Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2016.08.24.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet

a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

A Kormány a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés e), g), h), j), l), o) és p) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a - 10. alcím tekintetében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 72. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 51. §, az 52. § és az 56. § a) pontja tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 55. § és az 57. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

A KÖZNEVELÉS INFORMÁCIÓS RENDSZERE

1. A köznevelés információs rendszerének létrehozása és működtetése

1. § (1) *  A köznevelés információs rendszere (a továbbiakban: KIR) hatósági és szakmai tevékenységeket kiszolgáló, az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által működtetett elektronikus alkalmazások, adatállományok, dokumentációk adatbázisa, valamint országos statisztikai és jogosultság alapú adatszolgáltatási rendszer. A KIR szakmai rendszerekből, azokat kiszolgáló, támogató segédprogramokból és alrendszerekből, továbbá az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által használt alkalmazásokból épül fel.

(2) *  A Hivatal a KIR részeként rendszerként működteti

1. a köznevelési intézmény és a köznevelési feladatot ellátó köznevelési intézmény (a továbbiakban együtt: köznevelési intézmény), továbbá azok fenntartóinak közérdekű adatait és közérdekből nyilvános adatait (a továbbiakban: intézménytörzs),

2. a gyermek, a tanuló, az alkalmazott és az óraadó személyes adatait (a továbbiakban: személyi nyilvántartás),

3. a köznevelési intézmény fenntartásával kapcsolatos pénzügyi és gazdálkodási adatokat,

4. a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekkel, tanulóval kapcsolatos statisztikai adatokat,

5. a kötelező köznevelési közfeladatot ellátó köznevelési intézmény körzethatárait,

6. a feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervet (a továbbiakban együtt: köznevelés-fejlesztési terv), a köznevelési közfeladat ellátásában részt vevő köznevelési intézményre vonatkozó adatokat,

7. a köznevelési intézmény információs tájékoztató rendszerét,

8. a köznevelési intézményt és fenntartóját ellenőrző közigazgatási hatóságok, szervek ellenőrzési munkatervét és ellenőrzéseik eredményeit,

9. a rendkívüli szünet elrendelésével kapcsolatos jelentéseket,

10. az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében a köznevelési intézményektől begyűjtött adatokat (a továbbiakban: OSAP-jelentés),

11. a középfokú felvételi eljárás lebonyolításához szükséges adatokat, a középfokú iskolák tanulmányi területeit (a továbbiakban: KIFIR),

12. az érettségi vizsgák lebonyolításához szükséges adatokat, az érettségi vizsgák alapján kiadott bizonyítványok adatait, a tanúsítványok és a törzslapkivonatok adatait,

13. a köznevelési diákigazolvány és a pedagógusigazolvány igénylési felületét és a köznevelési igazolványok adatainak nyilvántartását,

14. a tankönyvjegyzékkel és a tankönyvrendeléssel kapcsolatos adatokat,

15. az adatszolgáltatásra kötelezettekkel történő kommunikációra szolgáló felületet,

16. a tanulói teljesítménymérések lebonyolításához szükséges adatokat, a tanulók teljesítményével kapcsolatos mérési eredményeket,

17. a köznevelési intézmény székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: illetékes kormányhivatal) által megküldött, köznevelési intézmény által felvett baleseti jegyzőkönyvek alapján készített jelentést,

18. *  az országos szakértői és érettségi vizsgaelnöki névjegyzéket,

19. a pedagógus-továbbképzésben részt vevő szervezetek nyilvántartását,

20. az állami intézményfenntartó keretében működő köznevelési intézmények közhiteles nyilvántartását.

(3) A KIR-t úgy kell felépíteni és fejleszteni, hogy

a) *  az azonos adatokat csak egyszer lehessen megadni és csak egy - a (2) bekezdés szerinti - rendszerben lehessen megváltoztatni,

b) segítse a hatósági döntéshozatalt, a szakmai feladatok ellátását, az ágazati és a fenntartói tervezés feladatait,

c) *  alkalmas legyen a miniszter által engedélyezett, a köznevelési intézmények és fenntartóik által használt vagy a közigazgatási szerv által vezetett elektronikus információs nyilvántartásokkal való együttműködésre,

d) a begyűjtött és tárolt adatokból különböző lekérdezésekkel összehasonlító elemzéseket lehessen készíteni,

e) a begyűjtött és tárolt adatokból az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségek teljesíthetők legyenek.

(4) A KIR adatbázisában tárolt valamennyi adat statisztikai célra feldolgozható, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadható. Az adatkérés módját, a közérdekű adatokat a KIR honlapján közzé kell tenni. A statisztikai céllal készült adatok a KIR honlapján megjeleníthetők.

(5) *  A (3) bekezdés c) pontjában meghatározottak megvalósítása érdekében statisztikai adatok, valamint - a kizárólag törvényi felhatalmazás alapján - átadható személyes adatok átadásának módját az adatkezelő és a Hivatal között létrejött írásbeli szerződés határozza meg.

2. A KIR részére történő adatszolgáltatás módjai

2. § (1) Az adatokat és az okiratokat a fenntartó vagy a köznevelési intézmény képviseletére jogosult személy, a közigazgatási szerv képviselője és a jegyző (a továbbiakban együtt: adatszolgáltató) a KIR honlapján keresztül, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással küldi meg.

(2) *  Ha a KIR valamelyik rendszerében az elektronikus hitelesítés nem megoldott, az adatokat a Hivatal által a KIR honlapján meghatározott módon kell rögzíteni és a KIR-ben rögzített adatokból előállított adatlapot postai úton kell megküldeni a KIR részére.

(3) *  Az intézményi és fenntartói adatszolgáltatást - ha a KIR-ben ennek technikai feltételei adottak - akkreditált intézményi és fenntartói adminisztrációs rendszeren keresztül kell megvalósítani.

(4) A Hivatal a KIR-hez való hozzáférést biztosítja azon köznevelési intézmények számára, amelyek a 2011/2012. tanévet megelőzően nem voltak jogosultak az akkreditált intézményi adminisztrációs rendszernek az informatikai normatívából történő beszerzésére, vagy jogosultak voltak, de nem szereztek be ilyen rendszert.

3. § (1) *  A Hivatal - a fenntartó kérelmére - a KIR valamennyi rendszere tekintetében abban az esetben engedélyezheti a kizárólagosan papír alapú adatküldést, ha az internet-hozzáférés sem a fenntartó, sem a köznevelési intézmény székhelye szerinti településen nem biztosított.

(2) Papír alapú adatszolgáltatás esetén fel kell tüntetni az adatszolgáltató fenntartó vagy az adatszolgáltató köznevelési intézmény

a) képviseletére jogosult személy aláírását az aláírási címpéldány alapján és a

b) körbélyegzőjének lenyomatát.

(3) A Hivatal az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges formanyomtatványokat a papír alapú adatszolgáltatásra vonatkozó engedéllyel együtt küldi meg az adatszolgáltató részére, és egyidejűleg tájékoztatást ad az adatszolgáltatónak az adatszolgáltatási kötelezettségéről és annak határidejéről. A Hivatal az engedély érvényességének ideje alatt megküldi az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges valamennyi formanyomtatványt.

(4) *  Az intézménytörzsbe történő bejelentkezés papír alapon történő teljesítése esetén csatolni kell a fenntartó és a köznevelési intézmény képviseletére jogosult személy közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott aláírási címpéldányát. Ha a fenntartó cégjegyzékben nyilvántartott cég és a képviselőjének a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját a cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, a Hivatal az iratot a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.

(5) A papír alapú adatküldésre vonatkozó engedély annak visszavonásáig érvényes. A Hivatal a papír alapú adatszolgáltatásra vonatkozó engedélyt évente június és július hónapban felülvizsgálja, amelynek keretében tájékozódik a fenntartó és a köznevelési intézmény székhelye szerinti település internet-lefedettségéről, és beszerzi a fenntartó erre vonatkozó nyilatkozatát.

3/A. § *  A KIR-ből adatok, elemzések - a jogszabályban megállapított állami feladat ellátásához szükséges adatokat kivéve - az adatok előállításával és közlésével kapcsolatban felmerült, a Hivatalnak megtérített költségek befizetése esetén kérhetők. A KIR teljes működési és üzemeltetési költségét a Hivatalnak elkülönítetten kell nyilvántartani. A Hivatal nyilvántartása elkülönítetten tartalmazza a KIR működtetésével, üzemeltetésével összefüggő személyi és dologi költségeket, valamint az egyéb működési célú kiadásokat.

3. Az intézménytörzs

4. § (1) Az intézménytörzs tartalmazza

1. a köznevelési intézmény hivatalos nevét, a tagintézmény hivatalos nevét,

2. a köznevelési intézmény székhelyét és a köznevelési feladatot ellátó telephelyeit,

3. a köznevelési intézmény székhelyén az intézményvezető, telephelyen működő tagintézmény esetén a tagintézmény vezetőjének nevét, elérhetőségeit,

4. *  feladatellátási helyenként - az oktatás munkarendje szerinti bontásban - a köznevelési és egyéb alapfeladatokat, az alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágat, a tanszakok nevét, szakképzési feladatok esetén az OKJ azonosítót és a szakképesítés megnevezését, az évfolyamok számát,

5. *  nevelési-oktatási intézmény esetén feladatellátási helyenként az óvodai csoportszobák, kollégiumi háló és tantermek, a férőhelyek maximális számát, közismereti képzést nyújtó és a gyakorlati képzésben részt vevő iskola esetén a tantermek számát, a nappali rendszerben és a gyakorlati képzésben felvehető legmagasabb tanulólétszámot,

6. azt, hogy mely telephelyen működik tagintézmény,

7. *  feladatellátási helyenként a tornaterem, uszoda, konyha, iskolai könyvtár, természetlabor, tanműhely, sportpálya meglétét,

8. az alapító nevét, székhelyét, típusát,

9. a fenntartó telefonszámát, e-mail címét, faxszámát (a továbbiakban együtt: elérhetőség), nevét, székhelyét, típusát, adószámát, KSH statisztikai számjelét, valamint a fenntartó képviseletére jogosult nevét és beosztását,

10. *  feladatellátási helyenként a köznevelési feladatellátásba bevont épület működtetőjének nevét, székhelyét, típusát, adószámát, KSH statisztikai számjelét, elérhetőségeit, valamint a működtető képviseletére jogosult nevét és beosztását,

11. a köznevelési intézmény honlapjának címét, adószámát,

12. költségvetési szerv esetén a törzskönyvi azonosító számot (PIR szám),

13. az alapító okirat keltét,

14. a működést megalapozó jogerős működési engedélyt, a nyilvántartásba vételről szóló dokumentumot, a működéshez szükséges határozat számát, keltét és az engedélyező hatóság nevét.

(2) Az intézménytörzsben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 21. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásból átvett adatokat és okiratokat változatlan tartalommal kell nyilvántartani.

5. § (1) Az intézménytörzsben a köznevelési intézmény hat számjegyből álló OM azonosítóval szerepel.

(2) A köznevelési intézménynek egy OM azonosítója lehet.

(3) A köznevelési intézmény OM azonosítója, hivatalos neve, címe, a képviselőjének neve és elérhetőségei a KIR honlapjáról bárki számára térítésmentesen hozzáférhető.

(4) *  Az intézménytörzsben az (1) bekezdés szerinti OM azonosítóval szerepel a szünetelő, a megszűnt köznevelési intézmény, a szünetelő, a megszűnt köznevelési feladat, a szünetelő, a megszűnt feladatellátási hely, továbbá a megszűnés ideje, a szünetelés időtartama, valamint a változással kapcsolatban a hatálybalépés, a változás jogcíme.

(5) *  Ha a köznevelési intézmény megszűnt, a Hivatal intézkedik arról, hogy az intézménytörzsből való törléssel egyidejűleg törlésre kerüljön a KIR honlapján keresztül nyilvánosan elérhető rendszerekből a megszűnt köznevelési intézmény valamennyi adata.

6. § (1) A Hivatal minden év október 31-ig az intézménytörzs adatai alapján a KIR honlapján táblázatos formában közzéteszi a köznevelési intézmények hivatalos jegyzékét.

(2) A köznevelési intézmények hivatalos jegyzéke megyei bontásban tartalmazza a megszűnt, szünetelő és működő köznevelési intézmények

a) nevét, székhelyét, OM azonosítóját,

b) fenntartójának nevét, székhelyét, képviselőjét, a fenntartó típusát,

c) a jegyzék közzétételekor működő

ca) köznevelési intézmény és fenntartó valamennyi elérhetőségét,

cb) *  köznevelési intézmény esetén feladatellátási helyenként az ellátott köznevelési alapfeladatokat,

cc) tagintézmény címét és képviselőjét,

cd) köznevelési intézmény képviselőjének nevét.

4. Bejelentkezés a KIR-be, az OM azonosító igénylése, a változás-bejelentés

7. § (1) Az újonnan létesített köznevelési intézmény számára az OM azonosító kiadását, ha a köznevelési intézmény

a) működéséhez engedély szükséges, az illetékes kormányhivatal,

b) törzskönyvi nyilvántartásba vétellel kezdheti meg a működését, a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: kincstár),

c) nemzetközi, külföldi nevelési-oktatási intézmény vagy a miniszter egyedi engedélyével rendelkezik, a miniszter

a KIR-en keresztül kezdeményezi.

(2) *  Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény OM azonosítójának kiadása iránt a Hivatal - a köznevelési intézmény alapító okiratának kézhezvételét követő tizenöt napon belül - intézkedik.

(3) Az illetékes kormányhivatal és a miniszter a köznevelési intézmény működési engedélyét a jogerőre emelkedését követő öt napon belül küldi meg a Hivatal számára, egyúttal csatolja

a) a köznevelési intézmény

aa) jogerős nyilvántartásba vételéről szóló határozatot, költségvetési szerv esetén a törzskönyvi bejegyzésről szóló törzskönyvi igazolást,

ab) egységes szerkezetű alapító okiratát,

ac) nem köznevelési feladatát engedélyező jogerős működési engedélyét,

b) a fenntartónak a köznevelési intézmény alapítására, fenntartására jogosító okiratait, ha a fenntartó e tevékenységet nem jogszabály felhatalmazása alapján látja el.

(4) A kincstár a köznevelési intézmény egységes szerkezetű alapító okiratát a nyilvántartásba vételt követő öt napon belül juttatja el a KIR részére.

8. § (1) Az új fenntartó a köznevelési intézmény működéséhez szükséges engedély jogerőre emelkedését követő öt napon belül a KIR honlapján keresztül megadja a fenntartó hivatalos nevét, adószámát, KSH statisztikai számjelét, székhelyét, képviseletére jogosult személy nevét, beosztását, elérhetőségeit, az új köznevelési intézmény hivatalos nevét és székhelyét, elérhetőségeit. A fenntartó ezzel az adatszolgáltatással tesz eleget az Nkt.-ban előírt, a KIR-be történő bejelentkezési kötelezettségének.

(2) Ha a fenntartó az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, a Hivatal a 7. § (3) és (4) bekezdése szerinti adatok és okiratok közlését követő öt napon belül felhívja a fenntartó képviselőjét, hogy a KIR honlapján keresztül, az ott meghatározott módon adja meg a fenntartó, valamint a köznevelési intézmény közérdekű és közérdekből nyilvános, de még nem közölt adatait. A köznevelési intézmény adatait a fenntartó helyett a köznevelési intézmény képviseletére jogosult személy is megküldheti. A fenntartó ezzel az adatszolgáltatással tesz eleget az Nkt.-ban előírt, a KIR-be történő bejelentkezési kötelezettségének.

8/A. § *  (1) Ha az állami intézményfenntartó központ az Nkt. 21. § (2) bekezdése alapján nyilvántartásba vétel céljából megküldi a Hivatal számára a köznevelési intézményének alapító okiratát, a Hivatal - figyelemmel a 4. § (1) bekezdésben foglaltakra - megkeresi a köznevelési intézményt, illetve a köznevelési intézmény székhelye szerint illetékes tankerületet vagy megyeközponti tankerületet közérdekű és közérdekből nyilvános, de még nem ismert adataik közlése céljából.

(2) Változás-bejelentéskor az (1) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fenntartó a köznevelési intézmény módosított alapító okiratát és a bejelentés okát tartalmazó döntést küldi meg.

(3) Az állami intézményfenntartó központ alapító okiratát - beleértve annak módosítását is - a kincstár küldi meg a Hivatalnak.

9. § (1) A KIR-be szolgáltatott adatokat és a 7. § (3) és (4) bekezdése szerinti okiratokat a Hivatal megvizsgálja, és ha a bejelentés formai szempontból megfelel az e rendeletben foglaltaknak, a köznevelési intézménynek és fenntartójának adatait az azok közlésétől számított nyolc napon belül a KIR honlapján hozzáférhetővé teszi.

(2) A Hivatal a KIR-ben nyilvántartott okiratok alapján és a köznevelési intézmény vagy fenntartójának tájékoztatása mellett jogosult a köznevelési intézmény vagy fenntartója által közölt adatok helyesbítésére.

(3) A Hivatal a kiadott OM azonosítót megküldi a köznevelési intézménynek és fenntartójának, az illetékes kormányhivatalnak és a kincstárnak.

10. § (1) A fenntartó vagy annak megbízásából a köznevelési intézmény képviselője a szünetelést elrendelő fenntartói döntés kézhezvételétől számított öt napon belül köteles a KIR-en keresztül bejelenteni a köznevelési intézmény működésének szüneteltetését.

(2) A Hivatal az október 1-jei OSAP-jelentés alapján hivatalból határoz a köznevelési intézmény szüneteléséről.

(3) Ha a köznevelési intézmény az (1) bekezdés szerinti szünetelést követően a bejelentést követő nevelési évben vagy tanévben folytatja működését, a köznevelési intézmény képviselője legkésőbb augusztus 25-ig köteles a Hivataltól az OM azonosító visszaállítását kérni.

11. § A 7. § és a 9. § rendelkezéseit a változás-bejelentéssel kapcsolatos eljárás során is alkalmazni kell.

