Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.X.25.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.

 

2011. évi CXCVI. törvény

a nemzeti vagyonról1

Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy az állam és a helyi önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon. Az Országgyűlés a nemzeti vagyonnak a közérdek és a közösségi szükségletek céljára történő hasznosítása, a természeti erőforrások megóvása, a nemzeti értékek megőrzése és védelme, és a jövő nemzedékek szükségleteinek biztosítása szándékával, a nemzeti vagyonnal való átlátható és felelős gazdálkodás követelményeinek hosszú távú meghatározása érdekében az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) E törvény szabályozza az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló vagyon (a továbbiakban: nemzeti vagyon) megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit, az állam és a helyi önkormányzatok kizárólagos tulajdonának körét, a nemzeti vagyon feletti rendelkezési jog alapvető korlátait és feltételeit, valamint az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységeit.

(2) Nemzeti vagyonba tartozik:

a) az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő dolog,

c) az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközök, továbbá az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető társasági részesedések,

d) az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető bármely vagyoni értékkel rendelkező jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít,

e) Magyarország határa által körbezárt terület feletti légtér,

f) az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvény szerinti kibocsátási egység és légiközlekedési kibocsátási egység, valamint az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvény szerinti kiotói egység,

g)2 állami vagy helyi önkormányzati fenntartású közgyűjtemény (muzeális intézmény, levéltár, közgyűjteményként működő kép- és hangarchívum, valamint könyvtár) saját gyűjteményében nyilvántartott kulturális javak körébe tartozó dolog, kivéve, ha az állami vagy önkormányzati tulajdon jogszerű létrejötte kétséget kizáró módon nem bizonyítható és a dologra nézve más a tulajdonjogát bizonyítja vagy a kulturális javakra vonatkozó jogszabályokban meghatározott eljárás keretében valószínűsíti,

h) a régészeti lelet,

i) a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvény szerinti nemzeti adatvagyon.

2. § E törvény hatálya nem terjed ki az alábbi, nemzeti vagyonba tartozó vagyonelemekre:

a) az államháztartás körébe tartozó szervek és személyek pénzvagyonára,

b) a követelésekre és a fizetési kötelezettségekre,

c) a társadalombiztosítás és az elkülönített állami pénzalapok pénzvagyonára, valamint

d) az 1. § (2) bekezdés i) pontja szerinti nemzeti adatvagyonra a 16. § (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel.

3. § (1) E törvény alkalmazásában

1. átlátható szervezet:

a)3 az állam, a költségvetési szerv, a köztestület, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, az egyházi jogi személy, az olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együtt 100%-os részesedéssel rendelkezik, a nemzetközi szervezet, a külföldi állam, a külföldi helyhatóság, a külföldi állami vagy helyhatósági szerv és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam szabályozott piacára bevezetett nyilvánosan működő részvénytársaság,

b) az olyan belföldi vagy külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely megfelel a következő feltételeknek:

ba)4 tulajdonosi szerkezete, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonosa megismerhető,

bb) az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van,

bc) nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak,

bd) a gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tekintetében a ba), bb) és bc) alpont szerinti feltételek fennállnak;

c) az a civil szervezet és a vízitársulat, amely megfelel a következő feltételeknek:

ca) vezető tisztségviselői megismerhetők,

cb) a civil szervezet és a vízitársulat, valamint ezek vezető tisztségviselői nem átlátható szervezetben nem rendelkeznek 25%-ot meghaladó részesedéssel,

cc) székhelye az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban van, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van;

2. dolog: minden birtokba vehető dolog és a dolog módjára hasznosítható természeti erők;

3.5 forgalomképtelen nemzeti vagyon: az a nemzeti vagyon, amely az e törvényben meghatározott kivétellel nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető;

3a.6 gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet;

4.7 hasznosítás: a tulajdonosi joggyakorló vagy a nemzeti vagyon használója által a nemzeti vagyon birtoklásának, használatának, hasznok szedése jogának bármely - a tulajdonjog átruházását nem eredményező - jogcímen történő átengedése, ide nem értve a vagyonkezelésbe adást, valamint a haszonélvezeti jog alapítását;

5. kincstári vagyon: a kizárólagos állami tulajdonba tartozó vagyon, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartozó, továbbá a korlátozottan forgalomképes állami vagyon;

6. korlátozottan forgalomképes vagyon: az 1. § (2) bekezdés a) pontja hatálya alá és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba nem tartozó azon nemzeti vagyon, amelyről törvényben, illetve - a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyon esetében - törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni;

7. közfeladat: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, továbbá az állam nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeiből adódó közérdekű feladatokat, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is;

8. közvetett tulajdon, illetve közvetett befolyás: a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott fogalom;

9.8 meghatározó befolyás: az a kapcsolat, amelynek révén természetes személy, vagy jogi személy egy jogi személynek tagja vagy részvényese, és

a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására és visszahívására, vagy

b) a jogi személy más tagjaival vagy részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával;

10.9 működtetés: a nemzeti vagyon birtoklásából, használatából, hasznai szedéséből, a nemzeti vagyon fenntartásából és üzemeltetéséből álló tevékenységek együttese, amely - jogszabály vagy szerződés alapján - a nemzeti vagyon felújítására, fejlesztésére, a birtoklásának, használatának, hasznai szedése jogának továbbengedésére is kiterjedhet;

11. nemzeti vagyon használója: azon természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely állami vagyon tekintetében törvény vagy szerződés alapján, a helyi önkormányzat vagyona tekintetében törvény, a helyi önkormányzat rendelete vagy szerződés alapján bármely jogcímen nemzeti vagyont birtokol, használ, szedi annak hasznait, kivéve a tulajdonosi joggyakorló;

12. nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon: az 1. § (2) bekezdés a) pontja hatálya alá nem tartozó azon nemzeti vagyon, amelynek állami tulajdonban, illetve a helyi önkormányzat tulajdonában történő megőrzése hosszú távon indokolt;

13. országos közút: az elsődlegesen gépjármű-közlekedésre szolgáló, szilárd burkolattal ellátott, hierarchikusan (gyorsforgalmi út, főút, mellékút) felépülő rendszert alkotó, egységes közútkezelési elvek alapján kezelt, a települések helyi közúti hálózatai között, továbbá a helyi közúti hálózaton át el nem érhető vasúti, vízi- és légiközlekedési logisztikai csatlakozási pontokhoz közlekedési kapcsolatot teremtő közút;

14. osztott tulajdon: olyan tulajdon, amely esetében az épület tulajdonjoga az építkezőt és nem a föld tulajdonosát illeti meg;

15. rádióspektrum: a rádióhullámok frekvenciatartománya;

16.10 többségi befolyás: az a kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy egy jogi személyben a szavazatok több mint 50%-ával vagy meghatározó befolyással rendelkezik;

17. tulajdonosi joggyakorló: aki a nemzeti vagyon felett az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlására jogosult;

18. üzleti vagyon: a nemzeti vagyon azon része, amely nem tartozik az állami vagyon esetén a kincstári vagyonba, az önkormányzati vagyon esetén a törzsvagyonba;

19. vagyonkezelő:

a) az állam tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében:

aa) költségvetési szerv,

ab) helyi önkormányzat, önkormányzati társulás,

ac) önkormányzati intézmény,

ad) köztestület,

ae) az állam, az aa)-ac) alpontban meghatározott személyek együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet,

af) az ae) alpont szerinti gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet,

ag) a törvény által kijelölt egyedileg meghatározott jogi személy.

b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében:

ba) önkormányzati társulás,

bb) költségvetési szerv vagy önkormányzati intézmény,

bc) köztestület,

bd) az állam, a helyi önkormányzat, a ba)-bb) alpontban meghatározott személyek együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet,

be) a bd) alpont szerinti gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet.

c)11 az egyházi jogi személy a tevékenysége ellátásához szükséges nemzeti vagyon tekintetében.

(2)12 Az (1) bekezdés 1. pont b) és c) alpontjában foglalt feltételeknek való megfelelésről a szerződő félnek cégszerűen aláírt módon nyilatkoznia kell. A valótlan tartalmú nyilatkozat alapján kötött szerződés semmis.

(3) Az (1) bekezdés 9. pontja szerinti meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára az (1) bekezdés 9. pont a) vagy b) alpontja szerinti jogosultságok közvetett módon biztosítottak. A befolyással rendelkezőnek egy jogi személyben közvetetten fennálló meghatározó befolyása megállapítása során a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyt (a továbbiakban: köztes vállalkozás) megillető szavazatokat meg kell szorozni a befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban fennálló szavazatával. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazatok mértéke az 50%-ot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni.

(4)13 E törvény alkalmazásában 100%-os állami vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdálkodó szervezetnek, illetve ezen gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezetnek minősül az a gazdasági társaság is, amelyben az állam, a helyi önkormányzat vagy ezek 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet mellett kizárólag maga a gazdasági társaság rendelkezik - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), az üzletrészeknek a társaság által történő megszerzésére, valamint a Ptk. saját részvények megszerzésével kapcsolatos korlátozásra vonatkozó szabályozása szerinti - üzletrésszel vagy részvénnyel.

II. Fejezet

A nemzeti vagyon fogalomkörébe tartozó egyes vagyontípusok

1. Az állami vagyon

4. § (1) Az állam kizárólagos tulajdonába tartozik

a) a Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények,

b) az Országház,

c) a föld méhének kincsei természetes előfordulási helyükön,

d) a felszín alatti vizek, a felszín alatti vizek természetes víztartó képződményei, a folyóvíz és természetes tavak elhagyott medre és a folyóvízben, természetes tavakban újonnan keletkezett sziget, valamint az 1. mellékletben meghatározott folyóvizek, holtágak, mellékágak, természetes tavak és ezek medre,

e) az 1. mellékletben meghatározott csatornák, tározók, árvízvédelmi fővédvonalak és egyéb vízi létesítmények, valamint az állami tulajdonban álló vízi közművek,

f)14 az országos közutak és azok műtárgyai, ide nem értve a közút tartozékát képező, az ingatlan-nyilvántartásban várakozóhelyként, pihenőhelyként feltüntetett önálló ingatlant, valamint a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti útcsatlakozást,

g) állami tulajdonban álló terek, parkok,

h) az 1. mellékletben meghatározott országos törzshálózati vasúti pályák és azok tartozékai,

i) az állami tulajdonban lévő nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt,

j) a barlang,

k) a rádióspektrum, valamint az elektronikus hírközlő hálózat működéséhez, az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásához vagy az elektronikus hírközlőhálózatok és szolgáltatások együttműködéséhez szükséges, az információ vagy a jelzés célba juttatására szolgáló, annak címzettjét meghatározó betűkből, számokból vagy jelekből álló karaktersorozat,

l)15 a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény szerinti biztonsági földgáztároló.

(2) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül a 2. mellékletben meghatározott, valamint törvényben vagy kormányrendeletben ekként meghatározott állami tulajdonban álló vagyonelem.

(3)16

(4)17 Korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyonnak minősül a 2. melléklet I. pontja szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon körébe nem tartozó, többségi állami tulajdonban álló, a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény XIV. fejezetében meghatározott közszolgáltatási tevékenységet ellátó gazdasági társaságban fennálló, állami tulajdonban lévő társasági részesedés.

(5)18 A (4) bekezdés szerinti nemzeti vagyon - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - kizárólag helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el. A korlátozott forgalomképesség a (4) bekezdés szerinti nemzeti vagyon tekintetében addig áll fenn, amíg a gazdasági társaság közszolgáltatási tevékenységet lát el.

(6)19 A (4) bekezdés szerinti gazdasági társaságban fennálló állami tulajdonban álló társasági részesedés vagy annak egy része az állam, helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság részére nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátható, vagy - ezen társaság részére - más jogcímen történő átruházás útján elidegeníthető.

(7)20 A (6) bekezdés szerinti társasági részesedés tulajdonjogát megszerző gazdasági társaságban fennálló társasági részesedés - mindaddig, amíg a (6) bekezdés szerinti társasági részesedés az azt megszerző gazdasági társaság tulajdonában áll - kizárólag az állam, helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el.

2. Az önkormányzati vagyon

5. § (1) A helyi önkormányzat vagyona törzsvagyon vagy üzleti vagyon lehet.

(2) A helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon külön része a törzsvagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, és amelyet

a) e törvény kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít,

b) törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít (az a) és b) pont a továbbiakban együtt: forgalomképtelen törzsvagyon),

c) törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete korlátozottan forgalomképes vagyonelemként állapít meg.

(3) A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak

a) a helyi közutak és műtárgyaik,

b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,

c) a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, valamint

d) a helyi önkormányzat tulajdonában álló - külön törvény rendelkezése alapján részére átadott - vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket.

(4) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül a 2. mellékletben meghatározott, valamint törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében ekként meghatározott a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyonelem.

(5)21 A helyi önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képezi

a) a helyi önkormányzat tulajdonában álló közmű,

b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló, a helyi önkormányzat képviselő-testülete és szervei, továbbá a helyi önkormányzat által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész,

c) a helyi önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet vagy parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló, helyi önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedés, továbbá

d) a Balatoni Hajózási Zrt.-ben fennálló, a helyi önkormányzat tulajdonában álló társasági részesedés.

(6)22 A korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni minősítés az (5) bekezdés a)-c) pontja szerinti nemzeti vagyon tekintetében addig áll fenn, amíg az adott vagyontárgy közvetlenül önkormányzati feladat és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.

(7)23 Az (5) bekezdés szerinti korlátozottan forgalomképes vagyon önkormányzati hitelfelvétel és kötvénykibocsátás esetén annak fedezetéül nem szolgálhat, és kizárólag az állam, másik helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el.

(8)24 Az (5) bekezdés c)-d) pontja szerinti gazdasági társaságban fennálló önkormányzati tulajdonban álló társasági részesedés vagy annak egy része a (7) bekezdésben foglaltakon kívül az állam, helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság részére nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátható, vagy - ezen társaság részére - más jogcímen történő átruházás útján elidegeníthető.

(9)25 A (7) bekezdésben meghatározott feltételek szerint korlátozottan forgalomképes az azon gazdasági társaságban fennálló részesedés is, amely a (8) bekezdés alapján társasági részesedés tulajdonjogát megszerezte.

3. A nemzeti vagyon megőrzése és védelme

6. § (1)26 Az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon - a (2) és (3) bekezdésben és a 14. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel - nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog, vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető. Ezen tilalom az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonba tartozó javak teljes terjedelme tekintetében fennáll.

(2) A természetes előfordulási helyükről kitermelt, kinyert, a 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott vagyon feletti tulajdonjog ágazati törvényben meghatározott módon szerezhető meg. A föld alatti gáztárolóban, mint természetes előfordulási helyén lévő szénhidrogén tulajdonjoga - ágazati törvényben meghatározottak szerint - a kitermelést megelőzően is megszerezhető.

(3) A 4. § (1) bekezdés d) és e) pontjában valamint az 5. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott vizekben élő halakra, más hasznos víziállatra és növényekre az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.

(4)27 A 2. mellékletben megjelölt nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon e törvény erejénél fogva, a (7) bekezdésben, valamint a 14. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel, elidegenítési és - vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog, vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével - terhelési tilalom alatt áll, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető.

(5)28 Törvényben, kormányrendeletben vagy - a helyi önkormányzati vagyon tekintetében - a helyi önkormányzat rendeletében nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként meghatározott vagyonelem az erről rendelkező jogszabály erejénél fogva, a 14. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel, elidegenítési és - vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog, vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével - terhelési tilalom alatt áll, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető.

(6) Az 1. § (2) bekezdés a) pontja hatálya alá és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba nem tartozó vagyonelem, amely felett a rendelkezési jog gyakorlását jogszabály feltételhez köti - állami vagyon tekintetében kincstári vagyonként, a helyi önkormányzat vagyona tekintetében törzsvagyonként - korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyonnak minősül.

(7)29 A 2. melléklet II. pont d) alpontja szerinti nemzeti vagyon az állam és a helyi önkormányzat között átruházható.

(8)30 Az olyan - pályázat alapján megkötött - szerződés, amelynek nemzeti vagyon a tárgya, a pályázati kiírástól, illetve a nyertes pályázattól eltérő tartalommal nem módosítható, kivéve a szerződés időtartama jogszabályban meghatározott meghosszabbításának esetét.

III. Fejezet

A nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás

4. A vagyongazdálkodás alapelvei

7. § (1) A nemzeti vagyon alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása. A nemzeti vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni.

(2) A nemzeti vagyongazdálkodás feladata a nemzeti vagyon rendeltetésének megfelelő, az állam, az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, állagának védelme, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása, továbbá az állam vagy a helyi önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése.

7/A. §31 (1) Az állam tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében tulajdonosi joggyakorló kizárólag

a) miniszter,

b) központi költségvetési szerv,

c) az állam 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet vagy

d) az állam és a c) pontban meghatározott szervezet együttesen 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság

lehet.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott tulajdonosi szerkezet megváltozik, e törvény erejénél fogva megszűnik a tulajdonosi joggyakorló jogosultsága. A tulajdonosi joggyakorlás megszűnésének időpontja az a nap, amelyen az (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározottaktól eltérő tulajdonosi szerkezetet eredményező tulajdonosváltozás bekövetkezik. E naptól kezdődően a tulajdonosi jogokat az állami vagyonról szóló törvényben meghatározott tulajdonosi joggyakorló gyakorolja.

(3) A 2. mellékletben felsorolt állami tulajdonban álló nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő gazdasági társasági részesedések felett a tulajdonosi jogok gyakorlására kizárólag

a) törvényben kijelölt miniszter,

b) központi költségvetési szerv vagy

c) az állam 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet

jogosult.

8. § (1) Az állam és a helyi önkormányzat nem alapíthat olyan gazdasági társaságot, és öröklés vagy törvény rendelkezése alapján, valamint a követelés fejében szerzett részesedés kivételével nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban, amely vagy amelynek valamely - nem természetes személy - tagja nem átlátható. Nem átlátható szervezetben öröklés címén, törvényi rendelkezés alapján vagy követelés fejében szerzett részesedés esetén az állam vagy a helyi önkormányzat köteles haladéktalanul intézkedni részesedése megszüntetése érdekében.

(2) Amennyiben az állam vagy a helyi önkormányzat által alapított vagy részesedésével működő gazdasági társaság, vagy annak valamely tagja az állam vagy a helyi önkormányzat általi alapítást vagy részesedésszerzést követően válik nem átláthatóvá, az állami vagy a helyi önkormányzati tulajdonos kezdeményezi a társasági szerződés felülvizsgálatát és a gazdasági társaság tulajdonosi szerkezetének e törvény átlátható szervezetre vonatkozó előírásainak megfelelő átalakítását.

(3) Az a gazdasági társaság, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat legalább e törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik, csak átlátható gazdasági társaságot alapíthat és öröklés, vagy törvény rendelkezése alapján, valamint a követelés fejében szerzett részesedés kivételével csak olyan gazdasági társaságban szerezhet részesedést, amely, valamint amelynek nem természetes személy tagja átlátható. Nem átlátható szervezetben öröklés címén, törvényi rendelkezés alapján vagy követelés fejében szerzett részesedés esetén az állam vagy a helyi önkormányzat legalább e törvény szerinti többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság köteles haladéktalanul intézkedni részesedése megszüntetése érdekében.

(4) Amennyiben nem átlátható szervezet abban a gazdasági társaságban, amelyet olyan gazdasági társaság alapított, vagy amelyben olyan gazdasági társaság szerzett részesedést, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat e törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik, részesedést szerez, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaság kezdeményezi a társasági szerződés felülvizsgálatát és a gazdasági társaság e törvény átlátható szervezetre vonatkozó előírásainak megfelelő átalakítását.

(5) Amennyiben az a gazdasági társaság, amelyet olyan gazdasági társaság alapított, vagy amelyben olyan gazdasági társaság szerzett részesedést, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat e törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik, az alapítását vagy részesedésszerzést követően válik nem átláthatóvá, azon társaság, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat többségi befolyással rendelkezik, kezdeményezi a társasági szerződés felülvizsgálatát és a gazdasági társaság tulajdonosi szerkezetének e törvény átlátható szervezetre vonatkozó előírásainak megfelelő átalakítását.

(6) A 100%-os állami vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság azon közfeladat végzésére, amelynek ellátására létrehozták - az állami vagyonról szóló törvény szerinti tulajdonosi joggyakorló társaságok kivételével - gazdasági társaságot nem alapíthat.

(7)32 Gazdasági társaságban fennálló állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedés nem lehet vagyonkezelés tárgya. A társasági részesedés tulajdonosi joggyakorlója nevében és helyett más személy megbízáson alapuló meghatalmazással járhat el a tulajdonosi jogok egészének vagy meghatározott részének gyakorlása során. Meghatalmazás kizárólag a 3. § (1) bekezdés 19. pontjában meghatározott személyek részére adható.

(8)33 Az a nonprofit gazdasági társaság, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együttesen legalább az e törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik - a hulladékgazdálkodási tevékenységet végző nonprofit gazdasági társaságot ide nem értve -, csak többségi állami vagy önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaságban szerezhet részesedést, és csak olyan nonprofit gazdasági társaságot alapíthat, amelyben többségi tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

(9) A (8) bekezdés szerint alapított gazdasági társaság további társaságot nem alapíthat, és gazdasági társaságban nem szerezhet részesedést.

(10)34 Ahhoz a tőkeemeléshez, amely az állam vagy az önkormányzat tulajdoni részarányának csökkenését eredményezi olyan gazdasági társaságban, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együttesen több mint 50%-os tulajdoni részaránnyal rendelkezik, a tulajdonosi joggyakorló előzetes hozzájárulásán kívül

a) 2 milliárd forint feletti saját tőkével rendelkező gazdasági társaság esetén az állami részesedés tekintetében a Kormány, az önkormányzati részesedés tekintetében pedig a helyi önkormányzat képviselő-testületének minősített többségű,

b) a 2. melléklet szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdasági társaság esetén az állami részesedés tekintetében a Kormány, az önkormányzati részesedés tekintetében pedig a helyi önkormányzat képviselő-testületének minősített többségű,

c) 500 millió és 2 milliárd forint közötti saját tőkével rendelkező gazdasági társaság - ide nem értve a b) pont szerinti gazdasági társaságokat - esetén az állami részesedés tekintetében az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, az önkormányzati részesedés tekintetében pedig a helyi önkormányzat képviselő-testületének egyszerű többségű jóváhagyó határozata szükséges.

(11)35 Amennyiben az állam és a helyi önkormányzat együttesen rendelkezik 50%-ot meghaladó tulajdoni részaránnyal, akkor az állam és az önkormányzat tulajdoni hányadának együttes összegét kell figyelembe venni a részarány-csökkenés vonatkozásában.

(12)36 A (10) bekezdés alkalmazásában saját tőke alatt a tőkeemelést megelőző évre vonatkozóan elfogadott éves beszámolóban kimutatott saját tőke összegét kell érteni.

(13)37 A (10) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni abban az esetben, ha az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együttesen 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság részesedésszerzésével valósul meg a tőkeemelés. A részesedésszerző gazdasági társaságban fennálló társasági részesedésre e törvény erejénél fogva - az állam és a helyi önkormányzat által történő tulajdonszerzést kivéve - 5 évig elidegenítési és terhelési, valamint a gazdasági társaság tagjain kívüli harmadik személy általi tőkeemelési tilalom áll fenn.

