Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2016.12.04.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet

a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól

A Kormány a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés l) pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés s) pontjában, a 40. § tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § *  (1) E rendelet hatálya

a) a vasúti pálya és - a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - a vasúti pálya tartozékai, a különleges vasutak (a továbbiakban együtt: vasúti építmény),

b) a - (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - a vasúti üzemi létesítmények,

c) a vasúti üzemi létesítményekhez kapcsolódó felvonók, mozgólépcsők és mozgó járdák,

d) a felszín alatti vasutak vasúti állomási épületeinek

engedélyezési eljárásaira terjed ki.

(2) A vasúti biztosítóberendezések, automatikus vonatvezérlés, vonat befolyásolás, folyamatirányító automatika, központi forgalomirányító berendezés működését biztosító szoftverek megfelelőségét a hatóság a vasúti közlekedés biztonsága szempontjából kizárólag a berendezések engedélyezési és bejelentési eljárásaiban vizsgálja.

(3) E rendelet hatálya nem terjed ki:

a) a vasúti pálya felszín alatti szakaszainak tartozékaként beépített polgári védelmi, tűzvédelmi berendezésekre,

b) az (1) bekezdés d) pontjában foglaltak kivételével a vasúti üzemi létesítmények épületeire,

c) a honvédségi használatú vasúti építményekre, ideértve a vasúti pályát és tartozékait, valamint a vasúti üzemi létesítményeket is,

d) *  a vasúti pálya következő tartozékaira: áteresz, a vasúti felsővezetékhez kapcsolt berendezések és alállomások, a hőnfutásjelző berendezés, ha nincs vasúti biztosító berendezéssel összefüggésben, valamint a vasúti távközlő vezetékek és berendezések.

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. átalakítás: a meglévő vasúti építmény engedélyezett műszaki paramétereinek, kapacitásának növelése vagy használati módjának megváltoztatása érdekében végzett, új vasúti építmény építésének nem minősülő építési munka;

2. áteresz: olyan vasúti pályatartozék, amely vasúti terhet visel, a vasúti pálya alatti szabad nyílást hidal át, és amelynek belső átmérője, vagy a hídfőkre vagy hídfalazatokra merőlegesen mért nyílása két méternél nem nagyobb;

3. építési forgalom: az építési tevékenységet támogató vasúti közlekedés, valamint az épített vasúti pálya és tartozékainak kipróbálását szolgáló próbamenetek;

4. feltétfüzet: a hazai vasúti pályahálózaton első alkalommal létesített vagy alkalmazott berendezés, szerkezet, készülék, részegység, szerkezeti elem műszaki és biztonsági követelményeinek leírása;

5. karbantartás: meglévő vasúti építmény, tartozékai, alrendszerei, rendszerelemei bármely okból történő javítása, helyreállítása, ha az nem jár a használatbavételi engedélyben meghatározott műszaki jellemzők - sebesség, tengelyterhelés - növelésével, valamint a nyomvonal, és a pályatartozékok funkciói nem változnak, és a javítás, helyreállítás nem jár a pálya vagy tartozékainak megszüntetésével;

6. korlátozott szolgáltatási szintű forgalom: a vasúti pályán, a pályahálózat működtetésére engedéllyel rendelkező szervezet által meghatározott módon, de legfeljebb a vasúti hatóság által engedélyezett feltételekkel történő vasúti személyszállítás vagy árutovábbítás;

7. *  vasútgépészeti berendezés: azok a vasúti pálya tartozékok, amelyek helyhez kötött gépészeti berendezéssel biztosítják a vasútüzem működését, a rakodó-, mérlegelő-, valamint járműmozgató berendezések, vágányfék, siklás érzékelő, továbbá a vasúti járművek javításához, karbantartásához szükséges helyhez kötött, a vágányra, vágányba vagy a vágány alá vagy fölé épített emelő-, mozgató- és egyéb technológiai berendezések;

8. *  vasúti híd: olyan vasúti pályatartozék, amely vasúti terhet visel, vasúti pálya alatti szabad nyílást hidal át, és amelynek belső átmérője, vagy a hídfőkre vagy hídfalazatokra merőlegesen mért nyílása két méternél nagyobb, a vasúti pályát természetes és mesterséges akadályok felett vezeti át.

3. § (1) Vasúti építmény építéséhez, használatbavételéhez, forgalombahelyezéshez, átalakításához, korszerűsítéséhez, megszüntetéshez, üzemszünet engedélyezéséhez, feltétfüzet alkalmazásához - a 32-34. §-ban foglalt kivételekkel - a vasúti közlekedési hatóság engedélye szükséges.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett építési tevékenységek hatósági engedély nélkül végezhetők.

II. FEJEZET

AZ EGYES VASÚTI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK

4. § A vasúti építményre vonatkozó vasúti közlekedési hatósági eljárások során kiadható műszaki engedélyek (a továbbiakban: vasúti hatósági engedély) fajtái:

a) feltétfüzet alkalmazási engedély,

b) elvi építési engedély,

c) vasút építési engedély,

d) átalakítási, korszerűsítési engedély,

e) használatbavételi engedély,

f) ideiglenes használatbavételi engedély,

g) fennmaradási engedély,

h) megszüntetési vagy bontási engedély,

i) üzemszünet engedély,

j) eltérési engedély.

1. Az engedélyezési eljárások közös szabályai

5. § (1) Az e rendelet szerinti engedélyezési eljárásokban hatásterületnek minősül azon ingatlan területe, amelyeket a tervezett tevékenység terület-igénybevétellel érinti, vagy amely közvetlenül határos a tevékenységgel igénybevett ingatlan tervezési határok közötti területével.

(2) Az e rendelet szerinti eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: Ket.) meghatározott feltételek külön vizsgálata nélkül ügyfélnek minősül az, aki - a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet szerint - előzetes vizsgálati eljárásban, vagy környezeti hatásvizsgálati eljárásban ügyfél volt, valamint az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

(3) A vasúti közlekedési hatóság döntéseit - a (4) bekezdésben meghatározott hirdetményi út kivételével - írásban közli a kérelmezővel, az építtetővel, a tervezővel, az eljárásban közreműködő szakhatóságokkal, a vasúti építmény kezelőjével és tulajdonosával, valamint a terület igénybevétellel érintett ügyfelekkel.

(4) Az építési tevékenységgel érintett, a hatásterületen élő - a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó - ügyfeleket hirdetményi úton kell értesíteni a vasúti közlekedési hatóság döntéseiről.

6. § (1) Az engedély iránti kérelmet írásban kell előterjeszteni.

(2) A kérelemhez csatolni kell - a c) és f) pontban foglaltak kivételével - egy eredeti és egy másolati példányban: * 

a) az egyes építési tevékenységek 1. mellékletben foglalt - a vasúti pályahálózat működtetőjének hozzájárulásával záradékolt - műszaki dokumentációját, szakági terveit,

b) az átjárhatósági műszaki előírásokban előírt alrendszerekre, vagy rendszerelemekre megfelelőség-értékelő szervezet vagy bejelentett szervezet tanúsítását vagy megfelelőség-értékelését, valamint - ha jogszabály előírja - kockázatértékelést,

c) egy eredeti példányban a fejlesztési közreműködő által vagy megbízásából kezdeményezett eljárások esetében a Vtv. 14. § (5) bekezdésében meghatározott, a kérelemben szereplő építmény üzemeltetőjével kötött együttműködési szerződést,

d) vasútgépészeti berendezéseknél a vasútgépészeti berendezések műszaki dokumentációját,

e) veszélyes áruk mozgatását végző berendezéseknél a berendezéseknek a környezetre gyakorolt hatására vonatkozó számításokat, nyilatkozatokat,

f) *  a felszín alatti vasutak vasúti állomási épületeinek engedélyezési eljárásában a 32. § (5) bekezdése szerinti tervezői nyilatkozatot egy példányban, és az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: Épelj.) az egyes építésügyi engedélyezési eljárásaira vonatkozó rendelkezései szerint az Épelj. 8. mellékletében meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt.

(3) A szakhatóság állásfoglalásának kialakításához átnézeti helyszínrajzot és műszaki leírást kell mellékelni.

(4) *  A felszín alatti vasutak vasúti állomási épületeinek engedélyezési eljárásában a szakhatóságok állásfoglalásainak megkéréséhez az Épelj. 5. melléklete szerinti dokumentációkat kell benyújtani.

7. § Amennyiben jogszabály valamely munkarész elkészítését tervezési jogosultsághoz köti, a vasúti közlekedési hatóság a tervező jogosultságát ellenőrzi.

8. § A vasúti közlekedési hatóság helyszíni szemlét tart

a) *  ha az építést nem kizárólag az állam vagy az építtető tulajdonában álló területre tervezik, vagy

b) a használatbavételi vagy fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során.

2. Feltétfüzet alkalmazási engedély

9. § (1) A kérelmező az alkalmazni tervezett berendezések, alrendszerek, alkatrészek műszaki, biztonsági követelményeire saját döntése, vagy jogszabály előírása szerint feltétfüzetet készít a megfelelőség-értékelő szervezet általi tanúsítás alapjául.

(2) A feltétfüzet alkalmazását a vasúti közlekedési hatóság engedélyezi.

3. Elvi építési engedélyezési eljárás

10. § (1) Az e rendelet szerinti építési tevékenységek engedélyezési feltételeinek előzetes tisztázása céljából a vasúti közlekedési hatóságtól elvi építési engedély kérhető.

