Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2018.01.20.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.
Megnyitom a Jogtárban Megnyitom az Optijusban

 

23/2013. (VI. 11.) BM rendelet

az Országgyűlési Őrség munkavédelmi feladatai és foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (5a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (5a) bekezdésében biztosított jogkörében eljáró Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével,

a 18-26. § és a 33. § tekintetében a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342/A. §-ában és a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (5a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342/A. §-ában és a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (5a) bekezdésében biztosított jogkörében eljáró Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével

a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

a) alapellátó orvos: az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának, köztisztviselői állományának és munkavállalóinak (a továbbiakban együtt: személyi állomány) foglalkozás-egészségügyi alapellátását, valamint az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya vonatkozásában a gyógyító-megelőző ellátást végző orvos,

b) egészségügyi alapellátó egység:

ba) az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya vonatkozásában a rendőrség azon szervezeti egysége vagy intézménye, amely a rendőrség és az Országgyűlési Őrség megállapodása alapján az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának gyógyító-megelőző, fogászati, pszichológiai és foglalkozás-egészségügyi ellátását végzi,

bb) az Országgyűlési Őrség köztisztviselői és munkavállalói állománya vonatkozásában az Országgyűlési Őrséggel kötött megállapodás alapján az Országgyűlési Őrség köztisztviselői és munkavállalói állományának fogászati, pszichológiai és foglalkozás-egészségügyi ellátását végző szolgáltató,

c) foglalkozás-egészségügyi szolgálat: az egészségügyi alapellátó egységen belül foglalkozás-egészségügyi ellátást biztosító személy vagy személyek,

d) halálos foglalkozási megbetegedés: olyan, halálhoz vezető megbetegedés, ahol a halál oka a foglalkozási megbetegedés, szolgálati kötelmekkel összefüggő betegség vagy annak szövődménye,

e) kötött szolgálati és munkahely: az a meghatározott alapterületű kijelölt hely, amelyet a személyi állomány beosztott tagja kizárólag szolgálati elöljárója vagy az adott feladatot közvetlenül irányító személy engedélyével, vagy leváltását követően hagyhat el,

f) munka-egészségügyi szaktevékenységet ellátó szakember: a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Mvt.) meghatározott szakképesítéssel rendelkező személy,

g) munkavédelmi felügyelő: az Országgyűlés Hivatala által foglalkoztatott, az Országgyűlési Őrség munkavédelmi feladatait ellátó, érettségivel és munkavédelmi technikusi szakképesítéssel vagy felsőfokú munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy,

h) munkavédelmi hatóság: a munkavédelmi hatósági feladatokat ellátó egyes szervek kijelöléséről szóló kormányrendeletben kijelölt személy, aki az Országgyűlési Őrség vonatkozásában munkabiztonsági, valamint munka-egészségügyi hatósági hatáskört lát el,

i) nem rendvédelmi célú egyéni védőeszköz: az Országgyűlési Őrség kiképzési és szolgálati feladatainak ellátásához szükséges, nem kifejezetten az Országgyűlési Őrség vagy a rendvédelmi szervek részére kifejlesztett, gyártott, közforgalomban kapható, minősítési tanúsítvánnyal rendelkező védőeszköz,

j) rendkívüli munkavégzési körülmények: az adott szakterületen a feladat végrehajtását általában jellemzőtől eltérő körülmények között történő munkavégzés, feladatellátás vagy szolgálatteljesítés, így különösen az életmentési, tűzoltási, műszaki mentési, katasztrófa- és kárelhárítási tevékenység, közvetlen baleseti veszély elhárítása, ismeretlen veszélyforrás esetében történő beavatkozás, szélsőséges klimatikus viszonyok, fegyverhasználat, fegyveres akció végrehajtása, rendkívüli esemény felszámolása,

k) rendvédelmi célú egyéni védőeszköz: az Országgyűlési Őrség kiképzési és szolgálati feladatainak ellátásához, kifejezetten az Országgyűlési Őrség vagy a rendvédelmi szervek részére kifejlesztett vagy gyártott, egyénileg használt, az élet, testi épség és egészség megóvását szolgáló védőfunkciójú eszköz,

l) szervezett tevékenység: az Mvt.-ben meghatározott szervezett munkavégzés, a rendkívüli munkavégzés és szolgálati feladatellátás; a munkaidőn, szolgálati időn kívüli tevékenység akkor tekinthető szervezettnek - tekintettel az m) pont mb) és mc) alpontjára -, amennyiben azt az állományilletékes parancsnok vagy az általa megbízott vezető elrendeli, és azt a tevékenység meghatározásával, valamint az időpont és az érintett személyek megjelölésével írásban rögzítik,

m) szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset: az Mvt.-ben meghatározott munkabaleseten túl az a baleset, amely az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának tagját

ma) azonnali szolgálatba rendelés esetén a rendelkező szóbeli vagy írásbeli parancs vagy utasítás vételétől számított időtől a szolgálatteljesítés helyére történő megérkezéséig, valamint onnan lakóhelyére menet közben,

mb) kiképzési terv, napirend szerint előírt gyakorlati foglalkozásokon, a fizikai állóképesség fenntartásával kapcsolatos szervezett sportfoglalkozásokon,

mc) az Országgyűlési Őrség tömegkapcsolatainak erősítése céljából az Országgyűlési Őrség által szervezett sportversenyeken, speciális rendezvényeken, bemutatókon

érte,

n) szolgálati kötelmekkel összefüggő betegség: az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya tagjának az Mvt.-ben meghatározott foglalkozási megbetegedése.

2. § Az Országgyűlési Őrségnél és az Országgyűlési Őrség személyi állományának szervezett tevékenysége során jelentkező munkavédelmi feladatokat a munkavédelmi felügyelő látja el. A munkavédelmi felügyelő hatáskörét és feladatait az Országgyűlési Őrség szervezeti és működési szabályzatában, valamint a munkavédelmi felügyelő munkaköri leírásában kell meghatározni.

3. § (1) A munkavédelmi felügyelő

a) ellátja az Országgyűlési Őrség munkabiztonsági szaktevékenységét,

b) elemzi és értékeli az Országgyűlési Őrség munkavédelmi helyzetét, tevékenységét, a balesetek alakulását, azok okait, és javaslatot tesz a szükséges intézkedésekre,

c) rendszeresen vizsgálja a munkabalesetek bejelentésének, nyilvántartásának és kivizsgálásának gyakorlatát,

d) együttműködik az Országgyűlési Őrség szervezeti elemeivel a szakterületét érintő kérdésekben,

e) az Mvt. 2. § (3) bekezdésében foglaltak meghatározása érdekében előkészíti az Országgyűlési Őrség munkavédelmi szabályzatát, szükség esetén kezdeményezi annak módosítását,

f) elkészíti a munkavédelmi jog- és hatáskörrel rendelkező személyek munkaköri leírásának munkabiztonsági fejezetét és mellékletét,

g) figyelemmel kíséri és véleményezi a beruházások és felújítások előkészítésekor, valamint átadásakor a munkavédelmi előírások megtartását,

h) elkészíti az Országgyűlési Őrség objektumának terveihez szükséges szakvéleményt,

i) részt vesz a műszaki átadásokon,

j) elkészíti a munkavédelmi oktatási tematikák általános részét, a vizsgaanyagokat, ezeket jóváhagyásra az Országgyűlési Őrség parancsnokához felterjeszti,

k) koordinálja a munkavédelmi oktatásokat, szervezi a munkavédelmi vizsgáztatásokat, megszervezi és lebonyolítja a munkavédelmi vizsgabizottság tagjainak vizsgáztatását, vezeti a nyilvántartásokat, továbbá

l) évente tájékoztatja az Országgyűlési Őrség parancsnokát az Országgyűlési Őrség munkavédelmi helyzetéről, a megtett intézkedésekről.

(2) A munkavédelmi felügyelői feladatok ellátása érdekében legalább egy főt kell foglalkoztatni, aki legalább napi 2 óra munkaidőben látja el feladatait.

4. § (1) A munkavédelmi felügyelő az egészségügyi alapellátó egységgel és a munka-egészségügyi szaktevékenységet ellátó szakemberrel együttműködve figyelemmel kíséri az Országgyűlési Őrségnél a munkavédelmi szabályok érvényesülését.

(2) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos, szervezett tevékenység biztosításának módját és feltételeit munkavédelmi szabályzatban határozza meg. A munkavédelmi szabályzat kötelező tartalmi követelményeit az 1. melléklet tartalmazza.

(3) *  Az Országgyűlési Őrség parancsnoka évente legalább egy alkalommal értékeli a szervezet munkavédelmi helyzetét, a munkavédelmi ellenőrzések tapasztalatait, és meghatározza az ezekkel kapcsolatos feladatokat. A munkavédelmi helyzetértékelést minden év március 1-jéig a 2. mellékletben meghatározott szempontok alapján kell elkészíteni és megküldeni az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója, valamint a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére.

5. § A munkavédelmi felügyelő és a munka-egészségügyi szaktevékenységet ellátó szakember együttesen végrehajtandó feladatai:

a) az Országgyűlési Őrség objektumaiban közös munkavédelmi ellenőrzések megtartásában való közreműködés,

b) a veszélyes anyagokkal vagy a veszélyes készítményekkel foglalkozásszerűen végzett tevékenység során a felhasznált anyag vagy készítmény adatait tartalmazó biztonsági adatlap, használati utasítás meglétének figyelemmel kísérése,

c) egészségügyi felvilágosító szakmai anyagok készítése, beszerzése, valamint kiadása a személyi állomány részére,

d) az Országgyűlési Őrség objektumaiban a dohányzás, valamint a dohányzó helyekre vonatkozó szabályok betartására irányuló ellenőrzésben való részvétel,

e) a képernyős munkahelyekre és munkakörökre vonatkozóan a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló jogszabályban meghatározottak betartásának ellenőrzésében való részvétel,

f) az Országgyűlési Őrség létesítményeinek, eszközeinek üzembe helyezésein, időszakos ellenőrzésein való részvétel,

g) részvétel az Országgyűlési Őrség érdekeit szolgáló szakmai továbbképzéseken, konferenciákon, rendezvényeken,

h) a munkavédelmi, valamint az egészségügyi hatósággal való együttműködés,

i) a munkaköri feladatokat meghatározó, valamint a feladatok ellátására vonatkozó jogszabályok, normák, módszertani tervezetek véleményezése, előterjesztése,

j) a balesetek és következményei ok-okozati összefüggésének vizsgálata, sérülések súlyosságának megállapítása, valamint

k) a munkaköri kockázatok vizsgálata, továbbá mennyiségi és minőségi értékelése.

2. A munkavédelemmel összefüggő speciális követelmények és eljárási rend

[Az Mvt. 18. § (4) bekezdéséhez]

6. § (1) A rendvédelmi célú egyéni védőeszköznek rendelkeznie kell:

a) a megfelelőséget tanúsító, akkreditált, független szervezettől származó minősítési dokumentummal, így különösen tanúsítvánnyal, vizsgálati jegyzőkönyvvel, továbbá gyártói megfelelőségi nyilatkozattal,

b) műszaki leírással,

c) felhasználói tájékoztatóval és

d) tartós címkézéssel.

(2) Rendvédelmi célú egyéni védőeszköz a megfelelőségi vizsgálata alapján, a megfelelőséget tanúsító minősítő dokumentum, így különösen tanúsítvány, vizsgálati jegyzőkönyv és gyártói megfelelőségi nyilatkozat megléte esetén, sikeresen lefolytatott rendszeresítési eljárás után vehető használatba.

(3) A típusvizsgálatot az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló jogszabályban meghatározott honosított, harmonizált szabvány hiányában a rendvédelmi célú egyéni védőeszközre vonatkozó tagállami nemzeti szabványban vagy más műszaki jellegű dokumentumban, így különösen műszaki előírásban vagy szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelően kell végrehajtani. A műszaki követelményeket az Országgyűlési Őrség parancsnoka munkakörönként vagy tevékenységenként, az egészséget és a biztonságot fenyegető kockázatok elemzése alapján határozza meg.

(4) A felhasználói tájékoztató tartalmazza azokat az adatokat és előírásokat, amelyek az alapvető követelményeknek való megfelelés érdekében előállított, rendvédelmi célú egyéni védőeszközt jellemzik, valamint a rendvédelmi célú egyéni védőeszközről informálja a használóját, viselőjét, ide értve a rendeltetésszerű használatra, a tárolásra, a szállításra, a kezelésre, a raktározásra, a karbantartásra, a tisztításra és fertőtlenítésre, a használatba vételt megelőző és azt követő időszakos felülvizsgálatra vonatkozó mindenkori követelményeket.

