Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2016.09.30.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

2011. évi CCIX. törvény

a víziközmű-szolgáltatásról * 

Az Országgyűlés a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos alapvető jogok és kötelezettségek meghatározása, a nemzeti víziközmű-vagyon védelme, a víziközmű-szolgáltatási ágazatokban a fenntartható fejlődés, az ivóvízkincs kíméletét szolgáló célok teljesülése, a fogyasztóvédelem széles körű érvényesülését szolgáló víziközmű-szolgáltatási feltételek biztosítása, valamint a mindezek megvalósítását biztosító, az objektív, átlátható és egyenlő bánásmód követelményének megfelelő szabályozás kialakítása érdekében - összhangban az Európai Unió e tárgykörökben érvényesülő követelményeivel - a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Alapelvek

1. § (1) A víziközmű-szolgáltatás alapelvei:

a) a természeti erőforrások kíméletének elve: a víziközmű-szolgáltatás kialakítása és fejlesztése tekintetében azt a műszaki, közgazdasági és szervezeti megoldást kell előnyben részesíteni, amely az ország természeti erőforrásainak védelmét, így különösen az ivóvíznyerő források és készletek, valamint a tisztítottszennyvíz-befogadók hosszú távú, fenntartható igénybevételét szolgálják,

b) *  az ellátásbiztonság elve: a víziközmű-szolgáltatás kialakítása, üzemeltetése, fejlesztése tekintetében azt a műszaki, közgazdasági és szervezeti megoldást kell előnyben részesíteni, amely

ba) a felhasználók egészséges ivóvízzel való ellátását nagyobb üzemi biztonság mellett - szakmailag megalapozott ismeretek, várakozások alapján - legalább egy település közigazgatási területén belül egységesen működtethető vízvezeték-hálózatként folyamatosan és hosszú távon képes biztosítani; továbbá

bb) a szennyvízelvezetés és -tisztítás körében felmerülő műszaki és környezeti kockázatokat az ésszerűen elvárható minimumra csökkenti.

c) az ellátási felelősség elve: e törvényben meghatározottak szerint az állam vagy a települési önkormányzat (a továbbiakban együtt: ellátásért felelős) kötelessége és joga gondoskodni a közműves ivóvízellátással és a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos víziközmű-szolgáltatási feladatok elvégzéséről,

d) a szolgáltatói felelősség elve: a víziközmű-szolgáltató a 15. § (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti szerződés (a továbbiakban együtt: üzemeltetési szerződés) hatálya alatt az ellátási területen a víziközmű-szolgáltatás nyújtásáról e törvény előírásai szerint gondoskodik; a szolgáltatói felelősség körében a víziközmű-szolgáltató a rábízott víziközmű-szolgáltatás keretében - a víziközmű-rendszer teljesítő képességének mértékéig - fogadja a víziközmű-rendszerre rácsatlakozni kívánó természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli jogalanyok igényeit, a felhasználóknak ivóvizet szolgáltat, elvégzi a felhasználási helyen keletkező szennyvizek összegyűjtését, elvezetését és tisztítását,

e) a szennyező fizet elve: a víziközmű-szolgáltatás pénzügyi, gazdasági és jogi feltételrendszerét olyan módon kell kialakítani, hogy amennyiben megállapítható a szennyező személye, úgy az általa okozott környezeti terhelés költségeit ő térítse meg,

f) a regionalitás elve: ha - a felhasználók érdekeire figyelemmel - a víziközmű létrehozása vagy fejlesztése esetében műszaki és gazdaságossági szempontból az egybefüggő, több településre kiterjedő víziközmű-rendszer megvalósítása az ésszerűbb megoldása az elkülönült víziközmű-rendszerekre alapozott változattal szemben, akkor az egybefüggő víziközmű-rendszer kialakítását kell előnyben részesíteni,

g) a szolidaritás elve: az a társadalmi léptékben hasznos és támogatandó árképzési mechanizmus, amely az érintett települések víziközmű-üzemeltetési költségeinek víziközmű-szolgáltatás díjaira ható eltérő mértékeit részben vagy egészben kiegyenlíti, és célja a kedvezőtlen költségszint mellett működtethető víziközmű-rendszerrel rendelkező településeken a kedvezőbb díjtételek mellett történő víziközmű-szolgáltatás nyújtás,

h) a költségmegtérülés elve: a víziközmű-szolgáltatás igénybevételéért fizetendő díjban a víziközmű működtetésével kapcsolatos indokolt költségeknek - a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének rendelkezéseivel összhangban - meg kell térülniük,

i) a legkisebb költség elve: a víziközmű-rendszer fejlesztésének tervezése és megvalósítása, valamint a víziközmű üzemeltetése során olyan megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek a jogszabályokban, esetlegesen pályázati kiírásban megjelölt időtartam alatt, ezek hiányában a víziközmű várható élettartama során a víziközmű üzemeltetési biztonságának megtartása vagy javítása mellett a legkisebb mértékben eredményezik a víziközmű-szolgáltatás díjainak emelkedését,

j) a víziközművek együttműködtetésének elve: ha egy adott területen az ellátásért felelős azonos, akkor a víziközmű-szolgáltatás általa történő megszervezésénél - az Európai Unió működéséről szóló szerződés versenyszabályainak sérelme nélkül - törekedhet arra, hogy a víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenységet ugyanazon víziközmű-szolgáltató lássa el,

k) a keresztfinanszírozás tilalmának elve: a víziközmű-szolgáltatás díját a víziközmű-szolgáltatási ágazatra nézve úgy kell megállapítani, hogy az maradéktalanul fedezetet nyújtson a víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenység indokolt költségeire és ráfordításaira, valamint a víziközmű-szolgáltató e tevékenységével kapcsolatos ésszerű üzleti nyereségére, de nem tartalmazhatja e tevékenységén kívül eső egyéb gazdasági tevékenységei költségeinek, ráfordításainak fedezetét.

(2) Az alapelvek ütközése esetében az alapelvek érvényesítésére az (1) bekezdésben meghatározott sorrend az irányadó.

2. Értelmező rendelkezések

2. § *  E törvény alkalmazásában:

1. *  átadási pont: a víziközmű törzshálózat azon része, amely beépített mérőberendezés, elzárószerelvény és mintavételi lehetőség útján biztosítja két víziközmű-rendszer kapcsolatát, valamint az összekapcsolt víziközmű-rendszerek üzemeltetése során az ivóvízátadás, -átvétel és a szennyvízátadás, -átvétel mennyiségi és minőségi elszámolásának műszaki feltételeit,

2. bekötési vízmérő: a felhasználási hely ivóvízhasználatának mérésére szolgáló, az ivóvíz-bekötővezeték végpontjára telepített mérő,

3. csatlakozó hálózat: több felhasználási hely ivóvízét az ivóvíz-bekötővezeték végpontjától a házi ivóvízhálózatokba szállító vízvezeték-hálózat (csatlakozó ivóvízhálózat), vagy több felhasználási hely szennyvizét a házi szennyvízhálózatból a szennyvíz-bekötővezeték végpontjáig szállító vezeték-hálózat (csatlakozó szennyvízhálózat), amely az érintett felhasználási helyek szerinti ingatlantulajdonosok közös tulajdonát képezi,

4. ellátási terület: olyan, települési közigazgatási területtel vagy területekkel egyértelműen behatárolható terület, amelyen belül a felhasználók részére az adott víziközmű-szolgáltatást ugyanaz a víziközmű-szolgáltató végzi,

5. felhasználási hely: az a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan, amelyen a víziközmű-szolgáltatást a felhasználó igénybe veszi,

6. *  felhasználó: a víziközmű-szolgáltatást e törvény szerinti szerződéses jogviszony keretében vagy a 31/A. § (1) bekezdésében meghatározott ideiglenes szolgáltatás időtartama alatt a víziközmű-szolgáltató előzetes hozzájárulásával ténylegesen igénybe vevő természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan használója, és sorban mögötte az ingatlan tulajdonosa,

7. felhasználói egyenérték: olyan mutatószám, amely a víziközmű-szolgáltatást igénybe vevő felhasználók számosságát - víziközmű-szolgáltatási ágazatonként, a felhasználók kapacitás igényeire figyelemmel - az 1. melléklet szerinti képlet alapján egységesen fejezi ki,

8. *  gördülő fejlesztési terv: víziközmű-rendszerre vonatkozó hosszú távú, felújítási és pótlási, valamint beruházási tervrészből álló terv,

9. házi ivóvízhálózat: a felhasználási hely ivóvízfogyasztását biztosító - az ingatlan alkotórészét képező - vezeték, amely a vízkivételi helyig szállítja a vizet, valamint annak kiegészítő elemei (így különösen vízmérő berendezés elhelyezésére szolgáló akna),

10. házi szennyvízhálózat: a felhasználási helyen keletkező szennyvíz összegyűjtését szolgáló - az ingatlan alkotórészét képező - vezeték, valamint annak kiegészítő elemei (így különösen szennyvízmennyiség-mérő, szennyvízminőség-ellenőrző akna, szennyvíz-előkezelő mű),

11. *  ivóvíz-bekötővezeték: az ivóvíz-elosztóhálózat és a házi ivóvízhálózat vagy a csatlakozó ivóvízhálózat között a szolgáltatási pontig kiépített, az ivóvíz-törzshálózat részét képező vezeték a tartozékaival, valamint a bekötési vízmérő, amely

a) bekötési vízmérő esetében

aa) úszótelkes és telekhatáron kialakított zártsorú beépítésnél az épület külső falsíkjáig terjed,

ab) önálló vízmérő aknaként kialakított vízmérési helyen bekötési vízmérőt követő elzáró szerelvényig, ennek hiányában a bekötési vízmérőt követő 10 cm-es vezetékszakasz végéig terjed,

b) bekötési vízmérő hiányában, vagy ha a bekötési vízmérőt nem önálló műtárgyként kialakított vízmérési helyen építették ki, az ivóvíz-törzshálózattól a közterület és az ingatlan határvonaláig húzódó vezetékszakasz végéig terjed,

12. ivóvíz-törzshálózat: olyan a víziközmű-rendszer részét képező hálózat, amely az ivóvíz-főnyomóvezetékből, az erre kapcsolt elosztóvezetékekből és ezek berendezéseiből áll,

13. kiszervezés: a víziközmű-üzemeltetés egy részének a víziközmű-szolgáltatótól eltérő, más személlyel történő elvégeztetése,

14. közműfejlesztési kvóta: víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt vagy bekapcsolni kívánt ingatlanhoz a víziközmű-szolgáltató által a közműfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett részére biztosított vagy biztosítandó kapacitás, amelynek mértékegysége: m3/nap,

15. lakossági felhasználó: az a természetes személy felhasználó, aki nem jövedelemszerző gazdasági tevékenység keretében, saját háztartása, üdülő vagy hétvégi ház, garázs ellátása érdekében veszi igénybe a víziközmű szolgáltatást, valamint a társasház és a lakásszövetkezet,

16. mellékvízmérő: a bekötési vízmérő után beépített, elkülönített ivóvízhasználat mérésére szolgáló mérő,

17. rendszerfüggetlen víziközmű-elem: a víziközmű olyan nem egyedi gyártású berendezése, alkotórésze, amely a víziközműtől állagsérelem nélkül elválasztható és a víziközmű-hálózaton vagy a víziközmű-hálózatok között - alkalmazási céljára figyelemmel - szabadon áthelyezhető (így különösen fogyasztásmérő berendezés, szennyvíz átemelő szivattyú, irányítástechnikai berendezés),

18. *  szennyvíz-bekötővezeték: a szennyvízgyűjtő-hálózat és a házi szennyvízhálózat vagy a csatlakozó szennyvízhálózat között a szolgáltatási pontig kiépített, a szennyvíz-törzshálózat részét képező vezeték a tartozékaival, amely a felhasználási helyen keletkező szennyvizeknek, továbbá egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetés esetében a csapadékvizeknek a szennyvíz-törzshálózatba történő bebocsátására szolgál,

19. szennyvíz törzshálózat: olyan, a víziközmű-rendszer részét képező hálózat, amely a szennyvíz főgyűjtőből, az erre kapcsolt mellékgyűjtőkből és ezek berendezéseiből áll,

20. víziközmű: olyan közcélú vízilétesítmény, amely

a) település vagy települések közműves ivóvízellátását, ezen belül az ivóvíztermelést, az ehhez kapcsolódó ivóvízbázis-védelmet, az ivóvízkezelést, -tárolást, -szállítást és -elosztást, felhasználási helyekre történő eljuttatást, mindezekhez kapcsolódóan a tűzivíz biztosítását vagy

b) *  a közműves szennyvízelvezetés során (egyesített rendszer esetén a csapadékvíz-elvezetést is ideértve) a szennyvíz felhasználási helyekről történő összegyűjtését, elvezetését, tisztítását, a keletkező szennyvíziszap kezelését és a tisztított szennyvíz hasznosítását, elhelyezését szolgálja,

21. víziközmű-fejlesztés: víziközműre irányuló olyan beruházási vagy felújítási tevékenység, mely célja szerint új víziközmű létesítését, a meglévő víziközmű bővítését, rekonstrukcióját és pótlását is magába foglalhatja,

22. víziközmű-működtetés: a víziközmű üzemeltetésével, valamint a víziközmű-fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek összessége,

23. víziközmű-rendszer: a víziközművek olyan egybefüggő struktúrája, amely:

a) önállóan, kizárólag egy település ellátását biztosítja (szigetüzem),

b) *  önállóan, több település ellátását is szolgálja,

c) átadási pontokkal egyértelműen körülhatárolt, a kapcsolódó szolgáltatás nyújtását is, vagy kizárólagosan azt biztosítja,

d) *  átadási pontokkal egyértelműen körülhatárolt, kapcsolódó szolgáltatással kiegészülve vagy kapcsolódó szolgáltatás nélkül egy vagy több településre nézve képes biztosítani a víziközmű-szolgáltatás műszaki feltételeit,

24. *  víziközmű-szolgáltatás: közszolgáltatási szerződés keretében nyújtott közműves ivóvízellátás az ahhoz kapcsolódó tűzivíz biztosítással, továbbá a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás, ideértve az egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetést is (a továbbiakban együtt: víziközmű-szolgáltatási ágazatok),

25. víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan: az az ingatlan vagy ingatlanrész

a) amelyen legalább egy olyan vízvételi hely található, amely a közműves ivóvízellátásra lehetőséget kínál, vagy

b) *  amelyen a keletkező szennyvíz részben, vagy egészben történő elvezetése érdekében a szennyvíz-bekötővezetékhez csatlakozva a házi szennyvízhálózat, vagy a csatlakozó szennyvízhálózat és a házi szennyvízhálózat kiépült,

26. *  víziközmű üzemeltetése: a víziközmű-szolgáltatás nyújtása céljából a víziközmű-szolgáltató által végzett mindazon tevékenységek összessége, amelyek a jogszabályokban és az üzemeltetési szerződésben előírt követelmények teljesítése érdekében okszerűen merülnek fel,

27. víziközműves kapcsolódó szolgáltatás: szerződés alapján a víziközmű-szolgáltató által más víziközmű-szolgáltató részére nyújtott ivóvíz-értékesítési vagy szennyvízelvezetési és -tisztítási szolgáltatás,

28. holding: a számvitelről szóló törvény szerint anyavállalatnak és leányvállalatnak minősülő társaságok együttese, ahol az anyavállalat egyidejűleg megfelel a nemzeti vagyonról szóló törvény tulajdonosi joggyakorlóval szemben támasztott követelményeinek is,

29. *  védendő felhasználó: az a természetes személy felhasználó, ideértve a mellékvízmérővel rendelkező elkülönített vízhasználót, valamint a fogyatékkal élő felhasználót is, aki jogszabályban meghatározott szociális helyzete alapján a víziközmű-szolgáltatásban megkülönböztetett feltételek szerint vehet részt,

30. *  fogyatékkal élő felhasználó: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy, a vakok személyi járadékában részesülő személy, továbbá az a személy, akinek életét vagy egészségét a víziközmű-szolgáltatás felfüggesztése vagy annak korlátozása közvetlenül veszélyezteti,

31. *  gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet,

32. *  egyedi szennyvízkezelő berendezés: olyan vízilétesítmény, amely legfeljebb egy ingatlanon keletkező települési szennyvíz nem közműves, biológiai tisztítását energiabevitel segítségével végzi.

II. FEJEZET * 

A VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATATÁS HATÓSÁGI FELADATAI * 

2/a. *  A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalra vonatkozó szabályok

3. § *  (1) A víziközmű-szolgáltatással összefüggő hatósági feladatokat az e törvényben meghatározott kivételekkel a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) látja el.

(2) A Hivatal eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályait az e törvényben meghatározott kivételekkel kell alkalmazni.

(3) Az ügyintézési határidő a Hivatal eljárásaiban a (4) bekezdésben foglalt kivétellel 60 nap.

(4) Az ügyintézési határidő a Hivatal

a) 5/A. § (3) bekezdés szerinti eljárásában 135 nap,

b) 5/F. § (6) bekezdés és a 16. § (3) bekezdés szerinti eljárásában 21 nap,

c) 31/B. § szerinti eljárásában 30 nap,

d) 36. § szerinti eljárásában 135 nap,

e) 37. § és 37/A. § (2)-(7) bekezdés szerinti eljárásában 90 nap.

(5) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a Hivatal a kérelem beérkezését követő naptól számított harminc napon belül hiánypótlási felhívást bocsát ki.

(6) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy a Hivatalnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, a Hivatal az eljárást felfüggeszti. Amennyiben a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, a Hivatal az eljárást megszünteti.

(7) A Hivatal a függő hatályú döntésében a kérelmezett jog gyakorlásáról nem rendelkezik.

(8) A Hivatal jogerős határozatait - a személyes adatok kivételével - a honlapján közzéteszi.

(9) A Hivatal eljárásában történő szakhatósági közreműködésért a szakhatóság részére igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

4. § *  (1) A bíróság a Hivatal határozatát nem változtathatja meg.

(2) Közérdekű üzemeltetőt kijelölő határozat bírósági felülvizsgálata során a végrehajtás felfüggesztésének nincs helye.

(3) A Hivatal jogerős döntéseivel szemben újrafelvételi kérelemnek nincs helye.

5. § *  (1) A Hivatal a felhasználók érdekében az egyes víziközmű-szolgáltatókra vonatkozóan - a jogszabályban meghatározott keretek között - hivatalból határozatban állapítja meg az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenység folytatásának minimális minőségi követelményeit, valamint elvárt színvonalát, a felhasználókkal való kapcsolattartás módjára vonatkozó minimális követelményeket, a felhasználók tájékoztatásának részletes szabályait, továbbá a víziközmű-hálózat biztonságos üzemeltetésére vonatkozó minimális követelményeket.

(2) A Hivatal elvégzi a víziközmű-szolgáltató ellátási területén a felhasználói elégedettségi szint, továbbá az egyes víziközmű-szolgáltatókkal szembeni elvárás felmérését.

2/b. *  A víziközmű-szolgáltatók felügyelete

5/A. § *  (1) A víziközmű-szolgáltatás alapelvei, az e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok, valamint a Hivatal határozataiba foglalt előírások érvényre juttatása érdekében a Hivatal - a fogyasztóvédelmi hatóság 5/E. § (1) és (2) bekezdése szerinti hatásköreinek tiszteletben tartása mellett - rendszeresen felügyeli a víziközmű-szolgáltatók tevékenységét. Ha a felügyelet során jogszabálysértő tényeket vagy körülményeket tár fel, az e törvényben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(2) A felügyelet átfogó ellenőrzésre, célvizsgálatra és utóellenőrzése terjedhet ki.

(3) Az átfogó ellenőrzés a víziközmű-szolgáltatók működésének legalább hároméves ciklusonként megvalósuló komplex, minden működési területre kiterjedő törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzése.

(4) A célvizsgálat egy meghatározott célterület vagy feladat ellátásának egyidejű vizsgálata több víziközmű-szolgáltatónál.

(5) Az utóellenőrzés a víziközmű-szolgáltatónál végrehajtott ellenőrzés megállapításai és javaslatai alapján megtett intézkedések és azok hatásának vizsgálata.

(6) A felügyeletet végző köztisztviselő részére a Hivatal megbízólevelet állít ki, amelyet a köztisztviselő helyszíni ellenőrzés megkezdésekor az ellenőrzött víziközmű-szolgáltató képviselőjének átad.

5/B. § *  (1) A Hivatal ellenőrzési tervbe foglalt ütemezés szerint végzi az 5/A. § (3) bekezdése szerinti felügyeletet. A Hivatal az ellenőrzés megindításáról szóló értesítéssel egyidejűleg megküldi a víziközmű-szolgáltatónak az ellenőrzési programot.

(2) Az ellenőrzési program tartalmazza:

a) az ellenőrzött víziközmű-szolgáltató megnevezését,

b) az ellenőrzés tárgyát,

c) az ellenőrzés jogszabályi alapját,

d) az ellenőrzés célját,

e) az ellenőrzés 5/A. § (2) bekezdése szerinti típusát,

f) az ellenőrizendő időszakot,

g) az ellenőrzés szempontjait, a részletes ellenőrzési feladatokat,

h) az ellenőrzés során igénybe venni tervezett eszközöket,

i) az ellenőrzés végrehajtásának időszakát, ütemezését,

j) az ellenőrzést végző szervezeti egység és személyek nevét, beosztását, valamint a kijelölt vizsgálatvezető nevét,

k) a program készítésének dátumát, a jóváhagyásra jogosult vezető aláírását.

(3) Az ellenőrzés eszközei:

a) a víziközmű-szolgáltatók által rendszeresen vagy esetileg teljesített adatszolgáltatás Hivatal által rögzített adatai,

b) az ellenőrzési programban meghatározott iratbemutatás, adatszolgáltatás,

c) helyszíni ellenőrzés,

d) más hatóságok megkeresése útján beszerzett információk,

e) elektronikus nyilvántartások adatai.

5/C. § *  (1) Az ellenőrzés befejezését követő 8 napon belül a Hivatal az ellenőrzött szerv részére megküldi az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyv tervezetét.

(2) A jegyzőkönyv tervezetére az ellenőrzött szerv a kézhezvételtől számított 15 napon belül észrevételt tehet.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követően a Hivatal véglegesíti az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyvet, amelyben az ellenőrzött szerv elutasított észrevételeit külön megindokolja.

5/D. § *  (1) A Hivatal részére a felügyeleti tevékenységéért a víziközmű-szolgáltató felügyeleti díjat fizet, amelynek éves mértéke a tárgyév január 1-jén hatályos működési engedélyben meghatározott, az 1. mellékletben meghatározott képlet szerint kiszámított felhasználói egyenérték és százötven forint szorzata.

