács elnökének a tárgyév március 1-jétől a következő év február utolsó napjáig terjedő időszakra megállapított havi illetménye a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset kilencszerese. Egyebekben a Tanács elnöke a minisztert megillető juttatásokra jogosult.

(7)49 A Tanács elnöke a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak minősül.

(8)50 A Tanács és a Tanács titkársága működésének, valamint a Tanács elnöke illetményének és egyéb juttatásainak pénzügyi fedezetét az Országgyűlés Hivatalának költségvetésében kell megtervezni. A Tanács és a Tanács titkársága működésének biztosításával, az illetmény és az egyéb juttatások folyósításával kapcsolatos feladatokat az Országgyűlés Hivatala látja el.

19. § A Tanács elnökének nem nevezhető ki olyan személy, aki tagja az Országgyűlésnek, a Kormánynak, illetve állami vezető, bíró, ügyész, kormánytisztviselő vagy köztisztviselő, továbbá aki szolgálati jogviszonyban áll.

19/A. §51 (1) A Tanács elnöke az országgyűlési képviselőkkel azonos módon, azonos tartalommal és gyakorisággal tesz vagyonnyilatkozatot. Az évenkénti vagyonnyilatkozatot a kötelezettség esedékessé válásának évében az azt megelőző év december 31-ei állapotára vonatkozóan, a kinevezéskor, illetve megbízatása megszűnésekor esedékes vagyonnyilatkozatot a kinevezés, illetve a megbízatás megszűnése napjának állapotára vonatkozóan kell megtennie. Saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekeinek (hozzátartozó) az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát.

(2) A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén - a vagyonnyilatkozat benyújtásáig - a Tanács elnöke tisztségét nem gyakorolhatja, javadalmazásban nem részesül.

(3) A vagyonnyilatkozatot az Országgyűlés mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló ügyekkel foglalkozó állandó bizottsága (a továbbiakban: mentelmi bizottság) tartja nyilván. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást bárki kezdeményezheti a mentelmi bizottság elnökénél. Az eljárásra az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

20. § (1) A Tanács elnöke az Alaptörvényben és e törvényben meghatározott, a Tanács tevékenységére vonatkozó hatáskörök gyakorlása során kifejtett tevékenysége, az általa e tevékenysége során közölt tény vagy vélemény miatt bíróság vagy más hatóság előtt - megbízatásának ideje alatt és azt követően - nem vonható felelősségre, e tény vagy vélemény miatt a Tanács elnöke ellen bíróság, vagy más hatóság előtt eljárás nem indítható. Ez a mentesség nem vonatkozik a szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal való visszaélésre, a rágalmazásra és a becsületsértésre, valamint a Tanács elnökének polgári jogi felelősségére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mentesség kiterjed a közhatalmat gyakorló személy vagy közszereplő politikus sérelmére elkövetett becsületsértésre, valamint - amennyiben a Tanács elnökének nem volt tudomása arról, hogy a közlés a lényegét tekintve valótlan - rágalmazásra.

(3) A Tanács elnökét csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, és ellene csak a köztársasági elnök előzetes hozzájárulásával lehet büntető eljárást, valamint szabálysértési eljárást indítani vagy folytatni, továbbá büntető eljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni.

(4) A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, azt követően, illetve magánvádas ügyben a bíróság terjeszti elő a köztársasági elnökhöz. Az indítványt a Tanács elnökének tettenérése esetén haladéktalanul elő kell terjeszteni. Szabálysértési ügyben a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt - a szabálysértési hatóság megkeresése alapján - a legfőbb ügyész terjeszti elő a köztársasági elnökhöz.

(5) A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntés csak arra az ügyre vonatkozik, amelyre az indítványt előterjesztették.

(6) A Tanács elnöke mentelmi jogáról - a szabálysértési eljárás kivételével - nem mondhat le. E jogát mindenki köteles tiszteletben tartani.

(7) A Tanács elnöke köteles mentelmi jogának megsértését a köztársasági elnöknek haladéktalanul bejelenteni.

21. § (1) A Tanács elnökének megbízatása megszűnik:

a) a megbízatása lejártakor,

b) lemondással,

c) ha a megbízatásra méltatlanná vált,

d) ha a megbízatásra alkalmatlanná vált,

e) halálával.

(2) A lemondást írásban kell közölni a köztársasági elnökkel. A Tanács elnökének megbízatása a közlést követően, a lemondásban megjelölt napon, ennek hiányában a lemondó nyilatkozat köztársasági elnök általi kézhezvételével szűnik meg.

(3) A megbízatásra méltatlan a Tanács elnöke, ha a kinevezését követően bekövetkező okból a 18. § (1) bekezdésében meghatározott kinevezési feltételeknek már nem felel meg. A köztársasági elnök a megbízatásra méltatlanná válás megállapítására alkalmas körülmény tudomására jutását követően, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével haladéktalanul felhívja a Tanács elnökét, hogy a 18. § (2) bekezdésében meghatározott módon igazolja, hogy a kinevezési feltételeknek megfelel. Az igazolás elmulasztása vagy a kinevezési feltételeknek való megfelelés hiánya esetén a megbízatásra méltatlanná válás tényét a köztársasági elnök megállapítja.

(4) A megbízatásra alkalmatlanná válik a Tanács elnöke, ha feladatait legalább hatvan napon keresztül folyamatosan nem képes ellátni. A megbízatásra alkalmatlanná válás megállapításáról a köztársasági elnök dönt.

(5) Az (1) bekezdés b)-e) pontja szerinti esetben köztársasági elnök a korábbi elnök megbízatásának megszűnését követő hatvan napon belül kinevezi a Tanács új elnökét. Az elnök kinevezésére egyebekben a 18. § és 19. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) A köztársasági elnök a 18. § (2) bekezdése és a (3) bekezdés alapján tudomására jutott személyes adatot a 18. § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesülésének ellenőrzése céljából, az elnökjelölt kinevezéséről szóló döntés meghozatalának időpontjáig, illetve a megbízatásra méltatlanná válás megállapításáig kezelheti.

