A Kormány a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 80. § a), b), c), d), i), m), n) és p) pontjában, a 105. § tekintetében az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. § e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § E rendelet alkalmazásában:
1. Alapvető szolgáltatások: azon stratégiai fontosságú tevékenységek, melyek a társadalom és a gazdaság mindennapi működéséhez elengedhetetlenül szükségesek, és amelyek zavartalanságát veszélyhelyzet esetében is a lehető legtovább biztosítani kell.
2. * Beavatkozás: a katasztrófák, veszélyhelyzetek és kiterjedt káresemények hatásainak felszámolására irányuló szervezett, tervszerű megelőző, védekező, segítségnyújtó és kárfelszámoló tevékenység.
3. Befogadás: a kimenekített, illetve kitelepített lakosság és létfenntartáshoz szükséges anyagi javak befogadóhelyen történő átmeneti jellegű elhelyezése.
4. Csapatvezető: a mentőszervezet vezetés-irányításával megbízott személy, aki felelős a mentőszervezet ki- és hazautazásának koordinációjáért, a kárhelyszíni tevékenységéért, a szakszerű és a balesetmentes feladat-végrehajtásért, a bevont eszközök alkalmazhatóságáért.
5. Egyedi azonosító jel: a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve által kiadott mentési igazolványban feltüntetett megjelölés.
6. Egyéni védőeszköz: az emberi szervezetet károsító veszélyes és radioaktív anyagok hatásai, valamint a fizikai veszélyforrások elleni védelemre szolgáló eszköz.
7. Elégséges védelmi szint: azon tervezési, szervezési, irányítási és beavatkozási tevékenység eredménye, amellyel – a veszélyeztetettség mértékének függvényében – az élet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme biztosítható.
8. Értesítés: a felkészülés vagy a beavatkozás végrehajtására irányuló felhívás.
9. Európai Kritikus Infrastruktúra Védelmi Kapcsolattartási Pont: az európai kritikus infrastruktúrák védelmével kapcsolatos információk kezelésével megbízott központi államigazgatási szerv kijelölt szervezeti egysége.
10. Földmérési és térképészeti termék: a földmérési és térképészeti állami alapadatok felhasználásával, a földmérési és térképészeti állami alapadatok kezelője által előállított földmérési, térképészeti, ingatlan-nyilvántartási térképi, távérzékelési adat és egyéb digitális térinformatikai vonatkozású adatbázis, valamint ezek sokszorosított, kinyomtatott változata.
11. Helyszíni műveletirányító: a kárhelyszínen a beavatkozást irányító, döntési jogkörrel felhatalmazott személy.
12. Induló katasztrófavédelmi készlet: a védelmi célokra felhasználható anyagok és eszközök összessége, amely a szükséges központi készletek megérkezéséig megfelelő mennyiségben és minőségben biztosítja a védekezést.
13. Katasztrófavédelmi besorolás: az az eljárás, melynek során az ország területén található valamennyi települést, az adott település vonatkozásában elvégzett kockázatbecslés eredményei alapján, a meghatározott veszélyeztetettségi szintnek megfelelően katasztrófavédelmi osztályokba sorolják.
14. Kimenekítés: közvetlen életveszély esetében a lakosság veszélyeztetett területről történő azonnali kivonása.
15. Kitelepítés: a lakosság és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak veszélyeztetett területről történő – a veszélyelhárítási tervben meghatározottak szerinti – kivonása és befogadóhelyen történő átmeneti jellegű elhelyezése.
16. Kiürítés: a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak, a kijelölt intézmények és azok ingóságai, valamint a kulturális örökség elemeinek a veszélyeztetett területről történő kivonása.
17. Kockázatbecslés: a kockázatazonosítás, a kockázatelemzés és a kockázatértékelés átfogó folyamata.
18. Kockázatazonosítás: az az eljárás, amely meghatározza az adott területen lehetséges kockázatokat és azok hatásait, valamint magában foglalja a veszélyeztető hatások forrásának azonosítását. Az eljárás elvégzése során figyelembe kell venni a vizsgált területre vonatkozó statisztikai adatokat, történeti adatokat, tapasztalati tényeket, valamint a rendelkezésre álló kockázatelemzések eredményeit.
19. Kockázatelemzés: olyan eljárás, mely az adott területre vonatkozó azonosított lehetséges kockázatok csoportosítását és értékelését foglalja magában.
20. Kockázatértékelés: az az eljárás, mely a kockázatelemzés eredményeit felhasználva meghatározza az adott veszélyeztető hatás adott településre gyakorolt kockázati szintjét.
21. Kockázati mátrix: olyan kétdimenziós diagramm, melynek függőleges tengelyén a veszélyeztető hatás következménye, vízszintes tengelyén a veszélyeztető hatás bekövetkezési valószínűsége (gyakorisága) található, és amelynek eredményeként megállapítható, hogy egy adott veszélyeztető hatás mekkora kockázatot jelent az adott településre.
22. Következmények: az egyes veszélyeztető hatások által okozott, az emberi életet, a létfenntartáshoz szükséges anyagi javakat és a környezetet érintő káros hatások.
23. Központi készlet: a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, valamint a polgári védelmi kötelezettség alapján létrehozott polgári védelmi szervezetek alkalmazásához szükséges felszerelések, technikai eszközök és anyagok, melyek beszerzése a központi költségvetésből történik.
24. Korrekciós tényező: az az adminisztratív vagy fizikai jellegű kockázatcsökkentő intézkedés, amely a vizsgált település vonatkozásában a katasztrófavédelmi osztály besorolásának mértékét megváltoztathatja.
25. Kritikus infrastruktúra: Magyarországon található azon eszközök, rendszerek vagy ezek részei, amelyek elengedhetetlenek a létfontosságú társadalmi feladatok ellátásához, az egészségügyhöz, a biztonsághoz, az emberek gazdasági és szociális jólétéhez, valamint amelyek megzavarása vagy megsemmisítése, e feladatok folyamatos ellátásának hiánya miatt jelentős következményekkel járna.
26. Lakosság alapvető ellátása: azon tevékenységek összessége, melyek az ország lakosságának alapvető életfeltételei és mindennapi életvitele folytonosságának biztosításához kapcsolódnak.
27. Létfenntartáshoz szükséges anyagi javak: a lakosság alapvető ellátását és életfeltételeit biztosító anyagok, eszközök, rendszerek és készletek összessége, különösen az ivóvíz-, az élelmiszer-, a takarmány-, a gyógyszerkészletek és a haszonállatok.
27a. * Polgári védelmi egység: a területi, a települési és a munkahelyi polgári védelmi szervezet eleme.
28. Szükség-védőeszköz: a kimenekítés, kitelepítés során alkalmazható, rövid idejű védelemre szolgáló egyéni védőeszköz.
29. Mentőcsapat: az a mentőegységekből álló, speciális eszközökkel felszerelt, összevont alakulat, amely a feladat végrehajtására több mentőszervezetből vagy önkormányzati, illetve állami szervezetből, továbbá szakértők bevonásával kerül létrehozásra.
30. Mentőegység: az a közvetlen tevékenységet végrehajtó műveleti egység, amely a feladat végrehajtására kijelölt, önálló mentési képességgel rendelkezik.
31. Nemzetközi kárhelyszínre kitelepülés: nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás esetében a segítségnyújtás jellegének megfelelő képzettségű és felszereltségű mentőcsapat, szakértők külföldi kárhelyszínre való utazási feltételeinek vagy eszközök kijuttatásának megszervezése.
32. Nemzeti Minősítési Rendszer: a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve által kidolgozott szakmai követelményrendszer teljesítésén alapuló, 5 évente megújítandó minősítés.
33. Radiológiai, biológiai és vegyi védelem: sugárzó, fertőző, mérgező anyagok káros hatásai ellen való védelem.
34. Veszélyeztetettség szintje: az adott települést érintő veszélyeztető hatások bekövetkezésének valószínűsége (gyakorisága) és következményei alapulvételével megállapítható érték.
35. Veszélyhelyzeti tájékoztatás: a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által végzett tájékoztató tevékenység az érintettek számára, a katasztrófariasztást követően.
36. Visszatelepítés: a veszély elmúltával a kimenekített, kitelepített lakosság és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak lakóhelyre történő visszajuttatása.
2. § (1) A Kormány a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerveként a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot jelöli ki.
(2) A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság székhelye Budapest.
(3) A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot főigazgató vezeti.
3. § (1) * A Kormány a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerveiként a vármegyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságot jelöli ki.
(2) * A vármegyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságot igazgató vezeti.
(3) A területi szervek székhelyét és illetékességi területét az 1. melléklet a) pontja tartalmazza.
3/A. § * A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a vármegyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságok, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központ, valamint a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ középirányító szerve.
4. § * (1) * A katasztrófavédelmi kirendeltség a vármegyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóság helyi szerveként, önálló feladat- és hatáskörrel működik. A katasztrófavédelmi kirendeltségek kijelölését az 1. melléklet c) pontja tartalmazza.
(2) A katasztrófavédelmi kirendeltséget kirendeltség-vezető vezeti.
(3) A hivatásos tűzoltóság a katasztrófavédelmi kirendeltség szervezeti elemeként működik.
4/A. § * (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. § (1) bekezdés e) pontjához kapcsolódó ellenőrzés lefolytatására a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi és területi szerve önállóan jogosult. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi és területi szerve illetékességi területén kívül is végezhet önálló ellenőrzési tevékenységet a hivatásos katasztrófavédelmi szerv ellenőrzés helye szerint illetékes területi szervének előzetes értesítése mellett.
(2) A veszélyes áru szállításával kapcsolatos szabályok megsértése esetén a bírság kiszabására és jogszabályban meghatározott egyéb hatósági intézkedés megtételére első fokon a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek az ellenőrzést végrehajtó helyi szerve, másodfokon a hivatásos katasztrófavédelmi szerv első fokon eljárt helyi szervét irányító területi szerve jogosult.
(3) Ha az ellenőrzést a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve hajtotta végre, első fokon a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve által kijelölt, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv más területi szerve irányítása alá tartozó helyi szerve, másodfokon a hivatásos katasztrófavédelmi szerv első fokon eljárt helyi szervét irányító területi szerve jogosult a bírság kiszabására és jogszabályban meghatározott egyéb hatósági intézkedés megtételére.
(4) * Ha az ellenőrzést a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve hajtotta végre, és az ellenőrzés során azonnali eljárási cselekményre van szükség, első fokon a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek az ellenőrzést végrehajtó területi szerve, másodfokon a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve jár el.
(5) * Az eljáró hatóság az illetékességi területén lakóhellyel nem rendelkező személyt vagy székhellyel nem rendelkező szervezet törvényes képviselőjét idézheti a székhelyére.
(6) * Az e § szerint lefolytatott hatósági eljárás, illetve meghozott döntés tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti általános felügyeleti szervként a hivatásos katasztrófavédelem központi szerve jogosult eljárni.
4/B. § * A közlekedésért felelős miniszter a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodáshoz (ADN) csatolt Szabályzat belföldi alkalmazásáról szóló rendeletében foglaltak alapján a belföldi belvízi veszélyes áru szállítási műveletnek a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodásban (ADN) előírt feltételektől eltérő feltételekkel való végrehajtására vonatkozó, a hajózási hatóságnál kérelmezett egyedi engedélyhez szükséges katasztrófavédelmi véleményt a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek a hajó tervezett indulási vagy a határátlépés helye szerint illetékes területi szerve adja ki.
4/C. § * (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. § (1) bekezdés e) pontjához kapcsolódó ellenőrzés alapján kiszabott bírság megfizetésére az első fokon eljárt katasztrófavédelmi hatóság részletekben történő teljesítést is megállapíthat.
(2) A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében, annak igazolásával kérheti a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.
(3) A határidő lejárta után az ügyfél – feltéve, hogy a végrehajtást még nem indították meg – a (2) bekezdésben meghatározott okból igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési kedvezményt. Ha a hatóság elutasítja az igazolási kérelmet és a fizetési kedvezmény iránti kérelmet, egyidejűleg rendelkezik a végrehajtás foganatosításáról.
(4) A hatóság meghallgathatja az ellenérdekű ügyfelet, illetve a jogosultat a fizetési kedvezmény engedélyezésével kapcsolatos álláspontjukról.
4/D. § *
4/E. § * (1) Az Integrált Hatósági Rendszert (a továbbiakban: IHR) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve működteti. Az IHR biztosítja a hatósági eljárás kezdeményezését, lefolytatását és a végrehajtási eljárás lefolytatását és a hatósági eljárás lefolytatása során benyújtott, illetve keletkezett dokumentumok tárolását.
(2) Az IHR ügyfélportálja az ügyfél által tervezett hatósági eljáráshoz szükséges dokumentumok és adatok összegyűjtésére szolgál.
(3) Az IHR-ben
a) az ügyfél az elektronikus azonosítást követően
aa) a hatóság felé kérelmet nyújthat be, és egyéb nyilatkozatot tehet, adatot szolgáltathat,
ab) dokumentumokat tölthet fel,
ac) teljesítheti az elektronikus fizetés, valamint a hatósági eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj fizetése iránti kötelezettségét,
b) a hatóság
ba) hivatalból eljárást indíthat,
bb) eljárási cselekményeket foganatosíthat,
bc) az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevőjének beazonosítása érdekében, valamint a bizonyítási eljárás lefolytatása során a 4/F. §-ban meghatározott szervek jogszabály alapján vezetett nyilvántartásaiból, alapadatbázisaiból adatokat kérhet le,
bd) az ügyfél részére értesítéseket, dokumentumokat küldhet, és közölheti döntéseit.
(4) Az IHR az ügyfelet elektronikus azonosítást követően nyilvántartásba veszi.
(5) * Az ügyfél a hatósági eljárás hivatalbóli megindításáról és benyújtott kérelmének fogadásáról a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségén visszaigazolást kap.
4/F. § * Az IHR az alábbi szervekkel biztosítja az elektronikus kapcsolattartást:
a) Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.,
b) Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft.,
c) Nemzeti Adó- és Vámhivatal,
d) Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület,
e) * a rendészetért felelős miniszter által irányított minisztérium vagy munkaszervezet.
5. § A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter:
a) * a katasztrófavédelmi koordinációs szerv véleményének kikérése mellett irányítja a védekezéssel és a felkészüléssel kapcsolatban a területi védelmi bizottságok és a területi védelmi bizottságok elnökei feladatainak végrehajtását,
b) * meghatározza a területi védelmi bizottságok védekezésre történő felkészítésének rendjét,
c) * jóváhagyja a területi védelmi bizottságok által tervezett – a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve által egyeztetett – katasztrófavédelmi gyakorlatok terveit,
d) meghatározza a katasztrófavédelmi feladatok ellátásában közreműködő, irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek katasztrófavédelmi feladatait,
e) * irányítja az állampolgárok és a gazdálkodó szervezetek katasztrófavédelmi felkészítését, tájékoztatását, valamint a lakosság riasztását,
f) meghatározza a lakosság és az anyagi javak műszaki-technikai és radiológiai, biológiai és vegyi védelmének irányelveit,
g) meghatározza a védekezés során megvalósítandó együttműködés követelményeit,
h) szervezi a katasztrófavédelem nemzetközi együttműködésből eredő feladatai végrehajtását,
i) meghatározza a katasztrófavédelmi feladatok személyi, anyagi-technikai biztosításának elvi követelményeit,
j) az érintett miniszterekkel egyetértésben a Kormány elé terjeszti a katasztrófavédelem fejlesztésével kapcsolatos tudományos kutatási és műszaki fejlesztési, valamint az oktatási, képzési célokat és feladatokat,
k) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve útján koordinálja és ellátja a katasztrófák elleni védekezés feladatkörében a kritikus infrastruktúrával kapcsolatos feladatokat, ezen belül a nemzeti kapcsolattartó és koordinációs feladatokat az Európai Bizottság és az Európai Unió tagállamai felé,
l) kezdeményezi célzott támogatás biztosítását a Kormány felé az élet- és anyagi javak védelme, az alapvető szolgáltatások biztosításának folyamatossága érdekében,
m) az élet és anyagi javak védelme, az alapvető szolgáltatások biztosításának folyamatossága érdekében javaslatot tesz a szükséges szabályozások kidolgozására a kritikus infrastruktúrák katasztrófák elleni védelme tekintetében,
n) közreműködik a kritikus infrastruktúra védelemmel összefüggő oktatási, képzési, felkészítési, tudományos kutatási és műszaki fejlesztési tevékenység összehangolásában,
o) az élet és anyagi javak védelme, az alapvető szolgáltatások biztosításának folyamatossága érdekében kijelöli a katasztrófavédelmi fejlesztések irányát és a prioritásokat,
p) a kritikus infrastruktúra védelem feladatrendszerén belül képviseli a katasztrófavédelmi szempontrendszer érvényesítését,
q) közreműködik a kritikus infrastruktúra védelem horizontális kritériumrendszerének kialakításában,
r) részt vesz az ágazati miniszterek által előterjesztett potenciális ágazati kritikus infrastruktúra elemek horizontális kritériumok alapján történő beazonosításában,
s) gondoskodik a kijelölt kritikus infrastruktúra elemek katasztrófák elleni fokozott védelmének megszervezéséről.