(2) Elvi építési engedély adható a megvalósítandó vasúti közlekedési hatósági engedélyköteles vasúti építmény egészére, meghatározott részére, alrendszereire, rendszerelemeire. Az eljáráshoz a kérelmezőnek mellékelnie kell a vasúti építmény, alrendszer, rendszerelem műszaki leírását, elvi helyszínrajzát vagy elrendezési vázlatát, és az elvi engedély feltételeit megalapozó dokumentumokat, számításokat.

(3) Az építményekkel kapcsolatos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldásra irányuló kérelem elvi építési engedélykérelem formájában is benyújtható.

4. A vasúti építési engedélyezési eljárás

11. § (1) Vasúti építési engedély (a továbbiakban: építési engedély) szükséges a megvalósítandó vasúti közlekedési hatósági engedélyköteles vasúti építmény egészére, egy szakaszára, vagy valamely alrendszerére.

(2) A vasúti építmény egy szakasza, vagy alrendszere megvalósítására irányuló kérelemhez az építmény egészének működéséhez, a vasúti közlekedés biztonságos lebonyolítási feltételeinek megítéléséhez szükséges adatokat és dokumentációkat az 1. mellékletben foglaltak szerint mellékelni kell.

12. § Az építési engedély iránti kérelem elbírálása során a vasúti közlekedési hatóság köteles meggyőződni arról, hogy

a) a kérelem részét képező valamennyi engedélyköteles tervrészlet felelős tervezője rendelkezik-e a terv elkészítéséhez szükséges jogosultsággal,

b) a 1. mellékletben előírt dokumentumok rendelkezésre állnak-e,

c) a kérelem és mellékletei megfelelnek-e a jogszabályokban előírt szakmai, műszaki és tartalmi követelményeknek.

13. § (1) A vasúti közlekedési hatóság az építési engedélyt akkor adja meg, ha a tervezett építmény a hatályos jogszabályokban, a vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos, a vasúti pályahálózat-működtető által megállapított, a vasúti közlekedési hatóság által a Vtv. 36/H. § (4) bekezdése szerint jóváhagyott szabályokban foglalt követelményeknek megfelel.

(2) A vasúti közlekedési hatóság az építési engedélyben előírhatja, hogy a használatbavételi engedély megadásának feltétele üzemi próba elvégzése.

(3) Az építési engedély megadásáról hozott határozatnak - a Ket.-ben foglaltakon túlmenően - tartalmaznia kell:

a) amennyiben az engedélyes fejlesztési közreműködő, azon szervezet megnevezését, amely az elkészült vasúti építmény működtetője lesz,

b) az engedélyezett vasúti építmény pontos megnevezését, helyét, az engedélyezési tervre történő utalást és a beazonosításához szükséges rövid leírást,

c) az építés feltételeit, a szakhatósági előírásokat,

d) az engedély hatályának időtartamát,

e) a kérelmező kötelezését arra, hogy a kivitelezés megkezdésének időpontját és felelős műszaki vezetőjét a vasúti közlekedési hatóságnak jelentse be,

f) az ideiglenes használatbavételi engedély, és a használatbavételi engedély feltételeit,

g) az üzemi próba elvégzésére való kötelezést.

(4) A vasúti közlekedési hatóság által engedélyezett dokumentáció alapján kiviteli tervdokumentációt kell készíteni, amely dokumentáció valamennyi, az építési engedélyekhez előírt tervműveletet tartalmazza.

(5) Az építés csak jogerős és végrehajtható, hatályos építési engedély, a jóváhagyott - engedélyezési záradékkal ellátott - engedélyezési terv, és a kiviteli tervdokumentáció birtokában kezdhető meg.

(6) A vasúti közlekedési hatóság az építési engedély megadása esetén a határozat jogerőre emelkedése után az engedélyezésre benyújtott műszaki tervek egy példányát a műszaki tervnyilvántartásában helyezi el, engedélyezési záradékkal és bélyegzőlenyomattal ellátott egy - fejlesztési közreműködő esetén a kérelemben megjelölt számú - példányát a kérelmezőnek és a (3) bekezdés a) pontja szerinti üzemeltetőnek kiadja. A vasúti közlekedési hatóság kérelemre - díj ellenében - a műszaki tervek további példányait látja el záradékkal és bélyegzőlenyomattal.

5. Az építési engedély hatálya

14. § (1) A jogerős építési engedély a jogerőre emelkedéstől számított öt évig hatályos. Az építési engedély nem veszti hatályát, ha az építési tevékenységet öt éven belül megkezdték, és azt folyamatosan végzik és az építési tevékenység megkezdésétől számított öt éven belül befejezik.

(2) A vasúti közlekedési hatóság az építési engedély időbeli hatályát öt évnél rövidebb - de legalább két évi - időtartamban is megállapíthatja, ha a közlekedés biztonsága, a környezetvédelmi engedély, vagy a szakhatóságok előírásai indokolják.

(3) Az építési engedély hatályát a vasúti közlekedési hatóság - az időbeli hatály lejárta előtt - az építtető kérelmére legfeljebb két alkalommal, két-két évvel meghosszabbíthatja. Ha a vasúti létesítmény létesítése, felújítása, valamint átalakítása európai uniós pénzügyi források bevonásával valósul meg, és a pénzügyi forrás megszerzésének feltétele a hatályos jogszabályban foglaltak betartása, akkor a közlekedési hatóság új feltételként ezeknek a jogszabályoknak való megfelelést előírhatja.

(4) Az építési engedély hatályát veszti

a) a jogerőssé válásának napjától számított öt év elteltével, ha az építési tevékenységet nem kezdték el, és a hatályát nem hosszabbították meg, vagy

b) ha az építési tevékenységet az a) pontban meghatározott határidőn belül megkezdték, de a megkezdéstől számított öt év elteltével használatbavételi engedély iránti kérelmet nem nyújtanak be, vagy a vasúti építmény ideiglenes, vagy végleges használatbavételi engedély megadására nem alkalmas.

6. Üzemi próba

15. § (1) A vasúti közlekedési hatóság az építési engedélyben megjelölt műszaki vagy technológiai okok miatt üzemi próbát rendelhet el.

(2) Az üzemi próba feltételeit úgy kell meghatározni, hogy az üzemi próba alatt bármilyen jellegű meghibásodás, nem tervezett működés, leállás a vonatforgalom biztonságát nem csökkentheti.

(3) Az építési engedélyben a vasúti közlekedési hatóság rögzíti az üzemi próba

a) időtartamát, amely nem haladhatja meg a hat hónapot,

b) végrehajtási szabályainak szempontjait,

c) alatt vezetendő dokumentációkat, kiértékelésük módját,

d) alatt szükséges biztonsági intézkedéseket.

(4) A vasúti közlekedési hatóság az üzemi próbát elrendelő határozatában meghatározza az üzemi próba alatt az üzemszerű vasúti forgalom feltételei közül legalább a következőket:

a) a vasúti forgalom lebonyolításának szempontjait,

b) az üzemi próba alá vont pálya, és tartozékai - különös tekintettel a vasúti forgalom biztonságos lebonyolításában részt vevő, azokat működtető, irányító, ellenőrző berendezésekre - meghibásodása, hibás működése, üzemszünete esetén követendő eljárást,

c) az üzemi próba sikertelen befejezése esetén követendő eljárást.

7. Eltérési engedélyezési eljárás

16. § (1) Az építési engedélytől és az ahhoz tartozó helyszínrajztól és műszaki tervektől való eltéréshez a vasúti közlekedési hatóság engedélye szükséges, ha az eltérés

a) a vasúti pálya helyszínrajzi elhelyezését, rendeltetését érinti,

b) a vasúti pálya építési engedélyben meghatározott geometriai jellemzőit megváltoztatja,

c) az alkalmazott berendezéseket megváltoztatja.

(2) Nem minősül az építési engedélytől eltérő megoldásnak, ha az eltérés az alkalmazandó szabványokban, műszaki előírásokban, vagy a műszaki leírásban meghatározott tűrési határértékét nem haladja meg.

(3) Az eltérési engedélykérelem benyújtható a megvalósítandó hatósági engedélyköteles vasúti építmény egészére, meghatározott részére, pályatartozékára, vagy annak egy részére.

17. § (1) A jogerős építési engedélyben foglaltaktól, valamint az építési engedély mellékletét képező engedélyezési tervektől való eltérés engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell a módosítással érintett vasúti létesítmény szakasz, vagy alrendszer engedélyezési tervdokumentációjának változással érintett részét. A kérelemhez az építmény egészének működéséhez, a vasúti közlekedés biztonságos lebonyolítási feltételeinek megítéléséhez szükséges, a létesítési engedélyhez még be nem nyújtott adatokat is mellékelni kell.

(2) A vasúti közlekedési hatóság újonnan készített - teljes körű - dokumentáció bemutatására kötelezheti a kérelmezőt, ha a módosítás az engedélyezett tervdokumentáció több, a vasúti közlekedés biztonságát érintő részletére terjed ki, vagy egyébként a módosítás miatt az eredetileg engedélyezett dokumentáció áttekintéséhez szükséges.

8. Az átalakítási engedélyezési eljárás

18. § Az átalakítási engedélyezési eljárásra a 11-13. §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ahol a rendelet építési engedélyt említ, ott átalakítási engedélyt kell érteni.

9. Használatbavételi engedélyezés

19. § (1) Az építési engedély alapján megépült, valamint engedély alapján átalakított vasúti építmény - a (4)-(5) bekezdésben meghatározott kivételekkel - használatbavételi engedély birtokában használható. A használatbavételi engedély az építmény egészére, vagy önállóan használható részeire, alrendszereire is kiadható.