(7) A (3) és a (4) bekezdéssel a köztársasági elnök hatáskörébe utalt döntéshez ellenjegyzés nem szükséges.

22. § A Tanács elnöke

a) vezeti a Tanácsot,

b) összehívja a Tanács ülését és javaslatot tesz annak napirendjére,

c) képviseli a Tanácsot.

6. A Költségvetési Tanács feladata, hatásköre, működésének szabályai

23. §52 (1) A Tanács

a) az Alaptörvény 44. cikk (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban véleményt nyilvánít a központi költségvetésről szóló törvény tervezetéről,

b) dönt az Alaptörvény 44. cikk (3) bekezdése szerinti előzetes hozzájárulásról,

c) félévente véleményt nyilvánít a központi költségvetésről szóló törvény végrehajtásának helyzetéről és az államadósság várható alakulásáról,

d) véleményt nyilváníthat a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazó törvényjavaslatokról, ideértve a 28. § szerinti fizetési kötelezettségre vonatkozó törvényjavaslatot is,

e) véleményt nyilváníthat a központi költségvetés tervezésével, végrehajtásával, a közpénzek egyéb módon történő felhasználásával kapcsolatos bármely kérdésről,

f) megállapítja ügyrendjét.

(2) Az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank az Állami Számvevőszék elnökének és a Magyar Nemzeti Bank elnökének a Tanács tagjaként ellátandó feladatait a Tanács által tárgyalt kérdésekhez kapcsolódó elemzéseknek és megállapításoknak a Tanács rendelkezésére bocsátásával segíti.

24. § (1)53 A Kormány a központi költségvetésről szóló törvény tervezetét - ideértve a központi költségvetés bevételi vagy kiadási főösszegét megváltoztató, vagy a költségvetési hiány mértékét növelő módosítást is - (a továbbiakban: tervezet) részletes számításokkal alátámasztva véleménynyilvánítás céljából megküldi a Tanácsnak, amely a tervezet kézhezvételét követő tíz napon belül a tervezetre vonatkozó véleményét megküldi a Kormány részére.

(2) A Tanács az (1) bekezdés szerinti véleményében a tervezetre észrevételeket tehet, valamint - ha a tervezettel kapcsolatban annak hitelességére vagy végrehajthatóságára vonatkozóan alapvető ellenvetései vannak - a tervezettel való egyet nem értését jelzi.

(3) A Kormány a tervezetet a Tanács véleményének kézhezvételét vagy - költségvetési tanácsi vélemény hiányában - az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően nyújthatja be az Országgyűlésnek.

(4) Ha a Tanács az (1) bekezdés szerinti határidőig egyet nem értését jelezte, a Kormány a tervezetet ismételten megtárgyalja, és azt követően nyújtja be az Országgyűlésnek.

7. A Tanács eljárása az államadósság mértékének vizsgálatában

25. § (1) A központi költségvetésről szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: költségvetési törvényjavaslat) tárgyalása során az Országgyűlésnek a költségvetés fejezeti főösszegeit érintő szavazása után az Országgyűlés elnöke egy napon belül tájékoztatja a Tanácsot az elfogadott fejezeti főösszegekről, valamint bemutatja az elfogadott módosító indítványok részletes számszaki hatását.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szavazást követően újból megnyitott részletes vita lezárását követő szavazás alapján elkészített egységes költségvetési törvényjavaslatot az Országgyűlés elnöke haladéktalanul megküldi a Tanácsnak.

(3) A Tanács megvizsgálja, hogy a (2) bekezdés szerint megküldött egységes javaslat megfelel-e az államadósság mértékére az Alaptörvény 36. cikk (4) és (5) bekezdésében előírt rendelkezésnek (a továbbiakban: államadósság-szabály). A Tanács véleményéről az egységes javaslat kézhezvételét követő három napon belül írásban tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.

(4) Ha a Tanács véleményében azt állapítja meg, hogy az egységes javaslat elfogadása az államadósság-szabály megsértését eredményezné, abban az esetben véleményét részletesen indokolja.

(5)-(9)54

25/A. §55 (1) A Tanács 25. § (4) bekezdése szerinti véleménye alapján a Kormány zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújt be annak érdekében, hogy a költségvetési törvényjavaslat megfeleljen az államadósság-szabálynak. A Kormány által benyújtott módosító javaslat a költségvetési törvényjavaslat korábban már megszavazott módosító javaslattal érintett részének megváltoztatását, újbóli megállapítását is tartalmazhatja.

(2) A költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslatokat az Országgyűlés elnöke az azok benyújtására vonatkozó határidő lejártát követően haladéktalanul megküldi a Tanácsnak. A Tanács a zárószavazás előtti módosító javaslatok kézhezvételétől számított egy napon belül írásban tájékoztatja az Országgyűlés elnökét arról, hogy azok megfelelnek-e az államadósság-szabálynak.

(3) A Tanács az Országgyűlés elnökének az elfogadott zárószavazás előtti módosító javaslatokról való tájékoztatása alapján az annak kézhezvételét követő egy napon belül alakítja ki a költségvetési törvényjavaslat elfogadásához szükséges előzetes hozzájárulására vonatkozó álláspontját. A Tanács az előzetes hozzájárulás megtagadásáról hozott döntését részletesen indokolja.

(4) A Tanács elnökét az Országgyűlés azon ülésére, amelyen a költségvetési törvényjavaslat zárószavazására kerül sor, meg kell hívni, a Tanács elnöke azon - a Tanácsnak a költségvetési törvényjavaslat elfogadásához szükséges előzetes hozzájárulásával kapcsolatos álláspontja kifejtése céljából - felszólalhat. Ha a Tanács elnöke a Tanácsnak a költségvetési törvényjavaslattal kapcsolatos előzetes hozzájárulására vonatkozó álláspontját a költségvetési törvényjavaslat zárószavazását megelőzően nem ismerteti az Országgyűlés ülésén vagy nem közli az Országgyűlés elnökével, a Tanácsnak a költségvetési törvényjavaslat elfogadásához szükséges előzetes hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

(5) Ha a Tanács a költségvetési törvényjavaslat elfogadásához szükséges előzetes hozzájárulását nem adja meg, a költségvetési törvényjavaslat zárószavazását el kell halasztani. A költségvetési törvényjavaslat zárószavazásának elhalasztása esetén a Kormány olyan módosító javaslatot köteles benyújtani a költségvetési törvényjavaslathoz, amelynek eredményeként a költségvetési törvényjavaslat az államadósság-szabálynak megfelel. Ebben az eljárásban más módosító javaslat nem nyújtható be.

