A Kormány a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés l) pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés s) pontjában, a 40. § tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § * (1) E rendelet hatálya
a) a vasúti pálya és – a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – a vasúti pálya tartozékai, a különleges vasutak (a továbbiakban együtt: vasúti építmény),
b) a – (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – a vasúti üzemi létesítmények,
c) a vasúti üzemi létesítményekhez kapcsolódó felvonók, mozgólépcsők és mozgó járdák,
d) a felszín alatti vasutak vasúti állomási épületeinek
engedélyezési eljárásaira terjed ki.
(2) A vasúti biztosítóberendezések, automatikus vonatvezérlés, vonat befolyásolás, folyamatirányító automatika, központi forgalomirányító berendezés működését biztosító szoftverek megfelelőségét a hatóság a vasúti közlekedés biztonsága szempontjából kizárólag a berendezések engedélyezési és bejelentési eljárásaiban vizsgálja.
(3) E rendelet hatálya nem terjed ki:
a) a vasúti pálya felszín alatti szakaszainak tartozékaként beépített polgári védelmi, tűzvédelmi berendezésekre,
b) az (1) bekezdés d) pontjában foglaltak kivételével a vasúti üzemi létesítmények épületeire,
c) a honvédségi használatú vasúti építményekre, ideértve a vasúti pályát és tartozékait, valamint a vasúti üzemi létesítményeket is,
d) * a vasúti pálya következő tartozékaira: áteresz, a vasúti felsővezetékhez kapcsolt berendezések és alállomások, a hőnfutásjelző berendezés, ha nincs vasúti biztosító berendezéssel összefüggésben, valamint a vasúti távközlő vezetékek és berendezések.
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. átalakítás: a meglévő vasúti építmény engedélyezett műszaki paramétereinek, kapacitásának növelése vagy használati módjának megváltoztatása érdekében végzett, új vasúti építmény építésének nem minősülő építési munka;
2. áteresz: olyan vasúti pályatartozék, amely vasúti terhet visel, a vasúti pálya alatti szabad nyílást hidal át, és amelynek belső átmérője, vagy a hídfőkre vagy hídfalazatokra merőlegesen mért nyílása két méternél nem nagyobb;
3. építési forgalom: az építési tevékenységet támogató vasúti közlekedés, valamint az épített vasúti pálya és tartozékainak kipróbálását szolgáló próbamenetek;
4. feltétfüzet: a hazai vasúti pályahálózaton első alkalommal létesített vagy alkalmazott berendezés, szerkezet, készülék, részegység, szerkezeti elem műszaki és biztonsági követelményeinek leírása;
5. karbantartás: meglévő vasúti építmény, tartozékai, alrendszerei, rendszerelemei bármely okból történő javítása, helyreállítása, ha az nem jár a használatbavételi engedélyben meghatározott műszaki jellemzők – sebesség, tengelyterhelés – növelésével, valamint a nyomvonal, és a pályatartozékok funkciói nem változnak, és a javítás, helyreállítás nem jár a pálya vagy tartozékainak megszüntetésével;
6. * korlátozott szolgáltatási szintű forgalom: a vasúti pályán, a vasútbiztonsági engedéllyel rendelkező szervezet által meghatározott módon, de legfeljebb a vasúti hatóság által engedélyezett feltételekkel történő vasúti személyszállítás vagy árutovábbítás;
7. * vasútgépészeti berendezés: azok a vasúti pálya tartozékok, amelyek helyhez kötött gépészeti berendezéssel biztosítják a vasútüzem működését, a rakodó-, mérlegelő-, valamint járműmozgató berendezések, vágányfék, siklás érzékelő, továbbá a vasúti járművek javításához, karbantartásához szükséges helyhez kötött, a vágányra, vágányba vagy a vágány alá vagy fölé épített emelő-, mozgató- és egyéb technológiai berendezések;
8. * vasúti híd: olyan vasúti pályatartozék, amely vasúti terhet visel, vasúti pálya alatti szabad nyílást hidal át, és amelynek belső átmérője, vagy a hídfőkre vagy hídfalazatokra merőlegesen mért nyílása két méternél nagyobb, a vasúti pályát természetes és mesterséges akadályok felett vezeti át;
9. * Országos Vasúti Szabályzat: az Országos Vasúti Szabályzat II. kötetének kiadásáról szóló 18/1998. (VII. 3.) KHVM rendelet, a kötélvontatású személyszállító vasutakról és az Országos Vasúti Szabályzat III. kötetének kiadásáról szóló 26/2003. (IV. 28.) GKM rendelet és a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló 103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet.
3. § (1) Vasúti építmény építéséhez, használatbavételéhez, forgalombahelyezéshez, átalakításához, korszerűsítéséhez, megszüntetéshez, üzemszünet engedélyezéséhez, feltétfüzet alkalmazásához – a 32–34. §-ban foglalt kivételekkel – a vasúti közlekedési hatóság engedélye szükséges.
(2) Az (1) bekezdésben nem említett építési tevékenységek hatósági engedély nélkül végezhetők.
4. § A vasúti építményre vonatkozó vasúti közlekedési hatósági eljárások során kiadható műszaki engedélyek (a továbbiakban: vasúti hatósági engedély) fajtái:
a) feltétfüzet alkalmazási engedély,
b) elvi építési engedély,
c) vasút építési engedély,
d) átalakítási, korszerűsítési engedély,
e) használatbavételi engedély,
f) ideiglenes használatbavételi engedély,
g) fennmaradási engedély,
h) megszüntetési vagy bontási engedély,
i) üzemszünet engedély,
j) eltérési engedély.
5. § (1) Az e rendelet szerinti engedélyezési eljárásokban hatásterületnek minősül azon ingatlan területe, amelyeket a tervezett tevékenység terület-igénybevétellel érinti, vagy amely közvetlenül határos a tevékenységgel igénybevett ingatlan tervezési határok közötti területével.
(2) * Az e rendelet szerinti eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben (a továbbiakban: Ákr.) meghatározott feltételek külön vizsgálata nélkül ügyfélnek minősül az, aki – a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet szerint – előzetes vizsgálati eljárásban, vagy környezeti hatásvizsgálati eljárásban ügyfél volt, valamint az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.
(3) A vasúti közlekedési hatóság döntéseit – a (4) bekezdésben meghatározott hirdetményi út kivételével – írásban közli a kérelmezővel, az építtetővel, a tervezővel, az eljárásban közreműködő szakhatóságokkal, a vasúti építmény kezelőjével és tulajdonosával, valamint a terület igénybevétellel érintett ügyfelekkel.
(4) Az építési tevékenységgel érintett, a hatásterületen élő – a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó – ügyfeleket hirdetményi úton kell értesíteni a vasúti közlekedési hatóság döntéseiről.
(5) * A végleges határozatot közölni kell a bányafelügyelettel, ha az engedélyezett építési tevékenység során 500 m3-t meghaladó ásványi nyersanyagot termelnek ki.
6. § (1) * A vasúti közlekedési hatóság az e rendelet hatálya alá tartozó eljárásokat a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 82/B. § (1) bekezdése szerinti elektronikus információs rendszerben folytatja le.
(2) A kérelemhez csatolni kell: *
a) az egyes építési tevékenységek 1. mellékletben foglalt – a vasúti pályahálózat működtetőjének hozzájárulásával záradékolt – műszaki dokumentációját, szakági terveit,
b) * azt a dokumentumot, amellyel a kérelmező igazolni tudja, hogy a szakhatóságokkal a szükséges egyeztetéseket elvégezte,
c) * az érintett közműkezelők hozzájárulását igazoló dokumentumot,
d) vasútgépészeti berendezéseknél a vasútgépészeti berendezések műszaki dokumentációját,
e) veszélyes áruk mozgatását végző berendezéseknél a berendezéseknek a környezetre gyakorolt hatására vonatkozó számításokat, nyilatkozatokat,
f) * a felszín alatti vasutak vasúti állomási épületeinek engedélyezési eljárásában a 32. § (5) bekezdése szerinti tervezői nyilatkozatot, és az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló kormányrendeletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt.
(2a) * A kérelmezőnek igazolnia kell, hogy
a) a vasúti építmény megfelel az átjárhatósági műszaki előírásokban, a nemzeti szabályokban, a nemzeti előírásban, a nemzeti ajánlásban előírt követelményeknek,
b) a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló törvény szerinti tanúsítás megtörtént,
c) – ha azt jogszabály előírja – a kockázatértékelés megtörtént,
d) a fejlesztési közreműködő által vagy megbízásából kezdeményezett eljárásokban – a Vtv. 44. § (2) bekezdésében meghatározottakkal összhangban – a kérelemben szereplő építmény üzemeltetőjével az együttműködési megállapodás létrejött, vagy rendelkezésre áll az annak megkötési szándékára irányuló építtetői nyilatkozat.
(3) A szakhatóság állásfoglalásának kialakításához átnézeti helyszínrajzot és műszaki leírást kell mellékelni.
(4) * A felszín alatti vasutak vasúti állomási épületeinek engedélyezési eljárásában a szakhatóságok állásfoglalásainak megkéréséhez az az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló kormányrendeletben a szakkérdések vizsgálatához meghatározott dokumentációkat kell benyújtani.
7. § Amennyiben jogszabály valamely munkarész elkészítését tervezési jogosultsághoz köti, a vasúti közlekedési hatóság a tervező jogosultságát ellenőrzi.
8. § * (1) A vasúti közlekedési hatóság a tervezett vasúti építmény vasúti biztonsági követelményeinek, valamint a tervezett biztonsági berendezések műszaki követelményeinek teljesülését az építési engedélyezési eljárás keretében vizsgálja.
(2) A vasúti közlekedési hatóság a vasúti építmény vasúti biztonsági állapotát, a biztonsági berendezések műszaki állapotát, valamint a személyzet biztonságkritikus kezelési képességét a használatbavételi eljárás keretében vizsgálja.
8/A. § *
8/B. § * (1) A vasúti közlekedési hatóság – a (2) bekezdés szerinti tartalmú – útmutatót készít, amelyet honlapján közzétesz.
(2) Az útmutató részletes iránymutatást nyújt az e rendelet szerinti engedélyek megszerzéséről, tartalmazza az engedélyekhez kapcsolódó követelmények leírását és magyarázatát, valamint a kérelem mellékletét képező dokumentumok jegyzékét.
8/C. § * Az e rendelet szerinti rendszerintegritási megfelelőségértékelési tevékenységet olyan szervezet végezheti, amely az adott strukturális vasúti alrendszer vonatkozásában hatályos bejelentett szervezeti és kijelölt szervezeti kijelöléssel rendelkezik. A rendszerintegritási megfelelőségértékelést végző szervezet eljárására a vasutak kölcsönös átjárhatóságának és az ezzel kapcsolatos engedélyezési eljárások, valamint a vasúti pályahálózat nyilvántartása vezetésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben, valamint az átjárhatósági műszaki előírások keretében alkalmazandó megfelelőségértékelési, alkalmazhatósági és EK-hitelesítési eljárások moduljaira vonatkozó részletes szabályokról szóló miniszteri rendeletben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
8/D. § * Ha van hatályos vasúti műszaki előírás az engedélykérelem tárgyát képező műszaki megoldásra vonatkozóan, a vasúti közlekedési hatóság az ügyfél kérelmére az Országos Vasúti Szabályzatot a vasúti műszaki előírásban foglalt eltérésekkel alkalmazza.
8/E. § * A rendszerintegritási vizsgálat során a rendszerintegritási megfelelőségértékelő szervezetnek – az átjárhatósági műszaki előírásokban nem szabályozott, a hazai vasúti rendszer egységes működésére vonatkozóan – a nemzeti szabályoknak, előírásoknak való megfelelőséget kell vizsgálnia. A vasúti alrendszerre, rendszerelemre vonatkozó előírások szintjét a vasúti közlekedési hatóság az építési engedélyben határozza meg az 1. melléklet 1. pont d) alpontja alapján.
9. § (1) A kérelmező az alkalmazni tervezett berendezések, alrendszerek, alkatrészek műszaki, biztonsági követelményeire saját döntése, vagy jogszabály előírása szerint feltétfüzetet készít a megfelelőség-értékelő szervezet általi tanúsítás alapjául.
(2) A feltétfüzet alkalmazását a vasúti közlekedési hatóság engedélyezi.
10. § (1) Az e rendelet szerinti építési tevékenységek engedélyezési feltételeinek előzetes tisztázása céljából a vasúti közlekedési hatóságtól elvi építési engedély kérhető.
(2) Elvi építési engedély adható a megvalósítandó vasúti közlekedési hatósági engedélyköteles vasúti építmény egészére, meghatározott részére, alrendszereire, rendszerelemeire. Az eljáráshoz a kérelmezőnek mellékelnie kell a vasúti építmény, alrendszer, rendszerelem műszaki leírását, elvi helyszínrajzát vagy elrendezési vázlatát, és az elvi engedély feltételeit megalapozó dokumentumokat, számításokat.
(3) Az építményekkel kapcsolatos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldásra irányuló kérelem elvi építési engedélykérelem formájában is benyújtható.
10/A. § * (1) Olyan pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer esetében, amely az egységes európai vonatbefolyásoló rendszer (a továbbiakban: ETCS) vagy a vasúti mobil kommunikációs rendszer globális mobilkommunikációs (a továbbiakban: GSM-R) berendezéseit is magába foglalja, a kérelmező a beszerzési eljárás kiírása előtt kérelmezi az Európai Unió Vasúti Ügynökségének (a továbbiakban: Ügynökség) ellenőrzését arra vonatkozóan, hogy a tervezett műszaki megoldások teljes mértékben megfelelnek az átjárhatósági műszaki előírásoknak, és így teljesen átjárhatóak.
(2) A kérelmező a kérelmet, valamint a kérelemhez tartozó összes dokumentumot, továbbá a vonatkozó eljárások állására és kimenetelére, valamint adott esetben a fellebbezési tanács kéréseire és határozataira vonatkozó információt az Európai Unió Vasúti Ügynökségéről és a 881/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendeletben [a továbbiakban: (EU) 2016/796 rendelet] meghatározott egyablakos információs és kommunikációs rendszeren keresztül kell nyújtja be és éri el.
(3) A vasúti közlekedési hatóság a jóváhagyás iránti kérelemről véleményt ad ki
a) a kérelmező részére az Ügynökséghez benyújtásra kerülő kérelme benyújtását megelőzően vagy
b) az Ügynökség részére a kérelem benyújtását követően.
(4) Az Ügynökség döntése elleni jogorvoslatra az (EU) 2016/796 rendelet az irányadó. Azon előrehaladott fejlesztési stádiumban lévő projektek esetén, amelyek a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló kormányrendelet 4. §-a alapján mentesültek egy vagy több átjárhatósági műszaki előírás alkalmazása alól, a kérelmező nem kérhet új ellenőrzést.
(5) Ha az Ügynökség jóváhagyása után változott az ajánlattételhez szükséges dokumentáció tervezete vagy a tervezett műszaki megoldás leírása, a kérelmező haladéktalanul az (EU) 2016/796 rendelet 12. cikkében hivatkozott egyablakos információs és kommunikációs rendszeren keresztül tájékoztatja az Ügynökséget és a vasúti közlekedési hatóságot. Ebben az esetben az (EU) 2016/796 rendelet 30. cikk (2) bekezdésének megfelelően a kérelmező és a vasúti közlekedési hatóság együttműködik az Ügynökséggel annak érdekében, hogy kölcsönösen elfogadható megoldás jöjjön létre.
11. § (1) Vasúti építési engedély (a továbbiakban: építési engedély) szükséges a megvalósítandó vasúti közlekedési hatósági engedélyköteles vasúti építmény egészére, egy szakaszára, vagy valamely alrendszerére.
(2) A vasúti építmény egy szakasza, vagy alrendszere megvalósítására irányuló kérelemhez az építmény egészének működéséhez, a vasúti közlekedés biztonságos lebonyolítási feltételeinek megítéléséhez szükséges adatokat és dokumentációkat az 1. mellékletben foglaltak szerint mellékelni kell.
11/A. § * (1) A kérelmező az építési engedély iránti kérelmének benyújtásával egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy a rendszerintegritás biztosítása érdekében
a) részben vagy egészben a Vtv. 2. § 1.16. pontja szerinti nemzeti ajánlásokban (a továbbiakban: rendszerintegritási nemzeti ajánlások) foglaltak szerint jár el, vagy
b) a rendszerintegritási nemzeti ajánlásokban foglaltaktól részben vagy egészben el kíván térni.
