2011. évi CCIV. törvény
a nemzeti felsőoktatásról1
Az Országgyűlés a nemzet iránt érzett felelőssége tudatában, az Alaptörvényben foglalt hitvallás szerint egyetértve a nemzet lelki és szellemi megújulásának szükségességével, bízva az egyetemi polgárrá váló fiatal nemzedékek elhivatottságában, továbbá azt a hitét kinyilvánítva, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal s lelkierejükkel ismét felemelik Magyarországot, a nemzeti felsőoktatás szabályozására új törvényt alkot.
ELSŐ-NEGYEDIK RÉSZ2
I-XVI. Fejezet3
1-38.4
1-63. §5
ÖTÖDIK RÉSZ
A FELSŐOKTATÁS SZERVEZÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA
XVII. Fejezet
A FELSŐOKTATÁSSAL KAPCSOLATOS EGYES ÁLLAMI HATÁSKÖRÖK
39. Az ágazati irányítás
64. § (1) A miniszter az e törvényben meghatározottak szerint ellátja a felsőoktatás ágazati irányítását.
(2) A miniszter felsőoktatás-szervezési feladatai:
a) működteti
aa) a felsőoktatás információs rendszerét, a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervet, az oktatási hivatalt, a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős szervet,
ab) az oktatási jogok biztosának hivatalát,
b) meghatározza a pedagógusképzés irányait,
c) megküldi a főiskolai rektor megbízására és felmentésére, a főiskolai tanár kinevezésére és felmentésére vonatkozó javaslatot a miniszterelnöknek, az egyetemi rektori megbízásra és felmentésre, az egyetemi tanár kinevezésére és felmentésére vonatkozó javaslatot a köztársasági elnöknek;
d) javaslatot tesz statisztikai adatszolgáltatásra;
(3) A miniszter felsőoktatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladatai:
a) a felsőoktatás rendszere fejlesztési terveinek elkészíttetése, beleértve a középtávú fejlesztési tervet,
b) a felsőoktatásban jelentkező képzési, oktatási problémák vizsgálata, megoldások kidolgoztatása,
c) a felsőoktatásban folyó kutatásokhoz szükséges szervezeti és anyagi feltételek biztosítása,
d) új képzési, oktatási módszerek, megoldások, szervezeti formák elterjedésének, az intézményi hálózatfejlesztések támogatása,
e) a felsőoktatási szakképzésben, az alapképzésben és a mesterképzésben a képzési szakok szerkezetének felülvizsgálata,
f) a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatának legalább háromévenkénti értékelése.
(4) A miniszter a nemzetiségi képzés tekintetében hozott döntéseihez beszerzi az Országos Kisebbségi Bizottság véleményét. Ha a nemzetiségek jogairól szóló törvény alapján az országos kisebbségi önkormányzat kezdeményezi az anyanyelvű vagy anyanyelvi felsőfokú oktatás feltételeinek a megteremtését, a miniszter - az igények mérlegelése után - nemzetközi megállapodás megkötésének kezdeményezésével, munkaterv létesítésével, illetve az anyaországban folytatott felsőfokú tanulmányokban való részvételre vagy hazai felsőoktatási intézményekben a szükséges feltételek biztosítására kiírt pályázattal biztosítja a feltételeket.
(5) A miniszter a szenátus kezdeményezésére köztársasági ösztöndíjat adományoz a kimagasló teljesítményt nyújtó hallgatók részére.
(6) A miniszter, különösen az állami hatáskörök ellátásában közreműködő testületek, az oktatási hivatal indítványára - a 65. §-ban meghatározottak szerint - kezdeményezi a bíróságnál a felsőoktatási intézmény által megszervezett vizsga eredményének, a kiállított bizonyítványnak, oklevélnek érvénytelenné nyilvánítását.
65. § (1) A miniszter törvényességi ellenőrzést gyakorol a nem állami felsőoktatási intézmények fenntartói tevékenysége felett.
