Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2016.08.29.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet

a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

A Kormány a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 74. § (1) bekezdés 1., 3-7., 10., 11., 13. és 17-18. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

1. § E rendelet alkalmazásában:

1. alapdíj: a víziközmű-szolgáltatás rendelkezésre állásáért fizetendő díj;

1a. *  díjigény alátámasztó számítás: az átmeneti díjaiban megtérítésre javasolt víziközmű működtetési költségeket, ráfordításokat megalapozó részletes díjkalkuláció, amelyben a számítások legalább az analitikus és főkönyvi nyilvántartás adataiból vagy más ellenőrizhető adatbázisból származó adatokig követhetők;

2. átadási ár: a víziközműves kapcsolódó szolgáltatás ellenértéke, az átadott víz ára vagy az átvett szennyvíz kezelési díja;

3. átadott szennyvíz: a víziközmű-szolgáltató által másik víziközmű-szolgáltatónak szennyvízelvezetési és -tisztítási céllal átadott szennyvíz;

4. átadott víz: a víziközmű-szolgáltató által más víziközmű-szolgáltató részére nyújtott szolgáltatás keretében átadott ivóvíz;

5. *  bebocsátó: aki a bebocsátási helyen a szennyvíz-törzshálózatra bekötött ingatlanról a szennyvízelvezetés szolgáltatási ponton a közműves szennyvízelvezető törzshálózatba szennyvizet, vagy a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz-bebocsátási ponton nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet bocsát be;

6. *  bebocsátási hely: közműves szennyvízelvezetés esetében a szennyvízelvezetés szolgáltatási pontja, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz esetében pedig a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz-bebocsátási pontja;

7. beszerzési szabályzat: a víziközművek működtetéséhez szükséges eszközök, anyagok és tárgyak folyamatos rendelkezésre állásának biztosítására vonatkozó előírás;

8. egészségügyi intézmény: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. § g) pontja szerinti intézmény;

9. egyéb víz: a szennyvíz törzshálózatba bocsátott települési, háztartási vagy ipari szennyvíznek nem minősülő, a víziközmű-szolgáltató hozzájárulásával bebocsátott használt víz;

10. elkülönített felhasználói hely: felhasználási helyen belül minden, önálló vízhasználattal rendelkező épület, épületrész, lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség, önállóan használható bérlemény;

11. elkülönített vízhasználó: az elkülönített felhasználói hely tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója;

12. fogyasztásmérő: a vízmennyiség vagy a szennyvízmennyiség mérésére szolgáló mérőeszköz:

a) ivóvízmérő: a bekötési vízmérő és a mellékvízmérő mellett az ivóvízhálózatba beépített - az áramló víz mennyiségének meghatározására szolgáló - hitelesített mérőeszköz és annak tartozékai:

aa) átadási vízmérő: víziközmű-szolgáltatók között a mennyiségi elszámolás mérésére szolgáló, az átadási ponton beépített ivóvízmérő,

ab) ikermérő: egy vagy több ingatlan különböző felhasználási helyei ivóvízhasználatának mérésére szolgáló, az ivóvíz bekötővezeték végpontjára csillagpontosan kialakított bekötési vízmérők,

ac) locsolási vízmérő: locsolási célú vízhasználat mérése céljából ivóvíz-bekötővezetékre telepített kizárólag közterületi locsolási bekötési vízmérő vagy ivóvíz-bekötővezetékre telepített ikermérő vagy a bekötési vízmérőt követő házi ivóvízhálózatra telepített mellékvízmérő,

ad) törzshálózati vízmérő: közvetlenül a törzshálózati felhasználási helyekre, többek között közterületi vízvételi helyre telepített vízmérő;

b) szennyvízmennyiség-mérő: a szennyvízhálózatba beépített - az áramló szennyvíz mennyiségének meghatározására szolgáló - kalibrált mérőeszköz (így például készülék, berendezés, műszer), ideértve annak tartozékait is:

ba) átadási szennyvízmennyiség-mérő: az átadó és az átvevő szennyvíz-hálózatának csatlakozási pontján, vagy összekötő vezetéken, az átadó és az átvevő által egyeztetett helyen, az átadó által beépíttetett, kalibráltatott szennyvízmennyiség-mérő,

bb) közműves szennyvízmennyiség-mérő: a szennyvíz mennyiségének mérésére alkalmas, a felhasználó által a víziközmű-szolgáltató jóváhagyásával beépített műtárgy, berendezés, amelyet a felhasználó akkreditált, kalibráló laboratórium igénybevételével hiteles használati etalonnal rendszeresen ellenőriz;

c) *  telki vízmérő: a felhasználási helyről a szennyvíz törzshálózatba vezetett mindazon vizek mennyiségének meghatározására szolgáló, a gyártó előírásai szerint beépített, hitelesített mérőeszköz - ide nem értve a bekötési vízmérőt, a mellékszolgáltatási szerződés alapjául szolgáló mellékvízmérőt és a locsolási vízmérőt - amely a saját célú ivóvízműből, saját célú kútból vagy más, a felhasználási helyen keletkező természetes vízforrásból származó víz térfogatát méri;

13. fogyasztással arányos díj: 1 m3 szolgáltatott ivóvízmennyiség, vagy szennyvíz-bekötővezetékbe bocsátott szennyvízmennyiség díja;

13a. *  gazdálkodó szervezet: a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet;

14. gyermekintézmény:

a) a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti óvoda, általános iskola, gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, konduktív pedagógiai intézmény, és az ezekhez tartozó kollégium, ha

aa) állami vagy önkormányzati fenntartású, vagy

ab) állami vagy önkormányzati feladatok ellátására hatályos köznevelési szerződéssel rendelkezik;

b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti bölcsőde, családi napközi, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon, lakásotthon, utógondozói otthon és javítóintézet, ha

ba) állami vagy önkormányzati fenntartású, vagy

bb) állami vagy önkormányzati feladatok ellátására hatályos ellátási szerződéssel rendelkezik;

15. háztartási szennyvíz: rendszeres emberi tartózkodás céljára szolgáló területről származó szennyvíz, ami az emberi anyagcseréből és háztartási tevékenységből származik, és nem tartalmaz talajvizet vagy csapadékvizet, továbbá nem minősül veszélyes hulladéknak;

16. ipari szennyvíz: minden olyan szennyvíz, amely ipari vagy kereskedelmi tevékenységből származik, és nem minősül háztartási szennyvíznek vagy csapadékvíznek és nem veszélyes hulladék;

17. ivóvízmérési hely: az ivóvizet szállító vezeték és környezetének úgy kialakított része, amely lehetővé teszi - a vonatkozó jogszabályi előírásoknak is megfelelve - az elszámolás alapjául szolgáló ivóvízmérő szakszerű beépítését, működtetését és ellenőrzését;

18. * 

19. ivóvízvételi hely: az ivóvizet szállító vezeték azon része, ahol a beépített szerelvények rendeltetésszerű használatával a vezetékből ivóvíz vételezése lehetséges;

20. kényszeráramoltatású szennyvízelvezetés: nem gravitációs körülmények között üzemeltetett, nyomás alatti vagy vákuumos elven működő szennyvízelvezető hálózat;

21. közintézményi felhasználó: a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 55/A. § szerinti felhasználó;

22. *  közműves ivóvízzel ingatlanon belül ellátott: a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan;

22a. *  közműves ivóvízzel ingatlanon kívül ellátott: az, akinek lakhelyének legfeljebb 150 méteres körzetén belül közterületen, közkifolyón keresztül közüzemi ivóvízzel ellátott ivóvízvételi hely található;

23. *  közterületi vízvételi hely: lakossági ivóvíz-fogyasztás biztosítására, különösen korlátozás és felfüggesztés esetén, vagy rendkívüli helyzetben tűzivíz vételezésére vagy egyéb közcélú vízigény kielégítésére alkalmas, közterületen elhelyezett közcélú vízi létesítmény;

24. *  lajstrom: a közérdekű üzemeltetési feladatok ellátására önként vállalkozó víziközmű-szolgáltatókról a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által vezetett olyan nyilvántartás, ami tartalmazza a víziközmű-szolgáltatók nevét, székhelyét és képviselőjének nevét;

25. *  mellékszolgáltatási szerződés: az elkülönített vízhasználatra vonatkozó közszolgáltatási szerződés;

26. műszakilag elérhető: az a törzshálózat, amely a víziközmű-bekötővezeték (ivóvíz-bekötővezeték, illetve szennyvíz-bekötővezeték) kiépítésével elérhető, és az igényelt kapacitás rendelkezésre áll;

27. *  műszakilag rendelkezésre álló szennyvízcsatorna: az ingatlant határoló közterületen található szennyvízelvezető törzshálózat, amelybe a házi szennyvízhálózat bekötése gravitációsan, kényszeráramoltatású szennyvízelvezetés esetén házi beemelő vagy vákuumszelep közbeiktatásával biztosítható;

28. nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz-bebocsátási pont: a szennyvíz törzshálózatnak vagy szennyvíztisztító telepnek e célra kijelölt és kialakított része, amely vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik;

29. nyíltárkos bemérés: a víziközmű-hálózat vezetékei és műtárgyai természetben azonosítható pontjainak nyílt munkaárokban geodéziai mérési technológiával történő bemérése EOV rendszerben;

30. nyomáspróba: zártszelvényű, 1 bar-nál nagyobb nyomás alatti folyadékszállító hálózatok minőségvizsgálatára előírt módszer;

31. szennyvíz-bebocsátási pont: a szennyvízelvezetés szolgáltatási pont vagy a települési folyékonyhulladék-bebocsátási pont;

32. * 

33. *  szennyvíz előtisztító (előkezelő) berendezés: a szennyvízelvezető mű káros szennyezésének megelőzését szolgáló műtárgy (vízilétesítmény), amely a szennyvíz-bebocsátási hely előtt - a vízjogi engedélyben illetve jogszabályban előírt minőségűre tisztítja - a szennyvizet;

34. szennyvíz-elvezetési hely: az a szennyvíz törzshálózatba bekapcsolt ingatlan, illetve azon belül mindazon elkülönített felhasználói hely, amelyeknek vízhasználata mellékszolgáltatási szerződés alapját képező mellékvízmérővel mért, és szennyvizei elvezetését a házi szennyvízhálózat biztosítja;

35. *  szennyvíztisztító telep: a víziközmű szennyvíztisztítási feladatait szolgáló önálló része, amelyek szennyvizek mechanikai, biológiai, esetleg harmadik tisztítási fokozattal történő tisztítását biztosítja, a kapcsolódó iszapkezelési technológiával együtt;

36. szolgáltatási díj: a víziközmű-szolgáltatás igénybevételének ellenértékeként a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vszktv.) szerint fizetendő díj;

37. szolgáltatási pont:

a) ivóvíz-szolgáltatási pont:

aa) az ivóvíz-bekötővezetéknek a felhasználó felőli végpontja,

ab) *  a víziközmű-szolgáltató által üzemeltetett törzshálózaton a közszolgáltatási szerződésben meghatározott hely, elágazási pont vagy végpont,

ac) a víziközmű-szolgáltató által üzemeltetett rendszer átadási pontja,

b) szennyvízelvezetési szolgáltatási pont: a szennyvíz-bekötővezeték felhasználó felőli végpontja, amely

ba) gravitációs bekötővezeték esetén a telekhatáron belül, attól legfeljebb 1 m távolságra telepített ellenőrzőaknának vagy ellenőrző-, tisztítónyílásnak a kimeneti oldala, ezek hiányában

i. zártsorú beépítés esetén az épület külső falsíkja,

ii. nem zártsorú beépítés esetén az ingatlan határvonala,

bb) kényszeráramoltatású rendszer esetén

i. az ingatlanon keletkezett szennyvizet gravitációs szennyvíz törzshálózatba juttató rendszer szennyvízbeemelő szivattyújának szívócsonkja vagy szennyvízbevezető rácsozata,

ii. az ingatlan szennyvizeit kényszeráramoltatású szennyvíztörzshálózatba juttató rendszer esetén az átemelőszivattyú elhelyezésétől függetlenül szennyvíz beemelő szivattyújának szívócsonkja, vagy szennyvízbevezető rácsozata, vagy a vákuumszelep elhelyezkedésétől függetlenül a vákuumszelep felhasználó felöli oldala,

bc) *  a víziközmű-szolgáltató és a felhasználó közötti közszolgáltatási szerződésben meghatározott pont,

bd) *  a víziközmű-szolgáltató által üzemeltetett törzshálózaton a közszolgáltatási szerződésben meghatározott pont,

be) a szennyvíz-átadó rendszerének átadási pontja;

38. *  szolgáltatott ivóvíz: közszolgáltatási jogviszony keretében a felhasználó részére a szolgáltatási ponton, vagy közvetlenül a víziközmű-elosztóhálózat vízvételezés céljára alkalmas szerelvényein keresztül, továbbá a szállított vízből biztosított ivóvíz;

39. tartós adathordozó: olyan informatikai eszköz, amely birtokosa számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő elektronikus megjelenítését;

40. települési szennyvíz: háztartási, vagy háztartási és ipari szennyvíz, továbbá egyesített elvezető rendszer esetén ezek csapadékvízzel képződött keveréke;

41. új üzem: olyan üzem, amely e rendelet hatálybalépését követően

a) kezdi meg működését,

b) kezdi meg a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározott anyagok (a továbbiakban: Szennyezőanyag lista) felhasználásával járó tevékenységét, vagy

c) legalább 20%-kal tartósan megnöveli az e rendelet hatálybalépését megelőző időszakhoz képest a Szennyezőanyag listában meghatározott anyagok felhasználását;

42. *  üzem: az a természetes vagy - a lakásszövetkezetek kivételével - jogi személy, aki (amely) a Szennyezőanyag listában meghatározott anyagot használ, továbbá a Szennyezőanyag listában meg nem jelölt anyagokat a küszöbérték 10%-át elérő mértékben bocsát be a közműves szennyvízelvezető műbe;

43. víziközmű-hálózat: az ivóvíz-törzshálózat, a szennyvízelvezető törzshálózat a kapcsolódó víziközmű rendszerelemek, a csatlakozó ivóvíz-, illetve szennyvízhálózatok, valamint az ivóvíz és a szennyvíz bekötővezetékek együttesen;

44. víziközmű-szolgáltató: az a víziközmű-szolgáltatást végző gazdasági társaság, amely a Vksztv. alapján működési engedélyt kapott;

45. *  vízzárósági próba: az épített, zártszelvényű, gravitációs elven működő folyadékszállító hálózatok és tároló medencék minőségvizsgálatára előírt módszer.

II. FEJEZET

AZ ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉRE IRÁNYULÓ PÁLYÁZATI ELJÁRÁS

1. A pályázat kiírásának feltételei

2. § (1) A pályázati kiírási dokumentáció és hirdetmény szövegét az ellátásért felelős elkészíti, és azokat jóváhagyásra megküldi a Hivatalnak.

(2) Amennyiben a Vksztv. 16. § (2) bekezdése szerint több ellátásért felelős közösen ír ki pályázatot, az együttműködés feltételeit jogtanácsos, ügyvéd vagy közjegyző által ellenjegyzett (hitelesített) szerződésben kell rögzíteniük. A szerződés legalább az alábbiakat tartalmazza:

a) az együttműködés részletes szabályait, feltételeit és biztosítékait,

b) a szerződő felek képviseletében eljáró személy megnevezését és képviseleti meghatalmazását,

c) a pályázati kiírás tárgyát képező víziközmű-szolgáltatási tevékenységek egymás közötti megosztását,

d) a 9. § (1) bekezdése szerinti Értékelő Bizottság létrehozásának rendjét,

e) a pályázati kiírás tartalmáért és a pályázati eljárás lebonyolításáért való egyetemleges felelősségvállalást.

(3) Amennyiben a pályázati kiírási dokumentáció és hirdetmény jóváhagyásával kapcsolatban a Hivatal a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül nem dönt, azokat jóváhagyottnak kell tekinteni.

(4) A pályázati kiírási dokumentáció jóváhagyása során a Hivatal a pályázati kiírás tartalmi követelményeire vonatkozó, a 3. §-ban meghatározott feltételek teljesülését vizsgálja.

2. A pályázati kiírás minimális tartalmi követelményei

3. § (1) Az ellátásért felelős - a Hivatal jóváhagyását vagy a 2. § (3) bekezdése szerinti határidő eredménytelen elteltét követően legkésőbb 15 napon belül - a víziközmű-rendszer működtetésére vonatkozó szerződés megkötése céljából hirdetményt tesz közzé saját honlapján, valamint legalább két országos és az ellátási területet érintő helyi napilapban.

(2) A hirdetmény közzétételén az ellátásért felelős honlapján történő közzététel napját kell érteni.

(3) *  A hirdetménynek tartalmaznia kell a pályázati kiírási dokumentáció beszerzésének helyét, módját és jogvesztő határidejét, a pályázat kiírójának megnevezését, valamint a pályázat tárgyát.

(4) A pályázatot az ellátási területre vonatkozóan víziközmű-szolgáltatási ágazatonként vagy mindkét víziközmű-szolgáltatási ágazatra, illetve víziközmű-rendszerekre lehet kiírni.

(5) A pályázati kiírási dokumentációnak tartalmaznia kell:

1. *  a pályázati eljárás rendjére vonatkozó alapvető szabályokat (különösen a pályázás feltételeit, módját, a benyújtási határidőket, a pályázati eljárás eredményessé vagy eredménytelenné nyilvánításának feltételeit, a szerződéskötési kötelezettség esetleges kizárását, a pályázati kiírási dokumentáció módosításának feltételeit),

2. a nyertes pályázó, illetve a nyertes közös pályázók által teljesítendő, a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatban jogszabályban, illetve szabványban meghatározott követelményeket,

3. az ellátásért felelős eljárását a pályázat érvénytelensége vagy a pályázati eljárás nyertesének visszalépése esetére,

4. *  a pályázati hirdetmény közzétételekor alkalmazott hatósági árakra vonatkozó tájékoztatást is,

5. a víziközmű-szolgáltatási ágazat megnevezését és műszaki leírását,

6. a vagyonértékelés eredményét,

7. az ellátási terület pontos lehatárolását (legalább közterületnevekkel és hektárban kifejezett területnagysággal),

8. az ellátási területen érintett felhasználók számosságát és jellegét,

9. a tevékenység ellátásához szükséges hatósági engedélyek felsorolását,

10. a víziközművek üzemeltetéséről szóló miniszteri rendelet szerinti folyamatos víziközmű-szolgáltatáshoz szükséges eszközöket és egyéb feltételeket,

11. a víziközmű-üzemeltetési jogviszonnyal érintett ingatlanok megjelölését, az ellátási területre bejegyzett szolgalmakat, illetve a víziközmű-szolgáltató egyéb jogait és kötelezettségeit,

12. a víziközmű-szolgáltató adatszolgáltatási kötelezettségét,

13. * 

14. a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatban harmadik személlyel szemben fennálló kártalanítási, kártérítési és egyéb kötelezettségeket,

15. a 8. § szerinti konzultáció helyét, időpontját,

16. a pályázaton való részvétel gazdasági feltételeit (például részvételi díj, biztosíték, a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetéről nyújtott tájékoztatás),

17. koncessziós pályázat esetén a nyertes pályázó, illetve a részvételével alapított koncessziós társaság által finanszírozandó víziközmű-fejlesztésekkel kapcsolatos elvárásokat, és

18. az értékelés - jogszabályi keretek között meghatározott - további részletes szempontjait, valamint az eredmény közzétételének módját.

3. A pályázati eljárás szabályai

4. § (1) A pályázati eljárás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat - ideértve a kiírási dokumentáció kidolgozását, a hirdetmény elkészítését és közzétételét, valamint a pályázatok értékelését - az ellátásért felelős vagy a 2. § (2) bekezdés b) pontja szerinti képviseletet ellátó személy végzi.

(2) A pályázati eljárás nyelve a magyar.

(3) A pályázati eljárásban nem vehet részt az a víziközmű-szolgáltató:

a) amely a Vksztv., a nemzeti vagyonról szóló törvény, a közbeszerzésekről szóló törvény vagy a koncesszióról szóló törvény rendelkezései szerint a víziközmű-üzemeltetési jogviszony létesítésére nem jogosult,

b) amely végelszámolás, csődeljárás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll vagy felszámolását a bíróság jogerősen elrendelte vagy felszámolásának elrendeléséről a bíróság végzést hozott,

c) amelynek vagy amely jogelődjének a víziközmű-szolgáltatói működési engedélyét a hirdetmény közzétételét megelőző 10 éven belül jogszabálysértés miatt visszavonták,

d) amelynek a hirdetmény közzétételének napján és a benyújtási határidő napján a Vksztv. szerinti eljárásokkal kapcsolatos lejárt határidejű igazgatási szolgáltatási díjfizetési vagy felügyeleti díjfizetési kötelezettsége van,

e) amelynek a hirdetmény közzétételének napján egyéb, 60 napnál régebben lejárt esedékességű köztartozása van,

f) amellyel szemben a hirdetmény közzétételét megelőző három naptári éven belül a bíróság a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény alapján intézkedést alkalmazott, továbbá

g) amely kiírási dokumentációt nem igényelt.

(4) A pályázó a pályázati eljárás során nyilatkozatban hozzájárul ahhoz, hogy az adóhatóság a nyilvántartott adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozására vonatkozó adatokat az ellátásért felelős részére átadja.

(5) Ha a pályázati eljárásban több pályázó közösen tesz ajánlatot a közös ajánlatot benyújtó pályázóknak jogtanácsos, ügyvéd vagy közjegyző által ellenjegyzett (hitelesített) szerződésben kell rögzíteniük

a) az együttműködésük részletes szabályait, feltételeit és biztosítékait,

b) a képviseletükben eljáró személy megnevezését és képviseleti meghatalmazását,

c) a pályázat tárgyát képező víziközmű-szolgáltatási tevékenységek egymás közötti megosztását,

d) a pályázat tárgyát képező víziközmű-szolgáltatási tevékenységéért való egyetemleges felelősségvállalást.

(6) Ha a pályázat nyertesével szemben a Vksztv. 35. § (1) bekezdése szerinti engedély kiadása előtt a (3) bekezdésben meghatározott kizáró ok merül fel, akkor a pályázó részére a Vksztv. 35. § (1) bekezdése szerinti engedély kiadását a Hivatal megtagadja.

5. § (1) A pályázat kötelező tartalmi elemei:

a) a pályázó azonosítására alkalmas adatok, különösen a neve, a cégjegyzék- vagy nyilvántartási száma, a székhelye, az elérhetősége (levelezési címe, telefon-, telefax száma, elektronikus levélcíme),

b) a pályázó műszaki, gazdasági, szervezeti alkalmasságának, továbbá a pályázati kiírási dokumentációban foglalt egyéb feltételeknek való megfelelés bemutatása,

c) *  a pályázati dokumentáció készítésének időpontjában a pályázóra kiszámított felhasználói egyenérték,

d) * 

e) nyilatkozat a fogyasztóvédelmi szabályoknak megfelelő ügyfélszolgálat kialakításáról, illetve meglétéről, valamint

f) a víziközmű-rendszer üzemeltetését és az ellátás minőségének javítását szolgáló műszaki megoldások bemutatása (tervezett fejlesztések, beruházások, szolgáltatások).

(2) A pályázathoz csatolni kell:

a) a pályázó arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a kiírási dokumentációban foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el,

b) a pályázó hatályos vízjogi és víziközmű-szolgáltatói működési engedélyeinek másolatát,

c) a pályázat kiírását megelőző 3 évben jogerőssé vált, a Vksztv. 3. § (2), (3) és (5) bekezdésein alapuló hatósági határozatok másolatait,

d) a pályázó arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az üzemeltetést önállóan vagy a Vksztv. és az e rendelet szerint megengedett részét kiszervezés útján kívánja-e megvalósítani,

e) a pályázónak a pályázati eljárásban történő teljes körű képviseletére jogosultak nevét, valamint a képviseleti jog igazolására alkalmas teljes bizonyító erejű magánokiratot vagy közokiratot,

f) a 4. § (3) bekezdés a)-d), valamint f)-g) pontjában meghatározott követelmények teljesítésére vonatkozó igazolásokat.

6. § (1) A pályázatot az ellátásért felelős - a 2. § (2) bekezdése esetén a képviseletet ellátó személy - székhelyén kell benyújtani a pályázati kiírási dokumentációban meghatározott módon és határidőben.

(2) *  A pályázat benyújtására nyitva álló jogvesztő határidő a hirdetmény közzétételétől számítva nem lehet rövidebb 30 napnál.

7. § (1) A részvételi feltételeknek a pályázati eljárás teljes időtartama alatt, a pályázat benyújtásától a pályázati eljárás eredményének kihirdetéséig meg kell felelnie a pályázónak.

(2) A pályázó köteles a kiírási dokumentációban foglalt eljárási szabályokat betartani.

(3) Az ellátásért felelős a 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jegyzőkönyvben rögzített pályázók nevét a jegyzőkönyv felvételét követő 3 napon belül a honlapján közzéteszi.

4. Konzultáció

8. § Az ellátásért felelős a pályázati kiírási dokumentációban meghatározott módon, helyen és időben konzultációt tart. A konzultációt legkésőbb a benyújtási határidő lejártát megelőző 15. napon kell megtartani. A konzultáción azok a víziközmű-szolgáltatók vehetnek részt, amelyek a pályázati kiírási dokumentációt a hirdetményben meghatározott módon beszerezték.

5. A pályázat értékelése

9. § (1) Az ellátásért felelős a pályázatok minősítésére és értékelésének előkészítésére legalább háromtagú, de legfeljebb öttagú Értékelő Bizottságot hoz létre.

(2) Az Értékelő Bizottság tagjait, elnökét, valamint a póttagokat az ellátásért felelős írásban nevezi ki és hívja vissza. Az Értékelő Bizottság tagját akadályoztatása esetén póttag helyettesíti.

(3) Az Értékelő Bizottságot a benyújtási határidő lejártáig kell létrehozni. Az Értékelő Bizottság az e rendelet és a pályázati kiírási dokumentáció által biztosított keretek között az ügyrendjét maga állapítja meg.

(4) Az Értékelő Bizottság munkájában nem vehet részt:

a) aki a pályázat kidolgozásában részt vett,

b) aki a pályázóval munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,

c) aki a pályázó tisztségviselője, alkalmazottja vagy felügyelő bizottságának tagja,

d) aki a pályázó tagja, vagy aki abban közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik,

e) aki az értékelésre, a minőség-ellenőrzésre vagy a bírálatra benyújtott dokumentumok előkészítésében vagy kidolgozásában bármilyen formában részt vett,

f) az a)-e) pont szerinti személynek a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, valamint

g) akiről bejelentésre vagy hivatalból az Értékelő Bizottság elnöke megállapítja, hogy a pártatlan és objektív közreműködése nem biztosítható.

(5) A pályázati döntés előkészítésében és meghozatalában döntés-előkészítő bizottsági tagként nem vehet részt politikai párt tisztségviselője, tagja, alkalmazottja, helyi önkormányzati képviselő, vagy országgyűlési képviselő.

(6) A pályázati döntés előkészítésében és meghozatalában részt vevő személy vagy szervezet képviseletére jogosult személy a döntés-előkészítési vagy döntéshozatali eljárás megkezdésekor teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozatot tesz arról, hogy a (4) és (5) bekezdések szerinti összeférhetetlenség vele szemben nem áll fenn, a támogatásra vonatkozó döntés előkészítése és meghozatala során tudomására jutott állam-, szolgálati, üzleti vagy pénzügyi titkot megőrzi. A nyilatkozatot az Értékelő Bizottság elnökének át kell adni.

(7) Ha az összeférhetetlenségre okot adó körülmény a döntés-előkészítési vagy döntéshozatali eljárás során alakul ki, az érintett személy az összeférhetetlenségi okot haladéktalanul köteles bejelenti az Értékelő Bizottság elnökének.

10. § (1) Az Értékelő Bizottság a következő feladatokat látja el:

a) a benyújtási határidő lejártától számított 8 napon belül, közjegyző jelenlétében, a pályázók számára nyilvánosan felbontja a pályázatokat tartalmazó borítékokat, és ezzel egyidejűleg jegyzőkönyvben rögzíti a pályázók, valamint a pályázat azonosító adatait,

b) a 4. § (3) bekezdésében meghatározott kizáró okok tekintetében minősíti a pályázókat, értékeli a pályázatokat, a minősítés és az értékelés eredményéről jegyzőkönyvet készít,

c) az a)-b) pontok alapján összefoglaló értékelést készít.

(2) Az Értékelő Bizottság a pályázati eljárás során folyamatosan jogosult ellenőrizni az e rendeletben és a kiírási dokumentációban előírtak betartását.

11. § (1) Az Értékelő Bizottság a 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jegyzőkönyv felvételétől számított 5 napon belül megvizsgálja, hogy a pályázóval szemben fenn áll-e a 4. § (3) bekezdésében meghatározott bármely kizáró ok.

(2) Ha az Értékelő Bizottság az (1) bekezdés szerinti vizsgálata során megállapítja, hogy a pályázóval szemben kizáró ok áll fenn, javaslatot tesz az ellátásért felelősnek a pályázó kizárására.

12. § (1) A pályázatok értékelése során az Értékelő Bizottság a benyújtott dokumentumok alapján megvizsgálja azt, hogy a pályázó megfelel-e az e rendeletben és a kiírási dokumentációban meghatározott követelményeknek.

(2) Az Értékelő Bizottság 11. § (2) bekezdés szerinti javaslata alapján az ellátásért felelős a pályázót kizárja. A kizárás tényét és okait jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(3) Az Értékelő Bizottság a pályázati kiírási dokumentációban meghatározott szempontokat és azok súlyozását veszi figyelembe az összefoglaló értékelés összeállításánál.

(4) Az Értékelő Bizottság a 10. § (1) bekezdés c) pontja szerinti összefoglaló értékelést a benyújtási határidőt követő 30 napon belül elkészíti és átadja az ellátásért felelősnek.

6. A pályázati eljárás eredményének megállapítása

13. § (1) A pályázat érvénytelen, ha a pályázó

a) azt a benyújtási határidő lejárta után nyújtotta be,

b) a pályázati eljárás tisztaságát sértő cselekményt valósított meg,

c) a pályázati eljárás során valótlan adatot közölt.

(2) A pályázati eljárás eredménytelen, ha

a) nem nyújtottak be pályázatot,

b) kizárólag érvénytelen pályázat került benyújtásra,

c) a pályázó által vállalt szolgáltatási és üzemeltetési színvonal az ellátási terület ellátásbiztonságát veszélyeztetheti.

(3) Az ellátásért felelős - az Értékelő Bizottság összefoglaló értékelése alapján, annak közlésétől számított 15 napon belül - döntést hoz

a) az egyes pályázatok érvényességéről,

b) a pályázati eljárás eredményes vagy eredménytelen voltáról,

c) a pályázati eljárás eredményessége esetén a pályázati eljárás nyerteséről, nyerteseiről.

(4) Az ellátásért felelős az Értékelő Bizottság összefoglaló értékelésében rögzített pályázói sorrend figyelembevételével alakítja ki döntését. Az Értékelő Bizottság javaslatától való eltérés esetén a döntést indokolni köteles.

(5) Az ellátásért felelős a (3) bekezdésben meghatározott döntéséről haladéktalanul tájékoztatja a pályázókat, a Hivatalt, és döntését - annak meghozatalától számítva 3 napon belül - a honlapján közzéteszi.

(6) Az ellátási területre csak egy pályázatot lehet nyertesnek minősíteni.

7. Az üzemeltetési szerződés megkötése

14. § A pályázat műszaki dokumentációjának megfelelő üzemeltetési szerződést a döntés közzétételét követő 30 napon belül meg kell kötni.

15. § (1) Az üzemeltetési szerződés nem köthető meg azzal a pályázóval, akinek a víziközmű-szolgáltatói működési engedélyének kiadását a Hivatal a Vksztv. 36. § (1) bekezdése alapján megtagadja.

(2) Ha az üzemeltetési szerződést az (1) bekezdésben foglaltak alapján nem lehet megkötni, az ellátásért felelős - a körülményről való tudomásszerzést követő 30 napon belül - olyan pályázóval köti meg az üzemeltetési szerződést, akit az Értékelő Bizottság összefoglaló értékelése alkalmasnak minősített az üzemeltetési szerződés megkötésére. Ennek hiányában az ellátásért felelős haladéktalanul új pályázatot ír ki.

(3) Nem szükséges a 2. § (1) bekezdésében foglalt eljárást lefolytatni, ha az újrapályáztatás során a pályázati kiírás tartalma nem változik.

(4) A Hivatal közérdekű üzemeltető kijelölésére irányuló intézkedése az ellátásért felelőst nem mentesíti a Vksztv. 33. §-ában előírt kötelezettsége alól.

8. Az üzemeltetési szerződés tartalma

16. § (1) Az üzemeltetési szerződés minimális tartalmi követelményeit és a jóváhagyására irányuló kérelem mellékleteit az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A víziközmű-üzemeltetési jogviszonyra irányuló szerződés cégszerűen aláírt példányát nyomtatott formában és tartós adathordozón a Vksztv. 22. §-a alapján, az ott meghatározott határidőn belül jóváhagyásra meg kell küldeni a Hivatalnak.