(14)38 Azon gazdasági társaság esetén, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együttesen e törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik, a következő döntések kizárólag a társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozhatnak:

a) gazdálkodó szervezet alapítása vagy megszüntetése,

b) gazdálkodó szervezetben részesedés megszerzése vagy átruházása.

9. § (1) A helyi önkormányzat a vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben, valamint a 7. § (2) bekezdésében meghatározott rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet köteles készíteni.

(2) A helyi önkormányzat vállalkozási tevékenysége a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. A helyi önkormányzat csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

10. § (1) A nemzeti vagyont, annak értékét és változásait a tulajdonosi joggyakorló nyilvántartja. Az érték nyilvántartásától el lehet tekinteni, ha az adott vagyontárgy értéke természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a vagyon elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat megjelölését is. A nyilvántartási adatok - a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat kivételével - nyilvánosak.

(2) A tulajdonosi joggyakorló rendszeresen ellenőrzi a nemzeti vagyon használójának a nemzeti vagyonnal való gazdálkodását, megállapításairól értesíti a nemzeti vagyon használóját, továbbá, amennyiben megállapításai az Állami Számvevőszék hatáskörét érintik, az Állami Számvevőszéket is.

5. A nemzeti vagyon kezelése, hasznosítása

11. § (1) A vagyonkezelői jog az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel vagyonkezelési szerződéssel jön létre. A nemzeti vagyon tekintetében vagyonkezelési szerződés az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel, továbbá a 12. §-ban foglaltak szerinti korlátozásokkal, kizárólag a 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont aa)-af) alpontjában, valamint b) és c) alpontjában felsorolt személyekkel köthető, és a vagyonkezelői jog kizárólag általuk gyakorolható.

(2) A nemzeti vagyon tekintetében haszonélvezeti jogot alapító szerződés a 12. §-ban foglaltak szerinti korlátozásokkal, kizárólag a 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont aa)-af) alpontjában, valamint b) és c) alpontjában felsorolt személyekkel köthető és a haszonélvezeti jog kizárólag általuk gyakorolható.

(3) A vagyonkezelési szerződés, valamint a haszonélvezeti jogot alapító szerződés versenyeztetés nélkül köthető.

(4) A vagyonkezelési vagy haszonélvezeti jogot alapító szerződés e törvény erejénél fogva megszűnik, ha a vagyonkezelő vagy a haszonélvező a 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont ae) vagy af) alpontjában, illetve b) alpont bd) vagy be) alpontjában meghatározott tulajdonosi szerkezete megváltozik. A vagyonkezelési vagy haszonélvezeti jogot alapító szerződés megszűnésének időpontja az a nap, amelyen a 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont ae) vagy af) alpontjában, vagy b) alpont bd) vagy be) alpontjában meghatározottaktól eltérő tulajdonosi szerkezetet eredményező tulajdonosváltozás bekövetkezik.

(5) A vagyonkezelői jog kivételesen törvényben történő kijelöléssel, a törvényben megjelölt - a 3. § (1) bekezdés 19. pontjában felsoroltak körébe tartozó - személyekkel, vagy a törvényben egyedileg meghatározott jogi személlyel jön létre. Az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon, a 2. mellékletben meghatározott nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon, valamint az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenysége tekintetében a 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont aa)-af) alpontjában, valamint b) és c) alpontjában felsorolt személyeken kívül kijelölés nem alkalmazható.

(6)39 Központi költségvetési szerv a működéséhez szükséges, a számviteli törvény szerinti immateriális jószág, tárgyi eszköz (műszaki berendezés, gép, felszerelés stb.), készlet megvásárlására - ingatlan kivételével - adásvételi szerződést köthet. Ezen vagyonelem - ha értéke a külön törvényben meghatározott értékhatárt nem haladja meg - e törvény erejénél fogva az állam tulajdonába és vagyonkezelési szerződés megkötése nélkül a központi költségvetési szerv vagyonkezelésébe kerül.40

(6a)41 A vagyonkezelőt e törvény erejénél fogva változatlan feltételekkel megilleti a vagyonkezelői jog mindazon vagyonelemre, amely a vagyonkezelésében lévő vagyonból bármely módon - így különösen kitermelés, bontás, megosztás útján - újonnan jön létre, feltéve hogy az újonnan létrejövő vagyonelem és a vagyonkezelő vagyonkezelésében lévő vagyonelem tulajdonosa megegyezik. A felek eltérő megállapodásának hiányában a vagyonkezelői jog e törvény erejénél fogva kiterjed arra a vagyonelemre is - ideértve a tartozékot és az alkotórészt is -, amely a vagyonkezelői jogviszony fennállása alatt válik a vagyon részévé.

(7)42 Törvény alapján kijelöléssel létrejött vagyonkezelői jog - ha a törvény másként nem rendelkezik - az adott törvényben meghatározott feltételek teljesülésének, ennek hiányában a törvény hatálybalépésének napján keletkezik. A kijelölés során rendelkezni kell arról, hogy a vagyonkezelői jog létesítése ingyenesen vagy visszterhesen történik. A vagyonkezelésre vonatkozó részletes szabályokat a tulajdonosi joggyakorlóval megkötött vagyonkezelési szerződés tartalmazza. A Ptk. jogszabály által megállapított szerződéskötési kötelezettségre irányadó szabályozásának rendelkezése a szerződés létrehozása tekintetében nem alkalmazható. A vagyonkezelési szerződés megkötésének időpontjáig a vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásban nem jegyezhető be, és a vagyonkezelői jogot a kijelölt személy nem gyakorolhatja.

(7a)43 Ha a vagyonkezelő törvényi kijelölése nem egyedileg, hanem az érintett vagyoni kör megjelölésével határozza meg a kijelölt személy vagyonkezelésébe kerülő nemzeti vagyont, az a vagyonkezelő, aki az érintett vagyoni körre vonatkozóan már rendelkezik vagyonkezelési szerződéssel, köteles írásbeli nyilatkozattal bejelenteni a tulajdonosi joggyakorló felé a fennálló vagyonkezelési szerződése hatálya alá került, a nemzeti vagyon körébe tartozó új vagyonelemet. A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére - újabb szerződés megkötése nélkül - a vagyonkezelő egyoldalú nyilatkozatát tartalmazó kérelme alapján kerülhet sor.

(8)44 A vagyonkezelőt - ha jogszabály vagy a vagyonkezelési szerződés másként nem rendelkezik - megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei - ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettséget is - azzal, hogy

a) a vagyont nem idegenítheti el, valamint - jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével - nem terhelheti meg,

b) a vagyont biztosítékul nem adhatja,

c) a vagyonon osztott tulajdont nem létesíthet,

d) a vagyonkezelői jogot harmadik személyre a (9) bekezdésben foglalt kivétellel nem ruházhatja át és nem terhelheti meg, valamint

e) polgári jogi igényt megalapító, polgári jogi igényt eldöntő tulajdonosi hozzájárulást a vagyonkezelésében lévő nemzeti vagyonra vonatkozóan hatósági és bírósági eljárásban sem adhat, kivéve a jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati joghoz, vezetékjoghoz vagy ugyanezen okokból alapított szolgalomhoz, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjoghoz történő hozzájárulást.

(9) A központi költségvetési szervek a vagyonkezelési szerződésben foglalt jogokat és kötelezettségeket - az ingatlanokra vonatkozó jogok és kötelezettségek kivételével - egymás között szerződéssel átruházhatják.

(10)45 A nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés csak természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető. A hasznosításra irányuló szerződés határozatlan vagy legfeljebb 15 éves határozott időre köthető, amely időszak egy alkalommal legfeljebb 5 évvel meghosszabbító abban az esetben, ha a hasznosításra jogosult valamennyi kötelezettségét szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette. E bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik az állammal, költségvetési szervvel, önkormányzattal vagy önkormányzati társulással kötött szerződésre.

(11) Nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés kizárólag olyan természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető, amely az átengedett nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésben vállalja, hogy

a) a hasznosításra vonatkozó szerződésben előírt beszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségeket teljesíti,

b) az átengedett nemzeti vagyont a szerződési előírásoknak és a tulajdonosi rendelkezéseknek, valamint a meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használja,

c) a hasznosításban - a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik félként - kizárólag természetes személyek vagy átlátható szervezetek vesznek részt.

(12) A nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződést a hasznosításba adó kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondhatja, ha a nemzeti vagyon hasznosításában részt vevő bármely - a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik fél - szervezet a nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül átlátható szervezetnek. A 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezet tulajdonosi szerkezetében a 3. § (1) bekezdés 1. pontjától eltérő változást a nemzeti vagyon hasznosítására a hasznosítóval közvetlenül megkötött szerződésben a hasznosításba adót megillető, valamint a (11) bekezdés c) pontjában meghatározott személyekkel kötött szerződésekben a hasznosításba adóval közvetlen jogviszonyban álló személyt megillető rendkívüli felmondási okként rögzíteni kell.

(13)46 Nemzeti vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben hasznosítható, valamint adható vagyonkezelésbe.

(14)47 Nemzeti vagyonba tartozó állami tulajdonú ingatlant használó központi költségvetési szerv - a (15) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve - a rábízott állami tulajdonú ingatlant vagy ingatlanrészt nem hasznosíthatja, az ingatlanra vagy annak bármely részére vonatkozóan a használatot bármely címen átengedő szerződést nem köthet, továbbá a rábízott állami tulajdonú ingatlanon beruházást, felújítási tevékenységet nem végezhet, és nem végeztethet.

(15)48 A (14) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik arra az esetre, ha:

a) törvény vagy kormányrendelet az érintett központi költségvetési szerv kötelező alapfeladataként nevesíti a (14) bekezdésben megjelölt tevékenységeket;

b) az ingatlan az Országgyűlés Hivatala vagyonkezelésében van, vagy a (14) bekezdésben meghatározott tevékenység összefügg az Országgyűlés Hivatala vagyonkezelésében lévő ingatlan fejlesztését szolgáló beruházással;

c) az állami tulajdonú ingatlant használó központi költségvetési szerv számára a (14) bekezdésben megjelölt tevékenység végzését az arra jogosult központi költségvetési szervvel vagy az állami vagyonról szóló törvény szerinti tulajdonosi joggyakorló szervvel kötött szerződése lehetővé teszi; vagy

d) központi költségvetési szerv Magyarország függetlenségének, területi épségének, nemzetközi szerződésekben rögzített határainak, lakosságának és anyagi javainak védelme mint kötelező alapfeladat ellátásához törvény által rendelkezésre bocsátott ingatlant érintően végzi a (14) bekezdésben megjelölt tevékenységeket.

(16)49 Törvényben, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár feletti nemzeti vagyont hasznosítani - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.50

(17)51 Mellőzhető a versenyeztetés abban az esetben, ha a hasznosítás

a) államháztartási körbe tartozó szervezet,

b) jogszabályban előírt állami vagy önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet, vagy

c) államháztartási körbe tartozó szervezet vagyonkezelésében lévő, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló lakások tekintetében a vagyonkezelő szervezettel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személyek

javára történik.

(18)52 A (16) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni, amennyiben természetes személy vagy 100%-ban magántulajdonban álló gazdálkodó szervezet a nemzeti vagyon használója, és a használatában álló nemzeti vagyont hasznosítja.

6. Az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei

12. § (1) Az állam kizárólagos gazdasági tevékenységei a következők:

a) a csővezetékes termékszállítás és -tárolás,

b) a bányászati kutatás és kitermelés, valamint az ezekkel összefüggő bányászati melléktevékenység,

c) a hasadó és sugárzó anyagok előállítása és forgalmazása,

d)53 a csatornák, az állami tulajdonban álló víziközművek, valamint a regionális közműrendszerek létrehozása és működtetése,

e) a szerencsejátékok szervezésére és működtetésére irányuló tevékenység,

f) az országos törzshálózati vasúti pályán történő személyszállítás és árufuvarozás,

g) a menetrend szerinti helyközi közúti személyszállítás,

h) az állami tulajdonba tartozó nemzetközi kereskedelmi repülőtér létrehozása és működtetése - a földi kiszolgálási tevékenység kivételével - a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt,

i) az országos közutak és műtárgyaik, országos törzshálózati vasúti pálya, valamint azt magába foglaló pályahálózat létrehozása és működtetése,

j) állami tulajdont képező terek, parkok felszíne alatt építmény létrehozása és működtetése,

k)54 a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény szerinti biztonsági földgáztároló létrehozása és annak működtetése.

l)55 dohánytermékek kiskereskedelme.

m)56 az a)-l) pontban nem szereplő, az állam kizárólagos tulajdonába tartozó dolog létrehozása és működtetése.

(2) A helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei a következők:

a) a helyi közutak és műtárgyaik létrehozása és működtetése,

b) a helyi önkormányzat tulajdonába tartozó nemzetközi kereskedelmi repülőtér létrehozása és működtetése - a földi kiszolgálási tevékenység kivételével - a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt,

c)57 a menetrend szerinti helyi személyszállítási szolgáltatás és a menetrend szerinti helyi különcélú személyszállítási szolgáltatás,

d) a törzsvagyon részét képező helyi közművek létrehozása és működtetése,

e) a törzsvagyon részét képező terek, parkok felszíne alatt építmény létrehozása és működtetése,

f) a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló - külön törvény rendelkezése alapján részére átadott - vizek, közcélú vízi létesítmények működtetése.

(3)58 Az állam és a helyi önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenysége gyakorlásának időleges jogát, a (4)-(12) bekezdésben meghatározottak kivételével kizárólag koncesszió útján, külön törvényben szabályozott módon engedheti át. A kizárólagos gazdasági tevékenységek közül az (1) bekezdés d), és h)-k) pontja esetén az állam, a (2) bekezdés a)-b), d)-e) pontja esetén a helyi önkormányzat a nemzeti vagyon létrehozását és működtetését vagy kizárólag annak működtetését engedheti át e törvény rendelkezései szerint. A koncesszióról szóló törvény szerinti koncessziós szerződés határozott időtartamra köthető, amelynek leghosszabb ideje harmincöt év. Az ágazati törvény megengedheti külön pályázat kiírása nélkül a koncessziós törvény szerinti koncessziós szerződés egy alkalommal - eredeti időtartamának legfeljebb felével - történő meghosszabbítását abban az esetben, ha a koncesszióba vevő és a koncessziós társaság valamennyi kötelezettségét szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette. A közbeszerzésekről szóló törvény szerinti építési, illetve szolgáltatási koncesszió a nemzeti vagyon tekintetében határozott időre, legfeljebb 35 évre adható.

(4) Az állam kizárólagos tulajdonában álló Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények használata másnak nem engedhető át. A Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények őrzésére, szállítására, tárolására kizárólag az állam és költségvetési szerv jogosult külön jogszabályban rögzített feltételek szerint.

(5) A 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti dolgok birtoklása, használata, hasznai szedésének joga kitermelésük nélkül, természetes előfordulási helyükön - a 6. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel - másnak nem engedhető át.

(6)59 Az országos törzshálózati vasúti pályát és tartozékát magában foglaló pályahálózat vagy olyan vasúti pályahálózat működtetését, amelynek országos törzshálózati vasúti pálya vagy annak tartozéka a része, kizárólag az állam vagy az a gazdasági társaság végezheti, amelynek egyedüli tagja vagy részvényese az állam, vagy amely az állam közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában áll.

(7) A kizárólagos állami tulajdonban vagy a helyi önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonában álló vizek, csatornák, tározók tulajdonosaként az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető halászati jog nem minősül az (1) és (2) bekezdés szerinti kizárólagos tevékenységnek.

(8)60 Az (1) bekezdés a)-g) pontjában és a (2) bekezdés c), d) pontjában meghatározott tevékenységi körök mint gyűjtőfogalmak keretein belüli azon tevékenységcsoportok, amelyek az e törvény hatálybalépésekor hatályban lévő egyes ágazati törvénybeli rendelkezések szerint koncessziós pályázat kiírása vagy koncessziós szerződés megkötése nélkül is folytathatók, e törvény hatálybalépését követően is koncessziós pályázat kiírása vagy koncessziós szerződés megkötése nélkül folytathatók. E törvény hatálybalépését követően az (1) bekezdés a)-d), f), g) pontjában, és a (2) bekezdés c), d) pontjában meghatározott tevékenységi körök mint gyűjtőfogalmak keretein belül egyes további tevékenységtípusok folytatatását koncessziós pályázat kiírása vagy koncessziós szerződés nélkül kizárólag e törvény teheti lehetővé. Nem szükséges továbbá koncessziós pályázat kiírása vagy koncessziós szerződés kötése közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus által eltérően szabályozott tevékenységek körében.

(9) Az állam a kizárólagos tulajdonában, valamint a helyi önkormányzat a törzsvagyonában lévő víziközmű-létesítmények létrehozásáról és működtetéséről koncessziós szerződés megkötése nélkül a következő módokon is gondoskodhat:

a) olyan gazdálkodó szervezetet hoz létre, amelyben kizárólagos részesedéssel rendelkezik - ide nem értve a munkavállalói résztulajdont,

b) az állam és az önkormányzat együttesen olyan gazdálkodó szervezetet hoz létre, amelyben kizárólagos közös részesedéssel rendelkezik - ide nem értve a munkavállalói résztulajdont.

(10)61 Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott tevékenység gyakorlásának joga koncessziós szerződés megkötése nélkül kizárólag a (12) bekezdésben felsorolt személyeknek, szerveknek, valamint

a) az állam és a helyi önkormányzat, önkormányzati társulás,

b) az állam vagy a helyi önkormányzat, önkormányzati társulás

közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet részére engedhető át és kizárólag általuk gyakorolható.

(11) Az (1) bekezdés k) pontjában és a (2) bekezdés f) pontjában meghatározott kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlásának joga - a (4) és (5) bekezdésben meghatározott korlátozásokra figyelemmel - törvényben szabályozott módon másnak átengedhető.

(11a)62 Az (1) bekezdés l) pontjában meghatározott kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlásának joga külön ágazati törvényben szabályozott módon másnak átengedhető.

(12) A (4)-(6) bekezdésben foglalt korlátozások figyelembevételével, valamint a (7)-(11) bekezdésben meghatározottakon kívül az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenysége gyakorlásának időleges joga koncessziós szerződés megkötése nélkül kizárólag

a) az állam,

b) a helyi önkormányzat vagy az önkormányzati társulás,

c) költségvetési szerv,

d) önkormányzat intézmény,

e) az a)-d) pont szerinti személyek együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet, vagy

f) az e) pontban megjelölt gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet részére átengedhető és kizárólag általuk gyakorolható.

(13) Koncessziós szerződés természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető.

(14) A kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlására - a (12) bekezdés alapján - fennálló jogosultság e törvény erejénél fogva megszűnik, ha a jog gyakorlójának (12) bekezdés e) vagy f) pontjában meghatározott tulajdonosi szerkezete megváltozik. A kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlására vonatkozó jog megszűnésének időpontja az a nap, amelyen a (12) bekezdés e) vagy f) pontjában meghatározottaktól eltérő tulajdonosi szerkezetet eredményező tulajdonosváltozás bekövetkezik.

7. A nemzeti vagyon tulajdonjogának átruházása

13. § (1) Törvényben, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár feletti nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.63

(2) Nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni természetes személy vagy átlátható szervezet részére lehet.

(3)64 A nemzeti vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel lehet.65 A nemzeti vagyonba tartozó leselejtezett tárgyi eszközt - amennyiben az a közfeladat ellátásához nem szükséges - a tulajdonosi joggyakorló ingyenesen átruházhatja.

(4) Nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása esetén a tulajdonjogot megszerző félnek - az állam kivételével - eleget kell tennie a következő feltételeknek:

a) a nemzeti vagyoni körből ingyenesen tulajdonba adott ingatlant a tulajdonjog megszerzésétől számított 15 évig nem idegenítheti el, és a juttatás céljának megfelelően köteles hasznosítani, valamint állagát megóvni;

b) az átruházott vagyon hasznosításáról évente beszámol a vagyont átadó szervezet felé.

(5)66 Az ingyenesen tulajdonba adott ingatlanon e törvény erejénél fogva 15 évig elidegenítési tilalom áll fenn. Az elidegenítési tilalomnak az átruházó javára szóló ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a vagyont átruházó szerv kérelmezi.

(6) Az (5) bekezdés szerinti elidegenítési tilalmat a (4) bekezdés a) pontja szerinti határidő leteltét követően a tulajdonos kérelmére törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból.

(7)67 Amennyiben megállapítást nyer, hogy a (4) bekezdés szerinti tulajdonjogot megszerző fél a célhoz kötött hasznosításra vonatkozó törvényi előírásnak részben vagy egészben nem tesz eleget, köteles a vagyont átadó szervezet felszólítására, az abban meghatározott határidőig a jogsértő állapotot megszüntetni. A jogsértő állapot megszüntetésére szabott határidő elmulasztása esetén a tulajdonjogot megszerző fél köteles az átadási megállapodásban rögzített forgalmi értéknek a kötelezettség megsértésének napjától számított mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegét a vagyont átadó szervezet felszólítására, az abban meghatározott határidőig nemteljesítési kötbérként megfizetni.

(8)68 A vagyont átadó szervezet a jogsértő állapot határidőre történő megszüntetésének elmulasztása esetén a (7) bekezdés szerinti nemteljesítési kötbér követelése helyett az ingyenes tulajdonjog átruházást eredményező szerződéstől elállhat.

(9)69 A (4)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni

a) az állam által ingyenesen megszerzett ingatlanok,

b) a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvényben meghatározottak szerint ingyenesen átruházott lakóingatlanok,

c) az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott kiszolgáló út létesítése, bővítése során feleslegessé vált, ingyenesen visszaadásra kerülő közterületi ingatlanrész

esetében.

(10)70 Az ingyenesen átadott ingatlan tekintetében az (5) bekezdés szerint fennálló elidegenítési tilalom azon személlyel szemben nem áll fenn, aki az ingatlant az ingatlan tulajdonosára ingyenesen átruházta.

(11)71 A (3) bekezdés szerint ingyenesen átruházott nemzeti vagyon felett az átruházás időpontjában tulajdonosi jogokat gyakorló személy az átruházást követően, az elidegenítési tilalom hatálya alatt - a tulajdonjogot megszerző fél kezdeményezésére - egyedi döntéssel hozzájárulhat az átruházott vagyon fejlesztését, korszerűsítését, felújítását szolgáló hitelfelvétel vagy állami, valamint európai uniós támogatás érdekében történő megterheléséhez, továbbá ezen teherrel biztosított igény kielégítése érdekében történő elidegenítéséhez.

(12)72 A sportcélú ingatlanok vonatkozásában a (11) bekezdés szerinti egyedi döntést a sportigazgatási szerv hozza meg.

(13)73 A nemzeti vagyon vonatkozásában osztott tulajdon létesítésére az állami illetve az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok szerinti értékesítési eljárási szabályokat kell alkalmazni a Ptk. szerinti, a földtulajdonos és az építkező között kötött megállapodás létrehozása, valamint a hozzá kapcsolódó földhasználati jog alapítása tekintetében. A földhasználati jogért a föld forgalmi értékéhez viszonyított arányos ellenértéket kell fizetni.