(2) A víziközmű-szolgáltató a felhasználói egyenérték kiszámításához szükséges adatokat a tárgyévet megelőző év október 31-ig küldi meg a Hivatalnak.

2/c. *  A víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos egyéb hatósági feladatok

5/E. § *  (1) Az elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint - a közérdekű korlátozás kivételével - a víziközmű-szolgáltatás korlátozásával vagy felfüggesztésével kapcsolatos, jogszabályban és üzletszabályzatban foglalt rendelkezések lakossági felhasználókkal szembeni megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására a fogyasztóvédelemről szóló törvényt (a továbbiakban: Fgytv.) kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági felhasználó az Fgytv. alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.

(2) A felhasználók tájékoztatására vonatkozó rendelkezések lakossági felhasználókkal szembeni megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jogosult. Az eljáró hatóság eljárására az Fttv.-ben meghatározott szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági felhasználó az Fttv. alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

(4) A fogyasztóvédelmi hatóság az eljárása során az Fgytv.-ben foglalt jogkövetkezményeken kívül - jogsértés megállapítása esetén - az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazhatja:

a) a víziközmű-szolgáltató üzletszabályzatának a (1) és (2) bekezdés szerinti eljárás tárgyát érintő rendelkezései betartására kötelezés;

b) a víziközmű-szolgáltató olyan jogsértése esetén, amelyhez jogszabály vagy üzletszabályzat jogkövetkezményt rendel, a jogkövetkezmény megállapítása és teljesítésének előírása; vagy

c) a 73. § b) pontjában meghatározott esetkörön kívül, ha a lakossági felhasználót visszatérítés illeti meg, az annak teljesítésére való kötelezés.

(5) A fogyasztóvédelmi hatóság (1) és (2) bekezdésben meghatározott feladatkörén kívül, a létfenntartási, a közegészségügyi vízigények teljesítésével összefüggésben az illetékes népegészségügyi szerv, továbbá a víziközmű-rendszerbe való bekötésre kötelezéssel összefüggésben a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (főváros kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) jár el.

(6) Az (1)-(4) bekezdés szerinti hatósági eljárást megelőzően a felhasználó köteles panaszával igazolható módon a víziközmű-szolgáltatóhoz fordulni.

(7) Az (1)-(5) bekezdésben meghatározottakon kívül a víziközmű-szolgáltatókkal szemben felmerülő panaszok ügyében a Hivatal jár el.

III. FEJEZET

A VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÁS ESZKÖZEI

2/d. *  Az ellátásért felelős jogai és kötelezettségei

5/F. § *  (1) Az ellátásért felelős közfeladatként megteremti a víziközmű-szolgáltatás infrastrukturális előfeltételeit és az ellátási területen gondoskodik arról, hogy a felhasználók a víziközmű-szolgáltatást az igényelt mennyiségben, minőségben és szolgáltatási színvonalon igénybe vehessék.

(2) Az infrastrukturális előfeltételek megteremtése körében az ellátásért felelős különösen a következő tevékenységeket végzi:

a) víziközművet létesít és tart fenn, a nem önkormányzati vagy állami tulajdonban álló víziközmű tulajdonjogát megszerzi,

b) nyilvántartja a tulajdonában álló víziközműveket,

c) víziközmű-fejlesztés útján gondoskodik a víziközmű-szolgáltatás folyamatos, az előírt minőségi paraméterekkel történő biztosításáról,

d) végrehajtja a jogszabályokból és a hatósági határozatokból a rá háramló feladatokat.

(3) A felhasználók víziközmű-szolgáltatással való ellátása körében az ellátásért felelős:

a) kiválasztja a víziközmű üzemeltetését ellátó víziközmű-szolgáltatót, és a víziközmű vagyon üzemeltetésére üzemeltetési jogviszonyt létesít,

b) a víziközmű-szolgáltató útján gondoskodik a közműves ivóvízigények kielégítéséről, a szennyvíz törzshálózatba bocsátott szennyvizek elvezetéséről, tisztításáról és környezetvédelmi követelmények szerinti elhelyezéséről,

c) figyelemmel kíséri a víziközmű-szolgáltató üzemeltetési szerződésből és jogszabályból fakadó víziközmű-üzemeltetési tevékenységét és az e célra rendelt pénzeszközök felhasználását.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott feladatokat a közigazgatási területén lévő felhasználási helyekre és az azokat közvetlenül ellátó víziközműre nézve az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel a települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat (a továbbiakban együttesen: települési önkormányzat) látja el.

(5) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott feladatokat az állam látja el azon felhasználási helyek vonatkozásában, amelyek ellátása közvetlenül a nemzeti vagyonról szóló törvényben nevesített kizárólagos állami tulajdonnak minősülő regionális víziközmű-rendszerekről történik.

(6) Az adott közigazgatási terület vagy víziközmű-rendszer felett ellátásért felelősi jogokat és kötelezettségeket gyakorló személyéről a Hivatal kérelemre hatósági bizonyítványt állít ki.

5/G. § *  (1) Ha a víziközmű-rendszeren több ellátásért felelős is tulajdonnal rendelkezik (a továbbiakban: közös ellátásért felelősséggel érintett víziközmű-rendszer), akkor az érintettek az ellátásbiztonság követelménye érdekében írásban megállapodnak

a) a víziközmű-rendszerrel kapcsolatban e törvényben és végrehajtására kiadott jogszabályokban az ellátásért felelős számára meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítésének módjáról és feltételeiről,

b) az ellátásért felelősök képviseletéről.

(2) Az ellátásért felelősök az (1) bekezdésben meghatározott megállapodást egyszerű többséggel hozzák meg, ahol a szavazati arány az ellátásért felelősök víziközmű-rendszeren fennálló tulajdoni érdekeltsége nettó könyv szerinti értékének megfelelően alakul.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodást az ellátásért felelősök képviselője az aláírástól számított 30 napon belül megküldi a Hivatalnak.

(4) Ha az (1) bekezdésben meghatározott kérdésben a (2) bekezdés szerint azonos szavazati arány alakul ki, a döntést a tárgyév január 1-jén legnagyobb felhasználói egyenértékkel rendelkező ellátásért felelős szavazata határozza meg.

(5) A közös ellátásért felelősséggel érintett víziközmű-rendszer tulajdonosai eltérő megállapodás hiányában a víziközmű-rendszeren fennálló tulajdoni érdekeltségük nettó könyv szerinti értéke arányában viselik az ellátásért felelős számára meghatározott feladatokkal járó terheket.

5/H. § *  (1) Egy víziközmű-rendszer üzemeltetési kérdéseiről - ideértve a közös ellátásért felelősséggel érintett víziközmű-rendszert is - egy üzemeltetési szerződés rendelkezhet.

(2) A víziközmű-vagyon tulajdonjogát az ellátásért felelősök egymás között térítésmentesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel átruházhatják. A térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak minősül.

3. A víziközművek tulajdonjoga

6. § *  (1) *  Víziközmű kizárólag az állam vagy települési önkormányzat tulajdonában állhat.

(2) *  Ha a víziközmű idegen ingatlanon fekszik, a vízgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott vízvezetési szolgalmi jog gyakorlása - a víziközmű üzemeltetési tevékenységéhez indokolt mértékben - a víziközmű-szolgáltatót megilleti. A víziközmű-szolgáltató viselni köteles a joggyakorlás következtében felmerülő terheket.

(3) *  Az állami tulajdonú víziközmű felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) gyakorolja.

(3a) *  A víziközművek vagyonbiztosításáról annak vagyonkezelője, ennek hiányában a tulajdonosa köteles gondoskodni. A vagyonbiztosítás díja vagyonkezelés esetén a vagyonkezelőt, vagyonkezelés hiányában a tulajdonost terheli. A tulajdonos az őt terhelő vagyonbiztosítási díjat a víziközmű-rendszer üzemeltetésbe adásából származó bevételei terhére is finanszírozhatja.

(4) *  Az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel víziközműnek minősül, és kizárólagosan e törvényben foglaltak szerint működtethető a funkcióját tekintve a 2. § 20. pont a) és b) alpontjában foglaltaknak is eleget tevő közcélú vízilétesítmény, amely legalább huszonöt lakossági felhasználó ellátását biztosítja.

(5) Nem lehet víziközműnek minősíteni, és víziközmű-szolgáltatás keretében működtetni azt a vízilétesítményt amely:

a) az éves kapacitás kihasználtság tekintetében nagyobbrészt nem lakossági igényeket szolgál, és víziközmű rendszerrel nincs összekapcsolva,

b) nem közterületi ingatlan területén, olyan belső hálózatként került kialakításra, amely esetében az ellátás valamely szervezett formában működő, legalább részben közös célú ingatlan használathoz kötődik (különösen: nyugdíjas otthon, szolgálati lakások, lakópark),

c) műszaki kialakítása miatt aránytalan (az újraelőállítási érték 30%-át meghaladó értékű) nagyságú átalakítást jelentő beruházás eredményeként lehetne csak a víziközmű rendszerekkel szemben támasztott műszaki kritériumoknak megfeleltetni.

(6) *  A vízilétesítmény (4) és (5) bekezdés szerinti minősítésére nézve a Hivatal az érdekelt ellátásért felelős, az érintett önkormányzat vagy a vízilétesítmény tulajdonosa, üzemeltetője kérelmére indított eljárásban hoz egyedi döntést.

7. § (1) A víziközmű-tulajdonos tulajdonába tartozó rendszerfüggetlen víziközmű-elem a víziközmű-szolgáltatás hatékonyabb megszervezése érdekében a víziközmű-tulajdonossal üzemeltetési szerződést kötött víziközmű-szolgáltató részére elidegeníthető, a víziközmű-szolgáltató tulajdonában állhat.

(2) A víziközmű-szolgáltató a tulajdonában lévő rendszerfüggetlen víziközmű-elemet számviteli elszámolásaiban az egyéb saját tulajdonú eszközeitől elkülönítetten tartja nyilván, és gondoskodik a szükségessé váló felújításáról, pótlásáról.

(3) Az üzemeltetési szerződés megszűnése esetében a víziközmű-szolgáltató a tulajdonában álló rendszerfüggetlen víziközmű-elemet legfeljebb könyv szerinti nettó értéken az ellátásért felelős részére írásban megvételre felajánlja. Ha az ellátásáért felelős települési önkormányzat 30 napon belül az ajánlatot nem fogadja el, a vételi jog átszáll az államra.

8. § *  (1) *  Az ellátásért felelőssel víziközmű-üzemeltetési jogviszonyban nem álló beruházó a víziközmű létrehozására irányuló beruházást az ellátásért felelős előzetes jóváhagyásával valósíthat meg. Ha a víziközmű nem állami vagy önkormányzati beruházásban jön létre, a beruházó a víziközmű tulajdonjogát a víziközmű üzembe helyezésének időpontjában az ellátásért felelősre átruházza. Az átruházásról a felek szerződést kötnek.

(2) Az ellátásért felelős az átvételt csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a létrehozott vízilétesítmény nem felel meg a 6. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(3) Ha az ellátásért felelős és az érintett víziközmű-rendszerre nézve vele víziközmű üzemeltetési jogviszonyban nem álló beruházó, az (1) bekezdés szerinti víziközmű térítésmentes átruházásáról állapodik meg, a térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak minősül.

9. § * 

4. A víziközmű-fejlesztés

10. § *  (1) A víziközmű-fejlesztés megvalósításáról - ha e törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - az ellátásért felelős gondoskodik.

(2) Ha a víziközmű-fejlesztést a víziközmű-szolgáltató vagy önkormányzatok társulása, illetve az önkormányzatok társulása konzorciumi megállapodás keretében végzi, akkor a víziközmű az üzembe helyezésének napjával az ellátásért felelős vagy felelősök tulajdonába kerül. A társulás tagjai ezt megelőzően megállapodhatnak a megvalósított víziközművön fennálló tulajdoni részesedésük mértékéről. Megállapodás hiányában tulajdoni részesedés a víziközmű-fejlesztéshez történő anyagi hozzájárulás mértéke szerint alakul.

(3) *  Újonnan létrehozott víziközmű-rendszer esetében a beruházásban érdekelt ellátásért felelősök az 5/G. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokról a próbaüzem induló napjáig megállapodnak.

(4) Ha a (2) bekezdés szerint megvalósuló tulajdonba adás térítésmentes, a vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak minősül.

11. § *  (1) *  A víziközmű-szolgáltatás hosszú távú biztosíthatósága érdekében - a fenntartható fejlődés szempontjaira tekintettel - víziközmű-rendszerenként tizenöt éves időtávra gördülő fejlesztési tervet kell készíteni.

(2) *  A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a felújítási és pótlási tervrészt a víziközmű-szolgáltató, a beruházási tervrészt az ellátásért felelős készíti el és jóváhagyásra benyújtja minden év szeptember 30-ig a Hivatalhoz.

(3) *  Építési koncessziós szerződés alapján végzett víziközmű-működtetés esetében a beruházási tervrészt a víziközmű-szolgáltató készíti el és a (2) bekezdés szerint nyújtja be jóváhagyásra.

(4) *  Az ellátásért felelős vagy a víziközmű-szolgáltató, aki nem minősül az adott víziközmű-rendszerre vonatkozó felújítási és pótlási vagy beruházási tervrész benyújtására kötelezettnek, a tervrész tartalmára nézve véleményezési joggal rendelkezik. A véleményezésre a tervrész kézhezvételétől számítva 30 nap áll rendelkezésre. A határidőben közölt írásba foglalt vélemény a jóváhagyásra benyújtott tervrész mellékletét képezi.

(5) *  Ha a víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési jogviszony tartalma szerint nem kötelezettje, vagy egyéb szerződéses jogviszony alapján nem kivitelezője a víziközműre irányuló beruházásnak vagy a tervszerű rekonstrukciós, felújítási és pótlási munkáknak, joga és kötelezettsége, hogy az 1. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott legkisebb költség elve érvényesülésének előmozdítása érdekében, annak területére korlátozottan közreműködjön és szakmai álláspontját kifejtse a fejlesztési munka műszaki tartalmának meghatározása és a kivitelezés szakszerűsége kérdésében. A víziközmű-szolgáltató e minőségében írásban előterjesztett kérdését vagy javaslatát az ellátásért felelős vagy a lebonyolításban közreműködő megbízottja, továbbá a jogszabály által kijelölt beruházó szerv 30 napon belül írásban megválaszolja, véleményezi.

(5a) *  A víziközmű fejlesztés indokoltságát megalapozó gördülő fejlesztési terv benyújtására kötelezett vagy azt véleményező víziközmű-szolgáltató, a gördülő fejlesztési tervben szereplő víziközmű fejlesztéséhez szükséges, más kérelmére folyamatban lévő vízügyi hatósági eljárásban ügyfélnek minősül.

(5b) *  A gördülő fejlesztési terv készítése a víziközmű-rendszer üzemeltetéséből származó díjbevétel vagy fizetendő díj terhére is finanszírozható.

(6) A Hivatal a jóváhagyott felújítási és pótlási tervben, valamint beruházási tervben foglaltak végrehajtását ellenőrzi.

5. A víziközművek vagyonértékelése, nyilvántartása

12. § (1) *  A víziközmű tulajdonosa a 16. § szerinti pályázat kiírását - ha pályázat kiírására nem kerül sor, az üzemeltetési szerződés megkötését - megelőzően, a 78. §-ban meghatározott víziközmű tulajdonos pedig az ott meghatározott határidőig az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott módon vagyonértékelést végez és annak eredményét legkésőbb a soron következő mérlegkészítés fordulónapjával könyvein átvezeti. A vagyonértékelés költsége a használati díjból is finanszírozható.

(2) A vagyonértékelés az üzemeltetési szerződés mellékletét képezi.

13. § (1) A víziközmű-szolgáltató az általa működtetett víziközművekről víziközmű térképi nyilvántartást vezet. A nyilvántartás adatállományának tulajdonjoga az ellátásért felelőst illeti.

(2) A víziközmű térképi nyilvántartás vezetéséhez szükséges informatikai eszközök (hardverek és programalkotások) felhasználói jogára vagy tulajdonjogára a víziközmű-tulajdonos kizárólag azok forgalmi értékének megtérítése ellenében tarthat igényt. A szerzői joggal védett programalkotások esetében a felhasználói jog vagy a tulajdonjog átruházásához a szerzői jog jogosultjának előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges.

(3) A víziközmű térképi nyilvántartásba betekinthet, az abban foglaltakról feljegyzést készíthet, valamint adatot kérhet, aki

a) személyét azonosítja, és

aa) írásban nyilatkozik, hogy a víziközművel kapcsolatba hozható beruházást vagy egyéb munkálatot kíván végezni, vagy

ab) írásban igazolja, hogy az adatmegismerési joga érvényesítéséhez, vagy jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges, és

b) az adatközlés díját megtérítette.

(4) A víziközmű tulajdonosának - a tulajdonában álló víziközmű tekintetében - a víziközmű térképi nyilvántartás adataihoz való hozzáférését korlátozás- és díjmentesen kell biztosítani.

(5) A víziközmű-szolgáltató a bíróság, az ügyészség, az ellátott területen működő települési önkormányzat és az illetékes közigazgatási hatóságok részére a víziközművel kapcsolatos hatósági feladataik ellátásához, az ahhoz szükséges mértékben, díjmentesen biztosítja a víziközmű térképi nyilvántartás tartalmának megismerését.

(6) *  A víziközmű-szolgáltató díjmentesen szolgáltatja az egységes elektronikus közműnyilvántartást üzemeltető szervezet részére a vízellátási, illetve vízelvezetési szakág feladatkörébe tartozó publikálandó objektumokat.

13/A. § *  (1) E törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben kijelölt hatóság vezeti víziközmű térképi nyilvántartás közhiteles adatállományát.

(2) A víziközmű térképi nyilvántartás közhiteles adatállományát e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet határozza meg. A víziközmű-szolgáltató az általa a 13. § (1) bekezdés szerint vezetett nyilvántartás valamennyi, a közhiteles adatállományt érintő változásáról a megváltozott vagy új térképi adatok díjmentes átadásával haladéktalanul tájékoztatja az (1) bekezdés szerint kijelölt hatóságot.

(3) A víziközmű térképi nyilvántartás közhiteles adatállományba történő betekintésre és az abból történő adatszolgáltatásra a 13. § (3) és (5) bekezdése szerinti szabályokat kell alkalmazni.

6. A víziközmű működtető eszközök

14. § (1) A víziközmű-szolgáltatás fenntartásához szükséges ingó és ingatlan víziközmű működtető eszközöket a víziközmű-szolgáltató biztosítja.

(2) * 

(3) A víziközmű-szolgáltató a víziközmű működtető eszközöket elkülönítetten tartja nyilván.

(4) E § alkalmazásában víziközmű működtető eszköz a víziközmű-szolgáltatás ellátásának szakmai és technikai feltételrendszerét biztosító olyan eszköz, amely nem minősül víziközműnek.

IV. FEJEZET

A VÍZIKÖZMŰ-ÜZEMELTETÉSI JOGVISZONY

7. A víziközmű-üzemeltetési jogviszony általános szabályai

15. § (1) *  A víziközmű-üzemeltetési jogviszony létesítésére, tartalmára, módosítására, megszüntetésére nézve, a nemzeti vagyonról szóló törvény, a közbeszerzésekről szóló törvény és a koncesszióról szóló törvény rendelkezései szerinti elvek mentén, az e törvényben foglalt speciális szabályokat kell alkalmazni.

(2) *  Adott víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenység végzéséhez szükséges víziközmű-üzemeltetési jogviszony az ellátásért felelős és a víziközmű-szolgáltató között létrejött, Hivatal által a működési engedélyben jóváhagyott:

a) vagyonkezelési szerződésen;

b) koncessziós szerződésen; vagy

c) bérleti-üzemeltetési szerződésen

alapul.

16. § *  (1) Az üzemeltetési szerződés megkötésére az ellátásért felelős a 15. § (1) bekezdésében megnevezett törvények eltérő rendelkezése hiányában pályázati eljárást köteles lefolytatni. A pályázat egyidejűleg mindkét víziközmű-szolgáltatási ágazat, illetve több víziközmű-rendszer vonatkozásában is kiírható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti pályázatot több ellátásért felelős közösen is kiírhatja.

(3) A pályázat kiírására a pályázati kiírás Hivatal által történő jóváhagyását követően kerülhet sor.

(4) Az üzemeltetési szerződést a pályázat nyertesével kell megkötni.

(5) * 

(6) *  Vagyonkezelési, továbbá bérleti-üzemeltetési szerződés kizárólag olyan víziközmű-szolgáltató társasággal (a továbbiakban: szerződött víziközmű-szolgáltató) jöhet létre:

a) amely kizárólag az ellátásért felelős, vagy rajta kívül az állam, települési önkormányzat, vagy ezek közös tulajdonában áll;

b) amely kizárólag az a) pont szerinti gazdasági társaság, vagy rajta kívül az állam, települési önkormányzat, vagy ezek együttes tulajdonában áll.

(7) A (6) bekezdés szerinti társaság holdingba szervezett módon is működhet.

(8) A (6) bekezdésnek való megfelelőség tekintetében a munkavállalói résztulajdon nem minősül kizáró körülménynek.

17. § (1) Az üzemeltetési szerződést írásba kell foglalni.

(2) Ha az üzemeltetési szerződést határozott időtartamra kötik, annak időbeli hatálya legalább 15 és legfeljebb 35 év lehet.

18. § *  (1) Ha jogszabály vagy üzemeltetési szerződés a víziközmű-szolgáltatási jog gyakorlását vagy a víziközmű használatát díj (a továbbiakban: használati díj) fizetéséhez köti, az ellátásért felelős az ebből származó bevételét elkülönítetten kezeli, és azt kizárólag víziközmű-fejlesztés finanszírozására - ideértve a víziközmű-fejlesztés céljára igénybe vett hitellel összefüggő adósságszolgálat teljesítését is - használhatja fel.

(2) *  Az ellátásért felelős vagy - ha a használati díj kezelését megállapodás szerint a víziközmű-szolgáltató végzi - a víziközmű-szolgáltató a tárgyévet követő év március 31. napjáig benyújtja a Hivatalnak a tárgyévben fizetett használati díj felhasználására vonatkozó elszámoló jelentését, amely tartalmazza a víziközmű-fejlesztésre felhasznált összeget és annak műszaki tartalmát, továbbá annak pénzintézeti igazolását, hogy az ellátásért felelős, vagy a víziközmű-szolgáltató melyik elkülönített számláján mekkora összeg áll rendelkezésre. Az elszámoló jelentés tartalmi és formai követelményeit a Hivatal a honlapján közzéteszi.