(2) A használatbavételi engedély iránti kérelmet legkésőbb a műszaki átadás-átvételt követő harminc napon belül kell benyújtani a vasúti közlekedési hatósághoz.

(3) A vasúti pálya azon tartozéka, amely rendeltetésénél fogva a vasúti forgalom biztonságos lebonyolításában vagy a vasúti terhek viselésében vesz részt - különösen vasúti biztosítóberendezés, műtárgy, villamos felsővezeték, gépészeti berendezés - és építése, átalakítása engedélyköteles, használatbavételi engedély hiányában az üzemszerű vasúti forgalom lebonyolításában nem vehet részt.

(4) Használatbavételi engedély hiányában, a műszaki átadás-átvételt megelőzően, a vasúti pályán, a vasúti műtárgyon, valamint a vasúti pálya azon tartozékának önálló működése mellett, amely a vasúti forgalom biztonságos lebonyolítását végzi és építése, átalakítása engedélyköteles, építés alatti forgalom és korlátozott szolgáltatási szintű forgalom bonyolítható le.

(5) A működési engedélyhez kötött tevékenységet végző vasúti társaság által működtetett vasúti pályahálózaton, használatbavételi engedély hiányában, a műszaki átadás-átvételt követő legfeljebb száznyolcvan napig, korlátozott szolgáltatási szintű forgalom bonyolítható le.

20. § (1) A vasúti közlekedési hatóság abban az esetben engedélyezi a vasúti építmény használatbavételét, ha az építmény, vagy annak önálló használatra alkalmas része az építési, átalakítási engedélynek megfelelően épült meg, rendeltetésszerű használatra alkalmas, valamint kielégíti a forgalombiztonsági követelményeket.

(2) A vasúti közlekedési hatóság használatbavételi engedélyt

a) határozott időre vagy

b) határozatlan időre

adja ki.

(3) A vasúti közlekedési hatóság - legalább öt éves - határozott időre adja ki a használatbavételi engedélyt annak a vasúti építményt üzemeltető szervezetnek, amely nem rendelkezik vasútbiztonsági engedéllyel.

21. § (1) Az építtetőnek a hatósági használatbavétel engedélyezése iránti kérelmet a használatbavétel tervezett időpontja, vagy az építési engedély időbeli hatályának lejárta előtt legalább negyvenöt nappal kell benyújtania a vasúti közlekedési hatósághoz. A kérelemnek - a Ket.-ben foglaltakon túlmenően - tartalmaznia kell:

a) az építmény megnevezését,

b) az építési engedély számát és keltét,

c) az esetleges módosításokat engedélyező határozatok számát és keltét,

d) a műszaki átadás-átvételi eljárás befejezésének tervezett időpontját,

e) a használatbavétel tervezett időpontját,

f) a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott vasúti pályahálózat nyilvántartásban szereplő, vagy azok módosításához szükséges adatokat,

g) a vasúti építmény vagyonkezelőjének, tulajdonosának és annak a szervezetnek a megnevezését, amely a vasúti építmény üzemeltetője, vasúti pályahálózat esetén működtetője lesz.

(2) A kérelemhez mellékelni kell a 2. mellékletben építmény-fajtánként meghatározott tartalmú dokumentációt.

(3) Saját célú vasúti pályahálózat esetében a vasúti pálya, a vasúti biztosítóberendezés, valamint a vasúti felsővezeték használatbavételi engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a csatlakozást biztosító csatlakozó vagy összekötő vasúti pálya pályahálózat-működtetőjének hozzájárulását.

22. § Az építési engedély szerint több ütemben megvalósuló építmény esetén, ha a vasúti pályaszakaszon a forgalom biztonságosan lebonyolítható, a használatbavételi engedély külön-külön is megadható az építmény meghatározott szakaszára, pályatartozékára.

23. § (1) Új vasúti építmény esetén - kivéve, ha a vasúti közlekedési hatóság másként rendelkezik - az építtető vagy az engedélyes legkésőbb a helyszíni szemlén köteles bemutatni a vasúti közlekedési hatóságnak

a) az elkészült létesítmény megvalósult állapotát feltüntető dokumentációt a kivitelező felelős műszaki vezetőjének nyilatkozatával arról, hogy az elkészült vasúti építmény a vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos, a vasúti pályahálózat-működtető által megállapított, a vasúti közlekedési hatóság által a Vtv. 36/H. § (4) bekezdése szerint jóváhagyott szabályokban foglalt követelményeknek megfelel,

b) az építtető nyilatkozatát arról, hogy a vasúti építmény az építési engedélynek megfelelően valósult meg,

c) a vasúti építmény műszaki átadás-átvételéről készült jegyzőkönyvet és annak mellékleteit,

d) az engedélyes nyilatkozatát arról, hogy a vasúti építmény üzemeltetésére biztosítja az előírt szakmai és szervezeti feltételeket.

(2) Meglévő vasúti építménynél - kivéve, ha a vasúti közlekedési hatóság másként nem rendelkezik - az engedélyes legkésőbb a helyszíni szemlén köteles átadni a vasúti közlekedési hatóságnak:

a) a vasúti építmény állapotfelmérését tartalmazó szakértői jelentést arról, hogy az építmény a műszaki és forgalombiztonsági előírásoknak megfelel,

b) az engedélyes nyilatkozatát arról, hogy a vasúti építmény üzemeltetésére biztosítja az előírt szakmai és szervezeti feltételeket.

24. § A használatbavételi engedélyről szóló határozatnak - a Ket.-ben foglaltakon túlmenően - tartalmaznia kell:

a) az engedélyezett építmény megnevezését, az építési engedély számát és keltét,

b) a vasúti építmény kezelőjének, tulajdonosának a megnevezését,

c) a forgalom biztonságát nem veszélyeztető hibák, hiányosságok felsorolását és az építtető megfelelő határidő kitűzésével való kötelezését azok megszüntetésére,

d) az építtető figyelmeztetését, hogy a hibák, hiányosságok megszüntetésére előírt határidő eredménytelen eltelte esetén a használatbavételi engedély hatályát vesztheti,

e) kötelezést a vasúti létesítmény használatbavételét engedélyező határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül, az ingatlan vonatkozásában bekövetkezett változás átvezetésére irányuló kérelem, valamint a megvalósult állapotról készült változási vázrajz földhivatalhoz történő benyújtására.

10. Ideiglenes használatbavétel

25. § Az ideiglenes használatbavételre a 19-24. § rendelkezéseit a 26. §-ban foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

26. § (1) A vasúti közlekedési hatóság ideiglenes használatbavételi engedélyével a kérelmező az építményt vagy annak egy részét az építési munka teljes befejezése előtt, meghatározott időtartamra ideiglenesen használatba veheti, ha azt forgalomszervezési érdekek, műszaki vagy technológiai okok indokolják.

(2) A vasúti közlekedési hatóság abban az esetben engedélyezi új létesítésű vasúti építmény ideiglenes használatbavételét, ha az építmény, vagy annak egy része műszaki átadása megtörtént, az építési engedélynek megfelelően épült meg, rendeltetésszerű használatra alkalmas, valamint kielégíti a forgalombiztonsági követelményeket.

(3) Ideiglenes használatbavételi engedélyt a vasúti közlekedési hatóság kizárólag határozott időtartamra, legfeljebb két évre adhat, amely időtartamot a forgalomszervezési, műszaki, vagy technológiai igények és az építés ütemezésének figyelembevételével határoz meg.

(4) A vasúti közlekedési hatóság ideiglenes használatbavételi engedély időbeli hatályának időtartamát kérelemre legfeljebb két alkalommal egy-egy év időtartamra meghosszabbíthatja.

(5) Az ideiglenes használatbavételi engedélynek tartalmaznia kell a végleges használatbavételi engedély megadásának feltételeit.

11. A fennmaradási engedélyezési eljárás

27. § (1) Ha az engedélyhez kötött építési munkát engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon végezték el, a vasúti építményre az építtetőnek a vasúti közlekedési hatóságtól fennmaradási engedélyt kell kérnie.

(2) A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során a vasúti közlekedési hatóságnak meg kell vizsgálnia, hogy a megépített vasúti építmény

a) úgy készült-e el, hogy arra az építési engedély megadható lett volna, vagy

b) az átalakítással vagy egyéb módon a műszaki és forgalombiztonsági, valamint a szakhatóságok által előírt feltételeknek megfelelővé tehető-e.

(3) A fennmaradási engedélyezésre a 19-24. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ahol a rendelet használatbavételi engedélyt említ, ott fennmaradási engedélyt kell érteni.

12. A megszüntetési eljárás

28. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó létesítmény megszüntetése iránti kérelmet a vasúti építmény üzemeltetője a megszüntetés tervezett időpontja előtt legalább hatvan nappal nyújtja be a vasúti közlekedési hatóságnak.

(2) A kérelemhez mellékelni kell a 3. mellékletben létesítmény-fajtánként meghatározott tartalmú dokumentációt.

(3) Az országos törzshálózati, regionális és egyéb vasúti pályák felsorolásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó vasúti építmények megszüntetése akkor kérelmezhető, ha előzetesen megváltoztatásra került a megszüntetni kívánt építmény kormányrendelet szerinti besorolása.