(2) A miniszter a törvényességi ellenőrzési jogkörében - megfelelő határidő biztosításával - felhívja a fenntartót, hogy fenntartási kötelezettségének tegyen eleget. Ha a fenntartó a megadott határidőn belül nem intézkedett, a miniszter kezdeményezheti annak bírósági megállapítását, hogy a fenntartó nem tett eleget kötelezettségének.
(3) A pert a megadott határidő lejártától számított harminc napon belül kell kezdeményezni. Ha a bíróság megállapítja a törvénysértést, és azt a fenntartó a bíróság által megállapított határidőn belül nem szünteti meg, a bíróság - a miniszter kezdeményezésére - megállapítja, hogy fennállnak a felsőoktatási intézmény megszüntetésének feltételei.
(4) A miniszter a törvényességi ellenőrzés eredményeképpen felfüggesztheti a felsőoktatási intézmény vizsgaszervezési jogát, ha a (2) bekezdésében szabályozott felhívása nem vezetett eredményre. A felfüggesztéssel egyidejűleg kezdeményeznie kell a bíróságnál a fenntartó mulasztásának megállapítását. A miniszter döntésének ki kell terjednie az érintett hallgatók tanulmányainak folytatásával, vizsgáival kapcsolatos kérdésekre.
(5) Az e §-ban meghatározott eljárásokra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt kell megfelelően alkalmazni. Az eljárásban közreműködik az oktatási hivatal. A (3) és a (4) bekezdésben meghatározott bírósági ügyekben a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetét kell alkalmazni. A bíróság a soron kívül elbírált döntést megváltoztathatja.
66. § (1) A miniszter törvényességi ellenőrzést gyakorol a Magyarország területén természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet által - az e törvényben meghatározott (engedélyezési, működési) feltételek hiányában - folytatott felsőoktatási oktatási alaptevékenység körébe tartozó tevékenység felett. Az ellenőrzésben miniszteri döntés alapján az oktatási hivatal közreműködik.
(2) Az engedély nélküli felsőoktatási tevékenységet folytatókat a miniszter e tevékenységtől eltiltja és - az eltiltásról szóló döntés közzététele mellett - a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) ötszörösétől a minimálbér kétszázötvenszereséig terjedő mértékű bírsággal sújthatja.
(3) A miniszter döntésének meghozatala, a bírság mértékének megállapítása során különösen az (1) bekezdés szerinti
a) tevékenység
aa) folytatásának időtartamát,
ab) területi kiterjedtségét,
ac) ismételt - eltiltás ellenére történő - elkövetését,
b) tevékenységgel érintett személyek létszámát
köteles mérlegelni.
40. A felsőoktatási intézmények működéséhez kapcsolódó nyilvántartási feladatok és eljárások
67. § (1) Az oktatási hivatal
a) közhiteles nyilvántartást vezet a felsőoktatási intézmények alapító okiratában, valamint a 3. melléklet II/A. részében megjelölt közérdekből nyilvános személyes - valamint jogszabályban meghatározott személyes adatnak nem minősülő egyéb - adatokról,
b) dönt a nem költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény közhasznúsági nyilvántartásba vételéről, továbbá
c) nyilvántartásba veszi a Felsőoktatási Tervezési Testületet, a Magyar Rektori Konferenciát, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságot (a továbbiakban: MAB), és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját, a Doktoranduszok Országos Szövetségét.
(2) Az oktatási hivatal látja el a felsőoktatási intézmények létesítésével, nyilvántartásba vételével, tevékenységének megkezdésével és módosításával, a nyilvántartásban bekövetkezett változások vezetésével, a nyilvántartásból való törlésével kapcsolatos hatósági feladatokat.
(3) Az oktatási hivatal jár el
a) a felsőoktatási intézmény működésének engedélyezésével,
b) az alapító okiratban szereplő adatok változásaival,
c) a képzések indításával,
d) a felvehető maximális hallgatói létszám megállapításával és módosításával,
e) a doktori iskola létesítésével, megszűnésével,
f) egyház, egyházi jogi személy vagy alapítvány által fenntartott diákotthonok nyilvántartásba vételével
kapcsolatos ügyekben.
