A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény 28. § (1) bekezdése b)–c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 14. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében foglalt feladatkörében a Kormány a következőket rendeli el:
1. § * A rendelet hatálya
a) az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszeréről szóló törvény (a továbbiakban: Ükt.) és a 2018/2067/EU bizottsági végrehajtási rendelet szerinti hitelesítő szervezeteknek a nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Natv.) és a 2018/2067/EU bizottsági végrehajtási rendelet szerinti akkreditálására, valamint a hitelesítő szervezetek nyilvántartására, továbbá
b) az üvegházhatású gázok kibocsátásaival kapcsolatos hitelesítési tevékenység végzésére akkreditált hitelesítő szervezetekre
terjed ki.
2. § * A hitelesítő szervezetek akkreditálását a Natv., a 2018/2067/EU bizottsági végrehajtási rendelet és e rendeletben meghatározott szabályok szerint kell elvégezni.
3. § E rendelet alkalmazásában:
1. * hitelesítő szervezet: az akkreditáló szerv által akkreditált jogi személy vagy szervezet;
2. * EU ETS hitelesítő szakértő: a 2018/2067/EU bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikk 23. pontjában meghatározott fogalom;
3. * EU ETS vezető hitelesítő szakértő: a 2018/2067/EU bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikk 22. pontjában meghatározott fogalom;
4. más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezet: EGT-államban akkreditálási igazolást szerzett hitelesítő szervezet;
4. § * Hitelesítési tevékenység folytatására azt a jogi személyt, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot vagy külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepét (a továbbiakban együtt: szervezet) lehet akkreditálni, amely a kérelem benyújtása idején megfelel a Natv. 5. § (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek, valamint
a) * az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény szerint köztartozásmentes adózónak minősül és szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, továbbá
b) rendelkezik a 10. § szerinti biztosítékkal.
5. § (1) Az akkreditálás iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a kérelmező hatályos létesítő okiratát vagy annak hiteles másolatát,
b) a 10. § (2) bekezdésben meghatározott biztosíték rendelkezésre állásáról szóló pénzügyi intézmény által kiadott igazolást vagy a biztosítási szerződés másolatát,
c) * nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező – munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében – a 2018/2067/EU bizottsági végrehajtási rendeletnek megfelelő EU ETS hitelesítő szakértőket és köztük legalább egy EU ETS vezető hitelesítőt foglalkoztat,
d) a foglalkoztatott EU ETS hitelesítő szakértő és vezető EU ETS hitelesítő nevét, levelezési címét, születési idejét, telefonszámát, faxszámát, elektronikus levelezési címét,
e) * a foglalkoztatott EU ETS hitelesítő szakértő és EU ETS vezető hitelesítő szakképesítését biztosító oktatási intézmény (egyetem, főiskola, kar, szak) megjelölését, diplomájának (oklevelének) számát és keltét, szakképzettségét, foglalkozását, beosztását,
f) az igazgatási szolgáltatási díj befizetése igazolásának másolatát,
g) az alkalmazott hitelesítési eljárások, valamint a hitelesítési tevékenységgel kapcsolatos független felülvizsgálati, felelősségi, adatkezelési, képzési, összeférhetetlenségi és minőségirányítási rendet meghatározó belső szabályzatot,
h) a vezető tisztségviselők, a munkavállalóként vagy egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban foglalkoztatott EU ETS hitelesítő szakértők, EU ETS vezető hitelesítő szakértők 30 napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványát,
i)–j) *
(2) Az akkreditálás iránti kérelemben meg kell határozni, hogy a hitelesítő szervezet mely szakterület vagy szakterületek tekintetében kíván hitelesítési tevékenységet végezni. A szakterületek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.
(3) Amennyiben a hitelesítő szervezet több szakterület vonatkozásában kíván hitelesítési tevékenységet végezni, az akkreditálás során be kell mutatnia, hogy minden gyakorolni kívánt szakterület vonatkozásában legalább két EU ETS hitelesítő szakértővel munkaviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban áll.
6. § (1) * Az akkreditáló szerv minden egyes, az Natv. és a 2018/2067/EU bizottsági végrehajtási rendelet szerinti értékeléshez külön értékelő csoportot jelöl ki. Az értékelő csoport egy vezető minősítőből és – szükség szerint – az Natv. szerinti minősítőkből, valamint szakértőkből áll, akik megfelelnek a 2018/2067/EU bizottsági végrehajtási rendelet 57. cikkében, 58. cikk (2) bekezdésében és 59–60. cikkében foglalt követelményeknek.