6. § A katasztrófák elleni védekezésben érintett miniszter:
a) * rendszeresen tájékoztatja a katasztrófavédelmi koordinációs szerv elnökét a feladatok végrehajtásának helyzetéről,
b) * figyelemmel kíséri a szakterületén jelentkező, katasztrófa veszélyét hordozó jelenségeket, folyamatokat, intézkedik a veszély elhárítására, illetve megteszi a szükséges intézkedéseket a megelőzéshez szükséges pénzügyi források biztosítására, a feladatok végrehajtására,
c) gondoskodik a veszélyhelyzetet okozó emberi tevékenységek és a környezeti elemek körében a kockázat csökkentéséhez, a károk bekövetkezésének megelőzéséhez szükséges katasztrófavédelmi tervezési, kivitelezési, működtetési, ellenőrzési és biztonsági szabályok megállapításáról,
d) gondoskodik az ágazat figyelő- és ellenőrzőrendszerének az egységes irányítási rendszerbe illeszkedő kiépítéséről és működtetéséről, valamint az ágazati adatszolgáltatási kapcsolat kialakításáról,
e) gondoskodik az irányítása és felügyelete alá tartozó szervek védekezésre való felkészítéséről és működési feltételeinek biztosításáról, jóváhagyja a feladatok végrehajtását szolgáló terveket,
f) * gondoskodik a minisztérium és a minisztériumot vezető miniszter felügyelete alá tartozó szervek alkalmazottainak katasztrófavédelmi felkészítéséről,
g) ellenőrzi a megelőzéssel és a felkészüléssel kapcsolatos ágazati feladatok végrehajtását,
h) végzi a katasztrófák elleni védekezés feladatkörében az ágazati kockázatbecslési feladatokat,
i) a biztonsági elemzések eredményei alapján javaslatot tesz az ágazati katasztrófavédelmi biztonsági célkitűzésekre és biztonságpolitikára,
j) részt vesz a nemzeti és nemzetközi katasztrófavédelmi gyakorlatok tervezésében, szervezésében és végrehajtásában.
7. § (1) A katasztrófavédelemben részt vevő központi államigazgatási szerv vezetője:
a) meghatározza szakterületén, illetve az alárendeltségébe tartozó szerv vonatkozásában a megelőzéssel kapcsolatos feladatokat,
b) kialakítja a saját szervezetére vonatkozóan a védekezéssel kapcsolatos, a normál működési rendtől eltérő szabályokat és meghatározza a bevezetés rendjét,
c) meghatározza a felügyelete alatt álló szervezet védekezés idejére szükséges működési rendjét, szervezetét és az ehhez kapcsolódó feltételrendszert,
d) meghatározza más, a védekezésben részt vevő állami szervekkel való együttműködés és kapcsolattartás rendjét,
e) kidolgozza a szakterületén a lakosság és az anyagi javak műszaki-technikai és radiológiai, biológiai és vegyi védelmének fejlesztési irányait.
(2) A katasztrófák elleni védekezésben részt vevő központi államigazgatási szervek vezetőinek a tevékenységet úgy kell megszervezni, hogy a szervek a váratlan helyzetekben munkaidőn belül haladéktalanul, munkaidőn kívül három órán belül legalább az azonnal foganatosítható rendszabályok bevezetésére, hat órán belül a teljes működésre legyenek képesek. Munkaszüneti napon, illetve heti pihenőnapon ez az idő kettő órával növekedhet.
(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit az autonóm államigazgatási szervekre és az önálló szabályozó szervekre nem kell alkalmazni.
8. § * A katasztrófavédelmi koordinációs szerv feladatai különösen: *
a) összehangolja a katasztrófák elleni védekezés terén a tudományos, kutató, elemző, értékelő tevékenységet,
b) éves feladattervében meghatározza az ágazati felkészüléssel kapcsolatos feladatokat,
c) összehangolja az ország egészét érintő katasztrófák elleni védekezési rendszergyakorlatok tervezését, szervezését, figyelemmel kíséri a két- és többoldalú nemzetközi megállapodásokban foglaltak végrehajtását,
d) összehangolja a védekezésben részt vevő központi államigazgatási szervek védekezésével kapcsolatos szakmai tevékenységet,
e) * több vármegyét érintő katasztrófa esetében összehangolja a védekezésben részt vevő területi szervezetek feladataira és az anyagi eszközök átcsoportosítására irányuló ágazati feladatokat,
f) javaslatot tesz a felmerült védekezési költségek biztosítására,
g) kezdeményezi a Kormány döntését a veszélyhelyzet kihirdetésére,
h) javaslatot tesz a felmerült védekezési és helyreállítási pénzeszközök felhasználására,
i) összehangolja a helyreállítással kapcsolatos feladatok végrehajtását, a kárfelmérést, a kormányzati pénzeszközök, valamint segélyek felhasználását.
9–13. § *
14. § (1) * A katasztrófa veszélye, veszélyhelyzet miatt kialakult helyzetben a katasztrófa károsító hatása által érintett területen életvitelszerűen élő, kárt szenvedett lakosság számára a túlélés feltételeinek megteremtése érdekében nyújtható katasztrófasegélyről a Kormány esetileg dönt:
a) a katasztrófasegély forrásáról és fedezetéről,
b) a folyósításban közreműködő szervezet kijelöléséről,
c) a folyósítás határidejéről és módjáról,
d) a katasztrófa-segélyezettek köréről,
e) az adómentesen folyósítható katasztrófasegély maximális összegéről.
(2) A katasztrófa-segélyezés lezárását követően a folyósítással megbízott szervezet hitelt érdemlően köteles elszámolni a folyósított katasztrófasegélyekkel és a keretből megmaradt összeget köteles visszafizetni a segélyforrásául szolgáló számlára.
(3) A katasztrófasegélyezés folyósításával megbízott szervezetet a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve felügyeli.
(4) A katasztrófasegélyre jogosultak személyes adatairól – a segélyek arányos elosztása érdekében – az érintett önkormányzat jegyzője, az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv útján akkor szolgáltat adatot az (1) bekezdés b) pontja szerint kijelölt szervezet számára, ha ahhoz az érintett írásban hozzájárult. Személyes adatok ismerete hiányában katasztrófasegély nem folyósítható.
15. § (1) A nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás, illetve -segítségkérés polgári védelmi koordinálását az érintett tárcák között, valamint a katasztrófa-segítségnyújtásban, illetve -segítségkérésben részt vevő szervek tevékenységének megszervezését és egyéb operatív feladatokat a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve végzi, ennek keretében nemzeti kapcsolattartó pontként működik az Európai Unió (a továbbiakban: EU), az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete (a továbbiakban: NATO), az Egyesült Nemzetek Szervezete (a továbbiakban: ENSZ) és egyéb regionális és kétoldalú katasztrófavédelmi együttműködési rendszerben.
(2) Nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás és -segítségkérés esetében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének vezetője tesz javaslatot – a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter útján – a Kormány számára.
(3) A nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás a külpolitikáért felelős miniszter hatáskörébe tartozó humanitárius segítségnyújtás része. Külföldről érkező katasztrófa-segítségkérés esetében – a külpolitikáért felelős miniszterrel egyeztetve – a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetőjének kezdeményezésére a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter – a hazai feladatok ellátásának elsőbbségével – tesz javaslatot a Kormány számára nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtásra.
(4) Időben egyszerre zajló nemzetközi katasztrófaesemények esetében a szomszédos országoknak felajánlott segítség elsőbbséget élvez a nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás tekintetében.
(5) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve kezdeményezésére a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter a nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás végrehajtásában és szervezésében szorosan együttműködnek, ennek érdekében koordinációs eljárási rendet dolgoznak ki.
(6) Nemzetközi katasztrófa-segítségkérés esetében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv tájékoztatja az EU, a NATO, az ENSZ és egyéb regionális nemzetközi szervezetekhez rendelt magyar külképviseleteket a hazai intézkedésekről, a segítségkérés mibenlétéről és feltételeiről, továbbá a nemzetközi segélyt nyújtó szervezetekkel kapcsolatot tart, feladataikat meghatározza és koordinálja.
16. § (1) A nemzetközi segítségnyújtásra felhasználható támogatás célja a szolidaritási elv érvényre juttatása.
(2) A külföldön bekövetkezett katasztrófa esetében a Kormány az emberi életek mentéséhez, a biztonságos életkörülmények megteremtéséhez és a katasztrófa következményeinek felszámolásához mentőcsapatok, szakértők és eszközök kijuttatásával járul hozzá.
(3) A nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás esetében a nemzetközi kárhelyszínre történő kitelepülés szállítási költségeihez igényelhető a polgári védelmi pénzügyi eszköz létrehozásáról szóló, 2007. március 5-i 2007/162/EK, Euratom tanácsi határozat szállításról szóló rendelkezései szerinti támogatás.
(4) A polgári védelmi pénzügyi eszköz létrehozásáról szóló, 2007. március 5-i 2007/162/EK, Euratom tanácsi határozat végrehajtásához és nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás esetében a szállításhoz való uniós támogatás igényjogosultjaként kijelölt nemzeti illetékes hatóság a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve.
17. § (1) A védekezési költségeket az alábbi bontásban kell meghatározni:
a) a végrehajtásban közreműködő személyek többletfeladat-végzéshez kapcsolódó juttatásai,
b) a feladatok végrehajtásához kapcsolódó anyagi, műszaki, technikai költségek,
c) a végrehajtásban közreműködő erők és eszközök ellátásának, elhelyezésének és üzemeltetésének költségei,
d) a kitelepítettek, befogadottak ellátásával kapcsolatos költségek,
e) a védekezés során felhasznált anyagok és készletek központi forrásból történő visszapótlásának költségei.
(2) A felmérési, tervezési és adminisztrációs költségelemek a helyreállítás, újjáépítés során számolhatóak el.
(3) Az önkormányzat saját forrásai terhére többlettérítést biztosíthat.
18. § (1) * A védekezés körében a 17. § (1) bekezdés a) és c) pontjaiba tartozó költségek utólagos elszámolása érdekében a polgármester, a fővárosban a főpolgármester, valamint a területi védelmi bizottság elnöke intézkedik az alábbi adatok védekezési naplóban történő folyamatos és naprakész rögzítésére:
a) a kárterület és a bekövetkezett kár leírása,
b) a védekezésben résztvevők létszáma,
c) a létszám által teljesített munkaórák száma,
d) a védekezésben részt vevő gépjárművek és munkagépek által teljesített kilométer és üzemóra,
e) a kitelepítettek, kimenekítettek és ellátásban részesülők létszáma,
f) a védekezés elrendelésének ideje,
g) az elvégzett védekezési feladatok,
h) a védekezés során meghozott intézkedések, beleértve a védekezés irányításának átadás-átvételét.
(2) A polgármester, fővárosban a főpolgármester, a területileg illetékes védelmi bizottság elnöke intézkedik a védekezés során felmerült anyagköltségeket igazoló számlák, bizonylatok elkülönített nyilvántartására.
(3) A védekezési költségek indokoltságát a védekezés irányításával megbízott igazolja.
19. § (1) A 17. § (1) bekezdés c) pontja alapján az alábbi költségek számolhatóak el:
a) a különleges munkakörülmények és éjszakai munkavégzés figyelembevételével megállapított napidíj összege,
b) az állami és önkormányzati fenntartású ingatlanban, intézményben történő elhelyezés esetében a rezsiköltségen felüli mosatási költségnorma személyenként ágyneműre és takaróra, valamint a takarításra a jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott normák,
c) amennyiben az elhelyezés a b) pont szerint nem biztosítható, az elhelyezés költségei számla alapján.
(2) A szállító eszközök üzemeltetési költségeinek elszámolására, a típus szerinti fenntartási, üzemanyag- és amortizációs költségek meghatározására a jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott normákat kell alkalmazni.
(3) A munkagépek, szivattyúk, erőgépek esetében a (2) bekezdésben foglalt költségeket a tényleges munka-üzemórák alapján kell elszámolni.
(4) A speciális munkagépeknél a műszaki jellemzőktől függően a jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott normákat kell alkalmazni.
(5) A (2)–(4) bekezdésben foglaltak elszámolásának alapja a menetlevélben, illetve a gépüzemnaplóban dokumentált és a védekezés irányításával megbízott által igazolt adat.
20. § (1) A védekezési költségek között helyi önkormányzat által nem számolható el:
a) a helyi önkormányzat alapfeladatainak ellátásához kapcsolódó költségtérítések, eszközök értéke, költségei,
b) rezsi jellegű fenntartási költségek számlaértéke, kivéve a lakosság kitelepítésével kapcsolatban felmerült többletköltségek,
c) a polgármesteri hivatalok védekezési feladatok ellátására kötelezett munkatársai által, rendes munkaidőben végzett munka vagy nyújtott alapszolgáltatás,
d) a biztosítók által megtérített költségek,
e) a helyi önkormányzatok vis maior támogatása forrásból megtérülő költségek,
f) a más forrásából megtérülő egyéb költségek.
(2) Nem számolhatók el a tartósan és rendszeresen belvíz által veszélyeztetett területeken lévő helyi önkormányzatok azon átlagos kárelhárítási, karbantartási költségei, amelyeket a kötelező feladatok ellátására az éves költségvetésében tervezni kötelesek.
21. § (1) Az ország településeit az adott település vonatkozásában lefolytatott kockázatbecslési eljárás eredményeként katasztrófavédelmi osztályokba kell sorolni (a továbbiakban: besorolás).
(2) * A település polgármestere – a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének közreműködésével – a kockázatbecslést minden év szeptember 30-ig elvégzi és javaslatot tesz a település besorolására a területi védelmi bizottság elnökének.
(3) * A területi védelmi bizottság elnöke – a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének közreműködésével – a besorolási javaslatot felülvizsgálja és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve útján a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterhez jóváhagyásra felterjeszti.
(4) A települések besorolásához igazodó védelmi követelmények teljesítéséhez szükséges pénzeszközök központi költségvetésben történő tervezéséről a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter gondoskodik.
(5) A besorolási osztályokra vonatkozó szabályokat és az egyes osztályokhoz tartozó elégséges védelmi szint követelményeit a 2. melléklet c) pontja tartalmazza.
(6) A települések besorolásának megfelelően megállapított elégséges védelmi szint alapulvételével, az élet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme érdekében a polgármester települési veszélyelhárítási tervet készít, melyre a VI. Fejezet rendelkezései irányadók.
22. § (1) * A besorolást a települést érintő veszélyeztető hatások komplex elemzése alapján, kockázatbecslés útján kell megállapítani a 2. melléklet a) pontjában meghatározott veszélyeztető hatások kezelésében érintett ágazatok közreműködésével.
(2) A kockázatazonosítás során az adott területen a helyi sajátosságokra és jellemzőkre tekintettel, valamennyi ismert veszélyeztető hatást figyelembe kell venni a 2. melléklet szerint.
(3) A kockázatazonosítást követően a kockázatelemzés és -értékelés során meg kell határozni a település területére vonatkozó egyes veszélyeztető hatások következményeit, valamint a bekövetkezés valószínűségét (gyakoriságát), figyelemmel az egyes veszélyeztető hatások egymásra gyakorolt és együttes hatására is.
(4) * A tényalapú kockázatbecslés biztosítása érdekében a folyamatban érintett ágazatok végzik a katasztrófák miatti veszteségekre vonatkozó adatok gyűjtését, azokat a tényalapú kockázatbecslés folyamata során, a megelőzési és felkészültségi, valamint az ellenállóképesség fokozását célzó intézkedések meghatározásánál figyelembe veszik.
23. § A település az azonosított veszélyeztető hatások és a bekövetkezési gyakoriság, valamint a korrekciós tényező alapján, a 2. melléklet b) pontja szerinti táblázatban történő elhelyezéssel kapott értékeknek megfelelően, valamint a 24. § rendelkezései szerint kerül katasztrófavédelmi osztályba besorolásra.
24. § (1) I. osztályba kell sorolni azokat a településeket, amelyek
a) közvetlenül veszélyeztetettek az atomerőmű 3 km-es és a kutatóreaktor 1 km-es körzetében,
b) * veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem vagy a veszélyes katonai objektumokkal kapcsolatos hatósági eljárás rendjéről szóló kormányrendelet szerinti veszélyes katonai objektum (a továbbiakban: veszélyes katonai objektum) által veszélyeztetettek és külső védelmi terv készítésére kötelezettek,
c) * az egyes veszélyeztető hatások kockázatbecslése és a kockázati mátrixban történő elhelyezése alapján a 2. melléklet b) pontja szerinti I. besorolást kapják, vagy
d) területén az egyes veszélyeztető hatások egymásra gyakorolt és együttes hatására tekintettel indokolt a települést fokozottabb védelemben részesíteni.
(2) II. osztályba kell sorolni azokat a településeket, amelyek
a) az atomerőmű által közvetetten veszélyeztetettek (3–30 km közötti területen lévő),
b) * veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem vagy küszöbérték alatti üzem által veszélyeztetettek, és külső védelmi terv készítésére nem kötelezettek, vagy
c) az egyes veszélyeztető hatások kockázatbecslése és kockázati mátrixban történő elhelyezése alapján a 2. melléklet b) pontja szerinti II. besorolást kapják.
(3) III. osztályba kell sorolni azokat a településeket, amelyek
a) * a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) IV. Fejezetének hatálya alá nem tartozó üzem által a veszélyes anyagok környezetbe kerülése esetén veszélyeztetettek,
b) az egyes veszélyeztető hatások kockázatbecslése és a kockázati mátrixban történő elhelyezése alapján a 2. melléklet b) pontja szerinti III. besorolást kapják.