(3) A használati díj mértékét a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg.

19. § *  A víziközmű-szolgáltatáshoz kapcsolódó felelősségbiztosításról a víziközmű-szolgáltató gondoskodni köteles.

20. § (1) Az ellátásért felelős az üzemeltetési szerződést az év végére szólóan, de legalább 8 hónapos felmondási idővel felmondhatja,

a) ha a víziközmű-szolgáltató tekintetében az e törvény, a környezet védelmére vagy a vízgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok vagy a rá vonatkozó hatósági határozatok előírásainak víziközmű-szolgáltatás során történő súlyos megsértését jogerősen megállapították,

b) *  ha a víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési szerződésben megállapított kötelezettségét súlyosan vagy huzamosan megszegte, vagy

c) törvényben vagy az üzemeltetési szerződésében meghatározott további esetekben.

(2) A víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési szerződést az év végére szólóan, de legalább 8 hónapos felmondási idővel

a) felmondja az e törvényben meghatározott esetekben,

b) *  felmondhatja, ha az ellátásért felelős az üzemeltetési szerződésben megállapított kötelezettségét súlyosan vagy huzamosan megszegte, vagy

c) felmondhatja törvényben vagy az üzemeltetési szerződésében meghatározott további esetekben.

(3) *  A határozatlan időre kötött üzemeltetési szerződés rendes felmondására, a határozatlan vagy határozott időre kötött üzemeltetési szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésére az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidőnél rövidebb idő nem köthető ki.

(4) *  A víziközmű-szolgáltató működési engedélyének visszavonásával az érintett ellátási területre vonatkozó üzemeltetési szerződés hatálya megszűnik.

21. § Az üzemeltetési szerződés megszűnése esetében a víziközmű-szolgáltató az ellátásért felelős részére átadja az érintett felhasználókra, felhasználási helyekre és víziközművekre vonatkozóan:

a) a felhasználók nevét és címét,

b) az egyes felhasználókhoz tartozó felhasználási helyek címét,

c) a felhasználási helyekre vonatkozó, a fogyasztás megállapításához szükséges adatokat öt évre visszamenőleg,

d) a víziközmű térképi nyilvántartás adatállományát,

e) *  a további víziközmű-működtetés tekintetében szükséges műszaki dokumentumokat, adatokat, ideértve az 55. § szerinti bekötési kötelezettséggel érintett ingatlan azonosításához szükséges helyrajzi számot és címet.

22. § (1) *  A szerződött víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési szerződés vagy annak módosítása egy eredeti, aláírt példányát a szerződés létrejöttét követő 30 napon belül a működési engedélyének megszerzésére vagy módosítására irányuló kérelemével együtt megküldi a Hivatalnak.

(2) * 

(3) * 

(4) Ha az üzemeltetési szerződés felmondással szűnik meg, az ellátásért felelős azt a megszüntető nyilatkozat hatályosulását követő 8 napon belül a Hivatalnak bejelenti.

(5) * 

8. A vagyonkezelési szerződés

23. § *  Vagyonkezelési szerződés létrejöhet akkor is, ha a víziközmű vagyonkezelési jogának átengedése a víziközmű-szolgáltatást, mint közfeladatot bérleti-üzemeltetési szerződés alapján ellátó víziközmű-szolgáltató javára történik.

24. § *  A vagyonkezelési jogviszony 23. § szerinti létrehozása nem minősül a Kbt. hatálya alá tartozó visszterhes szerződésnek.

25. § *  A vagyonkezelésbe adott víziközmű esetében a víziközmű üzemeltetése is a vagyonkezelő kötelezettsége.

26. § (1) *  A gördülő fejlesztési tervben a víziközmű könyv szerinti értékének megőrzésén túl a Hivatal jóváhagyhatja:

a) a szükség szerinti felújítás körében a víziközmű jogszabályi követelményeknek biztonsággal eleget tevő állapotának megőrzését, vagy

b) az a) pontban foglaltak előírása mellett a víziközmű műszaki fejlesztését.

(2) A vagyonkezelő kötelezettsége a vagyonkezelésbe vett víziközmű vonatkozásában a felújítási terv részeként a felújítási és pótlási terv elkészítése, valamint az (1) bekezdés b) pontja esetében a beruházási terv elkészítése is.

(3) A vagyonkezelési szerződés megszűnésekor a vagyonkezelő igényt tarthat a gördülő fejlesztési tervben jóváhagyott azon - vagyonkezelői felelőssége körében indokoltan felmerült, a víziközművet gyarapító - ráfordításai könyv szerinti nettó értékének a megtérítésére, amelyekre a víziközmű vagyonkezelési szerződés megszűnéséig elszámolt értékcsökkenése nem nyújtott fedezetet.

9. A koncessziós szerződés

27. § *  (1) *  A pályázat kiírója a koncessziós pályázat nyertesét koncessziós társaság alapítására kizárólag akkor kötelezheti, ha a megalapítandó koncessziós társaság a koncessziós szerződés keretében ellátandó terület vonatkozásában a 37. § (2) bekezdés d) pontja nem zárja ki a működési engedély kibocsátását.

(2) *  Az engedélyezési eljárásban a koncessziós eljárás nyertesének döntése eredményeként alapított koncessziós társasággal szemben a 37. § (2) bekezdés d) pontja nem kerül figyelembevételre, amennyiben

a) *  a koncessziós társaságot a 37. § (2) bekezdés d) pontjának figyelembe vételével kibocsátott működési engedéllyel rendelkező víziközmű-szolgáltató alapította, s annak szerződéses kötelezettségei teljesítéséért egyetemleges felelősséget vállalt, vagy

b) közös ajánlattevők esetén, közülük az a) pont szerinti működési engedéllyel rendelkező víziközmű-szolgáltató is tagja a koncessziós társaságnak, és annak szerződésszerű teljesítéséért egyetemleges felelősséget vállalt.

(3) A koncessziós szerződés - nem korábban, mint időtartamának felét követően - közös megegyezéssel, egy alkalommal, legfeljebb a koncessziós szerződés eredeti időtartamának felével meghosszabbítható.

28. § (1) Építési koncesszióra irányuló pályázat közös ajánlattevők által kizárólag akkor nyújtható be, ha közülük legalább egy rendelkezik víziközmű-szolgáltatói működési engedéllyel.

(2) Az építési koncesszióra irányuló szerződésnek az építési koncesszió keretében megvalósuló víziközmű tekintetében tartalmaznia kell az adott üzemeltetési szerződés e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott tartalmi elemeit is.

10. A bérleti-üzemeltetési szerződés

29. § (1) *  A nemzeti vagyonról szóló törvénynek az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos tevékenységeire vonatkozó rendelkezései értelmében koncessziós eljárás lefolytatása nélkül hozható létre üzemeltetési jogviszony, amennyiben e törvény 16. § (6) bekezdése szerinti feltételek is teljesülnek (bérleti-üzemeltetési szerződés).

(2) *  Ha az (1) bekezdés szerint létrejövő bérleti-üzemeltetési jogviszony keretében üzemeltető társaság tulajdonosi szerkezete már nem felel meg a 16. § (6) bekezdésében foglalt követelményeknek, e körülmény beálltától számított nyolc hónapnál nem korábbi időpontban, de legkésőbb a naptári év végével a bérleti-üzemeltetési szerződés megszűnik.

(3) A víziközmű-fejlesztésről a bérleti-üzemeltetési szerződés fennállása alatt az ellátásért felelős gondoskodik.

(4) Ha a víziközmű-fejlesztést a víziközmű-szolgáltató végzi - ide nem értve a 30. § szerinti eseteket -, az kizárólag a víziközmű-üzemeltetési jogviszonytól elkülönülten, önálló vállalkozási szerződés alapján végezhető.

30. § (1) Az ellátásbiztonság fenntartása érdekében a víziközmű-szolgáltató elvégzi azokat a hibajelleggel, váratlanul felmerülő beavatkozásokat, amelyek a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Szt.) rendelkezései értelmében az értéknövelő felújítások körében számolhatók el.

(2) A víziközmű-szolgáltató - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - elvégez a felújítás körébe tartozó bármely olyan beavatkozást is, amely elmaradása az ellátás biztonságát veszélyeztetné vagy egyéb kárveszély felmerülésével közvetlenül fenyeget.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének a víziközmű-szolgáltató az ellátásért felelős esetleges mulasztásától függetlenül eleget tesz.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti felújítási beavatkozások szükségének felismerését követően a víziközmű-szolgáltató az ellátásért felelőst haladéktalanul tájékoztatja. Az ellátásért felelős az elvégzett munkálatok indokolt költségeit megtéríti.

31. § *  Bérleti-üzemeltetési szerződés esetében a víziközmű üzemeltetési jogának gyakorlása kizárólag használati díj fizetése ellenében folytatható.

10/A. *  Korábban nem nyújtott szolgáltatás

31/A. § *  (1) *  Ha olyan víziközmű beruházást helyeznek üzembe, amelynek eredményeként a településen korábban nem nyújtott víziközmű-szolgáltatás kerül bevezetésre, a beruházással létrehozott új víziközmű vagy víziközmű-rendszer üzembe helyezését követően, de nem korábban, mint a működési engedély vagy annak módosítása iránti kérelem Hivatalhoz történő beérkezése, a szerződött víziközmű-szolgáltató jogosult az újonnan létrehozott víziközművön olyan, az e törvényből és e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokból származó valamennyi víziközmű-szolgáltatási tevékenységet végezni, ami korábban az adott településen víziközmű hiányában nem volt végezhető (továbbiakban: ideiglenes szolgáltatás).

(2) A víziközmű-szolgáltató az ideiglenes szolgáltatás keretében is biztosítja a fogyasztóvédelmi, a környezetvédelmi, a közegészségügyi, valamint a katasztrófavédelmi előírások maradéktalan betartását.

(3) *  Az ideiglenes szolgáltatási tevékenység a szerződött víziközmű-szolgáltató (1) bekezdés szerint előterjesztett kérelme tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedése napján megszűnik.

(4) *  Az ideiglenes szolgáltatást végző szerződött víziközmű-szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott kérelemmel együtt az ideiglenes szolgáltatás díjára (a továbbiakban: átmeneti díj) vonatkozó kérelmet is előterjeszthet azzal, hogy a kérelemben az analitikus és főkönyvi nyilvántartás vagy más ellenőrizhető adatbázisból származó adatokig követhető módon részletes díjkalkulációt készít az átmeneti díjaiban megtérítésre javasolt víziközmű működtetési költségekről és ráfordításokról (díjigény alátámasztó számítás).

(5) Amennyiben az ideiglenes szolgáltatás ellátásának lehetősége meglévő víziközmű-rendszer bővítéseként nyílt meg és az arról ellátott településeken azonos víziközmű-szolgáltatási díjat alkalmaznak, úgy a (4) bekezdés szerinti kérelem előterjesztésének nincs helye és a szerződött víziközmű-szolgáltató az ideiglenes szolgáltatás tekintetében a víziközmű-rendszer egészére megállapított díjat alkalmazhatja.

(6) Az ideiglenes szolgáltatásról - a (4) bekezdésben meghatározott bővítésként megvalósított víziközmű-rendszeren nyújtott szolgáltatás kivételével - a szerződött víziközmű-szolgáltató elkülönített pénzügyi-számviteli nyilvántartást vezet.

31/B. § *  (1) A Hivatal a 31/A. § (4) bekezdése szerinti és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott tartalommal benyújtott kérelem alapján mind az alapdíj, mind a fogyasztással arányos díj vonatkozásában a 62. § és a 63. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazva állapítja meg az átmeneti díjat.

(2) *  A Hivatal az átmeneti díjat a szerződött víziközmű-szolgáltató díjigény alátámasztó számítás eredményéhez képest alacsonyabb mértékben is megállapíthatja.

(3) A szerződött víziközmű-szolgáltató a Hivatal által meghatározott átmeneti díjról szóló határozat kézhezvételét követően, a soron következő számlában, az ideiglenes szolgáltatás kezdete napjára visszamenőleges hatállyal érvényesítheti díjigényét az ideiglenes szolgáltatással érintett vízközmű-rendszerre csatlakozott felhasználóval szemben.

(4) A Hivatal az átmeneti díjat megállapító határozatot tájékoztatásul megküldi a miniszternek.

(5) Az átmeneti díjat megállapító határozat hatályát veszti, ha

a) *  a Hivatal elutasítja a 31/A. § (1) bekezdése szerint előterjesztett kérelmet,

b) a 74. § (2) bekezdés 3. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott és a határozat közlését követően kihirdetett rendeletnek az ideiglenes szolgáltatási tevékenységgel érintett ellátási területre kiterjedő víziközmű-szolgáltatási díjat megállapító rendelkezései hatályba lépnek.

31/C. § *  Az ideiglenes szolgáltatási tevékenység ellátása során a koncessziós szerződéses üzemeltetési jogviszonyban álló gazdasági társaságot a szerződött víziközmű-szolgáltatóval azonos jogok illetik meg és azonos kötelezettségek terhelik.

31/D. § *  (1) A felhasználó és a szerződött víziközmű-szolgáltató közötti jogviszonyok tekintetében az ideiglenes szolgáltatás időtartama alatt az e törvényben, a végrehajtására kiadott kormányrendeletben és az üzletszabályzatban meghatározott rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik vagy a felek eltérő megállapodása hiányában az (1) bekezdés alkalmazásában a szerződött víziközmű-szolgáltató előzetes hozzájárulásával üzembe helyezett bekötéssel rendelkező felhasználó és a szerződött víziközmű-szolgáltató közötti közszolgáltatási szerződés az ideiglenes szolgáltatás tényleges igénybevétele napjától hatályos.

11. A közérdekű üzemeltető

32. § *  (1) *  A Hivatal - az ellátáshoz fűződő közérdekből - víziközmű-szolgáltatás nyújtására közérdekű üzemeltetőt jelöl ki, ha

a) a víziközmű-szolgáltatás nyújtása veszélybe kerül azáltal, hogy

aa) az üzemeltetési szerződés megszűnt,

ab) a víziközmű-szolgáltató gazdasági-pénzügyi ellehetetlenülése, fizetésképtelensége következik be,

ac) a víziközmű-szolgáltató tevékenységét nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően folytatja, és ez közvetlenül veszélyezteti a biztonságos ellátást vagy a felhasználók ellátása azt megköveteli, vagy

ad) *  a Hivatal a víziközmű-szolgáltatói vagy a vonatkozó működési engedélyt visszavonta, és

b) az ellátásért felelős a víziközmű-szolgáltatás biztosításáról nem gondoskodott.

(1a) *  A Hivatal közérdekű üzemeltetőt jelölhet ki abban az esetben is, ha a víziközmű-üzemeltetés egyéb okból ellehetetlenül.

(2) A Hivatal a közérdekű üzemeltetőt a tevékenység ellátására önkéntesen kötelezettséget vállaló víziközmű-szolgáltatók közül jelöli ki. Ha a víziközmű-szolgáltatás nyújtására víziközmű-szolgáltató nem vállal önkéntesen kötelezettséget, akkor a Hivatal saját hatáskörben jogosult erre - az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet alkalmazásával - bármelyik víziközmű-szolgáltatót kijelölni. A kijelölés meghatározott időtartamra érvényes a kormányrendeletben meghatározott feltételek teljesüléséig.

(3) A közérdekű üzemeltető a kijelöléssel érintett ellátási területre vonatkozóan mentesül a felügyeleti díj fizetésének kötelezettsége alól, továbbá e tevékenysége körében felmerülő közműhasználati díj mértékét a Hivatal állapítja meg.

(4) *  A közérdekű üzemeltető kijelölési határozatban foglaltak szerinti birtokba lépésével egyidejűleg, az érintett víziközmű-rendszerre vonatkozóan fennálló korábbi üzemeltetési jogviszony, valamint a működési engedély hatályát veszti.

(5) A közérdekű üzemeltető tevékenységére - eltérő rendelkezés hiányában - a víziközmű-szolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

33. § Az ellátásért felelős - a Hivatal intézkedéseitől függetlenül - a közérdekű üzemeltető kijelölésétől számított 12 hónapon belül a víziközmű-szolgáltatás nyújtása érdekében gondoskodik - az e törvényben előírtak szerint - üzemeltetési szerződés megkötéséről.

33/A. § *  A közérdekű üzemeltetés körében a víziközmű-szolgáltató a víziközmű-rendszeren felújítást, beruházást kizárólag a Hivatal előzetes engedélye alapján végezhet. Az engedélyezett fejlesztés ellenértéke az ellátásért felelős részére a közérdekű üzemeltetés ideje alatt járó használati díj terhére elszámolható. A használati díjból nem fedezett ellenértéket az ellátásért felelős köteles a víziközmű-szolgáltatónak megfizetni.

34. § (1) Víziközmű-szolgáltató esetében - közérdekű üzemeltető jogintézményének alkalmazhatósága érdekében - a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt (a továbbiakban: Csődtv.) az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A víziközmű-szolgáltató a Hivatalt a csődeljárás vagy a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmének bírósághoz történő benyújtásával egyidejűleg, valamint hitelező által kezdeményezett felszámolási eljárás esetében a bíróság által küldött értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul tájékoztatja.

(3) A bíróság a víziközmű-szolgáltató adóssal szembeni felszámolási eljárásnak a Csődtv. 22. § (2) bekezdése szerinti hivatalból történő megindítása esetében az eljárás megindításával egyidejűleg tájékoztatja a Hivatalt.

(4) A bíróság a víziközmű-szolgáltató adós felszámolásának elrendeléséről a Csődtv. 29. §-ában felsoroltakon kívül a Hivatalt is értesíti.

(5) *  A felszámoló nem gyakorolhatja a Csődtv. 47. § (1) bekezdésében meghatározott azonnali hatályú felmondás és elállás jogát a víziközmű-szolgáltató adós közszolgáltatási szerződései, valamint az azok szerződésszerű teljesítéséhez szükséges szerződései (különösen az üzemeltetési szerződései) tekintetében.

(6) A felszámoló a víziközmű-szolgáltató adós vagyonának a Csődtv. 48. §-a szerinti nem pénzbeli betétként (hozzájárulásként) történő rendelkezésre bocsátására, valamint a Csődtv. 49. §-a szerinti értékesítésére vonatkozó jogait annyiban gyakorolhatja, amennyiben az nem veszélyezteti a víziközmű-szolgáltató adóssal víziközmű-szolgáltatási jogviszonyban álló felhasználók ellátását, vagy az ahhoz szükséges eszközrendszer rendelkezésre állását.

(7) *  A víziközmű-szolgáltató adós közszolgáltatási szerződéseinek szerződésszerű teljesítéséhez szükséges szerződéseiből eredő költséget a Csődtv. értelmében az adós gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével kapcsolatos költségnek kell tekinteni.

V. FEJEZET

A VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÓ

12. *  A víziközmű-szolgáltatói és a működési engedély

35. § *  Víziközmű-szolgáltatást a Hivatal által kiadott víziközmű-szolgáltatói engedély és működési engedély alapján lehet végezni.

36. § *  (1) Gazdasági társaság kizárólag a Hivatal által kiadott víziközmű-szolgáltatói engedély birtokában minősül víziközmű-szolgáltatónak és veheti fel a cégjegyzékben meghatározott tevékenységei közé a víziközmű-szolgáltatást.

(2) Víziközmű-szolgáltatói engedély iránti kérelmet az a korlátolt felelősségű társasági vagy zártkörűen működő részvénytársasági formában működő gazdasági társaság terjeszthet elő, amely megfelel az e törvény és végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott követelményeknek.

(3) A Hivatal a víziközmű-szolgáltatói engedély kiadását megtagadja, ha

a) a jogszabályi előírások nem teljesülnek, a jogszabályi feltételek hiányoznak, vagy a kérelmező nem rendelkezik a jogszabályokban meghatározott engedélyekkel,

b) a kérelmező nem teljesíti a jogszabályban meghatározott, víziközmű-szolgáltatás folyamatos, hosszú távú nyújtásához szükséges pénzügyi, gazdasági, technikai, környezetvédelmi feltételeket, vagy nem rendelkezik az ezek teljesítéséhez szükséges műszaki és tárgyi eszközökkel, személyi és pénzügyi erőforrásokkal,

c) a kérelmező csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt áll, vagy

d) a kérelmező vagy jogelődje víziközmű-szolgáltatói engedélyét a kérelem benyújtását megelőző 10 éven belül a kérelmezőnek felróható okból visszavonták.

37. § *  (1) A víziközmű-szolgáltató a Hivatal által kiadott működési engedélyben meghatározott ellátási területen kizárólagosan jogosult és köteles víziközmű-szolgáltatást végezni. Az engedély kibocsátását víziközmű-szolgáltatói engedéllyel rendelkező víziközmű-szolgáltató kérheti.

(2) A Hivatal a működési engedély kiadását megtagadja, ha

a) a kérelmező nem rendelkezik a 36. § (1) bekezdésben meghatározott víziközmű-szolgáltatói engedéllyel,

b) a kérelemben meghatározott ellátási terület, víziközmű-szolgáltatási ágazat és víziközmű-rendszer vonatkozásában a kérelemhez csatolt üzemeltetési szerződés nem felel meg az e törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályoknak,

c) a kérelmező nem felel meg az e törvény és végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott követelményeknek, vagy

d) a kérelmező működési engedélyeiben, ideértve a folyamatban lévő eljárásokat is az 1. melléklet szerinti képlet alapján kiszámított felhasználói egyenérték összesítve nem éri el a 150 ezret.

(3) A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott követelménynek eleget nem tevő kérelmező működési engedély iránti kérelme nem utasítható el, ha a kérelmező 2011. december 31. előtt megkötött és hatályos üzemeltetési szerződéssel rendelkezik és működési engedély iránti kérelmének elutasítása Magyarország által megkötött nemzetközi beruházásvédelmi szerződés rendelkezéseibe ütközik.

37/A. § *  (1) A víziközmű-szolgáltatói engedély és a működési engedély és az ezeket érintő engedélyezési eljárás nem érinti a más jogszabályokban meghatározott engedélyeket és engedélyezési eljárásokat.

(2) A Hivatal a víziközmű-szolgáltatói vagy működési engedélyt a víziközmű-szolgáltató kérelmére visszavonja, ha a működési engedélyben meghatározott ellátási területen a víziközmű-szolgáltatás más módon biztosítható.