(2) * Az akkreditált státusz odaítéléséről szóló határozat jogerőre emelkedésekor az akkreditáló szerv a 2018/2067/EU bizottsági végrehajtási rendelet 3. mellékletében és a Nemzeti Akkreditáló Hatóságról és az akkreditálási eljárásról szóló 424/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Natv. vhr.) 13. §-ában foglalt tartalommal akkreditálási okiratot bocsát ki, a hitelesítő szervezetet bejegyzi az akkreditált hitelesítői szervezetek nyilvántartásába és a hitelesítő szervezet számára nyilvántartási számot állapít meg.
(3) *
(4) * Az akkreditált hitelesítő szervezet a státusz fennállása ötödik évében kérelmezheti az akkreditált státusz megújítását. A kérelem elbírálására a 2018/2067/EU bizottsági végrehajtási rendelet, a Natv. és e rendelet szabályait kell alkalmazni.
(5) * A (3) bekezdés szerinti felfüggesztés megszüntetése feltételeinek fennállásáról és az akkreditált státusz fenntartásáról az akkreditáló szerv rendkívüli felügyeleti eljárásban dönt.
(6) * Amennyiben a hitelesítő szervezet akkreditálását az akkreditáló szerv a Natv. 10. § a)–b) alapján vonja vissza, a hitelesítő szervezet a határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül nem akkreditálható.
(7) * Ha a hitelesítő szervezet akkreditált státuszát az akkreditáló szerv a Natv. 9. §-a alapján felfüggeszti, illetve a Natv. 10. §-a alapján visszavonja, az akkreditált státusz felfüggesztésének, illetve visszavonásának tényéről az akkreditáló szerv 15 napon belül tájékoztatja az iparügyekért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) és a klímavédelemért felelős hatóságot.
7. § (1) EU ETS hitelesítő szakértő az a természetes személy lehet, aki rendelkezik a 2. mellékletben megjelölt szakirányú felsőfokú végzettséggel, illetve képesítéssel (a továbbiakban együttesen: végzettség) és legalább ötéves szakmai gyakorlattal, valamint megfelel a 2. mellékletben meghatározott szakmai követelményeknek.
(2) Az EU ETS hitelesítő szakértő, az akkreditált hitelesítő szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és könyvvizsgálója nem tarthat fenn összeférhetetlen üzleti kapcsolatot
a) a hitelesítési tevékenységével érintett üzemeltetővel, légi jármű üzembentartóval,
b) * más hitelesítő szervezettel, akkreditált hitelesítői névjegyzékben szereplő, más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezettel vagy
c) kibocsátási egységkereskedelmi szolgáltató tevékenységet végző más gazdálkodó szervezettel.
(3) Az EU ETS hitelesítő szakértő, a hitelesítő szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és könyvvizsgálója nem lehet a hitelesítési tevékenységgel érintett üzemeltető vagy légi jármű üzembentartó vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója vagy azok Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója vagy közeli hozzátartozója.
(4) Az EU ETS hitelesítő szakértő egyidejűleg csak egyetlen hitelesítő szervezettel létesíthet munkaviszonyt vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyt.
(5) * A (2)–(4) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenséget annak felmerülésétől számított 25 napon belül be kell jelenteni az akkreditáló szervnek, és a felmerüléstől számított 45 napon belül meg kell szüntetni és a megszüntetésről az akkreditáló szervet egyidejűleg tájékoztatni kell.
(6) A (2) bekezdés a) pontja szerinti összeférhetetlen üzleti kapcsolatnak minősül, ha
a) a hitelesítő szervezet, az EU ETS hitelesítő szakértő, a hitelesítő szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója vagy azok közeli hozzátartozója részesedéssel rendelkezik a hitelesítési tevékenységgel érintett üzemeltetőben vagy légi jármű üzembentartóban,
b) az üzemeltető vagy a légi jármű üzemben tartó részesedéssel rendelkezik a részére hitelesítési tevékenységet végző akkreditált hitelesítő szervezetben,
c) a hitelesítő szervezetben és az üzemeltetőben vagy a légi jármű üzembentartóban ugyanaz a személy részesedéssel rendelkezik,
d) a hitelesítő szervezet, az EU ETS hitelesítő szakértő, a hitelesítő szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója vagy azok közeli hozzátartozója és a hitelesítési tevékenységgel érintett üzemeltető vagy légi jármű üzembentartó és azok vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója között a hitelesítési tevékenység függetlenségének befolyásolására alkalmas egyéb jogviszony áll fenn.
