Jogszabálykereső

A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

2011. évi CXCVI. törvény

a nemzeti vagyonról * 

Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy az állam és a helyi önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon. Az Országgyűlés a nemzeti vagyonnak a közérdek és a közösségi szükségletek céljára történő hasznosítása, a természeti erőforrások megóvása, a nemzeti értékek megőrzése és védelme, és a jövő nemzedékek szükségleteinek biztosítása szándékával, a nemzeti vagyonnal való átlátható és felelős gazdálkodás követelményeinek hosszú távú meghatározása érdekében az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) E törvény szabályozza az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló vagyon (a továbbiakban: nemzeti vagyon) megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit, az állam és a helyi önkormányzatok kizárólagos tulajdonának körét, a nemzeti vagyon feletti rendelkezési jog alapvető korlátait és feltételeit, valamint az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységeit.

(2) Nemzeti vagyonba tartozik:

a) az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő dolog,

c) az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközök, továbbá az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető társasági részesedések,

d) az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető bármely vagyoni értékkel rendelkező jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít,

e) Magyarország határa által körbezárt terület feletti légtér,

f) az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvény szerinti kibocsátási egység és légiközlekedési kibocsátási egység, valamint az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvény szerinti kiotói egység,

g) *  állami vagy helyi önkormányzati fenntartású közgyűjtemény (muzeális intézmény, levéltár, közgyűjteményként működő kép- és hangarchívum, valamint könyvtár) saját gyűjteményében nyilvántartott kulturális javak körébe tartozó dolog, kivéve, ha az állami vagy önkormányzati tulajdon jogszerű létrejötte kétséget kizáró módon nem bizonyítható és a dologra nézve más a tulajdonjogát bizonyítja vagy a kulturális javakra vonatkozó jogszabályokban meghatározott eljárás keretében valószínűsíti,

h) a régészeti lelet,

i) a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvény szerinti nemzeti adatvagyon.

2. § E törvény hatálya nem terjed ki az alábbi, nemzeti vagyonba tartozó vagyonelemekre:

a) az államháztartás körébe tartozó szervek és személyek pénzvagyonára,

b) a követelésekre és a fizetési kötelezettségekre,

c) a társadalombiztosítás és az elkülönített állami pénzalapok pénzvagyonára, valamint

d) az 1. § (2) bekezdés i) pontja szerinti nemzeti adatvagyonra a 16. § (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel.

3. § (1) E törvény alkalmazásában

1. átlátható szervezet:

a) *  az állam, a költségvetési szerv, a köztestület, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, az egyházi jogi személy, az olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együtt 100%-os részesedéssel rendelkezik, a nemzetközi szervezet, a külföldi állam, a külföldi helyhatóság, a külföldi állami vagy helyhatósági szerv és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam szabályozott piacára bevezetett nyilvánosan működő részvénytársaság,

b) az olyan belföldi vagy külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely megfelel a következő feltételeknek:

ba) *  tulajdonosi szerkezete, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonosa megismerhető,

bb) az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van,

bc) nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak,

bd) a gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tekintetében a ba), bb) és bc) alpont szerinti feltételek fennállnak;

c) az a civil szervezet és a vízitársulat, amely megfelel a következő feltételeknek:

ca) vezető tisztségviselői megismerhetők,

cb) a civil szervezet és a vízitársulat, valamint ezek vezető tisztségviselői nem átlátható szervezetben nem rendelkeznek 25%-ot meghaladó részesedéssel,

cc) székhelye az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban van, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van;

2. dolog: minden birtokba vehető dolog és a dolog módjára hasznosítható természeti erők;

3. *  forgalomképtelen nemzeti vagyon: az a nemzeti vagyon, amely az e törvényben meghatározott kivétellel nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető;

3a. *  gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet;

4. *  hasznosítás: a tulajdonosi joggyakorló vagy a nemzeti vagyon használója által a nemzeti vagyon birtoklásának, használatának, hasznok szedése jogának bármely - a tulajdonjog átruházását nem eredményező - jogcímen történő átengedése, ide nem értve a vagyonkezelésbe adást, valamint a haszonélvezeti jog alapítását;

5. kincstári vagyon: a kizárólagos állami tulajdonba tartozó vagyon, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartozó, továbbá a korlátozottan forgalomképes állami vagyon;

6. korlátozottan forgalomképes vagyon: az 1. § (2) bekezdés a) pontja hatálya alá és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba nem tartozó azon nemzeti vagyon, amelyről törvényben, illetve - a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyon esetében - törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni;

7. * 

8. közvetett tulajdon, illetve közvetett befolyás: a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott fogalom;

9. *  meghatározó befolyás: az a kapcsolat, amelynek révén természetes személy, vagy jogi személy egy jogi személynek tagja vagy részvényese, és

a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására és visszahívására, vagy

b) a jogi személy más tagjaival vagy részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával;

10. *  működtetés: a nemzeti vagyon birtoklásából, használatából, hasznai szedéséből, a nemzeti vagyon fenntartásából és üzemeltetéséből álló tevékenységek együttese, amely - jogszabály vagy szerződés alapján - a nemzeti vagyon felújítására, fejlesztésére, a birtoklásának, használatának, hasznai szedése jogának továbbengedésére is kiterjedhet;

11. nemzeti vagyon használója: azon természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely állami vagyon tekintetében törvény vagy szerződés alapján, a helyi önkormányzat vagyona tekintetében törvény, a helyi önkormányzat rendelete vagy szerződés alapján bármely jogcímen nemzeti vagyont birtokol, használ, szedi annak hasznait, kivéve a tulajdonosi joggyakorló;

12. nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon: az 1. § (2) bekezdés a) pontja hatálya alá nem tartozó azon nemzeti vagyon, amelynek állami tulajdonban, illetve a helyi önkormányzat tulajdonában történő megőrzése hosszú távon indokolt;

13. országos közút: az elsődlegesen gépjármű-közlekedésre szolgáló, szilárd burkolattal ellátott, hierarchikusan (gyorsforgalmi út, főút, mellékút) felépülő rendszert alkotó, egységes közútkezelési elvek alapján kezelt, a települések helyi közúti hálózatai között, továbbá a helyi közúti hálózaton át el nem érhető vasúti, vízi- és légiközlekedési logisztikai csatlakozási pontokhoz közlekedési kapcsolatot teremtő közút;

14. osztott tulajdon: olyan tulajdon, amely esetében az épület tulajdonjoga az építkezőt és nem a föld tulajdonosát illeti meg;

15. rádióspektrum: a rádióhullámok frekvenciatartománya;

16. *  többségi befolyás: az a kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy egy jogi személyben a szavazatok több mint 50%-ával vagy meghatározó befolyással rendelkezik;

17. tulajdonosi joggyakorló: aki a nemzeti vagyon felett az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlására jogosult;

18. üzleti vagyon: a nemzeti vagyon azon része, amely nem tartozik az állami vagyon esetén a kincstári vagyonba, az önkormányzati vagyon esetén a törzsvagyonba;

19. vagyonkezelő:

a) az állam tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében:

aa) költségvetési szerv,

ab) *  helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, valamint ezek társulásai,

ac) *  az ab) alpontban felsoroltak fenntartása vagy irányítása alá tartozó intézmény,

ad) köztestület,

ae) az állam, az aa)-ac) alpontban meghatározott személyek együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet,

af) az ae) alpont szerinti gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet,

ag) a törvény által kijelölt egyedileg meghatározott jogi személy.

b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében:

ba) *  nemzetiségi önkormányzat, helyi vagy nemzetiségi önkormányzati társulás, valamint ezek fenntartása vagy irányítása alá tartozó intézmény,

bb) *  költségvetési szerv,

bc) köztestület,

bd) *  az állam, a helyi önkormányzat, a ba) alpontban meghatározott személyek együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet,

be) a bd) alpont szerinti gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet.

c) *  az egyházi jogi személy a tevékenysége ellátásához szükséges nemzeti vagyon tekintetében.

(2) *  Az (1) bekezdés 1. pont b) és c) alpontjában foglalt feltételeknek való megfelelésről a szerződő félnek cégszerűen aláírt módon nyilatkoznia kell. A valótlan tartalmú nyilatkozat alapján kötött szerződés semmis.

(3) Az (1) bekezdés 9. pontja szerinti meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára az (1) bekezdés 9. pont a) vagy b) alpontja szerinti jogosultságok közvetett módon biztosítottak. A befolyással rendelkezőnek egy jogi személyben közvetetten fennálló meghatározó befolyása megállapítása során a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyt (a továbbiakban: köztes vállalkozás) megillető szavazatokat meg kell szorozni a befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban fennálló szavazatával. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazatok mértéke az 50%-ot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni.

(4) *  E törvény alkalmazásában 100%-os állami vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdálkodó szervezetnek, illetve ezen gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezetnek minősül az a gazdasági társaság is, amelyben az állam, a helyi önkormányzat vagy ezek 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet mellett kizárólag maga a gazdasági társaság rendelkezik - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), az üzletrészeknek a társaság által történő megszerzésére, valamint a Ptk. saját részvények megszerzésével kapcsolatos korlátozásra vonatkozó szabályozása szerinti - üzletrésszel vagy részvénnyel.

II. Fejezet

A nemzeti vagyon fogalomkörébe tartozó egyes vagyontípusok

1. Az állami vagyon

4. § (1) Az állam kizárólagos tulajdonába tartozik

a) a Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények,

b) az Országház,

c) a föld méhének kincsei természetes előfordulási helyükön,

d) a felszín alatti vizek, a felszín alatti vizek természetes víztartó képződményei, a folyóvíz és természetes tavak elhagyott medre és a folyóvízben, természetes tavakban újonnan keletkezett sziget, valamint az 1. mellékletben meghatározott folyóvizek, holtágak, mellékágak, természetes tavak és ezek medre,

e) az 1. mellékletben meghatározott csatornák, tározók, árvízvédelmi fővédvonalak és egyéb vízi létesítmények, valamint az állami tulajdonban álló vízi közművek,

f) *  az országos közutak és azok műtárgyai, ide nem értve a közút tartozékát képező, az ingatlan-nyilvántartásban várakozóhelyként, pihenőhelyként feltüntetett önálló ingatlant, valamint a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti útcsatlakozást,

g) állami tulajdonban álló terek, parkok,

h) az 1. mellékletben meghatározott országos törzshálózati vasúti pályák és azok tartozékai,

i) az állami tulajdonban lévő nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt,

j) a barlang,

k) a rádióspektrum, valamint az elektronikus hírközlő hálózat működéséhez, az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásához vagy az elektronikus hírközlőhálózatok és szolgáltatások együttműködéséhez szükséges, az információ vagy a jelzés célba juttatására szolgáló, annak címzettjét meghatározó betűkből, számokból vagy jelekből álló karaktersorozat,

l) *  a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény szerinti biztonsági földgáztároló.

(2) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül a 2. mellékletben meghatározott, valamint törvényben vagy kormányrendeletben ekként meghatározott állami tulajdonban álló vagyonelem.

(3) * 

(4) *  Korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyonnak minősül a 2. melléklet I. pontja szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon körébe nem tartozó, többségi állami tulajdonban álló, a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény XIV. fejezetében meghatározott közszolgáltatási tevékenységet ellátó gazdasági társaságban fennálló, állami tulajdonban lévő társasági részesedés.

(5) *  A (4) bekezdés szerinti nemzeti vagyon - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - kizárólag helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el. A korlátozott forgalomképesség a (4) bekezdés szerinti nemzeti vagyon tekintetében addig áll fenn, amíg a gazdasági társaság közszolgáltatási tevékenységet lát el.

(6) *  A (4) bekezdés szerinti gazdasági társaságban fennálló állami tulajdonban álló társasági részesedés vagy annak egy része az állam, helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság részére nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátható, vagy - ezen társaság részére - más jogcímen történő átruházás útján elidegeníthető.

(7) *  A (6) bekezdés szerinti társasági részesedés tulajdonjogát megszerző gazdasági társaságban fennálló társasági részesedés - mindaddig, amíg a (6) bekezdés szerinti társasági részesedés az azt megszerző gazdasági társaság tulajdonában áll - kizárólag az állam, helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el.

2. Az önkormányzati vagyon

5. § (1) A helyi önkormányzat vagyona törzsvagyon vagy üzleti vagyon lehet.

(2) A helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon külön része a törzsvagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, és amelyet

a) e törvény kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít,

b) törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít (az a) és b) pont a továbbiakban együtt: forgalomképtelen törzsvagyon),

c) törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete korlátozottan forgalomképes vagyonelemként állapít meg.

(3) A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak

a) a helyi közutak és műtárgyaik,

b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,

c) a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, valamint

d) a helyi önkormányzat tulajdonában álló - külön törvény rendelkezése alapján részére átadott - vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket.

(4) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül a 2. mellékletben meghatározott, valamint törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében ekként meghatározott a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyonelem.

(5) *  A helyi önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képezi

a) a helyi önkormányzat tulajdonában álló közmű,

b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló, a helyi önkormányzat képviselő-testülete és szervei, továbbá a helyi önkormányzat által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész,

c) a helyi önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet vagy parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló, helyi önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedés, továbbá

d) a Balatoni Hajózási Zrt.-ben fennálló, a helyi önkormányzat tulajdonában álló társasági részesedés.

(6) *  A korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni minősítés az (5) bekezdés a)-c) pontja szerinti nemzeti vagyon tekintetében addig áll fenn, amíg az adott vagyontárgy közvetlenül önkormányzati feladat és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.

(7) *  Az (5) bekezdés szerinti korlátozottan forgalomképes vagyon önkormányzati hitelfelvétel és kötvénykibocsátás esetén annak fedezetéül nem szolgálhat, és kizárólag az állam, másik helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el.

(8) *  Az (5) bekezdés c)-d) pontja szerinti gazdasági társaságban fennálló önkormányzati tulajdonban álló társasági részesedés vagy annak egy része a (7) bekezdésben foglaltakon kívül az állam, helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság részére nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátható, vagy - ezen társaság részére - más jogcímen történő átruházás útján elidegeníthető.

(9) *  A (7) bekezdésben meghatározott feltételek szerint korlátozottan forgalomképes az azon gazdasági társaságban fennálló részesedés is, amely a (8) bekezdés alapján társasági részesedés tulajdonjogát megszerezte.

3. A nemzeti vagyon megőrzése és védelme

6. § (1) *  Az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon - a (2) és (3) bekezdésben és a 14. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel - nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog, vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető. Ezen tilalom az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonba tartozó javak teljes terjedelme tekintetében fennáll.

(2) A természetes előfordulási helyükről kitermelt, kinyert, a 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott vagyon feletti tulajdonjog ágazati törvényben meghatározott módon szerezhető meg. A föld alatti gáztárolóban, mint természetes előfordulási helyén lévő szénhidrogén tulajdonjoga - ágazati törvényben meghatározottak szerint - a kitermelést megelőzően is megszerezhető.

(3) A 4. § (1) bekezdés d) és e) pontjában valamint az 5. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott vizekben élő halakra, más hasznos víziállatra és növényekre az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.

(4) *  A 2. mellékletben megjelölt nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon e törvény erejénél fogva, a (7) bekezdésben, valamint a 14. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel, elidegenítési és - vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog, vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével - terhelési tilalom alatt áll, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető.

(5) *  Törvényben, kormányrendeletben vagy - a helyi önkormányzati vagyon tekintetében - a helyi önkormányzat rendeletében nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként meghatározott vagyonelem az erről rendelkező jogszabály erejénél fogva, a 14. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel, elidegenítési és - vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog, vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével - terhelési tilalom alatt áll, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető.

(6) Az 1. § (2) bekezdés a) pontja hatálya alá és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba nem tartozó vagyonelem, amely felett a rendelkezési jog gyakorlását jogszabály feltételhez köti - állami vagyon tekintetében kincstári vagyonként, a helyi önkormányzat vagyona tekintetében törzsvagyonként - korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyonnak minősül.

(7) *  A 2. melléklet II. pont d) alpontja szerinti nemzeti vagyon az állam és a helyi önkormányzat között átruházható.

(8) *  Az olyan - pályázat alapján megkötött - szerződés, amelynek nemzeti vagyon a tárgya, a pályázati kiírástól, illetve a nyertes pályázattól eltérő tartalommal nem módosítható, kivéve a szerződés időtartama jogszabályban meghatározott meghosszabbításának esetét.

III. Fejezet

A nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás

4. A vagyongazdálkodás alapelvei

7. § (1) *  A nemzeti vagyon alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását és e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását. A nemzeti vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni.

(2) A nemzeti vagyongazdálkodás feladata a nemzeti vagyon rendeltetésének megfelelő, az állam, az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, állagának védelme, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása, továbbá az állam vagy a helyi önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése.

7/A. § *  (1) Az állam tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében tulajdonosi joggyakorló kizárólag

a) miniszter,

b) központi költségvetési szerv,

c) az állam 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet vagy

d) az állam és a c) pontban meghatározott szervezet együttesen 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság

lehet.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott tulajdonosi szerkezet megváltozik, e törvény erejénél fogva megszűnik a tulajdonosi joggyakorló jogosultsága. A tulajdonosi joggyakorlás megszűnésének időpontja az a nap, amelyen az (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározottaktól eltérő tulajdonosi szerkezetet eredményező tulajdonosváltozás bekövetkezik. E naptól kezdődően a tulajdonosi jogokat az állami vagyonról szóló törvényben meghatározott tulajdonosi joggyakorló gyakorolja.

(3) A 2. mellékletben felsorolt állami tulajdonban álló nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő gazdasági társasági részesedések felett a tulajdonosi jogok gyakorlására kizárólag

a) törvényben kijelölt miniszter,

b) központi költségvetési szerv vagy

c) az állam 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet

jogosult.

8. § (1) Az állam és a helyi önkormányzat nem alapíthat olyan gazdasági társaságot, és öröklés vagy törvény rendelkezése alapján, valamint a követelés fejében szerzett részesedés kivételével nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban, amely vagy amelynek valamely - nem természetes személy - tagja nem átlátható. Nem átlátható szervezetben öröklés címén, törvényi rendelkezés alapján vagy követelés fejében szerzett részesedés esetén az állam vagy a helyi önkormányzat köteles haladéktalanul intézkedni részesedése megszüntetése érdekében.

(2) Amennyiben az állam vagy a helyi önkormányzat által alapított vagy részesedésével működő gazdasági társaság, vagy annak valamely tagja az állam vagy a helyi önkormányzat általi alapítást vagy részesedésszerzést követően válik nem átláthatóvá, az állami vagy a helyi önkormányzati tulajdonos kezdeményezi a társasági szerződés felülvizsgálatát és a gazdasági társaság tulajdonosi szerkezetének e törvény átlátható szervezetre vonatkozó előírásainak megfelelő átalakítását.

(3) Az a gazdasági társaság, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat legalább e törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik, csak átlátható gazdasági társaságot alapíthat és öröklés, vagy törvény rendelkezése alapján, valamint a követelés fejében szerzett részesedés kivételével csak olyan gazdasági társaságban szerezhet részesedést, amely, valamint amelynek nem természetes személy tagja átlátható. Nem átlátható szervezetben öröklés címén, törvényi rendelkezés alapján vagy követelés fejében szerzett részesedés esetén az állam vagy a helyi önkormányzat legalább e törvény szerinti többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság köteles haladéktalanul intézkedni részesedése megszüntetése érdekében.

(4) Amennyiben nem átlátható szervezet abban a gazdasági társaságban, amelyet olyan gazdasági társaság alapított, vagy amelyben olyan gazdasági társaság szerzett részesedést, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat e törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik, részesedést szerez, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaság kezdeményezi a társasági szerződés felülvizsgálatát és a gazdasági társaság e törvény átlátható szervezetre vonatkozó előírásainak megfelelő átalakítását.

(5) Amennyiben az a gazdasági társaság, amelyet olyan gazdasági társaság alapított, vagy amelyben olyan gazdasági társaság szerzett részesedést, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat e törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik, az alapítását vagy részesedésszerzést követően válik nem átláthatóvá, azon társaság, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat többségi befolyással rendelkezik, kezdeményezi a társasági szerződés felülvizsgálatát és a gazdasági társaság tulajdonosi szerkezetének e törvény átlátható szervezetre vonatkozó előírásainak megfelelő átalakítását.

(6) A 100%-os állami vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság azon közfeladat végzésére, amelynek ellátására létrehozták - az állami vagyonról szóló törvény szerinti tulajdonosi joggyakorló társaságok kivételével - gazdasági társaságot nem alapíthat.

(7) *  Gazdasági társaságban fennálló állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedés nem lehet vagyonkezelés tárgya. A társasági részesedés tulajdonosi joggyakorlója nevében és helyett más személy megbízáson alapuló meghatalmazással járhat el a tulajdonosi jogok egészének vagy meghatározott részének gyakorlása során. Meghatalmazás kizárólag a 3. § (1) bekezdés 19. pontjában meghatározott személyek részére adható.

(8) *  Az a nonprofit gazdasági társaság, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együttesen legalább az e törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik - a hulladékgazdálkodási tevékenységet végző nonprofit gazdasági társaságot ide nem értve -, csak többségi állami vagy önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaságban szerezhet részesedést, és csak olyan nonprofit gazdasági társaságot alapíthat, amelyben többségi tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

(9) A (8) bekezdés szerint alapított gazdasági társaság további társaságot nem alapíthat, és gazdasági társaságban nem szerezhet részesedést.

(10) *  Ahhoz a tőkeemeléshez, amely az állam vagy az önkormányzat tulajdoni részarányának csökkenését eredményezi olyan gazdasági társaságban, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együttesen több mint 50%-os tulajdoni részaránnyal rendelkezik, a tulajdonosi joggyakorló előzetes hozzájárulásán kívül

a) 2 milliárd forint feletti saját tőkével rendelkező gazdasági társaság esetén az állami részesedés tekintetében a Kormány, az önkormányzati részesedés tekintetében pedig a helyi önkormányzat képviselő-testületének minősített többségű,

b) a 2. melléklet szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdasági társaság esetén az állami részesedés tekintetében a Kormány, az önkormányzati részesedés tekintetében pedig a helyi önkormányzat képviselő-testületének minősített többségű,

c) 500 millió és 2 milliárd forint közötti saját tőkével rendelkező gazdasági társaság - ide nem értve a b) pont szerinti gazdasági társaságokat - esetén az állami részesedés tekintetében az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, az önkormányzati részesedés tekintetében pedig a helyi önkormányzat képviselő-testületének egyszerű többségű jóváhagyó határozata szükséges.