29. § (1) A vasúti építmény megszüntetéséről szóló határozat - a Ket.-ben foglaltakon túlmenően - tartalmazza:

a) a megszüntetni kívánt vasúti építmény területének rekultivációjára irányuló kötelezést, vagy a megszüntetés iránti kérelemben foglalt hasznosítására vonatkozó engedélyt,

b) a megszüntetni kívánt vasúti építményhez kapcsolódó vasúti építményen szükségessé váló átalakítási intézkedéseket, valamint az átalakítási intézkedések nem teljesítése esetén alkalmazható hatósági intézkedéseket,

c) a megszüntetni kívánt vasúti építmény kérelemben foglalt - a vasúti kiszolgálást lehetőségét nem biztosító - megmaradó szerkezeteinek, különösen műtárgyak, pályatartozékok, pályaszakasz átminősítését nem vasúti célú építménynek,

d) a vasúti létesítmény fennmaradásáról és a nem vasúti funkciót ellátó létesítmények közé történő átsorolásáról szóló rendelkezést,

e) a vasúti létesítmény megszüntetését követően a területének ingatlan-nyilvántartási rendezésére irányuló kötelezést,

f) a vasúti létesítmény megszüntetésének bejelentését követő 30 napon belül az ingatlan vonatkozásában bekövetkezett változás átvezetésére irányuló kérelem, valamint a megvalósult állapotról készült változási vázrajz földhivatalhoz történő benyújtására irányuló kötelezést.

(2) Megszüntetni kívánt vasúti létesítményekkel érintett vasúti átjáró esetében a megszüntetési engedély jogosultja a helyreállítás keretében a csatlakozó úttal azonos minőségű utat köteles építeni.

13. Üzemszünet engedélyezési eljárás

30. § (1) A vasúti építmény üzemszünet engedélyezésére irányuló kérelem nyújtható be az használatbavételi engedéllyel rendelkező vasúti építményre.

(2) A kérelemnek - a Ket.-ben foglaltakon túlmenően - tartalmaznia kell:

a) az üzemszünet indokolását,

b) a vasúti közlekedés biztonsága érdekében megtett intézkedések bemutatását,

c) az üzemszünet ideje alatti, a jó műszaki állapot folyamatos fenntartása érdekében tervezett intézkedések bemutatását.

(3) Annak érdekében, hogy a vasúti építmény az üzemszünet alatt a vasút közlekedési tevékenységre nézve a legkisebb kockázatot jelentse, a vasúti közlekedési hatóság az engedélyben meghatározza a vasúti építményre vonatkozó üzemeltetési és karbantartási feltételeket és követelményeket, valamint az engedély időbeli hatályának lejárta után az újbóli üzembe vétel feltételeit.

(4) Az újbóli üzembe vétel esetén az üzemszünettel érintett vasúti építményekre vonatkozóan a vasúti közlekedési hatóság a korábbi használatbavételi engedély feltételeihez kötve van.

(5) A kérelmet a vasúti építmény tulajdonosa, vagy a tulajdonos hozzájárulásával a pályahálózat-működtető nyújthatja be.

14. Jogutódlás

31. § A vasúti közlekedési hatóság részére - annak igazolása mellett - írásban be kell jelenteni:

a) ha az e rendeletben szabályozott engedély időbeli hatályának tartama alatt az engedélyes helyébe a polgári jog szerinti jogutódja lép,

b) ha a használatbavételi engedéllyel rendelkező vasúti pálya vagy annak egy része tekintetében a tulajdonviszonyban, vagy az üzemeltetői jogviszonyban jogutódlás következik be.

III. FEJEZET

BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

15. A bejelentés megtétele

32. § (1) *  Vasútbiztonsági engedély birtokában a 4. mellékletben felsorolt tevékenységek megkezdését a vasúti közlekedési hatóság, továbbá a 4. melléklet a) pont ae)-ag) alpontjában, c) pont ca)-cb), valamint ce)-cf) alpontjában meghatározott esetekben a tevékenység helye szerint illetékes környezetvédelmi természetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal részére is be kell jelenteni.

(2) Az építési és a bontási bejelentés megtételétől számított egy évig folytatható a bejelentett tevékenység.

(3) A bejelentés tartalmazza:

a) a bejelentő nevét, megnevezését,

b) a bejelentő címét, szervezet esetén székhelyét,

c) az építési tevékenységgel érintett ingatlan címét, helyrajzi számát,

d) a bejelentés 4. melléklet szerinti megnevezését,

e) a bejelentés tárgyát és annak rövid leírását a bejelentéssel érintett építmények számának, típusának és rendeltetésének megjelölésével,

f) a bejelentés tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, számát és keltét,

g) a vasúti pályahálózat-működtető hozzájáruló nyilatkozatát a tevékenység végzéséhez,

h) az építési és bontási bejelentéshez csatolt tervezői nyilatkozatot, vagy a használatbavételi bejelentéshez csatolt felelős műszaki vezető nyilatkozatot, és

i) az eljárási illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását.

(4) A bejelentéshez mellékelni kell a bejelentett építmény hatósági nyilvántartáshoz szükséges adatait tartalmazó műszaki leírást és a bejelentett építmény helyszínrajzát egy eredeti és egy másolati példányban, valamint tervezői nyilatkozatot.

(5) A tervezői nyilatkozat tartalmazza

a) *  az építtető nevét, jogi személy megnevezését,

b) a felelős tervező nevét, címét, jogosultsága számát,

c) az építési tevékenység

ca) megnevezését,

cb) helyét, az ingatlan címét, helyrajzi számát, és

cc) rövid leírását, jellemzőit.

(6) A felelős műszaki vezetői nyilatkozat az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottakat tartalmazza.

33. § *  (1) *  A bejelentést legkésőbb a tevékenység tervezett megkezdésekor - a 32. § (1) bekezdésében meghatározott, a környezetvédelmi természetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal, valamint a területi vízügyi hatóság hatáskörébe tartozó esetekben a tevékenység tervezett megkezdését legalább tizenöt nappal megelőzően - kell megtenni.

(2) Az építtető 15 napon belül köteles bejelenteni a vasúti közlekedési hatóságnak a bejelentett tevékenység befejezését.

16. A bejelentés nyilvántartásba vétele

34. § A vasúti közlekedési hatóság a bejelentés megérkezését követő naptól számított tíz napon belül a bejelentésben foglaltakat hivatalból nyilvántartásba veszi, és az erről szóló határozatában - a bejelentés fajtájától függően - tájékoztatja a bejelentőt arról, hogy

a) *  a bejelentés alapján annak megtételétől számított legfeljebb egy évig folytatható építési vagy bontási tevékenység, ezt követően a tevékenység jogszerűen nem folytatható, befejezetlen építési vagy bontási tevékenység esetén a tevékenység folytatásához új bejelentést kell tenni,

b) a bejelentett építési vagy bontási tevékenységtől eltérni csak ismételt bejelentés alapján lehet.

IV. FEJEZET

A VASÚTI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG ELLENŐRZÉSEI

17. Vasúti építésfelügyeleti ellenőrzés

35. § A vasúti közlekedési hatóság - az építésfelügyeleti tevékenységről szóló kormányrendeletben foglaltakon túl - ellenőrzi, hogy

a) a kivitelezési tevékenység a jogerős vasúti hatósági engedély mellékletét képező jóváhagyott - záradékolt - dokumentáció és az az alapján készített kivitelezési dokumentáció alapján, a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történik-e, továbbá a vasúti építmény szerkezetei az engedélyezési és kivitelezési tervnek megfelelnek-e,

b) a kivitelező rendelkezik-e valamennyi, a vasúti forgalom biztonságos lebonyolításához, az építési terület és a vasúti forgalom elhatárolásához, valamint kölcsönös védelméhez szükséges személyi és tárgyi feltétellel és betartják-e az előírásokat,

c) a vasúti építményekre vonatkozó átjárhatósági műszaki előírások követelményeit a kivitelezési tevékenység végzése során megtartották-e,

d) *  a felhasznált beépített anyagok, szerkezetek, vasúti rendszerelemek, berendezések, rendelkeznek-e érvényes teljesítménynyilatkozattal vagy megfelelőség-igazolással, a megfelelőség-igazolást az arra jogosult szervezet állította-e ki,

e) a bejelentés alapján végezhető tevékenysége megfelel-e a bejelentés tartalmának.

18. A vasúti építmények üzemeltetése, és üzemben tartása ellenőrzése

36. § A vasúti építmény üzembentartója a vasúti közlekedési hatóság ellenőrzése során köteles az ellenőrzéshez szükséges eszközöket és munkaerőt ellenszolgáltatás nélkül a vasúti közlekedési hatóság rendelkezésére bocsátani.

V. FEJEZET

NYILVÁNTARTÁS

37. § (1) Az e rendelet szerinti engedélyekről a vasúti közlekedési hatóság nyilvántartást vezet, amely a következő adatokat tartalmazza:

a) az engedély száma,

b) az engedély fajtája,

c) az engedélyes neve, székhelye, elérhetőségei,

d) az engedélyezett vasúti építmények megjelölése,

e) az engedély időbeli hatálya,

f) az engedélyben rögzített korlátozások.