(7) A (2) bekezdés b)–c) pontja szerinti összeférhetetlen üzleti kapcsolatnak minősül, ha
a) * a hitelesítő szervezet, annak vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja vagy könyvvizsgálója, vagy az EU ETS hitelesítő szakértő részesedéssel rendelkezik más hitelesítő szervezetben, akkreditált hitelesítői névjegyzékben szereplő, más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezetben vagy kibocsátási egység kereskedelmi szolgáltató tevékenységet végző más gazdálkodó szervezetben,
b) * a hitelesítő szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója vagy az EU ETS hitelesítő szakértő más hitelesítő szervezet, akkreditált hitelesítői névjegyzékben szereplő, más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezet vagy kibocsátási egységkereskedelmi szolgáltató tevékenységet végző más gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja vagy könyvvizsgálója,
c) * a hitelesítő szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója vagy az EU ETS hitelesítő szakértő és a más hitelesítő szervezet, akkreditált hitelesítői névjegyzékben szereplő, más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezet vagy kibocsátási egységkereskedelmi szolgáltató tevékenységet végző más gazdálkodó szervezet és azok vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja vagy könyvvizsgálója között a hitelesítési tevékenység függetlenségének befolyásolására alkalmas egyéb jogviszony áll fenn.
(8) Hitelesítő szervezet hitelesítési tevékenységet legalább két, a hitelesítő szakterületére vonatkozó szaktudással rendelkező, a hitelesítővel munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban álló EU ETS hitelesítő szakértő útján végezhet.
8. § (1) * Más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezet Magyarországon hitelesítési tevékenységet akkor folytathat, ha
a) szerepel a más tagállamban akkreditált hitelesítői névjegyzékben és
b) az akkreditált státusz elismerése iránti kérelem a Natv. vhr. 17. § (2) bekezdése alapján a magyarországi akkreditáló szervnél benyújtásra és elfogadásra került.
(1a) * Ha az akkreditáló szerv részére más tagállam akkreditáló szerve bejelenti, hogy egy általa akkreditált hitelesítő szervezet Magyarországon hitelesítési tevékenységet kíván végezni, az akkreditáló szerv erről tájékoztatja a klímavédelemért felelős hatóságot és a minisztert.
(1b) * Ha a hitelesítő szervezetet akkreditáló tagállam az akkreditáló szervet értesíti vagy más módon az akkreditáló szerv tudomására jut, hogy a más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezet akkreditálását felfüggesztették vagy visszavonták, az akkreditáló szerv erről haladéktalanul értesíti a klímavédelemért felelős hatóságot és a minisztert.
(1c) * Ha az akkreditáló szerv részére a más tagállam akkreditáló szerve bejelenti, hogy egy általa akkreditált hitelesítő szervezet tevékenységi körei bővültek, illetve szűkültek, az akkreditáló szerv erről a tényről értesíti a klímavédelemért felelős hatóságot és a minisztert.
(2) * Az (1) bekezdés szerinti kérelem a következőket tartalmazza:
a) más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezet levelezési címe, telefonszáma, faxszáma, elektronikus levelezési címe,
b) a társasági jogi formájától függően a szervezet valamely nyilvános közjogi nyilvántartási folyamatának megnevezése és azonosítója,
c) az eredeti akkreditálási igazolás másolata, annak magyar vagy angol nyelvű fordítása, a kiállító hatóság neve, címe, telefonszáma, elektronikus levelezési címe, és
d) a 10. § (2) bekezdésben meghatározott biztosíték rendelkezésre állásáról szóló pénzintézeti igazolás vagy a biztosítási szerződés másolata, illetve a (4) bekezdésben meghatározott esetekben igazolás a felelősségbiztosításról vagy biztosítékról, továbbá az igazolások magyar fordítása,
e) * a Magyarországon hitelesítést végző hitelesítő személyek neve, telefonszáma, elektronikus levelezési címe és annak igazolása, hogy a személy szerepel a más tagállamban akkreditált hitelesítői szervezetnél mint hitelesítő szakértő.
