A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 22. § (1) bekezdés a) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § e) pontjában megállapított feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § A rendelet hatálya a súlyos vasúti baleset, a vasúti baleset és a váratlan vasúti esemény (a továbbiakban együtt: esemény) szakmai vizsgálatára és az üzembentartói vizsgálatra terjed ki.
2. § (1) E rendelet alkalmazásában:
1. értesítési rend: azoknak az intézkedésre, döntésre jogosult személyeknek és szervezeteknek az értesítési címét és telefonszámát tartalmazó jegyzéke, akiket vagy amelyeket az eseményről kapott bejelentést követően az üzembentartó baleseti szolgálata útján tájékoztatni köteles;
2. RID: a Bernben, 1980. május 9-én kelt, Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF), valamint annak módosításáról szóló, Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv C Függelék Melléklete (a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat).
(2) A rendeletben a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvényben (a továbbiakban: Kbvt.), valamint a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott fogalmakat kell alkalmazni.
3. § A közlekedésbiztonsági szerv a súlyos vasúti balesetek vizsgálatán kívül – a Kbvt. 7. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szempontok figyelembevételével – vizsgálatot folytathat azon vasúti balesetek és váratlan vasúti események esetében, amelyek
a) a pályahálózat több pontján ismétlődően következnek be a következő okok bármelyikéből:
aa) a „Megállj” állású vasúti jelző meghaladása,
ab) a helytelen irányban álló váltó,
ac) a téves jelzés,
ad) a különleges feltételekkel továbbítandó küldeményekkel összefüggő ok;
b) közúti-vasúti kereszteződésben következnek be, ha
ba) a technikai biztosítás nem működik,
bb) a vasúti járműnél az engedélyezett sebesség túllépése vélelmezhető,
bc) a pálya vagy tartozékai műszaki hibája vélelmezhető; vagy
c) közlekedő vonatok vontatott járműveinél műszaki okból tűzeset következik be;
d) vasúti járművekkel műszaki okból ismétlődően következnek be
da) a pálya irány-, fekszint-, nyomtávhibájából,
db) kitérőhibából,
dc) biztosítóberendezési hibából, vagy
dd) a jármű biztonsági berendezésének hibájából;
e) veszélyes áruk szállítása során következnek be és a veszélyes anyag szabadba jutott mennyisége a RID 1.8.5. pontjában előírtakat meghaladja; vagy
f) a vasúti közlekedés biztonsága szempontjából kockázatot jelentenek.
4. § (1) * A közlekedésbiztonsági szerv az eseményre vonatkozó bejelentést baleseti ügyeleti szolgálata útján fogadja, és legkésőbb a bejelentés kézhezvételétől számított két hónapon belül dönt arról, hogy vizsgálja-e a 3. § szerinti vasúti baleseteket és a váratlan vasúti eseményeket.
(2) Ha a közlekedésbiztonsági szerv az 5. § (1) bekezdése szerinti adatok alapján nem vizsgálja a vasúti balesetet és a váratlan vasúti eseményt, dönt az üzembentartói vizsgálat szükségességéről, és erről az üzembentartót a döntést követően haladéktalanul tájékoztatja.
5. § (1) A bejelentésnek az esemény következő adatait kell tartalmaznia:
a) a szolgálati hely neve, az eseményben érintett váltó- vágányszám,
b) nyíltvonali balesetnél a szelvényszám és a szomszédos szolgálati helyek megnevezése,
c) a bekövetkezés időpontja,
d) az érintett vonat száma és fajtája,
e) a továbbító vontatójármű típusa és pályaszáma,
f) az eset rövid leírása,
g) a személyi sérülés jellege, a sérültek, az elhunytak száma,
h) a járművek sérülése, siklása; a sérült, siklott járművek száma és típusa,
i) a rakomány sérülése, szétszóródása, szabadba jutása; a rakomány fajtája, különös tekintettel a veszélyes árukra,
j) a vasúti pályában, a pálya tartozékaiban és egyéb berendezésekben keletkezett rongálás, a környezet szennyezése, tűz keletkezése,
k) közúti jármű elütése esetén a közúti jármű adatai,
l) az eset feltételezett oka,
m) a bejelentés idejéig tett intézkedések,
n) a bejelentő családi és utóneve, munkáltatójának megnevezése, beosztása, elérhetősége.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt adatok valamelyikének hiánya nem mentesít az azonnali bejelentési kötelezettség alól.
(3) * Ha a bejelentőnek a bejelentésével összefüggésben újabb, korábban hiányzó vagy azzal összefüggő információ jut tudomására, a bejelentését az új információval haladéktalanul kiegészíti vagy módosítja.
6. § A szakmai vizsgálat során a helyszín biztosítására kötelezettnek az esemény helyszínétől távol kell tartania mindazokat, akik nem vesznek részt
a) a hatósági vizsgálatokban,
b) a sérültek mentésében, helyszíni ellátásában,
c) a következmények elhárításában és a vasúti forgalom helyreállításában,
d) a környezeti károk elhárításában és felszámolásában,
e) a tűzoltásban,
f) a mentés, illetve a kárelhárítás vezetője által meghatározott egyéb feladatok ellátásában.
