Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.IX.23.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.

 

15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet

a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés h) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Értelmező rendelkezések

1. §1 E rendelet alkalmazásában:

1. Intézmény: megyénként és a fővárosban egy, az állami intézményfenntartó központ (a továbbiakban: Központ) által fenntartott, tankerületenként legalább egy tagintézményből álló pedagógiai szakszolgálati intézmény, amely a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 18. § (2) bekezdésében foglalt valamennyi szakszolgálati feladatra kiterjedően az állami köznevelési közszolgálati feladatellátás keretében a pedagógiai szakszolgálatokat ellátja,

2. székhelyintézmény: az Intézmény szakmai irányítást és koordinálást végző, valamint megyei, fővárosi működési körzettel szakértői bizottsági feladatokat is ellátó feladatellátási helye, ahol az Intézmény képviseleti jogának gyakorlására jogosult vezető munkahelye található,

3. tagintézmény:

a) tankerületi tagintézmény: olyan, tankerületenként szervezett feladatellátási hely, amely a megyében, a fővárosban, valamennyi tankerületben, az adott tankerületre kiterjedő működési körzettel - az e rendeletben foglalt kivételekkel - az Nkt. 18. § (2) bekezdésében felsorolt összes pedagógiai szakszolgálati feladatot és az e rendeletben, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint a tagintézmény szintjén irányítási, képviseleti, szakmai feladatot lát el,

b) megyei, fővárosi tagintézmény: olyan feladatellátási hely, amely a megyében, a fővárosban egyes pedagógiai szakszolgálati feladatokat több tankerületre kiterjedő működési körzettel lát el,

c) országos tagintézmény: olyan feladatellátási hely, amely az egyes pedagógiai szakszolgálati feladatokat országos működési körzettel lát el,

d) szakosított tagintézmény: olyan tagintézmény, amely legfeljebb két szakszolgálati feladatot lát el,

4. feladatellátási kötelezettség: a működési körzethez igazodó kötelezettség, amely alapján az Intézmény székhelyintézménye, tagintézménye köteles ellátni a működési körzetében lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező, vagy működési körzetében intézményes ellátásban részesülő gyermekeket, tanulókat,

5. a szakértői bizottság vezetője: az Intézmény szakértői bizottságként eljáró tagintézményének vezetője, valamint a székhelyintézmény esetében a székhelyintézmény által ellátott szakmai feladatok végrehajtását irányító főigazgató-helyettes,

6. gyógypedagógus végzettség és szakképzettség:

a) főiskolai, alapképzési szintű gyógypedagógus végzettség és szakképzettség:

aa) a gyógypedagógus,

ab) a gyógypedagógiai tanár és

ac) a gyógypedagógiai terapeuta

végzettség és szakképzettség,

b) egyetemi szintű, mesterfokozatú gyógypedagógus végzettség és szakképzettség:

ba) a speciális pedagógiai szakos tanár és szakpedagógus végzettség és szakképzettség, valamint az a) pontban foglalt végzettség és szakképzettség együttes megléte,

bb) az okleveles gyógypedagógus és

bc) a gyógypedagógia-tanár

végzettség és szakképzettség,

7. konduktor végzettség és szakképzettség:

a) főiskolai, alapképzési szintű konduktor végzettség és szakképzettség:

aa) a konduktor,

ab) a konduktor-óvodapedagógus,

ac) a konduktor-tanító,

ad) a konduktor (óvodapedagógus) és

ae) a konduktor (tanító)

végzettség és szakképzettség,

b) egyetemi szintű, mesterfokozatú konduktor végzettség és szakképzettség: a speciális pedagógiai szakos tanár és szakpedagógus végzettség és szakképzettség és

ba) a konduktor,

bb) a konduktor-óvodapedagógus, vagy

bc) a konduktor-tanító

végzettség és szakképzettség együttes megléte.

2. A rendelet hatálya

2. § A rendelet hatálya - fenntartótól függetlenül - kiterjed

a) az Nkt. 7. § (1) bekezdés i) pontja szerinti pedagógiai szakszolgálati intézményekre,

b) az egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmények pedagógiai szakszolgálati feladatokat ellátó - az Nkt. 20. § (9) bekezdése alapján létrehozott - szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységeire,

c) az Nkt. 7. § (1) bekezdés a)-e) és g)-h) pontjában foglalt köznevelési intézményekre,

d) a pedagógiai szakszolgálati tevékenység keretében ellátásban részesülő gyermekekre, tanulókra,

e) a pedagógus és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottakra, az óraadókra, valamint a köznevelési intézményben nem pedagógus munkakört betöltőkre (a továbbiakban együtt: alkalmazottak),

f) a gyermekek, tanulók törvényes képviselőire (a továbbiakban: szülők),

g)2 a Központra,

h) a fővárosi és megyei kormányhivatalokra (a továbbiakban: kormányhivatal), valamint a kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi) hivatalaira (a továbbiakban: járási hivatal),

i) az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gyakorló Gyógypedagógiai és Logopédiai Szakszolgálat, Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Országos Gyógypedagógiai-szakmai Szolgáltató Intézményre (a továbbiakban: Szakmai Szolgáltató Intézmény).

3. § (1)3 A pedagógiai szakszolgálatokat az Intézmény, az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott pedagógiai szakszolgálati, illetve egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmények, továbbá az állami köznevelési közszolgálati feladatellátásban az oktatásért felelős miniszterrel (a továbbiakban: miniszter) kötött köznevelési szerződés alapján részt vevő, az egyházi jogi személy, a vallási tevékenységet végző szervezet, vagy más nem állami, nem önkormányzati köznevelési intézményfenntartó által fenntartott pedagógiai szakszolgálati, illetve egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmények látják el.

(2)4 Az Intézmény a feladatait a megyében és a fővárosban a székhelyintézményben és a tagintézményekben látja el. A tagintézmény több tagintézményi telephelyen is működhet.

(3) A tagintézmény neve három részből áll. Az első részben előtagként az Intézmény hivatalos neve, a második részben az első részhez kapcsolódva utótagként az adott tankerület nevével azonos megkülönböztető megjelölés az előtaggal birtokviszonyban, a harmadik részben a tagintézmény megnevezés szerepel. A tagintézmény önálló körbélyegzővel rendelkezik. A körbélyegző a tagintézmény nevét, és annak a telephelynek a címét tartalmazza, ahol a tagintézmény vezetőjének munkahelye található.

(4)5 Pedagógiai szakszolgálati feladatot

a) az Nkt. 18. § (2) bekezdésében foglaltak közül egy vagy több pedagógiai szakszolgálati feladat vonatkozásában az állami felsőoktatási intézmény, az egyházi jogi személy, a vallási tevékenységet végző szervezet, vagy más nem állami, nem önkormányzati köznevelési intézményfenntartó által fenntartott pedagógiai szakszolgálati intézmény,

b) az országos és a megyei szakértői bizottsági tevékenység kivételével az Nkt. 18. § (2) bekezdésében foglaltak közül egy vagy több pedagógiai szakszolgálati feladat vonatkozásában az állami felsőoktatási intézmény, az egyházi jogi személy, a vallási tevékenységet végző szervezet, vagy más nem állami, nem önkormányzati köznevelési intézményfenntartó által fenntartott egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmény

is elláthat.

(5) A pedagógiai szakszolgálati feladatok országosan egységes szakmai irányítását a miniszter látja el. A miniszter a pedagógiai szakszolgálati feladatok országos, területi és helyi szakmai feladatainak megvalósításába társadalmi szervezetet, felsőoktatási intézményt, felsőoktatási intézmény, egyház és más nem állami, nem önkormányzati fenntartó által fenntartott köznevelési intézményt vonhat be.

3. A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás

4. § (1) Az Nkt. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerinti gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás (a továbbiakban: korai fejlesztés és gondozás) feladata a komplex koragyermekkori intervenció és prevenció: az ellátásra való jogosultság megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek fejlődésének elősegítése, a család kompetenciáinak erősítése, a gyermek és a család társadalmi inklúziójának támogatása. A korai fejlesztés és gondozás tevékenységei a komplex gyógypedagógiai fejlesztés, tanácsadás, a társas, a kommunikációs és nyelvi készségek fejlesztése, a mozgásfejlesztés és a pszichológiai segítségnyújtás.

(2) A korai fejlesztés és gondozás megkezdésére a szakértői bizottság tesz javaslatot. A szakértői bizottság a tizennyolc hónapnál fiatalabb gyermek szakértői véleményét a gyermek külön vizsgálata nélkül, a gyermekneurológiai szakorvos által felállított diagnosztikai vélemény és terápiás javaslat alapján is elkészítheti.

(3) Ha a gyermek bölcsődei nevelésben, gyermekotthoni ellátásban, fogyatékosok nappali intézményében, fogyatékosok ápoló-gondozó bentlakásos intézményében intézményi ellátásban részesül, a korai fejlesztést és gondozást - amennyiben a feladat ellátásához szükséges feltételek biztosítottak - az intézményben kell ellátni. A pedagógiai szakszolgálati intézmény a tanácsadást a szülőn kívül a feladatellátási hely adott gyermekkel foglalkozó szakalkalmazottal részére is biztosítja.

(4) Ha a gyermek harmadik életévét betöltötte, akkor vehet részt korai fejlesztésben és gondozásban, ha a szakértői bizottság szakértő véleménye alapján nem kapcsolódhat be az óvodai nevelésbe.

(5) A korai fejlesztés és gondozás egyéni foglalkozás, vagy legfeljebb hat gyermekből álló csoportfoglalkozás keretében valósítható meg.

(6) A korai fejlesztés és gondozás keretében a gyermek állapotának, szükségleteinek, valamint a család terhelhetőségének függvényében a fejlesztési feladatok végrehajtásának időkerete

a) 0-3 éves kor között: legalább heti egy, legfeljebb heti négy óra,

b) 3-5 éves kor között legalább heti kettő, legfeljebb heti öt óra.

(7) A heti időkeretet a szakértői bizottság állapítja meg. Az időkeretet a fejlesztést ellátó szakember a szakértői bizottság írásbeli egyetértésével módosíthatja. A fejlesztés a gyermek állapota alapján egyéni, vagy csoportfoglalkozáson, illetve vegyesen - egyéni és csoportfoglalkozáson - is történhet.

(8) Ha a korai fejlesztés és gondozás igénybevétele a pedagógiai szakszolgálati intézményben nem oldható meg, a gyermek fejlesztésére

a) otthoni ellátás keretében vagy

b) a pedagógiai szakszolgálati intézmény fenntartójával infrastruktúra-használatra vonatkozó szerződést kötött intézményben

kerül sor.

(9) Otthoni ellátás vagy a pedagógiai szakszolgálati intézmény fenntartójával infrastruktúra- használatra vonatkozó szerződést kötött intézményben történő ellátás esetén az (6) bekezdésben meghatározott időkeretet - a szülő egyetértésével és a gondozásba történő bevonásával - a fejlesztési év átlagában kell teljesíteni.

5. § (1) A korai fejlesztés és gondozás feladatait a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a gyermeket ellátó fejlesztő szakemberek által kidolgozott egyéni fejlesztési tervben foglaltak szerint kell végezni. A fejlesztési tervet a szülővel ismertetni kell. A fejlesztési tervet legalább kettő, legfeljebb tizenkettő hónapra kell elkészíteni, időtartamát a fejlesztést ellátó szakember határozza meg a gyermek életkorának, diagnózisának függvényében. Az egyéni fejlesztési terv szükség szerint módosítható. Az egyéni fejlesztési tervnek tartalmaznia kell - a gyermek állapotától függően - a gyógypedagógiai fejlesztés, a tanácsadás, a társas, a kommunikációs és nyelvi készségek fejlesztése, a mozgásfejlesztés és a pszichológiai segítségnyújtás feladatait.

(2)6 A korai fejlesztést és gondozást végző szakember gyermekenként egyéni fejlesztési naplót vezet, és a gyermek fejlődését a fejlesztési év végén értékeli. Az értékelési lap egy példányát át kell adni a szülőnek, egy példányát a megyei szakértői bizottságnak, egy példány a korai fejlesztés és gondozás feladatait ellátó intézménynél marad.

(3) Ha a korai fejlesztést és gondozást otthoni ellátás keretében, vagy a pedagógiai szakszolgálattal infrastruktúra-használatra vonatkozó szerződést kötött intézményben szervezik meg, a pedagógiai szakszolgálati intézmény gondoskodik a szükséges szakemberről.

(4) A szakértői bizottság az értékelési lap megállapításai vagy a gyermek vizsgálata, felülvizsgálata alapján szükség szerint módosítja a szakértői véleménynek a korai fejlesztés és gondozás megszervezésével kapcsolatos előírásait.

4. A fejlesztő nevelés

6. § (1) Az Nkt. 18. § (2) bekezdés b) pontja szerinti fejlesztő nevelés a gyermek egyéni nevelési-fejlesztési terve alapján végzett komplex gyógypedagógiai fejlesztés, melynek feladata a gyermek fejlesztő nevelés-oktatásra való felkészítése a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtásával.

(2) Ha a sajátos nevelési igényű gyermek súlyos és halmozottan fogyatékos, attól az évtől kezdve, amelyben az ötödik életévét betölti, fejlesztő nevelésben vesz részt.

(3) A fejlesztő nevelés keretében a gyermek állapotának, szükségleteinek, valamint a család terhelhetőségének függvényében a fejlesztési feladatok végrehajtásának időkerete legalább heti öt óra. A heti időkeretet a szakértői bizottság állapítja meg. Az időkeretet a fejlesztést ellátó szakember a szakértői bizottság írásbeli egyetértésével módosíthatja.

(4) A fejlesztő nevelés egyéni foglalkozás, illetve legfeljebb hat gyermekből álló csoportfoglalkozás, illetve vegyesen - egyéni és csoportfoglalkozás keretében - valósítható meg.

(5) Ha a gyermek bölcsődei nevelésben, gyermekotthoni ellátásban, fogyatékosok nappali intézményében, fogyatékosok ápoló-gondozó bentlakásos intézményében intézményi ellátásban részesül, a fejlesztő nevelést - amennyiben a feladat ellátásához szükséges feltételek biztosítottak - az intézményben kell ellátni, és a tanácsadást a szülőn kívül az intézménynek a gyermekkel foglalkozó szakalkalmazottal részére is biztosítani kell.

(6) Ha a fejlesztő nevelés igénybevétele az intézményben nem oldható meg, a gyermek fejlesztésére otthoni ellátás keretében kerül sor. Otthoni ellátás esetén a (3) bekezdésben meghatározott időkeretet - a szülő egyetértésével és a gondozásba történő bevonásával - a fejlesztési év átlagában kell teljesíteni.

5. A szakértői bizottsági tevékenység

7. § (1) Az Nkt. 18. § (2) bekezdés c) pontja szerinti szakértői bizottsági tevékenység keretében az intézmény szakértői bizottsága a gyermek, a tanuló komplex pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, továbbá szükség szerint orvosi, sajátos nevelési igény gyanúja esetén komplex pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, orvosi vizsgálat alapján szakértői véleményt készít

a) az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása céljából

aa) abban az esetben, ha a gyermek nem járt óvodába,

ab) óvodába járó gyermek esetén, annak megítélésére, hogy hétéves korában szükséges-e újabb nevelési évet kezdenie az óvodában,

ac) annak megítélésére, hogy a gyermek számára javasolt-e, hogy hatéves kora előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését,

ad) óvodába járó gyermek esetén, ha a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettsége egyértelműen nem dönthető el a fejlődésének nyomon követéséről szóló óvodai dokumentumok alapján,

ae) ha a szülő nem ért egyet a gyermek fejlődésének nyomon követéséről szóló óvodai dokumentumok alapján az iskolába lépéshez szükséges óvodai igazolásban tett javaslattal,

af) ha a szülő nem ért egyet a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő gyermek óvodai nevelésben való további részvételéről szóló óvodai döntéssel,

b) a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézség megállapítása vagy kizárása,

c) a sajátos nevelési igény - a mozgásszervi-, az érzékszervi- (látási-, hallási-), az értelmi, a beszédfogyatékosság, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén a halmozott fogyatékosság, az autizmus spektrum zavar vagy az egyéb pszichés fejlődési zavar: súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar - megállapítása vagy kizárása,

d) sajátos nevelési igényű tanuló esetében

da) az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott közösségi szolgálat teljesítésére vonatkozó kötelezettség alóli mentesítés,

db) a tankötelezettség meghosszabbításának

céljából, és a vizsgálatok eredményei alapján javaslatot tesz a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézséggel küzdő, a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók különleges bánásmód keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére.

(2) Amennyiben a szakértői bizottság vizsgálata alapján a gyermeknél, a tanulónál sem a beilleszkedési, sem a tanulási, sem a magatartási nehézség, sem a sajátos nevelési igény nem állapítható meg, de eredményes óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez, oktatásához iskolapszichológiai, óvodapszichológiai vagy logopédiai ellátásba vétele indokolt, a szakértői bizottság a megfelelő ellátásba vételét kezdeményezi.

(3) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetekben a szakértői vélemény elkészítésekor - amennyiben a szakértői bizottság rendelkezésére álló vizsgálati dokumentumokból a szakértői vélemény elkészítéséhez szükséges információk egyértelműen megállapíthatóak - a tanuló újabb vizsgálata mellőzhető.

8. § A szakértői vizsgálat típusai:

a) az aktuális állapot feltárására irányuló vizsgálat,

b) a fejlődést nyomon követő a korábbi diagnózis megalapozottságát, a nevelés, oktatás formájának megfelelőségét a fejlesztés eredményességének mérését célzó felülvizsgálat.

9. §7 A szakértői bizottsági tevékenységet az Intézmény székhelyintézménye és tagintézményei látják el a 10. §-ban meghatározott feladatellátási kötelezettség szerint.

10. §8 (1) Az Intézmény szakértői bizottságként eljáró tankerületi tagintézményének (a továbbiakban: tankerületi szakértői bizottság) feladatellátási kötelezettsége a 11. §-ban meghatározott feladatok vonatkozásában arra a járási, a fővárosban fővárosi kerületi tankerületre terjed ki, amelyben működik.

(2) Az Intézmény szakértői bizottságként eljáró székhelyintézményének, valamint megyei, fővárosi tagintézményének (a továbbiakban: megyei szakértői bizottság) feladatellátási kötelezettsége a 12. §-ban meghatározott feladatok vonatkozásában

a) a főváros, a megye teljes területére terjed ki, ha a szakértői bizottsági tevékenységet az Intézmény székhelyintézménye látja el, vagy

b) a fővárosban, megyében több tankerületre terjed ki, ha a szakértői bizottsági tevékenységet feladatmegosztásban az Intézmény székhelyintézménye és megyei, fővárosi tagintézménye látja el.

(3) Az Intézmény szakértői bizottságként eljáró országos tagintézménye (a továbbiakban: országos szakértői bizottság) a mozgásszervi fogyatékosság, az érzékszervi (a látási, a hallási) fogyatékosság, valamint a beszédfogyatékosság megállapítását vagy kizárását országos feladatellátási kötelezettséggel végzi azzal, hogy a beszédfogyatékosság megállapítása vagy kizárása a megyei szakértői bizottság feladatai körében is ellátható.

11. § (1) A tankerületi szakértői bizottság feladata

a)9 az e rendelet általános szabályai szerint indult vizsgálatok esetében a harmadik életévét betöltött gyermek, tanuló teljes körű pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, továbbá szükség szerint orvosi vizsgálata,

b) a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézség megállapítása vagy kizárása és az ehhez kapcsolódó felülvizsgálatok elvégzése,

c) a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása.

(2)10 Ha a tankerületi szakértői bizottság megítélése szerint a gyermeknél a sajátos nevelési igény valószínűsíthető, saját vizsgálatának dokumentációját és annak eredményeit, a vizsgálat alapján tett megállapításait, valamint a rendelkezésükre álló egyéb iratokat megküldi a megyei szakértői bizottság részére.

12. § (1) A megyei szakértői bizottság koordinációs feladatai:

a)11 a tankerületi szakértői bizottság szakmai működésének koordinációja,

b)12

c) a szakértői vizsgálatoknál alkalmazott protokoll eljárások folyamatos ellenőrzése és fejlesztése,

d) speciális diagnosztikai feladatok koordinálása.

(2) A megyei szakértői bizottság diagnosztikai feladatai:

a)13 az e rendelet általános szabályai szerint indult vizsgálatok esetében a háromévesnél fiatalabb gyermekek teljes körű pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, továbbá szükség szerint orvosi vizsgálata,

b) a 7. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a gyermek, a tanuló vizsgálatának eredményei alapján szakértői vélemény készítése,

c)14 a 11. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a kiegészítő vizsgálat végzése, a sajátos nevelési igény megállapítása vagy kizárása, a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézség megállapítása vagy kizárása, a szakértői vélemény elkészítése és kiadása,

d) a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók esetében a felülvizsgálatok elvégzése,

e) jogszabályban meghatározott esetben a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló családja részére a juttatások és kedvezmények igénybevételéhez szükséges igazolások kiadása,

f) jogszabályban meghatározott esetben javaslattétel a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek ápoló-gondozó otthoni ellátására, a három évnél idősebb gyermekek bölcsődei ellátására, fogyatékos fiatalok lakóotthoni ellátásra.

13. § (1)15 A szakértői vizsgálat - a (2) bekezdés a), b) és d) pontjaiban, valamint a 40. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel - a szülő kérelmére, illetve, ha az eljárást nem a szülő kezdeményezi, a szülő egyetértésével indul. Az eljárás megindítása az Intézmény szakértői bizottságként eljáró azon feladatellátási helyénél kérhető vagy kezdeményezhető, amelynek működési körzetében a gyermek, tanuló lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy amelynek működési körzetében a gyermek, tanuló intézményes ellátásban részesül. A mozgásszervi fogyatékosság, az érzékszervi fogyatékosság, valamint a beszédfogyatékosság megállapítására vagy kizárására irányuló vizsgálat közvetlenül is kérhető, illetve kezdeményezhető az országos szakértői bizottságnál. Ha a gyermek óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban részesül, az óvoda, az iskola köteles közreműködni az 1. melléklet szerinti vizsgálat iránti kérelem elkészítésében.