5. Az adatszolgáltatási kötelezettség a köznevelési intézmény átszervezése, átalakulása, megszűnése és más változás esetén

12. § (1) A köznevelési intézmény megszüntetésekor, átszervezésekor, nevének megváltoztatásakor, átalakításakor, a fenntartói jog átadásakor, a fenntartó átalakulásakor (a továbbiakban együtt: változás) az OM azonosítóval kapcsolatban a Hivatal a következők szerint jár el:

a) ha a fenntartó a köznevelési intézményt jogutód nélkül szüntette meg vagy az beolvadt egy másik köznevelési intézménybe, a Hivatal az OM azonosítót bevonja,

b) a köznevelési intézmény szétválása a kiadott OM azonosító érvényességét nem érinti, a Hivatal új OM azonosítót kizárólag abban az esetben állít ki, ha a jogelőd köznevelési intézmény mellett a kiváló köznevelési intézmény vagy a különváló köznevelési intézmény is ellát köznevelési feladatot,

c) a Hivatal két vagy több köznevelési intézmény összeolvadásakor a jogutód köznevelési intézményt a jogutód köznevelési intézmény székhelye szerinti jogelőd köznevelési intézmény OM azonosítóján tartja nyilván, az összeolvadással érintett további köznevelési intézmény vagy köznevelési intézmények OM azonosítóját bevonja,

d) az a)-c) pontban nem szabályozott egyéb változás a köznevelési intézmény kiadott OM azonosítójának érvényességét nem érinti.

(2) A Hivatal az OM azonosító bevonásáról haladéktalanul értesíti a kincstárt és a minisztert. Bevont OM azonosító ismételten nem adható ki.

(3) A Hivatal az OM azonosítót - legfeljebb egy nevelési évre, tanévre - visszavonja, ha

a) az OM azonosítóval rendelkező köznevelési intézmény jogutóddal vagy anélkül megszűnt, de ennek bizonyítása az e rendeletben előírtak szerint nem történt meg,

b) az OSAP-jelentés vagy a 10. § (1) bekezdése szerinti bejelentés alapján a köznevelési intézmény működése szünetel.

(4) Az OM azonosító visszavonásáról - a döntés jogerőre emelkedését követő öt napon belül - a Hivatal értesíti az illetékes kormányhivatalt, a kincstárt és a minisztert. Ha az e rendeletben előírt módon az adatszolgáltatás megtörtént, a Hivatal az (1) bekezdésben és a 13. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint jár el, és értesíti az e bekezdésben felsorolt szerveket az OM azonosító visszaállításáról vagy bevonásáról.

13. § (1) A köznevelési intézményt az intézménytörzsből a Hivatal

a) költségvetési szerv esetén a megszüntető okirat és a törzskönyvi nyilvántartásból való törlésről szóló határozat,

b) nem költségvetési szerv esetén a nyilvántartásból való törlésről szóló jogerős határozat, vagy

c) a működési engedély visszavonásáról szóló jogerős határozat

alapján törli.

(2) A köznevelési intézmény törlését

a) a kincstár az (1) bekezdés a) vagy c) pontjában meghatározott okirat,

b) az illetékes kormányhivatal az (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott okirat,

c) a miniszter az (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott okirat

megküldésével - a döntés jogerőre emelkedését követő öt napon belül - kezdeményezi.

(3) A köznevelési intézmény megszűnésekor, átalakításakor, megszűnés nélküli, több köznevelési intézményt érintő átszervezésekor a Hivatal az átalakítással, megszüntetéssel, átszervezéssel érintett, egymással összefüggő ügyeket együtt kezeli.

6. Az oktatási azonosító szám igénylése, kiadása és a változás-bejelentés

14. § (1) *  A köznevelési intézmény képviselője a KIR honlapján keresztül az Nkt. 44. § (5) és (7) bekezdésében meghatározott adatok megküldésével a gyermek, a tanuló, az óraadó, a pedagógus-munkakörben, a pedagógiai előadói és a pedagógiai szakértői munkakörben, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott részére a jogviszony létesítésének napját követő öt napon belül tizenegy jegyű azonosító szám (a továbbiakban: oktatási azonosító szám) kiadását kezdeményezi. A pedagógiai szakszolgálat képviselője azon pedagógiai szakszolgálati ellátásban részesülő személy részére is kezdeményezi oktatási azonosító szám kiadását a KIR honlapján keresztül az Nkt. 44. § (5) bekezdés a)-j) és m)-o) pontjában meghatározott adatok megküldésével, aki nem áll jogviszonyban nevelési-oktatási intézménnyel és nincs oktatási azonosító száma.

(2) A Hivatal az igénylés befogadása napjától számított tizenöt napon belül adja ki az oktatási azonosító számot, amelyet a kiadással egyidejűleg a KIR zárt rendszerén keresztül a köznevelési intézmény számára elérhetővé tesz. A köznevelési intézmény képviselője gondoskodik arról, hogy az érintett megismerje a részére kiadott oktatási azonosító számot.

(3) Az oktatási azonosító szám a KIR-ben való megjelenésének időpontjától kezdve kezelhető és használható fel.

(4) Ha az érintett tájékoztatást kér az oktatási azonosító számáról és a KIR-ben róla nyilvántartott adatokról, a köznevelési intézmény képviselője a kérelem napján, térítésmentesen a KIR-ből nyomtatható tájékoztatást állít ki. A Hivatal az oktatási azonosító szám kiadásával egyidejűleg a KIR-en keresztül biztosítja a tájékoztatás céljául szolgáló formátumhoz való hozzáférést.

(5) A köznevelési intézmény képviselője - az érintett kérelemére - a (4) bekezdés szerint új tájékoztatást állít ki az elveszett, megsemmisült vagy megrongálódott tájékoztatás helyett.

15. § (1) Ha a köznevelési intézmény olyan gyermekkel, tanulóval, óraadóval vagy a 14. § (1) bekezdésében meghatározott más alkalmazottal létesített jogviszonyt, aki rendelkezik oktatási azonosító számmal, a jogviszony létesítését követő öt napon belül köteles a jogviszony létrejöttét bejelenteni a KIR-en keresztül. A bejelentéskor az érintett részére nem lehet új oktatási azonosító számot kérni és kiadni.

(2) A Hivatal felel azért, hogy a természetes személynek csak egy oktatási azonosító száma legyen.

16. § A köznevelési intézmény képviselője a KIR-ben az oktatási azonosító számmal kapcsolatosan nyilvántartott adatok változását a változást követő öt napon belül köteles bejelenteni. A 14. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatás tartalmát érintő adatváltozás átvezetése után a köznevelési intézmény képviselője az érintettnek a 14. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatást a megváltozott adatok alapján állítja ki.

17. § (1) Ha az oktatási azonosító számmal rendelkező személy jogviszonya megszűnik, a köznevelési intézmény képviselője a jogviszony megszűnését - a megszűnés időpontjától számított - öt napon belül jelenti be a KIR-en keresztül.

(2) Ha a gyermek, tanuló jogviszonya a nevelési-oktatási intézménnyel megszűnik, a nevelési-oktatási intézmény képviselője statisztikai céllal közli a KIR-en keresztül, hogy a jogviszony milyen jogcím alapján szűnt meg, továbbá tanuló esetén közli, hogy az érintett az adott köznevelési alapfeladatban szerzett-e iskolai végzettséget, szakképesítést, valamint - iskolai végzettség hiányában - hány évfolyamot végzett el.

18. § A 14-17. § alkalmazásában tanulói jogviszonyon érteni kell a magántanulói, a vendégtanulói jogviszonyt, az externátusi, kollégiumi tagsági jogviszonyt, továbbá a fejlesztő felkészítésben, a fejlesztő nevelés-oktatásban való részvételt is.

7. A köznevelési intézmények fenntartásával kapcsolatos pénzügyi és gazdasági adatok nyilvántartása

19. § (1) *  A fenntartó minden év április 1. és május 31. között a KIR honlapján keresztül köznevelési intézményenként és feladatonként az adatszolgáltatás évét megelőző naptári évről statisztikai célra a 20. § szerinti közérdekű pénzügyi és gazdálkodási adatokat közöl.

(2) A megszűnt köznevelési intézményről a fenntartó az OM azonosító bevonása előtt közli az (1) bekezdés szerinti adatokat. Ha a fenntartó az általa fenntartott köznevelési intézményt megszünteti vagy fenntartói tevékenységével felhagy, a köznevelési intézmény megszüntetését vagy a fenntartói tevékenység megszűnését követő tizenöt napon belül pénzügyi záró statisztikát szolgáltat. Ha a fenntartó e kötelezettségének nem tesz eleget, az adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésére a Hivatal felhívja a fenntartót.

(3) Fenntartói jog év közbeni átadása esetén az új fenntartó külön megállapodás alapján átveheti a korábbi fenntartó (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét.

20. § (1) Az adatszolgáltatás évét megelőző naptári évről a fenntartó köznevelési intézményenként rögzíti a február 1-jei és az október 1-jei állapot szerint

a) az engedélyezett álláshelyek számát,

b) a szeptemberi tanévkezdéskor szakmai alapfeladatokra számított folyó kiadások alapján az egy tanulóra jutó térítési díj és tandíj összegét,

c) köznevelési intézményenkénti és feladatok szerinti bontásban a fenntartási kifizetések (kiadások, költségek, ráfordítások) és bevételek összegét,

d) a gazdasági feladatok ellátásának módját.

(2) A teljes fenntartási költségen belül feladatonként kell rögzíteni a bevételek közül

a) az állami támogatás, költségvetési hozzájárulás összegét, állami támogatási típusok szerint,

b) a gyermek, tanuló által igénybe vett szolgáltatások után befizetett összegeket, ebből

ba) a térítési díj,

bb) a tandíj,

bc) az étkezési díj,

bd) az egyéb befizetések

összegét,

c) az a) és b) pont alá nem tartozó fenntartói hozzájárulások összegét,

d) a köznevelési intézmény más saját bevételének összegét.

(3) A teljes fenntartási kifizetésen belül feladatonként kell rögzíteni

a) a személyi jellegű kifizetéseket:

aa) bérköltséget, ebből pedagógus-, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő-, pedagógiai előadó-, pedagógiai szakértő-munkakört, gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakört betöltőkre vonatkozó kifizetéseket,

ab) munkaadókat terhelő járulékokat, ebből a pedagógusokra, valamint a nyugdíjjárulékra vonatkozó kifizetéseket,

ac) személyi jellegű egyéb kifizetéseket, ebből a pedagógusokra vonatkozó kifizetéseket,

ad) egyéb, különösen az adatszolgáltatás évét megelőző naptári évben létszámcsökkenést kimondó fenntartói döntésekkel kapcsolatos kifizetéseket,

b) az óraadó tanárok számára történő kifizetéseket,

c) *  a dologi, anyagi jellegű kifizetéseket, felújításokat, beruházásokat, a köznevelési feladatot ellátó épület karbantartásával kapcsolatos kiadásokat,

d) az étkezésre, a könyvtári állomány gyarapítására, a tartós tankönyvek beszerzésére fordított kifizetéseket.

(4) A dologi, anyagi jellegű kifizetéseken belül külön ki kell mutatni a közneveléssel összefüggő szakmai célú eszközbeszerzéseket, a tanügyi nyilvántartásokkal, a nyomtatványokkal, az intézményi adminisztrációs feladatokkal kapcsolatos kifizetéseket.

(5) A KIR-ben nyilván kell tartani a feladatellátást szolgáló ingatlan tulajdoni jogviszonyát, a használat jogcímét, idejét és egyéb köznevelési jellemzőjét. A köznevelési közfeladat-ellátás céljait szolgáló ingatlant működtető a fenntartó útján közli az (3) bekezdés c) pontjára figyelemmel az ingatlan működtetésével kapcsolatos költségeit.

(6) A nyilvántartást úgy kell felépíteni, hogy az alkalmas legyen a korábban gyűjtött adatok tárolására, összehasonlító elemzések készítésére, valamint a fenntartó által megadott adatok alapján megállapítható legyen az egy gyermekre, tanulóra jutó állami támogatás összege, továbbá az, hogy az egyes köznevelési intézmények feladatainak ellátásához igénybe vett állami támogatás intézményegységenként a teljes intézményi költségvetés hány százalékát fedezte.

8. A köznevelés-fejlesztési terv részletes tartalmára és elkészítésének eljárásrendjére vonatkozó szabályok, valamint a köznevelés-fejlesztési tervvel kapcsolatos jelentés * 

21. § *  (1) A köznevelés-fejlesztési tervnek tartalmaznia kell:

a) az egyes járások, megyék és a főváros - köznevelés-fejlesztési tervben foglaltakat alátámasztó - sajátosságait, különös tekintettel a köznevelés tekintetében meghatározó demográfiai adatokra, a gazdasági és munkaerőpiaci helyzet összefoglalására, az állami köznevelési feladatellátás szempontjából meghatározó társadalmi szerkezetre, a megoldásra váró köznevelési tárgyú feladatokra és a köznevelési feladatokat érintő infrastrukturális feltételekre, ezen belül különösen a települések közötti közlekedési viszonyokra;

b) az egyes járások, az egyes megyék és azok országos összessége szintjén, továbbá a főváros szintjén, a járás, a megye a főváros köznevelési intézményeire épülő adatokat, mutatókat a köznevelés-fejlesztési terv elkészítése továbbá felülvizsgálata évének február 15. napján érvényes állapot alapján az alábbiak sorrendjében:

ba) köznevelési intézményfenntartói típusonként és összesítve, az ellátott köznevelési alapfeladatokat köznevelési intézményenkénti és köznevelési intézménytípusonkénti bontásban,

bb) a köznevelési feladatellátási helyek számát, a feladatellátási helyek cím szerinti megnevezését,

bc) a gyermekek, tanulók létszámát feladatellátási helyenként,

bd) a fő munkaviszony keretében pedagógus munkakörben és nevelő-oktató munkát segítő munkakörben alkalmazottak számát feladatellátási helyenként,

be) az osztályok, csoportok számát feladatellátási helyenként;

c) járási, megyei és fővárosi bontásban az óvodai ellátás megszervezésére vonatkozó középtávú - öt éves - felvételi tervet;

d) járási, megyei, továbbá fővárosi bontásban

da) az általános iskolákra vonatkozó középtávú beiskolázási tervet,

db) a kötelező felvételt biztosító általános iskolákat, megjelölve azok feladatellátás szerinti nevét, címét,

dc) azokat a településeket, ahol nem került megszervezésre az óvoda, az általános iskolai alsó tagozat, azonban a településen élő érintett korosztály száma alapján a jövőben indokolttá válhat,

dd) a közneveléssel érintett települések vonatkozásában a köznevelési céllal hasznosítható épületek jellemzőit: építés éve, tulajdonos, kihasználtsági mutatók, igénybevétel, felújítási szükséglet;

e) megyei és fővárosi bontásban a középfokú iskolákra vonatkozó középtávú beiskolázási tervet;

f) az ismert adatok és a várható igények alapján megyei és fővárosi bontásban, javaslati formában is a Híd programokban részt vevő iskolák és kollégiumok nevét, címét;

g) a megyei és fővárosi szakképzési tervet, amely az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésének az adott megyére, fővárosra vonatkozó, a szakképzés irányait és beiskolázási arányait tartalmazó terve, amely

ga) rögzíti az iskolai rendszerű szakképzés tervezése szempontjából releváns gazdaságfejlesztési irányokat és a munkaerőpiac várható szükségleteit,

gb) meghatározza az iskolarendszerű szakképzésben szükséges infrastrukturális változtatásokat,

gc) azonosítja a konkrét munkaerő-piaci igény nélkül is szinten tartandó, valamint a megszüntetendő szakképzési kapacitásokat,

gd) meghatározza a szakképző iskolák hatékony működéséhez szükséges szerkezeti-fejlesztési irányokat,

ge) megállapítja az állami iskolarendszerű szakképzési feladatellátás volumenét, várható alakulását;

h) a pedagógiai szakszolgálatok iránti igények teljesítésére vonatkozó megyei, fővárosi szintű tervet;

i) a pedagógiai szakmai szolgáltatások iránti igények teljesítésére vonatkozó megyei, fővárosi szintű tervet;

j) *  a nemzetiségi önkormányzatok, továbbá a miniszter által köznevelési feladatok ellátására egyházi köznevelési intézmény és magán köznevelési intézmény fenntartójával kötött közoktatási megállapodásoknak, közoktatási szerződéseknek, köznevelési szerződéseknek, valamint az egyházi egyoldalú nyilatkozatoknak az alábbi adatai bemutatását járási, megyei, fővárosi bontásban:

ja) a feladatellátási hely cím szerinti megnevezése,

jb) a feladatellátást végző köznevelési intézmény neve, OM azonosítója,

jc) a megállapodás, szerződés, nyilatkozat alapján köznevelési alapfeladatonként az ellátott gyermekek, tanulók száma, a bevont pedagógusok, nevelő-oktató munkát végzők száma;

k) az esélyegyenlőség biztosítása érdekében szükséges intézkedéseket;

l) az országos feladatot ellátó köznevelési intézményeket feladatellátási helyenként az érintett épületek kihasználtsága mértékének a feltüntetésével;

m) az iskolabusszal a kötelező felvételt biztosító iskolába szállított tanulók számát, továbbá azon települések listáját, amelyek esetében iskolabusz vagy az iskola rendjéhez igazodó tömegközlekedési járat szállítja a diákokat feltéve, ha a köznevelési közszolgáltatás a településen nem megoldott, vagy a diákok jelentős része másik településen veszi azt igénybe.

(2) *  A köznevelés-fejlesztési tervnek ki kell térnie arra, hogy az állami köznevelési feladatok ellátásához járási, megyei, fővárosi szinten az egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény bevonása milyen köznevelési alapfeladat ellátásba, milyen gyermek és tanulólétszámmal, milyen időtartammal szükséges.

(3) A köznevelés-fejlesztési tervet oly módon kell elkészíteni, hogy meg lehessen állapítani, milyen módon tesz eleget a közneveléssel összefüggő feladatellátási kötelezettségének a települési önkormányzat, az állami intézményfenntartó központ. A köznevelés-fejlesztési tervnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy meg lehessen állapítani belőle, hogy az egyes településeken állandó lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermek, tanuló hol veheti igénybe az Nkt.-ban meghatározott közszolgáltatásokat, elsősorban a kötelező felvételt biztosító óvodai, iskolai ellátást és a pedagógiai szakszolgálatokat.

(4) A köznevelés-fejlesztési terv elkészítése során figyelemmel kell lenni arra, hogy minden tanuló aránytalan teher nélkül hozzájuthasson alapfokú művészetoktatáshoz legalább egy művészeti ágban.

(5) A köznevelés-fejlesztési tervnek tartalmaznia kell járási, megyei, a fővárosban kerületi és fővárosi szinten a működtetői feladatokat ellátó települési önkormányzatokat.