(2) Amennyiben a kérelmező a rendszerintegritási nemzeti ajánlásokban foglaltak szerint jár el, úgy a vasúti közlekedési hatóság részére benyújtja a rendszerintegritási megfelelőségértékelési szervezet által kiállított közbenső megfelelési nyilatkozatot annak igazolására, hogy a vasúti építmény tervezése során a rendszerintegritási nemzeti ajánlásokban meghatározott, a kérelmező által alkalmazni kívánt feltételek teljesülnek.
(3) Mindazon szempontokra vonatkozóan, amelyekben a rendszerintegráció érdekében a kérelmező a rendszerintegritási nemzeti ajánlásokban foglaltaktól eltérő megoldást kíván alkalmazni (a továbbiakban: alternatív megoldás), az építési engedély iránti kérelméhez mellékelten benyújtja
a) az alternatív megoldás részletes leírását, az alternatív megoldás kivitelezése során alkalmazandó paramétereket és azok követelményeit,
b) az üzemeltetés, fenntartás során alkalmazandó fenntartási követelmények meghatározását,
c) a kockázatértékelő szervezet igazolását arra vonatkozóan, hogy a kérelmező által alkalmazni kívánt alternatív megoldás legalább a rendszerintegritási nemzeti ajánlásokban meghatározott megoldással azonos biztonsági szintet biztosít, és
d) a rendszerintegritási megfelelőségértékelési szervezet által kiállított közbenső megfelelési nyilatkozatot annak igazolására, hogy a vasúti építmény tervezése során a kérelmező által alkalmazni kívánt alternatív megoldásban meghatározott feltételek teljesülnek.
(4) Az alternatív megoldás alkalmazását a vasúti közlekedési hatóság az építési engedély megadása által akkor engedélyezi, ha az alternatív megoldás legalább a rendszerintegritási nemzeti ajánlásokban meghatározott megoldással azonos biztonsági szintet biztosít.
12. § Az építési engedély iránti kérelem elbírálása során a vasúti közlekedési hatóság köteles meggyőződni arról, hogy
a) a kérelem részét képező valamennyi engedélyköteles tervrészlet felelős tervezője rendelkezik-e a terv elkészítéséhez szükséges jogosultsággal,
b) a 1. mellékletben előírt dokumentumok rendelkezésre állnak-e,
c) a kérelem és mellékletei megfelelnek-e a jogszabályokban előírt szakmai, műszaki és tartalmi követelményeknek,
d) *
13. § (1) * A vasúti közlekedési hatóság az építési engedélyt akkor adja meg, ha a tervezett építmény a hatályos jogszabályokban, valamint a kötelező vasúti műszaki előírásokban foglalt követelményeknek megfelel, és az építéssel, átalakítással vagy korszerűsítéssel érintett vasúti alrendszer vagy alrendszerek vasúti rendszerbe illesztése teljesíti az elvárt szintű rendszerintegritást.
(2) A vasúti közlekedési hatóság az építési engedélyben előírhatja, hogy a használatbavételi engedély megadásának feltétele üzemi próba elvégzése.
(3) Az építési engedély megadásáról hozott határozatnak – az Ákr.-ben foglaltakon túlmenően – tartalmaznia kell: *
a) amennyiben az engedélyes fejlesztési közreműködő, azon szervezet megnevezését, amely az elkészült vasúti építmény működtetője lesz,
b) az engedélyezett vasúti építmény pontos megnevezését, helyét, az engedélyezési tervre történő utalást és a beazonosításához szükséges rövid leírást,
c) az építés feltételeit, a szakhatósági előírásokat,
d) az engedély hatályának időtartamát,
e) a kérelmező kötelezését arra, hogy a kivitelezés megkezdésének időpontját és felelős műszaki vezetőjét a vasúti közlekedési hatóságnak jelentse be,
f) az ideiglenes használatbavételi engedély, és a használatbavételi engedély feltételeit,
g) az üzemi próba elvégzésére való kötelezést.
(3a) * A vasúti közlekedési hatóság az építési engedélyben a vasúti pálya üzemeltetője által jóváhagyott és a tanúsító által vizsgált építési terveket tünteti fel az engedély elválaszthatatlan részét képező dokumentumokként.
(4) A vasúti közlekedési hatóság által engedélyezett dokumentáció alapján kiviteli tervdokumentációt kell készíteni, amely dokumentáció valamennyi, az építési engedélyekhez előírt tervműveletet tartalmazza.
(5) * Az építés csak végleges, hatályos építési engedély, a jóváhagyott – engedélyezési záradékkal ellátott – engedélyezési terv, és a kiviteli tervdokumentáció birtokában kezdhető meg.
(6) * A vasúti közlekedési hatóság az építési engedély megadása esetén a határozat véglegessé válása után az engedélyezésre benyújtott műszaki tervek egy példányát a műszaki tervnyilvántartásában helyezi el, engedélyezési záradékkal és bélyegzőlenyomattal ellátott egy – fejlesztési közreműködő esetén a kérelemben megjelölt számú – példányát a kérelmezőnek és a (3) bekezdés a) pontja szerinti üzemeltetőnek kiadja. A vasúti közlekedési hatóság kérelemre – díj ellenében – a műszaki tervek további példányait látja el záradékkal és bélyegzőlenyomattal.
13/A. § * A kivitelezés, amennyiben termőföldet érint, a termőföld más célú hasznosítására vonatkozó végleges ingatlanügyi hatósági engedélyek birtokában kezdhető meg.
14. § (1) * A végleges építési engedély a véglegessé válásától számított öt évig hatályos. Az építési engedély nem veszti hatályát, ha az építési tevékenységet öt éven belül megkezdték, és azt folyamatosan végzik és az építési tevékenység megkezdésétől számított öt éven belül befejezik.
(2) * A vasúti közlekedési hatóság az építési engedély időbeli hatályát az (1) bekezdésben meghatározottnál rövidebb – de legalább két év – időtartamban is megállapíthatja, ha a közlekedés biztonsága, a környezetvédelmi engedély, vagy a szakhatóságok előírásai indokolják.
(3) * Az építési engedély hatályát a vasúti közlekedési hatóság – az időbeli hatály lejárta előtt – az építtető kérelmére legfeljebb két alkalommal, esetenként három évvel meghosszabbíthatja. Ha a vasúti létesítmény létesítése, felújítása, valamint átalakítása európai uniós pénzügyi források bevonásával valósul meg, és a pénzügyi forrás megszerzésének feltétele a hatályos jogszabályban foglaltak betartása, akkor a közlekedési hatóság új feltételként ezeknek a jogszabályoknak való megfelelést előírhatja.
(4) Az építési engedély hatályát veszti
a) * a véglegessé válásának napjától számított öt év elteltével, ha az építési tevékenységet nem kezdték el, és a hatályát nem hosszabbították meg, vagy
b) ha az építési tevékenységet az a) pontban meghatározott határidőn belül megkezdték, de a megkezdéstől számított öt év elteltével használatbavételi engedély iránti kérelmet nem nyújtanak be, vagy a vasúti építmény ideiglenes, vagy végleges használatbavételi engedély megadására nem alkalmas.
15. § (1) A vasúti közlekedési hatóság az építési engedélyben megjelölt műszaki vagy technológiai okok miatt üzemi próbát rendelhet el.
(2) Az üzemi próba feltételeit úgy kell meghatározni, hogy az üzemi próba alatt bármilyen jellegű meghibásodás, nem tervezett működés, leállás a vonatforgalom biztonságát nem csökkentheti.
(3) Az építési engedélyben a vasúti közlekedési hatóság rögzíti az üzemi próba
a) időtartamát, amely nem haladhatja meg a hat hónapot,
b) végrehajtási szabályainak szempontjait,
c) alatt vezetendő dokumentációkat, kiértékelésük módját,
d) alatt szükséges biztonsági intézkedéseket.
(4) A vasúti közlekedési hatóság az üzemi próbát elrendelő határozatában meghatározza az üzemi próba alatt az üzemszerű vasúti forgalom feltételei közül legalább a következőket:
a) a vasúti forgalom lebonyolításának szempontjait,
b) az üzemi próba alá vont pálya, és tartozékai – különös tekintettel a vasúti forgalom biztonságos lebonyolításában részt vevő, azokat működtető, irányító, ellenőrző berendezésekre – meghibásodása, hibás működése, üzemszünete esetén követendő eljárást,
c) az üzemi próba sikertelen befejezése esetén követendő eljárást.
16. § (1) Az építési engedélytől és az ahhoz tartozó helyszínrajztól és műszaki tervektől való eltéréshez a vasúti közlekedési hatóság engedélye szükséges, ha az eltérés
a) a vasúti pálya helyszínrajzi elhelyezését, rendeltetését érinti,
b) a vasúti pálya építési engedélyben meghatározott geometriai jellemzőit megváltoztatja,
c) az alkalmazott berendezéseket megváltoztatja.
(2) Nem minősül az építési engedélytől eltérő megoldásnak, ha az eltérés az alkalmazandó szabványokban, műszaki előírásokban, vagy a műszaki leírásban meghatározott tűrési határértékét nem haladja meg.
(3) Az eltérési engedélykérelem benyújtható a megvalósítandó hatósági engedélyköteles vasúti építmény egészére, meghatározott részére, pályatartozékára, vagy annak egy részére.
17. § (1) * A végleges építési engedélyben foglaltaktól, valamint az építési engedély mellékletét képező engedélyezési tervektől való eltérés engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell a módosítással érintett vasúti létesítmény szakasz, vagy alrendszer engedélyezési tervdokumentációjának változással érintett részét. A kérelemhez az építmény egészének működéséhez, a vasúti közlekedés biztonságos lebonyolítási feltételeinek megítéléséhez szükséges, a létesítési engedélyhez még be nem nyújtott adatokat is mellékelni kell.
(2) A vasúti közlekedési hatóság újonnan készített – teljes körű – dokumentáció bemutatására kötelezheti a kérelmezőt, ha a módosítás az engedélyezett tervdokumentáció több, a vasúti közlekedés biztonságát érintő részletére terjed ki, vagy egyébként a módosítás miatt az eredetileg engedélyezett dokumentáció áttekintéséhez szükséges.
18. § * (1) Az átalakítási engedélyezési eljárásra a 11–13. §-ban foglaltakat a (2) bekezdésben foglaltakkal, valamint azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ahol e rendelet építési engedélyt említ, ott átalakítási engedélyt kell érteni.
(2) * Átjárhatóságot lehetővé tévő alrendszerek felújítása vagy korszerűsítése esetén a vasúti közlekedési hatóság megvizsgálja a kérelmet és annak mellékleteit, és – az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (a továbbiakban: ERTMS) projektekhez kapcsolódó pálya menti berendezések esetében az Ügynökséggel szorosan együttműködve – a következő feltételek alapján eldönti, hogy szükség van-e átalakítási engedélyre
a) a tervezett munkálatok negatív hatással vannak az érintett alrendszer általános biztonsági szintjére;
b) a vonatkozó átjárhatósági műszaki előírások megkövetelik új üzembe helyezési engedély megszerzését;
c) a magyar nemzeti végrehajtási tervek megkövetelik az átalakítási engedély megszerzését; vagy
d) változás következik be azon paraméterek értékeiben, amelyek alapján korábban az építési engedélyt kiállították.
19. § (1) Az építési engedély alapján megépült, valamint engedély alapján átalakított vasúti építmény – a (4)–(5) bekezdésben meghatározott kivételekkel – használatbavételi engedély birtokában használható. A használatbavételi engedély az építmény egészére, vagy önállóan használható részeire, alrendszereire is kiadható.
(1a) * Az átjárhatóságot lehetővé tévő pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer, valamint az energia- és infrastruktúra-alrendszerek létesítése vagy korszerűsítése esetén, azok használatbavételére kizárólag akkor kerülhet sor, ha azok tervezése, kivitelezése és beszerelése megfelel a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló kormányrendeletben meghatározott alapvető követelményeknek, és rendelkezik az e rendeletben meghatározott engedélyekkel.
(2) A használatbavételi engedély iránti kérelmet legkésőbb a műszaki átadás-átvételt követő harminc napon belül kell benyújtani a vasúti közlekedési hatósághoz.
(3) * A vasúti pálya azon tartozéka, amely rendeltetésénél fogva a vasúti forgalom biztonságos lebonyolításában vagy a vasúti terhek viselésében vesz részt – különösen vasúti biztosítóberendezés, műtárgy, villamos felsővezeték, gépészeti berendezés –, és építése, átalakítása engedélyköteles, használatbavételi engedély hiányában az üzemszerű vasúti forgalom lebonyolításában – a (4) és (5) bekezdés kivételével – nem vehet részt.
(4) Használatbavételi engedély hiányában, a műszaki átadás-átvételt megelőzően, a vasúti pályán, a vasúti műtárgyon, valamint a vasúti pálya azon tartozékának önálló működése mellett, amely a vasúti forgalom biztonságos lebonyolítását végzi és építése, átalakítása engedélyköteles, építés alatti forgalom és korlátozott szolgáltatási szintű forgalom bonyolítható le.
(5) * A vasútbiztonsági engedéllyel rendelkező vasúti társaság által működtetett vasúti pályahálózaton, használatbavételi engedély hiányában, a műszaki átadás-átvételt követő legfeljebb 360 napig korlátozott szolgáltatási szintű forgalom bonyolítható le, az építési engedélyben vagy az eltérési engedélyben a közlekedési hatóság által rögzített feltételeknek megfelelően.
(6) * A korlátozott szolgáltatási szintű forgalom elindítását a 32. § alapján kell bejelenteni.
(7) * A használatbavételt megelőző híddiagnosztikai célvizsgálat során annak vizsgálatára kerül sor, hogy a vasúti pálya teherviselő szerkezete megfelel-e a kapacitásnövekedés támasztotta követelményeknek.
20. § (1) * A vasúti közlekedési hatóság abban az esetben engedélyezi a vasúti építmény használatbavételét, ha az építmény vagy annak önálló használatra alkalmas része
a) teljesíti a Vtv. 10. § (3) bekezdése szerinti feltételeket,
b) az építési, átalakítási engedélynek megfelelően épült meg,
c) az ERTMS-hez kapcsolódó pálya menti berendezések esetében megfelel az Ügynökség jóváhagyásának, vagy amennyiben jóváhagyás után változott az ajánlattételhez szükséges dokumentáció tervezete vagy a megtervezett műszaki megoldás leírása, az (EU) 2016/796 rendelet 30. cikk (2) bekezdése szerinti eljárás eredményének,
d) rendeltetésszerű használatra alkalmas, valamint
e) kielégíti a forgalombiztonsági követelményeket.
(2) A vasúti közlekedési hatóság használatbavételi engedélyt
a) határozott időre vagy
b) határozatlan időre
adja ki.
(3) * A vasúti közlekedési hatóság tízéves határozott időre adja ki a használatbavételi engedélyt annak a vasúti építményt üzemeltető szervezetnek, amely nem rendelkezik vasútbiztonsági engedéllyel.
(4) * Mindazon vasúti célú sajátos építmények esetében, amelyekre átjárhatósági műszaki előírás vonatkozik, és az átjárhatósági műszaki előírás előírásai alapján az alrendszer felújítását vagy átalakítását követően új használatbavételi engedély kiadása szükséges, a határozatlan ideig megadott használatbavételi engedély a használatbavételi engedélyben és a vasútbiztonsági engedélyben meghatározott változatlan műszaki és biztonsági feltételekkel az új használatbavételi engedély hatálybalépéséig hatályos.
(5) * Mindazon vasúti célú építmények esetében, amelyekre nem vonatkozik átjárhatósági műszaki előírás, és az üzemeltető a nemzeti műszaki előírások alapján új határozott idejű használatbavételi engedélyt kér a határozott idejű használatbavételi engedély időbeli hatályának lejárta előtt, az új használatbavételi engedélyt a (3) bekezdésben foglaltak szerint adja ki a vasúti közlekedési hatóság, ha a használatbavételi engedélyben meghatározott műszaki és biztonsági feltételek fennállását a vasúti építményekre vonatkozó, legalább ötéves tervezői vagy szakértői jogosultsággal rendelkező mérnöki kamarai tag igazolja.
(6) * Mindazon vasúti célú építmények esetében, amelyekre nem vonatkozik átjárhatósági műszaki előírás, és az üzemeltető a nemzeti műszaki előírások alapján új határozott idejű használatbavételi engedélyt kér a határozott idejű használatbavételi engedély időbeli hatályának lejártát követően, az új használatbavételi engedélyt a (3) bekezdésben foglaltak szerint adja ki a vasúti közlekedési hatóság, ha a használatbavételi engedélyben meghatározott műszaki és biztonsági feltételek fennállását a vasúti építményekre vonatkozó megfelelőségértékelő szervezet tanúsításával igazolja.