7. § (1) A helyszínen talált nyomok rögzítését a szakmai vizsgálat keretében a vizsgálóbizottság végzi. Amennyiben az eseménnyel összefüggésben büntetőeljárás indul, a nyomok rögzítéséről a rendőrség dönt.
(2) A helyszíni vizsgálat az esemény jellegétől függően a közvetlen helyszínen túl kiterjed az ezekkel összefüggésben lévő szomszédos, továbbá a vonatforgalmat az adott vonalon irányító szolgálati helyekre is. Kisiklásos balesetnél a helyszíni vizsgálat kiterjed a siklott jármű (járművek) haladási irányával ellentétes irányban lévő pályaszakaszra és az abban lévő kitérőkre, jelző és biztosítóberendezésekre.
(3) Súlyos vasúti baleset vagy vasúti baleset bekövetkezése esetén a holttestek azonosítása, igazságügyi orvosszakértői vizsgálata vagy kiadása érdekében a rendőrség képviselője intézkedik és az intézkedés nyomán keletkezett véleményt szakmai vizsgálat lefolytatása érdekében a közlekedésbiztonsági szervnek megküldi.
8. § (1) A vizsgálóbizottság a helyszíni vizsgálat megállapításai alapján, figyelemmel a 7. § (2) bekezdésében foglaltakra is, minden olyan további, elsősorban a forgalom szabályozásával, a műszaki berendezések karbantartásával és üzemeltetésével kapcsolatos adat, okmány, bizonylat és bizonyíték átvételére is jogosult, amelyek a vizsgálat lefolytatásához szükségesek.
(2) A mentés vezetője köteles a szükséges segítséget megadni a vizsgálóbizottságnak a bizonyítékok begyűjtéséhez, továbbá minden olyan mérés elvégzéséhez, fényképek és videofelvételek készítéséhez, amelyek a tényállás rögzítéséhez szükségesek, különös tekintettel azokra a jellemzőkre, amelyek az elhárítással és a pálya felszabadításával megváltoznak.
9. § (1) A vizsgálóbizottság vezetője dönt az esemény okának megállapításához vagy a megállapítások bizonyításához nélkülözhetetlen, a helyszínen vagy a helyszíni vizsgálat idején el nem végezhető további vizsgálatokról, ellenőrző mérésekről, amelyeket a szakmai vizsgálat során alkalmas műhelyben, laboratóriumban megfelelő eszközökkel kell elvégezni.
(2) A vizsgálóbizottság vezetője a szakmai vizsgálat során szükség szerint dönthet az esemény helyszínén elvégzendő megismételt, és további vizsgálatok lefolytatásáról.
(3) Az üzembentartó köteles a vizsgálatok elvégzéséhez és a bizonyítási vizsgálathoz szükséges feltételeket térítésmentesen biztosítani.
(4) A szakmai vizsgálat során, amennyiben a rendelkezésre álló adatok alapján a körülmények tisztázása vagy a bizonyítás indokolja, a helyreállítást követően a szakmai vizsgálat vezetőjének döntése alapján – az esemény jellemzőit a szükséges és lehetséges mértékig rekonstruáló – bizonyítási vizsgálatot lehet tartani. A helyszíni bizonyítási vizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni.
10. § A szakmai vizsgálat során a helyszínen rögzített adatokat, a 9. § (1) bekezdése szerinti vizsgálatok eredményeit, a bizonyítási vizsgálat eredményeit, a meghallgatási jegyzőkönyveket és egyéb rendelkezésre álló adatokat mérlegelni kell. Ennek során vizsgálni kell
a) az eseménnyel szorosan összefüggő ok-okozati adatokat,
b) az esemény okának bizonyítékait,
c) más baleseti ok kizárásának bizonyítékait,
d) a műszaki mérések eredményeit,
e) valamennyi érintett meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet,
f) a technológiai előírások és tényadatok összehasonlítását,
g) a körülmények befolyását a baleset bekövetkezésére,
h) a veszély észlelhetőségét és a baleset elháríthatóságát,
i) azokat a további tényezőket, amelyek hozzájárulhattak az esemény bekövetkezéséhez.
11. § A vizsgálóbizottság nem kormánytisztviselő tagjának a következő végzettséggel és képesítéssel kell rendelkeznie:
a) egyetemi végzettség, vagy mesterfokozat és vasúti közlekedési szakterületen szerzett legalább hároméves gyakorlat, vagy
b) főiskolai végzettség, vagy alapfokozat és vasúti közlekedési szakterületen szerzett legalább ötéves gyakorlat, és
c) * a közlekedésbiztonsági szerv által nyilvántartásba vett képzőszervezet által szervezett balesetvizsgáló tanfolyam sikeres elvégzése, a balesetvizsgálói tevékenység megkezdését megelőző 5 éven belül.
