Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.VII.24.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.

 

2012. évi CCXVII. törvény

az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről1

Az Országgyűlésnek e törvény megalkotásával az a célja, hogy megteremtse annak lehetőségét, hogy Magyarország az üvegházhatású gázok tudományos alapon szükségesnek tartott csökkentésével mérsékelje az emberi tevékenység hatására bekövetkező éghajlatváltozást azáltal, hogy részt vesz az üvegházhatású gázok Európai Unióban alkalmazott kereskedelmi rendszerében.

1. A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya kiterjed:

a) a kibocsátási egységek és a légiközlekedési kibocsátási egységek (a továbbiakban együtt: ÜHG-egység) kereskedelmére, és

b) a (2)-(4) bekezdés szerinti kivétellel az I. mellékletben meghatározott tevékenységekre és az e tevékenységekből származó, az 1. mellékletben felsorolt üvegházhatású gázok kibocsátására.

(2) Nem terjed ki a törvény hatálya a kizárólag kutatásra, fejlesztésre és új termékek és folyamatok tesztelésére használt létesítményekre vagy létesítményrészekre, valamint a kizárólag biomasszát használó létesítményekre.

(3) Nem terjed ki a törvény hatálya az 1. melléklet XXII. pontja szerinti tevékenység esetében olyan légi jármű üzembentartóra, amely tekintetében nem Magyarország az adminisztrációért felelős tagállam.

(4) Nem terjed ki a törvény hatálya az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok (a továbbiakban: EGT-megállapodásban részes államok) területén található repülőtérről induló vagy oda érkező légi járatok üzemeltetésére, a következő esetekben

a) a repülés célja kizárólag valamely nem európai uniós állam uralkodójának, az uralkodó közvetlen családjának, az állam állam- és kormányfőjének és miniszterének hivatalos út alkalmával történő szállítása, és ezt a megfelelő státusindikátornak a repülési terven történő feltüntetésével jelezték,

b) a katonai légi jármű által végzett katonai célú repülés, vámhatóság vagy rendőri szerv által végrehajtott repülés,

c) a kutató-mentő repülés, tűzoltó repülés, hatósági engedéllyel rendelkező humanitárius és sürgősségi egészségügyi célú repülés,

d) a kizárólag az 1971. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett nemzetközi polgári repülésről szóló egyezményben meghatározott látvarepülési szabályok szerint végzett repülés,

e) a repülés azon a reptéren végződik, amelyről a légi jármű felszállt, ha közbenső leszállásra nem kerül sor,

f) a kizárólag a szakszolgálati engedély megszerzése vagy repülőszemélyzet esetében a fokozat megszerzése érdekében végzett gyakorlórepülés, abban az esetben, ha ezt a repülési tervben szereplő megfelelő megjegyzés alátámasztja, és a repülés célja nem utas- vagy teherszállítás, illetve a légi jármű kiindulási helyre juttatása vagy további személyszállítási cél,

g) a kizárólag tudományos kutatás vagy akár a levegőben, akár a szárazföldön lévő légi járművek vagy berendezések ellenőrzése, tesztelése vagy hitelesítése céljából végzett repülés,

h) az 5700 kg-nál kisebb maximális felszálló tömegre hitelesített légi járművel végzett repülés,

i) a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló, 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) értelmében előírt közszolgáltatási kötelezettség keretében végrehajtott repülés az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkében meghatározott legkülső régiók útjain vagy olyan utakon, amelyeken a felajánlott kapacitás nem haladja meg az évi 30 000 ülőhelyet, és

j) az olyan légiközlekedési tevékenység, amelynek során a kereskedelmi légiközlekedési üzemben tartó három egymást követő 4 hónapos időszakban időszakonként 243-nál kevesebb járatot teljesít, vagy járatainak éves összes kibocsátása kevesebb 10 000 tonnánál, amelybe beleszámítandó az állam uralkodója és közvetlen családja, állam- és kormányfője, valamint minisztere hivatalos út alkalmával történő szállítása is.

(5)2 A 16. alcímben foglalt rendelkezések hatálya a 2009/406/EK európai parlamenti és tanácsi határozat I. mellékletében meghatározott kategóriákból származó szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid, fluorozott szénhidrogének, perfluor-szénhidrogének, kén-hexafluorid és nitrogén-trifluorid tonna széndioxid-egyenértékben kifejezett kibocsátására terjed ki, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információknak a nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről, valamint a 280/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. május 21-i 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján meghatározottak szerint, az (1) bekezdésben meghatározott üvegházhatású gázok kibocsátásának kivételével.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:

1. adminisztrációért felelős tagállam:

a) az adott légi jármű üzembentartó számára az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseivel összhangban a tagállam által kiadott érvényes üzembentartási engedéllyel rendelkező légi jármű üzembentartó esetében az engedélyt kiadó tagállam,

b) minden egyéb esetben az a tagállam, ahol a referenciaévben az adott légi jármű üzembentartó által végzett repülésekből származó, légiközlekedésnek tulajdonított becsült kibocsátások mértéke a legnagyobb,

2.3 akkreditált hitelesítő szervezet: a 600/2012/EU bizottsági rendeletnek megfelelően, az Európai Unió bármely tagállamának nemzeti akkreditáló testülete által akkreditált olyan hitelesítő szervezet, amely üvegházhatású gázok kibocsátói által elkészített kibocsátási és tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentéseket hitelesít,

3. aukciós platform: az 1031/2010/EU bizottsági rendelet 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján kijelölt aukciós platform,

4. ellenőrzési év: a térítésmentes kiosztásra vonatkozó kérelemmel érintett időszak kezdetét 24 hónappal megelőzően véget érő naptári év,

5.4 európai uniós ügyleti jegyzőkönyv: a 389/2013/EU bizottsági rendelet 6. cikke szerinti szabványosított elektronikus adatbázis,

6. égetés: tüzelőanyagok oxidálása, függetlenül az e folyamat révén előállított hő-, elektromos vagy mechanikai energia felhasználási módjától, valamint az ehhez közvetlenül kapcsolódó valamennyi tevékenység, beleértve a hulladékgázok tisztítását,

7.5 forgalmi jegyzék: a 389/2013/EU bizottsági rendelet 4. cikke szerinti forgalmi jegyzék,

8. forrásanyag:

a) adott tüzelőanyag-típus, nyersanyag vagy termék, amelynek felhasználása vagy előállítása eredményeként egy vagy több kibocsátó forrás üvegházhatást okozó gázokat bocsát ki, vagy

b) adott tüzelőanyag-típus, nyersanyag vagy termék, amely szenet tartalmaz és az üvegházhatású gázok kibocsátásának anyagmérleg segítségével történő kiszámítása részét képezi,

9. harmadik kereskedési időszak: a létesítmények számára 2013. január 1-jétől 2020. december 31-ig terjedő kereskedési időszak,

10. hitelesítés: a 600/2012/EU bizottsági rendelet 3. cikk 4. pontjában meghatározott tevékenység,

11. jelentési időszak: egy naptári év, amely alatt a kibocsátást nyomon kell követni és jelentést kell róla készíteni, vagy tonnakilométer-adatok esetében az ellenőrzési év,

12. jelentős kapacitásbővítés: a létesítményrész kezdeti beépített kapacitásának olyan növelése, amelynek során a műszaki konfigurációt és a működést érintő egy vagy több azonosítható fizikai változás következik be, kivéve valamely meglévő feldolgozósor egyszerű cseréjét, és

a) a létesítményrészt a változás előtti kezdeti beépített kapacitásánál legalább 10%-kal magasabb kapacitáson lehet üzemeltetni, vagy

b) a fizikai változások által érintett létesítményrész jelentősen magasabb tevékenységi szintje valósul meg, amely további, évi 50 000 kibocsátási egységet meghaladó kibocsátási egységek kiosztását eredményezi, azaz a szóban forgó létesítményrész változás előtti állapotát tekintve az ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek éves előzetes számának legalább 5%-át teszi ki,

13. jelentős kapacitáscsökkentés: a létesítményrész kezdeti beépített kapacitásának és tevékenységi szintéjének a jelentős kapacitásbővítésnek tekintett nagyságrendekkel megegyező mértékű csökkenése egy vagy több, pontosan beazonosítható fizikai változás eredményeképpen,

14. kibocsátás: üvegházhatású gáznak az 1. melléklet I-XXI. pontjában meghatározott tevékenységet folytató létesítményben található forrásból a légkörbe történő kiengedése vagy az 1. melléklet XXII. pontjában meghatározott légiközlekedési tevékenységet folytató légi járműből az említett tevékenység folytán meghatározott gázok kibocsátása,

15. kibocsátási egység: az e törvény szerinti kötelezettségek teljesítésére az I. melléklet I-XXI. pontjában meghatározott tevékenységet folytató létesítmény által felhasználható, egy tonna széndioxid-egyenérték meghatározott időn belül történő kibocsátását lehetővé tevő forgalomképes vagyoni értékű jog,

16. kis kibocsátású létesítmény: a 601/2012/EU bizottsági rendelet 47. cikk (2) bekezdés a) vagy b) pontjának megfelelő létesítmény,

17. kis kibocsátónak minősülő légi jármű üzembentartó: a 601/2012/EU bizottsági rendelet 54. cikk (1) bekezdésének megfelelő légi jármű üzembentartó,

18. környezeti információ: a nyilvánosság környezeti információkhoz való hozzáférésének rendjéről szóló jogszabályban meghatározott információ,

19.6 központi tisztviselő: a 389/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk 2. pontjában meghatározott személy,

20. légi jármű üzembentartó: az 1. melléklet XXII. pontjában meghatározott légiközlekedési tevékenység folytatásának idején légi járművet üzembentartó személy, illetve ha ez a személy ismeretlen vagy a légi jármű tulajdonosa által nem azonosított, a légi jármű tulajdonosa,

21. légiközlekedési kibocsátási egység: az e törvény szerinti kötelezettségek teljesítésére a légi jármű üzembentartó által felhasználható, egy tonna szén-dioxid-egyenérték meghatározott időn belül történő kibocsátását lehetővé tévő forgalomképes vagyoni értékű jog,

22. légiközlekedési új belépő: olyan légi jármű üzembentartó,

a) amely az 1. melléklet XXII. pontja szerinti tevékenységet az azt követő ellenőrzési év után kezdi meg, amelyre vonatkozóan a kibocsátási egység kiosztási kérelemmel egyidejűleg a tonnakilométer-adatokat benyújtotta, vagy

b) amelynek tonnakilométer adatai az ellenőrzési év és a kérelemmel érintett kereskedési időszak második naptári éve között évente több, mint 18%-kal emelkednek

és az a) vagy b) pont szerinti tevékenysége sem részben, sem egészben nem jelenti egy másik légi jármű üzembentartó által korábban végzett légiközlekedési tevékenység folytatását,

23. légiközlekedésnek tulajdonított kibocsátások: az 1. melléklet XXII. pontjában felsorolt légiközlekedési tevékenységek közé tartozó összes olyan repülésből származó kibocsátás, amely egy tagállam területén található repülőtérről indul vagy egy ilyen repülőtérre harmadik országból érkezik,