14. §74 (1) Amennyiben törvény a helyi önkormányzat feladatát más helyi önkormányzat feladataként vagy állami feladatként, illetve állami feladatot helyi önkormányzat feladataként állapít meg, a feladat ellátását közvetlenül szolgáló és ahhoz szükséges helyi önkormányzati, illetve állami vagyonnak a feladatot átvevő részére történő tulajdonba adása nyilvántartási értéken való átvezetéssel, ingyenesen történik. Ez a rendelkezés arra az esetre is vonatkozik, ha az állam vagy az önkormányzat a közfeladat részét képező feladatot ad át, és ennek a feladatnak az ellátását közvetlenül szolgáló és ahhoz szükséges vagyonelem tulajdonjoga kerül ingyenesen átruházásra.

(2) Helyi önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén - a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - az államot minden más jogosultat megelőző elővásárlási jog illeti meg. Ezen jogosultság az államot osztott tulajdon esetén az épület tulajdonosának a földre, illetve a föld tulajdonosának az épületre fennálló elővásárlási jogát megelőzően illeti meg.

(3) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény szerinti volt állami (tanácsi) és önkormányzati bérlakások esetében az állam elővásárlási joga a lakásban élő

a) bérlő;

b) bérlőtárs;

c) társbérlő;

d) az a)-c) pontban felsoroltak hozzájárulásával, azok egyenes ági rokona, valamint örökbe fogadott gyermeke

elővásárlási jogát követi, kivéve a kulturális örökség védelméről szóló törvényben megjelölt hatóság által gyakorolt elővásárlási jogot, amely megelőzi az a)-d) pont szerinti személyek elővásárlási jogát.

(4) A (2) bekezdés rendelkezését nem kell alkalmazni a 13. § (1) bekezdése szerint meghatározott értékhatár 20%-át el nem érő értékű ingatlan értékesítése esetén.

(5) Az elővásárlási jog gyakorolására külön törvényben meghatározott szerv - amennyiben törvény a nyilatkozattételi határidőre vonatkozóan eltérően nem rendelkezik - az átruházás valamennyi lényeges elemét tartalmazó ajánlat vagy az elővásárlási jog jogosultjával szemben még hatályba nem lépett a nemzeti vagyon értékesítésére irányuló szerződés részére történő megküldéstől számított 35 napon belül nyilatkozik, hogy kíván-e élni elővásárlási jogával az állam nevében. A 35 napos határidőt az ajánlat vagy a szerződés személyes átadása esetén az átadás igazolt napjától, postai küldemény esetén a küldemény feladásának igazolt napjától kell számítani. A határidő elmulasztása jogvesztő.

15. § A jelen törvény rendelkezéseibe ütköző szerződés, más jogügylet vagy rendelkezés semmis.

15/A. §75

IV. Fejezet

A külön törvényekben szabályozott vagyoni elemek

16. § (1) Az e törvényben meghatározott elvek mentén

a) az állam tulajdonában álló vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlás módját, valamint e vagyonnal való gazdálkodás szabályait az állami vagyonról szóló törvény,

b) a közszolgáltatási médiavagyon feletti tulajdonosi joggyakorlás módját, valamint e vagyonnal való gazdálkodás szabályait a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény,

c) az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás részletes szabályait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény,

d) az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei és a tevékenység végzéséhez szükséges vagyon hasznosításának átengedését a koncesszióról szóló törvény,

e) az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MFB Zrt.), valamint azon gazdálkodó szervezetek feletti tulajdonosi joggyakorlás módját, amelyek felett az állam nevében az MFB Zrt. gyakorol tulajdonosi jogokat a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvény,

f) a Magyar Nemzeti Bank feletti tulajdonosi joggyakorlás módját a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény,

g) az Államadósság Kezelő Központ Zrt. feletti tulajdonosi joggyakorlás módját a Magyarország pénzügyi stabilitásáról szóló törvény,

h) a légiforgalmi irányító szolgálatot ellátó és a légiforgalmi szakszemélyzet képzését végző szervezet feletti tulajdonosi joggyakorlás módját a légiközlekedésről szóló törvény,

i) a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet feletti tulajdonosi joggyakorlás módját a vasúti közlekedésről szóló törvény,

j) a felsőoktatási intézmények sajátos vagyongazdálkodási szabályait a felsőoktatásról szóló törvény,

k) a társadalombiztosítási alapokhoz tartozó vagyonnal való gazdálkodásra az állami vagyonról szóló törvény,

l) az önkormányzati lakások, valamint nem lakáscélú helyiségek bérbeadására és elidegenítésére, továbbá az állami lakások és nem lakáscélú helyiségek bérbeadására vonatkozó részletes szabályokat a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény,

m) az állami tulajdonban lévő erdő hasznosítására, vagyonkezelésére és nyilvántartására vonatkozó szabályokat az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény,

n) az állami és önkormányzati tulajdonban álló kulturális örökség elemei felett a tulajdonosi joggyakorlás módját, valamint az e vagyoni körrel való gazdálkodás szabályait

na) a kulturális örökség védelméről,

nb) a muzeális intézményekről,

nc) a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről,

nd) a köziratokról, közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről,

ne) az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló törvény,

o) az állami tulajdonban lévő vizek hasznosítására és nyilvántartására vonatkozó szabályokat a vízgazdálkodásról szóló törvény,

p) a közutak kezelésével, fejlesztésével, fenntartásával, működtetésével kapcsolatos feladatokat a közúti közlekedésről szóló törvény,

q)76 a Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. feletti tulajdonosi joggyakorlás módját a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló törvény

állapítja meg.

(2) A nemzetiségi önkormányzatok vagyonáról és vagyongazdálkodásának részletes szabályairól a nemzetiségek jogairól szóló törvény rendelkezik.

(3) Az állami tulajdonban lévő termőföldvagyon hasznosítására, vagyonkezelésére és nyilvántartására, a Nemzeti Földalap feletti tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat a Nemzeti Földalapról szóló törvény állapítja meg.

(4) A nemzeti adatvagyonra vonatkozó előírásokat a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvény állapítja meg.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

17. § (1)77 E törvény hatálybalépését megelőzően jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat és kötelezettségeket e törvény rendelkezései nem érintik. Az e törvény hatálybalépése előtt létrejött szerződések időtartamának e törvény hatálybalépését követően történő meghosszabbítása új jogviszony létesítésének minősül, kivéve a 6. § (8) bekezdésében, a 11. § (10) bekezdésében, valamint a 12. § (3) bekezdésében meghatározott eseteket.

(2) Az e törvényben meghatározott nemzeti vagyon körébe tartozó vagyonnak minősül az e törvény hatálybalépését követően az állam vagy az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyon. Az 1. mellékletben nem szereplő, e törvény hatálybalépését követően létrejövő vagy bármilyen más jogcímen az állam tulajdonába kerülő folyóvizek és természetes tavak, a medrükkel együtt, valamint országos törzshálózati vasúti pálya e törvény erejénél fogva az állam kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonnak minősül.

(3) Magyarország határa által körbezárt területen lévő nemzeti vagyonra vonatkozó polgári jogi szerződésben a nemzeti vagyonnal rendelkezni jogosult irányadóként kizárólag a magyar nyelvet, valamint a magyar jog alkalmazását, és jogvita esetére kizárólag a magyar bíróság - ide nem értve a választottbíróságot - joghatóságát kötheti ki. A nemzeti vagyonnal rendelkezni jogosult e jogviták eldöntésére választottbírósági eljárást nem köthet ki.

(4)78 A (3) bekezdés nem alkalmazható a nemzeti vagyont érintő, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvényben meghatározott következő pénzügyi eszközökre vonatkozó nemzetközi pénz- és tőkepiaci ügyletekre:

a) az átruházható értékpapír,

b) a pénzpiaci eszköz,

c) a kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapír,

d) az értékpapírhoz, devizához, kamatlábhoz vagy hozamhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás, valamint bármely más származtatott ügylet, eszköz, pénzügyi index vagy intézkedés, amely fizikai leszállítással teljesíthető vagy pénzben kiegyenlíthető.

(5)79 Ha a (4) bekezdés szerinti ügylethez kapcsolódóan két- vagy többoldalú polgári jogi szerződés kerül megkötésre, e szerződést magyar nyelven is alá kell írni.

18. § (1) A helyi önkormányzat a rendelete alapján forgalomképtelennek minősülő vagyonából - az e törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül - rendeletben köteles megjelölni azokat a tulajdonában álló vagyonelemeket, amelyeket az 5. § (4) bekezdés szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnak minősít.

(2) Aki nemzeti vagyonnak az e törvény hatálybalépését megelőzően kötött, e törvény hatálybalépésekor fennálló szerződés alapján a használója, 2012. december 31-éig köteles feltárni a 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerint a tulajdonosi szerkezetét.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség elmulasztása esetén alkalmazandó jogkövetkezményt törvény állapítja meg.

(4) Amennyiben az állam vagy a helyi önkormányzat olyan gazdálkodó szervezetben rendelkezik társasági részesedéssel, amely társaság vagy valamely tagja nem felel meg e törvény átlátható szervezetre vonatkozó előírásainak, a társasági szerződést 2012. december 31-éig felülvizsgálja és kezdeményezi a gazdálkodó szervezet tulajdonosi szerkezetének e törvény átlátható szervezetre vonatkozó előírásainak megfelelő átalakítását.

(5) Nem ütköznek az osztott tulajdon létesítésének tilalmába az e törvény hatálybalépését megelőzően - a szerződéskötéskor hatályos jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően - megkötött, tartós jellegű felépítményekre vonatkozó, osztott tulajdon létesítésére irányuló rendelkezést tartalmazó szerződések. Az ilyen szerződések vonatkozásában az osztott tulajdon az egyébként irányadó jogszabályi feltételek figyelembevételével jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba.

(6) A szerződés megkötésére és tartalmára a pályázati kiírás vagy a Kormány határozatának közzétételekor hatályos jogszabályok irányadóak, amennyiben

a) a pályázat eredményhirdetése e törvény hatálybalépése előtt megtörtént, vagy

b) az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 24. § (2) bekezdés e) pontja alapján hozott kormányhatározatot e törvény hatálybalépése előtt a Magyar Közlönyben közzétették.

(7)80 2012. július 1. napját megelőzően állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedések tekintetében a tulajdonosi joggyakorlás tárgyában létrejött szerződéseket 2012. december 31-ig a 8. § (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően módosítani kell.

(8)81 Amennyiben a 2012. július 1. napját megelőzően megkötött szerződés vagyonkezelője nem a 3. § (1) bekezdés 19. pontjában meghatározott személy vagy szerv, úgy a (7) bekezdés rendelkezését a már megkötött szerződésre nem kell alkalmazni.

(9)82 Amennyiben a 2012. július 1. napját megelőzően megkötött vagyonkezelési vagy haszonélvezeti jogot alapító szerződés nem a 3. § (1) bekezdés 19. pontja szerinti személlyel vagy szervvel jött létre, és a szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán a vagyonkezelő vagy a haszonélvező 2012. december 31. napján nem minősül átlátható szervezetnek, a tulajdonosi joggyakorló a szerződést kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondja.

(10)83 A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) rendelkezései a hatálybalépését megelőzően jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat és kötelezettségeket nem érintik.

(11)84 A Módtv. által megállapított 5. § (7) bekezdését a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő hitelfelvételi és kötvénykibocsátási ügyekben nem kell alkalmazni.

(12)85 A Módtv. által megállapított 5. § (5)-(7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a helyi önkormányzat képviselő-testülete köteles 2012. október 31-ig módosítani rendeletét.

18/A. §86 A 4. § (1) bekezdés l) pontja és 12. § (1) bekezdés k) pontja szerinti rendelkezést a földgáz biztonsági készletezéssel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXVIII. törvény hatálybalépését követően létrehozott vagy a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvénynek a földgáz biztonsági készletezéssel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXVIII. törvénnyel megállapított 124/A. §-a szerint megvásárolt biztonsági földgáztárolókra kell alkalmazni.

19. § E törvény

a)87 I. Fejezete, 4. §-a, 6-8. §-a, 10-11. §-a, 12. § (1) és (3)-(14) bekezdése, 13. §-a, 17. § (2) bekezdése, 18. §-a, 18/A. §, valamint 1. és 2. melléklete az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján,

b) 5. §-a, 9. §-a és 12. § (2) bekezdése az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján,

c) 14. §-a, 15. §-a és 17. § (1) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése, valamint az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján

sarkalatosnak minősül.

20. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2011. december 31-én lép hatályba.

(2) Az 1-10. §, a 11. § (1)-(14) bekezdése, a 12-19. §, a 21-24. §, a 25. § (1) és (3)-(8) bekezdése, a 26. §, a 27. §, a 30. §, a 31. §, valamint az 1. és 2. melléklet 2012. január 1-jén lép hatályba.

(3)88 A 11. § (15) bekezdése, valamint a 25. § (2) és (9) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.

(4)89 A 11. § (16) bekezdése 2012. március 2-án lép hatályba.

21-24. §90

25. § (1)91

(2)92

(3)-(8)93

(9)94

26-27. §95

28. § (1)96

(2) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvénynek a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló 2011. évi CXLIX. törvény 5. §-ával megállapított 61/C. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„61/C. § A kiemelt nemzeti emlékhely állami tulajdon. A 2. mellékletben kiemelt nemzeti emlékhelyként megjelölt, Kossuth Lajos tér 24893 helyrajzi számú ingatlan 2012. január 1-jén önkormányzati tulajdonból nyilvántartási értéken, ingyenesen az állam tulajdonába és az Országgyűlés Hivatala vagyonkezelésébe kerül. A vagyonkezelésre egyebekben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött vagyonkezelési szerződés szabályait kell alkalmazni. Az állam tulajdonjogának és az Országgyűlés Hivatala vagyonkezelési jogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. intézkedik.”

(3) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvénynek a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló 2011. évi CXLIX. törvény 7. §-ával megállapított 93. § (1) bekezdés f) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben:)

f) szabályozza a nemzeti emlékhelyek - köznapi, ünnepi, idegenforgalmi és protokolláris, a nemzeti emlékhely szellemével összhangban álló - használati rendjét;”

(4) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény mellékletének jelölése „1. melléklet a 2001. évi LXIV. törvényhez” szövegre változik.

(5) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvénynek a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló 2011. évi CXLIX. törvény mellékletével megállapított 2. melléklete „Kiemelt nemzeti emlékhely” című táblázatának 1. sora a „Kossuth tér - Hrsz: 24983” szövegrész helyett a „Kossuth Lajos tér - Hrsz: 24893” szöveggel lép hatályba.

29. § (1) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény97 109. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. Vagyonkezelői jog önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre kizárólag a helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel, vagy annak 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel létesíthető, és kizárólag általuk gyakorolható. A vagyonkezelési szerződésnek a gazdálkodó szervezet tulajdonosi szerkezetében történő tulajdonos változás miatti megszűnésének esetére a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározottak az irányadók.”

(2) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény98 109. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A képviselő-testület kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelési szerződést.”

(3) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény99 109. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(6) A vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni és e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni. Ha a vagyonkezelő olyan közfeladatot lát el, amely után bevételének több mint fele az államháztartás valamely alrendszeréből származik, a helyi önkormányzat a vagyonkezelési szerződésben részletezett feltételekkel a bevételekben meg nem térülő elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő összeg erejéig elengedheti a vagyonkezelőnek a helyi önkormányzattal szemben fennálló, a kezelt vagyonnal összefüggő hosszú lejáratú kötelezettségét. Ez esetben a vagyonkezelő e bekezdés szerinti kötelezettsége a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegéig áll fenn.”

(4) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény100 109. §-a a következő (12) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(12) Azonnali felmondásnak van helye, ha a vagyonkezelő a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal a vállalt önkormányzati közfeladatot nem látja el, vagy a vagyonkezelésébe adott vagyonban kárt okoz.”

30-31. §101

32. § Nem lép hatályba a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló 2011. évi CXLIX. törvény 9. § (3) és (4) bekezdése.

33. §102

1. melléklet a 2011. évi CXCVI. törvényhez

Az állam kizárólagos tulajdonában levő dolgok

A) Folyók, patakok, holtágak, mellékágak és azok medre, valamint vízilétesítmények jegyzéke

I. Az állam kizárólagos tulajdonában lévő folyók, patakok, holtágak, mellékágak és azok medre

1. Az államhatárt alkotó vagy metsző folyók

Folyó neve Hossza (km)

Berettyó 74,5

Bodrog 51,1

Dráva 138,2

Duna 417,0

Fehér-Körös 9,8

Fekete-Körös 20,5

Hernád 118,4

Ipoly 141,0

Lajta 18,6

Lapincs 1,7

Maros 49,5

Mura 24,2

Rába 216,3

Sajó 125,1

Sebes-Körös 58,6

Szamos 49,5

Tisza 585,3

Túr 30,0

valamint

a) a Duna-völgyben:

aa) Mosoni-Duna 124 km

ab) Szentendrei-Duna 32 km

ac) Ráckevei-Duna 58 km

ad) Marcal 22 km

ae) Sió 121 km

b) a Tisza-völgyben

ba) Zagyva 125 km

bb) Hortobágy-Berettyó 79 km

bc) Kettős-Körös 37 km

bd) Hármas-Körös 91 km

2. az 1. pontban felsorolt folyók árapasztó medrei.

3. Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény által nem említett holtágak és mellékágak

Folyó neve Holtág neve

Tisza Gyálai Holt-Tisza

A folyó neve A mellékág neve Hossza (km)

Duna Adonyi szigeti 3,9

Duna Bagoméri-mellékágrendszer 12,6

Duna Bári 3,5

Duna Bodaki-mellékágrendszer 19,8

Duna Dunaremetei-mellékágrendszer 7,2

Duna Bölcskei 5,0

Duna Cigány-szigeti 3,0

Duna Cikolai-mellékágrendszer 19,8

Duna Erebei-mellékágrendszer 5,8

Duna Esztergomi-Kis-Duna 3,4

Duna Foktői mellékág 2,5

Duna Gabriella szigeti 2,0

Duna Helembai 3,0

Duna Horány szigeti 0,9

Duna Jónási 1,9

Duna Kácsás szigeti 0,9

Duna Kádár-Duna 3,5

Duna Kisapostagi 4,9

Duna Kisjónási 0,8

Duna Kompkötő szigeti 1,5

Duna Koppánymonostori 4,0

Duna Ásványi-mellékágrendszer 32,0

Duna Margitszigeti (Budai)-mellékág 2,6

Duna Nagybajcsi 1,1

Duna Neszmély-Mocsi-mellékágrendszer 8,6

Duna Óbudai 3,0

Duna Ordas szigeti 4,5

Duna Patkányosi-mellékágrendszer 8,6

Duna Prépost-szigeti 1,2

Duna Rácalmási 6,4

Duna Solti 5,8

Duna Sugovica, Türr átvágás 4,9

Duna Szabadság-szigeti 3,5

Duna Szőnyi 1,5

Duna Táti 12,0

Duna Tejfalui-mellékágrendszer 24,9

Duna Vén Duna 4,0

Duna Véneki 2,2

Mosoni-Duna Alsó földes szigeti mellékág 0,3

Mosoni-Duna Alsó-Macska szigeti mellékág 0,2

Mosoni-Duna Bolgány szigeti mellékág 0,2

Mosoni-Duna Bordacs szigeti mellékág 0,2

Mosoni-Duna Cvika feletti mellékág 1,4

Mosoni-Duna Csóka szigeti mellékág 0,9

Mosoni-Duna Feketeerdei-holtág 2,0

Mosoni-Duna Felső Cseregle szigeti mellékág 0,8

Mosoni-Duna Felső földes szigeti mellékág 0,2

Mosoni-Duna Felső-Macska szigeti mellékág 0,4

Mosoni-Duna Gáncsomi-Duna 1,0

Mosoni-Duna Győrladaméri mellékág 1,0

Mosoni-Duna Gyula szigeti mellékág 0,5

Mosoni-Duna Halászpál szigeti mellékág 0,6

Mosoni-Duna Hosszú szigeti mellékág 0,9

Mosoni-Duna Józsefmajori szigeti mellékág 0,3

Mosoni-Duna Kálnokszeg szigeti mellékág 0,6

Mosoni-Duna Kiliti diós szigeti mellékág 0,2

Mosoni-Duna Kismacska szigeti mellékág 0,1

Mosoni-Duna Lickói szigeti mellékág 0,5

Mosoni-Duna Lóvári szigeti mellékág 0,2

Mosoni-Duna Magaspart szigeti mellékág 0,1

Mosoni-Duna Mogyoróskerti mellékág 0,4

Mosoni-Duna Novák szigeti mellékág 0,9

Mosoni-Duna Pilingér szigeti mellékág 0,3

Mosoni-Duna Ponton-híd szigeti mellékág 0,2

Mosoni-Duna Pudli szigeti mellékág 0,4

Mosoni-Duna Rajka, Libafarmi holtág 5,6

Mosoni-Duna Reisinger szigeti mellékág 0,5

Mosoni-Duna Rétárok szigeti mellékág 0,2

Mosoni-Duna Róczos szigeti holtág 0,8

Mosoni-Duna Sztari szigeti mellékág 1,1

Mosoni-Duna Szúnyog szigeti mellékág 1,6

Mosoni-Duna Újszegés szigeti mellékág 0,7

Mosoni-Duna Újszigeti mellékág 0,2

Mosoni-Duna Üstöri szigeti mellékág 0,4

Mosoni-Duna Vámkerék szigeti mellékág 0,7

Mosoni-Duna Zsejke szigeti mellékág 0,6

Rába Radószigeti 0,4

Rába Sárvári 0,4

S zentendrei-Duna Lupa szigeti 1,1

Szentendrei-Duna Tündér szigeti 0,6

Tisza Taktabáji-átmetszés 0,6

Tisza Tiszalöki Régi Tisza 2,5

4. Az államhatárt alkotó vagy metsző vízfolyások, valamint a 20 m3 másodpercenkénti torkolati vízszállítást meghaladó vízfolyások

Államhatárt alkotó vagy metsző patak neve Befogadó neve Patak hossza
(km)

