Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.IX.2.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.
Váltás a jogszabály következő időállapotára ( határozatlan )

 

2013. évi XXXVI. törvény

a választási eljárásról1

ÁLTALÁNOS RÉSZ

I. FEJEZET

ALAPVETŐ SZABÁLYOK

1. A törvény hatálya

1. § E törvényt kell alkalmazni

a) az országgyűlési képviselők választásán,

b) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán,

c) a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán,

d) az Európai Parlament tagjainak választásán,

e) abban az eljárásban, amelyre e törvény alkalmazását törvény elrendeli [az a)-e) pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: választás].

2. A választási eljárás alapelvei

2. § (1) A választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő alapelveket:

a) a választás tisztaságának megóvása,

b) önkéntes részvétel a választási eljárásban,

c) esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között,

d) a fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítése,

e) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás,

f) a választási eljárás nyilvánossága.

(2) A választási szervek rendelkezésére álló adatok - törvényben megállapított kivétellel - nyilvánosak.

(3) A választás kitűzése és a választás eredményének jogerőre emelkedése közötti időszakban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit a választási szervek azzal az eltéréssel alkalmazzák, hogy a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerése iránti igénynek haladéktalanul, legfeljebb 5 napon belül tesznek eleget.

(4)2 A választási iroda az ajánlóíveken szereplő személyes adatok közül az érintett kérelmére csak azokról köteles tájékoztatást adni, amelyek ellenőrzését a 125. § (3) bekezdése alapján elvégezte.

3. Értelmező rendelkezések

3. § E törvény alkalmazásában

1. fogyatékossággal élő választópolgár: az a választópolgár, aki érzékszervi - így különösen látás-, hallás-, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során,

2. hozzátartozó: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az élettárs, az egyeneságbeli rokon és annak házastársa vagy bejegyzett élettársa, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülő, a testvér, a házastárs vagy bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa vagy bejegyzett élettársa,

3.3 jelölő szervezet: az országgyűlési képviselők választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő párt, továbbá az országos nemzetiségi önkormányzat, ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette; az Európai Parlament tagjainak választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő párt, ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette; a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő párt, valamint egyesület, a szakszervezet kivételével, ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette; a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő nemzetiségi szervezet, ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette,

4. képviselő: e törvény tárgyi hatálya alá tartozó választáson megválasztott képviselő, nemzetiségi szószóló, polgármester,

5. magyarországi lakcím: a bejelentett magyarországi lakóhely címe; a sem magyarországi, sem külföldi bejelentett lakóhellyel nem rendelkező személy esetében a bejelentett magyarországi tartózkodási hely címe,

5a.4 külképviselet: Magyarországnak a Kormány döntése alapján létrehozott, külföldön működő diplomáciai és konzuli képviselete,

6. magyar állampolgárságot igazoló okirat: az útlevél, a honosítási okirat és az állampolgársági bizonyítvány,

7. meghatalmazott: közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező személy,

8. miniszter: a választások és népszavazások szabályozásáért felelős miniszter,

9. név: házassági családi és utónév, ennek hiányában, valamint az anyja neve esetén a születési családi és utónév,

9a.5 országosan elérhető médiaszolgáltatás: az a médiaszolgáltatás, amely Magyarország lakosságának legalább ötven százaléka számára elérhető,

10. polgármester: a polgármester és a főpolgármester,

11. település: a község, a város, járásszékhely város, megyei jogú város és a fővárosi kerület,

12. települési szintű lakóhely: olyan lakóhely, amely esetében a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás a bejelentett település neve mellett a „lakcím nélküli” bejegyzést tartalmazza,

13. ügyfélkapu: a magyar kormányzat elektronikus ügyfélbeléptető és azonosító rendszere,

14. választási szerv: a választási bizottság és a választási iroda.

4. A nemzetközi megfigyelő

4. § (1) Más állam vagy nemzetközi szervezet Nemzeti Választási Iroda által - a választások megfigyelése céljából - nyilvántartásba vett megfigyelője

a) a választási eljárás teljes menetét figyelemmel kísérheti, a választási szervek munkájánál jelen lehet,

b) a választási bizottságok irataiba betekinthet, azokból - a személyes adatokat nem tartalmazó - másolatot kérhet,

c) kérdést intézhet a választási szervek tagjaihoz, és felhívhatja azok figyelmét az általa tapasztalt rendellenességekre,

d) a választási eljárást és a választási szervek tevékenységét nem zavarhatja és nem befolyásolhatja,

e) tevékenysége végzése alatt köteles a Nemzeti Választási Iroda által rendelkezésére bocsátott regisztrációs kártyát jól látható helyen és módon viselni,

f) köteles pártatlanul végezni tevékenységét.

(2) A Nemzeti Választási Iroda a nemzetközi megfigyelőkről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a nemzetközi megfigyelő nevét, születési helyét és idejét, valamint a megbízó állam vagy nemzetközi szervezet nevét. A nemzetközi megfigyelők nevét, valamint a megbízó állam vagy nemzetközi szervezet nevét a Nemzeti Választási Iroda a választások hivatalos honlapján közzéteszi.

(3) A nemzetközi megfigyelő nyilvántartásba vételéről, valamint nyilvántartásból való törléséről a Nemzeti Választási Iroda elnöke dönt, a döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(4) A nemzetközi megfigyelő személyes adatait a nyilvántartásból a szavazást követő kilencvenedik nap utáni munkanapon törölni kell.

5. A külképviseleti megfigyelő

5. § (1) A külképviseletekre a jelöltet állító jelölő szervezetek, valamint a független jelöltek külképviseletenként és jelölő szervezetenként (független jelöltenként) legfeljebb két megfigyelőt bízhatnak meg. A közös jelöltet állító jelölő szervezetek együttesen jogosultak legfeljebb két megfigyelő megbízására.

(2) Külképviseleti megfigyelő csak a központi névjegyzékben szereplő választópolgár lehet.

(3) A külképviseleti megfigyelőt a Nemzeti Választási Bizottságnál - nevének és személyi azonosítójának, ennek hiányában magyar állampolgárságát igazoló okirata típusának és számának közlésével - a magyarországi szavazást megelőző tizedik napig kell bejelenteni. A Nemzeti Választási Bizottság a külképviseleti megfigyelőt nyilvántartásba veszi. A Nemzeti Választási Iroda a külképviseleti megfigyelő nevét és személyi azonosítóját, ennek hiányában magyar állampolgárságát igazoló okirata típusát és számát megküldi a külképviseleti választási iroda vezetőjének.

(4) A Nemzeti Választási Bizottság által nyilvántartásba vett külképviseleti megfigyelő jelen lehet a külképviseleti választási iroda munkájánál. A külképviseleti megfigyelő

a) figyelemmel kísérheti a külképviseleti választási iroda munkáját,

b) a szavazást, illetőleg a külképviseleti választási iroda munkáját tevőlegesen vagy ráutaló magatartással nem befolyásolhatja, és nem zavarhatja,

c) a szavazás befejezéséről kiállított jegyzőkönyvben rögzítheti észrevételeit,

d) kifogást nyújthat be,

e) a szavazás lezárását követően a lezárt urnát aláírhatja,

f) a szavazóhelyiségben köteles regisztrációs kártyát viselni.

(5) A külképviseleti megfigyelő megbízásával és tevékenységével kapcsolatos költségek az (1) bekezdés szerinti megbízót terhelik.

6. A választás kitűzése

6. § (1) A választást úgy kell kitűzni, hogy a magyarországi szavazás napja a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé essen.6

(2) A szavazást vasárnap kell megtartani.

(3) A szavazás napja nem eshet a munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, továbbá húsvét- vagy pünkösdvasárnapra.

7. § Ha a választási bizottság vagy a bíróság megismételteti a szavazást, az erről szóló határozatában az ismételt szavazást a megismételtetett szavazás napját követő harminc napon belüli időpontra tűzi ki.

8. § (1) Az időközi választást

a) a mandátum megüresedésétől,

b) ha a választás eredménytelen vagy elegendő jelölt hiányában nem lehetett megtartani, a szavazás kitűzött napjától

számított százhúsz napon belülre kell kitűzni.

(2) Nem lehet kitűzni

a) az országgyűlési képviselők időközi választását az országgyűlési képviselők általános választása évének január 1. napja és az országgyűlési képviselők általános választásának napja,

b)7 a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek időközi választását a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választása évének április 1. napja és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napja,

c)8 a nemzetiségi önkormányzati képviselők időközi választását a nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választása évének április 1. napja és a nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választásának napja

közötti napra.

9. §9

7. A határidők számítása

10. § (1) Az e törvényben meghatározott határidők jogvesztők.

(2) A határidőket naptári napokban kell számítani.

(3) A határidő annak utolsó napján 16 órakor jár le. A választási bizottság döntésére rendelkezésre álló határidő 24 órakor jár le.

(4) A 16 órát követően teljesített eljárási cselekményt - a választási szerv által végzett eljárási cselekmény kivételével - a következő napon teljesítettnek kell tekinteni.

11. § (1) Az e törvényben foglalt határidők naptár szerinti dátumait általános választásra a miniszter rendeletben, időközi választásra a választást kitűző választási bizottság határozattal állapítja meg.

(2) Ha az e törvényben foglalt határidő munkaszüneti napon járna le, a miniszter a rendeletében a határidő lejártának naptár szerinti dátumát az azt megelőző vagy követő munkanapra állapíthatja meg.

8. A választási eljárás költségei

12. § A választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásának költségeit, valamint a választási szervek tevékenységével összefüggő egyéb költségeket - az Országgyűlés által megállapított mértékben - a központi költségvetésből kell biztosítani. E pénzeszközök felhasználásáról az Állami Számvevőszék tájékoztatja az Országgyűlést.

9. Beszámoló

13. § (1) A Nemzeti Választási Iroda elnöke az általános választásokat követően a választással kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről és lebonyolításáról beszámol az Országgyűlésnek.

(2) A Nemzeti Választási Bizottság elnöke az általános választásokat követően a Nemzeti Választási Bizottság választáson végzett tevékenységéről beszámol az Országgyűlésnek.

9/A.10 Kizárás a választójogból

13/A. §11 (1) A bíróságnak a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezést kimondó, a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezést kimondó, valamint a felülvizsgálati eljárás alapján hozott ítéletében rendelkeznie kell a választójogból való kizárás kérdéséről.

(2) A bíróság azt a nagykorú személyt zárja ki a választójogból, akinek a választójog gyakorlásához szükséges belátási képessége

a) pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, vagy

b) pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt tartósan teljes mértékben hiányzik.

(3) Ha a bíróság a nagykorú személyt a választójogból nem zárja ki, a gondnokság alá helyezett személy a választójogát személyesen gyakorolja, e jog gyakorlásával kapcsolatosan önállóan érvényes jognyilatkozatot tehet.

(4) A gondnokság alá helyezés megszüntetésére irányuló per megindítására jogosultak az (1) bekezdéstől függetlenül is kérhetik a gondnokság alá helyezett nagykorú személy választójogból való kizárásának megszüntetését.

II. FEJEZET

A VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGOK

10. A választási bizottság

14. § (1) A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.

(2) Választási bizottságok:

a) Nemzeti Választási Bizottság,

b) területi választási bizottság,

c) országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság,

d) helyi választási bizottság,

e) szavazatszámláló bizottság.

(3) Az egy szavazókörrel rendelkező településen a szavazatszámláló bizottság feladat- és hatáskörét a helyi választási bizottság gyakorolja.

(4) A Nemzeti Választási Bizottság legalább hét, a szavazatszámláló bizottság, valamint az egy szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási bizottság legalább öt, a területi választási bizottság, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság és a több szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási bizottság legalább három tagból áll.

15. § (1) A szavazatszámláló bizottság, valamint az egy szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási bizottság tagjai a szavazást követő napon mentesülnek a jogszabályban előírt munkavégzési kötelezettség alól, és erre az időre átlagbér illeti meg őket, amelyet a munkáltató fizet.

(2) A munkáltató a választási szerv (1) bekezdés szerinti tagját megillető bér és járulékai megtérítését a szavazást követő öt napon belül igényelheti a helyi választási irodától.

11. A választási bizottság tagjai

16. § A választási bizottság választott és megbízott tagokból áll.

17. § (1) A 26. §-ban, a 28. §-ban, a 35. § (3) bekezdésében és a 171. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével

a) a szavazatszámláló bizottságnak és a helyi választási bizottságnak csak a településen,

b) az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnak csak az országgyűlési egyéni választókerületben,

c) a területi választási bizottságnak csak a megyében, illetve fővárosban,

d) a Nemzeti Választási Bizottságnak csak magyarországi

lakcímmel rendelkező, a központi névjegyzékben szereplő választópolgár lehet tagja.

(2)12 A választási bizottság választott tagja és a Nemzeti Választási Bizottság megbízott tagja az lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán jelöltként indulhat.

(3) A Nemzeti Választási Bizottság választott tagja az lehet, aki a (2) bekezdésben foglalt feltételnek megfelel és jogi egyetemi diplomával rendelkezik.

(4) A választási bizottság megbízott tagja az lehet, aki az adott választáson jelöltként indulhat.

18. § (1) A választási bizottságnak nem lehet tagja

a) a köztársasági elnök,

b) a háznagy,

c) képviselő,

d) alpolgármester,

e) jegyző,

f) másik választási bizottság tagja, választási iroda tagja,

g) a Magyar Honvédséggel szolgálati jogviszonyban álló személy, valamint

h) jelölt.

(2) Nem lehet a választási bizottság választott tagja az (1) bekezdésben foglaltakon túl

a) párt tagja,

b) a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet tagja,

c) a választókerületben induló jelölt hozzátartozója,

d)13 a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti központi államigazgatási szervvel vagy a választási bizottság illetékességi területén hatáskörrel rendelkező egyéb közigazgatási szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyban, szolgálati vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy a közalkalmazott kivételével, állami vezető.

19. § (1) A választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségei - a 41. § (3) bekezdésében és a 45. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel - azonosak.

(2) A választási bizottság választott tagjait tiszteletdíj illeti meg.

(3) A Nemzeti Választási Bizottság választott tagjai tiszteletdíjának havi összege a közszolgálati tisztviselői illetményalap tízszerese. A Nemzeti Választási Bizottság elnöke tiszteletdíjának havi összege a közszolgálati tisztviselői illetményalap tizenötszöröse.

(4)14 A Nemzeti Választási Bizottság megbízott tagjai az eskü- vagy fogadalom letételétől kezdődően a megbízatásuk ideje alatt, legfeljebb azonban az általános választás napját megelőző ötvenedik naptól az általános választás napját követő huszadik napig, a Nemzeti Választási Bizottság választott tagjait megillető havi tiszteletdíjjal megegyező mértékű tiszteletdíjra, illetve annak időarányos részére jogosultak.

(5)15 A Nemzeti Választási Bizottság választott tagjai - a Nemzeti Választási Bizottság működése kapcsán felmerülő - a miniszter rendeletében meghatározott, indokolt és igazolt költségeik megtérítésére jogosultak.

12. A választási bizottság tagjainak megválasztása

20. § (1) A Nemzeti Választási Bizottság hét tagját és három póttagját a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés az előző Nemzeti Választási Bizottság választott tagjai megbízatásának lejártát megelőző kilencven napon belül választja kilenc évre.

(2) A Nemzeti Választási Bizottság tagjának és póttagjának megválasztásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(3) Ha az első szavazás eredménytelen, második szavazást kell tartani. Ha a második szavazás is eredménytelen, a Nemzeti Választási Bizottság tagjainak és póttagjainak megválasztásához a jelen lévő országgyűlési képviselők több mint felének szavazata szükséges. A második és további szavazásra a köztársasági elnök új jelölteket javasolhat.

21. § A területi választási bizottság három tagját és legalább két póttagot a fővárosi, megyei közgyűlés a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti negyvenkettedik napon választja meg; személyükre a területi választási iroda vezetője tesz indítványt.

22. § Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság három tagját és legalább két póttagot az országgyűlési egyéni választókerület székhelye szerinti település képviselő-testülete az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti negyvenkettedik napon választja meg; személyükre az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője tesz indítványt.

23. § A helyi választási bizottság három - az egy szavazókörrel rendelkező településen öt - tagját és legalább két póttagot a települési önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti negyvenkettedik napon választja meg; személyükre a helyi választási iroda vezetője tesz indítványt.

24. § (1) A szavazatszámláló bizottság három tagját és szükséges számban póttagokat a települési önkormányzat képviselő-testülete az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti huszadik napon választja meg; személyükre a helyi választási iroda vezetője tesz indítványt. A szavazatszámláló bizottság tagjait és a póttagokat települési szinten kell megválasztani.

(2) Az egy szavazókörrel rendelkező településen nem kell szavazatszámláló bizottságot választani.

(3) A 78. § szerint kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottságát a helyi választási iroda vezetője a póttagok közül a szükséges számban további tagokkal egészíti ki, ha - az átjelentkező választópolgárokra tekintettel - a szavazókör névjegyzékében szereplő választópolgárok száma meghaladja a kilencszázat.

25. § (1) A választási bizottság tagjaira és póttagjaira tett indítványhoz módosító javaslat nem nyújtható be.

(2) A választási bizottság tagjainak és póttagjainak megválasztásáról egy szavazással dönt az Országgyűlés, a közgyűlés, illetve a képviselő-testület.

26. § Ha a választási bizottság tagjainak megválasztására határidőben nem kerül sor,

a) a szavazatszámláló bizottság tagjait a helyi választási iroda vezetőjének indítványára az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság,

b) a helyi választási bizottság tagjait a helyi választási iroda vezetőjének indítványára a területi választási bizottság,

c) az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság tagjait az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetőjének, a területi választási bizottság tagjait a területi választási iroda vezetőjének indítványára a Nemzeti Választási Bizottság

- jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel - haladéktalanul megbízza.

13. A választási bizottság tagjainak megbízása

27. § (1) A Nemzeti Választási Bizottság további egy-egy tagját azok a pártok bízzák meg, amelyekhez tartozó képviselők az Országgyűlésben képviselőcsoportot alkotnak. E bekezdés alapján nincs lehetőség bizottsági tag megbízására az országgyűlési képviselők általános választása kitűzésének napja és az Országgyűlés alakuló ülésének napja között.

(2) Az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően a Nemzeti Választási Bizottság további egy-egy tagját az országos listát állító jelölő szervezetek bízzák meg.

(3) Az Európai Parlament tagjai választásának kitűzését követően a Nemzeti Választási Bizottság további egy-egy tagját a listát állító jelölő szervezetek bízzák meg.

28. § (1) A területi választási bizottság, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság és a helyi választási bizottság további egy-egy tagját a választókerületben jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek, valamint a választókerületben induló független jelöltek bízzák meg.

(2) A szavazatszámláló bizottságba, valamint az egy szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási bizottságba a választókerületben jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek, valamint a független jelöltek két-két tagot bízhatnak meg.

29. § (1)16 A közös jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek együttesen jogosultak a választási bizottság 27. § és 28. § szerinti tagjának megbízására.

(2)17 Egy jelölő szervezet, illetve párt, valamint egy független jelölt egy választási bizottságba legfeljebb a 27. § és 28. § szerinti számú tagot bízhat meg. E bekezdés alkalmazásában a jelölő szervezet által megbízott tagnak kell tekinteni azt a megbízott tagot is, akit a jelölő szervezet mint közös jelöltet vagy listát állító jelölő szervezet más jelölő szervezettel együttesen bíz meg.

30. § (1) A választási bizottság megbízott tagját a választási bizottság elnökénél, a szavazatszámláló bizottság megbízott tagját a helyi választási iroda vezetőjénél kell bejelenteni.

(2) A választási bizottság megbízott tagját - a 27. § (1) bekezdése kivételével - legkésőbb a szavazás napját megelőző tizenhatodik napon lehet bejelenteni.

(3) A bejelentés tartalmazza a megbízó nevét, a megbízott tag nevét, magyarországi lakcímét és személyi azonosítóját.

31. § A megbízott tag választójogát a választási iroda ellenőrzi.

32. § (1) Ha a megbízás nem felel meg a törvényben foglalt feltételeknek, a választási bizottság elnöke a választási bizottság elé terjeszti az ügyet.

(2) A választási bizottság a bejelentéstől számított három napon belül határozattal dönt a megbízás elfogadásáról vagy visszautasításáról.

(3) A szavazatszámláló bizottság megbízott tagja esetében a helyi választási iroda vezetője határozattal visszautasítja a megbízást, ha az nem felel meg a törvényben foglalt feltételeknek.

14. A választási bizottsági tag megbízatásának megszűnése

33. § (1) A Nemzeti Választási Bizottság

a) választott tagjának megbízatása a Nemzeti Választási Bizottság alakuló ülésétől számított kilenc év lejártáig,

b) 27. § (1) bekezdése alapján megbízott tagjának megbízatása az országgyűlési képviselők következő általános választása kitűzésének napjáig, de legfeljebb a képviselőcsoport megszűnéséig,

c) 27. § (2) bekezdése alapján megbízott tagjának megbízatása az Országgyűlés alakuló ülésének napjáig,

d) 27. § (3) bekezdése alapján megbízott tagjának megbízatása a választás végleges eredményének jogerőssé válásáig

tart.

(2) Ha az Országgyűlés a Nemzeti Választási Bizottság tagjait nem választja meg az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt határidőig, az előző Nemzeti Választási Bizottság választott tagjainak megbízatása az új Nemzeti Választási Bizottság alakuló ülésének időpontjáig meghosszabbodik.

(3) A területi választási bizottság, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, a helyi választási bizottság és a szavazatszámláló bizottság

a) választott tagjának megbízatása a következő általános választásra megválasztott választási bizottság alakuló üléséig,

b) megbízott tagjának megbízatása a választás végleges eredményének jogerőssé válásáig

tart.

34. § (1) A választási bizottság tagjának megbízatása a 33. §-ban foglaltakon túl megszűnik:

a) ha a megbízatás 17. §-ban foglalt feltételei megszűntek,

b) a 18. § szerinti összeférhetetlenség esetén,

c) lemondással,

d) ha a megbízott tag megbízatását a megbízó visszavonja,

e) ha a megbízott tagot megbízó független jelölt vagy a jelölő szervezet által állított, a megbízásra jogosító jelölt vagy lista kiesik,

f) a tag halálával.

(2) A választási bizottsági tag megbízatásának az (1) bekezdés szerinti megszűnését a választási bizottság határozattal állapítja meg.

(3) A megbízatás (1) bekezdés a), b) és e) pontja szerinti megszűnésének megállapítását bárki indítványozhatja.

(4) Az indítványról a választási bizottság három napon belül dönt. A döntéshozatalban az érintett tag nem vehet részt, az érintett tagot a határozatképesség szempontjából nem kell figyelembe venni.

15. A választási bizottság megüresedett tagságának betöltése

35. § (1) Ha a választási bizottság választott tagjának megbízatása a 34. § (1) bekezdés a)-c) és f) pontja szerinti okból megszűnt, helyébe a póttagok megválasztására irányuló indítványban a soron következő - a szavazatszámláló bizottság esetében a helyi választási iroda vezetője által kijelölt - póttag lép.

(2) Póttag hiányában a települési önkormányzat képviselő-testülete vagy a fővárosi, megyei közgyűlés, a Nemzeti Választási Bizottság esetében az Országgyűlés új tagot választ.

(3) Ha nem került sor a választási bizottság új tagjának megválasztására, a 26. § szerint kell eljárni. Ha a 26. § a) pontja szerinti esetben az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság nem működik, helyette a helyi választási bizottság, ha a 26. § b) pontja szerinti esetben a területi választási bizottság nem működik, helyette a Nemzeti Választási Bizottság jár el.

36. § Ha a választási bizottság megbízott tagjának megbízatása a 34. § (1) bekezdés a)-d) és f) pontjában meghatározott okból megszűnt, helyébe a megbízó új tagot bízhat meg.

16. Eskü- vagy fogadalomtétel

37. § (1) A választási bizottság tagja és póttagja a megválasztását vagy megbízását követő öt napon belül, a szavazatszámláló bizottság tagja és póttagja legkésőbb a szavazást megelőző második napon esküt vagy fogadalmat tesz.

(2) A Nemzeti Választási Bizottság választott tagja és póttagja az Országgyűlés előtt, a Nemzeti Választási Bizottság megbízott tagja az Országgyűlés elnöke előtt, a területi választási bizottság tagja és póttagja a főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke előtt, a szavazatszámláló bizottság, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság és a helyi választási bizottság tagja és póttagja a polgármester előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel tesz esküt vagy fogadalmat.

(3)18 Ha az eskü vagy fogadalom letételére az (1) bekezdésben foglalt határidőig nem kerül sor, az Országgyűlés helyett az Országgyűlés elnöke előtt, a polgármester helyett a főpolgármester, illetve a megyei közgyűlés elnöke előtt, a főpolgármester, illetve a megyei közgyűlés elnöke helyett a Nemzeti Választási Bizottság elnöke előtt kell esküt vagy fogadalmat tenni.

(4) A választási bizottság tagja az eskü- vagy fogadalomtételt követően gyakorolhatja jogait.

17. A választási bizottság alakuló ülése

38. § (1) A választási bizottság - tagjai megválasztását és eskü- vagy fogadalomtételét követően - alakuló ülést tart.

(2) A Nemzeti Választási Bizottság az alakuló ülését az előző Nemzeti Választási Bizottság megbízatásának lejártát követő munkanapon tartja meg. A 33. § (2) bekezdése szerinti esetben a Nemzeti Választási Bizottság alakuló ülését a megválasztása napján kell megtartani.

18. A választási bizottság elnöke

39. § (1) A választási bizottság az alakuló ülésén a választott tagok közül megválasztja elnökét és annak helyettesét. Az elnök és az elnökhelyettes személyére a bizottság tagjai tehetnek javaslatot.

(2) A választási bizottságot az elnök képviseli. Ha a választási bizottságnak nincs elnöke vagy az elnök a tevékenységében akadályozott, az elnök hatáskörét a helyettese gyakorolja.

19. A választási bizottság ülése

40. § (1) A választási bizottság ülése nyilvános.

(2) A választási bizottság elnökének a rend fenntartására tett intézkedése mindenkire kötelező.

(3) A választási bizottság üléséről - a szavazatszámláló bizottság kivételével - jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés időpontjának és helyszínének megjelölését, a jelen lévő tagok nevét, a választási bizottság döntését, valamint a kisebbségi véleményt.

41. § (1) A választási bizottság határozatképes, ha az esküt vagy fogadalmat tett tagok több mint fele jelen van.

(2) A szavazatszámláló bizottság, valamint az egy szavazókörrel rendelkező településen a szavazatszámláló bizottság hatáskörét gyakorló helyi választási bizottság határozatképes, ha legalább három tag jelen van.

(3) A Nemzeti Választási Bizottságnak az országos nemzetiségi önkormányzat által megbízott tagját csak a nemzetiségeket érintő ügyekben kell figyelembe venni a határozatképesség szempontjából.

20. A Nemzeti Választási Bizottság ügyrendje

42. § A Nemzeti Választási Bizottság az eljárása részletes szabályait - az alakuló ülését követő harminc napon belül - ügyrendben állapítja meg, amelyet a választások hivatalos honlapján közzé kell tenni.

21. A tényállás megállapítása

43. § (1) A választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást.

(2) A választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, a tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték.

(3) A választási bizottság a kérelmező részére - kérésére - biztosíthatja a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét. Ez esetben az ellenérdekű fél számára is - ha jelen van - lehetővé kell tenni a szóbeli nyilatkozattételt.

(4) A választási bizottság vagy a választási iroda által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.

(5) A választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.

22. A választási bizottság döntése

44. § (1) A választási bizottság az ügy érdemében határozatot, az eljárás során felmerült minden egyéb kérdésben jegyzőkönyvbe foglalt döntést hoz.

(2) A választási bizottság a tudomására jutott törvénysértés esetén - jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel - kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv eljárását.

45. § (1) A választási bizottság döntéséhez a jelen lévő tagok több mint felének azonos tartalmú szavazata szükséges.

(2) Szavazni igennel vagy nemmel lehet. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(3) A Nemzeti Választási Bizottságnak az országos nemzetiségi önkormányzat által megbízott tagja csak a nemzetiségeket érintő ügyekben rendelkezik szavazati joggal, egyéb ügyekben tanácskozási joggal vehet részt a Nemzeti Választási Bizottság ülésén.

23. A határozat

46. § A választási bizottság határozata tartalmazza

a) a választási bizottság megnevezését, a határozat számát,

b) a kérelmező nevét és lakcímét vagy székhelyét,

c) a rendelkező részben

ca) a választási bizottság döntését,

cb) a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslat benyújtásának feltételeiről való tájékoztatást,

d) az indokolásban

da) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat,

db) a felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait,

dc) a mérlegelési jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben szerepet játszó szempontokat és tényeket,

dd) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a választási bizottság a határozatot hozta,

e) a döntéshozatal idejét,

f) a választási bizottság elnökének aláírását és a választási bizottság bélyegzőlenyomatát.

47. § (1) A választási bizottság elsőfokú határozata jogerőssé válik, ha ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt.

(2) A választási bizottság másodfokú, valamint a Nemzeti Választási Bizottság elsőfokú határozata jogerőssé válik, ha ellene nem nyújtottak be bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet, és a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő letelt.