(3) A víziközmű-szolgáltatói engedélybe, valamint a működési engedélybe foglalt jogok és kötelezettségek a víziközmű-szolgáltató kérelmére e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok keretei között módosíthatók.

(4) A Hivatal a víziközmű-szolgáltatói engedélyt vagy a működési engedélyt hivatalból módosítja, ha az időközben végbement változások miatt az nem felel meg valamely feltételnek és az engedély módosításával a jogszerű állapot helyreállítható.

(5) A Hivatal a víziközmű-szolgáltatói vagy a működési engedélyt visszavonja, ha

a) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn és engedélymódosítással a jogszerű állapot nem állítható helyre,

b) a víziközmű-szolgáltató a víziközművet az ellátás biztonságát, élet-, egészség-, üzem- vagy vagyonbiztonságot vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztető módon üzemelteti,

c) az engedélyt megtévesztéssel, valótlan adatok szolgáltatásával vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg, vagy

d) az e törvényben meghatározott más esetben.

(6) A Hivatal a víziközmű-szolgáltató működési engedélyét visszavonja, ha az engedélybe foglalt valamennyi víziközmű-rendszer vonatkozásában megszűnt az üzemeltetési szerződés.

(7) A Hivatal az engedélyes valamennyi hatályos működési engedélyét egyidejűleg visszavonja, ha a gazdasági társaság víziközmű-szolgáltatási engedélye visszavonásra került, vagy a 37. § (2) bekezdés c) vagy d) pontjában foglalt feltétel nem teljesül és a 37. § (3) bekezdésében meghatározott feltétel nem áll fenn.

(8) Az engedély módosítása vagy visszavonása nem eredményezheti az ellátás biztonsága vagy minősége romlását.

(9) Ha a Hivatal a működési engedélyt úgy módosítja, hogy annak következtében a víziközmű-szolgáltatót megillető felhasználói egyenérték csökken, a víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési szerződései közül azokat megszünteti, amelyek tekintetében a jogszabályban és a Hivatal határozatában előírt követelmények nem teljesülnek.

(10) A víziközmű-szolgáltató a felmondási kötelezettségének a Hivatal (9) bekezdés szerinti határozatának kézhezvételétől számított harminc napon belül eleget tesz. Ha az üzemeltetési szerződés a víziközmű-szolgáltató részére kedvezőbb feltételt nem biztosít, akkor a szerződést az év végére szólóan, de legalább nyolc hónapos felmondási idő alkalmazása mellett kell felmondani.

13. Kötelezettségek megszegése, víziközmű-szolgáltatás engedély nélküli végzése

38. § *  (1) A víziközmű-szolgáltató a Hivatalt haladéktalanul értesíti, ha a víziközmű-szolgáltatói vagy működési engedélyében meghatározott feltételt vagy a számára előírt kötelezettséget harminc napot meghaladó időtartamon keresztül nem teljesíti.

(2) A Hivatal megvizsgálja a víziközmű-szolgáltató értesítésében foglalt körülményt, és ha az az ellátásbiztonságot, az élet-, egészség-, üzem- vagy vagyonbiztonságot vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan nem veszélyezteti,

a) kötelezi a víziközmű-szolgáltatót a jogellenesség megszüntetésére, és

b) bírságot szabhat ki a jogsértés tárgyi súlyára tekintettel.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettség elmulasztása esetében a (2) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezménytől eltekinteni nem lehet.

(4) Ha a víziközmű-szolgáltató a jogellenességet a (2) bekezdés a) pontja szerinti intézkedésben foglaltak szerint nem szünteti meg maradéktalanul és póthatáridőt sem kér a teljesítésre, vagy a késedelem indokát a Hivatal megalapozatlannak tartja, a Hivatal a víziközmű-szolgáltatói engedélyt, vagy a működési engedélyt módosítja vagy visszavonja.

39. § * 

40. § *  Víziközmű-szolgáltatás engedély nélküli végzése esetében, ide nem értve a 31/A. § (1) bekezdése szerinti ideiglenes szolgáltatást, a Hivatal a tevékenység végzőjét azonnali hatállyal eltiltja a tevékenység folytatásától, továbbá a tevékenység végzőjével szemben a 40/B. § (3) bekezdésében foglalt jogkövetkezményeket megfelelően alkalmazhatja.

40/A. § *  (1) A Hivatal a bírságot a rendelkezésére álló adatok figyelembevételével, a 41. § szerint, a 2. mellékletben meghatározott mértékben állapítja meg.

(2) *  A Hivatal víziközmű-védelmi bírságot vagy víziközmű-felügyeleti bírságot szabhat ki.

(3) A bírság a kötelezettség ismételt megszegése, a jogellenes állapot megszüntetésének elmulasztása vagy fenntartása esetén ismételten is kiszabható.

(4) A bírságot legkésőbb a határozat jogerőre emelkedését követő 15. napon kell megfizetni.

(5) Ha a jogellenes állapot elháríthatatlan külső ok miatt alakult ki, és a helyzet orvoslása érdekében az arra kötelezett minden tőle elvárható intézkedést haladéktalanul megtett, a Hivatal bírságot nem alkalmaz.

40/B. § *  (1) Víziközmű-védelmi bírság szabható ki, ha

a) az ellátásért felelős

aa) az üzemeltetési szerződés megkötésére irányuló pályázatot a Hivatal jóváhagyása nélkül írta ki,

ab) *  megszegi az e törvényben vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban és a Hivatal határozatában foglalt ellátásért felelősre vonatkozó előírásokat és ez az ellátásbiztonságot veszélyezteti,

ac) *  közös ellátásért felelősséggel érintett víziközmű-rendszer esetén az 5/G. § (1) bekezdése szerinti írásbeli megállapodásnak az érintett ellátásért felelősökkel történő megkötését akadályozza vagy elmulasztja;

b) a víziközmű-szolgáltató

ba) *  a víziközmű-szolgáltatási vagy a víziközmű-üzemeltetési tevékenységét a Hivatal által kiadott jogerős víziközmű-szolgáltatói vagy működési engedély nélkül folytatja, ide nem értve a 31/A. § (1) bekezdésében szabályozott ideiglenes szolgáltatást,

bb) *  a kiszervezésre vonatkozó jogszabályi vagy a Hivatal határozatában foglalt előírást megsérti,

bc) a 42. §-ban meghatározott cégjogi változást a Hivatal hozzájárulása nélkül kérelmez,

bd) a tevékenységét a beszerzési szabályzat, üzletszabályzat Hivatal általi jóváhagyása nélkül folytatja;

c) *  az ellátásért felelős vagy a víziközmű-szolgáltató

ca) a 11. § (2) bekezdésében meghatározott határidőt elmulasztotta,

cb) a Hivatal által jóváhagyott felújítási és pótlási tervrészben, vagy a beruházási tervrészben foglalt feladatokat nem vagy csak részben hajtja végre,

cc) Hivatal által jóváhagyott felújítási és pótlási tervrész, vagy a beruházási tervrész maradéktalan végrehajtását megelőzően a gördülő fejlesztési tervben nem szereplő felújítási és pótlási, valamint beruházási tevékenységet végez.

(2) *  Víziközmű-felügyeleti bírság szabható ki, ha a víziközmű-szolgáltató:

a) a víziközmű-szolgáltatási vagy a víziközmű-üzemeltetési tevékenységét - a vízügyi hatóság hatáskörébe nem tartozó esetkörben - neki felróható módon nem a jogszabályi vagy hatósági előírásoknak megfelelően folytatja,

b) a víziközmű üzemeltetése körében a rábízott víziközmű-vagyon fenntartható működését veszélyezteti,

c) keresztfinanszírozást alkalmaz,

d) jogszabálysértő díjat vagy árat alkalmaz,

e) *  felelősségét a Hivatal az 5/A. §-ban és az 5/E. § (7) bekezdésben meghatározott hatáskörében eljárva állapítja meg,

f) a Hivatal részére rosszhiszeműen, valótlan adatot közölt.

(3) *  Víziközmű-felügyeleti bírság szabható ki azzal a gazdálkodó szervezettel szemben is, amely víziközmű-szolgáltatási tevékenységet a Hivatal engedélye nélkül végzi.

41. § (1) *  A jogkövetkezmények alkalmazásakor a Hivatal mérlegeli a jogsértés körülményeit, különös tekintettel

a) a jogellenes magatartás súlyára (az ellátás veszélyeztetésének mértékére, a magánérdekek sérelmének körére, kiterjedtségére) és a felróhatóság mértékére;

b) a jogsértő állapot fennállásának időtartamára;

c) a jogsértéssel okozott vagyoni hátrány mértékére, a jogsértéssel elért vagyoni előny mértékére;

d) korábbi jogsértő magatartásra;

e) a Hivatal eljárását megelőzően a jogsértő állapot megszüntetése érdekében végzett tevékenységre;

f) a jogsértő állapot megszüntetésére hozott intézkedéseket segítő magatartásra.

(2) * 

(3) A bírság adók módjára behajtható köztartozásnak minősül.

(4) A bírság a díjmegállapítás során költségnövelő tényezőként nem vehető figyelembe.

14. Egyes cégjogi eseményekre vonatkozó közös szabályok

42. § (1) *  A Hivatal hozzájárulása szükséges a víziközmű-szolgáltatónak a Polgári Törvénykönyv szerinti egyesüléséhez, szétválásához, alaptőkéjének vagy törzstőkéjének legalább egynegyed résszel történő leszállításához. A Hivatal nem tagadhatja meg az alaptőke vagy a törzstőke leszállításához való hozzájárulást, ha azt a víziközmű-szolgáltató számára jogszabály kötelezővé teszi.

(2) A Hivatal hozzájárulása szükséges bármely víziközmű-szolgáltatóban a szavazatok huszonöt vagy ötven százalékát meghaladó, illetve hetvenöt százalékát elérő befolyás szerzéséhez, és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához.

(3) A cégjegyzékbe való bejegyzésre (változásbejegyzésre) irányuló kérelemhez csatolni kell a Hivatal hozzájáruló határozatát.

(4) A Hivatal az (1) és (2) bekezdésben meghatározott ügylethez történő hozzájárulást megtagadhatja vagy feltételhez kötheti, ha annak végrehajtása a víziközmű-szolgáltatás biztonságát, az e törvényben meghatározott ellátási kötelezettség teljesítését, a felhasználók érdekeit vagy a legkisebb költség elvének érvényesülését veszélyezteti.

(5) A Hivatal az (1) és (2) bekezdésben meghatározott ügyletekhez történő hozzájárulást megtagadja, ha annak eredményeként a víziközmű-szolgáltató

a) nem tudná teljesíteni a jogszabályban meghatározott, víziközmű-szolgáltatás folyamatos, hosszú távú nyújtásához szükséges pénzügyi, gazdasági, technikai, környezetvédelmi feltételeket, vagy

b) nem rendelkezne az a) pontban meghatározottak teljesítéséhez szükséges műszaki és tárgyi eszközökkel, személyi és pénzügyi erőforrásokkal.

(6) A Hivatal hozzájáruló határozatának hiányában az (1)-(2) bekezdés szerinti, a szerző félre vonatkozó változás a részvénykönyvbe nem jegyezhető be vagy a tagjegyzékbe nem tüntethető fel, és erre a társaságban jogot alapítani nem lehet. A részvénykönyvbe vagy tagjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a Hivatal hozzájáruló határozatával együtt lehet benyújtani.

15. A víziközmű-szolgáltató tevékenysége

43. § (1) A víziközmű-szolgáltató az e törvényben a tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályokban és a Hivatal határozataiban meghatározottak szerint látja el a víziközmű-szolgáltatást.

(2) A víziközmű-szolgáltató víziközmű-szolgáltatási jogát nem engedheti át.

(3) A víziközmű-szolgáltató

a) *  a víziközmű üzemeltetését - az üzemeltetési szerződésben meghatározott terjedelemben - biztonságosan, hatékonyan és megbízhatóan, a környezetvédelmi követelmények, valamint az ellátásbiztonság figyelembevételével végzi,

b) a víziközmű-fejlesztéseket - az üzemeltetési szerződésben meghatározott terjedelemben - időben úgy végzi el, hogy az általa üzemeltetett víziközmű-rendszer a víziközmű-szolgáltatási ágazatok vonatkozásában hosszú távon ki tudja elégíteni az ésszerű igényeket, valamint

c) gondoskodik a b) pontban foglaltak elvégzéséhez szükséges készletekről és tartalékokról.

(4) A víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési szerződésben meghatározott feltételek szerint jogosult a víziközművel a víziközmű-szolgáltatáson kívüli vállalkozási tevékenységet is folytatni, feltéve hogy az nem veszélyezteti a víziközmű-szolgáltatás folyamatos és biztonságos ellátását, továbbá nem okoz a víziközműben állagromlást.

44. § (1) *  Az országos víziközmű-szolgáltatói érdekszövetség jogalkotási feladatokra, intézkedések megtételére vonatkozó javaslatot tehet a kormány, illetve a miniszter számára, valamint konzultációt folytathat a víziközmű-szolgáltatást érintő stratégiai kérdésekről.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában azt a szervezetet kell országos víziközmű-szolgáltatói érdekszövetségnek tekinteni, amelynek tagjai együttesen a Hivatal által nyilvántartott felhasználói egyenérték több mint 50%-ával rendelkeznek.

45. § *  (1) *  Az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott esetben, az ott meghatározott tartalommal és formában víziközmű-üzemeltetés meghatározott részeinek kiszervezéséről a Hivatalt tájékoztatni szükséges vagy a kiszervezéshez előzetes engedélyét kell beszerezni.

(2) A kiszervezés nem eredményezheti azt, hogy az engedélyezési kötelezettség alá eső kiszervezett tevékenységek szerződési értékének összege az adott évben, a víziközmű-szolgáltatásból származó előző évi nettó árbevétel tíz százalékát meghaladja.

(3) *  Kiszervezett tevékenységet kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti átlátható gazdálkodó szervezet végezhet.

(4)-(5) * 

(6) *  A víziközmű-szolgáltató víziközmű-működtetés körébe nem tartozó tevékenysége (a továbbiakban: másodlagos tevékenység) nem veszélyeztetheti a víziközmű működtetését, a folyamatos, biztonságos és előírt színvonalú ellátást. Másodlagos tevékenységnek minősül különösen az elkülönített rendszerű csapadékvíz elvezető rendszerek üzemeltetése, a fürdőüzemeltetés, a nem közműves szennyvízszállítási közszolgáltatás, a biogáz üzem üzemeltetése, valamint az árvízvédelemmel kapcsolatos tevékenység.

46. § A víziközmű-szolgáltató e törvényben meghatározott kötelezettségei teljesítésével kapcsolatos beszerzésre, kiválasztásra és megbízásra - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben, valamint a Hivatal által jóváhagyott beszerzési szabályzatban meghatározott feltételeket és eljárásokat kell alkalmazni.

47. § (1) *  A víziközmű-szolgáltató üzletszabályzatot dolgoz ki és azt vagy annak módosítását jóváhagyásra benyújtja a Hivatalhoz.

(2) Az üzletszabályzat tartalmazza a víziközmű-szolgáltató által a felhasználók részére nyújtott víziközmű-szolgáltatások általános műszaki, kereskedelmi, elszámolási és fizetési szerződési feltételeit.

48. § (1) A víziközmű-szolgáltató honlapot működtet, és azon közzéteszi:

a) az ellátásért felelőssel kötött megállapodásait,

b) az üzletszabályzatát,

c) a felhasználói panaszok intézésével kapcsolatos információkat,

d) a feladatkörrel rendelkező fogyasztóvédelmi szervek és felhasználói társadalmi érdekképviseletek elérhetőségét,

e) az e törvényben foglalt eltérésekre figyelemmel az Szt.-nek megfelelő formában az éves beszámolóját,

f) a jóváhagyott beszerzési szabályzatát, és

g) az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott információkat.

(2) A honlapon való közzététel során az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott megállapodásokból a víziközmű-szolgáltató törölheti a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó olyan üzleti titkokat, amelyek megismerése a víziközmű-szolgáltató üzleti tevékenységének végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna.

(3) Nem törölhető a honlapon való közzététel során a megállapodásokból

a) az alkalmazott díj mértéke,

b) a költségtételek megjelölése és mértéke, a figyelembevétel módja,

c) a díjtételek megjelölése és mértéke, a figyelembevétel módja,

d) az elvárt nyereség meghatározása, és

e) minden egyéb olyan adat, amely a díjmegállapítás alapjául szolgál.

16. Számviteli szétválasztás

49. § (1) A víziközmű-szolgáltató beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre az Szt. rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A több víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenységet végző víziközmű-szolgáltató az egyes tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezet, amely biztosítja az egyes tevékenységek átláthatóságát, a diszkriminációmentességet, továbbá kizárja a keresztfinanszírozást és a versenytorzítást.

(3) A több víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenységet végző víziközmű-szolgáltató éves beszámolójának kiegészítő mellékletében az egyes víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenységeket oly módon kell bemutatni, mintha azokat önálló vállalkozások keretében végezték volna. A tevékenységek elkülönült bemutatása legalább az eszközök, kötelezettségek, időbeli elhatárolások szétválasztott bemutatását és önálló eredménykimutatást jelent.

(4) A több víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenységet végző víziközmű-szolgáltató könyvvizsgálója az éves beszámolóhoz, illetve az összevont (konszolidált) éves beszámolóhoz kiadott független könyvvizsgálói jelentésben igazolja, hogy a víziközmű-szolgáltató által kidolgozott és alkalmazott számviteli szétválasztási szabályok biztosítják a víziközmű-szolgáltató üzletágai közötti keresztfinanszírozás-mentességet.

(5) A másodlagos tevékenységet is végző víziközmű-szolgáltató a víziközmű-szolgáltatás nyújtása érdekében végzett tevékenységét éves beszámolója kiegészítő mellékletében oly módon köteles bemutatni, mintha azt önálló vállalkozás keretében végezte volna. A tevékenység elkülönült bemutatása legalább önálló mérleget és eredménykimutatást jelent.

50. § (1) A víziközmű-szolgáltató a Hivatal számára biztosítja, hogy a Hivatal a víziközmű-szolgáltató pénzügyi-számviteli kimutatásait, valamint az azokhoz kapcsolódó bizonylatokat és információkat megismerhesse, azokba betekinthessen. A Hivatalnak indokolnia kell, hogy az adott információra mely feladata ellátásához van szükség.

(2) A víziközmű-szolgáltató az auditált éves beszámolóját a tárgyévre készített üzleti jelentéssel és a könyvvizsgálói jelentéssel együtt az Szt. szerinti letétbe helyezéssel egyidejűleg küldi meg a Hivatalnak.

VI. FEJEZET

A VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÁSI JOGVISZONY

17. A közműves ivóvíz- és a közműves szennyvíz-szolgáltatási jogviszony általános szabályai

51. § (1) A víziközmű-szolgáltató - az üzemeltetési szerződésben meghatározott keretek között, a víziközmű-rendszer teljesítőképességének mértékéig - a felhasználók részére víziközmű-szolgáltatást nyújt, és víziközmű-szolgáltatás nyújtása céljából a szolgáltatást igénybe venni kívánók rendelkezésére áll.

(2) Ha a víziközmű-rendszer teljesítőképességének szűkössége mellett lakossági és nem lakossági felhasználói igények egyidejű felmerülésével kell számolni, a lakossági felhasználói igények kielégítését kell előnyben részesíteni.

(3) *  A víziközmű-szolgáltató a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetében a felhasználóval - felhasználási helyenként - közszolgáltatási szerződést köt. A víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan tekintetében, a víziközmű-szolgáltató és a lakossági felhasználó között a közszolgáltatási szerződés a víziközmű-szolgáltatás igénybevételével is létrejön.

(4) *  A közszolgáltatási szerződés egyidejűleg több víziközmű-szolgáltatási ágazatra is kiterjedhet.

(5) *  Ha a víziközmű-szolgáltatónak a felhasználási helyre vonatkozóan korábbi közszolgáltatási szerződés alapján rendezetlen követelése áll fenn, akkor az adott felhasználás hely tekintetében az 58. § (1) bekezdés szerint járhat el.

(6) Ha a felhasználási hely víziközmű-rendszerbe történő bekötése a víziközmű-szolgáltató beleegyezése nélkül valósult meg, vagy ha mért fogyasztás csökkenését eredményező szabálytalan műszaki beavatkozás ténye állapítható meg, és a víziközmű-szolgáltató polgári jogi igényt érvényesít, az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy a jogellenes állapot az igénybejelentést megelőző 5 évvel korábbi időpontban kezdődött.

(7) *  A közszolgáltatási szerződésre az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv közszolgáltatási szerződésre vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

52. § (1) Közműves ivóvízellátás esetében az elszámolás a bekötési vízmérő mérési adatain alapul.

(2) *  A bekötési vízmérő és a mellékvízmérők mérési különbözeteként megállapított vízfogyasztás utáni víziközmű-szolgáltatási díjat a bekötési vízmérő szerinti felhasználó fizeti meg a víziközmű-szolgáltatónak.

(2a) *  Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően a víziközmű-szolgáltatási díj elszámolásának alapja a mellékvízmérőkön mért fogyasztás, ha

a) *  valamennyi elkülönített vízhasználói hely hatályos mellékszolgáltatási szerződéssel rendelkezik és az ivóvízvételi helyek fogyasztását kizárólag hiteles, plombával vagy záró bélyeggel ellátott mellékvízmérőkkel mérik, és

b) a mellékvízmérőkön és a bekötési vízmérőn mért fogyasztási adatok, valamint a helyszíni ellenőrzés alapján a csatlakozó hálózati szakaszon a karbantartás elmaradására visszavezethető vízveszteség vagy az elszámolatlan vízvétel lehetősége kizárható.

(3) *  Szennyvízelvezetés és -tisztítás esetében az elszámolás a szennyvízelvezetési helyről a szennyvízelvezető szennyvíz-törzshálózatba bocsátott szennyvíz mennyiségén alapul, csökkentve azt más szennyvízelvezető műbe szabályosan elvezetett vagy elhelyezett szennyvízmennyiséggel. Az elszámolás alapját képező szennyvízmennyiség meghatározásának részletes szabályait az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet rögzíti.

(4) *  A bekötési vízmérő, a mellékvízmérők, a házi ivóvíz- és szennyvízhálózat, továbbá a csatlakozó hálózat minden eleme és tartozéka ellenőrzésének lehetőségét a felhasználó és az elkülönített vízhasználó az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott módon biztosítja a víziközmű-szolgáltató részére.