(6) Ha a nyilvántartásba vétel, illetve a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadásának előfeltétele, hogy a köznevelési intézmény működése összhangban álljon a köznevelés-fejlesztési tervben foglaltakkal, a kérelemnek helyt kell adni, amennyiben a köznevelési intézmény az egyéb feltételeknek és a 21/A. §-ban meghatározott feltételek valamelyikének megfelel.

21/A. § *  (1) A kérelem nem tagadható meg, ha a köznevelési intézmény

a) részt vesz a különleges bánásmódot igénylő gyermekek, tanulók ellátásában, vagy

b) alternatív óvodai nevelést, iskolai nevelést és oktatást, vagy

c) világnézetileg elkötelezett óvodai nevelést, iskolai nevelést és oktatást, vagy

d) nemzetiségi óvodai nevelést, iskolai nevelést és oktatást

folytat, folytatna.

(2) A kérelem nem tagadható meg akkor sem, ha a köznevelési intézményt az Nkt. rendelkezései alapján fel kell venni a köznevelés-fejlesztési tervbe.

(3) A nyilvántartásba vétellel, illetve a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadásával kapcsolatos kérelmet teljesíteni kell

a) óvoda és általános iskola esetén akkor, ha azon a településen ahol az óvoda, az általános iskola székhelye, telephelye van, ilyen köznevelési intézmény,

b) gimnázium és kollégium esetén akkor, ha a járásban, szakképző iskola esetén a megyében a kérelmezett típusú köznevelési intézmény

nem működik.

(4) A felnőttoktatásban - kivéve a nappali oktatás munkarendje szerinti iskolai oktatást - a (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.

(5) A köznevelés-fejlesztési tervvel összhangban áll az az alapfokú művészeti iskola, amely megfelel a 21. § (4) bekezdésben foglaltaknak.

21/B. § *  (1) *  A Hivatal nyolc napos felhívására - a területileg illetékes megyei kormányhivatalok közreműködésével - a központi költségvetési szervek, települési és nemzetiségi önkormányzatok, települési önkormányzatok társulásai, valamint az egyházi köznevelési intézmények és a magán köznevelési intézmények fenntartói a 21. §-ban foglaltak szerint adatot szolgáltatnak a köznevelés-fejlesztési terv elkészítéséhez a köznevelés-fejlesztési terv elkészítése és felülvizsgálata évének március 10. napjáig, továbbá a köznevelés-fejlesztési terv rendszeres felülvizsgálata céljából - a terve első elkészítése évét kivéve - minden év szeptember 1-jéig.

(2) A települési önkormányzat a 21. § (1) bekezdés k) pontja szerinti esélyegyenlőségi intézkedések meghatározásához az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény alapján készített helyi esélyegyenlőségi programját megküldi az elkészítése évének március 1-jéig az állami intézményfenntartó központ település szerint illetékes tankerületének, az illetékes megyei kormányhivatalnak és a Hivatalnak.

(3) A települési önkormányzat az esélyegyenlőségi program módosítása vagy felülvizsgálata esetén a módosított vagy felülvizsgált programot az elfogadásáról szóló döntést követő nyolc napon belül juttatja el a (2) bekezdés szerinti tankerületnek és kormányhivatalnak, továbbá a Hivatal részére.

(4) Az állami intézményfenntartó központ a (2) bekezdés szerinti esélyegyenlőségi programmal összhangban meghatározza a tankerületi és a megyei szintű esélyegyenlőségi intézkedési tervét az állami köznevelési feladatellátás vonatkozásában, amelyet március 1-jéig megküld a Hivatalnak és az illetékes megyei kormányhivatalnak.

(5) Ha az állami intézményfenntartó központ a települési önkormányzat esélyegyenlőségi programjának módosításáról kap tájékoztatást, a (4) bekezdés szerinti tankerületi és a megyei szintű esélyegyenlőségi intézkedési tervét nyolc napon belül felülvizsgálja. Ha az állami intézményfenntartó központ a felülvizsgálat alapján az intézkedési tervét módosította, a települési önkormányzat tájékoztatását követő harminc napon belül megküldi azt a Hivatal és az illetékes megyei kormányhivatal számára.

(6) A Hivatal - az Nkt. 75. § (1) bekezdésében leírtakra figyelemmel - az országos köznevelés-fejlesztési tervre vonatkozó javaslatát tizenöt napos határidővel véleményezésre közzéteszi a honlapján, és egyidejűleg annak a megyei, fővárosi szakképzési tervekre vonatkozó részei vonatkozásában megkéri a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter véleményét.

(7) *  A köznevelési feladatok ellátásában részt vevő egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény fenntartója a köznevelés-fejlesztési terv tervezetére vonatkozó véleményét

a) ha térségi vagy országos feladatot lát el, a köznevelés-fejlesztési terv tervezetének a Hivatal honlapján történő közzétételtől számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül a Hivatalnak,

b) más esetben a köznevelés-fejlesztési terv tervezetének a Hivatal honlapján történő közzétételtől számított öt napos jogvesztő határidőn belül a feladatellátással érintett megye szerinti illetékes kormányhivatalnak

küldi meg.

(8) A kormányhivatal a (7) bekezdés b) pontja szerinti adatokat összesíti és a véleményével együtt megküldi nyolc napon belül a Hivatal számára.

(9) A Hivatal a beérkezett véleményeket összegzi, kialakítja végleges javaslatát és azt megküldi a miniszternek, továbbá egyidejűleg a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter számára tájékoztatásul.

(10) A miniszter az elfogadott köznevelés-fejlesztési tervet, a döntést követő nyolc napon belül a honlapján közzéteszi.

21/C. § *  (1) *  A köznevelés-fejlesztési terv adatai és a KIR más rendszerében tárolt közérdekű adatok alapján a Hivatal járási, megyei, fővárosi bontásban összesítő jelentést készít arról, hogy a köznevelési közszolgálati feladatok megvalósításában melyik köznevelési intézmény, milyen köznevelési alapfeladatban, milyen feladatellátási helyen, nevelési-oktatási intézmény esetén feladatellátási helyenként és köznevelési alapfeladatonként mekkora felvehető maximális gyermek- és tanulólétszámmal, valamint egyházi köznevelési intézmény és magán köznevelési intézmény esetén milyen jogcím alapján, milyen időtartamban vesz részt. A jelentés tartalmazza, hogy mely köznevelési intézmény, milyen köznevelési feladat vonatkozásában vesz részt a gyakorló óvodai, iskolai, kollégiumi és pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátásában, továbbá az alternatív pedagógiai program alapján működő óvodákat, iskolákat.

(2) Ha a köznevelés-fejlesztési tervben szereplő köznevelési intézmények által ellátott köznevelési alapfeladatoknak az elfogadott köznevelés-fejlesztési tervtől történő eltérését követően a Hivatal előterjesztése alapján a miniszter felülvizsgálja a köznevelés-fejlesztési tervet, felülvizsgálattal kapcsolatos döntését követően a Hivatal az (1) bekezdés szerinti jelentés tartalmára figyelemmel gondoskodik a változások haladéktalan átvezetéséről.

9. A köznevelési közszolgálati feladatok megvalósításában részt vevő köznevelési intézmények körzethatárait tartalmazó nyilvántartás

22. § (1) Az illetékes kormányhivatal a köznevelési intézmény körzethatárai, a települési önkormányzat vagy az önkormányzati társulás székhelye szerinti település jegyzője az óvodai felvételi körzethatárok megállapításáról vagy megváltoztatásáról szóló döntést követő tizenöt napon belül a körzethatárokat tartalmazó döntést megküldi a KIR-be, és megadja a következő adatokat:

a) a kormányhivatal vagy polgármesteri hivatal nevét, irányítószámát, a település nevét és a közterület címét,

b) a beküldő felelős személy nevét, beosztását, elérhetőségeit.

(2) A körzethatárokkal kapcsolatban a Hivatal a KIR honlapján közzéteszi

a) az intézménytörzsből átvett és az adatszolgáltató által kijelölt köznevelési intézményi adatokat,

b) a körzethatárokat megállapító döntést tartalmazó határozatot vagy jegyzőkönyvi kivonatot, annak számát, az elfogadás idejét,

c) az adott köznevelési intézmény működési körzetét településenként, településrészenként, a közterület címével,

d) a pedagógiai szakszolgálat feladattípus szerinti, megyei, települési körzethatárait,

e) iskola és óvoda esetén a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel és tanulókkal összefüggő statisztikai adatokat,

ea) a településen élő összes hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló létszámát, külön nyilvántartva az óvodával jogviszonyban álló gyermekek, az alapfokú és középfokú iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulók létszámát,

eb) *  az óvoda és az iskola felvételi körzetében élő hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanköteles tanulók létszámát, feladatellátási helyenként,

f) a Köznevelési Hídprogramban részt vevő alap- és középfokú iskolákat.

(3) Az illetékes kormányhivatal és a jegyző az (1) és (2) bekezdés alapján megküldött adatokban bekövetkezett változást a változást követő tizenöt napon belül jelenti be.

(4) A Hivatal a KIR honlapján mindenki számára térítésmentes hozzáférést biztosít az (1)-(3) bekezdés szerinti adatokhoz.

10. A tájékoztató rendszer és a köznevelési intézmények közzétételi listája

23. § (1) A nevelési-oktatási intézményi közzétételi lista

a) a felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót,

b) a beiratkozásra meghatározott időt, a fenntartó által engedélyezett osztályok, csoportok számát,

c) köznevelési feladatot ellátó intézményegységenként a térítési díj, a tandíj, egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) jogcímét és mértékét, továbbá tanévenként, nevelési évenként az egy főre megállapított díjak mértéket, a fenntartó által adható kedvezményeket, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is,

d) a fenntartó nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános megállapításait és idejét, a köznevelési alapfeladattal kapcsolatos - nyilvános megállapításokat tartalmazó - vizsgálatok, ellenőrzések felsorolását, idejét, az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek nyilvános megállapításait, egyéb ellenőrzések, vizsgálatok nyilvános megállapításait,

e) a nevelési-oktatási intézmény nyitva tartásának rendjét, éves munkaterv alapján a nevelési évben, tanévben tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjait,

f) a pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával,

g) a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és a pedagógiai programot tartalmazza.

(2) Az óvodai közzétételi lista az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül tartalmazza az óvodapedagógusok számát, iskolai végzettségüket, szakképzettségüket, a dajkák számát, a dajkák iskolai végzettségét, szakképzettségét, az óvodai csoportok számát, az egyes csoportokban a gyermekek létszámát.

(3) Az iskolai közzétételi lista az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül tartalmazza

a) a betöltött munkakörök alapján a pedagógusok iskolai végzettségét és szakképzettségét,

b) a betöltött munkakörök alapján a nevelő és oktató munkát segítők számát, iskolai végzettségét és szakképzettségét,

c) az országos mérés-értékelés évenkénti eredményeit,

d) a tanulók le- és kimaradásával, évfolyamismétlésével kapcsolatos adatokat,

e) középiskolákban - évenként feltüntetve - az érettségi vizsgák átlageredményeit,

f) a tanórán kívüli egyéb foglalkozások igénybevételének lehetőségét,

g) a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályait,

h) az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét,

i) az iskolai osztályok számát és az egyes osztályokban a tanulók létszámát.

(4) A kollégiumi közzétételi lista az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül tartalmazza

a) a betöltött munkakörök alapján a pedagógusok iskolai végzettségét és szakképzettségét,

b) a szabadidős foglalkozások körét,

c) az externátusi ellátás igénybevételének lehetőségét,

d) a kollégiumi csoportok számát és az egyes csoportokban a tanulói létszámát.

(5) Az alapfokú művészeti iskolai közzétételi lista az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül tartalmazza

a) a betöltött munkakörök alapján a pedagógusok iskolai végzettségét és szakképzettségét,

b) a betöltött munkakörök alapján a nevelő és oktató munkát segítők számát, iskolai végzettségét és szakképzettségét,

c) az első minősítés évéhez viszonyítva az előképző, az alapfokú és a továbbképző évfolyamok számát,

d) az országos, nemzetközi és egyéb szakmai bemutatókon, rendezvényeken, versenyeken, fesztiválokon, kiállításokon való részvételt,

e) a megyei, területi szakmai bemutatókon, versenyeken elért eredményeket,

f) az alapfokú művészeti iskola rendezvényeit, hagyományait,

g) a helyi kulturális életben történő szerepvállalást,

h) művészeti áganként a csoportok számát és a csoportok tanulói létszámát.

(6) A pedagógiai-szakmai szolgáltatói és a pedagógiai szakszolgálati közzétételi lista tartalmazza

a) az alapfeladat ellátásához létesített munkaköröket, valamint azt, hogy a munkaköröket milyen iskolai végzettséggel, szakképzettséggel töltötték be,

b) a működés rendjét,

c) a nevelési-oktatási intézményekkel, pedagógiai szakszolgálat esetén a szülőkkel való kapcsolattartás formáját és módját,

d) tanévenkénti bontásban a díjfizetés mellett igénybe vehető szolgáltatásokat, azok díjtételeit.

24. § (1) A köznevelési intézmény a tájékoztató rendszerben az október 1-jei állapotnak megfelelően közzéteszi a 23. § szerinti adatokat és dokumentumokat. A köznevelési intézmény képviselője a közzétételi lista tartalmát szükség szerint, de legalább nevelési évenként, tanévenként egyszer, az OSAP-jelentés megküldését követő tizenöt napon belül felülvizsgálja. A közzétételi lista kizárólag közérdekű statisztikai adatokat tartalmazhat.

(2) *  Ha a közzétételi lista adata az OSAP-jelentésben vagy a KIR más rendszerében szerepel, az adatot a Hivatal az OSAP-jelentésből megismerhető formában és tartalommal teszi közzé.

(3) Az újonnan létrejött köznevelési intézmény képviselője a működés megkezdését követő két hónapon belül, iskola esetében október 31-ig köteles a tájékoztató rendszerbe a közzétételi listát és dokumentumokat megküldeni.

(4) A Hivatal a közzétételi listát - a köznevelési intézmény kérelemére - elektronikus formában átadja a köznevelési intézménynek, az intézmény saját honlapján történő megjelenítése céljából.

11. Egyes adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének rendje

25. § (1) A fenntartó minden év június 30-ig köznevelési intézményenként tájékoztatást ad arról, hogy

a) munkakör-típusonként hány álláshely létesítésére, megszüntetésére került sor,

b) hány köznevelési intézmény alapításáról, átalakításáról, jogutód nélküli megszűnéséről döntött,

c) hány köznevelési intézmény fenntartói jogát adta át, a köznevelési intézmény fenntartói jogát milyen típusú fenntartónak adta át, és egyúttal közli az átadott intézmény OM azonosítóját is.

(2) *  Az illetékes járási (fővárosi kerületi) kormányhivatal, a jegyző a rendkívüli szünet elrendelését, az elrendelés okát, a nevelési év, tanév várható kezdésének idejét és a település, településrész nevét az elrendelést követő öt napon belül a KIR-en keresztül közli rögzíti. Működő nevelési-oktatási intézmény képviselője vagy annak fenntartója minden év augusztus 25. és szeptember 5. között köteles jelezni és egyben indokolni, ha a nevelési-oktatási intézmény a nevelési évet, tanévet nem vagy a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben előírtaknál később kezdi meg.

(3) A köznevelési intézmény képviselője a köznevelési intézmény október 1-jei állapot szerinti közérdekű adatairól minden év október 15-ig - a KIR-en keresztül és az ott meghatározott formában - statisztikai céllal az OSAP keretében adatokat közöl.

(4) *  A jogutóddal megszűnt vagy átalakult köznevelési intézményről a jogutód köznevelési intézmény, a jogutód nélkül megszűnt köznevelési intézményről a volt fenntartó záró statisztikát készít. A köznevelési intézmény képviselője - fenntartójának egyidejű értesítése mellett - október 15. és november 15. között egy alkalommal kérheti a minisztertől az adott tanévi lezárt statisztikájának módosítását.

(5) A Hivatal a KIR-ben tárolt adatok megadásával segíti a köznevelési intézmény (3) és (4) bekezdésben meghatározott kötelezettségének teljesítését.

26. § (1) A Hivatal a köznevelési intézmény és fenntartója ellenőrzésére jogosult szervek számára a KIR honlapján zárt rendszert biztosít annak érdekében, hogy a miniszter koordinálhassa és adatokkal segíthesse a köznevelési intézményeket és a fenntartói tevékenység jogszerűségét ellenőrző hatóságok, szervek munkáját.

(2) Az ellenőrzésre jogosult hatóság

a) a munkaterve alapján az ellenőrzésre kijelölt köznevelési intézmény és fenntartójának nevét, az ellenőrzés idejét, az ellenőrzés típusát, az ellenőrzés jogcímét minden év január 31-ig,

b) az ellenőrzés eredményét az ellenőrzés befejezését követő tizenöt napon belül, és

c) a munkaterven felüli ellenőrzéssel érintett köznevelési intézmény és fenntartójának nevét és az ellenőrzés eredményét minden év november 15-ig

rögzíti a KIR-ben.

(3) A miniszter az illetékes kormányhivatal éves munkatervét az (1) bekezdésben meghatározott rendszerben február 20-ig jóváhagyja, és szükség esetén javaslatot tesz a kincstárnak és az illetékes kormányhivatalnak az együttes ellenőrzésre.

(4) *  Az (1) bekezdés szerinti rendszert úgy kell kiépíteni, hogy a miniszter statisztikai célú jelentéseket készíthessen az ellenőrzések eredményeiről, valamint legalább öt évig tartó időszakban monitorozhassa az ellenőrzési folyamatokat.

12. A halmozottan hátrányos helyzet megállapítása, a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók létszámával összefüggő adatszolgáltatási kötelezettség

27. § *  (1) A gyermek, a tanuló hátrányos, halmozottan hátrányos helyzete fennállásának megállapítását a szülő, a családbafogadó gyám a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint kérheti.

(2) A nevelési-oktatási intézmény tájékoztatást ad a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket, tanulót a nevelési-oktatási intézménnyel fennálló jogviszonyával összefüggésben megillető kedvezményekről, juttatásokról, pályázati lehetőségekről.

(3) A nevelési-oktatási intézmény képviselője a felvételi naplóban és a törzslapon feltünteti, hogy a gyermek, a tanuló hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű.

