Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2016.08.28.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

2011. évi CCVI. törvény

a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról * 

A Magyarországon működő vallási közösségek a társadalom kiemelkedő fontosságú értékhordozó és közösségteremtő tényezői, amelyek hitéleti tevékenységük mellett, nevelési, oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint kulturális, környezetvédelmi, sport- és más tevékenységükkel, valamint a nemzeti tudat ápolásával is jelentős szerepet töltenek be az ország és a nemzet életében. Magyarország elismeri és támogatja a külhoni magyar közösségek életében meghatározó szerepet játszó vallási közösségek tevékenységét is.

Az Országgyűlés

- a lelkiismereti és vallásszabadság érvényre juttatása, a mások meggyőződésének tiszteletben tartása biztosítékaként a vallási közösségek önállóságának biztosítása, az állammal fennálló kapcsolatainak szabályozása céljából,

- figyelemmel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, az Emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményre, valamint a lelkiismereti és vallásszabadság alapvető emberi jogával kapcsolatban megfogalmazott nemzetközi dokumentumokra, valamint arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 17. cikke szerint az Európai Unió tiszteletben tartja és nem változtatja meg a vallási közösségek tagállamokban meglévő státuszát,

- az Alaptörvénnyel összhangban, az állam és a vallási közösségek különvált működésének alkotmányos követelményét figyelemben tartva, de az együttmunkálkodás kölcsönös előnyökön alapuló elveit megfelelően érvényesítve,

- folytatva a vallásszabadságot biztosító törvényekben testet öltő hagyományt,

- tekintettel az állam világnézeti semlegességére és a felekezetek közötti békés együttélésre való törekvésre,

- tiszteletben tartva a vallási közösségekkel megkötött megállapodásokat,

- felismerve, hogy a közjó előmozdításának kulcsa az emberi személy méltóságának a tisztelete, amely lehetővé teszi nemcsak az emberek és a családok számára, hanem a vallási közösségek részére is, hogy szabadon teljesítsék küldetésüket,

- külön is elismerve Magyarország történelmében és kultúrájában folyamatosan meghatározó jelentőséggel bíró egyházak kiemelkedő szerepét

az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény VII. cikk (4) bekezdése alapján, a következő törvényt alkotja: * 

I. FEJEZET

A LELKIISMERETI ÉS VALLÁSSZABADSÁG JOGA

1. § (1) Mindenkinek joga van a lelkiismeret és a vallás szabadságához.

(2) A lelkiismereti és vallásszabadság joga magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa.

(3) A lelkiismereti vagy vallási meggyőződés megválasztása, elfogadása, kinyilvánítása és megvallása, továbbá annak megváltoztatása, illetve gyakorlása miatt senkit előny vagy hátrány nem érhet.

(4) A lelkiismereti és vallásszabadság joga az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében meghatározott okból korlátozható.

2. § A szülőnek, gyámnak joga van ahhoz, hogy a kiskorú gyermek erkölcsi, vallási neveléséről, vallásos oktatásáról döntsön és arról megfelelően gondoskodjék.

3. § (1) A lelkiismereti és vallásszabadság gyakorlását az oktatási, egészségügyi, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben ellátott, valamint a büntetés-végrehajtási intézetben fogva tartott számára egyéni és közösségi szinten is lehetővé kell tenni.

(2) A lelkiismereti és vallásszabadság joga a rendvédelmi szerveknél, a Magyar Honvédségnél és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál szolgálati jogviszonyban állók számára szolgálatteljesítésük során - a szervezet működési rendjével és a honvédelmi kötelezettség teljesítésével összhangban - szabadon gyakorolható.

4. § A lelkiismereti és vallásszabadság joga kommunikációs eszköz útján is kifejezésre juttatható.

5. § (1) A lelkiismereti és vallásszabadság jogával összefüggésben állami hatóság által különleges adat nem gyűjthető. Állami hatóság által a lelkiismereti és vallásszabadsággal összefüggésben e törvény hatálybalépésekor nyilvántartott különleges adat kizárólag az érintett hozzájárulásával - halála esetén leszármazója hozzájárulásával - továbbítható és hozható nyilvánosságra.

(2) A lelkiismereti és vallásszabadság jogával összefüggésben a népszámlálás során nem kötelező jelleggel, azonosításra alkalmatlan módon gyűjthető adat.

II. FEJEZET

A VALLÁSI KÖZÖSSÉGEK JOGÁLLÁSA * 

1. *  A vallási tevékenység és a vallási közösség jogállására vonatkozó általános szabályok

6. § *  (1) Vallási közösség az Országgyűlés által elismert egyház és a vallási tevékenységet végző szervezet. Az Országgyűlés által elismert egyház bevett egyház.

(2) A vallási közösség elsődlegesen vallási tevékenység céljából jön létre és működik.

(3) A vallási tevékenység olyan világnézethez kapcsolódó tevékenység, amely természetfelettire irányul, rendszerbe foglalt hitelvekkel rendelkezik, tanai a valóság egészére irányulnak, valamint sajátos magatartáskövetelményekkel az emberi személyiség egészét átfogja.

(4) Önmagában nem tekinthető vallási tevékenységnek

a) a politikai és érdekérvényesítő,

b) a pszichikai vagy parapszichikai,

c) a gyógyászati,

d) a gazdasági-vállalkozási,

e) a nevelési,

f) az oktatási,

g) a felsőoktatási,

h) az egészségügyi,

i) a karitatív,

j) a család-, gyermek- és ifjúságvédelmi,

k) a kulturális,

l) a sport,

m) az állat-, környezet- és természetvédelmi,

n) a hitéleti tevékenységhez szükségesen túlmenő adatkezelési, valamint

o) a szociális

tevékenység.

