Az Országgyűlés az államháztartás egyensúlyának és a közpénzekkel való áttekinthető, hatékony, ellenőrizhető gazdálkodás garanciáinak megteremtése céljából a következő törvényt alkotja:
1. § * E törvény alkalmazásában
1. agrártámogatás: a részben vagy egészben az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott közvetlen, piaci, valamint intervenciós intézkedésekhez kapcsolódó kifizetések, továbbá az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, az Európai Halászati Alapból, az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból finanszírozott támogatások, valamint a központi költségvetésből tagállami hatáskörben nyújtott mezőgazdasági, halászati, erdészeti, vadgazdálkodási és vidékfejlesztési támogatások,
2. állami támogatás: az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerint vagy csekély összegű támogatásként az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa alapján nyújtott támogatás,
3. * átlagos statisztikai állományi létszám: a Központi Statisztikai Hivatal által közétett módszertan szerint a folyamatosan vezetett létszámnyilvántartás alapján számított mutató, azzal, hogy a közfoglalkoztatottak létszáma az átlagos statisztikai állományi létszámba nem számítható be,
4. átlátható szervezet: a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti fogalom,
5. előirányzat-átcsoportosítás: az átcsoportosítást végrehajtó költségvetésének – az Országgyűlés vagy a Kormány intézkedése, és a fejezetet irányító szervek megállapodása esetén a központi költségvetés, a fejezetet irányító szerv intézkedése esetén a fejezet, az államháztartás önkormányzati alrendszerében a költségvetési rendelet, határozat összesített – kiadási előirányzatai főösszegének változatlansága mellett a kiadási előirányzatok egyidejű csökkentésével és növelésével végrehajtott módosítás,
6. előirányzat-módosítás: a bevételi előirányzat vagy a kiadási előirányzat növelése vagy csökkentése,
7. európai uniós forrás: az Európai Unió költségvetéséből, az Európai Gazdasági Térség Európai Unión kívüli tagállamának költségvetéséből, valamint a Svájci Hozzájárulás programból származó forrás,
8. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti fogalom,
9. irányító szerv: a költségvetési szerv tekintetében az e törvényben meghatározott irányítási hatáskört gyakorló szerv,
10. * Kormány irányítása alá tartozó fejezet: a 11. pontban meghatározott fejezetek kivételével a központi költségvetés valamennyi fejezete,
11. * Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv: az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek az Országgyűlés, a Köztársasági Elnökség, az Alkotmánybíróság, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az Állami Számvevőszék, a Bíróságok, az Ügyészség, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Kutatási Hálózat, az Integritás Hatóság, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság és a Szuverenitásvédelmi Hivatal fejezetekhez tartozó költségvetési szervek kivételével,
12. kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet: a 3. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakon kívül az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló 2009. május 25-i 479/2009/EK rendelet (a továbbiakban: 479/2009/EK rendelet) szerint a kormányzati szektorba sorolt szervezet,
13. *
14. költségvetési támogatás: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével az államháztartás központi alrendszeréből ellenérték nélkül, pénzben nyújtott támogatások, ide nem értve
a) az adományokat, segélyeket, felajánlásokat,
b) a pártok és pártalapítványok támogatását, az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek támogatásait,
c) * a tanulóknak, hallgatóknak biztosított, valamint a Magyar Tudományos Akadémia által tudományos kutatás folytatása céljából pályázati úton nyújtott ösztöndíjakat,
d) kitüntetéshez kapcsolódóan nyújtott pénzjutalmakat,
e) a fogyatékos és a súlyos mozgáskorlátozott személyeknek ezen élethelyzetére tekintettel nyújtott pénzbeli ellátásokat,
f) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokat,
g) * a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerinti foglalkoztatást elősegítő képzési támogatásokat, álláskeresési ellátásokat, bérgarancia támogatásokat, a foglalkoztatási támogatásokra vonatkozó rendeletekben meghatározott magánszemélyek részére nyújtható támogatásokat, valamint a szakképzésről szóló törvény szerinti, nem nappali rendszerben folyó ingyenes képzés finanszírozása céljából az állami szakképző intézmény, vagy szakképzési centrum részére nyújtott támogatásokat,
h) a jogszabály alapján nyújtott családtámogatásokat, korhatár alatti ellátásokat, jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatásokat, az apákat megillető pótszabadsággal összefüggő költségek megtérítését, az energiafelhasználási támogatásokat,
i) a helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatásait,
j) a közfoglalkoztatási támogatásokat,
k) a szociálpolitikai menetdíj-támogatásokat,
l) a vis maior támogatásokat,
m) * a határon túli, magát magyar nemzetiségűnek valló természetes személy részére jogszabály alapján nyújtható támogatásokat,
n) * az állam hitelfelvételét is tartalmazó nemzetközi szerződésben meghatározott, kizárólagos állami tulajdonú vagyon fejlesztését szolgáló beruházás megvalósítása érdekében 100%-os állami tulajdonú gazdasági társaság részére nyújtott támogatásokat,
o) * a jogszabály alapján, az abban meghatározott feltételek szerint nyújtott kamat- és díjtámogatást,
15. kötelezettségvállalás: a kiadási előirányzatok, és – ha jogszabály azt lehetővé teszi – a 49. § szerinti lebonyolító szerv számára a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti rendelkezésre bocsátott összeg terhére fizetési kötelezettség vállalásáról szóló – így különösen a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére, szerződés megkötésére, költségvetési támogatás biztosítására irányuló – szabályszerűen megtett jognyilatkozat,
16. *
17. maradvány: a költségvetési év során a bevételek és kiadások különbözete, amely az alaptevékenység bevételei és kiadásai tekintetében a költségvetési maradvány, a vállalkozási tevékenység bevételei és kiadásai tekintetében a vállalkozási maradvány,
18. * önkormányzati hivatal: a polgármesteri hivatal, a főpolgármesteri hivatal, a vármegyei önkormányzati hivatal és a közös önkormányzati hivatal,
19. * támogatás: az államháztartás központi vagy önkormányzati alrendszeréből, bármilyen formában, ellenérték nélkül nyújtott juttatás,
20. zárolás: a költségvetési kiadási előirányzatok felhasználásának időlegesen, feltételhez kötötten történő korlátozása, felfüggesztése.
2. § * Az államháztartás a közfeladatok ellátásának egységes szervezeti, tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási szabályok szerint működő rendszere.
3. § * (1) Az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerből áll.
(2) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozik
a) az állam,
b) a központi költségvetési szerv,
c) a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület, és
d) a c) pont szerinti köztestület által irányított köztestületi költségvetési szerv.
(3) Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozik
a) a helyi önkormányzat,
b) a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: nemzetiségi önkormányzat),
c) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) és a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njt.) szerint létrehozott társulás, valamint a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény alapján létrejött területfejlesztési önkormányzati társulás (a továbbiakban együtt: társulás),
d) a térségi fejlesztési tanács, és
e) az a)–d) pontban foglaltak által irányított költségvetési szerv.
3/A. § * (1) Közfeladat a jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat.
(2) A közfeladatok ellátása költségvetési szervek alapításával és működtetésével vagy az azok ellátásához szükséges pénzügyi fedezet e törvényben meghatározott eszközökkel, részben vagy egészben történő biztosításával valósul meg. A közfeladatok ellátásában államháztartáson kívüli szervezet jogszabályban meghatározott rendben közreműködhet.
(3) A közfeladatot meghatározó jogszabályban meg kell határozni a közfeladat ellátásának módját és egyidejűleg rendelkezni kell az annak ellátásához szükséges pénzügyi fedezet biztosításáról. Új közfeladat kizárólag az annak ellátásához megfelelő pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén írható elő vagy vállalható. Ha a pénzügyi fedezet már nem áll rendelkezésre, intézkedni kell a pénzügyi fedezet biztosításáról vagy a közfeladat megszüntetéséről.
4. § * (1) Az államháztartásban a tervezést, a gazdálkodást és a beszámolást középtávú tervezés és ezen alapuló éves költségvetés alapján kell folytatni. A költségvetés végrehajtásának éve megegyezik a naptári évvel.
(2) A tervezés során biztosítani kell a tervezett bevételek közgazdasági megalapozottságát, és azt, hogy csak annyi kiadás kerüljön megtervezésre, amennyi a közfeladatok ellátásához indokoltan szükséges.
(3) A gazdálkodás során biztosítani kell a bevételek és kiadások tervezés során meghatározott célhoz kötött felhasználását.
(4) A beszámolás során biztosítani kell, hogy valamennyi bevétel és kiadás teljes összegében, a költségvetési évek között összehasonlítható módon kerüljön számbavételre.
4/A. § * (1) Az államháztartásban a bevételek és kiadások
a) a 6. § (2)–(6) bekezdése szerinti költségvetési bevételek és kiadások, és
b) a 6. § (7) bekezdése szerinti finanszírozási bevételek és kiadások.
(2) A költségvetési bevételek és kiadások különbözete a költségvetési többlet vagy a költségvetési hiány (a továbbiakban együtt: költségvetési egyenleg).
(3) A költségvetési többlet felhasználása és a költségvetési hiány finanszírozása finanszírozási bevételeken és kiadásokon keresztül valósul meg.
(4) A bevételeket és a kiadásokat pénzforgalmi szemléletben kell számba venni. A pénzforgalomban megvalósuló tételek mellett a Kormány rendeletében meghatározott pénzforgalommal nem járó kiegészítő tételeket is el kell számolni bevételként vagy kiadásként.
(5) Nem lehet bevételként és kiadásként elszámolni a pénzeszközök olyan változásának hatását, amelyek előlegként nem jelentik azok végleges felhasználását, az azonosításhoz szükséges feltételek hiánya miatt átmenetileg nem számolhatók el, továbbá a pénzeszközök közötti pénzforgalommal, a letéti és más megőrzésre, biztosítékul átvett pénzeszközök kezelésével, az államháztartáson belüli támogatások vagy a bevételek beszedésének, kiadások teljesítésének lebonyolításával kapcsolatosak.
5. § * (1) A költségvetési évben teljesülő költségvetési bevételek előirányzott összegét (a továbbiakban: költségvetési bevételi előirányzat) és költségvetési kiadások előirányzott összegét (a továbbiakban: költségvetési kiadási előirányzat) az államháztartás központi alrendszere esetében a központi költségvetésről szóló törvény, az államháztartás önkormányzati alrendszere esetében a költségvetési rendelet, határozat állapítja meg.
(2) * Az államháztartás központi alrendszerében a költségvetési többlet felhasználásáról, a költségvetési hiány finanszírozásáról és az államadósság kezeléséről – a finanszírozási bevételek és finanszírozási kiadások központi költségvetésről szóló törvényben történő megállapítása nélkül – az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik. Az államháztartás önkormányzati alrendszerében a költségvetési többlet felhasználásáról, a költségvetési hiány finanszírozásáról a finanszírozási bevételek előirányzott összegének (a továbbiakban: finanszírozási bevételi előirányzat) és a finanszírozási kiadások előirányzott összegének (a továbbiakban: finanszírozási kiadási előirányzat) megállapításával a költségvetési rendelet, határozat rendelkezik.
(3) A költségvetési bevételi előirányzatok és a finanszírozási bevételi előirányzatok (a továbbiakban együtt: bevételi előirányzatok) a költségvetési bevételek beszedésének kötelezettségét és a finanszírozási bevételek teljesítésének jogosultságát, a költségvetési kiadási előirányzatok és a finanszírozási kiadási előirányzatok (a továbbiakban együtt: kiadási előirányzatok) az azok felhasználásának jogosultságát jelentik.
(4) A költségvetési kiadások – a központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető költségvetési kiadásai kivételével – a költségvetésben megállapított (a továbbiakban: eredeti előirányzat) vagy az év közben módosított (a továbbiakban: módosított előirányzat) költségvetési kiadási előirányzatok mértékéig teljesíthetők. A költségvetési bevételek a költségvetési bevételi előirányzatokon felül is teljesíthetők.
6. § * (1) A tervezés, gazdálkodás, beszámolás során a bevételi előirányzatokat és a kiadási előirányzatokat azok közgazdasági jellege szerinti közgazdasági és felmerülési helyük szerinti adminisztratív, a bevételeket és kiadásokat közgazdasági, adminisztratív és a kormányzati funkciók szerinti funkcionális osztályozás szerint kell nyilvántartani és bemutatni.
(2) A költségvetési bevételek és kiadások azok közgazdasági jellege szerint működési és felhalmozási bevételekre és kiadásokra, ezen belül kiemelt előirányzatokra oszthatók.
(3) Működési bevételek – és azok kiemelt előirányzatai – azok közgazdasági jellege szerint
a) a működési célú támogatások államháztartáson belülről, amelyek az államháztartáson belülről működési célból kapott támogatásokból és más ellenérték nélküli bevételekből származnak,
b) a közhatalmi bevételek, amelyek az adókból, illetékekből, járulékokból, hozzájárulásokból, bírságokból, díjakból és más fizetési kötelezettségekből származnak,
c) a működési bevételek, amelyek a készletek és szolgáltatások értékesítésekor kapott ellenértékből, a tulajdonosi bevételekből, a kapott kamatokból és más hasonló, a működés során keletkező bevételekből származnak,
d) a működési célú átvett pénzeszközök, amelyek az államháztartáson kívülről működési célból kapott támogatásokból és más ellenérték nélküli bevételekből származnak.
(4) Felhalmozási bevételek – és azok kiemelt előirányzatai – azok közgazdasági jellege szerint
a) a felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, amelyek az államháztartáson belülről felhalmozási célból kapott támogatásokból és más ellenérték nélküli bevételekből származnak,
b) * a felhalmozási bevételek, amelyek az immateriális javak, tárgyi eszközök értékesítésekor kapott ellenértékből, valamint a részesedések, befektetési jegyek értékesítésekor, megszűnésekor kapott bevételekből származnak,
c) a felhalmozási célú átvett pénzeszközök, amelyek az államháztartáson kívülről felhalmozási célból kapott támogatásokból és más ellenérték nélküli bevételekből származnak.
(5) Működési kiadások – és azok kiemelt előirányzatai – azok közgazdasági jellege szerint
a) a személyi juttatások, amelyek a foglalkoztatottaknak kifizetett illetményből, munkabérből és más juttatásokból, valamint a nem foglalkoztatott természetes személyeknek juttatott más jövedelmek megfizetéséből származnak,
b) a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, amelyet a kifizetést teljesítő megfizetni köteles,
c) a dologi kiadások, amelyek a készletek és szolgáltatások vásárlása, más befizetési kötelezettségek teljesítése, kamatfizetés és más, a működés során keletkező kiadások teljesítéséből származnak,
d) az ellátottak pénzbeli juttatásai, amelyek a társadalombiztosítási ellátásokból, családi támogatásokból és a természetes személyeknek betegséggel, lakhatással vagy más okból megfizetett ellátási típusú kifizetésekből származnak,
e) az egyéb működési célú kiadások, amelyek a nemzetközi kötelezettségek teljesítéséből, az államháztartáson belülre vagy kívülre működési célból adott támogatásokból és más ellenérték nélküli kifizetésekből, valamint a más kiemelt előirányzaton nem szerepeltethető működési jellegű kiadásokból származnak.
(6) Felhalmozási kiadások – és azok kiemelt előirányzatai – azok közgazdasági jellege szerint
a) * a beruházások, amelyek az ingatlanok, tárgyi eszközök és más tartósan használt eszközök megszerzéséből, részesedések és befektetési jegyek megszerzéséhez vagy növeléséhez kapcsolódó kiadások teljesítéséből származnak,
b) a felújítások, amelyek a tartósan használt eszközök felújításának kiadásaiból származnak,
c) az egyéb felhalmozási célú kiadások, amelyek az államháztartáson belülre vagy kívülre felhalmozási célból adott támogatásokból és más ellenérték nélküli kifizetésekből származnak.
(7) Finanszírozási bevételek és kiadások azok közgazdasági jellege szerint
a) az államháztartás mindkét alrendszerében:
aa) * a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 8. § (2) bekezdés a)–e) pontja szerinti ügyletből származó bevételek és kiadások, továbbá a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – kivéve a befektetési jegyek – vásárlásából, értékesítéséből, beváltásából származó bevételek és kiadások,
ab) a szabad pénzeszközök betétként való elhelyezése és visszavonása,
ac) finanszírozási bevételként a költségvetési maradvány, vállalkozási maradvány,
ad) a költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat bevételi előirányzatainak és kiadási előirányzatainak különbségeként az államháztartás központi alrendszerében központi támogatásként, az államháztartás önkormányzati alrendszerében irányító szervi támogatásként folyósított támogatás kiutalása és fizetési számlán történő jóváírása,
b) kizárólag az államháztartás központi alrendszerében:
ba) a Magyar Nemzeti Bank Részvénytársaságról szóló törvény alapján a Magyar Nemzeti Bank és a központi költségvetés közötti elszámolásokból a Magyar Nemzeti Bank deviza-árfolyamváltozásból származó eredményének (ideértve az eredménytartalékot is) és az értékpapírok értékesítéséből származó realizált eredményének tulajdonítható rész, előjelre való tekintet nélkül,
bb) * a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 5. § (2) bekezdése szerinti árfolyamfedezeti megállapodásból eredő, a Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MFB Zrt.) és az állam közötti elszámolások előjelre tekintet nélkül,
bc) az állam nevében a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságnak nyújtott tulajdonosi kölcsön és annak visszatérülése, ha a kölcsön visszafizetése a kötelezett pénzügyi helyzetére vonatkozó információk – különösen a pénzügyi, számviteli kimutatások és előrejelzések – alapján a közfeladatok ellátásáért fizetendő összegen felüli központi költségvetési többlettámogatás biztosítása nélkül kellően megalapozott,
bd) a 78. § (4) bekezdése szerinti megelőlegezések és azok visszatérítése,
be) * az állam által a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek a Gst. 9/A. §-a alapján nyújtott kölcsön és annak visszatérülése.
(8) A kiemelt előirányzatokat és a finanszírozási bevételeket és kiadásokat a Kormány rendeletében meghatározott részletes közgazdasági jogcímekre (a továbbiakban: rovat) kell bontani. A rovatok egységes rovatrendet képeznek.
6/A. § * (1) A központi költségvetésről szóló törvényben a költségvetési bevételi előirányzatok és a költségvetési kiadási előirányzatok
a) központi kezelésű előirányzatként,
b) fejezeti kezelésű előirányzatként,
c) társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzataiként,
d) elkülönített állami pénzalapok előirányzataiként,
e) az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek előirányzataiként
jelennek meg.
(2) A központi kezelésű előirányzatok – a (3)–(5) bekezdésben meghatározott kivételekkel – az állam nevében beszedendő költségvetési bevételek és teljesítendő költségvetési kiadások elszámolására szolgálnak.
(3) A fejezeti kezelésű előirányzatok a fejezetet irányító szerv sajátos szakmai, ágazati feladatai ellátása vagy az államnak a fejezethez tartozó költségvetési szervek tevékenységével kapcsolatban felmerülő, illetve szakmailag ahhoz kapcsolódó sajátos kötelezettségei teljesítése során felmerülő költségvetési bevételek és költségvetési kiadások elszámolására szolgálnak.
(4) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai a társadalombiztosítás rendszerének működtetése során az állam nevében beszedendő költségvetési bevételek és teljesítendő költségvetési kiadások elszámolására szolgálnak.
(5) Az elkülönített állami pénzalapok a közfeladatok ellátása során az állam nevében beszedendő költségvetési bevételek és teljesítendő költségvetési kiadások alapszerű elszámolására szolgálnak. Elkülönített állami pénzalapot közfeladat részben vagy egészben államháztartáson kívüli forrásból történő ellátásának biztosítása céljából törvény hozhat létre. Az elkülönített állami pénzalapot létrehozó törvényben meg kell határozni
a) az elkülönített állami pénzalap rendeltetését,
b) az elkülönített állami pénzalap bevételi forrásait, teljesíthető kiadásai körét,
c) az elkülönített állami pénzalapért felelős személyt, testületet és – ha kijelölésre kerül – az elkülönített állami pénzalap kezelő szervét, és
d) az elkülönített állami pénzalap kezeléséhez szükséges kiadások finanszírozásának mértékét.
(6) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek bevételeit és kiadásait a költségvetési szervek vagy a fejezeti kezelésű előirányzatok bevételi előirányzatai és kiadási előirányzatai tartalmazzák.
6/B. § * (1) * A központi kezelésű előirányzatokhoz, a fejezeti kezelésű előirányzatokhoz, az elkülönített állami pénzalapokhoz és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaihoz kapcsolódó tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat a fejezetet irányító szerv látja el a következők figyelembevételével:
a) * a kormányzati főhivatal és az alapításáról rendelkező törvény ilyen rendelkezése alapján a törvénnyel vagy kormányrendelettel alapított más költségvetési szerv a Kormány rendeletében meghatározott szabályok szerint fejezetet irányító szervi jogállással bír,
b) a fejezetet irányító szerv feladatait
ba) a központi kezelésű előirányzatok tekintetében a Kormány rendeletében meghatározott kivételekkel az államháztartásért felelős miniszter,
bb) az elkülönített állami pénzalap tekintetében az elkülönített állami pénzalapért felelős személy, testület,
bc) *
látja el.
(2) * A fejezetet irányító szervnek címzett hatásköröket – a (2a)–(2c) bekezdésben meghatározott kivétellel – a fejezetet irányító szerv vezetője gyakorolja.
(2a) * Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a VI. Bíróságok fejezet 2. Kúria és 3. Országos Bírói Tanács címek kivételével gyakorolja a (2) bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv vezetőjének címzett hatásköröket.
(2b) * A Kúria elnöke a VI. Bíróságok fejezet 2. Kúria cím tekintetében gyakorolja a (2) bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv vezetőjének címzett hatásköröket.
(2c) * Az Országos Bírói Tanács a VI. Bíróságok fejezet 3. Országos Bírói Tanács cím tekintetében gyakorolja a (2) bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv vezetőjének címzett hatásköröket.
(3) * A központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzata esetében jogszabály, vagy ha a fejezetet irányító szerv vezetője jogalkotási joggal nem rendelkezik, az általa kiadott szabályzat a fejezetet irányító szerv (1) bekezdésben meghatározott feladatai – a tervezés, az előirányzatok módosítása, átcsoportosítása és az éves költségvetési beszámoló jóváhagyása kivételével – részbeni vagy teljes körű ellátására kezelő szervet jelölhet ki. Ha e törvény központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat vagy elkülönített állami pénzalapok előirányzata kezelő szervéről rendelkezik, azon – kezelő szerv kijelölése hiányában – a fejezetet irányító szervet kell érteni.
6/C. § * (1) A helyi önkormányzat bevételeit és kiadásait a helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza. A helyi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról az önkormányzati hivatal gondoskodik.
(2) Az (1) bekezdést a helyi nemzetiségi önkormányzatra, az országos nemzetiségi önkormányzatra, a társulásra és a térségi fejlesztési tanácsra is alkalmazni kell, azzal, hogy
a) helyi önkormányzaton helyi nemzetiségi önkormányzatot, országos nemzetiségi önkormányzatot, társulást, illetve térségi fejlesztési tanácsot kell érteni,
b) a helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a helyi nemzetiségi önkormányzattal kötött szerződés alapján az az önkormányzati hivatal gondoskodik, amelyik a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatali feladatait ellátja,
c) a társulás, térségi fejlesztési tanács bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv, illetve a térségi fejlesztési tanács munkaszervezete gondoskodik.
(3) Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szervek bevételeit és kiadásait a költségvetési szervek bevételi előirányzatai és kiadási előirányzatai tartalmazzák.
7. § * (1) A költségvetési szerv jogszabályban vagy alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátására létrejött jogi személy.
(2) A költségvetési szerv tevékenysége lehet
a) alaptevékenység, amely a létrehozásáról rendelkező jogszabályban, alapító okiratában a szakmai alapfeladataként meghatározott, valamint a szakmai alapfeladatai ellátását elősegítő más, nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység,
b) vállalkozási tevékenység, amely haszonszerzés céljából, államháztartáson kívüli forrásból, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató-, értékesítő tevékenység.
7/A. § * Költségvetési szerv akkor alapítható, ha a közfeladat alaptevékenységként való ellátása ekként biztosítható, a működéséhez szükséges feltételek adottak, az ellátandó feladat hatékonyan teljesíthető és a költségvetési szerv működtetéséhez szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll.
8. § (1) Költségvetési szerv alapítására jogosult
a) központi költségvetési szerv esetén az Országgyűlés, a Kormány vagy a miniszter,
b) * helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén a helyi önkormányzat – a közös önkormányzati hivatal esetén a Mötv.-ben foglaltak szerint az érintett helyi önkormányzatok –, a helyi önkormányzatok társulása, a térségi fejlesztési tanács, az átalakult nemzetiségi önkormányzat,
c) * nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv esetén a nemzetiségi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzatok társulása,
d) * köztestületi költségvetési szerv esetén a köztestület
e) *
(az a)–d) pont a továbbiakban együtt: alapító szerv). *
(2) * Költségvetési szervet a miniszter más miniszterrel, az (1) bekezdés b) és c) pontjában megjelölt szerv más ugyanilyen szervvel közösen is alapíthat.
(3) Költségvetési szerv alapítása történhet oly módon is, hogy a költségvetési szervből kiválás történik, amely alapján a költségvetési szerv az alapító okirat módosítását követően tovább működik, ezzel egyidejűleg pedig az alapításra vonatkozó szabályok szerint egy új költségvetési szerv jön létre.
(4)–(7) *
(8) *
8/A. § * (1) Az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv alapításáról jogszabályban, más alapító szerv által alapított költségvetési szerv esetén alapító okiratban kell rendelkezni. Jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén – a jogszabályban megjelölt alapítási időpontot megelőzően – a költségvetési szerv alapításáról alapító okiratot is ki kell adni.
(2) * Az alapító okiratot és annak módosítását az alapító szerv – az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv alapító okiratát és annak módosítását az irányító szerv, a Sándor-palota alapító okiratát és annak módosítását a köztársasági elnök, a minisztérium és a kormányzati főhivatal alapító okiratát és annak módosítását a miniszterelnök – adja ki a kincstár által rendszeresített formanyomtatvány alkalmazásával. Az alapító okirat kiadására jogosult személy e tevékenységében nem helyettesíthető.
(3) * A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó, a miniszter által alapított költségvetési szerv – a miniszterelnök által kiadott alapító okirattal rendelkező költségvetési szerv és a honvédelemért felelős miniszter által alapított költségvetési szerv kivételével – alapító- és megszüntető okiratának kiadásához minden esetben, az alapító okirat módosításához a Kormány rendeletében meghatározott esetekben szükséges az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése.
9. § * Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a költségvetési szerv irányítása a következő hatáskörök gyakorlását jelenti: *
a) * a költségvetési szerv alapítása, átalakítása és megszüntetése, ideértve az alapító okirat és annak módosítása, valamint a megszüntető okirat kiadására vonatkozó hatáskör (a továbbiakban együtt: alapítói jogok) gyakorlását,
b) * a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása,
c) a költségvetési szerv vezetésére kinevezés vagy megbízás adása, a költségvetési szerv vezetőjének felmentése vagy a vezetői megbízás visszavonása, és – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – a költségvetési szerv vezetőjével kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása,
d) a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy megbízásának visszavonása,
e) * a költségvetési szerv tevékenységének törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzése,
f) a költségvetési szerv döntésének megsemmisítése, szükség szerint új eljárás lefolytatására való utasítás,
g) jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása,
h) egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására,
i) jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés, és
j) a költségvetési szerv kezelésében lévő közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok, valamint a c)–i) pont szerinti irányítási hatáskörök gyakorlásához szükséges, törvényben meghatározott személyes adatok kezelése.
9/A. § * (1) * Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezésének hiányában az irányító szervnek címzett irányítási hatáskört az irányító szerv vezetője gyakorolja.
(2) Ha törvény kivételt nem tesz, az irányítási hatáskör gyakorlója az irányított költségvetési szerv hatáskörét nem vonhatja el és döntését nem változtathatja meg.
(3) Törvény vagy kormányrendelet – a költségvetési szerv tevékenységének törvényességi és szakszerűségi ellenőrzése (ide nem értve a költségvetési szerv tevékenységének a pénzügyi ellenőrzését), valamint a 9. § a) és f) pontja szerinti irányítási hatáskör kivételével – *
a) * a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv esetén az irányítási hatáskört korlátozhatja,
b) meghatározhatja azokat az irányítási hatásköröket, amelyek a központi költségvetési szerv irányítása alá tartozó más költségvetési szervre mint középirányító szervre átruházhatók.
(4) * Törvény vagy kormányrendelet a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv esetén a 9. § b)–i) pontjában meghatározott irányítási hatáskör gyakorlásával más szervet vagy személyt ruházhat fel. A költségvetési szerv tevékenységének törvényességi és szakszerűségi ellenőrzése (ide nem értve a költségvetési szerv tevékenységének a pénzügyi ellenőrzését), valamint a 9. § f) pontja szerinti irányítási hatáskör tekintetében kormányrendelet kizárólag törvény erre vonatkozó rendelkezése alapján adható ki.
(5) Jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén jogszabály, más költségvetési szerv esetén az átadó irányító szerv és az átvevő irányító szerv közötti megállapodás alapján a költségvetési szerv az államháztartás azonos alrendszerébe tartozó más irányító szerv irányítása alá kerülhet.
(6) Törvény elrendelheti, hogy a költségvetési szerv az irányító szervtől az államháztartás más alrendszerébe tartozó irányító szerv irányítása alá kerüljön.
9/B. § * Ha jogszabály költségvetési szerv felügyeletét említi, azon
a) – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a 9. § b)–d) pontjában,
b) a 9. § e) pontjában, és
c) – kizárólag az a) és b) ponttal összefüggésben – a 9. § i) és j) pontjában
meghatározott hatáskörök együttesét kell érteni.
10. § (1) A költségvetési szerv vezetője felelős a közfeladatok jogszabályban, alapító okiratban, belső szabályzatban foglaltaknak megfelelő ellátásáért, valamint a költségvetési szerv számára jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítéséért.
(2) A költségvetési szerv vezetője – helyettesítés kivételével – más költségvetési szervnél nem lehet vezető.
(3) *
(4) * A költségvetési szerv – a (4a) és (4b) bekezdésben meghatározott kivétellel – gazdasági szervezettel rendelkezik. A gazdasági szervezetet a Kormány rendeletében meghatározott képesítéssel rendelkező gazdasági vezető vezeti.
(4a) * A gazdasági szervezet feladatait, ha a költségvetési szerv éves átlagos statisztikai állományi létszáma a 100 főt nem éri el, *
a) az irányító szerv, az államháztartás önkormányzati alrendszerében az önkormányzati hivatal vagy
b) az irányító szerv döntése alapján az irányító szerv irányítása alá tartozó, gazdasági szervezettel rendelkező más költségvetési szerv
látja el. E rendelkezést nem kell alkalmazni – kormányrendeletben meghatározott eltéréssel – az irányító szervre, az önkormányzati hivatalra, az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalára, a nemzetiségi önkormányzati költségvetési szervre, az alaptevékenységként költségvetési szerv gazdálkodási feladatainak ellátására létrehozott költségvetési szervre és az olyan költségvetési szervre, amely az alapításáról rendelkező törvény, kormányrendelet alapján vagy az állam nemzetközi kötelezettségére tekintettel gazdasági szervezettel rendelkezik.
(4b) * Az irányító szerv döntése alapján a (4a) bekezdést a 100 fő éves átlagos statisztikai állományi létszámot elérő költségvetési szervre is alkalmazni kell. *
(4c) * Törvény vagy kormányrendelet a Kormány vagy a miniszterelnök irányítása alá tartozó költségvetési szerv gazdasági szervezete feladatainak ellátására más, a Kormány vagy a miniszterelnök irányítása alá tartozó költségvetési szervet is kijelölhet. *
(4d) * Ha a Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szerv éves átlagos statisztikai állományi létszáma a 100 főt nem éri el, a gazdasági szervezeti feladatait, a Kormány irányítása alatt álló, más irányító szerv irányítása alatt álló önálló gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv is elláthatja, az irányító szervek ilyen irányú megállapodása alapján. *
(5) * A költségvetési szerv szervezetét, feladatai ellátásának részletes belső rendjét és módját szervezeti és működési szabályzat állapítja meg. A szervezeti egységekre vonatkozó szabályokat a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában vagy a szervezeti egységek ügyrendjében, a gazdálkodás részletes rendjét belső szabályzatban kell meghatározni.
(6) * A költségvetési szerv képviseletét a költségvetési szerv vezetője látja el, amely jogkör gyakorlása jogszabályban vagy a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint – esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve – a költségvetési szerv vezetőjének helyettesére vagy más dolgozójára ruházható át.
11. § (1) * Az alapító szerv a költségvetési szervet jogutóddal vagy jogutód nélkül megszüntetheti. A költségvetési szervet meg kell szüntetni, ha az alapítás 7/A. §-ban meghatározott valamely feltétele tartósan nem áll fenn.
(2) * A költségvetési szerv általános jogutódlással történő megszüntetése átalakítással történhet. Átalakítás az egyesítés, a szétválás, vagy ha az alapító szerv a költségvetési szervet megszünteti, és az átalakítás során a megszüntetett költségvetési szerv jogutódjaként új költségvetési szervet alapít.
(3) * A költségvetési szerv más költségvetési szervvel összeolvadás vagy beolvadás útján egyesíthető. Összeolvadásnál az összeolvadó költségvetési szervek megszűnnek, jogutódjuk az átalakítással létrejövő új költségvetési szerv. Beolvadásnál a beolvadó költségvetési szerv megszűnik, jogutódja az egyesítésben részt vevő másik költségvetési szerv.
(3a) * Az alapító dönthet a költségvetési szerv különválás vagy kiválás útján több költségvetési szervvé szétválásáról. Különválás esetén a különváló költségvetési szerv megszűnik, jogutódjai az átalakítással létrejövő költségvetési szervek. Kiválás esetén a kiválással érintett költségvetési szerv fennmarad, és a kiválással érintett szervezeti egységéből önálló költségvetési szerv jön létre.
(3b) * A költségvetési szerv szétválására akként is sor kerülhet, hogy
a) a kiváló szervezeti egység már működő költségvetési szervbe mint jogutódba olvad be (beolvadásos kiválás),
b) a különváló költségvetési szervből a különváló szervezeti egységek az átalakítás során már működő költségvetési szervbe mint jogutódokba olvadnak be (beolvadásos különválás).
(3c) * Költségvetési szerv közös átalakítására a 8/A. §-t alkalmazni kell, azzal, hogy az alapító szerven kívül a Kormány is jogosult az irányítása vagy felügyelete alá tartozó, továbbá miniszter vagy miniszterek által alapított költségvetési szerv átalakítására.
(4) A költségvetési szerv általános jogutóddal történő megszüntetése a vele szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá.
(5) * A költségvetési szerv jogutód nélküli megszüntetése esetén az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) vagy a megszüntetésről rendelkező jogszabály, megszüntető okirat eltérő rendelkezése hiányában a költségvetési szerv megszüntetés időpontjában fennálló magánjogi jogait és kötelezettségeit – ideértve a vagyonkezelői jogot is – az alapító szerv, az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv esetén az alapító szerv által kijelölt szerv gyakorolja és teljesíti.
(6) A jogutód nélkül megszüntetett költségvetési szerv nem magánjogi jogai és kötelezettségei a jövőre nézve megszűnnek azzal, hogy a megszűnés napján fennálló kötelezettségek teljesítéséért és követelések beszedéséért az (5) bekezdés szerinti szerv felel.
(7) * A költségvetési szerv megszüntetéséről jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén jogszabályban, a nem jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén megszüntető okiratban kell rendelkezni. A jogszabály és a megszüntető okirat kiadására, valamint az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésére a 8/A. §-t kell alkalmazni.
