Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2016.05.29.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

2013. évi XXXIV. törvény

az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról * 

1. A törvény hatálya

1. § (1) *  A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv az építészeti-műszaki tervezési, kivitelezési szerződés (a továbbiakban együtt: szerződés) építőipari teljesítéséből eredő, e törvényben meghatározott kérdésekben a megrendelő, a tervező, a kivitelező vagy az alvállalkozó (a továbbiakban együtt: fél) megbízására szakértői véleményt ad, ha a teljesítésigazolás kiadása nem történt meg, a kiadása vitás, vagy a teljesítésigazolás kiadásra került, de a kifizetés nem történt meg.

(1a) *  A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv a Közbeszerzési Hatóság kijelölése alapján szakhatóságként működik közre a közbeszerzési szerződések teljesítésének és módosításának ellenőrzésére irányuló eljárásban.

(2) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv véleménye a szerződést biztosító mellékkötelezettségek érvényesíthetőségéhez is kérhető, amennyiben az érvényesítés kérdése vitás a szerződő felek között.

(3) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárása a Magyarországon történő építési beruházásokra terjed ki.

(3a) *  Nem terjed ki e törvény hatálya a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény hatálya alá tartozó építési beruházásokra.

(4) *  E törvény alkalmazásában

a) szerződést biztosító mellékkötelezettség a garancia, zálogjog és kezesség,

b) biztosítékot nyújtó személy: a garanciát vállaló pénzügyi intézmény vagy biztosító, a zálogkötelezett és a kezes.

(5) A szakértői vélemény jogszabályban meghatározott díjazás ellenében kérhető.

(6) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv - a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított per kivételével - az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 1. § (1) bekezdésében meghatározott szervek eljárásában nem rendelhető ki.

(7) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv, valamint a tagjának jogaira és kötelezettségeire a Szaktv. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(8) E törvény alkalmazásában építési beruházás alatt az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 30. pontjában foglalt tevékenységek összessége értendő.

2. A szakértői vélemény elkészítésére vonatkozó megbízás

2. § (1) Ha a félnek a szakértői vélemény elkészítésére vonatkozó megbízás elfogadása iránti kérelme megfelel az e törvényben és külön jogszabályban foglalt feltételeknek, a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv a megbízást elfogadja és erről értesíti az eljárást kezdeményező felet.

(2) Ha a fél kérelme nem felel meg az e törvényben és külön jogszabályban foglalt feltételeknek, a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv a megbízást visszautasítja, amelynek tényéről - a visszautasítás okának megjelölésével - értesíti az eljárást kezdeményező felet.

(3) Ha a fél kérelme hiányos, a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv a kérelem beérkezését követő naptól számított 5 napon belül tájékoztatja a hiányokról és azok pótlásának lehetőségéről, határidejéről.

(4) Ha a fél a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv véleményét a szerződést biztosító mellékkötelezettsége érvényesítésének vizsgálatához kapcsolódóan kéri,

a) az eljárást kezdeményező fél a biztosítékot nyújtó személyt erről értesíti, és egyben gondoskodik a szerződést biztosító mellékkötelezettséget keletkeztető jogviszony időbeli hatályának meghosszabbításáról,

b) a mellékkötelezett a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvélemény-kivonatának a 8. § (3) bekezdése szerinti közléséig a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti kötelezetti késedelembe nem esik.

3. A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működtetése és tagjai

3. § (1) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv független szervezetként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működik.

(2) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv

a) vezetőjét, vezető helyettesét az igazságügyi szakértők közül az építésgazdaságért felelős miniszter az építésügyért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter,

b) *  tagjait az igazságügyi szakértők és az építési műszaki ellenőrök közül az építésgazdaságért felelős miniszter - a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építész Kamara, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara és építőipari szakmai szervezetek véleményezése mellett - az igazságügyért felelős miniszter

egyetértésével nevezi ki.

(3) A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a Teljesítésigazolási Szakértői Szervet, annak tagjait és tisztségviselőit nem utasíthatja. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv adminisztrációját végző alkalmazottait a szakmai tevékenységük körében nem utasíthatja, a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv által vizsgált egyes ügyekre vonatkozó szakértői tevékenységgel kapcsolatos adatokat elkülönítetten kezeli.

(4) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv tagjaira, szervezetére, működésére, eljárására, díjazására, tagjainak képesítésére és jogosultságára, a feladatellátás feltételeire, a szakértői vélemény és kivonatának tartalmára, valamint elkészítésére vonatkozó megbízás elfogadása iránti kérelemre vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(5) *  A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CLXIII. törvény 9. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésével kapcsolatos ügyekben a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakértői tanács azon tagjai járhatnak el, akik tekintetében a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzést lefolytatták, és az ellenőrzés nemzetbiztonsági kockázatot nem állapított meg.