(4) A települési önkormányzat jegyzője által a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló kormányrendelet alapján a nevelési-oktatási intézmény részére a gyermek, a tanuló hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetével összefüggésben megküldött döntésben foglalt adatokat a nevelési-oktatási intézmény az Nkt. 41. § (4) bekezdés d) pont de) alpontja alapján kizárólag

a) az óvodai, iskolai körzethatárok kialakításával,

b) a köznevelést érintő, a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára működtetett programok megvalósításával,

c) az óvodai, tanulói, kollégiumi jogviszonyhoz kapcsolódó kedvezmények, juttatások folyósításával összefüggésben használhatja fel.

28. § * 

29. § (1) *  A jegyző összesíti a települési önkormányzat illetékességi területén a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók számát, és az így előálló statisztikai adatokat - a körzethatárok megállapítása, felülvizsgálata, valamint a fejlesztési terv elkészítése és felülvizsgálata érdekében - minden év november 30-ig az illetékes kormányhivatal számára továbbítja.

(2) A jegyző az adott év január 15-én és október 1-jén rendelkezésre álló adatok feldolgozása után minden év január 31-ig és október 31-ig a KIR-be rögzíti a 22. § (2) bekezdés e) pontja szerinti adatokat.

I/A. FEJEZET * 

A KÖZNEVELÉSI SZERZŐDÉS TARTALMA, ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE ÉS MEGKÖTÉSÉNEK SZABÁLYAI * 

29/A. § *  (1) A köznevelési szerződés tartalmazza:

a) a köznevelési alapfeladatokat,

b) a felvehető, ellátandó gyermekek, tanulók számát,

c) az óvodai nevelési feladatokban, a tankötelezettség teljesítésével és az iskolai neveléssel-oktatással, a pedagógiai szakszolgálatok ellátásával összefüggő feladatokban való részvételt,

d) a fenntartó által a feladatellátáshoz igénybe vehető forrásokat, azokat a szolgáltatásokat, amelyek a megállapodás alapján a gyermekek, tanulók, szülők részére térítésmentessé válnak, továbbá amelyeket térítési díjért vehetnek igénybe,

e) pedagógiai-szakmai szolgáltatás esetén az állami közfeladat-ellátásban történő részvétel keretében ingyenesen nyújtott szolgáltatásokat és az ellátási körzetet.

(2) A köznevelési szerződés érvényességi ideje legalább egy, legfeljebb öt év. A köznevelési szerződésre egyebekben a Polgári Törvénykönyv megbízásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az egyházi köznevelési intézmények és a magán köznevelési intézmények fenntartói esetében a köznevelési szerződés megkötéséhez ki kell kérni az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes kormányhivatal, települési önkormányzat véleményét, továbbá a nemzetiségi nevelés, nevelés-oktatás esetében az érintett országos nemzetiségi önkormányzat véleményét is.

II. FEJEZET

A PEDAGÓGUSOK ÁLLANDÓ HELYETTESÍTÉSI RENDSZERE

30. § (1) Az állami intézményfenntartó központ a megye munkaerő-gazdálkodási rendszerének részeként létrehozza és működteti az állami köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka zavartalan megszervezése érdekében a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerét (a továbbiakban: helyettesítési rendszer).

(2) A helyettesítési rendszer működésével és igénybevételével kapcsolatos tájékoztatást az állami intézményfenntartó központ a honlapján közzéteszi.

(3) Az állami intézményfenntartó központ fővárosi, megyei bontásban nyilvántartja a helyettesítési rendszerben részt vevő személyeket (a továbbiakban: helyettesítő pedagógus), és munkáltatói megkeresésre tájékoztatást ad a helyettesítő pedagógus foglalkoztatásának lehetőségeiről.

(4) *  A helyettesítési rendszerhez az állami intézményfenntartó központtal kötött megállapodás alapján csatlakozhatnak az önkormányzatok, valamint az egyházi köznevelési intézmények és a magán köznevelési intézmények fenntartói is.

31. § (1) A helyettesítési rendszerbe történő felvételét az kérheti, aki

a) rendelkezik pedagógus-munkakör betöltésére jogszabályban meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, valamint óvodában két nevelési év, iskolában két tanév pedagógus-munkakörben szerzett szakmai gyakorlattal, továbbá a kérelem benyújtásakor pedagógus-munkakörben vagy óraadóként foglalkoztatják köznevelési intézményben, vagy

b) rendelkezik pedagógus-munkakör betöltésére jogszabályban meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, valamint óvodában két nevelési év, iskolában két tanév pedagógus-munkakörben szerzett szakmai gyakorlattal, feltéve, hogy a pedagógus-munkakörben történt foglalkoztatása megszűnésének utolsó napjától számítva legfeljebb öt év telt el, vagy

c) szakoktató, szaktanár, gyakorlati szakképzésben jártas szakember és pedagógus-munkakör betöltésére jogszabályban meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, szakirányú szakképesítésének megfelelő munkakörben tíz év szakmai gyakorlati időt igazolni tud, feltéve, ha szakirányú szakképesítéssel betöltött munkakörben történt foglalkoztatása megszűnésének utolsó napjától számítva legfeljebb öt év telt el.

(2) A helyettesítési rendszerben történő nyilvántartás iránti kérelemben fel kell tüntetni a jelentkező

a) nevét,

b) lakcímét és azt a címet, ahová az értesítést kéri, telefonszámát,

c) pedagógus-munkakör betöltésére jogosító iskolai végzettségét, szakképzettségét,

d) oktatási azonosító számát,

e) pedagógus-munkakörben szerzett szakmai gyakorlatának idejét,

f) pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatásának utolsó napját,

g) munkába állásra vonatkozó igényét, így különösen azt, hogy teljes vagy részmunkaidőben, a főváros, megye mely területein vállal munkavégzést, továbbá minden olyan adatot, amelyet a jelentkező lényegesnek tart a helyettesítési rendszerben történő nyilvántartás céljával összefüggésben.

(3) A felvétel iránti kérelemhez csatolni kell az (1) bekezdésben foglaltak igazolására szolgáló dokumentumokat és a jelentkező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy hozzájárul személyes adatainak az e rendeletben szabályozottak szerinti kezeléséhez.

(4) A helyettesítési rendszerben történő nyilvántartás megszűnik

a) az érintett kérelmére,

b) ha a helyettesítő pedagógus a helyettesítési rendszer működtetőjének megkeresése esetén önhibájából egymást követő három alkalommal nem vállalja a helyettesítésre a felkérést.

(5) Ha az állami intézményfenntartó központ a helyettesítő pedagógust a (4) bekezdés b) pontja szerint törli a helyettesítési rendszerből, döntése ellen jogorvoslatért jogszabálysértésre hivatkozással a miniszterhez lehet fordulni.

32. § (1) A helyettesítő pedagógus feladata, hogy felsőfokú iskolai végzettségének és szakképzettségének megfelelő pedagógus-munkakör ellátását elvállalja, és azt a munkáltató utasítása szerint ellássa.

(2) A helyettesítő pedagógussal a munkáltató határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyt vagy munkaviszonyt létesít, vagy az Nkt. szerinti óraadó pedagógusként foglalkoztatja.

(3) A köznevelési intézmény képviselője a (2) bekezdés szerinti foglalkoztatás megszűnését követő öt napon belül tájékoztatja az állami intézményfenntartó központot a helyettesítő pedagógus foglalkoztatásáról. A munkáltató tájékoztatása tartalmazza a helyettesítő pedagógus nevét, lakcímét, munkavégzésének kezdetét és annak befejezését, a foglalkoztatás módját, valamint a munkáltató szakmai véleményét a helyettesítő pedagógus munkavégzéséről.

III. FEJEZET

A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYBEN TÉRÍTÉSMENTESEN, VALAMINT TÉRÍTÉSI DÍJ, TANDÍJ ELLENÉBEN BIZTOSÍTOTT KÖZNEVELÉSI KÖZFELADATOK

13. A térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladatok köre

33. § (1) Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatási intézmény, a települési önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat (a települési és a nemzetiség önkormányzat a továbbiakban együtt: önkormányzat) és az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményben térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladat:

a) óvodában

aa) az óvodai foglalkozás és a heti kötelező időkeret terhére a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő, a tartósan beteg és a sajátos nevelési igényű gyermek számára megszervezett felzárkóztató foglalkozás,

ab) a gyermekek - rendeletben meghatározott - egészségfejlesztése, a kötelező rendszeres egészségügyi felügyelet,

b) általános iskolában és középfokú iskolában

ba) a tanórai foglalkozás, a heti kötelező időkeret terhére a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a tartósan beteg és a sajátos nevelési igényű gyermek számára megszervezett felzárkóztató foglalkozás,

bb) * 

bc) a tanköteles korú tanulót kivéve, ugyanazon évfolyam második és további alkalommal történő megismétlése abban az esetben, ha arra nem azért van szükség, mert a tanuló a tanulmányi követelményeket nem teljesítette,

bd) az osztályok heti időkerete terhére megszervezett kötelező és a nem kötelező egyéb foglalkozás,

be) * 

bf) az iskola nyitva tartása és a jogszerű benntartózkodás ideje alatti, valamint az étkezés ideje alatti felügyelet,

bg) * 

bh) a tanulmányok alatti vizsga, kivéve a független vizsgát,

bi) a tanulók - rendeletben meghatározott - egészségfejlesztése, a kötelező rendszeres egészségügyi felügyelet,

bj) a közismereti képzés elsajátítására irányuló vagy a tartós gyógykezelés miatt létesített vendégtanulói jogviszony,

bk) *  a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, a minden tanuló számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport- vagy más foglalkozás, kirándulás, erdei iskola,

bl) *  a krízisközponti elhelyezés időtartamára létesített ideiglenes vendégtanulói jogviszony,

c) *  kollégiumban - a (3) bekezdés szerinti kollégiumi tagsági jogviszony keretében -,

d) a nevelési-oktatási intézmény létesítményeinek, eszközeinek használata a térítésmentes szolgáltatás igénybevételekor,

e) *  sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, illetve tartós gyógykezelés alatt álló gyermek, tanuló esetén az állapotának megfelelő köznevelési intézményi ellátás,

f) *  pedagógiai szakszolgálati feladatellátás.

(2) * 

(3) *  A tanulónak a kollégiumi tagsági jogviszony térítésmentes, ha

a) a tanuló nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt, mindaddig, amíg számára az iskolai oktatás - jogszabály rendelkezése alapján - ingyenes, vagy

b) a tanuló nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatás keretében vesz részt iskolai oktatásban, tizenkilenc éven aluli és az iskolai szolgáltatást - jogszabály rendelkezése alapján - ingyenesen veszi igénybe.

33/A. § *  A köznevelési intézmény fenntartójától függetlenül térítésmentes az érettségi vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig és az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban tett sikertelen érettségi vizsga első javító- és pótló vizsgája.

14. Térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások

34. § (1) Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatás intézmény, az önkormányzat, az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások:

a) a 33. §-ban meg nem határozott egyéb foglalkozások,

b) alapfokú művészetoktatásban a heti hat tanórai foglalkozás a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, valamint tanévenkénti egy meghallgatás és egy művészi előadás, valamint e szolgáltatások körében az iskola létesítményeinek, felszereléseinek használata, továbbá az állami vizsga és a tanulmányok alatti vizsga,

c) a nem tanköteles tanulónak az iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor a 33. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott köznevelési közfeladatok,

d) a független vizsga,

e) az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi vizsga, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgája,

f) * 

(2) * 

(3) Az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék - annak hiányában a szülői szervezet (közösség) az intézményi tanács és iskolában az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével - meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési-oktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni.

(4) *  A kollégiumi szolgáltatás igénybevételéért a tanuló térítési díjat fizet, ha az iskolai közszolgáltatási feladatellátást térítési díj fizetése mellett veszi vagy venné igénybe. A térítési díj mértéke azonos az iskolai térítési díj mértékével.

35. § (1) Az állami szerv, az állami felsőoktatási intézmény, az önkormányzat és az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben a térítési díj összege tanévenként, a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának

a) tizenöt-húsz százaléka a 34. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben,

b) *  öt-húsz százaléka a 34. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben tizennyolc éven aluli tanulóknál,

c) tizenöt-negyven százaléka a 34. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben tizennyolc éven felüli, de huszonkettő éven aluli tanulóknál,

d) húsz-negyven százaléka a 34. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben.

(2) Vendégtanulói jogviszony - a 33. § (1) bekezdés b) pont bj) alpontjában foglaltakat kivéve - térítési díj fizetése mellett létesíthető. A vendégtanulói jogviszony esetén a térítési díj mértéke legfeljebb a szakmai feladatra a tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának három-harminc százaléka lehet.

(3) A térítési díjat - a fenntartó által meghatározottak szerint - a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell, azonban egy tanítási évben a térítési díj összege nem lehet kevesebb az (1) bekezdésben meghatározott alsó határértéknél.

(4) *  A 33/A. §-ban meghatározott vizsgák körén túl az érettségi vizsga az alábbiak szerint díjköteles:

a) a vizsgázónak a középszintű érettségi vizsgáért - ha a vizsgázó a jelentkezését nem egy adott középiskolába nyújtja be - az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 15%-ának megfelelő,

b) a vizsgázónak az emelt szintű érettségi vizsgáért az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 25%-ának megfelelő,

ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie a Hivatal számára.

(5) *  Ha a 34. § (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben a középszintű érettségi vizsgára jelentkező a vizsgaszervező nevelési-oktatási intézménybe nyújtja be a jelentkezési lapját, a (4) bekezdésben meghatározottakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a középszintű vizsga térítési díj összegét a jelentkező a vizsgaszervező nevelési-oktatási intézmény számára fizeti meg.

(6) * 

(7) A 34. § (1) bekezdés d) pontja szerinti független vizsga díját tantárgyanként kell megállapítani úgy, hogy tantárgyanként a vizsgadíj összege nem lehet magasabb, mint az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 3,75%-a.

15. Tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások

36. § (1) Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatási intézmény, az önkormányzat és az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások:

a) *  alapfokú művészetoktatásban a heti hat tanórát meghaladó tanórai foglalkozás, a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második vagy további alkalommal történő megismétlése, továbbá minden tanórai foglalkozás annak, aki nem tanköteles, feltéve, hogy nem áll tanulói jogviszonyban a nappali rendszerű vagy nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban, valamint annak, aki a huszonkettedik életévét betöltötte,

b) a nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás,

c) középfokú iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlése,

d) * 

(1a) *  A kollégiumi szolgáltatás igénybevételéért a tanuló tandíjat fizet, ha

a) az iskolai alapszolgáltatást tandíj fizetése mellett veszi igénybe, vagy

b) a tanuló nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatás keretében vesz részt iskolai oktatásban és tizenkilenc éven felüli.

(1b) *  Az óvodás gyermek a kollégiumi szolgáltatást - ha törvény eltérően nem rendelkezik - tandíj megfizetése mellett veheti igénybe.

(2) A tandíj mértéke - a kötelező feladatellátásban részt nem vevő, a külföldi nevelési-oktatási intézmény és a nemzetközi iskola kivételével - tanévenként nem haladhatja meg a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A tandíj a tanulmányi eredménytől függően vagy a tanuló szociális helyzete alapján csökkenthető.

(3) *  Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben az egy tanulóra jutó tandíj mértékét a nevelési-oktatási intézmény vezetője a (2) bekezdésre figyelemmel állapítja meg.

(4) A fenntartó határozhatja meg azokat a szabályokat, amelyek alapján a nevelési-oktatási intézmény vezetője dönt az e rendeletben meghatározottakon kívüli további térítésmentes ellátásról, a térítési díj és a tandíj összegéről, a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről és a befizetés módjáról.

16. Az egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó sajátos szabályok * 

37. § (1) *  Az egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény szolgáltatásainak igénybevételét az Nkt. 31. § (1) bekezdés c) pontja szerinti fizetési kötelezettséghez kötheti, kivéve, ha az egyházi köznevelési intézmény vagy a magán köznevelési intézmény közoktatási megállapodás, köznevelési szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat alapján részt vesz a köznevelési közszolgálati feladatok ellátásában, ebben az esetben a kötelező feladatellátásban érintettek vonatkozásában a 33-36. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A külföldi nevelési-oktatási intézmény és a nemzetközi iskola szolgáltatásainak igénybevételét tandíjfizetéshez kötheti. Ha az Nkt. 90. § (7) bekezdése alapján a miniszter köznevelési szerződést kötött a külföldi nevelési-oktatási intézmény vagy a nemzetközi iskola fenntartójával, a fenntartó a megállapodásban rögzítettek szerint csökkenteni köteles a tandíj mértékét.

(3) *  Az egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény fenntartója - az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - meghatározza azokat a szabályokat, amelyek alapján a köznevelési intézmény vezetője dönt a tandíj mértékéről, az adható kedvezményekről és a befizetés módjáról.

(4) *  Az egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény, ha a tanuló alapfokú művészetoktatásban vesz részt, beiratkozáskor köteles beszerezni a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli nyilatkozatát azzal összefüggésben, hogy meg lehessen állapítani, hogy a tanuló az érintett képzést ingyenesen, térítési díj vagy tandíj megfizetése mellett jogosult igénybe venni.

(5) *  Az egyházi, a magán, illetve a nemzetiségi önkormányzati fenntartású óvodai feladatot ellátó köznevelési intézmény beiratkozáskor köteles beszerezni a szülő írásbeli nyilatkozatát arról, hogy a gyermek első alkalommal veszi igénybe az óvodai nevelést.

III/A. FEJEZET * 

A NEM ÁLLAMI KÖZNEVELÉSI TEVÉKENYSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ TÁMOGATÁSOK IGÉNYLÉSE, FOLYÓSÍTÁSA, ELSZÁMOLÁSA ÉS ELLENŐRZÉSE * 

16/A. *  Értelmező rendelkezések

37/A. § *  E Fejezet alkalmazásában

a) tárgyév: az a naptári év, amelyre tekintettel a támogatást megállapítják, illetve folyósítják,

b) új köznevelési intézmény: az a köznevelési intézmény, amelyre vonatkozóan a fenntartó első alkalommal nyújt be igénylést támogatásokra.

16/B. *  Az átlagbér alapú támogatás, gyermek- és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatás és a tankönyvtámogatás igénylése

37/B. § *  (1) Az átlagbér alapú támogatás az után a nevelési-oktatási intézményben vagy pedagógiai szakszolgálati intézményben (a továbbiakban együtt: köznevelési intézmény), a gyermek- és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatás és a tankönyvtámogatás a nevelési-oktatási intézményben nevelt, oktatott olyan gyermek, tanuló után vehető igénybe,

a) aki szerepel a felvételi és mulasztási vagy beírási naplóban,

b) *  akiről kiállították a törzslapot, kollégiumban a törzskönyvet, illetve aki óvoda esetében szerepel a felvételi előjegyzési naplóban,

c) akinek jelenlétéről, távolmaradásáról külön jogszabályban meghatározott nyilvántartást vezetnek és

d) aki rendelkezik oktatási azonosító számmal.