(5) A vallási közösség kizárólag olyan vallási tevékenységet gyakorolhat, amely az Alaptörvénnyel nem ellentétes, jogszabályba nem ütközik és nem sérti más közösségek jogait és szabadságát.

7. § *  A vallási közösség az egyház megjelölést elnevezésében és tevékenységére való utalás során önmeghatározása céljából - a saját hitelvei szerinti tartalommal - használhatja. A vallási tevékenységet végző szervezet elnevezése az egyesületi különös formára való utalást nem tartalmazza.

8. § *  (1) Az állam a vallási közösségek irányítására, felügyeletére szervet nem működtethet és nem hozhat létre.

(2) A vallási közösség hitelvei, belső törvénye, alapszabálya, szervezeti és működési szabályzata vagy azoknak megfelelő más szabályzata (a továbbiakban együtt: belső szabály) alapján hozott határozat érvényre juttatására állami kényszer nem alkalmazható, azt állami hatóság nem vizsgálhatja. A vallási közösség belső szabályon alapuló döntését állami szerv nem módosíthatja vagy bírálhatja felül, a jogszabályban nem szabályozott belső jogviszonyokból eredő jogviták elbírálására állami szervnek nincs hatásköre.

9. § *  (1) A jelentős társadalmi támogatottsággal rendelkező, történelmi és kulturális értékeket megőrző, nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet önmaga vagy intézménye útján ellátó vallási közösséggel - működése biztosítása érdekében - a Kormány megállapodást köthet.

(2) A vallási közösségek tényleges társadalmi szerepét, az általuk ellátott (1) bekezdés szerinti tevékenységet az állam a vallási közösségek társadalmi szerepéhez kapcsolódó további jogszabályok megalkotásánál és a velük való kapcsolattartás során figyelembe veheti.

2. *  A vallási tevékenységet végző szervezet

9/A. § *  (1) A vallási tevékenységet végző szervezet olyan egyesület, amelynek tagjai azonos hitelveket valló természetes személyek, és amelynek alapszabályában meghatározott célja vallási tevékenység végzése.

(2) A vallási tevékenységet végző szervezetre az egyesületre vonatkozó szabályokat az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

9/B. § *  (1) A vallási tevékenységet végző szervezet nyilvántartásba vétele a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességébe tartozik.

(2) A nyilvántartásba vétel iránti kérelem alapján a bíróság kizárólag azt vizsgálja, hogy

a) a szervezet képviselői nyilatkoztak arról, hogy az alapítás vallási tevékenység végzése céljából történik,

b) a szervezet által gyakorolni kívánt tevékenység a 6. § (4) és (5) bekezdésével nem ellentétes,

c) legalább tíz tag a szervezet megalakulását kimondta és elfogadta annak alapszabályát, vagy

d) a szervezet tagja kizárólag természetes személy és az alapszabály nem teszi lehetővé, hogy a szervezet tagja nem természetes személy is legyen.

(3) A bíróság a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet kizárólag abban az esetben utasíthatja el, ha a szervezet nem felel meg a (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott valamely feltételnek.

(4) A vallási tevékenységet végző szervezet alapszabálya az egyesületre vonatkozó szabályoktól eltérően határozhatja meg

a) a tagsági jogviszony keletkezésének és a tagsági jogok gyakorlásának módját, valamint

b) azoknak a vallási tevékenységet végző szervezettel jogviszonyban álló személyeknek a körét, feladatát és hatáskörét, akik a vallási tevékenységet végző szervezet

ba) működésére vonatkozó belső döntés meghozatalára és ellenőrzésére, illetve

bb) ügyintézésére és képviseletére

jogosultak.

(5) *  A vallási tevékenységet végző szervezet csak vallási tevékenységet végző szervezettel egyesülhet és csak vallási tevékenységet végző szervezetekre válhat szét.

9/C. § *  (1) Az ügyésznek a vallási tevékenységet végző szervezet működése felett gyakorolt törvényességi ellenőrzése kizárólag a vallási tevékenységet végző szervezet 6. § (4) és (5) bekezdésének megfelelő működésének ellenőrzésére terjed ki. Ha az e feltételek szerinti működés az ügyész önkéntes teljesítésre történő felhívása alapján sem biztosítható, az ügyész pert indít a vallási tevékenységet végző szervezettel szemben.

(2) A bíróság a vallási tevékenységet végző szervezetet az ügyész keresete alapján

a) a működés törvényességének helyreállítására kötelezi, ennek elmaradása esetén megszünteti, vagy

b) feloszlatja, ha a vallási tevékenységet végző szervezet működése az Alkotmánybíróság elvi véleménye alapján az Alaptörvénybe ütközik.

3. *  Az egyházi jogi személy

10. § *  Egyházi jogi személy a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye.

11. § *  (1) A bevett egyház azonos hitelveket valló természetes személyekből álló, önkormányzattal rendelkező autonóm szervezet, amelynek ezt a közjogi jogállást az Országgyűlés a közösségi célok érdekében történő együttműködés céljából biztosítja.

(2) A bevett egyház jogi személy.

(3) A bevett egyházakat azonos jogok illetik és azonos kötelezettségek terhelik.

(4) A bevett egyházakat a melléklet tartalmazza.

12. § *  (1) A bevett egyház belső szabálya szerint jogi személyiséggel rendelkező egysége, szervezete vagy intézménye jogi személy.

(2) A belső egyházi jogi személy a bevett egyház belső szabálya szerint működik, a bevett egyház belső szabályában meghatározott viszonyokban a bevett egyház képviseletében jár el. A belső egyházi jogi személyre a bevett egyházra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni.