(6) Az (1)-(5) bekezdésben foglalt eljárást azzal, hogy az így megismételt eljárásban kizárólag a Kormány jogosult módosító javaslatot benyújtani, mindaddig kell folytatni, amíg a Tanács a költségvetési törvényjavaslat elfogadásához szükséges előzetes hozzájárulását meg nem adja.

(7)56 A (2)-(6) bekezdést megfelelően kell alkalmazni, ha külön törvény felhatalmazása alapján, a Kormány által benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslat a költségvetési egyenleg mértékét és a központi költségvetésről szóló törvény fejezetei bevételi és kiadási főösszegeit érinti.

26. § (1)57 A központi költségvetésről szóló törvény módosítását tartalmazó olyan törvényjavaslat, amely - a megszavazott módosító javaslatokra tekintettel - a központi költségvetés bevételi vagy kiadási főösszegét megváltoztatná, vagy a költségvetési hiány mértékét növelné, a Tanács előzetes hozzájárulása alapján bocsátható zárószavazásra.

(2)58 Az Országgyűlés elnöke az (1) bekezdés szerinti törvényjavaslatot annak benyújtását követően és az ahhoz kapcsolódóan megszavazott módosító javaslatokat azok elfogadását követően - az előzetes hozzájárulás megadása céljából - haladéktalanul megküldi a Tanács részére.

(3)59 A Tanács az előzetes hozzájárulásra vonatkozó döntését a zárószavazás előtti módosító javaslatokról való szavazást - ha az (1) bekezdés szerinti törvényjavaslathoz az általános vita lezárásáig módosító javaslatot nem terjesztettek elő, az általános vita lezárását, ha az (1) bekezdés szerinti törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok közül az Országgyűlés egyet sem fogadott el, a módosító javaslatokról való szavazást, ha zárószavazás előtti módosító javaslat benyújtására nem került sor, az erre vonatkozó határidő lejártát - követően, a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított egy napon belül közli az Országgyűlés elnökével. A Tanács az előzetes hozzájárulás megtagadásáról hozott döntését részletesen indokolja.

(3a)60 Ha a Tanács elnöke az előzetes hozzájárulására vonatkozó álláspontját az (1) bekezdés szerinti törvényjavaslat zárószavazását megelőzően nem közli az Országgyűlés elnökével, a Tanácsnak az (1) bekezdés szerinti törvényjavaslat elfogadásához szükséges előzetes hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

(4)61 Ha a Tanács az előzetes hozzájárulás megadását megtagadja, a Kormány a Tanács döntését megalapozó indokolásban foglaltak alapján zárószavazás előtti módosító javaslatot készít, amely - a Tanács döntésében meghatározott követelményeknek történő megfelelés céljából - az (1) bekezdés szerinti törvényjavaslat bármely rendelkezését módosíthatja. Ezen eljárásban más módosító javaslat nem nyújtható be. A zárószavazás előtti módosító javaslat Tanács részére történő megküldésére, benyújtására, az arról történő szavazásra, valamint a Tanács egyetértésének megadására a 25/A. §-t kell alkalmazni.

(5)62

8. A Költségvetési Tanács működése

27. § (1) A Tanács szükség szerint tartja üléseit.

(2) A Tanács véleményét az ülésein alakítja ki.

(3) A Tanács akkor határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. Döntéseit a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza.

(4) A Tanács ülései nem nyilvánosak.

(5) A Tanács üléseit a napirend közlésével az elnök hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása esetére az ülés összehívásával és vezetésével a Tanács valamely más tagját bízza meg. Egyebekben a Tanács ülésein helyettesítésnek nincs helye.

(5a)63 Azokban az esetekben, ahol e törvény a Tanács részére egynapos határidőt állapít meg, a Tanács tagjai az ülésen való személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével is gyakorolhatják az e törvényben meghatározott jogaikat.

(5b)64 A Tanács az ülés napirendjén nem szereplő kérdést csak akkor tárgyalhat meg, ha az ülésen valamennyi tag jelen van, és egyhangúlag hozzájárul a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához.

(6) A Tanács döntését tartalmazó dokumentumot - az akadályoztatás esetét kivéve - a Tanács valamennyi tagja aláírja.

V. Fejezet

A közteherviselés alapvető szabályai

28. § (1) Magyarországon minden természetes személy, jogi személy és más jogalany

a) adó, járulék, hozzájárulás, vagyonszerzési illeték, bírság, pótlék vagy más hasonló - az állam közvetlen ellenszolgáltatása nélküli - rendszeres vagy rendkívüli fizetési kötelezettség, továbbá

b) az állami közhatalom birtokában nyújtható szolgáltatásért, eljárásért fizetendő eljárási és felügyeleti illeték, igazgatási szolgáltatási díj, pótdíj

[az a) és b) pont a továbbiakban együtt: fizetési kötelezettség] teljesítésével járul hozzá a közös szükségletek fedezetéhez.

(2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az állam részére forintban kell teljesíteni az (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettséget.

28/A. §65 (1) A fizetési kötelezettség vállalkozási tevékenységet végző jogalanya által a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti katasztrófaveszély és veszélyhelyzet (a továbbiakban együtt: katasztrófahelyzet) esetén, annak időtartama alatt, ellenszolgáltatás nélkül, a katasztrófahelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából

a) végzett tevékenységet vagy

b) a katasztrófahelyzetben lévők számára nyújtott szolgáltatást, termékátadást

a fizetési kötelezettségről szóló jogszabály alkalmazásában olyan tevékenységvégzésnek kell tekinteni, mint amit a jogalany a vállalkozási, gazdasági tevékenységi körében fejtett ki.