53. § (1) Adott felhasználási hely tekintetében a közszolgáltatási szerződés megszűnik, ha * 

a) *  a felhasználó személyének megváltozása miatt a felhasználási helyre nézve a víziközmű-szolgáltató új közszolgáltatási szerződést kötött,

b) a felhasználási hely megszűnt, vagy

c) *  a víziközmű-szolgáltató a közszolgáltatási szerződést a (2) bekezdésben meghatározott okból azonnali hatállyal felmondta.

(2) A közszolgáltatási szerződést a víziközmű-szolgáltató azonnali hatállyal kizárólag akkor mondhatja fel, ha: * 

a) *  annak fenntartása a víziközmű-rendszer teljesítőképességét meghaladó igénybevételt eredményez,

b) a felhasználó nem működik együtt a felhasználási hely szabályos kialakítása vagy a fogyasztásmérő berendezés elhelyezése, leolvasása érdekében, víziközmű-szolgáltató a felhasználót az együttműködésre a (3) bekezdésben foglaltak szerint legalább kétszer írásban felszólította, és a második felszólítás sem vezetett eredményre, vagy

c) a víziközmű-szolgáltatás fenntartása közegészségügyi vagy műszaki okból veszélyezteti az ellátás biztonságát.

(3) A felhasználót az átvétel igazolására alkalmas módon kell felszólítani azzal, hogy a második felszólítás kiküldésére leghamarabb az első felszólítás kézhezvételét követő tizenötödik napon túl kerülhet sor.

54. § (1) *  Az új víziközmű-szolgáltató a működési engedély jogerőre emelkedését követő harminc napon belül az érintett felhasználókat erről értesíti. Az értesítésben ki kell térni a víziközmű-szolgáltató elérhetőségén túl annak üzletszabályzata és ügyfélszolgálata elérhetőségére, valamint fel kell hívni a (2) bekezdésben foglaltakra a figyelmet.

(2) *  A működési engedély jogerőre emelkedését követő hatvanadik naptól a korábbi közszolgáltatási szerződés helyébe - a felek eltérő megállapodása hiányában - az új víziközmű-szolgáltató üzletszabályzata szerinti közszolgáltatási szerződés lép.

55. § *  (1) Az ingatlan tulajdonosa - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - köteles az ingatlant a víziközmű-rendszerbe beköttetni és a víziközmű-szolgáltatást igénybe venni, ha

a) az ingatlant határoló közterületen olyan, a közműves ivóvízellátás vagy a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás biztosítását szolgáló víziközmű-rendszer helyezkedik el, amihez ivóvíz-bekötővezeték vagy szennyvíz-bekötővezeték és azok műtárgyai kiépítésével közvetlenül csatlakozni lehet, és

b) az ingatlanon felépített épületre használatbavételi vagy fennmaradási engedélyt adott, továbbá a használatbavételt tudomásul vette az építésügyi hatóság vagy az erre irányuló eljárás folyamatban van.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségre az ingatlan tulajdonosát mindkét víziközmű-szolgáltatási ágazat vonatkozásában felszólíthatja a víziközmű-szolgáltató. A kötelezettséget az írásbeli felszólítás kézhezvételétől számított egy éven belül teljesíti az ingatlan tulajdonosa. Közös tulajdonú ingatlan esetében a kötelezettség a tulajdonostársakat egyetemlegesen terheli.

(3) Ha az ingatlan tulajdonosa a bekötés valamennyi műszaki előfeltételét teljesítette, a víziközmű-szolgáltató az ingatlan víziközmű-rendszerhez történő csatlakoztatását és a közszolgáltatási szerződés létrejöttét nem tagadhatja meg.

(4) Ha az ingatlan tulajdonosa az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét a (2) bekezdésben meghatározott határidőben nem teljesíti, a víziközmű-szolgáltató kérelmére a tulajdonost a járási hivatal kötelezi az ingatlan beköttetésére. A járási hivatal eljárása igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettséget nem von maga után.

(5) A víziközmű-szolgáltató a (4) bekezdés szerint előterjesztett kérelmében

a) közli az érintett ingatlan helyrajzi számát és címét,

b) ismerteti az (1) bekezdés a) pontjában rögzített feltételek fennállását,

c) rögzíti a (2) bekezdés szerint előírt kötelezettség elmaradásának tényét és

d) javaslatot tesz a bekötés legkisebb költséggel együtt járó műszaki megvalósítási módjára és a kötelezés teljesítésének határidejére.

(6) Adott ingatlan tekintetében mentesül a tulajdonos

a) az ivóvíz-törzshálózatra történő bekötési kötelezettség alól, ha az ingatlan vízellátása a vízügyi hatóság által engedélyezett és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 1. számú melléklet 26. pont b) alpontjában meghatározott saját célú vízilétesítményből biztosított,

b) a szennyvízelvető rendszerre történő bekötési kötelezettség alól, ha az ingatlanon keletkező szennyvíz elvezetése, tisztítása és ártalommentes elhelyezése vagy hasznosítása a vízügyi hatóság által engedélyezett és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 1. számú melléklet 26. pont b) alpontjában meghatározott saját célú vízilétesítménnyel biztosított vagy az ingatlanon keletkező szennyvíz tisztítása az építésügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezéssel megoldott vagy az ezen engedélyek megszerzésére vonatkozó kérelmet a (2) bekezdés szerinti felszólítást megelőzően az ingatlan tulajdonosa vagy jogcímes használója előterjesztette.

(7) A járási hivatal a víziközmű-szolgáltató (4) bekezdés szerint előterjesztett kérelmét elutasíthatja, ha az eset összes körülményére tekintettel a tulajdonostól nem várható el, hogy a kötelezésnek eleget tegyen. E körben a járási hivatal mérlegeli, hogy

a) az ingatlan használata víziközmű-szolgáltatás hiányában biztosított-e,

b) víziközmű-szolgáltatás hiányában fennáll-e a felszíni és felszín alatti vizek állapotának, valamint a földtani közegnek a közvetlen veszélyeztetése, vagy

c) a kérelem előterjesztése időpontjában van-e az ellátásért felelősnek vagy a víziközmű-szolgáltatónak jogszabályban vagy szerződésben előírt teljesítetlen kötelezettsége víziközmű-rendszerhez történő csatlakozási arány vonatkozásában.

(8) A feltárt tényállás összes körülményére tekintettel a járási hivatal kötelezés kibocsátása vagy kérelem elutasítása helyett az ingatlan tulajdonosával hatósági szerződésben is megállapodhat a bekötés megvalósításáról.

(9) Az állam mint tulajdonos az (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezettségek, továbbá a felhasználó díjtartozása vonatkozásában felmerülő mögöttes felelősség alól mentesül a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján megvásárolt lakóingatlanok esetében.

(10) *  A vízgazdálkodási hatósági jogkörgyakorlója az (1) bekezdésben meghatározott feltétel fennállása a (4)-(8) bekezdésben meghatározott esetkörön kívül kötelezi a tulajdonost az ingatlan beköttetésére és ezzel a víziközmű-szolgáltatás igénybevételére, ha a saját célú vízellátó létesítménye, saját célú szennyvízkezelő létesítménye, egyedi szennyvízkezelő berendezése vagy az egyedi zárt szennyvíztárolója közegészségügyi, környezetvédelmi vagy vízgazdálkodási szempontból káros.

55/A. § *  (1) Ha a víziközmű-szolgáltatást olyan ingatlanon igénylik, ahol az ingatlan és a közműves ivóvízellátás vagy a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás biztosítását szolgáló víziközmű-rendszer között egy másik ingatlan helyezkedik el, a bekötés a szomszédos ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával - az ingatlantulajdonosok megállapodása (szerződéses szolgalom) alapján - a szomszédos ingatlan vagy ingatlanok igénybevételével is elvégezhető. A szerződésnek tartalmaznia kell a szolgáló telken lévő, az uralkodó telek ellátását biztosító házi ivóvíz-, illetve szennyvízvezeték bekötővezeték elhelyezésével, az ingatlan használatával kapcsolatos kölcsönös jogokat és kötelezettségeket. A szolgáló telek birtokosa az uralkodó telek birtokosát a jogszabályokból és a közszolgáltatási szerződésből eredő kötelezettségei teljesítésében nem akadályozhatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződést, valamint a szolgalomalapítás iránti ingatlan-nyilvántartási kérelem fővárosi és megyei kormányhivatal ingatlanügyi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala által érkeztetett másolatát a víziközmű-szolgáltató részére az igénybejelentés kiegészítéseként az igénybejelentő megküldi.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodás hiányában - ha a szomszédos ingatlant érintő ivóvíz-, illetve szennyvízvezeték megvalósítása és üzemeltetése az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem lehetetleníti el - a járási hivatal a szomszédos ingatlanra az uralkodó telek tulajdonosa kérelmére szolgalmat alapíthat.

(4) Az (1) bekezdés vagy (3) bekezdés szerinti szolgalmat meg kell szüntetni és önálló bekötést kell kialakítani, ha az uralkodó telek mentén a víziközmű-rendszer megépült.

55/B. § *  (1) Az 55/A. § (3) bekezdésben meghatározott eljárásra a szolgalommal terhelt ingatlan fekvése szerinti járási hivatal illetékes.

(2) Az eljárásnak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti egyéb eljárási költségeit - ideértve az eljárásban kirendelt ügygondnok vagy eseti gondnok díját és költségeit, továbbá járási hivatal által hivatalból indított eljárások költségeit is - a vezetékjog alapítást kérő viseli.

55/C. § *  (1) A szolgalom alapítására irányuló kérelemben meg kell jelölni a vezetékjog célját, valamint szolgalom gyakorlása megkezdésének időpontját.

(2) A kérelemhez mellékelni kell:

a) 55/A. § (1) bekezdésben meghatározott szerződéses ajánlatot és annak a szolgáló telek tulajdonosa általi átvételét igazoló okiratot,

b) az ivóvíz-, illetve szennyvízvezeték elhelyezésével és üzemeltetésével összefüggő használati korlátozások tartalmát,

c) ha a vezetékjogot az ingatlan természetben vagy területi mértékben meghatározott részére kérik bejegyeztetni, akkor a szolgáló telek korlátozással érintett részét bemutató ingatlanügyi hatóság hatályos záradékával ellátott vázrajzot, és

d) a vezetékjog alapítását kérő nyilatkozatát arról, hogy a kártalanításhoz szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésére áll.

55/D. § *  A járási hivatal a szolgáló telek tulajdonosa vonatkozásában hivatalból szerzi be az ingatlan-nyilvántartást vezető szervtől:

a) a tulajdonos természetes személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét,

b) a tulajdonos jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezését, székhelyét (telephelyét),

c) állami tulajdonban álló ingatlan esetén az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet megnevezését vagy személy nevét.

55/E. § *  (1) A járási hivatal a kérelemnek helyt adó határozatában rendelkezik:

a) az ivóvíz-, illetve szennyvízvezeték elhelyezésével és üzemeltetésével összefüggő használati korlátozások tartalmáról, figyelembe véve a jogosult és a vezetékjoggal érintett ingatlan tulajdonosának, vagyonkezelőjének, használójának érdekeit, valamint az ingatlanhasználat módját,

b) a korlátozással érintett ingatlanrész meghatározásáról, az ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajzra történő utalással,

c) a szolgáló telek vonatkozásában elrendelt korlátozásért járó kártalanítás mértékéről és a kártalanítás megfizetésének határidejéről, és

d) az ivóvíz-, illetve szennyvízvezeték létesítéséhez szükséges munkák elvégzése céljából a szolgalomalapítást kérelmező részére történő birtokba adás időpontjáról.

(2) Ha a szolgáló telek mezőgazdasági művelés alatt áll, a birtokba bocsátásra közvetlenül a termés betakarítása előtti időpontot nem lehet megjelölni.

55/F. § *  (1) A jogerős határozatot a járási hivatal az ingatlanügyi hatóság részére megküldi.

(2) A szolgalmi jogot az ingatlanügyi hatóság a jogerős határozat alapján a záradékolt vázrajz szerint vezeti át az ingatlan-nyilvántartáson.

18. A víziközmű-szolgáltatás szüneteltetése a közműves ivóvízellátás, valamint a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás tekintetében

56. § A víziközmű-szolgáltatás szüneteltetése a vízmérő berendezés kiszerelésével, a szennyvíz-bekötővezeték elzárásával és a szennyvíz-bekötővezeték folytonossági kapcsolatának a megszüntetésével történik.

57. § (1) A felhasználó a víziközmű-szolgáltatóhoz intézett nyilatkozatával kezdeményezheti a víziközmű-szolgáltatás szüneteltetését, ha a felhasználási helyet átmenetileg nem használja. A víziközmű-szolgáltatás szüneteltetését - ha közműves ivóvízellátás, valamint szennyvízelvezetés és -tisztítás is fennáll a felhasználási helyen - a víziközmű-szolgáltatási ágazatokra együttesen is lehet kezdeményezni.

(2) A vízközmű szolgáltató a víziközmű-szolgáltatás szüneteltetését és a víziközmű-szolgáltatás ismételt megindítását a nyilatkozatban megjelölt időpontban, de legkorábban annak érkeztetésétől számított tizenöt napon belül teljesíti.

58. § (1) *  A víziközmű-szolgáltató a létfenntartási, a közegészségügyi és a katasztrófa-elhárítási vízigények teljesítése mellett a víziközmű-szolgáltatás korlátozása, illetve felfüggesztése körében az alábbi intézkedések megtételére jogosult:

a) a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást külön berendezés beépítésével időben és mennyiségben korlátozhatja,

b) az átfolyó ivóvíz mennyiségét csökkentő szűkítőt helyezhet el,

c) lakossági felhasználó esetében a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást felfüggesztheti, ha a létfenntartási és közegészségügyi vízigények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátást más, elérhető módon biztosítja,

d) előrefizetős mérőt helyezhet el, ha ebben és a fennálló tartozások megfizetésében a felhasználóval megállapodott, vagy

e) nem lakossági felhasználó esetében a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást felfüggesztheti, illetve 45 napon túli díjtartozás esetében 30 napos határidővel a közszolgáltatási szerződést felmondhatja.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható egészségügyi és gyermekintézmények esetében, továbbá lakossági felhasználó részére végzett közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás esetében.

(2a) *  Létfenntartási és a közegészségügyi vízigények teljesítését az illetékes népegészségügyi szerv ellenőrizheti és szükség szerint intézkedik a víziközmű-szolgáltatóval szemben.

(3) A víziközmű-szolgáltató az alábbi feltételek együttes fennállása esetében jogosult az (1) bekezdés szerinti intézkedések megtételére:

a) *  a lakossági felhasználó fizetési kötelezettségével 60 napot meghaladó késedelembe esett vagy az 52. § (2a) bekezdése szerinti elszámolási módot választó elkülönített vízhasználó hitelesítéssel nem rendelkező mellékvízmérőt működtet, valamint ha az e törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott módon nem teszi lehetővé a mellékvízmérő leolvasását,

b) a lakossági felhasználó által fizetési haladék adásáról vagy részletfizetési lehetőségről kezdeményezett egyeztetés esetében az egyeztetés a víziközmű-szolgáltatóval nem vezetett eredményre, vagy az (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában egyeztek meg,

c) *  a víziközmű-szolgáltató a felhasználót az (1) bekezdésben meghatározott következmények kilátásba helyezésével fizetési kötelezettsége teljesítésére a (4) bekezdésben foglaltak szerint legalább kétszer írásban felszólította, és a második felszólításban a szociálisan rászoruló felhasználó figyelmét felhívta az e törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet alapján őt megillető kedvezményekre, valamint

d) *  a felhasználási hely fekvése szerint illetékes népegészségügyi szervet a (4) bekezdésben foglaltak szerint értesítette.

(4) *  A lakossági felhasználó (3) bekezdés c) pontja szerinti első felszólítása - a felhasználó elektronikus úton történő kapcsolattartásra is kiterjedő előzetes és kifejezett hozzájárulása esetén - elektronikusan, postai vagy a lakossági felhasználó általi átvétel igazolására alkalmas más egyéb módon, a felfüggesztés vagy a korlátozás lehetőségére vonatkozó második felszólítása tértivevényes levélben történik. Az illetékes népegészségügyi szervet a második felszólítással egyidejűleg, legalább 8 nappal az intézkedés bevezetését megelőzően kell értesíteni.

(5) A létfenntartási és közegészségügyi vízigények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátást a víziközmű-szolgáltató a kormányrendeletben meghatározottak szerint biztosítja.

(6) A létfenntartási és közegészségügyi vízigényeknek eleget tevő ivóvízellátás érdekében a víziközmű-szolgáltató - az ellátásért felelős előzetes értesítése és a települési önkormányzat hozzájárulása esetében - a víziközmű tulajdonosának költségére közkifolyót helyezhet el. A közkifolyó üzemeltetésének költségeit a települési önkormányzat fizeti meg a víziközmű-szolgáltató részére.

(7) *  A települési önkormányzat a (6) bekezdés szerinti hozzájárulását megadja, ha a víziközmű-szolgáltató igazolja, hogy az (1) bekezdés a), b) vagy d) pontja szerinti valamely intézkedés végrehajtását megkísérelte, de azt a felhasználó meghiúsította.

(8) A víziközmű-szolgáltató a felhasználó fizetési kötelezettsége teljesítésének igazolását követően a víziközmű-szolgáltatást 3 naptári napon belül teljeskörűen visszaállítja.

(9) *  A víziközmű-szolgáltató az e §-ban foglalt tevékenységei körében felmerülő költségeit - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - azzal a felhasználóval szemben jogosult érvényesíteni, akivel szemben fennálló közszolgáltatási szerződése körében azok felmerültek.

(10) *  A közegészségügyi követelmények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátás akkor biztosított, ha az ivóvízellátás legalább 20 l/fő/nap mennyiségben a lakóhelytől számítottan legfeljebb 150 méter, közterületen megteendő távolságon belül elérhető. Négy emeletnél magasabb lifttel - vagy üzemképes lifttel - nem rendelkező lakóépület esetében négy emeletnél nem nagyobb szintkülönbséggel kell a közegészségügyi követelmények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátást biztosítani.

(11) *  Közszolgáltatási szerződés hiányában közműves ivóvizet a közkifolyókról vagy más vízvételi helyről rendszeresen vételező természetes személyek számára az ivóvízellátást legalább 20 liter/fő/nap mennyiségben, a lakóhelytől számítottan legfeljebb 300 méter, közterületen megteendő távolságon belül szükséges biztosítani.

(12) *  A közegészségügyi ivóvízigénye kielégítése érdekében eljáró lakossági felhasználó az üzemképes lift használatában nem korlátozható.

58/A. § *  (1) A védendő felhasználók a védelemre jogosító, jogszabályban meghatározott tulajdonságuk alapján szociálisan rászoruló vagy fogyatékkal élő felhasználóként részesülhetnek a víziközmű-szolgáltató által nyújtott, jogszabályban részletesen meghatározott kedvezményben.

(2) Az a felhasználó, aki a fogyatékkal élő és a szociálisan rászoruló felhasználók nyilvántartásában egyidejűleg szerepel, jogosult igénybe venni a védendő felhasználókat megillető valamennyi kedvezményt.

(3) A védendő felhasználói körbe tartozás igazolásának módját, valamint a kedvezményeket és azok igénybevételének feltételeit, továbbá a különleges bánásmódra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

58/B. § *  A szociálisan rászoruló felhasználó különösen az alábbi kedvezmények igénybevételére jogosult:

a) részletfizetés,

b) fizetési haladék.

58/C. § *  Ha a víziközmű-szolgáltatónak az 55. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak végrehajtása során jut tudomására, hogy a kötelezett a védendő felhasználókra vonatkozó jogszabályi feltételeket vélhetően kielégíti, haladéktalanul megadja részére a szociálisan rászoruló felhasználókat az e törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet alapján megillető kedvezményekre vonatkozó tájékoztatást, és megküldi részére a nyilvántartásba vételhez szükséges információkat és formanyomtatványokat.

58/D. § *  A fogyatékkal élő felhasználót különösen a méréssel, a leolvasással, a számlázással és a díjfizetési módokkal kapcsolatosan igényeinek megfelelő, különleges bánásmódban kell részesíteni.

VII. FEJEZET

ADATSZOLGÁLTATÁS, BIZALMAS INFORMÁCIÓK KEZELÉSE, TITOKVÉDELEM

59. § (1) A felhasználók, a víziközmű-szolgáltatók és az ellátásért felelősök kötelesek a víziközmű-fejlesztését és a víziközmű-szolgáltatást biztosító, jogszabályban, valamint a Hivatal határozatában meghatározott személyes adatot nem tartalmazó adatokat, információkat a külön jogszabályban előírt ideig megőrizni, továbbá abban - és azzal összhangban a Hivatal határozatában - meghatározottak részére az előírt módon, időben és csoportosításban megadni.

(2) Az átadott adatokat kizárólag a víziközmű fejlesztésével és a víziközmű-szolgáltatás biztosításával kapcsolatos tevékenység ellátásával összefüggésben lehet használni.

(3) *  A víziközmű szolgáltatók kötelesek adatot szolgáltatni az ivóvízfogyasztást igénybe vevő fogyasztókról a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízszállítási közszolgáltatást végző közszolgáltatók részére, amennyiben a közszolgáltatás díját kéttényezős módon határozzák meg.

60. § (1) *  A Hivatal ellenőrzési feladatainak teljesítése érdekében, annak mértékéig jogosult a víziközmű-szolgáltatótól, az ellátásért felelőstől, a járási hivataltól, a víziközmű tulajdonosától és a kiszervezett tevékenységet végzőtől eseti és rendszeres információt kérni, továbbá az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységgel kapcsolatos iratokba betekinteni, azokról másolatot, kivonatot készíteni, ideértve az üzleti titkot tartalmazó iratokat is.

(2) *  A víziközmű-szolgáltató, az ellátásért felelős, a járási hivatal, a víziközmű tulajdonosa és a kiszervezett tevékenységet végző a Hivatal részére megadja az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályokban meghatározott és feladatai ellátásához szükséges információkat. Az adatszolgáltatás tartalmát és formáját a Hivatal határozza meg.

(3) A Hivatal adatkezelésére a villamos energiáról szóló törvényben a Hivatal adatkezelésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(4) A Hivatal adatbekérése megvalósulhat az általa külön e célra működtetett, a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített, illetve a folyamatba beépített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatás útján is.

