Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2016.12.09.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

239/2011. (XI. 18.) Korm. rendelet

az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságokra, valamint a hivatásos tűzoltóság, önkormányzati tűzoltóság és önkéntes tűzoltó egyesület fenntartásához való hozzájárulásra vonatkozó szabályokról

A Kormány

a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva,

a III. Fejezet tekintetében a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva,

a IV. Fejezet tekintetében a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (1) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

1. § E rendelet alkalmazásában:

1. Készenlétben tartás: a tűzoltó-szakmai feladatok ellátására használ, rendszeresített, a munkavédelmi előírásoknak megfelelő tűzvédelmi technika bevethető állapotban tartása.

2. Készenléti szolgálat: a tűzoltóság káresethez történő vonulásra kötelezettséget vállaló tűzoltójának olyan riasztható állapota, amikor sem tevékenysége, sem tartózkodási helye nem korlátozza kivonulási kötelezettségének teljesítésében.

3. Rendkívüli készenléti szolgálat: a tűzoltóság szakmai feladatait ellátó tűzoltóinak olyan munkavégzési, vagy rendelkezésre állási feladatvégzésre kötelezése, amit

a) önkormányzati tűzoltóság esetében a települési önkormányzat képviselő-testülete, vagy a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve (a továbbiakban: központi szerv) vezetője,

b) létesítményi tűzoltóság esetében a központi szerv vezetője

rendel el meghatározott helyen és időtartamban.

4. Készenléti jellegű szolgálatellátás: az olyan munkakör, amelyben

a) a munkakörbe tartozó feladatok jellegéből adódóan - hosszabb időszak alapulvételével - a rendes munkaidő legalább egyharmadában nincs munkavégzés, és a munkával nem töltött időt a munkavállaló pihenéssel töltheti, vagy

b) a munkavégzés - különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel - a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár,

és a tűzoltó 24 órás váltásos munkarendbe tartozó beosztásban, állandó készenléti helyzetben a szolgálatteljesítés helyén látja el a szolgálatát.

5. Létesítményi tűzoltó: a főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság, vagy alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltóság szervezetében tűzoltói feladatot ellátó vagy a létesítményi tűzoltóság szakmai feladatellátását irányító személy, akit a központi szerv létesítményi tűzoltóként nyilvántart és igazolvánnyal lát el.

6. Főfoglalkozású létesítményi tűzoltó: a tűzoltói tevékenységét tűzoltó szakmai feladatok ellátására irányuló munkaviszony alapján, készenléti jellegű szolgálatban végző, vagy a létesítményi tűzoltóság szakmai feladatellátását irányító, jogszabályban meghatározott tűzoltó szakmai képesítéssel rendelkező és a hivatásos tűzoltókra előírt egészségügyi, fizikai és pszichikai követelményeknek megfelelt, 18. életévét betöltött személy.

7. Alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltó: a tűzoltói tevékenységét egyéb jogviszony alapján, szervezett szolgálatban végző, jogszabályban meghatározott tűzoltó szakmai képesítéssel rendelkező és a foglalkozás-egészségügyi szolgálat vizsgálata alapján tűzoltói szolgálatra alkalmasnak minősített, 18. életévét betöltött személy.

8. Főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság: kizárólag főfoglalkozású tűzoltókból vagy vegyesen főfoglalkozású és alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltókból álló létesítményi tűzoltóság, amelyben mindenkor legalább négy főfoglalkozású létesítményi tűzoltó lát el készenléti jellegű szolgálatot.

9. Alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltóság: alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltókból, vagy főfoglalkozású és alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltókból álló létesítményi tűzoltóság, amelyben az egy időben készenléti jellegű szolgálatot ellátó főfoglalkozású tűzoltók létszáma kevesebb, mint négy fő.

10. Létesítményi tűzoltóság vonulási területe: a létesítményi tűzoltóság fenntartására kötelezett szervezet létesítményének területe, valamint azon más létesítmények területe, amelyekre a szerződésben működési kötelezettséget vállal.

11. *  Állandó tűzterhelés: a beépített éghető anyagok és épületszerkezetek tömegéből származó tűzterhelési érték.

12. *  Időleges tűzterhelés: az adott helyiségben, tűzszakaszban található éghető anyagok és berendezések tömegéből származó tűzterhelési érték.

13. *  Normatív tűzterhelés: bizonyos rendeltetésű helyiségekre, helyiségcsoportokra a tűzvédelmi tervezésben alkalmazható, statisztikai felmérésen alapuló időleges tűzterhelési érték.

14. *  Tűzterhelés: az építmény adott tűzszakaszában, helyiségében jelenlévő és beépített anyagok tömegéből (kg) és égéshőjéből (MJ/kg) számított hőmennyiség egységnyi padlófelületre vonatkoztatott értéke, MJ/m2-ben.

II. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZATI TŰZOLTÓSÁG LÉTESÍTÉSE, MŰKÖDÉSÉNEK FELTÉTELEI ÉS FELADATA

1. Az önkormányzati tűzoltóság szakmai feladata

2. § (1) Az önkormányzati tűzoltóság tűzmegelőzési tevékenysége során, a vonulási területén

a) segíti az önkormányzatok jogszabályokban meghatározott tűzmegelőzési feladatait,

b) tűzvédelmi hiányosság észlelése esetén - különös tekintettel a tűzoltás alapvető feltételeiben észlelt hiányosságra - azt haladéktalanul jelzi a hivatásos katasztrófavédelmi szerv katasztrófavédelmi kirendeltségének (a továbbiakban: helyi szerv),

c) részt vesz a lakosság tűzvédelmi felvilágosításában, a tűzvédelmi propagandában.

(2) Az önkormányzati tűzoltóság a tűzoltási és műszaki mentési tevékenységére való felkészülése érdekében

a) toborozza és szervezi a vonulási területén a tűzoltói szolgálatra jelentkezőket, valamint gondoskodik azok szakmai felkészítéséről, továbbképzéséről,

b) folyamatosan gondoskodik a tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátására szervezett erő és eszközállomány riaszthatóságáról,

c) gondoskodik szakfelszereléseinek és egyéni védőeszközeinek karbantartásáról, jogszabályokban előírtak szerinti felülvizsgálatáról,

d) jogszabályban meghatározott éves továbbképzési tervet készít, melyet egyetértés céljából megküld a helyi szervnek, és gondoskodik az állomány továbbképzéséről,

e) támogatást nyújthat a vele együttműködési megállapodást kötő tűzoltó egyesületnek.

(3) Az önkormányzati tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenysége során

a) gondoskodik a beavatkozásban részt vevő állomány rendszeresített egyéni védőeszközökkel történő ellátásáról,

b) a központi szerv főügyelete utasítására kivonul a vonulási területén kívül keletkezett tűz oltására, műszaki mentésre,

c) jelenti a vonulási területén keletkezett tűzesetet, káresetet, az általa eloltott, valamint a más által eloltott és hozzá bejelentett tűzesetet a helyi szerv ügyeletére, és eleget tesz egyéb jelentési kötelezettségének,

d) a központi szerv vezetője vagy a települési önkormányzat képviselő-testülete rendelkezése alapján rendkívüli készenléti szolgálatot lát el, amelynek költségeiről az elrendelő gondoskodik,

e) haladéktalanul jelenti a helyi szerv ügyeletére a gépjárműveinek vonulóképtelenségét, a késedelmesen végrehajtható vagy késedelmesen végrehajtott vonulást, valamint a vonulóképességet korlátozó egyéb körülményeket, a rendkívüli készenléti szolgálat elrendelését és annak okát.

2. Az önkormányzati tűzoltóság működésére vonatkozó szabályok

3. § (1) Az önkormányzati tűzoltóság az önkormányzati tűzoltóság legkisebb létszámáról, létesítményei és felszerelései minimális mennyiségéről, minőségéről és a szolgálat ellátásáról szóló jogszabályban meghatározott létszámú önkormányzati tűzoltó folyamatos riaszthatóságáról gondoskodik, annak érdekében, hogy az önkormányzati tűzoltóság a jogszabályban meghatározott tűzoltó eszközöket és szakfelszereléseket működtetni tudja.