24. A határozat közlése

48. § (1) A határozatot - ha jelen van, vagy ha telefaxszáma vagy elektronikus levélcíme rendelkezésre áll - a meghozatala napján rövid úton kell közölni a kérelmezővel, valamint azzal, akire a határozat jogot vagy kötelezettséget keletkeztet vagy származtat. A határozat rövid úton való közlése

a) a jelenlévők részére a határozat átadásával,

b) telefaxon,

c) elektronikus dokumentum formájában (email) vagy

d) a kézbesítési megbízott részére az a)-c) pontban meghatározott módon

történhet. A határozat rövid úton való közlésének módját (módjait) a kérelmező jelöli meg.

(2) A határozat (1) bekezdés szerinti közlésének tényét és módját az iratra fel kell jegyezni, az azt igazoló dokumentumot az ügyiratban el kell helyezni.

(3) A határozatot - ha a közlésre az (1) bekezdés a) pontja szerint nem került sor - a meghozatalát követő munkanapon postai szolgáltató útján meg kell küldeni vagy más módon kézbesíteni kell az érintettnek. Belföldre a határozatot hivatalos iratként kell kézbesíteni. A határozatot - a polgár eltérő rendelkezése hiányában - az érintett központi névjegyzékben szereplő értesítési címére, ennek hiányában lakcímére kell megküldeni.

49. § (1) A határozatot kérésére, ingyenesen át kell adni a választási bizottság megbízott tagja részére.

(2) A választási bizottság a határozatát - a személyes adatok kivételével - nyilvánosságra hozza.

25. A határozat kijavítása

50. § (1) Ha a határozatban név-, szám- vagy más elírás van, a választási bizottság, illetve felhatalmazása alapján a választási bizottság elnöke a hibát kijavítja, ha az nem hat ki az ügy érdemére.

(2) A kijavítás ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(3) A kijavítást közölni kell azzal, akivel a kijavított határozatot közölték, továbbá nyilvánosságra kell hozni.

26. Az iránymutatás

51. § (1) A Nemzeti Választási Bizottság a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése érdekében a választási szervek számára iránymutatást adhat ki.

(2) Az iránymutatás kötelező jogi hatással nem rendelkezik, kizárólag iránymutató jellegű, ellene jogorvoslatnak helye nincs.

(3) Az iránymutatást a választások hivatalos honlapján közzé kell tenni.

III. FEJEZET

A VÁLASZTÁSI IRODÁK

27. A választási iroda

52. § (1) Választási irodák:

a) Nemzeti Választási Iroda,

b) területi választási iroda,

c) országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda,

d) helyi választási iroda,

e) külképviseleti választási iroda.

(2) A szavazatszámláló bizottság mellett a helyi választási iroda egy tagja jegyzőkönyvvezetőként működik. A 78. § szerint kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottsága mellett közreműködő jegyzőkönyvvezetők számát a helyi választási iroda vezetője állapítja meg.

28. A Nemzeti Választási Iroda

53. § (1) A Nemzeti Választási Iroda autonóm államigazgatási szerv.

(2) A Nemzeti Választási Iroda független, csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, a feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el. A Nemzeti Választási Iroda számára feladatot csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály írhat elő.

54. § (1) A Nemzeti Választási Iroda fejezeti jogosítványokkal felruházott központi költségvetési szerv, amelynek költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez.

(2) A Nemzeti Választási Iroda tárgyévi költségvetésének kiadási és bevételi főösszegei kizárólag az Országgyűlés által csökkenthetők.

(3) Az előző évi bevételeiből származó maradványt a Nemzeti Választási Iroda a következő években a feladatai teljesítésére felhasználhatja.

29. A Nemzeti Választási Iroda elnöke

55. § (1) A Nemzeti Választási Irodát elnök vezeti. A Nemzeti Választási Iroda elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki a felsőfokú végzettségű, az országgyűlési képviselők választásán választható, magyar állampolgárok közül.

(2) A Nemzeti Választási Iroda elnökének nem nevezhető ki az, aki a kinevezésre irányuló javaslat megtételének időpontját megelőző négy évben köztársasági elnök, a Kormány tagja, államtitkár, képviselő, alpolgármester, főpolgármester-helyettes, illetve párt tisztségviselője vagy alkalmazottja volt.

(3) A köztársasági elnök a Nemzeti Választási Iroda elnökét kilenc évre nevezi ki.

(4) A Nemzeti Választási Iroda elnöke a kinevezését követően a köztársasági elnök előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt vagy fogadalmat tesz.

56. § (1) A Nemzeti Választási Iroda elnöke nem lehet tagja pártnak, nem folytathat politikai tevékenységet, megbízatása összeegyeztethetetlen minden más állami vagy önkormányzati tisztséggel és megbízatással.

(2) A Nemzeti Választási Iroda elnöke más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a tudományos, az oktatói, a művészeti, a szerzői jogi védelem alá eső, továbbá a lektori és a szerkesztői tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el.

(3) A Nemzeti Választási Iroda elnöke nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, továbbá gazdasági társaság személyes közreműködésre kötelezett tagja.

(4) A Nemzeti Választási Iroda elnöke nem lehet

a) választási bizottság tagja,

b) jelölt,

c) az országgyűlési képviselők választásán vagy az Európai Parlament tagjainak választásán induló jelölt hozzátartozója,

d) jelölő szervezet tagja.

57. § (1) A Nemzeti Választási Iroda elnöke a kinevezését követő harminc napon belül, majd ezt követően minden évben január 31-ig, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz.

(2) A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén - a vagyonnyilatkozat benyújtásáig - a Nemzeti Választási Iroda elnöke tisztségét nem gyakorolhatja, javadalmazásban nem részesül.

(3) A vagyonnyilatkozat nyilvános, oldalhű másolatát a választások hivatalos honlapján haladéktalanul közzé kell tenni. A vagyonnyilatkozat a honlapról a Nemzeti Választási Iroda elnöke megbízatásának megszűnését követő egy év elteltéig nem távolítható el.

(4) A Nemzeti Választási Iroda elnökének vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a miniszterelnöknél bárki kezdeményezheti a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely konkrétan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát. Ha a kezdeményezés nem felel meg az e bekezdésben foglalt követelményeknek, nyilvánvalóan alaptalan, vagy az ismételten benyújtott kezdeményezés új tényállítást vagy adatot nem tartalmaz, a miniszterelnök az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. A vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát a miniszterelnök ellenőrzi.

(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a miniszterelnök felhívására a Nemzeti Választási Iroda elnöke köteles a vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban a miniszterelnök rendelkezésére bocsátani. Az ellenőrzés eredményéről az adatok megküldésével a miniszterelnök tájékoztatja a köztársasági elnököt. Az adatokba csak a miniszterelnök és a köztársasági elnök tekinthet be.

(6) A Nemzeti Választási Iroda elnöke által benyújtott igazoló adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárulását követő harmincadik napon törölni kell.

58. § (1) A Nemzeti Választási Iroda elnöke államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.

(2) A Nemzeti Választási Iroda elnökét naptári évenként húsz munkanap szabadság illeti meg.

(3) A Nemzeti Választási Iroda elnöke kiadja a Nemzeti Választási Iroda Szervezeti és Működési Szabályzatát.

59. § (1) A Nemzeti Választási Iroda elnöke a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak minősül.

(2) Az elnök megbízatásának időtartama közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban töltött időnek számít.

60. § (1) A Nemzeti Választási Iroda elnökének megbízatása megszűnik

a) a megbízatási idejének lejártával,

b) lemondásával,

c) halálával,

d) a kinevezéséhez szükséges feltételek hiányának vagy a vagyonnyilatkozat-tételi előírások megsértésének megállapításával,

e) összeférhetetlensége megállapításával.

(2) A Nemzeti Választási Iroda elnöke a miniszterelnök útján a köztársasági elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat megbízatásáról. A Nemzeti Választási Iroda elnökének megbízatása a lemondás közlését követő, a lemondásban megjelölt napon, ennek hiányában a lemondás közlését követő napon szűnik meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

(3) Ha a Nemzeti Választási Iroda elnöke az 56. § szerinti összeférhetetlenségét a kinevezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a köztársasági elnök a miniszterelnök indítványára dönt az összeférhetetlenség megállapításának kérdésében.

(4) A Nemzeti Választási Iroda elnökének kinevezéséhez szükséges feltételek hiányát a miniszterelnök indítványára a köztársasági elnök állapítja meg. A köztársasági elnök - a miniszterelnök indítványára - megállapítja a vagyonnyilatkozat-tételi szabályok megsértését, ha a Nemzeti Választási Iroda elnöke vagyonnyilatkozatában szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl.

(5) A miniszterelnök a (3) és (4) bekezdés alapján megtett indítványát a köztársasági elnök és a Nemzeti Választási Iroda elnöke részére egyidejűleg megküldi.

(6) A Nemzeti Választási Iroda elnöke az indítvány megalapozatlanságának megállapítása iránt az indítvány kézhezvételét követő harminc napon belül bírósághoz fordulhat, mely határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perekre vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ügyben a Fővárosi Munkaügyi és Közigazgatási Bíróság kizárólagos illetékességgel, soron kívül jár el, és a keresetet, valamint az ügy érdemében hozott jogerős döntését a bíróság a köztársasági elnökkel is közli.

(7) A megbízatás az (1) bekezdés a) pontja szerinti megszűnése esetén a Nemzeti Választási Iroda elnökét a megszűnéskori havi illetménye háromszorosának megfelelő összegű külön illetmény illeti meg.

(8) A köztársasági elnöknek a (3) és (4) bekezdéssel és az 55. §-sal hatáskörébe utalt döntéséhez ellenjegyzés nem szükséges.

30. A Nemzeti Választási Iroda személyi állománya

61. § (1) A Nemzeti Választási Iroda közszolgálati tisztviselői és munkavállalói felett a munkáltatói jogokat a Nemzeti Választási Iroda elnöke gyakorolja.

(2) A Nemzeti Választási Iroda közszolgálati tisztviselői és munkavállalói összeférhetetlenségére az 56. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(3) Ha a Nemzeti Választási Iroda közszolgálati tisztviselője vagy munkavállalója az 56. § szerinti összeférhetetlenségét a kinevezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a Nemzeti Választási Iroda elnöke dönt az összeférhetetlenség megállapításának kérdésében.

(4) A Nemzeti Választási Iroda elnöke más központi államigazgatási szerv közszolgálati tisztviselőjét és munkavállalóját - a szerv vezetőjének engedélyével - a Nemzeti Választási Iroda feladatainak elvégzésébe bevonhatja, részére utasítást adhat.

31. A Nemzeti Választási Iroda elnökének helyettesei

62. § (1) A Nemzeti Választási Iroda elnöke jogosult legfeljebb három elnökhelyettes határozatlan időre történő kinevezésére. A Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettese felett az elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(2) Az elnökhelyettes a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott feltételek esetén helyettesíti az elnököt. Az elnökhelyettes egyéb feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg.

(3) Az elnökhelyettesnek meg kell felelnie a Nemzeti Választási Iroda elnökének kinevezéséhez szükséges, az 55. § (1) és (2) bekezdésében előírt feltételeknek.

(4) Az elnökhelyettes összeférhetetlenségére az 56. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(5) Az elnökhelyettes az elnök akadályoztatása esetén, illetve ha az elnöki tisztség nincs betöltve, gyakorolja az elnök hatásköreit és ellátja feladatait.

63. § Az elnökhelyettes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére és a vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárásra az 57. § rendelkezései megfelelően irányadóak, azzal, hogy a vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során a miniszterelnök helyett a Nemzeti Választási Iroda elnöke jár el, és az ellenőrzés eredményéről nem kell tájékoztatni a köztársasági elnököt.

64. § (1) Az elnökhelyettes helyettes államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.

(2) Az elnökhelyettest naptári évenként húsz munkanap szabadság illeti meg.

(3) Az elnökhelyettes a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak minősül.

(4) Az elnökhelyettes megbízatásának időtartama közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban töltött időnek számít.

65. § (1) A Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettesének megbízatása megszűnik

a) lemondásával,

b) halálával,

c) a kinevezéséhez szükséges feltételek hiányának megállapításával,

d) összeférhetetlensége megállapításával,

e) felmentésével,

f) a tisztségétől való megfosztással.

(2) A Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettese a Nemzeti Választási Iroda elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat megbízatásáról. A Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettesének megbízatása a lemondás közlését követő, a lemondásban megjelölt napon, ennek hiányában a lemondás közlésének napján szűnik meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

(3) Ha a Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettese az 56. § szerinti összeférhetetlenségét a kinevezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a Nemzeti Választási Iroda elnöke dönt az összeférhetetlenség megállapításának kérdésében.

(4) A Nemzeti Választási Iroda elnöke felmenti a Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettesét, ha a Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettese neki fel nem róható okból kilencven napon túlmenően nem képes eleget tenni megbízatásából eredő feladatainak.

(5) A Nemzeti Választási Iroda elnöke a Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettesét felmentheti.

(6) A Nemzeti Választási Iroda elnöke megfosztja tisztségétől a Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettesét, ha a Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettese neki felróható okból kilencven napon túlmenően nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, vagy vagyonnyilatkozatában szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl.

(7) A Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettesének kinevezéséhez szükséges feltételek hiányát a Nemzeti Választási Iroda elnöke állapítja meg.

32. Az egyéb választási irodákra vonatkozó rendelkezések

66. § (1) A területi választási iroda vezetője a megyei önkormányzat jegyzője, illetve a fővárosi önkormányzat főjegyzője.

(2) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője az országgyűlési egyéni választókerület székhely településének jegyzője.

(3) A helyi választási iroda vezetője a jegyző.

(4) Ha az (1)-(3) bekezdés szerinti tisztség betöltetlen, a területi választási iroda vezetőjét a Nemzeti Választási Iroda elnöke, az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda és a helyi választási iroda vezetőjét a területi választási iroda vezetője nevezi ki.

(4a)19 Ha a helyi választási iroda vezetője, illetve az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője jogszabályból fakadó hivatali kötelezettségének nem tesz eleget és ezzel a választások törvényes lebonyolítását veszélyezteti, a területi választási iroda vezetője - a Nemzeti Választási Iroda elnökének egyetértésével - más település, illetve országgyűlési egyéni választókerület választási irodáját bízza meg a választási iroda feladatainak vagy azok egy részének ellátásával.

(5) A választási iroda vezetője a választási iroda tagjai közül kinevezi helyettesét.

67. § (1) A választási iroda további tagjait a választási iroda vezetője a választási iroda feladatainak végrehajtásához szükséges számban, határozatlan időre bízza meg. A választási iroda a tagjairól nyilvántartást vezet.

(2) A választási iroda tagjának megbízatását a választási iroda vezetője indokolás nélkül visszavonhatja.

68. § (1) A választási iroda tagjává közszolgálati tisztviselő és közalkalmazott bízható meg.

(2) A külképviseleti választási iroda vezetőjét és többi tagját a Nemzeti Választási Iroda elnöke bízza meg. A külképviseleti választási iroda tagjává a diplomáciai képviselet személyzetének, illetőleg a konzuli személyzet magyar állampolgár tagját is meg lehet bízni.

69. § (1) A választási irodának nem lehet tagja

a) képviselő,

b) alpolgármester,

c) választási bizottság tagja,

d) jelölt,

e) a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet tagja, valamint

f) a választókerületben induló jelölt hozzátartozója.

(2) Ha a választási iroda vezetőjével szemben kizárási ok merül fel, azt haladéktalanul köteles bejelenteni a Nemzeti Választási Iroda elnökének, aki őt felmenti, és kinevezi az iroda új vezetőjét.

(3) A választási iroda tagja a vele szemben felmerült kizárási okot a választási iroda vezetőjével köteles haladéktalanul közölni, aki őt felmenti.

70. § A választási iroda vezetője a felettes választási iroda vezetője előtt, a választási iroda többi tagja a megbízó előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt vagy fogadalmat tesz.

71. § (1) A választási irodák szakmai tevékenységét a Nemzeti Választási Iroda elnöke irányítja.

(2) A Nemzeti Választási Iroda elnöke valamennyi választási iroda vezetője részére, a területi választási iroda vezetője az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője és a helyi választási iroda vezetője részére, az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője a helyi választási iroda vezetője részére az e törvényben meghatározott feladatainak ellátásával kapcsolatban közvetlen utasítást adhat.

(3) A felettes választási iroda vezetőjén kívül más személy vagy testület a választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok végrehajtására a választási iroda vezetőjének nem adhat utasítást. A választási iroda tagja számára a választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok végrehajtására csak a választási iroda vezetője adhat utasítást.

(4) A választási bizottság elnöke a bizottság mellett működő választási iroda vezetőjének a bizottság titkársági feladatainak ellátása körében utasítást adhat.

72. § A Nemzeti Választási Iroda elnöke a választások lebonyolításában részt vevő egyéb szervek vezetői részére a választási feladatok végrehajtása körében utasítást adhat.

73. § (1) A választási iroda tagjait a miniszter által megállapított mértékű díjazás illeti meg.

(2) A Nemzeti Választási Iroda elnöke a feladatai nem vagy nem megfelelő módon történő végrehajtása esetén a választási iroda vezetőjét megillető díj mértékét csökkentheti, végső esetben annak kifizetésétől eltekinthet.

74. § A választási iroda vezetőjének határozatára a 46. §, a 47. §, a 48. § (3) bekezdése és az 50. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

33. A választási irodák feladatai

75. §20 (1) A választási irodák

a) ellátják a választás előkészítésével, lebonyolításával kapcsolatos szervezési feladatokat,

b) gondoskodnak a választópolgárok, jelöltek és jelölő szervezetek tájékoztatásáról, választási információs szolgálatot működtetnek,

c) ellátják a választási bizottságok titkársági feladatait, döntésre előkészítik a választási bizottságok hatáskörébe tartozó ügyeket,

d) biztosítják a választási bizottságok működésének és a szavazás lebonyolításának tárgyi és technikai feltételeit,

e) megszervezik a választási szervek tagjainak oktatását,

f) gondoskodnak a választási iratok kezeléséről, biztonságos őrzéséről, illetőleg megsemmisítéséről,

g) ellátják az igazgatási és informatikai próbákkal kapcsolatos feladatokat,

h) az adatvédelem és az informatikai biztonság követelményeinek biztosításával, feladatkörükben eljárva működtetik a választás előkészítéséhez és lebonyolításához szükséges választási információs rendszereket,

i) a technikai háttér biztosításával segítséget nyújtanak a szavazatok összesítéséhez, a választás eredményének megállapításához,

j) ellátják a jogszabályokban meghatározott egyéb feladatokat.

(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal a miniszter rendeletében meghatározottak szerint közreműködik a választásokkal összefüggő informatikai feladatok ellátásában.

34. A Nemzeti Választási Iroda további feladatai

76. § (1)21 A Nemzeti Választási Iroda ellátja a 75. §-ban foglalt feladatokat, továbbá

a) gondoskodik a központi névjegyzék vezetéséről,

b) gondoskodik a választás lebonyolításához szükséges közbeszerzési eljárások lefolytatásáról, a termékek, szolgáltatások beszerzéséről,

c) gondoskodik az informatikai rendszer kialakításáról és biztonságos működtetéséről,

d) gondoskodik a választás központi logisztikai feladatainak ellátásáról,

e) gondoskodik a választás pénzügyi lebonyolítása központi feladatainak ellátásáról,

f) gondoskodik a választáshoz kapcsolódó adatok biztonságos tárolásáról,

g) működteti a választások hivatalos honlapját,

h) megszervezi az igazgatási és informatikai próbákat,

i) gondoskodik a választás lebonyolításához szükséges központi nyomtatványok előállításáról és szállításáról,

j) kutatásokat végez a választások története, a választási rendszerek nemzetközi összehasonlítása és a választási eljárás módszerei és eszközei fejlesztési lehetőségeinek témakörében,

k) együttműködik más államok választási szerveivel,

l)22 javaslatot tehet a választásokat érintő jogszabályok megalkotására, illetve módosítására, véleményezi a feladatkörét érintő jogszabályok tervezetét.

(2)23 A Nemzeti Választási Iroda a honlapján folyamatosan, legalább napi frissítéssel közzéteszi a névjegyzékekkel, a szavazással és a választás eredményével összefüggő közérdekű adatokat, így különösen

a) a névjegyzékbe vételét kérő, a névjegyzékbe vett, a szavazási iratot visszaküldő, az érvényes szavazási iratot leadó - magyarországi lakcímmel nem rendelkező - választópolgárok számát értesítési cím szerint országonkénti bontásban azzal, hogy azon államok adatait, amelyek tiltják a kettős állampolgárságot, együtt kell közzétenni,

b) a központi névjegyzéken szereplő, az egyes szavazóköri névjegyzékekben szereplő, az átjelentkezéssel szavazó, a külképviseleti névjegyzékbe vett, a levélben szavazók névjegyzékébe vett választópolgárok számát,

c) az egyes szavazóhelyiségekben szavazóként megjelenő, az egyes külképviseleteken szavazóként megjelenő választópolgárok számát,

d) a jegyzőkönyvek tartalmát.

IV. FEJEZET

A SZAVAZÓKÖRÖK

35. A szavazókörök kialakítása

77. § (1) A szavazókörök számát, sorszámát és területi beosztását, valamint a szavazóhelyiségek címét a helyi választási iroda vezetője határozattal állapítja meg úgy, hogy egy szavazókörre mintegy hatszáz, legfeljebb ezerötszáz, a központi névjegyzékben szereplő választópolgár jusson, de minden településen legyen legalább egy szavazókör.

(2) A szavazókör területe nem lépheti át sem a település, sem az országgyűlési, sem a helyi önkormányzati választások választókerületi határait.

78. § A két vagy több szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási iroda vezetője kijelöli azt a szavazókört, ahol a települési szintű lakóhellyel rendelkező választópolgárok szavazhatnak.

36. A szavazókörök felülvizsgálata

79. § (1) A szavazókörök kialakítását érintő változásokat a helyi választási iroda vezetője folyamatosan figyelemmel kíséri, és szükség esetén módosítja a szavazóköri beosztást.

(2) A választás kitűzésétől a szavazás napjáig nem lehet szavazókör határát és sorszámát, továbbá település határát és elnevezését, utcanevet, házszámot és - ha az érintett ingatlan lakcímnyilvántartás szerinti címe annak helyrajzi száma - helyrajzi számot megváltoztatni.

37. A határozat közzététele

80. § A helyi választási iroda vezetője a szavazókörök kialakításáról és felülvizsgálatáról szóló határozatát a helyben szokásos módon tizenöt napra közzéteszi, megjelölve a központi névjegyzékben szereplő választópolgárok szavazókörönkénti számát, továbbá a 78. § alapján kijelölt szavazókört is.

38. A szavazókörök és választókerületek nyilvántartása

81. § (1) A szavazókörök és választókerületek nyilvántartása az 1. melléklet szerinti adatokat tartalmazza.

(2) A szavazókörök és választókerületek nyilvántartását a Nemzeti Választási Iroda a választások hivatalos honlapján folyamatosan közzéteszi. A helyi választási iroda vezetője a nyilvántartásban átvezeti a módosításokat.

V. FEJEZET

A KÖZPONTI NÉVJEGYZÉK

39. A központi névjegyzék

82. § (1) A központi névjegyzék a Nemzeti Választási Iroda által vezetett elektronikus nyilvántartás.

(2) A központi névjegyzék tartalmazza

a) az e törvény hatálya alá tartozó bármely választáson választójogosult, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár adatait,

b) választójoggal a nagykorúság hiánya miatt nem rendelkező, de a tizenhetedik életévét betöltött, magyarországi lakcímmel rendelkező polgárnak az adatait,

c) annak az e törvény hatálya alá tartozó bármely választáson választójogosult, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárnak az adatait, akit kérelmére a központi névjegyzékbe felvettek,

d) annak a választójoggal a nagykorúság hiánya miatt nem rendelkező, de a tizenhetedik életévét betöltött magyarországi lakcímmel nem rendelkező polgárnak az adatait, akit kérelmére a központi névjegyzékbe felvettek [a)-d) e fejezetben a továbbiakban együtt: választópolgár].

83. § (1) A központi névjegyzék a választópolgár 2. melléklet szerinti adatait tartalmazza.

(2) A központi névjegyzék 2. melléklet szerinti adatait - a (3) bekezdés kivételével - a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásból, a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásban nem szereplő választópolgár esetében a magyar állampolgárságát igazoló okirat nyilvántartásából, továbbá a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásából, a szavazókörök és választókerületek nyilvántartásából és a szavazóköri névjegyzékből történő adatátvétellel kell létrehozni.

(3) A központi névjegyzék 2. melléklet ib), j), k), l) és - a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásban nem szereplő választópolgár esetében - m) pontja szerinti adatait a választási iroda a választópolgár kérelme alapján rögzíti a névjegyzékben.

40. A központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelem

84. § (1) A névjegyzékbe vételét, névjegyzékbe vételének meghosszabbítását, illetve a névjegyzékben szereplő adatai módosítását az a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár kérheti folyamatosan, az adott választást megelőző tizenötödik napig, aki az e törvény hatálya alá tartozó bármely választáson választójogosult.

(2) A még nem nagykorú polgár a tizenhetedik életévének betöltését követően kérheti a névjegyzékbe vételét. A kérelem benyújtásakor a polgár önállóan tehet jognyilatkozatot.

85. § (1) A magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár kérheti

a) nemzetiséghez tartozásának,

b) szavazási segítség iránti igényének,

c) személyes adatai kiadása megtiltásának

bejegyzését a központi névjegyzékbe, illetve a bejegyzés törlését.

(2) A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár a 88. § b) pontja szerinti segítség iránti igényének központi névjegyzékbe való bejegyzését, illetve a bejegyzés törlését kérheti.

41. A nemzetiségi választópolgárként történő nyilvántartással kapcsolatos kérelem

86. § A nemzetiségi választópolgárként történő nyilvántartás iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a nemzetiség megjelölését,

b) a választópolgár nyilatkozatát, amelyben megvallja az adott nemzetiséghez tartozását,

c) annak megjelölését, hogy nemzetiségi választópolgárként történő névjegyzékbe vételét az országgyűlési képviselők választására is kiterjedő hatállyal kéri-e.

87. § A nemzetiségi választópolgárként történő névjegyzékbevétel iránti kérelmet el kell utasítani, ha a választópolgár már nemzetiségi választópolgárként szerepel a központi névjegyzékben.

42. Fogyatékossággal élő választópolgárok segítése

88. § A fogyatékossággal élő választópolgár a következő segítséget igényelheti választójogának gyakorlása érdekében:

a) Braille-írással készült értesítő megküldése,

b) könnyített formában megírt tájékoztató anyag megküldése,

c) Braille-írással ellátott szavazósablon alkalmazása a szavazóhelyiségben és a mozgóurnás szavazás során,

d) akadálymentes szavazóhelyiség alkalmazása.

43. Az adatkiadás megtiltása

89. § (1) A választópolgár jogosult megtiltani, hogy a választási szervek a róla nyilvántartott adatokat a 153. § szerint kiadják.

(2) A kérelemben a választópolgár a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti, az adatainak szolgáltatását korlátozó vagy tiltó nyilatkozatot is tehet.

44. A választópolgárok tájékoztatása

90. § A Nemzeti Választási Iroda a miniszter rendeletében meghatározott időben és módon tájékoztatja a választópolgárokat a névjegyzékkel kapcsolatos tudnivalókról.

45. A központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelem benyújtása

91. § (1) A magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár a központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet

a) személyesen a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti helyi választási irodához vagy

b) levélben, az ügyfélkapun vagy a választások hivatalos honlapján keresztül a lakcíme szerinti helyi választási irodához

nyújthatja be.

(2) A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár a központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet

a) levélben,

b) az ügyfélkapun keresztül,

c) a választások hivatalos honlapján keresztül

nyújthatja be a Nemzeti Választási Irodához.

(3) A Magyarországon élő, lakcímmel nem rendelkező választópolgár a központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet - a (2) bekezdésben foglaltakon túl - bármely helyi választási irodához személyesen vagy levélben is benyújthatja.

92. §24 (1) A központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelemnek tartalmaznia kell

a) a választópolgár

aa) nevét,

ab) születési nevét,

ac) születési helyét,

ad) anyja nevét,

ae) személyi azonosítóját,

b) a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár esetében

ba) azt a postacímet, ahova a szavazási levélcsomag postai úton való megküldését kéri, vagy

bb)25 annak a - 277. § (2) bekezdése szerinti - településnek, illetve külképviseletnek a megjelölését, ahol a szavazási levélcsomagot át kívánja venni.

(2) A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár köteles megadni, a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár megadhatja a postacímét, email címét vagy telefax számát, ahova a 95. § (3) bekezdése szerinti értesítés megküldését kéri.

(3) A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár a személyi azonosítója helyett megadhatja a születési idejét, valamint magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát.

46. A központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelem elbírálása

93. § (1)26 A választási iroda a névjegyzékkel kapcsolatos kérelemnek csak abban az esetben adhat helyt, ha a választópolgárnak a kérelemben szereplő adatai megegyeznek a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás, illetve a magyar állampolgárságát igazoló okirata nyilvántartásának adataival.

(1a)27 A 84. § és a 85. § szerinti kérelem elbírálása során a választási iroda abban az esetben is helyt ad a kérelemnek, ha a kérelemben foglaltak28

a) ékezethiba,

b) írásmódbeli eltérés,

c) földrajzi név idegen nyelvű megjelölése,

d) a 92. § (1) bekezdés a) pont aa), ab) és ad) alpontja szerinti

da) adatban több utónév egyikének elhagyása, vagy

db) adat más nyelven történő megadása

következtében nem egyeznek meg a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás, illetve a magyar állampolgárságát igazoló okirat nyilvántartásának adataival, de a választópolgár személyazonossága kétséget kizáróan megállapítható.