(4) A (3) bekezdés a) és e) pontjaiban meghatározott eljárásokban, valamint az alap- és mesterképzés indítása esetén a (3) bekezdés c) pontja szerinti eljárásban, továbbá - a tudományos és ehhez kapcsolódó oktatási, kutatási kérdések tekintetében - a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott eljárásban az oktatási hivatal köteles beszerezni a MAB szakvéleményét. Az oktatási hivatal a (3) bekezdés e) pontjában meghatározott eljárásban megfogalmazott MAB szakértői véleményhez kötve van. Az oktatási hivatal döntésével szemben előterjesztett fellebbezést a miniszter bírálja el. E bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a magyar felsőoktatási intézmény Magyarország területén kívül kíván székhelyen kívüli képzést folytatni.
(5) Az (3) bekezdés c) pontjában meghatározott eljárásban - Magyarországon folytatott alap- vagy mesterképzésként - csak a felsőoktatási intézmény székhelyén vagy telephelyén folytatott képzés indítása engedélyezhető.
(6) Az oktatási hivatal illetve a miniszter döntéseinek meghozatalához független szakértői véleményt is beszerezhet, illetve nemzetközi összehasonlító tanulmányokat készíttethet.
(7) Az e §-ban meghatározott eljárásokban a kérelem benyújtójának külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie.
68. § (1) Az oktatási hivatal
a) hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a nyilvántartásában szereplő felsőoktatási intézmények működésének jogszerűségét,
b) részt vesz a miniszter törvényességi ellenőrzési vizsgálatának lefolytatásában.
(2) Az oktatási hivatal az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hatósági ellenőrzése eredményeként
a) kezdeményezheti a fenntartó intézkedését,
b) javasolhatja, hogy a miniszter a 65. § alapján folytasson le törvényességi ellenőrzési eljárást,
c) a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) száz százalékától a minimálbér ötvenszereséig terjedő mértékű felügyeleti bírságot szabhat ki,
d) külföldi felsőoktatási intézmények esetében ellenőrzésének eredményéről tájékoztatja az intézmény honos országának illetékes szerveit.
(3) A magyarországi felsőoktatási intézmények által kötelezően használt, központilag kibocsátásra kerülő nyomtatványok előállítását és forgalomba hozatalát az oktatási hivatal engedélyezi. Az engedély a jogszabályi előírásoknak történő megfelelés hiányában tagadható meg.
(4) A 67. §-ban és e § (1)-(3) bekezdésében szabályozott eljárásokra, hatósági ellenőrzésekre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
69. § (1) A felsőoktatási intézmény rektora az egyetemi tanári munkaköri cím adományozásával kapcsolatos javaslatának elkészítése előtt beszerzi a MAB szakértői véleményét.
(2) A felsőoktatási intézmény rektora a szakértői véleményben foglaltak mérlegelésével készíti el javaslatát az egyetemi tanári kinevezésre, melyet a szakértői véleménnyel együtt megküld a felsőoktatási intézmény fenntartójának. A nem állami felsőoktatási intézmény fenntartója a rektor javaslatát a MAB szakértői véleményével és a saját álláspontjának ismertetésével együtt megküldi a miniszternek.
(3) A miniszter beszerzi a MAB újabb szakértői véleményét abban az esetben, ha a felsőoktatási intézmény rektorának javaslata nincs összhangban a MAB szakértői véleményében foglaltakkal. Ha a rektor javaslata és a MAB szakértői véleménye összhangban áll, a miniszter kezdeményezi az egyetemi tanári kinevezést a köztársasági elnöknél. Ha a rektor javaslata és a MAB szakértői véleménye nincs összhangban, a miniszter mérlegelheti, hogy kezdeményezi-e az egyetemi tanári kinevezést.
(4) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban a MAB a jogszabályban foglaltakon kívül értékeli a jelölt oktatói, tudományos, illetve művészeti eredményeit.