12. § *
13. § (1) * A vizsgálóbizottság a zárójelentés-tervezetet és a zárójelentést a vasúti balesetekről és váratlan eseményekről szóló vizsgálati jelentések esetében követendő jelentéstételi struktúráról szóló, 2020. április 24-i (EU) 2020/572 bizottsági rendelet szerint, az eset súlyosságának és jellegének figyelembevételével készíti el.
(2) A zárójelentés tervezetét és a zárójelentést a vizsgálóbizottság tagjai írják alá. Az esetleges véleményeltérésre az aláíráskor utalni, és az eltérő véleményt záradékként csatolni kell.
(3) A zárójelentéshez csak a személyazonosításra alkalmatlan azon iratok, egyéb adathordozók csatolhatók, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az elemzéshez.
14. § (1) Az üzembentartó gondoskodik
a) az eseményre vonatkozó bejelentések folyamatos fogadásáról,
b) az eseménynek a közlekedésbiztonsági szerv részére történő haladéktalan bejelentéséről,
c) az esemény következményeinek elhárításához szükséges intézkedések haladéktalan meghozataláról, a hatóságok és más, intézkedésre, döntésre jogosultak értesítéséről és riasztásáról.
(2) Az üzembentartó az eseményre vonatkozó bejelentés fogadásának és bejelentésének rendjét és az ezekkel összefüggő nyilvántartási, értesítési, riasztási rendet biztonsági szabályzatban határozza meg.
(3) Az üzembentartók a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 32/A. § (1) bekezdése szerinti szerződés, továbbá együttműködési szerződés kötését a közlekedési hatóságnak és a közlekedésbiztonsági szervnek öt napon belül bejelentik.
15. § (1) Az üzembentartó a biztonsági szervezet feladatainak ellátása érdekében
a) kijelöli a bejelentések fogadását és a közlekedésbiztonsági szerv értesítését ellátó szervezeti egységet vagy személyt,
b) gondoskodik arról, hogy az a) pontban kijelölt szervezeti egység vagy személy rendelkezésére álljanak:
ba) a feladat ellátásához szükséges jogszabályok,
bb) a 14. § (2) bekezdése szerinti szabályzat,
bc) a 14. § (2) bekezdése szerinti szabályzatban előírt nyilvántartási okmányok,
bd) az esemény bekövetkezésekor alkalmazandó értesítési rend,
be) nyilvános távbeszélő hálózatra csatlakoztatott telefon.
(2) Az üzembentartó biztonsági szervezete gondoskodik a bejelentések vételéről és a közlekedésbiztonsági szerv részére adott értesítések nyilvántartásáról. A nyilvántartásban az 5. § (1) bekezdésében megjelölt adatokat kell rögzíteni.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti feladatot ellátó szervezeti egység vagy személy az eseményről szóló bejelentés vételét követően az értesítési rend szerint tájékoztatja az értesítési rendben megjelölteket a személyi és technikai mentés megkezdéséhez, az esemény következményeinek elhárításához szükséges intézkedések meghozatala érdekében.
16. § (1) Az üzembentartói vizsgálatot a közlekedésbiztonsági szerv felhívása alapján haladéktalanul meg kell kezdeni.
(2) Több érintett esetében a közlekedésbiztonsági szerv valamennyi, az üzembentartói vizsgálat lefolytatására jogosult biztonsági szervezetet felhívja a vizsgálat lefolytatására. A vizsgálat lefolytatására jogosult biztonsági szervezetek megállapodhatnak, hogy a vizsgálatot közösen végzik vagy egyikük folytatja le.
17. § (1) Az üzembentartói vizsgálatban részt vevő személynek a 11. §-ban meghatározott végzettséggel és képesítéssel kell rendelkeznie.
(2) A biztonsági szervezet kérelmére a közlekedésbiztonsági szerv a 11. § c) pontja szerinti képesítés helyett elfogadhatja a 2006. március 1-jét követően szerzett, a 11. § c) pontjában rögzített képesítéssel egyenértékű képesítést.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a vasútbiztonsági engedély és tanúsítvány megszerzésére nem kötelezett vasúti társaságnál a vasútüzem vezető legalább 40 órás egyszerűsített balesetvizsgálati tanfolyam elvégzését követően lefolytathatja az üzembentartói vizsgálatot.
18. § (1) Az üzembentartói vizsgálat során lefolytatott helyszíni szemléről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv tartalmazza a szemle helyét, időpontját, az abban résztvevők nevét, a helyszín vázlatát, leírását, a helyszínről készített fénykép- és videofelvételeket, továbbá a beszerzett bizonyítékok listáját.
(2) Amennyiben az üzembentartói vizsgálat során olyan tény vagy körülmény merül fel, amely az üzembentartói vizsgálatot folytató szakmai lehetőségeit meghaladja, vagy az egyéb okból szükséges, akkor a biztonsági szervezet kezdeményezi a közlekedésbiztonsági szervnél a vizsgálat saját hatáskörbe vonását.