11/A. § * (1) * A Kormány tagja, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv, vagy más személy vagy szervezet tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, az állam 100%- os tulajdonában lévő gazdasági társaság, vagy ezen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság, továbbá a helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság, vagy ezen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: társaság) által ellátott állami vagy önkormányzati feladat, illetve végzett egyéb tevékenység (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: feladat) költségvetési szerv által történő átvételére, a társaság megszüntetésére, a megszüntetéssel összefüggő eljárások lefolytatására, a társaság jogainak és kötelezettségeinek rendezésére, a társaság tagjának helytállási kötelezettségére az ebben az alcímben foglaltakat kell alkalmazni.
(1a) * A társaság e törvény alapján történő megszüntetésekor a megszűnő társaságot terhelő kötelezettségekből származó követeléssel összefüggésben a Polgári Törvénykönyv szerinti tagi helytállási kötelezettség nem áll fenn.
(2) * A Kormány az állami feladat központi költségvetési szerv általi átvételéről és a társaság e törvény alapján történő megszüntetéséről kormányrendelettel, a helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzati feladat költségvetési szerv általi átvételéről és a társaság e törvény alapján történő megszüntetéséről önkormányzati rendelettel dönt. Az átvétel időpontjának, a kormányrendelet, illetve az önkormányzati rendelet kihirdetésének és hatálybalépésének megállapításakor figyelemmel kell lenni az állami, illetve az önkormányzati feladat átvételéhez, valamint az ebben az alcímben és törvényben meghatározottak teljesítéséhez szükséges időigényre.
(3) * A (2) bekezdés szerinti kormányrendeletben, illetve önkormányzati rendeletben meg kell határozni:
a) a társaságot cégneve, székhelye, cégjegyzékszáma, főtevékenysége, adószáma feltüntetésével,
b) * azt a költségvetési szervet, amely az állami feladatot alaptevékenységként a továbbiakban ellátja, ideértve az e célból a kormányrendelet, illetve önkormányzati rendelet alapján vagy azzal összhangban alapításra kerülő költségvetési szervet is (a továbbiakban együtt: átvevő költségvetési szerv),
c) * azt a személyt, aki a 11/C. § (2) bekezdése szerinti esetben az államot, illetve az önkormányzatot képviseli,
d) * azt a személyt, aki a szervezeti átalakítással, az átadás-átvétellel összefüggő feladatok végrehajtásáért felelős (a továbbiakban: átvételi felelős), vagy állami feladat átvétele esetén az átvételi felelős kijelölésére jogosult minisztert,
e) * a feladat átvételének időpontját.
(4) * A feladat átvételének időpontját megelőzően a társaság ügyvezetése
a) felméri a társaságot megillető jogokat, követeléseket és a társaságot terhelő kötelezettségeket,
b) előkészíti a társaság szerződéseinek az átvevő költségvetési szerv által történő átvételét, ezen belül előkészíti az eszközök és a források leltározását, a tevékenységet lezáró számviteli beszámoló és a záró adóbevallás elkészítését,
c) * írásban tájékoztatja a társasággal szerződéses jogviszonyban álló feleket a feladat átvételéről, így értesíti különösen a társaság fizetési számláját, értékpapírszámláját és ügyfélszámláját vezető pénz-, tőke- és biztosítási piaci szolgáltatókat az átvevő költségvetési szervnek vagy a 11/C. § (2) bekezdése szerinti esetben az államnak, illetve az önkormányzatnak a társaság jogviszonyaiba történő belépéséről,
d) teljesíti a társaság megszűnésével összefüggő bejelentéseket és adatszolgáltatásokat mindazon hatóságok, állami és önkormányzati szervek felé, amelyeknek nyilvántartásában a társaság szerepel, vagy amely által kiadott hatósági engedély engedélyese, és
e) * gondoskodik a társaságnál foglalkoztatottakkal kapcsolatos munkáltatói intézkedések előkészítéséről, az átvevő költségvetési szervnél történő továbbfoglalkoztatásról szóló tájékoztatásról, ezen belül tájékoztatja különösen az átvevő költségvetési szervet az átvétellel érintett munkaviszonyokból származó jogokról és kötelezettségekről azzal, hogy a tájékoztatás elmaradása nem érinti az átvevő költségvetési szervvel vagy a 11/C. § (2) bekezdése szerinti esetben az állammal, illetve az önkormányzattal szemben e jogviszonyokból származó igények érvényesíthetőségét.
(5) * A (4) bekezdésben foglaltak elvégzését követően a társaság és az átvevő költségvetési szerv – a (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben az állam, illetve az önkormányzat képviselője – jegyzőkönyvet vesz fel arról, hogy a társaság vagyonát, iratait, számviteli és adóbizonylatait, a bíróságokkal, hatóságokkal fennálló, illetve megszüntetett jogviszonyokra vonatkozó iratokat az átvevő költségvetési szerv – a (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben az állam, illetve az önkormányzat képviselője – átvette, a szükséges tájékoztatást megkapta. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az átvevő költségvetési szerv irat- és bizonylat-megőrzési kötelezettségét.
(6) A társaság vezető tisztségviselői az (5) bekezdés szerinti jegyzőkönyvben nyilatkoznak
a) az átadott vagyontárgyak és iratok teljességéről,
b) a társaság fennálló jogviszonyaira vonatkozó tájékoztatás teljességéről,
c) a társaság vagyonára vonatkozóan a közhiteles nyilvántartásokba való bejegyzéshez szükséges okiratok kiállításáról és azok átadásáról, és
d) * a társaság részvételével működő szervezetekben az állam, illetve az önkormányzat tagként történő bejegyzéséhez szükséges okiratok kiállításáról és azok átadásáról.
(7) * A társaság vezető tisztségviselői korlátlanul és egyetemlegesen felelnek azért a kárért, amely abból keletkezik, hogy a vagyonátadással, az iratátadással és a jogszabályban meghatározott nyilatkozattétellel összefüggő kötelezettségeiket nem vagy nem teljeskörűen teljesítették, vagy valótlan tartalmú nyilatkozatot tettek.
(8) Azon társaság ezen alcím alapján történő megszüntetése kizárt, amely
a) végelszámolás alatt áll, vagy vonatkozásában csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzést közzétettek, vagy az ellene indított felszámolási eljárást jogerősen elrendelték, vagy ha a külföldi székhelyű társaság személyes joga szerinti hasonló eljárás van folyamatban, vagy aki személyes joga szerint hasonló helyzetben van, vagy
b) egy évnél régebben lejárt adó-, illeték-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha annak megfizetésére halasztást kapott.
(8a) * A (8) bekezdésben foglaltakon túl azon önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság ezen alcím alapján történő megszüntetése kizárt, amely a Gst. 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylettel rendelkezik.
(9) * Ezen alcím alkalmazásában 100%-os állami, illetve önkormányzati tulajdonban gazdasági társaságnak, illetve ezen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságnak minősül az a gazdasági társaság is, amelyben az állam, illetve önkormányzat, az állam, illetve önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság mellett kizárólag maga a gazdasági társaság rendelkezik saját üzletrésszel vagy részvénnyel.
11/B. § * (1) * A társaság legkésőbb a feladat átvételének időpontját megelőzően átutalja valamennyi pénzforgalmi számláján lévő pénzeszközét az átvevő költségvetési szerv fizetési számlájára, valamint a készpénzállományát átadja az átvevő költségvetési szerv részére. A pénzeszközök átadását a társaság saját tőkéjével (ezen belül az eredménytartalékával) szemben kell elszámolni.
(2) * A feladat átvételének időpontjában a társaság tulajdonában álló vagyon e törvény erejénél fogva ingyenesen az államra, illetve az önkormányzatra száll. Az állam tulajdonába került vagyon tekintetében a vagyonkezelői jog e törvény erejénél fogva ingyenesen az átvevő költségvetési szervet illeti meg. Az önkormányzat tulajdonába került vagyon tekintetében az önkormányzati feladat átvételének időpontjával vagyonkezelési szerződést kell kötni.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában vagyonon a társaság számviteli beszámolójában szereplő eszközöket kell érteni az Nvt. 2. §-a szerinti vagyonelemek kivételével.
(4) * Az állami, illetve önkormányzati tulajdonba kerülő vagyonelemek bekerülési értéke megegyezik az eszköznek a társaság könyveiben szereplő bruttó értékével. Az átvételt követően nyilvántartásba kell venni az adott vagyonelemhez kapcsolódóan a társaság által korábban elszámolt értékcsökkenést és értékvesztést.
(5) A (2) bekezdésben meghatározottak az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (3) bekezdés h) pontjában foglalt átalakítással esnek egy tekintet alá.
(6) * Az átvevő költségvetési szerv a feladat átvételének időpontjától számított harminc napon belül gondoskodik a társaság – a feladat átvételét megelőző napra, mint mérlegfordulónapra vonatkozó, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti – tevékenységet lezáró számviteli beszámolójának elkészítéséről, könyvvizsgálatáról, letétbe helyezéséről és közzétételéről, valamint a záró adóbevallások elkészítéséről és azok illetékes adóhatóságnak történő benyújtásáról.
(7) * A társaság számviteli beszámolójának elkészítésére az e törvényben meghatározott eltérésekkel az Szt. 178. § (1) bekezdés f) pontja felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben foglalt előírásokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a záróleltár és a tevékenységet lezáró beszámoló mérlege értékhelyesbítést, értékelési tartalékot, időbeli elhatárolást, közvetített szolgáltatás nem tartalmazhat.
11/C. § * (1) * A feladat átvételének időpontjában – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a társaság valamennyi jogának és kötelezettségének jogutódja az átvevő költségvetési szerv.
(2) * A társaságnak a 41. § (1) bekezdése szerinti tagsági, részesedési jogviszonyaiból, a 41. § (4) bekezdés szerinti ügyleteiből és – az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok kivételével – a Gst. 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből származó valamennyi joga és kötelezettsége a feladat átvételének időpontjában e törvény erejénél fogva az államra száll. A 41. § (1) bekezdése szerinti tagsági, részesedési jogviszonyokat a 11/A. § (2) bekezdése szerinti kormányrendeletben, illetve önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint a feladat átvételének időpontját követő kilencven napon belül felül kell vizsgálni.
(3) * Azon (1) és (2) bekezdés szerinti jogviszony, amelynek kizárólagos jogosultjává az átvevő költségvetési szerv és kizárólagos kötelezettjévé az állam, illetve az önkormányzat válik, a közfeladat átvételének időpontjában e törvény erejénél fogva megszűnik.
(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti jogutódlás a társasággal szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá, és a jogutódlásra hivatkozással szerződésszegési igényt vagy biztosíték nyújtására vonatkozó igényt nem lehet érvényesíteni.
(5) * A feladat átvételekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárásokban, valamint polgári peres és nemperes eljárásokban a társaság jogutódjának az átvevő költségvetési szerv – a (2) bekezdés szerinti ügyletekkel kapcsolatban az állam, illetve önkormányzat – tekintendő, és ezen eljárásokban hozott határozatban megállapított kötelezettség vagy jogosultság az átvevő költségvetési szervet, illetve az államot, illetve önkormányzatot terheli vagy illeti meg. Az átvételi felelős gondoskodik arról, hogy a fél személyében történő változás a feladat átvételekor folyamatban lévő eljárásokban bejelentésre kerüljön.
(6) * A feladat ellátásával összefüggő hatósági engedélyek jogosultjának a feladat átvételének időpontjától az átvevő költségvetési szerv tekintendő. A hatósági engedélyek ennek megfelelő módosítását az átvevő költségvetési szerv a feladat átvételének időpontját követően haladéktalanul kezdeményezi.
(7) * Az európai uniós társfinanszírozású projektek tekintetében a feladat átvételének időpontjában a kedvezményezett társaság helyébe az átvevő költségvetési szerv lép. A jogutódlás miatti szerződésmódosítást az átvevő költségvetési szerv a feladat átvételének időpontjától számított tíz napon belül kezdeményezi. A támogató, illetve a közreműködő szervezet a szerződésmódosításokat a kezdeményezéstől számított harminc napon belül hajtja végre.
(8) * Az európai uniós társfinanszírozású pályázati konstrukciók tekintetében a feladat átvételének időpontjában a pályázó társaság helyébe az átvevő költségvetési szerv lép.
(9) * A feladat átvételekor folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokban a feladat átvételének időpontjában a társaság helyébe az átvevő költségvetési szerv lép.
11/D. § * (1) A társaság ezen alcím alapján történő megszűnésére a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény (a továbbiakban: Ctv.) végelszámolásra vonatkozó szabályait – ideértve a jogutód nélküli megszűnés bejegyzése iránti eljárás szabályait is – nem kell alkalmazni.
(2) * Az átvételi felelős a 11/A. § (2) bekezdése szerinti kormányrendelet, illetve önkormányzati rendelet kihirdetését követően haladéktalanul kezdeményezi a felhívás egyszeri közzétételét a Cégközlönyben. A felhívásban tájékoztatást kell adni arról, hogy a társaság megszűnésére e törvény rendelkezései alapján kerül sor, továbbá hivatkozni kell a kormányrendeletre, illetve az önkormányzati rendeletre, és meg kell jelölni a törzskönyvi nyilvántartásba már bejegyzett átvevő költségvetési szervet, illetve a 11/A. § (3) bekezdés c) pontja szerinti képviselőt. A felhívásnak tartalmaznia kell, hogy a még le nem járt követelések megtérítését a hitelező nem követelheti, az e törvény szerinti feladatátvételre hivatkozással a szerződést nem mondhatja fel. Ha a feladatot újonnan alapított költségvetési szerv veszi át, az átvételi felelős a költségvetési szerv törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzését követően haladéktalanul a Cégközlönyben második felhívás közzétételét kezdeményezi, amelyben az első felhívásban foglaltakon túlmenően meg kell jelölni az átvevő költségvetési szervet.
(3) * Az átvételi felelősnek a feladat átvételének napját követően haladéktalanul, elektronikus úton benyújtott kérelmére a cégbíróság jogutód feltüntetése nélkül, öt munkanapon belül a feladat átvételének napjától megszűntnek nyilvánítja és törli a társaságot a cégjegyzékből. Az e bekezdés szerinti cégeljárásban a jogi képviselet kötelező. A kérelemben fel kell tüntetni, hogy a törlést e törvény, valamint a 11/A. § (2) bekezdése szerinti kormányrendelet, illetve önkormányzati rendelet alapján kérik. A kérelemhez csatolni kell a társaság vezető tisztségviselőjének nyilatkozatát arról, hogy nem áll fenn a 11/A. § (8) és (8a) bekezdése szerinti kizáró ok.
(4) A (3) bekezdés szerinti eljárásban a cégbíróság a társaság cégjegyzékből történő törlése során a Ctv.-ben előírt feltételek fennállását nem vizsgálja, azzal, hogy a törléshez az állami adóhatóságnak az adózás rendjéről szóló törvény szerinti, a cégbíróság részére a társaság megszűnésével összefüggően nyújtott tájékoztatására kizárólag a 11/A. § (8) bekezdés b) pontjában foglaltak tekintetében, soron kívül kerül sor.
(5) * A 11/A. § (8) és (8a) bekezdésében foglaltak fennállása esetén a társaság ezen alcímben foglaltak alapján nem törölhető a cégjegyzékből.
(6) *
11/E. § * (1) * Ha a feladatot újonnan alapított költségvetési szerv veszi át, az új költségvetési szerv nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásának annyival kell megelőznie a feladat átvételének időpontját, hogy a feladat folyamatos ellátása biztosított legyen, és az átvevő költségvetési szerv legkésőbb a feladat átvételének időpontjától megkezdhesse a működését, továbbá hogy a foglalkoztatottak jogviszonyával kapcsolatos intézkedések kellő időben megtörténjenek.
(2) * Ha átvevő költségvetési szervként már működő költségvetési szerv kerül kijelölésre, az alapító okirat módosítására az (1) bekezdést kell alkalmazni.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetekben a kincstár törzskönyvi nyilvántartás vezetésével kapcsolatos eljárása során az ügyintézési határidő tíz nap. Ha a kincstár hiánypótlási felhívást bocsát ki, annak teljesítésére legfeljebb ötnapos határidőt állapíthat meg. A kincstár eljárására egyebekben az e törvényben foglaltakat kell alkalmazni.
11/F. § * (1) * A feladat átvétele miatt bekövetkező jogállásváltozás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: jogállásváltozás) esetén, ha a munkavállaló a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény, a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet, a kormányzati igazgatásról szóló törvény, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: jogállási jogszabály) hatálya alá tartozó átvevő költségvetési szervhez kerül, a munkaviszonya – a (3)–(4), (6) és a (10) bekezdésben foglalt kivétellel – A feladat átvételének időpontjában (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: jogállásváltozás időpontja) közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati, rendvédelmi igazgatási alkalmazotti, honvédelmi alkalmazotti, közszolgálati tisztségviselői, kormányzati szolgálati, politikai szolgálati, biztosi, adó- és vámhatósági szolgálati, hivatásos szolgálati vagy szerződéses szolgálati jogviszonnyá alakul át. *
(2) Az (1) bekezdés szerinti jogállásváltozásról az érintetteket az átvevő költségvetési szerv a jogállásváltozás időpontját megelőző tizenöt napon belül tájékoztatja. Ha eddig a határidőig az átvevő költségvetési szerv még nincs nyilvántartásba véve, abban az esetben az átvételi felelős tájékoztatja az érintetteket.
(3) * Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át a munkaviszony, ha az átvevő költségvetési szerv a jogállási jogszabály rendelkezései alapján nem létesíthet közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati, rendvédelmi igazgatási alkalmazotti, honvédelmi alkalmazotti, kormányzati szolgálati, politikai szolgálati, biztosi, adó- és vámhatósági szolgálati, hivatásos szolgálati vagy szerződéses szolgálati jogviszonyt az átadással érintett munkavállalóval, ebben az esetben a munkaviszony e törvény erejénél fogva a jogállásváltozás időpontját követő harmincadik napon megszűnik. *
(4) * A (3) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkavállalóval szemben a jogállási jogszabály alapján összeférhetetlenség áll fenn, kivéve, ha az összeférhetetlenséget kiváltó ok megszüntethető, és ennek érdekében a munkavállaló legfeljebb az (5) bekezdésben foglalt időpontig intézkedik, és ezt igazolja.
(5) * A jogállásváltozás időpontját követő tizenöt napon belül a munkavállalót a jogállásváltozás időpontjával a jogállási jogszabály szerint be kell sorolni, és illetményét meg kell állapítani.
(6) A munkavállaló a kinevezési okmány átvételét követő tizenöt napon belül aláírja a kinevezési okmányt, vagy nyilatkozik arról, hogy továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá, ebben az esetben munkaviszonya jogállásváltozás nélkül a jogállásváltozás időpontját követő harmincadik napon megszűnik. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a munkavállaló a kinevezési okmány átvételét követő tizenöt napon belül nem tesz nyilatkozatot vagy nem írja alá a kinevezési okiratot.
(7) * Határozatlan időtartamú munkaviszony határozatlan időtartamú közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati, rendvédelmi igazgatási alkalmazotti, honvédelmi alkalmazotti, közszolgálati tisztségviselői, kormányzati szolgálati, politikai szolgálati, biztosi, adó- és vámhatósági szolgálati, hivatásos szolgálati vagy szerződéses szolgálati jogviszonnyá alakul át. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a jogviszony teljes munkaidős közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati, rendvédelmi igazgatási alkalmazotti, honvédelmi alkalmazotti, közszolgálati tisztségviselői, kormányzati szolgálati, politikai szolgálati, biztosi, adó- és vámhatósági szolgálati, hivatásos szolgálati vagy szerződéses szolgálati jogviszonnyá alakul át. Részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén a jogviszony részmunkaidős közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati, rendvédelmi igazgatási alkalmazotti, honvédelmi alkalmazotti, közszolgálati tisztségviselői, kormányzati szolgálati, politikai szolgálati, biztosi, adó- és vámhatósági szolgálati, hivatásos szolgálati vagy szerződéses szolgálati jogviszonnyá alakul át. *
(8) * A munkavállaló munkaviszonyát a jogállásváltozást követően a rá irányadó jogállási jogszabály szerint közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati, rendvédelmi igazgatási alkalmazotti, honvédelmi alkalmazotti, közszolgálati tisztségviselői, kormányzati szolgálati, politikai szolgálati, biztosi, adó- és vámhatósági szolgálati, hivatásos szolgálati vagy szerződéses szolgálati jogviszonyban töltött időként kell elismerni. *
(9) * A munkaviszonyban álló vezető jogviszonyának átalakulását követően – a jogállási jogszabály figyelembevételével – kell a vezetői álláshelyet vagy munkakör szintjét és megnevezését megállapítani.
(10) * Ha a munkavállaló további foglalkoztatása – az átvevő költségvetési szervre irányadó jogállási jogszabály vonatkozó szabályaival összhangban – munkaviszonyban történik, abban az esetben az (1) bekezdéstől eltérően a munkaviszony nem alakul át. A munkavállaló részére a munkaszerződést a jogállásváltozás időpontját követő tizenöt napon belül kell átadni. A munkavállaló a munkaszerződés kézhezvételét követő tizenöt napon belül nyilatkozhat arról, hogy továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá, ebben az esetben a munkaviszony a jogállásváltozás időpontját követő harmincadik napon szűnik meg.
(11) Az átvevő költségvetési szerv a (3)–(4), (6) és (10) bekezdés esetén köteles a megszűnés napjával a munkavállaló számára a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 77. § (1) bekezdés c) pontja szerinti végkielégítést és az Mt. 63. § (2) bekezdés szerinti távolléti díjat megfizetni.
(12) * A társaságnál hatályos kollektív szerződés a feladat átvételének időpontjában hatályát veszti.
(13) * A társaságnál működő üzemi tanács a feladat átvételének időpontjában megszűnik.
12. § *
13. § * (1) Az államháztartásért felelős miniszter június 30-áig kidolgozza és az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi a központi költségvetési tervezés részletes ütemtervét, kereteit, tartalmi követelményeit, így különösen a tervezés során érvényesítendő számszerű és szabályozási követelményeket, a tervezéshez használt dokumentumokat, módszertani elveket, feltevéseket és paramétereket, továbbá az előírt adatszolgáltatások teljesítésének módját.
(2) A fejezetet irányító szerv az (1) bekezdés szerint közzétett tájékoztatóban meghatározottak alapján – a fejezetre nézve megállapított tervezett kiadási főösszeg megtartásával – megtervezi és egyezteti az államháztartásért felelős miniszterrel az általa irányított fejezetbe sorolt költségvetési szerv, központi kezelésű előirányzat és fejezeti kezelésű előirányzat, valamint az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai tervezett bevételeit és kiadásait.
(3) A központi költségvetésről szóló törvény elkészítéséhez a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet, valamint a besorolás szempontjából statisztikai módszertani vizsgálat alá vett jogi személy adatszolgáltatást teljesít az államháztartásért felelős miniszternek.
(4) * Az államháztartásért felelős miniszter a (2) bekezdés szerinti egyeztetés és a (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján a 29. § (1) bekezdése szerinti tervszámoknak megfelelően készíti elő a központi költségvetésről szóló törvény tervezetét. A 29. § (1) bekezdése szerinti tervszámoktól való eltérést és annak indokát a központi költségvetésről szóló törvény tervezetének indokolásában ismertetni kell.
13/A. § *
13/B. § *
14. § (1) * A központi költségvetésről szóló törvény a költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat fejezetekbe tagolva állapítja meg. A központi költségvetésről szóló törvényben szereplő fejezetek fejezetrendet képeznek.
(2) * A központi költségvetésről szóló törvényben az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai alaponként külön címen vagy külön fejezetben jelennek meg.
(3) * A központi költségvetésről szóló törvény a helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatai támogatásait, valamint a részükre juttatandó költségvetési támogatásokat önálló fejezetként tartalmazza.
(4) A központi költségvetésről szóló törvény az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon, valamint törvény által előírt önálló fejezeteken kívül fejezetként tartalmazza
a) a Nemzeti Földalapba sorolt vagyon,
b) * az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) rábízott vagyoni körébe tartozó vagyon,
c) az államháztartás központi alrendszere adóssága kezelésének, és
d) az állam más fejezetbe nem sorolható közvetlen *
költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait.
(5) * A (3) és (4) bekezdés szerinti fejezetek kizárólag központi kezelésű előirányzatokat tartalmaznak.
15. § (1) * A fejezetek címekre, alcímekre, jogcímcsoportokra, jogcímekre tagozódhatnak. A központi költségvetésről szóló törvényben szereplő címek címrendet képeznek.
(2) * A költségvetési szervek a fejezeteken belül címet alkotnak. *
(2a) * A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az irányító szerve vagy a felügyeletét ellátó szerve költségvetési fejezetében alkot önálló címet. A honvédelemért felelős miniszter által alapított költségvetési szervek – ha az nemzetbiztonsági szempontból indokolt –, valamint a területileg széttagoltan működő, de azonos alaptevékenységet végző költségvetési szervek közül több is képezhet egy címet.
(3) A fejezeti kezelésű előirányzatok fejezetenként egy címet alkotnak. A fejezeti általános tartalékot fejezeti kezelésű előirányzatként kell megtervezni. *
(3a) * A honvédelmi miniszter által vezetett minisztérium fejezetében a költségvetési szervek több alcímet, a fejezeti kezelésű előirányzatok több címet is alkothatnak.
(4) A (2) és (3) bekezdésben nem szereplő költségvetési kiadásokat – az elkülönített állami pénzalapok, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési kiadásai kivételével – a központi kezelésű előirányzatok között kell megtervezni.
(5) *
(6) * Az elkülönített állami pénzalap költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait tartalmazó fejezet vagy cím az elkülönített állami pénzalap működéséről szóló törvényben meghatározott tartalmú, továbbá a központi költségvetésről szóló törvényben az elkülönített állami pénzalap számára előírt befizetési kötelezettség fedezetéül szolgáló költségvetési kiadási előirányzatokat, valamint az elkülönített állami pénzalap működéséről szóló törvényben meghatározott tartalmú költségvetési bevételi előirányzatokat tartalmazza.
(7) * A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait tartalmazó fejezet a szabályozási szempontból összetartozó költségvetési bevételi előirányzatokat és költségvetési kiadási előirányzatokat cím, alcím, jogcímcsoport, jogcím szerinti bontásban tartalmazza. A működési bevételek és kiadások alcímként jelennek meg, ezen belül jogcímcsoportot alkotnak a központi hivatali szervek.
16. § (1) * A központi költségvetésről szóló törvény az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek működési kiadásait a személyi juttatások és az egyéb működési kiadások előirányzat szerinti bontásban, a felhalmozási kiadásait és a bevételi előirányzataikat összesítve tartalmazza.
(2) * A központi kezelésű előirányzatok és a fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait a központi költségvetésről szóló törvény működési bevételek és működési kiadások, felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások, kiemelt előirányzat bontás nélkül, összesítve tartalmazza.
17. § *
18. § *
19. § (1) * Az állami vagyonnal való gazdálkodásból származó bevételek és kiadások – törvény vagy a 6. § (7) bekezdésének eltérő rendelkezése hiányában – a központi költségvetés költségvetési bevételét és költségvetési kiadását képezik.
(2) Az állami vagyon értékesítéséből származó bevétel – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a 14. § (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti fejezetek javára elszámolandó költségvetési bevételt képez.
(3) * Állami vagyonelemek – így különösen gazdasági társaságok, befektetési alapok és kockázati tőkealapok – felett törvényben és miniszteri rendeletben kijelölt, továbbá a Vtv. 3. § (5) bekezdése szerinti megállapodás alapján tulajdonosi jogok gyakorlására feljogosított szervezet, vagy személy (a továbbiakban: kijelölt tulajdonosi joggyakorló) által, e minőségében beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat (a továbbiakban: tulajdonosi ügylet) központi kezelésű kiadási előirányzaton kell megtervezni és elszámolni. A fejezet irányítói hatáskörrel rendelkező tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi ügyleteit az általa irányított fejezetben kell elhelyezni. A költségvetési szerv tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi ügyleteit e szerv költségvetését tartalmazó fejezetben kell megjeleníteni. A további szervek, személyek tulajdonosi ügyleteinek elhelyezését ezek tevékenységének szakmai kapcsolódása határozza meg, a gazdasági társaságként működő szerv tulajdonosi ügyletei a felette tulajdonosi jogokat gyakorló szerv költségvetési fejezetében jelennek meg elkülönítve. *
20. § (1) * Az Európai Unió költségvetéséből közvetlenül kapott támogatás összegét a felhasználás időpontjában lehet költségvetési bevételként elszámolni.
(2) * Az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatások azon – a központi költségvetésből megelőlegezett – részét, amelyet az Európai Bizottság megtérít, a 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezet költségvetési bevételei között kell elszámolni.
(3) *
21. § (1) * A központi költségvetésről szóló törvényben rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékot kell képezni az év közben meghozott kormányzati döntésekből következő feladatok finanszírozására és az előirányzott, de elháríthatatlan ok miatt elmaradó költségvetési bevételek pótlására. A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék felhasználásáról a Kormány a 33. § (2) bekezdése szerint, egyedi határozatban rendelkezik. *
(2) A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék előirányzata nem lehet több a központi költségvetésről szóló törvény kiadási főösszegének 2%-ánál, és nem lehet kevesebb 0,5%-ánál.
(3) * A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartaléknak – az éves hatást tekintve – legfeljebb 40%-a használható fel az első félévben. E mértéktől nagyobb felhasználáshoz az Országgyűlés jóváhagyása szükséges. *
(4) * A céltartalék olyan, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott költségvetési kiadási előirányzat, amely évközi kormányzati intézkedés fedezetéül szolgál, és amelynek célját és rendeltetését egyidejűleg meghatározták, azonban a költségvetési kiadási előirányzat felhasználásának fejezet, cím, alcím szerinti megoszlása a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásakor még nem ismert.
(4a) *
(5) Ha a központi költségvetésről szóló törvény – ide nem értve a fejezeti általános tartalékot – az (1)–(4) bekezdésben foglaltakon kívül más tartalék létrehozásáról rendelkezik, a központi költségvetésről szóló törvényben meg kell határozni a tartalék célját, felhasználásának módját és feltételeit.
(6) * A beruházások megvalósítását, továbbá az ingatlanszerzés teljes vagy részbeni fedezetének biztosítására Beruházási Alap megjelöléssel – központi kezelésű előirányzatként – létrehozott tartalék (a továbbiakban: Beruházási Alap) szolgál, aminek a terhére az állami beruházásokért felelős miniszter – az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett – a Kormány irányítása alá tartozó bármely fejezet kiadási előirányzata javára előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a 36. § (4h) bekezdésen kívüli előkészítéshez szükséges kötelezettségvállalás, a beruházás vagy támogatás, továbbá az ingatlanszerzés érdekében vállalt pénzügyi kötelezettség teljesítése érdekében. *
(7) * A Beruházási Alap terhére történő forrásbiztosítási folyamat részletes szabályait, így különösen a forrás igénylésének rendjét, a forrásigény indokoltságának megalapozására irányuló követelményeket, a forrásbiztosítási folyamat lépéseit és határidőit az állami beruházásokért felelős miniszter által meghatározott eljárásrend tartalmazza, amelyről elektronikus úton tájékoztatja az érintett szervezeteket.
22. § (1) * A Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot a Gst. szerint egyezteti a Költségvetési Tanáccsal.
(2) * A Kormány október 15-éig – az országgyűlési képviselők általános választásának évében október 31-éig – benyújtja az Országgyűlésnek a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot.
(3) * A Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat indokolásában
a) tájékoztatást ad a több év költségvetési kiadási előirányzatait terhelő programok, beruházások és más fejlesztések későbbi évekre vonatkozó hatásairól,
b) a 29. § (1) bekezdése szerinti tervszámokkal, mint változatlan szakpolitikát jelentő fiskális pályával összhangban, indokolással együtt bemutatja a tárgyévet követő négy év tervezett költségvetési bevételi előirányzatainak és költségvetési kiadási előirányzatainak keretszámait főbb csoportokban, valamint a 29. § (1) bekezdése szerinti tervszámoktól mint változatlan szakpolitikától történő eltérés esetén az eltérés indokait,
c) ismerteti a középtávú költségvetési tervezés részeként a fő kormányzati politikák hosszú távú fenntarthatóságának felmérését, a közvetlen hosszú távú hatással rendelkező szakpolitikák bemutatásával, így különösen bemutatja az állami nyugdíj, egészségügyi, oktatási és egyéb korfüggő kiadások hosszú távú alakulását,
d) ismerteti a kormányzati szektor Gst. 1. § c) pontja szerinti egyenlegére és a Gst. 1. § e) pontja szerinti strukturális egyenlegre vonatkozó tervezett mértékeket és azok indokait,
e) mellékeli a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeire és kiadásaira vonatkozó demográfiai folyamatokat és az azok hatásait figyelembevevő ötven évre szóló előrejelzését.
(4) Az Országgyűlés részére a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat benyújtásakor tájékoztatásul be kell mutatni
a) * az államháztartás költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait mérlegszerűen (a továbbiakban: költségvetési mérleg) alrendszerenként és összevontan, közgazdasági és funkcionális tagolásban,
b) az államháztartás alrendszerei költségvetési egyenlegének összefüggését és kapcsolatát a 479/2009/EK rendelet szerinti kormányzati szektor hiányával, és az ugyanott meghatározott kamatkiadásokat figyelmen kívül hagyó elsődleges egyenlegmutatóval, és
c) a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat adóbevételeiben érvényesülő közvetett támogatásokat, így különösen az adóelengedéseket, adókedvezményeket tartalmazó kimutatást adónemenként.
(5) * A Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat szerkezetéhez igazodó részletező táblázatokat és ezek szöveges indokolásait a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat benyújtását követő tíz napon belül, a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazó törvényjavaslatot pedig akként nyújtja be az Országgyűlésnek, hogy az a központi költségvetésről szóló törvénnyel legalább egyidejűleg hatályba lépjen.
(6)–(8) *
23. § (1) *
(2) * A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza
a) a helyi önkormányzat költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait
aa) működési bevételek és működési kiadások, felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások, kiemelt előirányzatok, és
ab) kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok
szerinti bontásban,
b) a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait
ba) kiemelt előirányzatok,
bb) kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok
szerinti bontásban,
c) a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege és a felhalmozási bevételek és a felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban,
d) a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló, a 6. § (7) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontja szerinti finanszírozási bevételi előirányzatokat,
e) a d) ponton túli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási bevételi előirányzatokat és finanszírozási kiadási előirányzatokat,
f) * a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Gst. 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt,
g) * a Gst. 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és az önkormányzati garanciákból és önkormányzati kezességekből fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig, illetve a garancia, kezesség érvényesíthetőségéig, és a Gst. 45. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeit, és
h) a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatásköröket, így különösen a Mötv. 68. § (4) bekezdése szerinti értékhatárt, a finanszírozási bevételekkel és a finanszírozási kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket, valamint a 34. § (2) bekezdése szerinti esetleges felhatalmazást,
i) * a helyi önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdoni részesedésével működő, utolsó lezárt üzleti év szerint 30 milliárd forintot meghaladó mérleg főösszegű gazdasági társasággal – kötelező önkormányzati feladatellátásra – kötött közszolgáltatási szerződésből eredő, az érintett gazdasági társaság önkormányzat által nem vitatott, a költségvetés tervezésekor fennálló követelésének összegét,
(2a) * A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza a (2) bekezdésben foglaltakon túl
a) a helyi önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdoni részesedésével működő, utolsó lezárt üzleti év szerint 30 milliárd forintot meghaladó mérleg-főösszegű gazdasági társaság,
b) a helyi önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdoni részesedésével működő, utolsó lezárt üzleti év szerint 30 milliárd forintot meghaladó mérleg-főösszegű gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság
előző évi elfogadott beszámolóját, és amennyiben jogszabályi kötelezettség előírta, az ezekre vonatkozó könyvvizsgálói jelentést is.