Arany-patak Ikva-patak 2,980

Arany-patak Sorok-Perint 14,744

Bánrévei-Névtelen-patak Sajó 1,600

Bara-patak Karasica 4,150

Beremendi-csatorna Tapolca-patak 7,400

Bódva Sajó 54,000

Borza-patak Karasica 7,473

Bozsoki-határárok Arany-patak 0,320

Bozsoki-patak Arany-patak 0,500

Brandt-majori-csatorna Arany-patak 1,156

Csencsi-patak Pinka 1,000103

Disznó-patak Rába 0,260

Dombó-csatorna Dráva-holtág 19,450

Fekete-árok Dráva 18,000

Fekete-árok Pinka 2,028

Gyöngyös-patak Gyöngyös-műcsatorna 17,407

Gyöngyösszeri-patak Zala 1,434

Határ-árok Határ-patak 1,750

Határ-patak Kebele-patak 6,648

Határ menti vízelvezető árok Borosnyák-patak 1,581

Ikva-patak Hanság-főcsatorna 51,545

Illocskai (Keleti ág) Karasica 1,700

Illocskai-csatorna Karasica 0,100

Izidórius-patak Dráva 7,640

Karasica Duna 34,880

Karasica-szívó Izsépi(-Duna)-holtág 17,036

Kardos-ér Ikva-patak 45,008

Kebele-patak Lendva-patak 8,590

Kecske-patak Brandt-majori-csatorna 1,460

Kemence-patak Ipoly 2,400

Kerca-patak Kerka-patak 6,570

Kerka-patak Mura 53,620

Kőhidi-patak Láhn-patak 0,500

Láhn-patak Vörös-patak 11,844

Lajta bal parti csatorna Lajta 13,656

Lendva-patak Kerka-patak 6,803

Locsmándi-határárok Répce-malomcsatorna 0,285

Lővöi-patak Pinka 0,630

Mindszenti-patak Csencsi-patak 0,500

Mogersdorfi-árok Lapincs-patak 2,084

Moschendorfi-határárok Csencsi-patak 0,200

Nagy-Szuha-patak Ipoly 1,000

ÓLendva Kerka-patak 4,354

Öreg-Tapolca Tapolca-patak 3,512

Pincei-határárok Ó-Lendva 0,409

Pinka Rába 18,919104

Pinka-ág Pinka 4,555

Pinkamindszenti-
lecsapolóárok
Csencsi-patak 0,812

Pornói déli árok Pinka 0,500

Pornói északi árok Pinka 0,510

Pornói keleti árok Pinka 0,780

Pornói nyugati árok Neugraben 2,707

Rábafüzesi-határárok Láhn-patak 1,380

Rákos-patak Fertő-tó 9,844

Rátóti-patak Vörös-patak 0,500

Régi-Borza Izsépi(-Duna)-holtág 0,165

Répce Rábca 78,659

Répce-malomcsatorna Répce 0,500

Ribnyák-patak Répce 1,561

Ronyva-patak Bodrog 16,661

Rönöki-patak Láhn-patak 0,500

Sároki-vízfolyás Karasica 3,515

Sároslaki-patak Mindszenti-patak 1,320

Schuszter-patak Rába 0,810

Sós-patak Ikva-patak 3,848

Steinbach-árok Tapolca-patak 1,000

Strém-patak Pinka 4,173

Szartos-patak Hernád 4,000

Szentgyörgyvölgyi-patak Kebele-patak 23,742

Szentpéterfai-határárok Pinka-üzemvízcsatorna 0,899105

Szív-völgyi-patak Jáki-Sorok 0,500

Szív-völgyi jobb parti mellékág Szív-völgyi-patak 0,280

Szölnöki-patak Rába 0,500

Tapolca-patak Dráva 7,704

Templom-árok Szakonyi-övcsatorna 0,500

Topolyás-ér Bara-patak 2,500

Vaskeresztesi-határárok Pinka 3,060

Venda-patak Ipoly 0,900

Vörös-patak Rába 17,287

Zsdála-árok Dombó-csatorna 26,550

20 m3 másodpercenkénti torkolati vízszállítást meghaladó vízfolyások
Befogadó neve
Patak hossza
(km)

Adony-északi övcsatorna Duna 6,830

Ágói-patak Tarna 23,300

Almás-patak Fekete-víz 18,267

Alsó-Tápió-patak Egyesült-Tápió-patak 8,900

Alsó-Válicka-patak Cserta-patak 22,980

Által-ér Duna 44,052

Babócsai-Rinya Fekete-árok 32,360

Bakónaki-patak Principális-csatorna 15,256

Bán-patak Sajó 23,000

Baranya-csatorna Kapos 25,310

Barcs-Komlósdi-Rinya Dráva 5,697

Béci-patak Mura 7,230

Bélus-patak Kis-Hernád 17,330

Bene-patak Tarna 21,000

Benta-patak Duna 20,300

Bisó-patak Bózsva-patak 9,000

Bitva-patak Marcal 28,000

Bornát-ér Marcal 37,880

Bózsva-patak Ronyva-patak 19,000

Börzsöny-patak Ipoly 7,000

Bükkösdi-árapasztó Pécsi-víz 12,085

Bükkösdi-vízfolyás Okor 14,337

Cinca-patak Sió 26,080

Cinca-patak Marcal 22,183

Concó-patak Duna 36,238

Cuhai-Bakony-ér Duna 75,860

Cupi-patak Kerka-patak 12,846

Császár-víz Velencei-tó 27,900

Cserta-patak Kerka-patak 21,170

Csesztregi Kerka-ág Kerka-patak 6,680

Csigere-patak Torna-patak 16,400

Csikvándi-Bakony-ér Marcal 21,815

Csörnöc-Herpenyő Rába 46,713

Darázsdói-patak Szentlélek-patak 4,400

Dera-patak Szentendrei-Duna 4,100

Derék-patak Ipoly 16,100

Deseda-patak Kapos 4,400

Dinnyés-Kajtori-csatorna Nádor-csatorna 26,430

Dobroda-patak Ipoly 20,000

Donát-patak Sió 22,800

Eger-patak Rima 32,400

Eger-víz Balaton 30,600

Egyesített-övcsatorna Zala 5,500

Egyesült-Gyöngyös Fekete-víz 10,566

Egyesült-Tápió-patak Zagyva 28,600

Fekete-víz Dráva 32,488

Feketevíz-patak Ipoly 22,700

Felső-Válicka-patak Zala 20,274

Gaja-patak Nádor-csatorna 51,980

Galga-patak Zagyva 43,750

Gerence-patak Marcal 42,600

Gombás-patak Duna 11,000

Gödrei-vízfolyás Baranya-csatorna 7,866

Gönci-patak Hernád 7,000

Gyöngyös (főág) Egyesült-Gyöngyös 12,032

Gyöngyös (Keleti ág) Gyöngyös (főág) 9,740

Gyöngyös (Nyugati ág) Egyesült-Gyöngyös 15,042

Gyöngyös-folyás Egyesített-övcsatorna 16,020

Gyöngyös-műcsatorna Rába 46,337

Gyöngyös-műcsatorna-
árapasztó
Rába 1,500

Gyöngyös-patak Tarna 30,387

Hábi-patak Kapos 11,947

Hajagos-patak Marcal 24,060

Hangony-patak Sajó 23,400

Harangod-ér Takta-övcsatorna 14,000

Határ-külvíz Nyugati-övcsatorna 14,850

Hercegkúti-patak Bodrog 5,000

Herédi-Bér-patak Zagyva 23,000

Hódos-patak Hangony-patak 5,500

Hosszú-víz Gyöngyös-műcsatorna 12,825

Jáki-Sorok Sorok-Perint 11,280

Kácsi-patak Csincse-övcsatorna 18,340

Kapos Sió 101,343

Keleti-Bozót Balaton 13,250

Kígyós-patak Torna-patak 21,600

Kis-Hernád Hernád 10,500

Kis-Koppány Sió 22,429

Kiskomáromi-csatorna Kis-Balaton-I. tározó 7,970

Kodó-patak Marcal 15,768

Koppány Kapos 44,275

Kozár-Borzó Gyöngyös-műcsatorna 20,325

Külső-Mérges-patak Gyöngyös-patak 12,076

Lábodi-Rinya Babócsai-Rinya 9,170

Lajvér-patak Szekszárd-Bátai-főcsatorna 13,189

Laskó-patak Tisza 52,000

Lóki-patak Nádor-csatorna 15,300

Lókos-patak Ipoly 29,900

Lósi-patak Morgó-patak 5,500

Marcal Rába 94,720

Marót-völgyi-csatorna Zala 19,763

Meleg-víz Marcal 13,750

Ménes-patak Ipoly 18,000

Metőc-patak Répce 7,990

Mezőlaki-Séd Marcal 17,300

Mór-Bodajki-vízfolyás Gaja-patak 12,730

Morgó-patak Duna 7,600

Mucsi-Hidas-patak Völgységi-patak 15,900

Nagy-Pándzsa Rába 27,549

Nógrád-Vanyarci-patak Herédi-Bér-patak 14,400

Nyiget-patak Bene-patak 8,600

Nyíri-patak Bózsva-patak 8,000

Nyögő-patak Sajó 10,500

Nyugati-övcsatorna Balaton 14,655

Okor Fekete-víz 17,250

Okorköz-csatorna Okor 4,850

Orci-patak Kapos 17,265

Pápai-Bakony-ér Mezőlaki Séd 22,820

Pécsi-víz Fekete-víz 41,770

Principális-csatorna Mura 53,199

Rábca Mosoni-Duna 47,550

Rák-patak Völgységi-patak 19,200

Rakaca-patak Bódva 25,100

Recski-Tarna Tarna 16,000

Rédei-patak Gyöngyös-patak 15,000

Répce-árapasztó Rába 8,160

Répce-árapasztó Répce 2,865

Rima Tisza 32,040

Rimóc-Sipeki-patak Darázsdói-patak 6,400

Ronyva-árapasztó Ronyva-patak 2,200

Rovákja-patak Császár-víz 10,590

Sárosd-Seregélyesi-vízfolyás Dinnyés-Kajtori-csatorna 16,050

Sárvíz-patak Zala 19,527

Sorok-Perint Rába 34,725

Surján-patak Kapos 14,530

Szabási-Rinya Babócsai-Rinya 5,250

Szarv-ágy Gyöngyös-patak 3,015

Szent László patak Váli-víz 54,050

Szentadorjáni-patak Mura 8,495

Szentlélek-patak Ipoly 5,300

Szerencs-patak Takta-övcsatorna 27,000

Szévíz-csatorna Zala 20,095

Sződ-Rákos-patak Duna 2,800

Szuha-patak Zagyva 12,000

Szuha-patak Sajó 22,300

Taranyi-Rinya Babócsai-Rinya 18,220

Tarján-patak Gyöngyös-patak 1,007

Tarján-patak Zagyva-patak 9,800

Tarna Zagyva 68,000

Tarnóca-patak Tarna 21,500

Tetves-patak Balaton 9,309

Tolcsva-patak Bodrog 14,500

Torna-patak Marcal 43,200

Unyi-patak Duna 17,900

Vadász-patak Hernád 17,000

Váli-víz Duna 48,810

Vasas-Belvárdi-vízfolyás Karasica 10,300

Vasonca-patak Hernád 21,000

Vértesacsai-vízfolyás Váli-víz 12,600

Veszprémi-Séd Nádor-csatorna 45,000

Villány-Pogányi-vízfolyás Karasica 12,287

Völgységi-patak Sió 34,850

Zagyva-patak Zagyva 43,880

Zala Balaton 108,950

Zala-Somogyi-határárok Zala 15,735

II. Az állam kizárólagos tulajdonában lévő vízilétesítmények

1. Az államhatárt alkotó vagy metsző csatornák

Csatorna neve Befogadó neve Csatorna hossza
(km)

Bácsbokodi-Kígyós Kígyós 32,020

Bajmoki-csatorna Tavankuti 1,325

Bajmoki-II. csatorna Bajmoki-csatorna 2,976

Barabási-összekötőcsatoma Dédai-Micz-főcsatorna 3,725

Barát-ér Ördögárok-Zomlini-csatorna 9,109

Batár-patak Tisza 10,400

Bélyi-csatorna Ricsei-főcsatorna 7,160

Cigányka-ér Királyhegyesi-Száraz-ér 17,700

Csanálosi-csatorna Kraszna 4,393

Csaronda-főcsatorna Szernye 28,670

Csengeri-lapos-csatorna Csengeri-tói-csatorna 0,225

Csengeri-tói-csatorna Keleti-övcsatorna 6,071

Csente-Szakáli-III. csatorna Sebes-Körös 11,657

Csigér-csatorna Galambos-csatorna 5,493

Daróczi-határárok Dédai-Micz-főcsatorna 1,965

Darvasi-csatorna Bélyi-csatorna 1,230

Dédai-Micz-főcsatorna Csaronda-főcsatorna 15,050

Dobra-Semjéni-csatorna Ricsei-csatorna 5,390

Dorobánti-csatorna Cigányka-ér 1,620

Dunacsúny-Rajkai-szivárgócsatorna Mosoni-Duna 1,203

Egercse-csatorna Csaronda-főcsatorna 4,800

Ér-főcsatorna Berettyó 8,880

Feldsee-csatorna Pomogy-Bánfalvi-csatorna 1,926

Felső-Öreg-Túr Palád-patak 13,100

Felsőberecki-csatorna Bodrog 10,450

Ferenc-tápcsatorna Ferenc-csatorna 34,000

Fülöpi-ér Nagy-ér 14,150

Galambos-csatorna Szamossályi-árapasztó 10,002

Garand felső csatorna Tótfalusi-övcsatorna 4,821

Géczy-sűrű-csatorna Galambos-csatorna 2,804

Gyálai-határcsatorna Ószentiváni-csatorna 7,127

Gyepes-főcsatorna Hosszúfok-Határér-Köleséri-főcsatorna 47,740

Határcsatorna Hosszúfok-Határér-Köleséri-főcsatorna 7,690

Határmenti-csatorna Kis-Körös-főcsatorna 2,330

Hosszúfok-Határér-Köleséri-főcsatorna Kettős-Körös 36,480

Inándi-csatorna Korhány-csatorna 1,700

Károlyi-folyás Kraszna 13,732106

Karos-Szerdahelyi-csatorna Török-éri-főcsatorna 16,700

Kaszony-Botrágyi-csatorna Szernye 2,800

Keleti-övcsatorna Szamos 35,259

Kígyós Ferenc-csatorna 68,950

Királyhegyesi-Száraz-ér Sámson-Apátfalvi-száraz-ér 97,687

Kis-Körös-főcsatorna Berettyó 20,450

Kocsóhát-Porgány-ér Kiszombor-Csipkési-főcsatorna 12,753

Kopolya-csatorna Gyepes-főcsatorna 8,861

Korhány-csatorna Hosszúfok-Határér-Köleséri-főcsatorna 13,786

Kovács-patak Szipa-főcsatorna 1,700

Körös-éri-főcsatorna Tisza 45,443

Krakk-éri-csatorna Maros 3,202

Kraszna Tisza 46,480

Kutas-éri-csatorna Királyhegyesi-Száraz-ér 32,033

Kutas-felső főcsatorna Kutas-felfogó csatorna 16,688

Lápi-főcsatorna Kraszna 11,493

Lapincs árapasztó vápa Láhn-patak 2,008

Mosztok-csatorna Szipa-főcsatorna 5,763

Nagy-Karcsa Déli-Radsky-csatorna 6,200

Nagytóti-Toprongyos-főcsatorna Sebes-Körös 15,933

Ősiréti-csatorna Gyepes-főcsatorna 7,060

Palád-patak Túr 6,650

Pap-I. csatorna Csík-csatorna 6,208

Penészleki-I. csatorna Ér-főcsatorna 21,946

Penészleki-II. csatorna Ér-főcsatorna 3,810

Penészleki-III. csatorna Ér-főcsatorna 7,558

Penészleki-IV. csatorna Ér-főcsatorna 0,980

Penészleki-V. csatorna Ér-főcsatorna 1,174

Penészleki-VI. csatorna Ér-főcsatorna 0,740

Penészleki-VII. csatorna Ér-főcsatorna 7,434

Pete-Nagygéci-csatorna Tótfalusi-övcsatorna 2,568

Pomogy-Bánfalvi-csatorna Hanság-főcsatorna 3,812

Pósa-éri-csatorna Gyepes-főcsatorna 3,072

Rajkai-belvízcsatorna Mosoni-Duna 5,037

Rétárok-csatorna Mosoni-Duna 11,100

Rozsály-Zajtai-csatorna Tiszaberki-Sár-csatorna 9,663

Sár-Éger-főcsatorna Túr 8,947

Szénási-folyás Károlyi-folyás 18,882

Szipa-főcsatorna Szipa-kivezető csatorna 22,850

Takó Ér-főcsatorna 3,650

Tarcsai-határcsatorna Hanság-főcsatorna 7,170

Tavankuti Ferenc-csatorna 9,400

Vereskereszt-Madarásztói-csatorna Tisza 5,916

Zickisch-csatorna Feldsee-csatorna 1,800

valamint

a) Duna-Tisza-csatorna

b) Kiskunsági-főcsatorna

2. Az 1 millió m3 tározó térfogatot meghaladó állandó jellegű belvíztározók, azok töltő-ürítő csatornáival együtt

Tározó(rendszer) neve Térfogat
(millió m3)

Császárszállási-tározórendszer 4,353

Fancsika-I. tározó 1,450

Félhalmi-holtág 1,000

Harangodi-tározó 1,569

K-V-1. tározó 3,542

K-V-3. tározó 10,158

K-XI. tározó 2,134

Kecskeri-tározó 1,840

Körmösdpusztai-tározó 3,800

Leveleki-tározó 5,280

Peresi-holtág 4,200

Rétközi-tó 11,080

Szamossályi-tározó 2,270

Szarvas-Békésszentandrási-holtágrendszer 4,800

Tunyogmatolcsi-Holt-Szamos 7,250

Vaja-Rohodi-tározórendszer 1,949

Veker-éri-tározó 2,810

X. tározó 1,850

3. a) Az elsőrendű árvízvédelmi művek, amelyek kettőnél több település belterületét vagy legalább 1 km2/km fajlagos kiterjedésű ártéri öblözetet védenek

A folyó (árvízvédelmi mű) neve Az ártéri öblözet neve Hossza
(km)

Ágói-patak balpart Gyöngyös-Tarna-Ágó-közi 5,392

Bakonyér balpart Holt-Marcal győri 2,840

Bakonyér jobbpart Holt-Marcal győri 2,078

Batár balpart Palád-csécsei 9,940

Berettyó balpart Kis-Sárréti 70,452

Berettyó jobbpart Nagy-Sárréti 22,900

Berettyó jobbpart Berettyóújfalui 42,020

Berettyó jobbpart Érmelléki 5,490

Bodrog balpart Bodrogközi 39,799

Csincse balpart Délborsodi 4,159

Dongér balpart Csongrádi 7,500

Dongér jobbpart Szegedi 7,500

Dráva balpart Drávaszabolcsi 13,750

Dráva balpart Kémesi 4,400

Dráva balpart Ormánsági 55,945

Duna balpart Budapest-bajai 154,122

Duna balpart Margitta-szigeti 47,800

Duna jobbpart Szigetközi 61,724

Duna jobbpart Komárom-almásfüzitői 14,283

Duna jobbpart Tát-esztergomi 8,337

Duna jobbpart Szentendrei-szigeti 15,642

Duna jobbpart Érdi 3,108

Duna jobbpart Ercsi 8,938

Duna jobbpart Adonyi 10,665

Duna jobbpart Madocsai 18,228

Duna jobbpart Duna-Sióközi 37,800

Duna jobbpart Sárközi 28,692

Duna jobbpart Mohácsi 19,865

Ér főcs. balpart Érmelléki 6,790

Ér főcs. jobbpart Berettyóújfalui 5,861

Fehér-Körös balpart Gyulai 5,019

Fehér-Körös balpart Békési 4,267

Fehér-Körös jobbpart Remetei 9,475

Fekete-Körös balpart Remetei 20,490

Fekete-Körös jobbpart Sarkadi 15,829

Fekete-víz balpart Kémesi 4,618

Fekete-víz jobbpart Ormánsági 6,525

Gyöngyös p. jobbpart Gyöngyös-Tarna-Ágó-közi 6,827

Hármas-Körös balpart Békési 14,292

Hármas-Körös balpart Körös-Tisza-Maros-közi 70,738

Hármas-Körös jobbpart Nagy-Sárréti 28,413

Hármas-Körös jobbpart Fegyvernek-mesterszállási 38,626

Hármas-Körös jobbpart Köröszugi 18,728

Hernád jobbpart Ócsalános-Hernád-közi 10,500

Hortobágy-Berettyó balpart Nagy-Sárréti 76,930

Hortobágy-Berettyó jobbpart Nagykunsági 54,280

Hortobágy-Berettyó jobbpart Fegyvernek-mesterszállási 16,200

Ipoly balpart Balassagyarmati 4,150

Kálló főcs. balpart Berettyóújfalui 1,925

Kálló főcs. jobbpart Nagy-Sárréti 11,210

Keleti főcs. balpart Tiszanagyfalu-tiszalöki 3,475

Keleti főcs. jobbpart Hortobágyi 3,205

Kettős-Körös balpart Békési 35,040

Kettős-Körös jobbpart Sarkadi 36,193

Közös főcsatorna balpart Szolnoki 4,500

Közös főcsatorna jobbpart Szolnoki 4,500

Kraszna balpart Ágerdői 3,377

Kraszna balpart Vitkai 10,097

Kraszna jobbpart Szamos-Kraszna-közi 40,482

Lajta balpart Lajta balparti 17,577

Lajta jobbpart Lajta jobbparti 18,641

Laskó jobbpart Laskó-Tisza-Zagyva-Tarna-közi 4,614

Laskó balpart Poroszlói 4,600

Lónyay-főcsatorna jobbpart Felsőszabolcsi 42,738

Marcal balpart Marcalközi 19,253

Marcal jobbpart Holt-Marcal győri 6,661

Maros balpart Torontáli 28,640

Maros jobbpart Körös-Tisza-Maros-közi 47,400

Mosoni-Duna balpart Szigetközi 30,253

Mosoni-Duna jobbpart Mosoni-Duna Rábcaközi 17,969

Mosoni-Duna jobbpart Rábaközi 4,874

Mosoni-Duna jobbpart Holt-Marcal győri 6,866

Mura balpart Murakeresztúri 9,421

Mura balpart Molnári 2,717

Mura balpart Tótszerdahelyi 5,014

Mura balpart Birkitói 11,924

Mura balpart Letenyei 14,284

Nádor balpart Duna-Sióközi 1,095

Németér balpart Nagykunsági 9,100

Németér jobbpart Nagykunsági 3,300

Paksi Atomerőmű Hidegvízcsatorna jobbpart Duna-Sióközi 0,393

Paksi Atomerőmű Melegvízcsatorna jobbpart Duna-Sióközi 1,358

Palád balpart Felsőtúri 0,980

Palád jobbpart Palád-csécsei 6,423

Pécsi-víz balpart Kémesi 2,153

Rába balpart Rábaközi 60,588

Rába balpart Nicki 22,961

Rába jobbpart Kemenesaljai 53,927

Rába jobbpart Marcalközi 18,628

Rába jobbpart Holt-Marcal győri 10,406

Rábca balpart Mosoni-Duna Rábcaközi 29,854

Rábca jobbpart Rábaközi 30,193

Répce-árapasztó balpart Rábaközi 10,520

Répce-árapasztó jobbpart Nicki 9,665

Rima balpart Délborsodi 4,150

Rima jobbpart Poroszlói 7,955

Ronyva balpart Ronyvazugi 1,811

Sajó balpart Taktaközi 8,000

Sajó balpart Felsőzsolca-boldvai 7,270

Sajó jobbpart Szirma-sajóörösi 10,474

Sajó jobbpart Délborsodi 8,081

Sámson A. főcs. balpart Körös-Tisza-Maros-közi 9,510

Sámson A. főcs. jobbpart Körös-Tisza-Maros-közi 9,510

Sáréger balpart Szamos-közi 6,774

Sáréger jobbpart Szamos-közi 6,800

Sebes-Körös balpart Sarkadi 57,966

Sebes-Körös jobbpart Nagy-Sárréti 14,013

Sebes-Körös jobbpart Kis-Sárréti 42,452

Sió balpart Duna-Sióközi 17,635

Sió balpart Kajdacs-Simontornyai 32,350

Sió jobbpart Sárközi 14,419

Szamos balpart Szamos-Kraszna-közi 46,650

Szamos jobbpart Szamos-közi 46,385

Szarv-ágy balpart Gyöngyös-Tarna-Ágó-közi 3,010

Szarv-ágy jobbpart Gyöngyös-Tarna-Ágó-közi 3,019

Szentendrei-Duna balpart Szentendrei-szigeti 9,059

Szinva jobbpart Szirma-sajóörösi 0,300

Szt. László balpart Ercsi 4,735

Takta balpart Taktaközi 28,643

Tápió balpart Jánoshidai 10,912

Tápiói jobbpart Szolnoki 6,320

Tarna balpart Laskó-Tisza-Zagyva-Tarna-közi 36,214

Tarna jobbpart Gyöngyös-Tarna-Ágó-közi 8,180

Tisza balpart Palád-csécsei 16,082

Tisza balpart Szamos-közi 31,300

Tisza balpart Vásárosnamény-benki 23,038

Tisza balpart Felsőszabolcsi 73,213

Tisza balpart Tiszanagyfalu-tiszalöki 20,025

Tisza balpart Hortobágyi 76,790

Tisza balpart Tiszaörvényi 3,380

Tisza balpart Nagykunsági 24,230

Tisza balpart Fegyvernek-mesterszállási 57,890

Tisza balpart Alcsiszigeti 25,995

Tisza balpart Cibakházi 21,100

Tisza balpart Köröszugi 36,400

Tisza balpart Körös-Tisza-Maros-közi 64,166

Tisza balpart Torontáli 12,400

Tisza jobbpart Beregi 62,812

Tisza jobbpart Bodrogközi 67,942

Tisza jobbpart Taktaközi 45,381

Tisza jobbpart Délborsodi 49,783

Tisza jobbpart Poroszlói 12,944

Tisza jobbpart Laskó-Tisza-Zagyva-Tarna-közi 83,913

Tisza jobbpart Szolnoki 43,511

Tisza jobbpart Kécskei 16,599

Tisza jobbpart Csongrádi 28,536

Tisza jobbpart Szegedi 59,964

Túr balpart Szamos-közi 26,665

Túr jobbpart Palád-csécsei 20,600

Túr jobbpart Felsőtúri 7,422

Vadász-patak jobbpart Ócsalános-Hernád-közi 1,300

Váli víz balpart Ercsi 2,829

Váli víz jobbpart Adonyi 4,235

Zagyva balpart Laskó-Tisza-Zagyva-Tarna-közi 54,623

Zagyva balpart Borsóhalmi 9,520

Zagyva balpart Jászfényszarúi 18,985

Zagyva jobbpart Jánoshidai 41,067

Zagyva jobbpart Szolnoki 24,018

3. b) A másodrendű árvízvédelmi művek

ba) Az elsőrendű árvízvédelmi mű használhatatlanná válása esetén, annak mentesített területén kettőnél több település belterületének ideiglenes védelmére alkalmasak