4. A szakértői tanács

4. § (1) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv nevében a szakvéleményt és annak kivonatát - saját szakmai felelőssége mellett - a szakértői tanács adja.

(2) *  Az ügyben eljáró szakértői tanács három tagját és közülük a szakértői tanács elnökét a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vezetője jelöli ki a vizsgálandó építészeti-műszaki tervezési, illetve az építőipari kivitelezési munka szakterületének megfelelő, a 3. § (2) bekezdés b) pontja szerinti tagok közül. A szakértői tanács elnökének kizárólag igazságügyi szakértő jelölhető ki.

(3) *  A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv nevében szakértői tanácsban két szakértő jár el, ha az ügyben a teljesítésigazolás kiadásra került, de a kifizetés nem történt meg, és a vitatott bruttó érték nem haladja meg a 6 millió forintot. Ezen eljárásban a szakértői tanács elnökeként a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vezetője vagy vezetőhelyettese vesz részt.

5. § (1) *  Az adott ügy kapcsán a szakértői tanács tagjaként nem járhat el, aki a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint mint szakértő sem járhatna el. Az elfogultságát kell vélelmezni különösen annak, aki bármely fél megbízásából az adott ügy tárgyát képező építési beruházásnál korábban szakértőként járt el.

(2) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vezetője hivatalból gondoskodik arról, hogy kizárt tag ne vegyen részt a szakértői vélemény kialakításában.

(3) A szakértői tanács tagja a Szaktv. 13. § (4) bekezdésében foglaltakat a tudomására jutástól számított 5 napon belül jelzi a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vezetőjének.

(4) Ha a szakértői tanács tagja a kizáró okot maga jelentette be vagy a kizáráshoz maga is hozzájárult, továbbá ha a kizáró okot a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vezetője állapítja meg, az eljárásra másik tagot jelöl ki. Így kell eljárni akkor is, ha a szakértői tanács tagja a szakértői vélemény elkészítésének egyéb akadályát maga jelentette be.

(5) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vezetőjének akadályoztatása esetén - ideértve a kizárást is - a vezetői feladatait az erre kijelölt helyettese látja el.

5. A szakértői vélemény elkészítése

6. § (1) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv a szerződés teljesítését vizsgálja, szakvéleményt vagy kivonatot ad ki, amely alapján megállapítható, hogy a szerződés teljesítése megtörtént-e, vagy nem a szerződésnek megfelelő módon történt meg, és a teljesítésért járó ellenérték megfizetése - adott esetben a szerződést biztosító mellékkötelezettség érvényesítése - milyen összegben indokolt.

(2) *  A szakvélemény - a jogszabályban a szakértői vélemény tartalmára vonatkozó előírások szerint - a következő kérdések tárgyában készül:

a) a szerződés műszaki tartalma szerint a vállalkozót (alvállalkozót) terhelő munkák leírása,

b) az a) pont szerinti munkák közül a teljes bizonyossággal megállapíthatóan teljesített munkák mennyiségének és minőségének meghatározása,

c) az a) pont szerinti munkák közül a teljes bizonyossággal megállapíthatóan el nem végzett munkák meghatározása, és

d) a b) és c) pont szerinti munkáknak a szerződés szerinti költségvetési tételek, vagy az átalánydíj arányos részének alapulvételével meghatározott értéke.

(3) A szakértői vélemény részét képezi a fél által csatolt szerződés másolata.

(4) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményét a kérelemnek - hiánypótlás esetén azok pótlásának - a Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez való beérkezését követő naptól számított 30 napon belül készíti el. A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vezetője - ha az ügy különös bonyolultsága indokolja - a határidőt egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja; a meghosszabbításról legkésőbb a határidő lejártakor értesíti azt, akinek a szakértői véleményt meg kell küldenie.

7. § (1) *  A szakértői tanács a szakértői vélemény elkészítéséhez szükséges vizsgálatot kivitelezési szerződés vizsgálata esetén - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott kivétellel - a kivitelezés helyszínén végzi el. A szakértői vizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A szakértői tanács tagja a szakértői vizsgálat keretében jogosult a kivitelezés helyszínéül szolgáló ingatlanba belépni. A szakértői vizsgálaton a szerződő felek és a kivitelezés helyszínéül szolgáló ingatlan birtokosa jelen lehetnek.

(3) A kivitelezés helyszínéül szolgáló ingatlan birtokosa a szakértői vizsgálat elvégzése érdekében köteles biztosítani

a) a szakértői tanácsnak és a félnek a kivitelezés helyszínéül szolgáló ingatlanba történő belépést,

b) a szakértői tanácsnak a szakértői vizsgálat elvégzését.

(4) A szakértői vizsgálat megkezdésekor a szakértői tanács tagja a kivitelezés helyszínéül szolgáló ingatlan birtokosát tájékoztatja a szakértői vizsgálat céljáról, várható időtartamáról, menetéről, valamint a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségéről.