(2b) * Ha a (2a) bekezdés szerinti beszámoló alapján a gazdasági társaság az előző évben veszteséges volt, és azt a mérlegben szereplő, a saját tőke részét képező eredménytartalék sem ellensúlyozta, az önkormányzat költségvetési rendeletéhez mellékelni kell az érintett gazdasági társaság tárgyévi üzleti tervét is, amelyben
a) veszteség nem tervezhető, vagy
b) amennyiben a gazdasági társaság üzleti tervében veszteséget tervez, akkor annak fedezetét az önkormányzat költségvetési rendeletében – a tulajdoni részarányának megfelelő mértékében – támogatásként meg kell tervezni a támogatást fedező, közgazdasági megalapozottságú önkormányzati többletbevétel, vagy intézkedés bemutatásával.
(2c) * A (2b) bekezdésben foglaltakat az önkormányzat költségvetési rendeletének módosítása során is alkalmazni kell.
(3) A költségvetési rendeletben elkülönítetten szerepel az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgáló általános tartalék és céltartalék.
(4) * A Mötv. 111. § (4) bekezdésének alkalmazásában működési hiányon a (2) bekezdés e) pontja szerinti külső finanszírozású működési célú költségvetési hiányt kell érteni.
24. § (1) *
(2) * A jegyző, főjegyző (a továbbiakban együtt: jegyző) a költségvetési rendelet-tervezetet a 29/A. § szerinti tervszámoknak megfelelően készíti elő. A tervszámoktól csak a külső gazdasági feltételeknek a tervszámok elfogadását követően bekövetkezett lényeges változása esetén térhet el, az eltérést és annak indokát a költségvetési rendelet-tervezet indokolásában ismertetni kell.
(3) * A jegyző által a (2) bekezdés szerint előkészített költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester február 15-éig, ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek.
(4) A költségvetés előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell – szöveges indokolással együtt – bemutatni:
a) a helyi önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, előirányzat felhasználási tervét,
b) * a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve,
c) * a közvetett támogatásokat – így különösen adóelengedéseket, adókedvezményeket – tartalmazó kimutatást, és
d) * a 29/A. § szerinti tervszámoknak megfelelően a költségvetési évet követő három év tervezett bevételi előirányzatainak és kiadási előirányzatainak keretszámait főbb csoportokban, és a 29/A. § szerinti tervszámoktól történő esetleges eltérés indokait.
25. § (1) * Ha a költségvetési rendeletet a képviselő-testület a költségvetési évben legkésőbb március 15-ig nem fogadta el, az átmeneti gazdálkodásról rendeletet alkot, amelyben felhatalmazást ad, hogy a helyi önkormányzat és költségvetési szervei a bevételeiket folytatólagosan beszedhessék, kiadásaikat teljesítsék.
(2) Az átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletben meg kell határozni a felhatalmazás időtartamát. A felhatalmazás az új költségvetési rendelet hatálybalépésének napján megszűnik.
(3) Ha a képviselő-testület a költségvetési rendeletet a költségvetési év kezdetéig vagy az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet hatályvesztéséig nem alkotta meg, és az átmeneti gazdálkodásról rendeletet nem alkotott, vagy az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet hatályát vesztette, a polgármester jogosult a helyi önkormányzatot megillető bevételek beszedésére és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások arányos teljesítésére.
(4) * A (3) bekezdés alapján folytatott gazdálkodásról a képviselő-testület részére a polgármester beszámol. A képviselő-testület az új költségvetési rendeletet az (1) és (3) bekezdés szerint beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat az új költségvetési rendeletbe beépítve fogadja el.
26. § (1) * A nemzetiségi önkormányzatra, a társulásra és az általuk irányított költségvetési szervekre a 23–25. § rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy
a) költségvetési rendeleten költségvetési határozatot kell érteni,
b) a képviselő-testület hatáskörét a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete vagy a társulási tanács gyakorolja,
c) a polgármester részére meghatározott feladatokat a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy a társulási tanács elnöke látja el,
d) a jegyző részére meghatározott feladatokat – a helyi nemzetiségi önkormányzatok kivételével – az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalvezetője vagy a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv vezetője látja el.
(2) A térségi fejlesztési tanácsra a 23–25. § rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy költségvetési rendeleten költségvetési határozatot kell érteni, a képviselő-testület hatáskörét a térségi fejlesztési tanács tagjai gyakorolják, a polgármester részére meghatározott feladatokat a térségi fejlesztési tanács elnöke, a jegyző részére meghatározott feladatokat a térségi fejlesztési tanács munkaszervezetének vezetője látja el.
27. § *
28. § * (1) * A fejezeti kezelésű előirányzatok és a központi kezelésű előirányzatok költségvetési kiadási előirányzatai felhasználásának szabályait a fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben, a központi költségvetés uniós fejlesztések fejezetébe sorolt központi kezelésű és fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználási szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg. Jogalkotási jog hiányában a fejezetet irányító szerv vezetője – az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével – szabályzatot ad ki. *
(2) Az (1) bekezdés szerinti rendeletben, belső szabályzatban a felhasználást – a költségvetési évre tekintet nélkül – mindaddig szabályozni kell, amíg annak eredeti vagy módosított kiadási előirányzatai terhére kifizetés teljesíthető.
(2) * Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja központi költségvetésről szóló törvényben megállapított bevételi és kiadási előirányzatai egységes rovatrend szerinti részletezéséről a Kormány rendeletében foglaltak szerint elemi költségvetést kell készíteni. A Kormány rendelete elrendelheti az elemi költségvetésben egyéb, a gazdálkodással összefüggő tervadatok szerepeltetését is.
(3) * A központi költségvetésről szóló törvénynek és az elemi költségvetésnek a költségvetési kiadások és bevételek előirányzata szintjén – ha a központi költségvetésről szóló törvény a kiemelt előirányzatokat is megállapítja a kiemelt előirányzatok szintjén – meg kell egyeznie.
(4) *
29. § * (1) * A Kormány december 31-éig egyedi határozatban megállapítja a központi költségvetés – a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított fejezetek szerinti bontású – költségvetési bevételeinek és költségvetési kiadásainak, valamint költségvetési egyenlegének és az államadósságnak a költségvetési évet követő három évre tervezett összegét. *
(2) * A fejezetet irányító szerv vezetője az (1) bekezdés szerinti tervszámok megállapításához a Kormány rendeletében meghatározottak szerint adatot szolgáltat.
29/A. § * A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és a társulás évente, legkésőbb a költségvetési rendelet, határozat elfogadásáig határozatban állapítja meg
a) * a Gst. 45. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeinek és
b) * a Gst. 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek
a költségvetési évet követő három évre várható összegét.
30. § (1) * A bevételi előirányzatok és a kiadási előirányzatok módosítása, átcsoportosítása lehet csak az adott költségvetési évben érvényesülő (a továbbiakban: egyszeri) vagy a költségvetési éven túl beépülő jelleggel érvényesülő (a továbbiakban: tartós).
(2) *
(3) * A költségvetési bevételi előirányzatok – Kormány rendeletében és a 31. § (1) bekezdésében meghatározott kivételekkel – kizárólag azok túlteljesítése esetén növelhetők, és a költségvetési bevételek tervezettől történő elmaradása esetén azokat csökkenteni kell.
(4) * A Kormány – a nemzetbiztonsági szolgálatok alaptevékenységével összefüggő, nemzetbiztonsági szempontból speciális többletbevételei kivételével – rendeletben meghatározhatja a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat bevételi előirányzatain felüli többletbevétel felhasználásának korlátait.
31. § * (1) A központi kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési bevételi előirányzatait – és szükség szerint ezzel összhangban a költségvetési kiadási előirányzatait – módosítani kell, ha az adott költségvetési bevételre vonatkozó jogszabályi előírások év közben változnak. *
(2) * Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait az (1) bekezdésben meghatározott eseten kívül – a 86. § (4) bekezdése szerinti esetben az államháztartásért felelős miniszter hozzájárulásával – a fejezetet irányító szerv módosíthatja, ha a költségvetési bevételi előirányzatok túlteljesítése vagy – a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével – a felülvizsgált és jóváhagyott előző évi költségvetési maradvány erre fedezetet biztosít.
(2a)–(2c) *
(2d) * Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat által a maradvány megállapítása, elszámolása során befizetett összeggel az államháztartásért felelős miniszter megnövelheti a bevétel felhasználására szolgáló kiadási előirányzatot.
(3) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat bevételi előirányzatai és kiadási előirányzatai a Kormány rendeletében foglalt esetekben módosíthatók.
31/A. § * (1) A 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fejezetbe sorolt központi kezelésű előirányzatok kezelő szerve mint kedvezményezett számára biztosított, a fejezet költségvetési bevételi előirányzatai javára elszámolandó európai uniós forrásból származó költségvetési támogatások összegével a fejezet költségvetési kiadási előirányzatait a fejezetet irányító szerv módosíthatja.
(2) * A 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fejezetbe sorolt, az állam Polgári Törvénykönyv szerinti örökléséből adódóan a fejezet költségvetési bevételi előirányzata javára elszámolandó, a tervezettet meghaladó bevétel összegével a fejezet költségvetési kiadási előirányzatát a bevétel elszámolását megelőzően – a bevétel elszámolás alátámasztottsága esetén – a fejezetet irányító szerv módosíthatja.
(3) A 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fejezetbe sorolt, ingatlanok fejlesztését, vásárlását szolgáló kiadási előirányzatokat – a központi költségvetésből finanszírozott határozott idejű programok, projektek megvalósítása érdekében – a fejezetet irányító szerv javaslata alapján az államháztartásért felelős miniszter módosíthatja.
(4) A fejezetet irányító szerv a törvényben meghatározott kibocsátási egységek értékesítéséből származó, a központi költségvetésről szóló törvényben megtervezetten felül pénzforgalmilag teljesült bevételeknek a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékével megnövelheti a bevétel felhasználására szolgáló kiadási előirányzatot.
(5) * A központi költségvetési szervnek nem minősülő, vonalas közlekedési infrastruktúrát működtető vagy központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti központi szolgáltató, vagy törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott építtetői feladatokat ellátó vagyonkezelő vagyonkezelésében álló, állami tulajdonú, *
a) a vagyonkezelő feladatellátásához nem szükséges – a Vtv. 33. § (2) bekezdése alapján az éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt meg nem haladó egyedi, könyv szerinti bruttó értékű – immateriális jószágoknak, tárgyi eszközöknek, készleteknek,
b) * hulladéknak nem minősülő vissznyereményi anyagoknak,
c) a bányászatról szóló törvény szerint ásványi nyersanyagnak minősülő anyagoknak
az állam nevében, a tulajdonosi joggyakorlóval kötött megbízási szerződés vagy törvény alapján történő értékesítéséből származó bevétel kizárólag az államot illeti meg, amelyet a 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fejezetben kell elszámolni.
(5a) * Az (5) bekezdés szerinti értékesítési bevétel
a) a vagyonkezelő vagyonkezelésében lévő állami vagyon értéke megőrzésének vagy gyarapításának, vagy
b) közszolgáltatási szerződés szerinti feladat teljesítése, vagy közszolgáltatási eszközállomány technológiai korszerűsítését célzó beszerzés
céljára használható fel olyan módon, hogy az államháztartásért felelős miniszter a költségvetési évben az elszámolt bevétel mértékéig új kiadási előirányzat létrehozatalát vagy meglévő kiadási előirányzat növelését engedélyezheti abban a költségvetési fejezetben, amely a cél finanszírozására szolgál.
(6) * Az (5) bekezdés a) és c) pontja szerinti értékesítési eljárás során felmerült, igazolt költségeket az MNV Zrt. a 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fejezet terhére megtéríti. Az (5) bekezdés b) pontja szerinti állami tulajdonú vagyon esetében az MNV Zrt. az értékesítéséből származó, általános forgalmi adó nélküli – a tárgyévet megelőző év november 15. napja és a tárgyév november 14. napja közötti időszakban elszámolt – bevétel 15%-ának megfelelő összeget térít meg. A megtérítési kötelezettség összegével a fejezet költségvetési kiadási előirányzatát a fejezetet irányító szerv módosíthatja.
(6a) * Az (5) bekezdés b) pontja szerinti állami tulajdonú vagyon értékesítése kapcsán a vagyonkezelő részére a (6) bekezdésben foglaltak szerint megtérített összeg nem használható fel személyi juttatások kifizetésére.
(7) Ha a 45. § (7) bekezdése szerinti befektetési alap vagy kockázati tőkealap létrehozatalának vagy azokban végrehajtandó tőkeemelés költségvetési fedezetét a kincstár által vezetett fizetési számlák közötti átutalás biztosítja, a fejezetet irányító szerv az átutalás tulajdonosi bevételként elszámolandó összegével az alapok létrehozatala vagy tőkeemelése érdekében a fejezet kiadási előirányzatát módosíthatja vagy ennek érdekében új kiadási előirányzatot hozhat létre az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.
32. § A központi költségvetésről szóló törvény csak a következő költségvetési kiadások tekintetében adhat felhatalmazást előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül az eredeti előirányzaton felüli kiadás teljesítésére:
a) az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos költségvetési kiadás,
b) jogszabály által alanyi jogon összegszerűen megállapított, továbbá magánszemélyeket jogszabályban meghatározott feltételek alapján megillető támogatásokkal kapcsolatos költségvetési kiadás,
c) * az állammal szemben folyamatban lévő peres ügyekkel és az állam által fizetendő kártérítésekkel, kártalanításokkal, továbbá sérelemdíjakkal kapcsolatos költségvetési kiadás,
d) *
e) az állami kezességekkel, állami garanciákkal, állami viszontgaranciákkal, kiállítási garanciákkal és viszontgaranciákkal kapcsolatos költségvetési kiadás,
f) devizában teljesítendő költségvetési kiadás, az árfolyamváltozás hatásának mértékéig, és
g) adósságszolgálattal kapcsolatos kiadás,
h) * a jegybanki alapkamat előző évi átlagától függő költségvetési kiadás.
33. § * (1) * A fejezetet irányító szerv a Kormány rendeletében meghatározott esetekben a költségvetési évben a fejezeten belül új alcímet, jogcímcsoportot és jogcímet hozhat létre. Más esetben a fejezet címrendjének, valamint a címrend alá rendezett alcímek, jogcímcsoportok módosítására, kiegészítésére a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek esetén a Kormány, a Kormány irányítása alá nem tartozó fejezetek esetén az Országgyűlés egyedi határozatban jogosult. *
(1a) * Ha az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvény elfogadását követően olyan központi költségvetési szervet alapított, amelynek költségvetési bevételei és költségvetési kiadásai a központi költségvetésben önálló fejezetet alkotnak, a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek esetén a Kormány, a nem a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek esetén az Országgyűlés egyedi határozatban jogosult a fejezetrend ezzel összefüggő kiegészítésére, valamint az előirányzat nevének módosítására.
(2) * A központi költségvetésről szóló törvény, valamint e törvény eltérő rendelkezése hiányában a központi költségvetésről szóló törvény által megállapított kiadási előirányzatok közötti előirányzat-átcsoportosításra a Kormány irányítása alá tartozó fejezet terhére történő előirányzat-átcsoportosítás esetén a Kormány, a nem a Kormány irányítása alá tartozó fejezet terhére történő előirányzat-átcsoportosítás esetén az Országgyűlés egyedi határozatban jogosult. *
(3) * A központi költségvetésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában a nem a Kormány irányítása alá tartozó fejezet esetében a fejezetet irányító szerv az általa irányított fejezetbe sorolt
a) költségvetési szervek kiadási előirányzatai terhére előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre, ha a költségvetési szerv kiadási előirányzatain megtakarítás keletkezik vagy az átcsoportosítás a közfeladatok változásával, költségvetési szervek alapításával, átalakításával vagy megszüntetésével kapcsolatban szükséges, vagy
b) fejezeti kezelésű előirányzatok kiadási előirányzatai terhére előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre, ha
ba) azokon megtakarítás keletkezik,
bb) az előirányzat-átcsoportosítás a közfeladatok változásával kapcsolatban szükséges,
bc) a fejezeti általános tartalék fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosítása előre nem valószínűsíthető és nem tervezhető költségvetési kiadás teljesítéséhez szükséges,
bd) az az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv részére költségvetési támogatás biztosításával kapcsolatban szükséges, vagy
be) elkülönített állami pénzalap és fejezeti kezelésű előirányzat javára feladatátadással kapcsolatban szükséges.
(3a) * A központi költségvetésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában a Kormány irányítása alá tartozó fejezet esetében a fejezetet irányító szerv az általa irányított fejezetbe sorolt kiadási előirányzat terhére – az államháztartásért felelős miniszter a Kormány rendeletében meghatározottak szerint teljesítendő tájékoztatása mellett – előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre. Ha az előirányzat-átcsoportosítással érintett előirányzaton megtakarítás keletkezik, vagy az előirányzat-átcsoportosítás a közfeladatok változásával kapcsolatban szükséges, az előirányzat-átcsoportosítással szemben az államháztartásért felelős miniszter – az előirányzat-átcsoportosítás megalapozatlansága esetén – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint kifogással élhet a költségvetési szerv kiadási előirányzatai terhére végrehajtott előirányzat-átcsoportosítás kivételével.
(3b) * Az ugyanazon középirányító szerv irányítása alá tartozó költségvetési szervek közötti, a (3) bekezdés a) pontja szerinti előirányzat-átcsoportosításról a középirányító szerv jogosult rendelkezni a fejezetet irányító szerv egyidejű tájékoztatása mellett. A középirányító szerv általi előirányzat-átcsoportosításról a fejezetet irányító szerv a Kormány rendeletében meghatározottak szerint tájékoztatja az államháztartásért felelős minisztert.
(4) * A (3) és (3a) bekezdés alapján
a) fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosításra, valamint ha az előirányzat-átcsoportosítással érintett fejezetek fejezetet irányító szervének vezetője azonos személy, fejezetek közötti átcsoportosításra a fejezetet irányító szerv vezetőjének egyoldalú írásbeli jognyilatkozata, vagy
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításra az érintett fejezetet irányító szervek vezetőinek írásbeli megállapodása
alapján kerülhet sor.
(4a) * A (3a) bekezdés szerinti előirányzat-átcsoportosítás – a közfeladatok változásával, illetve a közfeladat ellátásának módjával, annak helyével, vagy a közfeladatot ellátó személyében bekövetkező változásával, költségvetési szervek alapításával, átalakításával vagy megszüntetésével, valamint a költségvetési szervek részére biztosított, a Kormány rendeletében meghatározott mérték szerinti költségvetési támogatásokkal kapcsolatos előirányzat-átcsoportosítás kivételével – nem irányulhat a személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzatai növelésére.
(4b) * Az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulására van szükség a Kormány irányítása alá tartozó fejezeten belüli, (3a) bekezdés szerinti előirányzat-átcsoportosításhoz, ha az
a) a központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzata, vagy
b) az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatások teljesítésére szolgáló előirányzat terhére történik.
(5) *
(6) A kincstár a központi költségvetésről szóló törvény szerinti szerkezetben és bontásban havonta közzéteszi a honlapján az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek, továbbá a központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok és társadalombiztosítás pénzügyi alapjai eredeti előirányzatait, módosított előirányzatait, valamint teljesítési adatait.
(7) Az előirányzat-átcsoportosítás formai követelményeit a Kormány rendeletben állapítja meg.
34. § * (1) A helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a képviselő-testület dönt.
(2) A helyi önkormányzat költségvetési rendelete a polgármester számára lehetővé teheti a helyi önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítást.
(3) * A helyi önkormányzati költségvetési szerv bevételi előirányzatai és kiadási előirányzatai a Kormány rendeletében meghatározott esetben a helyi önkormányzati költségvetési szerv saját hatáskörében módosíthatóak, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatóak.
(4) * A képviselő-testület a (2) és (3) bekezdés szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként – az első negyedév kivételével – negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés – a helyi önkormányzatot érintő módon – a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetben meghatározott támogatások költségvetési kiadási előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.
(5) * A nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szervek bevételi előirányzatainak és kiadási előirányzatainak módosítására, átcsoportosítására az (1)–(4) bekezdést kell alkalmazni, azzal hogy a képviselő-testület hatáskörét a nemzetiségi önkormányzat testülete, közgyűlése, a társulási tanács, illetve a térségi fejlesztési tanács tagjai gyakorolják, polgármesteren a nemzetiségi önkormányzat elnökét, a társulási tanács elnökét, illetve a térségi fejlesztési tanács elnökét kell érteni.
(6) *
35. § * A kiemelt előirányzatok és a kiemelt előirányzaton belüli rovatok közötti átcsoportosítás lehetőségét a Kormány rendeletben határozza meg.
36. § (1) * A 32. §-ban meghatározott kivételekkel a költségvetési év kiadási előirányzatai és – ha jogszabály azt lehetővé teszi – a 49. § szerinti lebonyolító szerv számára a Kormány rendeletében meghatározottak szerint rendelkezésre bocsátott összeg terhére kötelezettségvállalásra az azokat terhelő korábbi kötelezettségvállalásokkal és más fizetési kötelezettségekkel csökkentett összegű eredeti vagy módosított kiadási előirányzatok (a továbbiakban: szabad előirányzat) mértékéig kerülhet sor. Más fizetési kötelezettségnek minősül a jogszabályon, jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, illetve véglegessé vált vagy azonnal végrehajtható hatósági döntésen, vagy más, a fizetési kötelezettség összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét megállapító kötelező előíráson alapuló fizetési kötelezettség. *
(2) * A Kormány egyedi határozatban a szabad előirányzatot meghaladó mértékű vagy tárgyévi előirányzattal nem rendelkező közfeladathoz kapcsolódó tárgyévi kötelezettségvállalást engedélyezhet az ahhoz szükséges előirányzat mértékéről hozott döntésével egyidejűleg. *
(3) * Az (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezettségvállalás esetén a pénzügyi teljesítésnek – a Kormány rendeletében meghatározott kivételekkel – legkésőbb a költségvetési év december 31-éig meg kell történnie. *
(4) * A Beruházás ösztönzési célelőirányzat előirányzata, az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvényben foglaltak, valamint a 20. § (1) bekezdése szerinti pénzeszközök terhére vállalt kötelezettségek kivételével az államháztartás központi alrendszerében a költségvetési évet követő év vagy évek kiadási előirányzatai terhére kötelezettség
a) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, valamint a 14. § (3) bekezdése és a 14. § (4) bekezdés c) és d) pontja szerinti fejezetek kiadási előirányzatai esetén törvényben foglaltak szerint,
b) egyéb esetben
ba) a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, a dologi kiadások és az ellátottak pénzbeli juttatásainak kiadási előirányzatai terhére azoknak a költségvetési évben jóváhagyott eredeti előirányzatának mértékéig,
bb) az egyéb működési célú kiadások és a felhalmozási kiadások előirányzatai terhére azoknak a költségvetési évben jóváhagyott eredeti előirányzatának ötven százalékáig,
c) a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet 1–8. címe és az LI. Honvédelmi Alap fejezet 1–4. címe tekintetében a költségvetési évben jóváhagyott eredeti kiadási előirányzat száz százalékáig
vállalható.
(4a) * Ha a következő évre szóló központi költségvetési törvény kihirdetésre kerül, a (4) bekezdés b) pontját a fejezeti kezelésű előirányzatok, központi kezelésű uniós előirányzatok, valamint a 14. § (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti fejezet központi kezelésű előirányzatai esetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a költségvetési évet követő év vagy évek kiadási előirányzatai terhére vállalható kötelezettség *
a) alapja a következő évre szóló központi költségvetési törvény kihirdetett szövegében megállapított kiadási előirányzat összege,
b) a tárgyévet követő évre vonatkozó mértéke a következő évre megállapított kiadási előirányzat mértékének legfeljebb száz százaléka.
(4b) * A (4) bekezdés b) és c) pontja, valamint a (4a) bekezdés szerinti, ötmilliárd forintot elérő vagy azt meghaladó értékű kötelezettségvállalás megtételéhez a Kormány előzetes jóváhagyása szükséges. *
(4c) * A Kormány egyedi határozatával, az érintett költségvetési évek szerinti bontásban *
a) az irányítása alá tartozó fejezetek tekintetében a (4) bekezdés b) pontjában és a (4a) bekezdésben meghatározott értékhatártól eltérő összeget is megállapíthat, *
b) – a központi költségvetésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában – a tárgyévi kiadási előirányzattal nem rendelkező programok, beruházások és más fejlesztések esetén a több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzatai terhére vállalható kötelezettségek összegét megállapíthatja. *
(4d) * A 49. § szerinti lebonyolító szerv számára a Kormány rendeletében meghatározottak szerint rendelkezésre bocsátott összeg terhére – a 32. § a) pontja szerinti költségvetési kiadási előirányzatok kivételével – a költségvetési évet követő évre vagy évekre szóló kötelezettség nem vállalható.
(4e) * A Beruházási Alapból finanszírozott beruházások esetében a lebonyolító szerv az 1. § 15. pontjában meghatározottakon túl – a (4d) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a fejezetet irányító szerv vezetője nevében és megbízásából költségvetési évet követő évre vagy évekre szóló kötelezettséget vállalhat.
(4f) * Ha a Kormány közvetlen vagy közvetett állami vagy önkormányzati vagyon növekedését vagy állagának javítását eredményező építési beruházások megvalósítását, továbbá egyéb szervezeteknek nyújtott építési beruházási támogatások nyújtását határozatban olyan módon támogatja, hogy azok teljes vagy részbeni fedezetének biztosítása a Beruházási Alap terhére történik, az (1)–(4c) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a beruházásra vagy a támogatásra a Kormány egyedi határozatában adott felhatalmazás alapján vállalható kötelezettség. *
(4g) * A Kormány a (4f) bekezdés szerint adott felhatalmazása a tárgyévi és éven túli kötelezettségek együttes összegét tartalmazza, továbbá a felhatalmazásnak a beruházás megvalósításáról szóló, a megvalósításban érintett felek által kölcsönösen elfogadott szerződésen – így különösen kivitelezési szerződésen – kell alapulnia. *
(4h) * A (4g) bekezdés szerinti felhatalmazás összeghatár meghatározásával is megadható, ebben az esetben a kötelezettségvállalás végleges – a beruházás megvalósításáról szóló, a megvalósításban érintett felek által kölcsönösen elfogadott szerződésnek megfelelő – összegéről a kötelezettségvállalással érintett költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője az állami beruházásokért felelős minisztert, valamint az államháztartásért felelős minisztert írásban tájékoztatja.
(4i) * A Kormány által adott felhatalmazás kiterjedhet a Beruházási Alappal érintett beruházások előkészítésére, továbbá az e beruházásokhoz közvetlenül szükséges ingatlanszerzésre is. Ebben az esetben a (4g) és (4h) bekezdésben foglaltakat a beruházás előkészítésére, valamint az ingatlanszerzésre irányuló szerződésre kell alkalmazni.
(5) *
(5a) * Az államháztartás önkormányzati alrendszerében a költségvetési évet követő év vagy évek kiadási előirányzatai terhére kötelezettségvállalásra az irányító szerv által megállapított, ennek hiányában a költségvetési év kiadási előirányzataival megegyező összegű kiadási előirányzatok szabad előirányzatának mértékéig kerülhet sor, amelynek fedezetét a kötelezettséget vállalónak a tervezésekor biztosítania kell.
(6) Kormányrendelet meghatározhatja a kötelezettségvállalás további feltételeit.
(7) A kötelezettségvállalásra jogosult személyek körét a Kormány rendeletben határozza meg.
36/A. § * Kormányrendelet az állami fenntartású egészségügyi intézmény egyes tárgyévi vagy költségvetési éven túli kötelezettségvállalásait feltételhez kötheti vagy korlátozhatja.
37. § (1) * Kötelezettséget vállalni a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet. A pénzügyi ellenjegyzőnek a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel meg kell győződnie arról, hogy a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított, a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat, és *
a) * a 36. § (3) bekezdése szerinti kötelezettségvállalás összege, a költségvetési évet követő év vagy évek kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén a Kormány rendeletében foglaltak szerint a kötelezettségvállalás értékeként meghatározott összegből a költségvetési évet terhelő összeg a szabad előirányzatok összegét nem haladja meg, vagy
b) * a költségvetési évet követő év vagy évek kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén a Kormány rendeletében foglaltak szerint a kötelezettségvállalás értékeként meghatározott összegből a költségvetési évet követő éveket terhelő összegek egyik évben sem haladják meg a 36. § (4), (4a) vagy (4c) bekezdése szerinti összegeknek a korábban vállalt kötelezettségek és más fizetési kötelezettségek adott évi mértékével csökkentett összegét.
(1a) * A 36. § (4f)–(4i) bekezdése szerinti kötelezettségvállalás esetén a pénzügyi ellenjegyzőnek kizárólag arról kell meggyőződnie, hogy a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.
(2) A pénzügyi ellenjegyzésre jogosult személyek körét, a pénzügyi ellenjegyző feladatait, összeférhetetlenségének eseteit, képesítési követelményeit a Kormány rendeletben határozza meg.
(3) * Ha egy gazdasági esemény során a szerződő fél és a kötelezettségvállalást, a pénzügyi ellenjegyzést, a teljesítésigazolást, az érvényesítést, illetve az utalványozást végző személyek egymástól eltérő országban tartózkodnak, elegendő, ha a szükséges aláírások szkennelt formában állnak rendelkezésre, illetve az eredeti aláírások külön dokumentumokon kerülnek megtételre.
(4) * Az (1) bekezdés szerinti pénzügyi ellenjegyzés nem érinti a kötelezettségvállalónak a kötelezettség vállalásából származó polgári jogi és büntetőjogi felelősségét.
38. § (1) * A bevételi előirányzatok javára bevételt elszámolni és a kiadási előirányzatok terhére kifizetést elrendelni – a Kormány rendeletében meghatározott kivételekkel – utalványozás alapján lehet. A kiadási előirányzatok terhére történő utalványozásra – a Kormány rendeletében meghatározott kivételekkel – a teljesítés igazolását, és az annak alapján végrehajtott érvényesítést követően kerülhet sor.
(1a) *
(2) A teljesítés igazolására, utalványozásra, érvényesítésre jogosultakat, feladataikat, összeférhetetlenségük eseteit, és az érvényesítő képesítési követelményeit a Kormány rendeletben határozza meg.
(3) * Az utalványozás és az érvényesítés nem érinti a teljesítésigazolónak a kötelezettségvállalás teljesítésének igazolásából származó polgári jogi és büntetőjogi felelősségét.
39. § (1) * Az államháztartásért felelős miniszter a Kormány irányítása alá tartozó fejezetet irányító szervhez, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervhez, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervéhez, az állam legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társasághoz, valamint az ilyen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságához költségvetési felügyelőt rendelhet ki. Az államháztartásért felelős miniszter a költségvetési felügyelő kirendeléséről
a) az érintett fejezetet irányító szerv vezetőjét,
b) többségi állami tulajdonban álló gazdasági társasághoz történő kirendelés esetén a tulajdonosi joggyakorlót,
c) a többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságához történő kirendelés esetén a többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaságot és annak a tulajdonosi joggyakorlóját előzetesen tájékoztatja.
(1a) * Az államháztartásért felelős miniszter a költségvetés végrehajtásának és a gazdálkodást érintő egyéb feladat ellátásának ellenőrzésére a feladattal érintett, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi költségvetési szerv vagy testület, valamint a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat, az országos nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács és az általuk irányított költségvetési szerv vezetőjével folytatott előzetes egyeztetést követően költségvetési felügyelőt bízhat meg.
(2) * A költségvetési felügyelő a gazdálkodás költségvetés-politikával való összhangja és a takarékos, szabályszerű, eredményes működés érdekében a Kormány rendeletében meghatározott intézkedéseket tehet.
(3) * A költségvetési felügyelő határozott időtartamra szóló megbízásáról és a megbízás visszavonásáról az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik. A költségvetési felügyelő tevékenységének szakmai irányítását az államháztartásért felelős miniszter végzi.
(4) * A költségvetési felügyelő felett a (3) bekezdésben foglaltakon felüli munkáltatói jogokat a kincstár vezetője gyakorolja. A kincstár elnöke e jogkörök gyakorlásában nem utasítható.
(5) * A költségvetési felügyelő kormányzati szolgálati jogviszonyban áll. A költségvetési felügyelő kormányzati szolgálati jogviszonyára a minisztériumban főosztályvezetői álláshelyen alkalmazott kormánytisztviselőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(6) * A kincstár elnöke – a (4) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva – a költségvetési felügyelői megbízással rendelkező költségvetési felügyelők közül, az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett jelöli ki a költségvetési felügyelő helyettesét.
39/A. § * (1) Ha a helyi önkormányzat a költségvetési év hatodik hónapjáról, a kilencedik hónapjáról és a tizenkettedik hónapjáról szóló időközi költségvetési jelentés közül kettőt a jogszabályi határidőt követő 30 napon belül nem teljesíti, vagy az időközi mérlegjelentés alapján a 90 napon túl lejárt kötelezettségek összege meghaladja a helyi önkormányzat tárgyévet megelőző évi költségvetési bevételének 30%-át, a helyi önkormányzat 12 hónapig, továbbá – ha a helyi önkormányzattal szemben adósságrendezési eljárás indult – az adósságrendezési eljárás jogerős befejezését követő 24 hónapig köteles a kincstár elnöke által megbízott költségvetési biztos helyi önkormányzat gazdasági stabilitásának megteremtése érdekében hozott intézkedéseinek tűrésére.
(2) A költségvetési biztos a helyi önkormányzat eredményes működése érdekében
a) előzetesen véleményezi
aa) a tervezéssel, gazdálkodással, pénzügyi kihatással bíró kérdések szabályzatait,
ab) a kötelezettségvállalásra irányuló eljárásokat,
ac) a tervezéssel, gazdálkodással és beszámolással összefüggő intézkedéseket,
b) javaslatot tehet, ajánlást fogalmazhat meg a belső információáramlásokkal, gazdálkodási folyamatokkal, továbbá a szakmai szabályozással összefüggésben, valamint
c) ellenjegyzi a kötelezettségvállalásokat.
40. § (1) * A Kormány a központi költségvetés költségvetési egyenlegének, vagy a Gst. 4. § (1) bekezdése alapján a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított értékeknek a tervezettől eltérő, kedvezőtlen alakulása esetén, vagy az év közben meghozott kormányzati döntésekből származó feladatok megvalósítása és a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás fenntartása érdekében a központi költségvetés költségvetési kiadási előirányzatait – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – zárolhatja, csökkentheti, törölheti azon költségvetési kiadási előirányzatok kivételével, amelyek évközi módosításának, átcsoportosításának jogát az Országgyűlés magának tartotta fenn. *
(2) * A zárolás nem vonatkozhat a 32. § szerinti költségvetési kiadási előirányzatokra és az európai uniós forrásokból finanszírozott költségvetési kiadási előirányzatokra.
(3) * A zárolás feloldásáról vagy a zárolt összegnek megfelelő költségvetési kiadási előirányzat csökkentéséről, törléséről legkésőbb a költségvetési év zárását megelőzően intézkedni kell.
(4) * Az Alaptörvény 51. cikke szerinti veszélyhelyzet esetén a Kormány e törvény rendelkezéseitől eltérő átmeneti intézkedéseket hozhat, amelyről az Országgyűlés legközelebbi ülésén be kell számolnia. E jogkörében a Kormány az (1) bekezdésben foglaltakon túl a központi költségvetésről szóló törvényben nem szereplő költségvetési kiadásokat teljesíthet és rendkívüli fizetési kötelezettséget írhat elő.
(5) * Az Alaptörvény 51. cikke szerinti veszélyhelyzet esetén, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban a vármegyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester, a polgármester e törvény rendelkezéseitől eltérő, a helyi önkormányzat költségvetése körében a (4) bekezdés szerint átmeneti intézkedéseket hozhat, amelyekről a képviselő-testület, a vármegyei közgyűlés soron következő ülésén be kell számolnia.