(5) A tartós címkézés világos, olvasható módon a következő információkat tartalmazza:

a) a gyártó nevét, emblémáját vagy egyéb azonosítóját,

b) a védelem szabványban vagy más műszaki jellegű normatív dokumentumban meghatározott védelmi képességét, védelmi fokozatát, szintjét,

c) a védőeszköz méretét,

d) a gyártási időt,

e) a modell megnevezését, típusát,

f) egy jelet a rendvédelmi célú egyéni védőeszköz test felőli oldalán,

g) egyedi azonosítót, amely lehet sorszám vagy sorszám és betű kombinációja,

h) a rendvédelmi célú egyéni védőeszköz rövid kezelési utasítását vagy használati útmutatóját, valamint

i) a védőképességre vonatkozó figyelmeztetést.

7. § (1) Amennyiben a rendvédelmi célú egyéni védőeszköz több, egymástól elválasztható darabból áll, úgy minden különálló elemnek rendelkeznie kell címkével vagy azonosítóval.

(2) A megfelelőséget vizsgáló, ellenőrző, tanúsító szervnek bejelentettnek, valamint a gyártótól, forgalmazótól függetlennek kell lennie, és meg kell felelnie a vonatkozó jogszabályokban meghatározott, továbbá a honosított harmonizált szabvány figyelembevételével megállapított, a feladat jellegéhez igazodó feltételeknek.

(3) Csak olyan rendvédelmi célú egyéni védőeszköz alkalmazható, amelynek gyártója a gyártás során igazolt minőségirányítási rendszert működtet.

[Az Mvt. 19. §-ához]

8. § (1) Létesítés során a beruházó a tervezéshez szükséges, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó adatokat a létesítményt használó szerv adatszolgáltatása alapján határozza meg.

(2) A beruházó a tervezett beruházásra munkavédelmi biztonsági terv elkészítését kéri a tervezőtől. A munkavédelmi biztonsági terv az engedélyezési tervek részét képezi, tartalmi követelményeit a 3. melléklet tartalmazza.

(3) A veszélyes létesítményt, építményt, technológiát, munkahelyet üzembe helyezni a munkavédelmi felügyelő hozzájárulásával lehet, ha az megfelel a tervezett használat követelményeinek, a munkavédelmi előírásoknak, és rendelkezik a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat végrehajtását igazoló jegyzőkönyvvel, továbbá az előírt üzemeltetési dokumentációval.

(4) A munkavédelmi biztonsági tervben meghatározott paraméterek, határértékek teljesítését a kivitelező mérési jegyzőkönyvekkel, minősítő iratokkal, tanúsítványokkal köteles igazolni, melyeket az átadási dokumentáció részeként kell kezelni.

[Az Mvt. 21. §-ához]

9. § Az Országgyűlési Őrség parancsnoka az Mvt. 21. § (1) bekezdése szerinti veszélyes létesítmények, munkahelyek, munkaeszközök, technológiák körét a vonatkozó jogszabályok, az elvégzett kockázatértékelések, valamint a munkavédelmi felügyelő és a munka-egészségügyi szaktevékenységet ellátó szakember szakmai javaslata alapján határozza meg.

[Az Mvt. 24. §-ához]

10. § (1) Rendkívüli munkavégzési körülmények esetén az igénybevétel teljes idejére a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló jogszabályban meghatározottaknak megfelelően a munkáltatói jogkört gyakorló vezető

a) védőitalt - így nyáron ivóvizet vagy ásványvizet, télen meleg teát - biztosít, az objektumon kívüli szolgálat esetén a munkavédelmi szabályzat rögzíti a védőitallal történő ellátás módját, továbbá

b) a feladatok végrehajtásába bevont személyek öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőségét munkaszervezési intézkedésekkel - így különösen leváltással, megfelelő pihenőhelyre való szervezett szállítással és a rendelkezésre álló speciális mobil berendezésekkel - biztosítja.

(2) Rendkívüli munkavégzési körülmények esetén a munkáltatói jogkört gyakorló vezető - a feladat végrehajtásának veszélyeztetése nélkül - legalább 2 óránként munkaközi szünetet biztosít.

[Az Mvt. 27. §-ához]

11. § (1) A kötött szolgálati és munkahelyeken feladatot ellátók, valamint a személyi állomány azon tagjai részére, akik mozgásterükben a szolgálat ellátása vagy a munkavégzés érdekében korlátozottak, 4 óra időtartamot meghaladó munka után, az étkezési időn felül 30 perc munkaközi szünetet vagy a végzett tevékenység jellegétől eltérő, más mozgással járó, a monoton munkavégzést megszakító egyéb tevékenységet kell biztosítani.

(2) Rendkívüli munkavégzési körülmények esetén a munkáltatói jogkört gyakorló vezető a feladat jellegéhez és a helyszín sajátosságaihoz igazodóan gondoskodik a szükséges mozgástérről.

[Az Mvt. 32. §-ához]

12. § Olyan szolgálati helyen, ahol a veszélyforrás hatásait kollektív védelemmel, nem rendvédelmi célú egyéni védőeszköz, vagy rendvédelmi célú egyéni védőeszköz használatával nem lehet kiküszöbölni - így különösen határátkelőhelyen, repülőtéren, közterületi szolgálati helyen -, ott a nem rendvédelmi célú egyéni védőeszközök és a rendvédelmi célú egyéni védőeszközök használatával egyidejűleg szervezési intézkedésekkel kell biztosítani az egészséget károsító kockázati tényezők, így különösen a zaj-, rezgés-, por- és vegyi ártalom, sugárzás veszélyes határérték alá szorítását.

[Az Mvt. 37. §-ához]

13. § A kijáratok, vészkijáratok, kijelölt menekülési utak megválasztásánál a veszélyes terület gyors és biztonságos elhagyásának szempontjain túl figyelembe kell venni az épületek, objektumok őrzési, biztonsági feltételeinek maradéktalan érvényesítését is.

[Az Mvt. 42. § d) pontjához]

14. § (1) Amennyiben a személyi állomány tagjának szolgálati feladatteljesítése vagy munkavégzése során az egészségét, biztonságát fenyegető súlyos és közvetlen veszélyhelyzet alakul ki, annak elhárítását követően a személyi állomány tagját jelentéstételi kötelezettség terheli a szolgálati elöljáró, az Országgyűlési Őrség köztisztviselői vagy munkavállalói állományának tagja esetében a felettes (a továbbiakban együtt: szolgálati elöljáró) felé.

(2) Amennyiben a szolgálati elöljáró tudomást szerez a végrehajtandó szolgálati feladat, munkafeladat olyan várható veszélyéről, amely a beosztottja életét vagy testi épségét közvetlenül veszélyezteti, gondoskodik a személyi állomány azonnali tájékoztatásáról és az optimális létszám biztosításáról.

(3) Az optimális létszám meghatározása során törekedni kell a veszélyes térben, területen való létszám-minimalizálásra, olyan módon, hogy ez a veszélyes körülmények között foglalkoztatott személy feladatának végrehajtásához a szükséges segítség biztosítottságát ne veszélyeztesse.

(4) Az elöljárói utasítás nem járhat a beosztott életének vagy testi épségének indokolatlan és aránytalan mértékű veszélyeztetésével.

[Az Mvt. 57. § (1) bekezdéséhez]

15. § (1) Az Országgyűlési Őrség a tevékenysége alapján a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet (a továbbiakban: MüM rendelet) 2. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra figyelemmel - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a munkavédelmi szempontú II. veszélyességi osztályba tartozik.

(2) Az Országgyűlési Őrség tűzoltási és tűzbiztonsági feladatokat ellátó szervezeti eleme az I. veszélyességi osztályba tartozik.

(3) Valamely szervezeti elem II. veszélyességi osztályba sorolása esetén az Országgyűlési Őrség parancsnoka a szervezeti elemet az ott végzett tevékenység és az adott munkakörre vonatkozó kockázatértékelés alapján I. veszélyességi osztályba sorolhatja.

[Az Mvt. 58. §-ához]

16. § (1) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat feladata:

a) a munkaköri alkalmassági vizsgálatok elvégzése, az ehhez szükséges szakorvosi vizsgálatok kezdeményezése,

b) foglalkozási megbetegedés valamint fokozott expozíciós esetek kivizsgálásában való közreműködés,

c) a balesetek orvosi véleményezése és a balesetek következményei ok-okozati összefüggésének vizsgálata, a sérülések súlyosságának megállapítása,

d) a munkavégzés egészségkárosító hatásainak vizsgálata,

e) egészségügyi felvilágosítás, tanácsadás, egészségfejlesztés,

f) közreműködés a munkahelyi veszélyforrások feltárásában, foglalkozás-egészségügyi, fiziológiai, ergonómiai, higiénés feladatok megoldásában, az elsősegélynyújtás és a sürgős orvosi ellátás megszervezésében, az elsősegélynyújtók szakmai felkészítésében, kiképzésében és továbbképzésében, a munkáltató katasztrófamegelőző, katasztrófaelhárító, katasztrófafelszámoló és az előidézett károsodások rehabilitációs tervének kidolgozásában,

g) munkahelyi és munkaköri kockázatok vizsgálata és értékelése,

h) az üzembe helyezéssel összefüggő munka-egészségügyi feladatok ellátása, valamint

i) közreműködés az egyéni védelem meghatározásában.

(2) Az alkalmassági vizsgálatok során az alapellátó orvos foglalkozás-egészségügyi tevékenységet végez.

(3) Az alkalmassági vizsgálatok során a mellkas-szűrővizsgálat elvégzése kötelező:

a) az állományba való felvételt megelőző egészségügyi alkalmassági vizsgálat során minden esetben,

b) az időszakos egészségügyi alkalmassági vizsgálat során, ha a vizsgált személy a 40 éves kort betöltötte,

c) az a) és b) pontban meghatározott személyek közé nem tartozók közül azoknak, akiknél a fizikai, kémiai és biológiai munkaköri kockázatértékelés eredménye alapján az alkalmassági vizsgálatot végző orvos indokoltnak tartja.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a mellkas-szűrővizsgálat eredményét be kell mutatni az alkalmassági vizsgálatot végző orvosnak.

[Az Mvt. 60. § (1) bekezdés e) pontjához]

17. § (1) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a munkavédelmi felügyelő javaslata alapján határozza meg azokat a munkaköröket, amelyeket betöltő személyeknek munkavédelmi vizsgát kell tenniük.

(2) A munkavédelmi vizsgára kötelezettek körét, a vizsgáztatás szabályait a munkavédelmi szabályzatban kell rögzíteni, és az érintettek munkaköri leírásában is meg kell határozni a vizsgakötelezettséget.

(3) A munkavédelmi vizsgát a beosztásba helyezést követő 60 napon belül kell teljesíteni, azt követően 5 évenként meg kell újítani.

(4) A munkavédelmi vizsga alól mentesül az a személy, aki legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkezik és az Országgyűlési Őrségnél munkavédelmi tevékenységet lát el.

(5) A munkavédelmi vizsga végrehajtásáról jegyzőkönyvet kell készíteni és a sikeres vizsgázók részére a 4. melléklet szerinti igazolást kell kiállítani. A vizsgajegyzőkönyvet és a kiállított igazolásokról összeállított nyilvántartást 5 évig meg kell őrizni.

(6) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a munkavédelmi vizsgáztatásra elnökből és két tagból álló vizsgabizottságot hoz létre, amelynek legalább az egyik tagja munkavédelmi szakirányú képesítéssel, másik két tagja érvényes munkavédelmi vizsgával rendelkezik.

[Az Mvt. 64-69. §-ához]

18. § (1) A baleset, az Országgyűlési Őrség köztisztviselői vagy munkavállalói állományának tagját érintő foglalkozási megbetegedés és a szolgálati kötelmekkel összefüggő betegség kivizsgálásának, minősítésének általános szabályait a MüM rendelet előírásai szerint, az e rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A személyi állomány tagját ért baleset, betegség kivizsgálásáról az Országgyűlési Őrség parancsnoka gondoskodik.

19. § (1) A személyi állomány tagja a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben elszenvedett balesetét haladéktalanul bejelenti a szervezett munkavégzést közvetlenül irányító szolgálati elöljárónak. A szolgálati elöljáró a baleset bejelentésről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlési Őrség parancsnokát.

(2) Ha a személyi állomány tagja a bejelentési kötelezettségének balesete, vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály miatt nem tud eleget tenni, a bejelentési kötelezettség a sérült balesetet észlelő munkatársát terheli.

(3) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka - kivéve a (2) bekezdésben foglalt akadályoztatást - a bejelentési kötelezettség teljesítését elmulasztóval szemben fegyelmi eljárást kezdeményez. A fegyelmi eljárást legkorábban a bejelentési kötelezettség teljesítésének elmulasztásáról történő tudomásszerzést követő első munkanapon lehet kezdeményezni. A baleset bejelentésének elmulasztása esetén a mulasztó köteles bizonyítani, hogy a sérülés vagy más egészségkárosodás a szolgálat ellátásával összefüggő tevékenység következménye.

(4) A szolgálati kötelmekkel összefüggő súlyos baleset, illetve súlyos munkabaleset gyanúja esetén az Országgyűlési Őrség parancsnoka a munkavédelmi hatóság megérkezéséig gondoskodik a baleseti helyszínnek a baleset bekövetkezésekor fennálló állapotban történő megőrzéséről. Ha a helyszín állapotának megőrzése további súlyos, életet, testi épséget veszélyeztető helyzetet idézhet elő vagy jelentős anyagi kárral járhat, a veszélyeztető helyzet vagy az anyagi kár bekövetkezését valószínűsítő állapot megszüntetésével egyidejűleg a baleseti helyszínről fényképet, videofelvételt vagy egyéb, a baleset kivizsgálását elősegítő dokumentumot kell készíteni.