(2) Az önkormányzati tűzoltóságnak a tűzesethez, műszaki mentéshez a készenlétben tartandó gépjárműivel és az arra beosztott létszámmal, valamint tűzoltás vezetésére jogosult személlyel jogszabályban meghatározott normaidőn belül meg kell kezdenie a vonulást.

4. § *  Az önkormányzati tűzoltóság ügyeleti szolgálatot tart fenn.

5. § Az önkormányzati tűzoltóság a vonulási területén működő gazdálkodó szervekkel a létesítményi tűzoltósági feladatok átvállalására az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének (a továbbiakban: területi szerv) egyetértésével megállapodhat, amennyiben a megállapodásban vállaltak nem veszélyeztetik a vonulási terület ellátásával kapcsolatos feladatok maradéktalan teljesítését.

6. § Az önkormányzati tűzoltó éves egészségügyi alkalmassági felülvizsgálatának díját az önkormányzati tűzoltóság viseli.

7. § Az önkormányzati tűzoltóság tűzoltó-szakmai feladatait főfoglalkozású és önkéntes jogviszonyban álló önkormányzati tűzoltók látják el. Az önkéntes jogviszonyban álló önkormányzati tűzoltó a szakmai feladatait az önkormányzati tűzoltóság és az önkéntes jogviszonyban álló önkormányzati tűzoltó között létrejött írásos megállapodás alapján hajtja végre. A megállapodásnak tartalmaznia kell

a) az önkéntes szakmai tevékenység tartalmát,

b) a feladatellátás helyét,

c) a tevékenységre fordítandó időt,

d) a szakmai feladat ellátására vonatkozó képesítési és képzési minimumokat,

e) a szolgálat ellátás rendjét, juttatásait,

f) az egyenruházat viselésének rendjét, valamint

g) a megállapodás megszűnésére vonatkozó előírásokat.

8. § (1) Az önkormányzati tűzoltóság rajokból áll.

(2) Az önkormányzati tűzoltó beosztása szerint lehet beosztott tűzoltó vagy tisztségviselő.

(3) Az önkormányzati tűzoltóság vonatkozásában tisztségviselőnek minősül a rajparancsnok, a rajparancsnok-helyettes, a tűzoltóparancsnok-helyettes és a tűzoltóparancsnok.

(4) Az önkormányzati tűzoltóság szolgálatszervezéséről a tűzoltóparancsnok gondoskodik.

9. § Az önkormányzati tűzoltóság működését alapszabályban határozzák meg. Az alapszabálynak tartalmaznia kell különösen

a) a tűzoltóparancsnok beszámoltatásának rendjét,

b) a kiképzés és rendszeres továbbképzés feltételeinek biztosítását.

10. § Az önkormányzati tűzoltóságok parancsnokai és a tűzoltás vezetésére jogosult állománya évente legalább két alkalommal részt vesz a területi szerv által szervezett kötelező továbbképzésen és szakmai tájékoztatón.

3. Az együttműködési megállapodás

11. § (1) Az önkormányzati tűzoltóság a megalakulásától számított 30 napon belül együttműködési megállapodást köt a helyi szervvel a tűzoltási és műszaki mentési célokra folyamatosan igénybe vehető készenléti szolgálat ellátása, valamint a közvetlen tűz- és robbanásveszély esetén követendő biztonsági intézkedések végrehajtásában való közreműködés céljából, melyet a területi szerv vezetője hagyja jóvá. A területi szerv az együttműködési megállapodásokat a központi szerv részére megküldi.

(2) Az együttműködési megállapodás megkötését az önkormányzati tűzoltóság a szükséges adatok megküldésével kezdeményezi a helyi szervnél.

(3) Az együttműködési megállapodás legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) felek neve, székhelye,

b) kapcsolattartók neve, elérhetősége,

c) a vonulási terület,

d) a készenléti létszám,

e) a riasztható eszközök és felszerelések,

f) az együttműködési megállapodás megszűnésének esetei.

(4) Az együttműködési megállapodással kapcsolatos adatok változásáról a felek írásban haladéktalanul értesítik egymást.

4. Az önkormányzati tűzoltóság vonulási területe

12. § (1) Az önkormányzati tűzoltóság vonulási területét úgy kell meghatározni, hogy a vonulási területhez tartozó település közigazgatási határának legtávolabbi pontjára a riasztott tűzoltóság előírt erői és eszközei, a jelzés vételétől számítva legfeljebb 25 percen belül elsőnek érkezzenek ki.

(2) Abban az esetben, ha a település közigazgatási határának legtávolabbi pontját az önkormányzati tűzoltóság 25 percen túl éri el, de a kiérkezési ideje rövidebb, mint a helyi szervé, akkor az adott település területe az önkormányzati tűzoltóság vonulási területéhez csatolható.

5. Az önkormányzati tűzoltóságok finanszírozásához szükséges pontértékek meghatározása

13. § (1) Az önkormányzati tűzoltóságok finanszírozásának mértékét a veszélyeztető tényezők súlyozásával számított, a vonulási területének reális veszélyeztetettségét kifejező pontszám (a továbbiakban: veszélyeztetettségi pontszám) alapján kell meghatározni, a rendelkezésre álló finanszírozási keret felosztásával.

(2) A reális veszélyeztetettség meghatározására a mentő-tűzvédelmet befolyásoló szempontok (a továbbiakban: veszélyeztető tényezők) figyelembevételével kerül sor.

(3) Veszélyeztető tényezők

a) a vonulási területhez tartozó települések távolsága a készenléti jellegű szolgálattal rendelkező hivatásos tűzoltóságtól,

b) a vonulási területhez tartozó település (a továbbiakban: település) lakosságszáma,

c) a település közigazgatási területének nagysága,

d) a településen lévő SEVESO II hatálya alá tartozó üzemek besorolása (alsó- vagy felső küszöbértékű) és száma,

e) a település távolsága az önkormányzati tűzoltóságtól.

(4) Az önkormányzati tűzoltóság veszélyeztetettségi pontszáma a vonulási területéhez tartozó települések veszélyeztetettségi pontszámainak összege.

(5) A települések veszélyeztetettségi pontszámainak kiszámolása során a település távolsága a készenléti jellegű szolgálattal rendelkező hivatásos tűzoltóságtól 40, a település lakosságszáma 30, a település közigazgatási területének nagysága 10, a településen lévő SEVESO II hatálya alá tartozó üzemek besorolása és száma 10, a település távolsága az önkormányzati tűzoltóságtól 10 súlyszázalékban kerül figyelembevételre.

(6) A központi szerv a helyi önkormányzat polgármesterének megkeresése alapján tájékoztatást ad a település veszélyeztetettségi pontszámáról. A központi szerv minden évben a december 31-ei állapotra tekintettel a honlapján tájékoztató jelleggel közzéteszi az egyes önkormányzati tűzoltóságokra eső pontszámokat.

6. A vonulási területen kívüli tűzoltási, műszaki mentési feladatok ellátásával kapcsolatos költségek megtérítése

14. § (1) Az önkormányzati tűzoltóság vonulási területén kívül elrendelt vonulásai költségét a központi szerv az erre a célra biztosított költségkeret mértékéig, annak terhére téríti meg.

(2) Az e rendeletben meghatározott igénybevétel esetén a beavatkozás költségeként számolható el

a) az (1) bekezdésben foglalt esetben a vonulással, az állomáshelyre történő visszatéréssel és a beavatkozással összefüggésben felhasznált hajtóanyag, kenőanyag, a beavatkozás során felhasznált oltógáz, oltópor, habképző anyag (a továbbiakban együtt: oltóanyag), a tűzoltóság készletéből felhasznált mentesítő, felitató anyag értéke, valamint megsemmisítésük költsége, ha az biztosítási vagy más jogviszony alapján nem térül meg,

b) a vonulás, a beavatkozás és az állomáshelyre történő visszatérés során, önhibán kívül okozott olyan kár, amely biztosítási vagy más jogviszony alapján nem térül meg.