(2) A nyilvántartásba bejegyzett adatokat - ideértve az időközben módosított vagy törölt adatokat - az adott vasúti létesítmény nyilvántartásból való törlését követő tíz évig meg kell őrizni. A törölt adatnak a törlést követő három évig online megállapíthatónak kell maradnia.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

38. § (1) Ez a rendelet 2013. július 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

39. § (1) Azon vasúti pályára és tartozékaira, amelyek a vasúti közlekedési hatóság jogerős építési vagy létesítési engedélye alapján valósultak meg, de

a) e rendelet hatálybalépésekor használatbavételi engedéllyel nem rendelkeznek,

b) forgalomba helyezésüket a vasúti pályahálózat üzemeltetője végezte, valamint

c) a pályán, vagy biztonsági, működtetési, irányító, vagy ellenőrző funkciót ellátó tartozékának működése mellett e rendelet hatálybalépésének időpontjában üzemszerű vasúti forgalom bonyolítása történik,

ideiglenes használatbavételi engedély iránti kérelmet 2014. december 31-ig be kell nyújtani. Ideiglenes használatbavételi engedélyt a vasúti közlekedési hatóság kizárólag határozott időtartamra két évre adhat. A vasúti közlekedési hatóság ideiglenes használatbavételi engedély időbeli hatályának időtartamát kérelemre legfeljebb két alkalommal egy-egy év időtartamra meghosszabbíthatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ideiglenes használatbavételi engedélyben a 15. § (1) bekezdésében meghatározott okból a vasúti közlekedési hatóság üzemi próbát rendel el, amelynek az időtartama nem lehet hosszabb hat hónapnál. Az üzemi próba sikertelensége estén új üzemi próbát még két alkalommal lehet lefolytatni, amelynek megkezdését a vasúti közlekedési hatóságnak előzetesen be kell jelenteni.

(3) Az ideiglenes használatbavételi engedély hatálya alatt használatbavételi engedély iránti kérelmet kell benyújtani a vasúti közlekedési hatósághoz.

(4) Az ideiglenes használatbavételi engedély lejártát követően vasúti közlekedési tevékenység használatbavételi engedély nélkül nem folytatható.

(5) A vasútbiztonsági engedély megszerzésére nem kötelezett vasúti pályahálózatra vonatkozóan a vasúti építmény üzembentartója köteles 2014. december 31-ig a műszaki paramétereket tartalmazó adatokat szolgáltatni a kezelésében álló vasúti építményekről a vasúti közlekedési hatóság részére. Az adatszolgáltatáshoz szükséges űrlapot a vasúti közlekedési hatóság az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint teszi közzé.

(6) *  E rendeletnek a felszín alatti vasutak engedélyezésével kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 358/2013. (X. 9.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 1. § (1) és (3) bekezdését, 2. § 8. pontját, 6. § (2) bekezdés f) pontját, 6. § (4) bekezdését a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(7) *  A Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő hatósági eljárásokban a Módr. hatálybalépése előtt már megkezdett eljárási cselekmények hatályát a Módr. nem érinti.

40. § * 

1. melléklet a 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelethez

A vasúti építmények engedélyezési eljárásaiban benyújtandó dokumentációk jegyzéke építmény-fajtánként

1. Valamennyi építményre vonatkozóan:

a) tervezői nyilatkozat a műszaki és hatósági előírások megtartásáról és a tervezői jogosultságról;

b) amennyiben a beruházás fejlesztési közreműködővel történik, a várható üzemeltető és fejlesztési közreműködő közti feladatmegosztásról kötött szerződés;

c) amennyiben a beruházó és az üzemeltető nem azonos, a tervdokumentáció üzemeltetői záradéka és szöveges hozzájárulás;

d) érintett közművekről tervezői nyilatkozat és a közműkezelők 6 hónapnál nem régebbi hozzájáruló nyilatkozatai;

e) a hatásterület ügyfeleinek kimutatása;

f) *  amennyiben a megvalósításhoz más tulajdonában álló ingatlant kell igénybe venni, az érintett ingatlanokról készült kisajátítási terv;

g) amennyiben a kisajátítási eljárás termőföldet érint, az ingatlanügyi hatóság termőföld más célú hasznosítására vonatkozó jogerős engedélye;

h) amennyiben a beruházás a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet alapján arra kötelezett, az előzetes vizsgálati eljárást lezáró jogerős döntés, vagy jogerős környezetvédelmi engedély;

i) amennyiben a beruházás a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet alapján arra kötelezett, a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló adatlap.

2. Vasúti pálya engedélyezési terve

2.1. *  Vasúti pálya:

a) átnézeti helyszínrajz (1:10 000 vagy 1:25 000 méretarányban);

b) helyszínrajz (1:500 vagy 1:1000 méretarányban);

c) műszaki leírás;

d) forgalmi üzemi terv és vizsgálat;

e) hossz-szelvény (1:1000 vagy 1:2000 vízszintes, és 1:50 vagy 1:100 függőleges méretarányban);

f) minta- és jellemző keresztszelvények (1:50 vagy 1:100 méretarányban);

g) víztelenítési és vízelvezetési terv;

h) felépítmény-szerkezeti terv - egyedi kialakítás esetén;

i) geotechnikai szakvélemény és terv;

j) amennyiben biztosítási módját a vasúti közlekedési hatóság határozza meg, a közút-vasút szintbeni keresztezés helyszínrajza, hossz-szelvénye, műszaki leírása;

k) földalatti vasútnál a főszellőzés sémája a műtárgyak feltüntetésével, a mozgólépcsők, liftek telepítési terve;

l) közúti vasutaknál forgalomtechnikai terv.

2.2. * 

3. Vasúti pálya tartozékai

3.1. Vasúti terhet viselő szerkezetek

3.1.1. Valamennyi, vasúti terhet viselő szerkezet:

a) műszaki tervdokumentáció:

aa) helyszínrajz csatlakozó útvonalakkal és közterületekkel (1:500 vagy 1:1000 méretarányban),

ab) általános terv (1:100 méretarányban),

ac) műszaki leírás;

b) a vasúti műtárgy építésével érintett keresztező közutak, gyalogos- és kerékpárutak, vasút, villamos, trolibusz, vízfolyás, közművek és egyéb létesítmények, üzemeltetői, kezelői hozzájárulása;

c) a vasúti műtárgyakba építendő mozgólépcsők, mozgójárdák, felvonók gépészeti tervei;

d) aluljárók esetén térvilágítási tervek;

e) vízfolyás keresztezése esetén vízműtani adatok és vízműtani számítás;

f) acél hidak esetén jellemző csomópontok, tartóbekötések, illesztések vázlatai,

g) különleges egyedi kialakítású hidak esetén jellemző szerkezeti részek vázlat rajzai.

3.1.1.1. Nem típusterv alapján épülő 5 méternél nagyobb szabad nyílású híd, valamint nyílás mérettől függetlenül gyalogos, kerékpáros, közúti, villamos, vasúti és egyéb közlekedési célt szolgáló aluljáró, valamint vasúti alagút esetében:

a) közelítő erőtani számítás;

b) geotechnikai szakvélemény;

c) alagút víztelenítési terve.

3.1.1.2. Típusterv alapján épülő 10 méternél nagyobb szabad nyílású híd:

a) közelítő erőtani számítás az alapozásra.

3.1.1.3. Terméktanúsítással rendelkező előre gyártott szerkezetek beépítése esetén:

a) alkalmazhatósági tanúsítvány;

b) elem(ek) beépítésének technológiai leírása;

c) geotechnikai szakvélemény.

3.1.1.4. Nem típusterv alapján épülő, 2 évnél rövidebb időtartamra beépített ideiglenes hidak többször felhasznált szerkezetei, valamint 30 m-nél nagyobb szabad nyílású vasúti híd-provizórium:

a) próbaterhelésre vonatkozó mérések, eredmények;

b) szerkezeti elem aktuális használati utasítása, újbóli felhasználhatóság igazolása;

c) részletterv és erőtani számítás a típustervtől eltérő módú alkalmazás esetén.

3.2. Vasúti zajárnyékoló fal, támfal:

a) műszaki tervdokumentáció:

aa) helyszínrajz csatlakozó útvonalakkal és közterületekkel (1:500 vagy 1:1000 méretarányban),

ab) általános terv (1:100 méretarányban) részletrajzokkal,

ac) műszaki leírás;

b) közelítő erőtani számítás;

c) geotechnikai szakvélemény.

3.3. Biztosítóberendezés, automatikus vonatvezérlés, vonat befolyásolás és központi forgalomirányító berendezés: * 

a) torzított helyszínrajz;

b) műszaki leírás;

ba) berendezések tömbvázlata, telepítése, funkcióleírása,

bb) kezelőkészülékek funkcióleírása;

c) áramellátási tömbvázlat;

d) forgalmi üzemi terv, ha a biztosítóberendezési engedélyezési eljárása nem a vasúti pálya engedélyezésével együtt történik;

e) amennyiben a vasúti átjáró biztosítási módját nem a vasúti közlekedési hatóság határozza meg, a vasúti átjárók biztosítási módjáról szóló határozat;

f) végleges alkalmassági tanúsítvánnyal nem rendelkező berendezések esetében előzetes alkalmassági tanúsítvány, legkésőbb a létesítés megkezdéséig;

g) *  a berendezésben megvalósítani tervezett szoftverfrissítés műszaki leírása;

h) *  a különleges kezeléseket érintő szoftverfrissítéshez tartozóan korábban kiadott hatósági engedélyek;

i) *  a meglévő SIL0 szintű funkció javításáról kiállított előzetes vagy közbenső tanúsítói nyilatkozat;

j) *  az új SIL0 szintű funkció első alkalmazásakor, vagy meglévő funkció jelentősebb módosításakor, a tanúsító előzetes nyilatkozata, valamint kockázatelemzés és biztonságértékelés;

k) *  a SIL1, SIL2, SIL3, SIL4 szintű biztonsági funkciókat érintő szoftverfrissítés esetén tanúsító bevonásával megvalósult független biztonságértékelési eljárás eredménye, amelyben igazolni kell, hogy a biztonság integritási szint (SIL) nem csökken;

l) *  a szoftverfrissítést követő üzemi próba kiértékelésének kritériumai, amelynél az egyes szoftverfrissítésekhez tartozó elegendő üzemi próbaidőt a független tanúsító bevonásával a gyártónak és az üzemeltetőnek közösen kell meghatároznia;

m) *  a független tanúsító bevonásával a gyártónak és az üzemeltetőnek közösen tett nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy az üzemi próba

ma) a teljes rendszerre,

mb) csak bizonyos funkciókra, funkciócsoportokra, vagy

mc) csak bizonyos területre

vonatkozott;

n) *  szoftvermódosítási utasítás.

