Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2017.06.23.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet

a nemzeti felsőoktatási kiválóságról

A Kormány a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 1., 12., 20. és 21. pontjában,

a 33. § a)-b) pontja tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

1. A nemzeti felsőoktatási kiválóság rendszere

1. § (1) A nemzeti felsőoktatási kiválóság rendszere magában foglalja

a) *  a kiemelt felsőoktatási intézményt;

b) a hallgatói kiválóság, illetve a tehetséggondozás rendszerét, így különösen a szakkollégiumokat és az országos tudományos diákköri mozgalmat;

c) a felsőoktatási kollégiumok, diákotthonok tehetséggondozó műhelyeit;

d) az oktatói és kutatói kiválóság rendszerét, egyes intézményeit, így különösen a nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíjat;

e) a felsőoktatási intézményeknek autonóm működésük keretében önállóan, más felsőoktatási intézményekkel, illetve szakmai szervezetekkel működtetett tehetséggondozó rendszereit.

(2) A Kormány elismeri és védendő értékként kezeli az országos tudományos diákköri mozgalom, valamint a szakkollégiumi mozgalom hagyományait.

2. * 

2-8. § * 

3. A hallgatók, oktatók és kutatók kutatói kiválóságának állami elismerése és támogatása

9. § A Kormány nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíjat alapít.

10. § *  (1) A hallgató kutatói kiválóságának támogatásaként nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíj adományozható annak a kiváló teljesítményt nyújtó, alapképzésben, mesterképzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgatónak, aki felsőoktatási intézmény keretében az ösztöndíjas jogviszony alatt kutatási tevékenységet végez.

(2) Az ösztöndíjas jogviszony feltétele, hogy a hallgató az ösztöndíjas jogviszony létesítésekor igazolni tudja teljes idejű képzésen az aktív hallgatói jogviszonyát. A pályázat benyújtásának nem feltétele a hallgatói jogviszony megléte, az ösztöndíjra pályázhatnak a felsőoktatási felvételi eljárásra jelentkezők is.

(3) Az ösztöndíj feltételeként meghatározott kutatási eredmény - vagy egyéb teljesítés - más állami ösztöndíj-támogatás eredményeként nem számolható el.

11. § (1) *  Kutatói kiválósága támogatásaként nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíj adományozható annak a doktorjelöltnek, aki kiemelkedő színvonalú, önállóan vagy kutatócsoportban végzett kutatási eredménnyel rendelkezik, és az ösztöndíjas jogviszony alatt felsőoktatási intézmény keretében kutatási tevékenységet végez.

(2) *  Nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíjban részesíthető az az oktató, kutató, aki kiemelkedő színvonalú, önállóan vagy kutatócsoportban végzett kutatási eredménnyel rendelkezik, és az ösztöndíjas jogviszony alatt felsőoktatási intézmény keretében kutatási tevékenységet végez.

(3) Az ösztöndíjas jogviszony feltétele doktorjelölt esetén az, hogy az ösztöndíjas jogviszony létesítésekor igazolni tudja a doktorjelölti jogviszonyát. A pályázat benyújtásának nem feltétele a doktorjelölti jogviszony megléte.

(4) Az ösztöndíjas jogviszony feltétele oktató, kutató esetén az, hogy az ösztöndíjas jogviszony létesítésekor igazolni tudja a felsőoktatási intézménnyel munkavégzésre irányuló jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának meglétét. A pályázat benyújtásának nem feltétele a munkavégzésre irányuló jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony megléte.

(5) Az ösztöndíj feltételeként meghatározott kutatási eredmény - vagy egyéb teljesítés - más állami ösztöndíj-támogatás eredményeként nem számolható el.

12. § *  (1) *  A 9-11. § szerinti nemzeti felsőoktatási kiválósági ösztöndíjak fedezetét a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) költségvetésében szereplő előirányzat (a továbbiakban: előirányzat) biztosítja. Az ösztöndíjak 5-60 hónap időtartamra kerülnek odaítélésre. Az ösztöndíjak odaítéléséről a miniszter dönt.

(2) *  Az előirányzat terhére az ösztöndíj összege negyven százalékának megfelelő támogatás biztosítható a felsőoktatási intézmény számára. A támogatás az ösztöndíjjal támogatott kutatásának dologi és felhalmozási költségeinek, valamint a felsőoktatási intézmény általános költségeinek fedezetére fordítható. Az általános költségek összege nem haladhatja meg a támogatás összegének harminc százalékát.

(3) *  A 9-11. § szerinti ösztöndíj, illetve a (2) bekezdés szerinti támogatás összege a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap és a Magyar Tudományos Akadémia előirányzata, valamint a felsőoktatási intézmény ilyen céllal elnyert egyéb támogatásának terhére, vagy a felsőoktatási intézmény saját forrásából kiegészíthető.