25. § (1) * A veszélyelhárítási tervezés célja, hogy a természeti, civilizációs és egyéb eredetű veszélyekre a kockázatok azonosítása, elemzése és értékelése alapján egységes okmányrendszerbe foglalja a katasztrófavédelmi feladatok és intézkedések rendszerét, valamint végrehajtásuk rendjét, az azt biztosító személyi, anyagi és technikai eszközök hozzárendelésének szabályait. A veszélyelhárítási tervezés részét képezi a katasztrófakockázat-kezelési válaszok, azok feltételeinek, végrehajtási rendjének és ellenőrzésük módjának meghatározása, valamint a különböző kockázatokkal szembeni nemzeti ellenállóképesség fokozását szolgáló intézkedések.
(2) A veszélyelhárítási tervezés szintjei:
a) települési (a fővárosban kerületi) veszélyelhárítási terv (a továbbiakban együtt: települési veszélyelhárítási terv),
b) munkahelyi veszélyelhárítási terv,
c) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének összesített terve,
d) területi (fővárosi) veszélyelhárítási terv,
e) központi veszélyelhárítási terv,
f) * járási veszélyelhárítási terv.
(3) A tervkészítésre kötelezettek veszélyelhárítási terveiket folyamatosan naprakészen tartják.
26. § (1) A besorolt településeken a polgármester a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének közreműködésével települési veszélyelhárítási tervet készít.
(2) A települési veszélyelhárítási terv alapdokumentumból és kapcsolódó mellékletekből áll.
(3) A települési veszélyelhárítási tervet a településfejlesztési és településrendezési tervezés, valamint a települési környezetvédelmi program kialakítása és módosítása során figyelembe kell venni.
27. § (1) * A települési veszélyelhárítási terv az adott településre készített kockázatelemzés és kockázatértékelés alapján kimutatott veszélyeztető hatásokra és azok következményeinek kezelésére vonatkozó, a 2. melléklet c) pontjában meghatározott elégséges védelmi szint biztosításához szükséges – különösen a 2. melléklet d) pontjában meghatározott – elemeket tartalmazza.
(2) A települési veszélyelhárítási terv mellékletét képezi a jogszabályokban meghatározott külső védelmi terv és a helyi vízkárelhárítási terv.
28. § (1) A polgármester a települési veszélyelhárítási terv alapján a veszélyek és a követendő magatartási szabályok megismerésére lakossági tájékoztató kiadványt készít és biztosítja a helyben rendelkezésre álló eszközökkel annak a lakosság számára történő hozzáférhetőségét.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott lakossági tájékoztató kiadvány elkészítésébe a polgármester bevonja a településen működő kisebbségi önkormányzatokat.
(3) A települési veszélyelhárítási terv elkészítése során a polgármester bevonja az adott elem tekintetében a feladat- és hatáskörrel rendelkező illetékes szervet.
(4) A települési veszélyelhárítási tervet a polgármester szükség esetén soron kívül, egyebekben minden év március 31-ig felülvizsgálja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve vezetőjének közreműködésével. A felülvizsgálat eredményéről, az elvégzett javításokról a polgármester tájékoztatja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének vezetőjét, a védekezésbe bevont egyéb szerveket, szervezeteket, valamint a lakosságot.
(5) A polgármester a települési veszélyelhárítási tervben foglaltak végrehajtásának biztosítására legalább 3 évente gyakorlatot tart.
(6) *
(7) A polgármester a jóváhagyott veszélyelhárítási terv egy példányát megküldi a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének.
29. § (1) * A hatósági határozattal kijelölt gazdálkodó szervezet munkahelyi veszélyelhárítási tervet készít a gazdálkodó szervezet területén munkát végzők és az egyéb okból ott tartózkodók védelmére.
(2) * Mentesül a munkahelyi veszélyelhárítási terv készítése alól a jogszabály alapján belső védelmi tervet, súlyos káresemény-elhárítási tervet készítő gazdálkodó szervezet.
(3) * A hatósági határozattal kijelölt gazdálkodó szervezetek a telephely környezetét veszélyeztető hatásokról adatokat szolgáltatnak a kockázati tényezők megváltozása esetén soron kívül, egyebekben minden év február 28-ig a települési veszélyelhárítási terv elkészítéséhez és felülvizsgálatához a polgármester számára.
(4) * A munkahelyi veszélyelhárítási tervet a gazdálkodó szervezet vezetője hagyja jóvá a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének egyetértésével.
30. § (1) *
(2) * Területi (fővárosi) veszélyelhárítási tervet készít a területi védelmi bizottság az illetékességi területén jelentkező veszélyelhárítási feladatok összehangolására, a vármegyei közgyűlés elnöke (a fővárosban a főpolgármester) és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének közreműködésével.
(3) A területi veszélyei hárítási terv alapdokumentumból és az adattárakat, térképeket tartalmazó mellékletekből áll a 27. § (1) bekezdésében felsorolt elemek területi szintre történő alkalmazásával.
(4) * A területi védelmi bizottság a területi veszélyelhárítási tervben foglaltak végrehajtásának biztosítására legalább 3 évente gyakorlatot tart.
(5) * A területi veszélyelhárítási tervet a területi védelmi bizottság szükség szerint, egyebekben minden év június 30-ig felülvizsgálja a vármegyei közgyűlés elnöke (a fővárosban a főpolgármester) és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének közreműködésével.
(6) *
(7) * Az egyetértésre történő felterjesztés előtt a területi védelmi bizottság a területi veszélyelhárítási tervet bizottsági ülésen megtárgyalja.
(8) A területi veszélyelhárítási tervet a területfejlesztési és területrendezési tervezés, valamint a területi, átfogó környezetvédelmi terv kialakítása és módosítása során figyelembe kell venni.
31. § (1) * A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének vezetője az érintett ágazatok bevonásával központi veszélyelhárítási tervet készít a katasztrófakockázatok megelőzése, csökkentése és az azokhoz való alkalmazkodás, valamint a katasztrófa veszélyének elhárítása és a katasztrófa következményeinek lehető legkisebb mértékűre csökkentése érdekében.
(2) * A központi veszélyelhárítási terv különösen az alábbiakat tartalmazza:
a) az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelmének rendje,
b) a kritikus infrastruktúra elemek katasztrófák elleni védelmének rendje,
c) a lakosság alapvető ellátása biztosításának rendje,
d) a fő katasztrófakockázatok azonosítása, értékelése és prioritási sorrendjük meghatározása,
e) megelőzési és felkészültségi intézkedések meghatározása a katasztrófakockázatok megelőzése, csökkentése és az azokhoz való alkalmazkodás érdekében, valamint
f) az intézkedések végrehajtási rendszere.
(3) A központi veszélyelhárítási tervet a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének vezetője szükség szerint, egyebekben minden év szeptember 30-ig felülvizsgálja.
(4) A központi veszélyelhárítási tervet a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter hagyja jóvá.
(5) A központi veszélyelhárítási tervből az abban foglaltak végrehajtásában érintett ágazat ágazati veszélyelhárítási tervkivonatot készíthet.
31/A. § * (1) Járási veszélyelhárítási tervet készít a helyi védelmi bizottság az illetékességi területén fennálló veszélyelhárítási feladatok összehangolására a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének közreműködésével.
(2) A járási veszélyelhárítási tervet a helyi védelmi bizottság annak szükségessége esetén, egyebekben minden év április 30-ig felülvizsgálja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének közreműködésével.
(3) A járási veszélyelhárítási terv alapdokumentumból és az adattárakat, térképeket tartalmazó mellékletekből áll a 27. § (1) bekezdésében meghatározott elemek járási szintre történő alkalmazásával.
(4) A járási veszélyelhárítási tervet a helyi védelmi bizottság hagyja jóvá a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetőjének egyetértésével.
31/B. § * (1) Összesített veszélyelhárítási tervet készít a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve az illetékességi területén jelentkező veszélyelhárítási feladatok összehangolására.
(2) Az összesített veszélyelhárítási tervet a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve szükség szerint, egyebekben minden év május 31-ig felülvizsgálja.
(3) Az összesített veszélyelhárítási terv alapdokumentumból és az adattárakat, térképeket tartalmazó mellékletekből áll a 27. § (1) bekezdésében meghatározott elemek kirendeltségi szintre történő alkalmazásával.
(4) Az összesített veszélyelhárítási tervet a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve hagyja jóvá.
32. § A lakosság védelmének alapvető módszerei a helyi és a távolsági védelem:
a) a helyi védelem az elzárkózás a veszélyeztető hatás elleni védelemre alkalmas, illetve alkalmassá tett helyen,
b) a távolsági védelem a lakosság veszélyeztetett területről történő kimenekítése, illetve kitelepítése, valamint befogadóhelyen történő átmeneti jellegű elhelyezése.
33. § (1) * Megelőzés, valamint katasztrófa veszélye, kiterjedt káresemény, illetve veszélyhelyzet során, a veszélyeztető hatás és a várható következmények szempontjából – az emberi élet védelmének elsőbbségével – alkalmazandó lakosságvédelmi módszer első helyen a helyi védelem.
(2) Amennyiben az adott körülmények között a lakosság védelmére nem alkalmas a helyi védelem, a távolsági védelem módszerét kell alkalmazni.
34. § (1) A lakosság riasztásának és veszélyhelyzeti tájékoztatásának módjai:
a) elsősorban közérdekű közlemény közzétételével, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően,
b) a lakossági riasztó rendszer eszközeivel,
c) a technikai feltételek megléte esetén elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevételével,
d) a helyben szokásos módon (hangosbemondó, hírvivő, falragaszok),
e) a riasztás és veszélyhelyzeti tájékoztatás közzétételére alkalmas, helyben rendelkezésre álló egyéb eszközökkel, így a rendvédelmi szervek, magánszemélyek élőbeszéd sugárzására alkalmas kihangosító eszközei, valamint kézi kihangosító eszközök,
f) szükség és lehetőség szerint az a)–e) pontban megjelöltek egyidejű alkalmazásával.
(2) A közérdekű közleményt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve által kiadott tartalommal kell közzétenni, melyet a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve zártrendszerű kommunikációs csatornán ad át.
(3) A szöveges közlés tartalmazza különösen:
a) a bekövetkezett esemény pontos helyét és idejét,
b) az esemény várható hatásait,
c) az okozott hatás kiterjedését,
d) a keltett hatás várható időtartamát,
e) a követendő magatartási szabályokat,
f) a további tájékoztatási lehetőségeket.
(4) A lakossági riasztást és veszélyhelyzeti tájékoztatást végzők együttműködnek a hiteles, pontos és gyors tájékoztatás érdekében, melynek során egyeztetik a tájékoztatás fő területeit, az összehangolt információáramlás módját, a közvetlenül és közvetve érintett lakosság körét, valamint a nemzetközi hatásokat.
(5) A település katasztrófavédelmi osztályba sorolásával, az annak megfelelően megállapított elégséges védelmi szinttel és a veszélyelhárítási tervben meghatározott helyi riasztási és veszélyhelyzeti tájékoztatással összhangban a polgármester – a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének közreműködésével – gondoskodik a lakosság mindezekre történő felkészítéséről.
35. § A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 19. §-ában és a Kat. 42. §-ában meghatározott bejelentések értékelése után katasztrófa veszélye, kiterjedt káresemény és veszélyhelyzet esetén, az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak mentése érdekében a rendelkezésre álló riasztó-, illetve tájékoztatórendszertől függően *
a) szöveges közléssel, illetve
b) a 3. mellékletben meghatározott szirénajelekkel
jelezni kell az esemény valószínű bekövetkezését vagy annak elmúlását (a továbbiakban együtt: katasztrófariasztás), illetve haladéktalanul közölni kell a lakossággal a követendő magatartási szabályokat.
36. § A katasztrófariasztás elrendeléséért felelős:
a) * országos vagy több vármegyét érintő veszélyeztetettség esetében a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter – a Kormány utólagos tájékoztatásával – a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve útján,
b) * vármegyei, fővárosi szintű veszélyeztetettség esetében a területi védelmi bizottság elnöke – a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter utólagos tájékoztatásával – a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve útján,
c) * település veszélyeztetettsége esetén a polgármester – a területi védelmi bizottság elnöke utólagos tájékoztatásával – a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve útján,
d) * a gazdálkodó szervezet területén a gazdálkodó szervezet vezetője, a polgármester és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének egyidejű tájékoztatásával.
37. § (1) A veszélyhelyzeti tájékoztatás tartalma különösen:
a) * a katasztrófa veszélye, a bekövetkezett esemény, a védekezés, az irányadó magatartási szabályok, a lakosságvédelmi intézkedések, az elrendelt korlátozások, valamint a további tájékozódási lehetőségek,
b) a helyreállítás időszakában az elemi lakhatási feltételek megteremtése, a külön döntés szerinti kárenyhítés lehetőségei, valamint a helyreállítás.
(2) Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a lakosság veszélyhelyzeti tájékoztatásáért felelős:
a) a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter,
b) a központi államigazgatási szerv vezetője,
c) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi és területi szervének vezetője,
d) * a területi és a helyi védelmi bizottság elnöke,
e) a polgármester, a főpolgármester,
f) * a gazdálkodó szervezet vezetője.
38. § (1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve:
a) előkészíti a közszolgálati műsorszolgáltatók által végzett, a lakosság riasztásához szükséges okmányokat, a veszély jellegére utaló tájékoztatót és a követendő magatartási szabályokat tartalmazó közleményeket,
b) figyelemmel kíséri a tájékoztatással, riasztással kapcsolatos közlemények védelmi feladatokban részt vevő közszolgálati műsorszolgáltatók általi megjelenését,
c) koordinálja a Kat. 21. § (1)–(5) bekezdésében meghatározott szolgalmi jog alapításával és az ellenében járó kártalanítással, valamint a lakossági riasztó rendszer végpontjainak kiépítésével összefüggő feladatokat,
d) szükség esetén igénybe veszi a belföldi vezetékes és mobil telekommunikációs szolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezetek szolgáltatását és eszközeit a lakosság riasztására, veszélyhelyzeti tájékoztatására.
(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve
a) szervezi a lakosság riasztásának, veszélyhelyzeti tájékoztatásának területi és helyi feladatait,
b) végzi a Kat. 21. § (1)–(5) bekezdésében meghatározott szolgalmi jog alapításával és az ellenében járó kártalanítással, valamint a lakossági riasztó rendszer végpontjainak kiépítésével összefüggő feladatokat,
c) a lakossági riasztó rendszer végpontjaiban bekövetkezett változást, a változást követő 72 órán belül bejelenti az áramszolgáltatónak és egyidejűleg a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének,
d) a területi és helyi katasztrófavédelmi operatív feladatok ellátásához az illetékes védelmi bizottság elnökével együttműködve, a célnak megfelelően kialakított és felszerelt, folyamatosan üzemképes állapotban tartott vezetési pontot tart fent.
39. § A polgármester a riasztási és veszélyhelyzeti tájékoztatási feladatainak végrehajtása érdekében gondoskodik:
a) a lakosság riasztására szolgáló és a közigazgatási területén lévő saját, illetve rendelkezésre bocsátott lakossági riasztó-tájékoztató végpont működtetéséről, üzemképességéről, folyamatos karbantartásáról,
b) a hangos próbákon a felkészített személyek és az illetékes áramszolgáltató szakemberei részvételéről,
c) a lakossági riasztó, riasztó-tájékoztató végpont működtetéséhez szükséges üzemeltetési készlet összeállításáról, azok hozzáférésének helyi szabályozásáról,
d) * infokommunikációs polgári védelmi egységek megalakításáról és felkészítéséről,
e) * a feladatban érintett polgári védelmi egységek riasztási adatainak folyamatos pontosításáról.
40. § * A gazdálkodó szervezet vezetője gondoskodik:
a) a területén munkát végzők és egyéb okból ott tartózkodók számára a riasztási és veszélyhelyzeti tájékoztatási rendszer kiépítéséről és folyamatos működőképességéről,
b) riasztási és veszélyhelyzeti tájékoztatási rendszer szükség szerinti alkalmazásáról, valamint az arra történő felkészítésről.
41. § A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének a jogszabály szerinti felső küszöbértékű veszélyes ipari üzemek környezetében kiépített riasztó alrendszere eszközeinek működtetését országos szinten a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve, területi szinten a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve biztosítja.
42. § (1) A lakossági riasztó, lakossági riasztó-tájékoztató végpontok folyamatos működtetéséről – a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének szakmai felügyelete mellett – a polgármester gondoskodik, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének a jogszabály szerinti felső küszöbértékű veszélyes ipari üzemek környezetében kiépített riasztó alrendszere, továbbá Paks és 30 km-es körzetében telepített lakossági riasztó-tájékoztató rendszer kivételével.
(2) A riasztó-tájékoztató végpont működőképességét érintő bármely tevékenységet a munka megkezdése előtt 30 nappal, a területileg illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve útján a polgármester számára engedélyezés céljából be kell jelenteni.
43. § (1) A lakossági riasztó rendszerbe történő új eszköz telepítése, meglévő eszköz felújítása vagy karbantartása során a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve által használt rendszerelemekkel megegyező, valamint kialakításában, technikai megoldásaiban azokhoz illeszkedő eszköz használható fel, amit a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve engedélyezett.
(2) Új lakossági riasztó rendszer telepítésére, meglévő eszközök karbantartására, meghibásodott eszközök újratelepítésére és felújítására, valamint az életveszélyessé vált eszközök bontására vonatkozó műszaki feltételeket jogszabály állapítja meg.
(3) * Katasztrófa veszélye, kiterjedt káresemény vagy veszélyhelyzet időszakán kívül a települési önkormányzat azon lakossági riasztó-tájékoztató végpontok esetében, ahol a települési önkormányzatnak közvetlen vezérlési lehetősége van, a lakossági riasztó-tájékoztató végpontokat általános közlési célra, kizárólag közérdekű információ leadására is felhasználhatja.