(2) A szakértői vizsgálat indítható:

a) hivatalból,

b) hatósági megkeresésre,

c) szülői kérelemre,

d) illetve a szülő egyetértésével

da) a nevelési-oktatási intézmény,

db) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyámhatóság, gyermekjóléti szolgálat, bölcsőde, gyermekotthon, területi gyermekvédelmi szakszolgálat,

dc) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény hatálya alá tartozó fogyatékosok ápoló, gondozó otthona, fogyatékosok rehabilitációs intézménye, fogyatékosok nappali intézménye

kezdeményezésére.

(3) Ha a nevelési-oktatási intézmény, vagy a gyermekjóléti, a gyermekvédelmi, a szociális intézmény, valamint a gyámhatóság megítélése szerint a gyermek, tanuló szakértői vizsgálata szükséges,

a) az indok közlésével javasolja a szülőnek a szakértői vizsgálaton való megjelenést és részvételt, a szülő egyetértése esetén óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban részesülő gyermek esetén a nevelési-oktatási intézmény gondoskodik arról, - gyermekjóléti, a gyermekvédelmi, a szociális intézmény, valamint a gyámhatóság közreműködik abban - hogy a vizsgálati kérelem tíz napon belül kiállításra kerüljön,

b) a javaslattétellel egyidejűleg köteles a szülőt tájékoztatni a vizsgálatok eredményeinek lehetséges következményeiről, a szülőnek a vizsgálattal és annak megállapításaival kapcsolatos jogairól,

c) halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló vizsgálatának kezdeményezése esetén, a vizsgálaton jelen lévő szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő szerepéről a szülőt tájékoztatni köteles.

(4) A szülő egyetértése esetén a szakértői vélemény készítésére irányuló - a szülő által aláírt - kérelmet az óvoda, az iskola megküldi

a)16 az (1) bekezdésben meghatározott szakértői bizottságnak,

b) a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló vizsgálatának kezdeményezése esetén - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - az Oktatási Hivatalnak (a továbbiakban: Hivatal).

(5) Szülői egyetértés hiányában a (3) bekezdésben foglalt, vizsgálatot kezdeményező intézmény a 40. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt eljárás megindítását kéri.

(6) Ha a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló szülője a szakértői vélemény készítésére irányuló kérelemnyomtatványon olyan nyilatkozatot tesz, hogy gyermeke vizsgálatánál szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő ne legyen jelen, a (4) bekezdés b) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni.

14. § (1) A szakértői vizsgálat időpontját a bizottság határozza meg, és erről, valamint a szakértői vizsgálat helyéről a szülőt értesíti. A szakértői vizsgálat időpontjáról szóló értesítést a vizsgálat kezdeményezésére irányuló kérelem megérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül, a vizsgálat időpontja előtt legalább tíz nappal meg kell küldeni a szülőnek. A szakértői vizsgálat időpontját - első vizsgálat esetében - a vizsgálat kezdeményezésére irányuló kérelem megérkezését követő naptól számított harminc napon belüli időpontra kell kitűzni.

(2) A szakértői vizsgálat megkezdéséhez a szülői felügyeletet gyakorló mindkét szülő együttes jelenléte szükséges. Kétség esetén vélelmezni kell, hogy a vizsgálaton megjelent szülő a távollévő szülő képviseletére jogosult. Erről a jelenlévő szülőt tájékoztatni kell, az ezzel kapcsolatos nyilatkozatát be kell szerezni. A szakértői vizsgálat során a szülő köteles közreműködni a vizsgálaton - annak zavarása nélkül - jogosult mindvégig jelen lenni.

(3) Ha a gyermek halmozottan hátrányos helyzetű, az első vizsgálat alkalmával, a 21. § (3)-(6) bekezdése szerinti folyamatos figyelemmel kísérést lezáró vizsgálat alkalmával, a szakértői bizottság vizsgálatakor a Hivatal által kijelölt szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértőnek jelen kell lennie.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a szakértői bizottság - az (1) bekezdés szerinti értesítéssel egyidejűleg - megkeresi a Hivatalt szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő kirendelése céljából. A Hivatal a megkeresés kézhezvételétől számított nyolc napon belül kijelöli a szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértőt.

(5) A szakértői vizsgálat lefolytatásának részletes eljárási rendjét a 2. melléklet tartalmazza.

15. § (1) Az Nkt. 56. § (1) bekezdése alapján egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből a tanuló teljesítményének az értékelése, minősítése alóli mentesítés céljából szakértői vizsgálat indítható:

a) az iskolai nevelés-oktatás első-hatodik évfolyamán az adott tanév január 31-éig szükség szerint bármikor,

b) az a) pontban meghatározott évfolyamokra vonatkozóan meghatározott határnapot követően annak a tanévnek a március 31. napjáig, amelyben a tanuló az adott tantárgy tanulását megkezdte.

(2) A szakértői bizottság eljárását az (1) bekezdésben meghatározott célból, az ott megjelölt időszaknál későbbi időpontban csak a kiskorú tanuló szülője, illetve a nagykorú tanuló kezdeményezheti. A vizsgálati kérelemhez csatolni kell az érintett iskola igazgatójának a vizsgálat szükségességével kapcsolatos egyetértő nyilatkozatát. Az iskola igazgatója a döntéséhez beszerzi a tanuló osztályfőnöke és az adott tantárgyat tanító pedagógus véleményét. Az iskola igazgatója egyetértésének hiányában a szakértői bizottság vezetője vagy az általa erre kijelölt bizottsági tag - a kiskorú tanuló esetén a tanuló és a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló meghallgatása után - dönt a vizsgálat szükségességéről vagy a kérelem elutasításáról. A kérelem elutasításáról szóló döntést - határozat formájában - írásba kell foglalni. A döntés tekintetében a szakértői vélemény felülvizsgálatával kapcsolatos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget nem érte el, a szakértői bizottság a szülőt tájékoztatja, hogy a gyermeknek óvodai nevelésben kell részt vennie, és a gyermek fejlettségéről a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatalt értesíti.

(4) Ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása vagy az iskolába történő felvétel céljából megkezdett szakértői vizsgálat a beíratásra meghatározott időpontig előreláthatóan nem fejeződik be, a szakértői bizottság e tényről a szülő részére igazolást ad.

16. § (1)17 A szakértői bizottság a lefolytatott vizsgálatok alapján készíti el a szakértői véleményét. A szakértői vélemény elkészítésének szakmai követelményeit a 3. melléklet tartalmazza. A szakértői bizottság tagjai a gyermek, tanuló különleges gondozásba vételére, fogyatékosságára, a fejlesztést igénylő területekre vonatkozó megállapításokat közösen alakítják ki. A szakértői véleményt a szakértői bizottság vezetője és a szakértői bizottságnak a vizsgálatban közreműködő tagjai írják alá. Amennyiben a szakértői bizottság a szakértői véleményét a 12. § (2) bekezdés c) pontja szerinti vizsgálat alapján készíti el, a szakértői véleményt a megyei szakértői bizottság vezetője és a megyei szakértői bizottság vizsgálatban közreműködő tagjai írják alá azzal, hogy a szakértői véleményben fel kell tüntetni a vizsgálatban a tankerületi szakértői bizottság részéről közreműködő szakemberek nevét is.

(2)18 A szakértői bizottság a (3) bekezdésben foglaltak szerint összeállított intézményjegyzék alapján tájékoztatja a szülőt azokról a lehetőségekről, amelyek alapján sajátos nevelési igényű gyermeke a korai fejlesztésben és gondozásban, az óvodai nevelésben, a fejlesztő nevelésben részt vehet, tankötelezettségének eleget tehet. A köznevelési intézményt a szülő választja ki a szakértői bizottság által javasolt intézmények közül. Ha a szülő által választott óvoda, iskola nem azonos a kötelező felvételt biztosító óvodával, iskolával, és az óvoda, az iskola a gyermeket, a tanulót a nem veszi fel, a szakértői bizottság a szakértői véleményében a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti, kötelező felvételt biztosító óvodát, iskolát határozza meg az óvodai nevelés, az iskolai nevelés, oktatás ellátására.

(3)19 A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátásában részt vevő köznevelési intézményeket tartalmazó jegyzék összeállításához a megyei szakértői bizottság részére

a) a megyében lévő települési önkormányzat, a fővárosi kerületi önkormányzat - a sajátos nevelési igényt megalapozó fogyatékosság, autizmus spektrum zavar vagy egyéb pszichés fejlődési zavar megjelölésével - a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését ellátó óvodák jegyzékét és azok felvételi (működési) körzetét tartalmazó adatokat,

b) a kormányhivatal - a sajátos nevelési igényt megalapozó fogyatékosság, autizmus spektrum zavar vagy egyéb pszichés fejlődési zavar, valamint a nevelés, oktatás formájának (együttnevelés, gyógypedagógiai osztályban történő különnevelés) megjelölésével - a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, oktatását, fejlesztő nevelés-oktatását ellátó iskolák, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmények, a gyakorló köznevelési intézmények, valamint az egyéb nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartó által fenntartott köznevelési intézmények jegyzékét és azok felvételi (működési) körzetét tartalmazó adatokat, valamint

c) a tankerületi igazgató a sajátos nevelési igényt megalapozó fogyatékosság, autizmus spektrum zavar vagy egyéb pszichés fejlődési zavar, valamint a nevelés, oktatás formájának (együttnevelés, gyógypedagógiai osztályban történő különnevelés) megjelölésével - a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, oktatását, fejlesztő nevelés-oktatását ellátó, a Központ fenntartásában lévő, az általa vezetett tankerületben működő köznevelési intézmények jegyzékét és azok felvételi (működési) körzetét tartalmazó adatokat

minden év január 31-ig megküldi.

(4)20 Az intézményjegyzéket a vizsgálaton megjelenő szülők részére megtekintésre át kell adni, valamint meg kell küldeni a kormányhivatalnak, továbbá az országos szakértői bizottságoknak.

(5)21 A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók részére a korai fejlesztés és gondozás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a fejlesztő nevelés igénybevételével összefüggő utazási költség megtérítéséhez szükséges igazolást az Intézmény szakértői bizottságként eljáró, sajátos nevelési igény megállapítására jogosult székhelyintézménye vagy tagintézménye központilag kiadott nyomtatványon állítja ki. Az igénybevételt az ellátást nyújtó köznevelési intézmény vezetője vagy írásbeli meghatalmazással rendelkező megbízottja igazolja.

(6) A gyermek, tanuló részére ellátást nyújtó köznevelési intézmény a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló és kísérője részére a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást és utazásnyilvántartó-lapot ad ki központilag kiadott nyomtatványon, továbbá a kiadott nyomtatványokról - az átadás időpontját és az átvevő aláírását tartalmazó - nyilvántartást vezet. Az ellátást nyújtó köznevelési intézmény a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló legfeljebb két fő kísérője részére ad ki igazolást és utazás-nyilvántartó lapot, és az igazoláson a kísérői létszámot feltünteti.

17. § (1) A szakértői bizottság a szakértői véleményében tesz javaslatot a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatok típusaira, a szükséges szakemberre és annak feladataira. A szakértői véleménynek tartalmaznia kell

a) a gyermek, tanuló és a szülő nevét, a gyermek, tanuló születési idejét, lakóhelyét és tartózkodási helyét,

b) a szakértői vizsgálat rövid leírását,

ba) a beilleszkedési, a tanulási vagy a magatartási nehézségre, vagy annak kizárására vonatkozó megállapítást, az azt alátámasztó tényeket,

bb) a sajátos nevelési igényre, vagy annak kizárására vonatkozó megállapítást, az azt alátámasztó tényeket,

c) a korai fejlesztés és gondozás szükségességét, az ennek keretében nyújtott szolgáltatásokat, a fejlesztéssel kapcsolatos szakmai feladatokat, valamint annak megjelölését, hogy a feladatokat milyen ellátás keretében mely intézmény biztosítja,

d) annak megállapítását, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az e célra létrehozott, a fogyatékosság típusának megfelelő nevelési-oktatási intézményben, osztályban, csoportban, tagozaton vagy a többi gyermekkel, tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban, kollégiumi nevelésben,

e) annak megállapítását, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló a tankötelezettségét kizárólagosan iskolába járással, illetve kizárólagosan magántanulóként teljesítheti,

f) ha a tanuló a tankötelezettségét kizárólagosan magántanulóként teljesítheti, a heti foglalkoztatás idejét és a felkészüléshez szükséges szakembereket,

g) annak megállapítását, hogy a tanuló a tankötelezettségét fejlesztő nevelés-oktatás, illetőleg a fejlesztő nevelés-oktatást nyújtó iskola által szervezett egyéni fejlesztés keretében teljesíti,

h) a gyermek, tanuló sajátos nevelési igényének megfelelő

ha) óvodára, csoportra,

hb) általános iskolára, csoportra, osztályra, tagozatra (a továbbiakban: kijelölt iskola),

hc) kollégiumra [a h) pont alattiak a továbbiakban együtt: kijelölt nevelési-oktatási intézmény]

vonatkozó javaslatot és a kijelölt nevelési-oktatási intézmény megjelölését,

i) a hivatalból történő felülvizsgálat időpontját,

j)22 a gyermek, tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos sajátos követelményeket, fejlesztési feladatokat, a fejlesztési feladatok ellátásának javasolt időkeretét, javaslatot az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítésre,

k) a szükséges szakemberre vonatkozó javaslatot,

l)23

m) a szülő tájékoztatását a 18. §-ban foglalt jogairól és kötelezettségeiről.

(2) Ha a fővárosi, megyei területi gyermekvédelmi szakszolgálat értesítése szerint a szakértői bizottság eljárásával egyidejűleg a gyermek, tanuló átmeneti vagy tartós nevelésbe vételével kapcsolatos eljárás is folyik, a szakértői véleményt a kijelölt gondozási helyről szóló tájékoztatás megérkezését követően lehet elkészíteni.

(3) A szakértői vizsgálat befejezését követően a szülőt tájékoztatni kell a szakértői vizsgálat megállapításairól, a szakértői vélemény várható tartalmáról, a szülői jogokról és kötelezettségekről. A tájékoztatás tényét, a tájékoztatási kötelezettség teljesítését írásba kell foglalni és a szülővel alá kell íratni.

(4) Ha az eljárásban szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő működik közre, a szülő tájékoztatásánál jelen kell lennie. A szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő a szakértői bizottság munkájával és megállapításaival kapcsolatosan kifejtheti véleményét, és javasolhatja a szülőnek, hogy éljen a felülvizsgálat kezdeményezésének jogával.

(5) A szakértői véleményt - a vizsgálat lezárását követő huszonegy napon belül - kézbesíteni kell a szülőnek. A szülőnek - a kézhezvételétől számítva - tizenöt nap áll rendelkezésre a szakértői vélemény felülvizsgálatának kezdeményezésére. A kézbesítés történhet postai úton, személyesen vagy kézbesítő útján. A kézbesítés napja az a nap, amelyen a szakértői véleménynek a szülő általi átvétele megtörtént.

18. § (1) A gyermek, tanuló ellátására a szakértői véleményben foglaltak szerint akkor kerülhet sor, ha az abban foglaltakkal a kiskorú tanuló esetén a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló egyetért. Amennyiben a szakértői véleményben foglaltakkal a szülő, a tanuló nem ért egyet, a szakértői bizottság köteles erről a tényről a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalt tájékoztatni.

(2) A szülő, vagy nagykorú tanuló esetén a tanuló közvetlenül is eljárást indíthat a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnál a szakértői vélemény felülvizsgálatát kezdeményezve. Szülőnek, vagy nagykorú tanuló esetén a tanulónak a szakértői véleményben foglaltakkal kapcsolatos egyetértését vagy egyet nem értését írásban kell közölnie.

(3) Amennyiben a szülő, vagy nagykorú tanuló esetén a tanuló a szakértői vélemény kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem tesz nyilatkozatot és nem indítja meg a (2) bekezdésben meghatározott eljárást, az egyetértését megadottnak kell tekinteni.

19. § (1) Ha a szakértői bizottság a nevelési év, tanítási év alatt állapítja meg, hogy a gyermek, tanuló sajátos nevelési igényű,

a) a szakértői véleményében abban az esetben javasolhatja, hogy a gyermeket a nevelési évben a kijelölt óvoda, a tanulót a kijelölt iskola átvegye, ha az a gyermeket, tanulót fogadni tudja,

b) és a gyermeket, a tanulót a kijelölt óvoda, iskola nem tudja fogadni, illetve a gyermek, a tanuló a többi gyermekkel, tanulóval közösen vesz részt az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban, az óvodai csoport, iskolai osztály átlaglétszámának számításánál az adott nevelési évben, tanévben egy gyermekként kell figyelembe venni.

(2) Ha a szülő nem élt a felülvizsgálat kezdeményezésének jogával, a szakértői véleményt a szakértői bizottság

a) a sajátos nevelési igény megállapítása esetén a kijelölt nevelési-oktatási intézménynek,

b) abban az esetben, ha a gyermek az adott évben betölti az ötödik életévét vagy ennél idősebb, a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatalnak

megküldi.

20. § (1)24 Ha az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás a többi gyermekkel, tanulóval közös óvodai csoportban, iskolai osztályban azért nem szervezhető meg, mert az intézményi jegyzékben nincsen megfelelő óvoda, iskola, a szakértői bizottság a szakértői véleményét megküldi - óvoda vonatkozásában - a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnek, - iskola vonatkozásában - a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes tankerületi igazgatónak. A jegyző, illetve a tankerületi igazgató intézkedik arról, hogy a gyermek, tanuló kötelező felvételét ellátó nevelési-oktatási intézmény kijelölésre kerüljön. A jegyző, illetve a tankerületi igazgató harminc napon belül tájékoztatja az intézkedéséről a szakértői bizottságot.

(2)25 Ha a gyermek, a tanuló gyógypedagógiai intézményben történő nevelése, oktatása azért nem szervezhető meg, mert az Intézmény által vezetett jegyzékben nincsen megfelelő óvoda, iskola, a szakértői bizottság a szakértői véleményét megküldi a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes megyeközponti tankerület igazgatójának, a főváros esetében a Központ központi szervének. A megyeközponti tankerület igazgatója, a főváros esetében a Központ központi szerve intézkedik arról, hogy a gyermek, tanuló kötelező felvételét ellátó nevelési-oktatási intézmény kijelölésre kerüljön. A megyeközponti tankerület igazgatója, a főváros esetében a Központ központi szerve harminc napon belül tájékoztatja az intézkedéséről a szakértői bizottságot.

(3)26 Ha a sajátos nevelési igényű tanuló iskolát kíván változtatni, szándékáról a tanuló szülőjének írásban tájékoztatnia kell a szakértői bizottságot. A szakértői bizottság, amennyiben az az iskola, amelybe a tanuló az átvételét, felvételét kéri, az adott sajátos nevelési igényre tekintettel szerepel az intézményi jegyzékben, a bejelentést tizenöt napon belül írásban tudomásul veszi, és szakértői véleményének az iskola kijelölésére és az iskolába történő beiratkozásra vonatkozó rendelkezéseit módosítja. Ha az iskola nem vagy nem az adott fogyatékosságra tekintettel szerepel az intézményi jegyzékben, a szakértői bizottság a tanuló - szükség szerinti - vizsgálata után új szakértői véleményt készít. A tanuló vizsgálata mellőzhető, ha a meglévő vizsgálati eredmények kiegészítésére nincs szükség. E rendelkezéseket alkalmazni kell az óvoda, a kollégium, a korai fejlesztés és gondozás vagy a fejlesztő nevelés feladataiban közreműködő intézmény változásakor is. Az e bekezdésben meghatározott intézkedéseket, ha a gyermek, tanuló vizsgálatára nincs szükség, a szakértői bizottság vezetője vagy az általa kijelölt szakértői bizottsági tag hajtja végre.

21. § (1) Ha a gyermek, tanuló első vizsgálatát végző szakértői bizottság megítélése szerint a gyermek, tanuló halmozottan fogyatékos, a szülő egyetértésével kiegészítő vizsgálat elvégzését kezdeményezheti a gyermek, tanuló testi, érzékszervi fogyatékosságának megfelelő országos szakértői feladatokat ellátó bizottságnál.

(2) A szakértői bizottság az enyhe értelmi fogyatékosságot csak abban az esetben állapíthatja meg, ha azt a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 4. § (3) bekezdés e) pontjában foglaltak alapján, az e rendelet 4. melléklete szerint kiállított orvosi adatlap adatai vagy a gyermek fejlődése (3) bekezdés szerinti folyamatos figyelemmel kísérésének adatai igazolják.

(3) Ha az orvosi adatlap adatai és a szakértői bizottság eljárása során készített orvosi szakértői vélemény, valamint a pedagógiai, továbbá pszichológiai vizsgálat során kialakított elsődleges képességbecslés alapján valószínűsíthető az enyhe értelmi fogyatékosság, a gyermeknek folyamatos figyelemmel kísérésben kell részt vennie. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a gyermek, tanuló a lakóhelye szerinti vagy a választott óvodában, illetve általános iskolában a többi gyermekkel, tanulóval együtt vesz részt az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban. A folyamatos figyelemmel kísérés a pedagógiai, illetve a pszichológiai vizsgálatot követő hónapban indul, és ha az adott nevelési év, tanév végéig még legalább hét hónap hátravan, a tanév végéig, ha kevesebb, mint hét hónap van hátra, a vizsgálatot követő nevelési év, tanév feléig tart. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a gyermek vizsgálatát a statisztikai adatszolgáltatás során is lezáratlan vizsgálatként kell nyilvántartani.

(4) A folyamatos figyelemmel kísérés kezdetén a szakértői bizottság meghatározza a megfigyelésben közreműködő pedagógus feladatait.

(5)27 A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a szakértői bizottság képviselője legalább két alkalommal, az óvodai foglalkozáson, illetve a tanítási órán megfigyeli a gyermeket, tanulót. A folyamatos figyelemmel kísérés végén a szakértői bizottság megvizsgálja a gyermek, tanuló fejlődését, és tapasztalatai alapján - a vizsgálatok összegzésének eredményeként - készíti el szakértői véleményét.

