A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pont 20. alpontjában, a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 24. pontjában, a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (2) bekezdés 15. pontjában, és az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 68. § (1) bekezdés d) pontjában, valamint (4) bekezdésében
kapott felhatalmazás alapján,
az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § e) pontjában és a kormányhivatalokat felügyelő miniszterek kijelöléséről szóló 5/2010. (XII. 23.) ME rendelet 1. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § k) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró vidékfejlesztési miniszterrel, és
az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § d) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró emberi erőforrások miniszterével egyetértésben,
a 6. § (5)–(10) bekezdése és a 11. § tekintetében az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 68. § (1) bekezdés a)–d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § e) pontjában és a kormányhivatalokat felügyelő miniszterek kijelöléséről szóló 5/2010. (XII. 23.) ME rendelet 1. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § e) és n) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel,
az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § d) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró emberi erőforrások miniszterével,
az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel
egyetértésben a következőket rendelem el:
1. § (1) E rendelet az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) alkalmazási körébe tartozó radioaktív anyagok szállítására, fuvarozására és csomagolására terjed ki.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya:
a) a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek által – a saját üzemeltetésükben lévő gépjárművel, vasúti és vízi járművel – végzett szállításra,
b) a telephelyen belüli szállításra,
c) * a hiányzó, a talált, valamint a lefoglalt nukleáris és más radioaktív anyagokkal kapcsolatos bejelentésekről és intézkedésekről, továbbá a nukleáris és más radioaktív anyagokkal kapcsolatos egyéb bejelentést követő intézkedésekről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó szállításokra.
(3) * Az a gazdálkodó szervezet, amely – akár csak részben is – 3,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjárművel végzi díj ellenében a közúti árutovábbítási tevékenységet, a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási tevékenységéhez használt minden tehergépjárműve tekintetében e rendeletnek a 3,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjárművel végzett tevékenységre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
1/A. § * (1) E rendelet alkalmazásában:
1. radioaktív anyag belvízi szállítása: a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodáshoz (ADN) csatolt Szabályzat kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 177/2017. (VII. 5.) Korm. rendelet 2. melléklet (a továbbiakban: ADN Szabályzat) 7. osztályába tartozó áruk és anyagok belvízen történő árutovábbítása;
2. radioaktív anyag közúti szállítása: a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 178/2017. (VII. 5.) Korm. rendelet 2. melléklet (a továbbiakban: ADR Szabályzat) 7. osztályába tartozó áruk és anyagok közúti árutovábbítása;
3. radioaktív anyag vasúti szállítása: a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv C Függeléke Mellékletének kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 179/2017. (VII. 5.) Korm. rendelet 2. melléklet (a továbbiakban: RID Szabályzat) 7. részébe tartozó áruk és anyagok vasúton történő árutovábbítása;
4. közúti fuvarozás: a díj ellenében végzett közúti árutovábbítás, beleértve a vontatást;
5. saját számlás közúti szállítás: árunak vagy más radioaktív anyagnak gazdálkodó szervezet által közúton végzett szállítása, ha a szállított áru vagy más radioaktív anyag a szállítást végző tulajdona vagy birtoka, valamint azt a szállítást végző megvette, eladta, bérbe vette, bérbe adta, vagy az a szállítást végző által előállított, kinyert, feldolgozásra, javításra átvett, feldolgozott, javított dolog, és a szállítás célja az árunak vagy más dolognak a szállítást végzőhöz beszállítása vagy a szállítást végzőtől való elszállítása, a szállítást végző saját céljaira, és a szállítást végző által üzemben tartott vagy bérelt tehergépjárművel végzik a szállítást.
2. § (1) *
(2) * A radioaktív anyag közúti szállítására vonatkozó engedéllyel az engedélyes az ugyanazon radioaktív anyag alkalmazására jogosult másik engedélyes részére radioaktív anyag közúti fuvarozását – az arra vonatkozó engedély nélkül – 3,5 tonna legnagyobb megengedett össztömeget meg nem haladó járművel díj ellenében is végezheti.
(3) *
(4) *
3. § (1) *
(2) * A radioaktív anyag közúti szállítására és fuvarozására, belvízi szállítására, valamint légi fuvarozására vonatkozó engedélyek visszavonásig, de legfeljebb a kiadásuktól számított 5 évig hatályosak.