21. § (1) Az építtetőnek a hatósági használatbavétel engedélyezése iránti kérelmet a használatbavétel tervezett időpontja, vagy az építési engedély időbeli hatályának lejárta előtt legalább negyvenöt nappal kell benyújtania a vasúti közlekedési hatósághoz. A kérelemnek – az Ákr.-ben foglaltakon túlmenően – tartalmaznia kell: *
a) az építmény megnevezését,
b) az építési engedély számát és keltét,
c) az esetleges módosításokat engedélyező határozatok számát és keltét,
d) a műszaki átadás-átvételi eljárás befejezésének tervezett időpontját,
e) a használatbavétel tervezett időpontját,
f) a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott vasúti pályahálózat nyilvántartásban szereplő, vagy azok módosításához szükséges adatokat,
g) a vasúti építmény vagyonkezelőjének, tulajdonosának és annak a szervezetnek a megnevezését, amely a vasúti építmény üzemeltetője, vasúti pályahálózat esetén működtetője lesz.
(2) A kérelemhez mellékelni kell a 2. mellékletben építmény-fajtánként meghatározott tartalmú dokumentációt.
(3) Saját célú vasúti pályahálózat esetében a vasúti pálya, a vasúti biztosítóberendezés, valamint a vasúti felsővezeték használatbavételi engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a csatlakozást biztosító csatlakozó vagy összekötő vasúti pálya pályahálózat-működtetőjének hozzájárulását.
22. § Az építési engedély szerint több ütemben megvalósuló építmény esetén, ha a vasúti pályaszakaszon a forgalom biztonságosan lebonyolítható, a használatbavételi engedély külön-külön is megadható az építmény meghatározott szakaszára, pályatartozékára.
23. § (1) Amennyiben a vasúti közlekedési hatóság helyszíni szemlét tart, új vasúti építmény esetén – kivéve, ha a vasúti közlekedési hatóság másként rendelkezik – az építtető vagy az engedélyes legkésőbb a helyszíni szemlén köteles bemutatni a vasúti közlekedési hatóságnak *
a) * az elkészült létesítmény megvalósult állapotát feltüntető dokumentációt a kivitelező felelős műszaki vezetőjének nyilatkozatával arról, hogy az elkészült vasúti építmény a hatályos jogszabályokban és egyéb vasúti műszaki előírásokban (ide nem értve a nemzeti ajánlásokat) foglalt követelményeknek megfelel,
b) az építtető nyilatkozatát arról, hogy a vasúti építmény az építési engedélynek megfelelően valósult meg,
c) a vasúti építmény műszaki átadás-átvételéről készült jegyzőkönyvet és annak mellékleteit,
d) az engedélyes nyilatkozatát arról, hogy a vasúti építmény üzemeltetésére biztosítja az előírt szakmai és szervezeti feltételeket.
(2) * Amennyiben a vasúti közlekedési hatóság helyszíni szemlét tart, meglévő vasúti építménynél – kivéve, ha a vasúti közlekedési hatóság másként nem rendelkezik – az engedélyes legkésőbb a helyszíni szemlén köteles átadni a vasúti közlekedési hatóságnak:
a) a vasúti építmény állapotfelmérését tartalmazó szakértői jelentést arról, hogy az építmény a műszaki és forgalombiztonsági előírásoknak megfelel,
b) az engedélyes nyilatkozatát arról, hogy a vasúti építmény üzemeltetésére biztosítja az előírt szakmai és szervezeti feltételeket.
24. § A használatbavételi engedélyről szóló határozatnak – az Ákr.-ben foglaltakon túlmenően – tartalmaznia kell: *
a) az engedélyezett építmény megnevezését, az építési engedély számát és keltét,
b) a vasúti építmény kezelőjének, tulajdonosának a megnevezését,
c) a forgalom biztonságát nem veszélyeztető hibák, hiányosságok felsorolását és az építtető megfelelő határidő kitűzésével való kötelezését azok megszüntetésére,
d) az építtető figyelmeztetését, hogy a hibák, hiányosságok megszüntetésére előírt határidő eredménytelen eltelte esetén a használatbavételi engedély hatályát vesztheti,
e) * kötelezést a vasúti létesítmény használatbavételét engedélyező határozat véglegessé válását követő 30 napon belül, az ingatlan vonatkozásában bekövetkezett változás átvezetésére irányuló kérelem, valamint a megvalósult állapotról készült változási vázrajz földhivatalhoz történő benyújtására.
24/A. § * A vasúti közlekedési hatóság a használatbavételi engedélyben a vasúti pálya üzemeltetője által jóváhagyott és a tanúsító által vizsgált megvalósulási terveket tünteti fel az engedély elválaszthatatlan részét képező dokumentumokként.
25. § Az ideiglenes használatbavételre a 19–24. § rendelkezéseit a 26. §-ban foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
26. § (1) A vasúti közlekedési hatóság ideiglenes használatbavételi engedélyével a kérelmező az építményt vagy annak egy részét az építési munka teljes befejezése előtt, meghatározott időtartamra ideiglenesen használatba veheti, ha azt forgalomszervezési érdekek, műszaki vagy technológiai okok indokolják.
(2) A vasúti közlekedési hatóság abban az esetben engedélyezi új létesítésű vasúti építmény ideiglenes használatbavételét, ha az építmény, vagy annak egy része műszaki átadása megtörtént, az építési engedélynek megfelelően épült meg, rendeltetésszerű használatra alkalmas, valamint kielégíti a forgalombiztonsági követelményeket.
(3) * Ideiglenes használatbavételi engedélyt a vasúti közlekedési hatóság kizárólag határozott időtartamra, legfeljebb öt évre adhat, amely időtartamot a forgalomszervezési, műszaki, vagy technológiai igények és az építés ütemezésének figyelembevételével határoz meg.
(4) * A vasúti közlekedési hatóság ideiglenes használatbavételi engedély időbeli hatályának időtartamát kérelemre legfeljebb két alkalommal, esetenként öt évvel meghosszabbíthatja.
(5) Az ideiglenes használatbavételi engedélynek tartalmaznia kell a végleges használatbavételi engedély megadásának feltételeit.
27. § (1) Ha az engedélyhez kötött építési munkát engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon végezték el, a vasúti építményre az építtetőnek a vasúti közlekedési hatóságtól fennmaradási engedélyt kell kérnie.
(2) A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során a vasúti közlekedési hatóságnak meg kell vizsgálnia, hogy a megépített vasúti építmény
a) úgy készült-e el, hogy arra az építési engedély megadható lett volna, vagy
b) az átalakítással vagy egyéb módon a műszaki és forgalombiztonsági, valamint a szakhatóságok által előírt feltételeknek megfelelővé tehető-e.
(3) A fennmaradási engedélyezésre a 19–24. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ahol a rendelet használatbavételi engedélyt említ, ott fennmaradási engedélyt kell érteni.
28. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó létesítmény megszüntetése iránti kérelmet a vasúti építmény üzemeltetője a megszüntetés tervezett időpontja előtt legalább hatvan nappal nyújtja be a vasúti közlekedési hatóságnak.
(2) A kérelemhez mellékelni kell a 3. mellékletben létesítmény-fajtánként meghatározott tartalmú dokumentációt.
(3) Az országos törzshálózati, regionális és egyéb vasúti pályák felsorolásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó vasúti építmények megszüntetése akkor kérelmezhető, ha előzetesen megváltoztatásra került a megszüntetni kívánt építmény kormányrendelet szerinti besorolása.
29. § (1) A vasúti építmény megszüntetéséről szóló határozat – az Ákr.-ben foglaltakon túlmenően – tartalmazza: *
a) a megszüntetni kívánt vasúti építmény területének rekultivációjára irányuló kötelezést, vagy a megszüntetés iránti kérelemben foglalt hasznosítására vonatkozó engedélyt,
b) a megszüntetni kívánt vasúti építményhez kapcsolódó vasúti építményen szükségessé váló átalakítási intézkedéseket, valamint az átalakítási intézkedések nem teljesítése esetén alkalmazható hatósági intézkedéseket,
c) a megszüntetni kívánt vasúti építmény kérelemben foglalt – a vasúti kiszolgálást lehetőségét nem biztosító – megmaradó szerkezeteinek, különösen műtárgyak, pályatartozékok, pályaszakasz átminősítését nem vasúti célú építménynek,
d) a vasúti létesítmény fennmaradásáról és a nem vasúti funkciót ellátó létesítmények közé történő átsorolásáról szóló rendelkezést,
e) a vasúti létesítmény megszüntetését követően a területének ingatlan-nyilvántartási rendezésére irányuló kötelezést,
f) a vasúti létesítmény megszüntetésének bejelentését követő 30 napon belül az ingatlan vonatkozásában bekövetkezett változás átvezetésére irányuló kérelem, valamint a megvalósult állapotról készült változási vázrajz földhivatalhoz történő benyújtására irányuló kötelezést.
(2) Megszüntetni kívánt vasúti létesítményekkel érintett vasúti átjáró esetében a megszüntetési engedély jogosultja a helyreállítás keretében a csatlakozó úttal azonos minőségű utat köteles építeni.
30. § (1) A vasúti építmény üzemszünet engedélyezésére irányuló kérelem nyújtható be az használatbavételi engedéllyel rendelkező vasúti építményre.
(2) * A kérelemnek – az Ákr.-ben foglaltakon túlmenően – tartalmaznia kell:
a) az üzemszünet indokolását,
b) a vasúti közlekedés biztonsága érdekében megtett intézkedések bemutatását,
c) az üzemszünet ideje alatti, a jó műszaki állapot folyamatos fenntartása érdekében tervezett intézkedések bemutatását.
(3) Annak érdekében, hogy a vasúti építmény az üzemszünet alatt a vasút közlekedési tevékenységre nézve a legkisebb kockázatot jelentse, a vasúti közlekedési hatóság az engedélyben meghatározza a vasúti építményre vonatkozó üzemeltetési és karbantartási feltételeket és követelményeket, valamint az engedély időbeli hatályának lejárta után az újbóli üzembe vétel feltételeit.
(4) Az újbóli üzembe vétel esetén az üzemszünettel érintett vasúti építményekre vonatkozóan a vasúti közlekedési hatóság a korábbi használatbavételi engedély feltételeihez kötve van.
(5) A kérelmet a vasúti építmény tulajdonosa, vagy a tulajdonos hozzájárulásával a pályahálózat-működtető nyújthatja be.
31. § A vasúti közlekedési hatóság részére – annak igazolása mellett – írásban be kell jelenteni:
a) ha az e rendeletben szabályozott engedély időbeli hatályának tartama alatt az engedélyes helyébe a polgári jog szerinti jogutódja lép,
b) ha a használatbavételi engedéllyel rendelkező vasúti pálya vagy annak egy része tekintetében a tulajdonviszonyban, vagy az üzemeltetői jogviszonyban jogutódlás következik be.
32. § (1) * Vasútbiztonsági engedély birtokában a 4. mellékletben felsorolt tevékenységek megkezdését a vasúti közlekedési hatóság, továbbá a 4. melléklet a) pont ae)–ag) alpontjában, c) pont ca)–cb), valamint ce)–cf) alpontjában meghatározott esetekben a tevékenység helye szerint illetékes területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság részére is be kell jelenteni.
(2) * Az építési, a bontási és a korlátozott szintű forgalom lebonyolítására vonatkozó bejelentés megtételétől számított 360 napig folytatható a bejelentett tevékenység.
(3) A bejelentés tartalmazza:
a) a bejelentő nevét, megnevezését,
b) a bejelentő címét, szervezet esetén székhelyét,
c) az építési tevékenységgel érintett ingatlan címét, helyrajzi számát,
d) a bejelentés 4. melléklet szerinti megnevezését,
e) * a bejelentés tárgyát és annak rövid leírását, átnézeti helyszínrajzot és műszaki leírást, a bejelentéssel érintett építmények számának, típusának és rendeltetésének megjelölésével,
f) a bejelentés tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, számát és keltét,
g) a vasúti pályahálózat-működtető hozzájáruló nyilatkozatát a tevékenység végzéséhez,
h) az építési és bontási bejelentéshez csatolt tervezői nyilatkozatot, vagy a használatbavételi bejelentéshez csatolt felelős műszaki vezető nyilatkozatot, és
i) az eljárási illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását.
(3a) * A bejelentési eljárások vonatkozásában a hatóság által jóváhagyott rendszertechnikai megoldások alkalmazásával végrehajtott módosítások esetén nem kell tervdokumentációt benyújtani.
(4) * A bejelentéshez mellékelni kell a bejelentett építmény hatósági nyilvántartáshoz szükséges adatait tartalmazó műszaki leírást és a bejelentett építmény helyszínrajzát, valamint tervezői nyilatkozatot.
(5) A tervezői nyilatkozat tartalmazza
a) * az építtető nevét, jogi személy megnevezését,
b) a felelős tervező nevét, címét, jogosultsága számát,
c) az építési tevékenység
ca) megnevezését,
cb) helyét, az ingatlan címét, helyrajzi számát, és
cc) rövid leírását, jellemzőit.
(6) A felelős műszaki vezetői nyilatkozat az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottakat tartalmazza.
(7) * A korlátozott szolgáltatási szintű forgalom bejelentésének a fentieken túl tartalmaznia kell a vasúti pályahálózat-működtető nyilatkozatát arról, hogy
a) a korlátozott szolgáltatási szintű forgalom lebonyolításának közlekedésbiztonsági és műszaki feltételei biztosítottak,
b) milyen üzembiztonsági feltételek mellett bonyolítja le a korlátozott szintű forgalmat, és
c) milyen feltételek mellett alkalmazza az építési engedélyben foglalt sebességet.
(8) * A korlátozott szolgáltatási szintű forgalom megkezdésének bejelentéséhez a (3)–(7) bekezdésben előírtakat kell teljesíteni, a (3) bekezdés c), e) és g) pontjában előírtak kivételével.
33. § * (1) * A bejelentést legkésőbb a tevékenység tervezett megkezdésekor – a 32. § (1) bekezdésében meghatározott, a területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság, valamint a területi vízügyi hatóság hatáskörébe tartozó esetekben a tevékenység tervezett megkezdését legalább tizenöt nappal megelőzően – kell megtenni.
(2) Az építtető 15 napon belül köteles bejelenteni a vasúti közlekedési hatóságnak a bejelentett tevékenység befejezését.
34. § A vasúti közlekedési hatóság a bejelentés megérkezését követő naptól számított tíz napon belül a bejelentésben foglaltakat hivatalból nyilvántartásba veszi, és az erről szóló határozatában – a bejelentés fajtájától függően – tájékoztatja a bejelentőt arról, hogy
a) * a bejelentés alapján annak megtételétől számított legfeljebb egy évig folytatható építési vagy bontási tevékenység, ezt követően a tevékenység jogszerűen nem folytatható, befejezetlen építési vagy bontási tevékenység esetén a tevékenység folytatásához új bejelentést kell tenni,
b) a bejelentett építési vagy bontási tevékenységtől eltérni csak ismételt bejelentés alapján lehet.
35. § A vasúti közlekedési hatóság ellenőrzi, hogy *
a) * a kivitelezési tevékenység a végleges vasúti hatósági engedély mellékletét képező jóváhagyott – záradékolt – dokumentáció és az az alapján készített kivitelezési dokumentáció alapján, a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történik-e, továbbá a vasúti építmény szerkezetei az engedélyezési és kivitelezési tervnek megfelelnek-e,
b) a kivitelező rendelkezik-e valamennyi, a vasúti forgalom biztonságos lebonyolításához, az építési terület és a vasúti forgalom elhatárolásához, valamint kölcsönös védelméhez szükséges személyi és tárgyi feltétellel és betartják-e az előírásokat,
c) a vasúti építményekre vonatkozó átjárhatósági műszaki előírások követelményeit a kivitelezési tevékenység végzése során megtartották-e,
d) * a felhasznált beépített anyagok, szerkezetek, vasúti rendszerelemek, berendezések, rendelkeznek-e érvényes teljesítménynyilatkozattal vagy megfelelőség-igazolással, a megfelelőség-igazolást az arra jogosult szervezet állította-e ki,
e) a bejelentés alapján végezhető tevékenysége megfelel-e a bejelentés tartalmának.