(4) A felhasználás során politikai célú közlemény nem közölhető.
44. § (1) A lakossági riasztó rendszer riasztó, valamint riasztó-tájékoztató végpontjait, a riasztó eszközök meglétét, állapotát, karbantartottságát és működőképességét legalább évente egy alkalommal a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve ellenőrzi. Az ellenőrzésen a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve kérésére az áramszolgáltató térítésmentesen közreműködik.
(2) Az ellenőrzés során az ellenőrzést végrehajtó hangos próbával győződik meg az eszköz működőképességéről. A hangos próba időpontját és a hangos próba alkalmával kiadásra tervezett szignálok és szövegek leírását a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve 10 nappal a hangos próba végrehajtása előtt megküldi a területileg illetékes helyi önkormányzatnak. A hangos próbát, annak megtartása előtt 5 nappal, a helyben szokásos módon a területileg illetékes települési önkormányzat hirdeti ki.
(3) Az ellenőrzés során biztosítani kell a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve vezetőjének vagy képviselőjének megjelenését is.
(4) Az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet az ellenőrzést végrehajtó szervezet képviselője, valamint a polgármester írja alá. A jegyzőkönyv megőrzéséért a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve felel.
(5) A megrongált, életveszélyessé vált lakossági riasztó rendszer végpontjairól érkező bejelentés esetében, a tudomást szerző hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője haladéktalanul jelentést terjeszt fel a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve számára.
(6) A jelentés tartalmazza különösen:
a) a végpont típusát,
b) a végpont pontos címét,
c) a végpont koordinátáit,
d) a végpont telepítésének módját,
e) a kár rövid leírását, a káresemény bekövetkezésének feltételezett idejét,
f) a rongálást bizonyító fényképfelvételeket.
(7) A káreljárás lefolytatására a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője az illetékes, aki az eljárás eredményéről tájékoztatja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét.
45. § (1) A lakosság kimenekítése, illetve kitelepítése során – amennyiben a veszélyeztető hatás indokolja – a veszélyes, illetve radioaktív anyagok, más fizikai erők káros élettani hatásainak megakadályozása érdekében szükség-védőeszközt, az atomerőmű által veszélyeztetett (0–30 km közötti) területeken szükség szerint jódprofilaxist is kell alkalmazni.
(2) A beavatkozást végzők számára biztosított egyéni védőeszközökről és az azzal történő ellátásról jogszabály rendelkezik.
46. § (1) A kitelepítés és a befogadás elrendelésére jogosult:
a) veszélyhelyzetben, a Kormány felhatalmazása alapján, illetékességi területére vonatkozóan
aa) a polgármester,
ab) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője által kijelölt személy, aki veszélyhelyzetben a településen a helyi katasztrófavédelmi tevékenység irányítását a polgármestertől átvette,
ac) * a területi védelmi bizottság elnöke,
b) halasztást nem tűrő esetben az illetékességi területére vonatkozóan
ba) a polgármester,
bb) * a területi védelmi bizottság elnöke.
(2) * A visszatelepítés elrendelésére a területi védelmi bizottság elnöke jogosult.
47. § (1) A kitelepítés elrendeléséről szóló döntést az elrendelő írásba foglalja – akadályoztatása esetén az elrendelést követő legkésőbb 3 napon belül – és felhívás közzétételével gondoskodik a kihirdetéséről.
(2) A felhívást a veszélyeztetett terület sajátosságainak megfelelően, a rendelkezésre álló lehetőségek alkalmazásával, a helyben szokásos módon, illetve a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény alapján közérdekű közleményként kell közzétenni.
(3) A felhívás tartalmazza legalább:
a) a kijelölt gyülekezési helyet és időpontot,
b) a kijelölt befogadóhelyet,
c) a saját járművel önállóan megoldott, befogadóhelyre történő távozás lehetőségét és bejelentési kötelezettségét,
d) a szállítási lehetőségeket, beleértve az elrendelt korlátozásokat is,
e) a kitelepítés során szükséges alapvető okmányok és más ajánlott dolgok megjelölését,
f) a hátrahagyott javakkal kapcsolatos tennivalókat,
g) amennyiben ismert, a kitelepítés várható időtartamát,
h) a kitelepítéssel kapcsolatban további tájékoztatást adó szerv vagy személy megnevezését és elérhetőségét.
48. § A kitelepítés végrehajtásának szempontjai:
a) a kitelepítéssel érintett lakosság családi és közösségi életviszonyai a visszatelepítés elrendeléséig lehetőleg ne szenvedjenek kárt,
b) különös figyelemmel kell lenni a kitelepített személyek korából, neméből vagy más tulajdonságából fakadó egyedi igényekre,
c) az érintett lakosságot a Kat. 72. § (10) bekezdés szerinti adatokkal kell nyilvántartásba venni (regisztráció),
d) lehetővé kell tenni, hogy a lakosság a lakóhelyét saját közlekedési eszközével hagyja el és a veszélyeztetett területen kívüli, általa megválasztott helyre távozhasson, amennyiben az a kitelepítés végrehajtását nem akadályozza,
e) amennyiben a c) pontban meghatározott regisztráció elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna, a polgármester vagy a helyszíni műveletirányító engedélyezheti annak mellőzését.
49. § (1) A területi védelmi bizottság elnöke *
a) értékeli a kialakult helyzetet és meghatározza a kitelepítéssel kapcsolatos feladatokat,
b) tájékoztatja a veszélyeztetett területen fekvő települések polgármestereit és utasítja a kitelepítés előkészítésére,
c) utasítja a helyi védelmi bizottságokat a szükséges kitelepítési feladatok koordinálására,
d) meghatározza a különböző ágazatok területi szintű szerveinek a kitelepítéssel kapcsolatos feladatait és koordinálja azok végrehajtását,
e) * amennyiben a kitelepítés vármegye, főváros határán kívülre történik, felveszi a kapcsolatot az illetékes területi védelmi bizottság elnökével,
f) veszélyhelyzetben elrendeli a vasúti, közúti, vízi, légi szállítások biztosítása érdekében a javítókapacitások, valamint az állomások, kikötők, repülőterek, raktárak igénybevételét vagy használatának korlátozását,
g) összehangolja a polgári védelmi szervezetek és a kitelepítésben részt vevő szervek, társadalmi és karitatív szervezetek tevékenységét,
h) * feldolgozza, értékeli, összegzi és a Kormány számára a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter útján felterjeszti a beérkező jelentéseket.
(2) A helyi védelmi bizottság elnöke
a) szükség esetén utasítja a kitelepítés irányítása során a polgármestereket, a kitelepítési feladatokra vonatkozóan a hatáskörükbe tartozó intézkedések megtételére,
b) összehangolja a társadalmi és karitatív szervezetek tevékenységét,
c) * felveszi a kapcsolatot az illetékes helyi védelmi bizottság elnökével, amennyiben a kitelepítés a helyi védelmi bizottság honvédelmi körzetén kívülre, de a vármegyehatáron belül történik.
(3) A polgármester
a) * intézkedik a lakosság, az intézmények, a gazdálkodó szervezetek, a szállító eszközök tulajdonosainak riasztására és tájékoztatására,
b) intézkedik a lakosság kitelepítésére, a létfenntartáshoz szükséges anyagi, kulturális javak, az állatállomány, az ellátásukhoz szükséges takarmány és egyéb anyagok elszállítására,
c) meghatározza a településen a helyes, követendő lakossági magatartási szabályokat,
d) készenlétbe helyezi a kitelepítési szakfeladat végrehajtásához szükséges polgári védelmi szervezeteket és irányítja tevékenységüket,
e) megszervezi a kitelepítés biztosítását,
f) intézkedik a gyülekezési, berakodási helyek működésének megkezdésére,
g) fogadja az érkező külső erőket, eszközöket, koordinálja az együttműködést,
h) gondoskodik a fekvőbetegek, önerőből kitelepülni képtelenek kijelölt intézményekbe történő elszállításáról,
i) koordinálja az intézmények, gazdálkodó szervezetek kitelepülését,
j) folyamatos kapcsolatot tart a befogadókkal és tájékoztatást ad különösen a következőkről:
ja) útba indítások idejéről,
jb) az útba indított lakosság számáról,
jc) az állatállományról és az anyagi és kulturális javakról,
jd) a szállító eszközök számáról,
k) intézkedik az ingatlanok átvizsgálására, az ingatlanok biztonságos hátrahagyása szabályainak betartására,
l) * intézkedik a kötelezés ellenére lakóhelyén maradó személyekkel szembeni rendvédelmi intézkedés foganatosítására,
m) intézkedik a hajléktalanok felkutatására,
n) intézkedik, hogy a védekezés folytatására visszamaradó állomány a biztonsági rendszabályokat (riasztás, kimenekítés) megismerje és megszervezi az ellátásukat,
o) intézkedik a közművek központilag történő szükség szerinti kikapcsolására,
p) intézkedik a gyógyszertárak, a méreganyagraktárak és a műtrágya lerakatok fokozott őrzésére, szükség esetén az anyagok biztonságos helyre történő elhelyezésére,
q) biztosítja az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: rendőrség) útján a kitelepítéssel érintett településen hátrahagyott ingó és ingatlan vagyon védelmét,
r) összehangolja a társadalmi és karitatív szervezetek tevékenységét.
(4) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve
a) irányítja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve lakosságvédelmi tervező munkáját,
b) * több vármegyét érintően koordinálja a nemzetgazdaság és más szempontból fontos vagyontárgyak, valamint a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelmére vonatkozó feladatok végrehajtását,
c) * összehangolja az országhatáron, illetve vármegyehatárokon át történő kitelepítés katasztrófavédelmi feladatait.
(5) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve
a) ellátja a kitelepítés végrehajtása során a szakmai irányító, koordinációs feladatokat,
b) összehangolja a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelmének területi feladatait,
c) irányítja a helyi katasztrófavédelmi szervek lakosságvédelmi tervező, szervező munkáját,
d) szervezi és végzi a polgári védelmi szervezetek és a lakosság felkészítését.
(6) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve
a) együttműködik a kijelölt befogadó helyek szerint illetékes hivatásos helyi katasztrófavédelmi szerv vezetőjével és kölcsönösen biztosítják a tervezési adatokat,
b) a társszervekkel együttműködve kijelöli a kitelepülési útvonalakat, számvetéseket készít,
c) pontosítja a körzeti és településszintű kitelepítési-befogadási terveket,
d) javaslatot tesz a polgármesternek a kitelepítés végrehajtásához szükséges polgári védelmi szervezetek megalakítására, felkészítésére,
e) közreműködik a lakosság riasztásának és tájékoztatásának megtervezésében,
f) létrehozza a szükséges adatbázisokat, gondoskodik naprakészen tartásukról, valamint
g) közreműködik a kitelepítés helyi feladatainak végrehajtásában.
50. § (1) Amennyiben a veszélyeztetett területen a közvetlen életveszély és váratlan kockázat miatt nincs mód a kitelepítési feladatok végrehajtására, a lakosság védelmét kimenekítéssel kell biztosítani.
(2) A kimenekítésre egyebekben a kitelepítés szabályai az irányadók.
51. § (1) A befogadóhellyel szemben támasztott követelmények:
a) megfelelő távolságra helyezkedik el a veszélyeztetett területtől,
b) biztosítja a befogadott lakosság számára az alapvető ellátást, így különösen:
ba) ivóvíz-, élelem- és orvosi ellátást,
bb) alapvető higiéniai feltételeket,
bc) az élelmezés és a hulladék megfelelő kezelésére szolgáló létesítményeket,
bd) a tartózkodásra és szállásra szolgáló, megfelelő méretű helyiségeket (személyenként legalább 3,5 m2),
be) az alapvető kulturális igények (vallási, közösségi) kielégítését.
c) a befogadóhely alkalmazásakor:
ca) jól látható módon jelölni kell a helyiségek rendeltetését,
cb) biztosítani kell a befogadottak számára a házirend megismerését és gondoskodni kell a betartásáról,
cc) biztosítani kell a lelki segítségnyújtást, valamint a gyermekek és más különös gondoskodást igénylő személyek alapvető ellátását.
(2) Amennyiben indokolt, a befogadó helyre történő belépés közegészségügyi, közbiztonsági okból külön engedélyhez köthető, illetve fertőtlenítés, mentesítés végrehajtása elrendelhető.
52. § A befogadás végrehajtásának szempontjai:
a) a kitelepített lakosság elsősorban befogadó intézményben vagy személyek elhelyezésére szolgáló épületben, illetve szükségtáborhelyen helyezhető el,
b) az a) pontban foglaltak hiányában a kitelepítettek a lakosságnál is elhelyezhetők,
c) a kitelepítés a lehető legkisebb mértékben érintse a befogadással érintett terület lakosságának életviszonyait,
d) a családtagokat lehetőleg ugyanazon településen és lehetőleg azonos intézményben (épületben) kell elhelyezni.
53. § (1) A területi védelmi bizottság elnöke *
a) értékeli a kialakult helyzetet, valamint meghatározza a befogadással kapcsolatos feladatokat,
b) tájékoztatja a veszélyeztetett területen kívül fekvő települések polgármestereit és utasítja a befogadás előkészítésére,
c) utasítja a helyi védelmi bizottságokat a szükséges befogadási feladatok koordinálására,
d) meghatározza a különböző ágazatok területi szintű szerveinek a befogadással kapcsolatos feladatait, valamint koordinálja azok végrehajtását,
e) összehangolja a polgári védelmi szervezetek és a befogadásban részt vevő más szervek tevékenységét,
f) * kezdeményezi a kitelepítéssel érintett területi védelmi bizottság elnökénél az együttműködést és tájékoztatja a befogadás előkészítéséről, ha a vármegye, főváros határán kívül élő lakosságot kell befogadni,
g) szükség esetén elrendeli a területi jellegű gazdasági és anyagi szolgáltatások igénybevételét,
h) területi szinten összehangolja a társadalmi és karitatív szervezetek tevékenységét,
i) feldolgozza, értékeli, összegzi a beérkezett jelentéseket, majd továbbítja a Kormány részére.
(2) A helyi védelmi bizottság elnöke
a) szükség esetén utasítja a befogadás irányítása során a polgármestereket, a befogadási feladatokra vonatkozóan hatáskörükbe tartozó intézkedések megtételére,
b) összehangolja a társadalmi és karitatív szervezetek tevékenységét,
c) * felveszi a kapcsolatot az illetékes helyi védelmi bizottság elnökével, amennyiben a befogadás a helyi védelmi bizottság honvédelmi körzetén kívülről, de a vármegyehatáron belül történik.
(3) A polgármester
a) tájékoztatja a lakosságot a várható befogadásról,
b) értesíti az elhelyezésben érintett intézményeket, gazdálkodó szervezeteket, valamint intézkedik a befogadás előkészítésére,
c) készenlétbe helyezi a befogadási szakfeladat végrehajtásához szükséges polgári védelmi szervezeteket és irányítja tevékenységüket,
d) előkészítteti a befogadáshoz szükséges nyilvántartásokat,
e) intézkedik a megnövekvő fogyasztási igények miatt a megfelelő kapacitás biztosítására,
f) megszervezi a befogadás mindenoldalú biztosítását,
g) a rendőrséggel együttműködve megszervezi a forgalomszabályozást, a rendfenntartást,
h) pontosítja a befogadásra tervezett lakosság várható létszámát, az állatállomány és anyagi javak mennyiségét,
i) biztosítja a befogadásra tervezett intézmények, közigazgatási szervek működési feltételeit, intézkedik az esetlegesen hiányzó infrastruktúra kialakítására,
j) intézkedik a befogadásra kerülő lakosság étkeztetéséhez szükséges és higiéniás feltételek biztosítására,
k) intézkedik a kirakodási hely működtetésére,
l) folyamatos kapcsolatot tart a kitelepülőkkel,
m) * szükség esetén megszervezi a köznevelést, illetve a szakképzést, valamint
n) illetékességi területén összehangolja a társadalmi és karitatív szervezetek tevékenységét.
(4) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve
a) irányítja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve befogadással kapcsolatos munkáját,
b) központi raktárkészletből szükség esetén kiegészíti a befogadáshoz szükséges elhelyezési szakanyagokat,
c) * több vármegyét érintően koordinálja a nemzetgazdaság és más szempontból fontos vagyontárgyak, valamint a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelmére vonatkozó feladatok végrehajtását,
d) * összehangolja az országhatáron, illetve vármegyehatárokon át történő befogadás katasztrófavédelmi feladatait.
(5) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve
a) a befogadás végrehajtása során szakmai irányító, koordinációs feladatokat lát el,
b) saját raktárkészletéből biztosítja a rendelkezésére álló, a befogadáshoz szükséges elhelyezési szakanyagokat,
c) területi szinten irányítja, illetve végzi a katasztrófavédelmi befogadási feladatokat tartalmazó tervek kidolgozását, valamint
d) szervezi és végzi a polgári védelmi szervezetek és a lakosság felkészítését.