(3) Az üzemeltetési szerződést a Hivatal az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén hagyja jóvá:

a) a szerződéskötést megelőző pályázati eljárás szabályszerűen lett lebonyolítva,

b) a szerződés kielégíti a Vksztv. IV. fejezetében és az e rendeletben rögzített követelményeket,

c) *  a szerződést kötő víziközmű-szolgáltató működési engedélyének ellátási területre vonatkozó rendelkezései módosíthatóak.

(4) Ha a nemzeti vagyonról szóló törvény, a közbeszerzésekről szóló törvény vagy a koncesszióról szóló törvény rendelkezései szerinti pályázati eljárást nem kellett lefolytatni, a Hivatal a jóváhagyás során a (3) bekezdés b) és c) pontjában rögzített feltételeket vizsgálja.

(5) A Hivatal a Vksztv. 16. § (6) bekezdése szerinti követelményeknek való megfelelőség vizsgálatánál a Vksztv. 16. § (8) bekezdése szerinti munkavállalói résztulajdon vonatkozásában kizárólag az MRP részvényre és a dolgozói részvényre vonatkozó igazolásokat fogadja el.

(6) *  A víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési szerződést jóváhagyó döntés jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül köteles benyújtani a Vksztv. 35. § (1) bekezdése szerinti engedély, illetve engedélymódosítás iránti kérelmet a Hivatalnak.

III. FEJEZET

A KÖZÉRDEKŰ ÜZEMELTETŐ KIJELÖLÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

17. § (1) Közérdekű üzemeltetői tevékenységet kizárólag az a víziközmű-szolgáltató végezhet, amelynek a működési engedélyét a Hivatal nem a Vksztv. 84. § (1) bekezdése szerinti kivételes szabályokra tekintettel bocsátotta ki.

(2) A víziközmű-szolgáltatói működési engedély iránti kérelemben - az (1) bekezdés szerinti kivétellel - a kérelmező nyilatkozik arra vonatkozóan, hogy az engedély megszerzése esetén vállalja-e, hogy a közérdekű üzemeltetőként kijelölhető engedélyesek lajstromába felvételre kerüljön.

(3) *  A lajstromba nem vehető fel, vagy onnan törölni kell azt a víziközmű-szolgáltatót, aki a Hivatal nyilvántartása szerint 150 000 felhasználói egyenértéket kitevő közszolgáltatási szerződéses kapcsolattal nem rendelkezik.

(3a) *  A víziközmű-szolgáltató a víziközmű-szolgáltatói működési engedély módosítására irányuló kérelmében visszavonhatja a 17. § (2) bekezdése alapján megtett nyilatkozatát. Ha korábban a víziközmű-szolgáltató közérdekű üzemeltetőként kijelölhető engedélyesek lajstromába történő felvételére nem került sor, a 17. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot a víziközmű-szolgáltatói működési engedély módosítására irányuló kérelmében teszi meg.

(3b) *  A nyilatkozat (3a) bekezdés szerinti visszavonása nem érinti a közérdekű üzemeltető kijelölésére vonatkozó korábbi határozatok hatályát.

(4) *  Amennyiben az ellátási területen nyújtott víziközmű-szolgáltatás tekintetében a Vksztv. 32. § (1) és (1a) bekezdése szerinti körülmények bekövetkezése közvetlenül fenyeget, vagy azok bekövetkeztek, e körülményeket a víziközmű-szolgáltató és az ellátásért felelős a Hivatalnak köteles bejelenteni.

(5) A (4) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségnek írásban, legkésőbb a körülményekről történt tudomásszerzést követő napon, a Hivatal honlapján e célból közzétett elérhetőségekre kell eleget tenni.

(6) A bejelentési kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése a mulasztó személy részéről a víziközmű-szolgáltatás tekintetében fennálló kötelezettségei súlyos megszegésének minősül.

(7) *  A Hivatal a bejelentés alapján rendelkezésre álló információk kiegészítése, a kialakult állapot tisztázása érdekében ellenőrzést tart.

(8) *  A Hivatal a közérdekű üzemeltető kijelölésére irányuló eljárást (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kijelölési eljárás) a Vksztv. 32. § (1) és (1a) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén az ellenőrzés lezárását követő három munkanapon belül, hivatalból megindítja.

(9) *  A kijelölési eljárás megindításáról a Hivatal - az ellátásért felelősön kívül - értesíti az érintett ellátási terület szerint illetékes, az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott népegészségügyi szervet (a továbbiakban: népegészségügyi szerv), vízügyi, valamint katasztrófavédelmi hatóságot.

(10) A kijelölési eljárás során a víziközmű-szolgáltatás fenntartása érdekében a Hivatal mind a víziközmű-szolgáltatót, mind az ellátásért felelőst haladéktalanul intézkedések megtételére kötelezheti, egyidejűleg kísérletet tesz a víziközmű-szolgáltatás zavartalan működésének helyreállítására.

(11) Ha a víziközmű-szolgáltatás zavartalan működésének helyreállítására nincs mód, vagy a Hivatal ennek érdekében tett intézkedései nem jártak eredménnyel, a Hivatal a közérdekű üzemeltető kijelöléséről hoz döntést.

(12) A Hivatal a közérdekű üzemeltető kijelölése során figyelembe veszi:

a) az érintett ellátási terület földrajzi elhelyezkedését, az üzemeltetés feladatainak logisztikai szempontjait,

b) az érintett víziközmű-rendszereken alkalmazott technológiai megoldásokat, az azok által igényelt szakmai felkészültséget,

c) a kijelölési eljárás megindítását kiváltó üzemeltetési tevékenység körében megállapított hiányosságok jellegét,

d) a víziközmű-szolgáltatók közérdekű üzemeltetés során felmerülő a szolgáltatási díjban nem fedezett beruházások és üzemi költségek nagyságát,

e) a feladatok átvételéhez szükséges előkészület időigényét.

(13) *  A Hivatal a (12) bekezdés szerinti kijelölési szempontoknak leginkább eleget tevő, a lajstromban szereplő víziközmű-szolgáltatókkal tárgyalást folytat az ellátandó közérdekű üzemeltetői feladatokról.

(14) *  Amennyiben a víziközmű-szolgáltatás a (13) bekezdés szerinti víziközmű-szolgáltatókkal nem biztosítható, a Hivatal a (12) bekezdésben foglalt szempontok alapján, bármely víziközmű-szolgáltatót kijelölheti közérdekű üzemeltetőnek, amelynek a működési engedélyét nem a Vksztv. 84. § (1) bekezdése szerint bocsátotta ki.

(15) *  A Hivatal a közérdekű üzemeltető kijelölését szükségessé tevő, a Vksztv. 32. § (1) és (1a) bekezdésében rögzített körülményeket, az addigi víziközmű-szolgáltató és az ellátásért felelős ezzel összefüggő tevékenységét a kijelölési eljárással egyidejűleg megvizsgálja, és ha jogszabálysértést állapít meg, bírságot szab ki.

18. § (1) A közérdekű üzemeltetőt kijelölő határozat tartalmazza:

1. a közérdekű üzemeltető nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát,

2. a közérdekű üzemeltetési tevékenységgel érintett víziközmű-rendszerek azonosító kódját, megnevezését,

3. az érintett ellátási területet az érintett települések és a víziközmű-szolgáltatási ágazat megjelölésével,

4. a közérdekű üzemeltetői tevékenység megkezdésének napját,

5. a közérdekű üzemeltetői tevékenység befejezésének napját,

6. a fizetendő használati díj összegét,

7. a Hivatalnak azokat a rendelkezéseit, amelyek a víziközmű-szolgáltatás fenntartását a kijelölés időtartamára biztosítják,

8. az addigi víziközmű-szolgáltató víziközmű-rendszerekre vonatkozó működési jogainak visszavonásáról szóló rendelkezést,

9. * 

10. az ellátásért felelőssel szemben felmerülő kötelezést, miszerint legkésőbb a közérdekű üzemeltetés határozatban foglalt időtartamának vége előtt 90 nappal kössön víziközmű-üzemeltetési jogviszony létesítésére irányuló szerződést.

(2) A kijelölő határozatot meg kell küldeni:

a) a közérdekű üzemeltetőnek,

b) *  az illetékes népegészségügyi szervnek,

c) *  az illetékes vízügyi hatóságnak,

d) az illetékes katasztrófavédelmi hatóságnak,

e) a kijelölést megelőzően az adott területen működő víziközmű-szolgáltatónak,

f) az ellátásért felelősnek.

(3) *  Az üzemeltetési feladat átadását szolgáló átadás-átvétel megtörténtéről a közérdekű üzemeltető és a víziközmű-szolgáltató jegyzőkönyvet vesz fel. Az átadás-átvételi eljárásban a Hivatal és az ellátásért felelős részt vehet és észrevételt tehet. Ha a Hivatal az átadás-átvételen nem vesz részt, úgy a közérdekű üzemeltető köteles az átadás-átvétel megtörténtét igazoló jegyzőkönyv egy hiteles példányát a Hivatal részére annak felvételétől számított 3 munkanapon belül megküldeni.

(4) *  A birtokba helyezés zavartalan lebonyolítása érdekében a korábbi üzemeltető és az ellátásért felelős köteles a Hivatal képviselőjével és a közérdekű üzemeltetővel együttműködni.

(5) *  A közérdekű üzemeltető az ellátási területre vonatkozóan a Vksztv. felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet hatálybalépéséig a településen korábban jogszerűen alkalmazott - annak hiányában a Hivatal Vksztv. 31/B. § (1) bekezdése szerint kiadott határozatában megállapított - díjat alkalmazza.

(6) A közérdekű üzemeltető víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos feladatai, közérdekű üzemeltetés esetén értelmezhető jogai és kötelezettségei - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a kijelölő határozatban foglaltak szerint az ellátásért felelős helyett a Hivatallal szemben állnak fenn, a szerződéses jogviszonyban álló víziközmű-szolgáltatókra általában jellemző tartalommal.

(7) *  Az előre nem tervezhető, halaszthatatlan víziközmű felújítási, beruházási munkákról, a beavatkozás indoka és a felmerült költségigény megadásával a közérdekű üzemeltető a Hivatalt negyedévente, a negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja.

(8) A közérdekű üzemeltető a használati díjat a közérdekű üzemeltetői tevékenység befejezését követően fizeti meg.

(9) *  A közérdekű üzemeltető a fizetendő használati díjból levonhatja az elvégzett és a (7) bekezdésben meghatározott tájékoztatásában felsorolt munkák okszerűen felmerült teljes költségét.

18/A. § *  A közérdekű üzemeltetés időtartama alatt a gördülő fejlesztési tervben foglaltak végrehajtása szünetel, a közérdekű üzemeltető - a 18. § (7) bekezdés szerinti előre nem tervezhető, halaszthatatlan beruházási munkákon felül - kizárólag a Vksztv. 33/A. § szerinti engedélyben foglalt fejlesztést, beruházást végezheti el.

19. § (1) A Hivatal a közérdekű üzemeltetési jogviszonyt a 18. § (1) bekezdés 10. pontja szerinti szerződés jóváhagyását követően, az új üzemeltető birtokba lépésével, határozattal megszünteti.

(2) A Hivatal a közérdekű üzemeltetés időbeli hatályát legfeljebb egy évben határozhatja meg. Amennyiben a határidő lejárta előtt a (3) bekezdés szerinti megszüntetésre nincs mód, a közérdekű üzemeltető kijelölése meghosszabbítható, vagy új közérdekű üzemeltető jelölhető ki.

(3) *  A közérdekű üzemeltetői tevékenység befejezésekor, az üzemeltetési feladat átadását szolgáló átadás-átvétel megtörténtéről a közérdekű üzemeltető és az új szerződéses víziközmű-szolgáltató vagy a (2) bekezdés alapján kijelölt új közérdekű üzemeltető jegyzőkönyvet vesz fel. Az átadás-átvételi eljárásban a Hivatal és az ellátásért felelős részt vehet és észrevételt tehet. Ha a Hivatal az átadás-átvételen nem vesz részt, úgy az új szerződéses víziközmű-szolgáltató vagy a (2) bekezdés alapján kijelölt új közérdekű üzemeltető köteles az átadás-átvétel megtörténtét igazoló jegyzőkönyv egy hiteles példányát a Hivatal részére annak felvételétől számított 3 munkanapon belül megküldeni.

(4) A közérdekű üzemeltető kérelmére a közérdekű üzemeltetési jogviszony megszűnését követően, a Hivatal külön eljárást folytat le a meg nem térült költségek összegének megállapítása érdekében.

(5) Amennyiben a közérdekű üzemeltető okszerűen felmerült költségei a közérdekű üzemeltetési tevékenység szolgáltatási díjbevételéből részben nem térültek meg, a meg nem térült rész megtérítését a 17. § (15) bekezdése szerint elmarasztalt személy köteles megtéríteni. Több elmarasztalt esetén a megtérítési kötelezettség az elmarasztalt személyeket egyetemlegesen terheli.

IV. FEJEZET

AZ ENGEDÉLYEZÉS ÉS HOZZÁJÁRULÁS SZABÁLYAI

9. A víziközmű-szolgáltatói működési engedély tartalma, hatálya

20. § (1) A víziközmű-szolgáltatói működési engedély (e fejezet tekintetében a továbbiakban: engedély) tartalmazza:

a) az engedélyes víziközmű-szolgáltató nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát (személyi hatály),

b) az ellátási területtel érintett települések nevét, a víziközmű-szolgáltatási ágazat megnevezésével együttesen (területi hatály),

c) az üzemeltetett víziközmű-rendszerek megnevezését, azonosító kódját, azokra nézve a Hivatal által megállapított felhasználói egyenértéket (tárgyi hatály), és

d) a működési jogosultság időbeli hatályát.

(2) Amennyiben az engedély szerinti működési jogosultság az egyes víziközmű-rendszerekre nézve eltérő időbeli hatállyal jön létre, úgy az időbeli hatály az egyes víziközmű-rendszerekre történő külön utalással kerül feltüntetésre.

(3) Az engedély mellékletei a víziközmű-szolgáltatónak a Hivatal által jóváhagyott

a) üzletszabályzata,

b) beszerzési szabályzata,

c) üzemeltetési szerződései.

21. § *  Amennyiben az engedélyt a Hivatal módosítja, a módosításról szóló döntés a víziközmű-szolgáltató külön kérelmére egységes szerkezetben - a változatlan fennállásra történő utalással - tartalmazza a 20. § (1) és (3) bekezdés szerinti, módosítással nem érintett tartalmi elemeket is.

22. § A Hivatal az engedélyt határozatlan időre is kiadhatja.

10. Az engedélyezési eljárás

23. § *  (1) A víziközmű-szolgáltatói működési engedély kiadására irányuló eljárás a kérelmező kérelmére magában foglalja a kérelmező üzemeltetési szerződéseinek, illetve ezek módosításának jóváhagyására irányuló eljárást is.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl kérelemre az eljárás magában foglalja továbbá a kérelmező üzletszabályzatának, valamint beszerzési szabályzatának, illetve ezek módosításának a jóváhagyását is. E bekezdés szerinti kérelem benyújtására kizárólag akkor kerülhet sor, ha az üzletszabályzat, valamint a beszerzési szabályzat, illetve ezek módosításának jóváhagyása a víziközmű-szolgáltatói működési engedély kiadásával kapcsolatban válik szükségessé.

24. § (1) Amennyiben az engedély módosítására irányuló eljárás az engedélyes kérelmére indult, a Hivatal jogosult az engedélykérelemben nem érintett részeinek felülvizsgálatára és módosítására is.

(2) * 

25. § (1) Az engedély kiadására vagy módosítására irányuló kérelmet a 2. melléklet szerinti formanyomtatvány alkalmazásával kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a 2. melléklet szerinti dokumentumokat.

(2) A Hivatal a Vksztv. 16. § (6) bekezdése szerinti követelményeknek való megfelelőség vizsgálatánál a gazdasági társaság saját részvényeit figyelembe veszi, a Vksztv. 16. § (8) bekezdése szerinti munkavállalói résztulajdon vonatkozásában kizárólag az MRP részvényre és a dolgozói részvényre vonatkozó igazolásokat fogadja el.

(3) A kérelmező a kérelemhez mellékeli a 3. melléklet szerinti nyilatkozatot.

(4) *  A Hivatal előtti eljárásban a kérelem módosításának nincs helye.

26. § (1) *  Amennyiben annak lehetőségét törvény vagy kormányrendelet nem zárja ki, az adott engedélyezési feltétel fennállásának hiányában feltételesen is engedélyezhető a víziközmű-szolgáltató működése a feltétel teljesítésére szabott határidő megadásával. A Hivatal a feltételes engedélyt legfeljebb 12 hónapra adja ki, amely időtartam indokolt esetben meghosszabbítható.

(2) A feltétel tűzésével kiadott engedélynek mellékletként részét képezi - a kérelmező által az eljárás során, külön felhívásra benyújtott - a Hivatal által jóváhagyott felzárkózási terv.

(3) A felzárkózási terv időbeli ütemezés mellett tartalmazza a hiányzó engedélyezési feltétel teljesítéséhez szükséges intézkedések tervezetét, a felmerülő erőforrásigény megjelölésével együtt.

(4) Az engedélyes a jóváhagyott felzárkózási terv teljesítéséről a Hivatal által meghatározott gyakorisággal előrehaladási jelentést küld a Hivatalhoz, amely a teljesítést ellenőrizi. A felzárkózási tervben foglaltak teljesítésének elmaradása esetén a Hivatal az engedélyt - a teljesítési elmaradással érintett terjedelemben - visszavonja.

(5) A Hivatal feltétel tűzésével sem bocsát ki működési engedélyt, amennyiben:

a) a benyújtott felzárkózási tervet tartalmi elemei hiányából fakadó teljesíthetetlensége miatt a Hivatal nem hagyta jóvá,

b) a 11. alcímben foglalt engedélyezési feltételek közül egyidejűleg több feltétel is hiányzik, így az a vízi közmű-szolgáltatás jelentősen csökkent színvonalú folytatását eredményezné.

27. § (1) *  Az engedélyben foglalt, hivatali mérlegelés körébe tartozó követelmények az engedélyes kérelmére, legkorábban az engedély kiadását követő egy év elteltével módosíthatók, kivéve ha a követelmények alapjául szolgáló körülmények tekintetében lényeges változások következtek be.

(2) A Hivatal az engedélyt hivatalból módosíthatja, ha

a) a rendszeres adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése következtében, vagy

b) a 29. § szerinti ellenőrzési tevékenysége során

az engedélyben foglalt vagy a kiadásának alapjául szolgáló adatok változását észleli.

28. § A víziközmű-szolgáltató a Hivatal részére a felek által aláírt üzemeltetési szerződést a Vksztv. 22. § (1) bekezdésében meghatározott módon és határidőn belül nyújthatja be. A Hivatal a döntéssel együtt a szerződés másolatának záradékolt példányát megküldi a víziközmű-szolgáltató részére.

29. § *  A Hivatal legalább háromévente elvégzi a víziközmű-szolgáltatók Vksztv.-ben és a felhatalmazása alapján kiadott rendeletekben foglalt előírásoknak való teljes körű vizsgálatát (átfogó ellenőrzés).

11. Engedélyezési feltételek

30. § (1) A kérelmező közgazdasági viszonyai tekintetében a Hivatal a 4. melléklet szerinti módszertan alapján megvizsgálja a kérelmező tőkeerejét, eladósodottságát, pénzügyi kockázatokat jelentő kötelezettségvállalásait, likviditását.

(2) Az (1) bekezdés szerinti módszertan tartalmazza a Hivatal által vizsgált mutatókat, azokra nézve azt az értékhatárt, amelyen túl működési engedély nem kerülhet kiadásra, továbbá azt az értékhatárt, amely esetében a működési engedély csak feltétel tűzésével adható ki.

31. § (1) A kérelmező műszaki eszközfelkészültsége tekintetében a Hivatal vizsgálja:

a) a feladatellátás egyes résztevékenységeihez szükséges műszaki eszközök rendelkezésére állását,

b) a rendelkezésre álló eszközök számossága, műszaki alkalmassága a technológia és az avultság tekintetében a feladatellátás követelményeinek való megfelelőségét,

c) amennyiben az adott eszköz nem képezi a kérelmező tulajdonát, a folyamatos rendelkezésre állás biztosítottságát,

d) a zavartalan feladatellátás érdekében szükséges készenléti és szükségellátást biztosító eszközök (például aggregátor, autódaru, lajtoskocsi), továbbá a hibaelhárítást szolgáló biztonsági készletek megfelelőségét, valamint

e) az üzemeltetés hatékonyságát és biztonságát szolgáló felügyeleti és folyamatirányító megoldásokat.

(2) A kérelmező szervezeti, logisztikai képességei tekintetében a Hivatal vizsgálja, s az ellátandó feladat területi kiterjedtségére tekintettel ítéli meg:

a) a kérelmező szervezeti felépítését, annak tagoltságát, különös tekintettel a területi üzemeltetés feladataira,

b) a kérelmező tevékenységének leszabályozottságát, a lényeges feladat- és hatáskörök rögzítettségét,

c) a kérelmező által alkalmazott gazdasági és műszaki ügyviteli megoldásokat, azok hatékonyságát,

d) az alkalmazott kommunikációs megoldásokat, mind az üzemeltetés, mind pedig a munkairányítás tekintetében,

e) a 24 órás műszaki diszpécserszolgálat kialakítását, annak hatékonyságát, mind a beérkező információk, mind pedig a reagáló képesség tekintetében, valamint

f) a hibaelhárítás érdekében folyamatosan rendelkezésre álló (készenlét, vagy ügyelet) kapacitások meglétét, azok munkaszervezését, területi lefedettségét.

(3) A Hivatal a kérelmező személyi állománya tekintetében, mint engedélyezési követelményt, vizsgálja:

a) a kérelmezőnek a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti vezetője és annak helyettesei:

aa) rendelkeznek-e a c) pont - ennek hiányában - a (4) bekezdés szerinti végzettséggel, vagy

ab) rendelkeznek-e gazdasági, vagy jogi szakirányú felsőfokú szakképesítéssel, továbbá

ac) a víziközmű-szolgáltatásban szerzett szakmai tapasztalatuk időtartama eléri-e az öt évet,

b) az üzemeltetés műszaki irányítását, felügyeletét végző, jogszabályban rögzített képesítési követelménnyel és legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendelkező szakemberek főállású munkaviszonyban vannak-e foglalkoztatva,

c) *  hogy a kérelmező rendelkezik-e főállású munkaviszonyban álló, osztatlan képzésben, vagy mesterképzésben oklevelet szerzett, a szakterületének megfelelő munkakörben foglalkoztatott:

ca) vízépítő mérnökkel,

cb) víz- és szennyvíz technológussal,

cc) vegyészmérnökkel vagy vegyésszel,

cd) gépészmérnökkel,

ce) villamosmérnökkel,

cf) környezet mérnökkel,

cg) szennyvízelvezetési és -tisztítási szolgáltatás folytatása esetén biológussal vagy biomérnökkel, vagy

ch) ivóvíz-szolgáltatás esetén hidrogeológussal.

(4) A (3) bekezdés c) pontjában foglalt végzettséggel egyenértékűnek kell tekinteni az adott szakiránnyal megegyező osztatlan képzésben szerzett főiskolai-, vagy egyetemi alapképzésben szerzett oklevelet.

(5) A (3) bekezdés a) és b) pontjai tekintetében az engedély feltétel tűzésével nem adható ki.

32. § (1) A víziközmű-szolgáltatás hatékony üzemszervezési feltételeinek megteremtése érdekében, a Hivatal vizsgálja az engedélyezéssel érintett ellátási terület egybefüggőségét, az üzemeltetés hatékonyságát és mérlegeli annak hatásait. A Hivatal nem ad a kérelmezőnek működési engedélyt az ellátási területként megjelölt települést vagy településeket közvetlenül ellátó víziközmű-rendszerek üzemeltetésére, amennyiben:

a) az így létrehozható ellátási terület a kérelmező kérelmében további ellátási területként megjelölt, vagy a már - engedély alapján fennálló - üzemeltetési területét képező, földrajzilag vele nem összefüggő ellátási területtől az üzemeltetés hatékonyságát elnehezítő távolságra fekszik, és

b) ott az üzemeltetni kívánt víziközmű-rendszerekre nézve a Hivatal által elismert felhasználói egyenérték nem éri el a 100 000-et.

(2) A Hivatal nem mérlegelheti az egymással földrajzilag össze nem függő ellátási területek közötti távolságoknak az üzemeltetés hatékonyságára gyakorolt hatását, amennyiben a különálló ellátási területek egymáshoz legközelebb eső települései közúton, a belterületi határaiktól számítottan 40 km-t meghaladó távolságra fekszenek.

33. § (1) A Hivatal az adott víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenységre nézve egyetlen víziközmű-rendszer vonatkozásában sem ad ki működési engedélyt, amennyiben a kérelmező, az érintett felhasználók többsége tekintetében, a víziközmű üzemeltetési tevékenységét a Vksztv. 45. § (4) bekezdés alapján, az ott megjelölt tevékenységek közül az a) vagy a b) pont szerinti tevékenységeket, vagy c)-h) pontok szerinti tevékenységek közül kettőnél többnek a kiszervezése útján kívánja megoldani.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megítélése tekintetében a felhasználók érintettnek minősülnek, ha a kiszervezett tevékenység tárgya szerint része a felhasználók ellátását közvetlenül vagy közvetetten biztosító víziközmű-rendszer üzemeltetésének.

(3) Az (1) bekezdés tekintetében a felhasználók számosságát a víziközmű-rendszerekre nézve, a Vksztv. 1. melléklete szerinti képlet alapján kiszámított felhasználói egyenérték szerint kell figyelembe venni.

34. § (1) A Hivatal az engedélyezési eljárás során - a Vksztv.-ben és az e rendeletben foglalt követelményeken túlmenően - figyelembe veszi a víziközmű-szolgáltatás körében okszerűen felmerülő tevékenységre is kihatással bíró módon kötelezettséget rögzítő, és ezáltal a víziközmű-szolgáltatást végző gazdasági társaságokra is vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.

(2) Az (1) bekezdés szerinti körbe tartoznak különösen:

a) a közegészségügy,

b) a nemzeti vagyon védelme,

c) a közfeladat ellátás,

d) a fogyasztók védelme,

e) a létfontosságú rendszerelemek védelme,

f) a környezetvédelem,

g) a közművek üzemeltetésének műszaki feltételei,

h) a közbeszerzés,

i) a foglalkoztatás,

j) az adat- és iratkezelés

tárgykörét szabályozó jogszabályok.

(3) Amennyiben más jogszabály előírásainak csak más hatóság engedélyének megszerzése útján lehet eleget tenni, vagy az annak való megfelelést más szerv által kiadott okirat igazolja, az engedély iránti kérelemben a 3. mellékletben meghatározott tartalommal nyilatkozni kell az engedély vagy az okirat meglétéről.

35. § (1) Amennyiben a víziközmű-szolgáltatói működési engedélyezési eljárás megindítását a kérelmező a Vksztv. 84. §-ában foglalt szabályokra tekintettel kéri, az engedély iránti kérelem mellékleteként integrációs tervet is csatolnia kell.

(2) Az integrációs terv bemutatja azokat az intézkedéseket, együttműködési szándékokat, valamint azt a szervezeti, tartalmi keretrendszert, amelynek a megvalósulása mentén a Vksztv. által kívánt határidőre:

a) a kérelmező által elérhető a Vksztv. 1. melléklete szerint kiszámított 150 000 felhasználói egyenérték, vagy

b) a kérelmező ellátási területe más víziközmű-szolgáltatóhoz kerül át.

(3) Az integrációs tervhez csatolni kell a jövőbeli együttműködés érintettjeinek (ellátásért felelősök, más víziközmű-szolgáltatók) az integrációs terv megvalósítására irányuló szándéknyilatkozatát.

(4) Amennyiben valamely személy több integrációs terv megvalósításában történő részvételre vonatkozóan bocsátott ki szándéknyilatkozatot, s ezek közül van olyan integrációs terv, amelynek a megvalósulása valamely másik integrációs terv megvalósulását kizárná, a Hivatal dönti el, hogy ezek közül melyik nyilatkozatot veszi figyelembe.

(5) A Hivatal az integrációs tervet nem fogadhatja el, ennek következtében a víziközmű-szolgáltatói működési engedélyt nem bocsátja ki, ha:

a) az integrációs tervben foglaltak megvalósulását jogszabály kizárja,

b) a (4) bekezdésben foglaltakra is tekintettel a 150 000 felhasználói egyenértékelérése az integrációs terv alapján nem valószínűsíthető.

(6) Az integrációs tervet a Hivatal elfogadja, amennyiben az részeiben és összességében is reálisan teljesíthető intézkedéseket és célokat fogalmaz meg.

(7) Amennyiben a Hivatal a víziközmű-szolgáltatói működési engedélyt az e §-ban foglaltakra tekintettel bocsátotta ki, a határozatban a Vksztv. 84. §-ára történő hivatkozással feltünteti a kibocsátás kivételes jellegét.

(8) Amennyiben az engedélyt a Vksztv. 84. §-ában foglalt határidőt megelőzően kérelemre indult eljárás keretében korábban nem vonták vissza, vagy a felhasználói egyenérték tekintetében fennálló törvényi követelményekre tekintettel a Vksztv. 35. §-ában foglaltaknak megfelelően nem módosították, az engedélyt a Hivatal hivatalból visszavonja.

36. § (1) A Vksztv. 82. § (1) bekezdése szerint víziközmű-szolgáltatói működési engedély iránti kérelmet benyújtó víziközmű-szolgáltató az e rendelet hatálybalépésének napját megelőzően megkötött, kiszervezési szabályok szerint minősülő szerződéseinek egy másolati példányát az engedély iránti kérelemhez csatoltan tájékoztatásul megküldi a Hivatal részére.

(2) A víziközmű-szolgáltató az (1) bekezdés szerinti szerződések vonatkozásában, ha a szerződés ekkor még hatályban van, köteles a Vksztv. 82. § (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtásától számított két éven belül kiszervezés iránti engedélyezési kérelemmel fordulni a Hivatalhoz.

(3) A kérelem alapján lefolytatott eljárás eredményeként kiadott határozat rendelkezéseire tekintettel:

a) a szerződés az esetlegesen szükséges módosításokkal hatályban tartható, vagy

b) a szerződést a víziközmű-szolgáltató a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül megszünteti.

(4) * 

(5) Az (1) bekezdés szerinti szerződés módosítására kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha a kiszervezésre vonatkozó előzetes engedélyezési vagy tájékoztatási eljárást lefolytatták, és a módosítás az eljárás alapján kiadott határozat tartalmával összhangban van.

12. Az engedély módosításának és visszavonásának feltételei a cégjogi eseményekhez kapcsolódó változásokra tekintettel

37. § A Hivatal a víziközmű-szolgáltató működési engedélyét kérelemre vagy hivatalból módosítja.

38. § (1) A működési engedéllyel rendelkező víziközmű-szolgáltató a cégbírósági változásbejegyzést követő 30 napon belül köteles kérni a működési engedélyének módosítását, amennyiben a változás az engedély tartalmát érinti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez mellékelni kell:

a) a változással érintett feltételek igazolására szolgáló cégbírósági bejegyző végzést;

b) az a) ponthoz kapcsolódó valamennyi olyan okiratot és igazolást, amelynek tartalmában az eredeti kérelem benyújtása óta változás következett be;

c) az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy az engedély kiadására irányuló eljárásban már elbírált és újból be nem nyújtott okiratok tartalmában az eredeti kérelem benyújtása óta változás nem következett be.

39. § A Hivatal a működési engedélyt hivatalból módosítja, ha

a) a rendszeres adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése következtében vagy

b) a 29. § szerinti ellenőrzési tevékenysége során

a működési engedély kiadása során vizsgált adatok változását észleli.

40. § A működési engedély módosítására irányuló eljárásra az engedélyezés szabályai az irányadók.

13. A cégjogi eseményekhez kapcsolódó hozzájárulás speciális szabályai

41. § A Hivatal a Vksztv. 42. § (1) és (2) bekezdéseiben meghatározott hozzájárulását határozatba foglalja.

42. § (1) * 

(2) A 41. § szerinti hozzájárulás kiadása iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét, székhelyét,

b) a kérelmező adószámát, cégjegyzékszámát, statisztikai azonosító számát,

c) a cégjogi esemény alapjául szolgáló döntést,

d) a cégjogi eseményt alátámasztó írásbeli indokolást.

(3) * 

14. A kiszervezésre vonatkozó engedélyezési eljárás speciális szabályai

43. § (1) Amennyiben a víziközmű-szolgáltató valamely, a Vksztv. 45. § (4) bekezdése, és az e rendelet 49. §-a szerinti tevékenységet részben vagy egészben ki kíván szervezni, a kiszervezés engedélyezése érdekében kérelemmel fordul a Hivatalhoz.