(3) A közlekedésbiztonsági szerv az üzembentartói vizsgálat során az üzembentartó biztonsági szervezetétől előzetes tájékoztatást kérhet a vasúti baleset vagy váratlan vasúti esemény feltételezett okáról, a kivizsgálás során megtett és tervezett vizsgálati intézkedésekről, és azok ütemezéséről.
(4) Az üzembentartói vizsgálat bármely szakaszában a közlekedésbiztonsági szerv a vizsgálatot saját hatáskörébe vonhatja.
19. § (1) A vizsgálatot – ha annak elháríthatatlan akadálya nincs – legkésőbb az üzembentartói hatáskörbe utalást követő hatvanadik napon jelentéssel kell lezárni. Amennyiben ez nem lehetséges, a biztonsági szervezet a határidő lejárta előtt köteles ennek okát a közlekedésbiztonsági szervvel közölni, és a 18. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatást adni. A vizsgálat kezdő napja a 16. § (1) bekezdés szerinti időpont.
(2) A jelentést az esemény jellegének és súlyosságának figyelembevételével, az 1. mellékletben foglalt tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészíteni.
(3) A jelentést az üzembentartói vizsgálatban részt vevő vizsgáló (vizsgálók) írják alá. Egyet nem értés esetén bármelyik vizsgáló az üzembentartói jelentéshez különvéleményt csatolhat.
(4) A biztonsági szervezet vezetője gondoskodik a jelentés közlekedésbiztonsági szervnek való megküldéséről. Több biztonsági szervezet által közösen készített jelentést az érintettek közösen küldik meg.
(5) A közlekedésbiztonsági szerv az üzembentartói jelentést – határidő tűzésével – kiegészítésre visszaküldi, amennyiben az nem felel meg e rendelet előírásainak vagy további szakmai kérdések tisztázása szükséges. A közlekedésbiztonsági szerv az üzembentartói vizsgálati jelentést a rendelkezésére álló adatok, vizsgálati eredmények alapján biztonsági ajánlással egészítheti ki.
(6) A közlekedésbiztonsági szerv az üzembentartói jelentést vagy annak kivonatát abban az esetben teszi közzé a honlapján, ha a vizsgálat tapasztalatai hozzájárulhatnak a vasúti közlekedés biztonságának javításához.
20. § (1) Ha a szakmai, illetve az üzembentartói vizsgálat kapcsán felmerül annak gyanúja, hogy az esemény során a vasúti közlekedés biztonsága elleni jogellenes cselekmény történt, a közlekedésbiztonsági szerv, illetve az üzembentartó köteles a rendőrséget értesíteni.
(2) Ha az esemény a veszélyes áru szállítását is érintette, a közlekedésbiztonsági szerv a zárójelentést, illetve az üzembentartó a jelentést annak elkészültét követő öt napon belül az esemény helye szerint illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság részére is megküldi.
20/A. § * A 11. § c) pontja szerinti képzésként az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő, sikeres balesetvizsgálói tanfolyam fogadható el.
20/B. § * (1) Balesetvizsgálói tanfolyamot az a képzőszervezet szervezhet, amelyik a közlekedésbiztonsági szerv által vezetett nyilvántartásban szerepel.
(2) A képzőszervezetekről vezetett nyilvántartás tartalmazza:
a) a képzőszervezet megnevezését, székhelyét, levelezési címét, a képzés helyszínének címét,
b) a nyilvántartási számot,
c) a nyilvántartásba történő felvétel időpontját és
d) a nyilvántartásból történő törlés időpontját és okát.
(3) A közlekedésbiztonsági szerv által vezetett nyilvántartásba kérelmére azt a szervezetet kell felvenni, amely:
a) felsőoktatási intézményként működik vagy rendelkezik felnőttképzési engedéllyel,
b) rendelkezik az e rendeletben meghatározott képzési programmal,
c) rendelkezik a képzéshez és vizsgáztatáshoz szükséges, e rendeletben meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel és
d) a képzőszervezet (4) bekezdés c) és e) pontjában meghatározott okból történő törlésére a nyilvántartásba történő felvételére irányuló kérelmet megelőző két éven belül nem került sor.
(4) A közlekedésbiztonsági szerv törli a nyilvántartásból a képzőszervezetet, ha
a) a képzőszervezet kéri a törlését,
b) a képzőszervezet jogutód nélkül megszűnik,
c) az ellenőrzés során a közlekedésbiztonsági szerv a jogszabályok ismételt megsértését, továbbá a képzés tárgyi feltételeire, a képzés lefolytatására, a képzőszervezetté válás feltételeire vonatkozó szabályok megsértését, vagy a képzési tematikától történő eltérését állapítja meg,
d) a képzőszervezet a változásbejelentési kötelezettségének többszöri alkalommal nem tesz eleget vagy
e) a képzőszervezet a képzési programban foglaltakat megszegi.