(3) A tűzoltó gépjárművek elszámolható költségnormáit a vonulási területen érvényes előírásokkal egyezően kell alkalmazni.

15. § (1) Az igénybevétellel kapcsolatos költségtérítést az önkormányzati tűzoltóság parancsnoka az igénybevétel helye szerint illetékes területi szerv útján igényli a központi szervtől az 1. mellékletben meghatározott adattartalmú igénybejelentéssel.

(2) A költségtérítési igény jogosságát a területi szerv vezetője megvizsgálja, és véleményével kiegészítve, a kérelem benyújtásától számított 10 napon belül felterjeszti a központi szerv felé.

(3) A költségtérítési igény jogosságáról és a költségtérítés mértékéről a központi szerv vezetője a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül dönt.

III. FEJEZET

A LÉTESÍTMÉNYI TŰZOLTÓSÁGOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

7. A létesítményi tűzoltóság feladata

16. § (1) A létesítményi tűzoltóság tűzvédelmi tevékenysége során

a) figyelemmel kíséri és segíti a létesítményi tűzoltóság vonulási területén a tűzvédelmi jogszabályokban, kötelezően alkalmazandó szabványokban és hatósági előírásokban foglaltak érvényesülését, különös tekintettel a tűzoltás alapvető feltételeit biztosító szabályokra;

b) jelzi a tűzvédelmi szabálytalanságokat a létesítmény vezetőjének;

c) közreműködik a munkavállalók tűzvédelmi felkészítésében, a tűzoltó eszközök és felszerelések használatának ismertetésében;

d) szükség szerint ellátja az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzésénél a tűzoltói felügyeletet, amennyiben az nem veszélyezteti a (2) bekezdés d) pontban rögzített feladatainak ellátását.

(2) A létesítményi tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenysége érdekében

a) munkaidőben gondoskodik a készenléti - vagy készenléti jellegű szolgálat ellátásáról;

b) munkaidőn kívül a létesítmény vezetője által meghatározottak szerint ügyeleti szolgálatot tart;

c) gondoskodik a tűzoltás feltételeinek biztosításáról;

d) a külön jogszabályban foglaltak szerint, tűzoltási és műszaki mentési feladatokat lát el a létesítményi tűzoltóság vonulási területén, valamint a Tűzoltási Műszaki Mentési Tervben (a továbbiakban: TMMT) a részére meghatározott feladatokat végrehajtja;

e) a jóváhagyott együttműködési megállapodás alapján a hivatásos katasztrófavédelmi szerv ügyeletének utasítására kivonul a létesítményi tűzoltóság vonulási területén kívül keletkezett eseményhez, ahol a tűzoltásvezető által meghatározott feladatokat hajtja végre, ha az nem veszélyezteti a d) pontban rögzített feladatainak ellátását.

(3) *  A létesítményi tűzoltóság - jogszabályban meghatározottak szerint - a tűzvizsgálat érdekében haladéktalanul tájékoztatja az illetékes hivatásos tűzoltóságot az általa eloltott, vagy a más által eloltott és hozzá bejelentett tűzesetről. Ha a tűz a Magyar Honvédség objektumában keletkezett, akkor a Honvédelmi Minisztériumot kell tájékoztatni.

(4) A létesítményi tűzoltóság vagy annak fenntartója gondoskodik szakfelszereléseinek és egyéni védőeszközeinek karbantartásáról.

(5) A létesítményi tűzoltóság fenntartója és a működési terület szerinti hivatásos tűzoltóság - ha az nem veszélyezteti a létesítményi tűzoltóság elsődleges beavatkozási feladatainak ellátását - külön megállapodást köthet a létesítményi tűzoltóság vonulási területén kívül keletkezett tűz oltására és műszaki mentésre. A költségek megtérítésének módját a megállapodásban rögzíteni kell.

(6) Az együttműködési megállapodást a hivatásos tűzoltóság parancsnoka a területi szervhez jóváhagyás céljából felterjeszti.

(7) A létesítményi tűzoltóság jogszabályban meghatározottak szerint - a fenntartója engedélyével - a folyamatos készenléti vagy ügyeleti szolgálat biztosításával a hivatásos tűzoltóságok által végezhető szolgáltatások köréről, valamint a hivatásos tűzoltósági célokat szolgáló ingatlanok, felszerelések kapacitás kihasználását célzó hasznosításának szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti tűzvédelmi szolgáltatást végezhet. A szolgáltatás végzése nem veszélyeztetheti a (2) bekezdés d) pontban rögzített feladatainak ellátását.

8. A létesítményi tűzoltóság működése

17. § (1) A területi szerv szervezi a hivatásos és a létesítményi tűzoltóságokkal való együttműködést.

(2) A területi szerv véleményezési jogot gyakorol a létesítményi tűzoltósági feladatok átvállalására vonatkozó megállapodásnál.

18. § (1) Létesítményi tűzoltóságot kell működtetni ott ahol

a) *  a 2. mellékletben foglalt tűzszakasz alapterülete és a 3-7. melléklet alapján meghatározott számított tűzterhelése megkívánja, az ott meghatározott létszámmal,

b) az üzemi technológiai folyamat vagy egyéb helyi sajátosság alapján szükséges.

(2) Főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságot kell működtetni:

a) az atomerőműben;

b) az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek esetén, jogszabály alapján felső vagy alsó küszöbértékűnek minősülő veszélyes üzemben, ha a biztonsági jelentésben vagy a biztonsági elemzésben feltárt kockázat vagy dominóhatás miatt szükséges;

c) ahol az üzemi technológiai folyamat vagy egyéb helyi sajátosság alapján szükséges;

d) a Magyar Honvédség objektumaiban jogszabályban meghatározottak alapján.

(3) *  A létesítményi tűzoltóság kötelező működtetéséről az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a helyi szerv javaslatára a területi szerv, a főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság kötelező működtetéséről

a) (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a területi szerv,

b) a (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a helyi szerv javaslatára a területi szerv

határozatban dönt.

(4) A létesítményi tűzoltóság egy időben készenléti jellegű szolgálatot ellátó létszáma 4 főnél kevesebb nem lehet.

(5) Amennyiben főfoglalkozású létesítményi tűzoltók alkalmazása szükséges, a területi szerv előírja a főfoglalkozású létesítményi tűzoltók legkisebb számát.

(6) Az alkalomszerűen igénybe vehető létszám a fenntartó kérelmére kiváltható főfoglalkozású tűzoltókkal. A kiváltás akkor alkalmazható, ha a meghatározott minimum létszám legalább 8 fő. Ekkor az előírt létszámból 4 fő főfoglalkozású, az e feletti létszám minden 4 főjét pedig 1 fő főfoglalkozású létesítményi tűzoltóval lehet kiváltani.

(7) E rendelet alapján megállapított legkisebb készenléti létszámnak folyamatosan rendelkezésre kell állnia mindaddig, amíg a tűzszakasz mérete, rendeltetése vagy a számított tűz terhelése meg nem változik.

(8) A 2. melléklet alapján meghatározott legkisebb készenléti létszámot további négy fővel meg kell növelni abban az esetben, ha a tűzszakasz többszintes.

(9) A létesítményi tűzoltóság összlétszámát úgy kell meghatározni, hogy abból a mindenkori legkisebb készenléti létszám akadálytalanul biztosítható legyen.

(10) A készenléti létszámon belül mindig rendelkezésre kell állnia a tűzoltás vezetésére jogosult, felelős vezetőnek.

(11) A legkisebb készenléti létszám biztosításánál a létesítményi tűzoltóparancsnokot nem lehet figyelembe venni.