(3) *
4. § *
5. § (1) Állati erővel vont vagy ember által mozgatott járművel radioaktív anyag csak akkor továbbítható, ha a közvetlen felhasználás helye másként nem közelíthető meg.
(2) Közforgalmú személyszállító járművel kézi vagy útipoggyászként radioaktív anyagot továbbítani nem szabad.
(3) * Radioaktív anyag saját számlás közúti szállítása csak abban az esetben megengedett, ha a gazdálkodó szervezet rendelkezik a szállítandó anyag mennyiségére kiterjedő, az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló OAH rendelet szerinti, a radioaktív anyag alkalmazására vonatkozó engedéllyel.
(4) * Gamma sugárzást kibocsátó radioaktív anyagokat tartalmazó küldeménydarabok szállítása esetén a szállító járművön vagy a radioaktív anyagokat tartalmazó küldeménydarabok berakodási és kirakodási helyén rendelkezésre kell állnia gamma sugárzás dózisteljesítmény-mérésre alkalmas eszköznek, kivéve, ha
a) engedményes küldeménydarabok szállítása történik, vagy
b) I–Fehér kategóriájú küldeménydarabok szállítása történik, és a küldeménydarabok felületétől releváns távolságokban mérhető gamma dózis teljesítmény a küldeménydarab átadója részéről kellőképpen és dokumentumokkal igazolt.
(4a) * Neutron sugárzást kibocsátó radioaktív anyagokat tartalmazó küldeménydarabok szállítása esetén a szállító járművön vagy a radioaktív anyagokat tartalmazó küldeménydarabok berakodási és kirakodási helyén rendelkezésre kell állnia neutron sugárzás dózisteljesítmény-mérésre alkalmas eszköznek, kivéve, ha
a) engedményes küldeménydarabok szállítása történik,
b) I–Fehér kategóriájú küldeménydarabok szállítása történik, és a küldeménydarabok felületétől releváns távolságokban mérhető neutron dózis teljesítmény a küldeménydarab átadója részéről kellőképpen és dokumentumokkal igazolt, vagy
c) II–Sárga kategóriájú küldeménydarabok szállítása történik, a küldeménydarabban lévő radioaktív anyagok gamma sugárzást is kibocsátanak, és a küldeménydarabok felületétől releváns távolságokban mérhető gamma- és neutron dózis teljesítmény a küldeménydarab átadója részéről kellőképpen és dokumentumokkal igazolt.
(5) * A radioaktív anyagokat szállító járművön vagy a radioaktív anyagok berakodási és kirakodási helyén rendelkezésre kell állnia a felületi szennyezettség ellenőrzésére alkalmas eszköznek, kivéve, ha:
a) a szállított radioaktív anyag megfelel az ADR Szabályzat, a RID Szabályzat és az ADN Szabályzat szerinti különleges formájú radioaktív anyagok mintáinak, vagy
b) * a szállított radioaktív anyag megfelel az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló OAH rendelet zárt sugárforrás fogalmának, vagy
c) a küldeménydarabok ellenőrzése a küldeménydarab átadója részéről kellőképpen és dokumentumokkal igazolt, és engedményes vagy IP–1 típusú csomagolású küldeménydarabok szállítása történik.
(6) * A radioaktív anyagok csomagolása, szállítás során be kell tartani az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló OAH rendelet vonatkozó előírásait.
(7) * A sugárvédelmi program minimális tartalma:
a) a szállítási módozat meghatározása,
b) az alkalmazott küldeménydarabok típusa,
c) a tevékenység folyamatainak leírása,
d) szervezeti és munkaköri hatáskörök és felelősségek,
e) a személyi sugárterhelés ellenőrzésének és a munkaterület sugárvédelmi felügyeletének módszere,
f) a munkavállalókra vonatkozó dóziskorlátok, dózismegszorítások meghatározása,
g) a szállítandó anyagok maximális aktivitása, küldeménydarabonként és szállítmányonként,
h) a sugárzási szintre vonatkozó korlátok a küldeménydarabok és a szállító jármű tekintetében,
i) felületi szennyezettségekre vonatkozó korlátok, és a felületi szennyezettségek kezelése,
j) az áru elhelyezése a szállítás során,
k) elkülönítés és egyéb védelmi intézkedések (hozzáférés korlátozása, idővédelem, műszaki sugárvédelem, hasadó anyagok elhelyezésére vonatkozó korlátozások),
l) rendkívüli események kezelése: sérült vagy szivárgó küldeménydarabok kezelése, hiányosságok észlelése, teendők balesetek esetén,
m) a szállításban részt vevők képzése,
n) a radioaktív anyagok szállításával összefüggő minőségellenőrzési program, melynek tartalmaznia kell a csomagolóeszközök ellenőrzését, a biztonsági eszközök ellenőrzését, valamint a feljegyzések kezelését.