(3) Nem kell a 10. § szerint biztosítékot képeznie annak a más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezetnek, aki a Magyarország területén végzett hitelesítési tevékenységre is kiterjedő hatályú felelősségbiztosítással vagy egyéb megfelelő biztosítékkal rendelkezik.
9. § (1) * A 8. § szerinti bejelentést követő 30 napon belül az akkreditáló szerv a más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezetet nyilvántartásba veszi.
(2) A más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezetek nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:
a) a hitelesítő szervezet azonosító adatai (név, székhely, saját államában a társasági formától függő regisztrációs szám, telefonszám, elektronikus levelezési cím),
b) a más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezet nyilvántartási száma,
c) a hitelesítési tevékenységre irányuló jogosultságot megállapító dokumentum száma vagy a hitelesítő szervezet azonosítója,
d) a hitelesítési tevékenységre irányuló jogosultság szakterülete,
e) a tevékenység megtiltására vonatkozó bejegyzések.
(3) * Az akkreditáló szerv a más tagállamban akkreditált hitelesítőt törli a nyilvántartásból, ha
a) * az akkreditáló szerv vagy az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszeréről szóló törvényben kijelölt hatóság megállapítja, hogy a hitelesítő szervezet a vonatkozó jogszabályokat szándékosan vagy súlyos gondatlanságból megsértette,
b) a hitelesítő szervezet a bejelentés során valótlan információt szolgáltatott,
c) * a hitelesítő szervezetet akkreditáló tagállam az akkreditáló szervet értesíti, vagy más módon az akkreditáló szerv tudomására jut, hogy a hitelesítő szervezet akkreditált státuszát visszavonták.
(4) * Az akkreditáló szerv a más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezet magyarországi hitelesítési jogosultságát felfüggeszti
a) ha a pénzügyi biztosítékot felhasználták, korlátozták vagy az megszűnt, annak 10. § (2) bekezdés szerinti összegben történő helyreállításáig,
b) * ha a hitelesítő szervezetet akkreditáló tagállam az akkreditáló szervet értesíti, vagy más módon az akkreditáló szerv tudomására jut, hogy a hitelesítő akkreditálását felfüggesztették, e felfüggesztés helyreállításáig,
c) a 7. § (5) bekezdésében meghatározott kötelezettség megszegése esetén az összeférhetetlenség megszüntetéséig.
(5) Amennyiben a más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezetet a (3) bekezdés a) vagy b) pontja alapján törölték, a törlést követően két évig nem jegyezhető be sem az akkreditált hitelesítő szervezetek, sem a más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezetek nyilvántartásába.
(6) * A (3) bekezdés a)–c) pontjai szerinti intézkedésekkel kapcsolatban az akkreditáló szerv haladéktalanul megteszi a 2018/2067/EU bizottsági végrehajtási rendelet 72. cikkében foglalt intézkedéseket és értesíti a klímavédelemért felelős hatóságot, valamint a minisztert.
10. § (1) A biztosíték formája pénzügyi intézménynél lekötött és elkülönített pénzösszeg, pénzügyi intézmény által vállalt kezesség, bankgarancia, vagy biztosítóval kötött felelősségbiztosítás lehet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti biztosíték összege legalább tizenöt millió forint.
(3) * Az (1) bekezdés szerinti biztosíték felhasználása, korlátozása, megszűnése esetén azt 45 napon belül a (2) bekezdésnek megfelelő szintre helyre kell állítani. A biztosíték felhasználásáról, korlátozásáról, megszűnéséről, továbbá helyreállításáról a hitelesítő az akkreditáló szervet 8 napon belül értesíti.
(4) A hitelesítő szervezet a hitelesítési tevékenysége körében okozott kár megtérítéséért a Polgári Törvénykönyv szerint felel. A hitelesítő szervezet köteles a hitelesítési tevékenységével okozott károk fedezetére a hitelesítői tevékenysége teljes tartama alatt e rendelet szerint biztosítékot fenntartani.
11. § * A Kormány a hitelesítő szervezetek tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként az akkreditáló szervet jelöli ki.
12. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(2) A 11. § 2013. május 1-jén lép hatályba.
(3) A 15. § (1) bekezdése 2013. április 30-án lép hatályba.
(4) A 15. § (2) bekezdése 2013. január 31-én lép hatályba.