61. § (1) A víziközmű-szolgáltató és az ellátásért felelős

a) az e törvényben meghatározott tevékenységének végzése,

b) az a) pontban meghatározottak végzéséhez szükséges műszaki berendezések létesítésére, üzemeltetésére vonatkozó szerződés megkötése, tartalmának meghatározása, módosítása, teljesítésének figyelemmel kísérése,

c) szerződésben meghatározott díjak számlázása, továbbá szerződésből eredő egyéb követelések érvényesítése, valamint

d) *  együttműködési és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése

céljából kezelheti a felhasználó azonosításához szükséges és elégséges, e törvény szerint a szerződés tartalmát képező személyes adatot, továbbá az 55. § végrehajtása érdekében az ingatlan azonosításához szükséges helyrajzi számot és címet. A felhasználó azonosításához a természetes személy felhasználó esetén neve, lakcíme, anyja neve, születésének helye, születésének időpontja, nem természetes személy felhasználó esetén elnevezése, székhelye, adószáma, cégjegyzékszáma (egyéb nyilvántartási száma) szükséges. * 

(2) *  Az (1) bekezdés alkalmazásában a felhasználó azonosításához szükséges és elégséges adatok a természetes személy felhasználó esetén neve, lakcíme, anyja neve, születésének helye, születésének időpontja, nem természetes személy felhasználó esetén elnevezése, székhelye, adószáma, cégjegyzékszáma (egyéb nyilvántartási száma). A víziközmű-szolgáltató és az ellátásért felelős (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: adatkezelő) a kezelt személyes adatot haladéktalanul törli, ha

a) az adatkezelés nem az (1) bekezdésben meghatározott célból történt, vagy

b) az (1) bekezdésben meghatározott adatkezelési cél megszűnt, így különösen a víziközmű-szolgáltatás keretében létrejött jogviszony megszűnik, az ahhoz kapcsolódó követelés érvényesítése megtörtént, vagy a követelés érvényesíthetősége megszűnt.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott adatok közül az adatkezelés céljához szükséges adatok átadhatóak

a) az adatkezelő megbízása alapján a szerződés megkötését, a leolvasást, a számlázást, a kézbesítést, a díjfizetések és követelések kezelését, a forgalmazás kezelését, a felhasználási helyek műszaki kivitelezését, felülvizsgálatát, ellenőrzését, kikapcsolását, illetőleg az ügyfélszolgálati tevékenységet végző természetes személynek és gazdálkodó szervezetnek,

b) a számlázási és forgalmazási jogviták rendezésére jogszabály alapján jogosult szervezetek részére,

c) az üzemeltetési szerződés megszűnését követően az ellátásért felelősnek,

d) az üzemeltetési szerződés megkötését követően a víziközmű-szolgáltatónak,

e) a Hivatal által a 32. §-ban foglaltak esetében a közérdekű üzemeltetőnek,

f) a Hivatalnak,

g) a fogyasztóvédelmi hatóságnak,

h) *  a járási hivatalnak,

i) *  a bírósági végrehajtásról szóló törvény előírásai szerint a bírósági végrehajtónak,

j) *  a nemzetbiztonság, a honvédelem és a közbiztonság védelme, a közvádas bűncselekmények üldözése céljából az arra hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szerveknek, nyomozó hatóságnak, ügyésznek, valamint bíróságnak.

(3a) *  Az 55. § alkalmazása érdekében az ingatlan helyrajzi száma és címe átadható a járási hivatalnak.

(4) Az átadott adatokkal kapcsolatban a (3) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott adatokat átvevőket a víziközmű-szolgáltatóval, ellátásért felelőssel azonos titoktartási kötelezettség terheli. Az adatkezelő köteles a (3) bekezdés a)-h) pontja esetén az adatátadással egyidejűleg az érintettet értesíteni.

61/A. § *  (1) A víziközmű-szolgáltató a védendő felhasználókat megillető kedvezmények biztosítása érdekében, az egyes felhasználási helyeken víziközmű-szolgáltatási szerződéssel rendelkező védendő felhasználókról nyilvántartást vezet, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy a felhasználó a kedvezmények melyik körére jogosult.

(2) A nyilvántartásba történő felvételt a felhasználónak kell kérnie. A kérelemben meg kell jelölnie, hogy az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott különleges bánásmód vagy kedvezmények közül melyek illetik meg, és azokból melyikre tart igényt. A kérelemhez csatolnia kell a védendő felhasználói körbe tartozás igazolására szolgáló - a (4) bekezdésben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott - iratokat.

(3) A víziközmű-szolgáltató a nyilvántartásba vételről a védendő felhasználót 8 napon belül írásban tájékoztatja. A tájékoztatás tartalmazza, hogy

a) a védendő felhasználóról a víziközmű-szolgáltató mely különleges bánásmód vagy kedvezmény vonatkozásában rögzített adatot a nyilvántartásba,

b) a nyilvántartás szerint a védendő felhasználó milyen kedvezményeket vehet igénybe,

c) az adatváltozás bejelentésére mely időpontokban és hol biztosít lehetőséget a víziközmű-szolgáltató, valamint

d) a védendő felhasználónak a (7) bekezdésben meghatározott feladatait milyen módon és formában kell teljesítenie.

(4) A védendő felhasználói körbe tartozás igazolására a felhasználó kérelmére igazolja

a) a jegyző, hogy a felhasználó életvitelszerűen tartózkodik a kérelemben megjelölt felhasználási helyen,

b) a védendő felhasználói státuszra jogosító ellátást megállapító szerv, hogy a kérelem benyújtásakor a védendő felhasználó részesül az adott ellátásban.

(5) A jegyző és az ellátást megállapító szerv a (4) bekezdés szerinti igazoláson köteles feltüntetni, hogy az igazolás mely felhasználási hely tekintetében történő felhasználásra került kiadásra. Ugyanazon felhasználónak egyidejűleg csak egy felhasználási hely tekintetében adható ki igazolás.

(6) A személyes adatok kezelésére a 61. §-ban foglaltakat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a nyilvántartásban a felhasználó 61. § (2) bekezdésében meghatározott személyes adataihoz kapcsoltan kizárólag a szociálisan rászoruló vagy a fogyatékkal élő státuszra, esetleg mindkettő együttes fennállására történő utalás, a különleges bánásmód esetén annak formája, valamint a felhasználó által igénybe vehető kedvezmények szerepelhetnek,

b) az a) pontban meghatározott adatok a 61. § (3) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott szervek részére kizárólag abban az esetben adhatók át, ha a felhasználó, illetve a víziközmű-szolgáltató védendő felhasználói státusszal közvetlenül összefüggő jogának vagy igényének további érvényesítése végett feltétlenül szükséges,

c) a nyilvántartásba a 61. § (3) bekezdés i) pontjában meghatározott szerv, valamint személyes adatai vonatkozásában a védendő felhasználó jogosult betekinteni.

(7) A nyilvántartásba történő felvételt követően a védendő felhasználó minden év március 31-ig köteles igazolni, hogy védettsége továbbra is fennáll. Az a fogyatékkal élő felhasználó, akinek a nyilvántartásba történő felvétele során a szakorvosi vélemény kimondja, hogy állapotában nem várható jelentős javulás, mentesül a védendő felhasználói körbe tartozás évenkénti igazolása alól.

(8) Ha a védettségét megalapozó körülmények megváltozása folytán a lakossági felhasználó már nem jogosult kedvezményre, vagy annak évenkénti igazolását elmulasztja, az (1) bekezdés szerinti célból rögzített adatait a nyilvántartásból törölni kell. A nyilvántartásból törölt adatokat a víziközmű-szolgáltató elkülönítetten kezeli és azokat - ha a 61. § (2) bekezdése szerint a felhasználó valamennyi adatának törlésére hamarabb nem kerül sor - a törléstől számítottan 5 évig tárolja. A nyilvántartásból törölt felhasználót a törlésről 8 napon belül írásban értesíti az adatkezelő.

61/B. § *  (1) A víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos kiemelt jelentőségű adatok teljessége, a víziközmű-vagyon védelme, valamint a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos állami feladatok megalapozottsága érdekében a Hivatal Nemzeti Víziközmű Nyilvántartást (a továbbiakban: Nyilvántartás) vezet.

(2) A Nyilvántartás a víziközművekre, az ellátásért felelősökre és a víziközmű-szolgáltatókra vonatkozó alrendszerekből áll.

(3) A víziközmű nyilvántartása az egyes víziközmű-rendszerekre nézve tartalmazza:

a) a víziközmű-rendszer megnevezését és a Hivatal által képzett azonosító kódját,

b) a víziközmű-szolgáltatási ágazat megnevezését és a víziközmű-rendszer 2. § 23. pont szerinti besorolását,

c) *  a felhasználók számosságát kifejező, a működési engedélyben a Hivatal által megállapított, a tárgyév január 1-jén fennálló felhasználói egyenértéket,

d) a víziközmű tulajdonosainak nevét és tulajdoni részesedését,

e) a víziközmű működésében érintett ellátásért felelős(ök) nevét, ha a működésben több ellátásért felelős is érdekelt, azt is, hogy a képviseletüket ki látja el,

f) *  a működési engedély számát és az engedélyes víziközmű-szolgáltató nevét.

(4) Az ellátásért felelősök nyilvántartása az egyes ellátásért felelősökre nézve tartalmazza:

a) *  a tulajdonába tartozó víziközmű-rendszerek megnevezését, amelyekre a Hivatal működési engedélyt adott,

b) a víziközmű-rendszerek Hivatal által képzett azonosító kódjait.

(5) A víziközmű-szolgáltatók nyilvántartása az egyes víziközmű-szolgáltatókra nézve tartalmazza:

a) a víziközmű-szolgáltató tulajdonosi szerkezetét (ideértve különösen a tulajdonosok nevét és tulajdoni részesedését),

b) *  a víziközmű-szolgáltatói, valamint a működési engedély kiadásáról rendelkező határozat számát,

c) a működtetett víziközmű-rendszerek Hivatal által képzett azonosító kódjait és az ezekre vonatkozó üzemeltetési jogviszony (ide értve a közérdekű üzemeltetői jogviszonyt is) típusát.

(6) A nyilvántartás a (3) bekezdés a) és d) pontja, valamint a (5) bekezdés a) pontja kivételével közhiteles.

(7) Eltérő megállapodás hiányában a (3) és (4) bekezdésben meghatározott adatokat az ellátásért felelős, az (5) bekezdésben meghatározott adatokat a víziközmű-szolgáltató szolgáltatja a Hivatal részére. Nem áll fenn adatszolgáltatási kötelezettség azon adatra, amelyet a Hivatal honlapján közzétett tájékoztató „Hivatalból bejegyzendő” minősítéssel lát el.

(8) *  Adat keletkezését, változását vagy megszűnését az arra okot adó körülmény vagy tény bekövetkezését követő 15 napon belül a Hivatalhoz, a változás tényét bizonyító okirat egyidejű megküldésével kell bejelenteni.

61/C. § *  (1) A Nyilvántartásban rögzíteni kell az adatkezelés időpontját és az adatkezelést végző személy nevét.

(2) A Nyilvántartásba új adatot bejegyezni, továbbá bejegyzett adatot módosítani, illetve törölni csak

a) jogszabályban meghatározott okirat,

b) jogerős bírósági vagy hatósági határozat alapján lehet.

(3) A Nyilvántartásból törölt adatot a Hivatal hatósági és felügyeleti tevékenységének ellátása érdekében az adattal közvetlen kapcsolatba hozható engedély, hozzájárulás, jóváhagyás hatályának fennállásáig elkülönítetten tárolja.

(4) A Hivatal a kezelt adatokat haladéktalanul köteles törölni, ha az adatkezelés nem a 61/B. § (1) bekezdésében meghatározott célból történt, vagy az adatkezelés célja megszűnt.

61/D. § *  (1) A Nyilvántartás a 61/B. § (3) bekezdés b)-d) és (5) bekezdés a) pontjai kivételével nyilvános, azt a Hivatal köztisztviselőjének jelenlétében személyesen bárki megtekintheti, tartalmáról feljegyzést készíthet, vagy arról másolatot kérhet.

(2) Az adatszolgáltatás teljesítésekor a másolatot vagy kivonatot a Hivatal hitelesítési és érvényességi záradékkal látja el.

(3) Az adatszolgáltatásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(4) A jogszabályok utólagos hatásvizsgálata, a jogalkotási, valamint az ágazatpolitikai döntések megalapozása érdekében a miniszter és a vízgazdálkodásért felelős miniszter számára a Hivatal biztosítja a Nyilvántartás adataiba történő korlátlan, díjmentes és közvetlen betekintést.

VIII. FEJEZET

A VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÁS DÍJAI

19. A víziközmű-szolgáltatás díjainak tartalma, szerkezete, megállapítása

62. § (1) *  A víziközmű-szolgáltatás díjait országosan, víziközmű-szolgáltatónként vagy víziközmű-rendszerenként és víziközmű-szolgáltatási ágazatonként, a költségekre, árakra, díjakra vonatkozó közgazdasági összehasonlító elemzések felhasználásával, a következő szempontokra is figyelemmel kell meghatározni:

a) díjaknak ösztönözniük kell a biztonságos és legkisebb költségű víziközmű-szolgáltatást, a gazdálkodás hatékonyságának javítását, a kapacitások hatékony igénybevételét, a szolgáltatás minőségének folyamatos javítását, valamint a természeti erőforrások kímélete elvének érvényesülését;

b) figyelembe kell venni a folyamatos és biztonságos víziközmű-szolgáltatás indokolt költségeit, valamint a környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének indokolt költségeit, ideértve különösen a vízbázisvédelem indokolt költségeit.

(2) A víziközmű-szolgáltatás díjában csökkentő tényezőként kell figyelembe venni a víziközmű-szolgáltatás teljesítéséhez biztosított, a költségek ellentételezésére kapott költségvetési és önkormányzati támogatásokat.

(3) * 

(4) Egyesített csapadékvíz- és szennyvízelvezető rendszerek tekintetében, a csapadékvíz-elvezetés költségei a szennyvízelvezetés és -tisztítás díjában térülnek meg.

63. § (1) A víziközmű-szolgáltatás díját alapdíjból és fogyasztással arányos díjból álló kéttényezős díjként kell megállapítani.

(2) Az alapdíj összegének meghatározásakor a fogyasztásmérő berendezések átfolyási átmérője szerint különbséget kell tenni.

(3) Ha a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás igénybevételét szennyvízmennyiség-mérő rögzíti, a szennyvízalapdíj e mérő névleges kapacitásához kötött. A szennyvízmérő nélküli szennyvízalapdíj viszonyítási alapja a vízmérő átfolyási átmérője.

(4) * 

(5) *  Számla kiállítására csak olyan informatikai rendszer felhasználásával kerülhet sor, amely biztosítja a díjak hibátlan kiszámítását végző rendszerelemek zártságát, és megakadályozza a számlázási rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, valamint a számlázási információk észrevétlen módosítását. A számlázási rendszernek továbbá meg kell felelnie az általános információbiztonsági zártsági követelményeknek is. Ennek érdekében a víziközmű-szolgáltatónak adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítani kell az általános információbiztonsági zártsági követelmények teljesülését.

(6) *  Az (5) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelést tanúsító szervezet által történő, a számlázási informatikai rendszerre vonatkozó tanúsítással kell igazolni. A számlázási rendszerre vonatkozó követelmények teljesülése kizárólag informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftvertermékek és -rendszerek elfogadott hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítására akkreditált tanúsító szervezet által kiállított tanúsítvánnyal igazolható. A tanúsítvány a kiadását követő második naptári év utolsó napjáig érvényes.

(8) *  A víziközmű-szolgáltatás díjának elszámolása alapjául szolgáló számlázási rendszer információbiztonsági megfeleltetéséről a víziközmű-szolgáltató az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvénynek megfelelően és módon köteles gondoskodni.

(9) *  A logikai védelmi intézkedések teljesítésének vizsgálata során a számlázási rendszer vizsgálatának a számlázó szoftveren túl a teljes, a számlázásban részt vevő rendszer technológiai vizsgálata szükséges, beleértve a számlázási folyamathoz szükséges összes releváns bemeneti adatot (pl. mérési, fogyasztási adatok) kezelő rendszerelemet. A vizsgálatnak ki kell terjednie a rendszerben alkalmazott számlázó szoftvertermék konkrét beállításainak, telepítésének és üzemeltetésének ellenőrzésére is.

(10) *  Amennyiben a számlázási rendszert üzemeltető víziközmű-szolgáltató komplex, sok-funkciós elektronikus információs rendszerének a számlázási rendszer integráns része, a számlák kiállításához közvetlenül nem tartozó rendszerelemek nem esnek a tanúsítás hatáskörébe.

(11) *  A logikai védelmi intézkedések teljesítésének vizsgálata során a tanúsító szervezet figyelembe veheti a számlázási rendszer részét képező számlázó szoftver vagy komponenseinek meglévő terméktanúsítványait is. A logikai védelmi intézkedések számlázó szoftverre vonatkozó követelményeinek vizsgálata során a nyilvános, nemzetközi sérülékenységi adatbázissal nem rendelkező egyedi számlázó szoftverek esetén a vizsgálatnak ki kell terjednie a számlázó szoftver forráskódszintű elemzésére is.

(12) *  A tanúsító szervezetnek rendelkeznie kell:

a) informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftvertermékek és -rendszerek biztonságának hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítására vonatkozó akkreditált státuszt igazoló okirattal,

b) *  informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftver termékek és -rendszerek biztonságának hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítására vonatkozóan - a tanúsítvány kiállítását megelőző 5 évben - legalább 3 évig fennállt akkreditált státusszal,

c) informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftvertermékek és -rendszerek biztonságának hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítására vonatkozó akkreditáció alapján végzett legalább 3 referenciával, és

d) legalább két olyan felsőfokú szakemberrel, akinek szakirányú képzettsége és két év igazolt tanúsítási gyakorlata van.

(13) *  A tanúsítandó szervezetek bizalmas információinak és a nagy tömegű személyes adatok védelme érdekében a tanúsító szervezetnek biztonsági szabályzattal, tanúsított informatikabiztonsági irányítási rendszerrel kell rendelkeznie. A tanúsító szervezetnek rendelkeznie kell a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 16. §-a alapján kiállított telephely-biztonsági tanúsítvánnyal.

(14) *  Az (5)-(13) bekezdésnek nem megfelelő számlázási rendszerből

a) a havi 200 000 darabot meghaladó mennyiségű számlát kibocsátó víziközmű-szolgáltatók esetében 2015. február 28. után,

b) a havi 200 000 darabot meg nem haladó mennyiségű számlát kibocsátó víziközmű-szolgáltatók esetében 2015. június 30. után

kiállított számla érvénytelen.

64. § (1) A fogyasztással arányos díjak tekintetében a lakossági felhasználókra nézve - a víziközmű-szolgáltatást megalapozó, elsődlegesen lakossági felhasználói ellátást szolgáló társadalmi érdekre tekintettel - a nem lakossági felhasználókhoz képest alacsonyabb díjakat eredményező díjrendszer is meghatározható.

(2) * 

(3) A nem lakossági felhasználók esetében a közműves ivóvízellátás vagy a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás díja tekintetében kizárólag a fogyasztási mennyiségek alapján lehet különbséget tenni.

(4) *  A tényleges felhasználási adatok ismeretében, lakossági díjon kell elszámolni

a) *  a távhő-szolgáltatónak lakossági használati melegvíz előállítása céljából szolgáltatott ivóvizet és az ehhez kapcsolódó szennyvíz-elvezetés és -tisztítási szolgáltatást,

b) lakásbérlők tényleges víziközmű-szolgáltatás igénybevételét a bérlakás üzemeltetését végző gazdálkodó szervezettel szemben.

65. § (1) *  A közműves ivóvízellátás, valamint a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás díját (a továbbiakban együtt: hatósági díj) a Hivatal javaslatának figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg. A hatósági díj megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy a hatósági díj mikor lép hatályba, e rendelkezésnek visszamenőleges hatálya nem lehet.

(2) *  A Hivatal a díjmegállapítással, díjváltozással kapcsolatos javaslatát a miniszter részére minden év október 15-ig küldi meg.

(3) A hatósági díjat a miniszter a (2) bekezdés szerinti javaslat hiányában is megállapíthatja. Ebben az esetben a miniszter megkeresheti a Hivatalt, hogy kilencven napon belül tegye meg javaslatát.

(4) A víziközmű-szolgáltató, az ellátásért felelős, valamint a víziközmű tulajdonosa a Hivatalnak minden olyan tájékoztatást és adatot megad, amely a Hivatal hatósági díjelőkészítő és díjfelügyeleti tevékenységéhez szükséges. A víziközmű-szolgáltató, az ellátásért felelős, valamint a víziközmű tulajdonosa a Hivatal által megjelölt tartalommal, formában és határidőn belül tesz eleget tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségének.

(5) Ha a víziközmű-szolgáltató, az ellátásért felelős vagy a víziközmű tulajdonosa a Hivatal (4) bekezdés szerinti határozatában vagy az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben foglalt határidőn belül nem nyújt tájékoztatást vagy szolgáltat adatot, a Hivatal a tájékoztatás, adatszolgáltatás hiányában is javaslatot tehet a miniszter részére.

66. § (1) *  A hatósági díj közszolgáltatási szerződés megkötését követően bekövetkező változása esetében a megváltozott hatósági díj az érvényes közszolgáltatási szerződés részévé válik.

(2) * 

20. A víziközműves kapcsolódó szolgáltatás díjai

67. § (1) Víziközműves kapcsolódó szolgáltatás visszterhes szerződés (a továbbiakban: átadási szerződés) alapján nyújtható egymással kapcsolatban álló, víziközmű-szolgáltatók által működtetett víziközmű-rendszerek átadási pontján keresztül.

(1a) *  Az átadási szerződés alapján fizetésre kötelezett víziközmű-szolgáltató az átadási szerződés vagy annak módosítása egy aláírt példányát az aláírástól számított 30 napon belül tájékoztatásul megküldi a Hivatalnak.

(2) A víziközmű-szolgáltatók között a mennyiségi elszámolás mérőberendezés mérési adatai alapján történik.

(3) Az ivóvíz átadási árát és az átvett szennyvíz kezelési díját (a továbbiakban együtt: átadási ár) - az átadási mennyiségek figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg. Az átadási ár megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy az átadási árat mely - a rendelet hatálybalépését követő - időponttól kell alkalmazni.