(11) *  Amennyiben az állam és a helyi önkormányzat együttesen rendelkezik 50%-ot meghaladó tulajdoni részaránnyal, akkor az állam és az önkormányzat tulajdoni hányadának együttes összegét kell figyelembe venni a részarány-csökkenés vonatkozásában.

(12) *  A (10) bekezdés alkalmazásában saját tőke alatt a tőkeemelést megelőző évre vonatkozóan elfogadott éves beszámolóban kimutatott saját tőke összegét kell érteni.

(13) *  A (10) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni abban az esetben, ha az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együttesen 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság részesedésszerzésével valósul meg a tőkeemelés. A részesedésszerző gazdasági társaságban fennálló társasági részesedésre e törvény erejénél fogva - az állam és a helyi önkormányzat által történő tulajdonszerzést kivéve - 5 évig elidegenítési és terhelési, valamint a gazdasági társaság tagjain kívüli harmadik személy általi tőkeemelési tilalom áll fenn.

(14) *  Azon gazdasági társaság esetén, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együttesen e törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik, a következő döntések kizárólag a társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozhatnak:

a) gazdálkodó szervezet alapítása vagy megszüntetése,

b) gazdálkodó szervezetben részesedés megszerzése vagy átruházása.

9. § (1) A helyi önkormányzat a vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben, valamint a 7. § (2) bekezdésében meghatározott rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet köteles készíteni.

(2) A helyi önkormányzat vállalkozási tevékenysége a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. A helyi önkormányzat csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

10. § (1) A nemzeti vagyont, annak értékét és változásait a tulajdonosi joggyakorló nyilvántartja. Az érték nyilvántartásától el lehet tekinteni, ha az adott vagyontárgy értéke természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a vagyon elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat megjelölését is. A nyilvántartási adatok - a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat kivételével - nyilvánosak.

(2) A tulajdonosi joggyakorló rendszeresen ellenőrzi a nemzeti vagyon használójának a nemzeti vagyonnal való gazdálkodását, megállapításairól értesíti a nemzeti vagyon használóját, továbbá, amennyiben megállapításai az Állami Számvevőszék hatáskörét érintik, az Állami Számvevőszéket is.

5. A nemzeti vagyon kezelése, hasznosítása

11. § (1) A vagyonkezelői jog az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel vagyonkezelési szerződéssel jön létre. A nemzeti vagyon tekintetében vagyonkezelési szerződés az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel, továbbá a 12. §-ban foglaltak szerinti korlátozásokkal, kizárólag a 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont aa)-af) alpontjában, valamint b) és c) alpontjában felsorolt személyekkel köthető, és a vagyonkezelői jog kizárólag általuk gyakorolható.

(2) A nemzeti vagyon tekintetében haszonélvezeti jogot alapító szerződés a 12. §-ban foglaltak szerinti korlátozásokkal, kizárólag a 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont aa)-af) alpontjában, valamint b) és c) alpontjában felsorolt személyekkel köthető és a haszonélvezeti jog kizárólag általuk gyakorolható.

(3) A vagyonkezelési szerződés, valamint a haszonélvezeti jogot alapító szerződés versenyeztetés nélkül köthető.

(4) A vagyonkezelési vagy haszonélvezeti jogot alapító szerződés e törvény erejénél fogva megszűnik, ha a vagyonkezelő vagy a haszonélvező a 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont ae) vagy af) alpontjában, illetve b) alpont bd) vagy be) alpontjában meghatározott tulajdonosi szerkezete megváltozik. A vagyonkezelési vagy haszonélvezeti jogot alapító szerződés megszűnésének időpontja az a nap, amelyen a 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont ae) vagy af) alpontjában, vagy b) alpont bd) vagy be) alpontjában meghatározottaktól eltérő tulajdonosi szerkezetet eredményező tulajdonosváltozás bekövetkezik.

(5) A vagyonkezelői jog kivételesen törvényben történő kijelöléssel, a törvényben megjelölt - a 3. § (1) bekezdés 19. pontjában felsoroltak körébe tartozó - személyekkel, vagy a törvényben egyedileg meghatározott jogi személlyel jön létre. Az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon, a 2. mellékletben meghatározott nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon, valamint az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenysége tekintetében a 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont aa)-af) alpontjában, valamint b) és c) alpontjában felsorolt személyeken kívül kijelölés nem alkalmazható.

(6) *  Központi költségvetési szerv a működéséhez szükséges, a számviteli törvény szerinti immateriális jószág, tárgyi eszköz (műszaki berendezés, gép, felszerelés stb.), készlet megvásárlására - ingatlan kivételével - adásvételi szerződést köthet. Ezen vagyonelem - ha értéke a külön törvényben meghatározott értékhatárt nem haladja meg - e törvény erejénél fogva az állam tulajdonába és vagyonkezelési szerződés megkötése nélkül a központi költségvetési szerv vagyonkezelésébe kerül. * 

(6a) *  A vagyonkezelőt e törvény erejénél fogva változatlan feltételekkel megilleti a vagyonkezelői jog mindazon vagyonelemre, amely a vagyonkezelésében lévő vagyonból bármely módon - így különösen kitermelés, bontás, megosztás útján - újonnan jön létre, feltéve hogy az újonnan létrejövő vagyonelem és a vagyonkezelő vagyonkezelésében lévő vagyonelem tulajdonosa megegyezik. A felek eltérő megállapodásának hiányában a vagyonkezelői jog e törvény erejénél fogva kiterjed arra a vagyonelemre is - ideértve a tartozékot és az alkotórészt is -, amely a vagyonkezelői jogviszony fennállása alatt válik a vagyon részévé.

(7) *  Törvény alapján kijelöléssel létrejött vagyonkezelői jog - ha a törvény másként nem rendelkezik - az adott törvényben meghatározott feltételek teljesülésének, ennek hiányában a törvény hatálybalépésének napján keletkezik. A kijelölés során rendelkezni kell arról, hogy a vagyonkezelői jog létesítése ingyenesen vagy visszterhesen történik. A vagyonkezelésre vonatkozó részletes szabályokat a tulajdonosi joggyakorlóval megkötött vagyonkezelési szerződés tartalmazza. A Ptk. jogszabály által megállapított szerződéskötési kötelezettségre irányadó szabályozásának rendelkezése a szerződés létrehozása tekintetében nem alkalmazható. A vagyonkezelési szerződés megkötésének időpontjáig a vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásban nem jegyezhető be, és a vagyonkezelői jogot a kijelölt személy nem gyakorolhatja.

(7a) *  Ha a vagyonkezelő törvényi kijelölése nem egyedileg, hanem az érintett vagyoni kör megjelölésével határozza meg a kijelölt személy vagyonkezelésébe kerülő nemzeti vagyont, az a vagyonkezelő, aki az érintett vagyoni körre vonatkozóan már rendelkezik vagyonkezelési szerződéssel, köteles írásbeli nyilatkozattal bejelenteni a tulajdonosi joggyakorló felé a fennálló vagyonkezelési szerződése hatálya alá került, a nemzeti vagyon körébe tartozó új vagyonelemet. A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére - újabb szerződés megkötése nélkül - a vagyonkezelő egyoldalú nyilatkozatát tartalmazó kérelme alapján kerülhet sor.

(8) *  A vagyonkezelőt - ha jogszabály vagy a vagyonkezelési szerződés másként nem rendelkezik - megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei - ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettséget is - azzal, hogy

a) a vagyont nem idegenítheti el, valamint - jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével - nem terhelheti meg,

b) a vagyont biztosítékul nem adhatja,

c) a vagyonon osztott tulajdont nem létesíthet,

d) a vagyonkezelői jogot harmadik személyre a (9) bekezdésben foglalt kivétellel nem ruházhatja át és nem terhelheti meg, valamint

e) polgári jogi igényt megalapító, polgári jogi igényt eldöntő tulajdonosi hozzájárulást a vagyonkezelésében lévő nemzeti vagyonra vonatkozóan hatósági és bírósági eljárásban sem adhat, kivéve a jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati joghoz, vezetékjoghoz vagy ugyanezen okokból alapított szolgalomhoz, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjoghoz történő hozzájárulást.

(9) A központi költségvetési szervek a vagyonkezelési szerződésben foglalt jogokat és kötelezettségeket - az ingatlanokra vonatkozó jogok és kötelezettségek kivételével - egymás között szerződéssel átruházhatják.

(10) *  A nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés csak természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető. A hasznosításra irányuló szerződés határozatlan vagy legfeljebb 15 éves határozott időre köthető, amely időszak egy alkalommal legfeljebb 5 évvel meghosszabbító abban az esetben, ha a hasznosításra jogosult valamennyi kötelezettségét szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette. E bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik az állammal, költségvetési szervvel, önkormányzattal vagy önkormányzati társulással kötött szerződésre.

(11) Nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés kizárólag olyan természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető, amely az átengedett nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésben vállalja, hogy

a) a hasznosításra vonatkozó szerződésben előírt beszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségeket teljesíti,

b) az átengedett nemzeti vagyont a szerződési előírásoknak és a tulajdonosi rendelkezéseknek, valamint a meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használja,

c) a hasznosításban - a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik félként - kizárólag természetes személyek vagy átlátható szervezetek vesznek részt.

(12) A nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződést a hasznosításba adó kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondhatja, ha a nemzeti vagyon hasznosításában részt vevő bármely - a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik fél - szervezet a nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül átlátható szervezetnek. A 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezet tulajdonosi szerkezetében a 3. § (1) bekezdés 1. pontjától eltérő változást a nemzeti vagyon hasznosítására a hasznosítóval közvetlenül megkötött szerződésben a hasznosításba adót megillető, valamint a (11) bekezdés c) pontjában meghatározott személyekkel kötött szerződésekben a hasznosításba adóval közvetlen jogviszonyban álló személyt megillető rendkívüli felmondási okként rögzíteni kell.

(13) *  Nemzeti vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása, a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítása céljából az ahhoz szükséges mértékben hasznosítható, valamint adható vagyonkezelésbe.

(14) *  Nemzeti vagyonba tartozó állami tulajdonú ingatlant használó központi költségvetési szerv - a (15) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve - a rábízott állami tulajdonú ingatlant vagy ingatlanrészt nem hasznosíthatja, az ingatlanra vagy annak bármely részére vonatkozóan a használatot bármely címen átengedő szerződést nem köthet, továbbá a rábízott állami tulajdonú ingatlanon beruházást, felújítási tevékenységet nem végezhet, és nem végeztethet.

(15) *  A (14) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik arra az esetre, ha:

a) törvény vagy kormányrendelet az érintett központi költségvetési szerv kötelező alapfeladataként nevesíti a (14) bekezdésben megjelölt tevékenységeket;

b) az ingatlan az Országgyűlés Hivatala vagyonkezelésében van, vagy a (14) bekezdésben meghatározott tevékenység összefügg az Országgyűlés Hivatala vagyonkezelésében lévő ingatlan fejlesztését szolgáló beruházással;

c) az állami tulajdonú ingatlant használó központi költségvetési szerv számára a (14) bekezdésben megjelölt tevékenység végzését az arra jogosult központi költségvetési szervvel vagy az állami vagyonról szóló törvény szerinti tulajdonosi joggyakorló szervvel kötött szerződése lehetővé teszi; vagy

d) központi költségvetési szerv Magyarország függetlenségének, területi épségének, nemzetközi szerződésekben rögzített határainak, lakosságának és anyagi javainak védelme mint kötelező alapfeladat ellátásához törvény által rendelkezésre bocsátott ingatlant érintően végzi a (14) bekezdésben megjelölt tevékenységeket.

(16) *  Törvényben, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár feletti nemzeti vagyont hasznosítani - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. * 

(17) *  Mellőzhető a versenyeztetés abban az esetben, ha a hasznosítás

a) államháztartási körbe tartozó szervezet,

b) jogszabályban előírt állami vagy önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet, vagy

c) államháztartási körbe tartozó szervezet vagyonkezelésében lévő, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló lakások tekintetében a vagyonkezelő szervezettel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személyek

javára történik.

(18) *  A (16) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni, amennyiben természetes személy vagy 100%-ban magántulajdonban álló gazdálkodó szervezet a nemzeti vagyon használója, és a használatában álló nemzeti vagyont hasznosítja.

6. Az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei

12. § (1) Az állam kizárólagos gazdasági tevékenységei a következők:

a) a csővezetékes termékszállítás és -tárolás,

b) a bányászati kutatás és kitermelés, valamint az ezekkel összefüggő bányászati melléktevékenység,

c) a hasadó és sugárzó anyagok előállítása és forgalmazása,

d) *  a csatornák, az állami tulajdonban álló víziközművek, valamint a regionális közműrendszerek létrehozása és működtetése,

e) a szerencsejátékok szervezésére és működtetésére irányuló tevékenység,

f) az országos törzshálózati vasúti pályán történő személyszállítás és árufuvarozás,

g) a menetrend szerinti helyközi közúti személyszállítás,

h) az állami tulajdonba tartozó nemzetközi kereskedelmi repülőtér létrehozása és működtetése - a földi kiszolgálási tevékenység kivételével - a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt,

i) az országos közutak és műtárgyaik, országos törzshálózati vasúti pálya, valamint azt magába foglaló pályahálózat létrehozása és működtetése,

j) állami tulajdont képező terek, parkok felszíne alatt építmény létrehozása és működtetése,

k) *  a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény szerinti biztonsági földgáztároló létrehozása és annak működtetése,

l) *  dohánytermékek kiskereskedelme, illetve a dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenység,

m) *  az a)-l) pontban nem szereplő, az állam kizárólagos tulajdonába tartozó dolog létrehozása és működtetése.

(2) A helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei a következők:

a) a helyi közutak és műtárgyaik létrehozása és működtetése,

b) a helyi önkormányzat tulajdonába tartozó nemzetközi kereskedelmi repülőtér létrehozása és működtetése - a földi kiszolgálási tevékenység kivételével - a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt,

c) *  a menetrend szerinti helyi személyszállítási szolgáltatás és a menetrend szerinti helyi különcélú személyszállítási szolgáltatás,

d) a törzsvagyon részét képező helyi közművek létrehozása és működtetése,

e) a törzsvagyon részét képező terek, parkok felszíne alatt építmény létrehozása és működtetése,

f) a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló - külön törvény rendelkezése alapján részére átadott - vizek, közcélú vízi létesítmények működtetése.

(3) *  Az állam és a helyi önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenysége gyakorlásának időleges jogát, a (4)-(12) bekezdésben meghatározottak kivételével kizárólag koncesszió útján, külön törvényben szabályozott módon engedheti át. A kizárólagos gazdasági tevékenységek közül az (1) bekezdés d), és h)-k) pontja esetén az állam, a (2) bekezdés a)-b), d)-e) pontja esetén a helyi önkormányzat a nemzeti vagyon létrehozását és működtetését vagy kizárólag annak működtetését engedheti át e törvény rendelkezései szerint. A koncesszióról szóló törvény szerinti koncessziós szerződés határozott időtartamra köthető, amelynek leghosszabb ideje harmincöt év. Az ágazati törvény megengedheti külön pályázat kiírása nélkül a koncessziós törvény szerinti koncessziós szerződés egy alkalommal - eredeti időtartamának legfeljebb felével - történő meghosszabbítását abban az esetben, ha a koncesszióba vevő és a koncessziós társaság valamennyi kötelezettségét szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette. A közbeszerzésekről szóló törvény szerinti építési, illetve szolgáltatási koncesszió a nemzeti vagyon tekintetében határozott időre, legfeljebb 35 évre adható.

(4) Az állam kizárólagos tulajdonában álló Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények használata másnak nem engedhető át. A Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények őrzésére, szállítására, tárolására kizárólag az állam és költségvetési szerv jogosult külön jogszabályban rögzített feltételek szerint.

(5) A 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti dolgok birtoklása, használata, hasznai szedésének joga kitermelésük nélkül, természetes előfordulási helyükön - a 6. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel - másnak nem engedhető át.

(6) *  Az országos törzshálózati vasúti pályát és tartozékát magában foglaló pályahálózat vagy olyan vasúti pályahálózat működtetését, amelynek országos törzshálózati vasúti pálya vagy annak tartozéka a része, kizárólag az állam vagy az a gazdasági társaság végezheti, amelynek egyedüli tagja vagy részvényese az állam, vagy amely az állam közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában áll.

(7) A kizárólagos állami tulajdonban vagy a helyi önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonában álló vizek, csatornák, tározók tulajdonosaként az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető halászati jog nem minősül az (1) és (2) bekezdés szerinti kizárólagos tevékenységnek.

(8) *  Az (1) bekezdés a)-g) pontjában és a (2) bekezdés c), d) pontjában meghatározott tevékenységi körök mint gyűjtőfogalmak keretein belüli azon tevékenységcsoportok, amelyek az e törvény hatálybalépésekor hatályban lévő egyes ágazati törvénybeli rendelkezések szerint koncessziós pályázat kiírása vagy koncessziós szerződés megkötése nélkül is folytathatók, e törvény hatálybalépését követően is koncessziós pályázat kiírása vagy koncessziós szerződés megkötése nélkül folytathatók. E törvény hatálybalépését követően az (1) bekezdés a)-d), f), g) pontjában, és a (2) bekezdés c), d) pontjában meghatározott tevékenységi körök mint gyűjtőfogalmak keretein belül egyes további tevékenységtípusok folytatatását koncessziós pályázat kiírása vagy koncessziós szerződés nélkül kizárólag e törvény teheti lehetővé. Nem szükséges továbbá koncessziós pályázat kiírása vagy koncessziós szerződés kötése közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus által eltérően szabályozott tevékenységek körében.

(9) Az állam a kizárólagos tulajdonában, valamint a helyi önkormányzat a törzsvagyonában lévő víziközmű-létesítmények létrehozásáról és működtetéséről koncessziós szerződés megkötése nélkül a következő módokon is gondoskodhat:

a) olyan gazdálkodó szervezetet hoz létre, amelyben kizárólagos részesedéssel rendelkezik - ide nem értve a munkavállalói résztulajdont,

b) az állam és az önkormányzat együttesen olyan gazdálkodó szervezetet hoz létre, amelyben kizárólagos közös részesedéssel rendelkezik - ide nem értve a munkavállalói résztulajdont.

(10) *  Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott tevékenység gyakorlásának joga koncessziós szerződés megkötése nélkül kizárólag a (12) bekezdésben felsorolt személyeknek, szerveknek, valamint

a) az állam és a helyi önkormányzat, önkormányzati társulás,

b) az állam vagy a helyi önkormányzat, önkormányzati társulás

közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet részére engedhető át és kizárólag általuk gyakorolható.

(11) Az (1) bekezdés k) pontjában és a (2) bekezdés f) pontjában meghatározott kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlásának joga - a (4) és (5) bekezdésben meghatározott korlátozásokra figyelemmel - törvényben szabályozott módon másnak átengedhető.

(11a) *  Az (1) bekezdés l) pontjában meghatározott kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlásának joga külön ágazati törvényben szabályozott módon másnak átengedhető.

(12) A (4)-(6) bekezdésben foglalt korlátozások figyelembevételével, valamint a (7)-(11) bekezdésben meghatározottakon kívül az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenysége gyakorlásának időleges joga koncessziós szerződés megkötése nélkül kizárólag

a) az állam,

b) a helyi önkormányzat vagy az önkormányzati társulás,

c) költségvetési szerv,

d) önkormányzat intézmény,

e) az a)-d) pont szerinti személyek együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet, vagy

f) az e) pontban megjelölt gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet részére átengedhető és kizárólag általuk gyakorolható.

(13) Koncessziós szerződés természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető.

(14) A kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlására - a (12) bekezdés alapján - fennálló jogosultság e törvény erejénél fogva megszűnik, ha a jog gyakorlójának (12) bekezdés e) vagy f) pontjában meghatározott tulajdonosi szerkezete megváltozik. A kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlására vonatkozó jog megszűnésének időpontja az a nap, amelyen a (12) bekezdés e) vagy f) pontjában meghatározottaktól eltérő tulajdonosi szerkezetet eredményező tulajdonosváltozás bekövetkezik.

7. A nemzeti vagyon tulajdonjogának átruházása

13. § (1) Törvényben, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár feletti nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. * 

(2) Nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni természetes személy vagy átlátható szervezet részére lehet.

(3) *  A nemzeti vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel lehet. *  A nemzeti vagyonba tartozó leselejtezett tárgyi eszközt - amennyiben az a közfeladat ellátásához nem szükséges - a tulajdonosi joggyakorló ingyenesen átruházhatja.

(4) Nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása esetén a tulajdonjogot megszerző félnek - az állam kivételével - eleget kell tennie a következő feltételeknek:

a) a nemzeti vagyoni körből ingyenesen tulajdonba adott ingatlant a tulajdonjog megszerzésétől számított 15 évig nem idegenítheti el, és a juttatás céljának megfelelően köteles hasznosítani, valamint állagát megóvni;

b) az átruházott vagyon hasznosításáról évente beszámol a vagyont átadó szervezet felé.

(5) *  Az ingyenesen tulajdonba adott ingatlanon e törvény erejénél fogva 15 évig elidegenítési tilalom áll fenn. Az elidegenítési tilalomnak az átruházó javára szóló ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a vagyont átruházó szerv kérelmezi.

(6) Az (5) bekezdés szerinti elidegenítési tilalmat a (4) bekezdés a) pontja szerinti határidő leteltét követően a tulajdonos kérelmére törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból.

(7) *  Amennyiben megállapítást nyer, hogy a (4) bekezdés szerinti tulajdonjogot megszerző fél a célhoz kötött hasznosításra vonatkozó törvényi előírásnak részben vagy egészben nem tesz eleget, köteles a vagyont átadó szervezet felszólítására, az abban meghatározott határidőig a jogsértő állapotot megszüntetni. A jogsértő állapot megszüntetésére szabott határidő elmulasztása esetén a tulajdonjogot megszerző fél köteles az átadási megállapodásban rögzített forgalmi értéknek a kötelezettség megsértésének napjától számított mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegét a vagyont átadó szervezet felszólítására, az abban meghatározott határidőig nemteljesítési kötbérként megfizetni.