(2) A kérelem tartalmazza:

1. a kiszervezni kívánt tevékenység megjelölését,

2. az 1. pont szerinti tevékenység részleges kiszervezése esetén a kiszervezett rész pontos leírását,

3. a kiszervezéssel érintett tevékenység ellátása jelenlegi megoldásának ismertetését,

4. a kiszervezni kívánt tevékenységre vonatkozóan a kínálati piac bemutatását, különös tekintettel a verseny élénkségére, az ismert árviszonyokra,

5. annak bemutatását, hogy a kérelmező milyen szerződési konstrukció keretében, mely lényeges, a teljesítés megfelelőségét biztosító mellékkötelmi eszközök útján kívánja a teljesítés minőségét, folyamatosságát megerősíteni,

6. a kiszervezés műszaki, közgazdasági indokoltságát a feladat saját szervezeten belül történő megoldásával szemben,

7. annak leírását, hogy a kiszervezés hogyan fog hatni a víziközmű-szolgáltatás minőségére, az ellátás biztonságára,

8. *  a meglévő és a tevékenység ellátásához szükséges többlet saját kapacitásokra és a kiszervezésre alapozott megoldásoknak a víziközmű-szolgáltató gazdálkodására gyakorolt hatásai várható részletes, költségnemekre bontott összehasonlító elemzését, valamint megtérülési számításokat,

9. arra vonatkozó kalkulációt, hogy a kiszervezés eredményeként hogyan csökken a díjakban megképzett költségfedezeti igény,

10. azon beruházások megtérülési számításokkal is alátámasztott ismertetését, amelyek a saját kapacitásokra alapozott feladatellátást a kiszervezésre alapozott megoldással tennék egyenértékűvé,

11. annak leírását, hogy a kiszervezés mely személyi, tárgyi, szervezeti kapacitások leépítésével jár együtt,

12. *  annak leírását, hogy a kérelmezett engedélyezési idő lejártát követően a saját szervezeten belüli feladatellátás milyen beruházások mellett, mennyi idő alatt lenne megoldható,

13. annak bemutatását, hogy a kérelemben foglalt kiszervezni kívánt tevékenység, és a már kiszervezett tevékenységek szerződései várhatóan meg fognak felelni a Vksztv. 45. § (2) bekezdésében foglalt követelménynek,

14. *  annak megjelölését, hogy az engedély hatálybalépését követően mely időponttól kívánja a kérelmező kiszervezésben ellátni a tevékenységet.

44. § (1) A Hivatal a kérelem elbírálása során figyelembe veszi az ágazat más szereplői tekintetében rendelkezésére álló, a kérelemben foglaltakhoz képest összehasonlítási alapul szolgáló releváns információkat, valamint a piaci viszonyok tekintetében gyűjtött információkat.

(2) A Hivatal az egyéb jogszabályi követelményeknek való egyidejű megfelelés mellett, akkor engedélyezi a kiszervezést, ha:

a) egyértelműen megállapítható, hogy a kiszervezés a víziközmű-szolgáltatás költséghatékonyságát lényegesen javítani tudja, vagy

b) a kérelmező nem rendelkezik azokkal a kapacitásokkal, képességekkel, melyek az adott tevékenység elvárt tartalmú és színvonalú elvégzéséhez szükségesek.

(3) A Hivatal az engedélyező határozatban

a) meghatározza azt a konkrét, tárgy szerinti tevékenységre jellemző módon kifejezett árszínvonalat, amely felett a tevékenység nem kiszervezhető,

b) meghatározza a kiszervezés díjakban megképzett költségfedezetre gyakorolt, a Hivatal által elismert összegszerű hatását,

c) a kérelemhez képest szűkebb tevékenységrészre is meghatározhatja az engedélyét,

d) a fenntartás szükséges költségeinek elismerése mellett meghatározhatja, mely kapacitásokat tilos a kérelmezőnek a kiszervezés ellenére is leépíteni,

e) kötelezheti a kérelmezőt, hogy kiszervezés esetén, annak engedélyben foglalt határidejének lejártáig a kiszervezett feladat egészének, vagy egy részének az ellátására hozza létre a megfelelő kapacitást.

45. § (1) A Hivatal kiszervezési engedélyt legfeljebb a kérelemben foglalt, de 36 hónapnál nem hosszabb szerződéses időtartamra adhat.

(2) A kiszervezésre irányuló szerződésnek a Hivatal engedélyét sértő rendelkezése semmis.

(3) A kiszervezési engedély alapján lefolytatott pályázati eljárás kiírási dokumentációjában rögzíteni kell, hogy a kiírás a Hivatal Vktszv. 45. § (1) bekezdése szerinti engedélye alapján történik, és ismertetni kell azokat az engedélyben foglalt kritériumokat, amelyektől való eltérés esetén a szerződés nem jöhet létre.

(4) Az engedélyes a kiszervezési engedély alapján megkötött szerződésben nyilatkozni köteles arról, hogy a szerződést a Vksztv. 45. §-ában meghatározott engedély alapján köti meg, és annak tartalma megfelel az engedélyben foglaltaknak.

(5) A kiszervezésre irányuló szerződés az engedélynek való megfelelősége esetén sem köthető meg, ha a Vksztv. 45. § (2) bekezdése szerinti feltétel a szerződés megkötése esetén már nem teljesülne.

46. § (1) *  Amennyiben víziközmű-szolgáltató megköti a kiszervezésre irányuló szerződést, az elfogadó jognyilatkozat Polgári Törvénykönyv 6:69. § (1) bekezdése szerinti hatályossá válását követő 15 napon belül köteles annak egy példányát a Hivatal részére tájékoztatásul megküldeni.

(2) A kiszervezés megvalósulása esetén a Hivatal a szolgáltatási díjra vonatkozó javaslatában a 44. § (3) bekezdés b) pontja szerint elismert összeget figyelembe veszi.

47. § (1) Az 50. §-ban megnevezett tevékenységek kiszervezése céljából felmerülő tárgyalások megkezdése előtt 15 nappal a víziközmű-szolgáltató köteles a Hivatal részére a tájékoztatást küldeni.

(2) A víziközmű-szolgáltató a tárgyalásokat követően megkötött szerződés egy példányát köteles annak létrejöttét követő 15 napon belül a Hivatal részére megküldeni.

(3) A kiszervezés megvalósulása esetén, a Hivatal a szolgáltatási díjra vonatkozó javaslatában a kiszervezéssel elért megtakarítást figyelembe veszi.

48. § * 

49. § A Vksztv. 45. § (4) bekezdésében foglalt tevékenységeken túlmenően a Hivatal előzetes engedélye szükséges az ellátási területre vonatkozó, víziközmű-üzemeltetés alábbi tevékenységeinek részben vagy egészben történő kiszervezéséhez:

1. felhasználási helyeken szüneteltetés érdekében végzett beavatkozások,

2. üzemeltetés körében felmerülő rendszeres közúti szállítási és anyagmozgatási feladatok végzése,

3. vízmérő berendezések javítása, felújítása,

4. ivóvízhálózatok veszteségmérése és -elemzése,

5. szennyvízcsatorna-hálózatok kamerás vizsgálata,

6. szennyvízcsatorna-hálózatokat terhelő idegen vizek feltárása,

7. ivóvíz-hálózatok mosatása,

8. szennyvíz-hálózatok mosatása,

9. üzemeltetési tevékenységgel összefüggő laborvizsgálatok végzése,

10. létfontosságú rendszerelem védelmével kapcsolatos feladatok ellátása,

11. üzemirányítás informatikai megoldásokkal történő ellátása.

50. § A Hivatal előzetes tájékoztatása szükséges az ellátási területre vonatkozó víziközmű-üzemeltetés alábbi tevékenységeinek részben vagy egészben történő kiszervezéséhez:

1. számlakészítés, számlafeldolgozás,

2. számla és levélküldemények előkészítő feldolgozása, nem postai kézbesítése,

3. könyvelés, bérszámfejtés, társadalombiztosítási ügyintézés végzése,

4. *  víziközmű-hálózati elemek szervizelése és javítása, különösen nyomásszabályozók, tűzcsapok, elzáró szerelvények, szennyvízátemelők, vákuumgépházak, szagtalanító és szagcsökkentést biztosító berendezések, fővezetékek kitakarás nélküli javítása,

5. ivóvízellátás speciális tárgyi eszközeinek, gépeinek és berendezéseinek, ezen belül szivattyúknak, kompresszoroknak, fertőtlenítő berendezéseknek, víztisztítási technológiák berendezéseinek, vízbeszerzés létesítményeinek, víztárolás létesítményeinek szervizelése és javítása,

6. szennyvíztisztítás speciális tárgyi eszközeinek, gépeinek és berendezéseinek, ezen belül szivattyúknak, kompresszoroknak, fúvóknak, gázmotoroknak, gépi rácsoknak és szűrőknek, szennyvíztisztítás célgépeinek, víztelenítés célgépeinek, iszapkezelés célgépeinek szervizelése és javítása, energiaellátás, vezérlés és adattovábbítás speciális tárgyi eszközeinek, gépeinek és berendezéseinek, ezen belül transzformátoroknak, aggregátoroknak, kapcsolószekrényeknek, frekvenciaváltóknak, irányítástechnikai berendezéseknek, adattovábbítást és vezérlést biztosító berendezéseknek a szervizelése és javítása.

14/A. *  Hozzájárulás az átmeneti díj alkalmazásához

50/A. § *  (1) A víziközmű-szolgáltató a Vksztv. 31/A. § (4) bekezdésében meghatározott kérelemhez az 50/B. §-ban meghatározottak szerint tartós adathordozón mellékeli:

a) a műszaki átadás időpontját, a próbaüzem időszakát, - ha rendelkezésre áll - a próbaüzem során mért, illetve számított technológiai értékeket és a próbaüzem anyagfelhasználását, valamint az üzembe helyezés időpontját igazoló dokumentumot;

b) a támogatási szerződést, a pályázat elfogadásához készült jóváhagyott költség-haszon elemzést (CBA modell), ha a beruházás európai uniós vagy hazai pályázat keretében valósult meg;

c) a működési költségeket, ráfordításokat bemutató díjigény alátámasztó számítást - az elemi adatokra történő hivatkozásokig lebontva -, az adatok forrásának megjelölésével, valamint ezek részletes indokolását.

(2) Az ellátásért felelős köteles minden olyan adatot és dokumentumot a víziközmű-szolgáltató rendelkezésére bocsátani, ami a Vksztv. 31/A. § (4) bekezdése szerinti kérelem benyújtásához és Hivatal általi megállapításához szükséges.

50/B. § *  (1) A víziközmű-szolgáltató által alkalmazott díjigény alátámasztó számítás elkülönítetten kezeli az alábbi költségelemeket:

a) anyagjellegű ráfordítások;

b) személyi jellegű ráfordítások;

c) egyéb ráfordítások, kiemelten a vízterhelési díj;

d) értékcsökkenési leírás;

e) tőkeköltség.

(2) A díjigény alátámasztó számításban a felmerülés helye szerint meg kell különböztetni a beruházás helyén felmerülő, a területi, illetve regionális szinten felmerülő költségeket, és azokhoz részletes szöveges magyarázatot kell adni. A költségek vonatkozásában szét kell választani azon költségeket, amelyek kizárólag az új víziközmű-rendszer működtetésével kapcsolatosan merültek fel, azoktól, amelyek az üzemi vagy központi általános költségek közül arányosítással kerültek megállapításra és a díjelemek közé beszámításra.

(3) A javasolt alapdíj meghatározásánál ismertetni kell azokat a költségeket, amelyekre a díjelem fedezetet nyújt. A kérelem indokolásában részletesen le kell vezetni, hogy az adott költségelem miért az alapdíjba került beépítésre.

(4) A javasolt fogyasztással arányos díj vonatkozásában a vízközmű-szolgáltató bemutatja a tervezett bekötési számot, a tervezett szolgáltatási mennyiséget.

50/C. § *  (1) A díjigény alátámasztó számításban figyelembe vehető indokolt költségekről a Hivatal útmutatót bocsát ki.

(2) A tőkeköltség kiszámításánál az eszközök értékét csökkenteni kell az állami és más támogatásból, pályázati forrásból, a víziközmű-fejlesztési hozzájárulásból és az egyéb, térítés nélkül átvett idegen forrásból megvalósított, illetve térítés nélkül átvett eszköz meghatározott eszközértékével és az értékcsökkenésével.

15. A népegészségügyi szerv véleményének kikérése és a szakhatóságok kijelölése * 

51. § (1) A Hivatal a Vksztv. 3. § (6) bekezdésében foglalt első fokú panaszkivizsgálási eljárásában

a) *  az ivóvíz biztonságos, egészségkárosítás nélküli felhasználhatóságát és az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott minőségét befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatával kapcsolatban az illetékes népegészségügyi szerv véleményét,

b) *  az ivóvíz mennyiségének rendelkezésre állását befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatával kapcsolatban az illetékes vízügyi hatóság véleményét

kéri ki.

(2) *  A Kormány a Hivatalnak a Vksztv. 26. § (1) bekezdésében foglalt gördülő fejlesztési terv jóváhagyására irányuló eljárásában vízgazdálkodási szakkérdésekben a területileg illetékes vízügyi hatóságot, környezet- és természetvédelmi szakkérdésekben az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.

V. FEJEZET * 

52-54. § * 

VI. FEJEZET

A KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS RÉSZLETES SZABÁLYAI * 

16. A bekötés feltételei és a közszolgáltatási szerződés létrejötte * 

55. § *  (1) A víziközmű-törzshálózat mentén fekvő ingatlanoknak a víziközmű-hálózatba történő bekötését a víziközmű-szolgáltatónál az ingatlan tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója az ingatlan tulajdonosának írásbeli hozzájárulásának birtokában kezdeményezheti (a továbbiakban: igénybejelentés). Az igénybejelentésben a bejelentő közli:

a) a felhasználási célt, az igénybe venni tervezett ivóvíz mennyiségét,

b) nem lakossági felhasználó esetében az elvezetni tervezett szennyvíz mennyiségét, annak minőségi jellemzőit, különös tekintettel a vízvédelmi hatóság által előírt küszöbértékekre,

c) a bekötéssel érintett ingatlan címét, helyrajzi számát, a tulajdonos személyét, valamint - ha az nem azonos a bejelentővel - az ingatlan tulajdonosának a bejelentéshez mellékelendő írásbeli nyilatkozata alapján az ingatlanhasználat jogcímét és

d) a csatlakozó hálózat, illetve a házi ivóvíz- és szennyvízhálózat kialakításának általános műszaki jellemzőit.

(2) Az igénybejelentés kézhezvételét követően a víziközmű-szolgáltató vizsgálja:

a) a víziközmű-hálózat igényelt szolgáltatás teljesítésére való alkalmasságát, annak műszaki állapotát,

b) a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettség fennállását,

c) a műszakilag elérhető szolgáltatás rendelkezésre állását,

d) a bekötővezeték és a vízmérési hely létesítésének műszaki feltételeit,

e) * 

f) üzem esetén a szennyvíz előzetes tisztítását szolgáló berendezés meglétét és a törzshálózatba vezetett szennyvíz minőségi paramétereit.

(3) A víziközmű-szolgáltató az igénybejelentést elutasítja, ha

a) a törzshálózat műszakilag nem elérhető, vagy annak kapacitása nem elegendő az igényelt szolgáltatás biztosítására,

b) bekötővezeték kiépítése vagy átépítése szükséges, és annak költségeit a bejelentő nem vállalja,

c) a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett felhasználó a hozzájárulás fizetési kötelezettségének nem tesz eleget,

d) a bekötővezeték kialakításának nincsenek meg a műszaki feltételei, vagy

e) az adott felhasználási helyen lejárt határidejű vagy vitatott díjtartozás áll fenn.

(4) Az ivóvíz-törzshálózathoz csatlakozó tűzoltásra szolgáló külön ivóvíz-bekötővezeték létesítéséhez a víziközmű-szolgáltató - a katasztrófavédelmi jogszabályok megtartásával - köteles hozzájárulni, ha a tűzoltáshoz szükséges vízmennyiség a házi ivóvízhálózatból és a vízművel össze nem függő más vízvételi helyről nem szerezhető be. A tűzoltásra szolgáló bekötővezetéket külön bekötési vízmérővel kell ellátni.

(5) Az igénybejelentést követő 15 napon belül a víziközmű-szolgáltató tájékoztatja a bejelentőt arról, hogy a (2) bekezdés szerinti feltételek maradéktalan teljesítéséhez milyen további feladatokat és fizetési kötelezettségeket kell teljesítenie. E tájékoztatás keretében a víziközmű-szolgáltató:

a) megállapítja a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás összegét,

b) megadja a bekötővezeték tervezéshez szükséges, törzshálózatra vonatkozó műszaki alapadatokat, és

c) meghatározza vízmérési hely kialakításának műszaki feltételeit.

55/A. § *  (1) Ha a bejelentő az 55. § (5) bekezdése alapján előírtak teljesítését vállalja

a) gondoskodik a vízmérési hely kialakításáról, és

b) benyújtja az 5. melléklet szerinti tervet.

(2) A víziközmű-szolgáltató az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott terv alkalmasságáról annak benyújtásától számított 15 napon belül nyilatkozik.

(3) Ha a benyújtott terv a bekötés megvalósítására nem alkalmas, a víziközmű-szolgáltató írásos indokolással ellátva a terv kiegészítését vagy új terv benyújtását kérheti.

(4) *  A kiásott, nyílt és biztonságos munkavégzésre alkalmas munkaárokba a bekötővezeték kiépítését, fertőtlenítését, a helyszíni szemlét, a nyomáspróbát, a működőképességi és vízzárósági próbát, a geodéziai bemérést és a bekötési vízmérő beszerelését a víziközmű-szolgáltató vagy az általa megbízott vállalkozó végzi. Ezek munkadíját az igénybejelentő köteles megelőlegezni.

(5) *  A víziközmű-szolgáltató vagy az általa megbízott vállalkozó az elszámolás alapjául szolgáló bekötési vízmérőt vagy mellékvízmérőt, a számlázás alapjául szolgáló mellékvízmérőt, telki vízmérőt, valamint szennyvízmennyiség mérőt (továbbiakban együtt: elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérő) az üzembe helyezésekor illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából plombával vagy leszerelést megakadályozó zárral látja el.

(6) A víziközmű-szolgáltató hozzájárulása nélkül végzett bekötés esetén az építtetőt a víziközmű-szolgáltató a jogkövetkezményekre történő figyelemfelhívással egyidejűleg, írásban, igazolható módon felszólítja a létesítmény szükség szerinti átalakítására, ha azzal a bekötés műszaki szempontból alkalmassá válik és a víziközmű-szolgáltatás biztosításának egyéb akadálya nincs.

(7) *  A víziközmű-szolgáltató indokolt kérelmére a járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban együtt: járási hivatal) a felhasználót kötelezi a víziközmű-szolgáltató tudomása nélkül végzett bekötés, az elválasztott rendszerű szennyvízhálózat csapadék és egyéb külső vízterhelésének megszüntetésére, a bekötéssel összefüggő műtárgy, berendezés, felszerelés elbontására, leszerelésére vagy átalakítására, továbbá a házi ivóvízhálózat vagy házi szennyvízhálózat, illetve a csatlakozó hálózat ellenőrzésének, valamint a bekötési vízmérő, a telki vízmérő, a mellékvízmérő vagy a szennyvízmennyiség mérő leolvasásának tűrésére.

56. § (1) *  Az új bekötés megvalósítását követően vagy a felhasználó személyében történt változás esetén a víziközmű-szolgáltatásra a víziközmű-szolgáltató és a felhasználó közszolgáltatási szerződést köt, amely tartalmazza: * 

a) a szerződő felek és azonosító adatai körében természetes személy esetén annak nevét, lakcímét, anyja nevét, születési helyét és idejét, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén annak székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát, képviselőjének nevét és adatait (lakcíme, anyja neve),

b) a szerződés tárgyának fontosabb műszaki jellemzőit, a mennyiségi és minőségi adatokat,

c) a szerződés időbeli hatályát, a víziközmű-szolgáltatás megkezdésének időpontját,

d) a felhasználási helyet, illetve a teljesítés helyét, a szolgáltatási pontot,

e) *  a mérésnek, a fogyasztásmérő hitelesítésének, kalibrálásának, leolvasásának, a számlázásnak és a számla kiegyenlítésének, valamint a szolgáltatási díj visszatérítésének a módját,

f) *  a szerződésszegés következményeit, különösen a hibás és a késedelmes teljesítéssel kapcsolatos szabályokat,

g) *  a felhasználó személyében bekövetkezett változás bejelentésének kötelezettségét,

h) egyéb, a szerződő felek által lényegesnek tartott feltételeket.

(2) *  A víziközmű-szolgáltatási jogviszony a lakossági felhasználó esetében a közszolgáltatási szerződés megkötésével vagy a víziközmű-szolgáltatás igénybevételével, a nem lakossági felhasználó esetében kizárólag a közszolgáltatási szerződés megkötésével jön létre.

(3) *  A közszolgáltatási szerződést közműves ivóvízellátás esetén a felhasználó 60 napos határidővel felmondhatja. Ha a szerződést az ingatlant egyéb jogcímen használó mondja fel, előzetesen a tulajdonos hozzájárulását is be kell szereznie. A közszolgáltatási szerződés felmondása nem érintheti hátrányosan az ingatlanon más felhasználó által igénybe vett víziközmű-szolgáltatást.

(4) *  Abban az esetben, ha közműves szennyvízelvezetésre és -tisztításra irányuló igény a Szennyezőanyag listában meghatározott anyagokat felhasználó üzem részéről merül fel, a közszolgáltatási szerződés hatályosságához az illetékes vízügyi hatóság jóváhagyása szükséges.

17. A víziközmű-szolgáltató és a felhasználó közötti jogviszony szabályai

57. § (1) *  A víziközmű-szolgáltató szolgáltatási kötelezettsége a közműves ivóvízellátás esetében a szolgáltatási pontig, közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás esetében a szolgáltatási ponttól a tisztítottszennyvíz-befogadóba, illetve az átvevő rendszerébe történő bevezetéséig áll fenn. A víziközmű-szolgáltató felel azért, hogy a szolgáltatott ivóvíz minősége az ivóvízvételi helyen biztosított legyen.

(1a) *  Nem állapítható meg a víziközmű-szolgáltatónak a szolgáltatás minőségéért való felelőssége akkor, ha a szolgáltatási ponton az ivóvíz minősége megfelel a jogszabályi előírásoknak, és az ivóvízvételi helyen tapasztalt minőségromlás a házi ivóvízhálózat vagy a csatlakozó ivóvízhálózat nem megfelelő állapota vagy anyaga miatt következik be, és ezt az illetékes népegészségügyi szerv vizsgálata hivatalból vagy a víziközmű-szolgáltató kérelmére megállapította.

(2) * 

(3) *  A felhasználó a tulajdonában lévő házi ivóvíz- és szennyvízhálózatot, illetve a csatlakozó hálózat műszaki állapotát rendszeresen ellenőrzi és az észlelt hibák kijavításáról haladéktalanul gondoskodik.

(4) * 

(5) *  A víziközmű-szolgáltató a csatlakozó ivóvízhálózat, a házi ivóvízhálózat és a házi szennyvízhálózat rendszeres ellenőrzésének és karbantartásának részletes szabályait üzletszabályzatában rögzíti.

58. § * 

59. § (1) A víziközmű-szolgáltatásért a felhasználónak a Vksztv. és a felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet szerinti díjat kell fizetnie.

(2) A díjfizetés alapja a hiteles fogyasztásmérőn mért és a víziközmű-szolgáltató által rögzített mérési eredmény, annak hiányában az e rendeletben, illetve az üzletszabályzatban foglaltak szerint megállapított mennyiség.

(3) *  A víziközmű-szolgáltatás alapdíját az a felhasználó köteles megfizetni, aki a tárgyhó első napján az adott felhasználási helyen a víziközmű-szolgáltatóval közszolgáltatási jogviszonyban állt.

(4) Új felhasználási hely kialakítása esetén a felhasználó a teljes tárgyhavi alapdíjat köteles megfizetni.

18. A felhasználó személyében bekövetkező változás

60. § (1) A felhasználó személyében bekövetkezett változást a korábbi és az új felhasználó köteles a vízmérőállás megjelölésével a változástól számított 30 napon belül a víziközmű-szolgáltatónak bejelenteni az üzletszabályzatban meghatározottak szerint. A bejelentés elmulasztása esetén a felhasználási helyen fennálló díjtartozás megfizetéséért és a víziközmű-szolgáltatót ért károkért a korábbi és az új felhasználó egyetemlegesen felel.

(2) *  A víziközmű-szolgáltató üzletszabályzatában a felhasználó személyében bekövetkező változás esetére előírhatja a házi ivó- és szennyvízhálózat ellenőrzését. Az ellenőrzés költségét a lakossági felhasználók esetében a víziközmű-szolgáltató, míg a nem lakossági felhasználók esetében - ide nem értve az közintézményeket - az új felhasználó viseli.

(3) A korábbi vagy az új felhasználó a szerződés megkötése előtt akkor is kérheti - saját költségére - az ellenőrzést, ha annak elvégzése nem kötelező.

(4) *  Az ellenőrzés eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell minden lényeges tényt, adatot és nyilatkozatot. A jegyzőkönyv felek által aláírt egy példányát a víziközmű-szolgáltató köteles az ellenőrzést a (3) bekezdés szerint kezdeményező felhasználónak átadni, másik példányát megőrizni és az esetleges hatósági ellenőrzés vagy felhasználói panasz esetén az eljáró hatóságnak bemutatni.

(5) *  Ha a víziközmű-szolgáltató a (2) vagy a (3) bekezdésben foglalt ellenőrzési feladatának az üzletszabályzatban meghatározott időtartamon belül nem tesz eleget, nem hivatkozhat felhasználói szerződésszegésre, és ezen a jogcímen nem érvényesíthet igényt a felhasználóval szemben.

(6) *  A (3) bekezdés szerinti kezdeményezés megtételének bizonyítása a felhasználót, a helyszíni ellenőrzés akadályoztatásának bizonyítása a víziközmű-szolgáltatót terheli.

19. A fogyasztásmérők leolvasása

61. § (1) * 

(2) A fogyasztásmérő leolvasásának gyakoriságát a víziközmű-szolgáltató jogosult megállapítani azzal, hogy legalább évente egy alkalommal, a felhasználó kérésére negyedévente - a felhasználó (3) bekezdésben foglalt értesítése mellett - köteles a fogyasztásmérő leolvasására.

(3) A víziközmű-szolgáltató köteles legalább 5 napos időtartam megjelölésével a felhasználó figyelmét felhívni a leolvasás várható idejéről a leolvasás előtti utolsó számlában, számla mellékletében vagy egyéb módon.

(4) *  Amennyiben a fogyasztásmérő leolvasását végző személy az előzetesen jelzett időpontban nem tudta rögzíteni a mérőállást, köteles értesítést hagyni a levélszekrényben vagy fellelhető módon a felhasználási helyen. Az értesítésben a víziközmű-szolgáltató felhívja a felhasználó figyelmét a leolvasás második megkísérlésének idejére, annak nem megfelelősége esetén az időpont-egyeztetés lehetőségére - azzal, hogy a leolvasásra legalább heti egy munkanapon 20 óráig lehetőséget biztosít -, a víziközmű-szolgáltató időpont-egyeztetésre alkalmas elérhetőségére és a leolvasás legkésőbbi időpontjára. A leolvasás időpontja tekintetében a víziközmű-szolgáltató és a felhasználó köteles megegyezni.

(5) *  Ha az ismételt leolvasás is eredménytelen és a felhasználó a (7) bekezdés szerint nem jelentett be fogyasztásmérő állást, a víziközmű-szolgáltató az ivóvíz- és a szennyvíz-mennyiséget az üzletszabályzatában meghatározott számítással vagy a legutolsó sikeres leolvasást megelőző 12 hónap átlagfogyasztását alapul véve állapítja meg, valamint 5 napos időtartam megjelölésével tértivevényes levélben, vagy egyéb igazolható módon a víziközmű-szolgáltató köteles a felhasználó figyelmét felhívni a leolvasás legfeljebb két hónapon belüli ismételt elvégzésének várható idejére. Az értesítésben megjelölt, az időpont-egyeztetési lehetőség során választható leolvasási időpontnak legalább két napon 7 órától 20 óráig tartó időtartamot is kell tartalmaznia. Az értesítésnek tartalmaznia kell a víziközmű-szolgáltató időpont-egyeztetésre alkalmas elérhetőségét is. Az értesítésnek legalább 8 nappal a megjelölt legkorábbi leolvasási időpont előtt a felhasználó rendelkezésére kell állnia.

(6) *  Ha az (5) bekezdés szerinti értesítés ellenére a felhasználó nem él az időpont-egyeztetés lehetőségével, vagy az egyeztetett időpontban nem biztosítja a leolvasás elvégzését, a víziközmű-szolgáltatót a leolvasás elmaradásáért nem terheli felelősség.

(7) *  A víziközmű-szolgáltató által végzett időszakos vagy eseti leolvasás nem mentesíti a felhasználót az üzletszabályzatban meghatározott rendszeres mérőleolvasás és annak bejelentése alól. Az üzletszabályzat meghatározhatja azokat az eseteket, amikor a fogyasztásmérő állásának felhasználó általi bejelentése számlázás alapjául nem szolgálhat.

(8) *  A felhasználó köteles a víziközmű-szolgáltatóval, illetve a fogyasztásmérő leolvasását végző személlyel együttműködni, a fogyasztásmérőhöz való hozzáférést biztosítani.

(9) *  A leolvasás alkalmával észlelt, az azt megelőző 12 havi átlagfogyasztást a víziközmű-szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott mértéket meghaladó fogyasztásról a felhasználót a leolvasással egyidejűleg a víziközmű-szolgáltató jelen lévő képviselője vagy az azt követő 15 napon belül a víziközmű-szolgáltató írásban tájékoztatja. A tájékoztatás megtörténtét kétség esetén a víziközmű-szolgáltató bizonyítja.

20. Vízmérés

62. § *  (1) *  A víziközmű-szolgáltatás elszámolásának alapjául szolgáló vízmennyiséget hiteles és víziközmű-szolgáltató vagy megbízott vállalkozója által plombált vagy leszerelést megakadályozó zárral ellátott fogyasztásmérő berendezéssel kell mérni.

(2) *  Egy felhasználási helyen belül a nem lakossági felhasználók ivóvízhasználatát külön bekötési vízmérővel, vagy mellékvízmérővel kell mérni.

(3) Szennyvízelvezetési közszolgáltatási szerződéssel rendelkező, de szennyvízmennyiség-mérővel nem rendelkező felhasználó kérelmére a szennyvíz-kibocsátással nem járó vízhasználat (a továbbiakban: locsolási vízhasználat) elkülönített mérés alapján történő elszámolását biztosítani kell. A locsolási vízmérő telepítéséhez a legegyszerűbb műszaki megoldást kell választani azzal, hogy az nem veszélyeztetheti a víziközmű biztonságos működését. A locsolási vízmérő kialakításának egyéb feltételeit, az ellenőrzés, a mérőleolvasás és az elszámolás szabályait a víziközmű-szolgáltató üzletszabályzata, valamint a víziközmű-szolgáltató és a felhasználó írásbeli megállapodása tartalmazza.

(4) *  A víziközmű-szolgáltató legfeljebb 2000 négyzetméter alapterületű ingatlanok esetében, árutermelést részben sem szolgáló házikert öntözéséhez a locsolási vízhasználatot elkülönített mérés nélkül, a 63. § (6) bekezdés d) pontja szerint, mennyiségi korrekció útján is biztosítja a lakossági felhasználó számára, ha azt a lakossági felhasználó - az ellenőrzés lehetőségének előzetes értesítés mellőzésével történő felajánlásával - kéri.

(5) A Vksztv. 52. § (2a) bekezdése szerinti elszámolási módra való áttérést az érintett mellékszolgáltatási szerződéssel rendelkező elkülönített vízhasználók kérhetik, amit a víziközmű-szolgáltató a jogszabályi feltételek fennállása esetén teljesít.

(6) Az (5) bekezdés szerinti kérelemben:

a) egy adott bekötési vízmérőhöz tartozó, mellékszolgáltatási szerződéssel rendelkező elkülönített vízhasználók teljes bizonyító erejű magánokiratban közlik a víziközmű-szolgáltatóval a képviseletükben eljáró személy nevét, ha az nem a bekötési vízmérő szerinti felhasználó,

b) az a) pontban meghatározott képviselő a csatlakozó hálózati szakasz megvalósulási állapotáról készített épületgépészeti tervet az üzletszabályzatban meghatározott tartalommal és formában a víziközmű-szolgáltató rendelkezésre bocsátja,

c) az a) pontban meghatározott képviselő közli a víziközmű-szolgáltatóval az arra vonatkozó megállapodásukat, hogy a mellékvízmérők és a bekötési vízmérő egyidejű leolvasására - a víziközmű-szolgáltató gyakorlatával összhangban - rendszeresen mely időpontban kerüljön sor.