24. létesítmény: minden olyan helyhez kötött műszaki egység, ahol egy vagy több, az 1. melléklet I-XXI. pontjában felsorolt tevékenység vagy bármely más, azzal technológiailag összefüggő tevékenység, valamint az adott telephelyen folytatott tevékenységhez műszakilag kapcsolódó tevékenység folyik, és amely az 1. mellékletben meghatározott üvegházhatású gáz kibocsátását eredményezi vagy arra közvetlenül hatással van,

25.7 nemzeti tisztviselő: a 389/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk 22. pontjában meghatározott személy,

26.8 számlatulajdonos: a 389/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk 1. pontjában meghatározott személy,

27. széndioxid-egyenérték: egy tonna szén-dioxid vagy azzal megegyező globális éghajlat-módosító potenciálnak (GWP) megfelelő mennyiségű üvegházhatású gáz,

28. tonnakilométer: a repülés során a légi jármű fedélzetén szállított áruk, postai küldemények, utasok és csomagok összes tömege (együtt: hasznos teher) egy kilométerre szállított tonnája,

29. új belépő: azon létesítmény, amely

a) 2011. június 30. után kapott kibocsátási engedélyt,

b) 2011. június 30. után bekövetkezett jelentős kapacitásbővítés következtében kapott új kibocsátási engedélyt, vagy

c) a közösségi rendszer egyoldalú kiterjesztése folytán került a törvény hatálya alá,

30.9 üvegházhatású gáz: a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4), a dinitrogén-oxid (N2O), a fluorozott szénhidrogének (HFC-k), a perfluorkarbonok (PFC-k), a kén-hexafluorid (SF6) és a nitrogén-trifluorid (NF3), valamint a légkör azon természetes és emberi tevékenységből származó gáznemű alkotóelemei, amelyek elnyelik, majd újra kibocsátják az infravörös sugárzást,

31. üzemeltető: a környezethasználat feltételeit megállapító engedély jogosultja,

32. villamosenergia-termelő: olyan létesítmény, amely 2005. január 1-jén vagy azt követően harmadik fél számára történő értékesítésre szánt villamos energiát termelt, és amelyben az 1. mellékletben felsorolt tevékenységek közül kizárólag tüzelőanyagok égetését végzik,

33. visszaadás: ÜHG-egység elszámolása az üzemeltető vagy légi jármű üzembentartó által saját létesítménye vagy légi járműve hitelesített kibocsátási adatainak terhére,

34.10 derogációs kérelem: a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10c. cikke alapján az Európai Bizottság által a magyar energiaágazat korszerűsítését célzó, az EU ETS-irányelv 10c. cikke szerinti beruházásokról szóló SA.34086 (2012/N). számú bizottsági határozattal, és a C(2012) 8675 bizottsági határozattal (a továbbiakban: Európai Bizottság határozatai) jóváhagyott magyar derogációs kérelem,

35.11 derogációs kiosztás: a derogációs kérelem alapján, a jelen törvény 6/A. alcímének megfelelően történő, egyszeri kiosztás egyes magyarországi villamosenergia-termelők részére.

3. A kibocsátási engedély és a nyomonkövetési terv

3. § (1) Az 1. melléklet I-XXI. pontjában meghatározott tevékenység - ideértve a próbaüzemet is - kizárólag a környezetvédelmi hatóság (a továbbiakban: hatóság) által kiadott jogerős kibocsátási engedély alapján folytatható.

(2) A kibocsátási engedély iránti kérelem kötelező tartalmi elemei:

a) az üzemeltető és a létesítmény azonosítására vonatkozó adatok,

b) a létesítményben végzett tevékenységekre vonatkozó adatok (a tevékenységek és az alkalmazott technológia leírása),

c) forrásanyagok felsorolása, a létesítmény kibocsátási kategóriája,

d) az 1. mellékletben meghatározott gázok forrásai,

e) a kibocsátások nyomon követésével és jelentésével kapcsolatos információk (nyomonkövetési terv és a kapcsolódó dokumentáció),

f) az a)-e) pontok nem műszaki jellegű összefoglalója,

g) a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározottak.

4. § (1) A hatóság a létesítményt vagy annak egy részét az 1. melléklet szerinti üvegházhatású gáz kibocsátására feljogosító kibocsátási engedélyt akkor állítja ki, ha az üzemeltető képes a kibocsátások - a 601/2012/EU bizottsági rendelet, e törvény és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályok szerinti - nyomon követésére és jelentésére.

(2) A kibocsátási engedély visszavonásig hatályos.

(3) A hatóság a kibocsátási engedélyt rendszeresen, de legalább ötévente felülvizsgálja. A hatóság a felülvizsgálatot végzéssel rendeli el. Ha a hatóság a vizsgálat eredményeképpen megállapítja, hogy

a) az engedély kiadásakor megállapított feltételek megváltoztak, az engedély módosítása iránt intézkedik, amelynek eredményeként ugyanazon engedélyazonosító alatt új kibocsátási engedélyt ad ki,

b) az engedély kiadásához szükséges valamely feltétel nem áll fenn, a kibocsátási engedélyt visszavonja,

c) az engedély kiadásához szükséges valamennyi feltétel változatlanul fennáll, az engedélyt végzéssel hatályában fenntartja.

(4) A kibocsátási engedély egyazon üzemeltető által egy - a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti - telephelyen üzemeltetett egy vagy több létesítményre is vonatkozhat.

(5) A kibocsátási engedély kötelező tartalmi elemei:

a) az üzemeltető azonosító adatai,

b) a létesítmény azonosító adatai,

c) a létesítményben folytatott tevékenységre, az alkalmazott technológiára és az engedélyezett kibocsátásra vonatkozó adatok,

d) a hatóság által jóváhagyott nyomonkövetési terv,

e) a jelentési követelmények és

f)12 az üzemeltető azon kötelezettségének megállapítása, amely szerint minden év április 30-ig köteles a nyomon követett, hitelesített előző évi kibocsátásával egyenlő számú kibocsátási egységet az államnak e törvény szerint visszaadni.

5. § (1) Az üzemeltető értesíti a hatóságot valamennyi, a létesítményben folytatott tevékenységének, tevékenységi körének, alkalmazott technológiájának vagy működésének megváltoztatására, a létesítmény kapacitásának bővítésére vagy jelentős csökkentésére irányuló szándékáról, amelyhez az üvegházhatású gáz kibocsátására vonatkozó engedély módosítására lehet szükség.

(2) A hatóság az (1) bekezdés szerinti értesítésben foglaltakat megvizsgálja és amennyiben az értesítésben foglalt tervezett változtatások megvalósulása esetén a kibocsátási engedély módosítása szükséges, felhívja az üzemeltetőt, hogy a hatóság felhívásától számított 8 napon belül nyújtson be kérelmet a kibocsátási engedély módosítása iránt. A kibocsátási engedély módosítására vonatkozó kérelem elbírálására a kibocsátási engedély elbírálására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) Ha a létesítmény üzemeltetőjének személye változik, a hatóság az üzemeltető adatainak megváltoztatásával módosítja a kibocsátási engedélyt. Ebben az esetben a kibocsátási engedély tekintetében az új üzemeltető a korábbi üzemeltető helyébe lép.

6. § (1) A légi jármű üzembentartó

a) az 1. melléklet XXII. pontja szerinti tevékenysége során keletkező szén-dioxid kibocsátása, és

b) amennyiben térítésmentesen kiosztandó légiközlekedési kibocsátási egységek kiosztását kérelmezi, a tonnakilométer adatai

nyomon követésére és jelentésére vonatkozóan nyomon követési tervet készít, és azt a hatóság részére jóváhagyás céljából megküldi a 601/2012/EU bizottsági rendelet 51. cikkében meghatározott határidők betartásával.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti nyomon követési terv megfelel a 601/2012/EU bizottsági rendeletben, e törvényben és e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban foglaltaknak, a hatóság a nyomon követési tervet jóváhagyja.

7. § (1) A kis kibocsátású létesítmények üzemeltetője és a kis kibocsátónak minősülő légi jármű üzembentartó a 601/2012/EU bizottsági rendelet 47. cikkében meghatározott egyszerűsített nyomon követési terv tervezetet nyújthat be. A kibocsátási engedély iránti kérelemhez és a nyomon követési terv tervezetéhez mellékelni kell az egyszerűsített nyomon követési terv elkészítése feltételeinek való megfelelést igazoló dokumentumokat. Ha a benyújtott terv megfelel az egyszerűsített nyomon követési terv feltételeinek, a hatóság a tervet jóváhagyja.

(2) Ha az egyszerűsített nyomon követést alkalmazó üzemeltető vagy légi jármű üzembentartó egy jelentési évben túllépi a kis kibocsátók számára megállapított küszöbértéket, e tényről a bejelentés alapjául szolgáló esemény napját követő 8 napon belül értesíti a hatóságot és megküldi a nyomon követési terv módosítására vonatkozó javaslatát.

8. § (1) A nyomonkövetési terv jelentős - a 601/2012/EU bizottsági rendelet 15. cikk (3)-(4) bekezdése szerinti - módosítását eredményező változásokat az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó a változás bekövetkeztétől számított 8 napon belül bejelenti a hatóságnak. A nyomonkövetési terv jelentős módosításához a hatóság engedélye szükséges.

(2) A nyomonkövetési terv jelentősnek nem minősülő módosítását az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó hatósági jóváhagyás nélkül is elvégezheti. A nyomonkövetési terv naptári évben végrehajtott jelentősnek nem minősülő módosításairól az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó minden év december 31-ig értesíti a hatóságot. Amennyiben a hatóság megállapítja, hogy a nyomonkövetési terv nincs összhangban a 601/2012/EU bizottsági rendelet, e törvény, illetve e törvény végrehajtására kiadott jogszabály rendelkezéseivel, felszólítja az üzemeltetőt és a légi jármű üzembentartót a nyomonkövetési terv módosítására.

9. § (1) A hatóság kibocsátási engedély kiadására, felülvizsgálatára, módosítására vonatkozó eljárásáért jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2) A hatóság a légi jármű üzembentartója által benyújtott nyomon követési terv, egyszerűsített nyomon követési terv jóváhagyására vonatkozó eljárásáért, valamint a nyomon követési terv, egyszerűsített nyomon követési terv módosításának engedélyezésére vonatkozó eljárásért jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

4. A kibocsátások nyomon követése, jelentése, a jelentések hitelesítése

10. § (1) A légi jármű üzembentartó az 1. melléklet XXII. pontja szerinti, az üzemeltető a kibocsátási engedély hatálya alá tartozó tevékenységből származó üvegházhatású gáz kibocsátását - a 601/2012/EU bizottsági rendelet, e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok, a jóváhagyott nyomon követési terv, a légi jármű üzembentartó, illetve az üzemeltető belső eljárásrendje szerint - nyomon követi, és a jelentési időszak (tárgyév) éves kibocsátását tartalmazó hitelesített kibocsátási jelentését a hatóság részére a tárgyévet követő év március 31-ig benyújtja.

(2) Ha a légi jármű üzembentartó térítésmentesen kiosztandó légiközlekedési kibocsátási egységek kiosztását kérelmezi, az (1) bekezdésben foglaltakon túl a tonnakilométer-adatokat is nyomon követi a 601/2012/EU bizottsági rendelet, e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok, a jóváhagyott nyomon követési terv, valamint a légi jármű üzembentartó belső eljárásrendje szerint, és arról a hatóság részére - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - hitelesített jelentést tesz az ellenőrzési évet követő év március 31-ig.