(3) A 9. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet ellátó intézmény a bevett egyház belső szabálya szerint belső egyházi jogi személynek minősülhet. Nem minősül belső egyházi jogi személynek a vallási közösség által létrehozott gazdasági társaság, alapítvány és egyesület.

12/A. § *  A bevett egyház belső szabálya a jogi személyre törvényben meghatározott általános szabályoktól eltérően határozhatja meg

a) a bevett egyház és a belső egyházi jogi személy

aa) szervezetére és képviseletére,

ab) törvényes működésének biztosítékaira,

ac) átalakulására, egyesülésére, szétválására és jogutód nélküli megszűnésére, valamint

b) a belső egyházi jogi személy létesítésére

vonatkozó szabályokat.

II/A. FEJEZET * 

A VALLÁSI KÖZÖSSÉG SZOLGÁLATÁBAN ÁLLÓ SZEMÉLY * 

13. § *  (1) Az egyházi személy a bevett egyház belső szabályában meghatározott, az egyházi jogi személy szolgálatában álló, egyházi szolgálatot sajátos egyházi szolgálati viszonyban, munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban teljesítő természetes személy.

(2) Az egyházi személy a hitéleti szolgálata során tudomására jutott, személyiségi jogot érintő információkat nem köteles állami hatóság tudomására hozni.

(3) Az egyházi személy fokozott szabálysértési és büntetőjogi védelemben részesül.

13/A. § *  (1) A vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja a vallási tevékenységet végző szervezet szolgálatában álló, munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy.

(2) A vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjára a 13. § (2) és (3) bekezdését alkalmazni kell.

III. FEJEZET

AZ EGYHÁZKÉNT TÖRTÉNŐ ELISMERÉS * 

4. *  Az elismerés feltételei

14. § *  A vallási tevékenységet végző szervezetet az Országgyűlés egyházként ismeri el, ha

a) elsődlegesen vallási tevékenységet végez,

b) tanításának lényegét tartalmazó hitvallása és rítusa van,

c) legalább

ca) százéves nemzetközi működéssel rendelkezik vagy

cb) húsz éve szervezett formában, vallási közösségként működik Magyarországon és Magyarország lakosságának 0,1 százalékát elérő taglétszámmal rendelkezik,

d) elfogadott belső szabálya van,

e) ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztotta vagy kijelölte,

f) képviselői nyilatkoznak arról, hogy az általuk gyakorolni kívánt tevékenység nem ellentétes a 6. § (4) és (5) bekezdésével,

g) tanai és tevékenységei nem sértik az ember testi-lelki egészséghez való jogát, az élet védelmét, az emberi méltóságot,

h) a vallási tevékenységet végző szervezettel szemben - működése során - nemzetbiztonsági kockázat nem merült fel és

i) a közösségi célok érdekében történő együttműködés iránti szándékát és annak hosszú távú fenntartására való képességét különösen alapszabálya, tagjainak száma, a kezdeményezést megelőzően a 9. § (1) bekezdése szerinti területeken végzett tevékenysége és az ilyen tevékenységnek a lakosság nagyobb csoportja számára való hozzáférhetősége bizonyítja.

14/A. § *  (1) A 14. § c) pont ca) alpontja szerinti nemzetközi működést

a) legalább két országban egyházi státusszal rendelkező és azonos hitelveket valló egyházak által kiállított igazolás,

b) legalább két országban működő és azonos hitelveket valló egyházak, tagegyházak szövetsége által a szövetségi tagságról kiállított igazolás, vagy

c) legalább két országban működő részegyházakat összefogó világegyház által kiállított igazolás

alapján kell megállapítani.

(2) A 14. § c) pont cb) alpontja szerinti működésbe beszámít az e törvény hatálybalépése előtt a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény alapján nyilvántartásba vett egyházként, valamint a 2012. január 1-je és a vallási közösségek jogállásával és működésével kapcsolatos törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CXXXIII. törvény hatálybalépése, illetve a 33. § (3) bekezdésében meghatározott időpont között alapcélként vallási tevékenységet végző szervezetként való működés is.

(3) A 14. § c) pont cb) alpontja szerinti taglétszámot a Magyarország lakosságszámára vonatkozóan - a kezdeményezés benyújtását megelőzően - a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett legutolsó adat alapulvételével kell meghatározni.

(4) Az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a vallási tevékenységet végző szervezet taglétszámának igazolása keretében tudomására jutott személyes adatot a 14. § a)-f) pontja szerinti feltételek

a) fennállására vonatkozó döntés esetén a döntés közléséig,

b) fennállásának hiányára vonatkozó döntés esetén a döntés jogerőre emelkedéséig vagy ha ez későbbi, a jogerős döntés ellen benyújtott keresetet elbíráló peres eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedésének napjáig

kezelheti.

(5) A 14. § h) pontja szerinti feltétel teljesülését - a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti, a nemzetbiztonsági kockázati tényezők vizsgálatát követően - az Országgyűlés nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó bizottsága állapítja meg.

5. *  Az elismerési eljárás

14/B. § *  (1) A vallási tevékenységet végző szervezet egyházként történő elismerését a vallási tevékenységet végző szervezet képviseletére jogosult személy kezdeményezheti. A kezdeményezést a miniszternél kell előterjeszteni.

(2) A miniszter 60 napon belül közigazgatási hatósági eljárás keretében dönt a 14. § a)-f) pontja szerinti feltételek fennállásáról.

(3) A miniszter eljárásában jogász, vallástörténész, vallástudós vagy szociológus szakképzettségű és tudományos fokozattal rendelkező szakértő igénybevétele kötelező. Nem kérhető fel szakértőként egyházi személy.

(4) A 14. § a)-f) pontja szerinti feltételek fennállására vonatkozó döntést az Országgyűlés vallásügyekkel foglalkozó bizottságával (a továbbiakban: bizottság) is közölni kell.