(2)29 Azt, hogy a kérelmező adatai megegyeznek-e a magyar állampolgárságát igazoló okirat nyilvántartásának adataival, a Nemzeti Választási Iroda a központi útiokmány-nyilvántartásból vagy a magyar állampolgárságot igazoló egyéb okirat nyilvántartásából közvetlen adathozzáféréssel átvett adatok alapján, illetve az állampolgársági ügyekben eljáró szerv megkeresése útján ellenőrzi.

(3) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a megkeresésnek három napon belül tesz eleget.

94. § (1) A központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet a beérkezésétől számított öt napon belül kell elbírálni.

(2) A beérkezése napján, vagy ha nem munkanapon érkezik be, akkor a következő munkanapon, de legkésőbb a szavazást megelőző második napon kell elbírálni

a)30 a 334. § (1) bekezdése szerinti kérelmet, ha a választás kitűzése és a szavazást megelőző tizenhatodik nap között érkezik be,

b) a 85. § szerinti kérelmet, ha a választás kitűzése és a szavazást megelőző második nap között érkezik be,

c) a 334. § (2) bekezdése szerinti kérelmet, ha az Európai Parlament tagjai választásának kitűzése és a szavazást megelőző második nap között érkezik be.

(3) A 93. § (3) bekezdése szerinti esetben a kérelem elbírálására megállapított határidőt a magyar állampolgárságot igazoló okirat nyilvántartását vezető szerv megkeresésre adott válaszának beérkezésétől kell számítani.

95. §31 (1)32 A választási iroda a 84. §, a 85. §, a 97. § (1) bekezdés a) pontja és a 334. § szerinti kérelem elutasításáról, valamint a 97. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdés b) pontja szerinti törlésről határozattal dönt. A határozatra a 46. § rendelkezéseit kell alkalmazni. A határozatban pontosan meg kell jelölni az elutasítás, illetve a törlés okát.

(2) Ha a választási iroda a 84. §, a 85. §, a 97. § (1) bekezdés a) pontja vagy a 334. § szerinti kérelemnek helyt ad, döntéséről értesíti a kérelmezőt.

(3) A választási iroda határozatát, illetve a (2) bekezdés szerinti egyéb döntését a jelen lévő kérelmezővel a döntés átadásával kell közölni. Ha a kérelmező nincs jelen, a döntést - a kérelmező rendelkezése szerint - emailben, telefaxon vagy a 48. § (3) bekezdésében meghatározott módon kell közölni. Ha a magyarországi lakcímmel rendelkező kérelmezővel a döntést emailben vagy telefaxon közli a választási iroda, a döntést a 48. § (3) bekezdésében meghatározott módon is közölni kell.

47. A központi névjegyzék vezetése

96. § (1) A központi névjegyzék adatait folyamatosan frissíteni kell a következő nyilvántartások adataiban bekövetkezett változásokkal:

a) a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás,

b) a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása,

c) a szavazókörök és választókerületek nyilvántartása.

(2) A Nemzeti Választási Iroda közvetlen hozzáférést biztosít a választási iroda számára a választópolgárok központi névjegyzéki adataihoz.

(3) A választópolgár a központi névjegyzékben nyilvántartott adatairól a magyarországi lakcíme szerinti helyi választási irodában, a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár a Nemzeti Választási Irodában másolatot kérhet.

(4)33 A Nemzeti Választási Bizottság tagja a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok központi névjegyzékben nyilvántartott adataiba betekinthet, de azokról feljegyzést, másolatot nem készíthet. A betekintés során a Nemzeti Választási Bizottság tagja a 84. § szerinti kérelem, valamint a 93. § szerinti adatbázisok adatainak megtekintésével ellenőrizheti a névjegyzékbe vétel törvényességét.

48. Törlés a központi névjegyzékből

97. § (1) A Nemzeti Választási Iroda törli a központi névjegyzékből a kérelmére névjegyzékbe vett, külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező polgárt

a) ha törlését kéri,

b) a névjegyzékbe vétele napjától számított tíz év elteltével; a határidő megszakad, ha a választópolgár a névjegyzékben szereplő adatait módosítja, névjegyzékbe vételének meghosszabbítását kéri vagy szavazási iratot ad le.

(2) A Nemzeti Választási Iroda törli a központi névjegyzékből azt, aki

a) elhunyt,

b) elvesztette választójogát.

49. A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása

98. § (1) A Nemzeti Választási Iroda vezeti a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását. A nyilvántartásba fel kell venni azt a nagykorú, valamint tizenhetedik életévét betöltött kiskorú polgárt, aki

a) a belátási képességének korlátozottsága miatt a választójogból kizárt,

b) a büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti,

c) a közügyektől eltiltott,

d) a szabadságvesztés-büntetését tölti.

(2) A Nemzeti Választási Iroda elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével, közvetlen adathozzáféréssel átveszi a polgárok törvényben meghatározott adatait

a) a gondnokoltak nyilvántartásából,

b) a bűntettesek nyilvántartásából.

(3) A Nemzeti Választási Iroda a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásának karbantartását a személyazonosító és lakcímadatok tekintetében a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásból való rendszeres adatátvétellel biztosítja.

(4) Ha a polgár választójogosultságát visszanyerte, adatait a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásából törölni kell. A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásából törölt polgár adatait a törléstől számított hat hónapig meg kell őrizni.

99. § (1) A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása csak a választójog megállapításának céljára használható fel, abból adat más célra nem szolgáltatható.

(2) A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásának adatait az (1) bekezdésben meghatározott célból a választási iroda, a választási bizottság és a bíróság jogosult igényelni.

100. § (1) A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása nem nyilvános, abba csak az érintett személy a saját adatai tekintetében, a bíróság, a választási bizottság és a választási iroda tagjai tekinthetnek be. A betekintésről nyilvántartást kell vezetni.

(2) Bármely nagykorú polgár kérheti a Nemzeti Választási Irodától annak igazolását, hogy a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása alapján vele szemben nem áll fenn a választójogból való kizáró ok.

VI. FEJEZET

A SZAVAZÓKÖRI NÉVJEGYZÉK

50. A szavazóköri névjegyzék

101. § A Nemzeti Választási Iroda a választás kitűzését követő naptól a szavazást követő tizenötödik napig a választáson szavazati joggal rendelkező választópolgárok központi névjegyzékben nyilvántartott adatait - a szavazókörök és választókerületek nyilvántartásával összekapcsolva - a 3. melléklet szerinti adattartalommal szavazóköri bontásban teszi hozzáférhetővé a helyi választási iroda számára (a továbbiakban: szavazóköri névjegyzék).

102. § (1) Egy választópolgár csak egy szavazóköri névjegyzékben szerepelhet.

(2) Az a polgár, aki legkésőbb a szavazás napján betölti tizennyolcadik életévét, a választás kitűzésének napját követő naptól szerepel a szavazóköri névjegyzéken.

(3) Azt a választópolgárt, aki a 88. § d) pontja szerint kérte, hogy akadálymentes szavazóhelyiségben szavazhasson, és akinek a lakcíme szerint kijelölt szavazóhelyiség nem akadálymentes, a helyi választási iroda a lakcíme szerinti szavazóhelyiséggel azonos településen és választókerületben lévő, akadálymentes szavazóhelyiséggel rendelkező szavazókör névjegyzékébe teszi át.

(4) A szavazatszámláló bizottság tagját és jegyzőkönyvvezetőjét kérelmére a helyi választási iroda annak a szavazókörnek a névjegyzékébe teszi át, amely szavazatszámláló bizottságának munkájában a szavazás napján részt vesz, feltéve, hogy az ugyanazon választókerületbe tartozik, mint a választópolgár lakcíme szerinti szavazókör.

51. A mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke

103. § (1) A mozgóurna iránti kérelmet a szavazóköri névjegyzékben szereplő, mozgásában egészségi állapota vagy fogyatékossága, illetve fogvatartása miatt gátolt választópolgár nyújthatja be.

(2) A mozgóurna iránti kérelemnek

a)34 a választás kitűzését követően, de legkésőbb a szavazást megelőző második napon kell megérkeznie ahhoz a helyi választási irodához, amelynek szavazóköri névjegyzékében szerepel vagy

b) a szavazás napján, legkésőbb 15 óráig kell megérkeznie a szavazatszámláló bizottsághoz.

(3) A mozgóurna iránti kérelemnek a 92. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatokon túl tartalmaznia kell

a) a választópolgár szavazókör területén lévő tartózkodási helyét, ahova a mozgóurna kivitelét kéri, ha az a magyarországi lakcímétől eltér, valamint

b) a mozgóurna-igénylés okát.

104. § (1) A helyi választási iroda a mozgóurnát igénylő választópolgárt felveszi a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékébe.

(2) A szavazatszámláló bizottság a mozgóurnát igénylő választópolgárt felveszi a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékébe, és törli a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékből.

105. § (1) A mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke a választópolgárok szavazóköri névjegyzékben szereplő adatait tartalmazza, továbbá a 103. § (3) bekezdés a) pontja szerinti adatot.

(2) A mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékéből törölni kell azt, akit a szavazóköri névjegyzékből törölnek.

52. A szavazóköri névjegyzék és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékének kinyomtatása

106. § (1) A szavazást megelőző második napon 16 óráig bekövetkező változások átvezetését követően a Nemzeti Választási Iroda a szavazóköri névjegyzéket és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét lezárja.

(2) A helyi választási iroda - vagy megbízása alapján a területi választási iroda - a lezárt szavazóköri névjegyzéket és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét legkésőbb a szavazást megelőző napon kinyomtatja. A helyi választási iroda vezetője a kinyomtatott szavazóköri névjegyzéket és mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét hitelesíti.

107. § (1) A kinyomtatott szavazóköri névjegyzék nem tartalmazza a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékében szereplő választópolgárok adatait.

(2)35 A mozgóurnát igénylő választópolgárok kinyomtatott jegyzéke a 3. melléklet és a 103. § (3) bekezdés a) pontja szerinti adatokat tartalmazza.

(3) A kinyomtatott szavazóköri névjegyzéken és a mozgóurnát igénylő választópolgárok kinyomtatott jegyzékén - a 104. § (2) bekezdése szerinti változás kivételével - nem vezethető át változás.

53. A megismételtetett szavazás névjegyzéke

108. § Ha a választási bizottság vagy a bíróság megismételteti a szavazást a szavazókörben, az ismételt szavazáson

a) azok a választópolgárok szerepelhetnek a szavazóköri névjegyzékben, akik

aa) a megismételtetett szavazáson a szavazóköri névjegyzékben szerepeltek,

ab) a megismételtetett szavazás napját követően, de legkésőbb az ismételt szavazás napján válnak nagykorúvá,

b) nem szerepelnek a szavazóköri névjegyzékben azok, akik a megismételtetett szavazás napját követően létesítenek lakcímet a szavazókörben.

54. A szavazóköri névjegyzék és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékének megsemmisítése

109. § (1) A kinyomtatott szavazóköri névjegyzéket és a mozgóurnát igénylő választópolgárok kinyomtatott jegyzékét a szavazást követő kilencvenedik nap utáni első munkanapon meg kell semmisíteni.

(2) A szavazóköri névjegyzék és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékének adatait a szavazást követő kilencvenedik nap utáni első munkanapon törölni kell.

55. A szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelem benyújtása

110. § (1)36 A 103. §, a 250. §, a 259. § és a 307/A. § szerinti kérelemre a 91. § (1) bekezdés és a 92. § (1) bekezdés a) pontjának rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)37 A 103. § szerinti kérelmet a választópolgár meghatalmazott útján is benyújthatja.

(3) A 103. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kérelmet a szavazatszámláló bizottsághoz kell eljuttatni.

111. § A levélben benyújtott kérelemnek a kérelem benyújtására meghatározott határidőben kell beérkeznie a választási irodába.

56. A szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelem elbírálása

112. § (1) A kérelmet - a 93. § (1) bekezdése rendelkezéseinek alkalmazásával - az a választási iroda bírálja el, ahova a kérelmet benyújtották.

(2) A 103. § (2) bekezdés a) pontja szerinti kérelmet az a helyi választási iroda bírálja el, amelynek szavazóköri névjegyzékén a választópolgár a kérelem benyújtásakor szerepel.

(3) A 103. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kérelmet a szavazatszámláló bizottság bírálja el.

113. § (1)38 A 103. § (2) bekezdés a) pontja, a 250. §, a 259. § és a 307/A. § szerinti kérelmet beérkezése napján, vagy ha nem munkanapon érkezik be, akkor a következő munkanapon kell elbírálni.

(2) A 103. § (2) bekezdés a) pontja szerinti kérelmet legkésőbb a szavazást megelőző második napon, a 103. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kérelmet beérkezésekor haladéktalanul el kell bírálni.

114. §39 A választási iroda a 103. § (2) bekezdés a) pontja, a 250. §, a 259. § és a 307/A. § szerinti kérelem elutasításáról határozattal dönt.

57. A választópolgár tájékoztatása

115. § (1)40 Azt a választópolgárt, aki legkésőbb a szavazás napját megelőző ötvennyolcadik napon a szavazóköri névjegyzékben szerepel, a Nemzeti Választási Iroda értesítő megküldésével tájékoztatja a szavazóköri névjegyzékbe vételéről.

(2) Az értesítőt a választópolgár értesítési címére, ennek hiányában lakcímére a szavazást megelőző negyvennyolcadik napig kell megküldeni.

(3) Az értesítő tartalmazza

a) a választás megnevezését,

b) a szavazás napját,

c) a választókerületet,

d) a szavazókört,

e) a szavazóhelyiség címét,

f) a szavazóhelyiség akadálymentességére vonatkozó információt,

g) a választópolgár nevét,

h) a választópolgár magyarországi lakcímét,

i)41 a választópolgár születési idejét,

j)42 a választópolgár születési nevét és

k)43 a választással kapcsolatos tájékoztatást.

(4) A választópolgár - ha nem kapja meg az értesítőt, az megsemmisül vagy elvész - a helyi választási irodától új értesítőt igényelhet.

116. § (1) A helyi választási iroda értesítő átadásával vagy megküldésével tájékoztatja a szavazóköri névjegyzékbe történt felvételéről azt a választópolgárt, aki a szavazás napját megelőző ötvennyolcadik napot követően kerül a település szavazóköri névjegyzékébe.

(2)44 Ha a választási iroda a 250. §, a 259. § vagy a 307/A. § szerinti kérelemnek helyt ad, értesítő átadásával vagy megküldésével tájékoztatja a választópolgárt. A választási iroda szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos egyéb döntését a 95. § (3) bekezdése szerint kell a kérelmezővel közölni.

117. § A választópolgár részére - a 88. § a) pontja szerinti kérelmére - Braille-írással készült értesítőt küld a Nemzeti Választási Iroda.

118. § (1) A választás kitűzésétől a névjegyzék lezárásáig a település szavazóköri névjegyzékének adatait - a 3. melléklet fb)-fe) és fg) pontja szerinti adatok kivételével - a helyi választási irodában bárki megtekintheti.

(2) A szavazóköri névjegyzék adatairól - a szavazókörbe kerülő kinyomtatott példányon kívül - másolat nem készíthető.

VII. FEJEZET

A JELÖLTÁLLÍTÁS

58. A jelölő szervezet bejelentése

119. § (1) Azt a szervezetet, amely jelöltet vagy listát kíván állítani, a választás kitűzését követően jelölő szervezetként be kell jelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál.

(2) A jelölő szervezetet a képviseletére jogosult személy jelentheti be.

59. Az ajánlóív

120. § (1) Jelöltet ajánlani ajánlóíven lehet.

(2) Az ajánlóívet a független jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve a jelölő szervezet a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság mellett működő választási irodától igényelheti a választás kitűzését követően.

(3) Az ajánlóív iránti igénynek tartalmaznia kell a jelöltként indulni szándékozó választópolgár nevét, személyi azonosítóját, ennek hiányában magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, lakcímét, valamint nyilatkozatát arról, hogy

a) a jelölést elfogadja,

b) nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői megbízatással, illetve megválasztása esetén arról lemond.

121. § (1) Az ajánlóíven a választási iroda feltünteti a jelöltként indulni szándékozó választópolgár nevét, a jelölő szervezet nevét vagy a független jelölés tényét, a választókerület megjelölését. Közös jelölt esetén az ajánlóíven a közös jelöltet állító valamennyi jelölő szervezet nevét fel kell tüntetni.

(2) A választási iroda az igénylését követően haladéktalanul, de legkorábban a szavazást megelőző negyvennyolcadik napon átadja az igénylő részére az általa igényelt mennyiségű ajánlóívet. A választási iroda valamennyi ajánlóívet sorszámmal, valamint hitelesítő bélyegzőlenyomattal lát el.

60. Az ajánlás

122. § (1) Az a választópolgár ajánlhat jelöltet, aki a választáson a választókerületben választójoggal rendelkezik.

(2)45 Az ajánlóívre rá kell vezetni az ajánlást adó választópolgár nevét, személyi azonosítóját, magyarországi lakcímét, valamint az anyja nevét. Az ajánlóívet az ajánló választópolgár saját kezűleg aláírja.

(3) Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat.

(4) Egy választópolgár egy jelöltet csak egy ajánlással támogathat, a további ajánlásai érvénytelenek.

(5) Az ajánlás nem vonható vissza.

(6) Az ajánlóíven az ajánlást gyűjtő személy feltünteti nevét és aláírását.

123. § (1) Ajánlást a polgárok zaklatása nélkül - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a jelölő szervezet képviselője vagy a jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve annak képviselője bárhol gyűjthet.

(2) Nem gyűjthető ajánlás:

a) az ajánlást gyűjtő és az ajánló munkahelyén munkaidejében vagy munkaviszonyból, illetve munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettsége teljesítése közben,

b) a Magyar Honvédségnél és a központi államigazgatási szerveknél szolgálati viszonyban levő személytől a szolgálati helyén vagy szolgálati feladatának teljesítése közben,

c) tömegközlekedési eszközön,

d) állami, helyi és nemzetiségi önkormányzati szervek hivatali helyiségében,

e) felsőoktatási és köznevelési intézményben,

f) egészségügyi szolgáltató helyiségében.

(3) Az ajánlásért az ajánlást adó választópolgár részére előnyt adni vagy ígérni tilos. Az ajánlást adó választópolgár az ajánlásért nem kérhet előnyt, illetve nem fogadhat el előnyt vagy annak ígéretét.

(4) Érvénytelen az az ajánlás, amelyet az ajánlási szabályok megsértésével gyűjtöttek.

61. A jelölt bejelentése

124. § (1) A jelöltet az ajánlóívek átadásával kell bejelenteni a nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságnál.

(2)46 A független jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve a jelöltet állítani szándékozó jelölő szervezet a rendelkezésére bocsátott összes ajánlóívet köteles átadni a választási irodának a jelölt bejelentésére rendelkezésre álló határidőben. E kötelezettség elmulasztása esetén a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság hivatalból eljárva bírságot szab ki. A bírság összege minden be nem nyújtott ajánlóív után tízezer forint.

(3)47 Nem szabható ki bírság a legkésőbb a (2) bekezdés szerinti határidő elteltét követő napon benyújtott, ajánlást nem tartalmazó ajánlóív után.

62. Az ajánlások ellenőrzése

125. § (1) A választási iroda az ajánlásokat ellenőrzi.

(2) Az ajánlások ellenőrzése során meg kell vizsgálni a 122. §-ban foglalt követelmények teljesülését, azonosítani kell az ajánló választópolgárt, meg kell állapítani, hogy rendelkezik-e választójoggal, továbbá meg kell állapítani, hogy az érvényes ajánlások száma eléri-e a jelöltséghez szükséges számot.

(3) Az ajánló választópolgár azonosítását és választójoga megállapítását az ajánlóíven feltüntetett adatainak a központi névjegyzék és a szavazókörök és választókerületek nyilvántartásának adataival való összevetésével kell elvégezni.

126. § Az ajánlás érvényes, ha

a) az ajánló választópolgár a szavazást megelőző negyvennyolcadik nap és az ajánlóív benyújtásának napja közötti bármely időpontban jogosult volt jelöltet ajánlani a választókerületben,

b) az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai a központi névjegyzék adataival teljeskörűen megegyeznek,

c) az ajánlás megfelel a 122. §-ban foglalt követelményeknek.

127. § (1) Az ajánlások ellenőrzését a jelölt bejelentésétől számított három napon belül kell elvégezni.

(2) Az ajánlások tételes ellenőrzését nem kell tovább folytatni, ha bizonyossá válik, hogy az érvényes ajánlások száma eléri a jelöltséghez szükséges számot.

(3) Az ajánlások ellenőrzésének eredményéről a választási iroda tájékoztatja a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságot.

128. § Az ajánlóíveket az illetékes választási iroda a szavazást követő kilencvenedik nap utáni munkanapon megsemmisíti.

63. A lista bejelentése

129. § (1) A lista bejelentésének tartalmaznia kell a listán állított valamennyi jelölt nevét, személyi azonosítóját, lakcímét, valamint nyilatkozatát arról, hogy

a) a jelölést elfogadja,

b) nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői megbízatással, illetve megválasztása esetén arról lemond.

(2) A listán legfeljebb háromszor annyi jelölt állítható, mint a listán megszerezhető mandátumok száma. A listán szereplő jelöltek sorrendjét a jelölő szervezet határozza meg.

130. § (1) A listán szereplő jelöltek sorrendjét a lista bejelentése után nem lehet módosítani.

(2) Ha valamelyik jelölt a listáról kiesett, helyére a listán soron következő jelölt lép. A bejelentett listára új jelölt nem jelenthető be.

(3) A jelölő szervezet a listát, illetve a listán szereplő jelölt jelölését legkésőbb a lista bejelentésére rendelkezésre álló határidő utolsó napján visszavonhatja. A visszavont lista helyett a jelölő szervezet új listát nem állíthat.

131. § A közös listával kapcsolatos jognyilatkozatot a közös listát állító jelölő szervezetek közösen teszik meg.

64. A jelölő szervezet, a jelölt és a lista nyilvántartásba vétele

132. §48 Az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet, jelöltet, illetve listát - legkésőbb a bejelentését követő negyedik napon - nyilvántartásba vesz.

133. § (1) A választási iroda a bejelentett szervezet létezését és adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában, a bejelentett jelölt adatait a központi névjegyzékben ellenőrzi.

(2) A választási bizottság visszautasítja a jelölő szervezet, a jelölt, illetve a lista nyilvántartásba vételét, ha bejelentése a törvényes feltételeknek nem felel meg.

134. § A jelölő szervezet rövidített neve a civil szervezetek nyilvántartásában szereplő rövidített név, ennek hiányában a jelölő szervezet bejelentésekor megjelölt egyéb rövidített név, amely azonban nem lehet azonos más szervezetnek a civil szervezetek bírósági nyilvántartásába vagy a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásába már bejegyzett nevével vagy rövidített nevével.

65. A jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartása

135. § (1) A bejelentett és a nyilvántartásba vett jelölő szervezetek, jelöltek és listák közhiteles, elektronikus nyilvántartását - a 4. melléklet szerinti adattartalommal - a Nemzeti Választási Iroda vezeti. A nyilvántartás változásait a nyilvántartásba vevő vagy abból törlő választási bizottság mellett működő választási iroda vezeti át a nyilvántartáson.

(2) A jelöltek adatait a központi névjegyzék adatai alapján folyamatosan frissíteni kell. Ha a jelölt elveszíti a választhatóság jogát, ennek tényét a nyilvántartásból való törlése érdekében a választási iroda haladéktalanul jelzi a választási bizottságnak.

136. § A jelölő szervezetek adatait a civil szervezetek bírósági nyilvántartásának adatai alapján folyamatosan frissíteni kell. Ha a jelölő szervezetet törlik a civil szervezetek bírósági nyilvántartásából, a Nemzeti Választási Bizottság törli a jelölő szervezetet a jelölő szervezetek nyilvántartásából.

66. A jelölt kiesése

137. § A jelölt kiesik, ha a szavazás megkezdése előtt a jelölésről írásban lemond, a központi névjegyzékből törlésre kerül, a választhatóság jogát elveszíti, továbbá ha a választási bizottság a jelöltet állító jelölő szervezetet törli a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából. A kiesett jelölt nevét a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából, valamint az egyéni szavazólapokról törölni kell.

67. A lista kiesése

138. § A lista kiesik, ha a jelölő szervezet a listát visszavonja, a szavazás megkezdése előtt a listán szereplő valamennyi jelölt kiesik, továbbá ha a választási bizottság a jelöltet állító jelölő szervezetet törli a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából. A kiesett listát a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából, valamint a szavazólapokról törölni kell.

VIII. FEJEZET

A VÁLASZTÁSI KAMPÁNY

68. Kampányidőszak és eszközök

139. § A választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart.

140. § Kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, így különösen a

a) plakát,

b) jelölő szervezet vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés,

c) politikai reklám és politikai hirdetés,

d) választási gyűlés.

141. § Kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.

142. § Nem minősül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok - mint magánszemélyek - közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától.

143. §49 A szavazóhelyiséget magában foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteres távolságon belül - közterületen - választási kampánytevékenység a szavazás napján nem folytatható.

143/A. §50 (1) A választópolgár a mozgóurna igényléséhez és a szavazóhelyiséghez való eljutásához más személy segítségét jogosult igénybe venni.

(2) Mozgóurna igénylésére és a szavazóhelyiséghez történő szállításra nyilvános felhívás nem tehető közzé, szavazóhelyiséghez történő szállításra autóbuszos személyszállítás nem végezhető.

69. Plakát

144. § (1) E § alkalmazásában plakát a választási falragasz, felirat, szórólap, vetített kép, embléma mérettől és hordozóanyagtól függetlenül.

(2) A kampányidőszakban a jelölő szervezetek és a jelöltek engedély és bejelentés nélkül készíthetnek plakátot.

(3) Plakát a kampányidőszakban - a (4)-(7) bekezdésben meghatározott kivételekkel - korlátozás nélkül elhelyezhető.

(4) Épület falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos, a bérlő, illetőleg - állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén - a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet.

(5) Egyes középületeken vagy a közterület meghatározott részén plakát, illetve óriásplakát elhelyezését a helyi önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból rendeletben megtilthatja. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos.

(6) A választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezés elhelyezésére, valamint az óriásplakátok vonatkozásában a közterület-használatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.

(7) A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölő szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátot az, aki elhelyezte vagy akinek érdekében elhelyezték, a szavazást követő 30 napon belül köteles eltávolítani, vagy ennek elmaradása esetén az eltávolítás költségét viselni.

70. Választási gyűlés

145. § (1) Választási gyűlést kampányidőszakban lehet tartani. A szavazás napján választási gyűlés nem tartható. A választási gyűlések nyilvánosak. A rend fenntartásáról a gyűlés szervezője gondoskodik.

(2) A választási kampány céljára az állami és önkormányzati költségvetési szervek a jelöltek, jelölő szervezetek számára azonos feltételekkel bocsáthatnak rendelkezésre helyiséget és egyéb szükséges berendezést. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben választási kampánytevékenységet folytatni, választási gyűlést tartani tilos, kivéve az ötszáznál kevesebb lakosú településen, feltéve, hogy más közösségi célú épület nem áll rendelkezésre.

71. Politikai reklám és politikai hirdetés

146. § E fejezet alkalmazásában

a) politikai reklám a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 203. § 55. pontjában meghatározott politikai reklám, azzal az eltéréssel, hogy a párt, politikai mozgalom és kormány alatt jelölő szervezetet és független jelöltet kell érteni.

b) politikai hirdetés az ellenérték fejében közzétett, valamely jelölő szervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, sajtótermékben közzétett médiatartalom vagy filmszínházban közzétett audiovizuális tartalom.

147. § (1)51 A médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett - különös tekintettel a politikai reklámok számára, megjelenési sorrendjére, időtartamára és az adásba kerülés időpontjára - teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait. Közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölő szervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.

(2) A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos.

(3) A politikai reklám közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.

(4) Az audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétételre szánt politikai reklám megrendelője köteles a reklám feliratozásáról vagy jelnyelvi tolmácsolással való ellátásáról gondoskodni.

(4a)52 A szavazás napján politikai reklámot nem lehet közzétenni.

(5) A politikai reklám közzétételére egyebekben az Mttv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6)-(10)53

147/A. §54 (1) Az országgyűlési képviselők általános választását megelőző kampányidőszakban a közszolgálati médiaszolgáltatók lineáris médiaszolgáltatásukban a Nemzeti Választási Bizottság által - valamennyi országos lista jogerős nyilvántartásba vételét követően - a (2) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott időtartamban kötelesek közzétenni az országos listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjait.

(2) Az országgyűlési képviselők általános választását megelőző kampányidőszakban a pártlistát állító jelölő szervezetek politikai reklámjainak közzétételére rendelkezésre álló időtartam négyszázhetven perc, a nemzetiségi listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjainak közzétételére rendelkezésre álló időtartam százharminc perc. A jelölő szervezetek rendelkezésére álló időtartamot az egyes pártlisták, illetve az egyes nemzetiségi listák között egyenlő arányban kell felosztani. A jelölő szervezet rendelkezésére álló időtartamot közszolgálati médiaszolgáltatónként egyenlő arányban kell felosztani.

(3) A politikai reklámot a közszolgálati médiaszolgáltató a legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal bíró médiaszolgáltatásában teszi közzé.