20/C. § * (1) A balesetvizsgálói képzőszervezet nyilvántartásba vétele a képzőszervezet írásbeli bejelentésére történik. A bejelentésnek tartalmaznia kell a 20/B. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat, és a bejelentéshez mellékelni kell a képzési programot, az oktatók önéletrajzát és végzettségét igazoló dokumentumokat, valamint az e rendeletben meghatározott feltételeknek való megfelelést igazoló egyéb dokumentumokat, nyilatkozatokat.
(2) A képzőszervezet köteles a 20/B. § (2) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak változását a közlekedésbiztonsági szervnek a változástól számított 8 napon belül bejelenti.
(3) A közlekedésbiztonsági szerv a nyilvántartásba vétel megtörténtéről a képzőszervezetet értesíti.
20/D. § * A képzési program tartalmazza:
a) a képzés pontos megnevezését,
b) a képzés során megszerezhető, a 20/F. § (1) bekezdésében meghatározott ismeretek részletezését,
c) a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit,
d) a képzés időtartamát,
e) a képzés elméleti és gyakorlati formáját és módszereit,
f) a képzés helyszíneit és
g) a képzésben hallgatói jelenléti, vagy – amennyiben a képzés informatika-alapú oktatási módszerek alkalmazásával történik – a hallgatói aktivitás nyilvántartásának rendjét.
20/E. § * (1) A képzés formája csoportos képzés lehet, amelynek legmagasabb létszáma húsz fő.
(2) A képzés tematikájának elméleti és gyakorlati részekből kell állniuk, amelyeknek a tantárgyon belül és a képzés teljes folyamatában egymásra kell épülniük.
(3) A képzés legalább 160 óra, amelyből az elméleti rész legalább 100, legfeljebb 120 óra.
(4) A képzés elméleti része informatika-alapú oktatási módszerek alkalmazásával is teljesíthető.
20/F. § * (1) A képzés elméleti részének a következő ismereti és készségelemeket kell magában foglalnia:
a) balesetvizsgálat általános folyamata,
b) vasúti adatrögzítési ismeretek és készségek,
c) vasúti rendszerek vizsgálatának szempontjai,
d) vasúti balesetek és váratlan események vizsgálati szempontjai,
e) meghallgatás-technika,
f) emberi tényező a közlekedésben,
g) vasúti biztonságirányítási rendszer ismeretek,
h) fényképezési és mozgókép-készítési ismeretek és készségek,
i) közlekedésmeteorológiai ismeretek és készségek,
j) műszaki mentés és segélynyújtás ismeretei és
k) orvosszakértői alapismeretek.
(2) A képzés gyakorlati része során a gyakorlatszerzést a következő módszerek valamelyikével kell biztosítani:
a) szimulált esetgyakorlat,
b) gyakorlati feladat elvégzése,
c) esettanulmány készítése vagy
d) csoportos esetgyakorlat megoldása.
(3) A képzés elméleti és gyakorlati részében tantárgyanként legfeljebb 20%-os arányban megengedett a hallgatói hiányzás.
20/G. § * A képzésben oktatóként az a személy vehet részt, aki rendelkezik
a) felsőfokú iskolai végzettséggel és
b) az általa oktatott szakterületen legalább ötéves gyakorlattal.
20/H. § * (1) A képzőszervezetnek rendelkeznie kell legalább egy, 20 fő hallgató befogadására alkalmas, legalább 20 számítógéppel felszerelt tanteremmel.
(2) A képzőszervezetnek olyan nyilvántartási rendszerrel kell rendelkeznie, amelyből egyértelműen megállapítható a hallgatói jelenlét vagy aktivitás, továbbá a hiányzás.
(3) A képzőszervezetnek biztosítania kell olyan helyszínt, ahol a vasúti gyakorlati részek teljesíthetőek.
20/I. § * (1) A képzés sikeres teljesítésének feltétele a sikeres záróvizsga, amelynek előkészítése és a tárgyi feltételeinek biztosítása a képzőszervezet feladata.
(2) A záróvizsga szóbeli elméleti és gyakorlati vizsgarészből áll.
(3) Záróvizsgát a 3 tagú vizsgabizottság előtt kell tenni, amelynek legalább két tagja a közlekedésbiztonsági szerv által kijelölt kormánytisztviselő.
(4) A vizsgabizottság tagja az a személy lehet, aki megfelel a 20/G. §-ban meghatározott követelményeknek.
(5) Az egyes vizsgatevékenységek és vizsgafeladatok értékelése ötfokozatú értékelési rendszerrel történik. A sikeres záróvizsga után a képzőszervezet tanúsítványt állít ki.
(6) Sikertelen záróvizsga esetén javítóvizsgát legfeljebb két alkalommal, a sikertelen záróvizsga napjától számított 6 hónapon belül lehet tenni.