(3) Ha a légi jármű üzembentartó előre nem látható körülmények miatt, önhibáján kívül a (2) bekezdés szerinti hitelesített jelentését nem tudja a hatóság rendelkezésére bocsátani, a 601/2012/EU bizottsági rendelet 68. cikk (1) bekezdése szerinti rendelkezésre álló legpontosabb tonnakilométer-adatokat adja át a hatóság részére az ellenőrzési évet követő év március 31-ig, majd a 601/2012/EU bizottsági rendelet 68. cikk (3) bekezdése szerint biztosítja a benyújtott tonnakilométer-adatok hitelesítését és benyújtja hitelesített jelentését a hatóságnak.

(4) A bezáró létesítmény üzemeltetője a bezárás napjától számított 30 napon belül köteles a bezárás évére vonatkozó hitelesített jelentést tenni. Ha a létesítmény bezárására az adott év február 28-ig kerül sor, a bezárás évére vonatkozó jelentéstétel és az (1) bekezdés szerinti jelentéstétel együttesen teljesítendő.

(5)13 Ha a légi jármű üzembentartó légiközlekedési tevékenysége megszűnik, vagy a tevékenysége az 1. melléklet XXII. pontja alóli kivételnek minősül, azt a bejelentés alapjául szolgáló esemény napjától számított 15 napon belül az államháztartásért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter) és az energiapolitikáért felelős miniszternek és a hatóságnak bejelenti. A bejelentés tartalmazza a bejelentés alapjául szolgáló esemény időpontját és az annak igazolására alkalmas dokumentumot. A tevékenység megszűnésének vagy az 1. melléklet XXII. pontja alóli kikerülésnek napját követő 30 napon belül a légi jármű üzembentartója köteles a tevékenység megszűnésének, e törvény hatálya alóli kikerülésének évére vonatkozóan hitelesített jelentést benyújtani a hatóság részére. Ha a bejelentett eseményre az adott év február 28-ig kerül sor, a jelentés és az (1) bekezdés szerinti jelentéstétel együttesen teljesítendő.

11. §14 A 10. § (1) és (2) bekezdése szerinti kibocsátási jelentéseket és tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentéseket akkreditált hitelesítő szervezettel kell hitelesíttetni.

5. Az ÜHG-egység nyilvántartása, érvényessége, megszűnése

12. § (1)15 Az ÜHG-egység dematerializált, immateriális, forgalomképes vagyoni értékű jog, amely a 389/2013/EU bizottsági rendelet 41. cikkében meghatározott módon jön létre.

(2)16 Az állam tulajdonában lévő ÜHG-egységek tekintetében a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a miniszter gyakorolja, illetve teljesíti.

(3)17 Az állam tulajdonában lévő és a 389/2013/EU bizottsági rendelet értelmében a magyar nemzeti tisztviselő által kezelt számlákon lévő ÜHG-egységek nyilvántartásáról a miniszter a jegyzékkezelő útján gondoskodik.

13. § (1)18 Az állam tulajdonában lévő ÜHG-egységek esetében az állami vagyonról szóló törvény és végrehajtására kiadott kormányrendeletek, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) és a végrehajtására kiadott kormányrendeletek tulajdonjog átruházásával, állami vagyon elidegenítésével, a vagyonnal történő rendelkezéssel kapcsolatos szabályait a 389/2013/EU bizottsági rendeletben, az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2)19

(3)20 Az állam tulajdonában lévő ÜHG-egységek esetében az Nvtv. értéknyilvántartásra, könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók.

(4)21

14. § (1) A 2013. január 1-jétől kezdődően kiadott ÜHG-egység a kiosztás szerinti kereskedési időszak során megvalósuló kibocsátásokra érvényes.

(2) Az egyes kereskedési időszak kezdete után négy hónappal az érvényességét vesztett, és a jelentési időszakokat követően vissza nem adott és nem törölt ÜHG-egység forgalmi jegyzékből történő törlése iránt a jegyzékkezelő intézkedik. A törléssel az ÜHG-egység megszűnik.

(3) A (2) bekezdés szerint megszűnt ÜHG-egység helyett - a törléssel egyidejűleg - a kibocsátási egység jogosultjának forgalmi jegyzékben vezetett számláján a jegyzékkezelő a folyó időszakra érvényes ÜHG-egységet ír jóvá.

14/A. §22 A miniszter a 12. § (2) bekezdésében, a 15. § (4) bekezdésében, a 15. § (5) bekezdés első mondatában, a 16. § (5) bekezdésében, a 18/A. § (3) bekezdésében, a 18/B. § (4) bekezdésében, a 18/F. § (1) bekezdésében, a 30. § (2) bekezdésében és a 38. § (1) bekezdésében meghatározott feladatait az energiapolitikáért felelős miniszterrel együttműködésben látja el.

6. A kibocsátási egységek kiosztása

15. § (1) A harmadik kereskedési időszakban a 2011/278/EU bizottsági határozat VI. mellékletében meghatározott referenciaértékek és kisegítő szabályok alapján kell elvégezni.

(2)23 A térítésmentesen kiosztható mennyiség az (1) bekezdésben foglaltak alapján kiszámított egységmennyiség 100%-a azon létesítmények számára, amelyek a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt 2010/2/EU tanácsi határozat mellékletében felsorolt ágazatokba tartoznak.

(3)24 A térítésmentesen kiosztható mennyiség az (1) bekezdésben foglaltak alapján kiszámított egységmennyiség 80%-a 2013-ra, majd lineárisan csökkenő mértékű éves kiosztás mellett 30%-a 2020-ra azon létesítmények esetében, amelyek nem tartoznak a (2) bekezdésben hivatkozott ágazatokba. Az alkalmazandó szorzótényezőket a 2011/278/EU bizottsági határozat szabályozza.

(4)25 A létesítményeknek évente térítésmentesen kiosztható kibocsátásiegység-mennyiséget a Nemzeti Végrehajtási Intézkedés tartalmazza. A Nemzeti Végrehajtási Intézkedés tervezetét a miniszter készíti el és nyújtja be jóváhagyásra az Európai Bizottságnak. A Nemzeti Végrehajtási Intézkedést az Európai Bizottság jóváhagyását követően a Kormány határozatban teszi közzé.

(5) A Nemzeti Végrehajtási Intézkedés alapján a miniszter elkészíti a nemzeti kiosztási táblát és jóváhagyásra megküldi azt az Európai Bizottságnak. Az Európai Bizottság által jóváhagyott nemzeti kiosztási tábla alapján a miniszter minden év február 28-ig a jegyzékkezelő útján gondoskodik a kibocsátási egységeknek az üzemeltetők forgalmi jegyzékben vezetett számláin történő jóváírásáról.

16. § (1)26 Az új belépők az üzemszerű működés megkezdését követően egy éven belül a miniszterhez benyújtott kérelem alapján részesülhetnek térítésmentes kiosztásban. A határidő elmulasztása jogvesztő. Az üzemszerű működés megkezdése előtt keletkezett, független hitelesítő által hitelesített kibocsátás esetében további kibocsátási egység kiosztása a múltbeli kibocsátások alapján lehetséges. A kérelemhez ebben az esetben csatolni kell a hitelesítői jelentést.

(2)27 A kérelmet a miniszter jóváhagyás céljából továbbítja az Európai Bizottságnak, majd az Európai Bizottság döntését követően és annak megfelelően a kérelmet jóváhagyja vagy elutasítja. Jóváhagyás esetén a miniszter a kereskedési időszak egyes éveire vonatkozóan megállapítja a létesítmény számára térítésmentesen kiosztható kibocsátási egységek mennyiségét és a jegyzékkezelő útján gondoskodik a kibocsátási egységek üzemeltető számláján történő jóváírásáról.

(3) Meglévő létesítmények esetében, ha a létesítmény kapacitását 2011. június 30. után

a)28 jelentősen bővítették, a bővítés tekintetében az üzemeltető kérelemre részesülhet térítésmentes kiosztásban,

b)29 jelentősen csökkentették, a csökkentésre tekintettel a kapacitáscsökkentés évét követő évtől csökken a térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységek száma.

(4)30 Ha egy létesítmény beszünteti működését, a működés beszüntetésének évét követő évtől nem részesülhet térítésmentes kibocsátási egységben. A 2011/278/EU bizottsági határozat 22. cikk (1) és (2) bekezdése szerint működését részlegesen beszüntető létesítmény számára történő kibocsátásiegység-kiosztást a 2011/278/EU bizottsági határozat szerint ki kell igazítani.

(5) A (2)-(4) bekezdés szerinti módosításokat követően a miniszter elkészíti a nemzeti kiosztási tábla módosítására vonatkozó javaslatát és megküldi az Európai Bizottságnak. Az Európai Bizottság jóváhagyása esetén, a nemzeti kiosztási tábla módosítását a központi tisztviselő végzi el az európai egységes ügyleti jegyzőkönyvben.

17. § (1)31 Az érintett villamosenergia-termelők részére a derogációs kérelem alapján történő derogációs kiosztás kivételével nem részesülhetnek kiosztásban a villamosenergia-termelők, a szén-dioxid elkülönítését szolgáló létesítmények, a szén-dioxid szállítására szolgáló csővezetékek és a széndioxid-tárolóhelyek.

(2) Villamosenergia-termelés céljára új belépő nem részesülhet térítésmentes kiosztásban.

(3) Térítésmentes kiosztásban részesül a távfűtés és a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés a gazdaságilag indokolt módon, kereslet kielégítése céljából folytatott hőtermelés vagy hűtési szolgáltatások tekintetében.

18. § A kibocsátási egység kiosztására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletben állapítja meg.

6/A.32 A kibocsátási egységek villamosenergia-termelők részére történő egyszeri kiosztása

18/A. §33 (1) A villamosenergia-termelők a derogációs kérelem alapján 2013-ban derogációs kiosztásban részesülnek. Az egyes villamosenergia-termelők részére történő derogációs kiosztás célja a derogációs kérelemben meghatározott beruházások végrehajtásának támogatása.

(2) A derogációs kiosztásban részt vevő villamosenergia-termelők körét és a részükre 2013-ban kiosztható kibocsátási egységek mennyiségét a derogációs kérelem alapján a Kormány rendeletben határozza meg.

(3) A Kormány (2) bekezdés szerinti rendelete alapján a miniszter, a (6) bekezdésben foglaltakra figyelemmel, elkészíti a nemzeti kiosztási tábla módosítására vonatkozó javaslatát és jóváhagyásra megküldi azt az Európai Bizottságnak. Az Európai Bizottság által jóváhagyott nemzeti kiosztási tábla alapján a nemzeti tisztviselő, a (6) bekezdésben foglaltakra figyelemmel, a nemzeti kiosztási tábla Európai Bizottság általi jóváhagyását követő 15 napon belül gondoskodik a kibocsátási egységeknek a derogációs kiosztásra jogosult villamosenergia-termelők forgalmi jegyzékben vezetett számláin történő jóváírásáról.