(6) A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a pedagógus - a szakértői bizottság útmutatása szerint - a gyermek, tanuló fejlődéséről rendszeresen, de legalább kéthavonta részletes értékelést készít. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a pedagógus legalább havonta egyszer ismerteti a szülővel megállapításait, és segítséget nyújt az otthoni neveléshez. A folyamatos figyelemmel kísérés végén a részletes értékelést a pedagógus átadja a szakértői bizottságnak.

(7) Ha a szakértői eljárásban szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő vesz részt, a szakértő részt vehet a (5)-(6) bekezdés alapján szervezett megfigyelésen, illetve a szülővel történő egyeztetésen.

22. § (1) Ha a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, vagy sajátos nevelési igényű, a szakértői bizottság hivatalból, hatósági megkeresésre, szülői kérelemre, vagy a gyermek nevelését ellátó óvoda, nevelését, oktatását ellátó iskola kérelme alapján felülvizsgálati eljárást folytat le. A felülvizsgálati eljárásra - a folyamatos figyelemmel kísérés kivételével - a szakértői bizottsági vizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a szakértői bizottság szakértői véleményét a végrehajthatásának megkezdését követő első nevelési év, tanév során hivatalból felül kell vizsgálni. Az első hivatalból történő felülvizsgálatában nem vehet részt az, aki a szakértői vélemény megalkotásában közreműködött.

(3) Ha a gyermek, tanuló enyhe értelmi fogyatékos, illetve egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd, a szakértői véleményt az első hivatalból történő felülvizsgálat után addig a tanévig, amelyben a tanuló a tíz éves életkort betölti minden második, azt követően és egyéb fogyatékosság, valamint autizmus spektrum zavar esetében, illetve ha a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, addig a tanévig, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti, minden harmadik tanévben hivatalból felül kell vizsgálni.

23. § (1) A szülő a felülvizsgálati eljárást bármikor kezdeményezheti. A szakértői bizottság a szülő kérelmére akkor köteles lefolytatni a felülvizsgálati eljárást, ha a hivatalból történő felülvizsgálat óta több mint hat hónap telt el, és a soron következő, hivatalból történő felülvizsgálat időpontjáig több mint hat hónap van hátra.

(2) Ha a felülvizsgálatra a nevelési-oktatási intézményben kerül sor, a vizsgálat időpontjáról és helyéről - a szakértői bizottsággal történő egyeztetés alapján - a gyermek, tanuló nevelését, nevelését-oktatását ellátó intézmény a felülvizsgálat időpontja előtt legalább nyolc nappal értesíti a szülőt. A felülvizsgálat során a szülő jelenlététől, valamint közreműködésétől a szakértői bizottság eltekinthet, ha a szülő a vizsgálat lefolytatása előtt írásban nyilatkozik a felülvizsgálat tényének és időpontjának tudomásul vételéről, és arról, hogy azon nem kíván jelen lenni.

(3) Teljes körű vizsgálati eljárást kell lefolytatni

a) az enyhén értelmi fogyatékos, valamint az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermek, tanuló első hivatalból történő felülvizsgálati eljárásában,

b) ha arra a hatósági megkeresésben foglaltak teljesítéséhez szükség van,

c) a szülő kérésére indított eljárásban, feltéve, hogy az utolsó teljes körű vizsgálat óta több mint két év telt el.

(4)28 A gyermek nevelését ellátó óvoda, nevelését, oktatását ellátó iskola a felülvizsgálati eljárást - tanévenként legfeljebb egy alkalommal - bármikor kezdeményezheti, amelyről - a felülvizsgálat szükségességének indokolásával - a szülőt tájékoztatni köteles. Sajátos nevelési igényű gyermek esetében, az óvodai vagy iskolai kezdeményezésre történő felülvizsgálat lefolytatásakor a felülvizsgálat részeként, a szakértői bizottság egy tagja legalább egy teljes napot a gyermek óvodai csoportjában, a tanuló iskolai osztályában hospitál, megfigyeléseiről feljegyzést készít.

(5) Ha a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján a tanuló sajátos nevelési igényének megfelelő ellátására a továbbiakban nincs szükség, a tanuló a következő tanévet a kötelező felvételt biztosító vagy a választott iskolában kezdi meg. A szakértői bizottság a szakértői véleményét megküldi a szülőnek, a kijelölt iskolának, a lakóhely szerinti kötelező felvételt biztosító iskolának és a lakóhely szerint illetékes járási hivatalnak.

(6) A szakértői bizottság kezdeményezi a területileg illetékes kormányhivatalnál a nevelési-oktatási intézmény hatósági, a fenntartónál pedig szakmai ellenőrzését, ha a felülvizsgálati eljárás során vagy az értékelő lap alapján azt indokoltnak tartja.

6. A nevelési tanácsadás

24. § (1) Az Nkt. 18. § (2) bekezdés d) pontja szerinti nevelési tanácsadás feladata:

a)29 a szülővel az első problémafeltáró beszélgetés lebonyolítása, a gyermek, a tanuló adaptív viselkedésének, szociális érettségének felmérése, ennek eredményeképpen tanácsadásban részesítés vagy a szakszolgálati ellátásba vétel szükségességének meghatározása,

b) az Intézmény nevelési tanácsadás feladatának keretében ellátásban részesülők esetében segítség nyújtása a gyermek családi-, és óvodai neveléséhez, a tanuló iskolai neveléséhez és oktatásához, ha a gyermek, tanuló egyéni adottsága, fejlettsége, képessége, tehetsége, fejlődésének üteme indokolja,

c) pszichés állapot feltárását célzó vizsgálat végezése és szakértői vélemény készítése a szülő, a jogszabályban meghatározott esetben a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény hatálya alá tartozó gyermekvédelmi szakellátást, gyermekjóléti alapellátást végző intézmények kérésére,

d) a prevenciós tevékenység keretében

da) együttműködik a védőnői és gyermekorvosi hálózattal, a gyermek korai fejlődési időszakában teljes körű családi mentálhigiénés intervenciót biztosíthat,

db) az óvodai nevelésben részesülő, negyedik életévüket betöltött gyermekek körében a tanulási és beilleszkedési nehézségek megelőzése céljából - a szülő előzetes hozzájárulásával - szűrést végezhet.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben pedagógiai, pszichológiai támogatást, fejlesztést, terápiás gondozást nyújt a gyermeknek, a tanulónak, támogatja a család nevelő, a pedagógus nevelő és oktató munkáját, szükség esetén segíti a nevelési-oktatási intézmények és a család kapcsolattartását.

(3) A komplex pszichológiai és gyógypedagógiai ellátás keretében

a) folyamatdiagnosztikai célú pszichológiai, gyógypedagógiai-pedagógiai vizsgálatot, valamint gondozást végez,

b) terápiás ellátást, korrektív megsegítést nyújt a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján a nevelési tanácsadás keretében fejlesztésben részesülő gyermekek, tanulók számára,

c) a gyermek, a tanuló fejlesztése során az állapotára irányuló változásokat a folyamatdiagnosztika során értékeli,

d) pszichológiai, gyógypedagógiai, pedagógiai tanácsadást biztosít, és konzultációs lehetőséget nyújt a gyermekek, a tanulók szülei, pedagógusai részére.

7. A logopédiai ellátás

25. § (1) Az Nkt. 18. § (2) bekezdés e) pontja szerinti logopédiai ellátás feladata a beszédindítás, a hang- beszéd- és nyelvfejlődési elmaradás, a beszédhibák és a nyelvi-kommunikációs zavarok javítása, a diszlexia, a diszortográfia, a diszgráfia, a diszkalkulia kialakulásának megelőzése a beszéd technikai és tartalmi fejlesztését szolgáló logopédiai terápiás foglalkozáson.

(2) A logopédiai ellátás igénybevétele - a (3) bekezdésben foglalt vizsgálatokon és (4) bekezdésben foglalt ellátáson való részvétel kivételével - önkéntes alapon történik.

(3) A logopédiai ellátás keretében el kell végezni az óvodai nevelésben részt vevő, ötödik életévüket betöltött gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének alapvizsgálatát, szűrését, és ennek eredménye alapján szükség szerint a gyermek további pedagógiai, pszichológiai, orvosi vizsgálatának kezdeményezését.

(4) Részletes logopédiai diagnosztikai vizsgálat és logopédiai vizsgálati vélemény alapján kell a gyermek további logopédiai ellátását megszervezni, ha az alapvizsgálat, szűrés eredményei alapján ez szükséges.

(5) A logopédiai vizsgálati véleménynek tartalmaznia kell

a) a gyermek, tanuló és a szülő nevét, a gyermek, tanuló születési helyét, idejét, lakóhelyét és tartózkodási helyét, a gyermek, tanuló nevelését, oktatását ellátó óvoda, iskola nevét, címét,

b) a logopédiai vizsgálat rövid leírását:

ba) a vizsgálat kérésének indokolását,

bb) a vizsgálatban felhasznált vizsgálati eljárásokat, a konkrét vizsgálati értékeket és a logopédiai diagnózis meghatározását,

bc) terápiás javaslatot a logopédiai fejlesztésre,

bd) a vizsgálat eredményétől függően a gyermek, tanuló további - pedagógiai, pszichológiai, szakorvosi - vizsgálatának kezdeményezését,

be) a szülő tájékoztatását a vizsgálat folyamatáról, eredményéről, a gyermek, tanuló logopédiai ellátásának megszervezéséről, valamint arról, hogy a minél gyorsabban automatizált jó beszédszint elérése érdekében a szülők, és a gyermekkel kommunikáló valamennyi felnőtt partneri együttműködése szükséges,

bf) a szülő tájékoztatását kötelezettségeiről és a vizsgálati véleménnyel kapcsolatos jogorvoslati lehetőségekről.

(6) A logopédiai vizsgálati vélemény és a logopédiai ellátás tekintetében a 18. §, a 40. § (1)-(2) bekezdése, a 40. § (3) bekezdés a), b) és d) pontjai, a 40. § (4)-(6) bekezdése, valamint a 41. § értelemszerűen alkalmazandóak.

(7) A logopédiai ellátás egyéni foglalkozás, illetve legfeljebb hat gyermekből, tanulóból álló csoportfoglalkozás keretében szervezhető meg.

(8) A logopédiai terápia minimális időkerete heti két alkalom, időtartamát - mely legfeljebb negyvenöt perc lehet - a gyermek életkoráról és problémájától függően - a logopédus határozza meg.

(9) A logopédiai munka eredményét a fejlesztő tevékenység során hathónaponként, valamint az ellátás befejezésekor a munkanaplóban szövegesen értékelni kell.

(10) A logopédiai ellátásban részt vevő gyermekek, tanulók részére nyújtott ellátásról munkanaplót kell vezetni.

(11) A logopédiai ellátásban való részvétel a gyermek életkorától függetlenül, az annak szükségességét megállapító logopédiai vizsgálat alapján bármikor megkezdhető.

8. A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás

26. § (1) Az Nkt. 18. § (2) bekezdés f) pontja szerinti továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás feladata a tanuló adottságainak, tanulási képességének, irányultságának szakszerű vizsgálata, és ennek eredményeképpen iskolaválasztás ajánlása. A tanácsadás során figyelembe kell venni a tanuló személyes adottságait és érdeklődését.

(2) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás keretében nyújtott tájékoztatás elősegíti a tanuló pályaválasztását, figyelembe véve az egyéni tulajdonságokat és a foglalkoztatási lehetőségeket, ennek érdekében kapcsolatot tart a foglalkoztatási pályaválasztási tanácsadóval, valamint a tehetséggondozó hálózattal.

(3) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó a javaslatait a tanuló meghallgatása, szükség szerinti vizsgálata és az érintett pedagógusok véleménye alapján alakítja ki.

(4)30 A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás pedagógiai, pszichológiai, egészségügyi tájékoztatással, kiadványokkal segíti az iskolai pályaorientációs tevékenységet.

(5)31 A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadási feladatokat az Intézmény székhelyintézménye, illetve megyei, fővárosi tagintézménye, megyei, fővárosi működési körzettel látja el.

9. A konduktív pedagógiai ellátás

27. § (1) Az Nkt. 18. § (2) bekezdés g) pontja szerinti konduktív pedagógiai ellátás feladata a központi idegrendszeri sérültek konduktív nevelése, fejlesztése és gondozása. A konduktív pedagógiai ellátás az óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz kapcsolódóan vagy egyéni fejlesztő foglalkozás keretében nyújtható.

(2) A fejlesztő foglalkozás a szakértői bizottság szakértői véleményében meghatározottak szerint lehet egyéni vagy csoportos foglalkozás.

(3) A konduktív pedagógiai ellátás feladatainak megvalósításában a szülő közreműködhet.

(4) A konduktív pedagógiai ellátás a tanév rendjéhez igazodik és év közben is megkezdhető.

10. A gyógytestnevelés

28. § (1) Az Nkt. 18. § (2) bekezdés h) pontja szerinti gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi vizsgálat gyógytestnevelésre utalja.

(2)32 A gyógytestnevelés megszervezése, személyi feltételeinek biztosítása az Intézmény feladata a Központ által kijelölt nevelési-oktatási intézményekben. Abban az esetben, ha a szükséges feltételek rendelkezésre állnak, a tanulók részére heti egy tanórai foglalkozás keretében úszás órát kell szervezni. A gyógytestnevelés az orvosi javaslat alapján 1-3, 4-8 vagy 9-16 fős csoportokban szervezhető meg.

(3) A gyógytestnevelés bármelyik a nem a Központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményben is megszervezhető, amennyiben a Központ erről megállapodást kötött az érintett nevelési-oktatási intézmény fenntartójával.

(4) A nem a Központ fenntartásában működő óvodák számára a gyógytestnevelés foglalkozások megszervezéséhez a gyógytestnevelőt a Központ az érintett óvoda fenntartójával kötött megállapodás alapján a nevelési év során biztosíthatja.

(5) Az iskolában a gyógytestnevelés feladatának ellátása a tanév rendjéhez igazodik. Az adott tanulóra vonatkozó ellátásnak a tanév rendjétől eltérő megkezdése vagy befejezése csak az iskolaorvos vagy a szakorvos véleménye alapján kezdeményezhető.

(6) A gyógytestnevelésben részt vevő gyermekek, tanulók részére nyújtott ellátásról gyógytestnevelési naplót kell vezetni.

11. Az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás

29. § (1) Az Nkt. 18. § (2) bekezdés i) pontja szerinti iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás feladata a pedagógiai szakszolgálati intézményben a nevelési-oktatási intézményekben dolgozó pszichológusok munkájának összefogása és segítése, melyet az iskola- és óvodapszichológus feladatok koordinátora lát el.

(2) Az iskola- és óvodapszichológiai feladatok koordinátorának a feladatai:

a) az óvodai, iskolai preventív szűrések tankerületi szintű koordinációja, együttműködés a pszichológiai tárgyú mérésekben és az eredmények kommunikációjában,

b) a nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott pszichológusok számára legalább havi rendszerességgel szakmai konzultációs foglalkozások szervezése,

c) a nevelési-oktatási intézményekben dolgozó pszichológusok által ellátásban részesített gyermekeket, tanulókat érintően szakmai konzultációs lehetőség biztosítása a pedagógiai szakszolgálati, vagy az egészségügyi ellátás illetékességi körébe tartozó vizsgálat kezdeményezésére vonatkozó döntés kialakításában, javaslattétel annak irányultságára, helyére,

d) a nevelési-oktatási intézményekben dolgozó pszichológusok megkeresésére egyéni szakmai segítés, esetvezetési segítségnyújtás, kettős vezetést igénylő csoportfoglalkozások vezetésében való közreműködés,

e) a nevelési-oktatási intézmény vagy az intézményben dolgozó iskolapszichológus, óvodapszichológus megkeresésére esetmegbeszélő, tanári képességfejlesztő csoportfoglalkozás megszervezése, közreműködés annak az adott intézményben történő megvalósításában,

f) egyéni tanácsadás és konzultáció a nevelési-oktatási intézményekből érkező pedagógusok számára,

g) az Intézmény és a nevelési-oktatási intézmény közötti kapcsolat, kommunikáció segítése,

h) a pedagógiai szakszolgálatnál önkéntesen bejelentkező, az óvodától, iskolától független szolgáltatást igénylő szülők és gyermekek óvodai, iskolai problémákkal összefüggő ellátása, szakmailag indokolt esetben a titoktartás szakmai, etikai elveinek betartása mellett az érintett intézményében dolgozó iskolapszichológussal, óvodapszichológussal való konzultáció.

(3) Az iskola- és óvodapszichológus koordinátor kapcsolatot tart a miniszter által az országos szakmai irányítási feladatok ellátásában való közreműködésbe bevont Országos Iskolapszichológiai Módszertani Bázissal.

(4)33 Ha az Intézmény működési körzetében működő nevelési-oktatási intézményben az iskolapszichológus, óvodapszichológus munkakör nem került betöltésre, az adott munkakör betöltéséig, a nevelési-oktatási intézmény vezetőjének erre vonatkozó írásbeli kérésére az Intézmény támogatást nyújthat az ellátás iránti igény kielégítéséhez.

12. A kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása

30. § (1) Az Nkt. 18. § (2) bekezdés j) pontja szerinti, a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása keretében az Intézmény feladata:

a) korai tehetség-felismerés, tehetségazonosítás, amelynek során a tehetség életkori megjelenését figyelembe kell venni,

b) a tehetséges gyermek személyiségfejlődésének támogatása, szükség esetén további megsegítésre irányítás,

c) önismereti csoport szervezése és vezetése a tehetséges gyermekek részére,

d) tanácsadás, támogatás a szülőnek,

e) konzultáció a pedagógus részére,

f) közös tehetség-tanácsadási fórum szervezése,

g) speciális tehetségprogramban való részvételre javaslat adása,

h) a tehetségazonosítás, a tehetséggondozás feladatát ellátó pszichológus szakmai kapcsolatot tart a feladatellátási körzetében működő tehetségfejlesztő programok vezetőivel és az iskolapszichológussal, óvodapszichológussal,

i) javaslatot tesz a tanuló számára a tehetségprogramba történő bekapcsolódásra,

j) kimeneti mérések elvégzése,

k) tehetségfejlesztő műhelyek vezetői számára konzultációs lehetőség biztosítása, melyet a tehetséggondozó koordinátor lát el.

(2) A tehetséggondozó koordinátor

a) kapcsolatot tart a nevelési-oktatási intézmények iskolapszichológusaival, óvodapszichológusaival,

b) kapcsolatot tart a Nemzeti Tehetségponttal,

c) ismeri, figyelemmel kíséri a Nemzeti Tehetségügyi Adatbázist,

d) ismeri, figyelemmel kíséri a Nemzeti Tehetség Program pályázati kiírásait,

e) kapcsolatot tart az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben működő Nemzeti Tehetségfejlesztési Központtal.

13. A Pedagógiai Szakszolgálatok működését meghatározó szabályok

31. § (1)34 A pedagógiai szakszolgálati intézmény élén főigazgató, a tagintézmény élén igazgató áll. A főigazgató munkáját a pedagógiai szakszolgálati intézmény egy vagy több feladatának szakmai irányítását ellátó főigazgató-helyettes, az igazgató munkáját a tagintézmény egy vagy több feladatának szakmai irányítását ellátó igazgató-helyettes segíti. A főigazgató-helyettesek egyike közvetlenül irányítja a székhelyintézmény által ellátott szakmai feladatok végrehajtását. A pedagógiai szakszolgálati intézményekben alkalmazott vezetők kötelező létszámát az 5. melléklet tartalmazza.

(2)35 A főigazgató-helyettes és az igazgató heti négy órában, az igazgató-helyettes heti hat órában végzi a gyermekek, tanulók vizsgálatával, egyéni vagy csoportos foglalkoztatásával, a tanácsadással, gondozói tanfolyamok megtartásával (a továbbiakban együtt: közvetlen foglalkozás) kapcsolatos feladatokat. A közvetlen foglalkozásra megállapított időn felül látják el a vezetői megbízással kapcsolatos feladataikat. A főigazgató közvetlen foglalkozással kapcsolatos feladatokat nem végez.

(3)36 Az Nkt. 69. § (1) bekezdés a) és d) pontjában foglalt vezetői feladatokat a főigazgató a főigazgató-helyettesekből és az igazgatókból álló testület (a továbbiakban: igazgatótanács) közreműködésével látja el.

(4) Az igazgató a tagintézmény vezetésével összefüggő feladatait - az igazgatóhelyettesek, és a tagintézmény egyes telephelyeinek választott képviselőiből álló - tagintézmény-vezetői tanács közreműködésével látja el.

(5)37 A főigazgató a pedagógiai szakszolgálati intézmény, a székhelyintézmény által ellátott szakmai feladatok végrehajtását irányító főigazgató-helyettes a székhelyintézmény, a tagintézmény igazgatója a tagintézmény működési körzetében felel

a) a szakmai munkáért,

b) a szakalkalmazotti testület vezetéséért,

c) a szakalkalmazotti testület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért,

d) a szakmai munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,

e) a nevelési-oktatási, a gyermekjóléti, gyermekvédelmi, szociális intézményekkel, valamint a gyámhatósággal, szülőkkel való megfelelő együttműködésért,

f) a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért.

(6) A főigazgató és az igazgató munkáját a szakalkalmazotti testület a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés a főigazgató, igazgató munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi.