20. § (1) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a munkavédelmi szabályzatában határozza meg a baleset, betegség kivizsgálásának szabályait, a baleset, betegség kivizsgálásában részt vevő személyek körét.

(2) Minden szolgálati- és munkabalesetet, foglalkozási megbetegedést ki kell vizsgálni és arról feljegyzést, jelentést vagy kivizsgálási jegyzőkönyvet kell készíteni, amely része a baleseti dokumentációnak.

(3) A kivizsgálás során a sérültet, valamint a tanúkat a baleset, betegség körülményeivel kapcsolatban meg kell hallgatni és arról jegyzőkönyvet kell felvenni, a további szükséges egészségügyi dokumentumokat - az adatvédelemre vonatkozó szabályok figyelembe vétele mellett - az alapellátó orvostól kell beszerezni. A baleset kivizsgálásának eredményeképpen keletkező dokumentációnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a baleset lefolyása a későbbiek során bármikor rekonstruálható, a baleset oka feltárható, a baleset előidézőjének a felelőssége megállapítható legyen, továbbá arra, hogy a hasonló balesetek elkerülése érdekében iránymutatást adjon.

(4) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a részére bejelentett vagy a tudomására jutott szolgálat- vagy keresőképtelenséggel járó balesetről - amennyiben előreláthatóan szolgálati kötelmekkel, munkavégzéssel összefüggő balesetre lehet következtetni - a bejelentés vagy a tudomásra jutás időpontjától számított 72 órán belül intézkedik az 5. mellékletben meghatározott baleseti jegyzőkönyv (a továbbiakban: jegyzőkönyv) felvételére.

(5) A jegyzőkönyvet minden sérültről külön-külön, a kivizsgálás során megállapított adatok és tények alapján, a baleset bejelentésének időpontjától számított 30 napon belül kell elkészíteni a 6. mellékletben foglalt kitöltési útmutató szerint. A jegyzőkönyvet 4 példányban kell kitölteni és egy-egy példányát a sérült - halál esetén a hozzátartozó -, a társadalombiztosítási kifizetőhely, valamint az alapellátó orvos részére kell eljuttatni. A jegyzőkönyv egy példánya az Országgyűlési Őrség parancsnokánál marad, amelyet a minősítésről történő döntéshozatalt követően a sérült személyi anyagában kell elhelyezni.

(6) Ha a személyi állomány tagját a baleset során nem az alapellátó orvos részesítette ellátásban, a szolgálati elöljáró intézkedik arra, hogy a sérült a keresőképtelenségéről, szolgálatképtelenségéről szóló igazolást, valamint a sérülése ellátásával kapcsolatos egészségügyi dokumentációt - a baleset munkavégzéssel, szolgálati kötelmekkel való összefüggésének megállapítása céljából - az illetékes alapellátó orvos részére küldje meg.

(7) A baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggését az alapellátó orvos véleményezi. Az alapellátó orvos a véleményében rögzíti a sérülés, betegség jellegét, a gyógyulás várható tartamát és állást foglal arról, hogy a sérült, beteg sérülése vagy betegsége a balesettel, valamint a szolgálat ellátásával ok-okozati összefüggésben keletkezett-e. Az orvosi véleményt a baleset, betegség minősítéséhez szükséges intézkedések megtétele érdekében a jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

21. § (1) A bekövetkezett balesetet, betegséget a kivizsgálás során feltárt adatok alapján és az orvosi vélemény figyelembevételével az Országgyűlési Őrség parancsnoka a baleseti jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 napon belül határozatban minősíti

a) az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának tagja esetén szolgálati kötelmekkel összefüggőnek vagy nem összefüggőnek,

b) az Országgyűlési Őrség köztisztviselője vagy munkavállalója esetén a balesetet munkabalesetnek vagy nem munkabalesetnek, míg a betegséget foglalkozási vagy nem foglalkozási megbetegedésnek.

(2) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a határozatát 5 napon belül közli a személyi állomány sérült, beteg tagjával és megküldi az alapellátást végző orvosnak, továbbá a társadalombiztosítási kifizetőhelynek.

(3) A határozat rendelkező része a sérült, beteg személyére és szolgálati helyére, a baleset, megbetegedés helyére és idejére vonatkozó adatokon, továbbá az Országgyűlési Őrség parancsnokának a baleset, betegség minősítésére vonatkozó döntésén kívül a jogorvoslati felhívást is tartalmazza. Az indokolásban meg kell határozni azokat a körülményeket és jogszabályokat, amelyek a baleset, megbetegedés, fokozott expozíció bekövetkezése és a hivatásos szolgálat ellátása közötti összefüggést alátámasztják vagy kizárják, a bekövetkezett sérülést vagy megbetegedést, és - ha a szolgálattal összefüggő jelleg megállapítható - a sérült, beteg közrehatását.

(4) A baleset, foglalkozási megbetegedés vagy fokozott expozíciós eset szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegűvé minősítésére irányuló eljárásban vizsgálni kell a közreható körülményeket, meg kell állapítani, hogy azért kit és milyen mértékben terhel felelősség. Amennyiben ilyen összefüggés kimutatható, intézkedni kell a fegyelmi vagy büntetőeljárás megindítására, továbbá a hasonló balesetek elkerülését célzó intézkedések megtételére.

(5) A munkabaleset vagy a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, betegség esetén, ha maradandó károsodás vélelmezhető, az alapellátást végző orvos köteles az érintettet a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal elé rendelni az egészségkárosodás mértékének megállapítása érdekében.

(6) Amennyiben a balesettel kapcsolatban a sérültnek kára keletkezett, úgy az Országgyűlési Őrség parancsnoka a károkozásról való tudomásszerzését követő 15 napon belül, de legkésőbb a baleset minősítését közlő határozat átadásával egyidejűleg köteles felhívni a károsultat kárigénye előterjesztésére. A felhívás tájékoztatást tartalmaz arról, hogy milyen jogcímen igényelhető kártérítés és a kártérítési igényt kihez lehet benyújtani.

22. § (1) A szolgálati és munkabalesetekről - a felmentési nappal nem járókról is - nyilvántartást kell vezetni. A balesetet szenvedettel kapcsolatban a nyilvántartás a MüM rendelet 5. §-ában meghatározott adatokat tartalmazza. A nyilvántartást „Baleseti naplóban” kell vezetni. A felmentési nappal nem járó balesetek esetében a nyilvántartást ki kell egészíteni az Országgyűlési Őrség parancsnokának nyilatkozatával arról, hogy a balesetet szolgálati kötelmekkel összefüggőnek vagy munkabalesetnek elismeri-e vagy sem, továbbá a sérült részéről azzal, hogy az Országgyűlési Őrség parancsnokának nyilatkozatával egyetért-e vagy sem.

(2) A nem szolgálati és nem munkabaleset kategóriába tartozó balesetekkel kapcsolatban meghallgatási jegyzőkönyvben kell nyilatkoztatni a sérültet a baleset körülményeiről.

(3) Vezénylés, kirendelés vagy munkavégzésre átengedés esetén a sérült munkáját, szolgálatát irányító szerv az Országgyűlési Őrség egyidejű értesítése mellett köteles a balesetet bejelenteni, kivizsgálni és a minősítésre az arra jogosult Országgyűlési Őrség parancsnoka felé javaslatot tenni.

(4) A munkavédelmi felügyelő a halálos kimenetelű balesetekről és a súlyos munkabalesetekről soron kívül tájékoztatja az Országgyűlési Őrség ügyeleti feladatokat ellátó tagján keresztül az Országgyűlési Őrség parancsnokát.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott tájékoztatás tartalmazza a balesetet szenvedett személyi adatait, az esemény helyét, időpontját és rövid ismertetését.

23. § (1) Az éves baleseti statisztikával kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettséget az Országgyűlési Őrség parancsnoka határozza meg. A baleseteknek az éves jelentés részét képező statisztikai összesítését a munkavédelmi felügyelő készíti el és a tárgyévet követő március 1-ig felterjeszti az Országgyűlési Őrség parancsnoka részére. Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a statisztikai összesítést tájékoztatásul megküldi az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója részére.

(2) Az éves baleseti statisztikában állománycsoportonként kell értékelni a balesetek és a felmentési napok számát, összesített formában a balesetek okait, a keletkezett sérüléseket és a baleset bekövetkezésekor a sérült tevékenységét, valamint a baleset bekövetkezésében szerepet játszó eszközöket, anyagokat.

24. § (1) Az alapellátó orvos az általa észlelt vagy tudomására jutott, a 7. mellékletben meghatározott foglalkozási megbetegedést, szolgálati kötelmekkel összefüggő betegséget, foglalkozási eredetű heveny vagy idült mérgezést, valamint a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló jogszabályban meghatározott vegyi anyagok, továbbá zaj okozta fokozott expozíciós esetet a munkavédelmi hatósághoz bejelenti. A munkavédelmi hatóság a bejelentést kivizsgálja, elfogadása esetén nyilvántartásba veszi és erről a bejelentőt a nyilvántartásba vételtől számított 3 napon belül értesíti.

(2) A bejelentést

a) a szolgálati kötelmekkel összefüggő betegség kórisméjét vagy annak gyanúját megállapító alapellátó orvos a diagnózis felállítását követő 24 órán belül,

b) halálos kimenetelű vagy ugyanazon a munkahelyen a személyi állomány 5 vagy több tagját érintő azonos, egy időben kialakult heveny (a továbbiakban: tömeges) foglalkozási megbetegedés esetén az elsőként észlelő orvos szóban azonnal és írásban legkésőbb 24 órán belül,

c) fokozott expozíció esetén az érintett személyt vizsgálatra beküldő alapellátó orvos a lelet kézhezvételétől számított 24 órán belül,

a 8. melléklet szerinti bejelentőlapon teszi meg.

(3) A bejelentést meg kell ismételni, ha a korábban keresőképesként bejelentett személy keresőképtelenné vált.

Tanulói, hallgatói jogviszonyban lévő személy esetén a gyakorlati képzés helyén működő foglalkozás-egészségügyi orvos végzi a bejelentést, aki ezzel egy időben értesíti az oktatási intézményt.

(4) A munkavédelmi hatóság a bejelentett foglalkozási megbetegedésekkel, fokozott expozíciós esetekkel kapcsolatos vizsgálati lapokat, jegyzőkönyveket a következők szerint csoportosítva tartja nyilván:

a) bejelentés dátuma,

b) diagnózis,

c) halálos vagy tömeges foglalkozási megbetegedés,

d) keresőképtelenséggel járó foglalkozási megbetegedés,

e) keresőképtelenséggel nem járó foglalkozási megbetegedés,

f) fokozott expozíció, valamint

g) kiváltó ok, munkakörülmény, rendelkezésre álló higiénés adat.

(5) A munkavédelmi hatóság a foglalkozási megbetegedés gyanújával kapcsolatos bejelentéseket 5 munkanapon belül továbbítja a Kormány által kijelölt munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv részére.

(6) A munkavédelmi hatóság a foglalkozási megbetegedés gyanújával kapcsolatos bejelentésről minden esetben 5 munkanapon belül írásban tájékoztatja az Országgyűlési Őrség parancsnokát.

25. § (1) Foglalkozási megbetegedés gyanúja esetén az alapellátó orvos a személyi állomány tagját további vizsgálatok végzésére beutalhatja a munkáltató telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyre vagy a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervhez.

(2) Ha a munkahelyen halálos kimenetelű vagy tömeges foglalkozási megbetegedés fordult elő, az Országgyűlési Őrség parancsnoka - az észlelő orvos bejelentési kötelezettségétől függetlenül - azonnal értesíti a munkavédelmi felügyelőt, aki haladéktalanul értesíti az Országgyűlési Őrség ügyeleti feladatokat ellátó tagját, valamint a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervet.

(3) A 20. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a bekövetkezett foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek kivizsgálása a munkavédelmi hatóság feladata. A kivizsgálásba az Országgyűlési Őrség munkavédelmi felügyelőjét, az illetékes alapellátó orvost és az Országgyűlési Őrség parancsnokát vagy annak képviselőjét is be kell vonni. A vizsgálat során a megbetegedés és az expozíció okainak feltárása érdekében más hatóság vagy intézmény is megkereshető. A foglalkozási megbetegedés, valamint a fokozott expozíció körülményeinek vizsgálatáról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy másolati példányát a vizsgálatban résztvevőknek át kell adni.