36. § A vasúti építmény üzembentartója a vasúti közlekedési hatóság ellenőrzése során köteles az ellenőrzéshez szükséges eszközöket és munkaerőt ellenszolgáltatás nélkül a vasúti közlekedési hatóság rendelkezésére bocsátani.
37. § (1) Az e rendelet szerinti engedélyekről a vasúti közlekedési hatóság nyilvántartást vezet, amely a következő adatokat tartalmazza:
a) az engedély száma,
b) az engedély fajtája,
c) az engedélyes neve, székhelye, elérhetőségei,
d) az engedélyezett vasúti építmények megjelölése,
e) az engedély időbeli hatálya,
f) az engedélyben rögzített korlátozások.
(2) A nyilvántartásba bejegyzett adatokat – ideértve az időközben módosított vagy törölt adatokat – az adott vasúti létesítmény nyilvántartásból való törlését követő tíz évig meg kell őrizni. A törölt adatnak a törlést követő három évig online megállapíthatónak kell maradnia.
37/A. § * (1) A rendelet I–V. Fejezetét a különleges kötöttpályás közlekedési rendszerre vonatkozóan az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A 4. §-ban meghatározottakon túl a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer esetén további műszaki engedély fajták:
a) a forgalomba-helyezési engedély,
b) a közúti közlekedési útvonal keresztezések biztosítási módjának meghatározása.
(3) A különleges kötöttpályás közlekedési rendszer építményeire vonatkozó építésügyi hatósági eljárás során a vasúti közlekedési hatóság elsődlegesen gyorsított teljes műszaki engedélyezési eljárást folytat le.
(4) A különleges kötöttpályás közlekedési rendszer esetén
a) a vasúti építési engedélyezési eljárásra és átalakítási engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kérelemhez az 5. mellékletben,
b) a használatbavételi engedélyezési eljárásra, az ideiglenes használatbavételi engedélyezési eljárásra és a fennmaradási engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kérelemhez a 6. mellékletben,
c) a megszüntetési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kérelemhez a 7. mellékletben
meghatározott adatokat kell közölni és iratokat kell csatolni.
(5) A 20. § (3) bekezdésével ellentétben a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer esetén a vasúti közlekedési hatóság a használatbavételi engedélyt határozatlan időre adja ki.
(6) A 27. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy fennmaradási engedély a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer egy-egy szakaszára, alrendszerére is megadható.
37/B. § * (1) A vasúti közlekedési hatóság a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer építményeire vonatkozó, a 4. §-ban, valamint a 37/A. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott műszaki engedélyek vonatkozásában gyorsított teljes műszaki engedélyezési eljárást folytathat le
a) a 4. § b)–d) és j) pontjában meghatározott műszaki engedély fajták esetében amennyiben az 5. mellékletben részletezett műszaki paraméterek és egyéb követelmények hiánypótlási felhívás kiadása nélkül teljesülnek,
b) a 4. § e)–g) pontjában, valamint a 37/A. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott műszaki engedély fajták esetében amennyiben a 6. mellékletben részletezett műszaki paraméterek és egyéb követelmények hiánypótlási felhívás kiadása nélkül teljesülnek.
(2) A gyorsított teljes műszaki engedélyezési eljárásra a teljes eljárás szabályai a 37/C–37/F. §-ban szabályozott eltérésekkel alkalmazandók.
37/C. § * (1) Gyorsított teljes műszaki engedélyezési eljárásban az ügyintézési határidő két hónap.
(2) A vasúti közlekedési hatóság hiánypótlásra hív fel a műszaki leírást és az azt kiegészítő iratokat nem érintő kérdésekre vonatkozóan.
(3) Ha a (2) bekezdésben foglalt hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőre a kérelmező nem tesz eleget, a vasúti közlekedési hatóság teljes eljárást folytat le.
37/D. § * (1) A vasúti közlekedési hatóság a gyorsított teljes műszaki engedélyezési eljárást a benyújtott engedélyezési dokumentáció tartalmi felülvizsgálatával folytatja le. A tartalmi felülvizsgálat alapján a kérelmező:
a) a 37/B. § (2) bekezdése szerinti hiányos dokumentációtartalom esetén a hiányzó dokumentumok pótlására kötelezhető,
b) nem megfelelő tartalmú dokumentáció esetén a dokumentáció cseréjére, kiegészítésére, pótlására kötelezhető.
(2) A gyorsított teljes műszaki engedélyezési eljárásra irányuló kérelem – az Ákr.-ben meghatározottakon túl – tartalmazza:
a) a kérelem tárgyát képező egyéb kötöttpályás közlekedési építmény megnevezését,
b) a 4. § b)–g) és j) pontjaiban, valamint a 37/A. § (2) bekezdés a) pontjában felsorolt műszaki engedélytípusok közül a kérelem céljának megfelelő engedélytípus megnevezését,
c) a bejelentés tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, számát és keltét,
d) mindazon hatóságok jogerős engedélyét, amely hatósági engedélyek megléte a vasúti közlekedési hatóság eljárásának lefolytatásához szükséges,
e) az eljárásban részt vevő szakhatóságok előzetes szakhatósági engedélyét,
f) az eljárásban részt vevő ismert ügyfelek megnevezését és tevékenységhez hozzájáruló nyilatkozatát.
37/E. § * (1) A gyorsított teljes műszaki engedélyezési eljárásra irányuló kérelem mellékleteinek – az Ákr.-ben meghatározottakon túl – tartalmaznia kell:
a) az építési tevékenységgel érintett ingatlan címét, helyrajzi számát,
b) a bejelentés tárgyának rövid leírását a bejelentéssel érintett építmények számának, típusának és rendeltetésének megjelölésével,
c) műszaki leírást,
d) az építmény helyszínrajzát, és az építmény jellemző műszaki paramétereinek bemutatására szolgáló tervdokumentációt, részletrajzokat,
e) műszaki leírást és a bejelentett építmény helyszínrajzát,
f) tervezői nyilatkozatot,
g) használatbavételi eljárás lefolytatásához a felelős műszaki vezető nyilatkozatát,
h) a különleges kötöttpályás közlekedési építmény működtetőjének nyilatkozatát, amelyben nyilatkozik a tevékenység végzéséhez szükséges feltételek meglétéről,
i) amennyiben a különleges kötöttpályás közlekedési építmény műszaki engedélye megadásának feltétele a független tanúsító szervezet tanúsítványának megléte, vagy független szakértő nyilatkozata, a tanúsítvány benyújtását,
j) amennyiben a különleges kötöttpályás közlekedési építmény működtetéséhez a személyi, vagy vagyoni kár megelőzéséhez, a közlekedés biztonságos lebonyolításához szükséges, tervezett, vagy megvalósult biztonsági feltételek igazolása szükséges, a biztonsági igazolások benyújtását.
(2) A felelős műszaki vezetői nyilatkozat az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottakat tartalmazza.
37/F. § * A vasúti közlekedési hatóság
a) a kötöttpályás közlekedés vasúti biztonsági állapotáról,
b) a biztonsági berendezések műszaki állapotáról, illetve
c) a személyzet biztonságkritikus kezelések képességéről
az eljárás keretében köteles meggyőződni.
37/G. § * (1) A vasúti közlekedési hatóság a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer építményei használatbavételi engedélyezési eljárását forgalomba-helyezési engedélyezési eljárás keretében folytathatja le az alábbi esetekben:
a) üzemszünet engedéllyel rendelkező egyéb kötöttpályás közlekedési építmény üzemének ismételt felvétele,
b) fővizsgálat, vagy felülvizsgálat eredménye alapján érvénytelenné vált használatbavételi engedély érvényességi feltételének ismételt felülvizsgálatára.
(2) A vasúti közlekedési hatóság a forgalomba-helyezési engedélyezési eljárást a 37/B. § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesülése esetében a gyorsított teljes műszaki engedélyezési eljárás szabályai szerint folytatja le.
(3) Amennyiben a gyorsított teljes műszaki engedélyezési eljárás lefolytatásához előírt feltételek nem teljesülnek, a vasúti közlekedési hatóság használatbavételi engedélyezési eljárást vagy ideiglenes használatbavételi engedélyezési eljárást folytat le.
(4) A 37/G. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben:
a) nem kell benyújtani azokat az iratokat, amelyek a vasúti közlekedési hatóság rendelkezésére állnak,
b) be kell nyújtani a forgalomba-helyezési engedélyezési eljárás iránti kérelmet legfeljebb három hónappal megelőzően lezárult eredményes műszaki fővizsgálat összefoglaló dokumentációját.
(5) A 37/G. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben akkor kell a forgalomba-helyezési eljárást a közúti közlekedési útvonal keresztezések biztosítási módjának meghatározására irányuló eljárásnak megelőznie, ha a keresztező közlekedési utak kezelői illetve tulajdonosai nem adták meg nyilatkozatukat a használatbavételi engedély fejezetben előírtaknak megfelelően, vagy a nyilatkozat alapján új biztosítási mód meghatározására irányuló eljárás lefolytatását lezáró határozat a forgalomba-helyezési megindításának feltétele.
37/H. § * (1) Meg kell határozni a közúti közlekedési útvonal keresztezések biztosítási módját abban az esetben, ha a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer építménye:
a) közúti közlekedési útvonalat szintben keresztezi,
b) közúti közlekedési útvonal fölött halad el.
(2) A biztosítási mód meghatározása jelenti:
a) a közúti közlekedési útvonalon közlekedők fizikai védelméül szolgáló védelmi elemek, jelzőtáblák, berendezések telepítési szükségességének, rálátás biztosításának előírását,
b) a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer kötöttpályán haladó eszközeire vonatkozó helyhez kötött védelmi elemek, jelzőtáblák, berendezések, rálátás biztosítása eszközeinek meghatározását.
(3) Amennyiben a keresztezett közúti közlekedési útvonal az országos közúthálózatot érinti, a biztosítási módot jogszabályban rögzítettek szerint kell meghatározni.
(4) Amennyiben jogszabály alapján a biztosítási mód nem meghatározható, az egyedi biztosítási módot a lehetséges kockázatok figyelembevétele mellett független tanúsító szervezettel tanúsított módon kell megtervezni.
(5) A biztosítási mód meghatározását a vasúti közlekedési hatóság az építési engedélyezési eljárást, és a meglévő létesítmények vasúti létesítményből átsorolását, vagy ismételt üzembe helyezését eredményező forgalomba-helyezési eljárást megelőző eljárásban végzi.
(6) A vasúti közlekedési hatóság biztosítási mód meghatározására irányuló eljárást összevonhatja más eljárásokkal.
(7) A biztosítási mód meghatározására irányuló eljárásban a biztosítási mód elfogadását jelentő ügyféli nyilatkozatot kell tennie a különleges kötöttpályás közlekedési rendszert keresztező közúti közlekedési útvonal tulajdonosának vagy kezelőjének.
(8) Ügyféli nyilatkozat hiányában, a tervezett biztosítási módot részben vagy teljes egészében elutasító ügyféli nyilatkozat esetén kizárólag jogszabály által rögzített biztosítási módok tervezhetők.
37/I. § * (1) A vasúti közlekedési hatóság a műszaki engedélyt kérelemre vagy hivatalból módosítja.
(2) A műszaki engedéllyel rendelkező a cégbírósági bejegyzést követő, cégbírósági bejegyzést nem igénylő egyéb változás esetében – a (3) bekezdésben foglalt esetek kivételével – a változásnak a 37/J. § (1) bekezdése szerinti bejelentését követő 10 napon belül köteles kérni műszaki engedélyének módosítását, amennyiben a műszaki engedély kiadásánál vizsgált körülményben olyan változás következett be, amely érinti a 4. §-ban meghatározott vasúti hatósági engedélyhez kötött tevékenységek folytatásának a feltételeit.
(3) A műszaki engedéllyel rendelkező a cégbírósági bejegyzést követő 10 napon belül, cégbírósági bejegyzést nem igénylő változás esetében a változásnak a 37/J. § (1) bekezdése szerinti bejelentését követő 10 napon belül adatmódosítási kérelmet köteles benyújtani a következő adataiban történt változás esetében:
a) cégnév,
b) székhely.
(4) A (2) bekezdés szerinti kérelméhez mellékelni kell
a) valamennyi olyan iratot, amelynek tartalmában az eredeti kérelem benyújtása óta változás következett be,
b) az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a műszaki engedély kiadására irányuló eljárásban már elbírált és újból be nem nyújtott okiratok tartalmában az eredeti kérelem benyújtása óta változás nem következett be.
(5) A vasúti közlekedési hatóság a műszaki engedélyt hivatalból módosítja jogszabályváltozás esetén, a jogszabályban megjelölt átmeneti határidővel.
(6) A műszaki engedély módosítására irányuló eljárásra az engedélyezés szabályai megfelelően irányadók.
37/J. § * (1) A műszaki engedéllyel rendelkező köteles az erre vonatkozó döntésének meghozatalát követő 15 napon belül a vasúti közlekedési hatóságnak írásban bejelenteni minden olyan változást, amely érinti a műszaki engedély kiadásának, valamint az engedélyköteles tevékenység gyakorlásának feltételeit.
(2) A bejelentéshez mellékelni kell a benne foglalt tényállást igazoló iratot, nyilatkozatot.
(3) A vasúti közlekedési hatóság ellenőrzési feladatai ellátásához jogosult a műszaki engedéllyel rendelkezők számára eseti és rendszeres – a vasúti közlekedési hatóság által meghatározott formában, csoportosításban és módon (írásban, elektronikusan, adathordozón vagy egyéb módon) teljesítendő – adatszolgáltatási kötelezettséget előírni. Eseti adatszolgáltatási kötelezettség előírása esetén a műszaki engedéllyel rendelkező köteles a vasúti közlekedési hatóság megkeresésétől számított 15 napon belül teljesíteni az adatszolgáltatási kötelezettséget.
(4) Az adatszolgáltatási kötelezettség az alábbiakkal kapcsolatosan rendelhető el:
a) a műszaki engedélyben előírtaknak való megfelelés vizsgálata;
b) az engedélyezett tevékenység szüneteltetésének felülvizsgálata.
(5) A műszaki engedéllyel rendelkező az adatszolgáltatási kötelezettségének a vasúti közlekedési hatóság által előírt formában és módon, az elrendelt határidőben köteles eleget tenni.
(2) A különleges kötöttpályás közlekedési rendszer építményének üzemeltetője üzemeltetési szabályzatot készít, amely tartalmazza az üzemeltető belső előírásait arra vonatkozóan, hogy a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer építménye karbantartása és üzemeltetése ne veszélyeztesse az emberi életet és testi épséget, valamint ne okozzon kárt.
37/L. § * (1) A különleges kötöttpályás közlekedési rendszer építményének üzemeltetője évente legalább egyszer – időszakos üzemeltetés esetén a szezonkezdés előtt – teljes körű, minden berendezésére kiterjedő fővizsgálatot tart. A fővizsgálat idején az utasok szállítása a vizsgálat jellegétől függően korlátozható.
(2) A fővizsgálat időpontját – a tervezett fővizsgálat előtt legalább 5 nappal – előzetesen a vasúti közlekedési hatóságnak be kell jelenteni.
(3) A fővizsgálatot a gyártók által készített karbantartási utasítás alapján az üzemeltető által kidolgozott vizsgálati szabályzat szerint kell végrehajtani. A fővizsgálat eredményét írásban kell rögzíteni és ki kell értékelni.
(4) A fővizsgálathoz szakértők is igénybe vehetők.
(5) Az elvégzett fővizsgálat kiértékelt eredményéről a vasúti közlekedési hatóságot a fővizsgálat befejezését követő harminc napon belül tájékoztatni kell.
37/M. § * A vasúti közlekedési hatóság ellenőrzi, hogy az üzemeltetés megfelel-e a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer építményre vonatkozó előírásoknak, jogszabályoknak és az üzemeltetési szabályzatnak.
37/N. § * (1) A különleges kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetője a különleges kötöttpályás közlekedési rendszernek a biztonsági funkciót ellátó, valamint a közúti keresztezések védelmét szolgáló, továbbá vezérlő és védelmi célt szolgáló elektronikai berendezéseit ötévenként külső független szervvel vagy szakértővel felülvizsgáltatja.
(2) A felülvizsgálat bejelentésére, végrehajtására és kiértékelésére vonatkozóan a 37/L. §-t kell alkalmazni.