(7) * 

(8) *  Ha a Vksztv. 52. § (2a) bekezdése alkalmazásánál a bekötési vízmérő, illetve az elkülönített vízhasználatok összesített fogyasztásának különbözete meghaladja az 5 százalékot, a csatlakozó hálózati szakasz esetleges vízveszteségének és elszámolatlan vízvételeinek (a továbbiakban együtt: elszámolatlan vízvétel) felülvizsgálata érdekében a víziközmű-szolgáltató a saját költségén, soron kívüli ellenőrzést végez.

(9) A vizsgálatra az elszámolatlan vízvételre utaló leolvasási adat keletkezését követő 30 napon belül kell sort keríteni. Az ellenőrző vizsgálaton a (6) bekezdés a) pontja szerinti képviselő vagy a bekötési vízmérő szerinti felhasználó biztosítja a bekötési vízmérő és a mellékvízmérők, valamint a csatlakozó hálózat egyidejű, részletes műszaki felülvizsgálatának lehetőségét. Az ellenőrző vizsgálaton a 68. §-nak az együttműködésre és a jegyzőkönyv tartalmára vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(10) *  Ha a (9) bekezdés szerinti ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a csatlakozó, illetve házi ivóvízhálózati szakaszon a (8) bekezdésben meghatározott mérési különbözetet meghaladó vízfogyasztást elszámolatlan vízvétel okozta, az elszámolatlan vízvétel megszüntetéséig a bekötési vízmérő és a mellékvízmérők összesített fogyasztási különbözetének megfizetése, valamint a (8) bekezdés szerinti soron kívüli ellenőrzés költségei az érintett mellékszolgáltatási szerződéssel rendelkező vízhasználókat - eltérő megállapodás hiányában - egyetemlegesen terhelik.

(11) *  A víziközmű-szolgáltató a (8) bekezdésben meghatározott mérési különbözetet meghaladó vízfogyasztás (10) bekezdés alapján történő számlázását az elszámolatlan vízvétel megszüntetéséig alkalmazhatja. Az elszámolatlan vízvétel megszüntetését a (6) bekezdés a) pontja szerinti képviselő bejelenti a víziközmű-szolgáltatónak.

(12) Ha valamely mellékszolgáltatási szerződéssel rendelkező, és a Vksztv. 52. § (2a) bekezdése szerinti elszámolási módot választó elkülönített vízhasználó:

a) a mérésügyről szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt határidőn belül a mellékvízmérő hitelesítéséről nem gondoskodott,

b) három egymást követő alkalommal nem teszi lehetővé a (6) bekezdés c) pontja szerinti időpontban a mellékvízmérő leolvasását, vagy

c) 60 napot meghaladó fizetési késedelembe esett

az egyéb jogkövetkezmények viselése mellett tűrni köteles, hogy a víziközmű-szolgáltató az adott felhasználási hely ivóvízfogyasztását a 72. § szerint korlátozza vagy előrefizetős ivóvízmérőt helyezzen el a mérési helyen.

21. Szennyvízmennyiség-mérés

63. § (1) *  A szennyvízelvezetési helyről a szennyvízelvezető műbe kerülő szennyvíz mennyisége méréssel, mérés hiányában pedig az adott helyen felhasznált vízmennyiség alapulvételével állapítható meg.

(2) *  A nem víziközműből származó víz azon mennyiségének mérésére, amelyet a felhasználó közüzemi szennyvízhálózatba vezet be, telki vízmérőt kell beépítenie, és kérnie kell annak leszerelést megakadályozó zárral vagy plombával történő ellátását a víziközmű-szolgáltatótól.

(3) *  A víziközmű-szolgáltató üzletszabályzata indokolt esetekben előírhatja a közműves szennyvízmennyiség-mérő beépítését és működtetését.

(4) *  A (2) és (3) bekezdésben meghatározott fogyasztásmérő működtetéséről, karbantartásáról, kalibrálásáról a felhasználónak saját költségén kell gondoskodnia.

(5) *  A szennyvíz mennyiségének mérésére csak olyan mérőeszköz alkalmazható, amely megfelel az e rendeletben foglaltaknak, és amelyhez a víziközmű-szolgáltató előzetesen hozzájárult. A méréssel történő szennyvízelvezetési és -tisztítási szolgáltatás elszámolásának feltételeit a közszolgáltatási szerződésben rögzíteni kell.

(6) Nem vehető figyelembe a szennyvíz mennyiségének meghatározásánál:

a) az a szennyvízmennyiség, ami az illetékes vízügyi hatóság engedélye alapján üzemeltetett, saját célú szennyvízelhelyező műben nyert elhelyezést,

b) az a szennyvízmennyiség, amelynek a közüzemi szennyvízhálózatba vezetését minőségi vagy egyéb okok miatt az illetékes vízügyi hatóság megtiltotta, és szakszerű, ártalommentes elhelyezését a felhasználó igazolta,

c) az a vízmennyiség, amely a házi ivóvízhálózat, illetve a csatlakozó hálózat meghibásodása következtében a környezetben elszivárgott,

d) *  elkülönített mérés hiányában a lakossági felhasználó által a házikert öntözéséhez május 1-jétől szeptember 30-ig terjedő időszakban az elszámolás alapjául szolgáló ivóvízfogyasztás 10 százaléka, valamint

e) *  a házi ivóvízhálózatra a 62. § (3) bekezdése szerint telepített locsolási vízmérőn mért elkülönített locsolási vízhasználat, ha a d) pont szerinti kedvezmény igénybevételére nem kerül sor.

(7) *  Ha a felhasználási helyen keletkezett szennyvizet saját célú szennyvíz-elhelyező műbe és közcsatornába egyidejűleg vezetik, a víziközmű-szolgáltató és a szennyvíz-elhelyező mű működését engedélyező hatóság jogosult a közműves ivóvízhálózatból és a saját célú vízkivételi műből származó víz, illetve az elvezetett szennyvíz mért mennyiségét ellenőrizni.

(8) *  A víziközmű-szolgáltató a szennyvíz-törzshálózatba bocsátott szennyvíz mennyiségét és minőségét előzetes értesítés nélkül ellenőrizheti.

22. Fogyasztásmérők hitelesítése, kalibrálása és cseréje

64. § *  (1) A mérésügyi hatóság által hitelesített fogyasztásmérő beépítéséről, cseréjéről, időszakos hitelesítéséről, kalibrálásáról a mérőeszköz tulajdonosa saját költségén köteles gondoskodni.

(2) Az üzemeltetési szerződés a bekötési vízmérő tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott feladat ellátásáról eltérően rendelkezhet.

(3) A bekötési vízmérő tulajdonjoga a víziközmű-szolgáltatót vagy az ellátásért felelőst, telki vízmérő tulajdonjoga a felhasználót, a mellékvízmérő tulajdonjoga a felhasználót vagy - a mellékszolgáltatási szerződés eltérő rendelkezése hiányában - az elkülönített vízhasználót illeti meg.

(4) A felhasználó és az elkülönített vízhasználó a saját tulajdonában lévő és elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérő hitelesítéséről, cseréjéről saját költségén köteles gondoskodni. Ha ezzel feladattal a víziközmű-szolgáltatót bízza meg, a víziközmű-szolgáltató a megbízás teljesítését nem tagadhatja meg.

(5) Ha a felhasználó az előzetes értesítés nélkül tett felkeresés alkalmával a bekötési vízmérő azonnali cseréjéhez nem járult hozzá, a víziközmű-szolgáltató a cserét úgy köteles előkészíteni, hogy a munkavégzés időpontjáról tértivevény szolgáltatással feladott levélben vagy egyéb igazolható módon legalább 15 nappal megelőzően értesíti a felhasználót. Az értesítésben a víziközmű-szolgáltató köteles felajánlani - az értesítés kézhezvételétől számított 8. napig - az ettől eltérő alkalomra vonatkozó időpont egyeztetés lehetőségét azzal, hogy a cserére legalább heti egy munkanapon 20 óráig lehetőséget biztosít.

(6) A felhasználó köteles a víziközmű-szolgáltató által megküldött értesítésben megjelölt vagy a közös megegyezéssel kijelölt időpontban a felhasználási helyhez tartozó mérőhelyen a munkavégzést lehetővé tenni.

(7) Az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérő cseréjével egyidejűleg írásban, elektronikusan vagy digitálisan rögzíteni kell:

a) a fogyasztásmérő cseréjének okát;

b) a csere időpontját;

c) a lecserélt és a felszerelt fogyasztásmérő adatait (típus, gyári szám, átmérő, a hitelesítés dátuma) és mérőállását, állapotát;

d) a lecserélt és a felszerelt fogyasztásmérő leszerelést megakadályozó zárának vagy plombájának azonosítóját, azok darabszámát, továbbá a plomba vagy a leszerelést megakadályozó zár állapotát; valamint

e) a felhasználó vagy a képviselője, illetve a víziközmű-szolgáltató képviselőjének olvasható nevét és aláírását.

(8) Az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérők és a leszerelésüket megakadályozó zárak sértetlen megőrzéséért és a vízmérési hely, valamint a fogyasztásmérő fagy elleni védelméért a bekötési vízmérő vonatkozásában a felhasználó, a mellékvízmérő vonatkozásában az elkülönített vízhasználó felelős. Mulasztás miatt megrongálódott vagy elveszett fogyasztásmérő javításának, pótlásának, szerelésének költségeit, továbbá valamennyi ezzel összefüggő kárt a felhasználó vagy az elkülönített vízhasználó a víziközmű-szolgáltatónak megtéríti.

(9) Nem hivatkozhat a víziközmű-szolgáltató a felhasználónak a fogyasztásmérő állagmegóvásával kapcsolatos kötelezettsége megszegésére, a fogyasztásmérő leszerelését megakadályozó zár vagy plomba sérülésére, ha a fogyasztásmérő nem a felhasználó kizárólagos őrizetében van vagy annak felszerelése, a felhasználó részére történt átadása során nem az üzletszabályzatban és e rendeletben foglaltak szerint jártak el.

(10) A víziközmű-szolgáltató az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérőnek a mérésügyről szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt hitelesítési idejét nyilvántartja. Mellékvízmérő és telki vízmérő esetében a lejárati évben, legkésőbb október 31-ig tértivevény-szolgáltatással feladott levélben, a számlalevélben vagy egyéb igazolható módon felhívja az elkülönített vízhasználót a csere vagy az újrahitelesítés szükségességére, és az ezzel összefüggő teendőkre.

(11) A (10) bekezdésben előírt felhívás kiterjed arra is, hogy ha a mellékvízmérő cseréjéről az elkülönített vízhasználó határidőben nem gondoskodik, a víziközmű-szolgáltató - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a 71. § szerinti és a Vksztv. 58. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. A víziközmű-szolgáltató az elkülönített vízhasználónak címzett felhívást tájékoztatásul a bekötési vízmérő szerinti felhasználó részére is megküldi.

(12) A mellékvízmérők cseréje vagy újrahitelesítése alkalmával a víziközmű-szolgáltató által felszámítható díjtételeket a víziközmű-szolgáltató üzletszabályzata tartalmazza.

64/A. § *  (1) Ha a felhasználó az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérő rendellenes működését vagy hibáját, sérülését észleli, köteles azt a víziközmű-szolgáltatónak haladéktalanul bejelenteni. A víziközmű-szolgáltató a bejelentéstől számított 8 napon belül köteles a kifogásolt fogyasztásmérőt ellenőrizni. Ha a fogyasztásmérő hibáját az ellenőrzés alátámasztja, a fogyasztásmérő cseréjéről annak tulajdonosa haladéktalanul köteles gondoskodni.

(2) Ha valószínűsíthető, hogy a fogyasztásmérő rendellenesen működik, vagy ha az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzés során a megfelelő működés kérdésben a felek között vita alakul ki, a felhasználó, az elkülönített vízhasználó vagy a víziközmű-szolgáltató kezdeményezi az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérő mérésügyi hatósággal történő metrológiai pontossági ellenőrzését, és ha indokolt, független szakértővel történő metrológiai szerkezeti vizsgálatát (a továbbiakban együtt: pontossági vizsgálat).

(3) A pontossági vizsgálatra nem kerül sor, ha a fogyasztásmérő tulajdonosa - az ellenérdekű fél részéről bejelentett kárigény tényének elismerésével együtt - haladéktalanul másik hiteles fogyasztásmérőt szerel fel.

(4) A pontossági vizsgálat költségeit a kezdeményező fél megelőlegezi.

(5) A pontossági vizsgálat kezdeményezését követő 8 napon belül a víziközmű-szolgáltató saját költségén másik hiteles fogyasztásmérőt szerel be.

(6) A pontossági vizsgálat idejéről, helyéről az ellenőrzést végző hatóság az érintetteket legalább 5 nappal korábban, igazolható módon írásban értesíti. A pontossági vizsgálat végrehajtását az érintett felhasználó és az elkülönített vízhasználó vagy a víziközmű-szolgáltató távolléte nem akadályozza.

(7) Ha a pontossági vizsgálaton a fogyasztásmérő a hitelesítési előírásban megfogalmazott követelményeknek

a) megfelelt, a fogyasztásmérő (5) bekezdésben meghatározott cseréjének díja és a pontossági vizsgálat költsége a vizsgálatot kezdeményezőt terheli;

b) nem felelt meg, a fogyasztásmérő (5) bekezdésben meghatározott cseréjének díja és a pontossági vizsgálat elvégzésének költsége - a (8) bekezdésben foglaltak kivételével - a fogyasztásmérő tulajdonosát terheli.

(8) Ha a fogyasztásmérő rendellenes működése, vagy hibája, sérülése valamelyik fél szerződésszegő magatartásának a következménye, a fogyasztásmérő (5) bekezdésben meghatározott cseréjének és a pontossági vizsgálat elvégzésének díja, a szerződésszegés egyéb jogkövetkezményeivel együtt a szerződésszegő felet terheli.

23. Elszámolás, számlázás és díjfizetés

65. § *  (1) A víziközmű-szolgáltató a szolgáltatási díjról felhasználási helyenként a leolvasott fogyasztási adatok szerint legalább évente egy alkalommal elszámoló számlát bocsát ki.

(2) A víziközmű-szolgáltató az évi egy elszámoló számla mellett évi legalább 3, de legfeljebb 11 részszámlát bocsát ki.

(3) Ha a szolgáltatás igénybevétele nem folyamatos, a felek a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő számú részszámla kibocsátásában vagy részszámla alkalmazásának mellőzésében is megállapodhatnak.

(4) A részszámlában elszámolt fogyasztás alapja - ha a felek ettől eltérően nem állapodnak meg - az előző elszámolt 12 hónap átlagfogyasztásából a részszámlában elszámolt időszak terjedelmére számított mennyiség, ennek hiányában a 8. melléklet szerint megállapított átalány mennyiség.

(5) A víziközmű-szolgáltató köteles a számla felhasználó részére történő eljuttatásáról oly módon gondoskodni, hogy a számla kiegyenlítésére a felhasználónak a kézhezvételtől legalább 8 nap rendelkezésére álljon. A felhasználó és a víziközmű-szolgáltató megállapodása alapján a számla elektronikus úton is kiállítható és eljuttatható a címzetthez.

(6) A víziközmű-szolgáltató az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérőkön mért fogyasztásról nyilvántartást vezet. A Vksztv. 52. § (1) bekezdése szerinti elszámolásnál a víziközmű-szolgáltató a bekötési vízmérő és a mellékvízmérők aktuális és az ezt megelőző állásáról, valamint a mérési különbözetről a 61. § (2) bekezdésében foglalt leolvasást követően kiállított számla mellékletében tájékoztatja a bekötési vízmérő felhasználóját.

(7) A számlát a felhasználó a víziközmű-szolgáltatóval kötött szerződésben és az üzletszabályzatban meghatározott feltételekkel köteles kiegyenlíteni.

(8) Ha a felhasználó a szolgáltatási díjat nem fizeti meg, a mulasztásnak a Vksztv. 58. §-ában meghatározott következményeire a víziközmű-szolgáltató a felhasználó figyelmét írásban felhívja. A felhívás felhasználó részére történő kézbesítése és a Vksztv. 58. §-ában meghatározott intézkedés alkalmazása között legalább 8 napnak el kell telnie.

(9) Ha az árváltozás, a víziközmű-szolgáltató személyében bekövetkező változás, a közérdekű üzemeltető kijelölése, illetve az ideiglenes szolgáltatás kezdő időpontjában a fogyasztásmérő leolvasására nem kerül sor, a szolgáltatásért fizetendő díjat a víziközmű-szolgáltató kezdeményezésére történt felhasználói adatközlés, ennek hiányában a felhasználás időarányos megosztásával kell megállapítani és számlázni.

(10) A víziközmű-szolgáltató a felhasználó indokolt kérésére, az általa megjelölt határnapra az (1) bekezdésben meghatározottakon túl elszámoló számlát, valamint a közszolgáltatási vagy mellékszolgáltatási szerződés megszűnése esetén a szerződés megszűnésének napjára végszámlát bocsát ki. Ha a felhasználó számára visszatérítés jár, ide értve a felhasználót megillető késedelmi kamatot, azt a víziközmű-szolgáltató az elszámoló számla vagy végszámla kiállítását követő 8 napon belül készpénz-fizetés vagy a jogosult által meghatározott fizetési számlára történő átutalás útján teljesíti.

(11) Az elszámoláshoz további részletszabályokat a víziközmű-szolgáltató üzletszabályzata megállapíthat.

(12) Ha az (1) bekezdésben meghatározott elszámolást követően a felhasználó számára visszatérítés jár (ideértve felhasználót megillető késedelmi kamatot is), az összeget a víziközmű-szolgáltató a felhasználó technikai számláján jóváírja és a jóváírt összeggel a soron következő számla összegét vagy ha a visszatérítendő összeg az első soron következő számlánál magasabb, a többi soron következő számla szerint fizetendő összeget csökkenti. Ha a megtérítendő összeg az 5000 forintot meghaladja, a felhasználó kérésére a visszatérítendő összeget a víziközmű-szolgáltató a visszatérítési igény elismerését vagy megállapítását követő 8 napon belül készpénz kifizetéssel vagy a jogosult által meghatározott fizetési számlára történő átutalással teljesíti.

(13) Bekötési vízmérővel nem rendelkező felhasználási helyen az átalánydíjas elszámolásra irányadó ivóvíz mennyiséget a 8. melléklet tartalmazza. A víziközmű-szolgáltató indokolni köteles, ha az ott meghatározott mennyiségeknél többet tekint az elszámolás alapjának. Lakossági felhasználó kizárólagos használatában álló nyaralók, üdülők, esetében az 8. mellékletben található táblázat 1-2. sorában megállapított átalánymennyiségek alapján évente legalább 5 hónap időtartamra (május-szeptember hónapokra) kell a víziközmű-szolgáltatás díját felszámítani.

24. Számlakifogás

66. § (1) *  Ha a felhasználó a számla tartalmát vitatja, a víziközmű-szolgáltatónál kifogást emelhet. A kifogás bejelentésének a számla kiegyenlítésére akkor van halasztó hatálya, ha azt a lakossági felhasználó a fizetési határidő lejártát megelőzően közölte és a számlán feltüntetett mennyiség alapján számított havi fogyasztás az előző 12 hónap havi átlagfogyasztásának kétszeresét meghaladja.

(2) A víziközmű-szolgáltató köteles a kifogást megvizsgálni, és a kifogás közlésétől számított 15 napon belül álláspontjáról a felhasználót írásban értesíteni.

(3) *  Ha a felhasználót a kifogás alapján visszatérítés illeti meg, a víziközmű-szolgáltató a 65. § (12) bekezdése szerint jár el.

(3a) *  Ha a víziközmű-szolgáltató a kifogást elutasítja a felhasználó a halasztó hatályú fizetési kötelezettségének legkésőbb az elutasítás kézhezvételétől számított 8. napon tesz eleget.

(4) *  A Vksztv. 31/B. § (3) bekezdésében meghatározottak végrehajtása során, vagy a víziközmű-szolgáltató érdekkörében felmerült egyéb okból elmaradt számlázás esetén a felhasználó a szolgáltatási díjat vagy díjkülönbözetet az elmaradt számlázás időtartamával azonos időn belül, egyenlő részletekben jogosult kiegyenlíteni. Ez esetben késedelmi kamat nem számítható fel.

(5) *  Ha a víziközmű-szolgáltató vagy a felhasználó fizetési kötelezettségét nem határidőre teljesíti, köteles az üzletszabályzatban meghatározott késedelmi kamatot és a késedelem miatt keletkezett többletköltséget a másik félnek megtéríteni.

25. Elszámolás meghibásodás, hibás mérés és mérési eredmények hiánya esetén

67. § *  (1) Ha a fogyasztásmérő rendellenesen működik, nem mér, nem lehet leolvasni vagy a hitelesítés ideje lejárt (a továbbiakban együtt: hibás mérés) a mérőeszköz adatai a számlázás alapjául nem szolgálhatnak.

(2) A hibás mérés időtartama:

a) ha a meghibásodás tényleges időpontja megállapítható, a meghibásodás időpontjától az új fogyasztásmérő felszerelésének időpontjáig terjedő időtartam,

b) ha a meghibásodás tényleges időpontja nem állapítható meg, a felek által közösen, becsléssel megállapított időtartam, vagy

c) a b) pont szerinti megállapodás hiányában az utolsó mérőleolvasástól az új fogyasztásmérő felszerelésének időpontjáig eltelt időszak, de legfeljebb 12 hónap.

(3) A hibás méréssel érintett időszakban a számlázás alapjául szolgáló ivóvíz és szennyvíz mennyiségét az utolsó mérési hiba nélküli elszámolási időszak egy napra számított átlagfogyasztása és a hibás mérés alatt eltelt napok számának szorzataként kell meghatározni.

(4) A hibás méréssel érintett időszakban a számlázás alapjául szolgáló egy napra eső ivóvíz és szennyvíz mennyiség legfeljebb a 8. melléklet szerint meghatározott átalány-mennyiség, ha azt a (3) bekezdésben meghatározott módon nem lehet megállapítani.

(5) Házi, illetve csatlakozó ivóvíz- és szennyvízhálózat meghibásodása esetén, ha a hibára utaló jelet

a) a víziközmű-szolgáltató a fogyasztásmérő leolvasásakor, cseréje vagy a felhasználási helyen tartott ellenőrzés során észlelte, lehetőleg a helyszínen vagy ha a helyszíni tájékoztatás akadályba ütközik, haladéktalanul, írásban igazolható módon vagy rögzített telefonbeszélgetés útján köteles tájékoztatni a felhasználót a tapasztaltakról és a felhasználó feladatairól,

b) a felhasználó észlelte, köteles a víziközmű-szolgáltatónak az aktuális mérőállás megjelölésével haladéktalanul bejelenteni a hibát, illetve a hiba kijavításáról azonnal gondoskodni.

(6) A víziközmű-szolgáltató a felhasználó bejelentésének közlésétől számított 5 napon belül köteles helyszíni ellenőrzést kezdeményezni. Az értesítésben a víziközmű-szolgáltató felhívja a felhasználó figyelmét az időpont egyeztetés lehetőségére azzal, hogy az ellenőrzésre legalább heti egy munkanapon 20 óráig lehetőséget biztosít, valamint a víziközmű-szolgáltató időpont-egyeztetésre alkalmas elérhetőségére. A helyszíni ellenőrzés lefolytatásában a felhasználó köteles együttműködni, ellenkező esetben a (9) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak.

(7) A felhasználó köteles a víziközmű-szolgáltató számára a hiba keletkezésének helyét ellenőrizhető módon bemutatni és a javítást számlával igazolni.

(8) A helyszíni ellenőrzés során rögzíteni kell, hogy a meghibásodás következtében elfolyt ivóvíz a szennyvíz törzshálózatba jutott-e vagy a környezetben elszivárgott.

(9) Ha a helyszíni ellenőrzés megállapítja a házi ivóvízhálózatból a környezetbe történő elszivárgás tényét, a meghibásodási időszakban elvezetett szennyvíz mennyiségét közműves szennyvízmennyiség-mérő alkalmazása hiányában a meghibásodás bejelentését megelőző utolsó mérőleolvasás időpontját megelőző 12 hónap összes ivóvízfogyasztásából az egy napra számított átlagfogyasztás és a meghibásodás időtartama alatt eltelt napok számának szorzataként kell meghatározni, ahol a meghibásodás időszakának a bejelentés dátumát megelőző utolsó mérőleolvasás időpontjától a hiba kijavításának napjáig, de legfeljebb a bejelentést követő 30. napig terjedő időszakot kell tekinteni.

(10) A házi ivóvízhálózat, illetve csatlakozó ivóvízhálózat meghibásodási időszakban felhasznált ivóvíz mennyiségét a Vksztv. 52. § (1) és (2a) bekezdésében szabályozottak szerint kell elszámolni.

(11) Ha a bekötési vízmérő, a telki vízmérő vagy a mellékvízmérő rongálása vagy a felhasználó egyéb, a vízmérő működését befolyásoló magatartása miatt a felhasznált ivóvíz mennyiségét méréssel nem lehet megállapítani, az elszámolt ivóvíz mennyiségét a vízmérő névleges térfogatárama alapján, számítással kell megállapítani. Ebben az esetben az elszámolás időtartama nem haladhatja meg az évi 500 órát.

(12) A felek a vizsgálat lezárását követő 15 napon belül kötelesek egymással elszámolni.

26. Ellenőrzés

68. § *  (1) A felhasználási helyen, illetve az elkülönített felhasználói helyen (a továbbiakban együtt: ellenőrzött vízhasználó) az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérő, a házi ivóvíz- és szennyvízhálózat, továbbá a csatlakozó hálózat ellenőrzéséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv egy példányát az ellenőrzött vízhasználó rendelkezésére kell bocsátani.

(2) Az ellenőrzés csak az ellenőrzött vízhasználó vagy a képviselője jelenlétében folytatható le.

(3) *  A víziközmű-szolgáltató a tervszerű ellenőrzést megelőzően legalább 15 nappal köteles az ellenőrzött vízhasználót az ellenőrzés időpontjáról tértivevény-szolgáltatással feladott levélben vagy egyéb igazolható módon értesíteni. Az értesítésben a víziközmű-szolgáltató felhívja az ellenőrzött vízhasználó figyelmét az időpontegyeztetés lehetőségére - azzal, hogy az ellenőrzésre legalább heti egy munkanapon 20 óráig lehetőséget biztosít -, valamint a víziközmű-szolgáltató időpont-egyeztetésre alkalmas elérhetőségére.

(4) Előzetes értesítés nélkül a víziközmű-szolgáltató kizárólag munkanapokon, 9-17 óra között és abban az esetben tarthat ellenőrzést a lakossági vízhasználónál, ha az nem jár együtt az ott tartózkodó személyek és tevékenység indokolatlan zavarásával, továbbá ha ahhoz az ellenőrzött vízhasználó vagy képviselője hozzájárul. A hozzájárulás tényét a vízhasználó vagy képviselője az ellenőrzési jegyzőkönyv megnyitásakor, erre vonatkozó tartalmú nyilatkozat aláírásával igazolja. A hozzájáruló nyilatkozatban az ellenőrzött lakossági vízhasználó vagy képviselője az ellenőrzés lehetőségét időben és térben korlátozhatja, amelyet az ellenőrzést végző tűrni köteles. A hozzájáruló nyilatkozatban meghatározott időben és térben történő korlátozás a nyilatkozat aláírását követően nem módosítható.

(5) Az ellenőrzést végzőnek az ellenőrzés megkezdésekor egyértelműen közölnie kell az ellenőrzött vízhasználóval vagy a képviselőjével az eljárás célját. Előzetes értesítés nélküli ellenőrzés kezdeményezésekor tájékoztatni kell az ellenőrzött vízhasználót arról, hogy a hozzájárulása nélkül az ellenőrzésre nem kerül sor, továbbá hogy azt időben és térben korlátozhatja.

(6) Az ellenőrzött vízhasználó vagy a képviselője - a (4) bekezdésben meghatározott hozzájárulás keretei között - köteles együttműködni az ellenőrzést végző személlyel, továbbá köteles a felhasználási helyre, illetve elkülönített felhasználói helyre történő bejutást és az ellenőrzést lehetővé tenni. Ha az ellenőrzött vízhasználó a helyszínről az ellenőrzés során - figyelmeztetés ellenére - távozik, ennek tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(6a) *  A fogyasztásmérő, a plomba vagy a leszerelést megakadályozó zár állapotát és az aktuális mérőállást az ellenőrzés alkalmával felvett jegyzőkönyv rögzíti.

(7) Ha a víziközmű-szolgáltató az ellenőrzésen vagy a fogyasztásmérő leolvasásakor a házi ivóvíz- és szennyvízhálózat, illetve a csatlakozó hálózat közegészségügyi vagy műszaki szempontból nem megfelelő állapotát tapasztalja, határidő tűzésével a jegyzőkönyvben felszólítja az ellenőrzött vízhasználót a szükséges teendők elvégzésére, és erről tájékoztatja az illetékes népegészségügyi szervet. Külön kell felhívni az ellenőrzött vízhasználó figyelmét arra, ha a házi ivóvízhálózat vagy a csatlakozó ivóvízhálózat állapota vagy anyaga miatt fennáll az ivóvízminőség-romlás veszélye, illetve ha a házi szennyvízhálózat vagy csatlakozó szennyvízhálózat hibája környezetszennyezést okoz vagy okozhat.

(8) Ha a víziközmű-szolgáltató (7) bekezdés szerinti felhívására az ellenőrzött vízhasználó határidőn belül nem tesz eleget, a víziközmű-szolgáltató a közüzemi ivóvízellátást a 72. § szerint korlátozhatja vagy felfüggesztheti.

(9) Az ellenőrzött vízhasználónak vagy a képviselőjének az ellenőrzéssel, annak körülményeivel és eredményével kapcsolatos észrevételeit, az ellenőrzés részéről történő meghiúsításának vagy korlátozásának indokait, továbbá az ellenőrzés lefolytatásával és annak megállapításaival összefüggő víziközmű-szolgáltatói tájékoztatás tudomásul vételét a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

68/A. § *  A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek kezelésében lévő ingatlanon a víziközmű-működtetéssel kapcsolatos minden tevékenység végzéséhez a létesítmény parancsnoka által adott belépési engedély szükséges. Az engedélykérelmet a tervezett tevékenység megkezdése előtt legalább 14 nappal kell kérni a létesítmény parancsnokától. Az engedély csak honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekre tekintettel tagadható meg.

27. Szerződésszegés és elszámolás szerződésszegés esetén

69. § *  Ha az ellenőrzés során az ellenőrzést végző szerződésszegést vagy más rendellenességet állapít meg, arról a bizonyítás érdekében fényképet vagy digitális felvételt is köteles készíteni. A fogyasztásmérő vagy bármely részének leszerelése esetén, a leszerelést megelőzően a fogyasztásmérőről és annak részeiről, valamint a leszerelést követően azok becsomagolt állapotáról fényképet vagy digitális felvételt kell készíteni.

70. § (1) *  A víziközmű-szolgáltató részéről szerződésszegésnek minősül, ha

a) nem értesíti az előírt határidőben a felhasználót az előre tervezett karbantartási, felújítási vagy fejlesztési munkák miatti szünetelés időpontjáról és várható időtartamáról,

b) a szolgáltatás minősége és a szolgáltatás színvonala a jogszabályokban, a működési engedélyében, az üzemeltetési szerződésben vagy az üzletszabályzatában előírtaknak nem felel meg,

c) a szolgáltatást a szerződésben rögzített időpontban nem kezdi meg, vagy jogellenesen szünetelteti,

d) olyan fogyasztásmérőt üzemeltet, amely érvényes hitelesítéssel vagy kalibrációval nem rendelkezik, és annak hitelesítésére jogszabály vagy szerződés a víziközmű-szolgáltatót kötelezi,

e) a fogyasztásmérők hitelesítési idejének nyilvántartásáról nem gondoskodik és a csere vagy újrahitelesítés szükségességéről a fogyasztásmérő tulajdonosát az e rendeletben előírtaknak megfelelően nem értesítette,

f) az üzletszabályzatban foglalt egyéb kötelezettségeit nem teljesíti.

(2) A felhasználó részéről szerződésszegésnek minősül, ha

a) a szerződésben meghatározott, rendelkezésre álló vagy lekötött kvótát egy adott szolgáltatási pont vonatkozásában túllépi,

b) a víziközmű-szolgáltatóval szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem, vagy késedelmesen tesz eleget,

c) a szerződésben foglalt adatváltozás bejelentési kötelezettségének nem, vagy késedelmesen tesz eleget,

d) a víziközmű-szolgáltatást a jogszabályokban előírtaktól eltérő módon, szabálytalanul veszi igénybe,

e) *  a fogyasztásmérő ellenőrzését, a hibás fogyasztásmérő javítását, hitelesítési vagy egyéb okból történő cseréjét, vagy a fogyasztásmérő leolvasását a szerződésben előírtak szerint a víziközmű-szolgáltató részére nem teszi lehetővé, vagy - ha erre jogszabály vagy megállapodás a felhasználót kötelezi - ezek javításáról vagy a cseréjéről, továbbá a vízmérési hely karbantartásáról, a fogyasztásmérő elfagyás elleni védelméről nem gondoskodik,

f) az üzletszabályzatban foglalt egyéb kötelezettségeit nem teljesíti.

