Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2017.09.20.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.
Megnyitom a Jogtárban Megnyitom az Optijusban

 

1/2012. (I. 20.) NFM rendelet

a megújuló forrásokból előállított energia részarányának kiszámítási módszertanáról

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (2) bekezdés 9. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § f) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § (1) E rendelet alkalmazásában:

1. biomassza: a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Büat.) 1. § 3. pontja szerinti fogalom;

2. bruttó végső energiafogyasztás: Magyarország területén az ipar, a közlekedés, a háztartások, a közszolgáltatásokat is magukban foglaló szolgáltatások, a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és halászat energiafogyasztása, beleértve az energiaágazat villamosenergia- és hőtermelésre fordított villamos energia és hő fogyasztását, valamint a villamos energia és a hő elosztásából és átviteléből származó veszteségeket, ide nem értve az átalakítási veszteségeket;

3. harmadik állammal történő közös beruházás: Magyarország és nem EGT-állam (a továbbiakban: harmadik állam) közötti együttműködés, amelynek tárgya megújuló forrásból származó villamos energia termelésére irányuló közös beruházás megvalósítása a nemzeti célértékek teljesítése érdekében;

3a. * 

4. hidrotermikus energia: a felszíni vizekben hő formájában tárolt energia;

5. kölcsönösen elismert elosztási szabály: a megújuló forrásból előállított energiának a közös támogatási rendszerben részt vevő EGT-államok (a továbbiakban: tagállam) közötti elosztása;

6. közös beruházás: Magyarország és egy vagy több tagállam közötti olyan együttműködés, amelynek tárgya villamos energia, fűtési vagy hűtési célú energia megújuló forrásból történő termelésére irányuló beruházás megvalósítása a nemzeti célértékek teljesítése érdekében;

7. közös támogatási rendszerek: Magyarország és egy vagy több tagállam közötti megállapodás, amelynek célja a részes felek megújuló forrásból származó energia termelésére vonatkozó támogatási rendszerének összehangolása a megújuló forrásokból előállított energia felhasználásának ösztönzése érdekében;

8. légtermikus energia: hő formájában a környezeti levegőben tárolt energia;

8a. *  megújuló energiaforrásból energiát termelő rendszer: a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) szerinti megújuló energiaforrást hasznosító olyan berendezés, amely villamos energia, hő-, hűtési energia termelésére szolgál;

8b. *  megújuló energiával kapcsolatos kötelezettség: a megújulóenergia-támogatási rendszer keretében meghatározható olyan követelmény, amely kötelezi a termelőket, ellátókat vagy a felhasználókat, hogy a termelésben, az ellátásban vagy a fogyasztásban felhasznált energia egy meghatározott részét megújuló energiaforrásokból előállított energiából fedezzék, ideértve az olyan rendszereket is, amelyek lehetővé teszik az említett követelményeknek a VET szerinti zöld bizonyítványok útján történő teljesítését;

9. megújuló forrásból előállított energia: nem fosszilis és nem nukleáris forrásokból származó nap-, szélenergia, a hullám-, árapályból nyert energia, vízenergia, továbbá biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energia, a biogázok energiája, továbbá a geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia;

10. nemzeti célérték: az 1. mellékletben meghatározott és kiszámított érték;

11. passzív energiarendszer: olyan energiarendszer, amely az épület építészeti adottságait használja energiahasznosításra;

12. referenciaév: az 1. melléklet 2. pontja szerint meghatározott év;

13. statisztikai átruházás: megújuló forrásból származó energiatöbblet statisztikai szempontból történő átadása egy másik tagállamnak.

(2) *  Az (1) bekezdésben meg nem határozott fogalmakat a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvényben, a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvényben, a VET-ben, a Büat.-ban és ezek végrehajtási rendeleteiben meghatározottak szerint kell értelmezni.