(2) Nem keletkezik fizetési kötelezettség

a) az (1) bekezdés szerinti tevékenységvégzés után, feltéve, ha azt a fizetési kötelezettséggel érintett, vállalkozási tevékenységet végző jogalany a tevékenységvégzés napjától számított 60 napon belül, a nyújtott szolgáltatás és átadott termék megnevezésével, mennyiségének megjelölésével a fizetési kötelezettséggel kapcsolatos ügyben illetékes adóhatósághoz bejelenti,

b) az (1) bekezdés szerinti tevékenységvégzés keretében - a katasztrófahelyzetre tekintettel - a katasztrófahelyzetben levők által kapott vagyoni érték után.

(3) Fizetési kötelezettséget megállapító jogszabály katasztrófahelyzet, továbbá a jogalanyok széles körét érintő - veszélyhelyzetnek nem minősülő - az emberi életet veszélyeztető elemi csapás, ipari szerencsétlenség esetén, az (1) és (2) bekezdésben foglaltakhoz képest a jogalanyokra kedvezőbb rendelkezést is megállapíthat.

29. § (1) Fizetési kötelezettséget előírni, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezmények, mentességek körét és mértékét megállapítani kizárólag törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet, kivéve ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően - törvény felhatalmazása alapján - a Kormány rendeletben állapíthatja meg a bírság, pótlék mértékét. Igazgatási szolgáltatási díjat, pótdíjat - törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet felhatalmazása alapján - a miniszter az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapíthat meg.

(3)66 Törvény felhatalmazása alapján a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke rendeletben igazgatási szolgáltatási díjat, pótdíjat állapíthat meg.

(4) Az (1) bekezdéstől eltérően az adópolitikáért felelős miniszter a jogalanyok szélesebb körét érintő rendkívüli esemény, elemi csapás esetén indokolt esetben rendeletet alkothat az illeték megállapításának mellőzéséről és az ehhez kapcsolódó eljárási szabályokról.

30. § (1) Az új fizetési kötelezettséget megállapító törvényben meg kell határozni, hogy a bevétel az államháztartás mely alrendszerének bevételét képezi.

(2) Fizetési kötelezettségből származó bevétel államháztartáson kívüli szervezetet közvetlenül kizárólag törvény - igazgatási szolgáltatási díj, pótdíj esetében törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet - kifejezett rendelkezése alapján illetheti meg.

31. § (1) Jogszabály a hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozóan nem növelheti a fizetési kötelezettséget, nem bővítheti a fizetésre kötelezettek körét, illetve nem szüntethet meg vagy korlátozhat kedvezményt, mentességet.

(2) A fizetési kötelezettség keletkezésekor hatályban lévő jogszabályok által előírt fizetési kötelezettséghez képest jogalanyok utólagosan meghatározott csoportjának nem adható jogszabályban visszamenőlegesen olyan fizetési kedvezmény, mentesség, amely a fizetési kötelezettség összegét csökkenti, kivéve ha ez az Európai Unió kötelező jogi aktusának vagy nemzetközi szerződésnek való megfelelés miatt szükséges, vagy ha a kedvezmény vagy mentesség a fizetési kötelezettség teljesítésére köteles természetes személyek vagy más jogalanyok teljes körét megkülönböztetés nélkül érinti.

32. § Fizetési kötelezettséget megállapító, fizetésre kötelezettek körét bővítő, a fizetési kötelezettség terhét növelő, a kedvezményt, mentességet megszüntető vagy korlátozó jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 30 napnak el kell telnie.

33. § Új fizetési kötelezettség megállapítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy annak kivetésével, beszedésével, nyilvántartásával, ellenőrzésével összefüggő adminisztrációs költségek ne legyenek aránytalanul magasak a fizetési kötelezettségből származó bevétel összegéhez képest, illetve azokat nem haladhatják meg.

34. § Nem kell alkalmazni a 32. §-t és a 33. §-t, ha a

a) a fizetési kötelezettség az Európai Unió kötelező jogi aktusának való megfelelés miatt kerül megállapításra.

b)67

35. § A fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezmény, mentesség körét és mértékét, valamint az új fizetési kötelezettséget megállapító törvényt kizárólag ezzel azonos vagy hasonló életviszonyokat szabályozó törvényben lehet módosítani vagy hatályon kívül helyezni.

36. § (1) A természetes személy munkaviszonyból, munkaviszonnyal egy tekintet alá eső jogviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelme (a továbbiakban együtt: munkával megszerzett jövedelem) után, annak alapul vételével teljesítendő olyan fizetési kötelezettséget, amely a központi költségvetés - ide nem értve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait és az elkülönített állami pénzalapokat - bevételét képezi, a jövedelem összegétől függetlenül, a jövedelem azonos arányában egységesen kell megállapítani.

(2) A munkával megszerzett jövedelem alapján a magánszemély, illetve a munkáltató, kifizető által teljesítendő fizetési kötelezettség terhének növelését, vagy a munkával megszerzett jövedelem alapján új fizetési kötelezettséget csak akkor lehet megállapítani, ha a munkával megszerzett jövedelem után a magánszemély, illetve ez alapján a munkáltató, kifizető által teljesítendő fizetési kötelezettség együttesen nem haladja meg a magánszemély munkával megszerzett jövedelmének az ez után a természetes személy által teljesítendő fizetési kötelezettségekkel csökkentett összegét.

(3) Az olyan fizetési kötelezettség, ami természetes személy munkával megszerzett jövedelme után, annak alapul vételével a munkáltató, kifizető által teljesítendő, a természetes személyt társadalombiztosítási ellátásra sem közvetve, sem közvetlenül nem teszi jogosulttá, az ilyen fizetési kötelezettség mértékétől a természetes személy által igénybe vehető társadalombiztosítási ellátások mértéke nem tehető függővé.

37. § (1) A 36. § (1) bekezdése szerinti fizetési kötelezettség megállapításakor a gyermekvállalás és -nevelés költségeit családi kedvezmény formájában kell figyelembe venni.

(2) A családi kedvezmény gyermekenkénti mértékét a gyermekszámtól függően eltérően kell megállapítani, azzal, hogy magasabb mértékű családi kedvezményt három- vagy több gyermek nevelése, gondozása esetén kell nyújtani.