14/C. § *  (1) A bizottság a miniszter 14/B. § (4) bekezdése szerinti közlése alapján a vallási tevékenységet végző szervezet egyházként történő elismerésére vonatkozó törvényjavaslatot - és ha a 14. § g)-i) pontjában meghatározott feltételek nem állnak fenn, a törvényjavaslathoz kapcsolódóan országgyűlési határozati javaslatot - terjeszt az Országgyűlés elé. A bizottság a törvényjavaslatot, illetve az országgyűlési határozati javaslatot a miniszter 14/B. § (4) bekezdése szerinti közlésétől számított 60 napon belül nyújtja be.

(2) A bizottság eljárásában a vallási tevékenységet végző szervezet nyilvános bizottsági ülésen történő meghallgatása kötelező.

(3) Az Országgyűlés a törvényjavaslat tárgyalása során a 14. § g)-i) pontjában meghatározott feltételek fennállásának vizsgálata alapján a törvényjavaslat benyújtásától számított 60 napon belül a közösségi célok érdekében a vallási tevékenységet végző szervezettel való együttműködés céljából a törvényjavaslat elfogadásával dönt a vallási tevékenységet végző szervezet egyházként történő elismeréséről.

(4) Ha az Országgyűlés a vallási tevékenységet végző szervezet egyházként történő elismerését nem támogatja és a törvényjavaslatot nem fogadja el, a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül dönt az országgyűlési határozat elfogadásáról. Az országgyűlési határozat tartalmazza, hogy a 14. § g)-i) pontjában meghatározott melyik feltétel hiányát és milyen okból állapította meg az Országgyűlés.

(5) Az országgyűlési határozat közzétételétől számított egy éven belül a vallási tevékenységet végző szervezet egyházként történő elismerésére irányuló ismételt kezdeményezés nem indítható.

14/D. § *  (1) A vallási tevékenységet végző szervezet a miniszter 14/B. § (2) bekezdése szerinti döntésének bírósági felülvizsgálatát a közigazgatási döntések felülvizsgálatára vonatkozó szabályok alapján kérheti.

(2) A vallási tevékenységet végző szervezet az országgyűlési határozat felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságtól az Alkotmánybíróságról szóló törvényben meghatározott eljárás keretében kérheti.

15. § *  A vallási tevékenységet végző szervezet az e törvénynek az adott bevett egyház felvételére vonatkozó módosítása hatálybalépésének napjától minősül bevett egyháznak.

III/A. FEJEZET * 

AZ EGYHÁZI JOGI SZEMÉLYEK NYILVÁNTARTÁSA * 

16. § *  (1) A miniszter az e törvénynek az adott bevett egyház felvételére vonatkozó módosítása hatálybalépését követő 30 napon belül a bevett egyházat nyilvántartásba veszi.

(2) A belső egyházi jogi személyt a miniszter a bevett egyház egészének vagy legfőbb szervének képviselője kérelmére veszi nyilvántartásba. A nyilvántartásba nem vett belső egyházi jogi személy jogi személyiségét a bevett egyház egészének vagy legfőbb szervének vagy az adott belső egyházi jogi személy közvetlen felettes egyházi szervének a miniszternél bejelentett képviselője vagy a bevett egyház belső szabálya szerint erre feljogosított tisztségviselője igazolja.

17. § (1) A nyilvántartás tartalmazza a bevett egyház * 

a) nevét, rövidített nevét, illetve a köznyelvben meghonosodott elnevezését,

b) székhelyét,

c) képviselőjének nevét, lakóhelyét és a képviselet módját,

d) *  ha a bevett egyház ilyennel rendelkezik, címerének és logójának tartalmi leírását.

(2) *  A nyilvántartásba a bevett egyház létesítő okiratának módosítása esetén be kell jegyezni a létesítő okirat módosításának időpontját, valamint a módosítás nyilvántartásba vételéről szóló határozat számát és jogerőre emelkedésének időpontját.

(3) *  A nyilvántartást a miniszter vezeti. A miniszter nyilvántartás-vezetéssel összefüggő döntésének bírósági felülvizsgálatát a bevett egyház egészének vagy legfőbb szervének képviselője a közigazgatási döntések felülvizsgálatára vonatkozó szabályok alapján kérheti.

(3a) *  A nyilvántartás nem minősül közhiteles hatósági nyilvántartásnak.

(4) *  A belső egyházi jogi személy nyilvántartásba vételére, valamint a nyilvántartásba bejegyzett adatok változására a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) *  a belső egyházi jogi személy nyilvántartásba vételére vonatkozó kérelmet a bevett egyház egészének, legfőbb szervének vagy a belső egyházi jogi személy közvetlen felettes egyházi szervének képviselője terjesztheti elő, amelynek tartalmaznia kell a belső egyházi jogi személyre vonatkozó (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti adatokat,

b) *  a nyilvántartás a bevett egyház nyilvántartási száma alatt történik,

c) a miniszter a belső egyházi jogi személy nyilvántartásba vételére vonatkozó kérelmet kizárólag abból a szempontból vizsgálja, hogy az az a) pontban foglaltaknak megfelel-e.

18. § (1) *  A nyilvántartásba bejegyzett adatok változását, valamint a 17. § (4) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételhez szükséges adatokat - a változástól, illetve a létesítő okirat módosításától számított tizenöt napon belül - a bevett egyház egészének, legfőbb szervének vagy a belső egyházi jogi személy közvetlen felettes egyházi szervének képviselője a miniszternek bejelenti.

(2) *  Az egyházi jogi személy nyilvántartásba bejegyzett adatai nyilvánosak.