(8) * Ha az engedélyes a szállítási módozatok hatályán kívül eső egyéb, az Atv. hatálya alá tartozó tevékenységet is végez, a sugárveszélyes tevékenységek rendszerszemléletű megközelítése szükséges, és a munkavállalók sugárterhelésének elemzésekor és a megfelelő sugárvédelmi intézkedések meghatározásakor nemcsak a szállítási folyamat, hanem az egyéb alkalmazások közben potenciálisan lehetséges sugárterhelést egységes rendszerben kell figyelembe venni.
(9) * A sugárvédelmi program beépíthető az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló kormányrendelet szerint elkészített Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzatba, azzal a kitétellel, hogy a (7) bekezdésben meghatározott, a radioaktív anyagok szállítására vonatkozó sugárvédelmi program elemeinek egyértelmű megkülönböztetését biztosítja.
6. § (1) *
(2) * A különleges formájú radioaktív anyagok mintáira, a kis mértékben diszpergálódó anyagok mintáira, az A1 és A2 értékek számítására, a készüléket vagy gyártmányt tartalmazó mentesített küldeményekre vonatkozó alternatív mentességi aktivitás határ számítására, továbbá – ha a veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabályok azt engedélyhez kötik – a hasadó-engedményes anyagok mintáira, továbbá a radioaktív anyagot tartalmazó küldeménydarabok mintáira vonatkozó engedélyek – külföldi származási, illetve szállítási kiindulási ország hatáskörrel rendelkező hatósága által kiadott engedélyek többoldalú jóváhagyását kivéve – legfeljebb a kiadásuktól számított 3 évig hatályosak. Külföldi származási, illetve szállítási kiindulási ország hatáskörrel rendelkező hatósága által kiadott engedélyek többoldalú jóváhagyását kivéve, az engedélyek érvényessége – kérelemre, a hatályos előírásoknak és műszaki feltételeknek való megfelelés esetén, felülvizsgált engedélyokirat kiadásának formájában – 3 évvel meghosszabbítható.
(3)–(5) *
(6) * Az engedélyes az engedélyezési eljárás során az Országos Atomenergia Hivatal egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 4/2016. (III. 5.) NFM rendelet 2. mellékletében szereplő igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: igazgatási szolgáltatási díj) köteles fizetni az Országos Atomenergia Hivatalnak (a továbbiakban: OAH), amely magába foglalja az OAH által az eljárásba bevont szakértő díját is.
(7) Az igazgatási szolgáltatási díjat az eljárást kezdeményező fél az eljárás megindításakor köteles az OAH 10032000–01409268–00000000 számú fizetési számlájára átutalással megfizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését a kérelem benyújtásakor igazolni kell.
(8) Az igazgatási szolgáltatási díj az OAH bevétele. Az OAH a bevételeket a nyilvántartásában elkülönítetten vezeti.
(9) * Az igazgatási szolgáltatási díj nyilvántartására és elszámolására az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.
(10) Az e rendeletben a díjfizetésre vonatkozóan meg nem határozott kérdésekben az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény V. Fejezetének előírásait megfelelően alkalmazni kell.
7. § * Az OAH által jóváhagyott küldeménydarab-minták alapján gyártott minden csomagolás egyedi sorozatszámát – az elkészültétől számított 30 napon belül – a gyártó köteles bejelenteni az OAH-nak.
8. § (1) Azokban az esetekben, amikor a veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabályok a szállítást az útvonal teljes hosszára kiterjedő értesítési kötelezettséghez kötik, a nemzetközi értesítéseket az OAH adja meg.
(2) *
9. § (1) A feladó – a fuvarlevél vagy menetlevél (fuvarokmány) azonosító számát is magában foglaló – nyilvántartást vezet a felhasznált fuvarlevelekről és menetlevelekről (fuvarokmányokról).