(2) Az átlagbér alapú támogatás, a gyermek- és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatás és a tankönyvtámogatások (a továbbiakban: támogatások) igénybevételének feltétele, hogy

a) a köznevelési intézmény

aa) rendelkezzen OM azonosítóval,

ab) működési engedélyében szerepeljen az igényjogosultságot megalapozó alapfeladat,

ac) *  ne lépje túl a működési engedélyében feladatellátási helyenként meghatározott maximális gyermek- és tanulólétszámot, szakképző iskola esetén az adott tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről szóló jogszabályban meghatározott keretszámot, és

ad) alkalmazottja és óraadója szerepeljen a KIR személyi nyilvántartásában,

b) - nevelési-oktatási intézmény esetében - a nevelési-oktatási intézménnyel létesített óvodai, tanulói, kollégiumi tagsági jogviszony szerepeljen a KIR személyi nyilvántartásában,

c) *  az intézmény rendelkezzen a 37. § (4) és (5) bekezdése szerinti szülői nyilatkozattal,

d) - pedagógiai szakszolgálati intézmény esetében - az átlagbér alapú támogatás feltétele, hogy a pedagógiai szakszolgálati intézményben ellátott gyermek, tanuló szerepeljen a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet (a továbbiakban: EMMI rendelet) szerinti nyilvántartásban.

(3) Az (1) bekezdést és a (2) bekezdés a), b) és c) pontját a külföldi nevelési-oktatási intézményre és a nemzetközi nevelési-oktatási intézményre is alkalmazni kell.

(4) *  Átlagbér alapú támogatást igényelhet az egyházi és magán köznevelési intézmény fenntartója azon tanuló után, akivel az Nkt. 21. § (9) bekezdésében foglalt - kormányhivatal által történt - intézménykijelölés alapján létesített az adott tanév október 1-je után tanulói jogviszonyt (a továbbiakban: pótlólagos támogatás). A pótlólagos támogatás azok után a tanulók után igényelhető, akik a nyilvántartásból törölt köznevelési intézménnyel az adott tanév október 1-jén tanulói jogviszonyban álltak. A fenntartó a pótlólagos támogatásra vonatkozó igénylést az érintett tanulókkal történő tanulói jogviszony létesítését követő 15 napon belül nyújthatja be az intézmény székhelye szerint illetékes Igazgatósághoz. A fenntartó a pótlólagos támogatásra a tanulói jogviszony létesítését követő hónap első napjától az adott tanév augusztusáig jogosult. A pótlólagos támogatásra vonatkozó igénylés benyújtására, megállapítására, folyósítására, elszámolására és ellenőrzésére egyebekben e fejezet szabályait kell alkalmazni.

37/C. § *  (1) *  A fenntartó a támogatásokra vonatkozó kérelmét január 31-éig a kincstár fenntartó székhelye szerint területileg illetékes megyei igazgatóságához (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: Igazgatóság) nyújthatja be. E határidő elmulasztása jogvesztő.

(2) *  A kérelmet

a) az átlagbér alapú támogatásra vonatkozóan

aa) nevelési-oktatási intézmény esetében a tárgyévet megelőző év október 1-jei gyermek, tanulói ténylétszám, valamint a tárgyév október 1-jei becsült gyermek, tanulói létszám,

ab) a pedagógus minősítési eljárás eredményeként magasabb fizetési fokozatba átsorolt pedagógus - a Pedagógus I. fokozatba átsorolt gyakornokok kivételével - (a továbbiakban: minősített pedagógus) átsorolásával járó bérnövekmény esetében az előmeneteli rendszerben megállapított fokozatok szerinti bontásban a tárgyév január 1-jei pedagógus ténylétszám, valamint a tárgyév október 1-jei becsült létszám,

ac) a pedagógiai szakszolgálati intézmény esetében az ellátott gyermekek, tanulók egy évre számított havonkénti átlaglétszámának éves összesített, tízzel elosztott becsült létszáma,

b) a tankönyvtámogatásra vonatkozóan a tárgyév október 1-jei becsült létszám,

c) a gyermek és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatásra vonatkozóan a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott létszám

alapján, a miniszter és a kincstár által közösen meghatározottak szerint és a kincstár honlapján közzétett adatlapon kell benyújtani köznevelési intézményi, fenntartói szinten összesített formában, feladatellátási helyenként, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak esetében intézményenként.

(2a) *  A fenntartó a minősített pedagógusok létszámát köznevelési intézményenként adja meg. A részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógus esetében a pedagógus munkaidejének a teljes munkaidőhöz viszonyított arányában két tizedesre kerekítve kell megállapítani a pedagógus létszámot.

(3) *  A (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti éves átlaglétszámot feladattípusonként, a hetente ellátott gyermek-, tanulólétszám alapján kell megállapítani. A heti ellátotti létszám megállapításánál egy gyermek, tanuló csak egyszer vehető figyelembe, tekintet nélkül arra, hogy a hét egy vagy több napján, egyéni vagy csoportos foglalkozás keretében biztosították számára az Nkt.-ban és az EMMI rendeletben foglalt követelményeknek megfelelő időkeretekben az ellátást.

(4) *  A fenntartó a becsült gyermek-, tanulólétszám változása miatt bekövetkező lemondást vagy pótigénylésre vonatkozó bejelentését

a) a gyermek-, tanulólétszám alapján járó átlagbér alapú támogatás tárgyév szeptember-december hónapokra vonatkozó módosítására a tárgyév június 30-áig vagy október 31-éig,

b) a gyermek- és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatás módosítására a tárgyév június 30-áig vagy október 31-éig,

c) a tankönyvtámogatás módosítására a tárgyév június 30-áig

kezdeményezi.

(5) *  A fenntartó a minősített pedagógusok tárgyév április 1-jei foglalkoztatotti létszámának, valamint október 1-jei becsült létszámának változása miatt bekövetkező lemondást vagy pótigényre vonatkozó bejelentést köznevelési intézményenkénti, előmeneteli rendszerben megállapított fokozat szerinti bontásban április 30-áig, a becsült létszám tekintetében október 31-éig kezdeményezi.

(6) *  Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a pótigény benyújtásához meg kell adni a minősített pedagógus előző munkáltatója OM azonosítóját, nevét és székhelyét.

(7) *  A kérelem benyújtásával egyidejűleg a fenntartó az Igazgatóság rendelkezésére bocsátja

a) a tárgyévet megelőző év október 1-jén a köznevelési intézménnyel jogviszonyban álló gyermek, tanuló oktatási azonosító számát - köznevelési intézményi, feladatellátási helyenkénti bontásban, táblázatos vagy a KIR-ből kinyomtatott, a fenntartó által hitelesített formában,

b) a tárgyév január 1-jén a köznevelési intézménnyel jogviszonyban álló minősített pedagógus oktatási azonosító számát - köznevelési intézményi, feladatellátási helyenkénti bontásban, táblázatos vagy a KIR-ből kinyomtatott, a fenntartó által hitelesített formában,

c) a nyilatkozatát arról, hogy

ca) megfelel a költségvetési támogatás igénybevételére vonatkozó, az államháztartásról szóló törvényben meghatározott feltételeknek,

cb) az intézmény működésével összefüggésben, vagy a költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevételével összefüggésben büntetőeljárás nem folyik ellene és a kérelem benyújtását megelőző öt évben ilyen eljárásban nem marasztalták el.

(8) *  Ha a fenntartó a (7) bekezdés szerinti dokumentumokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg, illetve a hiánypótlásra kitűzött határidőn belül nem nyújtja be, vagy azok tartalma a (7) bekezdésben foglaltaknak nem felel meg, a kérelmet az Igazgatóság elutasítja.

37/D. § *  (1) *  Új köznevelési intézmény, új feladatellátási hely alapításával vagy átvételével, új köznevelési alapfeladat ellátásával összefüggő kérelmet a tárgyév augusztus 31-éig, évközben létesített, vagy átvett óvoda, kollégium, pedagógiai szakszolgálat esetén, vagy az intézmény feladatellátásának óvodai, vagy kollégiumi, pedagógiai szakszolgálati feladattal történő bővítése esetén a működés megkezdését követő tizenötödik napig lehet benyújtani. E határidő elmulasztása jogvesztő.

(2) *  A költségvetési támogatási kérelmet az új köznevelési intézmény

a) alapítása, létrehozása esetén a működési engedély jogerőre emelkedését követően, a tényleges működés első teljes hónapjának első napján az intézménnyel jogviszonyban álló,

b) átvétele esetén az átadó fenntartó által jogcímenként összeállított és hitelesített, a lemondással vagy átcsoportosítással érvényesített vagy az augusztus havi támogatások alapjául szolgáló létszámokról szóló kimutatást, valamint az új nevelési évre, tanévre az új nevelési év, tanév első napján a köznevelési intézménnyel jogviszonyban álló

gyermekek, tanulók létszáma alapján, a 37/C. § (2) bekezdése szerinti adatlapon kell benyújtani.

(3) A fenntartó az (1) bekezdés szerinti kérelemhez csatolja

a) a képviseletére jogosult személy közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott aláírási címpéldányát - az (5) bekezdés kivételével -, adószámát, valamennyi fizetési számlája bankszámlaszerződésének hiteles másolatát, több fizetési számla esetén annak a fizetési számlának a megjelölésével, amelyre a támogatások folyósítását kéri,

b) a köznevelési intézmény nyilvántartásba vételéről szóló jogerős határozatot, költségvetési szerv esetén a törzskönyvi bejegyzésről szóló határozatot, a jogerős működési engedélyt, alapító okiratot, fizetési számlaszámot, adószámot,

c) valamennyi fizetési számlájára vonatkozó felhatalmazó nyilatkozatát beszedési megbízás benyújtására,

d) nyilatkozatát arról, hogy sem neki, sem a köznevelési intézménynek nincs harminc napon túli köztartozása,

e) szakképző iskola esetén az illetékes kormányhivatallal kötött szakképzési megállapodást, valamint

f) pedagógiai szakszolgálati feladat ellátása esetén a miniszterrel kötött köznevelési szerződést.

(4) Ha a fenntartó a (3) bekezdésben meghatározott okiratokat a támogatásokkal összefüggésben korábban az Igazgatósághoz benyújtotta, a kérelemhez azokat az okiratokat kell csatolnia, amelyeket változás érintett.

(5) *  Ha a fenntartó cégjegyzékben nyilvántartott cég és a képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját a cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, az Igazgatóság az iratot közvetlenül szerzi meg.

(6) *  Az OM azonosítót az Igazgatóság a KIR nyilvános felületén ellenőrzi, az igénylésekkel összefüggő új és módosított adatokat szükség esetén a KIR-ből átveszi. Ha a fenntartó a KIR-ben tárolt okiratokat nem küldi meg, azokat az Igazgatóság a Hivataltól megkéri.

37/E. § *  (1) *  A kincstár a 37/C. § (1) bekezdése és 37/D. § (1) bekezdése szerinti kérelem adatairól a tárgyév május 15-éig fenntartó típusonkénti bontásban, egyházi jogi személyek esetében bevett egyházanként összesítve, országos, fővárosi, megyei összesítésben, kormányzati funkció szerinti részletezéssel tájékoztatja a minisztert.

(2) *  A kincstár az (1) bekezdés szerinti részletezéssel küldi meg a miniszter részére

a) a keretigényt

aa) a tárgyév január-április hónapjára vonatkozóan a tárgyévet megelőző év december tizenötödikéig,

ab) a tárgyév május-augusztus hónapjára vonatkozóan április tizenötödikéig és

ac) a tárgyév szeptember-december hónapjára vonatkozóan augusztus tizenötödikéig,

b) a keretigényen felül jelentkező pótigényt a tárgyhót megelőző hónap tizenötödik napjáig.

16/C. *  A támogatások megállapítása, folyósítása és a fenntartói változás-bejelentés

37/F. § *  (1) *  Az Igazgatóság a rendelkezésére álló okiratok alapján

a) - a b) pontban meghatározott kivétellel -

aa) a gyermek, tanulói létszám alapján járó átlagbér alapú támogatást a tárgyév január-augusztus és szeptember- december hónapjára 8/12 és 4/12 arányban a minősített pedagógus után járó bérnövekményt előmeneteli rendszerben megállapított fokozat szerinti bontásban a tárgyév február-augusztus és szeptember-december hónapjára 7/12 és 4/12 arányban,

ab) a tankönyvtámogatást a központi költségvetésről szóló törvényben foglaltak szerint,

ac) a gyermek- és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatást a központi költségvetésről szóló törvényben foglaltak szerint a tárgyév január-augusztus és szeptember-december hónapjára 8/12 és 4/12 arányban,

b) az évközben létesített óvoda, kollégium esetén a működési engedély jogerőre emelkedését követő működés első teljes hónapjától kezdve

állapítja meg a fenntartót megillető támogatásokat.

(1a) *  A támogatások igénylésénél és megállapításánál, ha az egy pedagógusra jutó gyermek-, és tanulólétszám nem egész szám, a létszámot fenntartói szinten két tizedesjegyre kerekítve kell megállapítani.

(2) * 

(3) A támogatásokat megállapító határozat a támogatásokkal összefüggésben tartalmazza

a) *  az igényléssel érintett köznevelési intézmények hivatalos nevét és OM azonosítóját, köznevelési intézményenként, azon belül feladatellátási helyenként a támogatások igénybevételének alapjául szolgáló gyermek- és tanulólétszámot, a gyermek- és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatás esetén az átlaglétszámot és az ezek alapján számított pedagóguslétszámot, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak létszámát, továbbá a minősített pedagóguslétszámot az előmeneteli rendszerben megállapított fokozat szerinti bontásban, valamint a köznevelési intézmény működési engedélyének a számát,

b) a megállapított támogatások körét, mértékét jogcímenként és köznevelési intézményenként,

c) a fenntartónak megállapított támogatások teljes, valamint az egyes jogcímekre meghatározott összegét,

d) a folyósítás ütemét,

e) a támogatások elszámolásának határidejét és módját, valamint

f) a támogatások felhasználásának elszámolása és ellenőrzése rendjéről, a tartozás és a köztartozás esetén követendő eljárásról, valamint a visszafizetésről és a kamatfizetésről szóló tájékoztatást.

37/G. § *  (1) A fenntartó a támogatások felhasználását, az ingyenesség, tandíj, térítési díj megállapításával, beszedésével kapcsolatos rendelkezéseket, okiratokat alapfeladatonkénti bontásban elkülönítetten és naprakészen tartja nyilván. Az adatok valódiságát az egyes fenntartónál, köznevelési intézménynél megfelelő nyilvántartással, szakmai és pénzügyi dokumentációval kell alátámasztani. A fenntartó a nyilvántartás kialakításáról akként gondoskodik, hogy abból megállapítható legyen, hogy a támogatások milyen határnappal kerültek átadásra és milyen célra kerültek felhasználásra.

(2) A fenntartó az ellenőrzésre feljogosított szervek megkeresésére - az ellenőrzésre nyitva álló határidő leteltéig - az ellenőrzés lefolytatásához szükséges tájékoztatást köteles megadni, a kért dokumentumokat rendelkezésre bocsátani, a helyszíni ellenőrzést lehetővé tenni. A betekintést akkor is biztosítani kell, ha az intézményi és a köznevelési intézmény fenntartásával összefüggő fenntartói könyvvezetési, beszámoló-készítési kötelezettséget a köznevelési intézményen és fenntartón kívüli más szervezet látja el.

37/H. § *  (1) *  A fenntartó nyolc napon belül változás-bejelentést küld az Igazgatóság részére, ha a 37/C. § (7) bekezdése szerinti nyilatkozatában, a köznevelési intézmény feladataiban vagy más nyilvántartott adataiban változás következett be. Ha a változás a KIR adattartalmát is érinti, az Igazgatóság erről - az eltérés okának bemutatásával - tájékoztatja a Hivatalt.

(2) Ha az Igazgatóság a nyilvántartásában szereplő adatokban a támogatásokra való jogosultságot érintő változtatást tapasztal, adategyeztetést kezdeményez a fenntartóval és szükség esetén a Hivatallal. Ha a változtatás a támogatások jogosulatlan igénybevételéhez vezethet, az Igazgatóság az igénylés módosítására hívja fel a fenntartót. Ha a fenntartó az igénylést nem módosítja, az Igazgatóság a rendelkezésére álló adatok alapján állapítja meg az esetleges eltérést.

(2a) *  Ha az Igazgatóság a fenntartói, intézményi adatokban a támogatásokra való jogosultságot érintő változást tapasztal és ez a fenntartó 37/C. § (7) bekezdés c) pontja szerint megtett nyilatkozatában foglalt tényeket érinti, akkor az Igazgatóság

a) a 37/C. § (7) bekezdés c) pont ca) alpontjában tanúsított tényektől való eltérés esetén a támogatások folyósítását haladéktalanul felfüggeszti,

b) a nyilatkozat megtételét követően a 37/C. § (7) bekezdés c) pont cb) alpontjában foglaltak miatt indult büntetőeljárás esetén a támogatások folyósítását a büntetőeljárás jogerős befejezéséig hivatalból felfüggesztheti.

(3) *  Ha a fenntartó székhelye év közben megváltozik, akkor a korábbi székhely szerint illetékes Igazgatóság folyósítja a költségvetési támogatást december 31-éig, és a fenntartó a korábbi székhely szerint illetékes Igazgatósághoz nyújtja be - a 37/L. § (1)-(4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - az elszámolását. Az új székhely szerint illetékes Igazgatóság a következő költségvetési év január 1-jétől kezdi meg a költségvetési támogatás folyósítását a korábbi székhely szerint illetékes Igazgatóság 37/F. § (1) bekezdése szerint hozott határozata alapján. A tárgyévben és az azt megelőzően igénybe vett támogatások ellenőrzésére az új székhely szerint illetékes Igazgatóság jogosult.

37/I. § *  (1) *  A fenntartó a csődeljárás, végelszámolás, felszámolási eljárás megindítását követő nyolc napon belül köteles bejelenteni az Igazgatóságnak az eljárás megindítását. A bejelentéshez csatolni kell az eljárás megindításáról a hivatalos lapban közzétett közleményt.