32. §38 (1) Az Intézményben a vezetői megbízás feltétele

a) főigazgatói megbízás esetén

aa) pszichológus végzettség és szakképzettség, klinikai, pedagógiai, óvoda- és iskola vagy tanácsadói szakvizsga, továbbá szakmailag és szervezetileg önálló pedagógiai szakszolgálati feladatot ellátó intézményben, intézményegységben szerzett legalább hároméves vezetői gyakorlat, vagy pedagógiai szakszolgálati feladat ellátására létesített pedagógus munkakörben szerzett, legalább ötéves szakmai gyakorlat, vagy

ab) egyetemi szintű, mesterfokozatú gyógypedagógus végzettség és szakképzettség, pedagógus szakvizsga, továbbá szakmailag és szervezetileg önálló pedagógiai szakszolgálati feladatot ellátó intézményben, intézményegységben szerzett legalább hároméves vezetői gyakorlat, vagy pedagógiai szakszolgálati feladat ellátására létesített pedagógus munkakörben szerzett, legalább ötéves szakmai gyakorlat,

b) főigazgató-helyettesi, igazgatói, igazgató-helyettesi megbízás esetén

ba) pszichológus, gyógypedagógus vagy gyógytestnevelő tanár végzettség és szakképzettség, továbbá pedagógiai szakszolgálati feladat ellátására létesített pedagógus munkakörben szerzett, legalább ötéves szakmai gyakorlat, továbbá pszichológus megbízása esetén klinikai, pedagógiai óvoda- és iskola vagy tanácsadói szakvizsga, gyógypedagógus és gyógytestnevelő tanár esetében pedagógus-szakvizsga, vagy

bb) önálló konduktív pedagógiai tagintézményben a ba) pontban foglaltaktól eltérően igazgatói, igazgató- helyettesi megbízás esetén konduktor végzettség és szakképzettség, továbbá pedagógiai szakszolgálati feladat ellátására létesített pedagógus munkakörben szerzett, legalább ötéves szakmai gyakorlat, valamint pedagógus-szakvizsga, vagy

bc) önálló továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó tagintézményben a ba) pontban foglaltak mellett igazgatói, igazgató-helyettesi megbízás esetén egyetemi szintű pedagógus végzettség és szakképzettség, továbbá pedagógiai szakszolgálati feladat ellátására létesített pedagógus munkakörben szerzett, legalább ötéves szakmai gyakorlat, valamint pedagógus-szakvizsga, vagy főiskolai szintű pedagógus végzettség és szakképzettség, diáktanácsadás, vagy iskolai tanácsadó és konzultáns pedagógus szakirányú továbbképzési szakképzettséggel, továbbá pedagógiai szakszolgálati feladat ellátására létesített pedagógus munkakörben szerzett, legalább ötéves szakmai gyakorlat, valamint pedagógus-szakvizsga,

és

c) pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló alkalmazás, vagy a megbízással egyidejűleg pedagógus-munkakörben történő, határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló alkalmazás.

(2) Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény esetén a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységben az intézményegység-vezetői megbízás feltétele pszichológus vagy gyógypedagógus végzettség és szakképzettség, klinikai, pedagógiai, óvoda- és iskola vagy tanácsadói pszichológiai szakvizsga, vagy pedagógiai szakvizsga, továbbá pedagógiai szakszolgálati feladat ellátására létesített pedagógus munkakörben szerzett, legalább ötéves szakmai gyakorlat.

33. § (1) Az Intézményben a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozást - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - szakvizsgázott pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak végzik.

(2) Az Intézmény egyes feladatainak ellátásához kapcsolódóan a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak végzettségi és szakképzettségi követelményeit a 6. melléklet határozza meg.

(3) Az Intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget, az azonos feladatok ellátására egy szakmai munkaközösség hozható létre. Egy Intézményben legfeljebb tíz - a pedagógiai szakszolgálat feladatai szerint szerveződő - szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség részt vesz az Intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában.

(4)39 A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. A szakmai munkaközösség - az Intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkájának szakmai segítéséről. Az Intézmény szervezeti és működési szabályzata a szakmai munkaközösség részére további feladatokat, jogokat és kötelezettségeket állapíthat meg.

(5) A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az Intézmény vezetője bíz meg legfeljebb öt évre.

(6) A szakmai munkaközösség vezetője az igazgatótanács, a tagintézmény-vezetői tanács ülésein tanácskozási joggal részt vehet.

(7) Az, aki nem rendelkezik szakvizsgával, - a 44. § (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - pedagógus munkakörben foglalkoztatható, feltéve, hogy a munkáltató előírja a szakvizsga öt éven belüli megszerzésének kötelezettségét.

(8) Az Intézményben foglalkoztatottak minimális létszámát a 7. melléklet tartalmazza.

34. § (1) A pedagógiai szakszolgálat igénybevétele - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - a szülő döntése alapján történik.

(2) A pedagógiai szakszolgálat igénybevétele kötelező

a) az Nkt. 72. § (4) bekezdésének felhatalmazása alapján, vagy

b) az e rendelet 40-41. §-aiban meghatározott közigazgatási hatósági eljárás keretében hozott döntés alapján,

c) illetve az e rendelet 25. § (3) és (4) bekezdése és 28. §-a alapján.

(3) A pedagógiai szakszolgálat keretében biztosított ellátás az év során bármikor megkezdhető, illetve befejezhető.

(4) Az Intézmény egész évben folyamatosan működik, a Központ vezetőjének döntése alapján július 1-augusztus 21. között legfeljebb kéthetes egybefüggő nyári zárva tartás rendelhető el.

(5) Az Intézmény a feladatainak ellátásához évente, a tanév rendjéhez igazodva munkatervet készít. A munkatervnek biztosítania kell, hogy

a) a február utolsó napjáig kezdeményezett eljárásokban április utolsó munkanapjáig

aa) elvégezzék az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapításához szükséges vizsgálatokat,

ab) elkészüljenek az iskolai felvételekhez szükséges szakértői vélemények,

b) május utolsó munkanapjáig elkészüljenek azok a szakértői vélemények, amelyek tekintetében közigazgatási hatósági eljárás indult.

(6) Ha a (5) bekezdés a) pontban meghatározott időpont lejártát követően kezdeményezik a gyermek, tanuló vizsgálatát, a rendelkezésre álló szabad vizsgálati napokra kell megtervezni a vizsgálatokat a beérkezés sorrendjében.

(7) Az Intézmény szervezeti és működési szabályzatában tagintézményi szintre lebontva kell meghatározni

a) a működés rendjét, ezen belül az igazgatótanács, a tagintézményi tanácsok működésének rendjét,

b) az érintett nevelési-oktatási, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, szociális intézményekkel, valamint a gyámhatósággal való kapcsolattartás formáját és rendjét,

c) a szülőkkel való kapcsolattartás formáját és rendjét,

d) a vezetők közötti feladatmegosztást, annak megjelölésével, hogy a pedagógiai szakszolgálati intézmény mely szakmai feladatának, tevékenységének szakmai irányításáért felelős,

e) a pedagógus munkakörben foglalkoztatottaknak, és a pedagógiai munkát segítőknek - a 6. mellékletben meghatározott képesítési előírásoknak megfelelően - a pedagógiai szakszolgálati intézmény egyes feladatainak ellátásába történő részvételének rendjét,

f) a belső ellenőrzés rendjét,

g) az a)-c) pont alá nem tartozó külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját,

h) mindazt, amelynek szabályozását jogszabály előírja.

(8) Az Intézmény a honlapján - tagintézményekre, telephelyekre lebontva - köteles közzétenni az általa nyújtott szolgáltatásokat, a működési körzetét, a gyermekek, tanulók, szülők fogadásának idejét.

35. § (1) Az Intézmény a gyermeket, tanulót az első alkalommal történt személyes találkozás során a forgalmi naplóban nyilvántartásba veszi. Ha a gyermek, tanuló részére ezt követően a pedagógiai szakszolgálat intézmény ellátást nyújt, minden alkalommal a munkanaplóban vagy az egyéni fejlesztési lapon rögzíteni kell a részére nyújtott szolgáltatást. Az Intézmény évente legalább egyszer összefoglalva rögzíti a gyermek, a tanuló fejlesztésének éves előrehaladási eredményét.

(2) Az Intézmények együttműködnek a nevelési-oktatási, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, szociális intézmény, valamint a területileg illetékes gyámhatóság vezetőjével, alkalmazottaival a gyermekek, tanulók fejlődésének elősegítése, a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézség, a sajátos nevelési igény feltárása céljából.

(3) Az Intézmény a tevékenysége során együttműködik a szülővel, kérésére felvilágosítást ad, segítséget nyújt a gyermek, tanuló otthoni neveléséhez.

(4) Az Intézmény az általa lefolytatott vizsgálat, a gyermekkel, a tanulóval való közvetlen foglalkozás során figyelembe veszi a gyermek, tanuló anyanyelvi sajátosságait.

(5)40

14. Az iratkezelés és az ügyintézés szabályai

36. § (1) Az iratkezelés rendjét az Intézmény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény rendelkezései, valamint a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásai figyelembevételével az e rendeletben foglaltakra is tekintettel szabályozza.

(2) Az Intézménybe érkezett vagy az Intézményen belül keletkezett iratok kezelésének rendjét az iratkezelési szabályzatban kell meghatározni.

(3) Az Intézménybe érkezett és az Intézményben keletkezett iratokat iktatni kell.

(4) A személyesen benyújtott iratok átvételét igazolni kell.

(5) A jogszabályban meghatározottakon túl felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, a munkahelyi szakszervezet részére érkezett leveleket, továbbá azokat az iratokat, amelyek felbontásának jogát a vezető fenntartotta magának.

(6) Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban foglaltak távbeszélőn, elektronikus levélben vagy a jelenlévő érdekelt személyes tájékoztatásával is elintézhetők. Távbeszélőn vagy személyes tájékoztatás keretében történő ügyintézés esetén az iratra rá kell vezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés határidejét és az ügyintéző aláírását.

37. § (1) Az Intézmény által kiadmányozott iratnak tartalmaznia kell

a) az Intézmény

aa) nevét, tagintézmény által kiadmányozott irat esetében a tagintézmény megnevezését,

ab) székhelyét, tagintézmény által kiadmányozott irat esetében a tagintézményi telephely címét,

b) az iktatószámot,

c) annak meghatározását, hogy az irat kiadására az Intézmény, mely feladatához, tevékenységéhez kapcsolódóan került sor,

d) az ügyintéző megnevezését,

e) az ügyintézés idejét,

f) az irat aláírójának nevét, beosztását és

g) az Intézmény körbélyegzőjének, tagintézmény által kiadmányozott irat esetében a tagintézmény körbélyegzőjének lenyomatát.

(2) Az Intézmény által hozott határozatot meg kell indokolni. A határozatnak a rendelkező részben és az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kell

a) a döntés alapjául szolgáló jogszabály megjelölését,

b) amennyiben a döntés mérlegelés alapján történt, az erre történő utalást,

c) a mérlegelésnél figyelembe vett szempontokat és

d) a jogorvoslati lehetőségről történő tájékoztatást.

(3) Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály előírja, továbbá ha az Intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközössége az Intézmény működésére vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), továbbá akkor, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja és elkészítését az Intézmény vezetője elrendelte. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a meghozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá.

(4) Az iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat átvételének a napja megállapítható legyen.

(5) Az elintézett iratokat irattárba kell helyezni. Az irattári őrzés idejét a 8. melléklet határozza meg. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítani.

(6) Az iratok selejtezését az Intézmény vezetője rendeli el és ellenőrzi. A tervezett iratselejtezést, annak tervezett időpontját legalább harminc nappal megelőzően be kell jelenteni az illetékes levéltárnak.

38. § Az Intézménynek az alapító okiratában meghatározott pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátásához legalább a 9. mellékletben meghatározott eszközökkel és felszerelésekkel [a továbbiakban: kötelező (minimális) eszközök és felszerelések] rendelkeznie kell. A kötelező (minimális) eszközöket és felszereléseket telephelyenként, az alapító okiratban meghatározott és a telephelyen ténylegesen ellátott feladatokra kell biztosítani.

15. A nem állami szerv által fenntartott pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményekre vonatkozó külön rendelkezések

39. § (1) A nem állami szerv által fenntartott pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményekre az e rendeletben foglaltakat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a 10. melléklet határozza meg, hogy a nem állami szerv által fenntartott pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény létesítéséhez szükséges engedély iránti kérelmet milyen adattartalommal és mellékletekkel kell benyújtani; ha a kérelmező a 10. melléklet II. 2-3. pontjában meghatározott mellékleteket nem nyújtja be, a kormányhivatal megkereséssel fordul a fenti adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz,

b) a szakértői bizottság a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő nevelés, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés-oktatás, a kollégiumi ellátás biztosítása céljából nem helyi önkormányzati vagy nem állami szerv által fenntartott intézményt akkor jelölhet meg fogadó intézményként, ha az szerepel a köznevelés fejlesztési tervben, vagy a fogadó intézmény és a szülő közös nyilatkozatban kéri a gyermek, tanuló elhelyezését.

(2) A kormányhivatal a nem állami köznevelési intézményfenntartók tekintetében ellenőrzési feladatait munkaterv alapján végzi. A fenntartói tevékenység törvényességi ellenőrzésének keretében vizsgálni kell különösen:

a) a fenntartónak van-e joga a tevékenység folytatásához,

b) a fenntartó által az intézmény rendelkezésére bocsátott vagyon biztosítja-e az alapító okiratban meghatározott feladatok ellátását,

c) a megfelelő személyi feltételek és a minimális eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak meglétét,

d) a fenntartó által jóváhagyott éves költségvetés biztosítja-e az alapító okiratban meghatározott feladatok ellátását,

e) a köznevelési intézmény törvényes és szakszerű működése érdekében tett intézkedéseket,

f) a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásával kapcsolatos eljárás törvényességét,

g) a köznevelési intézmény vezetője alkalmazásának törvényességét,

h) a fenntartó döntései meghozatalakor betartja-e az előírt egyeztetési kötelezettségét.

16. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség megállapításával összefüggő eljárás során alkalmazott eljárási szabályok

40. § (1) Az illetékes járási hivatal közigazgatási hatósági eljárás keretében hoz döntést a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség, vagy a sajátos nevelési igény megállapításával, illetve a szakértői véleményben foglaltakkal összefüggésben.

(2) Az eljárás megindítását a szülő kérheti, ha nem ért egyet a szakértői véleményben foglaltakkal, illetve a szakértői bizottság eljárásával.

(3) Az eljárás megindítását köteles kérni

a) a nevelési-oktatási, a gyermekjóléti, gyermekvédelmi, szociális intézmény, vagy a gyámhatóság, ha a szülő a szakértői vizsgálat szükségességével nem ért egyet, illetve a kérelmet nem írja alá,

b) a szakértői bizottság, ha a szülő a gyermekével a szakértői vizsgálaton ismételt felhívás ellenére nem jelenik meg vagy a szakértői vizsgálatban nem működik közre, illetve a szakértői véleményben foglaltakkal vagy annak továbbításával nem ért egyet,

c) a szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő, ha a szakértői bizottság eljárásában megszegték a vizsgálat eljárási szabályait,

d) a kijelölt nevelési-oktatási intézmény vezetője, ha a gyermeket a szakértői vélemény alapján a kijelölt nevelési-oktatási intézménybe nem íratják be.

(4) Az eljárásra az a járási hivatal illetékes, akinek a működési területén a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában, vagy ha az nem állapítható meg, a gyermek, tanuló tartózkodási helye található.

(5) Ha a gyermeket, tanulót a gyámhivatal átmeneti vagy tartós nevelésbe vette a járási hivatal illetékességét a gyermek tartózkodási helye határozza meg.

(6)41 A járási hivatal az eljárása megindításáról nyolc napon belül értesíti a szakértői bizottságot. A járási hivatal az (1) bekezdés szerinti döntés egy példányát a döntés jogerőre emelkedését követő nyolc napon belül megküldi az érintett nevelési-oktatási intézménynek és a szakértői bizottságnak.

41. § (1) A szakértői vizsgálaton való részvételre kötelező döntés rendelkező részének tartalmaznia kell:

a) a szakértői bizottság megkeresését szakértői vizsgálat elvégzésére,

b) a felhívást, hogy a szülő gyermekével a szakértői bizottság által megadott időpontban és helyen szakértői vizsgálat céljából jelenjen meg és a szakértői vizsgálatban működjön közre,

c) a szülő tájékoztatását arról, hogy a szakértői vizsgálatra utazás költségeinek megtérítésére igényt tarthat.

(2) Az óvodai foglalkozáson való kötelező részvételt elrendelő határozatnak, valamint a tankötelezettség kijelölt iskolában való teljesítését elrendelő határozat rendelkező részének tartalmaznia kell:

a) óvodába, illetve iskolába járó gyermek esetén a nevelési-oktatási intézmény megnevezését és címét,

b) az óvoda megkeresését a gyermek felvétele céljából,

c) az iskola, a kollégium megkeresését a gyermek, tanuló felvétele céljából,

d) a kijelölt iskolába való beíratás idejét,

e) a tankötelezettség teljesítési módjának a meghatározását,

f) az iskolai felkészítő foglalkozások javasolt heti óraszámát és a pedagógiai szakszolgálat keretében javasolt szolgáltatásokat, ha a gyermek a tankötelezettségét kizárólag magántanulónként teljesítheti,

g) az arról szóló tájékoztatást, hogy a gyermek, tanuló fejlődését a szakértői bizottság hivatalból megvizsgálja.

(3) Ha a határozatban fejlesztő nevelés biztosítását kell elrendelni, a nevelési-oktatási intézmény helyett a gyermek fejlesztő nevelését ellátó pedagógiai szakszolgálati intézményt, továbbá a fejlesztő nevelés helyét, formáját, a foglalkozások idejét kell feltüntetni.

(4)42 A járási hivatal eljárásában szakértőként - a járási hivatal kirendelése alapján - az a szakértői bizottság jár el, amely az eljárásban érintett szakértői véleményt kiállította.

(5)43 Az eljárásban szakértőként nem vehet részt az a szakértő, aki a (4) bekezdésben meghatározott szakértői bizottság részéről az eljárásban érintett szakértői vélemény elkészítésben részt vett.

(6)44 A járási hivatal határozata ellen benyújtott fellebbezés alapján induló eljárásban - a kormányhivatal kirendelésére - szakértőként a Szakmai Szolgáltató Intézmény jár el.

42. § (1)45 A megyei szakértői bizottság - mozgásszervi, érzékszervi (a látási, a hallási), valamint a beszédfogyatékosság esetén az országos szakértői bizottság - adhat szakértői véleményt

a) a bölcsődei ellátásban hatéves korig való részvételhez sajátos nevelési igényű gyermekre vonatkozóan,

b) az értelmi fogyatékosok otthonába történő felvételhez,

c) a testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, az autizmus spektrum zavarral diagnosztizált és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermek ápolása vagy gondozása céljából igénybe vehető fizetés nélküli szabadságra való jogosultság megállapításához,

d) magasabb összegű családi pótlék megállapításához súlyos és középsúlyos értelmi fogyatékosság esetén.

(2) A (1) bekezdés d) pontban meghatározott esetben a szakértői bizottság orvosa ad ki igazolást.

17. Vegyes rendelkezések

43. § Ha a felnőttoktatásban részt vevő tanuló - az Nkt. 60. § (10) bekezdésében foglaltak alapján - nem veheti igénybe a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézmények szolgáltatásait, a sajátos nevelési igény megállapításának kérdésében a Szakmai Szolgáltató Intézmény jár el. A szakmai feladatra jutó folyó kiadásokból fakadó költségeket a vizsgálatot kérő, felnőttoktatásban részt vevő tanuló viseli.

44. § (1)46 A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű

a) a munkakör ellátásához szükséges végzettség és szakképzettség mellett az egyetemi vagy főiskolai szakirányú továbbképzésben szerzett - jogszabályban meghatározott - szakképzettség,

b) a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozat, valamint a doktori cselekmény alapján szerzett doktori cím, valamint

c) a klinikai, a pedagógiai, az óvoda- és iskola, a tanácsadói szakpszichológusi, a fogyatékosság típusának megfelelő szakorvos vagy gyermek- és ifjúsági pszichiátria, csecsemő- és gyermekgyógyászat, vagy gyermekneurológia szakorvos és a szociális szakvizsga.

(2) Logopédus és gyógytestnevelő munkakörben szakvizsga nélkül alkalmazható a pályakezdő pedagógus azzal a feltétellel, hogy a szakvizsgára történő jelentkezéshez meghatározott pedagógus-munkakörben eltöltött szakmai gyakorlat megszerzését követő hat éven belül köteles a pedagógus szakvizsga letételére.

(3) Nem vonatkozik a szakvizsga megszerzésére vonatkozó kötelezettség arra a pedagógiai szakszolgálati intézményben foglalkoztatott pedagógusra, aki pedagógiai szakszolgálati feladatot ellátó munkakörben a rendelet hatályba lépéséig legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik, és 2013. január 1-től számított ötödik év végéig eléri a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt.

(4)47

(5) Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény esetén a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységben a szakvizsgával nem rendelkező intézményegység-vezető továbbra is megbízható az intézményegység vezetésével abban az esetben, ha vállalja, hogy a megbízás kezdő időpontjától számított öt éven belül szakvizsga-kötelezettségének eleget tesz.

44/A. §48 Ha a pedagógus szakképzettsége az e rendeletben meghatározott képesítésnek a megváltozott előírások miatt nem felel meg, és e rendelet hatálybalépésekor a pedagógusnak

a) a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatárig tíz évnél kevesebb ideje van, legfeljebb a nyugdíjkorhatár eléréséig változatlan munkakörben tovább foglalkoztatható;

b) a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatárig tíz évnél több ideje van, e rendelet hatálybalépésének napjától számított öt év után csak akkor foglalkoztatható tovább pedagógus-munkakörben, ha tanulmányait a felsőfokú pedagógus-szakképzettséget nyújtó oktatásban megkezdte.

44/B. §49 (1) A 7. melléklet alapján az Intézményben foglalkoztatottak megyei bontásban meghatározott minimális létszámát a tankerületek közti bontásban a tankerületek sajátosságainak figyelembevételével kell meghatározni azzal, hogy valamennyi tankerületi tagintézménynek - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - teljes körűen el kell látnia az e rendeletben a tankerületi tagintézményre meghatározott szakszolgálati feladatokat.

(2) Mentesül a tankerületi tagintézmény egyes szakszolgálati feladatok ellátása alól, ha az adott szakszolgálati feladatot ugyanabban a tankerületben más, szakosított tagintézmény vagy más, szakosított tagintézmény tagintézményi telephelye teljes körűen ellátja.

(3) A tankerületi tagintézmény a (2) bekezdésben meghatározott esetben a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás, a konduktív pedagógiai ellátás és a logopédiai ellátás szakszolgálati feladatok ellátása alól mentesülhet.