2. A megújuló forrásokból előállított energia bruttó végső fogyasztásának meghatározására vonatkozó általános szabályok

2. § (1) A megújuló forrásokból előállított energia bruttó végső fogyasztása:

a) a megújuló forrásokból előállított villamos energia bruttó végső fogyasztásának;

b) a megújuló forrásokból előállított fűtési és hűtési célú energia bruttó végső fogyasztásának; és

c) a közlekedés valamennyi formájában felhasznált, megújuló forrásokból előállított energia mennyiségének

az összege.

(2) A megújuló forrásokból előállított energia bruttó végső fogyasztásának a kiszámítása során nem vehető figyelembe:

a) az a statisztikai átruházásról szóló megállapodásban meghatározott mennyiség, amelyet Magyarország a statisztikai átruházás során valamely más tagállamnak átad;

b) a megújuló forrásokból Magyarország területén előállított villamos energia, fűtő- vagy hűtőenergia azon mennyisége, amelyet a tagállamok közötti közös beruházásokkal kapcsolatos együttműködés alapján másik tagállam összesített nemzeti célértékébe kell beszámítani;

c) közös támogatási rendszerekre vonatkozó megállapodás esetében Magyarország területén megújuló forrásokból előállított energia azon mennyisége, amelyet statisztikai átruházás keretében egy másik tagállamra ruháztak, vagy, ha azt kölcsönösen elismert elosztási szabály alapján a másik tagállam területén kell figyelembe venni.

(3) A megújuló forrásokból előállított energia bruttó végső fogyasztásának kiszámítása során figyelembe kell venni:

a) azt a statisztikai átruházásról szóló megállapodásban meghatározott mennyiséget, amelyet Magyarország a statisztikai átruházás során valamely más tagállamtól átvesz;

b) másik tagállam területén termelt megújuló forrásokból előállított villamos energia, fűtési vagy hűtési célú energia azon mennyiségét, amelyet a tagállamok közötti közös beruházásokkal kapcsolatos együttműködés alapján Magyarország célértékébe be kell számítani;

c) közös támogatási rendszerekre vonatkozó megállapodás esetében másik tagállam területén megújuló forrásokból előállított energia azon mennyiségét, amelyet statisztikai átruházás keretében Magyarországra ruháztak vagy, ha azt kölcsönösen elismert elosztási szabály alapján Magyarország területén kell figyelembe venni.

(4) A többféle tüzelőanyaggal működő, megújuló és hagyományos energiaforrásokat hasznosító technológiai berendezésekben csak a megújuló forrásokból termelt villamos energia, fűtési és hűtési célú energia vehető figyelembe. Az egyes energiaforrások részesedését energiatartalmuk alapján kell kiszámítani.

3. A megújuló forrásokból előállított villamos energia bruttó végső fogyasztásának meghatározása

3. § (1) A megújuló forrásokból előállított villamos energia bruttó végső fogyasztása a Magyarország területén megújuló forrásból megtermelt villamos energia mennyiségének felel meg, amelynek kiszámításánál nem vehető figyelembe az országban a korábban felszivattyúzott vizet használó szivattyús energiatárolók által újratermelt villamos energia.

(2) A megújuló forrásokból előállított villamos energia bruttó végső fogyasztásának meghatározása során a víz- és szélenergiával termelt villamos energia országosan felhasznált mennyiségét a 2. mellékletben megállapított normalizálási szabálynak megfelelően kell kiszámítani.

(3) A megújuló forrásokból előállított villamos energia bruttó végső fogyasztásához hozzá kell számítani azt az energia mennyiséget, amely a harmadik államokkal történő közös beruházásokkal kapcsolatos együttműködés alapján, a (4)-(6) bekezdésben meghatározottak szerint, Magyarország nemzeti célértékének a meghatározása során figyelembe vehető.

(4) Harmadik államokkal történő közös beruházásokra irányuló megállapodás esetében a megújuló forrásokból harmadik államokban előállított villamos energiát abban az esetben kell Magyarország nemzeti célértékének a meghatározása során figyelembe venni, ha:

a) a villamos energiát az Európai Unióban használják fel az (5) bekezdésben meghatározottak szerint;

b) a villamos energiát a harmadik államokkal történő közös beruházás keretében 2009. június 25-ét követően üzembe helyezett, újonnan épült létesítmény vagy ezen időpontot követően felújított, megnövelt kapacitású létesítmény termeli; és

c) a termelt és exportált villamosenergia-mennyiség a létesítményre adott beruházási támogatáson kívül nem részesült támogatásban valamely harmadik állam támogatási rendszere keretében.