(2) *  A fenntartó a köznevelési alapfeladat-ellátás megszűnésére, megszüntetésére, a köznevelési intézménye, feladatellátási helye megszűnésére, megszüntetésére, szüneteltetésére, fenntartói jogának átadására (a továbbiakban e bekezdés tekintetében: megszűnés) vonatkozó döntéséről és a megszűnés kezdő időpontjáról a döntést követő nyolc napon belül értesíti az Igazgatóságot és a megszűnés napjától számított nyolc napon belül a kincstár honlapján közzétett évközi elszámoló adatlap alapján elszámol az igénybe vett támogatásokkal. Évközi elszámolás esetén a fenntartót a megszűnés hónapjának utolsó napjáig illeti meg támogatás.

(3) Az illetékes kormányhivatal tájékoztatja a fenntartó székhelye szerinti Igazgatóságot, ha hivatalos tudomása van köznevelési intézmény megszűnéséről, köznevelési alapfeladat-ellátás szüneteltetéséről vagy fenntartóváltásról. Az illetékes kormányhivatal a tájékoztatással egyidejűleg közli az Igazgatósággal a köznevelési intézmény megszűnéséről szóló alapítói, fenntartói határozatot, a megszüntető okiratot, a megszűnés idejét és módját, valamint a nyilvántartásból való törlésről vagy a fenntartó-váltás tudomásulvételéről szóló jogerős döntését.

37/J. § *  (1) A támogatásokat az Igazgatóság havi ütemezésben, a tárgyhó hetedik napjáig folyósítja.

(2) *  Új fenntartó esetén, valamint a 37/D. § (1) bekezdése szerinti esetben a támogatások folyósítására a kérelem benyújtására meghatározott határidő lejártát követő harmadik hónaptól kezdődően kerül sor.

(3) *  A fenntartót megillető költségvetési támogatás megállapításáig az Igazgatóság előleget folyósít január-április hónapokra a tárgyévet megelőző év utolsó érvényes létszámadata és a tárgyévet megelőző évi központi költségvetésről szóló törvény alapján a tárgyévet megelőző évre megállapított támogatás december hónapra jutó összege - a tárgyévre a megszűnt támogatási jogcím, továbbá a tárgyévet megelőző évben megszűnt intézmény és feladatellátási hely kivételével - szerinti támogatás összege különbözetének figyelembevételével.

(4) *  A határozatban megállapított költségvetési támogatás és a folyósított előleg közötti különbözet rendezésére a tárgyév május hónapjában kerül sor.

(5) *  A 37/C. § (4) és (5) bekezdése szerinti esetben, a korábban folyósított és a pótigény vagy a lemondás alapján módosított támogatás - a módosítás alapján történő folyósítás idejét megelőző hónapokra számított - különbözetének összegét egy összegben kell folyósítani, illetve levonni. Ha a visszafizetendő támogatás összege nem éri el az ezer forintot, a tartozást a lemondással egyidejűleg nem kell megfizetni.

(6) *  A fenntartó a lemondással egyidejűleg a 37/N. § (4) bekezdése szerinti részletfizetésre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kérheti a tartozás több részletben történő levonását. A levonásnak a tárgyévben meg kell történnie. Ha levonásra a tárgyévben folyósítandó támogatás már nem nyújt fedezetet, a fenntartó köteles a különbözetet a lemondás tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedését követő 8 napon belül visszafizetni. A visszafizetésről a lemondás tárgyában hozott határozatban rendelkezni kell.

37/K. § *  Ha a fenntartónak két egymást követő hónapban lejárt köztartozása van és annak mértéke nagyobb a fenntartónak megállapított hat havi támogatások összegénél, az Igazgatóság erről tájékoztatja a működést engedélyező szervet és a minisztert.

16/D. *  A támogatások elszámolása és ellenőrzése

37/L. § *  (1) *  A fenntartó a 37/C. § (2) és (3) bekezdése szerinti létszámadatok alapján igénybe vett támogatásokkal a ténylétszám adatok figyelembevételével, a kincstár és a miniszter által közösen meghatározott és a kincstár honlapján közzétett adatlapon köznevelési intézményi, feladatellátási helyenkénti, valamint fenntartói szinten összesített módon számol el az Igazgatóságnak.

(1a) *  Az évközbeni megszűnés elszámolása időarányosan történik, a támogatás a megszűnés hónapjának utolsó napjáig illeti meg a fenntartót. A fenntartó az igénybe vett költségvetési támogatással a tárgyév augusztus 31-éig történő megszűnés esetén az előző év október 1-jei ténylétszám, a szeptember hónapban történő megszűnés esetén a tárgyév szeptember 1-jei létszám, október 1-jét követő megszűnés esetén a tárgyév októberi 1-jei ténylétszám alapján számol el.

(2) *  Az elszámoláshoz csatolni kell a 37/C. § (7) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatokat, valamint a pedagógus- és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben a tárgyévben foglalkoztatottakkal, továbbá a minősített pedagógusokkal kapcsolatban a fenntartói nyilatkozatot arról, hogy az illetmények, bérek, és ezek járulékai teljes mértékben megfizetésre kerültek. A 37/C. § (7) bekezdés c) pont ca) alpontjára vonatkozó nyilatkozat hiányában vagy eltérő tartalmú nyilatkozat esetén az Igazgatóság a fenntartót a tárgyévben igénybe vett támogatás - a 37/M. § szerinti - igénybevételi kamattal növelt visszafizetésére kötelezi.

(3) *  A fenntartó az (1) bekezdés szerinti adatlap benyújtásával egyidejűleg a tárgyév október 1-jén a köznevelési intézménnyel jogviszonyban álló gyermek és tanuló oktatási azonosító számát - köznevelési intézményi, feladatellátási helyenkénti bontásban, táblázatos vagy a KIR-ből kinyomtatott, a fenntartó által hitelesített formában - az Igazgatóság rendelkezésére bocsátja.

(4) *  Ha az elszámolással érintett évet megelőző év október 2-a és december 31-e között - az adott évre vonatkozó központi költségvetési törvényben meghatározott életkorú - első alkalommal óvodai jogviszonyt létesített gyermekek után az óvodai fenntartót az október 1-jei ténylétszám alapján igényeltnél több pedagógus után illetné meg átlagbér alapú támogatás, akkor a fenntartó a többlettámogatásra vonatkozó igényét az elszámolás benyújtásával egyidejűleg érvényesítheti.

(5) *  Ha a fenntartó az elszámolási kötelezettségének nem teljes körűen tesz eleget, az Igazgatóság nyolc napos határidő kitűzésével felhívja az elszámolási kötelezettség teljesítésére. Ha a fenntartó a felhívásnak határidőben nem teljes körűen tesz eleget, a támogatások folyósítását az Igazgatóság felfüggeszti és az elszámolással érintett évben, valamint a tárgyévben folyósított támogatások visszafizetésére és igénybevételi kamat megfizetésére kötelezi.

37/M. § *  (1) A fenntartó igénybevételi kamatot fizet az általa jogosulatlanul igénybe vett támogatások után. A jogosulatlan igénybevétel kezdő napja a támogatások fenntartó fizetési számláján történő jóváírásának napja.

(2) Jogosulatlan igénybevételnek minősül, ha

a) a fenntartó a támogatások igénybevételéhez valótlan adatot szolgáltatott,

b) a fenntartó az igénybe vett támogatásokat nem a jogszabályban meghatározott célra használta fel,

c) a fenntartó által igénybe vett támogatások legalább három százalékkal meghaladják a fenntartót ténylegesen megillető támogatások összegét,

d) a fenntartó a támogatásokra vonatkozóan jogszabályban meghatározott valamely feltételt megszegett.

(3) *  Az igénybevételi kamat mértéke

a) - ha az igényelt támogatásokról - a fenntartó a tárgyév

aa) június 30-áig lemond, a jegybanki alapkamat 50%-a,

ab) október 31-éig lemond, a jegybanki alapkamat,

b) a jegybanki alapkamat kétszerese, ha

ba) a visszafizetési kötelezettség az elszámolás során keletkezik, vagy

bb) a jogosulatlan igénybevételt az Igazgatóság a 37/O. § szerinti ellenőrzés során vagy az Állami Számvevőszék által végzett ellenőrzés alapján állapítja meg.

(4) Új fenntartó esetén az igénybevételi kamat mértéke az (3) bekezdésben meghatározott kamatmértéknek a tárgyévi finanszírozás időtartamának figyelembevételével számított időarányos része. Megszűnt fenntartó esetén az igénybevételi kamat mértéke a jegybanki alapkamat kétszeresének a tárgyévi finanszírozás időtartamának figyelembevételével számított időarányos része, ha a visszafizetési kötelezettség az elszámolás során keletkezik, vagy a jogosulatlan igénybevételt az Igazgatóság ellenőrzése során állapítja meg.

(5) Ha a jogosulatlanul igénybe vett támogatások összege nem haladja meg az ötszázezer forintot, az igénybevételi kamat mértéke a (3) bekezdésben meghatározott kamatmérték 50%-a.

(6) *  E § alkalmazásában jegybanki alapkamaton a támogatások jogosulatlan igénybevételét megállapító döntés napját magában foglaló naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamatot kell érteni.

37/N. § *  (1) Az elszámolás alapján hozott határozat tartalmazza

a) *  a 37/F. § (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott adatokat,

b) fenntartói szinten összesítve, jogcímenként az igénylési és elszámolási létszám és az összegbeli változások kimutatását,

c) a részletfizetési kedvezmény lehetőségéről szóló tájékoztatást,

d) arra vonatkozó utalást, hogy mikor és milyen jogcímekre vonatkozóan került sor lemondásra, pótlólagos igénylés benyújtására, valamint

e) a támogatások ellenőrzése rendjéről, visszafizetés esetén követendő eljárásról, valamint a visszafizetésről és a kamatfizetésről szóló tájékoztatást.

(2) *  Az Igazgatóság által határozatban megállapított

a) fizetési kötelezettséget a fenntartó a határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül köteles teljesíteni,

b) többlettámogatást az Igazgatóság a többlettámogatásra való jogosultságot megállapító döntését követő második havi támogatások folyósításával egyidejűleg utalja a fenntartó részére.

(2a) *  Ha a (2) bekezdés szerint megállapított összeg az ezer forintot nem haladja meg, azt nem kell teljesíteni.

(3) Ha a fenntartó visszafizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a késedelembe esés napjától a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd részével megegyező mértékű késedelmi pótlékot fizet addig a napig, amíg fizetési kötelezettségét nem teljesíti.

(4) *  Az Igazgatóság a fizetési kötelezettség teljesítésére legfeljebb tizenkét havi részletfizetést engedélyezhet. A részletfizetéssel érintett összeget a kérelem benyújtását megelőző félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamat terheli. A részletfizetésben engedélyezett havi összeg a fenntartó kérelmére a folyósítandó támogatásból is levonható. A részletfizetési kérelemről az Igazgatóság soron kívül dönt.

(4a) *  A részletfizetés iránti kérelemben részletesen be kell mutatni, hogy az egy összegben történő visszafizetés a köznevelési intézmény működtetését súlyosan veszélyeztetné, ennek keretében ki kell térni az intézményi kötelezettségvállalás jogcímenkénti összegére, a tervezett fenntartói intézkedésekre, továbbá mellékelni kell a köznevelési intézmény elfogadott éves költségvetését és a bankszámlakivonatot a visszafizetési kötelezettséget megállapító határozathozatal napjára vonatkozóan valamennyi - a fenntartó saját és a köznevelési intézmény - fizetési számlájáról.

(5) *  Ha a fenntartó a részletfizetést engedélyező döntésben foglalt fizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a visszafizetési és igénybevételi kamatfizetési kötelezettség, valamint az eredeti esedékességtől felszámított, (3) bekezdésnek megfelelő késedelmi pótlékfizetési kötelezettség egy összegben, azonnal esedékessé válik.

(6) Ha a fenntartó (5) bekezdés alapján esedékessé vált tartozása

a) nem haladja meg a fenntartót megillető egy havi támogatások összegét és az esedékessé válását követő öt napon belül a fenntartó nem tesz eleget fizetési kötelezettségének, az Igazgatóság a fenntartót megillető soron következő havi támogatások összegéből levonja a tartozás és a késedelmi pótlék összegét,

b) meghaladja a fenntartót megillető egy havi támogatások összegét és az esedékessé válását követő öt napon belül a fenntartó nem tesz eleget fizetési kötelezettségének, az Igazgatóság felfüggeszti a támogatások kifizetését és beszedési megbízást nyújt be a fenntartó fizetési számlájára.

37/O. § *  (1) Az Igazgatóság a rendelkezésére álló iratok alapján, illetve helyszíni ellenőrzés során felülvizsgálja a támogatások igénylésének és elszámolásának jogszerűségét. Ha a fenntartó által az elszámoláskor közölt létszámadatok az igénylési létszámhoz képest 10%-ot meghaladó mértékben változtak vagy a fenntartó befizetési kötelezettsége 10%-kal meghaladja az őt ténylegesen megillető támogatások összegét, az Igazgatóság helyszíni vizsgálatot tart. A felülvizsgálat megszervezése során biztosítani kell, hogy legalább négyévenként valamennyi fenntartónál sor kerüljön helyszíni ellenőrzésre, amely a Polgári Törvénykönyv szerinti általános elévülési időn belül, a korábban helyszínen nem vizsgált időszakra, támogatásokra és köznevelési intézményekre kiterjeszthető.

(2) Az Igazgatóság a felülvizsgálat keretében ellenőrzi az igénybevételi jogosultság jogszabályi feltételeinek teljesülését, a kérelemben, a változás-bejelentésben és az elszámoláskor közölt adatok megalapozottságát, valamint a támogatások felhasználásának jogszerűségét. A felülvizsgálat kiterjed a fenntartónál és a köznevelési intézményben a támogatások igénylésének alapjául szolgáló - a köznevelési intézményben és a fenntartónál vezetett - nyilvántartások meglétének, vezetésének, a tanügy-igazgatási dokumentumoknak és ezek alapján az igénylés és az elszámolás megalapozottságának vizsgálatára. A felülvizsgálat eredménye alapján az Igazgatóság a kormányhivatalnál hatósági vagy törvényességi ellenőrzést kezdeményezhet.

(3) Ha az Igazgatóság a felülvizsgálat során megállapítja, hogy a támogatásokat megalapozó gyermek-, tanulólétszám nem egyezik meg a KIR-ben az október 1-jei állapot szerint nyilvántartott létszámadatokkal, az Igazgatóság adategyeztetés céljából megkeresi a fenntartót, szükség esetén a Hivatalt.

(3a) *  Az (1) bekezdés szerinti eljárásban hozott határozat tartalmazza:

a) a helyszíni ellenőrzéssel érintett köznevelési intézmények hivatalos nevét és OM azonosítóját, köznevelési intézményenként és feladatellátási helyenként a támogatások igénybevételének alapjául szolgáló gyermek- és tanulólétszámot, a gyermek- és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatás esetén az átlaglétszámot és az ezek alapján számított pedagógus-, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak létszámát, továbbá a köznevelési intézmény működési engedélyének számát,

b) köznevelési intézményenként és feladatellátási helyenként a minősített pedagógusok létszámát előmeneteli rendszerben megállapított fokozat szerinti bontásban,

c) a megállapított támogatások körét, mértékét jogcímenként és köznevelési intézményenként, azon belül feladatellátási helyenként,

d) a fenntartónak megállapított támogatások teljes, valamint az egyes jogcímekre meghatározott összegét,

e) a részletfizetési kedvezmény lehetőségéről szóló tájékoztatást,

f) a visszafizetés esetén követendő eljárásról, valamint a visszafizetésről és a kamatfizetésről szóló tájékoztatást.

(4) A felülvizsgálat során az Igazgatóság által megállapított, a fenntartót megillető támogatások és a fenntartó által ténylegesen igénybe vett támogatások közötti különbözetet az Igazgatóság határozatának jogerőre emelkedését követő második hónapban kell kifizetni.

(4a) *  Ha a felülvizsgálat eredményeként a fenntartót fizetési, visszafizetési kötelezettség terheli, alkalmazni kell a 37/N. § fizetésre, visszafizetésre, késedelmi kamat megállapítására, a részletfizetés szabályaira, valamint a nem teljesítés esetére vonatkozó rendelkezéseit.

(5) Az Igazgatóság a helyszíni ellenőrzésről készített jegyzőkönyvet és az ellenőrzés alapján hozott határozatot a működést engedélyező szervvel is közli.

(6) A kincstár minden év januárjában megküldi a miniszter részére a tárgyévre vonatkozó ellenőrzési munkatervét. A miniszter koordinálja a kormányhivatal, a kincstár és a Hivatal - köznevelési intézmények és fenntartók ellenőrzését megalapozó - munkaterveit, a munkatervek alapján javaslatot tehet a hatóságok együttes ellenőrzésének lefolytatására.

37/P. § *  A kincstár a támogatások elszámolásának feldolgozása után, a jóváhagyott és az előző évi ténylegesen igénybe vett támogatásokról a tárgyévet követő év július 20-áig adatszolgáltatást nyújt a miniszter és az államháztartásért felelős miniszter részére az általuk meghatározott és a kincstár részére június 1-jéig megküldött formában. Az adatszolgáltatást intézményfenntartó-típusonkénti bontásban kell elkészíteni, egyházi intézmények esetében bevett egyházanként is összesítve, továbbá országos, fővárosi, megyei összesítésben, jogcím szerinti részletezéssel, megadva a fenntartó részére kiutalt támogatások mértékét, a fenntartók, a köznevelési intézmények, a feladatellátási helyek, az alkalmazottak, a gyermekek és a tanulók számát.

16/E. *  A működési támogatás

37/Q. § *  (1) A működési támogatás megállapítására, folyósítására, változás-bejelentésére, elszámolására, ellenőrzésére és a kincstár adatszolgáltatására a 37/A-37/P. §-nak az átlagbér alapú támogatásra vonatkozó szabályait az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A működési támogatást

a) a nemzetiségi önkormányzat részére az Igazgatóság feladatonkénti bontásban,

b) a bevett egyház részére az egyházi jogi személy fenntartó székhelye szerinti Igazgatóság adatszolgáltatása alapján a kincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága feladatonkénti és egyházi jogi személyek fenntartójakénti bontásban

állapítja meg.

(3) A működési támogatást megállapító határozat a támogatással összefüggésben tartalmazza a 37/F. § (3) bekezdés b)-f) pontjában foglaltakat, és az Igazgatóság által közölt adatok közül köznevelési intézményenként az intézmény hivatalos nevét, OM azonosítóját, a székhelyét, fenntartója nevét, alapfeladatonként a megállapított támogatási összegeket és a gyermek-, tanulólétszámot.