(4) A kivizsgálás vezetője a 9. melléklet szerinti vizsgálati lapot 6 példányban állítja ki, egy példányát a munkavédelmi hatóság részére megőrzi, egy példányát a bejelentőlappal együtt a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv részére továbbítja. A kivizsgálás vezetője a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv szakvéleményének kézhezvétele után a vizsgálati lap egy-egy példányát

a) az Országgyűlési Őrség parancsnokának,

b) a személyi állomány tagjának, halált okozó foglalkozási megbetegedés esetén a hozzátartozónak,

c) a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának, valamint

d) az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és a munkáltató társadalombiztosítási kifizetőhelye részére, a társadalombiztosítási azonosító jel feltüntetésével és a bejelentőlappal, valamint a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv szakvéleményével együtt

megküldi.

(5) Halálos kimenetelű vagy tömeges foglalkozási megbetegedés kivizsgálásába a munkavédelmi hatóság

a) *  növényvédő szer vagy termésnövelő anyag okozta megbetegedés esetén a növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatalt,

b) *  biológiai kóroki tényező okozta megbetegedés esetén a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt,

c) *  élelmiszer eredetű vagy állatról emberre terjedő fertőzés okozta megbetegedés esetén az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatalt

szakértőként bevonja.

(6) A foglalkozási megbetegedés, szolgálati kötelmekkel összefüggő betegség és fokozott expozíció szolgálattal, munkavégzéssel összefüggő jellegének megállapításához, minősítéséhez minden esetben a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv szakvéleménye, valamint az illetékes I. fokú Felülvizsgáló Orvosi Bizottság (a továbbiakban: FÜV Bizottság) véleménye szükséges. A szakvélemények beszerzéséről az Országgyűlési Őrség parancsnoka gondoskodik. A 21. § (1) bekezdésében meghatározott határidőbe nem számít bele a szakvélemények beszerzésére irányuló megkeresés előterjesztésétől a szakvélemények megérkezéséig tartó időtartam.

(7) A munkavédelmi hatóság és az alapellátó orvos által elkészített és összeállított megbetegedési dokumentáció, továbbá a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv és a FÜV Bizottság véleménye alapján a foglalkozási megbetegedés, valamint a fokozott expozíciós esetek szolgálattal, munkavégzéssel összefüggő minősítését az Országgyűlési Őrség parancsnoka a szakvélemények mérlegelésével végzi el. Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a 10. melléklet szerinti nyomtatványon értesíti a társadalombiztosítási kifizetőhelyet, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat.

26. § A személyi állomány tagja a külföldi kiküldetés, szolgálati út vagy külszolgálat során elszenvedett munkabaleset vagy szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset bejelentési kötelezettségét - amennyiben a kiküldő szerv elérésére más lehetőség nincs - a magyar külképviseleti szervek útján köteles teljesíteni.

27. § * 

28. § * 

[Az Mvt. 87. § 3. pontjához]

29. § Az Mvt.-ben meghatározott súlyos munkabaleset kivizsgálásában - az Országgyűlési Őrség parancsnoka jogainak és kötelezettségeinek meghagyásával - a munkavédelmi kérdések vonatkozásában a munkavédelmi felügyelő közreműködik.

3. Záró rendelkezések

30. § Ez a rendelet 2013. június 15-én lép hatályba.

31. § E rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül az Országgyűlési Őrség parancsnoka köteles elkészíteni a munkavédelmi szabályzatot.

32. § Ez a rendelet a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

33. § * 

1. melléklet a 23/2013. (VI. 11.) BM rendelethez

A munkavédelmi szabályzat kötelező tartalmi elemei

I. Fejezet - Általános rendelkezések

1. A szabályzat szervi hatálya

2. A szabályzat személyi hatálya

3. A szabályzat területi hatálya

4. A szabályzat időbeli hatálya

5. Veszélyességi osztályba sorolás

6. A szabályzat felülvizsgálatának rendje

II. Fejezet - A munkavédelmi tevékenység rendje

1. Az Országgyűlési Őrség parancsnokának feladat- és hatásköre

2. A közvetlen vezetők munkavédelmi feladat- és hatásköre

3. Az objektum gazdasági ellátásáért, fenntartásáért felelős vezető munkavédelemmel kapcsolatos feladatai

4. A munkavédelmi felügyelő feladatai

5. A munka-egészségügyi szaktevékenységet ellátó szakemberek feladatai

6. A személyi állomány munkavédelmi jogai és kötelezettségei

III. Fejezet - Az alkalmazás munkavédelmi feltételei

1. A foglalkozás-egészségügyi ellátás rendje

2. Előzetes orvosi vizsgálatok rendje

3. Időszakos orvosi vizsgálatok rendje

4. Záró orvosi vizsgálatok rendje

5. Soron kívüli orvosi vizsgálat rendje

6. A munkavégzéshez szükséges szakképesítésre vonatkozó rendelkezések

IV. Fejezet - A munkavédelmi oktatás rendje

1. Előzetes (elméleti, gyakorlati) munkavédelmi oktatás rendje

2. Rendkívüli munkavédelmi oktatás

3. Ismétlődő munkavédelmi oktatás

4. Munkavédelmi pótoktatás

5. A munkavédelmi oktatások eljárási szabályai

6. A munkavédelmi oktatással kapcsolatos kötelezettségek

7. Munkavédelmi vizsgára kötelezettek

8. A munkavédelmi vizsgáztatás szabályai

V. Fejezet - Kockázatértékelés, veszélyes munkahelyek és munkakörök meghatározása

VI. Fejezet - Képernyős munkahelyekre vonatkozó munkavédelmi követelmények

VII. Fejezet - Nem rendvédelmi célú egyéni védőeszközök, rendvédelmi célú egyéni védőeszközök, védőital, tisztálkodási eszközök és szerek juttatásának rendje

1. Nem rendvédelmi célú egyéni védőeszközök és rendvédelmi célú egyéni védőeszközök biztosítása

2. Nem rendvédelmi célú egyéni védőeszközök és rendvédelmi célú egyéni védőeszközök megrendelése, beszerzése, kiadása, cseréje

3. A rendvédelmi célú egyéni védőeszközök használatára vonatkozó előírások

4. Védőital-juttatás és -ellátás rendje, a szolgálatellátás, valamint a rendkívüli munkavégzési körülmények esetére

5. Tisztálkodási eszközök, szerek juttatása

VIII. Fejezet - A személyi állomány egészségvédelme, a munkavédelem egyéb eszközrendszerei

IX. Fejezet - A szolgálat ellátására és a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések

1. Általános magatartási szabályok

2. A biztonságos szolgálatellátásra és munkavégzésre vonatkozó előírások

3. A sérülékeny csoportba tartozók foglalkoztatásának szabályai

4. Az Országgyűlési Őrség területén, elhelyezési körletén kívül végzendő munkára vonatkozó előírások

5. Az objektum (laktanya) használat, kiképzési feladatok, gyakorlatok, bemutatók munkavédelmi előírásai

6. A dohányzással kapcsolatos szabályok betartásának ellenőrzése

7. Az anyagmozgatás szabályai, súlynormák

8. Az elsősegélynyújtás biztosításának és képzésének rendje

X. Fejezet - A munkavédelmi eljárások rendje

1. Épületek, építmények használatba vételére, munkaeszközök üzembe helyezésére vonatkozó eljárási szabályok

2. Technológiai, műveleti, gépkezelési, karbantartási utasítások elkészítésével kapcsolatos eljárások, feladatok rendje

3. Munkavégzésre alkalmas állapot ellenőrzése

4. Munkavédelmi ellenőrzés

5. Villamosbiztonsági vizsgálatok, érintésvédelmi ellenőrzések

6. Fegyverek ellenőrzése

7. Munkavédelmi szemle

8. Szolgálati és munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek bejelentésének, nyilvántartásának és kivizsgálásának rendje

9. Fokozott baleseti veszély miatt szükséges tilalmi jegyzék (pl. páternoszter, csúszóakna)

10. Mentési Terv

XI. Fejezet - A munka-egészségügyi feladatok ellátásának rendje

XII. Fejezet - A munkavédelmi érdekképviselet

MELLÉKLETEK

(szükség szerint)

2. melléklet a 23/2013. (VI. 11.) BM rendelethez

Szempontrendszer az éves munkavédelmi helyzetértékeléshez

1. A munkavédelmi felügyelet tevékenysége

2. A munkavédelmi hatósági tevékenység részletes ismertetése

3. A munkavédelmi ellenőrzések tapasztalatai

a) ellenőrzések száma

b) főbb hiányosságok

c) a hiányosságok megszüntetésére tett intézkedések

d) eredmények

4. A munkavédelmi szakemberek foglalkoztatásának helyzete

5. A szolgálati és munkabalesetek értékelése

6. A kockázatértékelés éves felülvizsgálatának megállapításai (összegezve)

7. A kockázatértékelés eredményei gyakorlati hasznosíthatóságának minősítése, az eredmények szerepe a baleset megelőzésben

8. A munkavédelmi oktatások és vizsgáztatások helyzete

a) létszám

b) dokumentáció

c) oktatás témája (általános vagy speciális oktatás)

d) oktatás fajtája (előzetes, rendkívüli, ismétlődő)

9. Az üzembe helyezési eljárások, időszakos biztonsági felülvizsgálatok helyzete

10. A nem rendvédelmi célú egyéni védőeszközzel, valamint a rendvédelmi célú egyéni védőeszközzel történő ellátás értékelése

11. A munkahelyek, létesítmények kialakítása, állapota (értékelése a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével)

12. A képernyős munkahelyek értékelése a vonatkozó jogszabály figyelembevételével:

a) a személyi állomány képernyős munkakört betöltő tagjainak száma

b) ergonómia figyelembevétele a munkahelyek kialakításánál

c) oktatás

d) kötelező szemészeti vizsgálaton való részvétel

e) kockázatelemzés

f) hiányosságok, intézkedések, eredmények

13. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó megállapítások:

a) a szolgáltatás biztosításának módja

b) a szolgáltató közreműködése a jogszabály által meghatározott feladatok végrehajtásában (felsorolás)

c) az elsősegélynyújtás személyi, tárgyi feltételeinek biztosítása

d) foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció előfordulása

e) a szolgálattal való együttműködés során adódó nehézségek, ezek részletezése

f) javaslat a problémák megoldására

14. A munkavédelmi információs szolgálattal kapcsolatos tapasztalatok, munkavédelemmel kapcsolatos internetes honlapok ismerete/használata, javaslatok új tájékoztatási forma kialakítására

15. Munkavédelmi szakemberek képzési, informálódási lehetőségének értékelése

16. A személyi állomány egészséges és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos ismereteinek értékelése

17. Munkavédelmi tevékenységgel kapcsolatos eredmények, problémák, javaslatok

Baleseti statisztika

A baleseti statisztika a felmentési nappal járó munka- és szolgálati balesetekről készített baleseti jegyzőkönyvekben rögzítettek alapján, az alábbi adatokat, szöveges elemzést tartalmazza:

1. a szolgálati és munkabalesetek száma (összesített adat)

2. a balesetek állománycsoportonkénti megoszlása

3. a balesetekből eredő felmentési napok száma

4. az 1000 főre jutó balesetek száma (a meglévő létszám figyelembe vételével)

5. a sérülések súlyosságának megoszlása

6. a sérültek tevékenysége, munkafolyamata a baleset bekövetkezésekor

7. a balesetek fajtáinak megoszlása

8. a sérülés természete szerinti megoszlás

9. a balesetek elsődleges oka szerinti megoszlás

10. a baleset bekövetkezésében szerepet játszó eszköz, anyag

11. a fenti adatok változása az elmúlt évek adatai vonatkozásában (legalább 3 év)

12. a súlyos munkabaleset kategóriába tartozó balesetek rövid leírása

13. a személyi sérüléssel járó és nem járó közlekedési balesetre vonatkozó statisztikai adatok

14. a javasolt feladatok a baleseti helyzet javítására

3. melléklet a 23/2013. (VI. 11.) BM rendelethez

A tervezett létesítmény, épület engedélyezési tervéhez mellékelendő munkavédelmi biztonsági terv tartalmi elemei

1. A létesítmény, épület:

a) megnevezése,

b) funkciója,

c) alapadatai.

2. A beruházó és a későbbi használó által meghatározott, az általános munkavédelmi (munkabiztonsági, munka-egészségügyi) előírásokat meghaladó kiegészítő követelmények (a követelményt előíró szervezet megnevezésével).

3. Nyilatkozat arról, hogy a tervezett létesítmény (építmény) kielégíti az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet IV. fejezetének előírásait.

4. A beépítendő építési anyagokkal kapcsolatos legfontosabb követelmények ismertetése (csúszásmentességi, kopásállósági követelményeknek megfelelő fokozatok, minőségi előírásokkal kapcsolatos tervezői előírások stb.).