(2) A radioaktív anyag szállítója, fuvarozója köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a címzett, a feladó, a szállítás időpontja, a jármű és a radioaktív anyag kétséget kizáró módon azonosítható.
10. § * Radioaktív anyag belföldi szállításánál, valamint a radioaktív anyagok nyilvántartásának és ellenőrzésének rendjéről, valamint a kapcsolódó adatszolgáltatásról szóló OAH rendelet szerinti 10D feletti aktivitású radioaktív anyag nemzetközi szállításánál a feladónak – a szállítás megkezdése előtt – az anyag feladásáról a címzettet értesítenie kell.
11. § *
12. § (1) * A jármű üzemben tartója köteles haladéktalanul bejelenteni a radioaktív anyag szállítása közben bekövetkezett minden rendkívüli eseményt és balesetet az illetékes rendőrkapitányságnak, az Országos Sugáregészségügyi Készenléti Szolgálatnak (a továbbiakban: OSKSZ), az OKF Központi Főügyeletének, az illetékes területi környezetvédelmi, valamint természetvédelmi hatóságnak, továbbá a 3. §-ban meghatározott engedély alapján végzett szállításoknál, fuvarozásoknál a közlekedési hatóságnak is.
(2) Az üzemben tartó az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségen kívül
a) * a környezetszennyezéssel járó rendellenességet az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatalnak,
b) minden, a szállítmánnyal kapcsolatos rendkívüli eseményt és balesetet a 4. melléklet szerinti bejelentő lapon, 10 órán belül, faxon vagy e-mailben az OAH-nak
köteles bejelenteni.
(3) Az OSKSZ a helyszíni vizsgálatai alapján elvégzi az esemény elsődleges Nemzetközi Nukleáris és Radiológiai Eseményskála (INES) szerinti besorolását. Az OSKSZ INES bejelentő lapon küldött tájékoztatása és a vizsgálati jegyzőkönyvek alapján az OAH elvégzi az eseménynek a lakosság tájékoztatására szolgáló INES szerinti végleges besorolását. Az INES 1 vagy annál magasabb besorolású esemény esetében a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget az OAH tájékoztatja az esemény bekövetkezését vagy felfedezését követő 24 órán belül.
13. § (1) A nukleáris üzemanyag szállítását megelőzően külföldi címzett és hazai feladó esetében a hazai feladónak, külföldi feladó és hazai címzett esetében a hazai címzettnek, egyéb esetekben a feladónak vagy a címzettnek vagy a szállítónak, fuvarozónak Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Tervet (a továbbiakban: BEIT) kell készíteni az ország területén bekövetkező nukleáris balesetek megelőzése és következményeinek enyhítése céljából. A BEIT-et az OAH hagyja jóvá.
(2) Rendkívüli esemény esetében a szállítóeszköz különleges berendezéseit kiszolgáló műszaki személyzet vezetője azonnal értesíti a szállítás vezetőjét (vagy a szállító eszköz vezetőjét) a hatáskörrel rendelkező hatóságok szükséges értesítése céljából.
(3) A szállítmányt kísérő személyzetet
a) ki kell képezni és utasításokkal kell ellátni a nukleáris balesetek esetében való teendőkre, valamint a kiégett nukleáris üzemanyag minden szállítását megelőzően megfelelő felkészítésben és eligazításban kell részesíteni, amit a szállítás megkezdése előtt írásban dokumentálni kell; valamint
b) el kell látni személyi védőfelszereléssel, sugárvédelmi ellenőrző műszerekkel, orvosi mentőfelszereléssel, tűzoltó felszereléssel, valamint nukleáris baleseti tartalékként – a szállító eszközöknek a kísérő személyzet által megkezdendő sugármentesítéséhez szükséges – egyéni védőfelszereléssel, továbbá a nukleáris baleset helyszínének elkerítésére szolgáló és figyelmeztető (veszélyjelző) eszközökkel.
14. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
(2) *
15. § * E rendelet 13. § (1) bekezdése az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról, valamint a 89/618/Euratom, a 90/641/ Euratom, a 96/29/Euratom, a 97/43/Euratom és a 2003/122/Euratom irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 5-i 2013/59/Euratom tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(A bejelentőlapot az OAH a beérkezését követően haladéktalanul továbbítja az OSKSZ részére. A bejelentés az eseményről az OAH által a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség számára 24 órán belül küldendő tájékoztatás elkészítését is szolgálja.)