19. § (1) Több tűzszakasz esetén a létesítménynek azon tűzszakaszát, illetve szabadterét kell figyelembe venni, amelynek alapterülete és számított tűzterhelése alapján a 2. melléklet szerint meghatározandó létesítményi tűzoltóság készenléti létszáma a legmagasabb.

(2) A létesítményi tűzoltóságot úgy kell megszervezni és felszerelni, hogy képes legyen a létesítményben keletkezett tűz oltását önállóan, az elsőfokú hatóság által előírt erőkkel, eszközökkel megkezdeni és önállóan vagy a riasztható hivatásos tűzoltóságokkal együttesen a létesítményben várható legnagyobb veszélyhelyzetet megszüntetni. Az ehhez szükséges létszámot, gépjárműveket, felszereléseket, védőfelszereléseket, oltó- és mentesítő anyagokat, valamint a szükséges tartalékot a létesítményi tűzoltóság fenntartója köteles készenlétben tartani.

(3) A szükséges létszám és felszerelés megállapításánál a létesítmény védelmét szolgáló beépített tűzoltó technikai eszközök, a szakmai felügyelet által jóváhagyott megállapodás alapján biztosított egyéb erők, valamint a létesítmény azonnal igénybe vehető kárelhárító szerveinek felszerelése figyelembe vehető. Ha a létesítményben többféle, eltérő felszerelést és anyagokat igénylő veszélyhelyzet is lehetséges, akkor a létesítmény tűzoltóságának valamennyi - a szakmai felügyelet által meghatározott - veszélyhelyzet elhárítására fel kell készülnie.

(4) A létesítményi tűzoltóság vonulási területe a fenntartására kötelezett szervezet létesítményének területe, valamint azon más létesítmények területe, amelyekre a szerződésben működési kötelezettséget vállal, és a 21. § (1) bekezdésben rögzített követelményeket teljesíti.

(5) A több természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) által közösen létrehozott és fenntartott létesítményi tűzoltóság esetén a működtetéssel kapcsolatos költségeket megállapodásuk szerint, ennek hiányában az önálló védekezésükhöz szükséges létszám arányában viselik.

(6) Abban a létesítményben, amelynek tűzszakaszát bérbe adják, a létesítményi tűzoltósággal kapcsolatos követelmények betartására a bérbeadó kötelezett. E kötelesség teljesítését - írásbeli megállapodás alapján - a bérbeadótól a bérlő átvállalhatja.

(7) A létesítményi tűzoltóság feladatainak ellátására megállapodás csak akkor köthető, ha az arra vállalkozó szervezet a 21. § (1) bekezdésében foglalt feltételeket saját feladatainak maradéktalan ellátása mellett tudja teljesíteni.

(8) A létesítményi tűzoltói feladatok ellátására kötött megállapodás felmondása, vagy a közösen működtetett tűzoltóság megszűnése esetén a gazdálkodó szerv köteles haladéktalanul gondoskodni a 16. §-ban meghatározott feladatok maradéktalan ellátásáról.

(9) A gazdálkodó szervezet a létesítményi tűzoltóság feladatainak ellátására más létesítményi tűzoltósággal - a főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság létrehozására kötelezett gazdálkodó szervezet esetén kizárólag főfoglalkozású létesítményi tűzoltósággal - megállapodhatnak a 16. §-ban meghatározott feladatok ellátására, ha a létesítményi tűzoltóság állandó ügyelettel, továbbá a feladat ellátásához szükséges létszámú készenléti szolgálattal és felszereléssel rendelkezik.

(10) A létesítményi tűzoltóság gépjárműveire, felszerelésére, védőfelszerelésére, oltó- és mentesítő anyagaira, valamint tartalékaira vonatkozó követelményeket a területi szerv állapítja meg a létesítményi tűzoltóság fenntartására kötelezettel történt egyeztetés után. A létesítményi tűzoltóság létszáma tekintetében a területi szerv a 2. mellékletben meghatározott létszámtól a tűzvédelmet megalapozó technikai megoldások figyelembevétele mellett eltérést engedélyezhet azzal, hogy a készenléti létszám 4 főnél kevesebb nem lehet.

(11) A területi szerv a 18. § (1) bekezdés a) pontjának követelményei alól kérelemre felmentést adhat, amennyiben a jelenlévő anyagok környezetre gyakorolt veszélyessége a létesítményi tűzoltóság működtetését nem teszi szükségessé, és a létesítmény területén bekövetkező esemény közvetlenül nem veszélyezteti az emberi egészséget, környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot.

(12) A (11) bekezdés szerinti felmentés nem adható

a) a 18. § (2) bekezdés a) pontja esetén, továbbá

b) ha a létesítmény érintett tűzszakaszaiban a számított tűzterhelés nagyobb részt oxidáló anyagok és készítmények, vagy fokozottan robbanásveszélyes, tűzveszélyes anyagok és készítmények jelenlétéből adódik.

20. § (1) *  Létesítményi tűzoltóság létrehozatala nem kötelező, de az létrehozható

a) tömegtartózkodásra szolgáló, vagy közösségi, nagy forgalmú létesítményben, valamint lakóépületek védelmére;

b) éghető folyadékok és olvadékok tároló telepein, ha a telepen lévő valamennyi földfeletti álló, hengeres, merevtetős vagy úszótetős acéltartályt jogszabályban meghatározottak szerinti stabil habbal oltó berendezés védi;

c) abban a létesítményben, ahol valamennyi, a 2. melléklet szerint létesítményi tűzoltóság fenntartását indokolttá tevő tűzszakasz teljes területét automatikus oltóberendezés védi;

d) abban a mezőgazdasági létesítményben, melyben termények ömlesztett tárolását végzik.

(2) Az (1) bekezdés alapján létrehozott létesítményi tűzoltóság esetében a szükséges létszámot, gépjárműveket, felszereléseket, oltó- és mentesítő anyagokat, a szükséges tartalékot a területi szerv a létesítményi tűzoltóság fenntartójának kezdeményezése alapján, annak figyelembevételével határozza meg. A kötelezés nélkül fenntartott létesítményi tűzoltóságnak meg kell felelnie a 18. § (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

21. § (1) Az alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltóságnak a riasztástól számított öt percen belül (a főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságnak két percen belül) meg kell kezdenie a kivonulást, és állomáshelyéről - optimális esetben - a riasztástól számított tíz percen belül ki kell érkeznie a tűzeset, vagy a műszaki mentés helyszínére.

(2) A tűzoltó parancsnoknak, vagy az általa megbízott, őt helyettesítő parancsnoki ügyeletesnek késedelem nélkül ki kell vonulni azon eseményekhez, melyekhez a hivatásos tűzoltóság egységei is vonulnak. Parancsnoki ügyeletes az lehet, aki tűzoltás vezetési jogosultsággal rendelkezik.

9. A létesítményi tűzoltóság szervezete, tagjainak képzése

22. § (1) A létesítményi tűzoltóság létszámától és a helyi sajátosságoktól függően rajok, a rajokból egységek szervezhetőek, amit a létesítményi tűzoltóság fenntartója köteles írásban szabályozni. A raj létszáma 4-6 fő, az egység 2 rajból áll. A főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságok rajait a riasztási fokozat meghatározásánál figyelembe kell venni.

(2) A főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságnál alkalmazott beosztások megegyezhetnek a hivatásos tűzoltóságnál alkalmazott beosztásokkal.

(3) A főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságnál a foglalkoztatásra vonatkozó egyéb előírások érvényre juttatása mellett a hivatásos tűzoltóságokkal megegyező szolgálati időbeosztás alkalmazható.

23. § (1) A létesítményi tűzoltóságnak minden tárgyévet megelőző év december 15. napjáig éves képzési tervet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell elméleti és gyakorlati foglalkozásokat.

(2) A képzési tervet a létesítményi tűzoltóság parancsnoka hagyja jóvá.