5. Tervezett technológiák:

a) a beépítésre tervezett technológiai berendezések, azok elhelyezési (telepítési) vázlata, a kezeléshez szükséges területek feltüntetésével,

b) a beépítésre tervezett berendezésekkel kapcsolatos munkavédelmi (munkabiztonsági, munka-egészségügyi) előírások, követelmények [jogszabályhely, szabványhely, egyéb vonatkozó (üzemeltetési) előíráshely feltüntetésével], valamint ezek tervezési értékei,

c) a beépítésre tervezett berendezések sajátos telepítési követelményei (alapozási külön-követelmények, energia, közmű csatlakozások, kollektív védelem stb.),

d) a tervezett technológia kiszolgálásához szükséges létszámadatok,

e) a létszámadatok, valamint a tervezett technológia (munkaeszközök) követelményei alapján a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SZCSM-EüM együttes rendeletben, továbbá egyéb jogszabályokban előírt követelmények, és ezek tervezési értékei (megvilágítás, szellőzés, zaj, rezgés, légsebesség, gáz-, gőz-, porkoncentráció értékek, ionizáló és nem ionizáló sugárzás stb.),

f) a technológiai folyamat során felhasznált, kezelt, tárolt, továbbított - az egészséget veszélyeztető - anyagok, a veszélyek megszüntetésére, csökkentésére tervezett megoldások,

g) a tervezett kollektív védőeszközök (fény, zaj, rezgés, levegőszennyezettség, sugárzás stb. elleni védelem),

h) a technológiából adódó veszélyek miatt szükséges jelző- és riasztóberendezések, veszélyt jelző, tiltó és tájékoztató feliratok, táblák,

i) nyilatkozat arról, hogy a tervezett anyagtároló-helyek kialakítása az anyag tulajdonságai szerinti előírásoknak megfelelnek,

j) nyilatkozat arról, hogy a technológia sajátosságaihoz tervezték a kijáratokat, vészkijáratokat.

6. A beépített technológiai berendezések jogszabályokban, szabványokban, egyéb műszaki előírásokban előírt munkavédelmi felülvizsgálati gyakoriságainak felsorolása, ilyen előírások hiányában, vagy ha indokolt az előírtnál gyakoribb felülvizsgálati periódus, abban az esetben az alkalmazott technológiai sajátosságok, a technológiából adódó veszélyek, valamint a tervezett technológia és környezet egymásra hatásának figyelembevételével a felülvizsgálati gyakoriság meghatározása.

7. Tervezői nyilatkozatok a munkavédelemmel kapcsolatos jogszabályok, szabványok és egyéb műszaki előírások betartásáról (tételesen felsorolva azokat), a szabványoktól, műszaki előírásoktól való eltérések tételes felsorolása, feltüntetve az eltérések indokait, valamint nyilatkozat az esetleges eltéréseknek az adott szabvánnyal, előírással való munkavédelmi egyenértékűségéről.

8. A tervezett létesítmény, technológia sajátosságaiból adódó esetleges védőtávolságok, közlekedési utak előírt paraméterei, valamint ezek tervezési értékei.

9. A tervezett villamos rendszer legfontosabb paraméterei, az érintésvédelmi rendszer meghatározása, a felhasznált elektromos anyagokkal kapcsolatos legfontosabb előírások ismertetése (minőségbiztosítási követelmények, védettségi előírások stb.).

10. A tervezett villámvédelmi rendszer meghatározása.

11. Az üzembe helyezéshez előírt, dokumentáltan elvégzendő mérési, minősítési, minőségtanúsítási feladatok felsorolása (megvilágítás, szellőzés és klimatizálás, zaj, rezgés, levegőszennyezettség, ionizáló és nem ionizáló sugárzás stb.).

12. Az alkalmazott technológiának a tervezési szinten tovább nem csökkenthető (fennmaradó) veszélyei, kockázatai (felsorolás).

13. A követelmények kielégítését igazoló dokumentumok jegyzéke (mérési jegyzőkönyvek, minősítő iratok, tanúsítványok stb.).

4. melléklet a 23/2013. (VI. 11.) BM rendelethez

Munkavédelmi vizsga igazolása

Fejléc
Ikt. szám:
MUNKAVÉDELMI VIZSGA IGAZOLÁSA
Név, rendfokozat:
Születési hely, idő:
Anyja neve:
Lakcím:
Munkahely:
Képesítés:
Beosztás/Munkakör:
Nevezett
az Országgyűlési Őrség munkavédelmi feladatai és foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól szóló
23/2013. (VI. 11.) BM rendelet szerint szervezett vizsgán,
a munkavédelemre vonatkozó szabályok tananyagából
a vizsgabizottság előtt
a MUNKAVÉDELMI VIZSGÁT
megfelelő eredménnyel teljesítette.
A vizsga csak az igazoláson szereplő beosztás/munkakör ellátására jogosít!

20..... év ............................. hó ........ nap
.......................................
a vizsgabizottság elnöke
......................................
vizsgabizottsági tag
..................................
vizsgabizottsági tag

5. melléklet a 23/2013. (VI. 11.) BM rendelethez * 

Iktatószám:
BALESETI JEGYZŐKÖNYV
Szerv megnevezése:
A SÉRÜLT Születési ideje:
Neve, rendfok.: TAJ száma:
(születési név):
Anyja neve:
Lakcíme:
Születési helye:
Beosztása, munkaköre:
Beosztási helye:
Állománycsoportja:
1. Hivatásos - 2. Köztisztviselő - 3. Munkavállaló
Tevékenysége:
01. Személy- és létesítményvédelmi feladat végrehajtása
02. Tárgyalási rend fenntartása
03. Tűzoltási, tűzbiztonsági tevékenység
04. Szellemi, irodai tevékenység
05. Gépkezelés, gépkiszolgálás
06. Javítás, karbantartás
07. Munkavégzés kézi erővel

08. Anyagmozgatás
09. Közlekedés
10. Napirend szerinti tevékenység
11. Kötelező sportfoglalkozás
12. Szabadfoglalkozás
13. Kiképzés
14. Protokolláris díszelgési feladat
15. Egyéb
Szolgálati, szakmai, munkavédelmi ismeretei: A szükséges szolgálati, szakmai képesítéssel rendelkezik:
1. Igen 2. Nem 3. Nem szükséges
Az előírt munkavédelmi oktatásban részesült:
A BALESET Időpontja: év nap óra
(24 órás időszámítás)
Helyszíne:
Napja: 1.H 2.K 3.Sz 4.Cs 5.P 6.Szo 7.V
A szolgálat, ill. munkaidő hányadik órájában történt a baleset?
Fajtája:
01. Járművek ütközése, borulása, gázolás
02. Leesés, zuhanás
03. Elbotlás, elesés, elcsúszás
04. Tárgyak esése, omlása
05. Forgó, mozgó géprész érintése

06. Természeti tényező
07. Ütés, ütődés
08. Szúrás, vágás
09. Lövés
10. Robbanás

11. Égés, forrázás
12. Fagyás
13. Sugárzás okozta hatás
14. Biológiai hatás
15. Elmerülés
Jellege:
A)
1. Szolgálattal, munkával összefüggésben, objektumon belül
2. Szolgálattal, munkával összefüggésben objektumon kívül
3. Szolgálatba, munkába menet, onnan jövet
4. TB szolgáltatások igénybevétele során
5. Szolgálattal, munkával nem összefüggésben, obj. belül
6. Szolgálattal, munkával nem összefüggésben, obj. kívül
B)
1. Szerv tulajdonában lévő, vagy általa igénybevett járművel történő közlekedés közben

3. Tömegközlekedési járművel történt közlekedés közben
4. Gyalogos közlekedés közben
2. Személyi tulajdonban lévő járművel történő közl. közben 5. Nem közlekedés közben
Oka:
01. Környezet hibája
02. Anyag, szerszám, gép hibája
03. Egyéb eszköz, szerkezet, berendezés hibája
04. Védőburkolat,- berendezés (jelző) hibája, hiánya
05. Egyéni védőeszköz hibája, hiánya
06. Káros környezeti hatás
07. Emberek támadása
08. Állatok támadása
09. Elemi csapás
10. Előírási, tervezési, szervezési hiba
11. Ellenőrzés elmulasztása
12. Karbantartás elmulasztása

14. A sérült gyakorlatlansága
15. A sérült egészségi alkalmatlansága
16. A sérült figyelmetlensége
17. A sérült gondatlansága
18. A sérült előírástól eltérő tevékenysége
19. A sérült befolyásoltsága (alkohol, gyógyszer stb.)
20. Más személy gyakorlatlansága
21. Más személy figyelmetlensége
22. Más személy fegyelmezetlensége, gondatlansága
23. Más személy előírástól eltérő tevékenyenysége
24. Más személy ittassága
25. Más személy jogellenes magatartása
13. Felügyelet hiánya 26. Egyéb: emberi tényező
Eszköze, anyaga:
01. Fegyver, lőszer, haditechnikai eszköz
02. Gépjármű, egyéb közlekedési eszköz
03. Gép, gépi berendezés
04. Munkaeszköz, szerszám

06. Anyagok, hatások (maró, ionizáló, hő stb.)
07. Berendezési tárgy
08. Használati eszköz
09. Egyéb
05. Sporteszköz, - létesítmény 10. Eszköz nélkül
Védőeszközök alkalmassága: Egyéni védőeszköz:
1. Alkalmas, rendeltetésszerűen használták
2. Alkalmas, nem rendeltetésszerűen használták
3. Alkalmatlan, rendeltetésszerűen használták
4. Alkalmatlan, nem rendeltetésszerűen használták
5. Szükséges, de nem volt
6. Nem szükséges
Védőberendezés:
Volt-e hasonló baleset ezen a szolgálati vagy munkahelyen az előző évben:
1. Nem 2. Egyszer 3. Többször
A baleset során megsérült személyek száma:
A baleset részletes, pontos leírása:
Az alapellátó orvos tölti ki
A SÉRÜLÉS Természete (BNO alapján az orvos tölti ki):
A sérülés típusa:
A sérült testrész megnevezése:
Felmentési napok száma:
Súlyossága:
1. Könnyű (1-8 nap) 2. Súlyos (8 napnál több) 3. Súlyos csonkulásos 4. Halálos
Egészségügyi szabadság (táppénzes állomány) kezdetének időpontja:
A sérült (beteg) sérülése (betegsége) a balesettel vagy a szolgálat ellátásával ok-okozati összefüggésben keletkezett-e?
IGEN NEM VÉLELMEZHETŐ
Vélemény (megjegyzés):
P. H. ...........................................
alapellátó orvos
Kelt:
Milyen munkavédelmi vagy más előírást szegtek meg: Hasonló balesetek megelőzéséhez szükséges intézkedések, a végrehajtás határideje, felelőse:
Egyéb adatok:
(Tanúk, balesetért felelős személyek, elhalálozás esetén a hozzátartozó adatai, elhalálozás időpontja stb.)
A jegyzőkönyvet készítették: Kelt:
..................................................
szolgálati elöljáró
(munkahelyi vezető)
........................................................
munkavédelmi tevékenységet ellátó
személy
.................................................
érdekképviselő
A sérült a jegyzőkönyvben foglaltakkal
1. Egyetért
A balesetet minősítő határozatot a sérültnek kiadtam:
2. Nem ért egyet .......................................................................
(Az ellenkező véleményt csatolni kell!) a szerv vezetője (parancsnoka)
..........................................................
sérült (hozzátartozó)

6. melléklet a 23/2013. (VI. 11.) BM rendelethez

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A BALESETI JEGYZŐKÖNYVHÖZ

A nyomtatvány valamennyi, szöveges rovatát számítógéppel vagy nyomtatott betűvel kell kitölteni. A kódnégyzetekbe (a továbbiakban: négyzet) - a kivizsgálás tényeinek megfelelő - kódszámot (a továbbiakban: szám) kell beírni.

1. A szerv megnevezése:

Annak az önálló egységnek a megnevezését kell beírni, amelynek az állományába a sérült tartozott, vagy - vezénylés esetén - ahol tevékenységét végezte. A szerv megnevezése után következő három négyzet a területi azonosításra (pl. megye) szolgál és a számítógépes feldolgozást segíti.

2. A sérült születési ideje:

A sérült születési idejét - év, hónap száma, nap - kell beírni.

3. A sérült TAJ-száma:

A sérült társadalombiztosítási azonosító jelét (számát) kell beírni.

4. A sérült beosztása, munkaköre:

A sérültnek a baleset időpontjában fennálló beosztását, munkakörét kell beírni, tekintet nélkül arra, hogy mi volt az eredeti foglalkozása.

5. A sérült beosztási helye:

Azt a szervezeti egységet kell megnevezni, ahová a sérült közvetlenül be volt osztva.

6. A sérült állománycsoportja:

A négyzetbe az állománycsoportra vonatkozó megfelelő számot kell beírni: 1 - hivatásos; 2 - köztisztviselő; 3 - munkavállaló.

7. A sérült tevékenysége:

Annak a tevékenységnek a számát kell beírni - függetlenül a beosztástól, munkakörtől -, amelyet a sérült a baleset bekövetkezésekor folytatott.

A 01, 02, 03 és 14 számokat az Országgyűlési Őrség törvényben, jogszabályokban meghatározott tevékenységének, szolgálati és rendkívüli munkavégzési körülmények között ellátott feladatai közben bekövetkezett baleset esetén szabad használni.

A napirend szerinti tevékenység és a szabadfoglalkozás (10 és 12 számok) válaszként csak bentlakásos, tartós vezénylés alatt állók esetében adható. Idetartozik a 24 órás készenléti szolgálatot ellátó állomány is.