XVIII. Fejezet
AZ ÁLLAMI HATÁSKÖRÖK ELLÁTÁSÁBAN KÖZREMŰKÖDŐ TESTÜLETEK
41. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság
70. § (1) A MAB a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység tudományos minőségének ellenőrzését, biztosítását és értékelését elősegítő országos szakértői testület, amely e törvényben szabályozott módon közreműködik a felsőoktatási intézményekkel kapcsolatos eljárásokban, különös tekintettel a doktori iskolákra.
(2) A MAB-nak gondoskodnia kell a közérdekből nyilvános adatnak minősülő szakmai bírálati szempontrendszerének, az általa elfogadott szakértői vélemények és állásfoglalások tartalmának, a közreműködő szakértők személyének megismerhetőségéről. A MAB bírálati szempontrendszere a magyar felsőoktatás egészére egységes, fenntartótól függetlenül érvényes.
71. § (1) A MAB-nak tizennyolc tagja van. Kilenc tagot delegál a miniszter, kettő tagot a Magyar Tudományos Akadémia, egy tagot a Magyar Művészeti Akadémia, három tagot a Magyar Rektori Konferencia, kettő tagot a felsőoktatási intézményt fenntartó egyházi jogi személyek, egy tagot a Doktoranduszok Országos Szövetsége. A tagoknak - a Doktoranduszok Országos Szövetsége delegált tag kivételével - tudományos fokozattal kell rendelkezniük. A delegálók a delegálás során egyeztetni kötelesek a nagyobb tudományterületek arányos képviselete érdekében. Nem lehet a MAB tagja, aki a Felsőoktatási Tervezési Testület tagja, rektor vagy kormánytisztviselő.
(2) A MAB elnökének személyére a bizottság tagjai közül a miniszter és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke tesz egyeztetett javaslatot. Az elnököt a miniszterelnök nevezi ki.
(3) A MAB tagjai közül tisztségviselőket választ, valamint meghatározza működésének rendjét.
(4) A delegált tagokat - a miniszter előterjesztésére - a miniszterelnök bízza meg. A megbízás egy alkalommal meghosszabbítható. A tagok megbízatása - a Doktoranduszok Országos Szövetsége által delegált tag kivételével - hat évre szól. A Doktoranduszok Országos Szövetsége által delegált tagot a miniszterelnök kettő évre bízza meg.
42.6
72. §7
XIX. Fejezet8
43-44.9
73-75. §10
HATODIK-NYOLCADIK RÉSZ11
XX-XXX. Fejezet12
45-66.13
76-108. §14
KILENCEDIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
XXXI. Fejezet
HATÁLYBA LÉPTETŐ, FELHATALMAZÓ RENDELKEZÉSEK
67. A törvény hatályba lépése
109. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2012. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az 1-69. §, a 72-108. §, a 110. § (1) bekezdés 1-18. és 20-22., valamint 24-27. pont, a 110. § (2)-(4) bekezdés, a 111. § (1)-(5) bekezdés, a 112-114. §, a 115. § (1)-(4) és (6)-(7) bekezdés, a 117. § (1)-(4) és (6) bekezdés, a 118-119. §, a 120. § (1) bekezdés, az 1-4. melléklet 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.
68. Felhatalmazó rendelkezések
110. § (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza
1-18.15
19. a MAB működésével, hatáskörével, a Felsőoktatási Tervezési Testület létrehozásával, működésével kapcsolatos kérdéseket,
20-22.16
23. a hallgatói szerződés kötelező tartalmi elemeit, a szerződés nem teljesülése esetén követendő eljárást, a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató által igénybe vett szakos képzés éves költségét,
24-27.17
(2)-(4)18
XXXII. Fejezet
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
69. A képzési tevékenység feltételeire vonatkozó átmeneti rendelkezések
111. § (1)-(4)19
(6) Az e törvény 39. § (3) bekezdése, 46. § (1) bekezdése szerinti - a Kormány által meghatározott tartalmú - hallgatói szerződést első alkalommal a 2012/2013. tanév első évfolyamára történő beiratkozást megelőzően kell megkötni.