(4) A 9-11. § szerinti nemzeti felsőoktatási kiválósági ösztöndíj támogatási időtartamát, az ösztöndíj összegét, a pályázás és a kiválasztás eljárásrendjét az ösztöndíjprogram működési szabályzata tartalmazza. Az ösztöndíjprogram működési szabályzatát a miniszter határozza meg. Az ösztöndíjprogram működési szabályzatát a minisztérium honlapján nyilvánosságra kell hozni.

4. A tudományos diákköri kiválóság elismerése

13. § Az állam a tehetséggondozás fórumaként működő tudományos diákkörben végzett kiváló teljesítményt az Országos Tudományos Diákköri Konferencián (a továbbiakban: OTDK) kiosztott minősített helyezésekkel ismeri el. Az elismerés feltételeit az Országos Tudományos Diákköri Tanács (a továbbiakban: OTDT) határozza meg.

14. § (1) A tudományos diákkör széles kört érintő, a hazai, illetve határon túli felsőoktatási intézményekben, azok karain, intézeteiben, tanszékein, műhelyeiben és az ezen szervezetekkel együttműködő kutatóintézetekben működő önképzőköri forma. A diákköri tevékenység alapja az oktatók és hallgatók közötti együttműködés, műhelymunka, szakmai kapcsolat, a minőségi értelmiségi képzés fontos területe.

(2) A tudományos diákkör célja a kötelező tananyaggal kapcsolatos tudományos és művészeti ismeretek elmélyítése, bővítése, a tudományos igényű önképzés, a képzési követelményeket, a tantervi kötelezettséget meghaladó tudás elsajátítása, az alkotókészség kifejlesztése, a diáktudományos tevékenység feltételeinek biztosítása, a hallgatók bevonása a tudományos kutatásba, továbbá a diákköri munka során elért egyéni eredmények szakmai nyilvánosságának és megítélésének biztosítása, hasznosításának elősegítése.

(3) A tudományos diákkörökben a hallgatók kutatómunkát folytatnak, amelynek eredményeit pályamunkában (pályaműben) összegzik. Az így létrehozott alkotásokat a felsőoktatási intézményekben, azok karain, intézményközi, országos és nemzetközi tudományos diákköri konferenciákon mutatják be.

15. § (1) A tudományos diákkörök megalakulásának és működésének alapvető szabályairól a felsőoktatási intézmények szervezeti és működési szabályzatukban rendelkeznek.

(2) A szabályzatban foglaltaknak meg kell felelniük az OTDT által meghatározott alapelveknek.

(3) A felsőoktatási intézményekben folyó tudományos diákköri tevékenységet a felsőoktatási intézmények - valamint azok karainak - tudományos diákköri tanácsai felügyelik.

(4) A tudományos diákköri tanács elnökének személyéről a felsőoktatási intézmény (kar) vezetője tájékoztatja az OTDT-t.

16. § (1) Az OTDK-ra a hazai felsőoktatási intézmények, valamint azok karai tudományos diákköri tanácsainak felügyeletével, továbbá az intézményközi, illetve a határon túli területeken az OTDT által elismert és felhatalmazott szervezetek rendezésében lebonyolított tudományos diákköri konferenciákon szerezhetnek jogosultságot a hallgatók, az OTDK felhívásának megfelelő pályamunkájukkal.

(2) Az OTDK-t minden második évben a miniszter és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke fővédnökségével, az OTDT által meghatározott tudományterületeken - az OTDT és az általa előzetesen kiválasztott intézmények - rendezik, az OTDT szabályainak megfelelően, a szakmai bizottságok felügyeletével.

(3) Az OTDK célja a hallgatók kutatási eredményeinek bemutatása és szakmai zsűri által történő értékelése, a hallgatók tudományos előmenetelének segítése és a hallgatók közötti szakmai, tudományos véleménycseréhez szükséges feltételek megteremtése.

17. § Az OTDT döntéseinek és operatív feladatainak végrehajtását az OTDT Titkársága bonyolítja le. Az OTDT Titkárságának működési feltételeit a miniszter biztosítja, vezetője az OTDT által választott titkár.

18. § *  A tudományos diákköri kiválósági rendszer - benne a kétévente megrendezésre kerülő OTDK - támogatásának és az OTDT működésének forrását a minisztérium költségvetésében kell megtervezni.

5. Szakkollégiumi tehetséggondozás

19. § (1) Az állam támogatja a jelen rendeletnek megfelelően működő szakkollégiumokat, amelyek fontos szerepet töltenek be a kiemelkedő képességű hallgatók tehetséggondozásában.

(2) A szakkollégium az önkormányzatiság elvére és a szakkollégisták öntevékenységére épülő tehetséggondozó szervezet.

(3) A szakkollégium célja, hogy saját szakmai program kidolgozásával magas szintű, minőségi szakmai képzést nyújtson, segítve a kiemelkedő képességű hallgatók tehetséggondozását, közéleti szerepvállalását, az értelmiségi feladatokra történő felkészülés tárgyi és személyi feltételeinek megteremtését, a társadalmi problémákra érzékeny, szakmailag igényes értelmiség nevelését.