Kötelező sportfoglalkozás (11 szám) tevékenység körébe kell sorolni a napirend szerinti sportfoglalkozások mellett azokat a sportfoglalkozásokat, amelyek szervezetten, a parancsnok írásos engedélyével, elrendelésével történnek, például tűzoltóversenyen, fizikai állapotfelmérés közben vagy az ezekre történő felkészülés közben.

8. A sérült szolgálati, szakmai, munkavédelmi ismeretei:

A felsorolt három válasz közül kell a felső vagy az alsó négyzetbe beírni a megfelelő számot.

A szükséges szakmai képesítés elbírálásánál a tevékenységhez szükséges szakmai képesítésre (pl. hegesztővizsga, szakmunkás-bizonyítvány stb.) vonatkozó előírások az irányadók.

A munkavédelmi oktatás elbírálására a munkavédelmi szabályzatban az oktatásokra, valamint a munkavédelmi ismeretek számonkérésére vonatkozó előírások az irányadók.

9. A baleset helyszíne:

A baleset bekövetkezésének pontos helyszínét kell megnevezni (pl. helységnév, utca, házszám; a létesítményen belül: műhely, udvar, szoba stb.).

10. A baleset időpontja:

Az 1-2. négyzetbe a baleset évének utolsó két számjegyét (pl. 2004. évnél 04-et).

A 3-4. négyzetbe a baleset hónapjának megfelelő számot (pl. április esetén 04-et).

Az 5-6. négyzetbe a baleset napjának számát.

A 7-8. négyzetbe a baleset bekövetkezésének óráját (pl. ha hajnali három és négy között történik a baleset, 04-et, ha délután négy és öt óra között, akkor 17-et) kell beírni.

11. A baleset napja:

A baleset napjának megfelelő számot (pl. csütörtök esetén 4-et) kell a négyzetbe beírni.

A szolgálati vagy munkaidő hányadik órájában történt a baleset: a négyzetbe a baleset előtt eltöltött, megkezdett munkaóra számát kell megadni (pl. munkakezdés utáni első 10 percben bekövetkezett balesetnél 01-et). Ha a baleset szolgálati időn (munkaidőn) kívül történt, 00 órát kell beírni. Készenléti szolgálat esetén a szolgálatváltás és az azt megelőző - a szolgálati helyen eltöltött - időben 01-et kell írni. Amennyiben rendkívüli okok miatt a szolgálat nem fejeződik be a szolgálati idő végén, akkor a ténylegesen eltöltött időt kell figyelembe venni.

12. A baleset fajtája:

A balesetet okozó körülmények csoportját kell megadni (pl. elesésnél 03-at, robbanásnál 10-et).

13. A baleset jellege:

A baleset jellegére vonatkozó megfelelő számot a felső négyzetbe kell beírni.

Külön meg kell állapítani azt, hogy a felső négyzetben meghatározott jellegű baleset, közlekedés közben vagy attól függetlenül következett-e be. Az erre vonatkozó meghatározást az alsó négyzetbe, a mellette lévő megfelelő szövegrész kiválasztása alapján kell beírni.

14. A baleset oka:

A baleset elsődleges okát a felsorolt, balesetet kiváltó tárgyi, környezeti, szervezési vagy személyi tényezők közül kell kiválasztani. A kiválasztott ok előtt lévő számokat kell a négyzetekbe beírni. Elsődleges okként azt kell tekinteni, ami a balesetet közvetlenül kiváltotta.

A sérült egészségügyi alkalmatlansága (15. szám) a baleset pillanatára vonatkozó állapotot minősíti (pl. hirtelen rosszullét).

15. A baleset eszköze, anyaga:

A balesetet okozó eszköz, anyag megfelelő számát kell megadni (pl. a kalapáccsal történő kézsérülésnél 04-et, törött székláb miatt bekövetkezett balesetnél 07-et, egyenetlen talajú sportpálya esetén 05-öt).

16. Védőeszköz alkalmassága:

Az egyéni védőeszközre, valamint a gépjárművekbe beszerelt biztonsági övre a felső négyzetbe, a védőburkolatra, védőberendezésre, jelzőberendezésre az alsó négyzetbe a felsorolt megnevezések közül a megfelelő válasz szerint külön-külön válaszolva kell a válaszok mellett levő számokat beírni.

17. Volt-e hasonló baleset ezen a szolgálati vagy munkahelyen az előző évben:

A felsorolt meghatározások közül a megfelelő válasz melletti számot kell a négyzetbe beírni.

18. A baleset során megsérült személyek száma:

A négyzetbe a baleset során megsérült személyek számát kell beírni. Ha 9-nél több személy sérült meg, akkor a négyzetbe 0-át kell beírni és a tényleges számot az „egyéb adatok” rovatban kell megadni.

19. A baleset részletes, pontos leírása:

Ebben a rovatban röviden és pontosan a vizsgálat során megállapított tényeket kell leírni. Ha szükséges, külön lapon kell folytatni. A baleset lefolyását olyan részletességgel kell ismertetni, hogy a leírtakból egyértelműen lehessen következtetni a baleset okaira, a bekövetkezésért esetlegesen felelős személyekre, a hiányosságokra, hogy a leírtakból utólag rekonstruálható legyen az esemény. Súlyos szolgálati és munkabaleset bekövetkezésekor minden esetben, más balesetnél szükség szerint helyszínrajzzal is ki kell egészíteni a jegyzőkönyvet.

Ha a korábbi adatok megadása során „Egyéb” válasz felhasználásra került, itt minden esetben konkrétan meg kell jelölni, hogy az egyéb fogalom mit jelent.

20. *  A sérülés természete (Az alapellátó orvos tölti ki a BNO kód és kórisme magyarul történő beírásával.)

A sérülés típusa:

Annak a sérülésnek a típusát kell megjelölni, amely a munkaképtelenséget okozta. Többszörös sérülés esetén a legsúlyosabb sérülést kell figyelembe venni. Például: ha a munkavállaló elesés következtében ficamot és zárt törést szenvedett, akkor a „Zárt törések” elnevezésű (021) kódot kell beírni.

A B C D
1 Kód Megjelölés Idetartozik Nem tartozik ide
2 000 Meg nem határozott, illetve
ismeretlen sérülés típus
3 Sebek és felületi sérülések
4 011 Felületi sérülés Zúzódás, ütődés, vérömleny,
horzsolás, karcolás, hólyagosodás, nem mérges rovarok csípése, felületi sérülések, a fejbőr sérülése és a szembe, fülbe stb. kerülő idegen testek által okozott felületi sérülések
Állatok marásai következtében mérgezés (071-es kód)
5 012 Nyílt sebek Repedések, nyílt sebek,
vágott sebek, sebekkel járó zúzódások, a körmök elvesztése, az izmok, inak és idegek sérülésekor keletkező sebek
Traumás csonkolás,
enukleáció, szem kiszakadása (040-es kód), nyílt törés (022- es kód), nyílt sebekkel járó égési sérülések (061-es kód), felületi sérülések (011-es kód)
6 019 Egyéb típusú sebek és
felületi sérülések
7 Csonttörések
8 021 Zárt törések Egyszerű törések, ízületi sérüléssel (ficam stb.) járó törések, belső- vagy idegsérülésekkel járó törések
9 022 Nyílt törések A lágyrészek sérülésével járó
törések (nyílt törések)
10 029 Egyéb típusú csonttörések
11 Ficamok, húzódások, rándulások Az izmok, inak, porcok és
ízületek túlterhelése miatt bekövetkező valamennyi akut csont- és izomrendszeri probléma
12 031 Ficamok Részleges ficam (szubluxáció) és a csontok elmozdulása az ízületeknél Töréssel járó ficam (021-es kód)
13 032 Húzódások, rándulások Az izmok, inak, porcok (és ízületek) szakadásához, repedéséhez, valamint sérvhez vezető túlterhelés A csontok ízületeknél való elmozdulásának valamennyi típusára a 031-es kód vonatkozik; amennyiben az ilyen sérülések nyílt seb keletkezésével járnak, akkor a 012 csoport szerint kell őket kódolni
14 039 Egyéb típusú ficamok, húzódások, rándulások
15 040 Traumás amputáció
[testrész(ek) elvesztése]
Csonkolás és összezúzódással járó sérülések, enukleáció, ideértve a szem traumás kiszakadását és a fül(ek) elvesztését
16 Agyrázkódás és belső sérülések Valamennyi, töréssel nem járó belső sérülés, vagyis az agy és a belső szervek zúzódása, bevérzése, repedése, szakadása Nyílt sebek (012-es kód) és töréssel járó sérülések (020-as kódcsoport)
17 051 Agyrázkódás és koponyán belüli sérülések Koponyán belüli sérülések
18 052 Belső sérülések Mellkasüregi, hasüregi és medenceüregi szervek sérülése
19 059 Egyéb típusú agyrázkódás, illetve belső sérülések
20 Égések, forrázások, fagyási sérülések
21 061 Égési sérülések, forrázások
(hőhatás miatt)
Forró tárgyak vagy nyílt láng okozta égési sérülések, forrázás, súrlódásos égési sérülések, sugárzás okozta égési sérülések (infravörös), napégés, villám hatásai, elektromos áram okozta égési sérülések, nyílt sebbel járó égési sérülések Sugárzás égési sérülésektől eltérő hatásai (102-es kód)
22 062 Vegyi anyag (marás) okozta égési sérülések Vegyi anyag (sav, lúg)
okozta (kizárólag külső) égési sérülés
Maró hatású anyagok lenyelése okozta égési sérülések (071-es kód)
23 063 Fagyási sérülések Alacsony hőmérséklet hatásai (fagyási sérülések), részleges mélységű bőrveszteség, szövetelhalássál (nekrózis) járó fagyási sérülés Rendellenesen alacsony testhőmérséklet (hypothermia) és a túlzott hideg egyéb hatásai (103-as kód)
24 069 Egyéb típusú égési, fagyási sérülések és forrázások
25 Mérgezések és fertőzések
26 071 Heveny mérgezések Mérgező vagy maró hatású anyagok befecskendezésének, lenyelésének, felszívódásának vagy belélegzésének akut hatásai, állatok marásai következtében mérgezés, szén-monoxid vagy más mérgező gázok okozta fulladás Vegyi anyag okozta külső égési sérülések (062-es kód), anafilaxiás sokk (119-es kód)
27 072 Heveny fertőzések Vírus, baktérium és egyéb fertőző ágensek okozta fertőzés (baleset következtében bekövetkező fertőzések) Fertőző betegség
28 079 Egyéb típusú mérgezések és fertőzések
29 Vízbefulladás és fulladás
30 081 Fulladások Nyomás, szorítás vagy fojtás okozta fulladás, ideértve a környezeti levegőben tapasztalható oxigénmegvonás vagy oxigéncsökkenés okozta fulladást, valamint a légutakba kerülő idegen test okozta fulladást is Szén-monoxid vagy más mérgező gázok okozta fulladás (071-es kód)
31 082 Vízbefulladás, nem halálos vízbe merülés A 081-es kód szerinti fulladás, anyagok vagy egyéb, nem folyékony halmazállapotú testek, például hó, föld stb. alá temetődés
32 089 Egyéb típusú vízbefulladás és fulladás
33 Hang, rezgés, illetve nyomás hatásai
34 091 Heveny hallásvesztés Hallás teljes vagy részleges elvesztése
35 092 Nyomásból adódó hatások A légnyomás és a víznyomás által kifejtett hatások (barotrauma)
36 099 Hang, rezgés, illetve nyomás egyéb heveny hatásai
37 Szélsőséges hőmérséklet, fény, illetve sugárzás hatásai
38 101 Hőguta és napszúrás A túlzott természetes hő és a napfény (hőguta, napszúrás) vagy a mesterséges hő hatásai Villám okozta sokk (112-es kód), napégés (061-es kód)
39 102 Sugárzás hatásai (nem hősugárzás) Röntgensugárzás, radioaktív anyagok okozta sugárzás, ultraibolya-sugárzás, ionizáló sugárzás hatásai, hegesztés utáni szemgyulladás
40 103 Alacsony hőmérséklet hatásai Véletlen hypothermia és az alacsony hőmérséklet egyéb hatásai Fagyási sérülés (063-as kód)
41 109 A szélsőséges hőmérséklet, fény, illetve sugárzás egyéb hatásai
42 Sokk
43 111 Agresszió és fenyegetés hatására fellépő sokk Személy által tanúsított agresszió vagy fenyegetés például bankrablás, vásárlók és ügyfelek által tanúsított agresszió, „társadalmi konfliktus” hatására fellépő sokk Anafilaxiás sokk (119-es kód), traumás sérülések után fellépő sokk (112-es kód)
44 112 Traumás sokk Áramütés, villám okozta sokk, a baleset után azonnal vagy késleltetve fellépő sokk Anafilaxiás sokk (119-es kód), személy által tanúsított agresszió vagy fenyegetés (111-es kód), közvetlen fizikai sérülést nem okozó balesetek
45 119 Sokk egyéb formái A sérültnek közvetlen fizikai sérülést nem okozó, állatok által tanúsított agresszió; nem közvetlenül ember által előidézett, a sérültnek közvetlen fizikai sérülést nem okozó természeti katasztrófák és egyéb események; anafilaxiás sokk
46 120 Többszörös sérülések Ebbe a csoportba kizárólag azok az esetek tartoznak, amelyeknél a sérült legalább kétféle, egyformán súlyos sérülést szenvedett
47 999 Egyéb, más kategóriába nem sorolható sérülések Ez a csoport kizárólag a többi kategóriába nem sorolható sérülések kódolására használható: idegek és a gerincvelő sérülése, erek sérülése, természetes testnyíláson
keresztül behatoló idegen test okozta sérülés stb.