112-114. §20
70. Szervezeti, foglalkoztatási rendelkezések
115. § (1)-(4)21
(5) A (4) bekezdésben foglaltak teljesítése céljából a felsőoktatási intézmény önállóan vagy más felsőoktatási intézménnyel, illetve felsőoktatási intézmény alapítására jogosulttal együttműködve új négyéves intézményfejlesztési tervet fogad el. Az intézmény a tervben javaslatot tehet a fenntartónak a felsőoktatási tevékenység más intézményi keretek között történő folytatására is. Az előkészítésbe a fenntartó képviselőjét be kell vonni. Az intézményfejlesztési tervet legkésőbb 2012. június 30-ig meg kell küldeni a fenntartó részére.
(6)-(7)22
(8) A 14. § (3) bekezdés második mondata alapján a törzskönyvi nyilvántartásban nyilvántartandó, de 2012. szeptember 1-jén még nyilvántartásba nem vett törzskönyvi jogi személy 2012. november 30-ig köteles kezdeményezni a nyilvántartásba vételt.
116. § (1) A 2005. évi felsőoktatási törvény alapján létrehozott MAB tagjainak megbízása 2012. február 29-én megszűnik. Az e törvény szerinti jogosultak 2012. február 15-ig delegálják a MAB új tagjait. A MAB 2012. március 1-jén tartja meg alakuló ülését.
(2) A Felsőoktatási és Tudományos Tanács és tagjainak megbízása 2012. február 29-én megszűnik.
(3) A Felsőoktatási és Tudományos Tanács általános jogutódja a Felsőoktatási Tervezési Testület.
(4) A Felsőoktatási Tervezési Testületet 2012. március 1-jéig meg kell alakítani.
117. § (1)-(4)23
(5) A 2011. december 31-én egyházként működő szervezetek által fenntartott államilag elismert felsőoktatási intézmények 2012. január 1-jét követően is folytathatnak hitéleti képzést, valamint változatlan feltételek és állami támogatás biztosítása mellett működtethetők tovább.
(6)24
(7) Az e törvény 84. §-ban meghatározott finanszírozási rend szerint először a 2013. évi költségvetést kell összeállítani.
71.25
118. §26
XXXIII. Fejezet
MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK
119. §27
120. § (1)28
(2)29
(3) Nem lép hatályba a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvény 36. § (5) bekezdése.
(4)30
1-4. melléklet a 2011. évi CCIV. törvényhez31

2 Hatályba lép: 2012. IX. 1-jén.
3 Hatályba lép: 2012. IX. 1-jén.
4 Hatályba lép: 2012. IX. 1-jén.
5 Hatályba lép: 2012. IX. 1-jén.
6 Hatályba lép: 2012. IX. 1-jén.
7 Hatályba lép: 2012. IX. 1-jén.
8 Hatályba lép: 2012. IX. 1-jén.
9 Hatályba lép: 2012. IX. 1-jén.
10 Hatályba lép: 2012. IX. 1-jén.
11 Hatályba lép: 2012. IX. 1-jén.
12 Hatályba lép: 2012. IX. 1-jén.
13 Hatályba lép: 2012. IX. 1-jén.
14 Hatályba lép: 2012. IX. 1-jén.
15 Hatályba lép: 2012. IX. 1-jén.
16 Hatályba lép: 2012. IX. 1-jén.
17 Hatályba lép: 2012. IX. 1-jén.
18 Hatályba lép: 2012. IX. 1-jén.
19 Hatályba lép: 2012. IX. 1-jén.
20 Hatályba lép: 2012. IX. 1-jén.
21 Hatályba lép: 2012. IX. 1-jén.
22 Hatályba lép: 2012. IX. 1-jén.
23 Hatályba lép: 2012. IX. 1-jén.
24 Hatályba lép: 2012. IX. 1-jén.
25 Hatályba lép: 2012. IX. 1-jén.
26 Hatályba lép: 2012. IX. 1-jén.
27 Hatályba lép: 2012. IX. 1-jén.
28 Hatályba lép: 2012. IX. 1-jén.
29 Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.
30 Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.
31 Hatályba lép: 2012. IX. 1-jén.