20/J. § * (1) A képzőszervezet a képzésen részt vevő mindazon személyek részére igazolást állít ki, akik a képzést sikeresen elvégezték.
(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolás tartalmazza:
a) a képzőszervezet pontos megnevezését,
b) a képzés megnevezését,
c) az oktatott tantárgyi ismeretek felsorolását,
d) a képzésben részt vevő személy adatait,
e) a tanfolyam sikeres elvégzésének igazolását,
f) az igazolás kiállításának helyét, dátumát és
g) az igazolás aláírására jogosult személy nevét, aláírását.
(3) A képzőszervezet – a képzésen részt vevő személy hozzájáruló nyilatkozata esetén – az (1) bekezdés szerinti igazolásról annak kiállítását követő 5 évig nyilvántartást vezet.
20/K. § * (1) A képzőszervezet minden év március 31-éig beszámol a közlekedésbiztonsági szervnek az általa az előző évben folytatott oktatási tevékenységéről, és annak eredményességéről.
(2) A képzés időpontjairól és a képzéssel kapcsolatos egyéb tudnivalókról a képzőszervezet a honlapján nyújt tájékoztatást.
(3) A képzőszervezetek nyilvántartásáról, elérhetőségéről a közlekedésbiztonsági szerv a honlapján nyújt tájékoztatást.
21. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) A 11. § c) pontja szerinti képesítést legkésőbb 2014. július 1-jéig kell megszerezni.
(3) E rendelet hatálybalépésekor az üzembentartói vizsgálatban részt vevő személyek, akik nem rendelkeznek a 11. § a) és b) pontjában meghatározott végzettséggel, azok 2024. december 31. napjáig folytathatják a tevékenységet.
(4) * Az egyes vasúti közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 33/2016. (VIII. 2.) NFM rendelet hatálybalépését megelőzően a közlekedésbiztonsági szervnél, képzőszervezetnél vagy oktatási intézményben, legalább 160 óra időtartamban, a közlekedésbiztonsági szervvel egyeztetett tanterv szerint elvégzett balesetvizsgáló tanfolyamot a 11. § c) pontjában meghatározott képzésnek megfelelőnek kell tekinteni.
22. § * (1) Ez a rendelet a vasútbiztonságról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv 20. cikk (3) bekezdésének, 22. cikk (3) bekezdésének, 24. cikk (1)–(2) bekezdésének, valamint a 33. cikkének való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a rendelet a vasúti balesetekről és váratlan eseményekről szóló vizsgálati jelentések esetében követendő jelentéstételi struktúráról szóló, 2020. április 24-i (EU) 2020/572 bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezést állapít meg.
23. § *
A zárójelentés fő részei
1. Összefoglalás
Az összefoglalásnak tartalmaznia kell a súlyos vasúti baleset, a vasúti baleset vagy a váratlan vasúti esemény
a) rövid leírását,
b) idejét,
c) helyét,
d) következményeit.
Az összefoglalásban ismertetni kell a közvetlen, valamint a közvetett okokat és azokat a tényezőket, amelyekről a vizsgálat megállapította, hogy hozzájárultak a súlyos vasúti baleset, a vasúti baleset vagy a váratlan vasúti esemény bekövetkezéséhez.
Ezt követően ismertetni kell a fő ajánlásokat és az ajánlások címzettjeit.
2. A súlyos vasúti baleset, a vasúti baleset és a váratlan vasúti esemény közvetlen tényadatai
2.1. A súlyos vasúti baleset, a vasúti baleset és a váratlan vasúti esemény
a) pontos időpontja és helye,
b) leírása és helyszíne, valamint a mentő- és kárelhárító szolgálat tevékenységének leírása,
c) szakmai vizsgálatának megindításáról szóló döntés, a vizsgálóbizottság összetétele és a vizsgálat végrehajtása.
Itt kell megadni a vizsgálóbizottság vezetőjének, tagjainak, valamint a vizsgálóbizottságba delegált meghatalmazott, tanácsadó és egyéb résztvevők nevét.
2.2. Az esemény háttere
2.2.1. Az érintett vasúti személyzetre, egyéb érintettekre és tanúkra vonatkozó adatok, név nélkül:
2.2.1.1. A vonatszemélyzet érintett tagjaira vonatkozó adatok név nélkül:
a) életkor,
b) képesítés (például mozdonyvezetői típusismeret),
c) szakmai gyakorlat, szolgálati idő,
d) egészségügyi alkalmasság.
2.2.1.2. A vasúti személyzet egyéb érintett tagjainak (például a forgalmi és a karbantartó szolgálat tagjai stb.) képesítésére és gyakorlatára vonatkozó rövid ismertetés.
2.2.1.3. Az egyéb személyekre, tanúkra vonatkozó információk.
2.2.2. A vonat jellemzői és összeállítása, az érintett járművek pályaszáma
a) a vonat száma és tömege (súlya), terhelése, hossza,
b) a vontatójármű pályaszáma és alkalmazásának módja,
c) a fékezés rendszere, a vonat megfékezettsége,
d) a balesetben érintett járművek üzemi, műszaki és fenntartási adatai.