(4) A közszolgálati médiaszolgáltató naponta három alkalommal, a 6-8, 12-14 és 18-20 óra között kezdődő idősávokban, megszakítás nélkül köteles biztosítani a politikai reklámok közzétételét. A pártlistát állító jelölő szervezetek, illetve a nemzetiségi listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjait egymást követően kell közzétenni. A politikai reklámok megjelenési sorrendjét az esélyegyenlőség biztosítása érdekében naponta változtatni kell.

(5) A közszolgálati médiaszolgáltató a jelölő szervezet által megjelölt napon és idősávban köteles a politikai reklámot közzétenni. A jelölő szervezet politikai reklám közzétételét egy idősávban naponta csak egyszer, legfeljebb egyperces időtartamban kérheti.

(6) A médiaszolgáltató abban az esetben köteles a politikai reklámot közzétenni, ha a jelölő szervezet legkésőbb a közzétételt megelőző második napon átadja az általa készített politikai reklámot.

147/B. §55 A 147/A. §-ban foglalt rendelkezéseket az Európai Parlament tagjainak választásán is alkalmazni kell azzal, hogy a rendelkezésre álló műsoridő tartama az összes lista és az összes közszolgálati médiaszolgáltató tekintetében együttesen háromszáz perc.

147/C. §56 A 147/A. §-ban foglalt rendelkezéseket a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán is alkalmazni kell azzal, hogy

a) annak a nyolc jelölő szervezetnek a politikai reklámjait kell közzétenni, amelyek országos összesítésben a legtöbb képviselő- és polgármesterjelöltet állították; a közös jelölteket és listákat a jelölés arányában kell figyelembe venni,

b) a rendelkezésre álló műsoridő tartama az összes lista és az összes közszolgálati médiaszolgáltató tekintetében együttesen háromszáz perc.

147/D. §57 A nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választásán a szavazás napját megelőző napon a közszolgálati médiaszolgáltató lineáris médiaszolgáltatásában az országos listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjait egy alkalommal, politikai reklámonként legfeljebb 30 másodperces időtartamban köteles közzétenni. A közzétételre a 147/A. § (3) és (6) bekezdését alkalmazni kell.

147/E. §58 A közszolgálati médiaszolgáltató a 147/A-147/D. §-ban foglaltakon túl további politikai reklámot nem tehet közzé.

147/F. §59 (1) Az általános választást megelőző kampányidőszakban a 147/A-147/E. § szabályozása alá nem tartozó, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató - a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris médiaszolgáltatásának vagy médiaszolgáltatásainak megjelölésével - legkésőbb a választást megelőző ötvenedik napon közli a Nemzeti Választási Bizottsággal, ha biztosítani kívánja politikai reklám közzétételének lehetőségét. Amennyiben a határidőig nem nyilatkozik, politikai reklámot nem tehet közzé. A Nemzeti Választási Iroda a választások hivatalos honlapján a nyilatkozatot tett médiaszolgáltatót és a médiaszolgáltatások megnevezését, illetve a közzétételre biztosított időtartamot közzéteszi.

(2) A politikai reklám közzétételére a 147/A-147/E. § rendelkezéseit - a 147/A. § (3) bekezdése kivételével - kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az országgyűlési képviselők általános választásán, az Európai Parlament tagjainak választásán és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán

a) a politikai reklámok közzétételére szánt, az egy médiaszolgáltatásra eső időtartamot a médiaszolgáltató határozza meg, de az nem lehet kevesebb, mint az egy közszolgálati médiaszolgáltatóra eső időtartam fele,

b) a médiaszolgáltatónak az (1) bekezdés szerinti bejelentésben az a) pont szerinti időtartamot is meg kell jelölnie,

c) ha az a) pont szerinti időtartam eltér az egy közszolgálati médiaszolgáltatóra eső időtartamtól, a Nemzeti Választási Bizottság az egyes jelölő szervezetek rendelkezésére álló időtartamot arányosan csökkentett, illetve megnövelt mértékben állapítja meg.

148. § (1) Az Mttv. 203. § 60. pontjában meghatározott sajtótermékekben politikai hirdetés a választási kampányidőszakban az e §-ban foglaltak szerint tehető közzé. A sajtótermékben közzétett politikai hirdetésnek azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie.

(2) Amennyiben sajtótermék politikai hirdetést kíván közölni, a választás kitűzését követő 5 munkanapon belül az Állami Számvevőszékhez eljuttatja hirdetési szolgáltatásainak árjegyzékét, amelyet az nyilvántartásba vesz, és honlapján közzétesz. A sajtótermék ugyanezt az árjegyzékét a honlapján közzéteszi.

(3) Politikai hirdetést kizárólag olyan sajtótermék közölhet, amelynek hirdetési árjegyzékét az Állami Számvevőszék nyilvántartásba vette. Politikai hirdetés csak a nyilvántartásba vett árjegyzék által meghatározott ellenérték fejében közölhető. Magyarországon letelepedett kiadók sajtótermékei közül csak az közölhet politikai hirdetést, amely az Mttv. szerinti hatósági nyilvántartásban szerepel.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott sajtótermék a szavazás napját követő 15 napon belül az Állami Számvevőszéket tájékoztatja a közzétett politikai hirdetésekről. A tájékoztatás tartalmazza, hogy az egyes jelöltek és jelölő szervezetek politikai hirdetéseit kinek a megrendelésére, milyen ellenérték fejében, mely időpontban és milyen terjedelemben tette közzé. Az Állami Számvevőszék e tájékoztatásokat a honlapján közzéteszi.

72. Közvetlen politikai kampány

149. § Választási kampányanyag a választópolgár részére közvetlen megkeresés módszerével a 89. §-ban meghatározottak alapján juttatható azzal, hogy egyéb adatai felhasználásához - mint mobiltelefonszám, elektronikus levélcím - a kifejezett hozzájárulása szükséges.

73. Közvélemény-kutatás

150. § A szavazás napján a közvélemény-kutatást végző személy abba az épületbe, amelyben a szavazóhelyiség van, nem léphet be, a választópolgárokat semmilyen módon nem zaklathatja, és csak az épületből kilépőket kérdezheti meg. Az ilyen módon készített közvélemény-kutatás eredményét (exit poll) is csak a szavazás befejezése után szabad nyilvánosságra hozni.

74. A média kampányban való részvételével kapcsolatos jogorvoslat

151. § (1)60 A médiaszolgáltatók és a sajtó, illetve a filmszínházak választási kampányban való részvételével, - az e törvény rendelkezéseinek megsértésével - kapcsolatos kifogást a Nemzeti Választási Bizottság bírálja el. Körzeti és helyi illetve lekérhető médiaszolgáltatással vagy nem országosan terjesztett sajtótermékkel kapcsolatos kifogást az országgyűlési képviselők választásán és az Európai Parlament tagjainak választásán a médiatartalom-szolgáltató székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a médiatartalom-szolgáltató székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes területi választási bizottság bírálja el.

(2) A kifogásban a kérelmező megjelöli, vagy lehetőség szerint csatolja a törvénysértés bizonyítékául szolgáló műsorszámot vagy médiatartalmat. A megjelölt műsorszámot az (1) bekezdés szerint illetékes választási bizottság - amennyiben szükséges és a kérelmező nem csatolta - hivatalból szerzi be.

152. § (1)61 Ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad, a 218. § (2) bekezdése a)-c) pontjában foglalt jogkövetkezmények alkalmazásán túl kötelezi a médiatartalom-szolgáltatót, hogy határozata rendelkező részét

a) napilap és internetes sajtótermék, valamint lekérhető médiaszolgáltatás esetében a határozat közlésétől számított három napon belül, a jogsértő közléshez hasonló módon,

b) más időszaki lap esetében a legközelebbi számban, a jogsértő közléshez hasonló módon,

c) lineáris médiaszolgáltatás esetében a határozat közlésétől számított három napon belül, a jogsértő közléssel azonos napszakban és ahhoz hasonló módon

tegye közzé.

(2)62 A választási bizottság az (1) bekezdésben foglaltak mellett bírságot is kiszabhat. Annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetve a bírság mértékének megállapításában az eset összes körülményeit - így különösen a jogsértéssel érintett médiaszolgáltató fajtáját, vételkörzetét, a jogsértéssel érintett sajtótermék jellemzőit, a jogsértés súlyát és a jogsértés ismétlődő jellegét - veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.

(3) A bírság legmagasabb összege a kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötvenszerese.

75. Adatszolgáltatás a névjegyzékből

153. § A szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét és lakcímét - a 89. § rendelkezéseire is figyelemmel -

a)63 a jelölt kérésére - az érintett választókerületre kiterjedően - a jelölt nyilvántartásbavételére illetékes választási bizottság mellett működő választási iroda,

b) a listát állító jelölő szervezet kérésére - a jelölő szervezet által megjelölt választókerületekre kiterjedően - a Nemzeti Választási Iroda

öt napon belül, de legkorábban a 132. § szerinti nyilvántartásba vételüket követően átadja.

154. § (1) A 153. § a) pontja szerinti adatszolgáltatás teljesítésének feltétele, hogy a jelölt igazolja a kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének megfelelő összegű adatszolgáltatási díjnak a Nemzeti Választási Iroda számlájára történt befizetését.

(2) A 153. § b) pontja szerinti adatszolgáltatás teljesítésének feltétele, hogy a listát állító jelölő szervezet igazolja a kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének megfelelő összegű adatszolgáltatási díjnak a listás választókerületben megválasztható képviselők száma szerinti befizetését a Nemzeti Választási Iroda számlájára.

155. § (1) Az adatszolgáltatás adatait kizárólag közvetlen politikai kampány céljára lehet felhasználni. Egyéb célú felhasználásuk, másolásuk, harmadik személynek történő átadásuk tilos.

(2) Az adatszolgáltatás adatait a 132. § szerint nyilvántartásba vett jelölt és listát állító jelölő szervezet legkésőbb a szavazás napján köteles megsemmisíteni, és az erről készült jegyzőkönyvet három napon belül köteles átadni az adatszolgáltatást teljesítő választási irodának.

IX. FEJEZET

A SZAVAZÁS ELŐKÉSZÍTÉSE

76. A szavazólap adattartalma

156. § Az egyéni szavazólap alap-adattartalmát az 5. melléklet, a listás szavazólap alap-adattartalmát a 6. melléklet állapítja meg.

157. § (1) Ha az egyéni szavazólapon két vagy több azonos nevű választópolgár szerepelne jelöltként, e jelölteket a születési évük - nevük után, zárójelben való - feltüntetésével kell megkülönböztetni. Ha két, azonos nevű, ugyanazon jelölő szervezet által állított vagy független jelölt azonos évben született, e jelölteket

a) a lakcímük szerinti település, ha az is azonos

b) foglalkozásuk

nevük után, zárójelben való feltüntetésével kell megkülönböztetni a szavazólapon.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a választási iroda felhívására az érintett jelöltek legkésőbb a felhívástól számított harmadik napon nyilatkoznak a szavazólapon feltüntetendő foglalkozásukról.

158. § (1) Közös jelölt, illetve lista esetén a szavazólap a jelölt, illetve lista állításában részt vevő valamennyi jelölő szervezet nevét tartalmazza.

(2) A szavazólapon fel kell tüntetni a jelölő szervezet rövidített nevét, illetve jelképének szürkeárnyalatos képét is, ha azt a jelölő szervezet a szavazólap adattartalmának jóváhagyását megelőzően kéri.

159. § (1) A több utónévvel rendelkező jelölt kérheti, hogy a szavazólap csak az egyik utónevét tartalmazza.

(2) A jelölt kérheti, hogy a szavazólap a nevének részét képező „dr.” megjelölést ne tartalmazza.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti kérelem ellenére is tartalmazza a szavazólap a jelölt mindkét utónevét, illetve a „dr.” megjelölést, ha ellenkező esetben az egyéni szavazólapon több azonos nevű jelölt szerepelne.

77. Az esélyegyenlőség érvényesítése a szavazólapon

160. § (1) A szavazólapon a jelöltek, illetve listák a választási bizottság által kisorsolt sorrendben szerepelnek.

(2) A választási bizottság a bejelentett jelöltek, illetve listák - annak a jelöltnek vagy listának a kivételével, amelynek nyilvántartásba vételét jogerősen elutasították - sorrendjének sorsolását a jelöltek, illetve listák bejelentésére rendelkezésre álló határnapon, 16 óra után végzi el.

(3) Ha a sorsolást követően valamely jelöltet vagy listát nem vesznek nyilvántartásba, vagy abból törölnek, a szavazólapon szereplő jelöltek, illetve listák egymáshoz viszonyított sorrendje nem változik. A szavazólapon a jelölteket, listákat folyamatos sorszámozással ellátva kell feltüntetni.

161. § (1) A szavazólapon a jelöltek, jelölő szervezetek adatait nagybetűvel, azonos betűtípussal és betűméretben kell feltüntetni.

(2) A jelölő szervezet jelképét húsz milliméter magas és negyven milliméter széles területen kell elhelyezni a szavazólapon.

(3) Ha a közös jelölt, illetve lista állításában részt vevő jelölő szervezetek több jelkép feltüntetését kérik a szavazólapon, azokat együttesen kell a húsz milliméter magas és negyven milliméter széles területen elhelyezni.

78. A szavazólap adattartalmának jóváhagyása

162. § (1) A szavazólap adattartalmát a választási bizottság hagyja jóvá azt követően, hogy valamennyi bejelentett jelölt, illetve lista nyilvántartásba-vétele tárgyában határozatot hozott.

(2) Ha a szavazólap adattartalmának jóváhagyását követően - jogorvoslati döntés vagy a nyilvántartásból való törlés következtében - megváltozik a szavazólap adattartalma, a választási bizottság újabb jóváhagyására nincs szükség, a választási iroda gondoskodik a változások átvezetéséről a szavazólapon, és erről tájékoztatja a jelölő szervezeteket és a független jelölteket.

79. A szavazólapok elkészítése

163. § (1) A szavazólapok elkészítéséről a Nemzeti Választási Iroda gondoskodik.

(2) A szavazólapokat a szavazóhelyiségben is ellenőrizhető biztonsági elemmel kell ellátni.

80. A szavazásnapi iratok és kellékek átadása

164. § (1) A szavazást megelőző napon a helyi választási iroda átadja a szavazóköri névjegyzéket, a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét, a szavazólapokat és a szavazáshoz szükséges egyéb kellékeket a szavazatszámláló bizottság elnökének.

(2) Az iratok és kellékek őrzését a szavazás napjáig a helyi választási iroda biztosítja.

81. A szavazóhelyiség kialakítása

165. § (1) A szavazóhelyiséget úgy kell kialakítani, hogy

a) a választópolgárok számára jól megközelíthető legyen,

b) garantálja a választópolgárok befolyásolástól mentes joggyakorlását,

c) biztosítsa a szavazatszámláló bizottság zavartalan működését.

(2) A szavazóhelyiség nem lehet olyan épületben, amely - részben vagy egészében - jelölt vagy jelölő szervezet használatában van.

166. § Minden településen minden választókerületben legalább egy szavazóhelyiséget akadálymentesíteni kell.

167. § (1) A szavazóhelyiség berendezéséről a helyi választási iroda gondoskodik.

(2) A szavazóhelyiségben a szavazás titkosságának biztosítása érdekében a szavazás zökkenőmentes lebonyolításához szükséges számú, de legalább két szavazófülkét kell kialakítani.

(3) A szavazóhelyiségben legalább két szavazóurnát kell elhelyezni, valamint legalább egy mozgóurnát kell biztosítani.

(4) A szavazatszámláló bizottság és a választópolgárok részére a szavazóhelyiségben és a szavazófülkékben - megfelelő módon rögzítve - tollat kell elhelyezni.

(5)64 Abban a szavazóhelyiségben, amelynek szavazóköri névjegyzékében olyan választópolgár szerepel, aki legkésőbb a szavazást megelőző kilencedik napon a 88. § c) pontja szerinti segítséget igényelte, Braille-írással ellátott szavazósablont kell biztosítani.

X. FEJEZET

A SZAVAZÁS

82. A szavazás helye

168. § A választópolgár a lakcíme szerinti szavazókörben szavazhat

a) a szavazóhelyiségben vagy

b) mozgóurnával.

83. A szavazás ideje

169. § A szavazóhelyiségben szavazni a szavazás napján 6 órától 19 óráig lehet.

84. Szavazás a szavazóhelyiségben

170. § A szavazóhelyiséget a szavazás ideje alatt nem lehet bezárni, és a szavazást nem lehet meghosszabbítani vagy - rendkívüli, a választás szabadságát vagy titkosságát, illetve a választás lebonyolítását veszélyeztető esemény kivételével - felfüggeszteni.

171. § (1) Ha a szavazatszámláló bizottság - az egy szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási bizottság - munkájában részt vevő tagok száma kevesebb mint öt, a helyi választási iroda vezetője a póttagok közül a bizottságot kiegészíti. Ha ilyen módon nincs lehetőség a bizottság kiegészítésére, akkor arról a területi választási iroda vezetője gondoskodik más település szavazatszámláló bizottsági póttagjának megbízásával.

(2) Ha a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság szavazóhelyiségben jelen lévő tagjainak a száma három alá csökken, vagy a szavazás a választás szabadságát vagy titkosságát, illetve a választás lebonyolítását veszélyeztető esemény miatt lehetetlenné válik, a szavazást a szavazatszámláló bizottság jelen lévő tagjai azonnal felfüggesztik, az urnát, továbbá az iratokat zárolják, és a felfüggesztés tényéről a helyi választási iroda vezetőjét a szavazás törvényes folytatásának biztosítása érdekében haladéktalanul értesítik.

172. § (1) A szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazóhelyiségben csak a hivatalosan elhelyezett tollat használhatják.

(2) A szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazás időtartama alatt - a hivatalos választási iratok és az (1) bekezdés szerinti toll kivételével - nem használhatnak adatrögzítésre vagy adattovábbításra alkalmas eszközt a szavazóhelyiségben.

173. § (1) A választási iratok, egyéb kellékek elhelyezését követően a szavazás megkezdéséig a szavazatszámláló bizottság és a választási iroda tagjai, valamint a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben.

(2) A szavazás megkezdésétől a szavazás lezárásáig a szavazatszámláló bizottság, a jegyzőkönyvvezető, a médiatartalomszolgáltató képviselője, valamint a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben.

(3) A választópolgár - valamint a 181. § (1) bekezdése szerinti segítője - a választójoga gyakorlásához szükséges ideig tartózkodhat a szavazóhelyiségben.

174. § (1) A szavazatszámláló bizottság az urnák állapotát, valamint azt, hogy azok üresek, az elsőként szavazó választópolgárral együtt - aki a szavazatszámláló bizottság tagja és a jegyzőkönyvvezető nem lehet - a szavazás megkezdése előtt megvizsgálja.

(2) Az urnákat az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében úgy kell lezárni, hogy azokból - az urna szétszedése nélkül - ne lehessen szavazólapot eltávolítani.

(3) Ezt követően a szavazatszámláló bizottság jelen levő tagjai és az elsőként szavazó választópolgár a szavazóköri jegyzőkönyvön aláírásával tanúsítja, hogy az urnák lezárásukkor üresek, továbbá az urnák szabályszerű lezárását.

(4) A szavazatszámláló bizottság a mozgóurnába ellenőrző lapot helyez, amely tartalmazza az ellenőrző lap elhelyezésének időpontját, valamint a szavazatszámláló bizottság jelen levő tagjainak és az elsőként szavazó választópolgárnak az aláírását.

175. § A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben szerepel.

176. § A választópolgár igazolja személyazonosságát, valamint lakcímét vagy személyi azonosítóját. A szavazatszámláló bizottság megállapítja, hogy a polgár szerepel-e a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben.

177. § (1) A szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a választópolgárt, aki

a) nem tudja személyazonosságát és lakcímét vagy személyi azonosítóját igazolni,

b) nem szerepel a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben,

c) már szavazott,

d) megtagadja a szavazólap átvételének 179. § szerinti igazolását.

(2) A visszautasított választópolgárokról a jegyzőkönyvvezető külön jegyzéket vezet, a visszautasítást a szavazatszámláló bizottság nem foglalja határozatba.

178. § (1) Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság a szavazóköri névjegyzék alapján a választópolgár részére átadja a szavazólapot, amelyet a választópolgár jelenlétében a bal felső sarkában bélyegzőlenyomattal lát el, valamint a szavazólap elhelyezésére szolgáló borítékot.

(2) A szavazatszámláló bizottság szükség esetén - a választópolgár befolyásolása nélkül - megmagyarázza a szavazás módját.

(3) Ha egy, az egyéni szavazólapon szereplő jelölt vagy egy lista a szavazólapok elkészítése után, de a szavazás napját megelőzően kiesett, e tényről a szavazatszámláló bizottság köteles a szavazóhelyiségben elhelyezett hirdetményen, valamint szükség szerint szóban tájékoztatni a választópolgárokat. A kiesett jelölt vagy lista nevét a szavazólapon át kell húzni.

179. § (1) A szavazólap átvételét a választópolgár a kinyomtatott szavazóköri névjegyzéken saját kezű aláírásával igazolja.

(2) Az írásképtelen választópolgár helyett - e tény feltüntetésével - a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket.

180. § (1) A szavazólap kitöltésére szavazófülke áll a választópolgár rendelkezésére. A szavazófülke igénybevételére a szavazatszámláló bizottság felhívja a választópolgárt, de arra nem kötelezheti.

(2) A szavazólap kitöltésének ideje alatt - a 181. § (1) bekezdése kivételével - csak a szavazó választópolgár tartózkodhat a szavazófülkében.

(3) A választópolgár a szavazóhelyiségben tartózkodásának időtartama alatt semmilyen módon nem akadályozhat más választópolgárt a titkos szavazásra vonatkozó joga gyakorlásában.

181. § (1) Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, illetve akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, általa választott segítő - ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes - segítségét igénybe veheti.

(2) A 167. § (5) bekezdése szerinti szavazókörben a látássérült választópolgár Braille-írással ellátott szavazósablont vehet igénybe a szavazás segítése céljából. A szavazatszámláló bizottság a választópolgár szavazólapját belehelyezi a szavazósablonba, és így adja át a választópolgár részére. A szavazást követően a választópolgár a szavazólapot kiveszi a szavazósablonból, borítékba helyezheti és az urnába dobja, a szavazósablont visszaadja a szavazatszámláló bizottságnak.

182. § (1) A választópolgár a szavazólapot borítékba helyezheti és az urnába dobja.

(2) Ha a választópolgár a szavazólap urnába történő helyezése előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja, egy külön e célra szolgáló borítékba helyezi, és a rontott szavazólap helyett új szavazólapot ad ki. A szavazatszámláló bizottság a rontott szavazólap helyett újat - választópolgáronként és szavazólapfajtánként - csak egyszer adhat ki.

183. § A 19 órakor sorban álló választópolgárok még szavazhatnak. Ezután a szavazatszámláló bizottság a szavazást lezárja.

85. Szavazás mozgóurnával

184. § (1) A mozgóurnát a szavazatszámláló bizottság két tagja viszi ki - a szavazókör területén belül - a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékében szereplő választópolgárhoz.

(2) Az esetleges rontott szavazólapok kicserélése érdekében a mozgóurnás szavazáshoz a választópolgárok számánál legfeljebb tízzel több szavazólapot visz ki a szavazatszámláló bizottság két tagja.

(3) A mozgóurnás szavazáshoz a szavazólapot előzetesen, a szavazóhelyiségben bélyegzőlenyomattal látja el a szavazatszámláló bizottság.

(4) A mozgóurnás szavazás során fel nem használt, előre lebélyegzett szavazólapokat a szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazóhelyiségbe történő visszaérkezésükkor felhasználásra alkalmatlanná teszik, és külön csomagolják.

(5) A mozgóurnás szavazást úgy kell megszervezni, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai 19 óráig visszaérjenek a szavazóhelyiségbe a mozgóurnával.

185. § (1) A mozgóurnás szavazásra a 175-182. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, a névjegyzék helyett azonban a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét kell használni.

(2) Szavazófülke helyett a szavazás titkosságát garantáló körülményeket kell a választópolgár számára biztosítani.

86. A szavazás módja

186. § (1) Érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon szereplő jelöltre, listára lehet.

(2) Érvényesen szavazni a jelölt neve melletti, illetve lista neve feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet.

XI. FEJEZET

AZ EREDMÉNY MEGÁLLAPÍTÁSA

87. A szavazatszámlálás nyilvánossága

187. § A szavazatszámlálás során a szavazatszámláló bizottság, a jegyzőkönyvvezető, a médiatartalom-szolgáltató képviselője, valamint a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben.

88. A szavazatszámlálás

188. § A szavazóhelyiségben és a mozgóurnába leadott szavazatokat a szavazatszámláló bizottság a szavazás lezárását követően haladéktalanul megszámlálja.

189. § A szavazatszámláló bizottság először megszámlálja a fel nem használt, valamint a rontott szavazólapokat, és azokat külön-külön csomagolja.

190. § A szavazatszámláló bizottság a szavazóköri névjegyzék és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke alapján megállapítja a szavazáson megjelent választópolgárok számát.

191. § (1) A szavazatszámláló bizottság az urna felbontása előtt ellenőrzi az urna sértetlenségét, és felbontja az urnát.

(2) Ha a mozgóurnában nem található az ellenőrző lap, a mozgóurnában lévő valamennyi szavazólap érvénytelen. Ebben az esetben e szavazólapokat meg kell számlálni és külön kell csomagolni.

192. § A szavazatszámláló bizottság összekeveri az urnákban és a mozgóurnában lévő - a 191. § szerint nem érvénytelen - szavazólapokat, majd azokat megszámlálja.

193. § (1) Érvénytelen a szavazólap, amely

a) nincs ellátva a hivatalos bélyegzőlenyomattal,

b) a törvényben meghatározottnál több szavazatot tartalmaz, vagy

c) nem tartalmaz érvényes szavazatot.

(2) Érvénytelen az a szavazat, amelyet

a) nem a 186. § (2) bekezdése szerint adtak le,

b) kiesett jelöltre, listára adtak le.

(3) A szavazat érvényességét - ha az egyéb feltételeknek megfelel - nem érinti, ha a szavazólapon a (2) bekezdés szerint érvénytelen szavazat is szerepel, vagy ha a szavazólapon bármilyen megjegyzést tettek, például a jelöltek, listák sorrendjét megváltoztatták, a jelölt nevét, listát kihúzták, nevet, listát hozzáírtak.

194. § A szavazatszámláló bizottság külön csoportba helyezi és összeszámlálja az érvénytelen szavazólapokat. Az érvénytelenség okát a szavazólap hátoldalára rá kell vezetni, és azt a szavazatszámláló bizottság jelen lévő tagjai aláírják. A szavazatszámláló bizottság az érvénytelen szavazólapokat külön csomagolja.

195. § Az érvényes szavazatokat jelöltenként, illetve listánként külön-külön meg kell számolni, majd el kell végezni a szavazólapok csomagolását. A csomagra rá kell írni az érvényes szavazatok jelöltenkénti, illetve listánkénti számát.

196. § A szavazólapokat, illetve a szavazatokat legalább kétszer meg kell számlálni. Az ismételt számlálást addig kell folytatni, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz.

197. § Ha az urnákban talált, hivatalos bélyegzőlenyomattal ellátott szavazólapok száma meghaladja a szavazáson megjelent választópolgárok számát, a szavazatszámláló bizottság a jelöltekre, illetve listákra leadott szavazatok közül jelöltenként, illetve listánként a többletnek megfelelő számú szavazatot érvénytelennek nyilvánít.

198. § A szavazólapokat tartalmazó csomagokat úgy kell lezárni, hogy - a csomagolás megsértése nélkül - ne lehessen abból szavazólapot kivenni, illetve abba szavazólapot betenni. A csomagra rá kell írni a szavazókör sorszámát és a csomagban lévő szavazólapok megjelölését és számát. A csomagot a szavazatszámláló bizottság jelen lévő tagjai aláírásukkal, valamint bélyegzőlenyomattal hitelesítik.

89. A szavazóköri eredmény megállapítása

199. § A szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálását követően megállapítja a választás szavazóköri eredményét.

90. A választás eredményének megállapítása

200. § A választási bizottság megállapítja a választás eredményét.

201. § A listás szavazás eredményének megállapításakor a listák sorrendjét a 160. § (1) bekezdése alapján elvégzett sorsolás eredménye szerint kell figyelembe venni.

91. Jegyzőkönyv

202. § (1) A szavazóköri, valamint a választási eredményről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyvet két példányban kell kiállítani, melyeket a választási bizottság jelen levő tagjai aláírnak.

(3) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvvezetője a szavazóköri jegyzőkönyv adattartalmát - a jegyzőkönyv kitöltését követően haladéktalanul - a helyi választási irodába továbbítja, amely azt a szavazatösszesítő informatikai rendszerben rögzíti.

(4) A jegyzőkönyv egy-egy másolati példányát az illetékes választási bizottság elnöke - kérésükre, a szavazóhelyiségben haladéktalanul és ingyenesen - átadja a választási bizottság megbízott tagjainak. Sokszorosítás után a választási bizottság elnöke a másolatot bélyegzőlenyomattal és aláírásával hitelesíti.

203. § (1) A szavazatszámláló bizottság a jegyzőkönyveket, választási iratokat, nyomtatványokat és szavazólapokat - a szavazatszámlálás befejezését és a jegyzőkönyvek kitöltését követően haladéktalanul - a helyi választási irodához szállítja, amely a szavazóköri jegyzőkönyv adattartalmát a szavazatösszesítő informatikai rendszerben rögzíti.