37/O. § * (1) Amennyiben a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer építményének üzemeltetője a 37/K. § és 37/L. §-ban előírtaknak nem tesz eleget, a vasúti közlekedési hatóság a fővizsgálat vagy felülvizsgálat elvégzéséig az építmény működését leállítja és a Vtv. 84/L. § (5) bekezdése szerinti bírságot szab ki. A használatbavételi engedély az építmény működésének leállításával hatályát veszti. A leállítás okainak elhárulta után forgalomba-helyezési eljárás iránti kérelem nyújtható be a vasúti közlekedési hatósághoz.
(2) Amennyiben a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer építményének üzemeltetője fővizsgálat vagy felülvizsgálat kiértékelt eredménye alapján nem teszi meg a feltárt hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, a vasúti közlekedési hatóság az építmény működését leállíthatja és a Vtv. 84/L. § (5) bekezdése szerinti bírságot szab ki.
38. § (1) Ez a rendelet 2013. július 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
39. § (1) Azon vasúti pályára és tartozékaira, amelyek a vasúti közlekedési hatóság végleges építési vagy létesítési engedélye alapján valósultak meg, de *
a) e rendelet hatálybalépésekor használatbavételi engedéllyel nem rendelkeznek,
b) forgalomba helyezésüket a vasúti pályahálózat üzemeltetője végezte, valamint
c) a pályán, vagy biztonsági, működtetési, irányító, vagy ellenőrző funkciót ellátó tartozékának működése mellett e rendelet hatálybalépésének időpontjában üzemszerű vasúti forgalom bonyolítása történik,
ideiglenes használatbavételi engedély iránti kérelmet 2014. december 31-ig be kell nyújtani. Ideiglenes használatbavételi engedélyt a vasúti közlekedési hatóság kizárólag határozott időtartamra két évre adhat. A vasúti közlekedési hatóság ideiglenes használatbavételi engedély időbeli hatályának időtartamát kérelemre legfeljebb két alkalommal egy-egy év időtartamra meghosszabbíthatja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ideiglenes használatbavételi engedélyben a 15. § (1) bekezdésében meghatározott okból a vasúti közlekedési hatóság üzemi próbát rendel el, amelynek az időtartama nem lehet hosszabb hat hónapnál. Az üzemi próba sikertelensége estén új üzemi próbát még két alkalommal lehet lefolytatni, amelynek megkezdését a vasúti közlekedési hatóságnak előzetesen be kell jelenteni.
(3) Az ideiglenes használatbavételi engedély hatálya alatt használatbavételi engedély iránti kérelmet kell benyújtani a vasúti közlekedési hatósághoz.
(4) Az ideiglenes használatbavételi engedély lejártát követően vasúti közlekedési tevékenység használatbavételi engedély nélkül nem folytatható.
(5) A vasútbiztonsági engedély megszerzésére nem kötelezett vasúti pályahálózatra vonatkozóan a vasúti építmény üzembentartója köteles 2014. december 31-ig a műszaki paramétereket tartalmazó adatokat szolgáltatni a kezelésében álló vasúti építményekről a vasúti közlekedési hatóság részére. Az adatszolgáltatáshoz szükséges űrlapot a vasúti közlekedési hatóság az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint teszi közzé.
(6) * E rendeletnek a felszín alatti vasutak engedélyezésével kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 358/2013. (X. 9.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 1. § (1) és (3) bekezdését, 2. § 8. pontját, 6. § (2) bekezdés f) pontját, 6. § (4) bekezdését a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(7) * A Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő hatósági eljárásokban a Módr. hatálybalépése előtt már megkezdett eljárási cselekmények hatályát a Módr. nem érinti.
(8) * E rendeletnek az egyes vasúti közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 259/2017. (IX. 11.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) megállapított 6. § (2) bekezdés b) pontját, 1. melléklet 1. pont j) alpontját, 2. melléklet 1. pont b) alpontját, valamint 3. melléklet 1. pont g) alpontját – a (9) bekezdésben meghatározott kivétellel – a Módr2. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(9) * A saját célú vasúti pályahálózatok vasúti építményeinek használatbavételi engedélyezése során e rendeletnek a Módr2.-vel megállapított 6. § (2) bekezdés b) pontját a 2020. december 31. után indult eljárásokban kell alkalmazni.
(10) * E rendeletnek a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárások lefolytatásának részletes szabályairól és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 431/2017. (XII. 20.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr3.) megállapított 37/A–37/O. §-át a Módr3. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell azzal, hogy a folyamatban lévő eljárások gyorsított teljes műszaki engedélyezési eljárásokká válnak.
(11) * A Módr3. hatálybalépése előtt sífelvonóra, kötélpályára kiadott határozott idejű használatbavételi engedélyek a Módr3. hatálybalépésével határozatlan idejűvé válnak.
(12) * E rendeletnek a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet módosításáról szóló 632/2020. (XII. 22.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr5.) megállapított 11/A. § (1) bekezdését, 13. § (1) bekezdés a) pontját, 20. § (1) bekezdését, valamint 2. mellékletét
a) a Módr5. hatálybalépését követően indult építési engedélyezési eljárásokban kell alkalmazni, valamint
b) a Módr5. hatálybalépését követően indult használatbavételi engedélyezési eljárások közül azon eljárásoknál kell alkalmazni, ahol az azt megelőző építési engedélyezési eljárásnál az a) pont alapján már alkalmazták a rendelkezéseket.
(13) * E rendeletnek a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet módosításáról szóló 632/2020. (XII. 22.) Korm. rendelettel megállapított 13. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat azoknál az építési engedélyezési eljárásoknál, amelyeknél az ERTMS-hez kapcsolódó pályamenti berendezésekkel kapcsolatos beszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás 2020. október 31. előtt indult, nem kell alkalmazni.
(14) * E rendeletnek a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet módosításáról szóló 570/2021. (X. 6.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr. 6.) megállapított 13/A. §-át és 2. melléklet 1. pont e) alpontját a Módr. 6. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
40. § * Ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e rendelet 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
41. § * Az e rendeletnek a közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 289/2018. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr4.) által módosított 14. § (2) és (3) bekezdésében, valamint 26. § (3) és (4) bekezdésében foglaltakat a Módr4. hatálybalépése előtt kiadott építési és ideiglenes használatbavételi engedélyek esetében is alkalmazni kell azzal, hogy a meghosszabbítás időtartama összesen tíz évnél több nem lehet.
42. § * E rendeletnek az egyes kormányrendeleteknek a közúti infrastruktúra fejlesztésével összefüggő, valamint jogharmonizációs célú módosításáról szóló 67/2022. (II. 28.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr. 7.) megállapított 2. § 9. pontját és 8/D. §-át a Módr. 7. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
43. § * E rendeletnek az egyes vasúti beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 75/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet, valamint a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet módosításáról szóló 217/2023. (VI. 1.) Korm. rendelettel megállapított 20. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni azon engedélyezési eljárásoknál, amelyeknél az ERTMS-hez kapcsolódó pálya menti berendezésekkel kapcsolatos beszerzési vagy közbeszerzési eljárás 2020. október 31. előtt lezárult.
43/A. § * E rendeletnek a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet módosításáról szóló 204/2024. (VII. 29.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr. 8.) megállapított 6. § (1) és (2a) bekezdését, 8. §-át, 8/E. §-át, 13. § (3a) bekezdését, 19. § (1a), (3) és (5)–(7) bekezdését, 20. § (3), (5) és (6) bekezdését, 24/A. §-át, 32. § (2)–(3a), (7) és (8) bekezdését, valamint 1., 2., 4. és 6. mellékletét a Módr. 8. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben, valamint a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.
44. § * Ez a rendelet az Európai Unió Vasúti Ügynökségéről és a 881/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
45. § * Ez a rendelet a vasúti rendszer Európai Unión belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
1. * Valamennyi építményre, alrendszerre, rendszerelemre vonatkozóan:
a) igazolni kell
aa) a műszaki és hatósági előírások megtartását és a tervezői jogosultságot,
ab) a független tanúsító szervezet tanúsításának megtörténtét,
ac) amennyiben a beruházás fejlesztési közreműködővel történik, a várható üzemeltető és fejlesztési közreműködő közti feladatmegosztásról szóló szerződés megkötését,
ad) amennyiben a beruházó és az üzemeltető nem azonos, a tervdokumentáció üzemeltetői záradékolásának megtörténtét, valamint a szöveges hozzájárulás meglétét,
ae) az érintett közművekkel összefüggésben a közműkezelők részéről adott, 6 hónapnál nem régebbi hozzájárulás meglétét,
af) amennyiben a beruházás a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet alapján arra kötelezett, annak megtörténtét, hogy megvizsgálták a környezeti hatások jelentőségét,
ag) *
b) meg kell adni
ba) *
bb) amennyiben a beruházás a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet alapján arra kötelezett, az előzetes vizsgálati eljárást lezáró végleges döntés vagy végleges környezetvédelmi engedély azonosításához szükséges adatokat;
c) be kell mutatni a hatásterületet az érintett ügyfelek megjelölésével;
d) * a tervezői nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a kérelmezett létesítmények, alrendszerek tervezett megvalósítása vonatkozásában az alábbi műszaki előírások közül mely megfelelési szint teljesül:
1. az átjárhatósági műszaki előírások teljesülnek;
2. az átjárhatósági műszaki előírások teljesülése alól felmentést, derogációt adott ki a tagállamra az Európai Unió illetékes szervezete;
3. az előrehaladott fejlesztési stádiumban lévő projekt megvalósítására a hatályos átjárhatósági műszaki előírások alkalmazása alóli mentesülés alapján nem hatályos átjárhatósági műszaki előírások teljesülnek;
4. az átjárhatósági műszaki előírások teljesülése alól felmentést, derogációt adott ki az Európai Unió illetékes szervezete;
5. az átjárhatósági műszaki előírások teljesülése a hozzáférhetőség meglévő akadályainak azonosításával és fokozatos megszüntetésével érhető el;
6. a rendszerintegritási nemzeti ajánlások vagy a hatályos vasúti műszaki előírások, Országos Vasúti Szabályzat előírásai teljesülnek;
7. az Országos Vasúti Szabályzat előírások teljesülése alól felmentést adott ki a vasúti közlekedési hatóság;
8. a rendszerintegritási nemzeti ajánlásokban meghatározott megoldással azonos biztonsági szintek teljesülnek.
2. Vasúti pálya engedélyezési terve
2.1. * Vasúti pálya:
a) átnézeti helyszínrajz (1:10 000 vagy 1:25 000 méretarányban);
b) helyszínrajz (1:500 vagy 1:1000 méretarányban);
c) műszaki leírás;
d) forgalmi üzemi terv és vizsgálat;
e) hossz-szelvény (1:1000 vagy 1:2000 vízszintes, és 1:50 vagy 1:100 függőleges méretarányban);
f) minta- és jellemző keresztszelvények (1:50 vagy 1:100 méretarányban);
g) víztelenítési és vízelvezetési terv;
h) felépítmény-szerkezeti terv – egyedi kialakítás esetén;
i) geotechnikai szakvélemény és terv;
j) amennyiben biztosítási módját a vasúti közlekedési hatóság határozza meg, a közút-vasút szintbeni keresztezés helyszínrajza, hossz-szelvénye, műszaki leírása;
k) földalatti vasútnál a főszellőzés sémája a műtárgyak feltüntetésével, a mozgólépcsők, liftek telepítési terve;
l) közúti vasutaknál forgalomtechnikai terv.
2.2. *
3. Vasúti pálya tartozékai
3.1. Vasúti terhet viselő szerkezetek
3.1.1. Valamennyi, vasúti terhet viselő szerkezet:
a) műszaki tervdokumentáció:
aa) helyszínrajz csatlakozó útvonalakkal és közterületekkel (1:500 vagy 1:1000 méretarányban),
ab) általános terv (1:100 méretarányban),
ac) műszaki leírás;
b) a vasúti műtárgy építésével érintett keresztező közutak, gyalogos- és kerékpárutak, vasút, villamos, trolibusz, vízfolyás, közművek és egyéb létesítmények, üzemeltetői, kezelői hozzájárulása;
c) a vasúti műtárgyakba építendő mozgólépcsők, mozgójárdák, felvonók gépészeti tervei;
d) aluljárók esetén térvilágítási tervek;
e) vízfolyás keresztezése esetén vízműtani adatok és vízműtani számítás;
f) acél hidak esetén jellemző csomópontok, tartóbekötések, illesztések vázlatai,
g) különleges egyedi kialakítású hidak esetén jellemző szerkezeti részek vázlat rajzai.
3.1.1.1. Nem típusterv alapján épülő 5 méternél nagyobb szabad nyílású híd, valamint nyílás mérettől függetlenül gyalogos, kerékpáros, közúti, villamos, vasúti és egyéb közlekedési célt szolgáló aluljáró, valamint vasúti alagút esetében:
a) közelítő erőtani számítás;
b) geotechnikai szakvélemény;
c) alagút víztelenítési terve.
3.1.1.2. Típusterv alapján épülő 10 méternél nagyobb szabad nyílású híd:
a) közelítő erőtani számítás az alapozásra.
3.1.1.3. Terméktanúsítással rendelkező előre gyártott szerkezetek beépítése esetén:
a) alkalmazhatósági tanúsítvány;
b) elem(ek) beépítésének technológiai leírása;
c) geotechnikai szakvélemény.
3.1.1.4. Nem típusterv alapján épülő, 2 évnél rövidebb időtartamra beépített ideiglenes hidak többször felhasznált szerkezetei, valamint 30 m-nél nagyobb szabad nyílású vasúti híd-provizórium:
a) próbaterhelésre vonatkozó mérések, eredmények;
b) szerkezeti elem aktuális használati utasítása, újbóli felhasználhatóság igazolása;
c) részletterv és erőtani számítás a típustervtől eltérő módú alkalmazás esetén.
3.2. Vasúti zajárnyékoló fal, támfal:
a) műszaki tervdokumentáció:
aa) helyszínrajz csatlakozó útvonalakkal és közterületekkel (1:500 vagy 1:1000 méretarányban),
ab) általános terv (1:100 méretarányban) részletrajzokkal,
ac) műszaki leírás;
b) közelítő erőtani számítás;
c) geotechnikai szakvélemény.
3.3. Biztosítóberendezés, automatikus vonatvezérlés, vonat befolyásolás és központi forgalomirányító berendezés: *
a) torzított helyszínrajz;
b) műszaki leírás;
ba) berendezések tömbvázlata, telepítése, funkcióleírása,
bb) kezelőkészülékek funkcióleírása;
c) áramellátási tömbvázlat;
d) forgalmi üzemi terv, ha a biztosítóberendezési engedélyezési eljárása nem a vasúti pálya engedélyezésével együtt történik;
e) amennyiben a vasúti átjáró biztosítási módját nem a vasúti közlekedési hatóság határozza meg, a vasúti átjárók biztosítási módjáról szóló határozat;
f) végleges alkalmassági tanúsítvánnyal nem rendelkező berendezések esetében előzetes alkalmassági tanúsítvány, legkésőbb a létesítés megkezdéséig;
g) * a berendezésben megvalósítani tervezett szoftverfrissítés műszaki leírása;
h) * a különleges kezeléseket érintő szoftverfrissítéshez tartozóan korábban kiadott hatósági engedélyek;
i) * a meglévő SIL0 szintű funkció javításáról kiállított előzetes vagy közbenső tanúsítói nyilatkozat;
j) * az új SIL0 szintű funkció első alkalmazásakor, vagy meglévő funkció jelentősebb módosításakor, a tanúsító előzetes nyilatkozata, valamint kockázatelemzés és biztonságértékelés;
k) * a SIL1, SIL2, SIL3, SIL4 szintű biztonsági funkciókat érintő szoftverfrissítés esetén tanúsító bevonásával megvalósult független biztonságértékelési eljárás eredménye, amelyben igazolni kell, hogy a biztonság integritási szint (SIL) nem csökken;
l) * a szoftverfrissítést követő üzemi próba kiértékelésének kritériumai, amelynél az egyes szoftverfrissítésekhez tartozó elegendő üzemi próbaidőt a független tanúsító bevonásával a gyártónak és az üzemeltetőnek közösen kell meghatároznia;
m) * a független tanúsító bevonásával a gyártónak és az üzemeltetőnek közösen tett nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy az üzemi próba
ma) a teljes rendszerre,
mb) csak bizonyos funkciókra, funkciócsoportokra, vagy
mc) csak bizonyos területre
vonatkozott;
n) * szoftvermódosítási utasítás.