(3) A családi kedvezmény gyermekenkénti mértéke nem lehet alacsonyabb a megelőző költségvetési évre megállapított mértéknél.

38. §68

39. § A 32-36. §, valamint a 38. § rendelkezéseitől csak különleges jogrend idején, az azt kiváltó körülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben, vagy a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehet eltérni.

39/A. §69 (1) Magyarország külföldi pénznemben fennálló adósságának csökkentése érdekében külön jogszabály szerinti Stabilitás Megtakarítási Számlára befizetett összeg tekintetében e § rendelkezéseit kell alkalmazni. A Stabilitás Megtakarítási Számlára, a számlavezető befektetési vállalkozás és a hitelintézet befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységére a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.), a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.), valamint e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok rendelkezéseit az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2) A Stabilitás Megtakarítási Számla befektetési tevékenységet végző hitelintézet által vezetett számla, amely stabilitás megtakarítási értékpapírszámlából és stabilitás megtakarítási pénzszámlából áll.

(3) Stabilitás Megtakarítási Számla vezetésére megállapodás csak írásban és csak akkor köthető, ha a számlatulajdonos a számlanyitással egyidejűleg legalább 5 millió forint befizetést teljesít a stabilitási megtakarítási pénzszámlára. Ugyanarra a megtakarítási számlára csak egy alkalommal lehet befizetést teljesíteni. A számlavezető ugyanarra a megtakarítási számlára több befizetést nem fogadhat el.

(4) A stabilitás megtakarítási pénzszámlán csak

a) a számlatulajdonos által befizetett vagy átutalt pénz,

b) a befektetési eszközök értékesítéséből származó ellenérték, és

c) az értékpapírszámlán nyilvántartott befektetési eszközök hozama

kerülhet jóváírásra.

(5) A stabilitás megtakarítási pénzszámla egyenlege után kamatot a számlavezető nem nyújthat.

(6) A stabilitás megtakarítási értékpapírszámlán kizárólag a stabilitás megtakarítási pénzszámla egyenlegének fedezete mellett adott megbízás teljesítéséből származó, dematerializált állampapír írható jóvá. A számlatulajdonos a számlavezetőnek kizárólag a magyar állam, illetve az Európai Gazdasági Térség más tagállamában kibocsátott, forintban jegyzett állampapírra vonatkozó ügyletre adhat megbízást.

39/B. §70 (1) A Stabilitás Megtakarítási Számlára a természetes személy számlatulajdonos által befizetett összeget valamennyi, e törvény szerinti fizetési kötelezettséget, vagy fizetési kötelezettséggel összefüggő kötelezettséget, jogkövetkezményt megállapító jogszabály alkalmazásában a befizetés időpontjában megszerzett - ha nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik -, belföldről származó jövedelemnek kell tekinteni. A befizetést teljesítő számlatulajdonos - amíg ennek ellenkezőjét nem bizonyítja, vagy ha nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik - e jövedelem tekintetében belföldi személynek minősül.

(2) A Stabilitás Megtakarítási Számlán jóváírt (1) bekezdés szerinti jövedelmet, a 39/A. § (4) bekezdés c) pontja szerinti értékpapírok hozamát és ezen értékpapírokkal végzett ügyletek nyereségét személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség terheli, melynek mértéke megegyezik az adókötelezettség keletkezése évének első napján hatályos, a természetes személyek kamatjövedelmére vonatkozó adómértékkel. A jövedelem után a (4) bekezdés szerint megállapított adóalapból az adót a Stabilitás Megtakarítási Számlát vezető hitelintézet állapítja meg, vonja le, fizeti meg és - magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként, bruttó módon - vallja be az állami adóhatóságnak.

(3) Az (1) bekezdés szerinti jövedelmet a (2) bekezdésben meghatározott adófizetési kötelezettségen túl más fizetési kötelezettség nem terheli.

(4) A (2) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor a számlatulajdonos részére a Stabilitás Megtakarítási Számláról a számlavezető kifizetést - ideértve a számlán található értékpapírok számláról történő kivonását is - teljesít. Ha az adófizetési kötelezettség keletkezése és a Stabilitás Megtakarítási Számlára történő befizetés között eltelt idő

a) kevesebb mint 3 év, az adó alapja a kifizetett összeg 200%-a;

b) legalább 3 év, de kevesebb mint 4 év, az adó alapja a kifizetett összeg 100%-a;

c) legalább 4 év, de kevesebb mint 5 év, az adó alapja a kifizetett összeg 50%-a;

d) legalább 5 év, akkor a kifizetés után adófizetési kötelezettség nem keletkezik

azzal, hogy kifizetett összegnek minősül a számlán található értékpapírok kivonásakor a kivont értékpapírok szokásos piaci értéke is.

(5) Az (1) bekezdés rendelkezései alapján a korábban bevallott adó helyesbítésének, levont, megfizetett adó vagy adóelőleg visszaigénylésének nincs helye.

(6) A számlatulajdonos halála esetére írásban egy vagy több kedvezményezettet jelölhet. Kedvezményezett jelölése esetén a Stabilitás Megtakarítási Számla nem képezi a hagyaték részét. Ha a Stabilitás Megtakarítási Számláról kifizetés a kedvezményezett vagy örökös részére történik, a kedvezményezettet, illetve örököst az e § szerinti adófizetési kötelezettség tekintetében számlatulajdonosnak, a számlatulajdonos befizetését a kedvezményezett, illetve örökös befizetésének kell tekinteni. A Stabilitás Megtakarítási Számláról a kedvezményezettnek, örökösnek teljesített kifizetést e § szerinti adófizetési kötelezettségen felül más fizetési kötelezettség nem terheli.

39/C. §71 (1) A Stabilitás Megtakarítási Számlát vezető hitelintézet a számlatulajdonos befizetéséről, valamint a részére a Stabilitás Megtakarítási Számláról teljesített kifizetésről külön jogszabályban meghatározott tartalommal igazolást állít ki és ad át a számlatulajdonos részére.