(4) Az átadási ár megállapítására a 65. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy hatósági díj alatt átadási árat kell érteni, valamint a tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettség kizárólag a víziközmű-szolgáltatót terheli.

67/A. § *  Az átadási árra vonatkozó javaslatában a Hivatal figyelembe veszi, hogy:

a) az árnak ösztönöznie kell a legkisebb költségű víziközmű-szolgáltatást, a víziközmű-szolgáltató kapacitásának hatékony igénybevételét, valamint a természeti erőforrások kímélete elvének érvényesülését, és

b) az árnak tartalmaznia kell a folyamatos és biztonságos víziközmű-szolgáltatás biztosításához, illetve a víziközmű-szolgáltató jogszabályi kötelezettségei teljesítéséhez szükséges és indokolt ráfordítások ellenértékét.

68. § *  Az átadási ár tekintetében a 66. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy közszolgáltatási szerződés alatt átadási szerződést kell érteni.

21. Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás

69. § *  (1) A nem lakossági felhasználó a víziközmű-szolgáltatóval kötött szerződésben foglaltak szerint a víziközmű-szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizet

a) közszolgáltatási szerződéses jogviszony esetében a felhasználási helyen biztosítandó szolgáltatási kapacitásért,

b) a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlanhoz biztosított kapacitás általa kezdeményezett bővítéséért,

c) a víziközmű-szolgáltatás minőségének (a víz minőségi paramétereinek) általa igényelt emelése esetében, továbbá

d) az új bekötés megvalósítását megelőzően.

(2) Nem kell víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizetnie a központi költségvetési szervnek és intézményének, a helyi önkormányzatnak és annak költségvetési intézményének, valamint normatív állami támogatásban részesülő, közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézménynek.

70. § (1) *  A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mértékét a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mikor lép hatályba, e rendelkezésnek visszamenőleges hatálya nem lehet.

(2) *  A víziközmű-fejlesztési hozzájárulást úgy kell meghatározni, hogy az igények befolyásolásán keresztül segítse elő a legkisebb költség elvének érvényesülését, valamint vegye figyelembe a víziközmű-rendszerbe később bekötött felhasználók bekötésének hatásaiból származó előnyöket.

(3) A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás összegét a közműves ivóvízellátás, valamint a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás tekintetében külön-külön, tételesen kell megállapítani. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás a kiszámítására vonatkozó módszer előírásával is megállapítható.

(4) *  A felhasználók és a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolódni kívánók kötelesek a Hivatal által megállapított víziközmű-fejlesztési hozzájárulást megfizetni.

(5) *  A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás tekintetében a 66. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy közszolgáltatási szerződés alatt a 69. § (1) bekezdése szerinti szerződést, hatósági díj alatt víziközmű-fejlesztési hozzájárulást kell érteni.

71. § *  (1) A nem lakossági felhasználó az adott felhasználási helyen a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megfizetésével a megvásárolt közműfejlesztési kvóta erejéig válik jogosulttá a szolgáltatás igénybevételére.

(2) A víziközmű-szolgáltatási ágazatokra megállapított közműfejlesztési kvóták nem válthatók át egymásba.

72. § *  (1) A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás kizárólag azon víziközmű rendszer víziközmű-fejlesztési igényeivel összefüggésben - ide nem értve a felhasználó részére kiépítendő ivóvíz- vagy szennyvíz-bekötővezetéket - használható fel, amelyhez a hozzájárulás megfizetésére kötelezett felhasználási hely csatlakozik.

(2) *  A víziközmű-fejlesztési hozzájárulást a víziközmű-szolgáltató saját nevében és javára szedi be és jogosult azt jogszabály vagy hatóság által előírt vagy az üzemeltetési szerződésből fakadó felújítási, pótlási és beruházási kötelezettség teljesítéséhez szükséges mértékig felhasználni, összhangban a Hivatal által jóváhagyott gördülő fejlesztési tervvel. E körben a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás a víziközmű-szolgáltató tulajdonába tartozó rendszerfüggetlen víziközmű-elem felújítására vagy pótlására is felhasználható.

(3) Az ideiglenes szolgáltatás tartama alatt a szerződött víziközmű-szolgáltató, az általa beszedett víziközmű-fejlesztési hozzájárulást elkülönített számlán gyűjti. A beszedett víziközmű-fejlesztési hozzájárulás felhasználása az ideiglenes szolgáltatás megszűnését követően történhet.

(4) A víziközmű-szolgáltató a beszedett víziközmű-fejlesztési hozzájárulásról és annak felhasználásáról elkülönített számviteli nyilvántartást vezet. A víziközmű-szolgáltató a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás számviteli nyilvántartásban szereplő összesített adatairól, valamint az elvégzett felújítási, pótlási és beruházási munkák tartalmáról, azok műszaki szükségességéről legalább évi egy alkalommal tájékoztatja az ellátásért felelőst.

(5) *  Ha az üzemeltetési szerződés megszűnik, a víziközmű-szolgáltató a beszedett, de víziközmű-fejlesztésre fel nem használt víziközmű-fejlesztési hozzájárulás összegével az ellátásért felelős felé elszámol és a maradványt részére átadja; vagy ha az ideiglenes szolgáltatás azért szűnt meg, mert a Hivatal a működési engedély iránti kérelmet elutasította, az ideiglenes szolgáltatást nyújtó az ellátásért felelős felé a beszedett víziközmű-fejlesztési hozzájárulás összegével elszámol.

21/A. *  Külön díj ellenében végezhető szolgáltatások

72/A. § *  (1) A miniszter rendeletben állapítja meg a víziközmű-szolgáltató által

a) a felhasználók számára külön díj ellenében kizárólagosan végezett szolgáltatások körét és azok díjait,

b) a felhasználó szerződésszegése esetén külön díj ellenében kizárólagosan végzett szolgáltatások körét és azok díjait, és

c) *  a felhasználók számára külön díj felszámítása nélkül biztosítandó szolgáltatások legszűkebb körét.

(2) *  A Hivatal a 65. § (2) bekezdése szerint szabályozott módon javaslatot tesz a víziközmű-szolgáltató által külön díj ellenében végzendő szolgáltatások körére és díjaira, az külön díj felszámítása nélkül biztosítandó szolgáltatások legszűkebb körére, valamint a felhasználó szerződésszegése esetén külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körére és díjaira.

22. Díjfelügyelet

73. § *  A víziközmű-szolgáltatás díjára, valamint a 72/A. § szerint megállapított díjakra vonatkozó rendelkezések betartását a Hivatal ellenőrzi. A rendelkezések megsértése esetében a Hivatal határozattal

a) megtiltja a jogszabálysértő díj további alkalmazását, és kötelezi a víziközmű-szolgáltatót a jogszerű ellenérték alkalmazására,

b) kötelezi a víziközmű-szolgáltatót a rendelkezések megsértésével elért többletbevétel és az azzal érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat kétszeres összegének megfelelő kamatnak * 

ba) a sérelmet szenvedett fél részére történő visszatérítésére, vagy

bb) ha a sérelmet szenvedett fél személye nem állapítható meg, az általa ellátott valamennyi felhasználó részére történő visszatérítésére, és

c) bírságot szabhat ki.

IX. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23. Felhatalmazó rendelkezések

74. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

1. a központi költségvetési szervek, a központi költségvetési szervek költségvetési intézményeinek, a helyi önkormányzat költségvetési intézményeinek, valamint a normatív állami támogatásban részesülő, közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézmények azon körét, amelyek mentesülnek víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetése alól; * 

2. az elektronikus fogyasztásmérők felhasználóknál való felszerelésére, az okos mérés bevezetésére és a bevezetést előkészítő mintaprojektek megvalósítására vonatkozó szabályokat, ennek keretében a mintaprojektek révén meghatározandó és szolgáltatandó információk körét, az ezzel összefüggésben elvégzendő feladatokat, a mintaprojektmodell-választékot, a mérési és kommunikációs követelmények meghatározásához elvégzendő feladatokat, az adatkezelési, adatbiztonsági előírásokat, a mintaprojektek finanszírozását, időbeli ütemezését és értékelési kritériumait, valamint a mintaprojekt hatósági felügyeletével kapcsolatos feladatokat; * 

3. az üzemeltetési szerződés megkötésére irányuló pályázat kiírásának feltételeit, a pályázati kiírás közzétételének szabályait és minimális tartalmi követelményeit, valamint a pályázati eljárás szabályait; * 

4. *  a víziközmű-szolgáltatói engedély kérelem, az üzemeltetési szerződések és a működési engedély kérelem kötelező tartalmi elemeit, benyújtásuk formai követelményeit; * 

5. a közérdekű üzemeltető kijelölésére, jogaira és kötelezettségeire vonatkozó részletes szabályokat, valamint a víziközmű-szolgáltatás biztosításához szükséges szerződésekre vonatkozó részletes rendelkezéseket; * 

6. *  a Hivatal hatáskörébe tartozó hatósági tevékenység részletes szabályait, a kérelem formai és tartalmi, továbbá az engedély tartalmi követelményeit, az engedélyes tevékenység folytatásának, valamint az engedély kiadásának, módosításának és visszavonásának feltételeit, továbbá a víziközmű-szolgáltató jogait és kötelezettségeit; * 

7. * 

8. * 

9. a víziközmű-szolgáltató kötelezettségei teljesítésével kapcsolatos áruk és szolgáltatások körét, a beszerzésre, a kiválasztásra és a megbízásra vonatkozó feltételeket és eljárásokat;

10. *  a víziközmű-szolgáltató és a felhasználó közötti jogviszony részletes szabályait, a közszolgáltatási szerződés minimális tartalmi követelményeit, valamint a szerződésszegés eseteit és jogkövetkezményeit, továbbá az elkülönített vízhasználóra vonatkozó részletes szabályokat; * 

11. az üzletszabályzat kötelező tartalmi elemeit, benyújtásának formai követelményeit, valamint a jóváhagyás szempontjait; * 

12. * 

13. a számviteli szétválasztásra vonatkozó részletes szabályokat; * 

14. *  a használati díj, valamint a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás meghatározásának szempontjait és a díjak elemeit;

15. a víziközmű-szolgáltatás díjainak szerkezetét;

16. *  a víziközműves kapcsolódó szolgáltatás körében az átadási árra vonatkozó javaslat minimális tartalmi követelményeit, az ivóvíz átadási árszerkezetét, valamint az átvett szennyvíz kezelési díjainak szerkezetét;

17. * 

18. a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás alkalmazásának részletes szabályait; * 

19. *  az ügyfélszolgálatok típusára, elhelyezésére és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat;

20. *  a gördülő fejlesztési tervek tartalmát, ütemezését, felülvizsgálatának szabályait, továbbá a tervek jóváhagyásának szempontjait;

21. *  a védendő felhasználók, valamint az őket az e törvényben meghatározottakon túlmenően megillető kedvezmények körét, biztosításuk és igénybevételük részletes szabályait, továbbá a fogyatékkal élő felhasználókat megillető különleges bánásmód részletes szabályait, a védendő felhasználói körbe tartozás igazolására alkalmas okiratok körét, tartalmi és formai követelményeit;

22. *  a mellékvízmérőkön mért fogyasztáson alapuló elszámolási mód esetén az elkülönített vízhasználók és a víziközmű-szolgáltató sajátos feladatait, a kötelezettség megszegésének következményeit, az elszámolási mód alkalmazhatóságának műszaki feltételeit, a házi és csatlakozó ivóvízhálózat ellenőrzési rendjét, továbbá az elszámolás alapját képező szennyvízmennyiség meghatározásának részletes szabályait;

23. *  az ideiglenes szolgáltatásra vonatkozó átmeneti díjkérelem tartalmi és formai követelményeit, az átmeneti díj meghatározásánál figyelembe vehető ráfordítások körét;

24. *  a közhiteles víziközmű-térképi nyilvántartást vezető hatóságot, a hatóság hatáskörére és illetékességére vonatkozó részletes szabályokat, továbbá közhiteles hatósági nyilvántartás tartalmát, az abba történő bejegyzés, valamint az onnan való törlés során alkalmazható bizonyítási eszközök körét;

25. *  a víziközmű-üzemeltetési tevékenységek kiszervezésére vonatkozó részletes szabályokat

rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben

1. állapítsa meg a víziközművek vagyonértékelésének részletes szabályait; * 

2. *  állapítsa meg a víziközmű-szolgáltatás átláthatóságának biztosítása érdekében a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatok körét és a közzététel módját; * 

3. állapítsa meg a víziközmű-szolgáltatás díjait és azok alkalmazásának kezdőidőpontját;

4. állapítsa meg a víziközműves kapcsolódó szolgáltatás körében az ivóvíz átadási árait és azok alkalmazásának időpontját, valamint az átvett szennyvíz kezelési díjait és azok alkalmazásának kezdő időpontját;

5. * 

6-7. * 

8. szabályozza a gördülő fejlesztési terv részét képező felújítási és pótlási terv, valamint beruházási terv részletes tartalmi és formai követelményeit; * 

9. *  állapítsa meg a Hivatal miniszter részére történő adatszolgáltatási és javaslattételi kötelezettségének rendjére, módjára, tartalmára, formájára és időpontjára vonatkozó részletes szabályokat; * 

10. *  állapítsa meg a víziközmű-szolgáltató által a felhasználók igénye alapján külön díj ellenében végzendő szolgáltatások körét és annak díjait, a felhasználók számára külön díj felszámítása nélkül biztosítandó szolgáltatások legszűkebb körét, a felhasználó szerződésszegése esetén külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körét és azok díjait.

(3) Felhatalmazást kap a vízgazdálkodásért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a Hivatal eljárásában történő szakhatósági közreműködésért a szakhatóság részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és megfizetésének szabályait.

(4) *  Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy

1. a használati díjak mértékét,

2. a rendszeres adatszolgáltatásra kötelezett engedélyesek vagy ellátásért felelősök és az általuk szolgáltatandó adatok körét, valamint az adatszolgáltatási kötelezettség határidejét,

3. a közszolgáltatási szerződés felek általi megszegésére vonatkozó jogkövetkezmények mértékére és alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket,

4. a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mértékét

rendeletben állapítsa meg.

24. Hatályba léptető rendelkezések

75. § (1) E törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivételekkel - 2011. december 31. 23.00. órakor lép hatályba.

(2) E törvény 90. § (1), (2) és (4) bekezdése 2012. január 1-jén lép hatályba.

(3) *  A 3-10. §, 12. §, 14-17. §, 19-61. §, 74. § (1) bekezdés 3-13. és 17-18. pontja, 74. § (2) bekezdés 1-2. és 5. pontja, 76. § (3)-(6) bekezdése, 78-85. §, 89. § (1)-(2) bekezdése és az 1. melléklet 2012. július 15-én lép hatályba.

(4) E törvény 93. § (4) bekezdése 2012. december 31-én lép hatályba.

(5) E törvény 11. §-a, 13. §-a, 74. § (2) bekezdés 6-8. pontja, 74. § (3) bekezdése, 86. §-a 2014. január 1-jén lép hatályba.

(6) E törvény 70. §-a, 74. § (1) bekezdés 14. pontja, 87. §-a 2015. január 1-jén lép hatályba.

25. Átmeneti rendelkezések

76. § (1) *  A 74. § (2) bekezdés 3. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott rendelet hatálybalépéséig a nem lakossági felhasználók vonatkozásában a víziközmű-szolgáltató a 2013. január 31-én jogszerűen alkalmazott díjat alkalmazhatja.

(2) * 

(3)-(6) * 

(7) *  A Hivatal a 65. § (2) bekezdése szerinti javaslatát első alkalommal 2014. október 15-ig küldi meg.

(8) *  A közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény, a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény, valamint a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény (a továbbiakban együtt: Különadó törvények) szerint külön jövedelemadó, közművezetékek után fizetendő adó, illetve pénzügyi tranzakciós illeték (a továbbiakban együtt: különadó) fizetésére kötelezett víziközmű-szolgáltatók a különadó terhét önállóan viselik, azt az általuk nyújtott szolgáltatás árába közvetlenül vagy közvetve nem érvényesíthetik.

76/A. § *  A 63. § (6) bekezdése szerint 2015. január 1-jét megelőzően kibocsátott tanúsítvány 2017. december 31-ig hatályos.

77. § *  (1) *  A 74. § (2) bekezdés 4. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott rendelet hatálybalépéséig a víziközmű-szolgáltató legfeljebb a 2013. január 31-én jogszerűen alkalmazott díjat alkalmazhatja.

(1a) *  Ha az (1) bekezdés alapján a díjat nem lehet megállapítani, az átadási árról a felek a 67. § (1) bekezdésében meghatározott szerződésben állapodnak meg.

(2) A Hivatal az átadási árra vonatkozó javaslatát első alkalommal 2014. október 15-ig küldi meg.

77/A. § *  (1) E törvénynek a víziközmű-szolgáltatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CXIX. törvénnyel megállapított 31/A-31/D. § rendelkezéseit a víziközmű-szolgáltatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CXIX. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő, addig nem nyújtott szolgáltatások díjmegállapítását célzó eljárásokra is alkalmazni kell.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti folyamatban lévő eljárás tárgyát képező kérelem nem felel meg a 31/A. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek, a Hivatal a víziközmű-szolgáltatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CXIX. törvény hatálybalépésétől számított 15 napon belül hiánypótlásra szólítja fel a szerződött víziközmű-szolgáltatót.

(3) A 31/B. § (3) bekezdése szerinti, az átmeneti díj visszamenőleges érvényesítésének kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint a víziközmű-szolgáltatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CXIX. törvény hatálybalépésének napja.

78. § *  (1) *  A 2012. július 15-én meglévő üzemeltetési szerződés tekintetében a vagyonértékelést 2019. december 31-ig kell elvégezni.

(2) A 2012. július 15-én folyamatban lévő pályázati eljárások esetében a vagyonértékelést az üzemeltetési szerződés megkötését megelőzően kell elvégeztetni.

79. § *  (1) Az a gazdálkodó szervezet, amely eszközei között sajátjaként 2015. december 31-ét megelőzően üzembe helyezett víziközművet tart nyilván, az ellátásért felelőssel, azok ellátásért felelős részére történő átruházásáról a polgári jog általános szabályai szerint írásban megállapodik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetkörben, ha a tulajdon átruházással érintett víziközmű olyan víziközmű-rendszernek képezi részét, amelyen a gazdálkodó szervezet mellett több ellátásért felelős is tulajdonnal rendelkezik, őket a tulajdon a már tulajdonukban lévő víziközmű vagyonérték nettó könyv szerinti értéke arányában illeti meg. Ha víziközművön egyetlen ellátásért felelősnek sem áll fenn tulajdonjoga, úgy az ellátásért felelős települési önkormányzatok a víziközmű által kiszolgált felhasználói egyenérték területükre eső arányában részesednek a tulajdonból.

(3) Ha a felek az (1)-(2) bekezdésben foglalt ügylet lebonyolítása során térítésmentes átruházásról állapodnak meg, a térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak minősül.

(4) Az 5/F. § (5) bekezdésben és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 12. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott gazdasági tevékenység ellátása érdekében a kizárólagos állami tulajdonban álló regionális víziközmű-rendszerhez csatlakozó, önálló átadási ponttal le nem választott önkormányzati tulajdonban lévő víziközmű vagyonelemek, valamint a 18. § szerinti víziközmű fejlesztésre fel nem használt források tulajdonjoga e törvény erejénél fogva a tulajdonos önkormányzattól nyilvántartási értéken történő átvezetéssel, térítésmentesen 2017. július 1-jén a magyar államra száll. A vagyonelemek és a fejlesztési források átadás-átvételéről az érintett önkormányzat és a magyar állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2017. június 30-ig írásban megállapodik. A térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak minősül.

(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott vagyonelemekre vonatkozó üzemeltetési jogviszony nem a kizárólagos állami tulajdonban álló regionális víziközmű-rendszert működtető víziközmű-szolgáltatóval áll fenn, az üzemeltetési jogviszony hatálya 2017. július 1-jén megszűnik.

(6) Ha az üzemeltetési jogviszony az (5) bekezdés szerint szűnik meg, az új üzemeltetési jogviszony létesítése érdekében az ellátásért felelős és az (5) bekezdésben meghatározott víziközműhöz kapcsolódó kizárólagos állami tulajdonban álló regionális víziközmű-rendszert működtető víziközmű-szolgáltató 2017. július 1-ig intézkedik, ellenkező esetben a Hivatal közérdekű üzemeltetőt jelöl ki.

(7) A (6) bekezdés szerint létrejött üzemeltetési szerződés alapján kérelmezett működési engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettséget nem von maga után.

80. § *  (1) Ha az ingatlan-nyilvántartásban az idegen ingatlanon lévő víziközmű vonatkozásában vízvezetési szolgalmi jog jogosultjaként nem települési önkormányzat, vagy az állam van bejegyezve, vagy a szolgalom bejegyzése korábban elmaradt, az ellátásért felelős 2020. december 31-ig igazgatási szolgáltatási díj megfizetése nélkül kérheti a vízvezetési szolgalmi jog részére történő megállapítását és a vízvezetési szolgalmi jog bejegyzésére alkalmas határozat kiadását a vízügyi hatóságtól. A vízügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 32. § (1) bekezdésében meghatározott tartalmi követelmények mellett a vízvezetési szolgalmi jog fennállását és keletkezésének időpontját is megállapítja azzal, hogy a határozatnak az ingatlan-nyilvántartásban már szereplő, bejegyzett jogosultra vonatkozó adatokat nem kell tartalmaznia. A vízvezetési szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére a vízügyi hatóság jogerős határozata alapján kerül sor.

(2) A vízügyi hatóság a jogerős határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vízvezetési szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. Ha a vízvezetési szolgalmi jog nem az egész földrészletet érinti, akkor a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is.

(3) A vízvezetési szolgalmi jog megállapítása, vagy annak utólagos bejegyzése az ingatlannal kapcsolatban többletjogokat és -kötelezettségeket nem keletkeztethet, így nem teremt jogalapot kártalanítási igény érvényesítésére sem.

(4) A (2) bekezdés szerinti eljárás eredményeként az ingatlan-nyilvántartásból vízvezetési szolgalmi jog jogosultjaként törlésre kerülő személyt kártalanítás nem illeti meg.

81. § *  (1) A 80. § (1) bekezdésében meghatározott kérelemben meg kell jelölni a vízvezetési szolgalmi jog célját.