(4) A derogációs kiosztásban részesülő villamosenergia-termelő a részére a (3) bekezdés szerint kiosztott kibocsátási egységek piaci értékét a hatóság 18/C. § (2) szerinti központi számlájára megfizeti. A piaci érték meghatározására vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg. Az egyes villamosenergia-termelők fizetési kötelezettségének a mértékét a hatóság állapítja meg. A villamosenergia-termelők a fizetési kötelezettségüknek az adott villamosenergia-termelőre vonatkozó határozat jogerőre emelkedésétől számított 7 napon belül tesznek eleget.

(5) Ha a (4) bekezdés szerinti fizetési kötelezettség teljesítéséig a villamosenergia-termelő a részére kiosztott kibocsátási egységeket értékesíti, köteles az értékesítés árbevételét a (4) bekezdés szerinti fizetési kötelezettsége teljesítésére fordítani. A (4) bekezdés szerinti fizetési kötelezettség teljesítését követően a villamosenergia-termelő a részére kiosztott kibocsátási egységekkel szabadon rendelkezik.

(6) Nem részesülhet derogációs kiosztásban az a villamosenergia-termelő, amely a kiosztás időpontjában csőd- vagy felszámolási eljárás hatálya alatt áll, vagy amelynek a kibocsátási-engedélyét vagy a kibocsátási engedélye alapjául szolgáló bármely más olyan engedélyét jogerősen felfüggesztették vagy visszavonták, amelynek következtében a villamosenergia-termelő termelő tevékenységet a derogációs kiosztás időpontjában jogszerűen nem folytathat.

18/B. §34 (1) Ha a derogációs kiosztásra jogosult villamosenergia-termelő a kibocsátási egységek piaci értékének megfizetésére vonatkozó 18/A. § (4) bekezdése szerinti fizetési kötelezettségének határidőben részben vagy egészben nem tesz eleget, a hatóság a fizetési határidő lejártát követő 6 napon belül kötelezi az érintett villamosenergia-termelőt a fizetési kötelezettségének 7 napon belül történő teljesítésére (a továbbiakban: fizetési felszólítás).

(2) Ha a derogációs kiosztásra jogosult villamosenergia-termelő az (1) bekezdés szerinti fizetési felszólításnak határidőben sem tesz eleget, a hatóság megállapítja a fizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztását és mulasztási bírságot szab ki.

(3) Az (1) bekezdés szerinti fizetési felszólításban meghatározott piaci értéket és mulasztási bírságot a villamosenergia-termelőnek a (2) bekezdés szerinti határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül kell megfizetnie. A mulasztási bírság mértékét a hatóság a Kormány rendelete alapján szabja ki. Ha a kötelezett a fizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a hatóság a fizetési kötelezettség adók módjára történő behajtása érdekében soron kívül megkeresi az állami adóhatóságot.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott fizetési kötelezettség teljesítéséig a hatóság javaslatára a miniszter zároltatja a villamosenergia-termelő forgalmi jegyzékbeli számláját. Ha a hatóság értesíti a minisztert a fizetési kötelezettség villamosenergia-termelő általi - hiánytalan - teljesítéséről, a miniszter - a jegyzékkezelő útján - gondoskodik a villamosenergia-termelő forgalmi jegyzékbeli számlája zárolásának feloldásáról.

18/C. §35 (1) A villamosenergia-termelők által a 18/A. § (4) bekezdése szerint megfizetett piaci érték, a (2)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, kizárólag a derogációs kérelemben meghatározott beruházások támogatására fordítható.

(2) A hatóság a derogációs kiosztással összefüggő feladatai ellátására a kincstárnál központi euró számlát (a továbbiakban: központi számla) és a derogációs kérelemben meghatározott beruházásonként beruházási euró számlákat (a továbbiakban: beruházási számla) nyit. A villamosenergia-termelők által a 18/A. § (4) bekezdése szerint teljesített befizetések a központi számlára történnek, és onnan kerülnek a hatóság által továbbutalásra az egyes beruházási számlákra. A központi számla és a beruházási számlák feletti rendelkezésre kizárólag a hatóság jogosult.

(3) A hatóság által a derogációs kérelemben meghatározott beruházás támogatására fordított összeg egy beruházás esetében sem haladhatja meg a derogációs kérelemben az Európai Bizottság által az érintett beruházás tekintetében jóváhagyott támogatási összeget. Ha a kiosztott kibocsátási egységek piaci értéke a hatóság (4) bekezdés szerint számított működési költségeinek levonása után meghaladja az Európai Bizottság által a derogációs kérelemben meghatározott beruházások támogatására jóváhagyott teljes összeget, a fennmaradó összeg felhasználásáról a miniszter a 26. § (1) bekezdése szerint gondoskodik.

(4) A hatóság a derogációs kiosztással kapcsolatban felmerülő, a Kormány rendeletében meghatározott költségeit a részére a 18/A. § (4) bekezdése szerint megfizetett összegből fedezi. E költségek fedezésére a hatóság jogosult 100 ezer eurót a részére a 18/A. § (4) bekezdése szerint megfizetett összegből a központi számlán visszatartani. A hatóság a költségeinek levonását követően a központi számlán fennmaradó összeget a beruházási számlákra továbbutalja. A központi számlán és a beruházási számlákon képződő kamatbevételeket a hatóság a beruházások megvalósítására fordítja.

18/D. §36 (1) A derogációs kérelemben meghatározott beruházások végrehajtói (a továbbiakban: beruházók) a beruházásokat e törvény és a végrehajtására kiadott rendelet alapján hajtják végre.

(2) A beruházók a derogációs kérelemben jóváhagyott támogatási összegek kifizetését a hatósághoz benyújtott kérelem útján igényelhetik. Az igényelhető támogatási összeg nem haladhatja meg a központi számlán - a hatóság működési költségeinek levonását követően - rendelkezésre álló összeget. A beruházók részére támogatási összegek kizárólag a beruházási folyamat során már felmerült kiadások fedezésére folyósíthatóak és kizárólag az Európai Bizottság által előzetesen jóváhagyott beruházások megvalósítására fordíthatóak. A beruházások előfinanszírozása nem megengedett. A támogatási összegek beruházók által történő igénylésére és a támogatások kifizetésére vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg.

18/E. §37 (1) A hatóság jogosult ellenőrizni a beruházások megvalósítását és a beruházások elkészültét követően a beruházások működését nyomon követni. A beruházások ellenőrzése során a tényállás tisztázása keretében a hatóság független könyvvizsgáló jelentését szerzi be (kötelező bizonyítási eszköz). Az ellenőrzés és nyomon követés szabályait, ideértve a független könyvvizsgáló kijelölésére vonatkozó szabályokat is, a Kormány rendeletben határozza meg.

(2) Ha a beruházó a hatóság által részére folyósított támogatási összeget nem a vonatkozó jogszabályokban vagy az Európai Bizottság határozataiban foglaltaknak megfelelően használja fel, a hatóság a beruházóval szemben hatósági ellenőrzést folytat le a beruházások ellenőrzése céljából (a továbbiakban: felügyeleti eljárás). A felügyeleti eljárás keretében a hatóság a beruházóval szemben a Kormány rendeletében meghatározottak szerint bírságot szab ki, meghatározott esetben a támogatást visszafizetteti, vagy a támogatás folyósítását megszünteti. Ha a felügyeleti eljárás keretében kiszabott bírság vagy visszafizetendő támogatás nem kerül a hatóság által megszabott határidőben megfizetésre, akkor a jogerős határozat alapján a hatóság a fizetési kötelezettség adók módjára történő behajtása érdekében soron kívül megkeresi az állami adóhatóságot.

18/F. §38 (1) A hatóság évente jelentést készít az Európai Bizottság részére a beruházások megvalósításáról és a központi számlán rendelkezésre álló összeg felhasználásáról. A hatóság az első jelentését 2014. január 31-ig a miniszter útján nyújtja be az Európai Bizottság részére. A hatóság az utolsó jelentését a (2) bekezdés szerinti zárójelentés benyújtását követő év január 31-ig köteles elkészíteni.

(2) A beruházó a derogációs kérelemben meghatározott beruházás megvalósításának előrehaladásáról a hatóságnak a tárgyévet követő év január 5-ig jelentést nyújt be. A beruházás befejezését követő 6 hónapon belül a beruházó a hatóság részére zárójelentést nyújt be.

(3) A beruházók a hatóság tájékoztatására kötelesek a beruházás előrehaladásáról közbenső előrehaladási jelentést készíteni, és azt a tárgyév június 30-ig a hatósághoz benyújtani.

(4) Ha a beruházó e törvényben meghatározott jelentéstételi kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a hatóság vele szemben bírságot szab ki.

(5) A derogációs kiosztásra jogosult villamosenergia-termelő a Kormány rendeletében meghatározottak szerint jelentést készít, és azt a hatóság részére 2013. december 31-ig megküldi.

(6) A hatóság a beruházások befejezését követő harmadik évben megvizsgálja a derogációs kérelem szerinti megfelelőségi mutatók teljesítését és arról jelentést készít.

(7) Az (1)-(3) bekezdés szerinti jelentések kötelező tartalmi elemeit és a jelentéstétel részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

18/G. §39 (1) A hatóság 18/B. § (2) bekezdése és 18/E. § (1) bekezdése szerinti eljárásokban hozott határozatait felügyeleti jogkörben módosítani vagy megváltoztatni nem lehet. A hatóság 18/B. § (2) bekezdése és 18/E. § (1) bekezdése szerinti eljárásokban hozott határozatai ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak helye nincs.

(2) A hatóság a 18/B. § (2) bekezdése és 18/E. § (1) bekezdése szerinti eljárásokban hozott határozatait a határozat meghozatalát követő 3 napon belül a honlapján közzé teszi.

(3)40 A miniszter gondoskodik a derogációs kérelem üzleti titkot nem tartalmazó változatának és annak az Európai Bizottság által jóváhagyott esetleges jövőbeni módosításainak a miniszter által vezetett minisztérium honlapján történő közzétételéről.

7. A légiközlekedési kibocsátási egységek kiosztása a légi jármű üzembentartóknak

19. § (1) A légiközlekedési kibocsátási egységek teljes mennyiségének az Európai Bizottság által meghatározott referenciaérték alapján kiszámított része térítés nélkül kerül kiosztásra a 20. § (1) bekezdés szerinti kérelmet benyújtó légi jármű üzembentartók részére.

(2) A légiközlekedési kibocsátási egységeknek az Európai Bizottság által meghatározott referenciaérték alapján kiszámított része a közösségi, egyes légi jármű üzembentartók részére fenntartott tartalékalapból kerül kiosztásra a légiközlekedési új belépők részére a 21. § (1) bekezdésében meghatározott kérelmek alapján.

20. § (1) A légi jármű üzembentartó minden egyes kereskedési időszakra a miniszterhez benyújtott kérelemmel igényelheti a térítésmentesen kiosztható légiközlekedési kibocsátási egységek kiosztását. A kérelmet legalább 21 hónappal az érintett kereskedési időszak kezdetét megelőzően kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell az ellenőrzési évre vonatkozó hitelesített tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentést.