(3) A létesítményi tűzoltóság parancsnoka oktatási naplót vezet.

(4) Az oktatási naplónak tartalmaznia kell a

a) képzés helyét, idejét,

b) képzés időtartamát,

c) képzés tárgyát,

d) foglalkozáson részt vettek nevét és aláírását.

24. § (1) A főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság képzési tervében hetente legalább négy, a létesítmény sajátosságaihoz igazodó, elméleti és gyakorlati foglalkozást kell tervezni.

(2) Alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltóság képzési tervében negyedévente legalább 4 órás, a létesítmény sajátosságaihoz igazodó, elméleti és gyakorlati foglalkozást kell tervezni.

(3) A főfoglalkozású és az alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltóság tagjainak évente legalább egy elméleti és gyakorlati felmérését a tárgyév december 31-ig végre kell hajtani, a végrehajtás tényét dokumentálni kell.

10. A létesítményi tűzoltóság irányítása

25. § A létesítményi tűzoltóság általános irányítását a tűzvédelmi szabályzatban, vagy a fenntartó alapító okiratában - közösen létesített létesítményi tűzoltóság esetében az erre vonatkozó megállapodásban - meghatározott egyszemélyi felelős vezető, vagy testület látja el. Ennek során

a) figyelemmel kíséri a létesítményi tűzoltóság működését,

b) beszámoltatja a létesítményi tűzoltóparancsnokot,

c) kinevezi és felmenti a létesítményi tűzoltóság tagjait, felettük munkáltatói jogokat gyakorol,

d) gondoskodik a létesítményi tűzoltóság tagjait megillető jogok és juttatások biztosításáról,

e) biztosítja a kiképzés és a rendszeres továbbképzés feltételeit,

f) a létesítményi tűzoltóság számára az alaptevékenységet nem akadályozó vagy veszélyeztető további feladatot határozhat meg,

g) szabályozza a készenléti vagy készenléti jellegű szolgálatellátás követelményeit és elveit a szakmai követelményekre és helyi sajátosságokra figyelemmel.

26. § A létesítményi tűzoltóság szakmai tevékenységét a tűzoltó parancsnok irányítja. Ennek során

a) gondoskodik a tűzoltóság részére előírt tervek elkészítéséről,

b) meghatározza az irányítása alá tartozó szervezeti egység feladatait,

c) gondoskodik az előírt képzések, gyakorlatok, és foglalkozások megszervezéséről és megfelelő színvonalú megtartásáról,

d) biztosítja a személyi állomány tagjainak az elrendelt képzéseken és továbbképzéseken, gyakorlatokon történő részvételt,

e) kapcsolatot tart a helyi szerv vezetőivel,

f) intézkedik a tűzoltási és műszaki mentési feladatok végrehajtásáról azokra történő felkészülésről,

g) intézkedik a szolgálatszervezés elkészítéséről,

h) intézkedik a szolgálati okmányok vezetéséről,

i) intézkedik a felügyeleti szerv által meghatározott adatszolgáltatás teljesítéséről,

j) ellenőrzi a létesítményi tűzoltóság állományának tevékenységét, szolgálatellátását,

k) javaslatot tesz a létesítményi tűzoltóság fenntartójának, a tűzoltáshoz, műszaki mentéshez szükséges eszközök felszerelések beszerzésére,

l) meghatározza a riasztás rendjét és biztosítja az ahhoz szükséges feltételeket.

27. § (1) A működő, vagy megalakítandó létesítményi tűzoltóság köteles a területi szervnek a megalakulást, valamint a (2) bekezdésben meghatározott adataiban bekövetkezett változásokat, a változást követő 3 munkanapon belül bejelenteni.

(2) A területi szerv által szolgáltatott adatok alapján a központi szerv nyilvántartja a létesítményi tűzoltóság nevét, székhelyét, létrehozásának dátumát, létszámát, a tűzoltásba, műszaki mentésbe bevonható technikai eszközét, felszerelését, oltó- és mentesítő anyagait.

(3) A létesítményi tűzoltóság fenntartására kötelezett szervezet a kötelezés alapjául szolgáló adatokban, körülményekben bekövetkező változást legalább 15 munkanappal korábban a tűzvédelmi hatóságnál köteles bejelenteni.

11. A főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságok kötelező okmányai, nyilvántartásai és adatszolgáltatása

28. § (1) A főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságoknak a következő okmányokkal és nyilvántartásokkal kell rendelkezniük:

a) szolgálati napló,

b) eseménynapló,

c) szabadság-nyilvántartás,

d) oltóanyag-nyilvántartás,

e) káreset felvételi lap,

f) munkavédelmi iratok:

fa) munkavédelmi őrnapló,

fb) alkoholszondás ellenőrzési napló,

fc) munkavédelmi oktatási napló.

(2) A főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságok a 27. § (2) bekezdésében meghatározott adatokon túlmenően a következő adatszolgáltatásokra kötelesek a területi szerv útján a központi szerv felé:

a) tűzoltási, műszaki mentési jelentés;

b) szeradatlap.

12. Egyéb rendelkezések

29. § (1) A létesítményi tűzoltóság köteles részt venni a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által létesítményi tűzoltóság vonulási területén, valamint a 16. § (5) bekezdés szerint azon kívül szervezett gyakorlatokon.

(2) A szabadidejében képzésre, gyakorlatra igénybe vett létesítményi tűzoltó részére a létesítményi tűzoltóság fenntartója a munkaszerződésben rögzített szabályok szerint köteles térítést biztosítani.

(3) A létesítményi tűzoltók éves egészségügyi alkalmassági felülvizsgálatáról és annak költségfedezetéről a létesítményi tűzoltóság fenntartója köteles gondoskodni.

30. § A létesítményi tűzoltósági célokat szolgáló ingatlanok, tűzvédelmi eszközök, berendezések, tűzoltó szakfelszerelések kapacitás kihasználását célzó hasznosítása a tűzoltóság fenntartójának engedélyével és felelősségével történhet. A kapacitás kihasználását célzó hasznosítás nem veszélyeztetheti a létesítményi tűzoltóság működőképességét.

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATNAK A HIVATÁSOS TŰZOLTÓSÁG, ÖNKORMÁNYZATI TŰZOLTÓSÁG ÉS ÖNKÉNTES TŰZOLTÓ EGYESÜLET FENNTARTÁSÁHOZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI

31. § (1) A hivatásos tűzoltóság fenntartásához történő hozzájárulás esetén a támogatást az azt biztosító települési önkormányzat képviselő-testülete és a hivatásos tűzoltóság irányítását ellátó területi szerv között létrejött megállapodás rögzíti.

(2) A hivatásos tűzoltóság fenntartásához biztosított hozzájárulás felhasználásáról a hivatásos tűzoltóság irányítását ellátó területi szerv köteles elszámolni a települési önkormányzat felé.

(3) A települési önkormányzat képviselő-testülete által pénzeszközökkel támogatott, a hivatásos tűzoltóságra vonatkozó fejlesztési igény a megvalósítás során előnyt élvez.

32. § (1) Önkormányzati tűzoltóság fenntartása esetén a települési önkormányzat hozzájárulását az önkormányzati tűzoltóság, valamint a székhelye szerinti és az általa védett települések önkormányzatai között létrejött megállapodás rögzíti. A megállapodásban rögzített hozzájárulások mértékének megállapításánál kiemelt szempontnak tekintendő a települések lakosságszáma, valamint területének nagysága.

(2) A székhely szerinti települési önkormányzat, valamint az önkormányzati tűzoltóság által védett települések önkormányzatai éves hozzájárulásának mértékét legalább oly módon szükséges megállapítani, hogy a központi költségvetési hozzájárulással együttesen fedezetet biztosítsanak az önkormányzati tűzoltóság éves fejlesztési, fenntartási és működési kiadásaira.