45. §50 A pedagógiai szakszolgálati intézményben az intézményvezetői pályázattal összefüggésben a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: EMMI rendelet) 189-191. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

a) a nevelőtestület alatt a szakalkalmazotti értekezlet kell érteni,

b) az előkészítő bizottság tagjait az intézményvezető jelöli ki,

c) a szakalkalmazotti értekezlet és az alkalmazotti közösség véleményét részértekezleteken is kialakíthatja,

d) a részértekezletek az intézmény vezetésére vonatkozó program és a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról szóló, titkos szavazással kialakított véleménye csak valamennyi részértekezlet lebonyolítása után összesíthető és hozható nyilvánosságra.

45/A. §51 Az Nkt. és az EMMI rendelet gyermek, tanuló felügyeletére és a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó szabályait a pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátása során az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) gyermek, tanuló felügyelete a pedagógiai szakszolgálati intézményben, illetve a szakszolgálati tevékenység ellátása alatt: a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről való gondoskodás, azon idő alatt, amíg a gyermek a pedagógiai szakszolgálati tevékenységet ellátó szakember tényleges jelenlétében a szakszolgálati ellátásban részesül, függetlenül attól, hogy az ellátás mely helyszínen valósul meg,

b) tanuló- és gyermekbaleset: minden olyan baleset, amely a gyermeket, a tanulót az alatt az idő alatt vagy tevékenység során éri, amikor a szakszolgálati intézmény szakemberének felügyelete alatt áll.

18. Záró rendelkezések

46. § Ez a rendelet 2013. március 1-jén lép hatályba.

47. § (1)-(2)52

(3) Az Intézmény a szervezeti és működési szabályzatába a 34. § (7) bekezdés d)-e) pontjában foglaltakat 2013. július 31. napjáig építi be, valamint ezen időpontig eleget tesz a 34. § (8) bekezdésben foglaltaknak.

48. §53

49. § A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok, az országos szakértői és rehabilitációs bizottságok, és a nevelési tanácsadók, e rendelet hatálybalépése előtt kibocsátott szakértői véleményei és szakvéleményei joghatásukat tekintve az e rendelet szabályai szerint hozott szakértői véleményekkel egyenértékűek.

50. § Az e rendelet hatálybalépésekor már megkötött - pedagógiai szakszolgálati feladat ellátására vonatkozó - közoktatási megállapodások és köznevelési szerződések, joghatásukat tekintve az e rendeletben szabályozott köznevelési szerződésekkel egyenértékűek.

51. § E rendelet hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő ügyekre e rendelet szabályait kell alkalmazni.

52. §54

1. melléklet a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelethez

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM

1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI:

Név:

Lakcíme/tartózkodási helye:
ir.sz. (település)

(utca, hsz.)

Születési hely: Születési dátum (év, hó, nap):

Anyja neve: Telefon:

Lakcíme/tartózkodási helye E-mail:

........... ir.sz. .................................................. (település) .......................................................... .................... (utca, hsz.)

Apja neve: Telefon:

Lakcíme/tartózkodási helye E-mail:

........... ir.sz. ................................................. (település) ........................................................... .................... (utca, hsz.)

Gondviselő neve:

Címe:

Ha a gyermek, a tanuló állami nevelésben részesül, törzsszáma:

2. A GYERMEK NEVELÉSÉT, OKTATÁSÁT ELLÁTÓ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY ADATAI:

Intézmény neve: Intézmény címe:

Település: Irányítószám:

Utca, házszám: OM azonosító:

Telefon: E-mail:

3. A GYERMEK, A TANULÓ EDDIGI INTÉZMÉNYES FEJLESZTÉSE, NEVELÉSE, OKTATÁSA

3.1.55 PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOK

Nevelési tanácsadás keretében részesült-e vizsgálatban, fejlesztésben? Igen - nem.

A vizsgálatot, a fejlesztést végző nevelési tanácsadást ellátó intézmény neve, címe, elérhetőségei:

Ha igen A vizsgálat időpontja, irányultsága (ha szakvélemény/szakértői vélemény már készült a gyermekről/tanulóról, annak másolata a kérelem mellékleteként csatolandó. A rovatot csak abban az esetben kell kitölteni, ha a szakértői vélemény nem áll rendelkezésre):

A fejlesztés időtartama, irányultsága, eredményei, tapasztalatai (a rendelkezésre álla pedagógiai vélemény csatolandó):

Részesült/részesül-e a gyermek egyéb ellátásban (pl: korai fejlesztés, logopédiai ellátás)? Igen - nem.

Ha Az ellátás formája, annak kezdete:

igen rendszeressége, irányultsága:

A fejlesztés eredményei, tapasztalatai:

3.2. ÓVODA

Óvodába járt:
Igen/Nem
Ha igen, annak időtartama: ...... év ......... hónaptól ... év ...... hónapig

Óvodába jár:
Igen/Nem
Ha igen, mennyi idő óta? ......... év ......... hónaptól

Jelzett-e az óvoda a gyermek fejlődésével kapcsolatban problémát?
Igen/Nem
Ha igen, mit:

3.3. ISKOLA

A tanuló az iskolában

Tanév év-
folyam
Hiányzás nap/tanév az alábbi tanórán kívüli foglalkozáson vett részt egyéni fejlesztésben részesült (fejlesztési terület, átlag Az írás-olvasás tanításának alkalmazott

óra/hó) módszere tankönyve

/

/

/

/

4.56 A GYERMEK, TANULÓ JELLEMZÉSE:

Megjelenés, testi fejlettség, a gyermek egészségi állapotával kapcsolatos megfigyelések, információk:

Társas viselkedés (kapcsolata társakkal, felnőttel, tanulási időben, szabadidőben):

Temperamentuma (pl.: kiegyensúlyozottság, lobbanékonyság, önbizalom, közlékenység, zárkózottság):

Érzelmei (pl.: intenzitás, mélység, tartósság):

Kedvelt tevékenységei, játékai, szabadidős szervezett foglalkozásai (szakkör, sport, stb.):

A gyermek, a tanuló erősségei (pl.: készségek, magatartásának kedvező vonásai):

Tanulási jellemzők (nyelvi kompetencia, kognitív képességek, mozgás), tanulási motiváció és tanulmányi feladatok végzése:

Az iskolai fejlesztés során óvodai fejlesztő programban, képesség-kibontakoztató és az integrációs felkészítésben57 részesült: igen - nem
Ha igen: ......./..... nevelési év/ tanév ....... hónaptól ....../....... nevelési év tanév ......... hónapig / jelenleg is

Az iskolai fejlesztés tapasztalatai, eredményei, az eredménytelenségének okai, a nehézséget okozó területek, a tapasztalt tünetek részletezése (a tanító, az osztályfőnök véleménye alapján):

Otthoni tanulási körülmények (időtartama, segítségnyújtás a szülő vagy egyéb családtag részéről, a gyermek tanulási magatartása, motivációja (szeret-e tanulni, stb.):

A család rendszeres nyelvhasználata:
□ magyar
□ nem magyar, ............................................ nyelvű
□ kétnyelvű, .......................................................................... nyelvű

Viselkedése, önálló teljesítménye a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon:

A szakértői bizottság általi vizsgálat kérésének, a javaslat elkészítésének indokai, a vizsgálattal szembeni elvárások (a pedagógus/ a pedagógusközösség tapasztalatai alapján történő indoklás a vizsgálat szükségességéről):

A szülők részéről fontosnak tartott - a vizsgálat kérésével összefüggő - egyéb információk:

Az óvoda, az iskola részéről a kérelem kitöltésében közreműködő, a vizsgálatok eredményeinek lehetséges következményeiről, a szülőnek a vizsgálattal és annak megállapításaival kapcsolatos jogairól tájékoztatást nyújtó pedagógus neve, beosztása:

..............................................................................................................................................................................

Szülői nyilatkozat
A szakértői bizottság vizsgálatának előkészítéséhez, megszervezéséhez


Kérem, hogy gyermekem vizsgálata során az alábbi anyanyelvi sajátosságait vegyék figyelembe:
..............................................................................................................................................................................................................
...........................................

A szakértői vizsgálaton való megjelenést javasló intézménytől a vizsgálatok eredményeinek lehetséges következményeiről, a vizsgálattal, és a vizsgálat alapján elkészülő szakértői vélemény megállapításaival kapcsolatos jogaimról és kötelezettségeimről tájékoztatást kaptam.

Kérem az óvoda, iskola vezetőjét, hogy gyermekem vizsgálatára irányuló kérelmemet a szakértői bizottsághoz továbbítsa.

Kelt: .......................................

.............................................................................
szülő(k) aláírása

Szülői nyilatkozat
a gyermek, a tanuló halmozottan hátrányos helyzetéről

Nyilatkozom arról, hogy gyermekem halmozottan hátrányos helyzetű.
Tájékoztatást kaptam arról, hogy mivel gyermekem esetében első alkalommal kerül sor a szakértői bizottság által végzett vizsgálatra, az Oktatási Hivatal által kijelölt szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő jelenlétét írja elő a vonatkozó jogszabály. Az általam aláírt vizsgálati iránti kérelmet ezért a vizsgálatot kezdeményező intézmény egyidejűleg az Oktatási Hivatal részére is köteles megküldeni. E kötelezettséget abban az esetben nem kell teljesítenie, ha a szülő ennek törlését kéri. Élve a jogszabályban biztosított szülői döntési jogommal, kijelentem, hogy58

a) a vizsgálaton az esélyegyenlőségi szakértő jelenlétét kérem;
b) a vizsgálaton az esélyegyenlőségi szakértő jelenlétét nem kérem.

Kelt: .......................................

.............................................................................
szülő(k) aláírása

2. melléklet a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelethez

A szakértői vizsgálat eljárásrendje

1. A szakértői vizsgálat típusai

a) Alapvizsgálat: a gyermek, tanuló teljes körű (pedagógiai/gyógypedagógiai, pszichológiai, orvosi) vizsgálata.

b) Kiegészítő vizsgálat: az alapvizsgálat során felmerült, a megalapozott diagnózis megállapításához szükséges - de a gyermek terhelhetősége, a szükséges vizsgálati eszköz, szakember, vagy kompetencia hiánya miatt - annak keretében el nem végzett, a bizottság keretein belül el nem végezhető orvosi, pszichológiai stb. vizsgálat.

c) Felülvizsgálat: hivatalból, hatósági megkeresésre vagy szülői kérelem alapján vagy a gyermek nevelését ellátó óvoda, nevelését, oktatását ellátó iskola kérelme alapján végzett, - a korábbi diagnózis megalapozottságát, a nevelés, a nevelés, oktatás formájának megfelelőségét, a fejlesztés eredményességének mérését célzó felülvizsgálat.

2.59 A szakértői vizsgálat előkészítése

A vizsgálatvezető és a vizsgálatot végző szakemberek kijelölése

A vizsgálat helyének és időpontjának meghatározása, erről

- a szülő,

- amennyiben a vizsgálaton való részvételre közigazgatási hatósági eljárás keretében hozott döntés kötelezte a szülőt, a döntést kiadó járási hivatal,

- amennyiben a halmozottan hátrányos helyzetű vagy a gyermekvédelmi szakellátás keretében átmeneti nevelésbe vett gyermek, tanuló vizsgálatához az Oktatási Hivatal által kijelölt szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő kirendelésére kerül sor, az Oktatási Hivatal értesítése.

Amennyiben a szülő nem jelenik meg gyermekével a szakértői vizsgálat megjelölt időpontjában, úgy második vizsgálati időpont meghatározása, az időpontról a szülő, értesítése.

Amennyiben a második vizsgálati időpontban sem jelenik meg a szülő gyermekével, - a gyermek, tanuló érdekében - a szakértői bizottság vezetője közigazgatási hatósági eljárás megindítását kezdeményezi a gyermek lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnál.

3. A szakértői vizsgálat menete

A szakértői vizsgálatot a vizsgálatvezető a szakember csoporttal - a továbbiakban: szakmai csoport - (gyógypedagógus, pedagógus, pszichológus, orvos) végzi az e rendelet szerinti szakmai, értékelési, követelmények alapján, melyről vizsgálati dokumentáció készül.

A vizsgálatvezető feladata és felelőssége a szakmai csoport irányítása, a szakmai követelmények megfelelő használata, a csoportmegbeszélés vezetése és a vizsgálatot követően a vizsgálati véleményről a szülő tájékoztatása.

A vizsgálati dokumentáció - az elkészített jegyzőkönyvek - alapján a vizsgálatvezető a szakmai csoporttal elemzi, összeveti, megbeszéli a tapasztalatokat. A vizsgálatvezető a vizsgálat eredményét a Vizsgálati véleményben rögzíti.

A vizsgálati véleményt a vizsgálatvezető ismerteti a szülővel.

4. A folyamatos figyelemmel kísérésre irányuló javaslat, a folyamatos figyelemmel kísérés eljárásrendje

Amennyiben az enyhe értelmi fogyatékosság megállapítására vagy kizárására irányuló első vizsgálat során az orvosi adatok, szakértői vélemény nem támasztják alá a fogyatékosság tényét (nem állapítható meg az ok), vagy ha a komplex vizsgálat (pszichológiai, gyógypedagógiai, orvosi) alapján egyértelműen nem támasztható alá az enyhe értelmi fogyatékosság diagnózisa (határeset, retardáció), akkor a vizsgálatvezető kezdeményezi a folyamatos figyelemmel kísérést. Szükségességéről a vizsgáló csoport véleményének figyelembevételével a bizottságvezető dönt. A folyamatos figyelemmel kísérés tényéről a vizsgálatvezető (az időtartam, a vizsgálatvezető gyógypedagógus megjelölésével, elérhetősége megadásával, a megfigyelés módszerének ismertetésével) a szülőt tájékoztatja, a szülőt és az érintett intézményt írásban értesíti, az utóbbival elvégzi a szükséges egyeztetést.

A gyermek folyamatos figyelemmel kísérése a gyermeket nevelő, a tanulót nevelő, oktató intézményben történik előzetesen egyeztetett időpontban, az e rendeletben meghatározott módon. A vizsgálatvezető tájékoztatja az intézmény vezetőjét, majd az érintett pedagógusokat a jogi- és szakmai szabályokról, a pedagógiai teendőkről.

Első alkalommal a bizottságvezető által megbízott munkatárs megfigyeli a gyermeket, a tanulót az óvodai, iskolai, környezetben, egyezteti a megfigyelést segítő, a pedagógus feladatait rögzítő megfigyelési szempontsort, elkészíti az első megfigyelés tapasztalatait rögzítő feljegyzést. A megfigyelési szempontsor meghatározza a gyermek, a tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos teendőket, valamint a megfigyelésben közreműködő pedagógus feladatait.

A megbízott munkatárs a második és a harmadik látogatás során megfigyeli a gyermeket, a tanulót az óvodai, iskolai környezetben, és konzultál a megfigyelésben közreműködő pedagógussal. Áttekinti a köztes időben készült értékelést.

A megfigyelési szakaszt követően a pedagógus részletes értékelést készít. Ezt és a megbízott munkatárs tapasztalatait a csoport elemzi. A vizsgálatvezető átadja az értékelést a bizottságvezetőnek, és kezdeményezi a gyermek, a tanuló vizsgálatra való behívását.

5. A szakértői vélemény elkészítése

A szakértői véleményt a gyermekről az e rendeletben meghatározott időtartamon belül kell elkészíteni.

- A szakértői véleményt a vizsgálatvezető - a munkatársak által elkészített részvizsgálatok (gyógypedagógiai, pszichológiai, orvosi) eredményeinek felhasználásával - készíti el, melyet a bizottságvezető a szakmai és jogi megfelelőségek és a nyilvántartó mappa tartalma alapján ellenőriz. Az ellenőrzés szempontjai: az e rendeletben foglalt szabályozóknak, az adatvédelmi szabályoknak, a belső szabályozóknak, a szakmai szabályoknak való megfelelés, a szakértői vélemény információértéke.

Az ellenőrzött, jóváhagyott szakértői vélemény - a megfelelő szakmai és iratkezelési dokumentálás után - a rendeletben meghatározottak szerint kerül elküldésre.

6. A vizsgálati vélemény ismertetése

A véleményt a vizsgálatvezető ismerteti a szülővel. Egyértelmű - a szülő számára érthető - tájékoztatást ad a vizsgálat eredményeiről, a gyermek további intézményes nevelésére, az intézmény választásra, vonatkozó javaslatokról, lehetőségeiről; alátámasztva mindezt a vizsgálat dokumentációjával, és tájékoztatást adva a vonatkozó jogszabályokról, kiemelten a szülő jogairól és kötelezettségeiről, és a bizottság számára a szakértői vélemény elkészítését követő kötelezettségekről. (A szakértői vélemény továbbítása annak elfogadása, illetve el nem fogadása esetén, a felülvizsgálat kezdeményezésének lehetséges formái, a hivatalból elrendelt felülvizsgálatok célja, időpontja stb.) Az ismertetés során a szülő számára lehetőséget kell adni arra, hogy kérdezzen, hogy véleményét az elmondottakkal kapcsolatban megfogalmazza. Az előzetes vizsgálati véleményben foglaltak megismerését követően annak elfogadásáról vagy elutasításáról, az intézményes nevelésre vonatkozó javaslat elfogadásáról vagy elutasításáról a szülő nyilatkozik, nyilatkozatát aláírásával igazolja. Tájékoztatni kell a szülőt arról is, hogy a vizsgálat alapján elkészített szakértői véleménynek a kézhezvételétől számítva tizenöt nap áll rendelkezésre a szakértői vélemény felülvizsgálatának kezdeményezésére.

7. Felülvizsgálati eljárás

A szakértői bizottság a sajátos nevelési igényű, és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekeket, tanulókat e rendeletben meghatározott időközönként hivatalból felülvizsgálja.

A hivatalból elrendelt felülvizsgálattal megbízott munkatárs a beérkezett felterjesztéseket rendszerezi, ellenőrzi, hogy minden érintett nevelési, oktatási eleget tett-e - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 95. § (6) bekezdésében meghatározott jelentési kötelezettségének.

A bizottságvezető kijelöli a vizsgálatvezetőt és a vizsgálatban résztvevőket, elkészíti a felülvizsgálatok ütemtervét, dönt arról, hogy a felterjesztő intézményben, vagy a bizottság székhelyén történjék-e a vizsgálat, és írásban értesíti az intézményeket a vizsgálat helyéről és időpontjáról.

3. melléklet a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelethez

A szakértői vélemény elkészítésének szakmai követelményei

1. A vizsgálatok rendszerezése típusok, életkori ciklusok irányultsága és jellemzői szerint

A vizsgálatok típusai

a) Az aktuális állapot feltárására irányuló vizsgálat: célja az induló státusz meghatározása (alapvizsgálat, kiegészítő vizsgálat).

b) A fejlődést nyomon követő vizsgálat (felülvizsgálat): a változás irányának és mértékének regisztrálása a kiindulási állapot relációjában, visszacsatolás a korábbi állapot-meghatározáshoz.

A vizsgálatok elrendezése életciklusok szempontjából:

Irányultság Jellemzők1

Korai felismerés és gondozás a) Relevanciája sérülésspecifikus, jellemzően 0-3 év között
b) Az induló fejlesztés megalapozása, illetve a fejlődés nyomon követése
c) Hangsúlyeltolódás a szülői szerep erősítése, előtérbe helyezése és a társszakmákkal való együttműködése irányába
d) A diagnosztikus besorolás globálisabb megítélést jelent, a véleményalkotás és prognosztizálás terén fokozott óvatosság szükséges
e) A pszichológiai sajátosságok, oki és következményes tényezők vizsgálata.

Tanköteles kort megelőző óvodáskorú gyermekek a) Jellemzően 3-6 éves kor között
b) Szociokulturális hátrányok és a (rész)képesség-problémák szétválasztása, a terápia megalapozása a prevenció szemléletének jegyében
c) Támpont a fejlesztés, a terápia megtervezéséhez, az intézményes ellátás formájának és színterének kijelöléséhez, a szakemberek szerepének erősödése
d) Differenciáltabb besorolás a (rész)képesség-problémának megfelelően, a befolyásolás érdekében, a fejlesztésdiagnosztikai szempont előtérbe helyezésével
e) A pszichológiai sajátosságok, oki és következményes tényezők vizsgálata.

Tanköteles korba lépés (beiskolázás) a) 6-8 éves kor között
b) A beiskolázás és szükség esetén a terápia színterére és formájára vonatkozó javaslattétel
c) Az iskolai beválás szempontjából lényeges képességek, készségek vizsgálata, az erősségek és gyengeségek feltárása, differenciál-diagnosztikai döntéshozatal
d) Javaslattétel a tankötelezettség teljesítésének megkezdésére vonatkozó életkori intervallum figyelembe vételével
e) A pszichológiai sajátosságok mérlegelése: az érzelmi-indulati élet sajátosságai, diszfunkciói.

A tankötelezettség teljesítésének szakasza a) A hosszú távú társadalmi beilleszkedés, beválás segítése, a reális pályaválasztás támogatása
b) Az állapotváltozás nyomon követése, a beválást nehezítő/segítő jellemzők azonosítása, segítő stratégiák, megoldási javaslatok megfogalmazása az élethelyzet módosítására, a hátrányok enyhítésére
c) A folyamatdiagnosztikai szempont előtérbe helyezése, illetve az újonnan jelentkező eseteknél az előzmények lehetőség szerinti feltárása
d) A pszichológiai sajátosságok mérlegelése: az érzelmi-indulati élet sajátosságai, diszfunkciói.

1 Jelmagyarázat: a) Idői intervallum
b) Cél
c) Tartalom
d) Specifikum

2.60 A komplex szakértői vizsgálatot végzők kompetenciaköre

2.1. Gyógypedagógus

A gyógypedagógus kompetenciája a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség, vagy a sajátos nevelési igény megállapítása vagy kizárása során:

Felveszi és értelmezi az anamnézist nevelési szempontból,

Vizsgálja a gyermek, tanuló/fiatal

- teljesítményét annak tükrében, hogy a gyermeket/tanulót/ifjút milyen pedagógiai kedvező/kedvezőtlen hatások érték,

- társuló fogyatékosságainak meglétét,

- a különleges bánásmód keretében történő ellátásának szükségességét gyógypedagógiai vizsgálati eszközökkel (mozgás, rajz, beszéd, általános tájékozottság, szociális érettség stb.),

- számára kedvező fejlesztési/nevelési-oktatási/terápiás színtér, intézmény lehetőségét, majd arra javaslatot tesz.