(3) *  Lejárt hitelességű vagy lejárt kalibrációval rendelkező fogyasztásmérő esetében a víziközmű-szolgáltató vagy a felhasználó a szerződésszegés jogkövetkezménye alól akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a fogyasztásmérő megfelelő időben történő hitelesítése, cseréje vagy leszerelést megakadályozó zárral, illetve plombával történő ellátása a másik fél érdekkörében fennálló okból nem vezetett eredményre.

(4)-(5) * 

(6) A felhasználó szerződésszegését a víziközmű-szolgáltató köteles bizonyítani.

71. § (1) *  Szerződésszegés esetén a víziközmű-szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott mértékű kötbért érvényesíthet az arra jogosult fél.

(2)-(4) * 

28. A közüzemi ivóvíz-szolgáltatás felfüggesztésének vagy korlátozásának és visszaállításának szabályai

72. § *  (1) A víziközmű-szolgáltató és a felhasználó eltérő írásos megállapodásának hiányában a lakossági felhasználóval szemben a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás felfüggesztésére vagy korlátozására csak olyan időpontban kerülhet sor, amelyről a víziközmű-szolgáltató a lakossági felhasználót előre értesítette. Az értesítés és az intézkedési időszak között legalább 8 napnak el kell telnie. Az értesítésben a víziközmű-szolgáltató köteles meghatározni azt az 5 munkanapot, amely időszakon belül a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás felfüggesztését vagy korlátozását végre kívánja hajtani. Az értesítésnek tételesen tartalmaznia kell a lakossági felhasználóval szemben fennálló teljes követelést, jogcímenként, összegszerűen, azok eredeti fizetési határidejével együtt.

(2) Lakossági felhasználóval szemben a víziközmű-szolgáltató által végrehajtott közüzemi ivóvíz-szolgáltatás felfüggesztése esetében a létfenntartási és közegészségügyi vízigények egyidejű biztosításáról közterületi vízkivételi helyen vagy egyéb módon gondoskodni kell.

(3) A közüzemi ivóvíz-szolgáltatás felfüggesztését vagy korlátozását megelőző írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek tértivevény-szolgáltatással feladott küldeményként vagy egyéb igazolható módon kézbesítik.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerint tértivevény-szolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot,

a) ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadja, a kézbesítés megkísérlésének napján,

b) ha az „nem kereste” kézbesíthetetlenségi ok jelzésével érkezik vissza a feladóhoz, a második eredménytelen kézbesítési kísérletet követő ötödik munkanapon - az ellenkező bizonyításig -

kézbesítettnek kell tekinteni.

(5) A lakossági felhasználó - ha a közüzemi ivóvíz-szolgáltatásra igényt tart - közüzemi díjtartozásának, valamint a korlátozás foganatosításával és visszaállításával kapcsolatban felmerülő díj rendezését a víziközmű-szolgáltató felé igazolni köteles. A víziközmű-szolgáltató ezen igazolás közlését követő 3 napon belül a víziközmű-szolgáltatást teljes körűen visszaállítja.

72/A. § *  (1) Ha a közműves ivóvízellátás előre tervezetten 12 órán át, üzemzavar esetén 6 órát meghaladóan, de kevesebb, mint 12 órán át szünetel, a víziközmű-szolgáltató az ivóvízszükséglet kielégítéséről legalább 10 liter/fő/nap mennyiségben köteles gondoskodni. A 12 órát meghaladó, de 24 óránál rövidebb szünetelés esetén legalább 20 liter/fő/nap, 24 órát meghaladóan legalább 30 liter/fő/nap ivóvízmennyiséget biztosít a víziközmű-szolgáltató.

(2) *  Az (1) bekezdésben és a Vksztv. 58. § (11) bekezdésében meghatározott esetben az országos tisztifőorvos által elrendelt hőségriasztás időtartama alatt, az ellátásért felelős igénybejelentése esetén 50 liter/fő/nap mennyiségben biztosítja az ivóvizet a víziközmű-szolgáltató.

(3) *  Ha a közműves ivóvízellátás megszüntetése a tűzivízhálózatot is érinti, a víziközmű-szolgáltatónak az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltséget előzetesen értesítenie kell.

(4) A felhasználó a közműves ivóvízellátás közérdekből történő korlátozását, illetve szüneteltetését kártalanítás nélkül tűrni köteles. Az előre tervezhető közérdekű tevékenység kapcsán felmerülő korlátozásról, illetve szünetelésről a felhasználókat legalább három nappal az intézkedést megelőzően, a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

(5) Közérdekű korlátozás vagy szünetelés időtartama alatt a keletkezett hiba kivizsgálása és felszámolása végett a víziközmű-szolgáltató a felhasználási helyen rendkívüli ellenőrzést tarthat, amit a lakossági vízhasználó vagy képviselője időben és térben nem korlátozhat.

(6) A közműves ivóvíz-szolgáltatás korlátozása, illetve szünetelése akkor közérdekű, ha azt a víziközmű biztonságos működtetésével összefüggő közegészségügyi helyzet, hálózatfenntartás és -fejlesztés vagy üzemzavar-elhárítás teszi indokolttá.

29. A közműves ivóvíz-szolgáltatás felfüggesztése vagy korlátozása alóli mentességre vonatkozó részletes szabályok

73. § (1) Az egészségügyi és gyermekintézmények a Vksztv. 58. § (2) bekezdése szerinti kivételnek való megfelelőséget az alábbi dokumentumokkal igazolják:

a) az 1. § 8. pontja szerinti intézmény alapító okirattal vagy működési engedéllyel,

b) az 1. § 14. pont a) pont aa) alpontja szerinti intézmény alapító okirattal vagy működési engedéllyel,

c) az 1. § 14. pont a) pont ab) alpontja szerinti intézmény alapító okirattal vagy működési engedéllyel és hatályos közoktatási megállapodással,

d) a javítóintézet kivételével az 1. § 14. pont b) pont ba) alpontja szerinti intézmény alapító okirattal vagy működési engedéllyel,

e) a javítóintézet kivételével az 1. § 14. pont b) pont bb) alpontja szerinti intézmény alapító okirattal vagy működési engedéllyel és hatályos ellátási szerződéssel,

f) a javítóintézet alapító okirattal.

(2) A víziközmű-szolgáltató a kivétel biztosítására irányuló kezdeményezés beérkezésétől számított 15 napon belül értesíti az intézményt, hogy az (1) bekezdésében hivatkozott feltételeknek

a) *  megfelel, valamint arról, hogy a kivételt részére mely időtartamra biztosítja vagy

b) nem felel meg, és tájékoztatást ad ennek indokáról is.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti elutasítás nem akadálya a kivétel ismételt kezdeményezésének.

74. § (1) A víziközmű-szolgáltató a felfüggesztés vagy korlátozás időszaka alatti fogyasztásából eredő fizetési kötelezettségéről a felfüggesztés vagy korlátozás időszakát követő 10 napon belül tájékoztatja az érintett egészségügyi, illetve gyermekintézményt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettséget egyenlő részletekben, minden hónap utolsó napjáig, legkésőbb a felfüggesztés vagy korlátozás időszakot követő december 31-éig kell teljesíteni. A víziközmű-szolgáltató az egészségügyi, valamint gyermekintézménnyel ettől eltérően is megállapodhat, azonban a kivétel biztosítását nem teheti függővé e megállapodás megkötésétől.

30. A víziközmű-szolgáltatás szüneteltetése

75. § (1) A víziközmű-szolgáltatás a felhasználó kérésére legfeljebb az üzletszabályzatban meghatározott időtartamra szüneteltethető, az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

a) *  a felhasználó írásban kéri a szüneteltetést és nyilatkozik, hogy a felhasználási helyen vízfelhasználásra nem kerül sor,

b) *  a felhasználó nyilatkozik, hogy nem a víziközmű-rendszerből származó egyéb vizet a szennyvíz-törzshálózatba nem kíván vezetni,

c) a szüneteltetés végrehajtásához a műszaki előfeltételek biztosítottak,

d) *  a felhasználó az üzletszabályzatban előírt egyéb feltételeket teljesítette.

(2) A szüneteltetési kérelemhez mellékelni kell a szünetelés foganatosításával együtt járó költségek előzetes megfizetéséről szóló igazolást, és a felhasználási hely tulajdonosának hozzájárulását, amennyiben az nem azonos a felhasználóval.

(3) A víziközmű-szolgáltató a szüneteltetés végrehajtásával egy időben elszámoló számlát készít, melyet a felhasználó köteles a megjelölt fizetési határidőig kiegyenlíteni.

(4) A víziközmű-szolgáltató a szüneteltetett víziközmű-szolgáltatás után szolgáltatási díjat nem számolhat fel.

(5) *  Amennyiben a felhasználó a szolgáltatás szüneteltetése alatt a víziközmű-hálózatot használja, a víziközmű-szolgáltató jogosult a Vksztv.-ben és az e rendeletben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazni.

(6) *  A felhasználó a víziközmű-szolgáltatás szüneteltetésére vonatkozó kérelmét az üzletszabályzatban meghatározott időszakonként köteles megújítani. A kérelem megújításához kapcsolódóan a felhasználási hely ellenőrzésének lehetőségét a víziközmű-szolgáltató részére biztosítani kell.

31. Víziközmű-törzshálózatba történő bekötés egyéb szabályai

76. § (1) A víziközmű-törzshálózat mentén fekvő ingatlanok bekötését külön-külön bekötő vezetékekkel kell megvalósítani.

(2) * 

(3) *  Ha csak közös bekötéssel oldható meg a víziközmű-szolgáltatás, az igénybejelentő és a víziközmű-szolgáltató előzetesen megkötött szerződése szerint több szomszédos felhasználási hely ellátására közös bekötővezeték és csatlakozó hálózat építhető.

(4) *  Közös bekötés esetén a felhasználási helyek tulajdonosai a víziközmű közös használatából eredő jogok és kötelezettségek egymás közötti gyakorlását külön szerződésben rögzítik. Az igénybejelentés mellékletét képező szerződésben meg kell nevezni a víziközmű-szolgáltatás díjának - az esetleges víziközmű-fejlesztési hozzájárulás - megfizetésére kötelezett felhasználót.

(5) *  Ha a víziközmű-törzshálózat a szomszédos magántulajdonban álló ingatlan mentén fekszik, a bekötés a szomszédos ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával - az ingatlantulajdonosok megállapodása (szerződéses szolgalom) alapján - a szomszédos ingatlan igénybevételével is elvégezhető. A szerződésnek tartalmaznia kell a víziközmű elhelyezésével, az ingatlan használatával kapcsolatos kölcsönös jogokat és kötelezettségeket. A szerződést és a szolgalom-alapítás iránti ingatlan-nyilvántartási kérelemnek a fővárosi és megyei kormányhivatal ingatlanügyi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala által érkeztetett szolgalom-alapítás iránti ingatlan-nyilvántartási kérelem másolatát az igénybejelentéshez kell csatolni.

(6) *  Az (5) bekezdésben meghatározott megállapodás hiányában - ha a szomszédos ingatlant érintő bekötővezeték megvalósítása és üzemeltetése az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki, vagy lényegesen nem akadályozza - a járási hivatal a szomszédos ingatlanra az uralkodó telek tulajdonosa kérelmére vízvezetési és szennyvízelvezetési szolgalmat alapíthat.

(7) A (6) bekezdés szerinti tűrési kötelezettséget meg kell szüntetni, ha az uralkodó telek mentén a víziközmű-törzshálózat megépült, és az abba való bekötés - a meglévő állapothoz képest - nem okoz aránytalan hátrányt.

(8) *  A víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlanok megosztása vagy egyesítése esetén az új állapotnak megfelelő bekötések megépítéséről, illetve - ha a törzshálózat védelme szükségessé teszi - a megszüntetéséről az ezzel járó költségek viselése mellett a telekalakítás kezdeményezőjének, vita esetén az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia.

(9) *  Egy felhasználási hely ellátására több ivóvíz-bekötővezeték csak katasztrófavédelmi vagy műszaki okból létesíthető.

76/A. § *  (1) A vízmérőhelyet az ingatlanoknak a bekötést lehetővé tevő ivóvízhálózatot magában foglaló, közterület felé eső 1 méteres sávjában kell kialakítani. Úszótelkes, telekhatáron kialakított zártsorú beépítés esetén vagy műszakilag indokolt esetben a vízmérőhely épületen belüli közös helyiségben, faliszekrényben, - más megoldás hiányában - közterületen is kialakítható.

(2) Közterületi elhelyezés esetén a vízmérőhelyet a víziközmű-szolgáltató - a közterületen tulajdonosi jogokat gyakorló személy hozzájárulása alapján - jelöli ki.

32. A közműves ivóvízellátás szabályai

77. § (1) A szolgáltató a közműves ivóvízellátást legalább 1,5 és legfeljebb 6 bar hálózati nyomás mellett a szolgáltatási ponton köteles teljesíteni. Ettől eltérő szolgáltatást - a felhasználóval történt eseti megállapodás szerint - a víziközmű-szolgáltató biztosíthat.

(2)-(6) * 

78. § * 

79. § (1) *  A felhasználási hely közműves ivóvízellátása érdekében a házi, illetve csatlakozó ivóvízhálózat vonatkozásában szükséges vízelosztó, nyomásfokozó, nyomáscsökkentő vagy megszakító berendezés létesítéséhez a víziközmű-szolgáltató hozzájárulása szükséges.

(2)-(3) * 

(4) *  Az ivóvíz közműhálózatba bekapcsolt házi ivóvízhálózatot saját célú vízellátó létesítménnyel összekötni tilos.

80. § (1)-(2) * 

(3) Az ivóvíz-bekötővezetéket és a házi ivóvízhálózatot elektromos hálózat és berendezések, villámhárítók földelésére felhasználni nem szabad. A vízmérő aknában egyedi villamos berendezés elhelyezése, csatlakozási pont kialakítása - a víziközmű-szolgáltatás biztosítására szolgáló berendezések és azok energiaellátásához szükséges csatlakozási pont elhelyezése kivételével - tilos.

(4) * 

(5) Az ivóvíz-bekötővezeték felújítását és cseréjét - a halaszthatatlan beavatkozás esetét ide nem értve - az ivóvíz törzshálózat felújításával egy időben kell elvégezni.

81. § (1) A közkifolyókon szolgáltatott ivóvizet - háztartási célú vízhasználatra - a közműves ivóvízellátásba be nem kötött vagy ivóvíz-szolgáltatás korlátozással érintett ingatlan lakói vehetik rendszeresen igénybe.

(2) A víziközmű-szolgáltató és a helyi önkormányzat képviselőtestületének hozzájárulása szükséges a közkifolyóknak nem háztartási célú vízhasználatra (így különösen építkezés, gépkocsi mosás, locsolás) történő rendszeres igénybevételéhez.

(3) *  Az (1) bekezdés szerinti vízhasználat mennyiségét bekötési vízmérő hiányában arányosítással vagy műszaki számítással kell megállapítani. A megállapított fogyasztás után a szolgáltatató és az önkormányzat által kötött szerződés szerint a települési önkormányzat fizeti a díjat a víziközmű-szolgáltató részére.

(4) *  A víziközmű-szolgáltató a közterületi vízvételi helyet az ellátásért felelős állami tulajdonosi joggyakorló vagy a helyi önkormányzat képviselő testülete és az illetékes közegészségügyi szakhatóság, a közterületi tűzcsapot az ellátásért felelős és az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség előzetes hozzájárulásával helyezheti át vagy szüntetheti meg.

(5) *  A víziközmű-szolgáltató közszolgáltatási feladatai ellátásához a közterületen lévő tűzcsapról vizet vételezhet.

(6) * 

82. § (1) A víziközmű-szolgáltatónak a közműves ivóvízellátás műszaki okokból szükségessé váló nyomáscsökkentéséről vagy időszakos korlátozásáról a felhasználókat a helyben szokásos módon legalább 3 nappal korábban értesítenie kell.

(2) *  Ha a szolgáltatott ivóvíz minősége eltér a jogszabályban vagy a közszolgáltatási szerződésben meghatározottaktól, a víziközmű-szolgáltató - az ott megállapított kötelezettségein túlmenően - a helyben szokásos módon köteles erről a felhasználókat, valamint az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott illetékes népegészségügyi szervet haladéktalanul értesíteni.

(3) *  A víziközmű-szolgáltatónak a felhasználók egészségét veszélyeztető vízminőség-romlás megelőzése érdekében folyamatosan gondoskodnia kell az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendeletben előírt vízminőségi határértékek fenntartásáról. Ha a vízminőség romlás nem volt megelőzhető, az illetékes népegészségügyi szervével történő egyeztetést követően a víziközmű-szolgáltatónak a vízminőség helyreállítása iránt haladéktalanul intézkednie, a vízhasználat betiltását vagy korlátozását kezdeményeznie kell.

(4) *  A víziközmű-szolgáltatónak a vízminőséget veszélyeztető rendkívüli eseményekről az illetékes népegészségügyi szervet haladéktalanul tájékoztatnia kell.

83. § (1) Ha a közműves ivóvízellátásra rendelkezésre álló vízmennyiség természeti vagy egyéb elháríthatatlan okból csökken, a vízfogyasztás korlátozható. A vízkorlátozás időszakában foganatosítandó közigazgatási intézkedéseket a jóváhagyott tervnek és a megállapított fogyasztási rendnek megfelelően a polgármester rendeli el.

(2) A vízkorlátozás közzétételéről, a végrehajtás ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik.

33. Az elkülönített vízhasználóra vonatkozó részletes szabályok

84. § (1) *  Az elkülönített vízhasználó a víziközmű-szolgáltatóval írásban mellékszolgáltatási szerződés megkötését kezdeményezheti.

(2) * 

(3) *  Az (1) bekezdés szerinti szerződés megkötését - ha az elkülönített vízhasználó az e rendeletben és az üzletszabályzatban meghatározott feltételeket kielégítő vízmérési helyet kialakította és a hiteles mellékvízmérőt beszerelte - a víziközmű-szolgáltató nem tagadhatja meg.

(4) *  A mellékszolgáltatási szerződés létrejöttének együttes előfeltétele:

a) az elkülönített vízhasználatra vonatkozó írásbeli igénybejelentés,

b) a mellékvízmérőnek és a vízmérési helynek a víziközmű-szolgáltató által jóváhagyott terv szerinti kialakítása és plombával vagy a leszerelést megakadályozó zárral történő ellátása,

c) a felhasználási hely vízfogyasztásának bekötési vízmérővel történő mérése, és a hatályos közszolgáltatási szerződés megléte,

d) a bekötési vízmérő szerinti felhasználó mellékszolgáltatási szerződés megkötéséhez történő hozzájárulása,

e) a bekötési vízmérő szerinti felhasználási helynek és a szerződni kívánó elkülönített vízhasználónak nincs lejárt határidejű számlatartozása a víziközmű-szolgáltató felé és ilyet a víziközmű-szolgáltató az adott elkülönített felhasználói hely vonatkozásában sem tart nyilván,

f) víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett felhasználó esetén a hozzájárulás megfizetése és a megfizetés víziközmű-szolgáltató felé történő igazolása.

(5) *  A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott mellékvízmérő beszerelése a bekötési vízmérő szerinti felhasználó, valamint ha a beszerelést végző nem tulajdonosa az ingatlannak, az ingatlan tulajdonosa hozzájárulásával történhet.

(6) *  A mellékszolgáltatási szerződés létrejöttére, a csatlakozó vezeték kiépítésére, az ivóvízmérőre - e rendelet eltérő rendelkezése hiányában - a közszolgáltatási szerződés létrejöttére, az ivóvíz bekötővezeték és mérési hely kialakítására, ellenőrzésére, a fogyasztásmérésre, továbbá a felhasználó személyében bekövetkező változásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a szerződés alatt a mellékszolgáltatási szerződést, felhasználó alatt az elkülönített vízhasználót kell érteni. A szerződésben a felek rendelkeznek a mellékvízmérő tulajdonjogáról.

(7) A számla kibocsátásának gyakoriságát az elkülönített vízhasználó és víziközmű-szolgáltató közötti mellékszolgáltatási szerződés rögzíti.

(7a) *  A mellékszolgáltatási szerződés megszűnik, ha az elkülönített vízhasználó:

a) a tulajdonában álló mellékvízmérő leszerelését megakadályozó zárat vagy plombát megsérti, illetve eltávolítja vagy azokkal együtt a mellékvízmérőt a víziközmű-szolgáltató által jóváhagyott vízmérési helyről leszereli;

b) határidőben nem gondoskodik a mellékvízmérő hitelesítéséről vagy cseréjéről.

(8) *  A mellékszolgáltatási szerződést az elkülönített vízhasználó 30 napos határidővel, a víziközmű-szolgáltató a fizetési késedelem miatt kezdeményezett fizetési meghagyás kibocsátását követő 15 napos határidővel felmondhatja. A víziközmű-szolgáltató mellékszolgáltatási szerződés felmondásáról a szerződés felmondásával egyidejűleg tájékoztatja a bekötési vízmérő szerinti felhasználót, valamint a 62. § (6) bekezdés a) pontja szerinti képviselőt.

(9) * 

34. A közműves szennyvízelvezetés szabályai

85. § (1) A felhasználó a házi szennyvízhálózat építési követelményeknek megfelelő kialakítására, üzemképes állapotának fenntartására és a szolgáltatási díj megfizetésére köteles.

(2) *  A gravitációs rendszerű szennyvíz-törzshálózat üzemeltetője az ingatlan előtt húzódó szennyvíz-törzshálózat fedlapszintje feletti szifonszinttel rendelkező lefolyókba jutó szennyvíz, károkozás nélküli elvezetését biztosítja. A fedlapszint alatti szifonszinttel rendelkező lefolyók esetén a felhasználó az ingatlan elöntés elleni védelmét visszaáramlás elleni műszaki védelem házi, illetve csatlakozó szennyvízhálózatba történő beépítésével biztosítja. Ez utóbbi körülmény fennállására a víziközmű szolgáltató az üzletszabályzatában, új bekötés esetén az igénybejelentéssel egyidejűleg hívja fel az érintett felhasználókat.

(3) A szennyvíz törzshálózatba csak a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló kormányrendelet vagy hatóság határozatában meghatározott minőségű szennyvíz, illetve szennyezőanyag vezethető be.

(4) Tilos olyan szennyezőanyag-tartalmú szennyvíz és szennyezőanyag bevezetése (bebocsátása), amely

a) a szennyvízelvezető műben dolgozók egészségét - munkakörük ellátásával összefüggésben - veszélyezteti, és ezzel egészségkárosodást okoz vagy okozhat,

b) a szennyvízelvezető és -tisztító, valamint az iszapkezelő mű üzemszerű (rendeltetésszerű) működését akadályozza, veszélyezteti, a műtárgyakat, berendezéseket rongálja, illetve rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná teszi,

c) a szennyvízelvezető és -tisztítóműből kibocsátva környezetkárosodást, illetve a befogadó káros szennyezését okozhatja,

d) a szennyvíziszap környezetvédelmi követelményeknek megfelelő, biztonságos elhelyezését, lerakását, illetve felhasználását akadályozza.

(5) Elválasztott rendszerű szennyvízelvezető műbe csapadékvizet, egyesített rendszerű szennyvízelvezető műbe a víznyelőn keresztül szennyvizet, továbbá elválasztott rendszer esetén a csapadékvíz-elvezető műbe szennyvizet juttatni tilos.

(6) *  Ha elválasztott rendszerű szennyvízelvezető hálózatba csapadékvíz bevezetésére kerül sor, és ezt a gyakorlatot a felhasználó a víziközmű-szolgáltató felszólítása ellenére tovább folytatja, a víziközmű-szolgáltató a jogellenes állapotot a felhasználó költségére megszüntetheti. A szennyvízelvezető törzshálózatba jogellenesen bevezetett csapadékvíz mennyisége után a víziközmű-szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott pótdíjat számolhat fel.

85/A. § *  (1) A lakossági felhasználó háztartási szennyvizét a törzshálózatba juttató szivattyúnak, vákuumszelepnek és ezek műtárgyainak, szerelvényeinek (a továbbiakban együtt: szennyvíz beemelő) * 

a) a szennyvízelvezető törzshálózattal egyidejű kiépítése - a víziközmű-szolgáltatóval történő eltérő megállapodás hiányában - az ellátásért felelős,

b) a működtetése működőképességének és üzembiztonságának, üzemképes állapotának folyamatos fenntartása a víziközmű-szolgáltató

feladata.

(1a) *  A szennyvíz beemelő (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kiépítéshez a felhasználó korlátozásmentesen biztosítja a szennyvíz beemelő létesítési hely megközelítési és hozzáférési lehetőségét.

(2) A szennyvíz beemelő működtetéséhez a felhasználó biztosítja:

a) a szennyvíz beemelő megközelítésének és hozzáférhetőségének korlátozásmentes lehetőségét, valamint

b) eltérő műszaki kialakítás vagy megállapodás hiányában a szennyvíz beemelő folyamatos energiaellátását.

(3) A műszakilag elérhető szennyvízelvezető törzshálózathoz korábban csatlakozott és e rendelet hatálybalépése után a felhasználó által kiépített szennyvíz beemelők esetében az üzemeltetési feladat átvételekor a víziközmű-szolgáltató és a felhasználó átadás-átvételi jegyzőkönyvet vesz fel, amelyben rögzítik:

a) a szennyvíz beemelő műtárgy ingatlanon belüli elhelyezkedését, közterület felőli megközelíthetőségét, a hozzáférhetőség módját, a jellemző méreteit és anyagát,

b) a szivattyú vagy a vákuumszelep műtárgyon belüli elhelyezését, típusát, - ha ismert - a gyártási évét, műszaki állapotát és az utolsó felújítás időpontját,

c) a szennyvíz bekötővezetékhez, esetleg a házi vízhálózathoz csatlakozó szerelvények méretét, fajtáját,

d) az energiaellátó vezeték csatlakozási pontjait, a beépített elektromos védelmi berendezések jellemző paramétereit,

e) a helyszínen készült vázrajzokat műszaki szükség szerinti részletességgel vagy azt a tényt, hogy a felhasználó által rendelkezésre bocsátott műszaki tervek megfelelőek,

f) egyéb, az átadó vagy az átvevő által lényegesnek tartott megállapításokat.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott feladat elmulasztására visszavezethető kárért a víziközmű-szolgáltató nem felel. A mulasztás bizonyítása a víziközmű-szolgáltató feladata.

(5) *  Ha arra korábban nem került sor, a felhasználó által kiépített szennyvíz beemelő akkor kerül az ellátásért felelős vagy rendszerfüggetlen víziközmű-elem esetében a víziközmű-szolgáltató tulajdonába, amikor a fő szerkezeti egység cseréje (új szivattyú, vákuumszelep vagy műtárgy beépítése) válik szükségessé, vagy megvalósul annak felhasználási helytől független energiaellátása.

(6) Az ellátásért felelős a Vksztv. 11. §-ban előírt beruházási terv alapján gondoskodik a (2) bekezdés b) pontjában rögzített feladat felhasználási helytől független energiahálózattal történő kiváltásáról.

86. § (1) *  A kiásott, nyílt és biztonságos munkavégzésre alkalmas munkaárokba a szennyvíz-bekötővezeték létesítését, annak a már üzemeltetett szennyvíz törzshálózatra való bekötését a víziközmű-szolgáltató vagy az általa megbízott, építési kivitelezés jogosultsággal rendelkező vállalkozó köteles a megrendelő költségére elvégezni.

(2) Egy ingatlan ellátására több szennyvíz-bekötővezeték csak műszakilag indokolt okból a víziközmű-szolgáltató hozzájárulásával létesíthető.

(3) Üzemelő kényszeráramoltatású szennyvíz törzshálózatba a szennyvíz-bekötővezeték csatlakoztatását kizárólag a víziközmű-szolgáltató végezheti, illetve végeztetheti.

(4) A csatlakozó szennyvízhálózaton a szolgáltatási pont előtt a szennyvíz összetételének ellenőrzésére alkalmas aknát vagy tisztítónyílást kell kialakítani.

(5) *  Új üzem esetén a szennyvíz törzshálózatba az ingatlan csak akkor kapcsolható be, ha azzal egyidejűleg a szennyvíz előtisztításához szükséges berendezés üzembe helyezhető, és annak a vízjogi üzemeltetési engedélyezésére vagy a szennyvíz kibocsátásának engedélyezésére irányuló eljárás megindult vagy jogerősen lezárult.

(6) A szennyvízelvezető mű káros szennyezése esetén - megfelelő szennyvíz előtisztító berendezés hiányában, vagy szakszerűtlen üzemeltetése miatt - a hatóság a bebocsátót a szennyvíz előzetes tisztításához szükséges berendezés létesítésére, korszerűsítésére vagy a meglévő berendezés megfelelő üzemeltetésére kötelezi.

87. § (1) A víziközmű-szolgáltató a szennyvíz-bekötővezeték építésére vonatkozó hozzájárulás megadásával egyidejűleg köteles közölni a szennyvíz-bekötővezeték létesítéséhez szükséges munkák, a vízzárósági - kényszeráramoltatású rendszer esetén a működőképességi - próbák, a helyszíni ellenőrzés és nyíltárkos bemérés várható összegét, amelyet a megrendelő köteles megelőlegezni.

(2)-(4) * 

(5) *  A bekötővezeték és tartozékai használatba vételére vonatkozó hozzájárulásban meg kell határozni a szennyvíznek a szennyvízelvezető műbe vezethető napi átlagos mennyiségét, melynek növeléséhez a víziközmű-szolgáltató hozzájárulása szükséges.

(6) Amennyiben a helyszíni ellenőrzés során a hozzájárulásban foglaltaktól eltérő beépítést vagy más, az üzembe helyezést akadályozó körülményt állapítanak meg, a víziközmű-szolgáltató az üzembe helyezést megtagadhatja, és azt a hozzájárulásban foglalt feltételek teljesítéséhez kötheti.

(7) A víziközmű-szolgáltató köteles a szennyvízelvezető és -tisztítóművek teljesítőképességének megfelelően keletkező szennyvizet (egyesített rendszerű csatornahálózat esetén a csapadékvizet is) károkozás nélkül elvezetni és a vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltaknak megfelelően tisztítani.

88. § (1) A szennyvízelvezető műbe csak olyan nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz bocsátható be, amelyet az rendeltetésszerű használattal elvezetni képes, és amelynek fogadására a szennyvíztisztító berendezést alkalmassá tették.

(2) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz bebocsátási pontot a vízügyi hatóság jelöli ki a víziközmű-szolgáltató véleményének figyelembevételével. A bebocsátási pont igénybevételéhez a víziközmű-szolgáltató hozzájárulása szükséges. A bebocsátás feltételeiről a víziközmű-szolgáltató a bebocsátóval szerződést köt.

(3) * 

(4) A víziközmű-szolgáltató a szennyvízelvezető műbe bebocsátott szennyvíz minőségét esetenként vagy folyamatosan megvizsgálja. A bebocsátott szennyvíz minőségének ellenőrzésére nem lakossági felhasználó esetén előzetes értesítés nélkül is sor kerülhet. Az ellenőrzés végrehajtását a felhasználó köteles elősegíteni.

VI/A. FEJEZET * 

A VÉDENDŐ FELHASZNÁLÓKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK * 

88/A. § *  (1) Üzletszabályzat a Vksztv.-ben és e rendeletben foglaltaknál kedvezőbb szabályokat állapíthat meg a védendő felhasználókra.

(2) A védendő felhasználó a védettséggel járó jogait csak egy felhasználási helyen gyakorolhatja.

(3) A víziközmű-szolgáltató által nyújtott kedvezményért és különleges bánásmódért ellenérték kikötése semmis.

88/B. § *  (1) E rendelet alkalmazásában szociálisan rászoruló felhasználónak azt a természetes személyt kell tekinteni, aki, vagy akinek a háztartásában élő személy:

a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 32/B. §-a szerinti időskorúak járadékában részesül,

b) a Szoctv. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult,

c) a Szoctv. 38. §-a szerinti lakásfenntartási támogatásban részesül,

d) a Szoctv. 40-44. §-a szerinti ápolási díjban részesül,

e) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. §-a szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,

f) a Gyvt. 25. §-a szerinti otthonteremtési támogatásban részesült, a támogatás megállapításától számított 3 éven keresztül,

g) a Gyvt. 54. §-a szerinti nevelőszülő, aki saját háztartásában neveli a gondozásába helyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket, vagy

h) a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján a Nemzeti Eszközkezelővel bérleti jogviszonyban áll.

(2) E Fejezet alkalmazásában a háztartás fogalmát a Szoctv. 4. § (1) bekezdés f) pontja szerint kell értelmezni.

(3) A szociálisan rászoruló felhasználó az (1) bekezdésnek való megfelelését

a) a 9. melléklet szerinti, 30 napnál nem régebbi, kitöltött és aláírt nyomtatvány, vagy

b) a szociálisan rászoruló felhasználói státuszt megállapító szerv által kibocsátott, a jogosultság fennállását igazoló, 30 napnál nem régebbi igazolás, illetve határozat

eredeti példányának bemutatásával igazolhatja a víziközmű-szolgáltató felé.