40/A. § *
41. § (1) * Törvény eltérő rendelkezése hiányában a költségvetési szerv, valamint az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kiadási előirányzatai terhére azok kezelő szerve jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetet nem hozhat létre, abban tagsági, részesedési viszonyt nem szerezhet, és ahhoz nem csatlakozhat.
(2) * Törvény eltérő rendelkezése hiányában az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv kiadási előirányzatai terhére támogatás, adomány, és más ellenérték nélküli kötelezettség nem vállalható, valamint kifizetés nem teljesíthető.
(3) * A (2) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a költségvetési szerv foglalkoztatottjai számára jogszabály alapján nyújtható munkáltatói kölcsönökre, támogatásokra, az ellátottak pénzbeli juttatásaira, valamint a költségvetési szerv által foglalkoztatottak jóléti célú – oktatási, szociális vagy sportcélú – tevékenységet végző szervezetének juttatott támogatásokra, valamint tanuló, hallgató részére foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányuló kötelezettséget keletkeztető támogatási szerződés alapján nyújtott ösztöndíjakra, támogatásokra.
(4) * A költségvetési szerv – a Magyarország külképviseleti költségvetési szerve fizetési számlájához és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközhöz a Kormány rendeletében meghatározottak szerint kapcsolódó likviditási keret vagy hitelkártya kivételével – saját nevében a Gst. 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletet érvényesen nem köthet, továbbá
a) törvényben meghatározott kivétellel értékpapírt nem bocsáthat ki, nem szerezhet meg,
b) * faktoringot magában foglaló szerződést nem köthet, és
c) garanciát és kezességet nem vállalhat.
(5) * A (4) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell a fejezeti kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kiadási előirányzatai terhére végzett ügyletekre is.
(6) * A kiadási előirányzatok terhére nem köthető olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel érvényesen visszterhes szerződés, illetve létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek. A kötelezettséget vállaló ezen feltétel ellenőrzése céljából, a szerződésből eredő követelések elévüléséig az 55. § szerint jogosult a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet átláthatóságával összefüggő, az 55. §-ban meghatározott adatokat kezelni azzal, hogy ahol az 55. § kedvezményezettről rendelkezik, azon a jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet kell érteni. Jogszabály további feltételeket is megállapíthat a visszterhes szerződések megkötésének vagy azok alapján történő kifizetések feltételeként.
(7) * A (6) bekezdésben foglaltak alkalmazása szempontjából az a külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amellyel Magyarország külképviselete a külképviselet működtetése, üzemeltetése, fenntartása vagy feladatainak ellátása érdekében visszterhes – használati, bérleti, lakásbérleti, vállalkozási, közüzemi, közszolgáltatási, tervezési, kivitelezési, utazási, pénzügyi, folyószámla, betéti, biztosítási, fuvarozási, megbízási, szállítmányozási, adásvételi – szerződést köt, – a megkötött szerződés vonatkozásában – átlátható szervezetnek minősül.
41/A. § * Valamely természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet fizetési kötelezettségének az állam vagy az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv által történő átvállalásáról kizárólag az Országgyűlés dönthet a központi költségvetésről szóló törvényben.
42. § (1) * Az önálló szabályozó szerv kivételével az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv által kiszabott és beszedett bírság, annak késedelmi kamata és pótléka a költségvetési szervnél és területi szerveinél nem használható fel. A beszedett bírság, késedelmi kamat, pótlék – a bírságból jogszabály alapján a helyi önkormányzatot megillető rész kivételével – a 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezet javára elszámolandó költségvetési bevételt képez.
(2) * A beszedett bírság tekintetében keletkező visszafizetési kötelezettséget a bírságot felhasználó költségvetési szerv vagy – az (1) bekezdés szerinti esetben – a 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezet terhére kell teljesíteni.
(2a) * Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv által fel nem használható bírságot, valamint más olyan bevételt, amely jogszabály alapján a központi költségvetés központosított bevételét képezi, kizárólag a kincstár által e célra létrehozott központosított beszedési számlára lehet beszedni. A központosított beszedési számla felett a bevételt beszedő költségvetési szerv a Kormány rendeletében foglaltak szerint korlátozottan rendelkezik.
(3) * Törvény eltérő rendelkezése hiányában – a bíróság, ügyészség által kiszabott eljárási bírság és rendbírság kivételével – a jogerősen, illetve véglegesen kiszabott és meg nem fizetett bírság, valamint a meg nem fizetett bírság miatt jogerősen vagy véglegesen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősül, és azt az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 134. §-ában foglaltak szerint, vagy ha az nem az Ákr. hatálya alá tartozó eljárásban került megállapításra, akkor adók módjára kell behajtani.
43. § * (1) A személyi juttatások kiemelt előirányzatot a foglalkoztatottak jogviszonyaira és a személyi juttatások kiemelt előirányzaton elszámolandó egyéb juttatásokra vonatkozó szabályok alapján kell megállapítani. A személyi juttatások kiemelt előirányzata a megfelelő összegű munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzat nélkül nem tervezhető és hagyható jóvá.
(2) A költségvetési szervnél foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez kapcsolódóan legfeljebb az (1) bekezdés szerint számított személyi juttatások kiemelt előirányzat törvény alapján járó munkabérek, illetmények fedezetére szolgáló részének megfelelő mértékéig, a munkavégzésre irányuló más jogviszony létesítéséhez kapcsolódóan legfeljebb az (1) bekezdés szerint számított személyi juttatások kiemelt előirányzat munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem saját foglalkoztatottnak fizetett juttatások fedezetére szolgáló részének megfelelő mértékéig vállalható kötelezettség.
44. § * (1) * Az államháztartásban, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál a személyi juttatások kiemelt előirányzaton elszámolandó kiadásokkal kapcsolatos számfejtési és az ehhez kapcsolódó kifizetőhelyi feladatok ellátása, az ezekkel kapcsolatos, az állami adóhatóság felé teljesítendő bevallási kötelezettségek teljesítése, továbbá – a nemzetiségi önkormányzatok és az általuk irányított költségvetési szervek kivételével – a bevallásokon alapuló befizetési kötelezettségek teljesítése központosítottan, kizárólag a kincstár által működtetett központosított illetményszámfejtés útján, illetve az abból történő adatszolgáltatás alapján történik. Az állami adóhatóság felé teljesítendő bevallási és befizetési kötelezettségek központosított teljesítésére a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kerül sor.
(2) A kincstárral kötött megállapodás alapján a központosított illetményszámfejtéshez az államháztartásba nem tartozó szerv, szervezet is csatlakozhat. A megállapodás alapján végzett központosított illetményszámfejtés nem terjed ki az állami adóhatóság felé teljesítendő bevallási és befizetési kötelezettségek központosított teljesítésére.
(3) A központosított illetményszámfejtésre alkalmazott rendszer a költségvetési szervekre, a helyi önkormányzatokra, a nemzetiségi önkormányzatokra, a társulásokra és a térségi fejlesztési tanácsokra vonatkozó, a törzskönyvi nyilvántartásban szereplő adatokat a törzskönyvi nyilvántartásból veszi át.
(4) * A központosított illetményszámfejtés igénybevételére az (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezett által a központosított illetményszámfejtő rendszerbe neki felróható okból történő valótlan, vagy három hónapot meghaladó késedelemmel történő adatszolgáltatás esetén a kincstár a kötelezettel szemben határozatban a Kormány rendeletében meghatározott mértékű bírságot szabhat ki.
45. § (1) * Az állam nevében hitelt, kölcsönt – a kijelölt tulajdonosi joggyakorló, valamint az Nvt. 8. § (7) bekezdése szerinti meghatalmazott esetén annak kezdeményezésére – az MNV Zrt. nyújthat. Ilyen kölcsön az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság részére nyújtható.
(1a) * Az (1) bekezdés szerinti hitel, kölcsön nyújtásához, átütemezéséhez az államháztartásért felelős miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter előzetes jóváhagyása szükséges.
(2) * Az állam tulajdonában álló gazdasági társaságnak az állam nevében tőkeemelést, pótbefizetést és a 49/B. § (2) bekezdése szerinti tulajdonosi támogatást az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter előzetes jóváhagyásával lehet nyújtani. A jóváhagyásról az államháztartásért felelős miniszter és az állami támogatások versenyszempontú ellenőrzéséért felelős szerv írásos véleményének ismeretében kell dönteni.
(2a) * A (2) bekezdés szerinti, pénzben teljesített tőkeemelést, pótbefizetést, támogatást
a) a törvényben vagy miniszteri rendeletben kijelölt tulajdonosi joggyakorló a központi költségvetésről szóló törvényben e célra megtervezett központi kezelésű előirányzatok terhére,
b) az Nvt. 8. § (7) bekezdése szerinti meghatalmazott az MNV Zrt. útján, a (2b) bekezdésben meghatározottak szerint
teljesíthet.
(2b) * A (2a) bekezdés b) pontja szerinti tőkeemeléshez, pótbefizetéshez, támogatáshoz szükséges kiadási előirányzatot az Nvt. 8. § (7) bekezdése szerinti, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó meghatalmazott költségvetéséből a 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fejezetbe a 33. § (3) és (4) bekezdése szerint át kell csoportosítani. Ha az Nvt. 8. § (7) bekezdése szerinti meghatalmazott az államháztartás központi alrendszerén kívüli szervezet, a (2a) bekezdés b) pontja szerinti tőkeemeléshez, pótbefizetéshez, támogatáshoz szükséges pénzösszeget megfizeti az állam számára, amelyet a 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fejezet bevételeként kell elszámolni. Az erre a célra befizetett összeggel a fejezet forrásjuttatás biztosítására szolgáló költségvetési kiadási előirányzatait a fejezetet irányító szerv módosíthatja.
(3) * Az állami vagyonnal való gazdálkodás során a tulajdonosi joggyakorló saját nyilvántartásaiban nem számolhatja el az állam nevében végzett műveletek hatását.
(4) Ha az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv jogszabály, vagy az MNV Zrt.-vel kötött szerződés alapján használt állami vagyon használatát, vagy az őt megillető más jog gyakorlását visszterhes szerződés alapján harmadik személynek átengedi, az ebből származó költségvetési bevétel – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a költségvetési szervet illeti meg.
(5) * A 6. § (7) bekezdés b) pont bc) alpontja alapján nyújtott tulajdonosi kölcsön vissza nem térülő tőkeösszegét költségvetési kiadásként kell elszámolni a visszafizetés elmaradásának – így különösen a kölcsön, követelés elengedésének, beszámításának vagy tőkévé alakításának – időpontjában.
(6) * Az állam nevében kijelölt tulajdonosi joggyakorlói feladatot ellátó és az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény alapján Beruházási Ügynökségként kijelölt gazdasági társaság a működéséhez biztosított központi költségvetési forrás felhasználásáról a tulajdonosi joggyakorlója felé elszámol, a fel nem használt vagy nem rendeltetésszerűen felhasznált forrás visszafizetése mellett.
(7) * Ha az állam befektetési alap vagy kockázati tőkealap létrehozatala útján valósítja meg feladatát, az alapok létrehozatala és azokban tőkeemelés az állam nevében, tulajdonosi ügyletként hajtható végre. Az állam nevében létrehozott befektetési alapból vagy kockázati tőkealapból származó bevétel az állam tulajdonosi bevétele. Befektetési alapot vagy kockázati tőkealapot a Vtv. 17. § (1) bekezdés e) pontjától eltérően a befektetés céljának vagy jellegének szakmai kapcsolódása alapján feladat- és hatáskörrel rendelkező költségvetési szerv is létrehozhat. Az így létrejött állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlás tekintetében a Vtv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
45/A. § * (1) * Az állam Magyarország területén székhellyel rendelkező, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alapján banknak minősülő hitelintézetben az alaptőke felemelése útján tulajdonosi részesedést szerezhet, ha
a) érvényesül a piaci magánbefektető elve,
b) ezt a bank középtávú üzleti terve alátámasztja, és
c) sor kerül jogi és pénzügyi megfelelőségi vizsgálat lefolytatására.
(2) * Az alaptőke felemelésére vonatkozó, valamint az állam tulajdonszerzésének bejegyzésére irányuló jogügylet tekintetében, továbbá a hatósági és bírósági eljárásokban az államot a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős miniszter képviseli.
(3) * Az (1) bekezdésben meghatározott alaptőke-felemeléssel megszerzett állami tulajdonosi részesedéssel működő bank (a továbbiakban: Bank) állami tulajdonú részesedése tekintetében a tulajdonosi jogok gyakorlására a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős miniszter jogosult.
(4) A (2) és (3) bekezdés esetében a 41. § (1) bekezdése nem alkalmazandó.
45/B. § * (1) * A Bankra a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben foglaltakat az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A Bank ügyvezető szerve az igazgatóság, amely az igazgatóság elnökéből és további igazgatósági tagokból áll.
(3) A Bank munkaszervezetének élén vezérigazgató áll, akinek feladatait és hatáskörét az igazgatóság határozza meg.
(4) A vezérigazgató és a vezérigazgató helyettesei felett a munkáltatói jogokat az igazgatóság gyakorolja.
(5) A Bank működésének, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodásának ellenőrzését felügyelő bizottság végzi.
(6) Nem lehet az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság tagja, aki
a) országgyűlési, illetve önkormányzati képviselő, miniszter, polgármester, főpolgármester,
b) büntetett előéletű,
c) a vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.
(7) Az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagja, a vezérigazgató pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat.
(8) * Ha a felügyelő bizottság megítélése szerint az igazgatóság, a vezérigazgató vagy annak helyettese tevékenysége jogszabályba, a Bank létesítő okiratába vagy közgyűlése határozatába ütközik, vagy egyébként sérti az állam érdekeit, ezt köteles jelezni a költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős miniszternek is.
(9) * A felügyelő bizottság tagja feladatát az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható fokozott gondossággal, és az állam érdekeit képviselő tag esetében az állam érdekeinek elsődlegessége alapján látja el. A tagok – a Polgári Törvénykönyv többek közös károkozására vonatkozó szabályai szerint – korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az állammal szemben az ellenőrzési kötelezettségük felróható megszegésével okozott károkért. Ha a kárt testületi határozat okozta, mentesül a felelősség alól az a tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott.
45/C. § * Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény szerinti, a felhasználásra jogosultat megillető, szerzői vagy szomszédos jogi védelmet élvező műre, vagy teljesítményre, különösen kép-, illetve hangfelvételre vonatkozó felhasználási szerződéssel ingyenes felhasználási engedély adható.
46. § (1) * A központi kezelésű előirányzatok, a fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kiadási előirányzatai terhére a 7. § (2) bekezdés b) pontja szerinti vállalkozási tevékenység nem folytatható.
(2) A költségvetési szerv a Kormány rendeletében meghatározott korlátokkal folytathat vállalkozási tevékenységet.
(3) * A költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó vállalkozási maradványnak a társasági adó mértékével megegyező hányadát köteles a központi költségvetésbe – az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv esetén az irányító szerv költségvetésébe – befizetni.
47. § (1) * A Kormány az irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv szabad előirányzatai, az irányító szerv az irányítása alá tartozó költségvetési szerv költségvetési bevételei után befizetési kötelezettséget írhat elő. A Kormány irányítása alá tartozó fejezetet irányító szerv a befizetett összeget az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével használhatja fel.
(2) * Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a központi költségvetésről szóló törvény a kormányzati főhivatal részére a költségvetési bevételei után a központi költségvetésbe történő befizetési kötelezettséget írhat elő. A befizetendő összeg nem haladhatja meg a kormányzati főhivatal költségvetési bevételeinek 50%-át.
48. § * (1) Az államháztartás alrendszerei terhére támogatás
a) közigazgatási hatósági határozattal vagy hatósági szerződéssel,
b) támogatói okirattal vagy támogatási szerződéssel *
jogszabály vagy egyedi döntés (a továbbiakban: támogatási döntés) alapján, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül nyújtható.
(2) A támogatás nem minősül egyedi döntés alapján nyújtott támogatásnak, ha a támogatás nyújtásának minden feltételét jogszabály meghatározza, és a támogatási döntés meghozatala során a döntéshozónak mérlegelési joga nincs. Nem minősül mérlegelési jognak, ha a döntéshozó a támogatási keret kimerüléséig a jogszabályi feltételeknek megfelelő támogatási igényeket beérkezési sorrendben teljesíti.
(3) Pályázat vagy kérelem (a továbbiakban együtt: támogatási igény) alapján nyújtott támogatás esetén a támogatási igényről jogszabályban, ennek hiányában az irányító szerv belső szabályzatában meghatározott személy, testület dönt.
(4) * Az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatói okirattal vagy támogatási szerződéssel létrejövő támogatási jogviszony létesítésére irányuló eljárással és a támogató döntéseivel kapcsolatos jogviták eldöntése polgári peres eljárásban kezdeményezhető.
48/A. § * (1) A 48. § (1) bekezdés a) pontja szerinti közigazgatási jogi jogviszonyban és a 48. § (1) bekezdés b) pontja szerinti polgári jogi jogviszonyban (a továbbiakban együtt: támogatási jogviszony) a kötelezettségvállalási jogkört gyakorló személy (a továbbiakban: támogató) a támogatás nyújtására, a kedvezményezett pedig – ha a támogatás jellege egyébként nem zárja ki – a számára megállapított kötelezettség teljesítésére köteles.
(2) Támogatói okirat alkalmazása esetén a támogatási jogviszony a támogatói okirat közlésével jön létre. Támogatási igény alapján nyújtott támogatás esetén, ha a támogatói okiratban meghatározott valamely feltétel eltér a támogatási igénytől, a támogatási jogviszony létrejöttéhez a kedvezményezett elfogadó nyilatkozata is szükséges. Elfogadásnak kell tekinteni azt is, ha a kedvezményezett a támogatói okiratban meghatározott határidőn belül nem tesz nyilatkozatot. Ha a támogató a kedvezményezett nyilatkozatában foglaltakat elfogadja, a támogatási jogviszony a nyilatkozat tartalmának megfelelő támogatói okirat közlésével jön létre.
(3) A támogatási szerződést a támogató a kedvezményezett javára egyoldalúan módosíthatja. A támogatási szerződésnek a kedvezményezett hátrányára történő módosítására akkor van lehetőség, ha a támogatási szerződésben a felek ekként állapodtak meg, vagy ha a támogató általános szerződési feltételt alkalmaz, és az általános szerződési feltételben a támogató ezt kikötötte.
48/B. § * (1) Nem lehet a támogatási jogviszonyban kedvezményezett
a) az, aki a támogatási döntést meghozta vagy aki a támogatási döntés meghozatalában döntés-előkészítőként részt vett,
b) * az, aki a támogatási döntés időpontjában a Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, főispán, kormánybiztos, miniszterelnöki megbízott, miniszterelnöki biztos, vármegyei közgyűlés elnöke, főpolgármester, polgármester – az 5000 fő vagy ez alatti lakosságszámú település polgármestere kivételével –, regionális fejlesztési ügynökség vezető tisztségviselője,
c) az a) és b) pont szerinti személlyel közös háztartásban élő hozzátartozó,
d) – a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével – az a) és b) pont szerinti személy tulajdonában álló gazdasági társaság,
e) * – az állam, a helyi önkormányzat, illetve a köztestület legalább 50%-os közvetlen vagy közvetett tulajdonában lévő gazdasági társaság, valamint a sportszervezet, a sportszövetség, a polgárőr szervezet és az állam által alapított vagyonkezelő alapítvány és közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, valamint azon vagyonkezelő alapítvány és közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, amelyhez az állam csatlakozott kivételével – az olyan gazdasági társaság, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy vagy szakszervezet, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező olyan szervezeti egysége, amelyben az a)–c) pont szerinti személy vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, az egyesület, az egyházi jogi személy vagy a szakszervezet ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja.
(2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni
a) a társadalombiztosítás pénzbeli és természetbeni ellátásaira,
b) a fogyatékos természetes személyeknek a fogyatékos élethelyzetre tekintettel nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátásokra,
c) a családtámogatásokra, és
d) a természetes személyeknek a méltánylást igénylő élethelyzetükre figyelemmel, továbbá jövedelmük pótlása, illetve kiegészítése érdekében rászorultsági alapon nyújtott egyéb szociális pénzbeli, természetbeni és személyes jellegű ellátásokra.
(3) * Az (1) bekezdés e) pontja alkalmazásában nem minősül tisztségviselőnek a vagyonkezelő alapítvány és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagyonellenőre.
(4) *
49. § * A fejezetet irányító szerv a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátásával lebonyolító szervet, az európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátására közreműködő szervezetet is megbízhat, ha azt jogszabály lehetővé teszi.
49/A. § * (1) A támogatási szerződés alapján létrejött támogatási jogviszonyra az e törvényben meghatározott feltételeket – ha e törvényből más nem következik – a közigazgatási hatósági határozattal, hatósági szerződéssel vagy támogatói okirattal létrejött támogatási jogviszonyra is alkalmazni kell.
(2) E Fejezetet nem kell alkalmazni – az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek támogatásai kivételével – az 1. § 14. pont a)–d) alpontja szerinti támogatásokra.
49/B. § * (1) A központi költségvetés terhére támogatási jogviszony keretében finanszírozott, állami vagyon növekedését eredményező beruházást, felújítást gazdasági társaság a saját nevében, az állam javára végzi azzal, hogy a megvalósult beruházás, felújítás az állam tulajdonába kerül. E támogatási jogviszonyra a költségvetési támogatás szabályait kell alkalmazni.
(2) Állami tulajdonú gazdasági társaság tevékenységének és működésének támogatása ágazati támogatási jogviszony keretében az általa ellátott feladat ágazati szakmai tartalmának és eredmény-követelményeinek meghatározásával finanszírozható. Ágazati szakmai tartalom előírásának hiányában állami tulajdonú gazdasági társaság számára támogatás a 19. § (3) bekezdése szerinti tulajdonosi ügyletként nyújtható.
49/C. § * Az államháztartás központi alrendszerén kívüli szervezet tulajdonába kerülő befektetési alap vagy kockázati tőkealap létrehozása, azokban végrehajtandó tőkeemelés érdekében fejezeti kezelésű előirányzat terhére is nyújtható támogatás.
50. § * (1) Költségvetési támogatás annak nyújtható, aki *
a) megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek,
b) a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényben foglalt közzétételi kötelezettségének eleget tett, és
c) * átlátható szervezetnek minősül.
(2) Ha a költségvetési támogatás magyarországi beruházások ösztönzéséhez kapcsolódóan közvetlenül nyújtott fejlesztési célú költségvetési támogatásként kerül biztosításra, az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételről a Kormány egyedi határozatban dönt. *
(3) *
(4) A támogatási igény benyújtásának feltételéül előírható, hogy a támogatási igény benyújtójának ne legyen esedékessé vált és még meg nem fizetett adótartozása – ide nem értve az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adókat –, valamint járulék-, illeték- vagy vámtartozása (a továbbiakban együtt: köztartozás). *
(5) Jogszabály, pályázati kiírás az (1)–(4) bekezdésben meghatározottakon kívül további kizáró okokat is megállapíthat.
50/A. § * A visszafizetési kötelezettséggel nyújtott költségvetési támogatás visszafizetésének biztosítása, valamint a költségvetési támogatás visszavonása, a támogatási szerződés felmondása vagy az attól történő elállás esetén visszafizetendő költségvetési támogatás visszakövetelése céljából – a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel – a támogatási szerződésben megfelelő biztosítékot kell kikötni. *
50/B. § * Ha a költségvetési támogatás részben vagy egészben az Európai Unió valamely közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott feltételek szerint kerül nyújtásra, a költségvetési támogatás az 50. §-tól és az 50/A. §-tól eltérően akkor biztosítható, ha a támogatási igény benyújtója megfelel az uniós jogi aktusban meghatározott feltételeknek. Jogszabály, pályázati kiírás további feltételeket csak abban az esetben állapíthat meg, ha azt az uniós jogi aktus nem zárja ki.
51. § * (1) A költségvetési támogatás rendelkezésre bocsátása egy összegben vagy részletekben, időarányosan vagy teljesítésarányosan történhet.
(2) * Az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusának eltérő rendelkezése hiányában az államháztartáson kívüli természetes személynek és jogi személynek folyósításra kerülő költségvetési támogatásból a kedvezményezettet terhelő köztartozás összegét – a Kormány rendeletében meghatározott kivétellel és módon, az állami adó- és vámhatóság adatszolgáltatása alapján – a kincstár az agrártámogatások esetén levonja, más költségvetési támogatás esetén visszatartja, és az állami adóhatóság megfelelő bevételi számláján jóváírja. *
(3) A központi költségvetésről szóló törvény alapján nem állami intézmény fenntartójának az általa vagy intézménye útján ellátott köznevelési, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatra tekintettel biztosított költségvetési támogatás esetében a (2) bekezdést a nem állami intézmény fenntartója és az általa fenntartott intézmény köztartozására is alkalmazni kell.
(4) * A Kormány rendeletben előírhatja, hogy a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, társulás, valamint az állam közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában álló gazdasági társaság kedvezményezettnek fejlesztési célra, európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatás, vagy ha a Kormány rendelete, egyedi határozata ekként rendelkezik, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet kedvezményezettnek fejlesztési célra, nem európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatás kizárólag a kincstárnál vezetett fizetési számlára folyósítható. A kedvezményezett a költségvetési támogatás célja szerinti kiadásokat kizárólag a kincstárnál vezetett fizetési számláról teljesítheti, más célra – így különösen értékpapír-vásárlásra, kamatbevétel realizálására – még átmenetileg sem veheti azokat igénybe.
(5) * Nem minősül a költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevételének, támogatási céltól eltérő felhasználásának, ha a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat kedvezményezett a fejlesztési, beruházási céllal nyújtott költségvetési támogatásból származó átmenetileg szabad pénzeszközt állampapír vásárlásával hasznosítja, feltéve, hogy a támogatási cél határidőben történő megvalósulását ez nem veszélyezteti. A helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat kedvezményezett az így elért hozamot, kamatbevételt kizárólag a támogatott tevékenységgel kapcsolatos kiadásokra használhatja fel.
52. § * (1) A költségvetési támogatások felhasználását – ha ennek a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti feltételei fennállnak – közbeszerzés alkalmazásához kell kötni.
(2) A költségvetési támogatás nem köthető olyan feltételhez, hogy a közbeszerzési eljárás ajánlattevőjét előzetesen válasszák ki. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a támogatási igény elbírálását megelőzően közbeszerzési eljárás kerüljön megindításra, vagy a támogató annak megindítását határozza meg a költségvetési támogatás feltételeként.
(3) A támogató a támogatási döntésre vonatkozó tájékoztatásban a támogatási szerződés megkötésének feltételeként előírhatja a támogatási szerződéskötést megelőzően közbeszerzési eljárás lefolytatását vagy a támogatási szerződésben a közbeszerzési eljárás megindításának előfeltételéül a közbeszerzési dokumentumok ellenőrzését és annak megindítását a támogató egyetértéséhez kötheti.
52/A. § * (1) A 14. § (3) bekezdése szerinti fejezet terhére nyújtott költségvetési támogatást a folyósítását követő év december 31-éig lehet felhasználni. *
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidőtől a Kormány egyedi határozata rövidebb határidőt, a központi költségvetésről szóló törvény eltérő időpontot is megállapíthat.
(3) A támogató a Kormány egyedi határozata alapján nyújtott támogatás esetében a határidőt egy alkalommal legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja.
53. § * A kedvezményezettet beszámolási kötelezettség terheli a költségvetési támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról. Ha a kedvezményezett a beszámolási kötelezettségének határidőben nem vagy nem megfelelő módon tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a költségvetési támogatás folyósítása felfüggesztésre kerül. A felfüggesztett költségvetési támogatás – ha annak feltételei egyébként fennállnak – a beszámolási kötelezettség teljesítését követően kerülhet folyósításra. *
53/A. § * (1) A költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevétele, jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a támogató a költségvetési támogatást visszavonhatja, a támogatási szerződéstől elállhat, azt felmondhatja vagy kezdeményezheti annak módosítását. *
(2) A költségvetési támogatások jogosulatlan igénybevétele, jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása, továbbá a költségvetési támogatás visszavonása, a támogatási szerződéstől történő elállás vagy annak felmondása esetén a kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás összegét a Kormány rendeletében meghatározott ügyleti kamattal, késedelem esetén késedelmi kamattal növelt mértékben köteles visszafizetni. Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv kedvezményezettet kamatfizetési kötelezettség nem terheli. *
(2a) * A (2) bekezdésben meghatározott követeléssel kapcsolatos végrehajtás elrendelése esetén az Ákr. hatálya alá tartozó eljárásokban a végrehajtási megkeresés napját követően a késedelmi kamatot az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény rendelkezései alapján – az ott meghatározott kivétellel – a végrehajtást foganatosító szerv számítja fel és arról a megkereső szervet értesíti. *
(3) * Nemteljesítés esetén a visszafizetési kötelezettség érvényesítése elsősorban a biztosíték érvényesítésével történik. Ennek eredménytelensége esetén a visszafizetendő összeget és annak kamatait az állami adóhatóság a támogató megkeresésére adók módjára behajtandó köztartozásként, a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetből nyújtott költségvetési támogatás esetén a 60/A. § (2) bekezdésében meghatározott módon hajtja be. Ha a nem természetes személy kedvezményezett jogszabály alapján mentesül a biztosíték nyújtása vagy választása szerint az önrész rendelkezésre állásának igazolása alól, és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatással összefüggésben keletkező visszafizetési kötelezettségét a támogató által meghatározott határnapig nem teljesíti, illetve annak részletekben történő teljesítése esetén a részletfizetési kötelezettségét elmulasztja, és a visszafizetendő összeget nem lehet tőle behajtani, a támogató kezdeményezése alapján az állami adóhatóság a kedvezményezett és a kedvezményezettben többségi befolyással rendelkező szervezet adószámát törli. *
(4) * Ha a kedvezményezett a támogatott tevékenység megvalósítása érdekében olyan jogviszonyt létesít, amely alapján a támogató előleg számla alapján közvetlenül harmadik személynek folyósítja a költségvetési támogatást, a kedvezményezettet terhelő visszafizetési kötelezettség ezt a harmadik személyt terheli, ha a visszafizetési kötelezettség azért keletkezett, mert a támogatott tevékenység megvalósítása érdekében létesített jogviszonyon alapuló kötelezettségeit nem teljesítette a kedvezményezett számára. Ha a kötelezettségek teljesítésének elmaradása e harmadik személy szándékos magatartására vezethető vissza, és a visszafizetési kötelezettségét a támogató által meghatározott határnapig nem teljesíti, illetve annak részletekben történő teljesítése esetén a részletfizetési kötelezettségét elmulasztja, a visszafizetendő összeget a támogató kezdeményezésére adók módjára behajtandó köztartozásként kell behajtani. Behajthatatlanság esetén a támogató kezdeményezése alapján az állami adóhatóság a harmadik személy és a harmadik személyben többségi befolyással rendelkező szervezet adószámát törli. *
(5) * A támogatási szerződés módosítása a fejezeti kezelésű előirányzat terhére, valamint a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezet terhére felhalmozási célra nyújtott, kiegészítő költségvetési támogatásból – kivéve a helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatásaiból – megvalósuló támogatott tevékenység eredeti céljának a megváltoztatására irányulhat, ha az eredeti és a módosított cél a támogató – ideértve a támogatást biztosító előirányzat felett fejezetet irányító szervi jogállással nem bíró kezelő szervet, a fejezetet irányító szerv előzetes engedélyével – feladatkörébe tartozó szakmai, ágazati feladatok megvalósítását szolgálja. *
(6) * A támogatási szerződésben rögzített támogatási cél módosításának részletszabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
54. § * (1) * A támogató vagy a támogató nevében eljáró szervezet a költségvetési támogatás felhasználását
a) * a 48. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatási jogviszony esetében a hatósági ellenőrzés szabályai,
b) * a 48. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatási jogviszony esetében a Kormány rendeletében meghatározott szabályok
szerint ellenőrzi.
(1a) * Az ellenőrzés kiterjedhet a kedvezményezett által a támogatott tevékenység megvalósítására kötött szerződésben részes olyan felekre is, akik a támogatási jogviszony teljesítésében közvetlen módon közreműködnek.
(1b) * Ha a kincstár jogosulatlan igénybevételt állapít meg az 51. § (3) bekezdése szerinti nem állami intézményfenntartó az (1) bekezdés a) pontja szerinti hatósági ellenőrzése és egyéb hivatalból indult eljárása keretében, a visszafizetési kötelezettséget megállapító határozat meghozatala során mérlegelési jogkör gyakorlásának helye nincs.
(2) * A kedvezményezett és az (1a) bekezdés szerinti szerződő felek kötelesek a költségvetési támogatások lebonyolításában részt vevő és a költségvetési támogatást ellenőrző szervezetekkel együttműködni, az ellenőrzést végző szerv képviselőit ellenőrzési munkájukban a megfelelő dokumentumok, számlák, a megvalósítást igazoló okmányok, bizonylatok rendelkezésre bocsátásával, valamint a fizikai teljesítés vizsgálatában a helyszínen is segíteni. Ha a kedvezményezett vagy az (1a) bekezdés szerinti szerződő fél az ellenőrző szerv munkáját ellehetetleníti, a támogató a költségvetési támogatást visszavonhatja, a támogatási szerződéstől elállhat.
54/A–54/C. § *
55. § * A támogató és a támogató nevében eljáró szervezet az 50. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel ellenőrzése céljából, a kedvezményezett nyilatkozata alapján a költségvetési támogatás folyósításától számított öt évig, vagy – ha az későbbi – a költségvetési támogatás visszakövetelésére vonatkozó igény elévüléséig kezeli
a) * a kedvezményezettnek az Nvt. 3. § (1) bekezdés 1. pont a) alpontja szerinti jogállására vonatkozó adatot,
b) * ha a kedvezményezett az Nvt. 3. § (1) bekezdés 1. pont b) alpontja szerinti szervezet,
ba) a kedvezményezett tényleges tulajdonosainak természetes személyazonosító adatait, tulajdoni hányadát, befolyásának és szavazati jogának mértékét,
bb) a kedvezményezettben közvetlenül vagy közvetve több mint 25%-os tulajdoni részesedéssel, befolyással vagy szavazati joggal rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét, tulajdoni hányadának, befolyásának és szavazati jogának mértékét,
bc) a bb) alpont szerinti jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosainak természetes személyazonosító adatait, tulajdoni hányadát, befolyásának és szavazati jogának mértékét,
bd) a kedvezményezett és a bb) alpont szerinti jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet adóilletőségét,
be) a kedvezményezett és a bb) alpont szerinti jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ellenőrzött külföldi társaság jogállásának megítéléséhez szükséges, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 11. pontjában meghatározott adatokat,
c) * ha a kedvezményezett az Nvt. 3. § (1) bekezdés 1. pont c) alpontja szerinti szervezet,
ca) a kedvezményezett vezető tisztségviselőinek természetes személyazonosító adatait,
cb) a kedvezményezett és a kedvezményezett vezető tisztségviselőinek 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedésével működő szervezet nevét,
cc) a kedvezményezettnek és a kedvezményezett vezető tisztségviselőjének a cb) alpont szerinti szervezetben fennálló tulajdoni hányadának mértékét,
cd) a cb) alpont szerinti szervezet tényleges tulajdonosának természetes személyazonosító adatait, tulajdoni hányadát, befolyásának és szavazati jogának mértékét,
ce) a cb) alpont szerinti szervezet átláthatóságának vizsgálatához e §-ban előírt, a cd) alpontban meghatározottakon kívüli adatokat és
cf) a kedvezményezett székhelyét.