(3) Az éves fenntartáshoz szükséges fedezetet az önkormányzati tűzoltóság legkisebb létszámáról, létesítményei és felszerelései minimális mennyiségéről, minőségéről és a szolgálat ellátásáról szóló jogszabály alapján kell megállapítani.

(4) Az önkormányzati tűzoltóság köteles elszámolni a fenntartásához biztosított hozzájárulás felhasználásáról a hozzájárulást biztosító székhely szerinti és az általa védett települések önkormányzatai felé.

33. § (1) A tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátásában közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület fenntartásához történő hozzájárulást a támogatást biztosító települési önkormányzat képviselő-testülete és az önkéntes tűzoltó egyesület között létrejött megállapodás rögzíti.

(2) A települési önkormányzat hozzájárulásának mértékét az önkéntes tűzoltó egyesület vállalt feladatainak alapszintű ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek alapján kell megállapítani.

34. § A települési önkormányzatok pénzügyi hozzájárulása mellett támogatásként figyelembe vehető a laktanya biztosítása, építése, felújítása, üzemeltetésének átvállalása, a szakmai tevékenységet segítő tárgyi eszközök, készletek beszerzése, vagy használatra történő átadása, melyet a települési önkormányzatok és a hivatásos tűzoltóságok, az önkormányzati tűzoltóságok, valamint az önkéntes tűzoltó egyesületek között létrejött megállapodásokban szerepeltetni szükséges.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

35. § A működő létesítményi tűzoltóságok 2012. március 31-ig kötelesek a területi szervnek bejelenteni a 27. § (2) bekezdés szerinti adataikat.

36. § (1) Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.

(2)-(3) * 

1. melléklet a 239/2011. (XI. 18.) Korm. rendelethez * 

A vonulási területen kívüli költségtérítésre vonatkozó igénybejelentés tartalmi elemei

- fejléc,

- az igénylő neve és címe,

- az ügyintéző neve és telefonszáma,

- számlaszám,

- a kivonult járművekre vonatkozóan

= üzemanyag-felhasználása, forgalmi rendszáma, fajtája, típusa,

= megtett km alapnorma, üzemóra Norma Üzemanyag, kenőanyag literben,

= az üzemanyag, kenőanyag NAV egységára a pótlás napján (Ft/liter),

= az üzemanyag-, kenőanyag-felhasználás költsége (Ft)

- Oltó- és felitató anyag felhasználásának kimutatása

= Felitató anyag kg-ban, egységár, költség,

= Por kg-ban, egységár, költség,

= Habanyag literben, egységár, költség,

= A felhasznált készülékek, illetve újratöltési költségek (db, Ft)

- igénybe vett tűzoltóság parancsnokának aláírása

2. melléklet a 239/2011. (XI. 18.) Korm. rendelethez

A létesítményi tűzoltóság kialakítására vonatkozó szabályok

A létesítményi tűzoltóság legkisebb készenléti létszáma

Sorszám A B C D E
1. A létesítmény
tűzszakaszának
számított
tűzterhelése
1001-3000 m2 3001-5000 m2 5001-8000 m2 8000 m2 feletti
2. Tűzszakasz alapterület esetén
3. 501-1000 MJ/m2 - - - 4 fő
4. 1001-1500 MJ/m2 - - 4 fő 8 fő
5. 1501-2000 MJ/m2 - 4 fő 8 fő 12 fő
6. 2000 MJ/m2 felett 4 fő 8 fő 12 fő 16 fő

3. melléklet a 239/2011. (XI. 18.) Korm. rendelethez * 

A számított tűzterhelés meghatározása és igazolása

1. A számításhoz szükséges adat

a) az épület alaprajza, a tűzszakasz vagy az ellenőrzendő helyiség területének megjelölésével,

b) a jellemző helyen felvett függőleges metszet,

c) az építészeti műszaki leírás,

d) a technológiai műszaki leírás, tömegelemzés az éghető anyagokról,

e) az üzemeltetői nyilatkozat, amely szerint a tervezett éghetőanyag-mennyiségeket az üzemeltetés során nem lépik túl,

f) a vizsgálati bizonylat azokról az éghető anyagokról, amelyeket a 4. melléklet nem tartalmaz.

2. Az épület vagy az építmény részeinek, helyiségeinek, rendeltetési egységeinek számított tűzterhelését (pv) MJ/m2-ben, a következő képlettel kell számítani:

pv = p x a

ahol:

p tűzterhelés, melyet a 3-7. pontok szerint kell meghatározni,

a az anyagok égési sebességére jellemző, az anyag sűrűségétől és raktározási tömörségétől függő tényező, melyet a 8-10. pontok szerint kell meghatározni.

A pv számított tűzterhelés, valamint a p tűzterhelés megadható ún. faegyenértékben kg(fa)/m2 is. Ez az érték a MJ/m2-ben megadott érték 1/16,75-szorosa.

3. A p tűzterhelést, MJ/m2-ben, a következő képlettel kell számítani:

p = pn+ps

ahol:

pn az időleges tűzterhelés,

ps az állandó tűzterhelés.

4. Az időleges tűzterhelést a gyártási folyamatban előforduló éghető anyagok, valamint az éghető technológiai és egészségügyi-műszaki berendezések, szigetelések, raktári anyagkészletek, bútorok alapján kell meghatározni.

5. Az állandó tűzterhelést az épületszerkezetek éghető anyagai alapján kell meghatározni.

6. Az időleges és az állandó tűzterhelést a következő képletekkel kell kiszámítani:

ahol:

Mi az i-edik anyag tömege, kg,

Hi az i-edik anyag 1 kg-nyi tömegéből az égés során felszabaduló hő mennyisége, MJ/kg,

S az épület és építmény vagy részeik területe, m2,

j az időleges tűzterheléshez tartozó anyagok fajtáinak száma,

k az állandó tűzterheléshez tartozó anyagok fajtáinak száma.

Ha az anyagok térfogata ismert, a tömegük (M) számításához szükséges testsűrűségi, halmazsűrűségi adatokat a 4. melléklet tartalmazza. Az anyagok fűtőérték (Hi) adatait a 4. melléklet tartalmazza.

7. Az időleges tűzterhelés (pn) normatív értékek alapján is meghatározható a 6. és a 7. mellékletben felsorolt épületek és technológiák esetén.

8. Az a tényezőt a következő képlettel kell kiszámítani:

ahol:

as tényező értéke 0,9.

9. Az időleges tűzterhelés an tényezőjét a következő képlettel kell kiszámítani:

ahol:

ami az i-edik anyagra jellemző tényező.

10. Az egyes éghető anyagfajták ami tényezőit az 5. melléklet tartalmazza.

4. melléklet a 239/2011. (XI. 18.) Korm. rendelethez * 

Éghető anyagok fűtőértéke (Hi) és testsűrűsége (nem folytonos térkitöltésű anyagok vagy termékek esetén halmazsűrűsége)