A folyó (védvonal) neve Hossza
(km)
Megjegyzés

Berettyó balpart 9,638 Darvas-berettyó-szentmártoni lok. töltés

Duna balpart 22,000 DVCs jobbparti lok. töltés

Duna balpart 7,500 Szeremlei lok. töltés

Duna balpart 14,000 Dávod-Hercegszántó-országhatár lok. töltés

Duna jobbpart 17,200 Kisvajkai lok. töltés

Duna jobbpart 5,730 Faddi lok. töltés

Hortobágy-Berettyó balpart 15,580 Püspökladány-Nádudvar lok. töltés

Rábca jobbpart 1,073

Ráckevei-Duna balpart 12,970

Ráckevei-Duna jobbpart 24,600

Tisza balpart Szamos jobbpart 1,000 Olcsvaapáti körtöltés

Tisza balpart 16,773 Tiszafüred-Tiszacsege lok. töltés

Tisza balpart 14,035 Tiszacsege-Újszentmargita lok. töltés

Tisza balpart 50,300 Újszentmargita-Tiszavasvári lok. töltés

Tisza balpart 3,990 Tiszaugi lokalizációs töltés

Tisza jobbpart 6,000 Tokaj-tiszaladányi lok. töltés

Tisza jobbpart 7,600 Sövényházi keresztgát

Tisza jobbpart 11,508 Paphalmi töltés

Tisza jobbpart 9,118 Percsorai keresztgát

Zagyva jobbpart 3,000 Határmenti lokalizációs töltés

bb) Az államhatár mentén húzódó, a külföldről betörő vizek ellen védő lokalizációs töltések

A folyó (védvonal) neve Hossza
(km)
Megjegyzés

Berettyó balpart 2,120 Kismarjai lokalizációs töltés

Fehér-Körös balpart 10,290 Fehér-Körös bp-i lok. töltés

Fehér-Körös jobbpart Fekete-Körös balpart 9,770 Fehér-Fekete-Körös közti lokalizációs töltés

Fekete-Körös jobbpart Sebes-Körös balpart 49,640 Fekete-Sebes-Körös közti lokalizációs töltés

Lajta-összekötőcsatorna balpart 0,282 Lajta főmeder és Lajta bal parti csat. közti lokalizációs töltés

Maros jobbpart 5,055 Élővíz főcsat. jp-i töltés

Névtelen-patak jobbpart 0,950 Bánrévei töltés

Palád balpart 3,177

Ronyva balpart 1,811 Sátoraljaújhely-felsőberecki töltés

Sajó balpart 0,467 Bánrévei töltés

Sebes-Körös jobbpart 3,610 Körösszegapáti lok. töltés

Szamos jobbpart 25,234 Szamos-Sáréger zárógát

Tisza jobbpart 5,150 Zemplénagárd-dámóci lok. töltés

bc) Az árvízi tározó töltő-ürítő és határoló vízi létesítményei

A folyó (védvonal) neve Hossza
(km)
Megjegyzés

Ágói-patak jobbpart 5,417 Borsóhalmi-szükségtározó töltése

Berettyó balpart; Sebes-Körös jobbpart 8,865 Halaspusztai szükségtározó

Bodrog jobbpart 10,175 Ronyvazugi szükségtározó töltése

Berettyó balpart 26,666 Kutas szükségtározó töltése

Fehér-Körös jobbpart; Fekete-Körös balpart 3,644 Kisdelta szükségtározó töltése

Fekete-Körös balpart 11,015 Mályvádi szükségtározó töltése

Kettős-Körös jobbpart; Sebes-Körös balpart 7,750 Mérgesi szükségtározó töltése

Kebele-patak 5,469 Kebele-árvíztározó töltése

Kerka-patak 1,192 Alsószenterzsébeti-árvíztározó töltése

Lajta balpart 14,400 Lajta-szükségtározó töltése

Lajta balparti csat. jobbpart 13,700 Lajta-szükségtározó töltése

Répce 3,096 Gór-Bük-árvíztározó töltése

Ronyva jobbpart 2,327 Ronyvazugi szükségtározó töltése

Tarna jobbpart 4,671 Borsóhalmi-szükségtározó töltése

Tisza jobbpart 23,830 Cigánd-tiszakarádi szükségtározó töltése

Zagyva jobbpart 5,620 Jásztelki szükségtározó északi töltése

Zagyva jobbpart 3,300 Jásztelki szükségtározó déli töltése

4. A folyók, valamint az előző pontokban meghatározott csatornák szabályozó művei, hajó- vagy egyéb zsilipei, árvízkapui, folyók duzzasztott terei

Folyó megnevezése A műtárgy neve

Által-ér Vecserei zsilip

Duna Dunakiliti fenékküszöb

Duna Dunakiliti vízlépcső

Dunacsúny-Rajkai-szivárgócsatorna Homokparti (II. sz.) zsilip

Rajka-Dunakiliti-szivárgócsatorna Záperdei (III. sz.) zsilip

Rajka-Dunakiliti-szivárgócsatorna Diós (IV. sz.) zsilip

Rajka-Dunakiliti-szivárgócsatorna Csölösztői (V. sz.) zsilip

Fehér-Körös Gyulai duzzasztó

Hármas-Körös Békésszentandrási vízlépcső

Hármas-Körös Bökényi vízlépcső

Hernád Hernádszurdok fixgát

Hortobágy-Berettyó Ágotai vészelzárómű

Hortobágy-Berettyó Mezőtúri torkolati árvízkapu

Hortobágy-Berettyó Mezőtúri torkolati hármaszsilip

Kettős-Körös Békési duzzasztó

Lajta Lajta Mosonmagyaróvári duzzasztó

Lónyay-főcsatorna Lónyay-főcsatorna torkolati műtárgy (árvízkapu)

Marcal Marcal duzzasztó

Mosoni-Duna Rajkai vízkivételi zsilip

Mosoni-Duna Vigh (VI. sz.) zsilip

Mosoni-Duna Mosonmagyaróvári duzzasztó

Rába Szentgotthárdi duzzasztó

Rába Nicki duzzasztó

Ráckevei-Duna Kvassay zsilip

Ráckevei-Duna Tassi zsilip

Sebes-Körös Biharugrai fenékgát

Sebes-Körös Körösladányi duzzasztó

Sió Siófoki leeresztő zsilip és hajózsilip

Sió Balatonkiliti mederduzzasztó

Sió Sió árvízkapu

Tisza Tisza tó

Tisza Tiszalöki vízlépcső

Tisza Kiskörei vízlépcső

Túr Sorkádi duzzasztó

Túr Túr torkolati műtárgy

Duna-Tisza-csatorna Dunaharaszti tűsgát

Duna-Tisza-csatorna Sári-zsilip

Ferenc-tápcsatorna Deák Ferenc zsilip

Hanság-főcsatorna Mekszikópusztai zsilip

Jászsági-főcsatorna Beeresztő zsilip

Jászsági-főcsatorna Hanyi vízleadó

Jászsági-főcsatorna Sajfoki vízleadó

Jászsági-főcsatorna 28-as vízleadó

K-III. főcsatorna K-III. fővízkivétel

K-III. főcsatorna I. sz. vízszintszabályzó

K-III. főcsatorna II. sz. vízszintszabályzó

K-III. főcsatorna III. sz. vízszintszabályzó

K-III. főcsatorna IV. sz. vízszintszabályzó

K-III. főcsatorna V. sz. vízszintszabályzó

K-IV. főcsatorna K-IV. fővízkivétel

K-IV. főcsatorna 6T. automatikus vízszintszabályzó

K-IV. főcsatorna 9T. automatikus vízszintszabályzó

K-IV. főcsatorna 14T. automatikus vízszintszabályzó

K-IV. főcsatorna 16T. automatikus vízszintszabályzó

K-IV. főcsatorna 20T. automatikus vízszintszabályzó

K-IV. főcsatorna 24T. automatikus vízszintszabályzó

Keleti-főcsatorna Tiszavasvári-keleti vízbeeresztő- és hajózsilip

Keleti-főcsatorna Balmazújvárosi bukó

Keleti-főcsatorna Hajdúszoboszlói bukó

Keleti-főcsatorna Bakonszegi zsilip

Kiskunsági-főcsatorna Tassi zsilip

Kiskunsági-főcsatorna Homoki zsilip

Kiskunsági-főcsatorna Halas-tói zsilip

Kiskunsági-főcsatorna DVCS-kitorkollás

Kiskunsági-főcsatorna Akasztói zsilip

Nagykunsági-főcsatorna Beeresztő zsilip

Nagykunsági-főcsatorna 14. sz. alvízszint-szabályzó

Nagykunsági-főcsatorna 31. sz. alvízszint-szabályzó

Nagykunsági-főcsatorna 34. sz. alvízszint-szabályzó

Nagykunsági-főcsatorna Leürítő zsilip

Nagykunsági-főcsatorna (Keleti ág) 18. sz. alvízszint-szabályzó

Nagykunsági-főcsatorna (Keleti ág) Fenékleürítő

NK-III-2. öntözőcsatorna 1. sz. alvízszint-szabályzó

NK-III-2. öntözőcsatorna 7. sz. zsilip

NK-III-2. öntözőcsatorna 14. sz. alvízszint-szabályzó

NK-III-2. öntözőcsatoma 20. sz. alvízszint-szabályzó

NK-III-2. öntözőcsatorna 21. sz. alvízszint-szabályzó

NK-III-2. öntözőcsatorna 22. sz. alvízszint-szabályzó

Nyugati-főcsatorna Tiszavasvári-nyugati vízbeeresztő zsilip

Nyugati-főcsatorna I. vízszintszabályzó

Nyugati-főcsatorna II. vízszintszabályzó

Nyugati-főcsatorna III. vízszintszabályzó

Nyugati-főcsatorna Hármas elosztó zsilip

Rábca árapasztó csatorna Rábca árvízkapu

Takta-övcsatorna Kesznyéteni árvízkapu

5. Regionális vízi közműből a közművagyon

5. a) Vízellátás


Regionális Víziközmű megnevezése (RVR)
Vízbázisának kapacitása
ezer m3/nap
Víztisztítóművének kapacitása
ezer m3/nap
Közműhálózatának hossza (km)

Bicskei RVR 21,9 - 140,0

Borsodi RVR (Rakaca ivóvíztározó) 21,0 17,2 272,6

Dél-Borsodi RVR 9,5 9,5 53,0

Dél-kelet Balatoni RVR 41,6 41,6 929,0

Dorogi RVR 29,2 - 459,0

Duna-balparti RVR 100,8 - 2389,4

Duna-jobbparti RVR 50,9 - 938,6

Dunai RVR 15,5 - 31,4

Észak-kelet Balatoni RVR 40,7 25,0 509,5

Észak-Nógrádi RVR (Komra-völgyi ivóvíztározó) 24,2 18,0 107,1

Észak-Szabolcsi RVR 8,3 7,0 30,3

Geszterédi RVR 8,3 10,0 27,6

Hevesi RVR 6,7 6,7 157,2

Ipolymenti RVR 5,1 - 139,2

Kelet-Borsodi RVR 91,0 50,0 229,1

Keleti-Főcsatorna RVR 54,0 30,0 43,3

Közép-Nógrád-Mátravidéki RVR (Hasznosi ivóvíztár.) 10,6 10,0 39,5

Mátrai RVR (felszín alatti) 0,1 0,1 177,7

(Köszörűvölgyi ivóvíztározó) 1,3 1,2

(Csórréti ivóvíz-
tározó)
3,2 3,0

Nyírád-Ajka RVR 40,0 - 18,7

Nyíregyházi RVR 66,0 48,0 77,0

Nyugat-Balatoni RVR 54,5 24,5 1432,7

Ózdi RVR (felszín alatti) 0,05 0,05 201,0

(Lázbérci ivóvíz-
tározó)
24,0 24,0

Pécs-Mohács és Pécs-Komló RVR 95,0 62,0 104,6

Rákhegyi RVR 19,2 24,0 113,6

Sajóecsegi RVR (felszín alatti) - - 74,7

(Bódva)

(ipari, Bódva) 15,4 15,4 23,1

Sümegi RVR 8,4 - 50,8

Tatabányai RVR 51,2 - 1134,0

Velencei-tavi RVR 21,5 2,0 353,8

5. b) Szennyvízelvezetés, -tisztítás


Regionális Vízi közmű megnevezése (RSzvet)
Szennyvíztelepének kapacitása
ezer m3/nap
Közműhálózatának hossza
(km)

Balatoni RSzvet-k

I. régió: Balatonvilágos-Balatonszárszó 32,5 353,4

II. régió: Balatonszemes-Fonyód 14,4 212,7

III. régió: Balatonfenyves-Balatonberény 7,0 242,2

IV. régió: Keszthely-Balatongyörök 21,5 224,0

V. régió: Zánka-Szigliget 3,8 150,9

VI. régió: Balatonakali-Balatonfűzfő 17,0 298,8

VII. régió: Balatonkenese-Balatonakarattya 5,0 138,3

Dorogi RSzvet 5,0 31,7

Duna-balparti RSzvet 25,0 391,0

Duna-jobbparti RSzvet 14,2 112,0

Esztergomi RSzvet 12,0 43,7

Tatabányai RSzvet 16,0 165,2

Tatai RSzvet 6,0 50,8

Velencei-tavi RSzvet 12,4 267,0

6. A belvízöblözetek és a belvízrendszerek főcsatornáinak közös működtetését segítő összekötő vagy megcsapoló belvízcsatornák, és a 2 m3/s torkolati vízszállító-képességet meghaladó belvízcsatornák, valamint az azok működéséhez szükséges műtárgyak

A közös működtetést segítő összekötő vagy megcsapoló csatorna neve Befogadó neve Csatorna hossza
(km)

12-28. összekötőcsatorna 12. csatorna 7,500

5-120. csatorna Jobb parti szivárgó 4,700

72. összekötőcsatorna 33. csatorna 4,375

Ásványi-tápcsatorna Duna 0,352

Barbacsi-csatorna Kölesmajori-csatorna 6,235

Berek-ér-Puszta-ér Sárréti-főcsatorna 8,493

Berek-ér-Sárréti-összekötőcsatorna Sárréti-főcsatorna 1,420

Bodzás-ér Kati-ér 3,619

Bodzás-Fancsika-II. összekötőcsatorna Fancsika-II. tározó 2,650

Börcsi-Ó-Rábca Rábca 6,166

Csente-Szakáli-I. csatorna Kutas alsó főcsatorna 6,386

Csente-Szakáli-II. csatorna Kődombszigeti-főcsatorna 12,060

Cserei-ér Kondoros-csatorna 4,165

Csikosér-Élővíz-összekötőcsatorna Élővíz-csatorna 0,972

Csillagosi-összekötőcsatorna Sárközi-II. főcsatorna 0,150

Csökmő-Halasi-csatorna Nagy-foki-csatorna 1,645

Dióér-Holt-Sebes-Körös-
összekötőcsatorna
Holt-Sebes-Körös-főcsatorna 0,650

Doba-Tiszasülyi-28. összekötőcsatorna Tiszasülyi-28. csatorna 2,657

Északi-főcsatorna Szamos 18,840

Farkas-árok Kapuvár-Bősárkányi-csatorna 16;022

Fehér-tói-ér Pocsaji-ér 3,846

Forgácsháti-csatorna Hortobágy-főcsatorna 5,650

Füredkócsi-tározó-lecsapolócsatorna Sarkad-Mérges-Sáros-ér 7,300

Fürjér-Vidiér-összekötőcsatorna Vidi-ér 8,416

Gátér-Fehértói-összekötő Csukás-éri-főcsatorna 3,144

Gojdár-Pamukéri-csatorna Sártó-Ökröstói-csatorna 7,748

Gőgő-Szenke-főcsatorna Öreg-Túr 19,110

Gúti-ér Bodzás-ér 5,328

Hamvas-Alsófutaki-összekötőcsatorna Hamvas-főcsatorna 4,550

Harta-I. összekötő V. csatorna 1,415

Harta-II. összekötő Fűzvölgyi-főcsatorna 3,295

Hollózugi-árapasztó Sebes-Körös 0,580

Holt-Sebes-Körös-Határér-
összekötőcsatorna
Hosszúfok-Határér-Köleséri-főcsatorna 19,244

Homoródi-összekötőcsatorna Sárközi-I. fő 2,600

I/4. csatorna Dömsödi-holtág (felső szakasz) 0,119

II. övcsatorna I. övcsatorna 11,000

III. főcsatorna Duna 10,485

III/6. csatorna Ráckevei-Duna 0,100

IV. csatorna Ráckevei-Duna 0,162

K-1. csatorna Kórógy-ér 15,596

K-11. csatorna Veker-ér 7,689

K-13. csatorna K-1. csatorna 4,880

K-V-1. megkerülő csatorna Kadarcs-Karácsonyfoki-csatorna 3,040

K-V-1 .-Kadarcs-összekötőcsatorna Kadarcs-Karácsonyfoki-csatorna 2,100

K-V-3 .-Kadarcs-összekötőcsatorna Kadarcs-Karácsonyfoki-csatorna 0,220

K-XI. lecsapolócsatorna K-XI.-Pálfoki-összekötőcsatorna 2,830

K-XI.-Pálfoki-összekötőcsatorna Pál-foki-csatorna 0,206

Kengyelesi-csatorna III. csatorna 0,050

Kisbodaki-összekötőcsatorna Duna 0,346

Kis-Körös-Barátér-összekötőcsatorna Kis-Körös-főcsatorna 0,979

Kis-Rába Rábca 40,235

Kis-Rába (kettős ág) Kis-Rába 0,150

Kis-Rába (Kisfaludi mellékág) Kis-Rába 2,325

Kisújszállási-III. csatorna Kakat-csatorna 6,900

Kisújszállási-XL. csatorna Kakat-csatorna 2,672

Kisújszállási X-XII. csatorna Kakat-csatorna 2,184

Kisújszállási X-XXVII. csatorna Kakat-csatorna 2,960

Klágya-Duna Ferenc-tápcsatorna 6,410

Kopolya-Gyepes felső összekötőcsatorna Kopolya-csatorna 3,010

Kölesmajori-csatorna Kepés-Lesvári-főcsatorna 2,238

Kunere-csatorna Zagyva 1,824

Kurjantó-Kondortó-összekötőcsatorna I. övcsatorna 7,783

Lébény-Hanyi-1. csatorna Rábcai-tőzegcsatorna 8,330

Lébény-Hanyi-2. csatorna Lébényi-belvízcsatorna 8,145

Lébény-Hanyi-főcsatorna Mosonszentjánosi-csatorna 9,847

Létai-Nagy-ér-összekötőcsatorna Nagy-ér 4,200

Ludas-ér Kurca-főcsatorna 12,227

Matyér-Fehértói-csatorna Matyér-Subasai-csatorna 6,664

Megkerülő Szelidi-tavi 6,290

Mérges-ér Kálló-ér 1,043

Mirhó-Kisgyolcsi-összekötőcsatorna Mirhó-Gyolcsi-csatorna 2,564

Morgó-foki-tápcsatorna Fekete-Körös 0,821

Móricfőldi-II. csatorna Kődombszigeti-főcsatorna 2,525

Mosonszentjánosi-összekötőcsatorna Bordacsi-csatorna 1,340

Műrét-Kis-tiszai-csatorna Percsorai-főcsatorna 6,048

Nagy-foki-csatorna Kutas-főcsatorna 12,571

Nagy-vájás Lápi-főcsatorna 6,700

Örömkő-laposi-csatorna Révfalui-csatorna 5,225

Pál-foki-csatorna Kispálszigeti-csatorna 2,350

Patéi-csatorna Veker-ér 2,600

Pocsaji-ér Nagy-ér 0,535

Rábatamási-határcsatorna Kapuvár-Bősárkányi-csatorna 7,375

Remencei-csatorna Bácsai-csatorna 2,235

Répce jobb parti főlecsapoló csatorna Répce 7,766

Sebes-éri-IV. csatorna Villogó-csatorna 2,550

Siratói-összekötőcsatorna Szarvas-Békésszentandrási-holtág 1,444

Solti-árapasztó Duna 3,522

Szeghalmi-megcsapoló csatorna Sebes-Körös 3,354

Szigetbecsei-átkötőcsatorna III/6. csatorna 0,535

Szittyó-csatorna XXX. csatorna 10,270

Szöcsköd-Komádi-I-II. csatorna Kutas-főcsatorna 10,584

Tapolnok-főcsatorna Öreg-Túr 24,990

Terehalom-Mucsihát-Kórógy-
összekötőcsatorna
Kórógy-ér 2,720

Terehalom-Mucsiháti-csatorna Kórógy-ér 8,177

Tói-csatorna Kraszna 0,800

Tordai-csatorna Sebes-Körös 3,035

Tordosa Kapuvár-Bősárkányi-csatorna 13,150

Tökföldi-tápcsatorna Vargahosszai főcsatorna 0,910

Urhanya-csatorna Lébényi belvízcsatorna 5,400

Újfoki-csatorna Duna 1,973

V-11. csatorna Villogó-csatorna 1,585

V-14. csatorna Villogó-csatorna 1,112

V-3. (Óvári-)csatorna V. (Vargahosszai-)főcsatorna 8,070

V. csatorna Ráckevei-Duna 0,480

Vámház-ér Kis-Répce 7,833

Vámház-ér-Kis-Rába-összekötőcsatorna Kis-Rába 0,530

Vasútmenti-csatorna Kőris-patak 1,680

Veker-Ecser-Kórógy-összekötőcsatorna Veker-ér 8,060

Vidre-ér Felső-főcsatorna 12,890

Vidre-éri-összekötőcsatorna Vidre-ér 4,750

XX. árapasztó Duna-völgyi-főcsatorna 2,390

2 m3/s torkolati vízszállító-képességet meghaladó csatorna neve Befogadó neve Csatorna hossza
(km)