(5) A megújuló forrásból termelt villamos energia abban az esetben minősül az Európai Unióban felhasználtnak, ha:

a) a származási ország, a célország és az egyes harmadik tranzit államok valamennyi illetékes átviteli rendszerüzemeltetője egyértelműen az allokált rendszerösszekötő kapacitáshoz rendelte az elszámolt villamos energiával megegyező mennyiségű villamos energiát;

b) az illetékes átviteli rendszerüzemeltető mérlegtáblázatban rögzíti az elszámolt villamos energiával megegyező mennyiségű villamos energiát és azt honlapján közzéteszi; és

c) a hozzárendelt kapacitás és a (4) bekezdés b) pontja szerinti létesítmény által megújuló forrásból előállított villamos energia azonos időszakra vonatkozik.

(6) Magyarország és harmadik államok közötti rendszerösszekötő vezeték létesítése esetén a harmadik államokban előállított és felhasznált villamos energia a megújuló forrásból előállított energia bruttó végső fogyasztásának a meghatározása során akkor vehető figyelembe Magyarországon, ha:

a) *  a rendszerösszekötő vezeték építése, amely a VET szerinti hálózatfejlesztési terv részeként kerül megépítésre, 2016. december 31-ig megkezdődik;

b) a rendszerösszekötő vezetéket 2020. december 31-ig nem lehet üzembe helyezni, de 2022. december 31-ig a rendszerösszekötő vezeték üzembe helyezhető;

c) az üzembe helyezést követően a rendszerösszekötő vezeték a 3. § (4) bekezdésnek megfelelően a megújuló forrásokból előállított villamos energia Európai Unióban történő exportjára szolgál; és

d) a közös beruházásra irányuló együttműködés a 3. § (4) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kritériumoknak megfelel és a rendszerösszekötő vezetéket annak üzembe helyezését követően használó beruházásra, továbbá a rendszerösszekötő vezeték üzembe helyezése után az Európai Unióba exportált villamos energia mennyiségénél nem nagyobb mennyiségű villamos energiára vonatkozik.

(7) A (6) bekezdés szerinti feltételek teljesülését az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) bejelenti az Európai Bizottságnak.

4. A megújuló forrásokból előállított energia fűtési és hűtési célú bruttó végső fogyasztásának meghatározása

4. § (1) A megújuló forrásokból előállított fűtési- és hűtési célú energia bruttó végső fogyasztása Magyarország területén:

a) a megújuló forrásokból előállított távfűtési és távhűtési célú energia mennyiségének, és

b) az ipar, a háztartások, a szolgáltatások, a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a halászat területén előállított, megújuló forrásokból származó, az a) ponttól eltérő fűtési, hűtési és feldolgozási célú energiafogyasztásnak

az összege.

(2) *  A hőszivattyúk által leadott légtermikus, geotermikus és hidrotermikus energiát hozzá kell számítani az (1) bekezdés szerinti összeghez, ha a végső energia-kibocsátás mértéke jelentősen meghaladja a hőszivattyú működtetéséhez szükséges elsődleges energia-bevitel mértékét. E rendelet alkalmazásában a megújuló forrásokból előállított energiának minősülő hőenergia mennyiségét a 3. mellékletben meghatározott módszerrel és a különböző technológiájú hőszivattyúk által szolgáltatott energia megújuló energiaforrásokból származó részének a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikke szerinti számításában a tagállamokat segítő iránymutatás megállapításáról szóló, 2013. március 1-i 2013/114/EU európai bizottsági határozattal összhangban kell kiszámítani.