(4) A nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház nyilvántartást vezet arról, hogy mely fenntartótól, milyen köznevelési intézményt, milyen feladatot, mennyi időre és hány fővel vett át. A nyilvántartás részét képezi a köznevelési szerződés, bevett egyház esetén az egyoldalú nyilatkozat is. Az Igazgatóság és a kincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága a működési támogatás megállapítása, elszámolása és ellenőrzése során bekérheti a nyilvántartásban szereplő adatokat ellenőrzés céljából.

(5) A működési támogatásra első alkalommal jogosulttá váló bevett egyház, ha nem tart fenn köznevelési intézményt, a 37/C. § (1) bekezdésében meghatározott határnapig megküldi a kincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága számára a nyilvántartásba vételéről szóló igazolást, képviselőjének aláírási címpéldányát, adószámát, a működési támogatással összefüggő valamennyi bankszámlaszerződésének hiteles másolatát, bankszámlaszámát.

(6) *  A nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház a működési támogatást köteles elkülönítetten nyilvántartani és a támogatás teljes összegét közneveléssel összefüggő feladatokra fordítani.

16/F. *  Az átlagbér alapú támogatás és a működési támogatás összesített egyenlegének rendezése

37/R. § *  (1) Az átlagbér alapú támogatás és a működési támogatás összesített egyenlegének rendezése során előálló korrekció összegét az Igazgatóság, bevett egyház esetén a kincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény alapján folyósítja.

(2) *  A korrekcióra, illetve - ha a korrekció mértéke negatív - a korrekció megfizetésére a tárgyévben működési támogatásban részesült bevett egyház jogosult, illetve köteles. Ha a köznevelési intézmény fenntartását másik bevett egyházhoz tartozó fenntartó vette át, a korrekcióra, illetve a korrekció megfizetésére a köznevelési intézményt, tagintézményt, köznevelési alapfeladatot átvevő bevett egyház jogosult, illetve köteles. Ha a köznevelési intézmény, tagintézmény működési engedélyét visszavonták, vagy ha a köznevelési intézményt, tagintézményt, köznevelési alapfeladatot nem egyházi jogi személy vette át, a korrekció időarányosan a jogosultság fennállásáig és a ráfordítás arányában folyósítható, a bevett egyház azonban - ha a korrekció mértéke negatív - köteles a korrekció megfizetésére.

(3) *  A bevett egyház a korrekciót a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott időpontig köteles megfizetni. Késedelmes teljesítés esetén a visszafizetendő összeg után a 37/N. § (3) bekezdése szerinti mértékű késedelmi pótlékot kell felszámolni, és korrekciót a késedelmi pótlékkal együtt a fizetési határidő lejártát követően folyósítandó támogatásból le kell vonni. Ha a visszafizetendő támogatás és a késedelmi pótlék együttes összege nem éri el az ezer forintot, azt nem kell megfizetni.

(4) A korrekcióból eredő visszafizetési kötelezettségre - a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában - fizetési kedvezmény nem engedélyezhető.

(4a) *  A korrekció eredményeként a bevett egyházat megillető vagy terhelő összeget az Igazgatóság a bevett egyházi fenntartó részére, a korrekcióval érintett évre jogerős döntéssel megállapított támogatás alapjául szolgáló létszámadatok figyelembevétel számított működési támogatás arányában hivatalból állapítja meg.

(5) A korrekcióról elszámolást nem kell benyújtani.

16/G. *  A hit- és erkölcstanoktatás támogatása

37/S. § *  (1) A hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó átlagbér alapú támogatás és tankönyvtámogatás igénylésére, megállapítására, folyósítására, változás-bejelentésére, elszámolására, ellenőrzésére és a kincstári adatszolgáltatásra a 37/A-37/P. §-nak az átlagbér alapú támogatásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni az e §-ban meghatározott eltérésekkel.

(2) A bevett egyház a hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó átlagbér alapú támogatásra és tankönyvtámogatásra vonatkozó kérelmét

a) január 31-éig a tárgyévet megelőző év október 1-jei ténylétszám alapján,

b) június 30-áig a tárgyév szeptember 1-jétől hit- és erkölcstanoktatásra beiratkozott tanulók létszáma alapján

nyújtja be.

(3) Ha a hit- és erkölcstanoktatásra beiratkozott tanulók szeptember 1-jei és tárgyév október 1-jei létszáma egymástól eltér, akkor a bevett egyház a támogatásra vonatkozó pótigényét vagy lemondását október 31-éig nyújtja be.

(4) A (2) bekezdés

a) a) pontjában foglalt igénylés alapján január-augusztus hónapokra 8/12 arányban,

b) b) pontjában foglalt igénylés alapján szeptember-december hónapokra 4/12 arányban

állapítja meg az Igazgatóság a támogatást.

(5) A bevett egyházat megillető költségvetési támogatás megállapításáig az Igazgatóság előleget folyósít a tárgyév szeptember-december hónapokra a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott létszámadat alapján.

(6) A (4) bekezdés b) pontja alapján hozott határozatban megállapított költségvetési támogatás és a folyósított előleg közötti különbözet rendezésére a tárgyév október hónapjában kerül sor.

(7) A hit- és erkölcstanoktatás támogatására vonatkozó kérelmet a bevett egyház a kincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatóságához nyújtja be.

(8) A bevett egyház a hit- és erkölcstanoktatás megszüntetésére, szüneteltetésére vonatkozó döntéséről és a megszüntetés, szüneteltetés tervezett kezdő időpontjáról a döntést követő nyolc napon belül értesíti a kincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatóságát és az állami iskola fenntartóját.

(9) Az állami iskola fenntartója a hit- és erkölcstanoktatás megtartását igazoló nyilatkozatát január 15-éig, a (8) bekezdés szerinti esetben a megszüntetéstől, szüneteltetéstől számított 15 napon belül az érintett iskolák szerinti bontásban küldi meg a bevett egyháznak. A nyilatkozat tartalmazza az érintett iskola hivatalos nevét, OM azonosítóját, az oktatásban részt vett tanulók számát feladatellátási hely, évfolyamonkénti és csoportonkénti bontásban és a ténylegesen megtartott hit- és erkölcstanórák számát.

(10) A hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó tankönyvtámogatást a kincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága folyósítja.

(11) A hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó támogatás igénylésekor és az elszámolásakor nem kell alkalmazni a 37/B. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározottakat, továbbá a bevett egyház nem kötelezhető a hit- és erkölcstanoktatásban résztvevő tanulók oktatási azonosító számának megadására.

IV. FEJEZET

AZ ILLETÉKES KORMÁNYHIVATAL ÁLTAL FOLYTATOTT HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS TÁRGYKÖREI

38. § (1) Az illetékes kormányhivatal a köznevelési intézményben hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja

a) az egyenlő bánásmód követelményére,

b) a kötelező felvételre vonatkozó feladatok ellátására,

c) az osztály-, csoportlétszámra, a gyermek- és tanulói balesetvédelemre, a tanulói óraterhelésre,

d) a tanulmányok alatti és az állami vizsgák megszervezésére, lebonyolítására,

e) az alkalmazási feltételekre, a kötelező tanügyi nyilvántartások vezetésére és valódiságára,

f) a minimális (kötelező) eszközök és felszerelések meglétére,

g) a köznevelési feladatok ingyenességére, a tankönyvek és más tanulói felszerelések biztosítására

vonatkozó rendelkezések megtartását.

(2) Az illetékes kormányhivatal a hatósági ellenőrzési feladatait - a 26. § (1)-(3) bekezdésében meghatározottakra figyelemmel - a miniszter által jóváhagyott munkaterv alapján rendszeresen végzi.

V. FEJEZET

A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNY MŰKÖDTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS NYILATKOZAT ÉS KÉRELEM BENYÚJTÁSÁNAK, VALAMINT A KÉRELEM ELBÍRÁLÁSÁNAK SZABÁLYAI * 

39. § *  (1) A települési önkormányzat az Nkt. 76. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozattételi kötelezettségét, továbbá az Nkt. 74. § (4) bekezdése szerinti működtetési kötelezettség alóli mentesülésre és az Nkt. 74. § (5) bekezdése szerinti működtetés vállalására vonatkozó kérelem benyújtását

a) a 3000 fő lakosságszámot meg nem haladó települési önkormányzat esetében az 1. mellékletben meghatározott 1. nyilatkozat,

b) a 3000 fő feletti lakosságszámú települési önkormányzat esetében az 1. mellékletben meghatározott 2. nyilatkozat

kitöltésével teljesíti.

(2) A települési önkormányzat az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által üzemeltetett elektronikus önkormányzati információs rendszerben (a továbbiakban: ebr42 rendszer) rögzíti, és a lezárt rögzítés alapján kinyomtatott nyilatkozat egy eredeti és egy hitelesített másolati példányának a kincstár települési önkormányzat székhelye szerint illetékes területi szerve (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: Igazgatóság) részére postai úton történő megküldésével nyújtja be.

(3) A nyilatkozat egy eredeti példányát az Igazgatóság a benyújtási határidőt követően haladéktalanul megküldi a miniszter részére.

40. § * 

41. § (1) *  A 39. § (1) bekezdése szerinti kérelem alapján a miniszter, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter - a miniszter által létrehozott és működtetett tárcaközi bizottság javaslata alapján - a 39. § (1) bekezdése szerinti kérelem miniszterhez történő megküldésétől számított tizenöt napon belül együttesen

a) *  dönt arról, hogy működtetési képesség hiányában a települési önkormányzatot nem terheli az Nkt. 74. § (4) bekezdése szerinti kötelezettség,

b) *  meghatározza a települési önkormányzat hozzájárulási kötelezettségének mértékét, ha a működtetési képesség hiánya nem vagy csak részben állapítható meg, vagy

c) *  helyt ad a települési önkormányzat Nkt. 74. § (5) bekezdése szerinti működtetés vállalására vonatkozó kérelmének, vagy azt elutasítja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti döntés során figyelembe kell venni

a) a települési önkormányzat kötelező feladataihoz kapcsolódó kiadások és bevételek egymáshoz viszonyított arányát,

b) a települési önkormányzat önként vállalt feladatai kiadásainak és bevételeinek mértékét és arányát,

c) az érintett köznevelési intézményre, illetve a köznevelési feladat ellátását szolgáló helyre jutó működési és felújítási kiadások és bevételek különbözetét,

d) az érintett köznevelési intézmény, illetve a köznevelési feladat ellátását szolgáló hely nettó üzemeltetési kiadásai és az önkormányzati saját bevételek arányát,

e) a települési önkormányzat adósságtörlesztési kötelezettségének mértékét.

(3) A tárcaközi bizottság 6 tagból áll, tagjait a miniszter, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter egyenlő arányban delegálják.

(4) * 

42. § (1) *  A 41. § (1) bekezdése szerinti döntésről - a döntést követő öt napon belül - a miniszter postai úton értesíti a települési önkormányzatot.

(2) *  A települési önkormányzat a hozzájárulási kötelezettségének megállapítása esetén a 2. melléklet szerinti adattartalommal meghozott képviselő-testületi vagy közgyűlési határozatát rögzíti az ebr42 rendszerben, továbbá annak egy eredeti és egy hitelesített másolati példányának az Igazgatóság részére postai úton történő megküldésével tájékoztatja a minisztert a megállapított hozzájárulás vállalásáról hozott döntéséről.

(3) *  A (2) bekezdés szerinti melléklet eredeti példányát az Igazgatóság a benyújtástól számított 5 napon belül továbbítja a miniszter részére.

43. § * 

44. § *  E rendelet alkalmazásában a lakosságszám meghatározása során a 39. § (1) bekezdése szerinti kérelem benyújtása évének első napján fennálló, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által kezelt adatokat kell figyelembe venni.

V/A. FEJEZET * 

A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNY MŰKÖDTETÉSÉRE VONATKOZÓ FINANSZÍROZÁSI FELELŐSSÉG * 

44/A. § *  A köznevelési intézmény Nkt. 76. § (1) és (3) bekezdése szerinti működtetési feladatát ellátó települési önkormányzatot (a továbbiakban: köznevelési intézményt működtető települési önkormányzat) az Nkt. 74. § (6a) bekezdése alapján megkötött egyedi működtetési szerződés alapján a 8. mellékletben meghatározott

a) működtetési kiadásokra kiterjedő kötelezettség terheli, és

b) tevékenységekből származó bevétel illeti meg.

44/B. § *  (1) A köznevelési intézmény működtetetése keretében a köznevelési intézményt működtető települési önkormányzat kötelezően felel az állami intézményfenntartó központ részére ingyenesen használatba adott minden olyan dolog működőképességéért, üzemszerű használatának biztosításáért, amely a köznevelési intézményt működtető települési önkormányzat tulajdonában van és a 8. melléklet alapján a köznevelési intézményt működtető települési önkormányzat finanszírozási körébe tartozik.

(2) Nem kötelező feladatként a köznevelési intézményt működtető települési önkormányzat - az állami intézményfenntartó központtal az Nkt. 74. § (6a) bekezdése alapján megkötött egyedi működtetési szerződésben - kizárólag szakmai feladatellátás körébe tartozó dologi jellegű kiadásokat átvállalhat, illetve az őt megillető bevételről lemondhat az állami intézményfenntartó központ javára. Az állagmegóváson túl, a köznevelési intézményt működtető települési önkormányzat saját döntése szerint és az állami intézményfenntartó központ egyetértésével egyaránt vállalhat rekonstrukciós, fejlesztési célú kiadásokat.

44/C. § *  A köznevelési intézményt működtető települési önkormányzatnak a köznevelési intézmény működtetésével összefüggő bevételeit és kiadásait azon az alapfeladaton (szakfeladaton) kell kimutatnia a könyvvezetése során, amelyre a ráfordítás történik, illetve amelyhez kapcsolódóan a bevételt elérte.

V/B. FEJEZET * 

A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINTI EGYES KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOKKAL ÖSSZEFÜGGŐ BIZONYÍTÁSI ESZKÖZÖK * 

44/D. § *  (1) *  A Hivatalhoz postai úton benyújtandó, a szaktanácsadói névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelemnek tartalmaznia kell az Nkt. 3. mellékletében meghatározott végzettséget és szakképzettséget és a pedagógus szakvizsga követelményeinek teljesítését igazoló oklevél számát, keltét, a kibocsátó intézmény (szak, kar) megnevezését, a végzettség, szakképzettség megnevezésével, illetve a nem magyar felsőoktatási intézményben szerzett oklevél esetén a Magyarországon megszerezhető oklevéllel való egyenértékűség elismeréséről szóló határozat számát.

(2) A kérelemhez csatolni kell a munkáltató által kiállított igazolást a tíz év gyakorlati idő meglétéről, nyugdíjas kérelmező esetén, az utolsó munkáltató vagy annak jogutódja, jogutód nélkül megszűnt munkáltató esetén a munkáltató fenntartója általi, ennek hiányában más, hitelt érdemlő igazolást.

44/E. § *  (1) Az Országos szakértői névjegyzékbe történő felvételhez a bejelentésnek tartalmaznia kell az Nkt. 82. § (2) bekezdésében a szakértői tevékenység folytatásának feltételeként előírt adatokon kívül a végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél számát, keltét, a kibocsátó intézmény (szak, kar) megnevezését, a végzettség, szakképzettség megnevezésével, illetve a nem magyar felsőoktatási intézményben szerzett oklevél esetén a Magyarországon megszerezhető oklevéllel való egyenértékűség elismeréséről szóló határozat számát kell tartalmaznia.

(2) A bejelentéshez csatolni kell:

a) a munkáltató által kiállított igazolást a tíz év gyakorlati idő meglétéről, nyugdíjas bejelentő esetén a gyakorlati időnek az utolsó munkáltató vagy annak jogutódja, jogutód nélkül megszűnt munkáltató esetén a munkáltató fenntartója általi, ennek hiányában más, hitelt érdemlő igazolást,

b) az igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló készpénz átutalási megbízás másolatát, amennyiben a befizetés elektronikusan történt, az összeg átutalását igazoló bankkivonatot,

c) az esélyegyenlőségi szakterület megjelölése esetén az esélyegyenlőségi szakterületen szervezett továbbképzésen való részvételt igazoló oklevelek, bizonyítványok, tanúsítványok másolatát,

d) nemzetiségi nevelés és oktatás szakterület esetén nemzetiségi nevelési-oktatási intézményben szerzett tíz év gyakorlati idő meglétéről szóló, munkáltató által kiállított igazolást.

44/F. § *  (1) Az Országos szakértői névjegyzékbe történő, az Nkt. 82. § (2) bekezdés szerinti engedélyezési eljárás megindításához a kérelemnek tartalmaznia kell az Nkt.-ban előírt végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél számát, keltét, a kibocsátó intézmény (szak, kar) megnevezését, a végzettség, szakképzettség megnevezésével, illetve a nem magyar felsőoktatási intézményben szerzett oklevél esetén a Magyarországon megszerezhető oklevéllel való egyenértékűség elismeréséről szóló határozat számát.

(2) A kérelemhez csatolni kell:

a) a 44/E. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározottakat,

b) részletes szakmai önéletrajzot,

c) a publikációk jegyzékét,

d) a szakterület elismert képviselőjeként kapott szakmai díjak, címek, kitüntetések jegyzékét,

e) a kérelmet benyújtó szakmai tevékenységét tartalmazó - legalább két - szakmai ajánlást.

(3) A kérelem a Hivatal által rendszeresített adatlapon nyújtható be.

44/G. § *  Az Országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelemhez csatolni kell

a) a végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél számát, keltét, a kibocsátó intézmény (szak, kar) megnevezését, a végzettség, szakképzettség megnevezésével,

b) a munkáltató által kiállított igazolást a tíz év pedagógus-munkakörben vagy pedagógusképző felsőoktatási intézmény oktatói munkakörben töltött gyakorlati idő meglétéről,

c) a vizsgaelnöki feladatok ellátásához szükséges szakmai felkészítésben, továbbképzésen történő részvétel igazolását.

V/C. FEJEZET * 

A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI TEVÉKENYSÉG SORÁN ALKALMAZOT T INTEGRÁLT NYOMON KÖVETŐ RENDSZER MŰKÖDTETÉSE, AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER RÉSZÉRE TÖRTÉNŐ ADATSZOLGÁLTATÁS RENDJE * 

44/H. § *  (1) Az integrált nyomon követő rendszerbe (a továbbiakban: INYR) való adatrögzítéssel történő adatszolgáltatás a Hivatal által e célból kialakított, központi szerverén működtetett, webes kezelőfelületen történő adatrögzítéssel valósul meg.