12. csatorna Saj-foki-csatorna 10,200

14. csatorna Hanyi-csatorna 9,523

22. csatorna Tiszasülyi-28. csatorna 9,000

33. csatorna Millér-csatorna 24,366

Adonyi-főcsatorna Duna 4,470

Algyői-főcsatorna Tisza 17,008

Álomzugi-csatorna Hortobágy-Berettyó 6,964

Alpár-Nyárlőrinci-főcsatorna Alpári-holtág 41,473

Alsó-alvízi-tápcsatorna Kékcsei-tápcsatorna 1,550

Alsó-főcsatorna Felső-főcsatorna 9,450

Alsó-Kadarcs-csatorna Kösely-főcsatorna 19,930

Alsó-Ó-Berettyó-csatorna Sárréti-főcsatorna 13,314

Alsó-Öreg-Túr Túr 14,070

Alsó-Selypes-főcsatorna Tiszakeszi-főcsatorna 6,265

Alsófutaki-csatorna Hortobágy-Berettyó 10,832

Alsóréti-csatorna Tisza 1,209

Aranyad-éri-csatorna Sámson-Apátfalvi-Száraz-ér 13,536

Árkus-főcsatorna Sarkad-Mérges-Sáros-ér 44,530

Bácsai-csatorna Mosoni-Duna 6,743

Bágy-Szandalik-csatorna Hortobágy-főcsatorna 15,723

Bal parti szivárgó Tisza 27,520

Balatonlellei szivattyútelep-
nyomócsatorna
Balaton 0,247

Balatonlellei-B. árok Balatonlellei szivattyútelep-nyomócsatorna 1,368

Bárkás-csatorna Fekete-Körös 3,376

Bársonyos-csatorna Hernád 60,300

Bédai-holtág Külső-Bédai-holtág 11,500

Békés-III. tápcsatorna Kettős-Körös 1,150

Belfő-csatorna Tisza 57,740

Bodrogzugi-I. csatorna Bodrog 13,550

Bodrogzugi-II. csatorna Bodrogzugi-I. csatorna 9,070

Bódvaj-patak Kraszna 15,840

Bordacsi-csatorna Kimlei-csatorna 9,612

Borzasi-összekötőcsatorna XXX. csatorna 0,240

Brassó-ér Kadares-Karácsonyfoki-csatorna 3,112

Büngösdi-főcsatorna Kettős-Körös 22,004

Cigány-foki-főcsatorna Holt-Sebes-Körös-főcsatorna 21,320

Csárdaszállási-csatorna Mezőberényi-főcsatorna 5,660

Császári-Oláhréti-tápcsatorna Császári-Oláhréti-tározórendszer 1,700

Csátés-csatorna Tiszasülyi-28. csatorna 28,000

Cserepes-Pap-ér Hortobágy-főcsatorna 8,830

Csincsa-csatorna Laskó-patak 21,700

Csincse-övcsatorna Rima 23,335

Csomata-csatorna Öreg-Túr 36,400

Csorna-Foktői-csatorna Duna 33,380

Csukás-ér Kőrös-ér 11,690

Csukás-éri-főcsatorna Dong-éri-főcsatorna 37,596

Csukásér-Nyárlőrinci-összekötőcsatorna Csukás-éri-főcsatorna 13,256

Dános-csatorna Lanka-csatorna 2,971

Dár-foki-összekötőcsatorna Szekszárd-Bátai-főcsatorna 4,120

Deszk-Fehértói-főcsatorna Maros 9,643

Dió-éri-főcsatorna Sebes-Körös 22,406

Doba-csatorna Tisza 16,608

Dong-éri-főcsatorna Tisza 70,447

Dorozsma-Halasi-főcsatorna Dorozsma-Majsai-főcsatorna 28,252

Dorozsma-Majsai-főcsatorna Algyői-főcsatorna 38,630

Dögös-Kákafoki- főcsatorna Szarvas-Békésszentandrási-holtág 55,200

Duna-völgyi-főcsatorna Duna 146,526

Eger-csatorna Kánya-patak 27,840

Eleki-főcsatorna Kígyósi-főcsatorna 30,300

Élővíz-csatorna Kettős-Körös 37,352

Élővíz-főcsatorna (hullámtéri szakasz) Maros 1,160

Eresztőhalmi-I. csatorna Zagyva 0,563

Érfűi-csatorna Tisza 1,750

Érpataki-főfolyás Lónyay-főcsatorna 50,160

Északi-főgyűjtő Karapancsai-főcsatorna 13,320

Északi-övcsatorna Prügyi-főcsatorna 5,200

Fazekaszugi-főcsatorna Hármas-Körös 13,591

Fehér-tói-tározó-tápcsatorna Fehér-tói-tározó 2,850

Fehérnádi-csatorna Sulymos-főcsatorna 6,000

Fehértó-Majsai-főcsatorna Algyői-főcsatorna 37,529

Fekete-Körös-Kopolya-összekötő Fekete-Körös 0,177

Félegyházi-főcsatorna Csukás-éri-főcsatorna 45,563

Félhalmi-csatorna Félhalmi-holtág 4,919

Felső-alvízi-tápcsatorna Kékcsei-tápcsatorna 1,243

Felső-főcsatorna Tisza 18,162

Felsőréhelyi-főcsatorna Hortobágy-Berettyó 21,594

Foki-csatorna Tolnai-Holt-Duna 3,700

Folyás-éri-főcsatorna Sebes-Körös 20,501

Füredkócsi-tározó-tápcsatorna Füredkócsi-tározó 5,350

Fűzvölgyi-főcsatorna Kékesiréti 48,169

Gaja-malomcsatorna Gaja-patak 3,993

Gencsháti-csatorna Szárazér-Porgányi-főcsatorna 4,050

Gerje Közös-csatorna 49,900

Gerje-mellékcsatorna Gerje 20,305

Gerlai-holtág Élővíz-csatorna 11,949

Gombócos-Bár-Duna-csatorna Zsejkei csatorna 8,825

Görbeházi-csatorna Bágy-Szandalik-csatorna 3,490

Gyáli-1. főcsatorna Ráckevei-Duna 24,660

Gyáli-17. csatorna Gyáli-1. főcsatorna 7,583

Gyáli-2. főcsatorna Gyáli-1. főcsatorna 17,150

Gyáli-24. csatorna Gyáli-2. főcsatorna 9,619

Györpölési előtéri csatorna Tisza 0,683

Gyulai-lecsapolócsatorna Kígyósi-főcsatorna 11,058

Gyulai-tápcsatorna Fehér-Körös 1,540

Gyulavári-főcsatorna Fehér-Körös 7,350

Halásztanyai-csatorna Tisza 5,050

Hamvas-főcsatorna Hortobágy-Berettyó 45,148

Hamvas-Sárréti-összekötőcsatorna Hamvas-főcsatorna 1,142

Hanság-főcsatorna Rábca 34,971

Hanyi-csatorna Tisza 43,625

Hanyi-Sajfoki-összekötőcsatorna Saj-foki-csatorna 0,914

Harangzugi-I. c. csatorna Harangzugi-I. csatorna 24,305

Harangzugi-I. csatorna Hármas-Körös 20,638

Hataj-csatorna Tisza 0,776

Határmenti Zagyva 1,225

Hédervár-Darnói-csatorna Hédervár-Vadaskerti-csatorna 8,242

Hédervár-Vadaskerti-csatorna Mosoni-Duna 5,100

Hejő-főcsatorna Tisza 23,600

Hejő-Szarda-övcsatorna Sajó 11,200

Hódtó-Kis-tiszai-csatorna Györpölési előtéri csatorna 15,796

Holt-Marcal Nagy-Pándzsa 12,692

Holt-Sebes-Körös-főcsatorna Sebes-Körös 53,042

Homok-Sarródi-csatorna Hanság-főcsatorna 7,530

Hortobágy-főcsatorna Hortobágy-Berettyó 93,267

Hortobágy-Kadarcs-összekötőcsatorna Hortobágy-főcsatorna 4,896

I-13. csatorna Hortobágy-Berettyó 2,263

I. árapasztó Ráckevei-Duna 16,993

I. övcsatorna Duna-völgyi-főcsatorna 37,647

Igali gravitációs főcsatorna Ferenc-tápcsatorna 40,373

III. övcsatorna Duna-völgyi-főcsatorna 36,880

Inérháti-főcsatorna Sajó 10,200

Ively-ér Északi-övcsatorna 4,060

Jobb parti szivárgó Tisza 19,680

Kadarcs-Karácsonyfoki-csatorna Hortobágy-főcsatorna 36,593

Kadia-Ó-Duna Ferenc-tápcsatorna 10,004

Kakat-csatorna Hortobágy-Berettyó 45,300

Kállai-főfolyás Lónyay-főcsatorna 54,630

Kálló-ér Berettyó 29,365

Kamuti-csatorna Mezőberényi-főcsatorna 7,906

Kapuvár-Bősárkányi-csatorna Rábca 15,987

Karapancsai-főcsatorna Kadia-Ó-Duna 22,761

Karász-Gyulaházi-csatorna Kártavai-csatorna 16,400

Karcagi-I. csatorna Hortobágy-Berettyó 23,024

Karcagi-II. csatorna Karcagi-I. csatorna 20,650

Karcagi-III. csatorna Hortobágy-Berettyó 9,080

Karcsa-csatorna Tiszakarádi-főcsatorna 12,300

Kártavai-csatorna Lónyay-főcsatorna 4,600

Kati-ér Kálló-ér 52,600

Kékcsei-tápcsatorna Rétközi-tó 5,455

Kékesiréti Megkerülő 4,431

Kenyere-ér Tisza 11,508

Kepés-Lesvári-főcsatorna Rábca 30,945

Kerülőházi-csatorna Felső-alvízi-tápcsatorna 7,590

Keszeg-ér Rábca 50,226

Kígyós-ér (mellékág) Kiskunsági-főcsatorna 7,710

Kígyósi-főcsatorna Gerlai-holtág 10,085

Kimlei-csatorna Rábca 13,312

Király-ér Bágy-Szandalik-csatorna 42,988

Kis-foki-csatorna Bal parti szivárgó 5,860

Kis-Rába-öblítőcsatorna Rába 0,150

Kis-Répce Hanság-főcsatorna 12,130

Kis-tiszai zsilip- és beeresztő csatorna Nagyfai-Holt-Tisza 0,145

Kisgyepi-csatorna Zagyva 8,200

Kispálszigeti-csatorna Ó-Berettyó 6,400

Kisújszállási-II-3. csatorna Hortobágy-Berettyó 0,725

Kiszombor-Csipkési-főcsatorna Maros 5,686

Kocsordi-főcsatorna Kraszna 11,919

Kondoros-csatorna Kösely-főcsatorna 29,586

Kopáncs-Kis-tiszai-főcsatorna Hódtó-Kis-tiszai-csatorna 6,743

Kopolya-Gyepes alsó összekötőcsatorna Kopolya-csatorna 1,770

Korcsina-csatorna Dráva 18,540

Kórógy-ér Kurca-főcsatorna 49,800

Kósdi előtéri csatorna Tisza 0,337

Kődombszigeti-főcsatorna Sebes-Körös 20,530

KÖF-DVCS-összekötőcsatorna Duna-völgyi-főcsatorna 0,450

Köles-ér Köles-ér 10,814

Kőris-árapasztó Kis-Rába 3,225

Kőris-patak Répce 10,647

Körös-ér Tisza 40,312

Kőrösér-Nyilas-összekötőcsatorna Kőrös-ér 8,800

Körtvélyesi-árok Nádor-csatorna 7,610

Kösely-főcsatorna Hortobágy-főcsatorna 60,900

Kösely-Hajdúszováti-átmetszés Keleti-főcsatorna 10,000

Kötegyáni-övcsatorna Kopolya-csatorna 4,970

Közös-csatorna Tisza 8,200

Kurca-főcsatorna Kurca-toroki előtéri csatorna 39,359

Kurca-toroki előtéri csatorna Tisza 0,150

Kutas alsó főcsatorna Berettyó 46,580

Kutas-felfogócsatorna Körmösdpusztai-tározó 9,310

Lanka-csatorna Dráva-holtág 10,695

Lankóci-Kis-Duna-csatorna Duna 5,705

Lápi-mellékcsatorna Lápi-főcsatorna 13,300

Leányvár-Agárdi-csatorna Ricsei-főcsatorna 8,800

Lébényi-belvízcsatorna Rábca 17,990

Lébényi-zsilipcsatorna Rábca 2,295

Létai-ér Nagy-ér 35,575

Lónyay-főcsatorna Tisza 44,600

Lórés-Siratói-összekötőcsatorna Gyoma-Siratói-holtág 7,520

Magdolna-ér Kadarcs-Karácsonyfoki-csatorna 13,056

Mágocs-ér Kórógy-ér 45,589

Makkodi-főcsatorna Hortobágy-Berettyó 16,381

Makócsa-főcsatorna Szipa-főcsatorna 14,750

Makói-főcsatorna Maros jobb parti tápcsatorna 4,280

Malomzug-Décsipusztai-csatorna Szarvas-Békésszentandrási-holtág 14,278

Malomzug-Simafoki-csatorna Peresi-holtág 13,340

Marcal-belvízcsatorna Marcal 12,930

Máriapócsi-főfolyás Lónyay-főcsatorna 37,500

Maros jobb parti tápcsatorna Maros 0,577

Mátételkei-Kígyós Kígyós 28,950

Mátyáshalmi-főcsatorna Nagyfa-Hódtói-összekötőcsatorna 31,367

Matyér-Subasai-csatorna Gyálai-Holt-Tisza 11,250

Meggyes-Csaholyi-folyás Kraszna 23,500

Mezőberényi-főcsatorna Kettős-Körös 11,129

Mezőtúri-VI. csatorna Hármas-Körös 24,267

Millér-csatorna Tisza 36,890

Mindszenti régi szivattyútelep-előtéri csatorna Tisza 0,125

Mindszenti régi szivattyútelep-
tápcsatorna
Mindszenti régi szivattyútelep-előtéri csatorna 0,039

Mindszenti új szivattyútelep-előtéri csatorna Tisza 0,086

Mindszenti új szivattyútelep-tápcsatorna Mindszenti új szivattyútelep-előtéri csatorna 0,039

Mirhó-Gyolcsi-csatorna Tisza 8,511

Mosonszentjánosi-csatorna Hanság-főcsatorna 11,215

Nád-ér Csincse-övcsatorna 10,536

Nádor-csatorna Sió 111,400

Nagy-ér Kálló-ér 84,400

Nagyari-Túr-ág Tisza 8,050

Nagyfa-Hódtói-összekötőcsatorna Tisza 11,572

Nagyfoki-I. csatorna Tiszaderzsi-3. csatorna 16,030

Nagyhalász-Pátrohai-csatorna Belfő-csatorna 23,100

Nagyréti-szivárgó Érpataki-főfolyás 4,400

Német-ér Hortobágy-Berettyó 12,554

Nováki-főcsatorna Mosoni-Duna 23,996

Ó-Berettyó Szeghalmi-övcsatorna 17,745

Orosztanyai-csatorna Belfő-csatorna 5,150

Ószentiváni-csatorna Tisza 10,153

Ottómajori-csatorna Rábcai-tőzegcsatorna 4,400

Ottómajori-összekötőcsatorna Kimlei-csatorna 0,910

Ölyvös-főcsatorna Kutas-főcsatorna 36,750

Ördögárok-Zomlini-csatorna Kis-Körös-főcsatorna 9,321

Öreg-Túr Tisza 63,600

Őrszemi-megcsapolócsatorna Tisza 3,300

Paks-Faddi-főcsatorna Faddi-Holt-Duna 11,540

Palád-Csécsei-főcsatorna Tisza 22,280

Paphalmi-főcsatorna Gyálai-Holt-Tisza 6,757

Parlagnyilasi-csatorna Szavai-csatorna 3,865

Patkányosi-tápcsatorna Duna 1,434

Peitsik-csatorna Tisza 36,450

Percsorai hullámtéri csatorna Tisza 0,280

Percsorai-főcsatorna Tisza 15,318

Peres-ér Prügyi-főcsatorna 6,560

Perje Közös-csatorna 25,550

Perje-Felső Perje 17,836

Piti-csatorna Török-éri-főcsatorna 7,225

Pontyos-Örvényi-csatorna Hullámtéri vízpótló rendszer 5,019

Pörös-éri-főcsatorna Vesszősi hullámtéri csatorna 7,690

Prügyi-főcsatorna Tisza 14,670

Pusztai-levezetőcsatorna Sámson-Apátfalvi-Száraz-ér 1,961

Rajka-Dunakiliti-szivárgócsatorna Tejfalui mellékágrendszer 5,782

Rábca-árapasztó Mosoni-Duna 2,520

Rábcai-tőzegcsatorna Rábca 10,900

Rekettyés-ér Zagyva 23,633

Répce-Kardos-összekötőcsatorna Répce 0,425

Révfalui-csatorna Mosoni-Duna 7,137

Ricsei-főcsatorna Tisza 10,460

Rigós-csatorna Tisza 33,100

Saj-foki-csatorna Tisza 32,905

Sajó-csatorna Tisza 5,000

Sámson-Apátfalvi-Száraz-ér Maros 49,442

Sarkad-Mérges-Sáros-ér Hortobágy-főcsatorna 28,875

Sárközi-I. főcsatorna Duna 50,405

Sárközi-II. főcsatorna Sárközi-I. főcsatorna 47,000

Sárközi-III. főcsatorna Sárközi-I. főcsatorna 22,000

Sárréti-főcsatorna Hortobágy-Berettyó 70,782

Sártó-Ökröstói-csatorna Tisza 4,013

Séd-Sárvízi-malomcsatorna Nádor-malomcsatorna 71,580

Simai-főfolyás Lónyay-főcsatorna 31,620

Soroksári-I. főcsatorna Ráckevei-Duna 8,660

Sós-tói-csatorna Pusztai-levezetőcsatorna 12,080

Sulák-csatorna Duna 3,080

Sulymos-főcsatorna Tisza 20,800

Szajoli-I. csatorna Tisza 15,293

Szamossályi-árapasztó Szamossályi-tározó 10,020

Szárazér-Porgányi-főcsatorna Nagyfa-Hódtói-összekötőcsatorna 40,370

Szavai-csatorna Mosoni-Duna 23,959

Szegedi-csatorna Rábca 16,664

Szeghalmi-főcsatorna Berettyó 3,793

Szeghalmi-gyűjtőcsatorna Szeghalmi-főcsatorna 15,027

Szeghalmi-övcsatorna Szeghalmi-főcsatorna 23,000

Szegvár-Mindszenti-határcsatorna Kurca-főcsatorna 10,831

Széksóstói-főcsatorna Paphalmi-főcsatorna 33,700

Szekszárd-Bátai-főcsatorna Duna 35,500

Szekszárdi-Séd Szekszárd-Bátai-főcsatorna 9,923

Szelidi-tavi Csorna-Foktői-csatorna 16,728

Szentesi szivattyútelep-előtéri csatorna Tisza 0,390

Szentesi szivattyútelep-tápcsatorna Szentesi szivattyútelep-előtéri csatorna 0,880

Szentkuti-összekötőcsatorna Hédervár-Darnói csatorna 0,634

Szeregyházi-csatorna Csikosér-Élővíz-összekötőcsatorna 4,615

Szipa-kivezető csatorna Tisza 0,900

Szőny-Füzitői-csatorna Fényes-patak 11,927

Szőreg-Deszk-Kübekházi-főcsatorna Maros 13,376

Szöveteni-csatorna Belfő-csatorna 10,000

Takta-övcsatorna Sajó 29,260

Taktaközi-főcsatorna Takta-övcsatorna 20,800

Tardi-ér Csincse-övcsatorna 11,500

Telki-Peresi-főcsatorna Peresi-holtág 18,337

Temető-árok Kardos-ér 1,470

Tetétlen-szigeti-csatorna Hamvas-főcsatorna 6,153

Tinódi-árok Nádor-csatorna 5,460

Tiszabői-csatorna Tisza 13,000

Tiszaderzsi-3. csatorna Tisza 8,750

Tiszadobi-főcsatorna Tisza 13,120

Tiszafüredi-főcsatorna Tisza 19,060

Tiszakarádi-főcsatorna Tisza 27,680

Tiszakarádi-összekötőcsatorna Tiszakarádi-főcsatorna 3,740

Tiszakeszi-főcsatorna Tisza 12,930

Tiszasüly-Sajfok-összekötőcsatorna Saj-foki-csatorna 2,850

Tiszasülyi-28. csatorna Tisza 14,767

Tiszavalki-főcsatorna Tisza 22,800

Tisztaberki-Sár-csatorna Tapolnok-főcsatorna 7,600

Tócó-csatorna Kösely-főcsatorna 4,200

Tótfalusi-övcsatorna Szamos 4,400

Tótkomlós-éri-csatorna Sámson-Apátfalvi-Száraz-ér 29,800

Töbörzsöki-árok Tinódi-árok 4,030

Török-éri-főcsatorna Bodrog 12,790

Új-Füzes-ér Vajdácskai-csatorna 4,574

Új-Szőrhalmi-csatorna Dögös-Kákafoki-főcsatorna 14,637

V. (Vargahosszai-) főcsatorna Kettős-Körös 25,140

V. csatorna Duna-völgyi-főcsatorna 27,212

Vág-Sárdos-Megág Rába 20,960

Vajai-főfolyás Lónyay-főcsatorna 47,470

Vajastoroki-összekötőcsatorna Duna 1,224

Vajdácskai-csatorna Török-éri-főcsatorna 3,370

Vajdalaposi-csatorna Alsó-Kadarcs-csatorna 8,609

Vármegyei-csatorna Öreg-Túr 13,250

Veker-ér Kurca-főcsatorna 41,810

Veresmarti-kivezetőcsatorna Tisza 1,000

Vesszősi hullámtéri csatorna Tisza 0,400

Vidi-ér Kadarcs-Karácsonyfoki-csatorna 35,286

Vidre-éri hullámtéri csatorna Tisza 2,160

VII. csatorna Duna-völgyi-főcsatorna 36,300

Villogó-csatorna Hortobágy-Berettyó 37,470

XLII. csatorna Kakat-csatorna 10,227

XX. csatorna Duna-völgyi-főcsatorna 17,098

XXIII. csatorna Duna-völgyi-főcsatorna 16,005

XXX. csatorna Duna-völgyi-főcsatorna 43,976

XXXI. csatorna XXX. csatorna 37,360

XXXIX. (Katalszegi-) csatorna Folyás-éri-főcsatorna 13,228

Zámolyi-csatorna Mosoni-Duna 5,367

Zsejkei-csatorna Mosoni-Duna 15,470

Zselinszki-csatorna Kraszna 4,230

Zsombékosi-csatorna Duna 2,864

Zátonyi-Duna Nováki-főcsatorna 31,062

7. Az államhatárt alkotó vagy metsző, valamint a 20 m3 másodpercenkénti torkolati vízszállítást meghaladó vízfolyások, 1 millió m3 árvízi tározó térfogatot meghaladó tározói, valamint azok árapasztó medrei

Tározó neve Árvízi térfogat
(millió m3)

Devecseri-tározó 1,330

Fehérvárcsurgói-tározó 9,000

Geleji-tározó 3,590

Gyöngyös-Nagyrédei-tározó 1,110

Hór-völgyi-tározó 4,240

Laskó-völgyi-tározó 2,150

Maconkai-tározó 1,280

Mátraverebélyi-tározó 1,680

Pátkai-tározó 1,600

Tapolca-tározó 1,047

Tarján-pataki-tározó 1,870

Tatai-Öreg-tó 2,000

Zámolyi-tározó 3,300

8. Összetett létesítmények (vizek), amelyek más létesítményeket (vizeket) tartozékként magukban foglalnak

Létesítmény megnevezése A tartozékként kezelendő létesítmény(ek) típusa

Balatonhenyei szűrőmező Burnót-patak

Kápolnásnyéki szűrőmező Vereb-Pázmándi-vízfolyás

Lesence-nádasmező Lesence-patak, Tapolca-patak

Hévízi-tó Hévíz-folyás

Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer Belvízcsatornák, vízfolyások, valamint a Zala menti 1.53 Zalavár-Szentgyörgyvári és 1.54 Zalaapáti ártéri öblözetek védelmi létesítményei

K-III. főcsatorna Övárkok

K-IV. főcsatorna Övárkok

K-V. tározó Övárkok

K-XI. tározó Övárkok

Keleti-főcsatorna Övárkok

Nyugati-főcsatorna Övárkok

Jászsági-főcsatorna Övárkok

Nagykunsági-főcsatorna Övárkok

NK-III-2. főcsatorna Övárkok

Tisza-tó (Kiskörei vízlépcső és tározó) Duzzasztómű

Árvédelmi töltések egyes szakaszai Párhuzamos csatornák

Ideiglenes jellegű belvíztározók töltései Tározó töltés

III. Természetes tavak

1. a Balaton (a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszerrel együtt),

2. a Velencei-tó,

3. a Fertő-tó és

4. a Hévízi-tó.