(6) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve
a) ellenőrzi a befogadásra kijelölt intézmények, objektumok, egyéb helyiségek alkalmasságát,
b) együttműködik a kitelepülő települések szerint illetékes hivatásos helyi katasztrófavédelmi szerv vezetőjével és kölcsönösen biztosítják a tervezési adatokat,
c) a befogadási adatokkal kapcsolatosan számvetéseket készít,
d) pontosítja a körzeti és településszintű befogadási terveket,
e) * javaslatot tesz a polgármesternek a szükséges polgári védelmi szervezetek létrehozására a meglévő polgári védelmi egységeken felül,
f) * közreműködik a létrehozott polgári védelmi egységek polgári védelmi felkészítésében,
g) * közreműködik a lakosság, a gazdálkodó szervezetek, intézmények befogadási feladatainak végrehajtására történő felkészítésében,
h) közreműködik a befogadás helyi feladatainak megszervezésében, végrehajtásában,
i) közreműködik a befogadáshoz szükséges szakanyag biztosításában.
54. § (1) Akiket szervezett formában telepítettek ki, azok szervezett formában kerülnek visszatelepítésre. Az önállóan visszatelepülök regisztrálását is végre kell hajtani.
(2) A veszélyeztetettség megszűnése után a visszatelepülés feltétele:
a) a közegészségügyi helyzet normalizálása, járványveszély megszüntetése,
b) a lakosság tájékoztatása a szükséges magatartási és higiéniás rendszabályokról,
c) a közművek, közműszolgáltatások helyreállítása,
d) a minimális lakhatási feltételek biztosítása,
e) a lakosság alapellátásának biztosítása,
f) az ideiglenesen fedél nélkül maradtak elhelyezésének, ellátásának biztosítása,
g) az életveszélyes épületek bontásának végrehajtása,
h) közintézmények működési feltételeinek biztosítása, az iskolai oktatás újraindítása, valamint
i) a károk felmérése.
55. § (1) A kitelepítést követően a terület, az intézmények, a lakosság visszamaradó anyagi javainak és a kulturális javak őrzését, védelmét a (3) bekezdésben foglalt kivétellel a rendőrség végzi.
(2) * Amennyiben a rendőrség erői az őrzés-védelmi feladat végrehajtására nem elegendőek, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter kezdeményezheti a honvédelemért felelős miniszternél a Magyar Honvédség erőinek fegyver nélküli közreműködését.
(3) A kitelepített polgári szerv visszamaradó anyagi javainak védelméről a polgári szerv vezetője gondoskodik, ennek hiányában az őrzés biztosítása az (1) bekezdésben foglaltak szerint történik.
56. § A rendőrség
a) gondoskodik a kárterületek lezárásáról, a forgalomirányítás, a forgalomszabályozás, a kimenekítés, a kitelepítés és a befogadás rendőri biztosításáról,
b) lezárja a járhatatlanná vált útszakaszokat és kijelöli az elkerülő útvonalakat,
c) * gondoskodik a katasztrófa veszélye, kiterjedt káresemény, illetve veszélyhelyzet esetében történő kitelepítés során, valamint a kitelepített lakosság befogadási helyein a rendfenntartásról,
d) ellátja a kitelepített területre történő be- és kijárás közbiztonsági ellenőrzését,
e) meghatározza a bejárási útvonalakat,
f) intézkedést foganatosít a kitelepítés és kimenekítés során a kötelezés ellenére a lakóhelyén maradó személlyel szemben.
57. § (1) * Az országban működő önkéntes mentőszervezet (a továbbiakban: mentőszervezet) a hazai katasztrófák, veszélyhelyzetek és kiterjedt káresemények hatásai elleni védekezésben akkor vehet részt, ha a Nemzeti Minősítési Rendszerben meghatározott képzettségi, felkészültségi alapkövetelményeknek eleget téve a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve által lefolytatott, e Fejezetben szabályozott eljárásban a minősítést megszerezte. A Nemzeti Minősítési Rendszert a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve minden év január 31-ig közzéteszi a honlapján.
(2) A minősítés megszerzéséhez a mentőszervezet a nyilvántartásba vétel helye szerint illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervénél kérelmet nyújt be, melynek tartalmát a 4. melléklet határozza meg.
(3) * A minősítésnek megfelelt és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve által nyilvántartásba vett mentőszervezet értesítés alapján vesz részt a hazai katasztrófák, veszélyhelyzetek és kiterjedt káresemények hatásai elleni védekezésben (a továbbiakban: védekezésben), valamint a nemzetközi segítségnyújtásban.
(4) A minősítésnek megfelelt mentőszervezet az 5. mellékletben szereplő megállapodás aláírásával elfogadja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve koordinációs és – beavatkozás esetében – irányítási jogát, és ezzel a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervénél vezetett nyilvántartásba bekerül.
58. § (1) * A nyilvántartásba vett mentőszervezet a védekezésben a Kat. 18. § (2) bekezdése esetén a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének értesítése, kiterjedt káresemény esetén a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének értesítése alapján vesz részt. Az értesítő okmány tartalmazza a káresemény jellegét, az esemény helyszínét, az igényelt segítségnyújtás mértékét, valamint a gyülekezési pont helyét.
(2) Az értesítés kiterjed a mentőszervezetek mentésbe történő bevonására, próbariasztásra, valamint ellenőrző gyakorlaton történő részvételre.
(3) A mentőszervezet védekezésbe történő bevonásáról szóló értesítést kiadó szerv a mentőszervezet védekezésbe történő bevonása elrendelőjének minősül.
59. § (1) A mentőszervezetek kárhelyszíni tevékenységét a helyszíni műveletirányító irányítja.
(2) * A védekezésbe, valamint a nemzetközi segítségnyújtásba bevont mentőszervezet költségtérítésre, valamint a Polgári Törvénykönyv szerződésen kívül okozott károkért való felelősségre vonatkozó szabályai szerint kártérítésre jogosult.
(3) A mentőszervezet együttműködik a katasztrófák elleni védekezésben feladatot ellátó valamennyi más szervvel és szervezettel.
(4) A védekezésbe bevont mentőszervezet általános jelentéstételi kötelezettséggel tartozik. A mentőszervezet a beavatkozásairól, igénybevételéről, valamint a feladat végrehajtásáról – legalább a 6. mellékletben meghatározott tartalmú – jelentést készít és a tevékenység befejezését követő 8 napon belül megküldi az értesítés elrendelője számára.
60. § (1) A minősítést az a mentőszervezet szerzi meg, melynek tagja:
a) érvényes tagsági viszonyban, munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll a mentőszervezettel, illetve annak tisztségviselője,
b) rendelkezik a vonatkozó jogszabályokban meghatározott egészségügyi, pszichikai, fizikai alkalmassággal,
c) rendelkezik a mentőszervezet által vállalt tevékenységre a vonatkozó jogszabályok által előírt szakmai felkészültséggel, alapvető elsősegély-nyújtási ismeretekkel,
d) * az egészségügyi tevékenység ellátásához rendelkezik a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal engedélyével.
(2) A mentőszervezet tagja a fenti pontoknak való megfelelőségét az arra jogosult által kibocsátott igazolásokkal támasztja alá.
(3) A mentésben való részvétel további feltételei:
a) a szakmai képesítési és képzettségi alapkövetelményeknek való megfelelés,
b) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve által engedélyezett egyedi azonosító jellel, valamint
c) a mentési képességre érvényes saját, vagy a mentőszervezet által kötött élet- és balesetbiztosítással való rendelkezés.
61. § (1) A minősítést az a mentőszervezet szerzi meg, amely rendelkezik a 4. melléklet alapján kitöltött adatlapon rögzített eszközrendszerrel.
(2) A mentőszervezet – mint üzemben tartó – felelős azért, hogy a mentéshez használt eszközök rendeltetésszerű használatra alkalmas állapota megfeleljen a hazai jogszabályi, műszaki követelményeknek, egyéb adminisztratív előírásoknak.
(3) A mentőszervezetnek a katasztrófák elleni védekezés infokommunikációs rendszerébe történő belépését a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve engedélyezi.
(4) A hazai kárhelyszíni együttműködés hírközléssel összefüggő feladatait a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve és területi szervei koordinálják.
62. § (1) Azt a mentőszervezetet, amely a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve által lefolytatott eljárásban a minősítést megszerezte, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve nyilvántartásba veszi.
(2) A mentőszervezet az 57. § (2) bekezdése alapján szolgáltatott adatokban bekövetkezett változásokat a változást követő 8 napon belül írásban jelzi a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve felé.
(3) A nyilvántartásba vételt követően a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a mentőszervezet számára a 7. mellékletben meghatározott tartalmú nemzeti minősítő oklevelet állít ki, melynek érvényességi ideje a kiállítástól számított 5 év.
(4) * A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve és területi szervei az 57. § (2) bekezdése alapján összegyűjtött adatokat kezelik.
63. § A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve a nyilvántartásból törli a mentőszervezetet, ha:
a) az törlésre irányuló kérelmet terjeszt elő,
b) az a nyilvántartásba vételt követő esemény okán már nem felel meg a minősítés személyi, technikai és műszaki feltételeinek,
c) az megsérti a megállapodásban, illetve e rendeletben foglaltakat,
d) a minősítés érvényességi ideje lejár,
e) a mentőszervezet tagjainak legalább 25%-a megváltozik és a mentőszervezet nem újította meg a minősítését.
64. § (1) A mentőszervezet a minősítését megújíthatja, amennyiben a nemzeti minősítő oklevél érvényességi ideje lejár.
(2) Amennyiben az érvényes minősítéssel rendelkező mentőszervezet tagjainak legalább 25%-a megváltozik, a védekezésbe, illetve a nemzetközi segítségnyújtásba történő bevonáshoz a mentőszervezet minősítését meg kell újítani.
(3) A megújítási eljárás és a minősítés feltételei megegyeznek az 58–63. §-ban foglalt követelményekkel.
65. § (1) A védekezésre való felkészülés érdekében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve, illetve területi szervei a mentőszervezetek bevonásával rendszeresen gyakorlatokat szerveznek, amelyen a mentőszervezet részt vesz a gyakorlattervben foglaltaknak megfelelően.
(2) A felkészülés időszakában felmerült költségek fedezetének biztosítására a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve évente pályázatot ír ki. A pályázaton nyert összeg biztosítja a mentőszervezetek működési költségeinek, eszközbeszerzéseinek, valamint az évente megrendezendő gyakorlatok költségeinek fedezetét.
(3) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi és a területi szerve ellenőrzi a 60–61. §-okban rögzített feltételek megvalósulását.
66. § (1) A mentőszervezet nemzetközi segítségnyújtásra történő igénybevételének elrendelésére a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének vezetője jogosult.
(2) A nemzetközi segítségnyújtásban Magyarország képviseletében csak olyan mentőszervezet vehet részt, amely
a) az 5. mellékletben meghatározott tartalmú megállapodással elfogadja a segítségnyújtás szabályait,
b) elfogadja a katasztrófa-segítségnyújtást koordináló nemzetközi szervezetek által meghatározott irányelveket és elvárásokat,
c) a feladatok elvégzéséhez szükséges, egynél több, tárgyalóképes angol nyelvtudással rendelkező tagot tud kiállítani,
d) eleget tesz a Nemzetközi Minősítési Rendszer által előírt feltételeknek.
(3) A Nemzetközi Minősítési Rendszer az ENSZ Nemzetközi Kutató és Mentő Tanácsadó Csoportja által kidolgozott irányelveknek és módszertannak megfelelően kialakított, elméleti oktatásból és gyakorlati kiképzésből álló, képesítést adó rendszer, amely alkalmas arra, hogy meghatározott eszközrendszerrel rendelkező, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve által nyilvántartásba vett és megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező személyekből álló mentőszervezet részt vegyen a nemzetközi segítségnyújtásban.
(4) A nemzetközi segítségnyújtásban részt vevő mentőcsapat elfogadja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve által – a nemzetközi szervezetekkel, illetve a helyi hatóságokkal történő helyszíni kapcsolattartás céljából – a mentőcsapattal kiküldött személy koordinatív tevékenységét.
(5) A segítségnyújtásra, segélycsapatok kiküldésére, valamint a nemzetközi kárhelyszínre való kitelepülésre a Kormány döntése szerint kerülhet sor, ha a fogadó ország a nemzetközi mentőcsoport segítségét hivatalosan kéri.
(6) Amennyiben a fogadó ország a nemzetközi segítségnyújtásra felajánlott és abban részt vevő mentőcsapat fogadását visszaigazolja, a mentőegység kiutazására annak megfelelően kerülhet sor.
(7) A nemzetközi segítségnyújtásra kiküldendő mentőcsapat vezetőjét a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének vezetője jelöli ki.
67. § (1) A központi rendeltetésű mentőszervezet az ország veszélyeztetettségének megfelelően létrehozott, a hazai és a nemzetközi segítségnyújtásban bevethető szervezet.
(2) A mentőszervezet létrehozása önkéntes mentőszervezetek, társadalmi és önként jelentkező szervezetek bevonásával, illetve több mentőcsapat összevonásából vagy a hivatásos katasztrófavédelmi szerv állományából való jelentkezéssel történhet.
(3) A mentőszervezet tagjai a hivatásos katasztrófavédelmi szervek szakértői, a mentőcsapatok szakértői, illetve önként jelentkező szakértők.
(4) A mentőszervezet létrehozására és alkalmazására az 57–66. §-okban foglalt szabályok az irányadók.
(5) A mentőszervezet bevetésre és gyakorlatra történő riasztása, mozgósítása, valamint hazai és nemzetközi szintű bevetése a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetőjének döntése alapján történik.
(6) A mentőszervezet a nemzetközi segítségnyújtásban – Magyarország hivatalos mentőcsapataként (angol elnevezése: Hungarian National Organisation for Rescue Services, rövidítése: HUNOR) – a 66. §-ban foglaltak szerint vesz részt.
(7) A mentőszervezet a (6) bekezdésben szereplő rövidítést a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének engedélyével használhatja.
(8) A mentőszervezet mentésbe történő bevonása mentőegységenként is történhet.
68. § (1) A közreműködő mentőszervezetek részére e rendelet alapján
a) veszélyhelyzet idején történő hazai alkalmazáshoz kapcsolódó költségtérítés,
b) nemzetközi segítségnyújtás kapcsán felmerült költségtérítés,
c) pályázati rendszerben történő támogatás
számolható el.
(2) * A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve felelős a hazai katasztrófák, veszélyhelyzetek és kiterjedt káresemények felszámolása során a védekezésben és a kárelhárításban, valamint a nemzetközi segítségnyújtásban közreműködő mentőszervezetek részére nyújtott központi támogatások és költségtérítések felhasználásának koordinációjáért.
(3) E rendelet alapján azon mentőszervezetek részesülhetnek költségtérítésben, amelyeket bejelentkezésük alapján a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve nyilvántartásba vett.
(4) A hazai és a nemzetközi alkalmazás esetében felmerült költségek elszámolása során az e jogszabályban foglalt költségnormákat kell alkalmazni.
69. § (1) E rendelet alapján költségtérítés kizárólag azoknak a mentőszervezeteknek adható, amelyek a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve által történt értesítés alapján kerülnek alkalmazásra.
(2) Az igénybevett mentőszervezet vezetője a költségek utólagos elszámolása céljából az alábbi adatokat a bevetési naplóban naprakészen rögzíti:
a) alkalmazott létszám,
b) teljesített munkaóra száma,
c) az alkalmazott gépjárművek által megtett kilométer,
d) az alkalmazott munkagépek által teljesített üzemóra.
(3) A mentőszervezet vezetője gondoskodik a bevetés során felmerült költségeket igazoló számlák és bizonylatok elkülönített nyilvántartásáról.
(4) A hazai alkalmazás során az alábbi költségek számolhatók el:
a) a részt vevő személyek élelmezésére, valamint állat ellátására a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének vezetője által évente meghatározott norma alapján,
b) megtett kilométerek után a fogyasztási norma a jogszabályban meghatározott üzemanyag-költségtérítéssel számolva,
c) munkagépek, szivattyúk esetében a teljesített üzemóra költsége,
d) a b) és a c) pontokban foglaltak elszámolásának alapja a menetlevél, illetve a technikai eszköz üzemeltetési naplója.
(5) A hazai alkalmazással összefüggésben felmerült költségeket a helyszíni műveletirányító a védekezési napló alapján igazolja.
70. § (1) A beavatkozással összefüggő szállítási költségeket – így különösen az igénybe vett szállítóeszköz díját, a reptéri illetéket, a túlsúlyos csomagok költségeit, a vízum díját – a beavatkozás elrendelője téríti meg.
(2) A nemzetközi segítségnyújtás során felmerült egyéb költségek a 69. § (4) bekezdése alapján kerülnek elszámolásra.
(3) Nemzetközi segítségnyújtás esetében a költségek igazolására a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve által kirendelt mentőcsapat vezetője jogosult.
(4) Nemzetközi segítségnyújtás esetében a kiutazó mentőcsapat csoportos élet- és balesetbiztosítása megkötésének, illetve az oltás költségeit a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve téríti meg.
71. § (1) * A hivatásos katasztrófavédelmi szerv működési, fejlesztési pályázatot írhat ki az önkéntes mentőszervezetek részére az e célra rendelkezésre álló források esetén.
(2) A kiírt pályázaton azon mentőszervezet vehet részt, amely vállalja, hogy e rendeletben foglaltaknak megfelel és a megfogalmazott feltételeknek a pályázatot követően legalább 3 évig eleget tesz.
(3) A fejlesztési pályázatokhoz a mentőszervezetnek a pályázatban meghatározott önrésszel kell rendelkeznie. Amennyiben a pályázati összegből technikai eszköz beszerzése történt, arra a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve az elővásárlási jogát az eszköz amortizációs idejéig fenntartja.
(4) A mentőszervezet a pályázat útján elnyert összeg felhasználásáról a tárgyévet követő év január 31-ig elszámol a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve felé.