3.4. Villamos felsővezeték:
a) feszítési terv/egyszerűsített feszítési terv pályatervek léptékében;
b) keresztszelvények az oszlopoknál (1:50 vagy 1:100 méretarányban);
c) műtárgyak alatti vagy feletti átvezetés terve;
d) elvi kapcsolási vázlat;
e) műszaki leírás;
f) a csatlakozást biztosító vasút felsővezeték-kiágazásának átalakítási tervei (feszítési terv, kapcsolási vázlat) a csatlakozó vasút üzemeltetőjének jóváhagyó záradékával.
3.5. Térvilágítás:
a) helyszínrajz a térvilágítási tartószerkezetekkel (a pályaterveknek megfelelő méretarányban);
b) keresztszelvények a térvilágítási tartószerkezeteknél (1:50 vagy 1:100 méretarányban);
c) kapcsolási vázlat;
d) műszaki leírás;
e) a világítási berendezés méretezése, fénytechnikai számításai.
4. Helyhez kötött vasúti gépészeti berendezések
4.1. Vasúti rakodó-berendezés (vasúti kocsi töltőlefejtő berendezés, rakodódaru, kocsibuktató, oldal- és homlokrakodó, egyéb beépített rakodó- és szállítógép, és berendezés):
a) helyszínrajz;
b) műszaki leírás;
c) alaprajz;
d) metszetek;
e) fő összeállítási terv;
f) részletterv:
fa) az üzem közben az űrszelvénybe is benyúló szerkezetek elrendezéséről, működéséről és rögzítéséről,
fb) vasúti vágányba épülő építmények, vagy pályán mozgó gépek, berendezések esetén a sínleerősítés és pályaterv;
g) erőtani számítás a vasúti terhet viselő és a vasút feletti szerkezetek esetén;
h) villamos és érintésvédelmi terv;
i) vízellátás, víztelenítés terve;
j) közmű vezetékek kimutatása;
k) védelmi berendezések tervei.
4.2. Vasúti kocsi-vontató:
a) helyszínrajz;
b) műszaki leírás;
c) hajtómű és feszítőmű összeállítási terve;
d) hajtómű és feszítőmű, terelőkorongok alapozási terve;
e) vonó-, feszítő-, vezérlőkötél, terelőkorongok, vontató, kötőelemek szilárdsági számítása, teljesítményszükséglet számítása;
f) vontató-berendezés segédpálya terve;
g) jármű megfogására szolgáló szerkezet, berendezés fő-összeállítási terve, üzemi és üzemen kívüli helyzetben (a működés megismeréséhez esetleg részlettervek);
h) vágányalatti átvezetések terve;
i) villamos és érintésvédelmi terv;
j) főkapcsoló-, vezérlő-, vészleállító szekrények, biztonsági berendezések elhelyezési terve;
k) vontatással érintett terület megvilágításának terve;
l) védelmi berendezések tervei.
4.3. Tolópad, fordítókorong:
a) helyszínrajz;
b) műszaki leírás;
c) tolópadpálya, fordítókorong akna szerkezeti kialakításának terve, a víztelenítés megoldása;
d) sínleerősítés terve a tolópadon, vagy fordítókorongon, valamint a tolópadhoz, vagy fordítókoronghoz (aknákhoz) csatlakozó vágányokon;
e) tolópad, vagy fordítókorong fő összeállítási terve;
f) a tolópad, vagy fordítókorong mozgatása (hajtóműve), fékezése, rögzítése, reteszelése, megoldásának terve;
g) tolópad, vagy fordítókorong hídszerkezetének erőtani számítása;
h) villamosenergia-ellátás, érintésvédelem megoldásának terve (ha az áramellátás munkavezetékről történik, akkor annak tartóoszlopainak, az áramszedőnek a terve és szilárdsági számítása is);
i) főkapcsoló, vészleállító-jelző, biztonsági berendezések elhelyezésének, megoldásának terve;
j) a berendezések és környezetük megvilágításának terve;
k) védelmi berendezések tervei.
4.4. Vasúti járműmérleg:
a) helyszínrajz;
b) műszaki leírás;
c) mérlegakna szerkezeti kialakításának terve, helyszínre adaptálva;
d) mérlegakna víztelenítési terve;
e) mérlegakna erőtani számítása;
f) járműmérleg felépítményi terve a mérlegaknán, vagy a csatlakozó vágányrészen és a mérlegen;
g) mérleghíd, vagy teherfelvevő szerkezetek fő összeállítási terve, erőtani számítása;
h) villamos- és érintésvédelmi terv;
i) a berendezések és környezetük megvilágításának terve.
4.5. * Egyéb vasútgépészeti berendezés (vágányba épített vagy a vasúti pálya mellé telepített diagnosztikai berendezések, vasútüzemi létesítményekhez kapcsolódó gépészeti berendezések):
a) helyszínrajz;
b) műszaki leírás;
c) alaprajz;
d) metszetek;
e) fő összeállítási terv;
f) részletterv:
fa) az üzem közben az űrszelvénybe is benyúló szerkezetek elrendezéséről, működéséről és rögzítéséről,
fb) vasúti vágányba épülő építmények, vagy pályán mozgó gépek, berendezések esetén a sínleerősítés és pályaterv;
g) erőtani számítás a vasúti terhet viselő és a vasút feletti szerkezetek esetén;
h) villamos és érintésvédelmi terv;
i) vízellátás, víztelenítés terve;
j) közművezetékek kimutatása;
k) védelmi berendezések tervei;
l) felvonók, mozgólépcsők és mozgó járdák esetében a vasúti környezetben való alkalmazhatóságot igazoló dokumentum.
5. Feltétfüzet:
a) feltétfüzet üzemeltetői nyilatkozattal záradékolva;
b) közlekedési szakértői vélemény.
1. * Valamennyi létesítményre vonatkozóan:
a) igazolni kell
aa) a kérelem tárgyát képező létesítmény megfelelését az építési engedélyben foglaltaknak megjelölve az építési engedély és az eltéréseket engedélyező engedélyek számait,
ab) * sikeres műszaki átadás-átvételt követően a megvalósítási tervekre és a megvalósítási tervekkel dokumentált létesítményekre a független tanúsító szervezet tanúsításának megtörténtét, valamint – a rendszerintegritási megfelelőségértékelő szervezet által kiállított tanúsítvány benyújtásával – azt, hogy a kivitelezés a rendszerintegritási nemzeti ajánlásban vagy az építési engedélyben jóváhagyott alternatív megoldásban meghatározott feltételeknek megfelel,
ac) a műszaki átadás-átvétel megtörténtét, a hiányosságok megszüntetését,
ad) amennyiben jogszabály előírja, a vasútbiztonsági engedély megszerzése vagy módosítása feltételeinek fennállását,
ae) a kivitelezésnek (megépített, átalakított állapotnak) megfelelő, „kivitellel egyezik” záradékkal ellátott, a kivitelező, a műszaki ellenőr és a vasút üzemeltetője által záradékolt megvalósulási dokumentáció meglétét, az építménytípusoknál részletezettek szerint,
af) a lezárt és kiértékelt próbaüzemi napló(k) és hibaelőjegyzési könyv(ek) rendelkezésre állását, valamint a hibák megszüntetését,
ag) amennyiben volt ideiglenes használatbavétel, annak határozatában előírt feltételek tételes megvalósulását,
ah) amennyiben a létesítmény nem vasútbiztonsági engedélyköteles, üzemeltetési és karbantartási utasítás meglétét;
ai) a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 18. § (1) bekezdésében foglaltak kivitelező általi megtartását;
b) meg kell határozni a vágányok melletti és feletti létesítményeknek a vágánytengelytől és a sínkorona-szinttől mért távolságait, valamint dokumentált módon fel kell mérni a szabadon tartott teret;
c) * az átjárhatóságot lehetővé tévő pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer, valamint az energia- és infrastruktúra-alrendszerek esetén az a) alpontban foglaltakon felül igazolni kell
ca) az EK-hitelesítési nyilatkozat és a nemzeti szabálynak való megfelelést igazoló hitelesítési nyilatkozat rendelkezésre állását,
cb) az alrendszernek azzal a rendszerrel való műszaki összeegyeztethetőségét a vonatkozó átjárhatósági műszaki előírások, nemzeti szabályok és nyilvántartások alapján bizonyító okiratok rendelkezésre állását, amelybe azt integrálják,
cc) az alrendszerek biztonságos integrációját a vonatkozó átjárhatósági műszaki előírások, nemzeti szabályok és az (EU) 2016/798 irányelv 6. cikkében meghatározott közös biztonsági módszerek alapján bizonyító okiratokat,
cd) olyan pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer esetében, amely az ETCS vagy a GSM-R berendezéseit is magában foglalja, az Ügynökség jóváhagyását tartalmazó döntést, továbbá amennyiben a jóváhagyás kiadása után változna az ajánlattételhez szükséges dokumentáció tervezete vagy a tervezett műszaki megoldás leírása, az (EU) 2016/796 rendelet 30. cikk (2) bekezdése szerinti eljárás eredményének való megfelelést bizonyító okiratokat;
d) * a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer átjárhatóságot nem érintő elemei vonatkozásában az a) és c) alpontban foglaltakon felül igazolni kell az uniós vasúti rendszer részét képező pályahálózatok pályaoldali biztosítóberendezési szerkezeti elemekre, rendszerkomponensekre, alrendszerekre és rendszerekre vonatkozó követelmények való megfelelést igazoló hitelesítési nyilatkozat rendelkezésre állását;
e) * be kell nyújtani,
ea) amennyiben a megvalósításhoz más tulajdonában álló ingatlant kell igénybe venni, akkor az érintett ingatlanokról készült kisajátítási tervet;
eb) amennyiben a kisajátítási eljárás termőföldet érint, a termőföld más célú hasznosítására vonatkozó végleges ingatlanügyi hatósági engedélyt.
2. Vasúti pálya
2.1. * Vasúti pálya:
a) műszaki tervdokumentáció:
aa) helyszínrajz,
ab) hossz-szelvény,
ac) műszaki leírás;
b) közúti vasutaknál a közúti közlekedési hatóság által jóváhagyott, vagy véleményezett forgalomtechnikai terv.
2.2. *
3. Vasúti pálya tartozékai
3.1. Vasúti terhet viselő szerkezetek
3.1.1. Valamennyi, vasúti terhet viselő szerkezet:
a) műszaki tervdokumentáció:
aa) helyszínrajz,
ab) általános terv,
ac) alapozás terve,
ad) jellemző szerkezeti részletek tervei,
ae) műszaki leírás;
b) a vasúti műtárgy építésével érintett keresztező közutak, gyalogos- és kerékpárutak, vasút, villamos, trolibusz, vízfolyás, közművek és egyéb létesítmények, üzemeltetői, kezelői hozzájárulása;
c) amennyiben az üzemeltetők nem azonosak, a vasút és az áthidalt létesítmény üzemeltetője között kötött üzemeltetési megállapodás;
d) vasút alatti aluljárók esetén térvilágítás műszaki tervdokumentációja:
da) állapotterv,
db) térvilágítás fénytechnikai felülvizsgálati jegyzőkönyvei (a más hatóság által engedélyezett utasforgalmi létesítményekre vonatkozóan is);
e) amennyiben a vasúti terhet viselő szerkezet feletti vasúti pálya átépítése az alkalmazott sebesség vagy tengelyterhelés növekedésével jár, és a teherviselő szerkezet nem kerül átépítésre, az átalakítással nem érintett szerkezetekre vonatkozó célvizsgálat jegyzőkönyve arra vonatkozóan, hogy a szerkezet megfelel a kapacitásnövekedés támasztotta követelményeknek.
3.1.1.1. 5 méternél nagyobb szabad nyílású híd, 30 m-nél nagyobb szabad nyílású vasúti hídprovizórium, nyílás mérettől függetlenül gyalogos, kerékpáros, közúti, villamos, vasúti és egyéb közlekedési célt szolgáló aluljáró, valamint vasúti alagút:
a) műtárgyhoz kapcsolódó földművek tömörség- és teherbírás vizsgálati eredménye, vagy annak összefoglaló, kiértékelt jegyzőkönyve;
b) a híd alatt vagy az alagútban szabadon tartott tér felméréséről készült jegyzőkönyv;
c) * a végleges állapotra vonatkozó, az országos vasúti pályahálózat-működtető vasúti hídszabályzata szerinti III. fokú hídvizsgálat jegyzőkönyve;
d) a kötelező próbaterhelésére vonatkozó mérések, eredmények;
e) alagút esetén a csatlakozó bélésfalak, támfalak tervdokumentációja;
f) alagút esetén geotechnikai, víztelenítési tervdokumentáció.
3.1.1.2. 5 méter, vagy annál kisebb szabad nyílású vasúti híd, valamint 30 m, vagy annál kisebb szabad nyílású vasúti híd-provizórium:
a) * a végleges állapotra vonatkozó, az országos vasúti pályahálózat-működtető vasúti hídszabályzata szerinti III. fokú hídvizsgálat jegyzőkönyve.
3.2. Vasúti zajárnyékoló fal, támfal:
a) műszaki tervdokumentáció:
aa) helyszínrajz csatlakozó útvonalakkal és közterületekkel (1:500 vagy 1:1000 méretarányban),
ab) általános terv (1:100 méretarányban) részletrajzokkal,
ac) műszaki leírás;
b) közelítő erőtani számítás;
c) geotechnikai szakvélemény.
3.3. * Biztosítóberendezés, automatikus vonatvezérlés, vonat befolyásolás és központi forgalomirányító berendezés:
a) a vasút üzemeltetője által jóváhagyott Kezelési Szabályzat;
b) kivitelezői megvalósulási záradékkal ellátott, az üzemeltető által jóváhagyott előtervi dokumentáció;
c) a berendezést kezelő személyzet oktatásáról és vizsgáztatásáról készített jegyzőkönyv másolata;
d) az üzembe helyezés megkezdéséhez adott engedélyt;
e) a berendezés alkalmassági tanúsítványa és elektronikus berendezés tanúsítói nyilatkozatai az elektronikus berendezés szoftverére;
f) ideiglenes üzemengedély, forgalmi üzembe helyezési rendelet;
g) a berendezésben megvalósult szoftverfrissítés műszaki leírása;
h) a különleges kezeléseket érintő szoftverfrissítéshez tartozóan kiadott hatósági engedélyek száma;
i) a meglévő biztonság integritási szint (SIL) SIL0 szintű funkció javításáról kiállított tanúsítói nyilatkozat;
j) az új SIL0 szintű funkció első alkalmazásakor, vagy meglévő funkció jelentősebb módosításakor, a tanúsító előzetes nyilatkozatán kívül, kockázatelemzés és biztonságértékelés;
k) a SIL1, SIL2, SIL3, SIL4 szintű biztonsági funkciókat érintő szoftverfrissítés esetén tanúsító bevonásával megvalósult független biztonságértékelési eljárás eredménye, amelyben igazolni kell, hogy a biztonság integritási szint (SIL) nem csökken;
l) a szoftverfrissítést követően – üzemi próba keretében – elvégzett vizsgálat eredménye, amelyben igazolásra kerül, hogy a frissítés által érintett funkcionalitás megfelelő, a valós forgalmi/üzemi helyzetek bekövetkeztek, és a kezelőszemélyzet gyakorlottsága a frissítés által bekövetkezett változások vonatkozásában is eléri a kívánt szintet; az egyes szoftverfrissítésekhez tartozó elegendő üzemi próbaidőt a független tanúsító bevonásával a gyártónak és az üzemeltetőnek közösen kell meghatároznia;
m) a független tanúsító bevonásával a gyártónak és az üzemeltetőnek közösen tett nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy az üzemi próba
ma) a teljes rendszerre,
mb) csak bizonyos funkciókra, funkciócsoportokra, vagy
mc) csak bizonyos területre
vonatkozott;
n) az üzemi próba során vezetett próbaüzemi napló másolatát;
o) a szoftverfrissítésekről vezetett nyilvántartást.
3.4. Villamos felsővezeték:
a) műszaki tervdokumentáció:
aa) feszítési terv,
ab) földelési terv,
ac) kapcsolási vázlat;
b) felsővezeték munkavezeték magasságáról és kígyózásáról készített jegyzőkönyvek;
c) a nyíltvonali és állomási átmenő fővágány esetében mérővonati bemérési jegyzőkönyv;
d) vasúti átjárókban két hónapnál nem régebbi magasságmérési jegyzőkönyv.
3.5. Térvilágítás:
a) műszaki tervdokumentáció:
aa) helyszínrajz,
ab) állapotterv;
b) térvilágítás fénytechnikai felülvizsgálati jegyzőkönyvei (a más hatóság által engedélyezett utasforgalmi létesítményekre vonatkozóan is).