B) Az állam kizárólagos tulajdonában álló országos törzshálózati vasúti pályák

1. A transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő vasúti pályák

1 Budapest (Keleti pu.) - Hegyeshalom - országhatár

1d Hegyeshalom - Rajka - országhatár

3 Komárom - Komárom országhatár

10 Győr (Rendező) - Celldömölk

15 Szombathely - Sopron - (Ágfalva) országhatár

17 (2) Zalaszentiván - Nagykanizsa

20 Székesfehérvár - Szombathely

21 Szombathely - Szentgotthárd - országhatár

25 Boba - Zalaegerszeg - Őriszentpéter - országhatár

30 Budapest (Déli pu.) - Székesfehérvár - Nagykanizsa - Murakeresztúr - országhatár

31 Érdi elágazás - Tárnok

40 Budapest (Kelenföld) - Pécs

41 Dombóvár - Gyékényes - országhatár

44 Székesfehérvár - Pusztaszabolcs

60 (1) Murakeresztúr - Gyékényes

65 (1) Pécs - Villány

66 Villány - Magyarbóly - országhatár

70 Budapest (Nyugati pu.) - Szob - országhatár

80 (1) Budapest (Keleti pu.) - Hatvan - Miskolc - Mezőzombor

90 Felsőzsolca - Hidasnémeti - országhatár

100 Budapest (Nyugati pu.) - Cegléd - Szolnok - Záhony - országhatár

100c Mezőzombor - Nyíregyháza

101 Püspökladány - Biharkeresztes - országhatár

120a Budapest (Rákos) - Újszász - Szolnok

120 Szajol - Lőkösháza - országhatár

136 Szeged (Rendező) - Röszke - országhatár

140 Cegléd - Szeged

150 Budapest (Ferencváros) - Kelebia - országhatár

235 Soroksár - Soroksár-Terminál

284 Záhony normál nyomtávú hálózat

400 Záhony széles nyomtávú hálózat

Budapesti körvasút vonalai közül:

200 Kőbánya felső - Rákosrendező

202 Budapest-Angyalföldi elágazás - Rákospalota-Újpest

203 Rákos - Rákosi elágazás

205 Budapest-Ferencváros - Kőbánya felső

206 Budapest-Ferencváros - Kőbánya-Kispest

212 Kőbánya teher - Kőbánya felső

217 Kőbánya felsői kiágazás - Rákos

219 Rákosrendező - Városligeti elágazás.

2.107 Nem a transz-európai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák:

2 Budapest (Rákosrendező) - Esztergom

4 Esztergom-Kertváros - Almásfüzitő

5 Székesfehérvár - Komárom (Rendező)

11 Győr - Veszprém

12 (2) Tatabánya - Oroszlány

16 Hegyeshalom - Porpác

17 (1) Szombathely - Zalaszentiván

26 Balatonszentgyörgy - Tapolca - Ukk

29 (2) Szabadbattyán - Tapolca

42 Pusztaszabolcs - Dunaújváros - Paks

43 Mezőfalva - Rétszilas

45 Sárbogárd - Börgönd

46 Rétszilas - Bátaszék

71 Budapest (Rákospalota-Újpest) - Vácrátót - Vác

74 Nógrádszakál - országhatár

77 Aszód - Vácrátót

78 (2) Nógrádszakál - Ipolytarnóc - országhatár

80 (2) Mezőzombor - Sátoraljaújhely - országhatár

81 Hatvan - Somoskőújfalu - országhatár

82 Hatvan - Újszász

86 Vámosgyörk - Újszász

87 Füzesabony - Putnok

89 Nyékládháza - Tiszapalkonya-Erőmű

92 (1) Miskolc (Tiszai) - Bánréve - országhatár

92 (2) Bánréve - Ózd

94 Sajóecseg - Tornanádaska - Hídvégardó - országhatár

103 Karcag - Tiszafüred

105 Debrecen - Nyírábrány - országhatár

108 Debrecen - Füzesabony

110 Apafa - Mátészalka

115 Mátészalka - Tiborszállás - Ágerdőmajor - országhatár

135 Szeged - Békéscsaba - Kötegyán - országhatár

142 Budapest (Kőbánya-Kispest) - Lajosmizse - Kecskemét

154 Bátaszék - Baja - Kiskunhalas

155 Kiskunhalas - Kiskunfélegyháza

318 Nagyirtás - Nagybörzsöny

Budapesti körvasút vonalai közül:

201 Budapest-Angyalföldi elágazás - Budapest-Angyalföld

210 Rákosrendező - Vasúttörténeti park

211 Kispesti elágazás - Pestszentimre felső elágazás

216 Kőbánya felső elágazás - Kőbánya-Hízlaló

220 Rákosrendező - Istvántelki főműhely

221 Soroksár - Szemeretelep mh.

2. melléklet a 2011. évi CXCVI. törvényhez

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon köre

I. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó állami tulajdonban álló társasági részesedés108

Társaság neve állami részesedés
legalacsonyabb mértéke

Magyar Villamos Művek Zrt. 75%+1 szavazat

Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt. 100%

DALERD Délalföldi Erdészeti Zrt. 100%

ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zrt. 100%

Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. 100%

GYULAI Erdészeti és Vadászati Zrt. 100%

Ipoly Erdő Zrt. 100%

Kisalföldi Erdőgazdasági Zrt. 100%

KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. 100%

EGERERDŐ Erdészeti Zrt. 100%

Mecsekerdő Zrt. 100%

NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. 100%

NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. 100%

Pilisi Parkerdő Zrt. 100%

SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. 100%

Szombathelyi Erdészeti Zrt. 100%

TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. 100%

VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. 100%

Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt. 100%

Zalaerdő Erdészeti Zrt. 100%

Budapesti Erdőgazdaság Zrt. 100%

Kaszó Erdőgazdaság Zrt. 100%

VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. 100%

HM Armcom Zrt. 100%

HM Currus Zrt. 100%

HM Arzenál Zrt. 100%

Magyar Export-Import Bank Zrt. 100%

Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. 100%

Magyar Posta Zrt. 75%+1 szavazat

Magyar Államvasutak Zrt. 100%

Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. 65,6%

HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. 100%

ExVÁ Robbanásbiztos Berendezések Vizsgáló Állomása Kft. 100%

Magyar Fejlesztési Bank Zrt. 100%

Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. 100%

HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. 100%

Államadósság Kezelő Központ Zrt. 100%

Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 25%+1 szavazat

Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. 50%+1 szavazat

Regionális Fejlesztési Holding Zrt. 100%

Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. 100%

Tiszavíz Vízerőmű Energetikai Kft. 100%

Concordia Közraktár Kereskedelmi Zrt. 100%

Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. 100%

Szerencsejáték Zrt. 100%

Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. 100%

Mezőhegyesi Állami Ménes Lótenyésztő- és Értékesítő Kft. 100%

Dunamenti Regionális Vízmű Zrt. 75%+1 szavazat

Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. 75%+1 szavazat

Észak-dunántúli Regionális Vízmű Zrt. 75%+1 szavazat

Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. 75%+1 szavazat

Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. 75%+1 szavazat

Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. 25%+1 szavazat

Országos Hulladékgazdasági Ügynökség Nonprofit Kft. 100%

Kincsem Nemzeti Lóverseny és Lovas Stratégiai Kft. 100%

Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft. 100%

Diákhitel Központ Zrt. 100%

Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 100%

Állami Autópálya Kezelő Zrt. 100%

Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 100%

Magyar Közút Nonprofit Zrt. 100%

Magyar Turizmus Zrt. 100%

Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft. 100%

TIG Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. 100%

Hollóházi Hungarikum Nonprofit Kft. 50%+1 szavazat

RÁBA Járműipari Holding Nyrt. 50%+1 szavazat

II.109 Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó vagyonelemek

a) A 100%-ban az állam tulajdonában álló

aa) védelmi és közjóléti elsődleges rendeltetésű erdő,

ab) a gazdasági elsődleges rendeltetésű természetes erdő, természetszerű erdő és származék erdő természetességi állapotú 5 hektárnál nagyobb, természetben összefüggő erdő.

b) A 100%-os állami tulajdonban lévő olyan génmegőrző gyűjtemény, amely a hazai növényi génbank-hálózat, illetve a hazai állati génbank-hálózat részét képezi.

c) Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló törvényben meghatározott levéltári anyag.

d) Budapest, V. kerület Kossuth Lajos tér, 24893 helyrajzi számú ingatlanon álló szobrok:

da) II. Rákóczi Ferenc emlékmű,

db) Kossuth-emlékmű,

dc) A forradalom lángja emlékmű,

dd) A Dunánál - József Attila portrészobor.

III. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlékegyüttesek

1. BUDAPEST

I. kerület

1. A királyi palota és a Szent György téri - Színház utcai épületegyüttes a hozzá tartozó területekkel

Szent György tér 1., 2. Sándor-palota

Szent György tér 4., 5., 6.,
Szent György u. 2.
Királyi Palota (A-B-C-D-E-F épület), a középkori királyi palota romjai, a Szent György téri középkori romok, erődrendszer, a Ny-i és D-i várkert, Teleki-palota és udvari istálló területe és maradványai

Szent György tér 3. Honvéd Főparancsnokság

Színház u. 1-3. karmelita templom

Színház u. 5-11. karmelita rendház

Ybl Miklós tér 2-6. Várkert bazár és csatlakozó lakóházak

2. Anna u. 1. (Tárnok u. 18.) lakóház

3. Apród u. 1-3. Semmelweis Ignác szülőháza

4. Dísztér 15. De la Motte-palota

5. Döbrentei tér 9. Rudas fürdő

6. Kapisztrán tér 2., 3., 4. Nándor laktanya

7. Kapisztrán tér 6. a Mária-Magdolna templom tornyának és falainak maradványai

8. Táncsics Mihály u. 1. lakóház

9.110

10. Táncsics Mihály u. 9. József-kaszárnya, az Erdélyi-bástya és Kammerhof

II. kerület

11. Budakeszi út 91-95. budaszentlőrinci pálos kolostor és templom romjai

12. Fő u. 82-86., Ganz u. 4. Királyfürdő

13. Frankel Leó út 39-41.,
Árpád fejedelem útja 8., 9., 10., 11.
Császárfürdő

14. Hűvösvölgyi út 78.,
Fekete István u. 1-3.
Mátyás király nyéki vadászkastélyának romjai

15. Mecset u. 14. Gül Baba türbéje

16. Szajkó u. 14-16.,
Fekete István u. 11.
Nyék középkori templomának romjai

17. Pesthidegkút, Templom u. 12-14. Klebelsberg-kastély

III. kerület

18. Aquincum, Szentendrei út 139. római polgárváros romegyüttese

19. Fő tér 1. Zichy-kastély épületegyüttese

20. Óbudai sziget, Hajógyár az aquincumi helytartó palotájának romjai

21. Meggyfa u. római ház romjai

22. Pacsirtamező u. 2-14. római katonai amfiteátrum romjai

23. Szentendrei út római polgárvárosi amfiteátrum romjai

V. kerület

24. Ferenciek tere 6. Egyetemi Könyvtár

25. József A. u. 6. (Nádor u. 2.) Pollack Mihály háza

26. Károlyi M. u. 16. Károlyi-palota és Károlyi-kert

27. Kossuth L. tér 11. Földművelésügyi Minisztérium

28. Kossuth L. tér 12. kúria

29. Március 15. tér Contra Aquincum romjai

30.111

31.112

VI. kerület

31. Andrássy út 22. Magyar Állami Operaház

32. Andrássy út 67. régi Zeneakadémia

33. Andrássyút 69. régi Műcsarnok

34. Andrássy út 71. Képzőművészeti Főiskola

35. Bajza u. 41. régi pesti Kálvária

36. Liszt Ferenc tér 8. Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola

37. Teréz körút 51-53. Nyugati pályaudvar felvételi épülete

VIII. kerület

38. Baross tér 11. Keleti pályaudvar felvételi épülete

39. Bródy S. u. 4. lakóház

40. Illés u. 25. Festetics-villa és pálmaház a Füvészkertben

41. Kerepesi temető a temető egész területe az állami tulajdonú védett síremlékekkel együtt

42. Múzeum krt. 4-8. Tudományegyetem

43. Múzeum krt. 14-16. Magyar Nemzeti Múzeum

44. Múzeum u. 7. Hadik palota

45. Múzeum u. 11. Károlyi-palota

46. Ötpacsirta u. 2. Almásy-Andrássy-palota

47. Pollack Mihály tér 3. (Bródy S. u. 3.) Festetics-palota

48. Pollack Mihály tér 4. Esterházy-palota

49. Pollack Mihály tér 10.
(Múzeum u. 4.)
Károlyi-palota

50. Üllői út 80-82.
Ludovika tér 1.
Ludovika főépülete, együttese és parkja

IX kerület

51. Fővám tér 7-9 Fővámház

52. Üllői út 33-37. Iparművészeti Múzeum

XI. kerület

53. Gellérthegy Citadella

54. Hunyadi János út albertfalvai római tábor romjai

55. Műegyetem rakpart 1., 2., 3., 4., 5., 6. Budapesti Műszaki Egyetem épületei

XIV. kerület

56.113 Hősök tere műemléki együttese

Dózsa György út 39-41. Szépművészeti Múzeum

Hősök tere Millenniumi Emlékmű

57. Stefánia út 14. Földtani Intézet

58. Városliget, Vázsonyi Vilmos sétány, Széchenyi sziget Vajdahunyad vára

XXII. kerület

59. Nagytétény, Csókássy Pál u. 11-15. Rudnyánszky-kastély együttese és parkja

60. Szigetköz, Szent Flórián tér
(Zsák u. és MÁV vasútvonal között)
római tábor romjai

2. BARANYA MEGYE

61. KÁSÁD, Rákóczi út 28. horvát tájház

62. MAGYAREGREGY Márévár

63. PÉCS, Apáca u. 14. ókeresztény sírkápolna

64. PÉCS, Nyár u. 8. Idrisz Baba türbéje

65. PÉCS, Minaret tér (Rákóczi út) Jakováli Hasszán pasa dzsámija

66. PÉCS, Szent István tér ókeresztény mauzóleum

67. PÉCS, Szepessy I. u. 3. Egyetemi Könyvtár

68. PÉCS, Mecsekalja, Jakabhegy pálos templom- és kolostorrom

69. PÉCSVÁRAD vár

70. SIKLÓS vár

71. SZÁSZVÁR Templom tér 2. vár

72. SZIGETVÁR vár

3. BÁCS-KISKUN MEGYE

73. LAJOSMIZSE Alsóbene 225. tanyamúzeum

4. BÉKÉS MEGYE

74 GYULA, Vár-szigeterőd műemléki együttese

Várfürdő út gótikus várkastély, Corvin János rondellája és külső várfal bástyákkal

Kossuth u. 15. Harruckern-Wenckheim-Almássy-kastély együttese és parkja

Várfürdő út 2. lovarda

75 MEZŐHEGYES, az Állami Ménesbirtokhoz tartozó műemlékegyüttes

Csekonits park víztorony és szivattyúház

Hild János utca központi magtár

Kossuth u. 41-43. sütöde, szárazmalom, lakóház, ipari épület

Kozma F. u. 6. üzemi konyha, csikóscsárda

Kozma F. u. 14. kettős tiszti lak

Kozma F. u. 28. déli nagy diadalív

Kozma F. u. 28. déli reprezentatív kaszárnya (ma lakóház)

Kozma F. u. 30. ménesparancsnoki épület (ma székház)

Kozma F. u. 32. Északi reprezentatív kaszárnya (ma Hotel Nonius)

Kozma F. u. 32. Északi nagy diadalív

Kozma F. u. fedeles lovarda

Kozma F. u. központi istálló

Kozma F. u. harangláb a Hotel Nonius előtt

Posta u. 1. vadászvendéglő

18-as major, Ómezőhegyes gabonaüzemi zabsilótorony

18-as major. Ómezőhegyes 1. és 2. számú csikóslak

18-as major, Ómezőhegyes sertéstelepi zabsilótorony

21-es major, Kamarás harangláb

21-es major, Kamarás magtár

23-as major, Fűperegpuszta zabsilótorony

39-es major, Árkospuszta zabsilótorony és harangláb

48-as major, Külsőpereg-puszta csikóslak

56-os major zabsilótorony

57-es major, Peregpuszta elevátor-magtár

57-es major, Peregpuszta komlószárító

57-es major, Peregpuszta harangláb

66-os major, Csatókamarás zabsilótorony

79-es major, Komlósfecskés-puszta zabsilótorony

76. SZABADKÍGYÓS,
Kastély u.
Wenckheim-kastélyegyüttes és parkja

77. SZARVAS
Szabadság u. 2.
Bolza-kastély és parkja

78. SZARVAS
Anna-liget
Csáky-kastély és parkja

5. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE

79. BOLDOGKŐVÁRALJA várrom

80. EDELÉNY
Borsodi út 7.
L’Huillier-Coburg-kastély és parkja

81. FÁJ
Bolt u. 1.
Fáy-kastély

82. FÜZÉR
Várhegy
várrom

83. FÜZÉRRADVÁNY
Kossuth u. 2.
Károlyi-kastélyegyüttes és parkja

84. GÖNC
Kossuth u. 85. és 85/A
huszita ház

85. GÖNC
Dobogóhegy
pálos templom- és kolostorrom

86. KOMLÓSKA
Rákóczi u. 50.
rutén tájház

87. KURITYÁN pálos templom- és kolostorrom

88. MARTONYI
Háromhegy
pálos templom- és kolostorrom

89. MÁD
Rákóczi u. 75.
zsinagóga

90. MISKOLC
Bükkszentlélek
pálos templom- és kolostorrom

91. MISKOLC
Diósgyőr
Vár u.
vár

92. MISKOLC
Hámor
Újmassa
őskohó

93. ÓNOD várrom

94. PÁCIN
Kossuth-kert
Mágochy-Alaghy-Sennyei-kastély és parkja

95. SÁROSPATAK,
Szent Erzsébet u. 19-21
Rákóczi-várkastély és parkja

96. SZOMOLYA
Toldi u. 28-30.
barlanglakás és udvara

97. SZÖGLIGET
Várhegy
Szádvár romjai

98. TARD
Béke u. 55. és 57.
tájház

6. CSONGRÁD MEGYE

99. FÁBIÁNSEBESTYÉN
Gádorosi műút
Külső dűlő 48.
Cserna-féle szélmalom

100. SZEGVÁR
Kossuth tér 1.
Károlyi-kastély

7. FEJÉR MEGYE

101. ALCSÚTDOBOZ
Alcsút
Habsburg-kastély maradványai és parkja

102. BICSKE Batthyány-kastély és parkja

Kossuth u 42.

103. CSÁKVÁR
Kastélypark u. és Szent Vince u.
Esterházy-kastély együttese és parkja

104. CSÓKAKŐ várrom

105. DÉG
Hunyadi u. 11.
Festetics-kastély, „Hollandi ház” és kastélypark

106. FEHÉRVÁRCSURGÓ
Petőfi u.
Károlyi-kastély és parkja

107. FÜLE
Széchenyi u. 107.
tájház

108. ISZKASZENTGYÖRGY
Kossuth tér 1.
Amadé-Bajzáth-Pappenheim-kastélyegyüttes és parkja

109. LOVASBERÉNY
Fehérvári u.
Cziráky-kastélyegyüttes, kápolna és kastélypark

110.114

111. NÁDASDLADÁNY
Április 4. u.
Nádasdy-kastély és parkja

112. SOPONYA
Nagyláng
Dózsa Gy. u.
Zichy-kastélyegyüttes és parkja

113. SZÉKESFEHÉRVÁR
Koronázó tér
romkert, koronázó templom romjai

114. TÁC
Fövenypuszta
Gorsium

8. GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE

115. DÉNESFA
Fő u. 19.
Cziráky-kastélyegyüttes és parkja

116. FERTŐD, Esterházy-kastély teljes műemléki együttese:

erdő

Kelemente-patak

erdő

út

erdő

út

erdő

erdő

út

út

vendéglő

út

út

erdő

erdő

út

erdő

erdő

szántó

út

szántó

út

park

Gránátos ház I.

út

sportpálya

Gránátos ház II.