IV. FEJEZET

A VALLÁSI KÖZÖSSÉGEK MŰKÖDÉSE * 

6. *  A vallási közösség működésének szabályai

19. § *  (1) A vallási közösség saját belső szabálya, hitelvei és szertartási rendje szerint működik.

(2) A vallási közösség részt vállalhat a társadalom értékteremtő szolgálatában, ennek érdekében önmaga vagy e célra létrehozott intézménye útján a 9. § (1) bekezdésében meghatározott olyan tevékenységet is elláthat, amelyet törvény nem tart fenn kizárólagosan az állam vagy annak intézménye számára.

(3) A 9. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet a vallási közösség közvetlenül vagy intézményei útján identitásának megfelelően végzi, amelyre tekintettel a felvételhez és a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez, fenntartásához és megszüntetéséhez a világnézeti elkötelezettség természete vagy tartalma miatt indokolt, annak megőrzéséhez és gyakorlásához szükséges és arányos feltételek határozhatók meg.

(4) Az Alaptörvény VIII. cikk (2) bekezdése vagy XII. cikk (1) bekezdése alapján létrejött szervezet által ellátott 9. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet e célból létrehozott vagy már működő belső egyházi jogi személy az ilyen szervezet egyetemes jogutódjaként nem veheti át.

(5) A vallási közösség a polgári jogviszonyokban korlátozás nélkül részt vehet, ennek keretében jogosult gazdasági társaságot és civil szervezetet létrehozni, azokban részt venni.

19/A. § *  (1) A vallási közösség bevételei elsősorban természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek adományaiból és egyéb hozzájárulásaiból, valamint az ilyen bevételek hasznaiból tevődnek össze.

(2) Az egyházi jogi személy és a vallási tevékenységet végző szervezet adományokat gyűjthet.

(3) A vallási közösség jogszabályban meghatározottak szerint az államháztartás alrendszereiből, európai uniós forrásokból vagy nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott programokból, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül, egyedi döntés alapján támogatásban részesülhet.

19/B. § *  (1) A vallási közösség elnevezése, jelképrendszere, szertartásrendje, valamint a köznyelvben meghonosodott neve fokozott jogvédelemben részesül. Más szervezet elnevezése vagy jelképe nem kelthet olyan benyomást, hogy a szervezet, illetve tevékenysége más, korábban nyilvántartásba vett vallási közösség működéséhez kapcsolódik.

(2) A vallási közösség elnevezését, jelképrendszerét és a köznyelvben meghonosodott elnevezését - a vallási közösség erre vonatkozó kifejezett írásbeli hozzájárulása nélkül - más nem használhatja. A kifejezett írásbeli hozzájárulás nélküli használatot jogosulatlan használatnak kell tekinteni.

(3) Ha az egyházi személy vagy a vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja nem a vallási közösség más tagja számára végez szolgálatot vagy nyújt szolgáltatást, és akár közvetlen, akár közvetett módon a tevékenysége a vallási közösségével kapcsolatba hozható, köteles az adott vallási közösség nevét a szolgálat vagy szolgáltatás felajánlása előtt jól látható módon feltüntetni, illetve nyilvánvalóvá tenni.

19/C. § *  A vallási közösség - különösen a szertartások és a belső szabálya szerinti működés zavartalansága érdekében -, a templom és vallásgyakorlásra rendelt más hely, valamint a temető fokozott szabálysértési és büntetőjogi védelemben részesül.

19/D. § *  Az állam - jogszabályban meghatározott eljárás keretein belül - lehetőséget biztosít a vallási közösségeknek, hogy részt vegyenek a jogalkotás során a jogszabálytervezetek és jogalkotási koncepciók véleményezésében.

7. *  Az egyházi jogi személy működésének szabályai

20. § *  (1) Az egyházi jogi személy az általa vagy intézménye útján ellátott 9. § (1) bekezdése szerinti tevékenysége után a hasonló tevékenységet folytató állami vagy helyi önkormányzati intézményekkel azonos mértékű támogatásra jogosult.

(2) A 9. § (1) bekezdése szerinti feladatot ellátó egyházi jogi személynél az ilyen feladathoz kapcsolódóan foglalkoztatottak munkaviszonyának tartalma a munkabér, a munkaidő és a pihenőidő vonatkozásában a közalkalmazotti jogviszonyhoz igazodik. Az ilyen foglalkoztatottakra az állami vagy a helyi önkormányzati intézmények foglalkoztatottaira vonatkozó központi bérpolitikai intézkedések azonos feltételekkel terjednek ki.

(3) Az egyházi jogi személy - a közösségi célok érdekében történő együttműködésére tekintettel - adókedvezményben és azzal egy tekintet alá eső más kedvezményben részesíthető.

21. § *  (1) Az egyházi jogi személy - a közösségi célok érdekében történő együttműködésére tekintettel - az állam, a helyi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményben és az állam vagy az országos nemzetiségi önkormányzat által fenntartott felsőoktatási intézményben - törvényben meghatározott módon - hitéleti oktatást szervezhet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hitéleti oktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket és más iskolai foglalkozással nem ütköző időpontját törvényben meghatározottak szerint a nevelési-oktatási intézmény, illetve a felsőoktatási intézmény, a hitéleti oktatásban közreműködő személyt az egyházi jogi személy biztosítja.

(3) A hitéleti oktatás költségeit [ideértve az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenően szervezett hitéleti oktatás költségeit is] - törvény, illetve a bevett egyházzal kötött megállapodás alapján - az állam biztosítja.

22. § *  (1) Az egyházi jogi személy céljai megvalósítása érdekében jogosult gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenységet, valamint elsődlegesen végzett tevékenysége mellett gazdasági-vállalkozási tevékenységet - a 19. § (5) bekezdésében meghatározott kereteken túl is - folytatni.