(5) * A pályázati úton elnyert költségvetési pénzeszköz felhasználását a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve ellenőrzi.
(6) Amennyiben a mentőszervezet a pályázaton elnyert költségvetési pénzeszközt nem a pályázati célnak megfelelően használta fel, illetve az elszámolási kötelezettségének nem tett eleget, úgy a pályázaton elnyert támogatást illetően teljes mértékéig visszafizetési kötelezettség terheli.
72. § (1) * Az elszámoláshoz az összesített költségkimutatást a mentőszervezet vezetőjének aláírásával az igénybevételt követő 15 napon belül a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve részére kell benyújtani.
(2) A leigazolt és ellenőrzött költségeket az arra jogosult szerv a mentőszervezet részére a költségkimutatás benyújtását követő 60 napon belül átutalja.
73. § * A mentőszervezettel kötött megállapodásban foglalt feltételek teljesítését, valamint a központi költségvetésből biztosított pénzeszközök felhasználását a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve ellenőrzi.
74. § (1) Az önként jelentkező társadalmi és karitatív szervezetek védekezésben való közreműködésére a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének döntése alapján kerülhet sor.
(2) Az önként jelentkező társadalmi és karitatív szervezetek operatív beavatkozó tevékenységet végző állományára, a védekezésben, illetve a nemzetközi segítségnyújtásban való részvételére az 57–66. §-okban foglaltak irányadók.
(3) A humanitárius tevékenységet végző karitatív szervezetek a veszélyelhárítási tervekben meghatározott feladatokat látják el.
75. § (1) * Katasztrófa veszélye, kiterjedt káresemény esetében, illetve veszélyhelyzetben az önként jelentkező szervezetek és személyek a katasztrófa típusának és a képességeiknek megfelelő tevékenységet végeznek a katasztrófák hatásai elleni védekezésben a védekezés irányításáért felelős személy döntése alapján.
(2) Az önként jelentkező szervezetek a védekezési tevékenységbe abban az esetben kerülnek bevonásra, ha a katasztrófák elleni védekezésért felelős szervek erői, eszközei és képességei a védekezés irányításáért felelős személy döntése alapján nem elegendőek a káresemény felszámolásához.
(3) Az önként jelentkező személyek a Kat. 65. §-ában foglaltak alapján vesznek részt a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő feladatok ellátásában.
76–83. § *
83/A. § *
84. § (1) * A helyreállítás időszakában a katasztrófa károsító hatása által érintett területen a mentés és a következmények elhárítása érdekében a területi védelmi bizottság elnöke a katasztrófavédelmi elnök-helyettes javaslatára az adott katasztrófatípus első helyi felelősségi körébe tartozó szerv állományából helyszíni műveletirányítót jelöl ki.
(2) * Amennyiben az intézkedés késedelme elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna, a területi védelmi bizottság katasztrófavédelmi elnök-helyettese a területi védelmi bizottság elnökének utólagos jóváhagyásával is kijelölheti a helyszíni műveletirányítót.
(3) * A helyszíni műveletirányító a tevékenységét a területi védelmi bizottság, helyi védelmi bizottság katasztrófavédelmi elnök-helyettese, illetve a helyi katasztrófavédelmi tevékenység irányítására kijelölt személy utasításainak megfelelően végzi.
(4) A helyszíni műveletirányító a kárhelyszínen irányítja és összehangolja a végrehajtási feladatokat, ennek érdekében:
a) a rendőrségnél kezdeményezi a rendőrségről szóló törvényben meghatározott intézkedések bevezetését,
b) a rendőrség közreműködésével engedélyezi a mentést végző, valamint a mentésben és a következmények elhárításában közreműködő személyek, járművek és technikai eszközök katasztrófa károsító hatása által érintett területre történő be-, kilépését, illetve ott tartózkodását,
c) elrendeli egyéni védőeszköz használatát,
d) a humanitárius tevékenység végzése céljából a területre érkezők munkavégzési helyét kijelöli, illetve tevékenységüket koordinálja.
(5) A helyszíni műveletirányító a terület lezárása esetén a (4) bekezdésben meghatározottakon túl:
a) amennyiben közvetlen életveszély nem fenyeget, az alábbi személyek részére engedélyezheti a területre felügyelettel történő belépést és ott tartózkodást:
aa) a lakosság alapvető ellátása és a kritikus infrastruktúra elemeinek védelme érdekében a területen munkát végzők számára,
ab) a katasztrófa károsító hatása által érintett területen hátrahagyott ingatlannal, illetve anyagi javakkal rendelkező személyek számára javaik védelme és mentése érdekében,
ac) a sajtó és a médiaszolgáltatók igazolvánnyal rendelkező képviselői számára,
ad) tudományos kutatók számára,
ae) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetőjének egyedi engedélyével rendelkezők számára,
b) gondoskodik a katasztrófa károsító hatása által érintett területre belépő és onnan kilépő személyek nyilvántartásáról,
c) gondoskodik a kilépő személyek, járművek és eszközök mentesítéséről.
85. § (1) A központi költségvetésből történő helyreállítást és újjáépítést a Kormány esetileg határozza meg, amely a természeti vagy civilizációs katasztrófa következtében károsodott ingatlanok tulajdonosainak támogatása útján valósul meg.
(2) A támogatás fő célja a katasztrófa következtében károsodott
a) magántulajdonú lakóingatlanokban, a káresemény időpontjában életvitelszerűen lakó, arra rászoruló károsult elemi lakhatási feltételeinek biztosítása,
b) közfeladatok ellátását biztosító ingatlanokban működő intézmény számára a közfeladat folyamatos ellátásának biztosítása, amennyiben más forrásból nem fedezhető.
(3) Az egyes károsultak támogatásával, a települési keretösszeg elosztásával kapcsolatos feladatokat az önkormányzat látja el, melynek során a következőket veszi figyelembe:
a) a károsultak egyedi szociális helyzetét és rászorultságát, illetve önerejét, valamint a helyi szociális ellátásokat szabályozó rendelet vonatkozó rendelkezéseit,
b) a támogatás kizárólag a helyreállítási, újjáépítési, vásárlási költség biztosítással nem fedezett (az önrész figyelembevétele után fennmaradó) részére nyújtható,
c) amennyiben a károsodott ingatlan műszaki és gazdaságossági szempontok szerint nem helyreállítható, úgy a támogatás új lakás építésére, használt lakás vásárlására is felhasználható,
d) a támogatás magában foglalja a kivitelezés, illetve vásárlás járulékos költségeit is.
86. § (1) A kárenyhítési támogatás a károsult által történő kárbejelentés és annak elbírálása, valamint a támogatási megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) alapján folyósítható. A megállapodást – a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott rászorultsági szempontokat is figyelembe véve – a helyi önkormányzat köti meg.
(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell:
a) a kárenyhítés módját, mértékét,
b) a támogatás összegét, az önkormányzat részéről a kivitelezéshez igazodó folyósítás időpontjait,
c) az első- és másodfokú építésügyi hatóság, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi és helyi szerve ellenőrzési jogosultságának kikötését,
d) a felhasználás célját, a rendeltetésszerű felhasználás igazolásának iratait, dokumentumait,
e) az elszámolási kötelezettséget, módját, végső határidejét,
f) a jelzálogjogra, valamint az elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó rendelkezéseket,
g) céltól eltérő felhasználás esetére visszafizetési kötelezettség kikötését,
h) a károsult nyilatkozatát a biztosítási szerződéses viszony létéről, illetve szerződéskötési kötelezettség vállalásáról,
i) használt lakás vásárlása vagy új lakás építése esetén az önkormányzat tulajdonszerzésének szabályait,
j) az elszámolásra vonatkozó szabályokat.
87. § (1) A károsultnak a biztosítási szerződéskötést, valamint azt a tényt, hogy nem köthető biztosítóval biztosítási szerződés, legkésőbb a megállapodás megkötésekor igazolnia kell a jegyző felé. A jegyző ellenőrzi a szerződés meglétét, a károsult köteles a szerződéssel kapcsolatos változásról tájékoztatást adni.
(2) Amennyiben nem történik biztosítási szerződéskötés, vagy a szerződés a helyreállítási vagy újjáépítési támogatás megnyíltától számított 10 éven belül a díj meg nem fizetése, vagy a magánszemély által történő felmondása miatt megszűnik, akkor a támogatást az önkormányzat útján vissza kell fizetni a központi költségvetés javára.
(3) Nem engedélyezhető megsemmisült épület újjáépítése olyan helyen, ahol a természeti vagy civilizációs katasztrófa bekövetkeztének lehetősége fokozottan fennáll, újjáépítés csak a településrendezési terv alapján elfogadott vagy előzetesen kijelölt területen történhet.
88. § (1) A pénzintézeti hitel miatt jelzáloggal terhelt és megsemmisült lakóingatlan újjáépítése esetén a jelzálogot az új épületre kell terhelni.
(2) A kárbejelentés megszervezéséért a polgármester felelős.
(3) A polgármester a kárbejelentés módját és határidejét a helyben szokásos módon hirdeti ki. A kárbejelentés végső határidejét a Kormány előzetes döntése alapján kell meghatározni.
89. § (1) A kárfelmérést a vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól szóló jogszabály szerinti kárbecslő munkacsoport végzi. A kárbecslő munkacsoportok azonos szakmai szempontok figyelembevételével végzik munkájukat.
(2) Amennyiben a károk a településen, településrészen jelentős arányban érintenek valamely kisebbséget, és a kisebbség a településen kisebbségi önkormányzattal rendelkezik, a kisebbségi önkormányzatot fel kell kérni a kárfelmérő munkacsoportok munkájában való részvételre.
(3) * A kárfelmérési tevékenység megkezdését megelőzően a munkacsoport tagjai részére a területi védelmi bizottság elnöke a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének közreműködésével felkészítést szervez a kárfelmérés irányelveiről, módszeréről, a legfontosabb építőipari normákról, a helyi sajátosságokról. A tagokat megbízólevéllel kell ellátni, melyet a területi védelmi bizottság elnöke ír alá.
(4) A kárbejelentési adatlapon közölt adatok valóságtartalmát a munkacsoport a helyszínen ellenőrzi.
90. § (1) A kárfelmérés során mindazon károkat fel kell mérni, amelyek a természeti vagy civilizációs katasztrófával összefüggésben keletkeztek és bejelentésük a (4) bekezdés alapján megtörtént.
(2) * A kárfelméréssel kapcsolatban jogorvoslatra egy alkalommal, a kárfelmérési adatlap kézhezvételétől számított 15 napon belül van lehetőség. A jogorvoslati kérelmet a területi védelmi bizottság elnöke 5 napon belül bírálja el.
(3) A károk felmérését a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve felügyelheti és ellenőrizheti.
(4) A 8. melléklet szerinti kárbejelentő és a 9. melléklet szerinti kárfelmérési adatlapra vonatkozó kitöltési útmutató részletes szabályait a 10. melléklet tartalmazza.
91. § (1) * A vármegyei katasztrófavédelmi igazgatóság a vármegye településeiről beérkezett kár-, illetve helyreállítási, újjáépítési, vásárlási költségbecslés adatait összesíti, és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve útján felterjeszti a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszternek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti összegek ismeretében a Kormány dönt a kárenyhítés módjáról és mértékéről, valamint rendelkezik a kárfelmérés költségei megtérítésének lehetőségéről.
(3) * A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter a Kormány döntése és a kárfelmérési adatok alapján meghatározza az egyes települések támogatási keretösszegét.
(4) * A támogatást a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter folyósítja a kárenyhítésre jogosult önkormányzatok számlájára.
92. § (1) A jegyző a támogatott károsultakról, azok írásbeli hozzájárulása esetén nyilvántartást vezet, melynek tartalmát a 11. melléklet rögzíti.
(2) Helyreállítás vagy újjáépítés esetében a jegyző a támogatási összeg részleteinek kifizetéséhez jegyzőkönyvben igazolja a kivitelezési munkák elvégzését.
(3) A vissza nem térítendő támogatásban részesült magánszemély a támogatás felhasználásáról a helyreállítási, újjáépítési munkálatok befejezését, illetve használt lakás vásárlása esetén a vételár kiegyenlítését követő 30 napon belül, de legkésőbb a Kormány eseti döntésében meghatározott határidőig hiteles számlák, vagy használt lakás vásárlása esetén hiteles adásvételi szerződés alapján számol el a jegyzőnek.
(4) A jegyző vagy a polgármesteri hivatal általa megbízott ügyintézője, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi és helyi szerve a helyszínen ellenőrzi a kivitelezést.
(5) Amennyiben a károsult a (3) bekezdésben meghatározott határidőig nem számol el, vagy a jegyző, illetve a polgármesteri hivatal általa megbízott ügyintézője a helyszíni ellenőrzés során jogtalan igénybevételt állapít meg, úgy a károsultnak a támogatást vagy annak jogtalanul igénybe vett részét vissza kell fizetnie az önkormányzati költségvetés javára.
93. § (1) A jegyző a támogatás felhasználásáról támogatottként és önkormányzati összesítésben az építési munkák, vásárlások befejezését követő 30 napon belül, de legkésőbb a Kormány eseti döntésében meghatározott határidőig kétpéldányú, tételes elszámolást nyújt be a Magyar Államkincstár illetékes területi igazgatóságához, amelynek egy példányát az igazgatóság továbbítja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve részére.
(2) A települési keretösszeg felhasználásának jogszerűségét a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve közvetlenül, valamint területi és helyi szervei útján felügyeli.
(3) A támogatások felhasználására egyebekben az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
94. § * A földmérési és térképészeti állami alapadatok kezelője (a továbbiakban: adatszolgáltató) a földmérési és térképészeti állami alapadatok kezeléséről, szolgáltatásáról és egyes igazgatási szolgáltatási díjakról szóló jogszabály alapján, a hivatásos katasztrófavédelmi szervek részére térítésmentesen földmérési és térképészeti állami alapadatokat, termékeket biztosít a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő feladataik ellátásához a katasztrófa veszélye, kiterjedt káresemény és a veszélyhelyzet időszaka alatt.
95. § * Katasztrófa veszélye, kiterjedt káresemény és a veszélyhelyzet időszaka alatt az adatszolgáltatótól kapott adatokat kizárólag a védekezés koordinálása, megszervezése érdekében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv átadhatja a katasztrófák elleni védekezésben közreműködő központi és területi államigazgatási szervek részére a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő feladataik ellátása érdekében.
96. § * Katasztrófa veszélye, kiterjedt káresemény és a veszélyhelyzet időszaka alatt az adatszolgáltatótól kapott adatokat kizárólag a védekezés koordinálása, megszervezése érdekében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv – a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvény előírásainak megfelelően – átadhatja további feldolgozás céljából harmadik fél részére. A harmadik fél bevonását a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi, illetve területi szervének vezetője határozza meg, valamint az adatátadást ő engedélyezi. Az adatok átadásával és átvételével kapcsolatos okiratot az engedélyező 8 napon belül megküldi az adatszolgáltató részére, aki az illetékes felügyeleti szerveket tájékoztatja.
97. § (1) A harmadik fél az átadásra kerülő adatokat csak és kizárólag a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által az átadáskor megjelölt cél elérése érdekében veheti igénybe és dolgozhatja fel. A harmadik fél az adatokat további feldolgozás céljából más személy vagy szervezet részére nem adhatja tovább.
(2) * A feldolgozás megtörténte után, legkésőbb a kiterjedt káresemény és a veszélyhelyzet elmúltát követő 30 napon belül, illetve az adatot átadó hivatásos katasztrófavédelmi szerv kérésére az adatállományokat a harmadik fél a hivatásos katasztrófavédelmi szerv számára visszaszolgáltatja, a helyi másolatokat megsemmisíti.
(3) A visszaszolgáltatás és megsemmisítés tényét írásban dokumentálni kell. A dokumentumot az adatszolgáltató részére 8 napon belül meg kell küldeni.
98. § Az adatszolgáltató a hivatásos katasztrófavédelmi szervek részére a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő gyakorlatok végrehajtásához az alábbi sarokszámokra tekintettel biztosít térítésmentesen földmérési és térképészeti állami alapadatokat, termékeket:
a) ingatlan-nyilvántartási térképi adatok: 160 km2/év,
b) minden más adattípus – kivéve az államhatár adatbázisa, a kizárólagossági felhasználási joggal beszerzett távérzékelési termékek, illetve az ingatlan-nyilvántartásból az ingatlan, illetve a jogosultak adatai – esetében 2500 km2/év/adattípus.
99. § Az adatszolgáltató a hivatásos katasztrófavédelmi szervek részére, a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő megelőzési (tervezési) és helyreállítási feladataik ellátásához szükséges adatkörökben és adattartalommal önköltségi áron földmérési és térképészeti állami alapadatokat, termékeket biztosít.
100. § Az adatszolgáltatási igény megküldésére az adatszolgáltató felé a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi, illetve területi szervének vezetője jogosult illetékességi területe vonatkozásában. Az adatszolgáltatás iránti kérelmet az igényelt állami alapadat és termékek azonosítására alkalmas módon küldi meg az adatszolgáltató részére.
101. § A hivatásos katasztrófavédelmi szerv által kért adatokat az adatszolgáltató az igényelt adat rendelkezésre állása esetén az igénylő által kért és az adatszolgáltatóval előzetesen egyeztetett formátumban haladéktalanul az igénylő rendelkezésére bocsátja.
102. § (1) E rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.