56. § * (1) A támogató a költségvetési támogatás folyósításától számított öt évig a honlapján vagy – ha a támogató honlappal nem rendelkezik – a támogató irányító szervének honlapján közzéteheti a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kedvezményezettre vonatkozóan
a) az 55. § a) pontja szerinti adatot,
b) az 55. § b) pont bb) és bd) alpontja szerinti adatot,
c) az 55. § b) pontja szerinti kedvezményezett tényleges tulajdonosainak nevét, tulajdoni hányadát, befolyásának és szavazati jogának mértékét,
d) az 55. § b) pont bb) alpontja szerint szervezet tényleges tulajdonosainak nevét, tulajdoni hányadát, befolyásának és szavazati jogának mértékét,
e) az 55. § c) pontja szerinti kedvezményezett vezető tisztségviselőjének nevét,
f) az 55. § c) pont cb), cc) és cf) alpontja szerinti adatot és
g) az 55. § c) pont cb) alpontja szerinti szervezet tényleges tulajdonosainak nevét, tulajdoni hányadát, befolyásának és szavazati jogának mértékét.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatokat az (1) bekezdésben meghatározott időtartamban honlapján a támogató nevében eljáró szervezet is közzéteheti.
56/A. § * A Kormány rendeletben a költségvetési támogatásokra vonatkozó további szabályokat állapíthat meg.
56/B. § * (1) A kincstár monitoringrendszert működtet a költségvetési támogatásokról és a költségvetési támogatásnak nem minősülő csekély összegű támogatásokról, valamint közreműködik a támogatások felhasználásának összehangolásában.
(1a) * Az 56/C. § (1) bekezdése szerinti adatátadás és kifizetés adatkörének egyezőségét és megfelelőségét emberi beavatkozás nélküli, gépi úton kell biztosítani.
(1b) * Az (1a) bekezdésben meghatározottak érvényesítése érdekében a kincstár által vezetett nyilvántartások összekapcsolhatók, amelynek során biztosítani kell, hogy az ehhez szükséges adatok összekapcsolása kizárólag emberi beavatkozás nélkül, gépi úton valósuljon meg és sem üzemszerű működés, sem rendkívüli esemény során ne jöhessen létre olyan összekapcsolt, ember számára értelmezhető adatokat tartalmazó nyilvántartás, amely a kincstár részére egyes feladatainak ellátáshoz meghatározott célokon túlmenően többlethozzáférést biztosítana az (1a) bekezdésben meghatározottak érvényesítését nem szolgáló adatokhoz.
(2) * A monitoringrendszerben nem, vagy hibásan, vagy hiányosan rögzített támogatási döntés alapján az (1) bekezdés szerinti támogatás érvényesen nem nyújtható. E bekezdés alkalmazásában hibásan rögzített támogatási döntésnek minősül az az adatrögzítés, amelynél számítási hiba vagy más hasonló elírás miatti kijavításnak van helye.
(3) * Ha a támogató vagy a támogató nevében eljáró szervezet az 56/C. § (1) bekezdése szerinti, 2023. január 1-jétől rögzítendő támogatási döntéshez kapcsolódó adatátadását nem teljesítette, a kincstár határozatában a Kormány rendeletében meghatározott mértékű bírságot szab ki.
(4) * A (3) bekezdés szerinti bírság esetében kizárt a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény szerinti figyelmeztetés alkalmazása.
56/C. § * (1) A támogató vagy a támogató nevében eljáró szervezet a monitoringrendszerbe történő adatátadással gondoskodik *
a) * a támogatási igényhez kapcsolódóan a támogatási igény benyújtója nevére, a támogatás felhasználási helyének címére, a támogatási igény céljára és az igényelt támogatás mértékére, a pályázati úton biztosított támogatás esetében a pályázati kiírás tárgyára,
b) a támogatási döntéshez kapcsolódóan a döntéshozó személy, testület esetén a testület megnevezésére, tagjainak nevére és a támogatás megállapított mértékére,
c) a támogatás felhasználásához kapcsolódóan bekövetkezett vagy a támogató által megállapított, a támogatási jogviszonnyal, a támogatás rendelkezésre bocsátásával és a beszámolással kapcsolatos tényekre, körülményekre
vonatkozó adatoknak az e célra rendszeresített honlapon való közzétételéről.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat törvény, kormányrendelet vagy a Kormány egyedi határozata alapján nyújtott támogatás esetén is alkalmazni kell, azzal, hogy a támogatási igény benyújtóján a törvény, kormányrendelet vagy a Kormány egyedi határozata alapján támogatásra jogosult személyt, a támogatási igény célján a törvény, kormányrendelet vagy a Kormány egyedi határozata alapján nyújtott támogatás célját kell érteni.
(3) * A monitoringrendszerben kezelt adatok a támogatási döntés naptári évének utolsó napjától számított tíz év elteltével törölhetők.
(4) A monitoringrendszerben nyilvántartott adatok kereshetőségét támogatási program, támogatási igény benyújtója, támogatás összege, döntéshozatalra jogosultak szerint és más módon csoportosított lekérdezhetőségét bárki számára, ingyenesen biztosítani kell.
(5) * A monitoringrendszerben nyilvántartott adatok hitelességének szavatolása az adatszolgáltatásra kötelezett támogató vagy a támogató nevében eljáró szervezet felelősségi körébe tartozik.
56/D. § * (1) Közérdekből nyilvános a pályázati kiírást előkészítő, a pályázatot kiíró, a támogatási döntést előkészítő és a döntéshozó személy, testület által a pályázattal, a pályázati eljárással, a támogatási döntéssel összefüggésben kezelt, közérdekű adatnak és különleges adatnak nem minősülő adat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatok megismerésére a közérdekű adatokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket kell alkalmazni.
57. § * (1) * A helyi önkormányzat az általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatásokat (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a kincstár útján igényli, azok módosítását a kincstár útján kezdeményezi, azokról a kincstár útján mond le, és az éves költségvetési beszámolót megalapozó végleges adatszolgáltatást a kincstár útján teljesíti.
(2) A kincstár a rendelkezésére álló adatok alapján, illetve helyszíni ellenőrzés során ellenőrzi a támogatások igénylésének és módosításának megalapozottságát.
(3) * Ha a kincstár az igénylésben meghatározott mutatószámot megalapozatlannak tartja, hivatalból megindított eljárás keretében kötelezi a helyi önkormányzatot, hogy a mutatószámon a kincstár által meghatározott változtatásokat a soron következő mutatószám módosításkor vezesse át. Nem kell határozatot hozni, ha a helyi önkormányzat a kincstár álláspontját alátámasztó bizonyítékok ismertetése során az eltérés jogszerűségét igazolja.
(4) Ha a helyi önkormányzat a határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a kincstár jogosult az általa meghatározott mutatószámok átvezetésére.
(5) * A helyi önkormányzat a soron következő mutatószám módosításkor a kincstár (3) bekezdés szerinti határozatában szerepeltetett mutatószámhoz képest eltérő mutatószámot szerepeltethet, ha azt a helyi önkormányzatnak a határozat véglegessé válását követően átvett vagy átadott feladat indokolja. A feladat átvételének, átadásának helyi önkormányzat általi bizonyítása alapján a kincstár a (3) bekezdés szerinti határozatát módosíthatja, visszavonhatja.
(6) * A kincstár (4) bekezdés szerinti intézkedésével szemben azonnali jogvédelemnek nincs helye.
(7) * A kincstár (3) bekezdés szerinti határozata elleni keresetlevelet a döntés közlésétől számított 15 napon belül kell benyújtani.
58. § * (1) A helyi önkormányzat az éves költségvetési beszámolójában számol el a számára a költségvetési évben folyósított támogatásokkal.
(2) *
59. § * (1) * A kincstár a helyi önkormányzat éves költségvetési beszámolója alapján az Ákr. szerinti hatósági ellenőrzés keretében felülvizsgálja a támogatások elszámolását, felhasználását. A hatósági ellenőrzés tekintetében alkalmazandó kiegészítő rendelkezéseket kormányrendelet határozza meg. A felülvizsgálat során a kincstár az Állami Számvevőszék jelentéseiben foglalt megállapításokat is figyelembe veszi.
(2) A felülvizsgálat megszervezése során biztosítani kell, hogy valamennyi helyi önkormányzatnál a felülvizsgálat esetében legalább négyévente – a kincstár által meghatározott támogatási jogcímek tekintetében – helyszíni ellenőrzésre kerüljön sor, amely a Polgári Törvénykönyv szerinti általános elévülési időn belül, a korábban nem vizsgált időszakra és jogcímekre is kiterjeszthető.
(3) A felülvizsgálat kiterjed az éves költségvetési beszámoló alapjául szolgáló dokumentumoknak a helyi önkormányzatnál, a helyi önkormányzat által alapított költségvetési szervnél, továbbá – szükség esetén – valamennyi érintett gazdálkodó szervezetnél és más jogi személynél történő ellenőrzésre is.
(4) A felülvizsgálat szakmai szabályait, módszereit a kincstár az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével alakítja ki.
60. § * (1) Ha a kincstár a felülvizsgálat során az éves költségvetési beszámolóban közölt adatokhoz képest eltérést tár fel, hivatalbóli eljárásban megállapítja a helyi önkormányzatot megillető vagy az általa visszafizetendő támogatás összegét.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban az Ákr. rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(3) Az elsőfokú döntés ellen fellebbezésnek van helye. A közigazgatási perre az 57. § (6) és (7) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.
60/A. § * (1) Ha a helyi önkormányzat
a) a támogatáshoz valótlan adatot szolgáltatott,
b) az igénybe vett támogatást nem a megjelölt célra használta fel,
c) a jogszabályban meghatározott arányt meghaladó mértékű támogatást vett igénybe, illetve
d) a támogatásra vonatkozó valamely feltételt megszegett
[e Fejezet alkalmazásában az a)–d) pont a továbbiakban együtt: jogosulatlan igénybevétel], a támogatásról vagy annak a jogosulatlan igénybevétellel érintett részéről haladéktalanul köteles lemondani és azt visszafizetni.
(1a) * Ha a jogosulatlan igénybevételt a kincstár az 59. § szerinti felülvizsgálati eljárásban állapítja meg, a visszafizetési kötelezettséget megállapító határozat meghozatala során mérlegelési jogkör gyakorlásának helye nincs.
(2) * Jogosulatlan igénybevétel esetén és a visszafizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a helyi önkormányzat jogszabályban meghatározott mértékű ügyleti, illetve azon felül késedelmi kamatot fizet. Ha a helyi önkormányzat visszafizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, a kincstár – az engedélyezett és az előírtaknak megfelelő ütemben teljesített részletfizetés kivételével – beszedési megbízást nyújt be a kötelezett fizetési számlájára.
(2a) * Ha a visszafizetendő támogatás együttes összege vagy a fizetendő kamatok együttes összege az ezer forintot nem éri el, azt nem kell megfizetni. A kincstár a pótlólagosan megállapított ezer forint alatti támogatást és az ezer forint alatti kamatot nem utalja át. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni a visszafizetendő támogatás és a kamat teljesítésének kincstári ellenőrzése során feltárt eltérésekre is.
(3) * A helyi önkormányzat kérelme alapján a visszafizetési és kamatfizetési kötelezettségére vonatkozóan – a késedelmi kamat és az 53/A. § (2) bekezdés szerinti ügyleti kamat kivételével – a kincstár legfeljebb tizenkét havi, a Kormány kijelölése alapján társadalmi felzárkózást elősegítő programban részt vevő önkormányzatok esetében legfeljebb 24 havi részletfizetést engedélyezhet, ha a kérelmező igazolja, hogy kötelező feladatainak ellátását az egyösszegű visszafizetés veszélyeztetné. A részletfizetésről hozott határozattal szemben nincs helye fellebbezésnek. A részletfizetési kérelem benyújtására meghatározott határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye. A részletfizetési kérelem elbírálására vonatkozó eljárás során szünetelésnek nincs helye.
(4) Ha a helyi önkormányzat a részletfizetést engedélyező határozatban foglalt fizetési kötelezettségének a határozatban foglaltak szerint nem tesz eleget, a visszafizetési és kamatfizetési kötelezettség egy összegben, azonnal esedékessé válik. Ha az így keletkezett egyösszegű fizetési kötelezettséget a kötelezett az esedékessé válást követő tizenöt napon belül nem teljesíti, a kincstár beszedési megbízást nyújt be a kötelezett fizetési számlájával szemben.
(5) * Az ügyfél a nyilatkozatával nem pótolhatja a hiányzó bizonyítékot.
60/B. § * A helyi önkormányzat kérelme alapján a kincstár által e törvény alapján benyújtott beszedési megbízás benyújtását a kincstár legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb két hónapra elhalasztja, vagy a már benyújtott beszedési megbízást visszavonja és legfeljebb két hónappal később nyújtja csak be ismételten, ha a kérelmező igazolja, hogy az általa fizetendő munkabérek, illetmények és ellátások kifizetését a beszedési megbízás érvényesítése veszélyeztetné.
61. § (1) * Az államháztartási kontrollok célja az államháztartás pénzeszközeivel és a nemzeti vagyonnal történő szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás, a beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségek szabályszerű teljesítésének biztosítása.
(2) * Az államháztartás külső ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az Állami Számvevőszék látja el. Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenységének korlátozása nélkül e törvényben meghatározott esetben külső ellenőrzést a kincstár is végezhet.
(3) * Az államháztartás kormányzati szintű ellenőrzése a kormányzati ellenőrzési szerv, az európai támogatásokat auditáló szerv és a kincstár által valósul meg.
(4) Az államháztartás belső kontrollrendszere a költségvetési szervek belső kontrollrendszere – beleértve a belső ellenőrzést – keretében valósul meg.
62. § Az államháztartásért felelős miniszter ellátja – az Állami Számvevőszék véleményének kikérésével – az államháztartás belső kontrollrendszerének – amely magában foglalja az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzést – a nemzetközi standardokkal összhangban lévő fejlesztésével, szabályozásával, koordinációjával és harmonizációjával kapcsolatos feladatokat, megalkotja az ezekhez kapcsolódó jogszabályokat, módszertani útmutatókat, valamint ellátja a szakmai egyeztető fórumok működtetésével és kötelező továbbképzések szervezésével kapcsolatos feladatokat.
63. § (1) A kormányzati ellenőrzési szerv ellenőrzési jogköre kiterjed
a) a kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzésére,
b) * az európai uniós forrásból, illetve az állam nevében kötött nemzetközi szerződés alapján finanszírozott egyéb programból nyújtott támogatás felhasználásának, a Kormány irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzata, elkülönített állami pénzalapok előirányzata felhasználásának, valamint a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek kormányzati ellenőrzésére,
c) * a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak és az egyesületeknek nyújtott költségvetési támogatások és az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott más támogatások – ideértve a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is –, és az említett szervezetek részére meghatározott célra ingyenesen juttatott állami vagyon felhasználásának ellenőrzésére,
d) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartozó és állami tulajdonban álló, valamint az olyan gazdasági társaságok – ide nem értve a Magyar Nemzeti Bankot – ellenőrzésére, amelyekben az állam többségi befolyással rendelkezik,
e) azon alapítványok, közalapítványok ellenőrzésére, amelyek felett az alapítói jogokat a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv gyakorolja, vagy az államháztartás központi alrendszeréből támogatásban részesülnek,
f) az állami kezesség vállalása és beváltása jogosságának ellenőrzésére, ideértve a központi költségvetés, valamint a tartozás eredeti kötelezettjénél és jogosultjánál a kezességi szerződés feltételei betartásának ellenőrzését,
g) * a 23. § (2b) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségnek közgazdasági megalapozottsága ellenőrzésére az Mötv.-ben meghatározott kormányhivatali eljárás során, valamint a Gst. 10/B. § (5) bekezdésében foglalt feltételek teljesülésének ellenőrzésére,
h) * az a)–g) pontban foglaltakkal összefüggésben létrejött jogviszonyokra, valamint azon szerződő felekre is, amelyek a jogviszony teljesítésében közvetlen vagy közvetett módon közreműködnek, és
i) *
j) * működési célú költségvetési támogatás nyújtása esetén a kedvezményezett működésének és gazdálkodásának ellenőrzésére.
(2) A kormányzati ellenőrzési szerv feladatai ellátásával összefüggésben jogosult a minősített adat, az üzleti titok és az ellenőrzött szervezet, valamint az ellenőrzés kapcsán adatszolgáltatásra kötelezett szervezet által kezelt egyéb titokfajták megismerésére.
(3) * A kormányzati ellenőrzési szerv az állami vagyon kezelésének ellenőrzése keretében az államot, mint tulajdonost törvény alapján megillető ellenőrzési jogkört külön meghatalmazás nélkül kizárólag az állami vagyonnal való gazdálkodás, a vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenység értékelése érdekében gyakorolhatja, a az állam közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági társasági részesedés tekintetében.
(4) * A kormányzati ellenőrzési szerv személyes adatot ellenőrzési tevékenysége céljából, az ahhoz szükséges mértékben, az ellenőrzés dokumentumainak megőrzéséig kezelhet.
64. § (1) A kormányzati ellenőrzést végző személy a feladatai ellátása érdekében az ellenőrzött, és az ellenőrzés kapcsán adatszolgáltatásra kötelezett szerv, szervezet bármely helyiségébe beléphet, számára akadálytalan hozzáférést kell biztosítani valamennyi dokumentumhoz és az informatikai rendszerek archív és élő adatállományához. Kérésére az ellenőrzött szerv, illetve az ellenőrzés kapcsán adatszolgáltatásra kötelezett szerv bármely dolgozója köteles szóban vagy írásban információt szolgáltatni.
(2) A kormányzati ellenőrzést végző személy az ellenőrzés során a dokumentumokba és az informatikai rendszerek adatállományába akkor is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, ha azok minősített adatot, üzleti titkot vagy törvény által védett egyéb titkot tartalmaznak. Az eredeti iratokat, valamint az informatikai rendszerek adatállományait eredeti adathordozón – másolat készítése és átvételi elismervény átadása mellett – elviheti, és az ellenőrzés befejezéséig magánál tarthatja. Az ellenőrzés befejezése után az átvett eredeti iratokat, adathordozókat, vissza kell szolgáltatni kivéve, ha büntető- vagy fegyelmi eljárás kezdeményezése indokolt.
(3) * A kormányzati ellenőrzést végző személy jogosult az adathordozókról fizikai tükörmásolatot készíteni vagy készíttetni, és a tükörmásolat felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni.
65. § * (1) * A kormányzati ellenőrzési szerv ellenőrzése során az ellenőrzött szerv, szervezet vagy más – az ellenőrzés lefolytatásához szükséges adatok, tények, információk birtokában lévő – személy, szervezet vezetője, alkalmazottja a jogszabályokban meghatározottak szerint adatszolgáltatásra és együttműködésre köteles, melynek megszegése esetén az érintett személy eljárási bírsággal sújtható.
(2) *
(3) * Az eljárási bírságot a kormányzati ellenőrzési szerv vezetője határozatban szabja ki. A bírságolással kapcsolatos eljárásra az Ákr. rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(4) *
(5) * Az ellenőrzéshez kapcsolódó adatszolgáltatási, együttműködési vagy az ellenőrzés végrehajtását elősegítő kötelezettség megszegése miatt kiszabott eljárási bírságról szóló döntéssel szemben a keresetlevelet a közléstől számított tizenöt napon belül lehet benyújtani.
(6) A helyszíni ellenőrzés lefolytatásának akadályozása esetén az ellenőrzött vagy az ellenőrzés kapcsán adatszolgáltatásra kötelezett szerv adatszolgáltatási vagy együttműködési kötelezettségének érvényesítéséhez a kormányzati ellenőrzési szerv a rendőrség közreműködését veheti igénybe.
66. § (1) Ha a kormányzati ellenőrzési szerv ellenőrzése során a közpénzek vagy az állami vagyon jogszabálysértő, rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználását és ezzel összefüggésben károkozást vagy ennek veszélyét állapítja meg, a kár megelőzése, enyhítése érdekében az illetékes hatósághoz, illetve szervezethez fordulhat
a) a munkabérek és az ahhoz kapcsolódó közterhek folyósításának kivételével a kincstárnál vagy hitelintézetnél vezetett fizetési számlák zárolása,
b) az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott költségvetési támogatások folyósításának felfüggesztése,
c) a személyi jövedelemadó 1%-ából történő felajánlások folyósításának felfüggesztése, és
d) az ellenőrzött szerv, szervezet részére visszatérítendő általános forgalmi adó folyósításának felfüggesztése
céljából.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a megkeresett hatóság, szervezet köteles a megkeresés kézhezvételét követő tizenöt napon belül a szükséges intézkedéseket megtenni, és erről a kormányzati ellenőrzési szerv elnökét írásban értesíteni.
(3) Ha az (1) bekezdésben foglaltak alapján tett intézkedés fenntartása a továbbiakban már nem szükséges, erről a kormányzati ellenőrzési szerv elnöke az intézkedést foganatosító hatóságot, szervezetet értesíti.
67. § * (1) A kormányzati ellenőrzési szerv az ellenőrzései során feltárt, a kormányzati ellenőrzési szerv által ellenőrzött, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervet és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartozó, állami tulajdonban álló, valamint az állam többségi befolyása alatt lévő gazdasági társaságot megillető, az ellenőrzés tárgyával kapcsolatos polgári jogviszonyból fakadó jog, követelés, egyéb polgári jogi igény érvényesítése iránt, valamint a költségvetési támogatás visszafizetése érdekében a jogosult nevében és helyett a bíróságok és más hatóságok, valamint harmadik személyek előtt külön meghatalmazás nélkül eljárhat.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a kormányzati ellenőrzési szerv saját nevében közvetlen jogi érdek fennállásának igazolása nélkül keresetet indíthat a hatáskörében eljárva megismert szerződés vagy a szerződés egyes rendelkezései semmisségének megállapítása iránt.
(3) * A kormányzati ellenőrzési szerv az ellenőrzés tárgyával kapcsolatos büntetőeljárásokban jogosult az állam, valamint az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek, mint sértettek képviseletét ellátni.
(4) A kormányzati ellenőrzési szerv a 63. § (1) bekezdésben, valamint az (1) bekezdésben meghatározott jogosultsága gyakorlása érdekében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat – a családi állapotra, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyére, a nemre és a nyilvántartásból való kikerülés okára vonatkozó adat kivételével – jogosult igényelni.
68. § *
68/A. § *
68/B. § * (1) A kincstár ellenőrzési jogköre a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács és az általuk irányított költségvetési szerv
a) számviteli szabályok szerinti könyvvezetési kötelezettségének,
b) a 70. alcím alapján teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségek szabályszerű teljesítésének,
c) az éves költségvetési beszámoló megbízható, valós összképének,
d) * az Mötv.-ben meghatározott kormányhivatali eljárás során a 23. § (2b) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettség közgazdasági megalapozottságának
vizsgálatára terjed ki.
(2) A kincstár ellenőrzésére a 63. § (2) és (4) bekezdését, a 64. §-t, a 65. § (1)–(5) bekezdését és a 66. §-t kell alkalmazni.
(3) A kincstári ellenőrzés szakmai szabályait, módszereit a kincstár az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével alakítja ki.
69. § (1) A belső kontrollrendszer a kockázatok kezelése és tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy megvalósuljanak a következő célok:
a) a működés és gazdálkodás során a tevékenységeket szabályszerűen, gazdaságosan, hatékonyan, eredményesen hajtsák végre,
b) az elszámolási kötelezettségeket teljesítsék, és
c) megvédjék az erőforrásokat a veszteségektől, károktól és nem rendeltetésszerű használattól.
(2) A belső kontrollrendszer létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével.
69/A. § * A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek belső kontrollrendszerére a költségvetési szervek belső kontrollrendszerére vonatkozó szabályokat alkalmazni kell. A Kormány rendeletében a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek sajátosságai figyelembevételével azokra nézve a költségvetési szervek belső kontrollrendszerére vonatkozó, e törvényben meghatározott szabályoktól eltérő szabályokat állapíthat meg.
70. § (1) A belső ellenőrzés kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének biztosításáról a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét a költségvetési szerv vezetőjének közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül a költségvetési szerv vezetőjének küldi meg. Az irányító szerv belső ellenőrzést végezhet
a) az irányítása alá tartozó bármely költségvetési szervnél,
b) a saját vagy az irányítása, felügyelete alá tartozó költségvetési szerv használatába, vagyonkezelésébe adott nemzeti vagyonnal való gazdálkodás tekintetében,
c) az irányító szerv által nyújtott költségvetési támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezetteknél és a lebonyolító szerveknél, és
d) az irányítása alá tartozó bármely, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 1. § a) pontjában meghatározott köztulajdonban álló gazdasági társaságnál.
(2) A belső ellenőr bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenysége keretében a jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, a tervezést, gazdálkodást, és a közfeladatok ellátását vizsgálva megállapításokat és javaslatokat fogalmaz meg a költségvetési szerv vezetője részére. A belső ellenőr ezenkívül más tevékenységbe nem vonható be.
(3) A belső ellenőrzést végző személy az ellenőrzött szervnél minősített adatot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, személyes adatokat kezelhet az adatvédelmi, illetve a minősített adat védelmére vonatkozó előírások betartásával.
(4) * Aki költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet kíván végezni, köteles az erre irányuló szándékát a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint az államháztartásért felelős miniszter részére bejelenteni. Költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet csak az végezhet, aki cselekvőképes, büntetlen előéletű, nem áll a belső ellenőrzés körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, továbbá rendelkezik a jogszabályban előírt végzettséggel és gyakorlattal.
(4a) * Az ellenőrzés során a büntetlen előéletet igazoltnak kell tekinteni akkor is, ha a kérelmező munkáltatója igazolja, hogy a kérelmező jogszabály alapján büntetlen előélethez vagy nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötött álláshelyen vagy munkakörben dolgozik.
(4b)–(4c) *
(5) * Az államháztartásért felelős miniszter által a belső ellenőrzési tevékenység folytatására jogosult személyekről vezetett nyilvántartás tartalmazza az érintett *
a) természetes személyazonosító adatát,
b) nyilvántartási számát,
c) lakcímét vagy tartózkodási helyének címét,
d) értesítési címét,
e) telefonszámát,
f) elektronikus elérhetőségét,
g) * felsőfokú iskolai végzettségét igazoló oklevelének számát, a kiállító intézmény nevét és a kiállítás keltét vagy a szakirányú végzettség alóli felmentést igazoló dokumentum meglétére vonatkozó utalást,
h) egyéb képesítéseinek megnevezését, az ezen képesítést igazoló oklevél vagy bizonyítvány számát, a kiállító intézmény nevét, a kiállítás keltét,
i) a szakmai gyakorlat időtartamát vagy a gyakorlat alóli felmentést igazoló dokumentum meglétére vonatkozó utalást, és
j) a kötelező szakmai továbbképzésen történő részvétel idejét.
(5a) * Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartás az (5) bekezdés b), és g)–j) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott adatok közül a belső ellenőr nyilvántartási száma, neve és választása alapján az (5) bekezdés c)–f) pontjában meghatározott adatainak egyike nyilvános, ezen adatokról bárki tájékoztatást kaphat. A nyilvántartásba vételt végző szervezet a nyilvántartásban szereplő belső ellenőr nyilvános adatait honlapján nyilvánosságra hozza, és biztosítja, hogy a nyilvános adatokról a nyilvántartásba vételt végző szervezettől bárki tájékoztatást kaphasson.
(7) * A nyilvántartásba vételt végző szervezet a nyilvántartásba vétel szabályait meghatározó jogszabályban foglaltakat vagy a kötelező továbbképzési kötelezettségre vonatkozó feltételeket nem teljesítő személyt törli a nyilvántartásból, illetve a tevékenység gyakorlásától eltiltja. A nyilvántartásból törölt természetes személyek adatait a nyilvántartásba vételt végző szervezet a törlést követő tíz évig megőrzi.
(7a) * A (7) bekezdés szerinti tevékenység végzésétől történő eltiltás időtartama
a) kérelemre, vagy továbbképzési kötelezettség nem teljesítése miatti nyilvántartásból való törlés esetén egy,
b) a nyilvántartásba vételkor, illetve a nyilvántartásba vételt követően történő valótlan adatközlés, a nyilvántartásból törlésre okot adó körülmény bejelentésének elmulasztása, a bejelentés elmulasztásának utólagos megállapítása esetén három
évre szól.
(7b) * Az a természetes személy, aki
a) a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alatt áll,
b) a belső ellenőrzési tevékenység folytatásának részletes feltételeinek nem felel meg,
c) a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült vagy
d) a belső ellenőrzés körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól való eltiltás alól nem mentesült, nem végezhet a (7) bekezdés szerinti tevékenységet.
(8) * A belső ellenőri tevékenység bejelentésére a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítására és törlésére irányuló eljárásért az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
71. § * (1) * Ha a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv harminc napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át vagy a százötven millió forintot, az irányító szerv a költségvetési szervhez önkormányzati biztost bíz meg. Önkormányzati rendelet önkormányzati biztos megbízását az e bekezdésben meghatározottaknál kisebb mérték, rövidebb időtartam, lejárat esetén is kötelezővé teheti.
(2) A lejárt esedékességű tartozásállomány fennállásáig a pénzügyi ellenjegyzés és az érvényesítés szabályain felül csak az önkormányzati biztos ellenjegyzésével vállalható kötelezettség, és rendelhető el utalványozás.
(3) Az önkormányzati biztos a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv szervezeti felépítését, működési folyamatát és gazdálkodását érintő racionalizálási javaslatokat tehet, intézkedéseket kezdeményezhet.
72–74. § *
75. § Az államháztartás alrendszerei költségvetése végrehajtásának pénzügyi lebonyolításával és finanszírozásával összefüggő, központi kezelést igénylő feladatait a kincstár és az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) látja el.
76. § (1) A kincstár
a) * közreműködik a kincstári egységes számlák likviditásának kezelésében az ÁKK Zrt.-vel kötött megállapodás alapján, és
b) előrejelzi a 79. § alapján vezetett számlák kiadásai és bevételei összesített egyenlegének alakulását, amelyhez az adósságkezeléssel összefüggő napi adatokat az ÁKK Zrt. bocsátja rendelkezésre.
(2) A kincstár feladatai ellátása érdekében jogosult
a) törvényben meghatározott körben, mértékben és célra pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására, ideértve a fizetési számla vezetését és a készpénz nélküli fizetési forgalom lebonyolítását is,
b) * elektronikus pénz – ide nem értve az elektronikuspénz-tokent – kibocsátására,
c) az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 5. § (1) bekezdés a)–c) és g) pontja szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység és 5. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére,
d) * az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek esetén díjazás ellenében a kárpótlási jegyek őrzésével és kezelésével kapcsolatos feladatok ellátására, és
e) olyan fizetési eszköz alkalmazására, amely birtokosa rendelkezhet a számla-követeléséről, és ezáltal más számára fizetést teljesíthet, amely rendszerint személyazonosító kód, illetve más hasonló azonosító használatához kötött, ilyen különösen a számla-követelésről való rendelkezést a telefon vagy számítógép útján biztosító egyéb eszköz (távolról hozzáférést biztosító fizetési eszköz).
(3) A kincstár a (2) bekezdés c) pontja szerinti feladatait a kibocsátó által kiadott jegyzési, forgalomba hozatali lebonyolítási rendnek megfelelően, egyedi megállapodás alapján végzi.
77. § (1) * A kincstár a Magyar Nemzeti Banknál Kincstári Egységes Számla elnevezésű forint számlával rendelkezik. A kincstár a Magyar Nemzeti Banknál deviza alapú kincstári egységes számlát nyithat, és azon az e törvényben meghatározott tevékenységével kapcsolatban megszerzett devizát tarthatja és használhatja fel.
(2) * A kincstári egységes számlák a 79. § (1), (2), (4), (4a), (4c) és (4d) bekezdése szerinti fizetési-számlavezetési tevékenységgel összefüggő pénzforgalom lebonyolítását szolgálják.
78. § (1) A kincstár a likvidásmenedzsment keretében folyamatosan figyelemmel kíséri a bevételek alakulását s ennek figyelembevételével biztosítja a kiadások rendelkezésre állását.
(2) * A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács, és az általuk irányított költségvetési szerv a bevételek beérkezésének és a kiadások teljesítésének ütemezéséről likviditási tervet készít.
(3) A központi kezelésű előirányzatokból a kincstár által folyósított ellátási kiadásokat havi bontású finanszírozási terv alapján kell folyósítani.
(4) * A kincstár a Kormány rendeletében meghatározott esetekben és módon a Kincstári Egységes Számla terhére megelőlegezheti egyes kiadások teljesítésének fedezetét. A megelőlegezésre a Kormány rendeletében meghatározott feltételekkel és módon, díj és kamat felszámítása nélkül kerülhet sor.
(5) *
79. § (1) A kincstári elszámolások körébe az államháztartás központi alrendszerébe tartozó jogi személyek és előirányzatok pénzforgalma (a továbbiakban együtt: kincstári kör) tartozik. A kincstári kör fizetési számlái – az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv dolgozói lakásépítésének, lakásvásárlásának munkáltatói támogatására szolgáló számla, a nemzetbiztonsági szolgálatok alapfeladatai ellátásához szükséges speciális kiadások teljesítéséhez szükséges számla, és a (6) bekezdésben foglalt eset kivételével – kizárólag a kincstárnál vezethetők.
(2) * A kincstárban fizetési számlát kötelesek vezetni
a) a térségi fejlesztési tanácsok és azok költségvetési szervként működő munkaszervezetei,
b) a vármegyei önkormányzatok és a vármegyei önkormányzatok önkormányzati hivatalai,
c) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa,
d) a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,
e) az MNV Zrt.,
f) a Diákhitel Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
g) a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MVH),
h) az Országgyűlés által, a Kormány által és a vármegyei önkormányzat által alapított közalapítványok,
i) az olyan nonprofit gazdasági társaságok, amelyekben az állam legalább az Nvt. szerinti többségi befolyással rendelkezik,
j) a 6/B. § (3) bekezdése szerinti, jogszabály által kijelölt, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerint hitelintézetnek nem minősülő nem költségvetési szervi formában működő kezelő szerv, ide nem értve a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások alcím kezelő szerveként kijelölt gazdasági társaságot,
k) a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
l) az adósságrendezési eljárás alatt álló önkormányzatok, az adósságrendezési eljárás során és az adósságrendezési eljárás jogerős befejezését követő két évig
[az a)–l) pont a továbbiakban együtt: kincstári körön kívüli számlatulajdonosok].
(2a) * A kincstári körön kívüli számlatulajdonos kérelmére a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítése alól az államháztartásért felelős miniszter teljeskörűen vagy meghatározott feladatok ellátásához kapcsolódóan felmentést adhat. A felmentés nem terjedhet ki az 51. § (4) bekezdése szerinti előírások alapján kizárólag a kincstárnál vezethető fizetési számlára.
(3) * A kincstári körön kívüli számlatulajdonosok – a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, valamint a (2a) bekezdés szerinti felmentéssel rendelkező kincstári körön kívüli számlatulajdonos kivételével – hitelintézetnél forintban vezetett fizetési számlával – az általuk foglalkoztatott személyek lakásépítésének, lakásvásárlásának munkáltatói támogatására szolgáló számla kivételével –, valamint – a (2a) bekezdés szerinti felmentés ez irányú rendelkezésének hiányában – értékpapírszámlával nem rendelkezhetnek, értékpapírt nem vásárolhatnak.