(8) *  A vagyont átadó szervezet a jogsértő állapot határidőre történő megszüntetésének elmulasztása esetén a (7) bekezdés szerinti nemteljesítési kötbér követelése helyett az ingyenes tulajdonjog átruházást eredményező szerződéstől elállhat.

(9) *  A (4)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni

a) az állam által ingyenesen megszerzett ingatlanok,

b) a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvényben meghatározottak szerint ingyenesen átruházott lakóingatlanok,

c) az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott kiszolgáló út létesítése, bővítése során feleslegessé vált, ingyenesen visszaadásra kerülő közterületi ingatlanrész

esetében.

(10) *  Az ingyenesen átadott ingatlan tekintetében az (5) bekezdés szerint fennálló elidegenítési tilalom azon személlyel szemben nem áll fenn, aki az ingatlant az ingatlan tulajdonosára ingyenesen átruházta.

(11) *  A (3) bekezdés szerint ingyenesen átruházott nemzeti vagyon felett az átruházás időpontjában tulajdonosi jogokat gyakorló személy az átruházást követően, az elidegenítési tilalom hatálya alatt - a tulajdonjogot megszerző fél kezdeményezésére - egyedi döntéssel hozzájárulhat az átruházott vagyon fejlesztését, korszerűsítését, felújítását szolgáló hitelfelvétel vagy állami, valamint európai uniós támogatás érdekében történő megterheléséhez, továbbá ezen teherrel biztosított igény kielégítése érdekében történő elidegenítéséhez.

(12) *  A sportcélú ingatlanok vonatkozásában a (11) bekezdés szerinti egyedi döntést a sportigazgatási szerv hozza meg.

(13) *  A nemzeti vagyon vonatkozásában osztott tulajdon létesítésére az állami illetve az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok szerinti értékesítési eljárási szabályokat kell alkalmazni a Ptk. szerinti, a földtulajdonos és az építkező között kötött megállapodás létrehozása, valamint a hozzá kapcsolódó földhasználati jog alapítása tekintetében. A földhasználati jogért a föld forgalmi értékéhez viszonyított arányos ellenértéket kell fizetni.

14. § *  (1) Amennyiben törvény a helyi önkormányzat feladatát más helyi önkormányzat feladataként vagy állami feladatként, illetve állami feladatot helyi önkormányzat feladataként állapít meg, a feladat ellátását közvetlenül szolgáló és ahhoz szükséges helyi önkormányzati, illetve állami vagyonnak a feladatot átvevő részére történő tulajdonba adása nyilvántartási értéken való átvezetéssel, ingyenesen történik. Ez a rendelkezés arra az esetre is vonatkozik, ha az állam vagy az önkormányzat a közfeladat részét képező feladatot ad át, és ennek a feladatnak az ellátását közvetlenül szolgáló és ahhoz szükséges vagyonelem tulajdonjoga kerül ingyenesen átruházásra.

(2) Helyi önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén - a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - az államot minden más jogosultat megelőző elővásárlási jog illeti meg. Ezen jogosultság az államot osztott tulajdon esetén az épület tulajdonosának a földre, illetve a föld tulajdonosának az épületre fennálló elővásárlási jogát megelőzően illeti meg.

(3) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény szerinti volt állami (tanácsi) és önkormányzati bérlakások esetében az állam elővásárlási joga a lakásban élő

a) bérlő;

b) bérlőtárs;

c) társbérlő;

d) az a)-c) pontban felsoroltak hozzájárulásával, azok egyenes ági rokona, valamint örökbe fogadott gyermeke

elővásárlási jogát követi, kivéve a kulturális örökség védelméről szóló törvényben megjelölt hatóság által gyakorolt elővásárlási jogot, amely megelőzi az a)-d) pont szerinti személyek elővásárlási jogát.

(4) A (2) bekezdés rendelkezését nem kell alkalmazni a 13. § (1) bekezdése szerint meghatározott értékhatár 20%-át el nem érő értékű ingatlan értékesítése esetén.

(5) Az elővásárlási jog gyakorolására külön törvényben meghatározott szerv - amennyiben törvény a nyilatkozattételi határidőre vonatkozóan eltérően nem rendelkezik - az átruházás valamennyi lényeges elemét tartalmazó ajánlat vagy az elővásárlási jog jogosultjával szemben még hatályba nem lépett a nemzeti vagyon értékesítésére irányuló szerződés részére történő megküldéstől számított 35 napon belül nyilatkozik, hogy kíván-e élni elővásárlási jogával az állam nevében. A 35 napos határidőt az ajánlat vagy a szerződés személyes átadása esetén az átadás igazolt napjától, postai küldemény esetén a küldemény feladásának igazolt napjától kell számítani. A határidő elmulasztása jogvesztő.

15. § A jelen törvény rendelkezéseibe ütköző szerződés, más jogügylet vagy rendelkezés semmis.

15/A. § * 

IV. Fejezet

A külön törvényekben szabályozott vagyoni elemek

16. § (1) Az e törvényben meghatározott elvek mentén

a) az állam tulajdonában álló vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlás módját, valamint e vagyonnal való gazdálkodás szabályait az állami vagyonról szóló törvény,

b) a közszolgáltatási médiavagyon feletti tulajdonosi joggyakorlás módját, valamint e vagyonnal való gazdálkodás szabályait a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény,

c) az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás részletes szabályait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény,

d) az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei és a tevékenység végzéséhez szükséges vagyon hasznosításának átengedését a koncesszióról szóló törvény,

e) az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MFB Zrt.), valamint azon gazdálkodó szervezetek feletti tulajdonosi joggyakorlás módját, amelyek felett az állam nevében az MFB Zrt. gyakorol tulajdonosi jogokat a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvény,

f) a Magyar Nemzeti Bank feletti tulajdonosi joggyakorlás módját a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény,

g) az Államadósság Kezelő Központ Zrt. feletti tulajdonosi joggyakorlás módját a Magyarország pénzügyi stabilitásáról szóló törvény,

h) a légiforgalmi irányító szolgálatot ellátó és a légiforgalmi szakszemélyzet képzését végző szervezet feletti tulajdonosi joggyakorlás módját a légiközlekedésről szóló törvény,

i) a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet feletti tulajdonosi joggyakorlás módját a vasúti közlekedésről szóló törvény,

j) a felsőoktatási intézmények sajátos vagyongazdálkodási szabályait a felsőoktatásról szóló törvény,

k) a társadalombiztosítási alapokhoz tartozó vagyonnal való gazdálkodásra az állami vagyonról szóló törvény,

l) az önkormányzati lakások, valamint nem lakáscélú helyiségek bérbeadására és elidegenítésére, továbbá az állami lakások és nem lakáscélú helyiségek bérbeadására vonatkozó részletes szabályokat a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény,

m) az állami tulajdonban lévő erdő hasznosítására, vagyonkezelésére és nyilvántartására vonatkozó szabályokat az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény,

n) az állami és önkormányzati tulajdonban álló kulturális örökség elemei felett a tulajdonosi joggyakorlás módját, valamint az e vagyoni körrel való gazdálkodás szabályait

na) a kulturális örökség védelméről,

nb) a muzeális intézményekről,

nc) a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről,

nd) a köziratokról, közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről,

ne) az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló törvény,

o) az állami tulajdonban lévő vizek hasznosítására és nyilvántartására vonatkozó szabályokat a vízgazdálkodásról szóló törvény,

p) a közutak kezelésével, fejlesztésével, fenntartásával, működtetésével kapcsolatos feladatokat a közúti közlekedésről szóló törvény,

q) *  a Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. feletti tulajdonosi joggyakorlás módját a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló törvény

állapítja meg.

(2) A nemzetiségi önkormányzatok vagyonáról és vagyongazdálkodásának részletes szabályairól a nemzetiségek jogairól szóló törvény rendelkezik.

(3) Az állami tulajdonban lévő termőföldvagyon hasznosítására, vagyonkezelésére és nyilvántartására, a Nemzeti Földalap feletti tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat a Nemzeti Földalapról szóló törvény állapítja meg.

(4) A nemzeti adatvagyonra vonatkozó előírásokat a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvény állapítja meg.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

17. § (1) *  E törvény hatálybalépését megelőzően jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat és kötelezettségeket e törvény rendelkezései nem érintik. Az e törvény hatálybalépése előtt létrejött szerződések időtartamának e törvény hatálybalépését követően történő meghosszabbítása új jogviszony létesítésének minősül, kivéve a 6. § (8) bekezdésében, a 11. § (10) bekezdésében, valamint a 12. § (3) bekezdésében meghatározott eseteket.

(2) Az e törvényben meghatározott nemzeti vagyon körébe tartozó vagyonnak minősül az e törvény hatálybalépését követően az állam vagy az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyon. Az 1. mellékletben nem szereplő, e törvény hatálybalépését követően létrejövő vagy bármilyen más jogcímen az állam tulajdonába kerülő folyóvizek és természetes tavak, a medrükkel együtt, valamint országos törzshálózati vasúti pálya e törvény erejénél fogva az állam kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonnak minősül.

(3) *  Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában, Magyarország határa által körbezárt területen lévő nemzeti vagyonra vonatkozó polgári jogi szerződésben a nemzeti vagyonnal rendelkezni jogosult irányadóként kizárólag a magyar nyelv és a magyar jog alkalmazását, jogvita esetére kizárólag a magyar bíróság joghatóságát kötheti ki. A magyar bíróság joghatóságának kizárólagossága nem érinti a választottbíróság kikötésének jogát.

(4) *  A (3) bekezdés nem alkalmazható a nemzeti vagyont érintő, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvényben meghatározott következő pénzügyi eszközökre vonatkozó nemzetközi pénz- és tőkepiaci ügyletekre:

a) az átruházható értékpapír,

b) a pénzpiaci eszköz,

c) a kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapír,

d) az értékpapírhoz, devizához, kamatlábhoz vagy hozamhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás, valamint bármely más származtatott ügylet, eszköz, pénzügyi index vagy intézkedés, amely fizikai leszállítással teljesíthető vagy pénzben kiegyenlíthető.

(5) *  Ha a (4) bekezdés szerinti ügylethez kapcsolódóan két- vagy többoldalú polgári jogi szerződés kerül megkötésre, e szerződést magyar nyelven is alá kell írni.

18. § (1) A helyi önkormányzat a rendelete alapján forgalomképtelennek minősülő vagyonából - az e törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül - rendeletben köteles megjelölni azokat a tulajdonában álló vagyonelemeket, amelyeket az 5. § (4) bekezdés szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnak minősít.

(2) Aki nemzeti vagyonnak az e törvény hatálybalépését megelőzően kötött, e törvény hatálybalépésekor fennálló szerződés alapján a használója, 2012. december 31-éig köteles feltárni a 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerint a tulajdonosi szerkezetét.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség elmulasztása esetén alkalmazandó jogkövetkezményt törvény állapítja meg.

(4) Amennyiben az állam vagy a helyi önkormányzat olyan gazdálkodó szervezetben rendelkezik társasági részesedéssel, amely társaság vagy valamely tagja nem felel meg e törvény átlátható szervezetre vonatkozó előírásainak, a társasági szerződést 2012. december 31-éig felülvizsgálja és kezdeményezi a gazdálkodó szervezet tulajdonosi szerkezetének e törvény átlátható szervezetre vonatkozó előírásainak megfelelő átalakítását.

(5) Nem ütköznek az osztott tulajdon létesítésének tilalmába az e törvény hatálybalépését megelőzően - a szerződéskötéskor hatályos jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően - megkötött, tartós jellegű felépítményekre vonatkozó, osztott tulajdon létesítésére irányuló rendelkezést tartalmazó szerződések. Az ilyen szerződések vonatkozásában az osztott tulajdon az egyébként irányadó jogszabályi feltételek figyelembevételével jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba.

(6) A szerződés megkötésére és tartalmára a pályázati kiírás vagy a Kormány határozatának közzétételekor hatályos jogszabályok irányadóak, amennyiben

a) a pályázat eredményhirdetése e törvény hatálybalépése előtt megtörtént, vagy

b) az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 24. § (2) bekezdés e) pontja alapján hozott kormányhatározatot e törvény hatálybalépése előtt a Magyar Közlönyben közzétették.

(7) *  2012. július 1. napját megelőzően állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedések tekintetében a tulajdonosi joggyakorlás tárgyában létrejött szerződéseket 2012. december 31-ig a 8. § (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően módosítani kell.

(8) *  Amennyiben a 2012. július 1. napját megelőzően megkötött szerződés vagyonkezelője nem a 3. § (1) bekezdés 19. pontjában meghatározott személy vagy szerv, úgy a (7) bekezdés rendelkezését a már megkötött szerződésre nem kell alkalmazni.

(9) *  Amennyiben a 2012. július 1. napját megelőzően megkötött vagyonkezelési vagy haszonélvezeti jogot alapító szerződés nem a 3. § (1) bekezdés 19. pontja szerinti személlyel vagy szervvel jött létre, és a szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán a vagyonkezelő vagy a haszonélvező 2012. december 31. napján nem minősül átlátható szervezetnek, a tulajdonosi joggyakorló a szerződést kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondja.

(10) *  A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) rendelkezései a hatálybalépését megelőzően jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat és kötelezettségeket nem érintik.

(11) *  A Módtv. által megállapított 5. § (7) bekezdését a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő hitelfelvételi és kötvénykibocsátási ügyekben nem kell alkalmazni.

(12) *  A Módtv. által megállapított 5. § (5)-(7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a helyi önkormányzat képviselő-testülete köteles 2012. október 31-ig módosítani rendeletét.

(13) *  A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról szóló 2015. évi CCXVI. törvény rendelkezései a hatálybalépését megelőzően jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat és kötelezettségeket nem érintik.

18/A. § *  A 4. § (1) bekezdés l) pontja és 12. § (1) bekezdés k) pontja szerinti rendelkezést a földgáz biztonsági készletezéssel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXVIII. törvény hatálybalépését követően létrehozott vagy a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvénynek a földgáz biztonsági készletezéssel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXVIII. törvénnyel megállapított 124/A. §-a szerint megvásárolt biztonsági földgáztárolókra kell alkalmazni.

18/B. § *  E törvénynek a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 17. § (3) bekezdését alkalmazni kell a Módtv2. hatálybalépését megelőzően megkötött nemzetközi szerződésekre és az azok alapján megkötött megállapodásokra is.

19. § E törvény

a) *  I. Fejezete, 4. §-a, 6-8. §-a, 10-11. §-a, 12. § (1) és (3)-(15) bekezdése, 13. §-a, 17. § (2) bekezdése, 18. §-a, 18/A. §, valamint 1. és 2. melléklete az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján,

b) 5. §-a, 9. §-a és 12. § (2) bekezdése az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján,

c) 14. §-a, 15. §-a és 17. § (1) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése, valamint az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján

sarkalatosnak minősül.

20. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2011. december 31-én lép hatályba.

(2) Az 1-10. §, a 11. § (1)-(14) bekezdése, a 12-19. §, a 21-24. §, a 25. § (1) és (3)-(8) bekezdése, a 26. §, a 27. §, a 30. §, a 31. §, valamint az 1. és 2. melléklet 2012. január 1-jén lép hatályba.

(3) *  A 11. § (15) bekezdése, valamint a 25. § (2) és (9) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.

(4) *  A 11. § (16) bekezdése 2012. március 2-án lép hatályba.

21-24. § * 

25. § (1) * 

(2) * 

(3)-(8) * 

(9) * 

26-27. § * 

28. § (1) * 

(2) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvénynek a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló 2011. évi CXLIX. törvény 5. §-ával megállapított 61/C. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„61/C. § A kiemelt nemzeti emlékhely állami tulajdon. A 2. mellékletben kiemelt nemzeti emlékhelyként megjelölt, Kossuth Lajos tér 24893 helyrajzi számú ingatlan 2012. január 1-jén önkormányzati tulajdonból nyilvántartási értéken, ingyenesen az állam tulajdonába és az Országgyűlés Hivatala vagyonkezelésébe kerül. A vagyonkezelésre egyebekben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött vagyonkezelési szerződés szabályait kell alkalmazni. Az állam tulajdonjogának és az Országgyűlés Hivatala vagyonkezelési jogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. intézkedik.”

(3) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvénynek a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló 2011. évi CXLIX. törvény 7. §-ával megállapított 93. § (1) bekezdés f) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben:)

f) szabályozza a nemzeti emlékhelyek - köznapi, ünnepi, idegenforgalmi és protokolláris, a nemzeti emlékhely szellemével összhangban álló - használati rendjét;”

(4) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény mellékletének jelölése „1. melléklet a 2001. évi LXIV. törvényhez” szövegre változik.

(5) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvénynek a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló 2011. évi CXLIX. törvény mellékletével megállapított 2. melléklete „Kiemelt nemzeti emlékhely” című táblázatának 1. sora a „Kossuth tér - Hrsz: 24983” szövegrész helyett a „Kossuth Lajos tér - Hrsz: 24893” szöveggel lép hatályba.

29. § (1) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény *  109. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. Vagyonkezelői jog önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre kizárólag a helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel, vagy annak 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel létesíthető, és kizárólag általuk gyakorolható. A vagyonkezelési szerződésnek a gazdálkodó szervezet tulajdonosi szerkezetében történő tulajdonos változás miatti megszűnésének esetére a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározottak az irányadók.”

(2) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény *  109. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A képviselő-testület kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelési szerződést.”

(3) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény *  109. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(6) A vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni és e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni. Ha a vagyonkezelő olyan közfeladatot lát el, amely után bevételének több mint fele az államháztartás valamely alrendszeréből származik, a helyi önkormányzat a vagyonkezelési szerződésben részletezett feltételekkel a bevételekben meg nem térülő elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő összeg erejéig elengedheti a vagyonkezelőnek a helyi önkormányzattal szemben fennálló, a kezelt vagyonnal összefüggő hosszú lejáratú kötelezettségét. Ez esetben a vagyonkezelő e bekezdés szerinti kötelezettsége a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegéig áll fenn.”

(4) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény *  109. §-a a következő (12) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(12) Azonnali felmondásnak van helye, ha a vagyonkezelő a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal a vállalt önkormányzati közfeladatot nem látja el, vagy a vagyonkezelésébe adott vagyonban kárt okoz.”

30-31. § * 

32. § Nem lép hatályba a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló 2011. évi CXLIX. törvény 9. § (3) és (4) bekezdése.

33. § * 

1. melléklet a 2011. évi CXCVI. törvényhez

Az állam kizárólagos tulajdonában levő dolgok

A) Folyók, patakok, holtágak, mellékágak és azok medre, valamint vízilétesítmények jegyzéke

I. Az állam kizárólagos tulajdonában lévő folyók, patakok, holtágak, mellékágak és azok medre

1. Az államhatárt alkotó vagy metsző folyók

Folyó neve Hossza (km)
Berettyó 74,5
Bodrog 51,1
Dráva 138,2
Duna 417,0
Fehér-Körös 9,8
Fekete-Körös 20,5
Hernád 118,4
Ipoly 141,0
Lajta 18,6
Lapincs 1,7
Maros 49,5
Mura 24,2
Rába 216,3
Sajó 125,1
Sebes-Körös 58,6
Szamos 49,5
Tisza 585,3
Túr 30,0

valamint

a) a Duna-völgyben:
aa) Mosoni-Duna 124 km
ab) Szentendrei-Duna 32 km
ac) Ráckevei-Duna 58 km
ad) Marcal 22 km
ae) Sió 121 km
b) a Tisza-völgyben
ba) Zagyva 125 km
bb) Hortobágy-Berettyó 79 km
bc) Kettős-Körös 37 km
bd) Hármas-Körös 91 km

2. az 1. pontban felsorolt folyók árapasztó medrei.

3. Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény által nem említett holtágak és mellékágak

Folyó neve Holtág neve
Tisza Gyálai Holt-Tisza
A folyó neve A mellékág neve Hossza (km)
Duna Adonyi szigeti 3,9
Duna Bagoméri-mellékágrendszer 12,6
Duna Bári 3,5
Duna Bodaki-mellékágrendszer 19,8
Duna Dunaremetei-mellékágrendszer 7,2
Duna Bölcskei 5,0
Duna Cigány-szigeti 3,0
Duna Cikolai-mellékágrendszer 19,8
Duna Erebei-mellékágrendszer 5,8
Duna Esztergomi-Kis-Duna 3,4
Duna Foktői mellékág 2,5
Duna Gabriella szigeti 2,0
Duna Helembai 3,0
Duna Horány szigeti 0,9
Duna Jónási 1,9
Duna Kácsás szigeti 0,9
Duna Kádár-Duna 3,5
Duna Kisapostagi 4,9
Duna Kisjónási 0,8
Duna Kompkötő szigeti 1,5
Duna Koppánymonostori 4,0
Duna Ásványi-mellékágrendszer 32,0
Duna Margitszigeti (Budai)-mellékág 2,6
Duna Nagybajcsi 1,1
Duna Neszmély-Mocsi-mellékágrendszer 8,6
Duna Óbudai 3,0
Duna Ordas szigeti 4,5
Duna Patkányosi-mellékágrendszer 8,6
Duna Prépost-szigeti 1,2
Duna Rácalmási 6,4
Duna Solti 5,8
Duna Sugovica, Türr átvágás 4,9
Duna Szabadság-szigeti 3,5
Duna Szőnyi 1,5
Duna Táti 12,0
Duna Tejfalui-mellékágrendszer 24,9
Duna Vén Duna 4,0
Duna Véneki 2,2
Mosoni-Duna Alsó földes szigeti mellékág 0,3
Mosoni-Duna Alsó-Macska szigeti mellékág 0,2
Mosoni-Duna Bolgány szigeti mellékág 0,2
Mosoni-Duna Bordacs szigeti mellékág 0,2
Mosoni-Duna Cvika feletti mellékág 1,4
Mosoni-Duna Csóka szigeti mellékág 0,9
Mosoni-Duna Feketeerdei-holtág 2,0
Mosoni-Duna Felső Cseregle szigeti mellékág 0,8
Mosoni-Duna Felső földes szigeti mellékág 0,2
Mosoni-Duna Felső-Macska szigeti mellékág 0,4
Mosoni-Duna Gáncsomi-Duna 1,0
Mosoni-Duna Győrladaméri mellékág 1,0
Mosoni-Duna Gyula szigeti mellékág 0,5
Mosoni-Duna Halászpál szigeti mellékág 0,6
Mosoni-Duna Hosszú szigeti mellékág 0,9
Mosoni-Duna Józsefmajori szigeti mellékág 0,3
Mosoni-Duna Kálnokszeg szigeti mellékág 0,6
Mosoni-Duna Kiliti diós szigeti mellékág 0,2
Mosoni-Duna Kismacska szigeti mellékág 0,1
Mosoni-Duna Lickói szigeti mellékág 0,5
Mosoni-Duna Lóvári szigeti mellékág 0,2
Mosoni-Duna Magaspart szigeti mellékág 0,1
Mosoni-Duna Mogyoróskerti mellékág 0,4
Mosoni-Duna Novák szigeti mellékág 0,9
Mosoni-Duna Pilingér szigeti mellékág 0,3
Mosoni-Duna Ponton-híd szigeti mellékág 0,2
Mosoni-Duna Pudli szigeti mellékág 0,4
Mosoni-Duna Rajka, Libafarmi holtág 5,6
Mosoni-Duna Reisinger szigeti mellékág 0,5
Mosoni-Duna Rétárok szigeti mellékág 0,2
Mosoni-Duna Róczos szigeti holtág 0,8
Mosoni-Duna Sztari szigeti mellékág 1,1
Mosoni-Duna Szúnyog szigeti mellékág 1,6
Mosoni-Duna Újszegés szigeti mellékág 0,7
Mosoni-Duna Újszigeti mellékág 0,2
Mosoni-Duna Üstöri szigeti mellékág 0,4
Mosoni-Duna Vámkerék szigeti mellékág 0,7
Mosoni-Duna Zsejke szigeti mellékág 0,6
Rába Radószigeti 0,4
Rába Sárvári 0,4
S zentendrei-Duna Lupa szigeti 1,1
Szentendrei-Duna Tündér szigeti 0,6
Tisza Taktabáji-átmetszés 0,6
Tisza Tiszalöki Régi Tisza 2,5

4. Az államhatárt alkotó vagy metsző vízfolyások, valamint a 20 m3 másodpercenkénti torkolati vízszállítást meghaladó vízfolyások

Államhatárt alkotó vagy metsző patak neve Befogadó neve Patak hossza
(km)
Arany-patak Ikva-patak 2,980
Arany-patak Sorok-Perint 14,744
Bánrévei-Névtelen-patak Sajó 1,600
Bara-patak Karasica 4,150
Beremendi-csatorna Tapolca-patak 7,400
Bódva Sajó 54,000
Borza-patak Karasica 7,473
Bozsoki-határárok Arany-patak 0,320
Bozsoki-patak Arany-patak 0,500
Brandt-majori-csatorna Arany-patak 1,156
Csencsi-patak Pinka 1,000 * 
Disznó-patak Rába 0,260
Dombó-csatorna Dráva-holtág 19,450
Fekete-árok Dráva 18,000
Fekete-árok Pinka 2,028
Gyöngyös-patak Gyöngyös-műcsatorna 17,407
Gyöngyösszeri-patak Zala 1,434
Határ-árok Határ-patak 1,750
Határ-patak Kebele-patak 6,648
Határ menti vízelvezető árok Borosnyák-patak 1,581
Ikva-patak Hanság-főcsatorna 51,545
Illocskai (Keleti ág) Karasica 1,700
Illocskai-csatorna Karasica 0,100
Izidórius-patak Dráva 7,640
Karasica Duna 34,880
Karasica-szívó Izsépi(-Duna)-holtág 17,036
Kardos-ér Ikva-patak 45,008
Kebele-patak Lendva-patak 8,590
Kecske-patak Brandt-majori-csatorna 1,460
Kemence-patak Ipoly 2,400
Kerca-patak Kerka-patak 6,570
Kerka-patak Mura 53,620
Kőhidi-patak Láhn-patak 0,500
Láhn-patak Vörös-patak 11,844
Lajta bal parti csatorna Lajta 13,656
Lendva-patak Kerka-patak 6,803
Locsmándi-határárok Répce-malomcsatorna 0,285
Lővöi-patak Pinka 0,630
Mindszenti-patak Csencsi-patak 0,500
Mogersdorfi-árok Lapincs-patak 2,084
Moschendorfi-határárok Csencsi-patak 0,200
Nagy-Szuha-patak Ipoly 1,000
ÓLendva Kerka-patak 4,354
Öreg-Tapolca Tapolca-patak 3,512
Pincei-határárok Ó-Lendva 0,409
Pinka Rába 18,919 * 
Pinka-ág Pinka 4,555
Pinkamindszenti-
lecsapolóárok
Csencsi-patak 0,812
Pornói déli árok Pinka 0,500
Pornói északi árok Pinka 0,510
Pornói keleti árok Pinka 0,780
Pornói nyugati árok Neugraben 2,707
Rábafüzesi-határárok Láhn-patak 1,380
Rákos-patak Fertő-tó 9,844
Rátóti-patak Vörös-patak 0,500
Régi-Borza Izsépi(-Duna)-holtág 0,165
Répce Rábca 78,659
Répce-malomcsatorna Répce 0,500
Ribnyák-patak Répce 1,561
Ronyva-patak Bodrog 16,661
Rönöki-patak Láhn-patak 0,500
Sároki-vízfolyás Karasica 3,515
Sároslaki-patak Mindszenti-patak 1,320
Schuszter-patak Rába 0,810
Sós-patak Ikva-patak 3,848
Steinbach-árok Tapolca-patak 1,000
Strém-patak Pinka 4,173
Szartos-patak Hernád 4,000
Szentgyörgyvölgyi-patak Kebele-patak 23,742
Szentpéterfai-határárok Pinka-üzemvízcsatorna 0,899 * 
Szív-völgyi-patak Jáki-Sorok 0,500
Szív-völgyi jobb parti mellékág Szív-völgyi-patak 0,280
Szölnöki-patak Rába 0,500
Tapolca-patak Dráva 7,704
Templom-árok Szakonyi-övcsatorna 0,500
Topolyás-ér Bara-patak 2,500
Vaskeresztesi-határárok Pinka 3,060
Venda-patak Ipoly 0,900
Vörös-patak Rába 17,287
Zsdála-árok Dombó-csatorna 26,550
20 m3 másodpercenkénti torkolati vízszállítást meghaladó vízfolyások
Befogadó neve
Patak hossza
(km)
Adony-északi övcsatorna Duna 6,830
Ágói-patak Tarna 23,300
Almás-patak Fekete-víz 18,267
Alsó-Tápió-patak Egyesült-Tápió-patak 8,900
Alsó-Válicka-patak Cserta-patak 22,980
Által-ér Duna 44,052
Babócsai-Rinya Fekete-árok 32,360
Bakónaki-patak Principális-csatorna 15,256
Bán-patak Sajó 23,000
Baranya-csatorna Kapos 25,310
Barcs-Komlósdi-Rinya Dráva 5,697
Béci-patak Mura 7,230
Bélus-patak Kis-Hernád 17,330
Bene-patak Tarna 21,000
Benta-patak Duna 20,300
Bisó-patak Bózsva-patak 9,000
Bitva-patak Marcal 28,000
Bornát-ér Marcal 37,880
Bózsva-patak Ronyva-patak 19,000
Börzsöny-patak Ipoly 7,000
Bükkösdi-árapasztó Pécsi-víz 12,085
Bükkösdi-vízfolyás Okor 14,337
Cinca-patak Sió 26,080
Cinca-patak Marcal 22,183
Concó-patak Duna 36,238
Cuhai-Bakony-ér Duna 75,860
Cupi-patak Kerka-patak 12,846
Császár-víz Velencei-tó 27,900
Cserta-patak Kerka-patak 21,170
Csesztregi Kerka-ág Kerka-patak 6,680
Csigere-patak Torna-patak 16,400
Csikvándi-Bakony-ér Marcal 21,815
Csörnöc-Herpenyő Rába 46,713
Darázsdói-patak Szentlélek-patak 4,400
Dera-patak Szentendrei-Duna 4,100
Derék-patak Ipoly 16,100
Deseda-patak Kapos 4,400
Dinnyés-Kajtori-csatorna Nádor-csatorna 26,430
Dobroda-patak Ipoly 20,000
Donát-patak Sió 22,800
Eger-patak Rima 32,400
Eger-víz Balaton 30,600
Egyesített-övcsatorna Zala 5,500
Egyesült-Gyöngyös Fekete-víz 10,566
Egyesült-Tápió-patak Zagyva 28,600
Fekete-víz Dráva 32,488
Feketevíz-patak Ipoly 22,700
Felső-Válicka-patak Zala 20,274
Gaja-patak Nádor-csatorna 51,980
Galga-patak Zagyva 43,750
Gerence-patak Marcal 42,600
Gombás-patak Duna 11,000
Gödrei-vízfolyás Baranya-csatorna 7,866
Gönci-patak Hernád 7,000
Gyöngyös (főág) Egyesült-Gyöngyös 12,032
Gyöngyös (Keleti ág) Gyöngyös (főág) 9,740
Gyöngyös (Nyugati ág) Egyesült-Gyöngyös 15,042
Gyöngyös-folyás Egyesített-övcsatorna 16,020
Gyöngyös-műcsatorna Rába 46,337
Gyöngyös-műcsatorna-
árapasztó
Rába 1,500
Gyöngyös-patak Tarna 30,387
Hábi-patak Kapos 11,947
Hajagos-patak Marcal 24,060
Hangony-patak Sajó 23,400
Harangod-ér Takta-övcsatorna 14,000
Határ-külvíz Nyugati-övcsatorna 14,850
Hercegkúti-patak Bodrog 5,000
Herédi-Bér-patak Zagyva 23,000
Hódos-patak Hangony-patak 5,500
Hosszú-víz Gyöngyös-műcsatorna 12,825
Jáki-Sorok Sorok-Perint 11,280
Kácsi-patak Csincse-övcsatorna 18,340
Kapos Sió 101,343
Keleti-Bozót Balaton 13,250
Kígyós-patak Torna-patak 21,600
Kis-Hernád Hernád 10,500
Kis-Koppány Sió 22,429
Kiskomáromi-csatorna Kis-Balaton-I. tározó 7,970
Kodó-patak Marcal 15,768
Koppány Kapos 44,275
Kozár-Borzó Gyöngyös-műcsatorna 20,325
Külső-Mérges-patak Gyöngyös-patak 12,076
Lábodi-Rinya Babócsai-Rinya 9,170
Lajvér-patak Szekszárd-Bátai-főcsatorna 13,189
Laskó-patak Tisza 52,000
Lóki-patak Nádor-csatorna 15,300
Lókos-patak Ipoly 29,900
Lósi-patak Morgó-patak 5,500
Marcal Rába 94,720
Marót-völgyi-csatorna Zala 19,763
Meleg-víz Marcal 13,750
Ménes-patak Ipoly 18,000
Metőc-patak Répce 7,990
Mezőlaki-Séd Marcal 17,300
Mór-Bodajki-vízfolyás Gaja-patak 12,730
Morgó-patak Duna 7,600
Mucsi-Hidas-patak Völgységi-patak 15,900
Nagy-Pándzsa Rába 27,549
Nógrád-Vanyarci-patak Herédi-Bér-patak 14,400
Nyiget-patak Bene-patak 8,600
Nyíri-patak Bózsva-patak 8,000
Nyögő-patak Sajó 10,500
Nyugati-övcsatorna Balaton 14,655
Okor Fekete-víz 17,250
Okorköz-csatorna Okor 4,850
Orci-patak Kapos 17,265
Pápai-Bakony-ér Mezőlaki Séd 22,820
Pécsi-víz Fekete-víz 41,770
Principális-csatorna Mura 53,199
Rábca Mosoni-Duna 47,550
Rák-patak Völgységi-patak 19,200
Rakaca-patak Bódva 25,100
Recski-Tarna Tarna 16,000
Rédei-patak Gyöngyös-patak 15,000
Répce-árapasztó Rába 8,160
Répce-árapasztó Répce 2,865
Rima Tisza 32,040
Rimóc-Sipeki-patak Darázsdói-patak 6,400
Ronyva-árapasztó Ronyva-patak 2,200
Rovákja-patak Császár-víz 10,590
Sárosd-Seregélyesi-vízfolyás Dinnyés-Kajtori-csatorna 16,050
Sárvíz-patak Zala 19,527
Sorok-Perint Rába 34,725
Surján-patak Kapos 14,530
Szabási-Rinya Babócsai-Rinya 5,250
Szarv-ágy Gyöngyös-patak 3,015
Szent László patak Váli-víz 54,050
Szentadorjáni-patak Mura 8,495
Szentlélek-patak Ipoly 5,300
Szerencs-patak Takta-övcsatorna 27,000
Szévíz-csatorna Zala 20,095
Sződ-Rákos-patak Duna 2,800
Szuha-patak Zagyva 12,000
Szuha-patak Sajó 22,300
Taranyi-Rinya Babócsai-Rinya 18,220
Tarján-patak Gyöngyös-patak 1,007
Tarján-patak Zagyva-patak 9,800
Tarna Zagyva 68,000
Tarnóca-patak Tarna 21,500
Tetves-patak Balaton 9,309
Tolcsva-patak Bodrog 14,500
Torna-patak Marcal 43,200
Unyi-patak Duna 17,900
Vadász-patak Hernád 17,000
Váli-víz Duna 48,810
Vasas-Belvárdi-vízfolyás Karasica 10,300
Vasonca-patak Hernád 21,000
Vértesacsai-vízfolyás Váli-víz 12,600
Veszprémi-Séd Nádor-csatorna 45,000
Villány-Pogányi-vízfolyás Karasica 12,287
Völgységi-patak Sió 34,850
Zagyva-patak Zagyva 43,880
Zala Balaton 108,950
Zala-Somogyi-határárok Zala 15,735
II. Az állam kizárólagos tulajdonában lévő vízilétesítmények

1. Az államhatárt alkotó vagy metsző csatornák

Csatorna neve Befogadó neve Csatorna hossza
(km)
Bácsbokodi-Kígyós Kígyós 32,020
Bajmoki-csatorna Tavankuti 1,325
Bajmoki-II. csatorna Bajmoki-csatorna 2,976
Barabási-összekötőcsatoma Dédai-Micz-főcsatorna 3,725
Barát-ér Ördögárok-Zomlini-csatorna 9,109
Batár-patak Tisza 10,400
Bélyi-csatorna Ricsei-főcsatorna 7,160
Cigányka-ér Királyhegyesi-Száraz-ér 17,700
Csanálosi-csatorna Kraszna 4,393
Csaronda-főcsatorna Szernye 28,670
Csengeri-lapos-csatorna Csengeri-tói-csatorna 0,225
Csengeri-tói-csatorna Keleti-övcsatorna 6,071
Csente-Szakáli-III. csatorna Sebes-Körös 11,657
Csigér-csatorna Galambos-csatorna 5,493
Daróczi-határárok Dédai-Micz-főcsatorna 1,965
Darvasi-csatorna Bélyi-csatorna 1,230
Dédai-Micz-főcsatorna Csaronda-főcsatorna 15,050
Dobra-Semjéni-csatorna Ricsei-csatorna 5,390
Dorobánti-csatorna Cigányka-ér 1,620
Dunacsúny-Rajkai-szivárgócsatorna Mosoni-Duna 1,203
Egercse-csatorna Csaronda-főcsatorna 4,800
Ér-főcsatorna Berettyó 8,880
Feldsee-csatorna Pomogy-Bánfalvi-csatorna 1,926
Felső-Öreg-Túr Palád-patak 13,100
Felsőberecki-csatorna Bodrog 10,450
Ferenc-tápcsatorna Ferenc-csatorna 34,000
Fülöpi-ér Nagy-ér 14,150
Galambos-csatorna Szamossályi-árapasztó 10,002
Garand felső csatorna Tótfalusi-övcsatorna 4,821
Géczy-sűrű-csatorna Galambos-csatorna 2,804
Gyálai-határcsatorna Ószentiváni-csatorna 7,127
Gyepes-főcsatorna Hosszúfok-Határér-Köleséri-főcsatorna 47,740
Határcsatorna Hosszúfok-Határér-Köleséri-főcsatorna 7,690
Határmenti-csatorna Kis-Körös-főcsatorna 2,330
Hosszúfok-Határér-Köleséri-főcsatorna Kettős-Körös 36,480
Inándi-csatorna Korhány-csatorna 1,700
Károlyi-folyás Kraszna 13,732 * 
Karos-Szerdahelyi-csatorna Török-éri-főcsatorna 16,700
Kaszony-Botrágyi-csatorna Szernye 2,800
Keleti-övcsatorna Szamos 35,259
Kígyós Ferenc-csatorna 68,950
Királyhegyesi-Száraz-ér Sámson-Apátfalvi-száraz-ér 97,687
Kis-Körös-főcsatorna Berettyó 20,450
Kocsóhát-Porgány-ér Kiszombor-Csipkési-főcsatorna 12,753
Kopolya-csatorna Gyepes-főcsatorna 8,861
Korhány-csatorna Hosszúfok-Határér-Köleséri-főcsatorna 13,786
Kovács-patak Szipa-főcsatorna 1,700
Körös-éri-főcsatorna Tisza 45,443
Krakk-éri-csatorna Maros 3,202
Kraszna Tisza 46,480
Kutas-éri-csatorna Királyhegyesi-Száraz-ér 32,033
Kutas-felső főcsatorna Kutas-felfogó csatorna 16,688
Lápi-főcsatorna Kraszna 11,493
Lapincs árapasztó vápa Láhn-patak 2,008
Mosztok-csatorna Szipa-főcsatorna 5,763
Nagy-Karcsa Déli-Radsky-csatorna 6,200
Nagytóti-Toprongyos-főcsatorna Sebes-Körös 15,933
Ősiréti-csatorna Gyepes-főcsatorna 7,060
Palád-patak Túr 6,650
Pap-I. csatorna Csík-csatorna 6,208
Penészleki-I. csatorna Ér-főcsatorna 21,946
Penészleki-II. csatorna Ér-főcsatorna 3,810
Penészleki-III. csatorna Ér-főcsatorna 7,558
Penészleki-IV. csatorna Ér-főcsatorna 0,980
Penészleki-V. csatorna Ér-főcsatorna 1,174
Penészleki-VI. csatorna Ér-főcsatorna 0,740
Penészleki-VII. csatorna Ér-főcsatorna 7,434
Pete-Nagygéci-csatorna Tótfalusi-övcsatorna 2,568
Pomogy-Bánfalvi-csatorna Hanság-főcsatorna 3,812
Pósa-éri-csatorna Gyepes-főcsatorna 3,072
Rajkai-belvízcsatorna Mosoni-Duna 5,037
Rétárok-csatorna Mosoni-Duna 11,100
Rozsály-Zajtai-csatorna Tiszaberki-Sár-csatorna 9,663
Sár-Éger-főcsatorna Túr 8,947
Szénási-folyás Károlyi-folyás 18,882
Szipa-főcsatorna Szipa-kivezető csatorna 22,850
Takó Ér-főcsatorna 3,650
Tarcsai-határcsatorna Hanság-főcsatorna 7,170
Tavankuti Ferenc-csatorna 9,400
Vereskereszt-Madarásztói-csatorna Tisza 5,916
Zickisch-csatorna Feldsee-csatorna 1,800

valamint

a) Duna-Tisza-csatorna

b) Kiskunsági-főcsatorna

2. Az 1 millió m3 tározó térfogatot meghaladó állandó jellegű belvíztározók, azok töltő-ürítő csatornáival együtt

Tározó(rendszer) neve Térfogat
(millió m3)
Császárszállási-tározórendszer 4,353
Fancsika-I. tározó 1,450
Félhalmi-holtág 1,000
Harangodi-tározó 1,569
K-V-1. tározó 3,542
K-V-3. tározó 10,158
K-XI. tározó 2,134
Kecskeri-tározó 1,840
Körmösdpusztai-tározó 3,800
Leveleki-tározó 5,280
Peresi-holtág 4,200
Rétközi-tó 11,080
Szamossályi-tározó 2,270
Szarvas-Békésszentandrási-holtágrendszer 4,800
Tunyogmatolcsi-Holt-Szamos 7,250
Vaja-Rohodi-tározórendszer 1,949
Veker-éri-tározó 2,810
X. tározó 1,850

3. a) Az elsőrendű árvízvédelmi művek, amelyek kettőnél több település belterületét vagy legalább 1 km2/km fajlagos kiterjedésű ártéri öblözetet védenek