(3) A megújuló forrásokból előállított fűtési és hűtési célú energia bruttó végső fogyasztásának meghatározása során nem vehető figyelembe a passzív energiarendszerek által megtakarított olyan hőenergia, ahol az energiafogyasztást az épület szerkezetén keresztül vagy nem-megújuló forrásokból származó energiával termelt hő felhasználásával csökkentik.

5. A közlekedés valamennyi formájában felhasznált, megújuló forrásokból előállított energia mennyisége

5. § (1) A közlekedés valamennyi formájában felhasznált, megújuló forrásokból előállított energia mennyiségét a Büat. rendelkezéseinek megfelelően és a (2)-(4) bekezdés figyelembevételével kell meghatározni.

(2) A megújuló forrásokból előállított energia bruttó végső fogyasztásának a kiszámítása során nem lehet figyelembe venni azokat a bioüzemanyagokat és folyékony bio-energiahordozókat, amelyek a Büat. 3. §-a szerinti fenntarthatósági követelményeket nem teljesítik.

(3) A bruttó végső energiafogyasztás kiszámításakor a légi közlekedés során felhasznált energia mennyisége a bruttó végső energiafogyasztás arányában nem tekintendő többnek, mint 6,18%.

(4) A közlekedés valamennyi formájában felhasznált, megújuló forrásokból előállított energia mennyiségének meghatározása során figyelembe kell venni az Európai Bizottság által elfogadott módszertant a megújuló forrásokból származó hidrogénnek az üzemanyagok teljes összetételében képviselt arányának kiszámítására vonatkozóan.

6. A megújuló forrásokból előállított energia részarányának kiszámítása

6. § (1) A megújuló forrásokból előállított energia részarányát a megújuló forrásokból előállított energia bruttó végső fogyasztás és az összes energiaforrásból származó bruttó végső energiafogyasztás arányában kell meghatározni.

(2) A megújuló forrásokból előállított energiának a bruttó végső fogyasztásban képviselt részaránya meghatározásakor a megújuló forrásokból származó gázt, villamos energiát és hidrogént egyszer kell figyelembe venni.

7. A megújuló forrásokból előállított energia részarányára vonatkozó tagállami kötelezettségvállalás teljesülésének nyomon követéséről

7. § (1) *  A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) az Európai Bizottságnak történő jelentéstételi kötelezettség teljesítése érdekében az e rendeletben meghatározott módszertan figyelembevételével kiszámítja a megújuló forrásokból előállított energia részarányát és az erről szóló értékelő jelentést legkésőbb a jelentéstételi kötelezettség végső határidejét megelőző 60 nappal megküldi a miniszternek.

(2) A Hivatal az értékelő jelentést első alkalommal 2013. október 31-ig, azt követően kétévente készíti el és küldi meg.

7/A. *  A megújuló forrásokból előállított energia részarány teljesítését elősegítő megújulóenergia-támogatási rendszerekről történő tájékoztatásról és a támogatások igénybevételének műszaki előírásairól

7/A. § *  A Hivatal a megújuló energiaforrások alkalmazásának és elterjesztésének, valamint a megújuló energiával kapcsolatos kötelezettség elősegítése, a lakosság, a felhasználók, az építőipari szakemberek, mérnökök, tervezők, üzembe helyezők, szolgáltatók tájékoztatása és iránymutatás biztosítása céljából elektronikus úton a világhálón létrehozott honlapon keresztül

a) a megújuló energiaforrásból energiát termelő rendszerek és a megújuló energiaforrásból előállított energiával működő járművek támogatási rendszereiről,

b) a megújuló energiaforrásból származó energia fejlesztésével és használatával kapcsolatos előnyökről és gyakorlati kérdésekről,

c) a megújuló energiaforrásból energiát termelő rendszerek költség- és energiahatékonyságából származó nettó hasznával kapcsolatos információkról, és

d) a megújuló energiaforrásból energiát termelő rendszerek más energiatermelő rendszerekkel történő kombinációjáról

szóló tájékoztatást nyújt.

7/B. § * 

8. Záró rendelkezések

8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(1a) * 

(2) *  Ez a rendelet a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv 2. cikk a), b), d), f) és l) pontjának, 5-11. cikkének, 14. cikk (1)-(2) és (5)-(6) bekezdésének, 22. cikkének, I., II. és VII. mellékletének való megfelelést szolgálja.