(2) A kérelmet a miniszter a kérelemmel érintett kereskedési időszak kezdetét megelőzően legalább 18 hónappal, a légi közlekedésre vonatkozó Nemzeti Végrehajtási Intézkedés tervezeteként jóváhagyásra megküldi az Európai Bizottságnak. Az Európai Bizottság által elfogadott légiközlekedési Nemzeti Végrehajtási Intézkedést a Kormány határozatban közzéteszi.

(3) A miniszter az Európai Bizottság határozata alapján, annak elfogadását követő 3 hónapon belül megállapítja a kérelmet benyújtó összes légi jármű üzembentartó részére az adott időszakra kiosztott légiközlekedési kibocsátási egységek teljes számát, és az egyes üzemben tartók számára az egyes évekre kiosztott légiközlekedési kibocsátási egységek számát. A kereskedési időszakra vonatkozó nemzeti légiközlekedési kiosztási tábla tervezetét a miniszter megküldi az Európai Bizottságnak jóváhagyásra. Amennyiben az Európai Bizottság elutasítja a nemzeti légiközlekedési kiosztási táblára vonatkozó javaslatot, a miniszter 3 hónapon belül új javaslatot nyújt be.

(4) A nemzeti légiközlekedési kiosztási tábla alapján a miniszter - a jegyzékkezelő útján - minden év február 28-ig gondoskodik az adott üzembentartó forgalmi jegyzékben vezetett számláján az adott évre kiosztott kibocsátási egységek jóváírásáról.

21. § (1) A légiközlekedési új belépő az adott kereskedési időszakra a miniszterhez benyújtott kérelemmel igényelheti a térítésmentesen kiosztandó légiközlekedési kibocsátási egységek kiosztását. A kérelmet a kereskedési időszak harmadik évének június 30. napjáig kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az adott kereskedési időszak második naptári évére vonatkozó hitelesített tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentést és valamennyi, a térítésmentes kiosztásra való jogosultság feltételeinek való megfelelést igazoló dokumentumot.

(2) A kérelmeket a miniszter legkésőbb a kérelem tárgyát képező kereskedési időszak harmadik évének december 31. napjáig megküldi jóváhagyásra az Európai Bizottságnak.

(3) A miniszter az Európai Bizottság határozata alapján, annak elfogadását követő 3 hónapon belül megállapítja és közzéteszi a kérelmet benyújtó összes légiközlekedési új belépő részére a külön tartalékalapból kiosztott légiközlekedési kibocsátási egységek teljes mennyiségét, és az egyes légiközlekedési új belépők számára az évente térítésmentesen kiosztott légiközlekedési kibocsátási egységek mennyiségét.

(4) A légiközlekedési kibocsátási egységeknek az üzemeltető forgalmi jegyzékbeli számláján történő jóváírásáról a miniszter a jegyzékkezelő útján gondoskodik.

(5) A miniszter - az Európai Bizottság (3) bekezdés szerinti döntését követően - elkészíti a nemzeti légiközlekedési kiosztási tábla módosítására vonatkozó javaslatot és jóváhagyásra megküldi az Európai Bizottságnak. Az Európai Bizottság jóváhagyása esetén a miniszter közzéteszi a módosított légiközlekedési kiosztási táblát.

(6) A légiközlekedési új belépő légi jármű üzembentartó részére térítésmentesen legfeljebb 1 000 000 légiközlekedési kibocsátási egység osztható ki.

22. § (1) A légi jármű üzembentartó köteles azt a bejelentés alapjául szolgáló esemény napjától számított 15 napon belül a miniszternek és a hatóságnak bejelenteni, ha

a) a légi jármű üzembentartó több légi jármű üzembentartóra szétvált,

b) a továbbiakban a tevékenysége az 1. melléklet XXII. pontja alóli kivételnek minősül, vagy

c) több légi jármű üzembentartó egyesült.

(2) A bejelentés tartalmazza a bejelentés alapjául szolgáló esemény bekövetkezésének időpontját és az annak igazolására alkalmas dokumentumokat. A miniszter a bejelentésről értesíti az Európai Bizottságot és a központi tisztviselőt.

(3) A 10. § (5) bekezdése szerinti és amennyiben szükséges az (1) bekezdés szerinti bejelentést követően a miniszter elkészíti a nemzeti légiközlekedési kiosztási tábla módosítására vonatkozó javaslatát és jóváhagyásra megküldi azt az Európai Bizottságnak. Az Európai Bizottság jóváhagyását követően a miniszter közzéteszi a módosított nemzeti légiközlekedési kiosztási táblát.

23. § A légiközlekedési kibocsátási egységek kiosztására vonatkozó részletes szábályokat a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletben állapítja meg.

8. Az ÜHG-egységek visszaadása

24. § (1)41 Az üzemeltető köteles a nyomon követett és hitelesített tárgyévi kibocsátásának megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet a tárgyévet követő év április 30-ig visszaadni az állam részére. A visszaadott kibocsátási egységeket a jegyzékkezelő a forgalmi jegyzékből törli.

(2)42 A légi jármű üzembentartó köteles a nyomon követett és hitelesített tárgyévi kibocsátásának megfelelő mennyiségű ÜHG-egységet a tárgyévet követő év április 30-ig visszaadni az állam részére. A visszaadott ÜHG-egységeket a jegyzékkezelő a forgalmi jegyzékből törli.

(3)43 Ha

a) az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó nem adott le hitelesített jelentést, vagy

b) a leadott hitelesítési jelentésben a hitelesítő szervezet azt állapítja meg, hogy

ba) a kibocsátás nem a jogszabályoknak, illetve a kibocsátási engedélynek megfelelően történt, vagy

bb) a nyomon követés nem felelt meg az előírásoknak,

akkor a részükre a nemzeti kiosztási táblában és a nemzeti légiközlekedési kiosztási táblában szereplő adatok és a forgalmi jegyzékben szereplő adatok alapján - az üzemeltető vagy a légi jármű üzemeltető költségére bevont hitelesítő útján - a hatóság állapítja meg a tárgyévi kibocsátást, amelynek megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet, légi jármű üzembentartó esetében ÜHG-egységet a hatóság felszólítására vissza kell adniuk az állam részére.

(4) A légiközlekedési kibocsátási egységeket kizárólag a légiközlekedési kibocsátási egységek visszaadásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére lehet felhasználni. A légi jármű üzembentartó a visszaadási kötelezettség teljesítéséhez felhasználhat kibocsátási egységet.

(5) Nem vonatkozik a visszaadási kötelezettség az olyan hitelesített kibocsátásra, amelyet elkülönítettek, és a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló jogszabály szerinti tárolási engedéllyel rendelkező létesítménybe szállítottak állandó tárolás céljából.

(6)44 A szén-dioxid geológiai tárolására használt tárolóhely üzemeltetője a bányászatról szóló törvényben meghatározott szivárgás esetén köteles a szivárgást követő év április 30-ig a környezetbe jutó üvegházhatású gázokkal egyenértékű kibocsátási egységet az állam részére visszaadni.

9. Az ÜHG-egységek értékesítése és forgalomképessége

25. § (1)45 Az állam tulajdonában lévő, térítés ellenében kiosztható (értékesíthető) légiközlekedési kibocsátási egységeket, valamint a térítés ellenében kiosztható (értékesíthető) kibocsátási egységeket a miniszter az 1031/2010/EU bizottsági rendeletnek megfelelően értékesíti. Az állam által térítés ellenében kiosztható (értékesíthető) ÜHG-egységek éves mennyiségét az Európai Bizottság állapítja meg.

(2)46 Az állam tulajdonában lévő, térítésmentesen ki nem osztott valamennyi kibocsátási egység árverés útján kerül értékesítésre.

(3)47 Az állam tulajdonában lévő légiközlekedési kibocsátási egységek esetében a térítésmentesen ki nem osztott kibocsátási egységek árverés útján kerülnek értékesítésre. Az árverés útján értékesítendő légiközlekedési kibocsátási egységek éves mennyiségét az Európai Bizottság határozza meg.

(4)48 Az állam tulajdonában lévő ÜHG-egységek árverés útján történő értékesítésére Magyarország a tagállamok által az 1031/2010/EU bizottsági rendelet 26. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően kiválasztott aukciós platformot veszi igénybe.

(5) A térítés ellenében kiosztott (értékesített) ÜHG-egységek számlatulajdonosok forgalmi jegyzékbeli számláin történő jóváírásáról a miniszter a jegyzékkezelő útján gondoskodik.

(6) Az ÜHG-egységek térítés ellenében történő kiosztása (értékesítése) során az Nvtv. átlátható szervezetre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

26. § (1)49 A miniszter az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 19. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a kibocsátási egységek állam általi, árverés útján való értékesítéséből származó bevétel 50%-ának, valamint a légiközlekedési kibocsátási egységek állam általi, árverés útján való értékesítéséből származó bevételnek

a) az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást célzó hazai és nemzetközi tevékenységek támogatására,

b) a magyar klímapolitika és zöldgazdaság-fejlesztés hatékony megvalósítására,

c) az üvegházhatású gáz nyelők általi eltávolításának növelésére

fordított, a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer előirányzat keretében való felhasználásáról az Áht. felhatalmazása alapján kiadott rendelet szerint gondoskodik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat maradványa a következő években felhasználható.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bevételek felhasználásáról a miniszter évente beszámol az Országgyűlésnek, valamint évente jelentést tesz az Európai Bizottságnak.

27. §50

28. § Az ÜHG egység mint forgalomképes vagyoni értékű jog az állami vagyonból történő kikerülést (térítésnélküli átadás, értékesítés) követően szabadon átruházható az EGT-megállapodásban részes államokban lakóhellyel rendelkező természetes személyek, székhellyel rendelkező jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek között, illetve olyan, harmadik állambeli természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek között, amelyek harmadik állama elismeri az ÜHG-egységeket.

10. A kibocsátáscsökkentési egység és az igazolt kibocsátás-csökkentési egység beszámítása a harmadik kereskedési időszakban

29. § (1)51 Az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó a 2008-2012 közötti kereskedési időszakban a részükre engedélyezett, de fel nem használt, illetve a korábbi kereskedési időszakban be nem számított, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvényben (a továbbiakban: Éhvt.) meghatározott kibocsátás-csökkentési egység (a továbbiakban: ERU) és az igazolt kibocsátás-csökkentési egység (a továbbiakban: CER) 2013-2020 közötti időszakra érvényes kibocsátási egységre történő átváltását kérelmezhetik az energiapolitikáért felelős miniszternél. A kérelmet legkésőbb 2014. június 30-ig kell benyújtani. Az energiapolitikáért felelős miniszter 2015. március 31-ig gondoskodik az átváltásról és a kibocsátási egységeknek az üzemeltető, a légi jármű üzembentartó forgalmi jegyzékben vezetett számláján történő jóváírásáról.

(2) Az üzemeltető a 2008-2020 közötti időszakban legfeljebb a számára a második kereskedési időszakra (2008-2012) - új belépők esetében a számára új belépőként történő kiosztást is figyelembe véve - engedélyezett mennyiség erejéig, vagy ha az magasabb, a számára a második kereskedési időszakban (2008-2012) térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységek 11%-áig beszámíthat ERU és CER egységeket a visszaadási kötelezettsége teljesítéséhez.