(2) A választási irodák a választás nem hiteles eredményét tartalmazó tájékoztató adatokat a szavazás lezárását követően nyilvánosságra hozzák.

204. § A jegyzőkönyv egy példánya az illetékes választási irodában a szavazást követő három napon belül megtekinthető.

205. § (1) A szavazólapokat a helyi választási irodában kell elhelyezni, és kilencven napig meg kell őrizni úgy, hogy illetéktelen személyek részére ne váljanak hozzáférhetővé. A választás eredményével összefüggő büntetőeljárás esetén az érintett szavazólapokat az ügy jogerős lezárásáig kell megőrizni.

(2) A szavazást követő kilencvenedik nap utáni munkanapon a választási iratokat - a jegyzőkönyvek kivételével - meg kell semmisíteni. A jegyzőkönyvek első példányát kilencven nap elteltével a Magyar Nemzeti Levéltárnak át kell adni.

92. A megbízólevél

206. § A választás eredményét megállapító választási bizottság a választás eredményének jogerőssé válását követő három napon belül átadja a megbízólevelet a megválasztott képviselőnek. A választási bizottság e hatáskörét a választási bizottság elnökére átruházhatja.

93. A képviselők nyilvántartása

207. § (1) A Nemzeti Választási Iroda a megválasztott képviselőkről nyilvántartást vezet.

(2) A képviselők nyilvántartásán az általános választások közötti változásokat a megbízólevelet átadó választási bizottság mellett működő választási iroda átvezeti.

(3) A Nemzeti Választási Iroda a képviselők választójogát a központi névjegyzék adatai alapján folyamatosan ellenőrzi, a választójog megszűnéséről a megbízólevelet átadó választási bizottságot haladéktalanul értesíti.

93/A.65 A megüresedett listás mandátum betöltése

207/A. §66 Ha a listán megválasztott képviselő kiesik, helyére a jelölő szervezet legkésőbb a mandátum megüresedésétől számított harmincadik napon jelentheti be a választási bizottságnál a mandátumot szerző jelöltet.

XII. FEJEZET

A JOGORVOSLAT

94. A kifogás benyújtása

208. § Kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.

209. § (1)67 A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz.

(2) Folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani. A jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll.

210. § (1) A választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogás elbírálása annak a választási bizottságnak a hatáskörébe tartozik, amely mellett a választási iroda működik.

(2) Ha a választáson az (1) bekezdés szerinti választási bizottság nem működik, a kifogást az a választási bizottság bírálja el, amely mellett a választási iroda felettes választási irodája működik.

211. § A szavazatszámláló bizottság tevékenysége és döntése ellen - a szavazóköri eredményt megállapító döntés kivételével - kifogást lehet benyújtani.

212. § (1) A kifogást írásban - személyesen, levélben, telefaxon vagy elektronikus levélben eljuttatva - lehet benyújtani.

(2) A kifogásnak tartalmaznia kell

a) a jogszabálysértés megjelölését,

b) a jogszabálysértés bizonyítékait,

c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,

d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.

(3) A kifogás tartalmazhatja benyújtójának telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetve kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét.

95. A kifogás áttétele

213. § (1)68 Ha a választási bizottság megítélése szerint a kifogás elbírálására nem rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, az ügyet - legkésőbb a beérkezését követő napon - jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel átteszi az annak elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. A választási bizottság köteles eljárni a hozzá áttett ügyben.

(2) A választási bizottság az (1) bekezdés szerinti hatáskörét - jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel - a bizottság elnökére átruházhatja.

(3) Ha a választási bizottság, illetve a bizottság elnöke az ügyet nem teszi át az illetékes választási bizottsághoz, a választási bizottság köteles az ügyben eljárni.

(4) Ha a kifogás áttételére kerül sor, a kifogás határidőben történt benyújtásának vizsgálatakor azt az időpontot kell figyelembe venni, amikor az első választási bizottsághoz beérkezett.

96. A kifogás elbírálása

214. §69 (1) A választási bizottság a benyújtott kifogásról legkésőbb a beérkezésétől - áttétel esetén az elbírálására jogosult választási bizottsághoz történő beérkezésétől - számított harmadik napon dönt.

(2) A Nemzeti Választási Bizottság a választási kampány szabályainak az általános választás napján történt megsértésével kapcsolatos kifogásról legkésőbb a hozzá történő beérkezésétől számított ötödik napon dönt.

215. § A kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha

a) nem a 208. § szerinti jogosult nyújtotta be,

b) elkésett,

c) nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat vagy

d) annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.

216. § A kifogás a választási bizottság határozatának meghozataláig visszavonható, a választási bizottság azonban az eljárást hivatalból folytathatja.

217. § (1) A választási bizottság együttes vizsgálat és elbírálás végett elrendelheti azoknak az előtte folyamatban levő ügyeknek az egyesítését, amelyeknek tárgya egymással összefügg.

(2) Ha a választási bizottság által érdemben elbírált ügyben újabb kifogást nyújtanak be, és az nem tartalmaz a választási bizottság által még nem értékelt bizonyítékot, a választási bizottság elnöke megküldi a kifogás benyújtója részére a választási bizottság határozatának - személyes adatokat nem tartalmazó - másolatát, és erről a következő ülésen tájékoztatja a választási bizottságot.

(3) A választási bizottság az elnök tájékoztatását jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel tudomásul veszi vagy - ha a (2) bekezdésben foglalt feltételek nem állnak fenn - az ügy érdemében határozatot hoz.

218. § (1) A választási bizottság a kifogásról a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.

(2) Ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad

a) megállapítja a jogszabálysértés tényét,

b) a jogsértőt eltiltja a további jogszabálysértéstől,

c) a választási eljárást vagy annak a jogorvoslattal érintett részét megsemmisíti és megismételteti,

d) a választási kampány szabályainak megsértése, illetve a 124. § (2) bekezdésében és a 155. §-ban foglalt kötelezettség megszegése esetén bírságot is kiszabhat.

219. § (1) A választási bizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetve a bírság mértékének megállapításában az eset összes körülményeit - így különösen a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, a jogsértés súlyát és területi kiterjedtségét, a jogsértés ismétlődő jellegét - veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.

(2) A bírság legmagasabb összege természetes személy esetén a kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötszöröse, egyébként a kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizenötszöröse.

(3) A bírság, ha azt a kötelezett az azt kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül nem fizette meg, adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelyet a Nemzeti Választási Iroda megkeresésére az állami adóhatóság szed be.

220. § Ha a választási bizottság a kifogásnak nem ad helyt, azt elutasítja.

97. A fellebbezés

221. § (1) A választási bizottság elsőfokú határozata ellen a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet fellebbezést nyújthat be.

(2) Nincs helye fellebbezésnek a jegyzőkönyvbe foglalt döntés, a másodfokon eljáró választási bizottság által hozott határozat, valamint a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen.

98. A bírósági felülvizsgálat

222. § (1) A választási bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.

(2) A bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a választási eljárásban a fellebbezési jogot kimerítették vagy a fellebbezés e törvény rendelkezései szerint kizárt.

(3) Nincs helye bírósági felülvizsgálatnak a jegyzőkönyvbe foglalt döntés ellen.

99. A fellebbezés és a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtása

223. § (1) A fellebbezést személyesen, levélben, telefaxon vagy elektronikus levélben, a bírósági felülvizsgálati kérelmet személyesen vagy levélben, illetve olyan elektronikus dokumentumként lehet benyújtani, amelyet a kérelem benyújtójának jogi képviselője vagy a 224. § (5) bekezdésben meghatározott esetben a kérelem benyújtója minősített elektronikus aláírásával látott el. Ha a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet elektronikus dokumentumként nyújtja be, annak mellékleteit a kérelmező oldalhű másolatban elektronikus okirati formába alakítja.

(2) Nem nyújthat be fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet az ügyben eljárt választási bizottság és annak tagja.

(3) Fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani

a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve

b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen.

224. § (1) A fellebbezést és a bírósági felülvizsgálati kérelmet a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál kell előterjeszteni.

(2) A fellebbezést és a bírósági felülvizsgálati kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a megtámadott határozat meghozatalától számított harmadik napon megérkezzen az (1) bekezdés szerinti választási bizottsághoz.

(3) A fellebbezésnek, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját,

b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,

c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.

(4) A fellebbezés, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelem tartalmazhatja benyújtójának telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetve kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét.

(5) A bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy - a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával - saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.

225. § A fellebbezésben és a bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.

226. § A fellebbezést a választási iroda az ügy összes iratával a beérkezése napján felterjeszti a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottsághoz.

227. § (1) A bírósági felülvizsgálati kérelmet a választási iroda az ügy összes iratával legkésőbb a beérkezését követő napon 9 óráig felterjeszti az annak elbírálására jogosult bírósághoz.

(2)70

100. A fellebbezés és a bírósági felülvizsgálati kérelem, valamint a választással kapcsolatos alkotmányjogi panasz elbírálása

228. § (1) A fellebbezésről az annak elbírálására jogosult választási bizottság legkésőbb a beérkezésétől számított harmadik napon dönt.

(2) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a bíróság legkésőbb a beérkezésétől számított harmadik napon dönt. A bírósági eljárásban a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell - az e törvényben foglalt eltérésekkel - megfelelően alkalmazni.

229. § (1) A bírósági felülvizsgálati kérelmet a másodfokú határozatot hozó választási bizottság székhelye szerint illetékes ítélőtábla bírálja el. A Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmet a Kúria bírálja el.

(2) A bíróság a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz.

230. § A fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem a választási bizottság, illetve a bíróság határozatának meghozataláig visszavonható, a választási bizottság azonban a fellebbezési eljárást hivatalból folytathatja.

231. § (1) A fellebbezést és a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha

a) nem a 221. § (1) bekezdés, illetve a 222. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be,

b) elkésett,

c) nem a 224. § (1) bekezdése szerinti választási bizottsághoz nyújtották be,

d) nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.

(2) A bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani továbbá, ha a 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be.

(3) A fellebbezés és a bírósági felülvizsgálati kérelem nem utasítható el, ha a jogosult a fellebbezést az elbírálására jogosult választási bizottságnál, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelmet az elbírálására jogosult bíróságnál - határidőben - terjeszti elő. A fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottság mellett működő választási iroda, illetve a bíróság ebben az esetben haladéktalanul intézkedik az iratok beszerzéséről.

(4) A fellebbezés, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelem alapján a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottság, illetve a bíróság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja.

(5) A választási bizottság, illetve a bíróság a megtámadott határozatot

a) helybenhagyja vagy

b) megváltoztatja.

232. § (1) A fellebbezési eljárás során hozott határozatot a másodfokon eljárt választási bizottság közli a fellebbezővel és azokkal, akikkel az elsőfokú határozatot közölték.

(2) A másodfokon eljáró választási bizottság a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat a határozat jogerőre emelkedését követően - a határozattal együtt - visszaküldi az első fokon eljáró választási bizottsághoz.

(3) A bírósági felülvizsgálat során hozott határozatot a kérelmezővel és azokkal, akikkel a másodfokú határozatot közölték, a bíróság közli.

(4) A bíróság a határozatát - a személyes adatok kivételével - nyilvánosságra hozza.

(5) A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

(6)71 A bíróság a bírósági felülvizsgálati kérelem elbírálása érdekében megküldött iratokat - a határozatával együtt - az alkotmányjogi panasz megtételére rendelkezésre álló határidő eredménytelen leteltét, alkotmányjogi panasz benyújtása esetén az iratoknak az Alkotmánybíróságtól való visszaérkezését követően visszaküldi a felülvizsgált határozatot hozó választási bizottsághoz.

233. §72 (1) Az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be az Alkotmánybírósághoz.

(2) Az Alkotmánybíróság az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszról az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 56. §-a szerint a beérkezésétől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról további három munkanapon belül dönt.

(3) Az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasszal kapcsolatos eljárás során az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 30. § (2), (3) és (5) bekezdése, 55. § (3) bekezdése, 57. § (1)-(1f) és (7) bekezdése, 58. § (1) bekezdése és 60. §-a nem alkalmazható.

101. A szavazókörök kialakításával és felülvizsgálatával kapcsolatos jogorvoslat

234. § (1) A helyi választási iroda vezetőjének a szavazókörök kialakításáról és felülvizsgálatáról szóló határozata ellen a közzétételének időtartama alatt nyújtható be fellebbezés a helyi választási iroda vezetőjéhez.

(2) A helyi választási iroda vezetője a fellebbezést a területi választási iroda vezetőjéhez terjeszti fel, aki azt három napon belül elbírálja, és a szavazóköri beosztást módosítja, vagy a fellebbezést elutasítja.

(3) A területi választási iroda vezetőjének határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

102. A névjegyzékkel kapcsolatos jogorvoslat

235. §73 (1) A helyi választási iroda központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet elbíráló döntése ellen legkésőbb az arról szóló értesítés kézhezvételét, illetve elektronikus úton vagy telefaxon közölt értesítés esetén az értesítés megküldését követő tizenötödik napon lehet fellebbezést benyújtani.

(2) A helyi választási iroda szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet elbíráló döntése ellen legkésőbb az arról szóló értesítés kézhezvételét, illetve elektronikus úton vagy telefaxon közölt értesítés esetén az értesítés megküldését követő harmadik napon, de nem később mint a szavazást megelőző második napon lehet fellebbezést benyújtani.

236. § (1) A névjegyzékkel kapcsolatos fellebbezést a megtámadott határozatot hozó helyi választási iroda vezetőjéhez kell benyújtani.

(2) A helyi választási iroda vezetője a fellebbezésről legkésőbb a beérkezését követő tizenötödik napon, a választás kitűzését követően meghozott döntés esetén legkésőbb a beérkezését követő napon dönt.

(3) Ha a helyi választási iroda vezetője a fellebbezésnek helyt ad, a névjegyzéket módosítja.

(4) Ha a helyi választási iroda vezetője a fellebbezésnek nem ad helyt, a fellebbezést legkésőbb az elbírálására rendelkezésre álló határidő utolsó napján felterjeszti a járásbírósághoz.

(5) A bíróság a fellebbezésről legkésőbb a beérkezését követő tizenötödik napon, a választás kitűzését követően meghozott döntés esetén a beérkezését követő három napon belül, de legkésőbb a szavazást megelőző napon dönt. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet nem kötelező. A bíróság egyesbíróként jár el.

(6) Ha a bíróság a fellebbezést alaposnak tartja, elrendeli a névjegyzék módosítását, ellenkező esetben a fellebbezést elutasítja.

(7) A Nemzeti Választási Iroda központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet elbíráló döntése elleni fellebbezést a Nemzeti Választási Iroda elnökéhez kell benyújtani. A fellebbezés benyújtására és elbírálására a 235. § (1) bekezdése és a (2)-(6) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a Nemzeti Választási Iroda elnöke a fellebbezésnek nem ad helyt, a fellebbezést a Fővárosi Törvényszék bírálja el.

237. §74 A fellebbezést el kell utasítani, ha azt a fellebbezés benyújtója a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás, az állampolgárságot igazoló okiratok nyilvántartása vagy a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása adataival ellentétes tényekre alapozza.

238. § A választási iroda vezetőjének döntését az érintettel és azzal, aki a fellebbezést benyújtotta, a bíróság határozatát a megtámadott határozatot hozó választási iroda vezetőjével is közölni kell.

103. A jelöltek, listák sorrendjének sorsolása elleni jogorvoslat

239. § A 160. § szerinti sorsolás ellen nincs helye önálló jogorvoslatnak. A sorsolás törvényessége elleni jogorvoslat a szavazólap adattartalmának jóváhagyása elleni bírósági felülvizsgálati kérelembe foglalható.

104. A szavazólap adattartalmának jóváhagyása elleni jogorvoslat

240. § (1) A választási bizottságnak a szavazólap adattartalmának jóváhagyásával kapcsolatos határozata ellen nincs helye fellebbezésnek.

(2) A választási bizottságnak a szavazólap adattartalmának jóváhagyásával kapcsolatos határozata elleni bírósági felülvizsgálati kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság határozatának meghozatalát követő napon megérkezzen a megtámadott határozatot hozó választási bizottsághoz. A bírósági felülvizsgálati kérelmet a választási bizottság székhelye szerinti ítélőtábla, a Nemzeti Választási Bizottság esetén a Kúria bírálja el. A bíróság a bírósági felülvizsgálati kérelemről legkésőbb a felterjesztését követő napon dönt.

105. A választás eredménye elleni jogorvoslat

241. § (1) A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye.

(2) A választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen

a) a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy

b) a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére

hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani.

(3) Ha a (2) bekezdés a) pontja alapján benyújtott fellebbezés elbírálása csak a szavazatok újraszámlálása útján lehetséges, a fellebbezést elbíráló választási bizottság, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelmet elbíráló bíróság köteles a szavazatokat újraszámlálni. A szavazatok újraszámlálása esetén a fellebbezés, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelem elbírálására rendelkezésre álló határidő hat napra nő, és a választási bizottság vagy a bíróság a választási irodák tagjainak közreműködését igénybe veheti.

(4) Azt követően, hogy a szavazatszámláló bizottság megállapította a szavazóköri eredményt, a szavazatok újraszámlálására csak a (3) bekezdés alapján van lehetőség.

106. Jogorvoslat a választási szerv hallgatása miatt

242. § (1) Ha a választási szerv eljárási kötelességének határidőn belül nem tesz eleget, a felettes választási szerv az erre irányuló kifogás megérkezésétől vagy a hivatalos tudomásszerzéstől számított három napon belül megállapítja a jogszabálysértés tényét, és

a) a mulasztó választási szervet az eljárás soron kívüli lefolytatására utasítja vagy

b) meghozza az elmulasztott döntést.

(2) Ha a Nemzeti Választási Bizottság eljárási kötelességének határidőn belül nem tesz eleget, a Kúria az erre irányuló kifogás megérkezésétől számított három napon belül megállapítja a jogszabálysértés tényét, és a Nemzeti Választási Bizottságot az eljárás soron kívüli lefolytatására utasítja.

KÜLÖNÖS RÉSZ

XIII. FEJEZET

AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSA

243. § Az országgyűlési képviselők választásán e törvény I-XII. Fejezetét az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

107. A választás kitűzése

244. § (1) Az országgyűlési képviselők időközi választását - az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság javaslatára figyelemmel - a Nemzeti Választási Bizottság tűzi ki.

(2) Ha a választási bizottság vagy a bíróság a levélben szavazást megismételteti, a szavazás megismételtetéséről szóló határozatában az ismételt szavazást a megismételtetett szavazás napját követő negyvenedik és ötvenedik nap közötti időpontra tűzi ki.

108. A választási szervek

245. § (1)75 Az országgyűlési képviselők választásán a következő választási bizottságok működnek:

a) Nemzeti Választási Bizottság,

b) országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság,

c) szavazatszámláló bizottság (egy szavazókörös településen a helyi választási bizottság).

(2)76 A Nemzeti Választási Bizottságba tag megbízására jogosult jelölő szervezet, ide nem értve az országos nemzetiségi önkormányzatot, a Nemzeti Választási Iroda mellé legfeljebb öt megfigyelőt bízhat meg a szavazási iratok ellenőrzése és a szavazatok megszámlálása törvényességének ellenőrzésére.

(3)77 Megfigyelő csak a központi névjegyzékben szereplő, a választási bizottság elnöke előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt vagy fogadalmat tett választópolgár lehet. A megfigyelőre egyebekben az 5. § (3) bekezdésének, (4) bekezdés a), b) és d) pontjának, valamint (5) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

109. A szavazókörök kialakítása

246. § Ha a település területén több országgyűlési egyéni választókerület található, a 78. § szerinti szavazókört abban az országgyűlési egyéni választókerületben kell kijelölni, amelyben a polgármesteri hivatal vagy a közös önkormányzati hivatal székhelye van.

110. A szavazóköri névjegyzék

247. § (1)78 A kinyomtatott szavazóköri névjegyzék nem tartalmazza a külképviseleti névjegyzékben és - a 257. § (1b) bekezdésében foglalt kivétellel - a levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgárok adatait sem.

(2) A szavazóköri névjegyzék az átjelentkezéssel szavazó választópolgár adatai mellett a magyarországi lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület megjelölését is tartalmazza.

(3) Az átjelentkezéssel szavazó választópolgár a mozgóurna iránti kérelemben a település területén lévő tartózkodási helyet jelölhet meg, ahova a mozgóurna kivitelét kéri.

248. § Az értesítő, valamint a szavazóköri névjegyzék tartalmazza a választópolgár nemzetiségének megjelölését, ha a választópolgár legkésőbb a szavazást megelőző tizenhatodik napon benyújtott kérelme alapján az országgyűlési képviselők választásának névjegyzékére is kiterjedő hatállyal szerepel nemzetiségi választópolgárként a központi névjegyzékben.

249. § (1) Ha legkésőbb a szavazást megelőző második napon a választópolgár kérelmére

a) a választópolgár nemzetiséghez tartozását a választási iroda törli a központi névjegyzékből, vagy

b) a választási iroda úgy módosítja a választópolgár adatait a központi névjegyzékben, hogy nemzetiségi választópolgárként történt névjegyzékbe vételének hatálya az országgyűlési képviselők választásának névjegyzékére nem terjed ki,

a szavazóköri névjegyzékből a választópolgár nemzetiségi adatát törölni kell.

(2) A választópolgár nemzetiségi adatát a Nemzeti Választási Iroda törli a szavazóköri névjegyzékből, ha az adott nemzetiség nem rendelkezik nemzetiségi listával.

249/A. §79 A kinyomtatott szavazóköri névjegyzék és a mozgóurnát igénylő választópolgárok kinyomtatott jegyzéke a 257. § (1b) bekezdésében foglalt esetben annak megjelölését is tartalmazza, hogy a választópolgár csak egyéni választókerületi szavazólapon szavazhat.

111. Az átjelentkezés

250. § (1) Az átjelentkezésre irányuló kérelmet az a lakcíme szerinti szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgár nyújthatja be, aki a szavazás napján Magyarország területén, de a magyarországi lakcíme szerinti szavazókörtől eltérő szavazókör területén tartózkodik.

(2) Az átjelentkezésre irányuló kérelemnek a választás kitűzését követően, legkésőbb a szavazást megelőző második napon kell megérkeznie a helyi választási irodához.

(3) Az átjelentkezésre irányuló kérelemnek a 92. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatokon túl tartalmaznia kell annak a településnek a megjelölését, ahol a választópolgár szavazni kíván.

(4) A helyi választási iroda a kérelem alapján a választópolgárt törli a lakcíme szerinti szavazókör névjegyzékéből, egyidejűleg felveszi a (3) bekezdés szerint megjelölt település 78. § szerint kijelölt szavazókörének névjegyzékébe, egy szavazókörös településen a szavazókör névjegyzékébe.

(5) Az átjelentkező választópolgár a szavazást megelőző második napon 16 óráig módosíthatja vagy visszavonhatja átjelentkezési kérelmét. A kérelemnek tartalmaznia kell a 92. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatokat.

112. A megismételtetett szavazás névjegyzéke

251. § Ha a választási bizottság vagy a bíróság megismételteti a szavazást a szavazókörben, az ismételt szavazáson nem szerepelnek a szavazóköri névjegyzékben azok sem, akik a megismételtetett szavazáson a külképviseleti névjegyzékben vagy a levélben szavazók névjegyzékében szerepeltek.

113. A jelölt bejelentése

252. § (1) Az egyéni választókerületi jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző harmincnegyedik napon kell bejelenteni.

(2) Az egyéni választókerületi jelöltet az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság veszi nyilvántartásba.

(3)80 A közös jelölt állításával egyidejűleg be kell jelenteni, hogy a jelölt - a pártok költségvetési támogatása szempontjából - melyik jelölő szervezethez tartozik.

114. Az országos lista bejelentése

253. § (1) Az országos listát legkésőbb a szavazást megelőző harmincharmadik napon kell bejelenteni.

(2) Az országos listát a Nemzeti Választási Bizottság veszi nyilvántartásba.

(3)81 A közös lista állításával egyidejűleg be kell jelenteni, hogy az egyes jelöltek - a pártok költségvetési támogatása szempontjából - melyik jelölő szervezethez tartoznak.

254. § (1) A pártlista állításánál a jelölő szervezetnek a lista nyilvántartásba vételéig bejelentett egyéni választókerületi jelöltjei számát kell figyelembe venni, kivéve azt a jelöltet, akinek nyilvántartásba vételét az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság elutasította.

(2) A Nemzeti Választási Bizottság törli a nyilvántartásból a pártlistát, ha a jelölő szervezet jogerősen nyilvántartásba vett, valamint a bejelentett, de még jogerősen el nem bírált egyéni választókerületi jelöltjeinek száma együttesen nem éri el a törvényben foglalt minimumot.

255. §82 (1) A nemzetiségi lista ajánlására a 120. § (1)-(2) bekezdése, valamint a 121-128. § rendelkezéseit kell alkalmazni. A központi névjegyzékben az országgyűlési képviselők választására is kiterjedő hatállyal nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgár ajánlhat nemzetiségi listát.

(2) A névjegyzékben a nemzetiség választópolgáraként szereplő választópolgárok számának megállapításakor a nemzetiségi választópolgárként a szavazást megelőző negyvennyolcadik napon a központi névjegyzékben az országgyűlési képviselők választására is kiterjedő hatállyal nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárokat kell figyelembe venni.

(3)83 A Nemzeti Választási Iroda

a) az ajánlóív átadásával egyidejűleg,

b) a jelölő szervezet kérésére a szavazást megelőző harmincötödik és tizenharmadik napon, a 89. § (1) bekezdése szerint az adatai kiadását megtiltó választópolgárok adatainak kivételével

ingyenesen átadja a jelölő szervezetként jogerősen nyilvántartásba vett országos nemzetiségi önkormányzat számára a központi névjegyzékben az országgyűlési képviselők választására is kiterjedő hatállyal a nemzetiség választópolgáraként szereplő választópolgárok nevét és lakcímét.

(4)84 A (3) bekezdés a) pontja szerinti adatszolgáltatás adatait kizárólag az ajánlások gyűjtése, a (3) bekezdés b) pontja szerinti adatszolgáltatás adatait kizárólag közvetlen politikai kampány céljára lehet felhasználni. Az adatszolgáltatás adatainak kezelésére a 155. §-ban és a 218. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt rendelkezéseket is alkalmazni kell.

115. A szavazólap adattartalma

256. § (1) Külön szavazólap szolgál az egyéni választókerületi, az országos pártlistás és - nemzetiségenként - a nemzetiségi listás szavazásra.

(2) A levélben szavazás szavazólapja a bélyegzőlenyomat elhelyezésére szolgáló területen a „levélben szavazás szavazólapja” körfeliratot tartalmazza,

(3) A listák sorszámának sorsolásakor a pártlistákat és a nemzetiségi listákat együtt kell kezelni. Az országos pártlistás szavazólapon a pártlistákat az így kisorsolt sorrendjükben kell feltüntetni, de a szavazólapon a pártlistákat egytől induló folyamatos sorszámozással kell megjelölni.

(4) A nemzetiségi önkormányzat által állított nemzetiségi lista szavazólapja tartalmazza a nemzetiség megnevezését is. A nemzetiségi lista szavazólapján nem kell a lista sorszámát feltüntetni.

(5) A nemzetiségi önkormányzat által állított nemzetiségi lista szavazólapján a 6. melléklet a)-f) és k) pontja szerinti szöveget, valamint a nemzetiség megnevezését a nemzetiség nyelvén is fel kell tüntetni.

(6) A nemzetiségi önkormányzat által állított nemzetiségi lista szavazólapján a jelölő szervezet kérésére a jelölő szervezet nevét, rövidített nevét, a jelölt kérésére a jelölt nevét a nemzetiség nyelvén is fel kell tüntetni.

116. A szavazás

257. § (1)85 A szavazatszámláló bizottság a szavazóköri névjegyzék, illetve a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke alapján a választópolgár részére egy egyéni választókerületi szavazólapot és egy pártlistás szavazólapot ad át.

(1a)86 A szavazatszámláló bizottság az országgyűlési képviselők választására is kiterjedő hatállyal nemzetiségi választópolgárként névjegyzékben szereplő választópolgár részére egy egyéni választókerületi szavazólapot és nemzetiségének listás szavazólapját adja át.

(1b)87 Annak a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárnak, aki a választás napját megelőző hetedik napot követően magyarországi lakcímet létesített, és

a) számára a Nemzeti Választási Iroda a 277. § (1) bekezdése szerint megküldte a szavazási levélcsomagot, vagy

b) a szavazást megelőző tizenötödik és hetedik nap közötti bármely napon szerepelt a levélben szavazók névjegyzékében, és a szavazólap személyes átvételét kérte,

a szavazatszámláló bizottság egy egyéni választókerületi szavazólapot ad át.

(2) Az átjelentkezéssel szavazó választópolgár a lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület szavazólapján és az országos listás szavazólapon szavaz. A szavazólapok elhelyezésére szolgáló borítékon az országgyűlési egyéni választókerület megjelölése szerepel. A választópolgár a szavazólapokat a borítékba helyezi, és a borítékot lezárja.

(3) A kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottsága a mozgóurnás szavazás lebonyolítását az átjelentkezéssel szavazó választópolgárok tekintetében a település egészére kiterjedő illetékességgel végzi.