út

járda

út

ipartelep, rakodó

iparvasút

iroda

beépítetlen terület

út

park

út

kastély

park

híd, sétány

park

járda

udvarosház

uradalmi épület

út

muzsikaház

lovarda

beépítetlen terület

kertészet, üvegházak, kutyaház

park

út

vízmű

park

park

út

út

út

tiszttartói ház

Marionett Színház

télikert

kerti ház

út

beépítetlen terület

beépítetlen terület

lakóház

út

víztorony

uradalmi épület

uradalmi épület

uradalmi épületek

út

út

uradalmi cselédházak

uradalmi cselédházak

út

magtár

közmű

beépítetlen terület

út

park

117 FERTŐRÁKOS
Fő u. 153.
püspöki kastélyegyüttes és kertje

118 GYŐR
Liszt Ferenc u. 13.
megyeháza

119 GYŐR
Széchenyi tér 5.
Apátúr-ház

120 MIHÁLYI
Korona u. 1.
Dőry-kastély és parkja

121 MOSONMAGYARÓVÁR
Pozsonyi út 88.
vár és erődrendszer

122 NAGYCENK, Széchenyi-kastély és műemléki együttese:
Kiscenki út 3.

park

Vöröskastély (kastélyszálló)

méntelep

Széchenyi Emlékmúzeum

virágház (kastélyszálló)

őrépületek

méntelep

vízmű, szennyvíztelep

csatorna

hársfasor

123. SOPRON
Fő tér 6.
Fabricius-ház

124. SOPRON
F tér 7.
Tábornokház

125 SOPRON
Fő tér 8.
Storno-ház

126. SOPRON
Templom u. 2-4.
Esterházy-palota

127. SOPRON
Új u. 11.
zsinagóga

128. SOPRON
Új u. 22-24.
zsinagóga

129. SZANY
Kossuth u. 2-6.
püspöki kastélyegyüttes és parkja

9. HAJDÚ-BIHAR MEGYE

130. DEBRECEN
Déri tér 1.
Déri Múzeum

131. DEBRECEN,
Egyetem tér 1.
Kossuth Lajos Tudományegyetem

132. DERECSKE
Nyárfa utca 30.
tájház

133. HAJDÚBÖSZÖRMÉNY
Kossuth u. 1.
Hajdúkerületi Székház

134. HORTOBÁGY a 33. sz. főút (71+879 szelvény) Nagyhortobágyi kőhíd

135. HORTOBÁGY
Petőfi tér 1.
Nagyhortobágyi csárda

136. HORTOBÁGY
Petőfi tér
egykori szekérállás

137. NAGYKEREKI
Bocskai tér
Bocskai várkastély és magtár

10. HEVES MEGYE

138. EGER
Dózsa György tér 3.
Validé Szultana török fürdő romjai

139. EGER vár és erődrendszer romjai

140. EGER
Knézich K. u.
minaret

141. ERDŐTELEK
Fő u. 129.
Buttler-kastély és parkja

142. HATVAN
Kossuth tér
Grassalkovich-kastély és parkja

143 NOSZVAJ
Dobó u. 10.
De la Motte-kastély és parkja

144. PARÁD
Sziget u. 8.
falumúzeum

145. SIROK várrom

11. KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE

146. BAJNA
Május 1. tér
Sándor-Metternich-kastélyegyüttes és parkja:
kastély park, út
uradalmi istálló

147. DÖMÖS
Felsőfalu dűlő
prépostsági romok

148. ESZTERGOM
Szent István tér 1.
vár, a királyi, majd érseki palota maradványainak együttese

149. ESZTERGOM
Pilisszentlélek
pálos kolostorrom

150. KISBÉR
Szabadság park 6.
volt Magyar Királyi Lovarda

151. KOMÁROM, Erődrendszer műemléki együttese

Igmándi erőd

Monostori erőd

Csillagerőd

152. OROSZLÁNY, Majk-puszta: kamalduli remeteség műemléki együttese

kastély

toronyrom

remeteházak

központi udvar

jégverem, erdő

gazdasági épület

kápolna és erdő

gyep

erdő

étterem (gyep)

gyep

tó, mocsár

udvar

153. OROSZLÁNY,
Vértesszentkereszt
Bencés templom- és kolostorrom

154. TATA
Hősök tere 7., 8., 9/A
Esterházy-kastély és melléképületei, park

155. TATA
Hattyúliget u. 40.
Néppark
Esterházy kerti lak, műrom és mecset

156. TATA
Váralja u. 1-3.
a vár együttese

12. NÓGRÁD MEGYE

157. BALASSAGYARMAT
Madách u. 2.
megyei börtön

158. DRÉGELYPALÁNK várrom

159. HOLLÓKŐ
Kossuth u. 82.
Palóc Múzeum

160. HOLLÓKŐ várrom

161. MÁTRAVEREBÉLY
Szentkút (Meszes tető)
remetebarlang

162. SALGÓTARJÁN Salgó várrom

163 SZÉCSÉNY
Ady E. u. 7.
Forgách-kastély, park és várkert

13. PEST MEGYE

164. ABONY
Tószegi u. 51.
Vigyázó-kúria

165. ACSA
Petőfi u.
Prónay-kastély és parkja

166. ASZÓD
Szabadság tér 7.
újabb Podmaniczky-kastély és parkja

167. DABAS-GYÓN
Kossuth u. 7.
Halász Móric-kúria és parkja

168. ÉRD
Mecset u.
minaret

169. FÓT
Vörösmarty tér 2.
Károlyi-kastély együttese és parkja

170. GÖDÖLLŐ
Szabadság tér 1.
Grassalkovich-kastély együttese és parkja

171. GÖDÖLLŐ vasútállomás királyi váróterme

172. GÖDÖLLŐ
Babatipuszta
istállókastély

173. GYÖMRŐ
Teleki u. 118.
Teleki-kastély és parkja

174. NAGYKŐRÖS
Kecskeméti u. 27/B
Halász-Tanárky-kúria

175. PÉCEL
Kálvin tér 1.
Ráday-kastély és parkja, márványistálló

176. PILIS
Kossuth u. 31.
Beleznay-Nyáry-kastély és parkja

177. PILISSZENTKERESZT
Romterület
ciszterci apátság romjai

178. POMÁZ
Templom tér 3.
Teleki-kastély

179. RÁCKEVE
Kossuth u 95.
Savoyai-kastély és parkja

180. VÁC
Köztársaság u.
diadalív

181. VÁCHARTYÁN
Veres Pálné u 5.
Rudnay-kastély

182. VISEGRÁD
Fő u. 25-35.
a királyi palota teljes romterülete

183. VISEGRÁD
Fő u. 37-41.
ferences kolostor romjai és a kapcsolódó épületek

184. VISEGRÁD
Fő utca
Salamon-torony u.
Várhegy
erődrendszer, vízibástya, kapu és várfalak, Alsóvár (Salamon-torony)
Fellegvár és a csatlakozó várfalak

185. VISEGRÁD
Sibrik-domb
római castrum és X-XI. századi várispánság romjai

186 VISEGRÁD
Sibrik-domb
esperesi templom romjai

187. ZSÁMBÉK
Régi templom u.
premontrei prépostság romjai

14. SOMOGY MEGYE

188. BALATONSZENTGYÖRGY
Csillagvár u. 68.
tájház

189. BALATONSZENTGYÖRGY
Irtási dűlő
csillagvár

190. ISTVÁNDI
Kossuth u. 59.
tájház

191. SOMOGYVÁR
Várhegy
Szent Egyed bazilika és bencés apátság romjai

192. SZENNA
Árpád u. 38.
tájház

193. ZAMÁRDI
Szántódpuszta
majorsági épületegyüttes

194. ZAMÁRDI
Fő u. 83.
tájház

15. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

195. NYÍRBÁTOR, a Báthori-várkastély területe

Édesanyák útja 1.

Vár u. 1. Báthori-várkastély, magtár

196. SZABOLCS
Földvár u.
földvár

197. TARPA
Árpád u.
szárazmalom

198. TUZSÉR
Ady E. u. 2.
Lónyay-kastély és parkja

199. TÚRISTVÁNDI
Zrínyi M. u.
vízimalom

200. VAJA
Damjanich u. 79.
Vay-kastély és parkja

16. TOLNA MEGYE

201. LENGYEL Apponyi-kastély és parkja

202. OZORA Ozorai Pipo vára

203. DUNAFÖLDVÁR
Rátkay köz 2.
török torony

204. SIMONTORNYA
Vár tér 10
vár

205. KÖLESD-FELSŐHÍDVÉGPUSZTA Hiemer-Jeszenszky-kastély

17. VAS MEGYE

206. BOZSOK
Rákóczi u .
Sibrik-kastélyegyüttes és parkja

207. BOZSOK
Rákóczi u. 101.
Batthyány-várkastély romja és kertje

208. CÁK
Gesztenyés 3., 4., 5., 6., 28, 29., 30., 31., 32.
gesztenyés pincesor

209. CSÁKÁNYDOROSZLÓ
Fő u. 9-13.
Batthyány-kastélyegyüttes és parkja

210. HEGYHÁTSZENTPÉTER
Béke u. 86. és 88.
tájház

211. JÁNOSHÁZA
Vár u. 50-54.
Erdődy-Choron-várkastély és parkja

212. KÖRMEND
Gr. Batthyány L. u. 1.
Batthyány-Strattmann-várkastély teljes együttese: főépület, melléképületek, kastélypark és építményei

213. KŐSZEG Jurisics-vár teljes együttese

Rajnis J. u. 9.

214. SÁRVÁR
Várkerület 1.
Nádasdy-várkastély és kertje

215. SZALAFŐ
Pityerszer 1., 2., 3. és 9/A
népi műemléki együttes

216. VASSURÁNY
Vasút u. 2.
Schilson-kastély és parkja

217. VASSZÉCSENY
Munkás u. 3.
Ó-Ebergényi-kastély és parkja

18. VESZPRÉM MEGYE

218. ALSÓÖRS
Petőfi köz 7.
gótikus ház, ún. török adószedőház

219. BADACSONYTOMAJ
Szegedy Róza u. 137.
Szegedy Róza háza, udvarán présház és vincellérház

220. BAKONYBÉL
Fő u. 15.
tájház

221. CSESZNEK
Vár u.
várrom

222. CSOPAK
Kisfaludy u. 28.
vízimalom

223. DABRONC
Ötvös-puszta
Szegedy-kastély és kúria

224. DEVECSER
Petőfi tér 5.
vár, Esterházy-kastély

225. DOBA Erdődy-kastély és parkja

226. DOBA Somló vár romjai

227. DÖRGICSE
Fő u.
felsődörgicsei kettős templom romja

228. DÖRGICSE alsódörgicsei templomrom

229. DÖRGICSE
Pusztatemplomi dűlő
kisdörgicsei templomrom

230. GYULAKESZI
Csobánc-hegy
várrom

231. KÉKKÚT
Fő u. 55.
tájház

232. KŐVÁGÓÖRS ecséri templomrom

233. KŐVÁGÓÖRS
Petőfi u. 18.
tájház

234. MAGYARPOLÁNY
Petőfi u. 4.
tájház

235 NAGYVÁZSONY
Bercsényi u. 21.
Schumacher-ház

236 NAGYVÁZSONY
Vár u.
Kinizsi-vár romjai

237. NAGYVÁZSONY
Barátipuszta
pálos templom- és kolostorrom

238. NEMESVÁMOS
Balácapuszta
római villagazdaság, likasdombi halomsír

239. ÖRVÉNYES
Szent Imre u. 1.
vízimalom

240. PÁPA Esterházy-kastélyegyüttes: kastély,

Fő tér 1. istálló, park, várkert és vízfolyások

241. PÁPA
Március 15. tér 12
Kluge-féle kékfestőüzem

242. SÜMEG
Szent István tér 10.
püspöki palota

243. SÜMEG
Várhegy
vár

244. SZIGLIGET várrom

245. TÉS
Táncsics M. u. 17., 32.
szélmalmok

246. TIHANY
Batthyány u. 18-20.
halászcéh-ház és gazdaház

247 VARPALOTA
Szabadság tér 1.
Thury György vára

248. VESZPRÉM
Veszprémvölgyi u.
veszprémvölgyi apácakolostor és jezsuita templom romjai

249. VESZPRÉM
Gyulafirátót
Kolostor u.
premontrei templom- és kolostorrom

250. VESZPRÉMFAJSZ középkori templomrom

19. ZALA MEGYE

251. EGERVÁR
Vár u.
várkastély

252. KESZTHELY
Bercsényi u: 65.
Georgikon u. 20.
Georgikon és majorja teljes együttese

253. KESZTHELY, Festetics-kastélyegyüttes és parkja:

Kastély u. 1. kastélymúzeum

Bástya u. 2.

Bástya u. 4.

Bástya u. 6.

Georgikon u. 21. kertészet

Georgikon u. 21/A

Georgikon u. 21B

Georgikon u. 21/C

Soproni u. 2.

Lehel u. 2.

kastélypark

254. KESZTHELY
Kastély u. 11.
Georgikon u. 1.
Amazon Szálló, lóváltó és lakóház épületegyüttese

255. KESZTHELY, Fenékpuszta: műemléki együttes

római kori épületmaradványok

Festetics-kúria és gazdasági épület

256. REZI várrom

257. ZALASZENTGRÓT Batthyány-kastély, park és híd

Zala u. 1.

258. ZALASZÁNTÓ
Tátika
várrom

259. ZALAVÁR
Récéskút
bazilika romjai

260 ZALAVÁR
Vársziget
vár és apátság romjai

IV.115 Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó sportcélú ingatlanok

1. 1146 Budapest, Istvánmezei út 3-5. Budapesti Olimpiai Központ - Puskás Ferenc Stadion és Létesítményei

Budapest, Ifjúság útja-Stefánia út- Thököly út-Dózsa György út- Kerepesi út által határolt és a Dózsa György és a Kerepesi út által határolt területrésznek e két út kereszteződésétől

a) a Dózsa György útnak a Jobbágy utca és a Verseny utca közötti szakasza
meghosszabbításának a Kerepesi úttal alkotott metszéspontja, és

b) az a) pont szerinti metszésponttól a Kerepesi útra állított merőleges vonal és a Dózsa György út metszéspontja által meghatározott egyenessel lezárt területtel kiegészített területe

2. 2890 Tata, Baji út 21. Északnyugat-magyarországi Általános Olimpiai Központ - Tatai Edzőtábor

3. 8253 Révfülöp, Halász u. 51-53. Révfülöpi Vitorláskikötő

4. Nemzeti Úszó és Vízilabda Olimpiai Központ - Nemzeti Sportuszodák és Létesítményei

4.a) 1138 Budapest, Margitsziget, 23801 és 23800/7 hrsz. Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda

4.b) 1023 Budapest, Árpád fejedelem útja 8. Császár-Komjádi Sportuszoda

4.c) 1103 Budapest, Kőér u. 1/a. Kőér utcai Sportuszoda

5. 6725 Szeged, Alsóvárosi Feketeföldek 158. Nemzeti Kajak-Kenu és Evezős Olimpiai Központ - Szeged, Maty-ér

6. 2336 Dunavarsány, külterület 050/4 hrsz. Közép-magyarországi Általános Olimpiai Központ - Dunavarsányi Edzőtábor



1  Kihirdetve: 2011. XII. 30.


2  Megállapította: 2013. évi CXCV. törvény 4. §. Hatályos: 2013. XII. 7-től.


3  Megállapította: 2013. évi CXXXIII. törvény 142. § (1). Hatályos: 2013. VIII. 1-től.


4  Megállapította: 2012. évi LXXXIV. törvény 2. § (2). Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


5  Megállapította: 2012. évi LXXXIV. törvény 2. § (3). Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


6  Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 38. § (1). Hatályos: 2014. III. 15-től.


7  Megállapította: 2012. évi LXXXIV. törvény 2. § (3). Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


8  Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 38. § (2) a).


9  Megállapította: 2012. évi LXXXIV. törvény 2. § (4). Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


10  Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 38. § (2) b).


11  Megállapította: 2013. évi CXXXIII. törvény 142. § (2). Hatályos: 2013. VIII. 1-től.


12  Megállapította: 2012. évi LXXXIV. törvény 2. § (5). Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


13  Beiktatta: 2012. évi LXXXIV. törvény 2. § (6). Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 38. § (2) c).


14  Megállapította: 2012. évi LXXXIV. törvény 3. § (1). Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


15  Beiktatta: 2012. évi CCXVIII. törvény 5. §. Hatályos: 2012. XII. 28-tól.


16  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi LXXX. törvény 9. § a). Hatálytalan: 2013. VI. 14-től.


17  Beiktatta: 2012. évi LXXXIV. törvény 3. § (2). Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


18  Beiktatta: 2012. évi LXXXIV. törvény 3. § (2). Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


19  Beiktatta: 2012. évi LXXXIV. törvény 3. § (2). Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


20  Beiktatta: 2012. évi LXXXIV. törvény 3. § (2). Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


21  Beiktatta: 2012. évi LXXXIV. törvény 4. §. Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


22  Beiktatta: 2012. évi LXXXIV. törvény 4. §. Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


23  Beiktatta: 2012. évi LXXXIV. törvény 4. §. Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


24  Beiktatta: 2012. évi LXXXIV. törvény 4. §. Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


25  Beiktatta: 2012. évi LXXXIV. törvény 4. §. Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


26  Megállapította: 2012. évi LXXXIV. törvény 5. § (1). Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


27  Megállapította: 2012. évi LXXXIV. törvény 5. § (2). Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


28  Megállapította: 2012. évi LXXXIV. törvény 5. § (2). Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


29  Beiktatta: 2012. évi LXXXIV. törvény 5. § (3). Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


30  Beiktatta: 2012. évi LXXXIV. törvény 5. § (3). Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


31  Beiktatta: 2013. évi LXXX. törvény 5. §. Hatályos: 2013. VI. 14-től.


32  Megállapította: 2012. évi LXXXIV. törvény 6. § (1). Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


33  Megállapította: 2012. évi LXXXIV. törvény 6. § (2). Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


34  Beiktatta: 2012. évi LXXXIV. törvény 6. § (3). Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


35  Beiktatta: 2012. évi LXXXIV. törvény 6. § (3). Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


36  Beiktatta: 2012. évi LXXXIV. törvény 6. § (3). Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


37  Beiktatta: 2012. évi LXXXIV. törvény 6. § (3). Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


38  Beiktatta: 2012. évi LXXXIV. törvény 6. § (3). Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


39  Megállapította: 2012. évi LXXXIV. törvény 7. § (1). Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


40  Lásd: 2012. évi CCIV. törvény 6. § (5) a), 2013. évi CCXXX. törvény 6. § (5) a).


41  Beiktatta: 2013. évi CXIV. törvény 14. § (1). Hatályos: 2013. VI. 28-tól.


42  Megállapította: 2012. évi LXXXIV. törvény 7. § (1). Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 38. § (2) d).


43  Beiktatta: 2013. évi CXIV. törvény 14. § (2). Hatályos: 2013. VI. 28-tól.


44  Megállapította: 2012. évi LXXXIV. törvény 7. § (1). Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


45  Megállapította: 2012. évi LXXXIV. törvény 7. § (2). Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


46  Megállapította: 2012. évi LXXXIV. törvény 7. § (3). Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


47  Megállapította: 2012. évi V. törvény 35. § (4). Hatályos: 2013. I. 1-től.


48  A 2012. évi V. törvény 35. § (1) szerinti szöveggel lép hatályba.


49  Megállapította: 2012. évi LXXXIV. törvény 7. § (4). Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


50  Lásd: 2012. évi CCIV. törvény 6. § (5) b), 2013. évi CCXXX. törvény 6. § (5) b).


51  Beiktatta: 2012. évi LXXXIV. törvény 7. § (5). Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


52  Beiktatta: 2012. évi LXXXIV. törvény 7. § (5). Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


53  Megállapította: 2012. évi LXXXIV. törvény 8. § (1). Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


54  Megállapította: 2012. évi CCXVIII. törvény 6. §. Hatályos: 2012. XII. 28-tól.


55  Beiktatta: 2012. évi CXXXIV. törvény 25. § (1). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


56  Beiktatta: 2012. évi CCXVIII. törvény 7. § (1). Hatályos: 2012. XII. 28-tól.


57  Megállapította: 2012. évi LXXXIV. törvény 8. § (3). Hatályos: 2013. I. 1-től.


58  Megállapította: 2012. évi LXXXIV. törvény 8. § (4). Módosította: 2012. évi CCXVIII. törvény 7. § (2).


59  Megállapította: 2012. évi LXXXIV. törvény 8. § (5). Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


60  Megállapította: 2013. évi CLXXXV. törvény 9. §. Hatályos: 2013. XI. 15-től.


61  Megállapította: 2012. évi LXXXIV. törvény 8. § (6). Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


62  Beiktatta: 2012. évi CXXXIV. törvény 25. § (2). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


63  Lásd: 2012. évi CCIV. törvény 6. § (5) c), 2013. évi CCXXX. törvény 6. § (5) c).


64  Megállapította: 2012. évi LXXXIV. törvény 9. § (1). Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


65  Lásd: 2013. évi CXVIII. törvény 1. §.


66  Megállapította: 2012. évi LXXXIV. törvény 9. § (2). Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


67  Megállapította: 2012. évi LXXXIV. törvény 9. § (3). Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


68  Beiktatta: 2012. évi LXXXIV. törvény 9. § (4). Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


69  Beiktatta: 2012. évi LXXXIV. törvény 9. § (4). Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


70  Beiktatta: 2012. évi LXXXIV. törvény 9. § (4). Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


71  Beiktatta: 2012. évi LXXXIV. törvény 9. § (4). Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


72  Beiktatta: 2012. évi LXXXIV. törvény 9. § (4). Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


73  Beiktatta: 2012. évi LXXXIV. törvény 9. § (4). Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


74  Megállapította: 2012. évi LXXXIV. törvény 10. §. Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


75  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi LXXXIV. törvény 14. §. Hatálytalan: 2012. VI. 30-tól.


76  Beiktatta: 2012. évi XLV. törvény 2. §. Hatályos: 2012. V. 10-től.


77  Megállapította: 2012. évi LXXXIV. törvény 11. §. Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


78  Beiktatta: 2012. évi CLXXIX. törvény 3. §. Hatályos: 2012. XI. 30-tól.


79  Beiktatta: 2012. évi CLXXIX. törvény 3. §. Hatályos: 2012. XI. 30-tól.


80  Beiktatta: 2012. évi LXXXIV. törvény 12. §. Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


81  Beiktatta: 2012. évi LXXXIV. törvény 12. §. Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


82  Beiktatta: 2012. évi LXXXIV. törvény 12. §. Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


83  Beiktatta: 2012. évi LXXXIV. törvény 12. §. Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


84  Beiktatta: 2012. évi LXXXIV. törvény 12. §. Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


85  Beiktatta: 2012. évi LXXXIV. törvény 12. §. Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


86  Beiktatta: 2012. évi CCXVIII. törvény 8. §. Hatályos: 2012. XII. 28-tól.


87  Megállapította: 2012. évi CCXVIII. törvény 9. §. Hatályos: 2012. XII. 28-tól.


88  Megállapította: 2012. évi V. törvény 35. § (2). Hatályos: 2012. III. 1-től.


89  Beiktatta: 2012. évi V. törvény 35. § (3). Hatályos: 2012. III. 1-től.


90  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


91  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


92  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2013. I. 2-től.


93  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


94  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2013. I. 2-től.


95  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


96  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


97  Helyesbítette: Magyar Közlöny 2011/165.


98  Helyesbítette: Magyar Közlöny 2011/165.


99  Helyesbítette: Magyar Közlöny 2011/165.


100  Helyesbítette: Magyar Közlöny 2011/165.


101  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


102  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 1-től.


103  szakaszonkénti összes hossz


104  szakaszonkénti összes hossz


105  szakaszonkénti összes hossz


106  szakaszonkénti összes hossz


107  Módosította: 2013. évi LXXX. törvény 6. §, 9. § b), 2. melléklet 1., 2., 3.


108  Módosította: 2012. évi XLVIII. törvény 1. §, 2012. évi LXXXIV. törvény 13. § (1), 2013. évi LXXX. törvény 6. §, 2. melléklet 4., 5., 6.


109  Megállapította: 2012. évi LXXXIV. törvény 13. § (2). Hatályos: 2012. VI. 30-tól.


110  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi LXXX. törvény 9. § c). Hatálytalan: 2013. VI. 14-től.


111  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CLVII. törvény 5. §. Hatálytalan: 2013. X. 18-tól.


112  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi LXXXIV. törvény 14. §. Hatálytalan: 2012. VI. 30-tól.


113  Módosította: 2013. évi CLVII. törvény 5. §.


114  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi LXXX. törvény 9. § c). Hatálytalan: 2013. VI. 14-től.


115  Beiktatta: 2012. évi CCII. törvény 5. §, Melléklet. Hatályos: 2012. XII. 16-tól.



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!