(3) A légi jármű üzembentartó a 2013-2020 közötti kereskedési időszakban a hitelesített kibocsátása 1,5%-ának megfelelő mennyiségig számíthat be ERU és CER egységeket a visszaadási kötelezettsége teljesítéséhez.

(4) Az (1) szerinti átváltás, valamint a (2) és (3) bekezdés szerinti beszámítás során nem használható fel olyan egység, amely nukleáris létesítményekkel kapcsolatban, földhasználat, a földhasználat megváltozása vagy az erdőgazdálkodási tevékenység eredményeire tekintettel került kiadásra, valamint amelyre uniós szinten elfogadott korlátozás vonatkozik.

11. A forgalmi jegyzék

30. §52 (1) Az ÜHG-egységek kiosztásának, forgalmának, visszaadásának, törlésének nyilvántartására a 389/2013/EU bizottsági rendelet 2. fejezete szerint a forgalmi jegyzékben és az európai uniós ügyleti jegyzőkönyvben kerül sor.

(2) A forgalmi jegyzékben vezetett magyar nemzeti folyószámla feletti tulajdonosi jogokat a miniszter gyakorolja.

(3)53 A 389/2013/EU bizottsági rendelet szerinti nemzeti tisztviselőt a Kormány rendeletben jelöli ki. A nemzeti tisztviselő biztosítja a miniszter és a 29. § tekintetében az energiapolitikáért felelős miniszter számára a forgalmi jegyzékhez való folyamatos hozzáférést. A nemzeti tisztviselő a 389/2013/EU bizottsági rendelet szerint látja el jegyzékkezelői feladatát.

(4) A 389/2013/EU bizottsági rendelet szerinti meghatalmazott képviselőt a miniszter jelöli ki.

30/A. §54 (1) Nem lehet a forgalmi jegyzékben vezetett számla tulajdonosa, meghatalmazott képviselője, illetve további meghatalmazott képviselője olyan személy, aki munkakörének ellátása során a forgalmi jegyzék kezeléséhez kapcsolódó feladatokat lát el.

(2) A nemzeti tisztviselő kétévente ellenőrzi, hogy a számlanyitáskor átadott információk továbbra is hiánytalanok, az ellenőrzéskor naprakészek, pontosak és valósak-e, és felszólítja a számlatulajdonost az esetleges változások megfelelő módon történő bejelentésére.

(3) Legkésőbb 14 nappal a 389/2013/EU rendelet 59. cikk (1) bekezdésében meghatározott intézkedések elfogadása után a nemzeti tisztviselő megküldi a miniszter részére a nemzetközi jogosultsági tábla összeállításához szükséges adatokat.

(4) A nemzeti tisztviselő megőriz valamennyi releváns kiotói folyamatra, naplózási adatra és a kiotói számlák számlatulajdonosaira vonatkozó adatot, amíg az esetleges velük kapcsolatos folyamatban lévő végrehajtási ügyek le nem zárulnak, de legfeljebb a számla lezárását követően tizenöt évig.

12. Az ÜHG-egységek kereskedelmének nyilvánossága

31. § Az ÜHG-egységek kereskedelmével kapcsolatos adatok, így különösen

a) a kiadott kibocsátási engedélyekre,

b) a hitelesített kibocsátási jelentésekre és a hitelesítő kapcsolódó jelentésére,

c) a kiosztási határozatokra,

d) az e törvény alapján alkalmazott jogkövetkezményekre, valamint

e) az e törvény szerinti nemzetközi jelentésekre

vonatkozó adatok környezeti információnak minősülnek.

13. Jogkövetkezmények

32. § Ha az üzemeltető a kibocsátási engedély megszerzésére, a változások bejelentésére, a kibocsátások nyomon követésére, jelentésére és a jelentés hitelesítésére, valamint a kibocsátási egység visszaadására irányuló kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a hatóság az üzemeltetőt e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű bírság megfizetésére kötelezi. Ismételt kötelezettségszegés esetén, annak súlyára figyelemmel a hatóság a tevékenységet korlátozza, felfüggeszti vagy a kibocsátási engedélyt visszavonja.

33. § (1) Ha a légi jármű üzembentartó a nyomon követési terv jóváhagyásának megszerzésére, a változások bejelentésére, a kibocsátások nyomon követésére, jelentésére és a jelentés hitelesítésére, valamint a légiközlekedési kibocsátási egység visszaadására irányuló kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a hatóság e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű bírság megfizetésére kötelezi. Ismételt kötelezettségszegés esetén a hatóság a (2) bekezdésben foglalt intézkedés megtételét kezdeményezi.

(2) Amennyiben a légi jármű üzembentartó nem tesz eleget az e törvényben vagy az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt követelményeknek, és az e törvényben meghatározott egyéb jogkövetkezmény alkalmazása sem vezet eredményre, a miniszter kérelemmel fordul az Európai Bizottsághoz, hogy az érintett légi jármű üzembentartóra vonatkozóan működési tilalmat állapítson meg.

34. § (1) A 32. § és a 33. § (1) bekezdése szerinti bírság megfizetésére tekintet nélkül, ha az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó a jelentési és hitelesítési kötelezettségének, vagy az ÜHG-egységek visszaadására irányuló kötelezettségének határidőre részben vagy egészben nem tesz eleget, a megfelelően hitelesített jelentés benyújtásáig vagy az ÜHG-egységek visszaadásáig nem jogosult ÜHG-egységek átruházására.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a hatóság vagy a miniszter kezdeményezi az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó forgalmi jegyzékbeli számlájának zárolását. A zárolást a jegyzékkezelő akkor oldja fel, ha az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó a jelentési és hitelesítési kötelezettségének a rá vonatkozó szabályok szerint eleget tett, illetve jelentése a 24. § (3) bekezdése alapján elkészült.

(3) A 32. § és 33. § (1) bekezdése szerinti bírság megfizetésére tekintet nélkül, amennyiben az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó a jelentési vagy hitelesítési kötelezettségének, vagy az ÜHG-egységek visszaadására irányuló kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a hatóság az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó nevét és a kötelességszegés tényét honlapján nyilvánosságra hozza.

(4)55 A 32. § és 33. § (1) bekezdése szerinti bírság megfizetésére tekintet nélkül az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó köteles az elmulasztott ÜHG-egységekkel egyező mennyiségű ÜHG-egységet a tárgyévet követő második év április 30-ig az állam részére visszaadni. Ennek elmulasztása esetén a tárgyévet követő harmadik évben az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó számláján a mulasztással érintett mennyiséggel csökkentett mennyiségű ÜHG-egység kerül jóváírásra.

14. Felügyeleti díj

35. § (1) Az üzemeltető a kibocsátási engedély jogerőre emelkedése, a légi jármű üzembentartó a nyomon követési terv jóváhagyásának közlése napjától - e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint - éves felügyeleti díjat fizet a hatóság részére. A díjfizetést a tárgyévet követő év február 28-ig kell teljesíteni.

(2) Az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó által fizetendő felügyeleti díj mértéke az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó részére kiosztott minden egyes ÜHG-egység után évi 5 forint.

(3) A hatóság a felügyeleti díjat elkülönítetten tartja nyilván és az ÜHG-egységek kereskedelmi rendszerének működtetésével kapcsolatos tevékenységének fedezetére fordítja.

(4) A bezáró létesítmény üzemeltetője a létesítmény bezárásának bejelentésével egyidejűleg a bezárás évére megállapított felügyeleti díj teljes összegét megfizeti.

(5) Ha a légi jármű üzembentartója év közben beszünteti tevékenységét, vagy tevékenysége az 1. melléklet XXII. pontja alóli kivételnek minősül, ezen események bejelentésével egyidejűleg az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység utolsó évére megállapított felügyeleti díj teljes összegét megfizeti.

(6) Ha az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó a felügyeleti díjat határidőben nem fizeti meg, a hatóság a határidő lejártát követő 8 napon belül fizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztását megállapító és a felügyeleti díj megfizetésére kötelező határozatot bocsát ki. A felügyeleti díjat esedékességétől a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi kamat terheli. A jogerős határozat alapján a hatóság a felügyeleti díj adók módjára történő behajtása érdekében soron kívül megkeresi az állami adóhatóságot. A felügyeleti díj és a késedelmi kamat megfizetéséig a hatóság kezdeményezésére a miniszter zároltatja az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó forgalmi jegyzékbeli számláját. A számla zárolásának feloldására a miniszter akkor utasítja a jegyzékkezelőt, ha a hatóság értesíti a követelés beérkezéséről.

15. Nemzetközi jelentéstétel

36. § (1) A hatóság a miniszter útján évente jelentést nyújt be az Európai Bizottság számára az ÜHG-egység kereskedelmi rendszer működéséről.

(2) A jelentés tartalmazza az ÜHG-egységek kiosztásával, a forgalmi jegyzék működésével, a nyomon követéssel és jelentéstétellel, a hitelesítéssel és akkreditálással kapcsolatos intézkedéseket, a rendszer működésének európai uniós és belső jogi aktusoknak való megfelelőségére vonatkozó kérdéseket, valamint az ÜHG-egységek adózási kérdéseinek összefoglalóját. A jelentést az Európai Bizottság által megküldött kérdőív vagy vázlat alapján kell elkészíteni.

(3) A jelentést a hatóság az Európai Bizottság által meghatározott határidő előtt legkésőbb 30 nappal megküldi a miniszternek.

(4) A jelentést a miniszter a kézhezvételtől számított 30 napon belül továbbítja az Európai Bizottságnak.

16. Részvétel az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2020-ig tartó csökkentésére irányuló európai uniós erőfeszítésben

37. § (1) A 2009/406/EK európai parlamenti és tanácsi határozat céljainak teljesítése érdekében a Magyarország területén a közösségi kibocsátási egység kereskedelmi rendszer hatálya alá nem tartozó ágazatokban 2020-ban kibocsátott összes üvegházhatású gáz mennyisége nem haladhatja meg 10%-nál magasabb mértékben az ugyanezen ágazatokban 2005-ben kibocsátott összes mennyiség szintjét.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kibocsátási szint túllépésének elkerülése érdekében a Magyarország területén 2013-ban kibocsátott összes üvegházhatású gáz mennyisége nem haladhatja meg a 601/2012/EU bizottsági rendelet szerint bejelentett és hitelesített kibocsátások 2008-2010 közötti időszakban mért éves átlagos szintje és a 2020. évi maximális kibocsátási szint közötti lineáris pálya által kijelölt szintet. A lineáris pálya kezdőévének 2009-et kell tekinteni.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése során az üvegházhatású gáz kibocsátások elszámolása évente, a Kormány rendeletében és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információknak a nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről szóló EU rendeletben meghatározott módon történik.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése során a 2009/406/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 3. és 5. cikkében meghatározott rugalmas éves elszámolási szabályok vehetők igénybe.

38. § (1)56 A 2009/406/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 3. cikk (2) bekezdése és II. melléklete alapján Magyarország számára a 2013-2020 közötti időszakra vonatkozóan évenként maximálisan engedélyezett, a 37. § (1) bekezdése szerinti üvegházhatású gázkibocsátás az állam tulajdonában álló vagyoni értékű jogosultság (a továbbiakban: ESD-egység). Az ESD-egység feletti tulajdonosi jogokat a miniszter gyakorolja.