13. § A 10. § (3) bekezdését az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenység személyi és szakmai feltételeiről szóló 183/2005. (IX. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos 4. §-a alapján engedéllyel rendelkező hitelesítő szervezet és a Korm. rendelet e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos 17. § (3) bekezdésében meghatározott nyilvántartásban szereplő hitelesítő szervezet esetében 2013. május 1-től kell alkalmazni.
14. § *
15. § (1) *
(2) *
16. § * Ez a rendelet a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében az adatok hitelesítéséről és a hitelesítők akkreditálásáról szóló, 2018. december 19-i 2018/2067/EU bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
| A | B | C | ||
| 1 | Tevékenységcsoport száma | Szakterület neve és száma | Akkreditálási alkalmazási kör | |
| 2 | 1a | Energetika | Tüzelőanyagok olyan létesítményekben történő elégetése, amelyekben csak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről szóló, 2012. június 21-i 601/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott, kereskedelemben forgalmazott szabványos tüzelőanyagokat használnak vagy olyan A vagy B kategóriájú létesítményekben, ahol földgázt használnak. | |
| 3 | 1b | Energetika | Tüzelőanyagok létesítményekben történő elégetése, korlátozások nélkül | |
| 4 | 2 | Ásványolaj finomítása | Ásványolaj finomítása | |
| 5 | 3 | Koksz, fémek előállítása | a) Koksz előállítása b) Fémérc (beleértve a szulfidércet is) pörkölése vagy szinterelése, ideértve a pelletezést is c) Nyersvas vagy acél gyártása (elsődleges vagy másodlagos olvasztás), beleértve a folyamatos öntést is | |
| 6 | 4 | a) Vasfémek előállítása és feldolgozása (beleértve a vasötvözeteket is) b) Másodlagos alumínium előállítása c) Vasfémek előállítása és feldolgozása, beleértve a vasötvözetek előállítását is | ||
| 7 | 5 | Elsődleges alumínium előállítása (CO2- és PFC-kibocsátás) | ||
| 8 | 6 | Cement, üveg, kerámia stb. gyártása | a) Cementklinker előállítása b) Mész előállítása, valamint dolomit és magnezit kalcinálása c) Üveg gyártása, beleértve az üvegszálgyártást is d) Kerámiatermékek égetéses előállítása e) Ásványi gyapot szigetelőanyag előállítása f) Gipszszárítás vagy kalcinálás, illetve gipszkarton és más gipsztermékek előállítása | |
| 9 | 7 | Papírgyártás | a) Faanyagból származó pép vagy egyéb szálas anyagok gyártása b) Papír vagy karton gyártása | |
| 10 | 8 | Vegyipari tevékenységek | a) Ipari korom előállítása b) Ammónia előállítása c) Ömlesztett szerves vegyszerek előállítása krakkolással, reformálással, részleges vagy teljes oxidálással vagy hasonló eljárásokkal d) Hidrogén (H2) és szintetikus gáz előállítása reformálással vagy részleges oxidálással e) Nátrium-karbonát (Na2CO3) és nátrium-hidrogén-karbonát (NaHCO3) előállítása | |
| 11 | 9 9 | a) Salétromsav előállítása (CO2- és N2O-kibocsátás) b) Adipinsav előállítása (CO2- és N2O-kibocsátás) c) Glioxál és glioxilsav előállítása (CO2- és N2O-kibocsátás) d) Kaprolaktám előállítása | ||
| 12 | 10 | CO2-elkülönítés és -szállítás | a) Üvegházhatású gázoknak szállítás és a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény alapján engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolás céljából való elkülönítése olyan létesítményekben, amelyekre az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvény hatálya kiterjed b) Üvegházhatású gázoknak a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény alapján engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolás céljából való csővezetékek révén történő szállítása | |
| 13 | 11 | CO2 geológiai tárolás | Üvegházhatású gázoknak a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény alapján engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolása | |
| 14 | 12 | Légiközlekedés | Légiközlekedési tevékenységek (kibocsátás- és tonnakilométer-adatok) | |
| 15 | 98 | Egyéb | A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke szerinti egyéb tevékenységek | |
| 16 | 99 | Egyéb | A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének megfelelően az irányelv I. mellékletében meghatározottakon túlmenően a tagállam által az EU ETS hatálya alá vont egyéb tevékenységek, amelyeket az akkreditálási okiratban kell részletesen meghatározni | |
I.1 * Az EU ETS hitelesítő szakértőnek energetikai vagy analitikai, vagy az érintett létesítmény által végzett tevékenységhez kapcsolódó ipari eljárástechnológiai vagy légiközlekedési területen szaktudással kell rendelkeznie és meg kell felelnie a 2018/2067/EU bizottsági végrehajtási rendelet 38. cikkében foglalt követelményeknek.