1. melléklet az 1/2012. (I. 20.) NFM rendelethez

Nemzeti célértékek a megújuló forrásokból előállított energiának a 2020. évi teljes bruttó energiafogyasztásban képviselt részarányára

1. Nemzeti átfogó célérték

Táblázat

A megújuló forrásokból előállított energiának a 2005. évi bruttó végső energiafogyasztásban képviselt részaránya (S2005) Célkitűzés a megújuló forrásokból előállított energiának a 2020. évi bruttó végső energiafogyasztásban képviselt részarányára (S2020)
Magyarország 4,3% 13%

2. Nemzeti rész-célérték - ütemterv-előirányzat:

S2005 + 0,20 (S2020 - S2005), átlagosan a 2011 -2012 közötti kétéves időszakban;

S2005 + 0,30 (S2020 - S2005), átlagosan a 2013-2014 közötti kétéves időszakban;

S2005 + 0,45 (S2020 - S2005), átlagosan a 2015-2016 közötti kétéves időszakban; és

S2005 + 0,65 (S2020 - S2005), átlagosan a 2017-2018 közötti kétéves időszakban;

ahol:

S2005 = részarány 2005-ben a Táblázatban feltüntetettek szerint;

és

S2020 = részarány 2020-ban a Táblázatban feltüntetettek szerint.

2. melléklet az 1/2012. (I. 20.) NFM rendelethez

Vízenergia esetében a normalizáló képlet:

ahol:

N = referencia év;

Q-N(norm) = az ország összes vízerőműve által az N évben megtermelt, elszámolási célokra normalizált villamos energia;

Qi = az i évben az ország összes vízerőműve által ténylegesen megtermelt villamos energia mennyisége GWh-ban kifejezve, a nem-megújuló energia felhasználásával felszivattyúzott vizet használó szivattyús energiatárolók által újratermelt villamosenergia-mennyiség kivonásával;

Ci = az ország valamennyi vízerőművének összes beépített kapacitása szivattyús energiatárolók kapacitása nélkül az i év végén, MW-ban kifejezve.

Szélenergia esetében a normalizáló képlet:

ahol:

N = referencia év;

Q-N(norm) = az ország összes szélerőmű-parkja és egyedi szélturbinája által az N évben megtermelt, elszámolási célokra normalizált villamos energia;

Qi = az i évben az ország összes szélerőműve által ténylegesen megtermelt villamos energia mennyisége GWh-ban kifejezve;

Cj = az ország valamennyi szélerőmű-parkjának és egyedi szélturbinájának összes beépített kapacitása a j év végén MW-ban kifejezve;

n = 4 vagy az N évet megelőző azon évek száma - a kettő közül az alacsonyabb -, amelyek vonatkozásában rendelkezésre állnak a kapacitásra és termelésre vonatkozó adatok.

3. melléklet az 1/2012. (I. 20.) NFM rendelethez

A hőszivattyúk által szolgáltatott energia mennyiségének kiszámítása

A hőszivattyúk által szolgáltatott légtermikus, geotermikus vagy hidrotermikus energia „ERES”-sel jelölt mennyisége megújuló forrásból előállított energiának minősül, amelyet az alábbi képlet segítségével kell kiszámolni:

ERES =Qhasznos* (1-1/SPF)

A B
1 Qhasznos a hőszivattyúk által szolgáltatott nettó teljes hőenergia, amely megfelel a 4. §¬ban meghatározott követelményeknek, a következők szerint megállapítva: csak az SPF > 1,15 * 1/η adottságú hőszivattyúk vehetők figyelembe;
2 SPF a becsült átlag szezonális teljesítmény faktor az említett hőszivattyúknál;
3 η a bruttó végső villamosenergia-termelés és a villamosenergia-termeléshez felhasznált elsődleges energia aránya, és az Eurostat-adatok alapján megállapított EU-átlagként kell figyelembe venni.