2.2.3. Az infrastruktúra és a jelzőrendszer leírása (pályajellemzők, vágánytípus, váltók, biztonsági- és jelzőberendezések, felsővezetéki rendszer és egyéb berendezések, létesítmények jellemző adatai, vonatbiztosítás,
2.2.4. kommunikációs eszközök,
2.2.5. a helyszínen vagy annak közelében végzett munkálatok,
2.2.6. a vasúti mentés és kárelhárítási eljárás elindítása és folyamata,
2.2.7. a mentőszolgálat, a rendőrség és az orvosi szolgálatok, katasztrófavédelem, tűzoltóság mentési és elhárítási eljárásának elindítása és folyamata.
2.3. Halálos áldozatok, sérülések és anyagi károk
2.3.1. A halálos áldozatok és sérültek
Az adatokat a következő táblázat kitöltésével kell rögzíteni:
| Sérülések | Vonatszemélyzet | Utasok | Egyéb személyek | |
| Halálos | ||||
| Súlyos | ||||
| Kisebb | ||||
| Nincs sérülés |
2.3.2. A vonaton szállított rakományban, a személypoggyászban és más vagyontárgyakban keletkezett kár.
2.3.3. Járművekben, az infrastruktúrában és a környezetben keletkezett kár.
A balesetet szenvedett jármű (járművek) rongálódásának rövid ismertetése (megsemmisült, jelentősen megrongálódott, kissé megrongálódott, nem sérült).
A pályában és tartozékaiban, egyéb berendezésekben és létesítményekben keletkezett kár ismertetése.
A környezetben keletkezett kár leírása, különös tekintettel arra az esetre, ha veszélyes vagy környezetszennyező anyag került a szabadba.
Ha tűz keletkezett, akkor az eset természetére, valamint az oltáshoz használt tűzoltó eszközökre és hatékonyságukra vonatkozó információkat is közölni kell.
2.4. Külső körülmények
2.4.1. Időjárási körülmények
Az időjárási körülmények rövid ismertetése, beleértve az előre jelzett és a tényleges körülményeket is, továbbá azt, hogy a személyzet számára ezek a meteorológiai információk rendelkezésre álltak-e.
A természetes fényviszonyok a baleset vagy egyéb esemény időpontjában (napfény, holdfény, szürkület stb.).
2.4.2. Földrajzi adatok
Terepviszonyok (ív, bevágás, töltés stb.) bemutatása.
3. A vizsgálati jegyzőkönyv
3.1. A nyilatkozatok összefoglalása
A nyilatkozatok összefoglalását tartalmazó dokumentum-rész megfogalmazása során a személyiségi jogok védelme érdekében gondoskodni kell a névtelenség követelményének teljesítéséről.
Ez a rész tartalmazza
a) a vasúti személyzet,
b) egyéb érintettek, és
c) a tanúk
nyilatkozatainak összefoglalását.
3.2. A biztonságirányítási rendszer
A súlyos vasúti balesetben, a vasúti balesetben vagy a váratlan vasúti eseményben érintett üzembentartó (üzembentartók) biztonságirányítási rendszerének vizsgálata alapján elsősorban a következőkre vonatkozó megállapításokat kell rögzíteni:
a) az utasítások kiadásának és végrehajtásának módja, szervezeti keretek,
b) a személyzettel szembeni követelmények és azok érvényesítésének módja,
c) a belső ellenőrzések és vizsgálatok gyakorlata és azok eredményei,
d) az infrastruktúrával kapcsolatos különböző szereplők közötti kapcsolódási pontok.
3.3. Szabályok és szabályzatok
A szakmai vizsgálat megállapításai alapján össze kell foglalni
a) a vonatkozó közösségi és nemzeti szabályok és rendelkezések,
b) egyéb szabályok, mint például az üzemeltetési szabályok, helyi előírások, a személyzetre vonatkozó követelmények, karbantartási előírások és az alkalmazandó szabványok
meglétével, alkalmazásával, ismeretével kapcsolatos megállapításokat. Szükség szerint ki kell térni a szabályozás hiányosságaira, a szükséges teendőkre.
3.4. A jármű és a műszaki berendezések működése
A szakmai vizsgálat alapján rögzíteni kell
a) a jelző- és biztosító berendezések működésére, az ezekhez kapcsolódó automatikus adatrögzítésre,
b) az infrastruktúra (pálya, kitérők stb.) állapotára,
c) a pálya mentén telepített biztonsági berendezésekre (például hőnfutásjelző),
d) a távközlő berendezésekre,
e) a súlyos vasúti balesetben, a vasúti balesetben vagy a váratlan vasúti eseményben érintett járműre (járművekre),
f) a vontatójárművek adatrögzítő, menetíró berendezéseire
vonatkozó megállapításokat.