(2) Az ESD-egységet megterhelni, annak tulajdonjogát ingyenesen átengedni nem lehet.

(3)57 Az állam tulajdonában álló ESD-egység a következő módokon használható fel a 2009/406/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal összhangban:

a) Magyarország 37. § szerinti kibocsátás-csökkentési céljának teljesítésére, a Magyarország területén történt üvegházhatású gáz kibocsátások ellentételezésére;

b) a (4) bekezdés szerinti értékesítésre.

(4)58 A miniszter az állam nevében ESD-egységeket értékesíthet és - az energiapolitikáért felelős miniszterrel együttműködésben - vásárolhat e törvény céljának hatékonyabb elérése érdekében. Az értékesítés az állami vagyonról szóló törvény, az Nvtv. és az értékesítés részletszabályait meghatározó, e törvény végrehajtására kiadott jogszabály rendelkezéseinek megfelelően, árverésen, versenyeztetés mellőzésével vagy közvetetten végezhető.

(5) A (4) bekezdés szerinti értékesítési bevétel felhasználásáról a miniszter előterjesztése alapján a Kormány dönt.

(6) A bevételek felhasználásáról a miniszter évente beszámol az Országgyűlésnek.

17. Záró rendelkezések

39. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a kibocsátási engedély iránti kérelem tartalmára és benyújtására vonatkozó részletes szabályokat,59

b) a kibocsátási engedély tartalmára vonatkozó részletes szabályokat,60

c) az ÜHG-egységek kiosztásához szükséges részletszabályokat,61

d)62 az állam tulajdonában lévő ÜHG-egységekkel való rendelkezésre vonatkozó részletes szabályokat,63

e)64 az állam tulajdonában lévő ÜHG-egységek értékesítésére vonatkozó részletes szabályokat,65

f)66

g) a hatóság és a jegyzékkezelő kijelölését és az ÜHG-egységek nyilvántartásának szabályait,67

h) a CER és az ERU beszámításának részletes szabályait,68

i) az üvegházhatású gázkibocsátásokkal kapcsolatos kötelezettségek megszegéséért fizetendő bírság mértékét és a fizetési kötelezettség teljesítésének részletes szabályait,69

j) az 1. melléklet szerinti tevékenység gázkibocsátása engedélyezésére, a kibocsátások nyomon követésére, jelentésére és az ÜHG-egységek visszaadására vonatkozó részletes szabályokat,70

k)71 a derogációs kiosztás keretében kiosztásban részesülő villamosenergia-termelők körét és a részükre kiosztható kibocsátási egységek mennyiségét,72

l)73 a derogációs kiosztás keretében kiosztásra kerülő kibocsátási egységek piaci értékének meghatározására és kiszámítási módjára vonatkozó szabályokat,74

m)75 a piaci érték megfizetésére, a jelentéstételre és a támogatások felhasználásra vonatkozó szabályok megsértése esetén alkalmazható intézkedések körét és a kiszabható bírságok mértékét,76

n)77 a hatóságnak a derogációs kérelem alapján nyújtható támogatások folyósításával, kezelésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatait és jogosítványait,78

o)79 a hatóság saját tevékenységével összefüggésben felmerült elszámolható működési költségeinek körét és az azok elszámolására vonatkozó szabályokat,80

p)81 a támogatási összegek beruházók által történő igénylésére és a támogatások kifizetésére vonatkozó szabályokat,82

q)83 a derogációs kérelemmel összefüggő jelentéstétel és a független könyvvizsgáló kijelölésének részletes szabályait,84

r)85 a derogációs kérelemben meghatározott beruházások utólagos nyomon követésére vonatkozó részletes szabályokat,86

s)87 a piaci érték megfizetésének módját és pénznemét

rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

a)88 a fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét rendeletben állapítsa meg,89

b) az igazgatási szolgáltatási díj és a felügyeleti díj megfizetésének részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.90

40. § (1) E törvény - a (2)-(6) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2012. december 31-én lép hatályba.

(2) Az 1-16. alcím, a 41. § (5) bekezdése, a 19. és 20. alcím, a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel a 21. alcím, a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel a 22. alcím és a 23-24. alcím 2013. január 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény 63. §-a a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(4) E törvény 119. § (2) bekezdése 2013. március 3-án lép hatályba.

(5) E törvény 41. § (6) bekezdése 2013. május 1-jén lép hatályba.

(6) E törvény 92. §-a 2014. január 1-jén lép hatályba.

41. § (1) Az e törvény szerinti nyomonkövetési és visszaadási kötelezettséget a 2013. január 1-je előtti kibocsátások tekintetében az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény (a továbbiakban: Üht.), a felhatalmazása alapján kiadott rendeletek és a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és jelentésére vonatkozó iránymutatások létrehozásáról szóló, 2007. július 18-i 2007/589/EK bizottsági határozatnak megfelelően kell végezni.

(2) A jelentések hitelesítését a 2013. január 1-je előtti kibocsátások tekintetében a 2012. december 31-én az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenység személyi és szakmai feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti névjegyzékbe bejegyzett egyéni hitelesítő és hitelesítő szervezet, továbbá az európai közösségi hitelesítő is végezheti. E kibocsátások tekintetében a hitelesítést a 2012. december 31-ig hatályos szabályok alapján kell elvégezni.

(3)-(4)91

(5)92

(6)93

(7)94 Ha az Európai Bizottság a térítésmentes kiosztás alapját képező Nemzeti Végrehajtási Intézkedést, illetve az az alapján elkészített nemzeti kiosztási táblát a tárgyév február 10-éig nem hagyja jóvá, az ÜHG-egységek jóváírásáról a miniszter - eltérően a 15. § (5) bekezdésében és a 20. § (4) bekezdésében foglaltaktól - a nemzeti kiosztási tábla bizottsági jóváhagyásától számított 21 napon belül gondoskodik.

(8)95 A (7) bekezdésben foglalt rendelkezés 2013-ban is alkalmazandó.

42. § (1) E törvény - a végrehajtására a 39. §-ban foglalt felhatalmazások alapján kiadott jogszabályokkal együtt -

a) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelvnek a Kiotói Jegyzőkönyv projek-tmechanizmusára tekintettel történő módosításáról szóló, 2004. október 27-i 2004/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

c) a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének a légi közlekedésre történő kiterjesztése céljából történő módosításáról szóló, 2008. november 19-i 2008/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

d) a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

e) a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 17. cikk (2) bekezdésének, 18. cikk (1) bekezdésének és 28. cikkének való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény - a végrehajtására a 39. §-ban foglalt felhatalmazások alapján kiadott jogszabályokkal együtt -

a) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól szóló, 2010. november 12-i 1031/2010/EU bizottsági rendelet,

b)96 a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó adatokat tartalmazó jelentések és a tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentések hitelesítéséről, valamint a hitelesítők akkreditációjáról szóló, 2012. június 21-i 600/2012/EU bizottsági rendelet,

c)97 az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről szóló, 2012. június 21-i 601/2012/EU bizottsági rendelet,

d)98 a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 280/2004/EK és a 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék létrehozásáról, továbbá a 920/2010/EU és az 1193/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. május 2-i 389/2013/EU bizottsági rendelet,

e) az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről szóló, 2009. április 23-i 2009/406/EK európai parlamenti és tanácsi határozat,

f) a kibocsátási egységekre vonatkozó harmonizált ingyenes kiosztás uniós szintű átmeneti szabályainak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról szóló, 2011. április 27-i 2011/278/EU bizottsági határozat,

g) a 2010/2/EU és a 2011/278/EU határozatnak a CO2-kibocsátás-áthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatok és alágazatok tekintetében történő módosításáról szóló, 2012. augusztus 17-i 2012/498/EU bizottsági határozat,

h)99 a magyar energiaágazat korszerűsítését célzó, az EU ETS-irányelv 10c. cikke szerinti beruházásokról szóló SA.34086 (2012/N). számú bizottsági határozat (HL C 43. 2013. 2. 15., 12-16.o.), és

i)100 a Magyarország által a 2003/87/EK parlamenti és tanácsi irányelv 10.c cikkének (5) bekezdése alapján benyújtott, a villamosenergia-termelés korszerűsítése céljából átmenetileg ingyenes kibocsátási egységek kiosztására vonatkozó kérelemről szóló, 2012. november 30-i C(2012) 8675 számú bizottsági határozat

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

18. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

43-62. §101

63. §102

64-73. §103

19-20.104

74-90. §105

21. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

91. §106

92. §107

93-108. §108

22. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

109-118. §109

119. § (1)110

(2)111

(3)112

120-127. §113

23. Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény módosítása

128. § (1)114

(2) Nem lép hatályba a Módtv. 31. §-a.

24.115

129. §116

1. melléklet a 2012. évi CCXVII. törvényhez

Üvegházhatású gázkibocsátással járó kibocsátási engedélyköteles és légiközlekedési tevékenységek

A B C

1. Tevékenység Üvegházhatású
gáz

2. Energiatermeléssel kapcsolatos tevékenységek

3. I. Tüzelőberendezések 20 MWth-ot meghaladó bemenő hőteljesítménnyel (kivéve a veszélyes hulladék- és településihulladék-égető létesítményeket) Szén-dioxid

4. II. Ásványolaj-feldolgozás Szén-dioxid

5. III. Kokszolás Szén-dioxid

6. Fémek termelése és feldolgozása

7. IV. Fémércek (beleértve a szulfidércet) pörkölése és zsugorítása Szén-dioxid

8. V. Vas vagy acél termelése (elsődleges vagy másodlagos olvasztás), beleértve a folyamatos öntést is 2,5 tonna/óra kapacitás felett Szén-dioxid

9. V.a Vasfémek (beleértve a vasötvözeteket is) előállítása vagy feldolgozása, amennyiben 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezéseket működtetnek. A feldolgozás magában foglalja többek között a hengerműveket, a fűtőberendezéseket, a temperáltkohókat, kovácsműhelyeket, öntödéket, bevonatolást és a lemaratást is Szén-dioxid

10. V.b Elsődleges alumínium előállítása Szén-dioxid és perfluorkarbonok (PFC-k)

11. V.c Másodlagos alumínium előállítása, amennyiben 20 MW-ot meghaladóteljes bemenő hőteljesítményű tüzelőegységeket működtetnek Szén-dioxid

12. V.d Nemvasfémek előállítása vagy feldolgozása, beleértve az ötvözetek előállítását, a finomítást, az öntést stb., amennyiben (a redukálóanyagokként alkalmazott tüzelőanyagokat is beleszámítva) 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőegységeket működtetnek Szén-dioxid

13. Ásvanyanyagipar

14. VI.a Cementklinker napi 500 tonnát meghaladó gyártókapacitással rendelkező forgókemencében történő előállítása vagy napi 50 tonnát meghaladó gyártókapacitással rendelkező más típusú kemencében történő kalcinálása Szén-dioxid

15. VI.b Mész előállítása vagy dolomit és magnezit napi 50 tonnát Szén-dioxid

VI.c meghaladó gyártókapacitással rendelkező forgókemencében vagy más típusú kemencében történő kalcinálása

16. VI.d Gipszszárítás vagy -kalcinálás, illetve gipszkarton és más gipsztermékek előállítása, amennyiben 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezéseket működtetnek Szén-dioxid