(2) *
103. § * E rendeletnek a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet módosításáról szóló 268/2019. (XI. 19.) Korm. rendelettel megállapított 25. § (1) bekezdésében, 27. § (1) bekezdésében, 31. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 2. melléklet d) pont 9. alpontjában foglaltakat a veszélyelhárítási terv átdolgozásával 2021. január 1-jétől a VI. Fejezetben meghatározott eljárási rend és határidő alapján kell teljesíteni.
103/A. § * E rendeletnek a veszélyes áruk szállításának ellenőrzésével és szankcionálásával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 66/2021. (II. 16.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr1.) megállapított rendelkezéseit a Módr1. hatálybalépését követően végzett ellenőrzésekre és az azok alapján lefolytatott hatósági eljárásokban kell alkalmazni.
104. § (1) E rendelet 1. § 9. és 25. pontja, 5. § k) pontja az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről szóló, 2008. december 8-i 2008/114/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) * E rendelet 15. §-a, 16. §-a, 22. § (4) bekezdése, 25. § (1) bekezdése és 66. §-a az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló, 2013. december 17-i 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat, valamint az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló 1313/2013/EU határozat módosításáról szóló, 2021. május 20-i (EU) 2021/836 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
105. § *
a) * A vármegyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságok, székhelyük és illetékességi területük
1. Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, székhelye Budapest, illetékességi területe a főváros közigazgatási területe,
2. * Baranya Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, székhelye Pécs, illetékességi területe Baranya vármegye közigazgatási területe,
3. * Bács-Kiskun Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, székhelye Kecskemét, illetékességi területe Bács-Kiskun vármegye közigazgatási területe,
4. * Békés Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, székhelye Békéscsaba, illetékességi területe Békés vármegye közigazgatási területe,
5. * Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, székhelye Miskolc, illetékességi területe Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye közigazgatási területe,
6. * Csongrád-Csanád Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, székhelye Szeged, illetékességi területe Csongrád-Csanád vármegye közigazgatási területe,
7. * Fejér Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, székhelye Székesfehérvár, illetékességi területe Fejér vármegye közigazgatási területe,
8. * Győr-Moson-Sopron Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, székhelye Győr, illetékességi területe Győr-Moson-Sopron vármegye közigazgatási területe,
9. * Hajdú-Bihar Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, székhelye Debrecen, illetékességi területe Hajdú-Bihar vármegye közigazgatási területe,
10. * Heves Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, székhelye Eger, illetékességi területe Heves vármegye közigazgatási területe,
11. * Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, székhelye Szolnok, illetékességi területe Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közigazgatási területe,
12. * Komárom-Esztergom Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, székhelye Tatabánya, illetékességi területe Komárom-Esztergom vármegye közigazgatási területe,
13. * Nógrád Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, székhelye Salgótarján, illetékességi területe Nógrád vármegye közigazgatási területe,
14. * Pest Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, székhelye Budapest, illetékességi területe Pest vármegye közigazgatási területe,
15. * Somogy Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, székhelye Kaposvár, illetékességi területe Somogy vármegye közigazgatási területe,
16. * Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, székhelye Nyíregyháza, illetékességi területe Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye közigazgatási területe,
17. * Tolna Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, székhelye Szekszárd, illetékességi területe Tolna vármegye közigazgatási területe,
18. * Vas Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, székhelye Szombathely, illetékességi területe Vas vármegye közigazgatási területe,
19. * Veszprém Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, székhelye Veszprém, illetékességi területe Veszprém vármegye közigazgatási területe,
20. * Zala Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, székhelye Zalaegerszeg, illetékességi területe Zala vármegye közigazgatási területe.
b) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi jogállású szervei
Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központ
Katasztrófavédelmi Oktatási Központ
c) * A katasztrófavédelmi kirendeltségek
| Vármegye | Katasztrófavédelmi kirendeltség | ||
| Bács-Kiskun vármegye | 1. | Baja | |
| 2. | Kecskemét | ||
| 3. | Kiskunhalas | ||
| Baranya vármegye | 4. | Mohács | |
| 5. | Pécs | ||
| 6. | Siklós | ||
| 7. | Szigetvár | ||
| Békés vármegye | 8. | Békéscsaba | |
| 9. | Orosháza | ||
| 10. | Szeghalom | ||
| Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye | 11. | Encs | |
| 12. | Kazincbarcika | ||
| 13. | Miskolc | ||
| 14. | Tiszaújváros | ||
| Csongrád-Csanád vármegye | 15. | Szeged | |
| 16. | Szentes | ||
| Fejér vármegye | 17. | Dunaújváros | |
| 18. | Székesfehérvár | ||
| Győr-Moson-Sopron vármegye | 19. | Győr | |
| 20. | Kapuvár | ||
| 21. | Mosonmagyaróvár | ||
| 22. | Sopron | ||
| Hajdú-Bihar vármegye | 23. | Debrecen | |
| 24. | Hajdúnánás | ||
| 25. | Püspökladány | ||
| Heves vármegye | 26. | Eger | |
| 27. | Gyöngyös | ||
| Jász-Nagykun-Szolnok vármegye | 28. | Jászberény | |
| 29. | Karcag | ||
| 30. | Mezőtúr | ||
| 31. | Szolnok | ||
| Komárom-Esztergom vármegye | 32. | Esztergom | |
| 33. | Tatabánya | ||
| Nógrád vármegye | 34. | Balassagyarmat | |
| 35. | Salgótarján | ||
| Pest vármegye | 36. | Cegléd | |
| 37. | Érd | ||
| 38. | Gödöllő | ||
| 39. | Monor | ||
| 40. | Vác | ||
| Somogy vármegye | 41. | Barcs | |
| 42. | Kaposvár | ||
| 43. | Marcali | ||
| 44. | Siófok | ||
| Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye | 45. | Fehérgyarmat | |
| 46. | Kisvárda | ||
| 47. | Mátészalka | ||
| 48. | Nyíregyháza | ||
| Tolna vármegye | 49. | Dombóvár | |
| 50. | Paks | ||
| 51. | Szekszárd | ||
| Vas vármegye | 52. | Körmend | |
| 53. | Sárvár | ||
| 54. | Szombathely | ||
| Veszprém vármegye | 55. | Ajka | |
| 56. | Pápa | ||
| 57. | Veszprém | ||
| Zala vármegye | 58. | Keszthely | |
| 59. | Nagykanizsa | ||
| 60. | Zalaegerszeg | ||
| Budapest | 61. | Észak-pesti | |
| 62. | Közép-pesti | ||
| 63. | Dél-pesti | ||
| 64. | Észak-budai | ||
| 65. | Dél-budai |
a) A veszélyeztető hatások
Veszélyeztető hatás
1. elemi csapások, természeti eredetű veszélyek
a) árvíz
b) belvíz
c) rendkívüli időjárás
d) földtani veszélyforrások:
da) földrengés
db) földcsuszamlás
dc) beszakadás
de) talajsüllyedés
df) partfalomlás
2. ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek
a) * a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem vagy küszöbérték alatti üzem
b) más létesítmény (ipari, mezőgazdasági) általi veszélyeztető hatás, veszélyes anyag szabadba kerülésének kockázata
c) távolság nukleáris létesítménytől:
ca) atomerőműtől
cb) kutató reaktortól
d) közlekedési útvonalak és csomópontok:
da) veszélyes áruk szállítása
db) jelentős forgalom
e) * veszélyes katonai objektum
3. egyéb eredetű veszélyek
a) felszíni és felszín alatti vizek (elsősorban az ivóvízbázisok) sérülékenysége
b) humánjárvány vagy járványveszély, valamint állatjárvány
c) a riasztási küszöböt elérő mértékű légszennyezettség
4. kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatos kockázatok
a) a lakosság alapvető ellátását biztosító infrastruktúrák sérülékenysége
b) a közlekedés sérülékenysége
c) a közigazgatás és a lakosság ellátását közvetve biztosító infrastruktúrák sérülékenysége
b) Az egyes katasztrófavédelmi osztályok meghatározása a kockázati mátrix útján
| Hatás | Bekövetkezési gyakoriság | ||||
| Ritka | Nem gyakori | Gyakori | Nagyon gyakori | ||
| Nagyon súlyos | II. osztály | II. osztály | I. osztály | I. osztály | |
| Súlyos | III. osztály | II. osztály | II. osztály | I. osztály | |
| Nem súlyos | III. osztály | III. osztály | II. osztály | II. osztály | |
| Alacsony mértékű | III. osztály | III. osztály | III. osztály | III. osztály | |
1. A bekövetkezési gyakoriság besorolási elve statisztikai és történeti adatok alapján az alábbi:
a) ritka: az elkövetkező néhány évben (10 év) nem valószínű, hogy bekövetkezik,
b) nem gyakori: bekövetkezhet, de nem valószínű, hogy néhány (5) éven belül,
c) gyakori: valószínű, hogy bekövetkezik, néhány (3) éven belül,
d) nagyon gyakori: nagyon valószínű, hogy bekövetkezik, egy éven belül minimum egy alkalommal vagy többször.
2. A veszélyeztető hatások szintje:
a) nagyon súlyos: halálos áldozatokkal járó vagy visszafordíthatatlan környezetkárosodást előidéző, illetve súlyos anyagi következményeket okozó esemény,
b) súlyos: súlyos sérüléseket okozó vagy visszafordítható környezetkárosodást előidéző, illetve anyagi károkkal is járó esemény,
c) nem súlyos: enyhébb sérüléseket okozó, a környezetkárosodást nem előidéző, illetve nem jelentős anyagi károkkal járó esemény,
d) alacsony mértékű: nem jár orvosi segítséget igénylő sérüléssel, illetve nincs anyagi következménye.
c) * Az elégséges védelmi szint
| I. osztály | II. osztály | III. osztály | ||
| Riasztás | a lakosság központi riasztása és veszélyhelyzeti tájékoztatása feltételeinek biztosítása | a lakosság riasztása és veszélyhelyzeti tájékoztatása feltételeinek biztosítása | a lakosság riasztása és veszélyhelyzeti tájékoztatásának tervezése (különösen a más szervezetnél rendszeresített, de erre a célra alkalmas eszközök) | |
| Lakosság védelmi módszer | a kockázatbecslésben megállapítottaknak megfelelően, elsősorban elzárkózás, indokolt esetben kitelepítés | a kockázatbecslésben megállapítottaknak megfelelően, elsősorban elzárkózás | a kockázatbecslésben megállapítottaknak megfelelően | |
| Felkészítés | a) a lakosság évente történő aktív tájékoztatása, b) a lakosság passzív tájékoztatása nyomtatott és elektronikusan elérhető információs anyagok biztosításával, c) a lakosság felkészítése a riasztás módszerének és jelének felismerésére, valamint az annak megfelelő magatartási szabályokra | a) a lakosság 3 évente történő aktív tájékoztatása, b) a lakosság passzív tájékoztatása nyomtatott és elektronikusan elérhető információs anyagok biztosításával, c) a lakosság felkészítése a riasztás módszerének és jelének felismerésére, valamint az annak megfelelő magatartási szabályokra | a lakosság passzív tájékoztatása nyomtatott és elektronikusan elérhető információs anyagok biztosításával | |
| Védekezés | a) különleges felszerelések és kiképzett szakértők (önkéntes mentőszervezetek) bevonásának tervezése és begyakoroltatása, b) a kockázatbecslésnek megfelelően a polgári védelmi szervezetek megalakítása, c) a karitatív és más önkéntes, humanitárius feladatot ellátó szervek bevonásának tervezése és begyakoroltatása | a) különleges felszerelések és kiképzett szakértők (önkéntes mentőszervezetek) bevonásának tervezése és begyakoroltatása, b) a kockázatbecslésnek megfelelően egyes polgári védelmi egységek megalakítása, c) a karitatív és más önkéntes, humanitárius feladatot ellátó szervek bevonásának tervezése | a) kizárólag a védekezési feladatok ellátásához szükséges polgári védelmi egységek megalakítása, b) önkéntes segítők, karitatív szervezetek bevonásának tervezése | |
| Induló katasztrófavédelmi készlet | teljes induló katasztrófavédelmi készlet megléte | teljes induló katasztrófavédelmi készlet megléte | induló katasztrófavédelmi készlet tervezése |
d) A veszélyelhárítási terv tartalmi elemei
A települési veszélyelhárítási terv tartalmazza különösen:
1. a védekezésben résztvevőkre vonatkozóan
a) az irányítás, vezetés, együttműködés rendjét,
b) a kapcsolattartás és jelentések rendjét,
c) a hivatásos katasztrófavédelmi szervek készenlétbe helyezését,
d) a riasztás, kapcsolattartás rendjét,
e) az egyéni védőeszközökkel, szükség-védőeszközökkel való ellátás rendjét,
f) a köteles polgári védelmi szervezetek alkalmazási készenlétbe helyezés és a működéséhez szükséges anyagi készletek biztosításának rendjét,
g) a védekezésben részt vevő egyéb szervezetek készenlétbe helyezésének és alkalmazásának rendjét,
h) a logisztikai feladatok, így a szállításhoz, mentéshez szükséges anyagi készletek, továbbá az élelmiszer, ivóvíz, egészségügyi ellátás, a pihentetés és váltás feltételeinek, a gazdasági-anyagi szolgáltatások biztosításának rendjét,
i) a kárterületre való belépés rendjét,
2. a lakosság védelmére vonatkozóan
a) a riasztás, figyelmeztetés, veszélyhelyzeti tájékoztatás rendjét,
b) a kitelepítés, kimenekítés, befogadás, visszatelepítés rendjét,
c) az elzárkóztatás rendjét,
d) az egyéni védőeszközökkel, szükség-védőeszközökkel való ellátás rendjét,
e) a mentesítés (sugár, illetve vegyi), fertőtlenítés rendjét,
f) az elsősegélynyújtás, sérültszállítás rendjét,
g) a halálos áldozatokkal kapcsolatos halaszthatatlan intézkedéseket,
3. a kritikus infrastruktúra elemek és létfenntartáshoz szükséges anyagi javak katasztrófák elleni védelmét,
4. a kárterületen hátrahagyott anyagi javak védelméről való gondoskodás rendjét,
5. a vizek kártételei elleni védekezésben való, jogszabályban meghatározott közreműködési feladatokat,
6. a migráció esetében a menekültek ideiglenes elhelyezésében, ellátásában való közreműködés rendjét,
7. a nemzetközi szerződésekből adódó tájékoztatás és kölcsönös segítségnyújtás ellátásában való közreműködés rendjét,
8. az ideiglenes helyreállítás, valamint az ingatlanok és ingóságok mentesítésének és fertőtlenítésének rendjét.
9. * a kockázatkezelésre vonatkozóan
a) a fő katasztrófakockázatok azonosítását, értékelését és prioritási sorrendjük meghatározását,
b) * a megelőzési és felkészültségi intézkedések meghatározását a kockázatok megelőzése, csökkentése és az azokhoz való alkalmazkodás érdekében az országhatáron átnyúló hatások figyelembevételével,
c) a katasztrófakockázat-kezelési válaszok feltételeinek, végrehajtási rendjének és ellenőrzése módjának meghatározását.
d) * azon intézkedések meghatározását, amelyek elősegítik a nemzeti ellenállóképesség különböző kockázatok közvetlen, közvetett hatásaival szembeni fokozását, összhangban a megelőzési és felkészültségi intézkedésekkel.
| A jelzés megnevezése: | KATASZTRÓFARIADÓ | |
| A jelzés leírása: | 120 másodpercig tartó, váltakozó hangmagasságú (133 Hz és 400 Hz közötti) folyamatos szirénahang. | |
| A jelzés megnevezése: | RIADÓ ELMÚLT | |
| A jelzés leírása: | A riadó elmúlt jelzés: kétszer egymás után megismételt 30 másodpercig tartó egyenletes hangmagasságú (400 Hz) szirénahang, a jelzések közötti 30 másodperces szünettel. | |
| A riadó elmúlt jelzés a légiriadó, valamint a katasztrófariadó jelzés feloldására is vonatkozik. | ||
| A jelzés megnevezése: | MORGATÓ PRÓBA | |
| A jelzés leírása: | A próba során alkalmazott jelalak első részében 6 másodperces időtartamban 400 Hz-ig felfutó jelzés kerül leadásra, majd a jel lefutása következik be. | |
1. Mentőszervezet
a) Szervezet neve
b) Székhelye, telephelye
c) Szervezet működési formája
d) Bejegyzési száma
e) Adószáma
f) Bankszámlaszáma
g) Címe
h) Vezető neve
i) Vezető elérhetősége
2. Mentőegység
a) Mentőegységének neve
b) Mentési szakterülete
c) Riasztási elérhetőségek
d) Készenlét ideje (időszakos, részleges, folyamatos)
e) Mentőegység teljes létszáma
f) Rendelkezik-e mentési igazolással?
g) Bevetésre alkalmas vizsgával rendelkezők száma
h) Bevethető-e a szervezet nemzetközi kutató-mentő csoportként?
i) ENSZ INSARAG Irányelveknek megfelelően tud-e tevékenykedni külföldön?
j) Alkalmasak-e az eszközeik a védekezésre és a nemzetközi bevetésre?
k) Mentőszervezet rendelkezik-e biztosítással? (igen/nem, biztosítási kötvényszám)
Mentőegység tagjainak adatai:
a) Név
b) Születési hely, idő
c) Lakcím
d) Telefonszám
e) Beosztás
f) Szakterület
g) Szakképzettség
h) Rendelkezik-e biztosítással? (biztosítási kötvényszám)
i) Nemzeti minősítés
j) Oltások (típusa, érvényességi idő)
k) Nyelvtudás
l) Útlevélszám
m) INSARAG minősítés
Mentőegység felszerelése:
a) Eszköz neve
b) Típusa
c) Kapacitása
d) Alkalmazás területe
e) Engedélyei
f) Egyéb
Mentőkutya:
a) Neve
b) Vizsgafokozatai
c) Kutyavezető neve
d) Nemzeti minősítése
e) INSARAG minősítése
amely létrejött egyrészről a ......................................................................... Igazgatóság, (címe, képviselőjének neve) mint a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) területi szerve (a továbbiakban: igazgatóság),
másrészről a
...................................................
a továbbiakban: önkéntes mentőszervezet (címe, bejegyzési száma, adószáma, képviselőjének neve) (a továbbiakban együttesen: Felek) között az alulírott helyen és időben,
az alábbi feltételek szerint:
1. * A MEGÁLLAPODÁS TÁRGYA
A természeti és civilizációs katasztrófák elleni védekezés érdekében civil alapon szerveződő speciális mentőcsoportok bevonása az ország területén bekövetkezett katasztrófák, veszélyhelyzetek és kiterjedt káresemények során jelentkező speciális mentési, kárfelszámolási, védekezési feladatokba, illetve nemzetközi segítségnyújtásban történő részvételük a Kat. előírásainak megfelelően.