117. A szavazatszámlálás

258. § (1)88 A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok által levélben leadott szavazatok megszámlálásánál a Nemzeti Választási Bizottság, a Nemzeti Választási Iroda, a médiatartalom-szolgáltató képviselője, a 245. § (2) bekezdése szerinti megfigyelő, valamint a nemzetközi megfigyelő lehet jelen.

(2) A szavazatszámlálásra és a jegyzőkönyvek elkészítésére vonatkozó szabályokat az egyéni választókerületi és az országos listás választás tekintetében külön-külön kell alkalmazni.

118. A külképviseleti névjegyzék

259. § (1) A külképviseleti névjegyzékbe való felvételére irányuló kérelmet a szavazóköri névjegyzékben szereplő, a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgár nyújthat be.

(2)89 A külképviseleti névjegyzékbe való felvételre irányuló kérelemnek a választás kitűzését követően, legkésőbb a szavazást megelőző nyolcadik napon kell megérkeznie.

(3) A kérelemnek a 92. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatokon túl tartalmaznia kell

a) a kérelmező értesítési címét, ha a helyi választási iroda vezetőjének döntéséről szóló értesítés kézbesítését nem a nyilvántartott értesítési címére vagy a magyarországi lakcímére kéri,

b) annak a külképviseletnek a megjelölését, ahol a kérelmező a választójogát gyakorolni kívánja.

260. § (1) A kérelem alapján a választási iroda a választópolgárt haladéktalanul felveszi a külképviseleti névjegyzékbe, egyidejűleg feltünteti a szavazóköri névjegyzéken a külképviseleti névjegyzékbe vételét.

(2) A külképviseleti névjegyzék a 7. melléklet szerinti adatokat tartalmazza.

261. § (1)90 A külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgár legkésőbb a magyarországi szavazást megelőző nyolcadik napon módosíthatja a 259. § (3) bekezdés b) pontja szerinti adatot.

(2)91 A külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgár legkésőbb a magyarországi szavazást megelőző nyolcadik napon kérheti törlését a külképviseleti névjegyzékből.

262. §92 (1) A külképviseleti névjegyzékből törölni kell azt, akit a szavazóköri névjegyzékből törölnek.

(2) A szavazást megelőző tizenhatodik napot követő lakcímváltozást a külképviseleti névjegyzéken nem kell átvezetni.

263. § A Nemzeti Választási Iroda a külképviseleti névjegyzék adatait oly módon továbbítja a külképviseletekre, hogy annak adatait csak a külképviseleti választási iroda ismerhesse meg. Ha a Nemzeti Választási Iroda a külképviseleti névjegyzék adatait elektronikus úton küldi meg a külképviseletnek, a külképviseleti választási iroda a külképviseleti névjegyzéket kinyomtatja és hitelesíti.

264. § A külképviseleti névjegyzék adatait a szavazást követő kilencvenedik nap utáni első munkanapon törölni kell.

119. A levélben szavazók névjegyzéke

265. §93

266. § (1)94

(2) A Nemzeti Választási Iroda felveszi a levélben szavazók névjegyzékébe azt a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárt, aki a legkésőbb a szavazást megelőző tizenötödik napon benyújtott kérelme alapján szerepel a központi névjegyzékben. A Nemzeti Választási Iroda feltünteti a központi névjegyzéken a választópolgárnak a levélben szavazók névjegyzékébe vételét.

(3)-(4)95

267. § A levélben szavazók névjegyzékéből törölni kell

a)96 azt a választópolgárt, aki legkésőbb a választás napját megelőző hetedik napon magyarországi lakcímet létesített,

b) azt a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárt, akit a központi névjegyzékből törölnek.

267/A. §97 A Nemzeti Választási Iroda a levélben szavazók névjegyzékének azon választópolgárokat tartalmazó részét, akik a szavazási levélcsomag személyes átvételét kérték, a szavazást megelőző tizenötödik napig hozzáférhetővé teszi, illetve - a 263. §-ban foglalt rendelkezés alkalmazásával - továbbítja az illetékes választási iroda részére.

268. § A levélben szavazók névjegyzékének adatait a szavazást követő kilencvenedik nap utáni első munkanapon törölni kell.

120. Szavazás a külképviseleten

269. § (1) A külképviseleti szavazás akkor lehetséges, ha azt a fogadó állam nem ellenzi.

(2) A külképviseleten a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni. Azokon a külképviseleteken, ahol az időeltolódás a közép-európai időhöz képest -1 vagy -2 óra, a helyi idő szerinti 6 óra és a közép-európai idő szerinti 19 óra között lehet szavazni. Az amerikai kontinensen létesített külképviseleteken a magyarországi szavazást megelőző napon, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni.

(3) A külképviseleti választási iroda - a szavazatszámlálás kivételével - ellátja a szavazatszámláló bizottság részére megállapított feladatokat. A külképviseleti választási iroda vezetője dönt a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben.

(4) A külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgár a külképviseleten, vagy ha a külképviselet épülete nem alkalmas a szavazás lebonyolítására, a külképviselet által biztosított egyéb helyiségben szavazhat. A szavazás céljára szükség esetén több helyiséget kell biztosítani, továbbá a külképviseleti névjegyzékben szereplő választópolgárok folyamatos szavazását lehetővé tevő számú szavazófülkét kell kialakítani és urnát kell felállítani.

(5) A szavazás megkezdésétől a szavazás lezárásáig a külképviseleti választási iroda tagja, a médiatartalom-szolgáltató képviselője, valamint a külképviseleti és a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben.

(6) A szavazás felfüggesztésének tényéről a Nemzeti Választási Irodát a szavazás törvényes folytatásának biztosítása érdekében haladéktalanul értesíteni kell.

(7)98 A külképviseleti választási iroda az urnába ellenőrző lapot helyez, amely tartalmazza az ellenőrző lap elhelyezésének időpontját, valamint a külképviseleti választási iroda jelen levő tagjainak és az elsőként szavazó választópolgárnak az aláírását.

270. § A külképviseleti választási iroda - a személyazonosság megállapítására alkalmas igazolvány alapján - megállapítja a szavazni kívánó polgár személyazonosságát és azt, hogy szerepel-e a külképviseleti névjegyzékben. Vissza kell utasítani azt, aki személyazonosságát a fenti módon nem tudja igazolni, vagy nem szerepel a külképviseleti névjegyzékben.

271. § (1) A külképviseleten szavazó választópolgár a lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület szavazólapján és az országos listás szavazólapon szavaz. A szavazólapok elhelyezésére szolgáló borítékon az országgyűlési egyéni választókerület megjelölése szerepel.

(2) A választópolgár a szavazólapokat a borítékba helyezi, és a borítékot lezárja.

272. § Ha a külképviseleten a szavazás lezárását megelőző óráig egyetlen választópolgár sem szavaz, az elsőként szavazó választópolgár a külképviseleti választási iroda tagja is lehet.

273. § A külképviseleti választási iroda a szavazás lezárását követően az urnában - annak felnyitása nélkül - elhelyezi a szavazás befejezéséről kiállított jegyzőkönyvet, és az urnát lezárja úgy, hogy ne lehessen abba szavazólapot elhelyezni vagy abból szavazólapot eltávolítani.

121. A szavazási levélcsomag

274. § A levélben szavazók névjegyzékébe felvett választópolgár levélben szavazhat.

275. § (1) A szavazási levélcsomag tartalmazza

a) a levélben szavazás szavazólapját,

b) a választópolgár azonosításához szükséges nyilatkozat nyomtatványát (a továbbiakban: azonosító nyilatkozat),

c) a levélben szavazás szavazólapjának borítékját (a továbbiakban: belső boríték),

d) a belföldi postára adás esetére bérmentesített válaszborítékot,

e) a szavazás módjáról szóló tájékoztatást.

(2) A szavazási levélcsomag válaszborítékjának címzése

a)99

b) a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár esetében a Nemzeti Választási Iroda címét

tartalmazza.

(3) A levélben szavazás listás szavazólapjának mérete és kialakítása eltérhet a szavazóhelyiségben használt szavazólaptól. A levélben szavazás szavazólapja bélyegzőlenyomat nélkül érvényes.

276. §100

122. A szavazási levélcsomag kézbesítése

277. § (1) A levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgár számára - annak kivételével, aki a szavazási levélcsomag személyes átvételét kérte - a Nemzeti Választási Iroda a levélben szavazás szavazólapjának elkészültét követően haladéktalanul megküldi a szavazási levélcsomagot.

(2)101 Az a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár, aki a 92. § (1) bekezdés bb) pontja szerint a szavazást megelőző tizenötödik napig a szavazási levélcsomag személyes átvételét kérte, a szavazást megelőző tizenötödik naptól, legkésőbb a szavazást megelőző második napon - minden munkanapon 9 és 16 óra között - veheti át a szavazási levélcsomagot a választási irodában az általa megjelölt

a) országgyűlési egyéni választókerületi székhely településen,

b) a miniszter által rendeletben kijelölt egyéb településen, vagy

c) a miniszter által rendeletben kijelölt külképviseleten.

123. Szavazás levél útján

278. § (1) A választópolgár a szavazási levélcsomagban megkapott szavazólap kitöltését követően a kitöltött szavazólapot a belső borítékba helyezi, és azt lezárja.

(2)102 Az azonosító nyilatkozatra rá kell vezetni a választópolgár

a) nevét,

b) születési nevét,

c) születési helyét és idejét,

d) anyja nevét, valamint

e) személyi azonosítóját vagy a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát.

(2a)103 Az azonosító nyilatkozatot az ajánló választópolgár saját kezűleg aláírja.

(3) A lezárt belső borítékot és a kitöltött azonosító nyilatkozatot a választópolgár a válaszborítékba zárja.

124. A levélben leadott szavazási irat eljuttatása a választási irodához

279. § (1)104

(2) A levélben szavazók névjegyzékében szereplő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár a szavazatát tartalmazó válaszborítékot

a) a Nemzeti Választási Irodába juttathatja el úgy, hogy a szavazást megelőző napon 24 óráig megérkezzen,

b) a magyarországi szavazást megelőző tizenöt napon belül minden munkanapon 9 és 16 óra között, valamint a külképviseleti szavazás ideje alatt eljuttathatja bármely külképviseleti választási irodába, vagy

c) a magyarországi szavazásra rendelkezésre álló időszakban eljuttathatja bármely országgyűlési egyéni választókerületi választási irodába.

(3)105 A Nemzeti Választási Iroda elnöke a 277. § (2) bekezdésében és az (1) bekezdés b) pontjában megállapított, 9-16 óráig tartó időszak kezdetét korábbi, végét későbbi időpontban is megállapíthatja.

280. § (1) A szavazatot tartalmazó válaszboríték belföldön bérmentesítés nélkül feladható.

(2)106 A postai szolgáltató a legkésőbb a szavazást megelőző harmadik napon belföldön felvett vagy átvett válaszborítékot a szavazást megelőző napon 24 óráig kézbesíti a választási iroda részére.

281. § (1) A külképviseleten a külképviseleti választási iroda, az országgyűlési egyéni választókerületi székhely településen az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda biztosítja a szavazatot tartalmazó válaszboríték leadásának lehetőségét.

(2)107 A válaszborítékot az iroda folyamatos felügyelete alatt álló urnába lehet bedobni. A külképviseleten az urnát biztonságos helyen kell tárolni.

(3) Az országgyűlési egyéni választókerületi székhely településen az országos listát állító jelölő szervezetek által megbízott megfigyelők jelen lehetnek az urna felügyelete során. A megfigyelőkre az 5. §-t kell alkalmazni.

125. A szavazatok továbbítása

282. § (1) A szavazatszámláló bizottság az átjelentkezéssel szavazó választópolgár által leadott szavazatok borítékját nem bontja fel, hanem külön szállítóborítékba zárva a helyi választási irodához szállítja. A szállítóborítékon fel kell tüntetni a benne lévő borítékok számát.

(2) A helyi választási iroda a szállítóborítékot a szavazást követő napon az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodának adja át.

283. §108 (1) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda a nála a 279. § (1) bekezdés c) pontja alapján levélben leadott szavazatokat tartalmazó válaszborítékokat szállítóborítékba zárja.

(2) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda a szavazást követő napon a Nemzeti Választási Irodához szállítja az (1) bekezdés szerinti szállítóborítékokat, valamint a helyi választási irodáktól átvett szállítóborítékokat.

284. § A külképviseleti választási iroda a külképviseleten leadott szavazatokat tartalmazó lezárt urnát, valamint a külképviseleten levélben leadott szavazatokat tartalmazó válaszborítékokat a magyarországi szavazást követő negyedik nap 24 óráig a Nemzeti Választási Irodához szállítja. Az ezt követően beérkező szavazatokat figyelmen kívül kell hagyni.

285. § (1) A Nemzeti Választási Iroda valamennyi urna beérkezését követően, de legkésőbb a magyarországi szavazást követő ötödik napon a külképviseleteken leadott szavazatokat tartalmazó urnákat felbontja.

(2) Ha az urna határidőn túl vagy nem a 273. §-ban meghatározott módon lezárt állapotban érkezik meg a Nemzeti Választási Irodához, vagy az urnában nem található az ellenőrző lap, az abban lévő szavazatokat az eredmény megállapításánál nem lehet figyelembe venni, az urnát - tartalmával együtt - a szavazást követő kilencvenedik nap utáni első munkanapon meg kell semmisíteni. Arról, hogy az urna nem a 273. §-ban meghatározott módon lezárt állapotban van, a Nemzeti Választási Bizottság dönt.

286. § Ha a külképviseletről érkezett urnában vagy az átjelentkezéssel szavazó választópolgárok szavazatai között lezáratlan vagy olyan boríték van, amely az egyéni választókerület megjelölését nem tartalmazza, az le nem adott szavazatnak számít, és külön kell csomagolni.

287. § (1) A Nemzeti Választási Iroda a külképviseletekről érkezett urnákban található lezárt borítékokat, valamint az átjelentkezéssel szavazó választópolgárok szavazatait tartalmazó lezárt borítékokat országgyűlési egyéni választókerületenként szétválogatja és zárt csomagba helyezi, amelyen fel kell tüntetni az abban elhelyezett borítékok számát. A Nemzeti Választási Iroda a csomagban elhelyezett borítékok számát külön jegyzőkönyvben rögzíti, amelynek egy példányát szintén a csomagba helyezi, és azt lezárja. A csomagot a Nemzeti Választási Iroda elnöke aláírásával és bélyegzőlenyomattal hitelesíti.

(2)109 A Nemzeti Választási Iroda a csomagot az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetőjének vagy az általa megbízott tagjának adja át.

126. A levélben leadott szavazási iratok ellenőrzése

288. § (1)110 A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok szavazatát tartalmazó szavazási iratok ellenőrzését a Nemzeti Választási Iroda végzi.

(2)111 A szavazási iratok ellenőrzését a Nemzeti Választási Iroda legkorábban a szavazást megelőző hatodik napon kezdheti meg.

(3)112 A választási bizottság tagja, a 245. § (2), illetve (3) bekezdése szerinti megfigyelő, valamint a nemzetközi megfigyelő a szavazási iratok ellenőrzésének teljes folyamatát figyelemmel kísérheti. A médiaszolgáltató munkatársa a személyes adatok védelmét garantáló körülmények biztosításával lehet jelen a szavazási iratok ellenőrzése során.

289. § (1) A választási iroda megvizsgálja a határidőben beérkezett szavazási iratokat.

(2)113 A szavazási iratok vizsgálata során a választási iroda a beérkezett szavazási iratot - a szavazólapot tartalmazó belső boríték felbontása nélkül - ellenőrzi. Az azonosító nyilatkozat tartalmát a választási iroda a levélben szavazók névjegyzéke alapján ellenőrzi. A Nemzeti Választási Iroda az azonosító nyilatkozat tartalmát szükség esetén a magyar állampolgárságot igazoló okirat nyilvántartásában közvetlen adathozzáféréssel vagy az állampolgársági ügyekben eljáró szerv megkeresése útján, illetve a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásban is ellenőrzi.

(3) Érvénytelen a szavazási irat, ha

a) a válaszboríték nincs lezárva,

b) a válaszborítékból hiányzik az azonosító nyilatkozat vagy a belső boríték,

c) a válaszborítékban - ugyanazon választáson - több belső boríték van,

d) a belső boríték nincs lezárva,

e) a nyilatkozat hiányosan tartalmazza a választópolgár adatait, vagy nem tartalmazza a választópolgár aláírását,

f) a polgár nem szerepel a levélben szavazók névjegyzékében,

g) a választópolgár már leadott érvényes szavazási iratot,

h)114

i) a szavazási irat elkésett.

(4)115 Érvénytelen a szavazási irat abban az esetben is, ha a választópolgárnak az azonosító nyilatkozaton feltüntetett adatai eltérnek a (2) bekezdés szerinti névjegyzékben, illetve nyilvántartásban szereplő adataitól, kivéve, ha az adateltérés oka

a) az időközben történt névváltozás,

b) ékezethiba,

c) írásmódbeli eltérés,

d) földrajzi név idegen nyelvű megjelölése,

e) a 92. § (1) bekezdés a) pont aa), ab) és ad) alpontja szerinti adatban több utónév egyikének elhagyása, vagy adat más nyelven történő megadása,

és a választópolgár személyazonossága kétséget kizáróan megállapítható.

290. § (1) Ha a szavazási irat a 289. § (3) bekezdése szerint érvénytelen, ennek okát a válaszborítékon fel kell tüntetni, s a válaszboríték tartalmát - a belső boríték felnyitása nélkül - vissza kell helyezni a válaszborítékba.

(2) Az érvénytelen szavazási iratot tartalmazó válaszborítékokat külön kell csomagolni.

291. § (1) Ha a szavazási irat a 289. § (3) bekezdése szerint nem érvénytelen, a választási iroda a levélben szavazók névjegyzékén megjelöli, hogy a választópolgár érvényes szavazási iratot adott le.

(2) A választási iroda az érvényes szavazási iratokban lévő belső borítékokat - azok felnyitása nélkül - a megszámlálásukig külön tárolja.

(3) Az érvényes szavazási iratokban lévő azonosító nyilatkozatokat külön kell csomagolni.

(4)116

127. A szavazatok megszámlálása

292. § (1)117 Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a szavazást megelőző 8. napig kijelöli a külképviseleteken leadott szavazatok, az átjelentkezéssel szavazó választópolgárok által leadott szavazatok megszámlálására illetékes, az országgyűlési egyéni választókerület székhely településén működő szavazatszámláló bizottságot, amely nem lehet a 78. § szerint kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottsága.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szavazatszámláló bizottság a szavazás lezárásakor lezárja az urnát úgy, hogy ne lehessen abba szavazólapot elhelyezni vagy abból szavazólapot eltávolítani. Az urnát a szavazatszámláló bizottság az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetőjének adja át, aki gondoskodik annak biztonságos őrzéséről.

(3)118 Az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője legkésőbb a magyarországi szavazást követő hatodik napon az (1) bekezdés szerinti szavazatszámláló bizottság elnökének átadja az urnát és a 287. § (1) bekezdése szerinti csomagot.

(4)119 Az (1) bekezdés szerinti szavazatszámláló bizottság a 287. § (1) bekezdése szerinti csomagban lévő borítékokat - azok felbontása nélkül - összekeveri a szavazókörben leadott szavazatokat tartalmazó borítékokkal, és a XI. Fejezetben a szavazatszámláló bizottság részére megállapított feladatokat haladéktalanul elvégzi.

293. § (1)120 A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben leadott szavazatait a Nemzeti Választási Bizottság felügyelete mellett a Nemzeti Választási Iroda számlálja meg. A számlálást nem lehet megkezdeni a szavazás napján 19 órát megelőzően.

(2)121 A 245. § (2) bekezdése szerinti megfigyelő, a nemzetközi megfigyelő, valamint a sajtó a szavazatszámlálás teljes folyamatát figyelemmel kísérheti.

128. A választás eredményének megállapítása

294. § (1) Az egyéni választókerületi szavazás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyv egy példányát a helyi választási iroda az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodához továbbítja.

(2) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján, legkésőbb a szavazást követő hatodik napon megállapítja a választás egyéni választókerületi eredményét. Az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda a választás egyéni választókerületi eredményéről kiállított jegyzőkönyv egy példányát - annak jogerőre emelkedését követően haladéktalanul - a Nemzeti Választási Irodához juttatja el.

295. § A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazásának eredményét a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg.

296. § (1) Az országos listás szavazás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyv egy példányát a helyi választási iroda a Nemzeti Választási Irodához juttatja el.

(2) A Nemzeti Választási Bizottság

a) az országos listás szavazás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyvek,

b) a levélben szavazás eredményét megállapító jegyzőkönyv, valamint

c) a választás egyéni választókerületi eredményéről kiállított jegyzőkönyvek

alapján, legkésőbb a szavazást követő tizenkilencedik napon megállapítja a választás országos listás eredményét.

129. A jogorvoslat

297. § (1) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság dönt

a) a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogásról, valamint a szavazóhelyiségben elkövetett egyéb cselekménnyel kapcsolatos kifogásról,

b) minden olyan kifogásról, amely kifejezetten az egyéni választókerületi választáshoz kapcsolódik.

(2) A Nemzeti Választási Bizottság dönt

a) minden olyan kifogásról, amely nem tartozik az (1) bekezdés b) pontja alá,

b) az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság döntése elleni fellebbezésről.

130. A választás eredményének közzététele

298. § A Nemzeti Választási Bizottság a választás eredményének jogerőssé válását követően a Magyar Közlönyben közzéteszi a választás eredményéről készült közleményét.122

131. A megbízólevél

299. § A Nemzeti Választási Bizottság a nemzetiségi szószóló részére is átadja a megbízólevelet.

132. Időközi választás

300. § (1)123

(2) Az időközi választáson csak az országgyűlési egyéni választókerületben lévő szavazókörbe lehet átjelentkezni.

XIV. FEJEZET

A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA

301. § A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán e törvény I-XII. Fejezetét az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

133. A választás kitűzése

302. § (1) A választást úgy kell kitűzni, hogy a szavazás napja a kitűzés napját követő nyolcvanadik és századik nap közé essen.

(2) A települési önkormányzati képviselők és a polgármester időközi választását a helyi választási bizottság, a megyei, illetve a fővárosi közgyűlés és a főpolgármester időközi választását a területi választási bizottság tűzi ki.

134. A választási eljárás költségei

303. § A képviselő-testület, közgyűlés feloszlásának kimondása vagy feloszlatása miatt tartott időközi választás előkészítésének és lebonyolításának költségeit a helyi önkormányzat költségvetéséből kell biztosítani.

135. A választási szervek

304. § A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a következő választási bizottságok működnek:

a) Nemzeti Választási Bizottság,

b) területi választási bizottság,

c) helyi választási bizottság,

d) szavazatszámláló bizottság.

136. Az uniós állampolgár jelölt bejelentése

305. §124

137. A mandátumok számának megállapítása

306. §125 (1)126 A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv az általános választás évében január 31-ig átadja a települések, a megyék, illetve a főváros lakosságszámának január 1-jei adatait a Nemzeti Választási Iroda számára. A Nemzeti Választási Iroda a lakosságszámot három napon belül közli a helyi, illetve a területi választási iroda vezetőjével.

(2) A helyi választási iroda, illetve a területi választási iroda vezetője az általános választás évében február 15-ig határozatban állapítja meg a képviselő-testület, illetve a közgyűlés megválasztandó tagjainak számát.

137/A.127 Az egyéni választókerületek kialakítása

306/A. §128 (1) A tízezernél több lakosú településen az egyéni választókerületeket a helyi választási iroda vezetője alakítja ki. A választókerületek kialakításának kérdésében a helyi választási iroda vezetője előzetesen kikéri a helyi választási bizottság véleményét, amely azonban a helyi választási iroda vezetőjét nem köti.

(2) Az egyéni választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy

a) azok összefüggő területet alkossanak,

b) a központi névjegyzék alapján választásra jogosultak száma megközelítően azonos legyen.

(3) Az egyéni választókerületek kialakításakor az egyéni választókerület választásra jogosultjainak száma a településen egy egyéni választókerületre jutó választásra jogosultak számtani átlagától - a településszerkezeti, földrajzi és egyéb helyi sajátosságokra figyelemmel - legfeljebb tizenöt százalékkal térhet el.

306/B. §129 A helyi választási iroda vezetője a választókerületek kialakításáról szóló - az egyéni választókerületek határát, a központi névjegyzék alapján az egyéni választókerületben választásra jogosultak számát, az egyéni választókerület választásra jogosultjai számának a településen egy egyéni választókerületre jutó választásra jogosultak számának átlagától való eltérésének mértékét, az öt százaléknál nagyobb eltérés indokát, valamint a helyi választási bizottság véleményét is tartalmazó - határozatát a helyben szokásos módon tizenöt napra közzéteszi.

306/C. §130 A helyi választási iroda vezetője az általános választás évében március 31-ig módosítja a választókerületi beosztást, ha

a) a település lakosainak száma tízezer fölé emelkedik vagy megváltozik az egyéni választókerületek száma,

b) valamelyik egyéni választókerület választásra jogosultjainak száma a településen egy egyéni választókerületre jutó választásra jogosultak számának átlagától való eltérése meghaladja a húsz százalékot.

306/D. §131 (1) A 306/A. § (3) bekezdésében és a 306/C. § b) pontjában foglalt eltérés mértékét a központi névjegyzéknek az általános választás éve január 1-jei adatai alapján kell megállapítani.

(2) A választókerületi beosztás módosítására a 306/A. § és a 306/B. § rendelkezéseit alkalmazni kell.

138. A szavazókörök kialakítása

307. § A tízezernél több lakosú településen a 78. § szerinti szavazókört abban az egyéni választókerületben kell kijelölni, amelyben a polgármesteri hivatal vagy a közös önkormányzati hivatal székhelye van.

138/A.132 Az átjelentkezés

307/A. §133 (1) Az átjelentkezésre irányuló kérelmet az a választópolgár nyújthatja be, akinek a választás kitűzését megelőzően legalább harminc nappal létesített tartózkodási helyének érvényessége legalább a szavazás napjáig tart.

(2) Az átjelentkezésre irányuló kérelemnek a választás kitűzését követően, legkésőbb a szavazást megelőző második napon kell megérkeznie a helyi választási irodához.

(3) Az átjelentkezésre irányuló kérelemnek a 92. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatokon túl tartalmaznia kell a választópolgár tartózkodási helyének címét.

(4) Az átjelentkező választópolgár legkésőbb a szavazást megelőző második napon visszavonhatja átjelentkezési kérelmét.

307/B. §134 (1) A helyi választási iroda vezetője a kérelem alapján a választópolgárt törli a lakóhelye szerinti szavazókör névjegyzékéből, egyidejűleg felveszi a tartózkodási helye szerinti szavazókör névjegyzékébe.

(2) A választópolgárt vissza kell venni a lakóhelye szerinti szavazókör névjegyzékébe, ha - legkésőbb a szavazást megelőző második napon - tartózkodási helyét megszünteti.

138/B.135 Az időközi választás szavazóköri névjegyzéke

307/C. §136 (1) Az időközi választáson azt a választópolgárt kell a szavazóköri névjegyzékbe felvenni, aki a szavazókörben lakcímmel rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az a választópolgár, aki lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik azon a településen, illetve abban az egyéni választókerületben, ahol a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek legutóbbi általános vagy időközi választásának napján a szavazóköri névjegyzékben szerepelt, csak ugyanazon településen (ugyanazon egyéni választókerületben) vehető fel a szavazóköri névjegyzékbe.

138/C.137 A jelölő szervezet bejelentése

307/D. §138 (1) A jelölő szervezetet a területi választási bizottság vagy a Nemzeti Választási Bizottság - amelynél a jelölő szervezetet bejelentették - veszi nyilvántartásba. Időközi választáson a jelölt, illetve lista nyilvántartásba-vételére illetékes választási bizottság veszi nyilvántartásba a jelölő szervezetet.

(2) A nemzetiségi szervezet bejelentéséhez csatolni kell az alapszabályát, amely bizonyítja, hogy a szervezet megfelel a nemzetiségi szervezettel szemben a nemzetiségek jogairól szóló törvényben támasztott követelményeknek.

138/D.139 A jelölt- és listaállításhoz szükséges ajánlások számának megállapítása

307/E. §140 (1) Az egyéni listás és az egyéni választókerületi jelölt, valamint a polgármesterjelölt állításához szükséges ajánlások számát a helyi választási iroda vezetője, a főpolgármester-jelölt, valamint a megyei lista állításához szükséges ajánlások számát a területi választási iroda vezetője állapítja meg szavazást megelőző ötvennyolcadik napot követő munkanapon.

(2) A szükséges ajánlások számának megállapításakor a választópolgárok számát a központi névjegyzéknek a szavazást megelőző ötvennyolcadik napi adatai alapján kell megállapítani.

(3) A szükséges ajánlások számát egész számra felfelé kerekítve kell megállapítani.

138/E.141 A jelölt- és listaajánlás

307/F. §142 (1)-(3)143

(4) A megyei lista ajánlására a 120. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 121-128. § rendelkezéseit is alkalmazni kell.

138/F.144 A jelölt bejelentése

307/G. §145 (1)146 Az egyéni listás és az egyéni választókerületi jelöltet, a polgármesterjelöltet és a főpolgármester-jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző harmincnegyedik napon kell bejelenteni.

(2) Az egyéni listás és az egyéni választókerületi jelöltet, valamint a polgármesterjelöltet a helyi választási bizottság, a főpolgármester-jelöltet a területi választási bizottság veszi nyilvántartásba.

(3) A nemzetiségi jelöltnek arról is nyilatkoznia kell, hogy

a) a nemzetiség képviseletét vállalja,

b) a nemzetiségi közösség nyelvét beszéli, kultúráját és hagyományait ismeri.