1. A szállított radioaktív anyag:
| Radioaktív anyag | aktivitás [Bq] | aktivitás dátuma | UN szám | |
2. A rendkívüli esemény vagy nukleáris baleset (a továbbiakban: esemény) helyszíne:
3. Az esemény időpontja:
4. Az esemény rövid leírása:
5. A csomagolás állapota az eseményt követően:
6. Az eseményt követően értesítettek köre:
7. Az értesítést követően a helyszínre érkezettek köre:
8. A helyszínen tett intézkedések, és egyéb elsődleges kárelhárítási/kárenyhítési tevékenység rövid leírása:
9. Utalt-e mérés vagy bármi más arra, hogy radioaktív anyag szabadult ki a csomagolásból:
10. Amennyiben radioaktív anyag szabadult ki a csomagolásból, annak mért vagy becsült mennyisége:
11. Utal-e mérés vagy bármi más arra, hogy a csomagolás sugárárnyékoló képessége meggyengült:
12. Utal-e mérés vagy bármi más arra, hogy valakit a vonatkozó dóziskorlátokat meghaladó sugárterhelés ért:
13. Feltételezhető-e, hogy az esemény több országot is érintett:
14. Feltételezhető-e szabotázs, radioaktív anyaggal elkövetett szándékos károkozás vagy radioaktív anyag jogtalan eltulajdonítása:
Kitöltötte (név, aláírás): ....................................................................................................
Cég neve, fax és/vagy telefonszám: .................................................................................
Minden olyan esetben ki kell tölteni a bejelentő lapot, amikor a radioaktív anyag szállítása közben olyan rendkívüli, illetve nem tervezett esemény vagy nukleáris baleset történik, ami azt eredményezi, hogy a szállításra vonatkozó előírások nem teljesülnek maradéktalanul. Ez magában hordozza a radioaktív anyagokkal kapcsolatos súlyosabb esemény kialakulásának lehetőségét, például a szállított radioaktív anyag kikerülését a környezetbe. Az ilyen esemény a biztonságot kedvezőtlenül befolyásolhatja, és az emberek nem tervezett sugárterhelését eredményezheti.
Az adatokat az OAH honlapján közzétett címre kell küldeni.
1. A radioaktív anyag fajtája (izotóp, fizikai forma; hulladék vagy NORM), aktivitása, az aktivitás dátuma és a csomagolás UN száma meg van adva a fuvarokmányokban és kísérő okmányokban.
2. Az esemény megtörténtének helyszíne (ország és település). Ha nem eldönthető, akkor az észlelés helyszínét kell megadni.
3. Az esemény megtörténtének ideje. Ha nem eldönthető, akkor az időintervallumot kell megadni, amely során az esemény bekövetkezhetett.
4. A nukleáris baleset vagy rendkívüli esemény és az ahhoz vezető előzmények, körülmények leírása.
5. A csomagolás állapotának leírása, milyen típusú sérülések keletkeztek rajta.
6. Az eseményt követően 10 órán belül (illetve ezen bejelentő lap elküldéséig) értesítettek köre.
7. Az eseményt követően 10 órán belül (illetve ezen bejelentő lap elküldéséig) értesített, majd a helyszínre érkezett bármely hatóság.
8. A helyszínre kiérkezett szakemberek által az esemény következményeinek csökkentése, felszámolása érdekében tett cselekményeinek leírása, továbbá, hogy milyen további intézkedéseket javasoltak.
9. Igen. / Nem. / A rendelkezésre álló információ alapján nem eldönthető.
10. A teljes szállított radioaktív izotóp mennyiség kiszabaduló részének becsült mennyisége. Amennyiben a helyszínre érkezett hatóságok műszeres méréseket végeztek, akkor a mért aktivitás (Bq) és/vagy dózisteljesítmény értékének megadása.
11. Igen. / Nem. / A rendelkezésre álló információ alapján nem eldönthető.
12. Amennyiben a a helyszínre érkezett hatóságok műszeres méréseket végeztek, akkor a mért dózisteljesítmény értékének megadása.
13. Igen. / Nem. / A rendelkezésre álló információ alapján nem eldönthető.
14. Szabotázs, radioaktív anyaggal elkövetett szándékos károkozás vagy radioaktív anyag jogtalan eltulajdonítása feltételezhető, például ha a sérülés alapján nem zárható ki az idegenkezűség.