A megfelelő szaktudást a II.1.1, II.1.2, II.1.3 vagy II.1.4 pont szerinti szakirányú felsőfokú végzettség egyikével és a III.1 pont szerinti kapcsolódó szakmai gyakorlat meglétével kell igazolni.
I.2 Az EU ETS vezető hitelesítő szakértőnek az I.1 pontban megjelölteken túl minőségbiztosítási vagy kockázatkezelési vagy audit szaktudással is kell rendelkeznie. A szaktudást a II.2.1, II.2.2, illetve a II.2.3 pont szerinti szakirányú felsőfokú végzettség egyikével vagy a III.2 pont szerinti szakmai gyakorlat meglétével kell igazolni.
I.3 Az az EU ETS hitelesítő szakértő, aki csak a II.1.3 b) pont szerinti ipari eljárástechnológiai végzettséggel rendelkezik, csak a képesítésének megfelelő kibocsátásokra irányuló hitelesítési tevékenységben vehet részt.
I.4. * Az 1. mellékletben található 98-as tevékenységi csoport esetén a hitelesítőnek az alábbi feltételek mindegyikének meg kell felelnie:
a) * Az 1. melléklet 1–9 és 12 tevékenységi csoportok valamennyi, a 2018/2067/EU bizottsági végrehajtási rendelet 36–40. cikkén alapuló kompetenciájával rendelkezik.
b) Bemutatja a kibocsátási egységekre vonatkozó harmonizált ingyenes kiosztás uniós szintű átmeneti szabályainak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról szóló 2011. április 27-i 2011/278/EK európai bizottsági határozat teljes mélységű ismeretét az akkreditáló szerv számára, beleértve a kibocsátási egységek 2012 utáni harmonizált ingyenes kiosztására vonatkozó módszertani segédletek ismeretét is.
c) Bemutatja a létesítményre vonatkozó teljes mélységű ismeretét az akkreditáló szerv számára, beleértve annak tervezett normál üzemelését, karbantartását, az általános termelési ciklusait, a bemenetek emisszióintenzitását és az érintett ágazatbeli jellemző kapacitáskihasználást a szektorspecifikus információkkal összehasonlítva.
d) Szükség esetén képes az alkalmazott energia vagy üvegházhatású gáz hatékonysági és csökkentési műszaki technológiák nemzetközi viszonylatban vett helyzetének megítélésére.
II.1. Kötelező felsőfokú végzettség EU ETS hitelesítő szakértő esetén:
II.1.1. Energetika területén:
a) energetikai mérnök vagy szakmérnök;
b) gépészmérnök vagy -szakmérnök (folyamattervező szak, géptervező szak, gépipari technológia szak, termelési rendszer szak, vegyipari és élelmiszer-ipari gépész szak, matematikusmérnök szak, járműgépész szak, gépesítési szak, gépgyártás-technológiai szak, vegyipari gépész szak; gépészeti rendszertechnika szak, gépipari automatizálási szak, épületgépészeti szak, autógépész szak, vasútgépész szak, járműgyártási szak, hajógépész szak, építőgépész szak, gyárszerelő szak, műanyag alkalmazástechnikai szak, üzemgépészeti szak, szilikát- és vegyipari szak);
c) villamos mérnök vagy szakmérnök (híradástechnikai szak, erősáramú szak, műszer- és irányítástechnikai szak, mikroelektronikai és technológiai szak, mikroelektronikai alkatrész- és készüléktechnológia szak, műszeripari és automatizálási szak, híradásipari szak, villamosenergetika szak, villamos gépek és készülékek szak, erősáramú automatika szak, számítástechnikai eszközök szak, épületvillamosítási szak, vezetékes távközléstechnikai szak, vezeték nélküli távközléstechnikai szak, közlekedési automatika szak, mérés és automatizálási szak);
d) vegyészmérnök vagy szakmérnök (szerves és biológiai vegyipari szak, vegyipari szervező szak, nehézvegyipari szak, szervező vegyészmérnöki szak, vegyipari műszer- és méréstechnikai szak, agrárkémiai szak, szerves és biológiai vegyipari üzemmérnöki szak, vegyipari szervező üzemmérnöki szak, szervező vegyész üzemmérnöki szak).