(3a) *
(4) * A kincstár vezeti a helyi önkormányzat megbízása esetén a helyi önkormányzat és költségvetési szervei, a nemzetiségi önkormányzat megbízása esetén a nemzetiségi önkormányzat és költségvetési szervei, a társulás megbízása esetén a társulás és költségvetési szervei, valamint az (1) bekezdésben meghatározotton kívüli, más köztestület megbízása esetén a köztestület fizetési számláját. *
(4a) * A kincstár fizetési számlát vezet
a) * a nyilvántartásba vett egyház, a bejegyzett egyház, a bevett egyház és a belső egyházi jogi személy megbízása esetén a nyilvántartásba vett egyház, a bejegyzett egyház, a bevett egyház, továbbá azok belső egyházi jogi személye számára, valamint ha a nyilvántartásba vett egyház, a bejegyzett egyház, bevett egyház, továbbá azok belső egyházi jogi személye felsőoktatási intézményt tart fenn, megbízása esetén az általa fenntartott felsőoktatási intézménye számára is,
b) törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság megbízása esetén a gazdasági társaság számára,
c) a (4b)–(4d) bekezdés szerinti esetekben,
d) ha törvény vagy kormányrendelet meghatározott pénzeszközök kezelését a kincstárnál vezetett fizetési számlán írja elő,
e) * a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány megbízása esetén a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány számára, valamint ha a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány közfeladatként felsőoktatási tevékenységet végez, megbízása esetén az általa fenntartott felsőoktatási intézménye számára is,
f) * a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány tulajdonában álló, illetve a közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság megbízása esetén a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány tulajdonában álló, illetve a közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság számára,
g) * az államnak az Nvt. szerinti többségi befolyása alatt álló, kincstári körön kívüli számlatulajdonosnak nem minősülő gazdasági társaság megbízása esetén a gazdasági társaság számára.
(4b) * A kincstár a 4/A. § (5) bekezdése szerinti pénzeszközök elkülönítésére letéti és más sajátos elszámolási, lebonyolítási számlákat vezethet.
(4c) * Ha a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, társulás 84. § (1) bekezdése szerinti fizetési számláját nem a kincstár vezeti, a 84. § (1) bekezdése szerinti fizetési számlája mellett az 51. § (4) bekezdése szerinti költségvetési támogatások fogadására a kincstárnál fizetési számlát vezethet.
(4d) * A (4c) bekezdés szerinti kedvezményezetteken kívül a kincstár fizetési számlát vezet erre irányuló megbízás alapján a kincstári körön kívüli számlatulajdonosnak nem minősülő jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet kedvezményezett részére a központi költségvetési forrásból nyújtott, fejlesztési célra biztosított költségvetési támogatás fogadása érdekében.
(5) * A kincstár az (1)–(4a) bekezdés szerinti tevékenysége és az általa nyújtott szolgáltatások után jutalékot, díjat számolhat fel, azonban – a felsőoktatási intézményekben állami részösztöndíjas és önköltséges tanulmányokat folytató hallgatók által fizetett önköltség és az államháztartáson kívülről érkező adományok elkülönített kezelésére a felsőoktatási intézmény számára jogszabályban foglaltak alapján vezetett fizetési számla pénzeszközei kivételével – kamatot nem fizethet. A kincstár jogosult az általa vezetett fizetési számlák megterhelésével továbbhárítani a pénzforgalmi szolgáltatások díját, továbbá jogszabályban meghatározott más esetben azokat megterhelni.
(6) * A kincstári kör és a kincstári körön kívüli számlatulajdonosok devizaeszközei kezelésére a kincstár devizaszámlát vezet. A kincstár a devizaszámla vezetése során díjakat számolhat fel és kamatot fizethet. A kincstár engedélyével, kivételes esetben hitelintézetnél is vezethető devizaszámla. A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerinti külképviseletek működtetéséhez szükséges devizaszámlák a kihelyező költségvetési szerv gazdasági vezetőjének engedélyével pénzintézetnél is vezethetők.
80. § (1) A kincstár végrehajtja a kiadások teljesítésére, a bevételek beszedésére irányuló pénzügyi lebonyolítási feladatokat, ennek keretében a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel a kiadásokhoz kötődően likviditási és előirányzati fedezet, valamint alaki, formai és pénzügyi ellenőrzést végez.
(2) A kincstár szabályzatban állapítja meg
a) a kincstári kör és a kincstári körön kívüli számlatulajdonosok számára vezetett fizetési számlák és az azokhoz kapcsolódóan nyitható alszámlák típusait,
b) * az a) pont szerinti, valamint a helyi önkormányzatok, a helyi nemzetiségi önkormányzatok és a társulások, továbbá az általuk irányított költségvetési szervek számára a Kormány rendeletében foglaltak szerint nyitható fizetési számlák, alszámlák megnyitásának, törzsadataik módosításának, megszüntetésének feltételeit,
c) a kincstár szolgáltatásai után felszámított jutalékokat, díjakat, egyéb költségeket, ezek számításának módszerét,
d) a kincstár által vezetett devizaszámlák után fizetett kamat számításának módját, a kamat megváltoztatásának lehetőségét, a fizetendő kamatból történő esetleges levonásokat,
e) a kincstár által vezetett fizetési számlák feletti rendelkezési jogosultság gyakorlásának feltételeit, módját, a kincstárban alkalmazott fizetési módokat, a fizetési megbízások teljesítési határidejét,
f) a kincstár által teljesített szolgáltatásokhoz kapcsolódóan igénybe vett közreműködőkkel szemben érvényesített általános szerződési feltételeket,
g) a kincstári kártyaforgalommal kapcsolatos részletes szabályokat és a kincstári kártya használatával és alkalmazásával kapcsolatos tudnivalókat,
h) a kincstár feladatainak ellátásáért felelős szervezeti egységeket, azok elérhetőségét,
i) a kincstár által vezetett fizetési számlák forgalmáról, a számlatulajdonosok által benyújtott megbízások teljesítéséről készített számlakivonat, továbbá – kincstári kör esetén – a számlakivonatban a számlatulajdonos költségvetése végrehajtásáról adott egyéb kiegészítő információk tartalmát, elkészítésük, megküldésük módját, gyakoriságát, és
j) a Kormány rendeletében meghatározott egyéb szabályokat,
és azt elektronikus úton a honlapján, továbbá az érintettek számára az ügyintézésre nyitva álló szervezeti egységeinél nyomtatott formában is közzé teszi.
81. § (1) * Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv részére a kincstár havonta
a) a működési kiadási előirányzatokra jutó központi támogatást időarányosan, és
b) a felhalmozási kiadási előirányzatokra eső központi támogatást teljesítésarányosan
előirányzat-felhasználási keretként nyitja meg.
(2) Az előirányzat-felhasználási keret előrehozása a Kormány rendeletében meghatározott esetben és módon történhet.
(3) *
(4) A kincstár jogosult az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv fizetési számláját a költségvetési szervet terhelő közterhek megfizetése céljából megterhelni.
(5) * A fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési kiadásai teljesítéséhez szükséges központi támogatás biztosítása, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása a Kormány rendeletében megállapított eljárásrendben történik.
82. § (1) * A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetén a központi támogatást – ha kormányrendelet másként nem rendelkezik – az időarányos mértékig, havi bontású finanszírozási terv szerint, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szerve által folyósított, de a központi kezelésű előirányzatokból finanszírozott ellátási kiadások megtérítését az alap kezelő szervének havi elszámolása alapján kell folyósítani.
(2) Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kiadási előirányzatainak felhasználása előirányzat-felhasználási terv alapján történik.
(3) Ha a Nyugdíjbiztosítási Alap tervezett éves költségvetési bevétele kisebb a teljesítendő kifizetések összegénél, a különbség a központi költségvetésről szóló törvényben a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésén kívül tervezett központi kezelésű előirányzatból átadásra kerül a Nyugdíjbiztosítási Alap számára. A központi költségvetés terhére történő tényleges kifizetésekre a költségvetési évben a tényleges költségvetési bevételek és költségvetési kiadások alakulása függvényében kerülhet sor.
83. § (1) * A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatai támogatását, a 14. § (3) bekezdés szerinti fejezetből származó – a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott – egyéb költségvetési támogatást, a közfoglalkoztatáshoz nyújtott támogatásnak – a jogszabály alapján előlegként folyósított támogatás kivételével – a közfoglalkoztatási bér és annak közterhei megfizetésére szolgáló részét és az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerveknek folyósított támogatást a személyi juttatásokat terhelő közterhek, valamint jogszabályban meghatározott egyéb kötelezettségek beszámításával csökkentett összegben (a továbbiakban: nettó finanszírozás), ütemezetten a kincstár folyósítja. Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szervet terhelő tartozások összege csak az egészségbiztosítási szerv által folyósított támogatásból vonható le.
(2) * A 14. § (3) bekezdés szerinti fejezetből származó, az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó támogatásokat a központi költségvetésről szóló törvényben foglaltak szerint kell folyósítani.
(3) * Ha az (1) bekezdés szerinti források az (1) bekezdésben meghatározott tartozásokra nem nyújtanak fedezetet, a különbözetet a kincstár a Kincstári Egységes Számla terhére megelőlegezi. A kincstár az ezen a jogcímen keletkező követelésének érvényesítése érdekében havonta beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzattal, Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szervvel szemben. A megelőlegezett összeg után a megelőlegezést követő hónap első napjától a fizetési kötelezettség teljesítéséig a kincstár az előző évi átlagos jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamatot számít fel.
(3a) * A helyi önkormányzat kérelme alapján, ha a helyi önkormányzat bizonyítja, hogy az általa fizetendő munkabérek, illetmények és ellátások kifizetésének fedezete nem áll rendelkezésére, a kincstár megállapodást köthet a helyi önkormányzattal, hogy az önkormányzat megbízása alapján a kérelmező helyi önkormányzatnak a nettó finanszírozás keretében járó támogatások, egyéb támogatások, illetve önkormányzati befizetések terhére közvetlenül fizesse ki a megállapodásban meghatározott időszakban a helyi önkormányzat által fizetendő munkabéreket, illetményeket és ellátásokat.
(4) * Ha az e törvényben foglaltak alapján a kincstár által a helyi önkormányzat fizetési számlájára benyújtott beszedési megbízás kilencven napon belül nem teljesül, a követelés és annak kamata köztartozásnak minősül és azt az állami adóhatóság adók módjára hajtja be.
(5) * E törvény alapján a kincstár által benyújtható beszedési megbízások teljesítése céljából a helyi önkormányzat, Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerv köteles a beszedési megbízás benyújtására történő felhatalmazást a számlavezetője részére megadni. Ennek elmulasztása esetén a helyi önkormányzatokért felelős miniszter – az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén a kincstár – a nettó finanszírozás alapján a mulasztót megillető összeg folyósítását a kötelezettség teljesítéséig felfüggeszti.
(6) * Ha a helyi önkormányzat a Mötv. 111/A. §-a szerinti valamely kötelezettségének nem tesz eleget, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a kötelezettség teljesítésére meghatározott határidő utolsó napját követő hónap első napjától a mulasztás megszüntetéséig a nettó finanszírozás alapján a helyi önkormányzatot megillető támogatás folyósítását felfüggeszti. E rendelkezést kell alkalmazni a nemzetiségi önkormányzat Njt. 134. §-a szerinti valamely kötelezettségének elmulasztására is, azzal, hogy a nemzetiségi önkormányzatot megillető támogatás folyósításának felfüggesztésére a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter jogosult.
(6a) * Ha a helyi önkormányzat, illetve a nemzetiségi önkormányzat a kötelezettségnek a költségvetési évben legkésőbb december 5-éig nem tesz eleget, a költségvetési év során felfüggesztett támogatások összege az adott költségvetési évben nem folyósítható részére. Az előző évről vagy évekről áthúzódóan felfüggesztett támogatások abban az évben folyósíthatók a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat számára, amelyik évben a kötelezettségét teljesíti.
(6b) * Ha a helyi önkormányzatnak a kincstárral szemben a nettó finanszírozásból adódóan tartozása áll fenn, a tartozásnak megfelelő összeget a kincstár beszámítja a 14. § (3) bekezdésébe tartozó fejezetből a helyi önkormányzatnak kifizetendő támogatásokból a központi költségvetés „Önkormányzatok rendkívüli támogatása”, a „Vis maior támogatás” jogcím, valamint a Kormány rendeletében meghatározott jogcímek kivételével.
(7) *
83/A. § * (1) * A belföldi gépjárművek után beszedett adónak (a továbbiakban: gépjárműadó) a települési önkormányzat által a központi költségvetés részére történő befizetését a kincstár ellenőrzi. A kincstár ellenőrzéséhez a települési önkormányzat a Kormány rendeletében meghatározott adatszolgáltatást teljesít.
(1a) * Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén a kincstár közigazgatási bírságot szab ki.
(2) * Ha a kincstár az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során megállapítja, hogy a települési önkormányzat a gépjárműadóval kapcsolatos fizetési kötelezettségét a Kormány rendeletében meghatározottak szerint nem teljesítette, hivatalból megindított eljárás keretében kötelezi a települési önkormányzatot a különbözet és az ehhez kapcsolódó kamat megfizetésére.
(3) * A kincstár (1a) és (2) bekezdés szerinti döntése ellen indított közigazgatási perben az 57. § (6) és (7) bekezdését kell alkalmazni. A kincstár (1a) és (2) bekezdés szerinti döntésében foglaltak részletekben történő teljesítése a 60/A. § (3) és (4) bekezdése szerint kérhető és engedélyezhető.
(4) * Az engedélyezett részletekben történő teljesítés kivételével, ha a települési önkormányzat, illetve az önkormányzati hivatal a kincstár (1a) és (2) bekezdés szerinti döntésében foglaltaknak a döntés közlését követő tizenöt napon belül nem tesz eleget, a meg nem fizetett összeg és a bírság együttes összegének erejéig a kincstár – a döntés elleni közigazgatási perre tekintet nélkül – beszedési megbízást nyújt be a települési önkormányzat fizetési számlájával szemben. A beszedési megbízás visszavonására a 60/B. §-t kell alkalmazni.
84. § (1) * A települési önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és a társulás fizetési számláját választása alapján egy belföldi hitelintézet vagy a kincstár vezeti.
(2) *
(3) * A vármegyei önkormányzat önkormányzati hivatala és a térségi fejlesztési tanács költségvetési szervként működő munkaszervezete kivételével az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv fizetési számláját az irányító szerv által az (1) bekezdés szerint választott számlavezető vezeti.
(4) * A helyi önkormányzat hitelfelvétele, kötvénykibocsátása fedezetéül az önkormányzati törzsvagyon, a helyi önkormányzat általános működésének és ágazati feladatainak támogatása és a költségvetési támogatás nem használható fel. Ez az előírás nem vonatkozik a naptári éven belül lejáró, Gst. szerinti adósságot keletkeztető ügyletre, amelynek fedezetéül a helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása felhasználható.
85. § * A bevételek beszedésekor, a kiadások teljesítésekor lehetőség szerint készpénzkímélő fizetési módokat kell alkalmazni. A kiadások készpénzben történő teljesítésére csak jogszabályban szabályozott esetekben kerülhet sor. A kiadások értékpapírral nem teljesíthetők.
86. § (1) * Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat bevételi és kiadási előirányzatait a költségvetési évet megelőző év maradványának összegével megnöveli.
(2) * A központi kezelésű előirányzatok év végéig fel nem használt összege a költségvetési év utolsó napján törlésre kerül, ezen előirányzatok így költségvetési maradvánnyal nem rendelkeznek.
(3) * A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzatainak év végéig fel nem használt összege a költségvetési év utolsó napján törlésre kerül, ezen előirányzatok így költségvetési maradvánnyal nem rendelkeznek.
(4) * Az elkülönített állami pénzalap költségvetési maradványa felhasználásának engedélyezésére az államháztartásért felelős miniszter hozzájárulása esetén a fejezetet irányító szerv jogosult. *
(5) * Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv esetén az irányító szerv jogosult dönteni a költségvetési szerv maradványának elvonandó és felhasználható összegéről.
(6) *
87. § * A vagyonról és a költségvetés végrehajtásáról
a) a számviteli jogszabályok szerinti éves költségvetési beszámolót,
b) az éves költségvetési beszámolók alapján évente, az elfogadott költségvetéssel összehasonlítható módon, az év utolsó napján érvényes szervezeti, besorolási rendnek megfelelő záró számadást (a továbbiakban: zárszámadás)
kell készíteni.
89. § *
90. § (1) * A Kormány a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot a költségvetési évet követő év szeptember 30-áig – az országgyűlési képviselők általános választásának évében november 10-éig – az Országgyűlés elé terjeszti. A Kormány a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és az elkülönített állami pénzalapokról készített éves költségvetési beszámolókat a zárszámadásról szóló törvényjavaslat Országgyűlés elé történő beterjesztését két hónappal megelőzően megküldi az Állami Számvevőszéknek. A zárszámadásról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés az Állami Számvevőszék jelentésével együtt tárgyalja meg.
(2) A zárszámadásról szóló törvényben jóvá kell hagyni a költségvetési hiány finanszírozásának vagy a költségvetési többlet felhasználásának módját.
(3) Az Országgyűlés részére zárszámadáskor tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni:
a) a 22. § (4) bekezdése szerinti mérlegeket és kimutatásokat, az államháztartás költségvetési mérlegében az államháztartás központi alrendszerén belül költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok, állami vagyon, egyéb központi kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok és társadalombiztosítás pénzügyi alapjai szerinti bontásban,
b) * az államháztartás központi alrendszerében a finanszírozási bevételekről és kiadásokról készített összegzést,
c) * az államadósságot és az államadósság állományának változását bemutató összegzést,
d) * az állami kezességek, állami garanciák és állami viszontgaranciák állományát,
e) * az állam tulajdonában álló részesedések, valamint az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságok kötelezettségállománya alakulását,
f) * a középtávú tervezés során figyelembe vett makrogazdasági és költségvetési előrejelzés értékelését,
g) * a zárszámadásról szóló törvényjavaslat adóbevételeiben érvényesülő közvetett támogatásokat, így különösen az adóelengedéseket, adókedvezményeket tartalmazó kimutatást adónemenként,
h) * a helyi önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek működéséből származó kötelezettségeket, a részesedések alakulását,
i) * a helyi önkormányzatok által kibocsátott garanciák és kezességek állományát,
j) * az államháztartás központi alrendszerében és önkormányzati alrendszerében, valamint a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezeteknél a nem teljesítő hitelkövetelések állományát, és
k) * a központi költségvetés fejezet- és címrendjének évközi változásait.
(3a) *
(4) *
(5) * A Kormány és az Országgyűlés egyedi határozatának
a) * a 33. § (1)–(2) bekezdésében meghatározottak szerint hozott,
b) kötelezettségvállalással nem terhelt költségvetési maradvány felhasználására vonatkozó,
c) * kötelezettségvállalással terhelt, azonban a költségvetési évet követő év december 31-éig pénzügyileg nem teljesült költségvetési maradvány felhasználására vonatkozó és
d) a központi költségvetésről szóló törvényben az előirányzatok átcsoportosításával, módosításával összefüggésben biztosított jogkörében hozott
rendelkezése az adott költségvetési évre vonatkozó központi költségvetésről szóló törvény hatályvesztésének időpontjával végrehajtottnak tekintendő, és az ezt követő nappal visszavontnak minősül.
(6) * A kizárólag az (5) bekezdés szerint végrehajtottá vált rendelkezést tartalmazó határozat az (5) bekezdés szerint utoljára végrehajtottá vált rendelkezése végrehajtottá válását követő nappal visszavontnak minősül.
91. § (1) * A helyi önkormányzat költségvetésének végrehajtására vonatkozó zárszámadási rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé úgy, hogy az a képviselő-testület elé terjesztését követő harminc napon belül, de legkésőbb a költségvetési évet követő ötödik hónap utolsó napjáig hatályba lépjen. A zárszámadási rendelet tervezetével együtt a képviselő-testület részére tájékoztatásul be kell nyújtani a kincstár 68/B. § szerinti ellenőrzése keretében a helyi önkormányzat éves költségvetési beszámolójával kapcsolatosan elkészített jelentését.
(2) A zárszámadási rendelettervezet előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni:
a) a 24. § (4) bekezdése szerinti mérlegeket, kimutatásokat azzal, hogy az előirányzat felhasználási terven a pénzeszközök változásának bemutatását kell érteni,
b) * a helyi önkormányzat adósságának állományát lejárat, a Gst. 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletek, bel- és külföldi irányú kötelezettségek szerinti bontásban,
c) a vagyonkimutatást, és
d) a helyi önkormányzat tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek működéséből származó kötelezettségeket, a részesedések alakulását.
(3) * A nemzetiségi önkormányzat és a társulás zárszámadásának megalkotására az (1) és (2) bekezdést kell alkalmazni a 26. § (1) bekezdésében meghatározott eltérésekkel.
(4) A térségi fejlesztési tanács zárszámadásának megalkotására az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy zárszámadási rendeleten zárszámadási határozatot kell érteni, a képviselő-testület hatáskörét a térségi fejlesztési tanács tagjai gyakorolják, a polgármester részére meghatározott feladatokat a térségi fejlesztési tanács elnöke, a jegyző részére meghatározott feladatokat a térségi fejlesztési tanács munkaszervezetének vezetője látja el.
92. § (1) * A Polgári Törvénykönyv szerinti kezességnek, garanciának megfelelő, az állam nevében egyedileg meghatározott szerződéses kötelezettséget (a továbbiakban: egyedi állami kezesség) a Kormány egyedi határozatában vagy törvényben foglalt felhatalmazás alapján az államháztartásért felelős miniszter vállalhat. *
(2) Egyedi állami kezesség abban az esetben vállalható, ha az nemzetgazdasági vagy valamely ágazatpolitikai cél megvalósítását szolgálja és a szerződéses kötelezettség teljesítése a kötelezett pénzügyi helyzetére vonatkozó információk alapján, és a rendelkezésre álló fedezetre tekintettel – az egyedi állami kezesség beváltása és egyéb állami többlettámogatás nélkül – megalapozott.
(2a) * Egyedi állami kezesség nemzetközi pénzügyi intézmények felé a Polgári Törvénykönyvtől eltérő feltételekkel, az e szervezetekkel kölcsönösen elfogadott tartalommal és formában is vállalható.
(3) * Törvényben meghatározott feltételek bekövetkezése esetén a Polgári Törvénykönyv szerinti kezességnek, garanciának megfelelő, az állam nevében vállalt kötelezettség (a továbbiakban e § alkalmazásában: jogszabályi állami kezesség) szerződéskötés vagy nyilatkozat kibocsátása nélkül keletkezik. A jogszabályi állami kezesség részletes feltételeit és szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
(3a) * Egyedi állami kezesség és jogszabályi állami kezesség nem vállalható olyan kötelezettség biztosítására, amelynek jogosultja az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv.
(4) Az egyedi állami kezesség és a jogszabályi állami kezesség készfizető kezesség formájában csak az (1) és (3) bekezdés szerinti törvény, határozat kifejezett felhatalmazása esetén vállalható.
(5) * Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az egyedi állami kezesség és a jogszabályi állami kezesség feltétele az állami támogatási szabályoknak megfelelő, támogatástartalmat nem vagy azt az állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon tartalmazó kezességvállalási vagy garanciavállalási díj kikötése.
(5a) * Egyedi állami kezességvállalás esetén – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kezességvállalási vagy garanciavállalási díjat az államháztartásért felelős miniszter állapítja meg. Az államháztartásért felelős miniszter az általa megállapított díjat vagy annak egy részét – indokolt esetben és az állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon – elengedheti.
(6) * Az egyedi állami kezesség és a jogszabályi állami kezességvállalás alapján az állam által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének az állammal szembeni tartozásává válik, és azt – törvény eltérő rendelkezése hiányában – adók módjára behajtandó köztartozásként kell behajtani.
(7) Az Európai Bizottság előzetes jóváhagyása esetén a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához egyedi állami kezesség (a továbbiakban: megmentési célú egyedi állami kezesség) vállalható. A megmentési célú egyedi állami kezesség esetén a (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.
(8) * Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában hitelviszonyon alapuló jogviszonyhoz kapcsolódó jogszabályi állami kezesség feltétele a jogszabályi állami kezességen túlmenően az alapügylet tőkeösszege felének megfelelő fedezet hitelező általi előírása.
(9) * Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a jogszabályi állami kezességgel fedezett alapjogviszony feltételeinek módosítása esetén is biztosítani kell, hogy a jogszabályi állami kezesség nélküli fedezettség aránya legalább olyan mértékű legyen, mint az alapjogviszony létrejöttekor.
(10) A jogszabályi állami kezességgel fedezett alapjogviszony feltételeinek módosítása nem eredményezheti az állami kezességvállalás arányának növekedését. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az alapjogviszony módosításakor a járulékok tőkésítéséből keletkező összegre az állami kezességvállalás nem terjed ki.
93. § (1) Jogi személy részére, az általa vállalt kezesség, garancia érvényesítéséhez az állam nevében törvényben megtérítési kötelezettség vállalható (a továbbiakban: állami viszontgarancia).
(2) * Az állami viszontgarancia alapján az állam által kifizetett összeg behajtása (ideértve a követelés átruházást is) annak a jogi személynek a feladata, amely a viszontgarancia alapjául szolgáló kezességet, garanciát nyújtja (a továbbiakban: garantőr szervezet). A garantőr szervezet köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a kötelezettekkel szemben fennálló követelés behajtása érdekében. Az állami viszontgaranciával érintett követelés átruházására csak a Kormány rendeletében meghatározott esetekben kerülhet sor. Amennyiben a garantőr szervezet az állami viszontgarancia alapjául szolgáló kezesség biztosítékaként biztosítást köt, az ebből származó térítés behajtásból származó bevételnek minősül. A garantőr szervezet a követelés behajtásából származó, a Kormány rendeletében meghatározott költségekkel csökkentett bevételt az érvényesített állami viszontgarancia mértékével megegyező arányban köteles az államnak megfizetni. Ha a garantőr szervezet e fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a meg nem fizetett összeg az állammal szembeni köztartozássá válik, és azt adók módjára kell behajtani.
94. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter a kultúráért felelős miniszter javaslatára a (2) és (3) bekezdés szerint a kiállítási tárgyakban bekövetkezett károk megtérítéséért az állam nevében közvetlen és önálló kötelezettséget vállalhat a kiállítási tárggyal rendelkezni jogosult (e § alkalmazásában a továbbiakban: jogosult) irányába olyan kiállítások esetén, amelyek megrendezéséhez kiemelkedő kulturális érdek fűződik (a továbbiakban: kiállítási garancia).
(2) A kiállítási garancia a jogosult és az állami vagy önkormányzati muzeális intézmény vagy kiállítóhely (a továbbiakban: kiállító) megállapodása szerinti időtartamra, de legfeljebb a tárgyak eredeti őrzési vagy kiállítási helyéről történő elmozdításától az oda történő visszahelyezéséig, vagy a jogosult és a kiállító által meghatározott egyéb helyre való elhelyezéséig szól.
(3) A kiállítási garancia nem terjed ki arra az időszakra és összegre, amelyre vonatkozóan a kiállító vagy a jogosult biztosítással vagy érvényes garanciával rendelkezik, kiterjed viszont valamennyi a jogosult és a kiállító megállapodásában meghatározott káreseményre, kivéve amelyek
a) a jogosult vagy annak alkalmazottai, megbízottai szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása,
b) a kiállítási tárgy tulajdonságaiból fakadó természetes amortizáció, vagy
c) a jogosult jóváhagyásával történő restaurálás
eredményeképpen keletkeztek.
(4) A kiállítási tárgy elveszése esetén kifizetett kártérítést haladéktalanul vissza kell fizetni az állam részére, ha a kiállítási tárgy később előkerül.
(5) Az államháztartásért felelős miniszter a kiemelkedő kulturális érdeket jelentő kiállítás megrendezése érdekében az állam nevében – a kiállítási garanciával tartalmában és feltételeiben megegyező – közvetlen és önálló kötelezettséget vállalhat a kiállító által kötött biztosítási szerződésből eredő, a biztosító társaság által kifizetett összeg megtérítésére a biztosító társaság felé (a továbbiakban: kiállítási viszontgarancia).
(6) A kár megtérítésére tekintettel a biztosító társaságot megillető jogok a kiállítási viszontgarancia alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg erejéig az államra szállnak át.
(7) * Kiállítási garancia és kiállítási viszontgarancia állami tulajdonban álló kiállítási tárgyra nem vállalható.
94/A. § * (1) A 92–94. § szerinti eljárásokban – az e törvényben meghatározott kivételekkel – az államot az államháztartásért felelős miniszter képviseli.
(2) A 92–94. § szerinti fizetési kötelezettségekből eredő, az államot terhelő kifizetés során – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az állami adóhatóság jár el.
(3) Az Országgyűlés a költségvetési év során vállalható egyedi állami kezesség, kiállítási garancia és kiállítási viszontgarancia, valamint állami viszontgarancia mértékét, annak felső határát a központi költségvetésről szóló törvényben állapítja meg.
95. § * (1) Az Európai Bizottság által az Európai Unió nevében vállalt, hitelviszonyon alapuló fizetési kötelezettségének teljesítéséhez és az Európai Unió tagállamainak közös tulajdonában álló pénzügyi intézmény általi hitel vagy garancia nyújtásához szükséges tagállami fizetési kötelezettség a Kormány egyedi határozata alapján vállalható. A Kormány által meghatározott kötelezettségvállalási cél, mérték, időtartam és egyéb lényeges feltételek figyelembevételével ilyen kötelezettség az Európai Bizottsággal, illetve az Európai Unió tagállamainak közös tulajdonában álló pénzügyi intézménnyel kölcsönösen elfogadott tartalommal és formában vállalható. *
(2) * Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség vállalása és teljesítése során az állam nevében az államháztartásért felelős miniszter jár el. *
(3) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségből eredően az államot terhelő kifizetés az erre a célra rendelkezésre álló kiadási előirányzat hiányában vagy annak összegét meghaladóan is teljesíthető. E kifizetést a 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti költségvetési fejezetbe kell megtervezni és elszámolni.
96. § * (1) A Polgári Törvénykönyv szerinti kezességet, garanciát a helyi önkormányzat érvényesen hitel, kölcsön visszafizetésére vagy kötvény megfizetésére vállalhat, ha a visszafizetés a kötelezett pénzügyi helyzetére vonatkozó információk alapján és a rendelkezésre álló fedezetre tekintettel – a kezesség beváltása, garancia érvényesítése és a kezességet, garanciát vállaló általi egyéb többlettámogatás nélkül – kellően biztosított.
(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a kezesség, garancia vállalásának feltétele az állami támogatási szabályoknak megfelelő, támogatástartalmat nem, vagy azt az állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon tartalmazó garanciavállalási vagy kezességvállalási díj kikötése.
97. § (1) Az állam, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek, a nemzetiségi önkormányzatok, valamint az általuk irányított költségvetési szervek követeléséről lemondani csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet.
(1a) * A fővárosi és vármegyei kormányhivatal a Kormány rendeletében meghatározott méltányossági eljárás keretében a jogszabályban meghatározott családi otthonteremtési kedvezmény, otthonteremtési kamattámogatás, adó-visszatérítési támogatás, családok otthonteremtési kamattámogatása, gyermekvállalási támogatás, babaváró kölcsön kamattámogatása, valamint a felszámított kamatok tekintetében az államot megillető követelésről részben vagy egészben lemondhat.
(2) * A helyi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szervek követeléséről lemondani csak törvényben vagy helyi önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben és módon lehet.
(3) Az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított értékhatárt el nem érő kis összegű követelést behajtásra előírni nem kell. *
98. § * A jogszabályban meghatározott családok otthonteremtési kedvezményével, családi otthonteremtési kedvezménnyel, családok otthonteremtési kamattámogatásával és a családok otthonteremtési kamattámogatásával érintett kölcsönhöz kapcsolódó gyermekvállalási támogatással, lakásépítési kedvezménnyel, fiatalok otthonteremtési támogatásával, megelőlegező kölcsönnel, valamint – jogszabályban meghatározott esetben – kiegészítő kamattámogatással összefüggésben az állam javára jelzálogjogot és annak biztosítására szolgáló elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. A jogszabályban meghatározott kiegészítő kamattámogatással, megelőlegező kölcsönnel, családok otthonteremtési kamattámogatásával érintett kölcsönnel összefüggésben a hitelintézet javára jelzálogjogot és annak biztosítására szolgáló elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.
99. § Ha az Európai Bizottság tiltott állami támogatás visszafizettetését rendeli el, a visszafizetendő összeg adók módjára behajtandó követelésnek minősül.
100. § * (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai javára elszámolandó, a kötelezett által nem teljesített befizetéseken alapuló követelések fejében gazdasági társaságban való érdekeltséget megtestesítő részvényt vagy üzletrészt, továbbá egyéb vagyont elfogadni csak abban az esetben és mértékben lehet, ha a pénzbeli teljesítés nem, vagy csak részben lehetséges és annak elfogadásával az MVH a vagyon értékesítési, bevételszerzési lehetőségeit mérlegelve egyetért.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyont az MVH részére készpénzes értékesítésre vagy az értékesítésig további hasznosításra, illetve a vagyonelemként átvett követelést kezelésre és érvényesítésre át kell adni. Az átadó és az MVH az átadáskor megállapodásban rendelkezik a vagyon értékesítése, hasznosítása, követelés kezelése és érvényesítése során felmerülő költségekről.
(3) Az MVH az átadott vagyon értékesítéséből, hasznosításából, a követelés érvényesítéséből származó költségvetési bevételnek a (2) bekezdés szerinti megállapodásban rögzített költségekkel csökkentett részét – az elkülönített állami pénzalap esetén a központi támogatás arányában a központi költségvetést megillető hányad kivételével – a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja fizetési számlájára köteles átutalni.
101. § (1) Az állam külföldi követeléseivel (e § alkalmazásában a továbbiakban: külföldi követelés) való gazdálkodás feladatait az államháztartásért felelős miniszter a kincstár közreműködésével látja el.
(2) Az államháztartásért felelős miniszter a külföldi követelések leépítését, átütemezését célzó pénzügyi konstrukciókat, megállapodásokat dolgoz ki.
(3) Az államháztartásért felelős miniszter állami tulajdonban álló gazdasági társaságot is bevonhat a külföldi követelések rendezésével kapcsolatos feladatok ellátásába.
102. § (1) Az államháztartás információs rendszerét úgy kell kialakítani, hogy az – elemzésére, értékelésére is alkalmas módon – segítse az államháztartási pénzügyi folyamatok tervezését, az előirányzatok kialakítását, a költségvetés végrehajtását és ellenőrzését.
(2) Az államháztartás információs rendszerét össze kell hangolni a statisztikai, a nemzetközi kormányzati pénzügyi statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségekkel, a nemzeti számlák rendszerével.
(3) A bevételek és kiadások zárt rendszerű és megfelelő csoportosításban történő bemutatásához mérlegeket kell kialakítani és összeállítani, figyelemmel az osztályozási rendszerek szempontjaira és előírásaira. A mérlegek – az e törvényben meghatározott kivétellel – a költségvetés előterjesztésekor a vonatkozó év tervadatait, az előző év várható, és az azt megelőző év tényadatait, a zárszámadáskor a költségvetési év terv- és tény-, továbbá az előző év tényadatait tartalmazzák.
103. § (1) Az államháztartás információs rendszerének működtetéséért és fejlesztéséért az államháztartásért felelős miniszter felelős. Az államháztartásért felelős miniszter az államháztartás információs rendszerével kapcsolatos feladatok ellátásáról a kincstár útján gondoskodik.
(2) Az államháztartás információs rendszere az államháztartás egészére, a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekre, és az államháztartással kapcsolatba kerülő természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek e kapcsolatára kiterjedő
a) azonosító adatokat,
b) költségvetési, pénzügyi, számviteli adatokat, és
c) a költségvetési adatokhoz és információkhoz kapcsolódó naturális mutatószámokat
gyűjtő, nyilvántartó, feldolgozó és szolgáltató információs rendszer.
(3) *
(4) * A kincstár a (2) bekezdés szerinti adatok kormányrendeletben meghatározott körét, valamint az adatoknak a nemzeti és regionális számlák európai rendszere szerinti adatokra történő átszámítására vonatkozó útmutatót közzéteszi a honlapján.