Vizsgálja és megítéli:

- a kompenzáció, korrekció, felzárkóztatás lehetőségeit, a fejlesztési, nevelési-oktatási, terápiás esélyeket,

- a taníthatóság, a gyakorlékonyság mértékét, a segítségnyújtás típusát, és felhasználásának mértékét.

Biztosítja a kapcsolattartást a különleges bánásmód keretében történő ellátást szervező, irányító, ellátó intézményekkel, szakemberekkel.

Részt vesz a végső vélemény megalkotásában, a szakértői vélemény megírásában, amelyet aláírással hitelesít.

2.2.61 Pszichológus

A pszichológus kompetenciája a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség, vagy a sajátos nevelési igény, megállapítása vagy kizárása során:

- a vizsgálat során gyűjtött adatok pszichológiai szempontú értelmezése,

- a pszichológiai vizsgálat, kognitív, projektív és más pszichológiai tesztek,

- a vizsgálati eredmények minőségi értékelése,

- a teljesítményprofilok értelmezése,

- a teljesítmények mögött álló pszichés mechanizmusok megismerése,

- a teszteredmények összehasonlítása: a különbözőségek és azonosságok értelmezése,

- a végső vélemény megalkotásában, a szakértői vélemény megírásában való révétel, amit aláírásával hitelesít.

A pszichológus a gyermek, tanuló, fiatal megítélésekor arra törekszik, hogy optimális feltételek (kellő motiváció, bizalmi légkör, tárgyi körülmények) mellett derítse ki a teljesítménybeli maximumot és minimumot, valamint azt, hogy az aktuális teljesítmények hátterében milyen képességek, személyiségjegyek, illetve milyen teljesítményt befolyásoló egyéb körülmények állnak fenn.

A pszichológus további kompetenciái:

- javaslattétel pszichoterápiás kezelésre, családterápiára,

- a pedagógus és a gyermeki interakciók optimális kialakításának kezdeményezése, segítése,

- segítségnyújtás a gyermekkel, tanulóval kapcsolatban lévő pedagógusok számára az állapot pontos megértésében, a megfelelő attitűd kialakításában,

- támogatás a gyermek családi, iskolai szocializációs beilleszkedésének, partnerkapcsolatainak rendezésében.

2.3. Orvos

A fogyatékosság típusának megfelelő szakorvosi vagy gyermek- és ifjúsági pszichiátria, csecsemő és gyermekgyógyászat, illetve gyermekneurológia szakorvos kompetenciája a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség, vagy a sajátos nevelési igény megállapítása vagy kizárása során a kóreredet megállapítása, a szomatikus és idegrendszeri állapot feltárása és jellemzése:

- a gyógypedagógus vagy pszichológus által felvett anamnézis áttekintése és kiegészítése az orvosi szempontból szükséges (kóreredetre, a gyermek biológiai-környezeti fejlődési feltételeire utaló) információkkal,

- a korábban bekért/hozott orvosi vizsgálati dokumentumok (pl. a gyermekkel kapcsolatos kórházi zárójelentések) tanulmányozása,

- az „alap” (a gyermek általános egészségi státuszával kapcsolatos) vizsgálatok, illetve az „alap” neurológiai-pszichiátriai státusz leírásához szükséges vizsgálatok elvégzése,

- diagnózis felállítása, az orvosi státusz, vélemény leírása (a BNO, FNO, DSM-IV. figyelembevétele),

- további vizsgálatot, szakorvosi vizsgálatot javasol/kér,

- orvosi szempontú tanácsot ad, illetve orvosi terápiás eljárásokat javasol,

- a közvetlen hozzátartozóknak a gyermekkel kapcsolatos további teendőkről tájékoztatást nyújt,

- az orvosi összefüggések tekintetében konzultál a gyógypedagógusokkal-pszichológusokkal a szakértői vélemény kialakításáról,

- a szakértői véleményhez megírja, illetve abban ellenőrzi az orvosi vizsgálatok tartalmát.

A képzéshez kötött vizsgálati eszközök használatához elengedhetetlen a gyógypedagógus, pszichológus, orvos alapvégzettség mellett az eszköz használatára jogosító képzettség.

3. A komplex szakértői vizsgálat részterületei

A vizsgálat megtervezése és az eszközök kiválasztása során - támaszkodva az előzetesen rendelkezésre álló anyagokra és adatokra - az alábbi szempontokat szükséges mérlegelni:

- Az eset egyértelműsége/bonyolultsága,

- A rendelkezésre álló idő és eszközök,

- A gyermek, tanuló életkora, terhelhetősége, teherbírása,

- Saját szakmai felkészültség, gyakorlat, diagnosztikus ismeretek.

3.1. Az előzmények feltárása

Panaszfeltárás

Jelen állapot (kikérdezés, dokumentációelemzés)

Anamnézis/élettörténet (kikérdezés, dokumentációelemzés)

3.2. A gyermek aktuális állapotának értékelése

A pszichés funkciók és képességek vizsgálata:

- Az átfogó intellektuális képesség,

- A kognitív funkciók,

- Az adaptív viselkedés (szociális érettség).

A szerzett ismeretek körének vizsgálata:

- Az iskoláskor előtti ismeretek,

- Az iskolai készségek vizsgálata.

A személyiség megfigyelése, jellemzése

Az érzelmi-pszichológiai tényezők értékelése és mérlegelése.

Orvosi vizsgálat

- Háziorvos, házi gyermekorvos és területi védőnői szolgálat számára jogszabályban előírt életkorhoz kötött szűrővizsgálatok eredményeinek kiértékelése

- A rendelkezésre álló zárójelentések, orvosi vizsgálati eredmények elemzése

- Általános orvosi, gyermekneurológiai, gyermek- és ifjúságpszichiátriai vizsgálatok lefolytatása

4. A komplex szakértői vélemény kialakításának általános szempontjai

A szakértői vélemény komplex gyógypedagógiai-pszichológiai-orvosi vizsgálat során gyűjtött adatok alapján készíthető el.

4.1. A szakértői vélemény kialakításának menete

Az adatok értékelése, értelmezése, rendszerezése

- az adatok bírálata, összevetése, rendezése, kiválogatása,

- az adatok közötti lényegi, a véleményalkotást előrevivő összefüggések az adott nehézségre, fogyatékosságra, zavarra, rendellenességre jellemző együttjárások keresése,

- a vélemény szerkezeti felépítéséhez igazodó bizonyító tények, adatok kiemelése.

A vélemény (diagnózis) kialakítása

A komplex diagnózis (a komplex gyógypedagógiai, pszichológiai és orvosi vélemény) a belső és külső hatások következtében létrejött nehézség, fogyatékosság, zavar (azok jellegének, fokának, kimenetelének) megállapítása, vagy kizárása.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség, vagy a sajátos nevelési igény megállapítása vagy kizárása.

A vélemény alapján a különleges bánásmód keretében történő ellátásra való jogosultság megállapítása.

4.2. A tennivalók megállapítása (javaslattétel)

A javaslattétel tartalmazza:

- Az intézményes ellátásra vonatkozó javaslatot: a korai fejlesztésre, fejlesztő nevelésre fejlesztő nevelés-oktatásra, óvodai nevelésre, iskolai nevelésre, oktatásra rendelkezésre álló intézmény nevesítését

- Minden olyan intézményes fejlesztést kiegészítő lehetőséget, amelynek igénybevétele szintén javasolt a gyermek, a tanuló számára az optimális fejlődése szempontjából.

5. Szakértői vélemény tartalma

Azonosító adatok: a vizsgált személy, szülő, gondviselő, intézmény.

A vizsgálat előzményei:

- Problémafelvetés, a vizsgálatkérő, a szakértői vélemény készítés indítékai, a probléma, panasz, a panasz gyakorisága, intenzitásának leírása, korábbi vélemények összefoglalása

- A vizsgálat célja: kérés, igény elvárás megjelenítése

- Anamnézis: születés körüli adatok, fejlődést meghatározó tényezők (családi és szociális, betegségek, korábbi orvosi vizsgálatok eredményei, pedagógiai-nevelési feltételek, korábbi pszichológiai értékelések, kezelések, terápiák, fejlesztések gyakorisága, intenzitása, helye, személyi feltételei)

Vizsgálati tények:

- Eljárások, módszerek megnevezése

- A viselkedésre vonatkozó megállapítások (fizikai megjelenés, habitus, magatartás, figyelem-orientáció, érzelem, együttműködés, feladathoz való viszony, motiváció, a viselkedés változása a megerősítő stratégiákra, stresszt kiváltó körülmények, a viselkedés jelentős eltérései)

- Komplex vizsgálati eredmények

- Általános intelligenciavizsgálatok,

- Kognitív funkciók (végrehajtó funkciók, figyelem, koncentráció, orientáció, receptív és expresszív beszéd, érzékelés, észlelés, motorium, vizuomotoros organizáció, tanulás, emlékezet),

- Az érzelmi-indulati élet pszichológiai sajátosságai: pszichológiai vizsgálóeljárások.

- A gyermek tanult, szerzett ismereteinek köre, tudásszintje (utánzáson, megértésen, aktív beszéden alapuló ismeretek, olvasás, írás- helyesírás, számolási készség, általános tájékozottság),

- Adaptív viselkedés (önállóság, társas kapcsolatok, beilleszkedés, önkontroll, játék, szabadidő szervezése).

Megállapítások:

- Összegző komplex vélemény (az okok és következmények összefoglalása, a nehézségekre, a fogyatékosságokra, zavarokra vonatkozó megállapítások)

- A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel, a sajátos nevelési igénnyel kapcsolatos megállapítások (megállapítás vagy kizárás)

- A különleges bánásmód keretében történő ellátásra való jogosultság megállapítása (sajátos nevelési igény megállapítása esetén az ellátás intézményes módja: külön- vagy /együttnevelés, együttnevelésre történő javaslat esetén javaslat a részleges, vagy a teljes integrációra.

Javaslatok:

- A fejlesztő, a rehabilitációs célú/foglalkoztatásokra (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség megállapítása esetén a fejlesztés helyszíne - pedagógiai szakszolgálati intézmény vagy a nevelési, nevelési, oktatási intézmény, rendszeresség - javasolt heti óraszám, forma - egyéni/csoportos, tartalom - komplex/speciális funkciókra irányuló, terápiás eljárások megnevezése, az azt ellátó pedagógus szakképzettségére vonatkozó javaslat).

- Tanulásszervezési, módszertani, pedagógiai javaslatok

- Pedagógiai értékelésre, minősítésre vonatkozó javaslatok (értékelés, minősítés alóli mentesítések, egyéb

az Nkt.-ban a meghatározott jogosultságok köréből a tanuló érdekét szolgáló lehetőségekre történő javaslattétel, pedagógiai segítségnyújtás, egyéni pedagógiai tervezés,

- A gyermek ellátásában, fejlesztésében részt vevők együttműködésére vonatkozó javaslatok

- Javaslatok a szülők számára (a szakértői véleményszülő számára érthető összegzése, a gyermek problémájának elfogadását segítő tanácsok, a köznevelési intézménnyel való együttműködésre vonatkozó javaslatok, tájékoztatás a segítő civil szervezetekkel való kapcsolatteremtés lehetőségeiről jelentőségéről)

- Részletes fejlesztési javaslatok

Óvodai nevelésére, iskolai nevelésére-oktatására (csoport/osztályfok meghatározásával), korai fejlesztésére, gondozására, fejlesztő nevelésére javasolt intézmény megnevezése, a beíratás időpontjának meghatározása.

A hivatalból elrendelt kötelező felülvizsgálat idejének, helyének megjelölése.

A vizsgálati véleményben foglaltakkal kapcsolatban a szülő véleménye (elfogadás, vagy elutasítás tényének rögzítése).

Tájékoztatás a szülő, gondviselő számára a jogorvoslat lehetőségéről.

6. A komplex diagnosztikus tevékenység feladatai

6.1. Értelmi fogyatékosság (átfogó intellektuális képességzavar) megállapítása

Diagnosztikus kritériumok:

a) Az egyén aktuális globális intellektuális működésszintje standardizált eljárással mérve az adott populáció átlagától szignifikáns mértékben (-2 SD vagy több), negatív iránban eltér.

A pszichometriai kritérium komplex vizsgálati keretbe helyezve, a globális IQ-érték mellett profilanalízissel kiegészítve használható.

b) Az otthoni vagy közösségi adaptív magatartás jelentős sérülése.

A különböző funkcióterületek (önellátás, kommunikáció, önirányítás, közösségi források felhasználása stb.) szerepe és jelentősége életciklusonként, illetve értelmi fogyatékosság mértékének megfelelően változik.

c) A kognitív/intellektuális képességek megkésett fejlődésére utaló anamnesztikus/élettörténeti adatok és az otthoni környezetben/intézményes nevelés keretében aktuálisan fennálló elmaradások

d) A fenti jellemzők iskolai előmenetelre gyakorolt hatásai (általános tanulási problémák, nehézségek)

e) Kóroki tényezők tisztázása

Kétéves kor alatt nem javasolt az értelmi fogyatékosság, mint diagnosztikus címke használata; a korai években helyesebb megkésett fejlődésről/fejlődésbeli késésről beszélni.

A vizsgálat tartalma

A vizsgálat részterülete Módszer

Előzmények
(részletes anamnézis)
Kikérdezés

Általános értelmi képességek Standardizált tesztek, skálák

Adaptív viselkedés, szociális érettség Megfigyelés és kikérdezés a kortársakhoz és az adott kultúrához viszonyítva

Pedagógiai vizsgálatok
(olvasás, írás, számolás)
Megfigyelés
Próbamódszerek

Osztálytermi megfigyelés, pedagógiai feljegyzések, vélemények Megfigyelés

Otthoni és tanórai munkák Megfigyelés

Az érzelmi élet, a pszichológiai tényezők vizsgálata Pszichológiai vizsgálóeljárások: projektív és más pszichológiai tesztek, interjú, megfigyelés

Vizsgálati minimum korai életkorban, az értelmi képességek alacsony szintjén, illetve halmozott fogyatékosság esetén

Korai diagnosztikai kritériumok:

- Család szerepe, szülők fokozott bevonása a feltárás, fejlesztés folyamatába

- Fejlődés-neurológiai szempontok az elsődlegesek. Kiemelt feladat a gyógypedagógus, pszichológus együttműködése a neurológussal

- Fejlesztésorientált diagnosztika alkalmazása

- A pszichodiagnosztikában a korai életkorban (0-3 év) használt és elterjedt diagnosztikus eljárásokat felhasználásuk irányultsága szerint két csoportba oszthatjuk:

- Az idegrendszer érési folyamatát vizsgáló szenzoros és szenzomotoros integrációs tesztek

- A pszichomotoros fejlődés érettségi szintjét (nagymozgás, finommozgás, szociabilitás, beszéd funkcióterületeit) mérő eljárások, tesztbattériák, illetve fejlődési skálák.

Az óvodáskor előtti időszak vizsgálati tartalma

A vizsgálat részterülete Módszer

Előzmények, szülői, családi attitűdök Kikérdezés

Nagymozgás Standardizált fejlődési tesztek, skálák

Finommozgás Megfigyelés

Szenzoros és szenzomotoros integráció

Beszéd Megfigyelés és kikérdezés a kortársakhoz és az adott kultúrához viszonyítva

Szociabilitás, adaptív viselkedés

Az érzelmi élet, a pszichológiai tényezők vizsgálata Pszichológiai vizsgálóeljárások: projektív és más pszichológiai tesztek, interjú, megfigyelés

Az óvodáskor vizsgálati tartalma

A vizsgálat részterülete Módszer

Általános értelmi képességek Standardizált tesztek, skálák

Szenzoros és szenzomotoros integráció Standardizált tesztek, skálák

Vizuomotoros rendezési funkció Standardizált tesztek

Emberalak-ábrázolás Standardizált tesztek

Általános tájékozottság Kikérdezés, megfigyelés

Beszédértésének, beszédprodukciójának Tesztek, kikérdezés, megfigyelés

Mozgásjártasság Tesztek, kikérdezés, megfigyelés

Általános viselkedés, magatartás Kikérdezés, megfigyelés

Iskolai tanulást megalapozó készségek Megfigyelés, próbamódszerek

Az érzelmi élet, a pszichológiai tényezők vizsgálata Pszichológiai vizsgálóeljárások: projektív és más pszichológiai tesztek, interjú, megfigyelés

6.2. Vizsgálati szempontok halmozottan sérült gyermekeknél, illetve a vizsgálat kivitelezését jelentősen nehezítő mozgáskorlátozottság, kommunikációs akadályozottság esetén

Diagnosztikus kritériumok:

- A vizsgálati helyzetbe hozás (a vizsgálati személy szempontjából ijesztő, szokatlan helyzetek, testhelyzetek elkerülése; személyes tárgyak használata; személyi segítő bevonása)

- Speciális eszközigény (lehetőleg az akadályozottság típusához, mértékéhez alkalmazkodva; saját megszokott segédeszközök, rehabilitációs eszközök, módszerek bevonásával)

- Kommunikációs helyzet kialakítása (a gyermek megszokott kódrendszerére építve, feltárva, milyen típusú kommunikációra képes, használt augmentatív kommunikációs eszközeinek bevonásával)

- Egyéb más társuló fogyatékosság feltárása (halmozott fogyatékosság esetén a fogyatékosságtípusok egymásra gyakorolt hatásának feltérképezése a környezeti adaptációs lehetőségek vonatkozásában)

- Orvosi, egészségügyi dokumentáció nyomon követése (a lehető legkorábbi időponttól)

- Pedagógiai vélemények áttekintése (lehetőleg a gyermekkel foglalkozó minél több szakember véleményének kikérése az eddigi fejlődésmenetről, az állapot prognózisáról, a nevelési fejlesztési módszertani tapasztalatokról)

- Video-dokumentáció (ami jövőbeni fontos cél lenne a valódi participáció modellezésére)

A vizsgálat tartalma

A tárgyalt populáció egészének pszichometriai eljárásokkal, IQ-tesztekkel történő vizsgálata bizonytalan, illetve megoldatlan.

A rendelkezésre álló eszközök többsége fejlődésdiagnosztikai, folyamatdiagnosztikai jellegű, amelyek kivitelezése nem a rövid, keresztmetszeti képet mutató vizsgálati szituációban adekvát

A vizsgálat részterülete Módszer

Előzmények, szülői, családi attitűdök kikérdezés, megfigyelés, dokumentációelemzés, orvosi vizsgálat eredményei

Adaptív viselkedés szociális és személyiségfejlődés fejlődési skálák megfigyelés és kikérdezés a kortársakhoz és az adott kultúrához viszonyítva

Mentális és pszichomotoros fejlettség fejlődési skálák, kérdőívek, felmérő lapok

6.3. Az autizmus spektrum zavar megállapítása

A szakértői vélemény kialakítása a szakértői bizottságok által elvégezett vizsgálatok és az autizmus spektrum zavart diagnosztizáló egyéb központok által elvégzett vizsgálati eredmények felhasználása, beépítése alapján történik.