II.1.2. Analitika területén:
a) vegyész;
b) vegyészmérnök; (szerves és biológiai vegyipari szak, vegyipari szervező szak, nehézvegyipari szak, szervező vegyészmérnöki szak, vegyipari műszer- és méréstechnikai szak, agrárkémiai szak, szerves és biológiai vegyipari üzemmérnöki szak, vegyipari szervező üzemmérnöki szak, szervező vegyész üzemmérnöki szak);
c) műszeres analitikai mérnök.
II.1.3. Ipari eljárástechnológia területen:
a) az Ükt. 1. számú mellékletében szereplő valamennyi tevékenységre nézve:
aa) vegyészmérnök vagy szakmérnök (mérnök és üzemmérnök); (szerves és biológiai vegyipari szak, vegyipari szervező szak, nehézvegyipari szak, szervező vegyészmérnöki szak, vegyipari műszer- és méréstechnikai szak, agrárkémiai szak, szerves és biológiai vegyipari üzemmérnöki szak, vegyipari szervező üzemmérnöki szak, szervező vegyész üzemmérnöki szak);
ab) vegyipari gépészmérnök vagy szakmérnök (mérnök és üzemmérnök);
ac) vegyész;
ad) anyagmérnök vagy szakmérnök;
ae) környezetmérnök és -szakmérnök, környezetvédelmi mérnök és -szakmérnök levegőtisztaság-védelmi szakterületen;
b) az Ükt. 1. számú mellékletében szereplő egyes tevékenységekre nézve:
ba) ásványolaj-feldolgozás: olaj- és gázipari mérnök; (fluidumbányászati szak, kőolaj- és földgázipari szak);
bb) kokszolás: kohómérnök; (metallurgus szak, fémalakító szak, metallurgiai szak, alakítástechnológiai szak);
bc) fémércek pörkölése és zsugorítása: kohómérnök; (metallurgus szak, fémalakító szak, metallurgiai szak, alakítástechnológiai szak);
bd) vas- és acéltermelés: kohómérnök; (metallurgus szak, fémalakító szak, metallurgiai szak, alakítástechnológiai szak);
be) ásványanyagipar: kohómérnök; (metallurgus szak, fémalakító szak, metallurgiai szak, alakítástechnológiai szak).
II.1.4. Légiközlekedési területen:
a) közlekedésmérnök, légiközlekedési szakirány;
b) gépészmérnök, légiközlekedési szakterületen;
c) energetikai mérnök;
d) PPL(A) (Private Pilot License) magánpilóta;
e) CPL (Commercial Pilot License) kereskedelmi pilóta.
II.2. Kötelező felsőfokú végzettség vezető hitelesítő szakértő esetén:
II.2.1. Minőségbiztosítási területen:
a) minőségbiztosítási vagy minőségmenedzsment mérnök, vagy szakmérnök;
b) műszaki menedzser vagy műszaki képzési területen és a gazdaságtudományok képzési területen szerzett minőségbiztosítási tárgyú szakirányú továbbképzések;
c) gazdaságmérnök, ideértve a mérnök-közgazdász másoddiplomát is;
d) MBA (Master of Business Administration).
II.2.2. Kockázatkezelési területen:
a) aktuárius (biztosítási matematikus);
b) közgazdász, pénzügyi szakirány.
II.2.3. Audit területen:
a) könyvvizsgáló;
b) közgazdász, számviteli szakirány;
c) közgazdász, pénzügyi szakirány.
III.1 A 6. § (1) bekezdés szerinti megfelelő szakmai gyakorlatnak minősül a II.1.1, II.1.2 és II.1.3 pont szerinti iparági technológiai szakterületen vagy légiközlekedési szakterületen eltöltött, legalább ötéves szakmai gyakorlat, továbbá az ezen szakterületekkel kapcsolatos legalább ötéves tudományos és oktatói tevékenység.
III.2 Az EU ETS vezető hitelesítő igazolhatja az I.2 pont szerinti szaktudását minőségbiztosítási, kockázatkezelési vagy audit szakterületen eltöltött, legalább ötéves szakmai gyakorlattal is.