A folyó (árvízvédelmi mű) neve Az ártéri öblözet neve Hossza
(km)
Ágói-patak balpart Gyöngyös-Tarna-Ágó-közi 5,392
Bakonyér balpart Holt-Marcal győri 2,840
Bakonyér jobbpart Holt-Marcal győri 2,078
Batár balpart Palád-csécsei 9,940
Berettyó balpart Kis-Sárréti 70,452
Berettyó jobbpart Nagy-Sárréti 22,900
Berettyó jobbpart Berettyóújfalui 42,020
Berettyó jobbpart Érmelléki 5,490
Bodrog balpart Bodrogközi 39,799
Csincse balpart Délborsodi 4,159
Dongér balpart Csongrádi 7,500
Dongér jobbpart Szegedi 7,500
Dráva balpart Drávaszabolcsi 13,750
Dráva balpart Kémesi 4,400
Dráva balpart Ormánsági 55,945
Duna balpart Budapest-bajai 154,122
Duna balpart Margitta-szigeti 47,800
Duna jobbpart Szigetközi 61,724
Duna jobbpart Komárom-almásfüzitői 14,283
Duna jobbpart Tát-esztergomi 8,337
Duna jobbpart Szentendrei-szigeti 15,642
Duna jobbpart Érdi 3,108
Duna jobbpart Ercsi 8,938
Duna jobbpart Adonyi 10,665
Duna jobbpart Madocsai 18,228
Duna jobbpart Duna-Sióközi 37,800
Duna jobbpart Sárközi 28,692
Duna jobbpart Mohácsi 19,865
Ér főcs. balpart Érmelléki 6,790
Ér főcs. jobbpart Berettyóújfalui 5,861
Fehér-Körös balpart Gyulai 5,019
Fehér-Körös balpart Békési 4,267
Fehér-Körös jobbpart Remetei 9,475
Fekete-Körös balpart Remetei 20,490
Fekete-Körös jobbpart Sarkadi 15,829
Fekete-víz balpart Kémesi 4,618
Fekete-víz jobbpart Ormánsági 6,525
Gyöngyös p. jobbpart Gyöngyös-Tarna-Ágó-közi 6,827
Hármas-Körös balpart Békési 14,292
Hármas-Körös balpart Körös-Tisza-Maros-közi 70,738
Hármas-Körös jobbpart Nagy-Sárréti 28,413
Hármas-Körös jobbpart Fegyvernek-mesterszállási 38,626
Hármas-Körös jobbpart Köröszugi 18,728
Hernád jobbpart Ócsalános-Hernád-közi 10,500
Hortobágy-Berettyó balpart Nagy-Sárréti 76,930
Hortobágy-Berettyó jobbpart Nagykunsági 54,280
Hortobágy-Berettyó jobbpart Fegyvernek-mesterszállási 16,200
Ipoly balpart Balassagyarmati 4,150
Kálló főcs. balpart Berettyóújfalui 1,925
Kálló főcs. jobbpart Nagy-Sárréti 11,210
Keleti főcs. balpart Tiszanagyfalu-tiszalöki 3,475
Keleti főcs. jobbpart Hortobágyi 3,205
Kettős-Körös balpart Békési 35,040
Kettős-Körös jobbpart Sarkadi 36,193
Közös főcsatorna balpart Szolnoki 4,500
Közös főcsatorna jobbpart Szolnoki 4,500
Kraszna balpart Ágerdői 3,377
Kraszna balpart Vitkai 10,097
Kraszna jobbpart Szamos-Kraszna-közi 40,482
Lajta balpart Lajta balparti 17,577
Lajta jobbpart Lajta jobbparti 18,641
Laskó jobbpart Laskó-Tisza-Zagyva-Tarna-közi 4,614
Laskó balpart Poroszlói 4,600
Lónyay-főcsatorna jobbpart Felsőszabolcsi 42,738
Marcal balpart Marcalközi 19,253
Marcal jobbpart Holt-Marcal győri 6,661
Maros balpart Torontáli 28,640
Maros jobbpart Körös-Tisza-Maros-közi 47,400
Mosoni-Duna balpart Szigetközi 30,253
Mosoni-Duna jobbpart Mosoni-Duna Rábcaközi 17,969
Mosoni-Duna jobbpart Rábaközi 4,874
Mosoni-Duna jobbpart Holt-Marcal győri 6,866
Mura balpart Murakeresztúri 9,421
Mura balpart Molnári 2,717
Mura balpart Tótszerdahelyi 5,014
Mura balpart Birkitói 11,924
Mura balpart Letenyei 14,284
Nádor balpart Duna-Sióközi 1,095
Németér balpart Nagykunsági 9,100
Németér jobbpart Nagykunsági 3,300
Paksi Atomerőmű Hidegvízcsatorna jobbpart Duna-Sióközi 0,393
Paksi Atomerőmű Melegvízcsatorna jobbpart Duna-Sióközi 1,358
Palád balpart Felsőtúri 0,980
Palád jobbpart Palád-csécsei 6,423
Pécsi-víz balpart Kémesi 2,153
Rába balpart Rábaközi 60,588
Rába balpart Nicki 22,961
Rába jobbpart Kemenesaljai 53,927
Rába jobbpart Marcalközi 18,628
Rába jobbpart Holt-Marcal győri 10,406
Rábca balpart Mosoni-Duna Rábcaközi 29,854
Rábca jobbpart Rábaközi 30,193
Répce-árapasztó balpart Rábaközi 10,520
Répce-árapasztó jobbpart Nicki 9,665
Rima balpart Délborsodi 4,150
Rima jobbpart Poroszlói 7,955
Ronyva balpart Ronyvazugi 1,811
Sajó balpart Taktaközi 8,000
Sajó balpart Felsőzsolca-boldvai 7,270
Sajó jobbpart Szirma-sajóörösi 10,474
Sajó jobbpart Délborsodi 8,081
Sámson A. főcs. balpart Körös-Tisza-Maros-közi 9,510
Sámson A. főcs. jobbpart Körös-Tisza-Maros-közi 9,510
Sáréger balpart Szamos-közi 6,774
Sáréger jobbpart Szamos-közi 6,800
Sebes-Körös balpart Sarkadi 57,966
Sebes-Körös jobbpart Nagy-Sárréti 14,013
Sebes-Körös jobbpart Kis-Sárréti 42,452
Sió balpart Duna-Sióközi 17,635
Sió balpart Kajdacs-Simontornyai 32,350
Sió jobbpart Sárközi 14,419
Szamos balpart Szamos-Kraszna-közi 46,650
Szamos jobbpart Szamos-közi 46,385
Szarv-ágy balpart Gyöngyös-Tarna-Ágó-közi 3,010
Szarv-ágy jobbpart Gyöngyös-Tarna-Ágó-közi 3,019
Szentendrei-Duna balpart Szentendrei-szigeti 9,059
Szinva jobbpart Szirma-sajóörösi 0,300
Szt. László balpart Ercsi 4,735
Takta balpart Taktaközi 28,643
Tápió balpart Jánoshidai 10,912
Tápiói jobbpart Szolnoki 6,320
Tarna balpart Laskó-Tisza-Zagyva-Tarna-közi 36,214
Tarna jobbpart Gyöngyös-Tarna-Ágó-közi 8,180
Tisza balpart Palád-csécsei 16,082
Tisza balpart Szamos-közi 31,300
Tisza balpart Vásárosnamény-benki 23,038
Tisza balpart Felsőszabolcsi 73,213
Tisza balpart Tiszanagyfalu-tiszalöki 20,025
Tisza balpart Hortobágyi 76,790
Tisza balpart Tiszaörvényi 3,380
Tisza balpart Nagykunsági 24,230
Tisza balpart Fegyvernek-mesterszállási 57,890
Tisza balpart Alcsiszigeti 25,995
Tisza balpart Cibakházi 21,100
Tisza balpart Köröszugi 36,400
Tisza balpart Körös-Tisza-Maros-közi 64,166
Tisza balpart Torontáli 12,400
Tisza jobbpart Beregi 62,812
Tisza jobbpart Bodrogközi 67,942
Tisza jobbpart Taktaközi 45,381
Tisza jobbpart Délborsodi 49,783
Tisza jobbpart Poroszlói 12,944
Tisza jobbpart Laskó-Tisza-Zagyva-Tarna-közi 83,913
Tisza jobbpart Szolnoki 43,511
Tisza jobbpart Kécskei 16,599
Tisza jobbpart Csongrádi 28,536
Tisza jobbpart Szegedi 59,964
Túr balpart Szamos-közi 26,665
Túr jobbpart Palád-csécsei 20,600
Túr jobbpart Felsőtúri 7,422
Vadász-patak jobbpart Ócsalános-Hernád-közi 1,300
Váli víz balpart Ercsi 2,829
Váli víz jobbpart Adonyi 4,235
Zagyva balpart Laskó-Tisza-Zagyva-Tarna-közi 54,623
Zagyva balpart Borsóhalmi 9,520
Zagyva balpart Jászfényszarúi 18,985
Zagyva jobbpart Jánoshidai 41,067
Zagyva jobbpart Szolnoki 24,018

3. b) A másodrendű árvízvédelmi művek

ba) Az elsőrendű árvízvédelmi mű használhatatlanná válása esetén, annak mentesített területén kettőnél több település belterületének ideiglenes védelmére alkalmasak

A folyó (védvonal) neve Hossza
(km)
Megjegyzés
Berettyó balpart 9,638 Darvas-berettyó-szentmártoni lok. töltés
Duna balpart 22,000 DVCs jobbparti lok. töltés
Duna balpart 7,500 Szeremlei lok. töltés
Duna balpart 14,000 Dávod-Hercegszántó-országhatár lok. töltés
Duna jobbpart 17,200 Kisvajkai lok. töltés
Duna jobbpart 5,730 Faddi lok. töltés
Hortobágy-Berettyó balpart 15,580 Püspökladány-Nádudvar lok. töltés
Rábca jobbpart 1,073
Ráckevei-Duna balpart 12,970
Ráckevei-Duna jobbpart 24,600
Tisza balpart Szamos jobbpart 1,000 Olcsvaapáti körtöltés
Tisza balpart 16,773 Tiszafüred-Tiszacsege lok. töltés
Tisza balpart 14,035 Tiszacsege-Újszentmargita lok. töltés
Tisza balpart 50,300 Újszentmargita-Tiszavasvári lok. töltés
Tisza balpart 3,990 Tiszaugi lokalizációs töltés
Tisza jobbpart 6,000 Tokaj-tiszaladányi lok. töltés
Tisza jobbpart 7,600 Sövényházi keresztgát
Tisza jobbpart 11,508 Paphalmi töltés
Tisza jobbpart 9,118 Percsorai keresztgát
Zagyva jobbpart 3,000 Határmenti lokalizációs töltés

bb) Az államhatár mentén húzódó, a külföldről betörő vizek ellen védő lokalizációs töltések

A folyó (védvonal) neve Hossza
(km)
Megjegyzés
Berettyó balpart 2,120 Kismarjai lokalizációs töltés
Fehér-Körös balpart 10,290 Fehér-Körös bp-i lok. töltés
Fehér-Körös jobbpart Fekete-Körös balpart 9,770 Fehér-Fekete-Körös közti lokalizációs töltés
Fekete-Körös jobbpart Sebes-Körös balpart 49,640 Fekete-Sebes-Körös közti lokalizációs töltés
Lajta-összekötőcsatorna balpart 0,282 Lajta főmeder és Lajta bal parti csat. közti lokalizációs töltés
Maros jobbpart 5,055 Élővíz főcsat. jp-i töltés
Névtelen-patak jobbpart 0,950 Bánrévei töltés
Palád balpart 3,177
Ronyva balpart 1,811 Sátoraljaújhely-felsőberecki töltés
Sajó balpart 0,467 Bánrévei töltés
Sebes-Körös jobbpart 3,610 Körösszegapáti lok. töltés
Szamos jobbpart 25,234 Szamos-Sáréger zárógát
Tisza jobbpart 5,150 Zemplénagárd-dámóci lok. töltés

bc) Az árvízi tározó töltő-ürítő és határoló vízi létesítményei

A folyó (védvonal) neve Hossza
(km)
Megjegyzés
Ágói-patak jobbpart 5,417 Borsóhalmi-szükségtározó töltése
Berettyó balpart; Sebes-Körös jobbpart 8,865 Halaspusztai szükségtározó
Bodrog jobbpart 10,175 Ronyvazugi szükségtározó töltése
Berettyó balpart 26,666 Kutas szükségtározó töltése
Fehér-Körös jobbpart; Fekete-Körös balpart 3,644 Kisdelta szükségtározó töltése
Fekete-Körös balpart 11,015 Mályvádi szükségtározó töltése
Kettős-Körös jobbpart; Sebes-Körös balpart 7,750 Mérgesi szükségtározó töltése
Kebele-patak 5,469 Kebele-árvíztározó töltése
Kerka-patak 1,192 Alsószenterzsébeti-árvíztározó töltése
Lajta balpart 14,400 Lajta-szükségtározó töltése
Lajta balparti csat. jobbpart 13,700 Lajta-szükségtározó töltése
Répce 3,096 Gór-Bük-árvíztározó töltése
Ronyva jobbpart 2,327 Ronyvazugi szükségtározó töltése
Tarna jobbpart 4,671 Borsóhalmi-szükségtározó töltése
Tisza jobbpart 23,830 Cigánd-tiszakarádi szükségtározó töltése
Zagyva jobbpart 5,620 Jásztelki szükségtározó északi töltése
Zagyva jobbpart 3,300 Jásztelki szükségtározó déli töltése

4. A folyók, valamint az előző pontokban meghatározott csatornák szabályozó művei, hajó- vagy egyéb zsilipei, árvízkapui, folyók duzzasztott terei

Folyó megnevezése A műtárgy neve
Által-ér Vecserei zsilip
Duna Dunakiliti fenékküszöb
Duna Dunakiliti vízlépcső
Dunacsúny-Rajkai-szivárgócsatorna Homokparti (II. sz.) zsilip
Rajka-Dunakiliti-szivárgócsatorna Záperdei (III. sz.) zsilip
Rajka-Dunakiliti-szivárgócsatorna Diós (IV. sz.) zsilip
Rajka-Dunakiliti-szivárgócsatorna Csölösztői (V. sz.) zsilip
Fehér-Körös Gyulai duzzasztó
Hármas-Körös Békésszentandrási vízlépcső
Hármas-Körös Bökényi vízlépcső
Hernád Hernádszurdok fixgát
Hortobágy-Berettyó Ágotai vészelzárómű
Hortobágy-Berettyó Mezőtúri torkolati árvízkapu
Hortobágy-Berettyó Mezőtúri torkolati hármaszsilip
Kettős-Körös Békési duzzasztó
Lajta Lajta Mosonmagyaróvári duzzasztó
Lónyay-főcsatorna Lónyay-főcsatorna torkolati műtárgy (árvízkapu)
Marcal Marcal duzzasztó
Mosoni-Duna Rajkai vízkivételi zsilip
Mosoni-Duna Vigh (VI. sz.) zsilip
Mosoni-Duna Mosonmagyaróvári duzzasztó
Rába Szentgotthárdi duzzasztó
Rába Nicki duzzasztó
Ráckevei-Duna Kvassay zsilip
Ráckevei-Duna Tassi zsilip
Sebes-Körös Biharugrai fenékgát
Sebes-Körös Körösladányi duzzasztó
Sió Siófoki leeresztő zsilip és hajózsilip
Sió Balatonkiliti mederduzzasztó
Sió Sió árvízkapu
Tisza Tisza tó
Tisza Tiszalöki vízlépcső
Tisza Kiskörei vízlépcső
Túr Sorkádi duzzasztó
Túr Túr torkolati műtárgy
Duna-Tisza-csatorna Dunaharaszti tűsgát
Duna-Tisza-csatorna Sári-zsilip
Ferenc-tápcsatorna Deák Ferenc zsilip
Hanság-főcsatorna Mekszikópusztai zsilip
Jászsági-főcsatorna Beeresztő zsilip
Jászsági-főcsatorna Hanyi vízleadó
Jászsági-főcsatorna Sajfoki vízleadó
Jászsági-főcsatorna 28-as vízleadó
K-III. főcsatorna K-III. fővízkivétel
K-III. főcsatorna I. sz. vízszintszabályzó
K-III. főcsatorna II. sz. vízszintszabályzó
K-III. főcsatorna III. sz. vízszintszabályzó
K-III. főcsatorna IV. sz. vízszintszabályzó
K-III. főcsatorna V. sz. vízszintszabályzó
K-IV. főcsatorna K-IV. fővízkivétel
K-IV. főcsatorna 6T. automatikus vízszintszabályzó
K-IV. főcsatorna 9T. automatikus vízszintszabályzó
K-IV. főcsatorna 14T. automatikus vízszintszabályzó
K-IV. főcsatorna 16T. automatikus vízszintszabályzó
K-IV. főcsatorna 20T. automatikus vízszintszabályzó
K-IV. főcsatorna 24T. automatikus vízszintszabályzó
Keleti-főcsatorna Tiszavasvári-keleti vízbeeresztő- és hajózsilip
Keleti-főcsatorna Balmazújvárosi bukó
Keleti-főcsatorna Hajdúszoboszlói bukó
Keleti-főcsatorna Bakonszegi zsilip
Kiskunsági-főcsatorna Tassi zsilip
Kiskunsági-főcsatorna Homoki zsilip
Kiskunsági-főcsatorna Halas-tói zsilip
Kiskunsági-főcsatorna DVCS-kitorkollás
Kiskunsági-főcsatorna Akasztói zsilip
Nagykunsági-főcsatorna Beeresztő zsilip
Nagykunsági-főcsatorna 14. sz. alvízszint-szabályzó
Nagykunsági-főcsatorna 31. sz. alvízszint-szabályzó
Nagykunsági-főcsatorna 34. sz. alvízszint-szabályzó
Nagykunsági-főcsatorna Leürítő zsilip
Nagykunsági-főcsatorna (Keleti ág) 18. sz. alvízszint-szabályzó
Nagykunsági-főcsatorna (Keleti ág) Fenékleürítő
NK-III-2. öntözőcsatorna 1. sz. alvízszint-szabályzó
NK-III-2. öntözőcsatorna 7. sz. zsilip
NK-III-2. öntözőcsatorna 14. sz. alvízszint-szabályzó
NK-III-2. öntözőcsatoma 20. sz. alvízszint-szabályzó
NK-III-2. öntözőcsatorna 21. sz. alvízszint-szabályzó
NK-III-2. öntözőcsatorna 22. sz. alvízszint-szabályzó
Nyugati-főcsatorna Tiszavasvári-nyugati vízbeeresztő zsilip
Nyugati-főcsatorna I. vízszintszabályzó
Nyugati-főcsatorna II. vízszintszabályzó
Nyugati-főcsatorna III. vízszintszabályzó
Nyugati-főcsatorna Hármas elosztó zsilip
Rábca árapasztó csatorna Rábca árvízkapu
Takta-övcsatorna Kesznyéteni árvízkapu

5. Regionális vízi közműből a közművagyon

5. a) Vízellátás


Regionális Víziközmű megnevezése (RVR)
Vízbázisának kapacitása
ezer m3/nap
Víztisztítóművének kapacitása
ezer m3/nap
Közműhálózatának hossza (km)
Bicskei RVR 21,9 - 140,0
Borsodi RVR (Rakaca ivóvíztározó) 21,0 17,2 272,6
Dél-Borsodi RVR 9,5 9,5 53,0
Dél-kelet Balatoni RVR 41,6 41,6 929,0
Dorogi RVR 29,2 - 459,0
Duna-balparti RVR 100,8 - 2389,4
Duna-jobbparti RVR 50,9 - 938,6
Dunai RVR 15,5 - 31,4
Észak-kelet Balatoni RVR 40,7 25,0 509,5
Észak-Nógrádi RVR (Komra-völgyi ivóvíztározó) 24,2 18,0 107,1
Észak-Szabolcsi RVR 8,3 7,0 30,3
Geszterédi RVR 8,3 10,0 27,6
Hevesi RVR 6,7 6,7 157,2
Ipolymenti RVR 5,1 - 139,2
Kelet-Borsodi RVR 91,0 50,0 229,1
Keleti-Főcsatorna RVR 54,0 30,0 43,3
Közép-Nógrád-Mátravidéki RVR (Hasznosi ivóvíztár.) 10,6 10,0 39,5
Mátrai RVR (felszín alatti) 0,1 0,1 177,7
(Köszörűvölgyi ivóvíztározó) 1,3 1,2
(Csórréti ivóvíz-
tározó)
3,2 3,0
Nyírád-Ajka RVR 40,0 - 18,7
Nyíregyházi RVR 66,0 48,0 77,0
Nyugat-Balatoni RVR 54,5 24,5 1432,7
Ózdi RVR (felszín alatti) 0,05 0,05 201,0
(Lázbérci ivóvíz-
tározó)
24,0 24,0
Pécs-Mohács és Pécs-Komló RVR 95,0 62,0 104,6
Rákhegyi RVR 19,2 24,0 113,6
Sajóecsegi RVR (felszín alatti) - - 74,7
(Bódva)
(ipari, Bódva) 15,4 15,4 23,1
Sümegi RVR 8,4 - 50,8
Tatabányai RVR 51,2 - 1134,0
Velencei-tavi RVR 21,5 2,0 353,8

5. b) Szennyvízelvezetés, -tisztítás


Regionális Vízi közmű megnevezése (RSzvet)
Szennyvíztelepének kapacitása
ezer m3/nap
Közműhálózatának hossza
(km)
Balatoni RSzvet-k
I. régió: Balatonvilágos-Balatonszárszó 32,5 353,4
II. régió: Balatonszemes-Fonyód 14,4 212,7
III. régió: Balatonfenyves-Balatonberény 7,0 242,2
IV. régió: Keszthely-Balatongyörök 21,5 224,0
V. régió: Zánka-Szigliget 3,8 150,9
VI. régió: Balatonakali-Balatonfűzfő 17,0 298,8
VII. régió: Balatonkenese-Balatonakarattya 5,0 138,3
Dorogi RSzvet 5,0 31,7
Duna-balparti RSzvet 25,0 391,0
Duna-jobbparti RSzvet 14,2 112,0
Esztergomi RSzvet 12,0 43,7
Tatabányai RSzvet 16,0 165,2
Tatai RSzvet 6,0 50,8
Velencei-tavi RSzvet 12,4 267,0

6. A belvízöblözetek és a belvízrendszerek főcsatornáinak közös működtetését segítő összekötő vagy megcsapoló belvízcsatornák, és a 2 m3/s torkolati vízszállító-képességet meghaladó belvízcsatornák, valamint az azok működéséhez szükséges műtárgyak