A vizsgálatok céljai:

- diagnosztikus vizsgálat: autizmus spektrum zavarra utaló centrális tünetek vizsgálata, azonosítása, kimutatása

- kognitív képességek és készségek, adaptív készségek, viselkedésproblémák szintjének felmérése

A vizsgálat részterülete Módszer

Előzmények (általános anamnézis) A szülő kikérdezése, dokumentumelemzés

Adatgyűjtés, célirányos anamnézis A szülő kikérdezése
Az alap- és célzott szűrővizsgálatok eredményeinek értékelése
A pedagógiai jellemzés elemzése
Vizuális információ a szociális viselkedésről

Korai tünetek, illetve a Wing-i triász és a diagnosztikus algoritmusokba (BNO-10, DSM-IV) foglalt tünetek feltárása: a szülő célirányos kikérdezése a gyermek fejlődéséről, különös tekintettel a 4-5 éves kor közötti életszakaszra, a gyermek szociális és kommunikációs készségeire, viselkedésére Szülői kikérdezés

Wing-i triász és a diagnosztikus algoritmusokba (BNO-10, DSM-IV) foglalt tünetek vizsgálata: a naiv tudatelmélet, illetve a végrehajtó funkciók zavarán alapuló sérült szociális és kommunikációs készségek, sajátos gondolkodási stílus és viselkedés vizsgálata, megfigyelése Fejlődési skála
Standardizált teszt
Ennek hiányában:
Tervezett tevékenykedtetés a viselkedés célirányos megfigyelésére

Általános értelmi képességek Standardizált teszt

A passzív szókincs vizsgálata és az expresszív beszéddel, grammatikai készséggel kapcsolatos vizsgálatok Vizsgálati eljárás

A gyermeki fantázia vizsgálata: rajz, mesék iránti érdeklődés Vizsgálati eljárás
Megfigyelés
Kikérdezés

Részképességek vizsgálata
Nagy- és finommozgások
A vizuomotoros koordináció vizsgálata
Figyelem
Munkamemória
Vizsgálati eljárás
Próbamódszerek

Észlelés vizsgálata:
Auditív, vizuális, taktilis, vesztibuláris észlelés, érzékenység, hárítások és preferálások feltárása
Szülő kikérdezése
Próbamódszerek, kérdőívek, vizsgálati eljárások

Pedagógiai vizsgálatok a tanulást megalapozó további készségek megismerésére:
A kultúrtechnikák ismeretének, használatának a vizsgálata, beleértve a gyakorlati életben való alkalmazásra való képességet
Aktivitásszabályozás, impulzivitás
Kontrollfunkciók (kitartás, késleltetés; reakció akadályoztatásra)
Utánzás
Taníthatóság, reakció a testi irányításra, téri és idői strukturálásra, vizuális támpont adására
Próbák
Szülő kikérdezése
Megfigyelés

Tevékenységi kör, időtöltés, a veszély felismerésére való képesség megismerése Szülői kikérdezés
Pedagógiai jellemzés elemzése

Toalett, alvás- és étkezési szokások megismerése Szülői kikérdezés
Pedagógiai jellemzés elemzése

A figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar megállapítása

A motoros koordináció fejlődési zavara

A vizsgálat részterülete Módszer

Előzmények (részletes anamnézis) Kikérdezés

Általános értelmi képességek Standardizált teszt

A motoros jártasság és a szenzoros és szenzomotoros integráció vizsgálata
A motoros részképességek, a testséma, a vizuomotoros koordináció vizsgálata
Próbamódszerek

Pedagógiai vizsgálatok, az iskolai képességek megalapozásához szükséges motoros képességek felmérése Megfigyelés
Próbamódszerek

Osztálytermi megfigyelés, pedagógiai feljegyzések, vélemények Megfigyelés

Otthoni és tanórai munkák Megfigyelés

Pszichológiai vizsgálatok: impulzus kontroll, egyéb pszichológiai tényezők Pszichológiai vizsgálóeljárások: tesztek, megfigyelés, konzultáció

A figyelem és a cselekvésszervezés zavara

A vizsgálat részterülete Módszer

Előzmények, szülői, családi attitűdök, gyermek családon belüli viselkedése kikérdezés, megfigyelés, dokumentációelemzés, orvosi vizsgálat eredményei

Figyelem (koncentráció, megosztás, terjedelem, tartósság) tesztek

Aktivitás, impulzivitás Kérdőívek, megfigyelés

Iskolai/óvodai teljesítmények kikérdezés, megfigyelés, dokumentációelemzés

Iskolai/óvodai beilleszkedés kikérdezés, megfigyelés, dokumentációelemzés

Pszichológiai vizsgálatok: impulzus kontroll, egyéb pszichológiai tényezők Pszichológiai vizsgálóeljárások: tesztek, megfigyelés, konzultáció

A tanulási zavarok

A diszlexia-diagnózis megállapításának alapját képző diagnosztikus kritériumok

A vizsgálat részterülete Módszer

Előzmények (részletes anamnézis) Kikérdezés

Általános értelmi képességek Standardizált strukturált intelligenciateszt

A kognitív folyamatok vizsgálata (nyelv, emlékezet, auditív és vizuális feldolgozás, vizuomotoros integráció, következtetési/gondolkodási képesség, végrehajtó funkciók) Részképesség-, képességvizsgáló
eljárások

Az olvasás-, íráselsajátítással összefüggő nyelvi képességek (pl. fonológiai tudatosság, szókincs) Próbamódszerek

Pedagógiai vizsgálatok, a kultúrtechnikákat megalapozó bázisképességek felmérése:
- Valós és álszavak dekódolása
- Hangos és néma szövegolvasás (olvasási pontosság, sebesség, folyamatosság; szövegértés)
- Írás diktálás után
- Írásbeli kifejezőkészség (mondat, történet, esszé)
- Az íráskép, a kivitelezés vizsgálata
Megfigyelés
Próbamódszerek

Osztálytermi megfigyelés/pedagógiai feljegyzések, vélemények Megfigyelés

Otthoni és tanórai munkák Megfigyelés

Oki és következményes pszichológiai tényezők vizsgálata (különösen: motiváció, önértékelés, megküzdési stratégiák) Pszichológiai vizsgálat: tesztek, interjú

A diszgráfia-diagnózis megállapításának alapját képző diagnosztikus kritériumok

A vizsgálat részterülete Módszer

Általános értelmi képességek Standardizált strukturált intelligenciateszt

A kognitív folyamatok vizsgálata (nyelv, emlékezet, auditív és vizuális feldolgozás, vizuomotoros integráció, következtetési/gondolkodási képesség, végrehajtó funkciók) Részképesség-, képességvizsgáló
eljárások

Az olvasás-, íráselsajátítással összefüggő nyelvi képességek (pl. fonológiai tudatosság, szókincs) Próbamódszerek

Pedagógiai vizsgálatok, a kultúrtechnikákat megalapozó bázisképességek felmérése:
- Valós és álszavak dekódolása
- Írás diktálás után
- Írásbeli kifejezőkészség (mondat, történet, esszé)
- Az íráskép, a kivitelezés vizsgálata
Megfigyelés
Próbamódszerek

Osztálytermi megfigyelés, pedagógiai feljegyzések, vélemények Megfigyelés

Otthoni és tanórai munkák Megfigyelés

Oki és következményes pszichológiai tényezők vizsgálata (különösen: motiváció, önértékelés, megküzdési stratégiák) Pszichológiai vizsgálat: tesztek, interjú

A diszkalkulia diagnózisának megállapításának alapját képző diagnosztikus kritériumok

A vizsgálat részterülete Módszer

Előzmények (részletes anamnézis) Kikérdezés

Általános értelmi képességek Standardizált strukturált intelligenciateszt

A kognitív folyamatok vizsgálata (nyelv, emlékezet, auditív és vizuális feldolgozás, vizuomotoros integráció, következtetési/gondolkodási képesség, problémamegoldás, végre-hajtó funkciók) Részképesség-, képességvizsgáló eljárások

A számfogalom, számolás, matematikai műveletvégzésekkel összefüggő matematikai képességek (pl. globális mennyiség-felismerés, mennyiség-számnév egyeztetése, mennyiségi relációk alkotása, számnév-számjegy egyeztetése, helyi érték, alapműveletek és inverzeik) vizsgálata, szöveges feladatok, matematikai, logikai szabályok felismerése Próbamódszerek

Osztálytermi megfigyelés, pedagógiai feljegyzések, vélemények Megfigyelés

Otthoni és tanórai munkák Megfigyelés

Oki és következményes pszichológiai tényezők vizsgálata (különösen: motiváció, önértékelés, megküzdési stratégiák) Pszichológiai vizsgálat: tesztek, interjú

Ezek halmozódása (pl. az iskolai készségek kevert zavarai) a fenti vizsgálati tartalmak kombinációit igénylik.

Egyéb zavarok vizsgálata

A vizsgálat részterülete Módszer

Előzmények (részletes anamnézis, különös tekintettel a játékra
Kapcsolatteremtés, szociális készségek
Egyéb viselkedés (sajátos szokások, rítusok)
Szomatikus betegségek
Kikérdezés

A gyermek szociális és verbális viselkedése Megfigyelés

Általános értelmi képességek, szociális érettség Standardizált teszt, kérdéssor

A vizuomotoros koordináció vizsgálata Részképesség-vizsgáló eljárások

A gyermek énképének, családban betöltött helyének megismerése Emberrajz, családrajz

Osztálytermi megfigyelés, pedagógiai feljegyzések, vélemények Megfigyelés

Pszichológiai tényezők és sajátosságok vizsgálata (különösen a gyermek érzelmi állapota, önértékelése, családi háttér szerepe) Pszichológiai eljárások: rajz, egyéb tesztek, (játék)megfigyelés, interjú.

Az egyéb zavarok vizsgálati tartalma egyedi tervezést igényel, klinikai szakpszichológusi, pszichiátriai vélemények figyelembevételével.

Főbb differenciáldiagnosztikai szempontok az egyéb pszichés fejlődési zavar (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar) megállapításához.

- A komplex tünetegyüttes háttértényezői biológiai (organikus, funkcionális) eredetűek, illetve a tünetegyüttes háttértényezői között biológiai (funkcionális) és pszichoszociális okok szerepelhetnek, melyeket szakorvosi, vagy pszichológiai vélemény, megítélés támaszt alá;

- Igazolhatóak a zavarok korai kezdetei (pl. fejlődésben mutatkozó rizikótényezők, korai logopédiai kezelés szükségessége stb.); illetve vélelmezhető a korai beszéd- vagy a szenzomotoros integráció fejlődésének zavara; - Kisgyermekek és óvodások esetében vizsgálati eredményekkel igazolhatóak pl. a beszéd-, vagy a szenzomotoros integráció fejlődésének súlyos zavarai;

- Az általános és középiskolai tanulók esetében a korábban igazolt problémák maradványtünetek formájában fennmaradtak;

- A teljesítményzavar hátterében a kognitív folyamatok és a viselkedésirányítás működési zavara áll, nem pedagógiai vagy a művelődési esélyegyenlőtlenségből származó sikertelenség;

- A befektetett pedagógiai segítségnyújtás megfelelő minősége (megfelelő szakképzettséggel rendelkező szakember által biztosított rendszeres fejlesztés) ellenére a tünetek nem szűntek meg;

- Az intellektuális összteljesítmény erősen szórt intelligenciastruktúra, részképesség zavarok, specifikus zavarok fennállása mellett az átlagövezetbe tartozik és 1 standard deviációnál nagyobb eltérést többnyire nem mutat, illetve az intellektuális összteljesítmény egyenetlen struktúrát mutat, az átlagövezetbe tartozik és 1 standard deviációnál nagyobb eltérést többnyire nem mutat.

4. melléklet a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelethez

Adatlap a fejlődési szint megítéléséhez az iskolai felkészítés elősegítésére

Adatszolgáltatásra kötelezett a gyermek házi-(gyermek) orvosa a területi védőnő által szolgáltatott információk felhasználásával.

Kitöltése kötelező 5 éves életkorban. Az adatlap az iskolaegészségügyi dokumentáció része.

SZEMÉLYI ADATOK

Gyermek neve:

Születési ideje: év hó nap Helye:

TAJ száma: Anyja neve:

Lakcíme/tartózkodási helye: ................. ir.sz. ........................................................................................... (település)
.................................................................................................................... (utca, hsz.)

ANAMNÉZIS

Családi anamnézis (pozitív: +, negatív: -)

Ideg- elmebetegség Alkoholizmus, drogfüggőség

Mentális retardáció Érzékszervi károsodás

Tanulási akadályozottság Egyéb jelentős mentális betegég

Pszihomotoros és mentális fejlődést veszélyeztető környezeti tényező1

nincs van, éspedig: ________________________________________

Újszülöttkori anamnézis (aláhúzással kérnénk jelölni)

A terhesség lefolyása normális veszélyeztetett szövődményes

Gesztációs hetek _____________________ Születési súly ________________ gramm

APGAR: __/1, __/5 Születési hossz. ________________ cm

Fejkörfogat ________________ cm

A szülés módja normál fejvégű normál
farfekvéses
normál iker

Komplikált, éspedig: császármetszés fogó vákum

Szülési sérülés: nem történt történt

Újraélesztés: nem történt történt

gépi lélegeztetést igénylő légzészavar sárgaság hypoglikémia

Újszülöttkori betegségek: neurológiai kórjelek egyéb (pl.: ismert szindróma)
________________________________________

Újszülöttkori Anyagcsere nem történt normál kóros

szűrővizsgálatok Csípő nem történt normál kóros Hallás nem történt normál kóros

Anamnézis csecsemő- és kisgyermekkorban, krónikus betegség vagy állapot miatti gondozás, fejlesztés adatai
(ismert: + , nem ismert: -,)

Állapot Diagnózis
ismert (BNO)
nem ismert
Történt-e speciális ellátás?3 Állapot Diagnózis
ismert (BNO)
nem ismert
Történt-e speciális ellátás?3

Eszméletvesztéssel, görccsel járó állapot Látáskárosodás2 Halláskárosodás2

Központi idegrendszer egyéb betegsége Krónikus betegség2

Pszichomotoros/mentális fejlődési zavar Egyéb (pl. baleset, műtét, kromoszóma rendellenesség, anyagcserezavar)

FIZIKÁLIS STÁTUSZ 5 ÉVES KORBAN (Egyben az életkorhoz kötött kötelező státuszvizsgálatnak is megfelel.)

Súly ____ kg Magasság ____ cm Súly percentilis

Fejkörfogat ____ cm Mellkörfogat ____ cm Magasság percentilis

Minor anomália nincs: □ van: □ éspedig: ___________________________

Fejlődési rendellenesség nincs: □ van: □ éspedig: ___________________________

Bőr Nyálkahártya

Nyirokcsomók Orr, garat

Fogazat Csontrendszer/koponyaforma

Testtartás Izomtónus

Szív Keringés

Vérnyomás Tüdő

Has Máj

Lép Húgy-ivarszervek

Látásélesség Hallás

Idegrendszer (reflexek)

Pszihomotoros, értelmi és szociális fejlettség értékelésére javasolt, az iskolai felkészüléshez szükséges életkori jellemzők. (eltérés van: +, eltérés nincs: -)

A területi védőnő által vezetett dokumentáció alapján töltendő ki Eltérés van / nincs Utalta-e kezelésre/ fejlesztésre Történt-e kezelés/ fejlesztés

Nagymotoros fejlettség
Javasolt próbák: ügyesen mászik (mászókára, fára); féllábon, rövid
ideig egyensúlyoz; féllábon ugrál; hintát hajt

Finom mozgások
Javasolt próbák: gombot begombol; rajza felismerhető, emberrajzán a
fejen kívül 5 testrész van

Értelmi fejlettség
Javasolt próbák: 5 kockát megszámol; alapszíneket megnevez; saját nevét, nemét, életkorát tudja; konstrukciós és szerepjátékokat játszik; képes 15-20 percig egy játékkal játszani

Beszédfejlettség
Javasolt próbák: beszéde jól érthető; összetett mondatokban beszél, rövid történetet elmesél, ritkán megnevezett testrészeit (váll, könyök, térd) megmutatja; lent, fent fogalmat helyesen használja

Szociális fejlettség
Javasolt próbák: több gyermekkel együtt játszik; szabályokat elfogad,
a kapott feladatot megérti, elfogadja, teljesíti

Önellátás
Javasolt próbák: kevés segítséggel önállóan öltözik; önállóan étkezik;
szobatisztasága kialakult

Kezesség (aláhúzni) jobbkezes balkezes kétkezes

Óvodába jár 2 éve 1 éve kevesebb, mint 1 éve nem jár

Megjegyzés (összegzés a gyermek fejlettségéről):

Beiskolázási záradék (aláhúzással kérnénk jelölni):
Kóros elváltozás nem észlelhető
További vizsgálat/ fejlesztés szükséges
Ennek oka: __________________________ módja ____________________________________________________
Szülő/gondviselő tudomásul vette (aláírás) ___________________________________________________________

Kelt: év □□□□ hó □□ nap □□

..........................................................
aláírás, pecsét

5. melléklet a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelethez62

A megyében, fővárosban az Intézményben alkalmazott vezetők kötelező létszáma

A B C

1. Magasabb vezetői, vezetői megbízás Feltétel Létszám

2. Intézményvezető
(főigazgató)
Intézményenként 1

3. Intézményvezető-helyettes
(főigazgató-helyettes)
Pedagógus munkakörben foglalkoztatottak létszáma legfeljebb 300 fő 2

4. Intézményvezető-helyettes
(főigazgató-helyettes)
Pedagógus munkakörben foglalkoztatottak létszáma több mint 300 fő 3

5. Tagintézmény-igazgató
(Tagintézmény-vezető)
Tagintézményenként 1

6. Tagintézményigazgató-helyettes
(Tagintézményvezető-helyettes)
Tankerületi tagintézményenként, ha a foglalkoztatottak száma a tizenöt főt eléri 1

6. melléklet a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelethez

1. A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak végzettségi és szakképzettségi követelményei a megyében, fővárosban az Intézmény egyes tevékenységeinek ellátásához

A B C

A pedagógiai szakszolgálati tevékenység Pedagógus munkakör megnevezése A tevékenység ellátásához szükséges végzettség és szakképzettség

1.63 gyógypedagógiai tanácsadás, gyógypedagógus gyógypedagógus

korai fejlesztés és gondozás pszichológus klinikai gyermek szakpszichológus

tanácsadó szakpszichológus

konduktor konduktor

2.64 fejlesztő nevelés gyógypedagógus gyógypedagógus

konduktor konduktor

3.65 szakértői bizottsági pszichológus klinikai gyermek szakpszichológus

tevékenység pedagógiai szakpszichológus

óvoda- és iskolapszichológus

tanácsadó szakpszichológus

gyógypedagógus gyógypedagógus

konduktor konduktor

4.66 nevelési tanácsadás fejlesztő pedagógus bármely pedagógus, és a beilleszkedési,
a tanulási, a magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek, tanulók szűrésére, csoportos és egyéni foglalkoztatására jogosító szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettség

oligofrénpedagógia szakos gyógypedagógiai tanár, tanulásban akadályozottak pedagógiája vagy logopédia vagy pszichopedagógia szakos gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár
vagy terapeuta, gyógypedagógus tanulásban akadályozottak pedagógiája vagy logopédia vagy pszichopedagógia szakirányon

gyógypedagógus oligofrénpedagógia szakos gyógypedagógiai tanár, tanulásban akadályozottak pedagógiája vagy logopédia vagy pszichopedagógia szakos gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár
vagy terapeuta, gyógypedagógus tanulásban akadályozottak pedagógiája vagy logopédia vagy pszichopedagógia szakirányon

pszichológus klinikai gyermek szakpszichológus

tanácsadó szakpszichológus

pedagógiai szakpszichológus

óvoda- és iskola szakpszichológus

klinikai és mentálhigiénés (felnőtt) szakpszichológus

5. logopédiai ellátás logopédus logopédia szakos gyógypedagógiai tanár,

gyógypedagógus logopédia szakirányon

6.67 továbbtanulási, pszichológus tanácsadó szakpszichológus

pályaválasztási tanácsadás pedagógiai szakpszichológus

óvoda- és iskola szakpszichológus

tanácsadó pedagógus bármely egyetemi szintű pedagógus végzettség és szakképzettség

bármely főiskolai szintű pedagógus végzettség és szakképzettség, diáktanácsadás, vagy iskolai tanácsadó és konzultáns pedagógus vagy tanulási és pályatanácsadás vagy pályaorientációs tanár szakirányú továbbképzési szakképzettséggel vagy pályaorientáció szakterületen szerzett szakvizsgával

7. konduktív pedagógiai ellátás konduktor konduktor (tanító), konduktor (óvodapedagógus), konduktor

8.68 gyógytestnevelés gyógytestnevelő tanár gyógytestnevelő tanár

9.69 iskolapszichológiai, iskola- és pedagógiai szakpszichológus

óvodapszichológiai ellátás óvodapszichológia óvoda- és iskola szakpszichológus

koordinátora tanácsadó szakpszichológus

10.70 kiemelten tehetséges tehetséggondozó pedagógiai szakpszichológus

gyermekek, tanulók koordinátor óvoda- és iskola szakpszichológus

gondozása tanácsadó szakpszichológus

pedagógus, tehetségfejlesztő szakirányú végzettséggel

2.71 A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak

1. Nevelő és oktató
munkát közvetlenül segítő munkakörök
fogyatékosság típusának megfelelő szakorvos vagy gyermek- és ifjúsági pszichiátria, csecsemő- és gyermekgyógyászat, illetve gyermekneurológia szakorvos,
gyógytornász,
pedagógiai asszisztens,
gyógypedagógiai asszisztens,
szakszolgálati titkár,
rendszergazda

2. Egyéb munkakörök ügyviteli dolgozó,
kisegítő dolgozó,
munkaügyi, személyzeti előadó,
gazdasági dolgozó,
műszaki dolgozó

7. melléklet a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelethez72

A fővárosban, megyében működő Intézményekben foglalkoztatottak minimális létszáma

1. Pedagógus munkakörben foglalkoztatottak létszáma

Megye-
név,
főváros
Korai fejlesztés, gondozás, és a fejlesztő nevelés Szakértői bizottsági tevékeny-
ség, és a nevelési tanácsadás
Logo-
pédia
Tovább-
tanulási, pálya-
választási tanácsadás
Kon-
duktív peda-
gógia
Gyógy-
test-
nevelés
Iskola-
pszicho-
lógiai, óvoda-
pszicho-
lógiai
Kiemel-
ten tehetsé-
ges gyer-
mekek, tanulók gon-
dozása
Összesen Nem pedagógus munka-
körben foglalkoz-
tatottak

feladatainak ellátására

Bács-Kiskun 14 133 91 3 11 40 11 11 314 34

Baranya 10 95 65 3 10 28 10 10 231 26

Békés 9 88 60 3 9 26 9 9 213 24

Borsod-
Abaúj-
Zemplén
21 199 136 5 16 59 16 16 468 51

Főváros 40 427 264 10 23 115 23 23 925 105

Csongrád 11 102 69 3 7 30 7 7 236 26

Fejér 11 108 73 3 9 32 9 9 254 28

Győr-
Moson-
Sopron
12 111 76 3 7 33 7 7 256 28

Hajdú-Bihar 16 153 104 3 10 46 10 10 352 38

Heves 8 81 55 3 7 24 7 7 192 21

Jász-Nagykun-Szolnok 11 106 72 3 9 32 9 9 251 28

Komárom-Esztergom 8 79 54 3 6 24 6 6 186 20

Nógrád 5 52 35 3 6 16 6 6 129 14

Pest 34 333 227 8 18 99 18 18 755 82

Somogy 8 81 56 3 8 24 8 8 196 22

Szabolcs-
Sz-Bereg
18 173 118 5 13 52 13 13 405 44

Tolna 6 57 39 3 6 17 6 6 140 16

Vas 6 61 42 3 7 18 7 7 151 17

Veszprém 9 87 59 3 10 26 10 10 214 24

Zala 7 65 45 3 6 20 6 6 158 17

Összesen 264 2591 1740 76 198 761 198 198 6026 665

Az Intézmény egyes tevékenységeinek ellátásához kapcsolódó munkakörökben a 6. mellékletben meghatározottak szerint a tevékenység ellátásához szükséges végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus foglalkoztatható.