(2) A kérelemhez mellékelni kell:

a) meglévő víziközmű üzemeltetésével összefüggésben gyakorolt használati korlátozások tartalmát;

b) ha a vízvezetési szolgalmat az ingatlan természetben vagy területi mértékben meghatározott részén gyakorolják, az ingatlan korlátozással érintett részét bemutató, ingatlanügyi hatóság hatályos záradékával ellátott vázrajzot;

c) a vízvezetési szolgalommal érintett víziközmű vízjogi üzemeltetési vagy fennmaradási engedélyének számát.

(3) Ha a szolgalom gyakorlása megkezdésének tényleges időpontját a kérelemben meghatározták, akkor a vízvezetési szolgalom keletkezésének időpontját a vízügyi hatóság ennek megfelelően állapítja meg. Ha az időpontot a kérelemben nem határozták meg, vagy ha e kérdésben az ügyfél és a szolgalommal érintett telek tulajdonosa között vita alakul ki, a szolgalom keletkezésének időpontjaként az érintett víziközmű vízjogi üzemeltetési vagy fennmaradási engedélye jogerőre emelkedése napját jelöli ki a vízügyi hatóság.

(4) A vízügyi hatóság határozatában rendelkezik:

a) víziközmű üzemeltetésével összefüggő használati korlátozások tartalmáról, figyelembe véve a jogosult és a vezetékjoggal érintett ingatlan tulajdonosának, vagyonkezelőjének, használójának érdekeit, valamint az ingatlanhasználat módját,

b) a korlátozással érintett ingatlanrész meghatározásáról, az ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajzra történő utalással.

(5) A jogerős határozatot a vízügyi hatóság az ingatlanügyi hatóság, valamint az érintett víziközmű-szolgáltató részére megküldi.

(6) A szolgalmi jogot az ingatlanügyi hatóság a jogerős határozat alapján a záradékolt vázrajz szerint vezeti át az ingatlan-nyilvántartáson.

82. § *  (1) A 2013. május 31. napja után víziközmű-szolgáltatói tevékenységet folytatni kívánó gazdasági társaság, köteles legkésőbb e határidőig a működési engedély iránti kérelmet benyújtani a Hivatalhoz.

(2) A 2012. július 15-én működő, vagy a működését ezen időpontot követően megkezdő víziközmű-szolgáltatást végző gazdálkodó szervezet az (1) bekezdés szerinti kérelem jogerős elbírálásáig jogosult e törvény szerint engedélyköteles tevékenységét az e törvényben előírtak szerint folytatni azzal, hogy rá alkalmazni kell e törvény víziközmű-szolgáltatókra vonatkozó rendelkezéseit.

(3) A 2012. július 15-én víziközmű-szolgáltatást végző a 2012. év tekintetében az 5. § szerinti felügyeleti díj arányos részét a 2012. július 15-i adatok alapján fizeti meg, és a kiszámításához szükséges adatszolgáltatást 2012. augusztus 15-ig küldi meg a Hivatal részére. A 2012. évi felügyeleti díj a fenti adatok alapján meghatározott éves díj mértékének a 6/13-ada.

(4) A 2012. július 15-én a víziközmű-szolgáltatást végző tulajdonában lévő víziközmű felújítása és pótlása a víziközmű tulajdonjogának 79. § szerinti átruházásáig a víziközmű-szolgáltatást végző kötelessége.

(5) A 49. § (2) bekezdés szerinti számviteli szétválasztási szabályokat 2012. december 31-ig kell kidolgozni.

83. § *  (1) A (2) bekezdésben foglaltak kivételével, a 2012. július 15. napját megelőzően megkötött üzemeltetési szerződés e törvény rendelkezéseivel ellentétes rendelkezései nem alkalmazhatók.

(2) A 2012. július 15-ét megelőzően jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat és kötelezettségeket e törvény 16. §-ának és 29. §-ának rendelkezései nem érintik.

(3) A 2012. július 15-ét megelőzően létrejött üzemeltetési szerződés időtartamának meghosszabbítása új jogviszony létesítésének minősül.

(3a) *  Ha egy adott víziközmű-rendszeren több ellátásért felelős tulajdonnal rendelkezik és a víziközmű-rendszerre nézve a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény és a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról szóló 2016. évi XLII. törvény hatálybalépése napján több üzemeltetési jogviszony van hatályban, az 5/H. § (1) bekezdésében foglalt követelménynek való megfelelés érdekében a vízközmű-rendszer üzemeltetési jogviszonyának egy szerződésbe foglalását 2017. december 31. napjáig végre kell hajtani. A létrejött üzemeltetési szerződés vonatkozásában a működési engedély módosítása igazgatási szolgáltatási díj fizetési kötelezettséget nem von maga után.

(3b) *  A (3a) bekezdésben meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően a Hivatal az érintett víziközmű-rendszerre közérdekű üzemeltetőt jelöl ki.

(4) *  A felhasználó az átalánydíjas felhasználási helyen bekötési vízmérő berendezés elhelyezését legkésőbb 2015. december 31-ig elvégezteti. A víziközmű-szolgáltató a bekötési vízmérő elhelyezését nem tagadhatja meg, ha a felhasználó a bekötési vízmérő elhelyezésének feltételeit teljesítette, valamint ha az új közszolgáltatási szerződés megkötésében a víziközmű-szolgáltatóval együttműködik.

(5) Ha 2012. július 15-én a közműves ivóvízellátás vagy a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás biztosításához szükséges víziközmű-rendszer a közterületen az ingatlanról műszakilag elérhető módon kiépült és műszakilag rendelkezésre áll, az ingatlan tulajdonosa az 55. § szerinti kötelezettségét 2013. július 1-jéig teljesíti.

(6) Az 58. §-t 2012. július 15-ét megelőzően késedelembe esett felhasználó tekintetében is alkalmazni kell.

84. § *  (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény és a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról szóló 2016. évi XLII. törvény hatálybalépése napján hatályos víziközmű-szolgáltatási működési engedély 36. §-nak és 37. §-nak összhangban álló módosítását a Hivatal hivatalból igazgatási szolgáltatási díj megfizetése nélkül végzi.

(2) A 36. § és 37. § rendelkezéseit a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény és a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról szóló 2016. évi XLII. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő víziközmű-szolgáltatási működési engedélyezési és üzemeltetési szerződés jóváhagyási eljárásokra is alkalmazni kell. Ha a tényállás tisztázásához szükséges, a Hivatal új hiánypótlási felhívást bocsát ki.

(3) Ha 2016. december 31-én a víziközmű-szolgáltató működési engedélyeibe foglalt felhasználói egyenérték nem éri el a 37. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott értéket, a víziközmű-szolgáltató részére kibocsátott víziközmű-szolgáltatói engedély, továbbá valamennyi működési engedély - a 2016. december 31-én esetleg hatályos víziközmű-szolgáltatói működési engedéllyel együtt - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel, hatályát veszti.

(4) Ha 2016. december 31-én olyan 37. § (1) bekezdése szerint előterjesztett engedélyezési eljárás van folyamatban, amely esetében a kérelemnek helyt adó döntéssel 37. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feltétel teljesíthető, a (3) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények a kérelem jogerős elutasítása napján állnak be.

85. § A 49-50. § éves beszámoló készítésére vonatkozó rendelkezéseit első alkalommal a 2013. évi beszámoló elkészítésére kell alkalmazni.

86. § Ha 2014. január 1-jén a víziközmű-szolgáltatást végző a víziközműben tulajdoni hányaddal rendelkezik, a víziközmű tulajdonjogának 79. § szerinti átruházásig a saját víziközmű eszközeire vonatkozó felújítási és pótlási tervet a víziközmű-szolgáltatást végző készíti és nyújtja be a Hivatalhoz. A felújítási és pótlási tervet az ellátásért felelős részére a Hivatal jóváhagyó határozatával együtt, a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül tájékoztatásul meg kell küldeni.

87. § *  (1) *  A 74. § (4) bekezdés 1. pontjában meghatározott rendelet hatálybalépéséig a 2015. július 1-jén hatályos megállapodásban vagy a közérdekű üzemeltető kijelöléséről szóló határozatban meghatározott használati díj alkalmazandó.

(2) A Hivatal elnöke a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mértékét első alkalommal 2015. november 30-ig állapítja meg. A Hivatal elnöke rendeletének hatálybalépéséig a víziközmű-szolgáltató a 2014. december 31-én alkalmazott víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mértékét alkalmazhatja.

87/A. § *  (1) A 61/B. §-ban meghatározott nyilvántartás informatikai hátterét az adatkezelési szabályzattal együtt a Hivatal az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXXVII. törvény (a továbbiakban: Mód. törvény) hatálybalépését követő 90 napon belül kidolgozza.

(2) A víziközmű-üzemeltetési jogviszonyban álló ellátásért felelős és víziközmű-szolgáltató a Mód. törvény hatálybalépését követő 60 napon belül megállapodik, hogy a 61/B. § (3)-(5) bekezdésben meghatározott adatokat vagy azok megállapodásban rögzített részét melyik szerződéses partner szolgáltatja a Hivatal részére, és erről a megállapodás létrejöttét követő 8 napon belül tájékoztatják a Hivatalt.

(3) Az adatszolgáltatásra kötelezett a Nyilvántartásba felveendő adatokat - ha a Hivatal későbbi időpontot nem jelöl meg - a Mód. törvény hatálybalépését követő 150. napig adják át a Hivatalnak a Hivatal által kidolgozott algoritmus és eljárásrend felhasználásával. Az átadott adatok formai megfelelősségét a Hivatal haladéktalanul megvizsgálja. A Hivatal az adatok tartalmi felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 15 napon belül elvégzi, majd a felülvizsgálatot követően haladéktalanul bejegyzi a Nyilvántartásba.

(4) A Nyilvántartásba betekinteni, illetve abból adatot igényelni legkorábban 2014. szeptember 1. napjától lehet.

26. Az Európai Unió jogának való megfelelés

88. § *  (1) E törvény 62. §-a a vízvédelmi politika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikk (1) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

88/A. § *  A 72/A. § tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

27. Módosító rendelkezések

89. § (1)-(2) * 

(3) Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény 33. § (1) bekezdésének az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 10/A. §-át megállapító rendelkezése a „tiszteletdíjának” szövegrész helyett a „pótdíjának” szöveggel lép hatályba.

90. § (1)-(2) * 

(3) Nem lép hatályba

a) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 154. § (1) bekezdése, 154. § (3) bekezdésében az „a 230. § (4) bekezdésének a) pontjában, a 231. § (2) bekezdésében, a 232. § (1) bekezdésében” szövegrész, 154. § (4)-(6) bekezdése,

b) az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXVI. törvény 58. §-a.

(4) * 

91. § * 

92. § A befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény 185. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) A Különadó tv. 4/A. §-a a következő (21)-(29) bekezdéssel egészül ki:

„(21) A fogyasztóval kötött, jelzáloggal fedezett deviza alapú kölcsönszerződésnek a pénzügyi intézmény és a fogyasztó által megkötött megállapodás révén forint alapú kölcsönszerződéssé történő módosítása (forintra történő átváltása) miatt, továbbá az így fennálló követelése (ideértve a követeléshez kapcsolódó bevétele alapján az aktív időbeli elhatárolások között kimutatott összeget is) részleges elengedése következtében a pénzügyi intézmény által a 2012-ben kezdődő üzleti éve adózás előtti eredménye terhére elszámolt ráfordítások összegének (a számított veszteségnek) 30 százaléka a pénzügyi intézmény által 2012-re fizetendő különadó megállapításánál a (6) bekezdés szerint kiszámított különadót adójóváírás címén csökkenti, feltéve, hogy

a) a kölcsönszerződés megkötésekor a fedezetül szolgáló (a kölcsönszerződés alapján jelzáloggal megterhelt) ingatlan(ok együttes) értéke nem haladta meg a 20 millió forintot,

b) a követelésből legalább 78 ezer forint összegű esedékessé vált rész tekintetében az adós késedelme 2011. szeptember 30-án már meghaladta a kilencven napot,

c) a kölcsönszerződés forintra történő átváltása valamint a követelés részletes elengedése legkésőbb 2012. május 15-én hatályossá válik,

d) a forintra történő átváltásra a pénzügyi intézmény és a fogyasztó a Magyar Nemzeti Bank által a 2012. március 15-étől 2012. április 15-éig terjedő időszakra vonatkozóan közzétett hivatalos devizaárfolyamok átlagának megfelelően történik, ha a kölcsönszerződés forintra történő átváltása 2012. március 14-ét követően válik hatályossá,

e) a követelés részleges elengedése - legkorábban a kölcsönszerződés forintra történő átváltásának napján - legalább a követelésnek a forintra történő átváltása szerinti árfolyamnak megfelelő, az értékvesztés figyelembe vétele nélkül megállapított könyv szerinti (nyilvántartás szerinti) értéke 25 százalékáig terjedő mértékben megtörténik.

(22) Ha a pénzügyi intézményt a (21) bekezdés rendelkezése szerint megillető adójóváírások összege meghaladja a 2012-re fizetendő különadója megállapításánál a (6) bekezdés szerint kiszámított különadót, különbözetüket a 2012-ben a visszaigénylésre jogosult társaság érvényesítheti (vonhatja le) a 2012-re fizetendő különadója megállapításánál. Ha a különbözetet egynél több visszaigénylésre jogosult társaság érvényesíti fizetendő különadója megállapításánál, az egyes visszaigénylésre jogosult társaságokat e jogcímen külön-külön megillető adójóváírások összege nem haladhatja meg a különbözetet. Az e rendelkezések alapján a visszaigénylésre jogosult társaság által érvényesített (levont) összeg nem haladhatja meg a (6) bekezdés szerint kiszámított különadójából az ugyanezt a visszaigénylésre jogosult társaságot a (21) bekezdés rendelkezései szerint megillető adójóváírás összegét meghaladó részt.

(23) A pénzügyi intézményt a (21) bekezdésben, a visszaigénylésre jogosult társaságot a (22) bekezdésben foglaltak alapján megillető adójóváírások összege nem haladhatja meg 2012-re fizetendő különadója megállapításánál a (6) bekezdés szerint kiszámított különadót.

(24) A (21)-(23) bekezdés szerint meghatározott adó-visszatérítés teljesítését a pénzügyi intézmény vagy a visszaigénylésre jogosult társaság a 2012-re vonatkozó különadó-bevallása módosítása révén, az igény (a módosítást tartalmazó különadó-bevallás) benyújtásának napjától, de legkorábban 2012. május 31-étől jogosult az állami adóhatóságnál igényelni.

(25) A (21)-(24) bekezdésben foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy a pénzügyi intézmény a (21) bekezdés szerinti számított veszteségét a számvitelről szóló törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály rendelkezéseinek megfelelően vezetett nyilvántartásai alapján megállapítja, valamint cégneve és adószáma feltüntetésével írásban rögzíti.

(26) A (22) bekezdésben foglaltak alkalmazásának - a (25) bekezdésben foglaltak mellett - további feltétele, hogy a pénzügyi intézmény, valamint a visszaigénylésre jogosult társaságok valamennyiük cégneve és adószáma feltüntetésével írásban közösen rögzítik:

a) az egyedi különadó-alapjukra a (6) bekezdés szerint kiszámított különadókat és ezek összegét;

b) egyedi számított veszteségeiket és ezek összegét;

c) egyedi számított veszteségeik 30 százalékát és ezek összegét;

d) az egyes pénzügyi intézményt, valamint a visszaigénylésre jogosult társaságokat a (21)-(23) bekezdés rendelkezéseinek figyelembe vételével egyedileg megillető adójóváírásokat és ezek összegét.

(27) A (25)-(26) bekezdésben meghatározott iratokat az adózó az általa 2012-re fizetendő különadó bevallásának, illetőleg (függetlenül attól, hogy továbbra is egymás kapcsolt vállalkozásainak minősülnek-e) az érintett adózók a bármelyikük által 2012-re fizetendő különadó bevallásának önellenőrzése vagy utólagos ellenőrzése alapján, az önellenőrzés, illetőleg az utólagos ellenőrzés megállapítását figyelembe véve írásban módosíthatják. Ha az iratok módosítása érinti az adózót, illetőleg bármely adózót a (21)-(23) bekezdés szerint megillető adójóváírás összegét, az adó megállapításához való jog elévüléséig az érintett adózó adóbevallását a változásnak megfelelő önellenőrzés révén ismételten módosíthatja, vagy - ha önellenőrzésre már nem jogosult - ismételt ellenőrzés megkezdése iránti kérelem előterjesztésével kezdeményezheti fizetendő adójának módosítását. A (25)-(26) bekezdésben meghatározott iratokat, valamint azok módosítását az adózó, illetőleg valamennyi érintett adózó az adó megállapításához való jog elévüléséig köteles megőrizni.

(28) Az állami adóhatóság az adóbevallás módosításának benyújtására olyan adóbevallási nyomtatványt is rendszeresíthet, amelyben az adózó a nyomtatvány rendszeresítésének napjától kezdve köteles a (25)-(26) bekezdésben meghatározott adatokat vagy azok egy részét feltüntetni.

(29) A (24) bekezdésben meghatározott adóbevallás-módosításra az adózás rendjéről szóló törvénynek az önellenőrzésre irányadó rendelkezéseit a (21)-(28) bekezdésben foglalt eltérések figyelembe vételével kell alkalmazni.””

28. Hatályon kívül helyező rendelkezések

93. § (1)-(2) * 

(3) * 

(4) * 

29. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

94. § E törvény 89. § (3) bekezdése az Alaptörvény 4. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

1. melléklet a 2011. évi CCIX. törvényhez

A felhasználói egyenérték számítása

1. A felhasználói egyenértéket az alábbi képlet szerint kell kiszámítani:

„FE = A + B + Kx4”

2. Az 1. pont alkalmazásában

2.1. A: a víziközmű-szolgáltató által ellátott, közműfejlesztési hozzájárulás fizetésére nem kötelezett, közműves ivóvízellátást vagy közműves szennyvízelvezetést és -tisztítást lakossági szolgáltatási díjon igénybevevő felhasználóknak és elkülönített vízhasználóknak a számosságát kifejező összeg, amelynek meghatározása során

2.1.1. az egy közműves ivóvízellátást igénybevevő felhasználót vagy elkülönített vízhasználót egy egységnek kell tekinteni azzal, hogy a bekötési vízmérő szerinti felhasználót teljes körű mellékvízmérős vételezés esetén nem kell figyelembe venni,

2.1.2. az egy közműves szennyvízelvezetést és -tisztítást igénybevevő felhasználót vagy elkülönített vízhasználót egy egységségnek kell tekinteni azzal, hogy a bekötési vízmérő szerinti felhasználót teljes körű mellékvízmérős vételezés esetén nem kell figyelembe venni;

2.2. B: a víziközmű-szolgáltató által ellátott, közműfejlesztési hozzájárulás fizetésére nem kötelezett, közműves ivóvízellátást vagy közműves szennyvízelvezetést és -tisztítást nem lakossági szolgáltatási díjon igénybevevő felhasználóknak és elkülönített vízhasználóknak a számosságát kifejező összeg, amelynek meghatározása során

2.2.1. az egy közműves ivóvízellátást igénybevevő felhasználót vagy elkülönített vízhasználót az adott naptári évet megelőző évben a felhasználó, elkülönített vízhasználó részére értékesített közműves ivóvíz köbméterben meghatározott mennyiségének két százalékával kell figyelembe venni,

2.2.2. az egy közműves szennyvízelvezetést és -tisztítást igénybevevő felhasználót vagy elkülönített vízhasználót az adott naptári évet megelőző évben a felhasználó, elkülönített vízhasználó részére értékesített közműves szennyvíz köbméterben meghatározott mennyiségének két százalékával kell figyelembe venni;

2.3. K: közműfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezettek részére a víziközmű-szolgáltató által közműves ivóvízellátásra, valamint közműves szennyvízelvezetésre és -tisztításra biztosított közműfejlesztési kvóták összege.

3. E melléklet alkalmazásában lakossági szolgáltatási díj a lakossági felhasználó, a természetes személy elkülönített vízhasználó és ingatlanhasználó által a víziközmű-szolgáltatás igénybevételéért a víziközmű-szolgáltató részére fizetendő díj, amennyiben az elkülönített vízhasználó, ingatlanhasználó a szolgáltatást nem jövedelemszerző gazdasági tevékenysége körében veszi igénybe.

2. melléklet a 2011. évi CCIX. törvényhez * 

A kiszabható bírságok összege

I.

1. A kiszabható bírság összege:

a) *  a 40/B. § (1) bekezdés a) pont aa) és ac) alpontja esetében az állam esetében 25 millió forint, települési önkormányzat esetében a helyi önkormányzat pénzforgalmi teljesítési adatairól adott tárgyévet két évvel megelőző évi beszámolójában szereplő - az általa irányított költségvetési szervekkel összevontan számítandó - költségvetési kiadások és költségvetési bevételek közül a kisebb összegének 0,5%-a, de legfeljebb 25 millió forint,

b) a 40/B. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja esetében legalább a jogsértően kezelt vagy felhasznált használati díj összege, legfeljebb a jogsértően kezelt vagy felhasznált használati díj kétszerese,

c) a 40/B. § (1) bekezdés b) pont bb)-bd) alpontja esetében legfeljebb 25 millió forint,

d) *  a 40/B. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja esetében legfeljebb 1 millió forint, cb) és cc) alpontja esetében legfeljebb 10 millió forint.

2. A kiszabható bírság összege a 40/B. § (2) bekezdés c) pont esetében a víziközmű-szolgáltató árbevételének 1%-a, de legfeljebb 50 millió forint.

3. A kiszabható bírság összege a 40/B. § (3) bekezdése esetében a gazdálkodó szervezet árbevételének 1%-a, de legfeljebb 100 millió forint.

4. Árbevétel alatt a víziközmű-szolgáltató határozathozatalt megelőző utolsó lezárt üzleti évének a számvitelről szóló törvény szerinti teljes értékesítés nettó árbevételének a másodlagos és különdíjas szolgáltatás árbevételével csökkentett értékét kell érteni.

5. A 2. és 3. pont szerinti esetekben előző üzleti évi adat hiányában a Hivatal legfeljebb 25 millió forintos bírságot alkalmaz.

II.

1. A kiszabható bírság összege a 40/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja, valamint (2) bekezdés a), b), d) és f) pontja esetében az alábbi képlettel számított összeg, de legalább 1 millió forint.

B = (FE x 10000)

ahol:

B = a kiszabható bírság összege (Ft)

FE = a jogellenes magatartással érintett víziközmű-rendszer felhasználói egyenértéke.

2. Az 1. pont szerinti esetekben a kiszabható bírság felső határa legfeljebb 100 millió forint.