A közös működtetést segítő összekötő vagy megcsapoló csatorna neve Befogadó neve Csatorna hossza
(km)
12-28. összekötőcsatorna 12. csatorna 7,500
5-120. csatorna Jobb parti szivárgó 4,700
72. összekötőcsatorna 33. csatorna 4,375
Ásványi-tápcsatorna Duna 0,352
Barbacsi-csatorna Kölesmajori-csatorna 6,235
Berek-ér-Puszta-ér Sárréti-főcsatorna 8,493
Berek-ér-Sárréti-összekötőcsatorna Sárréti-főcsatorna 1,420
Bodzás-ér Kati-ér 3,619
Bodzás-Fancsika-II. összekötőcsatorna Fancsika-II. tározó 2,650
Börcsi-Ó-Rábca Rábca 6,166
Csente-Szakáli-I. csatorna Kutas alsó főcsatorna 6,386
Csente-Szakáli-II. csatorna Kődombszigeti-főcsatorna 12,060
Cserei-ér Kondoros-csatorna 4,165
Csikosér-Élővíz-összekötőcsatorna Élővíz-csatorna 0,972
Csillagosi-összekötőcsatorna Sárközi-II. főcsatorna 0,150
Csökmő-Halasi-csatorna Nagy-foki-csatorna 1,645
Dióér-Holt-Sebes-Körös-
összekötőcsatorna
Holt-Sebes-Körös-főcsatorna 0,650
Doba-Tiszasülyi-28. összekötőcsatorna Tiszasülyi-28. csatorna 2,657
Északi-főcsatorna Szamos 18,840
Farkas-árok Kapuvár-Bősárkányi-csatorna 16;022
Fehér-tói-ér Pocsaji-ér 3,846
Forgácsháti-csatorna Hortobágy-főcsatorna 5,650
Füredkócsi-tározó-lecsapolócsatorna Sarkad-Mérges-Sáros-ér 7,300
Fürjér-Vidiér-összekötőcsatorna Vidi-ér 8,416
Gátér-Fehértói-összekötő Csukás-éri-főcsatorna 3,144
Gojdár-Pamukéri-csatorna Sártó-Ökröstói-csatorna 7,748
Gőgő-Szenke-főcsatorna Öreg-Túr 19,110
Gúti-ér Bodzás-ér 5,328
Hamvas-Alsófutaki-összekötőcsatorna Hamvas-főcsatorna 4,550
Harta-I. összekötő V. csatorna 1,415
Harta-II. összekötő Fűzvölgyi-főcsatorna 3,295
Hollózugi-árapasztó Sebes-Körös 0,580
Holt-Sebes-Körös-Határér-
összekötőcsatorna
Hosszúfok-Határér-Köleséri-főcsatorna 19,244
Homoródi-összekötőcsatorna Sárközi-I. fő 2,600
I/4. csatorna Dömsödi-holtág (felső szakasz) 0,119
II. övcsatorna I. övcsatorna 11,000
III. főcsatorna Duna 10,485
III/6. csatorna Ráckevei-Duna 0,100
IV. csatorna Ráckevei-Duna 0,162
K-1. csatorna Kórógy-ér 15,596
K-11. csatorna Veker-ér 7,689
K-13. csatorna K-1. csatorna 4,880
K-V-1. megkerülő csatorna Kadarcs-Karácsonyfoki-csatorna 3,040
K-V-1 .-Kadarcs-összekötőcsatorna Kadarcs-Karácsonyfoki-csatorna 2,100
K-V-3 .-Kadarcs-összekötőcsatorna Kadarcs-Karácsonyfoki-csatorna 0,220
K-XI. lecsapolócsatorna K-XI.-Pálfoki-összekötőcsatorna 2,830
K-XI.-Pálfoki-összekötőcsatorna Pál-foki-csatorna 0,206
Kengyelesi-csatorna III. csatorna 0,050
Kisbodaki-összekötőcsatorna Duna 0,346
Kis-Körös-Barátér-összekötőcsatorna Kis-Körös-főcsatorna 0,979
Kis-Rába Rábca 40,235
Kis-Rába (kettős ág) Kis-Rába 0,150
Kis-Rába (Kisfaludi mellékág) Kis-Rába 2,325
Kisújszállási-III. csatorna Kakat-csatorna 6,900
Kisújszállási-XL. csatorna Kakat-csatorna 2,672
Kisújszállási X-XII. csatorna Kakat-csatorna 2,184
Kisújszállási X-XXVII. csatorna Kakat-csatorna 2,960
Klágya-Duna Ferenc-tápcsatorna 6,410
Kopolya-Gyepes felső összekötőcsatorna Kopolya-csatorna 3,010
Kölesmajori-csatorna Kepés-Lesvári-főcsatorna 2,238
Kunere-csatorna Zagyva 1,824
Kurjantó-Kondortó-összekötőcsatorna I. övcsatorna 7,783
Lébény-Hanyi-1. csatorna Rábcai-tőzegcsatorna 8,330
Lébény-Hanyi-2. csatorna Lébényi-belvízcsatorna 8,145
Lébény-Hanyi-főcsatorna Mosonszentjánosi-csatorna 9,847
Létai-Nagy-ér-összekötőcsatorna Nagy-ér 4,200
Ludas-ér Kurca-főcsatorna 12,227
Matyér-Fehértói-csatorna Matyér-Subasai-csatorna 6,664
Megkerülő Szelidi-tavi 6,290
Mérges-ér Kálló-ér 1,043
Mirhó-Kisgyolcsi-összekötőcsatorna Mirhó-Gyolcsi-csatorna 2,564
Morgó-foki-tápcsatorna Fekete-Körös 0,821
Móricfőldi-II. csatorna Kődombszigeti-főcsatorna 2,525
Mosonszentjánosi-összekötőcsatorna Bordacsi-csatorna 1,340
Műrét-Kis-tiszai-csatorna Percsorai-főcsatorna 6,048
Nagy-foki-csatorna Kutas-főcsatorna 12,571
Nagy-vájás Lápi-főcsatorna 6,700
Örömkő-laposi-csatorna Révfalui-csatorna 5,225
Pál-foki-csatorna Kispálszigeti-csatorna 2,350
Patéi-csatorna Veker-ér 2,600
Pocsaji-ér Nagy-ér 0,535
Rábatamási-határcsatorna Kapuvár-Bősárkányi-csatorna 7,375
Remencei-csatorna Bácsai-csatorna 2,235
Répce jobb parti főlecsapoló csatorna Répce 7,766
Sebes-éri-IV. csatorna Villogó-csatorna 2,550
Siratói-összekötőcsatorna Szarvas-Békésszentandrási-holtág 1,444
Solti-árapasztó Duna 3,522
Szeghalmi-megcsapoló csatorna Sebes-Körös 3,354
Szigetbecsei-átkötőcsatorna III/6. csatorna 0,535
Szittyó-csatorna XXX. csatorna 10,270
Szöcsköd-Komádi-I-II. csatorna Kutas-főcsatorna 10,584
Tapolnok-főcsatorna Öreg-Túr 24,990
Terehalom-Mucsihát-Kórógy-
összekötőcsatorna
Kórógy-ér 2,720
Terehalom-Mucsiháti-csatorna Kórógy-ér 8,177
Tói-csatorna Kraszna 0,800
Tordai-csatorna Sebes-Körös 3,035
Tordosa Kapuvár-Bősárkányi-csatorna 13,150
Tökföldi-tápcsatorna Vargahosszai főcsatorna 0,910
Urhanya-csatorna Lébényi belvízcsatorna 5,400
Újfoki-csatorna Duna 1,973
V-11. csatorna Villogó-csatorna 1,585
V-14. csatorna Villogó-csatorna 1,112
V-3. (Óvári-)csatorna V. (Vargahosszai-)főcsatorna 8,070
V. csatorna Ráckevei-Duna 0,480
Vámház-ér Kis-Répce 7,833
Vámház-ér-Kis-Rába-összekötőcsatorna Kis-Rába 0,530
Vasútmenti-csatorna Kőris-patak 1,680
Veker-Ecser-Kórógy-összekötőcsatorna Veker-ér 8,060
Vidre-ér Felső-főcsatorna 12,890
Vidre-éri-összekötőcsatorna Vidre-ér 4,750
XX. árapasztó Duna-völgyi-főcsatorna 2,390
2 m3/s torkolati vízszállító-képességet meghaladó csatorna neve Befogadó neve Csatorna hossza
(km)
12. csatorna Saj-foki-csatorna 10,200
14. csatorna Hanyi-csatorna 9,523
22. csatorna Tiszasülyi-28. csatorna 9,000
33. csatorna Millér-csatorna 24,366
Adonyi-főcsatorna Duna 4,470
Algyői-főcsatorna Tisza 17,008
Álomzugi-csatorna Hortobágy-Berettyó 6,964
Alpár-Nyárlőrinci-főcsatorna Alpári-holtág 41,473
Alsó-alvízi-tápcsatorna Kékcsei-tápcsatorna 1,550
Alsó-főcsatorna Felső-főcsatorna 9,450
Alsó-Kadarcs-csatorna Kösely-főcsatorna 19,930
Alsó-Ó-Berettyó-csatorna Sárréti-főcsatorna 13,314
Alsó-Öreg-Túr Túr 14,070
Alsó-Selypes-főcsatorna Tiszakeszi-főcsatorna 6,265
Alsófutaki-csatorna Hortobágy-Berettyó 10,832
Alsóréti-csatorna Tisza 1,209
Aranyad-éri-csatorna Sámson-Apátfalvi-Száraz-ér 13,536
Árkus-főcsatorna Sarkad-Mérges-Sáros-ér 44,530
Bácsai-csatorna Mosoni-Duna 6,743
Bágy-Szandalik-csatorna Hortobágy-főcsatorna 15,723
Bal parti szivárgó Tisza 27,520
Balatonlellei szivattyútelep-
nyomócsatorna
Balaton 0,247
Balatonlellei-B. árok Balatonlellei szivattyútelep-nyomócsatorna 1,368
Bárkás-csatorna Fekete-Körös 3,376
Bársonyos-csatorna Hernád 60,300
Bédai-holtág Külső-Bédai-holtág 11,500
Békés-III. tápcsatorna Kettős-Körös 1,150
Belfő-csatorna Tisza 57,740
Bodrogzugi-I. csatorna Bodrog 13,550
Bodrogzugi-II. csatorna Bodrogzugi-I. csatorna 9,070
Bódvaj-patak Kraszna 15,840
Bordacsi-csatorna Kimlei-csatorna 9,612
Borzasi-összekötőcsatorna XXX. csatorna 0,240
Brassó-ér Kadares-Karácsonyfoki-csatorna 3,112
Büngösdi-főcsatorna Kettős-Körös 22,004
Cigány-foki-főcsatorna Holt-Sebes-Körös-főcsatorna 21,320
Csárdaszállási-csatorna Mezőberényi-főcsatorna 5,660
Császári-Oláhréti-tápcsatorna Császári-Oláhréti-tározórendszer 1,700
Csátés-csatorna Tiszasülyi-28. csatorna 28,000
Cserepes-Pap-ér Hortobágy-főcsatorna 8,830
Csincsa-csatorna Laskó-patak 21,700
Csincse-övcsatorna Rima 23,335
Csomata-csatorna Öreg-Túr 36,400
Csorna-Foktői-csatorna Duna 33,380
Csukás-ér Kőrös-ér 11,690
Csukás-éri-főcsatorna Dong-éri-főcsatorna 37,596
Csukásér-Nyárlőrinci-összekötőcsatorna Csukás-éri-főcsatorna 13,256
Dános-csatorna Lanka-csatorna 2,971
Dár-foki-összekötőcsatorna Szekszárd-Bátai-főcsatorna 4,120
Deszk-Fehértói-főcsatorna Maros 9,643
Dió-éri-főcsatorna Sebes-Körös 22,406
Doba-csatorna Tisza 16,608
Dong-éri-főcsatorna Tisza 70,447
Dorozsma-Halasi-főcsatorna Dorozsma-Majsai-főcsatorna 28,252
Dorozsma-Majsai-főcsatorna Algyői-főcsatorna 38,630
Dögös-Kákafoki- főcsatorna Szarvas-Békésszentandrási-holtág 55,200
Duna-völgyi-főcsatorna Duna 146,526
Eger-csatorna Kánya-patak 27,840
Eleki-főcsatorna Kígyósi-főcsatorna 30,300
Élővíz-csatorna Kettős-Körös 37,352
Élővíz-főcsatorna (hullámtéri szakasz) Maros 1,160
Eresztőhalmi-I. csatorna Zagyva 0,563
Érfűi-csatorna Tisza 1,750
Érpataki-főfolyás Lónyay-főcsatorna 50,160
Északi-főgyűjtő Karapancsai-főcsatorna 13,320
Északi-övcsatorna Prügyi-főcsatorna 5,200
Fazekaszugi-főcsatorna Hármas-Körös 13,591
Fehér-tói-tározó-tápcsatorna Fehér-tói-tározó 2,850
Fehérnádi-csatorna Sulymos-főcsatorna 6,000
Fehértó-Majsai-főcsatorna Algyői-főcsatorna 37,529
Fekete-Körös-Kopolya-összekötő Fekete-Körös 0,177
Félegyházi-főcsatorna Csukás-éri-főcsatorna 45,563
Félhalmi-csatorna Félhalmi-holtág 4,919
Felső-alvízi-tápcsatorna Kékcsei-tápcsatorna 1,243
Felső-főcsatorna Tisza 18,162
Felsőréhelyi-főcsatorna Hortobágy-Berettyó 21,594
Foki-csatorna Tolnai-Holt-Duna 3,700
Folyás-éri-főcsatorna Sebes-Körös 20,501
Füredkócsi-tározó-tápcsatorna Füredkócsi-tározó 5,350
Fűzvölgyi-főcsatorna Kékesiréti 48,169
Gaja-malomcsatorna Gaja-patak 3,993
Gencsháti-csatorna Szárazér-Porgányi-főcsatorna 4,050
Gerje Közös-csatorna 49,900
Gerje-mellékcsatorna Gerje 20,305
Gerlai-holtág Élővíz-csatorna 11,949
Gombócos-Bár-Duna-csatorna Zsejkei csatorna 8,825
Görbeházi-csatorna Bágy-Szandalik-csatorna 3,490
Gyáli-1. főcsatorna Ráckevei-Duna 24,660
Gyáli-17. csatorna Gyáli-1. főcsatorna 7,583
Gyáli-2. főcsatorna Gyáli-1. főcsatorna 17,150
Gyáli-24. csatorna Gyáli-2. főcsatorna 9,619
Györpölési előtéri csatorna Tisza 0,683
Gyulai-lecsapolócsatorna Kígyósi-főcsatorna 11,058
Gyulai-tápcsatorna Fehér-Körös 1,540
Gyulavári-főcsatorna Fehér-Körös 7,350
Halásztanyai-csatorna Tisza 5,050
Hamvas-főcsatorna Hortobágy-Berettyó 45,148
Hamvas-Sárréti-összekötőcsatorna Hamvas-főcsatorna 1,142
Hanság-főcsatorna Rábca 34,971
Hanyi-csatorna Tisza 43,625
Hanyi-Sajfoki-összekötőcsatorna Saj-foki-csatorna 0,914
Harangzugi-I. c. csatorna Harangzugi-I. csatorna 24,305
Harangzugi-I. csatorna Hármas-Körös 20,638
Hataj-csatorna Tisza 0,776
Határmenti Zagyva 1,225
Hédervár-Darnói-csatorna Hédervár-Vadaskerti-csatorna 8,242
Hédervár-Vadaskerti-csatorna Mosoni-Duna 5,100
Hejő-főcsatorna Tisza 23,600
Hejő-Szarda-övcsatorna Sajó 11,200
Hódtó-Kis-tiszai-csatorna Györpölési előtéri csatorna 15,796
Holt-Marcal Nagy-Pándzsa 12,692
Holt-Sebes-Körös-főcsatorna Sebes-Körös 53,042
Homok-Sarródi-csatorna Hanság-főcsatorna 7,530
Hortobágy-főcsatorna Hortobágy-Berettyó 93,267
Hortobágy-Kadarcs-összekötőcsatorna Hortobágy-főcsatorna 4,896
I-13. csatorna Hortobágy-Berettyó 2,263
I. árapasztó Ráckevei-Duna 16,993
I. övcsatorna Duna-völgyi-főcsatorna 37,647
Igali gravitációs főcsatorna Ferenc-tápcsatorna 40,373
III. övcsatorna Duna-völgyi-főcsatorna 36,880
Inérháti-főcsatorna Sajó 10,200
Ively-ér Északi-övcsatorna 4,060
Jobb parti szivárgó Tisza 19,680
Kadarcs-Karácsonyfoki-csatorna Hortobágy-főcsatorna 36,593
Kadia-Ó-Duna Ferenc-tápcsatorna 10,004
Kakat-csatorna Hortobágy-Berettyó 45,300
Kállai-főfolyás Lónyay-főcsatorna 54,630
Kálló-ér Berettyó 29,365
Kamuti-csatorna Mezőberényi-főcsatorna 7,906
Kapuvár-Bősárkányi-csatorna Rábca 15,987
Karapancsai-főcsatorna Kadia-Ó-Duna 22,761
Karász-Gyulaházi-csatorna Kártavai-csatorna 16,400
Karcagi-I. csatorna Hortobágy-Berettyó 23,024
Karcagi-II. csatorna Karcagi-I. csatorna 20,650
Karcagi-III. csatorna Hortobágy-Berettyó 9,080
Karcsa-csatorna Tiszakarádi-főcsatorna 12,300
Kártavai-csatorna Lónyay-főcsatorna 4,600
Kati-ér Kálló-ér 52,600
Kékcsei-tápcsatorna Rétközi-tó 5,455
Kékesiréti Megkerülő 4,431
Kenyere-ér Tisza 11,508
Kepés-Lesvári-főcsatorna Rábca 30,945
Kerülőházi-csatorna Felső-alvízi-tápcsatorna 7,590
Keszeg-ér Rábca 50,226
Kígyós-ér (mellékág) Kiskunsági-főcsatorna 7,710
Kígyósi-főcsatorna Gerlai-holtág 10,085
Kimlei-csatorna Rábca 13,312
Király-ér Bágy-Szandalik-csatorna 42,988
Kis-foki-csatorna Bal parti szivárgó 5,860
Kis-Rába-öblítőcsatorna Rába 0,150
Kis-Répce Hanság-főcsatorna 12,130
Kis-tiszai zsilip- és beeresztő csatorna Nagyfai-Holt-Tisza 0,145
Kisgyepi-csatorna Zagyva 8,200
Kispálszigeti-csatorna Ó-Berettyó 6,400
Kisújszállási-II-3. csatorna Hortobágy-Berettyó 0,725
Kiszombor-Csipkési-főcsatorna Maros 5,686
Kocsordi-főcsatorna Kraszna 11,919
Kondoros-csatorna Kösely-főcsatorna 29,586
Kopáncs-Kis-tiszai-főcsatorna Hódtó-Kis-tiszai-csatorna 6,743
Kopolya-Gyepes alsó összekötőcsatorna Kopolya-csatorna 1,770
Korcsina-csatorna Dráva 18,540
Kórógy-ér Kurca-főcsatorna 49,800
Kósdi előtéri csatorna Tisza 0,337
Kődombszigeti-főcsatorna Sebes-Körös 20,530
KÖF-DVCS-összekötőcsatorna Duna-völgyi-főcsatorna 0,450
Köles-ér Köles-ér 10,814
Kőris-árapasztó Kis-Rába 3,225
Kőris-patak Répce 10,647
Körös-ér Tisza 40,312
Kőrösér-Nyilas-összekötőcsatorna Kőrös-ér 8,800
Körtvélyesi-árok Nádor-csatorna 7,610
Kösely-főcsatorna Hortobágy-főcsatorna 60,900
Kösely-Hajdúszováti-átmetszés Keleti-főcsatorna 10,000
Kötegyáni-övcsatorna Kopolya-csatorna 4,970
Közös-csatorna Tisza 8,200
Kurca-főcsatorna Kurca-toroki előtéri csatorna 39,359
Kurca-toroki előtéri csatorna Tisza 0,150
Kutas alsó főcsatorna Berettyó 46,580
Kutas-felfogócsatorna Körmösdpusztai-tározó 9,310
Lanka-csatorna Dráva-holtág 10,695
Lankóci-Kis-Duna-csatorna Duna 5,705
Lápi-mellékcsatorna Lápi-főcsatorna 13,300
Leányvár-Agárdi-csatorna Ricsei-főcsatorna 8,800
Lébényi-belvízcsatorna Rábca 17,990
Lébényi-zsilipcsatorna Rábca 2,295
Létai-ér Nagy-ér 35,575
Lónyay-főcsatorna Tisza 44,600
Lórés-Siratói-összekötőcsatorna Gyoma-Siratói-holtág 7,520
Magdolna-ér Kadarcs-Karácsonyfoki-csatorna 13,056
Mágocs-ér Kórógy-ér 45,589
Makkodi-főcsatorna Hortobágy-Berettyó 16,381
Makócsa-főcsatorna Szipa-főcsatorna 14,750
Makói-főcsatorna Maros jobb parti tápcsatorna 4,280
Malomzug-Décsipusztai-csatorna Szarvas-Békésszentandrási-holtág 14,278
Malomzug-Simafoki-csatorna Peresi-holtág 13,340
Marcal-belvízcsatorna Marcal 12,930
Máriapócsi-főfolyás Lónyay-főcsatorna 37,500
Maros jobb parti tápcsatorna Maros 0,577
Mátételkei-Kígyós Kígyós 28,950
Mátyáshalmi-főcsatorna Nagyfa-Hódtói-összekötőcsatorna 31,367
Matyér-Subasai-csatorna Gyálai-Holt-Tisza 11,250
Meggyes-Csaholyi-folyás Kraszna 23,500
Mezőberényi-főcsatorna Kettős-Körös 11,129
Mezőtúri-VI. csatorna Hármas-Körös 24,267
Millér-csatorna Tisza 36,890
Mindszenti régi szivattyútelep-előtéri csatorna Tisza 0,125
Mindszenti régi szivattyútelep-
tápcsatorna
Mindszenti régi szivattyútelep-előtéri csatorna 0,039
Mindszenti új szivattyútelep-előtéri csatorna Tisza 0,086
Mindszenti új szivattyútelep-tápcsatorna Mindszenti új szivattyútelep-előtéri csatorna 0,039
Mirhó-Gyolcsi-csatorna Tisza 8,511
Mosonszentjánosi-csatorna Hanság-főcsatorna 11,215
Nád-ér Csincse-övcsatorna 10,536
Nádor-csatorna Sió 111,400
Nagy-ér Kálló-ér 84,400
Nagyari-Túr-ág Tisza 8,050
Nagyfa-Hódtói-összekötőcsatorna Tisza 11,572
Nagyfoki-I. csatorna Tiszaderzsi-3. csatorna 16,030
Nagyhalász-Pátrohai-csatorna Belfő-csatorna 23,100
Nagyréti-szivárgó Érpataki-főfolyás 4,400
Német-ér Hortobágy-Berettyó 12,554
Nováki-főcsatorna Mosoni-Duna 23,996
Ó-Berettyó Szeghalmi-övcsatorna 17,745
Orosztanyai-csatorna Belfő-csatorna 5,150
Ószentiváni-csatorna Tisza 10,153
Ottómajori-csatorna Rábcai-tőzegcsatorna 4,400
Ottómajori-összekötőcsatorna Kimlei-csatorna 0,910
Ölyvös-főcsatorna Kutas-főcsatorna 36,750
Ördögárok-Zomlini-csatorna Kis-Körös-főcsatorna 9,321
Öreg-Túr Tisza 63,600
Őrszemi-megcsapolócsatorna Tisza 3,300
Paks-Faddi-főcsatorna Faddi-Holt-Duna 11,540
Palád-Csécsei-főcsatorna Tisza 22,280
Paphalmi-főcsatorna Gyálai-Holt-Tisza 6,757
Parlagnyilasi-csatorna Szavai-csatorna 3,865
Patkányosi-tápcsatorna Duna 1,434
Peitsik-csatorna Tisza 36,450
Percsorai hullámtéri csatorna Tisza 0,280
Percsorai-főcsatorna Tisza 15,318
Peres-ér Prügyi-főcsatorna 6,560
Perje Közös-csatorna 25,550
Perje-Felső Perje 17,836
Piti-csatorna Török-éri-főcsatorna 7,225
Pontyos-Örvényi-csatorna Hullámtéri vízpótló rendszer 5,019
Pörös-éri-főcsatorna Vesszősi hullámtéri csatorna 7,690
Prügyi-főcsatorna Tisza 14,670
Pusztai-levezetőcsatorna Sámson-Apátfalvi-Száraz-ér 1,961
Rajka-Dunakiliti-szivárgócsatorna Tejfalui mellékágrendszer 5,782
Rábca-árapasztó Mosoni-Duna 2,520
Rábcai-tőzegcsatorna Rábca 10,900
Rekettyés-ér Zagyva 23,633
Répce-Kardos-összekötőcsatorna Répce 0,425
Révfalui-csatorna Mosoni-Duna 7,137
Ricsei-főcsatorna Tisza 10,460
Rigós-csatorna Tisza 33,100
Saj-foki-csatorna Tisza 32,905
Sajó-csatorna Tisza 5,000
Sámson-Apátfalvi-Száraz-ér Maros 49,442
Sarkad-Mérges-Sáros-ér Hortobágy-főcsatorna 28,875
Sárközi-I. főcsatorna Duna 50,405
Sárközi-II. főcsatorna Sárközi-I. főcsatorna 47,000
Sárközi-III. főcsatorna Sárközi-I. főcsatorna 22,000
Sárréti-főcsatorna Hortobágy-Berettyó 70,782
Sártó-Ökröstói-csatorna Tisza 4,013
Séd-Sárvízi-malomcsatorna Nádor-malomcsatorna 71,580
Simai-főfolyás Lónyay-főcsatorna 31,620
Soroksári-I. főcsatorna Ráckevei-Duna 8,660
Sós-tói-csatorna Pusztai-levezetőcsatorna 12,080
Sulák-csatorna Duna 3,080
Sulymos-főcsatorna Tisza 20,800
Szajoli-I. csatorna Tisza 15,293
Szamossályi-árapasztó Szamossályi-tározó 10,020
Szárazér-Porgányi-főcsatorna Nagyfa-Hódtói-összekötőcsatorna 40,370
Szavai-csatorna Mosoni-Duna 23,959
Szegedi-csatorna Rábca 16,664
Szeghalmi-főcsatorna Berettyó 3,793
Szeghalmi-gyűjtőcsatorna Szeghalmi-főcsatorna 15,027
Szeghalmi-övcsatorna Szeghalmi-főcsatorna 23,000
Szegvár-Mindszenti-határcsatorna Kurca-főcsatorna 10,831
Széksóstói-főcsatorna Paphalmi-főcsatorna 33,700
Szekszárd-Bátai-főcsatorna Duna 35,500
Szekszárdi-Séd Szekszárd-Bátai-főcsatorna 9,923
Szelidi-tavi Csorna-Foktői-csatorna 16,728
Szentesi szivattyútelep-előtéri csatorna Tisza 0,390
Szentesi szivattyútelep-tápcsatorna Szentesi szivattyútelep-előtéri csatorna 0,880
Szentkuti-összekötőcsatorna Hédervár-Darnói csatorna 0,634
Szeregyházi-csatorna Csikosér-Élővíz-összekötőcsatorna 4,615
Szipa-kivezető csatorna Tisza 0,900
Szőny-Füzitői-csatorna Fényes-patak 11,927
Szőreg-Deszk-Kübekházi-főcsatorna Maros 13,376
Szöveteni-csatorna Belfő-csatorna 10,000
Takta-övcsatorna Sajó 29,260
Taktaközi-főcsatorna Takta-övcsatorna 20,800
Tardi-ér Csincse-övcsatorna 11,500
Telki-Peresi-főcsatorna Peresi-holtág 18,337
Temető-árok Kardos-ér 1,470
Tetétlen-szigeti-csatorna Hamvas-főcsatorna 6,153
Tinódi-árok Nádor-csatorna 5,460
Tiszabői-csatorna Tisza 13,000
Tiszaderzsi-3. csatorna Tisza 8,750
Tiszadobi-főcsatorna Tisza 13,120
Tiszafüredi-főcsatorna Tisza 19,060
Tiszakarádi-főcsatorna Tisza 27,680
Tiszakarádi-összekötőcsatorna Tiszakarádi-főcsatorna 3,740
Tiszakeszi-főcsatorna Tisza 12,930
Tiszasüly-Sajfok-összekötőcsatorna Saj-foki-csatorna 2,850
Tiszasülyi-28. csatorna Tisza 14,767
Tiszavalki-főcsatorna Tisza 22,800
Tisztaberki-Sár-csatorna Tapolnok-főcsatorna 7,600
Tócó-csatorna Kösely-főcsatorna 4,200
Tótfalusi-övcsatorna Szamos 4,400
Tótkomlós-éri-csatorna Sámson-Apátfalvi-Száraz-ér 29,800
Töbörzsöki-árok Tinódi-árok 4,030
Török-éri-főcsatorna Bodrog 12,790
Új-Füzes-ér Vajdácskai-csatorna 4,574
Új-Szőrhalmi-csatorna Dögös-Kákafoki-főcsatorna 14,637
V. (Vargahosszai-) főcsatorna Kettős-Körös 25,140
V. csatorna Duna-völgyi-főcsatorna 27,212
Vág-Sárdos-Megág Rába 20,960
Vajai-főfolyás Lónyay-főcsatorna 47,470
Vajastoroki-összekötőcsatorna Duna 1,224
Vajdácskai-csatorna Török-éri-főcsatorna 3,370
Vajdalaposi-csatorna Alsó-Kadarcs-csatorna 8,609
Vármegyei-csatorna Öreg-Túr 13,250
Veker-ér Kurca-főcsatorna 41,810
Veresmarti-kivezetőcsatorna Tisza 1,000
Vesszősi hullámtéri csatorna Tisza 0,400
Vidi-ér Kadarcs-Karácsonyfoki-csatorna 35,286
Vidre-éri hullámtéri csatorna Tisza 2,160
VII. csatorna Duna-völgyi-főcsatorna 36,300
Villogó-csatorna Hortobágy-Berettyó 37,470
XLII. csatorna Kakat-csatorna 10,227
XX. csatorna Duna-völgyi-főcsatorna 17,098
XXIII. csatorna Duna-völgyi-főcsatorna 16,005
XXX. csatorna Duna-völgyi-főcsatorna 43,976
XXXI. csatorna XXX. csatorna 37,360
XXXIX. (Katalszegi-) csatorna Folyás-éri-főcsatorna 13,228
Zámolyi-csatorna Mosoni-Duna 5,367
Zsejkei-csatorna Mosoni-Duna 15,470
Zselinszki-csatorna Kraszna 4,230
Zsombékosi-csatorna Duna 2,864
Zátonyi-Duna Nováki-főcsatorna 31,062