(2) A Stabilitás Megtakarítási Számlát vezető hitelintézet a Stabilitás Megtakarítási Számla megnyitásáról, az arra történt befizetésről - a számlatulajdonos azonosítása nélkül - külön jogszabály szerint adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére.

VI. Fejezet

A nyugdíjrendszer alapvető szabályai

9. A nyugdíjrendszer alapelvei

40. § (1) Az állami nyugdíjrendszer célja, hogy az időskor, illetve közeli hozzátartozó halála esetén a jövedelembiztonságot megalapozza.

(2) Az állami nyugdíjrendszerben az ellátási jogosultság nyugdíjjárulék fizetésen alapul.

(3) Az állam garantálja az állami nyugdíjak kifizetését.

10. Az állami nyugdíjak és fedezetük

41. § (1) Az állami nyugdíjrendszerben ellátásként törvényben meghatározottak szerint

a) öregségi nyugdíj és

b) hozzátartozói nyugellátás

állapítható meg.

(2) Öregségi nyugdíj annak állapítható meg, aki a nyugdíjkorhatárt betöltötte, és megfelel a törvényben meghatározott egyéb feltételeknek. Törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a nők a nyugdíjkorhatár betöltése előtt is jogosulttá válnak öregségi nyugdíjra.

(3) A nyugdíjak reálértékét biztosítani kell.

42. § (1) Az állami nyugdíjak kifizetésének fedezetét a Nyugdíjbiztosítási Alap biztosítja.

(2) A Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeit a befizetett nyugdíjjárulékok, a foglalkoztatók által e célra fizetett közterhek, a központi költségvetésből biztosított források és a törvényben meghatározott egyéb bevételek képezik. Természetes személy nyugellátás fedezetére, törvényi kötelezettség alapján fizetett járuléka kizárólag a Nyugdíjbiztosítási Alapot illeti meg.

11. Kiegészítő nyugdíjintézmények

43. § Az időskori jövedelembiztonság megteremtésében viselt egyéni felelősség és az öngondoskodás érvényre juttatása érdekében a tagok önkéntes részvételével - törvényben meghatározott feltételek szerint - kiegészítő nyugdíjintézmények működhetnek.

VII. Fejezet

A pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzése érdekében hitelintézeteknek nyújtható kölcsön

44. § (1) A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását potenciálisan veszélyeztető helyzetben az állam a szabad pénzeszközeinek kezelése keretében

a) a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott kötvényt szerezhet,

b) Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézetnek kölcsönt nyújthat.

(2) Az e §-ban foglaltak teljesítése során az állam nevében az államháztartásért felelős miniszter az ÁKK Zrt. útján jár el.

(3) Az államháztartásért felelős miniszter az (1) bekezdés a) pontja szerint szerzett értékpapírt Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézetnek értékpapír-kölcsön ügylet keretében kölcsönadhatja.

(4)72 Az államháztartásért felelős miniszter az értékpapírkölcsön-ügyletről vagy a kölcsönnyújtásról szóló döntését megelőzően javaslatot kér a Magyar Nemzeti Bank elnökétől, amely tartalmazza

a) a hitelintézet pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása szempontjából történő értékelését, a más szabályozott intézményre, pénzügyi piacra, pénzügyi infrastruktúrára és a reálgazdaságra gyakorolt hatásának vizsgálatát,

b) a hitelintézet rövid távú likviditási helyzetének értékelését,

c) a legfontosabb pénzügyi piacok helyzetéről, a rendelkezésre álló likviditásról szóló elemzést,

d) a hitelintézet szavatolótőke-helyzetéről szóló értékelést,

e) a hitelintézet közép- és hosszú távú likviditási helyzetéről szóló értékelést, és

f) összevont alapú felügyelet vagy kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet esetén a csoportszintű közép- és hosszú távú likviditási és szavatoló tőke helyzet megítéléséről szóló értékelést.

(5) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti kölcsönnyújtáshoz kapcsolódóan az államháztartásért felelős miniszter a kölcsönfelvevő kötelezettségeként olyan feltételek teljesülését írja elő, amelyek biztosítják, hogy a kölcsön a Magyarország területén székhellyel rendelkező vállalkozások finanszírozási forrásainak bővítését szolgálja.

(6) A (3) bekezdés szerinti értékpapírkölcsön-ügylethez kapcsolódóan a kölcsönbe adó legalább

a) a kölcsönbe vevő kötelezettségeként olyan feltételek teljesítését írja elő, amelyek biztosítják, hogy a kölcsönbe kapott értékpapír hasznosítása által elérhetővé váló pénzügyi forrás a Magyarország területén székhellyel rendelkező vállalkozások finanszírozási forrásainak bővítését szolgálja, és

b) kölcsönzési díjat köt ki.

(7) Az (1) bekezdés b) pontjában és a (3) bekezdésben meghatározott ügylet az államháztartásról szóló törvény szerinti finanszírozási célú pénzügyi műveletnek minősül, amely költségvetési előirányzatként, illetve annak teljesítéseként nem számolható el.

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

12. Felhatalmazó rendelkezések

45. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg

a)73 az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletéhez, továbbá kezesség- és garanciavállalásához történő kormányzati hozzájárulás részletszabályait, valamint a 10. § (3) bekezdésében meghatározott saját bevételek körét,

b) a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet adósságot keletkeztető ügyletéhez történő miniszteri hozzájárulás részletes szabályait,74

c) az egyedi állami kezességvállalás, garanciavállalás mellett nyújtott hitelek és kibocsátott kötvények feltételei ÁKK Zrt. általi véleményezésének szempontjait, valamint az ÁKK Zrt. e feladatáért járó díj megállapításának feltételeit.

(2) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy - a jogalanyok szélesebb körét érintő rendkívüli esemény, elemi csapás esetén indokolt esetben - rendeletben a fizetési kötelezettség megállapítására és teljesítésére vonatkozó kötelezettség mellőzését és az ehhez kapcsolódó eljárási szabályokat meghatározhassa.

(3)75 Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy

a) a Stabilitás Megtakarítási Számla vezetésének részletes szabályait,76

b) a Stabilitás Megtakarítási Számlára történő befizetésről, valamint az onnan történő kifizetésről kiállítandó igazolás részletes szabályait,77

c) a hitelintézet által Stabilitás Megtakarítási Számla megnyitásáról és az arra történt befizetésről teljesítendő adatszolgáltatás részletes szabályait78

rendeletben állapítsa meg.