A sérült testrész:

Azt a testrészt kell pontosan megjelölni, amely a baleset során a legsúlyosabb mértékben sérült.

Például: ha a bal kézen a mutató ujj sérült meg, akkor az „Ujj(ak)” elnevezésű (54-es) kódot kell beírni.

A B
1 Kód Megjelölés
2 00 A sérült testrész nem határozható meg
3 Fej, pontosabb meghatározás nélkül
4 11 Fej, agy és agyidegek, agyi erek, véredények
5 12 Arc
6 13 Szem(ek)
7 14 Fül(ek)
8 15 Fogak
9 18 Többszörös fejsérülés
10 19 Fej fent nem említett egyéb részeinek sérülése, (pl. homlok, orr, állkapocs, halánték, tarkó, fej izmai)
11 Nyak, a nyaki gerinccel és csigolyákkal együtt
12 21 Nyak, a nyaki gerinccel és csigolyákkal együtt
13 29 A nyak fent nem említett egyéb részei, (pl. nyakszírt, a nyak izmai)
14 Hát a hátgerinccel és hátcsigolyákkal együtt
15 31 Hát a hátgerinccel és hátcsigolyákkal együtt
16 39 A hát fent nem említett egyéb részei
17 Törzs és belső szervek, pontos meghatározás nélkül
18 41 Mellkas, bordák az ízületekkel és a lapockákkal együtt
19 42 Mellkasi terület a belső szervekkel
20 43 Medence és has a belső szervekkel
21 48 Törzs több helyen sérült
22 49 A törzs fent nem említett részei
23 Felső végtagok, pontosabb meghatározás nélkül
24 51 Váll és vállízület (vállcsúcs, kulcscsont)
25 52 Kar a könyökkel együtt (felkar és alkar is)
26 53 Kéz (benne tenyér, kézfej)
27 54 Ujj(ak)
28 55 Csukló
29 58 Felső végtagok, több helyen sérültek
30 59 A felső végtagok fent nem említett egyéb részei
31 Alsó végtagok, pontosabb meghatározás nélkül
32 61 Csípő és csípőízület
33 62 Láb a térdekkel (benne comb és alsólábszár)
34 63 Boka
35 64 Lábfej (talp is)
36 65 Lábujj(ak)
37 68 Alsó végtagok több helyen sérültek
38 69 Az alsó végtagok fent nem említett egyéb részei (pl. farizom, az alsó végtag izmai, Achilles-ín)
39 Egész test vagy a test több területen sérült
40 71 Egész test (általános szervezeti hatások) (A test jelentős része pl. égési, fagyás sérülés)
41 78 A test több része sérült
42 99 A test fent nem említett egyéb részei

Az orvos minden esetben köteles a BNO kódot megjelölni, a kórismét magyarul meghatározni. Politraumás baleseteknél az orvos a vezető kórismének megfelelő választ adja meg, a mellette levő számok beírásával.

21. *  Felmentési napok száma

„A sérülés típusa” rész jobb sarkában lévő 3 négyzetbe a szolgálat (munkavégzés) alóli felmentési naptári napok számát kell beírni. Ha a felterjesztés időpontjáig (30 napon belül) ez nem ismert, úgy üresen kell hagyni, és azt az ismertté válás időpontjában kell közölni a munkavédelmi felügyeletet ellátó szervvel.

22. *  A sérülés súlyossága (Az alapellátó orvos tölti ki.)

1. Könnyű (1-8 nap)

2. Súlyos (8 napnál több)

3. Súlyos csonkulásos

4. Halálos

A válasz kiválasztásakor a „Könnyű (1-8 nap)” és a „Súlyos (8 napnál több)” esetében az orvosi felmentési javaslatot kell figyelembe venni. A súlyosság megállapítását követően az alapellátó orvos aláírásával és keltezéssel ellátja a baleseti jegyzőkönyvet.

23. Milyen munkavédelmi vagy más előírást szegtek meg:

A munkavédelemre vonatkozó, vagy azzal kapcsolatos előírásoknak, szabályoknak, utasításoknak azokat a pontjait kell feltüntetni, amelyeket a baleset bekövetkezésekor megszegtek. Amennyiben nem szegtek meg előírást, úgy az erre vonatkozó bejegyzést is be kell írni.

24. Hasonló baleset megelőzéséhez szükséges intézkedések, a végrehajtás határideje, felelőse:

Fel kell sorolni azokat a műszaki, szervezési, egészségügyi, jogi, oktatási intézkedéseket, amelyekkel a hasonló balesetek megelőzhetők. Amennyiben intézkedés nem szükséges, akkor azt kell beírni.

25. Egyéb adatok:

A sérült, valamint a tanúk meghallgatásáról készített jegyzőkönyvek, továbbá más, a baleset kivizsgálása során keletkezett iratok, dokumentumok felsorolása (azonosító számuk megjelölésével).

26. Kelt:

Fontos feltüntetni a jegyzőkönyv felvételének helyét és a pontos dátumot.

27. Aláírások:

A jegyzőkönyvben foglaltak valódiságáért a jegyzőkönyv aláírói felelősek. Az azonosíthatóság miatt az aláírók nevét olvashatóan is fel kell tüntetni.

A szerv részéről és a munkavédelmi megbízott aláírásoknál az Országgyűlési Őrség parancsnoka mint állományilletékes parancsnok által a baleset kivizsgálására kijelölt vezető és munkavédelmi szakember (munkavédelmi tevékenységgel megbízott személy) ír alá.

Az érdekképviselő aláírásnál:

- ha működik az adott munkahelyen munkavédelmi érdekképviselet (az Mvt. 70. §-a szerint), akkor ő vesz részt a baleset kivizsgálásában;

- munkavédelmi érdekképviselet nélkül, amennyiben a sérült tagja valamely szakszervezetnek, akkor azon szakszervezet képviselője vehet részt a baleset kivizsgálásában;

- ha az előző két feltétel egyike sem áll fenn, akkor az aláírás helye üresen marad.

A szerv vezetője (parancsnoka) aláírásnál az Országgyűlési Őrség parancsnoka mint a baleset kivizsgálásáért felelős állományilletékes parancsnok ír alá.

28. A sérült a jegyzőkönyvben foglaltakkal egyetért - nem ért egyet:

A megfelelő válasz aláhúzásával vagy aláírásával a sérült tölti ki. „Nem ért egyet” vélemény esetén a sérült ez irányú indoklását a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

7. melléklet a 23/2013. (VI. 11.) BM rendelethez

Bejelentendő foglalkozási megbetegedések jegyzéke

EU kód Kód
1 A) KÉMIAI KÓROKI TÉNYEZŐK
100 A1 Akrilnitril által okozott betegségek
101 A2 Arzén és vegyületei által okozott betegségek
102 A3 Berillium és vegyületei által okozott betegségek
103.01 A4 Szén-monoxid által okozott betegségek
103.02 A5 Foszgén által okozott betegségek
104.01 A6 Hidrogén-cianid által okozott betegségek
104.02 A7 Cianidok és vegyületei által okozott betegségek
104.03 A8 Izocianátok által okozott betegségek
105 A9 Kadmium és vegyületei által okozott betegségek
106 A10 Króm és vegyületei által okozott betegségek
107 A11 Higany és vegyületei által okozott betegségek
108 A12 Mangán és vegyületei által okozott betegségek
109.01 A13 Salétromsav által okozott betegségek
109.02 A14 Nitrogén oxidok által okozott betegségek
109.03 A15 Ammónia által okozott betegségek
110 A16 Nikkel és vegyületei által okozott betegségek
111 A17 Foszfor és vegyületei által okozott betegségek
112 A18 Ólom és vegyületei által okozott betegségek
113.01 A19 Kén-oxidok által okozott betegségek
113.02 A20 Kénsav által okozott betegségek
113.03 A21 Szén-diszulfid (szénkéneg) által okozott betegségek
114 A22 Vanádium és vegyületei által okozott betegségek
115.01 A23 Klór által okozott betegségek
115.02 A24 Bróm által okozott betegségek
115.04 A25 Jód által okozott betegségek
115.05 A26 Fluor és vegyületei által okozott betegségek
116 A27 Benzinekből (kőolaj-eredetű, alacsony forráspontú szénhidrogén legyekből) származó alifás és aliciklikus szénhidrogének által okozott betegségek
A28 Vinilklorid által okozott betegségek
A29 Triklór-etilén által okozott betegségek
117 A30 Tetraklór-etilén által okozott betegségek
A31 Egyéb alifás és aromás szénhidrogének halogén származékai által okozott betegségek
118 A32 Butil-, metil- és izopropil-alkohol által okozott betegségek
119 A33 Etilén-glikol, dietilén-glikol, 1,4-butándiol, valamint glikolok és glicerin nitro származékai által okozott betegségek
120 A34 Metil-éter, etil-éter, izopropil-éter, vinil-éter, diklór-izopropiléter, gvajakol, az etilénglikol metil-étere és etil-étere által okozott betegségek
121 A35 Aceton, klóraceton, brómaceton, hexafluoraceton, metil-etil-keton, metil-n-butil-keton, etil-izobutil-keton, diaceton-alkohol, mezitil-oxid, 2-metilciklohexanon által okozott betegségek
A36 Egyéb alkoholok, glikolok, ketonok, aldehidek, észterek által okozott betegségek
122 A37 Szerves foszforsav-észterek, karbamát inszekticidek által okozott betegségek
123 A38 Szerves savak által okozott betegségek
124 A39 Formaldehid által okozott betegségek
125 A40 Nitro-glicerin és más alifás nitroszármazékok által okozott betegségek
A41 Benzol által okozott betegségek
126.01 A42 Toluol által okozott betegségek
A43 Xilol által okozott betegségek
A44 Egyéb benzol homológ által okozott betegségek
126.02 A45 Naftalin vagy a naftalin megfelelői (a naftalin megfelelőit a CnH2n-12 összegképlet jellemzi)
által okozott betegségek
126.03 A46 Sztirol és divinilbenzol által okozott betegségek
127 A47 Aromás szénhidrogének halogénezett származékai által okozott betegségek
128.01 A48 Fenolok és megfelelőik vagy halogénezett származékaik által okozott betegségek
128.02 A49 Naftol és megfelelői vagy halogénezett származékai által okozott betegségek
128.03 A50 Alkil-aril-oxidok halogénezett származékai által okozott betegségek
128.04 A51 Alkil-aril-szulfonátok halogénezett származékai által okozott betegségek
128.05 A52 Benzokinonok által okozott betegségek
129.01 A53 Aromás aminok vagy aromás hidrazinok vagy ezek halogénezett, fenolos, nitrifikált, nitrált vagy szulfonált származékai által okozott betegségek
129.02 A54 Alifás aminok és halogénezett származékaik által okozott betegségek
130.01 A55 Aromás szénhidrogének nitrált származékai által okozott betegségek
130.02 A56 Fenolok és megfelelőik nitrált származékai által okozott betegségek
131 A57 Antimon és vegyületei által okozott betegségek
132 A58 Salétromsav-észterek által okozott betegségek
A59 Nitro-glicerin és más salétromsavas észterek által okozott betegségek
133 A60 Kén-hidrogén által okozott betegségek
135 A61 Szerves oldószerek által okozott encephalopathiák, amelyek más címszó alá nem tartoznak
136 A62 Szerves oldószerek által okozott polyneuropathiák, amelyek más címszó alá nem tartoznak
A63 Dioxán (dietilén oxid) által okozott betegségek
A64 Minden egyéb, a munkavégzés, foglalkozás közben használt és a személyi állomány tagjának testfelületére, szervezetébe jutó vegyi anyag (beleértve az egyéb növényvédő szereket) által okozott betegségek
201.01 A65 Korom által okozott bőrbetegségek és bőrrák
201.02 A66 Bitumen által okozott bőrbetegségek és bőrrák
201.03 A67 Kátrány által okozott bőrbetegségek és bőrrák
201.04 A68 Szurok által okozott bőrbetegségek és bőrrák
201.05 A69 Antracén és vegyületei által okozott bőrbetegségek és bőrrák
201.06 A70 Ásványi és egyéb olajok által okozott bőrbetegségek és bőrrák
201.07 A71 Nyers paraffin által okozott bőrbetegségek és bőrrák
201.08 A72 Karbazol és vegyületei által okozott bőrbetegségek és bőrrák
201.09 A73 Szén desztilláció melléktermékei által okozott bőrbetegségek és bőrrák
202 A74 Vegyianyagok által okozott kontakt irritatív dermatitisz
A75 Vegyianyagok által okozott kontakt allergiás dermatitisz
A76 Vegyianyagok által okozott egyéb bőrbetegségek (pl. olajakne) és nyálkahártya betegségek
A77 Egyéb bőrbetegségek és bőrrákok
301.11 A78 Szilikózis
301.12 A79 Tüdő tuberkulózissal kombinált szilikózis
301.21 A80 Azbesztózis
301.22 A81 Azbesztpor belégzését követő mesothelioma
301.31 A82 Egyéb pneumokoniózisok
302 A83 Azbeszt szövődménye hörgőrák formájában
303 A84 Szinterezett (zsugorított) fémek pora által okozott hörgő-tüdő-betegségek
304.04 A85 Kobalt, ón, bárium és grafit porának belégzése által okozott légzőrendszeri betegségek
A86 Kemény fém által okozott tüdőfibrózisok
304.05 A87 Sziderózis
304.06 A88 Tudományosan igazolt kémiai allergének által kiváltott és munkával kapcsolatos allergiás asztma
304.07 A89 Tudományosan igazolt kémiai allergének által kiváltott és munkával kapcsolatos allergiás rinitisz
305.01 A90 Fapor által okozott felsőlégúti daganatos betegségek
306 A91 A pleura azbeszt által okozott, légzési restrikcióval járó fibrózisa
307 A92 Mélyszíni bányában dolgozó bányászok krónikus obstruktív hörghurutja és emfizémája
308 A93 Azbesztpor belégzése által okozott tüdőrák
309 A94 Alumínium és vegyületei által okozott betegségek
310 A95 Lúgos salak pora által okozott bronchopulmonáris betegségek
B) FIZIKAI KÓROKI TÉNYEZŐK
502.01 B1 Ultraibolya, infravörös, egyéb nem ionizáló sugárzás által okozott betegségek (kivéve elektroophthalmia)
502.02 B2 Elektroophthalmia
503 B3 Zaj által okozott halláskárosodások
504 B4 Túlnyomás alatti munkavégzés által okozott betegségek
505.01 B5 Helyileg ható vibráció által okozott betegség
505.02 B6 Egésztest vibráció által okozott betegségek (beleértve az ágyéki gerinc porckorong betegségeit)
B7 Foglalkozással kapcsolatos egyéb fizikai kóroki tényező által okozott betegségek
508 B8 Ionizáló sugárzás által okozott betegségek
C) BIOLÓGIAI KÓROKI TÉNYEZŐK
401 C1 Egyéb zoonózisok
402 C2 Tetanusz
403 C3 Brucellózis
C4 Ornitózis
C5 Kullancs-enkefalitisz
C6 Antrax
C7 Leptospirózis
C8 Q-láz
C9 Tularémia
C10 Borelliózis (Lyme-kór)
C11 Trichofitiázis
404 C12 Foglalkozással kapcsolatban keletkezett hepatitiszek
405 C13 Foglalkozással kapcsolatban keletkezett tuberkulózis
406 C14 Amőbiázis
407 C15 Fertőző betegségek által okozott idült egészségkárosodás, ha az a foglalkozással kapcsolatban keletkezett
C16 Hivatalos külszolgálat során szerzett trópusi betegségek
C17 Gennykeltők által okozott bőrbetegségek
C18 Gombák által okozott bőrbetegségek
304.01 C19 Exogen (extrinsic) allergiás alveolitisz
304.02 C20 Gyapot, len, kender, juta, szizál és cukornád porok és rostok belégzése által okozott tüdőbetegségek
C21 Foglalkozással kapcsolatos biológiai kóroki tényezők által okozott egyéb betegségek
304.06 C22 Tudományosan igazolt biológiai allergének által kiváltott és munkával kapcsolatos allergiás asztma
304.07 C23 Tudományosan igazolt biológiai allergének által kiváltott és munkával kapcsolatos allergiás rinitisz
D) NEM OPTIMÁLIS IGÉNYBEVÉTEL, PSZICHOSZOCIÁLIS ERGONÓMIAI KÓROKI TÉNYEZŐK
506.10 D1 A periartikuláris tömlők nyomás miatti betegsége
506.11 D2 Prae-patelláris és sub-patelláris bursitis
506.12 D3 Olecranon bursitis
506.13 D4 Váll bursitis
506.21 D5 Az ínhüvely túlerőltetés által okozott betegségek
506.22 D6 A peritendineum-túlerőltetés által okozott betegség
506.23 D7 Az izom és ín tapadási helyek túlerőltetés által okozott betegségek
506.30 D8 Térdízületi meniszkusz sérülése
506.40 D9 Nyomás eredetű perifériás idegkárosodás
506.45 D10 Carpal tunnel (kéztő alagút) szindróma
507 D11 Bányászok nystagmusa (szemtekerezgése)
D12 Az ágyéki gerinc porckorong tehermozgatás által okozott betegségei
D13 A nyaki gerinc szakasz porckorong tehermozgatás által okozott betegségei
D14 Csontok, ízületek, izmok, inak túlzott vagy egyoldalú igénybevétele által okozott betegségei
D15 Pszichoszociális kóroki tényezők
D16 Ergonómiai kóroki tényezők által okozott betegségek
D17 A munkavégzéssel vagy a munkakörnyezettel kapcsolatos egyéb betegségek