3.4. Villamos felsővezeték:

a) feszítési terv/egyszerűsített feszítési terv pályatervek léptékében;

b) keresztszelvények az oszlopoknál (1:50 vagy 1:100 méretarányban);

c) műtárgyak alatti vagy feletti átvezetés terve;

d) elvi kapcsolási vázlat;

e) műszaki leírás;

f) a csatlakozást biztosító vasút felsővezeték-kiágazásának átalakítási tervei (feszítési terv, kapcsolási vázlat) a csatlakozó vasút üzemeltetőjének jóváhagyó záradékával.

3.5. Térvilágítás:

a) helyszínrajz a térvilágítási tartószerkezetekkel (a pályaterveknek megfelelő méretarányban);

b) keresztszelvények a térvilágítási tartószerkezeteknél (1:50 vagy 1:100 méretarányban);

c) kapcsolási vázlat;

d) műszaki leírás;

e) a világítási berendezés méretezése, fénytechnikai számításai.

4. Helyhez kötött vasúti gépészeti berendezések

4.1. Vasúti rakodó-berendezés (vasúti kocsi töltőlefejtő berendezés, rakodódaru, kocsibuktató, oldal- és homlokrakodó, egyéb beépített rakodó- és szállítógép, és berendezés):

a) helyszínrajz;

b) műszaki leírás;

c) alaprajz;

d) metszetek;

e) fő összeállítási terv;

f) részletterv:

fa) az üzem közben az űrszelvénybe is benyúló szerkezetek elrendezéséről, működéséről és rögzítéséről,

fb) vasúti vágányba épülő építmények, vagy pályán mozgó gépek, berendezések esetén a sínleerősítés és pályaterv;

g) erőtani számítás a vasúti terhet viselő és a vasút feletti szerkezetek esetén;

h) villamos és érintésvédelmi terv;

i) vízellátás, víztelenítés terve;

j) közmű vezetékek kimutatása;

k) védelmi berendezések tervei.

4.2. Vasúti kocsi-vontató:

a) helyszínrajz;

b) műszaki leírás;

c) hajtómű és feszítőmű összeállítási terve;

d) hajtómű és feszítőmű, terelőkorongok alapozási terve;

e) vonó-, feszítő-, vezérlőkötél, terelőkorongok, vontató, kötőelemek szilárdsági számítása, teljesítményszükséglet számítása;

f) vontató-berendezés segédpálya terve;

g) jármű megfogására szolgáló szerkezet, berendezés fő-összeállítási terve, üzemi és üzemen kívüli helyzetben (a működés megismeréséhez esetleg részlettervek);

h) vágányalatti átvezetések terve;

i) villamos és érintésvédelmi terv;

j) főkapcsoló-, vezérlő-, vészleállító szekrények, biztonsági berendezések elhelyezési terve;

k) vontatással érintett terület megvilágításának terve;

l) védelmi berendezések tervei.

4.3. Tolópad, fordítókorong:

a) helyszínrajz;

b) műszaki leírás;

c) tolópadpálya, fordítókorong akna szerkezeti kialakításának terve, a víztelenítés megoldása;

d) sínleerősítés terve a tolópadon, vagy fordítókorongon, valamint a tolópadhoz, vagy fordítókoronghoz (aknákhoz) csatlakozó vágányokon;

e) tolópad, vagy fordítókorong fő összeállítási terve;

f) a tolópad, vagy fordítókorong mozgatása (hajtóműve), fékezése, rögzítése, reteszelése, megoldásának terve;

g) tolópad, vagy fordítókorong hídszerkezetének erőtani számítása;

h) villamosenergia-ellátás, érintésvédelem megoldásának terve (ha az áramellátás munkavezetékről történik, akkor annak tartóoszlopainak, az áramszedőnek a terve és szilárdsági számítása is);

i) főkapcsoló, vészleállító-jelző, biztonsági berendezések elhelyezésének, megoldásának terve;

j) a berendezések és környezetük megvilágításának terve;

k) védelmi berendezések tervei.

4.4. Vasúti járműmérleg:

a) helyszínrajz;

b) műszaki leírás;

c) mérlegakna szerkezeti kialakításának terve, helyszínre adaptálva;

d) mérlegakna víztelenítési terve;

e) mérlegakna erőtani számítása;

f) járműmérleg felépítményi terve a mérlegaknán, vagy a csatlakozó vágányrészen és a mérlegen;

g) mérleghíd, vagy teherfelvevő szerkezetek fő összeállítási terve, erőtani számítása;

h) villamos- és érintésvédelmi terv;

i) a berendezések és környezetük megvilágításának terve.

4.5. *  Egyéb vasútgépészeti berendezés (vágányba épített vagy a vasúti pálya mellé telepített diagnosztikai berendezések, vasútüzemi létesítményekhez kapcsolódó gépészeti berendezések):

a) helyszínrajz;

b) műszaki leírás;

c) alaprajz;

d) metszetek;

e) fő összeállítási terv;

f) részletterv:

fa) az üzem közben az űrszelvénybe is benyúló szerkezetek elrendezéséről, működéséről és rögzítéséről,

fb) vasúti vágányba épülő építmények, vagy pályán mozgó gépek, berendezések esetén a sínleerősítés és pályaterv;

g) erőtani számítás a vasúti terhet viselő és a vasút feletti szerkezetek esetén;

h) villamos és érintésvédelmi terv;

i) vízellátás, víztelenítés terve;

j) közművezetékek kimutatása;

k) védelmi berendezések tervei;

l) felvonók, mozgólépcsők és mozgó járdák esetében a vasúti környezetben való alkalmazhatóságot igazoló dokumentum.

5. Feltétfüzet:

a) feltétfüzet üzemeltetői nyilatkozattal záradékolva;

b) közlekedési szakértői vélemény.

2. melléklet a 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelethez

A vasúti építmények használatbavételi engedélyezési eljárásaiban benyújtandó dokumentációk jegyzéke építmény-fajtánként

1. Valamennyi létesítményre vonatkozó általános dokumentáció:

a) a beruházó nyilatkozata, mely szerint a kérelem tárgyát képező létesítmény az építési engedélynek megfelelően készült el, melyben fel kell tüntetni az építési engedély és az eltéréseket engedélyező engedélyek számait;

b) amennyiben jogszabály előírja, független tanúsító szervezet tanúsítása;

c) *  amennyiben független tanúsító szervezet tanúsítása nem előírt, mérési eredményeken, bizonylatokon, minőségi bizonyítványokon alapuló összefoglaló jelentés arról, hogy megvalósult vasúti építmény műszaki paraméterei az engedélyezési dokumentációban előírt feltételeknek megfelelnek (a jelentésnek ki kell terjednie a rendszerelemek, alrendszerek, strukturális alrendszerek megfelelőségére és minőségére vonatkozó értékelésére, valamint az építési termékek teljesítményére);

d) a vágányok melletti és fölötti létesítményeknek a vágánytengelytől és a sínkorona-szinttől mért távolságait, valamint a szabadon tartott tér felmérését tartalmazó jegyzőkönyv;

e) amennyiben jogszabály előírja a vasútbiztonsági engedély megszerzéséhez, vagy módosításához szükséges dokumentáció;

f) a kivitelezésnek (megépített, átalakított állapotnak) megfelelő, „kivitellel egyezik” záradékkal ellátott, a kivitelező, a műszaki ellenőr és a vasút üzemeltetője által záradékolt megvalósulási dokumentáció, az építménytípusoknál részletezettek szerint;

g) lezárt és kiértékelt próbaüzemi napló(k) és hiba-előjegyzési könyv(ek), valamint a hibák megszüntetésének jegyzőkönyvei;

h) műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv, és jelentés a hiányosságok megszüntetéséről;

i) amennyiben volt ideiglenes használatbavétel, annak határozatában előírt feltételek megvalósulásáról tételes dokumentáció;

j) amennyiben a létesítmény nem vasútbiztonsági engedélyköteles, üzemeltetési és karbantartási utasítás;

k) a kivitelező nyilatkozatát arról, hogy a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 18. § (1) bekezdésében foglaltakat megtartotta.

Az általános dokumentációt kiegészítő dokumentumok

2. Vasúti pálya

2.1. *  Vasúti pálya:

a) műszaki tervdokumentáció:

aa) helyszínrajz,

ab) hossz-szelvény,

ac) műszaki leírás;

b) közúti vasutaknál a közúti közlekedési hatóság által jóváhagyott, vagy véleményezett forgalomtechnikai terv.