(4) A víziközmű-szolgáltató az igazolás céljára bemutatott iratok másolatát a jogosultság megszűnését követő 5 évig megőrzi.

(5) *  A víziközmű-szolgáltató a szociálisan rászoruló felhasználót a rászorultság igazolását követő 15 napon belül nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartásba vételről a felhasználót a Vksztv. 61/A. § (3) bekezdése szerint tájékoztatja.

(6) *  Ha a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló körülmény határozott ideig áll fenn, és annak meghosszabbítását a védendő felhasználó - a határidő lejártát 30 nappal megelőzően a víziközmű-szolgáltató által a részére megküldött írásbeli figyelemfelhívás ellenére - nem igazolja, a határozott idő lejártát követő 15 napon belül a víziközmű-szolgáltató az érintett védendő felhasználót törli a nyilvántartásból. A víziközmű-szolgáltató értesíti az érintett felhasználót a nyilvántartásból való törlésről.

(7) *  A víziközmű-szolgáltató a szociálisan rászoruló személyként nyilvántartott védendő felhasználót, valamint azt a fogyatékkal élő védendő felhasználót, aki esetében nyilvántartásba történő felvétele során a szakorvosi vélemény nem mondta ki, hogy állapotában jelentős javulás nem várható, legalább a Vksztv. 61/A. § (7) bekezdésében meghatározott határidőt megelőző 15 nappal közérthetően, írásban, tértivevény-szolgáltatással feladott levélben, a számlalevélben vagy egyéb igazolható módon tájékoztatja a Vksztv. 61/A. § (7) bekezdése szerinti kötelezettségéről, egyúttal megküldi részére a 9. melléklet szerinti adatlapot.

(8) Ha a védendő felhasználók nyilvántartásában nem szereplő lakossági felhasználó díjtartozásával 45 napot meghaladó késedelembe esett, a víziközmű-szolgáltató további 15 napon belül írásban, közérthető módon és áttekinthető formában tájékoztatja a lakossági felhasználót a szociálisan rászoruló felhasználókat megillető kedvezményekről, a védendő felhasználók nyilvántartásába történő felvétel kérelmezésének módjáról, valamint megküldi részére a 9. melléklet szerinti adatlapot.

(9) Ha a felhasználó kérte a védendő felhasználók nyilvántartásába történő felvételt, annak elbírálásáig a Vksztv. 58. § (1) bekezdés szerinti intézkedést a víziközmű-szolgáltató nem foganatosíthatja.

88/C. § *  (1) A szociálisan rászoruló 12 naptári hónapon belül egy alkalommal kérheti részletfizetési kedvezmény vagy fizetési haladék alkalmazását. Erre a szociálisan rászoruló felhasználó figyelmét a fizetési felszólításban fel kell hívni, egyúttal tájékoztatni kell a szociálisan rászorulót a részletfizetés, illetve a fizetési haladék leghosszabb igénybe vehető időtartamáról és a tervezett fizetési ütemezésről. A víziközmű-szolgáltató a szociálisan rászoruló felhasználó fizetési kedvezményre vonatkozó kérelmét 15 napon belül érdemben köteles megválaszolni.

(2) Részletfizetési kedvezmény és fizetési haladék csak olyan szociálisan rászoruló felhasználót illet meg, aki vállalja, hogy a részletfizetés, fizetési haladék igénybevételének időtartama alatt igénybe vett víziközmű-szolgáltatás díját és a tartozás részösszegeit, illetve a tartozás halasztott összegét a vízközmű-szolgáltató által méltányosan megállapított, (1) bekezdés szerinti határidőben és ütemezésben kiegyenlíti.

(3) Ha a szociálisan rászoruló felhasználó a részletfizetési, illetve fizetési haladékra vonatkozó megállapodás feltételeit megszegi, a víziközmű-szolgáltató jogosult a részletfizetésre, illetve fizetési haladékra vonatkozó megállapodás azonnali hatályú felmondására.

(4) A részletfizetés, fizetési haladék időtartama alatt a kedvezménnyel érintett díjfizetési kötelezettség vonatkozásában a felhasználót kamat- és kötbér fizetési kötelezettség nem terhelheti.

(5) A részletfizetés időtartama nem lehet kevesebb, mint az igénylést megelőző 12 hónapban számlázott felhasználásból számított

a) egy havi átlagfogyasztás ellenértékét meg nem haladó tartozás esetén két hónap,

b) 3 havi átlagfogyasztás ellenértékét meg nem haladó tartozás esetén öt hónap,

c) 3 havi átlagfogyasztást meghaladó tartozás esetén hat hónap.

(6) A fizetési haladék időtartama legfeljebb 60 nap, különös méltánylást érdemlő esetben 90 nap.

(7) A részletfizetés, fizetési haladék tekintetében e rendelkezésektől csak a szociálisan rászoruló felhasználó javára lehet eltérni.

(8) Víziközmű-szolgáltató váltás esetén, a korábbi víziközmű-szolgáltató köteles igazolást adni a szociálisan rászoruló felhasználónak arról, hogy a váltást megelőző 12 naptári hónap alatt részesült-e fizetési haladékban vagy részletfizetési kedvezményben, és a megállapodást teljesítette-e.

88/D. § *  (1) A fogyatékkal élő lakossági felhasználó a védendő felhasználók nyilvántartásába történő felvételére való jogosultságát

a) a 10. melléklet A) része szerinti, 30 napnál nem régebbi, kitöltött és aláírt nyomtatvány benyújtásával, és

b) ha

ba) vakok személyi járadékában részesül, a juttatást megállapító vagy folyósító szerv által kiadott, a jogosultság fennállását igazoló, 30 napnál nem régebbi határozat vagy igazolás eredeti példányának bemutatásával, vagy a 10. melléklet B) része szerinti, 30 napnál nem régebbi, kitöltött és aláírt nyomtatvány benyújtásával;

bb) fogyatékossági támogatásban részesül, a juttatást megállapító vagy folyósító szerv által kiadott, a jogosultság fennállását igazoló, 30 napnál nem régebbi határozat vagy igazolás eredeti példányának bemutatásával, vagy a 10. melléklet B) és C) része szerinti, 30 napnál nem régebbi, kitöltött és aláírt nyomtatvány benyújtásával; vagy

bc) a víziközmű-szolgáltatás megszüntetése, felfüggesztése a lakossági felhasználó vagy a vele közös háztartásban élő személy életét vagy egészségét közvetlenül veszélyezteti, a 10. melléklet C) része szerinti, 30 napnál nem régebbi, kitöltött és aláírt nyomtatvány benyújtásával

igazolhatja.

(2) Az (1) bekezdés szerint benyújtott iratokat és a bemutatott iratok másolatát a víziközmű-szolgáltató a jogosultság megszűnését követő 5 évig köteles megőrizni.

(3) *  A fogyatékosság jellegét, amely a fogyatékkal élő felhasználót alkalmatlanná teszi a fogyasztásmérő leolvasására, a mérőállás közlésére, a számlaolvasásra, vagy a számla felhasználási helyen kívüli, készpénzes fizetéstől eltérő kiegyenlítésére, továbbá az (1) bekezdés b) pont bc) alpontjának esetleges fennállását a kezelőorvos, ennek hiányában a háziorvos igazolja a 10. melléklet C) része szerinti nyomtatvány kitöltésével. Ha a rehabilitációs szakértői szerv az érintett személy egészségi állapotát, egészségkárosodását, fogyatékosságát vizsgálta, a kezelőorvos és a háziorvos a 10. melléklet C) része szerinti nyomtatványt e szerv szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása vagy határozata alapján tölti ki.

(4) A víziközmű-szolgáltató a fogyatékkal élő felhasználót a rászorultság igazolását követő 8 napon belül nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartásba vételről a felhasználót a Vksztv. 61/A. § (3) bekezdése szerint tájékoztatja.

(5) A vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesülő személyt, mint fogyatékkal élő felhasználót nem kell személyes körülményeinek megfelelő, különleges bánásmódban részesíteni, ha vele együtt olyan nagykorú személy él, aki nem fogyatékkal élő felhasználó.

(6) Az (1) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti körbe tartozó, a felhasználóval egy háztartásban élő fogyatékkal élő személyre tekintettel a fogyatékkal élőnek nem minősülő felhasználó is kérheti a fogyatékkal élő személyek nyilvántartásába történő felvételét, de ugyanazon fogyatékkal élő személyre tekintettel csak egy felhasználó egy felhasználási hely vonatkozásában szerepelhet a nyilvántartásban jogosultként.

(7) Az (1) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja szerinti körbe tartozó fogyatékkal élő felhasználót megillető különleges bánásmód:

a) havi (időközi) mérőleolvasás a felhasználási helyen,

b) készpénzben történő számlakiegyenlítés a felhasználási helyen,

c) a számla értelmezéséhez az érintett víziközmű-szolgáltató üzletszabályzata szerint nyújtott egyedi segítség (helyszíni számlamagyarázat, számlafordíttatás),

d) az érintett víziközmű-szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott, a fogyatékkal élők számára az ivóvízellátási és szennyvízelvezetési szolgáltatás igénybevételét megkönnyítő egyéb szolgáltatás.

(8) A lakossági felhasználó a fogyatékkal élő felhasználók nyilvántartásába történő felvétel iránti kérelemben nyilatkozik arról, hogy a (7) bekezdésben felsorolt szolgáltatások közül melyekre tart igényt. Az igényelt szolgáltatást legkésőbb a nyilvántartásba vételt követő 30. naptól kell biztosítani, illetve az esetleges műszaki beavatkozásokat 30 napon belül kell megkezdeni.

(9) A fogyatékkal élő felhasználók nyilvántartásában szereplő lakossági felhasználó olyan igényét, amelyet a benyújtott iratok nem támasztanak alá, az érintett víziközmű-szolgáltató nem köteles teljesíteni.

(10) A 10. melléklet C) része szerint kiállított igazolás tartalmazza azon értesítendő személy elérhetőségét, akit az (1) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti körbe tartozó fogyatékkal élő személy vonatkozásában a közműves ivóvízellátás, illetve közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás szolgáltatási üzemszünet esetén értesíteni kell.

(11) Jogosultságának a Vksztv. 61/A. § (7) bekezdése szerinti ismételt igazolására a fogyatékkal élő felhasználó első ízben a nyilvántartásba történő felvételét követő naptári évben köteles.

(12) A fogyatékkal élő felhasználók nyilvántartásában szereplő felhasználó az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatát évente legfeljebb két alkalommal módosíthatja. Az így igénybe venni kívánt szolgáltatást a módosítási igény beérkezését követően, a (8) bekezdésben meghatározott időtartam szerint kell biztosítani a felhasználó számára.

88/E. § *  A védendő felhasználó köteles a védelemre jogosultságot adó körülmény megváltozását vagy megszűnését 15 napon belül bejelenteni a víziközmű-szolgáltatónál. A víziközmű-szolgáltató köteles a bejelentést követő 8 napon belül a változást a nyilvántartáson átvezetni, vagy a védendő felhasználót a nyilvántartásból törölni.

VII. FEJEZET

AZ ÜZLETSZABÁLYZATRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

89. § (1) A víziközmű-szolgáltató az üzletszabályzata tervezetét a honlapján közzéteszi.

(2) A jóváhagyásra benyújtandó üzletszabályzatra vonatkozó szabályokat és kötelező tartalmi elemeket a 7. melléklet tartalmazza.

(3) A víziközmű-szolgáltató az üzletszabályzat tervezetének honlapon történő közzétételét követően legalább 20 napos véleményezési határidőt köteles biztosítani. A beérkezett véleményeket, észrevételeket és az ezekről folytatott egyeztetések eredményét a véleményezési határidő lejárta után a víziközmű-szolgáltató 5 napon belül jegyzőkönyvben rögzíti.

(4) A víziközmű-szolgáltató az üzletszabályzat jóváhagyására irányuló kérelmét a véleményezési határidő lejártát követő 15 napon belül megküldi a Hivatal részére. A kérelemhez mellékelni kell a víziközmű-szolgáltató által a szabályzat kidolgozásánál el nem fogadott észrevételeket, továbbá az ezekről lefolytatott egyeztetések jegyzőkönyvét is.

(5) A Hivatal a jóváhagyási eljárás keretében a fennmaradt vitás kérdésekben is dönt. Az üzletszabályzatot legfeljebb 3 évre jóváhagyja, a jóváhagyást feltételekhez köti, vagy a jóváhagyást megtagadja.

(6) Amennyiben a Hivatal a jóváhagyást megtagadta, úgy a víziközmű-szolgáltató a határozatban foglaltak szerint köteles átdolgozni az üzletszabályzatot, és újra benyújtani jóváhagyásra.

(7) A víziközmű-szolgáltató a Hivatal által jóváhagyott - módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt - üzletszabályzatát a Hivatal jóváhagyó határozatának közlésétől számított 3 napon belül a honlapján közzéteszi.

VII/A. FEJEZET * 

ÜGYFÉLSZOLGÁLAT * 

89/A. § *  (1) A víziközmű-szolgáltató állandó ügyfélszolgálati irodát, illetve ügyfélszolgálati fiókirodát (a továbbiakban együtt: ügyfélszolgálat) működtet a felhasználói és elkülönített vízhasználói bejelentések és az általa kezdeményezett ügyek intézésére, panaszok kivizsgálására és orvoslására, a felhasználók tájékoztatására.

(2) Az állandó ügyfélszolgálati iroda a hét minden munkanapján legalább napi 6 órás, és - 5 munkanapos hetet alapul véve - legalább heti 36 órás nyitva tartással működik, ahol a hét legalább egy munkanapján a meghosszabbított nyitva tartást 20 óráig biztosítani kell. Az állandó ügyfélszolgálati irodán a nyitva tartási időben biztosítani kell a bankkártyás és a készpénzes fizetési lehetőséget.

(3) *  Az ügyfélszolgálati fiókiroda legalább heti két munkanapon, összesen legalább heti 8 órás nyitva tartással működik, ahol a hét legalább egy munkanapján az ügyintézés 18 óráig biztosított. Az ügyfélszolgálati fiókiroda köteles fizetési számlára történő készpénzbefizetési utalványt rendelkezésre tartani, és - ha azt a víziközmű-szolgáltató üzletszabályzata előírja - készpénzes fizetési lehetőséget biztosítani.

(4) A víziközmű-szolgáltató legalább egy állandó ügyfélszolgálati irodát köteles működtetni a székhelyén, vagy az üzemeltetési területének azon településén, ahol a legtöbb felhasználót és elkülönített vízhasználót ellátja, továbbá az ellátási területen fekvő megyei jogú városban (fővárosban). Minden más ellátási területen, ahol a víziközmű-szolgáltató rendszeréhez tartozó felhasználók és elkülönített vízhasználók száma összességében meghaladja a 20 000-et, a víziközmű-szolgáltató fiókirodát működtet a tömegközlekedéssel legjobban elérhető, központi fekvésű településen.

(5) Az ügyfélszolgálati fiókiroda az ellátási területén lévő felhasználási hellyel rendelkező felhasználókat és elkülönített vízhasználókat fogadja. Az állandó ügyfélszolgálati irodában a víziközmű-szolgáltatóval szerződéses kapcsolatban álló, vagy szerződést létesíteni szándékozó valamennyi ügyfél intézheti ügyeit, függetlenül a felhasználási helytől.

(6) Az ügyfélszolgálatok (2) és (3) bekezdés figyelembevételével megállapított nyitva tartási idejét a víziközmű-szolgáltató üzletszabályzata rögzíti.

89/B. § *  (1) Az ügyfélszolgálat az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben személyes ügyintézés lehetősége mellett vagy írásos, telefonos és elektronikus úton biztosítja az ügyintézés lehetőségét.

(2) A Hivatal által előírt ügyfélforgalmi adatokat az ügyfélszolgálat köteles rögzíteni.

(3) Ha az ellátási területen a közműves ivóvízellátást, illetve a közműves szennyvízelvezetést és -tisztítást több víziközmű-szolgáltató végzi, úgy azok megállapodhatnak egy közös helyiségben működtetett ügyfélszolgálat létrehozásában.

(4) Közös helyiségben működtetett ügyfélszolgálat esetében az ügyfelek számára az egyes jogviszonyokkal összefüggő önálló ügyintézés lehetőségét külön-külön biztosítani kell.

89/C. § *  (1) *  Az ügyfélszolgálat a helyben, azonnal el nem intézett ügyek esetében az írásban benyújtott beadványokat igazolás ellenében veszi át. A víziközmű-szolgáltató a felhasználó valamennyi beadványát köteles az elévülési határidő végéig, visszakereshetően megőrizni.

(2) Ha a beadvány a közműves ivóvíz-szolgáltatással és a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással egyaránt összefügg, és ennek következtében több víziközmű-szolgáltatót érint, a víziközmű-szolgáltatók kötelesek egymás között a beadvány beérkezésétől számított 5 napon belül az intézkedési hatáskörök tisztázásához és a megfelelő intézkedés megtételéhez szükséges egyeztetéseket lefolytatni és ennek megtörténtéről a felhasználót haladéktalanul, írásban vagy elektronikus úton tájékoztatni.

(3) *  A panaszt tartalmazó beadványok intézése során a víziközmű-szolgáltatónak 15 napos határidőn belül érdemben, írásban választ kell adnia a felhasználó részére, amelyben tájékoztatást kell adni a panaszos indítványával összhangban megtett intézkedésekről, vagy a panasz elutasításának indokairól.

(4) A válaszadási határidőbe nem számít bele a (2) bekezdés szerinti egyeztetés, valamint a felhasználóval történő időpont egyeztetéstől a beadvánnyal kapcsolatos helyszíni vizsgálat elvégzéséig eltelt idő.

(5) A szóban közölt panaszról felvett jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az alábbiakat:

a) a felhasználó neve, lakcíme, a felhasználási hely címe,

b) a panasz előterjesztésének helye, ideje, módja,

c) a felhasználó panaszának részletes leírása, a felhasználó által bemutatott iratok, dokumentumok és egyéb bizonyítékok jegyzéke,

d) a víziközmű-szolgáltató nyilatkozata a felhasználó panaszával kapcsolatos álláspontjáról, ha a panasz azonnali kivizsgálása lehetséges,

e) a jegyzőkönyvet felvevő személy és - telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt panasz kivételével - a felhasználó aláírása, valamint

f) a jegyzőkönyv felvételének helye, ideje.

(6) A víziközmű-szolgáltató a panaszról felvett jegyzőkönyvet és a válasz másolati példányát öt évig köteles megőrizni.

(7) A korábbi, érdemben megválaszolt panasz tartalmával azonos tartalmú, ugyanazon felhasználó által tett, ismételt, új információt nem tartalmazó panasz, valamint a névtelen felhasználói panasz kivizsgálását a víziközmű-szolgáltató mellőzheti.

(8) A panasz elutasítása esetén a víziközmű-szolgáltató köteles a felhasználót írásban tájékoztatni arról, hogy a panaszával - annak jellege szerint - mely hatóság eljárását kezdeményezheti.

(9) A felhasználó kérésére az ügyfélszolgálatnak az adatkezelési szabályok figyelembevételével biztosítania kell, hogy a felhasználó díjmentesen megismerhesse a fizetendő díjra és egyéb számlázási adatokra vonatkozó információkat.

VIII. FEJEZET

A VÍZIKÖZMŰ-FEJLESZTÉSI HOZZÁJÁRULÁS ALKALMAZÁSÁNAK SZABÁLYAI

90. § (1)-(2) * 

(3) A hozzájárulás mértéke az igényelt víziközmű-szolgáltatáshoz szükséges fejlesztés költségeinek arányos része.

(4) * 

(5) A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás befizetését követően a víziközmű-szolgáltató megállapítja a szolgáltatási kapacitást (kvótát vagy kontingenst), amely alapján, és amelynek mértékéig a felhasználó jogosulttá válik a szolgáltatás igénybevételére.

(6) A víziközmű-szolgáltatónak a víziközmű-fejlesztési hozzájárulással kapcsolatos befizetésekről ellátásért felelősönkénti bontásban nyilvántartást kell vezetni.

(7) A nyilvántartásnak a következőket kell tartalmaznia:

a) a felhasználó neve, székhelye,

b) az ingatlan helyrajzi száma,

c) a kvóta, illetve kontingens mértékét víziközmű-szolgáltatási ágazatonként, m3/nap mennyiségben,

d) a befizetett víziközmű-fejlesztési hozzájárulás összege.

(8) A víziközmű-szolgáltatónak olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy adott évben mely vízi közmű-fejlesztésekre használt fel befizetett víziközmű-fejlesztési hozzájárulást az összeg megjelölésével.

VIII/A. FEJEZET * 

A GÖRDÜLŐ FEJLESZTÉSI TERV * 

35. *  A gördülő fejlesztési terv elkészítése

90/A. § *  (1) A gördülő fejlesztési terv (a továbbiakban: Terv) a víziközmű-szolgáltatási ágazaton belül víziközmű-rendszerenként és fejlesztési ütemenkénti bontásban tartalmazza az elvégzendő beruházási, felújítási és pótlási feladatokat.

(2) A Terv célja, hogy a víziközmű-szolgáltatási ágazat közművagyonának műszaki állapota megfelelő színvonalú legyen ahhoz, hogy a víziközmű-szolgáltatás folyamatosan és költséghatékonyan biztosítható legyen.

90/B. § *  (1) Ha a víziközmű-rendszeren több ellátásért felelős is tulajdonnal rendelkezik, a víziközmű-rendszerre vonatkozó Terv elkészítésének kötelezettsége a Vksztv. 9. § (3) bekezdése szerint meghatározott ellátásért felelős képviselőt terheli.

(2) A képviselő az általa képviselt ellátásért felelősnek legalább 15 napos véleményezési határidőt biztosít.

(3) Ha a véleményezésre jogosult határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a Tervet elfogadta.

(4) A Terv elkészítésének költségeit a Vksztv. 11. §-a szerint a gördülő fejlesztési terv készítésére és benyújtására kötelezett viseli. Több kötelezett esetén az ellátásért felelősök egyetemlegesen viselik a Terv elkészítésének költségeit.

90/C. § *  (1) A beruházási terv, valamint a felújítási és pótlási terv az alábbi felsorolás szerinti bontásban tartalmazza a benyújtás évét követő 15 évre vonatkozó elvégzendő feladatokat:

a) I. ütem: részletes műszaki terv és ez alapján készült költségkalkuláció (1. év),

b) II. ütem: megalapozó műszaki terv és költségbecslés (2-5. év),

c) III. ütem: távlati műszaki terv és költségbecslés (6-15. év).

(2) *  A Hivatal a terv készítésére kötelezett indokolt kérelmére az I. ütemben előirányzott feladatok átütemezéséhez vagy előre nem tervezhető beruházási, felújítási és pótlási igény teljesítéséhez az alábbiak szerint járulhat hozzá:

a) a feladatok megvalósítása valamilyen külső oknál fogva ellehetetlenült,

b) a Terv készítése óta bekövetkezett változás miatt más víziközmű-fejlesztés megvalósítása kap elsőbbséget, vagy

c) az uniós társfinanszírozásban megvalósuló fejlesztéshez kapcsolódóan az ellátásért felelősnek kiegészítő - a Terv készítésekor előre nem ismert - beruházásokat, felújításokat kell végrehajtania.

(3) A II-III. ütemek esetén a következő Terv benyújtásakor van lehetőség a szükséges átütemezés végrehajtására.

(4) *  A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a Terv készítésére kötelezett a hozzájárulás iránti kérelemmel együtt a Hivatalnak megküldi a Terv módosítását, amely a kiegészítő beruházások, felújítások - a Terv készítésére irányadó szabályok szerint összeállított - leírását tartalmazza. A Hivatal a jóváhagyás iránti kérelmet soron kívül elbírálja.

90/D. § *  (1) A beruházási tervnek a tervezett új víziközművek megvalósításával, a meglévő víziközművek bővítésével kapcsolatos célokat és feladatokat kell tartalmaznia.

(2) *  A felújítási és pótlási tervnek a meglévő víziközművek felújítási és pótlási jellegű feladatait kell tartalmaznia.

(3) A beruházási tervnek, illetve a felújítási és pótlási tervnek víziközmű-szolgáltatási ágazatonként és azon belül víziközmű-rendszerenként és fejlesztési ütemenként tartalmaznia kell:

a) az elvégzendő feladatokat víziközmű-objektumonkénti csoportosításban, fontossági sorrendben, a főbb műszaki paraméterekkel;

b) a felújítás, pótlás, beruházás szükségességét alátámasztó műszaki indokolást;

c) *  a II-III. fejlesztési ütemekben ismertetett feladatok becsült költségeit, a Terv I. ütemben alkalmazott árszintet bázisnak tekintve;

d) a felújítások, pótlások, beruházások megvalósításához szükséges pénzügyi forrásokat, az ellátásért felelősök, illetve a víziközmű-szolgáltató által biztosított, illetve külső (pályázati) források szerinti bontásban; valamint

e) annak bemutatását, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat a leginkább indokolt fejlesztésekre ütemezte.

(4) A tervezési időszakban előre nem látható körülmények miatt

a) *  a rendkívüli helyzetből adódó azonnali feladatok elvégzésére az előzetes költségterv 1-15 százalékát kell tervezni,

b) *  az a) pont szerinti feladatokon túlmenően az egyes ütemek között a feladatok és az azokhoz rendelt források átcsoportosítása az előzetes költségterv

ba) 15 százalékáig a Hivatal egyidejű tájékoztatásával,

bb) 15 százalékát meghaladó mértékben a Hivatal előzetes hozzájárulásával

végezhető el.

(5) A beruházási terv, valamint a felújítási és pótlási terv kialakításánál figyelembe kell venni az alábbiakat:

a) a bírósági, hatósági határozatból vagy jogszabályból eredő kötelezettséget;

b) a szerződésben vállalt kötelezettséget;

c) a víziközmű-fejlesztési programban való részvételt vagy az ahhoz való csatlakozást;

d) a fejlesztés elmaradásával járó kockázat következményeit, mértékét;

e) az üzemeltetési költség jelentős csökkenésével járó fejlesztést;

f) a vagyontárgyak beszerzésének időpontját, anyagát, építési körülményeit, jelenlegi műszaki állapotát, várható élettartamát, illetve a műszaki amortizáció mértékét;

g) a működtetési költségek várható alakulását a tervezett fejlesztések megvalósulása függvényében;

h) a hibastatisztikát és a hibaelhárítások költségelemzését;

i) a rendkívüli helyzetből adódó azonnali feladatokat; valamint

j) az illetékes népegészségügyi szerv által jóváhagyott vízbiztonsági tervet.

(6) * 

(7) A közműves szennyvízelvezetést és -tisztítást érintő fejlesztési terv készítésénél

a) a terheléseket elsődlegesen a víziközmű-rendszerre jellemző ivóvízigényekre alapozva kell meghatározni,

b) a keletkező nyers szennyvíz minőségét és a vízvédelmi hatóság által meghatározott, a tisztított szennyvízre előírt kibocsátási határértékeket is figyelembe kell venni.

(8) * 

(9) A Tervben figyelembe kell venni a területrendezési tervekben és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben megfogalmazott fejlesztési igényeket, illetve be kell mutatni azok teljesítését.

(10) A fejlesztéseknél alkalmazott technológiáknak, a fejlesztésekhez felhasznált anyagoknak és eszközöknek meg kell felelniük a víziközmű-szolgáltatás körében az elérhető legjobb technológiák, anyagok és eszközök színvonalának azzal, hogy előnyben kell részesíteni:

a) az energiahatékony, biztonságos üzemeltetést lehetővé tevő, egységes rendszert képező és hosszú élettartamú megoldásokat;

b) a víziközmű várható élettartama alatt az üzemeltetés egy évére vonatkoztatott legkisebb beruházási és üzemeltetési költségeket biztosító megoldásokat; valamint

c) a környezeti elemek kíméletére, takarékos használatára, továbbá a hulladékkeletkezés csökkentésére, a természetes és az előállított anyagok visszaforgatására és újrafelhasználására törekvő megoldásokat.

(11) A Tervben meg kell határozni azokat a beruházással kapcsolatos feladatokat, amelyek megvalósításához a vízügyi hatóság előzetes véleménye alapján vízjogi engedélyt kell beszerezni.

36. *  A Terv pénzügyi forrásai

90/E. § *  (1) *  A víziközmű-szolgáltatás biztonságát meghatározó felújítások és pótlások fedezetének forrásait elsődlegesen a szolgáltatási díjban érvényesített díjhányad biztosítja.

(2) A víziközművek megvalósításának és a meglévő víziközművek bővítésének pénzügyi fedezetét a vagyonkezelési, koncessziós vagy bérleti-üzemeltetési szerződés alapján elsősorban a fejlesztésre kötelezett ellátásért felelős vagy víziközmű-szolgáltató biztosítja.

(3) A víziközmű-szolgáltató feladata annak alátámasztása, hogy az új víziközművek ráfordítási igényei nem veszélyeztetik a meglévők felújítási és pótlási feladatait.

37. *  A Terv jóváhagyása és ellenőrzése * 

90/F. § *  (1) *  A Hivatal a Terv jóváhagyását:

a) az I. ütem vonatkozásában megtagadja, ha a bemutatott pénzügyi források alapján az I. ütem végrehajtása nem biztosított, vagy

b) megtagadja, ha a tervezett beruházás megvalósítása jogszabályokkal ellentétes.

(2) A Hivatal a Terv jóváhagyását megtagadhatja, ha

a) a benyújtott Terv nem felel meg a 90/D. § szerinti tartalmi követelményeknek;

b) a pénzügyi források bemutatása hiányos;

c) a bemutatott felújítások és pótlások tervezett költsége és a szolgáltatási díjban ezen feladatok ellátása érdekében érvényesített díjhányadból számított forrás nagysága nincs összhangban.

90/G. § *  (1) A Hivatal a jóváhagyott beruházási tervben, valamint a felújítási és pótlási tervben foglaltak végrehajtását ellenőrzi.

(2) Az elvégzett beruházások, felújítások és pótlások megvalósítását, műszaki, gazdasági és jogi eseményeit, adatait dokumentálni szükséges.

(3) Az elvégzett beruházások, felújítások és pótlások dokumentációjának tartalmaznia kell legalább:

a) eszköz beszerzésére, szolgáltatás elvégzésére vonatkozó eljárás esetén az ajánlattevők adatait és az ajánlatuk tartalmát;

b) ajánlattételi felhívást, illetve dokumentációt;

c) az eszköz, szolgáltatás megrendelésének igazolását;

d) a teljesítés igazolását;

e) a felmerült költséget igazoló számla másolatát;

f) a műszaki átadás-átvétel dokumentumait;

g) a beépítés tényét, szolgáltatás elvégzését igazoló képanyagok dokumentációját;

h) a terv- és megvalósulási dokumentáció eltérését bemutató, indokolással ellátott értékelést;

i) engedélyköteles vízilétesítmény esetén a jogerős vízjogi üzemeltetési vagy vízjogi fennmaradási engedélyt, ennek hiányában legalább az engedély kiadására irányuló eljárás megindításáról szóló igazolást.

(4) A Hivatal az elvégzett fejlesztések értékarányosságát is jogosult ellenőrizni.

IX. FEJEZET

SZÁMVITELI SZÉTVÁLASZTÁS

91. § (1) A víziközmű-szolgáltató tevékenységeinek számviteli szétválasztásával megbízható és valós képet kell adni a víziközmű-szolgáltató víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenységeinek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről.

(2) *  A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerinti éves beszámoló kiegészítő mellékletének alá kell támasztania a Vksztv. 49. § (2) bekezdésében foglalt előírásokat.

(3) A tevékenységek elkülönült bemutatása legalább az eszközök, kötelezettségek, időbeli elhatárolások szétválasztott bemutatását és önálló eredmény-kimutatást jelenti.

(4) A tevékenységek számviteli szétválasztása során alkalmazott módszereket és vetítési alapokat a gazdasági társaság számviteli politikájában, valamint önköltség-számítási szabályzatában kell részletesen meghatározni. Az éves beszámoló kiegészítő mellékletében a számviteli szabályozás ezen előírásaira is hivatkozni kell.

92. § A tevékenységek szétválasztásának alapelvei:

a) teljeskörűség elve: a tevékenységek számviteli szétválasztása során - közvetlen hozzárendelés vagy valamilyen felosztási módszer alapján - minden eszköz, forrás, bevétel és ráfordítás felosztásra kerül a vállalkozás tevékenységei között,

b) áttekinthetőség és egyszerűség elve: a tevékenységek szétválasztása a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, lehetőleg egyszerű és átlátható szabályok szerint, nyomon követhető módon történjen,

c) állandóság elve: a számviteli szétválasztás során alkalmazott szabályrendszer megváltoztatására csak a Hivatal előzetes tájékoztatása mellett van lehetőség; a szabályrendszer megváltoztatását a víziközmű-szolgáltató számviteli szabályzatában rögzíteni kell, és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében is be kell mutatni.