(2) Az egyházi jogi személy vonatkozásában nem minősül gazdasági-vállalkozási tevékenységnek

a) a hitéleti tevékenységet és a 9. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet szolgáló intézmény vagy sportintézmény működtetése, valamint az ilyen és a környezetvédelmi tevékenység folytatása,

b) az üdülő hasznosítása egyházi személy részére történő szolgáltatásnyújtás révén,

c) a hitélethez szükséges kiadvány, kegytárgy előállítása, értékesítése,

d) az egyházi célra használt ingatlan részleges hasznosítása,

e) a temető fenntartása,

f) a kizárólag hitéleti tevékenységet, környezetvédelmi tevékenységet vagy a 9. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet szolgáló immateriális jószág, tárgyi eszköz és készlet értékesítése, ideértve a munkaruha megtérítését is,

g) a hitéleti tevékenységhez, a környezetvédelmi tevékenységhez és a 9. § (1) bekezdése szerinti tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásnyújtás, az ilyen tevékenységet szolgáló eszköz nem nyereségszerzési célú hasznosítása,

h) az államtól vagy a helyi önkormányzattól átvállalt közfeladat ellátása során létrehozott termék, jegyzet, tankönyv, kiadvány, tanulmány előállítása és értékesítése,

i) az egyházi személyek öngondoskodása céljára létrehozott nyugdíjintézet vagy nyugdíjalap működtetése,

j) az egyházi jogi személy nevének, rövidített nevének, köznyelvben meghonosodott elnevezésének, címerének, illetve logójának más által történő használatához adott hozzájárulás.

(3) A (2) bekezdés szerinti tevékenység bevétele különösen

a) a szolgáltatás ellenértéke, díja, térítése,

b) a tevékenységhez kapcsolódó kártalanítás, kártérítés, kötbér, bánatpénz, bírság és adóvisszatérítés,

c) a tevékenységhez kapcsolódóan visszafizetési kötelezettség nélkül kapott - pénzügyileg rendezett - támogatás, juttatás, és

d) a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, osztaléknak, illetve az értékpapír hozamának olyan része, amelyet a gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel.

23. § *  (1) Az egyházi jogi személy hitéleti célú bevételeit és azok felhasználását állami szerv nem ellenőrizheti. Hitéleti célú bevételnek minősül különösen a személyi jövedelemadó meghatározott részének bevett egyház számára történő felajánlása, annak költségvetési kiegészítése, az ennek helyébe lépő juttatás, valamint az ingatlanjáradék és annak kiegészítése.

(2) Az egyházi jogi személy a nem hitéleti célra nyújtott költségvetési támogatásból származó bevételét és annak felhasználását a számvitelről szóló törvény és a könyvvezetéshez kapcsolódó egyéb jogszabályok szerint tartja nyilván.

(3) Az egyházi jogi személynek nem hitéleti célra nyújtott támogatás felhasználásának törvényességi szempontok szerinti ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi.

24. § *  Az egyházi jogi személy jogszabályban meghatározott rendben végzett tábori lelkészi, valamint börtön- és kórházlelkészi szolgálatot vagy más szolgálatot végezhet.

25. § *  Az egyházi jogi személy az általa gyakorolt vallási tevékenységhez kapcsolódó személyes adatot a bevett egyház belső szabálya szerint kezeli, azokat az érintett hozzájárulásával - halála esetén leszármazója hozzájárulásával - továbbíthatja és hozhatja nyilvánosságra.

V. FEJEZET

AZ EGYHÁZI JOGI SZEMÉLYEK ÁTALAKULÁSA ÉS MEGSZŰNÉSE * 

26. § *  (1) A bevett egyház jogutód nélkül szűnik meg, ha a bevett egyház

a) legfőbb szerve a bevett egyház feloszlásáról határoz vagy

b) tevékenységével felhagy és vagyonáról nem rendelkezik.

(2) A bevett egyház jogutóddal - a bevett egyház képviselőjének kérelmére - szűnik meg

a) más bevett egyházba való beolvadása vagy összeolvadása (a továbbiakban együtt: egyesülés) vagy

b) két vagy több bevett egyházra való különválás

esetén.

(3) A bevett egyházból való kiválás esetén a kiválással létrejövő vallási közösség vallási tevékenységet végző szervezet.

27. § *  Az Alkotmánybíróság elvi véleménye alapján az Alaptörvénybe ütköző tevékenységet végző bevett egyház ilyen jogállása az Országgyűlés erre vonatkozó döntése alapján megszűnik.

28. § *  (1) A Kormány a miniszter előterjesztésére a 26. § (1) bekezdésében és a 27. §-ban meghatározott esetben kezdeményezi az Országgyűlésnél az érintett bevett egyház mellékletből való törlését, illetve egyesülés vagy különválás esetén a melléklet módosítását.

(2) A bevett egyház a mellékletnek az adott bevett egyház törlésére vonatkozó módosítása hatálybalépésének napján veszti el az ilyen jogállását, és ettől kezdve vallási tevékenységet végző szervezetnek minősül, illetve a 26. § (1) bekezdésében meghatározott esetben e napon szűnik meg.

(3) A 26. § (2) bekezdésében meghatározott esetben

a) a bevett egyház a mellékletnek az adott bevett egyházra vonatkozó módosítása hatálybalépésének napján szűnik meg, és

b) a jogutód bevett egyház a mellékletnek az adott bevett egyház mellékletbe való felvételére vonatkozó módosítása hatálybalépésének napjától minősül bevett egyháznak.