(5) * A Központi Költségvetés Végrehajtását Támogató Rendszer (a továbbiakban: KKVTR rendszer) a kincstár által fejlesztett és működtetett, az államháztartás információs rendszere részeként működő, integrált informatikai rendszer, amely a központi költségvetés végrehajtásához és ellenőrzéséhez szükséges adatokat tartalmazó nem közhiteles nyilvántartás. A KKVTR rendszer személyes adatokat nem tartalmaz.
(6) * A KKVTR rendszer nyilvántartja a központi költségvetés végrehajtása szempontjából az előirányzat-módosítást, az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatokhoz kapcsolódó keretnövelés, a 36. § (2) bekezdése szerinti kormányhatározatokban meghatározott kötelezettségvállalások, valamint a kiadások és bevételek teljesítésének adatait.
(7) * Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokra és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatra vonatkozó adatok kivételével – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint a KKVTR rendszerbe adatot szolgáltat a követelések, kötelezettségvállalások és más fizetési kötelezettségek adatairól.
(8) * A KKVTR rendszer – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokra és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatra vonatkozó adatok kivételével – a követelések, kötelezettségvállalások és más fizetési kötelezettségek tekintetében legalább az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség összege,
b) a követelések összege,
c) a pénzügyi teljesítés várható határideje,
d) az a)–c) pontban foglaltakhoz kapcsolódó egységes rovatazonosító kód, és
e) az érintett költségvetési szerv államháztartási azonosítója.
(9) * A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok az (5)–(8) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségüket a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésének és gazdálkodásának egyes speciális szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak alapján eltérő adattartalommal és módon teljesítik.
(10) * A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat az (5)–(8) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét a honvédelmi szervezetek működésének az államháztartás működési rendjétől eltérő szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak alapján eltérő adattartalommal és módon teljesíti.
103/A. § * (1) A kincstár a KKVTR rendszerben szereplő adatok tekintetében az adatkezelés jogszerűsége, az adatok kezelésére vonatkozó elveknek való megfelelés ellenőrzése és biztosítása, valamint ezen megfelelés igazolása érdekében egységes azonosítási, jogosultságkezelési és adatszolgáltatási nyilvántartást vezet.
(2) A kincstár a KKVTR rendszerben tárolt követelések, kötelezettségvállalások, illetve fizetési kötelezettségek beazonosításához, nyomon követéséhez, elszámolásához, valamint végrehajtásához kapcsolódóan személyes adatokat nem kezel.
(3) A KKVTR rendszer működtetése során a kincstár által vezetett nyilvántartások összekapcsolhatóak, amelynek során biztosítani kell, hogy az adatok összekapcsolása kizárólag emberi beavatkozás nélkül, gépi úton valósuljon meg, és sem üzemszerű működés, sem rendkívüli esemény során ne jöhessen létre olyan összekapcsolt, ember számára értelmezhető adatokat tartalmazó nyilvántartás, amely a kincstár egyes feladatainak ellátásához meghatározott célokon túlmenően többlet-hozzáférést biztosítana bárkinek, aki arra nem jogosult.
(4) A KKVTR rendszerben szereplő adathoz való hozzáférés kizárólag azon szerv vagy személy részére biztosítható, amely az érintett adat megismerésére, kezelésére jogszabály alapján jogosult.
(5) A kincstár a minősített adatokat tartalmazó dokumentumok KKVTR rendszerben való kezelésére vonatkozóan külön eljárásrendet határoz meg.
(6) A kincstár a KKVTR rendszerben kezelt adatokra vonatkozóan a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében egyedi, speciális eljárásrendet határoz meg a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésének és gazdálkodásának egyes speciális szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott rendelkezések figyelembevételével.
(7) A kincstár a KKVTR rendszerben kezelt adatokra vonatkozóan a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat tekintetében egyedi, speciális eljárásrendet határoz meg a honvédelmi szervezetek működésének az államháztartás működési rendjétől eltérő szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott rendelkezések figyelembevételével.
103/B. § * (1) A kincstár az államháztartás információs rendszere részeként a központi költségvetés tervezését és végrehajtását elősegítő, személyes adatokat nem tartalmazó integrált pénzügyi elemző rendszert (a továbbiakban: államháztartási adattárház) fejleszt és működtet.
(2) A kincstár az államháztartási adattárház útján történő adatkezelés jogszerűsége, valamint az adatok kezelésére vonatkozó elveknek való megfelelés ellenőrzése és biztosítása, továbbá ezen megfelelés igazolása érdekében egységes azonosítási, jogosultságkezelési és adatszolgáltatási nyilvántartást vezet.
104. § (1) * A kincstár törzskönyvi nyilvántartást vezet a költségvetési szervekről, a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestületekről, a helyi önkormányzatokról, a nemzetiségi önkormányzatokról, a társulásokról, a térségi fejlesztési tanácsokról, valamint jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személyekről (a továbbiakban együtt: törzskönyvi jogi személy). A törzskönyvi nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(2) * A törzskönyvi nyilvántartás vezetése során az Ákr. rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni. A törzskönyvi nyilvántartás vezetésére vonatkozó eljárásban az ügyintézési határidő 20 nap. A kincstár a hiánypótlási felhívás teljesítésére legfeljebb 15 napos határidőt állapíthat meg. A kincstár az ügyféllel a kapcsolatot írásban tartja. A kérelemnek helyt adó döntés a bejegyzés napján közöltnek tekintendő.
(3) * A döntést megtámadó keresetlevelet 15 napon belül kell benyújtani. A bíróság határozata ellen perorvoslatnak nincs helye.
(4) * Az átalakítással érintett költségvetési szervnek a törzskönyvi nyilvántartásból való törlése, vagy az alapító okiratának módosítása, a jogutód költségvetési szerv bejegyzése, vagy a jogutód költségvetési szerv alapító okiratának módosítása esetén a törzskönyvi nyilvántartás vezetésére irányuló eljárásban, a (2) bekezdésben meghatározott ügyintézési határidő megkezdésének napja alatt azt a napot kell érteni, amely napon valamennyi, az eljárás lefolytatásához előírt kérelem – ha az átalakítással érintett költségvetési szervek valamelyike az Mötv. 85. § (3a) bekezdése szerinti kormányhivatali kijelöléssel érintett, a kormányhivatal vezetője által hozott kijelölő döntése – a kincstárhoz hiánytalanul, jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő tartalommal beérkezik.
(5)–(6) *
105. § * (1) A költségvetési szerv a törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napjával jön létre és a törzskönyvi nyilvántartásból való törlésével, a törlés napjával szűnik meg. A költségvetési szerv létrehozásáról, átalakításáról, illetve megszüntetéséről rendelkező alapító okirat későbbi időpontot, törvény vagy kormányrendelet más időpontot is megállapíthat a létrejövetel, átalakítás, illetve megszüntetés napjaként, ez esetben a kincstár a költségvetési szervet ezen időponttal jegyzi be a törzskönyvi nyilvántartásba, illetve törli a törzskönyvi nyilvántartásból.
(2) *
(3) * A költségvetési szerv alapító okiratának a költségvetési szerv átalakítását, megszüntetését nem eredményező módosítása a bejegyzés napjától alkalmazandó, kivéve ha törvény vagy kormányrendelet más időpontot vagy az alapító okirat módosítása későbbi időpontot állapít meg.
(4) A költségvetési szerv törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzését megelőzően, a költségvetési szerv alapító okirata (3) bekezdés szerinti módosításának törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzése hiányában, illetve a költségvetési szerv törzskönyvi nyilvántartásból való törlését követően a költségvetési szerv által megkötött szerződés semmis.
105/A. § * (1) A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács és a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy (e § alkalmazásában a továbbiakban: nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személy) az alapító szerv által vagy törvényben meghatározott napon jön létre és szűnik meg.
(2) *
(3) A nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személyre vonatkozó bejegyzés módosítása a bejegyzés napjától alkalmazandó, kivéve ha törvény más időpontot, vagy az adatmódosításra irányuló kérelem későbbi időpontot állapít meg.
105/B. § * (1) * A bejelentésre kötelezett törzskönyvi jogi személlyel szemben a kincstár a Kormány rendeletében meghatározott mértékű bírságot szab ki, ha a törzskönyvi jogi személy a bejegyzésre, törlésre, vagy változás-bejelentésre irányuló kérelem benyújtására vonatkozó kötelezettségét elmulasztja, késedelmesen, hibásan vagy valótlan adattartalommal teljesíti.
(1a) * A bejegyzésre, törlésre, vagy változás-bejelentésre irányuló kérelem benyújtására vonatkozó kötelezettségnek az (1) bekezdés szerinti bírságot előíró határozat közlésétől számított 8 napon belül történő teljesítése esetén a kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető.
(1b) * Az (1) bekezdés szerinti bírság esetében kizárt a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény szerinti figyelmeztetés alkalmazása.
(2) A kincstár jogosult az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület, valamint az államháztartás központi alrendszerébe tartozó jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy fizetési számláját a bírság összegével megterhelni.
106. § * A kincstár a köznevelési, szakképzési, szociális, valamint gyermekvédelmi és gyermekjóléti célból a helyi önkormányzatoknak, helyi nemzetiségi önkormányzatoknak biztosított támogatások, továbbá a nem állami intézmény fenntartójának biztosított normatív és egyéb hozzájárulások jogszabályban megállapított feltételeinek ellenőrzése céljából jogosult a fenntartók és a fenntartott intézmények ellátotti körébe tartozók neve, születési helye és ideje, anyja neve, lakóhelye, tanulói azonosítója, pedagógus azonosítója, társadalombiztosítási azonosító jele, továbbá az ellátás jogcíme és összege adatainak kezelésére. A kincstár ezen személyes adatokat a támogatással való elszámolási határidejének lejártát követő öt évig, vagy – ha az későbbi – a véglegessé vált hatósági határozat ellen indított közigazgatási perben hozott határozat jogerőre emelkedésének napjáig kezelheti.
106/A. § * (1) * A kincstár a központosított illetményszámfejtés keretében jogosult a munkabér, az illetmény, a tiszteletdíj, a költségtérítés, egyéb pénzbeli juttatás és a megállapodás alapján biztosítottnak minősülő személy juttatásának számfejtése, kifizetése és annak ellenőrzése céljából az érintett
a) természetes személyazonosító adatainak, állampolgárságának, nemének, lakcímének, társadalombiztosítási azonosító jelének, adóazonosító jelének, fizetési számlaszámának,
b) munkabére, illetménye, tiszteletdíja, költségtérítése és egyéb pénzbeli juttatása, mindezek után fizetendő adók és járulékok, valamint az ezekből behajtandó követelések mértékének,
c) a b) ponttal összefüggésben házastársa, élettársa és eltartott gyermeke természetes személyazonosító adatainak, lakcímének, társadalombiztosítási azonosító jelének és adóazonosító jelének, valamint a munkabér, illetmény, tiszteletdíj, költségtérítés és egyéb pénzbeli jutatás után fizetendő adókhoz és járulékokhoz kapcsolódó kedvezményekhez szükséges személyes adatainak,
d) iskolai és egyéb végzettségére vonatkozó adatának,
e) * foglalkoztatásával összefüggésben a fennálló és a korábbi munkahely megnevezésének, a jogviszony jellegének, a beosztásának, a besorolásának, a munkakörének, álláshelyének, a jogviszonya kezdete és befejezése időpontjának
kezelésére.
(2) A kincstár az (1) bekezdés szerinti személyes adatokat az érintett jogviszonya befejezését követő öt évig, vagy – ha az későbbi – a jogviszonyra vonatkozóan benyújtott keresetet elbíráló peres eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedésének napjáig kezelheti.
(3) Ha a központi költségvetésről szóló törvény alapján a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézmény nem állami fenntartója részére olyan támogatás nyújtására kerül sor, amelynek alapján munkabér, illetmény, tiszteletdíj, költségtérítés vagy egyéb pénzbeli juttatás kifizetése történik, annak kifizetése és ellenőrzése céljából a kincstár jogosult annak az érintettnek az (1) bekezdésében meghatározott adatait a (2) bekezdésben meghatározott időtartamban kezelni, akire tekintettel a nem állami intézmény fenntartójának a költségvetési támogatás kifizetésre kerül.
(4) * A kincstár a törzskönyvi nyilvántartás vezetése során jogosult a törzskönyvi jogi személy vezetőjének elektronikus azonosítása és képviseleti jogosultságának igazolása céljából a Korm. rendeletben meghatározott adatokon túl az adóazonosító jelének nyilvántartására és kezelésére. A kincstár a törzskönyvi jogi személy vezetőjének adóazonosító jelét harmadik személy részére, jogszabályi felhatalmazás kivételével, nem teszi megismerhetővé.
(5) * A kincstár a Kormány rendeletében meghatározott rendben adatot szolgáltat a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer részére
a) a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerbe feltöltendő foglalkoztatottak létszám-, kereseti- és illetményadatairól egyedi azonosító alkalmazásával, valamint
b) a költségvetési szervekről és a költségvetési körben gazdálkodó szervekről szóló közhiteles hatósági törzskönyvi nyilvántartásból.
106/B. § * A kincstár a belföldi gépjárművek után beszedett adó központi költségvetés részére történő befizetésének a 83/A. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzése céljából betekinthet a települési önkormányzatnál a gépjárműadóval összefüggésben kezelt dokumentumokba, az azokban szereplő adótitkot és egyéb, a felméréshez szükséges adatokat megismerheti és kezelheti legkésőbb az adatkezelés megkezdésének napjától számított öt évig.
106/C. § * (1) A lakáscélú állami támogatást nyújtó hitelintézet a támogatási szerződés megkötésének, módosításának, illetve megszűnésének időpontjától számított harminc napon belül továbbítja a támogatott személy, – ha a támogatás megállapításának a támogatottnak más személlyel való együttköltözése a feltétele – az együttköltöző személy, valamint a nem támogatott hiteladós
a) természetes személyazonosító adatait,
b) állampolgárságára, illetve magyarországi jogállására vonatkozó adatot,
c) lakóhelyét,
d) személyi azonosítóját,
e) adóazonosító jelét,
f) a lakáscélú állami támogatás igénybevételére vonatkozó alábbi információkat:
fa) a támogatási kérelem benyújtásának napját,
fb) az igénylő által korábban igénybe vett támogatás visszafizetésének tényét és időpontját,
fc) a támogatási szerződés, illetve kamattámogatott kölcsön esetén a kölcsönszerződés megkötésének napját, valamint azonosító számát,
fd) az igénybe vett támogatás típusát, összegét, illetve kamattámogatott kölcsön esetén a kamattámogatással érintett kölcsön összegét,
fe) a gyermekvállalási kötelezettség, a bentlakási kötelezettség, valamint a kamattámogatás lejáratának napját,
ff) a támogatott lakás természetbeni címét, ingatlan-nyilvántartásban rögzített helyrajzi számát, lakás alapterületét, valamint – meghatározott támogatástípusoknál – energetikai besorolását, és
g) a csekély összegű (de minimis) támogatásokra irányadó feltételek teljesítésére vonatkozó nyilatkozatában foglalt adatokat
a kincstár részére.
(2) A kincstár a lakáscélú állami támogatást nyújtó hitelintézet által továbbított (1) bekezdés szerinti adatokról nyilvántartást vezet.
(3) A hitelintézet, a kincstár, a lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szerv, valamint a lakáscélú állami támogatásokért felelős miniszter a lakáscélú állami támogatás szabályszerű igénybevételének és felhasználásának ellenőrzése céljából a kincstár által vezetett (2) bekezdés szerinti nyilvántartásból közvetlenül kérdezhet le adatokat.
(4) A hitelintézet – az 55. §-ban foglaltaktól eltérően – az (1) bekezdés szerinti adatokat, valamint az (1) bekezdés szerinti adatok igazolására benyújtott iratokat vagy bemutatott iratokról készített másolatokat a lakáscélú állami támogatás szabályszerű igénybevételének és felhasználásának ellenőrzése céljából
a) vissza nem térítendő támogatás esetén a támogatás visszafizetését biztosító jelzálogjog, valamint az elidegenítési és a terhelési tilalom törlésének napját,
b) állami kamattámogatással érintett kölcsön esetén a kamattámogatás lejáratának vagy a kamattámogatás és kamatai visszafizetésének napját
követő naptári év utolsó napjáig kezeli.
(5) A kincstár, a lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szerv, valamint a lakáscélú állami támogatásokért felelős miniszter – az 55. §-ban foglaltaktól eltérően –
a) az (1) bekezdés szerinti adatokat a támogatási szerződés megkötésének napjától számított 50. naptári év utolsó napjáig,
b) az (1) bekezdés szerinti adatok igazolására benyújtott iratokat vagy bemutatott iratokról készített másolatokat a lakáscélú állami támogatás szabályszerű igénybevételének és felhasználásának ellenőrzése céljából
ba) vissza nem térítendő támogatás esetén a támogatás visszafizetését biztosító jelzálogjog, valamint az elidegenítési és a terhelési tilalom törlésének napját,
bb) állami kamattámogatással érintett kölcsön esetén a kamattámogatás lejáratának vagy a kamattámogatás és kamatai visszafizetésének napját
követő naptári év utolsó napjáig kezeli.
(6) Az állami adóhatóság a lakáscélú állami támogatások megállapítása és ellenőrzése céljából a lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szerv, illetve a kincstár részére teljesített adatszolgáltatása keretében törvényben meghatározott személyes adatok mellett feltünteti a lakáscélú állami támogatásban részesülő személy adóazonosító jelét is. A lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szerv, illetve a kincstár a jogosulatlan támogatások igénybe vevőiről adóazonosító jel feltüntetésével tájékoztatja az állami adóhatóságot, ha a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelésére vagy behajtására az állami adóhatóság jogosult.
106/D. § * (1) A kincstár a Kormány tagja felkérésére a központosított ílletményszámfejtésbe – a 44. § (1) bekezdése alapján – tartozó szerveknél foglalkoztatott személyek személyre szóló tájékoztatása érdekében – a (3) bekezdés szerinti kivételekkel – teljesíti a Kormány tagja által meghatározott, a munkabérrel, az illetménnyel, a tiszteletdíjjal, a költségtérítéssel, illetve egyéb pénzbeli juttatással összefüggő, valamint az egyes foglalkoztatotti csoportok sajátos körülményeire vonatkozó tájékoztatást.
(2) A kincstár az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást a Kormány tagja felkérésében meghatározott – a 106/A. § (1) bekezdés a), b), d) és e) pontja szerinti adatok alapján (ide nem értve a társadalombiztosítási azonosító jelre, az adóazonosító jelre, a fizetési számlaszámra, valamint a behajtandó követelésekre vonatkozó adatokat) képezhető – tájékoztatási célcsoportoknak – a Kormányzati Tájékoztatási Központon (a továbbiakban: KTK) keresztül – akként teljesíti, hogy a tájékoztatás megszemélyesítése során személyes adat más adatkezelőnek való továbbítására nem kerül sor. A KTK a tájékoztatás az érintettekkel való közléséhez az érintettek természetes személyazonosító adatait és lakcímét használhatja fel.
(3) * Nem nyújtható az (1) bekezdés alapján adatszolgáltatás a bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a Sándor-palotával, az Országgyűlés Hivatalával, az Alkotmánybíróság Hivatalával, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalával, az Állami Számvevőszékkel, önálló szabályozó szervvel, autonóm államigazgatási szervvel, a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságával, a Magyar Művészeti Akadémia Titkárságával, a Magyar Kutatási Hálózat Titkárságával, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárával, az Országgyűlési Őrséggel, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatalával vagy nemzetbiztonsági szolgálattal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban állókra vonatkozónak.
(4) A kincstár az (1)–(3) bekezdés szerinti adatszolgáltatást az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyását követően, a jóváhagyástól számított 15 munkanapon belül teljesíti a miniszter általa kiadott nyomtatvány használatával.
106/E. § * (1) A kincstár az általa folyósított, jogszabály által alanyi jogon összegszerűen megállapított, továbbá magánszemélyeket jogszabályban meghatározott feltételek alapján megillető támogatás folyósításával, valamint az e támogatásra tekintettel nyújtott juttatással kapcsolatos kormányzati tájékoztatás érdekében jogosult a támogatásra jogosult személy nevére, lakcímére és a folyósított támogatásra, nyújtott juttatásra vonatkozó adatainak kezelésére.
(2) A kincstár a Kormány tagja felkérésére, az államháztartásért felelős miniszter utasítása alapján teljesíti az (1) bekezdés szerinti támogatással, illetve juttatással összefüggő, az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott kormányzati tájékoztatást.
(3) A kincstár nem teljesíti a tájékoztatást azon személy részére, aki a tájékoztatás időpontját megelőzően legalább 30 nappal a kincstár részére írásban, neve és lakcíme megadásával nyilatkozik arról, hogy az adott támogatás, juttatás tekintetében tájékoztatásra nem tart igényt. A kincstár a nyilatkozatok adatait azok visszavonásáig, a tájékoztatás nyújtásának mellőzése céljából kezeli, azokat más célra nem kezelheti és más szerv részére nem továbbíthatja.
106/F. § * A kincstár a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat, a társulás, valamint az általuk alapított költségvetési szerv részére végzett könyvelési szolgáltatás ellátása keretében rendelkezésére bocsátott személyes vagy különleges adatot is tartalmazó dokumentumokba betekinthet, illetve azokat a feladata ellátásához szükséges mértékben, a könyvelés évének lezárását követő 8. év végéig kezelheti.
106/G. § * (1) A kincstárként kijelölt szerv a jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásához, annak érdekében, hogy az általa vezetett nyilvántartásokban szereplő adatok az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőek és relevánsak legyenek és a szükséges mértékre korlátozódjanak, továbbá az adatok folyamatos, megfelelő minőségének biztosítása, naprakészen tartása, valamint az általa vezetett nyilvántartások informatikai rendszereinek az ügyfelek magasabb színvonalú kiszolgálását biztosító együttműködése céljából azon ügyféladatok tekintetében, amelyek nem tartalmaznak részletes ügyviteli információkat, és ezáltal nem teszik lehetővé az ügyfelek érdemi ügyviteli adatainak jogellenes összekapcsolását (a továbbiakban: törzsadat), a fenti célok eléréséhez szükséges adatkörben és mértékben egységes közhiteles nyilvántartásnak nem minősülő törzsadat-nyilvántartást vezet.
(2) A törzsadat-nyilvántartás e törvényi felhatalmazás alapján a kincstári feladatokra kijelölt szerv adatkezelési körébe tartozó, az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelő személyes adatokat tartalmazhat.
(3) Az (1) bekezdés szerinti törzsadat-nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával a Kormány rendeletben kijelölt szervet vagy szervezetet bízhat meg, kivéve, ha e korlátozás alól az adatkezelő irányítására kijelölt miniszter előterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározott egyedi felmentést ad.
(4) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetése céljából a kincstárként kijelölt szerv által vezetett nyilvántartások összekapcsolhatók, amelynek során biztosítani szükséges, hogy a törzsadatnak nem minősülő adatok összekapcsolása kizárólag emberi beavatkozás nélküli, gépi úton valósuljon meg, és sem üzemszerű működés, sem rendkívüli esemény során ne jöhessen létre olyan összekapcsolt, ember számára értelmezhető adatokat tartalmazó nyilvántartás, amely a kincstárként kijelölt szerv részére egyes feladatainak ellátáshoz meghatározott célokon túlmenően többlet hozzáférést biztosítana bárkinek az érintettek egymástól elkülönülten kezelendő törzsadatnak nem minősülő adataihoz.
(5) A törzsadat-nyilvántartásban szereplő adatok kizárólag jogszabály szerinti feladatellátás céljából, jogszabályban meghatározott mértékben és időtartamban kezelhetőek.
(6) A törzsadat-nyilvántartásban szereplő adathoz való hozzáférés kizárólag azon szerv, vagy személy részére biztosítható, amely az érintett adat megismerésére, kezelésére törvény alapján jogosult.
(7) A kincstár az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás útján történő adatkezelés jogszerűsége, valamint az adatok kezelésére vonatkozó elveknek való megfelelés ellenőrzése és biztosítása, továbbá ezen megfelelés igazolása érdekében egységes azonosítási, jogosultságkezelési és adatszolgáltatási nyilvántartást vezet.
107. § (1) * A költségvetési szervek, a központi kezelésű előirányzatok és fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei, a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, a társulások, a térségi fejlesztési tanácsok, valamint a 109. § (8) bekezdése alapján kiadott közleményben megjelölt kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek és besorolás szempontjából statisztikai módszertani vizsgálat alá vett jogi személyek e törvényben és a Kormány rendeletében meghatározott adatszolgáltatásokat teljesítenek.
(1a) * Az államháztartásért felelős miniszter a Kormány rendeletében meghatározott adatszolgáltatásra hívhatja fel a kincstárnál vezetett fizetési számlával rendelkező helyi önkormányzatot, helyi nemzetiségi önkormányzatot, társulást, térségi fejlesztési tanácsot a számlaállományára vonatkozó adatszolgáltatás teljesítése érdekében.
(1b) * A különleges gazdasági övezet fekvése szerinti vármegye vármegyei önkormányzata a kincstár közreműködésével a Kormány rendeletében meghatározott határidő lejártáig az ott meghatározott teljes adatkörre vonatkozóan adatot szolgáltat a tárgyévet megelőző évben realizált helyi adók összegéről a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium és az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére, valamint a helyi adóbevételből – a vármegyei önkormányzat támogatásával – részesült települési önkormányzatok számára az adott önkormányzatot érintő adatkörre vonatkozóan.
(1c) * A tárgyévet megelőző év július 1-jén hatályos helyi iparűzési adórendelettel rendelkező települési önkormányzat a Kormány rendeletében meghatározott határidő lejártáig a kincstár közreműködésével adatot szolgáltat az iparűzési adóerő-képességet meghatározó iparűzési adóalap összegéről az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére.
(2) * Az e §-ban meghatározottak teljesítése érdekében a kincstár okirati mintát, nyomtatványt, elektronikus űrlapot alkalmazhat, illetve a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter jóváhagyásával rendszeresíthet az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott bejelentések, kérelmek előterjesztésére. A kincstár a nyomtatványokról, elektronikus űrlapokról, elektronikus nyomtatványkitöltő programokról, azok formájáról, tartalmáról, használatának, kitöltésének és benyújtásának módjáról tájékoztatót tesz közzé.
108. § * (1) A Kormány rendeletében meghatározott szerv (e § alkalmazásában a továbbiakban: adatszolgáltatás kötelezettje)
a) az elemi költségvetésről és az éves költségvetési beszámolóról az államháztartás információs rendszere keretében adatszolgáltatást teljesít,
b) a költségvetési év során a Kormány rendeletében meghatározott gyakorisággal időközi költségvetési jelentést és időközi mérlegjelentést készít *
a kincstár számára.
(2) * A helyi önkormányzat (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatása akkor tekinthető teljesítettnek, ha azt az általa irányított valamennyi költségvetési szerv és – társult feladatellátás esetén – az a társulás is teljesítette, aminek a társulási megállapodás szerint a helyi önkormányzat a székhelye. A nemzetiségi önkormányzat és a társulás (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatása akkor tekinthető teljesítettnek, ha azt az általa irányított költségvetési szervek is teljesítették.
(3) * Ha az adatszolgáltatás kötelezettje
a) adatszolgáltatása az adatszolgáltatás tárgyával kapcsolatos lényegesnek minősülő információt nem tartalmaz vagy tévesen mutat be, vagy
b) * adatszolgáltatási kötelezettségét – ide nem értve a kincstár érdekkörében felmerülő okot, vagy körülményt – nem, vagy késedelmesen teljesíti, *
c) adatszolgáltatásából megállapításra kerül, hogy gazdálkodása során a 36. § (1) bekezdésében meghatározottakat megsértette
a kincstár határozatban a Kormány rendeletében meghatározott mértékű bírságot szab ki.
(3a) * A bírságot
a) ha az adatszolgáltatás kötelezettje olyan helyi önkormányzat vagy az irányítása alá tartozó költségvetési szerv, amely tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatai ellátásáról közös önkormányzati hivatal gondoskodik, a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti helyi önkormányzattal szemben,
b) ha az adatszolgáltatás kötelezettje az a) pont hatálya alá nem tartozó helyi önkormányzat vagy az irányítása alá tartozó költségvetési szerv, a helyi önkormányzattal szemben,
c) ha az adatszolgáltatás kötelezettje társulás, nemzetiségi önkormányzat, valamint az ezek irányítása alá tartozó költségvetési szerv, a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatai ellátásáról gondoskodó költségvetési szerv irányító szervével szemben,
d) más esetben az adatszolgáltatás kötelezettjével szemben
kell kiszabni.
(3b) * A (3) bekezdés szerinti bírság esetében kizárt a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény szerinti figyelmeztetés alkalmazása.
(4) A (3) bekezdés a) pontjának alkalmazásában lényegesnek minősül az adatszolgáltatás szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása – közvetlenül és hátrányosan – befolyásolja az adatszolgáltatásban közölt adatokat felhasználók döntéseit.
(5) * Ha a bírság kiszabására okot adó körülmény az irányító szerv érdekkörében merül fel, a bírságot az irányító szervvel szemben kell kiszabni. Az adatszolgáltatásnak a határozat közlésétől számított 15 napon belül történő teljesítése esetén a (3) bekezdés a) és b) pontja alapján kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető. A kincstár e § szerinti határozatát 15 napon belül lehet megtámadni. A bíróság határozata ellen perorvoslatnak nincs helye.
(6) * Azon központi kezelésű előirányzatok esetében, amelyek tekintetében a Kormány rendeletében foglaltak szerint a beszámolási és könyvvezetési feladatokat a kincstár látja el, a bírságot a Kormány rendeletében meghatározott részletező nyilvántartások vezetésére és azok adatai alapján a kincstár számára adatszolgáltatásra köteles szervezetekkel szemben kell kiszabni, ha a bírság kiszabására okot adó körülmény e szervezet mulasztása miatt keletkezett.
(7) A kincstár jogosult az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, az elkülönített állami pénzalap, a társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve, a központi kezelésű előirányzat kezelő szerve és a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerv fizetési számláját a bírság összegével megterhelni.
(8) *
108/A. § * (1) * A Kormány rendeletben előírhatja, hogy az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve felhasználási terv keretében – személyes adatot nem tartalmazó – rendszeres adatszolgáltatást teljesítsen a költségvetési évben várhatóan felmerülő kiadásairól és bevételeiről, valamint a költségvetési év és a költségvetési évet követő kötelezettségvállalásairól, más fizetési kötelezettségeiről és követeléseiről a Kormány rendeletében meghatározott módon és gyakorisággal. A felhasználási terv tartalmazhat a kincstári nyilvántartás szerinti, valamint a várható adatokra vonatkozó információkat.
(2) * A Kormány rendeletben előírhatja az előre jelzett és a tényértékek eltérése esetére a szabad előirányzatoknak az előrejelzések javításának ösztönzését szolgáló átmeneti vagy tartós csökkentését vagy befizetési kötelezettség teljesítését.
109. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg
1. * a költségvetési szervek alapítására vonatkozó szabályokat, átalakításuk, megszüntetésük részletes szabályait, az alapító és a megszüntető okirat tartalmi kellékeit, az irányítói, középirányítói jogok átadásának, gyakorlásának, és a fejezeti jogosítványokkal felruházott költségvetési szerv jogállásának sajátos szabályait, *
2. a költségvetési szervek gazdasági szervezetének és gazdasági vezetőjének feladatait, a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv pénzügyi-gazdasági feladatainak ellátását, a gazdasági vezető képesítési előírásait, továbbá a 10. § (5) bekezdése szerinti belső szabályzatok tartalmi követelményeire vonatkozó részletszabályokat, *
3. * a központi költségvetés tervezéséhez kapcsolódóan a központi költségvetésről szóló törvény fejezeteinek tervezett kiadási főösszegei megállapításának módját, a középtávú tervezéshez szükséges adatszolgáltatás módját,
4. * az elfogadott központi költségvetésről szóló törvény alapján fejezetenként a fejezetet irányító szervet, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervét, a központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok esetén a kezelő szerv kijelölésének módját, feltételeit, a kezelő szerv által ellátható feladatokat, a központi és fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap nem költségvetési szervi formában működő kezelő szervének szabályzataira, szervezeti felépítésére, pénzügyi feladatokat ellátó alkalmazottaira vonatkozó sajátos követelményeket, az államháztartás önkormányzati alrendszerében az irányító szervet, *
5. * a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék felhasználásának rendjét, *
6. * az 51. § (4) bekezdése szerinti költségvetési támogatásokat, valamint e költségvetési támogatásoknak a kincstárnál vezetett fizetési számlára történő folyósításával és felhasználásával kapcsolatos részletes szabályokat, *
7. a fejezetet irányító szerv által az adott költségvetési évre az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendelet, szabályzat tartalmi követelményeit, *
8. * az elemi költségvetés készítésével kapcsolatos tartalmi és formai követelményeket, a bevételi kiemelt előirányzatokat, az egységes rovatrendet, *
9. * a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat többletbevétele felhasználása engedélyezésének eseteit, az engedélyezés szempontjait, eljárási szabályait, az engedélyezők körét, az engedély megadása, megtagadása esetén a többletbevétel további rendeltetését, valamint az előirányzatok módosításának és az előirányzatok átcsoportosításának módját, az előirányzatok átcsoportosítással kapcsolatban az államháztartásért felelős miniszter részére szóló tájékoztatásra, és az általa tehető kifogással kapcsolatos részletes szabályokat, az előirányzat-csoportok közötti és a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás eseteit, módját és az arra jogosultak körét, *
10. a 32. § szerinti előirányzatoknál a jóváhagyott előirányzat túllépésének rendjét, *
11. a kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés, szakmai teljesítés igazolása, utalványozás, érvényesítés jogosultsági és összeférhetetlenségi szabályait, eljárásrendjét, a 36. § (3) bekezdése szerinti eseteket, a kötelezettségvállalás 36. § (6) bekezdése szerinti további feltételeit, a Kormány által egyedileg jóváhagyott többéves kiadási kötelezettséget jelentő fejlesztési programok kötelezettségvállalásának szabályait, a 36. § (1) bekezdése szerinti kivételeket, valamint a fedezet rendelkezésre állásának vizsgálatára és a kötelezettségek nyilvántartására vonatkozó előírásokat, *
12. * a költségvetési felügyelő megbízásának feltételeit, módját, az ezzel kapcsolatos kizárási, összeférhetetlenségi okokat és körülményeket, feladatait, intézkedéseit, a 39. § (2) bekezdés szerinti nagy összegű kötelezettségvállalás fogalmát, a költségvetési felügyelő tevékenységével, helyettesítésével, beszámolásával kapcsolatos szabályokat, *
13. * a költségvetési biztos megbízásának feltételeit, módját, az ezzel kapcsolatos kizárási, összeférhetetlenségi okokat és körülményeket, a költségvetési biztos feladatait, intézkedéseit, a költségvetési biztos tevékenységével, helyettesítésével, kapcsolatos szabályokat,
14. a személyi juttatások felhasználásának korlátait, a kezelt állami vagyonnal való gazdálkodás államháztartási szempontú sajátos előírásait, valamint a költségvetési szervek vállalkozási tevékenysége végzésének és a vállalkozási maradvány megállapításának, felhasználásának részletszabályait, *
15. * a költségvetési támogatások tekintetében *
a) * a támogatási igények benyújtásának, elbírálásának, folyósításának – ideértve a köztartozás-mentesség vizsgálatát is –, felhasználásának, a költségvetési támogatás felhasználására vonatkozó beszámolásnak, a felhasználás ellenőrzésének és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás visszakövetelésének, a támogatási szerződés módosításának, *
b) a költségvetési támogatások biztosításának e törvény előírásain felüli további feltételeit, *
c) a 49. § szerinti lebonyolító szerv megbízásának, feladatellátásának, elszámoltatásának, *
d) a kincstár által működtetett monitoring rendszer működtetésének
részletes szabályait,
15a. * az európai uniós források felhasználásával összefüggésben a 15. pont a) és b) alpontjában meghatározott sajátos szabályokat és a közreműködő szervezeteket, *
15b. * a központi költségvetésről szóló törvény uniós fejlesztések fejezetébe sorolt fejezeti és központi kezelésű előirányzatok tekintetében az (5) bekezdésben meghatározott szabályokat, *
15c. * az európai uniós forrásból nyújtott támogatások tekintetében az uniós támogatásrészek fogadására és kifizetésére szolgáló fizetési számlák rendjére, az Európai Unióval és az Európai Gazdasági Térség Európai Unión kívüli tagállamával történő, a támogatások elszámolására és az elszámolható költségek igazolására vonatkozó szabályokat, *
15d. * az állami támogatási programokra és az egyedi állami támogatásokra vonatkozó szabályozásoknak az Európai Unió versenyjogi szabályaival való összehangolása rendjét, beleértve az intézményi és az eljárási szabályokat, *
16. * a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetben meghatározott támogatások igénylésére, az arról történő lemondásra, az évközi módosításra, az igénylés, igénybevétel évközi felülvizsgálatára, a felülvizsgálati eljárásra, a hatósági eljárásban meghozott határozatok, végzések kötelező tartalmi elemeire vonatkozó részletes szabályokat, a 60/A. § (2) bekezdése szerinti kamat alapját, mértékét, felszámításának szabályait, kezdő és záró napját, valamint a 83. § (5) és (6) bekezdésében a nettó finanszírozás keretében felfüggesztett támogatás visszatérítésének szabályait, továbbá a 83. § (6b) bekezdése szerinti jogcímeket, *
17. * a kormányzati ellenőrzéssel, a belső kontrollrendszerrel, a belső ellenőrzéssel, a belső ellenőrzési tevékenységre vonatkozó jogosultsággal rendelkezőkről vezetett nyilvántartáshoz kapcsolódó bizonyítási eszközökkel, a belső kontrollrendszerrel és a belső ellenőrzéssel kapcsolatos kötelező továbbképzésekkel, a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek belső kontrollrendszerével, az önkormányzati biztos kijelöléséhez kapcsolódó, jogállásával, hatáskörével, a gazdálkodási önállóságában korlátozott költségvetési szerv működésével kapcsolatos részletes szabályokat, a belső ellenőrzési tevékenység folytatásával kapcsolatos bejelentések alapján vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat,
18. * a 81. § szerinti előirányzat-felhasználási keret tervezésének, megállapításának, megnyitásának, előrehozásának, köztartozás fennállása esetén zárolásának, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv fizetési számlája – a költségvetési szervet terhelő közterhek megfizetése céljából történő – megterhelésének, továbbá a költségvetési szerv által beszedett központosított bevételek befizetésének, valamint a központosított beszedési számla feletti rendelkezés szabályait, *
19. * a fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai finanszírozási, elszámolási rendjét, az államháztartás önkormányzati alrendszere finanszírozási rendjének részletes szabályait, *
20. * a 78. § (2) bekezdése szerinti likviditási tervek tartalmát, elkészítésének, aktualizálásának, valamint a 78. § (4) bekezdése szerinti finanszírozási igényeket és azok megelőlegezése feltételeinek, a megelőlegezett összeg visszapótlásának szabályait, *
21. * a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, és a térségi fejlesztési tanács fizetési számláinak és az ahhoz kapcsolódó alszámlák körét, felhasználásuk szabályait, a kincstár által végzett fedezetvizsgálat szempontjait, a fedezetvizsgálat alóli kivételeket, és a 80. § (2) bekezdése szerinti szabályzat további tartalmi elemeit, *
22. az államháztartás alrendszereiben a készpénzhasználat és a házipénztár működtetésének részletes szabályait, *
23. * a maradvány megállapításának, felhasználhatóságának, jóváhagyásának részletes szabályait, *
24. a költségvetési beszámolás, az irányító szerv és a beszámolást készítő feladatait, a zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatási feladatokat, *
25. az állami kezesség, állami garancia, állami viszontgarancia, kiállítási garancia és kiállítási viszontgarancia vállalásának, módosításának, beváltásának, nyilvántartásának eljárási és részletszabályait, *
26. a külföldi követelések értékesítésének szabályait, *
27. * az államháztartás információs rendszerében vezetett nyilvántartások körét, tartalmát, az államháztartás információs rendszerébe teljesített adatszolgáltatások kötelezettjeit, az adatszolgáltatások gyakoriságát, módját, a szolgáltatandó adatok körét, az egyes adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének elmulasztása esetén kiróható bírság mértékét és a kiszabás módját, a 103. § (4) bekezdése szerint közzétett adatok körét és a közzétételre vonatkozó szabályokat, valamint a 108/A. § szerinti intézkedések körét és végrehajtásának szabályait,
28. * a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezetébe tartozó, a honvédelemmel összefüggő feladatokat ellátó költségvetési szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetése tervezésének, pénzellátásának, gazdálkodásának, adatszolgáltatási-, könyvvezetési és beszámolási feladatainak a kincstári rendszer, az e törvény felhatalmazása és végrehajtására kiadott kormányrendelettől, valamint az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelettől eltérő sajátos szabályait,
29. * a Kormány irányítása vagy felügyelete alatt álló rendvédelmi szervekről, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumról, az irányítása alá tartozó költségvetési szervekről és a nemzetbiztonsági szolgálatokról a kincstárnál nyilvántartásba vehető adatok körét, a kincstári nyilvántartásba nem vehető adatokat nyilvántartó szerv kijelölését, továbbá az ezen adatokra vonatkozó nyilvántartás sajátos eljárási szabályait,
30. a Magyar Honvédség szervei, valamint a rendvédelmi szervek tekintetében az irányítói jogok középirányító szervre történő átruházásának részletszabályait, *
31. * a határon túli költségvetési támogatásoknak, az egyházi célú költségvetési támogatásoknak, a központi költségvetésből nyújtott és a vármegyei önkormányzat és a megyei jogú város önkormányzat kedvezményezettnek, a megyei jogú város fejlődése és megújulása érdekében létrejött együttműködési megállapodásokban foglaltak végrehajtását szolgáló, hazai forrásból nyújtott költségvetési támogatásoknak a költségvetési támogatások nyújtásának e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott rendjétől eltérő sajátos szabályait, *
32. * a magyar építészetről szóló törvény szerinti rozsdaövezeti akcióterületen létesített többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakások vásárlásához a központi költségvetésből vissza nem térítendő állami támogatásként nyújtott adó-visszatérítési támogatásoknak a költségvetési támogatások nyújtásának e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott rendjétől eltérő sajátos szabályait, *
33. az államháztartási könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettség részletes szabályait, *
34. * az államháztartási összesítések konszolidációs rendjét, *
35. * a központosított illetményszámfejtés szabályait, valamint a központosított illetményszámfejtés körét érintő statisztikai és egyéb adatszolgáltatás rendjét, továbbá a központosított illetményszámfejtő rendszerbe való adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás vagy valótlan adattartalommal történő teljesítése esetén kiszabható bírság mértékét és kiszabásának az elveit,
36. * a letéti pénzkezeléshez kapcsolódóan a letéti számla megnyitásának, a letéti számlán lévő pénzeszközzel való pénzügyi műveletek végzésének és a letéti számla vezetésének szabályait,
37. * a helyi önkormányzatok vis maior támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait,
38. * a gépjárműadóval kapcsolatos átutalás, adatszolgáltatás, ellenőrzés és kamatfizetés részletes szabályait, valamint az eljárások során kiróható bírság mértékét és kiszabásának elveit,
39. * a törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzendő adatok körét, a nyilvántartásba vétel, a nyilvántartás vezetésének, a nyilvántartásból történő adatlekérdezés és adatszolgáltatás, a nyilvántartáshoz gépi adatfeldolgozási eszközzel történő csatlakozás szabályait, a törzskönyvi nyilvántartással kapcsolatos bejelentési vagy adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás vagy valótlan adattartalommal történő teljesítése esetén kiszabható bírság mértékét és kiszabásának elveit, *
40. * a 11/A. § (1) bekezdése szerinti társaság *
a) által ellátott állami feladat központi költségvetési szerv részére történő átadását és a feladatátvétellel összefüggésben szükséges intézkedéseket, *
b) átvevő költségvetési szerv részére történő vagyonátadásával, iratátadásával összefüggő részletes feladatokat, *
41. * a költségvetési támogatások és a költségvetési támogatásnak nem minősülő csekély összegű támogatások kincstári monitoringrendszerbe történő adatai átadásának elmulasztása miatti bírság megállapításának szabályait,
42. * a 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján megalkotott jogszabály formai megszerkesztésének részletes szabályait,
43. * a 97. § (1a) bekezdése szerinti méltányossági eljárás részletes szabályait.
(2) * Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki
a) * a kincstárt, és
b) * a kormányzati ellenőrzési szervet
c) *
és megállapítsa feladat- és hatáskörét és ellenőrzései, valamint a 109. § (11) bekezdése szerinti Likviditási Bizottság összetételének és működésének részletes szabályait.
(2a) * Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben jelölje ki a törzsadat-nyilvántartás működtetésében közreműködő szervet vagy szervezetet.
(3) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy
1. * a számviteli elszámolásokra vonatkozó szabályozás megváltozása esetén a beszámoló készítés és a könyvvezetés sajátos feladatait, az áttérés lebonyolításával kapcsolatos könyvviteli feladatokat, valamint az (1) bekezdés 33. és 34. pontjának felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott előírások alapján az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módját, ha az (1) bekezdés 28. pontjának felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő elszámolási módot nem állapít meg, *
2. a költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői továbbképzésének részletes szabályait,
3. * a KKVTR rendszer működésének részletes szabályait és műszaki követelményeit, valamint a KKVTR rendszerhez való kapcsolódás feltételeinek részletes szabályait, *
4. * a belső ellenőrzési tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító, illetve a tevékenységtől való eltiltásra okot adó körülmény bejelentésének a rendjét, belső ellenőrzési tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezmények részletes szabályait, a kötelező szakmai továbbképzés és a kapcsolódó vizsgáztatás szabályait, továbbá a nyilvántartásba vétel iránti eljárásért, valamint a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítása vagy törlése iránti eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatértésével kapcsolatos részletes szabályokat, *
5. *
6. * a bevételek és kiadások kormányzati funkciók szerinti besorolásának szabályait, *
7. * a 6. § (1) bekezdése szerinti adminisztratív osztályozás alapjául szolgáló államháztartási egyedi azonosítók alkalmazásának rendjét,
8. * a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás 1991. július 1. előtti rendszeréből származó állami kötelezettségek teljesítésének feltételeit, módját, részletes eljárási szabályait, a járadékok emelésének mértékét, és, valamint a költségvetési szervek vagyonbiztosítása alapján az 1971. január 1. napja előtt gépjárművel okozott káreseményekkel összefüggésben a központi költségvetést terhelő keresetpótló baleseti, illetve költségpótló baleseti kártérítési járadékok folyósításával kapcsolatos kötelezettségek feltételeit, módját, részletes eljárási szabályait, a járadékok emelésének mértékét, és,
9. * a törzsadat-nyilvántartás vezetésének részletes szabályait és a törzsadat-nyilvántartás műszaki követelményeit *
rendeletben szabályozza.
(4) * Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az ár- és belvízvédelmi kártalanítás céljából létrehozott fejezeti kezelésű előirányzat felhasználási szabályait, valamint a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapból 2016. december 31-én kártalanításra jogosult személy befizetési kötelezettségére és a kártalanításra való jogosultságára vonatkozó szabályokat.
(5) * Felhatalmazást kap a Kormány tagja, hogy – ha azt törvény, kormányrendelet vagy a Kormány egyedi határozata nem állapítja meg, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek költségvetési kiadási előirányzata és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzatai kivételével – az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg az általa irányított fejezetbe sorolt *
a) költségvetési kiadási előirányzat terhére nyújtott költségvetési támogatások *
aa) *
ab) felhasználási célját és lehetséges kedvezményezettjei körét,
ac) pályázati úton vagy kérelem alapján történő biztosításának és rendelkezésre bocsátásának módját,
ad) a támogatási előleg folyósításának lehetőségét,
ae) visszafizetésének határidejét, ha az visszafizetési kötelezettséggel kerül rendelkezésre bocsátásra,
af) biztosítékait, és
ag) * kezelő szervét vagy lebonyolító szerve igénybevételének lehetőségét,
b) olyan költségvetési kiadási előirányzat a) pontba nem tartozó felhasználási cél szerinti igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait, amelynek meghatározására más nem kapott felhatalmazást.
(5a) *
(5b) *
(6) * Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat, hogy rendeletben állapítsa meg a kiadások készpénzben történő teljesítésének eseteit.
(6a) * Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat arra, hogy rendeletben állapítsa meg az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok feladatellátásának önkormányzati fenntartású költségvetési szerv által történő átvételének és a társaság e törvény alapján történő megszüntetésének részletes szabályait.
(7) Az (1) bekezdés 15. pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott nyilvántartásokkal kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával az adatkezelő csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.
(8) * A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek és a besorolás szempontjából statisztikai módszertani vizsgálat alá vett jogi személyek megnevezését az államháztartásért felelős miniszter a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben és a Kormány honlapján közzéteszi, valamint a besorolás tényéről értesíti a kormányrendelet szerint adatszolgáltatásra kötelezett érintett szervezetet és a felette tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetet.
(9) *
(10) * Az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott ítéletek és határozatok alapján az – az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti eljárásban az igazságügyért felelős miniszter által képviselt – államot terhelő fizetési kötelezettségek teljesítése során létrejövő polgári jogviszonyokban az államot a kincstár képviseli.
(11) * Az államháztartásért felelős miniszter a kincstár útján a központi költségvetés likviditási helyzetének folyamatos figyelemmel kísérésére és a szükséges intézkedések kezdeményezésére Likviditási Bizottságot működtet.
110. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2011. december 31-én lép hatályba.
(2) Az 1–109. §, a 111. §, a 112. § (4)–(14) bekezdése, a 113. § (2) és (3) bekezdése és a 114. § (1)–(3) bekezdése 2012. január 1-jén lép hatályba.
111. § (1) Ha jogszabály állami garanciát, állami kezességvállalást vagy állami helytállást említ, azon az e törvényben szabályozott állami kezességvállalást kell érteni.
(2) Az 1993. január 1-jét megelőzően jogszabály által biztosított, jogszabályi felhatalmazás alapján vállalt állami kezességre, garanciára, helytállásra – a kezességvállalás érintetlenül hagyásával – e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) * A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, társulás, valamint a kincstári körön kívüli számlatulajdonosnak nem minősülő, az állam – közvetlen vagy közvetett – többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, amennyiben a részére megítélt európai uniós forrásból nyújtott támogatás összege meghaladja az ötvenmillió forintot, az európai uniós forrásból származó költségvetési támogatások kincstáron kívüli fizetési számlán kezelt, még fel nem használt összegét a kincstárnál vezetett fizetési számlájára 2018. szeptember 30-ig átutalja. Ezt követően a kedvezményezett a költségvetési támogatás célja szerinti kiadásokat kizárólag a kincstárnál vezetett fizetési számláról teljesítheti. A támogató ellenőrzi az átutalási kötelezettség teljesítését, annak felszólítás ellenére történő elmaradása esetén a jogosulatlanul igénybe vett támogatás jogkövetkezményeit alkalmazza. E rendelkezést a 2018. október 31. napjáig lezáruló európai uniós projektek esetében nem kell alkalmazni
(3a) * A 79. § (2a) bekezdése szerinti felmentéssel rendelkező kincstári körön kívüli számlatulajdonos, amennyiben a részére megítélt európai uniós forrásból nyújtott támogatás összege meghaladja az ötvenmillió forintot, az európai uniós forrásból származó költségvetési támogatások kincstáron kívüli fizetési számlán kezelt, még fel nem használt összegét a kincstárnál vezetett fizetési számlájára 2019. szeptember 30-ig átutalja. Ezt követően a kedvezményezett a költségvetési támogatás célja szerinti kiadásokat kizárólag a kincstárnál vezetett fizetési számláról teljesítheti. A támogató ellenőrzi az átutalási kötelezettség teljesítését, annak felszólítás ellenére történő elmaradása esetén a jogosulatlanul igénybe vett támogatás jogkövetkezményeit alkalmazza. E rendelkezést a 2019. december 31. napjáig lezáruló európai uniós projektek esetében nem kell alkalmazni.
(3b) * A 79. § (2a) bekezdése szerinti felmentéssel rendelkező kincstári körön kívüli számlatulajdonos, – kivéve, ha a felmentés területszerzéssel, a közigazgatási, hatósági és bírósági eljárásokkal, a személyi jellegű ráfordításokkal, a pénzügyi és ajánlati biztosítékokkal, a bírósági és ügyvédi letétbe helyezéssel kapcsolatos feladatok, illetve a magyar honosságú gazdasági társaságok nemzetközi piacra jutásának elősegítésével kapcsolatos feladatok külföldi bankszámlán keresztül történő finanszírozása eseteire vonatkozik – ha a részére megítélt hazai forrásból nyújtott fejlesztési támogatás összege meghaladja az ötvenmillió forintot, a támogatások kincstáron kívüli fizetési számlán kezelt, még fel nem használt összegét a kincstárnál vezetett fizetési számlájára 2020. szeptember 30-ig átutalja. Ezt követően a kedvezményezett a költségvetési támogatás célja szerinti kiadásokat kizárólag a kincstárnál vezetett fizetési számláról teljesítheti. A támogató ellenőrzi az átutalási kötelezettség teljesítését, annak felszólítás ellenére történő elmaradása esetén a jogosulatlanul igénybe vett támogatás jogkövetkezményeit alkalmazza. E rendelkezést a 2020. december 31. napjáig lezáruló projektek esetében nem kell alkalmazni.
(3c) * E törvénynek a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXVIII. törvénnyel megállapított 51. § (4) bekezdését azokra a támogatási jogviszonyokra is alkalmazni kell, amelyek esetében a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXVIII. törvény hatálybalépésig a támogatási szerződést megkötötték, vagy a támogatói okiratot kibocsátották, de a támogatási összeg kiutalása nem történt meg.
(3d) * E törvénynek a Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított 79. § (2) bekezdés j) pontja szerinti kincstári számlavezetésre kötelezett jogszabály által kijelölt, nem költségvetési szervi formában működő kezelő szerv 2023. október 1-jéig köteles a kincstárban fizetési számlát nyitni és e számlára a nem a kincstárnál vezetett fizetési számláján lévő összegeket 2023. október 15-éig átutalni.
(3e) * Azon kincstári körön kívüli számlatulajdonosok, amelyek a Módtv3.-mal megállapított 79. § (3) bekezdése értelmében értékpapírszámlával nem rendelkezhetnek, a Módtv3. hatálybalépésekor meglévő értékpapírszámláikat az azon található értékpapír lejártáig fenntarthatják.
(4) A 92. § (9) bekezdését az e törvény hatálybalépését megelőzően létrejött állami kezességgel biztosított alapjogviszony e törvény hatálybalépését követően történő módosítása során is alkalmazni kell.
(5) * Az állami adó- és vámhatóság 2018. október 1-jével a közhiteles törzskönyvi nyilvántartás részére egy egyszeri adatátadás keretében elektronikusan átadja a törzskönyvi jogi személy adószámát, valamint – a nyilvántartást vezető szerv adatszolgáltatása alapján azonosított – vezetője vagy a vezetői jogok gyakorlására ideiglenesen jogosult személy nevét és adóazonosító jelét nyilvántartásba vétel céljából. Az átadást követő naptól a törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett törzskönyvi jogi személy által bejelentett vezető adóazonosító jele, átadásra kerül az „Egyablakos rendszer” keretében az állami adó – és vámhatóság részére.
(6) * Az (5) bekezdésben meghatározott azonosítás sikertelensége esetén a hiányzó személyes adatok feltöltését a kincstár hibakezelési eljárás keretében egyedileg hajtja végre a rendelkezésre álló adatok, illetve iratok alapján.
(7) * Azon kincstári körön kívüli számlatulajdonosok, amelyek a Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2018. évi XL. törvénnyel megállapított 79. § (3) bekezdése értelmében értékpapírszámlával nem rendelkezhetnek, a Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2018. évi XL. törvény hatálybalépésekor meglévő értékpapírszámláikat azok lejáratáig fenntarthatják.
(8) * E törvénynek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló 2018. évi CXXVII. törvénnyel megállapított 52/A. § (3) bekezdését az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló 2018. évi CXXVII. törvény hatálybalépését megelőzően meghozott támogatási döntések esetében is alkalmazni kell.
(9) * A VI. Fejezetet a 2012. január 1-jén vagy azt követően benyújtott támogatási igényekre, pályázati úton biztosított költségvetési támogatás esetén a 2012. január 1-jén vagy azt követően megjelentetett pályázati kiírásokra, valamint a 2012. január 1-jét megelőzően megjelentetett pályázati kiírások alapján 2014. január 1-jén vagy azt követően benyújtott pályázatokra és az azok alapján nyújtott költségvetési támogatásokra kell alkalmazni. Az e törvény alapján nyújtott támogatásra a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvényt nem kell alkalmazni.
(10) *
(11) Ahol jogszabály Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervet említ, azon a 63. § (1) bekezdésében meghatározott kormányzati ellenőrzési szervet kell érteni.
(12) *
(13)–(15) *
(16) * A 45/A. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott képviselet, illetve tulajdonosi joggyakorlás tekintetében a 2015. január 1-je és az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvény hatálybalépése közötti időszakban a költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős miniszter eljárási cselekményeit, illetve jognyilatkozatait a képviseletre, illetve tulajdonosi joggyakorlásra jogosult által megtett eljárási cselekménynek, illetve jognyilatkozatnak kell tekintetni.
(16a)–(19) *
(20)–(22) *
(23)–(24) *
(25) *
(26) * A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 8/A. § (2) bekezdése nem érinti a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény hatálybalépésekor már megalapított költségvetési szervek alapításának érvényességét, azonban a költségvetési szerv alapító okiratának a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény hatálybalépését követő módosításánál az alapító okiratot a kincstár által közzétett formanyomtatványnak megfelelően módosítani kell.
(27)–(28) *
(29) * A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 105. § (4) bekezdésének a költségvetési szerv által megkötött szerződés érvénytelenségére vonatkozó rendelkezését a 2015. február 28-át követően megkötött szerződések tekintetében kell alkalmazni. Az irányító szerv e határidőt megelőzően köteles gondoskodni a költségvetési szerv alapító okiratának a törzskönyvi nyilvántartásba elmulasztott bejegyzésének pótlásáról.
(30) * E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvénnyel megállapított 90. § (1) bekezdését első alkalommal a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló zárszámadás összeállítása során kell alkalmazni.
(31) * E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvénnyel megállapított 15. § (3a) bekezdését első alkalommal a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvény szerkezete tekintetében kell alkalmazni.
(32) *
(33) * A nemzetiségi önkormányzatok és az általuk irányított költségvetési szervek esetében a Magyarország 2018. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2017. évi LXXII. törvénnyel megállapított 44. § (1) bekezdése szerinti, a személyi juttatások kiemelt előirányzaton elszámolandó kiadásokkal kapcsolatos, az állami adóhatóság felé teljesítendő bevallási kötelezettségeknek a kincstár által működtetett központosított illetményszámfejtés útján történő teljesítése 2018. január 1-jétől valósul meg.
(34) * A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság esetében a Magyarország 2018. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2017. évi LXXII. törvénnyel megállapított 44. § (1) bekezdése szerinti feladatoknak és kötelezettségeknek a kincstár által működtetett központosított illetményszámfejtés útján történő teljesítése 2017. október 1-jétől valósul meg.
(35) * Az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 41. § (7) bekezdését a Módtv. hatálybalépése napján hatályos visszterhes szerződések tekintetében is alkalmazni kell.
(36) * E törvénynek a Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2019. évi LXVI. törvény 94. §-ával megállapított 54. § (1b) bekezdését a folyamatban lévő hatósági eljárásokban is alkalmazni kell.
(37) * Az ÁKK Zrt. a Gst. 13. § (3) bekezdésében foglaltakon túl olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-állományt is létrehozhat, amely a Gst. 13. § (1) bekezdés f) pontja szerinti ügyleteknek és az állampapírok kamatjuttatásának tárgya lehet.
(38) * A Kormány által egyedi határozatban biztosított beruházásösztönzési célú költségvetési támogatások tárgyév december 31-éig kifizetni tervezett azon összegét, amelynek kifizetése a tárgyévet követő időpontra került átütemezésre, nem kell beszámítani a Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény 27. § (2) bekezdése szerinti tárgyéven túli fizetési kötelezettségvállalásra vonatkozó keretösszegbe.
(39) * Az 56/B. § (3) bekezdése szerinti bírság megállapítása a 2023. január 1. és 2023. augusztus 31-e között rögzítendő támogatási döntések tekintetében nem alkalmazható, amennyiben a támogató vagy a támogató nevében eljáró szervezet a kapcsolódó adatátadásnak 2023. augusztus 31-éig eleget tett.
(40) * A Kormány a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot – a 22. § (2) bekezdésétől eltérően – 2024. november 15-éig nyújtja be az Országgyűlésnek.
(41) * E törvénynek a pénzügyi közvetítőrendszert érintő és egyéb törvények módosításáról szóló 2024. évi XXXIX. törvénnyel megállapított 48/B. § (1) bekezdés e) pontját a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
111/A. § * A befektetési alap vagy kockázati tőkealap létrehozására, azokban tőkeemelésre visszatérítendő költségvetési támogatást nyújtó szerv olyan tartalommal módosíthatja a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Módtv1.) hatálybalépését megelőzően megkötött támogatási szerződést, amely lehetőséget ad számára, hogy a támogatási jogviszonyból eredő követelését a befektetési alap befektetési jegyeinek, vagy a kockázati tőkealapban lévő kockázati tőkejegyeinek megszüntetéséből felszabaduló pénzeszköz értéke alapján határozza meg. Ha a pénzeszközök értéke kevesebb, mint a követelés eredeti összege, akkor ez a veszteség jellegű különbözet elengedett követelésnek minősül.
111/B. § * E törvénynek a Módtv1.-el megállapított 15. § (1) és (7) bekezdését valamint 16. § (1) bekezdését első alkalommal a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvény szerkezete tekintetében kell alkalmazni.
111/C. § * E törvénynek a Magyarország 2022. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2021. évi LXXXIX. törvénnyel megállapított 107. § (1a) bekezdése szerinti adatszolgáltatást első alkalommal 2021. július 20. napjától kell teljesíteni.
111/D. § *
(5) * A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap terhére kutatási, fejlesztési célra nyújtott költségvetési támogatásra a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap költségvetési évben jóváhagyott eredeti kiadási előirányzatának
a) a tárgyévet követő első évben 90%-áig,
b) a tárgyévet követő második évben 70%-áig,
c) a tárgyévet követő harmadik évben 40%-áig,
d) a tárgyévet követő negyedik évtől 20%-áig
vállalható kötelezettség azzal, hogy az előző években vállalt kötelezettségek összegét egybe kell számítani.
111/F. § * E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
111/G. § * (1) Az egészségügyi válsághelyzettel összefüggésben felmerült, a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs felállításáról szóló 1012/2020. (I. 31.) Korm. határozattal felállított Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs javaslata alapján a miniszterelnök vagy az általa kijelölt személy által indokoltnak ítélt és írásban meghatározott költségek finanszírozása tekintetében, az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő szükséges nélkülözhetetlen kötelezettségvállalásokat érintően az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervekre vonatkozó gazdálkodási szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a) kötelezettséget vállalni előzetes pénzügyi ellenjegyzés nélkül is lehet,
b) a pénzügyi ellenjegyzésre a kötelezettségvállalást követően, a kötelezettségvállalás felülvizsgálata eredményének függvényében, utólag is sor kerülhet, legkésőbb az egészségügyi válsághelyzet megszűnését követő 30 napon belül,
c) kötelezettségvállalásra – ha az egészségügyi válsághelyzetre tekintettel szükséges – a kötelezettségvállaló írásbeli – ideértve az elektronikus úton tett – utasítása alapján is sor kerülhet,
d) a c) pont esetében a megállapodás, szerződés megkötésére szóban vagy távollévők között tett jognyilatkozattal is sor kerülhet, amelyet utólagosan legkésőbb az egészségügyi válsághelyzet megszűnését követő 30 napon belül szükséges írásba foglalni,
e) a 33. § (3) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja szerinti, a Kormány irányítása alá tartozó fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosításra az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett kerülhet sor,
f) a 108. § szerinti adatszolgáltatásokkal, bejelentésekkel összefüggő bírságok – így különösen az egészségügyi válsághelyzet alatt, az egészségügyi válsághelyzet összefüggésben tett kötelezettségvállalások, pénzügyi kifizetések kapcsán – nem szabhatóak ki.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja esetében, ha a kötelezettségvállalás összege eléri a bruttó 100 000 000 forintot, a kötelezettségvállaló – a kötelezettségvállalást megelőzően egy munkanappal – köteles tájékoztatni az államháztartásért felelős minisztert.
111/H. § * A 41. § (6) bekezdésétől eltérően a központi költségvetés terhére az egészségügyi válsághelyzettel összefüggésben történő eszközbeszerzések és kapcsolódó szolgáltatások beszerzése tekintetében felmerülő szerződések esetében a szerződéses fél a megkötött szerződés vonatkozásában átlátható szervezetnek minősül.
111/I. § * E törvénynek az egyes eljárások korszerűsítését és a polgárok biztonságának további megerősítését célzó intézkedésekről szóló 2021. évi CXX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) módosított 48/B. § (1) bekezdés b) pontját a Módtv2. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
111/J. § * Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat kivételével – a tárgyévre és tárgyévet követő költségvetési évre vagy költségvetési évekre vállalt kötelezettségeire, más fizetési kötelezettségeire és követeléseire vonatkozó adataira, a Kormány rendeletében meghatározott tételes adatszolgáltatást első alkalommal 2023. január 1-jétől köteles teljesíteni, a 2022. évben az adatszolgáltatást együttes összegmeghatározással, nem tételes (aggregált) módon is teljesítheti.
111/K. § * (1) A támogatott tevékenység időtartama a támogató egyedi mérlegelése alapján meghozott – a támogatott tevékenység időtartamának meghosszabbítására irányuló – eltérő döntése (e § alkalmazásában a továbbiakban: döntés) hiányában a központi költségvetés terhére nyújtott költségvetési támogatásból megvalósuló programokkal, projektekkel összefüggő,
a) 2021. január 1-je előtt létrejött és azóta fennálló támogatási jogviszonyokban 2022. június 30. napjáig,
b) 2021. január 1-je és 2021. december 31-e között létrejött támogatási jogviszonyokban 2022. december 31. napjáig
meghosszabbodik. E rendelkezést nem kell alkalmazni, ha az 53. § szerinti beszámolási kötelezettség teljesítése már megtörtént, vagy a támogatott tevékenység – támogatási szerződésben vagy támogatói okiratban meghatározott – időtartama későbbi, mint az a) és b) pontban meghatározott időpont.
(2) Ha központi költségvetés terhére nyújtott költségvetési támogatásból megvalósuló program, projekt támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott támogatott tevékenység időtartama az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott határidőnél korábban jár le, akkor
a) a támogató indokolt esetben – ideértve különösen azt az esetet, ha a Kormány rendeletében járványügyi okból veszélyhelyzetet hirdetett ki és ezen járványüggyel összefüggő veszélyhelyzeti ok vagy körülmény már nem áll fenn, vagy annak elhárítása már megtörtént – egyedi mérlegelés alapján a támogatott tevékenység időtartamát az (1) bekezdés szerint meghosszabbodott határidőnél korábbi időpontban is meghatározhatja, vagy
b) a támogatott tevékenység támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott időtartamát nem szükséges módosítani,
feltéve, hogy a kedvezményezett (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott határidő előtti teljesítése a támogatási cél teljesítését nem veszélyezteti.
(3) Az egyes államháztartási szabályok veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról szóló 709/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 742/2021. (XII. 21.) Korm. rendelet hatálybalépésével érintett támogatási jogviszonyokat 2021. december 21. napját követően – az (1) és (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel – fennálló támogatási jogviszonynak kell tekinteni a támogató döntése hiányában is, és ezzel összefüggésben nem kell alkalmazni az 53/A. § (2)–(4) bekezdését.
(4) Ha a központi költségvetés terhére nyújtott költségvetési támogatásból megvalósuló támogatási jogviszonyokban meghatározott támogatott tevékenység megvalósításának időtartama az (1) és (2) bekezdés alapján a tárgyéven túl nyúlik, és a kifizetések elhúzódását a Kormány rendeletével járványügyi okból kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggő ok idézte elő, akkor a kötelezettségvállalások ezen indokok alapján keletkezett állományát
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti határidő-hosszabbodás esetében 2022. december 31-éig,
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti határidő-hosszabbodás esetében 2023. december 31-éig
lehet az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványának tekinteni.
111/L. § * Ha az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó adatszolgáltatásra kötelezett a 108. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét a veszélyhelyzet ideje alatt el nem hárítható ok vagy körülmény (a továbbiakban: veszélyhelyzeti ok) miatt nem vagy késedelmesen teljesítette, az adatszolgáltatásra kötelezett az adatszolgáltatási kötelezettségét a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztését követő hónap utolsó napjáig teljesítheti azzal, hogy a kincstár a 108. § (3) bekezdés b) pontja szerinti bírság kiszabásától eltekinthet. A bírság mellőzése során a kincstár azt mérlegeli, hogy a veszélyhelyzeti ok a koronavírus-világjárvánnyal összefüggésben merült-e fel.
111/M. § * A veszélyhelyzet ideje alatt támogató által a támogatási szerződésben, támogatói okiratban kikötött biztosíték rendelkezésre állását a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztését követő 30 napon belül kell biztosítani azzal, hogy ha azt nem az államháztartási jogszabályoknak és a támogató által előírtaknak megfelelően biztosítja a kedvezményezett, a támogató az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerint jogosult a támogatás visszavonásáról rendelkezni.
111/N. § * E törvénynek a Módtv3.-mal megállapított 106/C. §-át a Módtv3. hatálybalépését megelőzően megkötött támogatási szerződések esetén is alkalmazni kell.
111/P. § * E törvénynek a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő törvények módosításáról szóló 2023. évi CXIV. törvénnyel megállapított 39/A. §-át és a 2011. évi CXCV. törvény 79. § (2) bekezdés l) pontját a 2024. július 2-át követően indult adósságrendezési eljárásokban kell alkalmazni.
111/Q. § * (1) E törvénynek a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő törvények módosításáról szóló 2023. évi CXIV. törvénnyel (a továbbiakban: 2023. évi CXIV. törvény) megállapított 23. § (2a) és (2b) bekezdését a 2024. évi önkormányzati költségvetési rendelet megalkotása, módosítása esetében is alkalmazni kell.
(2) A képviselő-testület a 2023. évi CXIV. törvény hatályba lépését megelőzően elfogadott 2024. évi költségvetési rendeletét a 25. § (1) bekezdés szerinti határidőig a 23. § (2a) és (2b) bekezdése szerint módosítja
111/R. § * (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 244/K. § (1) bekezdése szerinti járóbeteg-szakellátási feladatátalakítás tekintetében, ha a 11/A. § (1) bekezdése szerinti gazdasági társaság járóbeteg-szakellátási feladat mellett egyéb feladatot is ellát, a gazdasági társaság megszüntetésére nem kerül sor.
(2) Az (1) bekezdést a folyamatban lévő járóbeteg-szakellátási feladatellátások költségvetési szerv általi átvétele esetében is alkalmazni kell.
112. § * (1) A 13. §, a 22–24. §, a 29. §, a 29/A. §, a 90. § (3) bekezdés f) pontja és a 103. § (4) bekezdése a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a törvény a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló 2023. május 31-i (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
114. § *