7. Az államhatárt alkotó vagy metsző, valamint a 20 m3 másodpercenkénti torkolati vízszállítást meghaladó vízfolyások, 1 millió m3 árvízi tározó térfogatot meghaladó tározói, valamint azok árapasztó medrei

Tározó neve Árvízi térfogat
(millió m3)
Devecseri-tározó 1,330
Fehérvárcsurgói-tározó 9,000
Geleji-tározó 3,590
Gyöngyös-Nagyrédei-tározó 1,110
Hór-völgyi-tározó 4,240
Laskó-völgyi-tározó 2,150
Maconkai-tározó 1,280
Mátraverebélyi-tározó 1,680
Pátkai-tározó 1,600
Tapolca-tározó 1,047
Tarján-pataki-tározó 1,870
Tatai-Öreg-tó 2,000
Zámolyi-tározó 3,300

8. Összetett létesítmények (vizek), amelyek más létesítményeket (vizeket) tartozékként magukban foglalnak

Létesítmény megnevezése A tartozékként kezelendő létesítmény(ek) típusa
Balatonhenyei szűrőmező Burnót-patak
Kápolnásnyéki szűrőmező Vereb-Pázmándi-vízfolyás
Lesence-nádasmező Lesence-patak, Tapolca-patak
Hévízi-tó Hévíz-folyás
Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer Belvízcsatornák, vízfolyások, valamint a Zala menti 1.53 Zalavár-Szentgyörgyvári és 1.54 Zalaapáti ártéri öblözetek védelmi létesítményei
K-III. főcsatorna Övárkok
K-IV. főcsatorna Övárkok
K-V. tározó Övárkok
K-XI. tározó Övárkok
Keleti-főcsatorna Övárkok
Nyugati-főcsatorna Övárkok
Jászsági-főcsatorna Övárkok
Nagykunsági-főcsatorna Övárkok
NK-III-2. főcsatorna Övárkok
Tisza-tó (Kiskörei vízlépcső és tározó) Duzzasztómű
Árvédelmi töltések egyes szakaszai Párhuzamos csatornák
Ideiglenes jellegű belvíztározók töltései Tározó töltés
III. Természetes tavak

1. a Balaton (a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszerrel együtt),

2. a Velencei-tó,

3. a Fertő-tó és

4. a Hévízi-tó.

B) Az állam kizárólagos tulajdonában álló országos törzshálózati vasúti pályák

1. A transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő vasúti pályák

1 Budapest (Keleti pu.) - Hegyeshalom - országhatár

1d Hegyeshalom - Rajka - országhatár

3 Komárom - Komárom országhatár

10 Győr (Rendező) - Celldömölk

15 Szombathely - Sopron - (Ágfalva) országhatár

17 (2) Zalaszentiván - Nagykanizsa

20 Székesfehérvár - Szombathely

21 Szombathely - Szentgotthárd - országhatár

25 Boba - Zalaegerszeg - Őriszentpéter - országhatár

30 Budapest (Déli pu.) - Székesfehérvár - Nagykanizsa - Murakeresztúr - országhatár

31 Érdi elágazás - Tárnok

40 Budapest (Kelenföld) - Pécs

41 Dombóvár - Gyékényes - országhatár

44 Székesfehérvár - Pusztaszabolcs

60 (1) Murakeresztúr - Gyékényes

65 (1) Pécs - Villány

66 Villány - Magyarbóly - országhatár

70 Budapest (Nyugati pu.) - Szob - országhatár

80 (1) Budapest (Keleti pu.) - Hatvan - Miskolc - Mezőzombor

90 Felsőzsolca - Hidasnémeti - országhatár

100 Budapest (Nyugati pu.) - Cegléd - Szolnok - Záhony - országhatár

100c Mezőzombor - Nyíregyháza

101 Püspökladány - Biharkeresztes - országhatár

120a Budapest (Rákos) - Újszász - Szolnok

120 Szajol - Lőkösháza - országhatár

136 Szeged (Rendező) - Röszke - országhatár

140 Cegléd - Szeged

150 Budapest (Ferencváros) - Kelebia - országhatár

235 Soroksár - Soroksár-Terminál

284 Záhony normál nyomtávú hálózat

400 Záhony széles nyomtávú hálózat

Budapesti körvasút vonalai közül:

200 Kőbánya felső - Rákosrendező

202 Budapest-Angyalföldi elágazás - Rákospalota-Újpest

203 Rákos - Rákosi elágazás

205 Budapest-Ferencváros - Kőbánya felső

206 Budapest-Ferencváros - Kőbánya-Kispest

212 Kőbánya teher - Kőbánya felső

217 Kőbánya felsői kiágazás - Rákos

219 Rákosrendező - Városligeti elágazás.

2. *  Nem a transz-európai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák:

2 Budapest (Rákosrendező) - Esztergom

4 Esztergom-Kertváros - Almásfüzitő

5 Székesfehérvár - Komárom (Rendező)

11 Győr - Veszprém

12 (2) Tatabánya - Oroszlány

16 Hegyeshalom - Porpác

17 (1) Szombathely - Zalaszentiván

26 Balatonszentgyörgy - Tapolca - Ukk

29 (2) Szabadbattyán - Tapolca

42 Pusztaszabolcs - Dunaújváros - Paks

43 Mezőfalva - Rétszilas

45 Sárbogárd - Börgönd

46 Rétszilas - Bátaszék

71 Budapest (Rákospalota-Újpest) - Vácrátót - Vác

74 Nógrádszakál - országhatár

77 Aszód - Vácrátót

78 (2) Nógrádszakál - Ipolytarnóc - országhatár

80 (2) Mezőzombor - Sátoraljaújhely - országhatár

81 Hatvan - Somoskőújfalu - országhatár

82 Hatvan - Újszász

86 Vámosgyörk - Újszász

87 Füzesabony - Putnok

89 Nyékládháza - Tiszapalkonya-Erőmű

92 (1) Miskolc (Tiszai) - Bánréve - országhatár

92 (2) Bánréve - Ózd

94 Sajóecseg - Tornanádaska - Hídvégardó - országhatár

103 Karcag - Tiszafüred

105 Debrecen - Nyírábrány - országhatár

108 Debrecen - Füzesabony

110 Apafa - Mátészalka

115 Mátészalka - Tiborszállás - Ágerdőmajor - országhatár

135 Szeged - Békéscsaba - Kötegyán - országhatár

142 Budapest (Kőbánya-Kispest) - Lajosmizse - Kecskemét

154 Bátaszék - Baja - Kiskunhalas

155 Kiskunhalas - Kiskunfélegyháza

318 Nagyirtás - Nagybörzsöny

Budapesti körvasút vonalai közül:

201 Budapest-Angyalföldi elágazás - Budapest-Angyalföld

210 Rákosrendező - Vasúttörténeti park

211 Kispesti elágazás - Pestszentimre felső elágazás

216 Kőbánya felső elágazás - Kőbánya-Hízlaló

220 Rákosrendező - Istvántelki főműhely

221 Soroksár - Szemeretelep mh.

2. melléklet a 2011. évi CXCVI. törvényhez

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon köre

I. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó állami tulajdonban álló társasági részesedés * 

Társaság neve állami részesedés
legalacsonyabb mértéke
Magyar Villamos Művek Zrt. 75%+1 szavazat
Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt. 100%
DALERD Délalföldi Erdészeti Zrt. 100%
ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zrt. 100%
Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. 100%
GYULAI Erdészeti és Vadászati Zrt. 100%
Ipoly Erdő Zrt. 100%
Kisalföldi Erdőgazdasági Zrt. 100%
KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. 100%
EGERERDŐ Erdészeti Zrt. 100%
Mecsekerdő Zrt. 100%
NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. 100%
NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. 100%
Pilisi Parkerdő Zrt. 100%
SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. 100%
Szombathelyi Erdészeti Zrt. 100%
TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. 100%
VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. 100%
Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt. 100%
Zalaerdő Erdészeti Zrt. 100%
Budapesti Erdőgazdaság Zrt. 100%
Kaszó Erdőgazdaság Zrt. 100%
VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. 100%
HM Armcom Zrt. 100%
HM Currus Zrt. 100%
HM Arzenál Zrt. 100%
Magyar Export-Import Bank Zrt. 100%
Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. 100%
Magyar Posta Zrt. 75%+1 szavazat
Magyar Államvasutak Zrt. 100%
Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. 65,6%
HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. 100%
ExVÁ Robbanásbiztos Berendezések Vizsgáló Állomása Kft. 100%
Magyar Fejlesztési Bank Zrt. 100%
Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. 100%
HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. 100%
Államadósság Kezelő Központ Zrt. 100%
Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 25%+1 szavazat
Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. 50%+1 szavazat
Regionális Fejlesztési Holding Zrt. 100%
Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. 100%
Tiszavíz Vízerőmű Energetikai Kft. 100%
Concordia Közraktár Kereskedelmi Zrt. 100%
Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. 100%
Szerencsejáték Zrt. 100%
Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. 100%
Mezőhegyesi Állami Ménes Lótenyésztő- és Értékesítő Kft. 100%
Dunamenti Regionális Vízmű Zrt. 75%+1 szavazat
Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. 75%+1 szavazat
Észak-dunántúli Regionális Vízmű Zrt. 75%+1 szavazat
Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. 75%+1 szavazat
Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. 75%+1 szavazat
Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. 25%+1 szavazat
Országos Hulladékgazdasági Ügynökség Nonprofit Kft. 100%
Kincsem Nemzeti Lóverseny és Lovas Stratégiai Kft. 100%
Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft. 100%
Diákhitel Központ Zrt. 100%
Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 100%
Állami Autópálya Kezelő Zrt. 100%
Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 100%
Magyar Közút Nonprofit Zrt. 100%
Magyar Turizmus Zrt. 100%
Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft. 100%
TIG Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. 100%
Hollóházi Hungarikum Nonprofit Kft. 50%+1 szavazat
RÁBA Járműipari Holding Nyrt. 50%+1 szavazat

II. *  Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó vagyonelemek

a) A 100%-ban az állam tulajdonában álló

aa) védelmi és közjóléti elsődleges rendeltetésű erdő,

ab) a gazdasági elsődleges rendeltetésű természetes erdő, természetszerű erdő és származék erdő természetességi állapotú 5 hektárnál nagyobb, természetben összefüggő erdő.

b) A 100%-os állami tulajdonban lévő olyan génmegőrző gyűjtemény, amely a hazai növényi génbank-hálózat, illetve a hazai állati génbank-hálózat részét képezi.

c) Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló törvényben meghatározott levéltári anyag.

d) Budapest, V. kerület Kossuth Lajos tér, 24893 helyrajzi számú ingatlanon álló szobrok:

da) II. Rákóczi Ferenc emlékmű,

db) Kossuth-emlékmű,

dc) A forradalom lángja emlékmű,

dd) A Dunánál - József Attila portrészobor.

III. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlékegyüttesek

1. BUDAPEST
I. kerület
1. A királyi palota és a Szent György téri - Színház utcai épületegyüttes a hozzá tartozó területekkel
Szent György tér 1., 2. Sándor-palota
Szent György tér 4., 5., 6.,
Szent György u. 2.
Királyi Palota (A-B-C-D-E-F épület), a középkori királyi palota romjai, a Szent György téri középkori romok, erődrendszer, a Ny-i és D-i várkert, Teleki-palota és udvari istálló területe és maradványai
Szent György tér 3. Honvéd Főparancsnokság
Színház u. 1-3. karmelita templom
Színház u. 5-11. karmelita rendház
Ybl Miklós tér 2-6. Várkert bazár és csatlakozó lakóházak
2. Anna u. 1. (Tárnok u. 18.) lakóház
3. Apród u. 1-3. Semmelweis Ignác szülőháza
4. Dísztér 15. De la Motte-palota
5. Döbrentei tér 9. Rudas fürdő
6. Kapisztrán tér 2., 3., 4. Nándor laktanya
7. Kapisztrán tér 6. a Mária-Magdolna templom tornyának és falainak maradványai
8. Táncsics Mihály u. 1. lakóház
9. * 
10. Táncsics Mihály u. 9. József-kaszárnya, az Erdélyi-bástya és Kammerhof
II. kerület
11. Budakeszi út 91-95. budaszentlőrinci pálos kolostor és templom romjai
12. Fő u. 82-86., Ganz u. 4. Királyfürdő
13. Frankel Leó út 39-41.,
Árpád fejedelem útja 8., 9., 10., 11.
Császárfürdő
14. Hűvösvölgyi út 78.,
Fekete István u. 1-3.
Mátyás király nyéki vadászkastélyának romjai
15. Mecset u. 14. Gül Baba türbéje
16. Szajkó u. 14-16.,
Fekete István u. 11.
Nyék középkori templomának romjai
17. Pesthidegkút, Templom u. 12-14. Klebelsberg-kastély
III. kerület
18. Aquincum, Szentendrei út 139. római polgárváros romegyüttese
19. Fő tér 1. Zichy-kastély épületegyüttese
20. Óbudai sziget, Hajógyár az aquincumi helytartó palotájának romjai
21. Meggyfa u. római ház romjai
22. Pacsirtamező u. 2-14. római katonai amfiteátrum romjai
23. Szentendrei út római polgárvárosi amfiteátrum romjai
V. kerület
24. Ferenciek tere 6. Egyetemi Könyvtár
25. József A. u. 6. (Nádor u. 2.) Pollack Mihály háza
26. Károlyi M. u. 16. Károlyi-palota és Károlyi-kert
27. Kossuth L. tér 11. Földművelésügyi Minisztérium
28. Kossuth L. tér 12. kúria
29. Március 15. tér Contra Aquincum romjai
30. * 
31. * 
VI. kerület
31. Andrássy út 22. Magyar Állami Operaház
32. Andrássy út 67. régi Zeneakadémia
33. Andrássyút 69. régi Műcsarnok
34. Andrássy út 71. Képzőművészeti Főiskola
35. Bajza u. 41. régi pesti Kálvária
36. Liszt Ferenc tér 8. Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola
37. Teréz körút 51-53. Nyugati pályaudvar felvételi épülete
VIII. kerület
38. Baross tér 11. Keleti pályaudvar felvételi épülete
39. Bródy S. u. 4. lakóház
40. Illés u. 25. Festetics-villa és pálmaház a Füvészkertben
41. Kerepesi temető a temető egész területe az állami tulajdonú védett síremlékekkel együtt
42. Múzeum krt. 4-8. Tudományegyetem
43. Múzeum krt. 14-16. Magyar Nemzeti Múzeum
44. Múzeum u. 7. Hadik palota
45. Múzeum u. 11. Károlyi-palota
46. Ötpacsirta u. 2. Almásy-Andrássy-palota
47. Pollack Mihály tér 3. (Bródy S. u. 3.) Festetics-palota
48. Pollack Mihály tér 4. Esterházy-palota
49. Pollack Mihály tér 10.
(Múzeum u. 4.)
Károlyi-palota
50. Üllői út 80-82.
Ludovika tér 1.
Ludovika főépülete, együttese és parkja
IX kerület
51. Fővám tér 7-9 Fővámház
52. Üllői út 33-37. Iparművészeti Múzeum
XI. kerület
53. Gellérthegy Citadella
54. Hunyadi János út albertfalvai római tábor romjai
55. Műegyetem rakpart 1., 2., 3., 4., 5., 6. Budapesti Műszaki Egyetem épületei
XIV. kerület
56. *  Hősök tere műemléki együttese
Dózsa György út 39-41. Szépművészeti Múzeum
Hősök tere Millenniumi Emlékmű
57. Stefánia út 14. Földtani Intézet
58. Városliget, Vázsonyi Vilmos sétány, Széchenyi sziget Vajdahunyad vára
XXII. kerület
59. Nagytétény, Csókássy Pál u. 11-15. Rudnyánszky-kastély együttese és parkja
60. Szigetköz, Szent Flórián tér
(Zsák u. és MÁV vasútvonal között)
római tábor romjai
2. BARANYA MEGYE
61. KÁSÁD, Rákóczi út 28. horvát tájház
62. MAGYAREGREGY Márévár
63. PÉCS, Apáca u. 14. ókeresztény sírkápolna
64. PÉCS, Nyár u. 8. Idrisz Baba türbéje
65. PÉCS, Minaret tér (Rákóczi út) Jakováli Hasszán pasa dzsámija
66. PÉCS, Szent István tér ókeresztény mauzóleum
67. PÉCS, Szepessy I. u. 3. Egyetemi Könyvtár
68. PÉCS, Mecsekalja, Jakabhegy pálos templom- és kolostorrom
69. PÉCSVÁRAD vár
70. SIKLÓS vár
71. SZÁSZVÁR Templom tér 2. vár
72. SZIGETVÁR vár
3. BÁCS-KISKUN MEGYE
73. LAJOSMIZSE Alsóbene 225. tanyamúzeum
4. BÉKÉS MEGYE
74 GYULA, Vár-szigeterőd műemléki együttese
Várfürdő út gótikus várkastély, Corvin János rondellája és külső várfal bástyákkal
Kossuth u. 15. Harruckern-Wenckheim-Almássy-kastély együttese és parkja
Várfürdő út 2. lovarda
75 MEZŐHEGYES, az Állami Ménesbirtokhoz tartozó műemlékegyüttes
Csekonits park víztorony és szivattyúház
Hild János utca központi magtár
Kossuth u. 41-43. sütöde, szárazmalom, lakóház, ipari épület
Kozma F. u. 6. üzemi konyha, csikóscsárda
Kozma F. u. 14. kettős tiszti lak
Kozma F. u. 28. déli nagy diadalív
Kozma F. u. 28. déli reprezentatív kaszárnya (ma lakóház)
Kozma F. u. 30. ménesparancsnoki épület (ma székház)
Kozma F. u. 32. Északi reprezentatív kaszárnya (ma Hotel Nonius)
Kozma F. u. 32. Északi nagy diadalív
Kozma F. u. fedeles lovarda
Kozma F. u. központi istálló
Kozma F. u. harangláb a Hotel Nonius előtt
Posta u. 1. vadászvendéglő
18-as major, Ómezőhegyes gabonaüzemi zabsilótorony
18-as major. Ómezőhegyes 1. és 2. számú csikóslak
18-as major, Ómezőhegyes sertéstelepi zabsilótorony
21-es major, Kamarás harangláb
21-es major, Kamarás magtár
23-as major, Fűperegpuszta zabsilótorony
39-es major, Árkospuszta zabsilótorony és harangláb
48-as major, Külsőpereg-puszta csikóslak
56-os major zabsilótorony
57-es major, Peregpuszta elevátor-magtár
57-es major, Peregpuszta komlószárító
57-es major, Peregpuszta harangláb
66-os major, Csatókamarás zabsilótorony
79-es major, Komlósfecskés-puszta zabsilótorony
76. SZABADKÍGYÓS,
Kastély u.
Wenckheim-kastélyegyüttes és parkja
77. SZARVAS
Szabadság u. 2.
Bolza-kastély és parkja
78. SZARVAS
Anna-liget
Csáky-kastély és parkja
5. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE
79. BOLDOGKŐVÁRALJA várrom
80. EDELÉNY
Borsodi út 7.
L’Huillier-Coburg-kastély és parkja
81. FÁJ
Bolt u. 1.
Fáy-kastély
82. FÜZÉR
Várhegy
várrom
83. FÜZÉRRADVÁNY
Kossuth u. 2.
Károlyi-kastélyegyüttes és parkja
84. GÖNC
Kossuth u. 85. és 85/A
huszita ház
85. GÖNC
Dobogóhegy
pálos templom- és kolostorrom
86. KOMLÓSKA
Rákóczi u. 50.
rutén tájház
87. KURITYÁN pálos templom- és kolostorrom
88. MARTONYI
Háromhegy
pálos templom- és kolostorrom
89. MÁD
Rákóczi u. 75.
zsinagóga
90. MISKOLC
Bükkszentlélek
pálos templom- és kolostorrom
91. MISKOLC
Diósgyőr
Vár u.
vár
92. MISKOLC
Hámor
Újmassa
őskohó
93. ÓNOD várrom
94. PÁCIN
Kossuth-kert
Mágochy-Alaghy-Sennyei-kastély és parkja
95. SÁROSPATAK,
Szent Erzsébet u. 19-21
Rákóczi-várkastély és parkja
96. SZOMOLYA
Toldi u. 28-30.
barlanglakás és udvara
97. SZÖGLIGET
Várhegy
Szádvár romjai
98. TARD
Béke u. 55. és 57.
tájház
6. CSONGRÁD MEGYE
99. FÁBIÁNSEBESTYÉN
Gádorosi műút
Külső dűlő 48.
Cserna-féle szélmalom
100. SZEGVÁR
Kossuth tér 1.
Károlyi-kastély
7. FEJÉR MEGYE
101. ALCSÚTDOBOZ
Alcsút
Habsburg-kastély maradványai és parkja
102. BICSKE Batthyány-kastély és parkja
Kossuth u 42.
103. CSÁKVÁR
Kastélypark u. és Szent Vince u.
Esterházy-kastély együttese és parkja
104. CSÓKAKŐ várrom
105. DÉG
Hunyadi u. 11.
Festetics-kastély, „Hollandi ház” és kastélypark
106. FEHÉRVÁRCSURGÓ
Petőfi u.
Károlyi-kastély és parkja
107. FÜLE
Széchenyi u. 107.
tájház
108. ISZKASZENTGYÖRGY
Kossuth tér 1.
Amadé-Bajzáth-Pappenheim-kastélyegyüttes és parkja
109. LOVASBERÉNY
Fehérvári u.
Cziráky-kastélyegyüttes, kápolna és kastélypark
110. * 
111. NÁDASDLADÁNY
Április 4. u.
Nádasdy-kastély és parkja
112. SOPONYA
Nagyláng
Dózsa Gy. u.
Zichy-kastélyegyüttes és parkja
113. SZÉKESFEHÉRVÁR
Koronázó tér
romkert, koronázó templom romjai
114. TÁC
Fövenypuszta
Gorsium
8. GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE
115. DÉNESFA
Fő u. 19.
Cziráky-kastélyegyüttes és parkja
116. FERTŐD, Esterházy-kastély teljes műemléki együttese:
erdő
Kelemente-patak
erdő
út
erdő
út
erdő
erdő
út
út
vendéglő
út
út
erdő
erdő
út
erdő
erdő
szántó
út
szántó
út
park
Gránátos ház I.
út
sportpálya
Gránátos ház II.
út
járda
út
ipartelep, rakodó
iparvasút
iroda
beépítetlen terület
út
park
út
kastély
park
híd, sétány
park
járda
udvarosház
uradalmi épület
út
muzsikaház
lovarda
beépítetlen terület
kertészet, üvegházak, kutyaház
park
út
vízmű
park
park
út
út
út
tiszttartói ház
Marionett Színház
télikert
kerti ház
út
beépítetlen terület
beépítetlen terület
lakóház
út
víztorony
uradalmi épület
uradalmi épület
uradalmi épületek
út
út
uradalmi cselédházak
uradalmi cselédházak
út
magtár
közmű
beépítetlen terület
út
park
117 FERTŐRÁKOS
Fő u. 153.
püspöki kastélyegyüttes és kertje
118 GYŐR
Liszt Ferenc u. 13.
megyeháza
119 GYŐR
Széchenyi tér 5.
Apátúr-ház
120 MIHÁLYI
Korona u. 1.
Dőry-kastély és parkja
121 MOSONMAGYARÓVÁR
Pozsonyi út 88.
vár és erődrendszer
122 NAGYCENK, Széchenyi-kastély és műemléki együttese:
Kiscenki út 3.
park
Vöröskastély (kastélyszálló)
méntelep
Széchenyi Emlékmúzeum
virágház (kastélyszálló)
őrépületek
méntelep
vízmű, szennyvíztelep
csatorna
hársfasor
123. SOPRON
Fő tér 6.
Fabricius-ház
124. SOPRON
F tér 7.
Tábornokház
125 SOPRON
Fő tér 8.
Storno-ház
126. SOPRON
Templom u. 2-4.
Esterházy-palota
127. SOPRON
Új u. 11.
zsinagóga
128. SOPRON
Új u. 22-24.
zsinagóga
129. SZANY
Kossuth u. 2-6.
püspöki kastélyegyüttes és parkja
9. HAJDÚ-BIHAR MEGYE
130. DEBRECEN
Déri tér 1.
Déri Múzeum
131. DEBRECEN,
Egyetem tér 1.
Kossuth Lajos Tudományegyetem
132. DERECSKE
Nyárfa utca 30.
tájház
133. HAJDÚBÖSZÖRMÉNY
Kossuth u. 1.
Hajdúkerületi Székház
134. HORTOBÁGY a 33. sz. főút (71+879 szelvény) Nagyhortobágyi kőhíd
135. HORTOBÁGY
Petőfi tér 1.
Nagyhortobágyi csárda
136. HORTOBÁGY
Petőfi tér
egykori szekérállás
137. NAGYKEREKI
Bocskai tér
Bocskai várkastély és magtár
10. HEVES MEGYE
138. EGER
Dózsa György tér 3.
Validé Szultana török fürdő romjai
139. EGER vár és erődrendszer romjai
140. EGER
Knézich K. u.
minaret
141. ERDŐTELEK
Fő u. 129.
Buttler-kastély és parkja
142. HATVAN
Kossuth tér
Grassalkovich-kastély és parkja
143 NOSZVAJ
Dobó u. 10.
De la Motte-kastély és parkja
144. PARÁD
Sziget u. 8.
falumúzeum
145. SIROK várrom
11. KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE
146. BAJNA
Május 1. tér
Sándor-Metternich-kastélyegyüttes és parkja:
kastély park, út
uradalmi istálló
147. DÖMÖS
Felsőfalu dűlő
prépostsági romok
148. ESZTERGOM
Szent István tér 1.
vár, a királyi, majd érseki palota maradványainak együttese
149. ESZTERGOM
Pilisszentlélek
pálos kolostorrom
150. KISBÉR
Szabadság park 6.
volt Magyar Királyi Lovarda
151. KOMÁROM, Erődrendszer műemléki együttese
Igmándi erőd
Monostori erőd
Csillagerőd
152. OROSZLÁNY, Majk-puszta: kamalduli remeteség műemléki együttese
kastély
toronyrom
remeteházak
központi udvar
jégverem, erdő
gazdasági épület
kápolna és erdő
gyep
erdő
étterem (gyep)
gyep
tó, mocsár
udvar
153. OROSZLÁNY,
Vértesszentkereszt
Bencés templom- és kolostorrom
154. TATA
Hősök tere 7., 8., 9/A
Esterházy-kastély és melléképületei, park
155. TATA
Hattyúliget u. 40.
Néppark
Esterházy kerti lak, műrom és mecset
156. TATA
Váralja u. 1-3.
a vár együttese
12. NÓGRÁD MEGYE
157. BALASSAGYARMAT
Madách u. 2.
megyei börtön
158. DRÉGELYPALÁNK várrom
159. HOLLÓKŐ
Kossuth u. 82.
Palóc Múzeum
160. HOLLÓKŐ várrom
161. MÁTRAVEREBÉLY
Szentkút (Meszes tető)
remetebarlang
162. SALGÓTARJÁN Salgó várrom
163 SZÉCSÉNY
Ady E. u. 7.
Forgách-kastély, park és várkert
13. PEST MEGYE
164. ABONY
Tószegi u. 51.
Vigyázó-kúria
165. ACSA
Petőfi u.
Prónay-kastély és parkja
166. ASZÓD
Szabadság tér 7.
újabb Podmaniczky-kastély és parkja
167. DABAS-GYÓN
Kossuth u. 7.
Halász Móric-kúria és parkja
168. ÉRD
Mecset u.
minaret
169. FÓT
Vörösmarty tér 2.
Károlyi-kastély együttese és parkja
170. GÖDÖLLŐ
Szabadság tér 1.
Grassalkovich-kastély együttese és parkja
171. GÖDÖLLŐ vasútállomás királyi váróterme
172. GÖDÖLLŐ
Babatipuszta
istállókastély
173. GYÖMRŐ
Teleki u. 118.
Teleki-kastély és parkja
174. NAGYKŐRÖS
Kecskeméti u. 27/B
Halász-Tanárky-kúria
175. PÉCEL
Kálvin tér 1.
Ráday-kastély és parkja, márványistálló
176. PILIS
Kossuth u. 31.
Beleznay-Nyáry-kastély és parkja
177. PILISSZENTKERESZT
Romterület
ciszterci apátság romjai
178. POMÁZ
Templom tér 3.
Teleki-kastély
179. RÁCKEVE
Kossuth u 95.
Savoyai-kastély és parkja
180. VÁC
Köztársaság u.
diadalív
181. VÁCHARTYÁN
Veres Pálné u 5.
Rudnay-kastély
182. VISEGRÁD
Fő u. 25-35.
a királyi palota teljes romterülete
183. VISEGRÁD
Fő u. 37-41.
ferences kolostor romjai és a kapcsolódó épületek
184. VISEGRÁD
Fő utca
Salamon-torony u.
Várhegy
erődrendszer, vízibástya, kapu és várfalak, Alsóvár (Salamon-torony)
Fellegvár és a csatlakozó várfalak
185. VISEGRÁD
Sibrik-domb
római castrum és X-XI. századi várispánság romjai
186 VISEGRÁD
Sibrik-domb
esperesi templom romjai
187. ZSÁMBÉK
Régi templom u.
premontrei prépostság romjai
14. SOMOGY MEGYE
188. BALATONSZENTGYÖRGY
Csillagvár u. 68.
tájház
189. BALATONSZENTGYÖRGY
Irtási dűlő
csillagvár
190. ISTVÁNDI
Kossuth u. 59.
tájház
191. SOMOGYVÁR
Várhegy
Szent Egyed bazilika és bencés apátság romjai
192. SZENNA
Árpád u. 38.
tájház
193. ZAMÁRDI
Szántódpuszta
majorsági épületegyüttes
194. ZAMÁRDI
Fő u. 83.
tájház
15. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE
195. NYÍRBÁTOR, a Báthori-várkastély területe
Édesanyák útja 1.
Vár u. 1. Báthori-várkastély, magtár
196. SZABOLCS
Földvár u.
földvár
197. TARPA
Árpád u.
szárazmalom
198. TUZSÉR
Ady E. u. 2.
Lónyay-kastély és parkja
199. TÚRISTVÁNDI
Zrínyi M. u.
vízimalom
200. VAJA
Damjanich u. 79.
Vay-kastély és parkja
16. TOLNA MEGYE
201. LENGYEL Apponyi-kastély és parkja
202. OZORA Ozorai Pipo vára
203. DUNAFÖLDVÁR
Rátkay köz 2.
török torony
204. SIMONTORNYA
Vár tér 10
vár
205. KÖLESD-FELSŐHÍDVÉGPUSZTA Hiemer-Jeszenszky-kastély
17. VAS MEGYE
206. BOZSOK
Rákóczi u .
Sibrik-kastélyegyüttes és parkja
207. BOZSOK
Rákóczi u. 101.
Batthyány-várkastély romja és kertje
208. CÁK
Gesztenyés 3., 4., 5., 6., 28, 29., 30., 31., 32.
gesztenyés pincesor
209. CSÁKÁNYDOROSZLÓ
Fő u. 9-13.
Batthyány-kastélyegyüttes és parkja
210. HEGYHÁTSZENTPÉTER
Béke u. 86. és 88.
tájház
211. JÁNOSHÁZA
Vár u. 50-54.
Erdődy-Choron-várkastély és parkja
212. KÖRMEND
Gr. Batthyány L. u. 1.
Batthyány-Strattmann-várkastély teljes együttese: főépület, melléképületek, kastélypark és építményei
213. KŐSZEG Jurisics-vár teljes együttese
Rajnis J. u. 9.
214. SÁRVÁR
Várkerület 1.
Nádasdy-várkastély és kertje
215. SZALAFŐ
Pityerszer 1., 2., 3. és 9/A
népi műemléki együttes
216. VASSURÁNY
Vasút u. 2.
Schilson-kastély és parkja
217. VASSZÉCSENY
Munkás u. 3.
Ó-Ebergényi-kastély és parkja
18. VESZPRÉM MEGYE
218. ALSÓÖRS
Petőfi köz 7.
gótikus ház, ún. török adószedőház
219. BADACSONYTOMAJ
Szegedy Róza u. 137.
Szegedy Róza háza, udvarán présház és vincellérház
220. BAKONYBÉL
Fő u. 15.
tájház
221. CSESZNEK
Vár u.
várrom
222. CSOPAK
Kisfaludy u. 28.
vízimalom
223. DABRONC
Ötvös-puszta
Szegedy-kastély és kúria
224. DEVECSER
Petőfi tér 5.
vár, Esterházy-kastély
225. DOBA Erdődy-kastély és parkja
226. DOBA Somló vár romjai
227. DÖRGICSE
Fő u.
felsődörgicsei kettős templom romja
228. DÖRGICSE alsódörgicsei templomrom
229. DÖRGICSE
Pusztatemplomi dűlő
kisdörgicsei templomrom
230. GYULAKESZI
Csobánc-hegy
várrom
231. KÉKKÚT
Fő u. 55.
tájház
232. KŐVÁGÓÖRS ecséri templomrom
233. KŐVÁGÓÖRS
Petőfi u. 18.
tájház
234. MAGYARPOLÁNY
Petőfi u. 4.
tájház
235 NAGYVÁZSONY
Bercsényi u. 21.
Schumacher-ház
236 NAGYVÁZSONY
Vár u.
Kinizsi-vár romjai
237. NAGYVÁZSONY
Barátipuszta
pálos templom- és kolostorrom
238. NEMESVÁMOS
Balácapuszta
római villagazdaság, likasdombi halomsír
239. ÖRVÉNYES
Szent Imre u. 1.
vízimalom
240. PÁPA Esterházy-kastélyegyüttes: kastély,
Fő tér 1. istálló, park, várkert és vízfolyások
241. PÁPA
Március 15. tér 12
Kluge-féle kékfestőüzem
242. SÜMEG
Szent István tér 10.
püspöki palota
243. SÜMEG
Várhegy
vár
244. SZIGLIGET várrom
245. TÉS
Táncsics M. u. 17., 32.
szélmalmok
246. TIHANY
Batthyány u. 18-20.
halászcéh-ház és gazdaház
247 VARPALOTA
Szabadság tér 1.
Thury György vára
248. VESZPRÉM
Veszprémvölgyi u.
veszprémvölgyi apácakolostor és jezsuita templom romjai
249. VESZPRÉM
Gyulafirátót
Kolostor u.
premontrei templom- és kolostorrom
250. VESZPRÉMFAJSZ középkori templomrom
19. ZALA MEGYE
251. EGERVÁR
Vár u.
várkastély
252. KESZTHELY
Bercsényi u: 65.
Georgikon u. 20.
Georgikon és majorja teljes együttese
253. KESZTHELY, Festetics-kastélyegyüttes és parkja:
Kastély u. 1. kastélymúzeum
Bástya u. 2.
Bástya u. 4.
Bástya u. 6.
Georgikon u. 21. kertészet
Georgikon u. 21/A
Georgikon u. 21B
Georgikon u. 21/C
Soproni u. 2.
Lehel u. 2.
kastélypark
254. KESZTHELY
Kastély u. 11.
Georgikon u. 1.
Amazon Szálló, lóváltó és lakóház épületegyüttese
255. KESZTHELY, Fenékpuszta: műemléki együttes
római kori épületmaradványok
Festetics-kúria és gazdasági épület
256. REZI várrom
257. ZALASZENTGRÓT Batthyány-kastély, park és híd
Zala u. 1.
258. ZALASZÁNTÓ
Tátika
várrom
259. ZALAVÁR
Récéskút
bazilika romjai
260 ZALAVÁR
Vársziget
vár és apátság romjai

IV. *  Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó sportcélú ingatlanok

1. 1146 Budapest, Istvánmezei út 3-5. Budapesti Olimpiai Központ - Puskás Ferenc Stadion és Létesítményei
Budapest, Ifjúság útja-Stefánia út- Thököly út-Dózsa György út- Kerepesi út által határolt és a Dózsa György és a Kerepesi út által határolt területrésznek e két út kereszteződésétől
a) a Dózsa György útnak a Jobbágy utca és a Verseny utca közötti szakasza
meghosszabbításának a Kerepesi úttal alkotott metszéspontja, és
b) az a) pont szerinti metszésponttól a Kerepesi útra állított merőleges vonal és a Dózsa György út metszéspontja által meghatározott egyenessel lezárt területtel kiegészített területe
2. 2890 Tata, Baji út 21. Északnyugat-magyarországi Általános Olimpiai Központ - Tatai Edzőtábor
3. 8253 Révfülöp, Halász u. 51-53. Révfülöpi Vitorláskikötő
4. Nemzeti Úszó és Vízilabda Olimpiai Központ - Nemzeti Sportuszodák és Létesítményei
4.a) 1138 Budapest, Margitsziget, 23801 és 23800/7 hrsz. Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda
4.b) 1023 Budapest, Árpád fejedelem útja 8. Császár-Komjádi Sportuszoda
4.c) 1103 Budapest, Kőér u. 1/a. Kőér utcai Sportuszoda
5. 6725 Szeged, Alsóvárosi Feketeföldek 158. Nemzeti Kajak-Kenu és Evezős Olimpiai Központ - Szeged, Maty-ér
6. 2336 Dunavarsány, külterület 050/4 hrsz. Közép-magyarországi Általános Olimpiai Központ - Dunavarsányi Edzőtábor