8. melléklet a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelethez

A pedagógiai szakszolgálati intézmény irattári terve

Irattári tételszám Ügykör megnevezése Őrzési idő
(év)

Vezetési, igazgatási és személyi ügyek

1. Intézménylétesítés, -átszervezés, -fejlesztés nem selejtezhető

2. Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek nem selejtezhető

3. Személyzeti, bér- és munkaügy 50

4. Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem, 10

5. Fenntartói irányítás 10

6. Szakmai ellenőrzés 10

7. Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek 10

8. Belső szabályzatok 10

9. Polgári védelem 10

10. Munkatervek, jelentések, statisztikák 5

11. Panaszügyek 5

12.73 Szakértői vélemény, logopédiai vizsgálati vélemény 25

13. Szakértői vélemény elkészíttetésével összefüggő ügyek 10

14. Jogszabályban meghatározott juttatások és kedvezmények igénybevételéhez szükséges igazolásokkal kapcsolatos ügyek 10

15. Forgalmi napló, munkanapló 5

16. Egyéni fejlesztési tervek, a gyermek, a tanuló fejlődését rögzítő értékelések 5

17. Nyilvántartási lapok, jegyzőkönyvek 5

18.74 Szaktanácsadói, egyéb szakértői vélemények, javaslatok és ajánlások 5

Gazdasági ügyek

19. Ingatlan-nyilvántartás, -kezelés, -fenntartás, épülettervrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek határidő nélküli

20. Társadalombiztosításhoz kapcsolódó ügyek 50

21. Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, selejtezés 10

22. Éves költségvetéshez, költségvetési beszámolókhoz kapcsolódó ügyek, könyvelési bizonylatok 5

9. melléklet a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelethez

JEGYZÉK
a pedagógiai szakszolgálati intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléseiről

I. HELYISÉGEK

Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés

vezetői iroda intézményenként a székhelyen és a tagintézményben 1 tag intézmény esetén a helyettesi irodával közösen is kialakítható, ha a helyiség mérete ezt lehetővé teszi

vezető helyettesi iroda intézményenként a székhelyen és tagintézményben 1 tagintézmény esetén a vezetői irodával közösen is kialakítható, ha a helyiség mérete ezt lehetővé teszi

alkalmazotti iroda intézményenként a székhelyen, a tagintézményben, a telephelyen akkor, ha az alkalmazotti létszám az öt főt meghaladja 1-1 ha a tagintézményben a pedagógus és a nevelő-oktató munkát segítő alkalmazotti létszám a hat főt nem éri el, a vezetői, vezető helyettesi, irodával közösen is kialakítható, ha a helyiség mérete ezt lehetővé teszi

vizsgáló, tanácsadó szoba intézményenként, figyelembe véve a székhely, a tagintézmény, a telephelyen munkarendjét, az egyidejűleg megszervezett vizsgálatokhoz szükséges számban, de legalább 2 valamennyi pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményben a székhelyen, a tagintézményben és a telephelyen, 1 - 1 a tíz év alatti, és a tíz év feletti korosztálynak megfelelő méretű, beszélgetésre és teszt kitöltésre alkalmas bútorzattal

fejlesztő szoba intézményenként, figyelembe véve az intézmény munkarendjét, az egyidejűleg megszervezett egyéni és csoportos fejlesztő foglalkozásokhoz szükséges számban, a székhelyen és a tagintézményben legalább 3,
a telephelyen legalább 1.
korai fejlesztést és gondozást, nevelési tanácsadást, konduktív pedagógiai foglalkoztatást, logopédiai ellátást biztosító székhelyen, tagintézményben, telephelyen

tornaterem, intézményenként a székhelyen és a tagintézményben 1 abban az esetben, ha a gyógytestnevelés ellátása a székhelyen, a tagintézményben, vagy a telephelyen történik

tornaszoba intézményenként a székhelyen és a tagintézményben 1 korai fejlesztést és gondozást, nevelési tanácsadást, konduktív pedagógiai foglalkoztatást biztosító székhelyen, tagintézményben, telephelyen

orvosi szoba (vizsgáló) intézményenként (székhelyen és a tagintézményben) 1 korai fejlesztést és gondozást, szakértői bizottsági tevékenységet, nevelési tanácsadást biztosító intézményben, tagintézményben, telephelyen

várószoba intézményenként (székhelyen, tagintézményben, telephelyen) 1 előtérben is kialakítható

zuhanyozó (hideg, meleg vízzel) intézményenként (székhelyen és telephelyen) 1

WC, mosdó (személyzeti) (hideg, meleg vízzel) intézményenként (székhelyen, tagintézményben, telephelyen) 1

WC, mosdó (gyermek és felnőtt a szakszolgálathoz érkezők részére, hideg, meleg vízzel) intézményenként (székhelyen és telephelyen) 1

raktár (eszköztár, irattár) intézményenként a székhelyen és a tagintézményben 1

II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB FELSZERELÉSI TÁRGYAI

a) Vezetői iroda

Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés

íróasztal 1

szék 1

tárgyalóasztal 1

szék 2

iratszekrény 1

könyvszekrény 1

telefon 1

internet kapcsolat

b) Vezetőhelyettesi iroda (több iroda esetén a felszerelések szükség szerint helyezhetők el)

Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés

asztal felnőtt létszám figyelembevételével

szék felnőtt létszám figyelembevételével

iratszekrény szükség szerint

lemezszekrény 1

fénymásoló 1

scanner

számítógépasztal és szék 1-1

számítógép (billentyűzet, monitor, géptest, nyomtató, egér) 1

telefon, fax, 1-1 közös vonallal is működtethető

internet kapcsolat

c) Alkalmazotti szoba

Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés

fiókos asztal pedagógus-munkakörben, nevelő és oktató munkát segítő munkakörben foglalkoztatottak létszáma szerint

szék pedagógus-munkakörben, nevelő és oktató munkát segítő munkakörben foglalkoztatottak létszáma szerint

könyvszekrény 2 legalább ötszáz könyvtári dokumentumnak

könyvtári dokumentum 500 pedagógiai szakirodalom, folyóirat, jogszabálygyűjtemény, mesekönyvek, az alkalmazottak, a gyermekek és a tanulók részére

internet kapcsolat

d) Vizsgáló, tanácsadó szoba

Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés

asztal 1 beszélgetésre és teszt kitöltésre alkalmas helyiség és bútorzat

szék 4

gyermekasztal 1

gyermekszék 4

tábla 1

szekrény 1

játék- és könyvespolc 1

fogas 1

tükör 1

pelenkázó 1 korai fejlesztést és gondozást, konduktív pedagógiai ellátást ellátó tagintézményben, telephelyen, ha ötévesnél fiatalabb gyermekekkel foglalkozik; a váróban is elhelyezhető

etetőszék 1 korai fejlesztést és gondozást, konduktív pedagógiai ellátást ellátó tagintézményben, telephelyen, ha ötévesnél fiatalabb gyermekekkel foglalkozik; a váróban is elhelyezhető

babaülés 1 korai fejlesztést és gondozást, konduktív pedagógiai ellátást ellátó tagintézményben, telephelyen, ha ötévesnél fiatalabb gyermekekkel foglalkozik; a váróban is elhelyezhető

e) Fejlesztő szoba

Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés

asztal 1

szék 4

gyermekasztal gyermeklétszám figyelembevételével

gyermekszék (ülőpárna) gyermeklétszám figyelembevételével

szőnyeg legalább a helyiség ötven százalékának lefedésére alkalmas méretben

tábla 1

polcok 2

f) Tornaterem (berendezése és felszerelése az iskolai tornateremre vonatkozó rendelkezések szerint)

g) Tornaszoba

Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés

bordásfal 2-4

egyensúly- és mozgásfejlesztő terápiás eszközök (Ayres, WESCO) gyermek-, tanulói létszám figyelembevételével

falétra 3

fa mászóka 2

műbőrrel borított falap 2

tornaszőnyeg 2

h) Orvosi szoba, vizsgáló [berendezése és felszerelése során figyelembe kell venni a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet előírásait is]

Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés

magasságmérő 1

mérleg 1

III. VIZSGÁLÓ ÉS TERÁPIÁS ESZKÖZÖK

Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés

intelligencia, mentális funkció, mentális képesség vizsgálatára, verbális és nonverbális pszichológiai tesztek vizsgáló és tanácsadó szobánként 1-1 az érintett pedagógiai szakszolgálatot ellátó székhelyen, tagintézményben, telephelyen az ellátott feladattól függően,

kreativitás vizsgálatára, tanulás iránti motiváció vizsgálatára, memória és figyelemfunkciók, figyelemkészség vizsgálatára szolgáló tesztek, próbák, mesetesztek vizsgáló és tanácsadó szobánként 1-1 az érintett pedagógiai szakszolgálatot ellátó székhelyen, tagintézményben, telephelyen az ellátott feladattól függően,

fejlődés vizsgálatát szolgáló próbák, személyiségvizsgáló projektív tesztek vizsgáló és tanácsadó szobánként 1-1 az érintett pedagógiai szakszolgálatot ellátó székhelyen, tagintézményben, telephelyen az ellátott feladattól függően,

beszédértés, beszédfunkciók vizsgálatát szolgáló eszközök, látás-, hallásfigyelem, beszéd, kommunikáció vizsgálatára szolgáló táblák, játékok vizsgáló és tanácsadó szobánként 1-1 az érintett pedagógiai szakszolgálatot ellátó székhelyen, tagintézményben, telephelyen az ellátott feladattól függően,

speciális mozgásfejlesztő eszközök gyermek-, tanulói létszám
figyelembevételével
korai fejlesztő és gondozást, konduktív pedagógiai ellátást nevelési tanácsadást ellátó tagintézményben, telephelyen

játékterápiához szükséges alapjátékok gyermek-, tanulói létszám
figyelembevételével
korai fejlesztő és gondozást, nevelési tanácsadást ellátó tagintézményben, telephelyen

egyszerűbb és bonyolultabb játékok, rajzoláshoz, festéshez szükséges eszközök gyermek-, tanulói létszám
figyelembevételével
korai fejlesztő és gondozást, nevelési tanácsadást ellátó tagintézményben, telephelyen

konduktív pedagógiai neveléshez megfelelő speciális bútorok gyermek-, tanulói létszám
figyelembevételével
konduktív pedagógiai ellátást nyújtó székhelyen, tagintézményben, telephelyen

IV.75 A GYÓGYTESTNEVELÉS MEGSZERVEZÉSÉNEK ESZKÖZEI

A gyógytestnevelés eszköz- és szerigénye a testnevelés eszköz- és szerigényével megegyezik.

V. EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK

Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés

mentőláda székhelyen, tagintézményben 1 a közegészségügyi előírások szerint

gyógyszerszekrény székhelyen, tagintézményben 1

munkaruha a Munka Törvénykönyve, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. és végrehajtási rendeletei alapján, a pedagógiai szakszolgálati intézmény kollektív szerződése szerint

védőruha a munkavédelemről szóló 1993. évi XCXIII. tv. és végrehajtási rendeletei alapján, a pedagógiai szakszolgálati intézmény munkavédelmi szabályzata szerint

tűzoltó készülék az érvényes tűzvédelmi szabályok szerint

1. Ha az építésügyi jogszabályokban előírt szakmai követelmények a mellékletben meghatározottaknál szigorúbb követelményeket állapítanak meg, új intézmény létesítésénél azt kell figyelembe venni.

2. A helyiségek rendeltetésszerű használatát biztosító - a mellékletben nem szabályozott - bútorokról, berendezési eszközökről, tárgyakról helyben kell dönteni. Valamennyi helyiség berendezésénél az építésügyi jogszabályokban előírt szakmai és tartalmi követelményeket, a közegészségügyi előírásokat, a tűzvédelmi, az egészségvédelmi, a munkavédelmi követelményeket figyelembe kell venni.

3. A gyermekek részére vásárolt eszközöknek és felszereléseknek igazodniuk kell a gyermekek testméretéhez.

4. Ha az eszközöket, felszereléseket létszám figyelembevételével kell beszerezni, az adott eszközből, felszerelésből annyi szükséges, hogy minden egyidejűleg jelen lévő gyermek, tanuló, munkát végző felnőtt igényét egyidejűleg teljesíteni lehessen. Amennyiben az eszközöket, felszereléseket létszám szerint kell beszerezni, az adott eszközből, felszerelésből a tényleges, érdekelt létszámnak megfelelően kell az előírt mennyiséget beszerezni.

5. Ha vitás, hogy az előírt eszközök, felszerelések rendelkezésre állnak, az Országos Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértő véleményét kell beszerezni.

6. Ha az intézmény telephelye nevelési, nevelési-oktatási intézményben van, a felnőttek részére kialakított helyiségek, a felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök, a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátásához igénybe vehetők.

7. Ötéves kor alatt a gyermekek fejlesztő foglalkozása az e célra kialakított és kizárólag a szakszolgálatot ellátó intézmény által használt helyiségben történhet.

8. Ahol a „székhelyen, tagintézményben, telephelyen” megjelölést alkalmazza, azon érteni kell az intézmény székhelyét és valamennyi telephelyét, függetlenül attól, hogy a székhelyen, illetve a telephelyen hány épület van.

10. melléklet a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelethez

A nem állami szerv által fenntartott pedagógiai szakszolgálati feladatokat ellátó intézmény létesítéséhez szükséges engedély iránti kérelem adattartalma

I.

A működési engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a működési engedély iránti kérelem tárgyát,

b) a pedagógiai szakszolgálati intézményt nyilvántartásba vevő szerv nevét, címét, a nyilvántartásba vételről szóló határozat számát, keltét,

c) az alapító nevét, működési formáját, nyilvántartásba vételének formáját és azonosítóját, székhelyét, értesítési címét,

d) a fenntartó nevét, működési formáját, nyilvántartásba vételének formáját és azonosítóját, székhelyét, értesítési címét,

e) a pedagógiai szakszolgálati hivatalos nevét, az intézmény típusát, székhelyét,

f) a pedagógiai szakszolgálati székhelyére és minden telephelyére vonatkozóan külön-külön

fa) az ott ellátott a pedagógiai szakszolgálati feladatokat,

fb) az épület tulajdonosának megnevezését,

fc) amennyiben nem a fenntartó az épület tulajdonosa, az épület feletti rendelkezési jog időtartamának kezdő és befejező dátumát,

fd) a pedagógiai szakszolgálati feladat megkezdésének tervezett dátumát,

fe) a pedagógiai szakszolgálati feladatonként az ellátható maximális gyermek-, tanulólétszámot,

ff) a feladatok ellátását biztosító helyiségek számát, alapterületét,

g) a pedagógiai szakszolgálati intézmény feladatával, működésével kapcsolatos egyéb tudnivalókat, sajátosságokat, bejelentéseket.

II.

A működési engedély iránti kérelemhez eredetiben vagy másolatban - másolat esetén az eljárás során a kormányhivatal kérheti az eredeti dokumentum bemutatását - csatolni kell:

1. a pedagógiai szakszolgálati intézmény alapító okiratát, valamint a nyilvántartásba vételről szóló jogerős határozatot,

2. a fenntartói igazolást arról, hogy a feladatai ellátásához szükséges, jogszabályban meghatározott helyiségek feletti rendelkezési jog a pedagógiai szakszolgálati intézmény működéséhez legalább öt évre biztosított (tulajdoni lap, megállapodás, hozzájáruló nyilatkozat),

3. annak igazolását, hogy a helyiségek a pedagógiai szakszolgálati intézmény feladatainak ellátására alkalmasak (használatba vételi engedély, hatósági bizonyítvány),

4. a székhelyre és valamennyi telephelyre vonatkozóan külön-külön a tárgyi feltételek meglétét igazoló tételes jegyzéket - a 9. melléklet szerinti kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben meghatározottak szerint elkészítve, valamint a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy a működés megkezdéséhez, a pedagógiai szakszolgálati intézmény alapító okiratában meghatározott pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátásához szükséges, jogszabályban meghatározott tárgyi feltételek rendelkezésre állnak,

5. a székhelyre és valamennyi telephelyre vonatkozóan külön-külön a pedagógiai szakszolgálati intézményben foglalkoztatott

5.1. pedagógusok listáját, feltüntetve a pedagógusok nevét, végzettségét és szakképzettségét, a pedagógus-végzettséget tanúsító oklevél kiállítóját és az oklevél számát, hozzárendelve az alapító okiratban foglalt tevékenységekben való részvételének tervezett időkeretét, továbbá

5.2. a működéshez szükséges többi alkalmazott nevét, végzettségét és szakképzettségét, foglalkoztatásuk módját és időtartamát, valamint

5.3 a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy a működés megkezdéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott személyi feltételek biztosítottak,

6. a pénzügyi feltételek teljesítésének igazolásához

6.1 a pedagógiai szakszolgálati intézmény egészére vonatkozóan székhelyre és valamennyi telephelyre vonatkozóan együttesen részletes kimutatást arról, hogy az intézmény tevékenységét milyen forrásokból finanszírozzák, a források között feltüntetve a feladatellátáshoz rendelkezésre álló készpénzt, a befektetett eszközök és forgóeszközök értékét, a tervezett bevételi forrásokat, az állami támogatást és hozzájárulást, a köznevelési szerződés alapján járó kiegészítő támogatás mértékét, az egyházi kiegészítő támogatást, az alapítványi támogatást, a bankhitelt, minden egyéb bevételt, bármilyen, a működéshez felhasználható tárgyi vagy pénzbeli juttatást, a tevékenységben való ingyenes közreműködést,

6.2 a fenntartó által jóváhagyott egy évre szóló költségvetést, amely tartalmazza a működéshez szükséges befektetett eszközök és forgóeszközök beszerzési értékét, a dologi és személyi kiadások összegét, utóbbiba beleértve az alkalmazottak bérét, annak közterheit, valamint

6.3 a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy a feladatok ellátásához szükséges fedezetet biztosítja.



1  Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 1. §. Hatályos: 2014. I. 31-től.


2  Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 2. §. Hatályos: 2014. I. 31-től.


3  Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 3. § (1). Hatályos: 2014. I. 31-től.


4  Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 3. § (1). Hatályos: 2014. I. 31-től.


5  Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 3. § (2). Hatályos: 2014. I. 31-től.


6  Módosította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 31. § 1.


7  Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 4. §. Hatályos: 2014. I. 31-től.


8  Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 5. §. Hatályos: 2014. I. 31-től.


9  Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 6. § (1). Hatályos: 2014. I. 31-től.


10  Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 6. § (2). Hatályos: 2014. I. 31-től.


11  Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 7. § (1). Hatályos: 2014. I. 31-től.


12  Hatályon kívül helyezte: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 32. § a). Hatálytalan: 2014. I. 31-től.


13  Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 7. § (2). Hatályos: 2014. I. 31-től.


14  Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 7. § (3). Hatályos: 2014. I. 31-től.


15  Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 8. § (1). Hatályos: 2014. I. 31-től.


16  Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 8. § (2). Hatályos: 2014. I. 31-től.


17  Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 9. § (1). Hatályos: 2014. I. 31-től.


18  Módosította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 31. § 2.


19  Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 9. § (2). Hatályos: 2014. I. 31-től.


20  Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 9. § (2). Hatályos: 2014. I. 31-től.


21  Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 9. § (2). Hatályos: 2014. I. 31-től.


22  Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 10. §. Hatályos: 2014. I. 31-től.


23  Hatályon kívül helyezte: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 32. § b). Hatálytalan: 2014. I. 31-től.


24  Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 11. §. Hatályos: 2014. I. 31-től.


25  Módosította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 31. § 3., 4.


26  Módosította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 31. § 5.


27  Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 12. §. Hatályos: 2014. I. 31-től.


28  Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 13. §. Hatályos: 2014. I. 31-től.


29  Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 14. §. Hatályos: 2014. I. 31-től.


30  Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 15. §. Hatályos: 2014. I. 31-től.


31  Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 15. §. Hatályos: 2014. I. 31-től.


32  A harmadik mondat szövegét megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 16. §. Hatályos: 2014. I. 31-től.


33  Beiktatta: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 17. §. Hatályos: 2014. I. 31-től.


34  Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 18. §. Hatályos: 2014. I. 31-től.


35  Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 18. §. Hatályos: 2014. I. 31-től.


36  Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 18. §. Hatályos: 2014. I. 31-től.


37  Módosította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 31. § 6.


38  Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 19. §. Hatályos: 2014. I. 31-től.


39  Módosította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 31. § 7.


40  Hatályon kívül helyezte: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 32. § c). Hatálytalan: 2014. I. 31-től.


41  Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 20. §. Hatályos: 2014. I. 31-től.


42  Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 21. §. Hatályos: 2014. I. 31-től.


43  Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 21. §. Hatályos: 2014. I. 31-től.


44  Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 21. §. Hatályos: 2014. I. 31-től.


45  Módosította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 31. § 8.


46  Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 22. §. Hatályos: 2014. I. 31-től.


47  Hatályon kívül helyezte: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 32. § d). Hatálytalan: 2014. I. 31-től.


48  Beiktatta: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 23. §. Hatályos: 2014. I. 31-től.


49  Beiktatta: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 24. §. Hatályos: 2014. I. 31-től.


50  Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 25. §. Hatályos: 2014. I. 31-től.


51  Beiktatta: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 26. §. Hatályos: 2014. I. 31-től.


52  Hatályon kívül helyezte: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 32. § e). Hatálytalan: 2014. I. 31-től.


53  Hatályon kívül helyezte: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 32. § f). Hatálytalan: 2014. I. 31-től.


54  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2013. III. 2-től.


55  Módosította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 31. § 9.


56  Módosította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 31. § 10., 11.


57  Óvodai fejlesztő program, képesség-kibontakoztató vagy, integrációs felkészítés: a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanuló hátrányának kiegyenlítését szolgáló - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 171-173. §-ban foglaltak szerint, 2012. 09. 01 előtt a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. és 39/E. §-aiban foglaltak szerint szervezett nevelés, nevelés-oktatás.


58  A nemkívánatos válasz áthúzással törlendő.


59  Módosította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 31. § 12., 13.


60  Módosította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 31. § 14.


61  Módosította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 31. § 15.


62  Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 27. §, 1. melléklet. Hatályos: 2014. I. 31-től.


63  Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 28. §, 2. melléklet 1. a). Hatályos: 2014. I. 31-től.


64  Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 28. §, 2. melléklet 1. a). Hatályos: 2014. I. 31-től.


65  Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 28. §, 2. melléklet 1. a). Hatályos: 2014. I. 31-től.


66  Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 28. §, 2. melléklet 1. a). Hatályos: 2014. I. 31-től.


67  Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 28. §, 2. melléklet 1. b). Hatályos: 2014. I. 31-től.


68  Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 28. §, 2. melléklet 1. c). Hatályos: 2014. I. 31-től.


69  Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 28. §, 2. melléklet 1. c). Hatályos: 2014. I. 31-től.


70  Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 28. §, 2. melléklet 1. c). Hatályos: 2014. I. 31-től.


71  Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 28. §, 2. melléklet 2. Hatályos: 2014. I. 31-től.


72  Módosította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 31. § 16., 17.


73  Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 29. §, 3. melléklet a). Hatályos: 2014. I. 31-től.


74  Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 29. §, 3. melléklet b). Hatályos: 2014. I. 31-től.


75  Megállapította: 8/2014. (I. 30.) EMMI rendelet 30. §, 4. melléklet. Hatályos: 2014. I. 31-től.



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!