8. melléklet a 23/2013. (VI. 11.) BM rendelethez * 

Bejelentés foglalkozási megbetegedésről (mérgezésről), fokozott expozícióról

Érintett szerv megnevezése: Országgyűlési Őrség
Bejelentés-azonosító: □□□□□-□□-□□□
Bejelentő: □
1 - Foglalkozás-egészségügyi alapellátó orvos
2 - Foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely orvosa
3 -
Országos Tisztifőorvosi Hivatal
Bejelentő orvos neve: .....................................................................
Bejelentés dátuma: 20□□.□□.□□.
A bejelentett eset:
1 - foglalkozási megbetegedés
2 - fokozott expozíció
Keresőképesség:
1 - keresőképes
2 - keresőképtelen
3 - halálos
Diagnózis (Csak foglalkozási megbetegedés esetén kell kitölteni!):
Előfordulás jellege:
1 - egyedi
2 - tömeges

Munkáltató neve (központi telephely):
Adószám: □□□□□□□□-□-□□
Adóazonosító jel: □□□□□□□□

Szakágazati kód: □□□□
Telephely címe (a bejelentés helye szerint):
A megbetegedéssel/ fokozott expozícióval kapcsolatos munkakör:
A személyi állomány tagjának neve: ..................................................................................................
TAJ-szám: □□□□□□□□□
Neme: □
1 - férfi
2 - nő
Születési dátuma: □□□□.□□.□□.
Születési helye: .........................................................................................................
Anyja neve: ...............................................................................................................
Lakcíme: □□□□ ......................................................................................................................
Jelenlegi munkaköri tevékenysége:
FEOR kód: □□□□
Korábbi munkakörei, jelenlegi és előző munkáltatójánál (a felsorolásnál jelölendő a munkáltató neve, címe; a munkakör, amelyet betöltött; és a mettől-meddig időtartam. Ha nem tudja, vagy nem emlékszik: n.e.-vel jelölendő):
A megbetegedéssel (fokozott expozíciós esettel) kapcsolatos jelenlegi munkakörben töltött expozíciós idő (hónap): □□
A megbetegedéssel (fokozott expozíciós esettel) kapcsolatos munkakörben összesen eltöltött expozíciós idő (hónap): □□
A fokozott zaj expozíciós eset bejelentésének alapjául szolgáló audiometriás vizsgálat eredményei:
A fokozott vegyi expozíciós eset bejelentésének alapjául szolgáló biológiai paraméter(ek) laboratóriumi vizsgálati eredményei
(Csak a kivizsgálást követően töltendő ki):
Vérben Vizeletben
paraméter érték mértékegység paraméter érték mértékegység
A munkavédelmi felügyelőség véleménye:
A bejelentés: □
1 - elfogadva
2 - módosítva
3 - elutasítva
4 - kiegészítésre visszaküldve


Elfogadott foglalkozási megbetegedés: □□□
Elfogadott fokozott expozíció: □□□
Diagnózis:
Bejelentést indokoló, csatolt orvosi dokumentumok száma: □□

Dátuma: □□□□.□□.□□.
P. H.
...........................................................
aláírás

Kódlista és kitöltési utasítás a bejelentéshez

1. A bejelentést az Országgyűlési Őrség munkavédelmi feladatai és foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól szóló 23/2013. (VI. 11.) BM rendelet 7. mellékletében szereplő jegyzék alapján kell kitölteni.

2. Bejelentés-azonosító: az 1-5. számjegy a bejelentő orvos pecsétszáma,

a 6-7. számjegy a bejelentés éve (évszázad nélkül),

a 8-10. számjegy a bejelentő orvos által adott sorszám

3. Diagnózis: a megbetegedések jegyzékében a megbetegedést okozó tényező betűjele és a megbetegedés előtti arab számok.

4. Szakágazati kód: TEÁOR alapján (KSH)

5. FEOR kód: Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (Korszerűsített jegyzék)

(KSH, FEOR-08)

9. melléklet a 23/2013. (VI. 11.) BM rendelethez

Vizsgálati lap

Szerv neve:
Bejelentés-azonosító
TAJ-szám:

□□□□□-□□-□□□
□□□□□□□□□
1. Jelen bejelentést indokoló kóroki tényezővel kapcsolatban korábbi munkahelyein előfordult-e:
Fokozott expozíció Nem
Ha igen, mikor (év)

□□□□
Megbetegedés Nem o
Ha igen, mikor (év)

□□□□
2. Jelen bejelentés tárgyát képező megbetegedést vagy fokozott expozíciót okozó kóroki tényezők műszeres vizsgálata:
Vizsgálatok nem történtek
Vizsgálatok történtek
(több mérés esetén valamennyi eredményt ismertetni, vagy a mérési jegyzőkönyveket mellékelni kell)
Mérések iránya:
Mérések időpontja
(év, hónap):
□□□□.□□.
□□□□.□□.
□□□□.□□.
□□□□.□□.
Mérések eredményei: □□□□
□□□□
□□□□
Hozott intézkedések: □□□□
□□□□
□□□□
□□□□
3. A megbetegedés, fokozott expozíció oka (több válasz is adható):
Műszaki megelőzés Teljes hiánya
Részleges jellege
Elégtelen hatékonyság
Egyéb:
Egyéni védelem Teljes hiánya
Nem megfelelő mennyisége
Nem megfelelő minősége
Használatának elmulasztása
Egyéb (szövegesen ismertetendő):
4. Előzetes orvosi alkalmassági vizsgálatok történtek:
Igen
Gyakorisága (hónapokban): □□
Nem
5. Időszakos orvosi alkalmassági vizsgálatok:
Igen
Gyakorisága (hónapokban): □□
Nem
6. A személyi állomány tagja magatartásával hozzájárult-e a megbetegedés (fokozott expozíció) kialakulásához?
Igen
Nem
7. A kivizsgálást követő intézkedés formája:
Intézkedési terv
Határozati intézkedés
Bírságolás (és összege)
Egyéb
Nem történt intézkedés (ebben az esetben indokolás is szükséges) Indokolás:
8. A kivizsgálás során hozott intézkedés tartalmi ismertetése:
9. Az esemény körülményeinek és a kivizsgálás tapasztalatainak részletes ismertetése:

Kitöltési útmutató a vizsgálati laphoz

1. Bejelentés-azonosító az 1-5. számjegy a bejelentő orvos pecsétszáma,

a 6-7. számjegy a bejelentés éve (évszázad nélkül),

a 8-10. számjegy a bejelentő orvos által adott sorszám

2. A megbetegedést (mérgezést) vagy fokozott expozíciót előidéző kóroki tényezők műszeres vizsgálata.

a) Mérések:

1 - vegyi anyag

2 - por

3 - rost

4 - zaj

5 - lokális rezgés

6 - egyéb

b) Mérések eredményei:

1 - igazolták a bejelentést

2 - nem igazolták a bejelentést

3 - nem ítélhető meg a korábbi munkahelyi szituáció

4 - ismételt mérés szükséges

10. melléklet a 23/2013. (VI. 11.) BM rendelethez

Szerv
....................................................................
Értesítés
Cím:
Értesítem, hogy
Név: ........................................................................................................................................
TAJ-szám: □□□□□□□□□
Születési hely, idő: .............................................................................................................
Anyja neve: ...........................................................................................................................
Lakcím: ...................................................................................................................................
Állományilletékes parancsnok neve: ...........................................................................
Adószám: □□□□□□□□-□-□□
Adóazonosító jel: □□□□□□□□
Telephely címe (a bejelentés helye szerint): ...............................................................
bejelentett és kivizsgált foglalkozási megbetegedése elfogadást nyert.
Dátum: .......................................................
P. H.
.................................................
aláírás