4. Helyhez kötött gépészeti berendezések
4.1. Vasúti rakodó-berendezés (vasúti kocsi töltőlefejtő berendezés, rakodódaru, kocsibuktató, oldal- és homlokrakodó, egyéb beépített rakodó- és szállítógép és berendezés) és a vasúti járműmosó berendezések: *
a) a vasúti pálya szintezési jegyzőkönyve, nyomtávmérési jegyzőkönyve;
b) pályán mozgó gép (pl. darupálya) pályájának szintezési, fesztáv- és kígyózás-mérési jegyzőkönyve;
c) a villamos berendezésekre vonatkozó szerelői nyilatkozat;
d) csővezetékek, tárolótartályok esetén a nyomás, vagy tömítettségi próbáról készített jegyzőkönyv;
e) emelőgépek esetén a terhelési vizsgálatról készült jegyzőkönyv;
f) munkavédelmi minősítő bizonyítvány azokra a gépekre, amelyekre ennek szükségességét a vonatkozó rendelet előírja;
g) vasúti terhet viselő és a vasút feletti szerkezetek vizsgálatáról készített jegyzőkönyv és adatlapok;
h) a térvilágítás fénytechnikai felülvizsgálati jegyzőkönyv, vagy állapotterv.
4.2. Vasúti kocsi-vontató:
a) a vasúti pálya szintezési jegyzőkönyve, nyomtávmérési jegyzőkönyve;
b) a vontatópálya szintezési, fesztáv- és kígyózás-mérési jegyzőkönyve;
c) a villamos berendezésekre vonatkozó szerelői nyilatkozat;
d) a fénytechnikai felülvizsgálati jegyzőkönyv, vagy állapotterv.
4.3. Tolópad, fordítókorong:
a) a vasúti pálya szintezési jegyzőkönyve, nyomtávmérési jegyzőkönyve;
b) pályán mozgó gép (pl. darupálya) pályájának szintezési, fesztáv- és kígyózásmérési jegyzőkönyve;
c) a villamos berendezésekre vonatkozó szerelői nyilatkozat;
d) munkavédelmi minősítő bizonyítvány azokra a gépekre, amelyekre ennek szükségességét a vonatkozó rendelet előírja;
e) vasúti terhet viselő szerkezetek vizsgálatáról készített jegyzőkönyv és adatlapok;
f) a fénytechnikai felülvizsgálati jegyzőkönyv, vagy állapotterv.
4.4. Vasúti járműmérleg:
a) a vasúti pálya szintezési jegyzőkönyve, nyomtávmérési jegyzőkönyve;
b) emelőgépek esetén a terhelési vizsgálatról készült jegyzőkönyv;
c) vasúti terhet viselő szerkezetek vizsgálatáról készített jegyzőkönyv és adatlapok;
d) a fénytechnikai felülvizsgálati jegyzőkönyv, vagy állapotterv.
4.5. * Egyéb vasútgépészeti berendezés (vágányba épített, vagy a vasúti pálya mellé telepített diagnosztikai berendezések, vasútüzemi létesítményekhez kapcsolódó gépészeti berendezések):
a) a vasúti pálya szintezési jegyzőkönyve, nyomtávmérési jegyzőkönyve;
b) pályán mozgó gép (pl. darupálya) pályájának szintezési, fesztáv- és kígyózás-mérési jegyzőkönyve;
c) a villamos berendezésekre vonatkozó szerelői nyilatkozat;
d) a csővezetékek, tárolótartályok esetén a nyomás, vagy tömítettségi próbáról készített jegyzőkönyv;
e) az emelőgépek esetén a terhelési vizsgálatról készült jegyzőkönyv;
f) munkavédelmi minősítő bizonyítvány azokra a gépekre, amelyekre ennek szükségességét a jogszabály előírja;
g) a vasúti terhet viselő és a vasút feletti szerkezetek vizsgálatáról készített jegyzőkönyv és adatlapok;
h) a térvilágítás fénytechnikai felülvizsgálati jegyzőkönyv, vagy állapotterv;
i) a felvonók, mozgólépcsők és mozgó járdák esetében a vasúti környezetben való alkalmazhatóságot igazoló tanúsítás.
1. * Valamennyi építményre vonatkozóan:
a) igazolni kell
aa) a hatósági előírások megtartását és a tervezői jogosultságot,
ab) *
ac) amennyiben a bontás engedélyese és az üzemeltető nem azonos, a tervdokumentáció üzemeltetői záradékolásának megtörténtét és szöveges hozzájárulás meglétét,
ad) amennyiben a bontás a meglévő vasúti építményhez, berendezéshez csatlakozik, a csatlakozó vasúti pálya, berendezés átalakítási tervének meglétét,
ae) az érintett közművekkel összefüggésben a közműkezelők részéről adott, 6 hónapnál nem régebbi hozzájárulás meglétét,
af) a tervek a létesítési engedélyezési eljárásoknál meghatározott méretarányokban állnak rendelkezésre;
b) be kell mutatni a hatásterületet az érintett ügyfelek megjelölésével.
2. Vasúti pálya bontási terve
2.1. * Vasúti pálya:
a) helyszínrajz, saját célú vasúti pálya esetén a csatlakozást biztosító vasút üzembentartójának záradékával;
b) műszaki leírás;
c) területrendezésre és újrahasznosításra vonatkozó tervek.
2.2. *
3. Vasúti pálya tartozékai bontási terve:
Pályatartozékokra és a vasúti pályával összefüggő vagy kapcsolatos helyhez kötött létesítményekre csak akkor kell külön bontási terv, ha azok a vasúti pálya megszüntetésével nem kerülnek teljesen elbontásra, vagy ha csak azok megszüntetése az engedélykérelem tárgya.
3.1. Vasúti terhet viselő szerkezetek:
a) bontási terv;
b) bontási műszaki leírás.
3.2. Vasúti zajárnyékoló fal, támfal
a) műszaki tervdokumentáció:
aa) helyszínrajz csatlakozó útvonalakkal és közterületekkel (1:500 vagy 1:1000 méretarányban),
ab) műszaki leírás.
3.3. Biztosítóberendezés:
a) a bontás miatti átalakítás terve a megmaradó létesítményekkel kapcsolatban;
b) műszaki leírás.
3.4. Villamos felsővezeték:
a) a bontás miatti átalakítás terve a megmaradó létesítményekkel kapcsolatban;
b) műszaki leírás.
3.5. Térvilágítás bontási terve:
a) műszaki leírás;
b) a megmaradó világítási berendezések állapotterve.
4. Helyhezkötött vasúti gépészeti berendezések bontási terve:
a) helyszínrajz alaprajz;
b) területrendezésre és újrahasznosításra vonatkozó tervek;
c) műszaki leírás.
Vasútbiztonsági engedély birtokában a vasúti közlekedési hatóság részére be kell jelenteni a következőket:
a) vasúti pálya esetében:
aa) vasúti vágány olyan megfelelőségi tanúsítvánnyal, vagy jóváhagyott műszaki specifikációval rendelkező szerkezeti átalakítása, amely nem jár
aaa) a vasúti vágány főbb geometriai jellemzőinek, az irányviszonyok, lejtési viszonyok, vágánykapcsolati geometria,
aab) a használatbavételi engedélyben meghatározott sebesség vagy tengelyterhelés,
aac) alapvető pályaszerkezeti jellemzők, nyitott pályaszerkezet, burkolt pályaszerkezet, egyedi pályaszerkezet, vagy
aad) a vasúti vágányt érő, nem a vasúti forgalomból származó terhelés megváltoztatásával,
ab) * amennyiben a vágány használatbavételi engedélyében meghatározott sebesség
aba) alacsonyabb, mint 60 km/h, a vágány olyan egyszeri átalakítása, amely a sebesség legfeljebb 67%-os emelésével jár, és nem emelkedik 60 km/h fölé, ez azonban nem jelenti a vonalszakasz jelentős teljesítményváltozását, ha a tengelyterhelés nem változott,
abb) 60 km/h vagy alacsonyabb, a vágány olyan egyszeri átalakítása, amely a sebesség legfeljebb 67%-os emelésével jár, és legfeljebb 80 km/h-ra nő, és a pálya nyomvonalváltozása nem érint idegen ingatlant, amennyiben a sebességemelés nem igényel új állomási és állomásközi biztosítóberendezés telepítését, és a vasúti átjárók biztosítási mód hatósági felülvizsgálata és szükség szerinti hatósági engedélyezése megtörtént, és a tengelyterhelés nem változott,
ac) amennyiben a vágány használatbavételi engedélyében meghatározott sebesség 100 km/h, vagy kisebb, a meglevő vasúti pálya 100 m hossz alatti, legfeljebb kettő év időtartamra épülő kísérleti célú átalakítása,
ad) vasúti átjárók, burkolt vágányok átépítése, amennyiben a vasúti pályát keresztező burkolt szakaszok vízszintes irányú geometriai jellemzői nem változnak meg,
ae) munkagépek tárolása, anyagtároló területek megközelítése céljából két évnél rövidebb időtartamra ideiglenes céllal létesülő vágányok,
af) * építési forgalom lebonyolítására, vagy rendkívüli események helyreállítására szolgáló vágány építése, az eseményt kiváltó ok megszűnéséig, vagy az engedélyköteles tevékenység befejezéséig, de legfeljebb a használatbavétel időpontjáig kerülnek megépítésre,
ag) vasúti alépítményi szerkezetek kialakítása, cseréje, megerősítése,
ah) * az országos vasúti mellékvonalak felsorolásáról szóló 194/2016. (VII. 13.) Korm. rendelet hatálya alá eső vasútvonalakon – figyelemmel az uniós vasúti rendszernek a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek általi hozzáférhetőségével kapcsolatos átjárhatósági műszaki előírásokról szóló, 2014. november 18-i 1300/2014/EU bizottsági rendeletre, a fokozatosság elvére – a peron építése és átalakítása, odavezető megközelítési utak építése és átalakítása abban az esetben, ha az nem jár a vasúti pálya geometriájának módosításával, és a rendszerintegritási nemzeti ajánlásban foglaltak betartásra kerülnek;
b) vasúti jelző- és biztosítóberendezések esetében:
ba) vasúti jelzőberendezések létesítése, átalakítása, megszüntetése,
bb) olyan biztosító, vagy védelmi berendezések bontása, amelyeknél a védendő vasúti pálya megszűnik, és a biztosító, vagy védelmi berendezés nincs szerkezeti függésben elbontásra nem kerülő berendezéssel,
bc) * vasúti átjárót fedező sorompó berendezés létesítése, átalakítása és megszüntetése, ha annak működése nincs összefüggésben vasúti biztosító berendezéssel vagy közúti forgalomirányító fényjelző készülékkel,
bd) * vasúti biztosítóberendezés vagy központi forgalomirányító berendezés olyan átalakítása, amely a berendezés rendszerét annak teljes hatáskörzetére kiterjedően nem változtatja meg,
be) vasúti pályára telepített járműdiagnosztikai berendezések létesítése, átalakítása és megszüntetése, ha nem kapcsolódnak jelző vagy biztosítóberendezéshez,
bf) korlátozott szolgáltatási szintű forgalom lebonyolítására, vagy építési forgalom lebonyolítására, vagy rendkívüli események helyreállítása érdekében biztosítóberendezések telepítése, az eseményt kiváltó ok megszűnéséig, vagy az engedélyköteles tevékenység befejezéséig, de legfeljebb két évre kerülnek beépítésre,
bg) központi forgalomellenőrző berendezés rendszer létesítése, átalakítása és megszüntetése,
bh) olyan védelmi berendezések telepítése, vagy bontása, amelyek nincsenek szerkezeti függésben biztosító berendezéssel, és a vasúti pályára engedélyezett legnagyobb sebesség legfeljebb 15 km/h,
bi) kizárólag jelzőeszközök elhelyezését szolgáló létesítmények, jelzőhidak telepítése, bontása,
bj) * a megépülő rendszerbe beépülő meglévő szerkezeti elemek, rendszerek, amelyek alkalmazási körülményei rendelkeznek tanúsítással,
bk) * az 1984 előtt a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság vagy a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Zártkörűen Működő Részvénytársaság által az alapkapcsolások alapján, alkatrészek bevezetése alapján elfogadott biztosítóberendezés rendszerelemek, vasút működtetői tanúsítással, egyszeri bejelentés alapján építhetőek be,
bl) * a 2 évnél rövidebb időtartamra létesítendő – építési, felújítási munkához kapcsolódó, átmeneti forgalomszabályozást szolgáló – ideiglenes biztosítóberendezés építése,
bm) * a nemzeti biztosítóberendezés biztonsági szoftver módosítása;
c) * vasúti hidak, alagutak, támfalak esetében:
ca) 5 m vagy annál kisebb szabadnyílású állandó jellegű híd létesítése, vagy megszüntetése,
cb) 5–10 m közötti szabadnyílású, típusterv szerinti kialakítású, állandó jellegű híd létesítése, vagy megszüntetése,
cc) olyan átalakítás, amely nem jár a teherbíró szerkezet, vagy a nyílásméret, vagy a teherbírás megváltoztatásával,
cd) valamely káresemény elhárítása, vagy építési munkák miatt ideiglenes szerkezetű híd beépítése, amelyen az alkalmazható legnagyobb sebesség 80 km/h, valamint a beépítés ideje nem haladja meg a két évet,
ce) vasúti alagút olyan átalakítása, amely az alagút erőtani szerkezetét nem változtatja meg,
cf) * tám- és bélésfal, görgetegfogó fal létesítése és bontása, ha idegen tulajdonú területet nem érint;
cg)–ch) *
d) * vasúti villamos felsővezeték és a hozzákapcsolt berendezések esetében, amennyiben a tevékenység nem jár idegen ingatlan igénybevételével:
da) oszlopbeépítés, -csere, függesztési rendszer csere, a műtárgyakhoz kapcsolódó átalakítás, lokális átalakítások, ha nem jár a hatóság által jóváhagyott rendszertechnikai megoldások módosításával, kivéve a felsővezetéki hosszlánc vagy munkavezeték cseréje, továbbá felújítási tevékenységek, üzemeltetői tevékenységi körben végrehajtható azon felsővezetéki beavatkozások, melyek az egész rendszer működését nem befolyásolják,
db) ideiglenes átalakítások, építési forgalom lebonyolítására vagy rendkívüli események helyreállítására szolgáló felsővezetéki berendezések telepítése az eseményt kiváltó ok megszűnéséig vagy az engedélyköteles tevékenység befejezéséig, de legfeljebb két évre kerülnek beépítésre, kivéve, ha a vasúti közlekedési hatóság (más hatóság által lefolytatott eljárásában) mint szakhatóság a vasúti pályaüzemeltető által jóváhagyott tervek alapján hozzájárulását kiadta,
dc) oszlop transzformátor állomás telepítése, cseréje, megszüntetése;
e) vasúti térvilágítási berendezések átépítése, bővítése, ha a fénytechnikai paraméterek, a megvilágítás, fénysűrűség, térbeli egyenletesség előírt értéke nem változik, zavaró hatások nem keletkeznek;
f) * korlátozott szolgáltatási szintű forgalom bevezetése vasút biztonsági engedéllyel rendelkező vasúti pályahálózat-működtetők esetén, a használatbavételi eljárást megelőzően.
1. Általános dokumentáció valamennyi építményre vonatkozóan
a) műszaki leírás, és az azt kiegészítő dokumentációk az alábbi kötelező tartalommal:
aa) tervezői nyilatkozat a műszaki és hatósági előírások megtartásáról és a tervezői jogosultságról;
ab) a hatásterület ügyfeleinek kimutatása;
ac) érintett közművekről tervezői nyilatkozat és a közműkezelők 6 hónapnál nem régebbi hozzájáruló nyilatkozatai;
ad) az alkalmazandó műszaki és biztonsági szabályok jegyzéke, beleértve az alkalmazott szabványokat és vállalati előírásokat, utasításokat, szabályzatokat;
b) ha a beruházó és az üzemeltető nem azonos, a tervdokumentáció üzemeltetői záradéka és szöveges hozzájárulása;
c) ha az építési tevékenység hatással van a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer építmény biztonsági szintjére, jogszabályban előírt kockázatelemzés, kockázatértékelés eredményének és kockázatkezelési eljárás eredményeként szükséges intézkedések dokumentálása;
d) ha a megvalósításhoz más tulajdonában álló ingatlant kell igénybe venni, az érintett ingatlanokról készült kisajátítási terv;
e) ha a kisajátítási eljárás termőföldet érint, az ingatlanügyi hatóság termőföld más célú hasznosítására vonatkozó végleges engedélye;
f) ha a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet előírja, az előzetes vizsgálati eljárást lezáró döntés, vagy környezetvédelmi engedély;
g) ha a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet előírja, a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló adatlap;
h) ha jogszabály, alkalmazandó műszaki szabály, vagy biztonsági szabály megfelelőség-értékelési vagy tanúsítási kötelezettséget ír elő, a megfelelőség-értékelési, vagy tanúsítási eljárás(ok) végrehajtására megbízott szervezet(ek) megnevezése.