2.2. * 

3. Vasúti pálya tartozékai

3.1. Vasúti terhet viselő szerkezetek

3.1.1. Valamennyi, vasúti terhet viselő szerkezet:

a) műszaki tervdokumentáció:

aa) helyszínrajz,

ab) általános terv,

ac) alapozás terve,

ad) jellemző szerkezeti részletek tervei,

ae) műszaki leírás;

b) a vasúti műtárgy építésével érintett keresztező közutak, gyalogos- és kerékpárutak, vasút, villamos, trolibusz, vízfolyás, közművek és egyéb létesítmények, üzemeltetői, kezelői hozzájárulása;

c) amennyiben az üzemeltetők nem azonosak, a vasút és az áthidalt létesítmény üzemeltetője között kötött üzemeltetési megállapodás;

d) vasút alatti aluljárók esetén térvilágítás műszaki tervdokumentációja:

da) állapotterv,

db) térvilágítás fénytechnikai felülvizsgálati jegyzőkönyvei (a más hatóság által engedélyezett utasforgalmi létesítményekre vonatkozóan is);

e) amennyiben a vasúti terhet viselő szerkezet feletti vasúti pálya átépítése az alkalmazott sebesség vagy tengelyterhelés növekedésével jár, és a teherviselő szerkezet nem kerül átépítésre, az átalakítással nem érintett szerkezetekre vonatkozó célvizsgálat jegyzőkönyve arra vonatkozóan, hogy a szerkezet megfelel a kapacitásnövekedés támasztotta követelményeknek.

3.1.1.1. 5 méternél nagyobb szabad nyílású híd, 30 m-nél nagyobb szabad nyílású vasúti hídprovizórium, nyílás mérettől függetlenül gyalogos, kerékpáros, közúti, villamos, vasúti és egyéb közlekedési célt szolgáló aluljáró, valamint vasúti alagút:

a) műtárgyhoz kapcsolódó földművek tömörség- és teherbírás vizsgálati eredménye, vagy annak összefoglaló, kiértékelt jegyzőkönyve;

b) a híd alatt vagy az alagútban szabadon tartott tér felméréséről készült jegyzőkönyv;

c) a végleges állapotra vonatkozó III. fokú hídvizsgálati jegyzőkönyv;

d) a kötelező próbaterhelésére vonatkozó mérések, eredmények;

e) alagút esetén a csatlakozó bélésfalak, támfalak tervdokumentációja;

f) alagút esetén geotechnikai, víztelenítési tervdokumentáció.

3.1.1.2. 5 méter, vagy annál kisebb szabad nyílású vasúti híd, valamint 30 m, vagy annál kisebb szabad nyílású vasúti híd-provizórium:

a) a végleges állapotra vonatkozó III. fokú hídvizsgálati jegyzőkönyv.

3.2. Vasúti zajárnyékoló fal, támfal:

a) műszaki tervdokumentáció:

aa) helyszínrajz csatlakozó útvonalakkal és közterületekkel (1:500 vagy 1:1000 méretarányban),

ab) általános terv (1:100 méretarányban) részletrajzokkal,

ac) műszaki leírás;

b) közelítő erőtani számítás;

c) geotechnikai szakvélemény.

3.3. *  Biztosítóberendezés, automatikus vonatvezérlés, vonat befolyásolás és központi forgalomirányító berendezés:

a) a vasút üzemeltetője által jóváhagyott Kezelési Szabályzat;

b) kivitelezői megvalósulási záradékkal ellátott, az üzemeltető által jóváhagyott előtervi dokumentáció;

c) a berendezést kezelő személyzet oktatásáról és vizsgáztatásáról készített jegyzőkönyv másolata;

d) az üzembe helyezés megkezdéséhez adott engedélyt;

e) a berendezés alkalmassági tanúsítványa és elektronikus berendezés tanúsítói nyilatkozatai az elektronikus berendezés szoftverére;

f) ideiglenes üzemengedély, forgalmi üzembe helyezési rendelet;

g) a berendezésben megvalósult szoftverfrissítés műszaki leírása;

h) a különleges kezeléseket érintő szoftverfrissítéshez tartozóan kiadott hatósági engedélyek száma;

i) a meglévő biztonság integritási szint (SIL) SIL0 szintű funkció javításáról kiállított tanúsítói nyilatkozat;

j) az új SIL0 szintű funkció első alkalmazásakor, vagy meglévő funkció jelentősebb módosításakor, a tanúsító előzetes nyilatkozatán kívül, kockázatelemzés és biztonságértékelés;

k) a SIL1, SIL2, SIL3, SIL4 szintű biztonsági funkciókat érintő szoftverfrissítés esetén tanúsító bevonásával megvalósult független biztonságértékelési eljárás eredménye, amelyben igazolni kell, hogy a biztonság integritási szint (SIL) nem csökken;

l) a szoftverfrissítést követően - üzemi próba keretében - elvégzett vizsgálat eredménye, amelyben igazolásra kerül, hogy a frissítés által érintett funkcionalitás megfelelő, a valós forgalmi/üzemi helyzetek bekövetkeztek, és a kezelőszemélyzet gyakorlottsága a frissítés által bekövetkezett változások vonatkozásában is eléri a kívánt szintet; az egyes szoftverfrissítésekhez tartozó elegendő üzemi próbaidőt a független tanúsító bevonásával a gyártónak és az üzemeltetőnek közösen kell meghatároznia;

m) a független tanúsító bevonásával a gyártónak és az üzemeltetőnek közösen tett nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy az üzemi próba

ma) a teljes rendszerre,

mb) csak bizonyos funkciókra, funkciócsoportokra, vagy

mc) csak bizonyos területre

vonatkozott;

n) az üzemi próba során vezetett próbaüzemi napló másolatát;

o) a szoftverfrissítésekről vezetett nyilvántartást.

3.4. Villamos felsővezeték:

a) műszaki tervdokumentáció:

aa) feszítési terv,

ab) földelési terv,

ac) kapcsolási vázlat;

b) felsővezeték munkavezeték magasságáról és kígyózásáról készített jegyzőkönyvek;

c) a nyíltvonali és állomási átmenő fővágány esetében mérővonati bemérési jegyzőkönyv;

d) vasúti átjárókban két hónapnál nem régebbi magasságmérési jegyzőkönyv.

3.5. Térvilágítás:

a) műszaki tervdokumentáció:

aa) helyszínrajz,

ab) állapotterv;

b) térvilágítás fénytechnikai felülvizsgálati jegyzőkönyvei (a más hatóság által engedélyezett utasforgalmi létesítményekre vonatkozóan is).

4. Helyhez kötött gépészeti berendezések

4.1. Vasúti rakodó-berendezés (vasúti kocsi töltőlefejtő berendezés, rakodódaru, kocsibuktató, oldal- és homlokrakodó, egyéb beépített rakodó- és szállítógép és berendezés) és a vasúti járműmosó berendezések: * 

a) a vasúti pálya szintezési jegyzőkönyve, nyomtávmérési jegyzőkönyve;

b) pályán mozgó gép (pl. darupálya) pályájának szintezési, fesztáv- és kígyózás-mérési jegyzőkönyve;

c) a villamos berendezésekre vonatkozó szerelői nyilatkozat;

d) csővezetékek, tárolótartályok esetén a nyomás, vagy tömítettségi próbáról készített jegyzőkönyv;

e) emelőgépek esetén a terhelési vizsgálatról készült jegyzőkönyv;

f) munkavédelmi minősítő bizonyítvány azokra a gépekre, amelyekre ennek szükségességét a vonatkozó rendelet előírja;

g) vasúti terhet viselő és a vasút feletti szerkezetek vizsgálatáról készített jegyzőkönyv és adatlapok;

h) a térvilágítás fénytechnikai felülvizsgálati jegyzőkönyv, vagy állapotterv.

4.2. Vasúti kocsi-vontató:

a) a vasúti pálya szintezési jegyzőkönyve, nyomtávmérési jegyzőkönyve;

b) a vontatópálya szintezési, fesztáv- és kígyózás-mérési jegyzőkönyve;

c) a villamos berendezésekre vonatkozó szerelői nyilatkozat;

d) a fénytechnikai felülvizsgálati jegyzőkönyv, vagy állapotterv.

4.3. Tolópad, fordítókorong:

a) a vasúti pálya szintezési jegyzőkönyve, nyomtávmérési jegyzőkönyve;

b) pályán mozgó gép (pl. darupálya) pályájának szintezési, fesztáv- és kígyózásmérési jegyzőkönyve;

c) a villamos berendezésekre vonatkozó szerelői nyilatkozat;

d) munkavédelmi minősítő bizonyítvány azokra a gépekre, amelyekre ennek szükségességét a vonatkozó rendelet előírja;

e) vasúti terhet viselő szerkezetek vizsgálatáról készített jegyzőkönyv és adatlapok;

f) a fénytechnikai felülvizsgálati jegyzőkönyv, vagy állapotterv.

4.4. Vasúti járműmérleg:

a) a vasúti pálya szintezési jegyzőkönyve, nyomtávmérési jegyzőkönyve;

b) emelőgépek esetén a terhelési vizsgálatról készült jegyzőkönyv;

c) vasúti terhet viselő szerkezetek vizsgálatáról készített jegyzőkönyv és adatlapok;

d) a fénytechnikai felülvizsgálati jegyzőkönyv, vagy állapotterv.