(2) A Hivatal az Nkt. 44/A. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat a pedagógiai szakszolgálati intézmények megkeresésére interfész kapcsolaton, biztonságos csatornán keresztül megküldi az INYR részére.

(3) Az INYR-be történő adatszolgáltatásért, valamint a szolgáltatott adatok hitelességéért a pedagógiai szakszolgálatnak a gyermeket, tanulót közvetlenül ellátó munkatársa felel.

(4) A Hivatal az INYR működtetése során biztosítja, hogy jogosulatlan személyek az INYR-ben szereplő adatokhoz ne férjenek hozzá.

(5) A Hivatal a központi szerverén folyamatosan naplózza az INYR-rel kapcsolatos nyilvántartási, adatrögzítési eseményeket, az adatkezeléssel nem járó adatlekérdezéseket, valamint gondoskodik ezek visszakereshetőségéről.

44/I. § *  (1) Az adatok INYR-ben történő rögzítése a pedagógiai szakszolgálati ellátás része.

(2) Az adatrögzítésért felelős munkatárs részére az INYR-be történő belépéshez a Hivatal belépési azonosítót képez, amelyet az intézményvezető útján megküld az érintett részére.

(3) A pedagógiai szakszolgálati intézmény vezetője haladéktalanul köteles a Hivatalnak bejelenteni, ha az adatrögzítésre jogosult munkatárs adataiban változás következett be, vagy a pedagógiai szakszolgálati intézménnyel fennálló jogviszonya megszűnt.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. Hatályba léptető rendelkezések

45. § (1) Ez a rendelet - (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2)-(4) * 

18. Átmeneti rendelkezések

46. § (1) *  A helyi önkormányzat a 21/A. § (2) bekezdésben foglaltakat 2013-ban azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az egyes oktatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 73/2013. (III. 8.) Korm. rendelet hatályba lépését követő nyolc napon belül megküldi a Hivatal és az állami intézményfenntartó központ számára a településre vonatkozó esélyegyenlőségi programját, továbbá a miniszter által 2013. április 30-ig elfogadott köznevelés-fejlesztési terv közzétételét követően módosított esélyegyenlőségi programját.

(2) A fenntartó a közneveléssel összefüggő szakmai célú eszközbeszerzésekre fordított, a 20. § (4) bekezdése szerinti kifizetéseket, továbbá a köznevelési közfeladat-ellátás céljait szolgáló ingatlant működtető települési önkormányzat az ingatlan működésével kapcsolatos költségeit az állami intézményfenntartó központ útján első alkalommal 2014-ben közli.

47. § (1) *  Az illetékes kormányhivatal 2013. augusztus 31-éig a Hivatal által meghatározott módon továbbítja a 7. § (3) bekezdése és a 13. § (1) bekezdése szerinti okiratokat, a bejelentés és a változás-bejelentés okát. Amíg az egyházi köznevelési intézmények és a magán köznevelési intézmények nyilvántartása és a KIR között nem jön létre az elektronikus adatkapcsolás, addig a köznevelési intézmény is rögzítheti elektronikusan a 4. § (1) bekezdés szerinti adatokat azzal, hogy az intézménytörzsben a kormányhivatal által jóváhagyott adatok tárolhatók. A jóváhagyás beszerzéséről a Hivatal gondoskodik.

(2) *  A 33. § (1) bekezdés b) pontjának bd) alpontja szerinti egyéb foglalkozás alatt a 2012/2013-as tanévben a napközis és tanulószobai foglalkozások megszervezését is érteni kell.

(3) *  Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 35. § (2) bekezdésében meghatározott feladat megvalósítása érdekében a nem állami köznevelési intézmény fenntartója köznevelési intézményenként, ezen belül foglalkoztatottanként a köznevelési alapfeladatban közreműködő foglalkoztatottakról, köznevelési alapfeladatonkénti bontásban 2013. március 20-ig közli a KIR honlapján keresztül

a) a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak, a pedagógusok, pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők 2013. január havi illetményét, munkabérét és ezek járulékait, továbbá a munkavégzéshez kapcsolódó személyi jellegű rendszeres vagy jogszabály által előírt kötelező egyéb kifizetést,

b) az óraadók január havi díját,

c) annak tényét, ha az alkalmazott vezető beosztású vagy nyugdíjas,

d) a heti munkaidő mértékét,

e) az alkalmazott besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot, tudományos fokozatát,

f) a foglalkoztatás időtartamát, határozott idejű jogviszony esetén a jogviszony végét,

g) a tartós távollét végét,

h) azt a jellemző köznevelési alapfeladatot, amelyben az alkalmazott közreműködik.

48. § (1)-(3) * 

(4) E rendelet a hatálybalépése előtt kiadott OM azonosító és oktatási azonosító szám érvényességét nem érinti.

49. § Ha a helyettesítési rendszerbe felvételét kérő személy - törvényi rendelkezés hiányában - nem rendelkezik oktatási azonosító számmal, az oktatási azonosító szám helyett a 31. § (2) bekezdése szerinti kérelemben közölni kell annak a köznevelési intézmény OM azonosítóját és a foglalkoztatásának idejét, ahol pedagógus-munkakörben vagy óraadóként foglalkoztatták.

50. § A Hivatal 2013. május 31-ig kialakítja a KIR minőségfejlesztési és minőségbiztosítási rendszerét.

50/A. § *  (1) A fenntartó 2013. október-december hónapra járó, átlagbér alapú támogatás, gyermek- és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatás, tankönyvtámogatás-, és a bevett egyház hit- és erkölcstanoktatáshoz nyújtott támogatás iránti kérelmét a 2013. október 1-jei létszám alapján 2013. október 18-áig nyújthatja be. E határidő elmulasztása jogvesztő. A települési és területi nemzetiségi önkormányzat az általa fenntartott óvodában nevelt gyermekek után a 2013. október-december hónapokra támogatásra vonatkozó kérelmet nem nyújthat be. Az e bekezdés szerinti igénylés alapján az Igazgatóság hivatalból állapítja meg az október-december hónapra járó működési támogatást.

(2) Az a fenntartó, amely 2013. szeptember 1-jével új köznevelési intézményt alapít vagy vesz át, az (1) bekezdésben meghatározott igénylése során valamennyi köznevelési intézményre tekintettel közli a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 2013. szeptember 27-én hatályos 35. § (1) és (2) bekezdése alapján a 2013. szeptember hónapra járó támogatás megállapításához szükséges adatokat.

(3) A (2) bekezdés szerinti, szeptember hónapra előlegben nem részesült fenntartó részére a 2013. szeptember és október hónapra járó (1) bekezdésben meghatározott támogatások folyósítására 2013. október 31-éig kerül sor.

(4) Ha a fenntartó - a (2) bekezdés szerinti fenntartó kivételével - 2013. szeptember hónapra előlegként támogatásban részesült, a 2013. január-augusztus hónapra támogatást megállapító határozat alapján az Igazgatóság - külön kérelem benyújtása nélkül - 2013. szeptember hónapra folyósított előleggel megegyező összegű támogatást állapít meg a fenntartó részére 2013. szeptember hónapra.

(5) A kincstár - külön kérelem benyújtása nélkül - a 2013. január-augusztus hónapra támogatást megállapító határozat alapján a 2013. szeptember hónapra folyósított előleg száztizenöt százalékának megfelelő összegű támogatási előleget folyósít a fenntartó és a bevett egyház részére 2013. október hónapra 2013. október 7-éig.

(6) A (4) bekezdés alapján folyósított támogatás és a 2013. október 1-jei ténylétszám alapján járó (1) bekezdés szerinti támogatás közötti különbözet rendezésére az éves elszámoláskor, az (5) bekezdés szerinti támogatási előleg és a 2013. október 1-jei ténylétszám alapján járó (1) bekezdés szerinti támogatás közötti különbözet folyósítására 2013. október 31-éig kerül sor.

(7) Az elszámoláskor és az ellenőrzéskor a 2013. szeptember-október hónapra vonatkozó különbözet után igénybevételi kamatot nem lehet felszámolni.

50/B. § *  (1) A fenntartó a központi költségvetésről szóló törvény alapján

a) a 2013. január-augusztus hónapban igénybe vett támogatással a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet,

b) a 2013. szeptember-december hónapban igénybe vett támogatással e rendelet

szerint számol el azzal, hogy az Igazgatóság az elszámolás során a fenntartót megillető támogatást az a) pontban meghatározott időszakra 1/12 és 7/12, a b) pontban meghatározott időszakra 1/12 és 3/12-ed részekben állapítja meg.

(2) Az országos nemzetiségi önkormányzatokat 2013. január-szeptember hónapra megillető kiegészítő támogatás elszámolásának elbírálására, ellenőrzésére a kincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága illetékes.

(3) A 2013. évi támogatások elszámolása során a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet igénybevételi kamat felszámítására vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

50/C. § *  (1) A tankönyvtámogatás igénylésekor az általános iskola első évfolyamára beiratkozott tanulók 2013. október 1-jei létszáma nem haladhatja meg a 2013/2014-es tanév első évfolyamára beiratkozott tanulók ténylétszámát. A támogatást az Igazgatóság egy összegben a 2013. októberre járó támogatással együtt folyósítja a fenntartó számára.

(2) Az állami iskola fenntartója a bevett egyházzal a nemzeti köznevelésről szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló 353/2013. (X. 4.) Korm. rendelet hatálybalépését követő ötödik napig elektronikus úton közli a bevett egyház által szervezett hit- és erkölcsoktatásban 2013/2014-es tanévben részt vevő tanulók számát, az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak számát az általa fenntartott köznevelési intézményenkénti, évfolyamonkénti és csoportonkénti bontásban, a köznevelési intézmény hivatalos nevének, OM azonosítójának, székhelyének és a székhely szerinti megyének a megadásával.

50/D. § *  A 37. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatot, ha a meglévő tanulói jogviszonyok vonatkozásában ilyennel nem rendelkezik, a köznevelési intézmény 2013. december 5-éig köteles beszerezni.

50/E. § *  2015. január-április hónapokra a kincstár a 2014. évre e rendelet alapján megállapított köznevelési célú támogatásokat megállapító határozat alapján, külön kérelem benyújtása nélkül - a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvény alapján megszűnt jogcímek és a 2014. december 31-éig megszűnt intézmények, feladatellátási helyek kivételével - a 2014. december hónapra folyósított támogatásnak megfelelő összegű támogatási előleget folyósít a köznevelési intézmény fenntartója, továbbá a bevett egyház számára.

50/F. § *  A 2015. évre az átlagbér alapú támogatások igénylésével egyidejűleg a fenntartó a fenntartásában működő köznevelési intézményekben foglalkoztatott minősített pedagógusok 2015. január 1-jei létszámát közli az Igazgatósággal. A fenntartó a minősített pedagógusok létszámát köznevelési intézményenként adja meg. A részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógus esetében a pedagógus munkaidejének a teljes munkaidőhöz viszonyított arányában két tizedesre kerekítve kell megállapítani a pedagógus létszámot.

51. § *  (1) Az e rendeletben meghatározott nem állami köznevelési tevékenységhez kapcsolódó támogatások megállapításával kapcsolatos 2016. június 30-ig benyújtott fellebbezést a miniszter bírálja el.

(2) 2016. június 30-át követően az e rendeletben meghatározott nem állami köznevelési tevékenységhez kapcsolódó támogatások megállapításával kapcsolatosan benyújtott fellebbezések tekintetében a Magyar Államkincstárról szóló 311/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. §-ában meghatározott szerv jár el.

19-21. * 

51-57. § * 

1. melléklet a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelethez * 

1. NYILATKOZAT

Ebr azonosító
Önkormányzat

a 3000 fő lakosságszámot meg nem haladó települési önkormányzatok számára a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 76. § (4) bekezdése alapján

........ Város/Község Önkormányzata képviseletében nyilatkozom, hogy az Önkormányzat a rendelkezésére álló saját és átengedett bevételek terhére, a saját tulajdonában álló - az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló - ingó és ingatlan vagyon működtetését a helyi önkormányzati képviselők választása évét követő szeptember 1-jétől
nem vállalja át kívánja vállalni az államtól
(a megfelelő választ jelölje „x”-szel)
Kelt:
P. H.
........................................
jegyző
........................................
polgármester

2. NYILATKOZAT

Ebr azonosító
Önkormányzat

a 3000 fő lakosságszámot meghaladó települési önkormányzatok számára a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 76. § (4) bekezdése alapján

....... Város/Község Önkormányzata képviseletében nyilatkozom, hogy az Önkormányzat a rendelkezésére álló saját és átengedett bevételek terhére, a saját tulajdonában álló - az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény(ek) feladatainak ellátását szolgáló - ingó és ingatlan vagyon működtetését a helyi önkormányzati képviselők választása évét követő szeptember 1-jétől
vállalja nem képes vállalni
(a megfelelő választ jelölje „x”-szel)
Kelt:
P. H.
........................................
jegyző
........................................
polgármester

2. melléklet a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelethez * 

Ebr azonosító
Önkormányzat

JEGYZŐKÖNYVI KIVONAT
.............. Képviselő-testület (Közgyűlés)
.... év .. hó ........-i ülésének jegyzőkönyvéből

....../...... (....) sz. határozata

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 74. § (6) bekezdése alapján meghozott döntésről

.... Város/Község Képviselő-testülete/Közgyűlése az Nkt. 74. § (6) bekezdésében foglaltak alapján az önkormányzat rendelkezésére álló saját és átengedett bevételek terhére a saját tulajdonában álló - az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló - ingó és ingatlan vagyon állami intézményfenntartó központ általi működtetéséhez megállapított hozzájárulás megfizetését vállalja.

Kelt:

P. H.

........................................
(fő)jegyző
........................................
polgármester

3/a-3/c. melléklet a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelethez * 

4-7. melléklet a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelethez * 

8. melléklet a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelethez * 

A köznevelési intézményeket működtető települési önkormányzatok finanszírozási körébe tartozó dologi kiadások és bevételek köre

A B
1 Hajtó- és kenőanyagok beszerzési kiadásai az üzemeltetési, működtetési feladatokhoz
2 Kisértékű tárgyi eszközök, szellemi termékek, munka és tűzvédelmi berendezések beszerzési kiadásai az üzemeltetési, működtetési feladatokhoz
3 A települési önkormányzat által a működtetéshez, üzemeltetéshez foglalkoztatottak (így különösen a portás, a fűtő, a takarító és karbantartó) munkaruha, védőruha, formaruha és egyenruha beszerzésének kiadásaihoz
4 Egyéb anyagbeszerzés (így különösen tisztítószer, toalettpapír, szalvéta, kéztörlő) az üzemeltetéshez
5 Nem adatátviteli célú távközlési szerződések alapdíjai (telefon, telefax, telex), a további díjak a részletes számla szerinti használat arányában, ha azok az üzemeltetéssel és működtetéssel kapcsolatban merülnek fel
6 Bérleti és lízing díjak üzemeltetési, működtetési feladatokhoz
7 Gázenergia-szolgáltatás díja
8 Villamosenergia-szolgáltatás díja
9 Távhő- és melegvíz-szolgáltatás díja
10 Víz- és csatornadíjak
11 K
I
Karbantartási, kisjavítási szolgáltatások kiadásai üzemeltetési, működtetési feladatokhoz (ideértve a beléptető rendszerek karbantartását is)
12 A
D
Á
Egyéb üzemeltetési, fenntartási szolgáltatási kiadások (így különösen az orvosi rendelő, a foglalkozás egészségügyi szolgálat takarítási és őrzési díjai, a szemétszállítás, a kéményseprés, a rovar- és rágcsálóirtás, a veszélyes hulladékkezelés, a technikai személyzet munka és tűzvédelemi oktatása)
13 S
O
Egyéb üzemeltetési, fenntartási szolgáltatási kiadások (így különösen postai levél, csomag, távirat, egyéb küldemény) amelyek az üzemeltetés, működtetés érdekében merülnek fel
14 K Továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások kiadásai államháztartáson belülre és államháztartáson kívülre a vagyonműködtetéssel, üzemeltetéssel összefüggően
15 Pénzügyi szolgáltatások kiadásai a vagyonműködtetéssel, üzemeltetéssel összefüggően megrendelt pénzügyi szolgáltatások körében
16 Általános forgalmi adó befizetése a működtető önkormányzat felelősségi körébe tartozóan vásárolt, kiszámlázott, értékesített termékekés szolgáltatások után, beleértve a fordított adó miatti befizetési kötelezettségeket is
17 Munkáltató által fizetett személyi jövedelemadó, ha az önkormányzat, vagy költségvetési szerve, vagy gazdasági társasága, vagy társulása a munkáltató
18 Rehabilitációs hozzájárulás, ha az önkormányzat, vagy költségvetési szerve, vagy gazdasági társasága, vagy társulása a munkáltató
19 Helyi adók, egyéb vám, illeték és adójellegű befizetések (így különösen a cégautó utáni befizetés, ha az autó üzembentartója a települési önkormányzat vagy annak költségvetési szerve, gazdasági társasága vagy társulása)
20 Díjak, egyéb befizetések (így különösen vagyon- és épületbiztosítás)
21 Egyéb saját bevétel (így különösen a tanulói, oktatói kártérítés, ha a tanuló, oktató, vagy a szakmai munkát kisegítő személyzet a működtető vagyonában okoz kárt, a fenntartó által szervezett programokhoz és képzésekhez kapcsolódó szállásdíjak, a járulékos üzemeltetési költségek megtérítésével összefüggő egyéb költségek)
22 BE- Az üzemeltetéssel, működtetéssel összefüggően továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások értéke
23 VÉ- Az üzemeltetett vagyonnal, eszközökkel összefüggésben felmerült bérleti díjbevétel (így különösen az eszközbérlet)
24 TE-
LEK
Az intézményi ellátási díjaknak (így különösen a szakmai tevékenységgel összefüggő tandíjnak, térítési díjnak, továbbá a kötbér, egyéb kártérítés vagy bánatpénz bevételének) 30%-a
25 Általános forgalmi adó visszatérülései, visszatérítései a működtető önkormányzat felelősségi körébe tartozóan vásárolt, kiszámlázott, értékesített termékek és szolgáltatások után, beleértve a fordított adó miatti visszatérüléseket is