2. A MEGÁLLAPODÁS TARTALMA
2.1. A felek közös kötelezettségvállalásai:
2.1.1. készenléti, ügyeleti szolgálataik tevékenységét összehangolják, elérhetőségeiket folyamatosan aktualizálják;
2.1.2. tájékoztatják egymást a megállapodás tartalmát érintő változásokról;
2.1.3. részt vesznek – a megállapodás tárgyával kapcsolatosan – egymás rendezvényein, ahol felkérésre tájékoztatót, bemutatót tartanak;
2.1.4. vezetői szinten állandó kapcsolatot tartanak és összekötőket jelölnek ki állományukból, melyek elérhetőségeit a megállapodás mellékletében rögzítik.
2.2. A mentőszervezet a fentiek érdekében:
2.2.1. a következő feladat, szakterület ellátását vállalja:
..........................................................................
2.2.2. elfogadja a BM OKF általános koordinációs és – beavatkozás esetében – szakmai irányítási jogát;
2.2.3. részt vesz a BM OKF és területi szervei által szervezett Nemzeti Minősítéshez kapcsolódó képzéseken;
2.2.4. * hazai katasztrófák, veszélyhelyzetek és kiterjedt káresemények hatásai elleni védekezésben és kárfelszámolásban csak a Nemzeti Minősítési Rendszerben meghatározott minősítést követően vesz részt;
2.2.5. vállalja, hogy az igazgatóság ügyeletének riasztását követően a BM OKF főigazgató – polgári védelmi szervezetek mozgósítási szabályaira vonatkozó intézkedésében foglalt időnormák szerint –, a szükséges erőivel, eszközeivel megkezdi a vonulást a kárhelyszínre;
2.2.6. vállalja, hogy a mentési, kárfelszámolási feladatok során a beavatkozók váltását saját állományából biztosítja;
2.2.7. elfogadja a kárhelyszínen a műveletirányító általános döntési, irányítási jogát;
2.2.8. vállalja a szükséges adatszolgáltatási és jelentési feladatok teljesítését, a kárfelszámolás befejezését követően a 6. melléklet szerinti jelentést az igazgatóság részére megküldi;
2.2.9. elfogadja, hogy az önkéntes szervezet tagjait védekezési feladatokra – az állandó lakóhely szerint illetékes – polgármester egyéni polgári védelmi beosztó határozattal kijelöli;
2.2.10. * a mentőszervezet szervezeti formája, a területi rendeltetésű polgári védelmi egységgel azonos;
2.2.11. elfogadja, hogy beavatkozás esetében a sajtóval való kapcsolattartás a BM OKF-en keresztül történik;
2.2.12. együttműködik a katasztrófa elleni védekezésbe bevont valamennyi más szervvel, szervezettel;
2.2.13. tudomásul veszi, hogy valótlan adatközlés esetében a BM OKF törli a nyilvántartásból és e nyilatkozatot semmisnek tekinti;
2.2.14. a BM OKF főigazgatója által kiadott intézkedésben foglaltak szerint hajtja végre a gyakorlatait;
2.2.15. * vállalja, hogy a katasztrófák következményeinek felszámolása során végzett tevékenységének megismertetése céljából közreműködik a köznevelési intézményekben, illetve a szakképző intézményekben szervezett felkészítéseken, valamint felkérésre bemutatókat tart;
2.2.16. vállalja, hogy a szervezet taglétszámának folyamatos biztosítása és utánpótlása érdekében az oktatási intézmények felkészített tanulói közül a feladat iránt érdeklődők számára lehetőséget biztosít a szervezet munkájában történő részvételre;
2.2.17. köteles betartani nemzetközi segítségnyújtás esetében a kétoldalú és nemzetközi megállapodásokban foglalt, valamint a nemzetközi szervezeti tagságból fakadó, a katasztrófa-segítségnyújtást koordináló, nemzetközi szervezetek által meghatározott irányelveket és elvárásokat;
2.2.18. tudomásul veszi, hogy a nemzetközi segítségnyújtásban való részvétel feltétele a hazai igénybevétel is, továbbá elfogadja és képes teljesíteni közreműködésének rendeletben foglalt feltételeit;
2.2.19. a létszámban és a felajánlott mentési eszközökben bekövetkezett változásokról – a 4. melléklet szerinti adatok megküldésével – 8 napon belül tájékoztatja az igazgatóságot.
2.3. Az igazgatóság a fentiek érdekében:
2.3.1. az illetékességi területén – a minősítésnek megfelelt – mentőszervezetet nyilvántartásba veszi;
2.3.2. rendezvényeiről tájékoztatja az önkéntes mentőszervezetet;
2.3.3. tájékoztatja a mentőszervezetet a megállapodás tárgyára vonatkozó jogszabály-változásokról;
2.3.4. biztosítja az általa szervezett gyakorlatokon, képzéseken, továbbképzéseken való részvételt;
2.3.5. kezdeményezi közös gyakorlatok, bemutatók megtartását;
2.3.6. a Nemzeti Minősítési Rendszer felkészülési követelményeit teljesítő mentőszervezet részére megszervezi a minősítési eljárást;
2.3.7. a készenlét, az együttműködés és alkalmazhatóság érdekében riasztási, valamint ellenőrző gyakorlatokat szervez;
2.3.8. minden esetben – ügyeleti szolgálatán keresztül – riasztja a mentőszervezetet, amikor a bekövetkezett káresemény felszámolása különleges kiképzettségű és speciális technikai eszközökkel felszerelt beavatkozókat igényel;
2.3.9. információt nyújt a jelen megállapodás tárgyával kapcsolatos pályázati lehetőségekről, segítséget nyújt az egyéb rendelkezésre álló források felkutatásában.
3. A MEGÁLLAPODÁS HATÁRIDEJE
3.1. Jelen megállapodást a Felek határozatlan időre hozzák létre.
4. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
4.1. A jelen megállapodás csak a felek kölcsönös egyetértésével és kizárólag írásban módosítható.
4.2. A megállapodást a felek egyoldalúan felbonthatják, de ennek tényét kötelesek 30 nappal korábban a másik félnek írásban bejelenteni.
4.3. Ezen megállapodás az aláírás napján lép hatályba, annak tartalmát a megállapodásban érintettekkel 15 napon belül ismertetni kell.
4.4. A megállapodást a felek mint akaratukkal mindenben megegyezőt, helybenhagyólag írták alá.
......................... 20...... év .................... hónap ..... nap
| igazgatóság | Önkéntes mentőszervezet |
1. Mentőszervezet:
a) Szervezet neve, székhelye
b) Vezető neve
2. Mentési művelet:
a) Bevetés helye
b) Bevetés ideje, időtartama
c) Kirendelő neve
d) Mentőegység neve
e) Mentőegység vezetője
f) Kísérő, koordináló személyek
g) Hazai/nemzetközi mentésvezető
h) Kárhelyszín parancsnok
i) Utazás módja, ideje
j) Mentésben használt erők-eszközök
k) Felhasznált eszközök
l) Keletkezett anyagi kár
m) Mentés igazolt költsége
n) Más szervekkel történt együttműködés
o) Helyi tájékoztatás módja
3. Az esemény rövid leírása:
a) Tapasztalatok, javaslatok
b) Jelentés készítésének ideje
c) Jelentés készítője
d) Elérhetősége
e) Csatolt mellékletek, igazolások, okmányok
..............................................................................
(cégszerű név, cégbírósági bejegyzés száma)
...............................................................
vállalt feladat(ok), szakterület
A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság igazolja, hogy a nyilvántartásunkba vett fenti önkéntes mentőszervezet, az általunk előírt szakmai követelményeknek (Nemzeti Minősítési Rendszer) eleget tett és a hazai katasztrófák, veszélyhelyzetek és kiterjedt káresemények hatásai elleni védekezésben, valamint a nemzetközi segítségnyújtásban értesítésre bevethető és alkalmazható.
P. H.
..............................................
BM OKF főigazgató
Település neve: .............................................................
A kárt szenvedett építmény címe:
................................................................................................... irányítószám
................................................................................................... település neve
................................................................................................... közterület (út, utca, tér, stb.)
................................................................................................... hsz.
................................................................................................... hrsz.
Engedély szerinti rendeltetése: ........................................................
Hasznos alapterület: ......................................................................
Komfortfokozat: ..........................................................................
Építés éve: ..................................................................................
A káresemény: ......................................................................................................................................
..............................................................................................................................................................
A károsodás időpontja: .........................................................................................................................
A kár jellege: .........................................................................................................................................
..............................................................................................................................................................
..............................................................................................................................................................
Az építmény káresemény idején betöltött rendeltetése: ........................................................................
Az építmény a káresemény előtti rendeltetés szerinti használatra alkalmas-e? ....................................
Az építmény engedély szerinti használatra alkalmas-e? .......................................................................
A kárbejelentő neve, elérhetősége: (cím, telefon) ................................................................................
A kárbejelentő minősége: (tulajdonos, családtag, stb.) .........................................................................
A kár becsült értéke: ......................................................... forint
Az ingatlan biztosítással rendelkezik? ...................... igen/nem
Amennyiben rendelkezik biztosítással:
A biztosításból várhatóan megtérülő kár összege: ...................................................................... forint
Biztosítási önrész: ....................................................................................................................... forint
Egyéb: ...................................................................................................................................................
..............................................................................................................................................................
..............................................................................................................................................................
Alulírott, kijelentem, hogy az általam előadottak a valóságnak megfelelnek. A kárfelmérés során együttműködöm a hatósággal, illetve a kárfelmérés helyéről, idejéről a tulajdonost tájékoztatom. Kelt: ............................, .......... év ................ hó ..... nap
| ............................................................. polgármesteri hivatal részéről | ....................................................... kárbejelentő |
A kárbejelentő adatlap egy példányát átvettem.
Ezen adatlap aláírásával hozzájárulok, hogy személyes adataimat, illetve a fenti ingatlanra vonatkozó adatokat az illetékes helyi önkormányzat, a területi védelmi bizottság, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és alárendelt szervei, valamint a kárfelmérésben és kárenyhítésben részt vevő további szervek kezeljék és továbbítsák a ........................................................... következtében keletkezett károk felmérése céljából.
Település neve: ......................................
A kárt szenvedett építmény címe (irányítószám, településnév, közterület neve, hsz., hrsz.): ..............
A tulajdonos neve: ................................................................................................................................
Károsodás időpontja: 20....... év ....................... hó ......... nap
Az ingatlan érvényes biztosítással rendelkezik? Igen/nem
Amennyiben rendelkezik biztosítással, a biztosításból várhatóan megtérülő kár összege: .......................... forint
Biztosítási önrész: ............................................. forint
A károsodott építmény rendeltetése (lakás, garázs, stb.)
Az építményt: .................... kár érte
Az építmény: megsemmisült (összedőlt) károsodott:
– súlyosan
– kisebb mértékben
Az építmény és a károk rövid műszaki ismertetése:
a) az építmény szintszáma: .......................................................
b) alápincézett-e: igen nem
c) főbb épületszerkezetek: ....................................................
| alapozás | ||||
| anyaga: | nincs alap, tégla, beton, egyéb: ............................................................................................. | |||
| a kár jellege: | süllyedés, repedés, kifordulás, egyéb: .................................................................................. | |||
| falazat | ||||
| anyaga: | vályogtégla, vert vagy döngölt fal, tégla, egyéb: ................................................................. | |||
| a kár jellege: | repedés, kidőlés, omlás, átázás, egyéb: ................................................................................ | |||
| födém | ||||
| anyaga: | fagerendás, vasbeton gerenda, béléstest acélgerendás, monolit, vasbeton, | |||
| egyéb: .................................................................................................................................. | ||||
| a kár jellege: | repedés, vakolat-leszakadás, szerkezetbomlás, | |||
| egyéb: .................................................................................................................................. | ||||
| tetőszerkezet | ||||
| anyaga: | fa, egyéb: ............................................................................................................................. | |||
| a kár jellege: | teljes tartószerkezeti, gerenda, fedélszék, szaruzat, | |||
| egyéb: ................................................................................................................................. | ||||
| héjazat | ||||
| anyaga: | nád, cserép, betoncserép, pala, egyéb: ............................................................................... | |||
| a kár jellege: | beszakadás, egyéb: ............................................................................................................. | |||
| Az építmény – az előzetes állapotfelmérés alapján – helyreállítható: | igen | nem | ||
| Az építmény rendelkezik-e építési (fennmaradási) engedéllyel: | igen | nem | ||
| A település (rész) rendelkezik-e jóváhagyott rendezési tervvel: | igen | |||
| Amennyiben a település (rész) rendelkezik jóváhagyott rendezési tervvel, az építmény annak figyelembevételével épült-e: | ||||
| igen | nem | |||
Az építmény:
Komfortfokozata: ..........................................................
Hasznos m2: .................................................................
Állandó lakók száma: .....................................................
Épület műszaki állapota a káresemény előtt: karbantartott elhanyagolt
Egyéb beköltözhető ingatlan vonatkozásában a károsult vagy a vele együtt élő személy rendelkezik-e tulajdonjoggal vagy állandó használati joggal?
Igen* nem
*A károsult külön nyilatkozni köteles
Ezen adatlap aláírásával hozzájárulok, hogy személyes adataimat, illetve a fenti ingatlanra vonatkozó adatokat az illetékes helyi önkormányzat, a területi védelmi bizottság, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és alárendelt szervei, valamint a kárfelmérésben és kárenyhítésben részt vevő további szervek kezeljék és továbbítsák a ..................................................................................... következtében keletkezett károk felmérése céljából.
................................. év .................. hó ...... nap
Kárfelmérést végezte és az adatlapot kiállította:
| .................................................... | .................................................... | .................................................... |
A. A kárbejelentés szabályai
1. A kár bejelentéséről a 8. melléklet szerinti adattartalommal kárbejelentő adatlapot kell kitölteni 3 példányban, amelynek egy példányát a bejelentő részére át kell adni. A bejelentő az adatlapon nyilatkozik arról, hogy hozzájárul adatai kezeléséhez (a kárenyhítéssel kapcsolatba hozható harmadik fél részére történő átadásához). A bejelentett károkról a jegyző nyilvántartást vezet.
2. * A kárbejelentésekről a jegyző a kárbejelentési határidőt követően 5 munkanapon belül összesítést készít, melyet az illetékes vármegyei katasztrófavédelmi igazgatóságra (a továbbiakban: katasztrófavédelmi igazgatóság) küld meg, a kárbejelentő adatlapok 1-1 példányával együtt. Egyúttal kezdeményezheti a Védelmi Bizottság Elnökénél helyi újjáépítési biztos kinevezését a kárfelmérő munkacsoport(ok) koordinálása, valamint a további helyreállítási és újjáépítési feladatok végzése céljából.
B. A kárfelmérés szabályai
1. A károk felméréséről a 9. melléklet szerinti adattartalommal kárfelmérő adatlapot kell kitölteni 3 példányban. A kárfelmérés során a keletkezett károkat fényképeken is rögzíteni kell. A kárfelmérő adatlap tartalma egyéb dokumentumokkal (tulajdoni lap, szerződés, alaprajz, korábbi értékbecslés, szakértő, tanú, jegyzőkönyv, fotó, videó, nyilatkozat a biztosítottságról stb.) is alátámasztható.
2. * A kárfelmérő adatlap egy példánya a település polgármesteri hivatalánál, közös önkormányzati hivatalt működtető települések esetében a közös önkormányzati hivatalban marad, egy példányt a polgármester megküld a katasztrófavédelmi igazgatóságnak, egy példányát a károsult veszi át.
3. A kár jellegétől függően kell meghatározni a keletkezett károkból eredő további feladatokat (talajmechanikai elemzések, másodlagos, járulékos károk köre, statikai vizsgálatok).
4. Az értékbecslés a területileg illetékes illetékhivatal által rendelkezésre bocsátott m2/forint ár alapján számított összeg.
a) a támogatott tulajdonos adatait;
b) a lakcímre és az életvitelszerű ottlakásra vonatkozó igazolásokat;
c) a károsodott ingatlan címét;
d) azt, hogy a támogatás helyreállítást, újjáépítést vagy használt lakás vásárlását szolgálja;
e) a támogatási megállapodás számát;
f) a támogatás összegét;
g) a kifizetések időpontját, és az azokról szóló bizonylatokat;
h) a 86. § (2) bekezdés h) pont és a 87. § szerinti esetekben a megkötött biztosításra vonatkozó adatokat;
i) a támogatott írásbeli hozzájárulását az a)–b) pontban foglalt adatok kezelésére.