(4) A választási bizottság a jelöltek nyilvántartásában ellenőrzi, hogy a nemzetiségi jelöltként bejelentett jelölt a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, továbbá a nemzetiségi önkormányzati képviselők megelőző két általános választásán, valamint az azokat követő időközi választásokon nem volt más nemzetiség nemzetiségi jelöltje.

307/H. §147 Az Európai Unió más tagállama állampolgárának jelöltként történő bejelentéséhez csatolni kell a jelölt nyilatkozatát arról is, hogy az állampolgársága szerinti tagállamban nem áll olyan jogszabályi, bírósági vagy más hatósági rendelkezés hatálya alatt, amely szerint nem választható.

138/G.148 A lista bejelentése

307/I. §149 (1)150 A kompenzációs listát, a fővárosi kompenzációs listát és a megyei listát legkésőbb a szavazást megelőző harmincharmadik napon kell bejelenteni.

(2)151 A kompenzációs listát a helyi választási bizottság, a megyei listát, illetve a fővárosi kompenzációs listát a területi választási bizottság veszi nyilvántartásba.

(3) A listán állított jelölt bejelentésének tartalmaznia kell a 120. § (3) bekezdése szerinti adatokat és nyilatkozatokat. A 307/G. § (3) bekezdésének és a 307/H. § rendelkezéseit a listán állított jelöltekre is alkalmazni kell.

307/J. §152 (1) A kompenzációs lista állításánál a jelölő szervezet - a lista nyilvántartásba vételéig bejelentett - egyéni választókerületi jelöltjeinek számát kell figyelembe venni, kivéve azt a jelöltet, akinek nyilvántartásba vételét a helyi választási bizottság elutasította.

(2) A helyi választási bizottság törli a nyilvántartásból a kompenzációs listát, ha a jelölő szervezet jogerősen nyilvántartásba vett, valamint a bejelentett, de még jogerősen el nem bírált egyéni választókerületi jelöltjeinek száma együttesen nem éri el a törvényben foglalt minimumot.

307/K. §153 (1) A fővárosi kompenzációs lista állításánál a jelölő szervezet - a lista nyilvántartásba vételéig bejelentett - polgármesterjelöltjeinek számát kell figyelembe venni, kivéve azt a polgármesterjelöltet, akinek nyilvántartásba vételét a helyi választási bizottság elutasította.

(2) A területi választási bizottság törli a nyilvántartásból a fővárosi kompenzációs listát, ha a jelölő szervezet jogerősen nyilvántartásba vett, valamint a bejelentett, de még jogerősen el nem bírált polgármesterjelöltjeinek száma együttesen nem éri el a törvényben foglalt minimumot.

138/H.154 A szavazólap adattartalma

307/L. §155 (1)156 Külön szavazólap szolgál az egyéni listás, az egyéni választókerületi, a polgármester-, a megyei listás és a főpolgármester-választásra.

(2) A nemzetiségi jelölt esetében az egyéni listás, az egyéni választókerületi és a polgármester-választás szavazólapján fel kell tüntetni a nemzetiség megnevezését is.

(3) A nemzetiségi jelölő szervezet kérésére a nemzetiségi jelölő szervezet nevét, rövidített nevét, a nemzetiségi jelölt kérésére a jelölt nevét a nemzetiség nyelvén is fel kell tüntetni a szavazólapon.

138/I.157 A szavazatszámlálás

307/M. §158 A szavazatszámlálásra és a jegyzőkönyvek elkészítésére vonatkozó szabályokat az egyéni listás, az egyéni választókerületi, a polgármester-, a megyei önkormányzati és a főpolgármester-választás tekintetében külön-külön kell alkalmazni.

138/J.159 A választás eredményének megállapítása

307/N. §160 (1) A helyi választási bizottság a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján összesíti a polgármester-választás, valamint az egyéni listás választás vagy az egyéni választókerületi választás szavazóköri eredményeit, és megállapítja a választás eredményét.

(2) A helyi választási bizottság az egyéni választókerületi választás eredményéről kiállított, jogerős jegyzőkönyvek alapján megállapítja a kompenzációs listás választás eredményét.

307/O. §161 (1)162 A megyei önkormányzati és a főpolgármester-választás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyv egy példányát a helyi választási iroda legkésőbb a szavazást követő napon 10 óráig a területi választási irodához szállítja.

(2)163 A területi választási bizottság a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján megállapítja a megyei önkormányzati és a főpolgármester-választás eredményét.

(3)164 A fővárosi kerületi polgármester-választás eredményéről a helyi választási bizottság által kiállított jegyzőkönyv egy példányát a helyi választási iroda annak jogerőssé válását követő napon 10 óráig a területi választási irodához szállítja. A területi választási bizottság a fővárosi kerületek polgármester-választásának eredményéről kiállított jogerős jegyzőkönyvek alapján megállapítja a fővárosi kompenzációs listás választás eredményét.

138/K.165 A jogorvoslat

307/P. §166 (1) A helyi választási bizottság dönt

a) a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogásról, valamint a szavazóhelyiségben elkövetett egyéb cselekménnyel kapcsolatos kifogásról,

b) minden olyan kifogásról, amely kifejezetten az egyéni listás, az egyéni választókerületi, a kompenzációs listás vagy a polgármester-választáshoz kapcsolódik.

(2) A területi választási bizottság dönt

a) minden olyan kifogásról, amely kifejezetten a megyei vagy fővárosi önkormányzati választáshoz vagy a főpolgármester-választáshoz kapcsolódik,

b) minden olyan kifogásról, amely nem tartozik az (1) bekezdés alá, és az elkövetés helye a területi választási bizottság illetékességi területén található,

c) a helyi választási bizottság döntése elleni fellebbezésről.

(3) A Nemzeti Választási Bizottság dönt

a) minden olyan kifogásról, amely nem tartozik az (1) vagy a (2) bekezdés alá, és az elkövetés helye nem határozható meg,

b) a területi választási bizottság döntése elleni fellebbezésről.

307/Q. §167 A helyi választási iroda vezetőjének az egyéni választókerületek kialakításáról és felülvizsgálatáról szóló határozata ellen a közzétételének időtartama alatt nyújtható be bírósági felülvizsgálati kérelem. A kérelmet a törvényszék bírálja el.

XV. FEJEZET

A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSA

308. §168 A nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán e törvény I-XII. Fejezetét, továbbá a 307/D. §, a 307/F. § és a 307/L. § (2) és (3) bekezdés rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

139. A választás kitűzése

309. § (1) A nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választását a Nemzeti Választási Bizottság legkésőbb a szavazás napja előtti hetvenötödik napon, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjára tűzi ki.

(2) A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők időközi választását a helyi választási bizottság, a területi nemzetiségi önkormányzati képviselők időközi választását a területi választási bizottság, az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők időközi választását a Nemzeti Választási Bizottság tűzi ki.

140. A választási eljárás költségei

310. § Az időközi választás előkészítésének és lebonyolításának költségeit a nemzetiségi önkormányzat költségvetéséből kell biztosítani, ha az időközi választást azért kell megtartani, mert

a)169

b) a képviselő-testületet, közgyűlést feloszlatták,

c) a képviselő-testület, közgyűlés kimondta feloszlását.

141. A választási szervek

311. § (1) A nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a következő választási bizottságok működnek:

a) Nemzeti Választási Bizottság,

b) területi választási bizottság,

c) helyi választási bizottság,

d) szavazatszámláló bizottság.

(2) A választási bizottságba a jelölő szervezet nem bízhat meg tagot.

(2a)170 Az azon nemzetiséghez tartozó jelölő szervezet, amelynek települési önkormányzati választására a településen sor kerül, a szavazóhelyiségbe egy megfigyelőt bízhat meg. Megfigyelő csak a központi névjegyzékben a nemzetiség választópolgáraként nyilvántartott választópolgár lehet. A megfigyelőre egyebekben az 5. § (4) és (5) bekezdésének, a 29-31. §, valamint a 32. § (3) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A szavazatszámláló bizottságot a helyi választási iroda vezetője a póttagok közül a szükséges számban kiegészíti, ha a nemzetiségi szavazókör névjegyzékében lévő választópolgárok száma meghaladja a kilencszázat.

142. A szavazókör kialakítása

312. §171 (1) Valamennyi nemzetiség számára közös szavazókör szolgál.

(2) A helyi választási iroda vezetőjének kezdeményezésére a Nemzeti Választási Iroda elnöke - a népszámlálási adatokra tekintettel - engedélyezheti, hogy a helyi választási iroda vezetője a településen több szavazókört alakítson ki.

(3) Egy nemzetiség választópolgárait egy szavazókörbe kell sorolni. Ha a nemzetiség választópolgárainak száma a településen meghaladja a százat, e választópolgárok különböző szavazókörökbe is sorolhatók, de egy szavazókörre legalább a nemzetiség harminc választópolgárának kell jutnia.

143. A névjegyzék

313. § A választópolgár azon településen szerepelhet a nemzetiségi szavazóköri névjegyzékben, ahol a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának szavazóköri névjegyzékében szerepel vagy - időközi választás esetén - szerepelhet.

314. §172 Az értesítő, valamint a szavazóköri névjegyzék a nemzetiség megnevezését is tartalmazza.

315. §173 A nemzetiségi szavazóköri névjegyzékbe azt a választópolgárt kell felvenni, aki legkésőbb a szavazást megelőző tizenhatodik napon benyújtott kérelme alapján szerepel nemzetiségi választópolgárként a központi névjegyzékben.

144. A jelölt- és listaállításhoz szükséges ajánlások számának megállapítása

316. § A jelölt, lista állításához szükséges ajánlások számát a választást kitűző határozatban, egész számra felfelé kerekítve kell megállapítani.

145.174 Az ajánlás

317. §175 (1) Az ajánlóív a nemzetiség megjelölését is tartalmazza.

(2)176 A választási iroda

a) az ajánlóív átadásával egyidejűleg,

b) a jelölő szervezet kérésére a szavazást megelőző harmincötödik és tizenharmadik napon, a 89. § (1) bekezdése szerint az adatai kiadását megtiltó választópolgárok adatainak kivételével

ingyenesen átadja a jelölő szervezet számára a névjegyzékben a nemzetiség választópolgáraként szereplő választópolgárok nevét és lakcímét.

(3)177 A (2) bekezdés a) pontja szerinti adatszolgáltatás adatait kizárólag az ajánlások gyűjtése, a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatszolgáltatás adatait kizárólag közvetlen politikai kampány céljára lehet felhasználni. Az adatszolgáltatás adatainak kezelésére a 155. §-ban és a 218. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt rendelkezéseket is alkalmazni kell.

146. A jelölt bejelentése

318. § (1) A települési nemzetiségi önkormányzati jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző harmincnegyedik napon kell bejelenteni.

(2) A települési nemzetiségi önkormányzati jelöltet a helyi választási bizottság veszi nyilvántartásba.

(3)178 A jelöltnek arról is nyilatkoznia kell, hogy

a) a nemzetiség képviseletét vállalja,

b) a nemzetiségi közösség nyelvét beszéli, kultúráját és hagyományait ismeri.

(4)179 A választási bizottság a jelöltek nyilvántartásában ellenőrzi, hogy a jelölt a nemzetiségi önkormányzati képviselők megelőző két általános választásán, valamint az azokat követő időközi választásokon nem volt jelölt más nemzetiség önkormányzatának választásán.

147. A lista bejelentése

319. § (1) A területi és az országos nemzetiségi önkormányzati választáson állított listát legkésőbb a szavazást megelőző harmincharmadik napon kell bejelenteni.

(2) A területi nemzetiségi önkormányzati választáson állított listát és az azon szereplő jelölteket a területi választási bizottság, az országos nemzetiségi önkormányzati választáson állított listát és az azon szereplő jelölteket a Nemzeti Választási Bizottság veszi nyilvántartásba.

(3) A 318. § (3) bekezdésének rendelkezéseit a listán állított jelöltekre is alkalmazni kell.

320. § (1) A lista állításánál a jelölő szervezet - a lista nyilvántartásba vételéig bejelentett - települési nemzetiségi önkormányzati jelöltjeinek számát kell figyelembe venni, kivéve azt a jelöltet, akinek nyilvántartásba vételét a helyi választási bizottság elutasította.

(2) A választási bizottság törli a nyilvántartásból a listát, ha a jelölő szervezet jogerősen nyilvántartásba vett, valamint a bejelentett, de még jogerősen el nem bírált települési nemzetiségi önkormányzati jelöltjeinek száma együttesen nem éri el a nemzetiségek jogairól szóló törvényben foglalt minimumot.

148. A szavazólap adattartalma

321. § (1) Külön szavazólap szolgál a települési, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzat megválasztására.

(2) A szavazólap tartalmazza a nemzetiség megnevezését is.

(3) A szavazólapon az 5. mellékelt a)-f) és k) pontja, illetve a 6. melléklet a)-f) és k) pontja szerinti szöveget, valamint a nemzetiség megnevezését a nemzetiség nyelvén is fel kell tüntetni.

(4)180

149. A szavazási levélcsomag eljuttatása a levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgárok számára

322. §181

150. Szavazás

323. § (1)182 Ha a településen tartanak települési nemzetiségi önkormányzati választást, a különböző nemzetiségek számára - a területi és az országos nemzetiségi önkormányzati választásra is - közös nemzetiségi szavazóhelyiség szolgál.

(2) A nemzetiségi szavazóhelyiséget úgy kell kialakítani, hogy a fogyatékossággal élő választópolgárok számára akadálymentes legyen.

(3)183 Ha a településen egyetlen nemzetiség települési önkormányzatának választására sem kerül sor, a területi, illetve országos nemzetiségi önkormányzati választáson a szavazatszámláló bizottság feladatait a helyi választási bizottság látja el.

(4)184 Azon nemzetiség területi, illetve országos listás szavazólapját, amelynek települési önkormányzatának választására nem kerül sor a településen, a választópolgár olyan borítékba helyezi, amelyen a nemzetiség megjelölése fel van tüntetve. A borítékot a választópolgár lezárja.

151. A levélben leadott szavazási iratok ellenőrzése

323/A. §185 (1) A szavazatszámláló bizottság, illetve a helyi választási bizottság a nála a 323. § (4) bekezdése alapján leadott szavazatokat tartalmazó borítékokat szállítóborítékba zárja.

(2) A helyi választási iroda legkésőbb a szavazást követő napon 10 óráig a területi választási irodához szállítja az (1) bekezdés szerinti szállítóborítékot.

324. §186

152. A szavazatszámlálás nyilvánossága

325. §187

153. A szavazatszámlálás

326. § A szavazatszámlálásra és a jegyzőkönyvek elkészítésére vonatkozó szabályokat nemzetiségenként, valamint a települési, a területi és az országos nemzetiségi választás tekintetében külön-külön kell alkalmazni.

154.188 A 323. § (4) bekezdése szerinti szavazatok megszámlálása

327. §189 A 323. § (4) bekezdése szerinti szavazatokat a területi választási bizottság számlálja meg.

155. A választás eredményének megállapítása

328. § A települési nemzetiségi önkormányzati választás eredményét a helyi választási bizottság állapítja meg.

329. § (1) A területi és az országos nemzetiségi önkormányzati választás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyv egy példányát a helyi választási iroda legkésőbb a szavazást követő napon 10 óráig eljuttatja a területi választási irodához.

(2)190 A területi választási bizottság a szavazóköri jegyzőkönyvek és az általa végzett szavazatszámlálás eredményét megállapító jegyzőkönyv alapján megállapítja a területi nemzetiségi önkormányzati választás eredményét.

(3)191 A területi választási bizottság a szavazóköri jegyzőkönyvek és az általa végzett szavazatszámlálás eredményét megállapító jegyzőkönyv alapján megállapítja az országos nemzetiségi önkormányzati választás területi részeredményét.

(4) A Nemzeti Választási Bizottság a területi választási bizottságoknak az országos nemzetiségi önkormányzati választás területi részeredményét megállapító jegyzőkönyvei alapján megállapítja az országos nemzetiségi önkormányzati választás eredményét.

156. A jogorvoslat

330. § (1) A helyi választási bizottság dönt

a) a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogásról, valamint a szavazóhelyiségben elkövetett egyéb cselekménnyel kapcsolatos kifogásról,

b) minden olyan kifogásról, amely kifejezetten a települési nemzetiségi önkormányzati választáshoz kapcsolódik.

(2) A területi választási bizottság dönt

a) minden olyan kifogásról, amely kifejezetten a területi nemzetiségi önkormányzati választáshoz kapcsolódik,

b) minden olyan kifogásról, amely nem tartozik az (1) bekezdés b) pontja alá, és az elkövetés helye a területi választási bizottság illetékességi területén található,

c) a helyi választási bizottság döntése elleni fellebbezésről.

(3) A Nemzeti Választási Bizottság dönt

a) minden olyan kifogásról, amely kifejezetten az országos nemzetiségi önkormányzati választáshoz kapcsolódik,

b) minden olyan kifogásról, amely nem tartozik az (1) bekezdés b) pontja vagy a (2) bekezdés a) pontja alá, és az elkövetés helye nem határozható meg,

c) a területi választási bizottság döntése elleni fellebbezésről.

XVI. FEJEZET

AZ EURÓPAI PARLAMENT TAGJAINAK VÁLASZTÁSA

331. §192 (1) Az Európai Parlament tagjainak választásán e törvény I-XII. Fejezetét, a 245. §, a 247. § (1) és (3) bekezdése, a 250. §, a 251. §, a 256. § (2) bekezdése, a 257. § (3) bekezdése, a 259-264. §, a 269. §, a 270. §, a 271. § (2) bekezdése, a 272. §, a 273. §, a 284. §, a 285. §, a 297. §, valamint a 298. § rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.193

(2) Ha az Európai Parlament tagjainak választására és az országgyűlési képviselők általános választására ugyanazon napon kerül sor, a 247. § (2) bekezdés, a 257. § (2) bekezdés, a 271. § (1) bekezdés, a 282. §, a 286. §, a 287. § és a 292. § rendelkezéseit az Európai Parlament tagjainak választására is alkalmazni kell. Ebben az esetben a 342. § és a 343. § (2) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

157. A választás kitűzése

332. § (1)194

(2)195 A választást az Európai Unió által meghatározott időszakon belüli vasárnapra kell kitűzni. Ha az Európai Unió által meghatározott időszakon belüli vasárnap a munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, húsvét- vagy pünkösdvasárnapra esik, az Európai Parlament tagjainak választását az Európai Unió által meghatározott időszakon belüli másik napra kell kitűzni.

158. A választási szervek

333. §196

159. Az Európai Unió más tagállama állampolgárának névjegyzékbe vétele iránti kérelem

334. §197 (1) Az Európai Unió más tagállamának állampolgára legkésőbb a szavazást megelőző tizenhatodik napon kérheti, hogy központi névjegyzékbe vétele az Európai Parlament tagjainak választására is kiterjedjen. A kérelemnek a 92. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatokon túl tartalmaznia kell

a) a választópolgár nyilatkozatát, hogy szavazati jogát csak Magyarországon gyakorolja,

b) ha alkalmazható, akkor annak a településnek vagy választókerületnek a megjelölését, amelynek névjegyzékébe az állampolgársága szerinti tagállamban legutóbb felvették.

(2) Az Európai Unió más tagállamának az Európai Parlament tagjainak választására is kiterjedő hatállyal központi névjegyzékben szereplő állampolgára legkésőbb a szavazást megelőző tizedik napon kérheti, hogy központi névjegyzékbe vétele az Európai Parlament tagjainak választására ne terjedjen ki.

160. Az Európai Unió más tagállama állampolgárának névjegyzékbe vétele

335. §198 A Nemzeti Választási Iroda legkésőbb a szavazást megelőző tizenötödik napig értesíti az Európai Unió tagállamainak az európai parlamenti választás során ezen adatok fogadására illetékes központi szerveit azokról az állampolgáraikról, akik a szavazóköri névjegyzékében szerepelnek. Az értesítés a választópolgár következő adatait tartalmazza:

a) név,

b) nem,

c) születési hely és idő,

d) állampolgárság,

e)199 az a település vagy választókerület, amelynek névjegyzékében az érintett az állampolgársága szerinti államban utoljára szerepelt.

161. A választójogukat más uniós tagállamban gyakorló választópolgárok törlése

336. § Az Európai Parlament tagjainak választására az Európai Unió más tagállamában névjegyzékbe vett magyar állampolgárokról kapott értesítés alapján az érintett választópolgárokat a Nemzeti Választási Iroda törli a szavazóköri névjegyzékből.

162. Adatszolgáltatás a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásából

337. § A Nemzeti Választási Iroda az Európai Unió tagállamának az európai parlamenti választás során az adatkezelésre jogosult, illetékes szerve kérésére három napon belül adatot szolgáltat a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásából az európai parlamenti választáson az érintett tagállamban névjegyzékbe vételét kérő vagy jelöltként induló magyar állampolgár választójogáról.

163. A lista bejelentése

338. § (1) A listát legkésőbb a szavazást megelőző harmincnegyedik napon kell bejelenteni.

(2) A listát a Nemzeti Választási Bizottság veszi nyilvántartásba.

(3) A lista ajánlására a 120. § (1)-(2) bekezdése, valamint a 121-128. § rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(4)200 A listán állított jelölt bejelentésének tartalmaznia kell a 120. § (3) bekezdése szerinti adatokat és nyilatkozatokat.

339. §201 (1) Az Európai Unió más tagállama állampolgárának jelöltként történő bejelentéséhez csatolni kell a jelölt nyilatkozatát, amely tartalmazza

a) állampolgárságát, lakcímét, születési helyét és idejét, legutóbbi lakóhelyének címét az állampolgársága szerinti államban,

b) hogy az Európai Parlament tagjainak választásán csak Magyarországon indul jelöltként,

c) azon település vagy választókerület megjelölését, amelynek névjegyzékében az érintett az állampolgársága szerinti tagállamban legutóbb szerepelt,

d) hogy az állampolgársága szerinti tagállamban nem áll olyan rendelkezés hatálya alatt, amely szerint nem választható.

(2) Az Európai Unió más tagállama állampolgárának jelöltként történő bejelentésekor a Nemzeti Választási Iroda a jelölt állampolgársága szerinti tagállam illetékes hatóságát értesíti az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatról, és kéri annak igazolását, hogy a jelölt az állampolgársága szerinti tagállamban nem áll olyan rendelkezés hatálya alatt, amely szerint nem választható.

(3) A Nemzeti Választási Iroda a 2. melléklet a) és c) pontja szerinti adatok megküldésével - a nyilvántartásba vétel jogerőre emelkedését követő három napon belül - tájékoztatja az Európai Unió tagállamainak illetékes szerveit azokról az állampolgáraikról, akiket a Nemzeti Választási Bizottság jelöltként nyilvántartásba vett.

340. §202 A Nemzeti Választási Bizottság elutasítja annak a jelöltnek a nyilvántartásba vételét, illetve törli a jelöltek közül azt,

a) akit az Európai Unió más tagállamában jelöltként nyilvántartásba vettek,

b) aki a 339. § (2) bekezdés szerinti megkeresésre a jelölt állampolgársága szerinti tagállam illetékes hatóságától kapott válasz szerint nem rendelkezik választójoggal.

164. Szavazás203

341. §204 Ha a külképviseletről érkezett urnában lezáratlan boríték van, az le nem adott szavazatnak számít, és külön kell csomagolni.

165. A szavazatszámlálás

342. §205 A külképviseleten leadott szavazatokat a Nemzeti Választási Bizottság felügyelete mellett a Nemzeti Választási Iroda számlálja meg. A számlálást nem lehet megkezdeni a szavazás napján 19 órát megelőzően.

166. A választás eredményének megállapítása

343. § (1) A szavazás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyv egy példányát a helyi választási iroda a Nemzeti Választási Irodához továbbítja.

(2) A Nemzeti Választási Bizottság

a) a szavazóköri jegyzőkönyvek,

b) a külképviseleti szavazás eredményét megállapító jegyzőkönyv és

c)206

alapján megállapítja a választás eredményét.

344. § A választás nem hiteles eredményét tartalmazó tájékoztató adatokat, valamint a választási eredményt csak azt követően lehet közzétenni, hogy a szavazás az Európai Unió valamennyi tagállamában befejeződött.

167. A jogorvoslat

345. §207

ZÁRÓ RÉSZ

XVII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

168. Felhatalmazó rendelkezések

346. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályait,208

b) a választási eljárásban használandó nyomtatványokat,209

c) a választási eljárás határidőit és határnapjait,210

d) a választási eredmény országosan összesített adatainak körét,211

e) a választási költségek normatíváit, tételeit, elszámolási és belső ellenőrzési rendjét,212

f) a Nemzeti Választási Bizottság kivételével a választási bizottságok tagjait megillető tiszteletdíj és a választási irodák tagjait megillető díjazás összegét,213

g) a médiatartalom-szolgáltató képviseletében eljáró személy e minőségének igazolására használható okiratokat,

h) a bírság megfizetésének részletes szabályait,

i)214 azon településeket és külképviseleteket, ahol a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár - kérelmére - átveheti a szavazási levélcsomagot,215

j)216 a fővárosi és megyei kormányhivatal választásokkal összefüggő informatikai feladatai ellátásának részletes szabályait,217

k)218 a Nemzeti Választási Bizottság választott tagjai - a Nemzeti Választási Bizottság működése kapcsán felmerülő - indokolt és igazolt költségeinek körét és a megtérítésre vonatkozó szabályokat.

169. Hatályba léptető rendelkezések

347. § Ez a törvény a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

170. A jogszabály rövidítésének meghatározása

348. § E törvény rövidítése: „Ve.”.

171. Átmeneti rendelkezések

349. § (1) A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni

a) az országgyűlési képviselők e törvény hatálybalépését követő első általános választását megelőző időközi országgyűlési választásokon,

b)219 a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek e törvény hatálybalépését követő első általános választását megelőző időközi önkormányzati választásokon,

c) az országos és helyi népszavazásról, az országos és helyi népi kezdeményezésről, valamint a polgári kezdeményezésről szóló törvény hatálybalépéséig az országos és helyi népszavazásokra, az országos és helyi népi kezdeményezésekre, valamint a polgári kezdeményezésekre,

d) a nemzetiségi önkormányzatok e törvény hatálybalépését követő első általános választását megelőzően a területi és országos nemzetiségi önkormányzatok időközi választására, és a területi és országos nemzetiségi önkormányzati mandátum megüresedése esetén a mandátum betöltésére,

e) az Európai Parlament tagjainak e törvény hatálybalépését követő első általános választását megelőzően az európai parlamenti mandátum megüresedése esetén a mandátum betöltésére.

(1a)220 Az európai polgári kezdeményezésre az 1997. évi C. törvény 48. § (1) és (3) bekezdését, X. Fejezetét, valamint 148/B. § (2)-(4) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a 148/B. § (3) bekezdésének alkalmazása során a támogató nyilatkozatot aláíró polgár uniós állampolgárságát, valamint azt is meg kell állapítani, hogy az Európai Parlament tagjai választására az állampolgársága szerinti tagállamban jogosító korhatárt a támogató nyilatkozat aláírásakor elérte-e.

(1b)221 Az 1997. évi C. törvény 16. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy amennyiben a választópolgár lakcímének változását a járási hivatal vezeti át a személyiadat- és lakcímnyilvántartáson, a helyi választási iroda vezetője a választópolgárt a lakcímváltozástól számított öt napon belül veszi fel a névjegyzékbe.

(2) Az 1997. évi C. törvényben az Országos Választási Bizottság számára megállapított hatáskört a Nemzeti Választási Bizottság, az Országos Választási Iroda számára megállapított hatáskört a Nemzeti Választási Iroda látja el.

(3) A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 99/E. §-a szerinti nyilvántartás adatait az e törvény hatályba lépését követő tizenöt napon belül meg kell semmisíteni.

(4)222 A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásába fel kell venni azt a polgárt is, aki 2012. január 1-jén jogerős ítélet alapján a cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt állt, és a bíróság még nem döntött a választójogból való kizárása kérdésében. A választójog fennálltának megállapítására irányuló per megindítására a 13/A. § (4) bekezdését kell alkalmazni.

350. §223 (1) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2014. évi általános választásán és az azt követő időközi választásokon a nemzetiségi jelöltnek arról is nyilatkoznia kell, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, továbbá a nemzetiségi önkormányzati képviselők megelőző két általános választásán, valamint az azokat követő időközi választásokon nem volt más nemzetiség nemzetiségi jelöltje. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választását megelőzően a 307/G. § (4) bekezdését nem kell alkalmazni.

(2) A nemzetiségi önkormányzati képviselők 2014. évi általános választásán és az azt követő időközi választásokon a jelöltnek arról is nyilatkoznia kell, hogy a nemzetiségi önkormányzati képviselők megelőző két általános választásán, valamint az azokat követő időközi választásokon nem volt más nemzetiség jelöltje. A nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. évi általános választását megelőzően a 318. § (4) bekezdését nem kell alkalmazni.

(3) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, illetve a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. évi általános választásán és az azt követő időközi választásokon a 307/G. § (4) bekezdésének, illetve a 318. § (4) bekezdésének alkalmazása során a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek és a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2014. évi általános választását megelőző választásokat nem kell vizsgálni.

351. § (1) A szavazóköröket első alkalommal 2013. július 31-ig kell kialakítani.

(1a)224 A helyi önkormányzati választások választókerületeit első alkalommal 2014. március 31-ig kell kialakítani.