2. Az általános dokumentációt kiegészítő dokumentumok
2.1. Turisztikai hajtánypálya esetében
a) műszaki leírás;
b) ingatlan tulajdonos hozzájáruló nyilatkozata;
c) átnézeti helyszínrajz;
d) helyszínrajz;
e) minta keresztszelvények;
f) közlekedést lehetővé tevő eszköz tervrajza;
g) biztonsággal kapcsolatos üzemeltetői utasítások, szabályzatok tervezete;
h) a kötöttpálya nyomvonalával érintett területekre szóló hatósági döntések másolata.
2.2. Keskeny nyomtávolságú vasutak esetében.
2.2.1. Vasúti pálya
a) átnézeti helyszínrajz (1:10000 vagy 1:25000 méretarányban);
b) helyszínrajz (1:500 vagy 1:1000 méretarányban);
c) műszaki leírás;
d) forgalmi üzemi terv és vizsgálat;
e) hossz-szelvény (1:1000 vagy 1:2000 vízszintes, és 1:50 vagy 1:100 függőleges méretarányban);
f) minta- és jellemző keresztszelvények (1:50 vagy 1:100 méretarányban);
g) víztelenítési és vízelvezetési terv;
h) felépítmény – szerkezeti terv – egyedi kialakítás esetén;
i) geotechnikai szakvélemény és terv – új nyomvonalú létesítmények esetén;
j) amennyiben a biztosítás módját a vasúti közlekedési hatóság határozza meg, a közút-vasút szintbeni keresztezés helyszínrajza, hossz-szelvénye, műszaki leírása.
2.2.2. Vasúti pálya tartozékai
2.2.2.1. Valamennyi vasúti terhet viselő szerkezet
a) helyszínrajz csatlakozó útvonalakkal és közterületekkel (1:500 vagy 1:1000 méretarányban);
b) általános terv (1:100 méretarányban);
c) műszaki leírás;
d) a vasúti műtárgy építésével érintett keresztező közutak, gyalogos- és kerékpárutak, vasút, villamos, trolibusz, vízfolyás, közművek és egyéb létesítmények, üzemeltetői, kezelői hozzájárulása;
e) a vasúti műtárgyakba építendő mozgólépcsők, mozgójárdák, felvonók gépészeti tervei;
f) aluljárók esetén térvilágítási tervek;
g) vízfolyás keresztezése esetén vízműtani adatok és vízműtani számítás;
h) acél hidak esetén jellemző csomópontok, tartóbekötések, illesztések vázlatai;
i) különleges egyedi kialakítású hidak esetén jellemző szerkezeti részek vázlat rajzai;
j) közelítő erőtani számítás (típusterv alapján épülő hidaknál az alapozásra);
k) geotechnikai szakvélemény;
l) alagútnál víztelenítési terv.
2.2.2.1.1. Terméktanúsítással rendelkező előre gyártott szerkezetek beépítése esetén:
a) alkalmazhatósági tanúsítvány;
b) elem(ek) beépítésének technológiai leírása.
2.2.2.1.2. Nem típusterv alapján épülő, 2 évnél rövidebb időtartamra beépített ideiglenes hidak többször felhasznált szerkezetei:
a) próbaterhelésre vonatkozó mérések, eredmények;
b) szerkezeti elem aktuális használati utasítása, újbóli felhasználhatóság igazolása;
c) részletterv és erőtani számítás a típustervtől eltérő módú alkalmazás esetén.
2.2.2.2. Vasúti zajárnyékoló fal, támfal:
a) műszaki tervdokumentáció:
aa) helyszínrajz csatlakozó útvonalakkal és közterületekkel (1:500 vagy 1:1000 méretarányban);
ab) általános terv (1:100 méretarányban) részletrajzokkal;
ac) műszaki leírás;
b) közelítő erőtani számítás;
c) geotechnikai szakvélemény.
2.2.2.3. Biztosítóberendezés, automatikus vonatvezérlés, vonat befolyásolás és központi forgalomirányító berendezés:
a) műszaki leírás;
b) torzított helyszínrajz;
c) szigetelési és jelzőkitűzési terv, 1:1000 méretarányban;
d) sorompó telepítési terv;
e) kezelőkészülék, állítókészülék fejrajz;
f) menetterv és váltóelzárási terv;
g) áramellátási tömbvázlat;
h) vasúti átjáró biztosítási módjáról szóló határozat;
i) szoftvermódosítási utasítás;
j) tervezői nyilatkozat;
k) független szakértő nyilatkozata a tervek megfelelőségéről, valamint a tervezett berendezés biztonságáról (vasútüzem, közúti közlekedés, munkavédelem, életvédelem).
2.2.2.4. Villamos felsővezeték:
a) feszítési terv/egyszerűsített feszítési terv pályatervek léptékében;
b) keresztszelvények az oszlopoknál (1:50 vagy 1:100 méretarányban);
c) műtárgyak alatti vagy feletti átvezetés terve;
d) elvi kapcsolási vázlat;
e) műszaki leírás.
2.2.2.5. Térvilágítás:
a) helyszínrajz a térvilágítási tartószerkezetekkel (a pályaterveknek megfelelő méretarányban);
b) keresztszelvények a térvilágítási tartószerkezeteknél (1:50 vagy 1:100 méretarányban);
c) kapcsolási vázlat;
d) műszaki leírás;
e) a világítási berendezés méretezése, fénytechnikai számításai.
1. Általános dokumentáció valamennyi építményre vonatkozóan
a) műszaki leírás, és az azt kiegészítő dokumentációk az alábbi tartalommal:
aa) az építési engedély és az eltéréseket engedélyező engedélyek száma,
ab) az alkalmazott műszaki és biztonsági szabályok jegyzéke, beleértve a „nyitott kérdésekre” vonatkozóan alkalmazott szabványokat,
ac) ha a megvalósításhoz idegen tulajdonban álló ingatlant kellett igénybe venni, és a használatbavétel tárgyát képező építmény nem kötelezett arra, hogy az állam tulajdonában legyen, az igénybe vett ingatlanokról készült kimutatás, egyéb esetben nyilatkozat az ingatlan tulajdonlásról,
ad) mérési eredményeken, bizonylatokon, minőségi bizonyítványokon alapuló nyilatkozat arról, hogy megvalósult egyéb kötöttpályás közlekedési építmény műszaki paraméterei az engedélyezési dokumentációban előírt feltételeknek megfelelnek;
b) a beruházó nyilatkozata, mely szerint a kérelem tárgyát képező építmény az építési engedélynek megfelelően készült el;
c) a kivitelező nyilatkozata arról, hogy a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 18. § (1) bekezdésében foglaltakat megtartotta;
d) a kivitelezésnek megfelelő, „kivitellel egyezik” záradékkal ellátott, a kivitelező, a műszaki ellenőr és a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer építmény üzemeltetője által hitelesített megvalósulási dokumentáció, az építménytípusoknál részletezettek szerint;
e) az építési engedélyezési eljárásban jogszabály alapján bevonásra kerülő szakhatóságok részére tervpéldányok a szakiránynak megfelelő tartalommal;
f) ha a használatbavételi engedély tárgyát képező építmény, vagy annak egy része ideiglenes használatbavételi engedélyt kapott, az ideiglenes használatbavételi engedélyben előírt feltételek megvalósulásáról tételes dokumentáció;
g) lezárt műszaki átadás-átvételi eljárás jegyzőkönyve és a beruházó nyilatkozata a jegyzőkönyvben rögzített hiányosságok megszüntetéséről;
h) ha az építményen próbaüzemet tartottak, a próbaüzem eredményét tartalmazó, az üzemeltető által elfogadott nyilatkozat kitérve arra, hogy a próbaüzem:
ha) a teljes rendszerre,
hb) csak bizonyos funkciókra, funkciócsoportokra, vagy
hc) csak bizonyos területre vonatkozott;
i) ha jogszabály, alkalmazandó műszaki szabály, vagy biztonsági szabály megfelelőségértékelési vagy tanúsítási kötelezettséget ír elő, megfelelőség-értékelési és ellenőrzési eljárások végrehajtására megbízott szervezet(ek) ellenőrzési és tanúsítási dokumentációját annak bizonyítására, hogy a megvalósult építmény megfelel az előírásoknak.
2. Az általános dokumentációt kiegészítő dokumentumok
2.1. Turisztikai hajtánypálya esetében
a) műszaki leírás;
b) ingatlan tulajdonos hozzájáruló nyilatkozata;
c) átnézeti helyszínrajz;
d) helyszínrajz;
e) jellemző keresztszelvények;
f) közlekedést lehetővé tevő eszköz tervrajza;
g) biztonsággal kapcsolatos üzemeltetői utasítások, szabályzatok kettő eredeti példányban;
h) a kötöttpálya nyomvonalával érintett területekre szóló hatósági döntések másolata.
2.2. Keskeny nyomtávolságú vasutak esetében
2.2.1. Vasúti pálya
a) helyszínrajz;
b) hossz-szelvény;
c) műszaki leírás;
d) közúti vasutaknál a közúti közlekedési hatóság által jóváhagyott, vagy véleményezett forgalomtechnikai terv.
2.2.2. Vasúti pálya tartozékai
2.2.2.1. Valamennyi vasúti terhet viselő szerkezet
a) helyszínrajz;
b) általános terv;
c) alapozás terve;
d) jellemző szerkezeti részletek tervei;
e) műszaki leírás;
f) a vasúti műtárgy építésével érintett keresztező közutak, gyalogos- és kerékpárutak, vasút, villamos, trolibusz, vízfolyás, közművek és egyéb létesítmények, üzemeltetői, kezelői hozzájárulása;
g) amennyiben az üzemeltetők nem azonosak, a vasút és az áthidalt létesítmény üzemeltetője között kötött üzemeltetési megállapodás;
h) vasút alatti aluljárók esetén térvilágítás műszaki tervdokumentációja: állapotterv, térvilágítás fénytechnikai felülvizsgálati jegyzőkönyvei (a más hatóság által engedélyezett utasforgalmi létesítményekre vonatkozóan is);
i) amennyiben a vasúti terhet viselő szerkezet feletti vasúti pálya átépítése az alkalmazott sebesség vagy tengelyterhelés növekedésével jár, és a teherviselő szerkezet nem kerül átépítésre, az átalakítással nem érintett szerkezetekre vonatkozó célvizsgálat jegyzőkönyve arra vonatkozóan, hogy a szerkezet megfelel a kapacitásnövekedés támasztotta követelményeknek;
j) műtárgyhoz kapcsolódó földművek tömörség- és teherbírás vizsgálati eredménye, vagy annak összefoglaló, kiértékelt jegyzőkönyve;
k) a híd alatt vagy az alagútban szabadon tartott tér felméréséről készült jegyzőkönyv;
l) * a végleges állapotra vonatkozó, az országos vasúti pályahálózat-működtető vasúti hídszabályzata szerinti III. fokú hídvizsgálat jegyzőkönyve;
m) a kötelező próbaterhelésre vonatkozó mérések, eredmények;
n) alagút esetén a csatlakozó bélésfalak, támfalak tervdokumentációja;
o) alagút esetén geotechnikai, víztelenítési tervdokumentáció.
2.2.2.2. Vasúti zajárnyékoló fal, támfal:
a) helyszínrajz csatlakozó útvonalakkal és közterületekkel (1:500 vagy 1:1000 méretarányban);
b) általános terv (1:100 méretarányban) részletrajzokkal;
c) műszaki leírás;
d) közelítő erőtani számítás;
e) geotechnikai szakvélemény.
2.2.2.3 Biztosítóberendezés, automatikus vonatvezérlés, vonat befolyásolás és központi forgalomirányító berendezés:
a) Üzemeltetői és Karbantartási Utasítás üzemeltetői kiadmánya, független szakértő Kezelési Szabályzat üzemeltetői kiadmánya, független szakértő ellenjegyzésével;
b) ellenjegyzésével;
c) kivitelezői megvalósulási záradékkal ellátott, és az üzemeltető által jóváhagyott előtervi dokumentáció vagy kiviteli terv;
d) biztosítóberendezés alkalmassági tanúsítványa, kijelöléssel rendelkező tanúsító (DeBo) által kiállítva;
e) ideiglenes üzemengedély, forgalmi üzembehelyezési rendelet;
f) funkcionális vizsgálati jegyzőkönyv;
g) vasúti átjáró forgalomba helyezési engedélye;
h) független szakértő nyilatkozata a megvalósult berendezés megfelelőségéről, a berendezés biztonságáról és az üzemeltetés feltételeinek biztosításáról.
2.2.2.4. Villamos felsővezeték:
a) műszaki tervdokumentáció:
aa) feszítési terv,
ab) földelési terv,
ac) kapcsolási vázlat;
b) felsővezeték munkavezeték magasságáról és kígyózásáról készített jegyzőkönyvek;
c) a nyíltvonali és állomási átmenő fővágány esetében mérővonati bemérési jegyzőkönyv;
d) vasúti átjárókban két hónapnál nem régebbi magasságmérési jegyzőkönyv.
2.2.2.5. Térvilágítás:
a) műszaki tervdokumentáció:
aa) helyszínrajz;
ab) állapotterv;
b) térvilágítás fénytechnikai felülvizsgálati jegyzőkönyvei (a más hatóság által engedélyezett utasforgalmi létesítményekre vonatkozóan is).
1. Általános dokumentáció valamennyi építményre vonatkozóan:
a) tervezői nyilatkozat a hatósági előírások megtartásáról és a tervezői jogosultságról;
b) ha a bontás engedélyese és az üzemeltető nem azonos, a tervdokumentáció üzemeltetői záradéka és szöveges hozzájárulás;
c) ha a bontás a meglévő egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építményhez, berendezéshez csatlakozik, a csatlakozó egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építmény, berendezés átalakítási terve;
d) az érintett közművekről tervezői nyilatkozat és a közműkezelők 6 hónapnál nem régebbi hozzájáruló nyilatkozatai;
e) a hatásterület ügyfeleinek kimutatása;
f) a terveket a létesítési engedélyezési eljárásoknál meghatározott méretarányokban kell benyújtani.
2. Az általános dokumentációt kiegészítő dokumentumok
2.1. Különleges kötöttpályás közlekedési rendszer építmény tartozékainak bontási terve:
A különleges kötöttpályás létesítménnyel összefüggő vagy kapcsolatos helyhez kötött építményekre csak akkor kell külön bontási terv, ha azok a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer építmény megszüntetésével nem kerülnek teljesen elbontásra, vagy ha csak azok megszüntetése az engedélykérelem tárgya.
2.2. Keskeny nyomtávolságú vasutak esetében
2.2.1. Vasúti pálya:
a) helyszínrajz;
b) műszaki leírás;
c) területrendezésre és újrahasznosításra vonatkozó tervek.
2.2.2. Vasúti pálya tartozékai:
Pályatartozékokra és a vasúti pályával összefüggő vagy kapcsolatos helyhez kötött létesítményekre csak akkor kell külön bontási terv, ha azok a vasúti pálya megszüntetésével nem kerülnek teljesen elbontásra, vagy ha csak azok megszüntetése az engedélykérelem tárgya.
2.2.2.1. Vasúti terhet viselő szerkezetek:
a) helyszínrajz;
b) műszaki leírás.
2.2.2.2. Vasúti zajárnyékoló fal, támfal
a) helyszínrajz;
b) műszaki leírás.
2.2.3. Biztosítóberendezés:
a) műszaki leírás;
b) a bontás miatti átalakítás terve a megmaradó létesítményekkel kapcsolatban, az építés/átalakításhoz előírt tervek és iratok tartalommal.
2.2.4. Villamos felsővezeték:
a) a bontás miatti átalakítás terve a megmaradó létesítményekkel kapcsolatban;
b) műszaki leírás.
2.2.5. Térvilágítás bontási terve:
a) műszaki leírás;
b) a megmaradó világítási berendezések állapotterve.