17. VII. Üveg gyártása, beleértve az üvegszálat is, 20 tonna/nap olvasztókapacitáson felül Szén-dioxid

18. VII.a Ásványi gyapot szigetelőanyag előállítása, kőzet, üveg vagy salak felhasználásával, napi 20 tonnát meghaladó olvasztási kapacitással

19. Kerámiatermékek égetéssel történő gyártása

20. VIII.a Kerámiatermékek, tetőcserepek, téglák, tűzálló téglák gyártása 75 tonna/nap termelési kapacitáson felül Szén-dioxid

21. VIII.b Csempék, kőáruk vagy porcelánok gyártása 75 tonna/nap termelési kapacitáson felül Szén-dioxid

22. Egyéb tevékenységek

23. IX. Faanyagból származó pép (cellulóz) vagy egyéb szálas anyagok gyártása Szén-dioxid

24. X. Papír és karton gyártása 20 tonna/nap termelési kapacitáson felül Szén-dioxid

25. Vegyipar

26. XI. Salétromsav előállítása Szén-dioxid és dinitrogén-oxid

27. XII. Adipinsav előállítása Szén-dioxid és dinitrogén-oxid

28. XIII. Glioxál és glioxilsav előállítása Szén-dioxid és dinitrogén-oxid

29. XIV. Ammónia előállítása Szén-dioxid

30. XV. Nátrium-karbonát (Na2CO3) és nátrium-hidrogén-karbonát (NaHCO3) előállítása Szén-dioxid

31. XVI. Ömlesztett szerves vegyszerek előállítása krakkolással, reformálással, részleges vagy teljes oxidálással vagy hasonló eljárással, 100 tonna/napot meghaladó gyártókapacitással Szén-dioxid

32. XVII. Hidrogén (H2) és szintézisgáz előállítása reformálással vagy részleges oxidálással 25 tonna/napot meghaladó gyártókapacitással Szén-dioxid

33. XVIII. Korom szerves anyagok - mint például olaj, kátrány, krakkoló, desztillációs maradékok - karbonizálásával járó előállítása, amennyiben 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőegységeket működtetnek Szén-dioxid

34. XIX. Üvegházhatású gázoknak szállítás és a 2009/31/EK irányelv értelmében engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolás céljából való elkülönítésére használt létesítmények Szén-dioxid

35. XX. Üvegházhatású gázoknak a 2009/31/EK irányelv értelmében engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolás céljából való csővezetékek révén történő szállítása Szén-dioxid

36. XXI. Üvegházhatású gázoknak a 2009/31/EK irányelv értelmében engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolása Szén-dioxid

37. XXII. Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok területén található repülőtérről induló vagy oda érkező légijáratok üzemeltetése. Szén-dioxid



1  Kihirdetve: 2012. XII. 27.


2  Megállapította: 2013. évi CCXXVIII. törvény 17. §. Hatályos: 2013. XII. 26-tól.


3  Megállapította: 2013. évi CCXXVIII. törvény 18. §. Hatályos: 2013. XII. 26-tól.


4  Módosította: 2013. évi CCXXVIII. törvény 23. § (1).


5  Módosította: 2013. évi CCXXVIII. törvény 23. § (3) a).


6  Módosította: 2013. évi CCXXVIII. törvény 23. § (3) a).


7  Módosította: 2013. évi CCXXVIII. törvény 23. § (3) a).


8  Módosította: 2013. évi CCXXVIII. törvény 23. § (3) a).


9  Módosította: 2013. évi CCXXVIII. törvény 23. § (2).


10  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 46. §. Hatályos: 2013. VI. 30-tól.


11  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 46. §. Hatályos: 2013. VI. 30-tól.


12  Módosította: 2014. évi XXXV. törvény 102. § a).


13  Módosította: 2014. évi XXXV. törvény 102. § b).


14  Megállapította: 2013. évi CCXXVIII. törvény 19. §. Hatályos: 2013. XII. 26-tól. Végre nem hajtható módosítására lásd: 2013. évi CCLII. törvény 42. §.


15  Módosította: 2013. évi CCXXVIII. törvény 23. § (4).


16  Megállapította: 2014. évi XXXV. törvény 100. §. Hatályos: 2014. VII. 16-tól.


17  Módosította: 2013. évi CCXXVIII. törvény 23. § (3) b), 2014. évi XXXV. törvény 102. § c).


18  Módosította: 2013. évi CCXXVIII. törvény 23. § (3) c), 2014. évi XXXV. törvény 102. § c).


19  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CI. törvény 58. §. Hatálytalan: 2013. VI. 30-tól.


20  Módosította: 2014. évi XXXV. törvény 102. § c).


21  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CI. törvény 58. §. Hatálytalan: 2013. VI. 30-tól.


22  Beiktatta: 2014. évi XXXV. törvény 101. § (1). Hatályos: 2014. VII. 16-tól.


23  Megállapította: 2013. évi CI. törvény 48. §. Hatályos: 2013. VI. 30-tól.


24  Módosítva: 2013. évi CI. törvény 57. § a) alapján.


25  Megállapította: 2013. évi CI. törvény 49. §. Hatályos: 2013. VI. 30-tól.


26  Módosította: 2013. évi CI. törvény 57. § b).


27  Módosította: 2013. évi CI. törvény 57. § c).


28  Módosította: 2013. évi CI. törvény 57. § d).


29  Módosítva: 2013. évi CI. törvény 57. § e) alapján.


30  Módosította: 2013. évi CI. törvény 57. § f).


31  Megállapította: 2013. évi CI. törvény 50. §. Hatályos: 2013. VI. 30-tól.


32  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 51. §. Hatályos: 2013. VI. 30-tól.


33  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 51. §. Hatályos: 2013. VI. 30-tól.


34  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 51. §. Hatályos: 2013. VI. 30-tól.


35  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 51. §. Hatályos: 2013. VI. 30-tól.


36  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 51. §. Hatályos: 2013. VI. 30-tól.


37  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 51. §. Hatályos: 2013. VI. 30-tól.


38  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 51. §. Hatályos: 2013. VI. 30-tól.


39  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 51. §. Hatályos: 2013. VI. 30-tól.


40  Módosította: 2014. évi XXXV. törvény 102. § d).


41  Módosította: 2014. évi XXXV. törvény 102. § a).


42  Módosította: 2014. évi XXXV. törvény 102. § a).


43  Módosította: 2014. évi XXXV. törvény 102. § a).


44  Módosította: 2014. évi XXXV. törvény 102. § a).


45  Módosította: 2013. évi CI. törvény 57. § g), 2014. évi XXXV. törvény 102. § e).


46  Módosította: 2014. évi XXXV. törvény 102. § c).


47  Módosította: 2014. évi XXXV. törvény 102. § c).


48  Módosította: 2014. évi XXXV. törvény 102. § c).


49  Megállapította: 2013. évi CCXXVIII. törvény 20. §. Módosította: 2014. évi XXXV. törvény 102. § f).


50  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCXXVIII. törvény 24. §. Hatálytalan: 2013. XII. 26-tól.


51  Módosította: 2014. évi XXXV. törvény 102. § g).


52  Megállapította: 2013. évi CCXXVIII. törvény 21. §. Hatályos: 2013. XII. 26-tól.


53  Módosította: 2014. évi XXXV. törvény 102. § h).


54  Beiktatta: 2013. évi CCXXVIII. törvény 21. §. Hatályos: 2013. XII. 26-tól.


55  Módosította: 2014. évi XXXV. törvény 102. § a).


56  Módosította: 2013. évi CI. törvény 57. § i), 2014. évi XXXV. törvény 102. § a).


57  Módosította: 2014. évi XXXV. törvény 102. § c).


58  Megállapította: 2014. évi XXXV. törvény 101. § (2). Hatályos: 2014. VII. 16-tól.


59  Lásd: 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet.


60  Lásd: 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet.


61  Lásd: 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet.


62  Megállapította: 2013. évi CI. törvény 52. §. Hatályos: 2013. VI. 30-tól.


63  Lásd: 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet.


64  Módosította: 2014. évi XXXV. törvény 102. § a).


65  Lásd: 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet.


66  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCXXVIII. törvény 24. §. Hatálytalan: 2013. XII. 26-tól.


67  Lásd: 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet.


68  Lásd: 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet.


69  Lásd: 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet.


70  Lásd: 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet.


71  Megállapította: 2013. évi CI. törvény 53. §. Hatályos: 2013. VI. 30-tól.


72  Lásd: 341/2013. (X. 25.) Korm. rendelet.


73  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 54. §. Hatályos: 2013. VI. 30-tól.


74  Lásd: 341/2013. (X. 25.) Korm. rendelet.


75  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 54. §. Hatályos: 2013. VI. 30-tól.


76  Lásd: 341/2013. (X. 25.) Korm. rendelet.


77  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 54. §. Hatályos: 2013. VI. 30-tól.


78  Lásd: 341/2013. (X. 25.) Korm. rendelet.


79  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 54. §. Hatályos: 2013. VI. 30-tól.


80  Lásd: 341/2013. (X. 25.) Korm. rendelet.


81  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 54. §. Hatályos: 2013. VI. 30-tól.


82  Lásd: 341/2013. (X. 25.) Korm. rendelet.


83  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 54. §. Hatályos: 2013. VI. 30-tól.


84  Lásd: 341/2013. (X. 25.) Korm. rendelet.


85  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 54. §. Hatályos: 2013. VI. 30-tól.


86  Lásd: 341/2013. (X. 25.) Korm. rendelet.


87  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 54. §. Hatályos: 2013. VI. 30-tól.


88  Módosította: 2014. évi XXXV. törvény 102. § i).


89  Lásd: 80/2012. (XII. 28.) NFM rendelet.


90  Lásd: 80/2012. (XII. 28.) NFM rendelet.


91  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCXXVIII. törvény 24. §. Hatálytalan: 2013. XII. 26-tól.


92  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2013. I. 2-től.


93  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2013. V. 2-től.


94  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 55. §. Hatályos: 2013. VI. 30-tól.


95  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 55. §. Hatályos: 2013. VI. 30-tól.


96  Megállapította: 2013. évi CCXXVIII. törvény 22. §. Hatályos: 2013. XII. 26-tól.


97  Megállapította: 2013. évi CCXXVIII. törvény 22. §. Hatályos: 2013. XII. 26-tól.


98  Megállapította: 2013. évi CCXXVIII. törvény 22. §. Hatályos: 2013. XII. 26-tól.


99  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 56. §. Hatályos: 2013. VI. 30-tól.


100  Beiktatta: 2013. évi CI. törvény 56. §. Hatályos: 2013. VI. 30-tól.


101  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


102  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2013. I. 27-től.


103  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


104  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2013. I. 2-től.


105  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2013. I. 2-től.


106  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2013. I. 2-től.


107  Nem lép hatályba a 2013. évi CXLV. törvény 32. § alapján.


108  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2013. I. 2-től.


109  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2013. I. 2-től.


110  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2013. I. 2-től.


111  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2013. III. 4-től.


112  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2013. I. 2-től.


113  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2013. I. 2-től.


114  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2013. I. 2-től.


115  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2013. I. 2-től.


116  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2013. I. 2-től.



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!