Röviden ismertetni kell a szakmai vizsgálat során végrehajtott próbák és kísérletek eredményeit.
Szintbeli közúti-vasúti keresztezésekben történt balesetnél külön ki kell térni a biztosítás (sorompó, fény- és félsorompó stb.) működésére.
3.5. Az üzemeltetéssel kapcsolatos dokumentáció
Ismertetni kell
a) a személyzetnek a forgalomirányítással és a jelzésekkel kapcsolatos intézkedéseit,
b) a súlyos vasúti balesettel, a vasúti balesettel vagy a váratlan vasúti eseménnyel kapcsolatos szóbeli üzenetek, beleértve a rögzített adatok dokumentálását,
c) a súlyos vasúti baleset, a vasúti baleset vagy a váratlan vasúti esemény helyszínének védelmére és őrzésére vonatkozó intézkedéseket.
3.6. Az ember, a gép (berendezések) és a szervezet közötti kapcsolat
A szakmai vizsgálat alapján rögzíteni kell
a) az érintett személyzet munkaidejét, a súlyos vasúti baleset vagy a vasúti eseményt megelőző szolgálati órák számát, vonalismeretét,
b) a súlyos vasúti baleset, a vasúti baleset vagy a váratlan vasúti esemény bekövetkezését befolyásoló orvosi és személyi körülményeket, beleértve a fizikai vagy pszichológiai stresszes állapotot is,
c) az ember és a gép közötti kapcsolatot meghatározó berendezések kialakítását,
d) a szervezeti háttér fő jellemzőit.
Ez utóbbiban az üzembentartóra (üzembentartókra) vonatkozó megállapítások mellett a vasúti közlekedés működését befolyásoló további szervezetekkel, elsősorban a hatóságokkal összefüggő információkat kell megadni. Ezek nem korlátozódhatnak a szervezeti felépítésre és funkciókra, hanem ki kell, hogy terjedjenek mindazokra az adott szervezetre vonatkozó egyéb információkra is, amelyek a súlyos vasúti balesettel vagy a vasúti eseménnyel összefüggésben állnak.
3.7. Korábbi hasonló súlyos vasúti balesetek, vasúti balesetek vagy váratlan vasúti események
Ismertetni kell a szóban forgóhoz hasonló súlyos vasúti balesetek vagy vasúti események
a) fő jellemzőit,
b) a hasonlóságokat és az eltéréseket,
c) a korábban tett intézkedéseket.
4. Elemzés és következtetések
4.1. Zárójelentés az események láncolatáról
A súlyos vasúti balesettel, a vasúti balesettel vagy a váratlan vasúti eseménnyel kapcsolatos következtetések levonása a 3. pontban megállapított tények alapján.
4.2. Kiértékelés
A 3. pontban megállapított tények elemzése a súlyos vasúti baleset, a vasúti baleset vagy a váratlan vasúti esemény okára vonatkozó következtetések megalapozásához, továbbá a mentő- és elhárító szolgálat munkájával kapcsolatban.
4.3. Következtetések
Részletesen ismertetni kell
a) a súlyos vasúti baleset, a vasúti baleset vagy a váratlan vasúti esemény közvetlen okait, beleértve az érintett személyek intézkedéseivel, illetve a jármű vagy a műszaki berendezés állapotával kapcsolatos tényezőknek a balesethez vagy a vasúti eseményhez való hozzájárulását is;
b) a súlyos vasúti baleset, a vasúti baleset vagy a váratlan vasúti esemény közvetett okait, amelyek a szakismeretek hiányával, helytelen eljárásokkal, intézkedésekkel, hiányos karbantartási tevékenységgel hozhatók összefüggésbe;
c) a szabályozási rendszerre vagy egyes szabályozásokra, azok helytelen alkalmazására, továbbá a biztonsági rendszer hiányosságaira visszavezethető alapvető okokat.
4.4. Kiegészítő megjegyzések
a) a szakmai vizsgálat során megállapított olyan hiányosságok és kritikus pontok, amelyeknek az adott súlyos vasúti baleset, a vasúti baleset vagy a váratlan vasúti esemény szempontjából nincs jelentősége, de amelyeket a vasúti közlekedés általános biztonsága érdekében figyelembe kell venni;
b) az előző pontokban nem szereplő, de a témához tartozónak ítélt információk.
5. A megtett intézkedések
Ez a rész a korábban már megtett, illetve a súlyos vasúti balesetet, a vasúti balesetet vagy a váratlan vasúti eseményt követően meghozott intézkedéseket ismerteti.
6. Biztonsági ajánlások és az ajánlások címzettjei
Amennyiben indokolt, a szakmai vizsgálat eredményeként meghatározott biztonsági ajánlásokat és ezek címzettjeit tartalmazza ez a fejezet.
7. Függelékek
Szükség esetén itt kell közölni minden egyéb, a jelentés megértése szempontjából szükségesnek tekinthető további információt.