A B C D
1. Anyagok megnevezése Fűtőérték (Hi) MJ/kg Testsűrűség kg/m3
2. Fa, papír, kéreg Fa (idetartoznak az összes faanyagok és fából készült termékek, hulladékok) 16,75 600-900
3. Cellulóz 15,07 1500
4. Papír 15,90 700-1200
5. Parafa 16,75 240
6. Farostlemez 18,84 800-1500
7. Dekoritlemez 20,09 4800
8. Tüzelő anyagok Koksz 29,31 800-1850
9. Antracit 33,49 1300-1700
10. Kőszén 31,40 1200-1500
11. Barnaszén 20,93 1200-1500
12. Lignit 18,84 600-1000
13. Szén (brikett) 20,09 1200-1400
14. Tőzeg 15,49 900-1200
15. Faszén 30,14 250
16. Fűtőolaj 41,87 950
17. Benzin 46,05 800
18. Petróleum 42,91 800
19. Kőszénkátrány 34,75 1100
20. Dízelolaj 41,87 800
21. Gázolaj 41,03 800
22. Metán 55,68 400
23. Propán 50,24 500
24. Szövetek, bőrök Gyapot 16,75 700
25. Selyem 18,84 1000
26. Gyapjú 23,02 60-130
27. Műselyem 16,75 15
28. Szövet (idetartoznak az összes ruházati termékek) 20,93 300
29. Bőrök 20,93 860-1200
30. Természetes gumi 41,87 1300-1450
31. Gumiabroncs 25,12 500
32. Polietilén 46,47 920
33. Polipropilén 46,47 900
34. Polisztirol 40,61 32-35
35. Poliakrilnitril 31,40 1120
36. Poli(metil-metakrilát) 26,80 1190
37. Kemény PVC 19,26 1550
38. PVC-padló 15,49 1400
39. Textilalátétes PVC műbőr 18,84 1400
40. Poliuretánhab, alapanyag fázisban habosítás előtt 29,30 1200
41. Poli(vinil-acetát) 23,02 1200
42. Gumik és műanyagok Vinilazbeszt (csempe) 5,44 1350
43. Poliizobutilén (Neoacid) 16,75 1400
44. Üvegszálas poliészterlemez 20,93 1500
45. Poliamid 30,98 1138
46. Epoxigyanta 31,40 1150-3200
47. Fenol-formaldehid gyanta 30,14 1240
48. Fenol-formaldehid gyanta szervetlen töltőanyaggal 16,33 1300-3000
49. Fenol-formaldehid gyanta faliszt töltőanyaggal (bakelit) 25,96 -
50. Polikarbonát 30,98 1200-1510
51. Karbamid-formaldehid gyanta 25,12 1550
52. Celluloid 17,58 1180-1300
53. Poliformaldehid 17,16 1425
54. Vulcanfiber 15,91 1300
55. Poli(tetrafluor-etilén) 4,18 2100-2400
56. Takarmányok, élelmiszerek Gabonafélék (ide tartoznak a rozs, kukorica, liszt) 16,75 700
57. Széna 16,75 250
58. Szalma 14,65 150
59. Keményítő 16,75 800
60. Cukor 16,75 750-1100
61. Zsír 41,87 920-940
62. Vegyi anyagok Aceton 31,15 792
63. Anilin 36,63 1250
64. Benzol 41,87 900
65. Fenol 32,65 1300
66. Etil-alkohol 29,30 800
67. Formaldehid 18,67 1240-3000
68. Glicerin 18,17 1250
69. Metil-alkohol 22,82 800
70. Toluol 41,87 866
71. Tiszta szén (karbon) 33,49 1400-1900
72. Kén 10,46 2100
73. Vegyi anyagok Foszfor 25,12 1820-2200
74. Kaucsuk - 1170
75. Parafa - 9700
76. Bitumen - 1050

5. melléklet a 239/2011. (XI. 18.) Korm. rendelethez * 

Egyes éghető anyagfajták leégési sebességének jellemző értéket (ami)

A B
1. Az anyagok jellemzői ami értéke
2. Éghető műanyagok a PVC lap kivételével, (polisztirolhab, poliuretánhab) 1,5
3. Anyagok 1 cm vastagságig, kb. az anyag vastagságának megfelelő légrétegekkel egymásra helyezve, [éghető porok (szénpor) széna, szalma, fagyapot, faforgács, papír és textilhulladékok, műanyag-hulladékok és a nyesedékek linóleum, PVC-hab] 1,3
4. 1-2,5 cm vastag anyagok nagy légrétegekkel elhelyezve, fatáblák, falécek és lemezek, faforgács lapok, közszükségleti cikkek (textil, lábbeli játékok, divatáru) polcokon kirakva van tárolva 1,1
5. Anyagok 1 cm vastagságig szorosan lerakva vagy sajtolva, sajtolt széna, szalma, textilszálak
(a gyapjú kivételével) makulatúra
1,1
6. 25 MJ/kg és nagyobb hőtermelő képességű anyagok 1 cm vastagságig, tekercsben, csomagban tárolva, lemez, fólia, gumi vagy műanyag (a kemény PVC és a teflon kivételével) 1,1
7. 200 °C alatt lágyuló vagy folyó anyagok (pl. szalonna, vazelin, aszfalt) 1,1
8. Faanyagú bútor (pántolással együtt), fűrészáru 2,5-4 cm vastagságig hézagosan elhelyezve 0,9
9. Anyagok 4 cm-nél nagyobb vastagságban hézagosan lefektetve, fagerendák, vastag táblák, egyéb faelemek 0,9
10. 25 MJ/kg hőtermelő képesség alatti anyagok 1 cm vastagságig, tekercsben, csomagban tárolva, 40 cm vastagságig (pl. bőrprém, nyersbőr, méteráru, sajtolt nyersbőr, papír tekercsek 40 cm átmérőig) 0,9
11. Szabadon fekvő (tárolt), jól terülő élelmiszeripari termékek, (pl. magok, liszt, cukor) 0,9
12. Tufa (száraz), faszén 0,9
13. Közszükségleti cikkek (pl. textil, lábbeli, divatárujátékok, kemény PVC-termékek) szilárd, tömör egységekben tárolva, emelőlapon, konténerben 0,7
14. Könyvek, folyóiratok, archív dokumentáció 0,7
15. 40 cm-nél nagyobb vastagságú vagy átmérőjű tömören tekercsben vagy csomagban tárolt anyagok, papír, fatáblák 0,6
16. Barnaszén, kőszén, koksz 0,5
17. Éghető, sűrített gázok, (pl. propán, bután, egyéb éghető gázok, világítógáz, hidrogén, acetilén) 1,5
18. 100 °C alatti lobbanáspontú folyadékok, amelyek a gyártási folyamatban forráspontig melegednek 1,5
19. 21 °C alatti lobbanáspontú folyadékok, melyek a gyártási folyamatban a lobbanáspontig melegednek, de a hőmérsékletük nem éri el a forráspontot 1,2
20. 21-100 °C lobbanáspontú folyadékok, amelyek a technológiai folyamatban a gőzök lobbanáspontjáig melegednek, de hőmérsékletük nem éri el a forráspontot 1,2
21. 21-55 °C lobbanáspontú folyadékok, melyek a gyártási folyamatban a gőzök lobbanáspontja alatti hőmérsékletre melegednek 1,1
22. 55 °C-nál magasabb lobbanáspontú folyadékok, amelyek a gyártási folyamatban a gőzök lobbanáspontjánál alacsonyabb hőmérsékletig melegednek 0,9
23. 100 °C-nál magasabb lobbanáspontú folyadékok, amelyek a technológiai folyamatban a gőzök lobbanáspontjánál 50 °C-nál alacsonyabb hőmérsékletig melegednek 0,8
24. 100 °C feletti lobbanáspontú folyadékok, amelyek a gyártási folyamatban a gőzök lobbanáspontjánál 50 °C-kal alacsonyabb hőmérsékletig melegednek 0,7