13. Hatályba léptető rendelkezések

46. § (1) E törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1-3. §, a 4. § (1) és (3) bekezdése, az 5-35. §, a 37. §, a 39-45. §, a 47. §, az 53. §, az 54. § 2012. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 36. § 2013. január 1-jén lép hatályba.

(4) A 4. § (2) bekezdése és a 38. § 2015. január 1-jén lép hatályba.

14. Átmeneti rendelkezések

47. § (1) A Költségvetési Tanács - a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló 2008. évi LXXV. törvény 9. § (1) bekezdése alapján a köztársasági elnök által kinevezett - tagjának megbízatását e törvény hatálybalépése nem érinti.

(2) A 4. § (1) és (3) bekezdését első alkalommal a 2013. évi központi költségvetésről szóló törvény előkészítése során kell alkalmazni.

(3) A 9. és 10. §-t a 2012. január 1-je után megkötött ügyletekre kell alkalmazni.

(4) A 2012. évben az 5. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a központi költségvetésről szóló törvény módosítására irányuló törvényjavaslatot a Kormány abban az esetben köteles az Országgyűlés elé terjeszteni, ha a 2011. év utolsó napján fennálló államadósság-mutatóhoz képest a 2012. év utolsó napján várható államadósság-mutató az 5. § (3) bekezdése alapján végzett felülvizsgálat alapján nem csökkenne.

(5) A 2012. évben a 9. § (2) bekezdés a) pontját és a 10. § (8) bekezdés a) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hozzájárulás feltétele, hogy az adósságot keletkeztető ügylet a (4) bekezdésben foglalt feltétel teljesítését ne veszélyeztesse.

(6)79 A 4. § (2) bekezdésének hatálybalépéséig a központi költségvetésről szóló törvényt úgy kell megalkotni, hogy annak alapján az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 2009. május 25-i 479/2009/EK tanácsi rendelet szerint számított hiány-mutató értéke nem lehet nagyobb, mint a bruttó hazai termék 3%-a.

(7) E törvény rendelkezéseit a 2012. január 1-jét követően kihirdetett jogszabályok esetében kell alkalmazni.

48. §80

49. §81

50. §82 E törvénynek az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CIII. törvénnyel (a továbbiakban: 2013. évi CIII. tv.) megállapított 28/A. § (1) és (2) bekezdését a 2013. március 14-e és 16-a közötti időszakban bekövetkezett szélsőséges időjárási körülmények során a mentéshez ellenérték nélkül nyújtott segítségre, továbbá a 2013. évi CIII. tv. hatálybalépését megelőzően, 2013. évben kihirdetett veszélyhelyzetre is alkalmazni kell azzal, hogy a 2013. évi CIII. tv. hatálybalépését megelőzően folytatott 28/A. § szerinti tevékenységvégzés esetén a bejelentési kötelezettséget a 2013. évi CIII. tv. hatálybalépésétől számított 60 napon belül kell teljesíteni.

51. §83

52. §84

15. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

53. § E törvény 6. alcíme, 7. alcíme és 8. alcíme az Alaptörvény 44. cikk (5) bekezdése, V. és VI. Fejezete az Alaptörvény 40. cikke alapján sarkalatosnak minősül.

16.85

54. §86



1  Kihirdetve: 2011. XII. 30.


2  Módosította: 2012. évi CXLI. törvény 8. § a), 2013. évi CXXXI. törvény 22. § a), 2013. évi CXLII. törvény 1. §.


3  Megállapította: 2012. évi CCVIII. törvény 31. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


4  Lásd: 2012. évi CCIV. törvény 3. § (2) a).


5  Lásd: 2012. évi CCIV. törvény 3. § (2) b).


6  Módosította: 2012. évi CXLI. törvény 8. § b).


7  Módosította: 2012. évi CXLI. törvény 8. § c).


8  A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2012. évi CXLI. törvény 9. § (3). Hatálytalan: 2012. X. 10-től.


9  Módosította: 2012. évi CXLI. törvény 8. § d).


10  Lásd: 2012. évi CCIV. törvény 3. § (1).


11  Hatályba lép: 2015. I. 1-jén.


12  Megállapította: 2012. évi CCVIII. törvény 31. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


13  Beiktatta: 2012. évi CCVIII. törvény 31. § (3). Hatályos: 2013. I. 1-től.


14  Módosította: 2012. évi CXLI. törvény 8. § e).


15  Megállapította: 2012. évi CXLI. törvény 2. §. Hatályos: 2012. X. 10-től.


16  Beiktatta: 2013. évi CXLII. törvény 2. §. Hatályos: 2013. X. 1-től.


17  Megállapította: 2013. évi CIII. törvény 14. § (1). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


18  Lásd: 1486/2013. (VII. 26.) Korm. határozat, 1610/2013. (IX. 5.) Korm. határozat, 1716/2013. (X. 9.) Korm. határozat, 1809/2013. (XI. 12.) Korm. határozat, 1973/2013. (XII. 18.) Korm. határozat, 1974/2013. (XII. 18.) Korm. határozat, 1987/2013. (XII. 29.) Korm. határozat, 1988/2013. (XII. 29.) Korm. határozat.


19  Beiktatta: 2013. évi CIII. törvény 14. § (2). Hatályos: 2013. VII. 1-től. Módosította: 2013. évi CCIII. törvény 5. § (9).


20  Megállapította: 2013. évi CCIII. törvény 5. § (3). Hatályos: 2014. I. 1-től.


21  Beiktatta: 2013. évi CIII. törvény 14. § (5). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


22  Beiktatta: 2013. évi CIII. törvény 14. § (6). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


23  Megállapította: 2013. évi CCIII. törvény 5. § (4). Hatályos: 2013. XII. 6-tól.


24  Megállapította: 2013. évi CCIII. törvény 5. § (5). Hatályos: 2013. XII. 6-tól.


25  Beiktatta: 2013. évi CCIII. törvény 5. § (6). Hatályos: 2013. XII. 6-tól.


26  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CIII. törvény 15. § (2). Hatálytalan: 2013. VI. 30-tól.