93. § (1) A víziközmű-szolgáltató tevékenységeinek bemutatása érdekében az éves beszámoló kiegészítő mellékletének részeként tevékenységi beszámolót kell készíteni:

a) külön-külön az engedélyköteles tevékenységeire, valamint

b) összevontan az a) pont szerinti tevékenységi beszámolókban figyelembe nem vett tevékenységekre.

(2) A tevékenységi beszámoló az Sztv. 1. mellékletében található „A” változatú mérleget és az Sztv. 2. mellékletében szereplő összköltség-eljárással készülő „A” változatú eredmény kimutatást tartalmazza. A kimutatások tagolására és a tételek tartalmára az Sztv. vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

(3) Az eszközöket, forrásokat, bevételeket és ráfordításokat közvetlenül - vagy ha közvetlenül nem rendelhetők az egyes tevékenységhez - a víziközmű-szolgáltató szabályzataiban meghatározott módszerek és vetítési alapok alapján kell felosztani.

(4) Az eszközökhöz, illetve a forrásokhoz kapcsolódó bevételek és ráfordítások tevékenységek közötti megosztását egymással összhangban kell elvégezni.

(5) Az alkalmazott vetítési alapoknak szakmailag megalapozottnak kell lenniük, módosításokra csak indokolt esetben, a körülmények jelentős megváltozása következtében kerülhet sor.

(6) A számviteli szétválasztás szabályait első alkalommal a 2013. évi beszámoló készítésénél kell alkalmazni. Az első tevékenységi beszámolóban előző évi (nyitó) adatok nem szerepelnek.

94. § A szétválasztási módszer kötelező tartalmi elemei:

a) közvetlenül a víziközmű-szolgáltató tevékenységéhez rendelhető eszközök, források, bevételek és ráfordítások körének fogalmi és tartalmi meghatározása,

b) közvetlenül a víziközmű-szolgáltató tevékenységéhez nem rendelhető eszközök, források, bevételek és ráfordítások megosztási szabályainak meghatározása, legalább mérleg- és eredmény kimutatás szerint.

IX/A. FEJEZET * 

A VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÓ KÖTELEZET TSÉGE TELJESÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS BESZERZÉSEINEK KÖVETELMÉNYEI * 

94/A. § *  (1) Ha a víziközmű-szolgáltató kötelezettségei teljesítésével összefüggésben felmerülő árubeszerzésekre, építési beruházásokra, szolgáltatások megrendelésére (a továbbiakban együtt: Beszerzés) a víziközmű-szolgáltatás mennyiségi és minőségi értelemben vett biztonságos fenntartása, esetleg fejlesztése körében van szükség, akkor a Beszerzésekre e fejezet rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(2) A víziközmű-szolgáltató a Beszerzései során biztosítja a beszerzési folyamat átláthatóságát, nyilvánosságát, továbbá az ellátásbiztonság elvének és a legkisebb költség elvének érvényesülését.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtása érdekében a víziközmű-szolgáltató a beszerzési szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) úgy készíti el, hogy az a nem közbeszerzés útján megvalósuló beszerzéseit is tartalmazza.

94/B. § *  (1) Új beszerzési igény felmerülésekor piackutatást kell végezni a beszerzés értékének megállapítása végett.

(2) Az elkövetkező időszakra tervezett beszerzések összefoglalására évi rendszerességgel a Szabályzatban foglaltak szerint beszerzési tervet (a továbbiakban: Beszerzési terv) állít össze a víziközmű-szolgáltató.

(3) A Beszerzési terv minimális tartalma:

a) *  a vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár legalább 50 százalékát meghaladó beszerzés tárgyának megnevezése, részletes leírása;

b) a beszerzés indokolása;

c) a beszerzés becsült értéke;

d) a szerződéskötés tervezett időpontja; valamint

e) teljesítés tervezett időpontja.

(4) A Beszerzési tervnek tartalmaznia kell az eljárás becsült értéke szerint csoportosított, közösségi értékhatárt elérő, nemzeti értékhatárt elérő közbeszerzéseket, illetve nemzeti értékhatár 30 százalékát meghaladó beszerzéseket, továbbá az eljárás lefolytatásának tervezett ütemezését.

(5) Előre nem látható okból előállt beszerzési igény vagy egyéb, a tervben szükséges változtatás esetén a Beszerzési tervet módosítani kell.

94/C. § *  A közbeszerzés ütemezésénél figyelembe kell venni a lefolytatandó eljárás típusát, valamint az eljárás beszerzési tárgyát vagy egyéb jellemzőjét, így különösen a pályázati támogatás felhasználására irányadó jogszabályok rendelkezéseit.

94/D. § *  (1) Ha a Szabályzat úgy rendelkezik, a Beszerzési tervben szereplő, közbeszerzési értékhatár alatti beszerzéseket az igényt előterjesztő szervezeti egység szerződéskötésre jogosult munkatársa saját hatáskörben bonyolíthatja le.

(2) A Beszerzési tervben nem szereplő közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések kizárólag a Szabályzatban erre felhatalmazott személy előzetes írásbeli engedélye alapján bonyolíthatók le.

(3) A Szabályzat meghatározhatja azt a nettó értéket, melyet

a) meghaladó beszerzések vonatkozásában a kiválasztásra legalább három ajánlattevőtől bekért árajánlat bírálata alapján kerülhet sor,

b) el nem érő beszerzések vonatkozásában a szerződést nem szükséges írásban megkötni.

(4) A Szabályzat előírhatja, hogy a Szabályzatban erre felhatalmazott személy előzetes tájékoztatása nélkül vagy írásbeli hozzájárulása hiányában további beszerzések nem bonyolíthatók le, ha az adott szervezeti egység által megvalósított beszerzések összege - az adott beszerzési csoport vonatkozásában - az éves beszerzési tervben számára meghatározott keretösszeg Szabályzatban meghatározott mértékét elérte.

94/E. § *  A beszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával és a szerződés teljesítésével kapcsolatban keletkezett összes iratot, ha annak megőrzéséről a közbeszerzésekről szóló törvény másként nem rendelkezik, a közbeszerzési eljárás lezárulásától, illetve a szerződés teljesítésétől számított öt évig kell megőrizni.

X. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

95. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2013. március 1-jén lép hatályba.

(2) A 84. § (9) bekezdése és a 101. § c) pontja 2014. január 1-jén lép hatályba.

(3) E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.

96. § *  (1) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) A VII/A. Fejezet tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

97. § A Hivatal a közérdekű üzemeltetői követelmények tekintetében 2016. december 31-ig eltekinthet a 17. § (1)-(3) bekezdésben foglalt feltételektől amennyiben nincs olyan jelentkező víziközmű-szolgáltató, amely a kijelölés feltételeinek megfelelne.

98. § (1) Az az ellátásért felelős, akinek a Vksztv. 79. § (1) bekezdése szerint 2013. január első napján víziközmű került a tulajdonába, az adott víziközművet a korábbi tulajdonos könyveiben nyilvántartott nettó könyv szerinti értéken tartja nyilván a továbbiakban.

(2) Az ellátásért felelős és a Vksztv. 79. § (1) bekezdése szerinti gazdálkodó szervezet legkésőbb 2013. március 31. napjáig kötelesek meghatározni a vagyonátszállással érintett vagyoni kört és annak könyv szerinti értékét.

(3) A Vksztv. 79. § (7) bekezdése alapján a Vksztv. 7. § (1) bekezdése szerinti jogcímnek minősül az is, ha az ellátásért felelős és a víziközmű-szolgáltató megállapodik abban, hogy a Vksztv. 79. § (1)-(6) bekezdések szerinti vagyonátszálláskor mely - a víziközmű-szolgáltató tulajdonában lévő - víziközmű-elemek maradnak a víziközmű-szolgáltató tulajdonában.

99. § (1) A Hivatal a Vksztv. 32. § (1) bekezdése szerinti körülményként értékeli azt, ha a víziközmű-szolgáltató 2011. december 31. napját megelőző nap óta az adott víziközmű-rendszerre nézve üzemeltetési szerződés nélkül végez víziközmű-szolgáltatási tevékenységet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a Hivatal közérdekű üzemeltetőként jelölheti ki a víziközmű-szolgáltatót, amennyiben a víziközmű-szolgáltató üzemeltetési tevékenységének fennállása miatt az ellátásért felelős 2011. december 31. napja előtt nem tiltakozott, a tevékenység megszüntetésére nem hívta fel, továbbá az üzemeltetési tevékenységgel összefüggésben más közérdekű üzemeltető kijelölésére okot adó körülmény nem áll fenn.

99/A. § *  (1) E rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő szennyvízberuházások esetében a 85/A. § rendelkezéseit a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A jogerős és hatályos elvi vízjogi engedéllyel vagy jogerős és hatályos vízjogi létesítési engedéllyel rendelkező, folyamatban lévő szennyvízberuházás esetén a beruházó - legfeljebb a (7) bekezdésben meghatározott időpontig - mentesül a szennyvíz beemelő és a felhasználási helytől független energiaellátás kiépítésének kötelezettsége alól, ha

a) a szennyvíz beemelőnek a szennyvízelvezető törzshálózattal egyidejű kiépítése a műszaki tartalom utólagos kiegészítését, illetve a vízjogi létesítési engedély módosítását tenné szükségessé, és

b) az a) pontban foglaltak miatt a beruházás szerződéses határidőben történő megvalósítása veszélybe kerülne vagy ellehetetlenülne.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott mentesítés kiterjed arra az engedélyesre is, akinek kérelmére, a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás e rendelet hatálybalépésekor

a) már folyamatban van, vagy

b) a vízjogi létesítési engedélye még nem jogerős,

feltéve, hogy a vízügyi hatóság által kibocsátott engedély jogerőre emelkedik.

(4) *  A (2) bekezdésben meghatározott körülmény fennállása, továbbá a műszakilag elérhető szennyvízelvezető törzshálózathoz újonnan csatlakozni kívánó lakossági felhasználó (új bekötés) esetében - a víziközmű-szolgáltatóval történő eltérő megállapodás hiányában - az érintett felhasználó gondoskodik a víziközmű-szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott alapvető műszaki követelményeket kielégítő szennyvíz beemelő kiépítéséről.

(5) A vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárás során a vízügyi hatóság figyelembe veszi, hogy a vízjogi engedélyes a szennyvíz beemelő szennyvízelvezető törzshálózattal egyidejű kiépítése alól a (2) és a (3) bekezdés szerint mentesítésben részesült.

(6) A műszakilag elérhető szennyvízelvezető törzshálózathoz korábban csatlakoztatott szennyvízátemelő esetében a 85/A. § (3) bekezdésben előírt átadás-átvételi eljárást - ha arra korábban nem került sor - legkésőbb 2014. február 28-ig kell lefolytatni. A víziközmű-szolgáltató a honlapján és írásban, igazolható módon, legkésőbb 2013. december 31-ig hívja fel az érintett felhasználók figyelmét a szennyvíz beemelőkre vonatkozó átadási igény bejelentésére. Az igénybejelentés kézhezvételét követő 15 napon belül a víziközmű-szolgáltató az átadás-átvételi eljárás időpontjáról tértivevényes levélben vagy egyéb igazolható módon értesíti az igénybejelentő felhasználót. Az értesítésben a víziközmű-szolgáltató felhívja a felhasználó figyelmét az időpont-egyeztetés lehetőségére - azzal, hogy az átadás-átvételi eljárásra legalább munkanapon 20 óráig lehetőséget biztosít -, valamint a víziközmű-szolgáltató időpont-egyeztetésre alkalmas elérhetőségére.

(7) A 85/A. § (6) bekezdésében előírt feladat végrehajtásáról legkésőbb 2018. december 31-ig gondoskodik az ellátásért felelős.

(8) Ha a felhasználási helytől független energiahálózat kialakítása csak aránytalanul nagy költségráfordítással volna megvalósítható, az ellátásért felelős a víziközmű-szolgáltató bevonásával, a (7) bekezdésben meghatározott határidőn belül megállapodik a felhasználóval az energiaellátás további biztosítása és annak költségviselése kérdésében. A megállapodás létrejöttével az ellátásért felelős mentesül a 85/A. § (6) bekezdésében előírt feladat végrehajtása alól.

(9) A (8) bekezdés szerinti megállapodás hatálya az abban részes felek jogutódaira is kiterjed.

100. § *  (1) A Vksztv. 83. § (4) bekezdésének maradéktalan végrehajtása érdekében a víziközmű-szolgáltató az ellátásért felelős bevonásával ütemtervet készít, amelyben határidők hozzárendelésével meghatározza valamennyi érintett felhasználóra és víziközmű-szolgáltatóra, illetve ellátásért felelősre vonatkozó feladatokat. Az ütemtervet a víziközmű-szolgáltató 2015. január 31-ig a Hivatal és az ellátásért felelős részére megküldi.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ütemterv végrehajtása során a vízmérési hely előzetes kialakítása a felhasználó, a bekötési vízmérő beszerelése és plombával vagy leszerelést megakadályozó zárral történő ellátása, továbbá a bekötővezeték esetleges cseréje a víziközmű-szolgáltató feladata.

(3) A vízmérési hely kialakításával összefüggő jogszabályi feladatokról, az adott felhasználási helyen szükséges műszaki beavatkozásról és azok megoldási lehetőségeiről, a bekötési vízmérő beszerelésének tervezett időpontjának közlésével együtt a víziközmű-szolgáltató tértivevény-szolgáltatással feladott levélben vagy egyéb igazolható módon tájékoztatja a felhasználót azzal, hogy a vízmérőhely kialakítására legalább 90 napos felkészülési időt biztosít.

(4) Az adott felhasználási helyen szükséges műszaki beavatkozásokat a víziközmű-szolgáltató úgy határozza meg, hogy azok a legkisebb költséggel legyenek megvalósíthatók.

(5) Ha a vízmérési hely kialakításával egyidejűleg az ivóvíz-bekötővezeték átépítése is szükséges, annak költsége az ellátásért felelőst, vagy ha az üzemeltetési szerződés úgy rendelkezik, a víziközmű-szolgáltatót terheli.

(6) Ha a vízmérőhely kialakításáról a felhasználó nem gondoskodik

a) a (3) bekezdésben meghatározott időpontig, a víziközmű-szolgáltató kérésére a járási hivatal a felhasználót kötelezi a szükséges munkák elvégzésére,

b) a Vksztv. 83. § (4) bekezdésében meghatározott időpontig, a víziközmű-szolgáltató a Vksztv. 58. §-a szerint járhat el.

(7) *  A bekötési vízmérő beszerelésénél a 64. § (5) bekezdése szerinti időpont-egyeztetés lehetőségét biztosítani kell.

(8) A Vksztv. 83. § (4) bekezdésének végrehajtása során új szerződés megkötésével egyenértékű, ha bekötési vízmérő felszerelésével egyidejűleg a hatályos közszolgáltatási szerződést az érintett felek a mért mennyiségen alapuló elszámolásra történő áttérés vonatkozásában módosítják.

101. § *  (1) A Hivatalhoz 2015. évben jóváhagyásra benyújtandó a 90/C. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott felújítási és pótlási tervben rögzíteni kell

a) az ólomból készült ivóvíz törzshálózati csőszakaszok, valamint ivóvíz bekötővezetékek cseréjével, és

b) a 100. § (5) bekezdése végrehajtásával

összefüggő feladatokat.

(2) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott feladatok 90/C. § (2) bekezdése szerinti átütemezéséhez hozzájárulást nem ad.

(3) A 2014. évben benyújtandó gördülő fejlesztési terv jóváhagyására irányuló közigazgatási hatósági eljárás teljes költségmentes.

102. § *  A 2013. évben mennyiségi korrekció alapján jogszerűen alkalmazott és a 62. § (4) bekezdésében meghatározott locsolási vízhasználati díjkedvezményhez új igénybejelentést nem kell teljesíteni.

1. melléklet az 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelethez

Üzemeltetési szerződés jóváhagyására irányuló kérelem mellékletei, a szerződés minimális tartalmi követelményei

1. A kérelemhez mellékelni kell:

1. a víziközmű-üzemeltetési jogviszony létrejöttét megalapozó szerződést (vagyonkezelési, koncessziós vagy bérleti-üzemeltetési) vagy annak hiteles másolatát;

2. az üzemeltetési szabályzatot;

3. az üzletszabályzat tervezetét jóváhagyásra;

4. a vagyonértékelés eredményét.

2. A víziközmű-üzemeltetési jogviszonyra irányuló szerződés tartalmazza:

1. az ellátásért felelős és a víziközmű-szolgáltató megnevezését, címét, székhelyét;

2. az ellátásért felelős és a víziközmű tulajdonos eltérése esetén a tulajdonos megnevezését, címét, székhelyét;

3. az üzemeltetés jogcímét, a felek erre vonatkozó akaratnyilvánítását, nyilatkozatát;

4. a víziközmű-üzemeltetési jogviszony létrejöttét megalapozó pályázati eljárásra, vagy a pályázat nélküli szerződéskötésre feljogosító körülményre történő pontos utalást;

5. amennyiben az üzemeltetési szerződés megkötéséhez, módosításához, illetve megszüntetéséhez előzetesen valamely belső döntéshozóként eljáró szerv döntése, illetve felhatalmazása szükséges, akkor annak pontos megjelölését;

6. az üzemeltetés megkezdésének időpontját;

7. a víziközmű-működtetéssel kapcsolatos általános jogokat és kötelezettségeket, ezen belül:

a) a víziközmű-üzemeltetéssel kapcsolatos szakmai követelmények leírását,

b) a víziközművek rekonstrukciójára, felújítására vonatkozó kötelezettségek megosztását,

c) a víziközmű tulajdonosát terhelő víziközmű-fejlesztési kötelezettségeket és a szükséges vagy várható fejlesztések ütemtervét;

8. a szerződés érvényességére és időbeli hatályára vonatkozó információkat;

9. a szerződés módosításának feltételeit;

10. az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzésre vonatkozó más jogszabályok előírásainak érvényesítését szolgáló szabályokat;

11. az ellátási terület pontos megjelölését;

12. a víziközmű-üzemeltetés személyi feltételeit;

13. a víziközmű-üzemeltetés tárgyi feltételeit, ezen belül:

a) a víziközmű-üzemeltetéshez átadott víziközművek és egyéb eszközök átadás-átvételi jegyzőkönyvét, amely tételesen tartalmazza:

a.a) a műszaki azonosításra vonatkozó adatokat,

a.b) az átadáskor fennálló bruttó, nettó és könyv szerinti értékeket,

a.c) az alkalmazott értékcsökkenési leírási kulcsokat,

a.d) az átadott eszközök használata körében felmerülő jogokat és kötelezettségeket;

14. az esetleges kiszervezés mértékét, módját;

15. a víziközmű-üzemeltetés pénzügyi feltételeit, ezen belül:

a) a víziközmű-szolgáltatót terhelő, az ellátásért felelős irányában fennálló pénzügyi kötelezettségeket,

b) * 

c) a szerződés hatálya alatt megvalósításra kerülő víziközmű-fejlesztések eredményeként létrejött vagyontárgyak üzemeltetésre való átvételének rendjét;

d) a szerződés megszűnése vagy megszüntetése esetén a használatba adott víziközmű-vagyonnal való elszámolás rendjét;

16. a szerződésszegés következményeit;

17. a szerződés megszűnésére, megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket;

18. a szerződés Vksztv. 32. § (4) bekezdésében rögzített hatályvesztése alkalmával az ellátásért felelősre és a víziközmű-szolgáltatóra háramló kötelezettségeket, jogokat és garanciákat, különös tekintettel a birtokátruházás, az adatszolgáltatás és az elszámolás zökkenőmentes lebonyolítására,

19. a víziközmű-szolgáltatással összefüggő tájékoztatási kötelezettségeket, ellenőrzési jogosultságokat, a tájékoztatás és ellenőrzés rendjét, terjedelmét;

20. a szavatossági jogokat és kötelességeket;

21. a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízvédelmi követelmények meghatározását;

22. a kockázat és a kárveszély viselésének módját, valamint a vagyonvédelmi előírásokat;

23. *  a víziközmű-szolgáltatót, illetve a víziközmű tulajdonost a Ptk. 6:142. §-6:152. §-a szerint terhelő kártérítési felelősségre vonatkozó sajátos rendelkezéseket;

24. a víziközmű vagyonbiztosításának kötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket, a víziközmű-szolgáltató felelősségbiztosítására vonatkozó rendelkezéseket;

25. az építési koncesszióra irányuló szerződésnek az építési koncesszió keretében megépülő víziközmű tekintetében tartalmaznia kell különösen:

a) a koncessziós tevékenység gyakorlására vonatkozó jogosultság igazolását;

b) a megépülő vagyontárgyak (vízilétesítmények) tulajdonjogára, az állami tulajdonba, illetve önkormányzati törzsvagyonba történő átadás-átvételre vonatkozó szándéknyilatkozatokat.

2. melléklet az 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelethez * 

A működési engedélykérelem formanyomtatványa és mellékletei

A működési engedélyhez benyújtandó kérelem
Hivatali használatra
(Hivatal tölti ki)
Iktatószám
Beérkezés időpontja
Eljárási díj befiz.biz. csatolva
KÉRELEM:
A Vksztv. 35. §-ában foglaltak alapján kérem a Tisztelt Hivatalt, hogy az alábbiakban részletesen megjelölt általános, valamint
a mellékelt részletes szakmai adatok alapján a víziközmű-szolgáltatói működési engedély kérelmemet teljesíteni szíveskedjen:
I. A kérelem tárgya Megjegyzés
1. Víziközmű-szolgáltatói működési engedély
2. Víziközmű-szolgáltatói működési engedély módosítása
II. A kérelmező adatai
1. Kérelmező megnevezése
(Teljes név)
Rövid név
Cégjegyzékszám
2. Település
Székhely Utca
Házszám
Irányító-
szám
Neve
A képviselő Beosztása
Telefon
E-mail
3. Társasági szerződés/alapszabály
III. Az engedélyezés általános feltételei alapján benyújtandó dokumentumok
1. Külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj Hivatal részére történő befizetésének igazolása
2. Víziközmű-szolgáltatáshoz kapcsolódó felelősségbiztosítás igazolása
3 Kérelmező nyilatkozata arról, hogy csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt nem áll
4. Kérelmező nyilatkozata arról, hogy rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges más hatóság(ok) által
5. Üzletszabályzat
6. Beszerzési szabályzat
7. Üzemeltetési szerződések
IV. Egyéb benyújtandó dokumentumok igen nem
1. A víziközmű-szolgáltatás folyamatos, hosszútávú nyújtásához szükséges pénzügyi, gazdasági, technikai, környezetvédelmi feltételek bemutatásával kapcsolatos dokumentumok
2. Integrációs terv
3. Kiszervezett tevékenységre kötött vállalkozási szerződés(ek)
4. Kérelmező folytat-e víziközművel a víziközmű- szolgáltatáson kívüli vállalkozási tevékenységet
5. Köztartozás mentességről szóló adóhatósági igazolás
6. Kérelmező végez-e másodlagos tevékenységet

A működési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell továbbá:

1. ha cégjogi változás van folyamatban, a változás alapjául szolgáló okiratot és elektronikus igazolást,

2. a Vksztv. 1. §-ában meghatározott alapelvek érvényesülését biztosító megtett és tervezett intézkedéseket alátámasztó dokumentumokat,

3. a víziközmű-rendszer adatait, különösen

a) a víziközmű-rendszer megnevezését,

b) a szolgáltatási ágazat megnevezését és műszaki leírását,

c) a szolgáltatási terület pontos lehatárolását (helyrajzi szám, cím, terület nagysága [ha]),

d) a szolgáltatási területen érintett felhasználók számosságát és jellegét,

e) a víziközmű-rendszer üzemeltetését és az ellátás minőségének javítását szolgáló műszaki megoldások bemutatását.

4. a víziközmű-szolgáltatás nyújtásához rendelkezésre álló műszaki és tárgyi eszközök bemutatását, azok avultságát jellemző paramétereket,

5. a rendszerfüggetlen víziközmű-elemek felsorolását,

6. a víziközmű tulajdonjogi helyzetének bemutatását,

7. a kérelmező vagyonleltára, vagyonnyilvántartását,

8. a szolgáltatási területre alapított szolgalmi jogosultságok bemutatását,

9. a vagyonbiztosítás igazolását,

10. a Vksztv. 27. § (2) bekezdésébe foglalt kivétel teljesülése esetén ennek igazolása és a koncessziós társaság nyilatkozatát, valamint az egyetemleges felelősségvállalásról szóló nyilatkozatot,

11. a Vksztv. 36. § (2) bekezdésébe foglalt kivétel teljesülése esetén ennek igazolása és a kérelmező erre vonatkozó nyilatkozatát,

12. a víziközmű-szolgáltatási tevékenységen kívüli vállalkozási tevékenység bemutatását,

13. a kiszervezett tevékenységre kötött vállalkozási és egyéb szerződés(ek)et,

14. a kiszervezett tevékenységekre vonatkozóan a Vksztv. 45. § (5) bekezdésében foglalt feltételek teljesítéséről a kérelmező erről való nyilatkozatát,

15. a másodlagos tevékenységek leírását, felsorolását és bemutatását,

16. az auditált éves beszámolót, a tárgyévre készített üzleti jelentéssel és könyvvizsgálói jelentéssel együtt,

17. az alkalmazott minőségbiztosítási rendszer bemutatását és a megfelelőség igazolását,

18. számviteli politikát, amely tartalmazza azt a számviteli szétválasztási szabályzatot, ami biztosítja a víziközmű-szolgáltató üzletágai közötti keresztfinanszírozás-mentességet, továbbá a másodlagos tevékenységek elkülönített nyilvántartását,

19. *  az akkreditáló szerv által általános kémiai és részletes bakteriológiai vizsgálatok elvégzésére akkreditált laboratóriummal rendelkező víziközmű-szolgáltató esetében az akkreditálási okirat másolatát vagy ilyen laboratóriummal kötött szerződés bemutatását,

20. a feladatellátás egyes résztevékenységeihez szükséges műszaki eszközök rendelkezésére állását, azok avultságát jellemző paramétereket,

21. a hibaelhárítást és a szükségellátást szolgáló biztonsági készletek megfelelőségét, területi elhelyezkedését,

22. az üzemeltetés biztonságát szolgáló felügyeleti és folyamatirányító megoldásokat,

23. a szervezeti felépítést, annak tagoltságát, területi elhelyezkedését, a feladat- és hatáskörök szabályozottságát, különös tekintettel az üzemeltetési feladatokra,

24. a műszaki diszpécserszolgálat kialakítását, a reagáló képességre jellemző paramétereket,

25. az ellátási terület egybefüggőségét, az ellátási területet jellemző felhasználói egyenértékeket, ezek súlyponti jellemzőit, valamint ezekből az adottságokból következő üzemeltetés-hatékonysági és gazdaságossági intézkedések, továbbá szervezeti és szervezési megoldások bemutatását,

26. az üzemeltetési szabályzatot,

27. a megfelelő létszámú és szakképzettségű személyzet rendelkezésre állásának bemutatását.

3. melléklet az 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelethez

Nyilatkozat
működési engedély kiadásával kapcsolatos egyes érvényességi feltételeknek történő megfelelőségről

Alulírott ......................................................, mint a(z) .............................................. (székhely:

.................................................................................................................) kérelmező cégjegyzésre

jogosult / meghatalmazott képviselője a Magyar Energia Hivatal víziközmű-szolgáltatói működési engedély kiadásával kapcsolatos eljárásában, büntetőjogi felelősségem tudatában

nyilatkozom

arról, hogy:

a) nem állok csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési eljárás alatt;

b) tevékenységemet nem függesztettem fel, vagy nem függesztették fel;

c) működési engedélyemet, illetve jogelődöm engedélyét a kérelem benyújtását megelőző 10 évben nem vonták vissza;

d) hamis adat szolgáltatása miatt nem zártak ki állami vagyon hasznosítására irányuló korábbi - három évnél nem régebben lezárult - eljárásból;

e) nincs a Magyar Energia Hivatallal és az ellátásért felelőssel szemben 120 napnál régebben lejárt tartozásom;

f) rendelkezem a tevékenység gyakorlásához szükséges, más jogszabályokban meghatározott jogerős hatósági engedélyekkel;

g) közérdekű üzemeltetőként történő kijelölésemet vállalom / nem vállalom;

h) kijelentem, hogy a kérelem elbírálása vonatkozásában minden lényeges adatot és tényt közöltem a Hivatallal.

Jelen nyilatkozat aláírásával továbbá kijelentem, hogy amennyiben a fenti adatokban bármilyen változás következik be, úgy a változásokat haladéktalanul, de legfeljebb 30 napon belül be fogom jelenteni a Magyar Energia Hivatal részére.

Kelt: ..................., 201.....................

............................................................................................................
Kérelmező neve [az aláírás alatt olvasható módon szükséges feltüntetni
az aláíró személy(ek) nevét, cég esetében cégszerű aláírás]

4. melléklet az 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelethez

A víziközmű-szolgáltatókra vonatkozó engedélyezési feltételek közgazdasági viszonyainak meghatározása

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) fogalmainak felhasználásával az alábbi gazdasági mutatókat és értékhatárokat, kell figyelembe venni a víziközmű-szolgáltatás végzéséhez előírt működési engedély kiadásához.

A meghatározott mutatókat a víziközmű-szolgáltatóknak a működési engedélykérelem benyújtását megelőző lezárt üzleti évről szóló, könyvvizsgáló által hitelesített, Sztv. által előírt beszámoló alapján kell igazolniuk.

Gazdasági mutatók

A víziközmű-szolgáltatói működési engedély kiadása során vizsgált mutatók:

1. tőkeerősségi,

2. eladósodottsági,

3. likviditási.

1. Tőkeerősségi mutató

1.1. A tőkeerősségi mutató számítása a következő képlet szerint kerül meghatározásra:

saját tőke
tőkeerősség = ------------------------------------------------------------
mérlegfőösszeg - víziközmű üzemeltetési jogviszonnyal összefüggő díjak

A mérlegfőösszeg tartalmazza a passzív időbeli elhatárolások és a céltartalékok összegét. A víziközmű üzemeltetési jogviszonnyal összefüggő díjfizetési kötelezettség alatt kizárólag a vagyonkezelési díj, a koncessziós díj, valamint a bérleti díj értendő.

1.2. Az engedély kiadásának feltételeként elvárt határérték: 0,3, amely értéket elérve és afelett a Hivatal engedélyt adhat. A Hivatal 0,1 és 0,3 között feltételes engedélyt adhat, amennyiben a kérelmező nyilatkozik, hogy az engedély jogerőre emelkedését követő legkésőbb második lezárt üzleti évének könyvvizsgáló által hitelesített beszámolója alapján az elvárt határértéket eléri. A 0,1 értéket el nem érő mutatóval rendelkező kérelmező részére engedélyt a Hivatal nem ad.

2. Eladósodottsági mutató

2.1. Az eladósodottsági mutató számítása a következő képlet szerint kerül meghatározásra:

összes kötelezettség - víziközmű üzemeltetési jogviszonnyal összefüggő díjfizetési kötelezettség
eladósodottság = ----------------------------------------
mérlegfőösszeg - víziközmű üzemeltetési jogviszonnyal összefüggő díjfizetési kötelezettség

2.2. Az eladósodottsági mutató az összes kötelezettség (rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek) és a mérlegfőösszeg (beleértve a passzív időbeli elhatárolások és a céltartalékok összegét) hányadosaként kerül meghatározásra.

2.3. Az engedély kiadásának feltételeként elvárt határérték: 0,65, amely értéket elérve és azalatt a Hivatal engedélyt adhat. A Hivatal 0,65 és 0,75 között feltételes engedélyt adhat, amennyiben a kérelmező nyilatkozik, hogy az engedély jogerőre emelkedését követő legkésőbb második lezárt üzleti évének könyvvizsgáló által hitelesített beszámolója alapján az elvárt határértéket eléri. A 0,75 érték feletti mutatóval rendelkező kérelmező részére engedélyt a Hivatal nem ad.

3. Likviditási mutató

3.1. Az likviditási mutató számítása a következő képlet szerint kerül meghatározásra:

pénzeszközök és likvid értékpapírok + követelések
likviditás = ---------------------
rövid lejáratú kötelezettségek

3.2. A likviditási mutató a pénzeszközök és likvid értékpapírok+követelések és a rövid lejáratú kötelezettségek hányadosaként kerül meghatározásra.

3.3. Az engedélyezési eljárásban elvárt határérték: 1,0, amely értéket elérve és afelett a Hivatal engedélyt adhat. A Hivatal 0,8 és 1,0 között feltételes engedélyt adhat, amennyiben a kérelmező nyilatkozik, hogy az engedély jogerőre emelkedését követő lezárt üzleti évének könyvvizsgáló által hitelesített beszámolója alapján az elvárt határértéket eléri. A 0,8 értéket el nem érő mutatóval rendelkező kérelmező részére engedélyt a Hivatal nem ad.

4. *  A működési engedély kiadásának feltétele, hogy a kérelmező a köztartozásmentes adózók nyilvántartásában szerepeljen.