(4) A szakkollégium tagsága dönt a szakkollégium szakmai programjáról, illetve az ahhoz kötődő szakmai teljesítményekre vonatkozó követelményekről.

(5) A szakkollégiumnak a (2)-(4) bekezdésben rögzített célok és alapelvek érdekében az alábbi szervezeti feltételeknek kell megfelelnie:

a) *  rendelkezik szervezeti és működési szabályzattal, valamint a szakkollégium vagy annak jogelődje létrehozásáról szóló intézkedést tartalmazó - tartalmát tekintve a szakkollégium működésére nézve kötelező - dokumentummal (a továbbiakban: létesítő okirat), amelyek együttesen rögzítik a szakkollégium céljait, működési elveit, a szakkollégiumi tagsági jogviszony keletkezését, megszűnését, a tagsági formákat, továbbá a vezetőség választásának eljárását;

b) a szakkollégium létesítő okiratában, szervezeti és működési szabályzatban rögzített céljai között szerepel a felsőoktatási intézmények oktatási tevékenységén túlmenő szakmai képzés, illetve önképzési lehetőség nyújtása a tagoknak, a társadalom iránt elkötelezett értelmiségi réteg nevelése valamint az autonómia biztosítása;

c) rendelkezik képzési programmal, amely rögzíti különösen a tagság szakmai feltételeit, a képzési vállalásokat, a szakmai teljesítmény elfogadásának elveit, továbbá a szakkollégiumi képzési program elvégzésének kötelezettségét.

20. § (1) A szakkollégium szolgáltatásait igénybe veheti az a hallgató is, aki nem rendelkezik kollégiumi tagsági viszonnyal.

(2) A szakkollégium nyitott, tagja lehet bármely felsőoktatási intézmény hallgatója.

(3) Amennyiben a szakkollégium felsőoktatási intézmény részeként működik, feladatait a felsőoktatási intézmény költségvetésében meghatározott keretek között látja el.

(4) *  Ha a szakkollégium nem felsőoktatási intézmény keretében működik, működésének alapfeltétele a felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás.

(5) Felsőoktatási intézmény keretében működő szakkollégium esetében a felsőoktatási intézmény, diákotthon keretében működő szakkollégium esetében a diákotthon fenntartója biztosítja a szakkollégium tagjai számára a működés és együttlakás infrastrukturális feltételeit. E feltétel alól kivétel a felsőoktatási intézmény szervezeti keretei között létesített, induló szakkollégium, amelynek esetében a tagok részére az együttlakás feltételeit és a kollégiumi elhelyezést a létesítést követő, egy teljes tanévet magában foglaló időszak elteltével kell biztosítani.

21. § A szakkollégiumi rendszeren belül kiemelten a roma fiatalok tehetségének támogatását szolgálja a roma szakkollégium. Roma szakkollégium minden olyan szakkollégium, amelynek létesítő okirata ezt kimondja, valamint céljai között szerepel a roma értelmiségi utánpótlás biztosítása, és tevékenységében törekszik a roma identitású hallgatók tehetséggondozására.

22. § *  A szakkollégiumok érdekegyeztető és érdekképviseleti szakmai testülete a Szakkollégiumok Egyeztető Fóruma. A Szakkollégiumok Egyeztető Fórumának működését a tagok által elfogadott ügyrend határozza meg.

23. § (1) A szakkollégiumokról az Oktatási Hivatal külön nyilvántartást vezet.

(2) * 

(3) *  Az Oktatási Hivatal a 20. § (3) és (4) bekezdése szerinti szakkollégiumokat a tevékenység minőségének biztosítása érdekében az Nftv. 67. § (3) bekezdés h) pontja szerint tartja nyilván és a felsőoktatási intézmény működési engedélyének felülvizsgálata keretében ellenőrzi tevékenységüket.

24. § (1) A szakkollégiumok működésének és szakmai tevékenységének támogatására a miniszter éves pályázati rendszert működtet.

(2) A pályázat forrását a minisztérium költségvetésében kell megtervezni.

6. A felsőoktatási kollégiumokban, diákotthonokban folyó tehetséggondozás

25. § (1) A felsőoktatási kollégium és diákotthon - szociális funkcióján, a lakhatás biztosításán túlmenően - a felsőoktatási intézmények oktatási-nevelési céljainak megvalósításához kapcsolódóan hozzájárul az értelmiségivé válás folyamatához, az értékteremtő, alkotó létforma kialakulásához.

(2) A kollégium és a diákotthon lehetőséget biztosít tagjai önképzéséhez, tehetségük kibontakoztatásához, ápolja és fejleszti a kollégiumi illetve diákotthoni hagyományokat.

(3) Az állam pályázat útján nyújthat támogatást a kollégiumok, diákotthonok (1)-(2) bekezdésben meghatározott irányelvek mentén működő tehetséggondozó tevékenységéhez.

7. Záró rendelkezések

26. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

27. § * 

28. § * 

29. § * 

30. § * 

31. § * 

32-33. § * 

1-2. melléklet a 24/2013. (II. 5.) Korm. rendelethez *