6. melléklet a 239/2011. (XI. 18.) Korm. rendelethez * 

Lakó- és közösségi épületek, épületrészek normatív tűzterhelési értékei

A B
Sor-
szám
Az épület rendeltetése Normatív tűzterhelés,
az épületszerkezetek éghető anyagai nélkül
(P) MJ/m2
1. ABC-áruház 400
2. Autóalkatrész bolt 300
3. Autószalon 200
4. Bank 300
5. Bevásárlóközpont 400
6. Borozó, borpince 80
7. Bőráru, bőrdíszmű 700
8. Bútorbolt, bútoráruház 600
9. Bútorkiállítás 500
10. Cipőbolt 500
11. Dohánybolt 500
12. Ernyőbolt, ernyőjavító 300
13. Eszpresszó 300
14. Édességbolt 800
15. Ékszerbolt 300
16. Étterem 300
17. Festékbolt 1000
18. Filmszínház 300
19. Fodrászat 400
20. Gépipari kiállítás 80
21. Gumiáru szaküzlet 600
22. Gyermekotthon
- raktárak
400
600
23. Gyógyszertár
- raktárak
800
1000
24. Háztartási bolt 800
25. Háztartásikészülék-szaküzlet 300
26. Hús- és hentesáru 40
27. Illatszerbolt 1000
28. Iroda (államigazgatás) 600
29. Iroda (üzemi) 1000
30. Iroda (kereskedelmi) 800
31. Iskola (tanterem, iroda)
- könyvtár
- szertár
300
800
400
32. Italárubolt 600
33. Játékbolt 500
34. Kenyér- és péksütemény bolt 300
35. Kórház (betegszobák, irodák)
- laboratóriumok
- kötszer-, fehérneműraktár
300
400
800
36. Könyvesbolt 1000
37. Könyvtár 2000
38. Lakások 400
39. Mozi (lásd filmszínház)
40. Múzeum 400
41. Óra- és ékszerbolt 300
42. Orvosi rendelő 200
43. Óvoda, bölcsőde - raktárak 300
500
44. Öltöző, faszekrényes 400
45. Öltöző, fémszekrényes 200
46. Öltöző, fogasos 500
47. Panzió 300
48. Papír- és írószerbolt 700
49. Postahivatal 400
50. Rádió-televízió szaküzlet 400
51. Régiségbolt, antikvárium 700
52. Rövidáru szaküzlet 700
53. Ruházati bolt 600
54. Ruhatár 800
55. Söröző 100
56. Sport- és játékszerbolt 800
57. Számítóközpont 400
58. Szálloda, kollégium, munkásszállás
- szobák
- szolgáltató rész
- ruharaktárak

500
400
700
59. Színház, művelődési ház
- nézőtér
- ruhatár
- színpad
- díszlettároló

500
800
500
1000
60. Szociális otthon 350
61. Szőnyegbolt 800
62. Takarékpénztár 300
63. Templom 200
64. Textilbolt 600
65. Üveg-porcelán üzlet 200
66. Üzemi étkezde 300
67. Vas- és edénybolt 300
68. Vetőmagbolt 600
69. Vendéglő 300
70. Virágüzlet 80
71. Zeneműbolt 300
72. Zöldség- és gyümölcsbolt 200

7. melléklet a 239/2011. (XI. 18.) Korm. rendelethez * 

Ipari és szolgáltató tevékenység normatív tűzterhelési értékei

A B
Sor-
szám
A technológia megnevezése Normatív tűzterhelés,
az épületszerkezetek éghető anyagai nélkül
(P) MJ/m2
1. Acélárugyártás 200
2. Acélolvasztó 40
3. Autójavító (szerelés) 300
4. Autókarosszéria 200
5. Autólakkozó 500
6. Ácsüzem 700
7. Betonelemgyártás 50
8. Bőrgyártás 500
9. Bútorgyártás (fabútorok)
- bútorlakkozó
500
500
10. Bútorgyártás (fém) 300
11. Cipőgyártás 500
12. Cukorgyártás 800
13. Csokoládégyártás 400
14. Csokoládécsomagolás 800
15. Dohánygyártás
- dohánycsomagoló
200
600
16. Ecetgyártás
- ecetsav
80
200
17. Ecset-kefe-seprűgyártás 700
18. Enyvüzem 800
19. Élelmiszer-csomagolás 800
20. Élesztőgyártás 800
21. Épületasztalos üzem 800
22. Étkezési zsír olvasztó 1000
23. Étolaj gyártás 1000
24. Faforgácslap gyártás 300
25. Faforgács-felületképzés 800
26. Faipari - fűrészüzem
- faszárító
- faforgácsoló
- faimpregnálás
- faipari gyártmányok
- furnérgyártás
- faárulakkozó
400
800
500
3000
500
800
500
27. Fedéllemezgyártás 2000
28. Fénycső- és izzógyártás 300
29. Fénymásolás 400
30. Festék- és lakkgyártás 5000
31. Festékkeverő üzem 2000
32. Filmáru gyártás 800
33. Filmkópia (vágás, hangosítás, szinkronizálás) 600
34. Filmlaboratórium (hívás, nagyítás) 300
35. Fonoda
- fonodai gépterem
- farkasolás (tépés)
- orsózó
- gyapjúfonó
- cérnázó

300
300
600
600
300
36. Galvanizáló 200
37. Gépkocsitároló (személygépkocsi) 5 db-ig 300
38. Gépkocsitároló 5 db felett 200
39. Gipszgyártás 80
40. Gumiárugyártás- és javítás 600
41. Gumivulkanizálás 1000
42. Gyertyagyártás 1000
43. Hajógyártás
- fa, műanyag
- fém

600
200
44. Hangszergyártás fából 600
45. Hanglemezgyártás 600
46. Háztartási vegyi áru 2000
47. Hordógyártás 600
48. Hullámpapírgyártás 800
49. Huzalgyártás
- szigetelt
- nem szigetelt

300
80
50. Hűtőház
- gyümölcs, zöldség
- hús, tejtermék
- olaj, zsír

400
1000
2000
51. Írószergyártás 500
52. Játékgyártás (fa, műanyag) 500
53. Játékterem 100
54. Jutagyártás 500
55. Kakaóporgyártás 800
56. Kábelgyártás (acél) -
57. Kárpitozott bútor (habanyag nélkül) 500
58. Kávépörkölő 400
59. Kátránytermékek 800
60. Kefe- és seprűgyártás 700
61. Keményítőgyártás 2000
62. Kesztyűgyártás 500
63. Kittgyártás 1000
64. Kosárfonás és egyéb háncsfonás 400
65. Kötszergyártás 400
66. Laboratóriumok
- orvosi
- vegyi
- villamos
- foto
- fémipari
- fizikai
- fogtechnikai

200
500
200
100
100
200
300
67. Likőrgyártás 400
68. Linóleumgyártás 500
69. Magnetofon-, képmagnó-átjátszás 400
70. Malom 2000
71. Műanyagfeldolgozás és gyártás
- alapanyaggyártás
- műgyantagyártás
- műanyag keménylemez
- műbőrgyártás
- műbőr termék
- műanyaghegesztés
- fröccsöntés
- műanyagszabás
- műanyaghab termék gyártás
- műszálgyártás
- műselyemgyártás

3000
3000
800
100
400
700
500
400
600
600
300
72. Műtrágyagyártás 200
73. Mustárgyártás 400
74. Műterem (festő) 500
75. Nádfonat-, nádpallógyártás 400
76. Nyomdai gépterem
- csomagoló
300
2000
77. Órajavítás 300
78. Ostyakészítő 300
79. Öntvényasztalos 600
80. Papírkartongyártás 800
81. Parafagyártás 500
82. Parkettagyártás 2000
83. Ragasztóanyagok (oldószer) 1000
84. Rétegelt lemez gyártása 800
85. Sütöde 1000
86. Szabóság 500
87. Szappangyártás 400
88. Szemétégető 200
89. Szűcsüzem 500
90. Tejfeldolgozó 100
91. Tejkondenzálás 200
92. Tej porgyártás 300
93. Televízió-gyártás 300
94. Televízió-stúdió 300
95. Természetes gyanta feldolgozása 3000
96. Tervezőiroda 1000
97. Textilüzem
- gépterem (általános)
- kikészítő
- fehérítés
- vasalás
- nyomás, festés
- varrás
- csomagolás
- gyapjútakaró
- ágynemű
- juta
- ruhaanyag
- selyem
- csipke
- horgolt, kötött áru

300
300
500
500
500
300
600
700
500
400
500
300
300
300
98. Üveggyártás 80
99. Üvegfúvás 200
100. Vatta (gyapot) készítés 300
101. Vegytisztítós 2000
102. Viaszáruk gyártása 1000
103. Viaszos vászon 700
104. Villamosgép-gyártás 400
105. Villamosmotor-gyártás 300
106. Villamoskészülék-gyártás 400
107. Villamosgép-javító 500
108. Zöldség-gyümölcs szárító 700