(4) A bevett egyház ilyen jogállásának elvesztése esetén a létrejövő vallási tevékenységet végző szervezet a (2) bekezdésben meghatározott naptól, a bevett egyházból való kiválás esetén a bevett egyház legfőbb szervének erre vonatkozó végleges döntése meghozatalának napjától számított 45 napos jogvesztő határidőn belül köteles a vallási tevékenységet végző szervezetre vonatkozó nyilvántartásba vételi eljárás megindítására. A határidő elmulasztása esetén a vallási tevékenységet végző szervezetet a bíróság feloszlatja.

29. § *  (1) A bevett egyház jogutód nélküli megszűnése esetén elszámolási eljárásnak van helye, amelyre a jogutód nélkül megszűnő cég végelszámolására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy bíróság alatt a minisztert kell érteni.

(2) A bevett egyház jogutód nélküli megszűnése és a vallási tevékenységet végző szervezet a 9/C. § (2) bekezdése vagy a 28. § (4) bekezdése szerinti feloszlatása esetén a megszűnt bevett egyház, illetve a feloszlatott vallási tevékenységet végző szervezet vagyona - a hitelezők követeléseinek kielégítése után - az állam tulajdonába kerül, és azt a 9. § (1) bekezdése szerinti tevékenységre kell fordítani.

(3) A bevett egyház vagyona a bevett egyház más bevett egyházzal való egyesülése, illetve két vagy több bevett egyházra való különválása esetén a jogutód bevett egyház tulajdonába kerül. A bevett egyházból való kiválás esetén, valamint akkor, ha a bevett egyházat személyek vagy személyek csoportjai elhagyják, de a bevett egyház fennmarad, a létrejövő vallási tevékenységet végző szervezetet a bevett egyház vagyonából részesedés nem illeti meg.

30. § (1) *  A bevett egyház jogutód nélküli megszűnése esetén a bevett egyház belső egyházi jogi személye is jogutód nélkül megszűnik.

(2) *  Belső egyházi jogi személy megszűnése esetén a vagyoni kérdéseket a bevett egyház belső szabálya határozza meg.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

8. Felhatalmazó rendelkezések

31. § *  Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) az egyházként történő elismerésre irányuló kérelem tartalmát és benyújtásának rendjét,

b) a tábori lelkészi szolgálat végzésének szabályait,

c) a miniszter által vezetett nyilvántartás tekintetében

ca) a nyilvántartásba vétel szabályait,

cb) a nyilvántartásba bejegyzendő technikai és egyéb adatokat, valamint ezek változása bejelentésének szabályait,

cc) a nyilvántartásból történő adatszolgáltatás, valamint a bevett egyház és a belső egyházi jogi személy nyilvántartásba bejegyzett adatairól kért papír alapú és elektronikus kivonat tartalmát,

cd) a belső egyházi jogi személy nyilvántartásba vételének szabályait, és

d) a bevett egyház megszűnésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, valamint a bevett egyház és a belső egyházi jogi személy nyilvántartásból való törlésének szabályait

rendeletben meghatározza.

9. Hatályba léptető rendelkezések

32. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az I-V. Fejezet, a 8. alcím, a 10. alcím, a 39-48. §, a 12. alcím, a 13. alcím és a melléklet 2012. január 1-jén lép hatályba.

(3) Az 52. § 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.

10. Átmeneti rendelkezések

33. § *  (1) Az olyan vallási közösség, amelynek vonatkozásában e törvény 2012. január 1-jétől 2012. augusztus 31-éig hatályos 34. § (1), (2) és (4) bekezdése az Alkotmánybíróság 6/2013. (III. 1.) AB határozata alapján nem alkalmazható, egyházként történő elismerését a 14/B. § és a 14/C. § szerinti eljárás keretében e rendelkezés hatálybalépésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül kezdeményezheti.

(2) A miniszter az (1) bekezdés szerinti vallási közösségek nevét az általa vezetett minisztérium honlapján e rendelkezés hatálybalépésétől számított 3 napon belül közzéteszi.

(3) A kezdeményezés

a) elmulasztása esetén az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát,

b) 14/B. § (2) bekezdése alapján történő elutasítása esetén a döntés közlését, a döntés bírósági felülvizsgálata esetén - ha a döntést a bíróság helybenhagyja - a jogerős bírósági ítélet közlését,

c) 14/C. § (4) bekezdése szerinti elutasítása esetén az országgyűlési határozat közzétételét, az országgyűlési határozat 14/D. § (2) bekezdése szerinti jogorvoslattal való megtámadása esetén - ha a vallási tevékenységet végző szervezet elismerésére irányuló eljárás törvényességét az Alkotmánybíróság helybenhagyja - az Alkotmánybíróság ezen eljárásban hozott határozatának közzétételét

követő 30. naptól az (1) bekezdés szerinti vallási közösség vallási tevékenységet végző szervezetnek minősül.

(4) A bíróság az alapcélként vallási tevékenységet végző egyesületnek a civil szervezetek bírósági nyilvántartásába az egyesület formájára vonatkozóan bejegyzett adatot a miniszter értesítése alapján

a) az (1) bekezdés szerinti vallási közösség tekintetében a (3) bekezdésben meghatározott időpontot,

b) az (1) bekezdés szerinti vallási közösségnek nem minősülő, alapcélként vallási tevékenységet végző egyesület tekintetében e rendelkezés hatálybalépését

követő 60. napig vallási tevékenységet végző szervezetre módosítja.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a bíróság az (1) bekezdés szerinti vallási közösséget az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény civil szervezet végelszámolására vonatkozó szabályok szerint megszünteti, ha az (1) bekezdés szerinti vallási közösség

a) az átalakulás (3) bekezdésben meghatározott időpontjában a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában alapcélként vallási tevékenységet végző egyesületként nem szerepel és

b) az átalakulás (3) bekezdésben meghatározott időpontját követő harminc napos jogvesztő határidőn belül a civil szervezetek bírósági nyilvántartásába vételét vallási tevékenységet végző szervezetként nem kéri.