4.5. *  Egyéb vasútgépészeti berendezés (vágányba épített, vagy a vasúti pálya mellé telepített diagnosztikai berendezések, vasútüzemi létesítményekhez kapcsolódó gépészeti berendezések):

a) a vasúti pálya szintezési jegyzőkönyve, nyomtávmérési jegyzőkönyve;

b) pályán mozgó gép (pl. darupálya) pályájának szintezési, fesztáv- és kígyózás-mérési jegyzőkönyve;

c) a villamos berendezésekre vonatkozó szerelői nyilatkozat;

d) a csővezetékek, tárolótartályok esetén a nyomás, vagy tömítettségi próbáról készített jegyzőkönyv;

e) az emelőgépek esetén a terhelési vizsgálatról készült jegyzőkönyv;

f) munkavédelmi minősítő bizonyítvány azokra a gépekre, amelyekre ennek szükségességét a jogszabály előírja;

g) a vasúti terhet viselő és a vasút feletti szerkezetek vizsgálatáról készített jegyzőkönyv és adatlapok;

h) a térvilágítás fénytechnikai felülvizsgálati jegyzőkönyv, vagy állapotterv;

i) a felvonók, mozgólépcsők és mozgó járdák esetében a vasúti környezetben való alkalmazhatóságot igazoló tanúsítás.

3. melléklet a 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelethez

A vasúti építmények megszüntetési engedélyezési eljárásaiban benyújtandó dokumentációk jegyzéke építmény-fajtánként

1. Valamennyi építményre vonatkozóan:

a) tervezői nyilatkozat a hatósági előírások megtartásáról és a tervezői jogosultságról;

b) amennyiben a bontás engedélyese és az üzemeltető nem azonos, a tervdokumentáció üzemeltetői záradéka és szöveges hozzájárulás;

c) amennyiben a bontás a meglévő vasúti építményhez, berendezéshez csatlakozik, a csatlakozó vasúti pálya, berendezés átalakítási terve;

d) az érintett közművekről tervezői nyilatkozat és a közműkezelők 6 hónapnál nem régebbi hozzájáruló nyilatkozatai;

e) a hatásterület ügyfeleinek kimutatása;

f) a terveket a létesítési engedélyezési eljárásoknál meghatározott méretarányokban kell benyújtani.

2. Vasúti pálya bontási terve

2.1. *  Vasúti pálya:

a) helyszínrajz, saját célú vasúti pálya esetén a csatlakozást biztosító vasút üzembentartójának záradékával;

b) műszaki leírás;

c) területrendezésre és újrahasznosításra vonatkozó tervek.

2.2. * 

3. Vasúti pálya tartozékai bontási terve:

Pályatartozékokra és a vasúti pályával összefüggő vagy kapcsolatos helyhez kötött létesítményekre csak akkor kell külön bontási terv, ha azok a vasúti pálya megszüntetésével nem kerülnek teljesen elbontásra, vagy ha csak azok megszüntetése az engedélykérelem tárgya.

3.1. Vasúti terhet viselő szerkezetek:

a) bontási terv;

b) bontási műszaki leírás.

3.2. Vasúti zajárnyékoló fal, támfal

a) műszaki tervdokumentáció:

aa) helyszínrajz csatlakozó útvonalakkal és közterületekkel (1:500 vagy 1:1000 méretarányban),

ab) műszaki leírás.

3.3. Biztosítóberendezés:

a) a bontás miatti átalakítás terve a megmaradó létesítményekkel kapcsolatban;

b) műszaki leírás.

3.4. Villamos felsővezeték:

a) a bontás miatti átalakítás terve a megmaradó létesítményekkel kapcsolatban;

b) műszaki leírás.

3.5. Térvilágítás bontási terve:

a) műszaki leírás;

b) a megmaradó világítási berendezések állapotterve.

4. Helyhezkötött vasúti gépészeti berendezések bontási terve:

a) helyszínrajz alaprajz;

b) területrendezésre és újrahasznosításra vonatkozó tervek;

c) műszaki leírás.

4. melléklet a 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelethez

Bejelentés köteles tevékenységek

Vasútbiztonsági engedély birtokában a vasúti közlekedési hatóság részére be kell jelenteni a következőket:

a) vasúti pálya esetében:

aa) vasúti vágány olyan megfelelőségi tanúsítvánnyal, vagy jóváhagyott műszaki specifikációval rendelkező szerkezeti átalakítása, amely nem jár

aaa) a vasúti vágány főbb geometriai jellemzőinek, az irányviszonyok, lejtési viszonyok, vágánykapcsolati geometria,

aab) a használatbavételi engedélyben meghatározott sebesség vagy tengelyterhelés,

aac) alapvető pályaszerkezeti jellemzők, nyitott pályaszerkezet, burkolt pályaszerkezet, egyedi pályaszerkezet, vagy

aad) a vasúti vágányt érő, nem a vasúti forgalomból származó terhelés megváltoztatásával,

ab) amennyiben a vágány használatbavételi engedélyében meghatározott sebesség 60 km/h, vagy kisebb, a vágány olyan egyszeri átalakítása, amely a sebesség legfeljebb 20%-os emelésével jár, és nem emelkedik 60 km/h fölé,

ac) amennyiben a vágány használatbavételi engedélyében meghatározott sebesség 100 km/h, vagy kisebb, a meglevő vasúti pálya 100 m hossz alatti, legfeljebb kettő év időtartamra épülő kísérleti célú átalakítása,

ad) vasúti átjárók, burkolt vágányok átépítése, amennyiben a vasúti pályát keresztező burkolt szakaszok vízszintes irányú geometriai jellemzői nem változnak meg,

ae) munkagépek tárolása, anyagtároló területek megközelítése céljából két évnél rövidebb időtartamra ideiglenes céllal létesülő vágányok,

af) *  építési forgalom lebonyolítására, vagy rendkívüli események helyreállítására szolgáló vágány építése, az eseményt kiváltó ok megszűnéséig, vagy az engedélyköteles tevékenység befejezéséig, de legfeljebb a használatbavétel időpontjáig kerülnek megépítésre,

ag) vasúti alépítményi szerkezetek kialakítása, cseréje, megerősítése;

b) vasúti jelző- és biztosítóberendezések esetében:

ba) vasúti jelzőberendezések létesítése, átalakítása, megszüntetése,

bb) olyan biztosító, vagy védelmi berendezések bontása, amelyeknél a védendő vasúti pálya megszűnik, és a biztosító, vagy védelmi berendezés nincs szerkezeti függésben elbontásra nem kerülő berendezéssel,

bc) *  vasúti átjárót fedező sorompó berendezés létesítése, átalakítása és megszüntetése, ha annak működése nincs összefüggésben vasúti biztosító berendezéssel vagy közúti forgalomirányító fényjelző készülékkel,

bd) *  vasúti biztosítóberendezés, vagy folyamatirányító automatika, központi forgalomirányító berendezés olyan, az 1. és 2. mellékletnek megfelelően dokumentált átalakítása, amely a berendezés rendszerét annak teljes hatáskörzetére kiterjedően nem változtatja meg,

be) vasúti pályára telepített járműdiagnosztikai berendezések létesítése, átalakítása és megszüntetése, ha nem kapcsolódnak jelző vagy biztosítóberendezéshez,

bf) korlátozott szolgáltatási szintű forgalom lebonyolítására, vagy építési forgalom lebonyolítására, vagy rendkívüli események helyreállítása érdekében biztosítóberendezések telepítése, az eseményt kiváltó ok megszűnéséig, vagy az engedélyköteles tevékenység befejezéséig, de legfeljebb két évre kerülnek beépítésre,

bg) központi forgalomellenőrző berendezés rendszer létesítése, átalakítása és megszüntetése,

bh) olyan védelmi berendezések telepítése, vagy bontása, amelyek nincsenek szerkezeti függésben biztosító berendezéssel, és a vasúti pályára engedélyezett legnagyobb sebesség legfeljebb 15 km/h,

bi) kizárólag jelzőeszközök elhelyezését szolgáló létesítmények, jelzőhidak telepítése, bontása;

c) *  vasúti hidak, alagutak, támfalak esetében:

ca) 5 m vagy annál kisebb szabadnyílású állandó jellegű híd létesítése, vagy megszüntetése,

cb) 5-10 m közötti szabadnyílású, típusterv szerinti kialakítású, állandó jellegű híd létesítése, vagy megszüntetése,

cc) olyan átalakítás, amely nem jár a teherbíró szerkezet, vagy a nyílásméret, vagy a teherbírás megváltoztatásával,

cd) valamely káresemény elhárítása, vagy építési munkák miatt ideiglenes szerkezetű híd beépítése, amelyen az alkalmazható legnagyobb sebesség 80 km/h, valamint a beépítés ideje nem haladja meg a két évet,

ce) vasúti alagút olyan átalakítása, amely az alagút erőtani szerkezetét nem változtatja meg,

cf) *  tám- és bélésfal, görgetegfogó fal létesítése és bontása, ha idegen tulajdonú területet nem érint;

cg)-ch) * 

d) vasúti villamos felsővezeték és a hozzá kapcsolt berendezések esetében:

da) * 

db) a felsővezetéki hosszlánc, munkavezeték cseréje, ha nem jár sebesség növeléssel,

dc) a kapcsoló szekrények, kapcsolókertek átalakítása, ha az áramköri kialakítás nem változik,

dd) *  építési forgalom lebonyolítására, vagy rendkívüli események helyreállítására szolgáló felsővezetéki berendezések telepítése, az eseményt kiváltó ok megszűnéséig, vagy az engedélyköteles tevékenység befejezéséig, de legfeljebb két évre kerülnek beépítésre;

e) vasúti térvilágítási berendezések átépítése, bővítése, ha a fénytechnikai paraméterek, a megvilágítás, fénysűrűség, térbeli egyenletesség előírt értéke nem változik, zavaró hatások nem keletkeznek;

f) *