27  Megállapította: 2013. évi CIII. törvény 14. § (9). Hatályos: 2014. I. 1-től.


28  Beiktatta: 2013. évi CCIII. törvény 5. § (7). Hatályos: 2014. I. 1-től.


29  Megállapította: 2013. évi CIII. törvény 14. § (11). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


30  Megállapította: 2013. évi CCIII. törvény 5. § (8). Hatályos: 2013. XII. 6-tól.


31  Beiktatta: 2013. évi CIII. törvény 14. § (13). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


32  Megállapította: 2013. évi CIII. törvény 14. § (14). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


33  Megállapította: 2013. évi CXLIII. törvény 159. §. Hatályos: 2013. X. 1-től.


34  Lásd: 1093/2013. (III. 4.) Korm. határozat, 1385/2013. (VI. 30.) Korm. határozat.


35  Megállapította: 2012. évi XVII. törvény 4. § (1). Hatályos: 2012. III. 31-től.


36  Megállapította: 2013. évi CIII. törvény 14. § (15). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


37  Beiktatta: 2012. évi CXLI. törvény 3. §. Hatályos: 2012. X. 10-től.


38  Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 172. §. Hatályos: 2014. III. 15-től.


39  Módosította: 2012. évi XVII. törvény 5. §.


40  Módosította: 2012. évi XVII. törvény 5. §.


41  Módosította: 2012. évi XVII. törvény 5. §.


42  Megállapította: 2013. évi XCVIII. törvény 105. §. Hatályos: 2013. VI. 29-től.


43  Beiktatta: 2012. évi CLI. törvény 150. §. Hatályos: 2012. X. 28-tól.


44  Módosította: 2012. évi XVII. törvény 5. §.


45  Módosította: 2012. évi CXLI. törvény 8. § f).


46  Módosította: 2012. évi CXLI. törvény 8. § g).


47  Beiktatta: 2012. évi XVII. törvény 4. § (2). Hatályos: 2012. III. 31-től.


48  Beiktatta: 2012. évi XVII. törvény 4. § (2). Hatályos: 2012. III. 31-től.


49  Beiktatta: 2012. évi XVII. törvény 4. § (2). Hatályos: 2012. III. 31-től.


50  Megállapította: 2012. évi CXLI. törvény 4. §. Hatályos: 2012. X. 10-től.


51  Beiktatta: 2012. évi CLXXXIII. törvény 1. §. Hatályos: 2012. XII. 1-től. Lásd: 2012. évi CLXXXIII. törvény 2. § (2).


52  Megállapította: 2012. évi CXLI. törvény 5. §. Hatályos: 2012. X. 10-től.


53  Módosította: 2012. évi XXXVI. törvény 156. § (4), 2012. évi CXLI. törvény 9. § (1).


54  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi XXXVI. törvény 156. § (5). Hatálytalan: 2012. IV. 20-tól.


55  Beiktatta: 2012. évi XXXVI. törvény 156. § (1). Hatályos: 2012. IV. 20-tól.


56  Beiktatta: 2012. évi CXLI. törvény 6. §. Hatályos: 2012. X. 10-től.


57  Megállapította: 2012. évi XXXVI. törvény 156. § (2). Hatályos: 2012. IV. 20-tól.


58  Megállapította: 2012. évi XXXVI. törvény 156. § (2). Hatályos: 2012. IV. 20-tól.


59  Megállapította: 2012. évi XXXVI. törvény 156. § (2). Hatályos: 2012. IV. 20-tól.


60  Beiktatta: 2012. évi XXXVI. törvény 156. § (3). Hatályos: 2012. IV. 20-tól.


61  Módosította: 2012. évi XXXVI. törvény 156. § (4).


62  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi XXXVI. törvény 156. § (5). Hatálytalan: 2012. IV. 20-tól.


63  Beiktatta: 2012. évi CXLI. törvény 7. §. Hatályos: 2012. X. 10-től.


64  Beiktatta: 2012. évi CXLI. törvény 7. §. Hatályos: 2012. X. 10-től.


65  Beiktatta: 2013. évi CIII. törvény 14. § (16). Hatályos: 2013. VI. 30-tól.


66  Módosította: 2013. évi XXII. törvény 42. §, 2013. évi CXLIII. törvény 161. §.


67  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CXLII. törvény 3. §. Hatálytalan: 2013. X. 1-től.


68  Hatályba lép: 2015. I. 1-jén.


69  Beiktatta: 2013. évi CXV. törvény 12. §. Hatályos: 2013. VI. 28-tól.


70  Beiktatta: 2013. évi CXV. törvény 12. §. Hatályos: 2013. VI. 28-tól.


71  Beiktatta: 2013. évi CXV. törvény 12. §. Hatályos: 2013. VI. 28-tól.


72  Megállapította: 2013. évi CXLIII. törvény 160. §. Hatályos: 2013. X. 1-től.


73  Megállapította: 2013. évi CIII. törvény 14. § (17). Hatályos: 2013. VI. 30-tól.


74  Lásd: 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet.


75  Beiktatta: 2013. évi CXV. törvény 13. §. Hatályos: 2013. VI. 28-tól.


76  Lásd: 62/2013. (XII. 17.) NGM rendelet.


77  Lásd: 62/2013. (XII. 17.) NGM rendelet 2. §.


78  Lásd: 62/2013. (XII. 17.) NGM rendelet 3. §, 5. §.


79  Megállapította: 2012. évi CCVIII. törvény 31. § (5). Hatályos: 2013. I. 1-től.


80  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCIII. törvény 5. § (11). Hatálytalan: 2014. III. 1-től.


81  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CCVIII. törvény 32. § (1). Hatálytalan: 2013. VII. 1-től.


82  Megállapította: 2013. évi CIII. törvény 14. § (18). Hatályos: 2013. VI. 30-tól.


83  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CXLI. törvény 9. § (2). Hatálytalan: 2012. X. 10-től.


84  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CXLI. törvény 9. § (2). Hatálytalan: 2012. X. 10-től.


85  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


86  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!