A víziközmű-szolgáltatás új ellátási területre történő kiterjesztése esetén - amennyiben arra beolvadás vagy összeolvadás eredményeként kerül sor - a mutatók kiszámítása könyvvizsgáló által hitelesített, Sztv. által előírt vagyonmérleg alapján történik.

5. melléklet az 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelethez

A bekötés előfeltételét képező víziközmű-szolgáltatói hozzájáruláshoz szükséges terv

I. Vízgazdálkodási tervezési szakterület (VZ-TEL), illetve Építmények gépészeti tervezési szakterület (G) tervezői jogosultsággal rendelkező személy által elkészített terv. * 

A) Az ivóvíz-törzshálózatba való bekötés iránti hozzájáruláshoz szükséges terv tartalma

1. Műszaki leírás, amely tartalmazza:

a) a kérelmező (tulajdonos) nevét, postai címét;

b) *  az ingatlan 60 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatát és ingatlan-nyilvántartási térképmásolatát (TAKARNET rendszerből származó másolat megfelel);

c) a vízszükséglet összeállítását az egy főre jutó liter/fő/nap, vagy a normák szerinti m3/napban kifejezve, a csúcsfogyasztási igény feltüntetésével, továbbá a vízszükséglet indokolását;

d) a létesítmények, berendezések rövid leírását, műszaki jellemzőit, a vízvételi helyek számát.

2. Helyszínrajz (1:200, 1:500 léptékben) feltüntetve:

a) az érintett ingatlant, annak helyrajzi, illetve házszámát;

b) a vezetékek nyomvonalát, átmérőjét, anyagát;

c) az ivóvíz-hálózathoz tartozó nyomásfokozó és nyomáscsökkentő helyét;

d) a vezetékkel, berendezésekkel érintett létesítményeket.

3. Vízmérőhely építészeti, gépészeti terve (ha a víziközmű-szolgáltató üzletszabályzata - az ivóvíz-törzshálózat vízminőségének megóvása vagy a fagyvédelem végett - külön előírja, a bekötési vízmérőt követő elzáró-, valamint leürítő szerelvénnyel és visszacsapó szeleppel együtt).

4. Nem lakossági vízhasználat esetén az ivóvízhálózathoz tartozó létesítmények és berendezések építészeti és gépészeti általános terve.

5. A víziközmű-szolgáltató külön előírására hossz-szelvény és felhasználói egyenérték.

B) Szennyvíz-törzshálózatba való bekötés iránti hozzájáruláshoz szükséges terv tartalma

1. Műszaki leírás tartalmazza:

a) a kérelmező (tulajdonos) nevét, postai címét;

b) *  az ingatlan 60 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatát és ingatlan-nyilvántartási térképmásolatát (TAKARNET rendszerből származó másolat megfelel);

c) az elvezetendő szennyvíz napi átlagos és csúcsidei mennyiségét (m3/nap), minőségét;

d) az előtisztításra, valamint az előtisztítás utáni szennyvízminőségre vonatkozó adatokat;

e) a szennyvízhálózathoz tartozó berendezések (átemelő, szennyvíz előtisztító berendezés stb.) rövid leírását, műszaki jellemzőit.

2. Helyszínrajz (1:200, 1:500 léptékben) feltüntetve:

a) az érintett ingatlant és annak helyrajzi számát, illetve házszámát,

b) a szennyvízhálózatok nyomvonalát, átmérőjét, anyagát, lejtését, jellemző pontjainak abszolút magassági adatait,

c) a szennyvízhálózathoz tartozó berendezések (aknák, szennyvíz-előtisztító berendezés, szennyvízmennyiség-mérő stb.) helyét,

d) a szennyvízhálózattal érintett létesítményeket.

3. Nem lakossági szennyvízkibocsátás esetén a szennyvízhálózathoz tartozó létesítmények és berendezések építészeti és gépészeti általános terve.

4. A víziközmű-szolgáltató külön előírására hossz-szelvény és felhasználói egyenérték.

II. A mellékvízmérő felszereléséhez szükséges dokumentumok

1. Műszaki leírás, mely tartalmazza a megrendelő, a tervező és a kivitelező azonosítására alkalmas adatokat, a beépítésre kerülő mérőberendezések típusát, főbb jellemzőit.

2. Tervrajzok:

a) az érintett ingatlan házi ivóvízhálózatát, ezek tartozékait feltüntető vázrajz a mérőbeépítés helyének megjelölésével, mely azonosításra, valamint helykiválasztás helyességének megítélésére alkalmas;

b) a tervezett mérőbeépítés szerelési rajzai olyan léptékben, amely a műszaki megoldás elbírálhatóságát lehetővé teszi.

III. Az elkülönítetten mért, locsolást vízmérő telepítéséhez szükséges kérelem és a részletszabályokat tartalmazó megállapodás mellékletei:

1. Műszaki leírás, amely tartalmazza a kérelmező, a tervező és a kivitelező azonosítására alkalmas adatait, a beépítésre kerülő mérőberendezés típusát, főbb jellemzőit.

2. Tervrajzok,

a) az ingatlan érintett házi ivóvízhálózatát, ezek tartozékait feltüntető vázrajz, a mérőbeépítés helyének megjelölésével,

b) a tervezett mérőbeépítés szerelési rajzai.

A locsolási vízmérő telepítése során nem követelmény az önálló mérőakna kialakítása. A mérőeszköz állagának megóvása és a fagyvédelem biztosítása a felhasználó kötelessége.

6. melléklet az 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelethez * 

7. melléklet az 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelethez * 

1. Az üzletszabályzatra vonatkozó előírások

Az üzletszabályzatot nyomdai úton előállítottan, fűzve vagy kötve, két oldalasra nyomtatva kell elkészíteni. Az üzletszabályzatokat rendelkezéseiben egyértelműen kell elkészíteni. Az oldalakat folyamatos számozással kell ellátni. A mellékletek és a függelékek minden lapján fel kell tüntetni, hányas számú melléklet vagy függelék lapjáról van szó. Az üzletszabályzat, a mellékletek és a függelékek minden oldalán fel kell tüntetni, melyik víziközmű-szolgáltató szabályzatáról van szó. Az üzletszabályzatot 2 példányban kell jóváhagyásra benyújtani. Egy példány a vízközmű-szolgáltató, egy példány a fogyasztóvédelmi hatóság példánya. Az üzletszabályzatokat elektronikusan szerkeszthető formában is be kell nyújtani tartós adathordozón. Azokban az esetekben, amikor az üzletszabályzatok módosítását kéri a vízközmű-szolgáltató, szükséges egy példányban a korrektúrás változat benyújtása is, melyből egyértelműen megállapíthatók (például színeltéréssel) a módosítások. A korrektúrás változatot a vízközmű-szolgáltató elektronikusan szerkeszthető formában is köteles mellékelni tartós adathordozón. A benyújtott üzletszabályzathoz mellékelni szükséges a jóváhagyásra vonatkozó kérelmet, és az igazgatási szolgáltatási díj átutalását igazoló dokumentum egy másolati példányát.

2. Az üzletszabályzatokkal kapcsolatos egyeztetések dokumentálása

Az üzletszabályzatok jóváhagyásra történő benyújtása során a vízközmű-szolgáltató a tervezet véleményezése során lefolytatott egyeztetések eredményeit tanúsító iratokat csatolja a kérelemhez. Ha az egyetértés megvan, azt elegendő röviden jelezni. Ha az egyetértés hiányzik, a kifogásokat a kifogást tevő megjelölésével és az elutasítás indokolásával megjelölve egy összegző táblázatban össze kell gyűjteni és a jóváhagyásra beterjesztett kérelem mellékleteként csatolni. A csatolt dokumentumot az abban érintett érdekelt felek aláírásukkal hitelesítik.

3. Az üzletszabályzatok kötelező tartalmi követelményei

A vízközmű-szolgáltató köteles üzletszabályzatot kidolgozni és azt szerződéses kapcsolataiban alkalmazni.

A vízközmű-szolgáltató köteles az üzletszabályzatában az általa nyújtott szolgáltatások általános műszaki, kereskedelmi, elszámolási és fizetési szerződési feltételeit feltüntetni.

Az üzletszabályzatnak különösen a következőket kell tartalmaznia:

1. Az üzletszabályzat hatálya, fogalom-meghatározások, a vízközmű-szolgáltatóra vonatkozó adatok, tevékenység bemutatása.

2. Az üzletszabályzattól - mint általános szerződési feltételrendszertől - történő eltérés lehetőségei, egyedi feltételek kialakításának lehetősége. Egyedi feltételek alkalmazása esetén a vízközmű-szolgáltató köteles az egyedi feltételeket nyilvánosságra hozni, és azokat minden, a feltételeket teljesítő szerződő fél részére biztosítani. E rendelkezést az üzletszabályzatban fel kell tüntetni, a nyilvánosságra hozatal helyének megjelölésével együtt.

3. A vízközmű-szolgáltató által nyújtott szolgáltatás részletes bemutatása, ehhez kapcsolódóan:

a) a szolgáltatást igénybe venni kívánó felhasználó szerződéskötési igényének kezelése (folyamat a szerződéskötésig, a szerződéskötést megelőzően a felek által teljesítendő feltételek):

aa) igénybejelentés rendje,

ab) tájékoztatás az igénybejelentésre a vízközmű-szolgáltató részéről, annak megjelölésével, hogy más a vízközmű-szolgáltatónál történő eljárást megbízási szerződés alapján ellát-e, ha igen, mely víziközmű-szolgáltatónál és milyen feltételek szerint,

ac) a szerződéskötéshez szükséges adatok, iratok biztosításának rendje,

ad) a felhasználó személyében való változás szabályai, a bejelentés határideje, helyszíni ellenőrzés, elszámolás;

b) a szerződéskötésre vonatkozó szabályok:

ba) a létrejövő szerződést - annak teljes tartalmával - írásba kell foglalni,

bb) a szerződés hatálybalépéséhez szükséges esetleges további feltételek (igazolások, nyilatkozatok más víziközmű-szolgáltatóktól, ezek beszerzésének rendje, határideje);

c) a szerződés teljesítésére vonatkozó rendelkezések:

ca) a vízközmű-szolgáltató által nyújtott szolgáltatás minőségi paraméterei, folyamatossága,

cb) elszámolás, elszámolási időszakok, mérőeszközök leolvasása, a felhasználó által teljesítendő rendszeres leolvasás és bejelentés szabályai, elszámolás mérőeszköz hiányában,

cc) mérés, hibás mérés elszámolása, illetve eljárás a felhasználó hibájából eredő leolvasás elmaradása esetén,

cd) a megelőző évi átlagfogyasztást meghaladó eltérés mértékére vonatkozó aránya,

ce) fizetési módok és határidők,

cf) a házi ivóvíz- és szennyvízhálózat rendszeres ellenőrzésének és karbantartásának minimális elvárásai, a szennyvíz-törzshálózat használatával kapcsolatos elvárások;

d) a szerződés teljesítésében részt vevő harmadik személyek és a velük fennálló kapcsolatok bemutatása;

e) eljárás üzemzavar, szünetelés, korlátozás esetén:

ea) kölcsönös tájékoztatási kötelezettség,

eb) a tájékoztatás elmulasztásának következményei,

ec) az együttműködés a helyreállítás érdekében,

ed) felhasználó tájékoztatásának szabályai az előző évi átlagfogyasztástól jelentős eltérés esetén;

f) a szerződés megszűnésének esetei:

fa) a szerződés időtartamának meghatározása,

fb) rendes felmondás szabályai - a rendes felmondás joga nem korlátozható,

fc) azonnali hatályú felmondás - az azonnali felmondáshoz vezető súlyos szerződésszegések meghatározása,

fd) a szerződés megszűnésének egyéb esetei,

fe) elszámolás a szerződés megszűnése esetén;

g) a szerződésszegés kezelése:

ga) a szerződésszerű teljesítés ellenőrzésének módja, eljárásrendje,

gb) a szerződésszegő felhasználó esetén az előzetes egyeztetés részletes szabályai (a szolgáltatás felfüggesztése, korlátozása, valamint a tartozását rendező felhasználó víziközmű-szolgáltatás visszaállítása),

gc) a szerződésszegés bizonyítására vonatkozó szabályok.

gd) az azonnali felmondást nem eredményező szerződésszegések következményei (pl. kötbér, késedelmi kamat);

h) adatvédelem:

ha) a szerződő fél kezelt személyes adatainak köre,

hb) azon személyek megjelölése, akik számára a kezelt adatok vagy azok meghatározott részei átadhatók,

hc) eljárásrend a személyes adatokhoz fűződő jogok megsértése esetén,

hd) felhasználói jogutódlás vagy képviselőjének személyében beállt változás intézésének szabályai;

i) a panaszügyintézésre vonatkozó rendelkezések:

ia) a beérkező panaszok rögzítése, archiválása,

ib) a szükséges egyeztetések végrehajtásának dokumentálása,

ic) az érdemi válaszadási határidő,

id) a válaszadási határidő elmulasztásának következménye;

j) ügyfélszolgálatok, fiókirodák, egyéb elérhetőségek:

ja) állandó ügyfélszolgálati irodák felsorolása, azok nyitvatartási idejével együtt, az ott ellátott feladatok megjelölésével,

jb) ügyfélszolgálati fiókirodák felsorolása, azok nyitvatartási idejével együtt, az ott ellátott feladatok megjelölésével,

jc) telefonszámok, postacímek, azok megjelölésével együtt, hogy mely telefonszámon milyen ügyeket lehet elintézni, illetve mely postacímen milyen bejelentés tehető,

jd) az ügyfélszolgálati tevékenységek végzésére vonatkozó részletes minőségi követelmények, a szolgáltatás elvárt színvonala;

k) vitarendezés, értesítések

ka) irányadó jogszabályok megjelölése,

kb) bírósági kikötések,

kc) kölcsönös értesítések rendje, határideje, módja.

4. A bekötővezeték, a fogyasztásmérő, illetve a mérőhely kialakításának, a mellékvízmérő üzembe helyezésének, valamint bélyegzéssel és zárral való ellátásának részletes szabályai.

5. Víziközmű-szolgáltatás szüneteltetése iránti kérelem részletes szabályai.

6. A vízközmű-szolgáltató által a felhasználói körben (mellékszolgáltatást is ide értve) alkalmazott szerződésminták.

7. A vízközmű-szolgáltató által a felhasználók igénye alapján külön díj ellenében végezhető, alapszolgáltatáson túli kiegészítő szolgáltatások köre és az alkalmazott díjak.

8. E rendeletben meghatározott más követelmények.

8. melléklet az 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelethez * 

Fogyasztásmérővel nem rendelkező fogyasztási helyek esetében irányadó átalány ivóvízfogyasztás

A. B. C.
1 1. Fogyasztási hely (telkek)
2 1.1. csak udvari csappal 40 liter/fő/nap
3 1.2. épületen belüli, de lakáson kívüli közös vízcsappal 60 liter/fő/nap
4 1.3. mint 1.2., de lakáson kívüli közös vízöblítéses WC-vel 75 liter/fő/nap
5 1.4. épületen belüli, lakásokon belüli vízcsappal 65 liter/fő/nap
6 1.5. mint 1.4., de épületen belüli, lakáson kívüli közös vízöblítéses WC-vel 80 liter/fő/nap
7 1.6. épületen belüli, lakásokon belüli vízcsappal és vízöblítéses WC-vel 95 liter/fő/nap
8 1.7. épületeken belüli, lakásokon belüli vízcsapokkal, vízöblítéses WC-vel, szilárd tüzelésű vízmelegítővel rendelkező fürdőszobával 120 liter/fő/nap
9 1.8. mint 1.7., de árammal, gázzal vagy megújuló energiával üzemelő vízmelegítővel 150 liter/fő/nap
10 1.9. mint 1.8., de távfűtéses melegvízellátással, 180 liter/fő/nap
11 2. Házikert locsolás az ingatlan beépítetlen területen, de legfeljebb az ingatlanterület 50%-ának alapulvételével 1 liter/m2/nap
12 3. Állatállomány itatása (számosállatonként) 40 liter/db/nap
13 4. Közkifolyókon fogyasztott víz átalánymennyiséget 150 m-es körzetben lakók száma szerint 30 liter/fő/nap

9. melléklet az 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelethez * 

Kérelem szociálisan rászoruló személyként a védendő felhasználók nyilvántartásába történő felvétel/nyilvántartás meghosszabbítása iránt

A)
A FELHASZNÁLÓ TÖLTI KI

A víziközmű-szolgáltató által kiállított számlán megjelölt felhasználási hely

a) egyértelmű meghatározására alkalmas, a víziközmű-szolgáltatónál nyilvántartott azonosító:

........................................

b) címe (irányítószám, település, utca/út/tér, házszám, lépcsőház, emelet, ajtó):

..............................................................................................

A víziközmű-szolgáltató által kiállított számlán felhasználóként megjelölt személy

a) családi és utóneve:

b) születési neve:

c) anyja neve:

d) születési helye és ideje:

e) lakóhelye (irányítószám, település, utca/út/tér, házszám, lépcsőház, emelet, ajtó):

...............................................................................................

Ha a víziközmű-szolgáltató által kiállított számlán megjelölt személy nem saját jogán, hanem a vele egy háztartásban élő személyre tekintettel kéri védendő felhasználóként történő nyilvántartásba vételét (nyilvántartásba vételének meghosszabbítását), e személy

a) családi és utóneve:

b) születési neve:

c) anyja neve:

d) születési helye és ideje:

e) lakóhelye (irányítószám, település, utca/út/tér, házszám, lépcsőház, emelet, ajtó):

................................................................................................

Az alábbi igazolás alapján kérem a víziközmű-szolgáltató

a) nyilvántartásába szociálisan rászoruló (védendő) felhasználóként történő felvételem.

b) nyilvántartásában szociálisan rászoruló (védendő) felhasználóként történő nyilvántartásom meghosszabbítását.

Kelt:

............................................................
felhasználó aláírása

B)
AZ IGAZGATÁSI SZERV TÖLTI KI

Eljáró igazgatási szerv megnevezése:

Székhelye:

Igazolom, hogy

(név):

(születési név):

(anyja neve):

(születési helye és ideje):

(lakóhelye):

felhasználó

a) saját jogán,

b) vele egy háztartásban élő

(név):

(születési név):

(anyja neve):

(születési helye és ideje):

(lakóhelye):

személyre tekintettel a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 88/B. § (1) bekezdésében foglaltak alapján szociálisan rászoruló felhasználónak minősül.

A felhasználó / a vele közös háztartásban élő személy

a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 32/B. §-a szerinti időskorúak járadékában részesül,

b) a Szoctv. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult,

c) a Szoctv. 38. §-a szerinti lakásfenntartási támogatásban részesül,

d) a Szoctv. 40-44. §-a szerinti ápolási díjban részesül,

e) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. §-a szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult,

f) a Gyvt. 25. §-a szerinti otthonteremtési támogatásban részesült, a támogatás megállapításától számított 3 éven keresztül, vagy

g) a Gyvt. 54. §-a szerinti nevelőszülő, aki saját háztartásában neveli a gondozásába helyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket.

(A megfelelő rész aláhúzandó.)

A felhasználó szociális rászorultságának fennállását a(z) ............................... számú határozat alapján igazolom.

A felhasználó szociális rászorultságát a fentiek szerint megalapozó körülmény

a) határozatlan ideig,

b) határozott ideig: .......................................... -ig

áll fenn.

Ugyanazon felhasználónak egyidejűleg csak egy felhasználási hely tekintetében adható ki igazolás.

Ez az igazolás ....................................................... (cím) felhasználási helyen történő felhasználásra került kiadásra

Kelt:

P. H.

............................................................
eljáró igazgatási szerv

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

Az űrlapot géppel vagy tollal, nyomtatott betűkkel kell kitölteni.

A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 58/A. § (1) bekezdése alapján a védendő felhasználók nyilvántartásába történő felvétel szociálisan rászoruló felhasználóként és/vagy fogyatékkal élő felhasználóként kérelmezhető.

A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 88/B. § (1) bekezdése értelmében szociálisan rászoruló felhasználónak azt a természetes személyt kell tekinteni, aki vagy akinek háztartásában élő személy:

a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 32/B. §-a szerinti időskorúak járadékában részesül,

b) a Szoctv. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult,

c) az a személy, akinek életét vagy egészségét közvetlenül veszélyezteti a vízszolgáltatás felfüggesztése megszüntetése.

d) a Szoctv. 40-44. §-a szerinti ápolási díjban részesül,

e) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. §-a szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,

f) a Gyvt. 25. §-a szerinti otthonteremtési támogatásban részesült, a támogatás megállapításától számított 3 éven keresztül, vagy

g) a Gyvt. 54. §-a szerinti nevelőszülő, aki saját háztartásában neveli a gondozásába helyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket.

A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 2. § 30. pontja szerint fogyatékkal élő felhasználó:

a) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy,

b) a vakok személyi járadékában részesülő személy, továbbá

c) az a személy, akinek életét vagy egészségét a víziközmű-szolgáltatás felfüggesztése vagy annak korlátozása közvetlenül veszélyezteti.

Az az igénylő, aki egyidejűleg mind szociálisan rászoruló felhasználónak, mind fogyatékkal élő felhasználónak minősül, mindkét jogcímen történő nyilvántartásba vételét kezdeményezheti, és egyaránt jogosulttá válhat a szociálisan rászoruló felhasználóknak nyújtott kedvezményekre, valamint a fogyatékkal élőket megillető különleges bánásmódra. Ebben az esetben külön-külön igazolni kell, hogy a felhasználó szociálisan rászoruló felhasználónak, illetve fogyatékkal élő felhasználónak minősül. A fogyatékkal élő felhasználóként történő nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez a 10. melléklet szerinti adatlapot kell benyújtani.

Az A) részben szereplő adatokat a felhasználó tölti ki és az adatok valódiságát aláírásával igazolja.

A B) részben szereplő adatokat az a szerv tölti ki, amelyik a szociális rászorultságot megalapozó jogosultságot, ellátást, tényt megállapította.

Tekintettel arra, hogy a védendő felhasználó a védettséggel járó jogait csak egy felhasználási helyen gyakorolhatja, ugyanazon igénylőnek, felhasználónak egyidejűleg csak egy felhasználási hely tekintetében adható ki igazolás.

Az igazolást a lakossági felhasználónak kell benyújtania a víziközmű-szolgáltatóhoz az igazolás kiállításától számított 30 napon belül, a nyilvántartásba történő felvétel iránti igény bejelentésekor. A 30 nap elteltét követően az igénylőnek új igazolást kell kérnie.

A nyilvántartásba történő felvételt követő évtől a szociálisan rászoruló felhasználó minden év március 31-ig köteles igazolni, hogy védettsége továbbra is fennáll.

10. melléklet az 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelethez * 

Kérelem fogyatékkal élő személyként a védendő felhasználók nyilvántartásába történő felvétel / nyilvántartás meghosszabbítása iránt

A) A FELHASZNÁLÓ TÖLTI KI

A víziközmű-szolgáltató által kiállított számlán megjelölt felhasználási hely

a) egyértelmű meghatározására alkalmas, a víziközmű-szolgáltatónál nyilvántartott azonosító:

b) címe (irányítószám, település, utca/út/tér, házszám, lépcsőház, emelet, ajtó):

A víziközmű-szolgáltató által kiállított számlán felhasználóként megjelölt személy

a) családi és utóneve:

b) születési neve:

c) anyja neve:

d) születési helye és ideje:

e) lakóhelye (irányítószám, település, utca/út/tér, házszám, lépcsőház, emelet, ajtó):

............................................................................................................

f) víziközmű-szolgáltatás átmeneti üzemzavara (szolgáltatási szünet) esetén értesítendő személy családi és utóneve, értesítési címe (irányítószám, település, utca/út/tér, házszám, lépcsőház, emelet, ajtó), telefonszáma:

............................................................................................................

Ha a víziközmű-szolgáltató által kiállított számlán megjelölt személy nem saját jogán, hanem a vele egy háztartásban élő személyre tekintettel kéri védendő felhasználóként történő nyilvántartásba vételét (nyilvántartásba vételének meghosszabbítását), e személy

a) családi és utóneve:

b) születési neve:

c) anyja neve:

d) születési helye és ideje:

e) lakóhelye (irányítószám, település, utca/út/tér, házszám, lépcsőház, emelet, ajtó):

Az alábbi igazolások alapján kérem a víziközmű-szolgáltató

a) nyilvántartásába fogyatékkal élő (védendő) felhasználóként történő felvételem,

b) nyilvántartásában fogyatékkal élő (védendő) felhasználóként történő nyilvántartásom meghosszabbítását.

Nyilatkozom, hogy a fogyatékkal élő felhasználóként megjelölt személy háztartásában

a) van

b) nincs

olyan személy, aki nem minősül fogyatékkal élőnek.

Az alábbi típusú különleges bánásmód (bánásmódok) alkalmazását kérem a víziközmű-szolgáltatótól:

a) havi (időközi) mérőleolvasás a felhasználási helyen,

b) készpénzben történő számlakiegyenlítés a felhasználási helyen,

c) az általánostól eltérő, de a műszaki-biztonsági előírásoknak megfelelő mérőhely-kialakítás,

d) a számla értelmezéséhez a víziközmű-szolgáltató üzletszabályzata szerint nyújtott egyedi segítség, helyszíni számla magyarázat, számlafordíttatás,

e) egyéb szolgáltatás, éspedig:

Kelt:

....................................................................
felhasználó/ eltartó aláírása

B) AZ IGAZGATÁSI SZERV TÖLTI KI

Eljáró igazgatási szerv megnevezése:

Székhelye:

A(z) .................................. számú határozat alapján igazolom, hogy

a) (név):

(születési név):

(anyja neve):

(születési helye és ideje):

(lakóhelye):

felhasználó

b) a fenti felhasználóval egy háztartásban lakó

(név):

(születési név):

(anyja neve):

(születési helye és ideje):

(lakóhelye):

személy

1. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesül,

2. a vakok személyi járadékában részesül.

Ugyanazon felhasználónak egyidejűleg csak egy felhasználási hely tekintetében adható ki igazolás.

Ez az igazolás ....................................................... (cím) felhasználási helyen történő felhasználásra került kiadásra

Kelt:

P. H.

............................................................
eljáró igazgatási szerv

C) A KEZELŐORVOS - ENNEK HIÁNYÁBAN A HÁZIORVOS - TÖLTI KI

Orvos neve (egészségügyi szolgáltató megnevezése):

Orvos címe (egészségügyi szolgáltató székhelye):

Orvos pecsétszáma (egészségügyi szolgáltató működési engedélyének száma):

Igazolom, hogy a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 88/D. § (3) bekezdésében foglaltak alapján az igénylő vagy a vele közös háztartásban élő személy adatai és fogyatékosságának jellege a következő:

Név
(születési név)
Születési hely és idő Lakóhely Korlátozottság jellege*





* Annak megjelölése, hogy a fogyatékkel élő felhasználó fogyatékossági támogatásban részesül-e, vagy a víziközmű-szolgáltatás felfüggesztése, korlátozása a lakossági felhasználó vagy a vele közös háztartásban élő személy életét vagy egészségét közvetlenül veszélyezteti-e.

A táblázatban fel kell tüntetni az igénylőt, akit a fogyatékossága okán különleges bánásmódban kell részesíteni a vízfelhasználás során.

Álláspontom szerint a fogyasztó tekintetében az alábbi típusú különleges bánásmód (bánásmódok) alkalmazása lehet indokolt:

a) havi (időközi) mérőleolvasás a felhasználási helyen,

b) készpénzben történő számlakiegyenlítés a felhasználási helyen,

c) a számla értelmezéséhez a víziközmű-szolgáltató üzletszabályzata szerint nyújtott egyedi segítség, különösen nagyobb betűmérettel nyomtatott számla, helyszíni számla magyarázat, számlafordíttatás,

d) egyéb szolgáltatás, éspedig:

.........................................................................................................................................

A fogyatékkal élő személy vonatkozásában a vízszolgáltatás felfüggesztésének, szünetelésének esetén értesítendő személy vagy szervezet neve, telefonszáma:

..........................................................................................................................................

Alulírott .................................................., mint a fent megjelölt személy orvosi ellátását végző orvos, kijelentem, hogy a fent megjelölt fogyatékossági állapotra vonatkozó adatok a valóságnak megfelelnek.

Kelt:

P. H.

.....................................
orvos aláírása

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

Az űrlapot géppel vagy tollal, nyomtatott betűkkel kell kitölteni.

A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 58/A. § (1) bekezdése és 61/A. § (1) bekezdése alapján a védendő felhasználók nyilvántartásába történő felvétel fogyatékkal élő felhasználóként és/vagy szociálisan rászoruló fogyasztóként kérelmezhető.

A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 2. § 30. pontja szerint fogyatékkal élő fogyasztó:

a) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy,

b) a vakok személyi járadékában részesülő személy, továbbá

c) az a személy, akinek életét vagy egészségét a víziközmű-szolgáltatás felfüggesztése vagy annak korlátozása közvetlenül veszélyezteti.

A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 88/B. § (1) bekezdése alapján szociálisan rászoruló fogyasztónak azt a természetes személyt kell tekinteni, aki, vagy akinek háztartásában élő személy:

a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 32/B. §-a szerinti időskorúak járadékában részesül,

b) a Szoctv. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult,

c) a Szoctv. 38. §-a szerinti lakásfenntartási támogatásban részesül,

d) a Szoctv. 40-44. §-a szerinti ápolási díjban részesül,

e) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. §-a szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,

f) a Gyvt. 25. §-a szerinti otthonteremtési támogatásban részesült, a támogatás megállapításától számított 3 éven keresztül, vagy

g) a Gyvt. 54. §-a szerinti nevelőszülő, aki saját háztartásában neveli a gondozásába helyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket.

Az az igénylő, aki egyidejűleg mind fogyatékkal élő felhasználónak, mind szociálisan rászoruló felhasználónak minősül, mindkét jogcímen történő nyilvántartásba vételét kezdeményezheti, és egyaránt jogosulttá válhat a fogyatékkal élőket megillető különleges bánásmódra, valamint a szociálisan rászoruló felhasználóknak nyújtott kedvezményekre. Ebben az esetben külön-külön igazolni kell, hogy a felhasználó fogyatékkal élő felhasználónak, illetve szociálisan rászoruló felhasználónak minősül. A szociálisan rászoruló felhasználóként történő nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez a 9. melléklet szerinti adatlapot kell benyújtani.

Tekintettel arra, hogy a védendő felhasználó a védettséggel járó jogait csak egy felhasználási helyen gyakorolhatja, ugyanazon felhasználónak egyidejűleg csak egy felhasználási hely tekintetében adható ki igazolás.

Az A) részben szereplő adatokat az igénylő vagy eltartója tölti ki, és az adatok valódiságát aláírásával igazolja.

A B) részben szereplő adatokat a fogyatékkal élő személyt megillető fenti támogatásokat megállapító vagy folyósító szerv tölti ki.

A C) részt a fogyatékkal élő személyt kezelő orvos - ennek hiányában a háziorvos - tölti ki a következők szerint:

a) a Rendelet 88/D. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontját kell megjelölni, ha a fogyatékkel élő személy fogyatékossági támogatásban részesül,

b) a Rendelet 88/D. § (1) bekezdése b) pont bc) alpontját kell megjelölni, ha a vízszolgáltatás felfüggesztése vagy korlátozása a lakossági felhasználó vagy a vele közös háztartásban élő személy életét vagy egészségét közvetlenül veszélyezteti.

Az orvos által a fogyatékosság jellege alapján javasolt különleges bánásmódot a víziközmű-szolgáltató az üzletszabályzatában meghatározottakkal összhangban biztosítja.

Az értesítendő személy vagy szervezet neve, telefonszáma mezőbe annak a személynek a nevét, telefonszámát kell beírni, aki a szolgáltatás felfüggesztése, korlátozása vagy megszüntetése esetén érdemben tud egyeztetni az érintett víziközmű-szolgáltatóval a szükséges intézkedések megtételéről.

Az egészségi állapotra vonatkozó besorolás valódiságát az orvos aláírásával igazolja.

A fogyatékosság jellegét igazoló orvos részére be kell mutatni a fogyatékkal élő személy fogyatékossága tekintetében a rehabilitációs szakértői szerv által kiállított szakvéleményt, szakhatósági állásfoglalást, határozatot, amennyiben ilyen készült.

Az igazolást az igénylőnek kell benyújtania a víziközmű-szolgáltatóhoz az igazolás kiállításától számított 30 napon belül, a nyilvántartásba történő felvétel iránti igény bejelentésekor. A 30 nap elteltét követően az igénylőnek új igazolást kell kérnie.

A nyilvántartásba történő felvételt követő évtől a védendő felhasználó minden év március 31-ig köteles igazolni, hogy védettsége továbbra is fennáll. Nem kell évenkénti igazolást benyújtania a fogyatékkal élő felhasználók nyilvántartásában szereplő személynek, ha az állapotában, illetve a háztartásában lakó fogyatékkal élő személy állapotában - orvosi szakvéleménnyel igazolhatóan - nem várható jelentős javulás.