(5) Ha a kivitelezés helyszínéül szolgáló ingatlan birtokosa nem tesz eleget a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének, ennek tényét a szakértői tanács a jegyzőkönyvben rögzíti és a fél kérelmére kezdeményezi a helyszíni vizsgálatnak a rendőrség közreműködése mellett történő megtartását. A rendőrség ilyen esetben - a rá irányadó jogszabályi előírások szerint - megteszi a helyszíni vizsgálat biztonságos és eredményes végrehajtásának biztosítása érdekében szükséges intézkedéseket.

(6) A rendőrségnek a helyszíni vizsgálat során történő közreműködés nyomán felmerülő költségeiről - az (1) bekezdés szerinti jegyzőkönyv alapján - a közreműködő rendőri szerv igazolást állít ki, amelyet a Teljesítésigazolási Szakértői Szervnek küld meg.

8. § (1) A szakértői tanács a szakértői véleményt írásban terjeszti elő; a szakértői véleményt a szakértői tanács tagjai aláírásukkal látják el.

(2) A szakértői tanács felterjesztésére a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vezetője a szakértői véleményt ellenjegyzi és ellátja a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv bélyegzőjével, továbbá a rendelkezésre bocsátott iratokkal együtt megküldi a szerződő felek részére.

(3) Ha a fél a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv véleményét a szerződést biztosító mellékkötelezettség érvényesítésének vizsgálatához kapcsolódóan kéri, a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv a biztosítékot nyújtó személy részére megküldi a szakértői vélemény kivonatát. Ha az eljárást kezdeményező felet a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv hiánypótlásra szólítja fel, erről a biztosítékot nyújtó személyt értesíti.

(4) *  Amennyiben a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv véleménye alapján a szerződést biztosító mellékkötelezettség érvényesítése nem indokolt,

a) a garanciát vállaló pénzügyi intézmény vagy biztosító a garanciaszerződésben foglalt fizetési kötelezettségét nem teljesíti,

b) a zálogjog a Ptk.-ban írt egyik módon sem érvényesíthető,

c) a kezes a kötelezett helyett való teljesítésre vállalt kötelezettségét nem teljesíti.

(5) Ha a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleménye alapján a mellékkötelezettség érvényesítése csak részben indokolt, a szakvéleményben szereplő indokolt összegen felüli összeg tekintetében a (4) bekezdés megfelelően alkalmazandó.

(6) A mellékkötelezett (4) vagy (5) bekezdés szerinti eljárása esetén a Ptk. teljesítés megtagadására vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók.

(7) Semmis az a szerződési kikötés, amely a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárását kizárja, korlátozza, vagy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárásának kezdeményezéséhez negatív jogkövetkezményt fűz.

6. Záró rendelkezések

9. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv tagjaira, szervezetére, működésére, eljárására, tagjainak képesítésére és jogosultságára, a feladatellátás feltételeire, a szakértői vélemény és kivonatának tartalmára, valamint elkészítésére vonatkozó megbízás elfogadása iránti kérelemre vonatkozó részletes szabályokat, * 

b) a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv díjazására vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg. * 

10. § (1) E törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E törvény 24. §-a 2013. június 30-án lép hatályba.

(3) E törvény 1-9. §-a, 11-12. §-a, 13. § (5) bekezdés b) pontja, 14-16. §-a, 18. § (1) bekezdése, 19. §-a, 21-22. §-a, valamint a 23. § (2)-(4), (8) bekezdése, a (9) bekezdés a) és b) pontja és a (10) bekezdés a) pontja 2013. július 1-jén lép hatályba.

(4) E törvény 23. § (1), (5)-(6) bekezdése 2013. augusztus 1-jén lép hatályba.

(5) E törvény 13. § (1), (3) bekezdése és (5) bekezdés a) pontja, 17. §-a és 20. §-a 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.

(6) E törvény 13. § (2) és (4) bekezdése, valamint 23. § (7) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba.

11. § E törvény 16. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

12. § E törvény 13. § (5) bekezdés b) pontja, 14. és 15. §-a, 21. és 22. §-a a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

7. Módosuló jogszabályok

13. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

(4) * 

(5) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény

a) * 

b) * 

lép.

14-16. § * 

17. § * 

18. § (1) * 

(2)-(3) * 

19. § * 

20. § * 

21-22. § * 

23. § (1) * 

(2)-(4) * 

(5)-(6) * 

(7) * 

(8) * 

(9) Az Étv.

a)-b) * 

c)-f) * 

lép.

(10) Hatályát veszti az Étv.

a) * 

b)-d) * 

24. § A településfejlesztéssel, a településrendezéssel és az építésüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CLVII. törvény 63. § (2) bekezdése nem lép hatályba.