(2) A központi névjegyzékbe való felvételt, valamint a 85. § (1) bekezdés szerinti adat bejegyzését 2013. november 1. napjától lehet kérni. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár a központi névjegyzékbe való felvételére irányuló kérelmet levélben már 2013. augusztus 1-től benyújthatja; a 2013. november 1-jét megelőzően így benyújtott kérelmet a Nemzeti Választási Iroda 2013. november 30-ig bírálja el.

(3) A magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár, valamint a Magyarországon élő, lakcímmel nem rendelkező választópolgár a 85. § (1) bekezdés szerinti adat bejegyzését 2014. január 1-jét követően kérheti.

352. § (1) A Nemzeti Választási Bizottság tagjait első alkalommal az e törvény hatálybalépését követő szeptember hónapban kell megválasztani.

(2) Az e törvény hatályba lépésekor működő Országos Választási Bizottság tagjainak megbízatása az (1) bekezdés szerint megválasztott Nemzeti Választási Bizottság alakuló üléséig tart.

353. §225 2013-ban az országgyűlési képviselők időközi választását nem lehet kitűzni szeptember 1-jét követő napra.

172. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

354. §226 (1) Az Általános rész - a 3. § 9a. pontja, a 146. § a) pontja, a 147-147/F. §, a 74. alcím és a 233. § kivételével -, a 346. §, a 347. §, valamint az 1-6. melléklet az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 3. § 9a. pontja, a 146. § a) pontja, a 147-147/F. § és a 74. alcím az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése, XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(3) A 233. § az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(4) A XIII. Fejezet, a 7. és a 8. melléklet az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(5) A XIV. Fejezet az Alaptörvény 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(6) A XV. Fejezet az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

173. Az Európai Unió jogának való megfelelés

355. § (1)227 A 90. §, a 334-337. §, a 339. §, a 340. § - az Alaptörvény XXIII. cikk (2) bekezdésével együtt - a Tanács az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának az európai parlamenti választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 1993. december 6-i 93/109/EK irányelvének, valamint az azt módosító 2012. december 20-i 2013/1/EU irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) A 305. § - az Alaptörvény XXIII. cikk (2) bekezdésével együtt - a Tanács az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának a helyhatósági választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 94/80/EK irányelvének (1994. december 19.) való megfelelést szolgálja.

(3) A 332. § (2) bekezdése és a 344. § - az Alaptörvény XXIII. cikk (2) bekezdésével és az Európai Parlament tagjainak választásáról és jogállásáról szóló 2003. évi CXIII. törvénnyel (a továbbiakban: EPvjt.) együtt - a Tanács az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló 76/787/ESZAK, EGK, Euratom határozatához mellékelt okmánynak való megfelelést szolgálja.

174. Módosító rendelkezések

356-363. §228

364. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdés 11. pontja a következő l) alponttal kiegészülve lép hatályba:

l) a választási bizottság tagja;”

365-366. §229

175.230

367. §231

1. melléklet a 2013. évi XXXVI. törvényhez

A szavazókörök és választókerületek nyilvántartásának adattartalma

A szavazókörök és választókerületek nyilvántartása tartalmazza:

a) az országgyűlési egyéni választókerületek sorszámát, a választókerületbe tartozó választópolgárok számát, a választókerületbe tartozó települések nevét, valamint azon települések esetében, amelyek több egyéni választókerületre oszlanak, a választókerületbe tartozó szavazókörök sorszámát,

b) a tízezernél több lakosú településeken a helyi önkormányzati egyéni választókerületek sorszámát, a választókerületbe tartozó választópolgárok számát, a választókerületbe tartozó szavazókörök sorszámát,

c) településenként az egyes szavazókörök sorszámát, a szavazókörbe tartozó címeket, a szavazókörbe tartozó választópolgárok számát, a szavazókör szavazóhelyiségének címét,

d) a 78. § szerint kijelölt szavazókör megjelölését,

e) a nemzetiségi szavazókör szavazóhelyiségének címét,

f) a 281. § (1) bekezdése szerinti szavazatleadó hely címét,

g) a szavazóhelyiség akadálymentességére vonatkozó információt,

h) a szavazókörök és választókerületek térképes megjelenítését,

i) annak megjelölését, hogy - a legutóbbi népszámlálásnak a nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai szerint - a településen melyik nemzetiséghez tartozó személyek száma éri el a harminc főt.

2. melléklet a 2013. évi XXXVI. törvényhez

A központi névjegyzék adattartalma

A központi névjegyzék tartalmazza

a) a választópolgár nevét, születési nevét,

b) a választópolgár személyi azonosítóját,

c) a választópolgár magyarországi lakóhelyének és tartózkodási helyének címét,

d) a választópolgár anyja nevét,

e) a választópolgár születési helyét és idejét,

f) a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár esetében továbbá a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, ha nem rendelkezik személyi azonosítóval,

g) annak megjelölését, hogy a választópolgár mely választáson, mely választókerületben rendelkezik a szavazás jogával, mely választáson választható,

h) annak megjelölését, hogy melyik településen és egyéni választókerületben szerepelt a választópolgár a szavazóköri névjegyzékben a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek legutóbbi választásának napján,

i) az Európai Unió más tagállamának állampolgáraként az Európai Parlament tagjainak választására névjegyzékbe vett választópolgár esetében továbbá

ia) állampolgárságát,

ib) ha rendelkezésre áll, annak a településnek vagy választókerületnek a megjelölését, amelynek névjegyzékébe az állampolgársága szerinti tagállamban legutóbb felvették,

j) a nemzetiségi választópolgárként névjegyzékbe vett választópolgár esetében annak megjelölését, hogy a választópolgár

ja) mely nemzetiséghez tartozóként szerepel a névjegyzékben,

jb) nemzetiségi választópolgárként történt névjegyzékbe vétele az országgyűlési képviselők választására is kiterjed-e,

k) annak megjelölését, hogy a fogyatékossággal élő választópolgár milyen, a 88. § szerinti segítséget igényel,

l) a 89. § szerinti nyilatkozat tartalmát,

m)232 a választópolgárnak a 92. § (2) bekezdése szerint bejelentett postacímét, email címét vagy telefax számát, ezek hiányában a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásba bejelentett értesítési címét,

n) a választókerület és a szavazókör megjelölését,

o) a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár központi névjegyzékbe vételének, illetve a 97. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott cselekmény központi névjegyzékben történt rögzítésének dátumát,

p)233 ha a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár a szavazási levélcsomag személyes átvételét kérte, az átvételre megjelölt település megjelölését.

3. melléklet a 2013. évi XXXVI. törvényhez

A szavazóköri névjegyzék adattartalma

A szavazóköri névjegyzék tartalmazza

a) a választás megnevezését,

b) a szavazás napját,

c) a települést és a választókerületet,

d) a szavazókör sorszámát,

e) a szavazóhelyiség címét,

f) a választópolgár

fa) nevét,

fb) születési nevét,

fc)-fd)234

fe) személyi azonosítóját,

ff) magyarországi lakcímét,

fg) által a 88. § szerint igényelt szavazási segítség megjelölését,

fh)235

g)236

h) a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok számát,

i)237 a 257. § (1b) bekezdésében foglalt esetben annak megjelölését, hogy a választópolgár csak egyéni választókerületi szavazólapon szavazhat.

4. melléklet a 2013. évi XXXVI. törvényhez

A jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásának adattartalma

A jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartása tartalmazza

a) a jelölő szervezet

aa) nevét és székhelyét,

ab) rövidített nevét,

ac) jelképét,

ad) típusát,

ae) képviselőjének nevét és lakcímét, képviseleti jogának terjedelmét,

af) nevében jelölt, lista bejelentésére meghatalmazott személy nevét, lakcímét és meghatalmazásának terjedelmét,

b) a jelölt

ba) nevét és lakcímét,

bb) személyi azonosítóját,

bc) független jelölésének tényét vagy annak megjelölését, hogy melyik jelölő szervezet egyéni jelöltje, illetve melyik jelölő szervezet listáján szerepel,

bd) nyilatkozatát arról, ha több utóneve közül csak az egyik feltüntetését kéri, illetve a „dr” megjelölés feltüntetését nem kéri a szavazólapon,

be) nyilatkozatát arról, ha neve nemzetiségi nyelven való feltüntetését kéri a szavazólapon,

bf) foglalkozását a 157. § (2) bekezdése szerinti esetben,

c) a listát állító jelölő szervezetet,

d)238 a miniszter rendeletében meghatározott egyéb - személyes adatnak nem minősülő - adatokat.

A nyilvántartás tartalmazza annak megjelölését, hogy a jelölő szervezetet, jelöltet, listát melyik választásra vették nyilvántartásba, a jelölt melyik választókerületben indul, illetve a listát melyik választókerületben állították.

5. melléklet a 2013. évi XXXVI. törvényhez

Az egyéni szavazólap adattartalma

Az egyéni szavazólap tartalmazza

a) a „szavazólap” megjelölést,

b) a bélyegzőlenyomat elhelyezésére szolgáló terület megjelölését a szavazólap bal felső sarkában,

c) a választás megnevezését,

d) a szavazás napját,

e) a választókerület megjelölését,

f) annak megjelölését, hogy hány jelöltre lehet érvényesen szavazni,

g) a jelölt sorszámát,

h) a jelölt nevét,

i) a szavazásra szolgáló kört,

j) a jelölő szervezet nevét vagy a „független jelölt” megnevezést,

k) az érvényes szavazat formájára vonatkozó tájékoztatást.

6. melléklet a 2013. évi XXXVI. törvényhez

A listás szavazólap adattartalma

A listás szavazólap tartalmazza

a) a „szavazólap” megjelölést,

b) a bélyegzőlenyomat elhelyezésére szolgáló terület megjelölését a szavazólap bal felső sarkában,

c) a választás megnevezését,

d) a szavazás napját,

e) a választókerület megjelölését,

f) annak megjelölését, hogy csak egy listára lehet érvényesen szavazni,

g) a lista sorszámát,

h) a szavazásra szolgáló kört,

i) a jelölő szervezet nevét,

j) a listán szereplő első öt jelölt nevét,

k) az érvényes szavazat formájára vonatkozó tájékoztatást.

7. melléklet a 2013. évi XXXVI. törvényhez

A külképviseleti névjegyzék adattartalma

A külképviseleti névjegyzék tartalmazza

a) a választás megnevezését,

b) a szavazás napját,

c) a külképviselet megjelölését,

d) a választópolgár

da) nevét,

db) személyi azonosítóját,

dc)239 születési nevét,

dd)-df)240

e) a választópolgár részére átadandó szavazólapok megjelölését,

f) a külképviseleti névjegyzékben szereplő választópolgárok számát.

8. melléklet a 2013. évi XXXVI. törvényhez

A levélben szavazók névjegyzékének adattartalma

A levélben szavazók névjegyzéke tartalmazza

a) a választás megnevezését,

b) a szavazás napját,

c)241

d) a választópolgár

da) nevét,

db) személyi azonosítóját, ennek hiányában a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát,

dc)242

dd) anyja nevét,

de) születési helyét és idejét,

df)243

dg) értesítési címét,

e)244

f)245

g) a levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgárok számát.



1  Kihirdetve: 2013. IV. 18.


2  Beiktatta: 2014. évi XXIII. törvény 21. §. Hatályos: 2014. VI. 18-tól. A második mondatot megsemmisítette: 26/2014. (VII. 23.) AB határozat 2. Hatálytalan: 2014. VII. 24-től.


3  Módosította: 2013. évi LXXXIX. törvény 60. § a).


4  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 1. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


5  Beiktatta: 2013. évi CCVII. törvény 1. §. Hatályos: 2013. XII. 11-től.


6  Lásd: 16/2014. (I. 20.) KE határozat.


7  Módosította: 2013. évi LXXXIX. törvény 60. § b).


8  Módosította: 2013. évi LXXXIX. törvény 60. § b).


9  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCXXXVIII. törvény 102. § f). Hatálytalan: 2014. I. 18-tól.


10  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 2. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


11  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 2. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


12  Módosította: 2013. évi CCVII. törvény 28. § a).


13  Megállapította: 2013. évi LXXXIX. törvény 3. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


14  Beiktatta: 2013. évi CCVII. törvény 2. §. Hatályos: 2013. XII. 11-től.


15  Beiktatta: 2013. évi CCVII. törvény 2. §. Hatályos: 2013. XII. 11-től.


16  Módosította: 2013. évi CCVII. törvény 28. § b).


17  Módosította: 2013. évi CCVII. törvény 28. § c).


18  Megállapította: 2013. évi CCVII. törvény 3. §. Hatályos: 2013. XII. 11-től.


19  Beiktatta: 2013. évi CCVII. törvény 4. §. Hatályos: 2013. XII. 11-től.


20  Megállapította: 2013. évi CCVII. törvény 5. §. Hatályos: 2013. XII. 11-től.


21  Számozását módosította: 2013. évi LXXXIX. törvény 4. § (2).


22  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 4. § (1). Hatályos: 2013. VI. 21-től.


23  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 4. § (2). Hatályos: 2013. VI. 21-től.


24  Megállapította: 2013. évi LXXXIX. törvény 5. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


25  Módosította: 2013. évi CCVII. törvény 28. § d).


26  Megállapította: 2013. évi LXXXIX. törvény 6. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


27  Beiktatta: 2013. évi CCVII. törvény 6. §. Hatályos: 2013. XII. 11-től.


28  Módosította: 2014. évi XXVI. törvény 12. § a).


29  Megállapította: 2013. évi LXXXIX. törvény 6. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


30  Módosította: 2013. évi CCVII. törvény 29. § a).


31  Megállapította: 2013. évi LXXXIX. törvény 7. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


32  Megállapította: 2014. évi XXVI. törvény 3. §. Hatályos: 2014. VII. 4-től.


33  Megállapította: 2013. évi LXXXIX. törvény 8. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


34  Módosította: 2013. évi CCVII. törvény 28. § e).


35  Megállapította: 2013. évi CCVII. törvény 7. §. Hatályos: 2013. XII. 11-től.


36  Megállapította: 2013. évi LXXXIX. törvény 9. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


37  Módosította: 2013. évi CCVII. törvény 29. § b).


38  Megállapította: 2013. évi LXXXIX. törvény 10. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


39  Megállapította: 2013. évi LXXXIX. törvény 11. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


40  Módosította: 2013. évi CCVII. törvény 28. § f).


41  Megállapította: 2013. évi CCVII. törvény 8. § (1). Hatályos: 2013. XII. 11-től.


42  Beiktatta: 2013. évi CCVII. törvény 8. § (2). Hatályos: 2013. XII. 11-től.


43  Beiktatta: 2013. évi CCVII. törvény 8. § (2). Hatályos: 2013. XII. 11-től.


44  Megállapította: 2013. évi LXXXIX. törvény 12. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


45  Módosította: 2013. évi CCVII. törvény 28. § g).


46  Megállapította: 2014. évi XXIII. törvény 22. §. Hatályos: 2014. VI. 18-tól.


47  Beiktatta: 2014. évi XXIII. törvény 22. §. Hatályos: 2014. VI. 18-tól.


48  Módosította: 2014. évi XXIII. törvény 28. § a).


49  Módosította: 2013. évi CCVII. törvény 28. § h).


50  Beiktatta: 2013. évi CCVII. törvény 9. §. Hatályos: 2013. XII. 11-től.


51  Megállapította: 2013. évi CCVII. törvény 10. §. Hatályos: 2013. XII. 11-től.


52  Beiktatta: 2013. évi CCVII. törvény 11. §. Hatályos: 2013. XII. 11-től.


53  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCVII. törvény 29. § c). Hatálytalan: 2013. XII. 11-től.


54  Beiktatta: 2013. évi CCVII. törvény 12. §. Hatályos: 2013. XII. 11-től.


55  Beiktatta: 2013. évi CCVII. törvény 12. §. Hatályos: 2013. XII. 11-től.


56  Beiktatta: 2013. évi CCVII. törvény 12. §. Hatályos: 2013. XII. 11-től.


57  Beiktatta: 2013. évi CCVII. törvény 12. §. Hatályos: 2013. XII. 11-től.


58  Beiktatta: 2013. évi CCVII. törvény 12. §. Hatályos: 2013. XII. 11-től.


59  Beiktatta: 2013. évi CCVII. törvény 12. §. Hatályos: 2013. XII. 11-től.


60  Megállapította: 2013. évi LXXXIX. törvény 13. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


61  Módosította: 2013. évi CCVII. törvény 28. § i).


62  Módosította: 2013. évi CCVII. törvény 28. § j).


63  Megállapította: 2013. évi LXXXIX. törvény 14. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


64  Megállapította: 2014. évi XXIII. törvény 23. §. Hatályos: 2014. VI. 18-tól.


65  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 15. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


66  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 15. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


67  Módosította: 2013. évi CCVII. törvény 28. § k).


68  Módosította: 2013. évi CCVII. törvény 28. § l), m).


69  Megállapította: 2013. évi CCVII. törvény 13. §. Hatályos: 2013. XII. 11-től.


70  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi LXXXIX. törvény 59. § c). Hatálytalan: 2013. VI. 21-től.


71  Megállapította: 2013. évi CCVII. törvény 14. §. Hatályos: 2013. XII. 11-től.


72  Megállapította: 2013. évi CCVII. törvény 15. §. Hatályos: 2013. XII. 11-től.


73  Megállapította: 2013. évi LXXXIX. törvény 16. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


74  Megállapította: 2013. évi LXXXIX. törvény 17. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


75  Számozását módosította: 2013. évi LXXXIX. törvény 18. §.


76  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 18. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


77  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 18. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


78  Módosította: 2013. évi CCVII. törvény 28. § n).


79  Beiktatta: 2013. évi CCVII. törvény 16. §. Hatályos: 2013. XII. 11-től.


80  Beiktatta: 2013. évi CCVII. törvény 17. §. Hatályos: 2013. XII. 11-től.


81  Beiktatta: 2013. évi CCVII. törvény 18. §. Hatályos: 2013. XII. 11-től.


82  Megállapította: 2013. évi LXXXIX. törvény 19. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


83  Megállapította: 2014. évi XXVI. törvény 4. §. Hatályos: 2014. VII. 4-től.


84  Módosította: 2014. évi XXVI. törvény 12. § b).


85  Megállapította: 2013. évi CCVII. törvény 19. § (1). Hatályos: 2013. XII. 11-től.


86  Beiktatta: 2013. évi CCVII. törvény 19. § (2). Hatályos: 2013. XII. 11-től.


87  Beiktatta: 2013. évi CCVII. törvény 19. § (2). Hatályos: 2013. XII. 11-től.


88  Módosította: 2013. évi CCVII. törvény 28. § o).


89  Módosította: 2013. évi LXXXIX. törvény 60. § c).


90  Módosította: 2013. évi LXXXIX. törvény 60. § d).


91  Módosította: 2013. évi LXXXIX. törvény 60. § d).


92  Megállapította: 2013. évi LXXXIX. törvény 20. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


93  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi LXXXIX. törvény 59. § c). Hatálytalan: 2013. VI. 21-től.


94  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi LXXXIX. törvény 59. § c). Hatálytalan: 2013. VI. 21-től.


95  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi LXXXIX. törvény 59. § c). Hatálytalan: 2013. VI. 21-től.


96  Megállapította: 2013. évi CCVII. törvény 20. §. Hatályos: 2013. XII. 11-től.


97  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 21. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


98  Módosította: 2013. évi CCVII. törvény 29. § d).


99  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi LXXXIX. törvény 59. § c). Hatálytalan: 2013. VI. 21-től.


100  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi LXXXIX. törvény 59. § c). Hatálytalan: 2013. VI. 21-től.


101  Megállapította: 2013. évi LXXXIX. törvény 22. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


102  Megállapította: 2013. évi CCVII. törvény 21. § (1). Hatályos: 2013. XII. 11-től.


103  Beiktatta: 2013. évi CCVII. törvény 21. § (2). Hatályos: 2013. XII. 11-től.


104  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi LXXXIX. törvény 59. § c). Hatálytalan: 2013. VI. 21-től.


105  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 23. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


106  Módosította: 2013. évi LXXXIX. törvény 60. § e).


107  Módosította: 2013. évi LXXXIX. törvény 59. § c).


108  Megállapította: 2013. évi LXXXIX. törvény 24. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


109  Módosította: 2013. évi LXXXIX. törvény 59. § c).


110  Módosította: 2013. évi LXXXIX. törvény 59. § c).


111  Módosította: 2013. évi LXXXIX. törvény 59. § c).


112  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 25. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


113  Megállapította: 2013. évi LXXXIX. törvény 26. § (1). Hatályos: 2013. VI. 21-től.


114  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCVII. törvény 29. § e). Hatálytalan: 2013. XII. 11-től.


115  Beiktatta: 2013. évi CCVII. törvény 22. §. Hatályos: 2013. XII. 11-től.


116  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi LXXXIX. törvény 59. § c). Hatálytalan: 2013. VI. 21-től.


117  Módosította: 2013. évi LXXXIX. törvény 59. § c).


118  Megállapította: 2013. évi CCVII. törvény 23. §. Hatályos: 2013. XII. 11-től.


119  Megállapította: 2013. évi CCVII. törvény 23. §. Hatályos: 2013. XII. 11-től.


120  Számozását módosította: 2013. évi LXXXIX. törvény 27. §.


121  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 27. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


122  Lásd: 1/2014. (V. 6.) NVB közlemény, 2/2014. (VI. 6.) NVB közlemény.


123  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi LXXXIX. törvény 59. § c). Hatálytalan: 2013. VI. 21-től.


124  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi LXXXIX. törvény 59. § c). Hatálytalan: 2013. VI. 21-től.


125  Megállapította: 2013. évi LXXXIX. törvény 28. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


126  Módosította: 2013. évi CCVII. törvény 28. § p).


127  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 29. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


128  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 29. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


129  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 29. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


130  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 29. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


131  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 29. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


132  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 30. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


133  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 30. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


134  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 30. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


135  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 30. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


136  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 30. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


137  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 30. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


138  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 30. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


139  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 30. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


140  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 30. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


141  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 30. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


142  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 30. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


143  Hatályon kívül helyezte: 2014. évi XXIII. törvény 29. § (1). Hatálytalan: 2014. VI. 18-tól.


144  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 30. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


145  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 30. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


146  Módosította: 2014. évi XXIII. törvény 28. § b).


147  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 30. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


148  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 30. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


149  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 30. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


150  Módosította: 2014. évi XXIII. törvény 28. § c).


151  Módosította: 2014. évi XXIII. törvény 28. § d).


152  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 30. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


153  Megállapította: 2014. évi XXIII. törvény 24. §. Hatályos: 2014. VI. 18-tól.


154  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 30. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


155  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 30. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


156  Megállapította: 2014. évi XXIII. törvény 25. §. Hatályos: 2014. VI. 18-tól.


157  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 30. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


158  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 30. §. Módosította: 2014. évi XXIII. törvény 29. § (2).


159  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 30. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


160  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 30. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


161  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 30. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


162  Módosította: 2014. évi XXIII. törvény 28. § e).


163  Módosította: 2014. évi XXIII. törvény 28. § e).


164  Beiktatta: 2014. évi XXIII. törvény 26. §. Hatályos: 2014. VI. 18-tól.


165  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 30. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


166  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 30. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


167  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 30. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


168  Megállapította: 2013. évi LXXXIX. törvény 31. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től. Módosította: 2013. évi CCVII. törvény 28. § q).


169  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi LXXXIX. törvény 59. § c). Hatálytalan: 2013. VI. 21-től.


170  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 32. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


171  Megállapította: 2013. évi LXXXIX. törvény 33. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


172  Módosította: 2013. évi LXXXIX. törvény 59. § c).


173  Megállapította: 2014. évi XXIII. törvény 27. §. Hatályos: 2014. VI. 18-tól.


174  Megállapította: 2013. évi LXXXIX. törvény 34. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


175  Megállapította: 2013. évi LXXXIX. törvény 34. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


176  Megállapította: 2014. évi XXVI. törvény 6. §. Hatályos: 2014. VII. 4-től.


177  Módosította: 2014. évi XXVI. törvény 12. § c).


178  Megállapította: 2013. évi LXXXIX. törvény 35. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


179  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 35. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


180  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi LXXXIX. törvény 59. § c). Hatálytalan: 2013. VI. 21-től.


181  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi LXXXIX. törvény 59. § c). Hatálytalan: 2013. VI. 21-től.


182  Módosította: 2013. évi LXXXIX. törvény 59. § c).


183  Megállapította: 2013. évi LXXXIX. törvény 36. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


184  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 36. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


185  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 37. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


186  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi LXXXIX. törvény 59. § c). Hatálytalan: 2013. VI. 21-től.


187  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi LXXXIX. törvény 59. § c). Hatálytalan: 2013. VI. 21-től.


188  Megállapította: 2013. évi LXXXIX. törvény 38. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


189  Megállapította: 2013. évi LXXXIX. törvény 38. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


190  Megállapította: 2013. évi LXXXIX. törvény 39. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


191  Megállapította: 2013. évi LXXXIX. törvény 39. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


192  Megállapította: 2013. évi LXXXIX. törvény 40. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


193  Lásd: 2/2014. (VI. 6.) NVB közlemény.


194  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi LXXXIX. törvény 59. § c). Hatálytalan: 2013. VI. 21-től.


195  Módosította: 2013. évi LXXXIX. törvény 59. § c).


196  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi LXXXIX. törvény 59. § c). Hatálytalan: 2013. VI. 21-től.


197  Megállapította: 2013. évi LXXXIX. törvény 41. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


198  Módosította: 2013. évi LXXXIX. törvény 60. § f).


199  Módosította: 2013. évi LXXXIX. törvény 59. § c).


200  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 42. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


201  Megállapította: 2013. évi LXXXIX. törvény 43. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


202  Megállapította: 2013. évi LXXXIX. törvény 44. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


203  Módosította: 2013. évi LXXXIX. törvény 59. § c).


204  Megállapította: 2013. évi LXXXIX. törvény 45. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


205  Megállapította: 2013. évi LXXXIX. törvény 46. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


206  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi LXXXIX. törvény 59. § c). Hatálytalan: 2013. VI. 21-től.


207  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi LXXXIX. törvény 59. § c). Hatálytalan: 2013. VI. 21-től.


208  Lásd: 17/2013. (VII. 17.) KIM rendelet, 18/2013. (VII. 17.) KIM rendelet, 28/2013. (XI. 15.) KIM rendelet, 38/2013. (XII. 30.) KIM rendelet.


209  Lásd: 17/2013. (VII. 17.) KIM rendelet, 18/2013. (VII. 17.) KIM rendelet, 28/2013. (XI. 15.) KIM rendelet.


210  Lásd: 3/2014. (I. 20.) KIM rendelet, 13/2014. (III. 10.) KIM rendelet.


211  Lásd: 18/2013. (VII. 17.) KIM rendelet, 28/2013. (XI. 15.) KIM rendelet.


212  Lásd: 18/2013. (VII. 17.) KIM rendelet, 38/2013. (XII. 30.) KIM rendelet.


213  Lásd: 38/2013. (XII. 30.) KIM rendelet.


214  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 47. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


215  Lásd: 17/2013. (VII. 17.) KIM rendelet.


216  Beiktatta: 2013. évi CCVII. törvény 24. §. Hatályos: 2013. XII. 11-től.


217  Lásd: 38/2013. (XII. 30.) KIM rendelet.


218  Beiktatta: 2013. évi CCVII. törvény 24. §. Hatályos: 2013. XII. 11-től.


219  Megállapította: 2013. évi LXXXIX. törvény 48. § (1). Hatályos: 2013. VI. 21-től.


220  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 48. § (2). Hatályos: 2013. VI. 21-től.


221  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 48. § (2). Hatályos: 2013. VI. 21-től.


222  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 48. § (3). Hatályos: 2013. VI. 21-től.


223  Megállapította: 2013. évi LXXXIX. törvény 49. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


224  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 50. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


225  Megállapította: 2013. évi LXXXIX. törvény 51. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


226  Megállapította: 2013. évi CCVII. törvény 25. §. Hatályos: 2013. XII. 11-től.


227  Megállapította: 2013. évi LXXXIX. törvény 52. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.


228  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2013. V. 4-től.


229  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2013. V. 4-től.


230  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2013. V. 4-től.


231  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2013. V. 4-től.


232  Megállapította: 2013. évi LXXXIX. törvény 53. § (1). Hatályos: 2013. VI. 21-től.


233  Beiktatta: 2013. évi LXXXIX. törvény 53. § (2). Hatályos: 2013. VI. 21-től.


234  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCVII. törvény 29. § f). Hatálytalan: 2013. XII. 11-től.


235  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCVII. törvény 29. § f). Hatálytalan: 2013. XII. 11-től.


236  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCVII. törvény 29. § f). Hatálytalan: 2013. XII. 11-től.


237  Beiktatta: 2013. évi CCVII. törvény 26. §. Hatályos: 2013. XII. 11-től.


238  Módosította: 2013. évi LXXXIX. törvény 60. § g).


239  Megállapította: 2013. évi CCVII. törvény 27. §. Hatályos: 2013. XII. 11-től.


240  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCVII. törvény 29. § g). Hatálytalan: 2013. XII. 11-től.


241  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi LXXXIX. törvény 59. § c). Hatálytalan: 2013. VI. 21-től.


242  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi LXXXIX. törvény 59. § c). Hatálytalan: 2013. VI. 21-től.


243  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCVII. törvény 29. § h). Hatálytalan: 2013. XII. 11-től.


244  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi LXXXIX. törvény 59. § c). Hatálytalan: 2013. VI. 21-től.


245  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCVII. törvény 29. § h). Hatálytalan: 2013. XII. 11-től.



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!