(6) Ha az (1) bekezdés szerinti vallási közösséget nem a Fővárosi Törvényszék tartja nyilván - és az (5) bekezdés alkalmazásának nincs helye -, a (4) bekezdés szerinti módosítást követően a vallási tevékenységet végző szervezetet egyidejűleg kell kivezetni a vallási tevékenységet végző szervezetet nyilván tartó bíróság nyilvántartásából és bevezetni a Fővárosi Törvényszék nyilvántartásába. A vallási tevékenységet végző szervezet nyilvántartásból való kivezetéséről és a Fővárosi Törvényszék nyilvántartásába való bevezetéséről a vallási tevékenységet végző szervezetet nyilvántartó bíróság határoz, egyúttal a vallási tevékenységet végző szervezet iratait megküldi a Fővárosi Törvényszéknek.

34. § *  (1) A vallási közösségek jogállásával és működésével kapcsolatos törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CXXXIII. törvény hatálybalépésekor vallási tevékenységet végző egyesület a vallási közösségek jogállásával és működésével kapcsolatos törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CXXXIII. törvény hatálybalépésétől vallási tevékenységet végző szervezetnek minősül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vallási tevékenységet végző szervezet a vallási közösségek jogállásával és működésével kapcsolatos törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CXXXIII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő változásbejegyzését az egyesületre vonatkozó szabályok szerint kell befejezni az e törvényben meghatározott eltérésekkel.

35. § *  (1) Az e törvény 2012. január 1-jén hatályos 34. § (1) bekezdése szerinti olyan szervezet, amellyel szemben

a) a vallási közösségek jogállásával és működésével kapcsolatos törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CXXXIII. törvény hatálybalépésekor az e törvény 2012. január 1-jén hatályos 35. § (3) bekezdése alapján kényszer-végelszámolási eljárás van folyamatban, vagy

b) a vallási közösségek jogállásával és működésével kapcsolatos törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CXXXIII. törvény hatálybalépését követően az a) pont szerinti befejezett eljárással összefüggésben új eljárásra utasítás alapján új eljárás indul,

az erre vonatkozó beadványával a bíróságtól a kényszer-végelszámolási eljárás megszüntetését annak egyidejű igazolása mellett kérheti, hogy vallási tevékenységet végző szervezetként történő bejegyzését a 9/B. § (1) bekezdése szerinti bíróságtól kérte.

(2) A kérelem az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a vallási közösségek jogállásával és működésével kapcsolatos törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CXXXIII. törvény hatálybalépését követő 30. napig, az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az új eljárásra utasításról történő tudomásszerzéstől számított 30. napig nyújtható be.

(3) A bíróság az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti eljárást a vallási tevékenységet végző szervezetként történő bejegyzés iránti eljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti.

(4) Ha a 9/B. § (1) bekezdése szerinti bíróság az (1) bekezdés szerinti szervezetet vallási tevékenységet végző szervezetként bejegyzi, az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti eljárást a bíróság megszünteti.

36. § *  Az e törvény 2012. január 1-jén hatályos 35. § (3) bekezdése alapján a vallási közösségek jogállásával és működésével kapcsolatos törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CXXXIII. törvény hatálybalépését megelőzően kényszer-végelszámolási eljárás során jogutód nélkül megszüntetett vallási tevékenységet végző egyesület azonos hitelvek szerint és azonos elnevezéssel létrehozott vallási tevékenységet végző szervezet a megszüntetett ilyen vallási közösség általános jogutódjának minősül. Ez a rendelkezés a hitelezők kielégítése után megmaradt és az egyesület alapszabálya szerint felosztott vagy törvény rendelkezése alapján más célra fordított vagyon sorsát nem érinti.

37. § *  (1) A 33. § (1) bekezdése szerinti vallási közösség a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény alapján nyilvántartásba vett egyház általános jogutódja.

(2) A 34. § (1) bekezdése szerinti vallási tevékenységet végző szervezet - a 33. § (1) bekezdése szerinti vallási közösségek kivételével - 2012. január 1-jétől a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény alapján nyilvántartásba vett egyház általános jogutódja.

38. § * 

11. Módosító rendelkezések

39-48. § * 

49. § * 

50. § * 

51. § * 

52. § * 

53. § * 

12. * 

54. § * 

13. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

55. § *  A 6-9. §, a 10-13. §, a 14-22. §, a 23. § (1) és (2) bekezdése, a 24-30. § és a melléklet az Alaptörvény VII. cikk (4) bekezdése, a 23. § (3) bekezdése az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

Melléklet a 2011. évi CCVI. törvényhez

A bevett egyházak * 

A
1 Magyar Katolikus Egyház
2 Magyarországi Református Egyház
3 Magyarországi Evangélikus Egyház
4 Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
5 Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Statusquo Ante)
6 Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség
7 Budai Szerb Ortodox Egyházmegye
8 Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus
9 Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház
10 Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye
11 Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje (Moszkvai Patriarchátus)
12 Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete (Magyarországi Unitárius Egyház)
13 Magyarországi Baptista Egyház
14 HIT Gyülekezete
15 *  Magyarországi Metodista Egyház
16 *  Magyar Pünkösdi Egyház
17 *  Szent Margit Anglikán/Episzkopális Egyház
18 *  Erdélyi Gyülekezet
19 *  Hetednapi Adventista Egyház
20 *  Magyarországi Kopt Ortodox Egyház
21 *  Magyarországi Iszlám Tanács
22 *  Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezetek
23 *  Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége
24 *  Az Üdvhadsereg Szabadegyház Magyarország
25 *  Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza
26 *  Magyarországi Jehova Tanúi Egyház
27 *  Buddhista vallási közösségek